Az oktatás ismeretelméleti aspektusai

I. Az ismeretelmélet főbb irányzatai

Prof. Dr. Tóth Péter, PhD

tothp@ujs.sk

1
 Felvilágosodás („Az értelem kora”)
Legfontosabb eszméi (17. század második fele – 18. század)

 Merj gondolkodni! (Sapere aude – Horatius felszólítása)

 A világ megismerhető

 A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat

 Az emberi jellem nevelés kérdése. Az emberi jellem születésénél fogva jó, bűnös
elemeket a megromlott társadalom táplál az emberi lélekbe. (Jean-Jacques Rousseau)

 Az egyén és közösség érdeke összehangolható

 Minden vétek és bűn a tudatlanságból ered

 A munka mindenki számára erkölcsi követelmény

 A feudalizmus az emberek közötti egyenlőtlenség rendszere, ezért mindegyikük

szükségesnek tartotta a megváltoztatását, a változás mértékét és módját
különbözőképpen állapítják meg

2
 Ismeretelmélet
(episztemológia, gnoszeológia)
A tudás forrásai

 Tapasztalat (a posteriori)

 Elme működése (a priori)

3
 Ismeretelmélet
(episztemológia, gnoszeológia)

Meglévő tudás - új ismeret kapcsolata

bővíti

Szintetikus ismeretelmélet

Új ismeret Meglévő tudás

Analitikus ismeretelmélet
magyarázza

4
 Az ismeretelmélet irányzatai
1. Empirizmus
Az új ismeretek a tapasztalatból (megfigyelés, kísérlet) származnak  INDUKCIÓ

a) Tapasztalás érzékelés, észlelés révén

SZENZUALISTA PEDAGÓGIA
Francis Bacon (1561-1626)  a természetből kell kiindulni, Comenius (1592-1670)
nem abból, amit eddig a természetről mondtak

szemléltető módszer (Orbis sensualium pictus, 1653

5
 Az ismeretelmélet irányzatai
1. Empirizmus

John Locke (1632-1704)

 A műveltség önmagában értéktelen, az ismeretek alkalmazásra

valók

 Nincsenek velünk született képességeink, de vannak

adottságaink; a hasznos ismeretekkel rendelkező „gentleman”

 Az emberi tudást a tapasztalatból (külső érzékelés sensation;

belső önérzékelés - reflection) eredezteti  a gyermeki tudás a
születés pillanatában „tabula rasa” (tiszta lap, üres lap), melyre
a megtapasztalás írja a tudást (Értekezés az emberi értelemről,
1683); úgy kell tanítani, hogy a gyerek ne érezze tehernek a
tanulást; a gyermeki kíváncsiságra alapozva; a gyermek
életkori adottságaihoz, képességeihez való igazodás

6
 Az ismeretelmélet irányzatai
1. Empirizmus

John Dewey (1859-1952) CSELEKVÉS PEDAGÓGIA

 A cselekvés a tanulás legfőbb eszköze, tanulás = cselekvés; a

tananyagot a tanulók érdeklődéséhez kell szabni; a tananyag
kapcsolódjon a hétköznapi tapasztalatokhoz, valós
problémákhoz; az oktatás a tapasztalat folyamatos
újjászervezése, rekonstrukciója, transzformálása

 A hasznosság elve: „A nevelésnek olyan feltételeket kell a

gyermek számára kialakítania, amelyek között aktív cselekvőként
közvetlen tapasztalatokat szerez.”

 Reformpedagógiai mozgalmak (Steiner, Montessori)

7
 Az ismeretelmélet irányzatai
2. Pozitivizmus

James Mill (1773-1836)

 A megismerés alapja az érzetek által közvetített tények

(képzetek)  az elme ezeket rendszerbe szervezi

John Stuart Mill (1806-1873)

 Bacon elméletére támaszkodva a tények közötti oksági

kapcsolatokat vizsgálta  induktív logika, teljes indukció

Ernst Mach (1838-1916)  Albert Einstein tanára

 minden tudás a tapasztalatból származik, a tények

szisztematikus elemzése által

8
 Az ismeretelmélet irányzatai
2. Pozitivizmus

Bertrand Russell (1872-1970)

 „Az érzékek számunkra közvetlenül nem az igazságot mondják el

a tőlünk különálló tárgyról, hanem az igazságot bizonyos érzéki
adatokról, ami, amennyire láthatjuk, a köztünk és a tárgy közti
kapcsolattól függ.”

David Hume (1711-1776)

 Ismereteink egyedüli forrása a percepció, az érzékelés

 Észlelet = idea („halvány képmás”) + benyomás („erős képmás”)

 Ideák közötti kapcsolat  asszociáció (hasonlóság, érintkezés,

ok-okozati kapcsolat)
ASSZOCIÁCIÓS TANULÁS 9
 Az ismeretelmélet irányzatai
3. Racionalizmus
René Descartes (1596-1650)

 A megismerésben elsődleges a gondolkodás  „cogito ergo sum”

(„gondolkodom, tehát vagyok”)  DEDUKTÍV KÖVETKEZTETÉS

 Ismeretek, képzetek fajtái: 1) tapasztalat által szerzett, 2)

képzeleterő által alkotott, 3) Velünk született

Gottfried Leibnitz (1646-1716)

 Az anyagi világot végtelen sok egyszerű, oszthatatlan

szubsztancia, ú.n. monád írja le.

 A szubsztancia az állandóan változó világ és jelenségei

legáltalánosabb belső lényege, amely minden változás során
megmarad.

 A világban tapasztalható oksági viszonyok magyarázata 

harmónia 10