Professional Documents
Culture Documents
modulfüzet
Verzió: 1.0
Összeállította: Valentinyi András
Békéscsaba, 2003.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .................................................................................... 3
Bevezetés ..................................................................................................... 10
Mi a multimédia?..................................................................................... 10
A multimédia ............................................................................................... 12
A Médium fogalma.................................................................................. 12
A Multimédia fogalma............................................................................. 13
A Multimédiarendszer fogalma ............................................................... 14
A Multimédiaalkalmazás fogalma........................................................... 15
Multimédiafejlesztés................................................................................ 15
A multimédia felhasználási területei. ...................................................... 17
Oktatás ................................................................................................. 17
Munka .................................................................................................. 17
Otthon .................................................................................................. 18
Közterületeken..................................................................................... 19
Az emberi információfeldolgozás általános jellemzői ............................ 20
Az érzékelés......................................................................................... 20
A szemmozgások szerepe a látásban ................................................... 20
A kontrasztérzékelés............................................................................ 20
A színérzékelés .................................................................................... 21
Az emlékezés ....................................................................................... 21
A problémamegoldás ........................................................................... 22
Az információfeldolgozás.................................................................... 22
A multimédiaalkalmazások építő kövei ...................................................... 24
A Szöveg.................................................................................................. 24
A Hang..................................................................................................... 25
A Grafikus objektum ............................................................................... 25
A Videóállomány..................................................................................... 26
A multimédiarendszerek alapvető jellemzői ........................................... 26
Adatfolyamok ...................................................................................... 27
Valósidejű működés ............................................................................ 27
Valósidő és multimédia ................................................................... 28
Követelmények ................................................................................ 28
Multimédiás számítógép összeállítása......................................................... 31
Az MPC előírások ................................................................................... 31
MPC 1, 2 specifikáció ............................................................................. 31
MPC-2 specifikáció ................................................................................. 32
MPC-3 specifikáció ................................................................................. 32
Szöveges elemek.......................................................................................... 36
A szöveg .................................................................................................. 36
A jelentés ereje .................................................................................... 36
Multimédiás szöveg ............................................................................. 36
A szöveg elkészítésének a menete........................................................... 37
Szövegbevitel optikai karakterfelismerő programmal......................... 38
Lapolvasók....................................................................................... 38
A beolvasott fájl mérete............................................................... 38
Egy OCR program működése ...................................................... 38
Recognita Plus 5.0.................................................................................... 40
A program telepítése ............................................................................ 40
A program indítása............................................................................... 41
Kezelőfelület ........................................................................................ 41
Feldolgozás menete.............................................................................. 42
Feladat.................................................................................................. 42
Kész szöveg...................................................................................... 42
Először kép....................................................................................... 42
Szöveg a képernyőn ................................................................................. 43
Betűtípusok .......................................................................................... 43
Szövegstílusok ..................................................................................... 44
Szövegelrendezés ................................................................................. 45
Háttér.................................................................................................... 47
Színek................................................................................................... 47
Hypertext, hypermédia és multimédia ..................................................... 48
Nemlineáris információláncolás .......................................................... 49
Navigálás.............................................................................................. 49
Hangtechnika ............................................................................................... 52
A Hang ..................................................................................................... 52
A hang fizikai jellemzői ....................................................................... 52
A hang érzékelése ................................................................................ 52
Akusztikai alapfogalmak...................................................................... 53
Hangok rögzítése és lejátszása................................................................. 54
Analóg rögzítés, lejátszás..................................................................... 54
Digitális rögzítés, lejátszás................................................................... 55
Mintavételezés ................................................................................. 55
Kvantálás.......................................................................................... 56
A digitalizált hangállományok minősége......................................... 56
A digitalizált hangállomány mérete ................................................. 57
A hangok digitalizálásának szempontjai.......................................... 58
Hangfelvétel készítés ........................................................................... 59
Hangkártya szabványok ........................................................................... 60
Az AdLib szabvány.............................................................................. 60
FM szintézis ..................................................................................... 60
SoundBlaster szabvány ........................................................................ 61
SoundBlaster kártyák ....................................................................... 61
Hullámtáblázat szintézis .................................................................. 61
Roland MT-32 szabvány...................................................................... 62
PCI hangkártya......................................................................................... 63
Hangállomány tömörítés .......................................................................... 63
MPEG Audio........................................................................................ 64
MPEG Audio Layer 3 (MP3)............................................................... 65
MPEG 4................................................................................................ 66
Ogg Vorbis ........................................................................................... 67
A szerzői jog Bermuda-háromszöge ........................................................ 68
Üreskazetta-jogdíj ................................................................................ 68
Másolni pedig kell! .............................................................................. 68
A magánmásolás határai .................................................................. 69
A Szoftverek helyzete.......................................................................... 69
Környezeti hangtér .................................................................................. 70
A Dolby eljárások................................................................................ 70
2.1, 4.1, 5.1 és 7.1................................................................................ 72
Dolby Digital kódolás.......................................................................... 72
MPEG 2 Advanced Audio Coding (AAC) .......................................... 74
Zenekar a számítógépben ........................................................................ 75
MIDI .................................................................................................... 75
MIDI állományok ................................................................................ 75
MIDI állományok lejátszása ................................................................ 76
A General MIDI (GM) szabvány......................................................... 77
MIDI állományok készítése................................................................. 77
Hangállomány szerkesztése ..................................................................... 78
Hangkezelés............................................................................................. 79
Sound Forge 6.0....................................................................................... 80
A program telepítése............................................................................ 80
A program indítása .............................................................................. 80
Kezelőfelület........................................................................................ 80
Felvétel készítése mikrofonról............................................................. 83
Mentés ................................................................................................. 88
Állományok betöltése .......................................................................... 91
Hangállományok szerkesztése ............................................................. 92
Hangszerkesztési beállítások ............................................................... 93
Effektusok............................................................................................ 94
Feladatok ............................................................................................. 96
Vágás ............................................................................................... 96
Felvétel készítése audio CD-ről....................................................... 99
Felvétel készítése a hangkártya-keverőpult kimeneti csatornájáról.
................................................................................................................. 100
Felvétel készítése a hangkártya Line in csatornájáról. .................. 103
Hangkonverzió............................................................................... 104
Monoból sztereóba .................................................................... 105
Sztereóból monoba .................................................................... 106
Hangfájlok az Interneten. ...................................................................... 107
Videotechnika ............................................................................................ 109
Analóg és digitális felvétel .................................................................... 109
A szükséges hardver .............................................................................. 110
Régen és most .................................................................................... 110
TV-tuner vs. Videodigitalizáló .......................................................... 111
Overlay kártyák ................................................................................. 111
Videodigitalizáló kártyák .................................................................. 112
Digitális adathordozók....................................................................... 113
Külső dekódolok I. ............................................................................ 114
Külső dekódolok II. ........................................................................... 114
Külső videoeszközök......................................................................... 116
Video kimenetek................................................................................ 119
Elméleti háttér........................................................................................ 120
Színes TV rendszerek......................................................................... 120
NTSC rendszer ............................................................................... 120
SECAM rendszer ........................................................................... 121
PAL rendszer.................................................................................. 121
TV rendszerek képernyőinek műszaki adatai ................................ 121
A videojelek digitalizálása ..................................................................... 123
Leképezés........................................................................................... 124
Mintavételezés ................................................................................... 124
Kvantálás............................................................................................ 124
A digitalizált videoállomány jellemzői .................................................. 126
Képváltási frekvencia......................................................................... 126
Képméret ............................................................................................ 126
Színtér, Színmélység, Színterjedelem ................................................ 126
Méret, bájtban .................................................................................... 128
Átviteli sebesség ................................................................................ 129
Videoállományok tömörítése ............................................................. 129
Videotömörítés elméleti alapok ............................................................. 131
Bitsebesség......................................................................................... 132
Tömörítés hardverrel vagy szoftverrel ............................................... 132
Hardveres tömörítés ....................................................................... 132
Szoftveres tömörítés....................................................................... 133
Videoállomány formátumok .............................................................. 133
AVI................................................................................................. 134
MPEG szabványok......................................................................... 135
MPEG 1...................................................................................... 135
MPEG 2...................................................................................... 135
MPEG 3...................................................................................... 135
MPEG 4...................................................................................... 135
Az Indeo eljárás ............................................................................. 136
Átlagos adatátviteli sebesség ..................................................... 137
Képkockák és a hang váltakozása .............................................. 137
Képkockák közötti távolság ....................................................... 138
Egyéb beállítások, szűrők .......................................................... 139
Mit érdemes még tudni a nyersanyagról .................................... 139
Számítógépes videovágás ...................................................................... 141
Virtual Dub 1.5.10 ............................................................................. 141
Mire tudjuk használni?....................................................................... 143
Mit tud a virtual dub?......................................................................... 144
További paraméterek.......................................................................... 151
„Kis méret, jobb minősség” ............................................................... 156
Szerzői jogok a DVD-én. ....................................................................... 159
DVD et impera!.................................................................................. 159
A régiókódok...................................................................................... 159
A másolásvédelem ............................................................................. 160
A szerzői jog álláspontja .................................................................... 160
Jogszabályok ...................................................................................... 161
A gyakorlat: Szabadságot Johansennek!............................................ 161
Tehát, mit ne tegyünk?....................................................................... 162
Mit szabad?........................................................................................ 163
Közösbe adni tilos?............................................................................ 164
Videofájlok az Interneten. ..................................................................... 165
Grafika ....................................................................................................... 167
Az emberi látás informatikai vonatkozásai ........................................... 167
Színlátás............................................................................................. 167
Szín-koordinátarendszerek ................................................................ 168
RGB szín-koordinátarendszer........................................................ 168
YUV szín-koordináta rendszer ...................................................... 168
YIQ szín-koordinátarendszer......................................................... 169
CIE szín-koordinátarendszer (XYZ) ............................................. 169
HSB szín-koordinátarendszer ........................................................ 169
Számítógépes grafika............................................................................. 170
Vektorgrafika..................................................................................... 170
Pixelgrafika........................................................................................ 171
A képek jellemzői .............................................................................. 172
A kép mérete a képernyőn ................................................................. 172
Alkalmazott színek száma ................................................................. 173
A képállomány mérete....................................................................... 174
Színpaletták használata...................................................................... 174
Képek digitalizálása........................................................................... 175
Szkennelés általános menete ......................................................... 175
A felbontás..................................................................................... 176
A kvantálás .................................................................................... 177
A képek kiválasztásának a szempontjai......................................... 177
A képállományok tömörítése............................................................. 178
GIF................................................................................................. 178
PNG ............................................................................................... 179
JPEG .............................................................................................. 179
M-JPEG ......................................................................................... 180
Szkennelés Primax Colorado 600 dpi asztali lapolvasóval ............... 182
ACDSee 3.1 ....................................................................................... 192
HyperSnap-DX 3.52 .......................................................................... 194
JPEG Optimizer................................................................................. 196
Xara3D 3............................................................................................ 197
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Célkitűzések
A modul füzet gondos áttanulmányozása után Ön:
- megismeri és megtanulja a multimédia készítés alapjait,
- megismeri egy multimédia-rendszer általános felépítését,
- megismeri és megtanulja a multimédia-rendszer alapelemeit, azok
jellemzőit, tulajdonságait,
- megismeri és megtanulja kezelni egy multimédia-rendszer elkészí-
téséhez, összeállításához szükséges főbb programokat:
• Recognita,
• Sound Forge,
• Virtual Dub,
• Power Twain,
• ACDSee,
• HyperSnap-DX,
• JPEG Optimizer,
• Xara3D,
• GIF Animator,
• Terragen,
• Macromedia Flash MX.
9. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Bevezetés
A számítógépek fejlődésével megnőtt az igény arra, hogy a karakteres meg-
jelenítés mellett másra is használják őket. A grafikus felületek kifejlődésének
következményeként elindult a multimédia kialakulása is. A hardverek piacán is
ugyanez a helyzet, olyan tempóban jönnek ki a jobbnál jobb eszközök és alkatré-
szek, hogy hónapok alatt lecsökken az új termékek ára. Az Internet térhódításával
hatalmas változások kezdődtek, az információ szabad áramlásával együtt. A régen
még megfizethetetlen alkalmazásoknak gombamód elkezdtek szaporodni a ver-
senytársaik, ma már szinte bármilyen jellegű programhoz hozzájuthatunk aránylag
elfogadható áron. Egyre több információt gyűjthetünk az Internet használatával,
amelyek a munkánkat is segítik. Az idő múlásával az is kialakulhat, hogy a Világ-
hálón fogjuk a munkánkat, a vásárlásainkat lebonyolítani, nem kell utazgatni.
Mi a multimédia?
Rohanó világunkban mindenki találkozik olyan szóval, illetve szavakkal,
amelyek jelentésével nincs teljesen tisztában. Ilyen a multimédia szó is, amelyet
sokan hallottak, sőt sokan azt gondolják, tudják is mit jelent, viszont csak bizo-
nyos felhasználásait ismerik, pedig az határtalan. Fontos, hogy minden felhaszná-
ló tisztában legyen a jelentésével, és a vele kapcsolatos fogalmakkal, valamint
felhasználási területeivel.
10. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
11. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A multimédia
Fogalmak, meghatározások, definíciók.
A Médium fogalma
A külvilág történéseiről különböző, egymást kiegészítő és erősítő érzékelési
csatornákon keresztül tájékozódunk. Érzékelési modalitásoknak nevezzük az
egyes specifikus érzékelési területeket (pl.: látást, hallást, tapintást, szaglást), ezért
a külvilággal illetve annak egyes objektumaival végbemenő interakcióink
multimodálisak. Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és
bemutatására szolgáló eszközöket. Egy adott médiumon megjelenített információ
legtöbbször egy meghatározott érzékelési modalitáshoz kötött, de egyes esetek-
ben, több modalitásban is felfogható lehet. A vakok által használt Braille jelek
papírra domborítva tapinthatóak és az ép látásúak számára láthatóak is. A világ,
amelyben élünk és tevékenykedünk, leginkább multimodális és multimediális
természetű. Az információs technológiákban környezetünk információs gazdagsá-
ga nem rendelkezik nagy múlttal, mivel számítógépes rendszereink felhasználói
felületei valós világunkhoz képest szegényesek voltak. Az ember bonyolult visel-
kedése következtében a felhasználói felületek nagy számú és legtöbbször előre
nem látható követelményeket támasztanak a rendszer egyéb részeivel szemben.
A multimédia-alkalmazásokon belül több féle szempontból is beszélhetünk „mé-
diumról”.
Felfogásmédium: korábban érintett érzékelési modalitásnak felel meg. Leg-
főbb kérdése, hogy hogyan fogja fel az ember az információt. Az informá-
ció-felfogás módjától függően lehet vizuális vagy hallási. Vizuális médium
például a nyomtatott szöveg, a kép; hallási médium például a beszéd és a
zene.
Képviseletei médium: a számítógépes médiumokat osztja fel az információ
kódolása szerint. Például a szöveget ASCII kóddal, a grafikát CEPT vagy
CAPTAIN kódban, a képet JPEG kódban és az audiót PCM szabvánnyal
kódolják.
Bemutatás-médium: az információ-bevitel és –kivitel eszközeire, valamint
segédeszközeire vonatkozik. Kiviteli például a papír, a monitor és beviteli a
billentyűzet és a mikrofon.
Tárolásmédium: a különböző adattárolókat csoportosítja aszerint, hogy hol
és milyen módon van az adat tárolva. A papír, a floppy, a winchester mind
tároló közeg.
Átvitelmédium: azok az eszközök, amelyek az adatok folyamatos továbbítá-
sát teszik lehetővé. Például a koaxális kábel és a telefonzsinór.
Információ-kicserélő médium: az információ továbbításához használt
adathordozók, tehát a tárolási- és az átvitelmédiumok.
12. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A Multimédia fogalma
A média a médium szó többes száma, vagyis több médiumot jelent. Ebből a
szóból képzett multimédia sok-sok médiummal egyenlő.
A multimédia szó etimológiai jelentése szerint multimédiának nevezhetnénk
bármilyen rendszert, amely egynél több médiumot tartalmaz. Ez nem teljesen
igaz, hiszen egy könyvet, amely képeket is tartalmaz, nem nevezhetünk annak.
Tehát a multimédia nem annyira mennyiségi, hanem minőségi fogalomnak tekint-
hető.
A multimédiát független információelemek számítógép-vezérelt, integrált
előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása jellemzi.
Az információ lehet időfüggő és időfüggetlen médium.
A multimédiát az elvárt tulajdonságok segítségével célszerű definiálni.
Definíció Ralf STEINMETZ (1995) általunk is elfogadott meghatározása
szerint: „A Multimédia rendszert, független információk számítógép-
vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása
és továbbítása határozza meg, melyben legalább egy folyamatos (időfüggő)
és egy diszkrét (idő független) médiumok jelennek meg.”
Komenczi Bertalan szerint: „A multimédia név egy gyűjtőfogalom, mely
egyrészt új termékeket jelent a számítástechnika, távközlés, illetve a média
területén, másrészt a média használatának új formájára vonatkozik az infor-
mációk megszerzése, illetve a tanulási folyamat során.”
Ennek jellemzői:
- A különböző médiatípusok egyidejű (szinkron), illetve egymást kö-
vető (aszinkron) használata egységes megjelenítő platformon törté-
nik.
- A különböző adatok tárolása, feldolgozás és megjelenítése a digitá-
lis technikák felhasználásán alapul.
13. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A Multimédiarendszer fogalma
Elvileg multimédia rendszernek kellene tekinteni minden olyan rendszert,
mely egynél több médiumot tartalmaz. Ez csak mennyiségi alapon történő osz-
tályzás lenne. Ha elfogadnánk ezt az osztályozást, akkor minden olyan rendszert
multimédia rendszernek kellene tekinteni, melyben szöveg és ábra egyaránt
feldolgozható. Ilyen rendszerek évtizedek óta léteznek, de ezek nem multimédia
rendszerek.
A multimédia rendszer nem mennyiségi, hanem minőségi tartalmú fogalom. Nem
a médiumok száma, hanem a médiumok kezelésének a módja a döntő.
Egy multimédia rendszernek legalább két, egymástól független médium fel-
dolgozását kell tartalmazni. Az egyik médiumnak folyamatos médiumnak kell
lenni. Fontos, hogy a rendszerben minden médiumnak függetlennek kell lenni.
Nem multimédia rendszer a számítógéppel vezérelt videórekorder, bár van benne
kép és hang, de közöttük merev kapcsolat áll fenn. Ezzel szemben multimédia
rendszer az a rendszer, melyben egyedi képek és szöveg feldolgozása történik, bár
ebben a rendszerben nincs folyamatos médium.
A médiumok függetlensége azt jelenti, hogy ezeket bármely alkalmazásban tetsző-
legesen kombinálni lehet.
Multimédia rendszer valójában egy célszerűen összeállított számítógép.
A számítógépnek alkalmasnak kell lenni médiumok számítógép-vezérelt működ-
tetésére. Egy ilyen rendszer (bizonyos feltételek mellett) szabadon programozha-
tó. A független médiumok számítógép-vezérelt adatainak integrálásával meghatá-
rozott funkció valósítható meg. Ehhez az egyes független összetevők között
időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizálási kapcsolatokat kell kialakítani.
Az MHEG (Multimedia and Hypermedia Infonnation Colling Expert Group) az 1.
ábra szerint foglalta rendszerbe az információforrás és az érzékelő szerv közötti
médiumokat.
14. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Információ-
forrás
Információ-
szolgáltató
1. ábra: az MHEG modell.
A Multimédiaalkalmazás fogalma
A multimédiaalkalmazás olyan program, amely elvi felépítésében megfelel
az MHEG modellnek, vagyis egy olyan keretrendszer, amiből különböző informá-
ciókat lehet megszerezni, elsajátítani, megtanulni a felhasználó egyéni tudásának,
tempójának megfelelően, a felhasználó által vezérelt módon.
A multimédia rendszerekkel szemben támasztott igényeket multimédiaal-
kalmazásokból célszerű levezetni, melyekben szöveg, hang-, kép-, és
videóállományok vannak.
Multimédiafejlesztés
A multimédiás anyagok fejlesztése során felhasználható elemek:
Szöveg
Animált szöveg
Kép
Animált kép
Hang
Videó klip
Animáció
15. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
16. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Oktatás
A megfelelő anyagi háttér hiánya miatt az oktatásban tapasztalható legin-
kább a multimédiás felhasználások alkalmazásának hiánya. Előre láthatóan mégis
a tanításban fog radikális változásokat hozni a multimédia az elkövetkező évek-
ben. Erre irányuló törekvések már megfigyelhetők, hiszen egyre több helyen
használnak például nyelvoktató programokat, valamint a felsőoktatásban folyama-
tosan folyik a távoktatás fejlesztése. A legjellemzőbbek a különböző oktatóprog-
ramok. A legkisebbek körében a mese alapú játékos tanítóprogram a legelterjed-
tebb. A nagyobb korosztály számára interaktív tudományos igénnyel előállított
lexikonok és nyelvi programok, valamint néhány oktatási segédlet készült illetve
készül.
Munka
A multimédia az üzleti életbe is becsempészte magát. A legtöbb cég használ
multimédiás szoftvereket munkájához, hogy minél egyszerűbb, áttekinthetőbb,
kényelmesebb és eladhatóbb legyen a külső környezet számára.
Az Internet segítségével találkozhatunk több területtel, mint például cég- és ter-
mékbemutatók, reklámok, katalógusok. Az Internetes banki szolgáltatások mellett
elektronikus boltok is megtalálható, ahol a bankszámlaszámunk megadásával
vásárolhatunk.
17. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Otthon
A 21. század elejére már minden otthonban megjelent a multimédia, hiszen
manapság mindenki rendelkezik TV készülékkel és egyéb korszerűbb eszközök-
kel. A számítógép is megtalálható, amely a leginkább elterjedt eszköze a multi-
média használatának. Rengeteg minden elkészítésében a segítségünkre lehet,
különböző prezentációk is megjeleníthetők rajta.
Több híres könyvet átvittek már elektronikus formába. Nagyon jól kiegészíti egy
zeneszerző életrajzát az egyik művéből vett részlet, vagy egy híres épület bemu-
tatható rövid videófilmekkel.
Az utóbbi években a DVD-ről és CD-ről lejátszható filmek is divatba jöttek. Ezek
jobb minőségűek, mint mágnesesen tárolt elődjeik.
18. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Közterületeken
Magyarországon még nincs teljesen elterjedve, de a fejlett országokban egy-
re több nyilvános helyen – metrón, szállodákban, múzeumokban stb. – hoznak
létre információszolgáltatást, és segítséget nyújtó terminálokat. Ezeknek előnye,
hogy a nap huszonnégy órájában rendelkezésre állnak, könnyen kezelhetők és
mindig a megfelelő információt adják.
19. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Az emberi információfeldolgozás
általános jellemzői
Az érzékelés
Az információfeldolgozás az érzékeléssel kezdődik. Az érzékelés a megis-
merési folyamat legelemibb része, amelynek során a külvilágból vagy a szervezet
belső teréből érkező ingerek közvetlenül tükröződnek. A közvetlen tükröződés azt
jelenti, hogy ezen a szinten az érzékelt ingerhez még semmiféle jelentés nem
kapcsolódik: tehát nem valamilyen tárgyat, élőlényt vagy folyamatot érzékelünk,
hanem csupán az ingert magát. Az érzékelés az érzékszervek segítségével törté-
nik, és általában beleágyazódik az észlelésbe.
Az észlelés a tárgyak, élőlények vagy folyamatok egységes egészben törté-
nő tükröződése, amelyet a múltbeli tapasztalat is segít. Az észlelés során az inge-
rekre adott idegrendszeri válaszok valamilyen jelentéssel bíró objektummá szer-
veződnek, illetve integrálódnak. Az észlelés folyamatában a teljes memória-
rendszer jelentős része részt vesz: szerepet játszik az érzékszervi tár, az alakfelis-
merés, a figyelem valamint a rövid és a hosszú idejű memória.
A kontrasztérzékelés
A kontraszt-viszonyoknak a számítógép képernyőjén is meghatározó jelen-
tősége van, ugyanis alapvetően befolyásolják a kijelzett szöveges információk
olvashatóságát és a grafikus információk áttekinthetőségét. A világosság-
érzékelés a helyi fénysűrűség-különbségekhez: valamely felületet mindig csak a
20. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A színérzékelés
A komplementer utókép jelenség abban áll, hogy ha kb. egy percig - vagy
hosszabb ideig - fixálunk kék, sárga, zöld vagy vörös színű mezőket és ezután
máshova nézünk, az új látómezőben a korábbi kék helyén sárgát, a sárga helyén
kéket, a zöld helyén vöröset, a vörös helyén, pedig kéket látunk. A jelenség azzal
magyarázható, hogy ha az egyes receptorok felszabadulnak az egyirányú terhelés
(pl. a kék fénnyel történő folyamatos ingerlés) alól, akkor ellenreakcióként a
fordított irányú folyamat fog lejátszódni (amely pl.: a kék fény megszűnése után a
sárga szín érzetét kelti).
