VLOGATOTT MAGYAR KZMONDSOK

SZERKESZTI S KIADJA ERDLYI JNOS

MSODIK KIADS. PEST, 1862. KIADJA HECKENAST GUSZTV.

A. .
Aba nem poszt. Lesz mg Abn bucsu. ABC. Az abc-t sem tudja, mgis papolni akar. Mi is tudjuk az abc-t. ML. Annyit tud hozz, mint tyuk az abc-hez. Ablak. Ha ablakkal bered, ne nyiss kaput sziveden. Kinek isten akarja, az ablakon is beveti. Akr az ablak, akr a fja. Se kinn se benn, mint az ablakfa. Abrak. Legjobb ostor az abrak. Abrosz. Ismrem az abroszt, szszbl fontk. Sokat viselt abrosz vgre szszsz vlik. D. A shos abrosznak szebb a szine, mint a visszja. Aczl anynak tzk a lenya. Aczla j, de kovja rosz. Knnyebb az aczlt eltrni, mint meghajtani. Ad. A ki krdi: kell-e, nem rmest ad. K. Ha nem adok, te haragszol, ha meg adok: n is. Adj uram isten, de hamar. Ha adtl, felejtsed, ha vettl, emlitsed. Knny adni, a mi nem kell. Szp ott adni, a hol senki se kr. Ki nem akar adni, azt mondja: nincs. Adakozik. Knny a msbl adakozni. Adorjn. Rtartja magt, mint az Adorjn kutyja. Kr.
Ezt a kutyt hivtk a szemetrl, s meg sem mozdult, mintegy rtartsbl, mivel meg volt fagyva.

Ads fizess, beteg nygj. Sarkalssal szokott ads jl fizetni. KV. Ads embernek sokszor kell hazudni. K. Ki vagyonnl tbbel ads, semmie sincs. Flig ads. Adssg. Szalma adssgnak polyva interese. Pnzzel, nem busulssal fizetik az adssgot. Rgi adssg annyira flmegy, hogy utoljra el sem red. Agr. Htrbb az agarakkal. Kan-agr a vendg, komondor a gazda. Nyul utn bottal veri az agarat. Hasznl mint agrnak az r. Cs. Nem rlnek a nyulak, mikor az agarak fiadzanak.

Nyujtzkodik, mint agr a pozdorjn. Agg, mint a bels vr.

Komromi Km.

A grblt aggnnek agg regje is. Agy. Fenn kezdesz hjazni: elszdl agyad. P. Az agyveleje sem uborka. P. Agyag is tndklik, ha r szolgl a nap. Nehz az agyagot sni. D.
Fsvnytl valamit kinyerni.

hit. Ki mi fell nem tud, azt nem is hitja. Ajndk megvakitja a birt. Ajndk marhnak nem kell fogt nzni. Cs. Ajndkkal mindent lehet hajtani. Cz. Ajndk a j barttal is ntt fordittat. B. Kretlen ajndk legkedvesebb. Ajndk-elvtel szabadsg-lettel. Bsz. Ajt kz nem teszem ujjomat. P. Kivered az ajtn, bejn az ablakon.
Szemtelen tolakod.

Nyitva az ajt, akr fl, akr al. Cs. Htuls ajt. A ki utl marad, tegye be az ajtt. Cs. Nagyur s kutya utn teszik be az ajtt. Akar. A ki akar, lel okot. Kzzel hozz, ha mit akarsz. Cs. Nem mint akarnk, hanem a mint lehet. Cs. Ki mit akar nem lmadoz. Cs. Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
Olyanra mondjk, ki most igy, majd ugy beszl, mint a czigny, ki szamart egyszer vemhesnek, msszor nem vemhesnek llit, s midn krdeztetnk: hogyan lehet az? a felebbi kimondssal felelt.

Akarat. Nagy benne az akarat, mint a | rosz lban. | vnlenyban. Minden nehz utat meggyz az akarat. Kv. Akarathoz er is kivntatik. Akars. Nemakars fejvakars. Cz. Nemakarsnak nygs a vge. Cs. Akrmi is lassan megyen vghez. Cs. Akar. Knny az akart rbeszlni. A knny is nehz a nemakarnak. Akaszts. Az akaszts sem esik ingyen. Akasztssal is elhiresedik az ember. Kinek akasztfa a helye, nem hal a Dunba. Akasztfa nem sodrfa.

Akasztfa senkit se h, mindenkit elfogad. Maghoz hivja az akasztfa.

Azaz rosz ember.

Jobb messzi lenni az akasztftul. Akasztfa-virgbl is lesz nha gymlcs. D.

Rosz gyermekbl is vlik nha j ember.

Alamizsna. Nincs savanyubb az alamizsna-kenyrnl. Cz. Alamusztasgnak nem kell hinni. Cz. Alattval. Sket s nma legyen, ki alattvalkkal bkben akar lni. Alzatos. Mennl alzatosb, annl gyalzatosb. Alkalom. stkn kell ragadni az alkalmat. Alkalmatossgnak kopasz a htulja. Alku. Jobb az sztvr alku, mint a kvr vgzs. Alma. desebb az alma, ha nincs ott a psztor. Tiltott alma jobb iz. Nem esik messze alma fjtul. Ksn r alma tart sokig. Szp alma is gyakorta savanyu. Almbl is a szpet ktik fel. Alpri ember. D.
Egygy; azon trtneti adatbl, mikor Alpron meghagy magt csalatni Zaln, fehrlovon eladvn orszgt. D.

