Simogat6 babamasszazs

r

Utmutat6 gyermekiink

testi-Ielki egeszsegehez

~ Merf;e Simon ~ Marian Sanchez ~ Queca Elizalde

ALEXANDRA

A fcraitas az alcibo; kiaalts alapjan kesziilt

Masaje para bebes, 2003, Porramon Ediciones, SA., Baf(:eIORa Oniglnal Edition © RAR:RAMf)N mlOONt.S,· SA BarCl.tiol'lQ, £p(!Jnyolorszag

World rights are reserved.

Hungarian translation © 8erkies t[ika, 2004

©(opyright of the HUflgariaR edition; by Slovan-Print s.r.o., Bmtistflv.d

fot Peesi Oirekt K(t., Pees

. p"i):Jtetil in SlovaKia.

Minden jag fenntartva.

Tilos ezen kiadvany biirm~¥ r~;s~et s@kszorosft<Ini, jpformacios r~(jszertr€l1 t¢rolni, VQgy SHgarOZfi1; bOrme.fy far-maban V'agy modon, a kiad6vo/ tiittent elozetes megal/opadas nelkill; tilos tovabM ferjeszteni masfe/e kotesben, bTJI;ir6val is tordelesben, mint amilyeR fbrmaban kiadasra kerililt.

Kiadjo a Pees; Direkt Kft· Alexandra Kiad6ja, 200S 76'03 Pees, Alkotcrs 0,3. Te/efen; (72) 777-000 F.ax: (72) 777-1 I I www.a/exandro.hu

e-:mail: online@alexcmdm.hu

felelos kiod6 a kft. iigyvezetfJiI,Q7,gl3t6jO Fete/55 szerKlZszto

:Dez$one dr.· Z'emplenyi VerMQ<xi

·A kiadvany. magyar vcr/tozata.

Csaszar Amiras ter.vezt€

rordelte DODO Nan{for, cAD Bt. Megje/ent 10,8 (A/S) ivterjfiMemberr

ISBN 963 369 004 8

E\" ,

oszo

A babarnasszazs rnuveszet, mely altai kornmunikacio jon . letre a szuldk es a gyermek kozott. A bar testunk legnagyeob felulete. Rendkfvuli erzekeriysege az erzesek hatartalan viligciba vezet bennunket, es gyakran ertekes

uzeneteket kozvetft szarnun kra.

Az erintes hozzajarul, hogy szcrosabba valjon a kapcsolatunk gyermekunkkel, altala szeretetet es biztonsagot nyujthatunk rveki, enyhfthetj uk nyugtalansagat.

A rnasszazs egyfajta taplalekforrassa val hat gyermekunk szarnara, Az ember! erirrtes es rnelegseg altai taplalt kotodes forrasava, melynek alkotoreszei - a szeretet, a megertes,

a segitseg es a tisztelet - kozos eletunk soran vegig rendelkezesunkre allnak,

A rnasszazs segftsegevel letrejott szoros kapcsolat kitagftja a kornrnunikacio hatarait: a lehetoseg, hogy figyelhetJuk gyerrnekunk nem verbalis uzenetelt, special is kepessegeket fejleszt ki bennunk, melyek segrtenek, hogy jobban rnegisrnerjuk gyermekunk igenyeit, es megadjuk neki mindazt, amine szuksege van. Ha gyerrnekunk kiskoratol kezdve megszokja a fizikai

kontaktust szeretteivel, az nerncsak testi fejlcdeset befolyasolja kedvez6en; erzelrni fejl6dege IS teljesebo es pozitfv toltesu lesz.

ldonkerit a babak is lehetnek faradtak, maganyosak vagy nyugtalanok, bar szavakkal en nem tudjak kifejezni. Ilyenkor kezunk puszta erintese segftseget, figyelmet kozvetft szarnukra, es cscdalatos hatassal lehet szervezetukre. Egy napon majd -

ne lepodjunk meg - sajat szavaikkal fogjak kerni, hogy rnasszirozzuk oket. S mi

tudni fogjuk, hogy (gy akarjak

kozelebb erezni magukat hozzank,

o

00

Tarta\om

o

A BABAMASSzAzs SZEREPE

1 . A babarnasszazs eredete, celjai es funkci6i 10

2. Az ujszOIottkort61 a kuszo-rnaszo gyermekig.

Miert ebben a korban? 12

3. Az erintes ereje . 14

4. A kotodes . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. I 8

5. Aktivitas - ehazu'as . . . . . . . . . . . . . . . .. . 20

6. A babarnasszazs legfontosabb hatasai .. . . . . . . . . . . . . .. . 22

KI? MIKOR? HOGYAN?

