Sorozatszerkeszt6 Selendy Szabolcs

dr. Szalay Laszlo

Biogazda kiskiinyvtar

Biomeheszet

::!~'-l :TH Y /-116

<;) Ul

C) ;:_

):> Lu

~ ~

:7. 0

PZo tG

Kiegeszito tankonyvkent ajanljuk a gazdakepzes szamara

A rnii a Biokultura Egyesulet kozrermikodesevel keszult.

Ajanlas sorozatunkhoz

MGK 716-024/99

A tiszta kornyezet, a vegyszermentes elelem hianycikk. Van-e ebb61 az elszennyezodott vilagbol kiut? Mit tehetiink, hogy legalabb kertunk, gazdasagunk es a magunk termelte taplalekunk egeszseges legyen? A biokerteszkedes, a biogazdalkodas segit ennek eleresehez. Szerencsere mind tobben gyakoroljak szerte a vilagban, igy hazankban is.

1984-ben a Planetas Kiado Biofiizetek cimrnel sorozatot inditott, melynek kiadasa meg sem allt a Klfiizetecskeig. Ezek a mas szemIeletii, az akkor elfogadott termesztesi iranyzatok kepviseloit gyakorta pukkaszt6, am sok gyakorlati fogast tartalmaz6 kiadvanyok kiilfoldi tapasztalatok es hazai kezdernenyezesek alapjan irodtak.

A nyolcvanas evek elejen alakult Biokultura Egyesiilet (a magyar biogazdalkodok, kornyezetkimekik es egeszsegvedok szervezete) ezidotajt itthon es kulfoldon is elismert mozgalomma, szakmal szervezette izmosodott. 1993-t61 az arutermelo biogazdak szamara 3 vaskos kotetet adott ki Biogazda cimen. 1997 -ben latott napvilagot a Biogazdalkodas cirmi kezkonyv. Ezekben mar a cseperedo hazai biogazdalkodasi gyakorlat tapasztalatai is erzekelhetok voltak.

Kiad6nk ugy veli, elerkezett az id6 arra, hogy ujabb konyvsorozatot inditson, amely osszegezheti a magyar biogazdalkodas majd huszeves ismeretanyagat, Most mar az egyes resztemak kulon is feldolgozhatok (zoldsegfelek, gyumolcs, sz616, bor, szantofoldi novenyek, gy6gy- es fiiszemovenyek, termenyek kimelo tarolasa,

© dr. Szalay Laszlo, 1999

A fenykepeket a szerz6 keszitette

ISBN 963 9121 96 7

Mezogazda Kiad6

1 J 65 Budapest, Koronafurt u. 44.

Felelos kiado dr. Lelkes Lajos Felelos szerkesztc Wenszky Agnes Szerkesztette Selendy Szabolcs Miiszaki vezeto Gerl6ci Judit Muszaki szerkeszto Berkes Tamas Megjelent 7,1 A/5 iv terjedelernben, 46 fekete-feher fotoval, 4 abraval

Nyomta es kototte: Szegedi Kossuth Nyomda Kft., Szeged Felelos vezeto: Gera Imre ugyvezeto igazgat6

5

szclld novcnyvedelern stb.). A bioallattartasrol peldaul eddig aligalig jclcnt meg informacio magyar nyelven.

I\/. clrnult ket evtized alatt megnott az erdeklodo kerteszek, gazdak szama, a biotermek pedig megbecsult es keresett exportaru lett. ;\ hazai piac is erosodik, Erdemes tehat ilyen modon gazdalkodni.

Tervezett sorozatunk alapelve a tudomanyosan is megalapozott gyakorlat. Nem csak a gazdak, a kerttulajdonosok erdeklodesere szamitunk, hanem a fogyasztokera, a haziasszonyokera, a vasarlokera is, hiszen a kornyezet megovasa, gyogyitasa mellett "oertUk is sz61 a harang".

A sorozat stilusaban, temavalasztasaban sokszinu lesz.

Dgy tervezzuk, evente 5 kis konyv jelenik meg, s remeljuk, hogy olvasoink hosszu ideig gyujthetik a sorozat koteteit.

Ebben bizva inditja utjara a biogazda kiskonyvtarat a

A szo elszall. ...

Mezogazda Kiad6

Nagy orommel fogtam hozza emil megirasahoz, mert vegre lehetosegem nyilt, hogy alaposabban kifejtsem velemenyemet es tapasztalataimat a biomeheszet egeszet illetoen.

Sokat beszelgettiink a biomeheszet Ienyegerol meheszekkel, kerteszekkel, de a szavak elszallnak. Cikkeket irtam a Biokultura los a Meheszet ujsagokba, de a reszletek maguktol nem allnak ossze egyseges egessze. A Biogazda konyvsorozat 3. kotete 1995-ben a meheszetnek csak keves helyet tudott adni. Olyannyira, hogy meg az evben elkeszitettem a .Kiegeszito a Biogazda 3. kotetehez " cimii munkamat, majd 1997 majusaban megjelent A Biomeheszet igenyrendszere (Roviditett valtozat) cimu szorolap jellegii tajekoztato. Konyvunk ezt a szabalyzatot reszletezi, magyarazza.

Ugy ereztem, a kortibban megjelentek nem elegsegesek ahhoz, hogy a [elreerteseket megszuntessek. A celom az, hogy a lenyeget megertsek mindazok, akiket illet: a meheszek es a meheszeti termekek fogyaszt6i.

Nagy remenyt fuzak ehhez a kis munkahoz, mert itt csak bio-

meheszetrol lehet szo, de nem csak meheszeknek.

Dr. Szalay Laszlo

Nem minden mez biornindsegti

dasag egy evszazaddal ezelott meg nem volt kemizalt, az utakon a fold pora szallt es nem a kipufogogazok bfizlottek, az ipari termeles sem rontotta veszelyes mertekben a levegot.

Mindezen feliil a gyarapod6 szamumehellenseg ellen, a gyengultellenallokepessegu rnehcsaladok vedelmeben maga a mehesz alkalmaz rnergeket a kaptaron belul, (Ezert a legtisztabb akacerdoben termelt mez is tartalmazhat szermaradekot.)

Vegul az sem igaz, hogy a permetezes miatt a kij aro mehek mindig elpusztulnak. Letezik szubletalis mergezes is, amikor a mehek visszaternek a kaptarba, akarva-akaratlanul magukkal hurcolva a veszedelmes vegyszereket.

Az az elkepzeles sem realis, ami szerint a nagyobb hordas utan hasznalatos kezelesek mar nem hatnak a meztermesre. Aki a kaptaron belul bannikor hasznal szintetikus zsiroldekony vegyszert, annak a viaszabol minden pergeteskor mereg kenil a mezebe. Minel idosebb a lep, annal tobb lipofil vegyulet halmoz6dik fel berme.

Mi akkor a rnegoldas? Egyertelmicen a biomeheszet. Ez a modszer hala Istennek a vilagon mar sok fele terjed, igy hazankban is. A biorneheszet lehetove teszi az eredrnenyes meheszkedest ugy, hogy karos maradekok sem fordulnak elo a mezben.

Biomeheszet Magyarorszagon

A biomeheszet celia az, hogy a meheket tisztessegesen ellassuk es a kiiIon leges tartas reven egeszseget tamogato termekekhez juthassunk.

Ket, egymassal szorosan osszefiiggo kerdeskorrol van szo. Ezek:

• a mehek szamara kedvez6 letfelteteleket biztosit6 techno16gia,

• olyan termekek eloallitasa, amelyek teljes mertekben termeszetesek es tisztak.

Nezziik az elsa szempontot! A mehek az ember nelkiil is megeltek tobb milli6 even at. Az embemek volt sziiksege a mehekre es nem forditva. Most mar mas a helyzet. Jelenleg meheink nem rnaradnanak eletben emberi vedelem nelkiil. A veszelyt, a nagy azsiai mehatkat az ember terjesztette el, ezert allando feladata, s6t kotelessege folyamatos vedelmet biztositani fenyegetett letti szovetsegesenek, Az egymasrautaltsag kolcsonos, es ezt szem elott tartva a sikeres egyiittrnukodes erdekeben a legmesszemenokig figyelembe ken venniink a hazi mehek igenyeit, etologiajat.

A termeszetes es tiszta termekfogalmaval kapcsolatosan nehany megjegyzes. Sok mehesz a vasarlok megnyugtatasara fennen hangoztatja, hogy minden mez bio minosegu, mert a novenyi alapanyag, a nektar, vegyszerrnentes, es ha esetleg viragzas a1att is permeteznenek, akkor a mehek a peszricidektol elpusztulnak es nem visznek a kaptarba mergczo nektart,

A valosag egeszen mas. A kasos rneheszkedes idejeben nem lett volna ertelme bio- es nem biomezrol beszelni, hiszen a rnezogaz-

A krajnai meh es a nagyazsiai mehatka

A Karpat-medence az utols6 jegkorszak utan kivalo mehlegelct biztositott. Nagy teniletet boritottak ligetes tolgyerdok, sok volt a nedves ret. A rnehek lakast talaltak az odvas fakban es taplalekot a mezok viragaiban.

Az ember eloszor mehvadaszkent lepett fel a rnehekkel szemben, azutan hosszu id6n at tartott a kasos meheszkedes. Valoszinuleg ekkor hoditotta meg hazank: teruletet a krajnai rassz (Apis mellifera carnica), amit ma mar sajat mehiinknek tartunk. A csaladok

8

9

nepessegszabalyozo kepessege lehetove tette az egyre szarazabba valo eghajlaton az evkozben szelsosegesen ingadoz6 idojarashoz valo alkalmazkodast. Eros rajzo hajlarnmal alkalmazkodott a kasok korlatolt terfogatahoz, es ez a kepesseg biztositotta fennmaradasat a kas lakoinak rendszeres lefojtasaval szemben.

Auo meheszetben meg rnindig elonyos tulajdonsag a mehlegclo adottsagaihoz vale alkalmazkodas, sot az cgy- es kethordasu videkeken is, viszont a tobb hordasu teri.ileteken es a vandorlo meheszetek szamara csokkent a jelentosege.

A rajzohajlam csak a csaladszaporitasra szakosodott meheszek szamara lehet elonyos, mig a meztermelest ez a tulajdonsag hatranyosan erinti. Igaz viszont, hogy a rajok kialakulasat ma mar kiilon{eLe klmeletes eljarassal meg lehet gatolni.

"A meheszeti technologia evek alatt modosulhat, mig a mehfajtak atalakulasa hosszabb idot vesz igenybe, A mehek alkalrnazkodo kepessege es a meheszek talalekonysaga egyiittesen teszi lehetove, hogy mindig azonos szinten rnaradjunk a valtozo gazdasagi koriilrnenyekkel.

Hazankban adott volt egy mehfajta es egy bevalt technologia. A

termeles folyamatosan es zavartalanul zajlott, amig nalunk is megJelent a nagy azsiai mehatka (Varroa jacobsoni). Ez a kulso eloskod6 egycsapasra felboritotta a szokvanyos meheszkedest. A tobb evtizedes gyakorlat ertektelenne valt. Aki tovabbra is ugy rneheszkedett, mint addig: egy-ket ev alatt elvesztette teljes allomanyat. Azokat is sulyos veszteseg erte, akik aktivan felvettek a harcot az 1.1j ellenseggel szemben. Igaz, hogy meglehet6sen hamar sikerult megtalalni a hatasos vedelmet nyujto vegyszert, az amitrazt (triazid). Ezt az atkaolo (akaricid) hatoanyagot Varrescens fiistolocsik formajaban hoztak forgalomba. A meheszek megtanultak vele banni. Hasznalata nem volt kockazatrnentes, hiszen az amitraz a mehekre is mergezo, a mehesznek pedig fejfajast okoz, de ennel nagyobb

10

bajt bozott a fustoldcsikok gyartasanal bekovetkezett komoly hiba. Ismet jelentos veszteseg erte az orszag mehallomanyat. Ezutan megindult az uj vedekezoszerek, 1.1j megoldasok keresese, Kulfoldi vegyi cegek tobbfele szert ajanlottak, alapanyagokbol hazilagosan hazai vallalkozok is allitottak e16 kiilonbozo ertekii lapkakat, mig egyesek novenyi hatoanyagokkal kiserleteztek, Kesobbiek sikerei csak atmenetiek lehettek, megis a biomeheszet szernlelete alapjan 6k voltak a legszimpatikusabbak. Az 6 tisztesseges felfogasukat illett erositenimk, kotelessegunk volt becsiiletes torekveseiket tamogatnunk. Ezzel kezdodott a biomeheszet Magyarorszagon.

A biorneheszet kezdete

Magyarorszagon 1983 ora szervezi a biogazdalkodast a Biokultura Egyesiilet (a magyar biogazdalkodok, kornyezetkimelok es egeszsegvedok szervezete). Nehany kulfoldi szervezet is termeltet bioarut, de a biomeheszet teren szinte kizarolagos az egyesulet szerepe.

A Biokultura Egyesi.ilet kijelolte a rneheszetert felelos szemelyt, orszagos szinten segitette a szaktanacsadast, konyvben (Biogazda

3. 1995.) megjelentette a biomeheszet igenyrendszeret,

Eleinte elszortan egy-egy maganyos mehesz vallalta a szintetikus vegyszerek nelkiili gazdalkodast, kesobb nehany helyen tarsultak egyrnassal, utana biomehesz szakcsoportok alakultak.

Foldrajzi elhelyezkedesiik egyenetlen. Tobbseguk az orszag kevesbe iparosodott keleti feleben talalhato, Szakcsoport eddig 4 helyen alakult. Ezeknek azonos maradt, vagy nott a tagletszarna, rnaradt vagy athelyezodott az igenybe vett teriiletek helye. Jellemzo az altalanos novekedesi tendencia.

A biorneheszet helyzete folyamatosan valtozik. A meheszek szama, a kaptarak es a meheszeti termekek mennyisege evek otafolyamatosan emelkedik. Ez a tendencia varhatoan fennmarad mert e16-

,

11

segiti a gazdasagi elet fejlodese: fokoz6dik a hazai piacon is a valoban teljes ertekfi es egeszseges elelmiszerek iranti igeny, masreszt, hagyornanyos nyugati piacainkon elesedo versenyhelyzetben, csak a nernzetkozileg elismert szervezetek altal ellen6rz6tt termekek jelenhetnek meg az EU kereskedelmenek szinteren. (A Biokultura Egyesulet az Eur6pai Uni6ban a vilagban sok fele elismert szervczct, ezert minositeseit vilagszerte elfogadjak.)

Sajnos mar 1998-ban feszultseg keletkezett bio- es nem biomeheszek kozott. A kivulallok csak a kedvezobb ertekesitesi lehetosegbol kivantak reszesulni az elozetes kotelessegek teljesitese nelkiil,

Mikozben kivanatosnak tartjuk, hogy minel tobb mehesz alkalmazkodjek a biorneheszeti igenyrendszerhez, azonkozben nyilvanvalova tessziik, hogy mindenki nemfelelhet meg teljesen a kivanalmaknak. Hazankban a szigoru feltetelek miatt a meheszeknek csak bizonyos szazaleka valhat biomehessze.

Tapasztalataink szerint a meheszek tobbsege becsiili es lehetoseg szerint kimeli a meheit, viszont a nagy, gyakran bermunkasokat alkalmazo meheszetekben kevesbe hajlandok megtartani az eloirasokat. A biomeheszet a hason16 tiPLLSU. novenytermeszteshez igazodik. A gyakran eros kemikaliakkal kezelt teriiletek nem felelnek meg szamunkra. Az elsa biomeheszetek termeszetvedelmi teriileteken alakultak meg. Idokozben egyre nagyobb feliileten indult meg a biologiai novenytermesztes, ujabb lehetoseget nyujtva a sikeres biomeheszkedeshez. A gyms szambeli novekedest e16segitette a vegyszerezes mertekenek csokkenese, a parlagteruletek meretenek novekedese. Ezt a helyzetet atmenetinek tartjuk. Az Europai Uniohoz valo csatlakozas utan viszont a parlagok helyet remelhetdleg olyan ugar valtja fel, amelyen a pazsitfuvek mellett mezelo novenyek is diszlenek, es a vad kemizalas egy id6 mulvaesszenive es kimeletesse valik nem az erdekcsoportok, hanem az emberiseg erdekeben.

12

0
<1.l
.D ----
I
r-- ~
0\ <1.l
~
0\ <1.l
....-< :3
~ [/)
~ <1.l
:~
::s >-.
01)
'<1.l <1.l
C ~
(fJ
'ro <1.l
-;:::: 0)
0 N
"d <1.l
C >
;...,
'ro rt)
2:- N
[/)
...:.::
rt) (I).
~
<1.l ~
3 8
;...,
rt) ;...,
...., 0
...., 0..
...., 0
rt)
> [/)
u
rt) ro
.D N
>-. ro
c -
,rt)
b1l rn
. ..., U
c::3 ~
.::: rt)
'ro N
...:.:: [/)
,rt)
rt) ~
N ,rt)
[/) S
,rt)
..c ~
'0
S 'ro
0 0
j:Q ;S
:::3
ti ...:.::
l; ..::c:
'\;3 <:»
-.., 13

14

.:
C':l
.D
I ~
OC! ~
0\ ~
.....
0\ ~
c:
::::l ~
»-r-; if] .D
:=; ~ I
>. r--
~ bl) 0\
~ ~ 0\
c: ..::J _,
if] ~ o:!
,oj ..., if]
__, 0) ,oj
'-' N N
0 ~
"0 c- if]
.: H 0
,oj Q,) ~
> N
'---" if] ~
~ 0
Q,) (!) U
+-' 'C':l
!2 ~ .-
oj
:::l 0 if]
...,
'-' '- u
E 0 C
+-' 0..
a:J 0 0
if] >
> u
<1)
Q,) oj .D
.D N if]
>. ..:s '<1)
c U
'0) Q,)
rI1 ~
bl) U fI)
U N
ca ..::J \ if]
0 ,~
..., ~ ..c
~ N 0 ,~
if] ,....; E
~ ,~
~ ..c II 0
N 'Q,)
if] E D f=Q
'Q,)
..c ~ t;j
,~
a ~ "-
..co
.S c 'Ij
:0
f:Q ';3 <'<")
t;j ~
"- ..::t:
..!::)
'.~ '-'
N 15

~
ro
.D
I
00
0\
0\
.......
ro
[/]
.... ~
N
[f'J
..Q
(1.)
~
0
"0
'ro
c;:;
D [/]
o
C
0
>
Q)
.D
[/]
'(1.)
"0
(1.)
r;I} ...::<:
~ N
[/]
0 'I))
0 ..c
'(1.)
...-! 8
II .8
D ~
2
-Cl
'<:l
~ 16

Ha az ernberisegben felebred es polgarjogot kap az onvedelmi reflex, a terrneles minden szintjen eloterbe keriilnek az egeszsegi szempontok, akkor meg sok mehesz terhet at a biomeheszkedesre, Ezt kivanja elosegiteni ez az iras.

Figyelmes banasmod, vegyszermentes termek

A kovetkezokben bemutatjuk az ] 997 -ben kozze tett roviditett biorneheszeti igenyrendszert, melyet a Biokultura Egyesiiletben a szerz6 dolgozott ki. Ezutan reszletesen elemezzuk, magyarazzuk az egyes felteteleket, eloirasokat (t6nussal kiemelve).

A biomeheszet igenyrendszere (Roviditett valtozat)

A biomeheszeti igenyrendszer ker/a alapelve (1) a mehekkel szembeni figyelmes banasmod es (2) a vegyszer-maradekoktol mentes termekek biztositasa .

1. Az (1) lgeny teljesltesenek feltetelei:

1.1. a biomezet eloallito csaladok elhelyezese; 1.2. a csaladok gondozasa;

1.3. a csaladok egeszsegenek vedelme; 1.3.1. altalanos tennivalok;

1.3.2. Varroa elleni vedekezes;

1.3.3. koltesmeszesedesi elleni vedekezes., 1.3.4. gyomorvesz es egyeb karositok.

2. A vegyszermentesseg (2) biztositeka:

2.1. a biomez termelesere alkalmas mehlegelo; 2.2. a pergetes es mezkezeles megfelelo modja; 2.3. a biomez tarolasa.

17

1. Az iginy teljesitesenek feltetelei

1.1.1. A biomeheszet barmilyen kaptartlpussal termelhet.

1.1.2. A telephelyen ajanlatos, a fo hordas szinhelyen megkivant a kaptarak csaladcsoportokban valo elhelyezese.

1.1.3. Az egyes kaptarak egymastol 1 m tavolsagban legyenek. A raklapos meheszetben a 4~ 5 csalados egysegeket mint csaladcsoportokat az egyenes vonalon elobbre-hatrabb kell elosetani.

A meheskocsik kozott ~ a csaladszam szerinti aranyban ~ ugyancsak kello izolacios tavolsagot kell tartani.

Az eljaras a mehbetegsegekkel szemben agressziv kemikaliakkal nem vedheto biomeheszetben az eltajolas es ennek kovetkezmenyekent jelentkezo fertozesek csokkentese erdekeben szukseges. 1.1.4. Az allando telephelyen ajanlatos teto alatt tartani a kaptarakat; vandortanyan felarnyekban ugy helyezziik el a csaladokat, hogy a/a gyiijtesi teriiletrol teherrel lefele kelljen repiilniiik. 1.1.5. Ajanlott a szellos, de nem huzatos hely kivalasztasa, a kap-

tdraknak szilard labakra valo helyezese.

1.1.6. Itatasrol feltetlenul gondoskodni kell. Tavasszal elonyos a temperalt vizu itato. Az itatovizben ajanlatos zeolit-preparatumot tartani.

1.1.7. A mehtartas tarsadalmi korulmenyeit legaldbb a 16119691XI. 6.1MEM· rendeletehez, vag)!' a helyi onkormanyzat sajat rendeletehez kell alkalmazni.

1.2.2. A legkisebb haborgatas mellett a csaladokat gyakran kell ellenorizni. Az ellenorzes gyakrabban a mehek hangja es a kijaroban lathato jelek a lapjan, ritkabban csaladbontas reven valosuljon meg.

1.2.3. Az anya szarnycsonkitasa tilos, biomeheszhez teljesen meltatlan eljaras. Az anya mesterseges megtermekenyltese lehetseges, gyakran szukseges miivelet.

18

1.2.4. Az anyaracs hasznalata es az anya mesterseges korlatozasa elkeriilendo, mert felesleges es ellentetes a mehcsalad erdekevel.

1.2.5. Nem ajanlott a midepek tiizdelese, mert ellenkezik a mehek eto logiajava I, gyakorlatilag pedig csak zavart okoz a csalad megszokott munkajaban.

1.2.5. A rajzaskorlatozas legtermeszetesebb modszere a csalad kiterjedesenek biztositasa.

1.2.6. A biomeheszetben nincsenek sablonok, ezert a tavaszi serkento etetes nem automatikusan kotelezo feladat. Ha lehetseges ~ elkeruljiik es nem tamogatjuk az onhibajukbol legyenguloket, azaz nem kedvezunk az egyes rossz adottsagu csaladoknak.

1.2.7. Ha az idojarasi viszanyok miatt a telvegi leromlas altalanos, akkor a meheket mezzel segitjiik ki. Ha valaki felti a meheket a meztol, azt Jel is forralhatja ~ az akkor is jobb es hasznosabb mint a diszacharid repacukor.

1.2.8. Szukseg eseten (tavasszal) megfeleloen kezelt es taro It, a haszruilat elott finomra oro It viragport hasznalhatunk a Jolyamatos fiasitas-neveles erdekeben, ha kozelben nines es nem is vandorolhatunk boseges viragpor-forrashoz.

1.2.9. Viragporcsapdat csak idoszakosan, mig prop a liszgyiijto eszkozoket JOieg nyar vegen, esetleg tavasszal is lehet hasznalni a biomeheszetben.

1.3.1.1. Tilos zsirban oldodo, viaszban felhalmozodo vegyszereket hasznalni.

1.3.1.2. A kaptarfala es az aljdeszka fertotlenltesere gazlang, Jorro, nagy nyomasu vizgoz, 5%-os forro lug (triso), 4~5%-os formalin, 6%-os ecet, vagy napfeny hasznalhato. A fertotlenito Jolyadekok utan alapos vizes oblites kovetkezik:

1.3.1.3. Egy telepen a mehvedelmi munkakat ajanlatos egyidejiileg elvegezni.

19

1.3.1.4. A kaptarak tagabb allasaval az eltajolast nem szuntethetjiik meg teljesen, de toreksziink ra, mert ennek is mehegeszsegiigyi jelentosege van. Ugyanezen okb6l igyeksziink elkerulni a csaladok kozotti lepcseret.

1.3.1.5. A lepek egyharmadanak viaszat mehegeszsegugyi okb6l evente ki kell cserelni es sajat viaszunkbol (lehetoleg fedelezesbol szarmazobol) keszitett mideppel kell kicserelni.

1.3.2.1. Az azsiai nagy mehatka (Varroajacobsoni) ellen komplexen, minden rendelkezesunkre allo eszkozzel egyiittesen kell vedekezni. A herefiasitas kivillazasa onmagaban nem elegseges. Vegyi vedelem tekinteteben alkalmazhat6k az ujszerii hangyasavas eszkozok, az iizemileg es hazilag eloallitott illoolajos keszitmenyek. A tenyesztesnel figyelembe veendo a tisztogatokeszseg. Kulonosen ertekes fiasitas eseteben alkalmazhat6 az inkubacios hokezeles. A fizikai jellegu vedekezesi modszerek koze sorolhat6 a Jenter-fele eszkoz es a szarito hatasu zeolitporok alkalmazasa.

1.3.2.2. A vedekezes hatasfokat idonkent beteles elott egy-egy gyanusnak velt csaladnal szuroprobaszericen valamelyik allamilag engedelyezett vegyszerrel lehet ellenorizni.

1.3.3.1. A koltesmeszesedes (Ascosphaera apis) ellen elsosorban zeolitkeszitmenyek hasznalhatok, de engedelyezett minden olyan In ego ldas, amelyik nem szintetikus vegyszereket, ill. termeszetes anyagokat (novenyi kivonatokat) a lkalmaz.

1.3.2.2. Prevenciokent nagyon fontos a kaptarak lucskosodasanak megakadalyozasa. A kaptarakat ne tartsuk kozvetleniil a talajon. 16, ha a kaptar tartozeka az eros lab. Helyette iehet ontott betontuskot, teglat, esetleg aut6 gumikopenyet is hasznalni.

1.3.3.3. A kijaronyilas alul legyen, egy sikban a kaptarfenekkel, vagy ahhoz a leheto legkozelebb. Ez az elhelyezes elosegiti a

20

mehekfolyamatos takarito munkajat. (A tavaszi takaritast mindig a mehesz vegzi el.)

1.3.3.4. Szukseg szerinti gyakorisaggal az egesz tenyeszidoszak alatt takaritsunk. Rakodokaptarnal aljdeszka-cserevel, fekvokap ta rna I farostlemez-betet cserelesevel.

1.3.3.5. A meszes alcakat razzuk ki, a [ertozott lepeket selejtezziik ki. 1.3.3.6. A kaptarak elotti tiszta savrol rendszeresen gyiijtsiik ossze a kaptarbol kihordott mumiakat, kidobottfiasitast es elpusztult dolgoz6kat. A hulladekot tavolitsuk el es semmisitsuk meg. 1.3.3.7. Afolyamatos beteg csaladban csereljiik Le az anyat.

1.3.3.8. Az egyes atkaval es/vagy koltesmeszesedesselfertozoti csaladokat fertotlenitett kaptarba visszaroptethetjuk. A termeles folyamatossaga erdekeben naponta csak 2-3 csaladruil bonyolitjuk le ezt a manovert.

1. 3.4.1. A gyomorvesz (Nosemia apis) ellen csak sziikseg eseten vedekezunk antibiotikummal. Ha a helyzet beavatkozast igenyel, azt feltetlenul fel kell tuntetni a mehesznaploban. A Fumagillin haszruilata tehat nalunk nem megelozo, hanem esetenkent gy6- gyit6. Mivel a biomeheszetben nem szabad gyari repacukrot etetni, a gy6gyszert mezben, vagy permetezve hasznaljuk fel.

1.3.4.2. Az elneptelenedett csalad felszamolasa elott ellenorizendo annak egeszsegi allapota. Ha a legyengulest kimutathatoan betegseg okozta, akkor nem egyesitjiik egy egeszseges erosebbel, hanem megsemmisitjiik. vagy hasonlo okbol legyengiilt egy-ket csaladdal es egy uj anyaval hozzuk ossze.

1.3.4.3. Ha valamilyen jarvany nem volnafeltart6ztathat6 maskeppen, mint agressziv kemikalia alkalmazasaval. akkor haszndljuk azt, de amig a vegyszer ki nem tisztul a kaptarbol, sziinetel a mez bio minositese.

1.3.4.4. Amennyiben amerikai nyulos koltesrothadas (Bacillus alvei) miatt, vagy barmi okbol meg kell semmisiteni egy csa-

21

lddot ~ a biomehesz elozoleg mindig elkabitja a halalraitelteket.

1.3.4.5. Ragcsalok es a rovarok ellen csak jizikailag szabad vedekezni.

2. A vegyszermentesseg biztositeka

2.1. A biomezet a hazimehek vegyszerektol mentes kulturnovenyek vagy szennyezodesnek ki nem tett termeszetes kornyezet novenyeinek nektarjabol allitjak elo.

Nem alkalmas biomez eloallitasara az intenziv vegyszeres novenyvedelemben reszesulo gazdasag teriilete, sem az a termeszetes taj, amelyet ipari, vagy kozlekedesbol szarmazo szennyezodes er: A veszelyes anyagok forrasatol merendo biztonsagi tavolsag a veszelyeztetes formajatol es afobb gyiijtesi idoszakokban uralkodo szelirany es szelerosseg fiiggvenye. Megallapitasa egyszerii eszlelessel es vegyi elemzessel erheto el. Altalaban 3,5 km. Az egyes mezelo erdoteridetek alkalmassdgarol a mehesz/ek) keresere az Egyesiilet megbizottja helyszini szemle alapjan dont.

2.2.1. A mezelszedes nem valthatja ki a csalad leromlasat.

2.2.2. Mehleiizeshez lehet mehlefujot, vagy fosto[ot hasznalni, de vegyszert (p. fenol, mirbanolaj stb. nem).

2.2.3. Kipergetheto a mezes keret, ha a gyiijto mehek nem mergezodtek meg a szabadban es ha a mezes sejtek tobbsege fedett. 2.2.4. A pergetohelyiseg mindenben meg kell feleljen az elelmiszerfeldolgozasra eloirtfelteteleknek:

2.2.5. A pergetohelyiseg zart esfiuheto legyen.

2.2,6. A mez kezelesenel a megengedett melegites nem haladhatja meg a 40 -c«

2.2.7. A pergetogep rozsdamentes acelbol legyen.

2.2.8. A mezet lehet sziirni, de nem pasztorizalhato es adalekanyagokkal nem egeszitheto ki.

22

2,2.9. Ezeken a helyeken nem szabad dohanyozni.

2.3,1. Meztarolasra kiiliin. jol tisztithat6 helyiseget kell biztosltani. 2.3.2. A helyiseg felmosasara tisztitoszerkent nem hasznalhatok

eros, szuros szagu anyagok.

2.3.3. A helyisegben viragport es propoliszt lehet, de mas szagos anyagot tarolni nem szabad.

2.3.4. A csomagolt (hordes) mezet jol lezarva, allando homersekleten kell tartani.

2.3.5. A biomes ket eves tdrolas utan mar csak kommersz meznek fogadhato el.

A tovabbiakban a felteteleket reszletesen elemezziik. A Magyarorszagon jelenleg ervenyes biomeheszeti igenyrendszer ket fo alapelve:

A mehekkel szembeni figyelmes bandsmod a magyar meheszek tobbsegenek szamara konnyen teljesitheto igeny. A legtobb mehesz, a szo nemes ertelmeben, szereti a mehcsaladjait. Nepunk a haziallatok koziil leginkabb a lovat, a kutyat es a rneheket tudj a barati medon kezelni. Ez teny, bar mas allatfaj kedveloje ezt nehezen erti meg.

Miben all a mehek szeretete? A mehek zsongasat, nyuzsgeset mindenki szivesen hallgatja es szemleli. Az osztrak onkennyel szemben a passziv rezisztencia nevezetes formaja volt, hogy a jo oreg tablabirak meheshazakban rerneteskedve olvasgattak Tacitus-t es Boratius-t, kozben merengve hallgattak a mehek andalito zsongasat,

Egy idoben gyakoriak voltak az olyan rneheshazak, arnelyeknek deli, delkeleti falat mehkaptarak alkottak. Ezek a kaptarak hatulkezelosek voltak. A kis hazikoban nem csak a pergeto es mas

23

meheszeti felszereles foglalt helyet, hanern egy pries, asztal ketharom szekkel, egy polcetelnek-italnak, A boldog mehesz ide vonulhatott vissza a hazi-, vagy orszagos konfliktusok eI6], zaklatott lelket megnyugtatta a magany es a rnehek egyenletes zugasa, Ez a vedelmi berendezes rna mar ritka. Vannak ugyan kaptarakb61 epitett falak rna is, de tobbnyire potkocsira szereIve, hogy vagtato tempoju jelenimkben egyik mehlegelorol a rnasikra rohanhassunk.

A termeszettol teljesen el nem szakad6 ember a viragokon, a viragzo fak a1att orommel szemleli, vagy ballgatja a mehek szorgos tevekenysegenek megnyilvanulasait. Erdemes padot, tonkot rakni a mehek itatojahoz, Megunhatatlan latvany szorakoztatja az embert,

Valamikor kicsi fiam a veletlenul pergetohelyisegbe keriilt meheket egyenkent kivitte, kint eleresztette. Sok mehesz meselte, bogy ha rossz id6ben dermedt mehet talalt, felemelte, odavitte a kaptarhoz, 6vatosan a ropdeszkara helyezte.

Munka kozbeni lathato, hogy a rnehesz igyekszik elkeri.ilni a mehek osszenyomasat, seriileset. Inkabb lassabban dolgozik, de kimeli meheit.

