Emelőgépek Kézikönyv Módosított

1
Emelőgépek
Bevezetés
Személyi feltételek ellenőrzése
Tárgyi feltételek ellenőrzése
Műszaki követelmények
Biztonsági berendezések
Egyéni védőeszközök
Általános védőeszközök
Speciális védőeszközök
Szervezési feltételek ellenőrzése
A témakörhöz tartozó jogszabályok, szabványok felsorolása
Fogalom-meghatározások
2
Bevezetés
Az emelőgépek szabályozási rendszere napjainkban olyan mértékűvé vált, hogy azok

áttekintése, megismerése, alkalmazása szinte lehetetlen feladatot jelent úgy az üzemeltetők,
mint az üzemeltetőket ellenőrző felügyelők számára.
A szabályozási rendszer az általános, minden veszélyes munkaeszközre vonatkozó előíráson
túl, gyakran további szigorításokat tartalmazó speciális előírásokkal egészül ki, ezért sok
esetben az azokat alkalmazók számára csak nehezen betartható/áttekinthető szabályok jönnek
létre.
Ebben a fejezetben elsősorban ezekre a speciális, az általános szabályokon túli
követelményekre, vizsgálati módszerekre hívjuk fel a figyelmet.
Emelőgép minden szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy
berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a
kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.
A legfontosabb emelőgépek:
Daru
Emelőasztal
Emelőláb
Építési személy-, teheremelő
Építési teheremelő
Felrakógép
Futómacska
Gépi hajtású emelővillás targonca
Konténer emelőoszlop
Körülkerített emelőterű emelő-berendezés
Mozgó munkaállvány
Parkoló emelő
Szerviz emelő
Színpadtechnikai emelő-berendezés
Szintkülönbség kiegyenlítő.
Vasúti emelő
Villamos emelődob
Ide tartoznak még azok a Földmunkagépek /Rakodógépek/ is, amelyek emelőgép (daru)
üzemmódban dolgoznak.
Nem tartoznak a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetet Emelőgép Biztonsági
Szabályzat EBSZ (továbbiakban: EBSZ) hatálya alá a géprendszerbe beépített és csak a gépet
kiszolgáló emelőszerkezetek, a felvonók, a folyami és tengeri hajókon lévő emelőgépek,
valamint a földmunkagép, az előbbi kivétellel.
Az emelőgépekre vonatkozó alapvető üzemeltetési szabályokat, mint minden más
munkaeszköznél az Mvt. határozza meg, a további részletes előírások (magatartási szabályok)
többsége az EBSZ-ben található meg.
Emellett szabványok az emelőgépek műszaki követelményeit írják elő.
További előírások vannak, pl. a kezelők orvosi vizsgálatainak időközeire a 33/1998. (VI. 24.)
NM rendeletben (továbbiakban: NM), a kezelők képzésére a 6/1980. (I. 16.) ÉVM- KPM
rendeletben /2009. január 1-jéig hatályos/ és a kezelői jogosultságokra a Kategóriába Sorolási
Jegyzékben. A letöltési helye:
http://www.gkm.gov.hu/data/cms738470/Kat.Sor.Jegyz_k.doc
A bonyolult szabályozási rendszer áttekintését megkönnyítheti az 1. sz. táblázat
3
1. sz. táblázat
Általános követelmények Speciális követelmények
Mvt.1 21. § (3) EBSZ2 I. fejezet 9.14.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése
munkabiztonsági és munkaeü. szaktevékenység előtt emelőgép fővizsgálat
21. § (7) Emelőgépeknél csak speciális, minden más munkaterülettől
Próba - vagy kísérleti - üzem elkülönített, szabályozott esetben alkalmazható, de üzemszerű
körülmények között (pl. építkezésen) nem alkalmazható
Vhr.3 1. § Járművekre szerelt emelők
A veszélyes munkaeszközök jegyzéke az 1/a. mellékletben Személyek emelésére
szolgáló gépek, amelyeknél
fennáll a több, mint 3 m
magasból történő leesés
veszélye
Daruk és futómacskák gépi
meghajtással
Gépi hajtású
emelőtargoncák
Villamos emelődobok
Rakodógépek
Mvt. 21. § (5) Helyszíni összeszerelésű Mindkét esetben fontos, hogy mely berendezések tartoznak
a Vhr. 1/b. melléklete szerinti veszélyes munkaeszközök gépi meghajtású daruk ebbe a körbe
üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz Személyemelésre
megfelelőségvizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is ideiglenesen felhasználható
tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati emelőberendezések
jegyzőkönyv.
EBSZ I. fejezet 7.2.10.
Időszakos Időszakos vizsgálatok: emelőgép szakértő
vizsgálatok: Fővizsgálat: emelőgép ügyintéző
időszakos kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású és
biztonsági az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az
felülvizsgálat, emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető
a szerkezeti Szerkezeti vizsgálat: emelőgép ügyintéző, emelőgép
vizsgálat, vizsgáló
1
Munkavédelmi törvény
2
A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelőgép Biztonsági Szabályzat
3
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
4
fővizsgálat
Mvt. 23. § (1) EBSZ mint külön jogszabály szerint: emelőgép szakértő végzi
Időszakos biztonsági felülvizsgálat
szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel
rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység)
vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve
erre akkreditált intézmény
veszélyes technológia szakirányú munkabiztonsági
szakértői engedéllyel rendelkező személy
Vhr. 3. § (3)
Veszélyes munkaeszköz
telephelyen kívül csak (az időszakos biztonsági
felülvizsgálatot jelző) külön jelzéssel üzemeltethető
Mvt. 23. § (2)
Soron kívüli ellenőrzés
munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi
szaktevékenység
Mvt. 36. § (1) EBSZ III. fejetzet 3.3.
Közlekedési utak szélessége, szabad magassága, gyalogosok Különleges körülmények között végzett emelési műveletek
és járművek biztonságos közlekedése, a közlekedési utak és
pályák melletti biztonságos munkavégzés
(2) Az olyan munka- és tárolóhelyiségekben, ahol gyalogos-
és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot
szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási
útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól
Mvt. 39. § (1)
magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció:
a gyártó, importáló vagy üzemeltető biztosítja
Mvt. 40. § (2)
Összehangolás
kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett
munkavállalókat és mv.-i képviselőiket, illetőleg a
munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell
Mvt. 41. § (1)
Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék
tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a
kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok
megtartásával szabad.
5
(2) Szabályzat (11. §) eltérő rendelkezése hiányában

- a munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti
közlekedés szabályainak megfelelő alkalmazásával
kell kialakítani, továbbá
- a munkahelyen belüli vasút üzemeltetésére a vasúti
közlekedésre vonatkozó előírások az irányadók.
Az olyan járművekre, amelyek a közforgalomban nem
vesznek részt, a járművek üzemben tartásának műszaki
feltételeiről rendelkező előírásokat megfelelően kell
alkalmazni.
Mvt. 42. § e) EBSZ I. fejezet 8.1.18.
mentés, menekülés gyakoroltatása A kezelő biztonságos kimentésének személyi – pl. kiképzett
mentőszemély(ek) – és tárgyi (pl. kötélhágcsó, biztonsági
hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a
kezelő rosszullétének esetére biztosítani kell.
III. fejezet 3.4.
Személyek (ön)mentése
Mvt. 49. § (1) NM4 Veszélyes munkaeszköz (emelőgép) kezelőknél érvényessége
Orvosi vizsgálat maximum:
előzetes és - külön jogszabályban meghatározott - 40 éves korig 3 év
munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján - 40-50 év között 2 év
- 50 felett 1 év
Mvt. 55. § (1) EBSZ I. fejezet 6.
munkavédelmi oktatás Emelőgép kezelő, kötöző, karbantartó munkavédelmi
- munkába álláskor, oktatása:
- munkahely vagy munkakör megváltozásakor, - a munkába állása előtt,
- munkavégzés követelményeinek változásakor, - legalább hat hónapos távollét után
- munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz Ismétlődő, ill. rendkívüli munkavédelmi oktatás:
üzembe helyezésekor, - évente legalább egy alkalommal,
- új technológia bevezetésekor - kezelő, a más – általa korábban még nem kezelt –
Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a emelőgéptípus kezelése előtt.
résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Tematikakészítés mv.-i szaktevékenység
Tematikakészítés mv.-i szaktevékenység Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi
ismeretek elsajátításáról.
25/1998EüM5
4
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. sz. melléklete
5
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet
6
7
Személyi feltételek ellenőrzése
Elsősorban az emelőgép kezelők, de az emelőgépekkel kapcsolatba kerülők, az

emelőgépekkel tevékenységeket végzők (pl.: kötözők, irányítók) személyi feltételeinek
ellenőrzése elengedhetetlen.
A felügyelői ellenőrzés szempontjából a legfontosabb személy az Emelőgép kezelő, ezért a
kezelő kezelői jogosultságának az ellenőrzése elengedhetetlen.
Ezt fontos, már rögtön az ellenőrzés kezdetekor elvégezni, mert mielőtt bármi más
vizsgálatát, próbáját kérné a felügyelő, tisztáznia kell, hogy jogosult-e a kezelő az emelőgép
üzemeltetésére.
Az adott kategóriára érvényes jogosultság ellenőrzésekor vizsgálni kell az orvosi alkalmasság
érvényességét is (mivel veszélyes kategóriába tartozó munkaeszközt kezel).
Nem vizsgál(hat)ja viszont a felügyelő (nincs rá hatásköre) az OKJ-s bizonyítvány
meglétét, ugyanis annak nincs munkabiztonsági tartalma.
Akkor hogyan vizsgáljuk, hogy államilag elismert bizonyítványa van, illetve, hogy emelőgép
ügyintézői szakképesítése van? Ez ellentmond a következőkben ezen oldalon, illetve a 7.
oldalon leírtaknak.
Emelőgépet önállóan az a személy kezelheti, aki:
– a feladat elvégzésére az NM rendelet szerint előzetes és időszakos munkaköri
orvosi vizsgálat alapján alkalmas, valamint
– rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a
helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges
vezetői engedéllyel.
Az (munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
véleményezéséről szóló) NM rendelet előírja az emelőgép kezelő munkakörökben
foglalkoztatott munkavállalók előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatát.
A vizsgálatra beutaláskor a munkáltatónak külön ki kell emelnie (a rendelet 14. sz.
mellékletében található nyomtatvány kitöltésekor), hogy a vizsgálandó munkavállaló milyen
emelőgépet kezel, megjelölve, hogy pl. azt is, hogy a talajszintről kezeli-e a magasban lévő
emelőgépet (térlátás vizsgálata), vagy, hogy pl. komissiózó emelőgéppel a kezelő is a
magasban végzi a munkáját (magasban való munkavégzés).
Ha a vizsgálatot végző orvos nem látja indokoltnak a fokozott baleseti veszéllyel járó
munkakörben az időszakos vizsgálatok érvényességi idejének csökkentését, akkor a időszakos
orvosi vizsgálatokat legalább a következő időszakonként kell elvégezni:
– 40 éves korig háromévenként,
– 40-50 életév között kétévenként;
– 50 év felett évenként.
Mit tegyünk, ha az orvos hosszabb időre érvényesíti a jogosítványt?
Az emelőgép kezelő személyi feltételeit gyakorlatilag a kezelői jogosultságából
(jogosítványából) ellenőrizheti a felügyelő. Ennek sok megjelenési formája lehet, pl. az un.
„mustársárga” jogosítvány, de lehet még 1990. május 1-je előtt kiadott (kék színű)
targoncavezetői jogosítvány is, vagy még az Emelőgépek BEO hatálya alatt (1995. előtt)
kiadott „házi” igazolvány is. Ez utóbbiak csak a kiállító munkáltató munkaterületén
érvényesek.
A „mustársárga” jogosítványban kódszámok is szerepelnek, ezek jelentése, illetve az egyes
emelőgépfajták kezelői (kategória) követelménye megtalálható a Kategóriába Sorolási
Jegyzékben.
8
Az ÉKKO Kft. besorolása szerint – mivel az autószerelők szakképzésének nem része – a

gépjárműemelők kezeléséhez, még az autószerelő szakmunkásoknak is könnyűgépkezelő
jogosítványának kell lennie 4229 kóddal, 6 t teherbírás alatt: „szervízemelők 6 t alatt”, 6 t
teherbírás felett: „konkrét típusmegjelölés”-nek (pl. ollós-, csápos-, oszlopos-,
aknaperememelő, stb.) kell lennie.
A jogosítványban ellenőrizni kell tehát, hogy a kezelt emelőgépfajtára van-e bejegyzés,

valamint meg kell nézni, hogy az orvosi alkalmasság érvényes-e.
Az államilag elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza.
A korábban hatályos OKJ csak könnyűgépkezelő és a nehézgépkezelő szakképesítést
határozott meg, nem tért ki a kisgépkezelői képesítésre.
Az új (1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott) OKJ már több emelőgépkezelői szakképesítést
ismer (ha elindul az új képzés, akkor majd megjelennek ezek a bejegyzések is a könnyű- vagy
a nehézgépkezelői jogosítványokban:
Építő- és anyagmozgató gép kezelője:
Emelőgépkezelő,
Földmunkagép-kezelő,
Targoncavezető.
Az „új” OKJ-ben megtalálható a „Darukötöző” szakképesítés is (ha OKJ-s szakképesítés,
akkor országos érvényű jogosultság), de a munkáltató továbbra is jogosult, saját
munkavállalóit kötözőnek képezni, erről igazolványt kiadni és a saját munkavállalóit a saját
munkaterületén kötözőként foglalkoztatni.
Itt fontos a felügyelőnek vizsgálnia, hogy ki adta ki a „házi” kötözői jogosultságot. Erre
semmilyen külső cég (Bt., Kft, szakértő stb.) nem jogosult, csak a munkáltató adhatja ki.
Miért nem, hiszen szakmailag egy szakértő biztosan magasabb színvonalú képzést végez, és
minket az kell hogy érdekeljen, hogy tud-e kötözni, vagy nem. Az EBSZ csak azt köti ki,
hogy igazoltan kioktatott legyen.
Emelőgép ügyintéző megbízására nem kötelezhető az emelőgépet üzemeltető munkáltató!

Ha van ilyen megbízott személy, akkor a személyi feltételeit kell ellenőrizni.
Emelőgép ügyintézői OKJ-s szakképesítés van, tehát vagy ezzel, vagy emelőgép szakértői
engedéllyel kell rendelkeznie az ezt a tevékenységet ellátó személynek.
Itt is fontos, hogy emelőgép ügyintéző csak természetes személy, a saját OKJ-s
szakképzettsége, vagy szakértői jogosultsága alapján lehet, „cég” ilyen feladatot nem láthat el.
Az emelőgépek vizsgálatait a vonatkozó előírások szerint a legtöbbször emelőgép szakértő

végzi. Emelőgép szakértővel felügyelő ritkán találkozik személyesen, mégis a munkáját és a
jogosultságát vizsgálnia kell.
Emelőgép szakértő, aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és az EBSZ szerinti

szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult.
Emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki:
- az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló
munkatársa, vagy
- szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.
A szakirányú szakértői engedélyek, azaz emelőgép szakértők a:
– GD-36 és
– MB-22 szakértői jogosultsággal rendelkezők,
illetve a Vhr. 6. számú mellékletében lévő új besorolás szerinti munkabiztonsági (MB)
emelőgép szakértői szakterületek:
9
2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága,

5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága.
Ez utóbbiakat a szakértői engedélyek hosszabbításakor, folyamatosan adják ki.
Sok problémát okoz(hat) a felügyelői eljárások során, hogy pl. nem derül ki, hogy
jogosult szakértő végezte-e az emelőgép valamelyik (jogosultsághoz kötött) vizsgálatát.
Javaslom, hogy a felügyelő kérje meg/el az emelőgép szakértő jogosultságának az igazolását,
de erre nem mindig van lehetőség, gyakran a vizsgálati jegyzőkönyvön sem szerepel a
szakértő engedélyének a száma, ezért elengedhetetlen lehet az ellenőrzés.
A jogosultság ellenőrizhető a Magyar Mérnöki Kamara honlapján:
http://www.mmk.hu/nevjegyzek.html?no_cache=1
Az EBSZ-ben az emelőgépekkel tevékenységeket végzők személyi feltételei között az Mvt.

általános kötelezettségét szigorító előírás, hogy az emelőgép-kezelőket, -kötözőket,
karbantartókat nem csak a munkába állásukkor kell munkavédelmi oktatásban részesíteni,
hanem legalább hat hónapos távollét után is.
További szigorítás az Mvt-hez képest, hogy ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi
oktatást is tartani kell:
- az emelőgép kezelőjének, a kötözőnek és a karbantartónak évente legalább egy
alkalommal,
- az emelőgépkezelőnek, a más – általa korábban még nem kezelt – emelőgép-típus
kezelése előtt.
A munkavédelmi oktatásnak ki kell térnie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia
kockázataira, azok elhárítására és a vonatkozó jogszabályok betartására.
Igazolható módon (dokumentált formában) meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek
elsajátításáról.
Ezen a területen tehát a munkavédelmi oktatás ellenőrzésekor az ismétlődő, a rendkívüli
oktatás megtartásán túl, a dokumentált visszakérdezést is ellenőrizni kell.
Az emelőgépek vizsgálatainak rendszerét a 2. sz. táblázat foglalja össze.

Az emelőgépek vizsgálatai
2. sz. táblázat
Üzembe helyezést megelőző vizsgálatok Időszakos biztonsági vizsgálatok Biztonságtechnikai felülvizsgálat
Megfelelőség tanúsítás Fővizsgálat
Előírás (EBSZ, Mvt.) (MSZ 16225, MSZ 9721, stb.) (Mvt., Vhr.)
Végzi EK-ban gyártó, forgalmazó Akkreditált intézmény, ESZ, Eü (kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású Akkreditált intézmény, MbSzt (szakirányú képzettséggel),
Vhr. 1/B mellékletében foglalt emelőgépeknél Akkreditált emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a ESZ
intézmény kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető)
Időszak Üzembe helyezés előtt Üzemi csoportszám szerint Legalább ötévente vagy az emelőgép környezetének
megváltozásakor
Üzembe helyezést megelőző Szerkezeti vizsgálat
munkavédelmi szempontú vizsgálat
Előírás (Mvt., EBSZ) (MSZ 16225, MSZ 9721, stb.)
Végzi ESZ (csak MB-22, vagy az új besorolás szerint), MbSzt Akkreditált intézmény, ESZ, Eü, Ev
Időszak Üzembe helyezés előtt Az üzemi csoportszám szerint
Új telepítési helyen üzembe helyezés Műszakonkénti vizsgálat
(áttelepítés után)
Előírás (Mvt., EBSZ, GJBSZ) (EBSZ)
Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú vizsgálat Kezelő
Új telepítési helyen fővizsgálat is
Végzi ESZ, MbSzt (csak munkavédelmi szempontú vizsgálatot) Minden műszak előtt
Eü (csak a fővizsgálatot, 1000 kg-nál nem nagyobb teherbírásnál
és ha a kezelői munkahely 1,5 m-nél magasabbra nem emelhető)
Gépjárműemelőknél „szakirányú” ESZ
Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése Karbantartás utáni vizsgálat
Előírás (Mvt., EBSZ) (EBSZ)
Végzi Üzemeltető munkáltató Üzemeltető és karbantartó
Időszak Minden műszak előtt
Újraindítás
Előírás (Mvt.)
Végzi azonos az üzembe helyezési eljárással
Időszak Üzembe helyezés előtt
Rövidítések magyarázata
EBSZ = Emelőgép Biztonsági Szabályzata
GJBSZ = Gépjárműjavítási Biztonsági Szabályzat
Mvt. = 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről
Vhr. = 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet
MSZ = Magyar Szabvány
MbSzt = Munkabiztonsági szaktevékenységre jogosult (min. középfokú mv. képzettség)
ESZ = Emelőgép szakértő
Eü = Emelőgép ügyintéző (OKJ-s szakképesítés)
Ev = Emelőgép vizsgáló (olyan, ezzel megbízott karbantartó, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik)
11
12
Tárgyi feltételek ellenőrzése
Műszaki követelmények
Az emelőgépek műszaki, biztonsági állapotának az ellenőrzése nem egyszerű felügyelői

feladat.
Több okból sem az, először is tisztáznunk kell, hogy a felügyelő, aki nem rendelkezik
emelőgép szakértői jogosultsággal, gyakorlatilag (személyesen) nem vizsgálhatja az
emelőgépet. A feladatot bonyolítja, hogy a felügyelőnek a „mások által végzett” vizsgálat
megállapításaira kell támaszkodnia, azokat kell értékelnie, esetenként felülbírálnia.
Ehhez természetesen ismernie kell(ene) az egyes emelőgépfajták vizsgálati típusait,
gyakoriságát, vizsgálati követelményeit is. Ehhez a legtöbb információt targoncák esetében
az MSZ 16225, daruk és egyéb emelőgépek esetében az MSZ 9721 szabványsorozat lapjai
adnak. De sok speciális vizsgálati előírás van, ezek az egyes emelőgépfajták szabványaiban,
műszaki dokumentációiban részletesen megtalálhatók. Ismernie kell még az MSZ 63
szabványsorozat lapjaiban előírtakat is, ahhoz, hogy el tudja dönteni egy adott
jegyzőkönyvről, hogy az tartalmi, formai szempontból megfelelő-e?
Miután az előző fejezetben leírtak szerint meggyőződött a felügyelő az emelőgép kezelő