Alszik. J mikor alszik. Akrki is jmbor, mig aluszik. Bsz. Mind a kt flre alszik. Ki mennl kevesebbet alszik, annl tbbet l. Eleget alhatunk, ha meghalunk. Az aluszik legjobban, ki nem rzi, mily kemnyen fekszik. KV. Alvs. hes embernek csel gyannt esik az alvs. Akkor j elhagyni az alvst, mikor legjobban esik. Aludttej. Ha isten akarja, aludttej is elsl. Az aludttejet is megfujja. Alvinczi. Kend az az Alvinczi?
Mondani szoktk, mikor valaki hasznlhatlan tancsot vagy eszkzt ajnl; mikp Alvinczi tbornokrl fenmaradt, hogy a franczia hboruban rosz fegyvereket osztatott volna ki a flkelt nemessgnek, s egy nemes vitz ltal, egsz gunyosan igy szlittatott meg: Kend az az Alvinczi! stb.

Anda Pl hadba val.

Jelent felesge akaratjn jr frfit, min volt, llitlag Anda Pl, miskolczi polgr.

Angyal szl belled.

rvendetes hirt mondasz.

Angyalok kzt is voltak prtosok. Kvr mint a trombits angyal. Anna. Fltette szent Anna kontyt.
Megborosodott nkre mondjk.

Antal a fejed. Cs.

Antal, jelz nlkl, fleszt jelent kzmondsainkban.

Megjtt Antal Budrl. K.

Azaz: prbltam mr n azt.

Ki hinn, hogy Antal is btljn. Cs. Antal harasztjra bocstni. Cz.

Kzhirr tenni, kifecsegni valamit.

Van benne mdja, mint Antalnak az ebtsben. Cs. Kiverte a szent Antal tze. Anya. Hol nyjas az anya, knyes a lenya. | A milyen az anya, olyan a lenya. | Anyja lenya. Nzd meg az anyjt, vedd el a lnyt. Keserves anynak potrohos gyermeke. Legjobb tek az anya teje. Eb-anynak kutya a lenya. Mg rosz anya is jmbor magzatot szeret. Hol egyszer az anya mostoha, az apa is mostoha. gett tke: fekete; rva borju nincs anyja. Maga szopta az anyjt.
Igen elhizott emberre mondjk.

Megfogta az anyjt.
Gazdagg lett.

Apa, ap. Apja fia, anyja lnya. Nyakas apa, fejes fia. Hol gyva az ap, any nevn hijk a fiukat. | Apnk evett almt, a mi fogunk | | Apk ettek egrest, fiak foga | vsik. Apja is ember volt: vasvillval ette a szerdket. Apja sem volt harangnt. (Lsd atya.) Apcza. Csak palstja apcza. Cs. Apt ur. Nincs eszesb apt ur, mint ki bartbul lett. Cs. Aptursg. Hal bart, hal szamr, vltozik az aptursg. Sz. Apostol. Tizenharmadik apostol. Apostolok kzt is volt egy Juds. Aprilist jrni. Aprit. Ha apritottad, meg is edd. KV. Van mit apritni a tejbe. Aprbul sok kell. Tanuld meg elbb az aprt, ugy kezdj a nagyobbhoz. Cs. Ki aprnkint klt, tovbb beri vagyonval. K. Aprlk. Nem j minden aprlkot aranytollal irni. D. Arany. Nem mind arany a mi fnylik.

Mr most ltom, nem mind arany a mi fnyes, Az egyenes sziv is lehet tekervnyes. (Npdal.)

Kitetszik szederjesbl az arany. Arany tzben tisztul, polyva megg. Ki jkor kel, aranyat lel. Aranybl sem lesz gyr, ha meg nem verik. D. Fillrrel szoktk az aranyat kimlni. Tudja a hall, hogy csak sr az arany. Arany srban is csak arany. K. Aranybl is cseppen el. Ki azt igri, hogy aranyat csinl, ezstt akar csalni. Jl nem lakik ember aranynyal. Ha peng az arany, btran hallgat a prktor. Kr. Nem hasznl az arany, mig a fld gyomrban hever. K. Kinek esze nincs, aranyon sem fordithat valamit. D. Arany elmnek gyngy a gondolatja. Nem esik le ujjrl az arany gyr.
Nincs rangjn alul ezt vagy azt megtenni.

Tiszta mint a mosott arany. Nincs szebb sz az arany pengsnl. Cs. Kinek nincs aranya, szolglatt ajnlja. Arat. Nem mindig az arat, a ki vet. Ott is arat, a hol nem vetett. Ell arass, utl sznts.
Aratsban lgy els, hogy ms el ne arathassa a tiedet; szntsban utols, hogy a magadt vissza is sznthasd.

Arats. Akkor lesz arats, mikor a varju kepre szll. Arcz. Sziv tolmcsa az arcz. Blyeges arcznak ne higyj. Nehz a bnatos arcznak vig kedvet mutatni. Cz. Asszony. J asszony a hznak koronja. Mrges asszonynak haragos lenya. Cz. Nehezen egyeznek meg a szp asszonyok. Ksznjetek ludak, n is asszony vagyok. | Kt hrom asszony egsz sokadalom. Cs. | Kt asszony, hrom lud, egsz vsr. Knnyebben felejti kigy farka vgst, mint egy asszony legkisebb boszusgt. Sveges asszony ebszoks. Nem jl foly a hz dolga, hol asszony visel gatyt. Tlban koncz, ne nzz az asszonyra. Cs. Nyelve veri meg az asszonyt. Tz, asszony s tenger miatt vesz sok ember. Mf. Hzban az asszony helye. Pnz olvasva, asszony verve j.

Az asszonynak albb egygyel. Ha asszonyok sirnak, megnyirnak. B. Nem kell addig hinni az asszonynak, mig egy pnz ra borsot elbir. Ki szbeli asszonynyal trsalkodik, hamar kurafi nv ragad r. K. Mosolygs asszonynak, grhes lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Nincs hamisabb viz az asszonyok knyhullatsnl. Megdd magad szakllas asszonytl. A mely asszony hnyja veti jmborsgt, fekszik ott valami. Ha szemrmes is az asszony, ne bizd idegen kzre. Knnyebb az asszonyt tnczba vinni, mint rnczba szedni. D. Nem tudja rszeg asszony mi a szemrem. Elg okos az asszony, ha mikor esik, eresz al ll, hogy ne zzk. Asszonyok fegyvere fenyegets. Kt asszony kzt legjobb a tojst eltenni.
Kt boldogasszony napja, azaz aug. 13. s sept. 8. kztt tlre eltenni.

