A szervezeti struktúrák és formák

II.

Strukturális jellemzők,
szervezeti alapformák,
konszernek és holdingok

1
 Szervezetek strukturális jellemzői

1. Munkamegosztás,
Munkamegosztás mint a szervezet
tagolásának alapja
2. Hatáskörmegosztás,
Hatáskörmegosztás egy-és többvonalas
szervezetek
3. Koordinációs eszközök,
eszközök mint kitüntetett
jellemző
4. Konfiguráció,
Konfiguráció mint másodlagos jellemző
2 MENTORS
 MUNKAMEGOSZTÁS

3 MENTORS
 1) Munkamegosztás, mint a
szervezet tagolásának alapja

Munkamegosztás:
Munkamegosztás egy nagyobb feladatkomplexum
részfeladatokra bontása és ezek egyes szervezeti
egységekhez telepítése, a szervezetek tagolásának
alapja.
Különböző elvek szerint alakítják ki a szervezet
egységeit, amelyeken belül további munka-
megosztásokon keresztül jutunk el egészen az
utolsó munkahelyig.
4 MENTORS
 Az elsődleges munkamegosztás
Az elsődleges munkamegosztás a feladatok
legátfogóbb felosztását jelenti, mely így
alapvetően lehet:
 Funkcionális:
Funkcionális homogén szakmai tevékenységek
elkülönítése (termelésirányítás, beszerzés, pénzügyi,
értékesítés),
 Tárgyi:
Tárgyi szervezeten belüli termékek szerint rendel
feladatokat a szervezeti egységekhez,
 Regionális:
Regionális az elkülönítés a feladatok földrajzi,
értékesítési területek alapján történik.

5 MENTORS
 Egydimenziós,
két- és többdimenziós szervezet

 Egydimenziós:
Egydimenziós kizárólag egy elv szerint
történik az elsődleges munkamegosztás (pl.:
lineáris, funkcionális, divizionális szervezetek).
 Két és többdimenziós a szervezet a
munkamegosztási elveket egyszerre
párhuzamosan alkalmazzák az elsődleges
munkamegosztás szintjén
pl. mátrixszervezetek.

6 MENTORS
 HATÁSKÖRMEGOSZTÁS

7 MENTORS
 2) Hatáskörmegosztás: egyvonalas
és többvonalas szervezetek
 A feladatokat a szervezeti egységek csak akkor
tudják elvégezni, ha megfelelő hatáskörrel
rendelkeznek.
 A hatáskörök szervezeten belüli megosztása a
munkamegosztási elvek alapján tagolt szervezeti
egységek vezetői kompetenciáinak kialakítását
jelenti.
 Kiemelt jelentőségű a döntési és utasítási
hatásköröknek a felosztása a vállalatvezetés és az
alárendelt hierarchikus szintek vezetői között.

8 MENTORS
 Egyvonalas szervezetek
 Az alárendelt egységek csak egy felsőbb személytől
(egységtől) kapnak utasítást.
 A függelmi és a szakmai irányítás szervezetileg nem
különül el.
 A lefelé történő feladatkijelölés és a felfelé irányuló
jelentés ugyanazon az úton történik.
 A jogok gyakorlása és a feladatok elvégzésével
kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatás egyazon
felettestől várható.
 Megoldási elveit Fayol fogalmazta meg.

9 MENTORS
 Az egyvonalas szervezetek előnye

 Az alá- és fölérendeltség, a kompetencia és a

felelősség világos, egyértelmű.
 A belső kapcsolatok könnyen áttekinthetőek és
egyszerűek.
 A hierarchia megvéd mások visszaéléseitől és
beavatkozásaitól.

10 MENTORS
 Az egyvonalas szervezetek
hátránya
 A kommunikáció csak a szolgálati utakon keresztül
történhet.
 A felettes egységeket jelentősen igénybe veszi a
koordinációs feladatok ellátása.
 Nagy mélységi tagozódás esetén hosszú és
körülményes utasítási és információs utak alakulnak
ki.
 Személyes függőség jön létre a felettesek és a
beosztottak között.

11 MENTORS
 Többvonalas szervezetek

 Az alárendelt egységeket több felsőbb személy (egység)

irányítja.
 A függelmi és szakmai kapcsolatok részleges vagy teljese
elkülönítése jellemző, vagyis a tevékenységtől független
általános munkáltatói kapcsolat elválik a szakmai
irányítástól.
 Taylor nevéhez kapcsolható.