kezelői jogosultságáról, csak azután kezdhet hozzá az emelőgép ellenőrzéséhez a
következők szerint:
Először kérje el a kezelőtől az emelőgép naplót. Ebből rögtön sok információt tud szerezni
arról, hogy rendszeresen ellenőrzik-e az emelőgépet, illetve, hogy az ellenőrzés napján tett-e
valamilyen bejegyzést a kezelő a naplóba. Az emelőgép napló nem az üzemóra állás
dokumentálására szolgál!
Ezután (még akkor is, ha a naplóban van erre utaló bejegyzés) kérdezze meg a kezelőt, hogy
végzett-e munkakezdés előtt műszakonkénti vizsgálatot, ha igen, mit állapított meg.
A kezelő válaszától függetlenül, kérje meg a kezelőt, hogy végezze el önállóan, segítség
nélkül a vizsgált emelőgép műszakonkénti vizsgálatát a felügyelő jelenlétében. Vigyázat,
nem segíthet, sem a felügyelő, sem senki más, még a munkáltató jelen lévő bármilyen
beosztású képviselője sem!!! (Erre azért van szükség, mert a kezelő vizsgálati rutinja sok
mindent elárul.)
Ekkor a felügyelőnek tisztában kell(ene) lennie az egyes emelőgépfajták műszakonkénti
vizsgálati előírásaival, azzal, hogy azt hogyan kell elvégezni, milyen működések,
megállapítások fogadhatóak el a biztonságos állapotnak. Ehhez segítség lehet az MSZ
16225, illetve az MSZ 9721-1 szabványokban (függelékekben) megtalálható műszakonkénti
vizsgálati követelmények felsorolása (pl.: vészleállító, amely az emelőgép üzemét
lekapcsolja; a figyelmeztető, jelző berendezések; hajtóművek, kötelek, láncok; a véghelyzet
kapcsolók; minden mozgás fékje; a reteszelések; a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzők; az
emelőgép egyéb biztonsági berendezései). Ha szerencséje van a felügyelőnek, akkor olyan
emelőgép-naplót tart a kezében, amiben benne vannak a műszakonkénti vizsgálati
követelmények. Érdemes belenézni!!
Mialatt a kezelő végzi a műszakonkénti vizsgálatot, a felügyelő nem csak arra kell, hogy
figyeljen, hogy mi hogy működik, vagy nem működik, hanem arra is, hogy mit „felejt el”
vizsgálni a kezelő véletlenül, vagy szándékosan. Ez is, az is lehetséges.
Meg kell kérdezni a kezelőt, hogy befejezte-e a vizsgálatot, ha igen, mit állapított meg.
Ez megegyezik-e a naplóba beírtakkal? Ha nem, intézkedik a felügyelő. Biztonsági
berendezés hibája, hiánya estén az emelőgép további használatát fel kell függeszteni.
Az „elfelejtett” vizsgálatokra ezután már a felügyelő egymás után kérje meg a kezelőt.
(Ezért kell ismerni a vizsgálat módszertanát!)
13
Eközben jegyezze fel a felügyelő az emelőgép azonosítási adatait, a kezelő nevét és a

vizsgálat megállapításait, később még szükség lesz rá!
Arra is figyeljen a felügyelő, hogy amikor a kezelő magára hagyja/hagyta az emelőgépet,
gondoskodott-e az illetéktelen használat megakadályozásáról, azaz pl. az indítókulcsot
nem hagyta-e az emelőgépben. Ha ilyet tapasztal, helyszíni szabálysértési bírságolás
indokolt a kezelővel szemben.
Érdemes azt is megkérdezni, hogy szabályozva van-e az indítókulcsok leadása, tárolása,
vagy esetleg mindenkinek van-e hozzá kulcsa.
Kérdezze meg a felügyelő a kezelőt, hogy volt-e és utoljára mikor, miről munkavédelmi
oktatás.
Ezt követően keresse meg – ha van – az emelőgép terhelési/terhelhetőségi diagramját, és
kérdezze meg a kezelőt, hogy az mire való, mit tud róla, használja-e, mire használja.
Természetesen a diagram jelentésével, használatával a felügyelőnek is tisztában kell lennie,
ez megtaláltató az Anyagmozgatás biztonságtechnikája című (OMKT Kft.) jegyzetben is.
A terhelhetőségi diagram (1. sz. ábra) a teher-tömegközéppontjának a villaháttámasztól
mért távolsága (x) függvényében szemlélteti a megengedhető terhelés nagyságát M (x) az
adott targoncatípusra. A terhelési diagramot minden emelőtargoncán jól látható helyen fel
kell tüntetni, minden olyan megfogószerkezethez, amellyel a targoncát fel lehet szerelni. A
terhelési diagramot össze kell vetni a villával, illetve a teherbírással; gyakran fordul elő,
hogy a diagramhoz képest lényegesen eltérő hosszúságú a villa, illetve a diagram nincs
köszönő viszonyban a teherbírással.
1. sz. ábra
Terhelhetőségi diagram
(Nem megfelelő diagram, hiszen a tömegközéppont nem lóghat túl a villán, mert akkor eleve
lebillen a teher, fel sem lehet emelni)
Tapasztalatok szerint itt már csak kevés kezelő képes használható válaszokat adni, itt az idő,
hogy utánanézzen a felügyelő, hogy a munkavédelmi oktatási tematikában szerepel-e a
terhelhetőségi diagram. Ha nem, intézkedés a tematika kiegészítésére.
Fontos azt is vizsgálnia a felügyelőnek, hogy van –e pl. a targoncán biztonsági öv, vagy
zárt-e a kezelőfülke. Az MSZ EN 1726-1:1998/A1 szabvány kötelezően előírja a kezelőt
visszatartó szerkezet beépítését/használatát.
5.7.8. A kezelő visszatartása
Legyen visszatartó szerkezet az ellensúlyos emelőtargoncákon, a terepjáró targoncákon, az
olyan targoncák mindkét ülésén, ahol a haladási irányban elhelyezett, nem emelhető
kezelőülés van és az oldal-rakodótargoncákon (csak egy oldalra).
A targoncán legyen eszköz, vagy a használati utasítás tartalmazzon útmutatást a
felboruláskor végrehajtandó tevékenységekre és a kezelők fejének valamilyen szilárd
14
felülethez való ütközésével kapcsolatos fennmaradó veszélynek a legkisebbre való

csökkentésére.
Ide javaslom még a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 29. § (6) bekezdését.
(6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott
tartózkodó munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a
padozat közé beszorulhat, részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja
ilyen esetekben az ülésben maradását.
Ha nincs ilyen, intézkedés a targonca további használatának felfüggesztésére. Ez alól

csak az az eset kivétel, azaz nem szükséges a biztonsági öv, vagy a zárt fülke, ha a targonca
olyan körülmények között üzemel, hogy kizárt a felborulásának, rakodóról való
leborulásának a veszélye. Erről legtöbbször zárt raktárban állványfolyosók között üzemelő
targoncák esetében lehet szó, de ilyenkor a kockázatértékelésben szerepelnie kell a
felborulás veszélyének, és ott ki kell zárni ennek a lehetőségét. Ha tehát benne van mindez a
kockázatértékelésben, akkor és csak akkor nem kötelező a biztonsági öv.
Az emelőgép vizsgálata (vizsgáltatása) közben a felügyelő figyelje a környezetében működő
többi emelőgépet is, jegyezze meg/fel, hogy melyek az emelőgépekkel végzett veszélyes
tevékenységek.
Egymás után 2-3 emelőgépnél több „műszaki ellenőrzés”-ére nincs szükség, mivel azok,
amelyikekkel bármi probléma lehet, addigra már rég „láthatatlanná váltak”. Másrészt 2-3
emelőgép szúrópróbaszerű ellenőrzéséből is számtalan következtetésre/intézkedésre van
lehetőség.
Ezek után a felügyelő kérje el az üzemeltetőtől/munkáltatótól a kockázatértékelést, és

nézze/keresse meg abban azoknak a veszélyeknek a felsorolását, megelőzésére tett
intézkedéseket, amely veszélyeket saját maga, még az emelőgépek üzemeltetése/ellenőrzése
közben tapasztalt.
Ami hiányzik a kockázatértékelésből, az azzal történő kiegészítésre kell kötelezni az
üzemeltetőt, konkrétan felsorolva, hogy melyik veszélyeket nem vizsgálták a
kockázatértékelésben.
Vizsgálnia kell a felügyelőnek teherfelvevő, kötöző eszközök állapotát, vizsgálatainak

érvényességét, szállításának, tárolásának körülményeit, használatuk módját, nyilvántartásait
is.
Csak ezek után következik a dokumentáció vizsgálata.
A dokumentációk vizsgálata a legegyszerűbben úgy végezhető el, hogy elkéri a felügyelő
azoknak az emelőgépeknek a teljes dokumentációját, amelyikeket korábban vizsgált /azaz a
kezelővel vizsgáltatott.
Amikor megkapja az adott emelőgép dokumentációját, – ha egyáltalán van – a teljes
dokumentációt a munkavédelmi üzembe helyezéstől kezdve a legutolsó vizsgálatig át kell
nézni.
Fel kell itt hívni a figyelmet a Vhr. 1/b mellékletére. Az Mvt. 21. § (5) bekezdése szerint az
itt meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének további, az
általános követelményeken túli feltétele az adott munkaeszköz megfelelőségvizsgálatán
alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati
jegyzőkönyv megléte is. Az 1/b mellékletben kétféle emelőgép szerepel:
- A helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk, és a
- Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések.
15
A helyszíni összeszerelésű daruk fogalomkörébe nem tartoznak bele a rendszeres

áttelepítésre tervezet építési toronydaruk, ezek egy-egy új telepítési helyen történő
munkavédelmi üzembe helyezéséhez nem szükséges az akkreditált szervezet vizsgálata.
A személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezéseket az MSZ-04-
93:1993 Személyemre ideiglenesen felhasználható emelő-berendezések biztonságtechnikai
kiegészítő követelményei című szabványban találhatjuk meg.
Tipikus hiányosságok lehetnek a következők.

Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelésekor
- nem volt, vagy nem erre jogosult személy végezte a munkavédelmi szempontú
előzetes vizsgálatot,
- tartalmában nem felel meg az előzetes vizsgálat követelményeinek,
- új telepítési helyen felállított emelőgépnél nem volt fővizsgálat (is) az üzembe
helyezés előtt,
- nem határozták meg az emelőgép üzemi csoportszámát,
- próbaüzemeltetést rendeltek el, (a próbaüzem speciális feltételeit megtalálhatjuk az
erről szóló fejezetben)
- nincs megfelelőségtanúsítás az emelőpgépről,
- az „elrendelés” nem hivatkozik a mások által elvégzett vizsgálatokra,
- nem a „munkáltató”, hanem a „vizsgáló” írta alá a munkavédelmi üzembe helyezés
elrendelését,
- stb.
Bármelyik hiányosság esetén felügyelői intézkedést szükséges.
Időszakos vizsgálati dokumentációk hiányosságai
- nincs vizsgálati dokumentáció,
- nem az üzemi csoportszám besorolás szerinti időközönként végzik a vizsgálatokat,
- nem az adott vizsgálat végzésére jogosult személy végezte a vizsgálatot,
- hiányzik a vizsgálatot végző jogosultságának a feltüntetése,
- „cég” végezte a vizsgálatot,
- nem állapítható meg a vizsgálat fajtája,
- nincs feltüntetve a jegyzőkönyvön, hogy mi alapján (melyik szabványok vagy a
gyártó utasításának rendelkezései szerint) történt a vizsgálat,
- nem a vizsgált emelőgépfajtára vonatkozó szabvány szerinti a vizsgálat,
- hiányzik a mérőeszközök, mérőműszerek feltüntetése, azonosító adatai,
- hiányzik a vizsgálati pontoknál a vizsgálat módja, a megállapítás, az előírt és mért
értékek feltüntetése, stb.,
- nem nyilatkozik a vizsgálatot végző az emelőgép állapotáról, nem sorolja fel a
teendő intézkedéseket, határidőket, esetleg a további használat megtiltására nem
rendelkezik,
- a felügyelő által vizsgált emelőgép állapota és a jegyzőkönyvben feltárt hibák
azonossága megállapítható-e,
- hiányzik a vizsgálatot végző aláírása,
- stb.
Bármelyik hiányosság esetén a felügyelőnek intézkednie kell, vagy a vizsgálat ismételt
elvégzésére, vagy – időben előremutatva – arra, hogy a következő vizsgálatok alkalmával
mit követeljen meg az üzemeltető a vizsgálatot végzőtől. Egyes enyhébb, speciális
esetekben figyelemfelhívást is alkalmazhat a felügyelő, de csak az üzemeltető felé, a
vizsgálatot végző felé még ezt sem.
A targoncáknál a fő- és a szerkezeti vizsgálatok időközét a 3. sz. táblázat tartalmazza az
üzemi csoportszám szerint. (MSZ 16225)
16
3. sz. táblázat
Üzemi Szerkezeti vizsgálatok
csoportszám időköze A fővizsgálatok időköze
Óra hónap Óra hónap
1 1600 8 4800 24
2 1400 7 4200 21
3 1200 6 3600 18
4 800 4 2400 12
5 600 3 1800 9
/A közúti forgalomban is közlekedő és a nyolc évnél idősebb targonca üzemi csoportszáma

legalább 4. Izzó, folyékony fémet vagy salakot, mérgező, robbanásveszélyes, radioaktív
anyagot mozgató targonca üzemeltetési csoportszáma 5.
Az üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor meg kell határozni és az üzembe helyezési
jegyzőkönyvben, valamint a kísérődokumentációban fel kell tüntetni. Ha a targonca
üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell az
üzemi csoportszámot./
Fontos azt ellenőriznie a felügyelőnek, hogy az üzemi csoportszám szerinti időközönként

végzik-e a vizsgálatokat. A 3. sz. táblázat értelmezéséhez segítség, hogy ha üzemóra
számláló is van a targoncán, akkor még nem biztos, hogy annak az állása szerint kell a
vizsgálatokat végezni, ugyanis a vizsgálatok végzésénél azt az időpontot kell figyelembe
venni, amelyiket előbb eléri (gondoljunk csak egy új autó garanciájára, az mikor jár le? ha
az előírt idő eltelik vagy akár ezen az időn belül az előírt km állást eléri). Ugyanilyen logika
szerint kell ezt is vizsgálni!)
Emelőgépek vizsgálati időközei a 4. sz. táblázat szerint (MSZ 9721-1):

4. sz. táblázat
Üzemi csoportszám az Szerkezeti vizsgálat Fővizsgálat időköze
MSZ 9750 szerint időköze
hónap év
1 4 3
2 3 2
3 2 1
4 2 1
5 1 0,5
6 1 0.5
Gépjárműemelők vizsgálati időközei (MSZ-07-4446:1991)

- szerkezeti vizsgálat időköze 4 hónap
A fővizsgálat időköze a gyártás időpontjától számított
- kilenc évig 3 év
- kilenc év után 2 év
17
A teherfelvevő eszközök közül a merev teherfelvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó

nemzeti szabvány szerinti időközönként és módon kell elvégezni.
Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat
során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb
esetben félévenként kell elvégezni.
A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket
legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a
névleges terhelés 1,25-szörösével.
A műanyag teherfelvevő kötelek és hevederek időszakos vizsgálatát a gyártó által előírt
gyakorisággal és módon kell elvégezni.
Azt is meg kell nézni, hogy ha a vizsgálati jegyzőkönyvben a vizsgálatot végző pl. javítást
írt elő, akkor ez dokumentáltan megtörtént-e, ha eltiltotta a további használatot, ezt
betartották-e, illetve csak a hiba javítása után vették-e újra használatba (dokumentáltan)
az emelőgépet.
Minden vizsgálatot az emelőgép-naplóba is be kell írni.
A műszaki követelmények vizsgálatánál az a legfontosabb, hogy a felügyelő az emelőgépet

nem vizsgálhatja, csak a mások által elvégzett vizsgálatok megtörténtét, és a vizsgálat
dokumentumait vizsgálhatja, az alapján kell eljárnia.
A felügyelő a gépet ne működtesse, de miért ne vizsgálhatná a kezelő által működtetett
gépet?
Az emelőgépek mindegyike gyakorlatilag a veszélyes munkaeszközök közé tartozik, vagy a
Vhr. szerint, vagy mert az EBSZ hatálya alá tartozik, ezért elmaradhatatlan az Mvt. 23. § (1)
bekezdése szerinti (5 évenkénti) időszakos biztonsági felülvizsgálatuk.
Az emelőgépek időszakos biztonsági felülvizsgálatát szakirányú szakértői képzettséggel és
munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység)
vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény
végezheti.
Itt lép be az EBSZ, ugyanis az I. fejezet 7.2.10. pontja értelmében az emelőgép időszakos
biztonsági felülvizsgálatára az emelőgép szakértő is jogosult.
Fontos!!!
Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy az EBSZ I. fejezet 7.2.3. pontja hibás, ellentétes az
Mvt-vel, annak ellentmond, mert az üzembe helyezéskor hatályos előírásnak való
megfelelés vizsgálatát írja elő (benne maradt az Mvt. 22. §-ának a törlésekor) nem
használható hivatkozás!!!
Kivételek:
A kisemelésű kézi szállítótargonca („Béka”), nem emelőgép és nem is gépi hajtású, ezért
sem az EBSZ, sem az MSZ 16225:1985 szabvány hatálya alá nem tartoznak. Időszakos
vizsgálataikat az üzemeltetési dokumentációjukban előírtak szerint kell végezni.
Hasonló a helyzet a betegemelő berendezésekkel is, nem tartoznak az EBSZ hatálya alá!
Speciális követelmény, hogy emelőgéppel személyeket emelni csak az erre a célra

tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá
tett emelőgéppel szabad (ez lehet targonca, daru, személyemelő, stb.).
Ha tehát a targoncát, vagy a darut speciális kiegészítő felszereléssel látják el erre a feladatra,
akkor úgy az emelőgépet, mind a kiegészítő felszerelést erre akkreditált szervezettel
vizsgáltatni és tanúsíttatni kell (a személyemelésnek speciális műszaki-, biztonsági
követelményei vannak).
18
A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV.

17.) IKIM rendelet 7. § (1) bekezdése szerint.
A gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének a 2.
számú mellékletben felsorolt gépek vonatkozásában, ha a gyártás során kielégítették a
honosított harmonizált szabványok követelményeit, a forgalomba hozatal előtt választása
szerint:
a) a meghatározott műszaki dokumentációt egy tanúsító szervezetnek átadja, amely a
dokumentáció átvételét igazolja és az iratokat megőrzi;
b) a 6. számú mellékletnek megfelelően összeállított dokumentációt egy tanúsító
szervezetnek bemutatja, amely megvizsgálja, hogy a honosított harmonizált szabványokat
helyesen alkalmazták-e, és erről igazolást állít ki, vagy dönt az EK típusvizsgálati eljárás
lefolytatásának szükségességéről;
c) a típusmintán EK típusvizsgálati eljárást kezdeményez.
A 2. számú mellékletben a 16. sorszám alatt szerepelnek a „Személyek emelésére szolgáló
gépek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye, több, mint 3 m magasból”, azaz a
személyemelők.
Személyemelésnél, illetve azoknál az emelőgépeknél, amelyikekkel a személyeket

magasba emelik (pl.: komissiózó targonca, raktári felrakógép, stb.) fontos még a mentés
feltételei biztosításának, a mentés gyakoroltatásának az ellenőrzése is.
Ennek is több módja van:
Meg lehet nézni a munkavédelmi oktatási tematikában, hogy erre kitértek-e.
Sokkal célravezetőbb, ha a következők szerint járunk el:
1. A komissiózó targonca, vagy a raktári felrakógép kezelőt megkérjük arra, hogy emelje
fel a kezelőfülkét kb. 1 m magasra (hogy még látni lehessen, hogy mit csinál), és ott a
fülkében – segítség nélkül – vegye fel a mentőfelszerelését, akassza be a
rögzítési/kikötési pontba, majd ereszkedjen le vele. Rögtön kiderül, hogy van-e
mentőfelszerelés, fel tudja-e venni a kezelő, tudja-e/meri-e használni. Intézkedhetünk
a munkavédelmi oktatás kiegészítésére, a mentőfelszerelés használatának a
gyakoroltatására.
2. Kérjük meg a karbantartót – ha van –, hogy a magasba emelt kezelőfülkét a benne
levő kezelővel együtt műszaki megoldással hozza le a talajszintre. általában vagy
nincs erre műszaki lehetőség, vagy nem találja a karbantartó, vagy nem működik.
3. Kérjük meg, hogy mutassák meg a magasban rekedt magatehetetlen kezelő eléréséhez
és lehozásához szükséges alkalmas pl. személyemelőt, mentőfelszereléseket. a legtöbb
esetben ilyen sincs a helyszínen. Erre a leggyakrabban építési toronydaruk magasban
(akár 20-30 m) lévő kezelőfülkéjében rekedt kezelő lehozásánál lehet szükség.
Általában erre nem gondolnak a darut üzemeltetők.
Ez utóbbi esetben elfogadhatjuk azt a megoldást is, ha a kockázatértékelésben foglalkoztak a
kezelő magasból mentésének a kockázatával, felmérték a veszélyeit és azt is, hogy nincs
olyan magas létrájuk, amivel el lehetne érni a kezelőfülkét, de megkeresték a környéken lévő
tűzoltóságot, amelynek van megfelelő hosszúságú létrás kocsija, meg is állapodtak vele, hogy
szükség esetén igénybe veszik. Mindezeknek szerepelnie kell a kockázatértékelésben és az
aktuális telefonszámnak, hozzáférhetőnek kell lennie.
19
Biztonsági berendezések
Daruhorgoknál alapvető biztonsági berendezés a kiakadásgátló, alkalmazását a MSZ

12862:1980 szabvány 2.6. pontja írja elő, ha a kiakadás veszélye fennáll.
Kiakadásgátló hiányában csak akkor intézkedhet a felügyelő, ha láthatóan volt a horgon
kiakadásgátló, de leesett, letört, mint ahogy az 1. és a 2. fotókon látszik.
Vannak azonban olyan horgok amelyekre csak a horogszár megfúrásával lehetne a
kiakadásgát felszerelni, ez tilos, mivel ez a horog teherbíró képességét csökkentené!! Láttam
számos jó megoldást megfúrás nélkül, bilinccsel, nem igaz a munkáltatók kifogása, hogy meg
kell fúrni.
Erre tehát nem lehet intézkedni!
1. fotó: kiakadásgátló hiánya
2. fotó: kiakadásgátló hiánya

20
3. fotó: hiányzik a kiakadásgátló, kulcs a daru függőkapcsolójában

Nem biztonsági berendezés, mégis ide tartozik és fontos vizsgálni, hogy a terhek emelésére
használt munkaeszközön/emelőgépen világosan és jól látható módon megjelölték-e az
engedélyezett teherbíró képességet.
Vizsgálni kell azt is, hogy a terhek emelésére szolgáló emelőgépeket úgy használják-e, hogy a
talaj tulajdonságainak figyelembevételével az emelőgép a munkavégzés teljes időtartama alatt
stabil maradjon.
Ezt autódaruknál a kitalpalásuk vizsgálatával (megfelelő teherelosztó-lapoknak kell lenniük
minden autódarunál, működnie kell a kitalpalóknak), építési toronydaruknál a talajmechanikai
vizsgálat meglétének ellenőrzésével végezhetjük el.
Egy autódaru szabálytalan kitalpalásokra a 4. fotókon látunk példákat.
b)
a)
c)
4. fotó: szabálytalan kitalpalási

változatok autódaruknál
Fontos kérdés még a teheremelő kötél, lánc állapotának vizsgálata. Kötélnél az elemi szálak
nagyszámú törése, pászmaszakadás, kikosarasodás, megtörés, stb. esetén a daru használatának
megtiltása. Lánc esetében a szemmel láthatóan jelentős kopás, deformálódás esetében kell
intézkedni. Daruknál gyakori hiba a horog felsőhelyzetét határoló végálláskapcsoló hibája,
autódaruknál a gém toldásakor elfelejtik felszerelni.
21
Egyéni védőeszközök
Általános védőeszközök
Fejvédelem
Részletesen a szállítás, tárolás fejezetben.
Állást kellene foglalni, hogy milyen esetekben követeljen a felügyelő sisakot, mikor nem.
Lábvédelem
Kézvédelem
Speciális védőeszközök
Leesés elleni védelem

