1

A vizsga menete:
- a vizsgán a témakörök egyikének számát lehet kihúzni
- a kihúzott témakörről 3-5 perces szabad előadás formájában kell beszélni
- a beszámoló után kérdések következnek; a kérdések bármely más témakört érinthetnek
- kottából, folyamatosan és hibátlanul el kell énekelni az énekes példák valamelyikét
- a kérdések és az előadás során 20-30 másodperces bejátszás után föl kell ismerni 5 különböző zenét
Megjegyzés:
- a témakörökről a tanártól kapott jegyzetanyag és a javasolt szakirodalom alapján lehet beszámolni;
- a zenehallgatási anyag zh.zene-unideb.hu
a internetes oldalon érhető el.

Értékelés:
- a témakör önálló kifejtéséért legföljebb 50 pont,
- a kérdésekre egyenként legföljebb 10 pont
- a zene-fölismerésekért egyenként legföljebb 12 pont kapható
A pontszámok összeadódnak; az eredményt el kell osztani a (kérdések számától függően változó mértékű ) maximá
pontszámmal. A vizsgapontszámhoz hozzáadódik 7, 8, 9 vagy 10 pont, attól függően, hogy a vizsgázó a tanórák 7
80-90 százalékán, vagy mindegyik órán jelen volt.
(pl: témakör: 34 / 50, 3 kérdés: 8+6+9 / 30, 5 zenehallgatás: 8+12+8+8+12 / 60; = 105 pont; a hallgató a
tanórából 10-en ott volt: 8 pont = 113 pont; Ez osztandó el a maximális 150 ponttal: 113 / 150 = 75 %).
A százalékos eredmény alapján a vizsgázó
- 91 – 100 %-os feleletértjeles
- 81 – 90 %-ért jó
- 66 – 80 %-ért közepes
- 51 – 65 %-ért elégséges
- 0 – 50 %-ért elégtelen
minősítést kap.
Azok a vizsgázók, akik ponthatáron teljesítettek, azaz eredményük
- 49,01 – 50,99 %,
- 65,01 – 65,99 %,
- 80,01 – 80,99 % és
- 90,01 – 90,99 %
között volt, átbillenthetik minősítésüket a határon, ha hibátlanul elmondják a Himnusz vagy a Szózat bármely
versszakát, vagy fölsorolják az 1848-49-es magyar szabadságharc 13 aradi vértanú-tábornokának nevét. (A feladato
tanár választja.)

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 2

ű
1. A barokk opera Georg Friedrich Händel (George Frederic Handel / Hændel) m veinek
tükrében; Händel oratóriumai és operái
Georg Friedrich HÄNDEL / HÆNDEL, HANDEL/ (1685-1759)
1. Élete
– * 1685.02.23. Halle; gazdag polgár család; apa: szász udvari orvos,ű könny tanulási
ő lehet ségek, egy év jogi
tanulmányok;
ű
– 1703 – 1706 Hamburg, virágzó operakultúra, operai heged s, csembalista, 4 korai opera írása, Mattheson, Keise
barátsága;
– 1706 – 1709 tanulmányút Itáliába (Firenze, Roma, Napoli, / Venezia etc.) hangversenyek, zeneírás, bemutatók,
Alessandro és Domenico Scarlatti barátsága, általános elismerés, siker
– 1709 – 1719 utazások és karmesteri állások Angliában és Németországban (London, Hannover)
– 1719 – 1759 végleges letelepedés Angliában; karmesteri, zeneigazgatói állások Londonban (Royal Academy of
Music, Italian Theatre, Covent Garden); váltakozó sikerek és küzdelmek, nagy ellenlábasok (Bononcini, Porpor
Hasse), hangversenyek, opera- és oratóriumbemutatók sorozata; súlyos szembetegség, megvakulás
– † 1759.04.14. London

2. Mű vei
hangszeres mű vek:
ű s hangszerre (szvitek, fúgák, kisebb űm vek)
– számos darab billenty
– zenekariszvit (pl. Water Music/Vízizene/, 1717,Firework Music/Tű zijáték-zene/ 1749);
– concerto/versenymű / (18 orgonaverseny, 11 egyéb);
– concertogrosso (13);
énekes mű vek:
– anthem, motetta
– kantáta(világi és egyházi kantáták)
– oratórium(22 db, pl.Utrecht Te Deum/Utrechti Te Deum/1713,
Four Coronation Anthem /Négy koronázási
himnusz/ 1727,Alexander's Feast/Sándor-ünnep/ 1736,
Ode for St. Cecilia'S Day
/Cecília-óda/ 1739,
Messiah
/Messiás/ 1741,Dettingen Te Deum/Dettingeni Te Deum/ 1743,
Judas Maccabeus/Júdás Makkabeus/ 1747,
Jephta 1752);
– opera (40 db, pl.Rinaldo1711,Aci e Galatea/Ácisz és Galatea/ 1708,
Serse /Xerxész/1738);
– pasticcio(több mint 20);

3. Zenéje
– drámai érzék
– gazdag dallami invenció
– biztos formakezelés
– német szerkesztési technika (kontrapunkt)
– színes, olasz-francia típusú hangszerelés, fényes hangszerek (rezek, magas fák), kiváló hangszerismeret,
anyagszerű hangszerkezelés

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 3

– angol kóruskultúra
ő dése, típusai és elemei
A barokk opera fejl

4. Operatípusok
– opera seria
– opera buffa

5. Az opera alkotó elemei:

– recitativo:
dramaturgiai funkció: a történet előre vitele, helyzetismertetés, monológok, párbeszédek
előadó: énekes szólista és kíséret;
típusai:~ secco (cembalo és basszus kísérettel);
~ accompagnato(zenekar kíséretével)
– ária [aria](duett, tercett stb.):
dramaturgiai funkció: a történettel kapcsolatos személyes érzelmek kifejezése;
előadó: énekes szólista és zenekar
– kar [coro]:
dramaturgiai funkció: tömegjelenetek megzenésítése; ritkábban a történet általános tanulságainak levonása,
rögzítése,
előadója: kórus és zenekar
– tánctétel [balleto]:
dramaturgiai funkció: látványosság; dramaturgiai „pihenő”
előadó: tánckar és zenekar
– zenekari tétel [sinfonia, ouverture, intermedio, intermezzo]
(nyitány, közjáték, zenekari finálé):
dramaturgiai funkció: az atmoszféra megteremtése, előlegezése; hangulatváltás;
technikai funkció: a színváltások áthidalása
előadó: zenekar

ZH

„Vízi zene”
műfaj: szvit
eredeti cím: Water Music Suite No. 1 in F Major HWV 348 [no. 2 in D & No. 3 in G HWV 349-350]
keletkezés: 1715-1717-1736 [?]
bemutató: 1717. július 17. London
felépítés: a fennmaradt tételek sorának egyik lehetséges értelmezése szerint:
1. Ouverture
2. Adagio e staccato
3. Hornpipe
4. Gigue
5. Air
6. Minuet
7. Bourrée - Hornpipe
8. Gavotte

ZH

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 4

Händel:Water Music – I. Overture 3:42

Händel: Water Music – II. Adagio 2:35
Händel: Water Music – III. Hornpipe 7:46
Händel: Water Music – IV. Gigue 2:05
Händel: Water Music – V. Air 3:58
Händel: Water Music – VI. Minuet 1:53
Händel: Water Music – VII. Bourrée-Hornpipe 1:25
Händel: Water Music – VIII. Gavotte 3:28
1096. Händel: Messiah– I. 1. Sinfonia 2:53
1100. Händel: Messiah– I. 2-3. „Comfort ye my people...” (Accompagnato), „Every valley...” (Aria) 5:30
1097. Händel: Messiah– I. 11. „For unto us a child is born...” (Coro) 4:02
1099. Händel: Messiah – I. 12a Sinfonia, 12b „There were shepherds” (Recitativo), 13a „And lo,5:27
...”
(Accompagnato), 13b „And the angel said...” (Recitativo), 14. „And suddenly...” (Accompagnato),
15. „Glory to God...” (Coro)
1095. Händel: Messiah– II. 21. Coro „Surely he hath borne...” 22. Coro „And with his stripes...” 23. 8:04
Coro
„All we like sheep...”
1101. Händel: Messiah– II. 39. Coro „Hallelujah...” 3:47
1098. Händel: Messiah– III. 40. Aria „I know that my Redeemer liveth...” 6:25