Lehetőleg ne használjunk a képernyőn komplementer színeket közvetlenül egy-
más mellett. Ha ugyanis a komplementer színű mezőket (pl. sárga háttéren megje-
lenített kék ábrát, vagy vörös háttéren megjelenített zöld ábrát) szemlélünk, tekin-
tetünk fókuszának kis mértékű természetes ingadozásai következtében megjelen-
nek a komplementer utóképek és elmosódottá, életlenné teszik a látványt.
Az emlékezés
Az információfeldolgozás alapja a memória, amely nélkül maga a személyi-
ség sem létezhetne és funkcionálhatna: emlékeink és tapasztalataink nélkül nem
lehetnénk azok, akik vagyunk. Az emlékezés három fő szakasza a kódolás (elhe-
lyezés a memóriában), a tárolás (megőrzés a memóriában) és az előhívás (vissza-
nyerés a memóriából).
Az érzékszervi tár az emberi memória-rendszernek az érzékszervekből érkező
információk átmeneti tárolására szolgáló része. Az alakfelismerés alapfunkciója
az, hogy a korábbi tapasztalatok mozgósításával az érzékszervi tár tartalmaihoz
jelentést rendeljen hozzá. A figyelem az észlelés szelekciójának a képessége;
egyfajta beállítódás, amelynek révén bizonyos ingereket nagyobb valószínűséggel
észlelünk.
A rövid idejű memória a memória-rendszernek az a része, ahol a tudatos informá-
ció először megjelenik. Legfontosabb jellemzői a következők: tudatos, szelektív
és erősen korlátozott kapacitású; lassú működésű, erőfeszítést igénylő és soros
szervezésű szakaszosan analitikus; következtetési, logikai műveletekben erős.
A hosszú idejű memóriában (LTM – Long Term Memory) tárolódik minden
tudásunk a világról, kapacitása ennek megfelelően gyakorlati szempontból szinte
korlátlannak tekinthető. Legfontosabb jellemzői a következők: nem tudatos;
gyakorlatilag korlátlan kapacitású; gyors működésű, erőfeszítés-mentes és párhu-
zamos szervezésű automatikus; kognitív alulhatározottság esetén a következő két
alap-heurisztika alapján keresi a megoldást: „hasonlósági illesztés” és „gyakoribb-
ra tevés”.
21. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A problémamegoldás
A magasabb kognitív működések közül a nyelv, a következtetés, és a prob-
lémamegoldás a legfontosabbak.
A nyelv a gondolatok közlésének egyetemes emberi eszköze, amely sajátos mó-
don beleágyazódik az LTM-be. A következtetés az emberi gondolkodás alapvető
eszköze, amelynek során bizonyos kiindulási helyzetből bizonyos szabályok
alkalmazásával érvényes megállapításokhoz jutunk el. Ezek a szabályok lehetnek
induktív vagy deduktív logikai eljárások, de lehetnek pragmatikus tapasztalati
eljárások és heurisztikák is.
A problémamegoldása helyzetét a következők jellemzik:
1) Ahol tartunk (a problémánál) az nem azonos azzal, ahol szeretnénk
lenni (a megoldásnál),
2) A problémától a megoldásig vezető út nem nyilvánvaló,
3) Gyakran jelentős szellemi erőfeszítést igényel magának a problémá-
nak a mélyebb megértése is, és
4) A probléma megoldásához hipotéziseket kell felállítani a lehetséges
megoldási utakról, majd azután ellenőrizni kell azokat. A problémát
általában egyszerűbben kezelhető rész-problémákra bontjuk, illetve
vezetjük vissza.
Az információfeldolgozás
Az emberi agy féltekéi – ATKINSON (1994) - sem anatómiailag, sem funk-
cionálisan nem tekinthetők egymás pontos tükörképeinek.
A jobb félteke a balnál lényegesen fejlettebb vizuális képességekkel, tér- és min-
taérzékeléssel rendelkezik, és a színeket is pontosabban azonosítja.
A Multimédiás anyagok fejlesztése során az a célunk, hogy a használó érdeklődé-
sét:
Egyfelől a megfelelő szövegekkel, hipertexttel, emberi beszédhanggal, ze-
nével, formulákkal a nyelvi, verbális, logikai, analitikus képességek oldalá-
ról,
Másfelől pedig a különböző képi információkkal, mozgóképekkel, térbeli
ábrázolásokkal és alkalmasan választott színek alkalmazásával a téri, globá-
lis, érzelmi, szintetizáló képességek oldaláról is felkeltsük, ébren tartsuk, és
valamilyen tevékenységre ösztönözzük.
22. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
23. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A multimédiaalkalmazások
építő kövei
A Szöveg.
A multimédiaalkalmazások szöveges anyagai jelentik a közlésre kerülő in-
formáció alapját. Szövegesen jelenik meg a multimédiaalkalmazás címe, szövege-
sen kerülnek közlésre a lényeges információk, és az alkalmazásban történő navi-
gációban is a szöveges elemek segítik a felhasználót.
A multimédiaalkalmazás szöveges részének elkészítése történhet hagyományos
módon, a kívánt szövegrész begépelésével, de ha rendelkezésre áll nyomtatott
formában beolvasható lapolvasóval is. A lapolvasó csak az olvasóba helyezett lap
képét adja át a számítógépnek. Ahhoz, hogy a beolvasott lapon levő betűket
értelmezni lehessen, egy OCR (Optical Character Recognition) programra van
szükség. Ez a program a beolvasott lapon lévő karakterek képéből előállítja a
szöveget karakteres formában és azt megadott állományba rögzíti.
A multimédiaalkalmazásban megjelenő szöveges információknak több feltételnek
is eleget kell tenniük:
Legyen megjelenített szövegünk tömör, tartalma lényegre törő. A képernyő-
ről történő olvasás ugyanis lényegesen jobban fárasztja szemünket, mint a
papírról történő olvasás.
A megjelenített szövegben olyan szavak legyenek, melyekhez további in-
formációt fűzünk. A megjelenített szöveg szavait használhatjuk arra is, hogy
segítségükkel a multimédiaalkalmazás képernyői között lapozzunk. Az ilyen
módon használt szavakat, mondatokat a környezettől eltérő betűtípussal, be-
tűmérettel vagy színnel jelöljük meg, hogy a felhasználó az egérrel történő
rámutatással tudja aktivizálni az ilyen módon megjelölt szövegelemeket.
A multimédiaalkalmazás szöveges részében célszerű közismert szavakat,
fogalmakat használni. Egy-egy új fogalom magyarázata nagyobb mennyisé-
gű szöveget igényel, amit az alkalmazás szöveges részében célszerű elkerül-
ni. A számítástechnikában napjainkra elterjedtek az olyan alapfogalmak,
melyekről feltételezhető, hogy a minden ember pontosan ismeri a jelentésü-
ket.
A megjelenített szöveget olvassuk át figyelmesen. A helyesírási hibák a megjele-
nített szöveg értékét csökkentik, értelmezési problémákat okozhatnak, a kijelölt
szavak esetleges navigációs hibái, pedig lehetetlenné teszik a lapozást.
24. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A Hang
A multimédiaalkalmazás hatásának javítása érdekében meg lehet szólaltatni
az alkalmazás keretén belül hangállományt hangkártyához kapcsolt hangszórókon.
Az így megszólaltatott hang lehet előzetesen digitális formában rögzített zenei
anyag vagy hangeffektus, de lehet akár egy figyelmeztető jel is. A hang megszó-
laltatásával aláfesthető a képernyőn megjelenő szöveg, grafika és kép is. Ha
animációt vagy videóállományt játszunk le, akkor a hozzája kapcsolt hangállo-
mány is lejátszható.
Hangállomány lejátszásnak minden esetben feltétele, hogy a számítógépben
legyen hangkártya, és a hangkártyához hangszórók csatlakozzanak.
Az alkalmazás jeleket küld a hangkártya felé. A kártya fogadja és értelmezi a
jeleket, majd a hozzá kapcsolt hangszórókon keresztül szólaltatja meg a jeleknek
megfelelő hangokat.
A hangkártyák nagy része hangfájl vagy zene megszólaltatásán kívül más felada-
tokra is alkalmas. Például, lehet a hangkártyához csatlakoztatott külső hangforrás-
ról érkező jeleket digitalizálni és a digitalizált hangokat egy állományban tárolni.
Lehet a számítógép hangkártyájához csatlakoztatott zenei berendezést (például
egy szintetizátort) vezérelni.
A Grafikus objektum
A multimédiaalkalmazások mindegyikében vannak grafikus objektumok.
Ezek a grafikus objektumok egészítik ki a multimédiaalkalmazások szöveges
részeit azokkal a járulékos információkkal, amelyek szövegesen nehezen lennének
közölhetők. Emellett grafikus objektumokkal jeleníthetők meg az alkalmazás
képei is.
A multimédiaalkalmazásban előforduló grafikus objektumokat lapolvasóval
lehet beolvasni, vagy egy tetszőleges rajzoló programmal lehet előállítani. Mind-
két esetben a létrejövő grafikus objektum egy grafikus állományban helyezkedik a
számítógép háttértárolóján. Különböző formátumú grafikus állományok léteznek.
A legelterjedtebb grafikus formátumok az alábbiak: BMP, TIF, GIF, PNG, JPG,
WMF, DCX, CDR stb. Mivel minden formátumban más-más módszer szerint
történik grafika rögzítése, ezért ugyanarról a képről készült különféle grafikus
állományok különböző méretűek. Megjegyezem, hogy a grafikus állományok
viszonylag hosszú állományok, nem ritkák több MB hosszúak. Célszerű tehát
olyan grafikus formátumot kiválasztani, melyben a képfájlok mérete a legkisebb,
mert ezzel csökkenthető az alkalmazás mérete.
Fontos adat a grafikus objektumoknak vízszintes és függőleges irányban,
képernyőpontban mért mérete, valamint az objektumban használt színek száma. A
multimédiaalkalmazás létrehozása és használata különböző paraméterekkel ren-
delkező számítógépeken történik, ezért igen fontos, hogy a grafikus objektum
mérete, valamint a használt színek száma helyesen legyen megválasztva. Mivel a
számítógépek grafikus kártyái a monitoron különböző felbontást tesznek lehetővé,
ezért előfordulhat az, hogy az egyik számítógépen futtatott alkalmazás grafikája
egy másik számítógépen túl nagy vagy túl kicsiny méretben jelenik meg.
25. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A Videóállomány
A videó- vagy mozgókép állományoknak a multimédiaalkalmazásba iktatá-
sával a képernyőt vagy annak egy részét a televízió képernyőjéhez hasonlóvá
tehetjük. A képernyőn vagy annak egy részén lejátszhatunk digitalizált
videóállományokat, hangjukat meg is szólaltathatjuk. Az így lejátszott digitalizált
videóállományokon be lehet mutatni olyan speciális feladatokat vagy eseménye-
ket, amelyeket szavakkal csak körülményesen lehetne elmagyarázni, grafikával,
pedig nem lehetne élethűen megrajzolni.
A videóállományt megjelenítő képernyőrész élesen elüt a képernyő többi részétől,
ugyanis míg a képernyő többi részén állandó a megjelenített szöveg vagy grafika,
addig a videóállományt megjelenítő képernyő részen televízió minőségű mozgó-
képet is létre lehet hozni. Ezzel igen nagymértékben felkelthető a felhasználó
vagy a multimédia bemutatót megtekintő közönség figyelme.
A videóállomány jellemzői hasonlóak a grafikus objektumoknál leírtakhoz. Van
egy fontos jellemző, a videóállomány megjelenítése és lejátszása igen nagy számí-
tási teljesítményt igényel. Lehetőség van arra, hogy a videószalagon levő képet és
hangot digitalizáljuk és számítógép által lejátszható videóállományt hozzunk létre.
Ehhez a számítógépbe egy videódigitalizáló kártyát kell beépíteni, ami tartalmaz
egy olyan csatlakozót, amihez a videómagnetofon csatlakoztatható.
26. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Adatfolyamok
Az információt rögzített szabályok szerint kell adatokká leképezni. A médi-
um a leképzési szabályok alapján nyilvánul meg. Az információ időben változó
adatmennyiség, ez az adatfolyam.
Multimédia rendszerekben diszkrét és folyamatos médiumok adatait egyaránt
felhasználják, illetve továbbítják. A multimédia rendszer - a többi digitális rend-
szerhez hasonló módon - az adatokat külön egységekre (csomagokra) osztva
továbbítja. A csomagokat a forrás rendszerelem adja tovább egy nyelő rendszer-
elemnek. A forrás és nyelő lehet egy rendszeren belül, de lehet különböző rend-
szerekben is. Az adatfolyam a csomagok sorozatából áll. Az adatfolyamnak
időbeli jellemzője és élettartama van.
Az információ különböző médiumon történő átvitele különböző tulajdonságú
adatátviteli üzemmódokat igényel. Hasonlóan a számítógép hálózatokhoz, a
multimédia rendszerekben is van aszinkron, szinkron és izokron átviteli mód.
Az aszinkron adatátviteli módban nincs időbeli megkötés. A csomagok a
vevőhöz időbeli megkötés nélkül, a lehető leggyorsabban jutnak el. A diszkrét
médium adatok aszinkron módon továbbíthatók. Ha viszont egy diszkrét és egy
folyamatos médium között időbeli kapcsolat van (pl.: feliratozott film), akkor a
megkövetelt szinkron miatt a diszkrét médium adatai aszinkron módon nem
továbbíthatók.
A szinkron adatátviteli módban van időbeli megkötés. A csomagok a vég-
pontok közötti maximális késleltetés mellett jutnak el a vevőhöz. Ez egy felső
korlát, ami nem léphető át, viszont a csomagok bármely tetszőleges korábbi
időpontban is elérhetik a vevőt. Ezzel teljesül a multimédiaalkalmazások egyik
lényeges követelménye, a végpontok közötti garantált maximális késleltetés.
Az izokron adatátviteli módban minden csomag átviteléhez a végpontok
közötti maximális késleltetés előírás mellett minimális késleltetés is definiálásra
kerül. Emiatt a csomagok átvitelének időszórása korlátozva van.
Valósidejű működés
Minden multimédia rendszer valósidejű rendszer, melyben a folyamatos
adatfolyamok valósidejű feldolgozása lényeges szempont. A folyamatos adatfo-
lyamok időbeli peremfeltételei szabják meg a rendszer működésével szemben
támasztott időbeli követelményeket.
A feldolgozandó események előre meghatározott időpillanatokban
(determinisztikusan) vagy véletlen időbeli eloszlással jelentkezhetnek. A valós-
27. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
idejű rendszernek minden eseményt fogadni kell, időben fel kell dolgozni az
esemény kezelésével kapcsolatos adatokat és a feldolgozási eredményeket időben
vissza kell adni.
A valósidejű rendszer lényeges jellemzője a feldolgozási eredmények korrekt-
sége. Ez nem csupán a hibátlan feldolgozást jelent, hanem azt is, hogy a feldolgo-
zás eredményének a kívánt időpontban rendelkezésre kell állni. A valósidejű
rendszerben hibás feldolgozást nemcsak hardver vagy szoftver hiba okozhat.
Hibás feldolgozás oka lehet az is, hogy a rendszer a feldolgozás eredményét
nem képes az előre megadott időkorláton belül szolgáltatni. A rendszer az
előre megadott időkorlátok betartását tekintve determinisztikusan működik,
garantált válaszidőkkel kell, hogy rendelkezzen. Például egy multimédia rend-
szerben egy videóállomány túl gyors vagy túl lassú lejátszása egyaránt hiba.
Multimédia adatfolyamok esetében a kép- és hangadatokat szinkronizált formában
kell feldolgozni és ezt a médiumok közötti kapcsolatoknál figyelembe kell venni.
Valósidő és multimédia
Az audió és a videó adatfolyamok különálló, periodikusan ismétlődő üzenetekből,
logikai adategységből, például mintavételezett értékekből vagy képekből állnak.
Az összes különálló logikai adategységet mindig egy meghatározott időkorláton
belül kell feldolgozni.
A multimédia rendszerek nem tekinthetők a folyamatszabályozásra használt
klasszikus valósidejű rendszereknek. A klasszikus valósidejű rendszereknél a
megbízhatóságnak és a biztonságnak egyaránt nagy a jelentősége. Ezzel szemben
a multimédia rendszerekben könnyebben teljesíthető követelmények a mérvadóak:
Kicsi hibatűrési igény. Bármely információegység megsérülése nem okoz
termelő berendezés sérülést, és nem veszélyeztet emberéletet.
Elfogadható az időkorlátok esetenkénti átlépése, mégis törekedni kell
betartásukra. Az időkorlát megsértéséből bekövetkező hibákat az ember
gyakran nem veszi észre. Például a videóállományokban előforduló képhi-
bákat vagy hiányzó képeket az ember alig érzékeli, mert az emberi szem
időbeli és térbeli felbontóképessége túl kicsi. Hang lejátszáskor a fellépő hi-
bák jobban feltűnnek, mert az emberi hallás kevésbé toleráns, mint a látás.
A folyamatos médiumok kezelése periodikusan ismétlődő megterhelést
jelent. Periodikus igényeket mindig egyszerűbb kielégíteni, mint véletlenül
elszórtan jelentkező igényeket. A periodikus igények kielégítéséhez szüksé-
ges teljesítmény követelmény előre meghatározható és megállapíthatók a
nem elegendő teljesítmény okozta hibák.
Az igényelt és a rendelkezésre álló feldolgozási kapacitás összeegyeztet-
hető egymással. Vannak tömörítő eljárások, melyekben különböző tömörí-
tési arányok állíthatók be, ezáltal információvesztés helyett minőségi korlá-
tozások lehetségesek.
Követelmények
A multimédia rendszerekben az átvitel és a feldolgozás szempontjából lényeges
tulajdonságok az alábbiak:
Átbocsátóképesség: a folyamatos adatfolyamokban az egy másodperc alatt
továbbított hitek illetve bájtok száma. Az adategységek mérete is lényeges.
28. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
29. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
30. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Multimédiás számítógép
összeállítása
Multimédiaalkalmazások futtatásához nagy számítástechnikai teljesítmény
és speciális perifériák szükségesek. Egy multimédia rendszerben legyen nagy a
számítástechnikai teljesítmény, legyen gyors a processzor, legyen nagy a memó-
ria, legyen a busznak nagy az átviteli sebessége és tartalmazza a multimédiaal-
kalmazások használatához szükséges perifériákat.
Az MPC előírások
Napjainkban a PC a legnépszerűbb számítógépes platform és nagyon valószí-
nű, hogy ez az állapot egy ideig még fennáll. Ma a Pentium processzorral működő
PC-k olyan feladatok végrehajtására is képesek, melyeket korábban csak nagyobb
számítógépek bevonásával lehetett megoldani. A ma elterjedt merevlemezes
egységek akkora mennyiségű információ tárolását teszik lehetővé, amelyek ko-
rábban személyi számítógépes környezetben legfeljebb az álmok szintjén voltak
elképzelhetőek.
A PC gyártói folyton tökéletesítik az általuk gyártott számítógépeket, azokat egyre
barátságosabbá, könnyebben kezelhetővé teszik. Nem szabad azonban elfelejteni,
hogy egy multimédia rendszer olyan alkatrészekből áll, amelyek pontos együtt-
működése eredményezi a számítógép nagy teljesítményét. Ha ebben a rendszerben
csak egy alkatelem gyengébb képességű annál, amit a rendszer megkívánna, ez az
egész rendszer teljesítményét lerontja.
MPC 1, 2 specifikáció
1990-ben a szoftverfejlesztők és hardvergyártók egy csoportja kiadta az
úgynevezett MPC (Multimedia Personal Computer) specifikációt. Ez a specifiká-
ció azokat a minimális követelményeket határozza meg a gyártókkal és fejlesz-
tőkkel szemben, amelyek alapján azok rátehetik termékeikre az MPC emblémát.
Az 1990 óta bekövetkezett fejlődés miatt az MPC specifikáció néhány év alatt
elévült, ezért 1994-ben kidolgozták az MPC-2 szabványt. A szabvány azokat az
ajánlásokat tartalmazta, amely alapján a gyártók és fejlesztők multimédiaalkalma-
zások futtatására alkalmasnak minősíthetik számítógépeiket és perifériáikat. A
szabvány meghatároz egy minimális és egy ajánlott konfigurációt a multimédia
számítógép felépítésére vonatkozóan.
31. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
MPC-2 specifikáció
Minimális Ajánlott
Részegység
konfiguráció konfiguráció
80486 DX
Processzor típusa 80486 SX vagy
Pentium
Processzor minimális órajele 25 MHz 66 MHz
RAM memória mérete 4 MB 8 MB
Merevlemez meghajtó kapacitása 160 MB 340 MB
CD-ROM meghajtó átviteli sebessége 300 KB/s 300 KB/s
CD-ROM meghajtó átlagos elérési ideje 400 ms 280 ms
16 bites, D/A 16 bites, D/A
Hangkártya
átalakítóval átalakítóval
Grafikus kártya típusa SVGA SVGA
Használhatószínek száma 256 65 536
1. táblázat: Az MPC-2 szabvány minimális és ajánlott értékei
MPC-3 specifikáció
1996-ban megjelentek az MPC-3 szintű követelmények, melyekkel a vásárló-
kat kívánták tájékoztatni arról, hogy milyen új rendszereket vásároljanak multi-
médiaalkalmazásokhoz, illetve miképpen korszerűsítsék már, meglévő számítógé-
peiket.
Processzor: A processzor teljesítse az MPC Teszt követelményeit, amit egy
75 MHz sebességű Pentium processzort tartalmazó rendszer számára dolgoztak ki,
mely az MPEG-1 fájlokat hardverrel dolgozza fel. Ha az MPEG-I fájlokat a
rendszer szoftverrel kezeli, a processzor legyen legalább 100 MHz sebességű
Pentium processzor 256 kB gyorsítótárral.
Memória: minimum 8 MB.
Merevlemez: minimum 540 MB.
Átviteli sebesség: minimum 3 MB/s.
Átlagos elérési idő: maximum 20,2 ms.
CD-ROM meghajtó:
Legyen képes az összes CD formátumot olvasni.
Átviteli sebesség minimum 600 kB/s (4x sebesség).
Átlagos elérési idő kevesebb, mint 250 ms.
Hangrendszer:
Mintavételi frekvencia: 8, 11,025, 16,0, 22,05 és 44,1 kHz,
Kvantálási hossz 8/16 bites.
Sztereóműködés,
Nagy impedanciájú mikrofon bemenet,
Hangkártyán OPL3 típusú szintetizátor,
belső hullámtáblázattal,
32. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
33. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
34. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
35. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szöveges elemek
A szöveg
Az emberiség csak nemrég – kb. 6000 évvel ezelőtt – fejlesztette ki az írást,
mint a kommunikáció eszközét. Kezdetei a termékeny mediterrán területekre
tehetők vissza, ahol jelentéssel bíró jeleket véstek agyagtáblákba. Ezeket a kép- és
ékírásos táblákat csak az uralkodó osztálynak és a papságnak volt joga írni és
olvasni. A legelső írásos emlékek vezető emberekről, törvényekről és adókról
maradtak fenn. Ez az új médium hamar az érdeklődés középpontjába került, mivel
nem volt kitéve természeti csapásoknak vagy betegségeknek. Az írásjeleket csak
szűk réteg ismerte, így valószínű volt, hogy nem tudták elolvasni, ha ellenséges
kézbe került. Az írás és olvasás képessége egy bizonyos fokú hatalmat jelentett.
Így van ez ma is, amikor az írni és olvasni tudás hatalmat jelent a tudományok
felett, s ami nélkül a modern társadalmakban szinte nem is lehet élni.
A jelentés ereje
Az élet minden területén fontos, hogy gondolatainkat szabatosan, világosan
fogalmazzuk meg, figyelve a szavak többféle jelentésére is különösen igaz ez a
médiában, ahol ezrek vagy esetleg milliók tekintete tapad alkotásunkra.
Fontos, hogy annak megfelelő stílust válasszunk, hogy kinek szól majd a prezen-
tációnk. Például egy fiatal személyt bemutató prezentációban sokkal közvetlenebb
kifejezéseket alkalmazhatunk, mint egy komoly szervezet bemutatásakor. Néha
arra van szükség, hogy komoly gondolatokat sűrítsünk néhány szóba, mint ahogy
a reklámszakemberek sűrítenek egész termékcsaládok jellemzőit egyetlen jelszó-
ba, logóba.
Meg kell terveznünk minden apró - először lehet, hogy lényegtelennek tűnő -
részletet, hiszen a szöveg az, ami előtűnik a címekben, menükben, navigációs
eszközökben.
A szöveg tartalmának szerkesztésére nincsenek meghatározott szabályok, ezért
különösen nehézzé válhat. Ehhez segítséget nyújthat a szókincs bővítése.
Multimédiás szöveg
A multimédiaalkalmazások szöveges részének megtervezése hasonlít egy
szöveg, egy cikk, esetleg egy könyv formátumának megalkotásához. Szövegszer-
kesztő programmal ez egy egyszerű feladat, ha az alkalmazó ismeri a számítógé-
pes szövegszerkesztő használatát. Egy multimédiaalkalmazás szöveges részének
megalkotása nem jelent egyebet, mint begépelni a kívánt szöveget egy szöveg-
szerkesztő program segítségével, létrehozni a szöveg stílusát, kiemelni a fontos-
nak tartott szövegrészeket és aztán az egész létrehozott szöveget a multimédiaal-
kalmazás számára átadni.