A magasból mentés speciális eszközei:

22
Szervezési feltételek ellenőrzése
Emelőgépek üzemeltetésekor a szervezési feltételek közül a következők felügyelői vizsgálata

fontos.
Vizsgálnia kell, hogy ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíztak meg,
az egyiket közülük megbízták-e az emelőgép kezelő irányításával.
Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a

kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket megteszi-e:
- a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni;
- az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni;
- az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni;
- szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen
védő biztosításokat fel kell helyezni;
- a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani;
- az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni;
- meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse.
Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a

főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni
kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő,
fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely
fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt.
Szélsőséges környezeti hatások (erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti
hatások) miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem
figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az
emelőgép üzemét leállítják-e.
Szabadban üzemelő emelőgépet – ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a
gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy a szerelési technológia alacsonyabb határt
nem állapít meg – csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni.
Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg
feltámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve
védett legyen.
Szélsebesség mérő beépítésére, használatára szabadtéren üzemelő (akár autó)daruk esetében

van szükség, ennek a meglétét kell ellenőrizni. Szélsebességmérő hiánya csak akkor
fogadható el, ha bizonyítani tudja az üzemeltető, hogy a Meteorológiai Szolgálattal van
szerződése arra, hogy a munkavégzése helyszínén egy esetleges közelgő feltámadó szélről,
viharról, stb. megfelelő időben és módon riasztást kap.
Közterületek környezetében végzett emeléseknél, azaz, ha az emelőgépet pl. közforgalmi

utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy
útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg
üzemeltetik, akkor azt kell vizsgálni, hogy a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének,
kezelőjének előírásait is figyelembe vették-e – a várható kockázatok csökkentése érdekében
– a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban rögzítették-e.
A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban

rögzítették-e legalább a következőket:
23
- az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,

- az engedélyezett emelési műveleteket,
- az üzemelési terület behatárolását,
- a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket;
- a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás,
illetőleg reteszelés),
- forgalom-szabályozást, -elterelést,
- védőtető alkalmazását.
Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását behatárolták-e úgy vagy ellenirányban
villamosan reteszelték-e, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva.
Az elkerítést színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással ellátták-e.
Az emelőgépeket úgy kell kialakítani, hogy az előírt stabilitás fennmaradjon a működtetés

alatt és azon kívül, ideértve a szállítási, össze- és szétszerelési állapotokat, valamint az előre
látható meghibásodásokat és a használati utasítás szerint végrehajtott vizsgálatokat is. Itt
különös figyelmet kell fordítani azokra az emelőgépekre, amelyeket rendszeresen össze-, és
szétszerelnek (pl. építési toronydaru, autódaru).
24
A témakörhöz tartozó jogszabályok, szabványok felsorolása
Jogszabályok
Mvt.
Vhr.
6/1980. (I. 16.) ÉVM- KPM együttes rendelet az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének
tanúsításáról
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság
orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és
egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3)
bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel
egyetértésben - a következőket rendelem el:
(6) Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy a munkaeszközön a kezelővel együtt ott tartózkodó
munkavállaló a felborulás, illetve átfordulás miatt a munkaeszköz részei, illetve a padozat közé beszorulhat,
részére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja ilyen esetekben az ülésben maradását.
Szabványok:
Az emelőgépekre vonatkozó 2008. májusban hatályos szabványok
MSZ EN
MSZ EN 280:2002 Mozgó munkaállványok. Számítások. Állékonysági feltételek. Gyártás. Biztonság.
Ellenőrzés és vizsgálat
MSZ EN 528:1999 Raktári felrakógépek. Biztonság
MSZ EN 528:1996/A1:2 Raktári felrakógépek. Biztonság
003
MSZ EN 811:1997 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes helyek alsó testrésszel való
elérése ellen
MSZ EN 818-6:2001 Rövid szemű teherlánc. Biztonság 6. rész: Láncfüggesztékek. A gyártó által
meghatározott használati és karbantartási utasítások
MSZ EN 1175-1.2001 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 1. Rész. Akkumulátor-meghajtású
targonca általános követelményei
MSZ EN 1175-2:1999 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. Rész. Belső égésű motoros
targonca általános követelményei
MSZ EN 1175-3:2001 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. Rész. Belső égésű motoros
targonca speciális követelményei
MSZ EN 1261:1999 Szálból készült kötelek, általános felhasználásra. Kender
MSZ EN 1398:2001 Szintkülönbség-kiegyenlítők
MSZ EN 1436:2008 Az útburkolati jelek követelményei az úthasználók szempontjából
MSZ EN 1459:2001 Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák
MSZ EN 1492-1:2001 Textilhevederek. Biztonság. 1. rész: Lapos, szőtt, mesterséges szálból készült
szövethevederek általános használatra
MSZ EN 1492-2:2001 Textilhevederek. Biztonság. 2. rész: Kör keresztmetszetű, mesterséges szálból
készült hevederek általános használatra
25
MSZ EN 1492-4:2004 Textilhevederek. Biztonság. 4. rész: Természetes és műszálból készült általános

célú emelőhevederek Angol nyelvű!
MSZ EN 1493:2002 Járműemelők
MSZ EN 1494:2002 Mozgatható és áthelyezhető emelők és hasonló szerkezetek
MSZ EN 1495:2001 Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok
MSZ EN 1495:1997/A1: Emelőállványok. Oszlopos kúszó munkaállványok
2004
MSZ EN 1501-1:2000 Hulladékgyűjtő járművek és hozzájuk tartozó beürítő berendezések. Általános és
biztonsági követelmények. 1. rész: Hátulsó töltésű hulladékgyűjtő járművek
MSZ EN 1525:2000 Targoncák biztonsága. Vezető nélküli targonca és rendszerük
MSZ EN 1526:2000 Targoncák biztonsága. Automatikus működésű targoncák kiegészítő követelményei
MSZ EN 1551:2001 Targoncák biztonsága. 10.000 kg-nál nagyobb teherbírású, gépi hajtású targoncák
MSZ EN 1570:2001 Emelőasztalok biztonsági követelményei
MSZ EN 1570:1998/A1 Emelőasztalok biztonsági követelményei
MSZ EN 1677-2:2001 Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 2. rész: Kovácsolt acél emelőhorog
kiakadásgátlóval. 8. minőségi osztály
MSZ EN 1677-3:2001 Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 3. rész: Önműködően záródó, kovácsolt acél
emelőhorog. 8. minőségi osztály
MSZ EN 1677-5:2001 Függesztékek alkatrészei. Biztonság. 5. rész: Kovácsolt acél emelőhorog
kiakadásgátlóval, 4. minőségi osztály
MSZ EN 1726-1:2001 Targoncák biztonsága. Gépi hajt targonca legfeljebb 10 000 kg teherbírással és
vontatók legfeljebb 20.000 N vonóerővel. I. rész: Általános követelmények.
MSZ EN 1726- Targoncák biztonsága. Gépi hajt targonca legfeljebb 10 000 kg teherbírással és
1:1998/A1:200 vontatók legfeljebb 20.000 N vonóerővel. I. rész: Általános követelmények.
4
MSZ EN 1726-2:2001 Targoncák biztonsága. Legfeljebb 10 000 kg teherbírású, gépi hajtású targoncák és
legfeljebb 20 000 N vonóerejű vontatók. 2. rész: Kiegészítő követelmények az
emelhető kezelőhelyű és az emelt teherrel való közlekedésre tervezett targoncákra
MSZ EN 1755:2001 Targoncák biztonsága. Üzemeltetés robbanásveszélyes környezetben. Üzemeltetés
éghető gázos, gőzös, ködös és poros közegben
MSZ EN 1756-1:2002 Emelő hátfalak. Kerekes járművekre szerelhető emelőlapok. Biztonsági
követelmények. I. rész. Áru mozgatására való emelő hátfalak.
MSZ EN 1756-2:2005 Emelő hátfalak. Kerekes járművekre szerelhető emelőlapok. Biztonsági
követelmények. 2. rész: Személyek mozgatására való emelő hátfalak.
MSZ EN 1757-1:2001 Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 1. rész: Rakodótargonca
MSZ EN 1757-2:2001 Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 2. rész: Rakodólap-targoncák
MSZ EN 1757-3:2003 Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű, kézi és részben kézi működtetésű
targoncák. 3. rész: Rakodó rakfelületes targonca
MSZ EN 1757-4:2003 Targoncák biztonsága. Gyalogkíséretű targoncák. 4. rész: ollós emelős rakodólap-
targoncák
MSZ EN 1808:2002 Függesztett rendszerű, mozgó munkahidak biztonsági követelményei. Számítás,
stabilitás, szerkezet. Vizsgálatok
MSZ EN 12053:2004 Targoncák biztonsága. A zajkibocsátás mérésének vizsgálati módszerei
MSZ EN 12077-2:2001 Daruk biztonsága. Egészségügyi és biztonsági követelmények 2. Rész: Határoló- és
jelzőberendezések
MSZ EN 12158-1:2002 Építkezési teheremelők. 1. rész: Ráléphető rakfelületű teheremelő
MSZ EN 12158-2:2002 Építkezési teheremelők. 2. rész: Ferde pályás emelők személyek szállítására nem
használható teherszállító eszközökkel
MSZ EN 12195-1:2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítőerő
számítása
MSZ EN 12195-3:2001 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítőláncok
MSZ EN 12195-4:2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő
acélsodrony kötelek
MSZ EN 12385-1:2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 1. rész: Általános követelmények
MSZ EN 12385-2:2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 2. rész: Fogalommeghatározások, megnevezés és
osztályozás
MSZ EN 12385-3:2005 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 3. rész: Használati és karbantartási információk
MSZ EN 12385-4:2003 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 4. rész: Pászmás kötelek általános emelési célokra
26
MSZ EN 12385-5:2006 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz

MSZ EN 12385-10:2004 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 10. rész: Spirális kötelek általános építési célokra
MSZ EN 12640:2000 Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító
tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat
MSZ EN 12642:2002 Rakományrögzítés közúti járműveken. Tehergépkocsik felépítményének
szerkezete. Minimális követelmények
MSZ EN 12644-1:2002 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 1. rész : Használati utasítások
MSZ EN 12644-2:2001 Daruk. Használati és vizsgálati információk. 2. rész: Megjelölés
MSZ EN 12999:2005 Daruk. Rakodódaruk
MSZ EN 12999:2002/A2 Daruk. Rakodódaruk
:2006
MSZ EN 13000-2004 Daruk. Önjáró daruk
MSZ EN 13135-1:2004 Daruk Biztonság. Tervezés. A berendezések követelményei. 1. rész: Villamos
berendezések
MSZ EN 13135-2:2007 Daruk. Berendezések. 2. rész: Nem villamos berendezések
MSZ EN 13155:2004 Daruk. Biztonság. Oldható teherfelvevők
MSZ EN 13155:2003/A1 Daruk. Oldható teherfelvevők
:2006
MSZ EN 13414-1:2005 Acélsodronykötél-függesztékek. Biztonság. 1. rész: Függesztékek általános emelési
célokra
MSZ EN 13414-2:2004 Acélsodrony-függesztékek. Biztonság. 2. rész: Gyártói használati és karbantartási
információk
MSZ EN 13414-3:2005 Acélsodronykötél-függesztékek. Biztonság. 3. rész: Végtelenített és kábelsodrású
függesztékek
MSZ EN 13490:2003 Mechanikai rezgés. Targoncák. A kezelőülés rezgésének laboratóriumi értékelése
és meghatározása
MSZ EN 13557:2004 Daruk. Kezelőelemek és kezelőállások
MSZ EN 13557:2003/A1 Daruk. Kezelőelemek és kezelőhelyek
:2006]
MSZ EN 13586:2007 Daruk. Feljárók
MSZ EN 14439:2007 Daruk. Biztonság. Toronydaruk
MSZ EN 14502-2:2005 Daruk. Személyemelő berendezések. 2. rész: Emelhető kezelőhelyek
MSZ EN 60204-32:2000 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei 32. rész: Emelőgépek
követelményei
MSZ ISO
MSZ ISO 4306-1 Daruk fogalom-meghatározásai. Általános fogalmak
MSZ ISO 4306-2 Daruk fogalom-meghatározásai. Önjáró daruk
MSZ ISO 4306-3 Daruk fogalom-meghatározásai. Toronydaruk
MSZ ISO 5053:2002 Gépi hajtású targoncák. Fogalom-meghatározások (2002. január)
MSZ ISO 6165 Földmunkagépek alaptípusainak fogalom-meghatározásai
MSZ ISO 6292 Gépi hajtású targoncák és vontatók. A fékhatásosság és a fékalkatrészek
szilárdsága
MSZ ISO 6405-1 Földmunkagépek. A kezelőelemek és az egyéb kijelzők jelképei. 1. Rész. Általános
jelképek
MSZ ISO 6750 Földmunkagépek üzemeltetési és karbantartási kézikönyveinek alakja és tartalma
MSZ ISO 7296-1 Daruk vezérlőelemeinek grafikus jelképei. Általános előírások
MSZ ISO 7752-1 Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 1. Rész: Általános
elvek
MSZ ISO 7752-2 Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 2. Rész: az önjáró
gémes darukra előírt alapelrendezés és követelmények
MSZ ISO 7752-3 Daruk. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 3. Rész: Toronydaruk
MSZ ISO 7752-4 Daruk. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 4. Rész: Gémes daruk
MSZ ISO 7752-5 Emelő-berendezések. Vezérlőszervek. Elrendezés és jellemzők 5. Rész: futódaruk
és bakdaruk
MSZ ISO 8566-1 Daruk vezérlőfülkéi. Általános előírások
MSZ ISO 8566-2 Daruk vezérlőfülkéi. Toronydaruk
MSZ ISO 8566-5 Daruk vezérlőfülkéi. Futódaruk és bakdaruk
MSZ ISO 9377-1 Daruk szállítási adatai. Általános előírások
27
MSZ ISO 9377-4 Daruk szállítási adatai. Gémes daruk

MSZ ISO 9374-5 Daruk szállítási adatai. Futódaruk és bakdaruk
MSZ ISO 9928-1 Daruk. Daruvezetői kézikönyv 1. Rész: Általános követelmények
MSZ EN ISO
MSZ EN ISO 445:2000 Rakodólapok anyagmozgatáshoz. Fogalom-meghatározások.
MSZ EN ISO 780:2000 Csomagolás. Árukezelési jelképek.
MSZ EN ISO 3457:2003 Földmunkagépek. Védőburkolatok. Fogalom-meghatározások és követelmények
MSZ EN ISO 6683:2005 Földmunkagépek. Rögzítőövek és a rögzítőövek bekötési pontjai. Követelmények
és vizsgálatok
MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 1. rész:
Fogalommeghatározások, módszertan
MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 2. rész: Műszaki
alapelvek
MSZ EN ISO 13850:2007 Gépek biztonsága. Vészleállítás. A kialakítás elvei
MSZ EN ISO 16104:2003 Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Vizsgálati módszerek
MSZ
MSZ 54:1981 Kézi mozgatású, karos-láncos emelő
MSZ Munkavédelem. Termelő berendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és
63-1 alaki követelményei. Általános követelmények
63-2 alaki követelményei. Munkavédelmi minőségtanúsítás
63-3 alaki követelmények. Munkavédelmi minősítés
63-4 alaki követelmények. Üzembe helyezés
63-5 alaki követelmények. Időszakos biztonsági felülvizsgálat
MSZ 73:1981 Termelő berendezések elhelyezésének biztonsági követelményei
MSZ 1600-16 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú
villamos berendezések számára. Helyhezkötött akkumulátorok telepítése,
akkumulátorhelyiségek és –töltőállomások létesítése
MSZ 2142:2002 Gépjárművek javításához alkalmazott munkaállványok biztonságtechnikai
követelményei
MSZ 4850 Daruk villamos berendezéseinek általános műszaki követelményei és vizsgálata
MSZ 4852 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése
MSZ 6701-1 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Teherfelvevő eszközök
MSZ 6701-2 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Emelőeszközök és emelőszerkezetek
MSZ 6701-7 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Futómacskák
MSZ 6701-9 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Felvonók
MSZ 6701-11 Anyagmozgató berendezések elnevezése. Villamos emelődob
MSZ 6706:1980 Kézi hajtású láncos emelő
MSZ 6708:1980 Kézi hajtású láncos emelő vizsgálata
MSZ 6726-1 Emelőgépek vizsgálata. Általános előírások
MSZ 6726-3 Emelőgépek vizsgálata. Raktári felrakódaru
MSZ 6726-4 Emelőgépek vizsgálata. Hidraulikus berendezések
MSZ 6728 Emelkedőházas fogasrudas emelő
MSZ 7191-1 Toronydarupályák. Általános műszaki előírások
MSZ 9707:1980 Daruhorog műszaki követelményei és vizsgálata
MSZ 9114:2003 Felvonók létesítése. Teherfelvonók műszaki követelményei
MSZ 9710 Európai sík, fa csererakodólap műszaki követelményei
MSZ 9721-1 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények
MSZ 9721-2 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk
MSZ 9721-3 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Járműdaruk
MSZ 9721-5 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Körülkerített emelőterű emelő-berendezés
MSZ 9725 Darukönyv
MSZ 9729 Függeszték acélsodronykötélből
28
MSZ 9745-3 Darusodronykötelek, kötélkorongok és -dobok. Kötélcsere szükségességének

meghatározása
MSZ 9846-1 Sodronykötélvég ékes-hüvelyes rögzítése. Szerkezeti és szerelési követelmények
MSZ 9749 Daruk acélszerkezetének tervezése. Műszaki követelmények
MSZ 9750 Daruk gépészeti egységeinek üzemi csoportszáma
MSZ 12433-1 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Általános előírások
MSZ 12433-7 Emelőgépek fő műszaki jellemzői. Felrakódaru
MSZ 12669 Hidraulikus berendezések biztonsági követelményei
MSZ 12683 Hidraulikus elemek biztonsági követelményei
MSZ 12717 Pneumatikus elemek biztonsági követelményei
MSZ 12718 Pneumatikus berendezések biztonsági követelményei
MSZ 12854:1979 Daruk veszélyes részeinek színjelölése
MSZ 12855:1979 Daruellensúly és központi nehezék műszaki követelményei
MSZ 12856:1979 Darujárda, -pódium, -lépcső és létra biztonságtechnikai követelményei
MSZ 12857:1979 Darusodronykötél, kötéldob és –korong, lánc és lánckerék biztonságtechnikai
követelményei
MSZ 12858:1979 Tartóköteles daru biztonságtechnikai követelményei
MSZ 12859:1979 Konténerdaru biztonságtechnikai követelményei
MSZ 12860:1979 Daruk általános biztonságtechnikai követelményei
MSZ 12861:1979 Darugyártás és -szerelés ellenőrzése
MSZ 12862:1980 Teherfelvevő eszközök biztonságtechnikai követelményei
MSZ 12895-1:1978 Raktározás. Raktározási folyamat fogalom-meghatározásai
MSZ 12895-2:1978 Raktározás. Gépek és eszközök fogalom-meghatározásai
MSZ 12895-3:1977 Raktározás. Raktári állványok fogalom-meghatározásai
MSZ 13263-1:1983 Tárolóállványok és tárolóállvány-rendszerek. A tervezés és létesítésének és
általános követelményei
MSZ 16225 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata
MSZ 16226 Gépi hajtású targoncák kísérő dokumentációja
MSZ 17066 Biztonsági szín- és alakjelek
MSZ 17303 Munkavédelem. Termelő berendezések kezelőfülkéinek általános biztonsági
követelményei
MSZ 17305 Munkavédelem. Anyagmozgatási munkák általános biztonsági követelményei
MSZ 17307 Munkavédelem. Termelő berendezések üléseinek csoportosítása és általános
követelményei
MSZ 17308 Munkavédelem. Termelő berendezések távolsági védőberendezéseinek általános
követelményei
MSZ 17311 Munkavédelem. Termelő berendezések kétkezes vezérlőberendezéseinek általános
követelményei
MSZ 19170-1 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai.
Daruk
MSZ 19170-2:1986 Emelőgépek tervezésének és létesítésének általános biztonságtechnikai előírásai.
Hidraulikus berendezések
Villamos emelődob
Felrakógépek
Körülkerített emelőterű emelő-berendezés
Sodronykötelek, kötéldobok és kötélkorongok főméretének megválasztása
Hajtások
Felrakódaru és felrakógép biztonsági távolságai
Daruk biztonsági távolságai
MSZ 19171-1 Emelőgépek biztonsági berendezései. Fékek
MSZ 19174 Daru-túlterhelésgátló műszaki követelményei
29
MSZ 19175-2 Emelőgépek gépkönyve. Darugépkönyv

