Albert Schweitzer

Készítette: Furák Péter

• Született: 1875. január 14.
Kaysersberg-ben
• Elhunyt: 1965. szeptember 4.
Lamberéné-ben

• 90 évet élt meg

 Gyerekkora
• 1875-ben született Kaysersbergben, kevéssel azután, hogy a Német Birodalom annektálta Elzászt.
Anyanyelve az elzászi német (alemann nyelvjárás) volt. Az irodalmi német nyelvet (felnémet) az
iskolában sajátította el. Szülei házában a francia nyelv is jelen volt. Gyermekkorát Gunsbachban
töltötte, ahol édesapja protestáns lelkipásztor volt. Kilencéves korától a parókia orgonáján játszott.

• A középiskolát Mülhausenben végezte, ahol 1893-ban érettségizett. A strassburgi egyetemen kezdett

tanulni teológiát és filozófiát, Párizsban pedig Charles-Marie Widor orgonaművésznél, a Szent
Szulpicius-templom orgonistájánál orgonát. Majd 3 éven keresztül Párizsban és Berlinben folytatta
filozófiai és teológiai tanulmányait. Ez utóbbi városban doktorált filozófiából, 1899-ben.
Disszertációjának címe Kant vallásfilozófiája a Tiszta ész kritikája[5] és a Vallás az értelem határain
belül esszék alapján (Die Religionsphilosophie Kants von der Kritik der reinen Vernunft bis zur Religion
innerhalb der Grenzen der blossen Vernunft). 1901-ben írta meg teológiai disszertációját Az utolsó
vacsora különböző, egymástól eltérő, újabb kori történeti értékelésének kritikai bemutatása címen
(Kritische Darstellung unterschiedlicher neuerer historischer Abendmahlsauffassungen). 1906-ban
publikálta is. Tübingenben 1913-ban jelent meg átdolgozott kiadása A Jézus-élet-kutatás története
címmel (Geschichte der Leben-Jesu-Forschung). 1902-ben habilitált evangélikus teológiából (A
messiási titok és Krisztus szenvedésének misztériuma (Das Messianitäts- und Leidensgeheimnis),
majd docensként működött az egyetemen és a Szent Miklós templom lelkészeként szolgált. Ő áldotta
meg Theodor Heuss, a későbbi (első) NSZK-államelnök házasságát. 1905-ben jelent meg Johann
Sebastian Bach című műve franciául, 1908-ban pedig egy új, német nyelvű Bach-monográfiát adott ki.
 Tanulmánya
• 1905-ben, 30 évesen orvosi tanulmányokat kezdett
Lüttichben (Liège) a párizsi evangélikus misszió
önkéntes orvosokat kereső felhívására. A kormány külön
engedélyével tudta ezt csak megtenni, mert már a
strassburgi egyetem docense volt.
• 1912-ben orvos lett belőle
• 38 évesen és három diplomával a tarsolyában elindult
Afrikába.
 Afrika
Afrikában telepített egy kórházat ahol segítette az
afrikai embereket orvosi tevékenységeivel.
Nagyon sok embernek segített kint Afrikában ahol nem
volt orvos már sok ideje.
 Nézetei
• Schweitzer úgy tekintette, hogy orvosi munkája a jézusi elhívásra adott válasz, de
egyúttal szerény jóvátétel az európai gyarmatosítók történelmi bűneiért. „Ki tudná
leírni azt az igazságtalanságot és kegyetlenséget, amelyeket (az afrikaiak)
elszenvedtek az európaiak kezétől? … Ha egybegyűjtenék mindazt, ami történt a
fehér és a színes fajok között, olyan könyv lenne belőle, amelynek számos oldala
olvasatlan maradna, mert az olvasó átlapozná őket, lévén túl borzalmasak
• Schweitzert néha azzal vádolták, hogy paternalista vagy gyarmatosító magatartást
tanúsított az afrikaiakkal szemben. Például úgy vélte, hogy Gabon függetlensége túl
korán következett be, megelőzve a megfelelő oktatást és a helyi körülményekhez
való igazítást. Chinua Achebe elítélően idézte Schweitzer mondását, miszerint „Az
afrikai valóban a testvérem, de a fiatalabb testvérem.
• Schweitzer azt mondta, hogy a mai nyugati ember elvesztette az anyagi
szabadságát, és majdnem teljesen megfosztódott a szellemi szabadságtól, s napról
napra inkább megszűnik olyan embernek lenni, aki önmagához és a természethez
tartozik. Az ember egyre gyakrabban adja el eszményeit.
 Hagyatéka
• Schweitzer hagyatékának nagy részét a Zürichi Központi
Könyvtárban helyezték letétbe az 1960-as években. Zürich kanton
lottóalapjának segítségével, 2009-ben egymillió svájci frankért
vásárolta meg a Könyvtár a teljes hagyatékot, ami 12 folyóméter
iratot, jegyzeteket, beszédeket, kéziratokat és egyéb
dokumentumokat tartalmaz. Schweitzer levelezésének nagy részét
Gunsbachban őrzik, az Albert-Schweitzer-Központban. A zürichi
könyvtárban fénymásolatban megtalálható ez a levelezési anyag.
Rendkívüli kivételnek számít, hogy egy 20. századi személyiség
majdnem teljes írásos hagyatékát egyetlen helyen őrzik.
Köszönöm a
figyelmet!