A fókuszcsoport

Bevezetés a társadalomkutatási
módszertanba
 Mi a fókuszcsoport?
• Bizonyos jellemzőkkel rendelkező
személyek
• egy csoportja
• minőségi információt szolgáltat
• egy irányított beszélgetés keretén belül
• a téma megértésének elősegítése céljából
Fókuszcsoport vs. csoportos interjú
• A fókuszcsoport egy bizonyos téma mély
feltárására „fókuszál”, míg a sima csoportos
interjú szélesebb tárgykört fedhet le
• Néha az interjúkat egyszerűen idő és pénz
megtakarítása céljából végzik csoportosan. A
fókuszcsoportot nem ezért.
• A fókuszcsoport résztvevői a csoport tagjaiként
beszélgetnek a témáról, nem egyszerű
egyénekként
 Mi a cél és mi nem cél?
• Cél:
– Feltárni emberek véleményét, érzéseit, attitűdjeit,
álláspontokat egy jól definiált témával kapcsolatban
– Termék tesztelése vagy megalkotása (általában több
variáns). Nem csak fogyasztási cikkekre kell gondolni.
• Nem cél, mert nem alkalmas:
– Megtudni tényszerű, pontos információkat (hard data)
• Nem cél továbbá:
– Egyetértést elérni a csoportban
– Egymást meggyőzni
– Ajánlásokat megfogalmazni
– Oktatni a résztvevőket
 Mikor alkalmazzuk?
• Előzmény: R. Merton et al - amerikai
katonák magaviselete a II. VH-ban
• Piackutatás – szakosodott cégek
• Médiatanulmányok – egy műsor
fogadtatása
• Kontextualizáló tanulmányok
• Más módszerek (pl. survey)
előkészítésére vagy kiegészítéseként
 Technikai tudnivalók
• Hang- és videófelvétel
– Egymásrabeszélések – nehezebb átírni mint egy
interjút és komolyabb technikai eszközökre van
szükség
– A jelentés kollektív megkonstruálásának folyamata
érdekel
– Ki mond mit? – véleményvezérek
• Detektívtükör
– A moderátor mellett további megfigyelők jelenlétét
teszi lehetővé
– Előzetes beleegyezést kell kérni
• Idő: 90-120 perc, a résztvevők számától is függ
 „Emberi” tudnivalók
• Barátságos környezet:
– Az alanyok érezzék magukat kényelmesen, otthonosan
• A résztvevők nyíljanak meg, minél jobban vetkőzzék le a
„nyilvános” énjüket
– felvezetésként ajánlott kiemelni, hogy mi közös a résztvevőkben
– csoportérzés kialakítása
– A résztvevők közti különbségeket nem ajánlott felszínre hozni a
bemutatkozásokban
• Jutalom:
– az alany alkalmazkodik időpont és helyszín szempontjából
ellentétben az egyéni interjúval
– Néha felkészülést is kérünk, pl. olvasson 1-2 hétig újságot
– „hasonló emberek társaságában folytatott, várhatóan érdekes
beszélgetés”-re hívjuk, honoráriumot is megemlítjük
– „hivatásos” fókuszcsoport-látogató
 Hány csoport?
• 3-4 / résztvevő kategória, de min. 2.
Kontrollálják egymást
• leggyakrabban 10-25.
• Szaturációig
– amíg kimerülnek az analitikus kategóriáink,
– már nem tudunk meg új infót,
– már előrelátjuk, hogy mi következik
– Ismétlődnek a válaszok
• Rendelkezésre álló források
• Szegmentáció: rétegzés csoportok között: nem,
etnikum, bőrszín, iskolázottság stb.
 Mekkora csoportok?
• Oblath: 8±2
• Bryman: min. 4, tipikus 6-10.
• Krueger & Casey: 4-12 (6-10). 3-4 „mini fókuszcsoport”
• Biztonságból több embert kell meghívni
• Mit gondolunk, mennyit fognak beszélni (emocionálisan
fontos téma, szakértő, aktivista stb.)
• Több ember – több vélemény
• Túl sokan vannak – fragmentálódik, nem mindenki jut
szóhoz, a szomszéddal súgdolóznak
• A téma mennyire kényes: ha az, kisebb csoport
 Milyen csoportok?