MSZ 19175-3 Emelőgépek gépkönyve. Villamos emelődob gépkönyve
MSZ 19175-4 Emelőgépek gépkönyve. Felrakógép gépkönyve
MSZ 19183-1 Villamos emelődob biztonságtechnikai előírásai. Általános követelmények
MSZ 19183-2 Villamos emelődob biztonságtechnikai előírásai. Robbanásbiztos villamos
emelődob
MSZ 22049:1992 Akkumulátortöltők biztonsági követelményei és vizsgálatai
MSZ-04
MSZ-04-91:1988 Építkezési személy-teheremelő berendezések. Létesítés, telepítés, üzemeltetés
MSZ-04-93:1990 Személyemre ideiglenesen felhasználható emelő-berendezések biztonságtechnikai
kiegészítő követelményei
MSZ-04-963-1 Munkavédelem. Építőipari gépek. Biztonságtechnikai követelmények
MSZ-04-963-2 Munkavédelem. Építőipari gépek. Kiegészítő biztonságtechnikai követelmények
MSZ-04-965:1984 Munkavédelem. Építőipari gépek telepítési követelményei
MSZ-05
MSZ-05-45.7350:1990 Daruk (csupasz) munkavezetékeinek létesítési előírásai
MSZ-05-46.2001:1977 Előírások akkumulátorok üzemére
MSZ-05-46.2201:1984 Lúgos, nyitott nikkel-kadmium akkumulátor. Általános követelmények és
vizsgálatok
MSZ-05-46.2205:1989 Ipari akkumulátortöltők és gépjárműindítók. Követelmények és vizsgálatok
MSZ-05-50.8102:1986 Kézi hidraulikus járműemelők
MSZ-05-50.8109:1988 Motorkiemelő berendezés. Követelmények. Vizsgálat. Minősítés
MSZ-05-50.8201:1983 Gépjármű szerviz- és garázsberendezések. Porlasztó vizsgáló készülékek.
Követelmények. Típusvizsgálat. Minősítés
MSZ-05-70.0402:1975 Hegesztett portál- és úszódaru-szerkezetek megengedett alak- ill. helyzeteltérései
MSZ-05-86.0804:1989 Homlokrakodók típusai és jellemzők
MSZ-05-97.0501:1981 Függőkonvejorok biztonságtechnikai követelményei
MSZ-07
MSZ-07-4014:1988 Gépjárművek hidraulikus krokodilemelőinek biztonságtechnikai követelményei
MSZ-07-4015:1991 Közúti járművek aknaperem-emelőinek biztonságtechnikai követelményei és
vizsgálata
ME-07-4028:1994 Gépjárműemelők biztonságtechnikai követelményei
MSZ-07-4050:1991 Közúti jármű szerelőaknák, emelt járműállások létesítési és biztonsági
követelményei
MSZ-07-4446:1991 Gépjármű emelők időszakos vizsgálata
ME-07-4452.1994 Gépjárművek javításánál alkalmazott munkaállványok biztonságtechnikai
követelményei
ME-07-4453:1994 Közúti járműveknél alkalmazott tartóbak, tuskó biztonságtechnikai követelményei
30
Fogalom-meghatározások
Ajtóérintkező: az ajtók (pl. akna, fülke, vészkijárati ajtó) nyitott vagy csukott helyzetét ellenőrző biztonsági
érintkező.
Ajtózóna: az a megengedett szint tartomány, amelyben az álló fülke padlószintje az állomásszint alatt, illetve
felett lehet úgy, hogy közben az aknaajtó reteszelése nyitott állapotban van.
Aknaajtó: a pályába akaratlan belépést megakadályozó nyílászáró szerkezet.
Aknaajtó biztonsági retesz: az aknaajtó kinyitását mechanikusan megakadályozó szerkezet, melyet a fülke
működtet.
Aknabevezető: az aknaajtó és a hozzá tartozó előtér, amelyen keresztül az anyagok vagy személyek a fülkébe
kerülnek.
Aknába lépés veszélye: akkor áll fenn, ha a nyílászáró szerkezet mérete és helyzete ezt lehetővé teszi és a fülke
nem áll a nyitható állapotú aknaajtó mögött.
Alacsony emelésű portál-emelőtargonca: olyan emelőtargonca, amelynek a támaszai és az emelőszerkezete
emeléskor és mozgatáskor közrefogják a terhet.
Alacsony emelésű targonca: a terhet csak a szállításához szükséges magasságra emelő, rakfelületes vagy villás
targonca.
Alakzáróan kikötött függesztőszerkezet: a stabilitást alakzáró kikötéssel biztosító szerkezet.
Alakzáró hajtás: olyan hajtás, amely a hajtóelemek között a megcsúszást kizárja.
Alap: a rögzítési pontokat és a forgó torony csapágyazását tartalmazó vázszerkezet.
Alapasztal: a munkahíd azon része, amelyet az elsődleges szerkezeti egységék felhasználásával hoznak létre.
Alaphelyzet6: Az a helyzet, amelyben a munkapódiumba való be- és kiszállás lehetséges.
Alaphelyzet: a teherfelvevő szerkezet alsó véghelyzete.
Alapkeret: a teheremelő legalsó része, amelyre a többi egységet felszerelik.
Alapkeret: az OKMÁ-nak az a része, amely az oszlopot és az emelőegységet támasztja alá.
Alváz: az OKMÁ-nak az a része, amely az oszlopot és az emelőegységet mozgatja és alátámasztja.
Alváz: Az MMÁ alapja. Lehet vontatott, tolt, önjáró stb.
Asztaltoldat: A munkahíd kiegészítő része, amelyet a másodlagos szerkezeti alkatrészekből alakítanak ki, és
amelynek megtámasztása és elhelyezése az alapasztaltól függ. Az alapasztal bővítésére használják, általában a
hossztengely irányában. A munkafelület igényeihez igazodva szabálytalan alakot is felvehet. Ezekkel az
alapasztal feletti és alatti szintek bővíthetők.
Autódaru: közúton és építési területen való közlekedésre alkalmas felszerelésű önjáró daru (például terepjáró
daru, járműdaru).
Automatikus fék: olyan fékberendezés, amely alaphelyzetben zár, és csak energia hatására old. A működést
emellett automatikusan kiváltja az emelő kezelőelemeinek elengedése, és az energiaellátás megszakadása.
Automatikus fék: az a fék, amely üzemszerű körülmények között zárt helyzetben van és csak a hajtás
működtetésekor old. Automatikusan működésbe lép az emelő vezérlésének megszakítása, valamint az
energiaellátás megszűnése esetén is.
Automatikus rögzítőberendezés: a terhelt szintkülönbség-kiegyenlítő nem kívánt és veszélyes süllyedését
automatikusan megakadályozó berendezés.
Automatikus vezérlésű ajtó: a targonca közeledésével működésbe hozható, gépi működtetésű ajtó.
Automatikus visszatérés: a szintkülönbség-kiegyenlítő nyugalmi helyzetbe való, kezelői parancs nélküli
visszatérése.
Állandó függesztőszerkezet: olyan szerkezet, amelyet a munkahíd felfüggesztése előtt felépítenek és
rögzítenek.
Állandó magasságú oszlopszerkezet: olyan oszlopszerkezet, amelynek magassága állandó és nem módosítható
további egységek csatlakoztatásával sem.
Állandó telepítésű, függesztett rendszerű munkahíd (BMU): a BMU egy meghatározott épületre vagy
építményre állandó jelleggel telepített SAE. A BMU függesztőszerkezetből és erre függesztett személytartó
eszközből áll. A függesztőszerkezet általában csörlővel felszerelt, a tetőn elhelyezett síneken vagy erre alkalmas
felületen (például betonpályán) futó kocsi. Ez lehet egysínű pályás rendszerű haladókocsi vagy más
függesztőszerkezet, például rögzített gém, amely az építményen van rögzítve és az erre függeszthető munkahíd,
amelyet a BMU elemeiként kell értelmezni. (Az építményre szerelt BMU-nak legyen kezelője, aki a berendezés
vizsgálatát, tisztítását és karbantartását végzi. A műveletek végzésére a munkahíd alatt szabadon hozzáférhető
helyet kell biztosítani.)
Állékonyság: a targoncának az a tulajdonsága, hogy a használat közben fellépő statikus vagy dinamikus erők
hatásainak felborulás nélkül ellenáll.
Állékonyság: A személytartóval üzemelő emelő-berendezés felborulás elleni biztonsága.
6
Az alaphelyzet és a szállítási helyzet lehet azonos.
31
Állékonyság: a gépnek az a tulajdonsága, hogy egyensúlyi kerete biztos, nem borul fel, illetve nem billen meg
veszélyes mértékben sem használat közben, sem üzemen kívüli állapotban (azaz a gépre ható erők - a nehézségi
erőt is beleértve - eredője az alátámasztási felületet a billenőéleken belül döfi át).
Állványos hidraulikus emelő: a teher vagy a járművek részleges emelésére való, a talajon szabadon mozgatható
hidraulikus emelő.
Általános emelési célú acélsodronykötél-függeszték: egy vagy több külön ágból vagy egy végetelenített
függesztékből álló, különféle emelési műveletekre, és nem adott emelési alkalmazásra való összeállítás.
Átfolyástól függő zárószelep: olyan szelep, amely lezárja az áramlást, ha a nyomásesés meghaladja a beállított
értéket.
Áthelyezés: az OKMÁ vízszintes mozgatása, átállása az egyik munkaállásból a másikba.
Áthelyezési és szállítási reteszelések: az OKMÁ minden tervezett kialakítása a veszélyes áthelyezés vagy
szállítás megelőzésére.
Áthelyezési feltételek: adott munkahelyen az OKMÁ szerkezeti elrendezése a helyváltoztató mozgatás során, és
az időjárásra, a személyekre vagy az anyagokra vonatkozó minden egyéb korlátozás.
Áthelyezhető kerítés: ideiglenesen felállított kerítés.
Áthelyezőszerkezet: olyan berendezés, amely a raktári felrakógépet az egyik állványfolyosóból a másik
állványfolyosóba vagy a javítópályára helyezi át. Ez nem beépített része a raktári felrakógépnek.
Átmenőszem: hegesztett láncszem, amely a szemes láncot közvetlenül vagy kiegészítőszem közbeiktatásával a
felfüggesztő- vagy a kötözőelemmel összekapcsolja vagy láncfüggeszték-koszorú esetén annak két végét
összeköti.
Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan
áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz.
Bejelentett szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által külön jogszabály
szerint a gépek és biztonsági berendezések vizsgálatára, ellenőrzésére és tanúsítására kijelölt, a 2006/42/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint bejelentett szervezet.
Berakás: a teher kezelése az emeléssel együtt és elhelyezése egy tárolórendszerben lévő állványra vagy polcra.
Billentéshatároló: berendezés a gém, a felsőgém, az „A-tartó” vagy az oszlop emelésének vagy süllyesztésének
az előírt határokon túli megakadályozására.
Billenésjelző berendezés: az a berendezés, amely felismeri, hogy a munkahíd hosszirányú lejtése a megadott
szöget túllépi.
Billenőél: forgáspont vagy vonal a stabilizálónyomaték/billentőnyomaték számításakor.
Billenőnyomaték része: a függesztőszerkezet azon része, amelyet az építmény homlokzaton kívüli oldalán
vesznek számításba.
Billentés: a gém vízszintes tengely körüli elfordulása a munkahíd állítására.
Billentés: bármilyen szögben való mozgatás az emelőlap munkahelyzetében való függőleges síkban való
állítására.
Billentőnyomaték: a teherbírás és a hozzá tartozó jellemző kinyúlás szorzata.
Biztonsági berendezés: amelyet biztonsági feladat ellátása érdekében önállóan hoznak forgalomba, és amelynek
hibája vagy hibás működése személyek biztonságát vagy egészségét veszélyeztetheti, és amely nem
szükséges a gép működéséhez, vagy amelyet általános alkatrészekkel pótolni lehet.
Biztonsági berendezés: olyan berendezés, amely vészhelyzetben, például tartókötél-szakadás vagy emelőmű-
meghibásodás esetén a munkahíd le irányú mozgását leállítja.
Biztonsági fék: olyan fék, ami közvetlenül a dobra, a hajtótárcsára vagy a hajtótengelyre hat, és a munkahíd
lefelé irányuló mozgását megállítja.
Biztonsági fogókészülék: sebességtúllépéskor a munkahíd megállítására és az oszlopszerkezethez való
rögzítéséhez szükséges mechanikus készülék.
Biztonsági irányváltó: a gyalogkíséretű targonca rúdjának végére helyezett szerkezet, amely ha megérinti vagy
megközelíti a kezelőt (vagy az akadályt), megváltoztatja a haladás irányát.
Biztonsági kapcsoló (ülés vagy pedál): a hajtómotor energiaellátását megszakító kapcsoló (néha a féket is
működteti) azután, hogy megszűnik a kezelő által a kapcsoló működtetőelemére kifejtett nyomás; ez lehet a
kezelőt szállító targonca ülése vagy pedálja, illetve a gyalogkíséretű targonca rúdja.
Biztonsági kapcsoló: olyan kapcsoló, amelyben a nyitóérintkezők közvetlenül a működtető-mechanizmushoz
csatlakoznak rugók vagy hajlékony elemek nélkül. Az érintkezők meghatározott teljes nyitását a kapcsológyártó
által közölt erő használatával, a működtetőmechanizmus szándékolt irányú működtetésével kell elérni.
Biztonsági kötél: olyan acélsodrony kötél, amelyet egy fogókészülékkel együtt szereltek be, de üzemszerűleg
terhet nem visel.
Biztonsági tényező (acélsodrony köteleknél): az acélsodrony kötél szavatolt szakítóereje és a kötelet terhelő
legnagyobb statikus terhelés közötti arány.
Biztonsági távolság: a teheremelő bármely mozgó része és valamennyi megközelíthető hely közötti legkisebb
távolság.
32
Biztonsági véghelyzet-kapcsoló: a fülke alsó vagy felső üzemi véghelyzetkapcsolójának meghibásodása esetén
működésbe lépő főáramkörű kapcsoló.
Biztonsági zár: a targonca mozgását megakadályozó, kulccsal vagy más módon működtetett kapcsoló, amely a
felügyelet nélkül hagyott targonca esetén a kezelőnél marad.
Biztonságtechnikailag fontos alkatrész az az alkatrész, illetve szerelési egység (fődarab), amelynek
meghibásodása balesetet, illetve egészségi károsodást okozhat. ((Biztonságtechnikailag fontos alkatrésznek kell
tekinteni azt, amelyet szabvány, jogszabály vagy az üzemeltetési dokumentáció megnevez.)
Borítás: szövött cső vagy szőtt hevederből kialakított cső, amely a mag teljes hossza mentén helyezkedik el és
azt magban foglalja.
Csápkar: az egyik végén közvetlenül vagy közvetve az emelőszerkezethez csatlakozó teherfelvevő szerkezet,
amely a másik végén tartja a terhet. A csápkarokat rendszerint a kétoszlopos emelőkön alkalmazzák.
Cserélhető berendezés: olyan eszköz, amelyet egy emelőgép üzembe helyezését követően a kezelő maga szerel
fel az emelőgépre, hogy annak működését megváltoztassa, vagy egy új működési funkcióval lássa el.
Csuklós ajtó: csuklóra függesztett hajlékony ajtó.
Csuklós, áthidaló munkahíd: hosszú, több egymáshoz csuklósan csatlakozó tagból álló munkahíd legalább 2
kikötési ponttal, a tartókötelekben fellépő húzóerők egyenletes elosztása érdekében.
Csuklós mozgás: a gémtagok mozgása egy csuklós csatlakozás csapja körül.
Csuklós toldat: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a része, amely a rakodóhídplatóhoz csuklósan kapcsolódik
és üzemi helyzetben a járművön, támaszkodik.
Daru: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására
alkalmas.
Daru: horgon vagy más teherfelvevő szerkezeten függesztett terhek ismétlődő emelésére és mozgatására való
gép, ami a rá vonatkozó tervdokumentáció alapján készülhet egyedi vagy sorozatgyártással, vagy előre gyártott
elemekből összeállítva. (A felfüggesztésbe beletartozhatnak a teher lengésének, forgásának stb.
megakadályozására való kiegészítő szerelvények is.)
Daru: a horogra vagy egyéb teherfelvevő eszközre felfüggesztett teher szakaszos üzemű emelésére vagy
szakaszos üzemű emelésére és mozgatására való gép, ami egyedi tervek alapján vagy sorozatban készül, vagy
előre gyártott részegységekből áll. (A „felfüggesztett” kifejezés a teher lengését, forgását stb. megakadályozó
járulékos eszközt is magába foglalhatja.)
Darualap: rögzített alap a daru felszereléséhez szükséges csatlakozópontokkal.
Darukezelő: aki a darut jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták.
Darukezelő-fülke: a daru által végzett tehermozgatás vezérlésére való fülke.
Daruvezető-fülke: a daru munkahelyek közötti (például közúti) közlekedésének irányítására való fülke.
Daruvízszintjelző: a daru vízszintes helyzetét jelző szerkezet.
Dinamikus állékonyság: a mozgó targoncának a haladás és/vagy teherkezelés közben fellépő erőhatás okozta
felborulással szembeni ellenálló képessége.
Dinamikus nyomás: a hidraulikus rendszer egy elemében, vagy a hidraulikus rendszer egy részében a teher
mozgatása közben ható dinamikus erőkből származó nyomás.
Dinamikus vizsgálat: olyan vizsgálat, amikor a SAE összes szerkezeti elemét, a WLL legnagyobb üzemi
terheléssel működtetik. A vizsgálatkor a SAE dinamikus viselkedését veszik figyelembe annak vizsgálata
érdekében, hogy a SAE és valamennyi biztonsági berendezése rendeltetésszerűen működnek-e.
Dobos emelőmű: emelőmű olyan kötéldobbal, amelyre a tartókötél egy vagy több rétegben felcsévélhető.
D tömegközéppont-távolság: az oldalrakodó targoncákhoz a gyártó határozza meg.
Egyköteles tartórendszer: e kialakítás esetén két acélsodrony kötelet függesztenek fel azonos felfüggesztési
pontra. Egyik a tartókötél, másik a biztonsági kötél.
Egy ponton függesztett munkahíd: olyan munkahíd, amelyen csak 1 kikötési pont van.
Egysínű pálya: rendszerint az építményen körülfutó, és annak tetősíkja mentén elhelyezett állandó telepítésű
sín, amely a haladókocsit tartja és vezeti.
Elfordítás (oszlop vagy szerkezet): az emelőszerkezet vagy a tehertartó egység függőleges tengely körüli
elfordítása a homlokhelyzet oldalhelyzetre változtatására és viszont.
Elfordulásjelző: a gépkezelő részére az adott üzemmódhoz tartozó aktuális elfordulást jelző szerkezet.
Elfordulásitartomány jelző: a gépkezelő részére az adott üzemmódhoz tartozó megengedett elfordulási
tartományt jelző szerkezet.
EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT)
letelepedett meghatalmazott képviselője írásbeli nyilatkozata arról, hogy a gép vagy a külön forgalmazott
biztonsági berendezés megfelel a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak.
EK-típusvizsgálati tanúsítvány: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép
típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel.
Elforduláshatároló: berendezés annak megakadályozására, hogy az elfordulás túllépje az előírt határokat.
33
Elhelyezéssel létrehozott biztonság (emelőasztalnál): az az állapot, amelyben az asztal vagy az asztalnak egy
része védve van a behatolás ellen azért, hogy elhárítsák a személyek vagy tárgyak veszélyeztetését.
Ellenőrzővizsgálat: a láncfüggeszték szemrevételezéses ellenőrzése annak megállápítására, hogy van e rajta a
használatra való alkalmasságot befolyásoló sérülés vagy károsodás.
Ellensúly: a függesztöszerkezeten rögzített tömeg, amely ellensúlyozza a billentőnyomatékot.
Ellensúlyt függesztő tartó: olyan tartó, amely a stabilitást biztosító ellensúlyokat hordozza.
Ellensúlyos emelőtargonca: villás (amely más eszközre is cserélhető) rakodó emelőtargonca, amelyen az első
kerekekhez viszonyítva külpontos terhet - raklapon vagy anélkül - a targonca tömege egyensúlyozza ki.
Ellentartó görgő: a fogasléc és a hajtó fogaskerék közötti kapcsolódási erők felvételére való görgő.
Előírt üzemi feltételek: az állékonyság igazolására szabvány szerinti feltételek érvényesek. Azokra a
targoncákra, amelyeknél nem szükséges az állékonyság igazolása, a következő feltételek érvényesek:
a) üzemelés (haladás és emelés) lényegében teherviselő, vízszintes, sík, burkolt felületű talajon,
b) üzemeléskor a teher tömegközéppontja kb. a targonca hosszanti középsíkjában legyen,
c) haladáskor az emelőoszlop vagy a villák hátra vannak döntve (ha lehetséges) és a teher (a haladáskor)
legalsó helyzetben van.
(A talajminőség függ a targonca típusától, pl. egy tolóoszlopos targonca keskeny, tömör gumiabroncsokkal
simább és egyenesebb talajfelületet igényel, mint egy nagyobb, légtömlős abroncsú ellensúlyos targonca. A
targonca típusától függően a kezelési utasításban meg kell adni a talajfelület minőségével kapcsolatos
követelményeket.)
Emelés: Minden olyan művelet, amely a munkapódiumot magasabb szintre mozgatja.
Emeléshatároló: berendezés a teherfelvevő eszköz emelés közbeni, a darurészekhez való akaratlan ütközésének
elkerülésére vagy annak megelőzésére, hogy a teherfelvevő eszköz az emelés előírt felső határán túlhaladjon.
Emelhető kezelőhelyes targonca: a rakodás érdekében a kezelőhelyet a teherrel együtt emelő rakodótargonca.
Emelési ciklus (csak ellenőrzés esetén): kis távolságon való, függőleges irányú emelésből és leengedésből álló
műveletsor, miközben
- a sodronykötél a hajtótárcsás emelőmű valamennyi kötélvezető elemén, - beleértve a kötélterelő
korongokat és a kötélsoroló rendszert - fut, vagy
- a sodronykötél négy menetet tesz meg a kötéldobon és a hozzá tartozó kötélterelő korongokon.
Emelési magasság: a legmagasabb és a legalacsonyabb munkahelyzet közötti azon függőleges távolság, amelyre
az emelőasztalt tervezték.
Emelés (munkahídnál): minden olyan művelet, amely a munkahidat magasabb szintre juttatja.
Emelést irányító: Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges
körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató - megbízott.
Emelőasztal: a teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós
mechanizmusokkal biztosító emelő-berendezés.
Emelőasztal: teljes emelőmozgása közben (pl. saját mechanizmusával) megvezetett teherhordó rakfelületű
teheremelő berendezés.
Emlőberendezés kezelő: aki az emelő-berendezést jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták.
Emlőberendezés szerelő: aki a rendszeresen átszerelhető emelő-berendezések le- és felszerelésére jogosult, és
erre a feladatra megbízták.
Emelőelem: az az eszköz, amely a hajtóerőt átadja a teherfelvevő szerkezetre. Az emelőelemek tartalmazzák a
hidraulikus és pneumatikus munkahengereket, a csavarorsó- és -anyarendszert, valamint az összes hajlékony
vonóelemet, úgymint az acélsodrony köteleket és láncokat.
Emelő hátfal: kerekes járműre vagy járműbe szerelhető, a jármű rakodására és/vagy lerakodására használt
emelőszerkezet. A szerkezet lényeges részei az emelőlap, a mozgatószerkezet, a tartóelemek és egy vagy több
vezérlőhely.
Emelőlap függőleges elmozdulási távolsága: Az emelőlap legalacsonyabb és tegmagasabb helyzete közötti
távolság, ha az emelőlap-felület vízszintes. (Az elmozdulás távolsága más fogalom mint a magasság.)
Emelőlap-hosszúság: az emelőlapnak a járművel szomszédos oldalára merőleges mérete.
Emelőlap-szélesség: az emelőlapnak a járművel szomszédos oldalával párhuzamos mérete.
Emelőláb: egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelő-berendezéseket vagy annak
vonó elemét terelő szerkezetet hordoz.
Emelőtányér: a teherfelvevő szerkezet része, pl. a teherhordókaros, kétoszlopos emelőkön, amely közvetlenül
érintkezik a járművel, és amelynek meghatározott helyzete van a teherfelvevő szerkezeten.
Emeléshatároló: a tehertartó elem daruszerkezethez való ütközését, vagy bármely megadott felső határon túli
emelését megakadályozó szerkezet. Tartalmazhat bármely más kialakítású határolást az emelés
megakadályozására.
Emelőgép: emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés,
ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az
érkezési helyére továbbítja.
34
Emelőgép: eredeti felhasználási céljának megfelelően teheremelésre tervezett emelőgép (toronydaru, autódaru,
futódaru, rakodódaru, targonca, csörlő).
Emelőgép gyártó: (szavatos) az, aki
- az emelőgép tartószerkezetét vagy önálló részegységét (emelőcsörlő, futómacska stb.) gyártja;
- az emelőgépet összeszereli és átadja az üzemben tartónak vagy a forgalmazónak;
- az emelőgép villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezését összeszereli;
- olyan jellegű átalakítást végez, amely az emelőgép tartószerkezetének, önálló részegységének,
villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezésének biztonságát érintő módosításával jár
együtt.
Emelőgép karbantartó: Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal
megbízott.
Emelőgép kezelő: Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták.
Emelőgép szakértő: Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői
engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult.
Emelőgép szerelő: Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra
megbízták.
Emelőgép ügyintéző: Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép
üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel.
Emelőgép vizsgáló: Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult.
Emelőszerkezet: a teher emelésére, süllyesztésére vagy mozgatására való eszköz.
Emelőtargonca: a teher rakodására, emelésére és szállítására való targonca.
Emelőtányér: az emelőnek a teher alátámasztására való része.
Építési személy-, teheremelő: személy emelésére is alkalmas építési teheremelő.
Építkezési személy-teheremelő berendezés: az épületek, épületszerkezetek és egyéb létesítmények építésekor,
szerelésekor, javításakor és karbantartásakor a személyek és terhek munkaszintre való fel- és visszaszállítására
készített, a pálya teljes hosszában megvezetett ideiglenes, vagy végleges telepítésű berendezés.
Építési teheremelő: építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevő eszközű emelő-berendezés.
Építkezési teheremelő: rakodótéri szinteket kiszolgáló ideiglenes emelőgép építési helyszíneken és műszaki
létesítményeken megvezetett rakfelülettel, kosárral vagy más teherfelvevő eszközzel.
Farakodó daru: a feldolgozatlan fa (például rönk, gally) fel- és lerakására tervezett, gyártott, és markolóval
felszerelt, felső ülésből vagy fülkéből vezérelt rakodódaru.
Felállítási művelet: a daru azon műveletei, amelyek előkészítik a darut a teher emelésére.
Feljogosított személy: olyan személy, akinek az OKMÁ-t illetően olyan gyakorlati és elméleti ismerete,
valamint tapasztalata van, amely az OKMÁ rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges.
Felrakógép: raktári, polcrendszert kiszolgáló emelő-berendezés.
Felső kezelőhely: a talajszint felett lévő kezelőhely, például a rakodódaru tomyához erősített felsőülés, vagy a
rakodódaru alváza fölött elhelyezett pódium.
Felső ülés: a toronyhoz kapcsolt kezelőhely, amely a daruval együtt forog.
Felszerelő: Az emelő hátfalnak a járműre való szerelését és üzembe helyezését végző személy vagy cég.
Fék: a teher megfogására és megtartására való eszköz a hajtóenergia megszűnésekor.
Fogasléc: a fülkét függesztő és esetleg megvezető szerkezeti elem, amelyen a kúszó-hajtómű kapaszkodik.
Fogasléces és fogaskerekes teheremelő: olyan teheremelő, amit fogasléc-fogaskerék együttes mozgat.
Fogókészülék: az a készülék, amely a teherfelvevő szerkezetet az emelőelem meghibásodása esetén megtartja.
Fogókészülék: olyan szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a leirányú sebességtúllépés vagy a
függesztőrendszer meghibásodása esetén a fülkét vagy az ellensúlyt megállítsa és a vezetősínhez vagy a
pályához rögzítse.
Fogókészülék: olyan berendezés, ami közvetlenül két sodronykötélre hat és a munkahidat automatikusan
megállítja és megtartja
Folyamatos figyelmeztetés: olyan figyelmeztetés, amely látható villogó vagy folytonos fény, illetve hallható
szaggatott vagy folytonos hang, és ami addig tart, amíg a jelzést kiváltó állapot fennáll.
Fordítás: A munkapódium függőleges tengely körüli körmozgása.
Forgalomba hozatal: a gép, vagy részben kész gép első alkalommal történő hozzáférhetővé tétele az EGT-én
belüli forgalmazás, vagy használat céljából, akár visszterhesen, akár ingyenesen, és az alkalmazott eladási
technikáktól függetlenül.
Forgatás: a torony és a gémrendszer függőleges tengely körü1i forgó mozgása.
Forgatás: Az emelőszerkezet függőleges tengely körüli körmozgása.
Forgatáshatároló: az adott határon túli elfordulást megakadályozó berendezés.
Fő nyomáshatároló szelep: a daru hidraulikus rendszeréhez csatlakoztatott nyomást korlátozó szelep.
Futómacska: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével megemelt teher síkbeli
mozgatására alkalmas.
35
Függesztett szalagajtó: hajlékony elemekből álló ajtó, amely a felső ajtókeretre (vagy gerendára) van
felfüggesztve.
Függeszték: szemes láncból, acélsodrony kötélből vagy textilhevederből, függesztő- és rögzítőelemekből
készült, amely lehetővé teszi a terhek felfüggesztését a daruhorogra vagy más emelőberendezés horgára.
Függeszték teherbírása (WLL): az a legnagyobb tömeg, amelyet a függesztéknek üzemszerűen meg kell
tartania.
Függesztési pont: a függesztőszerkezet azon pontja, amelyre a tartókötelet, biztonsági kötelet, kötélkorongot
vagy emelőművet egymástól függetlenül felfüggesztik.
Függesztő rendszer: az a szerkezet, amely biztosítja a fülke, illetve az ellensúly felfüggesztését, tartását.
Függesztőszerkezet: A berendezés azon része (haladópálya nélkül), amelyre a munkahidat felfüggesztették.
Függesztőszerkezet körmozgása: a függesztőszerkezet függőleges tengely körüli mozgása.
Függőkábel: a fülkét, a vezérlő és egyéb villamos berendezésekkel összekötő hajlékony kábel.
Függőleges sebesség: az emelőlap függőleges elmozdulása osztva a távolság megtételéhez szükséges idővel.
Függő munkahíd: a berendezés azon része, amely a személyeket és tartozékokat tartja.
Függő munkaülés: egy személy számára alkalmas ülés, amelyen 1 kikötési pont van.
Fül: a varrott·hevederszövetrész végződése, ahol a hevederszövet végét 1800-kal visszahajtják és azt terhelhető
varrással a hevederszövethez rögzítik, ezzel hajlékony fület alakítva ki, vagy pedig kapcsolóelemet
csatlakoztatva.
Fülke: védelemmel ellátott zárt kezelőhely.
Fülke: azon zárt vagy részben zárt szerkezeti egység, mely a szállítandó személyeket és/vagy a terheket
befogadja.
Gém: a rakodódaru gémrendszerének szerkezeti eleme.
Gémdőlés-határoló (billentéshatároló): a gém és/vagy gémtoldat megadott határokon túli dőlését (billenését)
megakadályozó berendezés.
Gémhosszjelző: a gém tényleges hosszát mutató szerkezet.
Gémkinyúlás: a gém/gémrendszer/forgástengely és a teher felfüggesztési pontja közötti vízszintes távolság.
Gémkitolás-határoló: a gémhossz megadott határokon túli növelését megakadályozó berendezés.
Gémrendszer: a gémeket, a gémtoldatokat és a munkahengereket tartalmazó összetett rendszer.
Gép:
az olyan, nem közvetlenül emberi vagy állati erőt alkalmazó hajtási rendszerrel felszerelt vagy felszerelésre
szánt, összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, és
amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze,
az a) pontban meghatározott együttes, amelyből csak azok az elemek hiányoznak, amelyek a helyszínen való
összeszereléshez vagy az energia-, és meghajtó forráshoz való csatlakoztatáshoz szükségesek,
az a) és a b) pontban meghatározott együttes, amely akkor van beszerelésre kész és működőképes állapotban, ha
felszerelik szállítóeszközre, vagy beszerelik épületbe vagy építménybe,
az a), b) és c) pontokban meghatározott együttes, vagy részben kész gép, amelyeket ugyanazon cél elérése
érdekében olyan módon rendeznek el és vezérelnek, hogy egységes egészként működjenek,
kizárólag közvetlen emberi erővel hajtott, összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül
legalább egy mozog, és amelyeket teher emelésének céljából kapcsoltak össze.
Gémbillentés: a gém elfordulása a függesztőszerkezet körül.
Gémszerkezethez kapcsolt személytartó: oyan személytartó, amelyet az emelőberendezés gémfejére szerelten
lehet mozgatni.
Gémteleszkópozás: mozgatás a gémhossz növelésére vagy csökkentésére.
Gépi hajtású emelő: olyan emelő, amelynek hajtását nem izomerő hozza létre.
Gépi mozgatású járműemelő: olyan mozgatható járműemelő, amelyet nem izomerővel mozgatnak.
Gépi működtetésű ajtó: villamos, hidraulikus vagy pneumatikus energiával működtetett ajtó.
Gépi működtetésű járműemelő: olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet nem izomerővel
működtetik.
Gépsor: az egymást követő technológiai műveletek folytonos végzésére összeállított gépek együttműködő
termelő rendszere.
Gyalogkiséretű MMÁ: Olyan MMÁ, amelyen a gépi hajtású helyváltoztatás vezérlőelemei úgy vannak
elhelyezve, hogy azokat az MMÁ közelében gyalogló személy képes legyen kezelni.
Gyalogkíséretű targonca kormányrúddal:
a) Emelővillás targonca, magasemelésű villás targonca
b) Magasemelésű platós és fixplatós targonca
c) Ellensúlyos emelőtargonca
d) Vontató
e) Terpesztargonca, tolótargonca
36
Gyártó: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának k) pontja szerinti természetes vagy jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és szervezet, valamint ezek meghatalmazott
képviselője, aki vagy amely – saját neve vagy védjegye alatt, vagy saját használatára – gépet, vagy részben
kész gépet tervez, vagy gyárt, és felelős azért, hogy a gép, vagy részben kész gép megfeleljen az e
rendeletben a forgalomba hozatalra, és használatbavételre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Ilyen
személy hiányában gyártónak kell tekinteni bármely természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságot és szervezetet, aki, vagy amely a gépet, vagy a részben kész gépet forgalomba
hozza, üzembe helyezi.
Gyártó: aki az emelő hátfalat készíti.
Hajlékony ajtó: a targonca áthaladásakor a nyitást vagy az alakváltozást lehetővé tevő anyagból készült ajtó.
Hajlékony fül: a varrott hevederszövetrész végszemének olyan kialakítása, amely átfűzéssel lehetővé teszi a
szerelhető kapcsolóelemek csatlakoztatását vagy a daruhoroghoz, egyéb emelőgéphez vagy emelőeszközhöz.
Hajtás: az emelőmű erőforrása, például villamos, hidraulikus, pneumatikus motor és hidraulikus munkahenger.
Hajtás: a felvonó mozgatásához szükséges energia átalakítását, illetve módosítását végző berendezés.
Hajtás nélküli leengedés: kézi vezérlésű rendszer, amellyel a gépi hajtású munkahíd ellenőrzötten leengedhető.
Hajtómű: fordulatszámot és nyomatékot módosító szerkezet.
Hajtótárcsa: a hajtóerőt a függesztő kötélnek súrlódással átadó, hornyolt tárcsa.
Hajtótárcsás emelőmű: olyan elrendezés, amelynél a sodronykötél a hajtótárcsa és a sodronykötél közötti
súrlódás következtében előfeszítő erő nélkül mozog.
Haladás: Az alváz összes mozgása a munkapódiummal a szállítási helyzeten kívül.
Haladáshatároló: berendezés annak megakadályozására, hogy bármilyen mozgás a sínpályán vagy a darupályán
túllépje az előírt határokat. (A mozgás kifejezés egyaránt magában foglalja a „keresztirányú mozgás”-t, a
„kígyózó mozgás”-t és a „futómacska mozgás”-t.)
Haladás (munkahídnál): a függesztőberendezés hosszirányú mozgása.
Haladókocsi: az egysínű pálya teljes hosszán kerekeken futó szerkezet, amellyel a munkahíd az egysínű pályára
felfüggeszthető, és amellyel a munkahíd haladhat.
Halmazolás: a teher kezelése az emeléssel együtt és elhelyezése a hasonló terhekből képzett halmazba.
Halmazbontás: egy teher levétele a halmaz tetejéről és süllyesztése.
viszonyítva előre és egyik vagy mindkét oldalon a teher berakására és leszedésére.
Hasznos emelőnyomaték: a névleges teherbrrás és a gémkinyúlás szorzata.
Hasznos hosszúság (EWL): a lapos, szőtt szövetheveder tényleges, gyártott hosszúsága az erőátadási pontok
között, beleértve a kapcsolóelemeket is.
Hasznos hosszúság (EWL): a kör keresztmetszetű heveder tényleges, végleges hosszúsága az erőátadási pontok
között, beleértve a kapcsolóelemeket is.
Hasznos terhelés: a daru által felemelt és az oldható tehermegfogóval felfüggesztett, ennek hiánya esetén pedig
közvetlenül a nem leoldható tehermegfogóra függesztett teher.
Hasznos terhelés (RL): az a legnagyobb teher, amellyel a munkahíd a gyártó szerinti elrendezésben terhelhető.
A hasznos terhelés a személyek és terhek összessége.
Helyhez kötött alkalmas járműemelő: olyan járműemelő, amely a felállítási helyén állandóan rögzítve van.
Helyhez kötött emelőasztal: olyan emelőasztal, amelynek használati helyét nem változtatják.
Helyváltoztatásra alkalmas: olyan kialakítású emelő, amely teherrel nem mozog vagy nem mozgatható (teher
nélkül azonban igen).
Helyváltoztatásra alkalmas járműemelő: olyan járműemelő, amely feladatát betöltheti anélkül, hogy a
padlóhoz rögzítenék, és lehet hordozható is.
Hidraulikus aknaperem-emelő: a teher emelésére vagy a járművek részleges emelésére való, vezetősínes
hidraulikus emelő.
Hidraulikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet folyadéknyomás mozgatja. (A hidraulikus emelők
valamennyi típusa elvben pneumatikus működésű is lehet.)
Hidraulikus erőforrás: a hajtást nyomás alatti hidraulikafolyadék hozza létre.
Hidraulikus hajtómű: az erőgép és a függesztő rendszer közötti hidraulikus erőátviteli rendszer.
Hidraulikus körmös emelő: körömmel felszerelt hidraulikus emelő. Kiegészítő emelőtányér alkalmazása
megengedett.
Hidraulikus krokodilemelő: kézzel mozgatható, kerekekre szerelt emelőeszköz, ahol az emelt terhet
hidraulikus rendszerrel mozgatják.
Hidraulikusan mozgatható gémtoldat: a gémnek az a része, amelynek hossza hidraulikus működésű
teleszkóp-mozgással változtatható.
Hidraulikus kinyúlás: az a gémkinyúlás, amit a hidraulikusan mozgatható gémtagok révén lehet elémi.
Hidraulikus vezeték törése: a hidraulikus csővezetékben fellépő hiba, amely a vezetékben lévő nyomás
csökkenéséhez vezet.
37
Híradástechnikai kapcsolat: A személytartó, a kezelőfülke, illetve a kijelölt helyek közötti kapcsolattartási

