GÉPIPARI AUTOMATIZÁLÁS

PLC - technika

1
 PLC jelentése

 PLC =Programmable Logic Controller

/Programozható logikai vezérlő/

 SPS = Speicherbare Programmierbare

Steuerung
/Tárolt programú vezérlő/

2
 PLC előnyei, hátrányai
 Előnyei:
 a vezérlő kis mérete és helyigénye
 a vezérlőszekrény többi eleméhez formailag is illeszkedik
 lényegesen kevesebb a huzalozási munka
 programozása egyszerű, áttekinthető, a berendezés működése
programmódosítással esetenként szerelés nélkül is változtatható
 könnyű üzembe helyezés és hibakeresés
 programírás és futtatás szakaszosan is végezhető, a program és a
berendezés működése szimulációval tesztelhető
 rendkívül megbízható, hosszú élettartamú
 széles felhasználási terület
 Hátránya:
 A vezérlő és a programozó szoftver viszonylag drága

3
 Programozható vezérlők
 A programozható vezérlők az 1970-es évektől
kezdődően terjedtek el és ma csaknem
kizárólagos alkalmazást nyertek el az ipari
folyamatok vezérlésében.

 A programozható vezérlő berendezések, a

vezérlési funkciókat szoftver útján valósítják
meg.

4
 PLC története
 1968-ban a General Motors cég pályázatot hirdetett olyan
programozható vezérlőberendezés fejlesztésére, amely ötvözi
a relés, a félvezetős és a számítógépes vezérlés előnyeit.
 A pályázat kiírásban az alábbi szempontok szerepeltek:
• Egyszerű, moduláris felépítés, kis méret;
• Mozgó alkatrészt ne tartalmazzon;
• Galvanikusan leválasztott bemenetek és kimenetek
• Könnyű programozhatóság és újraprogramozás;
• Valós idejű működés max. 0,1 s válaszidővel;
• Nagy megbízhatóság, minimális karbantartás;
• Versenyképes ár
 Pályázatra a Modicon és az Allen Bradley cégek jelentkeztek.

5
 PLC története
 1968. A PLC - koncepció
kidolgozása a General Motors
felhívására
 1969. Az első Modicon PLC
megjelenése huzalozott CPU-val 1K
memóriával és 128 I/O-val
 1971. A PLC első alkalmazása az
autóiparban
 1973. Az első intelligens (smart)
PLC megjelenése aritmetikai
funkcióval, nyomtatóvezérléssel,
mátrixműveletekkel, képernyő-
kijelzéssel
 1974. Az első többprocesszoros
PLC gyártása időzítő- és
számlálófunkcióval, 12K
memóriával és 1024 I/O-val
 1975. Az első PID algoritmussal
ellátott PLC kibocsátása
 1976. A távoli modulkezelés
kidolgozása és a hierarchikus
konfiguráció bevezetése az integrált
gyártórendszerben
 1977. A mikroprocesszor bázisú
PLC bevezetése
 1980. Intelligens kommunikációs
modulok kifejlesztése, valamint a
nagysebességű, nagy pontosságú
pozícionáló interfész kifejlesztése
 1981.16 bites mikroprocesszor
bázisú PLC színes monitorral
 1983. Olcsó „mini” PLC-k
megjelenése
 1985. PLC hálózatok kifejlesztése
6
 PLC feladata
 Az irányítás folyamatában az információ
feldolgozása.
 Fogadja, kiértékeli, feldolgozza a bemeneti
adatokat és kimenő jelet állít elő.

