A

SZÁMVITEL
ALAPJAI
12. lecke
(2. témakör)
 12. lecke

A könyvelés
számlarendszere.
A számlakeret
 Az előző leckékben nagyszámú
könyvviteli számlával találkoztunk,
amelyek tartalmuk alapján széles
skálán mozgó elemeket jelenítettek
meg. Ezeket formailag egyértelműen
besoroltuk az aktív vagy a passzív
számlák közé
Ebben a leckében rendet teszünk a
számlák sokszínű világában,
áttekinthetővé és teljessé tesszük az
alkalmazott számlákat
 Milyen számlákkal is
találkoztunk már?
• Egyrészt beszéltünk alakiság alapján
AKTÍV és PASSZÍV számlákról
• Másrészt a hordozott tartalom alapján
találkoztunk mérlegszámlákkal (ESZKÖZ,
FORRÁS) és műveleti számlákkal
(KÖLTSÉG, BEVÉTEL és RÁFORDÍTÁS)
• Tisztáztuk, hogy az eszköz, a költség és a
ráfordítás számlák alakilag aktívak, a forrás
és bevétel számlák pedig passzívak
12. lecke © Deák István - 2022 4
 A négyszámlasoros könyvelési
modell!

• A könyvelés során alkalmazott mérleg- és

műveleti számlákat a négyszámlasoros
könyvelési modell foglalja egységes,
logikai keretbe, amelyet az 1. leckében
említett Schmalenbach dolgozott ki, 1919-
ben

12. lecke © Deák István - 2022 5

 • Mit jelent ez?
• Azt, hogy időszak közben a költségek, ráfordítások,
bevételek elszámolása nem a mérlegkörben (nem
eszköz-forrás számlákon) történik, hanem külön erre a
célra rendszeresített számlákon. De ezek a számlák is
kötődnek a mérleghez, hiszen megvan a kapcsolódási
pontjuk: a költségek felmerülése eszköz-forrás
számlákkal szemben jelentkezik és a teljesítmény
létrehozásához kapcsolódnak (tehát a termelési
folyamat végén eszközök jönnek létre), a bevételek és
ráfordítások különbsége pedig az eredmény, amely
egy forráselem.
• Vagyis például nem csak azt látjuk, hogy a cég
eredménye +100, hanem a műveleti számlák
alkalmazásával az eredményt alakító tényezőket is
meg tudjuk mutatni a© Deák
12. lecke könyvelés
István - 2022 zárt rendszerében 6
 A négyszámlasoros könyvelési
modell
• Műveleti számlákkal kibővített, általánosan
használt könyvelési rendszer
• A materiális számlaelmélet alapja
• (Vö. perszonális számlaelmélet!)
• A számviteltörténetben ismert az egy-, a
két- és a háromszámlasoros elmélet is

12. lecke © Deák István - 2022 7

 NÉGYSZÁMLASOROS KÖNYVELÉSI MODELL
(schmalenbachi szemléletmód)

E=F
Kétszámlasoros: statikus szint

Befejezetlen ter- Eredmény

melés kiemelése kiemelése

N é g y s z á m l a s o r o s: d i n a m i k u s s z i n t

E(szköz) + K(öltség) = F(orrás) + B(evétel) –

R(áfordítás)

AKTÍV VAGYON PASSZÍV VAGYON

 12. lecke  © Deák István - 2022 8
A KIBŐVÜLT SZÁMLAHALMAZ RENDSZEREZÉSE:
SZÁMLAKERET
• A számlák rendszerezési szempontjai
– alaki szempontból
• Aktív és passzív számlák
– tartalmi szempontból
• Eszköz, forrás, költség, bevétel, ráfordítás számlák
– könyvviteli okmányokhoz való kapcsolódásuk szerint
• Mérleghez, eredménykimutatáshoz kapcsolódó számlák