Tz a vn asszony. Szp asszony is, ha megvnl, csunya idt r. A vn asszonynak is van ugy, hogy szeszenik. Jaj oly szegny sorsa, ki gazdag asszonyt vett. Szp asszony a hz szemefnye. Asszonyt, vsznat ne vgy gyertyavilgnl. Az asszony kt oszlopot tart a hznl. Okos asszony nem marad gyermek nlkl. Egy asszony sem szemrmes a sttben. Teli van kivncsisggal, mint a terhes asszony. Hol sok asszonynp van, sok a pldabeszd. Asztag: Knny asztag mellett kalszt szedni. Asztag nem li meg az egeret. Tavalyi asztag nem szerez szksget. B. Asztagban tt keres. F. Asztal. hen marad, ki asztalnl szemrmeskedik. Cs. Jobb kicsiny asztalhoz lni csendessggel, mint nagyhoz boszuval. Cs. Alacsony asztalrl btorsgosb enni. K. Asztal hazugja. KV.
Hizelked, tnyrnyal.

Asztal alatt keveri a krtyt. Atya. | A mint atyk fujjk, a fiak ugy ropjk. | Mint atyk dudolnak, fiak ugy tnczolnak. B. Komoran nz fira az atya, de ms van szivben. Atyafi. Jobb ma az idegen, mint az atyafi. Ne ttsd atyafira szd. Kr. Atyafi: kas buza, teli erszny pnz. Olyan atyafia, mint kr a lnak. K.

Ne utld meg atydfit, ha szegny is. Atyafisg. Sgorsg, komasg nem nagy atyafisg. dm. Akkor mg dm is kis inas volt. Mindnyjan atyafiak vagyunk dmrul. Atyafi: dmrul, vrul, a grbe fzfrul. dm ltott ilyet sheder korban. g. Kiverte szemt az g.
Hejh! mig a szememet ki nem verte az g, Hejh! nem is ugy forgott a vilg. (Npdal.)

Kezbe szakadt az g. ML. Szegnyt az g is huzza. Zld gra jut. gon mutat madarat. M.
Bizonytalant igr.

Egybkor is lttam gon tar varjat. Cs. gy tartsa a lbt, ne lb az gyat. Cs. Hitvny lazsnakrt el ne hagyd gyadat. D. A mint veted gyadat, ugy aluszod lmodat. Sz. Nagyobb az gy a lepednl. Cs. J gyat vetett magnak. Sz. ldoms. Egy pnz ra szatyorrt kt kupa ldoms. ldoms ldomssal j. llapot. Ugyan derk llapot, beittuk a kalapot. lom. Egy j lom minden fradsgot helyrehoz. Cz. Kinek mihez kedve, azrt lmt felejtse. KV. lomban, szerelemben nincs lehetlensg. Nem sokat kell lmon piteni. lnoksg. Ki lnoksgot vet, but arat. F. ltalut. Ugy keresd az ltalutat, hogy kerlbe ne akadj. F. ltalvet. Az ltalvetnek csak elejt ltjuk. ngy. Boh ngy! meglte a toj gunrt. D. Ne tanitsd ngyodat gyba szllni. KV. Ne jtszszl ngyoddal. Cs. rnyk. Hajszlnak is van rnyka. Mig az ember rnykot vet, mindig lesz nyomorusga. Nem ijed meg a maga rnyktl. | rnykot lel. | rnyk utn kapdos. J. Ma is akkora rnyka, mint tegnap. D. rnykkal ijeszti az oroszlnt. KV. Maga rnyknak is kszn.
Igen vn; mert az reg ember feje reszketvn, mintegy a maga rnyknak ltszik ksznni.

rnyk szolgra szorult. Kr.

rok. Ne ugorj ott, a hol rok nincsen. Ne ugrndozz rkon, nem esel belje. Bsz. Akkor mondj hoppot, ha ltalugrottad az rkot. Nagy rkot sl, nagy a szkellje. P. rkon kivl hegymester. KV. rkon, bokron tulvan. rpa. Hetvenkedik mint rpaczip a kemenczben. rt. Ki rtani akar, nem fenyegetzik. F. rtatlansgnak csak egy a szava. ru. Vsr nlkl is elkel a j ru. KV. rulkods. Hitvny kereset az rulkods. Cs. rva az rva, ha arany is kapufja. Nehz kenyr az rva.

B.
B. Adjon isten hrom b-t.
bort, buzt, bkessget.

Babot sem levert fzik. Cs. Egy babot sem adnk rajta. M. Babuk. Bds babuk berzenkedik a hattyuval. Sz. Bagarit. Megvonja a bagarit. P.
Ertetett okoskodssal l; hazud.

sszehuzta a bagarit.
Szkebb kltsgre fogta magt.

Bagi. Ksznttt a bagi bart. Bagoly is | bir barlangjban. | vagdalkozik odujban. Nem lesz a bagolynak slyom fia. Bagoly a kpe, slyom a szeme. Bagolynak is szp a maga fia. Bagolyhoz kapvn, elszalasztotta a slymot. A bagoly is fnyre nz. F. Te rted is leesett a bagoly a frul. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. Tud hozz, mint bagoly az vemrihoz. Cs. Baj. Prosval jr a baj. Kis bajt kerlt, nagyba esett. Kinek-kinek megvan a maga baja. Tbb a baj mint a vaj. Ezer a bajom, meg kett. Bajcsi. Tud hozz, mint bajcsi asszony a kvfzshez. K.
T. i. ugy fzte meg a kvt, mint a babot szoks. K.

