József Attila (1905 – 1937)

József Attila: József Attila

• Vidám és jó volt s tán konok,
ha bántották vélt igazában.
Szeretett enni s egyben másban
istenhez is hasonlitott.
Egy zsidó orvostól kapott
kabátot és a rokonok
úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam.
A görög-keleti vallásban
nyugalmat nem lelt, csak papot -
országos volt a pusztulásban,
• no de hát ne búsuljatok. (1928)
A kezdetek…
• József Attila 1905. április
11-én született
Budapesten,
Ferencvárosban.
• Apja, József Áron
szappanfőző munkás,
anyja, Pőcze Borbála
szabadszállási
parasztlány.
• 1908-ban apja elhagyta a
családját és Amerikába
indult, de Romániában
telepedett le.
A szülők: Pőcze Borbála és József
Áron
A család: a Mama és két nővére, Jolán
és Etelka
Az öcsödi évek (1910-1912)
• A magára maradt
édesanya nem tudta
biztosítani gyermekei
számára még a
legszükségesebbeket sem,
emiatt 1910-ben az
Országos Gyermekvédő
Liga Öcsödre helyezte
nevelőszülőkhöz kisebbik
nővérével, Etussal együtt.
Csak 1912-ben tértek
vissza a Mamához.
• „Kilenc éves koromban kitört a
világháború, egyre rosszabbul
ment a sorunk. Kivettem a
részemet az üzletek elôtt való
álldogálásokból, - volt úgy, hogy
este kilenc órakor odaálltam az
élelmiszerüzem elôtt várakozó
sorba és reggel fél nyolckor, mikor
már sorrakerültem volna,
jelentették ki az orrom elôtt, hogy
nincs több zsír. Úgy segítettem
anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet
árultam a Világ moziban. Fát és
szenet loptam a Ferencvárosi
pályaudvarról, hogy legyen
fűtenivalónk. Színes papírforgókat
csináltam és árusítottam a jobb
sorsban élô gyerekeknek.
Kosarakat, csomagokat hordtam a
vásárcsarnokban stb.”
(Curriculum Vitae, részlet)
 Az első versek…
• „Kedves Jocó! (1916-17?)

• De szeretnék gazdag lenni,

Egyszer libasültet enni.
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.

• Mig a cukrot szopogatnám,

Uj ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.”
Az édesanya halála (1919)
• Anyja évekig küzdött súlyos
betegségével, majd 1919-ben
elhunyt.
• A költő sohasem tudta
kiheverni a Mama halálát.
• „Mint lenge, könnyü lány, ha
odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves
nőből
próbállak összeállitani téged;
de nem futja, már látom, az
időből,
a tömény tűz eléget.”
• /Kései sirató/
 József Attila: Anyám (1931)
• A bögrét két kezébe fogta, • S mert hegyvidéknek ott a
úgy estefelé egy vasárnap szennyes!
csöndesen elmosolyodott Idegnyugtató felhőjáték
s ült egy kicsit a félhomályban - - a gőz s levegőváltozásul
Kis lábaskában hazahozta a mosónőnek ott a padlás - -
kegyelmeséktől vacsoráját, • Látom, megáll a vasalóval.
lefeküdtünk és eltünődtem, Törékeny termetét a tőke
hogy ők egész fazékkal esznek - - megtörte, mindíg keskenyebb lett
-
• Anyám volt, apró, korán meghalt, gondoljátok meg, proletárok - -
mert a mosónők korán halnak, • A mosástól kicsit meggörnyedt,
a cipeléstől reszket lábuk én nem tudtam, hogy ifjú asszony,
és fejük fáj a vasalástól - - álmában tiszta kötényt hordott,
a postás olyankor köszönt néki - -
Az új gyám: Makai Ödön
• A Mama halála után
Jolán nővérének férje,
Makai Ödön ügyvéd lett
a két kisebbik testvér
nagykorúságáig a
kinevezett gyámjuk és
pártfogójuk.
• Ő ismerte fel először
József Attilában az
ígéretes tehetséget.
A szabadszállási Pőcze rokonság
A makói főgimnázium (1920-1923)
Korai szerelem
Makón megérinti a
szerelem, az internátus
igazgatójának lánya,
Gebe Márta
személyében. Mivel ez
viszonzatlan maradt, az
egyik öngyilkossági
kísérlete miatt /60
aszpirint vett be/
kicsapják az
internátusból.
 Csókkérés tavasszal
• Márta, hajad, • Retten a lomb,
Bronz-ajakad Zöldel a domb -
Kéri s lázad a vágyam Arra szaladnánk ketten,
Illatozó Reppen a szél,
Vészt okozó Csókra beszél,
Csókba lehelni be lágyan. Dalra kel önfeledetten,
Véle dalol
Megremegő, Itt valahol
Hű szerető Szív-körülöttem a vérem:
Karban ölelni igézve, Csend, Kicsi, csend!
Édes ölön, Így, ez a rend -
Rózsatövön Most csak a csókod kérem.
Szép szemeket megidézve. •
•
• 1922. jún. 23.
 Az öngyilkossági kísérletről…
• „Nem lehet tudni az okot, csak feltételezzük, hogy
szerelmi csalódás. Gebe Mártába, az internátus
igazgatójának lányába volt szerelmes, de ő nem
viszonozta érzelmeit. Attila érzékeny volt, hajlamos a
végletes cselekedetekre, s a legkisebb sérelem miatt is
„felkapta a vizet”. (…) egyszer megjegyzést tettek
Attila frizurájára, s megkérdezték, miért nem megy el a
fodrászhoz. A sértett ifjú lerohant a szobájába, s mire a
lányok beérték, már lelocsolta fejét petróleummal, s
kezében volt a gyufa.”