• A főkönyvi számlák fenti szempontokat érvényesítő,

egységes rendszerezése a számlakeretben valósul meg

• SZÁMLAKERET: a gazdálkodók által alkalmazott számlák

egységesen és következetesen felépített rendszere, amelynek
kialakítása a decimális számrendszerre épül
– A könyvtári kartotékozás (cédulatechnika) logikáját vették át

 12. lecke  © Deák István - 2022 9

 Történeti előzmények…
• Pacioli a kereskedelmi kettős könyvvitel tanítómestere volt,
az ún. perszonifikációs számlaelmélet keretei között
működött, az alkalmazott számlák szolid számosságúak
voltak, így nem volt szüksége számlarendszer, számlaelmélet
kidolgozására
• Az idők folyamán a gazdaság fejlődése szétfeszítette ezt a
szűk keretet és megjelentek a materiális számlaelméletek,
egyre szerteágazóbb számlastruktúrával.
• A bekötött kereskedelmi könyvek használata egyre
körülményesebbé válik …
• A szabadlapos, átíró könyvelési módszer térhódítása
megállíthatatlan …
• No és hogyan biztosítsunk kellő és gyors áttekintést, az
egyre szaporodó függetlenített
12. lecke
számlalapok között?
© Deák István - 2022 10
 Milyen szimbólumok jöhettek szóba?
• Egyszerű sorszámozás
• Számlanevek abc rendje
• (kezdő)Betű szimbólumok
• Betű-szám (vegyes) szimbólumok
• Színszimbólumok (számlatípusok elkülönítése,
„jelzőlovasok”)
• Geometriai szimbólumok
• No és melyik legyen az általános, a kiválasztott?
• Vagy érvényesüljön az „ahány ház annyi szokás
elve”?
12. lecke © Deák István - 2022 11
 Schmalenbach – 1927.

• Schmalenbach szerepe
– forgalmi (kereskedelmi) és üzemi (gyártási)
könyvelés összekapcsolása
• Négyszámlasoros könyvelési modell
– és következetes szimbólumrendszer kialakítása
• Der Kontenrahmen, 1927
• Decimális tagolásra épülő számlakeret
• Dewey-féle tizedes osztályozás
12. lecke © Deák István - 2022 12
 „A kartotékok mindent tudnak”
a cédula-technológia

• M. Dewey (1851-1931) dolgozta ki 1870-es

• években a katalogizálás decimális rendszerre épülő
módszertanát
• Dewey Decimal Classification
– Francis Bacon féle tudományfelosztást alapul véve alkotta meg tíz
főosztályát az égitől a földi dolgokig terjedően
• Ennek továbbfejlesztett változata a könyvtárakban ma használt
Egyetemes Tizedes Osztályozás
• A számviteli irodalom ETO szerinti besorolása
– 6 alkalmazott tudományok
– 65 vállalatvezetés, szervezés, üzemvezetés
– 657 Számvitel, könyvvitel
12. lecke © Deák István - 2022 13
 A SZÁMLAKERET TAGOLÁSI LOGIKÁJA

• Horizontálisan: számlaosztályok (azonos

tartalmú számlák halmaza)
– A decimális rendszer alapján értelemszerűen 10
számlaosztály különíthető el
• Vertikálisan: a részletezés mélysége szerint
– számlacsoport → számla → alszámla → részletező
számla → analitikus számla
• A gyakorlatban az analitikus számla szint szerinti részletezés
általában már a szintetikus elszámoláson kívül kifejezetten
az analitikus elszámolásban jelenik meg
 12. lecke  © Deák István - 2022  14
 A SZÁMLAKERET horizontális TAGOLÁSA
SZÁMLAOSZTÁLYOK

1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
KÖ-
VE-
BE- TE- ÁLTA- TEVÉ- RÁ- NYÍL-
FEK-
KÉSZ- LÉ- FOR- KÖLT- LÁ- KENY- FOR- VÁN-
TE- BEVÉ-
LE- SEK, SÉG- NOS SÉ- DÍ- TAR-
TETT RÁ- TE-
PÉNZ- NE- KÖLT- GEK TÁSI
ESZ- TEK SOK TÁ- LEK
ÜGYI MEK SÉ- KÖLT- SZÁM-
KÖ- SOK
ESZ- GEK SÉGEI LÁK
ZÖK
KÖ-
ZÖK

