Zavarok a

nyelvelsajátításban,
nyelvfejlődésben
 A beszédzavarok ok szerinti
felosztása
 organikus eredetű beszédzavarok (pl. a
hangképző szervek organikus hibája,
hallássérülés, idegrendszeri zavarok)
 funkcionális beszédzavarok (pl.
autizmus)
 pszichés eredetű beszédzavarok (pl.
pszichogén afónia)
 környezeti tényezők okozta
beszédzavarok (pl. ingerszegény
környezet)
 Autizmus
 Olyan rendkívül összetett
viselkedési zavar, amelynek vezető
tünete a nyelv, illetőleg a beszéd
változóan korlátozott használata
(szituáció-, személyfüggő
kommunikáció)
 A gesztusnyelv használata sok
esetben akkor is működik, amikor
a gyermek a verbális
kommunikációt visszautasítja
 Fiatal gyermeknél nehéz
differenciálni a diszfáziát és az
autizmust
 Elektív mutizmus
 Az ebben szenvedő gyermek
visszautasítja a beszédet
 Kiválasztott személyekkel vagy
helyzetben vagy időpontban
kommunikál
 Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek

 A gyermek beszédprodukciója és
beszédmegértése egyébként ép
A beszédzavarok folyamatműködés
szerinti felosztása

 a zöngeképzés zavarai
 a beszédprodukció zavarai
 a beszédészlelés zavarai
 a beszédmegértés zavarai
 a beszédindulás zavarai
 A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai

 Mutatio prolongata: a hangképző szervek

változásának lelassulása
 Rekedtség: a hangszalag-rezgés zavara és
a levegő örvénylése, illetőleg az ennek
következtében kialakuló zörej (okai:
gégehurut, külső izgató ingerhatások, a
hangszalagok izom eredetű
mozgászavarai, bénulások, a hangképzés
túlerőltetése)
 A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai

 Pszichogén afónia: a hangadásnak

neurotikus alapon kialakult zavara
 Orrhangzós beszéd: lágyszájpad-
elégtelenség, hasadék fennállása
 Nyelőcsőbeszéd: a gége eltávolítása
után
 Depressziós, mániás beteg
 A beszédprodukció zavarai
 Hangképzési zavarok: pöszeség
 Agrammatizmus: a kívánt nyelvi
formák, illetőleg a szabályok téves
alkalmazása
 A beszédprodukció zavarai
 A beszédfolyamat zavarai:
 Dadogás: felborul a normál beszédhez
szükséges mozgások koordinációja, s ezt
görcsszerű jelenségek kísérik. Kialakulása
neurológiai, illetőleg pszichés okra
vezethető vissza (klónusos és tónusos
dadogás
 Hadarás: nem egyszerűen gyors vagy
felgyorsult beszéd. Jellemző a hangok és
szótagok részleges képzése vagy
elnyelése, kihagyása, torzítása
 Pattogás, leppegés
 A beszédészlelés és
beszédmegértés zavarai
 A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és
fonológiai zavara
 A szeriális észlelés zavara

 A transzformációs észlelés zavara

 A beszédhang-megkülönböztetés zavara

 A beszédritmus észlelésének zavara

 A vizuális észlelés zavara (ajakmozgás)

 A mondatértés és a szövegértés zavara

 Életkor szerinti felosztás
 Gyermekkori beszédhibák (többsége
anyanyelv-elsajátítási zavar)
 Felnőttkori beszédhibák (a már
kialakult beszédmechanizmus hibás
működése)
 Időskori (a gerontológia
pszicholingvisztikai ága foglalkozik
vele)
 A beszédzavarok felosztása a
keletkezés körülményeit tekintve
 veleszületett zavarok (pl. fejlődési
diszfázia)

 szerzett beszédzavarok (pl. afázia)

 Diszfázia
 Ha a normális kezdethez képest (lányok
két, fiúk két és fél éves kora)a kisgyermek
késést mutat a beszéd indulásában, akkor
fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett
beszédfejlődésről beszélünk
 A gyermek mindaddig diszfáziásnak
tekintendő, amíg mind a
beszédprodukciója, mind a
beszédfeldolgozása el nem éri az életkori
szintet (hangsúlyozottan motoros vagy
percepciós diszfázia)
 A beszéd késésének okai
 Örökletes sajátosság
 Neurológiai zavar