Mivel a szövegszerkesztő programmal létrehozott szövegek mindig papíron,
általában képek, grafikák nélkül lettek megjelenítve, ezért nem is olyan egyszerű a
képernyőn megjelenítésre kerülő szövegek formájának megalkotása. A megjelení-
36. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
tésre kerülő szöveg formájának megalkotása során egy sor olyan kérdés merül föl,
melyekkel nem találkozunk, ha az adott szöveget papíron történő nyomtatásra
készítjük elő. Csak néhány ezek közül a kérdések közül:
Mekkora szövegmennyiség fér egy képernyőoldalra anélkül, hogy zsúfolttá,
nehezen olvashatóvá válna a képernyő?
Hogyan célszerű a megjelenítendő információkat csoportosítani?
Hogyan kell a szöveget kialakítani, hogy az a képernyőn szépen nézzen ki
és a szöveg egyhangúságából kiemelkedjenek azok az információk, amelye-
ket ki szeretnénk emelni.
A kérdések sora nem ér véget akkor sem, amikor egy már nyomtatásban
meglévő szöveg bevitelével kapcsolatban kezdünk el gondolkodni:
Hogyan rögzítsük a szöveget: gépeljük be ismét vagy lapolvasóval olvassuk
be és alakítsuk át a multimédiaalkalmazás igényeinek megfelelően?
Egy kiadványkészítő programmal létrehozott állományt milyen módon ala-
kítsuk át, hogy az a multimédiaalkalmazás számára értelmezhető állomány-
nyá váljon?
Az elkövetkezőkben ezekre a kérdésekre kívánunk választ adni.
37. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Lapolvasók
A lapolvasók a nyomtatott szöveget bittérkép formában olvassák be a szá-
mítógép memóriájába. Mivel a szöveg esetében a karakterek színe nem hordoz
információt, szöveg beolvasásra fekete-fehér lapolvasókat szoktak használhatók.
A fekete-fehér lapolvasóknál a színkód 1 bit.
38. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
39. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A program telepítése
A windows-os programoktól már megszokott next-next-ok-install. A telepí-
tés végén kell beállítani a scanner típusát, és itt lehet választani a már feltelepített
Twain modulból. Mivel nem tartalmazza az összes, piacon kapható lapolvasók
meghajtóit, ezért csak a fontosabb, ismertebb lapolvasókat találjuk meg. Ezért,
sok esetben érdemes a scanner-ünk kezelőprogramját használni.
40. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A program indítása
Az asztalról:
A Start menüből:
Kezelőfelület
1) Címsor,
2) Menüsor
3) Eszköztárak,
4) Objektum terület,
5) Állapot sor.
1
2
3
41. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Feldolgozás menete
Program indítása,
Képforrás beállítása,
A feldolgozás típusának megfelelő alkalmazásindítás,
Betöltődik a szkenner kezelőprogramja,
Előolvasás,
Beolvasandó szövegrész kijelölése,
Kijelölt szövegrész írás irányának beállítása forgatással,
Beolvasandó kép beállítása: élesség, felbontás, színek száma, színkorrekció,
Szkennelés indítása,
A beolvasott képet átalakítja a szkenner programja, és átadja a
Recognitának,
Beolvasás, tér felismerés, alak felismerés,
A felismert szöveg megjelenítése,
Javítási lehetőség biztosítása,
Mentési lehetőség nyújtása.
Feladat
Olvassunk be szöveget a Recognita segítségével, a következő módon:
Kész szöveg
Egy könyvből, egy újságból egy tetszőleges szöveget, szövegrészt kell beol-
vasni, úgy, hogy a beolvasandó szöveg forrása a lapolvasó legyen.
Először kép
A lapolvasóval elsőnek a beolvasandó szövegről képet kell készíteni. A
képnek nagy felbontásúnak kell lennie, a későbbi feldolgozás miatt. Ez a felbontás
200 DPI-nél kezdődik. Itt már a karakterek felismerése nem pontos. 600 DPI-ig
van értelme növelni a felbontást. E felett túl nagy méretű lesz a kép, bájtban, és
csak feleslegesen foglalja a helyet, mivel alacsonyabb felbontás esetén is jól
működik a karakter felismerés.
42. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szöveg a képernyőn
A képernyő a multimédia rendszerek legfontosabb kiviteli eszköze. A leg-
több multimédia termék képernyő használatára épül. Ezért a multimédia termé-
keknél minden képernyőoldal kiviteli formája rendkívül lényeges. Az alábbiakban
ismertetünk néhány általánosan érvényes szempontot a képernyőre készülő szöveg
formázásához.
Multimédia termékek készülhetnek interaktív használatra, amikor a termék-
kel a képernyő előtt ülő alkalmazó foglalkozik. Készülhetnek bemutatásra is,
amikor a nézők (alkalmazók) a képernyőtől távolabb helyezkednek el. A további-
akban ismertetett szempontok egy része olyan termékekre vonatkozik, melyek
több néző számára készülnek.
Betűtípusok
A betűkészlet a jelek egy csoportja, amely többféle stílust, típust és méretet
is tartalmazhat. Ezek például a Times New Roman, Arial és Century. A betűtípus
a karakterek olyan kollekciója, amelyek általában egyféle stílusúak, egy méretűek
és ugyanahhoz a betűkészlethez tartoznak. Például a 12-es dőlt Arial egy betűtí-
pus. A betűstílusok közé tartozik például a félkövér (bold), a dőlt (italic) és az
aláhúzott (underline) is. A méreteket általában pontokban adjuk meg, egy pont kb.
1/72 inch. A számítógépes világban gyakran használják a font kifejezést, amikor a
typeface helyénvalóbb lenne.
A betű megjelenésének egyik jellegzetes eleme a betűtalpas típus, amelyet
serif típusnak is neveznek. Ezeknek nagy előnye, hogy segítik az olvasást, ilyen-
nel szokták általában a nyomtatott szövegeket írni. Ide tartoznak a Times New
Roman, Century, Courier New, Bookman. Ezzel ellentétben a sans serif nem
rendelkezik ilyen díszítő elemmel. Felhasználása általában a címeknél történik,
jobban megragadják a figyelmet. Ilyenek az Arial, Verdana, Comic Sans MS.
Legyen a szöveg elég nagy méretű.
Nem lehet írásos üzeneteket továbbítani, ha a nézők nem tudják elolvasni a
szöveget. A multimédia terméket készítő tapasztalatlan tervezők gyakori hibája,
hogy kisméretű betűkből állítanak össze a szöveget. Ezek, pedig nem olvashatók.
Szövegünk megtervezésekor először is azt kell tisztázni, hogy milyen képfelbon-
tásra tervezünk. Minél kisebb a képfelbontás annál kevésbé olvasható a szöveg,
ilyenkor érdemesebb serif típus helyett sans serif betűkészletet használni. Az
egyre inkább megnövekedett képfelbontás elterjedése már lehetővé teszi a serifek
használatát, természetesen ez függ az alkalmazott betűmérettől is.
A használandó betűtípusok általában a megjelenítő képernyő méretétől
függnek. Nagyobb feloldású képernyőn általában a betűméretek kisebbek.
Egy számítógép képernyőjén bemutatott interaktív termék esetében természetes,
hogy a néző a képernyő előtt ül. Mivel a képernyők feloldása jó, kisebb méretű
betűk is jól olvashatók. Ahol a nézők a képernyőtől távolabb helyezkednek el,
nagyobb méretű betűket kell használni, hogy a szöveg olvasható legyen.
Különböző betűtípusoknál a karakterek különböznek egymástól. Vannak be-
tűtípusok, melyek formájuk miatt nehezen olvashatók. Még egy jól olvasható
43. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szövegstílusok
A szövegstílus a fűszerekhez hasonló, melyekkel javítani lehet az étel ízét, de nem
szabad túl sokat használni, mert ártalmas lehet. Jó szövegstílussal javítani lehet a
termék kiviteli formáját, valójában azonban a szövegstílus, nem vagy alig befo-
lyásolja termék tartalmát.
Ritkán szabad csupa nagybetűből álló szöveget készíteni.
A csupa nagybetűből álló szöveg kevésbé olvasható, mint a nagy- és kisbetűt
keverve használó. Csupa nagybetűből álló szövegbe beleolvadnak a nagybetűvel
kezdődő szavak. Ilyen szövegben nem tűnik ki a mondatok kezdete. A nagybetűs
szöveg használatát rövid címekre és a szövegből kiemelni kívánt dolgokra kell
korlátozni.
Ne használjon egy attribútumból háromnál többet egy oldalon.
Ha egy szövegben sok attribútumot használnak, a szöveg túl változatos lesz,
emiatt a néző azt nehezen tudja átlátni, értelmezni. Gyakran a sok szöveg attribú-
tum rontja a szöveg olvashatóságát.
A képernyőn félkövér betűkkel emeljen ki, ezek feltűnőek, és jól olvas-
hatók.
Ha félkövér betűket korlátozottan használ, a szöveg áttekinthető, olvasható
lesz, ugyanakkor a félkövér szövegrész felhívja magára a figyelmet. Túl sok
44. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szövegelrendezés
A szöveg megjelenésének is vannak általános elvei, ezek nagyjából meg-
egyeznek a számítógépes és a nyomtatott médiában. Az elvek többsége tudomá-
nyosan is bizonyított.A hasábok esetében legcélszerűbb egyet használni. Egy
vizsgálat megállapította, hogy a kéthasábos alak rontja az olvasási sebességet. A
szöveg tördelése azonban szükséges más módon, de lehetőleg ne elválasztással,
hanem szó végén történjen. A sortávolságra leginkább a másfél- kétszeres ajánlha-
tó. A bekezdéseket az első sor behúzásával, esetleg térközzel válasszuk el.
Arra is figyelnünk kell, hogy ne kerüljön túl sok szöveg egy oldalra. Ennek
is megvannak a maga szabályai. A nyomtatásban például egy A4-es oldalra kb.
30-40 sor, egy sorba kb. 60 karakter kell, hogy kerüljön. A szöveg balra zárt
elrendezéssel célszerű, jobboldalon meghagyva a töredezettséget. Ezek afféle
támponttal szolgálhatnak a szemnek, könnyebbé téve a sorok követését.
A szöveg sűrűsége
A szöveg sűrűsége az olvasási sebességet és a megértést befolyásoló tényező. Egy
kísérlet eredményei szerint a kisebb betűkkel írott szöveg (80 karakter soronként)
gyorsabban olvasható, mint a nagyobb betűkkel írott szöveg (40 karakter soron-
ként), de a megértés fokában nincs eltérés. A kétszeres sortávolság alkalmazása
javítja az olvasási sebességet és kis mértékben a megértés fokát is. Ebben az
esetben a kisebb betűk gyorsabban olvashatók, mint a nagyobb betűk.
Lehetőleg kis- természetesen még jól látható betűméretet és rövid, 8-10 szóból
álló sorokat kell alkalmazni. Ez a napilapokban és folyóiratokban már jól bevált
több-oszlopos (hasábos) szerkesztési mód követését jelenti. A rövid sor ekkor
lehetővé teszi, hogy az olvasó szeme egyetlen fixációs pontból átfogja az egész
45. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
46. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Háttér
A háttér egy képernyő egyik fontos eleme. A papír információhordozóval
szemben a képernyőn különböző színű hátterek állíthatók be. A háttér előkészíti
az információt, meghatározza hangulatát, ami lehet mulatságos, komoly, elegáns,
stb.
Először mindig tisztázni kell, hogy a képernyőnek milyen benyomást, érzést
kell közvetíteni, csak ezután szabad a hátteret meghatározni. Egyszerű ismertető
jellegű szövegnél célszerű egyszerű háttérnek használata. Ilyenkor használjon
tompa színeket. Ha lényeges, hogy a termék meghatározott légkört teremtsen vagy
szeretné a közönséget izgalomba hozni, akkor használhat a háttérben élénkebb
színeket, megjeleníthet a háttérben mintákat vagy képeket is.
Színek
A képernyőn a papír információhordozóval szemben különböző színeket le-
het használni. Színekkel kiemelhetők a szöveg fontos pontjai és összeköthetők az
egymáshoz kapcsolódó gondolatok. Vegyük észre viszont, hogy a színek megjele-
nítése rendszerfüggő dolog. A színek megváltozhatnak, ha a multimédia termék
egy bizonyos típusú képernyő helyett egy másikon jelenik meg.
Kontrasztdús színkombinációkat célszerű használni az előtérben illetve a háttér-
ben lévő elemeknél.
Mindenképpen meg kell győződni arról, hogy az előtér számára kiválasztott
színek illetve színkombinációk nem olvadnak-e bele a háttérbe. Vigyázni kell az
előtér, háttér színkombinációinak összeállításánál. Vannak olyan színkombináci-
ók, melyekben a szöveg nehezen olvasható. Nehezen olvasható például a narancs-
szín szöveg kék háttéren.
Ne legyen túl sok szín egy képernyő oldalon.
Ha egy oldalon az előtérben több mint három-négy szín fordul elő, olyan ha-
tása lehet, mint egy „rikító gyümölcssalátás tálnak”,”vagyis érzékszervi túlterhe-
lést okoz.
47. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
48. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Nemlineáris információláncolás
A hypertext és a hypermédia dokumentumok lényeges tulajdonsága a nem-
lineáris információláncolás. Tehát nem csupán egy olvasási sorrend van, hanem
az olvasó is dönthet az olvasás sorrendjéről. Vegyük azonban észre, hogy a szerző
határozza meg a hivatkozás láncokkal a lehetséges kapcsolódásokat.
A hypermédia dokumentum struktúra egy gráf, mely csomópontokból és élekből
áll:
A csomópontok a tulajdonképpeni információegységek. Ezek lehetnek szö-
vegelemek, képek, hangok, videók, stb. A felhasználói felületen az informá-
cióegységek többnyire saját ablakban jelennek meg.
Az élek létesítenek kapcsolatot a különféle információegységek között.
Ezeket linknek vagy hivatkozásnak szokás nevezni. A link legtöbbször
egy irányított él. Megjegyezem, hogy az információegységek összekapcso-
lása is tartalmaz információt.
Minden link két csomópontot, azaz információegységet köt össze. A forrás
horgony (source anchor) a hivatkozás kiindulópontja, meghatározza azt az infor-
mációegységet, melyből a link aktiválható. A forrás horgonyról a felhasználó
valamilyen jelzést kap. A cél horgony (destination anchor) a hivatkozás végpont-
ja. Meghatározza, hogy az adott helyett elérve az információ milyen részét kell
bemutatni ebben a csomópontban. Mivel a link csak egyirányú mozgást enged
meg, sokszor célszerű az összekötött csomópontokat két linkkel összekapcsolni,
hogy mindkét információegységből elérhető legyen a másik.
Navigálás
A lineárisan rendezett dokumentumok egyszerű tovalapozása egy
hypermédia dokumentum esetében egy gráfban való navigálássá alakul. A fel-
használói felületen meg kell adni a hivatkozások eredetét, hogy a felhasználó az
egyik információegységből a továbbiakhoz juthasson. A hivatkozások kiinduló-
pontja a horog (URL: Uniform Resource Locator). Horoggal lehet egy
hypermédia dokumentumban egy másik hypermédia dokumentumra hivatkozni,
49. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
50. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
51. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangtechnika
A Hang
A hang a multimédiaalkalmazások elválaszthatatlan integrált részét alkotja.
Bár a hangot lehetne analóg módon rögzíteni, visszajátszani és vezérelni, napja-
inkban szinte csak digitális eljárásokat használnak multimédia rendszerekben. A
multimédiaalkalmazások a hangot beszéd, zene és zörejek formájában használja.
A hang lehet külsőleg kialakított hang, melyet a számítógépek érzékelnek, rögzí-
tenek, feldolgoznak, kezelnek és hasznosítanak. Vannak azonban olyan hangok,
melyeket maga a számítógép állít elő megfelelő hardver használatával.
Jelen fejezet azokat a tényezőket veszi sorba, amelyekre figyelemmel kell
lenni, ha egy adott alkalmazásba hangot építünk be. A fejezet a hang fizikai
jellemzőinek ismertetésével kezdődik, majd azt részletezi, hogy miként kell egy
hangot digitalizálni. A fejezet kitér a digitalizált hangállomány minőségének
jellemzőire, a hangállományok kezelésére, feldolgozására, hasznosítására. A
fejezet foglalkozik azzal is, hogy miképpen kommunikál a számítógép a hangsze-
rekkel.
A hang érzékelése
A hang érzékelése, a hallás, az embert körülvevő közegben (a levegőben) fellépő
nyomásingadozások érzékelése. Az emberi hallószerv áltat érzékelhető hangok
frekvenciája általában 16 Hz és 20 kHz közötti érték. A frekvenciatartomány
határait jelentősen befolyásolja az ember életkora.
52. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Akusztikai alapfogalmak
Az emberi hallás jellemzőivel az akusztika foglalkozik. A hangokkal kap-
csolatos érzéseit mindenki képes kifejezni. Érzeti tulajdonságot fejez ki, hogy „túl
hangosan beszélsz” (hangerő), „mély a hangod” (hangmagasság), vagy „fakó a
hangod” (hangszín). Az akusztika a hangokkal kapcsolatos érzéseket műszaki
paraméterekkel fejezi ki.
A hangerő (hangintenzitás) a hangrezgés amplitúdója, ami egyenesen ará-
nyos a hangnyomással, fordítva arányos a közvetítő közeg sűrűségétől, és az adott
közegben a hangterjedési sebességétől. A hangerő mértékegysége az egy négy-
zetméterre eső, wattban mért hangteljesítmény.
A hangerő és a hangnyomás leírására használják az akusztikus decibel fo-
galmat. Az akusztikus decibel értéke alkalmazkodik az emberi hangérzékeléshez,
a hangerő nagyság tízes alapú logaritmusának húszszorosával egyenesen arányban
lévő szám. A hallásküszöbnek a 0 decibel (dB) érték felel meg, míg a fájda-
lomküszöb értéke 120 dB. A normál körülmények között az ember 25-30 dB
hangerővel beszél.
Az ember hallásküszöbe bizonyos mértékben függ az egy időben hallott
hangoktól. Egy zavarónak tekintett hang megemeli az érzékelni kívánt hang
hallásküszöbét. Emiatt kell, például zajos környezetben emelni a hangerőt, ha azt
akarjuk, hogy partnereink megértsék az elhangzottakat. Ez a hangelfedés jelensé-
ge. A hangelfedést megvizsgálták tiszta szinuszos hangokra, keskeny és szélessá-
vú zajokra, és azt találták, hogy a hallható hangok tartományában különböző
53. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
54. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Mintavételezés
Mintavételezéskor időben és értékben folytonos analóg hangjelekből impul-
zussorozatot állítunk elő. Ebben az impulzussorozatban minden egyes impulzus
amplitúdója azonos, az analóg jelnek az adott ponton felvett értékével. A mintavé-
telezett impulzussorozat, más néven mintavételezett jelsorozat információtartal-
ma - meghatározott feltételek teljesülése esetén - megegyezik az eredeti, időben
folytonos analóg jel információtartalmával.
A mintavételezett jelből akkor lehet az eredeti jelet információveszteség
nélkül visszaállítani, ha a mintavételezési frekvencia értéke legalább kétszerese
az eredeti analóg jelben előforduló legnagyobb frekvenciának (Shannon
tétele). A gyakorlatban praktikus okokból nem használják ezt a mintavételezési
frekvencia értéket. Ha a teljes frekvenciatartományt meg kell őrizni, akkor a
szükségesnél valamivel nagyobb mintavételezési frekvenciát használnak, ha
viszont nem akarják megőrizni azt, akkor kisebb mintavételezési frekvenciát
választanak.
A digitális hangfeldolgozó rendszerek és interfészeik egységes, szabványos
mintavételezési frekvenciát igényelnek, hogy a digitalizált hangállományok
minden készüléken lejátszhatók legyenek. Ha Hi-Fi hangminőségre törekednek a
digitalizálni kívánt hangfrekvenciás jel felső határfrekvenciáját 20 kHz környéké-
re, a mintavételezési frekvenciát, pedig 40 kHz-nél magasabb értékre választják.
Az analóg hangfrekvenciás jelek digitalizálását a TV kép formátum szerint
alakították ki. Olyan mintavételezési frekvenciát választottak, ami lehetővé tette a
Hi-Fi követelményeknek megfelelő 20 kHz-es felső határfrekvencia megtartását,
emellett szoros kapcsolatban állt az adott TV szabvány sorfrekvenciájával. Ezek
alapján választották ki a digitális hangjelek rögzítéséhez a 44,1 kHz-es mintavéte-
lezési frekvenciát. A digitális hangtechnikában használt különböző, legfontosabb
mintavételezési frekvenciákat az 3. táblázat tartalmazza.
55. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Mintavéte
Mintavételezési Használati lezési
Használati terület
frekvencia terület frekven-
cia
8 kHz A telefontechnika MPEG Audio által
32 kHz
használja használt
1
11,025 kHz /4 CD-DA mintavé- 44,1 kHz CD-DA mintavételezé-
telezési frekvencia - si frekvencia
Digital Audio Tape,
1
/2 CD-DA mintavé- MPEG Audio, Dolby
22,1 kHz 48 kHz
telezési frekvencia Digital mintavételezési
frekvencia
3. táblázat A digitális hangtechnikában használt
mintavételezési frekvenciák
Kvantálás
A mintavételezett impulzussorozat impulzusai végtelen sok értéket vehetnek
fel, ezért ez a jelsorozat analóg impulzussorozatnak tekinthető. Az amplitúdók
digitális jellé történő átalakítását az analóg-digitális átalakító (A/D konverter)
végzi. Az A/D konverter bemenetére vezetett impulzusok bináris adatokká átala-
kítva jelennek meg a konverter kimenetén. Az A/D konverter meghatározott
számú bitet használ a bemenő jel amplitúdójának megadására. Az analóg beme-
nőjel amplitúdó értékének digitális ábrázolásához létrejövő szóhossz a szóban
található bitek számától függ.
A mintavételezési frekvencia mellett a hanganyagok digitalizálásának má-
sodik legfontosabb paramétere a kvantálás hossza. Minél finomabb felbontású a
kvantálás (minél több lépcsője van), tehát minél hosszabbak (tehát minél több
bitből állnak) a kódszavak, annál pontosabban lehet rekonstruálni az eredeti
analóg jel amplitúdóját. A gyakorlatban a hangfrekvenciás jelek digitalizálásánál a
kvantálás általában 8 vagy 16 bites szóhosszúsággal történik. A 8 bit (1 byte)
hosszúságú adatszóval dolgozó A/D konverter 256 különböző értékű adatszót,
míg a 16 bit (2 bájt) hosszúságú adatszóval dolgozó A/D konverter 65 536
különböző értékű adatszót képes előállítani.
A kvantálással átfogható hangerő tartomány a kvantálás hosszától függ.
Mennél több bitet használnak az amplitúdó megadására, annál nagyobb az átfog-
ható hangerő tartomány. 8 bit kvantálási hosszat az átfogható hangerő tarto-
mány 48 dB, míg 16 bit kvantálási hosszal ez 96 dB.
56. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
57. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
58. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangfelvétel készítés
Ha a számítógéphez hangkártya van csatlakoztatva, akkor ezzel hangfelvéte-
leket lehet készíteni. A hangfelvételek többek között a Windows Sound
Recorder, SoundBlaster Creative WaveStudio, Steinberg Wavelab,
SoundForge, Cool Edit Pro programjával készíthetők. A digitális hangállomány
WAV fájlként kerül a háttértárba. Ha a hangkártyához vannak további programok,
akkor ezek között szintén található olyan, melynek segítségével hangfelvételek
készíthetők.
Hangfelvétel készíthető a hangkártya Microphone bemenetére csatlakozta-
tott mikrofonról, a Line in bemenetre csatlakoztatott erősítőről, esetleg a számító-
géphez csatlakoztatott CD-ROM meghajtóról, ami a számítógépen belül csatlako-
zik a hangkártyához. Fontos, hogy az előbb említett két bemenetet ne keverjük
össze, ugyanis a kívülről érkező különböző jelszintek a hangkártya tönkremene-
telét okozhatják.
Ha mikrofont használunk felvétel készítéséhez, kétféle típusból lehet válasz-
tani:
¾ Irányított mikrofon: Zajos környezetben célszerű irányított mikrofon
használata. Ez a mikrofon csak az egyenesen, szemből érkező hangokra ér-
zékeny, a környezeti zajokat kiszűri.
¾ Gömbkarakterisztikájú mikrofon: Ha a felvétel közben a környezetben
fellépő zajokat, zörejeket is fel kívánjuk venni, akkor gömbkarakterisztikájú
mikrofont kell használni. Ezt a mikrofont kell akkor is használni, ha a felvé-
tel készítése közben a mikrofonhoz képest mozogni kell.
59. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangkártya szabványok
A digitális hangtechnika fejlődését a hangkártya szabványok fejlődésén le-
het bemutatni. Az IBM keveset törődött a PC-k hangtechnikai lehetőségeivel,
ezért a játékprogramokból élő cégek kezdték meg ezeknek a kiépítését.