12 MENTORS
 A többvonalas szervezetek előnye

 A funkciók elosztása révén nagyfokú

specializáltság jellemző.
 Az utasítási és információs utak közvetlenek.
 Újszerű megoldásokat felszínre hozó produktív
konfliktusok alakulnak ki.

13 MENTORS
 A többvonalas szervezetek
hátránya

 Az összvállalati koordinációs tevékenység

során a kompetencia és a felelősség
elhatárolása problematikus.
 A hibákért való felelősséget nehéz
megállapítani.
 A szakmai alapon létrejövő konfliktusok
személyeskedéssé válhatnak.

14 MENTORS
 KOORDINÁCIÓS ESZKÖZÖK

15 MENTORS
 3) Koordinációs eszközök

 Koordináció:
Koordináció a szervezeti egységek feladata a
szervezeti célok érdekében, a részek
összefogása, a szervezeti formák kitüntetett
fontosságú strukturális jellemzője.
 A vezetők ezen tevékenysége abban áll, hogy a
különböző eszközök közül kiválasszák a
szervezet céljainak leginkább megfelelőt.

16 MENTORS
 Khandwalla – koordinációs
eszközök típusai

Koordinációs eszköz típusa Koordinációs eszköz

Hierarchia, ad hoc-állandó
Strukturális bizottság, team, projekt,
közvetlen kapcsolat, mátrix
termékmenedzser
Technokratikus Szabály, eljárás, tervek,
költségkeret, program
Konfliktusfeloldás, vezető
Személyorientált kiválasztás, képzés, belső
értékrend
17 MENTORS
 A projektek, teamek, törzskarok és
bizottságok jellemzőinek összehasonlítása

Projekt Team Törzskar Bizottság

Különleges Rutinszerű Speciális szakmai Átfogó
feladat, időben feladat, időben feladat, időben nem stratégiai
korlátozott, korlátozott, korlátozott, feladat, időben
homogén heterogén homogén szakember korlátozott,
szakember szakember heterogén
szakemberek
Folyamatos Folyamatos Folyamatos Alkalman-
tevékenység tevékenység tevékenység kénti tev.
Hierarchikus Hierarchiku- Hierarchikusan Hierarchiku-
belső szervezet san nem tagolt tagolható san nem tagolt
18 MENTORS
 Technokratikus és
személyorientált
Technokratikus: szabályokhoz kötődés mértéke
 menedzsmentkontroll, controlling,
 vállalati tervezési, költség-és teljesítmény-elszámolási,
beszámolási rendszer,
 pénzügyi rendszer
Személyorientált: egyén azonosulása a szervezettel,
célokkal, feladatokkal
 közvetlenül ösztönző, kényszerítő, ráhangoló eszközök,
 pszichológiailag, ideológiailag ható eszközök

19 MENTORS
 Koordináció típusok

 Vertikális koordináció: az egymás alá-és

fölérendelt szervezeti egységek közötti
kommunikációt jelenti, jellegzetes
megnyilvánulása az utasítás, jelentés.

 Horizontális koordináció: azonos tevékenységi

és hatásköri szinten lévő szervezeti egységek
közötti kommunikációhoz kapcsolódik.

20 MENTORS
 KONFIGURÁCIÓ

21 MENTORS
 4) Konfiguráció

A munkamegosztást, a hatásköri rendszert, az alkalmazott

koordinációs eszközöket elsődleges strukturális jellemzőnek
tekintjük, míg a konfiguráció másodlagos vagy
származtatott strukturális jellemző.
jellemző Jellemző kategóriák:
 szervezet mélységi tagoltsága:
tagoltsága a hierarchikus szintek
száma a fő tevékenységi profilt tekintve;
 szervezet szélességi tagoltsága:
tagoltsága az egy vezető alá
közvetlenül tartozó alárendeltek száma a hierarchia egyes
szintjein;
 az egyes szervezeti egységek mérete

22 MENTORS
 SZERVEZETI TÍPUSOK

23 MENTORS
 FUNKCIONÁLIS szervezetek

Kialakításának és hatékony működésének

előfeltételei:
 Stabil piaci, tudományos-technikai,
technológiai környezet.
 Viszonylag könnyen áttekinthető termelési
tevékenység.
 Nem túl széles termékskála.

