Nemzetkozi Jog - Roviditett Malcolm N. Shaw Konyv

M.N.
SHAW:NEMZETKÖZI JOG (jegyzet)
Nemzetközi jog forrásai
Eltérés a belső jogtól

nincs egyetlen olyan testület sem, ami mindenkire nézve kötelező
jogszabályokat tud elfogadtatni
nincs olyan kötelező joghatósággal rendelkező bírósági rendszer, amely a
jogot értelmezné, és egy adott problémára alkalmazná
ezért forrásai: azok a rendelkezések, amelyek a jogrendszerben a konkrét, mindennapi
cselekvések szintjén fejtik ki hatásukat, de nem tartoznak bele a végső
források (értelmi és erkölcsi szabályok), és a funkcionális források
(folyóiratok, szakkönyvek)
NJ1 gyakorlati megjelenése

NBS2 NB az elé terjesztett nemzetközi jogi vitákat a következő források
alapján dönti el:
Nki3 egyezmények, melyeket a vitában álló államok elismernek
Nki szokásjog
általánosan elismert jogelveket
segédeszközözök: bírói döntések, NJ tudományos művek
NB4 ítéleteivel szintén jogot alkot
formális források : szabályokat kötelező erővel ruházza fel
materiális források : szabályok tényleges tartalmáról ad számot
Általános jogelvek
Ha konkrét bírósági ügyben nincs az esetre megfelelő szabály, akkor a bíró a
szabályokból és a jogelvekből levezetett döntést hoz. A NJ-ban ez
nagyon gyakori.
NJ-ban kevés eldöntött ügy van, ezért általánosan elfogadott jogforrás a NJ-ban az
“általánosan elfogadott jogelvek” (38.cikkely), így lehet áthidalni a nem rendezett
kérdéseket (non liguet – joghézag- ügyek)
“általánosan elfogadott jogelvek” jelentése: 1. Pozitív, ember alkotta
1 NJ = nemzetközi jog, nemzetközi jogi

2 NBS = Nemzetközi Bíróság Statútuma
3 Nki = nemzetközi
4 NB = Nemzetközi Bíróság
1
M.N.SHAW:NEMZETKÖZI JOG (jegyzet)
szabályok érvényességét állapítja meg. 2.szerződéses jog és

szokásjog alfejezete, a NJ alaptételeit ismétlik meg, nem hoznak
újat. 3. Szűk körű új jogforrás, NJ-ból levezethető jogfogalmakat
jelent.
“általánosan elfogadott jogelvek” a gyakorlatban:
Chorzow üzemi ügy (gyár lefoglalása): egy kötelezettség bármilyen megszegése
kártérítést von maga után
Lengyelországi német telepesek ügye: a fennálló joggal összhangban szerzett jogok a
szuverén személyének változásával nem vesznek el.
Korfu-szoros ügy: minden rendszer elfogadja a közvetett bizonyítékokat, így a NJ is
Adminisztratív Tanács ügye(ENSZ alkalmazottak elbocsátása): bírói
testület által hozott ítélet kötelező erővel bír, így a Közgyűlés nem
utasíthatja vissza az Adminisztratív Tanács döntéseinek
végrehajtását.
Indiai területen történt áthaladás: ha a bíróság elindította az eljárást, az joghatóságától
nem fosztható meg
Estoppel elve: ha a fél egy adott helyzethez hozzájárult, azt később nem
tagadhatja meg( common law elve). Saját mulasztására jogok
megszerzése végett senki sem hivatkozhat.
Estoppel a gyakorlatban: Preah Vihear-i templom ügye, ELSI ügy: estoppel
alkalmazásának is megvannak a korlátai, nem alkalmazható arra, ha
egyszerűen valamit elfelejtettek a diplomáciai tárgyalások során
teljes kártérítés a különböző jogrendszerekben általános alapelv, így az a NJ-
ban is érvényes (AMCO v. Indonézia ügy kapcsán)
szerzett jogok tiszteletben tartása
pacta sund servanda (nemzetközi megállapodások kötelező ereje)
szerződések ereje azon alapul, hogy a Nki szerződések ezzel a közös
minőséggel rendelkeznek
jóhiszeműség (ENSZ AO5) + KGY6 Határozat az államoknak a NJ-ból és Nki
szerződésből származó feladataikat jóhiszeműen teljesíteniük kell. NJ
megkerülhetetlen szabálya. Olyan háttérszabály, amely a meglévő NJ
szabályok követésére sarkall.
5 AO = Alapokmány
6 KGY = Közgyűlés
2
Francia nukleáris kísérletek ügye: jogi kötelezettség alapja a

jóhiszeműség. Ez a hit a NJ elidegeníthetetlen része. DE : a
jóhiszeműség önmagában nem lehet kötelezettség forrása, ha más
kötelezettség egyébként nem merülne fel.
Bíróság diszkrecionális jogkörrel dönt arról, hogy az adott ügyben mely
jogelv(ek)et alkalmazza, ha a szokásjog/szerződési jog nem biztosít
elég hátteret. (Lsd.: Barcelona Traction ügy: Kft. Belső jogban kialakult
fogalmát kell alkalmazni, mivel annak nincs NJ fogalma)
Méltányosság és NJ
Belső jogból átvett elv, gyakori hivatkozási alap
Meuse vízének megosztása: a méltányosság elvét régóta alkalmazzák a bíróságok, a NJ
részeként kezelik. A bíróságnak szabadságában áll, hogy a NJ részeként
méltányosságon alapuló elveket is figyelembe vegyen. DE: óvatosan
kell vele bánni, mert túl gyors jogfejlődést indíthat meg.
Rann of Kutch ügy: méltányosságra lehet hivatkozni az előterjesztésekben
Északi-tengeri kontinentális talapzat felosztása méltányossági alapon történt
méltányosság kiterjesztett értelme az emberi jogi eszmék egyik forrása :Délnyugat-Afrikával
kapcsolatos ügyek
Méltányosságra való támaszkodást előírja az alkalmazandó jogszabály,
ezért az alkalmazásnak következetesnek és kiszámíthatónak kell
lennie, még akkor is, ha általánosabb alkalmazást követelő elvekre is
tekintettel van. Líbia v. Málta:
Igazságtalanság mérséklésére használva: (Tunézia v. Líbia) NB köteles alkalmaznia
méltányosság elvét a NJ részeként, a kérdéseket úgy kell mérsékelnie, hogy a
méltányosság érvényre jusson.
1982, tengerjogi egyezmény:
59.cikk: parti állam és más államok kizárólagos gazdasági övezettel kapcsolatos kérdéseit
méltányos alapon kell rendezni,
74.cikk: övezet elhatárolását szemközti/szomszédos tengerparti országok
között a méltányosság érdekében szerződésben kell rögzíteni,
83.cikk:kontinentális talapzat felosztását a méltányosság érdekében
szerződésben kell rögzíteni,
3
bizonytalansági (kiszámíthatatlansági) tényezők ebben: 1. Milyen módon kell

a vitákat megoldani? 2. Milyen elveket kell pontosan alkalmazni?
1994, nemzetközi vízgyűjtők nem hajózási célú hasznosítása (tervezet):
nemzetközi vízgyűjtő terület menti államoknak a vízgyűjtő területeket
csak méltányosan szabad felhasználnia
Burkina Faso v. Mali: Soun-medence területét méltányosan kell felosztani,
mivel nincsenek írásban rögzített határok. Ez a medence egyenlő
elosztását jelenti. DE megállapított határok módosítását méltányossági
alapon kérni indokolatlan
Az általános elvek csak akkor válnak jogilag kötelező normává, ha a Nki
közösség a NJ-ot kialakító mechanizmusokon keresztül azt el is fogadja.
Ezek akkor a rendszer keretein belül többleterővel ruházódnak fel.
Nukleáris fegyverek használatáról: a Nki humanitárius jog magvát az emberiesség
megfontolása alkotják.
Bírói döntések
NBS : Szubszidiáris forrásnak minősül
Csak a perben álló felekre és az eldöntött ügyre bírnak kötelező erővel
NB döntések ennek ellenére common lawként működik: Állandó Nemzetközi
Bíróság7 és a Nemzetközi Bíróság döntéseire autoritatív döntésként szoktak hivatkozni
NB az előtte fekvő ügyekben tanulmányozza korábbi döntéseit, majd
azokat értelmezve hozza meg az aktuális ügyekben döntését
NB által meghozott ügyekben nem minden esetben ragaszkodnak (Lotus-ügy), de az elég ritka
Bírói döntések fogalma: NB, ÁNB döntései + nemzetközi választottbíróságok, nemzeti
bíróságok döntései
Konfliktusok megoldásban alkalmazzák a bírói ás választottbírósági módszereket is (Alabama
igények ügye: Alabama hajó által elejtett zsákmányokért Gbr.nek kártérítést kellett
fizetnie az USA-nak, mert megszegte a semlegesség szabályait)
NJ egyéb lehetséges forrásai
ENSZ KGY határozatai és nyilatkozatai

határozatok jó részének nincs kötelező ereje, hanem ajánló jelleggel bír
7 ÁNB = Állandó Nemzetközi Bíróság
4
kötelező határozatokat a BT hozza

KGY-nek vannak olyan kiemelkedő jelentőségű határozatai, amelyek
hatással voltak a NJ fejlődésére.
Nicaragua ügy: egyes KGY határozatok elfogadásának (következetes
szavazások) és alkalmazásának körülményeiből opinio juris is
levezethető. Ez csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a határozat
már szerződéses határozatot vagy kötelezettséget módosít. Az államok
által elfogadott egyes nyilatkozatok azt tükrözik, hogy az államok az
erőszak tilalmát a NJ részeként ismerik el. Pl.: gyarmatosítás
elítéléséről, űrkutatásról szóló nyilatkozatok: KGY határozatai ha nem is
kötelező erejűek, néha normatív értékkel bírhatnak. (DE : nukleáris
fegyverekről szóló határozatoknál sok az ellenszavazat és a
tartózkodás, így az opinio juris nem érvényesül)
Gyorsítják az állami gyakorlat jogszabállyá válásának folyamatát.
Nem minden határozat bír jogi tartalommal, mert gyakoriak a politikai kompromisszumok is
KGY határozat formájában
Nki szervezetek gyakorlata

a nem kötelező erejű rendelkezések a soft law részét képezik: azaz
önmagukban nem jogszabályok, de a NJ fejlődése során figyelmet
érdemelnek, politikai befolyást gyakorolhatnak (pl.: Helsinki Záróokmány,
1975). Ide tartoznak a Nki gazdasági jogi, környezetvédelmi jog szabályai
gentlemen’s agreement: Nki/kétoldalú tárgyalások eredményeként elfogadott dokumentumok,
melyben a felek kötelezettségvállalásaikat nyilvánítják ki.
Nki Jogi bizottság (NJB)8

ENSZ KGY által felállított Bizottság
Célja a NJ fejlesztése és kodifikálása
Kinevezésen alapul
Nki egyezmények fölött bábáskodik: 1.tervezetet készít, azt elküldi a kormányoknak
véleményeztetésre 2. ENSZ konferencia tárgyalja 3. Szerződéskötés
Jelentéseket, tanulmányokat készít, jogi kodifikációs dokumentumokat állít össze
NJB munkájának területe : 1. Nki szerződések 2. Új szokásjogi szabályok
8 NJB = Nemzeközi Jogi Bizottság)
5
kialakítása
Egyéb testületek
UNCITRAL (ENSZ Nki Kereskedelmi Jogi Bizottsága
UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája)
Nki Jog Elveit Tanulmányozó Bizottság
ENSZ szakosított szervei (ILO, UNESCO)
Nki Jogi Egyesület
Nki Jogi Intézet
Egyoldalú cselekmények
amikor az államok egyoldalú cselekményei jogi kötelezettsége teremtenek
az állam a kibocsátott nyilatkozatot kötelezőnek tartja (nyilvános és
kihirdetett)
az elismerés akkor fontos, ha az harmadik államot is érint
bizonyítja az állam véleményét egyes kérdésekben
Jogforrási hierarchia és jus cogens
NBS
Bírói döntések ,tudományos művek: alárendelt szerepek
Általános jogelvek: 3.hely
Szerződések idővel elsődlegessé váltak, mivel a fennálló szokást váltják
fel/kodifikálják, De hatályukat veszthetik, ha helyükbe új szokásjogi szabályok lépnek
Általános szabállyal szemben a különös érvényesül: az államok közötti
szerződéses szabályok elsőbbséget élveznek az általános szokásjogi
szabályokkal szemben, amelyek ugyanazon államok fölött állnak
Diplomáciai védelem (barcelona Traction): Nki közösség egészével szembeni védelem
minden államot megillet, védelme minden államnak érdeke, (agresszió, népirtás tilalma,
stb.)
Szerződések joga: (1969): (jus cogens: rendszer szempontjából alapvető
és mindenek felett álló szabályok elfogadása).
A szerződés semmis, ha megkötése pillanatában érvényes bármely
6
jogszabályba ütközik Mindez szokásjogi szabályokra is érvényes

Feltétlen alkalmazást igénylő szabály olyan normát jelent, amelyet az
államok Nki közössége olyan normaként ismer el, amelytől nem
lehet eltérni kivétel: ha ugyanolyan szintű norma állapítja meg az
eltérést
Létrejötte : 1. Tételt el kell fogadni NJ általános szabályaként 2. Szabályt az államok Nki
jogközössége(politikai és ideológiai meggyőződéstől függetlenül)
feltétlen alkalmazást igénylő normaként ismeri el. Alapját csak
szokáson vagy szerződésen nyugvó szabályok képezhetik
Jus cogens fennálló szabályába ütköző szerződés ab inito semmis,
újonnan kialakult jus cogens szabállyal ellentétes szerződés a
szabály létrejöttének pillanatában semmissé válik és megszűnik.
Jus Cogens – ENSZ AO kapcsolata: ???999.old.
Szokás
Szokás fogalma
NJ-ban a Nki rendszer és a centralizált kormányzati rendszer hiánya miatt a jog dinamikus
forrása
Az államok gyakorlatából és magatartásából vezethetők le
Mellette Ellene
Egyetemes alkalmazhatósága miatt Túlságosan rendezetlen, lassan változik
a szerződéseknél is fontosabb
Spontán mgtrts9 hozza létre, ezáltal a a ts10.
mai gondját jeleníti meg
szerepének csökkenésének oka: egyre több az állami tevékenység +

számos különböző kulturális és politikai hagyományt kell elfogadnia
létrehozatal jellemzői:
demokratikus: minden állam részt vállalhat az új szabályok
kidolgozásában, bár egyes államok egyenlőbbek a többinél
konszenzusos: a többség mindenkire kötelező új jogszabályt alkot
pontatlan. Előnye: rugalmasan lehet kezelni, hátránya: félreérthetővé
teszi a jogszabályokat
9 mgtrts = magatartás
10 ts. = társadalom
7
szokás = materiális tényező + pszichológiai meggyőződés, amely ezt a

mgtrts-t jognak tekinti (=opinio juris: az állam meggyőződése, hogy
v.mely mgtrts-t jogi kötelezettség alapján gyakorolja) Pl.:NB
Menedékjogi ügy (Torre kiadatása), angol-norvég halászati ügy
(Kérdése, hol kezdődik a partvonal: a szokás létrejöttéhez az államok
gyakorlatának bizonyos mértékig egységesnek kell lennie), Északi
tenger kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyek (az állami
gyakorlatnak a rendelkezés értelmében széles körűnek, gyakorlatilag
egységesnek kell lennie), Nicarauga v. USA (nem szükséges, hogy a
gyakorlat szigorúan megegyezzen.
Ügyek következménye: Egy szokásjogi szabály meglétének
bizonyításához a bíróság elegendőnek tekinti, ha az államok mgtrtsa a
szabállyal általában megegyezik, az azzal ellentétes mgtrtst a szabály megsértésének
tekintik.
Materiális tényező:
alapja az államok tényleges gyakorlata, melynek meghatározó tényezői:
Időtartam: az államok többsége meghatározott idő elteltét követeli meg
ahhoz, hogy a belső jogban v.mely gyakorlat szokásjogként
elfogadottá váljon. NJ-ban nincs szigorú időbeli követelmény, az a
tárgytól függ
Következetesség
Ismétlődés: NB: szokásjogi szabálynak összefüggésben kell lennie az
állam gyakorlatával
Általános jelleg
a jogilag kötelező erejű szokás létrejöttének megállapításához szükséges
küszöb az érintett szabály természetétől és az ellenkezés mértékétől
függ. Bizonytalanság akkor merül fel, ha ellentétes és egymásnak
ellentmondó bizonyítékokat mutatnak be a felek (Menedékjog ügy)
egy állam megalapozatlan követelését nem lehet elfogadni, mert akkor az egyoldalú
jogalkotást eredményezne, így a NJ nem lenne független.
Nki környezet az, ami meghatározza a szokás létrejöttét, így egyedi eset is létrehozhat
szokást (légtérhasználat, műholdak Föld körüli pályáján nem
8
gyakorolható szuverenitás). Dinamikusan fejlődő környezetben a

szokásjog is gyorsabban alakul ki, ellentétes szabályok hiányában a
gyakorlat válik szabállyá
De Visscher analógiája: A szokásjog kialakulását a gazdátlan földön
keresztül kitaposott út kialakulásához hasonlítja + egyesek nagyobb
súlyuknál fogva mélyebb nyomot tudnak hagyni. Egyes államok
helyzetüknél fogva nagyobb befolyással rendelkeznek, így az ő
tevékenységüknek nagyobb a jelentősége. NJ-ban már néhány állam is
teremthet így szokást, ennek feltétele, hogy ezek az államok szorosan
érdekeltek legyenek a kérdésben (pl.: tengerjog, űrpolitika: itt a
nagyhatalmak egyetértése szükséges a szokás elfogadásához) AZAZ:
az egyetemes jelleg nem kötelező, de a hatalomhoz fűződő v.milyen
viszony igen.
Mulasztás önmagában ugyanúgy bizonyítja az állam attitűdjét, mint a
cselekvés.
Lotus ügy: a tartózkodás csak abban az esetben jelentheti a szokás elismerését, ha
tudatos kötelezettségen alapul. (azért nem cselekszik, mert az a
kötelezettségük). A cselekvés elmulasztása nem tekinthető
hozzájárulásnak, ha azt a lényeges körülmények ismeretének hiánya
okozza.
Állami gyakorlat
az állam nem kézzelfogható jelenség, hanem sokk összetevőből áll, amelyek
mindegyike foglalkozik Nki ügyel,
az állam tényleges tevékenysége materiális forrásokból ismerhető meg)
újság, nyilatkozatok, Nki szervezetekben való megnyilvánulások)
Nki szervezetek tevékenységükkel maguk is hozzájárulnak a szokásjog alakításához
Bizonyos körülmények között az államok belső joga is használható a NJ-
ban, ha a belső jog nagyban megegyezik más államok belső jogával
(Scotia ügy)
Az államok a NJ-al összefüggő igényeiket követelések formájában
kommunikálják, és mindig v.milyen konkrét esethez kapcsolódnak
9
Opinio juris
az állami tevékenység jogilag kötelező voltáról alkotott meggyőződés az
opinio juris
ÁNB, Lotus ügy (francia-török tengeri karambolban a törökök a francia tisztet vádolták
és letartóztatták, de a fr.-ák szerint létezik olyan szokásjogi szabály,
miszerint Fro.kizárólagos joghatósággal rendelkezik a saját tisztje
felett): Az, hogy hasonló helyzetben a károsult államok nem indítottak
büntetőeljárást a vétkes tisztek ellen, mlg nem jelenti, hogy nem is tehették volna
meg, mivel az nem tudatos kötelezettségen alapult.
Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyek: talapzatot
egyenlő távolság elve szerint osztották fel (Egyezmény alapján, amit
Ném.o nem ratifikálta) . Mivel az 1958-as egyezmény nem már
meglévő szokást foglalt magában, és az egyezmény sem teremtett
gyakorlatot, így Ném.o.-nak jár a nagyobb terület
Opinio juris sive necessitas : új szokásjogi szabály megformálásához még szükséges, hogy az
érintett államok mgtrtsukkal bizonyítsák, hogy ezt a gyakorlatot egy
jogi szabály létezése teszi kötelezővé
A többi államtól függ, hogy elfogadja-e szokásjogként a más államok által kezdeményezett
mgtrtst
Opinio juris meglétét egy adott szokás külső megjelenéséből, és nem a
megfogalmazott szükségből kell levezetni.
Az államoknak meg kell bizonyosodnia arról, hogy egy állam azért hajt
végre egy cselekvéssorozatot, mert NJ-gal összhangban lévő hiszi, nem
azért, mert v.milyen gesztust gyakorol
Tiltakozás, hozzájárulás
szokásjog egy meghatározott követelés, az ügyben érdekelt államok tiltakozásának hiánya, és
a többi állam hozzájárulása nyomán alakul ki
ha az államok nem tiltakoznak v.mely állam mgtrtsa ellen, akkor azt általában elfogadják, a
legitimációs folyamat megtöréséhez tényleges tiltakozásra van szükség
amennyiben egy állam a felállított szokásjogi szabállyal ellentétesen cselekszik, és ahhoz a
többi állam hozzájárul, akkor azt az államot úgy kell kezelni, hogy az eredeti szabály
nem kötelezi (angol-norvég halászati ügyben ): a szokást kezdettől
10
fogva ellenző államot a szokás nem kötelezi.

de nem kötelező minden egyes esetben tiltakozni az érintett államnak,
mert az veszélyeztetné nemzetközi kapcsolatait, ráadásul az ellenkezés
gyakran csak formális jellegű
a szokásjogi szabályok mindenkire nézve kötelezőek, kivétel: akik
kezdettől fogva ellenzik
beleegyezésen alapuló jogelmélet: az államoknak megengedné, hogy a
többi állam véleményétől függetlenül kiválasszák, mely szokásokhoz
csatlakozzanak. Ez a Nki kapcsolatokra rossz hatást gyakorolna, ezért: amennyiben az új
államok fenntartás nélkül kapcsolatba lépnek a többi állammal, az a NJ teljességének
elfogadását fejezi ki.
Helyi szokás
olyan szabályok, amelyek csak az államok meghatározott csoportjára, sőt, csak
két államra nézve kötelezőek (Menedékjog ügy: Latin-Amerika
országainak szokásairól folyt a vita)
Indiai területen történő áthaladás ügye: áthaladás joga fennáll a portugál
enklávékra nézve fennáll, mivel a múltban ez gyakorlat volt.
A helyi szokás egy állam meghatározott tevékenységétől függ, amelyet
egy másik állam/államok jogi kötelezettség kifejezéseként fogadnak el.
a helyi szokás mindkét (azaz az összes) résztvevő kifejezett elfogadását
igényli, mivel a helyi szokás kivételt jelent az általános szokás alól
Szerződés
a jogalkotás modern és tudatos formája (NBS szerint a NJ egyik forrása)
írásbeli megállapodás, amellyel a résztvevő államok meghatározott
cselekmények végrehajtására/egymás közti kapcsolatok létrehozására jogilag
kötelezik magukat
csoportjai: 1.law-making treaties : egyetemes érvényű szerződések 2.
Treaty-contracts : csak a részes (2 vagy több) államot kötelezik 3. 1 és
2 keveréke, nincs éles határvonal
szokás felett álló, mivel létrejöttükhöz a szerződő felek kifejezett
beleegyezésére van szükség, nem elegendő a hallgatólagos elfogadás
11
legfontosabb szerződések: ENSZ AO, genfi egyezmények (hadifoglyokról,

polári lakosság védelméről), bécsi egyezmények (diplomáciai
kapcsolatokról), világűr kiaknázásáról, kábítószer elleni küzdelemről,
pénzügy, K+F
egy sor olyan előírást rögzít, amelyet a felek magukra nézve kötelezőnek
találnak (~ magánjog)
jogalkotó szerződések ( szűk körű hatályú, nem jogalkotó
szerződések)
általános, nem korlátozott hatály
olyan megállapodások, amelyekben az államok egy kérdéssel kapcsolatban a NJ-ról
vallott felfogásukat rögzítik/újakat fektetnek le
Nki mgtrtst a jövőben igazgatják
Nagyszámú állam részvételét igénylik
Olyan szabályokat fogalmaznak meg, amelyek mindenkire nézve
kötelezőek
Normatív: követendő mgtrtsszabályokat írnak elő (pl:Antarktisz,
genocídiumegyezmény)
nem kötelezik azokat a résztvevőket, akik a szerződést nem írják alá/nem
ratifikálják (pl: Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos
ügyek – Ném.o.). A szerződés csak akkor hozhat létre új szokást, ha
más részes/nem részes államok teljesítik a kompatíbilis mgtrtsra
vonatkozó feltételeket és teljesül az opinio juris feltétele is. Egyes
általánosítható szerződés rendelkezési opinio juris nélkül is szokásjogi
szabályt teremthetnek
ha a Nki szerződés szokásjogi szabályt tükröz, az a nem részes felekre is
kötelező, ereje a szokásjogi szabály megerősítéséből, nem a szerződés
létéből ered
ha szokásjogi szabállyal egyező tartalmú szerződés jön létre, attól még a
szokásjog megőrzi különálló jellegét. (Nicaragua ügy)
ha egy szabály két forrásban is fellelhető, az azt is jelezheti, hogy a két
szabály mégsem teljesen azonos
szerződés-“rezsim”: szerződés szükségszerűen kiterjed a nem részes
felekre (ENSZ AO, GATT)
12
szerződéses megállapodások önmagukban nem jogalkotó

instrumentumok, mivel behatárolt témakörben és csak néhány állam
között jönnek létre
NJ és BJ11
BJ NJ
a kormányzás hazai vonatkozását szabályozza Elsősorban államok közötti
kapcsolatokat szabályoz
relációi: egyének egymás között, egyén és BJ eljárás során szokta NJ szabályokra
közhatalom hivatkozni
Elméletek
pozitivizmus (Triepel, Strupp): állam mindenek feletti fontossága
NJ alapja az államok megegyezése
A tényleges gyakorlat határozza meg a NJ szerepét
Dualizmus (pluralizmus) elmélete: NJ és a BJ szabályai egymástól elkülönülve léteznek,
nem támaszthatnak igényt arra, hogy hatással legyenek egymással vagy
előnyt élvezzenek egymással szemben. Ennek oka az államokon
belüli és az államok közötti viszonyok természetének különbsége,
illetve az államok közötti jogi konstrukciók eltérő volta. Ahol a BJ-ban
NJ szabály érvényesül, ott a NJ eltűréréről, nem pedig
alkalmazásáról van szó.
monista megközelítés: a jog egységes
Lauterpacht, naturalizmus: emberi jogok érvényesülése, erkölcsi alap a
fontos. A jog elsődleges funkciója az emberek jólétével függ össze, a
NJ, mint erre legalkalmasabb eszköz jelenik meg. Nj a nemzetközi rendet erkölcsi
célzattal képes irányítani.
Kelsen: formális logikai érvek. A jog olyan rendszer, amely követendő
mgtrtsmintákat fogalmaz meg és szankciókat ír elő, ha jogellenes
cselekmény történik. Mindez érvényes a BJ-ra és a NJ-ra is, így a
kettő között logikai egység jön létre. Az államok azért egyenlőek,
mert ezt jogszabály mondja ki, így a NJ magasabb rendű és
11 BJ = belső jog
13
alapvetőbb, mint a BJ. Egy szabály érvényessége attól függ, hogy

összhangban van a jogi hierarchia szerinti legalapvetőbb
szabályokkal. NJ alanyai csak az államok lehetnek
Fitzmaurice, Rousseau: ha a NJ-nak és a BJ-nak lenne közös működési
területe, az egyik rendszer alacsonyabb rendű lenne, mint a másik. A
maga területén minden rendszer a legmagasabb rendűnek minősül
(minden ország a saját jogrendjét fogadja el a leginkább). A NJ és a BJ
úgy különbözik egymástól, mint pl. a fr.jog a brit jogtól. Amikor az állam
saját belső viszonyiban nem NJ szerint jár el, a BJ érintetlen marad, az
állam NJ-ot sértett, így azt Nki szinten kell rendezni
BJ szerepe a NJ-ban
Nj-ot sértő állam saját BJ-ra hivatkozva nem igazolhatja eljárását
1969: BE12.27.cikk: Nki szerződések vonatkozásában egyetlen részes fél sem
hivatkozhat saját belső jogára annak igazolásául, hogy elmulasztotta
szerződését teljesíteni (Alabama igények: Liverpoolban épített hajókkal
vadásztak az angolok az amerikaiakra, hajó megépítését/indulását
akadályozó brit jogszabály hiánya nem lehet védekezés alapja, így
Gbr.-nak kártérítést kell fizetnie)
NJ megelőzi a BJ-ot (A választottbíróság igénybevételének kötelezettsége
ügye)
Az, hogy a BJ nem tesz egy cselekvést kötelezővé, nem lehet védekezés
alapja, ha az állam Nki kötelezettségét nem teljesíti (Lockerbie ügy)
Egy közhatalmat gyakorló szerv cselekményének BJ szerinti jogellenessége nem jelenti azt,
hogy a cselekmény NJ-ban is jogellenes lenne (ELSI ügy)
BJ vizsgálata segít megérteni egy állam Nki szereplésének mozgatórugóit. BJ-ban található
meg egyes NJ-ot is érintő vélemények (pl.:parti tenger kiterjedése)
Ha nincs megfelelő NJ szabályozás, akkor gyakran BJ szerint kell dönteni
(1929-es szerb kölcsönök ügye)
Belső jog bizonyíthatja, hogy az állam mennyire veszi komolyan egyes Nki
kötelezettségeit
12 BE = Bécsi Egyezmény
14
NJ a belső bíróságok eljárásában (Gbr.)