Ha nyajas Olvasom idaig jutott es egyetert es egyutt is erez veI ern, akkor olvasson csak tovabb, de ha korszeriitlennek, naivnak tart, akkor csukja ossze ezt a konyvet, mert Onb61- ha ezt nem erti meg - soha nem lesz biomehesz.

A figyelmes banasmod teljesitesenek feltetelei:

Magyarorszagon viszonylag hamar elkezdodott a kasrol, a mozgathat6 keretes rnehlakasokra, vagyis a kaptarakra va16 atteres, ugyanakkor nagyon is elhuzodott, Nepunk individualis es konst-

24

ruktiv alkata folytan rengeteg kaptarforma alakult ki az id6k soran, A kozelmultban vegzett felmeres alkalmaval az orszagban 51-fele kaptar MIt a meheszek rendelkezesere. A rendkiviili valtozatossag mellett ket f6 kaptartipus uralkodik nalunk: a fekvo es a rakodo.

A biorneheszet mindkett6t elfogadja. Belatjuk, hogy a ket rendszernek megvan a letjogosultsaga. Olyan videken, ahol evente egyketszer ad6dik gazdag nektarforras, ott az egy- vagy kethordasos mehlegelot csak nagy keretekkel Lebet kihasznalni, viszont a valtozatos novenyzeni tobbhordasos mehlegelon gazdasagosabb az alaesony keret, amelyik hamarabb megtelik, a mehek gyorsabban Iefedik a sejteket, a mehesz tobbszor pergetve ertekes fajtamezeket nyerhet,

A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva egy helyen csak akac es vegyes, mashol akac, napraforg6 es vegyes, a legjobb videkeken egy sor (repce, akac, hars, gesztenye, napraforgo, aranyvesszo) fajtamez allithato elo. Minden mehesz vandorlas aran ujabb fajtamezekhez (gyalogakac, pusztai kutyatej, selyemk6r6) juthat, mig a rnehlegelo tudatos javitasa reven tovabb bovitheto a valasztek faciliaval, pohankaval, sot esetleg evodiaval is.

A vegyes viragmez beltartalmilag nagyon ertekes, de nem alland6sithat6, vagyis hason16 izu, szinti, illatu termek nem allithato elO ujbol, mert helyenkent es evenkent rnindig mas aranyban viragzo novenyekbol szarmazik, A fajtarnezek sern abszolut valtozatlanok. Evjaratonkent es termohelyenkent van kozottuk elteres, de a kiilonbseg sohasem olyan jelentos, hogy ne lehetne felismerni a fajhoz tartoz6 jellegzetessegeket. A selyemkoro eveken at szinte teljesen azonos tulajdonsagu nektart szolgaltat, mig a hars nerncsak mennyisegileg ingadozo nektarforras, de a mez szinet erosen befolyasolja az adott idoben elteroen jelentkez6 edesharmat mennyisege. (Korabban kevesebb, kesobbi viragzassal egyutt tobb a sotetito hatasu edesharmat.)

25

A jovot illetoen, ha az EU orszagaiba kivanunk mezet exportalni, akkor a minoseg javitasa mellett a valasztek fokozottabb bovitesere kelt gondolnunk, vagyis eloterbe jog keriilni az alacsonykeretes rakodo kaptar.

A kaptarkerdesben esak egyetlen tiltasunk van: nem engediink miianyag kaptarat hasznalni. Mivel a Biokultura Egyesulet nem hatosag, a tilalom esak a biomeheszekre vonatkozik, am jo lenne, ha masok is megertenek ellenerzesiink obit.

A rmianyag eloallitasa energiaigenyes folyamat, amikor pedig megsziintetesere kerul sor, megint energiara lesz sziikseg, de meg akkor sem megnyugtato az egesterrnekek S01'sa. Ezzel szemben a fa mig el, kornyezetjavito, felhasznalasa keyes energiat igenyel, hulladekai es maga a kaptar elevult faanyaga energiatermelessel sziinik meg. A biokaptar barmilyen fabol keszulhet, s6t preselt szalmabol is eloallithato.

A kaptar berendezesere ninesenek eloirasaink, de a hidegepiteSU, also kijaros, ropdeszkas megoldas, amit elonyosebbnek tartunk.

Minden vilagreszen, a fejlett meheszkulturaval rendelkezo Ofszagokban rnagatol ertetodo a csaladcsoportok alakitasa, egysegkent valo alkalmazasa. A legtobb helyen 12 csaladbol all egy csaladcsoport, A 12 nem buvos szam, nem kotelezo. Egy csaladcsoport lehet tobb vagy kevesebb kaptar, A lenyeg a nagyobb allomany meg praktikusan kezelheto egysegekre bontasa, Az egyes csaladok mintegy revirt, .felsegteruletet" igyekeznek kialakitani. A gyengebb, vagy kevesbe eroszakos csaladok gyiijtdinek nagyobb tavolsagra kenyszeriteset enyhiti a csoportok kialakitasa. Ezenfeliil a rendszer az elemi csapasok (pl. niz, arviz) karositasanak merteket

26

is csokkentheti, ha nines minden kaptar egy rakason, megis elsosorban mehetologiai szempontok vezereltek bennunket, amikor ezt az igenyt megfogalmaztuk.

Indok: Az eljaras a mehbetegsegekkel szemben nagyhatasu vegyszerekkel nem vedheto biomeheszetben az eltajolas es ennek kovetkezmenyekent jelentkezo fertozesek csokkentese erdekeben sziikseges.

Magyarazat: A mehek rajzas, a csaladok termeszetes szaporodasa alkalmaval egyrnastol messze eltavolodnak, hogy a regi es az ilj csaladok kiilonallo korzetre tegyenek szert. A dolgok termeszete diktalta kovetelmeny minden faj szamara, hogy elegseges elettere legyen. A faj biztonsagat is a minel nagyobb teri.ileten valo eloszlas szolgalja. Ezzel szemben az ember egyes helyeken hihetetlen mertekben koncentralja a csaladokat. A meheszek hajlamosak arra, hogy kivalonak ismert mehlegelore olyan szamban gyi.ilekezzenek, hogy egyiknek se legyen erdemes ottmaradni. Ezzel rnagyarazhato (meg a rnaganositas hibaival), hogy az akacerdoknek sokszor csak 1/5 reszet hasznaljak ki, noha a feher akac adja a legjobban ertekesitheto mezet. Az akacfak hiivelytermese az ember termeszetellenes viselkedese ellenere rendszerint kielegito, mert meg nem fogtunk igaba minden pollenvektor szervezetet.

A latszolagos gazdasagossag szolgalata erdekeben felaldozzuk a rnehek termeszetes szokasait. Megis amit az adottsagok sziik lehe-

27

tosege megenged, annyit tegyunk meg elsosorban a magunk, de a rnehek erdekeben is.

A I-m-es hatarerteket ugy alakitottak ki, hogy alatta gyorsan emelkedik az eltajolasok szama, efolott az eltevedesek gyakorisaga lassan csokken, tehat kiegyeztunk egy atlagos biztonsagban.

A teto alatt a116 kaptarak tetejen nem kopog a jegeso, nem csurog-zuhog a zapor.

A kaptarok allagrnegovasa fennall es a mehesz kenyelme csak a kisebbik j6, a nagyobb a csaladok nyugalma.

Vandorlaskor csendes, szeltol vedett, felarnyekos helyet keressunk a letelepedeshez. Meheink a Iigetes erdokben eltek az evezredek hOSSZ11 soran, tehat a sfini lombozatot most sem kedvelik. (Az uldozott ellenseget sem kovetik a sunisegbel) Erdoben tisztasok szelere, nyiladekok, uzemi utak menten helyezziik el a kaptarukat, a szabad legter fele allitva a ropnyilast.

Az eros napsiites ellen feltetleniil vedeni kell a kaptarakat.

Ha a bclso legter homerseklete az optimalisnal feljebb ernelkedik, a meheknek huteniuk kell, amit er6teljes szelloztetessel, fokozott vizhordassal es parologtatassal igyekeznek leki..izdeni, es vegul a dolgoz6k kiulnek a kaptar elejerc, azaz "t6gyelnek". Mindez fokozott rnunkaval es ami azzal egyenertekii, elelemfogyasztassal jar, vagyis veszteseget okoz a csaladnak es egyuttal a mehesznek is.

Ha a mehcsalad vedekezese a tulmelegedes ellen nem eleg hatasos, megeshet, hogy a terjedelmes es nehez keretek lepepitrnenye

28

ki-kiszakad. A mehesz felismerve a veszelyt, locsolassai, friss 06- venytakaro felteritesevel siethet segiteni rossz helyre telepitett meheinek a helyzeten.

Gepesitett korunkban termeszetes, hogy a mozgas uzemanyagot fogyaszt. Az allatok rnozgasa is energiafogyaszto tevekenyseg. Annal inkabb, minel intenzivebb. A mehek repuleskor mezet egetnek el szervezetiikben. A gyiijtes hatasfoka annal jobb, mind kisebb a teher szallitasahoz szukseges energia. A mehek nem mernoki szamitas alapjan, hanem beepitett osztonrendszeruk reven a leheto legtakarekosabb megoldasokat valasztjak. Szarnukra egy hegygerine nehezebb akadaly, mint egy to. Konnyit a helyzetukon, fokozza munkajuk hatekonysagat, ha teherrel csak lefele keIl repulniok,

A gyenge szel keveri, vagyis higitja a szennyez6 gazokat, tehat javitja a Jeveg6 osszetetelet, ugyanakkor nem zavarja a rnehek mozgasat. Az eros szel fokozott erofeszitesre keszteti a repulo mehet. A karos hatast a mehek egeszen alacsony, olykor a fiivek kozotti repulessel igyekszenek mersekelni. A vihar a repulo mehet elsodorja, nekicsapja a szilard targyaknak. Tornadoszeni orkan utan nalunk is elofordult a kaptarak feldolese.

A dolgozok - ha sziikseges - egyiatesen eros, gyertyalangot eljuv6, legaramlatot kepesek kelteni (pl. a nektar viztartalmanak e.[parologtatasahoz), A kisebb mertekii huzatot elviselik. Nernelyik mehesz ezt elo is allitja a kaptarnyilassal ellentetes oldalon furt Iyukkal. Ennek segitsegevel figyeli a legkorzest, es ha az kedvez6tlen iranyt vesz (befele), akkor parafadug6val elzarja,

Fontos, hogy a kaptarak szilard labakon alljanak. Ha a kaptarfenek a folddel erintkezik, atnedvesedik, korhadt, elgyengul, moz-

29

gataskor, szallitaskor eltorhet. A talajon fekvo kaptarakba konnyebben, gyakrabban jelennek meg kozombos, de a mehek nyugalmat zavar6 feszekparazitak, de az ellenseges hangyak is. A kaptar laba meghosszabbitja a mehlakas eietet, a ropnyilast, a leszallodeszkat a repulest zavar6 fiiszalak fole emeli.

A kaptarlabak a szallitasnal utban vannak. Ezt a hatranyt furfangos otletekkel (visszahajthat6, ut61ag visszahelyezheto, kiilon hordozhat6 labak) ellensulyozzak, mert labakra feltetleniil szukseg van.

A mehcsalad vizszukseglete a fiasitas es hordas aranyatol fiigg.

Tavasszal, amikor eroteljes a fiasitas, de alig lehetseges a nektargyujtes, tobb vizre van szukseg, mig nyaron, ha mersekelt a larvak nevelese, de jo mehlegelorol omlik befele a nektar, vizfelesleg keletkezik es eros parologtatasra van sziikseg. A tobblet es a hiany kenyes egyensulyat a csalad folyamatosan biztosithatja, ha itatojaban allandoan van megfelelo minosegii ivoviz. A mehesz dolga, hogy ezt biztositsa. Egyreszt energiatakarekossag valosul meg, ha az itat6t a kaptarakhoz kozel helyezziik el, rnasreszt a vizhord6 mehek eletet kimeljuk, ha az itat6 vizet langyositjuk. Igeny van, eloiras a megvalositasra nines. Van, aki mecsessel vagy petroleumlampaval melegiti alulrol a viztartalyt, letezik olyan korszeni megoldas, amely a termosztat elven alapszik. Van, aki kivezette a villanyararnot a mehesig, es ott allitotta fel a szabalyozhato hotartos mehitatot,

A tavaszifoszezon utan is lehetoseget kell adnunk a vizhez jutashoz. A vizszukseglet naprol napra valtozik; egyiitt ingadozik a leveg6 homersekletevel es a gyujtes sikerevel. A tart6s vizfeliilet biz-

30

tositasa ket veszelyt is jelentbet: belefulladnak a mehek, masreszt pimp6sodik a viz feliilete. A mehek nem tudnak uszni. A vizben repiilo mozdulatokat vegeznek, ami tobbnyire nem segit rajtuk. Pusztulasukat el nem sullyedo uszokkal akadalyozhatjuk meg. A biomeheszek erre a celra fenyofaracsot, szaraz malnavesszot, vagy felapritott nadszalakat hasznalnak.

Javasoljak a tozegmohat es az arpaszalmat, mint amelyek megakadalyozzak az ivovizben a mikroorganizmusok elszaporodasat. Lehet, hogy igy van, az azonban biztos, hogy a zeolitkeszitmeny egyszerre biztositja a viz tisztan maradasat es nyomelemek oldatba keruleset. Ut6bbiak fontossagat jelzi, hogy a mehek szivesebben szallnak kerekvagasok, pocsolyak vizehez, mint a tiszta csapvizhez. Idonkent megjelenik beszamolo arrol, hogy megsoztak az itat6 vizet, es akkor azt elonyben reszesitettek a mehek. A konyhas6 esak natriumklorid, a zeolit viszont egesz tarhaza a mikroelerneknek. Nines akadalya a lassu kioldasuknak, A mersekelt oldat nem mergezhet, viszont tart6san rnegved a hianytiinetek kialakulasatol. Az optimalis asvanyianyag-ellatas a dolgoz6k nagysagat es elettartamat elonyosen befolyasolja.

U gyanazt a keszitmenyt 9-10 evig hasznalhatjuk,

A biomehesz ismerve Foldunk kornyezeti allapotat segiteni akar emberen, allaton, viszont vannak akik keptelenek felfogni a Jelen helyzet veszelyeit, nem tiszte1ik nemes torekveseinket, hanem kicsinyes ervekkel tamadj ak gyakorlatunkat. Pert kezdernenyeztek megyei birosagon, hogy a mehek birtokhaboritast kovetnek el, mert keresztiilrepiilnek parlagon hevero telkukon. Volt, aki mehitatot alli-

31

tott fel a meheszet szornszedsagaban es vett hozza pezsrnakacsakat, un. nema-kacsakat hogy azok fogyasszak a meheket, Akadt, aki mogorvan atugorva a keritesen gumics6vel oblitette ki a kaptarakat, Elofordult, hogy feldontogettek a kaptarakat, az is, hogy elzartak a meheskocsi minden kaptaranak a kijarojat. A gonosz nem feltetlenul buta. Sok otlete lehet, hogy mikent arthat. Keriiljuk ki az ellenseget, keniljiik el a perlekedest, tartsunk meg minden rendeletet es szabalyt a magunk es meheink nyugalma erdekeben.

A biorneheszet egyik nehezit6 korulmenye abban van, hogy tobb idot kell forditanunk a mehek rnegfigyelesere, viszont a csaladok szempontjabol hatranyos a gyakori zavaras, Szerencsenkre ami krajnai fajtank rendkivi.il turelmes, alig-alig tarnad es nem fut Ie azonnal a lepekrol. Ennek ellenere, amit lehet, kivulrol allapitsunk meg. Kozismert, hogy a mehek hangjukkal is elaruljak a hangulatukat.

Telen az egyenletes halk zugas, a koppintasra hirtelen felzudulas es a gyors elcsitulas jelzi, hogy minden rendben van. Az erosebb, valtozo intenzitasu zugas valami betolakod6 (eger vagy pocok) jelenletere utal. A magasabb hangu "siris" az anya elveszteset jelenti, Amikor a meh tamadasra keszul, magasabb hangfrekvenciaval figyelmeztet.

A mehek ropte a feladathoz alkalmazkod6. A siiriin a116 viragok kozott csendes, szaggatott zugas, apro ugralasszeni reptiles jellemzi a dolgoz6kat. A munkara kiszallast pengeshez hasonlo hang

32

kiseri. Egyenletesen halk es nyugodt szallongas jellemzo arra a dolgozora, amelyik a kaptar felszinet vizsgalj a. U gyanott csapong a tolvaj, amelyik csendes rablasra kesziil. Egeszen mas zaj es latvany az, amikor rablo mehek, vagy darazsak ellen vedik magukat a kaptar lakoi.

Latni, hogy viragport hozott valarnelyik. A viragporcsomo sZInebol tobbe-kevesbe pontosan rnegallapithato annak eredete. A mehek a propolisz alapanyagat, a novenyi balzsamot is labukon hordjak haza. A nektar- es a vizszallitok nagyon hasonlitanak egyrnasra. (Bar a vizszallitok tobbnyire idosebb, sotetebb peldanyok.) Neha megfigyelhetunk egy-egy mehternetest. A halottat egy tarsa mintegy atoleli, nehezkesen kicipeli es meredeken felszall veJe, majd elengedi. (A halottak nem maradhatnak a kaptarban.)

A kaptarak elott egy savot tisztan szoktunk tartani, hogy lassuk, van-e kidobott fiasitas (megfazott, vagy meszes), van-e kinyujtott nyelvvel vergodo, rnegmergezett meh ..

A kaptarnyilas a Gsa/ad kirakata. A forgalom mertekebol lathato a hordas rnerteke, vagy a a fiatal mehek "porzas"-nak nevezett repkedese, A hangerobol es a sok felesJeges repkedesbol latni, hogy rajzas van keszuloben.

A kaptarbontassal kulonosen tavasszal, hfivos idoben es 6sszel a telelesre kesziilo meheknel legyunk ovatosak. Tavasszal, bogy miattunk meg ne fazzon a fiasitas, 6sszel pedig nehogy ismetelten megzavarjuk a telelofiirt megalakulasat. Ennek tudataban is szukseg lehet kaptarbontasra, de azt gyorsan, celtudatosan vegezziik el.

A nyari kaptarbontas egyetlen veszelye a rablasi hajlam felebresztese.

A biomehesz szakertelme arra iranyul, hogy mine! kevesebb zak{alas aran a leheto legtobb informaciot gyujtson egyenkent valamennyi mehcsaladjarol.

33

A biomeheszet (nalunk Biokontroll Hungaria) ellenore akkor jar el helyesen, ha e16bb eI6Ir6I atnezi az egesz allornanyt es csak par gyanusnak talalt kaptart bonttat fel a tulajdonossal, annak sajat szerszarnaival. (Az MIami mehegeszsegesiigyi ellenornek sem kell maganak kiszedni es osszefogdosni a kereteket.)

Amikor ezt a tetelt belevettiik a biomeheszet igenyrendszerebe, csak a teljesseg kedveert tettiik, azt nem gondoltuk, hogy Magyarorszagon letezhet olyan elveterniilt mehesz, aki ilyesmit elkovethet. Ket ev mulva kidenilt, hogy megis akad ilyen is.

Az anya csonkitasa osi rneheszeti praktika, A szarnyat azert nyirbaltak meg, hogy a rajz6 csoport anyja a kaptar ele essen ie, amikor repulni akar. Igy biztositjak a raj konnyu befogasat, Ma mar tobb rajzasgatlo modszer van, de ett6l fuggetlentil nem tisztesseges dolog egy ep szervezetet barmilyen indokkal megcsonkitani.

A magyar biomeheszet foglalkozhat mesterseges megtermekenyitessel, az angol organikus meheszetben tilos, mert rnegserti az anya (az 6 kiralynojuk) szemelyi jogait. Az allamilag elismert krajnai fajta tisztaverben tartasa csak mesterseges inszeminalassal lehetseges,

A rneheszeti kutatas evtizedeken keresztul olyan m6dszereken dolgozott, amely szerint, a mehekbolminel tobb termekeket nyerhessenek ki. Nem torodtek a mehek osztonrendszerevel, vagy csak

34

feliiletesen foglalkoztak vele. N em tudtak, csak felteteleztek, hogy ha az anyat nem engedik petezni, elrekesztik, akkor tobb hely marad a mez szamara, A valosag az, hogy ha kivalo lehetoseg nyilik bcseges es mag as cukortartalmu nektar begyiijtesere, akkor maguk a dolgoz6 mehek szoritjak ki az anyat, sot a hihetetlemil nagyira- 111U gyujtes erdekeben kepesek a friss petekre nektart raktarozni,

A krajnai csalad alkalmazkodik a valtozatos es bizonytalan gyiijtesi Iehetoseghez. Ennek a fajtanak a szelidseg mellett nalunk ez a legf6bb erteke: szaporitasa es gyujtese a tenyleges helyzethez igazodik. Ez az osszhang pontosabb es tokeletesebb, mint amit a mehesz tervez a csaladok szamara. Az egyik evben nehany atallo mehesz fekv6 kaptarban erosen a kaptar szelere rekesztette az anyat, ugyanakkor (a kedvezotlen idojaras miatt) a gyiijtes megallt, ezert aztan a csaladoknal sem mez, sem fiasitas nem volt.

A keretek csere-bereje, sorrendjuk megvaltoztatasa, a rneglevok koze egy-ket rntilep kozbeiktatasa hosszu idon at altalanos volt. J6 vitaternat jelentett tars as osszejoveteleken, de szamitogepen is le lehetett jatszani a valtozatok egesz sorat, Itt csak az ember [antaziaja ervenyesidt, a mehek igenye szoba sem keriilt.

A megfogyatkozott mehcsalad kora tavasszal kezdi regeneralni onmagat. Valahol elkezdi a fiasitast. A hosszu eletii attelelt dolgoz6k visszanyerik elettani fiatalsagukat, kepesek larvat etetni es miikodesbe lepnek viasztermelo mirigyeik is. A feszek kiterjed, uj Iepeket epitenek, 01yan ez, mint amikor a raj megerkezik otthonaba, E1s6 dolguk a "viaszvaros" felepitese, Ha egy keretet kiepitettek es az megtelt, epitenek egy ujat, Es hoI? A mcglevo mellett. Es azu-

35

tim? A meglevok mellett, - jgy bovul tovabb-tovabb, amig van hely. A sokat tanult (de nem a mehektdll) mehesz, a meglevo kereteket szettolja, kozejuk tesz 1-2 valamit, pl. miilepes keretet. Nem szamit neki, hogy mestersegesen kettevalasztotta a feszket, nem is gondol ana, hogy az anyanak, a dajkarneheknek tobbletrnunkat adott, es ebben a munkaban zavart keltett, hogy a varatlanul es eszszenitlenul megvaltozott topografia helyzetet meg kellett ismernie es meg kellett tanulnia az ott tevekenykedo dajkameheknek es az anyanak,

A modszer magyarazata; hogy a feszekbe tiizdelt midepeket hamarabb kiepitik a mehek. Val6ban kiepitik, de ezt az oldalt elhelyezett rmilepekkel is megteszi a csalad, A zavarkeltes ezzel nem er veget, mert a kiepitett kereteket elveszik, mashova rakjak es esetleg meg tovabb szorakoznak a kaptar .rendezesevel".

A feszket ketteszelo 1-2 mulep megjeleneset belso katasztrofakent elhetik meg a mehek. Hason16 a helyzet, mint amikor a terrneszvar, vagy a hangyaboly megserul, vagyis fellep a riado-valasz, nagy erot forditanak a helyreallitasra. A mehek kiepitik a sejteket, es atjarokat nyitnak a miilep szelen, hogy helyreallitsak a keretek kozotti keresztiranyu rnozgaslehetdseguket.

A rajzas a mehcsaladok szaporodasa. Tobb raj, tobb egymastol tavolabb e16 csalad nagyobb biztonsagot jelent a faj szempontjabol, A mehcsaladok szamanak gyarapodasa a meheszeknek is erdekuk, viszont veszteseget jelent szamukra az ezzel kapcsolatos hercehurca.

A rnehek napokig kesziilnek a rajzasra. Az ides anya nem petezik, visszanyeri fiatalkori karcsusagat es ismet ropkepesse valik, A dolgoz6k elitje, a felderitok nem elelernforras utan kutatnak, ha-

36

nem uj lak6helyet keresnek. Ez a munka napokig tart. Az atlagos gyiijtomehek tobbezres tomege sem dolgozik. Az egesz kaptar zug a fokozott nyuzsgestol. Gyiijtes nines, de van fokozott fogyasztas.

Vegul eldol: ki megy es ki marad? Nehez dentes! Nehany dolgozo elrepi.il a rajjal, de hamarosan visszarer, Az otthonuktol meg nem nagy tavolsagra megalakul afiirt. Itt tanccal, szokdecselessel kozlik a felderitok a tovabbi utiranyt, Tobb elodrs alakult. Mindegyik talalt egy alkalmasnak latszo feszkelohelyet. A raj idozik, mig eldol: merre tovabb? Minel tavolabb keresnek uj hazat, annal jobban fogy a rnagukkal hozott tartalektaplalek, es ennek aranyaban egyre fokoz6dik az agresszivitas, Az eleinte jarnbor mehek egyre vadabbak lesznek. Befogasuk egyre nehezebbe valik, sot az is lehet, hogy vegleg elerhetetlenek lesznek eredeti gazdajuk szamara. Ezt a sok gondot, veszodseger akarja rnegtakaritani a mehesz, amikor rajzasgatlassal foglalkozik.

A rajzast tobbnyire csak elhalasztani kivanja a mehesz. Kulonosen sikeres fohordas idejen lenne karos a rajzas, kiilonosen az ISrnetelt rajzas (unokarajok!). Ennek a torekvesnek kivaloan megfelel a rakod6 kaptarak fi6kjaival vegzett nehany eljaras.

A rajzas elmarad, de a csaladok szama szaporithat6 kulonbozo meheszeti m6dszerek segitsegevel.

Ma a meheszek, akkor is, ha korultekinto egyenisegek, rneglehetosen egysikuan kezelik a mehcsaladokat. Sokan ugy erzik, hogy ha valamit, akkor es ugy nem vegeztek el - helyrehozhatatlan mu-

37

lasztast kovettek el. A tekintelyes meheszeti eloadok, mivel a kozvelekedessel nem kivannak szembe keri.ilni, nem merik egy mtiveletrol sem lebeszelni hallgatosagukat, de hogy ujat mondjanak, ujabb feladatok fontossagara figyelmeztetnek. Ez is az egyik oka, hogy a magyar meheszek tobb munkaorat forditanak egy-egy csaladra, mint nehany mas orszagban.

A tanmehesekben minden lehetseges munkat be kelt mutatni, a termelo rneheszetekben csak a szukseges munkakat kell elvegezni. Azt pedig, hogy mi szukseges, szakismerete alapjan bizzuk ra a meheszre. (A regi idokben meghataroztak, hogy Ilona napjan kell a retet kaszalni es Marton napjan ludhust kell enni stb. Ezt szabalykent mondtak, amit en a hagyornanyok tisztelete mellett nagyon is megkerdojelezek. )

A biomehesztol azt kivanjuk, hogy ismerje a biologiat, abbol legalabbis a mehek termeszetet es tevekenyseget kepes Jegyen oszszehangolni az okologiai tenyezokkel.

Az termeszetes, hogy a zord tel, mint hatalmas rosta, megvalogatja az egyedeket. Minden fajb61 kevesebb peldany marad tavaszra, mint amennyi egyed a telnek induJt. Ezen az eghajlaton a hideg, mashol a szaraz periodus a legaltalanosabb kivalogato tenyezo. Ervenyesulese a fajok fokozott alkalmazkodokepesseget fejleszti ki.

Haziallatainkat, koztiik a meheket nem tesszuk ki teljes rnertekben az idojaras viszontagsagainak: vedelemben reszesitjuk 6ket. A meheket ellatjuk alkalmas es elegend6 elelernrnel, szukitunk, szigeteliink, biztositjuk a nyugalmat. Minden egyes csaladdal azonosan jarunk el, es ha azonos korirlmenyek kozott valamelyik negativ iranyban nagyon elter a tobbitol, az nem reszesulhet a tobbinel nagyobb tamogatasban. Ez olyan kontraszelekci6 lenne, ami az allomany minoseget evrol evre rontana,

A legyengiilt, eletkeptelen csaladok dolgoz6it megfel lehet hasznalni, de az anyat nem. Ha a fokozott elneptelenedest nern ragalyos

betegseg okozta, akkor az ilyen csaladokat ajanlatos uj (tartalek) anyaval egymassal egyesiteni.

Ha keson kezd6dik a kitavaszodas es emiatt a szamitottnal tobb elelernre van szukseguk a csaladoknak, akkor "gyorssegely" -ben kell reszesiteni oket. A biomehesz ilyenkor mezes lepeket fiiggeszt be az elbontott sziikitf helyere, esetleg egy iires keretet (ha van ilyen) helyettesit vele. A gyakorta ajanlott felkarcolas felesleges, sot karos. A szuk, emberkozpontu szemlelet nem kepes elkepzelni, hogy a mehek ismerik a lefedett sejtek tartalmanak hasznositasi modjat. A mehesz keszsegessege, hogy elozekenyen kiszolgalja a meheket, ana vezet, hogy a mez csurogni, csepegni fog. A kaptarfeneken a hulladekba keveredve rnindenki szamara elvesz, annal rosszabb ha a rnehek onnan is fel akarjak szedni.

A meheszek altalanos velemenye, hogy a meheknek art a mez, ezert oket "steri!" gyari cukorral kell etetni. A terrneszetben semmi nem steril, s6t a korhazakban, ahol kellene, sem vagyunk kepesek steril korulmenyeket biztositani. Termeszetes, hogy a mezben sokfele gombasp6ra es visszahuzodott allapotban leledz6 mikroorganizrnus van jelen. A mezben nem kepesek szaporodni, csak akkor elednek fel, ha specialis gazdajukba keriilnek, de benne is csak akkor okoznak betegseget, ha az a szervezet nem elegge ellenallo. Tehai: a korokozo nem egyenlo a betegseg fogalmaval.

A mez felforralva csiratlanithato (ideiglenesen es zomeben). Ha a rnezben a tobbfele enzimbol valamennyi inaktivizalodik is, meg-

38

39

maradnak benne az egyszeni cukrok, szerves savak, makro- es mikroelemek, vagyis felforralva is tobb mint a puszta cukor.

Raadasul a repacukrot a mehek nem kepesek hasznositani. Ha lepenyben, vagy szirupban finomitott gyari cukrot kapnak, elhordjak, majd enzimatikus uton ferrnentaljak. Ezt a munkat a teljes nepesseg szamara egy elkiiloniilt csoport vegzi. A fermentalo nehany meh fizioI6giailag kifarad, a koranal id6sebb leven fogekonyabb a betegsegekre. Az egyes k6rokoz6k kepesek 6ket megfertozni, bennuk annyira elszaporodni, hogy a megsokszoroz6- dott fert6z6 agensek (inokulumok) reven az egyebkent ellenallokat is megbetegithetik.

A cukor ketelfi fegyver.

A kaptar (a vandorlast kiveve) mindig nyitva van. A csalad allando es kozvetlen kapcsolatban el a kulvilaggal, Sziikseges is ez, hogy alkalmazkodni tudjanak az idojarashoz, Ennek ellenere e16- fordul, hogy koran (pl. februar vegen) megkezd6dik a fiasitas-neveles, a vart kitavaszodas kesik, a mehkenyer fogy tan, az addig vegzett munka eredmenye veszelybe keriil, Ha netalan az alcak ehenpusztulnanak, odavesz a veluk megetetett taplalek is.

A meheszet szamara idokozonkent uj viragporpotlo keszitmenyeket hoznak forgalomba. Ezekben igyekeznek mindazt nyujtani, ami a rneheknek sziikseges, de megsern potolhatjak a friss viragport, Ha pedig meg nines pollenforras, akkor a biomehesz szamara csak az a rnegoldas, bogy a j61 tarolt, egeszseges tavalyi viragport finomra orli, es talcan a kaptarak ele helyezi. Az orolt viragport nem erheti eso!

40

A viragpor nem steril, meg a frissen nyilt viragokban sem; a rosszul tarolt pol1enben eIszaporodhatnak olyan peneszgornbak, amelyek felelik a tarolt tapanyagokat, de en elku 1 is lassan, folyamatosan csokken a viragpor erteke, ezert javasoljuk azt, hogy ezt a meheszeti termeket ne taroljuk egy evnel tovabb.

A mezen es mehviaszon kiviil ertekes meheszeti terrnek a viragpor es a propolisz is. A viragporcsapdakat nem uzemeltethetjuk hosszabb idon at folyamatosan, mert azt megsinyli a fiasitas, A viragporgyiijtes idejet elsosorban a pollenforras nagysaga hatarozza meg. Folyornenti fuzes kozeleben mar tavasszal, kesobb repcen, napraforg6n lehet es erdernes felrakni a viragporcsapdakat, Az uzemeltetesukben rendszeresen tartsunk par napos szuneteket.

A propoliszgyujto racsokat es egyeb eszkozoket, altalaban nyar vegen hasznaljuk. A fas novenyek, koztuk is elsosorban a fekete nyar es formakore, evente ketszer termelnek nagyobb mennyisegii balzsamot. Az alacsonyabb tavaszi CSLLCS idejen termelt balzsam tobb auxint, az oszi, magasabb termelesi csucs idejen tobb inhibitort tartalmaz,

Propoliszgytijtesre csak a meleg napok alkalmasak!

Az eddig hasznalt szintetikus varroacid szerek valamennyien zsirban 01d6d6 (lipofil) vegyiiletek. Varhato, hogy ujabb vegysze-

41

reket fognak meg forgalomba hozni, de a tilalom .Iatatlanban" rajuk is vonatkozik.

A biomeheszetben csak egyszeric szerves savak (citromsav, ecetsav, hangyasav, oxalsav, tejsav) es emberre drtalmatlan illoolajok alkalmazhatok.