I. Szulok es gondoz6k .

. 28

2. A kotodesek rnegerosrtese . . . . . . . . . . . . . . . ..... . . . . . . .. . 30

3. Mikort61? Meddig? Mennyit? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. 32

4. Az optirnalis idopont es az idealis kornyezet 38

5. A megfelelo testhelyzet es a rnasszazs segedeszkozei 44

6. A csecsernok komrnunikacioja 48

A MASSzAzs ALI<ALMAZASA

I. Erintes, ero, nyornas . . . . . . . . . . . . 54

2. KezdhetjLik? 56

3. A fogasok sorrendje 58

ENYHE BETEGSEGEK, HASFAJAs

I. l.az, natha, nehezlegzes, orrdugulas 90

2. Felfuv6das, hasfajas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 92

J

3. Hasfajas enyhftese rnasszirozassal .. 94 f1

A babamasszazs

~~~--~~- ~- ~- ------

szerepe

2. Ai. ujszu'l:ot1:kort61 a kuszo ... maszo gyermekig. M'iert ebb@A a korban!

3. Azerintes ereie

4. A k6todes

5. Aktivltas» eHazuras

6, A babamasszazs I-egfontosabb hatasai

A z egyrnast koveto masszirozo mozdulatok reven a rnasszazs kozvetlen hatast gyakorol az idegrendszerre - ellazftja, vagy elenkiti annak rnukodeset. A rnasszazs so ran kivaltott ingerek a

neuronok valtozatosabb es pontosabb kapcsolodasat teszik lehetove, biztosrtjak a stressz es a nyugalom kozotti megfelel6 egyensulyt

A celiranyos mozdulatok kedvez6en befolyasoliak az ernesztorendszer rnukodeset, eldsegftik a taplalek athaladasat a belrendszeren, ha a babat felfiivodas vagy hasfajas kinozza A rnasszazs - a jobb oxigenellatas eredrnenyekent - javrtja a legzoszervek mukodeset, er6sfti az immunrendszert, oldja a fizikai es erzelmi feszultsegeket. Mindemellett lehet6ve teszi, hogy fokrol fokra fel-

fedezhessuk ababa testet, es gyermekunk is erezhesse 1?- ~ ~ ,-:} ~

es megismerhesse testenek reszeit, {;i' ~o:

o

Van meg egy nagyon fontos dolog, amit a maszszazzsal nyujtunk gyerrnekunknek a b6rkontaktus altai erezni fogja, hogy van mellette valaki, akire rabtzhatja rnagat, aki segfti fejlodeset es a vikighoz valeS alkalrnazkodasat

1. A BABAMASSZAZ~ EREDETE, CELJAI ES FUNKCIOI

A BABAMASSzAzs EREDETE

A babarnasszazs n§gi hagyominyokra tekint vissza, 6sid6k cSta szimos kultiira reszet kepezi A terrneszethez kozelebb allo tirsadalmakban a mai napig el6 hagyominy

Az egyes kulturak - sajit hiedelmeiknek es szuksegleteiknek megfelel6en - kulonbozo celokra hasznaljak a masszazst. Vannak nepek, amelyek a csecsernok novekedeset kivanjak vele el6segiteni, es biztositani, hogy testuk rugal mas, furge es nyulank legyen, Van, ahol a babarnasszazs a beavatasi szertartas reszet alkotja; mas kulturikban a kulvilaggal szembeni vedelmet nyujtja, Egyes nepek a masszazs mozdulatait a baba lelkenek megtisztnasara hasznaliak, vagy (gy akarjak el6segitenl a test es a lelek egyesuleset

Nehany civilizacio ugy tarija, hogy az ujszulott testenek megisrnerese - ami a rnasszazzsal erheto el - segit megteremteni a kapcsolatot vilagrajovetele es ujjaszuleto iderrtitasa kozott, Egyes nepcsoportoknal a masszazs egyik funkcieSja az, hogy segitse az ujszulott beilleszkedeset az etnikai csoportba

A MASSzAzs FOSZEREPLOjE AZANYA

A csecsem6 masszfrozasat barki vegezheti a csalactagok kozul, de a tarsadalmi hagyornanyoknak koszonhetoen a masszazs tudornanya es gyakorlati alkalmazisa a n6k kivaltsaga lett,

Egyes nepeknel az anya vegzi a masszirozast, rnasoknal az id6sebb never vagy a nagymama, mert az anyira a mezei munkaknal van szukseg,

Ezekne] a nepeknel - szokisokt61, hitbeli hovatartozastol fuggetlenul - a rnasszazs a mindennapi

gyermekgondozas resze, es szoros kapcsolatot biztosit a feln6ttek es a kisgyermekek kozott.

A FEJLETI T ARSADALMAK

A fejlett orszigokban az ernberiseg osszes techno- 16giai es tarsadalrni vivmanya a. rendelkezesunkre ali, ugyanakkor a szulck es gyermekek kapcsolataban alapvet6 forrtossagu szempontok eszrevetlenul a natterbe szorultak A rnasszazs egyszerG es kellemes modszer arra, hogy ujra rnegterernthessuk a gyermekeink kiegyensulyozott fejlodesehez nelkulozhetetlen szoros kotodes es pozitiv t61tesu kapcsolat alapjait.

Ha elsajeititjuk a masszazs technikajat, gyakorlati alkalrnazasa nagyon

egyszeruve valik, konnyen hozza <fi?

tudiuk igazFtani igenyeinkhez. es be tudjuk illeszteni nap: eietvitelunkbe. A legtbbb szul6 kotott idobeosztasban dolgozik, es kotelezettsegei miatt nem tud annyi idot gyermekenek szentelni, amennyire szukseg lenne. Sokszor elfelejtjuk, hogy mi, szul6k IS megerdemehuk azokat a meghitt pillanatokat, amelyekkel csak gyermekeink tudnak megaiandekozni bennunket

EGY JO BEFEKTETES

A rnasszazs egyebek mellett megtarut bennunket arra, hogy odafigyelJunk gyermekunk szuksegleteire, alkalmazkodjunk hozza, tiszteljuk es hallgassuk meg. Ugyanakkor ne feledjuk, hogy ezen a feladaton rnindket szuloriek osztoznia

kell: az anyanak es az apanak is felada-

ta - es jutalma is egyben -, hogy megtal alp az alkalmat a gyerrnekevel vale kapcsolattererntesre.

A csecsem6 teljes masszrrozasa korulbelul

20 percet vesz igenybe. A legelfoglaltabb szuidnek IS van ennyi Ideje, s ezt telies egeszeben gyermekenek szentelheti.

Neha ugy tunhet, hogy sok idot toltunk gyermekunkkel, hiszen mindenhova visszuk magunkkal, otthon velunk van; de ha jol megnezzuk, nem olyan sok az az ida, arnrt aktivan vele toitunk, Ha sok idot is vagyunk egyutt, nem szentelU nk neki annyi figyelmet, ahogy azt gondoljuk. Es gyermekeinket nem tudjuk becsapni: egeszen kiskoruk ota rnegerzik ezt. Szukseguk van figyelmunkre, es ezt mindig ertesunkre IS adjak, amikor viselkedesukkel rnegprobaljak felhtvni magukra a figyelmet.

A masszazs alatt egesz lenyunkkel gyerrnekunkre figyelunk. Eszre fogjuk venni jelzeseit, es megtanuljuk, mely testreszeken fogadja szfvesebben a masszlrozast. melyek a kedvenc fogasai, es mennyi rnasszazsra van szuksege,

A BABAMASszAzs EREDETE

A babamasszazs muveszete idoszamftasunk elott keletkezett, s azeta szarnos kultura hasznalta a csecsernok erzekszerveinek fejlesztesere, A modern tarsadalrnakban hatterbe szorult ez a gyakQrlat, es olyan m6dszerek kerUltek eloterbe, melyek rnellozik a borkontaktust. Szerencsere azonban nem veszett el teljesen, es az ut6bbi evekben ujra ratalaltunk. I <J81-ben megalakwlt a Babamasszazs Nemzetk6zi Szovetsege.

A masszlrozas technlkajat fokozatosan a modern tarsadalom igenyeihez igazitottuk, s kedvezo hatasarol napr61 napra meggyozodhetunk.

---------------------~

(0

2. AZ UJSZUL0)TK?RTOL

A KUSZO-MASZO GYERMEKIG.

MIERT EBBEN A KORBAN?

A rnasszazs szernpontjabol a gyermek else eleteveben harem szakaszt kulonboztetunk meg. Megfigyeleseinkre tarnaszkodva eldorrthetjuk, hogy mire van szuksege gyerrnekunknek az egyes szakaszokban.

ELSO SZAKASZ

Az els6 szakasz a legrbvidebb. A szuletes napjatol korutbelul rnasfel heSnapos korig tart. Ebben a korban a csecserno nagyon erzekeny; a szuletest megeloz6 kilenc heSnapban egy teljesen mas vilagban elt, es alkalmazkodnia kell az uj kbrnyezethez.

Nekunk, szuloknek is alkalmazkodnunk kell az uj helyzethez. Minden babakkal kapcsolatos mforrnaciot megtanultunk, de a gyakorlatban a szlvevel cselekszik az ember, es nem mindig egyszeru osszeegyeztetni az elmeletet a valosaggal. Ha ketsegeink vannak, .ballgassuk meg" gyermekunket, es hagyjuk, hogy a borkorrtaktus altai maga mondja el, hogy mit szeretne.

Kepzeljuk el, mit erezhet a csecserno. Az anya rnehe oltalmat nyujtott neki, folyamatosan taplalta Egy edes, lagy burokban nbvekedett, mely egyben vilaga hatarait is jelentette. Paranyi testet egesz nap ringattak, a kulvilag zaja es fenyei megszurve jutottak el hozza, s kbzelr61 hallhatta edesanyja szfvenek dobbanasat es hangjat, A kulvilag azonban meroben mas. A csecsem6 b6re meg nagyon finom, idegrendszere fejletlen, es rendkfvLiI erzekeny a kulsa es belso ingerekre egyarant.

~ Masszlrozas az elsa szakaszban. A rnasszfrozo mozdula-

tok t01 er6s ingert jelentenek az ujszulbtt szarnara, ezert legyunk nagyon ovatosak, Elegend6 nehany gyenged simogatas, hogy erezze kezunk rneleget, lelegzetunk nyugodt huliarnzasat, Ily m6don segfthetunk neki, hogy alkalmazkodni tudjon uJ kornyezetehez, es biztonsagban erezze rnagat,

MAsODIK SZAKASZ

A rnasodik szakasz valamivel hosszabb. Masfel heSnapos ko rto I 7-8 honapos korig tart. Gyermekunk meg mindig nagyon pici, de mar jelent6sen rnegvaltozott. Egyre jobban megismeri uj kornyezetet, es kezdi eszrevenni, hogy valaki teljesfti kfvansagait. Mar nem olyan tcrekeny; elkezdhetjl.ik a masszfrozast.

~ Masszazs a rnasodik szakaszban. FokreSl fokra haladjunk hagyjunk idot, hogy gyerrnekunk fel tudja dolgozni az uj erzeseket A masszirozas rnegkezdesekor kovessuk azokat a javaslatokat, amelyeket a kesobbiekben ismertetunk T apasztalni fogjuk, ahogy gyenmekunk es mi is egyre jobban elvezzuk a mozdulatokat. Hamarosan isrneros lesz szarnara a masszfrozashoz tererntett legkor, es arckifejezesevel, mozdulataival jelezni fogja, hogy alkalmas-e a pillanat a masszazs megkezdesehez. A masszazs kolcsonos erirrtkezes: ha a babanak jo kedve van, maga IS reszt akar venrn benne tekintetevel, mosolyaval, gugybgesevel. minden rnozdulataval

Az 5-6. honaptol kezdve a csecserno sokkal mozgekonyabb. de ha ismeri a rnasszirozas folyarnatat, es

megfelel6 id6pontot valasztottunk, akkor nyugodtan fog viselkedni a rnasszazs alatt.

HARMADIK SZAKASZ

A harmadik szakasz teljesen elter az el6z6 kettot61. A kuszo-rnaszo kortol keteves korig tart. A csecserno hcSnapokon keresztul forgolodik, gurul - elokeszrti izmait, majd elkezd rnaszni, felall, es elindul. Egyre onallobba valik, es ha mar tud rnaszni, hamarosan a haz minden zegzugat felkutatja.

~ Masszazs a harmadik szakaszban. Gyorsan fejl6d6 uj kepessegei szarntalan lehetoseget nyujtanak szarnara, nehezebb lesz figyelrnet a rnaszszazzsal lekotni. Ugy mar nem fogjuk tudni bevonni a masszazsba, ahogy eddig tettuk, Fontos, hogy tovabbra IS erezze, hogy mellette vagyunk. de engediuk, hogy szabadon felfedezhesse ezt a szamara ismeretlen, lenyOgoz6 vilagot, es uj elrnenyeket szerezzen.

KULONLEGES PILLANA TOK

Az els6 hetekoen a csecsemQ es az edesanya is kulanleges pillanatekat elnek at. Az ujszi.ilbttnek: emberi erintesr;-e van szi:iksege, ih0gy fog6G1z6ttalall. jon az alkalmazkodashs;l, es ki tudja eh§giteni

a talDlaJek, ti:sztasa:g es pihel'les iranti igemyet.

A legjGJiobaFi akkor eni magat, ha hallja az 6QeS'anyjasziVenek ritmusat es a nangjat, amelyeket ernlekezeteben oriA_. Az anya - az alatt az i€lo

alatt, amlg testeben hordta gyermeket - fokozatosan felkeszi.ilt arra, hogy gondoskodni tudjon gyermeker61, igy. kdnnyel'1 megeFti jel-

zeselt, Csak l'iallgatnja kell osztoneir:e, s megerti, mire van szuksege,

Hagyjuk, hogy kibontakozzon vedelmezo karjainkb61, es blzzunk kepessegeiben, Az egyetlen, arnrt tennunk kell, az az. hogy igenyeihez igazftjuk a masszazst, es fenntartjuk ezt az id6t az erintkezes es a kornrnunikacio szarnara

3. AZ ERINTES EREJE

A tapintas az egyetlen olyan erzekelo rnechanizmus, amely nelkul nem lennenk kepesek elni. A tapintas reven nyerunk informaciot sajat testunkrol es a k6rnyez6 vilagro]. Nelkule nem lenne lehetseges sem testUnk, sem masok tudatos erzekelese,

A SZULETES ELOTTI IOOSZAK

A tapintas az ember legkorabban kifejl6d6 erzekelokepessege. Mal~ az anyamehben, a terhesseg 7-9. hetet61 kezdve a magzat reagal az erintesre, Az erintes erzekelese vegigkiseri a mehen beluli fejlodeset: szuntelenul szembe talalja rnagat kis teste valtozasaival, hataraival. Az erintes reven ismeri meg a magzatviz altai nyiijtott biztonsagot, es igy tanul meg kis testevel mozogni es idornulni az anya rnehehez.

Amikor el kell hagynia ezt a vedelrnet nyiijto vilagot, a tapintas erzete adja meg az impulzust, hogy vilagra kell jennie. Miutan atlepte a kUlso vilag kuszobet, az erintes altai fogja megerezni az Udv6z16

olelest, a karokat, amelyek kezbe veszik, s tudatjak vele, hogy szeretik, vedelrnezik, es gondoskodni fognak r6la.

UJSZULOTTKOR

Szuletese pillanatat61 fogva ababa szarntaian informaciot kap kornyezeterol, 5 reakci6it meghatarozzak a fejlodese soran szerzett tapasztalatai. Az in~ gerek kozul a legertekesebbek ketsegk(vUI a b6r altai felfogott erzesek: ezek alapjan alakulnak ki els6 benyornasai az 6t kbrLilvev6 vilagr61.

Az ujszUlbtt fokozatosan megismeri azokat az eszkozoket, amelyek reven kapcsolatba Iephet kornyezetevel, es amelyek el6segitik novekedeset es kognitiv kepessegeinek fejl6deset. Ez a folyamat hatarozza meg szernelyes

kapcsolatait, biztonsager-

zetet es azt, hogy menynyire kepes szeretni es rnasok szeretetet elfogadni.

A KORAl FEJLESZTES

At. ejszQlott rdegremlszere meg fejletlen. Idegsejtjeiben a szuletes utan fokezatosan fejl6dik ki az tdegszevet nyu[vanyait korUlvevo burok, a myelin. A fQlyamat elorehaladtaval egyre gyorsabba es pontosabba valik az impulzusok tovabbitiisa az agyba, es gyorsabban keletkeznek a reakclek. A boron at erkezd hatasok kedvezeen be:folyasoljak ezt a foly,amatot. ft. korai fejlesztessel nem fog_unk atlagon feluli kepesse-geket ebreszteni gyermekunkben. De a megfe-

lel6 inger[es pozitivan hat az idegszovet kapcsolasaira, es eloseglti a tanulast,

AZ ERINTES MEGN'(UGT ATJA A BABAT

Nem kell elcsodalkozni azon, hogy

a csecsernok megnyugszanak, ha kezunkbe vesszuk oketo hiszen a fizikai kapcsolatra alapveto szukseguk van. Ha ett61 megfosztjuk 6ket, Gr keletkezik a melegseg helyen es vagy az olel6 kezek utin, ami egy eleten at megmaradhat es feln6tlkorban is fuggoseget okozhat: Szelsoseges esetek-

ben az emberi kontaktus hianya visszafordfthatatlan betegsegeket, az elettel szembeni erdektelenseget okozhatja. Bebizonyosodott. hogy a melegseg es

a biztonsag, amit az erintes sugaroz, felszabadultabba tesz bennunket, es megkonnyfti a kapcsolattererntest. az egyurtelest, masok megerteset. Salvad6 szep szavai igy fcgalrnazzak meg ezt az erzest: "a madir nem ropulne szabadon az egen, ha nem tudna, hogy van egy feszke, ahova visszaterhet".

AZ ELSa ERZESEK FONTOSSAGA

Az ember elete soran megtapasztalt erzesei kozul azok a legfontosabbak, amelyeket a fejlodes korai szakaszai ban el at. Ebben az id6szakban IS a legnagyobb hatisa azoknak van, melyeket tapintis kozvetft. A bar a legnagyobb szervunk, egesz testunket beborftja, S ingeriese elenkiti a tobbi erzekszerv rnukodeset is.

ERINTESSEL SZABALYOZHATOK A FIZIOLOGIAI FOLYAMATOK

Az erintes altai keltett ingerekkel szabalyozhatok az anya es a csecsem6 szervezeteben lejatszodo fiziolcSgiai folyamatok, stabilizalhato az idegrendszer. A boron keresztu: olyan jelek jutnak kozvetlenul az agyba, amelyek kihatnak a horrnona-

I is tevekenysegre, es egyensulyt teremtenek az aktfv allapot es a pihenes kozott,

Mar a szuletes pillanataban az anya es a csecsem6 kozotti kontaktus a babanak a biztonsag erzeset nyujtja, az anya szervezeteben pedig oxitocint es prolaktint szabadit fel, ami hozzajarul, hogy a sZLMs utan a meh visszanyerje eredeti allapotat.

es meginduljon a tejelvalasztas, Az erintes hatasara "boldogsaghormon", endorfin szabadul fel, melynek nyugtateS hatasa van, es jcS kozerzetet biztosrt az anyanak.

AZ ERINTES KOZELEBB HOZ BENNUNKET EGYMASHOZ

A b6rkontaktusnak koszonhetcen a szlil6k kozelebb erzik magukat gyermekukhoz Ez egyreszt fokozza bennuk a vagyat, hogy gondoskodhassanak gyermeklikr61, rnasreszt hozzajarul, hogy jobban rnegertsek sirasanak okat, kfvansagait, s a fejletlen idegrendszerre visszavezethet6 kulonbozo lei kiallapotait. A nyugati tarsadalrnakban evekkel ezel6tt al-

talanossa valt az az elrnelet, rniszerint rninel korabban hozzaszokik a gyermek ahhoz, hogy egyedul van, annal

hamarabb valik onallova, Az eredrnenyek azonban racafoltak erre.

T obb generacio fel nett, mire bebizonyosodott, hogy azt az urt, arnrt az elet els6 eveiben az emberi kontaktus hianya hagy, felnottkent prooaljuk betblteni - akar a masoktol val6 fUggaseg aran is. Az erintes nelkulozese ebben a korban ahhoz vezet, hogy nem tudunk masokhoz kozeledni, es nem tudjuk megerinteni oketo

UTON AZ ONALLOSAG FELE

Amikor a csecserno meg nagyon pici, folyamatosan ereznie kell szulei kozelseget, Azonban ahogy no a biztonsagerzete - elindul, hogy felfedezze, mit kinal szamara a kornyezete. Amikor elkezd rnaszni, vagyis az elsa tapasztalatokat szerzi az onallosagrol, sokkal ritkabban fogja kerni, hogy vegyuk fel. l-lajd elkezd jarni, futni, iskolaba megy, es szamtalan m6don kapcsolatba lep a kbrnyezetevel, vilaga egyre jobban kitagul, de tovabbra is igenyli azt a melegseget, erintest, amit a szuleitol kap.

A babamasszazs szerepe

SerdLil6korban baratokra lesz szuksege: kesobb - stabil tarsra, es varhatoan neki is lesznek majd gyermekei

Az onallosaghoz vezeto uton elsosorban az elet korai szakaszaiban megtapasztalt biztonsag vezeti. Ne feljunk, hogy elkenyeztetjuk gyerrnekunket. Amikor mar kello biztonsagerzet alakul ki benne gyenged erinteseink hatasara, 0 maga fog kibujni olelo karjainkbol, hogy sajat kezet rnasoknak nyujtsa

Az erintes az elsa kotodesek fa taplaloja: ezeken nyugszik az ember pszichikai-erzelmi egyensulya

