Menedzsment

feladatok és döntések

A vezetés fogalma.
A vezető feladatai.
Vezetői döntések.

1 MENTORS
 A VEZETÉS FOGALMA

2 MENTORS
 Mi a vezetés?

A vezetés szakma, tudomány, és művészet.

 A szakmai tevékenység fontos jellemzője, hogy
meg vannak a mesterségbeli fogásai, tapasztalatai,
szabályai. Ezek a szabályok, módszerek
elsajátíthatóak, megtanulhatóak.
 Ebből viszont az következik, hogy a vezető élete
során egy tanulási folyamat résztvevője,
résztvevője
amelynek nincs befejezett állapota.
3 MENTORS
 Önálló tudománnyá fejlődés fázisai

Gyakorlati tapasztalat

Ismeret

Elmélet, tan, iskola

Irányzat

Tudomány

4 MENTORS
 Megtanulható-e a vezetés?

 Európa – „arisztokratikus preformizmus”.

preformizmus E
megközelítés szerint, valóban csak abból az
emberből lehetett vezető, aki „beleszületett” a
tulajdonosi családba.
 Az amerikai gondolkodás – „funkcionalista
demokratizmus”
demokratizmus szerint – mindenkiből lehet
vezető, aki megtanulja a vezetést, mint szakmát.

5 MENTORS
 A vezetéshez szükséges képességek
A szükséges képességek kombinációja az adott szinttől függően változó.
Véleményük szerint a vezetőknek a következő, alapvető képességekkel kell
rendelkezniük
 Technikai/szakmai készség. Legyen képes olyan tudást, technikákat és
eljárásokat alkalmazni, amelyek szükségesek a különböző munkafeladatok
sikeres elvégzéséhez.
 Emberi kapcsolatokban való jártasság. Legyen képes másokkal együtt
dolgozni, vezetni és befolyásolni, valamint motiválni a beosztott
alkalmazottakat.
 Fogalmi gondolkodási képesség.
képesség Legyen képes megérteni a szervezet és a
környezet közötti összefüggéseket, a szervezeten belüli funkciók és
tevékenységek kölcsönhatásait, átlátni a szervezet egészének működését.

6 MENTORS
 A VEZETŐ FELADATAI

7 MENTORS
 A vezetői feladatokat
befolyásoló tényezők

 szervezet tevékenysége
 mérete
 szervezeti struktúra felépítése
 beosztottak száma, szakképzettsége
 vezető helye a struktúrában

8 MENTORS
 A vezetői feladatok ellátási módját
befolyásoló tényezők
 A vezető személyisége. Az értékítéletek és preferenciák, az
alapvető meggyőződések, beállítódás, feladat vagy a kapcsolat
orientáltság, a vezetési stílus, illetve az alkalmazott vezetési
módszer mind olyan személyiség tényező, amely befolyásolja a
vezetési funkciók fontosságát, rangsorát, tartalmát.
 A másik befolyásoló tényező maga a szervezet.
szervezet A szervezet
típusa, jellege már önmagában differenciálhatja a vezetési
feladatokat.
 A szervezeti tényezők között fontos szerepe van a vállalati
méreteknek.
méreteknek
 A vezetési funkciókat talán a legnagyobb mértékben az adott szervezet
tevékenysége befolyásolja.

9 MENTORS
 Vezetői feladatok Fayol szerint
 Tervezés
 Szervezés
 Személyes vezetés
 Koordináció
 Ellenőrzés
Ezek a vezetési funkciók jól elhatároltak és egyfajta logikai
sorrendben szervezettek. Ez azonban nem feltétlenül jelenti
azt, hogy sorrendjük a vezetői tevékenységben kötött, de azt
sem, hogy ezek mereven elkülönülő, egymással össze nem
függő tevékenységek.

10 MENTORS
 Funkcionalizmus
 Torgersen - Weinstock vezetéselméleti irányzatnak tekinti a funkcionalizmust.
„Ez az irányzat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy meghatározza a vezető
általános feladatait.
 Az elmélet hívei szerint a vezető funkciói különböző típusú szervezetekben,
illetve feltételek között lényegében azonosak.
 A vezetői tevékenységet leginkább olyan folyamatnak tekintik, melynek
alapelemei:
 Kommunikáció
 Információ
 Tervezés
 Döntés
 Szervezés
 Ellenőrzés

11 MENTORS
 Vezetők feladatai – a mai változó
körülmények között
A mai változó körülmények között a vezetési
feladatok megítélése még inkább differenciálódott.
Sajátos csoportosítás szerint a vezetők feladatai a
következők:
 tervezés és döntés
 megvalósítás
 ellenőrzés
 motiválás
 tájékoztatás
 értékelés.

