siacu

Tartalom
A siacu eredete A gyakorlat
Rövid történet 6 A fő nyomópontok 48
A siacu alapelvei 7 A lábak hátsó része 48
A főmeridiánok 9 Fenék 48
A meridiánok szerkezete 11 Hát 48
A fő meridiánok 12 Lapockák 49
Külső táplálkozás 13 Szegycsont 49
Érzelmi ingerek 16 Has 49
Homeosztázis 20 Váll 50
Vibrációs tulajdonság 21 Nyúltvelő 50
Kiodzsicu 21 Külső alkar 50
A meridiánok fejlődése az embrionális A fogások 51
állapottól a gyermekkorig 23 Minden ujj 57
Az összefont kezek ujjai 57
A technika A tenyér 57
Siacutechnikák 32 Egymásra fektetett kezek 57
A kezelést végző a megfigyelő szerepében 32 A hüvelykujj ujjbegye 52
Merőleges behatolás 36 A hüvelykujjak összeérintett ujjbegye 52
Az ellazult test izomerővel szembeni súlya 36 Egymásra helyezett hüvelykujjak 52
Ritmus 38 Mutatóujj, középső ujj és gyűrűsujj 53
Mutatóujj, középső ujj
A siacu elmélete és gyakorlata: és gyűrűsujj érintkezése 53
a diagnózis Középső ujj a mutatóujjon 53
Összefoglalva: hogyan zajlik
egy siacukezelés? 42 Egy siacukezelés
Ki veheti igénybe? 43 A lábfej 54
A siacu politikai és társadalmi Az ujjak 54
helyzete Olaszországban 45 A talp 55
A FIS-hez (Olasz Shiatsu Szövetséghez) A lábak 55
csatlakozó terapeuták etikai kódexe 46 Boka és Achilles-ín 55
A helyzet Európában 47 A lábszár hátsó része 56

4
 siacu

A lábszár elülső része 57 Siacu és egészség

A comb belső része 58 A legfontosabb szervek gyógyítása 76
A comb 58 A szív 76
A törzs 59 A máj 77
A fenék 59 A hasi szervek 78
A hát alsó része 59 A vese 78
A gerincoszlop töve 60 E g é s z s é g m e g ő r z é s siacuval 79
A gerincoszlop 60 Menstruációs fájdalmak 79
A lapockák 61 Gyomorfájdalmak 79
A hát felső része 61 Szorulás 81
A vállak 62 Hasmenés 81
A nyak hátsó része 63 A prosztata 82
A koponya alapja 64 A f e s z ü l t s é g e k oldása 82
A karok és a kezek 64 Szellemi kimerültség 82
A kar felső része 64 Szemfeszültség 83
A kar belső része 65 Fejfájás 84
Az alkar külső része 66 Féloldali fejfájás 84
Az alkar belső része 66 Fokozott aluszékonyság 86
A kézfej 67 Álmatlanság 87
A tenyér 68 Ébredéskor 89
A kéz ujjai 68 Szépségápolás 89
Az arc és a nyak 69 A bőr 89
A torok és a nyak elülső része 69 A cellulitis 91
A nyak oldalsó része 70 A nyak 92
A dupla áll 70 A mell 92
Száj és áll 71
Az orcák 71 Irodalomjegyzék 95
A szemek 72
A halánték 73
A homlok 73
A fej 74
Hogyan fejezzünk be egy siacukezelést? 74

5
 siacu
A siacu eredete
Rövid történet
A siacu elnevezés (mely a japánul „ujja­
kat" jelentő shi szóból, és a „nyomást"
jelentő atsu szóból áll) azt a kézi
gyógymódot jelöli, melynek gyakor­
latát Tokujiro N a m i k o s h i dolgozta ki
a XX. sz. első évtizedeiben. A siacu
a hagyományos japán masz-
százstechnikán alapul (melynek
alapja a test ú n . cubopontjainak
statikus nyomása), de alkalmaz a nyuga­
ti kultúrából eredő kézi gyógymódokat is
pl. az ízületek mozgatását, stretchinget
és más rehabilitációs, csontbántalmak
és kiroterápiás kezelésekkor alkalma­
zott gyógymódokat is.
Shizuto Masunaga, Tokujiro N a m i ­
koshi tanítványa figyelt fel arra,
hogy a korábban a hagyományos
anma, majd a siacu által kezelt
cubók nagy része megegyezik az
6
a k u p u n k t ú r á b a n alkalmazott me­
ridiánokkal.
Masunaga felfedezése a siacut az
általa alapított Yokai-iskolától egy
jóval összetettebb technika kidol­
gozásának irányába terelte, mely­
nek jellemzői a következők:
1 a nyomást egyidejűleg két, ál­
talában ugyanahhoz az aku­
p u n k t ú r á b a n használatos meri­
diánhoz tartozó cubóra fejtik ki
abból a célból, hogy a „teli" (dzsicu)
p o n t o n felhalmozódott többlet ener­
giát az „üres" (kio) p o n t irányába te­
reljék és így a meridián egyensúlyba
kerüljön;
A siacu ideogramma szó szerinti, de
egyszerűsített jelentése: ujjnyomds
 siacu

2 a nyomás a cubo bőrfelületére merőlegesen

kerül kifejtésre kéz és könyök, de láb és térd
segítségével is;
3 a nyomás a testsúly segítségével kerül
kifejtésre, illetve az izomerő minimális fel­
használásával abból a célból, hogy a lehető
legmélyebbre hasson. Az aiki siacu elnevezés
erre utal (az ai „egyesíteni, harmonizálni", esi
„energia" jelentéssel bír); 35/45 kg nyomást
lehet így kifejteni; Az anma-masszázs
4 minden kezelés során a teljes meridián­
rendszer kiegyensúlyozására kerül sor attól Japánban ezt a masszázst terápiás szem­
függetlenül, hogy a test melyik részén merült pontból a kínai akupunktúrával egyenérté­
fel probléma.
kű kezelésnek tekintették. A Tokugawa-éra
végéig, vagyis a XVIII. sz. végéig tanulmá­
A siacu alapelvei
A siacu megértéséhez előbb meg kell ismer­ nyozták a betegségekre gyakorolt hatás te­
kedni az akupunktúra és a keleti gyógymó­ kintetében. A japán nemzet számára ez az
dok által alkalmazott alapelvekkel.
oly békés időszak vezetett az intellektuális
A keleti orvoslás alapjai a Huangdi Nei]ingre,
és a kultúra iránti vonzalom kialakulásához.
(Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve) ve­
zethetők vissza, mely a világon a legősibb, az Ugyanakkor a japán társadalmat elbűvölték
i. e. I I . és III. évezredre datálható, Kínában az életörömök és a luxus, ennek eredmé­
lejegyzett orvosi kézikönyv. Ebben a kézi­ nyeképpen az anma-masszázs elvesztette
könyvben került leírásra a meridiánoknak
gyógyító funkcióját, és a lelki és szexuális
nevezett energiacsatorna-rendszer.
Bizonyos témákat tekintve léteznek ennél ré­ gyönyör elérésének eszközévé vált. A má­
gebbi írások is, de a Nei Jing, melyet rendsze­ sodik világháborút megelőző időszakban
resen frissítettek, még ma is nagy értékkel és az anma a vakok fő tevékenységévé vált.
haszonnal bíró könyv.
Ezt követően. Japán amerikai megszállása
Az emberi testnek egy meridiánok alkotta
alatt, McArthur fontolóra vette az anma és
renszerként való felfogása akkor született, ami­
kor a domináns vallás tiltott mindennemű, az a siacu betiltásának lehetőségét, de a vakok
emberi testbe történő sebészi beavatkozást. fellázadtak, és az amerikai Helen Kellerhez
Mivel minden, az emberi test felépítésére és fordultak közbenjárásért. Felhívásuk siker­
működésére vonatkozó kutatás tiltva volt, a
rel járt.
kínaiak - megfigyelés és intuíció révén - ki-

7

Helen Keller
Amerikai írónő és pedagógus (1880-1968).
Kétéves korában, egy fertőző betegség kö­
vetkeztében elvesztette látását, és megsü­
ketült. Hétéves korában a bostoni Perkins
Intézetben dolgozó Anne Mansfield Sulii­
ven gondjaira bízták, aki fokozatosan meg­
tanította olvasni, írni és beszélni. Ennek
köszönhetően elvégezhette tanulmánya­
it; 1904-ben szerzett diplomát a Radcliffe
College-ben és harcba szállt fontos társa­
dalmi reformok érdekében. Anne Sullivan
és Helen Keller találkozásából született
egy szöveg, mely kezdetben tévés drámá­
nak indult, A csodák Annája címet visel­
te, William Gibson az írója, 1962-ben az
amerikai Arthur Penn rendező vitte színre.
Annie Sullivan szerepében Anne Bancroft,
míg Helen Keller szerepében Patty Duke el­
nyerte a legjobb női főszereplőnek, illetve
a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-
díjat.
8
fejlesztettek egy olyan gyakorlati metaforát,
mely leírta az emberi test anatómiáját és fi­
ziológiáját.
A keleti és a nyugati orvostan közötti legje­
lentősebb különbség talán abban rejlik, hogy
a keleti orvostan az anatómia helyett az ener­
giára összpontosította figyelmét; valóban, a
test, anatómiai szempontból vizsgálva, nem
más, mint különálló részek összessége, melyek
attól függetlenül léteznek, hogy a tulajdonos
él vagy halott. Ha energetikai szempontból
vizsgáljuk a testet, akkor azt látjuk, hogy a
test egy estnek nevezett, dinamikus életerő
eredménye, mely összekötőként működik a
testet alkotó szövetek és szervek között. A esi
köt össze minden szerkezetet és testi funkiót,
és egységként működteti őket. Egy keleti szá­
mára a szervek önmagukban nem elegendőek
az élet fenntartásához, hacsak nincs jelen a esi,
mely biztosítja a működőképességet és a köz­
tük fennálló kapcsolatot. Ezenkívül, mivel a
esi jelenti az élet esszenciáját, ez az energeti­
kai rendszer a személy halálának pillanatában
megszűnik létezni.
A keleti gondolkodás szerint a esi meridiánok
mentén történő egyenletes és szabad áramlá­
sa egyszerre az egészség okozata és hatása is.
A keleti orvoslás célja, az akupunktúrát és a
siacut is beleértve, a esi egész testben történő
egyenletes áramlásának fenntartása és szükség
esetén ennek helyreállítása. Alapvetően tehát
megelőző gyógymód.
 siacu

Huangdi Nei Jing

a Sárga Császár belgyógyászati alapkönyve

A hagyományos kínai orvoslás alapműve különböző szerzők műveinek gyűjteménye. A teljes művet
a 3000 éwel ezelőtt élt Huangdai hercegnek tulajdonítják, és i. e. II. évezredben vették lajstromba a
Hivatalos Levelek Katalógusában. A szöveget két részre osztották; mindegyik rész
81 fejezetet tartalmaz. Az első rész, melynek címe Suwen (egyszerű kérdések),
elsősorban élettannal, kórtannal és belső terápiával foglalkozik. A második rész,
mely a Lingshu (szellemi tengely) címet viseli, külső gyógymódokkal foglalkozik.
A mű még ma is a hagyományos kínai orvoslás kötelező hivatkozási alapja, már
csak azért is, mert az évszázadok során új és fontos elemekkel gazdagodott.

A főmeridiánok szabályos csatornák vagy tizenkét főcsator­

A meridiánok olyan energiacsatornák, melyek
a test különböző részeibe szállítják az ener­
giát.
Tizenkét főmeridián létezik, ezek mindegyike
egy szerv vagy specális szervcsoport működé­
séhez kötődik.
Minden egyes meridián (energiacsatorna) men­
tén több, ún. cubo pont helyezkedik el. Ezek
olyan nyílások, melyek lehetővé teszik az ener­
gia csatornába történő be- és kiáramlását. Je­
lenleg kb. háromszázhatvan ilyen pont ismert.
A meridiánok olyan hálózatot alkotnak, mely
összeköti az emberi test felszínét a belső ré­
szekkel, és szabályozza a mű­
ködést. A meridiánok között
„A siacu szíve olyan, mint az
megkülönböztetünk főcsalá-
dokat vagy jinget és mellék­ őszinte anyai szeretet..."
családokat vagy luót. A jing
csatornák:
na
csodálatos csatornák vagy nyolc csodálatos
csatorna.
A belső szervek feloszthatók:
zang szervekre (szív, pericardium, máj, lép,
tüdő, vese);
fu szervekre (epehólyag, gyomor, vékony­
bél, vastagbél, húgyhólyag és hármas mele­
gítő, vagyis a testüreg felső, középső és alsó
része).
Az elsők a jin szervek, a második csoport a
jang szervek. A tizenkét meridiánból a
szívburok és a hármas melegítő egymást ki­
egészítik; ez azt jelenti, hogy
nem egy adott szerv műkö­
déséért felelősek, hanem egy
tágasabb terület működéséért.
Tokujiro Namikoshi Ezen a tizenkét meridiánon
kívül van még két fontos me-

9
 siacu

ridián, melyeket nin-miakunak neveztek el Amikor a esi egyensúlya felbomlik, változá­

(a befogadó), valamint a toku-miaku (kor­
mányzó). Ez a két meridián valójában egy
egységes energiaáramot alkot; ahhoz az ener­
giaáramhoz csatlakoznak, mely a szívburok­
meridiánok és a hármas melegítő mentén
fut.
Altalánosságban ez a négy meridián határozza
meg testi, szellemi és lelki tevékenységeinket,
míg a többi meridián csak részleges hatást fejt
ki.
sok következnek be a csatornákban és a csa­
tornához tartozó szervekben is. Mivel min­
den egyes csatornának saját útja van, az adott
szervi probléma azon a részen mutatkozik
meg, amelyen a csatorna áthalad; ez azt jelen­
ti, hogy a test bizonyos részei olyan betegsé­
geket vagy tüneteket tükröznek, melyek egy
adott csatornához tartozik.
A meridián ingerlésének megkezdése előtt
azonban meg kell keresni azt a pontot, ahol

Shizuto Masunaga
Shizuto Masunaga 1925-ben született a hirosimai (Japán) prefektúrában,
a tokiói Yokai siacuközpont alapítója és elnöke. A kiotói egyetemen pszi­
chológia szakon szerzett diplomát, ezt követően a kiotói egyetem okta­
tója lett. Anyja hatására, aki Tempaku mesternél tanult siacut, elvégezte
Tokujiro Namikoshi iskoláját, ahol kb. tíz évig oktatóként dolgozott. AXX.sz. vége felé Shizuto Masunaga
visszatért a siacu gyökereihez és kidolgozott egy személyes stílust, melyet zen siacunak nevezett el. Ez
a stílus ötvözi a hagyományos kínai és japán gyógyászati ismereteket a nyugati élettani ismeretekkel.
Ez a rendszer a pácienst, mint egységet vizsgálja: a meridiánokon, mint csatornarendszeren keresztül
valósul meg a esi áramlása. A gyógyítást végző személy hat a páciens elméjére, lelkére, érzéseire és testé­
re. Ez a rendszer jól tükrözi a japán buddhista szerzetesekre jellemző egyszerűséget és lelki hozzáállást.
A zen siacu bevezet egy kiodzsicu néven ismeretes diagnosztikai módszert, mely vizsgálja a meridi­
ánokban jelen lévő energiát, mind abban az esetben, amikor hiány van belőle (kid), mind akkor, ha
több van belőle (dzsicu) és egy új, makko-hu névre keresztelt gyakorlatsort alkalmaz, mely elősegíti
a esi meridiánokon belüli áramlását. Masunaga kidolgozott egy „haradiagnózis" néven ismertté vált
hasdiagnosztikai módszert, és kibővítette az akupunktúrában hagyományosan használt meridiánok
hálózatát kiegészítő energiavonalak beiktatásával. 1981-ben bekövetkezett halálát követően tanítvá­
nyai megkezdték a zen siacu oktatását és tanainak terjesztését; különösen Wataru Ohashi, Masunaga
közvetlen munkatársa járult hozzá a zen stílus Egyesült Államokban bekövetkezett fejlődéséhez és
elterjedéséhez.
 siacu
Hatásának köszönhetően a siacu hatékonyan hozzájárul az
egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez
a pangás megmutatkozik; ezt követően lehet
hasonló eredménnyel kezelni az egész meridi­
ánt, valamint az energiacsatorna meghatáro­
zott pontjait.
A főcsatornák mellett létezik egy olyan, nyolc
különleges csatornából álló csoport, mely ke­
resztezi a tizenkét csatornát.
A meridiánok szerkezete
Minden fizikai folyamathoz különböző fon­
tos funkciók kötődnek, melyek közül min­
den egyes funkció egy vagy több meridián­
hoz kapcsolódik; ebből következően minden
egyes meridián egy szerv nevét viseli.
Mivel a meridián és a szerv között fennálló
kapcsolat metaforikus és nem anatómiai, sok
nyugati ember megütközik, mikor felfedezi,
hogy a tüdőhöz tartozó meridián a kar men­
tén fut végig, míg a májé a lábszár mentén
helyezkedik el.
A meridiánnak adott név nem a test külső fe­
lületén való elhelyezkedésre utal, hanem arra,
11
Tokujiro Namikoshi
Nagyon fiatalon (1905) költözött családjával
vidékről Hokkaidóra, Észak-Japán egyik szi­
getére. A nagyon rideg klíma miatt anyja
térdét ízületi gyulladás támadta meg, mely
hamarosan átterjedt a test többi részére is.
Tokujiro elhatározta, hogy segít anyjának, és
egy olyan technika kidolgozásával kezdett
kísérletezni, melynek alapja a kezek által
végzett nyomás. Észrevette, hogy a kezelé­
sek javulást eredményeztek anyja állapotá­
ban. Folytatta a „kísérletezést", és látta, hogy
a hát mindkét oldalára gyakorolt nyomással
azokat a mellékvesemirigyeket ingerli, me­
lyek kortizont termelnek, és így lehetővé
válik a reumatikus betegségek kezelése.
Tokujiro 1925-ben nyitotta meg Hokkaidó-
ban a Shiatsu lnstitute-t, miután elvégezte
az anma és a nyugati masszázs tanulmánya­
it. 1933-ban Tokióba költözött, ahol egy új is­
kolát alapított, melyet 1957-ben hivatalosan
is elismert az egészségügyi minisztérium.
A Namikoshi által kidolgozott kezelések
nemcsak a meridián-elméletre épülnek,
hanem az emberi test csont és izomrend­
szerének, valamint az idegrendszer mély
ismeretére.
 siacu

1. táblázat: A meridiánokhoz kapcsolódó funkciók

Ezek az általános funkciók jól mutatják azt a feladatkört, melyet a csi képes betölteni az emberi
szervezetben, és azt is, hogy a meridiánok szimbolikusan hatnak az élettani rendszeren keresztül.
A meridiánok életciklusára vonatkozó elmélettel magyarázható az élet fenntartásához szükséges
különböző folyamatok sorrendje és célja.

Meridiánok funkciója Szerv

Csi beáramlása Tüdő
Kiválasztási folyamat Vastagbél
Étel bevitele Gyomor
Emésztés Lép
Érzelmi környezet értelmezése Szív
Felszívódás Vékonybél
Megtisztulás Hólyag
Mozgás ösztönzése Vesék
Keringés Szív mestere
Védelem Hármas melegítő
Raktározás, elosztás Máj
Csi méregtelenítése Epehólyag

hogy az adott meridián melyik testrészre fejti
ki hatását.
A főmeridiánok
A meridiánok életciklusa a tüdő és a vastagbél
meridiánjával kezdődik: együttesen felelősek
a csi beáramlásáért és eltávolításáért. A csi
környezetből történő felvétele és testbe törté­
nő bevitele a légzőrendszer feladata.
Az idegen csi kilégzését az eltávolító rendszer
végzi. Szimbolikus értelemben a légzésnek
köszönhető az élet kezdete, a légzés külön­
bözteti meg a külső csit a testben lévő, belső
csitől. Erre egy példa a gyermek születése: az
újszülöttet addig nem nyilvánítják élőnek,
míg először nem vesz levegőt; az első légzést
követően ismerik el emberi lénynek.
A külső világból származó csit az emberi csitől
egy, a bőr által alkotott határ választja el, mely
kétféle módon működik:
felveszi a csit a külvilágból;
a pórusokon keresztül leadja a belső fölös­
leges anyagot.
Ha ez a két tevékenység egymással egyensúly-

12
 siacu

ban van, akkor az emberi test megőrzi iden­ hideg-meleg tényezők értendők, és öt kategó­
titását. riára osztja az ételeket.
Ezen a ponton két fontos követelménye van Hideg ételek:
az életben maradásnak: Algák, bambuszrügy, banán, kávé, khakiszilva,
külső forrásból történő táplálkozás, gombák, szójacsíra, hajdina, rozs, egres, bur­
érzelmi ingerek, melyek kielégítik a lel­ gonya, tej, padlizsán, vasfű, nyers zöldségek,
ket. joghurt, liba, polip, fácán, kalamáris, kacsa,
hal, friss sajtok, tehéntejből készült sajtok.
Külső táplálkozás Friss ételek:
A külső táplálkozás fő forrása a táplálék. Kávé, cikória, édeskömény, eper, encián, ku­
A táplálék bevitelét és lebontását, melynek korica, saláta, citrom, gránátalma, sárgadiny-
célja a táplálék kompatibilissé tétele az emberi nye, menta, szezámolaj, árpa, körte, édes­
szervezet számára, az emésztő folyamat jelen­ köménymagok, sáfrány, cukkini, kecskesajt,
ti, mely tehát a csi utánpótlásához elengedhe­ juhsajt, osztriga.
tetlen funkció. A gyomor és a lép meridiánjai Semleges ételek:
a gyomron, a nyombélen, a nyelőcsövön és az Koriander, korpa, méz, szeder, szerecsendió,
emésztést elősegítő enzimeken keresztül hoz­ szilva, ribizli, rizs, szezám, tamarindus, lazac,
zák működésbe ezeket a funkciókat. örvös galamb, baromfi, fürj.
A kínai dietetika az ételeket energetikai-meg­
előző-gyógyító forrásnak tekinti, mert úgy
véli, hogy minden egyes íz képes ellensúlyoz­
ni egy meghatározott kórokozót.
A Huangdi Nei Jing-ben (a Sárga császár bel­
gyógyászati könyvé-ben) hangsúlyt kapnak azok
a rendellenességek, melyek az ételek rend­
szertelen fogyasztása, a túlságosan bőséges és
zsíros étkezések, valamint az emésztési problé­
mák és az evészet-ivászat eltúlzása során figyel­
hetők meg.
A kínai kultúrában az ételek osztályozásának
alapja az energiatartalom. Az ételek természe­
te, a xing, a reá jellemző hőenergetikai tar­
talom alapján kerül osztályozásra, melyen a

A „csi" az emberi élet lehelete; gyökere jelentős mértékben függ

az általunk fogyasztott ételektől

13
 siacu

Az ízgazdag ételek jin, míg a kevésbé ízesek jang besorolásúak.