MiAden eletkorban maskepp eJjuk meg az emberek kozotti erintkezest, Egy adott eletker tapasztalatai felkeszftenek bennunket a kovetkezd .eletkor kiliivasaira.Minel t6bb pozitfv tapasnalat halmGlz6aik fel egy bizonyos eletszakastbaf,l, amnal k6nnyebben eljuk meg a kovetkezo szakaszt.

Az emberi kontaktus nyujtotta szeretet es biztonsag kielegfti a csecserno szeretetehseget; hatarozett, baratsagos, kedves kisgyerek valik belole, Fokozatosan olyan emberre formalcdik, aki egeszseges kapcsolatokat epit ki az ot k6rulvevo ernberekkel, s nem azt keresi berrmik, am it korabban nem kapott meg.

4. A KOTOOES ~

A kotodeseknek letfontossagii szerepe van minden el61eny eleteben, ezek teszik lehetove a fervnrnaradast es az egyuttelest.

A kotodesek kialakulasanak ideje, modja

mas es mas a kulonbozo fajoknal -

fligg az adott faj szuksegleteito! Ne-

hany el61enynel nagyon gyms an let-

rejonnek, de csak annyi ideig ma-

radnak fenn, amig nem kepesek onallo eletre. Bizonyos fajoknal lassabban alakulnak ki, de hosszabb ideig tartanak. Minel fejlettebb egy faj, annal lassubb a folyamat, es annal tartosabb a kapcsolat.

Az emberek kozo tt fassan sz6v6d-

nek a kotodesek, de egy eletre szc5l-

nak, es lelki, erzelrni, szellerni eletuk

alapjat kepezik. Ha valamilyen oknal

fogva nem volt lehetoseg ezeknek a kbtoneseknek a kialakitasara a csecsem6 megszutetesetol kezdve, tanacsos rninel hamarabb behozni a hatranvt, es betolteni hianyukat. Szarnos tanulrnany bizonyrtja a kotcdesek szerepet es fontossagat: az a folyamat, ahogy ezek gyermekkorban kialakulnak, rneghatarozza kapcsolatainkat feln6ttkorunkban.

A I<OTOOESEI< LANCSZEMEI

A csecsem6k szamara letfontossagu a masik szernelyhez val6 kotcdes, ezert szarntalan m6don vonzzak a fel n6tteket. Kis testLik kerekded forrnai tartan elerzekenyulunk; teki ntetuk rabul ejt bennLinket, atitatodunk boruk illataval. Ezek a jelek segitik, hogy a csecsem6 es a hozza legkozelebb all6 lenyek felismerjek egyrnast, A sire csecsem6 figyelrnunket kbveteli; a fogoreflex azt jelzi, szuksege van an-a, hogy a feln6ttbe kapasz-

kodhasson, es az erintes altai szoros kapcsolatba keruljon vele.

CIPELNI VAGY ELREJTENI?

Vannak fajok, amelyek a hatukon cipelik kicsinyuket, rnasok elrejtik 6ket egy feszekbe, mialatt az apa elelmet keres. Az elobbieknel a kicsinyek akkor esznek, ha ehesek, es tiltakoznak, ha magukra hagyjak 6ket. Ezzel szemben a feszeklako fajok ut6dai csondben maradnak, ha egyedLiI vannak a feszekben: fgy nem hfvjak fbi magukra eilensegeik figyelmet. Az ember - tulajdonsagai es szocialis

A KOiODESEK KOVETKEZMENYEI

Ha a gyermek nem, v.agy csak keyes szallal kotodik szuleihe~ kezcrnbosen hat ra, hogy a felnott mellette van vagy nines. Ha nines kibe belekapaszkodnia, elszigeteli rnagat a kulvilagtol, es elveszti bizalmat a kornyezete irant, A kovetkezrneny: agressztv viselkedes, befele fordulas, depressziorll vale hajlam.

Ezzel szemben az a gyermek, akit pozitfv kotodesek fGznek kornyezetehez, sir, ha nem laria maga mellett az isrneros lenyt, s amikor viszontlatia - megnyugszik, belekapaszkodik, biztonsagban erzi magat, es visszanyeri egyensulyat.

viselkedese alapjan - azokhoz a fajokhoz tartozik, amelyek cipelik kicsinyeiket. Ezert van az, hogy gyermekunk megnyugszik, ha ringatjuk, es sfr, ha egyedul hagyjuk.

Vannak olyan tarsadalrnak, ahol az anya kend6be kotve a hatan hordja kicsi gyermeket. Megfigyeltek, hogy ezek a gyerekek kevesebbet slrnak, mint a fejlett vilagban ele gyerekek, es sokkal ritkabban fordul eld naluk felfiivodas vagy hasfajas, A fejlett orszagokban is egyre inkabb elterjedoben van ez

a gyakorlat. mely lehetove teszi, hogy a csecsem6 szorosabb fizikai kapcsolatba keruljon szuleivel, es nyugodtabb legyen a viselkedese. Ne feljunk, hogy elkenyeztetjuk, ha sokat tartjuk karjainkban, es lessuk kfvansagait. Meg fogjuk latnl, hogy lassan-Iassan gyermekunk maga fogja bebizonyrtani, hogy kepes az oriallosagra.

ELLAZUL;\S

5. AKT\V\T;\S

Megfigyelni, erezrii, hallgatni, tapasztalatot gyGjteni - egyszoval tanulni - csak aktfv vagy eber allapotban tudunk. A tul hosszu ideig fenntartott aktiv allapot stresszhez vezethet. Stressz hatasara csokken a fizikai es a lelki eronletunk, es pihenesre van szuksegunk, hogy feltoltodjunk energiaval, es visszanyerjUk aktivitasunkat,

A csecsernoknel es kisgyerekeknel ugyanez jatszodik Ie - sot fokozottabban, hiszen szarnukra minden uj; szamtalan dolgot kell megtanulniuk, s kezdetben ez tobb munkaval jar, mint gondolnank, A csecsem6i< agya rendkivul gyorsan fejl6- dik, kulonosen az elet elsa ket eveben,

Egyre tobb dolgot ismemek meg, egyre pontosabban figyelik meg a targyakat, jelensegeket, rnegtanuljak a kulonbczo szineket, alakokat; uj hangokkal, illatokkal, kifejezesekkel s az elsa szavakkal ismerkednek. Ezenkfvul meg kell tanulniuk alkalrnazkodni csaladjuk eletritmusahoz es a novekedesuk soran gyakran valtozo helyzetekhez:

EgyaltaLin nem k6nnyG kisbabanak lenni; komoly feladat a nagyszarnu adat es Inger feldolgozasa nap mint nap. Egyetlen Inger feldolgozasanoz is a baba agyanak bonyolult tevekenysege szukseges: az Inger vezetese, taro Lisa 5 a megfelel6 valasz kuldese a feladat.

A NYUGTALANSAG ES FARADTSAG jELEI

Gyermekunk faradtsaganak vagy nyugtalansaganak leggyakoribb jelei a kovetkezok:

~ Osszeszori~ja a kezet .

• Elfordftja a tekintetet.

~ Kinyujtja a nyelvet .

., Gyorsabban szfvja a cumijat, ~ Osszehuzza a szernoldoket, ~ Rancol]a a hornlckat,

., KinyGjtott karjalt lefele 16gatja . ., Kinyujtja a labat.

~ FeszUlten rugdalozik,

~ Vakarja a hasat, vagy nuzgalja a ruhajat, ~ FUlE~t vagy a tarkojat piszkalja.

~ Dorzsoli a szemet,

~ Gyorsabban veszi a Jevegot. ~ Csuklik,

NINes KET EGYFORMA GYEREK

Minden gyerek egyedi sajatossaga, hogy mennyire erzekeny, es hogyan fogja fel kornyezete elter6 intenzitasu ingereit; ez az els6 dolog, amit a szu- 16knek meg kell tanulniuk A tul sok inger faradtsagot, ingerultseget okoz, amire a gyerekek eltero medon reagalnak, Ha odafigyelunk gyermekunk jelzeseire: eszre tudjuk venni, hogy mikor kezd elfaradni, es meg tudjuk el6zni, hogy kirneruljon, ami utan mar nagyon nehez elerni, hogy megnyugodjon. Ha a csecsem6 faradt, aludnia kell, hogy kipihenje magat Neha azonban a tulzott mennyisegCi inger irritalja es gatolia, hogy elaludjon, hiaba alrnos. Ilyenkor visszautasftja az etelt is, annak ellenere, hogy ehes,

Sok turelernrnel es szeretettel hamar megtanulhatjuk, hogy gyerrnekunk mennyire erzekeny, miIyen gyorsan farad el, es hogyan alszik el. Ha odafigyelunk, mit mond a testevel, az arcaval, hangjaval, sfrasaval, megtanuljuk, mikor milyen medon fejezi ki rnagat, es m ikor van szuksege pihenesre

A masszazs segftsegevel gyorsabban es alaposabban rnegisrnerhetjuk gyermekunket. A masszfrozo mozdulatok alatt vaitozhat ababa hangulata; lehet, hogy vidam volt a masszazs kezdeten, de elfarad, meg miel6tt a vegere ernenk. Mivel a maszszazs teljes odaadast es figyelrnet kivan tolunk, eszre tudjuk venni a nyugtalansag jeleit, melyek arra utalnak, hogy gyermekunk elfaradt.

Ha nyugtalansag, faradtsag jeleit eszleljuk, vegezzuk lassabban a mozdulatokat. a fogasok legyenek finornabbak. s ha szukseges, valtoztassunk helyzetet. Ha valtozatlanul faradtnak latjuk gyermeku nket, probaljunk egy kis szunetet tartani, hatha visszanyeri erdeklodeset Ha azonban tovabbra is nyugtalan marad, jobb, ha nem folytatjuk a maszszazst,

6 A BABAMASSzAzs /

· LEGFONTOSABB HA T ASAI

A babamasszazs jotekony hatasait negy csoportba sorolhatjuk: erintes: ellazftas: felszabadftas; aktiv egyuttlet es kotodes.

A kulbnbbzo hatasok jobb megisrnerese erdekeben egyerikent jeliernezzuk oket, de mindvegig szem el6tt tartva, hogy a masszas egyes natasai szorosan osszefuggenek egyrnassal: Az erintes es az ellazitas kozvetlenul befolyasolja a szul6 es a gyermek kozotti kornrnunikaciot, mely vegs6 soron a fizikai es az erzelrni feszultsegek oldasara kepes,

AZ ERINTES

~ Idegrendszer. Az Lijszulbtt neuronjainak tulajdonsigait a genetikai oroklodes hatarozza meg. Ugy is rnondhatjuk, hogy veleszuletett adottsigai-

nak resze, bar a szuletes pillanataban a neuronok kapcsolodasa csak nehany teruletre korlatozodik: a csecserno az ehseg, a hideg, a maginy, a fijda- 10m, faradtsag vagy egyeb alapvetcS kornforthiany erzekelesere reagal,

Megszuletesekor a csecsem6 keszen all reflexeinek rnukodtetesere es kotodesek kialakftasara IS. Az elagazodo szerkezetO neuronhalozat kapcsolasai - a kbrnyezetb61 nyert tapasztalatok alapjan - ingerek hatasara szervezodnek

Mivel az elet elscS szakaszaiban a legfontosabb erzekelo mechanizmus a tapintaserzes, a masszazs segftsegevel a neuronok legkUIC)nfelebb kapcsolc5- dasa valik lehetove, s ezzel az erzesek gazdag tarhazat kinaljuk gyermekLinknek.

A maSSZaZ5 hat gyermekLink idegrendszerere, inforrnaciot nyujt sajat testerol es az cSt korulvevo

A MASSzAzs AZ EGESZSEG ZALOGA

A kfnai orvoslas szerint az egeszseg hianyat a szervezet egyensulyanak megbomlasa okozza. Ha tehat megprobaljuk egyensulyban tartani szervezetunk ki.ilbnbbz6 rendszereit, ellenallobbak leszunk a betegsegekkel szemben.

A masszazs - a mozdulatok szeles skalaja reven, melyek valtozatos erzeseket ebresztenek a gyermekben - jelent6s rnertekben hozzajaru] az egyensuly fenntartasahoz. Ha ismeliji:ik az egyes fogasok hatasait es gyermekunk igenyeit, kozvetlenul is iranyftnatjuk a masszazs kedvezo hatasait,

szernelyekrol IS. Ezenklvul kedvezoen hat az Idegsejteket korulvevo burok kepz6desere, es ei6segfti az osszes tobbi szervrendszer es erzekszerv mukodeset,

~ U~gzoszervek. A masszirozas [otekony hatassal van az ujszulott legzoszerveire azaltal, hogy javftja aver oxigenellatasat. Ez kozvetlenul kihat az immunrendszerre is.

~ Immunrendszer. Immunrendszen.ink ved benni..inket a betegsegekkel szemben, fontos tehat, hogy a csecserno megfelela ingereket kapjon irnmunrendszere .karbantartasara". A stresszes allapot gyengfti az immunrendszert; amikor faradtak vagyunk, sokkal vedtelenebbek vagyunk a betegsegekke] szemben. A massztrozas segftsegevel sok stresszt szabadfthatunk fel, s ezaltat javfthatjuk szervezeti..ink vedekezo mechanizmusart.

~ Gyomor es belrendszer. Amikor a eseeseme rnegszuletik, mukodesbe jon emesztorendszere. Gyakori jelenseg - kulonosen harornhetes kortol harem heSnapos korig -, hogy a eseesem6t

felfuvodas es hasfajas kinozza. Masszirozassal e16- segithetjuk a taplalek tovabbhaladasat a belekben es a szeklet kiuruleset Kezunk erintesevel es sok gyengedseggel megrnagyarazhatjuk gyermekunknek, hogyan nyugodhat meg.

~ Endokrin rendszer. Az endokrin rendszer az egyik legbonyolultabb rendszer; szabalyozasa a szervezet serkento es gatlo hormonjainak interaktrv mukodese reven torten II<. Szervezetunk annak fi..iggvenyeben lesz eber, vedekezo vagy a kt (v , hogy milyen hormonok szabadulnak fel. Bizonyos hormonok seg(tsegevel erore kaphatunk, ha kirnerultek vagyunk; mas hormonok szabadulnak fel, ha szerelmesek vagyunl<, vagy amikor szeretteinkkel erintkezunk. es gondoskodunk r6luk. Sokfele hormon van; ezek serkent6 vagy gatl6 hatast fejtenek ki az adott helyzett61 fUggoen. Fontos tehat, hogy az endokrin rendszer elegendo ingert kapjon, es egyensulyban maradjon - esak (gy lesz kepes

arra, hogy a kulonbozo korulrnenyeknek megfeleloen szabalyozni tudja a szervezet eletfolyamatait.

ELLAZITAs

BABAMAsszAzs

A csecsem6k, a kisgyerekek es a feln6tlek is csak akkor tudiak megtanulni. hogyan lehet ellazulni, ha eber allapotban vannak. Ebersegre azert van szukseg, hogy fel tudjuk dolgozni a bennunket er6 kuls6 ingereket.

Ha tul sok inger el-i a csecsem6t, .aktfv eberseg" lesz rei jellemz6. Az optimalis cillapot az un. "nyugodt eberseg": ez a legalkalmasabb id6szak arra. hogy megtanrtsuk

neki, hogyan tud ellazulni. Ellenkez6 esetben

a tanulasi folyamat megszakad, az egyensulyi allapot megbomlik.

Az ellazftashoz hasznciljuk kezunket es hangunkat is. Ezek az un. .Iazfto simltasok". Cyerrnekunk erezze a boren kezunk erinteset, mikozben I;igy hangon arra kerjuk, engedje el magat. A masszazs kozben is alkalmazunk lazfto fogasokat; ezeknel meghatarozo a

mozdulat ritmusa, intenzitasa, a kornyezet hangulata stb. Gyermekunk fokozatosan megtapasztalja, hogy van mod feszultsegei oldasara es erzelmei felszabaditasara

AZ EPZELMEK FELSZABADITAsA

Az erzelrnek felszabaditasa szorosan kapcsol6dik az eliazulashoz. Amikor ellazulunk, megszabadulunk a bennunk felgyulemlett fizikai, lelki vagy erzelmi feszultsegtol. A rnasszazs es az erintes segfti a feszultsegek felszabaditasat.

Az erintes, oleles, ringatas megnyugtatja gyel-mekunket, hozzasegfti, hogy konnyebben elaludjon. A csecsemo azonban mas medon is megszabadu Ihat a feszultsegektol: a rnasszazs es az en ntes ehhez is segitseget nyujthat A lelki megkbnnyebbu lesrol van SZO, arnrt a esecsem6 csak a sfras segitsegevel tud kifejezesre juttatni. Ha megertjuk ezt a sfrast, kbnnyebben meg fogjuk engedni neki erzelrnei felszabadftasat

A babam asszazs szerepe

AKTrV EGYUnLET - KOTODES

Az aktiv egyuttlet a babarnasszazs egyik legkellemesebb elonye, mely a rnasszazs tobbi jotekony hatasat IS rnagaban foglalja. Mikbzben masszfrozzuk gyerrnekunket, szoros kapcsolatot letesrtunk vele. GyermekUnk nezeget, hallgat szagolgat bennunket, sot neha a kezunket is megizleli. Ezek a reakci6k rendklvul kedvez oen befolyasoljak a ketodes folyamatat, GyermekUnk jelez nekUnk, es valaszt vir: egy pillantast, egy mosolyt, egy hangot ... A .Jcotodesek tinea" - ahogy vimala Schneider McClure nevezi - finom szalak egyrnasba szovodese a gyermek fejlcdese soran, ami kesobbi eiete folyaman tarnaszt es biztonsagot nyujt neki.

~ ~~--------

MIERT VEGEZZUK A MASSZAZST?

A MASSz.AzsJOTBKONY HATP.sAI A GYERMEi:KRIi ~ trosftr az irnmunrendazeret.

~ Ja:vltja az idegrendszer as ax endQkrin rendszer muk&deset. ~ Megtanftja ellazulni,

~ Cs6kkenti a stresszhormonokat,

~ Hosszabb e:s pihentetobb alvast biztosit,

~ Se:gfti a esecsemot teste megismeFeseben. ~ Novel! onerzetet.

~ Qsztol'lzi a kommunikaci6t a kdmy;ezetevel.

~ J6tekofty hatassa] van emeszt6rendszerere, legzoszerveire, ked ngesere.

~ A biztonsag erzeset nyujtja,

~ Serkenti a pozitfv kGitodesek kialakut.asat,

A MASSzAzs JOTEKONY HATAsAIASZULOKRE

~ Onbizalmat kolcsonoz .

• A rnassztrozas ertekes id6, melyet gyermekunkkel tolthetunk,

~ Leherove teszi, hogy eszleljuk gyermekunk nern verbalis [elzeseit, as va:laszolni tudjlmk rijuk.

• C:sokkenti az elva:l<is okezta nyugtalansagot. ~ Segft ellazulni.

~ Meghitt pillanatokkal ajandekoz meg .

• Fejleszti segit6keszsegunket, ati'flelyre gyerme[{ynk kes6bbi eletszakaszaiban is szuksegunk lssz,

~ Kedvezoen bef91yasolja a szQI5k es a gyen'l'll~k kGzotti kapcsolatot.

an?

Barmilyen legyen is a kapcsolatunk gyermekunkkel, ne feledjuk, hogy a rnasszazs segtti abban, hogy ellazuljon, hogy konnyunek erezze testet, S J61 erezze rnagat a boreben: oldja a feszultseget, enyhiti a fizikai es a lelki terheket. A rnasszazs

annyi jotekony hatassal rendelkezik, hogy hamarosan be fogjuk iatni, erdernes volt elkezdeni.

I. Szulok es gondoz6k

2. A kotodesek rnegerosltese 3. Mikort61? Meddig? Mennyit?

4. Az optimalis id6pont es az idealis kornyezet

S. A megfelel6 testhelyzet es a maszszazs segedeszkozei

6. A csecsernok kommunikacioja

M indenki, aki szernelyes vagy szakmai korulrnenyeinek koszorihetoen rovidebb-hosszabb id6t egyutt tolthet egy kisbabaval, megtapasz-

talhatja, hogy a masszazs nagyszeru eszkoz egyrnas megisrneresere. Nem bonyolult technildkrcSl van szo, melyek elsajatltasara csak szakemberek kepesek. A rnasszazs egy eszkoz, mely altai kapcsolatot terernthetunk es kommunikalhatunk gyermekLinkkel, mindamellett kellemes mcSdon hozzajarui fejlodesehez, jo kozerzetehez.

!

j

SZULOK ES, GONDOZOK

1

AZANYA

T ermeszetesen az elet els6 h6napjaiban az iijszulott szarnara a legfontosabb szernely az anya. Ismer6s hangja, biztonsagot jelent6 illata alapvet6 fog6dz6k a csecsemo szamara Az anya az a leny. akit a termeszet - bonyolult biokerniai es hormonalis folyamatok segftsegevel - alkalmassa tett arra, hogy valami csodalatos medon alkalmazkodni tudjon. es meg tudjon felelni az ujszulOtt szuksegieteinek

A masszazs meger6sfti az anyaban ezt a kepesseget, meghitt pillanatokkal ajandckozza meg, es hozzaseglti, hogy minden erzekevel kitejezze, hogy brOl gyermekenek

AZAPA

Orvendetes m6don az apak is egyre gyakrabban vesznek reszt a gyermeknevelesben, A modern apak orornrnel fedezik fel gyenged erzelrneiket, felszfnre hozzak azokat a kepessegeiket, amelyekkel

meg tudnak felelni gyermekeik igenyeinek, s {gy az apasag minden orornet elvezni tudjak,

Generaciok eltek Ie eletuket anelku I, hogy kimondtak volna gyermekelknek, hogy szeretik oket: felig-meddig a szemerern akadalyozta 6ket ebben, feligmeddig a fete/em, hogy tillsegoser: eikenyeztetik oket, Szerencsere eljott az id6, amikor nemcsak szavakkal fejezzuk ki szeretetUnket, hanem a kommu nikacio mas eszkozeivel is, Az uj kis joveveny szarnara, letfontossagu tudni azt, hogy szeretjuk A masszazs elsa szarnu segftotarsunk lehet szeretetunk kinyilvamtasaban, hiszen minden erzekszervunk a kotodest szolgalja,

