HVH_VTF_14_1

A MODUL CÍME

Hogyan tanulok? Tehetek többet a tudásomért?

A modul felhasználási területe: 6. évfolyam Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola

1
 MODULTÉRKÉP

A modul kiemelt és általános céljai:

A tanulók tanulási szokásainak, módjainak felderítése, a tanulás belső feltételeinek azonosítása, a külső feltételek,
tanulási körülmények megteremtésének fontossága és a tanulási stratégiák bővítése

Tartalmi fókusz: Tanítási-tanulási folyamathoz köthető tevékenységek, szociális kompetenciák fejlesztéshez köthető,
szabadidőhöz köthető tevékenységek, társas készségek és a csoportkohézió erősítése

Fejlesztési fókuszok: matematikai-logikai, verbális- nyelvi, térbeli-vizuális, Kommunikációs, együttműködési

készségek, szociális kompetenciák fejlesztése, minden tartárgy csoportra vonatkozó tanulási módszer tárházának
bővítése, önismeret fejlesztése

A modul kapcsolódik a Önismeret 5. évfolyam,

következő modulokhoz
A megvalósításához
szükséges szakmai
kompetenciák
A tanulási technikák változatosabb módjairól 6. évfolyam
Pályaválasztás 7-8 évfolyam
Osztályfőnöki, szaktanári, jó kommunikációs képességekkel rendelkező külső segítő

1. Részmodul címe: A 2. Részmodul címe: 3. Részmodul címe: Mi 4. Részmodul címe: A

tanulási stílusom Hogyan tanulom az okoz gondot a történelem tanulása
idegen nyelvet? matematikában?

Célok Célok Célok Célok

2
A megfelelő tanulási stílus
beazonosítása a tanulóknál
A részmodulban
fejlesztendő
kompetenciák:
A figyelem, emlékezet és
memória fejlesztése, az
önművelés képességének
fejlesztése szociális
kompetenciák fejlesztése,
kommunikáció,
felszabadultság
képességének erősítése
Tartalmi egységek
bemutatása:
Ráhangolódás,
kérdőívek kitöltése,
a tanulási stílusok
Az idegen nyelv tanulásának A tantárgy specifikus
fontossága, a tantárgy tanulási módszerek
specifikus tanulási beazonosítása, bővítése,
módszerek bővítése
A részmodulban A részmodulban
fejlesztendő fejlesztendő
kompetenciák: kompetenciák:
A figyelem, a memória, az Memóriafejlesztés, figyelem
emlékezet fejlesztése, és emlékezet fejlesztése, a
ismeretszerzési módok gyakorlati megvalósítás
gyűjtése képességének
megerősítése, a matematika kialakítása, a régmúlt
mindennapi haszna,
pontosság, a logikus
gondolkodási mód
fejlesztése
Tartalmi egységek Tartalmi egységek
bemutatása bemutatása
Ráhangolódás, a program Ráhangolódás, a program
megismertetése a megismertetése a
tanulókkal, kérdőívek tanulókkal, kérdőívek
3
A kronológia, időszalag
használata, térképhasználat
fontossága, táblázatok,
ábrák értelmezése
A részmodulban
fejlesztendő
kompetenciák:
Memória és
emlékezetfejlesztés,
figyelemfejlesztés,
történelmi szemlélet
eseményeinek tiszteletére
nevelés
Tartalmi egységek
bemutatása
Ráhangolódás, a program
megismertetése a
tanulókkal, kérdőívek
beazonosítása, a tanulók kitöltése, a tanulási stílusok
egyéni képességeinek beazonosítása, a tanulók
vizsgálata, egyéni képességeinek
figyelemfejlesztés, játék vizsgálata,
figyelemfejlesztés
kitöltése, a tanulási stílusok
beazonosítása, a tanulók
egyéni képességeinek
vizsgálata,
figyelemfejlesztés
kitöltése, a tanulási stílusok
beazonosítása, a tanulók
egyéni képességeinek
vizsgálata,
figyelemfejlesztés

Részmodul időkerete: Részmodul időkerete: Részmodul időkerete: Részmodul időkerete:

1 óra 1 óra 2 óra 1 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

4
 MODULLEÍRÁS

I. részmodul: időkerete: 1X 60 perc

1.) Ráhangolódás játékkal: a játék címe: Harangjáték időkeret: 5 perc

Ha a csoport nagyobb létszámú, akkor érdemes 2-3 kisebb létszámúra elosztani a gyerekeket.
Játékszabály:  
A csoport szoros kört alkot. Valaki beáll a kör közepére, becsukja a szemét, és elengedi magát úgy, hogy a csoport
szép finoman, de biztos kézzel forgatja őt, kézről kézre adva.
Érdemes mindenkit így harangnyelvként megforgatni.
A játék végén megkérdezhetjük: sikerült-e ellazulni és a csoporttagokra rábíznia magát a középen állónak, a csoport
tagjai vigyáztak-e rá.
(Aki nehezen oldódik fel és szavaz bizalmat a csoportnak, segítsünk neki úgy, hogy kérjük meg, nézzen minden
csoporttag szemébe. Ezt követően végezzük el a gyakorlatot. Figyelem! Erőltetni nem szabad!!!)

2.) A tanulási stílus megállapításához egy kérdőívet töltenek ki a gyerekek. Időkeret: 30 perc
A kérdőív az 1. számú mellékletben található.
Tanári utasítás: Tanulmányozd gondosan az itt lévő megállapításokat! Gondolkozz el mindegyiken, majd írd melléjük
annak a megnevezésnek a számát, amelyet magadra nézve igaznak és jellemzőnek gondolsz!

5
Amikor mindenki elkészült a kérdőív kitöltésével akkor következik a tanulási stílus beazonosítása a stílusok jegyei
alapján.
A táblázat, amely a válaszok beazonosítására szolgál a 2. számú mellékletben található.