A hangkártya-szabványok kialakítása hasonlít a grafikuskártya-szabványok
kialakulásához. A hangkártyák esetében is az történt, hogy a szoftvergyártók
olyan hangkártyákat részesítettek előnyben, melyek már bizonyos mértékben
elterjedtek. Mivel az elterjedőben lévő hangkártyák szoftver kínálata gyorsan
növekedett, az új vásárlók a sok szoftverrel támogatott hangkártyák beszerzése
mellett döntöttek. Az elterjedt hangkártyákhoz kötődve létrejöttek „de facto”
szabványok, eközben a nem „szabványos” hangkártyák kiszorultak a piacról.
A jelenleg ismert szabványok:
9 AdLib szabvány: Bevezette az FM szintézist a PC hang előállításához. Ez
lett a mono üzemmódban működő MIDI rendszer szabványa.
9 SoundBlaster szabvány: Bevezette digitális technika használatát a hangrög-
zítésben, megteremtette a hullámtáblázat használatának feltételeit. Sztereó
üzemmódot ismerő hangkártya szabvány.
9 Roland MT-32 szabvány: Bevezette a 256 mintavételezett alaphangot tároló
ROM-ot a hangkártyán.
Az AdLib szabvány
Az első PC hangkártya szabvány az AdLib szabvány volt. Alapjai a szinte-
tizátor technikából származnak. Kidolgozója az amerikai Stanford egyetemen
működő CCRMA (Center of Computer Research in Music and Acoustics: Szá-
mítógépes Zenei és Akusztikai Kutatási Központ) volt még a hetvenes években.
Az AdLib hangkártyák hangrögzítésre nem voltak használhatók, mert nem volt
rajtuk A/D konverter, csak szintetikus hang létrehozására voltak alkalmasak. A
hangot az FM szintézis segítségével állítottak elő.
FM szintézis
Az FM (Frekvencia moduláció) szintézis során először egy meghatározott
frekvenciájú, vivőfrekvenciának nevezett, tiszta szinuszos hangrezgést állítanak
elő, majd ezt egy második hullámformával modulálják, hogy létrejöjjön egy
összetett hanghullámforma. A vivőfrekvencia és a moduláció megfelelő beállítá-
sával különböző hangszínek, szintetikus hangszer hangok állíthatók elő. Egy
szintetikus zongorahangnak hasonlítani kell a valódi zongorahangjához, a szinte-
tikus trombitahangnak az igazi trombitahanghoz, a szintetikus dobnak, pedig a
valódi dobhoz. A szintetikus hanghullámformának és összetételének tehát követni
kell azt a hanghullámformát és összetételt, amelyet hangszerek hoznak létre.
Az FM szintetizátorok különböző frekvenciákat állítanak elő, és moduláci-
óval kombinálják ezeket egymással. Az FM szintetizátor egyik operátora a szinte-
60. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
SoundBlaster szabvány
Az új hangkártya generációt a Creative Labs cég SoundBlaster nevű hang-
kártyája indította útnak. A SoundBlaster kártya nem a régi AdLib szabvány
javított változata, mert bevezette a mintavételezés elvét, továbbá a szintetikus
hangok előállításánál a hullámtáblázat használatát.
SoundBlaster kártyák
A Creative Labs a mintavételezést a CD technikából vette át, ezzel hangkár-
tyáival lehetővé tette a PC-kben a hangok digitális felvételét, tárolását, szerkeszté-
sét. A SoundBlaster kártyákon 16 bit kvantálási hosszal és 11,025, 22,05 és 44,1
kHz mintavételezési frekvenciával dolgozó A/D konverter működik. A
SoundBlaster kártyákon található Yamaha OPL3 szintetizátor is. Mivel az MPC 3
követelmények előírják a multimédia rendszerekben az OPL3 szintetizátor meg-
létét, ezért ez a félvezető „de facto” hardver szabványnak tekinthető.
Hullámtáblázat szintézis
Napjainkban a szintetizátorok nem vivőhullám generálással és modulálással
állítanak elő szintetikus hangokat, hanem azokat hullámtáblázatban tárolt hang-
mintákból készítik el. A hullámtáblázatban valódi hangszerekből származó
hangok digitális mintái találhatók. Míg az FM szintézissel működő hangkártyák
általában hasonló hangzású hangokat állítanak elő, addig a hullámtáblázatot
használó hangkártyák hangminősége nagyon különbözhet egymástól. Ennek oka
többek között:
a hangminták különböző minősége,
a hangminták rögzítésénél használt frekvencia,
egy hangszerhez tartozó hangminták száma,
a használt tömörítési eljárás.
A hangmintákat 44,1 kHz mintavételezési frekvenciával és 16 bit kvantálási
hosszal rögzítik. Számos hangkártya gyártó tömöríti a hangmintákat, hogy hul-
lámtáblázatában több hangminta fér jen el. A tömörítéskor csökkenhet a dinami-
kus hangtartomány és romolhat a hangminőség.
Amikor hangszerhangokat hullámtáblázatból játszanak le, a különböző frek-
venciájú hangokat a lejátszási frekvencia módosításával állítják elő. Vannak olyan
hangszerhangok, melyek tompává válnak, ha a lejátszási és a mintavételezési
61. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
62. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
PCI hangkártya
A multimédia rendszerek a SoundBlaster kompatibilis hangkártyával képe-
sek a CD technika követelményeinek eleget tevő Hi-Fi szolgáltatásokra. Nem
képesek azonban kihasználni azokat a lehetőségeket, melyeket a digitális video-
technika biztosít a számítástechnikának. A digitális videotechnika Lehetőségeinek
kihasználásához nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkező hangkártyák szük-
ségesek, mert a környezeti hangtér megvalósításakor sokkal több hangállományt
kell a multimédia rendszerekben mozgatni. Ehhez olyan hangkártyák szüksége-
sek, melyen az új lokális buszhoz csatlakoznak.
PCI hangchipek 1996. végén jelentek meg, melyeket alaplapra vagy PCI
csatlakozóba dugaszolható hangkártyába lehet beépíteni. Az elmúlt években
mindinkább jelentkezett a PCI hangkártyák iránti igény, mert az ISA buszba
dugaszolható kártyák alkalmazási lehetőségeit korlátozza az ISA busznak 8 MB/s
értékű átviteli sebessége. Az 1SA buszba dugaszolható hangkártyák legfeljebb l6
hangcsatornát képesek kezelni, ez pedig kevés a professzionális hangtechnika
számára, mely 32 hangcsatornán történő adatátvitelt igényel.
A PCI hangkártyák nagyobb adatátviteli sebességre képesek. Ez különösen
akkor hasznos, ha a multimédia rendszer több hangcsatornát használ 3Ds grafiká-
val együtt. Ma a PCI hangkártyák legalább tízszeres teljesítménynövekedés mu-
tatnak fel az ISA buszba dugaszolható hangkártyákhoz képest. A PCI hangkártyák
terjedését segíti, hogy
¾ 1999. elejére jelentősen csökkent a PCI hangchipek ára, és
¾ valósidejű SoundBlaster kompatibilitást biztosítanak, vagyis használhatók a
SoundBlaster kompatibilis programokhoz.
PCI hangkártyákkal egy multimédia rendszer képes DVD minőségű szolgál-
tatásokra, azaz használható környezeti hangtér kialakítására.
Hangállomány tömörítés
Digitális hangállományokat digitalizálással állítanak elő analóg hanganyag-
okból. Egy digitális hangállomány hossza a mintavételezési frekvenciától, a
kvantálás hosszától és a csatornaszámtól függ. A CD lemezeken használt 44,1
kHz mintavételezési frekvencia, és 16 bites kvantálási hossz mellett a digitális
hangállományok hossza csatornánként és percenként 5,048 Mbájt (lásd a 4.
táblázatot). A hosszú digitális hangállományokat nehéz gazdaságosan tárolni,
hatékonyan továbbítani számítógépen belül és mozgatni az Interneten. Például egy
perc hosszú digitális sztereó zenét tartalmazó, több mint 10 MB hosszú fájlnak az
Interneten való továbbításához több mint 22 perc szükséges, ha az adatátviteli
sebesség 64 000 bit/s.
A digitális hangállományok méretét az ISO (International Standardization
Organisation) egyik albizottsága: az MPEG (Motion Picture Expert Group) által
kidolgozott új digitális kódolási eljárással lehet csökkenteni. Az eljárás neve
MPEG Audio, alapja, pedig az pszicho-akusztikus redundancia. Mivel az
MPEG Audio eljárás használatával csökken a digitális hangállomány mérete, ezért
ez az eljárás hangtömörítésnek tekinthető.
63. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
MPEG Audio
Az MPEG Audio veszteséges tömörítési eljárás, ami kihasználja az embe-
ri fülnek az érzékelési tulajdonságait. Még 1:12 tömörítési arány mellett is CD
hangminőséget biztosít. Ismert, hogy a digitális hangállományok méretét a
mintavételezési frekvencia és a kvantálási hossz csökkentésével is lehet csökken-
teni. Ha a mintavételezési frekvenciát 44,1 kHz-ről 11,025 kHzre és a kvantálási
hosszt 16 bitről 8 bitre csökkentjük, a hangállomány mérete egy nyolcadára
csökken, de jelentősen romlik a hangminőség. Az eredeti paraméterek visszaállí-
tásával nem javítható a hangminőség, mert ez méretcsökkentés veszteséges eljá-
rás. A mintavételezési frekvencia és a kvantálási hossz csökkentésével romló
hangminőség mellett sem csökkenthető oly mértékben a hangállomány mérete,
mint az MPEG Audio eljárással.
Az MPEG Audio eljárás két részre osztható. A kódolás alkalmával a WAV
fájlban található hangállományból tömörített bitfolyam, kódolt hangállomány
készül. Ezt a hangállományt a hangkártyák dekódolás után képesek megszólaltat-
ni. A dekódolás során a tömörített bitfolyamból WAV fájl keletkezik.
A kódoló algoritmus az ember hallószervének működése alapján elemzi a
hangadatokat és törli a lényegtelen és redundáns részeket. A kódolás pszicho-
akusztikus modell szerinti tömörítés, ami érzékelésen alapuló zajszűrésnek vagy
érzékelésen alapuló részsáv-kódolásnak tekinthető. Kódoláskor az eljárás
szűrőbank (átalakító) számítással elemzi a hangadatok spektrális alkotóelemeit és
egy pszichoakusztikus modell alkalmazásával, meghatározza az érzékelhető
zajszintet. A kódoló nem építi be a kódolt bitfolyamba a redundáns, lényegtelen,
csak zajnak tekinthető hangelemeket, emiatt csökken a kódolt hangállomány
mérete. A csökkentés a kvantálási és kódolási fázisban valósul meg, amikor a
kódoló a rendelkezésre álló adatbiteket az érzékelés alapján szétosztja a szűrőbank
kimenetén megjelenő hangsávok között, ami biztosítja, hogy az előírt bitsebesség
mellett teljesüljenek a szűrési (maszkolási) követelmények.
A dekódoló sokkal egyszerűbb működésű, mert feladata a kódolt spektrális
hangelemekből álló bitfolyamból visszaállítani, a hangkártya által lejátszható
hangállományt. Az eredeti és a dekódolt hangállomány viszont nem egyforma,
mert az utóbbiból hiányoznak a felesleges spektrális hangelemek, melyek a hang-
állomány lényegtelen és redundáns elemei. Bár a visszaállított hang nem azonos
az eredetivel, a hallgatók nem érzékelnek különbséget az eredeti és a visszaállított
hang között. Ezt kísérletekkel igazolták, melyekben tíz alkalommal meghallgattat-
ták az eredeti hanganyagot, és a visszaállított hangállományt. Ezután kérték
hallgatókat a visszaállított, kibontott hangállomány megjelölésére. A kísérletek
során a hallgatók mindaddig nem tudták megkülönböztetni az eredeti és kibontott
hangállományt, amíg a kódoláskor valójában csak a lényegtelen hangelemeket
távolították el. A hallgatók csak több mint 12-szeres tömörítésnél tudták helyesen
megkülönböztetni a két hangot.
Az eljárásból következik, hogy a tömörítés és a bitsebesség között szoros
kapcsolat létezik. Minthogy a tömörítést a bitsebességnél nehezebben lehet mérni
és értelmezni, ezért az MPEG Audio eljárással kapcsolatos információkban általá-
ban a bitsebesség szerepel a tömörítés helyett.
Mivel az MPEG Audio eljárás nem a hangállomány jellege szerint, hanem
az ember által nem vagy szinte nem hallott hangelemeknek eltávolításával tömö-
64. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
rít, nem érzékelhető torzítást okoz. Ezért tekinthető az MPEG Audio általánosan
használható tömörítési eljárásnak. Az MPEG Audio néhány jellemzőjét az
alábbiakban foglaltuk össze:
A használt mintavételezési frekvencia 32 kHz, 44,1 kHz, 48 kHz,
A bitfolyam egy vagy két hangcsatornát képes kezelni, az alábbiak szerint:
¾ egy, mono hatású hangcsatorna, két független, mono hatású hangcsa-
torna (sztereó módhoz hasonló működés),
¾ két, sztereo módban dolgozó hangcsatorna, közös kódolás nélkül,
¾ két, sztereó módban működő hangcsatorna, közös kódolással.
Az egyes csatornákban a tömörített bitfolyam bitsebessége 32 kb/s és 224
kb/s érték között megadott valamelyik bitsebesség. Ez a bitsebesség a hasz-
nált mintavételezési frekvenciától függően, 2,7-24 közötti tömörítésnek fe-
lel meg. Van a szabványban egy „free” (s”abad) bitsebesség, hogy nem
szabványos bitsebességek is használhatók legyenek.
Az MPEG Audio eljárás három réteg (Layer) szerinti tömörítés közötti
választást tesz lehetővé. Az egyes rétegekben különböző tömörítési arányok
mellett különböző hangminőség érhető el. Az 6. táblázatban megadott tö-
mörítési arány és bitsebesség értékek CD hangminőség elérését biztosítják.
¾ Layer 1 (l. réteg): a legegyszerűbb eljárás. 128 kb/s fölötti bitsebesség
esetén használható.
¾ Layer 2 (2. réteg): közepes bonyolultságú eljárás, 128 kb/s bitsebesség
körül használható. A Layer 2 lehetséges alkalmazásai:
a DAB (Digital Audio Broadcasting),
a CD-ROM-on szinkronizált videó- és hangrögzítés,
a Videó CD-n videóállomány rögzítés.
¾ Layer 3 (3. réteg): a legbonyolultabb eljárás. A legjobb hangminőséget
csatornánként 64 kb/s bitsebesség mellett biztosít. Az Interneten hasz-
nálják hangállományok továbbítására. Ez az MP3 eljárás.
Ma mindhárom réteg szerinti kódolás és dekódolás valósidőben egyetlen
félvezetővel megvalósítható, de vannak kódoló és dekódoló programok is.
65. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
MPEG 4
Az MPEG munkacsoport által kidolgozott további tömörítési eljárás a
MPEG 4, melynek 1. verziója 1998. végén készült el. A MPEG 4 hangobjektumai
korlátozás nélkül használhatók a rádiózásban, a filmiparban és multimédiaalkal-
mazásokban. A korábbi MPEG szabványok csak a tömörítéssel foglalkoztak, a
MPEG 4 szabvány további működési paraméterekkel is rendelkezik. Közülük
kiemelhető a változtatható bitsebesség, az objektum orientált megjelenítés, a
szerzői jogvédelem kezelése, stb. Az MPEG 4-ben a bitsebesség 2 - 64 kb/s
közötti érték lehet.
Azért, hogy a MPEG 4 kódolóját széleskörűen lehessen használni, különböző
kódolási eljárásokat tartalmaz. Ilyen eljárás a parametrikus hangkódolás, a szinte-
tikus kódolás, a beszédkódolás, a sávok szerinti kódolás, stb. Ebben az eszköztár-
ban kiváló minőséget az úgynevezett idő/frekvencia (t/f: time/frequency) kódolók
biztosítják. Ezek a kódolók a bemenőjelet egy elemző szűrőbankkal
idő/frekvencia alapon spektrálisan szétbontják, majd kvantálják és kódolják. A
kódolók a MPEG 2 AAC technológiája alapján működnek, melyet további kódo-
lási lehetőségek egészítenek ki. A MPEG 2 AAC technológiáról az MPEC 2
Advanced Audio Coding (AAC) című alfejezetben lesz szó. Az idő/frekvencia
66. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Ogg Vorbis
A feltalálója egy Massachusetts állambeli egyetemista, bizonyos
Christopher Montgomery, aki előállt saját alternatívájával, hogy az MP3-at levált-
sa. Három éves kemény munka árán kidolgozott egy nyílt forráskódú, ingyenesen
felhasználható tömörítési eljárást, amely jobb hangminőségű, kisebb méretű
zenefájlokat képes létrehozni, mint az MP3 technológia. Az Ogg Vorbis igazi
újdonsága a fejlesztő filozófiájában rejlik, amely nemcsak a zenei, hanem egyéb,
nyílt forrású programok térnyerésének is újabb lökést adhat. Mivel a módszert
kidolgozó Xiph.Org nonprofit szervezetként működik, nem kíván hasznot húzni
az újításból, sokkal inkább igazi alternatívát szeretne nyújtania németországi
Fraunhofer Institut és a Thomson Multimedia cégek tulajdonában lévő, ezáltal
jogdíjköteles MP3, valamint a Microsoft-féle, Windows Media Audio formátu-
mokkal szemben. Kevesen tudják, de bármilyen módon használjuk is az MP3-at,
ez olyan védett technológia, amelynek bárminemű használatáért jutalék megfize-
tésére vagyunk kötelezhetőek a fenti cégek javára. Ám az Ogg Vorbis nyílt for-
ráskódja révén bárki ingyen használhatja a technológiát, bármely szoftver- és
hardvergyártó cég szabadon beépítheti azt a termékeibe, s mindezért semmilyen
anyagi ellentételezést nem kérnek.
Az új zenetömörítési módszer fejlesztői azt állítják, hogy az MPEG-4 szab-
vánnyal megegyező minőségű eljárást kínálnak, és az MP3-hoz képest egy-egy
zeneszám is kisebb méretben állítható elő OGG formátumban. A program 1.0-s
változata a 44,18 KHz-es fix, illetve a csatornánként 16-128 Kbps-os (kilobit per
másodperc) változtatható bitrátával képes tömöríteni (az új verzió pedig akár 500
Kbps-ig is elmegy). A hagyományos MP3-akkal összehasonlítva kedvezőbb
hanghűséget tudunk elérni, vagyis póriasan szólva zenéink „szebben” szólnak.
Mindezt úgy érték el, hogy a kodek a magas frekvenciatartományokat kevésbé
vágja le tömörítés közben, ezáltal sokkal telítettebb lesz a zene hangzása. Olyany-
nyira, hogy az MP3 utódjának kikiáltott MP3 Próval azonos hangminőséget képes
nyújtani. Az új technológia segítségével készített állományok internetes forgalma-
zása a fejlesztők szerint 38 százalékkal kisebb hardveres kapacitást igényel,
ezáltal is gyorsítva a cserebere alapú börzéket. Idehaza elsőként az Internetre
száműzött Tilos Rádió honlapján indult meg 2001 októberében a kísérleti jellegű
Ogg Vorbis sugárzott adás, amely gyorsabb és élvezhetőbb élményt biztosított a
hallgatók számára.
A formátumot mára szinte valamennyi elterjedt zenelejátszó program támo-
gatja, ha alapból nem is, de beépülő modulok formájában biztosan. Ezek közé
tartozik a WinAmp, a FreeAmp, a Sonique, az XMMS és a MacAmp is, de a Real
Networks is támogatásáról biztosította: a lejátszáshoz szükséges modult beépítik a
Real One lejátszó új verzióiba. Csak ez rögtön 300 millió felhasználónak nyújt
világszerte új lehetőséget az ily módon tömörített zenék lejátszására. Az Audacity
67. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Üreskazetta-jogdíj
A sokszor szidott üreskazetta-jogdíj valójában nem más, mint a viszonylag
széles másolási szabadság ára, ennek a kompenzációnak a léte teszi lehetővé,
hogy otthon minden további engedélykérés nélkül készíthessünk másolatot szerzői
jog védte alkotásokról. Sokan, a jogintézmény logikáját félreértve-megfordítva az
ártatlanság vélelmének sérelméről beszélnek, illetve a jogdíj tényét az informati-
kai társadalom elleni merényletnek tekintik. Való igaz, hogy a rendszer nem
tökéletes, hiszen például a nemcsak audiofelvételek készítésére alkalmas írható
CD-lemezekre sokan adatokat, netán saját műveiket rögzítik, így olyan hordozók
után fizetik meg a jogdíjat, melyekre végül nem kerülnek szerzői jogilag védett
alkotások. Ugyanakkor mivel a hordozó forgalomba kerülésekor nem azonosítható
előre, hogy melyik CD-re kerül majd Internetről letöltött MP3-gyűjtemény, barát-
tól kölcsönkapott CD másolata, és melyikre nyaralás során készített fotóink, saját
novelláink, vagy a cég adatai, csak olyan átalánydíjat lehet megállapítani, amely
egységesen minden hordozót terhel. Az arányok ugyanakkor magukért beszélnek:
cirka 40 forint megfizetésével jogot nyerünk egy 4-5 ezer forintos korong azonos
minőségben való rögzítésére.
68. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A magánmásolás határai
A magáncélú másolás általános feltételeként előírja a törvény, hogy az csak
annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben az nem sérelmes a mű rendes
felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá
amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad
felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Egy gyakorlati példán keresztül
szemléltetve: elviekben lemásolhatok (letölthetek) magamnak egy weblapon talált
művet, azonban egy nyilvánvalóan DVD-ről „rippelt” (azaz a másolásvédelem
megkerülésével lemásolt, majd tömörítve a webre feltöltött) film esetében már
feltehetőleg nem minősülne a letöltés magáncélú másolásnak.
A másolási cselekménynek „célhoz kötöttnek” kell lennie, azaz a másolat
csak magáncélra készíthető. Nincs ismert bírói gyakorlat, mely a „magáncél”
fogalmát értelmezné. A szerzői jogi törvényt magyarázó jogirodalmi álláspont
értelmében „a magáncél átfogja a magán és személyes, belső felhasználási célú
másolást, mindazt, ami a saját vagy a széles ismeretségi kör műélvezetét szolgálja,
ideértve a nem magánszemély jogalanyok alkalmazottjainak, tagjainak műélve-
zetét is”.
A magáncélú másolás lehetősége azonban nem terjed ki minden műtípusra.
A legfontosabb kivétel a szoftver.
Végül a törvény tartalmaz egy különösen fontos korlátot: nem minősül sza-
bad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről
számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra más személlyel készíttetnek
másolatot.
A hagyományos analóg többszörözés esetében a másolást nemcsak az a
személy végezheti, akinek a céljaira a másolat készül, hanem igénybe vehet e
célból harmadik személyt is, akár úgy is, hogy ellenérték fejében megbízza a
másolatkészítéssel. Digitális úton azonban csak magam készíthetem el a saját
céljaimat szolgáló kópiát. Ismét gyakorlati példát hívva segítségül: saját céljaimra
készíttethetek a kottáról egy fénymásoló üzletben másolatot, és a könyvtáros is
lemásolhatja a könyvtár állományába tartozó CD-t az olvasónak kazettára (hiszen
a kazetta analóg), de CD-re már nem. Ugyanígy jogszerűtlen az esetek többségé-
ben a CD-írásra szakosodott „kisiparosok” tevékenysége is - amennyiben zenei
tartalmat másolnak.
A Szoftverek helyzete
Említettük, hogy a szoftverekre nem él a magáncélú másolás lehetősége, az-
az szoftvert nem másolhatunk saját, vagy a családi-baráti kör részére a jogosult
engedélye nélkül. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a szoftver jogos
felhasználója egy darab biztonsági másolatot készítsen a szoftverről, ezt azonban
szigorúan csak saját maga használhatja. Természetesen ennek ellenére számos
olyan szoftver kering közkézen, mely jogszerűen másolható, ezen shareware vagy
freeware termékek esetében azonban a jogosult (a szoftver előállítója vagy for-
galmazója) külön engedélyt ad a másolásra és terjesztésre. Fontos, hogy ilyen
termékek terjesztése előtt tekintsük át a szoftver telepítésekor megjelenő licenc-
szerződést, vagy a szoftverhez mellékelt -általában a Readme-fájlban található
tájékoztatót, mely a futtatás és a terjesztés feltételeit tartalmazza.
69. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Környezeti hangtér
Multimédia rendszerekben a környezeti hangtér kérdése a szórakoztató
elektronikával való szoros kapcsolat miatt jelentkezett. A környezeti hangtér iránti
igény először a filmiparban merült fel, mert a filmekben életszerű, térbeli hangha-
tásokat akartak elérni. A filmkészítők a 70-es évek végétől használták a Dolby
Laboratories négycsatornás hangrendszerét, melyben öt, baloldali, középső,
jobboldali és egy csatornáról működtetett két környezeti (surround) hangszóró
állított elő térhatású hangot. Ez volt az analóg Dolby Stereo technika. Ez a tech-
nika Dolby Surround néven került be a lakásokba a VHS (Video Home System)
videorekorderek közvetítésével.