D

~o.

A NEVELOSZULOK

Nem valtoztat semmrt a helyzeten az a k6rulmeny, ha az uj joveveny mas mcSdon kerult hozzank, vagy nem csecsernokoraban kerult a csaladba. Soha nem keso elkezdeni. Ha a gyerrnek korabban mas he~ Iyen nevelkedett, minden iehetseges m6don tudassuk vele, hogy szeretiuk, es hogy gondoskodni fogunk rola.

A rnasszazs bizalmas kornrnunikaciora ad lehetoseget, csecsernoknel es kisgyermekeknel egyarant. Hozzasegit egyrnas jobb megismeresehez - a feltetlen szeretet, a masik fel elfogadasa, tarnasza es jelenlete altal, Hagyjuk, hogy a gyermek a boren erezze, lassa, haliJa ezt az uzene-

tet. Kezunkkel tekintetunk-

o

o

A MASszAzs MEGVALTOZTATJA AZ APAT

o

AI. apa nem rendelkezik termeszettol fogva az.okkaf

a fiziologiai folyamatokkal - mint ahogy azt az anyanal hlttuk -, melyek kepesse tennek az ujszutottfiOz vale azonnaf afkalrnazkodasra, de fel tud kesziilni ra, meg tudja tanulni. A gyerrnekevel letesftett meghitt kapcsolat megvaltoztatia az apa hormonrends·zeret, felerosftl erzelmeit, s igy fogekonyabba valik ababa [elzeseire, A masszazs segftsegevel az apa. megtudhat]a, rnire van szuKsege gyermekenek, es mit kell tennie, amikor vele van.

J\Z OTIHONON KrVUL VEGZETI MASSzAzs

l.athattuk, hogy a rnasszazs - a kedves sirnogatasokkal es szeretetteljes erintesekkel egyutt - a kolcsonos kotodesek kialakftasanak egyik legk6zvetlenebb mc5dszere, tovabba a csecserno egeszseges fejlodesenek nelkulozhetet-

len eszkoze. Ezzel rnagyarazhato, hogy a rnasszazst egyre szelesebb korben alkalrnazzak az egeszsegugy

es az oktatas teren is, A klinikai tapasztalatok azt rnutatjak, hogy a fizikai kontaktus - idealis esetben a szulok es a gyermek kozott - kedvezoen hat a gyermek szellemi es testi fejlodesere, hozzajarul egeszsegenek egyensuiyban tartasahoz,

~ A korhaz] apolas, Ha gyerrnekunk korhazban van, probaljuk itt is megtalalni a lehetoseget a b6rkontaktus megteremtesere. Kerjunk tanacsot, hogyan illeszthetjuk be a rnasszazst a korhazi apolasba gyerrnekunk konkret igenyeihez alkalrnazkodva Orvendetes mc5don az egeszsegugyi I ntezrnenyekben is egyre tobb szakember el a masszazs lehetosegeivel, ok tanacsot tudnak adni a szuloknek beteg gyermekuk rnasszfrozasat illetoen. A masszazzsal nemcsak azt erhetjuk el, hogy jobb lesz a kis beteg kozerzete, hanem elosegltjuk a gyogyulas folyamatat is, es gyerrnekunk elobb elhagyhatja a korhazat, es hazaterhet,

~ A gondoz6 szerrielye, A gyermekotthonokban a masszazs kulonosen fontos lehet, mert biztosftja, hogy minden gyermek szernelyre szc5lc5 figyelemben reszesulhessen: A rnasszazs segitsegevel a gyermek nyitottabba valik, es bizalommal fordulhat saJat maga es a vllag iranyaba,

2. A KbTQDJ~S,EK MEGEROSITESE

A gyermekek fejlodeserol rendelkezesre allo ismeretek szerint gyermekeink global is ertelemben vett egeszsegenek biztcsrtasa a kisgyermekkorban kialakult erzelrni kapcsolartal kezd6dik, ami vegs6 soron azoktc51 a kotodesektol fUgg, amelyek a gyermeket a korulotte el6 szernelyekhez fUzik.

A k6t6des ket embert osszekoto kapocs. Az anya es a gyermek kapcsolata letfontossagu a gyermek eleteben. Az ujszulott egy vedtelen leny, szuksege van masok gondoskooasara es azokra a jelekre, amelyek-

b61 arra k6vetkeztethet, hogy j6 kezekben van.

A gyermek kotodesei a rnasokkal val6 erintkezes fUggvenyeben alakulnak ki. A kesobbiekben ezek szolgalnak rnintaul a sajat magahoz es a rnasokhoz fUz6d6 viszonyaban. A szilard kotodes megalapozza az eiet iranti bizalmat. kepesse tesz a kapcsolattererntesre, belso biztonsagot, onerzetet ad, es azt a tudatot nyujtja a gyermeknek, hogy 0 egy szeretetre melto leny

A KOTOOESEI(ET EROSrTO TENYEZOK

A szilard kotodest megerosrto tenyezok koze azok a csecserno irant tanusrtott viselkedesformak tartoznak, amelyeket "anyai viselkedesnek" nevezunk. Ezek a viselkedesforrnak kul6nb6zo erzekszervek mukodeset feltetelezik, Amikor az anya vilagra hozza gyermeket, olyan folyamatok zajlanak Ie a szervezeteben. amelyek erzekennye teszik gyermeke jelzesei-

re (megno a verben a prolaktin es az oxitocin szintje). Az anya viselkedeset ezek a biokerniai folyamatok hatarozzak meg, de a legcsodalatosabb az, hogy automatikusan fizikailag is alkalmazkodik az ujszulott szuksegleteihez. J6 pelda erre

az anya testhornersekletenek a valtozasa az ujszulott hornersekletenek fuggvenyeben; vagyrs arnikor a csecsem6 hornerseklete cs6kken, az anya megemelkedett testhornerseklete kornpenzalja azt.

A FELNOTTEK FOBS JELZESEI A CSECSEMO FELI~

~ Atolelik

~ Olbe veszik

~ Reagilnak sirasara ~ Karjukban tartjak

~ Tapintast, latast es szaglast ingerl6 ;elek ~ Szoptatas

~ Hangszfn

~ Verbalis nyelv(kOlonosebb jelentes nelkuli hangok) ~ Gesztlkulalas, aremlmika

~ A feln6tt testenek mozdulata,i ~ Osszhang

~ Fizikai R:o!;elseg (a cssesemd hallja a felncitt :szivdobog.is<it)

Az elet elsa horiapjaiban a gyermek es az anya szirnbiozisban elnek - minden tekintetben, Egeszseges es nelkulozhetetlen szirnbiozis ez, mely egyreszt kepesse teszi az anyat arra, hogy eszrevegye gyermeke szuksegleteit, es reagaljon rij uk - hiszen nines vedtelenebb ujszulott, mint az emberi gyermek; rnasreszt (gy vilik lehetcve, hogy a cseesem6 hozzajusson mindenhez, ami szukseges a fejlodesehez, es ez bizalmat ebreszt benne kornyezete irint. A forrnalodo szeretetteljes kapesolat letforrtossagu a gyermek szamara, hiszen a szeretet megnyilvinulisai - cs6kok, sirnogatasok, becezgetesek, borkontaktus - reven rnirrtha azt mondana neki az edesanyja: "nem vagy egyedul, en gondoskodom rolad".

A rnasszazs felerosfti ezt az uzenetet, ugyanls a kotodes szinte minden eleme aktivizaiodik: az ok, amelyekkel a feln6tt jelez a eseesem6 fele, es azok is, amelyekkel ababa valaszol. Ez ervenyesul azoknil a kotcdeseknel is, amelyek a kornyezeteben leva tobbi szerneiyhez fuzik, Ily mc5don j61 erzekelhet6 hidak epulnek ki a ket szernely kozott, ameIyeken a szeretet rniridket iranyba ararnlik,

A rnasszazzsal egy felbecsLllhetetlen eszkcz van a kezLlnkben, mely meghitt parbeszedre nyujt lehe-

A CSECSEMO FOBB JELZESEI A FELNOTT FI3L1~

~ Testenek alakja ~ Slrasa

~'lIlata

~ A szopas m6dja ~Tekintete

~. GQgy(ligese

~ A felnGtt felisrne"esene~ jel~ese ~ G es:z;tusnyelv

toseget. Meg fogjuk tapasztalni, hogy a rnasszazs nemcsak a gyermeket ajandekozza meg meghitt pillanatokkal, hanem a szuloket is, akiknek annak idejen talan nem adatott meg, hogy kellokeppen szilard kotodessel viszonyuljanak sajat szulei khez. Itt az id6, hogy felkutassuk magunkban azokat a kepessegein ket, amelyek szeretetet, testi-Ielki egyensulyt, biztonsagot nyujthatnak gyermekunknek, 5 amelyeket a viselkedesunkkel kozvetfthetunk a masszazs kozben, Fejl6djLlnk lepesrol lepesre gyermekunkkel egyutt; fej lesszuk kepessegeinket, melyek mar regota vartak erre a lehet6segre Elvezzuk ezt a kapcsolatot! Az embernek a fejl6- deshez szuksege van a tapintasi ingerre. Azzal, hogy osztozunk gyermekunkkel a rnasszazs kellemes pereeiben, olyan bensoseges kapcsolatot teremtLlnk vele, amilyet felnottkent nem elbetunk at szmte sosem.

3. MIKORTOL? MEOOIG?

MENNYIT?

A eseesem6 egy hullarnzo, viszonylag esendes, a kulvilag agresszioitol vedelrnet nyujto felhomalvbo] erkezik kozenk, ahol alkalmazkodnia kell az uj korulrnenyekhez.

Legyunk vele turelrnesek. Ne eroltessuk ra sajat kivansagainkat, lelkesedesunket vagy JO szandekunkat. Figyeljuk. minden erzekszervunkkel. Keressuk meg a helyes valaszt jelzeseire.

Arnikor SOITa vettLik a babamasszazs jotekony hatasait. rnegemhtettuk, hogy a masszazs hangolja a cseesem6 idegrendszeret, Ne feledjuk, hogy az ujszulbtt idegrendszere meg fejletlen, az idegvegzodesek kapcsoiasai meg nem pontosak, ezert barmilyen - akar sajat szervezete, akar a kull/ilag altai kLildbtt - Inger feldolgozasa tanulast igenyel.

Az informaciot az idegreridszer az agyba tovabbitja, amely megkeresi a megfelel6 valaszt: EI6fordui azonban, hogy t01 sok informaciot kap a rendszer, ezt tul gyorsan tovabbftja, es az agynak nines mas

INGERBOL IS MEGART A SOK!

valasztasa, mint hogy elhantsa Ezert van az, hogy neha nyugtalannak, ingerLiltnek latjuk gyermekLinket.

SOKFELE HATAS

Gyermekunk nem esak akkor kaphat tul sok ingert, amikor masszirozzuk. Zajos, rohano vilagunkban a gyermekeket szarntalan hatas eri Ez gyakran ingerultte teszi 6ket s a feln6ttek nem ertik, mi okozza ingerultseguket. Ehhez napjainkban hozzaadodnak a rnindenkori fogyasztoi divatok, amelyekrc51 elhisszuk, hogy gyermekUnk fejlodeset szolgaljak, 5 hagyjuk, hogy becsapja); erzekeinket.

tgyes babik rendkfvUI jol viselik a ki.ilviligbol erkezd ingerek aradatat, am az esetek tobbsegeben ez nem fgy van, tehat nagy valoszimlseggel a mi babank sem tartozlk kozejUk.

Vagyi.s nerm szabad elhalmozni ingerekkel a gyermekunksr! Amugy is sok dolga van a kis jovevEmyneK, mikozben sajat bels6 fejl6deset es felfedezeseit dolgozza fel. Be" nyornasokra neki is s'luksege van, de meg kell talalnunk a szarnara nyujtott ingerek

l'Tilegfelelo mennyiseget es erosseget.

Ne feledjuk, hogy a hangunk, atekintetlink es a simogacisunk a legjobb "inger", ami erfieti gyermeki.inket!

Hogy ne menjunk messzebb, nezzunk korul a gyerekszobaoan, es kepzeliuk magunkat gyermekunk helyebe - ez a felnotteknek eleg nehezen szokott sikerulni, Ekiszor is, verjuk ki a fejunkbol azt a gondolatot, hogy a csecsem6k nem iatnak, nem hallanak es nem ereznek semmit. Val6 igaz, hogy mas az erzekele-

suk, mint a felnotteke, de a csecsem6k is hasznal-

jak erzekszerveiket, A legnagyobb kulonbseg az,

hogy minden, amit erzekelnek, az agykereg (ami

a felnotteknel minden inforrnaciot analizal) rnegkerulesevel jut el hozzajuk, vagyis egyelore

nem gondolkodnak el rajta, es nem ertekelik,

A csecsem6k az erzesek vilagaban elnek,

5 ezekt61 sajit erejukb61 nem kepesek elzar-

k6zni.

Vagyis, ha nagyon eros a feny a szobaban, nem tudJak lehuzni a redonyt vagy behuz-

ni a sotetrtofuggonyt: ha zavarja 6ket a zene, nem tudjak lehalkitani. Nezzuk meg az agya fole akasztott mozg6 jatekokat, amelyeket manapsag oly nelkulozhetetlen kellekeknek tartunk. Biztosan tetszenek neki! Mi tobbl Elbuvo-

lik! De ne essunk tulzasba, Kepzeljuk magunkat a helyeoe: haton fekszik, testhelyzetet nem tudja rnegvaltoztatni, es a szeme el6tt kulon-

bozo szines alakok haladnak el, rnikozben folyamatosan mozognak a zene utemere. Az erzekszervek rnegterhelese ingerultte teszi a csecsem6t, aki szemelyisegenek vagy tur6kepessegeriek fUggvenyeben elobb-utobb kibillen egyen-

sulyi allapotabol

BABAMAsszAzs

HA GYERMEKUNK MASFEL HONAPNAL FIATALABB

o

00

Ha gyermekunk nines meg masfel h6napos, akkor varnunk kell egy kiesit. Ez nem jelenti azt, hogy nem adhatjuk meg neki mindazt a fizikai kapesolatot, amire szuksege van. Ha valamilyen oknal fogva ugy gondoljuk, hogy a masszazzsal segftbetjuk fejlodeset, kezdetnek az IS megfelel, ha gyengeden kis testere tesszuk a kezunket, anelkul hogy vegigsimftanank Kezunk esak megpihen a csoppnyi testreszen, es atadia meleget - ekozben

vegyunk nyugodt, mery lelegzeteket.

Kezunkbe vehetjuk kis kezet, labat, bokajat, T akarjuk be kezunkkel a kicsi testreszt, es tartsuk addig, amfg nem erezzuk, hogy az izmok kiengednek, ellazulnak, gyermekunk viselkedese nyugodtabb lesz. Ha latjuk, hogy faj a hasa, nyitott, ellazltott kezunket tegyuk a hasara, Ugy is segfthetunk, ha terdeit finoman feltoljuk a hasara, es nehany rnasodperrig megtartjuk ebben a helyzetben.

Neha rnegkonnyebbulest ad, ha az 6ramutat6 jirasaval rnegegyezoen korkorosen sirnogatjuk a hasat, l.elegezzunk egyenletesen, s probaljuk osztoneinkkel rnegerezni, milyen ritrnusban kell vegeznunk a mozdulatokat. Ha bizonytalanok vagyunk, inkabb lassubb rnozgasokat vegezzunk - mint amilyen a nyugodt tenger hullarnzasa, A sirnitas ne legyen tulsagosan feluletes. Meg kell talalni az egyensulyt az er6teijes es a gyenged mozdulatok kozott,

MASFEL HONAPOS KOR UTAN

Masfel hc5napos kor utan beilleszthetiuk a maszszazst a rnindennapi babaapolas teend6i koze. Az else nehany napon esak egy testreszt maszszirozzunk. Az adott testtajon vegzett rnasszazs nem esak az esetleges feszultsegeket oldja. Gyerrnekunk elkezdi megismerni testenek ezt a re-

szet, elkezdi megrajzolni testenek terkepet, 5 elhelyezi ezen a terkepen az adott testreszt, Celszerti a rnasszazst ugy vegezni, hogy a testresz ek szimmetrikusan keruljenek fel ababa belso terkepere.

A rnasszazst a labak es a labfejek rnasszirozasaval kezdjuk, Az elsa riehany alkalommal talan jobb, ha egyszerre esak az egyik labon alkalmazzuk a fogasokat. [egyezzuk meg, melyik volt az, hogy a kovetkezo alkalommal a rnasik lab keruljon sorra. Eljon az id6, amikor Ogy erezzuk, hogy mind a ket labat masszirozhatjuk.

A csecsernoknek - szernelyiseguktd] fUgg6en - rovidebb-hosszabb idore van szukseguk ahhoz, hogy testuk egyes reszein beleegyezzenek a rnasszazsba. Ne aggc5djunk, ha gyermekunknel tOI hosszunak tunik ez az ida. A felnott idoerzekelese mas, mint a csecsernoke. Napokig ugy tunhet, hogy nines jelentos elorelepes, mfgnem egyszerre esak egy pillanat alatt kepes befogadni valarnit. Vannak olyan bels6 folyamatok, ame-

Iyeket nem erzekelunk azonnal. De att61 meg rnukodnek.

Ahogy egyre jobban megy a rnasszazs nekunk is es gyermekunknek is, tapasztalni fogjuk, hogy a kulonbozo testreszek reakcioja nem egyforma. Bizonyos teruletek jobban ellenallnak az erintesnek, nyornasnak, mozgat.isnak. Figyeljunk oda ezekre a reakci6kra, es ne eroltessuk a rnasszazst ezeken a teruleteken. Ha tiszteletben tartjuk gyermekunk ellenallasat, segrtunk neki lekuzdeni azt. Az eroltetett masszazs soha nem hoz pozitfv eredmenyt, l.egtobbszor csak azt erjuk el vele, hogy gyermekunk kellemetlen elrnenykerrt eli meg, s igy sokkal tovabb tart elfogadtatni vele. Legylink rnegertcek. Kepzeljuk magunkat a helyebe. T artsuk tiszteletben igenyeit, kfvansagalt, es azt IS, ha visszautasrt valamit De legfokerrt, ne veszitsuk kedvunket, ha gyermekunk nem fogadja 5ZIvesen a rnasszazst,

A MASszAzs lOOT ART AMA

Ne tartson tul hosszu ideig a rnasszazs, Nem a maszszirozas nap, mennyisege a fantos, hanem az erintesek milyensege. A gyermeknek es a szulonek is elvezru kell ezt a meghitt egyuttletet Elvezzuk borenek csillogasat, szfnet, kivancsi arcat, tiszta tekirrtetet, Beszeijunk hozza, dudolgassunk, enekeliunk neki ... es hagyjunk idot a valaszra. Mosolyogjunk, es hagyjuk, hogy a boldogsag atterjedjen kezunkre, arcunk-

ra, tekintetunkre, hangunkra. Nem az a fontos, hogy mennyi ideig tartott. Gyermekunk idoszamitasaval rnerjuk a perceket. Es masnap szenteljirnk neki ujra idot, hogy az elmeny rnegismetlcdhessen.

Eszre sem fogjuk venni, es gyermekunk egyre hosszabb idelg 5 egyre figyelmesebben fogja kbvetni mozdulatainkat, Hamarosan at fogja engedni egesz testet a kezeinknek. S kezunk boksen, kedvesen, isrnerosen fog rnozogru a pici idomokon. A masszazst ezutan barrnikor segitsegul htvhatjuk Karp6tol bennunket a nehez pillanatokert, segrt, ha el akarjuk lazrtani a feszult izrnokat, envhfti a fajdalrnat; az ujabb egyuttlet orornet tartogatja szarnunkra, segft tisztazni a felreerteseket, elfogadni a valtozasokat, es kitarja az ajt6t a bensoseges kapcsolat elott,

HA KONNYEKBE TQRKOLLIK A MASszAzs

fA. gyeFm~kk(')rit61 fUggetlceni.il a masszazst minrllg fokozatesan kell elkezrleni, a baba fegad6ke.szseget szem el€trt tartva. Figyeljlik, hogy elfogadja-e

a rnasszazst, es kellemesnek tal<ilja-e az adett testreszen,

1t16fordulhat, nagy az elsa nehiny alkalomrnal gyermekunk.sfrni fog a rnasszazs wtan. A. slrassal a felszabadftott feszultseget vezeti le, Ezutin altalaban melyen, nyugadtan alszlk. Ezert ilyenker hagyjuk, hogy kisirja magit. Gyermekunknek csak arra van szi.iksege, hegy a karjainkba vegyi.ik, e.s vele maradjunk.

Amikor mar jobban fogjuk erteni gyermekunk kulGnb6IQ [elzeseit, tudni fogjuk, hogy mennyi ideig kell rnasszlrcznl, mikor kell szunetet tartani, es eszre fogjuk vennl, ha a gyermekUnket mir nem koti Ie a masszizs. Ilyenkor abba kell hagyni, meg rnielott tulsagosan ingerultte vilna, vagy elkezdene slrnl; fgy nem terheljuk tlll felesleges tnforrnactoval.

BABAMASSZAZS

MEDDIG MASSZrROZZUK?

Am(g gyerrnekunk nem fogadja el teljesen a masszazst, hagyjuk, hogy mindig 6 jelezze, hogy mikor kell abbahagyni. Bar kesobb meg fogjuk talalni a moojat annak, hogyan tudjuk visszaterelni a masszazsra az erdeklodeset, es folytatni a masszirozast, egyel6re hagyjuk, hogy 0 szabja meg, rnikor tartsunk szunetet,

Rovid ido alatt sikerulhet gyermekunk egesz testere kiterjeszteni a masszfrozast Arnikor ezt elerjuk, a napi egy alkalom altalaban 20 percig tart. Ekkorra a masszazs a csalad mindennapi eletenek reszet fogja kepezni, es varhatoan hosszu ideig az IS marad. A masszazs idopontjat konnyen igazfthatjuk eletritrnusunkhoz, csaladi es tarsas programjainkhoz, gyermekunk fejlodesi szakaszaihoz, testenek valtozasaihoz, Lesznek idoszakok, arnikor naponta segrtsegul hivjuk, s lesznek olyanok, amikor ritkabban erezzuk szukseget. De akkor is, amikor rrn mar szmte elfelejtettuk, gyermekunknek eszebe fog jutni, es ujra kerni fogja, ha szuksege lesz rei.

