Pszichoanalitikus terápiák:

Feltáró (expesszív)
Szupportív
Rövid terápiák

Dr. Gyomlai Éva

Pszichoanalitikus, pszichoterapeuta
ELTE Pszichológia MA Klinikai és Egészségpszichológiai specializáció 2022 febr. 24.
A 2 személy közti interakción keresztül hoznak létre
pszichoanalitikus - tüneti és/vagy személyiség és
magatartásváltozást
pszichoterápiák a
pszichoanalitikus A tudattalannal dolgozik, a pszichoanalízis
elméleteken dinamikus szemléletére épül
alapulnak
A terápiák • 50 óránál rövidebb: rövid terápia
hossza • 50-150 óra:középhosszú

ülésszám • 150 óránál hosszabb:

hosszú terápiák
alapján
 • Freud első terápiái analitikus pszichoterápiák voltak
• Később alakította ki a klasszikus pszichoanalízis szabályait
• Szabad asszociáció, heti 3-5 ülésszám, fekvő helyzet,
analitikus: egyenletesen lebegő figyelem
• Súlyosabb, regresszióban lévő vagy nagyobb acting out
hajlammal bíró betegek számára nem volt jó

Történetileg • Elméletek még nem álltak rendelkezésre a súlyosabb

patológiák megértéséhez
• 40-50-es évek – tömegek kerestek pt-t, súlyosabb betegeknek
módosítani kellett a technikát
• Ülő helyzet, heti 1-2 ülésszám, értelmezés mellett tisztázás,
szembesítés
• 1969 IPA konferencia fő témája: pszichoanalitikus
pszichoterápiák
Pszichoanalitikus pszichoterápiák

• Más a terápiás cél

• Más a technika
• Fentiek miatt a folyamat jellege is más
Időhatár nélküli terápiák egy spektrumon
helyezkednek el – technikai eszközök
eltérőek
Pszichoanalízis Feltáró (expresszív) Szupportív terápiák
I

Értelmezés Tisztázás, szembesítésTámogatás, dicséret

Értelmezés Tanácsadás, megerősítés

Rövid dinamikus terápiák:

Feltáró, de időhatáros, 10-40 óra rövidebb
 Standard Feltáró Támogató Rövid
analízis pszichoterápia pszichoterápia terápia

Terápiás cél Személyiség Személyiség Problémák Egy

teljes részleges enyhítése problémára
átdolgozása átdolgozása fókuszál

Technikai Értelmezés, Tisztázás Támogatás Tisztázás

eszközök Páciens Szembesítés Megerősítés Szembesítés
szabadon Értelmezés Tanácsadás Értelmezés
asszociál

Terapeuta Szabadon Elfogadó Támogató Célkövetés

attitűdje lebegő alapállás Szupportív Többi téma
figyelem Terápiás háttérbe
Merengő, keretek szorítása
Résztvevő- érdekében
megfigyelő szükség esetén
állapot korlátozások
Szetting
• Heti 1: ülő munkamód • Heti 2: ülő vagy fekvő helyzetben
is történhet
 • Személyiség részleges átdolgozása a cél
• A terápiába hozott problémákra irányul – terápiás célt
fogalmaznak meg – ugyanakkor engedi az asszociatív
Időhatár kitérőket, a páciens életének egésze megjelenik,
egyszerre több témán dolgoznak
nélküli, • A tudattalan tudatosítása a cél, ezért:

feltáró • Alapvetően az áttétel-viszontáttételben is megjelenő

tudattalan kapcsolati mintákat, intrapszichés
analitikus konfliktusokat értelmezi a terapeuta
• Értelmezés mellett tisztázó, illetve szembesítő
terápiák intervenciók, részben szupportív elemeket is
beépíthet, érzelmi tükrözés, szabályozás fontos
• Ez a leggyakoribb forma, aki alkalmas rá, többet
profitál belőle, mint a szupportív terápiából
Feltáró (expresszív) terápiák – pár gondolat