Tanulási stílusok

A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet valamint az egyén reagálás-típusa fejeződnek ki. E
szempontok alapján a következő főbb tanulási stílusok különíthetők el:

auditív stílus: a verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláskor gyakran hangos feldolgozásra épít.
vizuális stílus: a látottakra támaszkodik elsősorban, s nemcsak a memorizálás, hanem a rögzített anyag felidézése is
először képileg történik
mozgásos stílus: cselekvés, a motoritás játszik jelentős szerepet, az ismeretelsajátítást gyakran mozdulatokkal,
leírással segíti a gyerek
társas stílus: igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti
másokkal
egyéni stílus: a nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a környezet ingerei, a körülötte levő emberek
impulzív stílus: válaszait inkább intuitív módon közli, gyakran előbb beszél, minthogy mérlegelne
reflektív stílus: a válaszadás, problémamegoldás előtt szisztematikusan elemzik, logikai egységbe foglalják az
információkat

6
3.) Játék: Mivel különbözőek a stílusok, hangolódjanak még jobban össze!
A játék címe a Három testőr, időkerete: 25 perc
Játékszabály: Véletlenszerű csoportalakítás történik, a gyerekek az előre elkészített színes lapokból húznak. A színek
alapján 4-5 fős csoportokba rendeződnek. Minden csoport kap egy „Három testőr” lapot, amit közösen kitöltenek.
A játékhoz tartozó feladatlap a 3. számú mellékletben található.
Megbeszélés: A csoportok ismertetése alapján a pedagógus „összesíti” a „szeretjük” és a „nem szeretjük” válaszokat. A
válaszokat a táblára is felírhatjuk, így láthatóvá is válik, hogy melyek azok az értékek, amelyeket az osztály elfogad
vagy elutasít.
Kérdés: Egyetértetek-e kialakult képpel? Megnyilatkozások arról, hogy milyen értékek rejlenek a közösségben, miket
kell még átváltoztatni.

7
II. Részmodul, időkerete: 1X 60 perc

Célja: Az idegen nyelv tanulásának fontossága, a tantárgy specifikus tanulási módszerek bővítése.

1.) Miért fontos a nyelvtanulás? Időkeret: 5 perc

Ez a kérdés fent van a táblán.

A tanulók felsorolják ötleteiket, majd szócsíkokra felírják. Felrakják a táblára a kérdés alá. Rendszerező áttekintés
szóban.

2.) Hogyan tanulod a választott nyelvet? Időkeret: 5 perc

Szóbeli megnyilatkozások a következő kérdésekre:

 milyen gyakorisággal?

 mikor?

 mennyi időt fordítasz rá?

 milyen módszerekkel tanulod?

3.) A gyerekek egy nyomtatott anyagot kapnak a stratégiák, trükkök a nyelvtanulásban címmel.(4.számú
melléklet) Párokban dolgozhatnak, ki kell gyűjteniük a kulcsszavakat a nyomtatott anyagból. Időkeret: 20 perc

A következő összefoglaló szöveg tartalmazza a legfontosabb nyelvtanulási pontokat: ezeket akár le is írhatják a
foglalkozás végén.

Tanulj:

8
  Minden nap! A nyelvtanulásban a napról-napra elvégzett gyakorlatok kétszer-háromszor többet érnek, mintha
néha, például hetente egyszer - akár hosszabb időt szánva rá.
 Hangosan! Idegen nyelvet mindig hangosan, de legalább félhangosan tanulj, akár olvasol, vagy szavakat
memorizálsz, szöveget fogalmazol, vagy kérdésekre válaszolsz stb,
 Ismételj, ismételj és újra csak ismételj, egyébként a rövid távú memóriádból nem kerülnek át a megtanult
szavak és nyelvtani szerkezetek a tartós emlékezetbe. E nélkül pedig szinte reménytelen vállalkozás a tanulás,
mert sosem áll össze a sok nyelvi töredék használható nyelvtudássá.
 Írj! A szótanuláshoz jó módszer, ha az új szavakat egymás után 5-ször le is írod - a magyar jelentést elég
egyszer. A tudásod ellenőrzéséhez is használd ezt a módszert: a szótárodban levő magyar jelentések idegen
nyelvi megfelelőjét nem csak mondd hangosan, hanem írd is le, így sokkal jobban rögzül a szókép, és a
helyesírás.
 Beszélj! Határozd el, hogy amilyen gyakran csak lehet, hangosan is megszólasz az adott nyelven. Számíts
arra, hogy ez kezdetben lassú lesz, minduntalan hibákat követsz el, de ez ne szegje a kedvedet. A hibák
egyébként arra jók, hogy korrigáld őket, és ha ismétlődnek, megkeresd, milyen nyelvtani probléma lehet a
hátterében.
 Olvass! Mindent olvass el, ami az adott idegen nyelven a kezedbe kerül, ha ismeretlen szavakat találsz,
próbáld kikövetkeztetni az értelmét a szövegkörnyezetből.

4.) Az eddig tanult technikák kipróbálása, időkeret: 20 perc

A játék lényege, hogy nem az általuk tanult, hanem egy teljesen idegen nyelvből kiírunk 10 szót jelentésükkel együtt.

Szókártyákat készítünk belőlük. Pl. a következő spanyol szavakat alkalmazzuk:

9
casa - ház, flor - virág, muchacho - fiú, gato - macska, canino - kutya, siudad - város, amarillo - sárga, verde
- zöld, museo - múzeum, rojo - piros

A szavakat tanulják, majd a tanult módszereket alkalmazva ellenőrzik tudásukat. Pl. a teásdoboz módszerrel: amit már
megtanult, átteszi más helyre, de alkalmazhatja a hozzá legközelebb álló módszerek egyikét.

Megbeszélés: Melyik módszert alkalmaztad sikerrel?