A MASSzAzs KETIAANYU FOLYAMAT

Meglep6dve fogjuk tapasztalni, hogy amikor gyermekunk mar kepes lesz ra, kern I fogja, hogy hadd masszlrozhasson meg bennunket. Engedjuk meg neki! Meglathatjuk, mit kapott tolunk, es hogyan sajatftotta el. EI fogunk cscdalkozni, hogy mennyire kepes eroteljes nyornast is kifejteni, vagy konnyed mozdulattal sirmtani - vegs6 soran azt az erintest visszaadni, amit a mi kezunk tarntott neki.

Az egyetlen titka annak, hogy idaig eljutottunk, a folytonos figyelem, reagalas gyerrnekunk jeizeseire, eletritrnusanak szem elott tartasa minden korban, es megfelel6 masszirozo mozdulatok alkalrnazasa - fejlodese kulonbozo allornasainak es a mindenkori kapcsolatunknak megfeleioen,

AKIKNEL ~Es6BB KEZDJUK A MASSZAZST

Bar ebben a kbnyvben els6sorban arra az eletkorra koncentralunk, amely az ujszulottkortol a kuszas-rnaszas fejlcdesi szakaszaig tart, tobbszor hangsulyoztuk, hogy a masszazs a kesobbi eletszakaszokban is fontos lehet.

Az elmondottakat csecsernok szuleinek javasoltuk, de barmilyen koru gyermekeknel alkalmazhat6k. Nem szarnft, ha eddig nem volt alkalmunk beepfteni a masszazst a mindennapi babaapolasba, Az a fontos, hogy tudjuk: barrnikor kezdjuk el alkalmazni, a masszazs olyan inger, amit a gyermek idegrendszere feldolgoz, es sajat szuksegleteitel fugg6en hasznosft

i.ehet, hogy az els6 alkalmak soran gyermekunk hamar el fog faradni, vagy nyugtalan lesz. Ne gondoljuk mindenaron azt, hogy nem talalja kellemesnek a masszfrozast, vagy hogy rosszul csinalj uk a fogasokat, Bizzunk onrnagunkban es gyerrnekunk valaszaban is.

Altalaban a gyerekek minden eletkorban j61 reagalnak a rnasszazsra, A gyenged sirnogatasok ellazftjak 6ket elalvas el6tt, es megnyugtatjak 6ket. ha rnegutottek magukat. A gyors simttasoknak ero-

Ki? Mikor? Hogyan?

sebb a stirnulalo hatasa, jatek kozben is alkalmazhatok.

Minden erintes tiszteletteljes kozeledest igenyel. Ez azt jelenti, hogy mindig kerjunk engedelyt. Nagyobb gyerekek eseteben kerdezzuk meg gyermekunket, hogy szeretne-e, ha rnegsirnogatnank. Sokszor azzal, hogy azt mondjuk, "alelj at". megfosztjuk a valasztas lehetosegetol. Kerdezzuk inkabb azt. hogy atolelbetjuk-e.

IiloforalJlhat, hogy runes eleg idonk, lIyenkor kevesebb fogast an~almaczunk, es roviditsiik Ie a masszazs idejet, Semmlkeppen se vfogez.zwk gyorsabban ~ mo'Zdulatoka~ a:t:ert, hogy eJ6bb be ttldjuk f,ejeZini, Nem az a fontos, nogy az osszes rhassziroz6 rnozdulatot elvegezzuk, hanem hogy helyesen, megfeleloen vegezzuk oketo

Ha e:z; sikertil, gyermekunk idovel megismeri sajat magat, es wdrri fogja, ogyan befolyasoljak erzelmei szervezetenek mGkodeset, es liogyan tud

alKalmazkGdni a kwlonb6zo eletkorulm.enyekhez.

A MINOSEG KERDESE

o

4 AZ OPTIMALIS IQOPONT

, ES AZ IDEALIS KORNYEZET

A GYERMEK SZAMARA LEGMEGFELELOBB IDOPONT

A nap folyaman, arnikor gyermekUnk nem alszik, az eberseg kulonbozo fokai figyelhet6k meg nala. E16- fordul, hogy nem annyira eber, hogy kapcsolatot teremtsen kornyezetevel: lehet, hog; felalornban van, lehet, hogy nernsokara ehes lesz, vagy eppen a taplalek ernesztesevel vag; szeklete urftesevel van elfoglalva. Neha egyszeruen csak kizarja a kulvilagot. es bels6 erzeseinek adja at rnagat

Ilyen esetekben nem akar kapcsolatba lepni kornyezetevel, vagy csak rovid szakaszokra Jon letre a kontaktus. MegfigyelhetUnk gyerrnekunknel "aktrv ebersegi" periodusokat, amikor szinte nyugtalannak, sot ingerultnek tunik, Nem celszerii elkezdeni a maszszfrozast, ha kozeledi k az etetes ideje, ha ababa alrnos vagy faradt.

Mivel a masszfrozast otthon vegezzuk, varjuk meg hozza a legmegfelelobb pillanatot Ez a pillanat akkor jon el, amikor a babat "nyugodt eberseg" jellernzi, es szfvesen lep kapcsolatba kornyezetevel Ilyenkor figyelmesen szemlelodik, kozeledesunkre hangokat ad ki, es gesztikulal: .beszelgetni" akar, boldogan mosolyog, ellazult es aktfv IS egyszerre.

Hogy mikor erkezik el az alkalmas pillanat, az nagyrnertekben fugg a csecsemo ternperarnentumatol, terrneszetetol. Vannak gyerekek, akiknek delelott esik j61 a masszazs, Masok a delutani vagy kora esti rnasszirozast kedvelik, amelyt61 elalrnosodnak, es jobban tudnak aludni Ami az egyik gyerek szarnara megnyugtato, az a rnasikat irritalhatja.

A MEGFELELO LEGKOR: "AT LA rszo BUROK"

A rnasszfrozaer meleg helyi.segben vegezzuk, mert a kisbabak testhdmerseklete gyorsan leesokken, Keressunk ~gy kenyelmes heJyet, ahol nem tul eros a feny es a leheto legkisebb a zaj. Ha kivalasztottuk a helyet, ellenorizzuk, hogy nincs-e a kozelben olyan feltuno dolog, ami elvonhatja gyermeki:ink figyelmet, Keruljuk a kozvetlen fenyforrasokat, mert zavarhatjik, idegesfthetik

a babae, Kellemes hangulatot biztosft a halviny gyertyafeny vagy a kozelben elhelyezett virag, Igyekezzunk olyan legkort teremteni, amely elosegfti a kapcsolattererntest es a meghitt

hangulat kialakulasat, Vonjunk "itlatszo burkot" magunk kore.

AZ ANY A 5ZAMARA LEGMEGFELELOBB IOOPONT

Az el6zc5ekben lefrt "nyugodt eberseg" allapo-

ta tobbszor el6fordul a nap folyarnan. Olyan idaszakot valasszunk a masszirozashoz, amikor mi IS felkeszultnek erezzuk magunkat. Ha kozben mas teend6ink vannak vagy tul keves idot tudnank szanni ra, akkor inkabb halasszuk rnaskorra a rnasszfrozast. Vegyuk figyelembe sajat kedelyallapotunkat is. Lehet, hogy estefele mar faradtak vagyunk, es nines eronk elvezni a rnasszazst

T eki ntsuk a masszazst naponta isrnetlodo kozjateknak, mely teli van kulonos intenzitassal, Hamarosan ugy fogjuk varni, mint a nap legszebb ajandekat. Erezni fogjuk, hogy ez a kis id6 mennyire e16~ segrti megujulasunkat: laztto es frissrto hatasu egyben. Az addig megoldhatatlannak tun6 problernak visszanyerik val 05 dirnenziojukat,

A gyermekneveles neha faraszto feladat: ugy erezzuk, minden eronk elfogyott, nem tudjuk kialudni magunkat Az uj joveveny ismeretlen helyzetek ele all(t bennunket, melyek nagy felelosseget krvannak tolunk Az ismeretlen - bizonytalansag forrasa, es vannak pillanatok, amikor ugy erezzuk, nem vagyunk a helyzet rnagaslatan. Ez azt eredrnenyezi. hogy nem ugy eljuk meg a gyerekneveles pillanatait, mint ahogy art a korabbiakban elkepzeltuk. Akar elsoszulott gyerrnekrol van szo, akar nem, egy uj baba erkezese a csaladba feszultseg forrasa lehet. Ezt a feszultseget nem mindig sikerul megfelel6en kezelni. De gondoljunk bele, mennyi boldogsag forrasa egy gyermek ..

A masszazs pillanatait hasznaljuk onrnagunk megujulasara es erogyGjtesre. A gyermekunkkel letesftett tudatos kontaktus elosegiti, hogy a dolgok ujra a helyukre kerulJenek.

A MEGFELELO

U~GI<6R CC)

A rnasszazs idejet tartsuk fenn kizarolag gyerme-

kunk szarnara Ez az Id6 - barmennyire is rovid - le-

gyen mentes minden feszultsegto! aggodalorntol, zavaro korulmenyto! Kapcsoljuk kl a telefont, es gy6z6djunk meg arrol, hogy masszirozas kozben \l) semmi sem fog megzavarni bennunket. A eseese-

mok nem kepesek tul hosszu ideig a folyamatos kornrnunikadora Hasznaliuk ki rnaxirnalisan a masz-

szazs idejet, es amennyire esak lehet, ne figyeljunk

semmi masra, esak gyermekunkre es onrnagunkra Gyermekunknek egyutt kell muk6dni velunk. Ehhez minden erzekszervre szukseg van: a masszazshoz nemesak az erintes tartozik hozza, a szemkontaktus,

a hangok es az illatok is szerepet kapnak Ezert van

az, hogy a rnasszazs kepes aktivalni azokat a lancsze-

meket, amelyek egyre szorosaboa fUzik a gyermek

es az anya kozotti kapesolatot Vegs6 soron ez

a rnasszazs celja,

A nyugodt, kellemes hangulat segfti, hogy ellazuljunk, hogy elvezzuk a masszazs minden pillanatat, es hogy el tudjuk fogadni sajat magunkat gyermekunket es altalaban az eletet,

BABAMAsszAzs

AZENE

Feltehetunk egy lassubb vagy egy ntmusosabb zenet, Minden kulturanak megvannak a sajat bolcsodalai. Azokat enekeljuk, hallgassuk gyermehinkkel, ameIyeket mi magunk is szeretunk, Mindegyik bolcsodalnak ugyanaz a ritmus az alapja, hiszen a terrneszet olyan ritmusait kbvetik, mint peldaul a szfvveres vagy a tenger nyugodt hullarnzasa. A boksodalok segitenek kialakrtani a rnasszazs megfelelo ternpojat, Kovessuk a dal ritrnusat, ha akarjuk, enekelhetjuk is. Ha azonban gyermekunk nyugtalankodni kezd vagy kbnnyen izgatotta valik, akkor jobb, ha az elsa Idaszakban csak a masszazsra, a fogasokra es a szemkontaktusra koncentralunk, Elegend6 biztatast adhat a rnasszazs folytatasahoz, ha nehany baratsagos szot duruzsolunk a fulebe,

Neha a csecsem6knek pihenesre van szukseguk, es igyekeznek kivonni magukat az

6ket era in-

J

gerek a161. Hagyjuk, hogy gyermekunk elforditsa a fejet, ha ugy kivanja, majd probaljuk meg ujra bevanni a maszszazsba Ha valasztani kell a kulonbozo ingerek kozott, celszenibb, ha a kuls6 ingerforrasakat - mint peldaul zene - kiiktatjuk, es a sajat szemelyunk altai kivaltott ingerekre hagyatkozunk. Ne feled-

juk a gyermek szarna-

fl

Ki? Mikor? Hogyan?

/

ELOSZOR LAZITSUK EL MAGUNKAT!

Mielott hozzafognank, hogy ellazitsuk gyermekunket, sajat rnagunknak kell ellazulni. Ehhez nem kell elsajatitanunk sernrnifela.knlonleges technllcit; eleg, ha kinyujt6zunk nehanyszor, lassan melyeket lelegzi:ink; es kellemes legkort tererntunk abban a helyisegberr, ahol a masszlrozast fogjuk vegezni. A. gyenge vilagitas es a lagy zene segftenek kellokeppen relaxalni, Csak igy leszunk kepesek rnegerteni gyerrnekunk uzeneteit, es nyugodtan valaszolni rajuk,

A RELAXALAs

Adjuk at magunkat azoknak a megismetelhetetlen pillanatoknak, amelyek ennek a csbppnyi lenynek a megerintesekor szuletnek, Gondoljunk arra, hogy gyermekunk szarnara

a jc5 kozerzet es a biztorisag forra-

sat jelentj uk. T udatosu Ijon ben-

n unk az a szeretet, amely ossze-

kot bennunket gyerrnekunkkel, es

az a rendkfvuli era, ami ezt a szeretetet taplalja, l.elegezzunk meIyeket, es adjuk at magunkat az intenzlv erzesnek, amit gyerrnekunk valt ki bennunk. Halas lesz, ha megerezheti bennOnk mindazt a jot, amit adhatunk neki.

Ez a szeretet melegseggel araszt el bennunket: Arnikor rnely lelegzetet veszunk, erezzuk, hogy hatalmas energia szabadul fel mellkasunkban, mely egyre pontosabb es konkretabb forrnaban van jelen. Engedjuk, hogy ez a meleg erzes minden egyes lelegzetvetelnel vegigaradjon a karunkon egeszen a kezOnkig. Kovessuk az utjat, es mint egy ajandekot, nyujtsuk at gyerrnekunknek,

Hasznaljuk ki ezeket a ropke pillanatokat arra, hogy sajat testunk is tudatosuljon bennOnk. KeressOk meg a feszult testtajakat, es minden lelegzessel probaljuk ellazftani azokat. Forditsunk kulonos figyelmet homlokunkra, vallainkra, ke-

zunkre, hatunkra, labainkra, es igyekezzUnk ezeken a testtajakon a feszultseget jo kozerzettel felvaltani.

Mindenki megtalalja a rnodjat, hogy hogyan tud a legkonnyebben ellazulni es gyermekere osszpontosrtani. A relaxalasnak szarntalan forrnaja van, s mindegyik egyarint JO lehet. Csak azt kell szem el6tt tartani, hogy gyerrnekunk meddig tud varni.

BI'BAMAsszAzs

KERJUNK

ENGEDELYT A KEZDESHEZ, "

G~QP

.

,

Amikor a rnasszazs mindennapi gyakorlatta valik, gyermekunk mar varni fogJa az isrneros szertartast a szokasos idapontban. De ekkor se felejtsunk el engedelyt kerni tole; hallgassuk meg valaszat, es an-

nak rnegfeleloen cselekediunk Ha nagyobb lesz, szavakkal is el fogja mondani, mit erez. De ebben a korban is, amikor felkinaliuk a masszfrozast, hagyjuk meg gyerrnekunknek a szabad valasztas lehetoseget .

... ES A MASSZAZS VEGEN BUCSUZZUNK EL

Addig is, amig elion az a most meg tavolinak tUna pillanat - arnikor gyel-mekunk szavakkal val aszo I kerdeseinkre -, figyeljuk gagicseleset, a rnasszazs alatti rnegnyilvanulasait. S akar gyermeh.ink, akar mi kezdernenyezzuk a masszjrozas befejezeset, a bucsumozdulat mindig ababa egesz tester atolelo simogatas legyen. Ezzel jelezzuk, hogy a szertartasnak vege. Maradjunk meg vele, 5 erneljuk olyan kozel a szivunkhoz, amennyire csak lehet

AMIT SOHA NEM SZABAD l'ENNI

A masszazs rnegkezdese az elso naptol fogva egy gesztu5sal indul. Ez nem mas, mint hogy engedelyt kerunk gyerrnekunktol, hogy megmasszirozhassuk. Ezt akkor IS tegyuk meg. ha csak egy masfel honapos csecsernorol van szo Miutan a legzogyakorlatok segftsegevel old6dtak a bennunk leva feszuitsegek. es teljes figyelmunkkel gyermekunkre koncentralunk, mutassuk meg neki kezunket, rnikozben szetdorzsoljuk a rnasszazsolajat, es kerdezzuk meg tole, hogy

a laban, a hasan vagy mas testreszen szeretne-e

a masszfrozast. Feltehetoen az elso ne- ~_--------.---------"-'----l hany alkalommal nem fogunk egyertelmu valaszt kapni, de hamarosan megtanuljuk megfejteni uzeneteit, es latni fogjuk azt az orornot, jokedvet, amit kezunk o'ajozasa lattan erez, Arckifejezese el fogja arulni, hogy jobban erdekli-e valami mas az adott pillanatban, vagy szfvesen fogadja mozdulatainkat.

~ Ne eroltessuk a masszazst, hogyha gyerrnekllnknek nines hozza kedve.

~ Ne siettessuk az egyes fejl6desi szakaszok kognitfv folyamatait.

~ Ne tegyuk ki tul sok ingernek, a tulporges ugyanis irritalja a babat, es almatlansagot okoz.

~ Csakakkor szakltsuk felbe a rnasszazst, ha gyerrnekunk keri, E:z gyakran el6fordulhat, ilyenkor engednunk kell neki.

KET EMBER pARBESZEDE

Bar a maSSZ<lZ5 altalaban ket ember meghitt beszelgetese, el6fordulhat. hogy a. rnasik szula vagy egy rokon IS jelen van. Ez nem baj. felteve, hogy sikerul tovabbra is abban a lathatatlan burokban maradnunk, amit magunk kore vontunk.

A gyermeknek tudnia ke!l, hogy kinek a kezeben van, ki foglalkozik vele. Ezert ha az a celunk, hogy egy rnasik szernelynek megmutassuk a rnasszazsfogasokat, kerjuk meg, hogy tart6zkodjon olyan tavolsagban, hogy gyermekunk ne lathassa: igy nem zavarja a kommunikaciot.

Az is fontos, hogy ne beszelgessunk parhuzarnosan massa] a masszazs idejen: ez kizokkent bennunket a gyermekunkkel folytatott parbeszedbol. A csecserno arra a szernelyre figye!, aki masszirozza, szernevel az a tekintetet keresi, ezert ha egy harrnadik szernely is bekapcsol6dik a parbeszedbe, lehet, hogy a rnasszazs nem fogja tovabb erdekelni, vagy ingertekeny lesz, arniert nem csak ora figyelUnk. A jelen leva harrnadik szernely ne tegyen mast, csak figyelje a rnasszirozas mozdulatait, hogy egy masik alkalommal majd alkalmazni tudia oketo Ne engedjUk, hogy rnasok felvaltsanak bennUnket

l<i7 Mikorl Hogyan?

rnasszfrozas kozben, Minden keznek mas az erintese, mas a kontaktus, amit a babaval terernt, ez osszezavarhatja, frusztralhatja gyermekUnket

Most azt gondolhatjuk, hogy tOI sok dologra kell odafigyelni egy csecsem6 rnassztrozasakor, es azt kerdezzuk, erdernes-e ennyit keszulcdni a mindossze 20 perces rnasszazshoz. A valasz: Igen. Va16- jaban nagyon egyszerG, de rendkivul orornteli dolgok ezek. Ne feledjUk: nem az a fontos, hogy rnennyi id6t forditunk ra, hanem az a semmihez nem hasonlithat6 elmeny, amit nyerUnk vele.

5 A MEGFELELO TESTMELYZET · ES A MASSzAzs SEGED- ',~

ESZKOZEI

A TESTHEL YZETROL

A TESTH El YZET SZEREPE

Mar megteremtettuk a megfelel6 legkort a rnasszfrozas elkezdesehez, Most nezzuk meg, mely testhelyzetekben erhetjuk el a leheto legnagyobb kenyelrnet es ellazulast, Ne feledjuk, hogy a masszfrozast vegz6 feln6tt testtartasanak az erzekszervek rnaximalis korrtaktusat kell biztosltani a babaval

Celszeni a pad Ion vegezni a rnasszlrozast; terftsunk Ie egy oledet, hogy puhabb legyen a felulet, Szuksegunk lesz egy pelenkavedore vagy vizzaro paprrpelenkara, amit a pledre terftunk, A pelenkavedore terftsunk egy puha torulkozot, Igy ababa bore nem erintkezik a muanyaggal, a nedvesseggel vagy vizelettel, ami el6fordulhat a masszfrozas alatt. Hatunk mage tegyunk parnakat, es tamaszkocjunk a falnak. Cslponket kicsit erneljuk meg, hogy hatunkat eroltetes nelkul egyenesen tudjuk tartani. Annyi parnaval tarnasszuk ki a hatunkat, hogy kenyelmesen uljunk

A masszazst gyermekLink elulso testtajain kezdjuk Az ujszulottek meg nem tudjak egyenesen megtartarn a fejuket, s ha a hatukra fektetjuk oket, fejuket oldalra fordftjak Ezert ilyen helyzetben tekintetunk nem tud talalkozni gyermekunk tekintetevel, nem tudunk egymasra mosolyogni, nem lathatjuk arckifejezeseit - melyek faradtsagot, kenyelmetlenseget vagy elegedettseget jelezhetnek.

Vannak sz:uI6k, akik a massztrozashoz javasolt testhelyzetet nem a padlon, hanem az igyon alakltjak ki. Ha azonban nehezseget okoz akar a padl6n, akar az igyon kenyelrnes testtartast felvenni. elvegezhetjuk a masszirozast a pelenkazoasztal mellett - allva is.

Az elmeny. azonban nem lesz ugyanaz. li:zert pr6bilkozzunk t6bbszor. hatha sikerul megtalilni a kenyelrnes testhelyzetet a padl6n.

ALAKITSU N K FESZKET!

Az erzes, hogy nem tudunk megfelel6en kommunikalni gyermekLinkkel. nyugtalansagot ebreszthet bennunk es gyerrnekunkben is. Ezert a kovetkezo testhelyzetet javasoljuk: 016 helyzetben labainkat kisse hajlftsuk be es nyissuk szet: ket labfejunket tegyuk egyrnashoz, es az igy kialakrtott kis feszekbe tentsunk pledet. Helyezzuk ra a pelenkavedot es a torulkozot, es fektessuk ra a gyerrnekunket, lIy rnodon fejet meg tudja tartani egyenesen, es megvalosulhat a szemkontaktus. Igy kozel leszunk gyermekunkhoz, es kenyelrnesen el tudjuk vegezni a rnasszfrozast.