A mérlegképes számlákat tartalmazó számlaosztályok

 12. lecke  © Deák István - 2022 15
 A 10 számlaosztályt két részre osztjuk (erre
utal az előző ábrán a szaggatott vonal)
• A számviteli transzformáció tárgyát képező
(mérlegképes) vagyon és annak változásainak
elszámolása az 1-9. számlaosztály számláin valósul
meg, a 0. számlaosztályt önállóan, az 1-9.
számlaosztálytól elkülönítve használjuk a nem
mérlegképes vagyonrészek nyilvántartására (ennek
részleteivel tanulmányaink során nem foglalkozunk).
• Tehát a gyakorlati könyvelés 9 számlaosztályban, 9*9
számlacsoportban, 9*9*9 főkönyvi számlán stb.
valósul meg
 12. lecke  © Deák István - 2022 16
 PÉLDA A SZÁMLAKERET vertikális
TAGOLÁSÁRA

1 Befektetett eszközök (számlaosztály)

12 Ingatlanok (számlacsoport)
123 Épületek (főkönyvi számla)
1231 Igazgatási épületek (alszámla)
12311 Központi irodaház (részletező számla)

 12. lecke  © Deák István - 2022 17

 PÉLDA A SZÁMLAKERET vertikális
TAGOLÁSÁRA
4 Források
45 Rövid lejáratú kötelezettségek
454 Szállítók
4541 Belföldi szállítók
45411 Belföldi anyagszállítók
45412 Belföldi áruszállítók
45413 Belföldi beruházási szállítók
4542 Külföldi szállítók
 12. lecke  © Deák István - 2022 18
 SZÁMLAKERETEK HIERARCHIÁJA vonatkozási hatóköre
(egységesítési szintje) szerint

Nemzetgazdasági
számlakeret

Ágazati számlakeretek

Vállalati számlakeretek

 12. lecke  © Deák István - 2022 19

 SZÁMLAKERETEK szabályozása
Magyarországon
• nemzetgazdasági számlakeret csak számlaosztály mélységig
egységes és kötelező
– a számlaosztályokon belüli vertikális továbbtagolás gazdálkodói
hatáskör
• Ágazati számlakeretek: csak egyes gazdálkodó formáknál (pl.
pénzintézetek, államháztartás szervezetei) fordul elő
(kormányrendeletek írják elő), amelyek alkalmazása kötelező
• A gazdálkodók széles körében a vállalati számlakeret
kialakítása – a kötelező számlaosztályokon belül – gazdálkodói
döntés tárgyát képezi (lásd később a számviteli politikát is)
– Ajánlott tételes számlakeret segíti ennek megvalósítását
– A mikrogazdálkodói beszámolót (lásd később) készítőkre a főkönyvi
számla szintjéig egységes számlakeret előírás érvényes
 12. lecke  © Deák István - 2022  20
 SZÁMLAREND
• a számlakeret adott gazdálkodóra érvényes
használati útmutatója, amelynek tartalma:
– a számlák száma, megnevezése (a számlatükör)
– a számlák tartalma (ha a nevük alapján nem
egyértelmű)
– a számlákhoz kapcsolódó gazdasági események és
könyvelési tételeik
– analitikus kapcsolat, egyeztetések rendje, feladások
– bizonylati rend (bizonylatok megnevezése, felépítése,
tartalma, kezelése stb.)
 12. lecke  © Deák István - 2022 21
 Elegendő-e az eddig tárgyalt könyvviteli számlák használata a
könyvelés során? Hogyan lehet további hasznos információkhoz
jutni a könyvelés alapján a számlarendszer finomításával?