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 5

2. A barokk versenymű és a kor jellegzetes kamara-műfajai: concerto, concerto grosso,

duó- és triószonáta Vivaldi, Corelli és Händel művészetében
A barokk versenymű
1. Concerto
1.1. A műfaj meghatározása: vonós zenekarra írt több tételes kompozíció
1.2. A concerto-zene jellemzői:
– általábanhárom tétel, gyors-lassú-gyors tempókarakterrel
– a gyors tételek általában egyetlen vezértémára épülnek; formájuk témaszakaszok és közjátékok rondószerű vag
többszörösen visszatérő sorozata (A – B – A – C – A ... vagy A – B – A – B – A ...)
– a lassú tétel többnyire dalszerű, dallamból és kíséretből áll; formája legtöbbször A – B – A (da Capo), esetleg
variációs forma
– a hangszerek technikai adottságai miatt (bélhúros hangszer, kis hangerő, puha, nem átütő hang) a zenekari játék
harmóniai alapját a billentyűs hangszer (cembalo vagy clavichord) és a basszus szólam (violoncello vagy
contrabasso) adtabasso continuold. 128 v. basso obligatoadja
– teraszos dinamika : szintén a hangszerek technikai adottságai miatt nincs fokozatmentes dinamikai váltás, a
hangerőkülönbségeket a teljes zenekar és a szólamonként egy játékosból álló kisebb együttes váltakozása hozza
létre (ld. concertáló stílus)
1.3. A concerto ú,, kialakuló típusai a barokk során:
– solo concerto: vonószenekarra és 1-2-3 szólóhangszerre írt kompozíció, melyben a témákat a zenekar és a
szólóhangszer(ek) felváltva (mintegy versengve) mutatják be és variálják; tételeinek száma általában 3 (gyors –
lassú – gyors);
– concerto grosso : a nagyobb méretű teljes zenekar (tutti) és a kisebb méretű szólóegyüttes (ripieno) váltakozó
játékára épített kompozíció; a ~ megjelölés eredetileg a nagyobbik hangszercsoport neve volt); tételeinek száma
3 vagy több, megjelennek tánctételek vagy programszerű fantáziatételek (pl vihar, virágzás stb.)
1.4. A műfaj jelentős szerzői:
– Arcangelo Corelli (1653-1713)
– Antonio Vivaldi (1678-1741)
– Georg Friedrich Händel (1685-1759)
A barokk kamaraműfajai
2. Szonáta /sonata/
Hangszeres kompozíció; legalább két, inkább több, ellentétes zenei karakterű részből /tételből/ álló hangszeres dar
vagy 2-3 szólisztikusan játszó hangszerre írt kamaradarab, sajátosan instrumentális, gyakran virtuóz zenei elemekke
két fő típusa:
– ~ da camera– „otthoni” szonáta;
– ~ da chiesa– „templomi” szonáta

3. Triószonáta
A 17. század barokk kamarazene egyik alapvető formája: három koncertáló (2, dallamot játszó, magasabb /általáb
hegedű/ és 1 basszus /általában gordonka/) hangszerre és continuo-ra írt szonáta-kompozíció; világos szólamelosztá
révén kiváló terepe a zeneszerzői ötletek kipróbálásának (a triószonáta a barokk korszak „vonósnégyese”)

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 6

folyományai:
– zongoratrió (hegedű-gordonka-zongora)
– vonóstrió (hegedű-brácsa-gordonka, esetleg hegedű-hegedű-brácsa)
– fúvóstriók (klarinét-klarinét-fagott, oboa-oboa-angolkürt stb.)
– triószonáták 2 hangszerre és continuo-ra (duószonáta)

4. A műfaj jeles szerzői:

– Arcangelo Corelli (1653-1713) 48 triószonáta orgonával vagy cembaloval op. 1-4.
– Antonio Vivaldi (1678-1741) 12 triószonáta op. 1.
– Georg Friedrich Händel (1685-1759) 22 duószonáta (2 hgszer + continuo) és 1 trió- (3 hgszer + continuo)

ZH

882. Corelli:Sonata per violino in Re minore op.

5 no.12 „La Follia” 13:18
846. Corelli:Sonata in Re Maggiore – I. Grave, Allegro 5:21
844. Corelli:Sonata in Re Maggiore – II. Allegro 1:19
839. Corelli:Sonata in Re Maggiore – III. Adagio 2:42
840. Corelli:Sonata in Re Maggiore – IV. Allegro 2:00
817. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – I. Vivace, Grave 1:34
819. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – II. Allegro 2:38
832. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – III. Allegro – Adagio – Allegro 3:18
826. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – IV. Vivace – Allegro – Largo 7:23
667. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – I. Allegro non molto 3:17
668. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – II. Largo 1:55
669. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – III. Allegro 2:56

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 7

3. Johann Sebastian Bach élete és művészete; a hangszeres művek áttekintése egy-egy

reprezentatív alkotás részletes elemzésén keresztül; szempontok Bach műveinek hiteles
interpretációjához
Johann Sebastian BACH (1685-1750)
1. Élete
– * 1685.03.21. Eisenach, muzsikuscsalád (Bach
≈ városi muzsikus)
ő
– 1695 – 1702: Ohrdruf, Lüneburg; a szül k korai halála után zaklatott, de eredményes tanulóévek, ösztöndíjak,
ű sök, heged
több hangszer /billenty ű , fuvola/ virtuóz ismerete
ű
– 1703 – 1708: Weimar, Arnstadt, Mühlhausen; heged si és orgonista állások, zeneszerzés (kantáták)
– 1708 – 1717: Weimar; orgonista, kamaramuzsikus, hangversenymester, zeneszerzésű(billenty s darabok, kantátá
ű
– 1717 – 1723: Köthen / Cöthen: hercegi udvar, zeneigazgatói állás, zenekari m vek /Brandenburgi versenyek,
ű
szvitek/, kamaradarabok, orgonadarabok, kantáták, kisebb alkalmi m vek
– 1723 – 1750 Leipzig (Lipcse): négy templom zeneigazgatása, tanítás (zene, latin nyelv, teológia...),
ő
hangversenyek, oratóriumok, kantáták, motetták, alkalmi darabok, orgonaszakért i munka
– † 1750.07.28 Leipzig (Lipcse)

Bach hangszeres művei

2. Szólódarabok és sorozatok
– 466 billentyű s(orgona, cembalo vagy clavichord)
kompozíció(a mű faj neve után álló számok a daraboknak a
Bach-mű jegyzékbenBWV// föltüntetett jegyzékszámát jelölik)
– szonáta525-530, 963-967;
– fúga 574-581, 944-962;
preludiumés fúga 531-560, 894-902;
fantáziaés fúga 561-563, 903-909;
– toccata564-566, 910-917;
– preludium567-569, 923-932-943,
– fantázia571-573, 918-922;
– korálfeldolgozás645-650-668-689-713-740, 769, 771;
– korálelőjáték741-765; partita 766-768, 770, 825-831, két- és háromszólamú
– invenció772-786-801, zongora-duett 802-805,
– szvit 806-811 (angol), szvit 812-817 (francia) 818-824
– kánon 1072-1078
– concerto-átirat592-597, 971-987;
– variációsorozat988-991;
– adagio, andante, allabreve, allemande, applicatio, capriccio, courante, gigue, passacaglia, pastorale, partie,
presto, sarabande, tánctételek, trio
– nagyszabásúsorozatok:
– Orgel-Büchlein599-644;
– Das Wohltemperierte Klavier
846-869/870-893;
– Goldberg-variációk988;

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 8

– Das musikalische Opfer

1079,
– Die Kunst der FugeBWV 1080

3. Kamaraművek
– triószonáták, kamaradarabok 1036-1040
– egyéb kamaradarabok ű
, kompozíciók más hangszerekre: lant 995-1000; heged ű
1001-1006, heged -zongora 1014-
1026; cselló 1007-1012, gamba-zongora 1027-1029; fuvola 1013, fuvola-zongora 1030-1035

4. Zenekari művek
– 19 versenymű (1-2 hegedű , fuvola, oboa, 1-2-3-4 billentyű s hangszer) 1041-1045, 1052-1065
– 6 zenekariszvit (ouverture) 1066-1071
– 6 concertogrosso (Brandenburgi versenyek) 1046-1051

5. Bach zenéjének alapvonásai

– magasrendű szervezettség
– korlátlan dallami találékonyság
– dramaturgiai érzék, illusztratív zenei igény
ű
– kiváló hangszerismeret – anyagszer hangszeres írásmód, magas technikai igény
– gazdaságos hangszerelés
– összefoglaló gondolkodás

ZH

395. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – I. Ouverture 11:15

396. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – II. Rondeau 1:42
397. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – III. Sarabande 3:39
398. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – IV. Bourrée I, II 2:21
399. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – V. Polonaise 3:04
400. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – VI. Menuet 1:16
401. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – VII: Badinerie 1:35
835. Bach:Passacaglia und Fuge c-moll BWV 582 12:54
1102. Bach:Das wohltemperierte Klavier – Fuge VIII. es-moll BWV 853b 6:32
845. Bach:Die Kunst der Fuge BWV 1080 – I. Contrapunctus 2:36
402. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – I . Allegro 5:25
403. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – II. Andante 4:33
404. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – III. Allegro 3:18

