Emlősök

Az emlősök közös ismérvei

- Testüket szőr borítja.
- Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy,
verejtékmirigy,faggyúmirigy.

• Az ember bőrében nagyon

sok verejtékmirigy van,
legnagyobb számban (cm2-
enként mintegy 1000) a
fejbőrben, a hónaljban, a
lágyéki tájékon, a tenyéren
és a talpon találhatók.
 Az emlősök közös ismérvei . a tejmirigy

• embrionális korban mindkét nemben

megjelenő
• A nemi éréskor a férfiak tejmirigye
visszafejlődik, a nőké viszont fokozatosan
továbbfejlődik, a legfejlettebbé a terhesség
végén válik.
• A nőnél a mirigyállományt körülvevő
kötőszövetbe sok zsír rakódik, s így kialakul
az emlő
Szőrtípusok:

Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok,

tüske, serte).
Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál /
cm2).
Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök).

Vedlés:
folyamatos
időszakos

HEFOP 3.3.1.
 Az emlősök közös ismérvei

Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található.

- Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel.
- Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak
- Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között.
- Intenzív ivadékgondozás.
- Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció.
 Kültakaró

gyéb kültakaró képletek:

Ujjképletek
Pata, csülök, karom, köröm

Szarupikkelyek

Talppárnák
Agancs
Ujjpárnák
Tülkös szarv

HEFOP 3.3.1.
Fogazat – ragadozó és ember
 A tápcsatorna - előbél
-Szájnyílás, ajkak, szájüreg, nyelv
-Nyálmirigyek
táplálékfelvétel:
• ló- és juhféléknél az ajkakkal
• szarvasmarha- és sertésféléknél a
nyelvükkel
• ragadozóknál a fogakkal
-garat
-nyelőcső
-gyomor:
mirigyellátottság szerint: egyszerű és
összetett
tagozódás szerint: együregű és többüregű
együregű, egyszerű: ragadozók, rovarevők
együregű, összetett: sertés- és lófélék
kétüregű, összetett: mezei pocok,
hörcsög
négyüregű, összetett: kérődzők
Keringési rendszer

• vér- és nyirokkeringés
• vérerek zárt csőrendszert
alkotnak
• artériák, arteriolák, kapillárisok,
venulák, vénák
• hajszálerek falának
közvetítésével történik a vér
(intervasalis folyadéktér) és a
szövetek (interstitialis folyadéktér)
közötti anyagkicserélődés
• nagyobb vénákban páros zsebes
billentyűk
• négyüregű szív, két vérkör
 Légzés
orrüreg
szájüreg
gége (gégefedő, hangrés)
légcső
hörgők
tüdővéghólyagok
rekeszizom

A tüdő légzőfelülete az emlősfajok

testfelületének 100-200-szorosa.

forrás: http://www.yesko.com/medical-illustration-chicago.htm
HEFOP 3.3.1.
Kiválasztórendszer
• Páros vesék és húgyvezetők
+ húgyhólyag + húgycső
• Vesekapu: erek és idegek
belépési, illetve a nyirokerek és
a húgyvezető kilépési helye
• kéreg- és velőállomány
(vesecsatornák és
vesepiramisok, veseszemölcs +
vesekehely, vesemedence)
• nefron: vese anatómiai és
fiziológiai egysége

Glomeruláris filtráció
Tubuláris reabszorbció
Tubuláris szekréció
Ivarrendszer
• női ivarszerv: petefészek (petesejtek érése és
hormontermelés; kéregállományban lévő tüszők érési folyamat
során a petefészek felületére kerülnek, s felrepednek),
petevezető (tölcsérszerű kezdeti rész; megtermékenyítés),
méh (embrió rögzülése, védelme, táplálása) + hüvely,
hüvelytornác, szeméremtest
Méhlepény (placenta) • biztosítja az embrió számára
a megfelelő tápanyag- és
oxigénellátást az anyai
szervezetből
HEFOP 3.3.1.
 A Fanerozoikum tagolása
fosszíliák alapján

zoikum = állatvilág!
Az egyes korszakok határán tömeges
kihalások miatt hirtelen a változás.