Bajos minden ember kedve szerint tenni. Bajusz s szakl frfiembert illet. KV. Flre bajusz, majd csk r. Kr. Azt gondolod, hogy csak szr a bajusz. Se bajusza, se pnze. Sz. Bajuszos. A bajuszos ktszer iszik. D. Bak. Kecskk kztt bak a bika. Bocssd kertbe a bakot, menten kposztnak esik. KV. Nehz a baktul tejet fejni. Egyik bakot fej, msik rostt tart alja. Addig rizkedj a baktl, mig segre nem taszit. Egy bakot nyuz. P. Bakot nyuztl: bds vagy.

Fenn hjaz, mint a kergeteges bak. Bakancs. Felhuzta a bakancsot; isten hozzd bocskor! Bakancsos. Nem rug patkt a bakancsos lova. Srral l, mint a bakancsos lova. Baksai. Szuszog mint a Baksai hza. Kr. Bakcs. Szava rulja el a bakcst. Bak. ltalesett, mint Bak a hzn. Bakszekr. Nehezen lesz abbl bakszekr. Balzs. Hh bel Balzs, lovat ad isten. Beszlj neki, Balzs a neve. Kr. Adsa Balzsnak. Hetedfl Balzsnak csak egy esze. D. Szllj ki Balzs a hintbul, mert nem pnzed ra. Megbecsli mint Balzs a hurkt. D. Balzs vitze. rt hozz mint Balzs Mt a tnczhoz. D. Jkor j, mint Balzs pap a vecsernyre. BSz. Igen talld, mint Balzs pap a vecsernyt. Cs. Bal. Hol jmbor szemly nincs, balkrm a tnczos. M. Balis bicsak fanyel, ha elvesz is, megkerl. Ban. ltalesett mint Ban a szentesi parkhin. Banyavirg. Akr fodor, akr menta: elg hogy banyavirg. Baraczk. Fn van nla a baraczk.
Azaz nehezen fizet.

Rg hogy ezen baraczkfa al jr. BSz. Baranya. Nem egsz vilg Baranya, laknak Somogyban is. Baranyai. Egsz baranyai ember lett belle. Oldaln kamarja, mint a baranyai embernek. Bart. Ritka madr a j bart. gyetlen bart tbbet rt az ellensgnl. Nem igaz bart, ki csak annyibl az, hogy nem rt. K. A megbklt bart soha sem volt bart. Megbklt barttal jan bnjl. Uj bartrt el ne hagyd a rgit. Bartot szerencse hoz, szksg prbl. Ki mindennek bartja, mindennek bolondja. KV. Ismretes trsadat, rgi bartodat holtig szeresd. Ne vesd meg bartod kis fogyatkozsrt. Sok okot lel, ki el akar szakadni bartjtul. Ugy lgy msnak bartja, hogy magad ellensge ne lgy. Ha bartodat titkon feded is: msok eltt dicsrd. Nem minden bokorban fekszik a j bart.

Nem mind bartod, a ki red mosolyg. M. Egy istened, tbb bartod. K. Jobb nha egy bart mint szz atyafi. Ebnek eb, papnak pap a bartja.
Ezt mond Mtys kirly Thuz Jnos nev fembernek, ki ntelen volt; mintha mondotta volna: te is ntlen vagy mint a papok, trsalkodjl velk.

Bartodrt se tagadd az igazat. Kinn a bart a csuklybl. Lassan, bart a kereszttel. Dobd le bart, a vakart. M. Bart beszl bjtrl, de hasa teli van. Az leszen bartt, ki egyb mdon el nem lhet. Beszl a bart, alamizsna vge. Nem vagy bart, hogy a pnzt el ne vedd. Bartgatya. Kurta mint a bartgatya. Bartkukta. Megszokta mint bartkukta a szenyet. D. Barttncz. Nincs roszabb tncz, mint a barttncz. ML. Bartzsk, kocsistorok nehezen telik. F. Bartkozik. Kaps kapssal, ur urral bartkozik. Bartsg. Az igaz bartsg nem ll a sok boritalban. Nem igaz bartsg, mely knnyen elmulik. Addig a bartsg, mig zsiros a konyha. Nem j a felettbb val nagy bartsg. K. Bartsgrt a bart is meghzasodott. Hol megegyezs nincs: eskl a bartsg. Cz. Az igaz bartsgot nem fazkban fzik. Nincs szebb dolog az llhatatos bartsgnl. ML. Ne vess mindennel bartsgot. Bartsgban egy kis veszekeds olyan j, mint tekben a bors. ML. Nehezebb a bartsgot feltartani, mint ktni. Nem jmbor bartsg, melyrt megbntod istened. K. Bari. Tz az esze, mint a bari czignynak Cz. Barom. A ki barom, nyakn jrom. Bba. Sok bba kzt elvsz a gyermek. Cs. Vn bba rdgk hadnagya. KV. Mikor pap nincs, bba is keresztel. Nem bba lelte babona ez. Bka. Beszlj vele! Bkn lakik. Blint. Flti mint beteg Blint a hajt. D. Czifra mint a Blint nadrga. D. Blvny. Kpet nem arany, hanem imds tesz blvnyny. Utoljra kutya sem fl a botos blvnytl. Bn. A ki bnja, tegyen rla.

Bnat. Nem lehet oly bnat, | hogy idvel meg ne lassudjk. Cs. | kit a szp sz meg ne lgyitana. Ks bnat ebgondolat. Bns. Nem mindenkor rt a gyengn val bns. K. Bnt. Kvetet, jra intt nem kell bntani. Cs. Te is j katona, n is j katona: ne bntsuk egymst. K. Nem bntok n senkit, engem se bntson ms.
Nem vagyok n ads, nekem sem ads ms, Nem bntok n senkit, engem se bntson ms. (Npd.)