24 MENTORS
 A funkcionális szervezetek
strukturális jellemzői

Munkamegosztás:
 elsődleges munkamegosztás funkciók szerint munkaköri
leírások,
 erőteljes szabályozottság
Hatáskörmegoszlás:
 döntési jogkörök centralizáltak, erőteljes szabályozottság
Koordináció:
 vertikális kiépített csatornák
 horizontális koordináció team, projekt működésével
 technokratikus eszközök segítségével koordinál
25 MENTORS
 A funkcionális szervezet
előnyei

 A specializáció a termelékenység növekedését

és az egységköltség csökkenését eredményezi.
 A folyamatok standardizáltsága csökkenti a
koordináció költségeit.
 A stabil környezetnek és az operatív
válaszképességnek köszönhetően a vállalati
stratégia kialakítása viszonylag olcsó és
egyszerű.
26 MENTORS
 A funkcionális szervezet hátrányai

 az alrendszerek erőteljes szegmentáltsága miatt egoista,

egymással nem kommunikáló funkciók
 az információs kapcsolatok nehezen áttekinthetők
 felesleges mennyiségi és minőségi tartalékok
 nem tud időben alkalmazkodni a megváltozott
környezethez
 felsőszinten jelentős az operatív túlterheltség
 a stratégiai szemlélet elhanyagolása
 korlátozott lehetőségek a vezetőkiválasztásra
27 MENTORS
 DIVIZIONÁLIS szervezetek (1)

A célok érvényesítése és a feladatok ellátása

érdekében az irányítási, koordinációs és
ellenőrzési tevékenységeket központi egységek
látják el.
Feladatuk:
 források elosztása, tevékenységek elhatárolása,
 divíziók létrehozása, megszűntetése,
 hatékonysági kritériumok kidolgozása, ellenőrzése.
28 MENTORS
 DIVIZIONÁLIS szervezetek (2)

Kialakításának és hatékony működésének

előfeltételei:
 széles termékskála, heterogén termékek
 termékcsaládok (vevőcsoportok, régiók)
kialakításának lehetőségei
 viszonylag dinamikus környezet

29 MENTORS
 A divizionális szervezetek
strukturális jellemzői (1)

Munkamegosztás:
 az elsődleges munkamegosztás: tárgyi (termékek,
vevők) vagy regionális elv szerinti divíziók,
 funkcionális irányító, ellenőrző és szolgáltató
egységek a központban,
 párhuzamos munka elkerülése, eszközök
kapacitásainak jobb kihasználása, tételnagyságból
származó előnyök kihasználása, egységes piaci
fellépés lehetősége
30 MENTORS
 A divizionális szervezetek
strukturális jellemzői (2)

Hatáskörmegosztás:
 a döntések decentralizáltak a központ és a divíziók
viszonylatában
 a döntések centralizáltak a divíziókon belül
Koordináció:
 a divíziók közötti horizontális koordináció nem jellemző.
 az utasítás jellegű vertikális koordináció minimális.
 leginkább technokratikus eszközökkel történik
 jelentős szerephez jut a vezetőkiválasztás

31 MENTORS
 A divizionális szervezet előnyei

 a stratégiai és operatív feladatok szétválaszthatók,

 világos cél(ok) határozható(k) meg,
 erőteljes piaci orientáció,
 rekeszelő hatás,
 alacsony horizontális koordinációs költségek,
 teljesítményre ösztönző felelősségi és érdekeltségi
rendszer,
 a divíziók bőven kínálnak általános vállalatvezetési
tapasztalattal rendelkező vezetőket
32 MENTORS
 A divizionális szervezet hátrányai

 A stratégiai és a taktikai-operatív feladatok

nehezebb integrációja
 Divízióegoizmus
 A decentralizációval járó létszámnövekedés,
párhuzamos funkciók léte
 A túlzott decentralizációval a
szinergiahatásból eredő előnyök elveszhetnek
33 MENTORS
 Divíziók jellemzői

 relatíve nagy önállóságot élveznek,

 operatív, stratégiai és adminisztratív döntések,
 saját irányító és végrehajtó apparátussal rendelkeznek,
 magas specializáció, szakértelem, hatékonyság érhető
el
 lineáris jellegű függelmi kapcsolat a termelőegységek
és a divízió vezetője között,
 döntések decentralizációja jellemző