Brit uralkodó megközelítés a 18.sz.-tól: Inkorporáció: NJ automatikusan, alk.os ratifikáció
nélkül is része lesz a BJ-nak
(Blackstone bíró): csak Nki szokásjogra vonatkozik, a Nki szerződésekre
nem. A Nki szokásjognak a common law részeként való elfogadását
a parlament által alkotott tvek elsőbbségének alárendelve
értelmezték. Hatását a precedens brit bíróságok elve is
csökkentette: magasabb fokú bíróságok ítéletei kötelezőek a
hierarchiában alacsonyabb helyen álló bíróságokra nézve
19.sz.-tól: Transzformáció: NJ szabályait v.milyen alkotmányos eljárás során transzformálni
kell a BJ-ba (ratifikáció). A NJ minden szabályát transzformálni kell, hogy hatályossá
váljon a BJ-ban.
Keyn ügy: brit jogszabály nem határozza meg a partszakaszt, így az ütközést okozó
kapitány fölött Gbr.-nak nincs joghatósága,
West Rand… ügy: amiben a civilizált nemzetek egyet értenek, ahhoz Gbr.-nak hozzá kell
járulnia + de meg kell mutatni, hogy az ország el is ismeri azt/olyan alapvető
dolog, amit senki sem ? meg,
Mortensten v. Petersen ügy: dán kapitány a brit tves és NJ 3 mérföld
között halászott: BJ elsőbbséget élvezett még akkor is, ha a Nki
szokásjog volt érvényben,
Chung v. R. ügy: NJ nem érvényes, kivéve ha azt a BJ inkorporálta, NJ csak akkor
érvényes, ha az nem ütközik BJ-ba, de a NJ szabály létét tényként bizonyítania kell,
Trandtex ügy: fellebbviteli bíróság érvényesnek találta az inkorporáció doktrínáját, a NJ
nem ismeri el a stare decisis szabályát, ahol a NJ megváltozott, ott a bírák
igazodhatnak hozzá alk.os megerősítés nélkül is,
Watsonv.Dep.os Trade: angol bíróság értelmezheti a NJ nyitott kérdéseit).
Nki szerződések: a részes Nki jogalanyok kötelező megállapodásainak
formájában jön létre, amely tekintet nélkül az eddigi gyakorlatra állít fel
mgtrtsi szabályokat. Gbr.-ban az uralkodó joga a Nki szerződések
megkötése, az csak jogszabály módosíthatja (lsd,:1978 EP hatáskört
bővítő szerződést ratifikálni kellett.)
A szerződések önmagukban nem érvényesülnek, előtte ratifikálnia kell
őket a Parlamentnek, mert az uralkodó önmagában nem alkothat
15
jogot, a Nki szerződések nem önvégrehajtók (Watson v. Dep.of

Trade).
Egyének Nki szerződés alapján, ratifikáció nélkül jogot nem
szerezhetnek, kivéve: háború vezetésére és területek átengedésére
vonatkozó szerződések, lényegtelen állig.egyezmények, belső jogot
nem érintő egyezmények
Szerződést a Parlament minkét háza tárgyalja
a jogszabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok ne ütközzenek a NJ-gal, ha a szöveg
egyértelmű, akkor alkalmazni kell a NJ konfliktusokra tekintet nélkül .
Nki szerződéseknél a bírók tágabban értelmeznek, mint a tveknél,
pl.:szerződés háttéranyagait is felhasználják.
Parlament alkotta jogszabály ott szükséges, ahol a 1.Nki szerződés alkalmazásához
a common law/tv. Módosítása, kiegészítése szükséges, 2.
Magánszemélyek jogait érintik, 3. Pénzügyi kötelezettséget teremt, 4.
EP hatáskörét növeli, 5.brit területek átadásáról van szó, 6. Uralkodó
hatáskörét növeli
Európai jogban az EU jog elsőbbséget élvez, EB döntéseit a tagállamok
bíróságai is kötelesek alkalmazni.
v.mely igény akkor érvényesíthető bíróság előtt, ha a bíróság jog szerint
dönthet róla, létezik egy szürke zóna is, ahol a végrehajtó és a bírói
tevékenység keveredik
állami aktus doktrínája (act of state): egyetlen állam sem gyakorolhat egy
másik állam felett joghatóságot. Mint ilyen az államok szuverenitásának
és egyenlőségének elvére épül.
Bíróság előtti érvényesíthetőség kizárt haza/külföldi végrehajtó hatalom
cselekményeivel kapcsolatban is. Hazai esetben: bíróságok visszautasítanak minden olyan
indítványt, ahol a szuverenitásról kellene dönteni. Külföldi hatalom esetében: általános az
az elv, hogy a bíróságok nem ítélkezhetnek külföldi, szuverén államok ügyleteiről.
(Buttes v. Hammer ügy), mivel a cselekmény NJ-ba ütközik és más
államok cselekedeteit kellene felülbírálni, és a kérdés diplomáciára
tartozik.
Állami immunitás kérdése(1978): egy adott ügykörben eljárhat-e bíróság: az immunitás
fogalma nem azonos a bíróság előtti érvényesíthetőség hiányának
16
fogalmával. Az immunitás azt írja elő, hogy a bíróságoknak nincs

joghatósága egy adott ügyben, ám az érintett állam lemondhat
immunitásáról konkrét ügyben
Watson v. Dep.of Trade…: (Ón Tanács) bíróság előtt nem érvényesíthető az
összeomlás utáni követelés, mert az nem lett beiktatva a BJ-ba, de a
bíróság azért lehetséges mértékig figyelembe veheti AZAZ: nemzeti
bíróságok nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek hatáskörrel
olyan jogokról döntésre/kikényszerítésre, amelyek szuverén államok
egymás közötti Nki ügyleteiből erednek. Nki szerződés csak konkrét
ügy ténybeli háttereként vizsgálható. Pl.: Littrel v. USA: bíróságok
vizsgálhatják a Nki megállapodásokat, de nem kényszeríthetik ki annak
betartását.
USA, politikai kérdések doktrínája: a bíróságok a külpolitikailag érzékeny kérdésekkel nem
foglalkoznak
NJ alanyai
Jogalanyiság
meghatározott entitánsoknak (egyének, társaságok) minden
jogrendszerben jogilag kikényszeríthető jogosultságai és kötelezettségei vannak.
Az alanyiság a jogrend fogalmainak vizsgálatát foglalja magában, mint jogállás,
jogképesség, hatáskör, jogok és kötelezettségek természete és terjedelme.
Nki szereplők közül nem mindenki rendelkezik jogalanyisággal, de attól még
lehet befolyása
Nki alanyiság részvételt, elfogadottságot jelent a közösség részéről
Államiság létrejötte
mivel uralatlan terület nem létezik, csak a terület újraosztásával lehet új államot létrehozni.
1933, Montevideoi Egyezmény: Az államnak, mint a NJ alanyának a következő
feltételekkel kell rendelkeznie : 1.állandó lakosság, 2.meghatározott
terület, 3.kormányzat, 4.más államokkal való kapcsolattartás
képessége
Badinter-bizottság: az államot olyan közösségként határozzák meg, amelynek területe és
17
szervezett pol.hatalomnak alávetett lakossága van. Az ilyen államot a szuverenitás

jellemzi.
Állandó lakosság megléte természetes követelmény, de annak nincs min.meghatározott száma
Meghatározott terület a működéshez szükséges területi alapra
összpontosít. A NJ nem írja elő pontosan rögzített határok meglétét
Ts.hatékony működése érdekében szükség van v.milyen közp.hatalomra
vagy kormányzatra. Ez nem előfeltétele annak, hogy egy országot
függetlennek ismerjenek el. Inkább egy koherens társ-pol.struktúra meglétét
jelenti.
Kapcsolatteremtés egyben jelenti, hogy más államok is elismerik. Ez nem csak országot,
hanem szervezetet is jelenthet. Szuverén államnak fontos, hogy ezeket a viszonyokat úgy
alakítsa, ahogy neki jó. Ennek a képességnek a függetlenség a lényege
Önrendelkezés és az államiság feltételei

az államiság fennállásához a kormányzat meglétét előíró hagyományos
megközelítés a stabilitásra és a ténylegességre összpontosít, emellett
figyelembe veszi a demokratikus és képviseleti jellegű kormányzat
követelményét. Önrendelkezés a hatalom tényleges gyakorlatát jelenti.
Ennek érdekében gyengébb hatékonyságú kormányzatot is el szoktak
fogadni (pl.: Kongó, 1960, Guinea, 1972)
önmeghatározás az államiság egyik megalapozása (Rhodesiát nem ismerték el, csak
Zimbabwet a polg.háború után, noha a feltételeknek R.is megfelelt
volna). Ha egy entitáns állammá és Nki közösség által elfogadottá akar
válni, akkor bizonyítania kell, hogy nem sértette meg az ezzel
kapcsolatos belső követelményeket. (pl.:Jugoszlávia)
államelismerés: olyan ténybeli helyzetek elfogadása, amelyeknek jogi
jelentőséget tulajdonítanak. Lehet konstitutív(NJ értelemben csak
elismeréssel jön létre egy állam) és deklaratív (ha az államiság ténybeli
kritériumai teljesülnek, létrejön az állam, az elismerés csak pol.és nem jogi aktus)
Államiság megszűnése
államiság összeolvadás, beolvadás következtében szűnhet meg. Az
államiság létező állam felosztásával is megszűnhet
18
állam megszűnése ténybeli kérdés, melynek vannak jogi feltételei

NJ értelmében az állam nem szűnik meg jogellenes fegyveres erőszak
alkalmazása/államon belüli felkelés következtében. Állam
megszűnéséhez a Nki közösség egyetértése szükséges (pl: Kuvait, SZU,
Ném.o, Csehszlovákia, Jugoszlávia)
Államok alapvető jogai

függetlenség: az állam olyan képessége, amely révén képes saját jólétét
és fejlődését más államok uralma nélkül biztosítani. NJ szabályainak
való alávetettség nem jelenti a függetlenség sérelmét.
Oszták-német vámunió engedélyezésről: egy állam szabadságának
korlátozása nem érinti az állam függetlenségét, amíg ezek a
korlátozások nem helyezik más állam fennhatósága alá.
Lotus ügy, Nicaragua ügy: NJ-nak nincs olyan szabálya, amelynek
alapján egy szuverén állam fegyveres erőit korlátozni kellene,
kivéve, ha az állam szerződéssel vagy másképpen maga fogadja el.
Nukleáris fegyverek használatáról: bizonyos fegyverek használatának
jogszerűtlensége nem a felhatalmazás hiányából, hanem a tiltásból
következik
Függetlenség összetevői: 1. Jog arra, hogy területe és lakossága fölött az
állam gyakorolja joghatóságát, 2.önvédelem joga, 3.más szuverén
államok belügyeibe való beavatkozásának tilalma ( a belügy fogalma
tisztázatlan, de pl.: emberi és alapvető szabadságjogokkal
kapcsolatos kérdések nem tartoznak a belügy fogalmába), 4.ENSZ,
1970: senki nem jogosult arra, hogy bármilyen okból
közvetlen6Közvetve beavatkozzon más állam kül/belügyeibe, vagy a
rendet felforgatni készülő csoportokat támogassa.
Korfu-szoros ügy: független államok Nki kapcsolataiban nélkülözhetetlen a területi
szuverenitás tiszteletben tartása
Egyetlen állam se kívánhatja saját BJ-nak használatát más államokban
pl.:bűnözőkkel szemben
egyenlőség: jogegyenlőség nem jelenti a pol.egyenlőséget
minden állam szuverén egyenlőséget élvez, egyenlő jogokkal és
19
kötelezettségekkel rendelkeznek
szuverén egyenlőség elemei: 1.az államok jogilag egyenlők, 2.minden
állam rendelkezik a teljes szuverenitásból fakadó jogokkal,
3.minden állam köteles tiszteletben tartani más államok
jogalanyiságát, 4.az állam területi épsége és politikai függetlensége
sérthetetlen, 5.minden államnak joga, hogy szabadon válassza és
fejlessze pol.,tsi, kult., gazd.rendszerét, 6.minden állam köteles
jóhiszeműen és teljes mértékben eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek
és békében élni más államokkal.
Jog előtti egyenlőség = jogalanyiság és jogképesség egyenlősége
Jogalkotással kapcsolatban nincs egyenlőség, a nagyhatalmaknak
nagyobb a befolyásuk
békés egymás mellett élés: 1.egymás területi integritásának és szuverenitásának
kölcsönös tiszteletben tartása, 2.agresszió tilalma, 3.egymás ügyeibe
való be nem avatkozás, 4.egyenlőség
Afrikai Egységszervezet: 1.szuverén egyenlőség, 2.belügyekbe való be
nem avatkozás tilalma, 3.szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartása,
4.felforgató tevékenység elítélése
Protektorátusok és védnökség alatt álló államok

Protektorátus Védnökség
Az érintett területi egység egy Megtartja külön államiságát, de a
állammal köt szerződést, melynek másik állammal olyan érvényes
értelmében jogalanyiságát fenntartja, szerződéses viszonyba lép, amely a
de önálló államiságát nem védnökséget gyakorló állam
számára lehetővé teszi, hogy
külügyben és belügyben is
feladatokat vegyen át tőle
(pl.:Marokkó-Fr.o.)
Formális szuverenitás érintetlen marad, a
terület állami státusát megtartja, Nki
fórumokon eljárhat, mindössze a védnökséget
ellátó állam tanácsát figyelembe kell vennie
(Lictenstein ezért nem lehetett a
20
Népszövetség tagja)
Szövetséges (föderális) államok

Badinter-bizottság: föderális államok bizonyos fokú autonómiával
rendelkező közösségeket fognak össze. Ezek részt vesznek a hatalom
gyakorlásában a föderáció közös intézményi keretei között. A tényleges
hatalmat a föderális szervek gyakorolják
Szövetségi állam alapkérdése a hatalom megosztása
Föderáció felbomlása mindig előtérbe állítja az önrendelkezés kérdését.
Önrendelkezés joga az elszakadás igazolásaként nem alkalmazható a
független államokra.
Szövetségi államnak Nki jogalanyisága van, a szövetségi állam alkotórészeinek jogalanyisága
és jogképessége az állami gyakorlat fényében határozható meg. Azok a tagállamok,
amelyek rendelkeznek (korlátozott)külügyi jogalanyisággal, Nki jogalanyok.
Szerződéskötési jogosultság típusai:
A tagállamok meghatározott feltételek mellet köthetnek
megállapodásokat (Svájc: kantonok köthetnek gazd.,
határrendészeti, rendészeti megállapodásokat, ha a kormány jár el
közvetítőként)
USA: külügyek intézésért a kormány felel. De a tagállamok köthetnek autópályával,
Nki hidakkal kapcsolatos szerződéseket más államokkal/azok
tagállamaival. Ezekhez “szövetségi fenntartást” fűznek, ha a
tárgyban a szövetség államai joghatóságot gyakorolnak, a
fenntartás a szövetségi kormánynak olyan lépések megtételét írja
elő, amelyek lehetővé teszi a tagállam hatóságainak, hogy a
kötelezettség teljesítéséhez a szükséges lépéseket megtegye
ILO-egyezmények: tipikusan tagállami hatáskörbe tartozó tárgykörökkel foglalkoznak.
Ilyenkor az állam vagy megtagadja a szerződés aláírását, vagy a tagállami
hatáskörök miatt elutasítja a ratifikálást (USA). Kanadában bírói
döntés akadályozta meg az állami ratifikálást. Ausztrália: a
külkapcsolatok vitelének jogosítványa arra is kiterjed, hogy egy Nki
egyezmény alkalmazása attól függetlenül megengedett, hogy az
érintett hatáskör kívül esik a szövetségi hatáskörön., ha a szerződés
tárgya alapvetően Nki jellegű.
21
Sui Generis területi egységek

mandátum és gyámság alatt álló területek
mandátum: I.VH.után a felszabadított gyarmatokat olyan fejlettebb népek uralma alá
helyezték, akik tapasztalataikat átadva segítették a volt gyarmatokat
gyámsági rendszer: II.VH.után a mandátumrendszer gyámsági rendszerré alakult át. (vagy
USA: szabad társulási megállapodásokat kötött):. Az ENSZ AO nem írja elő
kötelezően a gyámsági rendszerre való áttérést, de a
mandátummegállapodások, az Egyezségokmány, az időközben
vállalt kötelezettségek eredő feladatok még mindig érvényben
vannak (DNY-Afrika), a területek Nki státusa így önhatalmúlag nem
változtatható. 1960: DAK nem teljesítette a kötelezettségeit, így
mandátum megszűnt, Namíbia ezért az ENSZ közvetlen felügyelete
alá került, ezért a DAK erőit ki kellett vonni.
Ném.o. 1945 után Szövetségesek teljes körű fennhatóságot szereztek az
ország felett, 4 övezet, Berlin 4 részre osztva, SZEB felállítása. A német állam formálisan
fennmaradt, de a helyzet jogi képviselethez hasonlított. 1952-ben NSZK azzal a feltétellel
nyerte vissza teljes szuverenitását, hogy a szövetségesek egyes jogosítványokat
fenntartottak maguknak
Kondomínium (Új-Hebridák): két vagy több állam egyenlő mértékben
gyakorol szuverenitást egy terület és annak lakosai felett. A területen
egyik állam (Gbr.,Fr.o.) se gyakorol kizárólagos igazgatást, az állam
megtartja saját nemzete feletti szuverén hatalmat. A közös feladatokat
jegyzőkönyvben rögzítik, hatáskörrel csak az egyes nemzetekkel
foglakozó rezidens biztosok kaptak. A két nagyhatalom együtt jár el,
egyoldalú cselekményeket az alk.os dokumentumok nem tettek
lehetővé
Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek (Jeruzsálem): olyan különleges Nki terület,
amely az ENSZ igazgatás alatt áll (corpus separatum).
Tajvan Japán 1945-ös fegyverletételnél a Tajvan feletti szuverenitásról lemondott, de nem
állapította meg az új jogosultat. A területre a kommunista és a
nacionalista kínai rezsim is igényt tartott (Kínától vette át a területet
japán), a terület nem lehetett önálló, mert Tajvan nem akart önálló
22
lenni, így Tajvan egy államisággal nem rendelkező területi egység lett,
ami de jure Kína része, de közigazgatásilag független.
Ciprusi Török Köztársaság: BT határozat után a törökök kivonultak a
megszállt területről, de egyben kikiáltották a CTK-t, külön közigazgatást
hoztak létre, 1960-ban a görögök részvételével jött létre a szövetségi
köztársaság. 1983-ban a ciprusi törökök kikiáltották függetlenségüket
(BT elítélte, felszólított az el nem ismerésre), de a terület ma is török
uralom alatt áll, nem tekinthető szuverén államnak, a CK elismert
határai között de facto török közigazgatás alatt álló egység
Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság: 1976-ban kikiáltott köztársaságot többen
elismerték, de az Afrikai Egységszervezetben ne akartak neki helyet biztosítani, végül
1984-ben engedték be, így ismerve el az államot, noha mai napi folynak harci
cselekmények a területén
Államok társulása
konföderáció: olyan államok közötti formális társulás, amellyel nem jön
létre új állam, de az aktus Nki joghatással bír. Keretében több állam
működik együtt korlátozott feladatkörrel felruházott központi
intézményekben, általában Nki egyezmény alapján.
Társult államok: kis terület, fejletlenség miatt alakítanak ki szorosabb viszonyt: Új-Zéland
és a Cook-szigetek, Ny-Indiai Társult Államok (Gbr. külügyek és védelem terén
ellenőrzést gyakorol)
ENSZ által elfogadott társulás: ha a társult egység a hatalom gyakorlásának elfogadható
mértékét a magáénak tudhatja, ideértve a belügyeket
Nemzetközösség: közös érdek és történelmi kötelékek alapján létrehozott társulás. Tagjai
olyan független államok, amelyek a főtitkár és a kormányfők
konferenciáin keresztül működnek együtt. Nem teremt kötelező
jogviszonyt, inkább a véleménycsere fórumaként működik.
FÁK: SZU jogutódja Oroszo.lett, FÁK tagja a volt SZU tagköztársaságok kivéve a balti
államokat. Alapelvei: 1.szuverenitás, területi integritás tiszteletben
tartása, 2.fegyveres erő alkalmazása/azzal való fenyegetés tilalma,
3.népek önrendelkezési joga, 4.viták békés rendezése. FÁK nem
állam és nem szupranacionális szervezet. Fő koordinációs szerve a
államfők tanácsa, amely irányítja a végrehajtó szervek tanácsát.
23
Konszenzussal döntenek. Állandó végrehajtó/koordinatív testület a

KüM Tanácsa
EU: közös intézmények a tagállamokra kötelező aktusokat
bocsáthatnak ki, az elfogadott jogszabályok része lesz a tagállamok
BJ-nak .Pilléres szerkezetű. EB: közösségi jog elsőbbséget élvez a BJ-
gal szemben
Különleges entitánsok
Máltai Lovagrend: katonai ér orvosi feladatok ellátására hozták létre a
keresztes háború idején, később Rodoszt irányították. Máltát V.Károlytól
kapták, a terület feletti szuverenitást 1798-ban elvesztette, 1834-ben Rómával közösen
alapított humanitárius szervezetet, bár jogalanyisággal a XIX:sz.-tól nem rendelkezik, a
legtöbb országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Olaszo. 1935-be elismerte
jogalanyiságát, mint különleges entitánst.
Szentszék és vatikáni állam: 1929. Lateráni szerződés: Olaszo.elismeri a
vatikáni államot, és a nemzetközi kapcsolatok terén a Szentszék
szuverenitását. Ma Vatikánban csak a tisztviselők jelentik az állandó
lakosságot, igazgatását pedig jórészt Olaszo.végzi, így egyes
vélemények szerint nem tekinthető önálló államnak, viszont Vatikán
önállóan több Nki szerződés részese Szentszék diplomáciai kapcsolatait
1870 után is fenntartotta, így elismerték Nki jogalanyiságát.
Felkelőmozgalmak és hadviselő csoportok: NJ elismeri, hogy bizonyos
csoportok és mozgalmak a kérdéses területek de facto igazgatásának
függvényében érvényes megállapodásokat köthetnek. Harci
cselekmények terén rájuk is irányadóak a NJ szabályai, és kormányként is
elismerést nyerhetnek.
Nemzeti felszabadítási mozgalmak: Nki jogalanyiságuk az
önkormányzatiság és az önrendelkezés mértékétől függ. Pl: Portugália
egyes afrikai területein az Afrikai Egységszervezet által elismert
mozgalmak a terület ellátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, az
Afrikai Egységszervezet ülésein megfigyelőként részt vehettek (1977).
ENSZ KGY: az Afrikai Egységszervezet és az Arab Liga által elismert
mozgalmak az üléseken megfigyelőként részt vehetnek. A regionális
24
elismerés biztosítja, hogy a mozgalom hatékony és nem szeparatista.

PSZF: ENSZ BT vitáiban BT tagsággal nem rendelkező tagállamokkal
azonos jogot kapott, 1993 (Ideiglenes önkorm.-ról szóló izraeli-palesztin
nyilatkozat): PSZF delegációt a palesztin nép képviselőjeként ismerték
el a közel-keleti békekonferencián + Palesztin Ideiglenes
Önkormányzati Hatóság (Gáza és nyugati part, de a végleges státusszal
kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkozhat) felállítása. Namíbia: a
felszab.mozgalmat elismerték, de az ENSZ Namíbiai Tanácsa
rendelkezett igazgatási jogokkal, amely az ENSZ KGY-nek tartozott
felelősséggel
Nki közhasznú társaságok: az állami és a magánvállalatok közötti
együttműködés céljából jönnek létre, nem egy állam belső jogának
kizárólagos alkalmazásával jönnek létre, tagjaik és vezetőik számos
nemzeti szuverént képviselnek, jogalanyiságuk nem (csak) a nemzeti
jog alkalmazásától függ, irányadó szabályai több BJ-ból származik. Pl:
Ontelsat, Eurofima, BIS
Transznacionális társaságok: olyan magánvállalkozás, amelyek több, egymáshoz
kapcsolódó, az anyavállalat által összefogott jogi személyből állnak, de
nincs Nki jogalanyiságuk
Népek önrendelkezési joga
ÖRJ13 megalapozása
I.VH. után jelent meg, de még nem került bele a Népszövetség egyezségokmányába, inkább
csak kisebbségvédelmi rendelkezésekben és a mandátumrendszerben jelent meg
Két VH között az ÖRJ-t nem tekintettéka NJ részének, politikai eszmének tekintették
II.VH.után került bele az ENSZ AO-ba (a szervezet célja a nemzetek közötti
baráti viszony kialakítása az a egyenjogúság és az önrendelkezés
tiszteletben tartása alapján) de ez még nem jelentett automatikus jogi
kötelezettséget, a későbbi értelmezések tették azzá. Az önrendelkezés
pontos jelentése az 1945 utáni gyakorlatban tisztázódott:
Érvényes szerződésekre, szokásokra, de általános jogelvként is
13 ÖRJ = önrendelkezési jog
25
elfogadható
1960, A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről:
minden népnek joga van az önrendelkezésre, minden nép szabadon
határozza meg politikai státusát, és törekszik gazd., tsi.,
kult.fejlődésre. Fejletlenség nem késleltetheti az önállósodást.
Minden, az ország területi integritása, nemzet egysége ellen irányuló
kísérlet elítélendő. ENSZ dekolonizációs bizottsága ma is foglalkozik
a függő területekkel.
1966,1970, ENSZ emberi jogi egyezmények: a részes államok
előmozdítják a népek ÖRJ-nak magvalósulását.
ÖRJ, mint opinio juris:
Namíbia ügy, Nyugat-Szahara ügy: a NJ-nak az önkormányzattal nem
rendelkező területekkel kapcsolatos fejlődése következtében az ÖRJ
kiterjed ezekre a területekre is.
Kelt-Timor (Portugália v. Ausztrália): Kelet-Timor népének van ÖRJ-a, de a Indonézia
távolmaradása miatt a bíróság az ügyben nem tudja joghatóságát gyakorolni
Önrendelkezés fogalma
1960, 1966, 1970: minden népet megillető jog az ÖRJ, így a Nki
jogosultságok közvetlen letéteményeseként minden nép a NJ alanyává
vált
a nép fogalma
ENSZ ellenállt a fogalom tágításának, amely egy ország területi egységének megbontásához
vezetett volna: gyarmati vagy más önkormányzattal nem rendelkező
terület igazgatását végző állam területétől elkülönült és eltérő státussal
rendelkezik. Ez a státus addig áll fenn, míg a területen élő nép az ÖRJ-
át nem gyakorolja
ÖRJ egyértelműen alkalmazható az európai gyarmatosító hatalmakra, az
érintett területeken élő népeket pedig Nki jogalanyisággal ruházza fel
Gyarmatosítottnak minősülő területen élő nép szabadon határozhatja meg
pol.státusát (függetlenség, beolvadás, társulás stb.)
ÖRJ szerepet játszik az államiság megteremtésében, szuverenitás
megőrzésében, államok függetlenségének megőrzésében, viták
26
rendezésében, természeti erőforrások feletti uralom kérdésében.
Egyének
Egyén az emberi jogokkal összefüggésben jelent meg a NJ-ban

elméletek:
term.jogi: az egyének csak tárgyai a szabályozásnak. Jogalanyok csak
államok és esetleg Nki szervezetek lehetnek. Elmélet problémája: a
NJ lényege mindig is az emberekkel való törődés volt
pozitivista: az állam központi szerepét, kizárólagosságát hangsúlyozták
modern gyakorlat: egyént, mint a NJ alanyát és résztvevőjét egyre
inkább elismerik.
állam és egyén közti kapcsolat az állampolgárságban nyilvánult meg
először (pl.: joghatóság kérdése)
az egyénnek egy külföldi állammal szemben megfogalmazott követelése egybeolvad
állampolgársága szerinti országa követelésével
minden államnak joga van meghatározni, hogy kit tekint állampolgárának, és azt a többi
államnak el kell ismernie
egyének főszabály szerint nem rendelkeznek perképességgel Nki
szerződés megsértése ügyében. Az államok ruházhatnak az egyénekre
a NJ keretei között érvényesíthető jogokat. (pl.: háború utáni kártérítési
követelések)
Danzigi vasúti tisztviselők ügyében: Lo.nem ültette át a Danziggal
kötött megállapodását a BJ-ba, így minden kérdés mint Danzig és Lo.közötti
vitának számított
1919, kisebbségvédelmi kérdéssel kapcsolatban a magánszemélyek közvetlenül is a NB-
hoz fordulhatnak
EGK szerződés
Nki büntetőjogi felelősség
A NJ meghatározott esetekben közvetlen felelősséget ruház az egyénekre.:
ebben az esetben nem csak az az állam rendelkezik joghatósággal, ahol
a cselekményt lefolytatták, hanem az elkövető állampolgársága szerinti
állam is
27
Kalózkodás
Rabszolgaság
1919: hadviselés jogának és szokásának megsértésével vádolt egyének haditörvényszék
elé állíthatók
1945: egyén felelősségre vonható béke elleni, háborús, emberi
méltóság elleni bűncselekményekben (Nünbergi Szabályzat), ENSZ
KGY ezt megerősítette
1948: népirtás bűncselekménye esetén
1973: apartheid bűncselekmény
1949,genfi humanitárius jog (szándékos emberölés, kínzás, megalázó bánásmód, tulajdon
katonai szükséggel nem igazolható jogellene/önkényes kisajátítása/pusztítása, védett
személyek ki/áttelepítése, túszszedés), 1977, fegyveres ütközésről szóló
jegyzőkönyv (polgári lakosság elleni támadás, veszélyes üzemek
elleni támadás annak tudatában, hogy az sok halottat követel/nagy
vagyoni kárt okoz, megszálló hatalom saját polgárainak áttelepítése,
megszállt terület teljes/rész lakosainak ki/áttelepítése, apartheid, faji
megkülönböztetés, műemlékek/kultikus helyek/művészeti alkotások
nagy pusztítást okozó megtámadása) megsértése esetén. Katonai
szükség nem hozható fel mentségként. A “parancsra tettem” csak
enyhítő körülmény
1991, NJB tervezet: büntetőjogi felelősség alapja lehet agresszió/azzal
való fenyegetőzés/tervezése, terrorista/felforgató tevékenységek
támogatása, állam kül-és belügyeibe való beavatkozás,
idegen/gyarmati hatalom fegyveres erővel történő
létrehozása/fenntartása/szervezése/vezetése, népirtás, apartheid,
emberi jogok megsértése, kiemelkedően súlyos háborús
bűncselekmények végrehajtása/tervezése, állam képviselőjeként:
zsoldosok toborzása/kiképzése/finanszírozása/annak elrendelése, Nki
terrorizmus szervezése/segítése, tiltott káb.szer kereskedelem,
szándékos és súlyos környezetszennyezés
végrehajtása/tervezése/elrendelése. Ha egy állam is felelős, az
egyén nem vonható felelősségre
1990, BT: humanitárius jog megsértése
28
Bíróságok:
Nemzetközi Büntető Törvényszék felállítása (1994): népirtás, agresszió
bűncselekménye, fegyveres összecsapásokra vonatkozó
jogszabályok és szokások súlyos megsértése, emberiség elleni
bűncselekmények, valamint olyan bűncselekmények, amelyek
felkeltik a Nki közösség aggodalmát.
ENSZ BT saját hatáskörében felállított háborús bűncselekményeket
tárgyaló bizottsága, amely a szervezet tagjaira nézve kötelező
döntéseket hozhat:
1993:a korábbi Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett a Nki
humanitárius jogot megsértéséért felelős személyeket
felelősségre kell vonni, erre tvszéket kell felállítani: Joghatósága:
genfi egyezmények súlyos megszegése, hadviselés szabályainak
és szokásainak megsértése (szükségtelen szenvedés okozására
tervezett fegyverek használata, teleülések önkényes pusztítása,
fosztogatás), népirtás, emberiség elleni bűncselekmények
(polgári lakosság körében emberölés, módszeres pusztítás,
kitelepítés, kínzás). Eljárást folytathat természetes személyekkel
szemben, akik a bűncselekményeket megtervezték, felbujtottak,
elrendelték, elkövették, tervezésükhöz, előkészítésükhöz,
végrehajtásukhoz előkészületekhez hozzájárultak vagy abban
segédkeztek. Felettes személy, ha tudott a cselekményről,
szintén felelős. “parancsra tettem” csak enyhítő körülmény
1994, Ruanda területén a Nki humanitárius jogot sértő cselekmények
elkövetett felelős személyek és a szomszédos államokban
hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárokkal
kapcsolatos büntetőtörvényszék Joghatósága: népirtás,
emberiség elleni bűncselekmények, genfi egyezmények és az azt
kiegészítő II. jegyzőkönyvben felsorolt bűncselekmények esetén.
Felettes személy, ha tudott a cselekményről, szintén felelős.
“parancsra tettem” csak enyhítő körülmény.
29
Emberi jogok
Az EJ14 természete
1948, Emberi jogok egyetemes nyilatkozata: az emberiség minden tagja
méltóságának, egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a
szabadság, igazság, béke alapját alkotja a világon
EJ fogalmai:
Közvetlenül kényszeríthető és kötelező
megsértése az államok gyakorlatának bizonyítéka
azoknak a jogoknak van esélyük a megvalósulásra, amelyek egy közösség értékeit tükrözik
pozitív jogok: jogrendszerbe foglalt jogok, függetlenül attól, hogy tükröznek-e erkölcsi
megfontolásokat, mivel az erkölcsi jogok nem szükségszerűképpen
kikényszeríthetők
erkölcsi jogok:
különböző forrásból erednek: vallás, ember, ts.természete (ember
alkotta joghoz képest magasabb jogrendből származnak)
XX.sz.: univerzális elvként felfogott emberi jogok
Releváns tényezők a létrehozás folyamatában van (pol.központú): tisztelet, hatalom,
felvilágosultság, jólét, egészség, készség, szeretet, becsületesség
EJ NJ védelmének ideologikus megközelítései

az egyén alapvető politikai és polgári jogaira helyezi a hangsúlyt (NY):
ezek a kormányzottak feletti hatalom korlátozásával kapcsolatos
igényeket jelenti: tvnek megfelelő eljárás, véleménnyilvánításhoz,
egyesülési szabadsághoz, vallásszabadsághoz való jog, kormányzásban
való politikai részvétel. Tunkin: az EJ tiszteletben tartásának elemei:
1.minden államnak kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a területén
lévő személyek alapvető jogait és szabadságát, 2.államok kötelessége,
hogy ne engedjenek faji, nemi, vallási, nyelvi diszkriminációt, 3.az
államok kötelesek elősegíteni az EJ egyetemes tiszteletben tartását
államközpontú felfogás: az EJ nem közvetlenül szabályozza a NJ, mert az egyének nem
alanyai a NJ-nak, az EJ végrehajtását az állam végzi, ezért azok az állam belügyeibe
tartoznak. Nki kötelezettségeket az állam határozza meg saját kondíciói függvényében
14 EJ = emberi jogok
30
harmadik világ “vegyes” koncepciója: az államok egyenlőségének és

szuverenitásának fontossága a gazdasági és szociális jogok
jelentőségének elismerése együtt.
EJ Nki védelmének fejlődése

19.sz.:kevés ügyet tekintettek Nki-nak, valamennyi EJ ügyre belső ügyként
tekintettek, kivétel: kalózkodás, rabszolgaság, sebesültekkel,
hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmód, idegenekkel való bánásmód
1919,
Nemzetek Szövetsége megalapítása, mandátumrendszer megalapítása. A mandatórius
államot kötelezték a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásra, a
benszülöttekkel való igazságos bánásmódra
Békeszerződések: kisebbségek védelmét biztosító bekezdéseket
tartalmaztak (egyenlő bánásmód, kollektív tevékenységek
végzésének lehetősége)
ILO felállítása, célja a jobb munkakörülmények és s szakszervezeti
szabadság előmozdítása
II.VH. után: ugrásszerű fejlődés
EJ-kal kapcsolatos alapelvek

belső joghatóság: az államoknak nincs joguk beleavatkozni más államok
belügyeibe. EJ területén ezt fokozatosan átértelmezik. Ha egy állam elfogadja egy Nki
eljárás keretében az egyéni panaszjogot, annak gyakorlása nem jelenti a belügyekbe való
beavatkozást
belső jogorvoslatok kimerítésének szabálya: lehetővé teszi az államok
számára, hogy problémáikat saját alk.os eljárásaik útján oldják meg,
mielőtt a Nki mechanizmusokhoz fordulnának, kivétel:nincs lehetőség
belső jogorvoslatra, túl hosszú ideig tartana, v.színűleg nem lenne
hatékony.
Jogok elsőbbsége: olyanjogok, amelyektől még szükségállapot, háború,
nemzet létét fenyegető egyéb okok miatt sem lehet eltérni: 1.élethez
való jog, 2.kínzás, 3.rabszolgaság, 4.visszaható hatályú tvek tilalma,
5.lelkiismereti és vallásszabadság, 6.család jogai, 7.névhez való jog,
31
8.gyerek jogai, 9.állampolgársághoz való jog, 10.jog a kormányzáshoz

való részvételre, PPJ egyezségokmánya alapján nem lehet eltérni a
következő jogoktól: 1.jog az élethez, 2.jogképességhez való jog,
3.gondolat, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog, 4.kínzás,
rabszolgaság, büntetőjog visszaható hatályának tilalma, 5.adósok és
olyan személyek bebörtönzésének tilalma, akik pusztán szerződéses
kötelezettségeiknek nem képesek eleget tenni.
Nki szokásjog és az EJ: EJ úgy tekinthetők, hogy a Nki szokásjog részeivé
váltak (kínzás, népirtás, rabszolgaság, diszkrimináció tilalma
ENSZ EJ rendszere általában