A következő hangrendszer a Dolby Laboratories által 1992-ben kibocsátott,
a filmipar részére fejlesztett a Dolby Stereo Digital digitális hangrendszer volt,
amit a Dolby Stereo digitális változatának tekintenek, bár az utóbbiban a két
környezeti hangszórót már független csatornák vezérlik és megjelent a mélysugár-
zó csatorna is. Azért, hogy a filmszalagokat minden moziban lehessen vetíteni, a
filmipar a filmszalagokon a hangot Dolby Stereo és Dolby Stereo Digital válto-
zatban egyaránt rögzítette. A digitális hangsáv a filmszalag vezető lyuksorának a
lyukai közé került és ez korlátozta a használható hanginformáció méretét. Az új,
5.1 csatornás rendszer a DVD Video közvetítésével eljutott a lakásokba, illetve
multimédia rendszerekbe. A filmipar és a szórakoztató elektronika különböző
igényei miatt a DVD lemezeken használt hangrendszer új formátumokkal dolgo-
zik, ezért Dolby Digital néven ismerik.
A Dolby eljárások
A Dolby Stereo Digital eljárás négy analóg hangcsatornát két digitális csa-
tornába kódol. A kódolt hangállomány mono vagy sztereó kompatibilis, de Dolby
Surround Pro Logic dekódolót használó alkalmazók négy hangszórós környezeti
hangtérben is hallgathatják a hangot. A Dolby Stereo Digital rendszerben a hang-
állományt a teljes bal (left total) és a teljes jobb (right total) csatorna hordozza.
Az elnevezés jelzi, hogy nem egy egyszerű baloldali és jobboldali sztereó csator-
náról van szó. A négy hangcsatorna hangállományát a Dolby Surround kódoló két
csatornába összesíti. Ez jut a vevő oldalon lévő Dolby Surround Pro Logic dekó-
dolóba, ami négy csatornára osztja szét a beérkező jeleket. A Dolby Stereo Digital
rendszer vázlata az 5. ábrán látható.
70. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
71. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
72. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
73. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
K bal K jobb
8. ábra: A környezeti hangtér
Bár a környezeti hangtér kialakításához szükséges algoritmusok az MPEG 2
szabványban is megtalálhatók voltak, velük azonban nem lehetett optimális haté-
konyságot elérni. Ezért az AAC kidolgozásánál központi kérdés volt a hatékony-
ság és ezzel együtt a szükséges bitsebesség jelentős mértékű csökkentése.
Az AAC kódolás valójában az MP3 kódolás sikeres továbbfejlesztésének
tekinthető. Nagyon hatékony és nagyon flexibilis kódolás, ezért szinte minden
alkalmazási területen használható. A mintavételezési frekvencia 8 kHz és 96
kHz között változhat, a kódolt részsávok száma, pedig 1 és 48 között lehet.
A műszaki adatok jelzik, hogy az AAC eljárásnak nagy jövője van a digitá-
lis hangtechnikában. Összehasonlítva az AAC és a MPEG 2 Layer 2 szerinti
kódolást azt találjuk, hogy az AAC eljárás felényi bitsebességnél az MPEG 2
Layer 2-nél jobb hangminőséget biztosít.
Az összes érzékelésen alapuló kódoláshoz hasonlóan a hangszórói MPEG 2
AAC eljárás is használja a hangmennyiség csökkentésére az emberi fül maszkolá-
si tulajdonságát. Az eljárás szétosztja a kvantálási zajt a frekvencia részsávok
között, vagyis a hangjel elfedi a zajt, ami nem hallható. Bár az AAC kódolás alig
különbözik az MP3 eljárástól, mégis van néhány figyelemreméltó különbség
közöttük.
¾ Szűrőbank: Az AAC Módosított Diszkrét Koszinusz Transzformációt
(MDKT) használ az MP3-ban használt szűrőbank helyett. A módosítások
eredményeképpen az MDKT a szűrőbanknál jobb eredményeket biztosít.
74. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Zenekar a számítógépben
A számítógép hangkártyákon van zene előállítására használható szintetizá-
tor. A szintetizátorok megfelelő vezérlés mellett hangszeres zene előállítására
képesek. A szintetizátorok vezérlésére már a 80-as évek elején kidolgoztak egy
általánosan használható szabványt, aminek MIDI nevet adtak. Az 1998-ban meg-
jelent MPC 3 követelményekben rögzítésre került, hogy a multimédia számítógé-
pek hangkártyáinak kell tartalmazni egy szintetizátort és belső hullámtáblázatot. A
szintetizátor OPL3 típusú vagy más típusú szintetizátor lehet, ha ez teljesíti a
MPC 3 teszt követelményeket.
MIDI
A 80-as évek elején kidolgozott MIDI szabvány a számítógép és az elektro-
nikus hangszerek közti kommunikációt rögzíti. A MIDI betűszó a Musical
Instrument Digital Interface szavak kezdőbetűiből áll. A szabvány digitális
hangszercsatolási protokoll, ami meghatározza és szabályozza a számítógép
és elektronikus hangszerek - legtöbbször szintetizátorok - közötti digitális
adatcserét.
MIDI állományok
A számítógép és a hangszerek a MIDI interfészen keresztül MIDI állomá-
nyok segítségével kommunikálnak egymással. A MIDI állományok a hangok
lejátszására és a szintetizátor működésére vonatkozó utasításokat tartalmaz-
nak, eltérően a WAV állományoktól, melyekben hangkártyákkal közvetlenül
lejátszható, digitalizált hangállományok vannak. Emiatt a MIDI állományok jóval
kisebb méretűek, mint az azonos időtartamú zenét magukban foglaló WAV állo-
mányok (körülbelül század akkorák). Például míg egy körülbelül 4 perc hosszú
75. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
CD minőségű sztereó zenét tartalmazó MIDI álloány mérete 35 kbájt, addig egy 4
perc hosszú, CD minőségű sztereó hangállományt tartalmazó WAV állomány
mérete 40.4 Mbájt. Multimédiaalkalmazásokban előforduló zeneszámok
többsége MIDI állományok segítségével előállított szintetikus zene, mert ezek
a zenék jó hangminőségben gazdaságosan állíthatók elő. MIDI állományokat
általában sorrendvezérlőkkel szoktak létrehozni, és a számítógép valamelyik
háttértárán szokták őket tárolni.
Néhány midi fájl található a Hangminták\Midi mappájában. Meghallgatá-
sukhoz a Windows MediaPlayer-e kiválóan alkalmas.
76. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
77. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangállomány szerkesztése
A hangfájlok készítésére több féle lehetőség van. A megoldás menete több
féle lehet, de a végeredmény mindig ugyanaz, egy kész, hallgatható zenei fájl.
Szerencsére programokban nincs hiány, a magyar nyelvű leírásban, használati
útmutatóban viszont annál nagyobb. Az új programoknál ez szinte lehetetlen.
Nem vagy alig lehet találni komplett leírásokat magyar nyelven, morzsákat elvét-
ve. Igyekeztem ezekből a morzsákból valami használhatót alkotni. A használat
során, gyakorlat közben alakulnak ki azok a fogások, melyeket általában minden
programban a fejlesztők hasonló formában valósíthatnak meg.
A négy legismertebb „zenebuherátor” program:
2. Cool Edit,
3. Sound Forge,
4. Steinberg WaveLab,
5. Goldwave.
Ezek mindegyikével kb ugyanazt meg lehet valósítani. A főbb funkciók,
szolgáltatások, műveletek a következők:
9 Audio CD-ről (CDA formátumból) másolatkészítés és mentés adathordozó-
ra WAV és MP3 kiterjesztésbe,
9 Mono vagy sztereó felvétel készítése valamilyen bemeneti eszköz segítsé-
gével. Ezek lehetnek:
¾ Mikrofon,
¾ Diktafon,
¾ DAT magnó,
¾ Külső szintetizátor,
78. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
¾ Beépített szintetizátor,
¾ Akár több hangkártyáról érkező jel,
¾ Vagy a gépünkön futó játék programok is.
9 Zeneszámok vágása, hangerő hangosítása, halkítása, lejátszása,
9 Effektek beszúrása a hangfájlba,
9 Felvételi hibák kijavítása (bakelit lemezről felvett zeneszám kijavítása akár
CD minőségre),
9 Zeneszám egyes részeinek elnémítása, felhangosítása,
9 Több állománytípus használata mentés, betöltés funkció esetén,
9 Kijelölt részt vissza fele fordít és lejátszik,
9 Tempót lassít, gyorsít, stb…
Hangkezelés
Melyek azok az alapvető funkciók melyeket el kell sajátítani a hangkezelés
témakörben:
1. Hangfelvétel készítése:
¾ Analóg bemenetről:
- Mikrofonról,
- Audio CD-ről,
¾ Digitális bemenetről,
- Line in csatornáról,
- Hangkártya-keverőpult kimeneti csatornájáról.
2. Hangfájl szerkesztése, vágása, módosítása.
3. Hangkonverzió:
¾ Monoból sztereóba,
¾ Sztereóból monoba.
4. Internetre való optimalizálás.
¾ Mentés különböző beállítási paraméterekkel, különböző formátumok-
ba.
79. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A program telepítése
A windows-os programoktól már megszokott next-next-ok-install.
A program indítása
Az asztalról:
A Start menüből:
Kezelőfelület
6) Címsor,
7) Menüsor
8) Eszköztárak,
9) Objektum terület,
10) Betöltött hangállomány,
11) Hangszint kijelző
12) Állapotsor.
80. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
1
2
3
4
5
A hangfájl felépítése:
13) Ablak címsora a fájl névvel,
14) Hanggörbe, kék színnel,
15) Időbeosztás,
16) Ablak állapotsora mintavételezési frekvenciával, tömörítési aránnyal, a tel-
jes sáv hosszával, Plugin manager, alap lejátszó gombokkal.
10
9
11
10
81. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
látható kissé leegyszerűsített jelek nem mindig teszik első pillantásra egyértelmű-
vé a funkciójukat. Ezért hosszabb munka előtt a könnyebb áttekinthetőség érdeké-
ben érdemes néhány dolgot megváltoztatni a Sound Forge külcsínén. De ha már
programunk úgy néz ki, mint egy paradicsommadár, és kezdünk elveszni a színek
orgiájában, egyetlen gombnyomással visszaállíthatjuk az eredeti állapotot. Ezeket,
továbbá egyéb beállításainkat egyébként ki is tudjuk menteni egy Sound Forge
Workspace (SFW) fájlba, így egy esetleges újratelepítéskor, vagy más gépén
dolgozva pillanatok alatt felépíthetjük jól megszokott kezelőfelületünket.
82. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
83. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
84. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
85. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
86. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
1
4
2
3
6
5
87. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Mentés
A hanganyag mentését a már megszokott helyen, File/Save menüpontban,
vagy az eszköztáron, a már jól ismert, mentés ikonnal tehetjük meg.
Kész felvételünket csaknem húsz különböző formátumban menthetjük el,
amelyek közül azonban furcsamód hiányzik a MIDI, ezt meg se nyitja.
A mentett fájl típusa lehet:
¾ Audio Interchange Fájl Format (AIFF) (*.aif),
¾ Dialogic VOX ADPCM (*,vox),
¾ Intervoice (*.ivc)
¾ MainConcept MPEG-1 (*.mpg)
¾ MainConcept MPEG-2 (*.mpg)
¾ MP3 Audo (*.mp3)
¾ NeXT/Sun (Java) (*.au)
¾ OggVorbis (*.ogg)
¾ Quick Time (*.mov)
¾ Raw File (*.raw)
¾ RealMedia (*.rm)
¾ Scott Studios Wave (*.wav)
¾ Sonic Foundry Perfect Clarity Audio (*.pca)
¾ Sonic Foundry Wave64 (*.w64)
¾ Sound Designer 1 (*.dig)
¾ Video for Windows (*.avi)
¾ Wave (*.wav)
¾ Windows Media Audio V8 (*.wma)
¾ Windows Media Video V8 (*.wmv)
88. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
89. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
90. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Állományok betöltése
A MIDI-be mentési hiányosság azonban korántsem jelenti azt, hogy a 6.0-s
Sound Forge segítségével ne tudnánk bármilyen fájlt közvetlenül behívni és
szerkeszteni. Ráadásul az MP3-ak betöltése meglepő gyorsasággal, pár másodperc
alatt történik meg, még egy P2-es processzor esetében is. Fontos megjegyezni,
hogy rengetegféle állománytípust ismer a program, megkímélve minket a hossza-
dalmas konvertálásoktól. A legjobb minőséget természetesen a WAV-okkal
történő munka során érhetjük el, mivel a többi állománytípus valamiféle tömöríté-
si eljárással készül. Kivételt képez persze a CDA kiterjesztés, amely maga az
Audio CD formátumot jelenti. Ezzel rá is bukkantunk a Sound Forge egyik rejtett,
ám igencsak jól használható funkciójára. Ugyanis – kiváltva a népszerű Audio
Grabber használatát műsoros CD-inkről azonnal szupergyors másolatot képes
készíteni - persze kizárólag saját, törvénybe nem ütköző célokra.
A hanganyag megnyitását a már megszokott helyen, File/Open menüpont-
ban, vagy az eszköztáron, a már jól ismert, megnyitás ikonnal, vagy a már jól
ismert, CTRL+O billentyű kombinációval tehetjük meg.
A szerkesztendő állományok betöltését az Open ablak információs paneljei
segítik. Az állomány neve, típusa, tömörítési módja, formátuma és időtartama
mellett hasznos segítség az Auto Play funkció, amellyel anélkül hallgathatunk
bele a böngészett felvételekbe, hogy bármelyiket is megnyitnánk. Ez akkor jöhet
igazán jól, ha rosszul, vagy csupán számokkal elnevezett felvételek között próbál-
juk megtalálni a keresettet.
91. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangállományok szerkesztése
A hullámtáblán való navigálást a szokásos menüpontok (play, stop, pause,
rewind, forward) mellett a loopolt lejátszás, illetve a vágófelületünket közvetlenül
az állomány elejére és végére dobó gombok segítik. Egy-két gombot - a kevesebb
egerészés reményében - a képernyő bal alsó sarkában is megismételtek. Itt kapott
helyet a Plugin menedzser is.
A tökéletes vágópontok megtalálásában nagy segítséget nyújt a Nagyítás,
amellyel nemcsak vízszintesen, hanem vertikálisan is tudjuk nyújtani a hullám
képét. Plusz szolgáltatás, de azonnal meg lehet szokni az egerünk scrollozásával
való nagyítás-kicsinyítés lehetőségét.
A program hullámtáblánk 24-szeres optikai nagyítására is képes, ám ebben
az esetben a folyamatos lejátszás jócskán leterheli processzorunkat, és még az is
előfordulhat, hogy „darabos” lesz a visszaadott hang. Ennek ellenére érdemes
bizonyos részeket ebben a nézetben vizsgálni, mert lehetőségünk van a hullámtáb-
la átrajzolására is, akár hangról hangra kijavítva azt.
92. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangszerkesztési beállítások
Nagyon fontosak a Process menüpont alatt található különböző beállítási le-
hetőségek, amelyekkel egy-egy hangtól egészen a teljes felvételig befolyásolhat-
juk a minőséget és a hangzást. Ez jól jön, hiszen egy-egy változtatást biztosan
nemcsak egy rövid résznél szeretnénk megoldani, hanem esetleg a teljes számban.
Emellett a hangok „bütykölésére” a rendelkezésünkre áll egy grafikus Equalizer
és egy Spektrum Analizátor is. A főbb funkciókat a 8. táblázat tartalmazza.
Funkció Hatása
Auto Trim/Crop... Automatikusan kiszedi a szüneteket és a
kijelölt hang végén a zajokat
Bit-Depth Converter... Átalakítja az adott hangot az általunk beállított
mélységűre
Channel Converter... Szabadon alakíthatunk mono és sztereo között
DC Offset... Emelhetjük egy-egy rész vagy a teljes zenénk
hangerejét, decibelre pontosan
EQ Hangszínszabályzó. Magas, mély, közép
hangszín manuális állítása
Fade Elnémítás, felhangosítás
Insert Silence... Szünet beillesztése
Invert/Flip Hangunkat ellentétessé teszi; ami magas volt,
ott mély lesz, és fordítva
Mute Elnémítás
Normalize... Homogén erősségűre állíthatjuk a zenénket,
tompítva a kiugró decibeleket
Pan/Expand... Egy hangerőhullámot húzhatunk rá a zenénkre
Resample... Hangminőséget. vagyis a tömörítési arányokat
változtathatjuk kedvünkre
Reverse... A kijelölt részt visszafelé fogja lejátszani
Smooth/Enhance... A zavaró magas frekvenciákat vághatjuk le
zenénkről
Time Stretch... Az adott részlet hosszúságát kedvünkre módo-
síthatjuk (a hangmagasság elmászik!)
Volume... Hangerőszabályzó
8. táblázat: Process menü elemei.
93. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Effektusok
Mielőtt nekilátnánk a tényleges munkának, érdemes egy általunk jól ismert,
nem túl hosszú állományon végigkísérletezgetni az effektezési lehetőségeket. A
Sound Forge 35 valós idejű effektust ajánl fel. Ez az a pont, amely igazán értékes-
sé teszi a programot. A sokféle előre beállított lehetőség mellett mi magunk is
kedvünkre tovább variálhatjuk a hatásokat, így szinte bármilyen hangzást ki
tudunk keverni belőlük. A real time effektezés mellett (Preview) nagy előny, hogy
egy gombnyomással menet közben is belehallgathatunk az eredeti felvételbe
(Bypass). Az effektek leírását funkciókat a 9. táblázat tartalmazza.
Acoustic Mirror Felvételünket módosítva különböző helyszínek
atmoszféráját adhatjuk vissza a koncertterem-
től egészen a kis klubokig anélkül, hogy
kimozdultunk volna szobánkból
Amplitude Modulation Frekvenciánként változtathatjuk a hang inten-
zitását
Chorus Előre beépített hangszínekből választhatunk:
visszhang, magas kiemelés, hangelhúzás,
kórushangzás
Delay/Echo Az igazi visszhangok beállítása. Könnyen
utánozhatjuk egy szoba, templom, vagy akár
egy hegytető visszhangkeltő hatását is
Distortion A hang teljes mértékű elváltoztatására szolgál,
a hangszórónk nem nagyon szereti ezt az
elfektet
Dynamics A felvétel dinamikájának változtatása (apró
módosításokkal meglepően jó hatás érhető el)
Envelope A hangfájl amplitudójának időbeli változásait
módosíthatjuk vele
Flange/Wah-wah Ezt a’60-as években kifejlesztett effektet
leggyakrabban gitárfelvételeknél alkalmazzák,
de nem idegen a technozenétől sem
Gapper/Snipper Nagyon precíz, századmásodperc pontosságú
lehalkításokat, felhangosításokat állíthatunk be
segítségével
Noise Gate Apró szüneteket visz bele zenénkbe, szagga-
tottá téve azt. Érdekes ütemeket kreálhatunk
vele
Pitch Zenénk tempójának beállítása. Kedvünkre
gyorsíthatjuk. Lassíthatjuk, akár egy előre
beállított sebességhullám alapján
Reverb A barlangtól a koncertteremig bármilyen
helyszín hangzását kikeverhetjük vele
Vibrato A hang sebességének gyors változtatására
szolgál. A nevéből adódóan”vibrál” a zenénk a
használata során
94. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
95. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Feladatok
Vágás
Vágjuk ki a mikrofonnal felvett hangfájlból a felesleges szüneteket, a be-
széd előtti, utáni pontokon.
Töltsük be az „EZ EGY PÉLDA MONDAT.” tartalmú, első nevű hangfájlt. A
hangjegykurzort vigyük a fájl elejére.
96. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
97. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
98. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
99. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
100. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
101. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
102. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
103. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangkonverzió
A következőkben átalakításokat fogunk végezni. A feladatok elvégzésére a
Hangminták\Jazz\Jazz.mp3–as állományt fogjuk felhasználni. Ez egy mono
felvétel, melyen egy rövid, 00:00:06,013 tized mp-es részlet hallható. Természete-
sen szünet a fájl elején, és a végén. Az utolsó hang a cintányér hangja. Vágjuk le a
szüneteket, elől és hátul. Vágjuk le a cintányér hangját.
104. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Monoból sztereóba
Mono felvételből nem lehet „csak úgy” sztereó fájl készíteni. Mivel nem
tartalmaz csak egy csatornát. A megoldás menete:
Kérjünk egy új, sztereó fájlt, 16 bit, 44 kHz.
A mono fájlban jelöljünk ki mindent (Ctrl+A),
Másoljuk a vágólapra,
Majd az új fájlba illesszük be, egymás után 3x,
105. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Sztereóból monoba
Ezt a folyamatot már egyszerűen végre tudjuk hajtani, ha a rendelkezésünk-
re áll egy sztereó hangfájl. Az előző feladatot végrehajthatjuk újra, az elejétől
kezdve, hiszen a gyakorlás a tudás atyja. De, akár folytathatjuk is ott, ahol abba
hagytuk.
Most egy sztereó hangfájlt kell átalakítani monoba. A megoldás menete:
1. Betöltünk egy sztereó hangfájlt,
File\Save As menüpont, Mentés másként ablak, Custom… nyomógomb,
Encode Settings lapmenü, Convert to mono jelölő négyzet bekapcsolása,
Majd OK nyomógombra klikk,
Következik a hely, név, fájl típus megadása,
Majd OK nyomógombra klikk, Elindul a konvertálás,
106. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Hangfájlok az Interneten.
Az Interneten a korlátozott adatátviteli sebesség miatt a kisméretű állomá-
nyokat célszerű használni.
A digitális hangállományok viszonylag nagyméretű, a leggyakrabban né-
hányszor 10 MB hosszú fájlok. Például egyetlen perc hosszú CD minőségű szte-
reó hangállomány hossza 10.584.000 Bájt, az Internetről való letöltése, pedig még
nagy adatátviteli sebesség (64 000 b/s) esetén is több mint 2,75 percet igényel.
Nem is beszélve a még lassabb modemezésről (11 500 b/s). Emiatt az Interneten
csak tömörített, digitális hangállományok találhatók, melyeket általában a MP3
(MPEG Audio Layer 3) eljárással tömörítenek. A tömörítés következtében az
állományok mérete az eredeti méret 1/10-ére, 1/12-ére csökken, így ezeket a
„rövid” állományokat könnyebb az Interneten kezelni (lásd még a 6. táblázatot).
A MIDI állományok viszonylag rövid, néhányszor 10 kB hosszú fájlok.
Ilyen rövid fájlokat nem nehéz az Interneten mozgatni. Az Interneten a MIDI
állományok eredeti formájukban találhatók.
107. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
108. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Videotechnika
Nem célom a profi stúdiós technikák bemutatása, sem pedig komoly mély-
ségű, elméleti ismeretek átadása. Az otthoni használatú videós anyagok és a
„broadcast” (műsorszórás) között olyan nagy szakadék van, amely mind technikai,
mind elméleti szinten csak a legszűkebb felhasználói csoport számára hidalható át.
Az első részben az elméleti alapokkal foglalkozom. Sorra vesszük a digitális
és analóg technológia közötti különbségeket, a számítógépes mozgóképrögzítés
lehetőségeit, valamint ezek hardver és szoftvereszközeit. Természetesen a leírt
technikák a későbbiekben ismertetendő programok és hardverek mellett más
eszközökkel is megvalósíthatók.
109. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A szükséges hardver
Miután megvan a nyersanyagunk (analóg vagy digitális), sort keríthetünk
ennek számítógépes rögzítésére. Analóg eszköz esetében szükség van egy digita-
lizáló hardverre. A képrögzítési művelet abból áll, hogy az analóg jelből mintát
veszünk, és ezt alakítjuk át diszkrét jelekké, bitfolyammá.
Régen és most
A (használható) PC-s videofeldolgozás kezdete a 90-es évek elejére, a
Creative Video Blaster megjelenésének környékére tehető - ez volt az első elter-
jedt, gyakorlatban is jól használható videodigitalizáló kártya. Elterjedését a video-
jelfolyam nagy sávszélesség- és tárkapacitás-igénye, és persze viszonylag magas
ára korlátozta. Megjegyzendő, hogy hasonló a helyzet a hangfeldolgozás terén is,
ahol ugyancsak a Creative terméke, a Sound Blaster 2.0 (Pro) volt az első jól
használható, majd a Sound Blaster 16 az első, mindkét irányban CD-minőségű
(44100 kbps, 16 bit, stereo) hangot kezelő hangkártya.
Azonban míg a hangkártyák piacán az SB16 mint szabvány - a DirectX
DirectSound megjelenése előtt is - egy évtizedig vezető szerepet töltött be, a
videodigitalizálóknál nem volt ennyire egyenes és kitaposott az út. Az eltelt idő
alatt sokféle megoldás és szabvány napvilágot látott, és még bizony ma is talál-
kozhatunk kompatibilitási problémákkal - ahány gyártó, annyiféle megoldás,
közös nevező csak a DirectX DirectShow megjelenése óta van.