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 9

4. Johann Sebastian Bach élete és művészete; az oratórikus művek áttekintése, egy-egy

reprezentatív alkotás részletes elemzésén keresztül; szempontok Bach műveinek hiteles
interpretációjához.
1. Énekes mű fajok
– önállókorálk ompozíciókBWV 250-438
– áriák, dalok, BWV 224, 439-523
– 7 motetta225-231 (pl.Singet dem Herrn225, Der Geist hilft226, Jesu, meine Freude227, Fürchte dich nicht
228, Komm, Jesu, komm229, Lobet den Herrn 230, Sei Lob und Preis 231)
– több mint 200 egyházi és világi
kantáta1-224 (egyházi 1-200, világi 201-224)
– mise-kompozíciók
– Hohe Messe in h-moll
BWV 232
– 4 kis mise BWV 233-236; 5 Sanctus BW V 237-241
– számosoratorikusmű (pl. MagnificatBWV 243,Matthäus-PassionBWV 244,Johannes-PassionBWV 245,
Markus-PassionBWV 247,Weihnachts-Oratorium BWV 248,Oster-OratoriumBWV 249,

2. Mű faji ismeretek
2.1. Korál:
ű nyelv gyülekezeti éneke.
– A korál a lutheri reformáció nyomán létrejött evangélikus egyház nemzeti
– dallamforrásai: új egyházbanű m köd
ő ő k (köztük Luther)ű m vei, illetve már közismert
protestáns zeneszerz
szerző k népszerű világi mű vei
– szövegei: vallásos költemények
– A bachi korálkultúra jellegzetességei, formái:
– koráldallamok szólóénekre és orgonakíséretre
– négyszólamú, homofón korálharmonizációk
– korálmotetták (koráldallamok polifonikus földolgozása)
2.2. Motetta:
– eredete: a reneszánsz során kialakult, bibliai vagy más vallásos szövegre írt, latin vagy ritkábban nemzeti nyelve
megszólaló kórusm ű , amely
az istentiszteleti rendben eredetileg a Szentlecke /Lectio/ helyén hangzott el
– a bachi barokk motetta sajátosságai:
a barokk kor óta a motetta az istentisztelet több pontján is megszólalhat;
Bach motettáiban a bibliai szövegre épített polifonikus tételeket gyakran egészítik ki korálstrófák vagy
koráldallam-idézetek, -földolgozások
2.3. Kantáta:
– eredete: a kései reneszánsz és korai barokk kor szólóénekesnek írt és basso continuo-val kísért többrészes
kompozíciója
ű méret kompozíció;
– A virágzó barokk kori kantáta énekes szólistákra, kórusra és zenekarra írt, kisebb ő két f
típusa az egyházi és a – jóval ritkább – világi kantáta. Bach egyházi kantátái fölépítésükben és alkotóelemeiben
ő
hasonlóságot mutatnak az oratóriummal; a szöveg viszont általában nem összefügg bibliai történet, hanem
tematikusan összekapcsolódó bibliai gondolatok füzére – ezek révén az egyházi kantáta Bach zenéjében gyakor
igehirdetéssé válik.

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 10

2.4. Oratórium:
– meghatározás: énekes szólistákra, kórusra és zenekarra írt, nagyobbű méret , vallásos űszöveg kompozíció
– eredet: bibliai történetek énekelt fölolvasása – középkori templomi misztériumjátékok – vallásos
operakezdemények
– elemek, fölépítés: recitativo- , ária- (duett, tercett), kórus- és zenekari tételek sorozata
ő
– recitativo: dramaturgiai funkciója a történet ismertetése; szövege: bibliai szöveg; el adója: énekes szólista és
kíséret;
típusai:~ secco; ~ accompagnato
– ária (duett, tercett stb.): dramaturgiai funkciója a történettel kapcsolatos személyes érzelmek kifejezése;
szövege: költött szöveg, vallásos vers; ő el adója: énekes szólista és zenekar
– kar: dramaturgiai funkciója a történet általános tanulságainak levonása, rögzítése, illetve a történet
ő el adója: kórus és zenekar
tömegjeleneteinek megzenésítése; szövege: költött szöveg;
– zenekaritétel (elő -, köz- és utójáték): dramaturgiai szerepe az atmoszféra megteremtése tisztán zenei
eszközökkel; elő adója: zenekar
– jellemző oratorikus mű típusok:
Magnificat, Stabat Mater, passió, Te Deum, oratorikus mise
, requiem
2.5. Passió-oratórium:
ő
– meghatározás: olyan oratórium, melynek szövegéül a bibliai evangéliumok Jézus Krisztus szenvedésér l és
haláláról szóló szakasza szolgál
passio
( /lat./: szenvedés, szenvedély)
– eredet: a szenvedéstörténet énekelt fölolvasása (Virágvasárnap, Nagypéntek) – gregorián passió ű (egyszer
fölolvasás) – dramatikus passió (fölolvasás szereposztással /Jézus, Péter, Júdás, tömeg stb./) – motettapassió
(dramatikus passió tanulságos kórus-kommentárokkal)
– elemek, fölépítés: mint az oratóriumnál; új elemek: turba-tétel, korál-tétel
– turba (turba /lat./ = csoport): bibliai szöveg; a történet tömegjeleneteinek megszólaltatása; ea: kórus és zenekar
– korál (choral [Lied]/ném./ = kardal): költött szöveg; a történet személyes tanulságainak megfogalmazása egy-
ő
egy közismert gyülekezeti ének segítségével /a hallgató szembesítése a történetb l fakadó személyes
tanulságokkal =te vagy a felelő s Krisztus haláláért;
téged váltott meg /; négyszólamú feldolgozás; ea: kórus és
gyülekezet (!) és orgona vagy zenekar ad libitum
– Bach passió-oratóriumai: Johannes-Passion (1723), Mattheus-Passion (1728); Markus-Passion (töredékes)
2.6. Mise
– eredete: Az istentisztelet állandó részeinek többszólamú megzenésítése; a korai többszólamúság idején organum
stílusban írt földolgozások után a reneszánsz során a misekompozíció mindig a kor legmagasabb technikai
színvonalú megzenésítését kapja. A kései reneszánsz legmagasabb színvonalú miséi (Palestrina, Byrd) – a
ő
misetételek szövegére írt – motetták füzérének is tekinthet k.
– barokk misekompozíció: Az oratorikus mise, melyben aőszerz egy-egy tételt, vagy valamely tétel egy-egy
mondatát nem kórussal, hanem énekes szólistákkal szólaltatja meg és az egész darabot orgona- vagy
zenekarkísérettel látja el.
– Bach misezenéje:
– néhány önálló misetétel (Sanctus)
ű teljes mise
– négy közepes méret
– Hohe Messe in h-moll
(monumentális misekompozíció, ária-és kórus-szakaszokkal több részre tagolt,
ű tételekkel és ehhez mérten gazdag teljes zenekari kísérettel
oratorikus méret

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 11

ZH:

János-passió BWV 245

műfaj: oratórium; passió-oratórium
eredeti cím: Johannes-Passion
keletkezés: 1722-23
bemutató: 1724. Húsvét, Leipzig, Nikolaikirche
szöveg: Biblia, János evangéliuma, 18-19. ;
felépítés: 1. Elárultatás és elfogatás (1-14. [1-20.])
2. Elítéltetés, megfeszítés (15-40. [21-68.])

ZH

J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 1. Herr, unser Herrscher

(kórustétel) 9:15
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 2. Recitativo „Jesus ging...”
3. Turba „Jesum von 2:14
Nazareth.”4. Recitativo „Jesus spricht...” 5. Turba „Jesum von Nazareth.” 6. Recitativo „Jesus
antwortete...”
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 7. Choral „O, große Lieb' ...” 0:47
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 16. Recitativo „Und Hannas...”
17. Turba „Bist du nicht...” 1:47
18. Recitativo „Er leugnete aber...”
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 19. Aria „Ach, mein Sinn...” 2:24
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 20. Choral „Petrus der nicht denkt zurück...” 1:17
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 4. Chor: Et incarnatus 3:25
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 5. Chor: Crucifixus 3:09
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 6. Chor: Et resurrexit 3:49
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 7. Aria: Et in Spiritum Sanctum 5:30
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 8. Chor: Confiteor 2:31
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 9. Chor: Et expecto 3:34
J. S. Bach:Magnificat BWV 243 – 6. Et misericordia 3:25

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 12

5. Stílusváltás a 18. század közepén; a rokokó („gáláns” és „érzelmes stílus”)

1. A stílus idő szaka:
ő szakasza (kb. 1730-1770)
A 18. század els

2. Eredete:
A késő barokk francia (első sorban) billentyű s zene /clavecin/; törekvés az érthető bb, egyszerű bb zen
megnyilatkozásokra
Az elnevezés magyarázata:
rocaille/fr./ = kagyló, csavarvonal; átvitt értelemben: gazdag díszítmény

