JÓZSEFVÁROS

• Hitélet és nevelés a Józsefvárosban 

• Temesvár fejlődésének egyik jellegzetes vonása, hogy városnegyedei a központi várnegyedtől viszonylag távol,
önállóan alakultak ki a 18. század folyamán.
• Józsefvárost 1744-ben alapították a várostól délre, a Bega csatorna mentén lecsapolt területeken. Eleinte új
német majoroknak nevezték, ugyanis a város jómódú német polgársága épített magának itt tágas kertekkel
körülvett nyári házakat. Idővel állandó lakossága is kialakult, főleg azokból a telepesekből, akik később
érkeztek, és a várfalak között már nem jutott számukra hely.
• 1773-ban, II. József császár temesvári látogatása után vette fel a városnegyed az uralkodó nevét, tisztelete
jeléül.
• A 18. század végére a negyed lakossága annyira megnőtt, hogy szükségét látták saját templom és iskola
építésének is.
 A JÓZSEFVÁROSI RÓMAI-KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM 
• A plébániatemplom 1774-ben épült és Temesvár egyik legrégebbi temploma.
Kezdetben főleg a németajkú telepesek használták, ezekhez csatlakoztak idővel a
magyar nyelvű római-katolikus hívek is.
• A templom az akkori korszakra jellemző barokk építészeti stílus jegyeit viseli.
Figyelemre méltók benne a korabeli gazdagon díszített mellékoltárok, valamint a
főoltár két oldalán található Szent Annát és Szent Joachimot ábrázoló, fából
faragott több száz éves szobrok, melyekről azt tartják, hogy még a templom
építése előtt keletkeztek. 
• Kezdetben egy kisebb tornya volt, amelynek órája állítólag már 1838 előtt
működött. A feljegyzések szerint ez volt akkoriban a városrész egyetlen nyilvános
időmérő szerkezete. Az 1849-es szabadságharc utolsó nagy csatájában a templom
súlyosan megsérült, tornyát 1861-ben építették újjá. A ma is látható rokokó
díszítésű homlokzatát és szép barokkos díszes főbejáratát az 1935-ös átalakítás
során nyerte.  
• A templomot a Boldogságos Szűzanya tiszteletére szentelték fel, ezért a
templombúcsú napját  szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján tartják. A
plébánia jelenleg is többnyelvű, mely kifejezetten a bánsági katolikus egyház
jellemzője, különlegessége. A hívők többsége magyar ajkú, de mellettük van egy
német és egy román közösség is.
• A templomkertben emlékmű áll az 1989-es forradalom mártírjainak emlékére. Az
emlékművet Ungor Csaba készítette. Felirata: In Memoriam Martyrum
Timissiensium 1989 december.
 A BÁNÁTI NEMZETI KOLLÉGIUM NÉMET NYELVŰ TAGOZATA 
• Az alapfokú német nyelvű oktatás az új német majorok külvárosban valamikor a 18.
században kezdődött. Egy 1765-ban kiadott bécsi rendelet előírta, hogy minden
plébániahelységet iskolával és tanítóval kell ellátni. Ezért az új városrész elemi
iskolája kezdetben a plébániatemplom mellett működött. Tantárgyaik a hittan, írás
és olvasás volt, amit kezdetben hadi írnokok és templomszolgák tanítottak, de
később már megfelelően képzett tanítókat is alkalmaztak.
• Az épület, amelyben a Bánáti Nemzeti Kollégium német tagozata működik, a 19.
század második felében épült, és egyike azoknak az épületeknek, amelyek a
Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek iskolakomplexumát, az
úgynevezett Zárdát alkották.  
• Temesváron a századforduló évtizedeiben a leánynevelés feladata az iskolanővérek
kezében összpontosult. Pedagógiai munkájuk, oktató tevékenységük általános
tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Nevelőintézetük számos épületet foglalt
magába, ahol szerteágazó tevékenységüket kifejtették. Az iskolában, a német
mellett, az 1890-es évek végén vezették be a magyar nyelven való tanítást, 1923-tól
pedig a román nyelvet. A temesvári lányok jelentős hányada a zárdában végezte
tanulmányait ebben a korszakban.