A hangkártyák és a videodigitalizálók azonban éles különbséget mutattak
bizonyos területeken - jó minőségű, használható hangkártyát régóta megfizethető
áron lehet kapni, ugyanez a videodigitalizálókról egészen a legutóbbi időkig nem
volt elmondható. Az ok valószínűleg a jó minőségű digitális video-jelfolyam és az
audio-jelfolyam sávszélesség-igényéből adódik, hiszen míg az audioadatokkal egy
átlagos CPU simán megbirkózik, a videoadatok még mai szemmel nagy teljesít-
ményű számítógépeken is szenvedhetnek frame-veszteséget (frame drop), ha csak
a CPU-ra bízzuk őket. Utóbbi tehát mindenképpen valamiféle videofeldolgozó
egységet feltételez (hasonlóan a monitorvezérlő GPU-hoz), ami azonban teljesít-
ménytől függően több-kevesebb felárat jelent.
A TV-tunerek átlagosan 30 ezer forintos árukkal eddig sem voltak túl drá-
gák, azonban igazán jó minőségű videodigitalizálót csak professzionális célra
lehetett kapni, rendszerint 6 számjegyű árfolyam mellett. Napjainkra kezdenek
elterjedni az már megfelelő minőséget és szolgáltatásokat nyújtó, emellett otthon-
ra is megfizethető árú videodigitalizálók. A stúdióba való egységek - hasonló
110. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Overlay kártyák
Az overlay kártya nagyteljesítményű videokártya, mely a beérkező képjelet
digitalizálja. A kártyán található videó-digitalizáló az analóg képjelet a használt
TV szabványtól függően másodpercenként 25-ször (PAL, SECAM) vagy 30-szor
(NTSC) digitalizálja, és a kártyán található video-memóriába menti.
A videó-digitalizáló mintavételezési frekvenciája több, mint 10 MHz és bit-
száma legalább 16, esetleg 24 bit. A videó-digitalizáló képkockánként mintegy 30
Mbájt adatot állít elő (10 MHz x 3 bájt = 30 Mbájt), ami másodpercenként a
képváltások számának függvényében 750 Mbájt vagy 900 Mbájt lehet. Ekkora
adatmennyiséget semmilyen buszon nem lehet továbbítani, ezért a digitalizálás
kizárólag a kártyafunkciók számára történik.
A digitális adatok mindig a kártyán maradnak, a számítógép nem tud ezek-
hez az adatokhoz hozzáférni. Egyes overlay kártyáknak van olyan kiegészítő
funkciója, mely lehetővé tesz képkocka befagyasztást, majd a befagyasztott kép-
kockának valamilyen szabványos formában a számítógép számára történő átadá-
sát. Az overlay kártya szoftverével lehet a futó videoképet leállítani, majd megad-
ni a grafikus formátumot és a színmélységet, és továbbítani a háttértárba a
befagyasztott képkockát.
111. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Videodigitalizáló kártyák
A videoanyagok digitalizálásához mindig szükség van egy videodigitalizáló
kártyára a beérkező analóg videojelek digitalizáláséhoz. A kártyához vezérlő
szoftver tartozik, hogy a számítógép tudja a kártyát kezelni. Az egyszerű
videodigitalizáló kártyák csak a képjeleket digitalizálják, a hangjeleket audió
kimenetükön kell a számítógép hangkártyájára továbbítani. Ezeknek a
videodigitalizáló kártyáknak a kimenetén tömörítés nélküli digitális képjelek
jelennek meg, melyek megjeleníthetők, vagy különböző módon feldolgozhatók. A
kimeneten másodpercenként továbbított adatmennyiség a képkockát alkotó kép-
pontok számától, a képpontot definiáló kódok hosszától és a képváltási frekvenci-
ától függ. Ha a videoanyagot egy 320 x 240 képpontot tartalmazó ablakban kíván-
juk megjeleníteni, akkor a videodigitalizáló kártya kimenetén az adatátviteli
sebesség 5,5 MB/s lesz.
Digitalizáló hardver lehet akár egy önálló célhardver (mint a Pinnacle,
Matrox vagy Tarfia kártyák), de akár egy NVIDIA GeForce4 4200 Titanium 3D-
gyorsító is megteszi, amely rendelkezik videobemenettel. Ma már majdnem
mindegyik nevesebb kártyagyártó készít ilyen eszközöket, így lehet találni, példá-
ul olyan ASUS kártyákat is, amelyek tartalmazzák ezt a lehetőséget. Amatőr
felhasználói szinten felesleges több százezer forintot költeni egy komolyabb
Matrox kártyára, a fent említett 3D-gyorsítók videobemenetes változatai is (majd-
nem) tökéletesen ki tudják szolgálni igényeinket. Figyelembe kell azonban venni,
hogy a digitalizálás során végrehajtott tömörítés igen számolásigényes művelet. A
célhardverek processzorai helyettesíteni tudják a CPU számolási kapacitását, ha
azonban olcsóbb kártyát veszünk (ismét a már említett 3D-gyorsítókat tudjuk
példaként említeni), akkor maga a digitalizálás és a tömörítés-számolás műveletét
teljes egészében a CPU végzi. Ebben az esetben tehát komolyabb gépre van
112. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Digitális adathordozók
A digitális adathordozókról (például digitális kamera) számítógépre való
rögzítés nem valódi digitalizálás (ez csak analóg forrás esetén nyer értelmet),
hiszen már maga a nyersanyag is digitális formátumú. Ez esetben tulajdonképpen
csak felmásolás történik megadott paraméterekkel. Ennek legáltalánosabban
elterjedt eszköze az úgynevezett FireWire csatolófelület.
A legtöbb digitális kamerához gyárilag adják a FireWire kábelt, amelynek
egyik oldala a kamerához tartozó speciális csatlakozó, a másik, pedig a szabvá-
nyos FireWire dugó. Ezt egy megfelelő csatlakozóhoz illesztve teremthetünk
kapcsolatot a számítógéppel. FireWire kártyákat már elérhető áron is be lehet
113. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
szerezni, de sok új típusú alaplapon (például Abit IT7-MAX 2, ASUS P4B 533)
már integráltan van jelen. Hangkártyán is létezhet ilyen bemenet, jó példa erre az
SB Audigy. Alternatív megoldásként USB portor kommunikáció is lehetséges a
digitális kamera és a számítógép között, ez azonban az USB relatív kis sávszéles-
sége miatt nagyon nem ajánlott. A FireWire kártyákhoz Windows 2000 és XP
rendszeren beépített meghajtók is rendelkezésre állnak, de a gyártó által adott
lemezről Win98-as környezetben is telepíthetők. Az analóg digitalizálókártyák
döntő többsége az ún. WDM Capture meghajtókat telepíti fel és használja.
Ezek vagy kártyaspecifikus programok, mint például az ASUS esetében,
vagy olyan univerzális meghajtók, mint amilyeneket például az NVIDIA használ.
Külső dekódolok I.
A második nagy csoportot a külső videoszerkesztők alkotják. Ezeket a hard-
vereket nem kell a számítógépbe építeni, elegendő csak a párhuzamos vagy USB
portra illeszteni őket. Természetesen az említett portok adatátviteli sebessége
miatt ezek az eszközök nem alkalmasak teljes képes videodigitalizálásra, de
cserébe a gépigényük is jóval szerényebb. Ezekkel a hardverek általában olyan
videofilmeket lehet digitalizálni és szerkeszteni, melyek azután CD-kre vagy
például az Internetre kerülnek, illetve olyanokat, melyeknél megelégszünk a VHS-
sel megegyező (esetenként annál gyengébb) minőséggel.
114. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
115. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Az előlapon foglal helyet még egy CD-ROM is, aminek a segítségével könnyedén
beimportálhatunk hanganyagot, fényképeket, valamint elvégezhetjük a szoftver-
frissítést.
Külső videoeszközök
Mit lehet a videoeszközök segítségével megvalósítani? Nézzünk egy pár
példát a teljesség igénye nélkül.
116. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
117. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
118. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Video kimenetek
A lejátszó és televízió készülék közötti csatlakozásra, többféle lehetőségünk
is van. DVD lejátszóknál, a VHS-nél még megszokottnak mondható RF mód
(antenna kábelen keresztül) már nem használatos a gyenge minőségi jellemzők
miatt. Minden DVD lejátszó készüléken található, legalább egy videokimeneti
csatlakozó (RCA, Scart). Rendszerint, alapkészülékek kivételével, több variációt
is biztosítanak a gyártók a megfelelő csatlakoztatáshoz, melyeket az alábbiakban
mutatok be. A különböző módok között, meglepő minőségbeli különbségek
lehetnek és ezért ajánlatos összekötésnél a maximális lehetőségeket kihasználni. A
következőkben felsorolt csatolófelületek az 51. ábrán láthatók.
- Kompozit video.
Mindhárom videojelet egy jellé alakítja. Szabványos (általában sárga) RCA
video aljzaton, vagy Scart csatlakozón keresztül lehetséges a kapcsolat. Szinte
minden jelenleg használatos TV készülékeken megtalálható egy kompozit video
bemenet. Ez a formátum minőségileg a legrosszabb variáció.
- RGB.
A képjelet piros, zöld és kék színkomponensekre bontja. Nagyrészt elkerüli
a TV jelfeldolgozó rendszerét. Az egyik legjobb DVD lejátszó TV készülék
közötti összeköttetésként számon tartott videojel átviteli kapcsolat. A készülékek
között csak teljes bekötésű Scart kábel (21 póluson bekötött) segítségével lehetsé-
ges az RGB kapcsolat.
- S-Video.
Az S-Video egy komponens videojel formátum, amely megtartja a képjelek
fényerő (luminancia, Y) és szín (krominancia, C) összetevőit. Így jobb képátvitelt
tesz lehetővé, mint a kompozit video, mivel a jel fényerő és szín komponensei
nem interferálhatnak egymással. Gyakran tévesen S-VHS-nek nevezik.
- Komponens Video.
119. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Elméleti háttér
Mielőtt nekiállunk a digitalizálási műveleteknek, illetve a digitális felmáso-
lásnak, szükséges néhány fogalmat tisztázni.
A számítógépnek a videojeleket először hangjelre és képjelre kell bontani. A
kétféle jelet a TV készülékekben használt elektronikához hasonló áramköri elren-
dezés szétválasztja.
Színes TV rendszerek
A videotechnika alapját a televízió technika alkotja. Ma a világon a TV mű-
sorszórás valamelyik színes TV rendszer szerint történik. Jelenleg három külön-
böző színes TV rendszer terjedt el a világon, napjainkra egyik TV rendszernek
sincs már számottevő műszaki előnye vagy hátránya a másik kettőhöz képest.
Mindegyik rendszert használják, így a műholdas TV műsorcserék keretében a TV
rendszerek a földrajzi távolságot áthidalva a világ minden pontján megjelennek.
Ezért mindig tudni kell, hogy egy videoanyag melyik TV rendszer szerint készült.
Megjegyzem, hogy a színes TV rendszerek képváltási frekvenciája kapcsolódik az
erősáramú villamos hálózat hálózati frekvenciájához, ez az Egyesült Államokban
60 Hz, Európában, pedig 50 Hz.
A színes TV műsorszórásnál az adó egyetlen jelet sugároz, ez tartalmazza a
színes képjelet és a hangot. Az egyidejűleg sugárzott kép- és hangjelet a különbö-
ző vivőfrekvencia választja szét. A színes képjel a kép összes színösszetevőjének
egy csatornás kombinációja. A kombinált jelet az adó a világosságkódból és a két
színkódból állítja elő. A sugárzott videojelet a TV készülékek először szétbontják
képjelre és hangjelre, majd a képjelet dekódolják, kialakítják belőle a világosság-
kódot és a színkódokat. A fekete-fehér TV készülékek a világosságkódból állítják
elő a képet, emiatt lehet fekete-fehér TV készüléken venni a színes TV műsorokat.
A színes TV készülékek a színes képet a világosságkódból és a két színkódból
állítják elő. A különböző TV rendszerekben különböző módon történik a világos-
ságkód és a két színkód létrehozása, emellett különböznek egymástól a vivőfrek-
venciák és a sávszélességek.
NTSC rendszer
1949-ben az USA-ban az NTSC (National Television Standard Committee:
Nemzeti Televízió Szabvány Bizottság) elfogadta egy színes televíziós rendszer
egyik gyakorlati megoldását, amit a bizottság angol nyelvű nevének kezdőbetűi-
ből alkotott betűszó alapján NTSC rendszernek nevezte el. A rendszer műszaki
paraméterei:
Képváltás: 29,97 képkocka/s = 59,94 félkép/s
Sorok száma: 525 sor / váltósoros
Képarány (aspect ratio): 4 : 3
120. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
SECAM rendszer
1957-ben a francia Henry de France nyilvánosságra hozta az általa kidolgo-
zott új színes TV rendszert, melyet a francia elnevezése (SÉquential Couleur
Avec Memoire) alapján SECAM rendszernek nevezett el. Tíz év múlva Francia-
országban a színes TV műsorok sugárzásához bevezették ezt a rendszert. A rend-
szer műszaki paraméterei:
Képváltás: 25 képkocka/s = 50 félkép/s
Sorok száma: 625 sor / váltósoros
Képarány (aspect ratio): 4 : 3
A SECAM rendszernek Franciaországban van egy másik változata, amiben
819 a sorok száma. A SECAM rendszert Franciaországon kívül Kelet-Európa
országai, valamint Közel-Kelet országai vezették be.
PAL rendszer
1961-ben a német Walter Bruch az NSZK-ban bejelentette az általa kifej-
lesztett új színes TV rendszert, amelyet az angol nyelvű szavak alapján (Phase
Alternation Line) PAL rendszernek nevezett el. 1967-ben az NSZK-ban megkez-
dődött a rendszeres PAL rendszerű színes televíziós műsorsugárzás. A rendszer
műszaki adatai megegyeznek a SECAM rendszer műszaki adataival.
Képváltás: 25 képkocka/s = 50 félkép/s
Sorok száma: 625 sor / váltósoros
Képarány (aspect ratio): 4 : 3
A PAL és a SECAM rendszerben a 2S kép/s képváltási sebesség alig külön-
bözik a filmtechnikában használt 24 kép/s lejátszási sebességtől. A PAL rendszert
a német nyelvterületeken, a Benelux-államokban és Nagy Britanniában vezették
be. 1996-ban a MTV is áttért a PAL rendszer szerinti műsorsugárzásra.
Megjegyezem, hogy van a PAL rendszernek egy módosulata: a PAL-M
rendszer. A PAL-M rendszer műszaki paraméterei - a képváltás kivételével -
megegyeznek a PAL rendszer műszaki paramétereivel. A képváltás 29,97 kép-
kocka/s, azaz 59,94 félkép/s. A PAL-M rendszert az Európában állomásozó
amerikai hadsereg számára alakították ki, hogy lehessen számukra sugározni az
NTSC rendszerben felvett műsorokat.
121. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
122. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A videojelek digitalizálása
Leképezés
Kétdimenziós
képfüggvény
Mintavételezés
Mintavételezett
képkocka
Kvantálás
Digitális
képkocka
57. ábra: A videofeldolgozás folyamata.
123. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Leképezés
Leképezés a neve annak a műveletnek, melynek során az analóg képjelből
kétdimenziós képfüggvény jön létre. A képfüggvény tartalmazza a képjelek
képkockáit. A képfüggvény a sík azon pontjain van értelmezve, ahová a leképzés
történt. A TV technikában a képsíkon az origó a kép bal felső sarkába esik, az X
tengely balról-jobbra, az Y tengely pedig felülről-lefelé van értelmezve. A kép
általában téglalap alakú, a vízszintes és függőleges oldalak aránya (aspect ratio):
4 : 3.
Egyszínű (monokróm) videojelek esetén a képfüggvény értéke minden
pontban arányos az adott helyen lévő képelem világosságkódjával. Színes video-
jelek esetén a képfüggvény három összetevőből áll, ezek az összetevők határozzák
meg a képelemek világosságkódját és két színkódját. A leképezés során kialaku-
ló képfüggvényből történik a mintavételezés és a kvantálás a képdigitalizálás
folyamatában.
Mintavételezés
A képjel digitalizálás következő művelete a mintavételezés. Mintavételezés
az állóképek mintavételezéséhez hasonlóan történik. Ekkor jön létre a kapcsolat
az analóg képjelek képelemei és a digitális képkockák képpontjai között. A minta-
vételezéskor a képsíkot kis területekre (képelemekre) bontjuk. A létrejövő digitá-
lis képkocka minőségét alapvetően befolyásoló tényező a képelem mérete és
képelemet reprezentáló elektromos jel értéke.
Nyilvánvaló nem mindegy, hogy milyen mérettel rendelkezik a képelem.
Finomabb osztás esetén a képminőség jobb lesz, durvább osztás esetén a kép
minősége gyengébb. A beosztást azonban nem lehet tetszőleges nagyságúra
választani. A képelemek vízszintes irányú számának meg kell egyezni a digitális
kép egyes soraiban található pixelek számával. A képelemek függőleges száma
azonos a digitális képet alkotó sorok számával.
Összefoglalva, az analóg képet annyi képelemre kell bontani, ahány pi-
xelből áll majd a digitális képkocka.
A mintavételezési frekvenciát a videojel felső határfrekvenciájának kétsze-
resére szokták választani. Mivel a TV videojelek felső határfrekvenciája 5,5 MHz,
a mintavételi frekvencia 10 MHz. Megjegyzem, hogy a ITU (International
Telecommunication Union) ennél valamivel magasabb, 13,5 MHz-es mintavételi
frekvenciát javasol. A képelemek jellemzőit elektromos jelek reprezentálják,
ezeknek értéke hordozza a képelem fényességét és színét.
Kvantálás
A képdigitalizálás utolsó lépése a kvantálás. Ekkor kerül bináris számok-
kal megadásra a tetszőleges nagyságú elektromos jel világosságkódja és két
színkódja. Ezek a kódok alkotják majd a képpont értékét. Ennek a műveletnek a
végén minden képpontnak lesz egy háromdimenziós értéke, ezekből áll össze a
digitális kép.
124. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
125. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Képváltási frekvencia
A szem recehártyája és idegsejtjei viszonylag lassan dolgoznak. A recehár-
tyára vetített kép az idegsejteket impulzusok generálására készteti, melyeket az
agy értékel ki. Mivel az idegsejtek viszonylag lassan dolgozzák fel az információt,
ezért minden képváltozás bizonyos késéssel jut el az agyba. Az egymásután,
gyorsan történő képváltozások esetében az agy nem érzékel különálló állóképeket,
hanem az állóképekből folyamatos képsorokat alakít ki. Ha tehát a képváltások
megfelelő frekvenciával követik egymást, akkor az agy mozgást érzékel, holott
csak állóképek sorozata volt látható.
Mozgások jó minőségű előállításához közel 50 állóképet kell másodpercen-
ként az embernek egymás után látni.
A TV-nél ezt úgy biztosítják, hogy 50 illetve 60 félképet sugároznak má-
sodpercenként.
A számítástechnikában a monitoroknál ennél magasabb, 70 - 90 Hz-es kép-
váltási frekvenciát alkalmaznak teljes képernyős letapogatással. Ekkora képváltási
frekvenciát a multimédia-alkalmazások nem használnak. Megjegyezem, hogy a
képváltási frekvencia alapvetően befolyásolja a digitalizált videoállomány mére-
tét.
Képméret
A multimédia-alkalmazások nagy részénél a videoállomány a képernyő egy
különálló ablakában jelenik meg, és ebben az ablakban játssza le számítógép a
videoállományt. Az ablak mérete megszabja a digitalizált videoállományban egy
képkockának a méretét, és ezzel alapvetően befolyásolja a videoállomány méretét
is.
A képméretet a digitalizáláskor kell megadni. Régebben a videoanyagok di-
gitalizálásánál ragaszkodtak a 4 : 3 vagy ehhez közeli arányhoz, napjainkban
azonban előfordul a l6 : 9 képméret arány is. A leggyakrabban használt képméret
a 320 x 240 és a 352 x 288 képpont.
126. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
127. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Méret, bájtban
A digitális videoállományok lényegesen több helyet foglalnak el, mint más
multimédia állományok. A digitális videoállományok általában két részből: a
képfájlokból és a hangfájlokból tevődnek össze. Bár a hangfájlok viszonylag
hosszú fájlok, mégis a videoállomány méretét a képfájl méretéből meg lehet
becsülni. A digitális videoállomány méretének előzetes becslésére az alábbi
képletet használhatjuk fel:
Képkockánkénti méret (bájt] x képváltási frekvencia [Hz] x a videó hossza
[másodperc] =a digitális állomány méret [bájt]
A képkockánkénti méretet A képállomány mérete című alfejezetben leírtak
szerint lehet kiszámítani. Tegyük fel, hogy a videoállományt egy 320 x 240 kép-
pontos ablakban játsszuk le 25 Hz képváltási frekvenciával. A színinformáció
legyen 24 bit. Egy másodperc hosszú digitális videoállomány becsült mérete a
képfájl méretéből kiindulva az alábbi értékű:
A képkocka mérete:
128. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Átviteli sebesség
Az előbbi alfejezetből kitűnik, hogy célszerű mindig alaposan végiggondol-
ni, hogy milyen méretű illetve minőségű digitalizált videoállományt készítsünk a
multimédia-alkalmazás számára.
Ezt a videoállományt a számítógép valamelyik háttértárolóján kell elhelyez-
ni, és innen kell azt a monitor felé továbbítani. A számítógép belső busza általá-
ban képes a kívánt adatátviteli sebességet biztosítani, gondot jelenthet azonban a
megadott mennyiségű adatnak valamilyen optikai tárolóról történő leolvasása.
CD-ROM esetében legalább 37,5 X olvasási sebességű meghajtó szükséges
másodpercenként 5 625 KB adat leolvasásához, DVD esetében, pedig több mint
5X olvasási sebességű meghajtó képes csak a kívánt adatmennyiséget biztosítani.
Ma már kaphatók meghajtók, melyek képesek ennyi adat biztosítására, mé-
retük miatt azonban mégsem lehet a videoállományokat eredeti formájukban a
háttértárban tárolni.
Videoállományok tömörítése
Megállapítottuk, hogy egy másodperc hosszú digitalizált videoállomány kö-
rülbelül 5,661 MB (5,493 + 0,168 MB) helyet foglal el a háttértárolón, ebből
kiszámítható, hogy egy perc hosszú digitális videoállomány mérete 339,66 MB.
Minden esetben, amikor digitalizálással foglalkozunk, meg kell adnia célál-
lomány formátumát, útvonalát és nevét, amely a rögzített anyagot tartalmazza.
Itt lép be egy fontos fogalom, a kodek. Ez tulajdonképpen egy olyan algo-
ritmus, amely megadott szabályok, és paraméterek szerint tömöríti a felvett anya-
got. Miért van szükség tömörítésre? Ilyen nagy állományokat nehéz tárolni,
mozgatni és kezelni. A nehézségek áthidalására, az állományok méretét tömörítés-
sel csökkenteni kell.
A tömörített állományok lényegesen kisebb helyet foglalnak el, mozgatá-
sukhoz is kisebb átviteli sebességgel működő eszközök használhatók, mint a
tömörítetlen adatok esetében.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy 640X480-as felbontású, 24 vagy 32 bites
színmélységű kép mérete majdnem 1 megabájt, és mi másodpercenként 25 ilyen
képet szeretnénk rögzíteni, könnyen kiszámolható, hogy már tíz perc anyag táro-
lása is gigabájtokba kerül. Azt a rögzítési módszert, ahol nem használunk tömörí-
tést, tömörítetlen, uncompressed (vagy raw) módnak hívjuk. Előnye, hogy itt a
legkisebb a minőségromlás mértéke, a legjobb a képminőség, továbbá a legtöbb a
tárolt információ. Főleg olyan műveleteknél fontos, ahol a színeket pontosabban
129. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
130. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
131. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Bitsebesség
Egyes tömörítő eljárások pontosan meghatározott bitsebességgel működnek.
Ez azt jelenti, hogy minden képernyőre rajzolt képkocka kibontása mindig megha-
tározott számú bitből kerül kialakításra. Ezt a meghatározott számú bitet kell a
számítógépnek a háttértárolóról beolvasni.
Tételezzük fel, hogy 24 bites színmélységű képkockák egy 320 x 240 kép-
pontból álló ablakban jelennek meg és a videoállomány képváltási frekvenciája 25
Hz. A képernyőre másodpercenként
8 x 5625 kB = 45 000 kbit = 43,95 Mbit
adatot kell felrajzolni. Tízszeres tömörítés esetén a háttértárolóból másod-
percenként viszont csak 4 500 kbit adatot kell kiolvasni. A képkockák felrajzolá-
sához szükséges bitek száma és ezzel a bitsebesség függ a tömörítéstől. A tömörí-
tő eljárásoknál megadható a kívánt bitsebesség és a tömörítő eljárás ebből a
paraméterből állítja be a tömörítést és a veszteségi tényezőt.
Belátható, hogy a szükséges bitsebesség függ a képmérettől is, mivel na-
gyobb méretű képek felrajzolásához egyforma tömörítésnél több bitre, azaz na-
gyobb bitsebességre van szükség.