• Páciensek széles körénél alkalmas, vihető –szenvedés nyomás, motiváció, érdeklődés

saját lélektani működései, tudattalan folyamatai iránt
• A páciens azért (is) jár, mert a terapeuta értelmezései, visszajelzései más megvilágításba
helyezik a problémát, értelmet nyernek érthetetlen dolgok, ez segíti az
érzelemszabályozást, belső változások indulnak, ezt a páciens rövidesen érzékeli
• A legtöbb esetben kevés az intellektuális belátás, az érzelmi átdolgozáshoz, a lélektani
változáshoz szükség van egy hosszabb folyamatra, az átdolgozásra
• Érzelmi támogatás, affektív visszatükrözés, érzelem szabályozás lényegi elem minden
analitikus terápiában
• Leggyakoribb analitikus magánpraxisban az időhatár nélküli feltáró terápia, ideális
esetben a terápiás cél elérése után zárjuk le
Első interjú – 1-4 alkalom

• Mi miatt érkezett, mi a probléma

• Élettörténet, jelenlegi fontos kapcsolatok: tárgykapcsolati minták
• Milyen szinten funkcionál a páciens? Mennyire integráltak a belső tárgyai?
• Hogyan látja önmagát és a fontos másikat? (mennyire tűnik valóságosnak a leírás,
vagy idealizáltnak, esetleg csak a negatív tulajdonságokat írja le)
Vagyis mennyire integrált a saját és a fontos másik képe? Tárgyállandóság
• Identitása mennyire stabil, vagy van-e identitásdiffúzióra utaló jel
• A probléma szcénikus megjelenítése- Pszichodinamikai feltételezés – próbaértelmezés
• Indikáció: melyik módszer tűnik alkalmasnak?
• Terápiás célok meghatározása
Terápiás szerződés - szóban

• Mi a terápiás MÓDSZER (analitikus, időhatár nélküli), mi a CÉL

• Melyek a terápiás KERETEK – a héten stabil időpont, heti rendszeresség, lélektani
jelentőségű!!!
• Változás csak heti rendszeresség esetén várható!!!
• Ülésszám (1 vagy 2), helyzet : ülő vagy fekvő is lehet heti 2-ben
Tévhit: a súlyosabb betegek járnak heti többször, ellenkezőleg
• Fizetés ideje, módja,
• Lemondás feltételei, van-e pótlás
Terápiás KERET jelentősége: valaminek stabilnak kell lenni, hogy az analitikus folyamat
zajlásának tudattalan elemei feltűnhessenek, a kerethez képest értelmezni lehessen
őket
Feltáró (expresszív) terápia - instrukció

• PÁCIENS: Beszéljen szabadon bármiről, ami foglalkoztatja,

• minden téma lehet, (a terapeutával kapcsolatos érzések, fantáziák is),
asszociációkat bátorítjuk,
• olyan légkör megteremtése, amiben kifejezheti érzéseit
• álmok fontosak – megjelenítik azokat az érzéseket, viszonyulásokat,
amelyek tudattalanul foglalkoztatják a pácienst
Mit csinál a terapeuta?

• A terapeuta igyekszik megfigyelni a páciens narratívájában és viselkedésében megjelenő

pszichológiai jelenségeket, a megértését arra alkalmas helyzetben a páciens számára
érthető formában fogalmazza meg (értelmezés)
• A terápiás helyzetben világossá válik, hogy melyek a páciens diszfunkcionális cselekvései,
döntései, viszonyulásai, személyiségvonásai, ezek tudattalan hátterét próbáljuk megérteni
• Egymással szemben álló törekvések, késztetések, tudattalan kapcsolati minták
megfogalmazása
• A tudattalan megismerése segíti a reflektív funkció kialakulását
A konfliktusos késztetések megismerése lehetővé teszi ezek integrációját, harmonikusabb
életvezetést és hitelességet eredményez.
• Információk jelentős része a terápiás kapcsolat (áttétel – viszontáttétel) elemzéséből
származik
Áttétel

