Romantikus opera

Olasz: Verdi
Magyar: Erkel
Nmet: Wagner
Francia: Bizet (verizmus szlatyja)
Verizmus jelensge:
Leoncavallo
Mascaqui
Puccini
Giuseppe Verdi (1813 1901)
I.

Alkoti peridus: politikai tmj operk

Oberto
Pnksdi kirlysg (vgopera)
Felesge: Margaritha Barezzi, a komponlsa alatt meghal.
Nabucco (1842)
Az olasz np fogsga az osztrkoknl.
Ernani, Haramik, Lombrdok
1849: Luisa Miller bemutatja (tvezets)
II.
Trsadalmi problmk 81851 1853)
Rigoletto /V. Hugo
Traviata /Dumas
Trubadr / fiatal spanyol szerz mve
III.
Francis operk
Okai:
rdekldse a francia opera fel fordult
1855, Prizsi vilgkillts: felkrtk, hogy rjon egy opert
1855: Szicliai versenye
Az larcosbl
A vgzet hatalma
Don Carlos
Simone Boccanegra
1871: Aida Kair, Szuezi csatorna ptsre kszlt
IV. Idskori mvek
1874: Requiem
Rossini hallnak az emlkre, Manzoni emlkre
Falstaff, Otell (1893) Shakespeare mvek
Felesge: Giuseppine Strepponi
Zenehallgats:
Verdi: Nabucco Rabszolgakrus (Szabadsg)
Mint a fecske, replj messze fldre
Verdi: Trubadr (Szabadsg)

Verdi: Aida Radames ria

1

Celesta Aida
Verdi: Rigoletto Keszty ria (Mantuai herceg)

Verdi: Rigoletto - Az asszony ingatag

Rigoletto
4 felvonsos opera
1851, Velence bemutat
1932, V. Hugo A kirly mulat cm drma alapjn kszlt (I. Ferenc francia kirly
letmdja brlja)
Szvegknyvr: Piave
Szereplk:
Rigoletto, udvari bolond - Mantuai herceg udvarban
Monterone grf (tok)
Gilda (Rigoletto lnya)
Sparafucill
Magdalna
Richard Wagner (1813 1883)
a nmet romantika nagymestere
csak operkat komponl, kivtel: Faust nyitny, Wesendonck dalok, Siegfried idill
felesgei:
Minna Planer sznszn
Cosima Liszt
Alkoti tevkenysgei:
Fiatal kori operaksrletek
1842: Rienzi
Zenedrma koncepci megszletse
Bolyg hollandi
Lohengrin
Tannhauser
sszmvszeti alkots, amely magba foglal mindent:
filozofikus blcseletek
kelta s mtoszokbl, legendkbl merti operinak tmjt
szvegknyvt is maga rja
sznpadi ltvny
zene
sprechgesang nekbeszd: a recitativt s az rit sszevonja, itt trtnik a kzls, az rzelem
kifejse
tkerl a zenekarhoz.
Bayreuth
Bajoroszg, a bajor kirlysg udvarba hvtk.
Sajt sznhzat ptett itt.
Sllyesztett zenekari rok
Zsinrpadls
A bajor llam csbd ment.
1876 ban nylt meg a sznhz. Bemutat: Niebelung gyrje (Ring)
Rajna kincse
Walkr
2

Siegfried
Istenek alkonya
Nrnbergi mesterdalnokok vpopera
Trisztn s Izolda
Parsifal
Wagner: Nrnbergi mesterdalnokok (1868(
vgopera
helyszn: 1550 es vek, Nrnberg
Szent Jnos nap
Szereplk
Stolzingi walter frank lovag a tehetsges Richard Wagner
Pogner tvsmester mecns
Pogner va
Beckmesser vrosi rnok - Hanslick (Wagner ellenfele), dilettnc, kzpszer
Hans Sachs cipsz mesterdalnok, stehetsg