Brny. Hol kevs a brny, nehezebben vesz. Mg a brnyban is benn a harag. KV. Nyakmetszett brnynak sohajts a vge. Azt akarja, hogy jllakjk, a brny is egszen maradjon. KV. Nehz a brnyt farkas szjbul kivonni Cs. Nem lesz farkasnak brny fia. Nehz a brnyt farkassal sszebkltetni. Cs. Szelid mint a brny. Brnyfelh. Tarka mint a brnyfelh. Brnyos. Ha brnyos az g, harmad napra es lesz. Cz. Brsony. Nem illet szamrt brsony nyereg. Juhszbundra brsony folt. Fltette a brsony sveget. D. Btor. Isten is a btor katona mellett hadakozik. Nem kell a btornak biztats. Cz. Terem a btor, valamint a flnk. Legbtrabb ember volt, ki a rkot elszr megette. Nem Btorban lakik, hanem Futakon. Jobb szegnyl lni btran, mint gazdagul flelemmel. Cs. Btorsgos. Falu nevben kardot ktni nem mindenkor btorsgos. Cz. Becsl. Ki mst becsl, magt becsli meg. Sokba telik, a mit nagyra becslnek. Becslet. Elbbval a becslet a szalonns kposztnl. Nagyobb a becslet | a vels koncnl. | mint a forditott ksa. D. Becslet a kerest kerli, a kerlt keresi. K. | Elveszett becsletet nem tallni meg a bokornl. D. | Nem minden svny alatt lelni meg az elvesztett becsletet. KV. Mind j ott lakni, hol becslete vagyon a jmbornak. Cs. Asszonyversbl ember nem sok becsletet nyer. Szenvedssel adjk a becsletet. Bed. Kivgtk Bedn az erdt. D.
Esztelenre ill km. azon esetrl, hogy Bed, bihari falu, npe az erdt, melyre sok varju jrt, nehogy elpusztul jon, kivgta. D.

Befellegzik. Azt se mondta: befellegzett.

Begyibe vette. Belgrd. Oh Belgrd!

Csekly panaszra, min a gyermekek, ill flkilts.

Messze Belgrd koldulni. Bencze. Fltette a Bencze sapkjt. Kr. Bendk. Egyhangu mint a Bendk ntja. Benedek zskkal hordja a meleget. Berekben a farkas. Farkasnak berket mutatsz. Bernt. Kapkod mint Bernt a mennykhz. Berta. Vitzek mint a Berta kutyi. D. Bertk. | Nyertnk benne, mint Bertk a csikban. Cs. | Belveszett mint Bertk a csikba. Beszd. A beszd nem enni, hanem hallani val. K. Sok beszd nehezen kszl meg hazudsg nlkl. Sok beszdnek sok az alja. A beszdnek egyenese j, a manknak horgasa. Beszljen ms, de eszem n. Cs. Ki sokat beszl, van ideje. Ki sokat beszl, vagy sokat tud, vagy hazud. Mst beszl, mint kitl a bor rt krik. Ugy beszlsz, mint a jl rltt. KV. pen ugy beszl, mint van, mikor hazud. Beszlgets. Mocskos beszlgets erklcsvesztegets. Beteg. A beteg mig piheg, mindig reml. K. Mst orvosol, maga beteg. P. Kt beteget nem szeret az gy: rszeg beteget s haragjban beteget. Cz. Mig egy beteg sinldik, szz egszsges is meghalhat. Elg beteg az is, ki beteget emel. Ha az orvos fl, ktsgbe kell esni a betegnek. K. Beteg embernek imdsga sem egszsges. D. Sokat kr a beteg, de az egszsges nem adja. Cs. Beteg ember bjtje. KV. Akkor van legroszabbul a beteg, mikor nem rzi, hol fj. Nem mindig orvos az oka, ha meghal a beteg. K. Beteg vigasztalja az orvost. Ki betegen l, sokig vonaglik. Betegsg. Az egszsg izt a betegsg adja. Vgs betegsgnek isten az orvosa. Hosszu betegsgnek | s kapa vge. | hall a vge. Betegsget nem lehet titkolni. Addig gondolkodjl betegsgedrl, mig egszsges vagy. Cs.

Bet. A bet megl. Az az megl betje. Betyr. Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. Bcs. Sokat vgeznek Bcsben, de elrontjk az gben. Kinek lova nincsen, Bcsben is gyalog jr. Cz. A ki itten tulok, Bcsben sem lesz csacsi. Kurjongat mint bcsi tyuksz az utczkon. Cz. Nagy a szja, mint a bcsi kapu. Bka. Ha a t kiszrad, magtul is kiugrik a bka. | Bnja bka a deret. | Nehz a dr a bknak. P. Pffeszkedik mint a bka. Bke. Jobb egy bke szz hadnl. Bk orvossg, a czivds mreg. D. Ki a bkt nem szereti, hadakozni sem tud. D. Jobb szraz kenyr bkvel, mint a hizlalt borju prlekedssel. K. Ki bkvel fekszik, maga bkvel kel. Ha bkvel akarsz lni, sokat ne szlj. A bknek res helyt rdg foglalja el. B. Az arany szp s j, de mg sem bkessg. D. Addig a bkessg, mig szomszd akarja. Pnzen is meg kell venni a bkessget. Cs. Bles. Mit rt a vaj a blesnek? Flbredt a bles szagra. KV. Blesstshez, uri nvhez sok kivntatik. Blil. Annyi a pnze, mint Blilnak a tolla. Bna. Mg a csonka, bna sem l mindig otthon. D. Ki a bnt neveti, maga ne sntikljon. Br. Nehz a br, ha a szolga lusta. Papot bartsgrt, kntort imdsgrt brben nem tart az ember. D. Szegdtt br, osztott koncz. Rest bres gyakran nzi a napot. Rest bresnek henyls az ebde. Bial. A bial, ha sohajt is, messze fu. Vakon fu mint a bial. P. Bibe. Kinek-kinek az bibje fj. Cs. Eltallni a bibjt. Biblia is csak hat betbl ll. Paraszt ember biblija a hiszekegyisten. Biborban is megterem a tet. D. Bicsak. Uri bicsak, fa nyele. D. Igen feni a bicsakjt. Cz.

