GÉPIPARI

AUTOMATIZÁLÁS II.
5. előadás

HIDRAULIKA
 SZELEPEK
 A hidraulikus berendezésekben a szivattyú és a fogyasztó
között az energiaátvitel csővezetékekben történik.

 Ahhoz, hogy a fogyasztó a megfelelő értékeket (erő,

forgatónyomaték, fordulatszám, forgásirány) létre tudja hozni,
és a berendezésekben ezek tartósan fennmaradjanak az üzemi
feltételek mellett, a csővezetékekbe energiavezérlő elemeket,
szelepeket kell beépíteni.

 A szelepek a hidraulikus rendszerben ellenállást hoznak létre,

azaz áramlási veszteséget okoznak.
 Szelepek csoportosítása
 Feladatuk alapján:
 Nyomásirányító szelepek
 Útszelepek

 Zárószelepek

 Áramirányító szelepek

 Építési mód alapján:

 Ülékes
 Tolattyús
Ülékes szelepek
 Golyó, kúp vagy tányér alakú
zárótestet egy rúgó szorít az
ülékre
 Valamilyen működtető erő
hatására a zárótest elmozdul, a
rugó összenyomódik és a szelep
nyit vagy zár
 Előnye: az ilyen szelepek jól
zárnak, a munkanyomás segíti a
tömítettséget, szennyeződés
érzéketlen
 Hátránya: nagyobb működtető
erő, maximum 3 út nyitható ill.
zárható
Tolattyús szelepek
 A ház furatában egy axiálisan mozgatható
tolattyú helyezkedik el.
 A házba a vezérelni kívánt utak számának
megfelelően gyűrűcsatornát esztergálnak,
melyek koncentrikusan, vagy
excentrikusan helyezkednek el egy furat
körül, ezáltal a házban a vezérlődugattyú
éleivel együtt működő úgynevezett
vezérlőélek alakulnak ki.
 Előnye: A tolattyú eltolásakor csak
folyadéksúrlódás lép fel, kisebb a
működtető erő.
 Hátránya:A tolattyút illesztési játékkal
kell beépíteni, aminek következménye az
állandó résolajáram,
szennyeződésérzékeny
 Tolattyú túlfedések
 A tolattyús szelepek átváltási viselkedését a tolattyú túlfedése határozza meg.
 Megkülönböztetünk:
 Pozitív túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége nagyobb, mint
a vezérelt csatornáé
 Negatív túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége kisebb, mint
a vezérelt csatornáé
 Nulla túlfedést, ahol a tolattyú vezérlő élének szélessége megegyezik a
vezérelt csatornáéval
 Tolattyú túlfedések
 Pozítiv túlfedés:
 Átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymástól el van választva
 A nyomás nem omlik össze
 A keletkezett nyomáscsúcsok miatt átváltási ütések keletkeznek, kemény
átváltás
 Negatív túlfedés:
 Átváltáskor rövid ideig az összes csatlakozás egymással össze van kötve
 A nyomás rövid ideig leesik (a teher süllyedhet)
 Lágy átváltás
 Nulla túlfedés:
 Él az élen
 Gyors átváltás rövid kapcsolási utak
 Csatlakozások jelölései
 Kapcsolási rajzokon valamint az elemeken a csatlakozásokat egymástól
meg kell különböztetnünk. A csatlakozások jelölésére a P,T,A,B,L betűket
használjuk.

P: nyomóág
T: Tartályág
A, B: Munkavezetékek
L: Résolaj elvezetés

 A szelepeknek különböző működési helyzetei vannak. Azoknál a

csatlakozásoknál amelyek adott helyzetben egymással összevannak kötve a
betűjelek között kötőjellel jelöljük, a zárt állapot esetén a betűket vesszővel
választjuk el egymástól.
pl: P-A,T  azt jelenti P és A egymással össze van nyitva T le van zátva
NYOMÁSIRÁNYÍTÓ SZELEPEK
 A nyomásirányító szelepek feladata, hogy a
hidraulikus berendezésekben vagy annak egy
részében a nyomást egy előre meghatározott
módon befolyásolják