AO:1.szervezet célja az alapvető EJ és szabadságok tiszteletben tartása,
13.KGY vizsgálja a megvalósulást és szükség szerint javaslatokat tesz,
55.ENSZ előmozdítja az EJ egyetemes tiszteletben tartását,
56.valamennyi tag kötelezi magát 55.végrehajtásában való
közreműködésre, 2.az ENSZ nem avatkozik bele az államok belügyeibe
(kiv.emberi jogok),
EJ egyezmények általában: arra kötelezi az államokat, hogy a benne foglalt
rendelkezéseknek belső jogalkotásuk útján vagy más módon eleget
tegyenek, ha az egyezmény megkívánja, időszakonként jelentést
tegyenek. Finanszírozását általában az ENSZ rendes költségvetése
végzi
Gyámsági rendszer: alapvető célja az EJ tiszteletben tartásának
ösztönzése, az önkormányzattal nem rendelkező területeken
elsőbbséget élveznek az őslakosok érdekei,
1948, EJ egyetemes nyilatkozata: (jogi értelemben nem kötelező dokumentum):
1.szabadsághoz, személyes biztonsághoz való jog,2.tv.előtti
egyenlőség, 3.tényleges jogorvoslattól, megfelelő eljárástól, kínzástól
való tilalom, 4.magánéletbe való önkényes beavatkozás tilalma,
5.mozgás szabadsága, 6.lelkiismereti és vallásszabadság, 7.gyülekezés
szabadsága, 8.munkához, egyenlő fizetéshez való jog, TB-hez való jog,
9.neveléshez való jog
1993, Bécs, EJ konferencia: valamennyi EJ egyetemes, oszthatatlan,
32
kölcsönösen függ egymástól. EJ védelmét az ENSZ elsődleges

feladatának tekinti, demo és EJ szorosan összefüggnek, ENSZ EJ
főbiztosa( olyan ENSZ tisztviselő, aki felelős az ENSZ EJ
tevékenységéért, valamennyi polgári, pol., gazd., szoc., kult.jog
tényleges élvezetének elősegítéséért és magvalósulásáért)
intézményének megteremtése.
A csoportok és egyének kollektív jogainak védelme:
egyéni (élethez, véleménynyilvánításhoz való jog),
egyéniek, de kifejeződésük szükségszerűen kollektív (gyülekezéshez,
vallás kinyilvánításához való jog),
tisztán kollektív (önrendelkezéshez való jog, egy csoport fizikai védelme)
kisebbséghez tartozó egyének jogai (kult., nyelvgyakorlat, vallás)
népirtás (genocídium) tilalma: 1948, Egyezmény a népirtás bűntettének
megelőzéséről és megbüntetéséről
minden olyan bűncselekmény, amely v.mely nemzeti, népi, faji, vallási
csoport teljes /részleges megsemmisítésének szándékával követnek
el: 1.csoport tagjainak megölése, 2.súlyos testi/lelki sérelem
okozása, 3.olyan életfeltételek rákényszerítése a csoportra,
amelynek célja a csoport teljes/részleges fizikai elpusztulásának
előidézése, 4.olyan intézkedések megtétele, melynek célja a
csoporton belüli születések meggátolása, 5.csoport gyermekeinek
más csoportnak való erőszakos átadása
nem tartozik hozzá végrehajtást ellenőrző rendszer
a népirtással megvádolt személyt ott kell bíróság ellen állítani, ahol a tettet
elkövette/Nki büntetőbíróságnak kell felelősségre vonnia
kérdéses pontok: 1. Az államok tagadhatják a népirtást, vagy annak szándékát,
2.pol.csoportok nem tartoznak a védett csoportok közé, 3.kult.népirtás nem tartozik
bele az egyezménybe, 4.nem említik a megelőzés eszközeit
a Nki tvszékek hatásköre az egyénekre terjed ki, de földrajzilag és
időbelileg korlátozott módon.
Állam felelősségének kérdése: ENSZ-tervezet: Nki bűncselekmények
alapja, amelyért egy állam is felelős lehet, olyan Nki kötelezettség
megszegése, amely alapvető lenne az emberi lények
33
megvédéséhez.
Bosznia Hercegovina v. Jugoszlávia: Jo.megsértette az egyezményt, a NB felszólította Jo.-
t, hogy biztosítsa, hogy egyik általa támogatott szervezet/személy se kövessen el
genocídiumot. Az egyezményben foglaltak erga omnes jellegűek az
államnak kötelessége, hogy megelőzze a népirtást, függetlenül a
belső/külső konfliktusoktól
diszkrimináció (hátrányosan megkülönböztető bánásmód) tilalma,
csoportra és annak tagjaira is vonatkozik.
1965: A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről
szóló Nki egyezmény.
Fogalma: minden olyan különbségtétel, kizárás, megszorítás,
előnyben részesítés, amelynek alapja faj, bőrszín, származás,
nemzetiségi/etnikai eredet, és amelynek célja vagy eredménye
pol., gazd., tsi, kult.téren vagy a közélet bármely más területén
az EJ és alapvető szabadságok elismerésének, egyenrangú
élvezetének vagy gyakorlatának negsemmisítése/csorbítása
Diszkrimináció ellentétes a Nki szokásjoggal (ENSZ AO, EJ egyetemes
nyilatkozata, EJ Nki egyezségokmányai, regionális szerződések,
általános állami gyakorlat alapján)
PPJ Nki egyezségokmánya: valamennyi részes állam kötelezi magát, hogy tiszteletben
tartja és biztosítja a területén tartózkodó és joghatósága alá eső
személyeknek az egyezségokmányban biztosított jogait
bármilyen fajta megkülönböztetés nélkül
ENSZ EJ Bizottsága diszkrimináció tilalma az EJ védelmének alapvető
és általános elvét képezi
Albániai kisebbségi iskolák ügye: egyenlőség a jogban minden
megkülönböztetést kizár, tényleges egyenlőség magában
foglalhatja az eltérő bánásmódot, hogy egyensúlyi helyzetet
tudjon teremteni. Az egyenlőség pozitív diszkriminációt is
követelhet
ÖRJ, mint EJ: minden népnek joga van az önrendelkezésre, minden nép szabadon
határozza meg politikai státusát, és törekszik gazd., tsi., kult.fejlődésre.
Tárgyalja: Helsinki Záróokmány ( jog a pol.rendszer szabad
34
megválasztásához), EJ és a népek jogai afrikai chartája (minden népnek

joga van a létezésre, önrendelkezésre), Baráti kapcsolatokat szabályozó
NJ elvekről KGY nyilatkozat (népek idegen elnyomás és uralom
alávetése, kizsákmányolása tiltott
Területi integritás alapelve (uti possidetis iuris): védelmezi a független államok területét,
és az állami szuverenitás állami koncepciójának része. Megjelenése:
államterület határainak a függetlenség pillanataiban való
befagyasztása és kölcsönös egyetértéssel való megőrzése
(megerősíti: Burkina Faso v. Mali ügy, Badinter-bizottság)
Nem használható fel szuverén államok felbomlasztására
PPJ Nki egyezségokmánya + ENSZ EJ Bizottság, 1984: ÖRJ
megvalósulásának lényegi feltétele az egyéni EJ hatékony
biztosítása és tiszteletben tartása. Az alapelv kollektív jellegű,
kikényszerítésére nem lehet egyéni panaszos eljárást indítani.
kisebbségek védelme:
I.VH után a kisebbségben lévők ugyanolyan jogokat, bánásmódot,
biztonságot kaptak KKEu15-ban, mint a többségi államalkotó népek. Kisebbségi
ügyekben a Nemzetek Szövetsége előtt kellett kisebbségi panaszos eljárást
lefolytatni.
II.VH.után egyéni EJ kerültek a középpontba
PPJ Nki egyezségokmánya, 1966: az olyan államokban, ahol nemzeti,
vallási, nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó
személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival
együtt saját kult.-juk legyen, vallásukat gyakorolják, kifejezzék, nyelvüket használják
ENSZ EJ Bizottság: ezeket a jogokat az állam területén v.mennyi kisebbségi tagnak
biztosítani kell, nem csak az állam polgárainak (Lovelace ügy: kanadai
indián nő nem indiánhoz ment férjhez, így elvesztette jogát, hogy
rezervátumban lakjon. A lakhelyre vonatkozó tvek nem ésszerűek,
mert a nő csak a rezervátumban tudja kult.jogait gyakorolni, Lubicon
Lake Band ügy:) 1994, 27.cikk kommentár: jogok nem sérthetik az
államok szuverenitását és területi integritását, noha bizonyos
kisebbségi jogok (őslakosok életmódja) szorosan kapcsolódnak egy-
15 KKEu = Közép-Kelet Európa
35
egy területhez és annak erőforrásainak használatához A

kisebbséghez tartozó személyeknek nem kell az adott állam polgárainak lenni
vagy ott állandó lakhellyel bírniuk (munkavállalók, látogatók védelme)
ENSZ KGY Nyilatkozat, 1992: az államoknak védeniük kell területükön kisebbségek
létezését, nemzeti, etnikai, kult., vallási identitását. A kisebbséghez tartozó
személyeknek joguk van saját identitásuk szerint élni, saját nyelvükön részt venni a
magán/közéletben
ILO: azt, hogy az egyezményt alkalmazni kell-e függ attól, hogy az érintett személy a
kisebbséghez tartozónak vallja-e magát
Őslakos népek is rendelkeznek a kisebbségi jogokkal (1994)
nyilatkozat-tervezet):ÖRJ, tsi, kult., stb.jellegzetességhez, saját
jogrendhez, állami életben való részvétel joga, kollektív joguk van
arra, hogy szabadon élhessenek, etnikai tisztogatással, népirtással
szembeni védelem, neveléshez, médiához, egészséghez való jog, spec.a
földhasználathoz kapcsolatos joguk
egyéb kollektív jogok
fejlődéshez való jog: valamennyi emberi lény, nép elidegeníthetetlen
joga arra, hogy részt vegyen a tsi, kult., gazd., szoc., fejlődésben és
annak gyümölcseit élvezhesse. Az államok felelősek a körülmények
megteremtéséért: erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférés,
neveléshez, eüi ellátáshoz, élelemhez, lakáshoz, foglalkoztatáshoz,
tisztességes jövedelemhez való jog, női egyenjogúság
egészséges környezethez való jog (utódoknak azt megőrizni)
békéhez való jog
ENSZ-rendszer végrehajtása
politikai testületek:
KGY: ajánlásokat tehet, bizottsági rendszerben működik (EJ: szociális,
humanitárius, kulturális bizottság, jogi bizottság, politikai és biztonsági
bizottságot, segédszervezeteket hozhat létre,
GSZT16: ajánlásokat tehet, egyezménytervezeteket készíthet, konferencia tartását
kezdeményezheti, érintett testületek beszámolóit hallgatja meg
EJ Bizottsága: GSZT segédszervezetek. 1967-ben kapott felhatalmazást
16 GSZT = Gazdasági Szociális Tanács
36
arra, hogy a benyújtott panaszokat vizsgálja és annak alapján

ajánlásokat tegyen a GSZT-nek rapőrtőrökön keresztül. EJ panaszokat 5
tagú különleges bizottság vizsgálja, majd az ügyet az EJ Bíróság elé
terjeszti6ajánlásokat tesz a GSZT-nek
Diszkrimináció megakadályozásával és a kisebbségek védelmével
foglalkozó albizottság: EJ Bizottság alapította, raportőri rendszerben
dolgozik (rabszolgaság, őslakosok helyzete)
Gazd.,szoc., kult.jogok Nki egyezségokmánya, 1966: államok erőforrásaitól
függ a működése, nem közvetlenül érvényesülő jogi kötelezettség.
Témái: ÖRJ, munkához, TB-hoz, életszínvonalhoz, neveléshez,
kult.életben való részvételhez való jog. Részes államok rendszeres
jelentést küldenek a GSZT-hoz. GSZT Bizottság szemlézi ezeket, amely
nem autonóm, az ENSZ szervének, nem a részes államoknak felelős.,
csak gyenge végrehajtási eszközei vannak. Nem pontosan
megfogalmazott jogokat tartalmaz, ezért nehéz a végrehajtása. Évente
egyszer tart ülést Genfben, ahol megvizsgálják a tagállamok
jelentéseit, a nem jelentő tagállamok helyzetét, nem lehet hozzá
panaszokat intézni
Egyes szerződések által létrehozott szakértői testületek: EJ szerződések
által létrehozott szakértői testületek, nem ENSZ segédszervezetek,
hanem autonóm jellegűek
Faji diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság (1965-ös
egyezmény alapján): szakértői bizottság, jogilag független a részes
államoktól. Két évente vizsgálják az elmúlt időszak teljesítményét, a
bizottságnak joga van arra, hogy a részes államoktól további
információkat kérjen (pl.: 1993, Jugoszlávia). A részes államok
panasszal élhetnek egymással szemben a bizottságnál, amely igyekszik
azt megoldani. Egyéni panaszokat is vizsgál, ha a bepanaszolt állam
elfogadja a bizottság eljárását. Minden ország saját raportőrrel
rendelkezik
EJ Bizottság (PPJ Nki egyezségokmánya alapján): független szakértőkből
álló bizottság, konszenzusos döntéshozatallal dönt. Ellenőrzési
rendszere: minden 5.évben jelentést tesznek a részes államok, amit a
37
bizottság megvizsgál és kommentárt fűz hozzá + egyéb info.forrásokat

is igénybe vesz, kiegészítést is kérhet a részes államoktól. Bármikor
kötelezheti az országokat a jelentéstételre. A részes államok elismerik,
hogy a bizottság államközi panaszokkal foglalkozzon, egyéni
panaszokkal csak a hazai jogorvoslati fórumok kimerítése után, egyes
ülésszakok között különleges raportőrök foglalkoznak a panaszokkal.
Nem bíróság, az ügyekben kötelező döntést nem hozhat. Közbenső
védelmi intézkedés: ha a panaszt benyújtó halálra ítélt/kivégzésre vár,
és az ő érdekében terjesztették elő (általában kéri a folyamat
felfüggesztését a vizsgálat befejezéséig).
Főbb kommentárjai : 1.nukleáris fegyverek gyártását és használatát
emberiség elleni bűncselekménnyé kellene nyilvánítani, 2.gyermekek
helyzetéről (gyermekhalandóságot csökkenteni kell, gyermekek
jogainak kiemelt védelme, minden gyermeknek kell állampolgársággal
rendelkeznie) 3.diszkrimináció tilalmáról (azonos bánásmódra nem
mindig van szükség, halálos ítélet 18 év alatti személyre és terhes nőre
kiszabni tilos, nem minden különbségtétel jelent diszkriminációt, az
államoknak meg kell szüntetniük a diszkriminációt okozó
körülményeket)4. Halálbüntetéssel kapcsolatban (halálbüntetéssel fenyegetett
személyt nem lehet kiadni lyan államnak, ahol fenyegetve van a méltányos eljáráshoz való
joga, fojtógázzal való kivégzés kegyetlen és embertelen bánásmódot jelent).
Döntései: 1. Lovelace ügy, Mauritian Women ügy ( murit.asszonyok külföldi férjeit
deportálták, míg a maurit.férfiak külföldi feleségeit nem, az
egyezségokmányból erdő kötelezettségeket azonban a részes
államoknak a külföldi állampolgárokkal szemben is be kell tartaniuk),
Robinson ügy (halálbüntetéssel fenyegetett vádlottnak az államnak kell
védőt biztosítania, ha a választott ügyvéd nem jelenik meg)
nőkkel szembeni diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság:
GSZT funkcionális független szakértői bizottsága. Munka alapja: 1979-
es egyezmény. GSZT-n keresztül évente jelentést tesz a KGY-nek.
Vizsgálatok alapján javaslatokat és általános ajánlásokat tesz. (pozitív
diszkrimináció támogatása, kvótarendszer bevezetése, diplomáciai
testületekben hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése, nőkkel
38
szembeni erőszak megakadályozása, házasságon és családi

kapcsolatokon belüli egyenlőség). Nincs lehetőség államközi panaszra
1993, akcióprogram : nők jogait az ENSZ EJ kérdéseinek középpontjába
kell helyezni, EJ Bizottság a nők sérelmére elkövetett kínzásokat ILO a
foglalkoztatási esélyegyenlőséget vizsgálja.
kínzás elleni bizottság (1984-es egyezmény alapján: a részes államok
igyekeznek területükön megelőzni a kínzást, nem adnak ki senkit olyan
országnak, ahol kínzásnak lehet kitéve, kínzást bűncselekménnyé
nyilvánítják, kínzással vádolt személyeknek bíróság elé kell állniuk)
Független szakértői bizottság, akik egyben az EJ Bizottság tagjai is. Joga
van államközi és egyéni (ha az állam elfogadja a bizottság
joghatóságát) panaszokat kivizsgálni, a vizsgálatot az állammal
közösen és szakértők bevonásával folytatja le, majd javaslatait
továbbítja az államnak.
Kínzás fogalma: minden olyan cselekmény, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki
fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, hogy
vallomást csikarjanak ki, megfélemlítsék, nyomást gyakoroljanak rá.
Nem tartozik ide az, amely jogszerű szankcióból ered, azzal
szükségszerűen vagy mellékesen együtt jár.
Az egyezménynek visszamenőleges hatálya nincs (lsd.: Argentína, ott
az alacsonyabb rangú tisztek mentesülnek a kínzás alóli felelősség alól,
bár a bizottság azt vizsgálja). Olyan esetekben, ahol bírósági eljárás
során kerül sor a kínzásra, azt független eljárás során kell lefolytatni.
Raportőri rendszer
gyermekjogi bizottság (1989-es egyezmény alapján jog ez élethez,
véleménynyilvánítás szabadsága, gondolati, lelkiismereti, vallásszab.,
joga a magánéletre, egészséghez való jog):Minden, a gyermeket érintő
lépés esetén elsődlegesnek kell tekinteni a gyermek mindenekfelett
álló érdekét (erőszakkal szembeni védettség, kizsákmányolással,
kábítószerrel szembeni védelem) Független szakértői testület, éves
jelentési rendszer, a KGY felé tesz ajánlásokat. Ha a részes államban
veszélyes helyzet áll elő, külön eljárásban kér infot az államtól és
helyszíni vizsgálatokat is végez
39
migráns munkavállalók védelmével foglalkozó bizottság (1990-es

egyezmény alapján). Független szakértői bizottság, államközi eljárást
csak akkor folytathat, ha az érintett államok elismerték joghatóságát.
Migráns munkavállaló olyan személy, aki fizetett tevékenységet folytat, folytatott,
folytatni fog olyan állam területén, amelynek nem áp-ra. Ugyanolyan bánásmódra van
joguk, mint a befogadó állam áp-ainak (tvszékhez, bírósághoz fordulás, alkalmazás
feltételei, szakszervezethez csatlakozás, orvosi ellátás, gyereknevelés,
kult.önazonosság). Ez vonatkozik határon átkelő, szezonális, nyílt
tengeri berendezéseken dolgozó, részfeladatokat ellátó
munkavállalókra, de nem vonatkozik Nki szervezetek/állami szervek
külföldön dolgozó hivatalos alkalmazottaira.
EJ Európai védelme
ET17
kormányközi és interparlamentáris együttműködés támogatását és
fejlesztését szolgáló európai szervezet. Célja a tagállamok közötti
egység erősítése, közös eszmék megvalósítása, fejlődésük
előmozdítása. Két fő szerve a Miniszterek Bizottsága
(külügyminiszterekből) és a Parlamenti KGY (parlamentek által delegált
tagokból). Eui Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája a
helyi önkorm.ok és a regionális korm.ok képviselőiből áll. A csatlakozni
kívánó államoknak az EJ területén kell kötelezettséget vállalniuk
EJ Eui egyezménye, 1950: Alapelvek: 1.élethez való jog. 2.kínzás és rabszolgaság tilalma, 3.
Szabadsághoz, személyes biztonsághoz való jog, 4.tves bírósági eljáráshoz való jog
ésszerű időkereten belül, 5.visszaható hatályú büntetőjog tilalma,
6.magánélet és családi élet tiszteletben tartása, 7.gondolati,
lelkiismereti és vallásszabadság, 8.véleménnyilnánitás szabadsága,
9.gyülekezési és egyesülési szabadság, 10.házasságkötéshez és
családalapításhoz való jog, 11.jogorvoslathoz való jog,
12.megkülönböztetés tilalma, 13.tulajdonhoz, művelődéshez, szabad és
titkos vál.joghoz való jog, 14.szabad mozgáshoz és tartózkodási hely
17 ET = Európa Tanács
40
szabad megválasztásához, saját állam területére való belépés joga.

15.halálbüntetés eltörlése, 16.külföldi állampolgárokat csak határozat
alapján lehet kiutasítani, fellebbezéshez való jog, jogerősen felmentett
embert ugyanazon ügyben nem lehet még egyszer bíróság elé állítani.
EJEB18 szerint az egyezmény élő dokumentum, amelyet a mindenkori
körülmények fényében kell értelmezni. Csak a szerződött államok
területén van hatálya, de alkalmazható a személyeknek egy szerződő
államból egy nem részes államba való kiadatásakor
EJEB
ET tagokkal azonos számú tagját az ET Parl.KGY választja 9 évre.
Feltételei: legmagasabb erkölcsi szint, magas szakképzettség, szakmai
elismerés. Nem államuk képviselőjeként vesznek részt a munkában.
Összeférhetetlenek
Valódi bírói szerv, döntései jogerősek és kötelezőek, joghatósága kiterjed
v.mennyi elé terjesztett ügyre, de csak azon államoknál, amelyek
elismerték joghatóságát. Olyan kérdést nem lehet bíróság elé vinni,
amelyet a bizottság még nem tárgyalt/nem született peren kívüli
egyezség.
Eljárási rendje: 1.screening panel(szűrőbizottság): 3 bírósági tag
(érintett állam bírája is) vizsgálja az ügyet. Ha az ügy nem az
egyezmény értelmezését/alkalmazását érinti, elutasíthatja az ügyet.
Ilyenkor a Miniszterek Bizottsága dönt/felhívja az államot intézkedések
megtételére. A bíróság elnöke kérheti a ne érintett államokat/egyént véleményük
kifejtésére 2. 9 bíróból álló tanács tárgyalja az ügyet, akik a nagytanácshoz fordulnak, ha
1.egyezmény értelmezésével kapcsolatban merülnek fel kérdések, 2.ha a megoldás
ellentétes a bíróság egy korábbi döntésével. A nagytanács 19 tagú, az ügy egészére
vonatkozóan döntést hozhat, de a vitatott kérdés után visszaadhatja a tanácsnak is, hogy az
fejezze be az eljárást. Eredetileg csak a sértett részes állama/bizottság terjeszthetett
elé ügyet, 1994-től fordulhatnak hozzá azok a személyek, kormányzati
szervek, egyének csoportja, akik kérelmüket a bizottság elé
terjesztették. A bíróság jogsérelem orvoslására nem kötelezhet, de
18 EJEB = Emberi Jogok Eui Bírósága
41
adhat tanácsot/kártérítést ítélhet meg. Igyekeznek az ügyeket peren kívüli

egyezséggel lezárni
Döntései segítik az egyezmény értelmezését.
Írország v. UK. Angol szervek által É-Ír.o.-ban alkalmazott ötféle vallási technika embertelen
bánásmódot valósított meg
McCann v. UK. IRA tag megölése sértette az élethez való jogot
Golder v. UK.egyezmény alapján a hazai hatóságok mozgástere BJ
alkalmazása során különböző terjedelmű (közerkölcs – tágabb, bírósági
rendelkezés végre nem hajtása – szűkebb)
Marckx ügy: házasságon kívül született gyerek hátrányos megkülönböztetése a belga jogban
az egyezménybe ütközik
Young, James, Webster ügy: kártérítésre jogosultak azoka vasúti munkások, akiket azért
bocsátottak el, mert megtagadták a szakszervezetbe való belépést
Brogan ügy: bírósági végzés nélkül nem lehet senkit fogva tartani
Soering ügy: USA-ban halálra ítélnék a kikért személyt, ami embertelen bánásmódot jelent,
így nem szabad kiadni
MB19
politikai testület
ET végrehajtó szerve
Feladatai:
KGY/saját ajánlására vizsgálja, milyen lépéseket kell tenni az ET célok megvalósítása
érdekében
Kötelező jelleggel dönt belső szervezeti ügyekben
Határozatokat, ajánlásokat ad ki
EJ Eui egyezménye:
Meghatározza az EJEB bírák fizetését
Hatásköre a kikényszerítésre: 1.ha az ügyet 3 hónapon belül nem viszi bíróság elé (MB
2/3-al dönt, vagy ha az állam nem ismerte el az EJEB joghatóságát) 2.érdemben
tárgyalhatja azokat az ügyeket, amelyeket a bizottság elé terjesztett (írásbeli, szóbeli
nyilatkozatok kérése, tanúk meghallgatása, felvilágosítást kérhet az
ügy egyes részleteivel kapcsolatban), egyéni kérelmezők nem
fordulhatnak hozzá, általában helybenhagyja a bizottság jelentését
19 MB = Miniszterek Bizottsága
42
Ellenőrzi az EJEB ítéletek végrehajtását

A növekvő ügyszám miatt létrehozták az egységes, főmunkaidejű
bíróságot: 3 tagú bizottságokban, 7 tagú tanácsokban és 17 tagú
tanácsokban jár el (többit lsd.EJEB)
Eui Szociális Charta

alapelvek: 1. Munkavállalók szakszervezet jogai, 2.gyermekek, nők,
fogyatékosok, vendégmunkások védelme, 3. TB-jogok, 4.család védelme,
25 cikkelyből csak 10-et (5 kulcscikkelyt) kell ratifikálni, mivel a
megvalósítás függ az országok gazd.-tsi helyzetétől
végrehajtását független szakértői( Parl.KGY választja 6 évre, egyszer
újraválasztható) bizottság ellenőrzi, a tagállamok jelentése alapján,
amit eljuttatnak a munkaadók és munkavállalók nemzeti
szervezeteinek (ők azt véleményezik). A jelentések elemzését az ET
Parl.KGY és a MB is tárgyalja, MB készít ajánlásokat (2/3-al) a
tagállamoknak
1991, Torinó, módosítás: erősítették a szakértők szerepét: 1.csak ők
értelmezhetik a charta rendelkezéseit, 2.közvetlenül a tagállamoktól is
kérhet tájékoztatást, 3.hivatalból/tagállam kérésére meghallgathatja a
tagállam képviselőjét, 4.tanácsokkal látja el a MB-át
1995, kiegészítő jegyzőkönyv: ET konzultatív státusszal rendelkező Nki,
NGO, reprezentatív MA és MV szervezetek a charta ki nem elégítő
alkalmazása miatt panaszt terjeszthetnek elő az ET főtitkárához (
független bizottság MB Parl.KGY
Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy

bánásmódok megelőzéséről szóló Eui egyezmény
célja, hogy lehetővé tegye a szabadságuktól megfosztott személyek
figyelemmel kísérésért, különösen e személyek kínzásának és a velük
szemben alkalmazott embertelen bánásmód egyéb formáinak megakadályozását
Bizottsága reaktív jellegű mechanizmus mellett megelőző, nem bírósági
jellegű tevékenységet folytat. Feladatai:
Visszatérően/eseti jelleggel látogatást szervez az ilyen helyekre (érintett
43
állam alapos okokra hivatkozva – zavargások, nemzetvédelmi okok stb.:-

kifogásolhatja a látogatást. Bizottság tanúk nélkül, szabadon jár el a meglátogatott
helyeken. A látogatás után titkos jelentést készít, kivéve ha az érintett állam azt
közzéteszi. Nem együttműködő állammal kapcsolatban (2/3)
nyilatkozatot tesz közzé
Bizottság helyett sürgős esetben a bizottság elnöke és h.hozhat döntést
Minden évben jelentést készít a MB-ról, amelyet a KGY.nek nyújt be
ET nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye

regionális és kisebbségi nyelvek Eui chartája :
érintett nyelvek előmozdítása érdekében tett javaslatokat: oktatás,
bírósági eljárások, közszolgáltatások, tömegtájékoztatás,
kult.intézmények, gazd.-tsi élet, határon átívelő csereprogramok terén
végrehajtását az ET főtitkár felé benyújtott jelentéseken keresztül
ellenőrzi egy szakértői bizottság (1 fő/állam, 6 évre választják), ami
a MB számára készít jelentést
EJ Eui egyezménye jegyzőkönyvtervezete a kulturális jogokról
Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, 1995:
kisebbséghez tartozó személyek joga a tv előtti egyenlőségre, tiltja a
kisebbséghez tartozáson alapuló diszkriminációt,
az államok vállalják, hogy előmozdítják a teljes egyenlőséget, a
kisebbségek fejlődését, EJ kollektív gyakorlását tiszteletben tartását,
tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amely a kisebbségek által
lakott területeken megváltoztatják a lakosság számarányát
tagállamok rendszeresen jelentést készítenek
MB figyeli
Parl.KGY, nemzeti kisebbség fogalmának definiálása: azokra a személyekre utal, akik az
érintett állam területén tartózkodnak, annak áp.-ai, régóta tartós kapcsolatot tartanak
fenn az állammal, etnikai, kult., vallási, nyelvi sajátosságaik megkülönböztetik őket
másoktól, kellően reprezentatívak, kevesebben vannak, mint az
állam/régi többi lakosa, szándékukban áll megőrizni mindazt, ami
közös identitásukat adja
44
EBESZ
Helsinki Záróokmány: Nki biztonság és államközi kapcsolatokkal foglalkozik. 1.kosara: 10
alapvető elvet tartalmaz, köztük EJ és alapvető szabadságjogok,
3.kosár:humanitárius és egyéb területeken való együttműködés
(családegyesítés, infoáramlás, kult.-okt.együtmműködés)
Bécs, 1989
ui biztonságot érintő kérdések c.alfejezet: részletes lista (tiszteletben
tartandó jogelvek, tvnek megfelelő eljárás, egyenlőség,
diszkrimináció tilalma, vallási jogok, kisebbségek, menekültek joga)
Az államok vállalják, hogy tiszteletben tartják az áp-ik jogát, hogy
hozzájáruljanak az EJ előmozdításához és védelméhez
3.kosár: haza elhagyásának és oda-visszatérésnek joga,
családegyesítéssel kapcsolatos ügyek sürgős rendezése, utazásra
vonatkozó szabályok közzététele, bármely valláshoz tartozó személy
szabadon építheti kapcsolatait és utazhat
EBEÉ emberi dimenziói: végrehajtás eszközei: kölcsönös infocsere, kérésre kétoldalú
találkozók rendezése
1990, Koppenhága: Támogatják a demo., pluralista, tvnek megfelelő
eljárást, EJ védelmét a kormányzat egyik alapvető céljának tekintik
1990, Párizsi Charta: gyakoribb konzultáció miniszteri és felső állig.vezetői
szinten, intézményesíti az EBEÉ Külügyminiszterek Tanácsát, Vezető
Tisztségviselők Bizottságát, titkárságot
Moszkvai “emberi dimenzió”, 1991: szakértői lista felállítása (3 fő/állam),
amely lehetővé teszi EBEÉ-missziók létrehozását
1992, Helsinki Konferencia. EJ nem tekinthető az ország belügyeinek,
regionális szervezetté nyilvánították az EBEÉ-t (ENSZ AO alapján),
létrejött a nemzeti kisebbségek főbiztosának posztja (F.: megelőzés,
infogyűjtés, látogatások, figyelmeztető jelzések – early warning –
adása),
Budapest, 1994, EBESZ lesz az EBEÉ: emberi dimenzióval kapcsolatos
ügyeket állandó tanács vizsgálja, ami tanácsadó szervként működik
45
Elismerés
Államelismerés
elméletek:
konstitutív elmélet: az új állam a többi állam elismerésével válik a NJ alanyává. El nem
ismert államnak nem kell betartania a NJ szabályait. Megjelenése a gyakorlatban
:amikor egy vitatott helyzetben tiltakozás nélkül alakul kormány, az el nem ismert
állam nem részesül olyan jogokban, mint az elismertek.
Lauterpacht: ha egy állam eleget tesz a NJ szerinti államiság követelményének, a többi
államnak kötelessége elismerni. Új államok létrejötte ténykérdés, ez háttérbe szorítja
az elismerés politikai szerepét
deklaratív elmélet: NJ szabályait az el nem ismert államnak is be kell tartania, minimális
szerepe van az államoknak a jogi személyiség megteremtésében
a gyakorlat a kettő között helyezkedik el, az elismerés egy politikai tett,
jelentése, hogy az új állam eleget tett a NJ alapvető
követelményeinek, a deklaratív elmélet támogatói vannak
túlsúlyban. A jogok és kötelezettségek megilletik azokat az
államokat is, akiket v.milyen pol.okból nem ismertek el. Elismerés
hiánya nem jogi érv az államlétezése ellen
Amerikai Államok Szervezet: állam politikai létezése független más államok
elismerésétől. Az államnak elismerése előtt is jogában áll, hogy
integritását és függetlenségét megvédje
Nki Jogi Intézet: Egy új állam létezésének jogi következményeit nem érinti, hogy annak
létezését egy vagy több idegen állam nem ismeri el
I.VH: a létezést a függetlenség kikiáltásának napjától számították.
deklaratív: meghatározott feltételektől függ az elismerés +: Konstitutív:
elismerő fél ezáltal ismeri el az új közösséget
elismerés a politikai helyeslés kifejezője, valójában alig akad állam, aki
úgy tartaná, az elismerés bármilyen körülmények között kötelezettsége
lenne.
Elismerés feltételei (1991):
Tartsa tiszteletben az ENSZ AO-t, helsinki Záróokmányt, Párizsi Chartát
EBEÉ feltételeknek megfelelően kezelje az etnikai , nemzetiségi és más
46
kisebbségek jogait
Tartsa tiszteletben a határok sérthetetlenségét
Fogadja el a leszerelésre és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására ,
biztonságra és stabilitásra vonatkozó Nki szabályokat
Fogadja el, hogy államutódlással és egyéb regionális vitáit
megegyezés/választottbírósághoz fordulva oldja meg
aktív folyamat
diszkrecionális jellegű
visszamenőleges hatályú
Kormányelismerés
csak akkor aktuális, ha a kormányok alkotmánnyal ellentétes módon kerültek hatalomra
testület kormányként való elismerése jelenti: 1.testület eleget tesz az
alapvető feltételeknek, 2.ez a testület gyakorolja a tényleges hatalmat
az adott állam felett, ezért megilletik az ezzel a státusszal járó jogok, mentességek
és kötelességek.
Bizonyos kritériumok mellett az illegális kormányváltás is elismerhető:
Ország feletti hatékony irányítás gyakorlásának képessége és annak
hatékony megőrzése
Adott kormány bírja-e hosszú távon a lakosság többségének engedelmességét
Az államterület nagyobb része felett gyakorolja a hatékony irányítás képességét
a pol.megfontolások gyakran erősebbek, mint a kritériumok
Tinoco ügy: (Tinoco-kormány megbuktatása után az új nem elismert kormány nem
vállalta fel a korábban brit személyekkel szemben vállalt
kötelezettségeket): az, hogy más államok nem ismernek el egy
kormányt, általában elegendő bizonyítéka annak, hogy az még nem
érte el azt a függetlenséget és irányítási képességet, amely a NJ
alapján ilyenné minősíthetné.
Az el nem ismerés veszít bizonyító erejéből, ha annak oka az érintett
kormány eredetének tvellenessége vagy szokatlansága, mint a
hatékony irányítási képesség hiánya. Ha a kormány stabil alapokon
nyugszik, az elismerés ténye nem lesz hatással a kormány jogi helyzetére.
korm.váltás nem érinti az állam identitását, az állam jogi személyisége
47
nem szűnik meg attól, hogy kormányát megdöntötték. Új kormány

elismerése nem érinti az ország jogi jellemzőit. A kormány elismerése csak az
igazgatási hatalom státusát érinti, az államét nem.
Állam és kormány együttes csak új állam megalakulásakor merül fel egyszerre. A kormány
elismerése jelenti az állam elismerését és fordítva
Tobar-elv (legitimitás elve): alk.ellenes eszközökkel hatalomra került korm.okat nem lehet
elismerésben részesíteni addig, míg a változást maga a lakosság el nem fogadta. Ha a
változást a nép is támogatta (pl.: forradalom) akkor általában elismerték az új kormányt.
Estrada-elv: a kormányokat minden körülmények között automatikus
elismerés illeti meg. Így az elismerésről való döntést minden politikai
megfontolástól és szükségszerűségtől mentes, egyértelmű folyamat
lenne. Ez az elismerés burkoltan magába rejti az alk.ellenes hatalomra
került kormányok elismerését is.
UK, 1980: kormányokat a továbbiakban nem részesít elismerésben. Ennek
oka, hogy az elismerés egyben jóváhagyást is jelent, ami
kényelmetlenül érintheti az elismerő államot a későbbiekben pl.: EJ
sértő kormányzat ellenében. Alk.ellenes kormányokkal a kapcsolatok
milyenségéről annak mérlegelése után dönt.
De facto és de jure elismerés

De facto de jure
Kétség van a kérdéses kormány Ha az elismerő állam a kormány
hatalmának tartósságát illetően által gyakorolt irányítást tartósnak és jól
megalapozottnak találja és nincs olyan jogi
indok, amely kétségessé tenné azt
A helyzet megítélése körül bizonytalanság
van
Polg.háború esetén: legális szuverenitást jelzi Polg.háború esetén: tényleges szuverenitást
jelzi
Nem jelenti a dipl.kapcsolatok felvételét is Csak ő rendelkezhet az adott
országban tulajdonnal
Idő előtti elismerés

az új állam idő előtti elismerése és más állam belügyeibe való beavatkozás
48
között nehéz meghúzni a határvonalat.