Hasznalthato mehvedelemre a piretrum, de a mesterseges piretroidok nem. A hangyasavnal arra kell vigyazni, hogy ne erintse a mezteret, mert a hangyasav-tobblet befolyasolja a mez szabad savtartalmat, a pl-l-erteket es az izet is.

A tejsavat csak hordasi idon kivul szabad hasznalni. Az esemenyt be kell jegyezni a mehesznaploba.

Az oxalsavas permetezes vagy csepegtetes gyors es egyszeni eljaras. Lepoldalankent 5 ml adag elegendd.

Noha terrneszetes anyag, hiszen gyakori a novenyekben (madarsoska, kertis6ska, rebarbara, repalevel),allatokban (ver, vizelet), megis vigyazni kell, mert tomenyen rnarja a b6rt, a nyalkahartyat. Bels61eg sulyos karosodast okoz (5-15 g mar halalas adag).

Afelsorolt a savak nem halmozodnak fol a viaszban.

Az illoolajok (timol, mentol, anetol, linalool, eukaliptol, levendulaolaj, kamfor stb.) a mehviaszban lazan kotodnek meg, ugy hogy ismetelt kezelesek hatasara egy bizonyos merteken tul az elnyelt mennyiseg nern novekszik.

A fertotlenites, a fizikai vedekezes hatekonysagat bizonyitja az alabbi pelda,

42

Ket evig tart6 kiserlet soran fabol epult kaptarak falan feluleti rnintat vettek, az elofordulo mikroorganizmusokat agar taptalajon kitenyesztettek, Mind a 12 kiserleti csalad kaptaraiban elofordult az amerikai nyulos koltesrothadas sporaja, Ennek megallapitottak a gyakorisagat, majd negyfele medon fertotlenitettek a fafeluletet, es az eredrnenyt isrnetelt kitenyesztessel hataroztak meg. A kiilonbozo eljarasok es hatasfokuk:

• perzseles langszoroval - 84,0%-os hatekonysag,

• surolas kefevel es forro szappanos vizzel - 75,7% hatekonysag,

• mesas magasnyornasu hideg vizzel- 81,2% hatekonysag,

• 15 perces gozoles, utana 3%-os natronlug fOHO oldalaba martas, Ieoblites vizzel es vegul nagynyomasu hidegvizes Iernosas - 99,9% hatekonysag.

Valamennyi kiserleti csalad 2 evig nem mutatta a betegseg jeleit, annak ellenere, hogy minden kezeles ellenere rnaradt a kaptarban korokozo. Kis szarnu spora kimutathatosaga nem azonos a betegseg jelenletevell

Altalanos ervenyii ely, ugyanis a kerteszetben es a szantofoldi novenyvedelemben hasonlokeppen kell elvegezni ezt a munkat, A mehvedelernben meg fontosabb az egyidejiiseg, mert a dolgoz6k eltajolasa, a herek minden csaladhoz egyarant lehetseges bebocsatasa konnyen es gyorsan elterjesztheti a fertozo betegsegeket Ha egy csalad valamilyen betegseg miatt legyengiilt, elneptelenedett valamilyen betegseg miatt, az egeszsegesek megtamadjak es kiraboljak a fertozott mezet, a megmaradt mehek viszont bekeredzkednek a szomszedos csaladokhoz. Ezenkivul a kozos itat6 is kozvetitoje lehet egyes k6rokoz6knak.

43

Eddigi megallapitasaink elsosorban a Varroa elleni vedekezesre vonatkoznak. A csaladrol csaladra terjedo Nosema es kulonosen a koltesmeszesedes k6rokoz6ja ellen eredmenyesen folytathatunk szelektiv vedekezest, aminek soran csupan a valoban beteg, segitsegre szorul6 csaladokat reszesitjuk vedelemben. Ha valamelyik az ut6bbiak koziil altalanosan es sulyosan elterjedt volna az allomanyunkban, akkor kenytelenek leszunk a Varroaval kapcsolatban emlitettek szerint eljarni,

A kaptarak kozotti legalabb egy meteres tavolsag, a kulonbozo SZ1- nil ropdeszka, a csalad-csoportok letesitese es azok kulonbozd m6don va16 elhelyezese mind a csaladok kozotti keveredes korlatozasat szolgalja, Teljes elszigeteles lehetetlen, ha a telephelyen csokkentjuk is az eltajolas gyakorisagat, a mehek a gytijtes soran nem csak sajat meheinkkel, de a "nyakunkra" letelepedett szornszed rneheivel is erintkezhetnek. Az ilyen elmeletileg Ieherseges atfertozeseknek azonban gyakorlatilag alig van realitasa. Nagyobb lehet a valoszimisege csaladkiegyenlitesnel az egesz keret es fiatal nepessegenek az atrakasanal vagy eppen csaladegyesltesnel. Az ilyen manovereket rnegis meg kell kockaztatnunk, Ha minden csaladunk atlagos egeszsegi allapotban van, az ilyen mehesz-technologiai megoldasok az esetek tulnyomo tobbsegeben nem rontjak az altalanos egeszsegugyi helyzetet.

A lepcsere kerulendo, de nem tilos,

Vegyiik figyelembe: az egeszseg az altalanos allapot, az ettol va- 16 elteres a betegseg.

44

A valo atallas idotartama 0-3 ev. Azert ez a kulonbseg, mert van olyan jelentkezo, aki eddig nern hasznalt viaszban felhalmoz6d6 vegyszereket, aki pedig hasznalt, annak a sorozatos cserekkel 3 ev alatt kitisztulhat az egesz lepallomanya,

A vegyszermentesseget nem lehet valamifele eljarassal siettetni.

A viasz tobbszori fozese csak az alakos szennyezodesektol es a propoliszt61 tisztitja ki az anyagot. A luggal fozes elszappanositja, vagyis tonkreteszi a viaszt. Az Uv-sugarzas csak vekony feluleti retegben hat. Egy m6dja van a tiszta viasznak: nem szabad lipofilvegyszereket hasznalni a kaptarban,

A lepek szine evrol eyre sotetedik, akozben csokken az iirtartalmuk, sejtjeikben kisebb termetii mehek fejlodnek, de mezbo] is kevesebb fer el bennuk. Vegul maguk a rnehek sem nirik a feketedo lepeket, nagy erofeszitessel leragjak a babingektol szivossa lett falakat, majd uj, szep sarga lepet epitenek helyette. Amikor az ember nem tetszelgett a mehek gondviselojekent, az apr6 joszagok akkor is rnegtehettek, hogy evtizedekig eltek ugyanabban a faoduban. A mehesz egyik leghasznosabb tette, hogy az oreg lepeket idejeben eltavolitja.

Hasznos az eltavolitas, de azert ezt sem kelt tulzasba vinni. A keteves, zsemlyeszinu lepekben jobban, sikeresebben telelhetnek a mehek.

45

Hollandiaban es Nemetorszagban heresejt-alapokb61 allo rmilepet is keszitenek. A meheszek heti beosztasu terv alapjan dolgoznak. Csak a fedett-sejteseket veszik ki. Ezzel a m6dszerrel az atkak szamat 50%-kal tudjak csokkenteni, Daniaban a biomeheszek ugyancsak elnek a herefiasitas eltavolitasaval, de emellett a fiasitas hokezeleset is ajanljak, am a termelo rnehesek mindezt bonyolultnak tartjak, ezert gyakran nyulnak hangyasavhoz es tejsavhoz.

Az illoolajok kulonbozo hatast gyakorolnak a Varroa atkara. A feherhere illata szamukra csalogat6 hatasu, Segitsegevel csapdaba lehet csalogatni az atkakat, Sok i11601aj mergezo az atkakra nezve. A kifejlett meh testen kapaszkod6, a meh veret (hernolimfajat) szivogat6 atka 5-10 percen belul lehullik a levendulaolaj, az anizsolaj, az anetol, a linalool, vagy a linalyl-acetat gozetol. A kabult atkak 30--40 perc alatt elpusztulnak. Az illoolajakat erdemes keverten alkalmazni, mert rnegfeleloen osszeallitott komplex hatasosabb, mint az egyes komponensek. Peldaul a linalool es a levendulaolaj 1: 1 aranyu keverekenek gozetol 9 perc alatt lehullanak es 10 percen belli] elpusztulnak az atkak.

A kulfoldon szeleskonien elterjedt Apilife VAR osszetevoi a kovetkezok:

46

• 76,0% timol,

.. 16,4% eukaliptol, .. 3,8% mentol,

• 3,8% kamfor,

Negyhetes folyamatos feszek felett tartas az atkak 93,7%-os, a 8 hetes folyamatos hatas 97,7% atkapusztulast biztosit,

Neha felmerul, hogy a sok timol elonytelen a rnezben. Kiserletileg kimutattak, hogy okt6berben a teli elelemben 2,0 nanogram/kg mennyisegben elofordulo timolbol a tavasszal kivett mezben mar csak 0,03 ng/kg maradt. Megjegyzem, hogy az ember izlelokepessege a 2,0 ng/kg mennyiseget sem kepes erzekelni.

Hozza kell tennem meg, hogy a timol az ember szamara nem mereg. A kakukkfii to illatanyaga. Onmagaban is hatasos, Hazilag szaritott kakukkfiibol 70%-os alkohollal kivonva hatasos anyagot kapunk a Varroa ellen.

A kuliinbozo receptek alapjan kesziilt i1l6olajos atkaolok rendszeresen tartalmaznak kamfort, pedig annak valojaban nines is atkaolo hatasa. Megis ez, sot mas kozornbos illoolajok is vedik a fiasitast a nostenyek ellen. Abban all a hatasuk, hogy elfedik a tojasrakasra alkalmas larvak szagat, a petezni kivano atkak a fedoillat miatt "eltevednek" es csak veletlemil bukkannak ra a kello fejlettsegti mehalcakra, Ily m6don csokken az adott atkanepesseg produkci6s-bio16giai erteke, kevesebb lesz az atka. Az illoolajok rendszeres alkalmazasa olyan alacsony szinten tartja az atkaszamot, hogy az gyakorlatilag nem befolyasolja a mehek tevekenyseget.

Most viszont feltetlenul valaszolnorn kell arra a hallgat61agos kerdesre: milyen hatassal vannak az ill6olajok a mehekre? A mehek csapja erzekeny szag16szerv. Ha tulzottan intenziven parolog az illoolaj, a mehek tavoltartjak magukat az illatforrastol. Az i1l6- olajos lapkat a feszek fole kell heIyezni, es ha az nagyon eros, a mehek nem fogjak takarni a kozeleben leva fiasitast, Ez esetleg

47

megeshet, nem valoszinti azonban az, hogy az illoolaj kiuzi a meheket a kaptarbol,

Az illoolajok kimeletes, szakszeru hasznalata nem zavarja a meheket, Ok mar tobb millie eve alkalmazkodtak ahhoz, hogy egy viszonylag zart terben (pl. faoduban) egyidejiileg tobbfele illat terjeng a legterben, Csak maga az anya tobbfele ferornont bocsat ki, Mas illata van minden nektarnak, a kiilonfele viragpornak es a larvak novekedesevel egyiitt valtozik a szaguk is. (Errol tudjak meg a dajkak, hogy milyen minosegu taplalekkal ken etetniok vedenceiket. )

Nalunk nem nyert polgarjogot a hokezeles (hipertermia). Nemetorszagban 5 even at 50 kiserleti mehcsaladot reszesitettek hokezelesben. A fedett fiasitasos lepeket egy specialis berendezessel, az Apitherrn segitsegevel 4 craig 44 "Cvon tartottak. A rahatas kovetkezteben az atkaelhalalozas 100%-05 volt, mig a mehalcak kevesebb, mint 5%-a pusztult el a feszek homersekletenel magasabb h6- fokon. A kifejlett imagok elettartama a kezeletlenekehez kepest nem csokkent.

Megjegyzem, hogy az 50 csaladnal nem feledkeztek meg a herefiasitas eltavolitasarol sem.

A biomeheszet, mint lattuk, nem fegyvertelen. Eszkoztara elegseges vedelmet biztosit a Varroa atkaval szemben. Ugyanakkor alland6an fenyegeti meheinket a visszafertdzes, A mi meggyeritett, legyengitett atkanepessegunkhoz barmikor tarsulhat tobb, erosebb peldany, Ezek a virulens egyedek elosegitik a kiilso eI6sk6d6k robbanasszeni elszaporodasat, A beteleles elotti id6szak a legkritiku-

48

sabb. Ezert es ekkor kell meggy6z6dntink a fertozottseg mertekerdl, annak erdekeben, hogy biztositsuk a csaladok nyugodt teleleset.

Nalunk konnyebben beszerezheto atkaolok:

• Apistan (fluvalinat),

• Apitol (cimazol),

• Bayvarol (flumetrin),

• Folbex VA (brornpropilat),

• Perizin (kumafosz).

Az Apistan f61eg, allandoan hasznalatban, elvesztette hatekonysagat, azaz az atka megszerezte vele szemben az ellenallokepesseget.

Jellernzo adatsor: Ausztriaban 1987-ben a viasz fluvalinattol mentes volt, 1 992-ben a viaszmintak 65%-a szennyezett lett, 1994- ben (ket ev rnulval) 100%-ban fluvalinattal volt terhelt az orszag mehviaszallomanya, mig ugyanebben az evben a kumafosz jelenlete 21 %-os, a brompropilate 7 I %-os volt.

A Perizin-t nem szivesen ajanlom, mert a kumafosz biofoszforsav-eszter, pontosabban: dietil- (3-k16r-4-metiI-kl1marinil-7) -tiofoszfat es ennelfogva melegveniekre is erosen mergczo (LDso = 50-100 g/kg) Az LDso a letalis (halalos) d6zis 50%-atjelenti.

A mehekre va16 rapermetezes nem valami hatasos, mert valojaban alig val6sul meg az a feltetelezes, hogy a mehek egymasrol es onmaguk feliileterol letisztogatva a permetet, hozzajutnak a hatoanyaghoz (kumafosz). Az alkalrnazott mennyiscgnek csak a 24%-a keriil a mehek tapcsatornajaba. A kaptaron beluli szetterjedesenek merteke csekely: ket fiok kozott alig fordul eia atvitel.

Az Apitol veszelyes lehet. Megfigyeltek, hogy a kezelest kovetoen a mehek pusztulasa az else 5 napon jelentos volt. Az elso napokban a mehek testeben egyenkent 84 ppm mennyisegti cimazol volt kimutathat6. A friss mez 2,45 ppm hat6anyaggal volt szennyezett, ami 112 nap alatt "elfogadhat6" szintre siillyedt.

49

Marad a Folbex VA, ami bromtartalmu es mint ilyen az embert is veszelyezteti.

A Bayvarol t1umetrintartalmu piretroid, vagyis mesterseges piretrin, ami az okologikus novenytermesztesben novenyvedoszerkent is hasznalatos,

Az emberre kevesbe hat, szermaradeka konnyebben elviselheto. Teny, hogy valamennyi szintetikus atkaolo vegyszer belekeriil a viaszba, onnan a mezbe, de a propolisz is szennyezodik. Valamenynyi karosan hat az emberi szervezetre, de a mehekere is. Alkalmazasukat lehetoleg mellozziik. Ne cselezzen a biornehesz, ne torekedjek az ellenorzes kijatszasara, Ha olyan gyorsan terjed6 betegseg lepett fel a meheszeteben, hogy szelid mehvedelemmel nem kepes lekuzdeni, akkor szabad hasznalnia barmilyen eroszakos vegyszert, csakhogy megmenthesse a csaladjait, de e tenyt tiintesse fel a rnehesznaploban. Nem lesz mas kovetkezrnenye, csak az, hogy amig ki nem tisztul viasza a szermaradektol, atmenetileg, nem hasznalhatja a bio minosegi megkulonboztetest.

Nem Iehet elegedett az a biomehesz, aki meguszott egy kemiai vizsgalatot is, hiszen tudnia kelt, hogy a nagyhatasu vegyszerek meheinek is artottak, gyengitettek azokat. Szloven kutat6k kirnutattak, hogy az Apistan es az 6 Flumicid nevii szeruk hasznalatanak egyenes kovetkezmenyekent fokozodott a koltesmeszesedes.

A zeolitkeszitmenyek kulonbozo szemcsemereniek a portol a daraig. A kaptarak tavaszi kitakaritasa utan az orlemenyt a fenek-

50

deszkara kell szorni 1 ~2 mrn-es retegben, A zeolitasvanyok hatalmas relativ feluletukkel szabalyozzak, csokkentik a leveg6 paratartalmat, ez viszont kozvetlenul rontja a gombak, koztiik az Ascosphaera eletlehetosegeit.

A zeolitporok az atkaellenes kiizdelernben is segitsegunkre vannak: a Iehullott atkak nehezen, legyengulve, vagy egyaltalan nem tudnak az orlemenybdl kikeveredni.

A zeolit vlzmegkoto kepessege rniatt kiszaritja a rakerult apr6, lassan mozgo allatokat, A meheknek nern art, mert nem erintkeznek vele nagyobb feliileten es nem tart6zkodnak rajta tart6san. Az viszont megeshet, hogy a mehek kiszorjak a kaptarbol, Ahol ezt eszleljuk probalkozzunk egy masik, az e.lozot61 eltero szemcsenagysagu keszitmennyel.

Megjegyzem, hogy ilyesmi csak az als6 kijaros kaptarnal es az erosen takarit6 osztonti csaladoknal fordul eld, ahol egyebkent sem valhat sulyos gondda a meszesedes.

Ha valahol az egesz meheszetben, vagy csak az egyes csaladoknal veszelyesse valik ez a betegseg, akkor itt is ervenybe lep a rendkiviili engedely a kulonfele eroteljesebb gy6gyszer alkalmazasara. Olyanokra gondolok mint: a benomil, a kaptan, a maneb, a metiram, a propineb, a vinklozolin es a Yokoluck. Kozuhik a vinklozolin es a benomil mutatkozik a leger6sebbnek, legtart6sabbnak.

A kaptarakban a paralecsapodas tavaszfelefigyelheto meg. Ez a jelenseg karos, ezert kerulendo. Voitak meheszek, akik a felso

51

szigeteles ala telire uveglapot helyeztek, mondvan, hogy onnan, a kondenzalt pararol fogjak kapni a mehek a fiasitas nevelesehez szukseges vizet. lgaz, hogy az uveglemezen kepzodnek vizcseppek, de bizonytalan, hogy azokat elerik-e a mehek, Ha nem fernek hozza, akkor felesleges, ba emiatt a hizott cseppek lehullanak, akkor meg karos is. Amennyiben valaki feltetlenul szuksegesnek tartja a kora tavaszi vizellatast tegyen be belso itat6t.

A kaptar belso feluleten, mint lattuk, mindig talalhatok mikroorganizmusok es mint tudjuk, a deszkafalat nem tehetjiik teljesen csiramentesse (de nem is fontos), az viszont elonytelen, ha nedves; mert szaprofita peneszgornbak vagy akar parazita k6rokoz6k is elszaporodnak rajta.

Az 6kologikus szemleletu meheszek szamara a gyekenyparna valt be legjobban. A parat elnyeli, jol szigetel, a mehek nem ragjak meg es ha mar nines szukseg ra, kivesszuk, megszaritjuk es 6szig taroljuk, mert tobb evig ismetelten felhasznalhato.

A kijaronyilas helyzete a sokfele kaptarnal eltero. A biorneheszetre atteres soran nem akadaly a fels6 kijaronyilas sem, az sem, ha esetleg a rakodokaptar minden fiokjanak kiilon kijaroja van. Kivanatos azonban, hogy a kaptarak felujltasanal reszesitsuk elonyben az also kijarosat.

A felso kijaron at is igyekeznek takaritani a mehek, de fokozottabb erofeszitesuk ellen ere sem jarnak el mindig sikerrel. Megfigyelhettiik, hogy a lucskossa valt mehhulla olyan sulyos, bogy a kitakaritasan faradozo dolgoz6 egy darabig felemelte, de azutan

52

terhevel egyutt vissza-visszaesett, vegiil a feladatarol lemondott. Mindenkeppen hatranyos leszoktatni a meheket a takaritasrol, amikor ennek az osztonnek az erositese 111a nemesitesi eel a betegsegek es ezen belul is a meszesedes elleni kiizdelern sikeressege erdekeben.

Aj61 takarit6 csaladoknal is a mehesz vegezze el a nagy, tavaszi takaritast. A kaptarszemet elernzese sok hasznos informacioval szolgalhat a figyelmes mehesz szamara.

A cserek alkalmaval rnegvizsgaljuk a kaptarszernet osszetetelet, berakunk egy fertotlenitett alkatreszt, a kivettet pedig haladektalanul letisztitjuk azoknak a m6dszereknek valamelyikevel, amelyeknek hatasfokat mar ismertettem.

Csak a legszuksegesebb rmiveleteket vegezzuk. Tart6zkodjunk a mehek szuksegtelen zavarasatol, Regi meheszrnondas: amikor a kutya eszik, a 111eh gyiijt - ne zavarkodjunk. Hordasszegeny idoben is csak ott vegezzuk el ezt a rnunkat, ahol a kaptar elott gyanus jeleket eszlelunk; peldaul: sok az elmeszesedett <'!I ca.

Erre a munkara kaptarbontaskor kerulhet sor. A kereteket lapjaval valaminek nekiutogetve eltavolitjuk a sejtekbol meg ki nem takaritott mumiakat. Egyes kiilfoldi meheszek eros vizsugarral ki is mossak es utana gondosan szaritjak a lepeket. Nalunk a fertozott lepek kifozesre kerulnek es nem kozvetlen ujrahasznositasra, Leg-

53

egeszscgesebb az, ha a kiselejtezettek helyett uj rmilepeket epithetnek ki a mehek.

kihordani, hogy inkabb osszeragjak, es a hullak pora a legkorzessel visszaszall a feszekbe.

Megjegyzem, hogy bar az anyat petezesi teljesitmenye alapjan mincsitjuk, megis indokolt a lecserelese minden olyan esetben, amikor nepe azonos koriilmenyek kozott is Ienyegesen elmarad az atlagtol.

A kaptarak elott erdemes mintegy 1 m-es tiszta, csupasz savot lerrehozni es fenntartani. Az als6 ropnyilassal rendelkez6 kaptaraknal a felnyurgult fiiszalak akadalyozzak a ki-be repulo rovarok mozgasat. A novenyzetet a vandortanyan kaszaljuk Ie, de a telephelyen kapaval, gereblyevel kell kesziteni olyan tiszta es sima feliiletu talajt, amin meglatszanak es megtalalhatok a kaptarbol kihordott hulladekok.

A kaptarak elott osszegyiijtott szemetet el lehet asni, de meg jobb egy kisebb melyedesben elegetni. A foldon por1ad6 mumifikaI6dott babok porat a szello is felkapja, szetteriti, ily m6don peldaul az itatoedenybe is jut, ahonnan ujraindulhat a fertozes.

Ezt a regi meheszeti fogast, mint vegyszermaradekot nem eredmenyezo eljarast, ajanlom a biomeheszeknek. Igaz, hogy a visszaroptetes (zsongitas) atmeneti termeleskiesessel jar, ezert csak indokolt esetben es az allomany viszonylataban fokozatosan hajtsuk vegre.

A koltesmeszesedes ellen a csaladok elsosorban a beteg, vagy kulonosen a mar mumifikalodott larvak mind hamarabbi kihordasaval, vagyis takaritassal vedekezhetnek, Az ut6dok genetikai tulajdonsagaiert - amilyen a takaritasi oszton es az ellenallo kepesseg - az anya teheto felelosse. Ez indokoIja Iecsereleset egy er6- sebben takarit6 csaladtol nevelt fiatal anyaval.

A takaritas merteket csak azonos szerkezetii kaptarak eseteben lehet osszehasonlitani. Az alae sony roppnyilasuaknal a mumiakat konnyen, a magas ropnyilasuaknal viszont olyan nehezen tudjak

Ha a helyzet beavatkozast igenyel, azt feltetlenul fel kell tiintetni a mehesznaploban. A Fumagillin hasznalata tehat nalunk nem megelozo, hanem esetenkent gy6gyit6. Mivel a biomeheszetben nem szabad gyari repacukrot etetni, a gy6gyszert rnezben vagy permetezve hasznaljuk fel,

A Nosema allati egysejtu tartos alakja folyamatosan Jelen van a mehek kornyezeteben, de betegseget eloidezni csak a mehek emesztotendszereben bekovetkezett rendellenes allapotaban kepes. A leggyakoribb ok a beltartalom pangasa, amire akkor kerul

54

55

sor, amikor bOSSZll idon at nern repulhetnek ki a mehek, Az ernesztes salakanyagai felhalmozodnak a vas tag bel utols6 szakaszaban (ampulla recti), feszitesuk hatasara a mehek potroha megnyulik, I1yenkor a k6rokoz6 elszaporodik es eros hasmenest okoz, Nyomait sarga foltok formajaban konnyti eszrevenni a keretek tetejen.

A tisztulo ropules hofodte tajon is bekovetkezhet 1-2 napos atmeneti felmelegedes hatasara, Nehany egyed a szabadban reked es elpusztul, de a csalad egeszenek cgeszscge egy iddre ismet biztositott. A teli ida hosszatol fiigg, de altalaban ha tavaszig ket tisztulo repulesre sor kerulhet akkkor minimalisra csokken a gyomorvesz fellepesenek a veszelye.

Gyakrabb a gyenge akacviragzas, mint a feltetlenul gyomorveszt elosegito tel. Sokszor 3-4 ev tele ugy mulik el, hogy semmi egeszsegiigyi gondot nem okoz. Ezert tartom indokolatlannak a minden tavasszal, sot mostanaban osszel es tavasszal rutinszerfien vegrehajtott gyogyszerezest. A gyakori kisadagu antibiotikum-adagolas eloseglti a k6rokoz6 ellenallokepessegenek a kialakulasat.

Izraeli kutatok 1994-95-ben a Nosema ellen a szokasos Fumagillint alkalmaztak, (Keszitmenyuk neve: Fumidil B.) Osszel es tavasszal 10 naponkent 3-3-szor adtak csaladonkent I liter cukorszirupban 1,5 g Fumidil B-t.

Evente 6-szor(!) antibiotikumoztak a csaladokat, de a Nosema-t nem tudtak kiirtani. A kiserletben szerepeltek teljesen kezeletlen es csak tavasszal gyogyszerezett csaladok, Utobbiak az indulasnal hatranyban voltak, majd utolertek a ketszeresen ellatottakat,

Egyiptomi meheszkutatok (masokkal mcgegyezoen) arra az eredmenyre jutottak, bogy bar az antibiotikummal kezelt csaladokban kevesebb mikroorganizrnus maradt elve, az antibiotikum erezhetoen hatraltatta a fiasitas kiterjedeset. Amikor az antibiotikumot (Floxacilin, Amoxicilin) vitaminokkal kombinal-

56

tak, fokoz6dott a fiasitas. (Kulonosen, ha a vitamin osszetevo BI2 volt.)

A mehek taplalekanak minosege is hatassal van a gyomorvesz nevu betegsegre. Kulfoldi kutatok Nosema-val fertozott meheket etetesi kiserletnek vetettek ala. Egy csoport csak mezet ehetett, egy masikat rnehpempovel es cukorral lattak eI, mig a harmadiknak csak cukrot adtak (fele vizzel). Egy ido mulva minden csoportb61 egyszerre vettek mintat, a rneheket felboncoltak, elvegeztek a szokasos foszlatast es elvegeztek a sporavizsgalatot, Eredmeny: a mezzel etetett rnehekben nott a legkisebb mertekben a sporak SZ3- ma; a mehpempo + cukor dieta mellett ad6dott a legmagasabb fertozottseg; a cukoroldatot fogyaszt6k hasonlo eredmenyt mutattak az elozd csoporthoz. (A kulonbseg nem volt meghatarozo.)

Kovetkeztetes: a mez mersekli a Nosema-fertozest!

A kasos meheszkedes idejen minden evben a csaladok tobbseget lefojtottak, manapsag viszont a lerongyol6dott, j6l lathatoan eletkeptelen csaladok helyrehozatala erdekeben a meheszek nagyobbik resze mindent megtenne. Durva es barbar dolog volt a mehcsaladok elpusztitasa 1-2 kg mezert (mar Tessedik Samuel tanitotta a lefojtas nelkuli mezelvetelt), ugyanolyan rossz ma az a szivjosag, mely aJertozo gocokat kivanja allandositani. A meheszkedes az allattenyesztes egyik kiilonleges aga. Minden haziallatfajnal elismert szelekcios munka a gyenge, hibas egyedek kizarasa a szaporodasb61. A mehcsalad szuperegyednek tekintheto. Mig letezik, beleszol

57

a mehek szaporodasaba, anyakat, hereket nevel es tovabbitja elonytelen tulajdonsagait. Ebben csak radikalis felszamolasaval Iehet megakadalyozni, ennek pedig az anya kicserelese, vagy az cgesz csalad elpusztitasa lehet csak a m6dja.

A sok vegyszerezes, a gyengek gyamolitasa, serkentgetese negativ iranyu szelekci6, homlokegyenest ellentetes a termeszet bevalt torvenyeivel,

Ha az evolucios kivalasztodast valaki nem erti meg, az gondoljon a zsebere. Azt csak konnyu belatni, hogy a gyenge allando gyamolitasa nem olyan gazdasagos, mint eros, egeszseges csaladokkal termeltetni,

A biomehesz kimeli apr6 munkatarsait, nem csonkitja meg, sot a szeltol es a naptol is vedi oket, de ha kell osszeroppantja a hasznalhatatlan anya torat - mert ezt kelt tennie.

A biomeheszet igenyrendszereben ket .Iiiztosltek" is talalhato.

Az egyik ez: a mehesz megteheti, hogy allomanyat ketteosztja, egyrnastol terbelileg elszigeteli, a ket helyen kiilon-kiilon biztosit meheszeti felszereleseket, az egyik felallomanyt tovabbra is hagyomanyosan kezeli, mig a masikon begyakorolja az okologikus gondoskodast.

A masik: ha netalan nem tudna hatasosan rmikodtetni a rendelkezesere a116 vedekezesi rendszert akkor visszaterhet a megszokott mergekhez.

Volt mar olyan mehesz, aki meheszetet megosztotta, de olyan meg nem akadt, aki nem tudta volna meheit szerves savakkaI, i116-

58

olajokkal, herefiasitas gyeritesevel, zeolitos keszitmenyek alkalrnazasaval megvedeni.

Ezt a "biztositekot" megtartjuk. A rnehek egeszsege az els6!

A biomeheszet alarendeli magat az allami intezkedeseknek: a nyulos koltesrothadas tuneteit mutat6 csaladokat az eloiras szerint meg kell semmisiteni. Arnerikai peldara hivatkozva felmenil neha az a kivansag, hogy antibiotikummal gy6gyitsuk meg a megbetegedett rneheket. Az USA okologikusan dolgoz6 meheszeit az OTCO iranyitja, Eloirasa szerint a betegseg fennallasat bizonyitani kell, es csak azt kovetoen szabad oxitetraciklint (Terramicin) hasznalni, Antibiotikurnot megelozoen (profilaktikusan) sohasern engednek hasznalni,

Szeretnem reszletesen magyarazni a magyar allaspontot. A bio-

logiai vedekezorendszer ketfele:

• a veszely elkerulese (passziv menekiiles),

• a veszely elharitasa (aktiv vedekezes),

A kerniai vedekezes a testen beliil lehet humoralis es cellularis vagyis specialis sejtek, vagy a testnedvben leva anyagok segitsegevel vedekezik a szervezet.

A rovarokra a humoralis ellenallokepesseg jellemzo. A karos elvaltozasra a beteg testben ~ immunvalaszkent ~ a hemolimfaban ilyen feherje jelennek meg. A meheknel ket bakteriumellenes protein fordul elo: az apidecin es az abecin,

Az amerikai nyulos koltesrothadas k6rokoz6ja, a Bacillus larvae, a fertozest kovetoen a meh testeben sejten kiviili proteinazet

59

valaszt ki ugy, hogy a mehek immun-keltette feherjeje hatastalan lesz. (A betegseg az immunrendszert tamadja - amit keptelenek vagyunk tamogatasban reszesiteni.)

Ez az elrneleti alapja annak a dontesnek, hogy nem gyogyitassal vedekezunk a nyulos koltesrothadas ellen.

A meheknek sok termeszetes ellensegiik van. Emlosok: rovarev6 cickanyok, ragcsalo egerek es pockok; Eszak-Amerikaban a baribal (fekete rnedve), Del-Afrikaban a meheszborz. Madarak: gyurgyalagok (Azsiaban, Eszak-Afrikaban kulonbozo fajai vannak), fecskek, gebicsek stb. Ketelticek, pl. varangyosbekak. Rovarole szitakotok, ragadoz6 es parazitalo legyek, nunukek, hangyak, darazsak. Altalaban halokkal, racsokkal, keritessel lehet ellenuk vedekezni. A mehfarkas feszkelchelyeit asoval, kapaval fel lehet dulni, A gyurgyalag ellen hanggeneratorral gerjesztett riaszto hanggal lehet vedekezni, amikor - delre vandorlasuk soran - szarnithatunk torneges atvonulasukra, A hangyak ellen nehany csaladot ugy vedhetunk meg, hogy a kaptar labait vizes, vagy olajos edenybe allitjuk, vagy herny6enyvvel vonjuk be.

Az erintett betegsegeken es egyeb ellensegeken kiviil meg szamos, most kisebb jelentosegunek tartott faj szamba johetc. Ezek kozul hol az egyik, hol a masik kimagaslo jelentosegre tehet szert, masreszt a forgalmas vilagkereskedelem mellektermekekent ~j, szamunkra 1Smeretlen ellenJelek jelenhetnek meg. Veliik szemben a mehesz talalekonysagat lehet szembeallitani az elsa fazisban, de azt kovetoen igenybe veheto a Biokultura Egyesiiletben a biomeheszet szakosztalyvezetoje, vagy azon tul az orszag mehegeszsegiigyert felel6s intezmenyei. Segiteniuk kell. Mehegeszsegiigyben sines soha megallas.

60

A biornez mindenki szamara minosegi rnegkulonboztetest jelent.