3. Fő vonásai:
ő sége
– a homofón szerkesztés els
ő
– szabad (a homofóniának alárendelhet ) szólamvezetés
– behízelgő dallamosság (dal!)
– egyszerű , világos szerkezetű , könnyen áttekinthető és kisméretű formák (reakció a bonyolult késő barokk
technikára)
ő -motívumok gyakori – olykor túlzó – alkalmazása (túlzott alkalmazás: építésze
– részletgazdagság: az apró díszít
tárgymű vészet)

4. Mű fajai:
– dal (billentyű s kísérettel)
– billentyű sszalondarab, fantáziacímekkel (pl. badinerie /enyelgés/, rejouissance /újrakezés/, prelude, nocturne
etc.) fantáziák
ű s) kompozíció
– táncdarab: rövid, önálló (általában billenty
– szvit, tánc-sorozat: (francia tánctételek - „galanterie”): allemande, chaconne, courante, ecossaise, gavotte,
ő
bourrée, sarabande, gigue, hornpipe, musette, menuett, passepied, rondeau – általában /lassú-gyors, lép -ugró,
passamezzo-saltarello/ tételpárokba rendezve

5. Szerző k:
pièces de clavecin(billentyű s darabok)
5.1. Franciaország: kulcsszó:
– Jean François d'ANDRIEU ű
(1684-1740), orgonista; 3 kötet billenty ű
s darab, orgonam ű
vek, kamaram vek
(szonáták, triószonáták)
ű s darabok
– Françoisd'AGINCOURT(1714-1758), orgonista; billenty
ű s; kamaram
– Jean MarieLECLAIR(1697-1764), heged ű vek (heged
ű szonáták, duók, triószonáták stb.),
hegedű versenyek
– Jean Philippe RAMEAU ű s, orgonista; billenty
(1683-1764), heged ű s darabok, zongorás szvitek, triószonáták
(pieces de clavecin en concert), zenekari tánc-sorozatok (operarészletek); dalok,ű kórusm vek, operák
<) – a (25
francia operazene új korszaka, kiemelkedés Lully árnyékából, útmutatás Glucknak; zeneelméleti művek, a
modern összhangzattan megalapozása; általános elismertség és akadémikus „megcsontosodás”
5.2. Itália:
– Domenico SCARLATTI ű m fajának jelent
(1685-1757), zongorista, a zongoraszonáta ő ű
s reformere; zongoram vek
(szonáták), motetták, misék, operák

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 13

– Giovanni Battista /Giambattista/ PERGOLESI(1710-1736), hegedű s, énekes; kamaram ű vek (szonáták,

triószonáták), dalok, motetták, misék, kantáták, 3 oratórium (pl. Stabat Mater), 10 opera (La serva padrona /Il
prigionier superbo/)
ű s, elméletíró, tanár; kamaram
– Giuseppe TARTINI(1692-1770), heged ű vek (kb. 150 heged
ű szonáta, duók, triók,
vonsónégyesek), zenekariűm vek (cca. 140 concerto, szimfóniák)
– Baldassare GALUPPI
(1706-1785); zongoraszonáták, 112 (víg) opera, 20 oratórium;
5.3. Németország:
ű
– Georg MUFFAT(1645-1704), orgonista, karmester; orgonam ű
vek, kamaram vek (szonáták) zenekari darabok
(szvitek, 12 concerto grosso)
– Carl Philipp Emanuel BACH ű m fajának megújítója, Haydn
(1714-1788), cembalista, karmester, a zongoraszonáta
és Mozart példaképe; zongoramű vek (220; szonáták, koncertek), kamaram ű vek (triók, vonósnégyesek,
„szinfóniák”); dalok, kantáták, 22 passió, 2 oratórium; zongoratanítási szakkönyv
– Johann Christian BACH (1735-1782), orgonista, karmester; olasz hatások, katolizálás, majd angliai karrier, óriási
ű vek (szonáták), kamaradarabok (heged
hatás Mozartra; zongoram ű szonáták, triók, kvartettek stb.), szimfóniák,
versenymű vek; kantáták, 12 opera, 2 oratórium; részvétel a szonátaforma kifejlesztésében

(-egy-egy mű vagy mű csoport erejéig J. S. Bach, Haydn vagy Mozart zenéje is mutat rokokó vonásokat, illetve a
rokokó hatását)
ZH

834. Couperin:Les Nations – I. Gravement-Vivement 8:09

838. Couperin:Les Nations – VII. Gigue; Affectueusement, que légérement 2:30
93. Pergolesi:La serva padrona – I. intermezzo – Aria „Stizzoso, mio stizzoso” (Serpina) 2:59
94. Pergolesi:La serva padrona – I. intermezzo – Duetto „Lo conosco...” 4:17
100. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – I. Allegro di molto 6:55
101. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – II. Andante 6:36
102. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – III. Allegro 3:40
89. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – I. Allegro di molto 3:26
90. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – II. Poco adagio 2:52
91. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – III. Presto 4:54

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 14

6. Az opera reformja a 18. században: opera seria, opera buffa, Singspiel;

Pergolesi: Az
úrhatnám szolgáló;
Gluck reformjának alapelvei az Orfeusz c. opera tükrében
1. Az opera fejlődése, típusai:
ő szakasz: Claudio Monteverdi és a „velencei iskola”; recitatív stílus; az operazene alapjainak
– korai barokk, els
lefektetése;
– virágzó barokk, második szakasz: Alessandro Scarlatti és a „nápolyi iskola”, melodikus stílus; jellegzetes
nyitányformák és virtuóz áriatípusok kialakulása;
vezérműfaj:
– opera seria seria
( /ol./ = komoly): komoly opera: emelkedett, történelmi, mitológiai vagy bibliai téma; bonyolult
karakterek, érzelmek; statikuső el adásmód; gazdag, kifejez
ő kíséret
stile concitato
( ő stílus)
/ol./ = izgatott, kifejez
nagyszabású földolgozás, 3-4 hosszú felvonás, hosszú jelenetek; ballett-tételek;
– virágzó és kései barokk:
– Itália: Giovanni Battista PERGOLESI, Nicola Antonio PORPORA, Domenico CIMAROSA, a nápolyi iskola
folytatása, sajátos olasz nyitánytípus (A-B-A) és virtuóz áriaformák kialakulása;
– Franciaország: Jean-Baptiste LULLY, Jean Philippe RAMEAU, Marc Antoine CHARPENTIER, a francia
ő dése, jellegzetes francia nyitányforma kialakulása;
operastílus önálló fejl
– Németország: Heinrich SCHÜTZ, Sigmund STADEN, Johann MATTHESON, Georg Philipp TELEMANN,
első sorban vallásos operastílus olasz minták alapján;
ő kísér zene”-típus, illetve
– Anglia: Henry PURCELL, Georg Friedrich HÄNDEL, szöveges betétek, „színpadi
olasz minták);
a vezérműfajnak megmaradó ~ seria mellett új műfaj föltűnése:
– opera buffa buffo
( ő el adásmód; néhány állandó,
/ol./ = vidám): vígopera: hétköznapi, népi téma; dinamikus
sematikus karakter; egyszerű , színes kíséret; 1-2 rövid felvonás, rövid jelenetek; tánctétel
→ nincs;
Franciaország: opéra comique, Németország: Singspiel

2. Gluck reformja
– az operastílus általános torzulásai:
– öncélú virtuozitás, az énektechnika fitogtatása;
– az énekhang és a kíséret arányainak fölborulása;
– a dramaturgiai folyamatok állandó megtörése;
– különféle látvány-elemek (szcenikai trükkök, ballett-tételek) beiktatása;
– Christoph Willibald GLUCK (1714-1787) megjelenése és reformja:
– visszatérés a görög dráma alapelveihez, a tisztán zenei eszközök alárendelése a drámai szándékoknak;
– törekvés a drámai folyamatok pontos érzékeltetésére;
ő
– a zenekari kíséret ábrázoló szerepének meger sítése;
– Mozart jellemábrázoló stílusánakő el készítése

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 15

ZH:

Christoph Willibald GLUCK: Orfeusz és Euridiké

műfaj: opera (opéra tragique / azione teatrale)
eredeti cím: Orfeo ed Euridice – azione drammatica in tre atti
keletkezés: 1762
bemutató: 1762. október 5. Wien, Hofburgtheater – eredeti változat (Orfeo: alt)
1774. augusztus 2. Paris – francia változat (Orfeo: tenor)
szöveg: Raniero Calzabigi
történet: Orfeusz pásztor és annyira tehetséges lantos, hogy játéka még az állatokat és a rossz
indulatú embereket is képes megindítani. Mikor kedvese kígyómarástól meghal, elhatározza,
hogy játékával az istenek szívét is megpróbálja meglágyítani: engedjék vissza kedvesét a
holtak birodalmából. Sikerrel jár; de a lány feltámadásának feltétele az, hogy amíg Orfeusz
kivezeti őt az alvilágból, addig a mögötte jövő Euridiké semmi kérésére nem szólhat hozzá és
nem fordulhat meg, hogy ránézzen. S bár a kérlelésnek Orfeusz végül nem tud ellenállni, s
Euridiké újra meghal, az isteneket megindítja Orfeusz határtalan szerelme és kétségbeesése,
így Euridikének ismét és ezúttal végleg visszaadják az életét.
felépítés: három felvonás

szereplő k: Orfeo (alt/tenor); Euridice (lírai /koloratúr/szoprán); Amor (lírai /koloratúr/szoprán);