5.) Memóriajáték a szókártyákkal: időkeret: 10 perc

A tanult szavak kártyáival párokban játszanak a foglalkozás végéig.

10
III. részmodul: időkeret: 2X60 perc

1.) Figyelemfelhívás a matematika fontosságára, időkeret: 15 perc

A gyerekek csoportokba rendeződnek, természetesen számok húzásával (4, 3, 10, 7 többszörösei közül a létszámnak
megfelelően)

Csomagolópapírra felírják középre: Mivel függ össze a matematika? Minden, ami erről az eszükbe jut, felkerül a papírra.

Megbeszélés: a felkerült témák csoportba rendezésével, a csoportok várhatóan ezekről szólnak:

 Bevásárlás, családi bevétel, kiadás, utazás

 tantárgyak: kémia, fizika, szöveges feladatok megoldása

 földrajz, történelem, pl.: térképen való eligazodás

 technika, rajz órákon a hajtogatások, mérések, alakzatok létrehozása, műszaki rajz készítése….

2.) Milyen képességekre, készségekre van szükség a tanulásához? Időkeret: 15 perc

A foglalkozás végén kiosztásra kerül a készségek gyűjteménye. A készségek és képességek gyűjteménye az 5. számú
mellékletben található.

- 2-3 fős csoportokban dolgoznak a gyerekek. Kispapírokra felírják, szerintük milyen készségek és képességek
szükségesek a matematika tanulásához.

- Megbeszélés a kispapírok rendezésével történik.

11
 - Majd kivetítve a mellékletben található gyűjtemény alapján szélesítjük a tanulók ismereteit, megbeszéljük a
jelentésüket. A táblán a következő látható:

Készségek, képességek, amelyek a matematika tanulásához szükségesek

 általánosítás képességekre
 a matematikai következtetések és az adatokkal kapcsolatos cselekvés-mozzanatok összevonásának, rövidítésének
képessége;
 matematikai gondolkodás és következtetés;
 a matematikai következtetések megfordításának képessége (inverzió);
 matematikai érvelés;
 matematikai kommunikáció;
 modellezés;
 a feladat megfogalmazása és megoldása;
 ábrázolás, megjelenítések értelmezése;
 szimbolikus, formális, technikai nyelv- és művelethasználat;
 matematikai eszközhasználat.
 Általános memória,
 Olvasásmegértés,
 Megfigyelőképesség,
 Nyelvi megértés, nyelvi fejlődés,
 Induktív és deduktív gondolkodás,
 Koncentrálóképesség,
12
 Lényegkiemelő képesség,
 Jó emlékező képesség,
 Asszociációs képesség,
 Problémareprezentálás képessége,
 Tájékozódás térben és időben
 Vizualizáció észlelés
 Transzformációs képesség,
 Fejlett absztraháló képesség,
 Kimagasló számolási képesség,
 Mennyiségi gondolkodás (matematikai fogalmak, relációk, tulajdonságok
 Feladatmegoldó logikai algoritmus: ítéletalkotás, következtetés, fogalomalkotás, ok-okozati kapcsolatok meglátása
és feltárása
 Megfigyelőképesség
 Emlékezőképesség: rövid- és hosszú távú, hallási- és látási
 Fantázia
 Rendező- és rendszerező képesség
 Ítélőképesség
 Analizáló szintetizáló képesség
 Logikai gondolkodás kép.
 Finommotorika
 Mérőszámok ismerete, összehasonlítások, használatuk

13
  Egész- rész viszony
 Szabályalkotás- és követés
 Összehasonlítás képesség

3.) Lazítás egy kis figyelmet fejlesztő játékkal, matematikai trükkel. Időkeret: 20 perc

Egyéni feladat: különbségkeresés, ehhez a következő képeket kapják: a nyomtatható, eredeti nagyságú kép a 8.számú
mellékletben

14
a) Keresd meg a két kép közti 10 különbséget!

b) Vegyél a kezedbe ceruzát és kövesd az utasításokat! Számolj pontosan!

15
- Gondolj egy számra és szorozd meg nyolccal!

- Az eredményt oszd el néggyel!

- A hányadost szorozd meg hattal!

- Az eredményt oszd el hárommal!

- A kapott számot oszd el a gondolt számmal!

- Ehhez a számhoz add hozzá a gondolt számot!

- Legvégül ebből vonj ki négyet!

Ha jól számoltál, akkor a gondolt számot kapod eredményül!

4.) Feladatmegoldás – kritériumainak közös átbeszélése egyszerű feladatok megoldásán keresztül.

Időkeret: 20 perc

Kezdjük egy szöveges feladattal!

A feladat a következő lehet: Egy családban két gyerek van. Kati 13 éves, Gergő négy évvel idősebb nála. Hány évesek
együtt?

Közös megoldás menete a feladatmegoldás kritériumainak megfelelően:

 Figyelmes átolvasás, értelmezés

 Hasonló, már megoldott feladat felidézése

 Feladathoz kapcsolódó összes tanult képlet, tétel, fogalom felírása

16
  Ábra vagy grafikon készítése

 Kidolgozás, megoldás pontos végrehajtása

 Ellenőrzés, (adott esetben a mértékegységek egyeztetése)

 Válaszadás

5.) Feladatmegoldás csoportmunkában időkeret: 20 perc

Egy lapon két érdekes feladat található. Ezt kapják meg a csoportok.

Hajó (Grätzer J.: Rébusz)

 Egy észak felé haladó tengeri gőzös korlátjánál áll egy matróz és megszakítás nélkül bámul kelet felé. A túlsó oldalon
(kb. 20 méterrel odébb) egy másik matróz áll, és megszakítás nélkül nyugat felé néz. Mindketten csodálják a tenger
végtelen hullámait. Egyszerre csak így szól az egyik a másikhoz:- Egy kis korom van az orrodon! A másik így
válaszol:- Rajtad meg egy pók mászik!
 Hogyan láthatták egymást a matrózok? (Egy pillanatra sem fordultak hátra, hiszen megszakítás nélkül nézett végig
egyikük kelet, a másik nyugat felé. Sem tükör, sem másmilyen segédeszköz nem volt náluk.