Ez további osztályozásra ad lehetőséget: a jang íz édes, csípős és
sótlan, míg a jin íz savanyú, keserű és sós

a tüzet enyhíteni, míg a hideg évszakokban

langyos és meleg ételeket fogunk fogyasztani.
De ez az ismeret segítségünkre lehet a kü­
lönböző betegségek kezelésében is, mert el­
lensúlyozni tudjuk a hideg és a meleg okozta
betegségeket a természetüknek megfelelő éte­
lekkel.
Ebből is látszik, hogy a hagyományos kínai
medicina arra az elméletre épül, miszerint az
ételek és az orvosságok ugyanonnan erednek
és bizonyos ételek mindennapos fogyasztása
Langyos ételek: egyenértékű a gyógyszerszedéssel.
Répa, hagyma, édesgyökér, alma, póréhagy­ Ezért bizonyos ételek fogyaszthatók minden
ma, retek, tea, főtt zöldség. nap és hosszabb időszakon keresztül is, má­
Meleg ételek: sokkal azonban óvatosan kell bánni, mert fo­
Fokhagyma, zab, kakaó, fahéj, gesztenye, ká­ gyasztásuknak lehetnek mellékhatásai.
poszta, szegfűszeg, hagyma, élesztő, mandu­
la, birsalma, mustár, dió, gyömbér, tök, bors,
póréhagyma, só, kakukkfű, ehető kékkagyló,
szardella, angolna, ponty, ló, gyöngytyúk,
tengeri sültek, languszta, marhahús, ürühús.
2. táblázat
Az ételek hőenergetikai tulajdonságainak is­
íz Szerv
merete lehetővé teszi az évszakoknak meg­
Savanyú Máj
felelő helyes táplálkozást, mert az évszak vi­
Keserű Szív
szontagságainak megfelelő módon tudunk
Édes Lép
étkezni, és ez segít a hőmérséklet-ingadozás
Csípős Tüdő
egyensúlyban tartásában. Ez nagyon leegysze­
Sós Vese
rűsítve azt jelenti, hogy például a meleg év­
szakokban hideg és friss ételekkel próbáljuk

14
 siacu
így érkezünk el a hagyományos kínai gyógyá­
szat által nagyon fontosnak tartott íz és szerv
párosításához.
Az ízben gazdag ételek jinek, a kevésbé íze­
sek jangok. Ezenkívül: a jang íz édes, csípős és
sótlan, míg a. jin íz savanyú, keserű és sós.
A csi működésére gyakorolt hatás szerint az
ételek lehetnek:
Édes-savanyú ételek (búza, élesztő, rozs, pa­
radicsom, sóska, spenót, póréhagyma, cukor­
borsó, joghurt, ecet, citrom, szilva, ananász,
málna, ribizli, narancs, eper, egres, mandarin,
nyúl, baromfi, tojásfehérje, kecskesajt), me­
lyek akadályozzák a csi működését.
Keserű ételek (búza, rizs, hajdina, spárga,
cikória, endívia, uborka, encián, kakukkfű,
rozmaring, zsálya, kávé, tea, kajszibarack,
grapefruit, articsóka, mogyoróhagyma, ürü­
hús, kecskehús, fácán, gyöngytyúk, juhsajt),
melyek fennakadást okoznak a csi áramlásá­
ban.
Édes ételek (élesztő, rizs, árpa, vörös köles,
kukorica, tök, sárgarépa, burgonya, cukor,
méz, szezám, jujuba, datolya, füge, sárgadiny-
nye, alma, kókusz, khaki gyümölcs, banán,
édesgyökér, cukkini, édeskömény, mályva,
cukorborsó, csicsóka, szív, marhahús, fehér
A kínai kultúrában, ahol az ételek osztályozásának alapját
az energia szubsztrátum keresése képezi, lényeges az egyes ételek
értékének és hatásának kutatása
15
húsú hal, vaj, olaj, tej, tejszín, friss sajt), me­
lyek csökkentik a csi vitalitását.
Csípős ételek (zab, sárga köles, fokhagyma,
hagyma, póréhagyma, retek, kerti zsázsa, fű­
szerpaprika, gyömbér, menta, mustár, cédrus,
mandula, birsalma, őszibarack, dió, naspolya,
paprika, zeller, padlizsán, petrezselyem, cékla,
lóhús, tyúkhús, juhsajt, tehéntejből készült
sajtok), melyek fokozzák a csi működését.
Sós ételek (fekete bab, lencse, szója, szárított
hüvelyesek, kelkáposzta, savanyú káposzta,
káposzta, karfiol, saláta, gomba, alga, spár­
ga, gesztenye, sós olívabogyó, só, disznóhús,
szardella, tengeri csigák és kagylók), melyek
csökkentik a csi vitalitását.
Miért van az, hogy időnként bizonyos étele­
ket kívánunk, másokra rá sem tudunk nézni?
Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy egy
bizonyos szervben jelentkező energiahiány
következtében azt az ízt hiányoljuk, mely se­
gít a szerv egyensúlyának helyreállításában.
 siacu
Érzelmi ingerek
A túlélés második alapvető követelménye a
psziché (lélek) táplálása, vagyis értelmet adni
minden egyes emberi cselekvésnek.
A szív és a vékonybél meridiánjai úgy mű­
ködnek, mint az érzelmeket és érzéseket érin­
tő ingerek értelmezői és felvevői.
Egy emberi lény másokkal szembeni visel­
16
ni siacu a kezelést kapó személy testére gyakorolt merőleges,
visszafogott és állandó, kézzel, könyökkel és térddel kifejtett nyo­
mások összessége
kedése ezektől a funkcióktól függ: ha valaki
nem képes a környezetétől kapott ingereket
megérteni és magába szívni, életének nem
lesz egyéb értelme, mint a véletlen létezés,
mivel elveszíti az örömet okozó kapcsolatok
és élmények átélése iránti vágyát.
Az összes meridián közül a vékonybélhez és a
szívhez tartozó meridián kötődik leginkább a
 siacu

csi lelki aspektusához: ezek jelentik a fizikai és
az égi testek közötti összekötőkapcsokat (va­
gyis kapcsolatunkat a világegyetemmel).
Élettani síkon a szív tulajdonságait vérünk pi­
ros színe szimbolizálja.
A meridiánok másik három párja, vagyis a
hólyag, a vese, a szív mestere, a hármas me­
legítő, a máj, az epehólyag meridiánja a csi
környezetből történő felvételéért felelősek.
Ha a csit már felvették a környezetből, olyan
belső folyamatoknak vetik alá, melyek a szer­
vezet számára felhasználhatóvá teszik azt.
Az első lépés a külső környezetből felvett csi
szennyeződéseinek kiszűrése és a meridiá-

Oszteopátia

Az „oszteopátia" elnevezés a görög osteon „csont" szóból, valamint a „szenvedést" jelentő pathos
szóból ered. Az oszteopátia Andrew Taylor Still által kidolgozott kézi gyógymód, mely arra az elvre
épül, miszerint a test, amikor szerkezeti kapcsolatai megfelelőek, jól táplált és kellemes környezetben
él, képes önállóan orvosságot termelni a betegségek ellen.
Mint holisztikus tudomány (vagyis olyan tudomány, melynek célja nem csak az egyes tünet kezelése,
hanem a páciens teljes energia-egyensúlyának visszaállítása) az oszteopátia alkalmazási köre rend­
kívül széles: ma elsősorban a gerincoszlop (derékfájdalom, nyakszirti fájdalom, hátfájdalom, ágyéki
isiász, porckorongsérv) és a periférikus ízületek (kéztőcsatorna-szindróma, bokarándulás) fájdalmai­
nak kezelésére használják; de hatékonyan alkalmazható álmatlanság, fejfájás és egyensúlyzavarok
kezelése során is; valamint nem virális, tumorális vagy fertőző eredetű fülgyulladás, orrgarathurut,
arcüreggyulladás és keringési, emésztési vagy nőgyógyászati probléma kezelése esetén is.
Az oszteopátia három kulcselvre épül:

A test egysége: úgy alkottak bennünket, hogy komfortban, egyensúlyban és gazdaságosan mű­
ködjünk;
A szerkezet irányítja a működést: minden egyes funkció tökéletessége kötődik a tartószerkezet
tökéletességéhez, mivel a test minden egyes része függ a többi résztől;
Önszabályozás: testünk tartalmaz minden, az egészség biztosításához és megtartásához szüksé­
ges elemet.

17
 siacu

Kiropraktika

A kiropraktika a gerincoszlop manipulációján alapuló kezelés. Maga a „kiropraktika" szó a görög

cheiro - „kéz" és a praktikos - „praktika" szavakból ered. Ezt a tudományágat a kanadai oszteopata,
David Daniel Palmer fejlesztette csi 1895-ben. Miután elvégezte a hátgerinc teljes vizsgálatát (aminek
azért van nagy jelentősége, mert a hátgerinc védi a központi idegrendszert, így mikor egy ideg be­
szorul a csigolyák közé, a test minden részében problémát okozhat), a kiropraktőr feladata az, hogy
egy szelíd és speciális manipuláció segítségével visszategye helyére a kimozdult vagy beakadt csigo­
lyát oly módon, hogy megszűnjön az irritáció, és az üzenetek újból megfelelő módon juthassanak el
az izmokba, szervekbe és mirigyekbe.
A kiropraktika elismeri, hogy a gyógyulás belülről végbemenő folyamat, vagyis az agy ellenőrzése
alatt álló szervezet harmonikus működésén keresztül valósul meg: ezért a kiropraktőr nem az egyes
tüneteket kezeli, hanem a csigolyák félficamát korrigálja. Az első kezelés általában diagnosztikus jelle­
gű: kezdődik a páciens tartásának vizsgálatával, és ha szükséges, a mélyebb vizsgálathoz röntgenfel­
vétel is készül. Miután a páciens leült vagy lefeküdt, a kiropraktőr lassan mozgatja az egyik csigolyát
a maximális kimozdulási pontig, majd gyorsan túllendíti ezen a ponton.
A csigolya hirtelen megnyújtása segít az izomgörcsök ellazításában. Éppen azért, mert a megnyújtás
váratlanul éri a pácienst, az ízület felszabadítása viszonylag fájdalmasan megy végbe. Maradandó
eredmény elérése érdekében négy kezelési szakaszra van szükség:

intenzív kezdeti szakasz,

stabilizálás,
rehabilitáció,
fenntartó kezelés.

nok felé történő irányítása, melyek elszállít­ idegrendszeren és az endokrinrendszeren ke­

ják a test minden részébe. A hólyag és a vese resztül. Miután a csi megtisztult, elkerül a
meridiánjai irányítják a tisztítási és mozga­ központi elosztókhoz, amelyek megvédik és
tási folyamatot, a vizelet ürítésen, az önálló eljuttatják a test különböző részeibe. A szív

18
 siacu

mestere és a hármas melegítő meridiánja fe­

lelős a csi központi elosztásáért, és ez a két
meridián bocsátja a csit a test rendelkezésére,
mind mozgás, mind pihenés közben. Azért,
hogy a csi áramolhasson a testben, egy meg­
határozott testhőmérsékletre van szükség; a
szív mestere és a hármas melegítő meridián­
jai végzik ezeket a feladatokat, a testhőmér­
sékletet szabályzó érrendszer, nyirokrendszer
és az anyagcsere-folyamatok segítségével.
Amikor a csi már használatra kész, a máj
és az epehólyag meridiánjai ellenőrzik az
elosztást az elvégzendő feladatok függvé­
nyében. Például séta közben a csit első­
sorban a mozgásban lévő lábak fogják
irányítani. De nem a teljes csi kerül el­
osztásra és felhasználásra. A csi egy része
elraktározásra kerül jövőbeni felhaszná­
lásra oly módon, hogy ne a teljes időt
kelljen az újbóli felvételre elpazarolni.
A csi minőségét természetesen a méreg­
telenítő folyamat segítségével lehet ma­
gas szinten tartani.
A meridiánok működésének jelen­
tését testi, érzelmi, intellektuális és
spirituális szempontból is lehet értel­
mezni. Például a vékonybél meridi­
ánjának szintjén tapasztalt egyensúly
megbomlása arra utal, hogy a felvételi
folyamat veszélybe került. Testi vonat­

ai 14 meridiánban, ahol a qi vagy a japánok szerint csi

áramlik, vannak olyan pontok, ahol az energia felszáll a fel­
színre. Ez testünk 365pontján valósul meg. Ezeket a pontokat
lehet akupunktúrával, siacuvalvagy moxával kezelni. A képen
a szív meridiánjai láthatók

19
 siacu
kozásban ez arra utalhat, hogy a táplálék
nem megfelelően szívódik fel a bélben. Ez
az egyensúlyhiány olyan testi tünetekben is
megmutatkozhat, mint például pattanások
megjelenése, fokozott gázképződés, fejfájás,
bélproblémák. Ha a gyógymódok a felszí­
vódási problémák kezelésére irányulnak, a
testi tünetek automatikusan eltűnnek. Ha
azonban az egyensúlyzavart érzelmi síkon
vizsgáljuk, a felszívódási probléma a kör­
nyezet által okozott túlzott érzelmi ingerek
hatásának következtében is felléphet. Ezen
ingermennyiség befogadása és a hozzájuk
történő alkalmazkodási kényszer összezavar­
ja a felszívó rendszert, mely normális eset­
ben jelentéssel tölti meg az érzelmi környe­
zetünket. Traumák esetén, mikor az ember
nem képes a tapasztalatból eredő ingerhal­
mazt kezelni, a test leállítja a felszívódási
folyamatot, és sokkos állapotba kerül. Ez
az egyensúlyzavar okozhat túlérzékenységet,
20
Siacuval egy nagyon gyakori tünetet lehet kezelni: a nyaki
artrózist, mely az egyik legelterjedtebb és hétköznapjainkat nagy-
mértékben befolyásoló betegség
megnyilvánulhat érzelmi helyzetek kezelé­
sének képtelenségében, vagy lelki traumát
okozott eseményekre való emlékezés képte­
lenségében (sokk esetén).
Intellektuális síkon a vékonybél meridiánjá­
nak egyensúlyzavara utalhat elvont fogalmak
megértésének, valamint a részletek követésé­
nek képtelenségére. Erre utaló tünetek lehet­
nek a túlzott aggodalom, a szorongás, vagy
a jelentéktelen részletekre történő túlzott
figyelem összpontosítása. Végül lelki síkon a
felszívódási probléma jelentheti azt is, hogy
vallási élmények során átélt érzések ragadták
magával a pácienst, vagy megnyilatkozhat
abban is, hogy az adott személy az érzelmi
reakció hiánya következtében nem képes szá­
nalmat érezni. Láthatjuk tehát, hogy egyet­
len ok (ebben az esetben az elégtelen felszí­
vódás) mennyiféle tünetet okozhat. Amikor
az adott meridián egyensúlya helyre kerül,
ennek minden síkon pozitív hatása van.
Homeosztázis
A homeosztázis a nyugati orvostudomány ál­
tal alkalmazott fogalom, mely kielégítő mó­
don írja le a csi meridiánokon belüli és meri­
diánok közötti áramlását.
A homeosztázis elméletének alapelve az, hogy
a dinamikus rendszerek (ebben az esteben az
emberi test) általános egyensúlyi állapot meg­
tartására törekednek.
 siacu

Abban az esetben, ha a rendszerre külső erő
hat, a rendszeren belül változásnak kell bekö­
vetkeznie az új egyensúly elérése érdekében.
Ami a csi egyensúlyát illeti, a fizikai, érzelmi,
szellemi és lelki stressz akadályt hoz létre a
meridiánok mentén. Ezen elzáródások — ter­
mészetüknél fogva — nemcsak az érdekelt me­
ridiántól vagy meridiánoktól függnek, hanem
az egyensúlyzavarban érdekelt csi minőségétől
és mennyiségétől is.
A csi minőségének és mennyiségének tanul­
mányozása, valamint a homeosztázisra gya­
korolt hatása a testben elvisz bennünket az
ún. kiodzsicu, vagyis a vibrációs tulajdonság
elméletéhez.
Vibrációs tulajdonság
Úgy is gondolhatunk a csire, mint magas és
alacsony frekvenciák között mozgó rezgé­
si formára. A csit alacsony rezgés esetén úgy
érzékeljük, mintha lassú és nehéz lenne, míg
magas rezgés esetén könnyűnek és gyorsnak
érzékeljük.
Ezekre a tulajdonságokra a jelen lévő csi
mennyisége is hatással van, mely lehet hiá­
nyos vagy fokozott.
A leggyakrabban átélt rezgés-érzékelés a hő­
mérséklet különbség, vagyis magas rezgések
érzékelése a melegben és alacsony rezgések
érzékelése a hidegben.
A siacuterapeuták éveket töltenek azzal, hogy
kifejlesszék azt az érzékenységet, melynek se­
gítségével érzékelni tudják a csi testben törté­
nő áramlását, és képesek betegségekhez vagy
fájdalomhoz kötődő energia egyensúlyzava­
rok érzékelésére.
Kiodzsicu
A kio és dzsicu fogalmak utalnak a csi meny-
nyiségére és minőségére is.
A kio olyan területet jelöl, ahol a csi hiányo­
san van jelen és gyenge, a dzsicu pedig olyan
területet, ahol a csi jelenléte fokozott.
Az egyensúlyzavar általában a csi hiányából
ered (kio), mert ez a hiány késlelteti a meridi­
án működését.
Amikor ez bekövetkezik, az életfolyamat ve­
szélybe kerül, és a rendszer többi része gör­
csösen arra törekszik, hogy úgy tudja elosz­
tani az energiát a testben, hogy képes legyen