• Egy másik emberhez való viszonyulás gyermekkori mintái ismétlődnek meg a jelenben a terapeutával
• Múltbeli személy tulajdonságaival ruházza fel a terapeutát (projekció), hozzá fűződő érzéseket éli át.
Pl. páciens anyja ingerült, támadó volt, a páciens ezt vetíti ki a terapeutára
• Projektív identifikáció: páciens tudattalanul egy szelf vagy tárgy reprezentációt vetít, majd
interperszonális nyomást fejt ki a terapeutára, hogy a rávetített reprezentációnak megfelelően
viselkedjen
Pl: a páciens (tudattalanul) idegesítően viselkedik, a terapeuta ingerültté válik, ezzel tudattalanul azonosul
a páciens múltjából egy belső tárggyal, egy múltbeli ingerült személlyel (Gabbard), a páciens rémültnek,
megtámadottnak érzi magát
• Szelf vagy tárgy reprezentációt vetít ki – lehet, hogy ő maga lesz ingerült és a terapeuta érz magát
megtámadottnak
• Szelftárgy-áttétel: reparatív aspektusokat keres
Viszontáttétel

• A terapeuta páciensre adott teljes érzelmi reakciója

• Oka lehet
- a terapeuta személyiségében valamilyen feldolgozatlan konfliktus
ezért nem lehet ÖNISMERET nélkül dolgozni
- a páciens áttételére adott tudattalan viszontáttételi érzés
A páciens a projektív identifikáción keresztül egy régi tárgykapcsolati mintát
teremt újra, melyben a terapeuta játssza a páciens múltjának egyik szereplőjét
Ez a terapeuta tudattalanjára hatva bemozgatja a kapcsolódó érzéseket – ezért
fontos az önismeret – mi tartozik a pácienshez és mi a terapeutához
Ellenállás

• A páciens ambivalens a változással szemben

• Intrapszichés egyensúlyát úgy érte el, hogy hosszú évek munkájával
elhárító mechanizmusokat épített ki, hogy így védje magát a fájdalmas
érzésektől
• A terápia ezt az egyébként szenvedés okozó egyensúlyt megbontja, emiatt
a páciens tudattalanul ellenáll a belátásnak, változásnak
• Hallgatás, felszínes csevegés, elfelejt eljönni, nem fizet
• Áttételi ellenállás: a terapeutával kapcsolatban újraéled egy tárgykapcsolati
minta
Feltáró (expresszív) terápiás technika

• Tisztázás – Hogy érti? Milyen érzés volt? Az értelmezést előkészíti

• Szembesítés - visszatükrözés – Elképzelhető, hogy bosszantja, ami történt....? Nemrégiben
azt mondta, hogy szeretne párkapcsolatot, de most úgy tűnik, mintha kerülné az olyan
helyzeteket, ahol ismerkedhetne…
• Értelmezés – az elmondottak alapján valamilyen nem tudatos összefüggésre hívja fel a
figyelmet a páciens számára érthető és hipotetikus formában
Áttételi értelmezés: összeköti a fontos másikkal, szülőkkel (és teljes értelmezésnél a
terapeutával) kapcsolatos érzéseket:
Lehetséges, hogy amikor főnöke kritikájától tart, akkor az édesapja leértékelő attitűdjét vetíti a
főnökére? Elképzelhető, hogy időnként tőlem is tart, hogy megkritizálom?
• Egy folyamat eredménye, kellő mennyiségű VÁ információ szükséges
• Akkor és annyit mondunk, amit befogadhatónak érzünk, figyelünk arra, hogy hogyan reagál a
páciens – lát benne igazságot, tovább gondolja vagy elutasítja
Analitikus terapeuta belső kerete
Belső gondolkodásmód, munkamód, ebbe beletartoznak a belsővé tett analitikus
elméletek
• Terapeuta egyszerre megfigyelő és résztvevő: egyszerre figyel arra, hogy mit mond
a beteg, hogyan viszonyul a fontos másikhoz és a terapeutához,
• Monitorozza saját érzéseit (mikor érez együtt a pácienssel, mikor a „másikkal”,
melyek a saját érzései)
• Saját „reverie”-jeire is figyel (spontán felötlő gondolatok, képek, emlékek)
Fentiek hogyan függenek össze az analitikus elméletekkel (Ogden, Ferro)
• Intenzív érzések kibillenthetik, de vissza kell tudnia térni ehhez a megfigyelő
állapothoz
GONDOLKODÁSRA, MEGFIGYELÉSRE VALÓ KÉPESSÉG – MAGÁNYRA VALÓ KÉPESSÉG
– ELMÉLETTEL ÉS ANALITIKUS KÖZÖSSÉGGEL VAGYUNK EKKOR EGYÜTT
Terápia szakaszai
• Bevezető fázis
• Kirajzolódnak a lényegi nehézségek, áttételi-viszontáttételi mintázatok
• Pozitív áttétel túlsúlya esetén megkönnyebbülés, valaki segít, terapeuta értelmezései új belátásokat
eredményeznek, terapeuta idealizációja megjelenhet, pozitív projekciók a terápiára, remény
(terápiás mézeshetek),
• Munkafázis – érzelmi átdolgozás
• a kognitív belátás nem elég, tudattalan szorongások vagy tárgykapcsolati minták akadályozzák a
változást – hosszabb időt igényelhet
• A negatív áttétellel történő munka lényeges
• Lezárás – szeparáció feldolgozása, optimális esetben célokat elértük
• min dolgoztunk, mit sikerült elérni, mit nem,
• mi maradt ki, min lehet még dolgozni, mi volt jó és mi volt nehéz
• leválással kapcsolatos érzések jelenhessenek meg
• terapeutára irányuló haragoknak adjunk teret (ne utasítsa el)
Negatív áttétel

