A lovasturizmus fogalma,

kialakulása hazánkban

1
 Lóval, lovaglással kapcsolatos iparágak, tevékenységek

lovasturizmus, idegenforgalom
gyógylovaglás
tenyésztés lóversenyzés (galopp,
• tenyészanyag kiválasztása ügető), fogadás
• mének, kancák felkészítése, vizsgáztatása
lovasversenyek
• díjlovaglás
takarmányipar • díjugratás
• military
• fogathajtás
állatgyógyászat • lovastorna
• távlovaglás
bőripar • westernlovaglás
(lovasfelszerelések)
lovasjátékok, bemutatók,
ruhaipar (lovasruházat)
rendezvények,
építőipar (lovas létesítmények hagyományőrzés
tervezése, építése)
munkalovak és egyéb sportok
autógyártás (lószállítók, egyéb hasznosítás (lovaspolo, lovasíjászat,
2
utánfutók) öttusa…)
 A lovasturizmus fogalma
• Összefoglaló elnevezése a lóval, lovaglással szoros kapcsolatban
álló, elsősorban turisztikai tevékenységeknek.
• Részét képezik a lovas túrák, bemutatók, rendezvények, a lovas
oktatás.
• Lényege a ló, a lovaglás szeretetének, a lovaskultúrának széles
körben való elterjesztése, az elgépiesedett ember visszacsábítása a
természetbe.

3
 A lovasturizmus kialalkulása

• A gazdasági fellendülés hatására erős fejlődésnek indult az

idegenforgalom világszerte
• Megjelent az igény az egyre megnövekvő szabadidő tartalmas
eltöltésére
• Az idegenforgalom napjainkra a világ legnagyobb forgalmát
lebonyolító iparága lett.
• A ló, a lovasturizmus különleges helyet foglal a turizmuson belül.
• A ló főként Európában mára szinte valamennyi korábbi tevékenységi
köréből kiszorult. Az ember természet, állatok utáni vágyódása,
valamint a több, mint 6000 éves ló-ember kapcsolat kaput nyitott a ló
számára, hogy egy új szerepkörben kiteljesedjék.

4
• Egyre nagyobb lett a kereslet és az igény a lovaglás, lovas
programok iránt, mely megteremtette a gazdasági alapokat a
lovasturizmus kifejlődéséhez.

A hazai lovasturizmus kialakulását és fejlődését elősegítő tényezők

Természeti adottságok:
• Magyarország igazi „lovas
paradicsom”.
• A legnagyobb vonzerőt a szinte
korlátlan tereplovaglás lehetősége
jelenti. Nyugat-Európában ugyanis
rendkívül korlátozottak a
tereplehetőségek.
• A táj jellege is lovaglásra alkalmas.
Kevés magashegység, nagy
összefüggő síkságok, a lovaglás
számára legtöbbször kedvező 5
talajviszonyok.
• Aránylag kicsi a népsűrűség, a települések többnyire távol esnek
egymástól.
• A lovaglást akadályozó műtárgyak, ipari létesítmények száma a
Nyugat-Európai átlag alatt van.
• Különös vonzerőt jelentenek Nemzeti parkjaink, ahol a látogató
szinte háborítatlan ősállapotokat talál.
• Hazánk időjárása is kedvező, kora tavasztól késő őszig
zavartalan szórakozást tesz lehetővé.

6
Hortobágy

7
Az aggteleki hucul ménes (Gergés-lápa)

8
Lovas hagyományok:
• A magyar nép élete a történelem során szorosan összefüggött a lóval. A
„Lovas Nemzet” mítosza ma is él. A hazánkról alkotott kép szerves
részét képezi a ló.
• A magyar lovasok már a honfoglaláskor világhírre tettek szert, melyet
később az Árpádok kora, a török és habsburg ellenes szabadságharcok
könnyűlovassága, melyből a huszárság is kialakult, tovább öregbített.
• A magyar puszta szerves része a vágtázó ménes és a csikósok, valamint
a mondákból és regényekből is ismert betyárok.