A siacu masszázs, melyet a „siacukának" nevezett terapeuta

végez, meghatározott szabályokat követ

21
 siacu
a meggyengült terület hibás működésének
kompenzálására.
Az energia dinamikus újraelosztásának követ­
keztében megjelennek olyan területek, ahol a
csi túlsúlyban van (dzsicu), és ez a rendszer
eltorzult működéséhez vezet. Ez az állapot
addig áll fenn, míg a hibásan működő terület
gyenge marad.
Miután a gyengeség megerősítésre került, az
egyensúlyhiányban érdekelt meridián visz-
szaszerzi normális működési képességét, és a
test többi része képessé válik a dzsicuterületek
megsemmisítésére és a csi normális áramlásá­
nak helyreállítására.
A meridiánok fejlődése
az embrionális állapottól
a gyermekkorig
A teoista tanok szerint az ember létezésének
alapja a sen, csi és jang által létrehozott há­
romszögű energiaáramlás. Senen a „termé­
kenység" értendő, mely az égből kiindulva
szétterjed az egész Földön.
Ez az elmélet magában foglalja a természe­
ti erők lényegét, melyek a Földön fejezik ki
magukat, de egy magasból jövő nagyobb erő
irányítja és igazgatja őket.
Az emberben nem valósulhat meg a foganta­
tás, ha nincs jelen a sen.
A siacu önálló művészet, mely elsősorban a kínai és japán ha­
gyományokhoz tartozó modellekre épül, tehát a modern nyugati
kulturális környezettől eltérő környezetben születik. Különösen a
taoista eszmék voltak nagy hatással a siacura
23
A csi a természet válasza az égi parancsra, a
shenre; de míg ez utóbbi lefelé áramlik, a csi
felfelé áramolva ad választ, kihangsúlyozva
egy olyan további mozgást, mely nem csak
földi mozgás lesz, hanem testi is, mert rámu­
tat arra, hogy „jelen van a kézzelfogható for­
ma".
Ellenben a jing az eredetnek tulajdonított
lényeg, alap, erő, mely oly módon segíti a
forma kialakulását, hogy összerendezi azt. Az
emberi lényben úgy formálja az egyént, hogy
fejlődését egész életen keresztül nyomon kö­
veti. A. jing az az anyag, mely elkülönülve ölt
végleges formát. Az emberi lényben megkü­
lönböztetünk egy „elülső égi jing"-et és egy
„hátsó égi jing '-et, melyeket nevezhetünk
„születés előtti" és „születés utáni jing"-nek
is.
Az „elülső égi jing" maga az élet szikrája, mely
az egyéni lét végéig eltart, egészen a szikra ki­
merüléséig. Lehetővé teszi a fogantatást és
előmozdítja a magzat fejlődését. A megfo­
gant egyén szerkezete nemcsak a testi részre
fog vonatkozni, hanem az érzelmi, pszichikai,
energetikai és lelki szerkezetre is. A „hátsó égi
jing" a születést követően aktivizálódik és a
környezetből kerül felvételre, a belélegzett
levegőből, az ételből, a vízből, a társadalmi
kapcsolatokból, az érzelmekből, a gondola­
tokból stb.
A „hátsó égi jing"-nek nem csak a szervezet
általi felhasználása, hanem újratermelődése is
gyors; épp az ellenkezője annak, ami az „elül­
ső égi jing"-gel történik. A két jing egymással
szoros kapcsolatban áll.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a senben
alakot öltött isteni erő irányítja és ellenőrzi a
 siacu
csit, mely hatással van a jing által megformált
és meghatározott anyagra.
A fenti meghatározás maga az élet megnyilvá­
nulása: a teremtés.
Az égi erő életre hívja az emberi lényt, és
meghatároz számára egy sorsot, mely elől az
emberi lény nem menekülhet. Ebben a csele­
kedetben megnyilvánul az ezt megelőző és az
ezt követő aktus: az „elülső égi jing", vagyis
a fogantatás lényege, a további fejlődés po­
tenciális állapota és a „hátsó égi jing", vagyis
a megnyilvánulás, a születés, a fejlődés, mely
konkretizálja a lehetségesét.
Ebből is láthatjuk, hogy egy igen kifinomult
mechanizmussal van dolgunk, melynek egy
szinte ideális helyre van szüksége ahhoz, hogy
a testben kifejezhesse önmagát: ez a ming men
vagy a „sors kapuja".
A ming mennek, mely helyileg általában a köl­
dök alatt kb. három centiméterrel található,
nincs pontosan meghatározott helye, mert
mint fogalom, sokkal közelebb áll az élethez
(születés, növekedés, halál) kapcsolódó időbe­
ni dimenzió elvéhez. Ezért elméletileg a ming
ménben találhatók a nemzőszervek. Innen ve­
szi kezdetét a fogantatás, és a spermával és a
petesejttel nem csak a fogantatáshoz szüksé­
ges anyagok kerülnek továbbításra, hanem az
energiakomponens is.
A vezető erők létrehozzák az embriót, melyet
a meridiánok formálnak. Több szerző van
azon a véleményen, hogy először a nyolc qi
mai vagy „szabálytalan csatorna" jön létre,
mely két négyes csoportra osztható:
chong mai, du mai, ren mai, dai mai;
jin qiao mai, jang qiao mai, jin wei mai,
jang wei mai.
24
Ezek a csatornák nem kapcsolódnak egyetlen
szervhez vagy belső részhez sem, hagyomá­
nyosan tavakhoz hasonlítják őket, mert ener­
giaszabályozókként működnek vagy energia
készletnek tekintik őket, a főmeridiánokkal
ellentétben, melyeket folyókhoz hasonlíta­
nak, mivel bennük az energia folyamatosan
áramlik.
Az első négy qi mai alkotja az egyén testiener­
gia-alapját, mely a ming ménből ered és sejtből
magzattá válik. A második csoport bevégzi az
elsők által megkezdett művet, és csak az azt
követő fázisban nyilvánul meg.
CHONG MAI
Ezt a meridiánt „keresztező csatornának" neve­
zik, mivel az a feladata, hogy egyesítse azt, ami
potenciálisan megvalósul. Sokan azt tartják,
hogy ez az első csatorna, mely kialakul a mag­
zatban, mindenesetre elsőként jelenik meg, és
feladata a vér és a többi meridián létrehozása.
A születést követően a vese és a gyomor meri­
diánpontjai ehhez a csatornához kötődnek;
ez a kötődés az elülső és a hátsó égbolt egye­
sülését szimbolizálja. Utvonala áthalad mind
a hason, mind a mellkason.
Feladata az lesz, hogy összekösse a test külső
részét a belsővel, valamint az elülső részt a há­
tulsóval, és a fenti részt a lentivel.
Szorosan kötődik a méhhez és a menstruációs
ciklushoz.
DU MAI
Utvonala végighalad a gerincoszlop teljes
hosszán, vagyis a gerincoszlopon, lentről fel­
felé halad, elér a koponyáig, és végighalad raj­
ta, amíg a szájig nem ér.
 siacu
Vannak mellékágai, melyek a törzsön futnak
végig, tehát szorosan kapcsolódik a központi
idegrendszerhez, a hipofízishez és a mellékve­
se mirigyeihez.
Melegíti a méhet, szabályozza a menstruációs
ciklust és a termékenységet.
REN MAI
A terhesség idején ez a meridián gyűjti össze
és szállítja a köldökzsinóron keresztül a csit és
az anya vérét, és ösztönzi a magzat növekedé­
sét és fejlődését.
A perineumban ered és felfelé haladva végig­
fut a hason, amíg az ajkak alatt elhelyezkedő
árokba nem ér.
DAI MAI
„Övcsatornának" is nevezik, pályája körkörös,
kötődik a magzat keresztirányú növekedési
funkciójához. Felügyeli a magas és alacsony
közti egyensúlyt. Utvonala mentén érinti az
összes meridiánt, különösen a fent említett
másik három szabálytalan meridiánnal való
kapcsolatot erősíti.
Nedvesítő hatásának köszönhetően a méhhez
kötődik, mivel szabályozza a nedvesség felfelé
történő áramlását.
JIN-JANG QIAO MAI
Ezek a csatornák duplák és szimmetrikusak,
képzeletben az ég és föld közötti egységhez
kapcsolódnak.
Az emberben a mozgáson és a felegyenesedett
tartáson keresztül kerül kifejezésre ez a funk­
ció, lehetővé téve az egyén számára, hogy már
kisgyermekkorától kezdve kapcsolatba lépjen
25
és kölcsönösen hatással legyen az őt körülve­
vő világra.
Ugyanígy kötődnek az álom-ébrenlét kap­
csolathoz, ahol a jang qiao mai éberré teszi az
elmét, amikor ébren vagyunk. A jin qiao mai
uralkodik, amikor pihenünk. Szimbiózisuk
megmarad az agyi szubsztancia kialakítása
és fenntartása során is: a jang megszervezi
a szimbiózist és támogatja az idegrendszert,
míg a jin a testfolyadékokat az agyvelő irá­
nyába tereli, hogy lehetővé tegye annak táp­
lálását.
JIN-JANG WEI MAI
Ez a csatorna is dupla, a jin útvonala hasi,
míg a jangé hátoldali. Közvetítőként lépnek
fel a test belseje és külseje között, de vegeta­
tív, és nem mozgási síkon, mint a qiao mai.
Különösen a jin wei mai foglalkozik a test
minden jin aspektusának egyesítésével, míg a
jang wei mai gondoskodik a csatornák és a
kozmosz közötti kapcsolatról.
Világos tehát, milyen szorosan kötődik a test
külseje és belseje közti energiamozgás ehhez a
két meridiánhoz.
A magzatot, a magzat szerveit, szöveteit és
minden sejtjét ezek az energiafonalak építik,
jobban mondva, hozzák létre.
Más meridiánok is csatlakoznak hozzájuk,
ezek a forma, az izomzat kialakításában vesz­
nek részt; úgy hívják őket, hogy jing jin, vagy
„ín-izom meridiánok", melyek nincsenek
kapcsolatban a test egészével, tehát a szervek­
kel, csak a test külső részével.
Feladatuk nemcsak az izomzat kialakítása és
az összehúzó funkció, hanem a test védelmé-
 siacu
nek (wei) belső része és az összes életfunkció
védelmének ellátása is.
Az „ín-izom meridiánok" tizenketten vannak,
mindegyikük felületi, tehát jang, lefelé áram­
lanak és centripetális energiaáramot alkotnak.
Négy, egyenként három energiacsatornából
álló csoportot alkotnak:
a felső végtag 3 jin meridiánja;
a felső végtag 3 jang meridiánja;
az alsó végtag 3 jin meridiánja;
az alsó végtag 3 jang meridiánja.
26
Egyik jellemzőjük az, hogy nincsenek a jin/
jang váltakozásának kitéve, kapcsolatukat va­
lóban „a három jin és három jang egyesülési
rendszerének" nevezik.
Az „ín-izom meridiánok" fontos szerepet ját­
szanak felületi és külső patológiák esetében,
és érdekes megfigyelni, hogy olyan területe­
ken helyezkednek el, melyeken nem haladnak
át más meridiánok. Ezenkívül kapcsolatba
lépnek a hozzájuk közel haladó fő meridiá­
nokkal és az analóg fő meridiánnal.
Az energiaalakulás leírásának folytatása előtt
felvázoljuk, mi is történik élettani síkon.
Az agy nagyon hamar kifejlődik a magzatban.
Megjelenése a jin yeneken keresztül történik,
melyek - összesűrűsödve — életet adnak az
agyi szubsztanciának. Az agyhoz szorosan kö­
tődik a szem és a kutacs.
Az agy kialakulása magával vonja az agyvelő
és a teljes idegrendszer kialakulását is. A cson­
tok létrehozzák a csontvázat, és azonnal lét­
rejönnek a vércsatornák, melyek elágazva le­
hetővé teszik — a vér szállításán keresztül - a
magzat táplálását.
A hat „csodálatos zsigerből" tehát négy (az
agy, az agyvelő, a csontok, az erek) elsőként
jelennek meg a négy qi mait követően. Fontos
hangsúlyozni a veséhez kötődő szoros kapcso­
latukat, melyből erednek.
Ezen a ponton a test egyre határozottabb for­
mát ölt: létrejönnek az „ín-izom meridiánok",
melyek az izomzat kialakításáért felelősek.
Terhes nők esetében különös figyelemmel kell eljárni, és a test
bizonyos részeit nem lehet kezelni
 Meridiánok, életfontosságú pontok,
egymással kommunikáló övezetek, harmóniapontok

„A siacuban, a nyomás jellegét meghatározó három elven kívül, négy olyan témát is figyelembe
kell venni, mely bármely iskolának vagy módszernek témája lehet: meridiánok, életfontosságú pon­
tok, egymással kommunikáló övezetek, harmóniapont. Mivel az elsők viszonylag ismertek, szeretnék
néhány dolgot elmondani a harmóniaponttal kapcsolatban: az egyetlen, mely képes egy helyzet
egyensúlyba hozására. A testnek tökéletes egyensúlyban kell lennie, a bal oldal a jobb oldallal, az
elülső rész a hátsóval, a felső az alsóval. Valójában mozgásunk módja eltér másokétól (van, aki inkább
jobbra vagy balra, a nagylábujjára vagy a sarkára támaszkodik), és a testnek ez az eltérő használati
módja is meghatározza a személyes karaktert. Amikor azonban a különböző testrészek alkalmazá­
sának módjában nagyon nagy az eltérés, akkor felmerülhet egy probléma. Minden pillanatban van
egy olyan pont, amely az egyensúly visszaállítására alkalmas. A tárgyakban ez a pont mozdulatlan:
ha a gravitációs központot erről a pontról elmozdítjuk, a tárgy óhatatlanul leesik. Az emberben ez a
pont rugalmasabb, éppen ezért maradhat az ember felegyenesedve anélkül, hogy elesne, még akkor
is, amikor jócskán eltávolodott ettől a ponttól. Ha azonban ez az állapot elhúzódik, olyan krónikus
állapot alakulhat ki, melynek egyensúlyba hozása kezelést igényel. Az adott állapot harmonizálására
leghasznosabb pont a harmóniapont. így a merőleges nyomás kifejtéséhez szükséges testi egyen­
súlypont is egyetlen; a has és az ágyék között helyezkedik el, neve tantien (kínai) vagy tanden (japán)
a test energiaközpontja. Valakiben talán felmerül a kérdés: de a kezelés során nem két pontot keze­
lünk? Két ponttal stabil állapot alakul ki, mint mikor állunk és egy időben a lábainkra támaszkodunk.
Amikor mozgásban vagyunk, a lábaknak fordítva kell mozgásukat koordinálni: míg az egyik áll, a
másik halad előre; majd újból, míg az egyik előrehalad, a másik hátul áll és így tovább. Ez az ellenté­
tes mozgásmód teszi lehetővé a test mozgását. De ennek megvalósításához a testnek szüksége van
egy egyensúlyi pontra, mely nélkül nem mozoghat. Az élettelen dolgoknak van egy fix egyensúlyi
pontja. Testünk élő - az egyensúlyi pontja elmozdulhat -, és egyensúly-visszaállítási lehetősége jóval
szélesebb. Ez azt jelenti, hogy többéves helytelen használat után is, még mindig képes alkalmazkodni
és megtalálni - mégha egyensúlyát vesztette is - egy egyensúlyi központot. A harmóniapont meg­
találása és egyszeri ingerlése azonban nem elegendő a harmonikus állapot visszaállításához, mert
az ötpercnyi kezelést huszonhárom óra ötvenöt percig ösztönösen a megszokott, helytelen forma
megtartása ellensúlyozza. Ezért fontos a tudatosság kifejlesztése: nemcsak önmagunk miatt, de azért
is, hogy páciensüket is ennek kifejlesztésére neveljük."
A Shiatsu News-bó\ idézett cikk
 siacu
Ezt követően megjelenik a kötőszövet, mely
alakítja a formát.
Ezt bevonja a bőr, majd megjelenik a szőrzet
és a haj. A zanglfu (a csodálatos csatornák) a
chong mai és a jin wei mai működésén keresz­
tül jönnek létre.
A képződés a terhesség hónapjai alatt megy
végbe és a születés előttig tart.
Különlegességük abban rejlik, hogy míg a
zangok igen rövid idő alatt aktivizálódnak és
adnak életjelt (ennek egyik példája a szívve­
rés), a fuk, melyeknek természetüknél fogva
28
A magzatban az energiaszerkezet az ún. nyolc csodálatos csa­
tornából kezd kialakulni, melyek a tizenkét meridiánt megelőző­
en jönnek létre
visszatartó szerepük van, a születést köve­
tően lépnek működésbe. A „csodálatos csa­
tornák" közül az agy alakul ki elsőként, míg
utolsóként az ellentétes szélen elhelyezkedő
nemi szervek. E két terület között helyez­
kedik el egy köztes zóna, ahol a magzat, a
köldökzsinóron keresztül kapja a csit a szü­
letésig.
A magzat és az anya között fennálló ener­
giakapcsolatok szorosan kötődnek a helyes
fejlődéshez. Az anya és a magzat közti szoros
kapcsolat következménye lehet az az elégte-
 siacu

lenség vagy betegségek, melyekben az anya utóbbiak kialakulásával párhuzamosan lassan

szenved, vagy ha életvitele nem megfelelő. kialakul a tizenkét fő meridián vagy jing mai.
Az anyában jelen lévő csihiány átterjedhet a A főmeridiánok kapcsolatban állnak mind a
magzatra is, és ez komplikációkat okozhat a külső világgal, mind a test belsejével, és első­
magzat fejlődésében. Ezeket a komplikáció­ sorban tápláló energiát szállítanak.
kat „öt elmaradásnak" és „öt gyengeségnek" Nevüket — jing mai — elemezve felfedezzük a
nevezik. Az „öt elmaradás" következtében „szállító" jing és „lüktetni" mai szavakat. Ez
a gyermekben a járással, egyenes tartással,
fogzással, hajnövekedéssel vagy beszéddel
kapcsolatos problémákat figyelhetünk meg.
Az „öt gyengeség" esetében a zavarok köz­
vetlenül a kezekhez, a lábakhoz, a nyakhoz,
a szájhoz és a kutacshoz fognak kötődni.
Egy másik negatív elem, mely zavart okozhat
a magzat megfelelő fejlődésében, az anya ér­
zelmi állapota.
Ha a terhesség során az anya sent zavart, szomo­
rú, fájdalmas, mindez - ha sokáig eltart — ha­
tással van a gyermekre is. A sen zavarainak ki­
tett újszülöttekben könnyen felfedezhetjük a
nyugtalanság vagy a hirtelen harag jeleit, kü­
lönösen az éjszaka folyamán. Az anya külön­
leges jelentőséggel bíró érzelmi jelenségei vagy
belső összenövései, sebhelyei, kóros hiányálla­
pota kihatnak a magzat elégtelenségeire vagy
izgalmaira. Térjünk vissza az energia kialaku­
lásához. Láttuk a csodálatos meridiánok és
a tizenkét ín-izom meridián kialakulását. Ez

„Az élet eredete a vesékben van". Ezt tanitja a hagyományos

kínai medicina, mely ebben a szervben látja az őserő központját,
annak az akaratnak a székhelyét, mely elsőként köt bennünket az
élethez, azon vágyunknál fogva, hogy szeretnénk megmutatkozni
benne

29
 siacu
kihangsúlyozza a meridiánok szerepét, mely a
nyugati felfogás szerint megfelel az erek által
ellátott szerepnek. A tüdő, ahol a csi létrejön,
hajtó működés révén továbbítja az energiát a
többi meridián felé.
A fő meridiánokból ered a tizenkét letérő me­
ridián vagy jing bie.
A letérő meridiánok szoros kapcsolatot hoz­
nak létre a főmeridiánok és az ősenergia kö­
30
zött, ezenkívül szoros kapcsolatban vannak
mind a wei qivel, mind az immunrendszerrel.
Létezik ezenkívül egy sűrű kis meridiánhálózat;
lényegében minden másodlagos csatornának
van rá jellemző energiaaspektusa, mely beil­
leszkedik a főcsatornák szélesebb együttesébe.
Nem véletlenül ezek az akupunktúrában és a
masszázsban leggyakrabban használt csator­
nák.
 siacu
Láttuk, az energia kialakulása hogyan építi fel
a testet a fogantatást követően egészen addig,
amíg az életfunkcióknak megfelelő sűrű há­
lózatot nem hoz létre. A magzattól a kamasz­
korig a meridiánok szerkezete lépésenként
kiegészül, míg el nem éri teljes fejlődését és
tevékenységének teljességét.
31
A meridiánok leírására azért van szükség,
hogy összetettebb fogalmat alkothassunk ar­
ról, hogyan táplálja és építi fel a testet ez a bo­
nyolult rendszer mindazon feladatok ellátása
révén, melyek egy olyan fizikai és lelki szerke­
zet létrehozását eredményezik, mely önállóan
működik a magzati kortól a felnőttkorig.
 siacu

A technika

Siacutechnikák
M i n d e n siacutechnika alapját négy alapelv ké­
pezi:
a kezelést végzőnek megfigyelő magatar­
tást kell fenntartania a kezelés során;
a nyomást a kezelésben részesülő meridián
felületére merőlegesen kell kifejteni;
a nyomás kifejtése érdekében erő helyett a
testsúlyt kell alkalmazni;
a nyomást ritmikusan kell kifejteni.

A kezelést végző a megfigyelő

szerepében
A siacukezelést végző személynek h á r o m fő­
célja van:
a diagnózis felállítása, vagyis a páciensben
kialakult egyensúlyzavar természetének és sú­
lyosságának megállapítása;

Minden kezelés során a teljes meridiánrendszer egyensúlyba

hozására kerül sor attól fiiggetlenül, hogy a test melyik részében
jelentkezett a probléma

32
 siacu

A kezelés: lépésről lépésre

Minden siacukezelésnek a terapeuta és a páciens között lezajló

beszélgetéssel kellene kezdődnie, melynek során meghatározott
kérdések feltevésére kerül sor, melyek a „haradiagnózissal" ki­
egészítve lehetővé teszik, hogy a terapeuta könnyen rátaláljon
a kezelendő meridiánokra. A terapeuta felkéri a pácienst, hogy
távolítsa el ékszereit (karóra, karkötő, nyaklánc stb....), melyek
akadályozhatják bizonyos technikák tökéletes elvégzését, és
ruházatát megtartva feküdjön le a földre (ez a hagyományos
pozíció a siacukezelés elvégzéséhez), általában egy természetes
rostokból (pamut) készült matracra (futon).
Ez a pozíció lehetővé teszi, hogy a terapeuta a test különböző részeivel (térd, könyök, alkar) végezze
el a nyomást, a páciens ellazult teste pedig a használt technikáknak legjobban megfelelő tartásokat
vegye fel.
Ekkor a terapeuta „felveszi a kapcsolatot"; egyik kezét a páciens harájára fekteti és rövid ideig meg­
tartja ezt a pozíciót. Amikor megtalálja a kezelés elvégzéséhez szükséges kiegyensúlyozást, elvégzi a
„haradiagnózist": ez egy sor olyan nyomást jelent a különböző haraterületeken, melyek lehetővé
teszik a kezelendő meridiánok felismerését. A valódi kezelés során a kezdeti beszélgetés más síkra
terelődik; a kommunikáció már nem szavakkal, hanem a test kézzel történő érintése révén valósul
meg: ez egy alig érezhető, szinte az energiaszinten zajló kommunikáció. A kezelés végén, melynek
időtartama 45-50 perc, a terapeuta a pácienst a földön hagyja, és két okból nem zavarja meg: ener­
getikai és testi szempontból.
Energetikai szempontból a belső energiának időre van szüksége ahhoz, hogy tudatosítsa az új egyen­
súlyi állapotot, melyet korábban elvesztett; testi szempontból, a siacukezelést követően a vérnyomás
csökken és a testnek újra fel kell vennie a kapcsolatot az őt körülvevő világgal. A kezelések száma
általában nincs előre meghatározva, a pácienstől függ, mikor kíván véget vetni a találkozásoknak,
ugyanakkor a terapeuta sugallja és javasolja, hogy a kapcsolat folyamatos legyen.

33
 Siacu: „A szív a kezeinkben

A siacut sokféleképpen lehet megítélni és meghatározni. Ma szeretnék a jelentésén elidőzni, a kezek

használatán és a siacuban - és nem csak abban - történő használatuk speciális módján. Mint minden
terápia, a siacu is a hallgatáson alapul, de ez a hallgatás nyitottságból, rendelkezésre állásból és az
adott pillanat iránti figyelemből áll. A siacuban a figyelem legfőbb eszköze a kéz. A kezek szorosan
kötődnek a szívhez (nem csak a hagyományos kínai medicinában, elég, ha az olyan kifejezésekre
gondolunk, mint az olasz „parlare con il Cuore in mano" - őszintén beszélni, szószerinti fordításban
„a szívet a kézben tartva beszélni"), a szív legközvetlenebb kifejezési eszközei.
Tehát ha a kezünkkel hallgatunk, akkor a szívünkkel hallgatunk.
Munkánk azzal kezdődik, hogy kezünket, melyen keresztül kapcsolatot létesítünk a kezelendő sze­
méllyel, fokozatosan és gyengéden helyezzük a testére. Ha a kapcsolat kialakítására tett mozgásunk
tudatos, még a testi kapcsolat kialakulása előtt érezni fogjuk a másik személlyel kialakuló kontaktust,
mely egy olyan energetikai kapcsolat, mely a kézzel történő testi érintésben konkretizálódik.
Ezt követően egyszerűn csendes hallgatásba burkolózunk: nem gondolkodunk, nem választunk, és
semmiről sem döntünk. Egyszerűen csendben, tiszteletteljesen hallgatunk.
Igen, tiszteletteljesen, mert olyan, mintha egy templomba léptünk volna be, egy felszentelt temp­
lomba. És egy felszentelt templomban csendben és a bennünket átható misztikum érzése iránti
tisztelettel kell viselkednünk.
Hallgatjuk a bennünk szabadon áramló energiát, mely kezeinken keresztül a másik személy felé
áramlik. De ugyanakkor hallgatjuk azokat az érzéseket is, melyek a másik személyből áradnak fe­
lénk.
Ezek az érzések lehetnek testiek (feszültség, erélytelenség, merevség, meleg vagy hideg ...), energe­
tikai érzések (rezgések, lüktetés...) vagy érzelmiek (békesség érzése vagy szorongás, sírási vagy ne­
vetési kényszer, félelem, bosszúság, nyugalom...). Olyanok vagyunk, mint egy radar, mely rezgéseket
bocsát ki - és más tárgyakkal kapcsolatba lépve - válaszinformációkat kap; ha képernyőnk tiszta,
könnyedén elolvashatjuk az összes kapott információt és észrevesszük, hogy az egész világegyetem
itt, most a kezeink alatt áramlik.
De azért, hogy ez létrejöhessen, képernyőnknek átlátszónak és tisztának kell lennie, képernyőnk a
szívünk. Ha szívünket üresen hagyjuk, mindennemű gondtól, vágytól, elvárástól, számítástól vagy ér­
dektől megszabadítjuk, a dolgokat a maguk valójában leszünk képesek érzékelni; igazából nincs más
teendőnk, mint az, hogy házunk kényelmes és vendégszerető legyen. Befogadni: azt is jelenti, nem
gátolni; hagyjuk, hogy szabadon menjen, áramoljon: a végtelenből szívünkbe és szívünkből kezeink­
be, kezünkön keresztül a másik személy felé, annak szíve felé, mely a mi szívünkkel egyet alkot.
Az ujjnyomás közben figyelmesen és tudatosan mozgunk, hisz tudatában vagyunk annak, hogy
mozgásunk csak eszköze annak a nagyobb mozgásnak, mely a szívből indul csi és a szívben teljesedik
ki. Elegendő, ha mozgás közben megtartjuk a mozdulat tudatosságát. Miközben odatámaszkodunk,
a rátámaszkodás, a másikba történő „behatolás" mozdulata tudatos bennünk. Csak ez az egy dolog
létezik: a másik személy irányában mozgunk, és ha a szívünkkel tesszük ezt, partnerünk megnyílik
előttünk. Csak erről van szó! Nincs más tudni-, csinálni- vagy tanulnivaló; csak menni kell, a másik felé
és a másikba, sőt, csak „hagyni kell menni". Végül a menés gesztusában kimerül maga a menés is, a
megállás, mivel az odafelé történő mozgás megvalósult. Mint ahogy a folyó vize átadja magát a ten­
gernek, elveszve benne és befejezve saját mozgását, így adja át magát nyomásunk a nyomás mély­
ségének. Mozdulatlanok vagyunk, mert a mozgás beteljesedett és nyugalmi állapotban vagyunk.
A békéből, a nyugalomból születik a mozgás; hazatérünk, hogy feltöltődjünk a következő mozgásra.
A visszatérés is erőlködés nélkül megy végbe: az energia vitt előre bennünket, ő is fog visszahozni,
mint a ki- és belégzés, mint a vér lüktetése, gyengéden, természetesen.
Minden kezelendő pont olyan, mint egy bimbó, az általunk kifejtett nyomás pedig a meleg nap su­
gara, melynek hatására a bimbó virágba borul, s virágzás közben a pont felszabadítja illatát, beérik
és beteljesedik, s hagyja, hogy egy pillantást vessünk mélyébe. Kezeink alatt érezzük ezt a gyengéd
kinyílást: a kezünk alatt elhelyezkedő pont élettel teli, mozgásban van, változik, lüktet és rezeg. Hall­
gatjuk ezt a rezgést, és az általunk kifejtett nyomást hozzá igazítjuk. A világegyetem közepe minden
pontban jelen van, és ha a pont belsejébe hatolunk, a világegyetem közepén találjuk magunkat.
Csöppnyi énünk a világegyetem közepén meditálásba merül. Amikor ebben az állapotban vagyunk,
az összes eddig megtanult szabály értelmét veszti, feladatuk csak az volt, hogy segítsenek idáig
eljutni, mint az a vezető, aki felvisz bennünket a hegyre, és a csúcsra érve, velünk együtt csendben
gyönyörködik a látványban. A technika arra kellett, hogy felfedezzünk magunkban valamit, amit
elfelejtettünk; a technika semmit sem tanít, senki sem tanít bennünket semmire, csak segít az emlé­
kezésben. Segít abban, hogy emlékezzünk forrásunkra és eredetünkre. Amikor célba érünk, letesz-
szük a hátizsákot, mely az utazás során hasznunkra vált, készek vagyunk arra, hogy szükség esetén
újból hátunkra vegyük, letesszük a földre és szabadon és könnyedén repülünk a szív szárnyán. Ez a
békés, áldott állapot azonban könnyedén szertefoszlik, s akkor újból visszatérünk a szabályokhoz,
a technikához, teljes tudásanyagunkhoz. Újból útra kelünk, de most már tudjuk, merre menjünk, a
hátizsák sem olyan nehéz és a menetelés is könnyebb, míg - magunk sem tudjuk hogyan és miért
- a világegyetem közepén találjuk magunkat, kitárulunk és érzékeljük egy végtelen virág gyengéd
illatát, még akkor is, ha körülöttünk nincsenek is virágok.