lehetőség vezetékes vagy vezeték nélküli híradástechnikai készülékkel (telefon, URH).
Hidraulikus teheremelő: olyan teheremelő, amit közvetlenül vagy közvetve hidraulikus munkahenger mozgat.
Hitelesítő terhelés: a névleges terhelés és a kiegészítő terhelés (pl. személy) 1,25-szöröse.
Homlok-oldalrakodó targonca: olyan nagyemelésű rakodótargonca, amely alkalmas a haladási irányhoz
Homlokzatvezetés: olyan szerkezet, amely a munkahidat a vezetősínek vagy egyéb berendezések segítségével
az építményen megtartja, és a szélerő következtében létrejövő oldalirányú mozgást határolja.
Honosított harmonizált szabvány: elismert szabványügyi testület által, az Európai Bizottság megbízása alapján
a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított eljárással összhangban az európai
követelmények meghatározása céljából elfogadott, kötelező erővel nem bíró műszaki előírás, amelyet a
magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.
Horoghoz kapcsolt személytartó: Olyan személytartó, amelyet az emelőberendezés horogszerkezetére
függesztve lehet mozgatni.
Hosszirányú dinamikus állékonyság: a mozgó targonca előre- vagy hátraborulással szembeni ellenálló
képessége.
Hosszirányú statikus állékonyság: a targonca előre- vagy hátraborulással szembeni ellenálló képessége.
Ideiglenesen személyemelésre használt emelő-berendezés: nem személyemelésre készült, de személyek
magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelő-berendezés.
Ideiglenesen telepített, függesztett rendszerű munkahíd (TSP): a TSP olyan SAE, amelyet meghatározott
feladatra, meghatározott időtartamra telepítettek egy épületre/épületbe vagy építményre/építménybe. A TSP a
munkahídból és azzal összeépített függesztőszerkezetből áll, amely egység előnyösen alkalmazható építési
munkahelyeken. Annak a munkának a befejezése után, amelynek céljára a berendezést telepítették a TSP-t
szétszerelik és az építési munkahelyről elszállítják. (A TSP-k alkalmazhatóak például építés, burkolás, festés
esetén, épületek, hidak, kémények és egyéb építmények karbantartásakor és helyreállításakor.)
Illetékes személy: Megfelelő képzettséggel, gyakorlattal/tapasztalattal rendelkező kijelölt személy , aki a
vonatkozó utasítások szerinti szükséges vizsgálatot jogosult elvégezni.
Illetékes személy: Megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező, képesített és kioktatott, a
szükséges tevékenység elvégzésére kijelölt személy.
Illetékes személy: ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, megfelelően képzett és tudású, kijelölt
személy, aki a szükséges utasítások szerint képes az előírt ellenőrzéseket és vizsgálatot elvégezni.
Irányító: Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbításával és
süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől
megbízást kapott.
Járműemelő: vezetett teherfelvevő szerkezetű emelőberendezés olyan közlekedési eszközök emelésére, mint a
gépkocsik, motorkerékpárok, tehergépkocsik, villamosok, vasúti járművek, ipari targoncák és hasonlók, a
továbbiakban járművek, és amelyet arra terveztek, hogy a terhen vagy alatta dolgozzanak. A teherfelvevő
szerkezetet a tartóegység vezeti meg. A járműemelő alkalmas lehet a teherfelvevő szerkezetének a felemelt
jármű fő tengelyével párhuzamos vagy merőleges, vízszintes tengely körüli billentésére. A járműemelők
következő típusai példák: egy- és többoszlopos emelők, egy és több munkahengeres emelők, mozgatható
oszloposemelők, ollós és parallelogramma-emelők, kis emelési magasságú emelők, amelyek a járművet
kerekeinél, alvázánál vagy más kijelölt emelési pontjainál fogva emelik. (A kis emelési magasságú emelők
legfeljebb 500 mm padló feletti emelési magasságú, padlóra szerelt járműemelők, amelyeket nem a felemelt
teher alatti munkavégzésre tervezetek.)
Járműre szerelt MMÁ: Olyan MMÁ, amelynél a haladás vezérlése a jármű vezetőfülkéjében van elhelyezve.
Jel: a közlekedési úton való akadályra, veszélyre vonatkozó, látható vagy hallható figyelmeztetés.
Jellemző kinyúlás: vízszintes távolság a teher tömegközéppontján átbocsátott függőleges és az ahhoz tartozó
billenőét között.
Jelzésrendszer: A személytartóban tartózkodók, az emelőgép kezelő és a talajszinten tartózkodók közötti
egyezményes kommunikációs rendszer.
Jelzőberendezés: figyelmeztetést és/vagy információt adó jelzés a daru - a tervezett műszaki jellemzőkön belüli
- megbízható vezérlésének elősegítésére.
Jelzőkészülék: olyan berendezés, amely a tervezett paraméterek határain belül figyelmeztető jelzést és/vagy
adatot ad a daru szabályozórendszerének.
Jogosulatlan használat: olyan személy általi használat, aki nem kapott oktatást és engedélyt az emelő
biztonságos működtetésére.
Kapcsolóelem: a heveder részét képező teherbíró fém alkatrész, amely a hevedert úgy zárja le, hogy az
csatlakoztatható legyen emelőszerkezethez vagy más, lapos, szőtt szövethevederhez - többágú hevederszerelvény
létrehozásával - és daruhoroghoz, illetve egyéb emelőgéphez.
38
Kapcsolóelem: heveder részét képező teherbíró fém alkatrész, amely úgy zárja le a hevedert, hogy az
csatlakoztatható legyen emelőszerkezethez vagy más, kör keresztmetszetű hevederhez - többágú
hevederszerelvény létrehozásával - és daru- vagy egyéb emelőgéphoroghoz.
Karbantartó állás: a gépen levő vagy azon kívüli munkahely a biztonságos karbantartás és javítás elvégzésére.
Kábeldob: tároló kötéldob, amelyre a villamos kábelt csévélik.
Kerekes jármű: kerekes jármű vagy járműfelépítmény áru és/vagy személy úton, terepen és sínen való
szállítására, kivéve a repülőgép földi kiszolgáló-berendezéseit és/vagy a tengeri alkalmazásokat.
Keresztirányú dinamikus állékonyság: a mozgó targonca jobbra- vagy balra borulással szembeni ellenálló
képessége.
Keresztirányú statikus állékonyság: a targonca jobbra- vagy balra borulással szembeni ellenálló képessége.
Kerítés: a targoncák vagy személyek áthaladását gátló fizikai akadály.
Kezelő: az a személy, akinek az emelő hátfal működtetése a feladata.
Kezelő: megbízott és magasban végzett munkákra megfelelően kiképzett személy, aki ismeretei és gyakorlata
alapján képes a megadott utasítások szerint az SAE kezelésére.
Kezelő: az emelőasztalt működtető személy.
Kezelőhely: a kezelőelemeknek a darun vagy azon kívül lévő, meghatározott helye.
Kezelői munkahely: a gépen levő vagy azon kívüli munkahely, amely magában foglalja a vezérlőállást és a
kezelő munkaterületét.
Kezelő munkaterülete: a gépen levő vagy azon kívüli terület, ahol komissiózást, leltározást vagy hasonló
tevékenységet végeznek.
Kezelőt visszatartó védőeszköz: a komissiózó-targonca kezelőjének védelmére való eszköz; ez lehet a kezelőt a
bekerített területen visszatartó biztonsági sín, vagy a targonca vázához rövid lánccal vagy kötéllel rögzített hám.
Kétcsörlős dobos emelőmű: a tartókötél emelésére és süllyesztésére való olyan emelőrendszer, amelynél a kötél
két hornyolt kötéldobot többszörösen körülfog és sodronykötél-soroló csévél föl, aminek következtében a
hajtódobos rendszerre előfeszítő erő hat.
Kétköteles tartórendszer: e kialakítás esetén két acélsodrony kötelet függesztenek fel azonos felfüggesztési
pontra. A kötelek a felfüggesztett teher egy-egy részét tartják.
Két ponton felfüggesztett munkahíd: olyan munkahíd amelyen csak 2 kikötési pont van.
Kézi erőforrás: a hajtást izomerő hozza létre.
Kézi erővel mozgatható gémtoldat: a gémnek az a része, amelyet kézi erővel lehet kihúzni vagy betolni.
Kézikarlkézikerék/kézifogantyú: az emelőműn lévő olyan szerkezet, amellyel a munkahíd kézi működtetéssel
fel vagy le mozgatható.
Kézi mozgatású járműemelő: olyan mozgatható járműemelő, amelyet csak izomerővel mozgatnak.
Kézi működtetésű járműemelő: olyan járműemelő, amelyen a teherfelvevő szerkezetet izomerővel működtetik.
Kézi vezérlésű ajtó: kézi kezelőelemmel működésbe hozható, gépi működtetésű ajtó.
Kiegészítőszem: hegesztett láncszem, amely a szemes láncot és a kötöző-, illetve a Láncfüggeszték ellenőrző
Kiegyenlítő súly: a fülke mozgási tartományában mozgó, a fülke súlyát kiegyenlítő, a hajtóenergiát csökkentő
megvezetett tömeg.
Kiképzett személy: Megfelelő képzettségű, tudású és gyakorlatú megbízott személy, aki a szükséges előírások
birtokában képes a működtetés, a vizsgálat és/vagy felülvizsgálat biztonságos végrehajtására.
Kikötési pont: a munkahídon található berendezés, amelyre a csörlő/tartókötél és a
biztonságikötél/fogószerkezet egymástól függetlenül rögzíthető.
Kinyúlásjelző: a tehernek a forgásponttól mért tényleges sugarát mutató berendezés.
Kinyúló munkaállvány: olyan munkahíd, amelynek a padlója a kikötési pont fölött van.
Kis emelési magasság: az a magasság, amely a tehernek a padlófelület felett megfelelő szabad magassággal,
legfeljebb 500 mm magasságban való szállításához elegendő (rakodás nélkül).
Kis emelési magasságú targonca névleges teherbírása: az a gyártó által kg-ban meghatározott teher, amely
egyenletesen oszlik meg a terhet tartó felületen vagy szerkezeten, és amelyet a targonca rendeltetésszerű
használat esetén szállítani vagy emelni képes. A névleges teherbírás egyenlő a tényleges teherbírással. (Rögzített
rakfelületű targoncákra is érvényes.)
Kiszolgálókocsi: a gép emelőművével összekapcsolt egyedi kocsi, amelyet a rakományoknak az
állványszerkezetbe való berakásra, illetve onnan való kivételére használnak.
Komissiózó-targonca: a kezelőállást a rakfelülettel vagy a villával együtt emelő targonca, amely lehetővé teszi a
kezelőnek az állvány és a teherfelvevő szerkezet közötti berakást és leszedést.
Konténer emelőoszlop: a konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységből álló közös vezérlő egységgel
rendelkező emelő-berendezés.
Könnyű emelő hátfal: legfeljebb 500 kg névleges terhelésű emelő hátfal.
Kör keresztmetszetű heveder: végetlenített, rugalmas, kapcsolóelemes vagy anélküli heveder, amely teherbíró,
teljesen zárt szövetborítású fonalakból készített motringszerű magból áll.
39
Körülkerített emelőterű emelő-berendezés: függőleges vezetékek között mozgó teherfelvevő eszközű emelő-
berendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást.
Kötéldob: a fülke (ellensúly) függesztő köteleit rögzítő és felcsévélő hornyolt henger.
Kötéllazulás elleni védelem: védőberendezés a kötél lazaságából eredő veszély megelőzésére.
Kötéllazulás-gátló: a kötéllazulásból adódó veszélyeket önműködően megakadályozó szerkezet.
Kötött pályás emelőasztal: olyan emelőasztal, amely előre elkészített pályán a kerekein mozog (pl. sínen,
nyomvonalon).
Kötözési tényező (M): a lapos, szőtt, mesterséges szálból készült heveder WLL-jére alkalmazott tényező azért,
hogy a heveder vagy a hevederszelvény WLL-jét meghatározott összeállítási vagy felhasználási mód esetén
elérjék.
Kötözési tényező (M): a kör keresztmetszetű heveder WLL-jére alkalmazott tényező azért, hogy a kör
keresztmetszetű heveder vagy hevederszerelvény WLL-jét meghatározott összeállítási vagy felhasználási mód
esetén elérjék.
Kötözőelem: szem, szemes horog vagy más alkatrész a függesztékágnak a végszemmel vagy a
felfüggesztőelemmel ellentétes végén.
Kötözőelem: kötözőszem, szemes horog vagy más alkatrész a láncágnak a végszemmel vagy a
felfüggesztőelemmel ellentétes végén.
Közbenső szem: olyan kapcsolóelem, amely a függeszték egy vagy két ágát a végszemhez kapcsolja.
Közbensó szem: láncszem, amellyel a láncfüggeszték egy vagy két láncágát a végszemhez kapcsolják.
Közlekedési helyzet: az emelő hátfal minden olyan helyzete, amelyben az a jármű mozgása közben
rendeltetésszerűen lehet.
Közlekedési terület: olyan terület, amelyet a személyek egyik helyről a másikra jutásukhoz használnak.
Kulcs: egyedi tulajdonságú mechanikai, villamos, mágneses vagy hasonló egyéb eszköz.
Kúszó hajtómű: a függesztő rendszerbe kapaszkodó hajtómű vagy hajtóművek.
Lapos, szőtt szövetheveder: rugalmas heveder, amely varrott szövetrészt tartalmaz, kapcsolóelemmel vagy a
nélkül, a daru vagy egyéb emelőgép esetében a tehernek a daruhoroghoz való kötözésére használják.
Laza kötél: a függesztőkötélnek az az állapota, amikor nincs terhelve.
Láncfüggeszték: szemes láncból, illetve szemes láncokból, felfüggesztő- és kötözőelemekbő1 összeállított
láncszerelvény, amely lehetővé teszi a terhek beakasztását daruhorogba vagy rnás emelőberendezés horgába.
Láncfüggeszték hossza: a láncfüggeszték láncágának hossza, a kötözőelem belső oldalától a felfüggesztőelem
belső oldaláig terjedő hossz.
Láncfüggeszték minőségi osztálya: a láncfüggeszték minőségi osztálya - amely szerint a láncfüggesztéket
megfelelően megjelölik - annak a szemes láncnak a minőségi osztálya, amelyből a láncfüggeszték készült, pl. 8.
Láncfüggeszték névleges átmérője: a láncfüggeszték névleges átmérője annak a szemes láncnak a mm-ben
mért névleges anyagátmérője, amelybő1 a láncfüggeszték készült.
Láncfüggeszték teherbírása (WLL): az a legnagyobb engedélyezett súlyerő, arnellyel a láncfüggeszték
általános teheremeléskor terhelhető.
Láncfüggeszték terhelése (MPF): az a vizsgálóerő, amellyel a láncfüggesztéket teljes hosszában vagy
szakaszonként megterhelik.
Láncok, kötelek és hevederek: olyan láncok, kötelek vagy hevederek, amelyeket emelőgépek és emelőgép-
tartozékok részeként emelés céljára terveztek és gyártottak.
Leállási út: a rakfelületnek a teljes megállásig megtett útja attól a pillanattól kezdve, hogy a vezérlő vagy
biztonsági áramkör megszakadt.
Legnagyobb lehetséges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelyet az emelőszerkezet a terheléshatároló
berendezés beállítása révén megtartani képes.
Legnagyobb terhelés: a gyártói előírás szerinti legnagyobb megengedett terhelés a teher tömegközéppontjának
függvényében.
Legnagyobb üzemi nyomás: a szivattyúkörben vagy az egyes munkavégző elemekben fellépő legnagyobb
nyomás.
Legnagyobb üzemi nyomás: a biztonsági szelep beállításának megfelelő, legnagyobb nyomás.
Legnagyobb üzemi nyomás: átmeneti üzemviszonyok között vagy a megengedett terhelésnek az emelőlapra
való hatásából bekövetkező nyomás, például az összekötő híddal való műveletek közben, vagy amikor a jármű
rézsün áll.
Legnagyobb üzemi nyomás: a hidraulikus rendszerben üzemi körülmények között, névleges terheléskor fellépő
legnagyobb nyomás (a nyomáshatároló szelepen beállított érték).
Legnagyobb üzemi terhelés (WLL): a berendezés egyes elemeire ható, a gyártó által megadott legnagyobb
teher. A legnagyobb üzemi terhelést a gyártó adja meg.
Leszedés: a teher kezelése a kiemeléssel és a süllyesztéssel együtt egy tárolórendszerben lévő állványról vagy
polcról.
40
Leszerelhető mechanikus erőátviteli szerkezet: olyan leszerelhető szerkezeti rész, amely erő átvitelére szolgál
egy saját meghajtással rendelkező gép vagy traktor és egy másik gépezet között, az első csapágynál történő
összekapcsolásuk által. Ha védőburkolattal együtt hozzák forgalomba, ezeket egy terméknek kell tekinteni.
Levehető munkaszerelék névleges teherbírása: a munkaszerelék gyártója által megengedett, kg-ban megadott
legnagyobb teher és tömegközépponttávolság (ahol szükséges), amelyet a munkaszerelék általános üzemelési
feltételek mellett kezel.
Mag: motringfonal, amely a kör keresztmetszetű heveder teherbíró része.
Mechanikai összekapcsoló szerkezet: nem hegesztett szerkezet a szemes lánc és egy alkatrész között. Lehet az
egyik alkatrész eleme vagy önálló alkatrész.
Mechanikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet mechanikai eszközökkel mozgatják, például fogasrudas
emelő, csavarorsós emelő vagy az olyan mechanikus emelő, mint a mechanikus hajtóművű emelő.
Megengedett legnagyobb terhelés (WLL): az a legnagyobb erő, amelyre a lapos, szőtt szövetheveder varrott
hevederszövetrésze emelési terhelhetőségét tervezték, és amelyre a heveder vagy a hevederszerelvény
használatát engedélyezték.
Megengedett legnagyobb terhelés (WLL): az a legnagyobb erő, amelyre a kör keresztmetszetű heveder
üzemszerű használat közbeni terhelhetőségét tervezték, és amelyre a heveder vagy hevederszerelvény
használatát engedélyezték.
Megfelelő nyelv: Annak az országnak a nyelve, ahol az emelő hátfal kerekes járművét először nyilvántartásba
vették, vagy a felhasználóval való megállapodás szerint azé az országé, amelyben a járművet legtöbbször
használják.
Megfogókészülék: mechanikai készülék. amely a süllyedési sebesség túllépése esetén megfogja és nyugalmi
helyzetben tartja az emelőkocsit.
Meghatalmazott képviselő: bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság és szervezet, aki, vagy amely az EGT-ben lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és írásos
meghatalmazást kapott a gyártótól, hogy nevében eljárva teljesítse az e rendeletben meghatározott
valamennyi kötelezettséget, vagy azok egy részét, valamint a részére előírt formai követelményeket.
Megközelítés: a targonca kismértékű mozgása a teher pontos helyzetének elérésére a kezelési folyamat közben,
pl. berakáskor.
Mellvédfogó: a mellvédre helyezett olyan szerkezet, amelynek helyzete és kikötése a mellvédtől függ.
Mentés: A magasban rekedt személytartóban lévő személyek talajszintre juttatása biztonságos körülmények
között.
Mintaheveder: ellenőrzési célokra használt azonos típusú, a kör keresztmetszetű hevedereket jellemző heveder.
(Ez hosszában eltérhet az értékesítésre gyártott hevederektől.)
Mintaheveder/varrott szövetheveder-alkotórész mintája: lapos, szőtt szövetheveder vagy a lapos, szőtt
szövetheveder varrott hevederszövet-része, amely ellenőrzési célból az összes jellemző típusú vagy felépítésű
hevedert tartalmazza. (Ez kizárólag hosszúságban eltérhet az értékesítésre gyártott hevederektől/varrott
szövetalkotórészektől.)
Mozgatható: olyan emelő, amelyet teherrel való mozgásra vagy a teherrel való mozgatásra terveztek.
Mozgatható emelőasztal: olyan emelőasztal, amelynek használati helyét könnyen lehet változtatni.
Mozgatható járműemelő: kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott járműemelő, amely egyik helyről a másikra
mozgatható teherrel vagy anélkül.
Mozgó emelőasztal: olyan emelőasztal, amely egy vagy több beépített eszközön (pl. kerekeken, légpárnán)
mozgatható (vízszintesen).
Mozgatórendszer: az emelő hátfalat mozgató szerkezet).
Mozgáshatároló: a daru mozgásának korlátozására vagy a mozgás leállítására való berendezés.
Mozgó munkaállvány: személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása
céljára készült emelő-berendezés.
Mozgó munkaállvány (MMÁ): Olyan mozgatható emelőberendezés, amelynek rendeltetése személyek
mozgatása a munkavégzés helyére. A munkát a munkapódiumról végzik, és a munkapódiumba egy
meghatározott alaphelyzetben szállnak be és szállnak ki. A gép legalább egy - kezelőelemekkel felszerelt -
munkapódiumból, emelőszerkezetből és alvázból áll. Ebben a szabványban az MMÁ rövidítés mozgó
munkaállványt jelent.
Munkahely: az a hely, ahol a személyek feladataikat végzik.
Munkahelyzet: az emelő hátfal minden olyan helyzete, amelyet az emelőlap a teher rendeltetésszerű
mozgatatásához felvesz.
Munkahíd: a berendezés függőlegesen mozgó része, amelyen személyek tartózkodnak, eszközöket és anyagokat
tárolnak, és amelyről munkát végeztek. Az OKMÁ a teljes felszerelésre, többek között a munkahídra, az
oszlopszerkezetre az oszloprögzítő alkatrészekre, az alapkeretre és az alvázra vonatkozik. A munkahíd magában
foglalja az alapasztalt, valamint a toldatokat is. A rendelkezésre álló asztalfelület: a munkahídnak a padlószinten
mért területe.
41
Munkahídemelő szerkezet: a munkahídhoz rögzített emelőmű.