34 MENTORS
 A divíziók típusai

A divízió típusa A felelősség és az

elszámolás tárgya
Profit-center A divízió árbevétele,
működési költségei és
eredménye
Cost-center A divízió működési költsége
Investment-center A divízió árbevétele,
ráfordításai, a bevont
eszközök megtérülése
35 MENTORS
 Profit-center típusú divízió
jellemzői
 A legelterjedtebb divíziótípus.
 A vezető felelőssége a profit alakulásáért csak akkor
funkcionálhat megfelelően, ha a beszerzési és értékesítési
piacok közötti választás, illetve a piaccal való közvetlen
kapcsolattartás hatáskörébe tartozik.
 Olyan szervezeti egység, mely tárgyi elven termékek,
vevőcsoportok szerint vagy regionális elven kerül
kialakításra, és működésében nagyfokú önállósággal bír.
 Előnye: nő a stratégiai-, operatív rugalmasság.

36 MENTORS
 Cost-center típusú divízió
jellemzői

 Vezetőjének felelőssége a működési költségek

alakulásához kötődik, azonban jelentősebb az
önállósága, bővülnek hatáskörei, így felelőssége is.
 Érdekeltsége a működési költségek
minimalizálásához kötődik.
 Termékeit néhány piacra koncentrálja.
 A költségtervek mellett általában kötelező
minőségi mutatókat is meghatároznak a színvonal
biztosítása érdekében.
37 MENTORS
 Investment-center típusú divízió
jellemzői

 Vezetését a profitérdekeltség mellett a rábízott

tőke minél jövedelmezőbb működtetésében is
érdekeltté teszi.
 A gyakorlatban az eredményértékelést
összekapcsolják a tőkemegtérülés értékelésével,
így a profitcenter továbbfejlesztésének
tekinthető.
 A vezetők érdekeltsége hosszú-távú.
38 MENTORS
 MÁTRIX szervezet
 Két munkamegosztási elv alkalmazása,
 Több dimenziós szervezeti forma.

Mátrix típusok:
 Funkcionális-tárgyi
 Funkcionális-funkcionális
 Funkcionális-régió
 Tárgyi-régió

39 MENTORS
 A mátrixszervezet kialakításának és
hatékony működésének előfeltételei

 Dinamikus és heterogén külső környezet

 Komplex, nagy újdonság-és rizikótartalmú
feladatok a szervezetben
 Eltérő elven kialakított munkamegosztás egy
időben megteremthető
 A szervezeti tagok fejlett kommunikáció
készsége

40 MENTORS
 A mátrixszervezet
strukturális jellemzői (1)

Munkamegosztás:
 a különböző elvű munkamegosztás egyszerre van jelen,
 nem jellemző az erőteljes szabályozottság

Hatáskörmegosztás:
 a két dimenzió vezetői együtt döntenek, azonos súlyú
kompetenciával rendelkeznek,
 döntési centralizáció többvonalas irányítási elv,
 alacsony fokú formalizáltság

41 MENTORS
 A mátrixszervezet
strukturális jellemzői (2)

Koordináció:
 jelentős szerephez jutnak a személyorientált
koordinációs eszközök (vezető kiválasztás,
kommunikációs készség),
 a horizontális és vertikális koordináció
strukturális megoldás révén biztosított

42 MENTORS
 A mátrixszervezet
előnyei és hátrányai

Előnye:
 adaptív, innovatív, nagyobb teljesítményre ösztönöz,
 más struktúra típuson belül is létrehozható,
 új vezetési struktúra kialakítása lehetséges.
Hátrányai:
 vezetők rivalizálása, túlhajtott csoportmunka,
 döntések elhárítása, összeomlás veszélye,
 nagy igények az emberi képességek terén.

43 MENTORS
 Tenzorszervezet

 A mátrixstruktúrákkal rokon szervezeti megoldások.

 A különbség az, hogy ezek háromdimenziós
struktúrák, hármas kompetencia megoszlás.
 Egyidejűleg alkalmazzák a munkamegosztás
kialakításánál a funkcionális, a tárgyi és a regionális
elvet.
 Elsősorban a nagyméretű, többségében
multinacionális vállalatokra jellemző.
44 MENTORS
 Duális szervezet

 Akkor jön létre, amikor egy meghatározott

munkamegosztási, hatásköri és koordinációs
elvek alapján működő elsődleges struktúrára
ráépül egy másodlagos (szekunder) struktúra.
Ilyen duális szervezetek:
 A stratégiai üzleti egységek
 A team-szervezetek