Az egyes korokkal nem csak az

élőlények változtak, hanem a Föld
felszíne is (Wegener).
 Az elsőAz első emlős a Triász kori Megazostrodon

A 200 millió éve (Triász- Jura határ) megjelent Megazostrodon apró 12 cm-es
cickányszerű állat volt, amely valószínűleg rovarokkal táplálkozott.

Megazostrodon

Állkapcsa egyetlen csontból állt, differenciált metsző, tépő, és zápfogakkal.

Hallócsontocskái 3 csontból álltak.
Aránylag nagyméretű agya volt, ami jó hallást, szaglást és látást biztosított.
Ezek alapján állandó testhőmérséklete lehetett, ami lehetővé tette az éjszakai
életmódot.
Valószínűleg lágyhéjú tojásokkal szaporodott, és szoptatott.
Az emlősök törzsfejlődése

• emlősök őseit az ősi hüllők ← a hüllők

törzsfejlődésének korai szakaszában
elkülönült a többi hüllő fejlődési
irányától

• több fejlődési irányon belül az ún. a

legfontosabbak ← "emlősszerű
hüllők"
• legelső ismert emlősök a felső
triászban, mintegy 204 millió
évvel ezelőtt jelentek meg

• többségük apró termetű,

valószínűleg éjjel aktív,
ragadozó életmódot folytató
állat lehetett, noha a
földtörténeti középidőből
ismertek növényevő
emlősfajok is

• bár földrajzi elterjedésük igen

széles volt, csak kevés
ökológiai fülkét töltöttek be,
hiszen ebben az időszakban a
hüllők számítottak uralkodó
életformának
• az emlősök főbb fejlődési
irányai már a földtörténeti
középidőben különváltak
egymástól (kloakások,
erszényesek és méhlepényes
emlősök)

• tömeges fajpusztulás - ún.

kréta-tercier esemény

• a túlélő csoportok, így a korai

emlősök életlehetőségei
számottevően növekedtek,
mivel számos olyan ökológiai
fülke, amelyet korábban hüllők
töltöttek be, a tömeges
fajpusztulás
következményeként
megüresedett
• paleocéntől kezdve (60 millió éve)
az emlősök nagyarányú adaptív
szétterjedését eredményezte,
amelynek következtében mai
változatosságuk és sokirányú
alkalmazkodásuk kialakult

• különösen a méhlepényes
emlősökre volt jellemző, de egyes
területeken (Dél-Amerika és
Ausztrália) az erszényesek
körében is számottevő adaptív
szétterjedés és széleskörű
alkalmazkodás következett be
 A gerincesek evolúciója
emlősök, madarak virágkora

madarak megjelenése

hüllők virágkora

első emlősök megjelenése

első hüllők megjelenése

tüdőshalak virágkora

kétéltűek megjelenése (első szárazföldi állatok)

állkapcsos halak radiációja
(cápák, csontoshalak, bojtosúszójúak)
állkapcsos halak megjelenése