Munkahídforgatás: a munkahíd függőleges tengely körüli mozgása, a munkahídon keresztülhaladó tengely
körül.
Munkapódium: Körülkerített pódium vagy kosár, amely terhelten a kívánt munkavégzési helyre mozgatható, és
amelyről szerelés, javítás, ellenőrzés vagy hasonló munka végezhető.
Munkatartomány: Az a tartomány, amelyre a munkapódium működését tervezték meghatározott terhelés és
erők mellett, üzemszerű működési körülmények között. (Az MMÁ-nak több munkatartománya is lehet.)
Munkaterület: az a terület, ahol a targonca a halmazolást, a halmazbontást, (állványról) leszedést, berakást és az
ezzel összefüggő műveleteket végzi.
Munkaterület: az emelőlapon, valamint a kezelőelemek körül lévő terület.
Munkatér-határoló: berendezés annak megakadályozására, hogy a merev teherfelvevő eszköz és/vagy a daru
része a tiltott zónába benyúljon. (A munkatér határolása gyakran a különböző határolók kombinációjával érhető
el.)
Működéshatároló: a tervezett működési határ túllépését önműködően megakadályozó szerkezet.
Működési határérték: az a statikus terhelés, amikor a túlterhelés-határoló működésbe lép.
Működtetőköri nyomáshatároló szelep: valamelyik munkavégző elem nyomását korlátozó szelep.
Nagy emelési magasságú targonca névleges teherbírása: a gyártó által kg-ban meghatározott teher, amelyet a
targoncatípus a következő feltételek mellett képes szállítani vagy emelni. A Q teher meghatározásakor a
következő feltételek érvényesek:
- a G tömegközéppont a szabványos D tömegközéppont-távolságban van,
- Q teher a szabványos emelési magasságra függőlegesen emelve,
- a targoncának olyan kettős emelőoszlopa van, amelynek a legnagyobb emelési magassága egyenlő a
szabványos emelési magassággal, ha a targoncának egyéb emelőoszlopa van, a teherbírást a
szabványos emelési magasságú kettős emelőoszlopra kell vonatkoztatni.
Nagy emelésű portáltargonca: olyan emelőtargonca, amelynek a támaszai és az emelőszerkezete az emelés, a
mozgatás és rakodás során közrefogják a terhet.
Nagy emelésű rakodótargonca: a rakfelülettel, villával vagy más tehermegfogó szerkezettel ellátott, a raklapot
vagy más terhet kellő magasságba emelő, az állványra felrakó, illetve az állványról leszedő és halmazoló, illetve
halmazt bontó targonca.
Nem leszerelhető tehermegfogó berendezés: a daru részeként közvetlenül a gémfejhez csatlakozó szerkezet,
amelyre a hasznos teherbírásnak megfelelő teher függeszthető fel. Ez lehet, például horog, markoló.
Nem önrakodó pótkocsi: csak a teher szállítására tervezett, rakodórendszer nélküli pótkocsi.
Névleges hosszúság: a heveder meghatározott hosszúsága az erőátadási pontok között, beleértve a
kapcsolóelemeket is.
Névleges hosszúság: a kör keresztmetszetű heveder meghatározott hosszúsága az erőátadási pontok között,
beleértve a kapcsolóelemeket is.
Névleges sebesség: a rakfelület üzemi sebessége, amelyre a berendezést tervezték.
Névleges sebesség: a gép legnagyobb sebessége, amelyre a gépet tervezték, és amelyre a normális működést a
gyártó garantálja.
Névleges sebesség: az a függőleges vagy vízszintes sebesség, amelyre az OKMÁ-t tervezték.
Névleges sebesség: az a sebességérték, melyre a felvonót tervezték.
Névleges sebesség: az a legalább 10 m-es úthosszon mért sebesség, amelyet névleges teherrel terhelt munkahíd
fel- és le irányú mozgásakor, névleges teljesítmény esetén mértek.
Névleges teher: annak a tehernek a tömege, amelyre üzemszerű használat esetén az OKMÁ-t méretezték, és
amelyet a terhelési diagramon feltüntettek.
Névleges teher: az a megemelhető teher, amelyet a gépgyártó meghatározott, ha a gépet a használati utasítás
szerint működtetik.
Névleges teherbírás: a daruval az adott feltételek (felépítés, teherhelyzet) mellett emelhető teher.
Névleges teherbírás: az a legnagyobb üzemi terhelés, amelyre a teheremelőt tervezték.
Névleges teherbírás: az a teher, amelynek az adott üzemi feltételek (pl. kialakításváltozat, teherhelyzet) közötti
emelésére a darut tervezték.
Névlegesteherbírás-jelző: olyan berendezés, amely előírt tűréshatárok között folyamatos jelzést ad legalább a
névleges teherbírás túllépésekor, és egy másféle folyamatos jelzést ad a névleges teherbírás megközelítésekor.
Névleges teherbírást jelző: olyan jelzőszerkezet, amely meghatározott tűréshatárokon belül folyamatosan jelzi a
névleges terhelés túllépését, illetve ettől eltérő folyamatos jelzést ad (bizonyos darutípusokon) a névleges
terhelés megközelítésekor.
Névleges terhelés: az a teher, amelynek emelésére adott üzemi helyzetben (például üzemmód, teher helyzete) a
darut tervezték. Önjáró daruk esetén a horogszerkezet tömege beleszámít a névleges terhelésbe.
Névleges terhelés: a legnagyobb terhelés, amelyre a gépet tervezték, nem számítva bele a gépkezelők) és a
kiegészítő géprészek tömegét.
42
Névleges terhelés: annak a legnagyobb mozgó tehernek (beleértve az árut, a személyeket és az árut szállító
berendezéseket) a tömege, amelyre a szintkülönbség-kiegyenlítőt tervezték.
Névleges terhelés: a legnagyobb terhelés, amelynek tömegközéppontja az emelőlap középvonalában, felemelt
munkahelyzetben az emelőlapnak a járműhöz legközelebb eső élétől fél emelőlap-távolságra vagy 600 mm-re
van, amelyik a kettő közül a kisebb.
Névleges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelynek üzemszerű emelésére a járműemelőt tervezték.
Névleges terhelés: az a legnagyobb terhelés, amelynek a teljes löket alatti, a gyártó előírása szerint végrehajtott
emelésére az emelőeszközt tervezték, és amely a teherbírástáblán fel van tüntetve.
Normálüzem: a berendezés szokásos teherszállítási üzemmódja, amelybe például a karbantartás valamint a fel-
és leszerelés nem tartozik bele.
Nyitás: az emelőlap mozgatószerkezetének a közlekedési és a munkahelyzete közötti bármelyik helyzete.
Nyitható kerítés: átjáróval, például kapuval vagy emelkedő nyílászáróval felszerelt, helyhez kötött kerítés.
Nyomatékhatároló: olyan berendezés, amely automatikusan megakadályozza a tervezett nyomatékjellemző
túllépését.
Nyomáshatároló szelep: önműködő szelep, amely meghatározott nyomástúllépéskor szabaddá teszi az
olajáramlást (például a tartály felé).
Nyomtáv: a kerekek középvonalai közötti távolság egy tengelyen, vagy ikerkerekes tengelyeken a kerékpárok
középvonalai közötti távolság.
Nyugalmi helyzet: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a helyzete, amelybe a rakodás befejeztével helyezik,
vagy amelybe visszatér.
Oldható tehermegfogó: olyan cserélhető szerkezet, ami a daru szerkezeti megbontása nélkül, közvetlenül vagy
közvetve a daruhoroghoz vagy más függesztőelemhez csatlakoztatható.
Oldalrakodó emelőtargonca (mindkét oldalra): olyan targonca, amely a haladási irányhoz viszonyítva
mindkét oldalon alkalmas a teher berakására és leszedésére.
Oldalrakodó targonca (csak egy oldalra): olyan emelőtargonca, amelynek oszlopa vagy villája a tengelyek
között - a hossztengelyre merőlegesen az egyik oldalon - kitolható és behúzható a teher kiegyensúlyozott
helyzetben való megfogására és felemelésére, és amely a hossztengelyére merőleges irányában berakásra és
leszedésre alkalmas.
Ollós mechanizmus: mechanikai csuklós rendszer (például olló), amely működtetésével a rakfelületet
kinyúlással vagy bezáródással mozgatja és vezeti.
Oszlop: olyan szerkezet, amely tartja és vezeti a rakfelületet.
Oszlopkihorgonyzás: csatlakozási rendszer az oszlop és bármely épületszerkezet között az oszlop oldalirányú
támasztásával.
Oszloprögzítő: rögzítőrendszer az oszlop oldalirányú, az épülethez vagy más szerkezethez viszonyított
elmozdulásának korlátozására.
Oszlopszerkezet: a munkahíd támasztására és megvezetésére való tartószerkezet.
Oszloptag: az oszlopnak két szomszédos oszlopkötés közötti, oszthatatlan eleme.
Önfékező hajtás: az a hajtás, amely automatikusan megállítja a terhet alátámasztó eszköz mozgását mind
terheletlen, mind a névleges teherrel terhelt állapotban, bekoptatott állapotban is, például egy önfékező orsó.
Önfékező rendszer: olyan rendszer, amely saját, mozgással szembeni ellenállása következtében leállítja a
teherfelvevő szerkezet mozgását, ha a hajtóenergia megszakad.
Önjáró daru: saját energiaforrással rendelkező, nem kötött pályás gémes daru, amely teherrel vagy teher nélkül
mozoghat, és amely a nehézségi erő hatására őrzi meg állékonyságát. (Az önjáró daruk gumikerekeken
lánctalpakon vagy egyéb mobil szerkezeteken közlekedhetnek. Rögzített helyzetben támaszokkal vagy egyéb,
állékonyságot növelő szerkezettel lehetnek megtámasztva. Az önjáró daruk felépítménye lehet teljesen körbe
forgatható, korlátozottan forgatható, vagy nem forgatható. A gém és a teher emelésére általában egy vagy két
emelődobbal és/vagy hidraulikus munkahengerekkel vannak felszerelve. Az önjáró daruk vagy teleszkópgémmel,
vagy csuklós gémmel, vagy rácsos gémmel - vagy ezek kombinációjával lehetnek felszerelve a teher célszerű
mozgatása érdekében. A teher horogszerkezettel vagy egyéb tehermegfogó szerkezettel mozgatható.)
Önjáró emelőasztal: olyan emelőasztal, amelyet nem építettek gépjárműre, és vízszintes mozgását sajáthaladás-
hajtással valósítja meg.
Önjáró MMÁ: Olyan MMÁ, amelyen a haladás kezelőelemei a munkapódiumon vannak elhelyezve.
Önrakodó pótkocsi: a le- és felrakodást más emelő vagy teherkezelő berendezés használata nélkül lehetővé
tevő eszközzel felszerelt pótkocsi.
Önmentés: a magasban rekedt személytartóban lévő személyek saját erejükből a talajszintre ereszkedése
biztonságos módon és eszközökkel.
Önműködően visszaálló kezelőelem: olyan vezérlőberendezés, amely a gépet csak addig működteti, ameddig a
kézi kezelőelemet (szabályzót) működtetik, és a kézi kezelőelem (szabályzó) önműködően visszatér
alaphelyzetébe, ha elengedik.
43
Önműködő fék: az a fék, amelyet nyugalmi állapotban tárolt energia, pl. rugóerő tart rögzített állapotban, a
vezető által szabályozható és tartósan ható erő hatására kerül kioldásra. A fékrendszer energiaellátásának hibája
esetén automatikusan működik.
Önműködően visszaálló kezelőelem: olyan kezelőelem, amely elindítja és csak annyi ideig tartja fenn a
gépegységek vezérlését, ameddig a kézi kezelőelemet (működtetőelemet) működtetik. A kézi kezelőelem
(működtetőelem) elengedve automatikusan visszatér alaphelyzetébe.
Önműködően záródó horog: olyan zárómechanizmussal rendelkező horog, amelyet a teher működtet, és
amelyet, ha pontosan becsukódott és lezárt, kinyitni csak terhelésmentes állapotban, a zárómechanizmus
kiiktatásával lehet.
Összekötő híd: az emelő hátfal olyan alkalmazása, amelyben az emelőlapot a hozzá tartozó jármű
meghosszabbítására, valamilyen magasabb hely (rakodó vagy másik jármű) elérésére használják a tehernek a
járműre való rakodása, az onnan való lerakodása céljából.
Összekötő lemezhíd: a közlekedési út folytonosságát a két működési terület (pl. rakodó és jármű) között
megvalósító vagy az akadály fölötti áthaladást lehetővé tevő merev, hordozható tartólemez.
Összes függő teher (TSL): a felfüggesztésre ható statikus teher, amely a munkahíd hasznos terheléséből és saját
tömegéből, a kiegészítőberendezés, a sodronykötelek, és ha van, akkor a villamos kábelek tömegéből adódik
össze.
Parkoló emelő: parkoló létesítményekben a járműveket a parkoló helyükre szállító emelő-berendezés
Pálya: az a térrész, amelyben a fülke és az ellensúly mozog.
Pneumatikus emelő: olyan emelő, amelyben a terhet pneumatikus rendszer mozgatja.
Pneumatikus erőforrás: a hajtást nyomás alatti gáznemű közeg hozza létre.
Pótkocsi: a talajon vontatóval vagy targoncával vontatásra tervezett teherszállító kerekes jármű.
Programozható automata emelőasztal: olyan emelőasztal, amely kézi vezérlés nélkül is képes mozogni (pl.
önállóan szintbe áll).
Rakfelület: tehertartó berendezés, beleértve a padlót, az oldalfalakat és bejárato(ka)t.
Rakfelület: az emelőasztal azon része, amelyet a teher és/vagy személyek elhelyezésére terveztek; az
emelővillák rakfelületként csak árumozgatásra vannak engedélyezve.
Raklaptargonca: gyalogkíséretű vagy ülővezetésű, alacsony emelésű, villás emelőtargonca.
Rakfelületes targonca: gyalogkíséretű vagy ülővezetésű, alacsony emelésű, rakfelületes vagy más teherfelvevő
szerkezetes emelőtargonca.
Rakodás: a „rakodás” fogalmán a be- és a kirakodást kell érteni.
Rakodódaru: gépi hajtású daru, amely az alaphoz viszonyítva elforgó toronyból és a torony végéhez csatlakozó
gémrendszerből áll. A daru rendszerint járműre (beleértve a nyerges pótkocsit is) van szerelve, és a jármű
megrakására vagy lerakására való. (A meghatározás a rögzített alapra szerelt rakodódarukra is vonatkozik.)
Rakodóhídplató: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek személyek és/vagy szállítóeszközök által közlekedőútként
használt lemez alakú része, kivéve a toldatot.
Rakodólemez/áthidalólemez: felfüggesztett vagy szabadon elhelyezett, kézzel mozgatható szintkülönbség-
kiegyenlítő.
Rakodó raklaptargonca: olyan emelőtargonca, amelynek villája az alváz fölött helyezkedik el.
Rakodó rakfelületes targonca: olyan emelőtargonca, amelynek a rakfelülete az alváz fölött helyezkedik el.
Rakodótér: a rakfelület be- és kirakodására az épületen vagy a szerkezeten kialakított szint.
Rakományátadási terület: az a terület, ahol a rakományokat a gép munkaterületébe berakják, vagy onnan
kiemelik.
Rendeltetésszerű használat: a gép használati, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett, a
gyártó vagy az EGT-ben letelepedett meghatalmazott képviselője által tervezett célnak és az előírt
üzemeltetési módnak megfelelő használat.
Rendeltetésszerű teher: meghatározott tulajdonságú (tömeg, méretek, rakodólap vagy szállítótartály,
csomagolási mód stb.) teher, amelynek felvételére a gépet tervezték.
Reteszelésjelző: valamely elem vagy funkció reteszelt állapotát jelző berendezés.
Reteszelt szintkülönbség-kiegyenlítő: olyan szintkülönbség-kiegyenlítő, amelyet alakzáró reteszelőberendezés
tart meghatározott helyzetben.
Részben kész gép: olyan egység, amely önmagában nem képes meghatározott funkciót ellátni. A
meghajtórendszer részben kész gépnek minősül. A részben kész gép csak arra szolgál, hogy beépítsék, vagy
hozzászereljék egy másik géphez vagy egy másik részben kész géphez vagy berendezéshez, ily módon
létrehozva egy, e rendelet hatálya alá tartozó gépet.
Részletes vizsgálat: illetékes személy által végzett szemrevételezéses ellenőrzés, más szükséges vizsgálatokkal -
például roncsolásmentes vizsgálattal - kiegészítve, a láncfüggeszték használatra való alkalmasságát befolyásoló
sérülés vagy károsodás megállapítására.
Rögzített gém: a tetőn kikötött szerkezet.
Rögzített kerítés: átjáró nélküli, helyhez kötött kerítés.
44
Rögzített rakfelületű szállítótargonca (platós targonca): a terhet nem emelő rakfelületen szállító targonca.
Saját tömegerők: a daru álló vagy mozgó részeinek tömegéből származó, a működés közben állandóan ható
erők.
Sebességhatároló: olyan készülék, amely a biztonsági fogókészüléket hozza működésbe, ha a munkahíd
sebessége meghatározott értékkel túllépi a névleges sebességet.
Sebességhatároló: olyan szerkezet, mely előre meghatározott sebesség túllépése esetén leállítja az emelő
hajtóművet, és ha szükséges, működteti a fogó készüléket, hogy a sebességet az előírt értéken belülire
korlátozza.
Sebességhatároló: mechanikus készülék, ami a rakfelületet megállítja és álló helyzetben tartja a lefelé való adott
sebesség elérése útján.
Sebességtúllépés: a névleges értéket meghaladó sebesség.
Sínpálya: rendszerint a tetőre helyezett sín, amely a tetőn haladó kocsit tartja és vezeti.
Sínpályás alváz: olyan alváz, amelyet sínpálya közvetítésével a talajra irányuló függőleges és vízszintes terhek
átadására terveztek.
Sodronyköteles teheremelő: olyan teheremelő, amelynek a függesztőrendszere sodronykötél.
Sodronykötélcsörlő: tároló kötéldob, amelyre a sodronykötelet csévélik.
Sodronykötél-végződés: a csatlakozáshoz szükséges kialakítás a sodronykötél végen.
Stabilitási együttható: az a tényező, amellyel a billentőnyomatékot kell szorozni.
Stabilizáló nyomaték része: a függesztőszerkezet azon része, amelyet a billenőét építmény felöli oldalán
vesznek számításba.
Statikus állékonyság: az álló targonca felborulással szembeni ellenálló képessége.
Statikus vizsgálat: olyan vizsgálat, amikor a SAE-t vagy valamelyik elemét először átvizsgálják, majd olyan
teherrel terhelik, amelyik megfelel az adott statikus vizsgálati tényezővel szorzott legnagyobb WLL üzemi
terhelésnek. A terhelés megszűnése után a berendezést a lehetséges hibák szempontjából újra átvizsgálják.
Süllyedési ráta: a hidraulikus elemek belső szivárgása miatt az időegység alatti tehersüllyedés mértéke.
Süllyesztés: Minden olyan művelet, amely a munkapódiumot alacsonyabb szintre mozgatja.
Süllyesztés (munkahídnál): minden olyan művelet, amely a munkahidat egy alacsonyabb szintre juttatja.
Süllyesztéshatároló: megadott számú kötélmenetnek üzem közben állandóan az emelődobon tartását biztosító
szerkezet.
Süllyesztéshatároló: olyan berendezés, amely arra való, hogy a teheremelő eszköz működésekor a megszabott
mértékben, kapcsolatban maradjon a hajtóelemmel, pl. a kötélmenetek száma a dobon ne csökkenjen az előírt
legkisebb érték alá, vagy legyen olyan mechanikus szerkezet, ami megakadályozza, hogy a lánc ne tudjon
kifutni a hajtókapcsolatából.
Szabad követő mozgás: olyan módszer, amelyben a járműn támaszkodó szintkülönbség-kiegyenlítő rakodás
közben automatikusan követni tudja a jármű függőleges mozgásait.
Szabványos emelési magasság: H emelési magasság mm-ben, a talajtól a villák teherfelfekvési felületéig, vagy
a rakfelületig mérve.
Szabványos tömegközéppont-távolság: D távolság mm-ben, a teher-tömegközépponttól vízszintesen a villatő
belső oldaláig és függőlegesen a villák felső éléig mérve.
Szakértő: az a személy, akinek gyakorlati és elméleti ismerete, valamint tapasztalata van a szintkülönbség-
kiegyenlítőt illetően, megfelelően ismeri a vonatkozó előírásokat, és ezért képes a szintkülönbség-kiegyenlítőt
biztonságos állapotban üzemeltetni.
Szakképzett személy: megbízott és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy, aki ismeretei és gyakorlata
alapján képes a megadott utasítások szerint a szükséges munkák biztonságos elvégzésére.
Szavatolt szakítóerő: az acélsodrony kötélnek a gyártója által szavatolt szakítóereje.
Szállítás: az OKMÁ munkahelyen kívüli tetszőleges mozgatása.
Szállítási helyzet7: A munkapódiumnak gyártó által előírt azon helyzete, amelyben az MMÁ a használati helyre
mozgatható.
Szállítási feltételek: az OKMÁ szerkezeti elrendezése a munkahelyen kívüli szállításra (pl. a közúti
forgalomban).
Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőgép: szabvány szerinti kiegészítő feltételekkel
személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőgép.
Személytartó: a személyemelő személyek befogadására alkalmas teherfelvevő eszköze, amely a biztonságos
magasba emelést és munkavégzést szolgálja.
Személytartó (kosár): megemelhetően kialakított szerkezet, melyben az emelt személyek az emelés alatt
tartózkodnak és ahonnan felemelt helyzetben munkájukat végzik.
Szerelési változat: a szerkezeti elemeknek, az ellensúlyok változatainak, az alátámasztásoknak vagy
letalpalóknak, a horogszerkezet kötélfűzésének és a hasonló elemeknek a gyártó utasítása szerinti összeállítása,
helyzetbe hozása és üzemkész állapotba helyezése.
7
Az alaphelyzet és a szállítási helyzet lehet azonos.
45
Szerviz emelő: a járműiparban használt emelő-berendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak.
Szélsebességjelző: a gépkezelő részére a tényleges szélsebességet jelző szerkezet.
Színpadtechnikai emelő-berendezés: színpadok díszleteit, a vasfüggönyt, világító berendezéseit emelő, esetleg
süllyesztő és megtartó emelő-berendezések.
Szintkülönbség kiegyenlítő: viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi
szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges.
Szintkülönbség-kiegyenlítő: olyan álló vagy mozgó szerkezet, amely a rakodó vagy hasonló rakodóterület és a
jármű esetenként eltérő magasságú rakodószintje közötti szintkülönbséget hidalja át.
A szintkülönbség-kiegyenlítő lehet:
– kézi működtetésű, áthelyezhető szintkülönbség-kiegyenlítő, elnevezése áthidalólemez vagy
rakodólemez;
– rakodóra épített vagy a rakodó szélére rögzített, gépi működtetésű szintkülönbség-kiegyenlítő;
– rakodóra épített vagy a rakodó szélére rögzített, kézi működtetésű szintkülönbség-kiegyenlítő.
(A szintkülönbség-kiegyenlítő nem terhek emelésére vagy süllyesztésére van tervezve. A szintkülönbség-
kiegyenlítő a be- és a kirakodási műveleteket segíti elő. Az emelő- vagy süllyesztőszerkezet csak a terheletlen
szintkülönbség-kiegyenlítő helyzetének megváltoztatására alkalmas.)
Szorítópofás emelőmű: olyan emelőmű, amelynek a húzóberendezése két szorítópofapárból áll.
Szöghatároló: a darurészek mozgásának a szöghelyzet szerinti határolására való berendezés, például
gémszöghatároló, gémtoldatszög-határoló, toronyszög-határoló.
Szögjelző: a daruk egyes munkavégző részei vízszintessel bezárt szögének jelzésére való szerkezet, például
gémszögjelző, merevgémszög jelző, billenthető segédgém szögének jelzője, és/vagy toronyszögjelző.
Targonca névleges teherbírása: a gyártó által kg-ban meghatározott terhelés, amelyet a targoncatípus a
következő feltételek mellett képes szállítani vagy emelni.
A Q teher meghatározásakor a következő feltételek érvényesek:
- a G teher-tömegközéppont a szabványos D tömegközéppont-távolságban van;
- a Q teher függőlegesen, a szabványos emelési magasságra van emelve;
- a targoncának olyan kettős emelőoszlopa van, amelynek a legnagyobb emelési magassága egyenlő a
szabványos emelési magassággal. Ha a targoncának egyéb emelőoszlopa van, a teherbírást a
szabványos emelési magasságú, kettős oszlopra kell vonatkoztatni.
Targonca tényleges teherbírása: a gyártó által kg-ban megengedett legnagyobb teher, amelyet az adott
targonca (a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által adott) rendeltetésszerű használat mellett és
meghatározott feltételek esetén szállítani vagy emelni képes. A tényleges teherbírás változhat az emelőoszlop
különböző típusai és emelési magasságai, a különböző villahosszúságok és szerelékek, valamint az eltérő
tehertömegközéppont-távolságok szerint. A levehető munkaszerelékek kiegészítő tényleges teherbírását szintén
meg lehet adni, ha azt az állékonyság vizsgálatával igazolták.
Tartalék energiaforrás: Berendezés, amellyel az alaperőforrás hibája, kiesés esetén a gépet rövid ideig
üzemeltetve, a személytartót az alaphelyzetbe lehet juttatni.
Tartó: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a gerenda alakú alátámasztó része, amely a rakodóhídplató alatt van
rögzítve.
Tartókötél: az az acélsodrony kötél, amely üzemszerűleg az előírt terhelést viseli.
Tartókötél-vezetés: az építményen, a tartókötél számára létesített, függőlegesen elhelyezett rögzítőelemekből
kialakított kikötési pontok sorozata, amelyeket lefelé haladáskor helyeznek el és felfelé haladáskor távolítanak
el.
Tartós kerítés: szerkezetileg beépített kerítés.
Támasz: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek például az a tömb, rúd vagy csap alakú része, amely a szintkülönbség-
kiegyenlítőt (vízszintes) nyugalmi helyzetében támasztja alá.
Támasz: az alapkeret szintjén az OKMÁ állékonyságának fenntartására vagy fokozására, meghatározott
feltételek között használt szerkezet; a vízszintes helyzet beállítására is használható.
Támasz: Minden olyan szerkezet és rendszer, amelyet az MMÁ stabilizálására használnak az egész MMÁ vagy
az emelőszerkezet alátámasztásával és/vagy szintezésével, például emelő, futómű-kitámasztó berendezés,
kihúzható tengely.
Támaszgerenda: a támasz része, amely gépi vagy kézi működtetéssel alapvetően vízszintes síkban mozgatható.
Támaszláb: a támaszrendszemek az a része, amely a kívánt stabilitás elérése céljából a talajra támaszkodik
Támaszrendszer: a stabilitás növelése érdekében a daru alvázához vagy a járműhőz kapcsolt szerkezet, a
járműnek a talajtól való kiemelése nélkül.
Támasztávnövelés: a támaszrendszeren az a művelet, amelynek révén a támaszt a szállítási helyzetől
(vízszintesen) működési helyzetbe lehet hozni.
Támasztótuskó: a járművet tartó tuskó, amely közvetlenül érintkezik a járművel, de nincs meghatározott
helyzete, pl. tuskókat használnak az emelőlapos, kerékeltávolítású rendszereken.
46
Távolságtartó védőberendezés: olyan térbeli akadály, amely anélkül, hogy a veszélyes térbe való bejutást
teljesen megakadályozná, az oda való bejutás lehetőségét a szabad bejutás akadályozásával csökkenti.
Teher: az emelőlap felületére helyezett bármilyen tömeg. A teher részei a hasznos terhelés plusz az emelőlapra
tett bármely berendezés és a kezelő tömege, ha az emelőlapon áll.
Teher elleni védelem: általában a villatartóra erősített függőleges védőrács, amely védelmet nyújt a szállítás
vagy a rakodás közben a teher bármely részének a kezelő felé irányuló leesése ellen.
Teheremelő pálya: az a tartomány, ahol a teherszállító eszköz és a rakomány mozog.
Teherfelvevő eszköz: olyan, a teher megtartását szolgáló, és az emelőgéphez hozzá nem kapcsolt tartozék vagy
alkatrész, amelyet a berendezés és a teher közé vagy a teherre magára helyeztek, vagy amely a teher részét
képezi, és amelyet önállóan hoznak forgalomba; a hevederek és elemeik is teherfelvevő eszköznek minősülnek.
Teherfelvevő eszköz: meghatározott terhek felvételére alkalmas gépegység.
Teherfelvevő szerkezet (járműemelőknél): a járműemelőnek az a része (azok a részei), amely(ek) a terhet a
járművel való közvetlen érintkezés vagy az emelőtányérral (-tányérokkal), illetve emelőtuskóval (-tuskókkal)
való érintkezés útján tartja (tartják). A teherfelvevő szerkezetek magukban foglalják a felhajtópályákat, a
teherhordó karokat és más mechanikai eszközöket, amelyeket arra terveztek, hogy a járművet a tervezett emelési
pontokon felemeljék és tartsák.
Teherkötöző: Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző). A
terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén -
amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző.
Teherrel nyomott fék: az a fék, amelynek fékezőereje a teher nagyságától függ és azzal arányosan függ.
Tehertartó szelep: alaphelyzetben zárt szelep, amely a folyadéknak a hidraulikus működtető-elemen való
átfolyásához külső beavatkozással nyitható.
Teherviselő elem: a daru közvetlen terhelésnek kitett szerkezeti eleme vagy elemekből álló egysége (például
horog, álló vagy mozgó kötélzet, tartók, csuklós rudak, futókerekek, tengelyek, hajtóművek, fogaskerekek,
tengelykapcsolók, fékek, emelődobok, hidraulikus munkahengerek, tengelyek és csapok). Az (acél)szerkezeti
egységekkel ellentétben, mint független egység használható.
Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző - helye,
ideértve a munkáltató fióktelepét is.
Teleszkópos toldat: a szintkülönbség-kiegyenlítőnek az a része, amely teleszkóposan kitolható és a jármű
irányában, üzemi helyzetben a járműn támaszkodik.
Teleszkópozás-határoló: berendezés egy szerkezeti elem előírt mértéken túli kitolásának vagy visszahúzásának
megakadályozására.
Teljes emelőnyomaték: a hasznos emelőnyomaték és a saját tömegből származó nyomaték összege.
Teljes terher: a hasznos terhelés, a tehermegfogó berendezés és - ha jellemző - az emelőkötél(rész) tömegének
osszege.
Tengelytáv: az első és a hátsó tengely kerekeinek középvonala közötti távolság, illetve ikertengelyes
járműveken az első tengely kerekeinek középvonala és a tengelypárok közötti középvonal közötti távolság.
Terepjáró daru: terepen való közlekedésre alkalmas önjáró daru (például egyenetlen terepekre szánt daruk,
lánctalpas daruk).
Terhelési diagram: a munkahídra felerősített tábla, amely tartalmazza az adott szerkezeti változatra
megengedett személyek számát, valamint az egyéb anyagok tömegét és megoszlását.
Terhelésjelző: az aktuális tömeget jelző berendezés.
Terhelésjelző: adott tűréshatárok között folyamatosan jelzést adó szerkezet a névleges terhelés
megközelítéséről, és ettől eltérő folyamatos jelzést a névleges terhelés túllépéséről.
Terpesztargonca: olyan támasztókaros, villás rakodó emelőtargonca, amelynek a támasztókarjai közrefogják a
villát, és a teher tömegközéppontja mindig az alátámasztási sokszögön belül van.
Terepjáró targonca: ellensúlyos, kerekes targonca, amelyet elsősorban nem megművelt, természetes vagy
megbolygatott talajon, például építkezéseken használnak.
Tetőkocsi: kerekekre szerelt, haladásra képes függesztőszerkezet.
Tetőre szerelt emelőszerkezet: függesztőszerkezetre vagy tetőn haladó kocsira rögzített emelőszerkezet.
Tényleges teherbírás: a gyártó által kg-ban megengedett legnagyobb teher a munkaszerelék, az emelési
magasság és a tömegközéppont figyelembevételével, amelyet az adott targonca (a gyártó vagy meghatalmazott
képviselője által megadott) rendeltetésszerű használat mellett és meghatározott feltételek között szállítani vagy
emelni képes. A levehető munkaszerelékek kiegészítő tényleges teherbírását szintén meg lehet adni, ha azt az
állékonyság vizsgálatával bizonyították.
Tolatótargonca: a talajon vagy síneken haladó, a homlokoldalon tolólappal ellátott, járművek mozgatására
használt targonca.
Tolóoszlopos targonca (tolóoszloppal vagy villaszánnal): támasztókaros rakodó emelőtargonca, amely a teher
berakását vagy leszedését oszlop vagy villa mozgatásával végzi.
Torony: a gémrendszert tartó szerkezeti egység.
47
Többágú hevederszerelvény: kör keresztmetszetű hevederszerelvény, amely kettő, három vagy négy azonos,
végszemhez csatlakozó, kör keresztmetszetű hevederből áll.
Többágú hevederszerelvény: lapos, szőtt szövetheveder-szerelvény, amely kettő, három vagy négy azonos,
lapos, szőtt szövethevedert tartalmaz, egy összekötő szemhez csatlakoztatva.
Többrétegű heveder: lapos, szőtt szövetheveder, ahol a varrott szövetalkotórész vagy -részek két vagy több,
azonos szövetű, hosszirányban egymás fölé helyezett rétegből állnak).
Több ponton felfüggesztett munkahíd: olyan munkahíd amelyen 3 vagy több kikötési pont van.
Többszintes munkahíd: két vagy több, egymással függőleges irányban összecsatolt ugyanazon oszlopon mozgó
két vagy több munkaszintből álló munkahíd.
Túlterhelésgátló: olyan berendezés, amely megakadályozza a daru névleges terhelésénél nagyobb terhelést
létrehozó mozgást, tekintetbe véve az üzemszerűen fellépő dinamikus hatásokat is.
Túlterhelésgátló: az üzemszerű használatkor fellépő dinamikus hatások figyelembevételével a névleges
terhelést meghaladó terhelés bizonyos mozgásait megakadályozó berendezés.
Túlterhelésgátló: berendezés annak automatikus megakadályozására, hogy a daru az üzeméből adódó
dinamikus hatások figyelembevétele mellett a névleges teherbírását meghaladó terhet emeljen.
Túlterhelés-határoló: az a berendezés, amely önműködően működésbe lép és a munkahíd fel irányú mozgását
leállítja, amikor a tartókötélben a húzóerő eléri a működésbe lépéshez szükséges határértéket.
Újraemelést megakadályozó berendezés: az a berendezés, amely az emelőelem meghibásodása esetén
megakadályozza a teherfelvevő szerkezet alaphelyzetéből való újraemelését.
Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz, technológia
újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy
amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkafolyamatot végeztek.
Ütközés elleni védőberendezés: olyan berendezés, amely a merev teherfelvevő eszköz és a daruk vagy részeik
ütközést akadályozza meg, ha azok egyidejűleg azonos térben üzemelnek. (Bizonyos alkalmazás esetén az
ütközés elleni védőberendezés feladatát a munkatérhatároló átveheti.)
Ütköző: rugalmas megállító szerkezet a haladási útvonal végén, amely folyadéknyomásos, rúgós vagy egyéb
rugalmas szerkezetből áll.
Üzemeltető (Felhasználó szervezet): olyan személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek közvetlen
rendelkezési joga van az OKMÁ üzemeltetésére.
Üzemi fék: mechanikus fék, amely tárolt energiával (például rúgóerő) önműködően hat mindaddig, amíg a
gépkezelő vagy automatikusan működtetett külső táplálású erő (villamosan, hidraulikusan, pneumatikusan stb.)
nem oldja.
Üzemi helyzet: a szintkülönbség-kiegyenlítő olyan tervezett helyzete, amelyben be- és kirakodásra alkalmas.
Üzemi nyomás: az a nyomás, amelyen a berendezés működik.
Üzemi tényező: a gyártó által garantált terhelés, amelyet egy szerkezeti elem vagy a SAE kibír, és az egy
szerkezeti elemre vagy az SAE-re megadott legnagyobb üzemi terhelés, WLL, hányadosa.
Üzemi véghelyzet-kapcsoló: a fülke alsó és felső véghelyzetében üzemszerűen működő kapcsoló.
Üzemmód: a gyártó előírásai szerint működtetésre kész állapotra összeszerelt, elhelyezett és beállított szerkezeti
egységek, ellensúlyok, támaszok és támasztartók, horogszerkezet, kötélbefűző és egyéb elemek kombinációja.
Üzembe helyezés: a gépnek első, az EGT területén történő rendeltetésszerű használatbavétele.
Üzemben tartó: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti.
Üzemeltető: Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek -
emelőgép-kezelő, kötöző - munkáltatója vagy megbízója.
Üzemen kívüli állapot: a terheletlen rakfelület szélvédett helyen való tartós leállítása nem szükségképpen a
talajszinten.
Üzemi állapot: a teheremelő használata közbeni állapot, amikor a rakfelület bármely helyzetében terhelten vagy
terheletlenül, mozgásban vagy állva a teheremelő működőképes.
Üzemi helyzet: az emelő hátfalnak a közlekedési helyzettől különböző bármely más helyzete.
Üzemi nyomás: az egyes elemek állandósult üzemmódban való emelésére és/vagy billenésére méretezett
nyomás.
Ütközésvédő berendezés (távirányítású targonca esetén): a távirányítású targonca elé helyezett mechanikai,
optikai, mágneses vagy egyéb működtetésű biztonsági berendezés, amely megszakítja a hajtómotor
energiaellátását, miközben a fékeket működésbe hozza.
Varrás: a hevederszövet önmagához vagy több hevederszövet egymáshoz való rögzítése, valamint az
erősítőbetétek öltéssel való rögzítése a hevederszövethez, ahol a varrófonalat az egyes rétegeken átvezetik.
Vasúti emelő: a vasúti járművek gyártó, javító és kerékpár cserélő helyeire telepített emelőberendezés, amely
egy vagy több függőleges mozgatóműből áll.
Változtatható magasságú oszlopszerkezet: olyan oszlopszerkezet, amelynek magassága előkészített egységek
egymást követő csatlakoztatásával változtatható.
48
Veszélyes tér: a gépben és/vagy a gép körül lévő minden olyan tér, amelyen belül az ott tartózkodó személyek
sérülés vagy egészségkárosodás kockázatának vannak.
Veszélyes tér: az emelőlap alatt és mozgáspályáján lévő bármelyik tartomány, valamint szerkezetrész, amelyben
az ember sérülés vagy egészségkárosodás veszélyének van kitéve. (Ez a meghatározás nem zárja ki a veszélyes
terek közel az emelőlapot, amely munkaterület.)
Vezetékek: merev elemek, amelyek meghatározzák a rakfelület mozgási útját.
Vezető: tanult, illetve kiképzett személy, aki felelős a targonca kezelésért. A vezető a targoncán utazik, gyalog
kíséri vagy távirányítással (távirányítás kábellel, rádióadóval stb.) működteti azt.
Vezetőkötél: a fülkét és az ellensúlyt a pályán megvezető kötél.
Vezetősín: az oszlopszerkezetnek az a része, amely a munkahidat megvezeti.
Vezetősín: merev szerkezeti elem a fülke és az ellensúly vezetésére.
Vezérlőberendezés: az emelő hátfai működtetésére való szerkezet. (gomb, kapcsoló, vezérlőkar, pedál,
fogantyú vagy ezek kombinációja.)
Vezérlőhely: az emelő hátfal működtetéséhez szükséges vezérlőberendezések helye. Hordozható
vezérlőberendezés esetén vezérlőhely minden olyan hely, ahol állva a kezelő a kézi vezérlést használni tudja.
Vezérlőhely-helyzethatároló: a vezérlőhely előírt határokon kívüli területre való mozgásának
megakadályozására való berendezés azokon a darukon, amelyeken a vezérlőhelynek gépi mozgatása van.
Vezérlőállás: a gépen levő vagy azon kívüli hely, ahonnan a gép mozgásai vezérelhetők.
Vezető: szakképzett személy, aki felelős a targonca mozgásáért és a teher kezeléséért.
Vezető üzemi testhelyzete: a vezetőnek az a helyzete, amelyben a haladáshoz és a teherkezeléshez szükséges
összes kezelőelemet működtetni tudja. Kiegészítő helyzetekre lehet szükség, ha egy helyzetből nem minden
kezelőelem érhető el.
Vezetőhely védelme: teljes vagy részleges védelem a vezetőhely oldalán, különösen a külső pontokon, hogy
megvédje a vezetőt elölről és/vagy oldalról a rögzített tárgyakkal vagy más járművekkel való érintkezéstől.
Vezetősín: rendszerint a tetőre helyezett sín, amely a tetőn haladó kocsit vezeti.
Vezető védelme: a targoncára rögzített felső szerkezet a vezető feje felett, hogy megvédje a vezetőt a tehertől, a
rakodás közben vagy a szomszédos állványról leeső tárgyaktól.
Vezető üzemi testhelyzete: a vezetőnek az a helyzete, amelyben a vezetéshez és a teher kezeléséhez szükséges
összes kezelőelemet működtetni tudja.
Vezérlőrendszer: a kezelőelemek és a működtető rendszer közé kapcsolt, a rakodódaru mozgását szabályozó
átviteli rendszer.
Vezetőüléses targoncák:
a) Ellensúlyos emelőtargonca
b) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás)
c) Változtatható kinyúlású terpesztargonca (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) a menetirányra
merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel
d) Vontatótargonca, kezelőelemek a targonca elején
e) Vontatótargonca, kezelőelemek a targonca hátulján
f) Szállítótargonca
g) Ellensúlyos emelőtargonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel
h) Oldalrakodó targonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel
i) Oldalrakodó targonca a menetirányba mutató vezetőüléssel
j) Oldalrakodó targonca
k) Oldalrakodó targonca a menetirányra merőlegesen elhelyezett vezetőüléssel
l) Több útirányú targonca eltolható emelőoszloppal és a fő menetirányra merőlegesen elhelyezett
vezetőüléssel
m) Többútirányú targonca eltolható emelőoszloppal és a fő menetirányba mutató vezetőüléssel
n) Tolótargonca
Vezetőállásos targoncák:
a) Ellensúlyos emelőtargonca kormánykerékkel
b) Ellensúlyos emelőtargonca kormányrúddal, a vezető a teherrel ellentétes irányban néz
c) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás)
d) Vontatótargonca kormányrúddal
e) Változtatható kinyúlású terpesztargonca, (eltolható emelőoszlopos vagy tolóvillás) a menetirányra me-
rőlegesen elhelyezett vezetőállással
f) Alacsony vagy magas emelésű platós targonca
g) Emelőtargonca kormányrúddal és platóval. A vezető túlnyomórészt nem lát előre. (Ha a plató
billenthető, a targonca gyalogkíséretű targonca.)
h) Platós vagy magas emelésű platós emelőkocsi, emelőkocsi vagy magas emelésű kocsi a menetirányra
merőlegesen elhelyezett vezetőállással
49
i) Komissiózó targonca, kormányrúddal (emelhető vezetőülés lehetséges)