A biomeheszeti igenyrendszerbe foglaltakat meg nem valosito meheszek es mezkereskedok, hogy hatranyosabb helyzetuket ne kelljen elismerniok, azt allitjak, hogy minden mez egyforma, hogy valamennyi bio minosegii, mert novenyi eredetiiek, es ha permetezik is azokat a novenyeket, a megmergezett mehek elpusztulnak, tehat nem vihetik a kaptarba a veszelyes vegyuleteket.

Mi az igazsag ezekben az allitasokban? Roviden: semmi. Hoszszabban a kovetkezokeppen lehet megcafolni az altalanositok velemenyet,

A novenyi termekek mindig egeszsegesek, barhogyan kezelik is azokat? Nem! A kora tavaszi primorok magas nitrittartalmarol sokan tudnak, de azt kevesebben, hogy a kadmium a novenyek karo-

61

sodasa nelkul felhalmoz6dik a novenyi testben, hogy a molibden tuladagolasa nem karositja a novenyeket, de a novenyevoket igen.

Hazai rneresek kimutattak, hogy nagyiizemi Jonathan telepitesben a nektar nehezfem tartalma 1985-hoz kepest 1992-benjelent6s emelkedest mutatott. Igy: a reztartalom 25-szorosere, a higanytartalom 2JO-szeresere, a kadmium 40-szeresere emelkedett 7 ev alatt.

U gyanebben az idoben az akacnektar cinktartalma a megengedett 5,7-szerese, kadmiurntartalma kereken 5-sz6rose volt az elelmiszer-egeszsegiigyi engedelyezett felso hatarhoz viszonyitva. Itt most gyorsan hozza kell tennem, hogy a felsorolt adatok csak a nektarra vonatkoznak es nem a mezre, ami ben kevesebb a karos elem. A kulonbseg a mehek testeben halrnozodik fel es rovid uton kikenil a kaptarbol.

A lenyeg: nem igaz, hogy minden novenyi termek egeszseges, A kovetkezo kerdes: igaz-e, hogy a permetezes miatt az erintett mehek elpusztulnak es ezert nem is vihetnek magukkal mergezett nektart es viragport?

A helyzet egyaltalan nem ilyen egyszen'i. A mergek es hatasuk nem egyforma. Meleg idoben a novenyvedoszerek gyorsabban hatnak, mint hiivosebb idojaraskor,

A piretroidok, pl. a Deeis EC 2,5 gyorsan hatnak. Tagl6 hatasuk kovetkezteben az erintett dolgozo ugy hullik Ie, mint a ko, masker elvergodik nehany metert, de csak az jut el a kaptarig, amelyiket a permetezes kozvetlenul a kaptar e16tt ert. Ennek a szernek a hatasa 4 napig tarthat. A hatastartam vegefele hatasa gyengiil.

Akar erinto, akar gyomormeregtdl karosult a gyujt6 meh, utolso erejevel a hona fele torekszik. A kaptarban igyekszik megszabadulni mezgyornra tartalmatol, (Innen a rnergezettek jellegzetesen kinyujtott nyelvel) Testverei korulveszik es rnezzel etetik. Ett6l az apolastol a csak mersekelten mergezettek meggy6gyulhatnak, bar munkakepessegiik csokken, elettartamuk par nappal megrovidul.

62

Tudomasul kell venniink, hogy nemcsak nektdrral keriil mereg a kaptarba, hanem peldaul viragporral is. Lengyel kutat6k tapasztaltak, hogy amikor viragzo kaposztat permetezett a gazdasag ULV technologiaval, vagyis csupan 210 ml malathi on jutott egy ha-nyi feluletre, meg akkor is 1-43%~os volt a perrnetezoszertol elpusztult mehek aranya a permetezett savtol szamitott 1 km-en belul, A malathion kimutathato volt a kaposzta viragporcsapdaba kenilt pollenjeben es kinyilt viragokban a permetezest koveto 12. araban is.

Hasonlo eredmenyt kaptak indiai (Ultar Pradesh allamban) a kaposzta permetezeset kovetoen. (Az ott hasznalt hat6anyagok: fenitrothion, fenthion, dimethoat es endoszulfan.)

Termeszetes, hogy a rovaroloszerek a meheket is pusztitjak, esakhogy a mezogazdasag tobb mas kernikaliaja is mereg lehet a rnehek szamara, s6t abbol nekimk is juttatnak. Sajnos nerncsak a kornyezetszennyezok, hanem az artatlanok is reszesiilnek a kemiailag fejlettnek mondott terrneles atkaibol.

Lengyelorszagban (Wroclaw) urea es ammoniumszulfat mutragyak alkalmazasa utan tapasztaltak jelentos mehpusztulast. A szubletalisan mergezett rneh - mal' volt rola szo - hazater es a kaptarban igyekszik megszabadulni a felvett karosito anyagoktol. A mutragyak kozvetleniil a hannatban, pocsolyak vizeben feloldott forma ban mergeznek. Ezert is fontos a rneheket rendszeres itatoval es benne zeolitdarabkakkal ellatni.

Francia kutatok megfigyeltek, hogy gombaolo szerek is karosithatjak meheinket. Ott deltametrint permeteznek ki 0,125 g/ha nagysagrendben, valamint prochloraz funkgicidet 25 g/ha mennyisegben. Ezek a szubletalis adagok 96 orai megfigyeles soran nem okoztak meghatarozo rnehelhalast, de ha egyiitt hasznaltak az inszekticid es fungicid szert, 24 ora alatt 73,2%-ra ernelkedett az elhalalozas ... A szerek kozott egymast segito hatas kovetkezik be.

63

A gyomirto vegyszerek sem kozombosek. Lengyelorszagban glifozate, fluszifop es MCPA hatoanyagu gyomirt6kat hasznaltak, Hatasukra, a felsorolas sorrendjeben, igy alakult a pusztulas merteke: 11,06 es 8,7 majd 3,3%. (A kezeletlen kontroll teruleten 2,7%-os halalozast j egyeztek feI.)

Ha a szerek tomenyseget 1,0%-ig emeltek, az elhaltak aranya er6sen novekedett, kulonosen az MCPA-nitl, ahol az okozott pusztulas 5-szorosere fokoz6dott. A ket els6 gyomirt6 erintolcg, mig az MCPA bels61eg hatott a mehekre.

Az lenne csoda, ha mezogazdasag intenziv kemizalasa nem lenne hatassal a mehekre es termekeikre. A nernzetkozi statisztika szerint J 997-ig Europaban evente 52000 t hat6anyagot juttattak a novenyekre es a talajra.

Ilyen korulmenyek kozott barmennyire vigyaz a mehesz, barmennyire korultekinto a novenyvedos, mindig elofordulnak veletlenszerii mergezesek. Egy felmeres szerint Angliaban evente mintegy 50 veletlenszeni mehrnergezesre derul feny, ami ben 30-fete novenyvedelrni hat6anyag szerepel.

A lengyelek szerves klortartalmu szereket mutattak ki a mehek testeben, a viragporban es a mezben, sorban 0,76-0,34, illetve 0,19 mikrogram/kg rnennyisegben.

Brazil iaban rontgen - fluoreszcensz spektrorneterre] 12 szervetlen elemet mutattak ki propoliszban. F61eg az olomtartalorn volt figyelernremelto.

Spanyol elelmiszeranalitikusok megfigyeltek, hogy a foszfor es a klor erteke nagy mertekben fuggott a mez szarmazasi helyetol. (P atlag 78 mg/kg, Cl atlag 262 mg/kg volt a mezmintakban.)

Az ipar szerepet a mez szennyezeseben jol szemlelteti egy lengyelorszagi meressorozat. Az er6sen iparosodott Szileziaban a mezben a kovetkezo fontosabb elemeket talaltak:

64

l

J

6lom

kadmium

arzen

cink

rez

maximum minimum

l,93 0,09

0,35

0,13 mg/kg.

0,11 0,01

0,30 0,02

7,23 0,34

Az olorntartalom a mintak 75%-aban, az arzen a mintak 25%aban meghaladta a niresi hatart, A tisztabb levegojfi videken egy mezmintaban sem lepte tul az olomtartalom az elfogadhat6 rnerteket,

A kozlekedes hatasat a mezre es a viragporra egy keteves lengyelorszagi kiserlet reszletesen elemezte. Nagyforgalrnu orszagut mellett 0-10, 100 es 1000 m-re levD viragzo novenyeket vizsgaltak. Megallapitottak, hogy a pollen minden esetben 30-100%-kal nagyobb mennyisegben tartalmazott olmot, kadmiumot es rezet, mint a mez, Szarazanyagra szamitva a rnez mintegy 20%-kal kevesebb nehezfemet tartalmazott, mint a frissen gyiijtott nektar,

Az uthoz kozeli harsfak nektarja 70%-kal1epte t61 az olomra vonatkoz6 megengedett hatart (0,4-0,5 mg), de 100 rn-rel tavolabb a tullepes mar csak 15%-os volt, mig 1000 m-re allo faknal mert olomtartalom a niresi hatar a1att maradt.

Altalanos velemeny szerint 1 krn autout = 67 ha szennyezodes. A mehek nagy szama, a naponta bejart tobb k1112 teruleten szerzett benyomasaik, jelent6s mertekfi erzekenysegiik alkalmassa teszi ezt a haziallatunkat arra, hogy sokfele szerepe mellett kornyezeti indikatornak tekintsiik.

A figyelmes mehesz keno gyakorlattal messzemen6 kovetkezteteseket tehet mehese komyezetenck allapotara nezve. A tudornany az okoszisztema reszenek minositve a mehet pontos meresek elvegzesere kepes a mehtest analizalasa alapjan. A mehekben peszticidek es mas artalrnas vegyuletek hatasara detoxikalo enzimek keletkeznek = mixed function oxidases, vagyis MFO.

65

Az MFO mennyisegenek merese tajekoztatast ad a kornyezet szennyezettsegerol.

Del-Amerika indianjai az ottani fullanktalan meheket fosztogattak elelrnezesuk javitasa erdekeben. Az erdo szellernere va16 tekintettel minden feldult feszek mintegy egyharmadat meghagytak, Kesobb a hitteritok felvilagositottak a "vadakat", hogy nines erdo szelleme es ebben a szellemben mindent elraboltak a mehektol ugy, hogy azok messzi videken kipusztultak.

A kora-kozepkori mehvadaszok csak reszben fosztottak ki az altaluk talalt mehlakasokat, (Legalabbis azokat, amelyeknel sajat tulajdonjogukat igazol6 pee set volt.) Nagyobb bun volt a meheket teljesen kirabolni, mint embertarsainktol lopni.

Mostanaban, a rnennyisegi szemlelet terjedesevel erosodik az a hajlam, hogy vegyiink el a mehektol minden mezet es majd adunk nekik helyette cukrot. Csak gazdasagossagi elveket kovetve magyarazhato ez az eljaras. Kozismert, hogy az 1970-es evekben 100-200 csalad (vandormeheszkedessel) a mehesznek es sajat esaladjanak tisztes megelhetest biztositott, viszont az 1990-es evektol azonos eletszinvonalat mar esak 500-800 rnehcsaladdal lehet elerni, Megsem megoldas csak a rnennyiseg hajszolasa, mert ekozben torvenyszenien csokken az egyre meghatarozobb minoseg.

A eukorral val6 etetes talan alkalmas a mehesz lelkiismeretenek a megnyugtatasara, de a eukor kevesbe alkalmas a mehek taplalasara.

A mezelszedesnel a biomehesz kidonos koriiltekintessel jar el. A minoseg erdekeben megvarja, amig a mez a kaptarban erik meg, vagyis amig a mezes sejtek tobbseget lefedtek a mehek. Terrneszetesen lehetnek kiveteles helyzetek. Valami miatt gyorsan el kell

66

hagyni a vandorhelyet, szallitaskor a meghordott lepek leszakadhatnak, tehat azokat feltetleniil ki kell szedni es vagy kipergeti a mehesz a meg nem teljesen erett mezet es mestersegesen erleli tovabb, vagy az ideiglenesen kiemelt kereteket ugyanoda visszateszi. Hangsulyozando: ilyesmire csak kenyszenisegbol keriilhet sor.

Ha megtelt a rnezkamra, akkor el kell venni a kereteket es kieserelni iiresekre, vagy meg jobb a rakodokaptarra uj fi6kot felhelyezni - amig csak be nem erik bennuk a mez.

Erdemes kiszedni a mezes lepeket akkor is, ha elorelathatoan egy ideig meg nem lesz nagyobb gyiijtes, Az alacsony-keretes rakodokaptaraknal ez a m6dszer biztosit tobbfele, j61 elkulonitett fajtamezet.

A mezsziiretre kedvez6 az az ido, amikor a munka dandarja befejezodott, de meg van egy keyes gylijtenival6. Remelhetcleg a mehek kezelhetobbek lesznek, mint hordasszegeny idoben es a rablasra is kevesebb az esely.

A mezelszedest lehet61eg koran reggeJ kezdjuk, ekkor csendesebbek a dolgoz6k. F6 alapelv: ne pergess kopaszra!

Regen a meheszek karbolt hasznaltak mehleuzesre. A kaptar fedlapja ala (higitott) vegyszerrel atitatott rongyot, vagy zsakvasznat dr6toztak, es igy boritottak a kaptarra. A mehek hanyatt-horn- 10k men eku ltek. Sokszor nemcsak a mezkamrat, hanem az egesz kaptart elhagytak a lakoi. Kesobbiekben divatosabb lett a benzaldehid (keserumandula-olaj). A benzaldehid erosen mergezo. Mehlefizd szerek rniatt mar forditottak vissza kulfoldrol magyar szallitmanyt, Erre tehat nagyon vigyazni kelt.

67

A biorneheszek a mehlefujo es fustolo mellett tollsepriit, hosszu szoni kefet es ujabban mehszoktetot hasznalnak, Ezt a betetet a mezkarma es a feszek koze helyezik. A szerkezete csak egyiranyu forgalmat tesz lehetove. A mehek a mezkamra felol a feszek fele haladnak. A mezkamra 1-2 nap a1att kiurul. Ez a legkimeletesebb m6dszer.

Ha a gyl'tjt6 rnehek szubletalisan megmergezodtek tobb-kevesebb novenyvedoszert hozhatnak a kaptarba. Altalanos gyakor1atban lehet, hogy ezt a mezet is kipergetik es artatlan arcca1 eladjak, masok maguk ipari meznek nyilvanitjak termekuket.

A biomehesz nem pergeti ki, hanern a kiszedett lepeket tarolja, amig a szer metabolitjaira bomlik, es amikor mar artalmatlan, a kaptarba akasztva serkento elelernkent hasznalja tel.

Ahol sok alpesi r6zsa (Rhododendron) tenyeszik, ott emberre mergezo hatasu, de mehekre nem hato mez keletkezik, ami vel hasonloan jarunk el: kipergetik a veszelyes mezet es visszaetetik az ehes mehekkel, amelyeknek persze nem art.

I1yen esetek ritkan tortennek, de a mezes sejtek fedettsege allando kovetelmeny,

Vandortanyan meg kell elegednunk a pergetosatorral, amelyik a dolgoz6kat vedi a mehektol, a meheket a rablas kitoresetol.

E16fordul, hogy a mehesz pergetosatorral sem rendelkezik.

Ilyenkor a legegyszeriibb eljarashoz folyamadik: as egy godrot a

68

pergeto ele a kannanak, koran reggel elkezdi a rnunkat es folytatja, amig birja (a fokoz6d6 tamadasok, szurasok miatt) es ameddig lehet (a rablasveszely kialakulasa miatt).

Ha lehetseges, pergetohelyisegbe szallitjuk a rnezes lepeket. Az elelmiszerhigienia celjabol ez a legjobb megoldas, A dolgoz6k nem lehetnek bacilusgazdak, rajtuk moshat6 tiszta munkaruha (koteny, kopeny) legyen. A padlo csuszasgatloval fedett, a falak 1,5 m-ig csempevel boritottak, az ablakon szunyoghalo - ezek a technikai elofeltetelek.

Azt talan felesleges megemliteni, hogy a pergetohelyisegben nines dohanyzas.

A modern pergetohelyiseg bejarata zsilipelt, hogy a rnehek beszokese es a melegebb leveg6 kiszokese nehezebb legyen. A kutat6 mehek a rnez illatara keresik fel a pergetohelyiseget. Nagyon fontos a tavoltartasuk.

Nagyirzerni meheszet nemcsak ezt a helyiseget temperalja, hanem azt a nagyobb termet is fiiti, ahol a pergetesre szant anyagot fi- 6kokkal egyutt gyiijti, tarolja. A "kaptanneleg" mez konnyebben pergethet6. A pergetohelyiseg a benne dolgoz6k miatt nem futheto 29°C fole.

Ez a megallapitas csak a biornezre vonatkozik. A kommerszmez hokezelesenel a 45 °C-t is el lehet erni. Ez a viszonylag alacsony 111ertekii melegites tekintetbe veszi a mezben talalhato enzimek hoerzekenyseget. Mashol, peldaul az USA-ban, nem veszik figyelembe az

69

enzimek (fermentumok) hoerzekeny voltat, tekintve azok csekely mennyiseget es hogy tobbseguket az emberi szervezet is megtenneli, ezert ott (rovid id6re) a 70 DC-OS melegitest is lehetove teszik.

Tart6sabb es eroteljesebb hokezeles nemcsak az enzimeknek art, de az illoolajok gyorsabb elvesztese a mez jellegzetes zamatat is veszelyezteti.

Milyen .Jcezelesben " reszesulhet a mez?

Az egeszsegugyi hatosagok a forgalomba keriilt mezet nem tekintik mezogazdasagi nyersanyagnak, hanem .feldolgozott" termeknek. A mezzel foglalkoz6 helyiseget hivatalosan .anezfeldolgoz6 i.izem"-nek kelI nevezni. Ide "nyers mez" kerul, amit feldolgoznak. Az egyik munkafazis az "egalizalas", amihez hasonlot a biomehesz szakcsoportok is vegeznek, pl. amikor egyutt, egy tetelben adjak at a kulfoldi felvasarlonak az egesz meztermesiiket. Mas uzemek az egalizalas cimszo alatt a gyengebbnek a kivalobbal valo javitasat ertik. Ezzel a rmivelettel allitjak be a megengedett viztartalmat, a megkivant pollentartalmat stb.

A mezkezeles fogalomkorebe tartozik a " kremmez " eloallitasa.

Tolunk nyugatra es eszakra sokan kedvelik a kremrnezet, mert ennek kristalyai kicsinyek, a mez j61 keze1het6, mert nem csurog. Ehhez manapsag kevesbe hot, inkabb eros mecbanikai hatast alka1- maznak - gyors keveressel zuzzak ossze a kristalyokat es teszik homogenne az egesz tomeget.

A mez kezelesehez tartozik az un. ontisztulas befejeztevel a bab lemerese, ami nagyon fontos mfivelet. Oledek is maradbat a mezeshordok, vagy kadak aljan, de ennek mennyisege elenyeszo a feliiluszo, felesleges anyagokehoz kepest.

Melegltes valik sziiksegesse a taro las alatt megkristalyosodott mez toltogetese elott. A rnelegites tortenhet legfiitessel, vizfiirddben tartassal es futospirallal, A biomez eseteben kis tetelnel a vizfiirdot, nagyobb mennyisegnel a mozgathato fiitospiralt javasoljuk.

A meheszkedes szintje mondhatni kozvetleniil megnyilvanul a pergetes milyensegen, A kezdo mehesz kolcsonker porgetot, ami sok gonddal, bajjal, vitaval jarhat. Amint tebeti, szert tesz egy negykeretes kisebb gepre. Boldog, mert a konnyti, keskeny szerkezet atfer az ajtokon, konnyti szallitani, a vandortanyan is hasznalhato. Kar, bogy kezzel kell hajtani, ami nagyon faraszto munka. Ha jol megy a meheszkedes, raterhetimk a motoros perget6k valamelyikere. Valoszirni, hogy kezdetben ezek koziil is a kisebbet, az 01- csobbat kell valasztanunk. Az olcso gepek kisebb teljesitmenyuek, de ami ennel is kellemetlenebb, a dobjuk horganyzott es nem savallo lemezbol van.

A kovetkezo nagy lepes az, amikor mar megteheti a tehet6s mehesz, hogy korszeni elektromos meghajtasu sugaras (radialis) porgetogepet vasarol. A gepet 220 V-os repulzios villanymotor hajtja. Fordulatszama folyamatosan emelheto, egy karral az ellenkezo iranyba is indithato, vagyis nem kell (mint egyszenibb gepeknel) a kereteket egyenkent atforgatni,

Egy ilyen nagy teljesitmenyu, modem porgetohoz nagy csaladszamu mehes illik, hiszen a kiszolgalashoz fiitheto fodelezo kesek kellenek, es feltetleniil sziikseges egy legalabb 20-30 Iodelezett lep atmeneti tartasara alkalmas kor alaku, talcaval ellatott, forgathato tarto. Ezek nelkul a draga es jo gep nem hasznalhato ki elegge. A kihasznalhatosagot fokozhatjak az olyan racsos betetek, amelyek segitsegevel nemcsak alacsonykeretet, hanem NB- es Hunor kereteket is kipergethetiink, igy aztan nem kell masfele kosarat ki-beszerelni.

Nem megvetend6k a kisebb terjedelrrui, alacsonyabb termelekenysegii pergetok sem. A kisebb atmerojii pergetokosar kimeletesebb a lepekhez, a konnyebben szakado szuzlepek meztelenitesere

70

71

alkalmasabbak. Altaluk kiilonleges tisztasagu, kivalo minosegii mezet nyerhetunk. Arra azert vigyazzunk, hogy a keretek belso 01- dala ne legyen kozelebb 20 cm-nel a tengelyhez, mert akkor nem ervenyesiil megfeleloen a centrifugalis er6. A fordulatszamot nem ajanlatos 2S0-300/perc mertekiinel gyorsabbra emelni.

Termeszetesen minden pergetogepnel ugyeljiink a minel pontosabb kiegyenlitesre, a biztos rogzitesre, nehogy olyan i.izemzavar alljon be, ami a dolgoz6k testi epseget veszelyeztetne,

A mezet a pergetest kovetoen minel hamarabb meg kell szurni.

A sziiresnek sokfele m6dja van. Kaphat6k specialis mezsziirf tolcserek, A nagy atmerojii eszkoz a mezeshordok szajara illeszthet6. Tulajdonkeppen 2-3 szur6 sorozata. A legals6, legfinomabb rosta se legyen 2 rnm-nel kisebb atmerojii nyilasokbol aH6. Ez a berendezes csak a nagyobb mereni uszadekot hivatott kisziimi, mig az apro szennyezodest a lassan felszinre emelked6 habbal egyi.itt tavolitjuk el.

A mez ontisztulasa hetekig tart. Az anyag homcrseklete befolyasolja ezt a ti.irelmi idot, de a mezet emiatt er6sen felmelegiteni nem szabad.

Nern megengedett, biomeheszetben pedig tiles a mezet vizzel higitani, cukorral, kemenyitoszcrppel, dextrinneI, rnezgaval, glicerinnel siiriteni. Semmifele m6don nem szabad olyan hatast gyakorolni a mezre, ami termeszetes jelleget modositana.

A retegezodesre haj lamos mezet (pl. napraforg6) szabad, s6t ajanlatos is megkevemi ugy, hogy a kristalyok osszetoredezve elegyedjenek a higabb, folyekony fazissal.

Megengedett a fiitospiral kirneletes alkalmazasa.

72

A pollenarany mesterseges javltasa nehezen megoldhato, ezenkiviil felesleges. Az akac, mint a pillang6s viraguak (Fabaceae) altalaban, keyes viragport tennel. A dolgoz6k altal kiszoritott anya kevesebbet petezhet, alig akad etetnival6 fiasitas, ezert a viragporhordas felesleges munka. Megis elofordul akacon is viragporgyujtes, de az nem fordulhat elo, hogy valaki pollencsapdat rakna akadalyul a fohordast vegzo dolgoz6k utjaba.

A pollenarany modositasa azert is felesleges, mert a biornezet elsosorban vegyszermentessege, masodsorban izlelesbeli tulajdonsagai alapjan ertekeljuk,

A dohanyzasnak semmifele el6nye vagy haszna nines, sot csak kar szarmazik belole. A mehek nalunk mindig a szabadban vannak. (Csak eszakabbra es6 tajakon gyakori a vedett, zart helyisegben va- 16 teleltetes.) A mehesz elonye, hogy munka kozben is j6 levegon lehet. Kiilonosen all ez a biomeheszre, aki meheit mindig tavol tartja a leveg6t szennyezo forrasoktol. Aj6 levego, a megfontolt mozgas, a kozepes mertekii fizikai erofeszites a meheszkedes nagy egeszsegugyi e16nye. Ezzel szernben egyesek a fustolesnek a mehkezelesben feltetlen fontossagara hivatkozva sokat dohanyoznak. Atlatszo i.iriigy! Vannak j6 fustolok, amelyekkel lecsendesithetok a mehek, A fujtatos vagy motoros fustolokbe se tegyiink biidos dohanyt, vagy olajba martott rongyot. Minden mas jobb, finomabb (korhadt fatormelek, kukorieacsutka stb.).

A mezzel dolgoz6k bekotik a fejirket, hogy haj ne hulljon az edenyekbe, pedig az kisziirheto, de a cigarettahamu mar nem VOI1- hat6 ki a 111ezb61.

Egyaltalan: stilustalan, hogy egeszseges elelmiszert eloallito egeszsegtelen, sot kornyezetere is karos tevekenyseget folytasson.

73

Japan hivatalok kisziirik a szenvedelybetegeket, a szerfuggoket; a dohanyosokat kisebb fizetessel veszik feI, de biomehesz akarki lehet, meg nikotinfiiggo is, de Iegalabb a mezfeldolgozasnal helyezze "sulyba" a cigarettat,

A pergeto helyiseg nem mezraktar, Mezraktarnak kulon helyet kell biztositani, Ennek nem kell vilagosnak, vagy j61 megvilagithatonak lennie, viszont fontos, hogy konnyen tisztantarthato legyen. Rovarok, p6kok, vagy ragcsalok ellen csak fizikai eszkozokkel lehet vedekezni, vagyis legypapirral, legyfogoval, egerfogokkal.

A rnezraktarban az egyes fajtamezeket kiilon kell csoportositani.

A taroloedenyeket (kannak, hord6k) pontosan cimkezni kell. Nagyobb iizemek feltetleniil nyilvantartast kell vezessenek a keszletral es a forgalomr61.

Megfelelo szelessegii utakat kell biztositani a kezi vagy elektromos targoncak kozlekedesere.

Ez a kovetelrneny annyira egyertelmii, hogy indokolasa szuksegtelen,

A viragport papir zacsk6kban, zsakokban kell tarolni, meg akkor is, ha ezeknek a falat olajukkal foltossa teszik. Uvegben akkor biz-

74

tonsagos a viragpor tarolasa, ha tokeletesen szaritott vagy ha mezzel van atitatva.

A propoliszt hosszabb tarolasra gombolyti tombokbe tomoritjiik es alufoliaval burkoljuk. Ilyen formaban, rninimalis felszini veszteseggel evekig elall.

Viasztarolasra kiilon kamrat hasznaljunk, hiszen a raktarozott lepeket idonkent kenezessel kell vedeniink a viaszmolyok eUen.

A mez konnyen atveszi kornyezete szagat. Eras illata van a zoldpaprikanak, takarmanyrepanak, zellernek, tormanak, burgonyanak. Meg rosszabb, ha valarnelyikiikon vajsavas erjedest okoz egy szaprofita mikroorganizmus.

I11601ajos Varroa-elleni keszitmenyeket a feszekben es nem a mezkamraban hasznalunk. Alkalmazasuknal mindig vigyazunk arra, bogy tornenysegiik a legterben ne legyen magas, mert kulonben a mehek kerulni fogjak, a fiasitast a kozeleben nem takarjak, vagy szelsoseges esetben meg a kaptart is elhagyjak. Az illoolajok szakszeni hasznalata soran is keriil beloluk a mezbe, ami rna mar erzekeny analizalo berendezessel kimutathat6, de az ember sem izet, sem szagat nem erzekeli,

Elofordul, hogy a tokeletlenul beerett mezet nagy feluleten, nyitott edenyekben va16 tarolassal probalja kisebb viztartalmuva tenni a mehesz. Ezt az eljarast a biomehesz nem kovetheti, ilyesmire nines is szuksege, mert esak megfeleloen lefedett mezet perget ki,

A meztarolo edenyeket nem csupan a kellemetlen, idegen szagok miatt kell zami, hanem azert is, mert a mez, mint magas cukortartalmu oldat a kornyezo legterbol vizet nyel el (higroszk6pos), es ha felhigul, egyes elesztcfajok rnegindithatjak az erjedest. Az erje-

75

desnek indult mez buborekos, az ize savanyu. PropolisszaJ vagy hokezelessel hiaba allitjak le az erjedesi folyamatot - az a mez mar nem keriilhet a fogyaszt6khoz.

A mez tarolasanal elonyos az allando hrimerseklet, de ha ez nem tarthat6, akkor szivesebben turjuk a lehulest, mint a felmelegedest.

A gyakorlati tapasztalatok szerint 10 DC-on a mez csak nagyon lassan oregszik, mig 20-24 "Cvon gyorsabban csokken a mez zamata, ugyanakkor sotetedik a szine.

Eddig Magyarorszagon a mez meg sohasem fagyott meg. A lehiilt mez osszehuzodik.

A rnez sokfele szerves vegyiilete bornlas es kolcsonhatas reven m6dosul. Kulonosen az enzimek pusztulasa es a HMF (hidrornetilfurfurol) felhalmozodasa jelzi az oregedeset. Ezen minosegjelzo tulajdonsagait a nagyobb mennyisegek atvetele elott a felvasarlok minden esetben megvizsgaltatjak.

Akarmennyire szakszenien taroljuk a mezet, beltartalrni erteke csokkenni fog. A ket evnel id6sebb mez meg nem rossz, de 111ar kikerul a bio megkulonbozteto minosegi kategoriabol. Ekkor es meg ezutan is osszehasonlithatatlanul tobbet er, mint a gyari repacukor, hiszen szerves savai, kulonosen pedig asvanyi elemei sokaig, vagy rnindig is megmaradnak.

Meg nehany megjegyzes

Nemcsak pergetett mez keriil forgalomba, hanem a kulonleges csemegenek szarnito lepesmez is. Tobbfele kereskedelmi formaban kerul forgaLomba:

76

• tablas lepesmez,

• uveges lepesmez,

• kazettas lepesrnez,

• keretkes lepesrnez.

Az els6 szep, szabalyosan kiepitett sztizlepen beerlelt, befedett sejtekbol allo rnezeslep. Ennek fa kerete is uj es tiszta kell legyen.

Ha ezt feldaraboljak, 150-160 g sulyu, teglalapszeru reszekre, akkor abbol keszitheto el az iiveges lepesmez. A szokvanyos szeles szaju uvegbe keriil a lepdarab, majd feltoltik sokaig folyekonyan marad6 akacmezzel.

A kazettas lepesmez alapjat elelmiszerekhez alkalmazhat6 111(1- anyag dobozka jelenti, amit a mehek kiepitenek, meghordanak, es igy mar szeleteles, feltoltes nelkul, kiillemre is csinos arut kapunk.

Hasonloan kesziil a keretkes lepesmez, A szokvanyos NB-feles keretet kisebb keretekkel toltenek ki. Ha kiepitettek, meghordtak, befedtek, akkor a kereteket ki lehet szedni, perernuket megtisztitva maris forgalomba lehet hozni.

A lepesmez eloallitasa kulonos gondot, fokozottabb figyelmet igenyel, viszont meg nem teljesen biom6don termel6 meheszetben sem valoszimi, hogy szermaradvanyt tartalmaz, mert fiatal, sziiz, azaz nem tobb nernzedek soran hasznalt, vekony viaszfalu sejtekb61 allo lep a "csomagoloanyaga".

A pergetett rnez ritkabb formaja a kremrnez, amirol mar volt sz6 es a cukoreteteses mez, arnit meg nem ernlitettem. Ha a mehesz cukorszirupot ad a meheinek, azok elhordjak, fermentaljak, a sejtekben akar le is fedik, tehat a rnehesz ugy pergeti, mintha viragok nektarjabol keszult volna. llyen cukoreteteses mezet is piacra lehet vinni. Ha a terme16 arujat rnegnevezi, nem kovet el csalast,

A mezhamisitas manapsag un. izocukorral tortenik. Az izocukor magas fruktoztartalmu kukoricaszirup. Jelenlete a C12/Cl3 (delta C 13) izotopok analizisevel mutathat6 ki a legbiztosabban. (A kuko-

77

rica tobb C 13 szenizotopot kat meg asszimilalasa soran.) Az ilyen vizsgalatot Magyarorszagon 3-4 laboratorium kepes elvegezni, de egy egyszenibb eljarast szinte rnindenki elvegezhet, aki mikroszk6phoz jut. Olyan egyszeni elokeszites kell hozza, mint amilyen a pollenvizsgalatnal szukseges, A cukor akarmilyen ipari formajaval hamisitott mez felismerheto arrol, hogy a preparatumban nem fordul el6 novenyi tormelek, mint amilyenek a parenchima, a szklerenchima, vagy epidermiszsejtek es egyebek. Ezek a tormelekek a mez valodisaga mellett annak szarmazasara is utalnak.

A biomehesz viaszt is termeltet, sot tobbet is, mint az atlagos mehesz. Egyreszt mert gyakran (3 evenkent) a teljes Iepallomanyat kicsereli es mert rendszeresen hasznal epltteto keretet, ahonnan evente tobbszor kitori a leper, ha a herefiasitast mar lefedtek.

