Fogyasztók az áramkörben

Soros kapcsolás

R1 I R2

U K  U1  U 2
U1 U2
I  állandó
Ha R1  R2 akkor U1  U 2
Uk
 Párhuzamos kapcsolás

mellékág csomópont
I1 R1

U1
I U K  U1  U 2
I  I1  I 2
I2 R2
U2 Ha R1  R2 akkor I1  I 2

főág Uk mellékág
 Zárlati áramkör

A fogyasztó nem működik

R~0 rövidzárlat

Iz ~ max.

Uk ~ 0
 Rövidre zárás

A rövidre zárt fogyasztó miatt az

izzólámpa erősebb fénnyel világít.

U1 I U2 U1 ~ 0 Ir U2 = Uk

Uk I < Ir Uk
 A kondenzátor töltése

I1
+ -

C
+ - + -

C C

I I

I2 I

Uk Uk
 Töltési diagramm

t
 A kondenzátor kisütése

Ic
+ -

Ic C
+ - + -

C C

Uk Uk
 Kisütési diagramm

t
6.-7. rész vége
Ha nem egy, hanem legalább két fogyasztó van, akkor azokat
beköthetjük az áramkörbe úgy, hogy az elektromos áram
egymásután járja át azokat, mert az áramkörben áramelágazás –
csomópont - nincs.
Ezt nevezik a fogyasztók soros kapcsolásának.
Ebben az esetben az áramforrás kapocsfeszültsége „Uk” a fogyasztók
között megoszlik.
A soros kapcsolásra jellemző a feszültségosztás.
A feszültségosztás a fogyasztók elektromos ellenállásától függ.
A nagyobb elektromos ellenállású fogyasztóra nagyobb feszültség
esik.
Az áramerősség, az áramkör bármely pontján mérve állandó.
Az áram útját bárhol megszakítjuk, az áramkör nyitottá válik.
Ha nem egy, hanem legalább két fogyasztó van, akkor azokat
beköthetjük az áramkörbe úgy, hogy az elektromos áram külön-külön
járja át azokat, mert az áramkörben áramelágazás – csomópont – van.
Ezt nevezik a fogyasztók párhuzamos kapcsolásának.
A fogyasztókon „U1” és „U2” az áramforrás kapocsfeszültsége „Uk”
mérhető.
A főágban folyó áramerősség a mellékágakban lévő fogyasztók között
megoszlik.
Az áram megosztása a fogyasztók elektromos ellenállásától függ.
A nagyobb elektromos ellenállású fogyasztón kisebb az átfolyó áram
erőssége.
Ha a mellékágakba kötött valamelyik fogyasztót kikapcsoljuk, az
áram útja a másik mellékágban változatlanul megmarad.
Ha az áram útját a főágban szakítjuk meg, az áramkör a
mellékágakban is nyitottá válik.
Az elektromos berendezésben hiba következtében zárlat jöhet létre.
A zárlatot a jelentkező hiba okától függően különböztetik meg.
Így pl. a szigetelési hiba miatt kialakuló zárlatot „testzárlat”-nak, az
üzemszerűen feszültség alatt lévő vezetők érintkezésekor kialakuló
zárlatot „rövidzárlat”-nak nevezik.
„Tökéletes” zárlat esetén a hibahely vezetőinek érintkezésekor
gyakorlatilag elektromos ellenállás nincs a „zárlati” áramkörben,
ezért nagy, úgynevezett „zárlati” áramerősség „Iz” alakul ki.
A fogyasztón gyakorlatilag áram nem folyik, ezért nem működik.
A zárlatok ellen túláramvédő-berendezésekkel kell védekezni.
Az áramkörbe kapcsolt fogyasztó az áramkörből kiiktatható az
úgynevezett rövidre zárással.
Ennek a módszernek a lényege, hogy az áramkörbe kapcsolt
fogyasztóval párhuzamosan kötnek egy kapcsolót, amit a
fogyasztó kiiktatásakor bekapcsolnak.
Ez a módszer egy „részleges” zárlatként is felfogható.
A kiiktatott fogyasztóra, a rövidre zárt áramköri szakaszra,
feszültség nem esik, áram sem folyik rajta, mert a rövidre záró
kapcsolón folyik át.
Arra kell vigyázni, hogy az áramkörben lévő összes fogyasztót
nem szabad egyszerre rövidre zárással kiiktatni, mert akkor
„tökéletes” zárlat alakul ki.
A kondenzátor két, egymástól elszigetelt vezetőlapból –
fegyverzetből – áll.
Kapcsoljuk a kondenzátort egy izzólámpával párhuzamosan az
áramkörbe.
Azt tapasztaljuk, hogy az izzólámpa fokozatosan kezd egyre
erősebb fénnyel világítani.
Ennek oka az, hogy a kondenzátoron egy bizonyos ideig átfolyik
az „I1” töltőáram és a kondenzátor fegyverzetein töltések
halmozódnak fel.
Így a kondenzátor egyik fegyverzetén elektronhiány „+” a
másikon elektrontöbblet „-” keletkezik.
Ez a folyamat a kondenzátor töltése.
A kondenzátor feltöltődése után megszakítja az egyenáramot,
ezért már csak az izzólámpán folyik át áram.
Ha a kondenzátor feltöltődése után az áramkört a kapcsolóval
nyitjuk, azt tapasztaljuk, hogy az izzólámpa nem azonnal sötétedik
el, hanem fokozatosan kezd egyre halványabban világítani, majd
elsötétedik.
Ennek oka az, hogy a kondenzátor fegyverzetein felhalmozott
töltéseket az áramkörbe visszajuttatja, mint áramforrás működik.
Ezalatt kisütőáram folyik az izzólámpán, ami a kondenzátor
kisülésekor megszakad.
Ezt a folyamat a kondenzátor kisütése.
A kondenzátor tehát elektromos töltés tárolására képes.
A kondenzátor töltéstároló képességét kapacitásnak nevezzük.