Klapka, Eötvös és

a nemzetiségi
politika
Készítette: Duschek Vilmos Máté
Tartalom
Neoabszolutizmus

Klapka György

Eötvös József

Kiegyezés után
 Neoabszolutista nemzetiségi
politika 1849-1860
1849. Március 4. Olmützi oktrojált alkotmány

5. § Minden népfaj egyenjogú, s minden népfajnak

sérthetlen joga van nemzetisége és nyelve fentartása- és
művelésére.

71. § A magyarországi királyság alkotmánya annyiban

tartatik fen, hogy azon szabályok, mellyek ezen birodalmi
alkotmánynyal nincsenek öszhangzásban, erejöket
elvesztik, és hogy minden nemzetiségek s a tartományban
divatozó nyelvek egyenjogúsága a nyilvános és polgári élet
minden viszonyaiban czélszerű intézmények által
biztosittatik. Különös szabály rendezendi ezen
viszonyokat.
 Neoabszolutista nemzetiségi 1851. december 31. Szilveszteri páténs
Hatályon kívül helyezi az olmützi alkotmányt
politika 1849-1860 1852. november 29.
Ausztriai általános törvénykönyv bevezetése
Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár
1851-diki augusztus 20-kán kelt rendeleteink folytán az 1849-diki mártius 4-ként kelt alkotmányoklevél minister- és birodalmi tanácsunkban alapos vizsgálat alá vétetett.
Minthogy a' folytatott tanácskozmányok eredményei szerint a' fölhivott alkotmányoklevél sem alapjaiban az ausztriai császári állam viszonyaival megegyezőnek, sem pedig
határozatai összefüggésében kivihetőnek nem találtatott; ennélfogva minden okok gondos megfontolása után uralkodói kötelességünk által késztetve érezzük Magunkat, az
említett, 1849-diki martius 4-kén kelt alkotmány levelet erő- és törvényes hatályon kívülinek nyilvánítani. Az álladalom minden tagjainak törvény előtti egyenlősége,
valamint minden pór alattvalói és jobbágyi köteléknek 's az ezzel egybekapcsolt szolgálmányoknak meg nem állhatása, és a' korábbi jogosítottak méltányos kármentesítése
mellett különös törvények által történt megszüntetése, világosan megerősítetik.
Azon intézmények megalapítása végett, mellyek különböző népeink szükségleteinek, nemkülönben azok minden osztályai jóléte föltételeinek megfelelni, 's kormányunk
erejét az álladalom kül- és belbiztonsága, egysége és hatalmának szilárdítása végett nevelni képesek, a' tapasztalás és minden viszonyok gondos megvizsgálásának ösvényei
fognak követtetni, 's az ezekből keletkező szerves törvények előhaladólag létesítetni.
Ezen nézet alapján minister- és birodalmi tanácsunk meghallgatása után már jelenleg a' szerves törvényhozás előlegesen legfontosabb 's legsürgetőbb irányaiban több
alapelveket állapítottunk meg, 's a' kellő parancsokat kiadtuk, miszerint azok köztudomásra juttassanak, 's a' foganatosításukat tárgyazó munkálatok haladék nélkül
megkezdessenek.
A' szorosabb kötelező határozatokat és intézményeket a' következő különös törvények tartalmazandják; addig a' jelenleg hatályban lévő törvények megtartandók.
Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben ezer nyolczszáz ötvenegyediki december harminczegyedikén - uralkodásunk negyedik évében.
Ferencz József.
Schwarzenberg.
Legfelsőbb rendeletre: Ransonnet,
a' ministertanács irodaigazgatója.
 Neoabszolutista nemzetiségi Októberi Diploma
Nincs nemzetiségi vonatkozása
politika 1849-1860
CSÁSZÁRI DIPLOMA A MONARCHIA BELSŐ ÁLLAMJOGI VISZONYAINAK
SZABÁLYOZÁSÁRA
(1860. október 20.)
[...] Mi Első Ferencz József, [... ]adjuk tudtára mindenkinek:
Miután a mi dicsőséges emlékezetű elődeink bölcs gondoskodással arra törekedtek, hogy a mi fenséges Házunkban az örökösödési rendnek meghatározott formáját állítsák föl, ennek folytán a néhai VI. Károly császár ő. cs. k. ap. felsége által
1713. ápr. 19-én véglegesen és változhatlanul megállapított örökületi rend a Pragmatica Sanctio név alatt ismeretes, a mi különféle királyságaink és országaink törvényes rendei által elfogadott, mai napig érvényesen fönálló állam, alap- és házi
törvényben teljes kötelező erőt nyert.
Az azóta állam- és népjogi szerződések folytán megnagyobbodott és megerősödött ausztriai monarchia, a meghatározott örökületi rend, és különféle alkatrészeinek a föntnevezett királyságok és országok jogaival és szabadságaival