A viasz tartalmazza a legtobb atkaellenes vegyszert. A mehviaszban felhalmoz6dnak a zsfroldekony vegyszerek. Beloliik a mergeknek csak kisebb mennyisege keriil a mezbe a pergetest koveto idoben. A biomeheszek a Varroa-atka ellen ill6oJajos keszitmenyeket vetnek be. A viasz ezek egy reszet elnyeli, de ki is bocsatja magabol, tehat az ismetelt kezelesek hatasara sem novekszik a viasz illoolaj-tartalrna. Egyebkent az illoolajok nem mergek es szabalyos hasznalatuk utan nem maradnak az ember szamara erezheto mennyisegben,

A biomehesz viragpora azert tisztabb, mert kovetkezetesen elkeruli a levegot szennyezo, port kibocsato forrasokat,

Hasonlo a helyzet a propolisszal. Ez az anyag a szabadban is szennyezodhet, de a kaptaron belul alkalrnazott atkaolokbol is kepes kisebb mennyiseget elnyelni.

A rnehkenyer es a mehpernpo eseteben is ugyanazt mondhatjuk el: a biomeheszeti igenyrendszer szerint dolgoz6 meheszetekben ezek az anyagok tisztak, vegyszermentesek.

Csupan egyetlen meheszeti termek nem talalhato a biomeheszeknel: a mehmereg. Bar ez az anyag is szerepel az apiterapiaban,

78

kivalo gy6gyit6ja izuleti bantalmaknak, az egyetlen vegyiiletegyiittes, amelyik a szklerozis multiplex ellen is hasznalhato. A biomeheszek azert nern foglalkoznak mehmereggel, mert meg nines olyan modszer; ami vel azt a mehektiil kimeletesen ellehetne szedni.

Miert kell a biomez?

Pontrol pontra attekintettiik a Magyarorszagon ervenyes biorneheszeti igenyrendszert, Felmeriilhet az Olvas6ban, hogy igazab61 rna sziikseg van erre? EITe a jogos kerdesre felelni kell.

A Karpat-medence sajatos eghajlati tulajdonsagai miatt egeszen kivalo minosegii termekek eloallitasara alkalmas. Regtol ismert, hogy az itt termesztett vetornagvak csirazasi szazaleka es csirazasi erelye parjat ritkitja a Magyarorszagon termett gyumolcsok es zoldsegek zamata, beltartalmi erteke megkulonboztethetoen kiemelkedik a vilagpiacon, Talan kevesbe tudott, de igaz, hogy a helyben nott gyogynovenyek hat6anyagukban gazdagabbak a legtobb kulfoldinel, Ugyanezen okb61 tartalmasabbak, zamatosabbak, ertekesebbek a teruletiinkon gyujtott, pergetett mezek es propoliszok.

Ez a helyzet foldrajzi adottsag, nem a mi erdemunk, de rajtunk is sok mulik: mikent eliink ezzel a csodalatos lehctoseggel?

A legkivalobb alapanyagot is ellehet pocsekolni

Haenle 1912-ben Strassburgban kiadott fuzeteben kinyilvanitotta a velemenyet, miszerint a lengyel, a magyar, a galiciai es az orosz mez pocsek, tisztatlan, zavaros. Az ilyen mezet csak sutesre lehet hasznalni, mert a siitemenyben nem latni, hogy mikent nezett ki eredetiben.

79

A felsorolt orszagokban, koztuk nalunk is, a kasok lakoit kendioxiddal elpusztitottak, a lepeket kivagdostak, osszetortek, a mezet kicsorgattak (ez volt meg a legjobb eset), kipreseltek (az alcakkal egyiitt), s6t ki is foztek, ami ugyancsak rontotta a mez minoseget.

A zaptojasszagu kendioxid volt az elsa szermaradek a mezben.

Ezt tapasztaltak meg a XX. szazad elejen is, ugyanakkor Magyarorszagon Tessedik Samuel mar 118 evvel aze16tt (1794-t61 kezdve) a rnehek leolese nelkiil tudott kasokkal meheszkedni,

A hibas meheszeti technologiak ellenere Magyarorszag evszazadok 6ta szallitott rnezet, foleg Nyugat-Europaba. Peldaul Nernetorszagba 1907 -ben 199 q (16 318 Korona ertekii), 1908-ban 234 q (19 777 Korona erteku) mezet exportaltak, (Nines pontos adat, de Ausztriaba ennel sokkal tobbet vittek ki.)

A hivatalos statisztika szerint 1908-ban a megtermelt mez osszmennyisege 43 834 q volt. Az evenkenti meztermes akkor is ingazott, a kereskedelem, a szallitas szervezettsege, az informatika fejletlensege miatt az evente exportalt mennyiseg er6sen ingadozott. Svajcba peldaul ot egymas utani evben igy alakult a mezkivitel: 1909-ben 7 q, 1910-ben 10 q, 1911-ben 7 q, 1912-ben l Iq, 1913-ban 120q.

A gondok annak ellenere is leteztek, hogy ervenyben volt az 1895. evi Xl. VI. torvenycikk ; a termeszetes virdgmez vedelme" erdekeben, U gyanis mar abban az id6ben ismert volt a "mesterseges mez" fogalma. Ekkor tajt is hasznaltak mesterseges iz- es zamatjavit6 anyagokat, mesterseges illatosit6kat es szinjavit6 anyagokat. A valtozas az6ta fokent mennyiscgi. Manapsag tobb mint 1520 elelrniszer-adalekanyagot tali nyilvan Esszamok formajaban az Europai Uni6. Es meg j6, hogy nyilvantartjak ezeket, es megkivanjak a vegyiiletektol az analitikai tisztasagot, a forgalrnazoktol pedig a szamok feltunteteset.

Az 1895. evben kelt torvenycikk tiltja a mesterseges mezek eljdrasanak hirdeteset es arusitasat. EITe azert volt sziikseg, mert ujsagok-

80

ban is hirdettek megvasarolhato recepteket, draga aron. Aki rnegvette, alkalmazhatta, de nem adhatta tovabb. (Modem korunkban ugyanigy ment pl. az 6szibarackfa gyogymetszese titkanak arusitasa.)

Peldaul a "Legfinomabb valodi harsfamez " keszitesenek alapja: vegy 3/4 kg feher cukrot, 2 deci tiszta vizet, 2 g bork6savat; de keilett meg hozza .mezvirag-kivonat", ami nem volt mas, mint rozsaolaj, ami mesterseges illatszerrel volt keverve. Az eljaras technologiajat mellozzuk! Valojaban nem azert, mert feld, hogy egyesek 1Smet hamisitani kezdenek a harsrnezet. Ett61 nem kell felni, mert manapsag a "termel6i akacmez" hamisitasa a divat.

Az idezett torvenycikk 5. bekezdesenek e) pontja a harnisitas fogalmat hatarozza meg. Eszerint a mezogazdasagi termenyek hamisitottak "ha azok annal a megjelolt hasznalati erteknel, meIlyeI kinaltatnak, illetve arultatnak, csekelyebb ertektartalommal szallittatnak, vagy hozatnak forgalomba, ... "

A mai korra vetitve, nem az a baj, hogy izocukrot hoznak forgalomba, hiszen az nem rnereg, hanern emesztheto, magas energiatartalmu, adalekanyagoktol, szerrnaradekoktol mentes, kukoricakernenyitobol erjesztett cukor. A hamisitas ten yet a mezet feltunteto cimkevel valositjak meg.

Godollon a piacon veheti.ink "cukonnezet", amit a mehesz cukoretetessel allittat elo a rneheivel. Nem titkolja el termeke tartalmat, tehat nem csap be senkit. Viszont mar az is elitelendo, ha valaki a va16di mezet barmilyen aranyban elegyiti idegen anyaggal (meg ha az adalek nem is karos) es a modositast nem tunteti feI.

Tovabblepve az idoben, 1916-ban a Foldrruivelesugyi Miniszteriumban felallitottak az Allando Feliilbiralo Tanacsot, amelyiknek az agrartermekek minosegenek ellenorzese volt a feladata. A mi erdeklodesi korunknek megfeleloen kiernelem, hogy kijelentettek: a "miimez" es a "mezeUn " kifejezesek hasznalata tilos, illetoleg ilyen anyagforgalomba nem hozhato.

81

Minden j oszandeku torekves ellenere azonban megscm jott minden rendbe.

Weiner Istvan kemikus, szakir6 meg 1925-ben is igy irt: .Ketsegtelen, hogy igen szepen fej16d6 kiilfoldi kiviteliinket is lenyegesen elo Jogja mozditani az a szandek, hogy nalunk a meztermeles es mezkereskedelem a legtisztessegesebb es legszakszeriibb legyen, aminek az egesz orszag latja hasznat." Eztfogja (szokiemeles t6lem szarmazik), amivel jelezni kivantam, hogy a nevezetes 1895-6s torvenycikk hatalybalepese utan 30 ev mulva meg mindig Jambor 6haj maradt a tisztesseges meheszkedes,

Tovabbra is fontos az export

Talan felesleges megjegyeznem, hogy az ismertetett sok gond, baj nem magyar jelenseg, hiszen altalanos az emberi gyengeseg, viszont a meheszet iigye benniinket fokozottan erint, mert mi mindig mezexportalok voltunk, es azok kell maradjunk. (Az sem mindegy, hogy itthon milyen minosegii mezet fogyasztunk)"

A kovetkezo kerdes az, hogy erre van-e eselyiink, es bogy mit kell tenniink szandekunk megvalositasa erdekeben?

Az biztos, hogy az Eur6pai Unio jelenlegi allamaiban nem termelnek annyi meheszeti termeket, amennyit ott igenyelnek a fogyaszt6k. Nyugat-Europa ebben a tekintetben mindig is behozatalra fog szorulni. Ezt Brusszelben is tudj ak. Az ut6bbi evekben 15 milli6 ECD tamogatast nyujtottak evente a tagorszagok meheszetenek fejlesztesere, Ennek ellenere az 500 milli6 f6s piae tovabbra is bebozatalra szorul. A hatalmas meretu fizetokepes piaera sok deles kozep-amerikai es tobb kozep-kelet-europai orszag palyazik. Ebben a kiizdelemben kell a magyar meheszeknek helytallniuk. Semmiben sem lehetiink biztosak. Meg abban sem, hogy a mi akacmezunk verhetetlen. Igaz, bogy nalunk az able szeleskonien

82

elterjedt - az osszes erdoteriilet 20,1%-a (280 ezer ha) akacos, de ennek a hatalmas allornanynak a korcsoport-osszetetele egyre roszszabb. U gyanakkor a kozelmultban er6teljes akactelepitesbe kezdtek mas orszagok is, igy Spanyolorszag, Olaszorszag, Gorogorszag, Torokorszag, Afganisztan, India, Kina, Korea.

Azt is figyelembe kell venniink, hogy Nyugat-Europanak nem csak akacmezre van sziiksege. Albert Wulbrand nernet meheszeti szakerto leveleben figyelmeztet minket, hogy a nemet fogyaszt6k koreben az akacmez 10%-nil nem fog betolteni nagyobb aranyt. A vegyesmezek olcs6k, barmilyen finomak es egeszsegesek, de nem biztosithato az allando minosegiik, ezert alaesony az aruk. A valasztekbovites erdekeben tobb tiszta fajtamezre van szukseg. Lehet61eg sajatsagos bungarikumokkal biztosithatjuk a vasarlok folyamatos erdeklodeset.

Erthet6, bogy a hivatasos meheszek egyre tobb es tobb mezet igyekszenek kipreselni a meheikbol, Meg egy evtizede J 00 mehcsaladjovedelmebol jot megelhetett egy negytagu csalad, ma mar legalabb 500 mehcsalad termekei sziiksegesek ugyanarra. Az iranyzat rna a csaladszam novelesevel szamol, es ez nern fokozhat6 korlatlanul, de ami meg rosszabb: fokoz6dik a mehcsaladok egyre nagyobb rnertekii kizsarolasa. Olykor megertheto, de soha el nem fogadhat6 az eretlen mez kipergetese, a va16di mez (akarcsak reszleges) helyettesitese ipari termekkel, peldaul izocukorral.

Mivel orszagunkon beliil meg nines igazi kontroll a kereskedelern felett, a mez kiskereskedelmi ara folyamatosan ernelkedik. A kereskedelmi haszonkulcsok 30-50%-osak. A tendencia hatasara csokken afizetokepes hazai kereslet, tehatfokozodik a magyar meheszet exp0 rtfiiggosege.

Magyarorszagon csak exportkepes, minosegi mezet szabad termelni. Foldrajzi adottsagunk meghatarozott, megvaltoztathatatlan, de minden egyeb tenyezot m6dosithatunk, s6t kotelessegiink is javitani.

83

MehlegeIo es vandorlas

neptelenedestol, es a hordas gyengiilesere azonnal etetessel reagal, remelve, hogy a szukos idokben is majd nagy nepesseget tud fenntartani,

Kontinentalis jellegu eghajlatunk, az egyre gyakoribb szarazsag a hordast gyakran megszakitja, es noha ehhez a korulmenyhez a krajnai mehfajta kivaloan alkalmazkodott, a teljesitmeny tobbfelekeppen fokozhato, A legmagasabb szinni teljesirmenyfokozas a mehlegelo javitasa reven erheto el. Altala nemcsak tobb mez, viragpor es egyeb meheszeti termek allithato elo, de a vegetacios teljesitmeny is novekszik, Lehet ez faanyag - a rozsaszin akac, a csorgofa, az evodia - reven, lehet zoldtragya pl. a facelia es esetleg a borage segitsegevel, az ertekes magvu pohanka, lobab altal. Igen elonyos a gyogynovenytermesztes osszekapcsolasa a mehlegelo javitasaval. Az ajakosok (kakukkfii, borsikafu, szurokfii, izs6p, zsalyafajok), a feszkesek (koromvirag, kasvirag), az ernyosok (edeskomeny, kapor, lestyan) es mas gy6gy- vagy fiiszernovenyek folyamatos hordast es zamatos mezet biztositanak.

A mehek teljesitmenye vandorlassal eredmenyesen fokozhato.

Noha a mehes minden egyes helyvaltoztatasa aldozatokkal jar (plusz munkaido, szallitasi koltseg, a felszereles fokozottabb igenybevetele, a mehek eros zaklatasa), meg a kiegyenlitettebbeghajlaton dolgoz6 szerencsesebb meheszek is vand oro lnak, es ezt kell tennunk minel gyakrabban nekunk is. Ez nem csak lehetoseg, hanem szuksegszerfiseg. A j6l megszervezett vandorlassorozat teljesitmenyfokozo es jovedelmezo.

A harmadik es egyuttal a legrosszabb vedekezesi forma a hordasszegeny idoszakok ellen a mehek etetese. A krajnai rassz a fiasitas mertekenek szabalyozasaval csodalatos pontossaggal kepes alkalmazkodni a szeszelyesen valtozo hordasi korulmenyekhez: a dolgoz6k maguk korlatozzak az anyat, ha nem gyujthetnek eleg elelrnet, viszont gazdag forras eseten ugrasszenien megnd a fiasitas merteke. A meheszek egy resze felti csaladjait az esetJeges el-

A cukoretetes

A helyzetet bonyolitja, ha az elelernkiegeszites cukorral tortenik, Noha az ilyen abrakolas a szaporodasi iitern fenntartasa erdekeben tortenik, azt valojaban nem szolgalja, mert a cukoretetes hatasara a dajkamehekben nem kepzodik pempo. A mehesz viszont eszre sem veszi, hogy felesleges rafordirast vegzett, mert a mehek felhasznaljak tartalekrnezuket, ha lehet, nektar helyett fokozottabban hordanak viragport es igy igyekeznek kompenzalni a hianyos takarrnanyozas kedvezotlen hatasat,

A biomeheszet igenyrendszereben minden orszagban vitatott tete! a cukoretetes tilalma. A franciaknal cukoretetes nem lehetseges, az Egyesult AUamok es Kanada okologikus rneheszeteben csak biocukrot etethetnek, mig a Hemet nyelvu orszagokban olyan cukorlepenyt ajanlanak, amit gyogyteaval keszitettek.

A cukoretetes olyan rneheszetileg kozerdekfi tema, amivel erdemes kicsit reszletesebben foglalkozni,

A gyari cukorral valo mehtakarmanyozas gondolata Nemetorszagban meruit fel eiOS20}: Emil von Behring tobb mint 100 evvel ezelott - amikor mar letezett cukorgyartas - azert ajanlotta a telelobe vonulo csaladok cukorellatasat, mert azon a videken csaknem kizarolag edesharmat- es erikamez allt a rendelkezesukre, rnarpedig ezek egyike sem alkalmas teli elelemnek. Behring azt tanitotta, hogy a fokeppen fenyorcl szarmazo edesharmatmezet a meheszek tavolitsak el es ehenpusztulas ellen helyettesitsek feher cukorral. A vegsziiksegben alkalmazott kenyszerrnegoldasbol lassan csaknem kotelezo technologiai elem lett. A lelkiismeretes rnehesz osszel-ta-

84

85

vasszal etet cukorsziruppal, cukorlepennyel, sot vannak, akik 2-3 alkalommal meg nyaron is.

Gondolkod6 elmek mindig rnersekletre intettek minket. Peldaul dr. Weiser 1925-ben kiadott mfiveben ilyen reszleteket olvashatunk:

"A gyakorlati meheszek legnagyobb resze csak akkor engedi meg a cukorral val6 etetest, ha arra valoban szukseg van, ... " "Meg a teli szuksegetetest sem szabad szerinti.ik allandositani, mert az a megtakarltas, amit a cukor adagolasa rev en elenink, a meh hatranyara valhatik."

" ... a cukor a tiszta viragmezzel szemben a mehre nezve termeszetellenes taplalek, ... "

"Nem szabad a mehet allandoan abban az allapotban tartani, hogy szervezete a nagy mennyisegu nadcukornak folyamatos invertalasa altal allandoan tulsagosan meg legyen terhelve." Tovabba:

"Ennek az allapotnak elmaradhatatlan kovetkezmenye a meh erobeli allapotanak es karos behatasokkal szembeni ellentallasanak csokkenese."

Es vegiil: "A cukoretetessel szerzett tapasztalatok meg arra is tanitanak, hogy a meh a cukron bizonyos ideig latszolag karosodas nelkul tud megelni, azonban a peteket tertnelo anyanal es a novekedd utodoknal a cukor a mezet helyettesiteni nem tudja."

Afinornitott gyari cukor egyetlen vegyiilet: nad- vagy repacukor (szacharoz). A nektarban is rnegtalalhato, de aranya a viragrnezekben maximum 5%, az edesharmat az akac- es a levendulamezben viszont 7-10% is lehet. Summas keplete: C12H22011'

A mehek a repacukrot kenytelenek egyszeni cukrokka alakitani:

C6H1206· A munka enzimmukodest igenyel, amiben resztvesz a fruktoz-izorneraz, a glukoz-izomeraz, a transzfruktozidaz. A folyamat nem csak energiat igenyel, de tobblet salakanyagot is jelent.

Ezzel szemben vetette fel egy iigybuzg6 mehesz, hogy koran etet cukorral es akkor nem szamit a pluszkent jelentkezo salak.

Egyesek igy probaljak megnyugtatni a lelkiismeretiiket, de nyugodtak csak akkor lehetiink, ha nem feledkeznek meg aIT61, hogy a mez nem csak egyszerit cukrok gyiijtemenye. A mez szarazanyaganak 2,5- 3,5%-a cukormentes vegyiilet, amibe szerves savak, feherjek, szinanyagok, aromaanyagok, illoolajak stb. tartoznak. A gyari cukorban nines arninosav, viszont a mezben IS-feIe fordulhat e16. Az ipari cukor egyaltalan nem tartalmaz vitamint, a mezben, ha kis mennyisegben is, de megtalalhato a C, Bil B2-vitamin es a nikotinsavamid, Egyes mezekben zsirsavak is vannak (pI. gesztenycmez). A rnezben legalabb 16 fele asvanyi elem talalhato - a cukorban egy sem. Mindezek ismereteben ki meri azt allitani, hogy a finomitott repacukor potolja a mezet?

Orosi Pal Zoltan Mehek kozott c. konyveben (1951-es kiadas) 6vatosan foglalt allast: .Leggyakoribb hiba, hogy a csaladoknak nines eleg teli elelme. Tartalek mezes leppel, etetessel es vegso esetben egyesitessel segitheti.ink. Mezes lep tartalekban keyes mehesznel van. Leginkabb etetessel p6toljuk a hianyt. Etetni lehet folyekony eleseggel (mezzel, cukorsziruppal) es cukorlepennyel. Rendesnek a folyekony eleseget tarthatjuk."

Az Etetes cukorral alcim alatt eztirta: .Tiszta feher repacukrot hasznalunk, A mehek a szorpot megvaltoztatjak, mint a nektart, es a cukor egy reszet a mez cukraihoz hasonlova (szdlocukorra es gyumolcscukorra) alakitjak at: invertaljak, Mindez munkaval jar. A munka taplalekfogyasztast okoz, a mehek tehat a 5Z0rp egy reszet mindjart elhasznaljak. Nemelyek szerint a rnehek a meger6ltet6 szorperleles kovetkezteben rovidebb eleniek." Vilaghlni tud6sunk ezt akkor irta, amikor mar divatta lett az 6szi cukorszorpozes, fukar kuloncnek szamitott az a mehesz, aki meg a cukrot is sajnalta a meheitol.

86

87

Orosi Pal Zoltan ismerte Weippl kiserletenek eredrnenyet, amely szerint a mehek a 4 kg cukorhoz adott 2,4 1 vizbol keszult szorpot elhordtak majd 8 nap mulva kezdtek fedelet emelni a cukormezes sejtek role. Abban az esetben 10%-os cukorveszteseget mertek.

Orosi Pal Zoltan emlitett konyveben Etetes mezzel a1cim is szerepel, melyben, tobbek kozott, ezt irta: .Etetni lehet: tiszta mezzel es mersekelten higitott mezzel." Vegiil arra figyelmeztet, hogy "Mezzel a rablas jobban fenyeget, mint eukorral, tehat nagyon kell i.igyelni."

Egeszen termeszetes, hogy igy van, a cukornak nines szaga, a mez il1atos es aromas. A kulonbozo mezekbol eddig 120 fete aromaanyagot mutattak ki. Vannak komoly meheszek, akik ana hi vatkoznak, bogy a cukor steril, a mez viszont art a meheknek. Megha igaz lenne is, hogy steril a gyari cukor, mire elkeszitik szorpnek, mar nem az, es a kaptar sem az. Vannak viszont oszinte meheszek, akik nem keresnek rnentsegeket, hanem bevalljak: az arkulonbozet miatt cserelik ki a teljes ertekia csaknem ertektelenre.

A tapasztalat azt jelzi, bogy nem csak a meheszeti termekek minosegeben van elteres kommersz es bio kozott, banem az azokat e16- allito meheszek felfogasaban, szellemi es lelki beallitottsagaban is.

A biomez es az ember

Az eddigiekbol ugy ninhet, hogy a biomeheszet igenyrendszere csak a mehek erdeket szolgalja es semmi mast. Az ilyen egyoldalu szemleletet kivanja feloldani ez a fejezet. Az igaz, bogy eloszor is az ember es a mehek viszonyat kell tisztaznunk, azutan foglalkozhatunk a biorneheszet human vonatkozasaival. El kell ismemunk, hogy az ember tobbe-kevesbe esak ket fele jot tett a mehek erdekeben: egyszer amikor a rakodokaptarak rendszereben kivalo lakast biztositott, majd masodszor amikor annak berendezeset nagyon megkonnyitette

88

a keretekkel. A biomehesz ennel j6val tobbet tesz a rnehekert, es ennek viszonzasakent nem tobb, de jobb termeket nyer, amelynek jelentos az egeszsegugyi szerepe. Ugyanakkor az elclenyekhez, a kornyezethez val6 baratsagosabb viszony szocialis, tarsadalmi vonatkozasokban is pozitiv hatasu, A biorneheszet kulonosen az egeszsegugy es a tarsadalom "gy6gyitasa" teriileten emelhet6 ki:

A mehek elettanilag rendkivul hatasos termeket biztositanak az ember szamara, ugyanakkor az emberen mulik, hogy azokat milyen mertekben rontja el. A vilag meheszeteben, ahogy mar korabban is emlitettem, a kovetkezo szereket es hat6anyagokat hasznaljak a mehek atka elleni vedelmeben:

Apistan (fluvalinat), Ap ito I (cimazol), Bayvarol (flurnetrin), Folbex VA (brompropilat), Perizin (kumafosz).

A fe/sorolt vegyszerek eltero mertekben, de mind artalmasak az emberre nezve. Nagyobb mertekben a viaszban akkumulalodnak, onnan kenilnek kisebb mennyisegben a mezbe, illetve a propoliszban is megtapadnak.

Nehany kiilfoldi pelda. Osztrak es nemet felmeres szerint 1987- ig a viaszrnintak fluvalinat-mentesek voltak, 1992-ben a mintak 63%-aban volt kimutathat6 a hat6anyag, 1994-ben a mintak 100%-a volt szennyezett fluvalinattal, 71 %-ban brornpropilattal es 21 %-ban kumafosszal. Belgiumban 1989-ben a viaszmintak 25%-aban, 1993-ban a viaszmintak 95%-aban volt szermaradek.

A maradvanyertek 1 es 110 ppm kozott valtozott, amikor 50 ppm volt a megengedhet6 felso hatar, A kesobbiekben az erosen szennyezett mintak aranya novekedett.

Nernetorszagban 241 mezmintaban tobbfele szermaradekot talaltak. Naluk leggyakoribb volt a brompropilat es a kumafosz, kevesebb a flumetrin es hianyzott a fluvalinat.

U gyanakkor az osztrak meheszek viaszaban 71 %-ban talaltak meg a fluvalinatot,

89

A propoliszmintak csaknem fele volt szennyezett atkaolokkel. Hason16 ertesiteseket szerezhetunk a vilag minden tajarol. Ebben a helyzetben csak az a vigasztal6, hogy a viaszbol a kemikaliaknak csak egy kisebb resze megy at a mezbe es hogy minden orszagban megindult a biomeheszeti mozgalom. A leheto legtisztabb kornyezetben dolgoz6 mehek termeke gyakorlatilag vegyszermentes, ha a kaptaron beliil sem hasznalunk felhalmoz6d6 mergeket.

A biomezek hazai gazkromatografias vizsgalatai saran mindegyikiik megfelelt a magyar; a FA~/CODEX tis az EU novenyvedoszer maradek hatarertek-eloirasoknak: Ez igen iirvendetes!

• A biomez, onmagaban vagy gyogynovenyekkel kombinalva, biztonsagosan alkalmazhat6 az erzekeny gyerekeknel, legyengult felnotteknel.

• A mez egyik legismertebb hatasa az izmok munkakepessegenek a segitese. A sziv izomzatara is jotekony hatast gyakoroL Kozismert, hogy a kimerulest gyorsan, hatekonyan meg lehet szuntetni mezzel.

• Mezzel gy6gyithat6 a szaj- es garatgyulladas. A mez stabilizalja a gyomor savhaztartasat, segiti az ernesztest es enyhe hashajt6 hatasu.

• A mez majvedd anyag (hepar protektiv). A mez ved a szervezetben keletkezo sajat rnergeink (autointoxikacio) ellen, aminek a terhessegi veszes hanyas miatt szenvedo nok is hasznat vehetik.

• J6 hatasu a rnez a vesere, a hugyholyagra es a hasnyalmirigyreo A cukorbetegek az engedelyezett szenhidratmennyiseg kereten belul elonyosen fogyaszthatnak mezet, amivel ertekes elettani hatasu anyagokhoz jutnak.

• Kisegito szerepet kepes betolteni a j6 es tiszta mez koronarias verellatasi zavarok, szivritmuszavarok, szivizomgyulladasok,

90

infarktusok, hipert6nia, odemia, torokgyulladas, gegehurut, legcsohurut gyogyitasanal.

• A mez javulast biztosit az emesztesi betegsegek, borbetegsegek eseteben, javitja a Iegzoszervek, a keringesi apparatus mukodeset, javitja az idegekkel, erzekszervekkel, anyagcserevel k:apcsolatos kezelesek hatekonysagat.

A felsorolt tulajdonsagok es kepessegek nagyjabol minden rnezben megtalalhatok, de a mertekiik, novenyi eredetuk es ezzeL oszszefuggo valtozo osszeteteluk miatt lenyeges elteresek tapasztalhat6k. A specialis hatasok es a kulonbozo izek miatt erdemes megismerkedni a gyakrabban elofordulo fajtamezekkel,

Fajtarnezek dicserete

Akacmez. Szine viztiszta, neha halvanysarga, ritkabban zoldes arnyalatu. Ize kellemes, enyhe. Gyengen akacvirag illatu. Sokaig folyekony marad. Mint a virag teaja, az akacmez is ajanlott a gyomorsav tultermeles miatti emesztesi zavarok kezelesere,

Kisgyerekeknek es idosebbeknek kulonosen ajanlatos rendszeres fogyasztasa. Italok es sutemenyek izesitesere kivaloan alkalmas, Aranyvesszornez. Izletes, lagy es aranyszinu. Gyakran nern pergetjilk ki, a kaptarban marad a teli elelem reszekent.

Baltacimmez, Sarga, konnyen foly6, eros illatu, elsoosztalyu, Csak lassan kristalyosodik es akkor is vilagossarga szinu. Kristalyosodva is lagy, finomszemcses, kremszeni. Eros, de kellemes zamatu.

Cseresznyeviragmez, Frissen vilagos, kesobb vorosbarna, ateso fenyben voros. Nehezen foly6, viaszszagu,

Edesharmatmez. Fiatalon folyekony, de egyes valtozatai gyorsan megszilardulnak, Szine barnatol a csaknern feketeig terjed. Ffiszeres izti. Tolgyrol, fiizrol, harsfarol es feny6kr61 szarmazik es eszerint osszetetele is kulonbozo.

91

Faceliamez. Halvanybarna, kisse opal os. Zamata enyhe, kellemeso

Cesztenyemez. Vilagosbarna, eleg gyorsan, finoman kristalyosodik. Jellemzo, bogy enyhe kesernyes utoizzel rendelkezik. A viragmezek koziil a legmagasabb az asvanyianyag-tartalma. Hasznalhato tromboflebitis es verszegenyseg ellen.

Hajdinarnez, Barnas arnyalatu, kulonleges illatu es izli. Meg lehet szokni. Elosegiti a borkepzodest, csokkenti a gyerekek novekedes] fajdalmat.

Harsfamez, Lehet viztiszta, de sargasbarna is, a belekeveredett edesharmatmez mennyisege, illetve hianya szerint. Mindenkor er6s illatu, rendkiviil zamatos. Ajanlhato nyugtalansag, idegesseg, 3.1- rnatlansag ellen. Hatasos bronchitis es mindenfele felsoleguti bantalom ellen. El6ny6s harsfateaval egyiitt fogyasztani.

Heremez. A Trifolium nemzetseg minden faja j6 mezelo, de fokeppen a feher vagy lohere (Trifolium repens) valtozatairol nyerhetunk fajtamezet, amelyik viztiszta, vagy nagy on halvanysarga. Kristalyosan feher, zsirszeni, kellemes izii. Kristalyosan is viragillatu.

Kakukkffirnez, Zamatos, csodalatosan finom. Hat{lSOS a tudore, grippes infekciok, bronchitiszek gyogyitasara, ezenkiviil fereghajto, emesztest segito es antiszeptikus.

Levendularnez. Vilagos, neha zoldes-kekes arnyalatu, szinu.

Lehet enyhen keseni. Hasznalhato sebfelulet kezelesere, rovarcsipesekre, fejfajasra, almatlansagra, vesepanaszra. Eros fertotlenito kepesseggel rendelkezik.

Lucernamez, Lehet vilagos, de gyakrabban barnas arnyalatu. he neha mentolra emlekezteto. GY01'san kristalyosodik. Kristalyai finomak, apr6k.

Mentarnez, Sok i1l6olajat tartalmaz. Emesztest elosegitc, puffadast enyhito, belgorcsoldo, fajdalomcsillapito, vilagoszoldes, zamatos mez.

92

Mustarmez, Vilagossarga. Gyorsan, aprokristalyosan megszilardul. J ellegzetes illatu.

Napraforgornez, Aranysarga, de id6vel megsotetedo mez, atlasker het fazisra valik szet: alul nagyszemf kristalyok keletkeznek, a folottuk leva reteg folyekony, Gyakran keszul belole kremmez. Nagyon alkalmas siitesre.

Pusztai kutyatejmez. A sok kutyatejfaj koziil errol gylijthetnek a mehek fajtamezet, mert megfelelo laza talajon, osszefiiggo terjedelmes allomanyt kepes kialakitani. Meze sotetbarna, kesernyes, malatara emlekezteto. Gyorsan kristalyosodik. Ebben az allapotban vilagosabb szinii, Kristalyszemcsei nagyok.

Repcernez. Szintelen vagy sarga. Enyhe zarnatu, Rendkivul gyorsan, gyakran mar a kaptarban kikristalyosodik. Kristalyosan feher, zsirszeni.

Selyemkoromez, Viztiszta vagy kisse sargas arnyalatu. Rendkivul illatos, fuszeresen zamatos. Lassan kristalyosodik. A vilagpiacon meg nem ismerik, Igazi hungaricum.

ldonkent es helyenkent az alacsonykeretes rakodokaptarral dolgoz6 rneheszek a felsoroltakon kivul meg sokfajta novenyrol kaphatnak fajtamezet. Nehanyukat erdemes rnegemliteni.

Boragomez, Finomszemcsesen kristalyosodik. Edeskornenymez. Frissen zoldes, kesobb barnas, kristalyosan vilagossarga. he karamellas ..

Erdei derecernez. Rozsaszin vagy voroses, gyorsan kristalyo-

sodik.

Dohanymez, Barna, kesernyes.

Eziistfamez. Vilagossarga; a viraghoz hasonJ6 illatu, zamatu. Voroshagymamez. Sargas szinu, hagyrna szagu. Balvanyfamez. Meze zoldes szfrui, nehezen foly6; athato, eros

szagu, ami id6vel enyhiil es akkor kifogastalanul finom, muskotalyos izu.

93

Acatmez, Vilagossarga, lassan folyo, neha zavaros (hosszabb allas utan) eros viragillatu.

Nyulszapukamez. Vilagossarga, konnyen foly6, kellemes illatu. Gyalogakacmez. Vilagos, jellegzetesen anizs izii. Az izlesbeli velernenyek vele kapesolatosan megoszlanak.