j) Komissiózó targonca, kormánykerékkel (emelhető vezetőülés lehetséges)
k) Komissiózó targonca, kormánykerékkel (emelhető vezetőülés lehetséges)
Védőkorlát: az építményről a szabad tér felé a kilépést megakadályozó, kézzel felnyitható szerkezet, amely
nyitott helyzetében a fülke mozgását villamosan reteszeli.
Védőkorlát: az emberek leesését vagy veszélyes térbe való benyúlását megakadályozó, kaputól eltérő, rögzített
szerkezet.
Védőszerkezet: az a géprész, amely meghatározott használat esetén fizikai akadállyal védelmet biztosít.
Végleges telepítésű építkezési személy-teheremelő: olyan céllal és kialakítással létesített berendezés, melyet az
építkezés ideje alatt annak kiszolgálására használnak, majd az építkezés befejeztével helyén marad és az
ellenőrzési, karbantartási vagy más - az építmény funkciójával összefüggő - tevékenység szállítási feladatait látja
el (elsősorban személyszállítás kéményekben, tornyokban). Kivitele ezért biztonság szempontjából a kioktatott
kezelővel működtetett berendezés követelményeihez igazodik, komfortfokozata pedig nem éri el pl. egy lakóházi
felvonóét.
Végszem: olyan függesztőelem, amely lehetővé teszi a függeszték beakasztását a daruhorogba vagy más
emelőberendezés horgába.
Végszem: kapcsolóelem vagy kapcsolóelem-szerelvény, amely a többágú hevederszerelvény felső záró elemét
képezi úgy, hogy azzal a hevederszerelvény csatlakoztatható daru-, egyéb emelőgép- vagy emelöeszköz-
horoghoz.
Végszem: kapcsolóelem vagy kapcsolóelem-szerelvény, amely a többágú hevederszerelvény felső záró elemét
képezi úgy, hogy azzal a hevederszerelvény csatlakoztatható a daruhoroghoz vagy más emelőgéphez, illetve
emelőeszközhöz.
Végszem: felfüggesztőelem, amely lehetővé teszi a láncfüggeszték beakasztását daruhorogba
Végszerelvény: kapcsolóelem, kapcsolóegység, horog vagy más, a függeszték felső vagy alsó végére tartósan
szerelt eszköz, a függesztéknek a teherrel vagy az emelőgéppel való csatlakoztatására.
Vészfékellenőrző: a vészfékező rendszer azon része, amely vészjelzést ad, amint működtették a kézi vezérlést.
Vészhelyzeti vezérlőállás: védett hely, ahonnan a gép vezérelhető vészhelyzetben és karbantartás alatt.
Vészleállítás: Váratlan, veszélyes helyzetben a személytartóból vagy egyéb helyről történő teljes leállítás, a
végzett mozgások hatásos bénítása.
Vészleállító berendezés: olyan kézzel működtethető berendezés, ami veszély esetén a szintkülönbség-
kiegyenlítő minden mozgását leállítja.
Vészleeresztés: Veszély esetén a személytartónak bármely helyzetéből az alaphelyzetbe juttatása.
Vészleeresztés: a személytartó bármely helyzetéből való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a
célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt.
Villamos emelődob: villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére
és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép.
Villamos erőforrás: a hajtást villamos energia hozza létre.
Vizsgálati tényező: a SAE-a vagy egy elemén végzett statikus, illetve dinamikus terhelés, és az egy szerkezeti
elemre vagy az SAE-re megadott legnagyobb üzemi terhelés, WLL, hányadosa.
Vontatótargonca: a talajon haladó, kizárólag járművek vontatására való, vonószerkezettel ellátott targonca.
Vontatótargonca névleges vonóereje: a gyártó által a vonókészülékre N-ban megadott vízszintes vonóerő,
amelyet a vontatótargonca sík, száraz és vízszintes talajon haladva meghatározott vonószerkezet-magasságban ki
tud fejteni:
- belső égésű motorral hajtott vontatótargonca esetén, amikor a vontató teher nélkül a névleges sebesség
legalább 10%-ának megfelelő egyenletes sebességgel halad;
- villamos hajtású vontatótargonca esetén az a vonóerő, amelyet egy óra időtartamig tartani képes.
Zárás: az emelőlap mozgatószerkezetének a munkahelyzettől a menethelyzetig lévő bármelyik helyzete.
Zárt felület: olyan szövetfelület (vagy burkolat), amely a szemrevételezéses és a tapintásos vizsgálatkor zártnak
tűnik, például hővel való rögzítés vagy járulékos anyaggal való színezés hatására az egyes szálak megtámasztják
egymást.
Zárt felület: hevederszövet-felület, amely a szemrevételezés és a kézzel végzett vizsgálat során zártnak tűnik,
például hővel való rögzítés vagy járulékos anyaggal való színezés után, és ahol az egyes szálak támasztják
egymást.
Zuhanásgátló berendezés: a fülke meg nem engedett süllyedési sebességét kizáró biztonsági berendezés.