Részlet Franco Bottalo 1995 októberében, az Olasz Shiatsu Szövetség Nemzeti Kongresszusán
tartott beszédéből
 siacu
kezelés, vagyis a meridiánokkal történő
kapcsolat felvétele abból a célból, hogy a
fennálló egyensúlyzavart enyhítsük;
fenntartó kezelés, vagyis a kézzel történő
nyomás kifejtése oly m ó d o n , hogy megerő­
sítsük és fenntartsuk a meglévő egyensúlyi
állapotot.
A kezelést végző személy úgy hat, m i n t a gyó­
gyulást elősegítő katalizátor; viselkedése nyi­
tott és szándékmentes, n e m kér és n e m áll
szándékában bármit is elérni; „egyszerűen ott
van", és a páciens tükrévé válik. A szándékhi­
36
ány végtelen nyugalmat kelthet a kezelést vég­
ző és a kezelést kapó személyben, mely lehe­
tővé teszi a kettejük közötti intenzív kapcsolat
létrejöttét. Egyikük részéről a kapcsolat mély,
másik részről, a kezelést végző személy részé­
ről — mivel jelenléte szándékmentes — megvé­
di mindkettejüket az érzelmi bevonástól.
Merőleges behatolás
M i n t azt láthattuk, a siacu célja az, hogy a
cubónak nevezett energiaörvények manipu­
lálása révén változást idézzen elő a meridián
energiaáramában.
A meridián energiaáramára gyakorolt lehető
legnagyobb hatás érdekében a masszázs során
a cubóhoz képest 90°-os szögben kell kifejteni
a nyomást. A bármilyen más szögben kifejtett
nyomás hatása felületes marad, és n e m lesz
hatással a meridiánra.
Az ellazult test
izomerővel szembeni súlya
A kezelés során alkalmazott nyomás termé­
szete közvetlen hatással lesz a páciens által a
kezelés során átélt benyomásra.
Ha a siacumasszázs során izomerő alkalmazá­
sára kerülne sor, a kezelést végző személynek
a felsőtest izmait meg kellene feszítenie; a pá­
ciensnek, ellenben, az adott nyomás elviselé­
se érdekében teljesen passzívnak kellene len-
A testi kontaktus az ember által évezredek óta használt
legelemibb kommunikációs és vigasztalási forma. A kezek „érin­
tésén" keresztül azonnali pozitív hatás váltható ki, melyet akkor
is érzékelni lehet, ha valaki nem tapasztalt masszőr, az ősi keleti
kultúrák szerint pedig helyreállítható a helyes keringés és az ener­
giaegyensúly
 siacu
nie, és n e m t u d n a a gyógyulási folyamatban
részt venni. Ezenkívül, mivel az izomfeszesség
csökkentené a kezelést végző személy felfo­
góképességét, n e m alakulhatna ki semmiféle
kommunikációs kapcsolat a kezelést végző és
kapó személy között: a kezelést végző személy
uralná a kezelést, míg a páciens csak passzív
befogadó maradna.
Azok a technikák, melyek erőteljes nyomás
kifejtését igénylik, és igénybe veszik a test fel­
ső részét, váll- és karfájdalmat okozhatnak a
kezelést végző személyben.
38
A siacuban a cubókon keresztül történő be­
hatolás a testsúly segítségével történik, míg a
kezelést végző személy keze és felsőteste laza,
fesztelen marad. A nyomás a testsúlynak a
kézre történő áttételével történik. A páciens
határozott, de gyengéd nyomásként érzéke­
li ezt, mely lehetővé teszi a kezelést végző és
kapó személy közötti kommunikációs ener­
giavonal kialakulását. Ez az ellazult k o m m u ­
nikációs forma közrejátszik abban, hogy a
páciens energiája a kezelt részbe áramoljon.
A páciens úgy vesz részt a kezelésben, hogy
ezt az energiát a meridián egyen­
súlyzavarának kiegyenlítésére hasz­
nálja. A k o m m u n i k á c i ó s kapcsolat
lehetővé teszi, hogy a kezelést végző
személy lépésről lépésre kövesse a
meridiánban végbemenő változást,
s ebből kifolyólag, figyelemmel kö­
vesse a páciens által adott válaszokat
és állapota javulását. Mivel a kezelést
végző és kapó személy között infor­
mációcsere áll fenn, a siacu jótékony
hatást fejt ki mindkettőjükre.
Ritmus
A páciens siacumasszázsra adott re­
akciója függ a meridiánokra és a
cubókra gyakorolt nyomás minősé­
gétől.
A siacu célja a test különböző részein jelen lévő
túlzottan kevés vagy sok energia kiegyenlítése. Ahol
túlfeszültség, többletenergia van, ott csökkenteni,
lazítani kell. Ahol kevés energia, eröhiány mutat­
kozik, ott melegíteni, erősíteni, telíteni kell
 siacu

A siacu magyarországi vonatkozásai

Magyarországon a természetgyógyászat államilag elismert szakma. Kizárólag az Egészségügyi Szak­

képző és Továbbképző Intézet (ETI) jogosult a szakképzettséget igazoló jogosítvány kiadására, amely
egy három modulból álló, sikeresen teljesített vizsga után történik. Az egészségügyi és általános
természetgyógyászati modul után legkorábban fél év múlva lehet szakosító vizsgát tenni, ahol - a
gyógynövény-terápia, reflexológia és más szakterületek mellett - az alternatív masszázs és mozgás­
terápia az egyik szakosodási lehetőség. A vizsgákra történő felkészítő tanfolyamokat, az elméleti
és gyakorlati képzést oklevelekkel kell igazolni. Ezeket a tanfolyamokat és a vizsgákat az ETI által
nyilvántartott szakértők és vizsgáztatók igazolhatják. Az ő oklevelüket pedig - ami alapján erre jo­
gosultak - az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium adja ki, melyben igazolják, hogy az
illető szerepel az országos szakértői, illetve vizsgáztatói jegyzékben. Ezáltal biztosított és ellenőrzött
a megfelelő szakmai színvonal.
Az alternatív masszázs és mozgásterapeuta szakmán belül több lehetséges távol-keleti masszázzsal
lehet foglalkozni, és azokból vizsgát tenni (thai masszázs, yumeiho, siacu).

39
 siacu

A kezelést végző és kapó személy között az elmélyülés kölcsönös

és mély

Azok az intervallumok, melyekkel a páciens A masszázs ritmusára adott válasz hasonlít az

érzékeli a nyomást, alkotják a kezelés alaprit­ emberek által a zenére adott válaszra: ha egy
musát. zenei részlet ritmusa lassú, az általános reak-

40
 siacu
ció az ellazulás vagy a nyugalomérzés. A lassú
ritmus azt is lehetővé teszi a hallgató számá­
ra, hogy elidőzzön a hallott zenei részleten, a
hangok összefonódásán.
Ellenkező esetben, ha a ritmus gyors, a hall­
gató izgatottá válik, testét mozgatja, táncol.
Ahelyett, hogy ráhangolódna a dallamra, a
hallgató hagyja, hogy magával ragadja a rit­
mus által kiváltott reakció.
A siacumasszázs által kiváltott ritmus is ha­
sonló reakciót vált ki a páciensben.
Lassú ritmus úgy érhető el, ha a kezelést vég­
ző személy egy cubóra rövid ideig tartó, me­
rőleges nyomást fejt ki (a nyomás általában
addig tart, míg a kezelt területen rezgésválto­
41
zás n e m áll be). Amikor a nyomás állandó, a
páciens energiájának van ideje az egyensúly­
zavarban küzdő területtel összhangba kerülni
és gyógyírként szolgálni.
Ezzel egyidejűleg, a lassú ritmus ellazít és
megnyugtat, ezzel megkönnyíti a páciens szá­
mára a gyógyító folyamatban való részvételt.
A gyors ritmus hatására a kezelt cubókban ta­
lálható csi szétszóródik.
A gyors, merőleges nyomás gyors ritmust
vált ki, mely elvonja a páciens figyelmét az
egyensúlyzavar tényleges okáról. Ezért a ke­
zelés teljes időtartama alatt alkalmazott gyors
ü t e m ű masszázs csak ideiglenes eredményhez
vezet.
 siacu
A siacu elmélete és
gyakorlata: a diagnózis
Láttuk, hogy a siacudiagnózis célja egy kio és
egy dzsicumeridián közötti ok-okozati viszony
feltárása annak érdekében, hogy megváltoz­
tassa a kiváltó okot, s e n n e k következtében az
okozat magától, saját erejéből megoldódjon.
M i n d e n ok-okozati viszonyban az okozat
m i n d a d d i g jelen lesz, míg az ok meg n e m
szűnik.
Ebben az esetben egy dzsicu- (vagyis okozati)
állapot abban a pillanatban automatikusan
feloldódik, amikor a gyenge kyodllapot (va­
gyis az ok) módosul. Mivel a diagnosztikai
területek m i n d a tizenkét meridián esetében
a hason helyezkednek el, egy adott személy
energiaállapota megállapításának legfőbb esz­
köze ezen terület kitapintása. A cél a kio- és
dzsicuterületek kitapintása oly m ó d o n , hogy
azonosítani lehessen azokat a meridiánokat,
melyekben az energiaszint és az energiaáram­
lás nincs egyensúlyban.
A diagnózis felállításában való jártasság a ke­
zelést végző személy képessége a hasi kiodzsicu
42
viszony észlelésére. M i u t á n ezeket a viszonyo­
kat helyesen felismerték, egy tapasztalt, keze­
lést végző személy általában képes következte­
tést levonni az egyensúlyzavar kialakulásának
okát illetően.
Összefoglalva: hogyan
zajlik egy siacukezelés?
A kezelésben részesülő személy laza ruhában
közvetlenül a padlóra helyezett matracra fek­
szik.
A kezelést végző személy nyugodtan és el­
lazulva dolgozik, gyengéd nyomást fejt ki a
meridiánokra vagy a cubókra, a meridiánok
m e n t é n elhelyezkedő energiapontokra (me­
lyek megfelelnek az akupunktúrás p o n t o k ­
nak), melyeket a bőr által kifejtett gyenge
ellenállás tesz felismerhetővé.
A kezelés általában az egész testre kiterjed, de
a nyomáskifejtéshez az izomerő alkalmazása
helyett a terapeuta a teste középpontjában el­
helyezkedő egyensúlyi p o n t r a (hara) támasz-
 siacu
kodik, mert ez a technika elősegíti a feszült­
ségek kiküszöbölését.
A kezelés időtartama alatt átélt érzet h a r m o n i ­
kus, kellemes és közömbös, a kezelést általában
elbeszélgetés vagy tanácsok követik, pl. lég­
zéstechnikai gyakorlatok, csikunggyakorlatok
vagy táplálkozási és higiéniai tanácsok.
A siacu meditativ, a csend és a belső figyelem
jegyében zajló m u n k a : a kezelést végző sze­
mély nagyon keveset beszél a kezelés során,
mert munkája elsősorban arra összpontosul,
hogy érzékelje, mi megy végbe az energiaszin­
ten és megpróbálja kiküszöbölni a feszültsé­
geket, rögzíteni tudja az információkat és
dolgozni rajtuk.
A siacu elmélyült, csendes, de bizalmon ala­
puló párbeszédet hoz létre: a kezelés csak így
válhat az érintés igazi művészetévé.
Ki veheti igénybe?
A siacukezelés általános pszichofizikai jólétet
kölcsönöz, pozitívan ösztönzi azokat, akik
részt vesznek benne; erősíti az elmét és a tes­
tet, ellazít, és segít a stressz leküzdésében, ja­
vítja és szabályozza az anyagcserét.
Ezenkívül növeli az immunrendszer haté­
konyságát és a betegségekkel szembeni reak­
ciót. H a t é k o n y segítség a pszichoszomatikus
betegségek kezelésében, és általánosságban
javítja a munkavégzés és sporttevékenység
során kifejtett képességeket, elősegíti a kon­
centrációs készséget és az elmélyülést.
A kezelésben részesülhet bárki, idősek és fiata­
lok is; ezenkívül hathatós segítség a terhesség
ideje alatt, mivel enyhíti az erre az időszakra
jellemző zavaró tüneteket és kedvez a szülés­
nek.
43
Hogyan ismerhető fel
a szakképzett terapeuta?
Olaszországban léteznek különböző siacu
iskolák, melyek szakmai szervezetekbe tö­
mörülnek. Ezek a szervezetek megállapí­
tottak egy szakmai képzést, mely számos
európai ország és Svájc által elfogadott
szabványon alapul. A szabvány alapja egy
hároméves, legalább 600 órás elméleti­
gyakorlati képzés, plusz egy év gyakorlat.
Aki részt vett ebben a szakmai képzésben,
letehet egy siacuterapeuta-képzettséget
igazoló minősítő vizsgát azon szakmai szer­
vezetek egyikénél, melyek garantálják a te-
rapeuták szakképzettségét. Tehát legalább
négyévnyi képzésre van szükség ahhoz,
hogy valaki siacuterapeuta-minősítést sze­
rezhessen. A siacuterapeuta nem feltétlenül
fizikoterápiás masszőr vagy mozgásterape­
uta, még akkor sem, ha azokban az iskolák­
ban, ahol ezeket a szakembereket képzik,
a tananyagban néhány óra siacuelmélet is
szerepel. Általában olyan emberekről van
szó, akik általános iskolai végzettséggel
rendelkeznek és speciális képzésben vet­
tek részt ezen új szakma elsajátításához.
Ezek az irányelvek még csak most vannak
kialakulóban, azokban a tartományokban,
melyek szabályozni szeretnék a természet­
gyógyászat körében született számos új
foglalkozást.
siacu
 siacu
A siacu politikai és társadalmi
helyzete Olaszországban
A Nemzeti Statisztikai Hivatal által végzett
felmérés adatai szerint a népesség 15,6%-a,
vagyis 9 milliónyi olasz az utóbbi h á r o m év­
ben legalább egyszer vett igénybe n e m hagyo­
mányos orvosi kezelést.
A felmérésben szereplő gyógymódok között
szerepelt a siacu is.
Feltételezhető (de statisztikailag n e m megál­
lapított, mert a felmérés még n e m fejeződött
be), hogy a kezelést igénybe vevők kb. egyne­
gyede legalább egyszer siacukezelésben része­
sült, ez összesen kb. 2,5 millió főt jelent.
A siacukezelést végző személyek számát ille­
tően is csak becslésekre hagyatkozhatunk: ha
csak a különböző szakmai szervezetek által
nyilvántartott terapeuták számát tekintjük,
a 3000 fős létszám hihetőnek tűnik, ugyan­
akkor jóval magasabb a szakmai szövetségek­
hez n e m csatlakozott, n e m szakképzett vagy
megfelelő képzéssel n e m rendelkező terapeu­
ták száma. A siacu az utóbbi tíz évben egyre
nagyobb népszerűségre és sikerre tett szert a
lakosság körében, melyet köszönhet az Olasz­
országban és Európa más országaiban is lezaj­
lott, a n e m tradicionális gyógyászati m ó d o k ­
ról kibontakozott vitának.
A siacu Rudy Palombininek, az olasz olim­
piai csapat orvosának köszönhetően érkezett
A stretching és a jóga olyan tudományok, melyek kiegészítik
a siacut az energiacsatornákra történő aktív hatás tekintetében
45
Olaszországba a 60-as és 70-es évek között,
ő vezette be elsőként Namikoshi (1965) és
Yuji Yahiro (1975) módszerét. Az első olasz
siacuterapeuták N a m i k o s h i módszerét alkal­
mazták, míg Masunaka módszere csak a 70-es
évek végén kezdett teret hódítani.
1990-ben létrejött az Olasz Shiatsu Szövetség
(FIS), mely a legnagyobb, siacuterapeutákat
t ö m ö r í t ő szakmai szervezet.
Napjainkban a terapeuták szervezetekbe tö­
mörülése mellett az iskolák közötti tömörülés
is megfigyelhető. Olyan társulások jöttek lét­
re, m i n t pl. az ASSI (az Olasz Shiatsu Iskolák
Társulása) és az F N S S (az Olasz Shiatsu Is­
kolák Szövetsége), melynek célja a terapeuták
szakmai képzésének biztosítása.
Ez a sűrű iskola és szövetségi hálózat egyik
részről a siacu olaszországi sokrétűségéről
tanúskodik, másrészt azonban azt is jelenti,
hogy még messze vagyunk a különböző reali­
tások közötti egységesítési folyamattól.
Olaszországban semmi sem szabályozza ezen
szakma gyakorlását, h a n e m „szabad kezdemé­
nyezésként" lehetséges.
N é h á n y ítélet (melyet helyi bíróságok és az
alkotmányos bíróság m o n d o t t ki) közvetve
vagy közvetlenül elismeri a siacu kulturális
önállóságát. A társadalmi elismertség és a
szabályozás szempontjából a parlament tagjai
két, a n e m orvosok által gyakorolt, n e m ha­
gyományos orvosi foglalkozásokat - köztük a
siacut — szabályozó törvénytervezetet mutat­
tak be 1996-ban és 1997-ben. Sajnos, egyik
tervezet sem nyerte el a parlament jóváhagyá­
sát.
Az utóbbi két évben néhány regionális gyűlés
(a közegészségügy helyi igazgatása feletti szé-
 siacu
lesebb hatáskör kiterjesztése jegyében) foglal­
kozni kezdett a témával és kidolgozott néhány
figyelemre méltó szabályozási javaslatot.
Ezekre a javaslatokra összpontosul a terapeu­
ták, az iskolák és a szakmai szervezetek figyel­
me annak reményében, hogy végre elnyerjék
a régóta várt hivatalos elismerést.
A FIS-hez
(Olasz Shiatsu Szövetséghez)
csatlakozó terapeuták etikai
kódexe
Az Olasz Shiatsu Szövetséghez csatlakozó tera­
peuták Etikai és önfegyelmi kódexe azon elvek
és szabályok összessége, melyeknek betartásá­
ra m i n d e n terapeuta elkötelezi magát m u n k á ­
jának legalaposabb elvégzése érdekében, saját
maga és páciensei javára. A kódex szabályozza
a siacuterapeuták páciensekkel, kollégákkal és
más szakemberekkel szemben betartandó ma­
gatartásának szabályait. A siacuterapeuta kö­
telezettséget vállal arra, hogy az etikai kódex
egy példányát munkahelyén őrzi, a páciensek
által is jól látható helyen. A szabályok be n e m
tartása, nehézségek vagy visszásságok esetén
m i n d a páciensek, m i n d a terapeuták jogor­
voslatért és / vagy tanácsért fordulhatnak a
FIS (Olasz Shiatsu Szövetség) döntőbíráihoz
(probi virik).
1. A siacuterapeuta méltóságteljes és tiszta
környezetben fogadja a pácienst, és saját maga
is — a beszélgetőpartnere iránti tisztelet jele­
ként — megfelelő ruházattal és külsővel jelenik
meg. A pácienssel m i n d i g udvariasan, korrekt
m ó d o n és becsületesen viselkedik.
2. A siacuterapeuta köteles m i n d i g világos és
pontos képet adni önmagáról és hivatásáról,
46
és csak olyan szolgáltatásokat nyújtani, me­
lyekhez szakképzettséggel rendelkezik. Ezért
n e m sért meg olyan területeket, melyekben
n e m jártas és legfőképp n e m felel meg a hi­
vatalos elvárásoknak. Abban az esetben, ha
felismeri, hogy felkészültsége n e m elégséges a
páciens problémájának kezelésére, erről vilá­
gosan és pontosan informálja a pácienst. H i ­
vatása reklámozása során a siacu terapeutának
tiszteletben kell tartania az ebben a p o n t b a n
felsorolt szabályokat és az etikai kódex szabá­
lyait általánosságban. Különösen tilos hamis
adatokat közölni, vagy hamisan reklámoz­
ni, mely hibás képet fest a siacuról és annak
hatásairól, vagy olyan orvosi és egészségügyi
kompetenciákra utalást tenni, melyekben a
terapeuta n e m rendelkezik a szükséges szak­
mai végzettséggel.
3. A siacuterapeuta tiszteletben tartja a páci­
ens és a kezelőorvos közti kapcsolatot, n e m
tesz olyan megjegyzéseket, melyek zavarba
hozhatják a pácienst. A páciens által kifeje­
zett kérés esetén igyekszik együttműködni az
adott személyekkel.
4. A siacuterapeuta köteles páciense testi és
érzelmi állapotának tiszteletben tartására;
n e m használja ki tetteken, szavakon keresz­
tül, és semmilyen m ó d o n n e m él vissza hi­
vatásával.
5. A siacuterapeuta ösztönzi és bátorítja a pá­
ciens önálló viselkedését, és igyekszik elkerül­
ni a függőségi viszony kialakulását.
6. A siacuterapeuta n e m tesz különbséget pá­
ciensei között nemük, vallásuk és fajuk alap­
ján.
7. A siacuterapeuta, n o h a bizalmon és táma­
szon alapuló kapcsolatot alakít ki páciensével,
szigorúan szakmai kapcsolatot tart fenn vele,
ennek biztosítéka a honoráriumfizetési köte­
lezettség.
A helyzet Európában
N e m csak a közvélemény nyomása, h a n e m
az Európai Parlament is ösztönözte a n e m
hagyományos gyógymódok elismerésének
szükségességét. 1996. március 6-án, többéves
m u n k a után, a belgiumi európai parlamenti
képviselő, Paul Lannoye a parlament elé ter­
jesztette „A n e m hagyományos gyógymódok"
szabályozásáról szóló beszámolóját. Ebben az
első változatban n e m szerepelt a siacu, de az
European Shiatsu Federation tevékenységé­
nek köszönhetően a végleges változatba már
bekerült. 1997 májusában az Európai Parla­
47
m e n t kibocsátott egy határozatot, melyben
felszólítja a tagállamokat arra, hogy foglalkoz­
zanak a témával. Franciaországban, Németor­
szágban, Angliában a homeopátiás termékek
vételárát például visszatérítik és a természet­
gyógyászok szabadon gyakorolhatják hivatá­
sukat. Hollandiát tekintik példaképnek, ahol
egy, a szakmákra vonatkozó komoly reform­
nak sikerült eltörölnie az orvoslás jogtalan
gyakorlásáról alkotott fogalmat: ebben az or­
szágban teljesen szabad a gyógyítás, de az ál­
lam garantálja a szolgáltatások minőségi alap­
követelményeit. A világ többi részén a helyzet
hasonló a többi fejlett európai országéhoz:
olyan országok, m i n t pl. Brazília, India, Ka­
nada, Ausztrália, hivatalosan elismer bizonyos
gyengéd (természetes) gyógymódokat.
 siacu

A gyakorlat

A fő nyomópontok HATÁSA - Enyhíti a láb-, c o m b - és ízületi

fájdalmakat.
A LÁBAK HÁTSÓ RÉSZE
NYOMÓPONTOK - Ujjnyomás a láb FENEK
hátsó részén. A siacu p o n t o k egymástól kb. NYOMÓPONTOK - Két nyomópont
2 cm-es távolságra találhatók. Ne nyomjuk van, melyek a fenék két oldalán találhatók,
meg a térdet és a bokát; ezenkívül a vádli kö­ az ülőidegtől enyhén átlós irányban és kb. 5
zepén mérsékeljük a nyomást. ( ) cm-re tőle. A hüvelykujjal kell mély, egyidejű
nyomást kifejteni m i n d a két pontra.
HATÁSA — A hólyag és a csípő problémáit
enyhíti; enyhíti a szexuális feszültséget; segít
a hasmenés és menstruációs zavarok kezelé­
sében.