Hardveres tömörítés
A hardveres kibontás gyorsabb de drágább. Mivel a kibontást önálló hardver
végzi, ez a feladat nem terheli a központi egységet. Mivel a kibontás nagy feldol-
gozási igénnyel járó feladat, hardverkibontás esetén a kisebb teljesítményű pro-
cesszorral (pl. Pentium, 66 MHz) felszerelt számítógépek is használhatók a digitá-
132. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szoftveres tömörítés
Szoftver kibontáskor a műveletet a processzor végzi el, ezért ez a folyamat
feltétlenül lassúbb. Mindenestre a szoftveres kibontás olcsóbb, mint a hardver
kibontás. Meg kell ugyan jegyezni, hogy szoftver kibontáshoz nagyobb teljesít-
ményű hardver szükséges, minimum Pentium MMX, 32 MB memória, SVGA
grafikus kártya, 2 MB videomemória. Szoftveres kibontás esetén kis képméretet
(320x240 képpont) és kis színmélységet (16 bit színinformáció) használnak. A
legismertebb alkalmazás a Video for Windows, amivel Windows 95, Windows 98
és Windows NT alatt AVI állományokat lehet kicsomagolni és megjeleníteni a
monitoron.
Videoállomány formátumok
Videoállományokat veszteséges tömörítési eljárásokkal szokták tömöríteni,
mert a veszteségmentes tömörítési eljárásokkal nem érhető el elég nagy tömörítés.
A továbbiakban néhány, a digitális videotechnikában használt tömörítési eljárásról
lesz szó.
133. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
AVI
Az AVI (Audio Video Interleaved) neve arra utal, hogy az állományban a
kép- és a hanginformáció váltakozva követi egymást. Így az AVI állomány leját-
száskor a számítógép egymás után olvassa be, majd jeleníti meg a kép és hangin-
formációkat. Ez biztosítja, hogy a kép és a hang mindig szinkronban maradjon
egymással.
A Microsoft által kidolgozott AVI formátum a RIFF (Resource Interchange
File Format) formátumnak egy speciális fajtája. A RIFF fájlformátum általános
célú multimédia fájlformátum, amit a Microsoft és az IBM közösen dolgozott ki.
Függetlenül a képadatok belső formátumától, az AVI szoftver képkockák
közötti tömörítést is végez. A tömörítő szoftver nagyvonalúan dönt arról, hogy
egy képkocka melyik részét tekintse megváltozottnak, ezért csak a jelentősen
átalakult képrészeket tekinti módosultnak. Az AVI fájlokban általában kisméretű
deltakeretek találhatók, bár emiatt elvész néhány apró képadat. Nagy tömörítés kis
deltakeretekkel érhető el, ennek viszont képminőség romlás az ára. A képminőség
egyébként is minden deltakeret megjelenítése után romlik, ezért bizonyos számú
deltakeret megjelenítése után a kép felismerhetetlenné válik. Ennek megakadályo-
zására az AVI szoftver bizonyos számú (általában 15) képkocka után egy teljes
képkockát (referencia képkockát) rögzít.
Ha egy képkocka-sorozatban sok gyors mozgás követi egymást, akkor az
egyes képkockák nagymértékben különböznek egymástól. Ebben az esetben az
egyes deltakeretek is nagyméretűek lehetnek, azaz sok adatot tartalmaznak, emiatt
nő az AVI állomány mérete.
Az AVI állományok hangadatai 11,025, 22,05 vagy 44,1 kHz mintavétele-
zési frekvenciával és 8 vagy l6 bit kvantálási hosszal készített WAV hangállomá-
nyok. A hangállományokat ma még nem tömörítik, de jövőben ez bekövetkezhet.
Erre a hangállomány folyam fejléce fel van készítve.
AVI állományokban a hang és kép felváltva kerül tárolásra. Egy képelem
egy képkocka képállományát tartalmazza. Ezt követi egy hangelem a képkocká-
hoz tartozó hanggal együtt. Az AVI állományban képkocka-elem és hangelem
párok alkotnak egy rekordot. (Meg kell mondani, hogy nem minden AVI fájlban
követik ezt az egyszerű szabályt.)
AVI állományok felvételekor a videojelet egy videodigitalizáló kártya digi-
talizálja, azaz a képjelet bittérképes képsorrá alakítja át. Ezzel párhuzamosan
digitalizálja a hangjelet a hangkártya vagy maga a videodigitalizáló kártya másik
áramköre. Az AVI szoftver a digitalizált képállományokat és hangállományokat a
kívánt formátumban a háttértárolón AVI állományokban tárolja.
A lejátszásnál a hangállományok a hangkártyára kerülnek, ami visszaállítja
belőlük az eredeti hangot. A nem tömörített képállományok a grafikus kártyára
kerülnek. Ugyancsak a grafikus kártyára kerülnek a tömörített képállományok
kicsomagolás után. Mivel a két folyamat időben koordinálva zajlik, így a hang
szinkronban marad a képpel. Tehát az AVI állományokat speciális hardvertámo-
gatás nélkül le lehet játszani.
Ha a deltakeretek kisméretűek, a feldolgozandó adatmennyiség csekély, va-
gyis a lejátszást kevés feldolgozással is meg lehet valósítani. Lassú multimédia
rendszerekben folyamatos videolejátszás csak kis deltakeretekkel érhető el. Ami-
kor az AVI fájlban nagyméretű deltakeret van, akkor a számítógép ennek lejátszá-
sakor sok adatot dolgoz fel. Lassú multimédia rendszerekben az AVI állományok
134. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
MPEG szabványok
Az MPEG (Moving Picture Experts Group) név eredetileg az ISO egyik
munkacsoportjának neve, de ma már a csoport által kifejlesztett digitális tömöríté-
si szabványcsalád és fájlformátumok elnevezése is. Az MPEG szabványok ver-
senytársaiknál (AVI szabvány, Indeo) jobb képminőség mellett nagyobb tömörí-
tést biztosítanak. MPEG állományokat célhardverrel vagy szoftverrel lehet létre-
hozni, illetve kicsomagolni.
Az MPEG eljárások veszteséges tömörítési eljárások, melyekkel a nagyfo-
kú tömörítés érhető el, mert hasznosítják a képkockák közötti tömörítést. A nagy-
fokú tömörítés azt jelenti, hogy egy 1,44 MB kapacitású floppy lemezen mintegy
45 másodperc hosszú teljes képernyős mozgófilm tárolható. Az MPEG eljárások-
nál elfogadható képminőség mellett 1 : 50 - 1 : 200 tömörítési arány is elérhető.
MPEG eljárásokkal a képadatok tömörítése mellett a hangadatok is jó minőséggel
tömöríthetők. Több MPEG szabvány is létezik.
MPEG 1
Az első elfogadott szabvány az MPEG 1 volt 1992-ben, mellyel a 320x240
képpontból álló videoállományt olyan mértékben lehet tömöríteni, hogy az 1,5
Mbit/s bitsebességgel kiolvasható a háttértárolóról. Ezzel a bitsebességgel min-
den, legalább kétszeres sebességű CD-ROM meghajtó képes dolgozni.
MPEG 2
Az MPEG 2 szabvány is videoállományok tömörítésére készült. Annak ér-
dekében, hogy ez a tömörítési eljárás széles körben legyen használható, módosí-
tottak az MPEG 1 tömörítési algoritmuson. A leglényesebb módosítás, hogy az
adatátviteli sebesség és ezzel a tömörítés változtatható 3 Mbit/s értéktől egészen
40 Gbit/s értékig. A leggyakrabban használt adatátviteli sebesség értékek 4-15
Mb/s közötti értékek. A bitsebesség növelés lehetővé teszi a digitális videotechni-
kában használt, igen nagy méretű (1920 x 1440 képpont) képkockák tömörítését.
MPEG 3
Az MPEG 3 szabványt elsősorban a stúdió minőségű HDTV (High
Definition TeleVision) alkalmazások számára tervezték kialakítani. Ezek az
alkalmazások 1920 X 1440 képpontból álló képernyővel dolgoznak. A szabvány
kidolgozásakor viszont kiderült, hogy az MPEG 2 szabvánnyal kielégíthetők a
HDTV elvárások, ezért ez a szabvány nem készült el.
MPEG 4
Az MPEG 4 szabvány kidolgozását 1998 végére fejezték be. Az MPEG 4
szabványt a digitális TV, interaktív grafikus alkalmazások és multimédia hálózati
135. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Az Indeo eljárás
Az Intel cég a DVI algoritmusa alapján fejlesztette ki Indeo nevű digitális
videoállomány tömörítési eljárását, amivel videojelek digitalizálhatók, tömöríthe-
tők, kibonthatók és a digitális videoállományok számítógépen lejátszhatók. Az
Indeo szoftver ingyenesen terjesztett szoftver, tehát digitális videoállományok
mellett átadhatók.
Az Indeo eljárás olyan számítógépben használható, melyben legalább 75
MHz-es Pentium processzor dolgozik, memóriája legalább 8 MB nagyságú, VGA
kompatibilis grafikus kártyával és Windows szoftver felület rendelkezik. Az Indeo
eljárás használatához a számítógépbe telepíteni kell az Indeo szoftvert és Indeo
meghajtókat.
136. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
137. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
138. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
139. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
140. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Számítógépes videovágás
Ebben a videovágás témakörben több, jó program is van, de a kezelésük el-
sőnek nagyon bonyolultnak tűnik. Igyekeztem a lehető legegyszerűbben bemutat-
ni ezt a folyamatot. Ezért választottam - szerintem a legegyszerűbben kezelhető
programot - a Virtual Dub-ot.
A témában ismertebb programok, a teljeség igénye nélkül Adobi Premier,
Mocrosoft Movie Maker, VideoStudio, Virtual Dub, NanDub.
141. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
142. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
143. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
144. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
145. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
146. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
147. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
148. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
149. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
150. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
További paraméterek
Az Advanced Parameters fülön újabb hasznos beállítási lehetőségek adód-
nak.
Maximum/minimum quantizer: ezek állítják be a tömörítés maximális és
minimális értékét. Ha a két érték megegyezik, akkor tulajdonképpen konstans
bitarányú tömörítésről van szó. A bitarány emelésével kisebb lesz a méret, és
gyengébb a minőség, a csökkentésével nagyobbodik a méret, és javul a minőség.
Javaslat: állítsuk 2-re a minimumot, és 4-re a maximumot.
RC averaging period, frames: ebből a paraméterből tudja meg a kodek,
hány kockát kell megvizsgálnia ahhoz, hogy eldönthesse, mekkora bitaránnyal
tömöríti majd az adott kockát. Ennek a számnak az emelésével jobb lesz a minő-
ség, és nagyobb a méret. Az alapérték 2000 kocka, s ez általában megfelelő.
RC reaction period, frames: azt határozza meg, hogy a kodek milyen
gyorsan reagáljon a lassú-gyors, illetve a gyors-lassú váltásokra; a gyors részek
minőségének javítása mellett általában rontja a lassúbbak minőségét. Javaslat: 5-
ös értéken használjuk.
Rate control down/up reaction: a mozgásérzékenységet állítja be. A kodek
a mozgalmasabb részeken nagyobb bitaránnyal tömörít, és minél kisebbre állítjuk
ennek a paraméternek az értékét, a program annál mozgalmasabbnak veszi a
151. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A Video fülön van még egy fontos paraméter: a számolás módja. Amennyi-
ben egy videoszekvenciából csak kivágni szeretnénk egy részletet, majd lemente-
ni, akkor-szükségtelen az egész szekvenciát újratömöríteni egy megadott
kodekkel. Ilyen esetben a számolás módját Direct stream copy módban kell
hagyni, hogy a program az eredeti videoszekvenciából csak kimásolja az új AVI
állományt a lemezre.
Ez rendkívül gyors művelet, másfél órás anyagot is ki lehet így írni 5-6 perc
alatt. Ha viszont bármilyen kodekkel újra akarunk tömöríteni, konvertálni, vagy
szűrőt szeretnénk alkalmazni, akkor a számolást Full pocessing mode-ra kell
állítani, s a program a korábban beállított kodekkel és szűrőkkel fogja kódolni a
kijelölt területet vagy az egész videoszekvenciát.
152. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
153. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
154. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
155. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
156. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
157. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
158. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A régiókódok
A filmekkel kapcsolatos szerzői jogaikat (többszörözés, hagyományos és
online terjesztés, nyilvános előadás) az alkotók a forgalmazó cégek révén gyako-
rolják. A forgalmazók persze igyekeznek e kizárólagos jogaikat a lehető legjobb
hatásfokon érvényesíteni, azaz a profit maximalizálására törekednek. E cél érde-
kében a különböző felhasználási módokra (mozi, videokazetta, televízió) csak az
általuk megszabott ütemben lehet engedélyt szerezni. Az Internet megjelenése
előtti séma viszonylag egyszerű volt: a moziból éppen kifutott filmek megjelentek
videokazettán, majd egy idő után a televíziók kínálatában is.
Ezt a néhány évtizede megszokott algoritmust kavarta fel az elmúlt század
'90-es éveiben előbb az internez, majd a DVD lemezek megjelenése. A DVD
filmek terjedését a jogosultak az úgynevezett „régiókódok” („regional playback
control”) bevezetésével próbálták meg irányításuk alatt tartani. E módszer lénye-
ge, hogy a DVD lejátszókba épített kódolvasó, valamint a gyári, műsoros DVD
lemezeken elhelyezett kód „együttműködésének” segítségével egy Amerikában
megjelent DVD lemezt nem képes lejátszani egy Európában megvásárolt DVD
lejátszó. (Így időben eltérő lehet egy film amerikai és európai DVD premierje.)
A digitális hordozókra való másolatkészítéssel kapcsolatban a törvény egy
általános korlátot is tartalmaz: másvalakivel elektronikus hordozóra nem szabad
másoltatni, azaz csak saját magunk végezhetjük a másolást!
159. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A másolásvédelem
A DVD-lemezek másolásvédelméért a CSS algoritmus a felelős (Content
Scrambling System). A CSS „olyan, mint egy zár a háztulajdonos ajtaján, egy
széfet nyitó számkombináció vagy egy áruházban forgalmazott termékekre szerelt
biztonsági (riasztó) berendezés” - állapítja meg egy amerikai bíró 2002 májusában
a Universal vs. Corley ügyben.
Más szóval: a CSS egy kriptográfiai alapú hitelesítő és másolásvédelmi
rendszer, amelyet a DVD lemezeket és az ilyen lemezek lejátszására alkalmas
készülékeket (DVD lejátszókat, illetve számítógépekben üzemelő DVD olvasó-
kat) előállítók alkalmaznak világszerte.
160. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Jogszabályok
1999-es szerzői jogi törvényünk szerint: „A szerzői jog megsértésének kö-
vetkezményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre - ideértve eszközök
gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is -, amely jogosulatlanul teszi
lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki
intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül
nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja.” [1999. évi LXXVI. tv.
(Szjt.) 95.§ (l) bek.]
A „véletlen” kódfeltörők felelősségének mentesítése érdekében a törvény
csak a rosszhiszemű „megkerülést” szankcionálja. A fenti rendelkezés ugyanis
„csak akkor alkalmazható, ha az említett cselekményeket végző személy tudja,
vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene,
hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetővé vagy könnyítik meg a szerzői
jog védelmére szolgáló, hatásos műszaki intézkedések megkerülését.” [Szjt. 95.§
(1) bek.]
Adósak vagyunk még a védett műszaki intézkedés definíciójával, amelyet
szintén tartalmaz a jogszabály: a fentiek alkalmazásában „műszaki intézkedésnek
minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra
szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze, vagy megakadályozza. A
műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredménye-
ként a mű a felhasználó számára csak - a szerző engedélyével végzett- olyan
cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás
alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik.” [(Szjt. 95.§ (2) bek.]
161. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
162. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A saját célú műérzékelés lehetővé tételén túl minden más olyan művelet,
amely a DVD lemezhez vagy -lejátszóhoz kapcsolódó hatékony műszaki eszkö-
zök megkerülésével jár, polgári peres úton büntethető.
E körbe eshet a CSS-szel ellátott műsoros DVD tartalmának-a CSS „megke-
rülésével” - bármilyen más hordozóra történő lemásolása, átalakítása még akkor
is, ha az egyébként magáncélra (azaz a családi, baráti kör műélvezete céljából)
készül.
Szintén jogsértés lehet, ha az egyébként másolásvédett DVD lemez tartalmát
képező, ún. VOB állományokat alakítják szoftveres segítséggel más (például AVI)
formátumba - amennyiben e VOB fájlokat is „ki kell kódolni” a konverzió előtt.
Tekintettel a jogsértő megkerülésre, a jogosult polgári per során - a jogsértés
megállapításán túl - azonnali eltiltást, a jogsértésben részt vevőkről történő tájé-
koztatást, a jogsértéssel elért gazdagodást (praktikusan, minimum a lemásolt
hordozó piaci árát), illetve egyéb kár felmerülése esetén kártérítést kérhet.
A másolásvédelem magáncélra való feltörésének tilalma levezethető az EU
új irányelvéből is, hiszen az külön kiemeli, hogy a műszaki intézkedést alkalma-
zóknak egyes esetekben biztosítaniuk kell a szabad felhasználás címzettjei számá-
ra a másolatkészítést: amíg tehát az irányelv nem hatályosul, a megkerülés még
magáncélra-kivéve a saját műérzékelés célját - sem hajtható végre. Hogy az
üreshordozó-jogdíjjal kompenzált magáncélú másolás általános szabadsága és a
másolásvédelem alkalmazása között feszülő logikai ellentét gyakorlati megoldásá-
ra hogyan kerül sor, azt az EU a tagállamokra bízza. (Jogharmonizációs kötele-
zettségeink miatt a magyar szerzői jogi törvényt várhatóan 2003 - 2004 -ben
fogják e kérdést érintően is módosítani, ám e kérdést megnyugtatóan rendező
megoldási javaslat mindeddig még nem látott napvilágot - az EU-tagállamokban
sem.)
A hatályos magyar jog szerint szabad felhasználásnak minősül a filmek In-
ternetről való magáncélú letöltése - bármilyen formátumról legyen is szó.
Mit szabad?
A fenti körön kívül eső, tehát a védelmi intézkedés megkerülését nem igény-
lő minden magáncélú másolás megengedett:
Önmagában nem tilos például analóg VHS kazettákra rögzíteni a DVD-n ta-
lálható filmet. Más kérdés, hogy ezt alapesetben sokszor meggátolja a VHS kazet-
tákkal összefüggésben ismert hardveres védelem - ún. „Macrovision”-védelem -,
amely a kép és hang eltorzítása útján meggátolja az élvezhető minőségű másolat
elkészítését. Ha azonban valaki a kereskedelmi forgalomban egyébként beszerez-
hető olyan készüléket használ, amelynek rendeltetésszerű használatának körében -
a Macrovision-védelem hiánya miatt mód van a DVD film VHS kazettára történő
másolására, nem követ el jogsértést. Aki megvásárol például egy videomagnót és
egy DVD lejátszót egyszerre tartalmazó eszközt, amely lehetővé teszi, hogy a
DVD lejátszásakor a filmet VHS-re rögzítse, önmaga nem követi el a másolásvé-
delem jogsértő megkerülését. Hasonló a helyzet akkor, ha a DVD lejátszó kime-
netét egyszerűen rákapcsolja valaki a PC-a található videokártya bemenetére, és
lejátszás közben digitálisan rögzíti a felvételt. Ezek a módszerek ugyanis jogi
szempontból nem térnek el attól, ha valaki a DVD lejátszása közben a tévé vagy a
PC képernyőjén megjelenő filmet videokamerával - magáncélra - rögzíti.
163. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
164. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Videofájlok az Interneten.
A videoállományok rendkívül nagyméretű állományok. Használatukat nehe-
zíti, hogy a nagyméretű állományokat az esetek többségében az alkalmazás miatt
rövid idő alatt kell letölteni. Az állományok méretét alapvetően befolyásolja a
használt képméret és a képváltási frekvencia. Különböző okok miatt az Interneten
használt legnagyobb képméret 176 x 144 = 25.344 képpontból álló QCIF formá-
tum, esetenként a CIF formátumot is használják, a videokonferencia rendszerek
H.261 szabvány szerinti kiterjesztése.. Például egy 10 másodperc hosszú QCIF
formátumú videoklipp mérete 6.336.000 B = 50.688.000 b. Ezt még egy nagyse-
bességű (64 000 b/s) Internetről sem lehet 10 másodperc alatt letölteni. Emiatt az
Interneten a videoállományok tömörített formátumban „mozognak”. A
videoállományokat általában a MPEG 4 eljárással tömörítik. Az MPEG 4 eljárás-
sal elérhető közel 100-szoros tömörítés, de ekkor már jelentős mértékben romlik a
képminőség. Az előbbi példa esetében több mint 79-szeres tömörítés szükséges,
ha az adatmennyiséget 10 másodperc alatt le akarjuk tölteni. Valójában legalább
64 000 b/s sebességű hálózat szükséges ahhoz, hogy videoállományokat az Inter-
netről érdemes legyen letölteni.
165. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
166. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Grafika
Színlátás
Az ember a 400 - 700 nm közötti hullámhosszúságú fényeket látja, mégpe-
dig a különböző hullámhosszúságúakat különböző színben. A 400 nm körüli
hullámhosszúságú fények ibolyaszínűeket, míg a 700 nm körüliek vörös színűek.
A 400 nm-nél rövidebb hullámhosszúságú fénysugarak az ultraibolya sugarak,
míg a 700 nm-nél hosszabb hullámhosszúságú fénysugarak az infravörös suga-
rak. A látható fénytartományon belül az emberi látás nem egyenletes érzékenysé-
gű, vagyis az azonos fényességű de eltérő színű fényeket különböző fényességű-
nek érzékeli. Az emberi szem a zöld színek tartományában a legérzékenyebb.
Rendkívül fontos felismerés volt, hogy az emberi szem két fényt nemcsak
akkor lát azonos színűnek, ha a fények spektrális összetevői megegyeznek, hanem
167. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szín-koordinátarendszerek
A képpontok színét a képernyő vörös, zöld és kék színű képpontjaiból kilé-
pő színes fények fényereje határozza meg. A kilépő fények fényerejét és ezzel a
képpont színét a képpont kódok határozzák meg.
A szín-koordinátarendszer a színekre vonatkozó információkat szolgáltató
háromdimenziós koordinátarendszer. Az RGB szín-koordinátarendszerben az
egyes tengelyek a vörös, zöld és kék tengely. Az RGB szín-koordinátarendszer
mellett további szín-koordinátarendszereket is elterjedten alkalmaznak. Mivel a
multimédia rendszerekben jó eséllyel találkozhatunk velük, tényszerűen felsorol-
juk őket az egymásba konvertálás lehetőségeinek feltüntetésével. Az alap szín-
koordinátarendszer az RGB, a többi az RGB szín-koordinátarendszerből származ-
tatható.
RGB szín-koordinátarendszer
A műszaki életben leginkább használt szín-koordinátarendszer. A vörös (R),
a zöld (G) és a kék (B) alapszín jelet külön-külön tartalmazza. Minden más szín e
három alapszín additív (hozzáadó) keverésével állítható össze.
A vörös, a zöld és a kék alapszín jelek úgy vannak szabványosítva, hogy
R + G + B = 1 éppen a fehér színt állítsa elő.
A fekete szín előállításakor R+G+B=0.
168. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
YIQ szín-koordinátarendszer
Az RGB színpalettából a következő módon kell átszámolni a YIQ színeket:
Y = 0,30 R+0,59 G+0.11 B
I = 0,60 R - 0,28 G - 0,32 B
Q = 0,21 R - 0,52 G + 0,31 B
Kizárólag az NTSC TV rendszerekben használják az YIQ szín-
koordinátarendszert. Az Y értéke a világosságkód, míg I és Q a két színkód.
HSB szín-koordinátarendszer
A HSB szín-koordinátarendszer a színezet (Hue), a telítettség (Saturation) és
a világosság (Brightness) színleíró modellje.
Az RGB színpalettából a következő módon kell átszámolni a HSB színeket:
Hue = arctg ((R - Y)/(B - Y))
Saturation = 1 - min {R, G, B }/Y
Brightness = Y
169. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Számítógépes grafika
A multimédia rendszerekben használt képeket két nagy csoportra lehet osz-
tani, ezek az alábbiak:
Állóképek vagy számítógépes grafikák,
Mozgóképek vagy videók.
Ebben a fejezetben az állóképekkel foglalkozunk. A multimédiaalkalmazás-
ban az állóképek számos célra felhasználhatók. Illusztrálható velük szöveg, fel-
használhatók az egyes szövegek magyarázataként, de készíthető velük multimé-
diaalkalmazások számára animációk. Az állóképeket többféle képen hozhatjuk
létre:
Az állókép megrajzolása egy rajzolóprogrammal. Ezt a módszert azok
használhatják eredményesen, akik ismernek egy rajzolóprogramot, és jó
rajzoló-, képalkotó tehetségük van. Emellett a rajzolás igen sok időt vesz
igénybe.
Kész rajzok, ábrák beépítése a multimédiaalkalmazás. Ezek megtalálhatóak
fényképen vagy rajzon. A fényképeket egy lapolvasó segítségével kell beol-
vasni, majd az adott alkalmazás igényeinek megfelelő alakítás után lehet
felhasználni.
A képnek videoszalagról történő átvétele. Olyan digitalizálóprogramot kell
használni, amivel a videoszalagon tárolt képet egy kiválasztott digitális
formátumba lehet rögzíteni. A digitális állományt, pedig be lehet illeszteni a
multimédiaalkalmazásba.
