A Himnusz megzenésítése

Pályázat
- 1844-ben Kölcsey Ferenc Himnusz
c. versének megzenésítésére
pályázatot írtak ki. (Korábban a
Szózatot is így zenésítették meg.)
- A Szózat zenei pályázatán Erkel
Ferenc nem indult, mert ő a
pályamunkákat elbíráló zsűri tagja
volt.
- Erkel ez alkalommal nem volt
meghívva a bíráló bizottságba. Nem
lehet tudni, hogy azért nem, mert
maga is pályázni akart, vagy
egyszerűen nem kérték fel,
mindenesetre elindult a
megmérettetésen.
 Mikor készült el Erkel?
- Maga a zeneszerző később úgy
emlékezett vissza, hogy nem akart
pályázni…
- Ezt Bartay Endre (pályázatot ő is
aláírta) nem hagyta annyiban egy
történet szerint: a határidő letelte
előtt egy nappal fogta Erkelt, és
bezárta a színház egyik szobájába,
adott egy tollat, tintát és kottapapírt
neki. És azt mondta, hogy addig nem
engedi ki, amíg míg meg nem írta a
Himnusz zenéjét. 
- A zenetörténészek szerint mindez
nem igaz, szerintük Erkel műve már
hónapokkal a határidő letelte előtt
kész volt.
 A pályázat eredménye
- 1844. június 15-én a bírálóbizottság a tizennégy beérkezett
pályamunka közül Erkel Ferenc Himnuszát nyilvánította
győztesnek.
- A Himnuszt 1844. július 2-án mutatták be a pesti Nemzeti
Színházban Erkel vezényletével
- Hivatalosan 1989-ben (!) vált nemzeti jelképpé, de az új
alaptörvény I. cikke már kimondja: „Magyarország himnusza
Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
 Az eredeti és mostani változat
- A ma énekelt himnusz már nem azonos az eredeti verzióval,
Erkel  ugyanis sokkal gyorsabb tempójú zenét komponált.
- Az üteme a trianoni béke után változott meg,  sokkal
tragikusabbá vált azáltal, hogy lassabb tempóban csendült
fel. 
Köszönöm a figyelmet!

Kiss Balázs 7. z