összhangzásba hozott megoszthatat- lansága és elválaszthatatlansága meginogathatatlan jogalapján, a reá tódult veszélyeket és megtámadásokat, népeinek hűségére, ragaszkodására és vitézségére támaszkodva, s azoktól hordozva, győzelmesen
leküzdötte.
Házunk és alattvalóink érdekében uralkodói kötelességünk hozza magával, hogy az osztrák monarchia hatalmi állását megőrizzük, s annak biztonlétére világosan és kétértelműség nélkül megállapított jogállapotok és összetartó közreműködés
által kezességeket nyújtsunk. E biztosítékokat csupán oly intézmények és jogi állapotok adhatják meg teljes mértékben, melyek királyságaink és országaink történelmi jogtudatának, azok fönálló különféleségének és a köztük fönnálló
megoszthatatlan, szétválaszthatatlan erőteljes kapcsolatnak egyiránt megfelelnek.!...]
Mi, a királyságaink és országaink közt korábban fönállott különféleségek kiegyenlítésére, s alattvalóinknak a törvényhozásban és közigazgatásban czélszerűleg szabályozott részvétele végett, a Pragmatica Sanctio alapján és hatalmunk
teljességénél fogva mint állandó és visszavonhatatlan álladalmi alaptörvényt minmagunknak, valamint uralkodásbani törvényes utódainknak zsinórmértékül a következőket határoztuk és rendeltük el:
I. A törvények hozatalára, megváltoztatására és megszüntetésére való jog általunk és utódaink által csak a törvényesen egybegyült országgyűlések, ileltőleg a birodalmi tanács közreműködésével fog gyakoroltatni, mely birodalmi tanácshoz az
országgyűlések általunk meghatározott számú tagokat küldendnek.
II. Jövőre mindazon törvényhozási tárgyak, melyek valamennyi királyságainkkal és országainkkal közös jogokra, kötelességekre és érdekekre vonatkoznak;!.,.]a birodalmi tanácsban és tanácscsal fognak tárgyaltatni, és annak közreműködése
mellett alkotmányosan elintéztetni, valamint uj adók és terhek behozatala, mint szinte a fönálló adók ésilletékszabások fölebb emelése, különösen a só árának emelése és uj kölcsönök fölvétele, 1860. julius 17-diki elhatározásunkhoz képest, nem
különben a fönnálló államadósságok átalakítása (Konvertirung) és az ingatlan álladalmi tulajdonnak átváltoztatása vagy megterhelése csupán a birodalmi tanács beleegyezésével lesz elrendelendő; - végre a következő évre szóló államkiadási
előleges költségvetéseknek megvizsgálása és megállapítása, valamint az álladalmi számadásoknak és az évi pénzügyi kezelés eredményeinek megvizsgálása a birodalmi tanács közreműködése mellett lesz eszközlendő.
III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek az előre bocsátott pontokban nem foglaltatnak, az illető országgyűléseken és az országgyűlésekkel, még pedig a magyar koronához tartozó királyságokban és országokban előbbi alkotmányaik
értelmében, egyéb királyságainkban és országainkban pedig az ő országos rendtartásaik értelmében és azokhoz képest fognak alkotmányosan elintéztetni.
Miután azonban a magyar koronához tartozó országok kivételével, a mi többi országaink számára, oly törvényhozási tárgyakra nézve is, a melyek nem az összes birodalmi tanács kizárólagos illetőségéhez tartoznak, évek hosszú sora óta közös
ellátás és elhatározás állott fönn, fönntartjuk magunknak, hogy az ily tárgyakat is a birodalmi tanács alkotmányos közreműködésével, az ezen országok birodalmi tanácsosainak közbejöttével in- téztessük el. [..]
IV. Ezen császári diploma a mi királyságaink és országaink országos levéltáraiban azonnal leteendő, s annak idejében az országos törvények közé hiteles szövegében és az országos nyelveken beigtatandó. Utódaink tartoznak ezt azonnal
trónraléptök alkalmával császári aláírásukkal hasonlólag ellátva, az egyes királyságok és országok számára kiadni, a hol az az országos törvények közé igtatandó.
Melyek hiteléül mi ezen diplomát aláírásunkkal és császári pecsétünkkel elláttuk, s annak házi, udvari és álladalmi levéltárunkban leendő megőrzését megparancsoltuk.
Kelt Bécs, fő- és székvárosunkban, okt. 20-ikán 1860, uralkodásunk 12-ik évében.