állkapocsnélküli halak virágkora

állkapocsnélküli halak megjelenése

 Rendszertan:osztály: Emlősök (Mammalia)
• 1.alosztály: Tojásrakó emlősök
• rend: Kloakások
• 2.alosztály: Elevenszülő emlősök
– 2.A.alosztályág: Erszényes emlősök
– rend: Oposszumalakúak
– rend: Cickányoposszum-alakúak
– rend: Törpeoposszum-alakúak
– rend: Erszényes ragadozók
– rend: Bandikutalakúak
– rend: Erszényesvakond-alakúak
– rend: Kúszóerszényes-alakúak
 Rendszertan:
2.B.alosztályág:
Méhlepényes emlősök
• rend: Afrosoricida • rend: Főemlősök
• rend: • rend: Nyúlalakúak
Elefántcickány-alakúak • rend: Rágcsálók
• rend: Csövesfogúak • rend: Sünalakúak
• rend: Előpatások • rend: Cickányalakúak
• rend: Tengeri tehenek • rend: Denevérek
• rend: Ormányosok • rend: Cetek
• rend: Bibymalagasia • rend: Párosujjú patások
• rend: Vendégízületesek • rend: Páratlanujjú patások
• rend: Mókuscickányok • rend: Tobzoskák
• rend: Bőrszárnyúak • rend: Ragadozók
 Rendszertan Tojással szaporodnak
Osztály: Emlősök (Mammalia) Tejtermelő mirigyek nem
alkotnak emlőt
1. Prototheria alosztály
Rend: Kloákások (Monotremata)
Család: Hangyászsün-félék
Család: Kacsacsőrű emlős-félék
 Rendszertan

2. Theria alosztály
Öregrend: Erszényesek
Rend: Oposszumalakúak
Rend: Kevésfogú erszényesek

Fiatalok az embrionális fejlődés korai szakaszában jönnek

világra
Fajok többségénél az utódok az erszényben nevelkednek
A vörös óriáskenguru
• Előfordulás Ausztrália. sivatagjai és
félsivatagjai
• A ma élő erszényesek legnagyobb testű
képviselője. Testhossza az orrtól a
farok tövéig 75-140 centiméter, a
farokhossz pedig 64-100 centiméter.
• Szaporodás:Születése után a
kengurukölyök erős mellső lábával
felmászik a nyomon, amelyet az anyja
az altestén nyálával megjelölt, s így
biztonsággal az erszénybe jut. Anyja
erszényében a csupasz kölyök azonnal
megkeresi a mellbimbót, és 70 napig el
sem engedi. Az erszényben fejlődik ki
teljesen, itt nő ki a szőrzete, itt nyílik ki a
szeme is. Csak öthónapos korában
dugja ki a fejét az erszényből.
– A nősténykengurunak
folyamatosan lehetnek kölykei-
egyszerre lehet vemhes, hordozhat
kölyköt az erszényében, és
kísérheti őt egy harmadik kölyök is.
 Anyaméh fejlett, mindig van méhlepény

Öregrend: Méhlepényesek (Placentalia)

Rend: Rovarevők (Insectivora)
Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a
végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes
metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú
méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több
almot is nevelhetnek.

Család: Sünfélék:Fejlett bőrizomzat, a test egy

részén tüskévé módosult szőrzet.
keleti sün
Család: CickányfélékHosszú, megnyúlt fej, ormányszerű
orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4
alom.
A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a
közönséges vízicickány.
Öregrend: Méhlepényesek

Rend: Rovarevők

• Család: Vakondfélék :Méretét tekintve a hazai vakondokfaj a

rovarevők középső csoportjába tartozik, testhossza 110-170 mm, a felnőtt egyedek
testtömege elérheti a 120 g-ot.

