Matematika

kompetenciaterület
 MONDD EL, ÉS ELFELEJTEM,
TANÍTSD MEG, ÉS EMLÉKEZEM RÁ,
LEHESSEK RÉSZESE,
ÉS MEGTANULOM.

(KÍNAI BÖLCSESSÉG)
A matematikai
kompetenciáról
 Olyan felkészültség, amely alkalmassá
tesz arra, hogy különböző
helyzetekben hatékonyan cselekedjünk
 Olyan felkészültség, amely tudásra,
készségekre, tapasztalatokra,
értékekre, beállítódásokra épül
Milyen céllal?” és a
„Hogyan?”
A kérdésekre a választ ki-ki maga próbálja
megkeresni → tudatosság hiánya
 esetlegessé teheti a tanár munkájának
hatékonyságát
 kerékkötője lehet a tantestület
együttműködésének
 matematikatanítás csökkenő
hatékonyságának is egyik okozója lehet
 A matematika tanításának legfontosabb célja és feladata
alsó tagozaton

 A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése.

 Megismertesse a tanuló
tanulókat kö
környezetü
rnyezetük mennyisé
mennyiségi és té
térbeli viszonyaival

 Fejleszti a tanulók kreatív gondolkodását, modellalkotó tevékenységét

 Kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét

 Megalapozza korszerű
korszerű, alkalmazá
alkalmazásra ké
képes matematikai mű
műveltsé
veltségüket

 Felső
Felső tagozaton pedig tová
tovább biztosí
biztosítsa a tanuló
tanulók önálló
lló, rendszerezett
gondolkodá
gondolkod ás ának fejleszté
fejlesztés ét, a matematika alkalmazá
alkalmaz sának ké
á képessé
pességét

 Megmutatja a matematika hasznosságát, az emberi kultúrában betöltött szerepét

A matematikai kompetencia
 matematikai ismeretek,
 matematika-specifikus készségek és
képességek,
 általános készségek és képességek,
 valamint motívumok és attitűdök együttese.
A fogalom pontos tartalma a
matematikai kompetencia
komponensrendszerként való
értelmezésével írható le.
 Matematikai kompetenciaterületek

• Algoritmikus gondolkodás
• Függvényszerű gondolkodás
• Értelmes, elemző olvasás
• Következtetésekre való képesség
• Ítéletalkotásra, döntésre való képesség
• Számolási készség
• Problémamegoldó képesség
• A megoldás megtervezésének képessége
• Konstrukciós képesség
• Ismeretek gyakorlati alkalmazása
• Motiváltság
• Teljességre törekvés
A matematikatanítás
fejlesztésére szükség van,
mert:
 Gyorsan változik a releváns tudás, a
hangsúlyok eltolódnak
 Megváltoztak a tudásátadás helyszínei
 A gyakorlatban alkalmazható tudásra
van szükség
 A nemzetközi mérések céljai
megváltoztak
 A programcsomagok típusai
AA BB
vertikális(műveltségterületi)
vertikális (műveltségterületi)rendszer
rendszer horizontális(kereszttantervi)
(kereszttantervi)rendszer
rendszer
horizontális

kompetencia:aaműveltségterület
kompetencia: műveltségterület(egyik)
(egyik) kompetencia:aaműveltségterületnek
kompetencia: műveltségterületnek
elsődlegesfejlesztési
elsődleges fejlesztésicélja
célja nemelsődleges
nem elsődlegesfejlesztési
fejlesztésicélja
célja

szövegértés-szövegalkotás:
szövegértés-szövegalkotás: szövegértés-szövegalkotás:
szövegértés-szövegalkotás:
magyarnyelv
magyar nyelvés
ésirodalom
irodalom matematika
matematika

matematikaikompetencia
matematikai kompetencia matematikaikompetencia
matematikai kompetencia
matematika
matematika magyarnyelv
magyar nyelvés
ésirodalom
irodalom