• Súlyosabb esetekben szinte azonnal kialakul, megjelenik

• Akadályozza a munkaszövetség kialakítását, veszélyezteti a terápiát
• Acting out-ban, keretsértésekben jelenhet meg
• Értelmezendő – nem biztos, hogy a valóságról szól minden érzése, fantáziája –
sokszor az értelmezés segíti a „mintha” helyzet kialakítását, fenntartását
• Máskor csak hosszabb idő után tetten érhető, nem tudatosul
• Negatív áttétel heti kettőben könnyebben megjelenik, de könnyebb is vele
dolgozni
TFP - Transference Focused Psychotherapy
MBT – Mentalisation Based Psychotherapy
• Analitikus pszichoterápiák módosított változatai
• Borderline betegeknél elsősorban
• Szigorú keretek
• Acting outok, öndestrukció kerülése feltétele a terápia folytatásának
• Heti 2 alkalom 2-3 évig
• TFP (Áttétel fókuszú pszichoterápia): Negatív és pozitív áttétel
szisztematikus visszajelzése, agresszió terápián belüli konfrontálása
• MBT (Mentalizáción alapuló pszichoterápia): Mentalizáció: a saját és a
másik szándékainak, érzéseinek felismerése, érzelemszabályozás a
középpontban
Szupportív terápiák története

• Ferenczi Sándor hangsúlyozta a kapcsolat fontosságát, technikai kísérletek

• Franz Alexander –korrektív emocionális élmény – ma korrektív emocionális tapasztalat – a
pszichoterápia fontos hatótényezője a kapcsolat, amelyben a páciens másfajta tapasztalatokat
szerezhet
• 1955– Malan - londoni Tavistock Klinika kutatása: melyek a leghatékonyabb beavatkozások,
időhatár szerepe, hatékonyság hogyan mérhető
• 60-as évektől Menninger Psychotherapy Research Project - tipizálhatók-e a különböző típusú
beavatkozások, elkülönítették a szupportív és expresszív technikákat, külön módszerként
határozták meg őket
• Wallerstein újra elemezte a Menninger kutatás adatait 1986-ban – szupportív eljárás is képes
tartós személyiségváltozást elérni – Blatt: 2 csoportba sorolhatók a betegek
• Introjektív: autonómiára törekvés, önmeghatározás – belátás orientált
• Anaklitikus: kapcsolatban levés, valakihez tartozás – szupportív intervenciókat jobban
hasznosítják – korrektív tapasztalat
Pszichoanalitikus terápiák hatótényezőit 2
csoportba sorolhatjuk
• Feltáró terápiáknál értelmezés és más intervenciók hatására
belátás saját pszichés működéseire
+
• A terápiás kapcsolatban átélt
- Korrektív emocionális tapasztalat – más kapcsolati élményt él át a
páciens
- Elfogadó, támogató légkör utat nyit a személyiségben lévő reparatív,
integratív erőknek
SZUPPORTÍV TERÁPIÁKBAN EZ UTÓBBIAK HATNAK
Pszichoanalízis szupportív faktorai
• Korai traumák, hiányok okozzák a strukturális problémákat
• Tárgykapcsolat elmélet: a terapeuta egy tartalmazó ágens, aki befogadja a páciens
tűrhetetlen érzéseit és rossz tárgyait, megváltoztatva (emésztve) adja visssza a páciensnek
Másrészt jó tárgy – a páciens internalizálhatja, feltöltheti belső tárgykapcsolati rendszerét
• Kohut: a terapeuta empátiás, elfogadó szelftárgy, akit a páciens internalizálhat. Nem
választja el élesen a feltárást és a szupportálást, mert az empatikus, megértésen alapuló
értelmezések a fragmentált szelf integrációjához vezetnek – önértékelés, énfunkciók
javulnak
• Winnicott – megtartó környezet biztonságot ad, mentális tér a pszichológiai munkára
• Bion – tartalmazás – terapeuta tartalmazza és alfa funkcióval képekké, szavakká alakítja át a
szimbolizálatlan érzéseket és viszonyulásokat
Nem specifikus hatótényezők: ezek a feltáró
analitikus terápiáknak is fontos részei