 Funkciójuk szerint lehetnek:

 Nyomáshatároló szelep
 Nyomáscsökkentő szelep
 Nyomáskülönbség állandósító szelep
 Nyomáshatároló
 a rendszer maximális nyomását korlátozza
 ülékes vagy tolattyús felépítésűek
 nyugalmi helyzetben zárt állapotú, egy
nyomórugó egy tömítő elemet a bemeneti
csatlakozóhoz nyom, vagy egy tolattyút tol a
tartálycsatlakozó nyílásához
 Nyomáshatároló
 A bemeneti nyomás (p) a szelep
mozgó elemének felületére hat és létre
hozza az F = p * A erőt.
 A rugóerőt állítani lehet.

 Ha nő az erő a rugóerő ellenében,

amelyet a bemeneti nyomás hoz létre,
akkor a szelep nyitni kezd. Ekkor az
átáramló folyadékmennyiség egy része
a tartályba folyik. Ha a bemenő
nyomás tovább nő, akkor a szelep oly
mértékig nyit, hogy a szivattyú teljes
szállítási mennyisége a tartályba
folyik.
 Nyomáshatároló
 Nyomáshatároló szelepeket alkalmaznak
elsősorban:
 Biztonsági szelepként
 Követő szelepként

 Ezenkívül alkalmazzák:
 Ellentartó szelepként
 Fékező szelepként

 Nyomáslekapcsoló szelepként

 Előfeszítő szelepként
 Hidraulikus tápegység
 Szűrő
 Szivattyú
 Meghajtó motor
 Nyomáshatároló
 Nyomásmérő óra
 Szintjelző
 Tartály
 Nyomáscsökkentő
 A bemenő nyomást redukálja egy előre
megadott kimeneti nyomásra.

 Akkor alkalmazzák ha egy berendezésben

különböző nyomások szükségesek

 Nyugalmi helyzetben a szelep nyitva van.

 Nyomáscsökkentő 2 utas
 Az A –nál uralkodó kimeneti nyomás a
vezérlőágon keresztül a tolattyú
felületére hat, és ott F=p*A erő ébred
amit a beállított rugóerő kiegyenlít.
 Amikor az A kimeneten a nyomás
megnő az F erő nagyobb lesz mint a
rugóerő a tolattyú elmozdul a szelep
zárni kezd, addig míg az erőegyensúly
be nem áll
 Ekkor az átáramlási keresztmetszet
csökken, ez nyomáscsökkenést okoz.
 Az A kimeneten a nyomás további
növekedése a szelep teljes elzárásához
vezethet.  A kimeneti nyomás a
beállított érték fölé emelkedik.
 Nyomáscsökkentő 2 utas
 A kimeneti nyomás
beállított érték fölé
emelkedését
megakadályozhatjuk
egy a kimenethez
beépítetett
nyomáshatárolóval
 Nyomáscsökkentő 3 utas
 Nyomásnövekedés megakadályozható a 3 utas
nyomáscsökkentő szelep alkalmazásával
 Nyomáskülönbség állandósító
 A hidraulikus rendszer
két pontja (P és A) között
tart fenn állandó
nyomáskülönbséget
függetlenül a
térfogatáram változásától
és a pontokon mért
nyomások értékétől.

 Alkalmazása: főleg más

irányító elemek szerkezeti
részeként
 ÚTSZELEPEK
 Olyan hidraulikus elemek, amelyek a
hidraulikus berendezésben a folyadék útját
megváltoztatják, nyitják vagy zárják.