Japanakacmez. Kostoltarn, de nem talaltam jellegzetesnek. Malnamez, Vilagos, kristalyosan feher, lisztszerti. A vart matnaizt nem ereztem meg benne.

Gyumblcsmezek. A tavaszi gyumolcsviragzas termekei. Valtozo osszetetehiek. Lehetnek aranysargak, viaszsargak, konnyen foly6k, vagy viszk6zusabbak; gyenge zamatuak vagy gyumolcsillaruak.

Tdkrnez, Terjedni fog, mert fokoz6dik a maghej nelkuli tok termesztese, Fehernek, eleg gyorsan, kozepes meretu kristalyokka alakulonak ismertem meg.

Mariatovismez. A gyogynovenynek termesztett noveny tablajar6l 1998-ban kaptarn fajtarnezet. Igen joizfi volt, de nem harsany, Medvehagymamez, A Mecsek-hegysegben fajtamezet tudnak gyiijteni a vadon elo gyogynovenyrol. A fiiszeresen edes, amellett pikans izf mez sokaig folyekony marad.

Tarloviragmez. Mar regen nines, de ujra lehet, mert remelhetoleg fel fogjak isrnerni jelentoseget gyogynovenykent (iridoid-tartal om) es ipari novenykent (olajtartalom). Ha uzemi meretekben termelik, is met lehet tarloviragmeziink, arnelyik fehcrtol, aranysargatol valtozo szinu, gyengebb, vagy erosebb mertekben kristalyosod6, jellegzetesen zamatos. Repacukortartalrna olykor 10% fole is emelkedhet.

A hazai mezfajtaink szama a mehlegelo javitasa, a korszeru meheszkedes hatasara meg bovulhet, de egyre konnyebb lesz kulfoldi mezfeleket beszerezniink, Figyelembe ajanlom a kovetkezo fajtakat: erikamez Nemetorszagbol, galagonyamez Horvatorszagbol, mandulamez Spanyolorszagbol, narancsmez Olaszorszagbol, eu-

94

kaliptuszmez Ausztraliabol, somkoro es zsalyamez az USA-b61 (bar ezek lehetnek nalunk is). A felsoroltallamokban rmikodnek biomeheszek es ezek a mezek biominosegben is kaphatok.

Nemcsak sokfele a mez, hanem a felhasznalasa is valtozatos. Ne csak magaban vagy teaban fogyasszunk mezet, hanem kiilonbozo mezes keszitrnenyeket is. Nehanyat felsorolok: mezeskalacsok, mezes aprosutemenyek, mezestortak, mezes-gyumolcsos italok, koktelok, mezes-gyurnolcsos salatak, mezes komp6tok, rnezes likorok, borok, sorok stb.

A Ienyeg - sokfele mezet, sokfele formaban, gyakran fogyaszszunk, am nem akarmilyet, a biztonsag okabol lehet61eg csak bio minosegtit,

A viragpor es a propolisz

A mez utan a legnagyobb tomegii meheszeti termek a viragpor. A viragpor, azaz a pollen a perrnetezo- es porozoszerektol, a jarrmivek fustgazaitol, az ipari iizemek kormait61 kozvetleniil szennyezodhet. A biomehesz az intenziv novenyvedelemben reszesulo teruletek mellozesevel es a mergezo forrasokkal szemben kello izolacios tavolsag rnegtartasaval vedekezik, ezert a mehek gyiijtorte un, korbikularis viragpor az 0 uzemeben vegyszermaradekokt61 mentes.

A viragpor szupertaplalek, ami a nyersrost kivetelevel minden szukseges tapelemet (szenhidratok, feherjek; zsirok) tartalmaz, A pollen legfobb erteket az aminosavak adjak, A 22 ismert amin6savb61 20- fele megtalalhato benne.

A viragpor a vitaminokban leggazdagabb meheszeti termek, honnonokat es enzimeket is tartalmaz.

A novenyek faja es termohelyi koriilmenyei szerint kulonbozo aranyban legalabb 20 asvanyi elem megtalalhato benne.

95

Mivel a mehek elonyben reszesitik a nagyobb fajsulyu viragporokat, nem gyiijtik azokat, amelyek sokaig a leveg6ben lebegve az erzekeny emberekben allergist (szenanathat) valtanak ki.

• A viragpor els6sorban roboralo hatasu. A kimerult, operacio utan, a labadozo, a szules utani embernek eros tamasza, Aki legyengi.ilt etkezes utan pluszkent fogyasszon egy kaveskanal viragport, a fogyni kivano j6val (pI. feloraval) az etkezes e16tt vegyen be viragport es utana kevesebbet kivan enni, vacsorara meg elegedjen meg egy kanalnyi viragporral.

• A rendszeres viragporfogyasztas folyamatosan biztositja a szervezeti ellenallokepesseget es a magasszinni teljesitmenyt, J6 hatassal van a verkepre, ved a hianytunetek ellen, elosegiti a figyelem es az emlekezes tartossagat.

• A viragporfogyasztas ajanlhato a sporto16knak, a nehez fizikai munkat vegzoknek, a tanulasban elfasult gyerekeknek.

• A viragport a termeszetgyogyaszatban eredmenyesen hasznaljak a kulonfele oregsegi betegsegek, a majkarosodas, a prosztata-daganat, keringesi es verellatasi zavarok, besugarzasi kezelesek artalmai eseteben.

• A megfelelo mennyisegii pollenfogyasztas j6 kozerzetet, fokozott aktivitast biztosit. 161 felhasznalhato hianytunetek es hormonalis betegsegek ellen.

• Jelentos triptofan-tartalma miatt alkalmas a hajhullas ellen.

Elonyos a magas koleszterinszint csokkentesere .

• Megjegyzem, hogy a felsorolt karosodasok kezelesere boszszabb, 10-12 hetig tart6 pollendietara van szukseg,

• Rovid id6 alatt ervenyesul a hatasa a nemi aktivitasra, es amit kulonosen elonyosnek latok, hogy nemcsak a ferfiakra, hanem a n6kre is kedvez6 hatasa van. Ez nemcsak rafogas, mint az indiferens orrszarvutulok es mas, er6sen reklamozott csodaszer. Nem pszichoszomatikusan hat, hanem szabad aminosavai

96

es hormonjai reven, Hatasa nem kotodik az emberhez. Ertekes anyagait versenylovak, versenyagarak, valamint fogsagban tenyesztendo rnadaraknal is lehet hasznositani.

A magyar fogyasztoi felfogas szerint csak a sarga viragpor az igazi. Gyanakodva nezik az eltero szinfi pollenszemcseket. Igaz, hogy sok noveny viragpora rendelkezik a sarga szin szeles skalajaval, de hadd emlekeztessek itt is a sokfelesegre. A kulonfele novenyek valtozatos szimi viragport termelnek: szilva (vilagosszurke), mogyoro (vilagossarga), gyermeklancfu (sotetsarga), repee, rnustar (citrornsarga), juharfak (zoldesek), facelia (kek), ttizliliom (cinobervoros), szamarkenyer (feller), szamarkoro (lila), pipacs (egeszen sotetzold, csaknem fekete), tarlovirag (feher), piros arvacsalan (piros).

Mar emlitettem, hogy a propolisz is szennyezodik a rnehvedelemben hasznalatos kernikaliakkal, amit a nem-biomeheszek hasznalnak. Ezert erdemes felhivni a fogyaszt6k figyelmet, hogy a propolisz k6rokoz6kat nem, de karos vegyszereket kozvetithet, ha novenyvedoszereket es tartos atkaolo vegyiileteket hasznalo helyr61 szarmazik. Valoszirui, hogy a propolisz szennyezettsegenek rnerteke nem magas, de inkabb keruljuk el az esetleges komplikaci6kat, es ha van valasztasi Iehetosegunk a bio minosegu propoliszra bizzuk ra egeszsegunket.

A propoliszt sokfele formaban hasznalhatjuk: natur; cs epp , extraktum, spray, kenocs, sampon, fogpaszta stb.

A reszletekbe itt nem mehetunk bele, de annyit meg ke11 jegyezni, hogy a propolisz nem energiahordozo, masreszt egyes osszetevoivel szemben az emberek 2%-a erzekeny. Az allergia fokeppen viszketessel, csalankiutessel jar, de fajdalmat nem okoz, hiszen a propoliszban vannak olyan szerves vegyuletek (a szeszkviterpenek lakton csoportjaban), amelyek fajdalomcsillapito-kepesseg tekinteteben tobbszorosen felulmuljak a Novokaint.

97

Segit a Biokulnira

"A biomeheszet kezdete" c. fejezetben megernlitettern, hogy a magyar biogazdkodok egyesuletenek, a Biokulturanak a biomeheszet teruleten hazankban szinte kizarolagos a szerepe. Nem erdektelen tehat ha ennek a szervezetnek - amelynek biomeheszet szakosztalyat vezetem - tevekenyseget reszletesebben megismeri az olvaso.

A Biokultura Egyesiilet mikozben szervezi a magyarorszagi biomeheszetet, gondoskodik arrol is, hogy a biomeheszek termekeit megismerjek a fogyaszt6k es hogy az el is keljen a piacon.

A Biokultura lap gyakran foglalkozik a biomeheszet iigyeivel, a talalkozokon is termekkiallitasokon rendszerint ott vannak a biomez-mintak, a felhasznalasukkal keszult rnezes sutemenyck. Kiilfoldon is terjesztik a magyar mez j6 hiret, Nemetorszagban a Bio Fach nevu nagy nemzetkozi kiallitason es vasaron minden evben megjelenik a magyar biomez,

A munka folyamatos es nagyon is szukseges, A magas (30-50%-os) kereskedelmi haszonkulcsok miatt csokken a fizet6- kepes kereslet, a mezet es egyeb termekeket f6leg kiilfoldon tudjuk ertekesiteni. Mig orszagos atlagban a mezkivitel az osszmennyisegnek mintegy 75%-a, addig ez az arany a biomeheszetre vonatkoz6an 99%. Ugyanakkor a kiilfoldi fogyasztok alig tudnak valamit a magyar mezrol. Egyesek nagyszeni minosegfinek tartjak, a tobbseg viszont abszolut semmit nem tud a mi meheszeti termekeinkrol, a nagy nemzetkozi mezkereskedok peldaul nem ismerik az igen ertekes selyemkoromezet. Nemhogy az arulistajukon nem szerepel, de meg lexikonjaikbol is hianyzik ez a cimsz6.

Van meg mit tenniink terrnekeink elismertetese es meheszeink tamo gatasaugyeben.

98

A Biokultura Egyesiilet, mint a biogazdalkodok, kornyezetkime- 10k es egeszsegvedok szervezete, biorneheszeti igenyrendszeret elsosorban a fogyaszt6k erdekeben alkotta meg, de a terrne16ket is, vagyis az egesz tarsadalmat kivanja tarnogatni.

Az egyesi.ilet a fogyaszt6knak valodi es egeszseges meheszeti termekeket igyekszik biztositani, mig a meheszeket a korszerfi es klmeletes allattenyesztesre kivanja ravenni, es egyuttal elorelatoan segiti 6ket a jelenlegi, valamint a jovobeli egzisztencialis helytallasban.

Nemzetkozi kapcsolatai reven elore latja, bogy milyen iranyban kell elmozdulnunk, hogy a magyar meheszet tovabbra is sikeres maradjon a valtozo vilagban,

Ha a vev6k a legcsekelyebb kifogasolnivalot megtalaljak az aruban, okkal kifogasolhatjak, de az is lebet, hogy a kifogas csak iiriigy. Vigyazzunk, hogy arra se adjunk alkalmat. (Amikor a magyar libamajat nem akartak atvenni, amiatt hibaztattak a hizlal6kat, mert kegyetleni.il tomik a libat. Koltoi kerdes: sajnaljak-e Franciaorszagban az ertiik levagott magyar Iibakat") De hogy ilyen kifogas se merulhessen fel, nekiink allatbarat modjara kell bannunk minden haziallatunkkal, kozte termeszetesen a mehekkel. Egyebkent, oszinten meg kell vallanunk: itt az ideje, hogy megvaltoztassuk a mehekhez jiizodo viszonyunkat, ami az utobbievtizedekben elgepiesedett. Sokan puszta termeloeszkoznek tekintik a meheket. A mennyiseg kegyetlen hajszajaban szabaly lett: elvenni a j6t, viszonozni a rosszat. Ismet egy pelda - lattuk, hogy hova vezetett a szantofoldi rekordok hajszolasa. Hason16 tortenhet a meheszettel is. A kizsakmanyolt talajt egyre tobb rmitragyaval noszogattak a meg tobb termesert, ami egyre tobbe keri.ilt. A termeszetes taplalekt61 megfosztott mehcsaladokat hianyos taplalekkal .Jcarpotoljuk", az emiatt legyengi.ilt, egyre tobb betegseggel gyotort nepesseget egyre tobb gy6gyszerrel, egyre gyakrabban mergezzuk. Nem ne-

99

zunk elore, csak magunk ele, csak rna es holnap legyen nekem tobb mezem, mint masnak.

Ha ez a felfogas eluralkodik, er6s6dik a lopas, a csalas, es becsuk6dnak elottunk a nagy kulfoldi piacok, Elegedetlenek vagyunk a sajat agyonsanyargatott krajnai mehiinkkel, irigyeljuk masok jobbnak velt mehfajtajat, amit lehetseges, hogy tonkre is tennenk.

Ismet peldahoz folyamodok. Amikor a szimmenthali szarvasmarhat es a yorkshire-i sertest el6sz6r irnportaltuk, azok teljesitrnenye a honi viszonyok kozott ketsegbeejtoen alakult - gyengebb volt, mint a hazai borz dereseke vagy a magyar mangalicake. Tanulsag: el6bb az igenyes fajtak tartasi felteteleit kell jo szinvonalon megteremteni, azutan erdemes az allatokat behozni.

A Biokultura a novenytermesztes kiilterjesitesevel kozvetve tamogatja a meheszetet - biztonsagos mehlegelot biztosit. A tarnogatas kozvetlen formai:

• a figyelem felkeltese az igenyessegirant,

• az allami tamogatasok elnyeresenek segitese,

• a biornez kulfoldi vagy hazai ertekesitesenek megszervezese. Ertheto, hogy a nagy es biztos felvevopiacot jelent6 Europai

Uni6t egyre tobb mezexportor kivanja meghoditani, de ez a menynyisegi novekedes az eremnek csak az egyik oldala, a masik az, hogy a boseges kinalat megsokszorozza az egyebkent is szigorod6 minosegi eloirasokat.

Igaz, hogy valamikor Azsiabol jottunk, de rna mar nem kellene annak emleket hanyag nemtorodomseg formajaban orizgetnunk. Elkepzelheto, hogy mit gondolt az a nyugat-eur6pai kereskedo, aki a pergetot a tyukolban talalta meg; aki a meheskocsiban egy balom nyari izzadtsag emlekeit 6rz6, treningruhaba es gyiirt pokrocba utkozott; aki a jo, uj kaptarak korul patk6 alakban drottal osszefogott, sarral kifoltozott rozogakat talal t.

Akkor egy szava sem volt, de hozzank tobbe nem jott el.

ldeje tudomasul venni, hogy a mez elelem, es kezelesere az eLelmiszerhigieniai eloirasok ervenyesek.

Az allami tarnogatas elnyereset az egyesulet szakvelemenyezessel segiteti e16. Tobb mehesz reszesiilt tarnogatasban 1998-ban, azert, hogy korszeni telephelyet, illetve modern meziizemet letesithessen. Az egyesiilet szakmai segitseget a jovoben tovabb erositi.

A Biokultura Egyesulethez, mint vilagszervezetenek, az IFOAM-nak ismert tagjahoz befutnak a kereskedoi igenyek. Nem ritka kozottuk a magyar biornez iranti erdeklodes. Egy idoben sajnalkozva kellett elharitanunk a nagyobb megrendeleseket, mert nem volt annyi biomeheszunk, aki megtermelte volna a kivant mennyiseget, Az elmult evben (1998) nem volt nagy elteres a kinalat es a kereslet kozott. A kovetkezo evek kilatasai j6k, mert meg mindig valamivel nagyobb mertekii a kereslet, mint amennyi mezzel szamolhatunk a jovoben. Az arany kiegyenlitodese els6sorban az idojarastol fugg, de sok mulik azon, hogy az uj biorneheszkedesre atallok milyen hamar lesznek igazi szakernberek.

A Biokultura a Magyar Meheszek Egyesiiletevel parhuzamosan kiizd az allami elismeresert. Hivatkozunk ana, hogy a meheszet 01- es6 valutakitermelo agazat, amelyiknek minimalls az importigenye; mindeddig rninimalis az MIami tamogatottsaga es emellett termoteruletet sem kot Ie.

A meheszek szamara hangsulyozzuk a fajtamezek jelentoseget.

Az akacmezet a biomeheszektol peldaul az ut6bbi evekben 4 DMert vettek meg, mig a vegyes osszeterelti viragmezert csak 2,5 DMet kaptunk. Ha a vegyes helyett fajtamezeket ajanlunk, a bevetel is nagyobb lehetett volna. Tudjuk, bogy ennek feltetele az arra a1ka1- mas kaptar es rneheszeti technologia, Ajanljuk is annak szeles korii elfogadasat, bevezeteset.

100

101

A meheszek a mez 20%-at hordosan ertekesitik, pedig elonyosebb volna a fogyasztoi csomagolasban val6 forgalmazas. Ismerjiik az elonyoket-hatranyokat. A hord6s mez konnyebben tarolhato, bel6Ie kenyelmesebb nagyobb raktarkeszletet kezelni. Az iivegekbe kiszerelt mez hamar kikristalyosodhat, szavatossaga lejar, a csomagolasa eloregszik, vissza kell venni es ujra adjusztalni.

Alkalmazkodnunk kell az arulancokhoz, ahol nem tartanak nagy raktarkeszletet, Jellemzo rajuk a heti rendeles. Ezert is jo, ha legalabb szakcsoportonkent miikodik egy mezuzem, amelyik az igeny szerint folyamatosan tolthet. Fontos: a biomehesz mezuzemeben tilos a biominoseget a kozonsegessel keverni!

Egyesiiletiink vezetoi es tagjai tudatosan torekszenek a falusi munkaer6 helyben tartasara, Termeszetesen ezt nemcsak meheszettel kivanjuk megoldani, viszont a biogazdalkodas rendszereben a novenytermesztes technologiai elemekent elismert meheszet elmaradhatatlan.

AUand6 es e16 a kapcsolatunk hazank szinte minden tajaval.

Kozvetlenul tapasztaljuk az egyes teruletek megelhetesi gondjait. F6leg ott nagy a visszaeses, ahol a multban a kiemelten iparositott uj, szocialista jellegti varosok epultek, Az uzemek leepulese vagy megsziinese kovetkezteben rengetegen valtak munkanelkuliekke. A tarsadalom szamara feleslegesnek nyilvanitott emberek onbizalma megcsappant, rossz a kozerzetuk, A Biokultura Egyesulet a mezogazdasagi termelesben valo reszvetelt javasolja alternativakent az egykori ipari munkasoknak. Ezert szerveziink mar evek 6ta rendszeresen az orszag minden regiojaban alap- es tovabbkepzo tanfolyamokat.

Biorneheszet ktilflilddn

Ma mar majd minden orszagban miikodik olyan szervezet, amelyik hivatasanak erzi: a biogazdalkodas es a kapcso16d6 eletmod elterjeszteset. Magyarorszagon ilyen e Biokultura Egyesiilet, amely a vilagszervezet (lFOAM) tagja. Ugyancsak tagja e nemzetkozi szervezetnek peldaul a spanyol CREA, a kanadai OBGA, az ujzelandi Bio-Gros, vagy a mexik6iOCIA stb. Mindezek az orszagok, illetve szervezeteik kidolgoztak a maguk meheszeti igenyrendszeret.

Nernetorszagban nem is egy iranyvonal letezik, A legaltalanosabb a Nemet Mezrendelet (kelt 1976. dec. 13.), ehhez kepest igenyesebb a DIB (Nemet Meheszeti Szovetseg), mig a mi biomeheszeti igenyrendszerunkhoz a Bioland, a Naturland es a Demeter all a legkozelebb, Mindezek nem azonosak, hanem kisebb eltereseket mutatnak.

Az et,:yes nemzeti igenyrendszerek tiikrozik a helyi sajatossagokat, a lehetosegeket es a lakossag lelki alkatat. Emiatt nem vonhatok 08Zsze azok egyseges egessze, noha az alapelvek nagyjabol azonosak:

Nemelyek (angol es holland) tiltjak az anya mesterseges megterrnekenyiteset, masok a fajtak tisztan val6 fenntartasa erdekeben engedelyezik, vagy eppen sziiksegesnek tartjak azt. Egyes orszagokban (Ausztria, Nemetorszag) engedelyezett tobb-kevesebb cukoretetes, rnashol szigoruan tiltott. Letezik olyan igenyrendszer, ahol semrnikeppen sem hasznalhat a mehesz antibiotikumot, barmenynyire is elterjedt a gyomorvesz (Nosema apis). Mi sem hasznalunk szivesen antibiotikumot. Nalunk az csak akkor hasznalhato, ha fel-

102

103

tetlenul szukseg van ra, ha azon mulik a sulyos rnegbetegedes megelozese, a csaladok megmentese,

A fertozo, a szennyez6 forrastol mert izolacios tavolsagok ugyancsak elteroek.

A reszletkerdesekben mutatkoz6 szamtalan elterest egyetlen orszag meheszei sem vehetik egyszerre figyelembe, de az exportorientalt meheszetek is kepesek alkalmazkodni minden egymastol kulonbdzG igenyrendszerhez.

A Biokultura iranyelvei Magyarorszagon altalanosan ervenyesek.

Az importalo orszagok bioigenyti kereskedelmi szervezetei vagy elfogadjak ami igenyrendszerunket, vagy ha erre nem hajlandok, akkor helyettesithetik a sajatjukkal, ha idejeben szerzodest kotnek a magyar meheszekkel. Amennyiben a kiilfoldi kereskedo feltetelei megfelelnek nekunk es a biztositekokat kolcsonosen elfogadjuk, akkor egy bizonyos regie biomeheszeti szakcsoportba tomoriilt meheszei alkalmazkodnak a kulonleges kiilfoldi kivanalmakhoz.

A biomeheszkedes ellenorzesere jogosult a Biokultura Egyesiilet, illetve kozhasznu tarsasaga a Biokontroll Hungaria Kht.

A regionalis onszervezodesre azert van szukseg, hogy a tenneIesi technologia, az ellenorzes es a felvasarlas szervezettebb, konynyebben vegrehajthato lehessen. A korzet nagysaga, a resztvevo meheszek szama az export mertekehez kell igazodjon.

Velernenyern szerint csak ez lehet a megoldas, csak igy alkalmazkodhatunk egy-egy orszag biorneheszeti igenyrendszerehez, igy biztosithatjuk a rendszeres es rnegbizhato mezexportot,

A kovetkezokben harom erdekes biomeheszeti szabalyozast (illetve annak reszletet) mutatunk be tanulmanyozas, bongeszes eeljabal. Az a usztria i, a francia, az amerikai igenyrendszer jonehany elterest is tartalmaz a lenyeget tekintve azonban azonos. (A forditasok magyar nyelvezete nemi kivannivalot hagy maga ulan, amiert az olvasok szives elnezeset keri a szerkeszto.

104

Biol6giai mehtartas Ausztriaban (ERNIE - Szovetseg)

10.1. A mehcsaladok elhelyezese

A telephelyet ugy valasszuk meg, hogy a mehek termelese a legjobb legyen, de ha fennall a fertozes veszelye, akkor az optimalisnak velt helyet fel kell adni.

10.2. Mehlakas

A mehlakas a kotoelemeken, a kaptarteton a rostaszoveten es az eteton kiviil teljes egeszeben terrneszetes anyagokb61 (fa, szalma vagy agyag) letesiiljon. Olyan mehlakasok, amelyek ezeknek az igenyeknek nern felelnek meg, tovabbra is hasznalhatok, ha azokat mar 1995. junius 14. elott beszereztek es vandor iizemmodban hasznaljak. Az ujonnan beszerzerteknek minden esetben az elobbi kivanalrnaknak meg kelJ felelniok.

10.2.1. Kaptarvedelem

A rnehlakasok belsejet csak bio16giai meheszetbol szarmazo viasszal es propolisszal lehet kezelni. A rnehlakasokat kulsoleg csak termeszetes, okologikus oyersanyaggal szabad bevonni.

10.2.2. Tisztitas es fertotlenites

A mehlakas tisztitasa es fertotlenltese kizarolag forrovizzel, langolassal vagy szodaoldattal oldhato meg.

10.3. Uzemeltetes

10.3.1. Nepessegiranyitas

A bio16giai rnezogazdalkodas szernleleteben a gondozasi tevekenysegben a biorneheszeket a mehek terrneszetes igenyei iranyitjak. Anyaracsot csak kiveteles esetekben es eloszor a csalad kifejlodesi szakaszanak befejezte utan alkalrnazhatunk. A pollengytijtesnel csak halorostat szabad hasznalni. 103.2. Szaporitas es tenyeszkivalasztas

A csaladok szaporitasat az evi terrneszetes ciklus szerinti fejlodeshez igazitjuk. Nem megengedett a gentechnikailag manipulalt rnehek alkalrnazasa. A mehcsaladok, arnelyeket rneztermelesre szanunk, csak egy-anyas iizernmodban tarthat6k.

105

A tenyesztes soran nagyobb figyelmet kell forditanunk a rnehek betegsegekkel es parazitakkal szembeni ellenallokepessegere. Az anyak szarnycsonkitasa tilos. A mesterseges megtermekenyites a mehrassz tisztasaga erdekeben megengedett.

10.3.3. Csalad- es anyavasarlas

A meheszet, mint iizem, foleg a sajat allornanyara tamaszkodik. Csak biol6giai mehtartassal rmikodo meheszettol szabad vasarolni, Anyakat konvencionalis tenyeszetbol is lehet vasarolni. Veszhelyzetben mehek is vasaroIhat6k nem-biologiai tartasbol raj (csupasz nep) formajaban,

10.3.4. Rasszok

Ausztriaban csak osi mehrasszokkal (Apis mellifera carnica es Apis mellifera mellifera) rneheszkednek.

10.3.5. Lepepites

A lepepites alapja a fabol kesziilt keret es azon a mehek termelte viasz. A csaladoknak lehetoseg szerint ketfele kerete legyen; a naturlep rnagas alappal, epitesi gat nelkiil epul. A kezdo szalag, vagy a kozepfal viasza csak biol6giai gazdalkodasu iizembol szarrnazhat, Elofordul, hogy nines biomeheszeti mehviasz, akkor az atallasi idotartam alatt mas is hasznalhato, de el lenorizni ken a szarmazasat es szermaradvany-tartalmat.

10.3.6. Viaszfeldolgozas

Az uzem a sajat viaszat dolgozza fel. Ha idegen iizemet veszunk igenybe, akkor ellenorizniink kell a koriilmenyeket, es hogy a sajat viaszunkat dolgozzak fel. A kinyert viaszt sem oldoszerrel, sem feheritoanyaggal nem szabad kezelni.

10.3.7. Leptarolas

A lepeket huvos, szaraz, szellos helyen kell tarolni. A viaszmolyok ellen a 10.8. pont mellekleteben felsorolt anyagokkal lehet vedekezni.

10.3.8. Takarmanyozds

A mehek taplalkozasanak a mez es a viragpor az alapja,ezeknek mindig elegendo mennyisegben kell a csaladok szamara rendelkezesre allniok. 10.3.8.1. Telelo takarmanyozas

Amikor a mehcsalad nem rendelkezik a beteleleshez elegendo mezkeszlet-

106

tel, engedelyezett a cukorral etetes. A konvencionalis cukor a takarmanyozasra engedelyezett, amig a rendelkezes mast nem ir e16.

10.3.8.2. Szuksegtakarmany

Az elsa hordas bekovetkezte elott elelemre van sziikseg, ami lehet cukor is. A nagyobb gyiijtesek kozotti sziiksegtakarmany kizarolag a sajatuzemti rnez ken legyen.

10.3.8.3. A rajok takarmanyozasa

A rajok kiepiileset, mint azt a betelelesnel megallapitottuk, etetessel tamogathatjuk.

10.3.8.4. Pollenetetes Pollenpotlok hasznalata tilos.

10.4. Meztermeles

A mez 6si formaja a lepesrnez. Ebben a magasertekfi minosegben kell azt megtartani a vasarlasig.

10.4. I. Mezelvetel

A meheket a mezes lepekrol lehetoleg kimeletesen kell eltavolitani. A mehek zavartalansaga erdekeben semmifele kemiailag szintetizalt anyag hasznalata nem megengedett.

10.4.2. A pergetett mez feldolgozasa

Pergeteshez, sziireshez, deriteshez es ehhez kapcsolodoan tolteshez, a mezet nem szabad 35°C fole melegiteni. A vegfogyaszto a mezet csak egyszer 45°C-ra melegitheti.

10.4.3. Meztarolas

A mezet legmentesen zarva, sotet, szaraz es valtozatlanul huvos helyen kell tartani. A taroloedenyek nemesacelbollegyenek; a mar egyszer hasznalt, rrnianyagbol kesziilt edenyeket nem szabad masodszor is alkalmaznunk. A vasarlok reszere csak iivegben hozhat6 forgalomba.

10.4.4. A mez merheto minosege, analizisertekek

A torveny megallapitasai szerint a kovetkezo felteteleknek kell megfelelni: a viztartalom a DIN/ACAC szerint maximalisan 18% lehet. A * HMF-

* HMF=hidro-metil-furfurol

107

tartalom Winkler szerint maxirnalisan 10 mg/kg-ot tehet ki. Az enzimaktivitast Siegenthaler legalabb 37,5 egysegben hatarozza meg (kiveve a termeszetenel fogva enzimszegeny mehfajtakat).

10.5. Mehegeszsegugy

A biologiai rneheszeti eljarasok arra iranyulnak, bogy tnegorizzek a mehek ongyogyito kepesseget es vitalitasat. A biotechnikai es biologiai eljarasok el6nyben reszesitik a betegsegek es a kartevok elleni kuzdelmet, Bizonyos korokozo vagy kartevo altal a fogekony csaladoknal okozott elhullas, nezetunk szerint termeszetes szelekciot eredmenyez. A betegsegek es kartevok elleni vedelem elkerulhetetlen, de esak a 10.8. pont mellekleteben felsorolt anyagok hasznalata engedelyezett, Azonban ennek ellenere nem kizart, hogy a rnezbe valamilyen szennyezodes kerul, Ajarvanyok elterjedesevel kapcsolatos ovorendszabalyok mindenkor ervenyesek.

10.6. Feljegyzesek

A ki:ivetkez6 feljegyzeseket kell vezetni:

- Vandorlasi terv (helyszin, a mehcsaladok szama, idotartam es termeshozam),

- Kimutatas a csaladallomanyrol az atfuto szammal (pi. torzskartya).

- Kezelesi ki:inyv a mehbetegsegek es kartevok kezelesenek feljegyzesei-

re (pl. torzskartya).

- Altalanos feljegyzesek a termeshozarnrol, vasarlasrol, eladasrol es feldolgozasrol (aruforgalorn).

10.7. Elismeres

Minden ujonnan kerelmezo 12 h6napos atallasi idore ki:itelezett Tovabbi elofeltetel a kerelmezo szamara, hogy bevezet6 tanfolyamot vegezzen a bio16giai rnehtartasrol.

10.S. Felvasarlas

Az ERNTE-mehesz, aki mezet ERNTE-markajelzessel kivanja piacra juttatni, az iranyelvek megtartasa mellett koteles viaszat rnegvizsgaltatni. Ennek eredmenye dontd ahhoz, hogy a mez ERNTE-markajelzesseL ellathato legyen.

108

I

I

A mehviasz vizsgalata a nem engedelyezett Varroa- es viaszmoly-elleni szerekre iranyul. A minta-keverek a lepekbol, a rmilepbol es a viaszkeszletekbol tevodik ossze. A viaszmolyok es a Varroa elleni vegyuletek szermaradeka nem lebet tobb, mint 0,5 mg/kg viasz hatoanyagonkent.

A vizsgalatok koltsegei a vedjegy felhasznalojat terhelik. Amennyiben ezek a feltetelek nem valosulnak meg, az ERNTE-markajelzes nem hasznalhato.

10.9. Engedelyezett preparatumok

A biologiai meheszet keretein a kovetkezo anyagok hasznalata engedelyezett: gyogynovenyteak, homeopatikus preparatumok, hangyasav, ecetsav, tejsav, Bacillus thuringiensis (gentechnikailag nem megvaltoztatott), szodaoldat, h6- es hideghatas.

Amertkai organikus meheszet (Oregoni Foldrmivelesi Rendszer)

Az USA-ban es Kanadaban is foglalkoznak az llj organikus rneheszkedes kerdeseivel. Legut6bb 1997. januar IS-en fogadtak el azt a felujitott valtozatot, arnely jelenleg is szabalyozza a bio (naluk organikus) meheszkedes felteteleit, Ebb61 idezunk nehany jellemz6 megallapitast.

Oregoni Meheszeti Feltetelrendszer

A mehek kiegeszito taplalasa Engedelyezett (Allowed)

A mehek kiegeszito taplalasara az OTCO* a kovetkezo gyakorlatot engedelyezi:

• A rnehek befedett lepekbol szarmazo, ellenorzott organikus mezzel etethetck, arnikor keyes a nektarelelern. A mezes 16p betegsegmentes kaptarbol szarrnazzon.

