Egészségfejlesztés-egészségnevelés, egészségpszichológia II.

Ápolás és betegellátás Alapszak

Egészségügyi gondozás és prevenció Alapszak

Dr. habil. Deutsch Krisztina PhD

egyetemi docens
PTE ETK
 Tematika
• Mentális egészség, mentálhigiéné
• A stressz típusai, stresszorok, patogén stressz
következményei
• Megküzdési módok
• Mentálhigiéné családban, iskolában, munkahelyen
• Mentális zavarok
• Depresszió, öngyilkosság és prevenciós és intervenciós
lehetőségek
 Mentális egészség jellemzői,
mentálhigiéné fogalma
Mentális egészség jellemzői:
• tudjuk szeretni önmagunkat és a körülöttünk élő, számunkra
fontos embereket;
• harmóniában vagyunk környezetünkkel, a körülöttünk élő
emberekkel, családunkkal;
• képesek vagyunk jó, értékrendszerünkkel szinkronban levő
döntéseket hozni;
• képességeinknek megfelelő célokat tűzünk ki, melyeket el is
tudunk érni;
• tudjuk, miből nyerhetünk energiákat, melyekkel feltöltődhetünk;
• tudunk krízishelyzeteket kezelni, konfliktusokat megoldani,
problémákkal megbirkózni.

Mentálhigiéné: lelki egészség megőrzése, elősegítése, fejlesztése

valamennyi életszakaszban. (Buda, 2003)
 A STRESSZ
• Latin strictus (szoros) szóból származik.
• Igénybevételt jelent.
Fogalma:
A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan
ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, és
alkalmazkodásra kényszeríti. (Dr. Selye János)
Stresszor (ok) és stressz (okozat):
• Stresszor: a (munka)feladat követelményei vagy más
traumatikus, illetve életesemények.
• Stressz: a pszichológiai feszültség állapota, amelyet az
emberre ható stresszorok idéznek elő.
 A STRESSZ FAJTÁI

Selye János szerint a stressz nem feltétlenül ártalmas.

Hiánya enerváltságot, túltengése irracionális reakciókat,
betegséget okozhat.
Az ember nem csak kerüli, de keresi is a stresszt: „a
stressz az élet sava, borsa” (Selye János).

A stressz lehet:
• patogén (kóros ill. káros): ez a distressz,
• kellemes, kívánatos: ez az eustressz.
 STRESSZKELTŐ ESEMÉNYEK

• Traumatikus (kataklizmatikus):
• háború, természeti katasztrófa, járvány.

• Jelentősebb életesemények (egyéni):

• válás, halál, költözés, börtön, betegség stb.

• Munkahelyi, iskolai (háttér): állás elvesztése, új munkahely,

iskolaváltás, túlterhelés, konfliktus, bántalmazás stb.
https://eduline.hu/kozoktatas/20211117_stop_bullying_video

• Szenzoros túlingerlés: fény, zaj, stb.

PATOGÉN STRESSZ KÖVETKEZMÉNYEI 1.
• Szorongás, depresszió, alvászavarok
• Szívinfarktus, agyvérzés
• Gyomor-, nyombélfekély, emésztési zavarok stb.
• Függőségek (alkohol, kábítószer, gyógyszer, dohányzás)
• Immunszupresszió, daganatos betegségek, fertőzések, allergia,
autoimmun betegségek
• Szexuális működészavarok
• Légzőszervi panaszok, asztma
• Izom- és csontrendszer fájdalom tünetei, ízületi gyulladás
 STRESSZKEZELÉS 1.

Megküzdési stratégiák: ún. coping stratégiák

Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan
cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz
egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására
keletkező feszültség feldolgozására".
• Családi szocializáció során alakulnak ki
• Rossz stratégiák súlyos esetben mentális zavarokhoz vezethetnek
• Adaptív (célravezető)/maladaptív
• Problémaorientált / érzelemorientált
 STRESSZKEZELÉS 2.
Lazarus & Launier (1978)

Problémaközpontú megküzdés (hogy a jövőben el tudja

kerülni):
• probléma meghatározása
• megoldási alternatívák szisztematikus számbavétele
• a legjobbnak tűnő megoldás kiválasztása és végrehajtása

Érzelemközpontú megküzdés:
• Cél: a negatív érzelem elhatalmasodásának és a problémával való
állandó foglalkozásnak a megakadályozása.
• Befolyásolhatatlan helyzetben gyakran alkalmazzuk.
• viselkedéses stratégiák (pl. testmozgás, ivás vagy más drogok,
dühkitörés, vigasztalódás barátnál vagy barátnőnél, stb.)
• kognitív stratégiák (pl. „ úgy döntöttem, nem érdemes ezen
gyötrődni ...”)
 Mentálhigiéné a családban
A személyiség harmonikus fejlődése szempontjából négy fontos
szülői tényező Bagdy Emőke (1986) szerint:

• a gyermek iránti szeretet és bizalom;

• a biztonságnyújtó, követelményeket és oltalmat egyaránt biztosító szülői
magatartás;
• a szülők összehangolt és egyetértő nevelése
• a nevelésmód gyermek személyiségéhez igazított rugalmassága.
Mentálhigiéné az iskolában
• Egészséget, jóllétet támogató iskolai klíma:
iskolai szabályok, kommunikáció,
partnerszemlélet a szülők és szakemberek
irányába, tanulóközpontú nevelés és tanítás, az
iskolához való tartozást (identitásérzést) erősítő
szimbólumok, tradíciók, programok.