 Így vezérelhető a munkavégző elem

mozgásiránya és megállítása.
 Útszelepek ábrázolása
 Minden egyes helyzet egy – egy négyzetben van ábrázolva.
 Az irányok, az átfolyási utak jelölése nyíllal történik.
 A zárt csatlakozások jelölése keresztirányú vonalkával.
 A résolaj csatlakozások ábrázolása szaggatott vonallal, és
jelölésük is különbözik a vezérlő csatlakozásokétól. (L).
 Az útváltók megjelölése a munkaági csatlakozó nyílások
száma (a vezérlő csatlakozásokat nem számítva) és a
működési helyzetek száma szerint történik:
Csatlakozások száma/működési helyzetek száma
Pl.: 4/2 –es útszelep: A szelepnek 4 munkaági csatlakozása és 2 működési
helyzete van
Útszelepek ábrázolása
 Útszelepek típusai
 A csatlakozások és működési helyzetek száma
alapján:
 2/2–es útszelep
 3/2–es útszelep

 4/2–es útszelep

 5/2–es útszelep

 4/3–as útszelep
Útszelepek típusai
Útszelepek típusai
 2/2-es útszelep
 A 2/2-es útszelepnek egy
munkacsatlakozója (A) és egy
nyomóági (P) csatlakozója van.
A térfogatáramot az áramlási út
zárásával, vagy nyitásával lehet
vezérelni.

 Az ábrázolt szelepeknek a
következő működési helyzetei
vannak:
 alaphelyzet: P az A felé zárt
 működtetett helyzet: átfolyás P-
től A felé
 Alkalmazási lehetőségek:
 Egyszeres működésű
munkahenger vezérlése
 Motor vezérlése egy irányban
 Egyéb szelepek kiiktatása illetve
visszakapcsolása
 3/2-es útszelep
 A 3/2-es útszelepnek egy
munkacsatlakozója (A), egy
nyomóági csatlakozója (P) és egy
tartálycsatlakozója (T) van.
 A szelep a térfogatáramot a
következő módon vezérli:
 nyugalmi helyzet: P zárt és A a T felé
nyitva;
 működtetett helyzet: T felé az
átfolyás zárt, átfolyás P – től A felé.
 Alkamazása:
 egyszeres működésű munkahenger
vezérlése
 megkerülő ág létrehozása
 4/2-es útszelep
 A 4/2 – es útszelepeknek két
munkacsatlakozója (A, B), egy
nyomóági (P) és egy
tartálycsatlakozója (T) van:
 Működése:
 nyugalmi helyzet: P-től B felé és
A–tól T felé nyitott;
 működtetett helyzet: P-től A felé
és B-től T felé nyitott.
 Alkalmazása:
 Kettősműködésű munkahenger
vezérlése
 Bal és jobb forgásirányú motorok
vezérlése
 Két hidraulikus kör vezérlése
 Útszelepek közbenső helyzete
 A szelepek kiválasztásánál
4/2-es szelep pozitív
jelentősége van az úgynevezett átkapcsolási túlfedéssel
közbenső helyzetnek.
 A közbenső helyzet nem
tényleges működési helyzet, ezért
ábrázolása szaggatott vonallal
történik.
4/2-es szelep negatív
 A szelep a közbenső helyzet átkapcsolási túlfedéssel
alapján lehet:
 pozitív átkapcsolási túlfedéses
 negatív átkapcsolási túlfedéses
 A közbenső helyzet ábrázolása
csak részletes jelkép használata
esetén szükséges.
 Egyéb útszelepek alkalmzása
 5/2 szelep:
 két munkacsatlakozója (A, B), egy nyomóági (P) és két
tartálycsatlakozója (T, R) van
 Alkalmazása: 4/2-es szelep helyett