7
 PLC kialakítási módja
Kompakt PLC
 Fő egységei közös házba
építettek
 Állandó számú be és
kimenettel rendelkeznek
 kis helyigényű
 Pl: Festo, Omron,Telemecanique,…
Moduláris PLC
 a vezérlőberendezés
modulokból épül fel
 tetszés szerint bővíthető
 Az egyes elemek felfogó
sínen rögzíthetők
 az egységek közötti
kommunikációt szalagkábel
vagy belső BUSZ biztosítja
 Pl: Siemens, Omron,…
8
Jellegzetes PLC típusok

CPM1A LOGO
(Omron) (Siemens)

9
 Jellegzetes PLC típusok
S 5 – 115 U S 7 – 300 (Siemens)
(Siemens)

10
11
Kompakt PLC felépítése

12
Kompakt PLC felépítése

13
Kompakt PLC felépítése

14
 Kompakt PLC felépítése
Huzalozási (bekötési) vázlat

bemeneti cím
angol: „I” = Input
német: „E” = Eingang

kimeneti cím
angol: „Q” = Quit
német: „A” = Ausgang

15
Moduláris PLC felépítése

16
Moduláris PLC felépítése

17
Optocsatoló (galvanikus elválasztás)

18
PLC-k funkcionális felépítése
• Központi logikai ill. feldolgozóegység (CPU)
• Memória (ROM, EPROM, RAM)
• Bemeneti (input) egységek (digitális, ill. analóg)
• Kimeneti (output) egységek (digitális, ill. analóg)
• Kommunikációs egység
• Tápegység

19
Moduláris PLC felépítése

20
PLC-k fő egységei

21
 Központi feldolgozó egység (CPU)
 A központi feldolgozó egység a PLC “agya”.
 futtatja a felhasználói programot és vezérli a
további egységeket.
 végzi a kimeneti és a bemeneti egységek
címzését
 parancsokat ad a rendszerben lévő intelligens
feldolgozó egységeknek.

22
 Tápegység
 A tápegység feladata:
 a rendszert megfelelő feszültséggel ellássa
 a hálózati feszültséget a PLC számára átalakítsa és
stabilizálja.
 A legtöbb esetben külön telepeket is tartalmaz,
hogy feszültség-kimaradás esetén a RAM
tartalma megőrizhető legyen.

23
 Bemeneti és kimeneti egységek
 Lehet digitális vagy analóg
 A PLC-k be- és kimeneti pontjai galvanikusan
(potenciálmentes) le vannak választva a belső buszról, illetve a
CPU egységtől.

24
 Digitális bemeneti egység
 A digitális bemeneti egységek feladata olyan
jelek értelmezése, melyek csak két lehetséges
állapotot vehetnek fel.
 általában nyomógomboktól, kapcsolóktól vagy
érzékelőktől kap jelet

25
 Digitális kimeneti egység
 A digitális kimeneti egységek feladata a PLC
belső jeleinek átalakítása a környezet számára.
 A kimeneteken távozó jelek általában mágnes-
szelepeket, motorokat, lámpákat működtetnek.

26
 Analóg be- és kimeneti egységek
Analóg bemeneti egység Analóg kimeneti egység

 Az analóg bemeneti  A PLC futása során

egységek A/D átalakítók
segítségével
konvertálják digitális
kóddá a bemenetre
kapcsolt analóg jelet.
számolt digitális
értékeket alakítja át D/A
konverter segítségével
analóg jellé.

27
 PLC előnyei, hátrányai
 Előnyei:
 a vezérlő kis mérete és helyigénye
 a vezérlőszekrény többi eleméhez formailag is illeszkedik
 lényegesen kevesebb a huzalozási munka
 programozása egyszerű, áttekinthető, a berendezés működése
programmódosítással esetenként szerelés nélkül is változtatható
 könnyű üzembe helyezés és hibakeresés
 programírás és futtatás szakaszosan is végezhető, a program és a
berendezés működése szimulációval tesztelhető
 rendkívül megbízható, hosszú élettartamú
 széles felhasználási terület
 Hátránya:
 A vezérlő és a programozó szoftver viszonylag drága