A technikai és a helyesbítő
számlák rendszere
A rendszerező számlák
 Mit is tanultunk a kettős
könyvvitelről?
• Minden könyvelési tételben legalább 2 főkönyvi számla szerepel, az egyik a T a
másik a K oldalával
– Az esetek nagy részében a két számla egyértelmű, de felmerülhetnek olyan esetek, amikor
nem adódik közvetlenül az ellenszámla
• Az egyes számlák egyenlege önálló, értelmezhető (köz)gazdasági tartalmat
hordoz (miből mennyi van, mennyivel tartozunk, mennyi a bérköltség, mennyi az
árbevétel stb.)
• A számlák egyenlegét a forgalmak különbsége adja, tehát a forgalmak is önálló
tartalmat hordoznak
• pl. a Jövedelemelszámolási számla egyenlege mutatja, hogy mennyi az adott
időpontban a tartozásunk a dolgozók felé, amely bruttó bér és a levonások
különbsége, ezeket a számla K illetve T forgalma jeleníti meg, no de a T oldalon
jelenik meg a nettó bér kifizetése is, aminek hatására 0 egyenleget fog mutatni a
számla, aztán mindez ismétlődik a további hónapokban. Több fontos, önálló
adatsor, összeg is megjelenik tehát a könyvelés során, amelyek az egyenleget
alakítják, de hogyan lehetne az egyes hatásokat önállóan kimutatni?
• Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ a rendszerező számlák alkalmazásával
12. lecke © Deák István - 2022 24
 A rendszerező számlák fajtái
• Technikai számlák
– Biztosítják a kettős könyvvitel formai
szabályának (kettős feljegyzés) maradéktalan
érvényesülését, áttekinthetővé teszik az
összetett(ebb) gazdasági események
elszámolását
• Helyesbítő számlák
– Biztosítják egy-egy számviteli jelenség (pl.
vagyonelem) egyes mozgásnemeinek
elkülönült, önálló kimutatását
12. lecke © Deák István - 2022 25
 TECHNIKAI SZÁMLA

• adott gazdasági esemény könyveléséhez

használt, a könyvelési tétel
áttekinthetőségét biztosító segédszámla,
amelyet sem tartalmi, sem alaki
szempontból nem rendszerezünk.
– Lásd (egyelőre) a Nyitó- és Zárómérleg
számlát

12. lecke © Deák István - 2022 26

 A nyitás modellezése

Jegyzett tőke Nyitómérleg számla Pénzeszköz

Ny. 1000 Ny. 1000 Ny. 1000 Ny. 1000

A gyakorlati feladatok megoldásánál nem kell alkalmazni a

Nyitómérleg számlát, elegendő a megnyitandó számlákon „Ny”
betűvel jelölni a nyitás eseményét.

12. lecke © Deák István - 2022 27

 HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
• Hogyan is definiáltuk a főkönyvi számlát?
• Kétoldalú … növekedések … csökkenések
• Vegyünk egy eszközszámlát!
Eszközszámla
+ -

Eszközszámla növekedései Eszközszámla csökkenései

+ - - +

Eszköznövekedések Eszközcsökkenések
egyenlege egyenlege
12. lecke © Deák István - 2022 28
Eszközszámla egyenlege
 HELYESBÍTŐ SZÁMLA

• valamely AKTÍV vagy PASSZÍV

alapszámlához kapcsolódó számla, amely az
adott alapszámla egyenlegét növeli, vagy
csökkenti.
– A helyesbítő számlák mind tartalmi, mind alaki
szempontból rendszerezhetők, tehát az
egyenlegük önálló gazdasági tartalmat hordoz
– A számlákra gyakorolt hatásuk alapján:
• kiegészítő számla (növelő hatású)
• ellentétesen helyesbítő (kontra) számla (csökkentő
hatású) 29
12. lecke © Deák István - 2022
 HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
ALAKISÁGA
AKTÍV SZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA
+ – – +
AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA
+ –

KONTRA PASSZÍV SZÁMLA PASSZÍV SZÁMLA

+ – – +

PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA

– +
12. lecke © Deák István - 2022 30
 HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
ÉRTELMEZÉSE
ESZKÖZSZÁMLA KONTRAAKTÍV SZÁMLA
1000 400