Vektorgrafika
Ha egy rajzolóprogrammal vektorgrafikus rajzot hozunk létre, akkor a rajzo-
lóprogram egy láthatatlan hálóra rajzolja ki a készülő grafikát. Ezt a grafikát aztán
utasítások halmazaként tárolja el a rajzolóprogram egy grafikus állományba. Az
utasítások pontosan leírják az összes rajzelem (pont, vonal, kör, karakter stb.)
helyét, irányítását, méretét, színét, alakját és egyéb, a megjelenítéssel kapcsolatos
jellemzőjét. Amikor a grafikus állományt kirajzoltatjuk a képernyőre, akkor a
megjelenítő program végrehajtja a grafikus állományban található utasításokat, és
ezekből összeállítja a bittérképes ábrát, amit megjelenít a képernyőn.
A vektorgrafikával készült rajz grafikus állománya, nem a képet alkotó pon-
tokat tárolja, hanem a képben található rajzelemek megjelenítéséhez szükséges
információkat, melyeket a megjelenítő program értelmez és végrehajt.
170. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Pixelgrafika
A pixelgrafika a képek megjelenítésének legegyszerűbb eszköze. A kép
függőleges és vízszintes irányban pontokra van felosztva, és minden egyes pontról
tárolásra kerülnek annak színinformációi. Megjelenítéskor a képernyő képpontjai-
ban megjelennek az adott pontról tárolt színinformációk.
A színinformációk tárolásához sok hely szükséges. Minél több színinformá-
ciót szeretnénk egy-egy képpontról tárolni, annál nagyobb helyet foglal el létrejö-
vő grafikus állomány.
Az emberi szem érzékelő képességét és a jelenleg használatos monitorok
megjelenítő képességét figyelembe véve, a 16 bit színinformációval rendelkező
alkalmazások már minden igényt ki szoktak elégíteni.
Pixelgrafikát az alábbi módszerekkel hozhatunk létre:
Az ábra megrajzolása rajzolóprogram segítségével.
Meglévő képek, fényképek digitalizálása, szkennelése.
Digitalizálás videoszalagról videodigitalizáló kártya segítségével.
171. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
elforgatásakor is. Figyelembe kell venni, hogy a tárolt képhez tartozó képpontok
száma a munkának ebben a fázisában már nem változtatható.
Az előzőek figyelembevételével, akkor célszerű pixelgrafikát használni mul-
timédiaalkalmazásban, ha a megjelenítendő kép fényképszerű, összetettsége
indokolja azt, vagy ha lapolvasóval vagy képdigitalizálóval rögzített képet kell
megjeleníteni. A bittérképes kép tárolásánál igen nagy méretű állományok kelet-
keznek.
A képek jellemzői
A képeknek a multimédiaalkalmazásban való felhasználáskor két fontos
dolgot kell szem előtt tartani:
Mekkora méretű legyen a megjelenő kép a képernyőn, mekkora helyet fog-
laljon el a képernyőn?
Hány színt tartalmazzon a megjelenő kép, mennyire legyen élethű?
172. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
173. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A képállomány mérete
A képet tartalmazó multimédiaalkalmazások futtatása jelentős mértékben
függ attól, hogy a képeket milyen gyorsan képes a rendszer a háttértárolóról
betölteni, majd megjeleníteni azokat. Képek méretét célszerű úgy megállapítani,
hogy a képbetöltés ne hátráltassa a rendszer működését.
A képek méretének becslésére az alábbi formulát használhatjuk:
(A kép vízszintes mérete képpontban x a kép függőleges mérete kép-
pontban x színinformáció bitben) / 8 = a képállomány becsült mérete bájtban
Színpaletták használata
Ha egy képet megjelenítünk a képernyőn, majd emellett a kép mellett egy
másik képet is megjelenítünk ugyanezen a képernyőn az előző kép letörlése
nélkül, akkor előfordulhat az, hogy az elsőként megjelenített kép színei a második
kép megjelenésekor megváltoznak. A jelenséget a színpaletta megváltozása okoz-
za, amit színpaletta-eltolódásnak nevezünk. A jelenség megelőzhető, ha tudato-
san választjuk meg egy alkalmazáson belül a megjelenítendő színeket, tartalmazó
színpalettákat, vagy pedig egy kép kirajzolása előtt letöröljük a képernyőt, alapál-
lapotba hozva ezzel a színpalettákat is.
Bármelyik színes monitor képes a több, mint 16 millió szín mindegyikének
megjelenítésére, most azonban egyidejűleg csak 256 különböző színt lehet rajta
megjeleníteni. Ezt a 256 színt a rendszer külön kezeli, és az úgynevezett színpalet-
tán tárolja. Amikor egy kép megjelenik a képernyőn, akkor a rendszer felépíti a
kép színpalettáját, majd megjeleníti a képet. Ha ezután a monitoron egy másik,
eltérő színpalettával rendelkező képet kell megjeleníteni a meglévő kép mellett,
akkor a rendszer betölti az új képet, ismét felépíti a hozzákapcsolódó színpalettát,
felülírva ezzel a már meglévőt. Ha az elsőként betöltött kép színpalettájának
értékei alig különböznek a másodikként betöltött kép színpalettájától, akkor nem
lesz észrevehető változás az első képen. Ha viszont nagy eltérés van, akkor az első
kép színei a második kép színpalettájában levő színeknek megfelelően rajzolód-
nak át, ami igen zavaró lehet.
174. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Képek digitalizálása
Egy képnek egy multimédiaalkalmazásba való beépítésének legelterjedtebb
módszere a képnek lapolvasóval történő beolvasása. A lapolvasón ekkor az analóg
képből létrejön a kép digitális képe, ami lehetővé teszi használatát a multimédia-
alkalmazásban. A lapolvasóval történő kép beolvasás azonos az analóg képnek
digitális formába történő konvertálásával, amit a lapolvasó a kezelő szoftverével
együtt valósít meg. A művelet végén a háttértárban megjelenik a digitális képál-
lomány.
A lapolvasók mellé biztosított szoftver segítségével vezérelhető a lapolvasó
működése. Nagyon sokféle lapolvasó létezik, néhány szolgáltatás azonban minden
lapolvasónál megvan. Ilyen például képméret módosítás (növelés vagy csökken-
tés), a kép fényességének, kontrasztjának változtatása, a lapolvasó felbontásának
beállítása.
175. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Ezek után lehet megadni a célfájl nevét, helyét, típusát, valamint indítani a
szkennelést, és a végén program leállítás.
A felbontás
Az analóg képek mintavételezése különbözik az analóg hanganyagok minta-
vételezésétől. A hanganyag mintavételezés célja: úgy meghatározni egy analóg
hanganyagban a hang amplitúdójának alakulását, hogy a hang a későbbiek során
valósághűen visszaállítható legyen. A kép mintavételezésének célja összekap-
csolni az analóg kép egyes képelemeit a digitális kép képpontjaival, hogy a
kép valósághűen megjeleníthető legyen a képernyőn. Ez azt jelenti, hogy
mintavételezéskor kell a képernyőn megjelenő képet beállítani. Ehhez meg kell
határozni a beolvasásra kerülő kép szélességét és magasságát, majd ezt rá kell
helyezni a digitális képet megjelenítő képernyőre, melyet a képernyő felbontása
jellemez.
A mintavételezést a lapolvasó felbontásának változtatásával lehet szabá-
lyozni. A lapolvasó felbontásával lehet beállítania digitális képállományba kerülő
képpontok számát. (A képpontokat alkotó bitek számát a színmélység határozza
meg.) A kép fizikai mérete és a képernyőn megjelenő képpontok száma között az
alábbi módon teremthetünk kapcsolatot:
Egy sorban található képpontok száma = képszélesség x lapolvasó víz-
szintes felbontása
A képernyőn megjelenő sorok száma = képmagasság X lapolvasó függő-
leges felbontása
A képpontok számát alapvetően a lapolvasó felbontásával lehet állítani. Mi-
vel a lapolvasók felbontását dpi-ben szokták megadni, ezért célszerű a kép fizikai
méretét is hüvelykben meghatározni az 1 inch (hüvelyk) = 25,4 mm összefüggés
segítségével.
Ha például egy 3 hüvelyk (76,2 mm) széles, 2 hüvelyk (50,8 mm) magas
képet szeretnénk egy 300 dpi felbontású lapolvasóval digitalizálni, akkor a digita-
lizált képnek a képernyőn megjelenő méretét a következőképpen számíthatjuk ki:
Vízszintes irányban: 3 inch x 300 dpi = 900 képpont
Függőleges irányban: 2 inch x 300 dpi = 600 képpont
A beolvasott digitális képállomány 900 x 600 = 540 000 képpontból fog
állni. Ennyi képpontot csak egy 1024 x 768 képpont felbontású monitoron lehet
megjeleníteni. Kevesebb képpontot tartalmazó monitorok tehát levágnak a képből,
vagyis csak a kép egy része lesz látható a képernyőn.
Ha kevesebb képpontot kívánunk beolvasni, csökkenteni kell a lapolvasó
felbontását. A lapolvasók felbontása általában tág határok között állítható. Ha 100
dpi felbontással dolgozunk, akkor az alábbi képpont értékeket kapjuk:
Vízszintes irányban: 3 inch x 100 dpi = 300 képpont
Függőleges irányban: 2 inch x 100 dpi = 200 képpont
Az így beolvasott digitális képállomány 300 x 200 = 60 000 képpontból áll,
amit bármilyen felbontású monitoron meg lehet jeleníteni.
Fényképek beolvasásakor a lapolvasónál általában elegendő 80-120 dpi fel-
bontást használni. Ekkora felbontás mellett ugyanis a fényképnek képernyőn
megjelenő képe még kellően éles és nem is foglal el túl nagy helyet a képernyőn.
Ha nagyobb felbontást használunk, akkor a képernyőkép túl kontrasztos lehet, ha
viszont túl kicsi a felbontás, akkor a kép a képernyőn homályossá válik. Meg kell
176. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A kvantálás
A lapolvasó a kvantálás során határozza meg az egyes analóg képelemek
szín- és fényesség információit. Ezt az információt döntően befolyásolja a képe-
lem mérete. Gondolatban végezzük el a mintavételezést úgy, hogy a képre egy
milliméter rácsozatot helyezünk, és a rácsozat határozza meg a képelem méretét.
Kvantáláskor a rácsozatban található képelemek színe és fényessége kerül megha-
tározásra. A kvantálás lényegében integrálás, mert a kapott érték a képelemet
alkotó részelemek színének és fényességének összegétől függő érték.
A képelem színét és fényességét a három alapszín (RGB) additív keve-
résével lehet definiálni.
Beolvasáskor célszerű a lapolvasó maximális színinformációját használni
(ami 16-32 bit közti érték). Ekkor igen nagy méretű digitális képállományok
jönnek létre. A korábbi példában szereplő kép digitalizálása után keletkező képál-
lomány mérete 24 bites színinformáció esetén a következő:
300 dpi felbontással beolvasva = 540 000 x 3 = 1620 000 B
100 dpi felbontással beolvasva = 60 000 x 3 = 180 000 B
Még a kisebb felbontással beolvasott képállomány is igen nagyméretű. Álta-
lában érdemes a képállományban használt színek számát csökkenteni. 8 bites
színinformáció alkalmazása esetén a képállomány mérete egy harmadára csökken.
Meg kell jegyezni, hogy a színkód növelésével lassul a képek beolvasása.
Mivel a lapolvasó kimenetén továbbított adatmennyiség közel állandó, a beolva-
sáshoz szükséges idő a színinformációval arányos nagyságú. A fenti példa eseté-
ben 24 bites színinformáció esetén a beolvasási idő a 8 bites színinformáció
beolvasási idejének körülbelül háromszorosára nő.
177. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A képállományok tömörítése
A képek digitalizálásakor nagyméretű képállományok jönnek létre, ezeknek
tárolásához sok hely szükséges, mozgatásuk is gyakran okozhat problémákat. A
problémák a képállományok tömörítésével jelentősen csökkenthetők. A képtömö-
rítés iránt igény nemcsak multimédiaalkalmazások kapcsán merül fel, hanem a
világháló esetében is, ahol a vezetékek viszonylag kis sávszélessége miatt indo-
kolt minimalizálnia képfájlok méretét. A leggyakrabban használt képtömörítési
eljárás a veszteségmentes tömörítést biztosító GIF és a veszteséges tömörítést
megvalósító JPEG. GIF tömörítést, vonalas, kevés színt tartalmazó képeknél
használnak. JPEG tömörítést színes, fénykép vagy fényképhez hasonló képek
esetében alkalmaznak. A továbbiakban a GIF és a JPEG tömörítésről lesz szó. A
GIF és a JPEG mellett használnak további képtömörítési eljárásokat is, ilyen
például a PNG.
GIF
A GIF (Graphic Interchange Format) veszteségmentes képtömörítési eljá-
rás. Ez azt jelenti, hogy a GIF fájlokban nem vész el adat, ezért a tömörített fájlból
az eredeti fájl visszaállítható.
A tömörítés alapja egy helyettesítési eljárás, melyben adatsorozatokat egy
mintatáblázat sorszámával helyettesítenek. A képpontok színkódjai ismétlődő
adatsorozatok. Ha ezeket az adatsorozatokat beírják egy mintatáblázatba, az
adatsorozat az állományban helyettesíthető a mintatáblázat megfelelő sorára
mutató pointerrel. Tételezzük fel, hogy a fájlban található az alábbi számokat
tartalmazó adatsorozat:
123456123456123456
Írjuk be az „1 2 3 4 5 6” számokból álló adatsorozatot a mintatáblázat első
sorába, ekkor az adatsorozatok a fájlban helyettesíthetők az „1” sorszámú pointer-
rel. A helyettesítés után a fájlban az alábbi adatok található:
111
Látható, hogy a példában 18 bájt helyett 3 bájtot használunk, ami jelentős
helymegtakarítás és a fájl méretének a csökkenését eredményezi. Persze a minta-
táblázatot a fájl végéhez csatolni kell, hogy a kódolt fájl dekódolható legyen.
A GIF fájlokkal elérhető maximális méretcsökkenés a képállományban elő-
forduló ismétlődő minták számától függ. Nagy, azonos mezőket tartalmazó képek
esetén tízszeres méretcsökkenés is elérhető. Vonalas képek esetében jóval kisebb
a méretcsökkenés, esetenként csak 20% megtakarítás jelentkezik.
178. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
PNG
Egy újabb formátum a PNG (Portable Network Graphics), azaz Hordozható
Hálózati Grafika, ami a GIF és JPG előnyeit igyekszik egyesíteni.
A PNG formátumot a PNG Munkacsapata fejlesztette ki egyrészt azért,
hogy orvosolja az öregedő GIF formátum hibáit, illetve hogy eleget tegyen a
Unisys és Compuserve bejelentésének, miszerint ösztönzik a királyiakat (?) a GIF
használatára. A GIF marad az Internet standardja, de a PNG-re sokan úgy tekinte-
nek, mint egy sokkal magasabb rendű formátumra. Előnyei ellenére a PNG kivite-
lezése a múltban poloskás volt és nem volt motiváló.
A PNG előnyei az alábbiak: hatékonyabb a tömörítő terve, illetve képes
használni számos palettaméretet az 1 bites variációtól a 48 bites „truecolor”-ig. A
formátum is sokkal kifinomultabb kezelést igényel, a keverékek és az átlátszósá-
gok tekintetében. A web böngésző szempontjából érdekes a meta-tag-ek beágya-
zásának képessége a másolatokba, illetve megadja a lehetőséget a használónak,
hogy másolatokat/képeket keressen.
A PNG formátum használata jogdíjmentes, tehát minden felhasználó szá-
mára ingyenes.
JPEG
A JPEG (Joint Photographic Expert Group) veszteséges képtömörítési eljá-
rás, mert tömörítéskor elvesznek adatok a képből. Emiatt a tömörített fájlból az
eredeti fájl nem állítható vissza.
A JPEG eljárást az ISO (International Standardization Organization) és a
CCITT (Commitée Consutative International pour Telephonie et Telegraphie)
által létrehozott munkacsoport dolgozta ki és napjainkra ez az állóképek jelentős
mértékű tömörítésének a szabványa lett.
A JPEG eljárás tömörítéskor elhagy a képből bizonyos adatokat. A JPEG
érzékelésen alapuló tömörítési eljárás, mert az elhagyásra kerülő adatokat az
emberi szem érzékelési tulajdonságainak figyelembe vételével választja ki. A
JPEG leghatékonyabban színes vagy szürke skálás képeket tömörít, fekete-fehér
képek tömörítésére nem érdemes használni. A JPEG nem tömöríti hatékonyan
azokat a képeket sem, melyekben sok a színváltás.
A JPEG eljárás szerinti tömörítéshez több paramétert lehet beállítani. Min-
den beállítás kompromisszum a tömörített állomány mérete és a kibontott kép
minősége között.
Általában érvényes, a kibontott színes képeknél nincs észrevehető minő-
ségromlás, ha olyan paraméterek kerülnek beállításra, melynél a tömörített
állomány mérete az eredetinek mintegy 10%-a (tömörítés kb. 10-szeres).
Szürke skálás képeknél a minőségromlás már 5-szörös méretcsökkenésnél is
észrevehető.
179. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
M-JPEG
Az előző pontban láttuk, hogy a JPEG eljárást színes állóképek tömörítésére
fejlesztették ki. Ha a JPEG eljárással tömörített képeket több, mint 16 képkocka/s
sebességgel jelenítünk meg a képernyőn, akkor az állóképekből mozgókép kelet-
kezik. Ez az M-JPEG eljárás, melyben az M betű a motion rövidítése.
Az M-JPEG az elsősorban állóképek tömörítésére használt JPEG eljárásnak
mozgóképek hatékony kezelésére alkalmassá tett változata. Az M-JPEG tömörítő
eljárás minden egyes képet külön-külön tömörít össze, anélkül, hogy a szomszé-
dos képek közötti összefüggéseket vizsgálná. Ezzel az eljárással készített képál-
lomány egyes képei nagy pontossággal, azonnal elérhetők, ezért alkalmas
videoállomány szerkesztéshez, vágáshoz. A felhasználó átlagos irodai környezet-
ben saját maga készíthet digitális felvételeket, ráadásul az eljárás szimmetrikus,
hiszen ugyanazzal a hardverrel és szoftverrel készíthető a felvétel és játszható le
az elkészült film is.
Ha a tömörítési arány 12 : 1 körül van, akkor visszajátszáskor az eredeti ké-
pekkel azonos minőségű mozgóképet kapunk. Ekkor azonban nagy háttértár
kapacitás szükséges, ennek nagyságát az előbbi példa segítségével becsülhetjük
meg. Tételezzük fel, hogy a mozgókép 25 kép/s képváltással dolgozik, egy JPEG
180. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
181. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
182. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
183. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
184. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
185. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
186. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Szines mód:
GreyScale mód:
Vonalas mód:
Mintázat mód:
187. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
188. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
189. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
190. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
191. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
ACDSee 3.1
Az ACD Systems terméke ez a képnéző és katalogizáló segédprogram. A
program 5.0 shareware változata letölthető az Internetről vagy a nagyobb számí-
tástechnikai lapok CD-mellékletéről is beszerezhető. Az ACDSee rengeteg kép-
formátumot ismer, ezért nem nélkülözhető szinte senkinek sem a programtárából.
A program indítása után az alábbi kép fogad bennünket:
192. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
193. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
HyperSnap-DX 3.52
A Hyperionics Technology LLC terméke ez a képlopó segédprogram. A
program 5.0 shareware változata letölthető az Internetről vagy a nagyobb számí-
tástechnikai lapok CD-mellékletéről is beszerezhető.
A program indítása után az alábbi kép fogad bennünket:
194. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
195. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
JPEG Optimizer
A xat.com Ltd. terméke ez a képoptimalizáló segédprogram. A program
shareware változata letölthető az Internetről vagy a nagyobb számítástechnikai
lapok CD-mellékletéről is beszerezhető.
Ennek a programnak az a célja, hogy a legkülönfélébb fájltípusokban tárolt
képállományainkból kitakarítsa a felesleges szemetet. A neve ellenére nem csak a
jpg állományok takarítására alkalmas, hanem a legismertebbek mindegyikére.
A program indítása után az alábbi kép fogad bennünket:
196. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Xara3D 3
A program kezelését és a szerkesztett háromdimenziós ábra legfontosabb
paramétereit a képernyő tetején levő gombokkal vezérelhetjük. Az első négy
gomb ismerős lehet minden Windowsos alkalmazásból: ezek az állományok
kezelésére használatosak. A következő két nyomógomb a műveletek (akár több-
lépcsős) visszavonására használható. A következő gombbal a szerkesztőkurzort
jeleníthetjük meg, illetve tüntethetjük el. Ezután kezd érdekessé válni a dolog,
mert jönnek az „igazi” szerkesztőfunkciók. Ha balról jobbra haladunk, akkor az
első a szövegbeviteli és -formázási panel (T); ez egy egyszerűbb változatban
mindig ott van a programablak alsó sorában. A másodikkal (E) a térbeli hatás
fontos jellemzőit szabályozhatjuk: a mélységet, a körvonalakat, a fényességet. A
harmadik (B) a látványt lényegesen meghatározó élletörés, majd negyedikként az
árnyék (S) beállítása következik.
197. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
198. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
199. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
200. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Terragen 0.8
Hegyeket, óceánokat teremteni, bolygókat létrehozni a semmiből – ez isteni
kiváltság volt egykor. De változtak az idők: a legkorszerűbb tájképgeneráló szoft-
verekkel ma már otthoni számítógépünkön is megteremthetjük a magunk világát.
A PC teljesítményének növekedésével egyre bővülőbb a fénykép minőségű, 3D–
és tájképgeneráló szoftverek piaca. Bryce 5, Terragen, MojoWord 2.0, Vista Pro
4.10, Vue D’Esprit 4.0.
A Terragen kereskedelmi változata
hivatalosan még nem készült el, de mégis
tekintélyes felhasználói bázisa és rangos
referenciái vannak – például a Newsweek
címlapja. Magáncélú felhasználásra a
program ingyenes.
A program telepítése
A windows-os programoktól már
megszokott next-next-ok-install.
A program indítása
Az asztalról:
Kezelőfelület
A program felülete meglehetősen szokatlan: nincs rajta a kép megjelenítésé-
re szánt fő munkaterület. A felület párbeszédablakok sorából áll, és mindegyikkel
más-más szempontból szabályozhatjuk a tájképgenerálás folyamatát.
201. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Vezérlő
panelek
202. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
203. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
204. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
205. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
206. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
207. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
A program telepítése:
A GIF ANIMATOROK mappából lehetséges, és a szokásos klity-klaty.
A program indítása:
Asztalról:
Kezelőfelülete:
A program kezelőfelülete, már a sok grafikus alkalmazások használatától,
egészen ismerős lesz. Pusztán az alsó Frame/Keret és Animation/Életre keltés
menüsor lehet ismeretlen.
208. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Mielőtt hozzáfognánk egy GIF fájl elkészítéséhez, előtte meg kell tervezni,
hogy mit szeretnénk megjeleníteni a segítségével, és elő kell állítani azokat a képi
elemeket, amelyekből ez azután össze lesz rakva.
CorelDraw alkalmazásával készítsünk ¾-es körcikkeket és forgassuk el eze-
ket 90o, 180o, 270o -ban, majd mentsük külön GIF állományokba. Ilyen legyen az
eredmény:
209. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
210. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
211. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
212. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
213. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
214. oldal
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK A GYAKORLATBAN
INFORMATIKAI REKLÁMGRAFIKUS, WEBTERVEZŐ
Képfájlok az Interneten
A képfájlok viszonylag nagyméretű, néhány MB hosszú állományok. Az In-
terneten kétféle formátumú tömörített képfájl található, nevezetesen a veszteség-
mentesen tömörített GIF fájlok és a veszteségesen tömörített JPEG fájlok.
A GIF fájlok maximálisan 8 bit hosszú színinformációt használnak, vagyis
jól illeszkednek az olcsó képernyőkhöz. Előreláthatólag az Interneten megmarad-
nak a GIF képek az egyre jobban terjedő JPEG eljárás ellenére, mert vannak olyan
képek, melyek GIF eljárással jobb minőségben, nagyobb mértékben tömöríthetők.
A GIF eljárást elsősorban vonalas rajzoknál, kevés színt, nagy egyszínű foltokat
tartalmazó képeknél célszerű használni. Egy különleges GIF fájl az animációs GIF
fájl. Az animációs GIF fájl olyan GIF állomány, melyben több kép található. A
világhálón nagyon népszerű, mert szinte mindegyik böngésző támogatja használa-
tát.
A JPEG fájlok 24 bit hosszú színinformáció esetén is használhatók, ezért
kiváló minőségben képesek megjeleníteni a fényképeket. Fekete-fehér képeket,
szöveget tartalmazó képeket például nem tömörítnek JPEG eljárással. A JPEG
eljárás használatánál figyelembe kell venni, hogy a JPEG eljárás veszteséges
eljárás, ezért romlik a képminőség, ha tömörített képeket kibontás után újra
tömörítenek.
215. oldal