45 MENTORS
 A stratégiai üzleti egységekkel
működő szervezetek jellemzői (1)

Kialakításának és hatékony működésének

előfeltételei:
 heterogén vállalati környezet,
 diverzifikált termék-és termelési struktúra,
 a vállalat termék-piac kombinációihoz rendelhető eltérő
stratégiák.
Munkamegosztás:
 a stratégiai üzleti területekhez alakítják ki az üzleti
egységek feladatait

46 MENTORS
 A stratégiai üzleti egységekkel
működő szervezetek jellemzői (2)

Hatáskörmegosztás:
 sajátos, kettős, eredménye hogy a hierarchikus
szintek részleges átfedésbe kerülnek, (kettős
hierarchia)
 a stratégiai döntések decentralizálására
nagyobb lehetőség nyílik,
 a vezető részleges autonómiát élvez az
erőforrások tekintetében
47 MENTORS
 A stratégiai üzleti egységekkel
működő szervezetek jellemzői (3)

Koordináció:
 a divizionális és mátrixszervezet koordinációs
eszközei és mechanizmusai egyaránt jellemzők, a
technokratikus eszközök piaci és termékportfólió
elemzéseken nyugvó stratégiai tervekkel,
személyorientált típusú megoldásokkal egészülnek
ki,
 az erőforrás-allokációt az egyes üzleti egységek piaci
elemzésének eredményei is befolyásolják.

48 MENTORS
 Team-szervezet
 Azon formák tekinthetők, amelyek esetében az
alapstruktúra jelentős mértékű megváltoztatása nélkül,
teamek egész rendszere épül a szervezetre, biztosítva a
gyorsan változó környezeti feltételekhez való
alkalmazkodást.
 Szerepük az egyéni képességek, ismeretek és motivációk
elismerése,
elismerése illetve a szervezeti egységek integrált
működtetése.
 Eltérő pozícióval rendelkező személyekből álló
feladatorientált,
feladatorientált relatíve autonóm egység, amelyet
probléma megoldására hoznak létre.

49 MENTORS
 Team szervezet előnye és hátránya

Előnye:
 elősegítheti a rosszul strukturált, többtényezős
problémák kezelését,
 felgyorsíthatja a vállalaton belüli információs
folyamatokat, növelheti a kommunikációs készséget,
szociális, emberi kapcsolatokat
Hátránya:
 növekszik a döntésre fordítandó idő,
 háttérbe szorulhat az egyéni felelősségvállalás.

50 MENTORS
 Konszernek-holdingok
 az a vállalati csoportosulás, amelynek jogilag is önálló
tagjai közösen tevékenykednek valamely iparágban,
 olyan irányító vállalat,
vállalat amely kizárólag a vagyonkezelés
eszközeivel befolyásolja az irányított társaságokat,
 a tőkekoncentráció egyik megjelenési formája,
formája irányító
és irányított vállalatok, társaságok,
 tevékenységük és belső kapcsolatuk jellege szerint
vertikális, horizontális és vegyes konszernek
különböztethetők meg,
 elképzelhetetlen egy divizionális jellegű struktúra
működése nélkül.

51 MENTORS
 Konszern-struktúrák létrehozását
befolyásoló tényezők
 szervezeti előnyök, pénzügyi előnyök,
 marketing- értékesítési okok,
 inputforrások biztosítása,
 kockázat mérséklése,
 politikai vagy jogi megfontolások,
 nagyobb rugalmasság
 közös fellépés hitelintézetekkel szemben,
 belső bank működtetése

52 MENTORS
 Konszern típusképző ismérvek (1)

1) Alárendelő-(egy
Alárendelő- uralkodó és egy függő társaság),
és egyenrangú konszern.
2) Valódi- (befolyásolási lehetőséget tulajdonosi joga
biztosítja), szerződéses konszern (szerződés során
alakul ki).
3) vertikális- (termék beszerzéstől a vevőhöz való
szállításig tart), horizontális konszern (azonos
jellegű, rokon termékeket előállító
leányvállalatokat foglal magába.

53 MENTORS
 Konszern típusképző ismérvek (2)

4) Differenciált (pénzügyi szinergiákra törekszik, nagy

autonómia) és koncentrált ( technikai, piaci
szinergiákat kívánja érvényre juttatni).
Vezetési és szervezési szempontból megkülönböztethető:
 operatív: központ erős, közvetlen irányítása
 stratégiai: közvetett eszközök
 pénzügyi: ellenőrzés, újraelosztás
 vagyonkezelők: befektetés, részvények vásárlása és
eladása
54 MENTORS