17
Megbeszélés: a csoportok elmondják véleményüket a feladatokról.
18
6.) A feladatmegoldás szakaszainak könnyebb megértéséhez a következő gyűjteményt kapják meg a
tanulók: időkeret: 15 perc

A problémamegoldás négy szakasza

1. A feladat megértése

 Világosan látni mit keresünk! + vágy a megoldásra!

 Része a szövegértés, a feladat alkotóelemeinek felismerése, ábrakészítés , jelölés, kielégíthető-e a kikötés.
 Eleinte „élet-közeli” példák (vagy áttenni a feladatot konkrét, mindennapi életben előforduló helyzetre) - később
egyre szimbolikusabb feladatok (pl. matek).
 Először még ne foglalkozz a részletekkel!
 Ha így megbarátkoztál a feladattal bontsd szét részeire!
 Mi a feladat? Mi van adva?
 Gondolatban menj végig a részleteken!
 Alkalmazz jelölést/ábrát!
 Minden részletet viszonyíts a többihez és a feladat egészéhez!

2. Tervkészítés

 Legfontosabb lépés. Lehetséges lassan, sok próbálkozással, vagy villámcsapásszerű ötletként.

19
 „Nem ismersz valamilyen hasonló feladatot?”- ötletbörze - minden ötlet fontos, mert megváltoztatja az eredeti
helyzetet
 Ha így nem megy, fogalmazzuk át a feladatot! (Módszerek: általánosítás, specializálás, analógia használata).
 Ha így se megy könnyebb, de hasonló rokon feladat megoldása! De: ne kalandozzunk el nagyon az eredeti
feladattól. Kérdések melyek visszavezetnek a kiindulópontra: Minden adatot felhasználtál? Számításba vetted az
egész kikötést?
 Terv készítése talán a legnehezebb fázis, nagyon sok minden kell hozzá: korábbi ismeretek, gondolkozni tudás,
koncentráció, szerencse

3. A terv végrehajtása:

 Türelem!!!
 Haladás lépésről, lépésre
 Megvizsgálni a részleteket: nincs-e valami apró hiba, beleillenek-e az általános irányvonalba
 Először a nagy lépések ellenőrzése, ha nem jó, bontsa kisebb részekre
 Ne rugaszkodjon el a tervtől, ezért jó, ha maga dolgozott meg a tervért és megértette az alapgondolatot – így nem
felejti el (jobban bevésődik!).

4. Ellenőrzés - kétféleképpen:

20
 intuitív módon (belátás: addig összpontosítani a figyelmet a megfelelő lépésre, míg nem marad kétségünk a lépés
helyessége felől)
 formális úton (formális szabályokon keresztül levezetjük, bizonyítjuk).

5. A megoldás vizsgálata

 A megértés elmélyítése
 Átnézni a kész megoldást, az eredményt és a hozzá vezető utat a tudás megszilárdul, a feladatmegoldó készség
fejlődik.
 Ellenőrzés is(főleg akkor hasznos, ha a megoldás gyors, intuitív módon)
 E fázis része még az eredmény másfajta bizonyítása is, ill. más problémákkal való kapcsolatainak
megvizsgálása. (Ez pl. matekban nagyon fontos így átlátják, hogy minden feladat egy nagyobb rendszer része, és
nem csak, úgy önmagukban, a levegőben lógnak. Más tudományoknál is fontos lehet, hiszen egyrészt így nagyobb
összefüggéseket értünk meg, másrészt a tudás jobban bevésődik)
Logikai feladatok megoldásáról:
 Problémamegoldás szakaszainak demonstrálására
 Ábra/táblázat használat fontossága

Szöveges feladat megoldási menete:

 Olvasd el és értelmezd a szöveget
 Megértéshez rajzot is készíthetsz

21
 Adatok leírása (szöveg röviden, amibe már a relációk mutatják az összefüggéseket)
 Terv készítése (amibe egyenletet írunk az ismeretlennel)
 Számolás (ismeretlen kiszámolása), ellenőrzés
 Szöveges válasz

Megbeszélés: Csoportokban áttekintik, és ha valakinek kérdése van, akkor közösen megvitatják.

7.) A befejező szakaszban különböző táblajátékokkal játszanak a gyerekek. Népszerűek a DOTS játékok,
sakk, malomjáték, bármi a fellelhető készletből. Időkeret:15 perc

22
IV. Részmodul: A történelem tanulása, időkeret 1X60 perc

1.) Ráhangolás, fogalmak tisztázása, időkeret: 10 perc

Kronológia: időszámítás
Kérdés: Honnan vesszük észre az idő múlását?
 Beszélgetés saját életük eseményeiről, a szülők, nagyszülők életéből vett történetek élmények elrendezése, előtte,
utána, év, évtized, múlt és jövő, emberöltő, nemzedékek fogalma.
 Történelmi korok leolvasása – a Képes Történelmi Atlasz hátsó borítólapja segítségével.
 Tájékozódás a földgömbön és a föld térképén (viszonyítási pont: hol élünk ma). Szárazföldek, folyók, tengerek,
határok felismerése.
 Térképábécé felelevenítése. A földrajzi és a történelmi térképek jelölései. Jelmagyarázat, színek és grafika. Hívjuk fel
a gyerekek figyelmét a történelmi és földrajzi domborzati térképek közötti különbségekre (időtlenség!) és
hasonlóságokra.

2.) Térképhasználat: Időkeret: 10 perc

Miben segít a térkép? Jó tanácsok hat pontban. A tanulók forgatják a náluk lévő térképet, gyakorlatokkal rögzítve az
instrukciókat.