• Lovas hagyományaink megőrzése, ápolása

fontos feladat a magyar lovas életről kialakított
kép fenntartása szempontjából és a
lovasturizmus töretlen fejlődése érdekében
egyaránt.
9
• A csikós hagyományokat az Ország különböző pontján működő
lovasudvarok és lovardák csikósai ápolják és mutatják be az
érdeklődőknek.

10
11
• A ló ültetése és fektetése, valamint a csikós élet bemutatása mellett
műsoruk szerves részét képezi az úgynevezett puszta (Koch) ötös
is, melyet egy osztrák festő, Ludwig Koch álmodott meg a XIX.
században. A festményen látottakat először Lénárd Béla csikós
elevenítette meg a múlt század 50-es éveiben.

A lovak:
Hátul Ica és Liszka
Elől: Csöpi, Táncos
Elől középen:
Csóka (mindkét
szemére vak)

12
Az első puszta ötös (OMÉK 1958.)
2003. májusában Szegedi Gábor kiváló fogathajtónk a domonyvölgyi
Lázár Lovasparkban új Guiness rekordot állított fel puszta 14-esével.

13
érdekesség:
A magyar csikósok hagyományos eszköze a híres karikás ostor,
melynek csattanását az okozza, hogy mikor pattintáskor a csikós
megrántja az ostort, az annak végén lévő un. sudár átlépi a
hangsebességet.

14
• A kalandozó magyarok harcmodora és a honfoglalás kori lovas
hagyományok különböző hagyományőrző lovas együttesek és
bemutatók keretében elevenednek meg.
• E csoportok közül kiemelendő az Ópusztaszeren tevékenykedő
Cseppentő törzs, az Árpád Vére Lovasiskola, valamint a Zalai
Gyepűvédők bemutatói.
• A magyar lovasíjászat
hagyományait pedig a
„legprofibban” a
többszörös Guiness
rekordot is felállító
Kassai Lajos mutatja be.

Harangozó János
(Árpád Vére Lovasiskola) Kassai Lajos
15
 Kassai Lajos két Guiness rekordja
• 1998-ban versenyszerűen, váltott lovakkal, 12 órás folyamatos lovaglás
közben 286-szor vágtatott végig egy 90 méter hosszú pályán, ezalatt több
mint 1000 célzott lövést adott le.
• 2002-ben egy reggel 6 órától este 6 óráig tartó rekordkísérleten 323 vágta
során, közel 3000 lövéssel, 7126,05 összpontszámot sikerült elérnie

A kaposmérői Kassai völgyben évről évre

nemzetközi lovasíjász versenyeket rendeznek.

16
• A huszár és könnyűlovasság hagyományai a szerte az Országban
működő mintegy félszáz huszáregyesület segítségével élnek
tovább.
• A hazai huszármozgalmat a nemzetközileg is elismert Magyar
Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség fogja össze.
• Az egyesületek elsősorban az 1848-as huszárhagyományokat
ápolják, de vannak török, kuruc kori, sőt első és második
világháborús csapatok is.
• Az Szövetség tagjai a honfoglalás korát megjelenítő egyesületek
• A katonai hagyományőrzés egyre komolyabb
is.
kapcsolatba kerül az idegenforgalommal és
jelentős vonzerőt jelent.
• Cél, hogy az egyesületek működésében az
értékek megőrzése és továbbadása legyen a
főszerep.
17
Ahal Ménes, Ópusztaszer

18
19
20
Huszár
hagyományok

21
22
23
24
Magyar Dámalovas Egyesület

25
• A hagyományok megőrzésében rendkívül fontos a fiatalok oktatása is.