* OTKO 0= Oregon Tilth Conunitee

109

• Amikor a pollentaplalek keyes, a mehek bizonyitottan organikus pollennel etethetok. A pollennek betegsegtol mentes kaptarakbol keU szarmaznia. Az OTCO azt javasolja, hogy a termelok sajat kaptaraikb6l gyujtsenek pollent, mielott a viragpor a k6rokoz6k sporajaval szennyezodott volna. Ismert, hogy az amerikai nyulos koltesrothadasnak es a koltesmeszesedesnek a pollen a vektora lehet,

Szabalyozott (Regulated)

A mehek kiegeszito taplalasanak gyakorlatat az OTCO a kovetkezokeppen szabalyozza:

• Ha az ehezes fenyeget, a meheket lehet cukorral vagy cukorszorppel etetni, de az organikus eredetu legyen. Ambar, az OTCO rnegfontolja, hogy korlatozott mertekben engedelyezze a nem-organikus cukor, vagy szirup hasznalatat, ha igazoltak, hogy sziikseges az etetes es hiany van organikus cukorbol, A termeloknek az OTCO hozzajarulasat meg kell szerezniok rnielott nem-organikus cukorral kezdenek etetni. Az OTCO felulvizsgalja a kerelmet es 3 munkanapon belul ertesiti a meheszt a keres elismereserol, - azaz engedelyezi a tiltott nem-organikus cukorral valo etetest. Amennyiben az OTCO organikus cukor beszerzesi lehetosegeket javasol, a termelonek vissza kell vonnia kerelmet.

Cukor vagy cukorszorp etetese eseren (akar organikus vagy nem-organikus forrasbol) feltetleniil eleget kell tenni a kovetkezo szabalyoknak:

Ha a gyiijtes idejen elkeriilhetetlenne valik az etetes, akkor az ebben az idobdl szarmazo mez nem arusithato organikuskent.

A cukortermekekkel etetett kaptarakat nem szukseges elkiiloniteni, viszont a roppnyilasokat sziikiteni kell, hogy csokkenjen a rablas Iehetosege.

Akar cukorral, vagy cukorszorppel etetett, a terrnelonek irasos jelentest kell keszitenie a kovetkezokrol: a taplalek tipusa, a kiegeszito takarmany eredete, a nem-organikus tapok hasznalatanak engedelye (ha sziikseges), a taplalek tomenysege, az etetes gyakorisaga, a taplalas id6pontja es a sziiksegesseg indoklasa .

• Amikor a pollentaplalek elegtelen es ha az organikus .forrasok" nem elerhetok, a rneheket olyan nern-organikus viragporral kell etetni,

110

amelyik fertozesmentes helyrcl szarmazik. A termeloknek be kell mutatniok az igazolast arrol, hogy a .forrasul szolgalt" kaptarak betegsegtdl mentesek. A termelok kotelesek irasban megindokolni az etetes sziiksegesseget es dokurnentalni, hogy erofesziteseket tesznek organikus elelern beszerzesere,

Tiltott (Prohibited)

Az OTCO a mehek kiegeszlto taplalasara a kovetkezo gyakorlatot megtiltj a:

• Nem szabad cukorral vagy cukorszorppel etetni, amikor a mezes lepek a helyukon vannak.

Karositok es betegsegek megelflzese

Az OTCO eloirja, a termelo olyan Meheszeti Tervet mutasson be, amely leirja az iizemi strategiat a karositok es betegsegek bejutasanak es elszaporodasanak a megelozeserol, Amikor az OTCO attekinti a Meheszeti Tervet, eloirja a kovetkezoket:

A kaptarak helyet ugy kell megvalasztani, hogy a mehek egeszsegesek maradjanak, megfelelo szellozesuk, vizelvezetesuk legyen, rablas ellen vedve legyenek. Felarnyekban alljanak es a meheszet be legyen keritve.

A kaptarakat megemelt rakfeliileten kell elhelyezni, mege16zend6 a

megbetegedett mehek visszajutasat a kaptarba,

A rendszeres megfigyeles a kovetkezokre terjen ki:

• A betegseg jelenlete,

• A parazitak es mas karositok jelenlete.

• A fiasitas rninosege es mennyisege,

• Az anya egeszsege.

• A taplalek mennyisege,

A kovetkezokben valogatast, szemelvenyt kozlunk a francia biomeheszet igenyrendszererol, esetenkent szerzonk megjegyzeseivel.

111

A francia biomeheszet (Mezogazdasagi, Halaszati es Elelmiszeripari Miniszterium)

Franciaorszagban 1996. rnarcius 2-im jelent meg a biorneheszet igenyrendszere, amelyet ott nem tarsadalmi szervezet alakitott ki, hanem a Mezogazdasagi, Halaszati es Elelmiszeripari Miniszterium Elelmiszeripari Foigazgatosaga. A kiadvany cirne:

A biomez elihlllitasi rnodjanak Ieltetelei

Nehany jellernzo idezet a Bevezetesbol. 2. A meheszkedes szerepe

A meheszkedes ket nyilvanvalo szerepe:

- terrnelesi funkcio: mez CS egyeb meheszeti termckek,

ingyenes, olykor fizetett szolgaltatasok: vadon 616 es kultumovenyek megporzasa,

3. A biomeheszet tervezete

A meheszkedes olyan tevekcnyseg, amelynek celkinizese: - maximalis pozitiv hatas a kornyezetre

- minima lis negativ hatas a rneheszeti termekekre.

Franciaorszagban az atallasi idoszak rovid. Nem tart tovabb 2 evnel, de rajok escteben az atallast azonnalinak is elismerhetik. Az atallasi ido alatt a termekck nern kaphatnak bio minositest.

Idezet: 1. 4. e ..... nines atallasi idotartam, ha a mehesz a kaptar teljes faanyagat es a rnehcsaladok viaszat kicserelte, azzal a cellal, bogy jclen feltetelek altai elolrott vedckczesnek megfeleljen.

11. Gytijtesi teriiletek - a rnehek taplaleka (Reszletek)

a) A biogazdalkodas altalanos szabalyainak megfeleloen a mehesz elsosorban biogazdalkodasi vagy vadon termo teri..ileteken koteles elhelyezni kaptarait. Mehesei szamara az elhelyezes teriiletet oly rnodon kell kivalasztania, hogy elkeriilje a novenyvedo szerrel kezelt novenyeken tortend gyujtest.

1I2

Viragzaskor a novenyvedo szerrel kezelt novenyeken torteno gyiijtesb61 szarmazo termekek nem tarthatnak igenyt biominoseg elisrneresere.

Ennek a feltetelnek az ellenorzese a mehesenkent kibocsatott IGN azonosito kartyaval tortenik es a mehes athelyezeset okoz6 veszely bejelentesealtal, amely lehetove teszi a hatekony ellencrzest. Az ellenorzes legalabb 1,5 km-es sugaru teriiletre terjedjen ki.

b) Ipari es urbanizacios artalmak:

A mezogazdasagi termekek es elelmiszerek minosegenek es cirnkezesenek Orszagos Bizottsaga, a .Biogazdalkodasi" osztaly allapitja meg a teriileti felteteleket, amelynek celja, hogy behatarolja a .filos" teri.ileteket.

A mezogazdasagi termekek es elelmiszerek minositesenek es cimkezcsenek Orszagos Bizottsaga, a .Biogazdalkodasi" osztaly dont az artalmak minoslteserol, azok mertekerol es a tiltott teri.iletre vonatkozo feltetelek rogziteserol. A biol6giai rneheseknek legalabb 3 km tavolsagra kell lenniilk a tiltott teruletektol.

c) Viragpor-, propolisz-, lepesmez vagy egyeb termeles "biogazdalkodasi" minositest akkor nyerhet, ha a termeles kizarolag vadon termo novenyekr61 vagy biogazdalkodasi teruletrol szarmazik, ugyanolyan feltetelek szerint, ahogy azt az a) paragrafusban rogzitettek,

2. (A tap/alas cimii rovid szakaszt a francia szoveghez hfisegesen ragaszkodva teljes terjedelmeben kozlorn, mert fontosnak tartom.)

A mehek biociklusa olyan meheszeti eljarast igenyel, amely elegendd tartalektapanyagot biztosit az atteleles idoszakara,

A mezzel valo taplalas kovetelmeny,

Kiveteles esetben kiegeszird mezadagokhoz lehet folyarncdni, amennyiben a taplalashoz nines elegendo biomeheszetbol szarmazo mez, amely a nepesseg bioegeszseget tudna biztositani (koltesrothadastol mentes).

A kiegeszlto mezadagokat maximum 7 kg-os szarazanyag arannyal lehet hasznalni kaptarankent, ket egymast koveto telre elosztva.

Hagyornanyos fenyomezteruleteken (Vogezek, Jura stb.) kivetelesen engedelyezett 10 kg szarazanyag hasznalata, a minosito szervezet engedeIyevel.

113

A kontenerek ajobb atteleleserdekeben - kontinentalis vagy hegyi klimaju teriileteken - 10 kg mennyisegfi szarazanyagot hasznalhatnak a min6sit6 szervezet engedelyevel.

A franciak nern magyarazkodnak, nem talaljak megfelelo iiriigynek a cukoretetesre a nyari idonkenti hordasszegeny idoszak atveszeleset, mert tudjak, hogy a gyari cukor nern segiti a fiasitast sem nyaron, sem tavasszal. A szerzo megjegyzese.)

III. Mehesek _. kodszamozas - gondozas (Reszletek)

1. A meheseket az ervenyben levo szabalyoknak megfelel6en D.S.V. kodszammal kell ellatni.

LV. Allokaptarak - anyaguk - viaszvedelem (Reszletek)

1. A kaptarak anyaga termeszetes eredetii, a kornyezetnek es a kaptartermekeknek megfeleloen. Az anyag vedelme ugyancsak termeszetes m6- don tortenik, a kornyezetnek es a kaptartermekeknek megfeleloen. Az anyag vedelme ugyancsak semleges medon tortenik, a kornyezetnek es a kaptartermekeknek megfelel6en. Karbonil, kreozot vagy barmely mas olyan anyaggal torteno vedelem, amely a kornyezetet es a kaptartermekek szennyezodeset okozhatja, tiles.

A fabol leva kaptarak es fiokok mikrokristalyos viaszba martasa 135-150 °C kozott engedelyezett.

2. A gytijtesre szant allokaptarak ragcsalok es parazitak (moly) elleni vedelrne csak a biogazdalkodasnak megfelelo medon tortenhet.

Fizikai eljarasok: meleg, hideg, ferry, szellozes

Kemiai eljarasok: amelyek a biogazdalkodasban megengedettek, kiveve a ken hasznalata.

Biol6giai eljarasok, amelyek a biogazdalkodasban engedelyezettek (kiveve Bacillus thuringiensis).

Barmely szintetikus eredeni termek tilos, mint peldaul a paradiklorbenzol (globol), es a diklormetilen,

114

3. A biomeheszetben hasznalt viaszok csak a bio termekiegysegekbol szarmazhatnak, ...

Arnennyiben nehezsegek merulnek fel ezzel kapcsolatban, a hatalyon kiviil helyezesi kerelmeket a mezogazdasagi termekek es elelmiszerek 111inositesenek es cimkezesenek Orszagos Bizottsaga, a .Biogazdalkodasi'' osztaly tanulmanyozza at

V. Profllaxis es allatorvosi (egeszsegugyirellatas (Reszletek)

A 2. Allatorvosi (egeszsegugyi) ellatasbol. A Varma elleni kuzdelem alcim erdekel minket, de nehany altalanos megallapitast is ideziink:

A biomeheszeti modszernek egyik celja, bogy a mehcsaladok jobb egyensulyat biztositsa a betegsegek kifejkideset eldsegito tenyezdk csokkentesevel.

A felhasznalhato eljarasok a kovetkezok:

- az anyag letisztitasa es fertotlenitese (kaparas, leegetes, hypo, ecetsay, szoda es ILIg);

a fertozott anyag rnegsemmisitese, amennyiben ennek gazdasagi erteke nern indokolja a fertotlenites szuksegesseget;

- elegend6 mennyisegu mez- es viragporadag, megfelelo athelyezessel es a kornyezetvalasztassal;

- a viasz rendszeres es gyakori felujitasa;

ellenallo mehcsalad-szelekcio es az anyak rendszeres csereje (2 ev),

b) A Varroa elleni kuzdelem:

A biorneheszet alapelveinek es a mehesz elkotelezettsegenek megfeleloen minden olyan eljarast ki kell zarni, mint az olyan gy6gyszerek hasznalata, amelyek szintetikus medon eloallitanak termeszetes molekulakat tartalmaznak. A meztermelo a fertozest a kovetkezo medon csokkentheti:

- parazitacsapda allitas herefiasitassal,

- az AMM (Forgairnazasi Engedely) altai a biomeheszetben engede-

lyezett termekek hasznalataval,

~ es minden olyan technika alkalmazasaval, amely hatekonynak min6- sui a betegsegeket illetoen.

115

Hatalyon kiviil helyezessel megis hasznalhat a mehesz AMM engedelyIyel rendelkezo, tisztazas alatt aU6, vagy olyan e1ismert gy6gyszereket, amelyek anyaga hason16 a biomeheszetben engedelyezett termeszetes anyagokhoz, (arnelyek hatekonynak bizonyulnak a parazita veszelyes es virulens termeszetevel szemben). Evente egy kezeles engedelyezett pergetes utan.

Olyan gy6gyszeres kezeles eseten, amelyek szintetikus m6don eloallitott .Jermeszetes" molekulakat megis hasznalhat, a lepesmez "biomeheszet" jelzesti forgalmazasa tilos.

Franciaorszagban a kovetkezo szereket szabad hasznalni a Varroa ellen: - Akaricideket tartalmazo novenyi eredeni kivonatok:

rotenon (folyadek vagy por),

illoolajok,

d oha ny,

piretrum,

homeopatias, izoterapias vagy biodinarnikus keszitrnenyek, - Asvanyi es novenyi eredeni porok.

- Tejsav.

A francia igenyrendszer reszletesen kiter a legcsoatkara, mig a c) Egyeb betegsegek cimsz6 alatt gyorsan elintezi a doJgot: - eletkeptelen csaladok eltavolitasa,

(Az igenyrendszer reszletesen foglalkozik a pergetessel, mezkezelessel, tarolassal stb., de mi most csak nehany jellemzo es tanulsagos reszletet ideziink.)

Az olyan mezterrnes, amikor a mehek mergezesen vagy szennyez6 anyagok altai torrent fertozesen estek at, nem kaphat biogazdalkodasi bizonyitvanyt.

A taszit6 vegyi anyagok hasznalata szigoruan tilos. Csak olyan tcchnikak alkalmazhatok, mint a fiistoles vagy nem szennyezo szerve egetheto anyagok, es barmely mas fizikai eljaras (kefeles, leiizes stb.), valamint a mehek letizese befujt leveg6vel.

Tilos: a fenol, rnirbanolaj, keseni mandulaolaj, szizalrost cs barmely mas szintetikusan ekiallitott termek hasznalata, ugyanugy, mint a mehcsaladok elpusztitasat jelcnto pergetesi modszer,

A mezkezelesben tilos: minden olyan nem szabalyozhato rendszeni eljaras, amely a mez egy reszenek vagy egeszenek 40 DC feletti felmelegedeset okozhatja.

A pcrgetohelyiseg felszerelesenek teljes egeszeben elelmiszerek feldolgozasa szarnara eloirt anyagokbol kell allnia, A csupasz femlemez, aluminium, galvanizalt lemez szigoruan tiles, meg akkor is, ha viasszal vagy propolisszal bevont.

A felolvasztas (melegites) 40 fok alatt engedelyezett, a HJvlF ellenorzesevel. 6. viragpor: szaritas 40 DC alatt.

Ugyeljunk, hogy val6ban nem-szennyezo anyagok es terrnekek legyenek csak hasznalatban (vegyi fertozest okozhatnak epito- es szigeteloanyagok, festekek es fakezeloanyagok, valamint egyeb mas termekek).

A ragcsalok ellen csak mechanikus csapdak hasznalata engedelyezett. A rovarirtast illetoen - a fent ismertetett viaszvedelmi technikakon kiviii - a parazitak ellen csak fizikai eljarasok, vagy hagyornanyos es elektromos csapdakat lehet alkalmazni.

A cirnken fel kell tuntetni: az egyfele viragbol szarmazo viragpor eredeter, es jelezni kell a tobbfele viragu novenyi tarsulasok (karszt-bokorerdo, cserjesek, magas hegysegek, mezogazdasagi teruletek) eredetet, 1997. januar l-tol a minosito szervezet never,

Minden olyan meheszeti termek biomeheszeti igazolvanyt kaphat,

amely megfelel a feltetelek altal eloirottaknak.

A HMF merteke:

- Ledingbcn, vagy hordoban, a maximal is elfogadhat6 mertek 10 mg/kg.

- Edenyben a rnaxirnalis elfogadhat6 mertck 15 mg/kg. Az ellenorzes

a kiszerclo altal lebonyolitott eladas elott tortenik.

Viztartalom:

- nem haladhatja meg a J 8,5%-ot,

- kiveve a gesztenycmezet (19%).

A francia igenyrendszcr nem tartalmaz szermaradek-ertekeket arra hivatkozva, hogy azokat evente rnodositjak,

A francia biomeheszeknek allattenyesztesi igazolvanyuk (kis konyvecske fele) es mezkczelesi fiizetuk van.

116

117

A rnehcsz koteles az erosebb fertczeseket bejelenteni.

Az ellenorzes evente legalabb egyszer kotelezo, de varatlanul barmikor vegrehajthato. "Az ellenorzd szernely szigoruan bizalrni ugykent koteles kezelni az ellenorzesr.

... a nem elelmiszer jellegii muveletek (pl. viasz- vagy keretkeszites) ncm tortenhetnek a mezfeldolgozasi mfiveletekkel egyidcjiileg .

... A pergeto es kondicionalo helyen tilos dohanyozni."

Egy ev rnehek kozdtt (Meheszet kepekben)

fme egy biomeheszet mozgalmas tortenete kepekben elbeszelve t12ltol-telig egy even at. Nem mindig ilyen, nem mindenkinek ilyen az eve, de talan igy is tortenhet. Mien is ne!

A havat csak a kaptarak elott takaritjuk el, a kaptarak tetejerol soha (1). Aki teheti a hera forgacsot, szalrnat hint, hogy a tisztuloropiilesre vallalkozo mehek konnyebben visszaterhessenek a kaptarba. A tisztulo kirepulesnek mindig vannak aldozatai (2).

-:>:,' .:-

1.

118

119

A h6 elolvadt, de a termeszet meg alszik, a csalad viszont mar megkezdte a fiasitast. Most igazan fontos a kaptarak j6 hoszigetelese. Meg nem vehetjuk le a fekete foliar. A kaptarnyilast tovabbra is szukitve tartjuk (4), sot az egerracsot sem tavolitjuk el (5).

A sikeresen visszatertek nyugodtan, halkan, egyenletesen zugnak. A csalad kulonbozo hangokkal fejezi ki allapotat (3).

120

121

Ha megenyhult a leg, s vidul a hatar, a mehek kijarnak mar, akkor enyhe napokon levesszuk a gyekenytakarot, a rmianyagfoliat (ha volt), keszenletbe helyezzuk a fiistolot es gyorsan atnezziik a csaladokat (6).

Az els6 es legfontosabb kerdes: megvan-e az anya? Megvan!

Ott latszik a huvelykujj iranyaban (7).

122

A fiasitas taplalasahoz, a pemp6 termelesehez joes kozeli viznyer6 helyet kell biztositanunk. A mohaparna befulladas, poshadas nelkiil egyenletes vizellatast nyujt a vizgyujto dolgoz6knak (8).

)'

A fiasitas alapveto feltetele a viragpor, Legjobb, ha a mehek friss, azevi viragport gyiijthetnek, Ha ilyenbol keyes van, a biomehesz akkor sem viragporpotlo keszitmenyeket hasznal, hanem sajat tavalyi, egeszseges viragporat megorli es talcan a kaptarak ele helyezi. Szorakozasbollehet a meheket tenyerbol etetni (9).

123

Amikor mar fejlodesnek indult a vegetacio, a mehek szorgalmasan ropkodnek a kaptarak es a mezelo novenyek kozott (10).

Egyre nepesebbek Iesznek a csaladok. A 11. kepen fias sejtek lathatok. Gyfilik, erik a mez a 12. kepen (feli.il); lopva anyabolcsot huznak a rajzasra keszulo csaladok (alul).

124

A biornehesz nem csonkitja meg az allatokat. Ragalorn, bogy akad olyan elveternult biornehesz, aki levagja az anya szamyat. A zarkazott anyaval osszecsalogathatok a kirajzott dolgoz6k (13).

125

Ha keson vettuk eszre a rajzasi szandekot - csak nezhetiink a tavolodo raj utan - vagy kapaszkodhatunk utanuk a fara (14).

Nagyobb hordasok elott, de foleg utan ajanlatos a csaladok atvizsgalasa; szokasos a keretek csere-bereje, es nagyon fontos az egeszsegugyi szemle (15).

126

N yaron, szarazsagban, hordasszegcny idoszakban 1s111et fokoz6dik az ivoviz jelentosege. Azok a j6 itat6k, amelyek allando forrast Jelentenek, de nem fenyegetnek a vizbefulas veszelyevel (16). Kellemesen andalito a nyiizsgo-zsongo meheket szernlelni az itatoknal (17). (A csepegteto hord6 vajatos deszkaja vegen zeolitos talca-itat6.)

127

A nyari munkakhoz tartozik az anyaneveles, A 18. kepen paroztat6 kaptarak latszanak egy erdei tisztason.

Mindig figyelmesen kell megvalasztani a kaptarak helyet, A telephelyen elonyos, ha szilard labakon es csoportosan pedig allvanyon vannak (19). Atrneneti helyen, vandorlaskor, is biztositsuk a szel elleni vedelmet es a reszleges arnyekolast (20).

128

Nyari programhoz tartozik a gyakorlati oktatas es tapasztalatcsere (21).

129

Kulonleges feladatot jelent a viragpor- es propoliszgyiijtes. Kezdo szinten ez mindeniitt gyakorolhat6, de a nagyobb teljesitmeny erdekeben erdemes tervbe venni celszeni vandorlasokat. A feher

130

[liz mar marciusban ontja a viragport, Kulonosen ertekes a korte viragpora. (Aprilisban gyiijtheto). A gesztenye viragpora valosagos gy6gyszer a mehek szamara, (Junius-juliusban viragzik.) Vannak kellemetlen mellekhatasu pollenfelek is. A tokfele viragpora er6sen olajos felszinii. Ha az veletleniil erintkezik a szarnyakkal - a meh atmenetileg (amig le nem tisztogatja) - ropkeptelenne valik (disztok viragpora nagyitva (22).

A propoliszgyujtes ott eredmenyesebb, aho1 nyarfafajok talalhat6k (23). A fekete nyarfa (Populus nigra) rugyeirol szarmazik a legtobb balzsam, amibol a kaptarban propolisz lesz.

A termelest kiilonfele eszkozokkel, pl. propoliszgyiijto raccsal lehet serkenteni (24). A hiitott racsokrol a tel folyaman levalasztjuk a nyers propoliszt (25).

A kulonleges feladatok koze tartozik a zart terben (uveghazban vagy folia alatt) tortenri megporzas. A tart6san magas homerseklet ellen friss novenyi takaroval; az ilyen helyeken gyakori hangyak ellen vizestalakba allitott kaptarlabakkal vedjuk a nukleuszokat

131

gia, Az e!6zetesen embergyiijtotte, meghatarozott szarmazasu viragport oraszerkezet szorja a himsteril napraforg6ra jaro mehek szorzetere. Ez olyan mint a viragporgyujtes - esak forditva (27).

A biornehesz akarmilyen tipusu, fabol keszult kaptarral dolgozhat.A nagy ember nagy Boczonadi kerettel (42x36 em) 28. kep; kis legeny alacsony ke- . rettel, az NB felessel (42xJS em) dolgozik (29).

A bemutatott kepek tobbsegen korszerfi rakodokaptarakat

(kis nepessegu, csak megporzasra alkalmazott csaladokat.) Lasd a 26 .. kepen.

Egeszen kulonleges meheszeti feladat a pollen kihordasa a viragokra. Ez eddig a napraforgo nemesitesenel valt be mint technolo-

132

133

latni, de vannak masfelek is. Egeszen egyedi a billeno-fiokos megoldas, amivel egy satorujhelyi biomehesz dolgozik (30).

A mehek szokasaitol idegen ugyan, de a biomeheszet igenyrendszere nem tiltja a meheshazak (kontenerek) hasznalatat, Ezek rendkivul sokfelek, de alapvetoen ketfele rendszeruk van: onjaro, mint amilyennel egy szeghalmi biomehesz vandorol (31) es labakon a110, amivel pl. egy bekesi biomehesz dicsekedhet (32).

134

A mehek az egesz tenyeszidoszak folyaman szorgalmasan dolgoznak. Gondozzak a fiasitast, takaritanak, vedik a csaladot, epitik a viaszvarost, hordjak a nektart, a viragport, a propoliszt es a vizet. Rendszeresen latogatjak a feher - es sarga somkorot (33), amely rnajustol szeptemberig viragozhat, a szur6s gyongyajakot (34), a rendkiviil font os napraforgot (35). A terjedoben leva szamarkenyeret (36), a terjeszked6 se-

135

136

lyemk6r6t (37), a rna mar tablakban tennesztett safranyszeklicet (38) ugyancsak kedvelik. Az orszag delkeleti, de mar mas videkein is szazhektarszamra okologikusan termelt hej nelkuli es egyeb tokfelekrol az utobbi id6ben fajtarnezet gy(ijtenek elelmes biomeheszek (39).

Osz fele lanyhul a gyiijtes, osszebb huzodik a fiasitas .. A mehek es gazdaik keszulnek az oly sok megprobaltatassal jaro telre. A csaladoknak teljesertekii tap lalekra , vagyis mezre

137

van szukseguk, mig tavaszi gyors nepesedes erdekeben viragport kell tartalekolni. A taro It, tejsavas erjedesben reszesult viragpor a mehkenyer (40).

138

J

Az isaszegi biomehesz mehcsaladjai nyugodtan varjak a telet (41). God6116n peldasan felkeszitettek a csaladokat a biztonsagos telelesre (42).

139

140

Ha beallt a teli nyugalom, a mehesz id6t szakithat olvasasra, szakmai osszejovetelekre, s6t akar kulfoldi utazasokra is. Barmerre jar mindemitt sorstarsakat keres es talal is konnyen, peldaul egy kiallitason (43). Lathatunic izleses kivitehi reklarnmegoldasokat, tobbek kozott kulonbozo fajtamezeket egyseges csomagolasban (44). Mezkostolok egy bemutat6n es dohanyzast me1l6z6 felhivas (45).

Mindez szep es j6, de akkor

a legbiiszkebb a magyar biomehesz, ha a vilag legrangosabb biokiallitasan Nemetorszagban a BJOFACH-on talalkozik a minositett magyar biomezzel (46).

141

Barangolas szam-erddbcn (~eheszet szarnokban)

Tobbsegiink irtozik a sok szamtol. Kiilonosen akkor ha azokat meg kell jegyezni, viszont szivesen tanulmanyozunk erdekes osszefiiggeseket peldaul egy szamsor alapjan. Aki nem is szereti a szamokat, annak is el kell ismerni jelentosegiiket; be kell latnia, hogy a nelkiilozhetetlenek:

A szamadatok egy resze abszolut, mas reszuk csak egy idoben igaz, kesobb maskeppen fesz igaz es igy teszi lehetove, hogy barmely iranyu elmozdulast eszlelni tudjunk, tehat az idoben valtozo szamok sem feleslegesek, s!5t nagyon isfontosak: rogzitik a mulando multat.

A tobb oldalra kiterjedo szam-erdoben induljon el hell, kedves Olvasom. Nem is annyira gorongyos az ta es menteben tala that erdekes, figyelemre melto jelensegeket es biztos tampontokat bizonytalan kerdesekre, esetleg meglepeteseket a gyakran egymasba nyi- 16, a nagyon nagy es nagyon kicsi kategoriakban.

A meheszet tdrtenete

16 000 eves lehet az a barlangrajz, amelyet a cromagnoni osember keszitett a Cuevas de la Arona barlang falan, ahol egy iany eppen a mehek lakasat fosztja ki.

4000 evvel ezelott III. Ramszesz es Tutmozisz faraok a mezet 1akomaik reszeve tettek,

142

3700 eves osi kinai orvosi mil (Nu-chi-hiang) tanacsolja, hogy poritott ginzeug-gyokeret mezzel keverjenek ossze, rendszeresen fogyasszak es hosszu lesz az eletiik.

3000 evvel ezelott a hetitak szokincseben szerepel a meh, a mez, a mezbor, vagyis mar intenziven meheszkedhettek.

3000 eve az indiai szanszkrit nyelvii Vedak gyogyitasra alkalmas mezes recepteket ismertetnek. Az ajanlott gyogyitoszereket a termeszetgyogyaszat ma is hasznalja,

2900 eves mezzel es viasszal atitatott bormaradvanyokat talalt a nemet Heinrich Schliemann tr6jai asatasai soran,

2000 korul a zsidok Kaldeabol (Mezopotamia deli reszen) Palesztinaba vandoroltak es ott sikeresen meheszkedtek. Meheszeti termekkel (mez, mehviasz) kiterjedt kereskedelmet folytattak a Foldkozi-tenger menten,

2000 eves szent perzsa vallasi konyv, az Evaszte, emlitest tesz a mezrol, amit mehektol rabolnak el. Eszerint a perzsak meg nem meheszkedtek, csak a vadon 616 mehcsaladokat fosztogattak,

171 (i. e.) Romaban megnyilt a sutemenyesek piaca (Forum Gupedinis). Az ott arusitott edessegek kozott remek mezeskalacsok voltak. A legkedveltebb mezes siitemenyek: libum, savi llum, ascribitta es spira.

Bibliai idokben ismertek a mez hasznos tulajdonsagait. Salamon kiraly javaslata: Egyed fiam a rnezet, mert j6 es a szinmez edes a te torkodban.

Ezsaias profeta azt kerte, hogy aki teheti vajat es mezet egyen, hogy a rosszat elkerulje es a j6t valassza.

Mate evangelista szerint Keresztelo Janosnak szocske es .vad" mez (vadmehek meze) volt az eledele.

Lukacs evangelista megirta, hogy J ezus keresztre feszitese utan megjelent tanitvanyai elott, enni kert es mezeslepet, valamint siilt halat fogyasztott.

143

1098-1179 .. Szent Hildegard a meznek es a viasznak fontos szerepet tulajdonitott az orvoslasban; kiemelten a gesztenyerneznek es a mezes szivbomak.

1015 .. A pecsvaradi monostor alapito leveleben mezeskalacsosok

(pistardusok) is szerepelnek.

1055. A tihanyi apatsag oklevele kasokat (vasa) emleget.

1075 .. I. Geza kiraly okleveleben mezbeszolgaltatassal foglalkozik. 1133. A dornsodi prepostsagnak a hozzatartozo falvak kotelesek

mezsort beszolgaltatni.

1156. A Fejer Codex az okmanyok viaszpecsetjenek meretevel fogIalkozik.

1171. Az irasos emlek a bakonybeli apatsag igenyet rogziti, arnelyben az egyik falutol viaszt kovetel.

1220. III. Honorius papa elrendeli a misek aIatt a ke1l6 szamu viaszgyertya hasznalatat.

1229. II. Andras kiraly kijelenti: " ... az evangelkum szerint tiz ala tartoznak" a mehek,

1330. Papai kuldottnek kell dontenie a veszprerni kaptalan es a pannonhalmi apat kozott folyo perben. (Mezrol volt szo.)

1370. A nagyszebeni szaszok varnmentessegi kivaltsagot kaptak mez- es viaszkivitelre.

1445. Bonfini tortenetiro tajekoztat arr6l, hogy Nandorfehervar ved6i sikerrel alkalrnaztak a kasokkal egyiitt az ostromI6 16r6k6kre eresztett meheket.

1765. Perlesz gr6f kormanybiztos a temesi bansag teriileten meheszszovetseget szervezett a mindseg biztositasara.

1775. Maria Terezia kiralyno vegleg eltorolte a meztizedet,

1794. Tessedik Samuel mar a csaladok leolese nelkul meheszkedik.

144

Oktatas, kutatas, kiadvanyok

Oktatas - kutatas

1770-ben Maria Terezia Becsben meheszeti iskola szervezeset rendeli el.

1771-ben Tessedik Samuel Szarvason elkezdte a helyi meheszkepzest, 1797-ben Festetics Gyorgy megbizasabol Nagyvathy Janos Tessedik Samuel kozremfikodesevel megalapitotta Keszthelyen a "Georgikon" -t. A tananyagban szerepelt a meheszet es a selyemhemyo-tenyesztes is ..

1881-t61 a vandortanitoi intezmeny a meheszetet is felveszi a tantervebe.

1882-ben a Magyar Orszagos Meheszeti Egyesiilet eloszor rendezett meheszeti kiallitast Budapesten.

1898-ban Daranyi Ignac foldrmivelesugyi miniszter hatarozatot hozott az Allarni Meheszeti Gazdasag felallitasara.

1902-ben G6d6U6n unnepelyesen megnyitottak az Allami Meheszeti Gazdasagot.

1942-ben atszervezes miatt a Gazdasag atalakult Meheszeti es Mehbiologiai Kutato Intezette.

1950-ben a Foldmuvelesugyi Miniszteriurn rendelkezese ertelme-

ben a Meheszintezet az Allattenyesztesi Kutat6 Intezet resze. 1952-t61 a neve Mehtenyeszto Allomas,

] 954-ben az Allomas beolvad a g6d6116i Mehtenyesztesi Osztalyba, 1957-t61 a lengyeli (Tolna megye) Mezogazdasagi Szakiskola,

mint Meheszeti Szakiskola kezd rmikodni.

1964-ben Zalaapatiban mehesz szakmunkaskepzes indul, majd neharry ev mulva ez is megsztinik.

1965-ben Lengyelben megsziinik a rneheszkepzes.

145

Folyoiratok

1796-1803. Unechter Akazienbaum, szerk. Tessedik Samuel. 1874-t6l Ungarische Biene, szerk. Grand Miklos.

1877. Magyar Meh.

1884. Blatter fiir Bienenzucht, a Magyar Orszagos Meheszeti Egyesiilet szaklapja.

1904-1946. Meheszet, szerk. Boczonadi Szab6 lmre, majd 1925-46 kozott Orosi Pal Zoltan.