• Szűrő kritériumok
– A témával kapcsolatos ismeretszint legyen hasonló
– Szakértői csoport vagy szakértők kizárva
• Rétegzés: homogeneitás – heterogeneitás csoporton
belül
– Ha több társadalmi csoportot is megjelenít, ügyelni az
arányokra, mert erőviszonyokat kommunikálhat
• Szegmentáció: rétegzés csoportok között
• Ismeretlenek vagy természetes csoportok?
– Ismerősök: előzetesen létező stílusok és státusok torzíthatnak
– Közösségtanulmány: lehetetlen olyanokat találni, akik ne
ismerjék egymást
 A moderátor
• Semleges – ne álljon fenn hatalmi reláció a
résztvevőkkel
• Jól felkészült
• Gender és egyéb szociológiai szempontok
• Megfigyelői szerepet is betölt
• Szabad, strukturálatlan beszélgetést akarunk, de a
kontrollt nem veszíthetjük el
• Néha a beszélgetés megakad
• Felkapni olyan érdekes megjegyzéseket, utalásokat,
amelyeket a csoport többi tagja nem kapott fel
• Metakommunikáció – pl. bólogat
 Interjúvezető
• akárcsak az interjúnál:
– standardizáltság vs. emergens logika
– összehasonlíthatóság vs. spontán jelentéskonstruálás
– Standardizálás szakaszonként
• Kérdések: általánostól a partikuláris felé haladunk
– Nyitó
– Bevezető
– Átvezető – eddig rövidebb idők
– Kulcskérdések – min. 10 perc/kérdés
– Befejező, záró
• Beszélgetés harmadánál, legkésőbb felénél el kell érni a
kulcskérdésekhez
• A feldolgozás javarészt a kulcs- és a befejező
kérdésekre koncentrál
• Egyéb kérdések: írjanak listát, értékeljenek skálákon,
projektív kérdések (rajzoljanak) stb.
 Adatfeldolgozás
• Reflektálni a tervezett és a megvalósult csoport közötti
különbségre
• Elsősorban csoportok közötti összehasonlítás, nem
csoportokon belüli
• Metakommunikáció elemzése
• Az elhangzottak gyakorisága nem feltétlenül jelzi
fontosságukat, ezért az egyes aspektusok fontosságra
külön rá kell kérdezni
– Galton problémája
• Három szakasz-típus:
– Konszenzusos
– Vitatott
– Idioszinkratikus
• Vertikális elemzés: csoportszinten mely témák hova esnek
• Horizontális: csoportokat összehasonlítva mely témák hova
esnek, szegmensváltozók összefüggenek-e ezzel?
 Előnyök
• Interaktív jelleg
– Tanulmányozható a folyamat amely során a
jelentések kollektíven megkonstruálódnak
– A résztvevők azt fogják elmondani, amit ők fontosnak
tartanak a témával kapcsolatosan
– Kiegészítik egymást (komplementáris interakció)
– A résztvevők ellentmondanak egymásnak, érvelnek
egymás ellen (argumentatív interakció).
• Az interjúban kevésbé van lehetőségünk az alanyok által
elmondottakat támadni, kétségbe vonni
– A beszélgetést nem az interjúkészítő irányítja
elsősorban, az alanyok szerepe sokkal aktívabb
• Az egyéni interjúban nagyobb az esély, hogy a
kutatónak elkerüli a figyelmét valami, ami az
érintett alanyok számára természetes
 Korlátok
• A kutató kevésbé képes kontrollálni, mint az egyéni
interjút
• Résztvevő megfigyeléshez képest: nem természetes
környezet
• Nehezebb legépelni és elemezni
• A részvételt jutalmazni szokás, sokba kerülhet
• Csoporthatások: domináns és visszahúzódó résztvevők
– Groupthink
• Ha kényelmetlen a téma (intim kérdések)
• Ha a résztvevők kényelmetlenül éreznék magukat
egymás társaságában (pl. egymással alá-fölérendeltségi
viszonyban állók)
 Telefonos és online fókuszcsoport
• Konferenciaszoftverrel
• Rövidebb
• Általában előre elküldik a kérdéseket
• Az interakció csak virtuális
• Metakommunikáció hiánya
Online hátrányai:
• Nem mindenki érthető el interneten, és aki igen, az sem
rendelkezik feltétlenül a szükséges készségekkel
• Technikai hibák, áramszünet
• Még könnyebben kialakulhat a „hivatásos” réteg
• közben sok minden mást is csinálhat a neten
Online előnyei:
• az anyag azonnal le van gépelve
• Bizonyos csoportokra megfelel (fiatal, internetfüggő)