N Y O M Ó P O N T O K - A nyo­
mást a tenyerünkkel fejtjük
ki. A nyakszirttől indulva a
keresztcsontig kb. 2 cm-es,
szabályos távolságonként vé­
gezzük a nyomást. Meg kell ismé­
t e l n ü n k az egyes p o n t o k nyomását,

48
 siacu

• HATÁSA - Nagyon hasznos és lazító hatá­

sú, főleg akkor, ha a lapockák feszesek és kö­
töttek. Ezekben az esetekben a felgyülemlett
feszültség leadásra kerül, és pozitív hatással
van a hólyagra is.

SZEGYCSON
• NYOMÓPONTOK - Két nyomópont
van, és a mellkas alatt helyezkednek el, egy­
mástól kb. 2 cm-re. A tenyérrel kifejtett nyo­
más mérsékelt legyen.
• HATÁSA - Ezek a p o n t o k a gyomornak
felelnek meg, kezelésük tehát alapvető fontos­
ságú emésztési zavarok kezelése esetén. (•)

N Y O M Ó P O N T O K - Helyezzük egyik ke­

zünket a másikra, és masszírozzuk a köldököt
övező zónát az ó r a m u t a t ó járásával megegye­
ezúttal azonban a hüvelykujj nyomásával. ző irányban. Ahol feszültséget érzünk, vagyis
Ügyeljünk arra, hogy a kifejtett nyomás ne le­ ahol a legkeményebb p o n t van, többször is
gyen túl erős; ezenkívül n e m végezhető idős, masszírozzuk át, de kevésbé erősen, és ha a
legyengült és hátsérüléses személyeken, (A)
• HATÁSA - Hatása k i t ű n ő gerincfájdalmak
és enyhébb hátfájások enyhítésére. Ezenkívül
jó hatást gyakorol az összes belső szervre és a
hólyagra.

LAPOCKÁK
• N Y O M Ó P O N T O K - Ujjnyomás a h ü ­
velykujjal a lapockák külső fele m e n t é n . H á ­
rom n y o m ó p o n t van, melyek egymástól kb.
2 cm-re helyezkednek el. M i u t á n megnyom­
kodtuk a jobb lapockát, térjünk át a bal la­
pocka nyomkodására is, de ügyeljünk, hogy a
páciens feje mindig a kezelt lapockával ellen­
tétes irányba forduljon.

49
 siacu

fájdalom továbbra is fennáll, ne erőltessük ujjbegyével fejtsük ki, a nyomás erőssége kö­
a masszázst. Ezenkívül, ha akut fájdalom je­ zepesen legyen erős.
lentkezik, tanácsosabb felhagyni a kezeléssel. • HATÁSA - Az adott n y o m ó p o n t kezelése
• HATÁSA - Segít a szorulásos és emésztési fontos fejfájás, féloldalas fejfájás kezelésére,
problémák enyhítésében; enyhíti a menstruá­ valamint a túlzott alkoholfogyasztás követ­
ciós fájdalmakat; hatékony segítség a szexuá­ kezményeinek enyhítésére. (*)
lis életerő és életkedv visszanyeréséhez. M i n ­
den hasi szervre jótékony hatással van.
N Y O M Ó P O N T O K - Nyolc n y o m ó p o n t
van, melyek a könyök és a csukló között he­
N Y O M Ó P O N T O K - A hüvelykujjak se­ lyezkednek el. A nyomást a hüvelykujjal vé­
gítségével fejtsünk ki nyomást a vállizmok fel­ gezzük, és legyen mélyre ható, fokozatos és
ső része m e n t é n , a nyaktól kiindulva és kifelé elnyújtott. (•)
haladva. Fontos, hogy a nyomást többször HATÁSA - Enyhíti a fáradtságérzést és a
megismételjük m i n d k é t vállon, a jótékony karok feszességét.
hatás fokozása érdekében. Terhes n ő k ö n n e m
végezhető el ez a masszázs. (•)
HATÁSA - A vállban és nyakban felgyü­
lemlett feszültség leadása; ebből a feszültség­
ből eredő fejfájásra gyakorolt pozitív hatás és
a bél helyes működésének elősegítése.

NYÚLTVELŐ
N Y O M Ó P O N T O K - A n y o m ó p o n t pon­
tosan a koponya tövének közepén, a gödröcs-
kében helyezkedik el. A nyomást a hüvelykujj

50
 siacu
A fogások
MINDEN UJJ
• H O G Y A N - A nyomást a hüvelykujjal
fejtjük ki, miközben a többi ujjal megragad­
juk a kezelendő testrészt, és több fogással
masszírozást alkalmazunk.
H O L — A tarkó, a karok és a vádli kezelé­
sekor használatos. (•)
AZ ÖSSZEFONT KEZEK UJJAI
H O G Y A N - M i u t á n összefontuk a két kéz
ujjait, elvégezhetjük a nyomást az összefont
kezek ujjaival, vagy a kéz húsos részével, az­
zal, amelyik a csukló tövénél található, vagy a
hüvelykujjakkal.
H O L — Elsősorban a vesekörnyék és a ko­
ponya hátsó részének ujjnyomására használa­
tos. ( jobb oldali oszlop, felső kép)
51
A TENYÉR
H O G Y A N - A nyomást a tenyérrel fejtjük
ki.
• H O L - Elsősorban a szem, j o b b a n m o n d v a
a szemgolyó, a fej oldalsó részei, a halánték,
a mellkas, a lágyék és a has kezelésére haszná­
latos. ( )
EGYMÁSRA FEKTETETT KEZEK
H O G Y A N - Általában a bal tenyeret fek­
tetjük a jobb kézfejre oly m ó d o n , hogy ez a
lehető legmozdulatlanabb maradjon a nyo­
más kifejtése közben.
H O L - Ezt a nyomást a mellkason és a ha­
son végezzük. ( következő oldal)
 siacu

A HÜVELYKUJJ UJJBEGYE H O L - A hát és a lábak kezelésére haszná­

• H O G Y A N - A nyomást a hüvelykujj ujj­
begyén keresztül fejtjük ki.
H O L - Általában a nyak és környéke ke­
zelésére. (•)
latos. ( A )
EGYMÁSRA HELYEZETT HÜVELYKUJJAK
• H O G Y A N - Helyezzük a bal hüvelykuj­
jat a jobb hüvelykujj körmére. A nyomást ez
utóbbi ujjbegyével fejtjük ki.
H O L - Általában a sípcsont külső része
első pontjának és a láb hátsó részének kezelé­
sére használjuk. (•)

A HÜVELYKUJJAK ÖSSZEÉRINTETT UJJBEGYE

H O G Y A N - A hüvelykujjakat közelítsük
egymáshoz, és a két hüvelykujjal egyidejűleg
fejtsünk ki nyomást. Fontos, hogy az ujjak
egymáshoz érjenek és ki legyenek nyújtva.

52
 siacu

KÖZÉPSŐ UJJ A MUTATÓUJJON

• H O G Y A N - A középső ujjat fektessük a

mutatóujjra, így a nyomást ez utóbbi ujjbe­
gyével fogjuk kifejteni.
H O L - Általában a szem körüli pontok, az
orr szélén elhelyezkedő p o n t o k és a lapocka
körüli zónák nyomására használjuk. (•)

MUTATÓUJJ, KÖZÉPSŐ UJJ ÉS GYŰRŰSUJJ

H O G Y A N - A nyomást a h á r o m ujjal egyi­
dejűleg kell kifejteni azért, hogy a kezelendő
p o n t o t nagyobb erővel tudjuk n y o m n i .
• H O L - A vállrészt, a mellkast és a lábakat
kezeljük így. (A)

Ujjhegyen
A nyomás ujjheggyel, ujjbütyökkel, tenyér­
rel, talppal, könyékkel vagy térddel is ki­
fejthető, a kívánt élénkítés intenzitásától és
pozíciójától függően.

MtatóuJJ, KÖZÉPSŐ UJJ ÉS GYŰRŰSUJJ

ÉRINTKEZÉSE

• H O G Y A N - A jobb kéz m u t a t ó - , középső

és hüvelykujja érintkezzen a bal kéz m u t a t ó - ,
középső- és hüvelykujjával.
• H O L - Ezt a fogást általában a fej, az arc,
a nyak hátsó és oldalsó része, a has és a láb
nyomására használjuk. (A)

53
 siacu

Egy siacukezelés

A lábfej m i n d e n ujján, tartsunk egy teljes lélegzetvé­

telnek megfelelő szünetet, és kezdjünk neki a
lábujjak oldalának kezeléséhez. Továbbra is a
(egyedül végzendő) hüvelykujjal és a mutatóujjal dolgozunk, ez­
úttal egymással párhuzamosan tartjuk őket.
S I A C U P O N T O K - A siacupontok a sza­ A siacupontok száma az ujjak szélén kettő; ne
lagok és a lábujjcsont oldala által képzett kis feledjük, hogy a kezelést fentről lefelé haladva
gödröcskékben helyezkednek el. végezzük. (•)
í!
N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Fektessük jobb
bokánkat a bal térdünkre. Helyezzük bal
hüvelykujjunkat a nagy lábujjunkra a sza­
lagok által képzett első gödröcskébe (ahol a
talphoz csatlakozik), a bal kéz mutatóujját
pedig közvetlenül a lábujj alá, és mérsékelt
nyomást fejtsünk ki. Helyezzük hüvelykuj­
junkat és mutatóujj unkát a második göd-
röcskének megfelelő pontra, és arra is gyako­
roljunk nyomást, majd helyezzük ujjúnkat a
harmadik pontra, ami a k ö r ö m n e k felel meg
és itt is fejtsük ki a megfelelő nyomást. Is­
mételjük meg a teljes folyamatot a j o b b láb

54
 siacu

(egyedül végzendő)

S I A C U P O N T O K - A p o n t o k száma négy.
Az első h á r o m a lábat két részre osztó kép­
zeletbeli vonal m e n t é n helyezkedik el. A ne­
gyedik a lábboltozat felénél, kissé a talp külső
része felé található. ( • • )
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Fektessük jobb
bokánkat a bal térdünkre és lábfejünket fog­
juk meg m i n d k é t kezünkkel, hüvelykujjain­ Mielőtt megkezdjük a h a r m a d i k p o n t kezelé­
kat közelítsük egymáshoz, és helyezzük őket sét, mely a nagylábujj párnája alatt található,
közvetlenül a sarokpárna előtti részre. tartsunk egy teljes lélegzetvételnek megfelelő
Fejtsünk ki h á r o m másodpercig tartó nyo­ szünetet, majd fejtsük ki a megfelelő nyomást.
mást. Rövid szünet után vigyük hüvelykujja­ Végül a hüvelykujjakat - továbbra is egymás­
inkat a talp középső része felé, ahol a nyomást hoz közel tartva őket - vigyük a lábboltoza­
fogjuk kifejteni. t o n található p o n t r a . A talpon elhelyezkedő
p o n t o k azért fontosak, m e r t segítenek a fá­
radtság enyhítésében és a test keringésének
felfrissítésében.

A lábak

BOKA ÉS ACHILLES-ÍN
(egyedül végzendő)

S I A C U P O N T O K - A p o n t o k száma négy
és az Achilles-ínnal párhuzamosan helyezked­
nek el.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Ü l j ü n k egy
székre és hajoljunk előre úgy, hogy m i n d k é t
hüvelykujjunk a b o k a külső felén helyezked­
jen el, a bokacsont hátsó része és az Achilles-

55
 siacu

• A K E Z E L É S M E N E T E - Ezt a gyakor­
latot állva kellene elvégezni, de ha ezt n e m
teszi lehetővé a fizikai állapot, végezhető
széken ülve és egy kicsit előrehajolva is, úgy,
hogy meg tudjuk ragadni a láb külső és alsó
részét. A nyomást az egymáshoz közelített
hüvelykujjak segítségével fejtsük ki a lábszár
izmának elején elhelyezkedő siacuponttól in­
dulva. Tartsunk egy teljes lélegzetvételnek
megfelelő szünetet. Az izom közepe m e n t é n
engedjük hüvelykujjainkat kétujjnyival lej­
jebb, majd ismételjük meg a mély nyomást
és a levegővételt is. H a l a d j u n k az izom men­
tén lefelé, m i n d i g kétujjnyival lejjebb. A vég­
ső n y o m ó p o n t az izom és a boka találkozási
pontjában található.

ín által képzett mélyedésben. M i n d k é t h ü ­

velykujjal fejtsünk ki nyomást. Egy kis szünet
u t á n ismét fejtsünk ki n y o m á s t ugyanazokra
a p o n t o k r a , majd t a r t s u n k egy teljes léleg­
zetvételnek megfelelő szünetet. A kiinduló­
p o n t t ó l fejtsünk ki n y o m á s t az Achilles-ín
oldalai m e n t é n , a lábszár irányában haladva.
M i n d e n p o n t o t háromszor kell m e g n y o m n i .
(A)

A LÁBSZÁR HÁTSÓ RÉSZE

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A lábszár izomzatá­
nak siacupontjai a vádli v. lábikra része men­
tén helyezkednek el, a térdtől a bokáig. (•)
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.

56
 siacu

A LÁBSZÁR ELÜLSŐ RÉSZE

(egyedül végzendő)

S I A C U P O N T O K - A p o n t o k a lábszárc­
sont mellett, két, egymással párhuzamos vo­
nal m e n t é n helyezkednek el. Az első vonal a
csont külső szélén, míg a második a belső szél
m e n t é n fut végig. M i n d k é t vonal a térdtől in­
dul és a bokáig ér.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Ü l j ü n k egy
székre és fogjuk l á b u n k a t két k e z ü n k közé,
egymáshoz közelített hüvelykujjainkat he­
lyezzük a térdkalács alá, a sípcsont külső ré­
szére: itt található az első siacupont. Egy teljes
lélegzetvétel idejére rövid szünetet t a r t u n k ,
ezt követően m i n d k é t hüvelykujjal m i n d i g
kétujjnyira lefelé haladjunk, és ismételjük
meg a mély nyomást. Kétujjnyira lefelé ha­
ladva n y o m j u k m e g a lábszár külső részén
elhelyezkedő p o n t o k a t , de sose feledkezzünk
meg arról, hogy két nyomás között t a r t s u n k
egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szüne­
tet. Az utolsó p o n t a csont külső szélén talál­
ható, ott, ahol a boka kezdődik. A masszázs
végeztével — hüvelykujjainkat ismét magasba
emelve — fogjuk meg lábszárunkat és ismé­
teljük m e g a n y o m á s t a belső vonal pontjain,
míg a boka elejéig n e m érünk. Ugyanúgy,
m i n t az első masszírozás alkalmával, kétujj­
nyira lefelé h a l a d u n k , a nyomások között
egy teljes lélegzetvételnek megfelelő szüne­ A COMB BELSŐ RÉSZE
tet tartva. Ekkor m i n d k é t kezünkkel fogjuk (egyedül végzendő)
meg lábszárunk hátulsó részét, lazítsuk el a
láb alulsó részét és hintáztassuk oldalra, előre S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy képze­
és hátra is. (•) letbeli vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a

57
 siacu

val lejjebb csúsztatva a hüvelykujjakat - min­

den p o n t r a fejtsük ki a szükséges nyomást,
melyek között tartsunk szünetet.

A COMB
(egyedül végzendő)

S I A C U P O N T O K - A p o n t o k azon kép­
zeletbeli vonal m e n t é n helyezkednek el, mely
a c o m b o t kettévágja: a lágyéktól i n d u l n a k és
a térdig érnek, a comb belső felén található
legalsó p o n t n a k megfelelően (1. az előbbi gya­
korlatot).
N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük az
egymáshoz közelített hüvelykujjakat a láb
elejére, miközben m i n d k é t kéz szabadon
m a r a d t ujjaival megfogjuk lábunkat. M i n d ­
két hüvelykujjal fejtsünk ki mély nyomást
erre a pontra, majd haladjunk lefelé, m i n d i g
kétujjnyival lejjebb csúsztatva a hüvelykuj­
jakat, mély nyomást kifejtve m i n d e n egyes
siacupontra. A nyomások között tartsunk rö­
vid szünetet.

comb belső feléről indul és a térdkalácsnál ér

véget.
N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar-
tó. (A)
• A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük az
egymáshoz közelített hüvelykujjakat a c o m b
legmagasabb pontjára, majdnem a lágyékra
,és nyomjuk meg. Egy rövid szünetet követő­
en csúsztassuk a hüvelykujjakat kétujjnyival
lejjebb. Erre a p o n t r a is fejtsünk ki mély nyo­
mást. A térd felé haladva - mindig kétujjnyi-

58
 siacu
A törzs
A FENÉK
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A hátgerinc mellett,
két párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek
el. Az első p o n t a farizmok alatt található, az
utolsó pedig a csípő magasságában. A legfon­
tosabb p o n t o k a keresztcsont két oldalán van­
nak. (•)
N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - A masszázst
végző személy (akit mostantól A-nak fogunk
nevezni) lovaglóülésben helyezkedik el part­
nere felett (mostantól B). B a földön fekszik.
E n n e k az oldalnak a siacupontjait m i n d k é t
kéz mutató-, középső és gyűrűsujjával dolgoz­
zuk meg, s mivel párhuzamosan haladunk, a
59
nyomást egyidejűleg tudjuk kifejteni m i n d a
jobb, m i n d a bal oldal pontjaira.
M i n d i g kétujjnyival lejjebb csúszunk, az új
p o n t nyomása előtt szünetet tartunk; a teljes
masszázst háromszor kell megismételni. Most
A térdeljen B jobb oldalára, jobb tenyerét he­
lyezze a fő siacupontra, mely a keresztcsont
mellett található, fedjük be kezünket a bal
kézzel, és így gyakoroljunk mély nyomást.
Háromszor ismételjük ezt meg, majd vált­
sunk oldalt, és cseréljük meg kezeinket.
A HÁT ALSÓ RÉSZE
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a deré­
kon található, háromujjnyira a gerincoszlop­
tól. A második p o n t az első alatt helyezkedik
el; a többi pedig egy egyenes vonal m e n t é n ,
melyek a második p o n t t ó l indulva, a farizo­
mig terjednek.
* N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - E n n e k a masz-
százsnak az elvégzéséhez székre kell ülni, és a
törzset egy kicsit előrehajlítani. Helyezzük ke­
zeinket derekunkra úgy, hogy a hüvelykujjak
p o n t az első siacuponton legyenek, háromujj­
nyi távolságra a gerincoszloptól. Erre a p o n t r a
- m i n d k é t oldalon egyidejűleg - h á r o m mély
nyomást kell kifejteni, melyek mindegyike
h á r o m másodpercig tartson. A nyomások kö­
zött tartsunk egy teljes légzésciklusnak meg­
felelő szünetet. Most helyezzük a kezünket a
második pontra, melyeket egyenes vonalban,
a hüvelykujjak háromujjnyival lefelé történő
csúsztatásával találunk meg, és nyomjuk meg
 siacu

farokcsont széleire, oda, ahol a gerincoszlop

m e n t é n haladó két képzeletbeli vonal kiin­
d u l ó p o n t j a van; a p o n t o k egymástól kb. két­
ujjnyira helyezkednek el, és két másodpercig
kell nyomást gyakorolni rájuk, a derék elére -