FERENCZ JÓZSEF, m. k. gróf Rechberg m. k.
Legfelsőbb rendeletre báró Ransonnet m. k.
 Neoabszolutista nemzetiségi Februári Pátens
Nincs nemzetiségi vonatkozása
politika 1849-1860
CSÁSZÁRI NYILTPARANCS A BIRODALOM ÁLLAMJOGI VISZONYAINAK
RENDEZÉSÉRE
(1861. február 26.)
[...] Mi Első Ferencz József.j...] adjuk tudtára mindenkinek:
Birodalmunk államjogi viszonyainak rendezése tekintetéből, a Pragmatica Sanctio alapján s teljhatalmunk erejénél fogva 1860 mindszenthó 20-án kibocsátott oklevelünkben úgy Min Magunk, valamint az uralkodásban
Utódaink számára szolgálandó zsinórmértékül határozandónak és rendelendőnek találván, miszerint a jog, törvényeket alkotni, azokat megváltoztatni vagy megszüntetni egyedül az országgyűlésnek, illetőleg a birodalmi
tanács közreműködésével lészen gyakorlandó; minek folytán tekintetbe vévén, miként a végre, hogy ezen jog foganatosíttathassák, gyakorlatbavételével bizonyos rendjét és alakját szükséges megállapítani, ministeri
tanácsunk meghallgatása után nyilvánítjuk, rendeljük és tudatjuk a következendőket:
I. A birodalom képviseletére hivatott birodalmi tanács alkotása s annak az 1869 mindszenthó 20-án kelt oklevelünkben a törvényhozásban fentartott közreműködési joga iránt kibocsátjuk a birodalmi képviseletet
tárgyazó, ide mellékelt törvényt s azt ezennel királyságaink s országaink egyetemére nézve állami alaptörvényerejével ruházzuk fel.
II. Magyar-, Horvát- és Tótországainkat, valamint erdélyi nagyfejedelemségünket, illetőleg azok korábbi alkotmányainak, említett oklevelünkkel egybehangzólag s az abban megállapított határok közötti visszaállítása
végett, a megkívánta tó intézkedéseket 1860. mindszenthó 20-án kelt kézirataink által már megtettük.
III. Cseh, Dalmát, Halics és Lodomér királyságaink, Osvieczin és Zátor herczegségünk s Krakkó nagyherczegségünk; [...] oly végre, hogy ezen királyságaink s országaink hü rendéinek jogai és szabadalmai a jelenkor
viszonyaihoz s igényeihez képest kifejlesztessenek, átalakíttassanak s az összbirodalom érdekeivel összhangzatba hozassanak, a mellékelt országos és választási szabályzatokat jóváhagyandókra nézve állami alaptörvény
erejével ruházzuk fel.
Minthogy azonban Dalmátországunknak, Horváth és Tótországainkhoz való államjogi viszonyai iránt, végérvényesen még nem határoztunk, az ezen Dalmátországunkra nézve kibocsátott országszabályzat ezúttal még
teljesen életbe nem léptethetik.
VI. Miután részint a már korábban kibocsátott, részint az ismét életbeléptetett, részint az uj alaptörvények által szerzett alkotmány által birodalmunk államjogi viszonyainak alapja megvettetett, s különösen népeink
képviselete tagoztatott s a törvényhozás és köz- igazgatásban való részvétele szabályoztatott volna, - Mi ezen alaptörvények egész foglalatját birodalmunk alkotmányának nyilvánítjuk, s a Mindenhatónak védve alatt az
ezennel ünnepélyesen kihirdetett s Általunk fogadványozott szabályokat nemcsak Mindmagunk akarjuk s fogjuk megszeghetlenül követni és megtartani, hanem uralkodásban Utódainkat is, azok megszeghetetlenül
leendő követésére és megtartására kötelezzük, valamint arra is, hogy ezt trónraléptük alkalmával az ez iránt kiadandó kibocsátványukban fogadványozzák.
Kinyilatkoztatjuk egyszersmind abbeli szilárd elhatározásunkat, miszerint azokat minden megtámadás ellen Császári egész hatalmunkkal védendjük s ügyelendünk, hogy azok mindenki által teljesittessenek és
megtartassanak.
VII. Parancsoljuk, hogy ezen nyiltparancsunk az ezzel együtt kihirdetett birodalmi s országképviseleti államalaptörvényekkel egyetemben, diploma alakban kiadatván, Házi, Udvari s Államlevéltárunkban, valamint
annak idején a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény az egyes országok számára hozott külön alaptörvényekkel együtt, Országaink s tartományaink levéltáraiba letétessék s megőriztessék.
Kelt birodalmi szék- és fővárosunkban Bécsben, ezer nyolcszáz hatvanegyedik évi bőjtelőhó 26-i napján, Uralkodásunk tizenharmadik évében.
FERENCZ JÓZSEF s. k.
Nemzeti közigazgatási
kerületek
Tirol – német, olasz