• A gyermek személyiségét elfogadó tanári

magatartás, asszertív és problémaközpontú
konfliktuskezelés.

• A tanulócsoportok közösségi kohéziójának

erősítése.

• Barátságos, egészséges építészeti és tárgyi

környezet.
 Mentálhigiéné a munkahelyen/ egészségügyi
ellátásban
• Egészséget, jóllétet támogató munkahelyi klíma: demokratikus
vezetés, partnerszemlélet, egyértelmű és kétirányú formális
kommunikáció a szervezetben, megújulási képesség és
kreativitás támogatása, dolgozói erőfeszítéseteket elismerő –
támogató vezetés.
• Kiszámítható feladatok, követelmények, a dolgozói
tevékenységre adott rendszeres visszajelzés.
• Munkahely által támogatott sport és rekreáció, munkaidő -
ebédidő - pihenőidő betartása/betartatása.
• Szervezeti identitást támogató szimbólumok, programok,
csapatépítés.
• Egészségügyi ellátásban:
• Kiégés megelőzése érdekében tett intézkedések, vezetői magatartás,
tréningek.
• Túlterhelés megelőzése, emocionális megterhelés feldolgozásának
támogatása: esetmegbeszélés, szupervízió, mentálhigiénés támogatás.
 Mentális zavarok globális
népegészségügyi súlya (WHO, 2019)
• 2019-ben a világon minden 8. emberből 1, azaz 970 millió
ember élt mentális zavarral (ebből a szorongásos és
depressziós rendellenességek a leggyakoribbak).
• Szorongásos állapotok: generalizált szorongásos zavar,
pánikbetegség, szociális szorongásos zavar, szeparációs
szorongásos zavar
• Az unipoláris depresszió az egyik leggyakoribb pszichiátriai
megbetegedés a világon: 280 millió ember érintett, bipoláris
depresszió: 40 millió ember.
• Prevalenciája: 6-7%, nőknél kétszeres a gyakoriság a
férfiakhoz képest.
• Európában a betegek 21-30%-a keres fel szakembert a
problémával.
 A depresszió

• A depresszió olyan tartósan fennálló, búskomor, fáradt

állapot, amelyben az élet értelmetlen, a nehézségek
leküzdhetetlenek.

Típusai:
• Unipoláris:
A depresszív tünetek közül legalább 5 tartósan, de
minimum 2 hétig fennáll.

• Bipoláris zavar:
Amennyiben a depressziós és a mániás epizódok
ciklikusan váltakoznak.
 Depresszív tünetek
• Búskomor, emberkerülő hangulat
• Csökkent érdeklődés, érdektelenség, élet értelmetlensége
• Testsúlycsökkenés vagy –növekedés
• Alvászavarok (aluszékonyság, álmatlanság)
• Állandó fáradtság
• Pszichomotoros izgatottság vagy lassulás
• Önbecsülés csökkenése
• Önvád, inadekvát bűntudat
• Csökkent koncentrálóképesség
• Késztetés az öngyilkosságra (visszatérő)
 Mániás szakasz
• Tartósan emelkedett vagy irritábilis hangulat, és fokozott
tevékenységgel, energiával jellemezhető időszak, mely legalább
7 napig fennáll és nem tulajdonítható valamilyen szer
hatásának. Legalább 3-4 tünet tartósan jelen van.

• Fokozott önértékelés
• Ingerlékenység
• Csökkent alvásigény
• Beszédesség, gondolatrohanás
• Tevékenységfokozódás
• Túlzott aktivitás nagy kockázatú tevékenységekben
• Pszichomotoros izgatottság
 Depresszió következményei

• Gyakori válás, a családban a gyerekek szellemi

fejlődése gátolt
• Gyakori munkahelyi problémák
• Önpusztító magatartásformák
• Kardiovaszkuláris betegségek
• Magasabb morbiditás és mortalitás
• Öngyilkosság rizikója magas
 Depresszió - Kockázati tényezők

• Női nem
• Romboló, rossz párkapcsolat, válás
• Patogén stressz, PTSD
• Traumás események, gyász
• Nem feldolgozott gyermekkori krízisek, abúzus

18
 Megelőzés, intervenció
Prevenció
• A depresszióra hajlamos személyek azonosítása
• Társas támogatás/ a kritikus élethelyzetekben való
átsegítés
• A tünetek korai felismerése
• Depressziót vizsgáló kérdőívek alkalmazása: Beck-féle
depresszió kérdőív, Beck reménytelenség skála
Intervenció
• Önsegítő csoportok
• Lelki-segély szolgálatok: LESZ, Kék vonal
• Szakemberhez delegálás, korai kezelés
 Az öngyilkosság
• Autoagresszív magatartásforma
• Az élet kioltására irányuló szándékos cselekvés
Befejezett öngyilkosság:
• Az elkövető halálával végződik.
• Az elkövető megtervezi.
• Olyan eszközt választ, mely alkalmas
az élet kioltására.