26
Hazánk lótenyésztése:
• Szorosan kapcsolódik a lovasturizmus kialakulásához és mindennapi
gyakorlatához egyaránt.
• Kevés ország rendelkezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták olyan
nagy számával, mint hazánk.
• A Lótenyésztésünk részben nagymultú méneseinkre (Mezőhegyes
(1785.), Bábolna (1789.), Szilvásvárad, Hortobágy, Rádiháza,
részben az egyre nagyobb számban lévő magán tenyészetekre (pl.:
Vanyarc-Sarlóspuszta) épül.
• A tenyésztett lófajták nagyrészt alkalmasak a lovasturizmusra.
• Az ősi félszilaj tartástechnológia lehetővé teszi a csikós és
pásztorélet bemutatását, mely egy kis betyárromantikával átszőve a
lovasturizmus fontos bázisát jelenti.
27
• A magyar ember élete a századok során egybefonódott a lóval. A magyar
paraszt élete egybefonódott a lóval éppúgy, mint a katonai lovas alakulatok, a
huszárság, vagy a tüzérek élete.
• Az elmúlt századok lovas szempontból meghatározó rétege volt a magyar
nemesség. Legjelesebb történelmi családjaink (Wesselényi, Dőry, Batthyany,
Festetich, Somsich…) híres méneseket tartottak fenn. A Dőry család Neptun
nevű ménje 1912-ben, a stockholmi olimpián ezüstérmes lett (lovasa a svéd
Gustaf Boltenstern)

28
• Nemeseink nagy része élenjárt a korszerű lovaglási, hajtási,
tenyésztési elméletek kidolgozásában.
• Széchenyi Dénes a modern díjugratás módszerét kidolgozó
Caprillit is megelőzte Adalékok a lovaglás tanításához című
könyvével
• Bábolna híres ménesparancsnoka, Pettkó-Szandtner Tibor:
Magyar Kocsizás című művét „hajtóbibliaként” emlegetik.
• A híres kiképző Josipovich Zsigmond tanítványa Pálffy
Zsigmond írta minden idők egyik leghíresebb lovaselméleti
könyvét A lovaglás vezérfonala címmel.

Pettkó-Szandtner
Tibor

29
• Az örkénytábori híres lovagló akadémia kiváló szakemberek
képzését tette lehetővé.
• Híres kiképzőink azonban a kommunizmus viharos időszakában
hazánkat elhagyni kényszerültek és külföldön dolgoztak tovább.
• E szakemberek egyik leghíresebbike Némethy Bertalan, aki a világ
élvonalába emelte az Egyesült Államok díjugrató válogatottját és
sokat tett a díjugrató sport megreformálásáért.

Némethy
Bertalan
30
(1911-2002)
 A magyar lovassport
legsikeresebb olimpiai
szereplése
1936. Berlin

31
 Platthy József és Sellő
díjugratás bronzérem

Lovaspóló IV. hely

A magyar csapat tagjai:
Dienes-Oehm Tivadar, Szentpály
Imre, Kovács Dezső, ifj. gróf
Bethlen István
32
Pados Gusztáv, Keméry Pál, Magasházy László alkotta magyar csapat
díjlovaglásban VI. lett.
Ez az eredmény a hazai díjlovas sport világháború utáni első komoly
nemzetközi sikere.

33
 A lovasturizmus kialakulása hazánkban
• A magyar puszta felfedezésével kezdődött az 1930-as években.
• Az első lovasbemutatót Bugacon tartották 1932-ben, a
meghívottak között híres írók (Móricz Zsigmond, Tamási Áron,
Zilahy Lajos), valamint külföldi újságírók is voltak.
• A későbbi bemutatókon világhírű vendégek
sorát találjuk. A puszta bemutatók csodálói
között volt többek között II. Erzsébet angol
királynő, Károly herceg és Diana, Fülöp
herceg, I. Budoin belga király.