Az elismerést fontolgató államnak minden esetben meg kell vizsgálnia a kialakult helyzete,
hogy az államiság feltételei mennyiben teljesültek (pl: Horv.o., 1992 – nem gyakorolt
hatékony irányítást területének harmada felett, mégis elismerték + Badinter-bizottság
szerint nem biztosította kellőképpen az EJ és a kisebbségi jogokat, Bosznia-
Hercegovina, 1992, területének kevesebb, mint fele fölött gyakorolt
irányítást1995-ig,mégis elismerték)
Elismerés lehet elkésett is: csak azután ismerik el az államot, ha mindenki számára
egyértelmű, hogy eleget tesz az államiság feltételeinek
Hallgatólagos elismerés
oka: az elismerés megadása az elismerő állam akaratának és szándékának
függvénye, de elképzelhető olyan körülmények, amely alapján
kinyilvánítható, hogy az adott állam mgtrtsával elismerte az államot.
Az államok olyan nyilatkozatot tesznek, hogy a másik féllel szemben
tanúsított mgtrtsuk semmiképpen sem értelmezhető annak
elismeréseként. (pl.: arab országok Izrael esetében). Ez automatikusan
kizárja a hallgatólagos elismerés lehetőségét, de sugallja, hogy az
elismerést kizáró határozott nyilatkozat hiányában egyes Nki
cselekményeket az addig elismerésben nem részesített entitás
elismerésének lehet tekinteni.
Formális állásfoglalást elkerülő elismerés formái: 1.állam szuverenitása
elnyerésekor üdvözlő üzenet küldése, 2.diplomáciai kapcsolatok
hivatalos felvétele (nem konzuli, hanem nagyköveti szinten),
3.kétoldalú egyezmény megkötése
Multilaterális egyezményhez való csatlakozás (pl.: arab országok Izraelt nem ismerik el, noha
csatlakozott az ENSZ AO-hoz - ENSZ-tagság feltétele az államiság), Nki konferenciákon
való közös részvétel nem jelent elismerést.
Feltételes elismerés
politikai természetű
elismerés megadását az elismerő állam bizonyos feltételek teljesítéséhez
köti (pl.: kisebbségek joga, legkedvezményezettebb nemzet státusának
49
elnyerése: USA akkor ismerte el a SZU-kormányt, ha az tartózkodik az

USA belső biztonságát hátrányosan érintő jogszabályok elfogadásától)
feltételként szabott követelmény megszegése nem érvényteleníti az elismerést
jog nem fogadja el a feltételes elismerés kategóriáját
Kollektív elismerés
az elismerés Nki döntés eredménye, mely megszülethet egy Nki szervezet keretein belül, de
azon kívül is
növeli a Nki közösség saját tagsága meghatározásában játszott szerepének
jelentőségét
tagállamok szeretnek saját hatáskörben elismerni, nem szívesen engedik át Nki szervezetnek
Elismerés visszavonása
könnyebben valósítható meg de facto elismerés esetén: amikor a de facto elismert kormány
elveszti a hatékony irányítás képességét
de jure elismerés visszavonása határozott állásfoglalást igényel
ha de jure elismert kormány hatalma megdől és új kormány vár
elismerésre, állásfoglalás nélkül is visszavontnak tekinthető az
elismerés, ha a korábbi kormány megszűnt és nem küzd az új kormány
hatalomra kerülése ellen
kormány elismerésének visszavonására jogutód nélkül is van mód, pl.: Kambodzsa 1979
háborús helyzet elismerése megszűnik az egyik fél vereségével, az
államiság feltételéül szabott kritériumok egyikének elvesztése is érintheti az
elismerést (Kína Közt.elismerése jelentette Tajvan elismerésének visszavonását)
egy kormány mgtrtsának helytelenítését a dipl.kapcsolatok megszakításával szokták jelezni,
anélkül, hogy az elismerést vissza kelljen vonni
El nem ismerés
erkölcsi és jogi kifogások alapján szokták megtagadni az elismerést, mivel
jogellenes helyzetből jogok nem származhatnak (ex injuria jus non
oritur)
Stimson doktrína: jogellenes helyzetek, egyezmények és megállapodások el nem ismerését
valló doktrína, (pl.: Mandzsúria jogellenes japán megszállása sérti a Briand-Kellog
50
paktumot20, így nem ismeri el a megváltozott helyzetet az USA), gyakorlatban

az erőszakos megszállásokat de facto elismerték, (pl.: SZU-Balti
államok, Ném.o.-Csehszlovákia) 1945-ig
1945, ENSZ AO: fegyveres erőszak alkalmazása/azzal való fenyegetés
tilos más területek területi épségének megsértése céljából, 1949,1970:
területszerzést nem szabad elismerni, ha erőszakkal/NJ-gal ellentétesen
történt (pl.: Rhodésia, ciprusi török állam, Namíbia)
Elismerés jogi következményei

Nki hatás: el nem ismert államot is a NJ alany, akinek be kell tartania az alapvető NJ
szabályokat, Nki egyezmény azok viszonylatában is érvényes, akik nem
ismerik el egymást, az elismerés hiánya miatti diplomáciai kapcsolatok
hiánya nehezíti az el nem ismert állam jogainak és a vele szembeni
kötelezettségek érvényesítését, de attól azok még léteznek
BJ hatások. Az elismerésről szóló döntést a kormány hozza. BJ
szempontjából az elismerés konstitutív jellegű, mert jogi
következményei vannak a nemzeti ig.szolg.előtt. Csak az elismert állam
perelhető és csak ő is perelhet, részesül az államoknak/kormányoknak
járó mentességben, veheti át elődje tulajdonát, diplomatái élvezhetnek
mentességet stb.
1. UK.: a KüM által el nem ismert entitásokat nem létezőnek tekintették,
így azok immunitást sem követelhettek a bíróság előtt: Luther v. Sagor
ügy: felperes tulajdonában egy SZU által államosított fűrésztelep állt,
alperes vállalat ettől vásárolt. Felperes szerint a faanyag az övé, mert
az övé volt a cég, a SZU rendeletet az államosításról a brit bíróságnak
figyelmen kívül kell hagynia, mert nem ismerte el Gbr.a SZU-t. Gond:
Gbr.de facto elismerte közben a SZU-t, így a bíróságnak figyelembe
kellett vennie a SZU határozatot, mert kötelessége egy elismert állam
jogainak az érvényesítése, ez viszont a SZU visszamenőleges, 1917-ig
terjedő elismerését jelentette, mert attól a naptól hatályos, ahogy
hivatalba lépett, nem ahogy elismerték. Ennek oka: csak így lehet nem
beavatkozni egy állam belügyeibe
20 tiltja a háborúnak a nemzeti politika eszközeként való igénybevételét
51
Hailé Szelasszié ügy: etióp uralkodó perelt brit céget egy szerződés
szerint járó összeg miatt. Gond: de facto Olaszo.-t, de jure H.Sz.-t ismerte el Gbr.
Mivel a behajtás nem etióp joghatóság alá tartozó személyt érintett, ki kellett fizetni a
pénzt, mivel az nem érintette de facto az olaszok hatalomgyakorlását. Fellebbezésre de
jure is elismerte Gbr.az olaszok hatalomgyakorlását, azt a fellebbviteli
bíróság visszamenőleges hatállyal fogadta el, így H.Sz.-t megfosztották
a tartozás behajtásának jogától
Arantzazu Mendi ügy: köztársasági kormány és később Franco is
rekvirálta a Bilbaoban lajstromozott hajókat, A.M. Londonban volt a
Közt.korm.döntésekor, így azt nem fogadta el, csak a Franco
határozatát. Elismert államot nem lehet más állam bírósága előtt
beperelni, mivel Gb.de facto elismerte a nac.korm-t,így őket nem lehet
perelni, a közt.korm.határozatot figyelmen kell hagyni. Ezt a Lordok
Háza megerősítette
A brit bíróságok alapvetően a de facto hatalmat ismerik el, ha az
érintett vagyon Gbr.területen van, akkor a de jure hatalmat érinti az
elsőbbség.
Gdynia Ameryka Linie v. Boguslawski: II.VH. alatt az emigráns kormányt ismerte el
Gbr., 1945-ben alakult meg a komm.korm., néhány nappal korábban a menekült kormány
ajánlatot tett a halászoknak kártérítés fizetésére, a MA-k ezt megtagadták, mert Gbr.a
menekült kormány idején is az emigráns kormányt ismerte el, az elismerés pedig
visszamenőleges hatályú. Lordok Háza ezt megerősítette
Cicil Air Transport v. Central Air Transport Corporation:
visszamenőleges hatály alapján a de facto elismert kormány gépeladási
ügylete érvényes még akkor is, ha ekkor nem volt meg a de jure elismerés
Zeiss v. Rayner and Keeler: Mivel korában Gbr.a SZU-t ismerte el az
NDK területe felett de jure irányítást gyakorló hatalmat, nincs lehetőség
arra, hogy az NDK hatóságai által hozott bármilyen intézkedést
érvényesülhessen
Hesperides Hotels v. Aegean Turkish Holidays: ciprusi török területen történt
birtokháborítás: el kelljen ismerni az adott terület fölött tényleges irányítást gyakorló
hatalom által hozott jogszabályokat legalább akkor, ha azok az emberek mindennapi életét
érintik
52
Gbr.által el nem ismert állam területén alapított szervezetet csak akkor lehel Gbr.területen
jogi személynek tekinteni, ha a területen érvényes jogszabályokat biztos alapon álló
bírósági rendszer alkalmazza
Gur Corporation v. Trust Bank of Africa: KüM Ciskeit sem de facto, sem de jure
nem ismerte el, de a DAK által rájuk ruházott jogkörök miatt
rendelkeznek hatalommal, így van perképessége, angol bíróságok előtt
perelhető
Somalia v. Woodhouse Drake and Carey:
Következtetés, bíróság által vizsgálandó szempontok: 1.új kormány alk.an
került-e hatalomra, 2.milyen az állam területén gyakorolt
közig.irányítási foka, természete, stabilitása, 3.brit kormány milyen
jellegű kapcsolatot tart fenn vele, 4.milyen az új kormány Nki
elismertsége
2. USA Eltérés Gbr.-tól: 1. Bíróságok előtt kizárólag elismert kormányok
vagy államok perelhetők, függetlenül attól, hogy a diplomáciai
kapcsolatoktól, feltéve, ha nem állnak egymással háborúban. Kivétel:
Transportes A.D.Angola v. Ronair (el nem ismert angolai kormány
tulajdonában lévő társaság felperesként való fellépése összhangban állt
az USA külügyi érdekeivel, így engedélyezték)
Új elv polg.háb.után: a konföderációs jogszabályok abban az esetben
érvényesíthetők bíróság előtt, ha az nem helyezkedik szembe az
unioval, közp.i korm.-al és alk.-al. Újjáéledése: Salimoff v. Standard Oil of New York:
alkalmazták a szovjet államosítási rendeletet
The Maret ügy: nem alkalmazható az észt kormány kisajátító rendelete,
mert a hajó akkor amerikai kikötőben állomásozott ( Salimoff
ügy)
Upright v. MBM ügy: ha egy idegen kormányt nem ismernek el de jure (NDK), jogi
szempontból de facto létezhet
K.zu Weimar v. Elicofon: el nem ismert állam által létrehozott jogi entitás nem lehet
hatással a végrehajtó hatalom politikájára, el nem ismert állam szerve/ nem perelhet a
múzeumi tárgyért
Iran Def.Min v.v Gould, Nat. Petrochemical v. The M/T SS ügy: hivatalos
elismerés hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem szerepelhet
53
félként az amerikai bíróságok előtt

Következtetés: 1.KüM állásfoglalása kötelező jellegű, ha engedélyezi az
eljárást, akkor le kell folytatni 2.engedélyezés annak függvénye, hogy
az érintett tárgy hol található, nem veszik figyelembe az olyan tveket,
rendeleteket, amely el nem ismert állam/kormány területén kívül
található vagyontárgyakat érintenek
ÁT21
ÁT fogalma
szuverenitás az azzal együtt járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt az
államterület létét feltételezi. ÁT nélkül egy jogi személy nem lehet
állam. ÁT az állam legalapvetőbb jellemzője
állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol
ÁT sérthetetlen, ÁT integritásának tiszteletben tartása a Nki rendszer
egyik alapelve (~ belügyekbe való beavatkozás tilalma). Csökkentő
tényezők: 1. Kölcsönös függés a technikai-gazdasági fejlődés nyomán,
2.spec.jogterületek: EJ, ÖRJ, 3.Nki szervezetek számának növekedése,
4.”közös” jogok: tengerjog, világűrjog
ÁT-tel kapcsolatos szabályok legitimálják a mindenkori hat.gyakorlást
ÁT-tel kapcsolatos BJ nagyon részletes, mert a nemzet egyik alapeleme + számos jogi érdek
kapcsolódik hozzá
Terület feletti szuverenitás a Nki rendben horizontális rendben jelenik meg, BJ-ban
vertikálisan
ÁT feletti hatalom változása áp., jogrendváltozását hozza magával
TSZ22
földgömb egy részének vonatkozásában a szuverenitás az a jogi feltétel, mely ahhoz
szükséges, hogy a szóban forgó részt v.mely állam területéhez soroljuk
TSZ negatív oldala: állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol
TSZ pozitív oldala: más államok jogainak védelme kötelezettség
jogcím: azokat a tényleges és jogi feltételeket jelöli, melyek mellett egy
21 ÁT = államterület
22 TSZ = területi szuverenitás
54
meghatározott terület v.mely hatalom alá tartozónak tekinthető.

Elemei: 1.bármilyen, a jogosultság meglétét megalapozó bizonyíték,
2.jogosultság tényleges forrása
NJ-BJ
NJ BJ
Területre vonatkozó jogcím relatív, azé a Terület fölötti vita esetében azt vizsgálják,
terület a NB eljárásban, aki jobban érvel kinél állnak fel a birtok jogi feltételei
Viták kategóriái: 1.ország egésze,
2.két/több állam határán lévő
terület, 3.egy adott területre
vonatkozó igény (okkupáció, ÖRJ)
Terra nullius területek: egyetlen szuverén
uralma alá sem tartoznak
Res communis területek: nem alkalmas arra,
hogy v.mely szuverén uralma alá vonják
(tenger, világűr)
Új államok és az ÁT-re vonatkozó jogcím

hangsúly nem a terület, hanem az államiság megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésén
és a többi állam általi elismerésen alapszik
1. Államot az elismerés hozza létre, az elismerés az állam, mint NJ alanya területének
elfogadását jelenti, tekintet nélkül arra, hogy az új jogalany hogyan szerezte meg a
területet.
2. Belső joghatóság doktrínája: az állam saját határain belül
érvényesülő legfelsőbb hatalmát állítja a középpontba, tiltja az államok
belügyeibe való beavatkozást, új állam létrejötte kívül esik a NJ területén
új entitás függetlensége elnyerésének módjai:
alkotmányosan: ha a korábban ellenőrzést gyakorló kormányzattal
kötött megállapodás alapján száll át a hatalom
nem alkotmányosan: ha a korábbi szuverén hatalom ellenére –
többnyire erőszakkal – történik a függetlenné válás, ilyenkor a Nki
közösségtől függ, hogy elismeri-e (ha megfelel az államiság
feltételének)
a kettő kombinációja (Burma, ahol szerződés keretében szállt át a hatalom)
ha a korábbi hatalom ellenére nyeri el a függetlenségét, majd a hatalmától megfosztott
55
szuverén elismeri a változást

Jogi feltételeknek való megfelelés módjai:
Ha egy új állam tényleges létezik, akkor a NJ-nak el kell fogadnia az új államot
létrejöttének pillanatában
Konstitutív hatályú elismerés: elismeréssel nem pusztán új állam jön létre, hanem az új
állam területére vonatkozó jogcímet is véglegesen meghatározzák
Új állam kialakulásának folyamatában lehetséges, hogy egy nép szerzi meg a terület feletti
szuverenitást
További területek megszerzése

terület növekedése: földrajzi folyamat során új földterület alakul ki és a
korábban létező szárazföld részévé válik. Ha ez egy adott állam területén
megy végbe, akkor automatikusan az ÁT része lesz.
Ha a határfolyó partszakasza erőteljesen változik, a határ az eredeti
folyómeder ugyanazon pontján marad.
Ha a változás fokozatos, a határ is elmozdul: 1.hajózható folyó esetén a hajózóút
középvonala, 2.ha nem hajózható, a folyó középvonala
átruházás: terület egyik szuverénről a másik szuverénre való békés
átszállása a szuverenitás átadásának szándékával (békeszerződés,
gyarmati hatalom átadása az őshonos lakosoknak, vásárlás). A szerző
állam nem szerezhet több jogot, mint elődjének volt, a területre
érvényes korábbi megállapodásokat (pl.: áthaladás) tiszteletben kell
tartania (Palamas-szigetek ügy)
hódítás ás az erőszak alkalmazása: Főszabály: jogellenes cselekményre
nem lehet jogot alapozni, de vannak kivételek:
hódítás, azaz az ellenfél legyőzése önmagában nem teremt jogot a
területre vonatkozó jogcím megszerzésére. A NJ csak a háborús
megszállásból eredő jogokat ismeri el, a terület jogilag az elűzött
szuverén birtoka marad. Hódítást követő annektálás eredményezi a
jogosultság átszármazását, érvényességéhez az annektálni kívánó
államnak tényleges ellenőrzést kell gyakorolnia a terület felett + a
korábbi szuverénnek ne legyen ésszerű esélye a visszatérésre.
Háború vége előtti annexió érvénytelen (Nünberg).
56
Erőszak: 1.jogellenes (lsd.: Briand-Kellog paktum, ENSZ: minden

államnak tartózkodnia kell más államok területi függetlensége ellen
irányuló erőszak alkalmazásától/fenyegetéstől). Terület kizárólag
erőszak alkalmazásával történő megszerzése érvénytelen (BT,
Kuvait-Irak), 2.jogszerű, ha önvédelemből fakad
ellenőrzés tényleges gyakorlása:
foglalás (terra nullius): olyan terület megszerzése, amely senkihez nem tartozik.
Magánszemély nem hajthatja végre, csak állam. Ténylegesnek kell lennie és a terület
feletti szuverenitás megszerzésének szándékát kell kifejeznie. Nyílt tenger nem
elfoglalható. (Ny-Szahara: terület a gyarmatosítás idején jogilag terra nulliusok voltak,
mégha laktak is rajta, így gyarmatosítható volt). Gyakran földrajzi felfedezés
előzte meg, de aktív cselekvést igényelt a foglalás (zászló kitűzése,
nyilatkozattétel), a felfedezés önmagában befejezetlen jogcímet
jelent
elbirtoklás: olyan területek felett teszi lehetővé a jogcím megszerzését,
amelyek nem tekinthetők terra nulliusnak (más szuverén hatalma
alatt álltak), és amelyek birtokába jogszerűtlenül vagy úgy jutottak,
hogy a birtokba jutás jogszerűsége nem bizonyítható. Jogcím
időmúlásával, korábbi szuverén beleegyezésével legitimálható.
Amennyiben egy állam egy területet hosszú ideig háborítatlanul
birtokol, akkor az nem vehető el tőle. Nyilvánosnak, békésnek és
megszakíthatatlannak kell lennie. (Mexikó-USA: Rio Grande
folyómeder változása miatt meg növekedett területet USA nem
birtokolhatja el, hiába használta, mert szerződés rögzíti, hogy a
határokkal kapcsolatban jogvita áll fenn.) Birtokától megfosztott
szuverén tiltakozása érvénytelenít minden fajta elbirtoklási igényt,
nem tisztázott, hogy a tiltakozásnak milyen formát kell öltenie, de
erőszak nem fogadható el
De Visscher: történelmi konszolidáció fogalma: hosszú ideig fennálló, bizonyított
használat, ami az érdekeknek és a viszonyoknak olyan összességét tükrözi, amely a
terület megszerzését eredményezi (pl.:Minquiers V. Ecrehos ügyben Gbr.nyerte el a
területet Fr.o-gal szemben).
közhatalom gyakorlása: vita esetén az állami funkciók tényleges,
57
folyamatos és békés gyakorlása a területi szuverenitás szilárd és

természetes feltétele (Max Huber). Mindig az ügy releváns
körülményeitől függ, hogy pontosan milyen közhatalmi cselekmény
szükséges a jogcím megalapozásához (terület jellege, igénylő állam
cselekményei, ellenkezés mértéke, Nki reakciók). Ez mindig relatív
(erősebb győz a gyengébbel szemben), Palmas-szigetek ügye: USA:
Sp.o. 1898-as szerződésben minden jogát ráruházta, de Hollandi a
gyakorolta a tényleges szuverenitást, ezért elutasították az USA
igényeket, Clipperton-szigetek ügye: Lakatlan sziget birtoklásánál
erőseb a korábbi francia nyilatkozat, mint Mexikó gazdasági érdekei,
K.Grönland ügy: Dánia Grönland más területeit birtokolta +belső
jogszabályok a terület egészére vonatkoznak, így Norvégia vesztett
Következtetés: A foglalás ténylegessége viszonylagos. A területre vonatkozó igényt
megalapozó cselekményt az államnak kell végrehajtania/egyénnek, de azt az államnak
utólag jóvá kell hagynia/társaságnak állami engedéllyel. Figyelembe kell venni a
szuverenitás gyakorlásának jellegét
elismerés: adott helyzetet elfogadó állam tevőleges cselekménye. Fontos
a terület feletti ellenőrzésnek a korábbi szuverén akarata ellenére
történő megszerzése esetén is.
hallgatólagos hozzájárulás: olyan körülmények között történik, ahol
tiltakozásra lenne szükség, de ez nem/későn történik meg. Fontos a
terület feletti ellenőrzésnek a korábbi szuverén akarata ellenére történő
megszerzése esetén is.
Estoppel: ha az egyik fél v.milyen nyilatkozatot tesz/azzal egyetért, és ezt
egy másik fél későbbi eljárásban annak kárára/előnyére alapul veszi,
akkor az előbbi nem változtathatja meg az álláspontját. Olyan jogi
konstrukció, mely kizárja, hogy valamely helyzetbe beleegyező, vagy
beleegyezőnek tekintett államok az álláspontjukat később
megváltoztassák. Önmagában nem alapoz meg jogcímet, de
bizonyítható erejű lehet (K-Grönland ügy). Preh Vihear-i templom ügye:
határvonal rendezésénél a templom körüli terület kérdésében nem tudtak megegyezni,
Thaiföld a gyakorlatban hallgatólagosan elfogadta a terület feletti fr.uralmat, így Thaiföld
az estoppel miatt nem tarthatott igényt a területre)
58
Területi integritás, ÖR és egyéb igények

Államok területi integritásának elve: tiltják az államok belső joghatóságába
való beavatkozást. Az elv nem alkalmazható ott, ahol e területi vita a
határ nem kellően pontos kijelöléséből fakad.
ÖRJ: Csak a nem független területek lakóira vonatkozik, ÖRJ-ból a már független
államok meghatározott területrészei számára nem lehet az
elszakadáshoz való jogot levezetni. Hasznos a határvonalakkal
kapcsolatos jogvitának a területen élő lakosság kívánságának
megfelelő rendezésben, de nem használható további területi igények
alátámasztására egy szuverén állam Nkileg elfogadott határainak sérelmére
Területi összefüggőség elve: földrajzi alapú igény, olyan területekre
vonatkozó igényeket alapoztak rá, amelyek már elfoglalt területekkel
földrajzilag összefüggtek (Fro:Rajna K partjáig). Az ilyen igények önmagukban nem
alkalmasak területi jogcím megalapozására
Történelmi érvekre alapozott igények: (pl.: Irak hivatkozása Kuvait megszállására, Marokkó
igénye Mauritániára) Nki közösség számára elfogadhatatlan, ez politikai jellegű
igény, alig van jogi jelentősége. Ny-Szahara ügy: érintett térségben élő
törzsek és Marokkó/Mauritánia történelmi kötelékek nem olyan
természetűek, hogy erősebbek lennének az ÖRJ-nál.
Úti possidetis elve

területi integritás elvének hatása, biztosítani igyekszik a függetlenség
elérésekor fennálló területi határok tiszteletben tartását. Ha a határok
ugyanannak a szuverénnek a hatalma alá tartozó különböző területi
egységek vagy gyarmatok közötti választóvonalak, ezek a közig.határok
válnak függetlenedéskor Nki határokká
gyakorlati megjelenése: Spo.birodalom utódállamainak határait
közig.egységek határainak mentén húzták meg, így kizárva a
szuverenitási vákuumokat, Akrikai Egységszervezet: függetlenné válás
időpontjában fennálló gyarmati határok kézzelfogható valóságot
jelentenek, tiszteletben tartása minden állam fogadalmat tesz. ,
59
Burkina Faso v. Mali Köztársaság: gyarmatosítás idejéből örökölt

határok sérthetetlensége, az elve a Nki szokásjog része, nyilvánvaló
célja a határviták elkerülése, Badinter-bizottság: akármilyenek is
legyenek a körülmények, az ÖRJ nem járhat a függetlenség
elnyerésekor fennálló határok módosításával. Ellenkező megállapodás
hiányában a korábbi határok válnak a NJ által védett határokká
Úti possidetis elvén túl

ha van alkalmazható szerződés, akkor az uti posseditis nem érvényesül, a
határt akkor is a Nki szerződés jelöli ki, hogy az sem érinti, ha maga a
szerződés hatályát veszti. Ilyenkor csak a közvetlenül érintett államok
egyetértésével módosítható a határ vonala
ha úti posseditis elv alapján Nki határvonal nem alakítható ki
egyértelműen, más elvek lépnek életbe: 1.effectivites (tényleges
ellenőrzés elve):
gyarmati effectivites: a gyarmati igazgatás eljárása szolgál a gyarmati hatalom által a
térségben gyakorolt szuverenitás bizonyítására (Burkina Faso v.
Mali). Ha ez összhangban áll az uti posseditis elvével, ott az
effectivites megerősíti a helyzetet, ahol nincs egyértelmű jogcím, ott
az effectivites lényegi szerepet játszik abban, hogy is értelmezendő
a jogcím a gyakorlatban (Tengeri és szárazföldi határvita ügy: )
gyarmati időket kövező effectivites: bizonyítékait figyelembe lehet
venni, ha azok utalnak az uti posseditis elv alkalmazásánál az
irányadó határvonalra, ha van összefüggés a határ és az effectivites
meghatározása között.
utóbbi időkben érvényesülő effectivites
2.Ha uti posseditis alapján irányadó határvonal nem határozható meg sem közhatalmi
döntések, sem gyakorlat alapján, akkor méltányosság alkalmazása alapján döntenek.
(Burkina Faso v. Mali. Víztároló egyenlő felosztása, Tengeri és
szárazföldi határvita ügy: nem ratifikált határkijelölést nem lehetett
alapul venni).
Nki határfolyók:Ha a folyó hajózható, a határ a folyó sodorvonalát követi, ha nem hajózható,
a folyó/folyó főágának középvonala. Határvonalak követik a folyó
60
medrének változását, ha a folyó új mederbe kerül, a határ a régi meder

középvonala lesz a Nki határ Ha a határfolyó partszakasza erőteljesen
változik, a határ az eredeti folyómeder ugyanazon pontján marad. Ha a
változás fokozatos, a határ is elmozdul: 1.hajózható folyó esetén a hajózóút középvonala,
2.ha nem hajózható, a folyó középvonala
Falkland-szigetek: (UK v. Argentína): Brit kapitány fedezte fel, szuverén cselekmény
megtételének idején Fro.létesített rajta települést, akik eladták részüket Spo.nak, brit részt
elfoglalták a spanyolok, de egy év múlva visszaadták, a brit települést gazdasági okokból
kiürítették, de otthagytak egy táblát. Spanyol rész kimondta elszakadását Spo.tól (létrejött
Argentína), és birtokba vették az egész szigetet. A britek tiltakozta, visszaszerezték a
szigetet. Kérdés: a brit jogcím alapja: Gbr.érv: felfedezés, foglalás, helyesebb lett volna
hódítás, annexió23, 1930-ra a Gbr.elv elbirtoklássá változott, újabban a brit területek ÖRJ-
ra hivatkoznak24
“Emberiség közös öröksége”: 1.1970, ENSZ: tenger- és az óceánfenék,
ahol semmilyen szuverén vagy jog nem érvényesíthető (kivétel:
egyezménynek megfelelő ásványianyag-kitermelés), 2.Hold-
egyezmény, 1979:Hold és természeti erőforrásai nem lehetnek nemzeti
felhasználás tárgyai. Új típusú terület létrejöttét jelzi előre
res communis: területei kívül esnek a nemzeti felhasználás körén, szuverenitás fogalma
nem használható, a területet nem lehet tulajdonba venni, a közös
örökséget kezelő intézményen kívül nem lehet joghatóságot gyakorolni.
Lehetővé teszi a hozzáférést, felderítést, kiaknázást, a tevékenység
hasznát méltányossági alapon kell elosztani
sarkvidékek: hatalmas, emberi megtelepedésre kevéssé alkalmas terület
stratégiai jelentőséggel bír, nagy része jég, amely alatt csak
tengeralattjárók képesek közlekedni.
Grönland: Dánia,
Spitzbergák: Norvégia (foglalás + ásványi anyag kitermelése alapján)
Kanada, volt SZU: földrajzi összefüggőség és szektorelmélet (más
elfoglalt területekkel földrajzi egységet képező területekre
vonatkozó igény, É-sarki hosszúsági fokokból indul ki, amely a
határok mentén futnak le, egy sor háromszög alakú szektort
23 XVIII.sz.-ban elfogadott jogcím volt