Megkísérelt öngyilkosság:
• Az elkövető túléli.
• Komolyan kell venni!
• Indítékait fel kell deríteni, pszichológiai segítség.
 Kockázati tényezők

• Depresszió
• Egyéb pszichiátriai megbetegedések
• Alkohol- és kábítószer függőség
• Szülők elvesztése, felbomlott család, családon belüli erőszak
• Krízissel való megbirkózási képtelenség
• Korábbi kísérlet
• Mintakövetés:
• családi: nyolcszoros kockázat, „Werther-effektus"
• ismert személyek esetén öngyilkossági hullám
• Mo-on:
• 1930-as évek, „Szomorú vasárnap” c. dal az öngyilkosok dala
• 1986, Molnár Csilla, Miss Hungary halála, 1986 és 1989 között a Lidocain tbl-val történő
öngyilkosság a fiatalok körében szignifikánsan nő.
 Globális népegészségügyi súly
• WHO (2008): évente kb. 1 millió a
világon, az országok többségében
a tíz vezető halálok között
szerepel.

• Európában a legkedvezőbb
helyzetűek: mediterrán országok.

• A 15-44 éves populációban

többnyire az első három halálok
között van.

• Férfiaknál gyakoribb és
kockázata a korral nő.
 Népegészségügyi súly hazánkban
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0010.html
https://www.ksh.hu/ffi/1-16.html

• 1990: 4133 öngyilkosság, összes halálozás 2,8%-a.

• 2000: 3 269 öngyilkosság, összes halálozás: 2,4%-a, százezer főre: 32
• 2010: 2 492 öngyilkosság, összes halálozás: 1,9%-a, százezer főre: 24,9
• 2020: 1 706 öngyilkosság, összes halálozás: 1,2%-a százezer főre: 17,5
• 2022: 1 647 öngyilkosság, összes halálozás: 1,2%-a

Nemzetközi összehasonlítás szerint: 2018-ban Magyarország öngyilkosság

okozta halandósága a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban.
 Népegészségügyi súly hazánkban
https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0010.html
https://www.ksh.hu/ffi/1-16.html

• Nemek aránya: 75% férfi - 25% nő.

• Korcsoportok: mindkét nem esetén az 55–64 éves, illetve a 65 éves és

annál idősebb korosztály a legveszélyeztetettebb (27-34 százezer főre). 15-
24 éves korosztály: 6,3 százezrelék.

• Területi egyenlőtlenségek (2020):

• Legmagasabb arány: Dél-Alföld, százezer főre 25
• Legalacsonyabb arány: Nyugat-Dunántúl, százezer főre 13
 Öngyilkosság megelőzés lehetőségei
• Veszélyeztetett személyek jelzéseinek fontossága
- Interperszonális kapcsolatok ápolása, javítása
- Izoláció megszüntetése, célok keresése
- „Cry for help!” észlelése (burkolt vagy nyílt segítségkérés)
- 116-123, a nap 24 órájában, bármely szolgáltatótól ingyenesen hívható Lelki
Elsősegély Szolgálat (LESZ).
• Kísérletek bejelentési kötelezettsége
- A kísérleten átesettek gondozása
• Egészségügyi szakszemélyzet képzése
Preszuicidális szindróma ismerete:
1. Beszűkülés
- Szituatív beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációja a külvilág iránt
lecsökken
- Érzelmi világ, értékvilág, társas kapcsolatok beszűkülése
- Csak a problémára fókuszál
2. Autoagresszió kialakulása, kizárólag önvád
3. Öngyilkossági fantáziák, tervek
 Irodalom
Kötelező irodalom:

• Cseh Károly, Ember István, Kiss István (2013):Népegészségügyi orvostan PTE-ÁOK. Pécs.
• NEFI (2017): Egészségjelentés 2016. Információk a népegészségügyi beavatkozások célterületeinek
azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók elemzése alapján.
Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet. Budapest.
• Mental disorders (mentális zavarok) (2022):
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-disorders

További felhasznált irodalom:

• Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései . Nemzeti Tankönyvkiadó.
Budapest.
• KSH: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS INDIKÁTORAI. 1.16. Öngyilkosság. https://www.ksh.hu/ffi/1-16.html
• Buda Béla: Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és
gyakorlati vetületei. Tanulmánygyûjtemény.
• http://www.budabela.hu/dokumentumok/onallokotetek/mentalhigienetext.pdf