Menedzsment funkciók

Vezetői szintek.
Vezetői szerepek.
Vezetési funkciók.

1
 Mi a vezetés?

A vezetés olyan átfogó tevékenység, amelyet

úgy definiálhatnánk mint „eredményesen
megvalósíttatni dolgokat a többi ember által,
illetve velük együtt”.

2
 Vezetői szintek a
szervezeti hierarchiában

3
 Vezetői szerepek
Mintzberg csoportosítása szerint

 Személyközi szerepek: nyilvános megjelenések

szerepe (figurehead), főnöki szerep (leader),
kapcsolatteremtő és- ápoló szerep (liaison).
 Információs szerepek: információgyűjtő szerep
(monitor), információszétosztó szerep
(disseminator), szóvivői szerep (spokesperson).
 Döntési szerepek: vállalkozói szerep
(entrepreneur), zavarelhárító szerep (disturbance
handler), erőforrás-elosztó szerep (resource
allocator), tárgyaló-megegyező szerep (negotiator).
4
 Henry Fayol (1916)

A következő vállalati területeket különböztette meg:

 műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli,
vezetési (Administration).
Ez utóbbi területhez a következő funkciókat sorolja:
 tervezés,
 szervezés,
 direkt irányítás,
 koordinálás,
 ellenőrzés.

5
 Gulick és Urwick vezetési funkciói
(1937)

 Planning (tervezés),
 Organizing (szervezés),
 Staffing (személyi ügyek),
 Directing (utasítás),
 Coordinating (koordinálás),
 Reporting (információgyűjtés, beszámoltatás),
 Budgeting (pénzügyi tervek, keretek kialakítása).

6
 Koontz és O'Donnell vezetési funkciói
(1980)

 tervezés,
 szervezés,
 személyzeti tevékenység,
 beosztottak vezetése (leading),
 kontroll

Az 1980-as évektől az tapasztalható, hogy bizonyos

vezetési funkciók mintha megszűnnének, illetve
átrendeződnének.
7
 Célkitűzés és stratégiaalkotás (1)

A célkitűzési és stratégiaalkotási vezetési

funkciók kapcsán két tevékenységi területet
szoktak megkülönböztetni:
1) magát a célok és stratégiák kialakítását, valamint
2) azt a folyamatot, amelynek során a célok
kialakításában a szervezet szereplőit aktivizáljuk

8
 Célkitűzés és stratégiaalkotás (2)

A célkitűzés és stratégiaalkotás kettős funkciót

tölt be:
1) egyrészt iránytűként szolgál a szervezet számára,
másrészt
2) felméri és mozgósítja azokat a - jórészt személyi -
erőforrásokat, amelyek szükségesek a stratégia
megvalósításához.

9
 Célkitűzés és stratégiaalkotás (3)

A célkialakítás és stratégiaalkotás, mint vezetési

funkció:
1) egyrészt egy logikai rendbe felépített eljárás,
amely indul a misszió-vízió kialakításától és egészen
az éves tervekig terjed;
2) másrészt egy olyan folyamat, amely során a
szervezet szereplőinek a céljai közötti összhangot
nap mint nap biztosítani kell a hosszú távú hatékony
működés érdekében.
10
 Szervezés (1)

A szervezés (mint vezetési funkció) olyan tevékenység,

amely előre meghatározott célok megvalósítására irányul
a szervezet személyi és tárgyi erőforrásainak
összehangolása (optimális kombinációja) által.
A szervezés tehát:
 a folyamatok összehangolására (folyamatszervezés);
 a szervezeti struktúrák kialakítására és megváltoztatására
(szervezettervezés);
 a munkavégzés rendjének megteremtésére (munkaszervezés),
illetve a munkakörök létrehozására irányuló feladatokat
jelenti.
11
 Szervezés (2)

A szervezési funkciói lépései a következők:

1) munkamegosztás
2) szervezeti egységek képzése
3) hatásköri rendszer kialakítása
4) az egy vezetőhöz tartozó közvetlen alárendeltek
számának szabályozása

12
 Közvetlen irányítás (1)

A közvetlen irányítás mint vezetési funkció

a következőket foglalja magában:
1) emberi erőforrás menedzsment;
2) motiváció;
3) kommunikáció;
4) csoportok létrehozása és vezetése.