Stájerország – német, szlovén

Csehország (járás) – cseh, német

Krajna – vegyes

Karinthia – vegyes
 1851-es népszámlálás

Népesség számának meghatározása

A népesség különböző szempontok szerinti

leírása és állandó lakóhelyének
meghatározása

Katonaköteles férfiak összeírását

Nemzetiség
Magyar korona országainak népessége:

35%!
12 945 838 fő az összlakosság
4 542 688 magyar
 Klapka György
1820-1892
Dunai Egyesült Államok: Nicolai Bálcescu 1850.
április 6. levele Ion Ghicához
Klapka átdolgozási szerepet kap

Dunai Konföderáció: Klapka összefoglalja,

Kossuth és Canini szövegváltozata, Pulszky Ferenc
írja, Helfy Ignác publikálja

1862. május 18-án milánói L'Allenza újságban

jelenik meg
Klapka György Dunai Egyesült Államok

Tagállamok: Magyarország, Délszlávia (Horvátország, Szlavónia, Szerbia), Románia

(Bukovina, Havasalföld, Moldva
Nyelvi alapon való tagállamhoz csatolás

Ahol sok a nemzetiségi elem ott szélesebb körű nyelvi és felekezeti jogok

150 fős szövetségi parlament (50 küldött tagállamonként)

3 szövetségi miniszter (hadügy, külügy, kereskedelem)

(A háttér csak
illusztráció!)
Klapka György Dunai Konföderáció
Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségével találna megoldatni,
kivánatos, hogy Szerbia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a Dunai Szövetségbe,
mely esetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék s állana: Magyarországból, Erdélyből,
Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatlolandott tartományokból, stb. 