Beltrik a bicskja. Bika. Sznra szokott bika elj holnap is. klels biknak szna a szarvn. K. Kerld a bikt, mikor fldet hny. Kr. Bika alatt borjut keres. Szabad neki, mint a falu bikjnak. Busul, mint a kivert bika. Bimb. Parnyi bimb, nagy gymlcs. Terepes rzsk is apr bimbbul erednek. Cz. Bir. El ne hagyd, a mit birsz, bizonytalanrt. A ki birja, az marja. Bird meg magad, ha mssal akarsz birni. Cs. Birka. Vn birka elli a takarmnyt s kikeletre hal meg. Bir. J bir felejti a komasgot. Rosz bir, ki ajndkra nz. Cz. Okos bir a rszeget jzan korban bnteti. J lelkismeretnek nem kell itl bir. Kt egyarnyos fle van a j birnak. Kit a bir gyll, nehezen tesz annak igazsgot. Senki sem lehet bir a maga gyben. Ha birv lettl, | flre a komasggal. | ne hagyj arany irt kenni kezedre. Elveszti sirst, ki bir eltt jelenti siralmt. Molnrbul lett bir.
Azaz lelkismeretlen bir.

Ms bir jrsa. Cs. Kevly mint a bir lenya. Kiki magval hordja a kisbirt.
T. i. a lelkismeretet.

Szerelem s harag nem igaz birk. Grbe kezt szeretnek a birk. Re szorultak mint a j birra. Bir htn.
Azaz nagybul vgzett valami, p. bir htn vgott dohny, trt s.

Sok ksik, mint a birsz. Sorba megy mint a falusi birsg. Birsg. Igazsg a birsg. Bizik. Ki hol bizik, ott hizik. Cs. Pipd, puskd, rd, felesged senkire se bizd. Gyermekre madarat, vn emberre ifju menyecskt, nmetre bort ne bizz. Kire tbbet biznak, tbbrl szmol. | Bizd el magad, ha szgyent akarsz vallani. | Ki elbizza magt, knnyen megszgyenl.

Bizodalom. Nem lehet ertetni a bizodalmat. Bizonyos. El ne hagyj bizonyost bizonytalanrt. Jobb kevs bizonyos, mint sok bizonytalan. Nem kell ott bizonysg, hol maga szl a dolog. Cz. Az a j bizonysg, melynek fogt nem lehet kihuzni. Bocskor. Csisz el, csosz el bocskor.
... Most hogy megregedtem A bocskorom azt csoszogja: Csisz el, csosz el a templomba, Onnan meg a koporsba. (Npd.)

Lbhoz szokott bocskor jobb a legujabbnl. Bocskorban kell keresni s csizmban klteni. Kinek csizmja nincs, bocskort kssn. Utcza bocskor! | ne tszgj. Cz. | meg ne mocskolj. Bocskorhoz faplcza. Felkttte a telekes bocskort. Eloldzott a bocskorszij. Bodn. Mst beszl Bodn, mikor a bor rt krik. Bodrogkzi. Ostoba mint a bodrogkzi rig.
A bodrogkzi rigrul azt tartjk, hogy nem tanul meg nekelni.

Bodza. A brktl a bodzig. Az n kardom sem bodzafa. Bogcskor is elbizta magt, mikor a tlgyfa lenyt megkrte. Bogr. Sok bogr gyl ott ssze, hol sok a tej. Cz. n sem szrmaztam a bogaraktul. BSz. Ki bogr utn indul, keringbe kszl. B. Bogara van. Boglya. Sok petrenczbl vlik a j boglya. J a ritka rend, s sr boglya. Bogrcs. Igaz bartsgot nem bogrcsban fzik. Cz. Bogyoszln is megcsikzott a koldus. Bojtorjn. Hamar n, ragads is a bojtorjn. P. Tkre hny bojtorjnt. Cs. Boka. Csonttal ti bokjt. P. Bokor. Flre bokor, jn a fa. A bokor a tolvajt is befogadja. Nyul vitznek bokor a vra. Mikor isten nyulat teremtett, bokorrl is gondoskodott. Bokorral egytt lvik a nyulat. Jobb neked a nagy bokor mellett. Bokorbl ugrott ember. M. Mint a bokrot, minden veri. Cs. Nem minden bokorban lelni prjt.

Boldog az, kinek kezben kacska. M.

Azaz, kinek van egy biztos hite, melyet ugy fog mint kz a kacst.

Boldog, ki ms krn tanul. Boldogsg. Els boldogsg a j sz. KV. Nem ismeri jobb kezt, ki a boldogsgot balfell keresi. K. A boldogsg ott kezddik, hol a nagyravgys sznni kezd. Bolha. Csuda freg a bolha, addig szkdcsel, hogy vagy a vizbe esik vagy a tzbe. P. Knnyebb egy zsk bolht megrizni, mint egy asszonyt. Bolond. Terem a bolond, ha nem vetik is. Okos a bolond is, ha meg nem szlitjk. D. Bolondnak lbn a szeme.
Csak azt ltja, miben felbotlik.

Azrt van annyi bolond, mert kiki okosnak hiszi magt. Bolondnak is tetszik fa-szablyja. Kt bolond egy pr. Bolond mg azzal is krkedik, mit szgyelni kellene. Cs. Kr nyitja bolondnak | szemt. KV. | flt. Cs. Krn tanul a bolond. M. A bolondnak bu a jrsa, kr a trsa. Egy bolond szzat csinl. Egy bolond oly kvet dob a kutba, hogy szz okos sem birja kivenni. Egy bolond annyit krdez, hogy szz blcsnek is gond leszen r megfelelni. Bolondnak fapnz is j: ha elveszti sem kr. Nem illik bolondhoz kesszls. Oly bolond, hogy szabadon ur lehetne. Cs. Bolond, ki neveti a bolondot. A gazdag, ha bolond is, szerencss. Ki magnak bolond, msnak sem lesz okos. Bolonddal nem j trfldni. Kr a bolondra szp szt vesztegetni. Bolond tkzik ktszer egy kbe. Bolond ki egy zabszemrt lba bujik. BSz. Ki bolondhoz teszi magt, maga nagyobb bolond. Azrt boldog a bolond, mert esze nincs. Bolondra vszon csuha, nem brsony ruha. Bolondot ha mozsrban trnk is, bolond. Bolond is mond nha okosat. Jr a bolond Budapesten, azt sem tudja, hny az isten. Bolond frasztja elmjt lehetlensggel. Ki bolonddal kezdi dolgt, vgre maga is megesztelenl. Egyik bolond tetszik a msiknak. Bolondtul ritkn vrhatsz okos szt.