• Terápiás helyzet, kapcsolat jellege, ítélkezésmentes légkör: biztonságot és

elfogadást sugároz (megtartó kapcsolat)
• Rendszeres találkozás, közös célokon történő munka, kialakuló pozitív
áttétel hat akkor is, ha nem dolgozunk vele
• Empátia fenntartása, páciens elfogadása
• Érzelmi támogatás, affektív visszatükrözés, érzelem szabályozás lényegi
elem minden analitikus terápiában – kötődéselmélet, szelfpszichológia
Expresszívtől a szupportív terápiák felé

• ”Legyünk olyan szupportívak, amennyire csak lehet, hogy annyira

expresszívek (feltárók) lehessünk, amennyire kell.” Gabbard 2004

• Tisztán szupportív terápia nem, vagy alig használja az értelmezést

• Épít a nem specifikus hatótényezőkre, de továbbmegy ennél, speciális

eszközöket használ
Szupportív terápia definíciója (Pinsker 1994)
2 személy kapcsolatán alapuló gyógyító-fejlesztő eljárás, ami közvetlen
eszközöket használ azzal a céllal, hogy
• Enyhítse a tüneteket
• Fenntartsa vagy növelje az önértékelést
• Fejlessze az alkalmazkodási készségeket
• És a pszichés működés színvonalát általában.
Szupportív terápia célja (Dewald 1994)
• Csökkenteni a szorongást, frusztráltságot, pszichés hiányosságokat
(egyedüllét viselésének képessége), redukálni az viselkedéses
követkeményeket
• Fejleszteni a páciens alkalmazkodási készségeit,
• Olyan légkörben, a mi növeli a páciens motiváltságát,
kezdeményezőkészségét, felelősségérzetét, ezen keresztül hozzájárul a
személyiség éréséhez, integrálódásához
Mit nem tesz?
• Nem törekszik a problémák tudattalan hátterének a feltárására
• Nem használja az értelmezést
• Nem elemzi áttételt
• Nem a „mintha” kapcsolatot elemzi, hanem a realitásban van
Szupportív terápiák: specifikus támogató
beavatkozások
• Megerősítés
• Dicséret
• Meggyőzés
• Tanácsadás
• Esetleges életkörülmények kialakítására vonatkozó javaslat
• Szükség esetén 2 ülés közti kapcsolatfelvétel
Ezeket kerüljük pszichoanalízisben, feltáró (expresszív) terápiákban, mivel korlátozza a
fejlődés lehetőségét, nehezíti az áttétellel való munkát
• A pozitív áttételre épít, de nem értelmezi azt
Szupportív terápia indikációja
• Tünetek gyors enyhítését igénylő betegek (átmeneti krízis,
traumatizáció, gyászreakció), nincs introspektív igény
• Súlyosabb pszichopatológia, értelmezést nem tolerálja, nem tudja
hasznosítani – nagyfokú bizalmatlanság, frusztrációtűrés alacsony,
impulzuskontroll problémák
• Realitáskontroll nem teljes – pszichotikus vagy pszichózis közeli állapot
• Súlyos korai hiányok, súlyos nárcisztikus sérülékenység- első szakaszban
inkább szupportív elemek
Minimális követelmény: akarja tartani a terápiás szerződést, ne legyen
antiszociális
Pszichodinamikus szupportív pszichoterápia