1.Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a

külképviselet, a kereskedelmi rendszer, oda értve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő
közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és a mértékek.
„5. A parlament dönti el, hogy egy vagy kétkamara legyen. (USA)”
6. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja, melyet, ha egy kamara lesz: ez,
ha kettő: ezek választják. Ő fog irányt adni a külpolitikának is, a törvényhozás ellenőrzése
mellett.
7. A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyülés fog határozni. – A végrehajtó,
úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja.
Klapka György Dunai Konföderáció
8. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer
Zágrábban, másszor Belgrádban lesz.
10. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, a minő érdekeivel leginkább
megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által
szentesitett elvekkel ne ellenkezzenek.
11.
a) Minden község maga határoz hivatalos nyelve fölött. E nyelven fognak folyni szóbeli
tanácskozásai; készülni jelentései és levelei a megyefőnökhöz, kérvényei a kormányhoz
és a diétához. Minden község maga szabja meg azt is, iskoláiban melyik legyen a
tannyelv
b) Minden megye szótöbbséggel dönti el, hogy a közigazgatásban melyik nyelv
használtassék? E nyelven fognak folyni a szóbeli tárgyalások, szerkesztetni a jegyzőkönyvek
s a levelezések a kormánnyal. A kormány viszont szintén e nyelven válaszol, s fogalmazza
minden rendeletét.
Klapka György Dunai Konföderáció
c) A parlamenti tárgyalásoknál minden képviselő tetszés szerint használhatja az országban
divó nyelvek bármelyikét.

d) A törvények a megyékben és községekben otthonos valamennyi nyelven fognak

közzététetnek.

g) Statutumokat hozhatnak szervezetük s nemzetiségi és vallási érdekeikre vonatkozólag.

h) Az állam csupán egyet követel tőlük, azt, hogy határozataik és tetteik nyilvánosságra
hozassanak.

Egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román között! Ime ez az én legforróbb

vágyam, legőszintébb tanácsom! Ime egy mosolygó jövő valamennyiök számára!”
 Eötvös József
1813-1871
Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúságáról
című röpirata 1850, 1851
A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az
álladalomra 1851, 1854
Die Garantien der Macht und Einheit
Oesterreichs 1859
Felelet b. Kemény Gábor nehány szavára 1860 
Magyarország különállása Németország
egységének szempontjából 1861 (1859)
A nemzetiségi kérdés 1865
 Eötvös József

Nemzetiségi igények vs állami szükséglet

Mind a kettőnek áldozatot kell hoznia
Teljes jogegyenlőség
Általános centralizáció
A nemzetiségi mozgalom nem állandó
„Nincs nemzetiségi suprematia”
A kvóta nem megoldás
Politika, helyett kultúra
 1868. évi XLIV. törvénycikk

Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is

politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar
nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is,
egyenjogú tagja;
minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó
többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön
szabályok alá, a mennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és
közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása
szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb
viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos
használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni:
 1868. évi XLIV. törvénycikk
1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar
levén, a magyar országgyülés tanácskozásai s ügykezelési nyelve ezentúl is
egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban
lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók; az
ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában
ezentúl is a magyar.

2. § A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de

vitethetnek e mellett mindazon nyelven is, a melyet a törvényhatóságot
képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egy ötödrésze
jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések
eseteiben a magyar szöveg a szabályozó.
 1868. évi XLIV. törvénycikk
3. § Törvényhatósági gyülésekben mindaz, a ki ott szólás jogával bir, akár
magyarul szólhat, akár saját anyanyelvén, ha az nem a magyar.

4. § A törvényhatóságok az államkormányhoz intézett irataikban az állam

hivatalos nyelvét használják; de használhatják a mellett hasábosan még azon
nyelvek bármelyikét is, melyek jegyzőkönyveikben használnak. Egymásközti
irataikban pedig akár az állam nyelvét, akár pedig azon nyelvek egyikét
használhatják, a mely azon törvényhatóság által, melyhez az irat intéztetik, a
második szakasz szerint jegyzőkönyvei vitelére elfogadtatott.
 1868. évi XLIV. törvénycikk
7. § Az ország minden lakosa azon esetben, a melyekben ügyvéd közbejötte
nélkül akár felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen,
vagy megbizott által veszi és veheti igénybe a törvény óltalmát, és a biró
segélyét:
a) saját községi birósága előtt anyanyelvét;

b) más községi birósága előtt saját község ügykezelési, vagy jegyzőkönyvi

nyelvét;

c) saját járási birósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi

nyelvét;
 1868. évi XLIV. törvénycikk
10. § Az egyházi biróságok maguk határozzák meg ügykezelési nyelvöket.