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 600

FORRÁS SZÁMLA
1000
KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK = 1400
PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA
400
12. lecke © Deák István - 2022 31
 Egy tipikus hétköznapi példa a helyesbítő
számlákra: az értékcsökkenés
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
BRUTTÓ ÉRTÉK

TÁRGYI ESZKÖZ TÁRGYI ESZKÖZ ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

1000 400

KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NETTÓ ÉRTÉK) = 600

Aktualizált bekerülési érték Ez lesz a mérlegben a „Tárgyi

eszközök” sor értéke

12. lecke © Deák István - 2022 32

 Az áfa elszámolás is erre a
logikára épül …

Előzetes (levonható) áfa Fizetendő áfa

E. 2000 E. 3000

Áfa tartozás
Áfa pénzügyi elszámolása 400

E. 600

12. lecke © Deák István - 2022 33

 Helyesbítő számlákkal oldjuk
meg az áfa elszámolását is
• Lásd az áfa elszámolás logikáját!
• Fizetendő áfa számla egyenlegét helyesbíti az állammal elszámolandó
összegre az Előzetes áfa, az elszámolandó összeget pedig az Áfa pénzügyi
elszámolási számla helyesbíti a befizetendő összegre
• És természetesen mindhárom számla egyenleg önmagában is értelmezhető
tartalmat is hordoz
• Példa: fizetendő áfa számla egyenlege 3.000 (megmutatja, hogy az időszaki
értékesítések során mennyi áfa kötelezettség keletkezett), előzetes áfa
egyenlege 2.000 (megmutatja, hogy az időszaki beszerzések során mennyi
levonható áfa keletkezett), áfa pénzügyi elszámolási számla egyenlege (T)
600 (megmutatja, hogy az időszaki pénzügyi elszámolás mennyi és milyen
nettó pénzáramot okozott eddig). A fizetendő és előzetes áfa különbsége
(+1.000) megmutatja az időszak nettó elszámolandó összegét, az
elszámolandó összeg és a pénzügyi elszámolás különbsége (+400)
megmutatja az aktuális befizetési kötelezettség összegét
• Megjegyezzük, hogy az áfa sajátosságaiból adódóan az áfa pénzügyi
elszámolási számla K egyenleget is mutathat
 A lecke záró diáján
összefoglaljuk a kettős
könyvvitel teljes
számlarendszerének
felépítését a megismert
szempontok alapján
 SZÁMLA-
TAR TALM I S Z E M PO N T B Ó L ALAKISÁG
KERET

Befektetett Immat.javak, Tárgyi

A eszköz eszközök, Bef. pü.eszk. Aktív 1.
L ESZKÖZ
A számlák Készletek Aktív 2.
P MÉRLEG Forgóeszköz
SZÁMLÁK Egyéb forgóeszköz Aktív 3.
V
E Jegyzett tőke és
FORRÁS Saját tőke
Tartalékok Passzív
T számlák
4.
Ő Kötelezettségek Hosszú és rövidlej. köt. Passzív
Anyagjell., személyi jell.,
S Költségnemek
écs. leírás Aktív 5.
KÖLT-
Z SÉG Aktív 6.
MŰVE- Költséghelyek Közvetett költségek
Á számlák
LETI Aktív 7.
M Költségviselők Közvetlen költségek
L Aktív 8.
SZÁMLÁK ERED- Ráfordítások ÖK és FK szemlélet
Á MÉNY
K számlák Bevételek (realizált) Hozamok Passzív 9.

TECHNIKAI
SZÁMLÁK Nem értelmezhető
REND-
SZERE- KIEGÉ- Aktív kiegészítő Aktív Bármelyik
ZŐ HELYES- SZÍTŐ Mindig számla-
számlák Passzív kiegészítő valamely Passzív osztályban
BÍTŐ előfordulhat
SZÁM- alapvető
LÁK számlához
KONTRA Kontra aktív Passzív
SZÁMLÁK kapcsolódnak
számlák Kontra passzív Aktív  36