Rend: Denevérek
Család: Patkósorrú denevérek
Család: Simaorrú denevérek
Rend: Nyúlalakúak
Család: Nyúlfélék
Egyedüli, valódi repülésre képes Kis termetű növényevők
emlősök Hátsó lábak erősebbek,
Repülőhártya a farok és a hátsó láb, ugrómozgáshoz adaptálódtak
valamint a hátsó láb és a megnyúlt Vastagbélemésztők, az elsődleges
kézközépcsontok között székletet visszaeszik, s az másodszor
is végighalad a bélcsatornán
• Az éjszakai életmódú
repülő emlősök, a
denevérek orrukon
vagy szájukon
keresztül emberi füllel
nem érzékelhető,
jellegzetes
ultrahangokat
bocsátanak ki,
amelyek
rezgésszáma elérheti
akár a 100-160 ezer
Hz-et is. Az állat
rendkívül érzékeny
fülei felfogják a
környező tárgyakról,
élőlényekről
visszaverődő
hangokat.
 Rend: Páratlanujjú patások
Család: Lófélék
Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi Közepes és
csökevényes, teljes nagytermetű
fogazat, bár a szemfog hiányozhat (gyakran csak a növényevők
hímeknél van meg), Mellső végtagon 3
hosszú farok, sörény. vagy 4, hátsón 3 ujj
Koponya megnyúlt,
gyomruk egyszerű,
Házi ló (Equus caballus) vakbél fejlett
Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata Kulcscsont hiányzik
• Sokoldalúan hasznosított állat.
• Több magyar fajta
• A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal
mozoghattak. Ilyen a hucul fajta.
 Rend: Párosujjú patások
Család: Disznófélék
Végtagok négyujjúak, a
Család: Igazi szarvasok 3. és 4. mindig érinti a
Család: Tülkösszarvúak talajt, másik kettő
visszafejlődött
Vakbél egyszerű
Kulcscsont hiányzik
 Házi sertés (Sus scrofa domestica)

• Húsáért, zsírjáért tenyésztett állat.

• Több hazai fajtája ismert (pl.:
mangalica, lapály)
• Mangalica: vörös, szőke, fecskehasú

HEFOP 3.3.1.
Rend: Ragadozók
• Macskafélék
fegyverarzenálja:
Család: Kutyafélék – Bajusz
Család: Medvefélék – Szem – kettős fényérzékelés
mert a retina mögött
Család:Mosómedvefélék visszaverő lemez van meg
nagy szemek
Család: Menyétfélék – Fog
Család: Macskafélék – Karmok

a továbbiakban néhány faj kiemelve .

 Macskafélék családja – Az oroszlán
• Második legnagyobb macskaféle – farok nélkül 2
m . marmagassága kb. 120 cm, a súlya pedig
akár a 250 kg-ot is elérheti. A nőstények
jóval kisebbek, A nőstények jóval kisebbek, a
felnőtt egyedek marmagassága kb. 100 cm, a
súlyuk 150 kg körüli. A vadon élő oroszlánok
körülbelül 10-14 évig élnek, míg fogságban
elérhetik a 20 éves kort is.
• Ivari különbség a sörény. Funkciója
• Doominancia
• Védelem
• Karmok alapállapotban behúzottak
• Látása kitűnő: 1500 m – ről felismeri az
antilopot.
• Falkában él – családokban az egyetlen ilyen
nagymacska – ahol a hím a domináns.
• Ha jön egy fiatal hím …verekednek ,
győz….megöli az előző hím kölykeit.
• Vadászat: Alapvetően lusta. Nőstények
vadásznak.
– A zsákmányból először a hím eszik majd a
nőstények, kölykök.
– Először a gyomor – bél traktust eszik meg.
Mert nagy a tápértéke .S a növényevőből
így jutnak be a hasznos anyagok a
ragadozóba
Sörénytípusok
Macskafélék családja• - Afrikában terjedte el.
gepárd • Hosszú vékony láb , keskeny
mellkas
• Hajlékony hát
• Karmok csak féligvisszahúzhatóak –
elrugaszkodás miatt fontos.
• Izmos farok – irányítás
• Kis fej
• A leggyorsabb szárazföldi
emlősként rövid távon elérheti akár
a 110 km/óra Álló helyzetből 3 sec
alatt.de csak rövid ideig tartja.
• A felnőtt állatok súlya 40–65 kg
között mozog, testhossza 112–135
cm, míg farka elérheti a 84 cm-t is.
• A gepárdok (a pumákhoz, hópárducokhoz és
ködfoltos párducokhoz hasonlóan) tudnak
dorombolni, ahogy beszívják a levegőt, de
nem tudnak bőgni. Ezzel szemben az
oroszlánok, tigrisek, leopárdok és jaguárok
tudnak bőgni, de nem képesek dorombolni,
kivéve a kilégzés során.
Macskafélék családja - gepárd
• Nem támadóhajlamú,
könnyen idomítható.
• Táplálékait fára cipeli, ott
fogyasztja el.
• az oroszlánok, a hiénák (a
gepárd természetes
ellenségei)
Macskafélék családja - puma