Bolondjt jrja.
Kiki maga szitjval, A szomszdn rostjval: Jrjuk, jrjuk a bolondjt, Ugyis megadjuk az rt. (Npd.)

Rjtt a bolond ra. Bolondsg ebrt lovat veszteni. Bolondsgbl tanulni blcsesg. Ki hamar elneveti magt, nincs messze a bolondsgtl. Boltos. Nevet mint a boltos kutyja. Kr. csorog, mint a boltos legny. Bor, buza, szalonna gnek f adomnya. BSz. J bor, pnz, szp asszony, embert kivn rzsre. Sz. J bor, szp felesg, csendes lelkismeret, drga dolgok. A bor meghajtja a dallt. Bor nlkl szegny a vendgsg. Nem kell a j bornak czgr. Bds bornak nagy czgrt szoktak emelni. P. Nincs kormnya a bornak. BSz. Ki a bort megiszsza, ura legyen. Bor mellett hamar kiugrik az igaz. B. Megmutatja a bor, kiben mi lakik. K. A bor latorbajnok, legelszr is lbrul ejti le az embert. KV. Borban lakik az igazsg. Tbbet beszlnek bor mint tel mellett. K. Idd meg a bort, add ki a pohart. Cs. Nem gyermeknek val a bor; nem tudja megrgni. BSz. Szuszmt is megtanit a bor szlani. Minden j bornak ki kell forrni magt. Bornak is a rgie j. Cs. Bor s pnz tartva tart, kltve fogy. J bornak, j embernek eredett ne kutasd. J bor hosszu mesje az iszkosnak. Rszegesnek a bor des anyja teje. Mg a vn embert is tnczba viszi a bor. Nincs oly blcs, kit a bor meg nem bolondit. Cs. Knny a j borbul eczetet csinlni. J borbul j eczet kerl. Ks a bort akkor kimlni, mikor anyjra szllott. Bort sem ltott, mgis rszeg. Cs. J a sr, jobb a mrcz, de bor az anyjok. Ki levesre bort iszik, nem krnek attl tancsot. Ebszl sem terem kertedben, mgis bort vlogatsz. Cs.

J a bor, meleg a foltos nadrg. Cz. Tbben halnak borban, hogysem a tengerben. KV. Egy kt pohr borban sok j bart lakik. Nincs a bornak rakonczja. Cs. Lrn bort cserl. Jobb a szinbor mint a lre. Vagy bor, vagy viz. Borral mosdik, kolbszszal trlkzik. Mi borital kzben esik, borba kell azt irni. Cs. Zavaros mint a megfordult bor. Ha titkot akarsz kitanulni, jrtasd a boros korst. Cz. Borbly. Okos borbly nem gygyit minden sebet egy irral. Ha nincs irod s szelenczd, mirt teszed magad borblyly. Cs. Borotvja sincs, mgis borbly. Hazud mint a borbly. Borda. Azon bordban szttek. M. Borju. Szalmn hizott borju nem sokat finczl. K. Nem sokat ugrndozik az h borju. Kinek borja, nyalja. A borjunak mig szopik nincs neve. Azt gondolom borju repl. K.
Arra mondjk, ki nagyot hazud.

Kicsaln tehnbl a borjut. Megfordult a borju benne. BSz.

Azaz megengeszteldtt, haragja elmult.

Adj neki, hogy el ne vesse borjt. Cz. Borjuval adjk a ktelet. Knyn szokott gyermek borju neven bred. Bmul mint borju az uj kapura. Neki esik mint bolond borju az anyjnak. Ugy reszket mint a rszeg borju. KV. Szintannyi borjubrt visznek a vsrra, mint krbrt. Borotva. Nem minden botbl lesz borotva. Ritka mint a j borotva. Bors. Kicsin a bors, de ers. Cs. Borsot trni az orra al. Nem mind bors, mit a kalmr ebe hullat. BSz. Maradk pecsenye borslben ms tek. Borsfai. Nem szokott vele lni, mint a borsfaiak az utols kenettel. Kr. Bors. Falra hnyja a borst. M. Lapt htval mri a borst. Megetttek a borst, adjon isten koporst. Kr. Zsiros bors elcsapja a gtat.

Bosnyk. R-rkezdi mint Bosnyk a tnczot. D.

Bosnyk, reg ember, hamar fradt a tnczban, aztn neki neki indult. D.

Boszants minden embertl kitelik. Cz. Boszorkny. Borzas mint a bjti boszorkny. D. Boszut llni nem vitzsg.
Pekri Lrincz vezr monda ezt, midn tisztjei arra beszltk, hogy ervel trjn a megyesi szszokra, kik, noha jt tett velk, nem akartk bebocstani vrosukba. D.

Kis boszu nagyra viszi az embert. Cs. Bot nem fegyver. Minden botnak vgn a feje. Cs. Ks botnak nagyobb a sulya. A bot, ha megaranyozzk is, sulyost t. D. A ki verekedni akar, knnyen tall botra. Ki bottal kszn, doronggal felelnek. Bottal theti nyomt. A botnak kt vge van. Igen illik, mint bot a tegezhez. Cs. Olyan a bot, min a tke. Bot a feje. Botfejtl grcs a gondolat. Ki ebbel bolondozik, bot legyen kezben. Cz. Bothn mondotta, Domnszkyn bizonyitotta.
Hegyaljai km. annyi mint hamis, nem hiteles, bizonysg.