ZH

588. Gluck:Orfeo ed Euridice – Sinfonia (Nyitány) 3:02

589. Gluck:Orfeo ed Euridice – I. 1. Coro „Ah se intorno...” 2:35
590. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Coro „Chi mai dell'Erebo...” 4:03
591. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Orfeo e Coro „Deh, placatevi con me” 2:24
592. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Coro „Misero giovane” 4:32
593. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 2. Balletto
di eroi ed eroine negli Elisi (A boldog lelkek tánca) 1:54
598. Gluck:Orfeo ed Euridice – III. 1. Aria: „Che faro senza Euridice?” 2:53
599. Gluck:Orfeo ed Euridice – III. 3. Finale: „Trionfi Amore” (Orfeo, Euridice, Amore, Coro) 2:31

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 16

7. A klasszika jellegzetes műfaji újdonságai: a szimfónia, a klasszikus szonáta és

versenymű kialakulása; a periódus; jellemző formatípusok a 18. századi hangszeres és
vokális zenében; jellemző műfajok
1. A klasszicizmus
ő
szómagyarázat:classicus /lat./ = az osztályok osztálya, a római társadalom legföls ő
adófizet osztálya; átvitt
értelemben: a maga nemében a legkiválóbb; klasszicizmus: törekvés a formai, szerkesztési tökélyre
1.1. eszmei háttér:
ő vehet ségének hite (René DESCARTES)
– a (francia) felvilágosodás: racionalista filozófia, a tudomány birtokba
– az enciklopedista gondolkodás: az ismeretek rendszerezésének igénye, a mai tudományág-szerkezet kialakulása
(Denis DIDEROT, Jean le Rond d'ALEMBERT, Jean-Jacques ROUSSEAU, çoisFran
Marie Arouet de
VOLTAIRE, Charles-Louis MONTESQUIEU)
1.2. társadalmi háttér:
– felvilágosult abszolutizmus, rohamos polgárosodás,
– a köztársasági gondolat terjedése, az emberi jogok megfogalmazása

2. Mű vészi alapelvek
– érthetőség
– rend

3. A klasszikus zene jellegzetességei

– világos dallamszerkesztés, arányok, egyensúly;
– a klasszikusperiódusés a szonátaformalétrehozása
ő dése (polgárosodás!...)
– kisformák továbbfejl
– a hangszerépítés technikájának javulása, „tömeg-gyártás”
? egységes szabványok létrehozása; nagyobb méret
ű zenekarok létrejöttének őlehet sége;
→ lehető ség a nagyobb mennyiségben való gyártásra;
→ a rézfúvós hangszerek gyártási költségeinek csökkenése; olcsóbb rézfúvósok:
szimfonikus
a zenekarok
terjedése
– a funkciós gondolkodás teljes elterjedése
– mű faji szabályok kikristályosodása

4. Zenei alapszerkezet: a klasszikus periódus:

kéttagú, szimmetrikus felépítésű – általában 2-2 vagy 4-4 ütemből álló – zenei szerkezet, amelynek két része köz
arsis-thesis (fölemelés-letevés, kérdés-felelet) viszony van; egyszerűsített formaképlete: A – A'
periódus
A A'
félmondat félzárlattal /kolon/ félmondat teljes zárlattal /periodus/
a b a (vagya') b' (vagyc)
nyitó frázis (félig) lezáró frázis nyitó frázis (egészen) lezáró frázis

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 17

Formatípusok (tételtípusok)
5.1. A szonátaforma
egyszerű sített formaképlete: a – ||:A:|| – B – A – Coda

[a] A B A' [Coda]

[bevezető] expozíció [:||] kidolgozás repríz [lezárás]

T D D–T T T
alap h an g n em d o m in án s v. d o m in án s in d u lás, alap h an g n em alap h an g n em szabad
p arallel d ú r m o d uláció k tetszés szerin t
záró szak asz alap h an g n em b en
nyitás, előkészítés főtém a m elléktém a tém avariációk főtém a m elléktém a zárás, befejezés
szakasz szakasz (esetleg új tém ák...) szakasz szakasz (új tém ák...)
kontraszt a főtém áv al k o n traszt esetleg v ariált esetleg v a riált
a fő tém áv al fő tém a m ellék tém a/tém ák

alapelemek:
– A: a témák bemutatása; expozíció
ex|ponere,
( ex|positio
/lat./ = ki|helyezni, ki|helyezés)
– a fő téma-szakasz alaphangnemben van
– a melléktéma vagy melléktémák szakasza domináns hangnemben /moll-tétel esetén párhuzamos dúrban/ van,
így az expozíció vége aő f téma-szakasz hangneméhez képest kontrasztot ad;
ő
– az expozíció majdnem mindig megismétl dik
– B: variációs játék a témákkal; kidolgozás;
– a szakasz általában az expozícó második részének hangnemében, azaz dominánsban vagy párhuzamos dúrban
folytatódik, onnan rövid modulációs kitéréseket tesz , s a végére ér vissza az alaphangnemhez, tonálisan is
megerő sítve a visszatérés érzetét
ő el , hogy a őszerz a kidolgozási szakaszban nemcsak az
– a klasszicizmus derekától mind gyakrabban fordul
expozíció már ismert témáit vonultatja föl, hanem új motívumokat is fölvet
– A: a témabemutatási szakasz némileg változtatott visszatérése; repríz
re|prendre,
( re|prise/fr./ = vissza|hozni,
vissza|hozás)
ő
– az expozíció és a repríz között különbség lehet a témák megjelenésében: az eredeti téma fölismerhet marad,
de esetleg díszitményeket vagy betoldásokat kap, némileg variálódik
– jelentékeny különbség, hogy a repríz végig megmarad az alaphangnemben
bő vítmények:
– C: lezáró szakasz a témák anyagából vagy új zenei anyagból; coda
Coda/ol./
( = farok, zárlat)
– kevés a vonatkozó szabály; a kori klasszikában a coda gyakran néhány ütemnyi zárlat, Beethovennél már
jelentékeny formai elem, olykor a kidolgozáshoz hasonló űméret ésőjelent
ű ség formai egységgé válik
– a: bevezető (általában lassú)
: Egy fő téma többszöri, mindig változó megjelenéseinek sorozata
5.2. Variációs forma
ő i forma. Többrészes szerkezet, melyben aőf téma többszöri visszatérései (ritornell) közö
5.3. Rondó: Eredetileg költ
ő zenei anyag (ún. „közjáték”: intermezzo) jelenik meg. Legegyszer
újabb és újabb, eltér ű bb képlete: A-B-A-C-A-

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 18

A... ez, az úgynevezett „láncrondó”, melyben csak ő a f téma ismétl

ő dik. A rondó másik alaptípusa a „hídrond
melynek képlete: A-B-A-C-A-B-A, ebben az egyik közjáték is megismétl ő dik. Ez fölfogható szonátaformaként
ahol a C a kidolgozás és az A-B-A az expozció, illetve a visszatérés: A-B-A | C | A-B-A
5.4. Szonátarondó ő
: Átmeneti forma a szonáta és a rondó szerkezetének vegyítésével; a visszatér témák számá
ű (két, olykor több téma is megjelenhet), a visszatérések számát tekintve rondó-jelleg
tekintve szonátaszer ű szerkeze
ő
5.5. Da Capoformák: olyan háromrészes szerkezetek, melyekben két különböz ű
karakter szakasz hangzik el egymá
ő
után, majd a második végén a zeneszerz ő el adó számára: most játszd el újra elölr
kiírja az ő l, aző els szakasz végé
A barokk gyakorlatban a második eljátszáskor őaz el adó
ő b ven alkalmazott díszítményekkel módosíthatta a zen
ű formaképlet: A-B-A, illetve A-B-A'
anyagot. Egyszer

Műfajok
ő hangszeres és énekes vezérm
6. A korszak jellemz ű fajai:
6.1. Hangszeres mű fajok
– szonáta (szólóhangszerre, vagy néhány kamarahangszerre /duó, trió stb./)
– vonósnégyes (Haydn)
– szerenád, divertimento
– versenymű (concerto)
– szimfónia (Haydn)
6.2. Énekes mű fajok:
– dal
– kórusmű vek (pl. motetta)
– oratórikus mű vek, misék
– opera