• A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek rendháza és az általuk
vezetett tanintézetek áldozatul estek az 1947-es tanügyi reformnak és
államosításnak. A szerzetesrendet felszámolták, épületeit különböző tanügyi
intézmények között osztották meg. A következő években, évtizedekben sorozatos
átszervezéseken és átnevezéseken estek át az itt működő iskolák. A Bánáti Nemzeti
Kollégium keretén belül ma is működő német tagozat 1961-ben létesült. 
 A BÁNÁTI NEMZETI KOLLÉGIUM ROMÁN NYELVŰ TAGOZATA
• A mai Bánáti Nemzeti Kollégium épülete egykor a Miasszonyunkról elnevezett
szegény iskolanővérek, vagy ahogy a két világháború között nevezték, a Notre
Dame nővérek, több különböző profilú és rendeltetésű tanintézetéhez tartozott. 
• 1924-ben a nővérek iskolája bővítette tevékenységi körét és megalapította a
Mária Királynő háztartási iskolát. 1931-ben, a líceumi képzés létrehozásával az
intézmény a Notre Dame Római Katolikus Leánygimnázium nevet vette fel. 1946-
ban a Mária Királynő háztartási iskola nevét Városi háztartási iskolára, majd 1947-
ben Temesvári háztartási szakiskolára változtatták.
• Az 1948-as rendszerváltás, és az azt követő oktatási reform következtében a
Notre Dame Római Katolikus Leánygimnáziumból előbb Temesvári Általános
Leányiskola, majd pedig Tanítóképző lesz, a Háztartási Szakközépiskolából pedig
Óvónőképző. Ugyanakkor ide költöztetik a Loga líceumból a szerb tagozatot is.
• 1956-ban átnevezik, Temesvári 7-es Számú Középiskola lesz, ahol 1961-ben német
és magyar tagozatot hoznak létre. Az előbbi ma is működik, míg a magyar
tagozatot az idők folyamán leválasztották, és ebből alakult ki a későbbi Bartók
Béla Líceum. 1965 és 1973 között az intézmény újra nevet vált, ezentúl a
Temesvári 10-es Számú Középiskola néven működik. 1973-tól az intézmény neve
Temesvári 1-es Számú Reál-Humán Líceum, 1977-től pedig Temesvári Filológia-
Történelem Líceum. 
• Az újabb rendszerváltás után, 1990-ben, különválik a szerb tagozat és megalakul
a szerb líceum. A Filológia-Történelem Líceum viszont felveszi a Temesvári
Bánáti Kollégium nevet. 1999-ben nyeri el a mai napig is használt
megnevezését. 
 A DOSITEJ OBRADOVIĆ ELMÉLETI LÍCEUM - szerb nyelvű oktatás
• A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek egykori épületegyüttesét
Reiter Ede temesvári építész és építkezési vállalkozó tervezte és kivitelezte
1881 és 1894 között. Bár számos egyéb temesvári és bánsági épület fűződik a
nevéhez, mégis a neoreneszánsz stílusban emelt józsefvárosi
iskolakomplexumot tartják az építész fő művének. 
• A Bajorországból 1857-ben behívott iskolanővérek nagy kiterjedésű oktatási
intézményrendszert hoztak létre és irányítottak, amely az óvodától, a
leánynevelő intézeten keresztül a tanítóképzőig széleskörű nevelést biztosított.
Tevékenységüknek a kommunista rendszer vetett véget, amikor is az
apácáknak el kellett hagyniuk az iskolát, az épületegyüttest pedig
államosították.
• A rend egykori székházában működik az 1990-ben alapított "Dositej Obradović"
Elméleti Líceum. Az iskola valamennyi oktatási szintre kiterjed, az előkészítő
osztálytól a 12. osztályig. Középiskolai szinten az oktatás jellege elméleti, két
szakterülettel: filológia és matematika-informatika. Romániában ez az
egyetlen szerb tannyelvű középiskola. A sportterem Dositej Obradovićról kapta
a nevét.
• Az iskola névadója Dositej Dimitrije Obradović 1742. február 17-én született
Csákon. Szerb szerzetes, író és műfordító volt, lángelme, aki írásai révén
jelentős hatást gyakorolt a szerb kultúrára. Bánátban született, szerb
származású családban, de anyanyelve mellett már gyermekként megtanult
románul is. Dositej Obradović 1811. március 28-án halt meg Belgrádban, ahol a
belgrádi székesegyházban temették el.
 A NOTRE DAME ZÁRDATEMPLOM