 Fordíts időt a térkép áttanulmányozására (típusok, jelek)!(Közben kérdések és utasítások hangozzanak el!)

 Minden lecke tanulásánál használd!

 Legális puskaként használhatod feleléskor.

23
 Használd az égtájak szerinti elnevezését! (Égtájak felelevenítése)

 Felelésnél az államokat körülkerítve mutasd, ne rábökéssel! (Bemutattatás a tanulókkal)

 A folyókat folyásirány szerint, a hadműveleteket a támadás és a visszavonulás iránya szerint mutasd! (Bemutatás)

3.) Hogyan tanuljuk a történelmet? Időkeret: 15 perc

Kérdés: Te hogyan szoktad tanulni a történelem leckéket? Megnyilatkozások után vegyük sorra azt, mi módon kell
feldolgozni és megtanulni egy-egy tananyagot!

Ehhez segítségül kaptok egy előre megírt listát, amelyen követni tudjátok a gondolatmenetet a könnyebb megértés
érdekében.

Történelmi leckék feldolgozása

 cím értelmezése
 első olvasás: törzsanyag bejelölése, elolvasása, egységekre bontása
 második olvasás: alcímmel ellátott egység értelmező olvasása
 elolvasott szakasz elmondása (belenézhetsz még)
 harmadik olvasás: a felmondás ellenőrizése (önkritika)
 felsorolás jellegű felmondás, ha jó, haladhatsz tovább a következő egységekre
 a lecke megtanulása után végezd el az írásbeli feladatot
 negyedik olvasás: végezetül olvasd el elölről az egész leckét hangosan, a kiegészítő anyaggal együtt
 ne csukd még be a könyvet, lapozz vissza néhány leckényit, idézd fel az ott leírtak lényegét

24
Néhány segítség még:
 második olvasásnál emeld ki a szakasz tételmondatait (összefoglalnak egy részt)
 a megjegyzést segítik a saját készítésű rajzok pl.: egyes korok társadalmi felépítése
 történelmi atlasz használata minden leckénél
 a tankönyv ábráinak, képeinek tanulmányozása, értelmezése
 olvasás közben jelöld be azokat a kifejezéseket, amelyek jelentésében bizonytalan vagy, nézz utánuk (pl.:
tankönyv kislexikon, előző leckék, vagy egyéb könyvek, lexikonok), majd a lap aljára írj rövid
szómagyarázatot
 történelmi fogalmak, évszámok, események begyakorlásához készíts kis kártyákat hátoldalukon a
magyarázattal
 vázlatírás külön füzetben: minden lecke új oldalon kezdődjön, és a leckében lévő szakaszok alcímei után
lehetőleg csak szavakat, gondolatindító kifejezéseket írj
 különböző adatok megjegyzése könnyebb táblázatba rendezéssel
 időszalag készítése
 elmetérkép készítése egy nagyobb lapon, előnye, hogy a kiemelt lényegnek nem kell sorba, egymás alá
kerülni, és az új ismeretet utólag is bárhová beillesztheted
 segít a rögzítésben, ha beleképzeled magad az adott történelmi korba, történelmi személyek helyébe
 ismereteid gazdagítására iskolán kívüli lehetőségek is adódnak: ismeretterjesztő könyvek, történelmi
tárgyú szépirodalmi művek és filmek, lexikonok, enciklopédiák, könyvtár- és múzeumlátogatás, internet,
Spektrum, Viasat History, történelmi emlékhelyek felkeresése, stb.

25
Felkészülés a számonkérésekre

Felkészülés szóbeli feleletre:

 tartsd be az időbeli sorrendet, beszélj az előzményekről és a következményekről is
 nem elég beszámolni az eseményekről, a történelmi értékelés is fontos
 használd a tantárgy nyelvezetét, ismerd a történelmi fogalmakat, szakkifejezéseket

Felkészülés írásbeli feleletre:

 gondold át válaszod felépítését, kerüld a nyilazásokkal, csillagozással való utólagos kiegészítést
 igyekezz minél tömörebb mondatokkal, minél többet elmondani, csak a kérdésre válaszolni
 mindig olvasd át elkészült munkádat, javítsd az esetleges tartalmi és helyesírási hibákat

Felkészülés témazáró dolgozat írására:

 az összes lecke végigolvasása helyett, inkább vázlataidat nézd át, ha ez alapján nem tudod felidézni a
tanultakat, akkor olvasd át az odavonatkozó szakaszt
 használd az összefoglaló lecke végén lévő kérdéseket, ezek lefedik a teljes anyagrészt, írásban válaszolj rájuk,
egy újbóli átolvasással mély ismeret válhat belőlük
 gyűjtsd ki az adott témakör évszámait, rendeld hozzájuk az eseményeket, személyeket, készíthetsz hozzájuk
táblázatot, vagy időszalagot
 tisztázd a témakörben előforduló új fogalmakat, készíthetsz fogalomgyűjteményt füzetben vagy kártyákon

26
  ne a dolgozatírás előtti napon kezdd el a felkészülést, legalább két alkalommal, 1-1,5 órát szánj a
rendszerezésre

Vizuális segítségek:
1- 101- 201- 301- 401- 501- 601- 701- 801- 901-
100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
1001- 1101- 1201- 1301- 1401- 1501- 1601- 1701- 1801- 1901- 2001-
1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100
XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI.

Évszám Esemény Helyszín Szereplők Megjegyzés

4.) Történelmi totó – játék, időkeret: 15 perc + 5 perc az ellenőrzésre

A gyerekek csoportokban fognak dolgozni, minden csoport megkapja a totót. A rendelkezésre álló összes segédanyag
használatával kitöltik a legjobb tudásuk szerint. A nyomtatható forma a 9. számú mellékletben találtható.
A helyesen kitöltött totó ellenőrzése táblára kivetítéssel történik. A csoportok értékelik saját munkájukat, majd
beszámolnak az általuk elért eredményről. Megfogalmazva a siker titkát vagy a megfogalmazva a helytelen válaszok
sikertelenségének okát.
6.) Értékelés: időkeret: 5 perc

27
 A csoport értékeli saját munkáját
 a csoporttagok munkához való hozzáállását
 a fogalakozások hasznát
 hangulatjelentést adnak a modul egészéről

28
Felhasznált irodalom:
Tanulásmódszertan tréneri kézikönyv és melléklete
Gratzer József: Rébusz c. könyve Móra Kiadó 1960.