 4/3 szelep:
 Ugyanazok a csatlakozóágai mint a 4/2-es szelepnek csak
itt van egy harmadik működési helyzet( lásd jelképi
jelöléseknél)
 Alkalmazása: kettősműködésű munkahengerek és motorok
vezérlésére
 ZÁRÓSZELEPEK
 A zárószelepek a folyadék átfolyását az egyik
irányban lezárják a másik irányban pedig szabad
áramlást biztosítanak.
 A lezárásnak résolajmentesnek kell lennie, ezért ezek
a szelepek kizárólag ülékes kivitelben készülnek.
 Megkülönböztetünk:
 Visszacsapó szelepeket (rugós vagy rugó nélküli)
 Vezérelt visszacsapó szelepeket
 Váltószelepek
Zárószelepek típusai
 Rugó terhelésű visszacsapó szelep
 A zárókúpra a (p1) nyomás hat, ez
a kúpot felemeli az ülékről, az
átfolyás szabad lesz,
 Ha a szelep nem rugóterhelésű
akkor csak a p2 ellennyomást kell
győzni.
 Ha a szelep rugóterhelésű, a p2
ellennyomás mellett a rugóerő is
hat a zárókúpra,
 Az átfolyás akkor jön létre, ha a
p1 nyomás nagyobb, mint a p2 +
a rugóerőből származó nyomás.
ÁRAMLÁSIRÁNYÍTÓ SZELEPEK
 Az áramlásirányító szelepeket azért alkalmazzák, hogy egy
henger sebességét, vagy egy motor fordulatszámát csökkenteni
lehessen. Mivel mind a sebesség, mind a fordulatszám a
térfogatáramtól függ, ezért ezt kell csökkenteni.
 Az áramirányító szelepben az átfolyási keresztmetszet
csökkentése a szelep előtt nyomásnövekedést okoz. Ez a
nyomás kinyitja a nyomáshatároló szelepet, és így létre jön a
térfogatáram megosztása.
 A felesleges térfogatáram nyomáshatárolón keresztüli
elvezetése nagy energiaveszteséggel jár.
 Az energiaveszteség csökkenthető, ha változtatható
munkatérfogatú szivattyúkat alkalmazunk, ekkor a
nyomásnövekedés a szivattyú állítóegységére hat.
Áramlásirányító szelepek típusai
 Fojtó és blende
 Átfolyási ellenállást hoznak létre, amely az átfolyási keresztmetszettől, a
keresztmetszet alakjától valamint a munkafolyadék viszkozitásától függ.

FOJTÓ
 A fojtási hossz nagyobb mint
a fojtási keresztmetszet
 Súrlódásból származó
nyomásesés nagyobb
 Viszkozitás függő
 Alkalmazása: meghatározott
értékű nyomásesés esetén
BLENDE
 A fojtási hossz kisebb mint
a fojtási keresztmetszet
 Súrlódásból származó
nyomásesés kicsi
 Viszkozitás független
 Alkalmazása: hőmérséklet
és viszkozitás függetlenség
esetén pl.: átfolyásmérők
 Fojtó-visszacsapó szelep
 a fojtószelep és a visszacsapó szelep
kombinációja
 a fojtás csak az egyik irányban hatásos
 az ellentétes irányban a teljes keresztmetszet
nyitott
 Fojtó-visszacsapó szelep
 A folyadékáram az A – B
átfolyási irányban fojtott. A
fojtószelephez hasonlóan az
áramlás megosztása jön létre. A
munkavégző elemre jutó
térfogatáram csökken, és ennek
megfelelően csökken a sebesség
is.
 Az ellenkező irányban B – A
nincs fojtás, mivel a visszacsapó
szelep záró eleme a szelepülékről
felemelkedik, és így a teljes
átfolyási keresztmetszetet
szabaddá teszi.
 A fojtó-visszacsapó szelep fojtása
állítható, így a sebesség
szabályozható
 Áramállandósító szelep
 Az áramállandósító szelepbe egy– beállítófojtó és egy
nyomáskülönbség állandósító szelep van beépítve.
 A nyomáskülönbség állandósító a beállítófojtó be- és
kimenete között a nyomásesést állandó értéken tartja,
így az átfolyás mennyisége a terhelésváltozástól
független.
 Az áramállandósító a határoló szeleppel együtt hozza
létre a folyadékáram megosztását.
 Áramállandósító szelep
 A szelep nyugalmi állásban
nyitott.
 A fojtó előtt p1 bemenő nyomás
jön létre.
 A fojtónál a Δp nyomásesés
keletkezik, azaz: p2 < p1.
 A nyomáskülönbség állandósítón
az F1 erőt a p1 nyomás hozza
létre, az F2 erőt a p2 nyomás és a
rugóerő biztosítja.
 A rugó hozza létre a konstans
nyomáskülönbséget.
 Ha a fogyasztó
terhelésnövekedése a szelep
kimenetére jut, akkor a
nyomáskülönbség állandósító
annyival csökkenti az ellenállást,
amennyivel a terhelés nőtt.
Köszönöm a figyelmet!