1953-1958. Uzemi es Haztaji Meheszet, szerk. Kristof S, Pal, majd

Szentirmai J6zsef.

1958-t61 ismet Meheszet es ujra Orosi Pal Zoltan szerkeszti. 1981-86. Meheszet, f6szerkeszt6 Nikovitz Antal.

1988-t61 Meheszujsag a masodik szaklapunk.

1992. Heves Megyei Meheszujsag juniusban harmadikkent megindul, de nem tud sokaig fennmaradni.

Szakkonyvek

1636. Horki Mikl6s: Tractus de apibum

(123 evig az egyetlen rneheszkonyv az egesz orszagban). 1759. Szattrnary Kiraly Gyorgy: Apiarium Anglicum

(A "The English Apiary" forditasa).

1762-t6l 1816-ig 16 szerz6t61 jelentek meg alig hasznalhato irasmuvek, 1814. es 1816. Pethe Ferenc: Mehtenyesztes.

1844. Kovesdi Szarka Sandor: Izletes mehtenyesztes. 1907. Nemesszeghy Kalman: Mez a haztartasban. 1908. Soter Kalman: A meh es vilaga,

1913. Boczonadi Szabo Imre: A mehek elete, 1914. Baro Amrozi Bela: A meh,

1943. Dr. Lengyel Geza: Mehek es viragok.

146

1943. Orosi Pal Zoltan: Egyszerf anyaneveles. 1948. Laszlo Marton: Gyakorlati meheszet. 1968. Orosi Pal Zoltan: Mehek kozott,

1975. Faluba Zoltan: Mit, hogyan, miert a meheszetben?

1975 (+ 1991). Halmagyi Levente - Keresztesi Bela: A mehlegelo. 1976 (+1981). D. C. Jarvis: A mez es mas termeszetes keszitmenyek. 1977. Szab6 Karoly: A mehesz rmihelyeben.

1982. Apimondia kiadvany: A propolisz.

1983. Nikovitz Antal szerk.: A meheszet kezikonyve. 1984. Jozsa Gyorgy: Viaszvaros.

1986. Apimondia kiadvany: Mez a konyhaban. 1987. Faluba Zoltan: A mehanya nevelese,

1987. Dr. Vincze Ern6: Az alacsonykeretes rakodokaptarak. 1987. Rudnai Janos - Beliczay Laszlo: Mezkonyv.

1990. Dr. Vincze Ern6: Az atkahaboru,

1992. Dr. Szalay Laszlo: Mehdoktor,

1994. Zsidei Barnabas: Meheszeti ismeretek.

1998. Szalay Laszlo - Halmagyi Levente: Gyogyito mezek es meze16 gyogynovenyek,

Kaptarak, lepek

Kaptaras meheszkedes

1773. Tsati Szab6 Gyorgy kozepen szetszedheto, keret nelkuli mehlakast keszitett.

1844. Kovesdi Szarka Sandor es Lugosi Boldizsar tablabirok igazi fekvorendszeru, sineken elmozdithat6 keretekkel ellatott kaptart hasznal tak.

147

1845-ben Johann Dzierzon nemet pap-mehesz olyan kaptart keszitett, amelyekben felso keretlecek voItak.

185 l-ben az amerikai Langstroth igazi kereteket hasznalt. 1853-ban a nernet Berlepsch masoktol fuggetleniil rajott a keretekkel hatarolt Iep jelentosegere,

1874. Delmagyarorszagi Meheszeti Egyesulet a Grand-fele kaptart elfogadja hivatalosnak.

1886-ban az orszagos kaptar eredeti meretet 0,5 em-reI nagyobbra vettek es ezutan ez lett a hivatalos meret.

1913-banjelent meg kaptaraval Boczonadi Szab6 lmre. Akaptarba 24 db 42x36 em-es keret tartozott.

Ev Kaptarban tartott Meztermeles
mehcsaladok aranya kg/csalad/ev
1887 16,92 2,74
1908 36,91 6,54 Kaptarak keretmeretei

1851. L. L. Langstroth 1874. Grand Miklos lli877. Neiszler Gyorgy

1913. Boczonadi Szab6 lmre 1917. Ch. Dadant-Blatt kaptar

(kesobb m6dositott)

Enoch Zander 42 x 22 em

112 NB 42 x 18 em

1920. Ignacz Sandor 50 x 32 em

1927. Hunor kaptar 42 x 27 em

5~ 1 0 mm kozott az elfogadott mehjarat

35~38 mm altalaban a gerinctavolsag

44,8 x 23,2 em
24 x 18,5 em
25 x 27,2 em
42 x 36 em
44,8 x 28,6 em 148

Jellemzo kaptarmegoszlas 1997-ben, szazalekban

Kaptartipus Budapest Gy6r-Moson- Hajdu-Bihar
Sopron
Nagyboczonadi 51 43 90
1/2 NB 32 28 6
Hunor ! 13 15 1
Egyeb , 14 3
4 Lep es sejtek

5,37 mm szeles es ]2,50 mm mely a munkassejt.

6,91 mm szeles es 15,75 mm mely a heresejt. (Az olasz rneh sejt-

jei valamivel kisebbek.)

40 mm-ig terjedhet a vastagsaga a .Jiizlalt" sejtekbol aU6 lepnek, 3--4 em hosszu a fodott anyabolcso.

800~840 rnunkassejt es

530 heresejt helyezkedhet el 1 drn--nyi Iep mindket oldalan osszesen. 0,12 mm a sejtfa1 vastagsaga ~ epiteskor, de

3 ev alatt l C-szeresere vastagszik, de mar

2 ev utan 10%-kal csokken a terfogata, viszont

20 nernzedek utan a kozepfal S~6 mm-re gyarapodhat. 10 mg viaszb61 epiil fel 1 munkassejt, viszont

22 mg viasz sziikseges 1 heresejthez,

5 meh termeke fogy el 1 munkassejthez es 11 meh viaszterrnelese kell 1 heresejthez.

170 g nyomast bir el (kb.) 1 em- uj rnunkaslep (25 °C-on), viszont 400~800-at a regi babinges 16p, vagyis utobbi sokkal szilardabb, 0,282 em! atlagosan egy munkassejt terfogata, ezert 3 sejt tartal-

mazhat 1 g mezet.

149

1 dm- lep (mindket oldalan osszesen) 300-330 g mezet tartalmazhat, 40-szer nagyobb sulyu mezet kepes tarolni a viaszb61 epiilt sejt

mint sajat tornege. .

1 dm--nyi fedett Iepesmez 33-35 dkg.

Mehblologia

Rendszertan szerint

280000 hartyasszarnyu (Hymenoptera) rovar keriilt leirasra, de 1 000 OOO-ig terjedhet a szamuk becsles alapjan.

15 000 fajt ismeriink a mehalkatuak (Apoidea) oregcsaladjaban, 109 faj (+ ... 7) talalhato nalunk a szinmehek (Apidae) kozott

4 faja van az Apinae alcsaladnak a Folden,

1 faj fordul eI6 nalunk: Apis mellifera - hazimeh,

1758-ban adta Linne az Apis mellifera = mezgyujto meh nevet. Kes6bb m6dositotta: Apis mellifica = mezkeszito mehre,

1940-ben nemzetkozi konferencia aprioritas elve alapjan visszatert a szerz6 altal hibasnak itelt A. mellifera nevre.

1998-ban Magyarorszagon az Apis mellifera faj carnica alfajanak pannonica valtozata a hivatalosan engedelyezett hazimeh,

Alaktan szerint

Ale)

12 izu a nostenyek csapja. 13 izfi a himek csapj a.

3 pontszemi.ik es 2 osszetett szemiik van.

4500 egyszeni szemb61 all a dolgoz6k osszetett szeme.

150

3500--4000 egyszeni szembol all az anya osszetett szeme. 9000-9500 egyszeni szemb61 all a here osszetett szeme.

600 rnikrometertol 30-ig terjed6 hullamhosszusagu savban (narancst61 az ibolyaig) levo szineket latja a meh.

6,4-6,8 mm hosszu a krajnai fajta szipokaja.

6,3-6,6 mm hOSSZll az olasz meh szipokaja.

A tor

9,03-9,15, atlagosan 9,07 mm a krajnai dolgoz6k szarnyhossza. 3,18-3,23, atlagosan 3,20 mm a krajnai dolgoz6k szarnyszeles-

sege,

9,65 mm az orszagos szarnyhosszusagi rekord (Gy6r-Moson-

Sopron m.).

9,20-9,80, atlagosan 9,52 mm az anyak szarnyhossza. 10,3-12,0, atlagosan 11,81 mm a herek szarnyhossza. 21-22 db a szarnyhorgocskak szama a munkasoknal. 22-23 db a szarnyhorgocskak szama a hereknel.

45,1 a kubitalis index (C I) = alb atlagosan a dolgozoknal. 57,8 a kubitalis index atlagosan a hereknel.

Apotroh

6 potrohszelveny van a nostenyeknel,

7 potrohszelveny van a himeknel. 2,25-2,29 mm a III-IV. tergit szelessege.

2,55-2,61, atlag 2,575 mm a viasztukor teljes felszine. 0,0008-0,002 g lehet egy-egy viaszpikkely sulya.

2 mm lehet a fullank hossza.

10-12 horog hajlik hatra a fullank szuronyan,

151

Elettan szerint

1 kg mez - 50-100 000 kirepules,

1 kg nektar - 7 500 000 loherevirag, 5 000 000 baltacimvirag,

2 000 000 akacvirag meglatogatasa.

1,5 kg viragpor - 54 830 viragporszallitmany (Berlepsch megfi-

gyelte napi rekord).

1 kg repiiles = 1,5 mg cukor.

300-2000 pete/nap kozott valtakozik egy j6 anya petezese. 34-35 DC homersekletet igenyel a larvak fejlodese,

16 nap az anya fejlodesi ideje.

21 nap a rnunkas,

24 nap a here fej lodesi idej e.

1600-szor etetik az anyanak nevelt larvat (atlag), ] 43-szor etetik a munkasnak nevelt larvat (atlag).

1 000 OOO-nal tobbszori etetes szukseges 2 fias lep larvainak felnevelesehez.

1 kg meh = 10000 fiatal meh 26000 {ddt etet, ezenfelul 0,5 kg viaszt tennel.

1 csalad 1 ev alatt 150 000 mehet nevel fel es meg 6 kg viaszt ter-

melhet meg.

35 DC·-on 3,5 liter CO2-t lebel ki es 17-29 liter 02-t igenyel, 2-6 napig a frissen kikelt meh tisztogat,

3- 5 napos meh idosebb alcakat etet,

5-6 nap utan a fiatal, 3-5 naposnal nem idosebb larvakat taplal, 10-12 napos mehek feladata a viasztermeles, Iepepites,

10':'" 18 napos mehek munkaj a a nektar suritese, a viragpor raktarozasa,

10-21 napos mehek koziil keriil ki az orszolgalat,

21 nap nil id6sebbek a kijarok, amelyek el6bb viragport, azutan nektart, kesobb vizet es propoliszt hordanak.

6-13 napos mehek etetik az anyat,

100 mg a dolgoz6k testulya kibuvaskor,

140-150 mg a garatmirigy teljes fejlettsege idejen, 100 mg 3 hetes korukban,

80 mg gyujtes idejen,

70 mg halaluk elott.

40 km/ora a maximalis repiilesi sebesseg, 24 km/ora az atlagos repiilesi sebesseg,

8 m a dolgoz6k rnaximalis repulesi magassaga,

10-30 m kozott van az anyak es a herek maxirnalis repulesi magas-

saga.

314 ha a ropkorzet, ha a mehek I km sugaru korben gyujtenek, 1256 ha (2135 kh), ha 2 km-es sugaru teri.iletet jarnak be.

4-5 km az a tavolsag, amir61 a mehek mar ritkan talalnak haza. 2%-os a vercukorszint a mehek nyugalmi helyzeteben,

2,6%-os gyujteskor,

11 %-osra emelkedhet kulonleges erofesziteskor, 1 %-os vercukorszint alatt a meh ropkeptelen, 1,2% a vercukorszint a hereknel,

1,7% a vercukorszint a frissen kelt anyanal,

0,3% a frissen parzott es a mar petezo anya vercukorszintje, 10 mg cukor/6ra a repulo dolgoz6 energiaigenye,

30 mg cukor/6ra a repulo herek energiaigenye.

600 szagloideg-vegzodes talalhato a csap utols6 8 izeben 100 m-nel messzebbrol megerzik a dolgoz6k az anya illatat.

9-fele cukrot ereznek edesnek a rnehek, noha 31 felet gyujtenek a nektarral,

40-60 mg egy nektarszallitmany tornege - a dolgoz6 testsulyanak fele, ennek 2/3-at elparologtatjak, elhasznaljak, csak a maradekbol lesz mez.

152

153

Meheszeti terrnekek

18-21 % vizet tartalmazhatnak az egyes mezfajtak.

85-95% a mez szarazanyagtartalmaban a szolocukor (glukoz) es a gyumolcscukor (fruktoz) egyuttese.

1,4-1,7 : 1,0 kozott mozog a fruktoz-gliikoz arany az akacmeznel,

mig

1,02 : 1,0 a repcemez eseteben.

5% rnaxirnalisan a nadcukor (szaharoz) aranya a viragrnezekben.de 7-10% is lehet az edesharmat, az akac es esetleg a levendulamezben. 1 8 fele aminosavat mutattak ki a rnezben.

1-4 mg C-vitamin talalhato 100 g mezben, ami nem jelentos rnenynyiseg.

0,04-0,6% az asvanyi anyagok aranya, Kivetel a tarlovirag, a gesz-

tenye es az edesharmat, ahol ez az ertek eleri az 1 %-ot.

0,1-1 % mennyisegben talalhatok pozitiv toltesfi kolloidok a mezben. ] g mez 3 Iepsejtben fer el.

40 °C-ig torteno melegtteskor a mez folyekonysaga rohamosan no. 14°C-on a leggyorsabb a mez kristalyosodasa.

26-29 °C-on a legjobb a Iepesmez tarolasa,

1 kg 111ez egyenertekii 50 db tojassal, 25 db kozepes banannal, 40 db naranccsal vagy 1,60 kg rnarhahussal.

Viragpor

5 mm-esek a viragporelszedok nyilasai,

0,0025-0,24 mm kozott valtakozik a pollenszemcsek merete. 1 g viragpor 14000-300000 szemecskebol an.

243 600 db viragporszem talalhato a pitypang egy viragzataban,

154

4 000 000 db van egy tnogyorobarkaban es

50 000 000 db egy kukoricato cirnerviragzataban (Darwin szerint). 4-10% a viragpor viztartalma,

8-40% az egyszeni cukrok,

0,1-19% az osszetett cukrok,

7-35% a feherjek,

3-20% a lipidek es

2-13% az asvanyi anyagok aranya.

7,5-11,2 mg a korbikularis viragporcsomok sulya.

20-50 kg viragport gyiijthet ossze egy csalad evente. 0,08-0,195 g viragporra van szukseg egy meh felnevelesehez

(= 9-15 pollencsom6)

10 dkg viragpor egyenerteku 0,5 kg marhahussal vagy 7 db tojassal.

Mehviasz

62-65 °C a tiszta rnehviasz olvadaspontja (a hamisitott mehviasz olvadaspontja ettol lenyegesen elter).

0,955-0,960 a mehviasz fajsulya 15°C-on.

17-22 a mehviasz savszam hatarerteke. (Ennel aiacsonyabb savszam rnesterseges szenhidrogen-tartalornra utal.)

780-800 dolgozo sejt talalhato a rmilep 1 dm--en.

10 kg viaszb61 az eltero alapfal-vastagsaga szerint

NB-hez (13,07 cm-) 70-140 db,

Hunorhoz (9,50 dm-) 96-] 92 db,

Fel NB-hez (5,94 dm-) 154-308 db rmilep kesziilhet.

Propolisz

75-80 °C az olvadaspontja.

1 ,033-1,145 a propolisz fajsulya.

155

3,5-4 pH a propolisz kemhatasa.

365 nanometeres hullamsavban fluoreszkal. 50-55% a novenyi balzsam,

20--40% a mehviasz

,

0,3-2,1% az illoolajtartalom,

1,0-2,5% az asvanyi anyagok aranya a nyers propo1iszban.

12 fele anyagcsoportban (flavonoidok, illoolajok, kalkonok dihidrokalkonok, katehinek, vitarninok, aminosavak, enzimek stb.) mintegy 120 fele vegyi.ilet komplexuma.

29-30%-at a szarazanyag szenhidratok (fruktoz, glukoz, szahar6z, riboz),

6-6,5%-a zsirsavak (mirisztin, palmitin, sztearin). 0-5 DC-on ajanlott tarolni a nyers pempot,

Mehegyeszsegugy

Mehmereg

1885. F. R. Cheshire es W. W. Cheyre felfedeztek a mehekben a Bacillus alvei-t, a B. pluton-t, a B. eurydice-t es mas kama mikroorganizmust.

1904-ben a holland Oudemans felfedezi a Varroa jacobsoni-t (azsi-

ai nagy mehatka).

1907. G. White felfedezi a Bacillus larvae-t, 1911. Pries leirja a koltesmeszesedes betegseget, 1919. A legcsoatka felfedezese.

1955. Spiltoir es Olive meghatarozzak a koltesmeszesedes korokozojat: Ascosphaera apis.

] 963. L. Bailey felismeri, hogy a feketekort vagy a mehbenulast (paralizis) egy virus okozza.

1978. .. Pocsaj kozseg hataraban eldszor talaljak meg Magyarorszagon a Varroa atkat.

1982-ben a Hungaronektar engedelyt kapott a Varrescens fustolocsik gyartasara.

1986-ban a Varrescens fustolocsik gyartoja valtoztatott az eredeti technologian, ami kedvezotlenul befolyasolta a hat6anyag (arnitraz) eltarthatosagat. .

0,1-0,25 mg merger tudnak kibocsatani a dolgozok egy SzUr3S al-

kalmaval.

50%-a mellitin enzim,

3%-a apamin nevu polipeptid, 14%-a foszfolipaz es

2%-a hialuronidaz enzim a rnehmeregnek. 30-40%-t'tra konnyen beszarithato a mehmereg.

10%-05 aranyban talalhatok nalunk mehmeregre allergias tunetekkel reagalo szernelyek, (Ugyanennyien erzekenyek a penicillinrel)

Mehpempfl

3-4 napos anyaalca etetesere hasznalt mehpempot tartjuk a legertekesebbnek.

1 g pernpot 3-4 bclcsobol nyerhetiink aprolekos munka aran,

5 e.g~szs~ges dajkarneh kepes kielegiteni egy anyalarva tananyag- 1genyet.

65-70%-a viz a friss anyapemponek,

12,0-12,5%-at feherjek, illetve aminosavak teszik ki

. ,

***

1987-88 telen az orszag mehallomanyanak 30%-a elpusztult es sok sulyosan Iegyengult, mert vedtelen rnaradt a nagyazsiai mehatkava! szemben.

156

157

80-90%-a az atkaknak a fiasitasos sejtekben, a tobbi a felnott me-

heken es egyebutt tart6zkodik.

2,5-szorosere emelkedik az atkaszarn a tel vegen, -l-szerezodik a tavasz folyaman,

5-, majd -l-szerezodik a nyaron, illetve 6sszel.

2 ev alatt (neha 1 ev alatt) pusztulnak el a kezeletlen mehcsaladok

az atkafertozottseg miatt.

4-5000 db atka/csalad a kritikus szam.

2500 millio Bacillus larvae sp6ra kepzodhet egy kifejlett mehalcaban, 22,7%-ban a Nosema,

37,1 %-ban a Varroa,

75,6%-ban a meszesedes,

1,9%-ban egyeb betegsegek okoztak komoly gondot a magyar meheszetben 1997-ben.

(a meheszetek egy resze tobb k6rokoz6val fertozott volt). 22/1996. (VII. 9.) F. M. rendelet az allatgyogyaszati keszitmenyekr61 erinti a meheszetet is.

41/1997. (Y. 28.) F. M. rendelet tartalmazza az itllategeszsegugyi szabalyzatot a meheszetet is belefoglalva.

A mehek kezelesere forditott atlagos munkaido

Magyarorszagon 16-18 ora/ev/mehcsalad,

EU orszagokban 10 ora/ev/mehcsalad,

USA-ban 5 ora/ev/mehcsalad,

6. helyen all Magyarorszag a mez vilagkereskedelmeben.

Mezforgalom Europaban (e.t.)

Magyarorszag
Bv Eu mez- Eu mez-
termeles importja exportja reszesedes EU
EU-ba importban, %
1993-96 atlaga 121 132 11,7 8,86 15 millio ECU tamogatast nyujt az EU evente a tagorszagoknak a meheszet fej lesztesere.

Mezertekesitesiink

59,9% felvasarloknak,

..

Okonomia

6,4% 23,7%

sajat kiszerelesben, mindket formaban.

1563-ban egy pint mez ara 5 denar volt, mig egy szeker zsindely 25 denarba keri.ilt.

1572-ben egy pint mez 18 denarba kerult a piacon, ugyanannyi zsir pedig csak 9 denar volt.

1775-ben Maria Terezia vegleg eltorolte a meztizedet,

1991-95 kozott a meheszkedes koltsegei 300%-kal emelkedtek, mig azelott 100, most csak 500 mehcsalad jovedelmebol tarthato fenn egy atlagos ember] csalad.

A meheszkedes celja

19,5% hobbi,

72,8% kereset-kiegeszites,

6,5% f6allasll termelo,

1,2% vallalkozo.

Porgeto hajtasa

70,1% kezierovel,

158

159

23,4% 16,5%

12 V-os villanymotorra1,

halozatrol (220 V-os villanymotorral).

Ki segit?

Csak csaladtagok:

Alkalmi kisegitck:

70,6% 29,4%

Meheszetek szama Magyarorszagon

Ev Meheszek szama Mehcsaladok szama
1991. 19923 716394
1992. 19013 725 615
1993. 17 598 674230
1194. 16970 646806
1995. 16887 669438
1996. 15 372 604797
1997. 15677 642078 Mehcsaladok szama az egyes meheszetekben

1-20-ig 20,6%

21-40-ig 26,8%

41-80-ig 34,6%

81-100-ig 6,4%

101-120-ig 4,7%

121-150-ig 3,3%

151-200-ig 2,0%

200-mil tobb 1,0%

Vandoroltatja a meheszetet?

Igen 61,0%

Nem 39,0%

160

V 'andorhclyek szama egy

ketto

harem

negy

5t

hat

tobb

11.,0% 23,3% 24,0% 17,4% 13,4%

5,9% 5,0%

Mehanyaneveles

neveldtol 9,1% sajat allomanybol 62,0% mindketto alapjan 28,9%

Kaptarallomany (kb. 50 fele tipus)

NB fekvd 70%

korszeni rakodo 15%

egyedi, vegyes 15%

Alter nU1S kaptarrendszerre?

nem 76,6%

igen 23,4%

Miota meheszkedik? 1-5 eve

6-10 eve

11-20 eve

21-30 eve

31-40 eve

41 vagy tobb

18,5% 24,3% 22,3% 12,8% 10,3% 11,8%

161

Szakkepzettseg

rnehesz szakrnunkas 18,8% nines szakkepesitese 76,1% egyeb 5,1%

Tovabbkepzes tanfoJyam kozepfoku felsofoku

57,0% 27,1% 15,9%

22/1996. (VII. 9.) FM rendelet az allatgyogyaszati keszitrnenyekrol. 4111997. (V 28.) FM rendelet - allategeszsegugyi szabalyzat,

EPERJESI SANDORNE MEZOGAZDASAGITERMENY

FELVASARLO

, r "

MEZ ES ME~ESZETI

TERMEKEK

2252 T6ALMAs, Ligeti u. 28.

TEL.: 06·30/940-5548, (06) 29/426·691

MEZFELVASARLA..S az 1999. evben is folyamatosan az orsz.ag egesz teriileten "lneheszbarat" stilusban.

162

Bucsu az Olvasotol

Kedves Olvasom, aki most leteszi konyvunket, akinek erdeklodese vegig kitartott, mig egyiut bejartuk a biomeheszethez tartoz6 teriiIe teket, koszonom figyelmet, s(jf arra tovabbra is szamltok: Ha mehesz, remelem, hogy kozelebb keridt a biomeheszethez, ha fogyaszto, hiszem, hogy belatta a biomeheszeti termekek rendkiviili jelentoseget. Valamennyiiiktol varom a tovabbfejlodest elosegito bird/atokat. Csak rajta!

A szerzo

Tartalom

A" l' nkh

Janas sorozatu oz .

A szo elszall.; . .

Biomeheszet Magyarorszagon .

Nem minden mez bio minosegf _ .

A krajnai rneh es a nagy azsiai mehatka .

A biomeheszet kezdete .

Figyelmes banasmod es vegyszermentes termek .

A biomeheszet igenyrendszere .

Meg nehany megjegyzes .

Miert kel1 a biornez? .

A legkivalobb alapanyagot is el lehet pocsekolni .

Tovabbra is fontos az export .

Mehlegelo es vandorlas .

A cukoretetes .

A biomez es az ember .

F aj tamezek dicserete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A viragpor es a propolisz .

Segit a Biokultura .

Biomeheszet kiilfoldon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 103 Biologiai mehtartas Ausztriaban

(Ek.N'Ib-Szovetseg) 105

Amerikai organikus meheszet

(Oregoni Foldmuvelesi Rendszer) . . . . . . . . . . . . . .. 109

164

5 7

8 8 9

11 17 17 76 79 79 82 84 85 88 91 95 98

A francia biomeheszet (Mezogazdasagi, Halaszati

es Elelmiszeripari Miniszterium) . . . . . . . . . . . . . . .. 112

Egy ev mehek kozott (Meheszet kepekben)

119

Barangolas szam-erdoben (Meheszet szamokban) 142

A meheszet tortenete ,.................. 142

Oktatas, kutatas ] 44

Foly6iratok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 145

Szakkonyvek . . . . . . . . . . . . . . .. 146

Kaptarak, lepek 147

Mehbiologia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 150 Meheszeti termekek .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 153

Mehegeszsegugy 157

Okonomia 158

A HUNGAROTEAM KFT. hosszu evek rnunkajaval kifejlesztette az eur6pai eportra keszulo

biotermck csaladot, melynek egyik tagja a bio akacmez, Minositett akacmczet minden evben korlatlan mennyisegben vasarolunk fel a Tisztelt Terrneloktol.

Erdeklodni: HUNGAROTEAM KFT. 4931 Tarpa, Kolcsey u. 29.

Tel.: 45/488-247,06-30/9507-147

APROPOLISZ

A Beeeo Bt. [ltal gyirtott Propolisz Extraktum Csepp es az ebbol kesziilt egyeb termekek - a "god61loi hidegeljjrissal" torteno feldolgozisnak koszonhetoen - tartalmazza mindazon vegyiileteket (kozel 200 vegyulet), mely a kaptirban levo nyers propoliszban is megtalilhato.

Fa hat6anyaga a flavonoidok, me-

Iyek a sejtrnernbrjn szintjen hatnak es kgy valamennyi emberi sejtre hatissal lehetnek. Ezen kkviil tartalmaz meg illoolajokat, vitaminokat, festek- es cserzoanyagokat, szerves vegyiileteket es isvjnyi anyagokat.

Kulso felhasznilisnjl a bakterium- es gombaolo hatisin, a vkrusok szaporodjsit gjtlo tulajdonsigin kkvul fijdalomcsillapkto es regenerjlo hatisai is ervenyesulnek,

Belsoleg fogyasztva gyulladiscsokkento, mely a legutak, a tiido, a vesernedence es a szkvbelhjrtya gyulladisaira alkalmazhato.

Gyomor- es belhurut lekuzdeseben is eredmenyes, mert egyreszt eloli vagy szaporodjsjban gjtolja a betegseget kivilto k6rokoz6kat, misreszt tannintartalrnjnil fogva adsztringenskent is kozremiikodik a hasmeneses timetek felszjmolisiban.

J6l ismert a propolisz erprotektkv, vizelethajto es vernyomiscsokkento hatisa.

A klimaxos panaszok enyhktescre, a gyornorfekely, a nyornbelfekely es a kr6nikus bronchitis ellen is eredmenyesen alkalmazhato,

A propolisz alkalmazjsjt nem javasoljuk pajzsmirigytsltengesben szenvedoknek, illetve borallergiis jelek eszlelese eseten,

A Propolisz Extraktum Csepp es az ebbol keszult egyeb terrnekek patikikban, gyogynoveny szakuzletekben es egyes rneheszeknel kaphatok.

Feldolgozo-ipari, Kereskedelmi es Szolgaltato Beteti Tarsasag H-l102 Bp, Onodi u. 5, Tel/fax: 294-4633

"GYOGYiTO Asv ANYOK"

BIOMEHESZETI Asv ANYT EGYSEGCSOMAG

L ZUMI BUFE

nyomelernes asvanyi

mehitato 400 g 122 Ft/doboz

kaptarteri legkondicionalo 300 em; 182 Ft/doboz desodoralo izzadasgatlo

testhintopor meheszeti

munkakhoz

(Nem tamadnak a mehekl) 200 em; 165 Ft/flakon

4, REJUVENAL KJZEM mchcsipes utan

azonnal lobosodas g:1t16

2. ILLOSORB-800 3, ZEODRY 84

50 g

213 Ft/tubus

Postai es csornagolusi dijjal osszescn:

1000 Ft

Mellekhatas nelkuli gyogyhatasu rcrruckck, asvanyi keszitmenyek EUROPAI UNIOS MI~Zll:I\MI!U':SI K V()TAT NI~M (iRINT() 1310MI!Z '11:1~Mliu':Si':1 II':Z!

Postai sz.allit{lsr,1 IIH.:gn.:lllk 1 hL:1 ilk' GYOGYiTO ;"SVANYOK C:E()I'I<oIHI('']' nT, CSOMAGKUU)(:) SI,()L( ,A I,ATA

3909 MM, Bart6k Bela Lit 7-9, -1\;1.: 471.1'lk <vt; 'nlHl-i .?KK

R6szlctcs hasznalati utasitasokar 1:II'I:IIIlI:ld, dijtalan prospektusokkal 3-4 napoli bcliil s/;'lIlilllllk'

Madi mintaboltunkreggel7-t61 cstc 7-i' SZOlg;lli:l "I v;'ls:'!lh'lll1k"ll Tovabbi 100 fele zeolitos biotermck hill'ip:lliidillil. 111'1/11111(1,11,1, haziallattartashoz, dlszallattartashoz, konyhakcri he, lIiiv':'IIYV('dl'lnlilivl, kornyezetvedelernhez es korszeni, l1::1t(11' 6pII kl'/l'~II('/ ;1 11 H ,ill'l ii,

de rnegis terrneszetes emberi elcr 65 kornyczct S/ol)',:'!I,II.!l1.111

GEOPRODUCT OZLETLANC AZ ORSZAG MIN 1 )l:N 1'( IN I 11\ ]\', KERESSE BOLTJAINKATI

Olvas6ink figyel:mebe ajanljuk

Cselotei L. (szerk.): Kerteszet 3200,-Ft

Glits M. - Folk Gy.: Kerteszeti novenykortan 3500,-Ft

Soltesz M. (szerk.): Integralt gyiimolcstermesztt!s 4200,-Ft Soltesz M. (szerk.): Gyiimolcsfajta-ismeret es -hasznalat 3950,-FI Turi I.: Zoldseghaj1atas 1700,-FI

Zatyko L. (szerk.): Paprika (2. kiadas) 990,-Ft Szili 1.: Gombaterrnesztes 1480,-Ft

Bernath 1. (szerk.): Yadon terrnf es termesztett gyogynovenyek (2. kiadas) 3500,-Ft Czaka S. - Fiislos ZS .. - Hrotko K.: A novenyvedelem abeceje (7.,javHott kiadas) 1480,-Ft Czaka S. - Firstos Zs. - Hrotko K.: A novenyszaporltas ablkeje

(7., javitott kiadas) 1480,-Ft

Czaka S. - Vallo L. A metszes abeceje (8. kiadas) 1480,-Ft Czaka S. (szerk.): Cserepes diszniivenyek termesztese 1900,-Ft Biber K. - Dimitrievits Gy. - Toth 8.: Milyen szert hasznaljunk?

(3., atdolgozott kiadas) 1680,-Ft

Budai Cs. - Csolle 1. - Terbe L: Priimoriik vedelmeben (4. javitott, b6vitett kiadas) 1500,-Ft Balazs K.: Kerteszek niivenyvedelmi naptara (2., atdolgozott kiadas) 1400,-Ft

G. Vanek: Szolofajtak 2300,-Ft

G. Vanek: A szolo novenyvedelme 2800,-Ft

Sipos Bela Z.: Cyumolcsbsguzdak konyve (3. kiadas) 1450,-Ft Mercz A. - Kadar Gy.: Bnraszati kislcxikon 2950,-Ft

Nyiri L. (szerk.): Az aszalykarok merseklese a kerteszetben 1450,-Ft Radics L. Cyommagnatarozo 1550,-Ft

Schmidt G.: Riigyhataroze I 790,-Ft

Olah S.: A esaladi haz kertje 1800,-Ft

Feher B.-l1e: Zoldsegtermesztok zsebkiinyve 2300,-Ft

A konyvek a kovetkezo cimen rendelhet6k meg:

MEZOGAZDA KIAOO

t 631 Budapest, pf. 16

11;111,1 .)(i/IJ:\!) ()~1I1

I 1 ~I/I, \ ~)(i/lJ:m IJ (()

1 Lid olUe 16('1 ICIIl:

IJO~)() P L AI" H jdu u. 40.

TelJfax: 52/391-369 Tel.: 30/935-9491

52/233-021

K R KEDELMIKFT HANDELS GmbH GVOR - UNGARN

Mezfelv6sarlas Feldolgoras Export

,-

BIOMEZ-koordinaci6,

. felvasarlas, ertekesites

Varjuk megbizhato, hasszu tavon gondolkodo mehesztarsak jelentkereset.