24 gond: népesség alacsony száma(~ 1800 lakos)
61
létrehozva) alapján. Norvégia, Finno., Dánia, USA nem fogadja el: a

jégalakzatok feletti rész mindenki számára hozzáférhető, nyílt
tengeri résznek tekinthető
Antarktisz: 7 állam jelentette be igényét különböző okokra hivatkozva,
USA visszautasít minden olyan igényt, ami az egész Antarktiszra vonatkozik.
1959: Antarktisz-szerződés: felfüggeszti a területi igényeket, de
nem szünteti meg azokat. Olyan folyamatosan fennálló rendet
eredményezett, mely valamennyi érdekelt tagállamot egyesíti. A
területtel kapcsolatos kérdéseket konzultációs értekezleteken rendezik (kutatás,
term.védelmi intézkedések),
1988: nyersanyagokkal kapcsolatos tevékenység lehet: 1.kutatás, 2.feltárás,
3.kiaknázás. Ezeket egy konzultáció, egy szakmai tanácsadó. És egy a
tevékenységet igazgató irányítóbizottság ellenőrzi. Sokan tiltakoznak
ellene, term.védelmi területté akarják nyilvánítani
1991: körny.védelmi jegyzőkönyv: megtilt minden ásványi
nyersanyagokkal kapcsolatos, tud.-os kutatáson kívül eső
tevékenységet, amíg nem jön létre erre nézve kötelező jogrend
(közös eljárás, felülvizsgáló konferencia)
ENSZ tett kísérletet közös örökséggé nyilvánításra
In rem jog: más állam területén gyakorolható jog, melyek nem érik el az abszolút szuverenitás
szintjét, területhez kapcsolódó, kikényszeríthető jog
Bérlet: célja stratégiai jelentőségű területek fölötti ellenőrzés
megszerzése, hogy a területet annektálni ne kelljen annektálni
(Gbr.-Hong Kong). Ilyenkor a szuverenitás átszáll a bérlőre, bérlet
megszűnésével a szuverenitás visszaszáll. Kivételes eset: a Panama-
csatorna földcsíkját az USA örökre bérbe kapta, a Panama-
szerződéssel ez visszaszállt Panamára, USA-nak 1999-ig voltak ott
jogai
Szolgalom: ha az egyik állam területe egy másik állam területének javára
meghatározott korlátozás alá esik. Nem változik ez a helyzet akkor
sem, ha a terület feletti ellenőrzést másik szuverenitás veszi át.
Tipikus területei: kikötő, folyó használata, területen való áthaladás,
város vagy terület katonai védővonallal való megerősítésének
62
tilalma. Nem egyértelmű a helyzet, amikor a terület Nki szerződés

útján olyan státust kap, amely az érintett államon kívül minden
államot kötelez.
Aaland-szigetek: Oroszok által kötött szerződést (terület katonai
védővonallal való megerősítésének tilalma) vonatkozik a későbbi
finn és svéd szuverénre is.
Konstantinnápolyi egyezmény: Szuezi-csatorna mindig szabad lesz,
háborúban és békeidőben egyaránt nyitva áll minden kereskedelmi
és hadihajó számára, a lobogójukra való tekintet nélkül. Ezt nem
érintett az egyiptomi csatornatársaság államosítása
Wimbledon-ügy: Kieli-csatorna a Németországgal békés viszonyban
lévő országok valamennyi hajója számára nyitva áll.
É-atlanti halászati vita: Gbr.nem hozhat USA állampolgárokra halászati szabályt, mert
az 1818-as szerződés nem hozott létre szolgalmat
Légijog
Elméletek
I.VH.előtti elméletek (közös: a nyílt tengerek és a terra nullius feletti légtér
mindenki számára egyaránt szabad és nyitott)
A légtér teljes szabadsága
Létezik egy területi légtér sáv, amely az államterület része, a légtér feletti részszabadon
használható
Az állam feletti légtér teljes mértékben az állam szuverenitása alá tartozik (usque ad
coleum)
Elismerte külföldi polgári légi járművek békés célú áthaladásának jogát
I.VH.alatt: az állam feletti légtér teljes mértékben az állam szuverenitása alá tartozik (védelmi
szempontok, átrepülés szabályozása miatt) 1919, párizsi egyezmény: elismerte az
államoknak a szárazföldi államterületek és parti tengerük feletti légtérre vonatkozó
teljes szuverenitását. Ekkor a szuverenitást kiterjesztették magassági
korlátozás nélkül a világűrre25
25 később megváltozott
63
Ma: szabad áthaladási jog nem illeti meg az idegen államokat, csak akkor, ha az adott állam
ehhez hozzájárult. Jogtalan áthaladás behatolásnak minősül.
Szabályozás struktúrája
1944, chicagói konferencia:
hatálya az állami légi járművekre nem terjed ki
az államok teljes és kizárólagos szuverenitását mondja ki a területük feletti légtér
vonatkozásában
menetrendszerű Nki járatok csak az állam külön engedélyének birtokában
indíthatók/repülhetnek át. Két szabadság egyezménye:
menetrendszerű Nki járatok leszállás nélkül átrepülhetnek és nem
kereskedelmi célból leszállhatnak. Öt szabadság egyezménye: a két
alapszabadság mellett biztosította az utasok, posta, egyéb
szállítmányok felvételének/lerakásának jogát. Ma már nincs nagy
jelentősége. Gyakorlatban csak a két szabadság egyezménye
valósult meg.
Nem menetrendszerű légi járművek átrepülhetnek (leszállás nélkül),
berepülhetnek, nem kereskedelmi célból leszállhatnak engedély nélkül is, de az
állam felszólítására kötelesek leszállni. Gyakorlatban ez a kivételt fogalmaz meg, mert
pl.:a charterjáratoknak is kell engedélyt kérniük, noha nem menetrendszerinti járatok
légi járművek honossága attól függ, hol lajstromozzák, a nyilvántartásba
feltételeit az állam szabja meg
ICAO26 létrehozása (ENSZ szakosított szerv) technikai, igazgatási
együttműködés megteremtésére törekszik. Hatásköre jogi, technikai,
igazgatási kérdésekre is kiterjed
Állam területe feletti légtérben szuverenitást gyakorol
Légi cabotage (államon belüli szállítás) joga az államot illeti meg, (~ anyaország és
gyarmati területek közötti szállítás joga)
Bermuda-megállapodás (USA-Gbr), 1976-ig:
Az utazóközönség rendelkezésére bocsátott légi szállítási
létesítményeknek a lehető legnagyobb összhangban kell lenniük a
közönség igényeivel
Kölcsönösen egyenlő esélyt kell biztosítani a másik fél részére az egyes
26 ICAO = Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
64
útvonalakon történő utasszolgáltatások biztosítására

Alapvető szolgáltatásokat úgy kell szabályozni a BJ-ban, hogy az ne
érintse hátrányosan másik állam szolgáltatóit, amelyek
részben/teljes egészében ugyanazon az útvonalon végzik a
szolgáltatást
végső cél a megfelelő számú légi jármű közlekedtetése az igényeknek
megfelelően
harmadik országhoz kapcsolódó szolgáltatásokat közös fejlesztési tervek alapján végzik
hatékonyság általános elvei alkalmazkodni kell: 1.felszállás és végső
rendeltetési hely államaiban a közlekedési forgalom igényeihez,
2.áthaladó légi járművekkel kapcsolatban a követelményekhez,
3.azokhoz a körülményekhez, amelyeket az a terület támaszt, amely
felett a gép átrepül
légügyi hatóságok közötti szoros együttműködés
Bermuda II. megállapodás.
Bermuda I.elveinek megerősítése
Plusz szabályok: brit nonstop járatok indítása, járatok szabadon választják meg leszállási
helyeiket az USA-ban, kihasználatlan szálláskapacitásokat konzultációs úton rendezik,
reptéri díjakkal foglalkozó munk.csop.létrehozása
IATA: légitársaságok által alapított Nki légi szállítási szervezet
Varsói Egyezmény rendszere, 1929

célja: Nki, légi szállításra vonatkozó jogszabályok egységesítése
halálos, személyi sérüléssel járó eseményekért a kártérítésnek van felső határa.
Montreáli Egyezmény, 1971:
kivétel: USA: megemelte a kárfelelősség mértékét (csak ez
érvényes)
NJ bűncselekmények: 1.levegőben lévő légi jármű fedélzetén
tartózkodó személlyel szemben olyan erőszakos cselekményt
követ el, amellyel a légi jármű biztonságát veszélyezteti.
2.szolgálatban lévő légi járművet/navigációs rendszerét
megsemmisíti/repülésre alkalmatlanná teszi, 3.szándékosan közöl
olyan téves információt, amellyel veszélyezteti a repülés
65
biztonságát
Montreáli jegyzőkönyv, 1988: Montreáli Egyezményt kiterjeszti a
repülőtéren tartózkodó személyek ellen intézett támadásokra is
Montreáli Egyezmény, 1966: megállapítható géprablás miatt kialakult érzelmi sokkért
kártérítés, a fuvarozó olyan esetekben is felelős, amikor a beszállókapuknál
sérülnek meg az utasok, de nem felelős akkor, amikor a
poggyászkiadásnál történik a támadás, mert az már nem része a
kiszállásnak.
Montreáli Jegyzőkönyv, 1978, Római Egyezmény, 1952: csak abban az
esetben állapít meg kártérítési kötelezettséget, ha bizonyítást nyer,
hogy az úton lévő repülőgép/azon tartózkodó személy/arról leeső
tárgy okozta a földön tartózkodó személynek a kárt
Montreáli Megállapodás (nem hatályos), 1975:
SDR (speciális lehívási jogok): aranyfrankot felváltó, meghatározott összeg,
amely előre korlátozza a fuvarozó felelősségét
- guatemalai jegyzőkönyv (nem hatályos): a károkért a fuvarozó
felelősségének max.összegét emelné, utasok
személyében/poggyászban okozott kárért a fuvarozót abszolút
felelősséggel rendelkezik
Korlátlan a felelőssége azokért a károkért, amelyeket a
fuvarozó/megbízottjai szándékos kötelességszegéssel okoztak
fuvarozó felelőssége nem áll fenn, ha bizonyítani tudja, hogy ő és
alvállalkozói mindent megtettek annak érdekében, hogy a kárt elkerüljék/ilyen
lépések megtételére nem volt módjuk
a légitársaságok nem megfelelő helytállása miatt a kártérítésért nem a
légitársaságot, hanem a gyártót szokták perelni, a per kimenetele attól
függ, melyikbíróság tárgyalja az ügyet
géprablások ellen hozott intézkedések: csak korlátozott eredményeket
hoztak, valószínű, hogy sikerül univerzális védelmi rendszert létrehozni.
Engedély nélküli légi behatolás, polgári repülőgépek leszállásra

kényszerítése
területi szuverenitást közvetlenül sérti meg az állam területe felett annak
66
engedélye nélkül átrepülő, másik államhoz vagy annak ellenőrzése alá

tartozó repülőgép
engedély nélküli átrepülésre a repülőgép elfogásával és leszállásra
kényszerítéssel lehet jogszerűen reagálni. Ennek ellenére semmisítettek már
meg légtérbe behatoló külföldi gépeket:
1955, izraeli gép lelövése Bulgáriában: a bolgár cselekmény
jogszerűtlen volt, mert a bolgároknak 1.tájékoztatni kellett volna a
pilótát a jogszerűtlen behatolásról, vagy 2.diplomáciai úton kellett volna
rendeznie a jogsértést
1973, líbiai gép lelövése Izraelben, Izraelt elítélték a tettéért
1983, szovjetek lelőttek egy koreai utasszállítót, mert az különösen
érzékeny szovjet területre hatolt be. ICAO elítélte a SZU-t + Chicagói
Egyezményt módosították: alapelv, hogy a szerződő államoknak
kellő gondossággal kell eljárniuk a polgári repülés biztonságának
védelme érdekében. Az elfogást foganasító légierőnek tartózkodnia
kell a fegyverek alkalmazásától polgári légijárművel szemben, de a
leszállításhoz erőszak alkalmazására is sor kerülhet. Vonatkozik ez
minden levegőben tartózkodó hazai és külföldi polgári repülőgépre
1988, USA hadihajó lelőtt egy iráni utasszállítót, az USA is elismerte
felelősséget (nem nemzeti légtérbe való illetéktelen behatolásról volt szó,
hanem háborús területen az Irak-Irán között dúló háború idején)
Tokiói Egyezmény, 1963:
Beavatkozáshoz való jog esetei:1.Ha a gépen bűncselekmény történt,
és az kihat az adott államra is, 2.Ha az elkövető/sértett az adott
állam polgára, 3.Ha a bűncselekmény az adott állam biztonsága
ellen irányult, 4.Ha a bűncselekmény az adott államban hatályos légi
közlekedési szabályok megsértését valósítja meg, 5.Ha csak
joghatóság alkalmazásával lehet az adott állam többoldalú Nki
szerződésben meghatározott kötelezettségeinek betartását
biztosítani
ezzel ellentétes szabályokat hatályon kívül kell helyezni
szükséges segítséget mag kell adni (végszükség esetén, ha azt a légvédelem tudomására
hozzák
67
önvédelemhez való jog megilleti az államot, ha a behatoló légijármű

agressziós vagy terrorista cselekményben vett részt, Az elfogáshoz
csak arányosan szabad erőt használni
ENSZ BT a Kuvait Irak általi megtámadása után: 1. Államok tagadják meg
minden olyan géptől a felszállási engedélyt, amely Irakba, Kuvaitba,
illetve onnan rakományt akar szállítani, kivéve ENSZ iraki-iráni
megfigyelőcsoportjának küldött humanitárius, élelmiszer, egészségügyi
csomagok esetén, 2.átrepüléshez való jogot meg kell tagadni, kivéve:
ha a gép nem ENSZ BT határozattal ellentétes árut szállít, szállítást a
szankciós bizottság engedélyezte, ENSZ igazolta, hogy
megfigyelőcsoportja részére szállítják az árut, 3.Tilalmat megszegő
állammal szemben intézkednek, 4.nem foglalhatja magában olyan
polgári utasszállítók lelövését, amelyek megszegik az ENSZ Irakkal szembeni
szankcióit
Világűrjog
Világűr fogalma és elhatárolása

alapja: asque ad coelum szembeni koncepciók, mivel az űrkutatás
megindulásával ez tarthatatlan volt
több, mint száz mérföld magasan a Föld körül keringő műholdaknak és más légi
járműveknek az áthaladáshoz történő hozzájárulás megszegése
teljesíthetetlen terhet jelenten, gyakorlatban az államok
hallgatólagosan beleegyeztek az ilyen járművek áthaladásához
területük felett
azaz: az államok szuverenitása ott ér véget, ahol a légtér a világűrrel
találkozik (20-160 km között)
Világűr rezsimje
68
res comunnis elve : világűr egyetlen része sem vonható teljes egészében
az egyes államok szuverenitása alá
ENSZ KGY 1963: világűr és az égitestek szabadon kutathatók és
használhatók az esélyegyenlőség elve alapján és a NJ-gal összhangban.
Világűr és az égitestek semmilyen körülmények között nem sajátíthatók
ki egyetlen állam javára (opinio jurist tükröző Nki szokásjog)
1967, Szerződés az államok között a világűr kutatásáról…:
a világűr, beleértve a Holdat és más égitesteket nem lehet az egyes
államok általi kisajátítás tárgya,
a világűr kutatását és felhasználását minden ország javára el kell
végezni. Az államok nem juttatnak nukleáris vagy más
tömegpusztító fegyvert hordozó objektumot Föld körüli pályára,
égitesten nem helyezik el, világűrben semmilyen formában nem
állomásoztatnak (összevonva: világűrben végzett katonai
tevékenység a szerződésbe ütközik).
Holdat és más égitesteket kizárólag békés célokra lehet használni, de katonai személyzetet
békés célokra lehet használni
Lajstromozó állam joghatósága és ellenőrzési joga fennmarad a
felbocsátott légi jármű és személyzet fölött
Az államok felelősek azokért a károkért, amelyeket a világűrbe juttatott
objektumok más államoknak okoztak
1972, Világűrbe juttatott tárgyak által okozott károkért való felelősségről:
megfelelő kártérítés megfizetését írja elő
világűrbe juttatott tárgyak által okozott károkat jogszerűen és
méltányos alapon kell megítélni
abszolút felelősség áll fenn, ha a Föld felszínén vagy a levegőben
tartózkodó légi járműben kár keletkezett
ha a kár máshol, az űrjármű fedélzetén tartózkodó személyzetben,
tárgyakban keletkezett, az államok felelősségét a felróhatóság
alapozza meg
1974, A világűrbe feljuttatott tárgyak nyilvántartásáról szóló egyezmény:
űrobjektumok milyen paramétereit kell nyilvántartásba venni
1993, ENSZ KGY:
69
nukleáris erők felhasználásáról szóló alapelvek elfogadása

felbocsátás előtt összehasonlító biztonsági vizsgálatokat kell végezni
ha egy világűrben lévő eszköz meghibásodik, s fennáll a veszélye hogy
káros anyagok jutnak a Földre, a felbocsátó állam felelősége, hogy
lehozza az eszközt onnan, de előtte tájékoztatni kell az érintett
államokat és az ENSZ főtitkárát.
Államok felelősek a nukleáris erőforrások felhasználásával járó
tevékenységekért, függetlenül attól, hogy kormányzati vagy segédszervek
végzik
1968, Űrhajósok megmentéséről és a felbocsátott objektumok
visszaszolgáltatásáról
észlelés után azonnal értesíteni kell a hatóságot az űrhajósok veszélybe
kerüléséről
ha erre nincs mód, nyilvános bejelentést kell tenni és a szükséges segítséget biztosítani
űrobjektumot kötelező visszaszolgáltatni
1979, Államok Holdon és más égitesten végzett tevékenységéről
Holdat és más égitesteket demilitarizálni kell
Békés célokra igénybe lehet venni katonai személyzetet
Hold kutatása és felhasználása az egész emberiség közös vállalkozása, ezt minden ország
javára kell végezni
Hold és természeti erőforrásai az emberiség közös örökségéhez
tartoznak, nem kisajátíthatók
Nki rezsimet hoznak létre, melynek célja a Hold természeti erőforrásainak
kiaknázásának szabályozása. Céljai: 1.rendezett és biztonságos
feltárás, 2.ésszerű gazdálkodás ezekkel a természeti erőforrásokkal,
3.felhasználás lehetőségeinek kibővítése, 4.részes államok
méltányos részesedésének biztosítása
Hold kutatása megengedett, csak a rendszer kiaknázására építettek fel moratóriumot
Tengerjog
Elméletek
17.sz.: tengereket nemzeti szuverenitás alá lehet rendelni
70
Grotius: nyitott tengerek doktrínája: az óceánok, mint res communis területek

minden nemzet számára hozzáférhetőek, de nem kisajátíthatók
A nyílt tengerek szabadok, de nem minden tenger minősül nyílt tengernek:
a parti állam tengerpartja mentén területi vízként/parti tengerként
övezetet sajátíthat ki, azt területe oszthatatlan részének tekintheti.
Tengerjog fő kérdése ezért kezdetben az volt, hogy mennyi is a
kisajátítható rész:
20.sz.-ig: a parti tenger szélessége attól függ, hogy az állam a területet saját partjáról,
katonai eszközökkel mennyire tudja uralni (ma: 12 mérföld, korábban: 3 mérföld)
joghatóság alá tartozó övezetek (csatlakozó övezetek): parti tengeren
kívül eső rész, amely felett az állam joghatóságot gyakorol (halászati
övezet, kizárólagos gazdasági övezet)
nyílt tenger szabadságát csorbítja a parti tengeren túl és a tengerfenéken
található erőforrások megismerése (emberiség közös öröksége
kategória)
1974-1982: tengerjogi konferenciákra a gazd., pol., stratégiai tényezők
egyeztetése miatt volt szükség. A harmadik világ országai szerették
volna 200 mérföldig kitolni a parti tenger határát, hogy ott kizárólagos
gazdasági övezeteket hozzanak létre + mélytengerfenéken közös
ellenőrzés létesítését, hogy megakadályozzák a fejlettebb országokat a
korlátlan kihasználásban, a nyugati államok pedig hajózási útvonalaik
őrzésére és a tengerfenék korlátlan kihasználására törekedtek
1958, 1960 tengerjogi konferenciák: a csoportok érdekkoalíciókat alkottak,
(77-ek csoportja, tengerparttal nem rendelkezők csoportja, hátrányos
földrajzi helyzetű államok, szigetállamok, parti államok). Eredmény:
csomagterv-koncepció: harmadik világ elfogadta a szorosokon való
áthaladást és a kontinentális talapzatra vonatkozó jogokat cserébe a
mélytengeri bányászat nemzetköziesítésért
1982-es egyezmény: minden államot prima faice köteleztek az elfogadott
szokásjogi szabályok, csak mind az öt szerződésben részes államot
kötelezik az új szabályok.
Parti tenger
71
belvizek: a tengerek olyan részei, amelyek sem a nyílt tengernek, sem más övezetnek, sem
parti tengernek nem minősülnek, s amelyek a parti állam szárazföldi
területéhez tartoznak (kikötők, tavak, folyók, olyan vizek, amelyek az
alapvonalon belül találhatók)
itt nem érvényesül a többi állam hajózási érdekeit szolgáló jog a békés áthaladásra,
kivéve, ha az egyenes alapvonalak olyan belvizet zárnak közre,
amely korábban parti tengernek minősült.
A parti állam joghatóságot gyakorol külföldi hajók felett jogszabályinak betartatása
érdekében, de a lobogó szerinti állam is eljárhat, ha a hajó fedélzetén
bűncselekményt követnek el:1. R.v.Anderson ügy: amerikai
állampolgár francia vizeken brit hajón gondatlan emberölést
követett el (angol jog alapján ítélték el), Wildenhus ügy: amerikai
hatóságok elítélhettek egy belga személyt meggyilkoló belga
személyt, amikor az amerikai kikötőben történt
Egy kereskedelmi hajó külföldi kikötőben/belvízen automatikusan helyi
joghatóság alá tartozik, de amikor a hajó személyzetére vonatkozó,
a parti állam békéjét nem veszélyeztető kifejezetten fegyelmi
kérdésről van szó, azt rendszerint a lobogó szerinti állam tárgyalja
Külföldi hadihajó esetén a kapitány vagy a lobogó szerinti állam felhatalmazására van
szükség, hogy a parti állam joghatóságot gyakoroljon (hadihajó megtestesíti a lobogó
szerinti állam szuverenitását)
alapvonalak: parti tenger szélességét az állam partjai körüli apályvonalhoz
( = alapvonal) képest határozzák meg úgy, ahogy azt nagy léptékű
térképen, a parti állam hivatalos elismerésével kijelölik (1958). Akkor
problémás a kijelölés, amikor a parti állam alakja nem egyértelmű
(csipkés, sok sziget, sok öböl), ezekre az esetekre spec.szabályok
vonatkoznak: 1.nem térhet el a part általános vonalától, 2.az
alapvonalakon belül elterülő tengeri terület elég közeli kapcsolatban
álljon a szárazföldi területtel ahhoz, hogy a belvízi rezsim tárgyát képezze, 3.ahol
szükséges, figyelembe kell venni a hosszú ideje fennálló különleges regionális gazdasági
érdekeket. Ahol az egyes alapvonal módszere olyan területeket is magában foglal,
amelyeket korábban a nyílt tenger/parti tenger részének tekintettek, továbbra is érvényes a
békés áthaladás joga
72
angol-norvég halászati ügy: norvégok nem az alapvonaltól mérték a parti tengert, hanem
figyelembe vették a szigeteket, így nagyobb lett a szokásosnál a parti tengere, ezért
viták merültek fel a brit halászhajók tevékenységével kapcsolatban. A bíróság
elfogadta a norvég határokat, mert az összetett geometriai szerkezet miatt nem lehetett
a hagyományos módon meghúzni az alapvonalakat + a norvég módszert már sok éve
alkalmazták és más állam nem emelt kifogást ellene
tengeröblök: az egyenes záróvonal alkalmazható a tengeröblök bejáratára is, ha az öböl apály
idején látható természetes bejárata nem haladja meg a 24 mérföldet, azon felül 24
mérföldes, egyenes alapvonal jelölhető ki. Ezt nem alkalmazzák a történeti
öblökre, azok a parti állam történeti jogaira tekintettel belvíznek
tekinthetők
Fonesca-öböl ügye: 3 mérföldön túl az öböl területe a három parti állam közös birtokát
( kondomínium ) képezi, de más államok a parti övezetet alkotó vizeken túl is
élvezhetik a békés áthaladás jogát
USA v. Alaska: USA LB: a belvizekre vonatkozó törvényes határon túli vizek
tekintetében a történeti Cook Inlet öbölre vonatkozó jogcím létesítéséhez szükséges
szuverenitás gyakorlása egyet jelent a külföldi hajók és hajózás
kizárásával az érintett területről
Szidra-öböl líbiai 300 mérföldes záróvonala ellen tiltakozás indult meg,
szigetek: Természetes módon létrejött, vízzel körülvett földterület, amely dagály idején a
vízszint fölött van, és amely tengeri övezettel rendelkezhet. Amikor
csak apály idején való kiemelkedésről van szó, az ilyen területek
használhatók alapvonalként, amennyiben a parti állam területén belül
találhatók és számítási pontként, egyenes alapvonal esetében, amennyiben
állandóan vízszint feletti építményeket építenek rajtuk. Azoknak a zátonyoknak, amelyek
nem alkalmasak emberi lakóhely vagy saját gazdasági élet fenntartására nincs kizárólagos
gazdasági övezetük vagy kontinentális talapzatuk
szigetcsoportállamok27: több szigetből álló államok törekednek arra, hogy
egyenes alapvonalakat jelöljenek ki szigeteik külső határán, hogy az
egész területet körbezárják (Indonézia), így azonban jelentősen
csökkennek a korábban nyílt tengernek tekintett, hajózási útvonalként
27 szigetcsoport = szigetek csoportja, beleértve a szigetek részeit, az összekötő vizeket,

más természeti vonásokat, amelyek olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy egy egységet
alkotnak a szigettel
73
használt területek, és a szigetcsoportállam szuverenitása alá kerülnek.

1982-es szabályok: szigetcsoport egyenes záróvonalat a következő
feltételekkel húzhat: (az ilyen alapvonalakon belüli víz szigetcsoport-
víznek minősül, a fennálló megállapodásokat, halászati jogokat, tenger
alatti kábeleket be kell jelenteni, szigetközi vizeken érvényesül a békés áthaladás
joga)
Egyenes szigetcsoporti alapvonalakt jelölhet ki, amelyek a
szigetcsoport legkülső szigeteinek és száraz zátonyainak legkülső
pontjait kapcsolja össze, ha a fő szigetek az alapvonalon belül
helyezkednek el és a víz-szárazföld aránya 1:1 és 1:9 közé esik
Az ilyen alapvonalak hossza nem haladhatja meg a 100 mérföldet, kivéve ha a
szigetcsoportot körülzáró összes alapvonal legfeljebb 3 %-a meghaladja ezt a
hosszúságot és legfeljebb 125 mérföldig terjed
Alapvonalak kijelölése nem térhet el jelentősen a szigetcsoport
általános alakzatától
Amikor csak apály idején való kiemelkedésről van szó, az ilyen
területek használhatók alapvonalként, amennyiben állandóan
vízszint feletti építményeket építenek rajtuk, vagy olyan messze van
a legközelebb elhelyezkedő szigettől, ami nem haladja meg a parti
tenger szélességét
Az alapvonalak ilyen rendszerét nem lehet úgy használni, hogy egy másik állam parti
tengerét elszakítsa a nyílt tengertől/kizárólagos gazdasági övezettől
Ha a szigetközi vizek egy része egy közvetlenül szomszédos állam két része közé esik, az
utóbbi államnak azon érvényes jogai és már tves érdekei, amelyeket ezeken a vizeken
hagyományosan gyakorolt, illetve minden megállapodásban szabályozott jog továbbra
is fennmarad
Vízterület és szárazföldi terület 1:1 és 1:9 szerinti arányának számítása szempontjából a
szárazföldi terület magában foglalhatja a szigetek és atollok part menti szintjein belüli
vizeket, beleértve a meredek lejtőkkel határolt felföldnek azt a részét,
amelyet a felföld kerületén mészkő szigetek láncolata és száraz
zátonyok zárnak közre teljesen vagy majdnem teljesen
Ezen elvek szerint meghatározott alapvonalakat olyan méretarányú térkép(ek)en kell
feltüntetni, amelyek lehetővé teszik az alapvonalak
74
elhelyezkedésének megállapítását
Szigetcsoportállamoknak megfelelő nyilvánosságot kell biztosítaniuk az
ilyen tengerészeti térképeknek vagy földrajzi koordináták sorának,
azt letétbe kell helyezniük az ENSZ főtitkáránál
parti tenger szélessége:
eredetileg: parton elhelyezett tüzérség lőtávolsága (ágyulövés-szabály)
történelmi jogok alapján is megállapítható
1982: minden államnak joga van parti tenger szélességét megállapítani az alapvonalaktól
mért, 12 tengeri mérföldet meg nem haladó határig.
parti tenger elhatárolása szemközti vagy szomszédos tengerparttal
rendelkező államok között: közös megállapodás hiányában egyik állam
sem terjesztheti ki szuverenitását a azon középvonalon túlra, amely
minden pontja egyenlő távolságra van azoknak az alapvonalak
legközelebbi pontjaitól, amelyektől az államok parti tenger szélességét
mérik. Nem alkalmazható ez ott, ahol történeti/más különleges jogcím
alapján a két állam parti tengerét más módon kell meghatározni
parti tenger jogi természete: a parti állam szuverén jogokat élvez, és
kiterjedt joghatósággal rendelkezik tengeri övezete fölött. Ennek
alapvető korlátozását jelenti más nemzetek hajóinak békés áthaladása
a parti tengeren ( belvíz, amely teljes mértékben az államjoghatósága alatt
áll)
parti állam szuverenitása kiterjed a parti tengerére, az afölötti légtérre,
az alatta elhelyezkedő tengerfenékre, altalajra.
Parti tenger része a szárazföldnek, ezért szárazföld átruházása jelenti az ahhoz tartozó
vízsáv átruházását is
Parti állam kizárhatja az idegen állampolgárokat és a külföldi hajókat a
halászatból, parti kereskedelemből (cabotage), és fenntarthatja
azokat saját állampolgárainak
Parti államnak kiterjedt ellenőrzési joga van biztonsági és vámügyekben
békés áthaladás joga: külföldi kereskedelmi hajók joga arra, hogy akadálytalanul áthaladjanak
a parti tengeren (Nki szokásjog)
1958: áthaladás nem minősül békésnek, amennyiben káros a parti
állam békéjére, nyugodt rendjére, biztonságára, ha a külföldi halászhajók nem
75
tartják tiszteletben a parti állam tveit és halászatra, hajózásra vonatkozó szabályit.