28
 PLC-ben futó programok
ALAPSZOFTVER FELHASZNÁLÓI PROGRAM
(operációs rendszer,fejlesztő szoftver)
 a PLC programok változó részét
 A PLC operációs rendszere jelenti
(gyártó-, ill. típusfüggő)
 Funkciói:  segítségével válik alkalmassá a
 interpreter funkció: a felhasználói PLC az adott vezérlési feladatra
program értelmezésére és
végrehajtására
 státusz-generáló funkció
 Speciális irányítástechnikai
programnyelven íródnak
 önteszt funkció
 kommunikációs vonalak kezelése
 ember-gép kapcsolat
 programfejlesztési funkció

29
PLC felhasználói programozása
 A program fejlesztése általában személyi
számítógépen( laptop, programozó egység)
történik és a kész programot (már a CPU
processzorának gépi kódjában) viszik át a
későbbi tárolóeszközbe.
 Egyes PLC-k speciális, előlapi programozási
lehetőséggel is rendelkeznek.
 A felhasználói program tárolható RAM-ban,
EPROM-ban vagy EEPROM -ban

30
 PLC program nyelvek
PLC
program nyelvek

Szöveges rendszerű Grafikus rendszerű

program nyelvek program nyelvek

Strukturált Utasítás listás Létra Funkció Sorrendi

program nyelv program nyelv diagramm terv folyamatábra
(ST) (STL; AWL) (LAD, KOP) (FBD, FUP) (SFC)

31
 PLC utasítás feldolgozása
A PLC utasítás feldolgozása lehet:

 lépéses

 ciklikus

32
 Lépéses utasítás feldolgozás
 A PLC csak az aktuális lépés
bemeneti feltételeit vizsgálja, nem
vizsgálja ciklikusan az összes
bemenetet
 A bemeneti feltételek teljesülése
után csak az érintett kimenetet
vezérli
 Ha valamelyik lépésben a
bemeneti feltételek nem
teljesülnek, ott a program leáll.
 ritkán használatos működési mód
 PL.: FESTO PLC-k

33
 Ciklikus utasítás feldolgozás
 a rendszer „ms” ciklusidővel a
bemeneti állapotot állandóan
lekérdezi.
 Ha az állapot változik, a bemeneti
jelek aktualizálódnak és a
programozott műveletek elvégzése
után a kívánt kimeneti jelek
létrejönnek.
 Az összes kimenet kapcsolása egy
időben történik
 a ciklusidő és a reakcióidő függ a
felhasználói program hosszától és
az utasítások típusától
 Pl: OMRON, SIEMENS PLC-k

34
35
36
37
38
39
 Kimenetek, bemenetek, belső
változók címzése
 A be- és kimeneti jeleket Jele Jele
(változókat), a belső változókat, (német) (angol)

valamint az időzítőket, számlálókat

Bemenet E (=Eingang) I (=Input)
címezni kell.
 A címzés egy jellemző betűből Kimenet A (=Ausgang)
O (=Output)
Q (=Quit)
(operandus / változó) és egy
számból (paraméter) áll. Pl.: E1,
Belső változó M (=Merker) F (=Flag)
E2, A1, M5 stb.
 Belső változó (merker/flag) egy Állandó K (=Konstans) K (=Konstans)

bites memória egység, jelállapot

Időtag T (=Timer) T (=Timer)
átmeneti tárolására használjuk. Be
és kimenetként használhatók a Számláló Z (=Zahler) C(=Count)

programban. Program
P P
egység
(A relék segédérintkezőinek
felelnek meg) Hálózat NW(=Netzwerk) NW(=Network)