 Mentális retardáció

 Agyi károsodás

 Ingerszegény környezet
 A nem vagy alig beszélő 3-4
évesek anyanyelvi szintje
 Artikulációs teljesítményük alig 5%-
uknál felel meg az életkorukban
elvárt teljesítménynek
 Mintegy 75%-uknál enyhe fokú,
vezetéses típusú hallászavar áll fenn
 Beszédészlelési készségük döntő
többségüknél elmaradott
 Kétharmaduknak a szövegértése
bizonytalan
 A diszfázia további jellemzői
A megkésett beszédfejlődésű
gyermekek mintegy 70%-a fiú
 Egy részük beszédindulása spontán
megtörténik
 Más részüknek a beszéde csak
szakember bevonásával indul
 A diszfázia későbbi kihatásai
 Mind a produkció, mind a
beszédészlelés és beszédmegértés
súlyos elmaradásokat mutathat
 Gyér szókincs

 Az artikulációs hibák időszaka

elhúzódik
 Grammatikai szerkezetek
elsajátításának zavara
 A diszfázia későbbi kihatásai
 Az anyanyelv-elsajátítás éveket is késhet:
négy-, öt-, hatéves korban is
megkezdődhet
 Az ilyen mértékű beszédkésés azonban
már nehezen korrigálható (vö. biológiai
sorompó)
 Az elmaradások kihatnak az írott nyelv
elsajátítására, befolyásolhatják a gyermek
általános kognitív fejlődését is
 Afázia
 Szerzett beszédzavar
 Az agy meghatározott területeinek
sérülése (agyvérzés, embóliák,
trombózisok, körülírt sérülések)
 Ép intellektus
 A pszicholingvisztika az afáziát nyelvi,
illetőleg beszédjelenségként kezeli, a
neurolingvisztika pedig az agyi történés és
az afázia jelensége között igyekszik
egyértelmű megfeleléseket találni
 Afáziatípusok
(klasszikus felosztás)
Broca-afázia
Wernicke-
afázia
Anómikus
(amnesztikus)
afázia
Globális afázia
 Broca-afázia (motoros afázia)
A beteg spontán beszéde súlyosan
zavart, nem folyamatos, feltűnően
lassú
 Sok az artikulációs helyettesítés

 A beszéd prozódiai
megszerkesztettségének zavara
 Nehézségek az artikulációval

 agrammatizmus
Wernicke-afázia (szenzoros afázia)
 Elvész az emlékkép a szavak szimbolikus
jelentéséről, noha a beteg hallása és
beszédészlelése kifogástalan
 A beszédprodukció általában nem érintett
 A hallás utáni beszédmegértés súlyos
zavarokat mutat
 Az olvasásértés is érintett, csaknem
működésképtelen
 A figyelem és a memória is jelentősen
zavart
Anómikus (amnesztikus) afázia
 Fő jellemzője a beteg szótalálási
nehézsége (főként a főneveket
érinti)
 A beteg képtelen emlékezetében
tartani a szósorok jelentését
 Globális afázia
 Csaknem valamennyi nyelvi készség
olyan súlyosan érintett, hogy a beteg
nemritkán alig tesztelhető
 Alexia, agráfia
 Az írott nyelv használatának szintje
különféleképpen lehet érintett az
egyes afáziatípusokban
 Külön vizsgálják az olvasás
képtelenségét és az írás
képtelenségét
A leggyakrabban használt tesztek az
alábbi funkciók működését vizsgálják:
A spontán beszéd minősége
 A hallás utáni beszédmegértés

 A hallás utáni beszédismétlés

 Spontán írás

 Hangos olvasás

 Az írott szöveg verbális

meghangosítása
 Nagyothallás
 Lehet veleszületett, de kialakulhat
bármely életkorban
 Lehet vezetéses típusú vagy idegi
eredetű, illetve kevert típusú
 A nagyothalló kommunikációjának
sikeressége az alábbi tényezőktől függ:
 A hallásromlás mértéke, típusa
 A hallássérülés felfedezésének időpontja
 Prelingvális vagy posztlingvális
halláskárosodás-e
 A hallás elvesztésének vagy
csökkenésének oka
 A nagyothalló pszichés alkata,
személyiségfejlődése
 Az adott családi háttér
 A hallásnevelés kezdeti időpontja és
folyamatossága
A korai vagy veleszületett halláskárosodás
befolyásolja a gyermek beszédprodukcióját
A beszédhangok kiejtése torzzá válik,
egy részük hiányozhat
 A beszédprozódia bizonytalan,
beszédük monoton jellegű
 A hangerő nehezen szabályozható, a
hangsúlyozás sokszor hibás, a
beszédtempó lassú
 Agrammatizmus, szegényes szókincs
 A siketek jelnyelve
A természetes jelek alapján jött létre
 Az elvont fogalmak jelölésére, az
igeragozás pontos kifejezésére is
tartalmaz jelet (nemcsak lexémákat,
hanem grammatikai formákat is
tartalmaznak)
A magyar ujj abc (daktilológia)