A modul várható eredménye:

A tanuló a modul elvégzése után képes lesz: a számára hatékonyabb tanulási módok felismerésére, alkalmazására,
ezek segítségével növelni tudja eredményességét a tanulásban.

A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek
Utazás, szervezés, partnerek
bevonása stb.
Tárgyi eszközök táblás játékok, térképek,
földgömb
Anyagigény csomagolópapírok, írószerek,
kisméretű papírok, táblaragasztó

Egyéb, speciális igény

29
MELLÉKLETEK
1. melléklet: Tanulási stílus kérdőív

Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Döntsd el, hogy az öt válasz

közül melyik jellemző rád, és a megfelelő számot írd az egyes mondatok után!

1 nem jellemző rád

:
2 inkább nem jellemző rád, mint igen
:
3 nem tudod eldönteni, igen is meg nem is
:
4 inkább jellemző rád, mint nem
:
5 igen, jellemző rád
:
(A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen nem
tudsz dönteni)

1. Ha látom és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen


megjegyzem.
2. Hangosan szoktam elolvasni a tanagyag szövegét, amikor felkészülök. 
3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal,

barátnőmmel, mint egyedül.
4. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy

az írásvetítőn.
5. Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. 
6. Jól tudok úgy tanulni, hogy csupán némán olvasva átveszem a leckét. 
7. Szívesebben töltöm az időt rajzolással, festéssel, mint sportolással, vagy

testmozgást igénylő játékkal.
8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a

leckét.
9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor

könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.
10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem. 
11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 
30
12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal,

tárgyakkal kell foglalkozni, ahol csak rajzok, ábrák, szövegek vannak.
13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot

kell megtanulnom, mint ahol szöveget kell megérteni.
14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha könyvből

kellene megtanulni az anyagot.
15. A szabályokat szóról szóra „bevágom”. 
16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha

más által készített rajzot nézegetnék.
17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb

válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.
18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. 
19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 
20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb

megtanulom.
21. Teljesen csendben tudom csak tanulni. 
22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit

kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.
23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben

megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.
24. Egyedül szeretek tanulni. 
25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 
26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó. 
27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a

leckét.
28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de
nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a

megoldáshoz.
29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy

elmagyarázzam.
30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem

nagyon értek.

31
31. Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg

tudok indokolni, hogy miért tettem.
32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent

meg tudok tanulni.
33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal

elmagyarázni (játékok, szerkezetek javítása)
34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat. 

ÉRTÉKELÉS:

max. saját %
Auditív 2 6(F) 8 14 23 32(F) 30
Vizuális 4 5 19 22 29 25
Mozgásos 7(F) 9 12 16 33 34 30
Társas 3 18 20 24(F) 20
Csend 11(F) 21 25 26(F) 20
Impulzív 1(F) 13 17 28 31(F) 25
Mechanikus 10 15 27 30 20

Add össze az egyes stílusokra vonatkozó pontértékeket, és a maximális

pontszámhoz viszonyítva kapott értékeket százalékba kifejezve látható minden
egyes stílus szerepe a tanulmányi tevékenységben.

32
2. számú melléklet:

Tanulási stílusok

A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább a
tanulónak az önálló tanulásban. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet valamint az egyén
reagálás-típusa fejeződnek ki. E szempontok alapján a következő főbb tanulási stílusok különíthetők el:

Az auditív stílus a  Hangosan szoktam olvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök.

verbális ingereket  Gyakran előfordul, hogy szóban elismételem, felmondom magamnak a leckét.
figyeli elsősorban,  Jól tudok tanulni néma olvasással.
önálló tanuláskor  Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kellene megtanulni.
gyakran a hangos  Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, könnyebben megértem, mintha csak
feldolgozásra épít. elolvasom.
 A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni.
A vizuális stílusú  Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán, vagy írásvetítőn,
tanuló a látottakra amikor magyaráz.
támaszkodik  Ha ábrákat készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.
elsősorban, s nemcsak  Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.
a memorizálás, hanem  Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit kell csinálnom,
a rögzített anyag mintha csak szóban elmondják.

33
felidézése is először  Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam.
képileg történik.
A mozgásos  Szívesebben töltöm az időmet sportolással vagy testmozgást igénylő játékokkal, mint
stílusban a cselekvés, rajzolás, vagy festéssel.
a motoritás játszik  Ha leírom magamnak a szöveget, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom,
vezető szerepet, az hallom.
ismeretelsajátítást  Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzel fogható dolgokkal kell foglalkozni,
gyakran mint ahol csak rajzok, ábrák, vagy szövegek vannak.
mozdulatokkal,  Ha ábrákat készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített
leírással segíti a rajzot nézegetek.
gyerek.  Mozdulatokat könnyebben megjegyzem, mint képeket, vagy ábrákat.
A társas stílus:  Szívesebben tanulok barátommal, mint egyedül.
igényli a barátok,  Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.
szülők, tanárok segítő  Hamarabb megtanulom az anyagot, ha megbeszélem mással.
jelenlétét, kedveli a  Társaságban szeretek tanulni.
tanuló, ha az anyagot
megbeszélheti
másokkal.
Az egyéni stílus:  Nyugtalanít, ha tanulás közben zaj van körülöttem.
igényli a nyugalmat,  Teljesen csendben tudok csak tanulni.
csendet kedveli,  Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.
zavarják a környezet