A GERINCOSZLOP
(párban végzendő)

ezt a p o n t o t kétszer. Ezt követően csúsztas­
suk hüvelykujjainkat h á r o m ujjnyira kifelé és
kétszer fejtsünk ki mély nyomást. H a l a d j u n k
tovább lefelé - kifelé, és fejtsünk ki h á r o m
egymást követő nyomást. ( A )
A GERINCOSZLOP TÖVE
(egyedül végzendő)
S I A C U P O N T O K - A p o n t o k négy, a ge­
rincoszloppal párhuzamos vonal m e n t é n he­
lyezkednek el, a farokcsonttól a vállig. (•)
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - A masszázst vég­
ző személynek a partner felett lovaglóülésben
kell elhelyezkednie. A helyezze bal hüvelykuj­
ját a farokcsont mellett 2 cm-re, míg a jobb
hüvelykujjat a gerincoszlop ellentétes olda­
lára, a gerincoszlop jobb oldalától 2 cm-re.
A nyomást m i n d k é t oldalra egyidejűleg kell
kifejteni, majd felfelé haladva, alkalmanként

• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a fark­
csonton található. I n n e n két képzeletbeli vo­
nal indul el, melyek a gerincoszlop szélein
haladnak és a derékig érnek.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, két másodpercig
tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - A siacumasszázst
a testnek ezen a részén állva kell elvégezni.
A fő siacupont a farkcsonton található, mely
a gerincoszlop tövénél helyezkedik el; a mér­
sékelt nyomást m i n d k é t kéz m u t a t ó - és kö­
zépső ujjával fogjuk kifejteni két másodper­
cig, háromszor. M o s t csúsztassuk ujjainkat a

60

két ujjnyira, a lapockáig érni. Ekkor vissza
kell térni a kiindulási pontra, és m i n d k é t hü­
velykujjat kifele csúsztatni (a gerincoszloptól
4 cm-re), majd meg kell ismételni a teljes
gyakorlatsort a lapockák eléréséig.
A LAPOCKÁK
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A fő siacupont a
lapocák közötti középpontban található;
igen jelentős a burzitisz, teniszkönyök, fer­
denyak és vállgyulladás okozta fájdalmak ke­
zelésében.
* N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar-
tó. (•)
• A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik
a földön, míg A végezheti a masszázst állva,
térdelve, vagy a vádlijaira támaszkodva;
siacu
fontos az, hogy lábai partnere fölött átvetve
legyenek. Közelítsük egymáshoz hüvelykujja­
inkat, fektessük őket a jobb lapocka középső
pontjába, és kétszer fejtsünk ki rá mély nyo­
mást. Egy teljes lélegzetvétel után ismételjük
meg ugyanezt a nyomást a bal lapockán is.
Ezt követően térdeljünk partnerünkre, tárjuk
ki kezünket és fektessük m u t a t ó - , középső-
és gyűrűsujjunkát a lapocka elejére. Az így
elhelyezkedő ujjakkal erős nyomást kifejtve
haladjunk lefelé, majd térjünk vissza a kiin­
d u l ó p o n t r a , és ismételjük meg a gyakorlatot
ötször.
A HAT FELSŐ RÉSZE
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A siacupontok két
a egymással párhuzamos vonal m e n t é n helyez­
kednek el, melyek — a lapockák környékéről
kiindulva - a gerincoszloptól kb. 1 cm-re, a
vállig érnek.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Bal kezünket
tegyük a jobb vállunkra úgy, hogy kezün­
ket a gerincoszlopon nyugtassuk. Próbáljuk
karjainkat a lehető legjobban kinyújtani és
h á t u n k a t kiegyenesíteni oly m ó d o n , hogy a
hátgerincet a lehető legalacsonyabb p o n t o n
érintsük. Ezt követően ujjainkat csúsztassuk
a gerincoszlop külső része felé, kb. 1 cm-rel,
és gyakoroljunk mély nyomást a bal kéz m u ­
tató-, középső és gyűrűsujjával. Most változ­
tassuk meg kezünk helyzetét, és kétujjnyival
felfelé csúsztassuk, a váll irányába. Ismételjük
meg a mély nyomást, és csúsztassuk kezein-
61
 siacu
ket a gerincoszlop - a fent leírt vonal — m e n ­
tén, mindig kétujjnyival. Az utolsó p o n t a
váll m e n t é n elhelyezkedő vonalon található.
Ekkor újból tárjuk ki bal kezünket a gerinc­
oszlop m e n t é n , a lehető legmélyebbre nyúlva,
majd csúsztassuk kb. háromujjnyira a hátge­
rinchez képest kívülre. Ebből az új helyzetből
kiindulva haladjunk azt a vonalat követve,
mely felfelé, közvetlenül a váll irányába ter­
jeszkedik, m i n d i g kétujjnyit haladva; a végső
p o n t a gerincoszlophoz képest háromujjnyira
kívül található. M i u t á n e n n e k a pontsorozat­
nak is a végére értünk, cseréljük meg kezein­
ket, jobb kezünket tegyük ball vállunkra, és
ismételjük meg a teljes feladatsort. (•)
62
A VÁLLAK
(egyedül vagy párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A siacupontok száma
kettő és a váll ízesülési pontjában találhatók.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A KEZELÉS M E N E T E - J o b b kezünk
ujjaival térképezzük fel a bal vállat, míg meg
n e m találjuk a váll ízesülési pontjában talál­
ható legpuhább p o n t o t ; ez egy rendkívül fon­
tos, feszültséget felhalmozó p o n t . A nyomást
az egymásra fonódó m u t a t ó - és középső ujjak
fejtik ki. Keressük meg a ball vállon is ugyan­
ezt a p o n t o t , és háromszor ismételjük meg a
nyomást. Ha a nyomást a partner végzi, ak­
kor álljon földön fekvő társával szembe, kb.
fél méterre a n n a k fejétől. Ebben a helyzetben
A megnyomja B jobb vallanak siacupontjdt
a bal hüvelykujj körmére helyezett j o b b h ü ­
velykujj segítségével. Ez a nyomás is - m i n t
 siacu

az egyedül elvégzett siacunyomások esetében

m i n d i g — legyen mélyre ható, h á r o m másod­
percig tartó és háromszor ismételjük meg.
Ezt követően A menjen partnere bal oldalá­
ra, a n n a k vállával egyvonalba. N y o m j u k meg
a bal vállon található p o n t o t a hüvelykujjak
pozícióját felcserélve, vagyis a bal hüvelykujj
legyen a jobb hüvelykujj k ö r m é n . Ezen az ol­
dalon is végezzük el a teljes gyakorlatsort.

A NYAK HÁTSÓ RÉSZE

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k két egymás­
sal párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek
el, melyek a nyak izomkötegei mellett van­
nak, abból a p o n t b ó l kiindulva, ahol az izom
ízesül a koponyával és a vállon ér véget.
N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük
mindkét kezünket a nyak felső részére, muta­
tó- és középső ujjainkat pedig arra a pontra,
ahol az izom a nyakszirten ered. A nyomást
egyidejűleg gyakoroljuk a nyak m i n d k é t ol­
dalára, majd tartsunk egy teljes lélegzetvétel­
nek megfelelő szünetet. Ezután kövessük az
izomkötegeket a vállig, m i n d i g kétujjnyira el­
mozdulva és a nyomást a m u t a t ó - és középső
ujjal kifejtve. Az egyes p o n t o k nyomása után
fontos rövid szünetet tartani. (•)
A NYAK HÁTSÓ RÉSZE
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k két egymás­
sal párhuzamos vonal m e n t é n helyezkednek
el, melyek a nyak izomkötegei mellett talál­
hatóak, abból a p o n t b ó l kiindulva, ahol az
izom ered a koponyáról és a vállon ér véget.
• N Y O M Á S - Mérsékelt a fül m ö g ö t t i p o n ­
tokon; mély a többi p o n t o n . H á r o m másod­
percig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fek­
szik a földön, míg A felette áll, lábait átvet­
ve rajta. Helyezzük hüvelykujjainkat az első
siacupontra, arra, amelyik a fül mögött ta­
lálható, és mérsékelt nyomást gyakoroljunk

63
 siacu

rá, melyet háromszor fogunk megismételni. A karok és a kezek

Most kövessük a nyakon futó izomkötegeket,
mindig kétujjnyira haladva, a p o n t o k a t mé­ A KAR FELSŐ RÉSZE
lyen megnyomva, míg a vállig nem érünk. (egyedül végzendő)

A KOPONYA ALAPJA • S I A C U P O N T O K - Egy képzeletbeli vo­

(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A koponya alapjánál
elhelyezkedő árkocska közepén található, és a
nyak másik négy pontja fogja körbe.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Helyezzük jobb
kezünk középső ujját (aki balkezes, használ­
ja bal keze középső ujját) a koponya alapjá­
nál elhelyezkedő siacupontra, és háromszor
nyomjuk meg. Majd fektessük jobb tenye­
rünket erre a pontra, és kb. öt másodpercig
végezzünk rajta körkörös mozgást. Ismételjük
meg a teljes feladatsort háromszor.
nal m e n t é n helyezkednek el, mely a hónalj­
gödörből indul és a könyökig ér.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - A bal hüvelyk­
ujjal nyomjuk meg a jobb hónalj belső részét,
majd szorítsuk ujjainkat a kar legmagasabban
fekvő része köré és gyakoroljunk nyomást a
karizom külső felére a m u t a t ó - , középső és
gyűrűsujj segítségével. A hüvelykujjal és a
többi ujjal, melyek az izom és a csont külső

A KOPONYA ALAPJA
(párban végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A koponya alapjá­
nál elhelyezkedő árkocska közepén található.
Azért fontos ez a p o n t , m e r t segítségével inge­
relhető az agy. ( T )
• NYOMÁS - Mély, három másodpercig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik
a földön, míg A felette áll, lábait átvetve rajta.
Ha szükséges, a lábakat behajlítva, nyomjuk
a koponya alapjánál elhelyezkedő siacupontot
a jobb hüvelykujjon fekvő bal hüvelykujj se­
gítségével. Ismételjük meg a nyomást erre a
p o n t r a háromszor.

64
 siacu
részén követik a megfelelő vonalat, fussunk
végig a karizom belső felén. A p o n t o k egymás­
tól kb. 3 cm-re helyezkednek el; a nyomást
egyidejűleg mindegyik ujjal gyakoroljuk. Az
utolsó p o n t a könyökízület alatt található.
A KAR FELSŐ RÉSZE
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - Egy képzeletbeli vonal
m e n t é n helyezkednek el, mely a vállízületből
indul és a könyök felett ér véget.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fekszik
a földön. A kb. 30 cm-re térdel partnerétől.
Először a jobb oldalon végezzük el a keze­
lést, majd áttérünk a bal oldalra. A m i n d k é t
kezével gyengéden megszorítja B karjának
felső részét, egymáshoz közelített hüvelyk­
ujjait a karizomra fekteti a váll felső részétől
kb. 1 cm-re. Gyakoroljunk mélyre h a t ó nyo­
mást, majd csúsztassuk hüvelykujjainkat a
kb. kétujjnyi távolságra levő második pontra,
melyet háromszor fogunk m e g n y o m n i . Ily
m ó d o n végighaladunk a teljes pontvonalon,
mely — emlékeztetünk rá — a könyökig tart.
(•)
65
A KAR BELSŐ RÉSZI
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan
vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a hón­
aljgödörből indul, végighalad a karizmon, és
a könyökhajlatban ér véget.
• N Y O M Á S - A hónaljgödörben található
első p o n t r a kifejtett nyomás könnyed, a má­
sik h á r o m r a mély. H á r o m másodpercig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B hason fek­
szik a földön, tárt és a testtől kissé eltávolí­
t o t t karokkal. A partnere jobbján térdel. Bal
kézzel fogjuk m e g B jobb vállát és helyezzük
jobb hüvelykujjunkat a hónaljgödörbe, an­
nak külső peremére. Itt gyakoroljunk enyhe
nyomást, m e r t ez - az itt található mirigyek
nagy száma miatt — kényes terület. Az egy­
máshoz közelített hüvelykujjakat fektessük
a karizom belső részének elejére, míg m i n d ­
két kéz többi ujjával enyhén szorítsuk meg
a kart. Gyakoroljunk mély nyomást erre a
p o n t r a , míg a többi ujjal masszírozzuk meg
az izmot. Kétujjnyira haladva nyomjuk meg
 siacu
a hónaljgödörben végződő képzeletbeli vonal
m e n t é n fekvő összes p o n t o t . (•)
AZ ALKAR KÜLSŐ RÉSZE
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan
vonal m e n t é n helyezkednek el, mely az alkar
közepéből indul ki, a k ö n y ö k külsején és a
csuklón ér véget.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A KEZELÉS M E N E T E - B háton fekszik
a földön, A partnere jobbján térdel. Fogjuk ke­
zünkbe B jobb alkarját úgy, hogy az egymáshoz
közelített hüvelykujjak a könyök külső felén
helyezkedjenek el, az alkart felező vonal kezde­
ténél. Gyakoroljunk mély nyomást mindkét uj­
jal. Csúsztassuk kezeinket a csukló felé, mindig
66
kétujjnyival haladva, és minden pontot nyom­
junk meg. Most térjünk vissza a könyökhöz,
vegyük kezünkbe az alkar külső részét és folya­
matos nyomást gyakorolva haladjunk a csukló
felé. Ismételjük meg a teljes feladatsort a bal alka-
AZ ALKAR BELSŐ RÉSZE
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan
vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a kö­
nyökhajlat közepéből indul és a csuklón ér
véget.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - J o b b kezünk­
kel fogjuk erősen bal alkarunkat, fektessük
hüvelykujjunkat a könyökhajlatba és egész
kezünkkel gyakoroljunk mély nyomást. Egy
teljes lélegzetvételnyi szünet u t á n kezünket
csúsztassuk háromujjnyival lejjebb, a csuk­
ló irányába. Ne feledjük, hogy a hüvelykujj
az izom belső, míg a többi ujj a külső részén
fekszik. M i n d i g háromujjnyival haladjunk
folyamatosan lefelé, fejtsünk ki állandó nyo­
mást, míg a csuklóig n e m érünk, majd vé­
gezzük el a teljes feladatsort a bal alkaron is.
AZ ALKAR BELSŐ RÉSZE
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A p o n t o k egy olyan
vonal m e n t é n helyezkednek el, mely a kö­
nyökhajlat közepéből indul és a csuklón ér
véget.
 siacu

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - Az első p o n t a hü­
velykujj tövénél elhelyezkedő húsos kidudo-
rodáson található. A többi p o n t az inak közti
gödröcskékben található, és a csuklóból ki­
indulva m i n d e n egyes ujj első ujjbütykéhez
érkezik.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Jobb tenyerün­
ket fordítsuk lefelé és nyújtsuk ki ujjainkat.
Fektessük bal hüvelykujjunkat a jobb hü­
velykujj tövénél elhelyezkedő húsos kidudo-
rodásra, a mutatóujját pedig pontosan alá.
Erre a p o n t r a gyakoroljunk mindkét ujjal
mérsékelt nyomást, majd bal hüvelykujjun­
kat csúsztassuk a m u t a t ó - , középső ujj közti
gödröcskébe. N y o m j u k meg ezt pontot, majd
tartsunk szünetet. Az ujjakat emeljük magas­
ba a gödröcske m e n t é n , és ismételjük meg a
nyomást. Ezt a feladatsort m i n d e n ujjnál meg
kell ismételni, és a bal kézfejen is elvégezni.

• N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­

tó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B h a s o n fek­
szik a földön, A p a r t n e r e jobbján térdel.
Fogjuk k e z ü n k b e a könyökhajlatot úgy,
hogy az egymáshoz közelített hüvelykujjak
a hajlat közepén helyezkedjenek el; ezen a
p o n t o n fejtsünk ki mély nyomást. M o s t a
csuklóhoz vezető vonal m e n t é n , egyszerre
m i n d i g kétujjnyira csúszva lefelé, gyakorol­
j u n k n y o m á s t az egymáshoz közelített h ü ­
velykujjakkal.

67
 siacu
A TENYÉR
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - H á r o m van belőlük.
A fő siacupont a tenyér közepén helyezkedik
el; a másik kettő egymás fölött, a főpont alatt.
Ezen p o n t o k siacunyomása javítja a keringést
és segít a fáradtság enyhítésében. ( T )
• N Y O M Á S — Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A KEZELÉS M E N E T E - A helyezze jobb
kisujját partnere kisujja és gyűrűsujja közé,
bal kisujját B hüvelykujja és mutatóujja közé.
A nyomást az egymáshoz közelített hüvelyk­
ujjak gyakorolják a főpontól kiindulva, majd
rátérve a magasabban lévő, végül az alacso­
nyabban fekvő pontokra. Ismételjük meg
háromszor a feladatsort, majd a partner jobb
tenyerén is végezzük el a nyomásokat.
68
A KÉZ UJJAI
(egyedül végzendő)
S I A C U P O N T O K - Az ujjízületek m e n t é n
helyezkednek el. Azért fontosak ezek a p o n ­
tok, mert segítenek a szervek jó egészségének
megőrzésében. A kínai medicina szerint m i n ­
den ujj közvetlen kapcsolatban van egy meg­
határozott belső szervvel: a hüvelykujj a t ü d ő ­
vel; a mutatóujj a vastagbéllel; a középső ujj
a szívburokkal; a gyűrűsujj a légző-, emésztő-
és keringési rendszerrel („hármas melegítő");
a kisujj a szívvel.
• N Y O M Á S - Mély, h á r o m másodpercig tar­
tó.
• A KEZELÉS M E N E T E - A bal kéz h ü ­
velyk- és mutatóujjával szorítsuk meg a jobb
hüvelykujj első ízületének első és hátsó ré­
szét. Gyakoroljunk mérsékelt nyomást erre a
pontra, majd - felfelé haladva - elérkezünk
a hüvelykujj k ö r m é n e k tövéig. Nyomást kell
kifejteni m i n d e n egyes csont csúcsára, tövére
és oldalára. M o s t a bal hüvelyk- és m u t a t ó ­
ujjal fogjuk meg a hüvelykujj első ízületét és
nyomjuk meg. Csúsztassuk a bal kéz ujjait
a jobb k ö r ö m széleire és nyomjuk meg.
M i n d e n egyes mozdulatot m i n d e n uj­
jon el kell végezni, vagyis m i n d e n
ujj első és második ízületét meg
kell n y o m n i , először a csúcsánál és
a tövénél, majd a szélei m e n t é n . Vé­
gezetül cseréljük meg a kezeket: is­
mételjük meg a teljes feladatsort, a
jobb kézhüvelyk- és mutatóujjával
nyomjuk meg a bal kéz ujjait.
 siacu

Az arc és a nyak

A siacu A TOROK ÉS A NYAK ELÜLSŐ RÉSZE

klinikai alkalmazása (egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - A főpont a nyaktő­
A siacu egy nagyon hatékony egyensúlyi ál­
nél, a két kulcscsont találkozásánál található.
lapotot visszaállító technika. A rendszeres
A többi p o n t két párhuzamos vonal m e n t é n
időközönként, szakértő kezek által végzett helyezkedik el, melyek a légcső szélein talál­
kezelések az egészség megőrzésének kitű­ ható izmokon futnak. (•)
nő módját jelentik. Jó eredmények érhetők • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
el bármilyen fájdalommal járó állapotban, cig tartó.
ízületi fájdalomtól (különösen derékfájda­ • A KEZELÉS M E N E T E - A jobb kéz kö­
zépső ujját helyezzük a hüvelykujj körmére,
lom) a fejfájásig. Néhány tapasztalt siacuka
majd fektessük ujjainkat a nyaktőnél található
sikeresen kezel gyomor- és bélpanaszokat,
pontra, melyre a nyomást fogjuk gyakorolni.
fájdalmas menstruáció és a menstruációs Nyomjuk meg ezt a p o n t o t még kétszer. Most
ciklus zavara okozta problémákat, álmat­ a nyak pontjaival kell foglalkozni, a nyomások
lanságot, asztmát.
Bizonyos speciális technikákat akut betegsé­
gek: megfázási formák, gyulladások, akut
traumák stb. kezelésére használnak. A sia-
cukezelés mély hatásának köszönhetően
rendkívül hatékony mind a pszichés, mind a
testi stressz és feszültség kezelésében. Sze­
mély szerint a szorongás és a depresszió bi­
zonyos formáiban is tapasztaltam jótékony
hatását.
Legyünk azonban óvatosak: egy komolyan
elvégzett siacukezelés nagyon mélyen be­
folyásolhatja a páciens érzelmi állapotát:
nem ritka az olyan érzelmi reakció, mint pl.
a sírás vagy a nevetés!

69
 siacu

erőssége váltakozik a könnyedtől a mérsékeltig; A DUPLA ALL

a jobb és a bal oldal pontjait egyidejűleg kell
nyomni. Helyezzük mindkét kéz hüvelyk- és
középső ujját a felső állcsont alá, a légcső mel­
lé, és gyakoroljunk egyidejű nyomást mindkét
oldalra. Ne feledjük, hogy a nyomást az izom­
ra és nem a légcsőre kell gyakorolni, haladjunk
végig a vonalak mentén elhelyezkedő p o n t o ­
kon, míg a lapockákig nem érünk.
A NYAK OLDALSÓ RÉSZE
(egyedül végzendő)
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A z alsó állkapocs alatt
található, kétujjnyira az áll alatt.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Fektessük jobb
hüvelykujjunkat a siacupontra és gyakorol­
j u n k mérsékelt nyomást. Tartsunk egy teljes
lélegzetvételnek megfelelő szünetet, majd is­
mételjük meg a nyomást még egyszer. (•)

• S I A C U P O N T O K - A pontok három, a
nyak m e n t é n egymással párhuzamosan futó
vonal m e n t é n helyezkednek el. Az első vonal
közvetlenül a fül alatt indul; mindegyik vonal
a kulcscsontnál ér véget.
* N Y O M Á S — Könnyed, h á r o m másodpercig
tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Fektessük kö­
zépső ujjúnkat a mutatóujjunkra, majd he­
lyezzük őket a fül alatti első siacupontra.
Nyomjuk meg, majd csússzunk két ujjnyival
lejjebb. Mindegyik p o n t o t nyomjuk meg, míg
el n e m érjük a nyaktövet, és bármilyen to­
vábbi mozgás előtt egy teljes lélegzetvételnek
megfelelő szünetet kell tartani. M o s t vigyük
az ujjakat (a középső ujj a mutatóujjon) az áll A DUPLA ÁLL
alá, és haladjunk végig azon a vonalon, mely (párban végzendő)
az áll alatti p o n t t ó l indul és a kulcscsontnál
ér véget. Újból könnyed nyomást fejtünk ki • S I A C U P O N T O K - A z alsó állkapocs alatt
a nyak m i n d k é t oldalán, egészen a nyaktőig található, kétujjnyira az áll alatt.
elérve. Addig kell a p o n t o k o n végighaladni és • N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
n y o m k o d n i őket, míg a nyak m i n d k é t oldalát cig tartó.
meg n e m masszíroztuk, előbb a jobb oldalt, • A KEZELÉS M E N E T E - B h á t o n fekszik
majd a balt. a földön, A partnere háta m ö g ö t t ül.

70
 siacu

Helyezzük középső ujjúnkat az áll alá, a csont

mögötti üregbe, és nyomjuk meg kétszer.
Most vegyük kezünkbe B tarkóját, óvatosan
emeljük meg és előbb gyengéden jobbra,
majd balra forgassuk.