• Nem törekszik a problémák tudattalan hátterének feltárására

• Nem értelmez, nem elemzi az áttételt
TÖREKSZIK:
• Önértékelés javítására
• Énfunkciók (adaptív elhárítások) erősítésére
• Alkalmazkodási készségek fejlesztésére, erősítésére
• Pszichés működés színvonalának fejlesztésére
• A szükséges mértékben vizsgálja a kapcsolatokat, nem keresi a tudattalan indítékokat
Pszichodinamikus szupportív terápia céljai:

Nem cél az önismeret, a saját indítékok megértése

VÁLTOZÁS
• az önértékelés javulásából,
• az alkalmazkodási készségek fejlődéséből
• Jobb kapcsolatkezelési módok megtanulásából
• A terapeuta, mint jó tárggyal való azonosulásból
• Korrektív tapasztalatok internalizálásából
• Személyiség spontán éréséből származik
Időnként meg kell elégednünk azzal, hogy nem romlik az állapota
Pszichoterápiás helyzet szupportív terápiában

• Minimális vagy nulla frusztráció szemben a feltáró terápiában alkalmazott

optimális frusztráció-optimális kielégülés elvvel
• A témát a páciens hozza, a terapeuta követi az áttétel alakulását,
elképzelése lehet a tudattalan konfliktusokról, de a megértését a
szupportív terápia céljaira használja
• Ráhangolódik a betegre, biztonságos, támogató légkört teremt, nem vár
olyat, amit a páciens ne tudna teljesíteni
• A terapeuta keresi a páciens erőforrásait, képességeit, visszajelzi őket, ami
lehetővé teszi a probléma megoldását vagy javítja az énképet
Stratégia a szupportív terápiákban

• A figyelem a páciens tudatos problémáira, tüneteire, érzéseire irányul

• Elfogadja a pozitív áttételt és épít rá
• Törekszik a pozitív áttétel fenntartására, ha átmegy idealizációba, akkor
megmagyarázza a jelenség lényegét
• Negatív áttételt azonnal megmagyarázza, mint áttételi torzítást
• Elhárításokat nem értelmezi, hanem elmagyarázza az alkalmazkodást
rontó, kapcsolatokat romboló elhárítások következményeit
• Igyekszik jó tárgynak maradni, akit internalizálhat a páciens
Szupportív terápia technikája

• Realitásban fogalmaz, a mondatok világosak, egyenesek

• Átkeretezés – vonatkozási keret átalakítása, hogy kevésbé legyen
szorongáskeltő, tudatos emlékek esetén - lereagáltatás
• Megerősítés, elismerés (metakommunikatív, vokális eszközök)
• Dicséret, bátorítás - cél az önértékelés javítása
• Adaptív elhárítások erősítése, magyarázat
• Alkalmazkodási készségek fejlesztése: felvilágosítás, pszichoedukáció,
tanácsadás, terapeuta, mint modell
Rövid dinamikus terápiák

• Időhatár: 10-40 óra, sokszor 20-25 (5-6 hónap heti 1x)

• Cél: meghatározott, behatárolt
• Fókusz: meghatározott problémára irányul, nem enged kitérőket,
akár provokatív, konfrontatív
• Gyors felfutás, problémák mielőbbi megjelenítése, pszichológiai feldolgozás, gyors lezárás
• Megerőltető, célorientált
• Behatárolt idő áll rendelkezésre vagy a páciens erre motivált
Rövid dinamikus terápiák története

• Kialakulásában több magyar pszichoanalitikus vett részt:

• Ferenczi Sándor technikai újításai, Otto Rankkal közösen írt könyv – Pszichoanalízis
fejlődési útjai – felvetették a terápia terminálásának kérdését
• Otto Rank – időhatáros terápia, születési trauma hangsúlyozása
• Bálint Mihály – egy üléses tanácsadás a budapesti pszichoanalitikus poliklinikán, angol
rövidterápiás irányzat hozzá fűződik (Malan, Ornstein) – kidolgozták a fókuszált terápia,
pszichoterápiás tanácsadás alapelveit
• Franz Alexander – Chicagoba emigrált, 1946-os French-el írt könyve a rövidterápia alapja
• Van, akinek elég. Az elméleti háttér, terápiás technika fejlődése lehetővé tette a
fókuszálást, a pszichodinamika pontosabb leírását, kutatásra jobb terep
Elméleti alapok – pszichoanalitikus elméletek

• 10-40 ülés
• Terápiás célkitűzés korlátozott
• Terápiás munka fókuszált, bizonyos összefüggésekre koncentrál
• A fókusz mindig mindig tartalmaz tudattalan dinamikai összefüggést
• 4 fő pillér:
• Első interjú különösen fontos
• Helyes pszichodinamikai fókusz
• Áttétel-viszontáttétellel való intenzív munka
• Ellenállás és leválás aktív kezelése
Argelander-féle első interjú

• Páciens külső megjelenése (terapeuta érzése)

• Bemutatkozási szcéna (terapeuta reakciója)
• Induló kapcsolat
• Objektív adatok
• Szubjektív adatok (viszonyulás, érzések, Á-VÁ)
• Szcenikus helyzet (az ülés során kialakuló jelenet)
• Próbaértelmezés
• Lezárás, megállapodás
Terápiás fókusz kidolgozása
• Eleinte a pszichodinamikus háttér megfogalmazása volt
• Leuzinger-Bohleber 2 háromszög:
Konfliktusháromszög Belátás-(személyek) háromszög
Elhárítás szorongás mások terapeuta

rejtett érzés szülők

• Lachauer fókuszmondat 2 részből áll:
Aktuális fő probléma mert központi tudattalan dinamika
Fókuszmondat példák
• Félek egy komoly kapcsolattól, mert egyszerre vágyom arra, hogy
elmerülhessek a másik életében, ugyanakkor félek attól, hogy
elveszítem önmagam.
• A kapcsolataimban alárendelődöm, miközben neheztelek ezért, mert
attól tartok, hogy ha önmagam lennék, akkor elutasítanának,
elhagynának.
• Nem merek leválni a szüleimről, mert bűntudatom van, ha nem
szolgálom ki a lélektani igényeiket.
• Áldozat vagyok a családomban, mert másoktól várom azt, hogy
megvédjenek.
Fókuszmondat

• A terapeuta munkahipotézise
• Az aktuális fő problémát érdemes az elején tisztázni a pácienssel
• A tudattalan háttér fokozatosan kibontható
• Érdemes csoportosan elsajátítani

A terápiás kapcsolat intenzívebb

Á-VÁ folyamatokat érdemes gyorsan megragadni
Ellenállás a rövidterápiában

• Páciens részéről gyakori:

• Cél kiterjesztése
• Intellektuálisra szűkített megértés
• Elhallgatás
• Terápia meghosszabbítására irányuló kísérlet
• Terapeuta részéről gyakori:
• Terápiás cél változtatása
• Témák kerülése
• Félelem az eredménytelenségtől
• Belső konfliktus rezonancia
Leválás – intenzív leválási és gyászfolyamat

• Időben jelezzük, hogy hány ülés van hátra

• Tünet aktiválódhat, új tünet jelentkezhet
• Ambivalencia, függés és autonómia konfliktusa
• Öröm és szomorúság
• Lehet, hogy csak szakítással tud leválni, hamarabb befejezi (harag az
elhagyás miatt, fájdalom kerülése)
• A terapeutának is le kell válnia
IRODALOM
• Flaskay Gábor: Pszichoanalitikus terápia a gyakorlatban
• Glenn O. Gabbard: A hosszú dinamikus pszichoterápia tankönyve
• Glen O. Gabbard: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve
• Szőnyi G., Füredi J. szerk: A pszichoterápia tankönyve
Köszönöm a figyelmet!