34
ingerei, a körülötte
levő emberek.
Az impulzív stílusra  Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulattal kell megtanulni,
jellemző, hogy az ilyen mint ahol szövegeket.
tanulók válaszaikat  Amikor a tanár felszólít, gyakran előbb válaszolok a kérdésére, minthogy átgondolnám
inkább intuitív módon mit is mondok.
közli, gyakran előbb  Amikor egy matematikapéldát megoldok, nem tudom indokolni, hogy az egyes
beszélnek, minthogy lépéseket miért tettem
mérlegeltek volna.
Mechanikus stílus: a  Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem.
„magolós” – A reflektív  A szabályokat szóról szóra bevágom.
stílus ellentéte  Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét.
(reflektív stílus: a  Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem is nagyon értek.
válaszadás,
problémamegoldás
előtt szisztematikusan
elemzik, logikai
egységbe foglalják az
információkat)
impulzív stílus:  Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom,
válaszait inkább mint ahol szöveget kell megérteni
intuitív módon közli,  Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át

35
gyakran előbb beszél, tudnám gondolni, mit is mondok.
minthogy mérlegelne  Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását, de nem tudom
elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz.

36
3.számú melléklet: Három testőr

37
4. számú melléklet:

Stratégiák, trükkök idegen nyelv tanulásához

Olvasás, szövegértés:

Újságok, TV adók, könyvek, rádió, magnó hallgatása

Beszéd, szókincs:

 3 oszlopos szótártechnika (szó, jelentése, példamondat

 Kapcsos füzet (szavak témákhoz rendezése)
 Asszociációs módszer (hasonló hangzás)
 Köcsög v. teásdoboz módszer (szókártyák átkerülnek a másik köcsögbe)
 Memória-kártyák
 Agytérkép
 Reggel pl. buszon leírni, amit látok
 Ismétlés - Átlagosan 70 aktív találkozás /olvasás, hallás, írás/: után jegyzünk meg egy idegen szót annyira, hogy
ezután beszéd vagy írás közben egyszerűen beugrik, és már automatikusan is tudjuk használni.
 Merj megszólalni, nem a helyes nyelvtanon van a hangsúly: Beszélj minél többet! (pl. chatelés)
 Megfelelő szótárhasználat

38
 Az interneten sok olyan ingyenes,- a nyelvtanulást segítő - oldal található, ahonnan hallható, nézhető és olvasható
szövegekhez, speciális feladatokhoz juthatsz.
 deutsche welle (német)
 about.com (angol)
 bbc.com (angol)
 learnenglish.com (angol)
 Ha csak lehet, mindig hangosan olvasd az idegen szöveget. Ez azzal az előnnyel jár, hogy ellenőrizni tudod a
saját kiejtésedet és nő az olvasásod sebessége.

Nyelvtan:

 Tanuld meg pontosan a nyelvtani szabályokat

 Merj kérdezni! – a tanárod azt gondolja, hogy mindent értesz, ha nem kérdezed meg, amivel nem vagy tisztában.
 Nem elég, ha csak megértetted az olvasott szöveget. A fordítás ennél sokkal többet jelent. Magyarul is újra meg
kell alkotni a lefordított szöveget. Fontos, hogy ez utóbbit is minél többet gyakorold, hiszen például a
nyelvvizsgán ezt a készségedet külön is pontozzák.
 A helyesírási hibák nagyobbik része az írott és olvasott nyelv közötti eltérésből adódik, ezért minél többet
gyakorold a hallás utáni írást. Különösen az angol nyelv nehéz ebből a szempontból. A helyesírási problémák
másik forrása a nyelvtani szabályok hiányos ismerete.

39
5. számú melléklet:

Készségek, képességek, amelyek a matematika tanulásához szükségesek

 általánosítás képességekre
a matematikai következtetések és az adatokkal kapcsolatos cselekvés-
mozzanatok összevonásának, rövidítésének képessége;
 matematikai gondolkodás és következtetés;
 a matematikai következtetések megfordításának képessége (inverzió);
 matematikai érvelés;
 matematikai kommunikáció;
 modellezés;
 a feladat megfogalmazása és megoldása;
 ábrázolás, megjelenítések értelmezése;
 szimbolikus, formális, technikai nyelv- és művelethasználat;
 matematikai eszközhasználat.
 Általános memória,
 Olvasásmegértés,
 Megfigyelőképesség,
 Nyelvi megértés, nyelvi fejlődés,
 Induktív és deduktív gondolkodás,
 Koncentrálóképesség,
 Lényegkiemelő képesség,
 Jó emlékező képesség,
 Asszociációs képesség,
 Problémareprezentálás képessége,
 Tájékozódás térben és időben
 Vizualizáció észlelés
 Transzformációs képesség,
 Fejlett absztraháló képesség,
 Kimagasló számolási képesség,
 Mennyiségi gondolkodás (matematikai fogalmak, relációk, tulajdonságok

40
 Feladatmegoldó logikai algoritmus: ítéletalkotás, következtetés, fogalomalkotás,
ok-okozati kapcsolatok meglátása és feltárása
 Megfigyelőképesség
 Emlékezőképesség: rövid- és hosszú távú, hallási- és látási
 Fantázia
 Rendező- és rendszerező képesség
 Ítélőképesség
 Analizáló szintetizáló képesség
 Logikai gondolkodás kép.
 Finommotorika
 Mérőszámok ismerete, összehasonlítások, használatuk
 Egész- rész viszony
 Szabályalkotás- és követés
 Összehasonlítás képesség

41
 6. számú melléklet: A problémamegoldás négy szakasza

1. A feladat megértése

 Világosan látni mit keresünk! + vágy a megoldásra!