12 MENTORS
 Az alapvető vezetői feladatok
csoportosítása (1)

Az alapvető vezetési feladatokat három nagy

csoportra oszthatjuk, azaz
 a szervezet,
 az emberi erőforrás
 és a folyamatok menedzselésével kapcsolatos
tevékenységekre

13 MENTORS
 Az alapvető vezetői feladatok
csoportosítása (2)

Szervezet Emberi erőforrás Folyamat menedzsment

menedzsment menedzsment
Szervezeti struktúra Motivációmenedzsment Stratégiamenedzsment
kialakítása
Szervezetfejlesztés Konfliktusmenedzsment Tervezés
Szervezeti kommunikáció Emberi erőforrás tervezés, Döntés
szervezés
Információmenedzsment Munkakör kialakítás, elemzés Végrehajtás, rendelkezés
Szervezeti kultúra Teljesítményértékelés Szervezés
Csoportmenedzsment Emberi erőforrás fejlesztés Logisztikai menedzsment
Változásmenedzsment Karriermenedzsment Ellenőrzés
Minőségmenedzsment
14 MENTORS
 A vezetési feladatok minősítése

15 MENTORS
 VEZETŐI DÖNTÉSEK

16 MENTORS
 Döntés
„A vezető az, aki dönt; néha helyesen dönt, de mindig ő
dönt”. Valóban így van. A szervezetekben a döntéseket a
vezetők hozzák, azaz a döntés vezetői kompetencia.
kompetencia
 Dönteni, azaz választani csak abban az esetben lehetséges, ha
cselekvési alternatívák állnak rendelkezésünkre.
 A döntésre vonatkozó elvárásaink, az alternatívák értékelésének
szempontrendszere képezi a döntési kritériumokat.
kritériumokat
 A probléma, melynek megoldására irányul a döntés, lehet jól
vagy rosszul strukturált.

17 MENTORS
 Filozófiai megközelítés
 A filozófusokat főként az foglalkoztatta, hogy egy adott
cselekvés vagy döntés jó-e.
 Lényeges jellemzője volt a közelítésmódjuknak az a burkolt
feltevése, hogy ismertnek feltételezett helyzet alapján születnek
a döntések.
 Többnyire az egyén problémájával foglalkoztak:
foglalkoztak hogyan kell
cselekedni a „jó” élet megvalósításához?
 Ez a felfogás a XIX. századig megmaradt, feltételezve, hogy
rövidesen tökéletes döntések hozhatók, mert a tudomány képes
lesz megmagyarázni valamennyi jelenséget.

18 MENTORS
 Közgazdaságtani döntéselmélet (1)

 A közgazdaságtani döntéselméleti megközelítések

alapja a hasznosság
 A hasznosságot úgy definiálták, mint az emberi
igények kielégítésének képességét.
képességét Az egyén
célja a teljes hasznosság maximalizálása
korlátozott erőforrásainak (idő, pénz, munkaerő
stb.) figyelembevételével.

19 MENTORS
 Közgazdaságtani döntéselmélet (2)
Taylor szerint a korai klasszikus döntéselmélet alapjai a következők:
 Egy adott változat választása esetében valamennyi eredmény
valószínűsége egy, azaz bizonyos (ez a biztos körülmények közötti
döntés esetével azonos).
 A változatokra és az eredményekre vonatkozó információk teljesek,
azaz a döntéshozó rendelkezik valamennyi szükséges információval.
 Az eredmények egy érték-(hasznosság) skálán legalábbis rendezhetők.
 A döntéshozó azt a változatot választja, amelyik az értéket
(hasznosságot) maximalizálja.
A klasszikus döntéselméleti felfogás a döntéshozót teljesen informáltnak, az
értékkülönbségek (hasznosság különbségek) megállapításában végtelenül
érzékenynek, és valamit (nyereséget, osztalékot vagy a más változót)
maximalizálónak feltételez.
20 MENTORS
 Közgazdaságtani döntéselmélet (3)