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 19

8. Joseph Haydn életműve, szimfóniák, vonósnégyesek, és zongoraszonáták; misék,

oratóriumok; a kései évek és az angliai út, Händel befolyása
Joseph HAYDN (1732-1809)
1. Élete:
ő
– * 1732.03.31. – 1737: Rohrau, iparos (kerékgyártó) édesapa, szakácsn édesanya,
ő
– 1738-1739: Hainburg, zenei alapképzés a tanítómester és kórusvezet nagybácsinál
– 1739 – 1749: Wien, templomi kariskola, tanuló- és gyakorló évek egyházi és világi zenei feladatokkal
ő
– 1749 – 1757: Wien, szabadúszó zenei tevékenység, magasabb zeneszerz i tanulmányok (Nicola Porpora, Ph. E.
ő grófn )
Bach), korai operaírás, egyre szélesebb ismertség, nemesi tanítvány (Thun
ő
– 1757 – 61 – 90: Lukavec, Esterháza; zenekarvezet ő
, házizeneszerz a Morzin- (57-61) és az Esterházy birtokon,
szimfónia-, kamarazene- és operasorozatok;
ő
– 1790 – 1803: Wien, London, Esterháza: utazások, új zeneszerz i feladatok, sikeres oratóriumbemutatók;
– 1803 – 1809: Wien, visszavonulás
– † 1809. Wien

2. Mű vei:
hangszeres darabok:
– zongoradarabok
: 53 zongoraszonáta, táncdarabok
– kamaramű vek
: zongorakíséretes vonósduók, -triók,vonósnégyes
77
– zenekari mű vek
:
– 106 szimfónia(ismertebbek: 45. Abschied, 47. Palindrom, 83-87. Párizsiak; 93-104 Londoniak; 94.
Üstdobütés, 96. Csoda, 101. Óra)
– 66 szerenád, illetve divertimento,
– 33 versenymű(11 billentyűs ~ Hob. XVIII/1-11; 5 tekerő~ Hob. VIIh/1-5; 4 hegedű~ Hob. VIIa/1-4; 4
gordonka~ Hob. VIIb/1-4; 4 kürt~ Hob. VIId/2, 3, 4, 6; 1 gordon~ Hob. VIIc/1, 1 trombita~ Hob. VIIe/1; 1
fuvola~ Hob. VIIf/1; 1 oboa~ Hob. VIIg/1)
énekes darabok:
– dalok
– kórusmű vek
– kantáták,
– 14 mise (pl. Paukenmesse/1796/, Nelson-Messe/1798/, Harmoniemesse/1802/) ,
- 4 oratórium(Il ritorno di Tobia/Tóbiás visszatérése,; Die
/ Schöpfung/A teremtés, 1798/,
Die Jahreszeiten/Az
évszakok, 1800-1801/,Die sieben Worte des Erlösers am Kreuz/A Megváltó hét szava a kereszten, /)
színpadi mű vek:
– marionett-operák
– 16 opera (pl.La fedeltá premiata/A megjutalmazottűh ség/)

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 20

3. Zenéje, stílusjegyei:
– rokokó alapok
– aprólékos kidolgozás, fegyelem;
– hagyománytisztelet, óvatos, lassú őfejl dés;
ő
– a barokk kontrapunkt és a kis motívumokból építkez dallamfejlesztés szabályainak összeegyeztetése
– fejlő dő képesség: nyitottság, fogékonyság az újdonságokra (találkozás, Mozart /1775-80/ és Händel /1791-94/
zenéjével, zeneszerző i stílusváltás)
– az osztrák (német) népzene dallamvilágának hatása;
ű
– önálló oratóriumstílus (dinamikus tételf zés, vallásos áhítat és természetes kedély összhangja)
– út a romantikus programzene felé (természet-illusztráció)
– a klasszikus vonósnégyes és szimfónia szerkezetének, építési szabályainak kikísérletezése, rögzítése (a menüett
tétel beiktatása)

A bécsi klasszika vezérműfajai

4. A szimfónia
[σνμφωνία ] /gör./ = együtt|hangzás
Szómagyarázat:szüm|fonai, szüm|foné
ő dése:
4.1. Eredete, kifejl
ő sorban homofón és őels sorban hangszeres) zenem
– reneszánsz: többszólamú (els ű ;
ű m vek (operák, oratóriumok, kantáták) tisztán hangszeres nyitótétele
– korai és virágzó barokk: énekes színpadi
ő
vagy közjátéka; a szonátával ellentétben alapvet ű
en tömbszer ű
, egyszer bb szerkesztés, két-három szakasz (A-B
illetve A-B-A)
– kései barokk: a kétszakaszos /kétkarakteres, lassú-gyors vagy gyors-lassú/ olasz operanyitány elnevezése;
– rokokó, korai klasszicizmus: három (néha több) tétel, általában gyors-lassú-gyors forma; a francia operanyitány
szvitformák és a szonátakompozíciók szerkesztési tapasztalatainak ötvözése a modern szimfonikus nagyzeneka
elő adásmódjának szabályaival (elkülönült hangszercsoportok, párokba rendezett szólamok)
4.2. klasszikus konstrukció
(létrejötte: Stamitz – Mannheim, Haydn – Esterháza):
– négy tétel
– I. gyors /Allegro/ – általában szonátaforma (A:|| – B – A – Coda: témabemutatás-kidolgozás-visszatérés-
lezárás);
– II. lassú /Andante/ – kevésbé kötött forma; lehet variáció, lehet dal- vagy ária forma (da Capo, A – B – A),
lehet egyszerű rondóforma (A – B – A – C – A – ...), és szonátaforma is;
– III. menüett /Menuetto/ (aa ba ba cc dc dc a ba),ő kés bb scherzo;
ű
– IV. gyors /Presto/ – általában egyszer ű
rondó (A – B – A – C – A), vagy szonátforma-szer rondó /
„szonátarondó”/
(A – B5 – A – C – A – B – A), vagy szonátaforma;
– tömbszerű zenekari hangszerkezelés (hangszercsoportok együttes mozgatása);
– a klasszikus zenekar kialakulása (2 fuvola, 2 oboa, 2 trombita, 2 kürt, 2 üstdob,ű2 heged , brácsa, cselló,
basszus);
4.3. továbbfejlő dés
:

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 21

ő
– Mozart: a tételek méreteinek lassú növekedése, a zenekari hangszercsoportok b vítése, új hangszerelési ötletek
– Beethoven: a tételek méreteinek jelentékeny növelése, a menüett kiiktatása, rézfúvósok, monumentális hangzás-
igények;

5. A vonósnégyes
ő el adóegyüttese
5.1. Eredete: a francia szvit-zene és annak
5.2. Klasszikus szerkezet (alapjaiban megegyezik a szimfónia szerkezetével)
– négy tétel
– I. gyors /Allegro/ – általában szonátaforma (A:|| – B – A – Coda: témabemutatás-kidolgozás-visszatérés-
lezárás);
– II. lassú /Andante vagy / – általában variációs vagy más da Capo forma (A – B – A);
– III. menüett /Menuetto/ (a:||:b:||:c:||:d:||a|b)
– IV. gyors /Allegro vagy Presto/ – általában rondó- (esetleg ismét szonáta-) forma;

6. A zongoraszonáta
6.1. Eredete: reneszánsz kori önálló hangszeres zene, „canzon da sonar” (hangszerre való dal)
6.2. Fejlő dése (késő reneszánsz, barokk; :
– folyamatosan bővülő méret és szerkezet
– változatos karakterű, melodikus és figurális, intimebb és virtuóz szakaszok
– visszatérő elemek, táncos részletek
– szabad tételszám
6.3. Klasszikus forma:
– 3-4 (ritkán 2) tétel
– rögződő tételformálási szabályok (szonátaformájú I., dalformájú II. és rondóformájú záró tétel, esetleg betoldot
menüett)

ZH:

Joseph HAYDN: C-dúr vonósnégyes Op. 76 Nr. 3.„Császár”,

műfaj: vonósnégyes
eredeti cím: Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. „Kaiser” Hob.III:77
keletkezés: 1796-1797
bemutató: 1797, Wien, Erdődy Palast
felépítés: – I. Allegro
– II. Poco Adagio, Cantabile; Variazioni [1+2-3-4 | 2+1 | 4+1-2-3 | 3+1-2-4 | 3-1+2-4]
– III. Menuetto
– IV. Finale, Presto

Joseph HAYDN: D-dúr 104. szimfónia „London”

műfaj: szimfónia

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 22

eredeti cím: Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” –

keletkezés: 1772
bemutató: 1772. Eszterháza
felépítés: – I. Allegro assai
– II. Adagio
– III. Menuetto; Allegretto
– IV. Finale. Presto, adagio

ZH

103. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – I. Allegro 5:07

104. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – II. Poco adagio. Variazioni 7:33
105. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – III. Menuetto 4:39
106. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – IV. Finale. Presto 3:57
111. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – I. Allegro assai 5:39
112. Haydn: Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – II. Adagio 8:56
113. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – III. Menuetto, Allegretto 3:30
114. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – IV. Finale. Presto 2:49
115. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – IV. Finale Adagio 4:31