34
• Az első lovastúrát a Magyar Gazdák Országos Lovasegyesülete
szervezte hollandok részére 1934-ben
• A Hortobágyot Hölering Hortobágy című filmje (1936.) és
Móricz Zsigmond A komor ló című regénye tette ismertté, de
igazán a lovasturizmusba csak a 60-as években kapcsolódik be.
• A háború és a kommunizmus derékba törte a fejlődés
lendületét.
• A világégés utáni első túrára csak 1962-ben kerül sor a
Mátrában.
• Később a Balaton-felvidék is
bekapcsolódott a
programokba, 1963-ban
megrendezték az első
Nagyvázsonyi lovasjátékokat,
mely a következő évben
Európában egyedülálló 35
produkcióvá nőtte ki magát.
• 1964-ben lovarda nyílik Siófokon, egy évvel késő pedig
megnyitja kapuit az alagi diplomataistálló.
• 1967-ót a lovas túravezetőknek vizsgát kell tenniük és minősítést
kell szerezniük.
• A 70-es évektől kezdődően rohamos fejlődés indul meg,
jelentősen megnő a szervezett lovastúrák száma, megindulnak a
vadászlovas (hubertus) programok
• Egyre többen szerepelnek a kínálatban, többek között Rádiháza,
Visegrád, Sümeg, Kaposvár…
• Később megjelentek a magán lovasiskolák, melyek közül az első
Pécsely és Zamárdi-felső volt.
• Nagy lépést jelentett a fejlődésben a lovastúra állomások hálózata,
melyekben a szállás és étkezés is megoldható volt.

36
• A szervezett lovasturizmus fénykorának mondott időszak a 80-as évek
első felére tehető, a két fő szervező iroda (IBUSZ, Pegazus Tours)
egymással versengve indította a túrákat főleg külföldiek számára
• A rendszerváltás és a privatizáció hatására a 90-es években jelentősen
megnőtt a magán lovasiskolák száma (sokszor kétes színvonallal).
• A létesítmények túlnyomó többsége 10-15 lóval rendelkezik, számuk kb.
600-ra tehető. Tevékenységi körüket méretüktől és jellegüktől függ.
Szerepük egyre inkább meghatározó a lovas idegenforgalom
szempontjából.

• Hazánk tájai, időjárása és a

magyarokról kialakított kép
további számos, kiaknázatlan
lehetőséget rejteget a
lovasturizmus számára.

37
Napjainkban a belföld kerül előtérbe. Sajnos generációk nem tudtak
lovagolni tanulni. A gyerekek egyre többen kezdenek a lovardákba
járni. Nyári szezonban mintegy 10 000 kisdiák legalább 1 hetet tölt
lovardákban.
A külföldi vendégek száma 400-500 fő/év.

38
A lovaglás hazai népszerűsítését szolgálja a nyitott lovardák program,
valamint az évről évre megrendezésre kerülő orrfűi gyereklovas
találkozó is, valamint a gyerek lovas tagkártya, amelynek segítségével
számos kedvezmény vehető igénybe.

39
• A lovas programok, szolgáltatások komoly hatással vannak a
vidékfejlesztésre.
• A lovaglás lehetősége, a lovasbemutatók, versenyek komoly
turisztikai vonzerőt jelentenek.
• Szerepük lehet ismeretlen falvaink ismertebbé tételében, az
elnéptelenedés megfékezésében.
• Településeinken a turizmus hatására új munkalehetőségek
teremtődnek.
Nagyszakácsi
• Néhány követendő példa:
• Zala megyei Gelse, ahol minden évben megyei
díjugrató bajnoki fordulót rendeznek
• Nagyszakácsi, a három napos királyi szakácsverseny
színhelye. Természetesen a rendezvénysorozat
elmaradhatatlan részét képezik a lovasbemutatók.
• A Tolna megyei Várongon lovas panzió várja a
vendégeket. 40
• A magyarországi lovasturizmust az 1996-ban megalalakult
Magyar Lovas Turisztikai Szövetség fogja össze.
• 1998-ban Európában egyedülálló módon kidolgozták a lovas
létesítmények minősítési rendszerét, a „patkós” rendszert
( bővebb ismertetés „A lovasoktatás tárgyi és személyi feltételei
című előadásban található)

MLTSZ 41