A

Konföderációs
Cikkelyek
Készítette: Bodó Nóra
Függetlenségi háború és nyilatkozat
• 1732-re létrejött a 13 gyarmat népessége

• Gazdasági és politikai elnyomás, ellentétek-sérelmek

Angliával 1760-as években

• király és a kormány által egyaránt támogatott

megszorítások, hogy védjék az angol ipart a
konkurenciától, és egyúttal gyarmati státuszba szorítsák
vissza az Amerikai gazdaságot (cukor törvény,
bélyegtörvény).

• Bostoni teadélután 1773

• 1775. április 19.:Amerikai Függetlenségi Háború

• 1775. május 10: Második Kontinentális Kongresszus;

Philadelphia

• 1776. július 4 : Függetlenségi Nyilatkozat

A konföderáció kísérlete
• Az ún. Második Kontinentális Kongresszus 1776. július 4-én kimondta a végleges és
megmásíthatatlan döntést: az ekkor már Amerikai Egyesült Államoknak elnevezett
gyarmati szövetség függetlenségét (Függetlenségi Nyilatkozat). Ezek után dönteni
kellett arról is, hogy a függetlenné vált Egyesült Gyarmatok milyen módon működjenek
együtt.
• 2 álláspont:
 független államok szövetsége, önálló országok közötti szövetség, gyakorlatilag egy
államközi megállapodás lett volna
 mesterségesen létrehozott, teljesen egységes új állam terve merült fel, aminek
megvalósulása együtt járt volna a tagállamok nehezen kiharcolt szabadságának teljes
elvesztésével a közös államalakulat javára
 Ekkor 2 tábor alakult:
 Radikálisok
 konzervatívok
A Konföderációs Cikkelyek
• A kongresszuson végül a gyarmatok nehezen kivívott szabadságát és önállóságát nem
csupán a Brit Birodalomtól, hanem egy esetleg hasonlóan önkényes, a helyi viszonyoktól
elrugaszkodott szövetségi államtól is féltő radikálisok, a konföderáció hívei
győzedelmeskedtek. Az 1777. november 15-én elfogadott Konföderációs Cikkelyek
(Articles of Confederation and Perpetual Union) című dokumentumban a szövetségi
központi hatalom szinte jelképessé csökevényesedett.
• 2 koncepció:
 Radikálisok: elkülönülő, független államok szövetsége (konföderáció)
 Konzervatívok: újonnan létrehozott egységes állam (föderáció)

• Szuverén államok szerződése (végső koncepció)

• Évenként újraválasztott központi hatalom
• Nincs végrehajtó és bírói hatalom a szövetségen belül
• A ma hatályos alkotmány „őse”
Az USA Alkotmánya

• pennsylvaniai Philadelphiában fogadták el 1787. szeptember 17-én, ratifikációjára az

elkövetkező években minden államban sor került

• Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van

• Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya két fő részből áll: a preambulumból és a

törzsszövegből
Az Alkotmány Cikkelyei
A preambulum, ami leírja az alkotmány öt célját (Preamble):
• Az államok közti jobb összhang megteremtése
• Igazság és béke biztosítása
• Támadások elleni védekezés
• A nép jóllétének előtérbe helyezését
• A szabadság biztosítása

Az alkotmány hét főcikkelyből áll:

• 1. A törvényhozói hatalom: (Legislative Branch)
• A kongresszus, ami a szenátusból és a képviselőházból áll.
• Választások módja
• Szenátori és képviselői tisztség betöltésére irányuló előfeltételek
• A törvényhozói hatalom jogai

• 2. A végrehajtói hatalom (Executive Branch)

• Az elnökség: Tisztség betöltésének feltételei, elnöki eskű, jogkör.
• Az alelnök: A szenátus feje
• 3. Bírósági hatalom (Judicial Branch)

• Legfelső bíróság (Supreme Court) [magában foglalta a Legfelsőbb Bíróságot és az

Alkotmánybíróságot]

• Tárgyalás esküdtszék jelenlétében minden bűnügyi perben

• A hitszegés büntetése

• 4. Államok hatalma

• Az államok és a kormány közti viszony leírása: Miben van az államoknak saját hatásköre, és miben
dönthet csak a kongresszus.

• Az államok közti szabad költözés joga

• 5. Változtatás az alkotmányon

• Leírja, hogy milyen módon és hogyan lehet változtatást javasolni az alkotmányban.

• 6. Az Egyesült Államok törvényei

• Minden köztisztviselőnek és bírónak esküt kell tennie az alkotmányra

• 7. Aláírások

• Érdekesség: Eredetileg a 13-ból csak 9 államnak kellett aláírnia, hogy törvénybe lépjen. 1790
májusában a tizenharmadik állam, Rhode Island is aláírta.
Hatalmi ágak szétválasztása
Törvényhozói hatalom

Végrehajtói hatalom

Bírói hatalom
 • Az USA alkotmányának megszövegezésekor az alapító atyák
tartották magukat az elsődleges célhoz, a konföderációhoz képest
„tökéletesebb unió megteremtéséhez. Ezért a törzsszövegben a
hatalom megosztását, a szövetségi állam működését és
Az emberi jogok tagállamokhoz való viszonyát szabályozták. Az emberi jogok
kérdését különválasztották a fő alkotmányszövegtől, és úgy
döntöttek, hogy azt alkotmánykiegészítés formájában csatolják a
dokumentumhoz.

• A két legnagyobb állam, Virginia és New York ódzkodott is az

alkotmány ratifikációjától, végül a Bill of Rights
megszövegezésében bekövetkezett előrehaladás győzte meg őket
arról, hogy az alapokmány elfogadásra érdemes.

• Az eredetileg tervezett tizenkét kiegészítő cikkely közül tízet

fogadtak el, amelyek 1791-ben, a megfelelő számú ratifikációt
követően léptek hatályba az Egyesült Államokban. Ezt a tíz
kiegészítő cikkelyt nevezik amerikai Bill of Rightsnak, ez a
jognyilatkozat tartalmazza az amerikai polgárok legfontosabb jogait
és mentességeit.
13. és 14. alkotmánykiegészítés
• Az Egyesült Államok alkotmányához
összesen huszonhét kiegészítést csatoltak.
Ezek közük a 14. alkotmánykiegészítés
jelentősége még a többihez képest is óriási.
• A 13. alkotmánymódosítás törvényen kívül
helyezi a rabszolgaságot és minden egyéb,
nem önként vállalt szolgasági viszonyt, kivéve
az olyan eseteket, amikor ez törvényesen
kiszabott büntetés része.(1865. január 31-én
fogadta el a Kongresszus, és 1865. december
6-án lépett életbe)
 Források:
• http://www.rubicon.hu/magy
ar/oldalak/az_amerikai_allam
modell_az_egyesult_allamok
_alkotmanyanak_alapelvei
• https://hu.wikipedia.org/wiki/
Amerika_gyarmatos%C3%A
Dt%C3%A1sa

Köszönöm a • Egyetemes Állam és

Jogtörténet 2.bővített kiadás:

figyelmet!
Bónis Péter-Gönczi Katalin-
Koncz Ibolya Katalin-Stipta
István
• http://tortenelemcikkek.hu/no
de/737
• https://hu.wikipedia.org/wiki/
Az_Amerikai_Egyes%C3%B
Clt_%C3%81llamok_alkotm
%C3%A1nya