Amikor a baba mar egyedul is meg tudja tartani a fejet, akkor is vegezhetjuk a rnassztrozast az el6bbiekben ismertetett helyzetben, de ket labfejunket ne zarjuk ossze, es gyermekunket helyezzuk labaink koze a padl6ra vagy az agyra. rgy kerwelrnesen hozzaferunk a kuionbozd testtajakhoz, s ugyanakkor megorizzuk a fizikai kozelseget. Ez a kozelseg biztosftja az erzekszervek maximal is kontaktusat - a tekintet, erintes, illatok erzekelesevel,

A masszizst torokulesben is vegezhetjuk. ilyenkor gyermekLinket keresztbe tett labaink ele fektessuk.

Ha valamilyen oknal fogva nem talaliuk kenyelmesnek a. javasolt testhelyzetet. kisparnakkal kitamasztott hatunkkal nekidolhetunk a falnak, es gyermekunket behajlltott vagy kinyujtott labainkra fektetjLik.

Amikor gyermekLink hatat rnasszfrozzuk, fek-

tessuk hasra a labunkon, Ha labaink keresztben vannak, a labak altai kozrezart rnelyedest toltsuk ki parnakkal, (gy megel6zhetjuk, hogy rnasszfrozas kozben a fogasok es a hatra kifejtett nyornas hatasara gyermekunk teste lejjebb csusszon, es gerince rneghajolion.

BA BAM ASSZAZS

A MASSzAzSOLAJ

A rnasszazsolajat mindig tegyuk elerheto kozelsegbe, hogy konnyen hozzaferjunk anelkul, hogy testhelyzetet kellene valtoztatnunk Celszeru az olajb61 egy keveset kis talkaba vagy kistanyerba kiorrteni, mert kenyelmetlen minden alkalommal az olajos uvegb61 venm

A rnasszazsola] segrti, hogy kezunk konnyebben csusszon, ne karcolja vagy dorzsclje ababa beret, Az olajat kenjuk szet a kezunkori, majd dorzsoljuk ossze ket kezunket, hogy az olaj felmelegedjen. Soha ne spricceljuk az olajat kozvetlenul ababa borere, Az olajb61 annyiszor vegyunk, ahanyszor szukseget erezzuk Annyi olajat hasznaljunk, hogy ababa ne csusszon ki a kezunkbol. Hasznaljuk fel az olajozas szertartasat arra, hogy engedelyt kerjunk gyermekunktol a masszirozas rnegkezdesehez, Ezert kezunket ababa el6tt dorzscljuk, hogy lassa, mire keszulunk Mutassuk meg neki, hogyan csillog az olaj a kezunkon, ldovel tudni fogja, hogy ez a mazdulat a tobbi elokeszulettel egyutt azt jelenti, hogy "eljbtt a masszazs ideJe".

., Elsa preselesbol nyert vagy hidegen sajtolt novenyi olajok. A nbvenyi olajokat kulonfele olaJOs magvakb61 es olajos novenyek termeseibol allftjak e16. Nehany nbvenyi olaj - mint peldaul a mandula-, rnogyoro- vagy szezamolaj - kulonbozo tulajdonsagainak kbszbnhet6en kivaloan alkalmazhat6 rnasszazsolajkent. Az olajat kivalaszthatjuk tulajdonsagai alapjan vagy egyeni !zlesunk szerint. Az alaj mrnosege att61 fLigg, hogy milyen kezelesnek vetettek ala a novenyi alapanyagot A legjobb min6segu olajok hideg sajtolassal nyerhetok mert az eljaras meg- 6rzi az alapanyag osszes taplalo, hidratalo, gyeSgyfteS es apolo tulajdonsagat,

~ Finomitott novenyi olajok. A finornftott novenyi olajokat hokezelessel aJlftjak el6 az olajos magvak es az olajos novenyek terrneseinek gazdasagosabb feldolgozisa, vagyis a nagyobb mennyisegu olaj kinyerese erdekeben. Az igy nyert olajok olcsobbak, viszont ertekes tulajdonsagaik egy reszet elveszrtik, de rnindenkeppen alkalmasabbak a rnassztrozashoz, mint az asvanyi eredetii olajok.

Ki? Mikor? Hogyan?

ILLATOS VAGY ILLATMENTES OLAJAT HASZNALJUNK?

Ha mod van ra, mindfg hidegen sajtolt olajat hasznaljunk, amelyhez csak keyes illoolajat kevertek, Az illoolajok eros arornaval rendelkeznek, es nagyQ/;Jb mermyisegben kellemetlenul ingerelhetik a baba finem erzekszervelt, es elfedik a rnasszlrozast yegzQ szernely illatat, Pedig a testunk illata, annak felismerese szinten a kommunikici6 eszkoze.

ami eltornrti a bOI- porusait, es akadalyozza a bar legzeset.

Keruljuk az asvanyi olajok mindennapos vagy hosszti id6n at tarto hasznalatat gyerrnekunknel. Ne feledjuk, hogy a csecsernok szajukhoz, szemukhoz viszik a kezuket,

~ Asvanyi olajok. Az asvanyi olajokat tobbnyire nyers koolajbol allrtjak el6 kulonbozo finorrutasi eljarasokkal Paraffi nt tartalmaznak,

6. A CSECSEMOK f

, KOMMUNIKACIOJA

TORTENELMI VISSZATEKINTES

Evszazadokon keresztul generaciorol generaciora ad6dott at az a modell, amely a szul6k kapcsolatat az ujszulottekkel olyan elgondolasokra alapozta, amelyekr61 mara kiderOlt, hogy tevesek voltak Az egYlk ilyen - tarsadalrnunkban is melyen gyokerezo - nezet a 19, szazadbol szarrnazik. Egy nepszeni gyerrnekgondozasi konyv orvos szerzoje art javasolta az anyaknak, hogy ne hordjak karjukban a csecsem6iket, ne reagaijanak sfrasukra, tartsak be szigoruan az etetesek rendjet, es semmilyen indokkal ne ringassak oketo

Akkoriban az osztonos anyai gondoskodast karosnak tartottak a gyermek fejl6desere.

Ugyanebben a korban a pszichol6gia azt tan Itotta, hogy a csecsernok erzeketlen lenyek, akik eletuk kezdeti szaka-

szaiban keptelenek a komrnunikaciora es a tanulasra, A 20. szazad soran sokaig fennmaradtak ezek a nezetek, de szerencsere akadtak orvosok, akik megfigyeleseikkel alatarnasztottak, hogy az anyai gondoskodas rendkfvul fontos szerepet jatszik a csecserno egeszsegenek es viselkedesenek alakulasaban.

AZ UJ SZEMLELETMOO

Az utobbi evekben gyermekorvosok, ujszulottorvosok, pszichol6gusok, n6gy6gyaszok es tud6sok megprobaltak valtoztatni a regi szernleletmodon.

A szakemberek - pontos, rnerheto ad ato kka I - a

tarsadalornrnal kezen fogva egy tudati valtozast ke-

szftettek elo annak erdekeben, hogy az ujonnan erkezettek szfvelyes fogadtatasban reszesuljenek,

Igaz, hogy meg cipeljuk a rruilt orokseget, hogy vannak meg helyek, ahol a gyerekek .nernkivanatos lenyek", es a modern szu- 16k nem kapnak elegend6 tamogatast a tarsadalomtol. Az uj kutatasok - egyel6re gyenge szellokent ugyan, de - rnegtisztftjik azt a fojtogat6 I egkort, amely evszazadokon keresztul a csecsem6ket es a szuloket 6vezte, 5 amely sok tekintetben mindnyajunk szamara rnegnehezrtette szernelyisegunk fejlodeset, Az ujszulott kezdett61 fogva megprobal kapcsolatot teremteni es kornmunikalni. mert - ahogy azt mar korabban kifejtettuk - szervezete tudja, hogy nem kepes fennmaradni, ha nines mellette valaki, aki gondoskodik rola Minden uzenet, amit kap, segfti es6kkenteni azt a felelrnet, hogy egyedul van, es egymaga nem reridelkezik a tuleleshez szukseges feltetelekkel A terrneszet nagyszenien elrendezte, hogy ahogy egyre tobbet erintkezunk az ujszulattel, ugy szovcdnek koztunk az erzelrni szalak: egyre jobban ertjuk, hogy mire van szuksege, s reakcioink egyre gyorsabbak es arnyal- $ d&

tabbak. Ez az osszhang biztosrtja az ~ ~

ujszul6ttekkel val6 hatekony kom- "'() '£

rnunikaciot, es lehetove teszi, hogy ctp ~~@;~~

a bizalom es a biztonsag szilard alapjain forrnalodion szernelyiseguk

FIGYELJONK GYERMEKONK JELZESEIRE!

A tudornany uj allaspontja szerint - mind fizikai, mind szellemi es tarsadalrni szernpontb61 - egeszsegesebb eletre szarnithat az az ember. akinek elete elso szakaszai megelegedettsagben teltek,

Ezert az elso pillanatt61 kezdve figyelni.ink kell gyermeki.ink [elzeseit, csak igy teliesithetiuk igenyeit, A masszazs seglt, hogy [ebban edafigyelhessi.ink reakci6ira.

Mik6zben figyelmesen hallgstjuk, lepesrol lepesre felfedezhetji.ik gesztusait es mozdulatait, melyekkel Gromer, [okedvet, elegedetlenseget vagy nerntetszeset fejti ki.

A. masszazs altai jobban megismerji.ik gyermekunket, es reakci6ink jobban igazodnak [elzeseihez.

BABAMAsszAzs

HA A CSECSEMO SIR

A nyugati vilagban talan a sfras az, ami a szul6k szamara a leginkabb erthetetlen, nyugtalaruto es megd6bbent6 az ujszUI6tl viselkedesebol, Szeretnenk, ha gyermekunk nem Sirna, s ha rnegis Sir, szeretnenk tudni a sfras nyilvanvalo okat.

A sirasnak altalaban aka van, de nem mindig lehet megmondani, hogy rniert sir az ujszulott. T udnunk kell, hogy a csecserno csak ily mod on tudja kifejezni azt, ha kenyelrnetlenul erzi magat, ha faradt, ha csalodott, ha nem tud alkalmazkodni, rnaganyos vagy unatkazik. Nehany csecserno tobbet, sot nagyon sokat Sir, es soha nem tudjuk meg a sirasuk okat. De ne hagyjuk, hogy elhatalmasadjan rajtunk a tehetetlenseg.

Ha gyermekUnk Sir, sokszor sajat magunkat hibaztatjuk; azt kerdezzuk, mit csinaltunk rosszul, es rnegprobaf uk. - bCintudatunkat, bizonytalansigunkat leplezve - csitftani a strast minden lehetseges m6dszerrel. valojaban azonban osszetevesztjuk gyerrnekunk nyugtalansagit sajat aggodalmunkkal. A csecserncknek neha szUksegUk van a sfrasra, ezzel vezetik Ie azt a feszultseget, amit az idegrendszeruket ert informaciok es benyornasok merhetetlen aradata okoz.

HA rN~M HAGYJA ABBA A SIRAST

Ha mar minden altalunk elharithato okot (ehseg, almossag, higienia) kizartunk, csak azt tehetjuk gyerrnekunkert, amit barki masert ilyen esetben: mellette maradunk, es nyugtatgatjuk. Miert van az, hogy a sfro csecsernot rnindenaron meg akarjuk vigasztalni, viszont ha felnott - rokon vagy barat - Sir, azt tanicsoljuk, sirjan csak, az majd rnegnyugtatja?

Ha rnegprobalunk nem odafigyelni gyermekunk sfrasara, rosszul erezzuk magunkat.

Osztonunk azt diktalja, hagy tennunk kell valamit Igaz, hogy ha rnagara hagyjuk a sir6 csecsernot, elobb-utobb akkor is abbahagyja a sfrast De vajon mit

erez i Iyenkor! Ezt az erzest szeretnenk nyujtani neki?

Nem egyszeru eldonteni, hogy mikar cselekszunk a leghelyesebben. Vannak erzekeny csecsernok, akik termeszetuknel fogva ingeriekenyebbek es gyakran slrnak. Akar gyakran sir a gyermekunk, akar nem, soha ne tegyunk ugy,

mintha nem hallanank, de ne igyekezzunk rnindenaron csitftani sem.

Ereztessuk vele, hagy mellette vagyunk, figyeljUk jelzeseit, nyujtsunk vigasztalast neki.

l.ehet, hogy nem tudjuk elerni, hogy abbahagyja a sfrast, de osztonei nkkei es erzelrneinkkel talan sikerul viselkedeset befolyasolnunk, Az odafigyelesen, tiszteleten, egyuttrnukodesen alapulo kapcsolat nem lehet eredrnenytelen,

l.elegezzunk melyeket. probaljunk meg ellazulni, vigasztaljuk meg gyerrnekunket, mondjuk neki, hogy fejezze csak ki, amit erez - mi meghallgatjuk. Nezzunk a szernebe. idove] gyermekunk is

keresni fogja tekintetunket, mint ment66vet az ot korulvevo kaoszban, Tapasztalni fogjuk, hogy arckifejezese es srrasa is lassan megviltozik. Neha ugy tu nhet, mintha hangokat akarna kiejteni. A tarnasz es a megnallgatottsaga szabadsag es a megnyugvas erzeset keiti, ami segrti kifejezni erzeseit,

HALLGASSUK MEG SIRAsAT, ES EREZTESSUK, HOGY "VELE VAGYUNK!"

Az anya es gyeFmeke kozotn szimbiozisnak koszonhetoen a csecserno teljesen azonesul edesanyja vagy gondoz6ja lelkiallapotaval, Amikor a csecsemo feszUlt idegallapotban van, a legnagyobb segftseg, amit a felnGtt61 kaphat, a nyugalom, a tliztonsag es az egyutterz;es.

f-,la ~ af.lya ingerultte valik gyermeke slrasa mlatt, ingerultsege atterjed gye~mekere is,

igy egy eroogi Kor alakul ki, mely;bol nagyon nehez kiju'tni. .

A slrast nern kell minden esetben esltftanl. A sire csecsem6 neha cswpalil azt keri, hogy hallgassuk meg, es Magyjak. hogy kifejezhesse erzeseit, Esetenkent megeldast jelent, megl<bnRyebbLllest es megnyugvast eredrnenyez, ha valaki a sir6 baba mellett van, es meghallgatja.

A massz3zs

,._ ,

t:". erintes~

l.Kezd h~j ~I(:'? 1. A folasoi( 5~rrendje

,

alka\mazasa

A csecsernoknel alkalmazott masszazsnak mas a jelentcsege, mint amit a felnott tapasztal, amikor szakkepzett rnasszor kezeire bizza rnagat. A cse-

csernoknel nem csomcSkat dolgozunk el a meg rendkfvul gyenge izmokon (a baba izomzata testsuiyanak alig egynegyedet teszi ki, ezzel szemben a felnotteknel a testsuly felet az izomzat adja). A babarnasszazs lenyegeben a kommunildci6 egyik formaja

Tehat nem annyira a rnasszfrozas techrukajanak az alapos ismerete a fontos, hanem az, hogy kepesek legylink az erintes segttsegevel meghallani, megerteni, tisztelni es szeretni gyerrnekunket,

A masszfrozas alatt bsszpontosftsuk minden figyelrnunket gyermekunkre, es gondoskodjunk a folyamatos fizikai kontaktusr61, akar csak egylk kezunk erintese altai is. Ebben a korban gyerrnekunk valoszfruileg jobban igenvli odaad6 fizikai jelenletunket, mint a kesobbiek folyaman barrnikor, A rnasszazs a gyermek es a szulo

szarnara is kiveteles lehetoseget nyujt meghitt pillanatok atelesenez - ellazrt, es egyben eronk rneguiulasanak forrasa is.

Ne igyekezzunk rnindenaron egyszerre elsajatftani az bsszes fogast, Kezdjuk az egylk testresszel majd terjunk at egy rnasikra. Cyerrnekunk fokozatosan hozzaszokik a masszazshoz, mi pedig naprcSl napra tokeletesftjuk a fogasok technikajat Ahogy egyre tobbet hasznaljuk az erintest, ugy tokeletesedik erzekelesunk,

1. ERINTES, ERG, NYOMAS

A fizi ka[ kontaktus szavak nelkul is I ' '

tek kozvetitesere A b"" I ,,<~pes uzene-

viszunk at E '" oron ceresztul erzelmeket

, gyszeruen meggy6z6dhetunk e ~ "I

magunk rs F' I'" I ro

, IgyeJuk meg, hogy borunk

rnennyire kepes erzekelni, amit masok mendanak a kezukkel. Oljunk Ie egy isrne " 'I melle I I " rosunk a k ,,0 yan cozel, hogy meg tudjuk erinteni

h arjat. Kepzeljuk magunkat gyengedse'get

aragot I"" ' . ,

, cozonyt kivalto helyzetekbe: elj "1

bele magunkat ezekbe az erzesekbe' m Ud(

hagYluk h ., ' aj

" ,ogy osztbneink vezereiienek b

nunket, 5 kezdji, k I' en-

kariat ,,' u e massztrozni ismer6sLink

J anelkul, hogy megrnondanank '

gondolunk, Aztan kerdezzuk meg mt : mire

Meg fogunk I ", "I erzett

h ' epodni, rnennyrre erezheto volt

ogy mire gondoltunk. A mass" ' '

zrrozas ereJe, rrt-

musa mindegyik erzelernnel mas es 'C

reljunk mas, se-

" szerepet, s legyLink rru a kfserlet ala-

ny~l, nem fogunk csalatkozni.

Ugy tunik, a csecsem6k rendelk k

h t dil ' ezne egy

a a 1< erzekkel, amellyel megerzik han-

gulatunkat KLilbnbsen arra e 'I

I. ..' erzeren~k

na nyugtalanok, faradtak vagy idegesel~

vagyunk. Ezert rendkfvul font h

I N as, agy

rrue ott elkezdjuk a rnasszfrozast en gediuk el magunkat; gyenged' .' b - d. ' , seg es 01-

agsag arasszon el bennunket h

I .. kk ' orry

<ezun el ezeket az erz' k . b

ese et adjuk at

gyerrnekunknek.

Minel inkabb tudatosul b .. I

, ennun< hogv

minden egyes " ,.. 'I

.. erintesunk a gyermek" k

hoz F' "d" k un -

uza 0 apcsolatunkat ti k .. ' ,

b u rOZI, annal fi

noma bak lesznek erinteseink, ' -

Kozeli'tsunk gyengeden, hiszen a csecsem6 teste olyan erzekeny, hogy egy lagy cirogatas is elegendo ahhoz, hogy fokozzuk a keringeset vagy noveljuk bel-

56 szervei tonusat. Ahogy gyermekunk novekszik, es mi is biztosabb kezzel vegezzuk a mozdulatokat, a rnasszazs intenzitasa fokozhat6.

A mozdulatok legyenek aprolekosak, lassuak, ritmusosak es eleg hatarozottak ahhoz, hogy egyidejOleg kellemesek es hatekonyak IS legyenek. Ha van ra mod, amikor vegigvezetjuk az egyes mozdulatokat, kezunk simuljon teljesen gyerrnekunk testenek az Ivehez. KerCIljuk a feluletes, hatarozatian vagy csiklandoz6 erintest, mert az rendszerint irritalja

a babat. Gyenged, de hatarozott nyornast fejtsunk ki. A megfelel6 erovel vegzett masszazs nemcsak kellemes erzest nyujt, hanem biztonsagot es bizalrnat is ebreszt,

FERFIKEZEK

A terhesseg kilenc honapja alatt az anya anelkul is rnasszirozza kisbabajat, hogy tudna rela; a magzatvfznek es a koldckzsinornak koszonhetoen ababa folyamatosan ugy erzl, mintha valarni rnegerintene, Az erintes elmenye felyeatodik a szoptatas

reven, igy elofordulhat, hogy az apa kirekesztettnek erzi magat, A rnasszazs kivalean petol-

hatja a szoptatast; az apai kezek biztonsagot, elegedeetseget ebresztenek a bababan, s ily m6don az apa is reszeseve val hat egy olyan

kapcsolatnak, amely altalaban az anya es gyermeke kozott szokott szbv6dni.

Az apanak nem kell felnle, hogy nagy kezevel kart tesz a bababan: hamar meg fog gy6z6dni arrol, hogy a csecsem6k nem

olyan torekenyek, mint amilyennek tunnek,

KERJUNK ENGEDELYT, HOGY ELKEZDHESSUK

2. KEZOHETJUK?

Keszitslink elo mindent, amire a masszazshoz szuksegunk lesz: tbrl6kend6t, torulkozot, olajat, valtas ruhat ...

T ererntsunk megfelel6 legkort - kellemes hornerseklet, feny es zene segftsegevel. Kapcsoljuk

ki egy kis id6re a kulvilagot: huzzuk ki a tele-

font, kapcsoljuk ki a tuzhelyet, rnosogepet ... Keszuljunk fel arra, hogy klilbnleges pillanatokat fogunk gyermekOnkkel tolteni. Helyezkedjunk el kenyelmesen: liljOnk a padl6ra vagy

az agyra, hatunkat tarnasszuk meg, labunkat tegylik keresztbe, es gyerrnekunket helyezzuk magunk ele olyan

kozel, amennyire csak lehet. Alkalmas kiin-

du 16helyzet lehet az is, ha kl nyujtott labai nkat hasznaljuk bolcsonek, szekre uliink vagy pelenkaz6asztalhoz allunk.

l.azftsuk el testunket es gondolatainkat. Probaljunk meg rnelyen, lassan, egyenletesen lelegezni. Felejtsuk el minden gondunkat feladatunkat. Mikozben rnegerintjuk gyermekunket, csukjuk be szernunket, vagy nezzuk gyengeden. Erezzuk, hogyan lazul el fokrol fokra a baba teste, sorra minden izma, a fejetol kezdve egeszen a labuijai vegeig. Toltsuk meg nyugalommal ezeket a pillanatokat.