 A klasszikus közgazdasági döntéselmélet továbbfejlesztése során

már nem tételezték fel, hogy az eredmények egyes
valószínűséggel, azaz bizonyosan, következnek be egy adott
változat választása és megvalósítása esetében.
 A továbbfejlesztett klasszikus modell tehát az eredmények
bekövetkezésére vonatkozóan egynél kisebb valószínűséget is
elfogad, s ezzel együtt elismeri a kockázat tényét is.
is
 Az újabb közgazdasági kutatások feltárták, hogy az egyén nem
cselekszik mindig a hasznosság-maximális elvének
megfelelően.
megfelelően

21 MENTORS
 Adminisztratív modell (1)

 Az elmélet szerint nem az a lényeges, hogy a

döntés szempontjából egy eredménynek
objektíven mekkora a bekövetkezési
valószínűsége, vagy értéke, hanem az, hogy a
döntéshozó mekkorának észleli.
észleli
 E felfogás szerint az számít, hogy mi van a
döntéshozó tudatában.

22 MENTORS
 Adminisztratív modell (2)
A klasszikus közgazdasági döntéselméleti felfogás
feltevéseivel szemben ugyanis:
 A cselekvési változatok (alternatívák) gyakran nem állnak
rendelkezésre, hanem azokat meg kell alkotni (változatképes).
 Az eredményekre vonatkozó információk erősen hiányosak, és
az információkat keresni kell (információszerzés).
 Az információszerzés költséges.
 Az információ pontatlan, nem egyértelmű és ezt az eredmények
várható értékének (hasznosságának) bizonytalanságához vezet.

23 MENTORS
 Adminisztratív modell (3)

A döntéshozó a következő módon kezeli az

információk bizonytalanságával és költségével
kapcsolatos problémát:
 A bizonytalanság csökkentése érdekében azokra az
eredményekre irányítja figyelmét, melyek várható értéke
kvantitatív formában kifejezhető.
 A bizonytalanság csökkentésére a döntéshozó inkább a
rövid időn belül bekövetkező eredményekkel foglalkozik.

24 MENTORS
 Megerősítő modell (1)

 A Skinner-féle modell szerint a döntések

magyarázatához fel kell tárnunk azokat a pozitív
eredményeket (pszichológiai értelemben vett
jutalmakat), amelyek a múltban bizonyos döntések
megerősítéséhez vezettek.
 A döntések megerősítést nyernek, ha ezek olyan
eredményekkel járnak, melyeket a döntéshordozó
pozitívan értékel.
25 MENTORS
 Megerősítő modell (2)

A Skinner-féle döntéselméleti magyarázat sarkalatos

pontjai a következők:
következők
 A leghatékonyabb és legeredményesebb erősítők azok,
amelyek a legközvetlenebb kapcsolatban vannak a
döntéssel.
 Ha a megerősítések megszakításokkal következnek be,
akkor a viselkedést sokkal magasabb szinten lehet tartani,
mintha az erősítések egyszerre következnének be.
 A pozitív megerősítés sokkal hatékonyabb, mint a negatív.

26 MENTORS
 Optimális és kielégítő döntések (1)

 Az optimális döntések a klasszikus közgazdasági

döntési felfogáshoz tartoznak.

 A kielégítő döntések pedig az adminisztratív

modellhez.

27 MENTORS
 Optimális döntések
Az optimális döntések elmélete lényegében a következő
előfeltevésekre épül:
épül
 Ha a döntéshozó ismeri az összes lehetséges cselekvési változatot,
 biztosan tudja, hogy az egyes cselekvési változatoknak mi lesz az
eredménye, továbbá
 ha biztosan meg tudja állapítani az eredmények preferencia­
sorrendjét, akkor az optimális döntés - vagyis a legjobb cselekvési
változat - kiválasztása elvileg könnyű feladat (technikailag esetleg
bonyolult lehet) és nincs különösebb elvi probléma.

28 MENTORS
 Kielégítő döntések

A kielégítő döntések elmélete szerint

tulajdonképpen tanulási folyamatról van szó,
melynek során a döntéshozó addig tanulmányozza
és vizsgálja a lehetséges cselekvési változatokat,
amíg meg nem találja azt, amelyik kielégít
bizonyos minimális követelményeket, azaz
megfelelően kielégítő döntésekre való törekvés
tapasztalható.
29 MENTORS