• A puma testsúlyánál
hétszer nehezebb
zsákmányt is elejt és
elhurcol.
• Általában nagy
emlősökre vadászik
•
Jaguár
• A jaguár az Újvilágban élő
legnagyobb és legerősebb
macskaféle
• Testhossza 162–183 cm, nem
számítva a farokhosszat, mely kb
70-80 cm. Jellemző marmagassága
67–76 cm, súlya 56–96 kg.
• Élőhelyein a jaguár csúcsragadozó
faj.
• A jaguár jó úszó, azon kevés
macskafélék egyikéhez tartozik,
melyek akár a tigris kedvelik a
vizet.
• Mászótudománya is jó. Elsősorban
a folyók közelében, mocsarakban és
sűrű esőerdőkben fordul elő, ahol
az átláthatatlan aljnövényzetében
könnyedén becserkészheti a
zsákmányt
• Átlagos élettartamuk a vadonban 10-11
évre becsülhető
Leopárd
Mérete meghaladja a két
méter hosszúságot, és
súlya 30 – 90 kg között
van.
A leopárdok a feljegyzések
szerint elérhetik a 21 éves
kort is.
Melyik fajokat foglalja a párducmagába
• Tény, hogy a „párduc” a macskafélék családjának
számos faját magába foglalja. Észak-Amerikában a
párduc szó a pumára vonatkozik és Dél-Amerikában a
jaguárra

• Ám világszinten a párduc a leopárd egy másik

elnevezése. A korai természettudósok a
leopárdokat és a párducokat nem színük, hanem
farkuk hossza alapján különböztették meg – a
párducoknak hosszabb a farkuk, mint a
leopárdoknak.
 Fekete párduc
• A fekete párduc
melanózisos
leopárd ,jaguár
• Mérete ellenére, ezt a
főként éjjeli és fán
élő ragadozót
Szibériai tigris
• A legnagyobb méretű tigris
alfaj, és egyben
nagymacska.
• Testhossza 2,4-3,3 méter,
testtömege 150-300
kilogramm.

Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Család: Mókusfélék
Család: Hódfélék
Család: Ugróegérfélék
Család: Egérfélék
Család: Pelefélék
Leggazdagabb rend,
rendkívül sikeres csoport
Alapvetően növény- vagy
magevők
Egy pár alsó és felső
metszőfog állandóan nő
(gyökértelen), véső alakú
Szemfog helyén hosszú
foghézag
Ujjakon karmok

Rend: Cetek (Cetacea)

Vízi életmódhoz alkalmazkodott

emlősök
Mellső végtag úszóvá módosult, a hátsó
végtag és függesztőváza hiányzik
Porcosan merevített, vízszintes
farokúszó
Intellektuális képességeik
kiemelkedőek, kommunikációjuk fejlett
 Rend: Ormányosok (Proboscidea)

Rend: Főemlősök (Primates)

Legnagyobb termetű szárazföldi

emlősök
Orrból és felső ajakból ormány alakult
ki – sokoldalúan mozgatható, végén
„fogóujj”
Lábak oszlopszerűek, ötujjúak, rajtuk
Elsődlegesen erdei fajok körömszerű előpaták
Hüvelykujj a többivel többnyire Gyomruk egyszerű, nem kérődzenek
opponálható
Köröm és ujjbegy jellemző
Jó térlátás, előretekintő szem, gyenge
szaglás
Fogaik specializálatlanok, fogképlet
sokszor teljes
Kulcscsont van
Agyuk igen fejlett