40
 Utasításlistás programozás
STL (Statement List)
AWL (Anweisungsliste)
Művelet Jele (német) Jele (angol)
Az utasításlistás
Logikai
programozás esetén a összeadás O (=Oder) O (=Or)
(VAGY)
különböző bemeneti Logikai szorzás
feltételeket, valamint a (ÉS)
U (=Und) A (=And)

bemenetek és a Logikai tagadás N (= Nicht) N (=No)

kimenetek kapcsolatait Betöltés L (=Laden) L (=Load)

szöveges utasítások
NOP (= Nicht NOP (=No
rövidítéseivel Nullművelet
Operandus) Operandus)

programozhatjuk.
Hozzárendelés
= =
kimenethez

41
Létradiagrammos programozási
mód
LAD(Ladder Logic), KOP (Kontaktplan)

42
 Funkcióterves programozás
FBD (Function Block Diagram)
FUP (Funktionplan)
 Ez a programnyelv is egy grafikus programozási
mód. A bemenetek és a kimenetek közötti
függvénykapcsolatot logikai jelképekkel adjuk meg.
 ÉS függvény &

 VAGY függvény ≥1

 Logikai tagadás (NEM) 1

/bemenetek/ /kimenet/
43
 Logikai alapkapcsolások
ÉS függvény
LAD,KOP STL,AWL FBD,FUP

E1
1 L E1 A1

2 U E2 &
E2
3 =A1
4 PE

44
 Logikai alapkapcsolások
VAGY függvény
LAD,KOP STL,AWL FBD,FUP

E1
1 L E1 A1

2 O E2
1
E2
3 =A1
4 PE

45
 Logikai alapkapcsolások
NEM függvény
LAD,KOP STL,AWL FBD,FUP

E1 A1
1 L NE1
2 =A1 1
3 PE

46
 Logikai kapcsolások

1 L E1
2 U E2
3 =A1
4 L E2
E1 A1
5 U NA1
&
E2 6 =A2
1
A2 7 PE
&
E2
47
 Logikai kapcsolások
1 L E1
2 U E2
3 OE3
4 =A1
E1 5 =A2
& 6 PE
A1
E2

E3
≥1
A2
48
 Logikai kapcsolások
1 L(
2 O E1
3 O E3
4 )
E1 5 UE2
≥1 6 =A1
E3
7 PE
A1
E2
&
49
 Logikai kapcsolások
1 L E1
2 U E2
3 O
4 U E3
E1 5 U E4
& 6 =A1
A1
E2
≥1 7 PE
E3
&
E4
50
 PLC feladat dokumentumai
 Kapcsolási rajz: a működtetni kívánt berendezés
pneumatikus, hidraulikus, elektromos kapcsolási vázlata,
amely tartalmazza a vezérlő és munkavégző elemket.
 ÚT-LÉPÉS diagramm: a munkavégző elemek
mozgásciklusait tartalmazza
 Be- és kimeneti változók listája: Táblázatos formájú.
Tartalmazza a be és kimenetek abszolút címzését, egy
hozzárendelt szimbólikus címzést és egy szöveges
megjegyzést
 PLC huzalozási vázlata: A be- és kimenetek bekötését
mutatja
 PLC program

51
 Feladat
 Készítse le az ábrán látható marógép PLC –s vezérlését.
 Működése:
 Befogóhenger szorít (A+)
 Előtolás előre (B+)
 Előtolás vissza (B-)
 Befogóhenger vissza (A-)

52
 Megoldás
 Pneumatikus körfolyam:

53
 Megoldás
 ÚT-LÉPÉS diagramm

54
 Megoldás
 Bemeneti és kimeneti változók listája
Abszolút címzés Szimbolikus címzés Megjegyzés

E1 S1 „A” henger alaphelyzeti érzékelője

E2 S2 „A” henger pozitív helyzeti érzékelője
E3 S3 „B” henger alaphelyzeti érzékelője
E4 S4 „B” henger pozitív helyzeti érzékelője
E5 S5 START (főkapcsoló)
A1 Y1 „A” henger pozitív irányú mozgatása
A2 Y2 „A” henger negatív irányú mozgatása
A3 Y3 „B” henger pozitív irányú mozgatása
A4 Y4 „B” henger negatív irányú mozgatása

55
 Megoldás
 PLC bekötési vázlata

56
PLC Program (KOP)

CIKLIKUS (Siemens, Omron)

57
58
Köszönöm a figyelmet!

59