Nem békés áthaladás esetén a parti állam a tengeren lépéseket tehet. A békés áthaladás
jogát biztonsági okokból, nyilvánosságra hozatal mellett fel lehet függeszteni. Békés
áthaladás jogát gyakorló idegen hajóknak be kell tartaniuk a parti állam tveit.
1982: tiltott áthaladás: erőszakkal való fenyegetés/alkalmazása,
fegyverrel végzett gyakorlatozás, kémkedés, propaganda, vám-, pénzügyi,
bevándorlási vagy közegészségügyi szabályok megszegése, szándékos és súlyos
környezetszennyezés, halászat, kutatási és vizsgálati tevékenység, parti kommunikáció
vagy más berendezés megzavarása, és bármilyen tevékenység, amely nincs
közvetlen összefüggésben az áthaladással. Parti állam nem
akadályozhatja meg idegen hajók békés áthaladását, sem
gyakorlatban azt célzó követelmények előírásával, sem
diszkrimináció gyakorlása révén. Parti állam elfogadhat békés
áthaladásra vonatkozó tveket a következő területeken: 1.hajózás
biztonsága, tengeri forgalom szabályozása,2.hajózási
segédeszközök, berendezések, más berendezések, létesítmények
védelme, 3.kébelek, csővezetékek védelme, 4.tenger élő
erőforrásainak megőrzése, 5.halászati tvek és szabályok
megszegésének megelőzése, 6.természeti környezet megőrzése,
környezetszennyezés megelőzése, csökkentése, ellenőrzése,
7.tud.ioskutatás, hidrográfiai felmérés, 8.vám-, pénzügyi,
bevándorlási, közegészségügyi tvek, szabályok megszegésének
ellenőrzése
1989 (SZU-USA közösen) minden hajó, beleértve a hadihajókat tekintet
nélkül rakományára, fegyverzetére, meghajtására a NJ-gal
összhangban élvezi a békés áthaladás jogát a parti tengeren, ehhez
sem előzetes bejelentésre, sem engedélyezésre nincs szükség
joghatóság idegen hajók felett: büntető joghatóság valamely személy
letartóztatását vagy a hajón elkövetett bűncselekmény kivizsgálását
jelenti, ha 1.bűncselekmény következményei kiterjednek a parti
államra, 2.bűncselekmény olyan jellegű, hogy veszélyezteti az ország
békéjét vagy a parti tenger nyugodt rendjét, 3.ha a helyi hatóságok
segítségét a kapitány/lobogó szerinti állam diplomáciai képviselője,
76
konzuli tisztviselője kéri, 4.kábítószer vagy pszichotróp anyagok tiltott

kereskedelmének megakadályozása érdekében.
Ha a hajó a belvizeket elhagyva halad át, a joghatóságot ez nem
korlátozza. Parti álam joghatósága nem járhat el, ha a bűncselekményt
a parti tengerre való belépés előtt követték el, ha a hajó nem lépett/lép
belvizekre
1982: parti állam nem állíthatja meg/térítheti el a parti tengeren áthaladó idegen hajót
azért, hogy polgári joghatóságát gyakorolja a hajó fedélzetén tartózkodó személlyel
szemben, nem eszközölhet végrehajtást/intézkedést a hajó ellen, nem foglalhatja le, kivéve
hajó tves kötelezettsége, belvizekről jövet halad át
Hadihajók és más nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajók mentességet
élveznek
Nemzetközi szorosok
idegen hajók békés áthaladásának joga nem függeszthető fel azokban a
szorosokban, amelyek a nyílt tenger egy része és a nyílt tenger más
része/idegen állam parti tengere között Nki hajózás céljára szolgálnak
(Korfu-szoros ügy: brit hajókat lőttek albán ágyukkal, később egy
baleset után a brit hajók átkutatták a szorost és felszedték az aknákat).
Az államoknak béke idején joguk van arra, hogy a hadihajóik a nyílt
tenger két részét összekötő Nki hajózásra használt szorosokon parti
állam előzetes hozzájárulása nélkül áthaladjanak, ha az áthaladás
békés
1982:
szorosok vizeinek jogi státusát nem érintik az áthaladással foglalkozó rendelkezések
nyílt tenger kizárólagos gazdasági övezetei között Nki hajózásra használt szorosokon
érvényesül a tranzitáthaladás joga (hajózás, átrepülés szabadsága), amely folyamatos
és gyors áthaladást jelent, de ez nem zárja ki a szorost határoló államhoz
való eljutást/onnan való távozást. Határos államok nem
akadályozhatják/függeszthetik fel a tranzitáthaladás jogát. Kivétel:
1.amennyiben a szoroson keresztül vezető útvonallal azonos
hajózási feltételeket biztosító útvonal vezet a nyílt
tengeren/gazdasági övezeten keresztül, 2.amennyiben egy államhoz
77
tartozó sziget és az állam szárazföldi része között húzódik a

tengerszoros, s a sziget tenger felőli oldalán van azonos hajózási
feltételeket biztosító útvonal vezet a nyílt tengeren/gazdasági övezeten
keresztül
áthaladó hajóknak és repülőgépeknek tiszteletben kell tartaniuk a Nki
szabályokat, tartózkodniuk kell minden olyan cselekménytől, amely
nem tartozik a folyamatos és gyors áthaladáshoz (erőhatalom,
végszükség kivételével)
Doveri-szoros28 felosztása: a kormányok elismerték a kereskedelmi, állami és
a hadihajók akadálytalan áthaladáshoz való jogát, repülőgépek
akadálytalan átrepüléshez való jogát. Az áthaladásnak gyorsnak és
folyamatosnak kell lennie
Montreux-i egyezmény: Boszporuszon és a Dardanellákon békeidőben
biztosított a kereskedelmi hajók áthaladásának szabadságát,
Törökország előzetes értesítése mellett, egyes hadihajók áthaladásának
szabadságát a nappali órákban
Csatlakozó övezet
olyan nyílt tengeri meghatározott övezetek, ahol néhány állam történeti
okokból joghatóságot gyakorol, még ha csak meghatározott célokra is
(vám-, bevándorlási, közegészségügyi szabályok ellenőrzése,
halállomány megőrzése, erőforrások feletti jogok biztosítása). Nem
automatikusan csatlakozik, hanem igényelni kell.
lehetővé teszik, hogy a parti állam megóvja létfontosságúnak tekintett
érdekeit anélkül, hogy még jobban ki kellene terjesztenie parti
tengereinek határát a nyílt tenger felé
Gidel-doktrína, 195829: parti állam a parti tengeréhez csatlakozó nyílt tengeri
övezetben gyakorolhatja a szükséges ellenőrzést, hogy 1.saját
területén vagy parti tengerén megelőzze a vám-, adó-, egészségügyi vagy
bevándorlási tveinek megsértését, 2.megbüntesse ugyanezeknek a tveknek e megsértését
saját területén/parti tengerén
Max.12 mérföldre terjedhet ki attól az alapvonaltól számítva, ahonnan a parti tenger
28 nincs nyílt tengeri folyosója

29 gyakorlatban már működött, de csak itt lett hivatalosan a NJ része
78
szélességét mérik (ha a parti tenger 12 mérföldes, az állam nem kérhet csatlakozó
övezetet)
1982: 24 mérföldre módosították a max.távolságot, és nyílt tenger helyett a kizárólagos
gazdasági övezet részének tekintik
Kizárólagos gazdasági övezet

200 mérföldes KGÖ30 létrehozásának egyik fő oka a halászati igény volt (1958-
ban még nem létezett)
1964: Eui halászati egyezmény: parti államnak a parti tenger alapvonalától számított 6
mérföldes övezeten belül kizárólagos joga van a halászatra, 6-12 mérföldes sávban más
államokkal együtt, feltéve, ha azok ott 1953 és 1962 között rendszeresen halásztak
Halászati joghatósági ügyek: a halászati övezetnek a koncepciója (ahol egy állam erre a célra
kizárólagos joghatóságot igényelhet) szokásjogként kristályosodott ki, ennek távolsága :
alapvonaltól 12 mérföld
Izland v. UK, NSZK: Izland 50 mérföldre kiterjesztett halászati határa nem kötelez másokat,
ha azok nem ismerték el, de nincs olyan jogszabály, ami tiltaná a halászati övezet
kiterjesztését 12 mérföld fölé. Az ilyen igények érvényessége függ a
körülményektől.
1982: KGÖ a parti tengeren túli és az azzal szomszédos terület, különleges jogi rezsim alatt:
Parti állam jogai: 1.szuverénnek jogai vannak a tengerfenék feletti vízréteg, tengerfenék,
altalaj, erőforrások felkutatása, kiaknázása, megóvása, kezelése, a KGÖ
kiaknázására és felkutatására irányuló egyéb tevékenységek
tekintetében, 2.joghatósága van mesterséges szigetek, létesítmények,
építmények felállítására, használatára, tengeri tud.os kutatásra, tengeri
környezet védelmére és megóvására.
A KGÖ nem terjedhet túl 200 mérföldön túlra attól az alapvonaltól
számolva, amelytől a parti tengert mérik.
Más államok szabadságai: 1.nyílt tengeri hajózás, 2.átrepülés, 3.tenger
alatti kábelek és csővezetékek lefektetése, ha figyelembe veszi a parti állam jogait,
kötelezettségeit, tveit. Joghatósággal, jogikkal kapcsolatos vitákat a körülmények
figyelembevételével méltányossági alapon kell rendezni
Maine-öböl ügy: az egységes tengeri határ kritériuma csak olyan lehet, hogy azt mind
kontinentális talapzatra, mind halászati övezetre egyaránt lehessen alkalmazni. Ezeket a
30 KGÖ = kizárólagos gazdasági övezet
79
határokat méltányossági alapon kell rendezni

Bissau-Guinea tengeri elhatárolási ügy: egyenlő távolság elvét nem lehet
alkalmazni, mert az eltúlozza a part jelentéktelen sajátosságainak fontosságát
Kanada-Fro.ügy: kontinentális talapzatra vonatkozó 1958-as
egyezménynek nincs kötelező ereje az egységes tengeri határvonal
megállapítása tekintetében
Dánia v. Norvégia: ha a két fél között nincs megállapodás, akkor külön kell vizsgálni a
kontinentális talapzatra és a halászati övezetre vonatkozó szabályokat
Szokásjog része lett
speciális, nem halászati övezetek: Kanada : szennyezésmentes övezet, biztonsági,
semlegességi övezetek, USA-SZU övezetcsere
Tengerparttal nem rendelkező államok

annak érdekében, hogy a parti államokkal azonos feltételek mellett élvezhessék a tengerek
szabadságát, szabad hozzáférést kell biztosítani részükre a tengerhez (1958):
bármely szállítóeszközzel való áthaladás joga a tranzitországok területén
gyakorlati feltételeket kétoldalú, szubregionális, regionális megállapodások rendezik
tranzitállamoknak joguk van minden olyan intézkedést megtenni, hogy ezek a
kedvezményes jogok ne sértsék tves érdekeiket (nincs abszolút áthaladási jog)
1982:
tengerparttal nem rendelkező államok lobogója alatt hajózó hajók a
tengeri kikötőkben más idegen hajókkal azonos elbánás alá esnek
parti tengeren való békés áthaladás joga minden állam hajóját megilleti
tengerparttal nem rendelkező államoknak méltányossági alapon joguk
van részt venni azonos alrégió/régió parti államaihoz tartozó, KGÖ-
ben található erőforrások többletéből a megfelelő rész
kiaknázásában (~ földrajzilag hátrányos helyzetű államokhoz). Ennek
feltételeit az érintett államok határozzák meg
elő kell segíteni a fejlődő államok hatékony részvételét a Nki
tengerfenéken folyó tevékenységekben, figyelembe kell venni a
földrajzilag hátrányos helyzetű államok és a tengerparttal nem
rendelkező államok érdekeit)
80
Nyílt tenger
zárt tenger koncepciója (15-16.sz.): világ tengereit két hatalom között osztotta fel
nyílt tenger szabadsága: egyetlen állam sem tehet szert szuverenitásra a tenger egyes részei
fölött
korlátozza a belenyugvás, elismerés, elévülés elvei (más nemzetek által elismert, hosszas
használat útján egyes, a parti állam tengere mellettinyílt tengeri területek az adott állam
szuverenitása alá esnek – Angol-norvég halászati ügy)
1958, genfi egyezmény: nyílt tenger a tenger minden olyan része, amely nem tartozik a parti
tengerhez, állam belvizeihez
1982: nyílt tenger nyitva áll minden állam előtt, a nyílt tenger
szabadságait (hajózás, átrepülés, tenger alatti kábelek és csővezetékek
lefektetése, mesterséges szigetek és más létesítmények NJ szerinti építése, halászat,
tudományos kutatások szabadsága, tengeri gyakorlatok tartása) az egyezmény és a NJ
szabályai alapján gyakorolják
Nukleáris kísérletek ügye: fr.nukleáris kísérleteket nem lehetett elítélni, mert Fro.nem
írta alá a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződést, annak
ellenére, hogy az 1982-es szerződés szerint a nyílt tengert csak békés
célokra lehet használni
Hajózás szabadsága háború esetén: az önvédelem jogának része, hogy háborút viselő fél
megállítson bármilyen hajót, ha alapos a gyanúja arra, hogy az fegyvert
szállít a másik félnek a konfliktusban való használatra. Ha a gyanú
alaptalan volt, az elszenvedett késésért a hajót kártérítés illeti meg.
Joghatóság nyílt tengeren: rend fenntartásának alapja a hajó nemzeti
hovatartozása és a lobogó szerinti állam ebből következő joghatósága
Mindegyik államnak meg kell határoznia a hajók regisztrálásához és a lobogó
használatához szükséges feltételeket
Az állam és hajó között tényleges kapcsolatnak kell lennie (az államnak
hatékony joghatóságot és ellenőrzést kell gyakorolnia)
IMCO-ügy : a legnagyobb hajótulajdonos nemzeteket regiszertonna-
alapon határozták meg, függetlenül a tényleges kapcsolatok
tényétől (panama, Libéria is bekerült, ahova csak azért
regisztrálódtak sokan, mert e kedvező feltételek miatt alacsonyak a
81
hajók működtetési költségei)

Tényleges állami gyakorlat alapján adtak USA és Gbr lobogót kuvaiti hajóknak a
védelmük érdekében az Irak-Irán háború idején
Hajók mindig egyetlen állam lobogója alatt kötelesek hajózni, ha több lobogó alatt
hajózik, akkor hontalannak kell tekinteni (átvizsgálható és lefoglalható)
Kivételek a lobogó szerinti állam joghatóságának kizárólagossága alól:
Hajóátvizsgálási jog: erre csak akkor kerülhet sor, ha a hajó kalózkodásban,
rabszolgák szállításában vesz részt, vagy a valóságban a hadihajóval
azonos honosságú (hadihajók jogosultak meggyőződni a hajó
honosságáról), vagy hontalan, jogtalan műsorszórással foglalkozik
(1982), büntetőjogi felelősségre vonás esetén (1982) . A
hadihajóknak ilyen körülmények között is óvatosan kell eljárniuk,
mivel kártérítést kell fizetniük bármilyen kárért vagy veszteségért,
ha a gyanú megalapozatlannak bizonyul
Kalózkodás: bármely jogellenes erőszakos cselekmény, feltartóztatás,
fosztogatás, amit egy magánhajó vagy magánrepülőgép
személyzete/utasai magáncélokra követnek el, amely 1.nyílt
tengeren lévő hajó, repülőgép, azon lévő személyek, javak ellen
irányul, 2. hajó, repülőgép, személyek, javak ellen irányul olyan
helyen, amely egyetlen állam joghatósága ellen se tartozik
(önkéntes részvétel a hajó/repülő működtetésében annak tudatában,
hogy az kalózkodásra készül, cselekményeket ösztönzi, előmozdítja).
Politikai célra történő eltérítés, hatalomba kerítés, hajó személyzete által
elkövetett cselekmény nem tartozik bele a kalózkodás fogalmába. Bármely állam
eljárhat a kalózhajóval szemben, bíróság elé viheti a tetteseket
Rabszolga-kereskedelem: bármely rabszolga, aki valamely hajó fedélzetén keres
menedéket, szabadnak számít. Rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi
hajókat ki kell adni a lobogó szerinti államnak
Jogtalan műsorszórás: rádióhangnak , tvadásnak a nagyközönség általi
vételre szánt, Nki rendelkezésekkel ellentétes továbbítása, a
segélykérő hívások továbbítását kivéve. Az ezzel foglalkozókat ki kell
adni a lobogó szerinti államnak, létesítményt bejegyző államnak,
műsort fogó államnak, bármely államnak, melynek kommunikációját
82
zavarja az interferencia
Üldözés joga: célja, hogy az a hajó, amely megszegte a parti állam szabályait, nem
vonhassa ki magát a büntetés alól úgy, hogy a nyílt tengerre menekül (üldözés és
elfogás érdekében a parti állam kiterjeszti joghatóságát a nyílt tengerre). Üldözésre
csak alapos ok alapján van lehetőség, csak akkor folytatható nyílt
tengeren, ha az üldözést belvízen, parti tengeren, csatlakozó
övezetben kezdték el és nem hagyták félbe (~ kezdhető szigetközi
vizeken), alkalmazható kontinentális talapzaton, KGÖ-ben érvényes
szabályok megsértése esetén. Üldözés csak akkor kezdődhet meg,
ha 1.üldöző meggyőződött arról, hogy a hajó joghatósága alatti
területen tartózkodik, 2.felszólította megállásra, vagy jelezte azt
olyan távolságból, hogy az üldözött észlelte. Csak hadihajók, katonai
repülőgépek, felhatalmazott korm.i hajók, repülők folytathatják.
Harmadik állam/üldözött szerinti állam területére érve az üldözés
joga megszűnik
Összeütközések: (Lotus-ügy): büntető, fegyelmi eljárást, vizsgálati
célból lefoglalást csak a lobogó szerinti állam joghatósága folytathat,
vagy az az állam, amelynek a felelős személy állampolgára
Szerződésen alapuló jogok: hadihajóknak adott jog egymás hajóinak
átvizsgálására
Szennyezés: (olaj, radioaktív anyagok).
1969, olajszennyezéssel, tengeri balesettel kapcsolatban a részes államok
tehetnek olyan intézkedéseket a nyílt tengeren, amelyek
szükségesek a fenyegetés megelőzéséhez, csökkentéséhez,
felszámoláshoz (Torrey Canyon incidens hatására). Szennyezésért a
hajók tulajdonosai kötelesek kártérítést fizetni
1982: államok felelősek a tengeri környezet védelmére és
megóvására vonatkozó Nki kötelezettségeik teljesítéséért:
1.egyénileg/közösen teszik meg s szükséges intézkedéseket, 2.úgy
kell folytatniuk tevékenységüket, hogy ne okozzanak szennyezés
utján kárt más államoknak, környezetének, 3.területe: mérgező,
káros, ártalmas, maradandó anyagok, hajókról származó
szennyezés, tengerfenék és altalaj erőforrásainak kihasználásához
83
használt létesítményekről származó szennyeződés, tengeri

környezetben működő létesítményekről származó szennyeződés.
Megelőzés, csökkentés, ellenőrzés során nem sértheti más államok
jogait
szétterjedő halállomány ( az az állomány, amely mind a KGÖ-re, mind a
nyílt tengerre kiterjed):1982: KGÖ-ben kévő halállomány kiaknázása
az állam joga, de azt csak az ésszerűség határai között használhatja
(túlzott kiaknázás megakadályozása), több állam övezetében ezt
közös szervezetek szabályozzák. Államnak együtt kell működnie áp-
aival a nyílt tenger élő erőforrásainak megőrzésében. 1993: vándorló
halak védelmében Nki összefogás, nagy súlyt helyez a
regionális/szubregionális szervezetek szerepére, együttműködés
során biztosítani kell a halfajok fennmaradásét, meg kell állapodni a
részvételi jogokban, hatékony kezelési-ellenőrzési mechanizmus kell
kiépíteni. Végrehajtásért, kikényszerítésért a lobogó szerinti államok
a felelősek, részes állam képviselője bármely állam hajóján
vizsgálatokat végezhet, de beigazolódott gyanú esetén a lobogó
szerinti részes állam/felhatalmazottja folytathat eljárást, ha a lobogó
szerinti állam nem reagált megfelelőképpen, a legközelebbi kikötő
állama folytatja le az eljárást.
KT31
azt a peremet jelenti, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik,
viszonylag sekély (150-200 m) vízréteg borítja, majd hirtelen meredeken az
óceán mélységébe bukik. Óceán területének 7-8%-át teszi ki.
Olajban. Gázban gazdagok, kiterjedt halászati lelőhelyek
Kizárólag a parti államhoz tartozik
1945, Truman-nyilatkozat: a parti államnak adottak a lehetőségei a
kiaknázásra, és szükség van joghatóságra az erőforrás felett, parti
állam kizárólagos jogának okai: kiaknázáshoz szükséges a
tengerpartról való közreműködés, talapzat a parti állam
31 KT = Kontinentális talapzat
84
meghosszabbítása, parti állam biztonsági okokból érdekelt a partján

folyó tevékenységekben. Kontinentális talapzat feletti vízréteg nyílt
tengernek minősül
Északi-tengeri kontinentális talapzat ügyek: a parti államnak a
szárazföldi területének a tengerbe és a tenger alá nyúló természetes
meghosszabbítását képező kontinentális talapzat területére
vonatkozó jogai ipso facto és ab inito a szárazföld feletti
szuverenitás erejénél fogva és annak kiterjesztéseként állnak fenn. A
szuverén jogokat a tengerfenék kutatása és természeti
erőforrásainak kiaknázása céljából gyakorolja (inherens jog)
KGÖ-re vonatkozó 1982-es egyezmény a tengerfenékre vonatkozó jog másik forrása
meghatározás:
1958: kiaknázás szempontjából definiálja: KT a parttal szomszédos, de
a parti tengeren kívül eső tengeri területek alatti tengerfenékre és
altalajra vonatkozik 200 m vízmélységig vagy addig, amíg a
természeti kincsek kiaknázását lehetővé teszik. Gyors technikai
fejlődés 200 m-en túl is lehetővé teszi a kiaknázást, ezért:
Északi-tengeri kontinentális talapzati ügyek: szokásjogot tükrözi a 200 m-es határ, de az
érintett tenger alatti területek annak a területnek a részei, amely fölött a parti állam
már eleve uralmat gyakorol
1982: a parti állam kontinentális talapzata a parti tengerén túlnyúló
tengeri területek alatti tengerfenékből és altalajból áll, amely a
szárazföldi területének természetes meghosszabbítását jelenti a
kontinentális perem külső részéig, vagy az alapvonaltól 200 tengeri
mérföldig, ha a kontinentális perem külső széle nem terjed ki addig
parti állam jogai, 1982:
KT felett annak kutatása és természeti erőforrásainak kiaknázása
céljából a parti állam szuverén jogokat gyakorol. Beleegyezése
nélkül egyetlen állam sem kezdhet ilyen tevékenységet. Nem
függnek a szuverén jogok sem foglalástól, sem kifejezett
nyilatkozattól. Trumani koncepció érvényes az egy helyben élő
fajokhoz tartozó élő organizmusokra
parti állam jogai nem érintik a talapzat fölött fekvő vizek és légtér
85
jogállását
parti állam KT kutatásához szükséges létesítményeket és más berendezéseket építhet és
tarthat fenn, azok körül 500 m-es biztonsági övezetet jelölhet ki,
amelyet minden nemzet hajóinak tiszteletben kell tartaniuk. Ezek a
létesítmények nem tekinthetők szigetnek
ha egy állam KT-a 200 mf-en túlra terjed ki, a parti állam az élettelen
erőforrások 200 mf-ön túli kiaknázásért pénzbeli vagy természetbeni
hozzájárulásra köteles (kitermelés kezdetétől számított 5.év után,
évente 1 %-al nő a 12.évig, onnan kezdve évi 7%, amit a Nki
Tengerfenék Hatóság oszt szét)
KT elhatárolása szemben lévő és szomszédos államok között
1958: megállapodás híján, amennyiben különleges körülmények mást
nem indokolnak, az egyenlő távolság elvét kell alkalmazni (alapvonal
azon pontjától, ahonnan a parti tengert mérik)
Méltányosság jelentése: 1.tartózkodni kell a természet átrajzolásától, 2.egyik
fél ne törekedjen olyan terület megszerzésére, amely a másikhoz
tartozik, 3.minden releváns körülményt tartsanak tiszteletben,
4.méltányosság nem szükségszerűen jelent egyenlőséget minden
esetben, 5.osztó igazság szóba sem jöhet
Releváns körülmények: 1.felek partjainak alakzata (szemben vannak
egymással, kapcsolatuk általános összefüggései, 2.releváns
partszakaszainak aránytalan hossza és a köztük lévő távolság,
3.figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy minden túlzott
aránytalanságot elkerüljenek a parti államot megillető KT-
területének nagysága és partja megfelelő részének a partvonalak
általános irányához igazodva mért hosszúsága között
Szemben fekvő államok esetében kevesebb nehézséget okoz az
egyenlő távolság elvének alkalmazása, így ott a méltányosságban ez
nagyobb szerepet játszik
Északi-tengeri KT ügyek: az 1958-as szerződés nem szokásjogot tükröz
+ nem ratifikálókra nem érvényes ezért új szabály: az elhatárolást
méltányos elvek alapján és minden releváns körülményt (partvonal
hossza, KT terjedelme) figyelembe véve kell megvalósítani úgy,
86
hogy a lehető legnagyobb mértékben meghagyják mindegyik

félének a KT-nak minden olyan részét, ami a szárazföld természetes
meghosszabbítását jelenti a tengerbe és az alá, anélkül, hogy
megsértenék mások szárazföldi területének természetes
meghosszabbítását. A különleges földrajzi körülmények között
nehézséget okoz az egyenlő távolságok elvének alkalmazása, mert
méltánytalan eredményre vezethet
Angol-fr.KT ügy: 1958-as egyezmény részesei, amely tartalmazza az
egyesített egyenlő távolság – különleges körülmények szabályt,
amely valójában kifejezést ad annak az általános szabálynak, mely
szerint megállapodás hiányában a KT-on osztozkodó államok határát
méltányos elvek alapján kell meghatározni. Ez esetben a különleges
körülmény a Csatorna-szigetek lehelyezkedése, ez indokolta a
középvonaltól való eltérést, ezért csökkentették Gbr-nek a szigetek
elhelyezkedése miatti partvonala szerinti nagyméretű kitüremkedését
az Atlanti KT-ra.
Tunézia-Líbia KT ügy: nem részesei az 1958-as szerződésnek, ezért a
szokásjog alapján döntöttek: méltányosság elve erősebb a
természetes meghosszabbítás elvénél.
Maine-öböl ügy: (USA v. Kanada KT és halászati övezetek elhatárolása miatt:
egymás fedő részeket egyenlően osztották meg mértani módszerek
alapján, spec: a felek kifejezetten kérték, hogy a KT-ot és a halászati
övezet határai ugyanazok legyenek) Az elhatárolás nem lehet
egyoldalú, hanem a felek megállapodásával, esetleg harmadik fél
közreműködésével kell megvalósítani, az elhatárolást úgy kell
megoldani, hogy tekintettel a földrajzi és egyéb körülményekre
méltányos végeredmény szülessen
Líbia v. Málta KT ügy: (Líbia nem részese az 1958-as szerződésnek,
ezért a szokásjog alapján döntöttek) távolság kritériuma: egy gazdasági övezet nem
létezhet a tengerfenéken és az altalajon fennálló, a KT-on élvezetthez hasonló jogok
nélkül, így az övezet 200 mf-es határát kellett figyelembe venni a KT elhatárolásakor
is, ezért a középvonal megvonása vezetett a legméltányosabb eredményhez
Tunézia v. Líbia: arányosság, mint a lehetséges választóvonal
87
méltányosságának alapja: a felek partvonalának eltérő hosszából

eredő aránytalanságával igazolta a középvonal kiigazítását.
Nagyobb Líbia területe nagyobb kiterjedése miatt nem tarthat nagyobb KT-ra igényt
St.Pierre és Miquelon ügy (D és NY övezetre osztották32): az a mód, ahogy a földrajzi
helyzetet leírják, megoldást sugall, és dönthet a jogi megfontolásban
Dánia v. Norvégia: 1958-as egyezmény azonos a szokásjoggal, de mivel
Grönland aránytalanul nagyobb partvonallal rendelkezik, így az
egyenlő felosztást csak megszorításokkal lehet alkalmazni +
figyelembe kellett venni a lazacállományok elhelyezkedését is, hogy Dánia is
hozzá tudjon jutni, a jég ezt nem befolyásolta, ezért azt nem vették figyelembe
Nki tengerfenék
nyílt tenger alatti természeti kincsek kiaknázásakor került előtérbe
(mangánérc, fémek)
1969, ENSZ KGY: mélytengerfenéken folytatott tevékenységek moratóriuma
1970, ENSZ KGY: Nki tengerfenék és forrásai az emberiség közös
örökségét képezik, nem sajátíthatók ki, semmilyen jog nem alapítható
rajtuk, kivéve azokat, amelyek összhangban vannak egy jövőben
létrehozandó Nki rezsimmel, amely a feltárást és a kiaknázást irányítja
1982.évi tengerjogi egyezmény:
Nki tengerfenék és forrásai az emberiség közös örökségét képezik,
azon sem szuverén, sem más jog nem szerezhető
Az egyezménnyel összhangban lévő ásványok elidegeníthetők, azt a Nki
Tengerfenék Hatóság hajtja végre (méltányos elosztás). A
tevékenységet a vállalat (hatóság gyakorlati feladatokat
megvalósító szerve), a részes államok, állami vállalatok, részes
államok nemzetiségével/honosságával bíró vagy ilyen államok
ellenőrzése alatt álló személy a Nki Tengerfenék Hatóság
bevonásával fejtik ki, amely a munkatervben megjelölt két hely
közül az egyikre megadja az engedélyt (másik: fenntartott lelőhely,
csak a Nki Tengerfenék aknázhat ki a vállalat/fejlődő államokkal
együtt)
32 389.oldalon a teljes végeredmény, mert én azt át nem írom ide…
88
Nki Tengerjogi Tvszék felállítása

Úttörő beruházók megállapítása: 30 millió dollárt kellett befektetniük,
10 %-át konkrét lelőhelyen kellett felhasználni, elsőbbséget élveznek
más jelöltekkel szemben a kiaknázási szerződések területén
UK, USA tiltakozott az egyezmény ellen
viszonosságban álló államok rezsimje: Nki megoldás híján BJ szabályozta a tengerfenékkel
kapcsolatos ügyeket (Gbr, 1981)
1982-es megállapodás: konzultáció és választottbíróság bevezetése
1984-es megállapodás: egyetlen fél sem adhat ki engedélyt olyan
kérvényre, illetve olyan terület nyilvántartásba vételére, 1.amely
egy másik fél, megfelelően benyújtott és egy részes államban
vizsgált kérelem tartalmával összefüggésben van, 2.ha a kérelem
olyan területre vonatkozik, amelyek egybeesik olyan területtel,
amelyre 1984 előtt az adott megállapodással és a BJ-gal
összhangban igényt nyújtottak be, ha ezt az igényt még vizsgálják a
másik részes államban, 3.ha olyan területre vonatkozik, amelyre egy
másik részes állam a megállapodással összhangban már kiadott engedélyt.
1985-ös nyilatkozat: a területre és erőforrásaira vonatkozóan
semmilyen, a bizottság keretein kívüli igényt, megállapodást vagy
tevékenységet nem ismernek el, amely összeegyeztethetetlen az 1982-
es egyezménnyel és az ahhoz kapcsolódó határozatokkal. (ennek ellenére 1987-ben
létrejött egy megállapodás a tengeri bányászati problémák gyakorlati feladatairól,
Belgium, Hollandia, Kanada, Olaszo., SZU, USA, Gbr., NSZK között)
1994.évi megállapodás a tengerjogi egyezmény tengerfenékre vonatkozó
rendelkezéseinek végrehajtásáról: államok csak akkor ismerik el
magukra nézve kötelezőnek az 1982-es egyezményt, ha ugyanakkor
vagy előzetesen kifejezik beleegyezésüket, hogy az egyezmény
kötelezze őket. Így lehetetlenné válik az egymással ellentétes
rezsimek működése. Az egyezményt ideiglenesen alkalmazhatják
azok az államok, amelyek beleegyeztek elfogadásba az ENSZ KGY-
ben, kivéve, ha azt írásban jelezték eltérésüket az ENSZ főtitkárnál
Viták rendezése1982
89
tárgyalás útján, vagy más békés úton

békéltetési eljáráson keresztül (jelentése nem kötelező érvényű
Nki tengerjogi Tvszék
NB
Választottbíráskodás
különleges választottbíráskodás (halászat, körny.véd., tud.os kutatás, hajózás, hajókról
történő szennyezés)
tvszék tengerfenék tanácsa: Nki Tengerfenék Hatóságot és
mélytengerfeneket érintő ügyekben
EU: Eui Közösségek Bírósága
JH33
Fogalma
az állami szuverenitás alapvető és meghatározó jellemzője
gyakorlása révén az állam megváltoztathat, létrehozhat, megszüntethet jogokat,
kötelezettségeket formái: jogalkotási, végrehajtási, bírói aktusokon keresztül
típusai:
jogalkotó JH ( jogalkotási képesség): területi alapú, országon belül minden egyes esetben
alkalmazható, tekintet nélkül az áp-ra, áp-i alapú, tekintet nélkül a területre
kikényszerítő, végrehajtó JH : csak területi alapú, csak azokra az
esetekre vonatkozik, amikor az érintett személy az ország területén
tartózkodik
eljárást folytathatnak le olyan üggyel kapcsolatban, ami területükön kívül történt
létezik mentesség a JH alól
kollíziós jog (Nki magánjog) azt szabályozza, hogy az országnak van-e JH-a a külföldi
elemeket tartalmazó, jogilag releváns eseteket, kollíziós jogot szabályozó paraméterek
nem alapozzák meg a JH-ot a NJ-ban
Belső JH elve
míg az állam saját határain belül a legfőbb hatalmi tényező, más államok
belügyeibe nem avatkozhat be, az lehetőséget ad az államnak arra,
33 JH = joghatóság
90
hogy bizonyos dolgokat kivonjon a NJ szabályozás alól (áp-i szabályok,

külföldiek belépésére vonatkozó jogszabályok)
viszonylagos fogalom: NJ változó elvei korlátozhatják és szűkíthetik az
alkalmazási körét, és a BJ-nak lehetnek olyan Nki kihatásai, amelyek a
NJ hatáskörébe tartoznak
Angol-norvég halászati ügy: parti tenger hatásainak kijelölése állami aktus, de annak
érvényessége a NJ szabályain alapul,
Nottebohm-ügy: az állam állapítja meg az áp.feltételeit, de a diplomáciai védelem
szabályozása a NJ hatáskörébe tartozik
ENSZ AO:AO nem jogosítja fel az ENSZ-t arra, hogy más államok
belügyeibe beavatkozzon, és nem kötelezi a tagokat arra, hogy az
ilyen ügyeket az AO-nak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák
(gyakorlatban az ENSZ folyamatosan hoz belügyeket érintő
döntéseket, EJ terén folyamatos a beavatkozás)
JH típusai
jogalkotási JH: állam alk.an elismert szerveinek azt a legfőbb hatalmát
jelenti, hogy egy adott területre vonatkozóan kötelező erejű
jogszabályokat alkossanak. Bizonyos körülmények között külföldre is
kiterjedhet, gyakorlatban ritkán alkalmazzák az államok egymás
büntetőjogát és adójogszabályát.
Ha az állam a NJ-gal ellentétes jogszabályt hoz, azért Nki színtéren
felelnie kell (külföldi személyeket, vagyont érintő bánásmód, külföldön
tartózkodó áp-ra vonatkozó jogalkotási főhatalmával visszaél)
Kizárólagos jogszabályalkotás területei: 1.állami szervek eljárási szabályai, 2.adók
kivetése (akkor is, ha a személy nem tartózkodik az ország területén, de az állam és az
adóztatandó személy között tényleges kapcsolat áll fenn, pl.: áp., állandó lakóhely),
3.határokon belüli külföldi tulajdon államosítása
végrehajtási JH: egy állam más állam területén járhat el. Csak az adott
állam egyetértésével járhatnak el a tisztviselők, és nem kényszeríthetik
ki saját jogszabályaik végrehajtását más állam területén. Személyeket,
vagyontárgyakat nem foghatnak el külföldön, fegyveres erők engedély
nélkül nem léphetnek más állam területére
91
jogalkalmazási joghatóság: az ország bíróságainak azon jogát jelenti, hogy peres úton
eljárhatnak olyan ügyekben , amelyekben külföldi elem is található
Polgári JH
büntetőjogi szankciókkal is kikényszeríthető
USA, UK: alapja az idézés kézbesítése, még akkor is, ha az illető csak
ideiglenesen tartózkodik az országban
Kontinentális jogrend: alperesnek az adott ország területén lévő szokásos
tartózkodási helye igazolja
Büntető JH
területi elv: az állam saját területén gyakorolható szuverenitásának az az eleme, amely egy sor
állami hatáskör gyakorlásának nélkülözhetetlen alapja. Az államnak az a joga, hogy
eljárást folytathasson a területén elkövetett bűncselekményekkel
kapcsolatban. Gyakorlatban azért jól alkalmazható, mert a
bűncselekmények tanúi/elkövetők általában az ország területén
tartózkodnak. A büntető JH-ot általában az az állam gyakorolja 1.amely
területén a cselekményt elkövették, 2.amelynek néhány mozzanata az országon belül
történt (pl.:bevándorlási szabályok megsértése esetén). Az államok megállapodhatnak
olyan megoldásokban, amelynek alapján saját joghatóságukat területükön kívül is
alkalmazhatják, vagy más államok gyakorolhatják saját joghatóságukat területükön.
Lotus-ügy34: nem vélelmezhető az államok függetlenségének korlátozása,
de az állam főhatalmát az ezt kifejezetten megengedő NJ szabály
nélkül általában nem gyakorolhatja határain kívül. A büntetőjog
területi hatálya azonban nem minden esetben esik egybe a terület
szuverenitással, mert az állam számos szabályt alkot, hogy JH-át
kiterjessze a határon kívülre. A fr.álláspontot (csak a lobogó szerinti
állam rendelkezik JH-gal a nyílt tengeren tartózkodó hajó fölött) a bíróság
elutasította ,mert az nem megszilárdult jogelv volt + a török hajóban keletkezett kár az
török felségterületnek számít. Ezzel ellentétes ügy:
1958-es tengeri jogi egyezmény: ütközéskor csak a lobogó szerinti
állam/gyanúsított állampolgársága szerinti állam rendelkezik JH-gal a
tengerészek által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában
34 részletesen lsd.korábban 9.o.
92
terület elv érvényesül a szárazföldön kívül a parti tengeren, csatlakozó és egyéb

