Arany

János
A walesi bárdok
(1857 – megírása
1863 – megjelenése)
 Ballada
1) Átmeneti műfaj (műnemek között):
 epikai jellemzője: történetet mond el
 lírai jellemzője: verses formájú (érzelmek)
 drámai jellemzői: párbeszédet is tartalmaz

2) Szűkszavú, szaggatott előadásmód.

3) Balladai homály: néhány dologra csak
következtetni lehet.
4) Általában tragikus történetek, de vannak
vígballadák is.
A versformája és szerkezete hasonló a
népballa­dákéhoz. Ilyen hasonlóság:
a kihagyásos szerkesztés: az elbeszélt
történetnek csak a legfontosabb elemeit emeli
ki a mű;
 a strófaismétlés: a vers egyes szakaszai kis
változtatással többször is megismétlődnek.
 Ennek szerepe:
a részekre tagolás,
az idő vagy a lelkiállapot változásának jelzésére
szolgálhat.
 Történelmi ballada
esemény
 1277-ben I. Edward király leigázta Walest.
 500 bárdot kivégeztetett, mert nem akarták
dicsőíteni őt.
 A helyszín
 Wales [velsz] a Brit-sziget délnyugati részén
fekszik. A versben említett I. Edward angol király
(1272–1307) hódította meg.
 Wales ma is az Egyesült Királyság része
Angliával, Skóciával és Észak-Írországgal együtt.
Nagy Britannia – Wales
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
 Történelmi háttér
Az ifjú Ferenc József, osztrák császár,
cári segítséggel legyőzte a magyar
szabadságharcot (1849). DE!
 A magyarok hódolatát nem nyerte el.
 Hosszú ideig nem lépett magyar földre.
 1857-ben szánta el magát a néma ellenállásba
burkolózó Mo. meglátogatására.
 „néma tartomány”
Az idegen hivatalnokok a „pecsovicsok”:
 azt gondolták, hogyha a költők üdvözlő
verseket írnak,
 legalább látszólag sikerül javítani a
közhangulaton.
Arany Jánost is felkérték, hogy írjon
dicsőítő verset.
 Helyette megírta A walesi bárdok című
balladáját.
 Alcím: „ó-angol ballada”
 Célja: műfordításnak tűnjön.

 Az olva­sók azonban tudták, hogy a

Waleset meglátogató angol Edward
valójában Ferenc József.

 A bárdok pedig az uralkodó dicsőítését

megtagadó magyar költők, akik az
elvesztett sza­badságharc emlé­két őrzik.
 Aktualizálták a verset
 Párhuzam Magyarország – Wales között.
 A ballada politikai tartalma nyilvánvaló volt: a
nemzetet eltipró zsarnokkal való szembenállást
fejezte ki.
 Zichy Mihály illusztrációja a műhöz.
A művész milyen eszközökkel fejezi ki a pillanat
feszültségét?
 A ballada szerkezete
A vers cselekménye három részből áll.

I. 1- 5. vsz. Az út Walesben; a király és az

udvaronc párbeszéde.
II. 6 – 25. vsz. Montgomery várában
1. 6 – 13. vsz. A lakoma
2. 14 – 25. vsz. A bárdok éneke

III. 26 – 31. vsz. A király büntetése - megőrül

 I. rész
 Az első részben az angol uralkodó, I. Edward a
leigázott Walesbe látogat, hogy a meg­hódított
tartományt felmérje, birtokba vegye. A király és az
udvaronc párbeszédéből az előzmé­nyekre is
következtethetünk.
 II. rész
1. Montgomery várában az uralkodó a gazdag
vendéglátás ellenére is érzi, hogy a walesi urak
hallgatása mögött mi rejlik. Nyíltan megsérti a
vendéglátóit, azt várja a legyőzöttektől, hogy
dicsőítsék.
2. A bárdok a király elkövetett bűneit éneklik
meg, és valamennyi walesi énekes nevében
elutasítják a zsarnok dicséretét. Az ötszáz bárd
mártírhalála érezteti Edward zsarnoki
hatalmának tarthatatlanságát.
 III. rész
 A harmadik részben a Londonba visszatérő királyt
utoléri a büntetése. A lelkiismerete, a bárdok
énekének emléke nem hagyja nyugodni, véres tette
kísérti és az őrületbe hajszolja.
 2 csúcspont a versben
1. A bárdok átka (24. vsz.) miatt a király végzetes
döntése.
2. Záró versszak (31. vsz.): az erkölcsi igazság
diadalát zengi.
Bárdok – énekmondók – (költők)
1. Bárd – vádol – Vörösmarty Mihály
2. Bárd – gyászol – Tisza Domokos
3. Bárd – átkoz – Arany János
„Elhullt csatában a derék” – Petőfire utalás
 Többrétegű jelentés
A ballada témája:

1) A költő hivatása, a költészet ereje.

2) Az emberi bátorság, a hősi helytállás.
3) A zsarnok erkölcsi vétségének pusztító,
önmaga ellen forduló hatása.
 Allegorikus jelentése
A népéhez, nemzetéhez hű költő nem
hódolhat zsarnokának.
Arany egyik legismertebb művévé vált:
 Politikai– erkölcsi tartalma miatt.
 Az önállóságáért vívott harc miatt.
Magyarország sokszor volt hasonló
helyzetben. (Ez adja a jelentőségét.)
 Időmértékes verselés
 A vers ritmusát a hosszú és rövid szótagok
szabályos váltakozása adja.
 Az időmértékes verselésben a szótag
magánhangzótól magánhangzóig tart, a szóhatárt
nem vesszük figyelembe.
 A szótagok meghatározásakor a magánhangzók
időtartamára és az őket követő mássalhangzók
számára figyelünk.
 Rövid szótag:
ha a szótag rövid magánhangzót tartalmaz és
utána csak egy mássalhangzó áll
jele: 
 Hosszú szótag:

ha a szótag hosszú magánhangzót tartalmaz,

vagy rövid a magánhangzó, de kettő vagy több
mássalhangzó követi
jele: –
 Az időmértékes verselés alapegysége a
versláb.
 Arany János versében kétféle versláb
található.
 Az egy rövid és egy hosszú szótagból álló
versláb, melyet jambusnak hívunk.
Jele: –
 A két hosszú szótagból álló versláb pedig
a spondeus [szpondeusz].
Jele: – –
Arany János költeményében az
időmértékes ritmus így jelölhető