(egyedül végzendő)

• S I A C U P O N T O K - Négy van belőlük, he­

lyileg a száj fölött, alatt és sarkain találhatók.

• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Ezekre a p o n t o k ­
ra a jobb hüvelykujjal gyakorolunk nyomást.
Kezdjük az orr és a felső ajak között található
p o n t nyomásával. Egy lélegzetvételnyi szüne­
tet követően fektessük jobb hüvelykujjunkat
a szájtól kétujjnyira jobbra fekvő pontra. Rö­
vid szünet után nyomkodjuk meg a bal or­
cán található p o n t o t , végül helyezzük a jobb
kéz középső ujjának hegyét a mutatóujjra, és
segítségükkel gyakoroljunk nyomást az alsó
ajak és az áll között elhelyezkedő pontra.

AZ ORCÁK
(egyedül végzendő)

S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­

lyezkednek el, melyek az orr széleitől indul­
nak, végigmennek a járomcsonton és a fülnél
érnek véget. (•)
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - Egyidejűleg dol­
gozunk az arc jobb és bal oldalán, a nyomást a

71
 siacu

mutatóujj ra helyezett középső ujj segítségével N Y O M Á S — Könnyed, h á r o m másodpercig

gyakoroljuk. Elsőként az orr m e n t é n elhelyez­
kedő p o n t o k a t nyomjuk meg. Majd ujjainkat
1 cm-rel kifelé mozdítjuk, a járomcsont lapos
részére fektetjük őket és megnyomjuk, to­
vábbhaladunk, mindig kifelé, m i n d e n p o n t o t
m e g n y o m u n k , amíg el n e m érünk a fülig.
A SZEMEK
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­
lyezkednek el. Az első a szemüreg felső széle
mentén, a másik az alsó széle m e n t é n .
N Y O M Á S - Könnyed, h á r o m másodpercig
tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Ezt a zónát a
mutató-, középső és gyűrűsujj segítségé­
vel kell n y o m k o d n i . Egyidejűleg dolgozunk
mindkét szemen. Könnyedén nyissuk szét
a kézujjakat, és helyezzük az ujjbegyeket a
szemüregek felső szélére, eközben a gyűrűs-
ujjat tegyük az orrhoz lehető legközelebb, és
nyomjuk az ujjakat felfelé, a szemüregek fel­
ső szélének irányába. Most enyhén hajlítsuk
meg az ujjakat és csúsztassuk őket a szemüreg
alsó szélére, ahol a csont irányában könnyed
nyomást gyakorolunk.
tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B h á t o n fekszik
a földön; ha kontaktlencsét visel, a masszázs
idejére el kell őket távolítania. A a partner
háta mögött ül. A m u n k á t a felső ívvel kezd­
jük; m i n d k é t kéz mutatóujjak a szemüreg fel­
ső sarkába helyezzük, az orrhoz a lehető leg­
közelebb. Gyakoroljunk könnyed nyomást,
óvatosan, a szemüregcsont felső szélére, és
ismételjük ezt meg kétszer. Most mozduljunk
kifelé, mindig kövessük a szemüreg felső szé­
lét, és gyengéden nyomjuk meg. Mindegyik
p o n t o n háromszor menjünk végig. Most cse­
réljünk helyzetet, úgy, hogy a szemüreg alsó
szélét tudjuk kezelni. A partner m ö g ö t t ülve,
könnyedén nyomjuk meg a szemüreg belső
szélét. Az első p o n t ezen a vonalon is az orr
közelében található és a halánték irányába ha-
lad. (•)

A SZEMEK
(párban végzendő)

S I A C U P O N T O K - Két vonal m e n t é n he­

lyezkednek el. Az első a szemüreg felső széle
m e n t é n , a másik az alsó széle m e n t é n .

72
 siacu
A HALÁNTÉK
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A főpontok száma
kettő, és a szemüregek melletti kis üregekben
találhatók.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - A jobb és bal
oldalon egyidejűleg dolgozunk, a nyomást a
m u t a t ó - és középső ujjal gyakoroljuk. A pon­
tokat legalább háromszor nyomjuk meg,
majd a tenyerek segítségével végezzünk kör­
körös mozgást.
A HALÁNTÉK
(párban végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A fő p o n t o k száma
kettő és a szemüregek melletti kis üregekben
találhatók.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - B h á t o n fek­
szik a földön, A a háta m ö g ö t t ül. Helyezzük
m i n d k é t kezünk középső ujját a szemüreg
szélén található p o n t o k r a és gyakoroljunk
mérsékelt nyomást egymás u t á n háromszor.
Most helyezzük hüvelykujjainkat a halánték
pontjaira, a középső ujjakat a szemöldök kö­
zepére, a mutatóujjakat pedig a szemárokba,
az orr közelébe. Ezekre a pontokra, valamint
az arc két oldalára egyidejűleg kell erős nyo­
mást gyakorolni.
73
A HOMLOK
(egyedül végzendő)
• S I A C U P O N T O K - A h o m l o k pontjai
négy párhuzamos vonalon futnak, melyek a
hajtőtől i n d u l n a k és a szemöldökívig érnek.
A főpont a szemöldökök között helyezkedik
el.
* N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A K E Z E L É S M E N E T E - A siacukezelést
a testnek ezen a részén ülve végezzük, kifelé
haladva: a m u n k á t a h o m l o k középső vona­
lával kezdjük, és haladunk a halánték felé.
Először is úgy fektessük a m u t a t ó ujjakat,
hogy pontosan a hajtőnél érintkezzenek; te­
gyük a középső ujjakat a mutatóujjak alá, a
gyűrűseket a középső ujjak alá, a szemöldö­
kök között. A mérsékelt nyomást mindkét
kéz ujjaival egyidejűleg fogjuk gyakorolni, és
háromszor megismételjük. Most csúsztassuk
ujjainkat kifelé, a középső vonalra, arra, mely
a szemöldök közepétől indul s a hajtőnél ér
véget. Itt is gyakoroljunk mérsékelt nyomást,
háromszor. Ismét csússzunk kifelé, azokra a
p o n t o k r a , melyek a hajtőtől indulnak és a
szemöldöknél érnek véget, és újból mérsé­
kelt nyomást gyakoroljunk rájuk háromszor.
A nyomás a fő pontnál ér véget; fektessük hü­
velykujjunkat az orrnyereg feletti üregbe, és
erősen nyomjuk meg.
 siacu

(egyedül végzendő)
ü S I A C U P O N T O K - A fej m e n t é n haladó
öt vonalon helyezkednek el.
• N Y O M Á S - Mérsékelt, h á r o m másodper­
cig tartó.
• A KEZELÉS M E N E T E - Az enyhén haj­
lított, nyitott és egymáshoz közelített közép­
ső ujjak hegyét helyezzük a fej közepére, majd
m i n d k é t kéz m u t a t ó - és gyűrűsujját fektes­
sük az előbbivel párhuzamos vonalra. Gya­
koroljunk egyidejű nyomást a h á r o m előbb
meghatározott pontra. Csúsztassuk kezünket
kétujjnyira kifelé, a fej széleire, és itt is gyako­
roljunk mérsékelt nyomást. ( T )
Hagyd az energiát
szabadon áramolni
Állj fel, mezítláb, térdeidet enyhén behaj­
lítva, lábaidat nyisd ki vállszélességig, bal
karodat ütögesd meg ökölbe szorított jobb
kezeddel. Az ütögetés a kézfejtől induljon
és a nyaktőig érjen. Az ütögetés képzelet­
beli hosszanti vonalak mentén történjen,
a kar teljes körfogatán, különösen a külső
részen, majd válts kart, és ismételd meg a
fentieket.

Hogyan fejezzünk be egy

siacukezelést?
Akár autosiacu-kezelést végeztünk, akár pár­
ban dolgoztunk, háttal feküdjünk le a föld­
re, és a karunkat fektessük a fejünk mel-
é. A kilégzés során próbáljuk karunkat
és ujjainkat minél jobban megfeszíteni,
számoljunk ötig, majd belélegzünk.
Karjainkat széttárva a földön hagyjuk,
lábainkat felemeljük, lábujjainkat a
mennyezet felé húzzuk, öt másod­
percig megtartjuk ezt a helyze­
tet, majd elengedjük lábainkat.
Most mélyet lélegezzünk, tart­
suk b e n n a levegőt a lehető leg­
hosszabb ideig, majd szájon át
lassan és hangosan kilélegzünk.

74
 siacu
Általában arra kérik a pácienst, hogy feküdjön le egy futonra
vagy egy kemény felületre
Ismételjük meg ezt a feladatsort háromszor,
majd teljesen lazítsuk el testünket, és legalább
öt percig feküdjünk a földön, mielőtt felál­
lunk, és visszatérünk megszokott életünkbe.
75
Az arc ön masszírozása
Masszírozd meg az arcodat, erőteljesen
dörgöld meg az orcádat és az állkapcso­
dat, csipkedd meg a szem alatti területet és
masszírozd meg a füled a fülkagyló meg-
húzkodásával. Végül nyisd és zárd a szádat,
mozgasd az állkapcsod jobbra és balra,
vágj fintorokat, és nyújtsd ki a nyelvedet,
amennyire csak tudod.
 siacu

Siacu és egészség

A legfontosabb szervek míg a kezünk ki n e m hűl. Ezt a műveletet is

gyógyítása ismételjük meg háromszor. Nyújtsuk ki jobb
kezünk ujjait úgy, hogy a mutató-, középső
A SZÍV és gyűrűsujj be tudjon férkőzni a bordakö­
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok) zi résekbe. Fejtsünk ki mérsékelt nyomást a
hat vízszintes bordaközi sorra; a szegycsont­
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O - tól indulva kifele, illetve fentről lefelé halad­
Z U N K — Szegycsont, bal kar, junk, és egyszerre három sort
jobb kisujj, bal gyűrűsujj és nyomjunk.
hát. A BAL KAR K E Z E L É S E
A S Z E G Y C S O N T KEZE­ - Végezzünk mérsékelt nyo­
LÉSE - Helyezzük hüvelyk­ mást a karon elhelyezkedő
ujjunkat a szegycsont köz­ h á r o m p o n t r a a mutató-, a
pontjába, és tíz másodpercig középső és a gyűrűsujj se­
erős nyomást gyakoroljunk gítségével. Ujjainkat enyhén
rá, majd ismételjük ezt meg hajlítsuk meg. Ha háromszor
háromszor. Most egymáshoz elvégezzük a kezelést, fordít-
dörzsölve melegítsük meg ke­
zünket, fektessük jobb kezün­
Javasolt a kezelést az egészséges
ket a szegycsontra, és gyen­
zónával kezdeni, és fokozatosan haladni
géden nyomjuk mindaddig, az érdekelt terület felé

76
 siacu

suk figyelmünket a kar pontjaira, a hónalj A MÁJ

alatt található első p o n t b ó l kiindulva, a csuk­
lón található utolsó pontig érve.
A BAL K É Z KISUJJÁNAK K E Z E L É S E -
Nyújtsuk ki bal kezünket, és a kisujját fogjuk
jobb kezünk hüvelyk- és mutatóujja közé.
Állandó nyomást kell gyakorolni a p o n t o k
vonalára, melyek az ujj tőből indulnak és az
ujjhegyen érnek véget. Az ujjhegyre érve húz­
zuk meg a kisujját.
• A JOBB KÉZ GYŰRŰSUJJÁNAK KEZE­
LÉSE — ismételjük meg a fenti műveletsort.
A H Á T K E Z E L É S E - helyezzük bal kezün­
ket a jobb váll fölé; dugjuk át jobb karunkat
a bal kar alatt úgy, hogy a kézzel érinteni és
n y o m n i tudjuk a lapocka szélén elhelyezkedő
pontokat.
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
• MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - A mellkas j o b b oldalán, jobb váll,
hát.
• A MELLKAS K E Z E L É S E - Fektessük bal
kezünket jobb kezünkre, és fentről lefelé ha­
ladva tenyerünkkel fejtsünk ki nyomást a
mellkas jobb alsó szélén elhelyezkedő négy
p o n t mindegyikére.
• A VÁLL KEZELÉSE - Közelítsük egymás­
hoz a bal kéz mutató-, középső és gyűrűsujjat,
és fejtsünk ki mély nyomást a jobb váll pontjá­
ra, mely a kulcscsont mellett helyezkedik el.

• V É G E Z E T Ü L - A karokat emeljük ma­

gasba, jobb kézzel fogjuk meg a bal kisujját
és húzzuk a bal kart, miközben enyhén jobb­
ra dőlünk. Maradjunk ebben a helyzetben
kb. tíz másodpercig, majd ismételjük meg a
műveletsort a jobb gyűrűsujjat húzva és bal­
ra dőlve. Most fektessük jobb tenyerünket a
bal kézfejre, m i n d k é t kezet helyezzük a szegy­
csontra, és mélyet lélegezzünk.

Egy jó masszörtöl elvárt a kezek manualitása, ügyessége és

rugalmassága. Nem követelmény azonban a túlzott erő; ezek
edzéssel megszerezhető tu,

77
 siacu
A H Á T K E Z E L É S E - Fektessük jobb ke­
zünket a bal váll fölé; dugjuk át bal karunkat
a jobb kar alatt úgy, hogy kezünkkel érinte­
ni és n y o m n i tudjuk a hátgerinc és a lapoc­
ka alsó része között elhelyezkedő pontokat.
Valószínűleg segítségre lesz szükség ennek a
műveletsornak az elvégzéséhez.
V É G E Z E T Ü L - Helyezzük két kezünket
egymás fölé (a j o b b kezet a bal fölé), és te­
nyérrel fejtsünk ki nyomást a májra, enyhén
lefelé húzva, és maradjunk ebben a helyzet­
ben öt másodpercig. Legalább háromszor vé­
gezzük el ezt a műveletsort.
A HASI SZERVEK
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Szegycsont, hasi rész, lágyék.
A S Z E G Y C S O N T KEZELÉSE - Helyezzük
bal kezünket jobb kezünk fölé, és fektessük
tenyerünket a szegycsontra. Lélegezzünk be.
Miközben lassan kilégzünk, gyakoroljunk fo­
lyamatos nyomást és ötször ismételjük meg.
78
A masszázs során arra kell törekedni, hogy a masz-
százsban részesülő személy légzése lassú, nyugodt és mély
legyen. Ha a masszázst megfelelően végezzük, a légzés a
kezelés folyamán javul. A gyakorlatban a masszázst végző
személynek légzését a partner légzéséhez kell igazítania
A HAS K E Z E L É S E - Mivel bal kezünk
még m i n d i g jobb kezünkön fekszik, tenye­
rünkkel gyakoroljunk egymást követő nyo­
mást az ábrán jelölt tíz hasi pontra. H á r o m ­
szor kell megismételni a sort. Ezt követően
tenyérrel nyomást kell gyakorolni a köldök
körül elhelyezkedő nyolc pontra, s kétszer
megismételni.
A LÁGYÉK K E Z E L É S E - Gyakoroljunk
nyomást a lágyék fölött ferdén elhelyezkedő
pontokra.
V É G E Z E T Ü L - Az egymásra fektetett ke­
zeket helyezzük a köldökre, és az ó r a m u t a t ó
járásával megegyező irányban gyakoroljunk
körkörös nyomást.
A VESE
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - Hát.
A KEZELÉS - Gyakoroljunk nyomást a
hát tíz pontjára, lassú és könnyed nyomást
 siacu

kifejtve a vesékre, melyek a hátgerinc oldalán kedő, vonalanként öt p o n t r a . A párhuzamos

helyezkednek el, a köldök vonalában, a har­
madik és ötödik p o n t között.
V É G E Z E T Ü L - H á t u n k m ö g ö t t kulcsol­
juk össze kezeinket, és kezünk kemény részét
nyomjuk a vesékre.
Egészségmegőrzés siacuval
vonalak végén található utolsó p o n t o k r a kü­
lönösen mélyre h a t ó nyomást kell kifejteni.
M o s t — ugyancsak a hüvelykujjakkal - nyom­
juk meg a farizmokon ferdén áthaladó négy
pontot.
AZ ALHAS K E Z E L É S E - Tenyérnyomás­
sal nyomkodjuk meg a has alsó részén és a
lágyékon elhelyezkedő pontokat.

MENSTRUÁCIÓS FÁJDALMAK GYOMORFÁJDALMAK

(párban végzendő gyakorlatok) (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - N é h á n y nappal a menstruációs Z U N K - H á t , szegycsont.
ciklus kezdete előtt végezzünk ujj nyomást a KEZELÉS - B hason fekszik a földön;
nyúltvelőn, a vállakon, a hát alsó részén és a A partnere a hátán ül lovaglóülésben. Bal hü­
farizmokon, a lágyékon. velykujjunkat tegyük jobb hüvelykujjunkra,
A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egy­
másra helyezett középső ujjak segítségével
gyakoroljunk erős nyomást a tarkó tövénél
elhelyezkedő pontra.
A VÁLLAK KEZELÉSE - Egyidejűleg
d o l g o z u n k m i n d k é t vállon, a p o n t o k a t a
m u t a t ó - , középső és gyűrűsujj segítségével
n y o m k o d j u k meg. A nyomás legyen mélyre
ható.
A H Á T A L S Ó ÉS F E L S Ő R É S Z É N E K
K E Z E L É S E — Hüvelykujjaink segítségével
gyakoroljunk nyomást a gerincoszloppal pár­
huzamosan futó két vonal m e n t é n elhelyez­

el masszázskezelés időtartama sosem meghatározott, és függ

a masszírozandó területtől, a pácienstől és azoktól
a körülményektől, melyek között a masszázs zajlik
 siacu
és gyakoroljunk öt másodpercig tartó erős
nyomást a hát bal oldalán található legma­
gasabban fekvő p o n t r a . Ismételjük meg leg­
alább ötször vagy hatszor. Most nyomkodjuk
meg a hátgerinc oldalain futó két párhuza­
mos vonalon található p o n t o k a t . Ha a gör­
csök n e m szűnnek, nyomjuk meg a tíz p o n t
mindegyikét h á r o m másodpercre, melyek —
az éppen m e g n y o m o t t p o n t b ó l kiindulva — a
80
Gyúrómasszázs
farizmokig érnek. Először a bal, majd a jobb
oldalt kezeljük. Ismételjük ötször vagy hat­
szor. Most helyzetet kell változtatni: B h á t o n
fekszik, míg A partnere mellé ül, és gyengéd
nyomást gyakorol annak szegycsontjára. Ezt
a szakaszt legalább ötször meg kell ismételni
oly m ó d o n , hogy hatására a páciens ellazul­
jon; ebből a célból hasznos lesz a kezelés vé­
gén néhány percre csendben megpihenni.
 siacu

SZORULÁS A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük
(párban végzendő gyakorlatok) egymásra a két kéz középső ujját, és kb. öt
másodpercig mélyen nyomjuk a nyúltvelőt,
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ mely a tarkó tövénél helyezkedik el. A nyo­
Z U N K - A nyak elülső része, nyúltvelő, vál­ mást ötször kell megismételni.
lak, ágyéki rész, farizmok, has. A VÁLLAK K E Z E L É S E - A mutató-, a kö­
A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük zépső és a gyűrűsujj segítségével egyidejűleg
egymásra a két kéz középső ujjait és nyomjuk gyakoroljunk h á r o m másodpercig tartó nyo­
meg a koponya tövénél elhelyezkedő p o n t o t . mást a váll felső részén elhelyezkedő mindkét
A VÁLLAK K E Z E L É S E - A váll felső ré­ pontra. A nyomást ötször kell megismételni.
szén elhelyezkedő p o n t o k r a a mutató-, a kö­
zépső és gyűrűsujj segítségével gyakorolunk
nyomást. A két oldalt egyidejűleg kezeljük.
AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - A p o n ­
tok a gerincoszloppal párhuzamosan futó két
vonal m e n t é n helyezkednek el. Oldalanként
öt p o n t van, és a hüvelykujj segítségével kell
n y o m k o d n i őket.
A F A R I Z O M K E Z E L É S E - A hüvelykuj­
jak segítségével egyidejűleg nyomjuk meg a
farizmok két szélső pontját.
AZ ALHAS K E Z E L É S E - A jobb kezet a
balra fektetve gyakoroljunk tenyérnyomást
a tíz hasi pontra. Különösen fontos a hetes,
nyolcas, kilences és tízes p o n t o k megnyomá­
sa. A kezeket még m i n d i g egymáson tartva
fektessük a köldökre, és fejtsünk ki mérsékelt
nyomást.

HASMENÉS
{párban végzendő gyakorlatok)

MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - Nyúltvelő, vállak, farizmok, lábak.