 Része a szövegértés, a feladat alkotóelemeinek felismerése, ábrakészítés ,
jelölés, kielégíthető-e a kikötés.
 Eleinte „élet-közeli” példák (vagy áttenni a feladatot konkrét, mindennapi
életben előforduló helyzetre) - később egyre szimbolikusabb feladatok (pl.
matek).
 Először még ne foglalkozz a részletekkel!
 Ha így megbarátkoztál a feladattal bontsd szét részeire!
 Mi a feladat? Mi van adva?
 Gondolatban menj végig a részleteken!
 Alkalmazz jelölést/ábrát!
 Minden részletet viszonyíts a többihez és a feladat egészéhez!

2. Tervkészítés

 Legfontosabb lépés. Lehetséges lassan, sok próbálkozással, vagy

villámcsapásszerű ötletként.
 „Nem ismersz valamilyen hasonló feladatot?”- ötletbörze - minden ötlet fontos,
mert megváltoztatja az eredeti helyzetet
 Ha így nem megy, fogalmazzuk át a feladatot! (Módszerek: általánosítás,
specializálás, analógia használata).
 Ha így se megy könnyebb, de hasonló rokon feladat megoldása! De: ne
kalandozzunk el nagyon az eredeti feladattól. Kérdések melyek visszavezetnek a
kiindulópontra: Minden adatot felhasználtál? Számításba vetted az egész kikötést?
 Terv készítése talán a legnehezebb fázis, nagyon sok minden kell hozzá: korábbi
ismeretek, gondolkozni tudás, koncentráció, szerencse

42
 3. A terv végrehajtása:

 Türelem!!!
 Haladás lépésről, lépésre
 Megvizsgálni a részleteket: nincs-e valami apró hiba, beleillenek-e az általános
irányvonalba
 Először a nagy lépések ellenőrzése, ha nem jó, bontsa kisebb részekre
 Ne rugaszkodjon el a tervtől, ezért jó, ha maga dolgozott meg a tervért és
megértette az alapgondolatot – így nem felejti el (jobban bevésődik!).

4. Ellenőrzés - kétféleképpen:

 intuitív módon (belátás: addig összpontosítani a figyelmet a megfelelő lépésre,

míg nem marad kétségünk a lépés helyessége felől)
 formális úton (formális szabályokon keresztül levezetjük, bizonyítjuk).

5. A megoldás vizsgálata

 A megértés elmélyítése
 Átnézni a kész megoldást, az eredményt és a hozzá vezető utat a tudás
megszilárdul, a feladatmegoldó készség fejlődik.
 Ellenőrzés is(főleg akkor hasznos, ha a megoldás gyors, intuitív módon)
 E fázis része még az eredmény másfajta bizonyítása is, ill. más problémákkal
való kapcsolatainak megvizsgálása. (Ez pl. matekban nagyon fontos így
átlátják, hogy minden feladat egy nagyobb rendszer része, és nem csak, úgy
önmagukban, a levegőben lógnak. Más tudományoknál is fontos lehet, hiszen
egyrészt így nagyobb összefüggéseket értünk meg, másrészt a tudás jobban
bevésődik)
Logikai feladatok megoldásáról:
 Problémamegoldás szakaszainak demonstrálására
 Ábra/táblázat használat fontossága

43
Szöveges feladat megoldási menete:
 Olvasd el és értelmezd a szöveget
 Megértéshez rajzot is készíthetsz
 Adatok leírása (szöveg röviden, amibe már a relációk mutatják az összefüggéseket)
 Terv készítése (amibe egyenletet írünk az ismeretlennel)
 Számolás (ismeretlenkiszámolása), ellenőrzés
 Szöveges válasz

7. számú melléklet: Matekfeladatok

Hajó (Grätzer J.: Rébusz)

 Egy észak felé haladó tengeri gőzös korlátjánál áll egy matróz és megszakítás
nélkül bámul kelet felé. A túlsó oldalon (kb. 20 méterrel odébb) egy másik matróz
áll, és megszakítás nélkül nyugat felé néz. Mindketten csodálják a tenger végtelen
hullámait. Egyszerre csak így szól az egyik a másikhoz:- Egy kis korom van az
orrodon! A másik így válaszol:- Rajtad meg egy pók mászik!
 Hogyan láthatták egymást a matrózok? (Egy pillanatra sem fordultak hátra, hiszen
megszakítás nélkül nézett végig egyikük kelet, másikuk nyugat felé. Sem tükör,
sem másmilyen segédeszköz nem volt náluk.

44
8. számú melléklet: Keresd meg a két kép közti 10 különbséget

45
9. számú melléklet:

Történelmi totó

1. Mikor uralkodott Mátyás király?

XIV.sz. XV.sz. XVI.sz.
3. Róma alapítása mikorra tehető?
Krisztus születése után időszámításunk után időszámításunk előtt
5. Mikor rendezték az első lóversenyt Pesten?
1828 1913 1789
7. Budát mikor foglaltuk vissza a törököktől?
1866 1686 1868
9. Hány éves volt trónra kerülésekor Nagy Sándor?
20 19 21
11. Mikor találta fel Bell a telefont?
1876 1788 1867
13. Melyik században vesztettünk Mohácsnál?
XVI.sz. XIV.sz. XVII.sz.
15. Mióta beszélhetünk Magyarországon hivatalosan is, magyarul?
1848 1844 1842

17. Szent István királyunkat melyik században koronázták meg?

XI.sz. X.sz. X.sz.- XI.sz.
19. Meddig tartott Mária Terézia uralkodása?
28 40 39
21. Mikor zajlott a Rákóczi-szabadságharc Magyarországon?
1706 – 1711 1709 – 1711 1703 – 1711
23. A könyvnyomtatás kezdete melyik évszámhoz kötődik?
1540 1450 1450 körül
25. Mikor építették a Trójai-falovat?
46
 Kr.e.XIII. i.sz.III. i.e.XII.
+1 A nagy francia forradalom mikor kezdődött?
1789. júl. 14. 1789. júl. 15. 1789. júl. 4.

47