Fegyveres semlegesség: Az országnak fel kell fegyverkeznie, de nem szabad
belépnünk a háborúba, mivel annak kétes a kimenetele. Meg kell őrizni a hadsereget a háború végéig és akkor megpróbálni megvalósítani a revíziót. II. zsidótörvény: A törvény szerint már nemcsak az izraelita vallásúakat tekintették zsidóknak, hanem mindenkit, akinek egyik szülője, vagy mindkét nagyszülője zsidó volt. A törvény jelentősen szűkítette a zsidók életlehetőségeit. A szellemi pályákon 6 százalékban maximálta számukat, kitiltotta őket az állami közigazgatási és igazságügyi apparátusból, középiskolai tanári karokból. Zsidó nem tölthetett be színházaknál és lapoknál olyan állást, amely befolyással volt az adott intézmény vagy orgánum szellemi irányvonalára. A jogszabály tovább korlátozta az egyes vállalatoknál alkalmazható zsidók számát, és visszaállította a numerus clausust. Az engedélyköteles ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat kizárták. A már kiadott engedélyeket fokozatosan vissza kellett vonni. Jelentősen megnehezítették a zsidók mezőgazdasági ingatlanvásárlását is. II. bécsi döntés: 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, melynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt Észak-Erdélyt. Amellett, hogy hazánk jelentős revíziós sikert ért el, a döntés számos negatív következménnyel is járt, elsősorban abból a szempontból, hogy Magyarország szorosabbra fűzte viszonyát a Berlin-Róma tengellyel. 2. Húzd alá és javítsd ki az állítások hibáit!
a) 1941 tavaszán Bárdossy Lászlót Teleki Pál váltotta a miniszterelnöki székben.
1941 tavaszán Teleki Pált Bárdossy László váltotta a miniszterelnöki székben
b) 1941. június 16-án ismeretlen felségjelű gépek bombázták Kassát.
1941. június 26-án ismeretlen felségjelű gépek bombázták Kassát.
c) 1941. június 27-én Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak.
3. Miért nem maradhatott ki Magyarország a háborúból? Közép Európában elfoglalt stratégiai földrajzi helyzete miatt, Trianonból fakadó sérelmeink miatt, Ha nem csatlakozunk önként akkor Hitler kikényszerítette volna, hogy csatlakozzunk ezzel meghatározva áldozatvállalásunk nagysását is, tehát rosszabb feltételekkel. 4. Ki nevezte „vonakodó csatlósnak” Magyarországot? F. Montgomery Miért „vonakodó”? Mert nem akart részt venni a háborúban. Miért „csatlós”? Azért csatlós mert Németország fegyvertársává vált kényszerűségből. 5.Rögzítsd a táblázatban Kállay Miklós tevékenységét! Hivatalosan Kállay Miklós németekkel a töretlen fegyverbarátságot hirdette, azt a feladatot kapta, hogy próbáljon meg lazítani a Németországhoz fűződő kötelékeinken. szövetségesekkel titkos tárgyalások