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 23

9. Mozart élete és fő művei, kiemelten a szimfóniák, a zongoraversenyek és néhány

reprezentatív alkotás elemzésén keresztül.
Wolfgang Amadeus [Johannes Chrisostomus Wolfgangus Teophilus] MOZART (1756 – 1791)
1. Élete:
– * 1756.01.27. Salzburg; muzsikuscsalád (apa: Leopold ~ , űheged s, zeneszerz
ő ), korai tehetség, zenei
tanulmányok (hegedű , zongora, komponálás, rögtönzés)
– 1762-1766: Ausztria (Wien), Németország (München), Franciaország (Paris), Anglia (London), Hollandia (Hag
Gent, Antwerpen stb.); bemutató utak Európa-szerte, ismeretségek (J. C. Bach), hangversenyek, sikerek,
– 1766-1781: Salzburg, koncertmesteri kinevezés (1769), rendszeres itáliai utazások, operabemutatók, sikerek, út
Németországba és Franciaországba (1778-1779), romló alkalmazotti viszony a hercegérsekkel
– 1781-1791: Wien, önálló (bizonytalan) élet, ismeretség Haydnnal, megrendelések, küzdelem,
– † 1791.12.05. Wien

2. Mű vei:
hangszeres mű vek
– zongoradarabok
: szonáták, fantáziák, variációk,
– kamaramű vek
: szonáták, duók, triók, vonósnégyesek, kvartettek és kvintettek más vezérhangszerekkel
– kb. 20divertimento, kb.15 szerenád;
– kb. 50szimfónia
– kb. 35versenymű (20 zongoraverseny, 8 heged
ű verseny, fúvósversenyek)
énekes mű vek:
– dalok, duettek, tercettek,
koncertáriák
– vkórusmű vek, motetták, kantáták
– 19 mise (Messe c-moll, Krönungsmesse
/Koronázási mise/
, Requiem), litániák, vesperák, motetták
– 19 opera: (– 7 ~ seria; 7 ~ buffa,5 Singspiel)

3. Zenéje, stílusjegyei:
– gyors kéz, kiváló memória, kivételes rendszeresség
– a német barokk és rokokó zenei nyelvének tökéletes birtoklása és alkalmazása
ő
– variációs, tematikus (a témák számos variált formáját fölvonultató) zeneszerz i feldolgozásmód
– az olasz barokk operazene hatása
– Bach kontrapunkt-technikájának és Händel német-angol zenei stílusának hatása
– rendkívüli dallami invenció (találékonyság)
– egyedi hangszerelési ötletek

4. A klasszikus versenymű
4.1. eredet: barokk concerto-zene;
4.2. szerkezet:

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 24

– három tétel
– I. gyors /Allegro/ – általában szonátaforma;
– II. lassú /Andante vagy Adagio/ – általában variációs, da Capo (A – B – A) vagy rondóforma (A – b – A – c –
A – d – A ...);
– III. gyors /Allegro, Presto, Finale stb./ – szabad (rondó, esetleg ismét szonáta-) forma;
Sajátosság:
ű vek gyors tételeinek végén a zárlatot megel
kadencia: versenym ő őz önálló, variatív szólószakasz
ZH:

Wolfgang Amadeus MOZART: d-moll zongoraverseny

műfaj: zongoraverseny
eredeti cím: Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466
keletkezés: 1784-1785
bemutató: 1785. február 11, Wien, Mehlgrube Casino
felépítés: – I. Allegro
– II. Romanze
– III. Rondo, Allegro assai

Wolfgang Amadeus MOZART: A-dúr klarinétkvintett

műfaj: kvintett (klarinét+ vonósnégyes)
eredeti cím: Klarinettenquintett A-dur KV 581
keletkezés: 1789.09.
bemutató:
felépítés: I. Allegro
II. Larghetto
III. Menuetto
IV. Allegretto con Variazioni

ZH
361. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1. Allegro 14:38
362. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1I. Romanze 8:54
363. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1II. Rondo, Allegro assai 7:49
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – I. Allegro 9:04
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – II. Larghetto 6:41
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – III. Menuetto 7:19
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – IV. Allegretto con variazioni 9:28

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 25

10. Mozart operái néhány reprezentatív alkotás elemzésén keresztül (Figaro lakodalma).

1. A mozarti opera
1.1. A barokk és rokokó opera-hagyomány megőrzése:
– olasz-francia hagyomány: a két alapvető operatípus – opera
seria, ~ buffa – fönntartása (dramma per musica,
commedia per musica)
– német-osztrák hagyomány: a Singspiel
1.2. Új zenei gondolkodásmód a glucki reform alapján
– az elszigetelt számok határainak föloldása; törekvés a nagyobb, összefüggő, drámailag hitelesebb jelenetek
megfogalmazására („hosszú finálé.::”)
– zenei jellem- és helyzetábrázolás
– dallamalkotással
– hangszereléssel
– az énekszámok arányainak megváltoztatásával (a szereplők jellemét elsősorban nem az áriák, hanem az
együtes számok /duett, tercett... szeptett/ zenéje mutatja be)

2. Mozart operatermése:
2.1. opera seria típus (7 db):
– Mitridate, Re di Ponto
/ Mitridátész, Pontusz királya (1770),
– Ascanio in Alba/ Ascanio Alba szigetén (1771),
– Il sogno di Scipione
/ Scipio álma (1772),
– Lucio Silla (1772)
– Il Ré pastore/ A pásztorkirály (1775),
– Idomeneo(1781),
– La clemenza di Tito/ Titusz kegyelme (1791)
2.2. opera buffa típus:
– La finta semplice/ A színlelt együgyű (1769)
– La finta giardiniera/ A furfangos [álruhás] kertészlány (1775)
– L'oca del Cairo/ A kairói liba (1783)
– Lo sposo deluso/ A póruljárt vőlegény (1783)
– Le nozze di Figaro/ Figaro lakodalma (1786),
– Don Giovanni(1787)
– Cosi fan tutte/ Így tesz mindegyik (1790)
2.3. Singspiel
– Bastien und Bastienne (1768)
– Zaide (1779-80)
– Die Entführung aus dem Serail / Szöktetés a szerájból (1782)
– Der Schauspieldirektor/ A színigazgató (1786),
– Die Zauberflöte/ A varázsfuvola (1791)

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 26

3. Le nozze di Figaro
3.1. Az alapszöveg: Pierre-Augustin
BEAUMARCHAIS(1732-1799)Trilogie de Figaro
, ou Le Roman de la famille
Almaviva/ Figaro trilógia avagy az Almaviva család regénye
– Le Barbier de Séville ou la Précaution inutile / A sevillai borbély, avagy a hiábavaló elővigyázatosság
, (komédia,
1775)
– La Folle journée, ou le Mariage de Figaro / Őrült nap, avagy Figaro lakodalma (komédia, 1778)
– L'Autre Tartuffe, ou la Mère coupable / A másik Tartuffe avagy a bűnös anya (erkölcsi dráma [!...] 1792)
3.2. A libretto: Lorenzo Da PONTE (1749-1838)
3.3. A szereplők:
– il Conte di Almaviva/ Almaviva gróf – bariton
– Rosina, Contessa di Almaviva / Rosina, grófnő – szoprán
– Susanna, la di Contessa / a grófnő szobalánya – szoprán
– Cherubino, il paggio del conte / a gróf apródja – szoprán
– Figaro, valletto del Conte / a gróf inasa – basszbariton
– Marcellina, duenna / társalkodónő – mezzoszoprán
– Doctor Bartolo
, medico di Siviglia / sevillai orvos [Rosina gyámapja] – basszus
– Don Basilio, maestro di musica / zenemester – tenor
– Don Curzio, giudice / bíró [jegyző] – tenor
– Barbarina, giardiniera, figlia di Antonio / kertészlány, Antonio lánya – szoprán
– Antonio, giardiniere del conte, zio di Susanna / a gróf kertésze, Susanna nagybátyja – basszus
3.4. A zenekar:
– 2 fuvola, 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott
– 2 kürt, 2 trombita
– üstdobok
– vonóskar
– basso continuo

műfaj: opera buffa (commedia per musica)

eredeti cím: Le nozze di Figaro o sia La folle giornata / Le mariage du Figaro (L'histoire d'un folle
journée)
keletkezés: 1785-1786
bemutató: 1786, május 1. Wien, Hoftheater
szöveg: Pierre-Augustin Beaumarchais
libretto: Lorenzo da Ponte
történet: [elő zmény: a drámatrilógia első darabja, a „Le barbier de Séville” /A sevillai borbély/):
Almaviva gróf – Figaro, a furfangos városi borbély segítségével – becsapja a gyámleányát
magának tartogató Doctor Bartolo-t és megszerzi a szép Rosina kezét. Az akcióban Figaro
segítsége Susanna, Rosina szobalánya is. Szolgálatai fejében Figaro a gróf személyi inasa
lesz.]
ő
A gróf inasának (Figaro) és a grófn ő
szobalányának (Susanna) közelg lakodalmát különféle