ember és társadalom
CC ember a természetben

tanóránkívül
kívülfeldolgozható
feldolgozhatóprogramok
programok művészetek
tanórán
testnevelés
Mitől kompetencia alapú a
matematika oktatás?
 Nem mechanikus begyakorlás,
 Hanem a gyerekek igényeit
 Képességeit figyelembe vevő
 Tevékenykedtetés
 Játékos
 Gondolkodást, kreativitást fejleszt,
 Módszeriben:kooperatív és differenciált
elemek megjelennek a szükséges
helyeken
A tanár szerepe a kompetenciák
fejlesztésében
• Szakmai műveltség, nagy tárgyi tudás
• Módszertani kulturáltság
• Pedagógiai – pszichológiai felkészültség
• Jó kérdéskultúra
• Pedagógiai tapintat, pozitív érzelmi töltés
• Következetesség, rendszeresség
• Lényeglátás, lényegkiemelő képesség
• Jó kommunikációs készség
• Egyszerűség, célszerűség, érthetőség
Eszközök

 Tanári kézikönyv, programterv, tanári

eszközkészlet
 Tanulói munkafüzet, tanulói eszközök
 Kártyák, játékok, szemléltető eszközök
 Programok
 Digitális eszközök
A munkaformák, módszerek, eszközök
szerepe a kompetenciák fejlesztésében

• Minimális mennyiségű tanári előadás

• Jelentős mennyiségű és minőségű tanár – diák dialógus,

felfedeztetés

• Sok közös tanulói tevékenység – kooperatív tanulási - tanítási

technikák

• A tanulók fejlettségéhez igazodó eszközök

Követendő stratégia:
Csökkenő mennyiségű frontális munka, növekvő mennyiségű
csoport és egyéni munka; egyénre szabott tanári segítség
 Legfontosabb:

a Motiváció
• Az életkori sajátosságok és a tanulói érdeklődési kör maximális
fegyelembevétele

• A tanulói képzettségnek megfelelő kidolgozott mintapéldák

• Gyakorlati alkalmazhatóság

• Megfelelő színezettség, kiemelések, érdekességek

Programterv
Tanmenet
A tanmenetbe illesztés
módja:
1./Ha a P.Cs-t teljesen alkalmazza:
 Kövesse a tantervet

 Vegye figyelembe a tananyag elrendezést

 Könnyítse vele saját munkáját lehetőleg,

írjon bele óraszámot, tananyagot,
képességfejlesztést, eszközt
munkaformát és módszereket
 Hagyjon helyet saját megjegyzéseinek

 Támaszkodjon a modulokra.
Modulleírás
Modulvázlat
Feldolgozás menete
Feladatok
Melléklet
Pillanatképek
Differenciálás!!!

 Az elsajátítandó ismereteket bontjuk le több

szintre, közelítjük meg több oldalról a diákok
tanulási stílusához igazodva.
 A differenciálás minden tanórán
alapkövetelmény.

„Nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani”

IPR

 100%-ban IPR eszköz elemek kerülnek

alkalmazásra
 Kiemelten alkalmazandóak:
- Differenciálás
- Kooperatív technikák
- IKT alkalmazása
- Egyénre szabott szöveges értékelés
- Tevékenység központú oktatás
IKT eszközök

 Manó Matek cd
 Matematikai gyakorló cd
 Kis kezek, nagy számok
 Számtanmesék
 www.mrnussbaum.com
 www.woodlands-junior.hu
 www.umapalata.com
 www.egyszervolt.hu
 www.tananyag.almasi.hu
 www.mathplayground.com
 www.pheaaseyparkfarm.hu
Interaktív tábla
Notebook
Tapasztalataink

 A program előnyei
– Új szemléletű tankönyv, ötletes,
gyakorlatias feladatokkal
– Az új módszerek fejlesztik az
együttműködési készséget
– A tanulók aktívabbak, érdeklődőbbek
Problémák

– Tankönyvellátás
– Kevés jó digitális segédanyag van (eddig)
– A módszer időigényesebb
– Nagy létszámú csoportok
A tanár nehezen követi a munkájukat
 Nem lehet megbeszélni a megoldásokat, megunják
a gyerekek
Tanulságok:

 Szándék és tartalom
– fegyelmezett motiváció
 Kapcsolatok

- közös tanulás
- szakmai kultúra
 Együttműködés, tapasztalatcsere az
eredményesebb munka érdekében.
Köszönöm a figyelmet!
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a
ma iskolája.

Szent-Györgyi Albert