Gyerrnekunk tekintete, mosolya, hangja, mozdulatai - melyekkel kezunk gyenged, de hatarozott mozgasat, ritrnusat koveti - a formalodo kapcsolat fontos reszet kepezik rnagaval a masszazzsal egyutt.

Amikor kerryelernbe helyeztuk magunkat, es ellazultunk, jelezzuk gyermekOnknek, hogy nekilatunk a masszfrozasnak. .Kerjunk tale engedelyt", es "hallgassuk meg" figyelmesen a valaszat

Mielatt levetkoztetnenk, sirnftsuk vegig kezunkkel egesz tester. majd szeme lattara dorzsojuk ossze ket kezunket, mintha azt rnondanank: .Eljott a masszazs ideje. Kezdhetjuk?" l.ehet, hogy elsa alkalommal nem ad semmi "val aszt" , mert meg isrneretlen szamoira a helyzet. A kesobbiekben azonban ismer6s lesz szarnara a szertartas, es a maga moojan tudtunkra fogja adni, hogy van-e kedve hozza.

Vegyuk Ie gyurGnket kark6t6nket orankat es egyeb ekszereinket, amelyek zavarhatjak gyerrnekunket rnasszazs kozben, Melyen, lassan, egyenletesen lelegezzunk Kezdjuk el levetkoztetni a babat,

Az elsa par alkalommal jobb, ha csak

a labakat masszfrozzuk, Ehhez eleg, ha

csak derektol lefele vetkoztetjuk le, Vegyuk Ie a pelenksjat, es tegyunk ala

egy pelenkavedot.

Ahogy gyakorlottabbak leszunk, egyre tobb testreszre kiterjeszthetjuk a maszszirozast. Vannak gyerekek, akiknek eleg par alkalom ahhoz, hogy elvezni tudjak a masszazst: rnasoknak hosszabb idore van szuksege. Fokozatosan minden szula megtanulja, hogy gyermeke milyen hosszan Igenyli egy-egy alkalommal a masszfrozast, es melyek a kedvene fogasai

MIT TEGYUNI<, HA ELLENALl_AsBA OTKOZONK?

Ha gyerrnekunk nem veszi szrvesen a rnassztrozast, annak tobb aka lehet: elofordulhat, hogy nem rnegfeleto a kornyezet, es kervyelrnetlenul erzi magat; lehet, hogy fazik, vagy tul hangos a zene. Lehet, hogy job ban el kellene lazulnunk. Az erintes a kom munikario hatekoriy eszkoze, Segitsegevel kozvetithetjuk gyerrnekunknek szeretetunket, de feszultsegeinket is.

T ererntsunk kellemes hangulatot, lazuljunk el, lelegezzunk rnelyeket, ringassuk egy kicsit, vagy tegyuk

meleg kezunket labacskaira ("pihen6 kezek"). es kerdezzuk meg ujra.

Ha gyermekunk nyugtalan, de nem utasrtja vrssza a rnasszazst, folytathatjuk a szertartast, Ilyen-

kor altalaban megnyugszik, es amire az

egyl k labon elvegezzuk a fogasokat, mar elvezi a rnasszazst. Ha a valasz egyertelrnuen negatlv, jobb, ha nem folytatjuk a probalkozast, es maskorra halasztjuk a rnasszazst,

",",ONNAN TUDJUK, HOGY NEMET MOND?

h. alabbl jelek barFl1lelyike vissg;autas[tasra, ellenallasra wtal;

Rugkapalas, slras, altalanos ingerultseg.. Kis kezeit palzskeflt fer~rneli, fejet forgatja, hibait megfeszftv~ kinyujt6zik, megfeszfti a nata.t es a nyakat, gy0rsan mozgatja a szernet, csuklik,

®

3. A FOGASOK SORRENDJE

A fogasokat ceiszeni a labsza ,

I. aron es a iabf .

cezdeni, majd felfele halad . eJen

nvaba. ru a testen a fej ira-

Azert is a labakon es I 'be- . . ,

, , a I eJen tanacsos

a maszszlrozast kezdeni mert I

" I. .rnert eze« a csecse-

mo egkevesbe serulekenv testreszei A

csem6k altalaban a lab ,., cse-

I . masszazst elvezik

a. egjobban. A labrnasszazs segftse evel konynyen terernthetunk biztonsagos gb· I

mas Ie kort ' tzar-

g ,ami kedvez a masszaz I

A I ib ktc sna«,

a a 01 haladhatunk fels6bb testre-

szek fele, kiterjesztve a rnasszazst

az '

egesz testre. Fokozatosan ha-

ladjunk, hogy gyermekunknek es nekunk IS legyen id6nk megszokru a mozdulatokat

~

• ,

,

•

Gyermekunk masszirozasat vegezzuk I . d

nap 5 leheto I e mill en-

, ,.0 eg ugyanabban az id6pontban es

hasonlo korulrnenyek kozott.

Sok kisbaba osztonosen a rnellkasara ,. klS, kezeit letfontossagu szervei vedel zarJ,a

sere ' meze-

, ezert nem tana

" (505 a rnasszfrozast a

fels,~teste~ kezdeni. Ne probaljuk karait

erovel szettarni, Ahogy n N b· J,

" 0 a iztonsag-

erzete, ugy oldodik a feszultseg vegtagjaiban.

Wgez ··k I

zu e az osszes fogast el6 ..

eGylk I 'b. szor az

,0 a on, majd a masikon: a bi t

. sa d ' ' IZ on-

. lat a ren es a szimmetria erzeset kelti

va arrurrt .. I· '

nove I a bizalmat ' f I

a ko f rte ' es 0 cozza

m 0 erzetet Ugyanez erve

ron alk I enyes a ka-

a mazott fogasokra 1·5· el N ••

evvik . . oszor az

gYI , rnajd a masik kart masszirozzuk

hHa gyermekunket korhazban apoltak v·al' '" ogy a ve 't I k . ' oszinu rYe e e , infiiziok miatt sarkan k ., ' , arJan

vagy kezfejen tuszurasok helyei lathatok. Ezek a teruletek meg hosszu ideig erzekenyek lehetnek. Ha ezeket a testreszeket nem engedi masszirozni, akkor csak tegyuk kezunket az erzekeny pontokra, hogy erezze kezunk meleget es nyugalmat ldovel a maszszrrozast is engedni fogja

Minden fogast legalabb harornszornegyszer ismeteljunk meg.

A masszazs vegeztevel beszeljunk hozza kedvesen, csavarjuk puha torulkozobe, es ringassuk egy kicsit karjainkban, mielott feloltoztetnenk az oltozkodest a iegtobb gyerek nem nagyon szereti.

Ha az idojaras megengedi, megprobalhatjuk a szabadban vegezni a rnasszfrozast. Ellenonzzuk, hogy ehhez megfelel6- e a hornerseklet. A szabadban vegzett masz-szazs a szulonek es a babanak is kulonleges elmenyt nyujt.

A BOR - A KOMMUNIKAG:IO ESZKOZE

A labakon harornfele alapmozdulatot vegzunk:

~ Nyomas, csavaras, sodras, A masszfrozast az izmokon vegezzuk Noveli az izomtonust, es elosegfti a laoak eliazulasat.

~ Hindu Ievezeres, A mozdulat a csfpcStcSl/medencetol a labfe] fele halad. ElcSsegfti aver aramlasat a labak iranyaba, es lazito hatasu

~ Sved levezetes, A labfejektol haladunk a CSIp6/combok fele, [avttja aver ararnlasat a SZIV iranyaba, es fnssitcS hatasu

Sella ne eroltessuk a I'iiloz'dulatokat. Yegylik figyelemb}~ a test termeszetes t<J,Ftasat, es aZGnnaJ s:zakitsy:k meg a mozdulatot, amint a legklsebb elienalhisi1:apasrt.aJjuk.

I. HINDU LEVEZETES

Egyik kezunkkel gyengeden fogjuk meg ababa bokajat. A masik kezunkkel karkotoszeruen fogjuk at a cornbjat, es kezunket csusztassuk a labfej iranyaba, A mozdulatot egyszer az egyik, majd a masik kezunkkel vegezzuk, valtakozva. A lab kulso oldalan leveS kezunk a csfpeSt61 halad a bokaig. A lab bels6 oldalan kezunk - mikozben ababa medenceje vfzszintes helyzetben marad - a comb belscS feluleten halad vegig. A mozdulatok alatt a baba teste mindig legyen biztonsagos helyen

es vlzszintes helyzetben.

•

•

2. NYOMAS ES CSAVARAS

Ket kezunkkel karkotoszeruen fogjuk at a baba labat, es csusztassuk kezunket a labfejhez: kozben frnoman csavarjuk el a baba labat, mint arnikor vizes. finom ruhanernuboi csavarjuk ki a vizet. Amikor csusztatjuk kezunket - hogy ne okozzunk kart a terdizuletben - ket kezunk legyen egymas rnellett, mintha egyik a rnasikra fordulna ellentetes iranyban. A mozdulat isrnetleset az ellentetes kezLinkkel inditsuk .

•

SZI M M ETRIAM I N DEN EKELOTT

A vegtagok masszirozasanal fontos ugyelni a szimmetriara. EZ azt jelenti, hogy ha az egyik labon vagy karen elvegezt8nk egy egesz mo.zQulatsort,~g}'an.ez.t a: mozdulacsort a mas ikon is ell~ell v~gezitli.

Soha rre alkatmazzuk a masszlrozast valtakozva egyszerre mind a ket laoon, Tam3;GSOS a mozdwlatokat testreszenkent elsajatfta;i'li. Kezdhet[uk a ta:nulast a I;lbak es a labfejek masszirozasaval, Ha mar tobb napon at vagy egy hetig gyakoroltuk ezeket a mezGlulatokat, aRkor ;3.tferhet.Unk mas llestreszre. lIy m<i>aon konnyebben els.ajatfthatjl1lk a fogasok"techr.likajat, gyermekunket pedig fokozatosan hozzaszektatjuk a: masszaz.sno:z;:

3. EGYIK HUVELYKUJJ A MAslK UTAN Huvelykujjunkat huzzuk veglg ababa tal pan a sarokt61 a labujpkig. A mozdulatot egyszer egyik. masker a rnasik huvelykujjunkkaJ vegezzuk, valtakozva.

4. FONALHUzAs

Minden labujjat gyengeden nyomjunk meg es csavarjunk meg egy picit, NyuJtsuk meg a mozdulatot, mintha egy kepzeletbeli fonalat nuznank A csecsernok altalaban nagyon elvezik ezt a fogast.

5. A LAsuJJAK ALATT

l-tutatoujjunkkal finoman nyomjuk meg a labujjak alatti parnacskat ababa tal pan.

A rnaS.2azS alka]rna;;;asa

6. SAROKPARNA

Mutat6ujjunkkal gyengeden nyomjuk meg a parnacskat. ahol a baba sarka kezdodik

7. LEPEGETES A HUVELYKUJJAKKAL Huvelykujjaink begyevel nyomkodjuk ababa talpat - mintha jarnank rajta:

A LABPIiJ FONTOSSAGA

8. LABFEJ

Huvelykujjainkat valtogatva huzzuk vegig a labfej felso. dornboru reszen a labujak felal a boka iranyaba.

•

•

•

10. SVED LEVEZETES

Ez a mozdulat hasonlrt a hindu levezeteshez, de ellentetes Iranyu,

a bokatol halad a cSlpa fele. Egyik kezunkkel fogjuk meg ababa bokajat, rnasik kezunket huzzuk vegig a lab kulsa oldalan. Majd valtsunk kezet, es folytonos mozdulattal huzzuk vegig az ellerrtetes kezunket a lab belso oldalan. Ababa medenceje rnindvegig maradjon egyenes helyzetben.

9. KOROK A BOKAN Huvelvkujjunkkal rajzoljunk kis koroket a boka kore,

•

f

A rnasszizs alRalmaza~

II. SODRAs

Fogjuk ababa labat ket kezunk koze, es nyitott kezzel vegezzunk finom sodrc5 mozgast. ldezzuk fel, hogyan elesztettek tuzet az 6skorban; kezunket hasonlc5 helyzetben tartsuk, de gyorsulas nelkul vegezzuk a mozgast .

•

12. A POPSI ELLAZIT ASA Amikor az egyik labszaron es labfejen befejeztuk a mozdulatsort, vegezzuk el

a fogasokat a masik labon IS. MaJd ket kezunkkel kis koroket lefrva gyurjuk ababa popsijat, es huzzuk vegig kezunket a laban, rnikozben finornan ringatjuk. Ennek a mozgasnak eroteljes lazfto hatasa van,

es a csecsernok altalaban nagyon elvezik.

•

13. VISSZACSA TO LAs

Ket kezOnkkel simftsuk vegig ababa labat a csfpotdl/fenektol a labfejig, 11/ m6don visszacsatoljuk a labakat a torzshoz, es jelezzuk gyermekurtknek, hogya masszirozast a test masik reszen folytatjuk.

BABAMAsszAzs

HAS

2. HULLAMZAs VAGY VIZIKEREK (I)

NYltott kezunket ababa hasara fektetjuk, A fogast a koldok felett, kozvetlenul a bordak alatt indrtjuk, majd kezunket vegigcsusztatjuk a has also reszeig, A mozdulatot valtakozo kezzel isrneteljuk, mintha hullarnzast vagy vizikerek lapatjait utanoznank .

A hason alkalmazott fogasokat mindig az orarnutato jarasaval rnegegyezo iranyban kell vegezni, mert a taplalek is ilyen iranyban halad a belekben. A has masszfrozasa megkonnyrti a szelek es a szeklet kiur[Mset. A has rnasszfrozasat soha nem szabad eves utan vegezni

I. PIHENO KEZEK

A mozdulatsort azzal kezdjuk, hogy kontaktust tererntunk ababa hasaval: kezunket a hasara helyezve hagyjuk, hogy erezze kezunk meleget, nyugalrnat es valamennyire a sulyat.

•

3. HULLAMZAS VAGY VrZIKEREK (II)

Hasonl6 az el6zo fogashoz, A rnasszfrozashoz emeljuk fel a baba labolt, es alulrol tarnasszuk meg a bokajat. Ezt ugy vegezzuk hogy kezunket atbujtatjuk az egyik laba alatt, Igy ezt a labat karunkkal rnegtarnasztj uk, mig kezunk a rnasik labat fogja. Ez a testtartas segfti a has ellazulasat, es a masszazs melyebbre hat. A rnasszazst a dorninans kezunkkel vegezzuk, ababa labat pedig a masikkal tartsuk. A babanak biztonsagos helyen kell fekudnie .

•

•

A massl'.fug alkalrnaod.sa

BAgAMASSllzS

RAS

•

4. OLDALIRANYU MASSzAzs HUVELYKUJJAL Huvelykuijunkat tegyuk a baba koldokere, es vegezzunk oldaliranyii simftasokat. Ujjainkkal fejtsunk ki enyhe nyomast, de vigyazzunk, hogy ne nyornjuk be ababa hasat,

5. NAP ES HOLD

Bal kezunkkel az 6ramutat6 jarasaval megegyez6 iranyban rajzoljunk egy kort ababa koldoke kore,

A mozdulatot balr61 indltsuk (7 oratol). Amikor bal kezunkkel 6 orahoz erunk, jobb kezunkkel rajzoljunk egy holdat, mely nagyjabol 8-t61 4 6raig tart. Ez a mozdulat tal an bonyolultnak tUnik, de egy kis gyakorlassal k6nnyen elsajatfthato, A napot bal kezunk folytonos mozdulataval rajzoljuk meg, majd illesszuk hozza jobb kezzel a holdat.

•

6. FORDITOTT "ILU"

Amikor ezt a fogast alkalmazzuk, gondoljunk arra, hogy milyen bokiogsaggal tolti el a szuloket gyerrnekuk jo kozerzete. A fogast harom reszre osztjuk,

I: Jobb kezunkkel rajzoljunk egy I betut ababa hasanak bal oldalara, fentr61 lefele haladva. A mozdulatot tobbszor isrneteljuk meg.

L: Ezutan egy fordftott L betu kbvetkezik, meIyet a hason jobbr61 balra, majd lefele hiizunk meg.

U: Vegezetul jobbrol balra haladva rajzoljunk egy fordftott U betCit.

A masszazs alkalrnazasa

7. LEPEGETES

Ujjaink begyevel lepegessunk a baba hasan, jobbrol balra haladva jarjuk korbe a koldokot .

•

I§ABAMA5szAzs

MELLKAS

Sok kisgyerek - mintegy vedekez.eskeppen - keresztbe fonja karjat a mellkasan. Soha ne feszrtsuk ki a gyerrnekunk karjait, ha nem engedi kinyujtani 6ket. Igazltsuk a rnass z az st gyermekunk te sttartasahoz. Kes6bb, amikor mar biztcnsagban erzi rnagat. ki fogja enged-

ni karjait, es hagyja, hogy te s te riek ezt a reszet is megrnassz.rozzuk.

A mellkason vegzett masszazs celja a tude es a SZIV tonusariak fokoz asa, s ez alta] a legzes es a ke ri nges j avltasa

•

I. PIHENO I(EZEK

Gyengeden helyezzuk kezunket a baba rnellkasara, jelezve ezaltal, hogy ezen a teruleten fogJuk vegezni a rnasszazst.

•

- ____

••

•

2. KINYITUNK EGY KONYVET Ket kezunket tegyuk egymas melle ababa rnellkasara, es csusztassuk 6ket oldaliranyban, mintha egy konyv lapjait probalnank kisirnrtani, Ezutan huzzuk lefele mindket kezunket, mintha szfvet rajzolnank, majd csusztassuk vissza 6ket a kiindul6ponthoz. lsrneteljuk meg

a mozdulatot Kezlinkkel csak az oldalirinyu rnozgasnal gyakoroljunk nyornast a mellkasra, a tobbi mozdulat funkci6ja a folyamatos kontaktus biztosrtasa a baba testevel.

A rnasszazs alkalmazasa

3. PILL!\NGO ~

Kezunket tegyuk ababa rnellkasa-

ra. Jobb kezunket csiisztassok atlo-

san ababa val lara, majd a vallrol kisse felemelve kezunket, szinten atlosan csusztassuk vissza. vegezzuk el ezt a mozdulatot az ellenkez6 iranyban is a rnasik kezunkkel. Ket kezunket konnyeden valtogassuk, A vallak iranyaba fejtsunk ki nagyobb nyornast, de visszafele gyengedebben sirmtsunk T estunk rnozgasaval kfserjuk a kezlinket.

•

•

4. VISSZACSATOLAs

Sirnftsuk vegig ababa mellkasit, hasat, labat

es labfejet: (gy osszekapcsoljuk az eddig vegzett mozdulatokat.

•

•

Ha gyermekunk keresztbe fonja a karjat a rnellkasan, ne eroltessuk, hogy nyujtsa ki 6ket Kesobb, arnikor mar biztonsagban erzi magat, ki fogja engedni a karjat sajat maga. A kar es a kez masszfrozasanak alapvet6 celja a keringes javrtasa es az izomt6nus fokozasa, valamint a lazrtas elosegftese.

I. PIHENO KEZEK

Tegyuk kezunket ababa karjara, ereztetve vele annak meleget, nyugalmat 5 bizonyos fokig a sulyat. 19y jeiezzuk, hogy ezen a teruleten fogjuk yegezni a masszazst,

2. HONALJ

Simrtsuk veglg gyengeden ababa honaljat, erintve minden itt talalhato fontos nyirok-

@

3. HINDU LEVEZETES

Hagyjuk, hogy kezUnk eroltetes nelkul igazodjon gyermekUnk testtartasahoz, anelkul hogy megvaltcztatnaok testhelyzetet,

Egyik kezUnkkel fogjuk meg a csuklojat,

a masikkal kulcsoljuk at a kis karjat, hasonlokeppen, mint ahogy a labak levezetesenel tettuk A masszfrozast a valltol kezdjuk, es a csukl6 iranyaba haladjunk. KezUnket valtva a fogast egyszer a kar bels6, majd a kulso oldalan vegezzilk, A fogas alatt a babanak biztorisagos helyen kell fekUdnie.

4. NYOMAS ES CSAVARAs

Ket kezunkkel kulcsoljuk at ababa kariat, hason'okeppen, mint az el6zo fogasnal.

Ket kezunket forgassuk ellentetes iranyba, mintha finom ruhanerrurt csavarnank ki,

s ezzel a mozdulattal haladjunk vegig ababa egesz karjan a valltol a kezfejig (ket kezunk mindvegig egyrnas mellett haladjon, (gy nem karosrtjuk ababa konyoktzuletet).

A HARQM ALAPMOZDULA T

A karok masszirazasa, csakugy, mint a labake, harorn j61 e1kulo.

bol all,s mindegyiknek megvan asajat funkcioja: ~ HiAdu le~ezetes: a kar levezetese a valltol a csukl6ig; l<iv!:!zectl i3! s~r:-esszt es a feszliltseget az ujjhegyekert .

• S¥ed levezetes: javitja: aver ammkisat a sziv irany;iba . • Nyomas, csavaras. sodnis: az izmokon alkalmazzuk; javftja az fzamt6- nust, es segfti a lazitist.

•

•

5. FONALHUzAs Huvelykujjunkkal nyissuk ki ababa tenyeret. Ha nem engedi - kulonosen csecsemoknel+. ne feszftsuk Korkorosen masszlrozzuk meg mindegyik Ujjat: a mozdulatot nyrijtsuk meg a leveg6ben, mintha fonalat sodornank A legt6bb baba nagyon elvezi ezt a fogast, hiszen a sajat es masok kezet is erdeklodessel figyeli,

4t "

6. KEZFEJ

Simftsuk vegig kezunkkel ababa kezfejet az ujiak Iranyaba,

7. KOROK RAjZOLASA A CSUKLON Rajzoljunk apro koroket a csukl6 kanji, mintha gyongykarkot6t rajzolnank,

8. SVED LEVEZETES

Ezt a fogast ugyanugy vegezzuk mint

a hindu levezetest, csak ellenkez6 iranyba, azaz a csuklotol a vall fele. Kezunk alkalmazkodjon ababa testtartasahoz, Ababa vallai legyenek stabil helyzetben, hogy teste rnindvegig biztonsagban legyen,

9. SODRAS

Nyitott kezunkkel finoman sodorjuk ababa karjat, A labak rnasszrrozasanal

is vegeztunk hasonl6 fogast (a tGzgyujtas osi m6dszere)

10. LAZrTO MOZDULATOK Gyengeden fogjuk meg ababa karjat,

es finoman hintaztassuk, vagy egyszerGen csak erintsuk meg, hogy elosegltsuk

a lazrtast.

e

1 I. VISSZACSA TOLAS

Sirnrtsuk vegig ababa testet a valiaktol a libfejig, erintve a karjat, kezet, mellkasat, hasat es labszarail. A mozdulatnak folytonosnak kell lenni, ily m6don tudjuk osszekapcsolni a masszlrozott testreszeket,

BABAMASSzAzs