• A Notre Dame zárdatemplom szerves részét képezte a Miasszonyunkról

elnevezett szegény iskolanővérek egykori épületegyüttesének, amely nemcsak
a kolostort és az iskolanővéreket szolgálta ki, hanem az ott tanuló
leányifjúságot is.
• 1894-ben épült neoromán stílusban és Jézus Szent Szíve tiszteletére lett
felszentelve.
• Jelenleg a józsefvárosi plébániához tartozik. A szentmiséket hetente,
vasárnaponként reggel 8 órától tartanak három nyelven, magyarul, németül és
románul. A szertartás érdekessége, hogy a nyelvek használata a szentmisén
váltakozik, de a prédikáció mindig háromnyelvű, mely kimondottan bánsági
sajátosság. 
• A zárdatemplomot a bolgár anyanyelvű közösség is használja, ezért az említett
nyelveken kívül még egy bolgár nyelvű szentmisére is sor kerül
vasárnaponként.
 A BARTÓK BÉLA ELMÉLETI LÍCEUM - magyar nyelvű oktatás
• Az iskolát a római katolikus egyházközség építtette a két világháború között a
józsefvárosi magyar és német anyanyelvű elemista diákok számára. Az 1931-
ben átadott fiúiskola terveit a város egykori hírneves főépítésze, Székely László
készítette. 
• 1948-ban, az államosítás után, általános iskolaként, majd 1956-tól 6-os számú
Magyar Tannyelvű Középiskolaként rövid időre a bánsági magyar középfokú
oktatás központjává vált. A 60-as években az épület román, magyar és német
nyelvű általános iskolának adott otthont.
• 1971-ben alakult meg a magyar tannyelvű középiskola, 2-es számú Matematika-
Fizika Líceum néven. A sajátos névválasztást a hatalom nem engedélyezte, sőt a
80-as években az iskola önállóságát is megszüntette.
• Az 1989-es decemberi fordulat eredményeképpen 1990-ben újra megalakult az
önálló magyar iskola Bartók Béla Elméleti Líceum néven. A névválasztás az
iskolateremtő szándékot és az iskola vezéreszméjét tükrözi. 2006-ban, Bartók
Béla születésének 120. évfordulóján, az iskola Jecza Péter szobrászművész
domborművével tisztelgett a zeneszerző, népzenegyűjtő és zongoraművész
előtt. 
• 2012-ben óvodai csoportokkal is bővült az intézmény.

• Az iskola két éve korszerű étkezdét működtet, amely az iskola

szomszédságában található régi plébánián, egy 19. században épült kúria-szerű
épületben került kialakításra. 
 A JÓZSEFVÁROSI ZSINAGÓGA

• Az 1871-ben alapított józsefvárosi ortodox zsidó közösség zsinagógáját Karl

Hart építész tervei alapján emelték 1895-ben. A mór, neoromán és neogótikus
díszítéseket tartalmazó eklektikus stílusban épült imaház a többi temesvári
zsinagógához képest aránylag szerény méretű, viszont arányosan kiképzett,
belül meghitt hangulatú. 
• Felavatásán részt vett a város akkori polgármestere, dr. Telbisz Károly is, aki
emlékül egy aranykulcsot kapott a zsidó hívek részéről. 
• A zsidó közösségi élet a zsinagóga körül forgott. Az udvaron óvoda, rituális
fürdő és rituális vágóhíd is működött. És végül az 1918-ban alapított ortodox
zsidó elemi iskola is itt kapott helyet. 
• Manapság a józsefvárosi zsinagóga az egyetlen hely, ahol a temesvári és
környékbeli zsidó vallásúak összegyűlhetnek és imádkozhatnak, mivel jelenleg
ez az egyetlen működő zsinagóga a városban.
 A JÓZSEFVÁROSI ROMÁN ORTODOX TEMPLOM

• Az egykori Küttel, ma Alexandru Mocioni, téren található a józsefvárosi román

ortodox közösség temploma.  
• Bár már 1902-ben történtek kezdeményezések, adományok formájában, hogy a
helyi román közösség saját templomot építhessen, csak majd a rendszerváltás után,
1921-ben sikerült megalakítani a helyi ortodox egyházközséget. A következő
évtized során Ioan Imbroane plébános irányítása alatt adománygyűjtés folyt a
templom építésére. Különböző tehetős hívek hozzájárulásának eredményeként,
mint amilyen például Emanuil Ungurianu volt, aki vagyonának egynegyedét a
józsefvárosi templom építésére szánta, 1931-ben végre sor kerülhetett az alapkő
letételére. A templomot 1936-ban szentelték fel. 
• A Victor Vlad építész tervei alapján, neobizánci stílusban épült templomot az
isztambuli Szent Szófia-székesegyház ihlette, amit különösen a támpillérek, a
kupola formája és a különálló harangtorony tükröz.
• A temesvári ortodox egyházmegyének az 1939-es megalapításától kezdve egészen
1946-ig, amikor felavatták a jelenlegi ortodox székesegyházat, a józsefvárosi
templom szolgált a román ortodox közösség  székesegyházaként. Még ma is sokan
a régi ortodox székesegyházként emlegetik.
• A templom építészeti értékeinek kiemelésére a városi önkormányzat 2011-ben
éjszakai díszkivilágítással látta el.