övezetekben, nyílt tengeren, ha lobogó szerinti állam
Csatorna-alagút jegyzőkönyv: fr.és brit közös JH, mindkét ország
határőrei jogosultak eljárnia másik állam területének egy pontosan
körülhatárolt részén. Ez kiterjed a határellenőrzésre, őrizetbe
vételre, mindkét állam JH-gal rendelkezik, ha nem állapítható meg,
melyik részen történt a bűncselekmény, vagy ha a bűncselekmény
érinti a másik országban elkövetett bűncselekményt, a
bűncselekmény elkövetése mindkét oldalon folytatódott
Izraeli-jordániai békeszerződés: különleges átmeneti rendszer olyan
területeken, amelyek jordán JH alá esnek, de számottevő izraeli
vagyon/egyéb érdekeltség van rajta, Jordánia biztosítja az
akadálytalan közlekedést, nem alkalmaz izraeli emberekre vám-és
bevándorlási szabályokat, izraeli rendőrök szabadon beléphetnek
vizsgálat céljából, nem alkalmazza büntetőjogszabályait csak izraeli
áp-kat érintő ügyekben, Izrael kikényszerítheti jogát
áp-i elv: az állam és területén tartózkodó lakosság közötti kapcsolatot az áp-ság
biztosítja. Áp-ainak az állam jogokat, kizárólagos jogokat (diplomáciai
szolgálatban való részvétel) biztosít, kötelezettségeket vár el tőle
(hadkötelezettség), de megfelelő módon kell bánnia a külföldiekkel . Az
áp-sággal kapcsolatos feltételeket az állam határozza meg
Tunéziai és marokkói áp-sági rendeletek ügye: (fr.tvek fr.áp-ságot
adtak brit gyerekeknek a gyarmati területeken): annak eldöntése,
hogy egy ügy valamely állam kizárólagos belső JH-gának körébe
tartozik-e, viszonylagos kérdés és a Nki kapcsolatok függvénye. Az
áp-sággal kapcsolatos kérdések a kizárólagos belső JH körébe
tartozik, a NJ akkor releváns, ha más államok is érintettek. Áp-sági
jogszabályok összeütközéséről szóló hágai egyezmény: minden
állam jogosult tvben szabályozni, hogy kit tekint saját áp-ainak. Ezt a tvét a többi
államnak abban az értelemben kell elismernie, ha az összhangban van a Nki
egyezményekkel, a Nki szokásjoggal és az áp-sággal kapcsolatosan elfogadott
általános jogelvekkel
Nottebohm ügy: az áp-ság olyan jogi kötelék, amelynek alapja egy tsi tényen alapuló
93
kapcsolat, a létezésen, az érdekeken és érzéseken alapuló tényleges kötelék, a

kölcsönös jogok és kötelezettségek fennállásával együtt. Az adott személynek sokkal
szorosabb a kapcsolata saját államaival, mint más államokkal.
Alapja :1.szülők állampolgársága (jus sanguinis). Sok állam lehetővé
teszi, hogy házasságon kívül született gyerek az anya
állampolgárságát kapja 2.adott állam területén való születés (jus
soli), az angolszász országok alkalmazzák (kivétel: diplomáciai
testület tagjainak gyermekei nem nyerik el automatikusan az ország
állampolgárságát) 3.házassággal (történhet automatikusan,
feltételek mentén, van, ahol erre nincs lehetőség). 1957-es
egyezmény: külföldivel való házasságkötés önmagában nem érinti a
nő áp-ságát, 1979-es nők hátrányos megkülönböztetését
megszüntető egyezmény: a férfiakkal azonos jogokat kell
biztosítania nőknek az áp-ság megszerzése, megváltoztatása,
visszaszerzése területén, külföldivel való házasságkötés, férj
honosságának megváltozása nem változtathat a nő
állampolgárságán, nőknek és férfiaknak egyenlő jogokat kell
biztosítani a gyerek áp-sának terén35, 4.honosítással
Polgári joghatóság személyi állapottal kapcsolatos perekben, számos országban a felek áp-
ágán alapul
Kontinentális jogrend országai JH-ságot kívánnak gyakorolni minden
olyan bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet áp-i követtek el,
még akkor is, ha más állam területén követték el. Angolszász
országok ehhez csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén
ragaszkodnak (hazaárulás, emberölés, bigámia), pl.: Antarktiszról
szóló brit tv, Háborús bűncselekményekről szóló brit tv.
1982-es tengerjogi egyezmény: hajók abban az államban honosak, amilyen lobogó alatt
hajóznak, ennek feltételeit az állam szabja meg
1944-es Nki polgári repülésről szóló chicagói egyezmény: repülőgépek
úgy honosak, ahol lajstromozzák őket, ennek feltételeit az állam
szabja meg
passzív személyiség elve: az állam JH-ot gyakorolhat olyan bűncselekmények
35 gyerek áp-ságával kapcsolatos jogokat lsd.még EJ-nál
94
elkövetői felett, akik olyan cselekményeket követtek el külföldön,

amelyek hatással voltak/lesznek az adott állam polgáraira.
Cutting-ügy: C.becsületsértő szöveget írt egy mexikóiról, Mexikóban
járva letartóztatták és elítélték, mert a becsületsértés ott
magánvádas bűncselekmény, végül USA tiltakozása miatt a sértett
visszavonta a feljelentést
Lotus-ügy: török JH érvényesül török áp-t ért jogsértés esetén, végül területi elv alapján
tárgyalta Töröko.az ügyet
USA, UK elutasítja a passzív személyiség elvéra alapuló joghatóságot
1979-es tússzedés elleni Nki egyezmény: azt a részes államot is felhatalmazza JH
gyakorlására, amely nem áp-it túszul ejtették, ha ezt igényli.
1984, USA bünt.jog.: fenti egyezmény alapján az USA különleges tengeri és
szárazföldi JH-t kiterjeszti minden olyan, más államok JH-n kívül eső
területekre, amelyen amerikai áp-ok ellen követnek el
bűncselekményeket, vagy amerikai a tettes, 1986: kiterjeszti az USA
JH-ot olyan, az USA területén kívül elkövetett emberölésekre és testi
sértésekre, amelynek amerikai volt az áldozata, ha a bűncselekmény
célja polgári lakosság ellen alkalmazott kényszer, megfélemlítés,
megtorlás volt.
USA v. Yunis ügy: USA ügynökök elfogtak Nki vizeken és vád alá helyeztek egy férfit,
aki részt vett egy jordániai gép eltérítésében, amelyiken amerikaiak is utaztak. Az
univerzalitás és a passzív személyiség elve alapján a bíróság helyben hagyta
védelmi elv: lehetővé teszi, hogy egy állam JH-ot gyakoroljon az idegenek
által külföldön elkövetett, de az állam biztonságát érintő
bűncselekményekkel kapcsolatban. Az állam alapvető érdekeire
hivatkozva igazolható
Joyce v. Public P.ügy: hiába hamisan szerezte útlevelét J, fönnáll a brit joghatóság a
német propagandistával szemben, mert ha rosszhiszeműen is, de brit
áp-nak vallotta magát, mert hazaárulást követett el, mégha Gbr
területen kívül is.
univerzalitás elve: egyes bűncselekmények esetén bármely államnak van
JH-a az eljárás lefolytatására, mert a szóban forgó bűncselekmények az
egész Nki közösség szempontjából minősülnek veszélyesnek.
95
Gyakorlati alkalmazás problémái: 1.vonatkozik-e a terrorizmus

támogatására? 2. Jugo eseményekhez kapcsolódó ENSZ-kiegészítés:
emberiség elleni bűncselekménynek számít a civil lakosság ellen
elkövetett bűntett, amelyek tiltottak Emberiség elleni
bűncselekmények azokat a súlyos és embertelen cselekedeteket
foglalják magukban (szándékos emberölés, kínzás, nemi erőszak)
amelyeket egy széles körű és rendszeres, polg.lakosság ellen irányuló
támadás keretében követnek el nemzeti, politikai, etnikai, vallási, feji alapon.
NJB 1991-es tervezet a béke és emberiség biztonsága elleni
bűncselekményekről: ha egy állam területén olyan személy
tartózkodik, akit béke vagy az emberiség biztonsága ellen irányuló
bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, az állam köteles ezt a
személyt kiadni vagy bíróság elé állítani (agresszió, népirtás,
apartheid, különösen súlyos háborús bűncselekmények, zsoldosok
toborzása, kiképzése, alkalmazása, finanszírozása), Nki terrorizmus, tiltott
kábítószer-kereskedelem, szándékos és súlyos környezetkárosítás) .
Nki bűncselekmény gyanúja nem jelent automatikus univerzális JH-
ot, az csak háborús, béke és emberiség elleni bűncselekményekre
vonatkozik.
Kalózkodás: minden államnak jogában áll a kalózokat letartóztatni és
felelősségre vonnia nyílt tengeren vagy az adott állam területén.
1.NJ szerinti kalózkodás (jure genium kalózkodás): 1958-as
tengerjogi egyezmény szerint olyan jogtalan erőszakos cselekedet
fogva tartás vagy fosztogatás, amit magántulajdonú hajók, repülők
személyzete vagy utasai magáncélból követtek el egy másik hajó
vagy repülő, azon lévő személyek vagyontárgyak ellen a nyílt
tengeren vagy terra nulliuson. Már a kísérlet is kalózkodásnak
minősül, 2.BJ szerinti kalózkodás
Háborús bűncselekmények, béke és az emberiség elleni
bűncselekmények: Nünbergi Tvszék statútuma: béke elleni
bűncselekményeket a háború jogainak és szokásainak megsértését,
az emberiség elleni bűncselekményeket a tvszék joghatósága alá
tartoznak, amiért az elkövetők egyéne felelősséggel tartoznak. ENSZ
96
KGY azt megerősítette. Béke elleni bűncselekmények magukba

foglalják az állami vezetők által elkövetett agressziós
cselekményeket is.
ENSZ KGY egyezmény, 1968: a háborús bűncselekmények külön Nki jogi
kategóriát alkotnak, univerzális JH alá esnek
1949, négy genfi egyezmény: univerzális JH-ot ír elő súlyos
jogsértésekkel kapcsolatban (szándékos emberölés, kínzás,
kegyetlen bánásmód, védett személyek jogellenes deportálása,
túszszedés, 1977: polgári lakosság jogellenes megtámadása)
Eichmann-ügy, 1961: E.ellen háborús bűncselekményekre…
vonatkozó izraeli tv alapján indítottak eljárást. NJ nem korlátozza az
ilyen esetekben a JH alkalmazását. Az, hogy a bűncselekményt Izrael
állam megalapítása előtt követték el nem jelent korlátozást, mert e
tv a NJ-ban létező kategóriákat ültetett át a BJ-ba
JH-ot biztosító szerződések

1948, genocídiumegyezmény: népirtással vádolt személyek ügyében
annak az államnak a hatáskörrel rendelkező bírósága jár el, amelynek
területén a cselekményt elkövették vagy olyan Nki büntetőbíróság,
amelynek a szerződő országok megállapodása szerint JH-a van.
Pénzhamisítással és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos
szerződések: BJ-ba kell ültetni a külföldön elkövetett
bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások lehetőségét.
1973, Nki védelem alatt álló személyek, köztük dipl.képviselők ellen
elkövetett bűncselekmények…: említett személyek vagy az általuk
használt épületek ellen elkövetett támadásokat, túszként való fogva
tartásukat a BJ-ban is bűncselekménynek kell minősíteni. Ezek a
bűncselekmények akkor tartoznak az államok JH-a alá, ha azt
területükön, országban lajstromozott hajón/repülőn követték el, ha a
gyanúsított az ország áp-a, ha a bűncselekményt az állam
szolgálatában álló, Nki védelem alatt álló személy (állam-és
kormányfők, országot képviselő tisztségviselők, Nki szervezetek
tisztségviselői) ellen követték el.
97
1979, Túszszedés elleni Nki egyezmény: a BJ-ban is bűncselekménynek

kell minősíteni a benne foglalt bűncselekményeket, az ország területén
tartózkodó gyanúsítottakat ki kell adni vagy megbüntetni. Azokra a
bűncselekményekre vonatkozik, amelyet országban lajstromozott
hajón/repülőn követtek el, részes országok áp-i/hontalanok követtek el,
akik rendszeresen az ország területén tartózkodnak, a részes államnak
akkor is JH-a van, ha a bűncselekményt annak érdekében követték el,
hogy rákényszerítsék v.milyen mgtrtsra vagy az attól való
tartózkodásra.
1949, ENSZ és alkalmazottainak biztonságáról: 1.ENSZ és alkalmazottai ellen
elkövetett bűncselekményeket minden részes állam nyilvánítsa
bűncselekménnyé, 2.JH-ot az olyan bűncselekményekre vonatkozóan
kell megállapítani, amelyeket az adott ország területén/ott
lajstromozott hajón/repülőn követtek el, elkövetője az adott ország áp-
a, 3.A részes államok kiterjeszthetik JH-ukat azokra az esetekre,
amelyekben az elkövető az ország területén rendszeres tartózkodási
hellyel rendelkező hontalan személy, a cselekményt az adott ország áp-
a ellen vagy azért követték el, hogy az országot rákényszerítsék v.milyen mgtrtsra
vagy az attól való tartózkodásra.
1963, Tokiói egyezmény: azokra a bűncselekményekre és egyéb
cselekedetekre vonatkozóan állapítja meg a részes államok JH-át,
1.amelyek veszélyeztet(het)ik a repülőgép/fedélzeten tartózkodó
személyek/vagyontárgyak biztonságát, a rendet és fegyelmet a
fedélzeten, 2.Részes állam JH-ot gyakorolhat a nála lajstromozott gépek
felett , ha a gép még levegőben van/nyílt tenger felett repül/olyan
területen repül, amely nem tartozik egyetlen államhoz sem, 3.BJ-ba kell
iktatni, 4. Nem ír elő kiadatási kötelezettséget
5.nem lajstromozó állam beavatkozhat. Ha:
bűncselekmény kihatással van az állam területére
ha azt az állam áp-i, ott állandó lakhellyel rendelkezők, vagy ilyenek ellen
követték el
ha a bűncselekmény kihatással van az állam biztonságára
ha a bűntett az államban hatályban lévő, a repülés biztonságára vagy a
98
légi navigáció szabályaira vonatkozó szabály megsértését jelenti

ha a JH gyakorlása elengedhetetlen Nki szerződés alapján fennálló
kötelezettség érdekében
Hágai egyezmény: aki levegőben lévő gépet jogellenes módon eltérít, erre
kísérletet tesz, bűncselekményt követ el. Részes ország JH-a fennáll,
1.ha a gépet nála lajstromozták, 2.ha a gép az adott ország területén
landol, 3.ha olyan személyzet nélküli bérelt gépen követték el, melynek
bérlőjét üzleti érdekei az államhoz kötik/állandó tartózkodási helye az
államban van
Montreáli egyezmény: lehetőséget ad 1.a polgári repülés ellen a
földön/levegőben elkövetett támadások, szabotázs megbüntetésére,
2.polgári repülőterek ellen elkövetett jogellenes és erőszakos
cselekedetekkel szembeni fellépésre, amelyek súlyos személyi sérülést
okoz(hat)nak, 3.amelyek a Nki légi forgalomban részt vevő
repülőtereken/ott található forgalmon kívüli gépekben súlyos károkat
okoznak/fennakadást idéznek elő.
Az egyezmények be nem tarása miatt az ENSZ szerveihez lehet fordulni,
1978, bonni nyilatkozat: ha egy állam nem adja ki/bünteti meg a
repülőgép-eltérítőket, és/vagy nem irányítja vissza a repülőt, akkor
lépéseket tesznek, hogy megszüntessék az érintett állammal fennálló
légi forgalmat, embargó alá helyezi az ország légitársaságát. A
folyamatok egyszerűsítését számos kétoldalú/többoldalú egyezményt is
kötöttek
Önsegély:
Gyanúsítottak jogellenes elfogása és a JH gyakorlása

JH gyakorlását nem akadályozza az, ha a gyanúsítottat egy másik állam területén jogellenesen
fogták el, kivéve, ha lehet önvédelemre hivatkozni
Különbségtétel elfogás és JH között:
Aszerint, hogy az elfogás nyílt tengeren/nyílt tenger felett/területi állam hozzájárulása
nélkül annak területén következett be
Aszerint, hogy az elrablás olyan ország területén történt-e, amellyel van
kiadatási szerződés
99
Gyanúsítottat milyen bűncselekménnyel vádolják

USA, Ker és Frisbie elv: JH gyakorlását nem akadályozza, hogy a vádlottat
jogellenesen fogták el. Ez az elv nem érvényesül abban az esetben, ha
a vádlott erőszak/megtévesztés útján kerül a bíróság elé (Toscanio-elv).
Toscanio-elv csak a kínzásra, kegyetlenkedésre, hasonlóan kirívó
cselekedetekre vonatkozik. Gbr., ha egy személy jogszerűen áll
letartózatás alatt egy állam területén, akkor a bíróság nem vizsgálhatja,
hogy a JH-ot milyen körülmények között terjesztették ki. Ha van
kiadatási egyezmény másik országgakl, amelynek alapján a
gyanúsítottat vissza lehetett volna juttatni, a bíróságok nem folytatnak
eljárást, ha a gyanúsítottat erőszakkal/eljárási szabályok megsértésével
vonták brit JH alá
Külföldi kártérítési igényekről szóló amerikai tv

kerületi bíróságoknak van JH-a abban az esetben, amikor a külföldi
felperes a népek jogait/USA v.mely szerződését megsértésére
hivatkozik (Filartiga-elv)
külföldi kártérítési igényekről szóló tv nem képez kivételt a szuverén
immunitás elve alól (idegen államot nem lehet perbe fogni belső
bíróság előtt)
Espinoza v. Reagan: külföldi kártérítési igényekről szóló tv csak a
szerződéses/szokásjogi eredetű Nki szabályok magánszemély általi
megsértése esetén alkalmazható
Kadic v. Karadzic: az egyének felelősek a Nki szokásjog megsértése miatt,
az ilyen esetekben alkalmazható a külföldi kártérítési igényekről szóló
tv
Kínzás és statáriális kivégzések csak akkor számítanak a NJ megsértésének, ha azt állami
tisztségviselők/magánszemélyek hivatalos minőséget színlelve követik el
Kínzás nem alapozza meg az amerikai JH-ot
külföldi kártérítési igényekről szóló tv nem teszi kifejezetten lehetővé az
idegen államok elleni keresetindítást
Mentesség a JH alól
100
Szuverén immunitás
eredetileg az országot megtestesítő uralkodó immunitása volt
az államok függetlensége mind filozófiai, mind gyakorlati értelemben
megnehezítette, hogy egy állam belső bírósága egy külföldi állammal
szemben annak beleegyezése nélkül gyakorolja hatalmát
The Schooner Exchange v. McFaddon ügy: az állam saját területén
kizárólagos és abszolút JH-gal rendelkezik, ez nem terjed ki a külföldi
szuverénekre, ezért az egyik állam a másik baráti állam fogadókész
kikötőjébe behajózó hadihajók, a parti állam beleegyezése folytán mentesülnek
a parti állam JH-a alól.
Bírósági eljárás kizárása (non-justiciability),: belső bíróság külföldi
szuverén államok ügyeiben nem ítélkezhet. A bíróságok ebben az
esetben az egyébként meglévő joghatóságukat sem gyakorolhatják (nem
a területi állam jogrendjének érvényesítése alóli mentességet jelenti)
állami cselekmény : az állam csak kormányzati tevékenységével (jure imperii cselekmények)
kapcsolatban hivatkozhat immunitásra, gazdasági tevékenységével kapcsolatban nem (jure
gestions cselekmények)
Jogrend alóli kivétel a BJ alk.os eredetű doktrínája
Abszolút immunitás elve

szuverén a körülményektől függetlenül, minden esetben mentes volt a
külföldi JH alól (18-19.sz.)
állami, különösen gazdasági tevékenységek kiterjedése miatt nem volt tartható, ezért az állam
csak kormányzati tevékenységével (jure imperii cselekmények) kapcsolatban hivatkozhat
immunitásra, gazdasági tevékenységével kapcsolatban nem (jure gestions cselekmények)
vezető képviselője: UK
Parlement Belge: az államok elutasítják, hogy bíróságaik területi JH-ot gyakoroljanak
szuverén személyek, más államok nagykövetei, bagy más államok közcélra használt
tulajdona felett
Porto Alexandre ügy: portugál kormány érdekei miatt nem tárgyalta egy a
szolgáltatásokat nem fizető hajó ügyét (~Cristina ügy)
Kormány/állam állami szerve felett nem ítélkeznek brit bíróságok
101
korlátja: külföldi szuverénnek a vitatott vagyonnal kapcsolatos érdekére vonatkozó kérelmét

meg kell alapoznia (mégsem annyira abszolút a szuverenitás)
USA: különválasztják az ellenőrzés kérdését a tulajdonjogtól és a
birtoklástól
Korlátozott immunitás
nem szuverén cselekményekkel kapcsolatban lehetővé teszi JH
gyakorlását
az államok egyre kiterjedtebb gazdasági tevékenysége fényében az abszolút
immunitás klasszikus doktrínája kiürült és nem tekinthető a NJ
szabályának (Ausztrália, USA)
Gbr.a Philippine Admiral hajó kiadatásának ügyében fordult el a Porto Alexandre ügyben
kialakult gyakorlattól és tért át a korlátozott immunitás elvére, mert :
1.Parlement Belge ügyben hozott döntés nem kötelező a bíróságra,
2.Cristina ügyben a Lordok Háza a kereskedelmi tevékenységet
folytató, állami tulajdonú hajók immunitásának kérdésében már
megosztott volt, 3.abszolút immunitás elutasítása már tendenciaszerű,
4.NY világban az államok kereskedelmi ügyekben saját bíróságuk előtt
is perelhetők. Az abszolút immunitás elve csak akkor érvényesül, ha az
összes lényeges esemény a bíróság államának joghatóságán kívül
történt
In personam jogviták: abszolút immunitás, in rem viták esetén a korlátozott szuverenitás
alkalmazható
USA, UK:van külföldi szuverén mentességéről szóló tv
Szuverén és nem szuverén cselekmények

korlátozott immunitás elve alapján van különbség köztük
a bíróság az immunitás figyelembe vételét elutasítja, hacsak az nem tartozik
a szigorúan vett pol./közjogi tevékenységek közé (belső
közig.cselekmények, jogi aktusok, fegyveres erőkkel,
dipl.tevékenységgel, köztartozással kapcsolatos cselekmények)
1991, NJB: Az államok és vagyonuk JH alóli mentessége (tervezet): az állam és vagyona
mentességet élvez másik állam bíróságainak JH alól, a bizonyítás terhe a másik oldalt
102
terheli.
Állam fogalma az immunitás szempontjából: 1.intézmények, állam és valamennyi
kormányzati szerve, föderális állam alapegységei, 2.szuverén hatalom gyakorlására
jogosult politikai szervek,
Korlátozott immunitás elvének alkalmazásakor azt kell megállapítani, hogy a kérdéses
tevékenység önmagában szuverén aktus-e (jure imperii), vagy nem (jure
gestionis). Ilyenkor az ügy természetét és nem célját kell vizsgálni.
Az, hogy egy ügylet kereskedelmi jellegű-e a szerződés és az ügy
természete mutatja meg, akkor kell figyelembe venni a célját, ha az
a szerződő állam gyakorlatában a szerződés kereskedelmi jellegének
megállapítása szempontjából a cél lényeges tényezőnek számít. Ez a
módosított “szerződés természete” teszt, amely a fejlődő országok
gazdasági védelmére nyújt védelmet. Kétlépcsős megközelítésben
kell vizsgálni: 1.szerződés, ügylet természetének vizsgálata, 2. Ha a
szerződés, ügylet kereskedelmi jellegűnek bizonyul, azt kell
vizsgálni, hogy célját tekintve szuverén aktus volt vagy nem
I Congreso del Partido ügy: (kubai rezsimváltás után az állami vállalatot utasították, hogy ne
szállítson árut Chillébe, Kuba azért hivatkozott szuverén immunitásra,
mert a szerződésszegést egy külpolitikai igény okozta. Ezt azért nem
fogadták el, mert ha az állam átlép a kereskedelem területére,
mentesség megállapításához szükséges a cselekmény szuverén
jellegének bizonyítása). Az immunitás mérlegelése során az igény
alapját képező cselekmény azonosításához az igény egészét
figyelembe kell venni, különösen ha az olyan magánjogi cselekmény
(jure gestionis), amelyet akár magánszemély is végrehajthatott volna. A
cselekmény természetének meghatározásában az is lényeges, hogy
egy magánjogi cselekmény jellegét az állami cél/motívum nem
változtatja meg, az állam magánjogi cselekményének megítélésén nem
változtat az, hogy az állam közjogi minőségében járt el. Common law:
közjog/magánjog megkülönböztetés az állam politikai felfogásától és az eljáró bíróságok
felfogásától függ.
Az ügy kérdése: meg lehet-e állapítani az immunitást, ha a kezdeti
ügylet kereskedelmi jellegű volt, a szerződésszegést a szuverén
103
autoritás gyakorlása okozta. Kuba kérelmét az immunitásra

elutasították, mert a kubai kormány mint tulajdonos, és nem mint
állami szerv járt el az ügyben. A kisebbségi vélemény szerint az
ügyletet az határozta meg, hogy a kubai kormány átvette az
ellenőrzést és irányítást az áru felett, az viszont az állam szándékos politikai lépése
volt, csak a cselekményt hajtották végre magánjogi úton, annak közjogi jellege ellenére.
USA v. Public Service Alliance of Canada: (külföldi katonai támaszpontokkal kapcsolatos s
szuverén immunitás vizsgálata) a korlátozott immunitás elvének
alkalmazása során a kontextuális megközelítést kell alkalmazni, mert
különben a tevékenységet csak a céljától elválasztva lehetne vizsgálni,
a támaszpont munkaadóként olyan széles körű tevékenységet végez,
hogy azt nem lehet sem szuverénnek, sem kereskedelminek minősíteni,
ezért azt kell meghatározni, hogy az eljárásban mely tevékenységek a
lényegesek, azokat pedig az ügyre vetítve kell értelmezni.
Reid v. Nauru: egyes esetekben a cselekményt nem lehet elválasztani a
motívumtól/céltól, máskor a cél/motívum a cselekmény részévé válik,
harmadszor a cselekmény természete csak kontextuális vizsgálattal
pontosítható. Az államnak a szuverenitásról alkotott nézete szintén
döntő motívum.
USA v. Littrell: (UK amerikai támaszponton szolgáló katona eü-i ellátásának esete) Meg kell
vizsgálni az immunitás eldöntéséhez, hogy 1.hol folytatják a cselekményt, 2.kiket érintett,
3.pontosan milyen cselekményre került sor.
Kuwait Airwacs Co. V. Iraqi Airways Co.: ( Kuvaitot megszálló Irak
légitársaságát a gépek elkobzása ügyében megilleti a szuverén
immunitás, mert szuverén jellegű volt, de ezt követően az kuvaiti
légitársaságot/tulajdonának az iraki légitársaság általi használata új
cselekménynek minősül, ez már nem közjogi minőségben történt, tehát
nem vonatkozik rá az immunitás) (Cogreso ügy alapján): egy
cselekmény közjogi jellegét úgy lehet meghatározni, hogy a
cselekmény maga kormányzati jelleget ölt-e, szemben azokkal,
amelyeket akár magánszemély is végrehajthatott volna
Szaud Arábia v. Nelson: állam rendőri hatalmával való visszaélést jelenti,
hogy Nelsont a szaúdi kormány letartóztatta, bebörtönözte, megkínozta
104
Szerződések joga
Szerződés fogalma
felek közötti megállapodás a Nki színtéren
1969, Bécs, Szerződések jogáról szóló egyezmény:
szokásjogi elemek: értelmezést, lényeges szerződésszegést,
körülmények alapvető megváltozását érintő részek
hatálya kiterjed a Nki szervezetek alapokmányait megtestesítő
szerződésekre is, és azokra a szerződésekre, amelyeket Nki
szervezetekben fogadtak el
alapelv: szerződés kötelezi a részeseket, és azt jóhiszeműen kell
végrehajtani
szerződést egyéb megfogalmazásai: akta, charta, egyezségokmány,
paktum, konkordátum
szerződés fogalma: államok között, írásban kötött és a NJ által szabályozott
megállapodást jelent36. Az államok és a NJ más alanyai között, NJ két vagy
több alanya közötti Nki megállapodások vagy szóbeli
megállapodások nem vesztik érvényüket azért, mert nem tartoznak
az egyezmény hatálya alá. Fontos követelmény, hogy a szerződéses
felek szándéka megállapodásuk révén jogi kapcsolatok
létrehozására irányuljon. Politikai cél támogatására kiadott
nyilatkozatok, ha nem tekintik jogi kapcsolatot létrehozónak, hanem
politikai manővernek, nem tartoznak az szerződés fogalma alá
szerződés érvényessége/hatályban maradása csak a B.E. alapján
kérdőjelezhető meg. Egy állam csak a szerződés egészéből, nem
pedig annak részeiből léphet ki, kivéve, ha erről a szerződés
másképpen nem rendelkezik. Ha a szerződés
érvénytelensége/megszüntetése/abból való kilépés/alkalmazásának
felfüggesztése csak egyedi rendelkezéseket érint akkor lehet rá
36 nem terjed ki azokra az államok közötti megállapodásokra, amelyek a BJ hatálya alá

tartoznak, pl.: kereskedelmi egyezmények. Ezek attól még Nki szerződések, csak rájuk az
egyezmény
105
hivatkozni, ha 1.az érintett részek elválaszthatók a szerződés többi

részétől, 2.ha bizonyítható, hogy ezeknek a rendelkezéseknek az
elfogadása nem volt alapvető hatással a másik/részes felek olyan
elismerésében, hogy a szerződés csak a maga egészében rá/rájuk
bír kötelező hatállyal, 3. Szerződés fennmaradó részének teljesítése
nem igazságtalan
szerződéses rendelkezés még (NB Statútuuma szerint) 1.önkéntes
nyilatkozat a NB kötelező JH-ról, 2.jogi vagy ténybeli helyzettel
kapcsolatos egyoldalú nyilatkozatok, ha jogi kötelezettséget
keletkeztetnek, attól még nem szerződések
NB:
mandátummegállapodásokat szerződéses jellegűnek tekintette
Angol-iráni olajtársaság ügy: (magántársaság és állam koncessziós
megállapodása NJ értelemben Nki megállapodás-e): Ha a
megállapodás részeseinek szándéka nem terjed ki arra, hogy
jogviszonyt/jogi kötelezettséget/jogosultságot teremtsen, akkor a
megállapodás nem lesz szerződés, még ha jelentős pol.hatása is
van. A szerződésnek nem minősülő dokumentumok azért fontosak
az államok életében, mert nem kötelező voltuk miatt rugalmasak,
könnyen kezelhetők, módosíthatók, megszüntethetők
Katar v. Bahrein: A megállapodás kötelező volta az összes tényleges
kifejezéstől és a szövegezés körülményeitől függ. A felek által aláírt
jegyzőkönyv tényszerűen felsorolja a jogokat és kötelezettségeket,
ezért kötelező Nki megállapodásnak kell tekinteni
Szerződéskötés formai követelményei

azt, hoy ki milyen formában jogosult szerződést kötni, az egyes államok alk-a
határozza meg
NJ-ban az államoknak van szerződéskötéshez jogképessége, az állam
azonban nem azonosítható emberi lény, így csak olyan személy köthet
szerződést, aki erre felhatalmazással rendelkezik (ország
képviselőjének fogadják el),
Meghatalmazás a kérdéses állam illetékes hatóságaitól származó, az
106
adott státust tanúsító dokumentum, amely biztosítja a szerződésben

részes többi felet, hogy a megfelelő hatáskörrel rendelkező személlyel
állapodnak meg
Egyes személyeknek (pozíció, funkció miatt) nincs szükségük
meghatalmazásra: 1.állam-és kormányfők, külügyminiszterek:
valamennyi szerződéskötéssel kapcsolatos cselekmény kapcsán,
2.dipl.képviseletek vezetői: saját országuk és az akkreditáció szerinti
ország közötti szerződések szövegének elfogadása terén, 3.Nki
szervezetekhez/konferenciákhoz akkreditált képviselők: adott
konferencián/szervezetben a szerződések szövegének elfogadása terén
UK: 1.általános meghatalmazás: jogosultság bármely szerződés
tárgyalására és aláírására, KüM, KüM át., parlamenti kapcsolatokat
fenntartó helyettesek, ENSZ állandó képviselő, 2.különleges
meghatalmazás: egy adott személy kapja valamely konkrét szerződés
megtárgyalására és aláírására
Szerződésalkotásra vonatkozó bármely cselekmény, ha kellő
felhatalmazás nélkül végezték el, nincs joghatása, hacsak az állam
utólag meg nem erősíti
Szerződéskötés kötelező voltának elismerése

a felek tárgyalói által kialakított megállapodásszöveget el kell fogadni, hogy az érintett felekre
nézve kötelezővé váljon: Szokásjog: az államok csak akkor kötelezhetőek
valamire, ha abba beleegyeztek.
Bécsi egyezmény: 1.Nki konferencián az elfogadás a jelen lévő és szavazó
államok kétharmadának szavazatával történik, hacsak ugyanilyen
többséggel más szabály alkalmazásában nem állapodtak meg (~ENSZ
KGY). Újabban megindult a konszenzusos döntéshozatal felé mutató
tendencia, 2.ha nem Nki konferenciáról van szó, a szöveg elfogadása
valamennyi szövegező állam egyetértésével történik (klasszikus
szabály)
Kötelezőként elismerés aláírás útján: az állam aláírással elismerte a
szerződés szövegének kötelező hatályát, ha a szerződés maga így
rendelkezik/tárgyaló tagállamok bizonyítható módon megegyeztek
107
ebben/kitűnik meghatalmazásából/kifejezésre juttatta a tárgyalás alatt.