13
 1) Emeri erőforrás menedzsment (1)

 A közvetlen irányítás fontos elemét képezi az a tevékenység,

amely azt biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához
vonzani, megtartani és képességeikben, ismereteikben
fejleszteni a számára szükséges alkalmazottakat.
 További feladat a munkakörök és munkafeladatok által
támasztott elvárások és igények, valamint a munkát végzők
ismeretei, képességei és attitűdjei közötti minél tökéletesebb
összhang megteremtése. Mindezen feladatok integrált és
stratégiai szemléletű tervezését, elvégzését, valamint
értékelését emberi erőforrás menedzsmentnek (EEM)
nevezzük.
14
 Emeri erőforrás menedzsment (2)

Az emberi erőforrás menedzsment tevékenységei:

 Toborzás
 Kiválasztás
 Munkakörök megtervezése és kialakítása
 Kompenzáció
 Teljesítményértékelés
 Oktatás és továbbképzés
 Munkahelyi problémák kezelése
 Munkaügyi kapcsolatok kezelése

15
 2) Motiváció
 Vezetői szempontból megközelítve motivációnak
nevezzük azt a ciklikus folyamatot, amely befolyásolja
azon belső szükségleteket és hajtóerőket, melyek
kiváltják, irányítják és fenntartják az alkalmazottak
teljesítményre irányuló erőfeszítését.
 Azt is mondhatjuk, hogy a motiváció egyfajta belső
késztetés kialakítását jelenti.
jelenti
Ha a vezető hatékonyan akarja befolyásolni munkatársainak
viselkedését, akkor tisztában kell lennie az emberi
szükségletek általános jellemzőivel.

16
 Szükségletelméletek

 Abraham Maslow szükségletelmélete (1943)

 Clayton Alderfer szükségletelmélete (1972)

 B.F. Skinner megerősítés elmélete (1938)

 Frederick Herzberg kéttényezős modellje (1968)

17
 Gyakorlati koncepciók

 Részvétel/participáció

 Motiváció a munkakör jellemzői által

 Munkakör-gazdagítás

 Rotáció

 Autonóm munkacsoport koncepció

18
 3) Kommunikáció (1)

Kommunikáció alatt azt a folyamatot értjük, mely során két vagy

több ember információt cserél és értelmez valamilyen szándékkal.
szándékkal
Fontos kiemelni, hogy kétoldalú folyamatról
folyamat van szó, nem
egyszerűen információküldést jelent: kell hozzá egy fogadó,
értelmező is.

A szervezeti kommunikációnak szociális összetartó erején túl a

következő funkciói lehetnek:
 az információk szétosztása és összegyűjtése,
 a motiváció és a meggyőzés erősítése,
 a megértés elősegítése,
 a döntéshozatal támogatása.

19
 Kommunikáció (2)

1) Formális kommunikáció
 Lefelé irányuló (célok megvalósítása, munkavégzési utasítások
és magyarázatok, eljárások és szabályzatok közlése, visszajelzés
a teljesítményről, nevelő szándékú üzenetek)
 Felfelé irányuló (problémák közlése, javaslatok a fejlesztésre,
beszámolók, sérelmek és viták közlése)
 Horizontális (problémamegoldás, koordináció, tanácsadás,
szakmai felügyelet)
2) Informális kommunikáció

20
 4) Csoportok létrehozása és vezetése

Csoportnak tekintünk két vagy több olyan embert, akik

rendszeresen interakcióba lépnek egymással, valamilyen
közös cél elérése érdekében.

A csoportot több ember alkotja; egyedül nem lehet

„csoportosulni”. Általában 20 fő felett már nem szokás
csoportról beszélni, hiszen akkor nem érvényesülhet a
második fontos kitétel, hiszen ekkora létszám felett,
rendkívül nehézzé válik a rendszeres interakció.

21
 Csoporttípusok

 Funkcionális csoport
 Feladatcsoport
 Bizottságok
 Informális csoportok
 Érdekcsoport, koalíció
 Közös érdeklődésen alapuló csoport
 Személyes barátságon alapuló csoport

22