• /dr. Tóth Ferenc, makói irodalomtörténész/

A testvérek
 Szépség koldusa
• 1922: Ekkor már szegedi és makói lapok és a
Nyugat is közlik verseit, kritikáit. A fogadtatás
kiváló. A nagy költői indulás 1922
karácsonyán történt. Szegeden megjelent első
verseskötete, a Szépség koldusa.
• Az előszót a mester, Juhász Gyula írta:
„Emberek, magyarok, íme a költő, aki elindult
magasságba és mélybe, József Attila,
szeressétek és fogjátok pártját neki.”
 Tél (1922)
Valami nagy-nagy tüzet
kéne rakni, • S kezén fogná mindenki földiét.
Hogy melegednének az • Valami nagy-nagy tüzet kéne
rakni,
emberek.
• Hisz zúzmarás a város, a berek...
Ráhányni mindent, ami Fagyos kamrák kilincsét
antik, ócska, fölszaggatni
Csorbát, töröttet s ami új, • És rakni, adjon sok-sok meleget.
meg ép, • Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne
Gyermekjátékot, - ó, boldog rakni,
fogócska! - S rászórni • Hogy fölengednének az
emberek!
szórva mindent, ami szép.
•
• Dalolna forró láng az égig
róla
 József Attila: Nem, nem, soha!
• Szép kincses Kolozsvár, Mátyás
• Nem lész kisebb Hazánk, nem,
büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország egy arasszal sem,
éke! Úgy fogsz tündökölni, mint
Nem teremhet Bánát a rácnak régen, fényesen!
kenyeret! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás
Magyar szél fog fúni a Kárpátok zúg át:
felett! Nem engedjük soha! soha Árpád
(…) honát! (1922)
• A lobogónk lobog, villámlik a
kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok
vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte
meghalunk.
 Lázadó Krisztus
• „ - Ó Uramisten, ne légy Te a • S munkámban, Uram, érek annyit,
Jóság! mint Te
Ne légy más, mint az Igazságos Nagy passziódban; és a lelkem is
Úr. Részed lesz nemsokára s a legszebb
Több kalászt adj, de azért el ne fényt
vedd a Hintve:
Rózsát. (…)
• A szemed lesz, hogy mindent láss
• Ugysem fizetsz meg munkámért meg itten.
eléggé - Bizony mondom, még nincsen is
Testemnek ágyam is hideg, a Föld szemed,
Most nem látsz. Lennél immár
S aranyszavad átváltozott rossz,
igazságos,
kongó
Isten!”
Érccé.
• (1923)
A szegedi egyetemen (1924-1925)
magyar-francia-filozófia szak