Kevésbé átpolitizált szerződések esetén jellemző.
Aláírás ünnepélyes aktus
Ha az egyezményt az aláírás nem érvényesíti, csak annak a jele, hogy
az államok képviselői megállapodtak a szövegben, amelyet
továbbítanak az elfogadásban illetéke szerv felé
kötelezőként elismerés okiratcsere útján: amennyiben az okiratok
rendelkeznek úgy, hogy kicserélésük ezt a hatást eredményezi/érintett
államok bizonyítható módon megegyeztek ebben
kötelezőként elismerés ratifikáció útján: Eredetileg azt biztosította, hogy a
képviselő ne lépje túl hatáskörét/utasításokat
külsődleges előny: az aláírás és a ratifikáció közötti idő további
mérlegelést tesz lehetővé
belső előny: tükrözik azt a változást, ahogy az állam lakosságának
szerepe a közügyekben növekedett (van lehetősége az elutasításra)
szabályai országonként változik, a BJ-ra tartoznak: 1.UK: korona előjoga
+ Ponsbony-szabály (brit alattvalók egyéni jogait, BJ változását,
pénzügyeket érintő szerződéseket 21 nappal a ratifikálás előtt a
parlament elé kell bocsátani, 2.USA: csak a végrehajtási
megállapodások esetén nem kell ratifikálni, 3.a megerősítés mindig
szükséges, hacsak a szerződésből nem tűnnek ki ezzel ellentétes
szándékok
bécsi egyezmény: ratifikáció ismeri el azt, hogy egy szerződés az
államra nézve kötelező hatállyal bír, ha a szerződés így
rendelkezik/bizonyítható, hogy a tárgyaló államok megállapodtak a
megerősítés szükségességében/az állam képviselője ezzel a
fenntartással írt alá/kifejezésre jutott a tárgyalás alatt
kétoldalú szerződések ratifikációjára okmánycserével kerül sor,
többoldalú szerződéseknél van egy letéteményes állam, amely gyűjti
a ratifikációkat
kötelezőként elismerés csatlakozás útján: szokásos módja annak, hogy az
állam részesévé váljon olyan szerződésnek, amelyet nem írt alá. Akkor
van erre lehetőség, ha a szerződés rendelkezik erről/tárgyaló államok
108
ebben megegyeztek/részes államok megegyeznek abban, hogy a

kérdéses állam csatlakozhat
Szerződésekhez fűzött fenntartások

fenntartás: egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés
aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz történő
csatlakozása során kifejezésre juttatta, hogy a szerződés bizonyos
rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban
kizárni/módosítani akarja, de a szerződés fennmaradó részét elfogadja
az állam szuverenitását tükrözi (állam elutasíthatja, hogy elfogadjon bizonyos
rendelkezéseket)
kétoldalú szerződésnél nem jöhet létre a megállapodás, ha egyikük
elutasítja a szerződés egyes részeinek elfogadását
fenntartást nem kell fenntartásnak nevezni ahhoz, hogy azzá váljon
csak a folyamatban részt vevő valamennyi állam egyetértésével lehetett
fenntartást tenni, hogy a szerződéstől való eltéréseket minimálisra
szorítsák.
NB ezt nem fogadta el a Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartások
ügyében: az az állam, amely az egyezményhez olyan fenntartást fűzött
és tartott fenn, amely ellen az egyezmény egy vagy több részese
kifogást emelt, se más részesei nem, az egyezményben részes félnek
tekinthető, ha a fenntartás összeegyeztethető az egyezmény tárgyával
és céljával Az összeegyeztethetőségről az államok egyenként
dönthetnek, ha elutasítja, a fenntartással élő államot nem tekinti részes
államnak. Mindez a többségi döntés elve felé mutat a szerződésekkel
kapcsolatban.
Ezt az elvet a bécsi egyezmény is elfogadta: a szerződéshez fenntartás
tehető, kivéve, ha 1.tiltha a szerződés, 2. Szerződés úgy rendelkezik,
hogy csak meghatározott pontokhoz fűzhető fenntartás, 3.fenntartás
összeegyeztethetetlen a szerződéssel.
Akkor lehet csak az összes fél által elfogadott fenntartást tenni, ha a
tárgyaló államok korlátozott számából és a szerződés tárgyából az
tűnik ki, hogy a szerződés valamennyi fél közötti, teljes körű
109
alkalmazásának feltétele, hogy minden fél azt rá nézve kötelező

hatályúnak ismerje el.
Fenntartás általános szabályai: 1.fenntartás elfogadása valamely állam
részéről a fenntartást tevő államot a másik állammal kapcsolatban
a szerződésben részes féllé teszi, 2. Fenntartással szemben
valamely szerződő állam által emelt kifogás nem akadályozza meg a
szerződés hatálybalépését a kifogást tevő és a fenntartás tevő állam
között, kivéve, ha a kifogást tevő állam ezt kifejezetten kifejezésre
juttatta, 3.az olyan aktus, amellyel valamely állam elismeri azt, hogy
a szerződés rá nézve kötelező hatállyal bír, és amely fenntartást
tartalmaz, akkor válik hatályossá, amikor a többi szerződő állam
közül legalább egy elfogadta a fenntartást.
Fenntartások joghatása: 1.másik részes féllel szemben a fenntartás a
fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a szerződést az
érintett pontokban, és ugyanebben a mértékben módosítja a másik
félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában, (Líbia-UK
dipl.csomagok az érintett államok engedélyével átkutathatók) 2.ha
egy állam kifogást emel egy fenntartás ellen, de az ellen nem , hogy
az ellen nem, hogy a fenntartást tevő állam és közte a szerződés
hatályba lépjen, a fenntartás által érintett részek a két állam között
a fenntartás mértékéig nem alkalmazhatók (Angol-fr.kont.talapzat ügyben a
Gbr.elutasítás nem jelenti az, hogy az érintett cikk nem alkalmazható)
meg nem engedett fenntartás hatása: 1. Fenntartás érvénytelen, 2. Fenntartás érvényessége
azon múlik, hogy elfogadja-e a többi állam, 3.problémás a fenntartást
megengedhetetlenné tevő feltételek teljesülése,
megengedhetetlen fenntartás kimutatásának hatása: 1. Fenntartást tevő
állammal szemben azt a szerződéses rendelkezést, amelyhez a
fenntartást fűzte, alkalmazzák, 2.érintett állam nem marad a szerződés
részese
Loizidou (pergátló kifogások) ügye. Az elfogadhatatlan fenntartás hatása
szokásosan az, hogy a fenntartást tevő féllel szemben az egész
rendelkezés érvényesül, nem pedig az, hogy az egyezmény nincs
hatályban az ilyen részes fél tekintetében. A fenntartást
110
általánosságban elfogadottnak tekintik azoknak az államoknak a

részéről, amelyek 12 hónappal azután, hogy a fenntartásról értesültek
vagy, ha a csatlakozásra később kerül sor, abban az időpontban,
amikor magukra nézve kötelezőnek ismerték el a szerződést, nem
emeltek fenntartást a fenntartás ellen. A fenntartásokat, azok
elfogadását az ellenük emelt kifogásokat írásban kell megtenni, és
közölni kell a szerződő államokkal és azokkal, akik jogosultak arra, hogy
a szerződésben részes felekké váljanak
Fenntartások jogi hatályát nem kiváltó kijelentések

egyetértések
politikai állásfoglalások
értelmező nyilatkozatok
“pusztán” értelmező nyilatkozat
“megszorító értelmező nyilatkozat: bizonyos feltételek mellett
fenntartásokat képezhetnek (Angol-francia kontinentális talapzat
ügyben Gbr.vitatta, hogy a genfi egyezményhez fűzött fr.nyilatkozat
pusztán vagy megszorító értelmező nyilatkozat, Belilos-ügy: Svájci
fenntartás túl általános volt, ezért az érvénytelen volt)
Szerződések hatálybalépése
általában akkor és úgy lépnem hatályba, ahogyan arról a tárgyaló államok
döntenek, ha erre nincs rendelkezés, a szerződés hatályba lép, ahogy
valamennyi tárgyaló állam elismerte, hogy a szerződés rá nézve
kötelező hatállyal bír
leggyakoribb megoldások:
szerződésben rögzített megadott napon/utolsó ratifikációt követő
meghatározott idő elteltével
többoldalú egyezmények: meghatározott számú állami ratifikáció elérésekor (csak a
ratifikált államokban érvényes)
meghatározott számú állami ratifikáció elérésekor + utolsó ratifikációt
követő meghatározott idő elteltével(csak a ratifikált államokban
érvényes)
111
nem ratifikált, de aláíró államokra csak akkor érvényes, ha az adott

körülmények között elegendő ehhez
Szerződések alkalmazása
amennyiben azzal ellentétes szándék nem merült fel, úgy a szerződés a
részes feleket teljes területükre kiterjedő hatállyal kötelezi
az állam rendelkezhet úgy, hogy egy Nki megállapodást csak területének egy részére
vonatkozóan alkalmazzanak (gyarmati klauzulák)
Azonos tárgyban kötött, egymást követő szerződések esetén
Ha egy szerződés előírja, hogy alá van rendelve korábbi/későbbi
szerződéseknek, vagy az nem tekinthető összeegyeztethetetlennek,
a másik szerződés az irányadó
Ha a korábbi szerződésben részes valamennyi fél a későbbi
szerződésnek is a részese (azt nem függesztették fel/szüntették
meg) a korábbi szerződés csak annyiban irányadó, amennyiben
rendelkezései összeegyeztethetők a későbbi szerződéssel
Ha a korábbi szerződésben részes felek közül nem mindenki részes az
új szerződésben, akkor 1.mindkét szerződésben érintett felek között
a fenti pont érvényesül, 2.mindkét szerződésben részes állam és
csak az egyik szerződésben részes állam között az a szerződés az
irányadó, amelynek mindkét állam a részese
Mindezek nem érintik a szerződés megszűnésével/végrehajtásának
felfüggesztésével/felelősséggel kapcsolatos kérdéseket
Harmadik államok
olyan állam, amely a kérdéses szerződésben nem részes
Nki megállapodások csak a részes feleket kötelezik, mert az állam
szuverenitása és függetlensége megkívánja, hogy az államoknak bele
kell egyezniük a szabályokba, mielőtt azok köteleznék őket
Szerződés harmadik állam számára annak beleegyezése nélkül sem
kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre. ÁNB: az államok által
112
kidolgozott okmányon alapuló szerzett jog kérdéséről minden egyes

ügyben külön kell dönteni. Meg kell állapítani, hogy a harmadik állam
javára rendelkező államok szándéka az volt-e, hogy tényleges jogot
keletkeztessenek, amelyeket az ilyenként elfogadott. Bécsi egyezmény:
a szerződés valamely rendelkezése harmadik állam számára akkor
teremt jogokat, ha a részes felek szándéka arra irányul, hogy e
rendelkezéssel a harmadik állam(ok)nak a jogokat megadják, és a harmadik
állam ebbe beleegyezik37. Harmadik állam beleegyezését mindaddig
védelmezni kell, amíg ennek ellenkezője nem tűnik ki, feltéve, hogy a
szerződés erről másképpen nem rendelkezik.
Ha az adott szerződés szabályai szokásjoggá váltak, akkor a harmadik államot is
kötelezik (hadi jog)
Köztes állapot: ENSZ AO: alapelvei a szokásjog részei + szankciókat csak részes államokra
lehet kiszabni. Bécsi egyezmény: az egyezmény rendelkezései nem érintik azokat a
kötelezettségeke, amelyek az agresszor állam tekintetében az ENSZ
AO-val összhangban, az ezen állam által elkövetett agresszióra
hivatkozással hozott intézkedések következményképpen
keletkezhetnek valamely szerződéssel kapcsolatban
Szerződések módosítása (amendment) vagy megváltoztatása (modification)

mindkettő a szerződés felülvizsgálatára irányul
módosítás: szerződéses rendelkezések formális átalakítása, amely
valamennyi részest érint
tiszteletben kell tartani a megkötésre és hatályba lépésre vonatkozó szabályokat
az átdolgozást ugyanolyan alaki követelmények teljesítése mellett kell
elvégezni, mint a szerződés eredeti kialakításakor
alapulhat szóbeli és hallgatólagos megállapodásakor
többoldalú szerződésekben megszabják a módosítás feltételeit (ENSZ AO:
tagság 2/3-a + BT 5 állandó tagja elfogadja és ratifikálja
Bécsi egyezmény: ha nincs külön eljárás a módosításra és néhány részes állam ellenzi azt,
a módosító javaslatokat közölni kel minden részes állammal, aki akar, a módosítás
részesévé válhat, de a módosítás nem köti azt a részes államot,
37 pl: kedvezmény-szerződések
113
amely az eredeti szerződésben részes fél, de nem veszt részt a

módosításban
Ha az állam a módosítás hatálybalépése után válik a szerződés
részesévé, az ilyen állam a módosított szerződésben lesz részes, kivéve
azokhoz az államokhoz való viszonyában, akik vettek részt a módosításban
megváltoztatás: szerződéses kikötések néhány fél közötti átalakítása
többoldalú szerződés két vagy több részese dönthet úgy, hogy csak az
egymás közti viszonyokban változtatják meg a szerződést, tekintet
nélkül az összes fél általi módosításra.
Csak akkor megengedett, ha a szerződés ezt nem tiltja meg és ez nem
érinti a többi részes fél jogait és kötelességeit
Nem lehetséges a változtatás, ha az olyan részeket érint, amelytől való eltérés
összeegyeztethetetlen a szerződés egészének tárgyával és céljaival.
Szerződést megváltoztathat egy későbbi megállapodás kikötései vagy a
jus cogens utóbb kialakuló szabályai
Szerződések értelmezése
megközelítések
- megállapodás tényleges szövegére összpontosít és a használt szavak elemzését
hangsúlyozza (objektív megközelítés)
kétértelmű rendelkezések értelmezésében az eredeti szándékot
igyekszik feltárni (szubjektív megközelítés)
szerződés tárgyát és céljait vizsgálja, amelyhez bármely konkrét
szerződéses rendelkezés értelmét viszonyítani kell (teológiai
irányzat), amely így kiemelve a szerepét bírói jogalkotásra ösztönöz
bécsi egyezmény: szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szerződéses
kontextusban szokásos értelme szerint, tárgya és célja figyelembe vételével kell
értelmezni
NB: bíróságnak értelmezéskor törekedni kell a szavak előfordulásuk
kontextusában adott természetes és szokásos értelmének érvényre
juttatására, EJEB: NJ általános feltételeinek megfelelően =
tulajdonviszonyokba való beavatkozásért járó kártérítés
összefüggésében nem értelmezhető a NJ vonatkozó általános elveinek
114
kiterjesztésével úgy az EJ Eui egyezményének jegyzőkönyve, hogy azok

követelményt szabjanak meg a saját áp-ok tulajdonának államosítására nézve
Szövegösszefüggés: preambulum + függelékek + kötés kapcsán a felek által létrehozott
megegyezések és mindenféle okmány
Vizsgálni kell a szerződésre vonatkozó későbbi megállapodásokat és
gyakorlatot, a NJ összes vonatkozó szabályát
Irán v. USA: (kettős állampolgár érvényesítheti-e igényét kettős
választottbíróság előtt, ha a választottbíróságot az USA tvek
megengedik: ha az illető az USA domináns és tényleges
állampolgára a vitatott ügy időpontjában, akkor igen. )
értelmezéshez homály esetén figyelembe lehet venni az előkészítő
munkálatok (travaux preparatoires) és a szerződés megkötésének
körülményeit, de az értelmezésnek mindenekelőtt a szerződés
szövegén kell alapulnia
hatékonyság
hatékonyság elvét a bíróság nem használhatja arra, hogy a békeszerződések
vitarendező rendelkezéseinek olyan jelentést tulajdonítson, amely
ellentétes a szerződés szellemével és betűjével (Békeszerződések
értelmezése ügy: vitás ügyekben hivatott bizottság harmadik tagját
az egyik fél kérésére nem lehet kinevezni, ha a másik fél
megtagadta saját képviselőjének kinevezését + a békeszerződésben
használt szavak szokásos értelmezése szerint a harmadik tag
kinevezése csak akkor lehetséges, ha az első kettőt már kinevezték)
Nki szervezetek alapító okmányaként funkcionáló szerződés esetében
szükséges a rugalmas értelmezés, mert az célokat akar
megvalósítani
Szerződéskötést követő gyakorlat fogalmának és természetének
vizsgálata, abból olyan hatáskörök meglétére lehet következtetni,
amelyekről a vonatkozó okmányok nem rendelkeznek, de a
megvalósításhoz szükség van rájuk
dinamikus megközelítés: EJ Eui egyezménye a szerződés végrehajtására
külön mechanizmust hozott létre, ezáltal egy spec.jogrend állt fel. Ez
alapján az EJ védelme objektív kötelezettség, nem kölcsönösségen
115
alapuló szubjektív jog, így az egyezmény egy eleven dokumentum,

amelyet az aktuális körülményeknek megfelelően kell értelmezni, hogy
a szerződésben leírt célok hatékonyan megvalósuljanak
bécsi egyezmény: különleges értelme van annak, ha kimutatható, hogy a
részes feleknek “ez volt a szándékuk”: a bizonyítási küszöb magas,
mert itt a kifejezés szokásos értlmétől való eltérésről van szó.
Szerződések érvénytelensége
az állam nem hivatkozhat a BJ szerződéskötésre vonatkozó részeinek
megsértésére, ha a szerződést érvénytelennek akarja nyilvánítani. BJ
korlátozás megsértése nem teszi érvénytelenné a szerződést, kivéve ha
a jogsértés szemmell látható volt és alapvető fontosságú BJ szabályt
érintett. Jogsértés akkor szemmel látható, ha az objektíve nyilvánvaló
lenne minden, normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró
állam számára. (pl.: felhatalmazásban leírt megszorításokat figyelmen
kívül hagyták, az államot kötelezi a beleegyezés, kivéve, ha a többi
állam a kötelezettségvállalás előtt tisztában volt a felhatalmazás
korlátaival). Az állam nem hivatkozhat BJ rendelkezéseire, ha nem
teljesítette NJ kötelezettségeit
tévedés: akkor, ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott
állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, és amely
lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve
kötelező hatályúnak ismerje el (pl: Templom ügy: Thaiföld nem
hivatkozhat arra a tévedésre, hogy egy térkép tévedést tartalmazott, a
Thaiföld részéről a térképet vizsgáló személy nem volt felkészült, mivel
nem megengedhető a tévedésre hivatkozás, ha ahhoz a fél mgtrtsával
hozzájárult, vagy elkerülhette volna azt, ha a körülményeket olyanok
voltak, hogy észlelhette volna a tévedést)
megtévesztés, vesztegetés: ha egy állam a másik tárgyaló állam
megtévesztő mgtrtsának következtében ismer el magára nézve
kötelezőnek egy szerződést, akkor az érvénytelenítő okot jelent. Ha
valamelyik tárgyaló állam a másik állam képviselőjét
közvetlenül/közvetve megvesztegeti azért, hogy beleegyezését
116
megszerezze a szerződéskötéshez, akkor az szintén érvénytelenítő okot

jelent
kényszer: Ha a beleegyezést az állam képviselője ellen irányuló
kényszerítő cselekményekkel vagy fenyegetésekkel érik el, akkor annak az
egyezménynek nincs jogi hatása.
ENSZ AO: más állam területi területi épsége, pol.függetlensége ellen
irányuló/ENSZ céljaival össze nem férő /bármely más módon
megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől/alkalmazástól tartózkodni
kell. Ezért a kikényszerítésen alapuló szerződések érvénytelenek.
Bécsi egyezmény: semmis az a szerződés, amelyet az ENSZ AO-ban
foglalt NJ alapelvek megsértésével, fenyegetés vagy erőszak hatására
kötöttek. Kényszer-e a pol., gazd., kat.nyomás is, de ezt nem építették bele
az egyezménybe, csak nyilatkozatot bocsátottak ki róla, mert sok múlik a körülményeken
is.
NB (Halászati JH ügy): van erkölcsi és politikai nyomás, amit nem lehet okmányokkal
bizonyítani, de a mi vitathatatlanul létezik. Ennek hatására kötött olyan szerződések
és egyezmények születtek, amelyekről azt állítják, hogy szabadon
kötötték őket, és a pacta sunt servanda elve vonatkozik rájuk
jus cogens: Bécsi egyezmény: szerződés semmis, ha megkötésének
időpontjában az általános NJ valamely feltétlen alkalmazását igénylő
szabályába ütközik (olyan norma, amelyet az államok Nki közössége
mint egész olyanként fogadott és ismert el, hogy attól eltérni nem
lehet, és csak a NJ ugyanolyan jellegű későbbi szabályával lehet
megváltoztatni, ha ez a szabály kialakul, akkor az ezzel ellentétben álló
szerződés semmissé válik)
érvénytelenség következményei: 1.Ha ez alapján mégis cselekményt hajtottak végre, akkor
bármelyik részes fél követelheti, hogy kölcsönös viszonyukban teremtse meg azt a
helyzetet, amely akkor állna fenn, ha a cselekményt nem hajtották volna
végre. 2. Ha a szerződés semmis, a feleknek minden , a jus cogensszel
ellentétes rendelkezés alapján teljesített cselekmény következményeit,
és kölcsönös viszonyukat összhangba kell hozniuk a feltétlen
alkalmazást igénylő szabállyal, 3. Ha a szerződés semmis, az feloldja,
továbbra a kötelezettségeket nem kell teljesíteni, de ez nem érinti
117
azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a szerződés

érvényessége idején keletkeztek
Szerződések megszűnése
szerződési rendelkezés vagy egyetértés folytán: 1. Szerződésben leírt
speciális rendelkezéseknek megfelelően, 2.többi féllel való tanácskozás
útján bármikor, ha ebben valamennyi részes fél egyetért, 3. Ha a
szerződés erre vonatkozóan nem állapít meg semmit, akkor csak akkor
léphet ki az állam, ha megállapítható, hogy a részes felek ezt meg
kívánták engedni/a szerződés természetéből következik, 4.szerződést
teljesítették, 5.szerződést korlátozott időre kötötték, és az lejárt
(Rainbow Warrior: fr.ügynököket a megállapodás szerint csak 3 évig
lehetett folyamatosan fogva tartani, ezért el kellett őket engedni) , de a
szerződés megszűnése nem érinti a részes feleknek azon jogait,
kötelezettségeit, jogi helyzetét, amelyek a szerződés végrehajtása
során, annak megszűnése előtt keletkeztek, 6.többoldalú szerződésben
részes két/több fél dönthetnek úgy, hogy a szerződést egymás között
ideiglenesen felfüggesztik, ha ezt a szerződés megengedi, 7.ha egy
szerződés összes részese ugyanabban a tárgyban új szerződést köt új
szabályozás céljából/ korábbi szerződéssel összeegyeztethetetlen, a
kettőt egy időben nem lehet alkalmazni
lényeges szerződésszegés:
represszália (ellenintézkedés): egyik állam befejezettnek tekint egy
szerződést, ha a másik annak fontos rendelkezését megsérti. Az,
hogy egy szerződést meg lehet szüntetni, visszariaszthatja az
államokat a szerződésszegéstől, ha nem akarnak lemondani a többi
rendelkezésben biztosított előnyökről
szokásjog: egy rendelkezés puszta megsértésénél többre van szükség ahhoz, hogy a
részesek jogot nyerjenek a hatályon kívül helyezésre, bizonyítani
kell, hogy a megszegett rendelkezés megsértése lehetetlenné tette
a szerződés tárgyának és céljainak megvalósítását
kétoldalú szerződésnél a vétlen fél hivatkozhat a szerződésszegésre,
mint a szerződés teljes vagy részbeni megszűnésének/alkalmazása
118
teljes vagy részbeni felfüggesztésének okára

többoldalú szerződés egyik fél általi lényeges szerződésszegése
feljogosítja 1.a többi felet arra, hogy egyhangúlag teljesen vagy
részben a szerződést vagy annak alkalmazását
megszüntesse/felfüggessze a többi fél-részes állam / valamennyi
részes fél között, 2.azt a részes felet, amelyet a szerződésszegés
súlyosan érintett, arra, hogy a saját és a vétkes állam közötti
viszonylatban a szerződésszegésre, mint a szerződés
teljes/részleges felfüggesztésének okára hivatkozzon, 3.bármely
részes felet arra, hogy saját vonatkozásában a szerződésszegésre,
mint a szerződés alkalmazásának teljes/részlege felfüggesztésének
okára hivatkozzon, ha a szerződés olyan jellegű, hogy a
szerződésszegés megváltoztatja az összes részes fél helyzetét a
kötelezettségek terén.
teljesítés utólagos lehetetlenülése: az események következményei a
szerződés teljesítését lehetetlenné teszik (tárgy tartós eltűnése,
megsemmisülése) Ha a lehetetlenülés időleges, erre csak mint az
alkalmazás felfüggesztését megalapozó okra lehet hivatkozni. Ha a
lehetetlenülés a megállapodás megszüntetésére/felfüggesztésére
törekvő fél szerződésszegéséből/ szerződésben részes bármelyik másik
féllel szemben fennálló bármilyen Nki kötelezettség megszegéséből
adódik, akkor nem lehet rá hivatkozni
körülmények tartós megváltozása (clausula rebus sic stantibus): azért van
rá szükség, mert néhány szerződés nagyon hosszú ideig hatályban
marad a változások ellenére. Csak akkor lehet használni, ha a változás
a szerződésből származó kötelezettség terjedelmének radikális
átalakulásához vezet.
Bécsi egyezmény: körülmények alapvető megváltozására akkor lehet
hivatkozni, ha 1.a körülmények fennállása lényeges alapul szolgált
ahhoz, hogy a részes felek a szerződést magukra nézve kötelezőnek
ismerjék el, 2.ha a változás miatt gyökeresen átalakul a szerződés
alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke, 3.szerződés határt
állapít meg, 4.a változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó
119
részes fél szerződésből eredő kötelezettségét, akár a részes felek

bármelyikével szemben fennálló más Nki kötelezettségét megszegőre
szerződés megszűnésének vagy felfüggesztésének következményei:
Amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik, felek másképpen
nem állapodnak meg, és a szerződés rendelkezéseivel összhangban lett
megszüntetve/felfüggeszteve. 1.feloldja/felfüggszti a részes feleket a
további teljesítések alól, 2.nem érinti a részes feleknek az adott
szerződésen kívül keletkezett jogait és kötelezettségeit, 3.felfüggesztés
alatt tartózkodni kell az olyan cselekményektől, ami a szerződés
felújítására irányul, 4.többoldalú szerződés felmondásakor a
felmondás/visszalépés hatályosulásának keltétől alkalmazandó
120

Nemzetkozi Jog - Roviditett Malcolm N. Shaw Konyv

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nemzetkozi Jog - Roviditett Malcolm N. Shaw Konyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

M.N.

SHAW:NEMZETKÖZI JOG (jegyzet)

Nemzetközi jog forrásai

Eltérés a belső jogtól

NJ1 gyakorlati megjelenése

1 NJ = nemzetközi jog, nemzetközi jogi

szabályok érvényességét állapítja meg. 2.szerződéses jog és

Francia nukleáris kísérletek ügye: jogi kötelezettség alapja a

bizonytalansági (kiszámíthatatlansági) tényezők ebben: 1. Milyen módon kell

NJ egyéb lehetséges forrásai

ENSZ KGY határozatai és nyilatkozatai

kötelező határozatokat a BT hozza

Nki szervezetek gyakorlata

Nki Jogi bizottság (NJB)8

Jogforrási hierarchia és jus cogens

jogszabályba ütközik Mindez szokásjogi szabályokra is érvényes

szerepének csökkenésének oka: egyre több az állami tevékenység +

szokás = materiális tényező + pszichológiai meggyőződés, amely ezt a

gyakorolható szuverenitás). Dinamikusan fejlődő környezetben a

fogva ellenző államot a szokás nem kötelezi.

legfontosabb szerződések: ENSZ AO, genfi egyezmények (hadifoglyokról,

szerződéses megállapodások önmagukban nem jogalkotó

alapvetőbb, mint a BJ. Egy szabály érvényessége attól függ, hogy

NJ a belső bíróságok eljárásában (Gbr.)

jogot, a Nki szerződések nem önvégrehajtók (Watson v. Dep.of

fogalmával. Az immunitás azt írja elő, hogy a bíróságoknak nincs

szervezett pol.hatalomnak alávetett lakossága van. Az ilyen államot a szuverenitás

Önrendelkezés és az államiság feltételei

állam megszűnése ténybeli kérdés, melynek vannak jogi feltételei

Államok alapvető jogai

Protektorátusok és védnökség alatt álló államok

Szövetséges (föderális) államok

Sui Generis területi egységek

Konszenzussal döntenek. Állandó végrehajtó/koordinatív testület a

elismerés biztosítja, hogy a mozgalom hatékony és nem szeparatista.

Népek önrendelkezési joga

13 ÖRJ = önrendelkezési jog

rendezésében, természeti erőforrások feletti uralom kérdésében.

Egyén az emberi jogokkal összefüggésben jelent meg a NJ-ban

EJ NJ védelmének ideologikus megközelítései

harmadik világ “vegyes” koncepciója: az államok egyenlőségének és

EJ Nki védelmének fejlődése

EJ-kal kapcsolatos alapelvek

8.gyerek jogai, 9.állampolgársághoz való jog, 10.jog a kormányzáshoz

ENSZ EJ rendszere általában

kölcsönösen függ egymástól. EJ védelmét az ENSZ elsődleges

megválasztásához), EJ és a népek jogai afrikai chartája (minden népnek

15 KKEu = Közép-Kelet Európa

egy területhez és annak erőforrásainak használatához A

arra, hogy a benyújtott panaszokat vizsgálja és annak alapján

bizottság megvizsgál és kommentárt fűz hozzá + egyéb info.forrásokat

szembeni erőszak megakadályozása, házasságon és családi

migráns munkavállalók védelmével foglalkozó bizottság (1990-es

szabad megválasztásához, saját állam területére való belépés joga.

18 EJEB = Emberi Jogok Eui Bírósága

adhat tanácsot/kártérítést ítélhet meg. Igyekeznek az ügyeket peren kívüli

Ellenőrzi az EJEB ítéletek végrehajtását

Eui Szociális Charta

Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy

állam alapos okokra hivatkozva – zavargások, nemzetvédelmi okok stb.:-

ET nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye

nem szűnik meg attól, hogy kormányát megdöntötték. Új kormány

De facto és de jure elismerés