túlélő

Fotó: Majsai Rita

hitted hogy szárnyas szám röptet kék álmokat

lehelet szemöldök örömtől boltíves
élet homlokzatát vélted hogy fehérlik

te rám se néztél

közönyös téglákba maródott mosolyom

fájdalmat függönyöz napocska-pillasor
fények szikkasztottak pergették bőrömet

te meg se láttál

rozsda horzsolta meg időnek hűs vasát

holnap áthanyatlok halálnak ölébe
emlékem leomlik pora hull folyóba

és te most könyörülsz

Baráth Katalin