A kezelés végén tanácsos a pácienst egy rövid időre fekvő

helyzetben hagyni, hogy ellazulhasson

81
 siacu
A F A R I Z O M K E Z E L É S E - A hüvelykujjak
segítségével egyidejűleg gyakoroljunk mély
nyomást a farizmok m i n d k é t szélső pontjára
kb. öt másodpercig.
A LÁBAK K E Z E L É S E - A jobb hüvelyk­
ujjat helyezzük a balra, és gyakoroljunk mér­
sékelt nyomást a talp négy pontjára. A har­
madik, legfontosabb p o n t o t nagyobb erővel
kell megnyomni, ezt követően térjünk át a
láb felső része négy pontjának kezelésére, me­
lyek a lábujjak tövénél helyezkednek el. Mély
nyomást gyakoroljunk az első pontra. Kétszer
ismételjük meg a teljes sort.
A PROSZTATA
(párban végzendő gyakorlatok)
• MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - A n e m i szervek körül, nyúltvelő,
ágyéki rész és farizmok.
82
A jól elvégzett masszázs rendkívül jótékonyan hat az ideg­
rendszerünkre
A N E M I SZERVEK K E Z E L É S E - Mérsé­
kelt nyomást gyakorolunk a szeméremcsontra
és a lágyék pontjaira. Majd gyakoroljunk egy­
idejű mély nyomást a pénisz tövének m i n d ­
két oldalára. Ezt a szakaszt többször ismétel­
jük meg.
A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Helyezzük
egymásra a két kéz középső ujját, és gyakorol­
j u n k erős nyomást a tarkó tövénél elhelyezke­
dő pontra.
AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - Kezein­
ket egymáshoz dörzsölve melegítsük fel őket,
majd fektessük a vesékre, amíg ki n e m hűl­
nek, és ismételjük ezt meg ötször. A hüvelyk­
ujjak segítségével nyomkodjuk meg az ágyéki
részben elhelyezkedő p o n t o k a t és - még min­
dig a hüvelykujjakat használva - a farizmok
közepén található p o n t o k a t .
V É G E Z E T Ü L - Fogjuk kezünkbe a he­
réket, szorítsuk meg, majd engedjük el őket.
Ismételjük ezt meg kb. negyvenszer.
A feszültségek oldása
SZELLEMI KIMERÜLTSÉG
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
M E G J E G Y Z É S - Az itt leírt utasítások
elsősorban az auto-siacutechnikára vonatkoz­
nak. N y u g o d t a n alkalmazhatók azonban
páros masszázs esetén is, a lépéseket a teljes
siacutechnikát leíró fejezetben olvasottakhoz
 siacu
kell alakítani. Természetesen a bal oldal ke­
zelésére leírt utasítások a jobb oldalra is érvé­
nyesek.
• MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
ZUNK-Fej.
K E Z E L É S — Tegyük m i n d k é t kezünket a
fejünkre oly m ó d o n , hogy az ujjak kapcsolat­
ban legyenek a felezővonallal, mely a hajtőtől
indul és a fejtetőn végződik. Gyakoroljunk
rá mérsékelt nyomást. M o s t csúsztassuk a ke­
zeket 2 cm-rel kifele, és n y o m k o d j u k meg a
felezővonallal párhuzamos két vonal m e n t é n
elhelyezkedő p o n t o k a t . Kezdjük a hajtőnél
található p o n t t ó l , és a fejtetőn elhelyezke­
dővel fejezzük be. A két vonal pontjait egyi­
dejűleg nyomkodjuk. Ekkor tenyerünkkel
gyakoroljunk nyomást a h o m l o k közepén
található pontra, majd a fejtetőn lévő pontra,
végül a fej hátsó részén elhelyezkedőre; ez­
után tenyérrel, egyidejűleg nyomjuk meg a
fej két oldalán elhelyezkedő p o n t o k a t .
SZEMFESZÜLTSÉG
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Arc, halánték, szemek.
AZ A R C KEZELÉSE - Mindkét kezünk
m u t a t ó - , középső és gyűrűsujjat helyezzük a
szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő
p o n t o k r a , ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj
az o r r h o z lehető legközelebb helyezkedjen el.
M i n d k é t kézzel gyakoroljunk egyidejű, mély
nyomást, kifelé haladva. M o s t fektessük ké­
zi folyamatos feszültség és merevség bosszú távon az energia és
a vitalitás csökkenéséhez vezetnek
83
zeinket a szemüregek alsó része m e n t é n elhe­
lyezkedő p o n t o k r a úgy, hogy a gyűrűsujjak
az orrhoz lehető legközelebb feküdjenek. Ez
alkalommal is, mély nyomást gyakorolva,
kifelé kell haladni. Helyezzük m i n d k é t h ü ­
velykujjat az egyes j á r o m c s o n t o k közepén
elhelyezkedő p o n t r a , és gyakoroljunk rájuk
egyidejű, mély nyomást. Ezt követően he­
lyezzük hüvelykujjainkat a szemöldök kö­
zepén található p o n t r a , és erősen n y o m j u k
meg.
A H A L Á N T É K K E Z E L É S E - A halánték
pontjai három, a szemektől kiinduló és a haj­
tőig érő párhuzamos és vízszintes vonalon he­
lyezkednek el. A két halántékon egyidejűleg
dolgozunk, a kezelést mindig a szemhez leg­
közelebb található pontokkal kezdjük.
Először a középső sor pontjait nyomkod­
j u k meg, majd a felső sorét, végül az alsóét.
A nyomás mély legyen.
A S Z E M E K K E Z E L É S E - Forgassuk sze­
m ü n k e t tízszer balra, majd tízszer jobbra,
majd a tenyereket a szemekre fektetve gyako-
 siacu
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Arc, a fej hátsó része és a vállak felső
része.
AZ A R C K E Z E L É S E - M i n d k é t kezünk
mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a
szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő
pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj
84
Fontos a stressz enyhítésére, vagy a szorongó, vagy ideges em­
berek segítésére, de hasznos lehet a fölösleges zsírréteg csökkentésé­
ben és a szövetek tonizáldsában
az orrhoz lehető legközelebb helyezkedjen el.
Most m i n d k é t kézzel gyakoroljunk egyidejű,
mély nyomást, kifelé haladva. Fektessük ke­
zeinket a szemüregek alsó része m e n t é n elhe­
lyezkedő p o n t o k r a úgy, hogy a gyűrűsujjak az
orrhoz lehető legközelebb feküdjenek. Ez al­
kalommal is, mély nyomást gyakorolva, kifelé
kell haladni. Helyezzük m i n d k é t hüvelykujjat
az egyes járomcsontok közepén elhelyezkedő
pontra, és gyakoroljunk rájuk egyidejű, mély
nyomást. Ezt követően helyezzük hüvelykuj­
jainkat a szemöldök közepén található p o n t ­
ra, és erősen nyomjuk meg. A középső ujjakat
fektessük egymásra, és gyakoroljunk mély
nyomást a h o m l o k felezővonala m e n t é n el­
helyezkedő h á r o m pontra. Felfelé haladjunk.
Végül tenyerünkkel nyomjuk meg a halánté­
kokat kb. öt másodpercig.
A FEJ H Á T S Ó ÉS A VÁLLAK F E L S Ő RÉ­
S Z É N E K K E Z E L É S E - Fektessük m i n d k é t
kezünket a fej hátsó részén található felező­
vonalra úgy, hogy az ujjak érintkezzenek egy­
mással. Gyakoroljunk erős nyomást ezekre a
p o n t o k r a a nyak felé haladva, majd gyakorol­
j u n k mély nyomást a koponya tövénél talál­
ható h á r o m p o n t mindegyikére.
FÉLOLDALI FEJFÁJÁS
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Nyak, nyúltvelő és a vállak felső
része, halántékok, fej.
 siacu
A NYAK KEZELÉSE - Mindkét kezünk
mutató-, középső és gyűrűs ujját helyezzük a
nyakon futó pontok első sorára, vagyis a legelöl
lévőre. A nyomást alulról fölfelé fejtsük ki és a
fejfájástól jobban szenvedő oldalon kezdjük.
A N Y Ú L T V E L Ő ÉS A VÁLLAK F E L S Ő
R É S Z É N E K K E Z E L É S E - Az egymásra he-
85
Az érintés örömét a kezelés végén érezzük, azt az örömöt,
amit akkor érzünk, mikor adunk és kapunk, megismerünk és
önmagunkat megismerjük, amikor egy másik személlyel szimbió­
zisba kerülünk
lyezett középső ujjak segítségével gyakorol­
j u n k mély nyomást a nyúltvelőre. Ezt követő­
en nyomjuk meg azokat a p o n t o k a t , melyek
a váll felső részén találhatók, a nyomáshoz
használjuk a középső ujjat.
A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét
kéz középső ujját helyezzük a halántékok első
 siacu
pontjára, mely a szemekhez közel helyezkedik
el. Gyakoroljunk rá mély nyomást, a fülek
irányába haladva.
A FEJ K E Z E L E S E - Gyakoroljunk tenyér­
nyomást a fejnek arra a felére, amelyik fáj,
miközben fejünket az ellentétes oldali váll
irányába hajlítjuk.
86
A masszázs művészet, mivel nem elegendő a technika isme­
rete (amit egy könyvből is meg lehetne tanulni), ha a technikát
nem hatja át a hivatás iránt érzett szeretet
FOKOZOTT ALUSZÉKONYSÁG
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Szemek, halántékok, nyúltvelő, fej.
A S Z E M E K KEZELÉSE - Mindkét kezünk
mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a
szemüregek felső része mentén elhelyezkedő
pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsujj az
orrhoz lehető legközelebb helyezkedjen el. Most
mindkét kézzel gyakoroljunk egyidejű, mély
nyomást, kifelé haladva. Fektessük kezeinket
a szemüregek alsó része mentén elhelyezkedő
pontokra úgy, hogy a gyűrűsujjak az orrhoz le­
hető legközelebb feküdjenek. Ez alkalommal
is, mély nyomást gyakorolva, kifelé kell halad­
ni. Mindkét tenyerünket fektessük a szemünk­
re, gyakoroljunk mérsékelt nyomást mindkét
szemre, majd gyorsan vegyük el a kezünket.
A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét kéz
középső ujját helyezzük a halántékok első pont­
jára, mely a szemekhez közel helyezkedik el, és
gyakoroljunk rá különösen mély nyomást. A fü­
lek irányába haladva nyomkodjuk meg az összes
pontot. Ezt követően gyakoroljunk mély nyo­
mást a fülcimpa mögött, a koponya kiálló csont­
ja alatt található pontra. Ismételjük meg kétszer,
az arc mindkét felén egyidejűleg dolgozva.
A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egymás­
ra helyezett középső ujjak segítségével gyako­
roljunk öt másodpercig tartó, erős nyomást a
nyúltvelőre.
 siacu
ÁLMATLANSÁG
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - Nyak, fej, vállak, has.
A NYAK K E Z E L É S E - Külön-külön nyom­
kodjuk meg a nyak m e n t é n futó, két párhu­
zamos vonal m e n t é n elhelyezkedő pontokat,
először a bal oldalt, majd a jobbat. A kiindu­
lópont, a legfontosabb, a nyaki verőér. Ez a
p o n t szabályozza a szívet, a vérkeringést és az
agyba kerülő véráramlást; nem szabad sem
túl erősen, sem túl hosszú ideig n y o m n i . Ezt
követően térjünk át a nyak többi pontjának
87
nyomására; ismételjük meg a teljes feladatsort
kétszer, majd kezdjük el a jobb oldal kezelé­
sét. Végül gyakoroljunk egyidejű nyomást a
nyak oldalán található p o n t o k r a a középső,
gyűrűs- és mutatóujjak segítségével.
A FEJ K E Z E L É S E - Tegyük m i n d k é t ke­
zünket a fejünkre oly m ó d o n , hogy az ujjak
kapcsolatban legyenek a felezővonallal, mely
a hajtőtől indul és a fejtetőn végződik. Gya­
koroljunk rá mérsékelt nyomást. Kétszer is­
mételjük meg.
Tilos masszírozni akkor, ha a szervezetben gyulladásos folya­
mat zajlik, különösen a piros vagy duzzadt részeket
 siacu

Egy jól elvégzett masszázs után kellemes közérzet és könnyed­

ség érzése hatja át testünket

A VÁLL K E Z E L É S E - A jobb kéz ujjait A HASI R É S Z K E Z E L É S E - Tegyük jobb

fektessük a bal vállra úgy, hogy a mutatóujj kezünket a balra, és gyakoroljunk nyomást a
a nyakízületen helyezkedjen el. Gyakoroljunk tíz hasi pontra. Kétszer ismételjük meg.
erős nyomást, a kar irányában haladva. Két­
szer ismételjük meg, majd bal kézzel nyom­
kodjuk meg a jobb vállat.

88
 siacu

ÉBREDÉSKOR Szépségápolás
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
A BŐR
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­ (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
Z U N K - A fej hátsó része, a nyak hátsó része,
az arc, a nyak elülső része. MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
A FEJ H Á T S Ó R É S Z É N E K K E Z E L É S E Z U N K - A nyak elülső része, nyúltvelő és
— Fektessük mindkét kezünket a fej hátsó ré­ vállak, arc, halánték, hát.
szén található felezővonalra úgy, hogy az ujjak A NYAK E L Ü L S Ő R É S Z É N E K KEZELÉ­
érintkezzenek egymással. A legmagasabban SE - A hüvelykujj segítségével gyakoroljunk
elhelyezkedő p o n t t ó l indulva nyomkodjuk mérsékelt nyomást a nyak elülső része men­
meg az összes p o n t o t , a nyak felé haladva. tén elhelyezkedő pontokra, előbb balra, majd
A NYAK H Á T S Ó R É S Z É N E K K E Z E L É ­ jobbra. A nyakra gyakorolt siacu serkenti a fej
SE - Kulcsoljuk össze ujjainkat fejünk m ö ­ irányába tartó véráramot oly m ó d o n , hogy az
gött, és a hüvelykujjak segítségével nyom­ arc színe ne változzon. A harmadik és negye-
kodjuk meg a nyaki pontokat, a fül mögötti
pontokkal kezdve.
AZ A R C K E Z E L É S E - A középső ujjakat
egymásra helyezve gyakoroljunk erős nyo­
mást a h o m l o k közepén található függőleges
vonalon elhelyezkedő pontokra. A hajtőnél
elhelyezkedő ponttól indulunk.
A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét
kéz középső ujját helyezzük a halántékok első
pontjára, mely a szemekhez közel helyezkedik
el, és gyakoroljunk rá különösen mély nyo­
mást. A fülek irányába haladva nyomkodjuk
meg az összes p o n t o t .
A NYAK E L Ü L S Ő R É S Z É N E K K E Z E ­
LÉSE - Külön-külön dolgozzuk meg a nyak
m e n t é n haladó, párhuzamos vonalak m e n t é n
elhelyezkedő pontokat, előbb a bal, majd a
jobb oldalon. A gyakorolt nyomás könnyed
legyen.

A tartáson, az izmok feszességén, a különösen fájdalmas

pontokon keresztül minden test felfedi a saját történetét

89
 siacu
dik p o n t között elhelyezkedő pajzsmirigy fe­
lelős az arcszín fényességéért.
A N Y Ú L T V E L Ő ÉS A VÁLLAK K E Z E ­
LÉSE - Az egymásra helyezett középső uj­
jak segítségével gyakoroljunk erős nyomást a
nyúltvelőre. Ezt követően nyomjuk meg azo­
kat a pontokat, melyek a váll felső részén ta-
90
A masszázs segít a kaotikus világ által okozott stressz közöm­
bösítésében
lálhatók; a nyomást a középső ujjal végezzük.
A vállakat külön masszírozzuk, először a job­
bat, utána a balt.
AZ A R C K E Z E L É S E - Helyezzük hü­
velykujjainkat egymás fölé, és gyakoroljunk
erőteljes nyomást a h o m l o k közepén elhelyez­
kedő függőleges vonalra. K i i n d u l ó p o n t u n k a
 siacu

hajtő közelében található p o n t . M i n d k é t kéz A CELLULITIS

mutató-, középső és gyűrűsujjat helyezzük a (egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
szemüregek felső része m e n t é n elhelyezkedő
pontokra, ügyeljünk arra, hogy a gyűrűsuj- MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
jak a lehető legközelebb legyenek az orrhoz. Z U N K - A köldök két oldala, alhas, fariz­
Ekkor m i n d k é t kézzel egyidejűleg fejtsünk ki mok.
erőteljes nyomást kifelé mozdulva. Fektessük A K Ö L D Ö K K E Z E L É S E - A hüvelykujjak
kezeinket a szemüregek alsó része m e n t é n el­ segítségével gyakoroljunk nyomást a köldökre
helyezkedő pontokra, ügyeljünk arra, hogy a merőlegesen, két vonalon futó pontokra.
gyűrűsujjak a lehető legközelebb legyenek az M i n d e n vonal h á r o m p o n t b ó l áll; kívülről
orrhoz. A mély nyomás gyakorlása közben ez befelé haladunk.
alkalommal is kifelé kell haladni. Helyezzük AZ A L H A S K E Z E L É S E - A hólyagtól
m i n d k é t hüvelykujjat a járomcsont közepén kifelé h a l a d u n k , h á r o m ujjal n y o m k o d v a
elhelyezkedő pontra, és gyakoroljunk rá mély az alhas pontjait. Tenyerünket tegyük a csí­
és egyidejű nyomást; ezt követően tegyük a pőcsontra, az előző p o n t o k magasságában.
hüvelykujjakat a szemöldök közepére, és erő­ Gyakoroljunk tenyérnyomást, egyidejűleg
sen nyomjuk meg. kezünket csúsztassuk előre, amíg tenyereink
A HALÁNTÉK KEZELÉSE - Mindkét össze n e m érnek a k ö l d ö k ö n . Ekkor h á r o m
kéz középső ujját helyezzük a halánték első
pontjára, mely a szem közelében található,
és különösen erős nyomást gyakoroljunk rá.
A fülek irányába haladva gyakoroljunk mély
nyomást m i n d e n p o n t r a úgy, hogy megőriz­
zük a bőr rugalmasságát, és megelőzzük a
szarkalábak kialakulását.
A H Á T K E Z E L É S E - H á t u n k mögött
kulcsoljuk össze kezeinket, és tenyerünkkel
nyomjuk a mellékveséket, melyek a hátgerinc
két oldalán helyezkednek el, a vesék fölött.

Fontos, hogy a masszőr és a masszírozott közötti kapcsolat

mindkettejük számára a jótékony hatású energetikai dialógus
eszközévé váljon. Újra fel kellfedezni az érintés örömét

91
 siacu
ujjal nyomjuk meg a csípőtaraj két oldalán
elhelyezkedő p o n t o k a t .
A F A R I Z O M K E Z E L É S E - Gyakoroljunk
mély nyomást azokra a pontokra, melyek a
farizmon ferdén haladnak át. N y o m j u k meg
a közvetlenül a farizom alatt elhelyezkedő
pontokat, s eközben emeljük fel őket. Most
az ujjbütykökkel végezzünk hengerszerű nyo­
mást a farizmokra.
92
A NYAK
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K - A nyakizom, különösen az elülső
rész pontjai, a nyaki verőér és a bolygóideg
m e n t é n , valamint a hátsó rész pontjai.
KEZELÉS - Külön-külön dolgozzuk meg
a nyak m e n t é n futó két vonal m e n t é n elhe­
lyezkedő pontokat, először a bal oldalt, majd
a jobbot. Ismételjük meg kétszer a sorozatot,
majd áttérhetünk a jobb oldalra. A nyomás
könnyed legyen. Most a nyak m e n t é n futó
p o n t o k a t nyomkodjuk. A nyomás könnyed
legyen, és mindig fentről lefelé történjen.
A MELL
(egyedül vagy párban végzendő gyakorlatok)
MELY T E S T F E L Ü L E T E K E N D O L G O ­
Z U N K — Nyúltvelő, ágyéki rész, bordaközi
pontok, mell. Ha ellazítjuk a mellkasban lévő
feszülséget, a mellek feszesek és egészségesek
maradnak; ezenkívül fontos a megfelelő tar­
tás és a jó hormonális egyensúly megtartása.
A siacu n e m képes a mellek nagyságát megvál­
toztatni, de javítja az izomtónust, ebből kifo­
lyólag a mellek feszesebbek lesznek, tartásuk
megmarad, és megelőzhető petyhüdtségük.
A N Y Ú L T V E L Ő K E Z E L É S E - Az egymás­
ra fektetett középső ujjak segítségével gyako­
roljunk mély nyomást a nyúltvelőre.
A siacumasszázs javasolt fejfájás, hátfájás, bél- vagy emésztési
zavarok, valamint zsugorodás, rándulás, ínszalagszakadás vagy
ficam esetén; enyhíti a fájdalmat reumatikus betegségek vagy
nehéz láb esetén
 siacu
AZ ÁGYÉKI R É S Z K E Z E L É S E - N y o m ­
juk meg az ágyéki rész harmadik pontját,
előbb tenyérrel, majd az egymásra helyezett
középső ujjakkal. Először a bal, majd a jobb
oldalt nyomkodjuk meg.
A B O R D A K Ö Z I P O N T O K KEZELÉSE
- M i n d k é t kéz ujjait egyidejűleg használva
kezeljük a három, egyenként négy p o n t b ó l
álló bordaközi pontsort, melyek a mell alól
indulnak ki. Kétszer ismételjük.
93
A M E L L KEZELÉSE - Tenyerünket helyez­
zük a hónalj alá, és befelé nyomjuk úgy, hogy
a mellek egymáshoz közeledjenek. Most ke­
resztezzük ujjainkat, és bal mellünket fogjuk
kézbe. Gyakoroljunk rá körkörös nyomást az
óramutató járásával ellentétes irányban tízszer,
és ismételjük meg a másik irányban is. Ezt kö­
vetően ismételjük meg a teljes gyakorlatsort a
jobb mellel is.
siacu
 siacu

Irodalomjegyzék
A.A.V.V.: Le malattie psicosomatiche, G r u p p o MASUNAGA SHIZUTO: Esercizi Zen per
Editoriale Fabbri, Milano, 1 9 8 0 . immagini, Roma, Edizioni Mediterranee,
AMBROSI J.: L' energia deli' umano, Feltrinelli 1996.
Milano, 1 9 7 8 . MASUNAGA & O H A S H I : Zen Shiatsu, Roma,
CONELLY D I A N N E M . : Agopuntura Tradizio- Edizioni Mediterranee, 1 9 7 9 .
nale — La legge dei cinque elementi, Milano, N A M I K O S H I T . : Shiatsu — La terápia giapponese
Edizioni Öltre il Ponte, 1 9 9 0 . di pressione digitale, Mediterranee, Roma,
O H A S H I WATARU: Shiatsu, Milano, II Castello, 1969.
1979. SANTONI & O H A S H I : Olo Shiatsu, Milano,
O H A S H I WATARU: Ohasiacuper unagravidanza G r u p p o Editoriale Armenia, Pan, Geo
sana e felice, Milano, Edizioni Öltre il S.p.A., 1 9 9 5 .
Ponte, 1 9 9 1 . T o Li A J . És S P E C I A N I F.: Pensare col corpo,
Touch For Love — Ohasiacu
O H A S H I WATARU: Zelig Editore, 2 0 0 0 .
per il vostro bambino, Milano, Edizioni Hara il centro
VON D Ü R C K H E I M , KARLFRIED:
Öltre il Ponte, 1 9 9 1 . vitale delV uomo secondo lo Zen, Roma,
O H A S H I WATARU: Diagnosi Orientale, Milano, Edizioni Mediterranee, 1 9 6 9 .
II Castello, 1 9 9 2 .
O H A S H I WATARU: Le techniche corporee di
Ohashi, Milano, II Castello, 1 9 9 7 .

95
 wellness
A gyógyító és ellazító kezek

A siacu elnevezés (mely a japánul „ujjak"-at jelentő shi szóból,

és a „nyomás"-t jelentő atsu szóból áll) azt a kézi gyógymódot jelöli, melynek
gyakorlatát Tokujiro Namikoshi dolgozta ki a XX. sz. első évtizedeiben.
Hatásának köszönhetően a siacu hatékonyan hozzájárul az egészség megőrzéséhez,
megelőzéséhez és megtartásához. Minden fizikai folyamathoz különböző fontos funkciók
kötődnek, melyek közül minden egyes funkció egy vagy több meridiánhoz kapcsolódik.
A meridiánok olyan energiacsatornák, melyek a test különböző részeibe szállítják
az energiát. Amikor egy betegség vagy trauma következtében a test energia-egyensúlya
felborul, a masszázs során ugyanazon meridián különböző pontjai kerülnek nyomkodásra
abból a célból, hogy az egyes pontokon lévő többletenergia azokba a pontokba áramolhasson,
ahol energia nincs, és így visszaálljon az adott meridián egyensúlya.
Ez a kötet a siacu elméletének, módszerének és gyakorlatának teljes és lényegretörő
áttekintését nyújtja.

Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

4034 Debrecen, Huszár Gál u. 31-33.
Telefon: (06 52) 450-861; (06 52) 450-862;
(06 30) 9358-569
E-mail: tkk@tkk.hu • Honlap: www.tkk.hu

Kiadványaink megrendelhetők:
Telefon: (06 52) 472-067
E-mail: nagyker@tkk.hu