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 27

okokból többen is késleltetni akarják: a feleségét már elhanyagoló Almaviva gróf

Susannának (is) csapja a szelet; Doctor Bartolo szívesen bosszút állna Figarón a Rosina-
ő mellett szolgáló id
esetért; a grófn ő söd
ő Marcellina féltékeny Susannára, aki szebb is,
fiatalabb is, s akihez a grófnő bizalmasabb... stb.; a mindenő n t szerelmével üldöző
ő
Cherubino, aki rendszeresen keresztezi a szoknyvadász gróf útját; a késleltet szándékok
keresztező dése és meghiúsításuk számos vidám fordulata alkotja a történet cselekményét
felépítés: négy felvonás, 29 szám

ZH:

1129. Mozart:Le nozze di Figaro – Ouverture 4:28

1132. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 1. Duetto – Recitativo „Cinque, dieci...” 3:35
1131. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 3. Cavatina – Recitativo „Se vuol ballare...” 3:45
1133. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 6. Arietta – Recitativo „Non so piú... „ 6:22
1127. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 8. Coro – Recitativo „Giovani liete...” 5:08
1128. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 9. Aria – „Non piú andrai...” 4:21
1130. Mozart:Le nozze di Figaro – II. 2. Arietta – „Voi che sapete...” 3:46

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 28

Zenehallgatás:
zh.zene.unideb.hu / zenetörténet

Händel:Water Music – I. Ouverture 3:42

Händel: Water Music – II. Adagio 2:35
Händel: Water Music – III. Hornpipe 7:46
Händel: Water Music – IV. Gigue 2:05
Händel: Water Music – V. Air 3:58
Händel: Water Music – VI. Minuet 1:53
Händel: Water Music – VII. Bourrée-Hornpipe 1:25
Händel: Water Music – VIII. Gavotte 3:28
1096. Händel: Messiah– I. 1. Sinfonia 2:53
1100. Händel: Messiah– I. 2-3. „Comfort ye my people...” (Accompagnato), „Every valley...” (Aria) 5:30
1097. Händel: Messiah– I. 11. „For unto us a child is born...” (Coro) 4:02
1099. Händel: Messiah – I. 12a Sinfonia, 12b „There were shepherds” (Recitativo), 13a „And lo,5:27
...”
(Accompagnato), 13b „And the angel said...” (Recitativo), 14. „And suddenly...” (Accompagnato),
15. „Glory to God...” (Coro)
1095. Händel: Messiah– II. 21. Coro „Surely he hath borne...” 22. Coro „And with his stripes...” 23. 8:04
Coro
„All we like sheep...”
1101. Händel: Messiah– II. 39. Coro „Hallelujah...” 3:47
1098. Händel: Messiah– III. 40. Aria „I know that my Redeemer liveth...” 6:25
882. Corelli:Sonata per violino in Re minore op.
5 no.12 „La Follia” 13:18
846. Corelli:Sonata in Re Maggiore – I. Grave, Allegro 5:21
844. Corelli:Sonata in Re Maggiore – II. Allegro 1:19
839. Corelli:Sonata in Re Maggiore – III. Adagio 2:42
840. Corelli:Sonata in Re Maggiore – IV. Allegro 2:00
817. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – I. Vivace, Grave 1:34
819. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – II. Allegro 2:38
832. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – III. Allegro – Adagio – Allegro 3:18
826. Corelli:Concerto grosso in So minore op. 6 no. 8 – IV. Vivace – Allegro – Largo 7:23
667. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – I. Allegro non molto 3:17
668. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – II. Largo 1:55
669. Vivaldi:Concerto in Fa minore „L'inverno” RV 297 – III. Allegro 2:56
395. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – I. Ouverture 11:15
396. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – II. Rondeau 1:42
397. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – III. Sarabande 3:39

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 29

398. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – IV. Bourrée I, II 2:21

399. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – V. Polonaise 3:04
400. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – VI. Menuet 1:16
401. Bach:Ouverture h-moll BWV 1067 – VII: Badinerie 1:35
835. Bach:Passacaglia und Fuge c-moll BWV 582 12:54
1102. Bach:Das wohltemperierte Klavier – Fuge VIII. es-moll BWV 853b 6:32
845. Bach:Die Kunst der Fuge BWV 1080 – I. Contrapunctus 2:36
402. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – I . Allegro 5:25
403. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – II. Andante 4:33
404. Bach:Brandenburgisches Konzert No. 2 F-dur BWV 1047 – III. Allegro 3:18
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 1. Herr, unser Herrscher
(kórustétel) 9:15
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 2. Recitativo „Jesus ging...”
3. Turba „Jesum von 2:14
Nazareth.”4. Recitativo „Jesus spricht...” 5. Turba „Jesum von Nazareth.” 6. Recitativo „Jesus
antwortete...”
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 7. Choral „O, große Lieb' ...” 0:47
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 16. Recitativo „Und Hannas...”
17. Turba „Bist du nicht...” 1:47
18. Recitativo „Er leugnete aber...”
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 19. Aria „Ach, mein Sinn...” 2:24
J. S. Bach:Johannes-Passion BWV 245 – 20. Choral „Petrus der nicht denkt zurück...” 1:17
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 4. Chor: Et incarnatus 3:25
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 5. Chor: Crucifixus 3:09
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 6. Chor: Et resurrexit 3:49
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 7. Aria: Et in Spiritum Sanctum 5:30
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 8. Chor: Confiteor 2:31
J. S. Bach:Hohe Messe in h-moll BWV 232 – Credo 9. Chor: Et expecto 3:34
J. S. Bach:Magnificat BWV 243 – 6. Et misericordia 3:25
834. Couperin:Les Nations – I. Gravement-Vivement 8:09
838. Couperin:Les Nations – VII. Gigue; Affectueusement, que légérement 2:30
93. Pergolesi:La serva padrona – I. intermezzo – Aria „Stizzoso, mio stizzoso” (Serpina) 2:59
94. Pergolesi:La serva padrona – I. intermezzo – Duetto „Lo conosco...” 4:17
100. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – I. Allegro di molto 6:55
101. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – II. Andante 6:36
102. J. Chr. Bach:Concerto for pianoforte in E flat major – III. Allegro 3:40
89. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – I. Allegro di molto 3:26
90. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – II. Poco adagio 2:52
91. C. Ph. E. Bach:Sinfonie B-dur Wq 182 No. 2 – III. Presto 4:54

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt

 30

588. Gluck:Orfeo ed Euridice – Sinfonia (Nyitány) 3:02

589. Gluck:Orfeo ed Euridice – I. 1. Coro „Ah se intorno...” 2:35
590. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Coro „Chi mai dell'Erebo...” 4:03
591. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Orfeo e Coro „Deh, placatevi con me” 2:24
592. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 1. Coro „Misero giovane” 4:32
593. Gluck:Orfeo ed Euridice – II. 2. Balletto
di eroi ed eroine negli Elisi (A boldog lelkek tánca) 1:54
598. Gluck:Orfeo ed Euridice – III. 1. Aria: „Che faro senza Euridice?” 2:53
599. Gluck:Orfeo ed Euridice – III. 3. Finale: „Trionfi Amore” (Orfeo, Euridice, Amore, Coro) 2:31
103. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – I. Allegro 5:07
104. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – II. Poco adagio. Variazioni 7:33
105. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – III. Menuetto 4:39
106. Haydn:Streichquartett C-dur Op. 76 Nr. 3. Hob.III:77 „Kaiser” – IV. Finale. Presto 3:57
111. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – I. Allegro assai 5:39
112. Haydn: Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – II. Adagio 8:56
113. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – III. Menuetto, Allegretto 3:30
114. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – IV. Finale. Presto 2:49
115. Haydn:Sinfonie fis-moll Nr. 45. Hob.I:45 „Abschied” – IV. Finale Adagio 4:31
361. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1. Allegro 14:38
362. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1I. Romanze 8:54
363. Mozart:Konzert für Klavier und Orchester d-moll KV 466 – 1II. Rondo, Allegro assai 7:49
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – I. Allegro 9:04
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – II. Larghetto 6:41
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – III. Menuetto 7:19
Mozart:Klarinettenquintett A-dur KV 581 – IV. Allegretto con variazioni 9:28
1129. Mozart:Le nozze di Figaro – Ouverture 4:28
1132. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 1. Duetto – Recitativo „Cinque, dieci...” 3:35
1131. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 3. Cavatina – Recitativo „Se vuol ballare...” 3:45
1133. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 6. Arietta – Recitativo „Non so piú... „ 6:22
1127. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 8. Coro – Recitativo „Giovani liete...” 5:08
1128. Mozart:Le nozze di Figaro – I. 9. Aria – „Non piú andrai...” 4:21
1130. Mozart:Le nozze di Figaro – II. 2. Arietta – „Voi che sapete...” 3:46

2010-12-04 /o pt/scrib d /co n v ersio n /tm p /scratch2447/55890564.odt