Emelőgépek Kézikönyv Módosított

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Emelőgépek Kézikönyv Módosított

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

Az emelőgépek szabályozási rendszere napjainkban olyan mértékűvé vált, hogy azok

(2) Szabályzat (11. §) eltérő rendelkezése hiányában

Személyi feltételek ellenőrzése

Elsősorban az emelőgép kezelők, de az emelőgépekkel kapcsolatba kerülők, az

Az ÉKKO Kft. besorolása szerint – mivel az autószerelők szakképzésének nem része – a

A jogosítványban ellenőrizni kell tehát, hogy a kezelt emelőgépfajtára van-e bejegyzés,

Emelőgép ügyintéző megbízására nem kötelezhető az emelőgépet üzemeltető munkáltató!

Az emelőgépek vizsgálatait a vonatkozó előírások szerint a legtöbbször emelőgép szakértő

Emelőgép szakértő, aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és az EBSZ szerinti

2. Anyagmozgatás technológiája és eszközeinek biztonsága,

Az EBSZ-ben az emelőgépekkel tevékenységeket végzők személyi feltételei között az Mvt.

Az emelőgépek vizsgálatainak rendszerét a 2. sz. táblázat foglalja össze.

Tárgyi feltételek ellenőrzése

Az emelőgépek műszaki, biztonsági állapotának az ellenőrzése nem egyszerű felügyelői

Miután az előző fejezetben leírtak szerint meggyőződött a felügyelő az emelőgép kezelő

Eközben jegyezze fel a felügyelő az emelőgép azonosítási adatait, a kezelő nevét és a

felülethez való ütközésével kapcsolatos fennmaradó veszélynek a legkisebbre való

Ha nincs ilyen, intézkedés a targonca további használatának felfüggesztésére. Ez alól

Ezek után a felügyelő kérje el az üzemeltetőtől/munkáltatótól a kockázatértékelést, és

Vizsgálnia kell a felügyelőnek teherfelvevő, kötöző eszközök állapotát, vizsgálatainak

A helyszíni összeszerelésű daruk fogalomkörébe nem tartoznak bele a rendszeres

Tipikus hiányosságok lehetnek a következők.

/A közúti forgalomban is közlekedő és a nyolc évnél idősebb targonca üzemi csoportszáma

Fontos azt ellenőriznie a felügyelőnek, hogy az üzemi csoportszám szerinti időközönként

Emelőgépek vizsgálati időközei a 4. sz. táblázat szerint (MSZ 9721-1):

Gépjárműemelők vizsgálati időközei (MSZ-07-4446:1991)

A teherfelvevő eszközök közül a merev teherfelvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó

A műszaki követelmények vizsgálatánál az a legfontosabb, hogy a felügyelő az emelőgépet

Speciális követelmény, hogy emelőgéppel személyeket emelni csak az erre a célra

A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV.

Személyemelésnél, illetve azoknál az emelőgépeknél, amelyikekkel a személyeket

Daruhorgoknál alapvető biztonsági berendezés a kiakadásgátló, alkalmazását a MSZ

1. fotó: kiakadásgátló hiánya

2. fotó: kiakadásgátló hiánya

3. fotó: hiányzik a kiakadásgátló, kulcs a daru függőkapcsolójában

4. fotó: szabálytalan kitalpalási

Leesés elleni védelem

A magasból mentés speciális eszközei:

Szervezési feltételek ellenőrzése

Emelőgépek üzemeltetésekor a szervezési feltételek közül a következők felügyelői vizsgálata

Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a

Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a

Szélsebesség mérő beépítésére, használatára szabadtéren üzemelő (akár autó)daruk esetében

Közterületek környezetében végzett emeléseknél, azaz, ha az emelőgépet pl. közforgalmi

A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban

- az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével,

Az emelőgépeket úgy kell kialakítani, hogy az előírt stabilitás fennmaradjon a működtetés

A témakörhöz tartozó jogszabályok, szabványok felsorolása

Az emelőgépekre vonatkozó 2008. májusban hatályos szabványok

MSZ EN 1492-4:2004 Textilhevederek. Biztonság. 4. rész: Természetes és műszálból készült általános

MSZ EN 12385-5:2006 Acélsodrony kötelek. Biztonság. 5. rész: Pászmás kötelek felvonókhoz

MSZ ISO 9377-4 Daruk szállítási adatai. Gémes daruk

MSZ 9745-3 Darusodronykötelek, kötélkorongok és -dobok. Kötélcsere szükségességének

MSZ 19175-2 Emelőgépek gépkönyve. Darugépkönyv

Híradástechnikai kapcsolat: A személytartó, a kezelőfülke, illetve a kijelölt helyek közötti kapcsolattartási

Munkahídemelő szerkezet: a munkahídhoz rögzített emelőmű.

i) Komissiózó targonca, kormányrúddal (emelhető vezetőülés lehetséges)

You might also like