ARC

Az arc masszfrozasanak alapveto celja, hogy feloldjuk az arcizmokban felhalrnozodott feszultseget, ameIyet elsosorban a szopas, a fogzas, a siras es a kbrnyezet ingereire adott egyre gyakoribb gesztikulacic5 okoz.

Nehany gyerek szarnara olyan rnertekben lazfto hatasu az arcmasszazs, hogy el is alszik kozben, mas gyerekeket viszont zavar. Mlndenesetre keruljuk, hogy ababa latoteret learnyekoljuk, ezert kezunkkel mindig oldalrol kozelftsunk az archoz. soh~ ne szembo! K(serJuk figyelemmel, hogy meddig kellemes ababa szamara az arc masszfrozasa,

I. HOMLOK

Kezunket tegyuk gyengeden ababa homlokara, de vigyazzunk, ne takarjuk Ie a szemet vagy az orrat, Vegezzunk simfto mozdulatokat 01- daliranyban, mintha egy konyv lapjait akarnank kisimitam

2. SZEMOLDOK Huvelykujjunkat belulrol kifele haladva finoman csusztassuk vegig ababa szernoldoken. Ez a mozdulat segfti a szemek ellazulasat,

A masszazs alkalmazasa

3. ORRUREGEK, ARCIZMOK

Ket huvelykujjunkkal nyomjuk meg gyengeden az orrtCivet, majd uiiainkat csusztassuk Ie az orr mellett, es haladjunk atlosan az arcon. Ez a mozdulat felszabadttja az orruregeket, es ellazltja az arcot.

•

A MAS5ZAzs - TApLALEK

A rnasszazs rendkivUl kedvezd hatasii a koraszulott gyerekeknel. Alkalrnazasa gyorsitja {I sulygyarapodast, es elosegfti, hogy a koraszulort megeros6djbn.

Ha a kGwhazi intenziv apQlast kiegeszitjuk masszazzsal, jelentosen esokkenthetjUk a k_6rMzi tartozlmdis id6tartamit.

A megfele,r(Sen alkalmazott fizikai kontaktus szabalyozza a szervezet muki;ioeser, es javitja a gyeFmek etvagyit. Ezert a rnasszszs k01i;in6sen jav,gsolt kis sulyu babak eseteben; a masszazs ily m6don szinte tiplalekka valik,

A masszirezas gyak0risaga legalabb olyan fontos, rnlnt az etkezesek min6sege es szama.

MBAMASSZfoZS

ARC

4. RAJZOLJUNI< MOSOL YT!

H uvelykujjunkkal rajzoljunk mosolyt ababa felso ajka fClie, rnajd also ajka aiel. Mutato- es kozepso ujjunk segrtsegevel egyszerre is elvegezhetjuk a ket mozdulatot.

•

5. AZ ALLKAPOCS ELLAZITASA Ujjbegyeinkkel rajzoljunk kis koroket az allkapocs korul,

A mozdulatot az arc rnindket oldalan egyszerre vegezzuk,

A masszazs alkalmazssa

6. FUL. NYAK, ALL

Ujjbegyeinkkel masszirozzuk a fiji kornyeket, mintegy korbejarva a fulet (a mozdulatot mindket oldalon egyszerre vegezzuk) H uzzuk vegig kezunket a fUl rnogott az allkapocs aljaig. Ezzel a mozdulattal az erintett testreszek ellazftasan kfvul az itt talalhato nyirokcsomcSkat is masszfrozzuk

•

A MINDENNAPI MASSzAzs

Az esetek tobbsegeben, mig pici a baba, a napi egt rnasszazs b8segesen karpotolja a ki.l16n foltott orakar, amikor szekasos teend6ink lefoglalnak bennunket.

Elvezhetjuk a masszazs altai nyujt0tt egtuttlet ertekes pillanatait; nezegethetjuk, hallgathatjuk gtermekuket, es megtanulhatjuk megerteni es elfogadni kOlcmboz6 enelmi allapotalt, S esztozhatunk vele erzeseiben.

Mindez pozitiv kotelekek kialaldtasit eredmenyezi, melyek gyermekunk pszichometoros fejl6desenek alapjiul szolgalnak,

A haton alkalmazott fogasok a rnasszazs legOd(tobb reszei csecsem6k es nagyobb gyerekek szamara is. A legkedveltebb testreszek a lab, labfej es a hat.

A hat rnasszirozasahoz fektessuk hasra gyermekunket magunk ele, vagy helyezzuk kinyujtott 121-

bainkra (ha labainkat keresztbe tesszuk, magasabbra ernelhetjuk a testet).

Hatrnasszazs kozben a nehany honapos csecsernok szivesen jatszanak kulonbozo targyakkal, vagy nezegetik magukat tukorben. Ha gyerrnekunket hasra fektetjuk, altalaban konnyebben engedi a masszazs foiytatasat.

I. PIHENO KEZEK

Helyezzuk kenyelernbe a babat. Meleg kezunket lazan tegyuk a hatara, ezzel jelezzuk, hogy a masszfrozast

a haton folytatjuk.

••

•

••

•

2. HULLAMZAs

Kt§:t kezunket tegyGk egymas melle ababa \-litinak felsa reszere, a torzzsel merdlegesen. A hat (vehez igazodva huzzuk vegig kezunket ababa hatan, mintha hullarnzast utanoznank, Lassan haladjunk

a popsijaig, rnajd a rnasik kezunkkel gyengeden vissza a v21llaig. Ket kezunket valtva - az egyikkel lefele, a rnasikkal folfele - folyamatosan biztosftsuk az erintkezest ababa hataval.

®

A masszazs aikalmazasa

3. A FELSOTEST SOPRESE

Egyik kezunkkel fogJuk meg ababa pcpsijat: a fogas legyen hatirozott, de ne fejtsunk ki nyornast. Misik kezunkkel mintegy soporjunk vegig ababa hatan a popsijaig. Kezunk simuljon ra ababa hatara, ugy isrneteljuk meg a fogist. A mozdulatot nem finom erintessel vagy simogatva vegezzuk lassan, er6teljesen huzzuk vegig a kezunket ababa hatan. Minel lassabb es folytonosabb a mozdulat, annal melyebben fejti ki hatasat.

- .

•

•

• e

•

BABAMASSZAZ5

4. TELJES SOPRES

Az elozo fogashoz hasonl6 mozdulat, de most ababa labfejet rogzrtjuk. Szabad kezunket huzzuk vegig a haton, de ne alljunk meg ababa popsijanal, hanem folytassuk a mozdulatot a labszaron egeszen a sarkokig, lsrneteljuk meg a fogast,

•

-.

e

•

•

• •

AZ ERINTES AL T AL KOZVETITETT OZENETEK

Az erintas azt nywftja a babanak, amire a leginkabb szuksege van: ol~Ies.:t. vMelmet, blzalmat, ami a rnasik lenyhez val6 kotodesenek, ragaszkcdasanak az alapja. Az erintes ktvaltetta erzelmek es kotodesek egesz elete so ran v,egigktserik.

Az emberi elet kezdeei szakaszatban - amikor az erzekek vilaga elote;rliieh van az ertelernrnel szemben - az erintes a legjobb eszkoz a babaval val6 kornrmmlkaciohoz, Szeretetteljes es blzxonsagot sugarz6 erintes hianyaban gyermekunk elhagyatottnak ere'2!fle magat. Amikor nyugtalan, szuksege van a blztcnsagot fly6it6 olelesre, a mlisik test erif)tesere, mely megszabaditja feszultsegeltol, es megnyugtatja.

5. A HAT KORKOROS MASSZIROzAsA

Ujjbegyelnkkel kis koroket leirva masszfrozzuk ababa egesz hatat, a vallaitol a popsijaig.

•

•

6. FESO

Nyitott kezzel ujjainkat huzzuk veglg ababa hatan a vallaitol a popsijaig. Az isrnetleseknel egyre gyengedebben vegezzuk a. mozdulatot: az utolsonal mar csak egy pihe cirogatasat erezze ababa.

A masszazs alkalmazasa

• e

.f-fII"'/

• •

•

BABAMAS£zAzs

NYUJTO MOZOULATOK

I .. KERESZTBE FONT KAROK ~ogjuk rr;e,g egyszerre ababa karjat

es csuklojat, es karjait tegyuk keresztbe a rnellkasan, lsrnetejuk

me~ ~. mozdulatot ugy, hogy az a kar keruijon felulre. amelyik alul volt Ezutan ababa karjait finoman . ny~Jtsuk ki ket oldalra. A fogast

a kovetkez6 sorrendben vegezzuk: keresztbe, keresztbe, keresztbe

es nyitas, Harornszor ismeteliunk.

•

•

A rnasszazs alkalrnazasa

2. ELLENTETES KAR ES LAB

Egyik kezunkkel fogjuk meg ababa karjat a csuklojanal fogva, a rnasikkal az ellentetes labat a bokajanal fogva. Er61tetes nelkul huzzuk a karjat a mel I kasara, labat pedig - hajhtott terddel - emeliuk a vallahoz. lsrneteljuk meg a mozdulatot ugy is, hogy amelyik vegtag kivOI volt, az legyen belul. Ezutan nyujtsuk ki a kart es a labat ellentetes iranyban, atlosan A sorrend: keresztbe, keresztbe, keresztbe es nyitas. Vegezzuk el a mozdulatokat a rnasik karral es labbal is.

j...JA ABABA ELLENALL

e

00

Irla gyermekUnk nem engeGli behajlitani va?;! kinyujtani vegtagjait, finoman razzuk meg 6ket a kivant lazasag eleresehez.

o

•

BABAMASSZAzs

NYUJTO MOZOULA TOK

r

3. I<ERESZTBE FONT LABAI< ~ogjuk meg ababa labait, es tegyuk oket keresztbe a hasan. valtozassuk

a I~bakat, egyszer az egyik legye~ felu', m,asko; a masik. lsmeteijuk meg a fogast haromszor. Ezutan finoman nyujtsuk ki a labakat magu nk fele, A sorrend: keresztbe, keresztbe, keresztbe

es nyitas. ismeteljuk meg az egesz mozdulatsort. A gyakorlat kedvezo hatassal van az emesztorendszer tonusara.

r:

•

A masszazs alkalrnazasa

4. FEL ES LE

Fogjuk meg ababa bokajat, es nyomjuk fel a terdeit a hasara, rnajd finoman nyujtsuk ki a labakat, Ha ababa ellenall a labak hajlftasanal vagy nyujtasanal, razzuk meg kicsit a labait,

•

S. BICIKLlZES

Fogjuk meg ababa bokajat, s egyszer az egyik terdet nyomjuk fel

a hasara, majd a rnasikat, A mozdulat utan enyhen razogatva lazftsuk

ki a labakat A sorrend: jobb lab, bal lab, jobb lab es nyujtas, lsmeteljuk meg a sorozatot ugy, hogy a rnasik labbal inditunk

I. Laz, nadia, nehezh~gzes, orrdugulas

2. Felfuv6das, hasfiijas

:I ~ Hasfajas enyhitese masszfrozassal

A z eddigiek alapjin meggy6zodhettunk arrol, hogy a babamasszazs milyen jotekony hatassal van ababa szervezetere, valarnint a szul6 es a gyermek kozotti kap-

csolatra. Segiti a kornmunikaciot, biztositja ababa jobb novekedeset, es a kotodes szalal egy eletre rnegerosodnek,

A rnasszazs akkor is seg(tsegunkre lehet, amikor gyermekunk beteg, elesett vagy gyengelkedik. Massz(rozassal enyhithetjuk a hasfajast, belgorcsoket, szekrekedest, Ezek a problernak rendszeres rnasszazzsal meg is el6zhet6k Megfelel6 gyakorlatokkal a legzesl nehezsegek is csokkenthet6k. Ily m6don gyermekunk es mi is nyugodtabbak leszunk A rnasszazs seg(ti onbizalrnunk es az egymas iranti bizalom ki-

alakulasat.

A kovetkezo oldalakon bernutatjuk, hogyan enyhfthetok a csecsem6k rossz kozerzeteert felel6s leggyakoribb okok. A szeretetteljes erintes a legjobb kiegeszfto terapia - az or-

vosi ellenorzes es gyogyszeres kezelesek

mel lett.

KezOnk enntesevel nemcsak szeretetet adhatunk gyermekunknek, hanem segfthetjuk egeszseges novekedeset is.

o

Q 0

1. U\Z, NATHA" NEHEZLEGZES, ORRDUGULAS

A natha es a rneghules gyakori betegseg gyermekkorban. Normalisnak tekinthetc5, ha gyermeki.ink hetszer-nyolcszor is meghCiI egy evben, kulonosen ha vannak idc5sebb testverei, vagy ovodaba jar, ahol nagyobb a fertozes veszelye.

A meghCMs jellernzc tunetei: laz, bagyadtsag, orrdugulas, kohoges.

Altalaban hat-her napig tart, es enyhe lefolyasu: a babanak esak pihenesre, boseges folyadekra es a tUnetek enyhrtesere a gyermekorvos altai javasolt gyc5gyszerre van szuksege. A rneghules azonban, mint minden fertozes, szovodrnenyekkel jarhat: fijlgyulladas, horghurut, arcureggyulladas lephet fel, melyekkel gyermekorvoshoz kell fordulni a tovabbi fertozesek elkerulese erdekeben

Soha ne adjunk crvossagot az orvos utasftasa nelkul. kulonosen ha kisbabarol van sz6. Hazi gy6gym6dokat es gy6gynovenyeket se alkalmazzunk, mert kisbabaknal a kivarrttal ellentetes hatast valthatnak ki (az eukaliptusz ingerelheti ababa idegrendszeret, a menta fokozhatja legzesi nehezsegert, a csillaganizs rendkivul rnergezo lehet stb.).

LAz

A kisgyerekek testhornerseklete magasabb, mint a felnotteke, es napkozbeni ingadozasa is nagyobb. 50k csecsem6nek es kisgyereknek hamar magasra szokik a laza mar enyhe viruses fertozesek eseten IS. Ha a babanak esak hoernelkedese van, nem kell lemondanunk a masszazsroi, Ha a laza eleri a 38 °C-ot, vagyazt meghaladja, jobb, ha nem vegezzuk a levezeta mozdulatokat Azonban ilyenkor is ha kezunket ababa testen pihentetiuk, az megnyugtatJa, biztonsagot ad, erezteti, hogy nines egyedu', es seg(tJuk a gy6gyulas folyarnatat. Ha ababa testhornersekletenel egy kicsit hidegebb vizben rnegnedvesrtjuk kezunket, azzal elosegfthetjuk a lazcsillaprtast.

ORRDUGULAS

Az orr ket oldalan a jaromcsontok iranyaba vegzett mozdulatok ellazrtjak az erintett teruleteket, segftik a nyak felszakadasat, es rnegkonnyebbulest nyujtanak,

NEHEZLEGZES

A mellkason vegzett felszabadftcS mozdulatok segftik a valadekkal teli legutak ellazftasat es ezaltal a jobb legzest.

Orrdugulas es nehezlegzes eseten is kedvez6 hatasii a parologtatas, ami el6segfti a nyik oldodasat az elzarodott legutakban,

Meleg, sirnogato kezunk olyan betegseg vagy serules eseten is nagy segftseg, amikor nem javasort a masszazs alkalmazasa: szeretetet es biztonsagot jelent, hozzajarul a kezeles es a kellemetlen kozerzet okozta feszultsegek oldasahoz,

o MI JELZI, HOGY GYERMEKONK BETEG?

Ha az alabbi tunetek barrnelyiket eszleljuk, forduljunk gyermekorvoshoz, aki megmond]a, mit kell tennunk: ~ 38 °C-nil magasabb testhomerseklet

~ Gyakori slras vagy rosszkedv

~ Nem hajland6 enni, sem inni

~ Hinyis es hasrnenes ~ Torokfajas

~ Pires klutesek a testen (borkiutes]

2. FELFUVooAs, HASFAJAs

Gyakran el6fordul, hogy harornhetes kort61 a harmadik h6nap vegeig hasfajos, felfiivodasos rohamok jelentkeznek, amelyeket ababa eles sfrasa kfser, A szulok sokszor tehetetlennek erzik magukat, es szenvednek, arniert nem tudiak gyermekuk fajdalmat enyhfteni.

Nem tudjuk meg pontosan, hogy mi okozza a babak hasfajos roharnait. Az okok kozott szerepelhet a csecsem6k ernesztorendszerenek fejletlensege, a szarntalan uj hatas altai kivaltott stressz, vagy a babak kulonbozc foku erzekenysege az 6ket er6 ingerekkel szemben. Hasfajast valthatnak ki a szoptat6 anya altai elfogyasztott etelek is. Mindenekel6tt ki kell zarni az egyeb okokat, amiben ki kell kerni a gyerrnekgyogyasz tanacsat, Fontos, hogy meg tudjuk kulonboztetni a hasfajos

sfrast a tobbi sirastol. A szulok hajlamosak a minden nyilvanvalo ok nelkLili sfrast is hasfajassal magyaraznl, pedig nem minden esetben ez a sfras aka. A slrasnak kul6nb6z6 okai lehetnek, amelyeket nem mindig egyszeru megallapftani. Ha megbizonyosodtunk, hogy a sfrast hasfajas valtja ki, masszazzsal megtalalhatjuk a modjat, hogyan enyhrtsuk ababa fajdalrnat:

HOGYA~ )SMERjUK FEL, r

A HASFAJAS OKOZT A SIRAST?

A hasfajos baba elesen, hirtelen sir fel, majd nehany pillanatra abbahagyja, azutan megint simi

kezd. Kezet okolbe szorrtja, labat felhuzza, hatat megfesziti. Kezdetben nem k6nnyu felismerni a hasfajos sfrast,

'fAPLALEKAINK BEFOLyASOLjAK ABABA l7IAS FAjAsA T

Ha SZioptatjuk gyerrnekunkee, gondoljuk vegig etkezesi szokiisainkat, es frgyeljUk meg, hogy a7. alabb! etelek valamelyike nem okoz"& hasfajast a babanak. Pr&baljuk megalIapltan], melyek hatasa erosebb;

~ Citruefelek es savas etelek

~ Tejterrnekek (te] es gyorserlelesii sajtek) ~ H Livelyesek

~ Z61dsegfelek

~ Csipos etelek

~ Tein (a teanak kemiailag a koffeinnel azones alkaloidja) ~ Koffein

~ Csokolade

~ Szensavas italok ~ Gluten

A szulok azt kerdezik maguktcSl, hogyan segithetnenek gyermekuknek, akit nem sikerul megnyugtatniuk Az ilyen helyzet a szulok kozott is feszultseget eredrnenyezhet, amit atvesz a baba is, s fgy egy ordogi kor jon letre, melyb61 nehez a kivezet6 utat megtalalni,

MIT lJGYUNK HASFAJAs ESETEN?

Mindenekel6tt tudnunk kell, hogy a hasfajas nem betegseg, ezenkfvul el6bb-utcSbb elrnulik, fgy nem kell megijedni. Vertezzuk fel magunkat turelernrnel, es probaljuk meg6rizni nyugalmunkat; vegezetul kipr6- balhatjuk az alabbiakban felsorolt rnodszerek valarnelyiket:

~ Fektessuk gyermekunket hason fekve a karunkra, mintha 16gna, es nngassuk egy kicsit.

~ Ebben a helyzetben tegyunk valarni meleg holmit ala, ami rnegtarnasztja a basat.

~ Keszltsunk meleg furdot neki. Ez megnyugtatja, mi pedig jotekony masszfrozassal

enyhfthetjuk fajdalrnat. Kezunket olajozzuk be

egy kicsit. es probaljuk levezet6 mozdulatokkal vegigsimftani a hasat fentrol lefele, segrtve ezzel a has kiuruleset,

Ha kezunkkel nyugalmat ebresztunk a bababan. es megertest tanusftunk - meg ha a hatas nem is erezhet6 azonnal-, bizalmat es biztonsagot nyujtunk neki, ha erzi, hogy amikor segftsegre van szuksege, ott vagyunk mellette.

A kbvetkez6 mozdulatoknak az a celja, hogy a baba gyomranak es belrendszerenek megfelel6 mukodeset elosegltsuk. A masszizst nem szabad alkalmazni a hasfajos rohamok alatt. Akkor vegezzuk, arnikor ababa aktfvan eber, fogekony es run-

csenek fajdalrnai A rnasszirozast naponta tobbszor is elvegezhetjuk - peldaul amikor pelenkat cserelunk -, s egy-egy alkalommal 3-szor, 4-szer is rnegismetelhetjuk az egesz mozdulatsort.

3. HASFAJfS E~YHfTESE MASSZIROZASSAL

I. PIHENO KEZEK

A masszfrozas rnegkezdesekor ietesftsunk kapcsolatot a babaval oly rnodon, hogy kezunket hasan pihentetjuk. Fontos, hogy nyugodtak legyunk akkor is, ha ababa nyugtalan vagy sir. Nem szabad elfelejtenunk, hogy az erintessel atvisszuk lelkicillapotunkat es ababa kulonosen erzekeny arra, ha nyugtalanok vagyunk.

"-

2. HULLAMOK VAGY VrZIKEREK

Ababa hasara simulo nyitott kezunket csusztassuk lefele, Ezt a mozdulatot ismeteliuk meg hatszor. A kontaktus legyen folyamatos. Ehhez az egyik kezunknek mindig ababa hasan kell lennie: amikor az egyiket vegigcsusztattuk, a masikkal mar kezdiuk ugyanezt a mozdulatot. Segfthetjok a szelek eltavozasat ugy is, hogy egy kezzel vegezzuk a masszirozast, rnikozben a rnasikkal ababa labait felerneljuk

3. TERDEKET FEL ES LE

Fogjuk ossze a baba ket labat ugy, hogy

a terdei osszeerjenek, majd a terdeket nyomjuk finoman a hasara Tartsuk a labakat ebben a helyzetben 5-10 masodpercig, Ez a testhelyzet el6segrti a szelek eltavozasat Majd nyuitsuk ki a labakat, es ki(sit razzuk meg oket, hogy ellazuljanak

4. NAP ES HOLD

Bal kezunkkel rajzoljunk kort a koldok kore az oramutato jarasaval rnegegyezo iranyban, es kepzeljuk azt, hogy ez a nap. [obb kezunkkel rajzoljunk holdat, lsrneteljuk meg ezt a mozdulatot hatszor. Fontos, hogy

a kontaktus ababa hasaval ne szakadjon meg,

5. TERDEKET FEL ES LE

A 3, pontban lefrt mozdulatokat isrneteljuk.

6. LAZITO MOZDULATOK

Befejezeskeppen vegezzunk lazrto mozdulatokat oly modon, hagy hirrtaztatjuk ababa csipojet. Ez segrti

a feszultseg oldasat es az ellazulast