13. § Az államkormány által kinevezett minden biróságok hivatalos nyelve

kizárólag a magyar.

18. § Azon területeken létező, vagy felállítandó állami közép és felső

tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek
mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állítandók.
19. § Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azonban az
országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, a mennyiben még nem
állíttattak, tanszékek állíttatnak
 1868. évi XLIV. törvénycikk
19. § Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azonban az
országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, a mennyiben még nem
állíttattak, tanszékek állíttatnak

20. § A községi gyülések maguk választják jegyzőkönyvök s ügyvitelök nyelvét.

A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, a melyen vitelét a
szavazatképes tagoknak egy ötöde szükségesnek látja.

21. § A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok

nyelvét kötelesek használni.
 1868. évi XLIV. törvénycikk
27. § A hivatalok betöltésénél jövőre is egyedül a személyes képesség szolgálván
irányadóul; valakinek nemzetisége ezután sem tekinhető az országban létező
bármely hivatalra, vagy méltóságra való emelkedés akadályául. Sőt inkább az
államkormány gondoskodni fog, hogy az országos birói és közigazgatási
hivatalokra, s különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből a
szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a
lehetőségig alkalmaztassanak.

29. § Ezen törvény rendeletei a külön területtel biró s politikai tekintetben is

külön nemzetet képező Horvát-, Szlavon- és dalmátországokra ki nem
terjednek, hanem ezekre nézve nyelv tekintetében is azon egyezmény
szolgáland szabályul, mely egyrészről a magyar országgyülés, másrészről a
horvát-szlavon országgyülés között létrejött, s melynél fogva azok képviselői a
közös magyar-hotvát országgyülésen saját anyanyelvükön is szólhatnak.
Bibliográfia
• Deák Ágnes: Eötvös József nemzetértelmezése és nemzetiségpolitikai
koncepciója az 1850-es évek első felében. Acta Universitatis Szegediensis :
acta historica. (1989) 88. sz. 23.
• Deák Ágnes: „Nemzeti egyenjogúsítás”. 1849-1860. Bp. 2000. 53-79.
• Szabad György: Kossuth Lajos üzenetei.Bp. 2004.
• Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai. Fejezetek a magyar-román
kapcsolatok történetéből. (Pro minoritate) Bp. 1999. 39-145.
• Katus László: Egy kisebbségi törvény születése, Az 1868. évi nemzetiségi
törvény évfordulójára, REGIO: kisebbség, politika, társadalom, 4. évfolyam.
4. szám. 1993
• Szénássy Zoltán: Klapka György, Pozsony. 1992
• Kovács Endre: A Kossuth-emigráció és az európai szabadságmozgalmak.
Bp.1967.
Források:
• A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Mezey Barna. Szerk. Bp. 1998.
300-307. Olmützi alkotmány:
https://www.szaktars.hu/osiris/view/mezey-barna-szerk-a-magyar-allam-es-jogtortenet-forrasai-szov
eggyujtemeny-osiris-tankonyvek-1998/?pg=301&layout=s

324. Szilveszteri Pátens:

https://www.szaktars.hu/osiris/view/mezey-barna-szerk-a-magyar-allam-es-jogtortenet-forrasai-szov
eggyujtemeny-osiris-tankonyvek-1998/?pg=325&layout=s

383-384. Októberi Diploma:

https://www.szaktars.hu/osiris/view/mezey-barna-szerk-a-magyar-allam-es-jogtortenet-forrasai-szov
eggyujtemeny-osiris-tankonyvek-1998/?pg=384&layout=s&query=okt%C3%B3ber

384-385. Februári pátens:

https://www.szaktars.hu/osiris/view/mezey-barna-szerk-a-magyar-allam-es-jogtortenet-forrasai-szov
eggyujtemeny-osiris-tankonyvek-1998/?pg=385&layout=s&query=okt%C3%B3ber
Köszönöm, hogy zavarhattam