Horger Antal professzor

Új kötet: Nem én kiáltok (1925)
• Szegeden jelent meg.
• Címadó vers: költői
programvers; kozmikus
világszemlélet.
• Főbb jellemzői:
• az expresszionizmus és a
szürrealizmus és újfajta
népiesség
• asszociatív képalkotás
• szabadversek
 Életút 1925-1928
• 1928-ban beiratkozott a pesti
• 1925 elején felmentették az bölcsészkarra, megismerte
istenkáromlás vádja alól. Vágó Mártát, egymásba
szerettek.
• 1925. márc. 25-én a Szeged
• Márta jómódú polgári család
c. lap megjelentette Tiszta
tagja, általa kerül kapcsolatba
szívvel c. versét. /Kicsapják Ignotus Pállal.
az egyetemről./
• Vágó Mártával való
• Belépett a Magyar kapcsolatát a szülők
Szocialista Munkáspártba. meghiúsították, kiküldték
• 1925-1927 : hosszabb ideig lányukat Londonba tanulni.
tartózkodott Bécsben, 1929 elején végleg
Párizsban, hallgatta az szakítottak. /Idegösszeomlás/
egyetemi előadásokat. •
 Klárisok (1928 )
• „Klárisok a nyakadon,
békafejek a tavon.
Vágó Márta Báránygané,
bárányganéj a havon.
• Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Kenderkötél,
kenderkötél nyakamon.
• Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása,
folyóvízben
két jegenye hajlása.
• Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása,
folyóvízben
néma lombok hullása.”
 A Bartha Miklós Társaság
• 1928-ban kapcsolatba került • Tagok: Kodály Zoltán,
a Bartha Miklós Németh László, Kodolányi
Társasággal, amely a népi János, Móricz Zsigmond,
írók mozgalmának egyik Illyés Gyula, József Attila
legfontosabb szervezete. • „Ki a faluba!” című
• Eredetileg politikamentes, röpiratukat végső
értelmiségieket maga köré változatában József Attila
gyűjtő csoportosulás volt. írta meg.
Később fokozatosan irányul • A társaság a nagy gazdasági
figyelmük a szociális világválság idején
kérdések és a parasztság felbomlott.
felé.
1929 eleje
Kapcsolat a munkásmozgalommal
Szántó Judit • 1930 szeptemberében tagja
lett az illegális kommunista
pártnak, szemináriumokat
vezetett, előadásokat tartott.
• A mozgalomban
ismerkedett meg Szántó
Judittal, aki több évre
élettársa lett.
• 1931: Döntsd a tőkét, ne
siránkozz c. kötet; perbe
fogták lázítás vádjával.
 1932: Külvárosi éj és
1934: Medvetánc c. kötetek
 Mélyülő magánéleti válság és
betegség
• Szántó Judittal való
kapcsolata megromlott és
külön váltak útjaik.
• 1935-től lappangó
idegbetegsége többször is
előtört, a pszichoanalitikai
kezelés sem segített.
• Ezalatt került kapcsolatba
Gyömrői Edittel,
pszichoanalitikusával, aki
iránt szerelemre lobbant.
 A Szép Szó
• 1936 elején útnak indult a
Szép Szó c. folyóirat,
Ignotus Pállal együtt
szerkesztették.
• Ebben az évben – végre –
megkapta a Baumgarten-
díjat. Pályája ígéretesen
kezd el alakulni.
• /Szerepel a Rádióban, Tagja
lesz a La Fontaine Irodalmi
Társaságnak./
Utolsó verseskötet (1936)
• Főbb motívumok: bűntudat,
tragikus önsors, közélet,
szerelem
• Belső nyugtalanság: gyakran
változtatta lakhelyét Pesten,
megromlott kapcsolata
Gyömrői Edittel is.
• Nem kapta meg a
Baumgarten-díj teljes
összegét, csak segélyt.
• Az év végén és 1937 elején
szanatóriumi kezelés alatt
állt, újabb idegösszeomlás
miatt.
 Thomas Mann üdvözlése (1937)
• „Mint gyermek, aki már pihenni
vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el,
mesélj” -
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva
dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
(…)
• Te jól tudod, a költő sose lódit: A Szép Szó meghívására érkezett Thomas
az igazat mondd, ne csak a valódit, Mann Magyarországra. Akivel már
a fényt, amelytől világlik agyunk,
1935-ben is találkozott József Attila
hisz egymás nélkül sötétben
vagyunk.”
Budapesten. A tiszteletére rendezett
felolvasói estre írta ünnepi ódáját.
Kozmutza Flóra gyógypedagógusnőt 1937 elején
ismerte meg, ő azonban Illyés Gyula felesége
lett.
 Az utolsó év: 1937
• Márciusban szemérem elleni
vétség miatt ismét perbe
fogták /Kakuk Marci
hősszínész c. írása miatt/.
• Még nagy tervei vannak:
• A Szép Szó folyóirat feladatai
• Tervezik egy csehszlovákiai
előadóest-sorozat megtartását.
• Azonban betegsége
közbeszólt, a nyáron ismét
idegösszeomlást kapott és
szanatóriumba került.
 1937. december 3.
• Szanatóriumi kezelése
után nővérei vették
magukhoz. A családi
nyaralóban töltötte
utolsó napjait,
Balatonszárszón…
• A tragédia napjának
eseményeit a mai napig
vitatják.
 Utolsó verse: Ime, hát megleltem hazámat…
(1937 november)
• Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet • Igy éltem s voltam én hiába,
hibátlanul irják fölébem, megállapithatom magam.
ha eltemet, ki eltemet.
Bolondot játszottak velem
• E föld befogad, mint a persely. s már halálom is hasztalan.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt • Mióta éltem, forgószélben
húszfillléres, a vashatos. próbáltam állni helyemen.
• Sem a vasgyűrű, melybe vésve Nagy nevetség, hogy nem
a szép szó áll, hogy uj világ, vétettem
jog, föld. – többet, mint vétettek nekem.
• Törvényünk háborús még • Szép a tavasz és szép a nyár is,
s szebbek az arany karikák. de szebb az ősz s legszebb a tél,
• Egyedül voltam én sokáig. annak, ki tűzhelyet, családot,
Majd eljöttek hozzám sokan. már végképp másoknak remél.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.
 Költészetének – egyik lehetséges - tematikája
• - Árvaságérzés,
anyakomplexus, bűntudat
• -A törvény és a rend
• - Szabadság
• - Isten
• - Szegényember-versek
• - Munkásmozgalom
• - Nagy gondolati versei
• - Ars poetica
• - Szerelmes versek
• - Utolsó versei
Köszönöm a figyelmet és a
türelmet! 