Botlsban legjobb a tancsvltoztats. K. Botlik. Alig botlik, mindjrt esik. Ki soha nem botlik, soha se jr egyenest. Boza. Flledt mint a bozaczibere. Cz.
Azaz j kedvben pajkos.

Bgre. Kis bgre, nagy kanl. Bjt. Minden farsangnak van egy bjte. Knny teli hassal bjtt dicsrni. Duna pontya, Tisza kecsegje, Ipoly csukja legjobb bjt, ha szermi borban ftt. Cz. Ha ebre biznk a bjtt. Ki sok zabl cstrtkt tart, hosszu bjtre szorul. Cz. Sohajt mint a bjti szl. Kinek nincs mit enni, tudja mikor van bjt. Bkken. Ez a bkkenje. Ne kerengesd annyit; mond ki a bkkenjt. Cz. Blcs ember mindentt otthon van. K. Tudatlanok kztt knny blcs nevet szerezni. Nem kell a blcset tancscsal terhelni. Kr. Lm oly blcs, mint az n macskm. KV. Blcsben is megterem a fogyatkozs.

Blcs embernek bajos tudatlanok kztt szlani. A blcs is htszer botlik egy nap. Blcset is megvakit a szerelem. A blcsesg legjobb uti kltsg. Nem menten nyelik m be a blcsesget. Kanllal ette a blcsesget. Blcs. Idtlen gyermeknek blcs. B. | Bben bds, szkben des. KV. | Bviben nedves, szkiben kedves. Br. Nehz a molyos brt kicsvlni. Cz. Kis brben is ember lappang. Forditsd a brt, csizma lesz belle. Majd kiugrott a bribl. Brire megy.
Az kra vagy haszna forog fenn.

Nem fr a bribe. M. Knny ms brbl hrsat hntani. Brvel fizet, kinek pnze nincs. Ha nincs szre, vagyon bre. Csak a csontja, bre. Valaki megszakad az urasg dolgn, olyat br haranggal fizetnek ki Budn. D. Bsg. Ungvri bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bsget. Brugs. Vn brugs mindennap egy ntt felejt. Bu. Egy pnz ra haszon sincs a legnagyobb buban. Sok esztendei bu sem fizet ki egy pnz-adssgot. Megemszti a bu az embert, mint ft a szu. A bu sem tart rkk. Nehz a but eltagadni. Ki vaktban hnyja veti kincst, but arat. A bunak is van ideje. Minden bunak vge boldog hall szekere. Ha nincs bugondod, hzasodjl meg. Bucsu. Pnzzel jrjk a bucsut. Fakptl vesz bucsut. Knnyen veszik, mint a bucsujrst. Buda. ll Buda mg. Mi hir Budban? Trk a vrban. Tbb is veszett Buda alatt. Nem egy nap plt Buda vra. Egyszer volt Budn kutyavsr. Nem oda Buda. ML. Messze Buda snta | embernek. Cs. | ebnek.

Ha Budrl jtt volna, sem hinnm. Budra is beillenk birnak. Megjtt Antal Budrl, zld gat is hozott. Annyira jrsz tle, mint Buda Bcstl. Budai mrtkkel fizet. Budai vkval mr. Bujasgot z soha blcs nem lehet. K. Buks. Nem esik a buks ugrs nlkl. Buki. Hazajr mint Buki lova az abrakra. D. Bunda. Szakadj bunda; majd vesz gazda. Kiforditom, beforditom, mgis bunda a bunda. Nyron kt bunda, tlre kank se. Bunk. Esze bunkjra adni.
Azaz igen rtsre adni.

Burokban szletett. Busul. Mit busulsz, midn semmid sincsen. Busul mintha elkapta volna kenyert a tyuk. Kr utn ks a busuls. Buza. Ritka buza, kiben konkoly nincsen. F. Sokszor kivsz a buza, megmarad a konkoly. K. Rgi buzbl is vlik j kenyr. D. Kevs j vlik az szgs buzbl. Ms buzjba veti sarljt. | Nem mind tiszta buza, a mi az fldjn terem. | Nem fldje a tiszta buznak. Knny kepe mellett buzafejet szedni. Cz. Polyvba takarta isten a buzaszemet. Bdi boszorkny.
Hamis asszonyokra mondjk. Van emlkezet npnknl gczi boszorknyrl is. Bd, falu Abaujban, Szabolcsban; az elnevezs alkalmasint a szabolcsi Bdrl vagyon.

get, mint a bdi boszorkny. Bds. Ne piszkld, ha nem bds. KV. Bdskvet tzre ne hints: megfuladsz. D. Bh. Hh, bh, bh! Se bt se bt nem mondott. Azt sem tudja b-e vagy b. Csendes mint a bkfa-lng. D. Bn. Kis bn is bn. Igaz megbns eltrli a bnt. Bnhdik, ki ebl cselekedik. Cs. Bns. Ki nem bns, ne vegye magra. Bntet. Ki egyet bntet, szzat trithet meg. Hol nincsen bntets, szarvat vesznek a gonoszra.

Brk is nagyobbra n mint a lher. Bz. Rut bzzel vagyon a jmbor. M. Bzbe keverni. P. Bzn keresd: feltallod. Senki sem rzi a maga bzit.

Cs.
Csacsi. Ez is isten teremtse mint a kis csacsi. Fl haragba j, mint a kis csacsi. Csak. Csakra zsk kell, arra madzag is kell.
Azaz, nem elg, mikor valaki ennyi okot mond: csak; mert ehez tbb egyb ok is kell.

Csal. Ki senkit nem csal, knnyen msra bizza dolgt. K. Kettt nehz csalni: szemet s flet. Csaln kezbe, nem liliom. Nyilvn csalnra vizellett, hogy oly komor. Csalrdsg. Nincs oly csalrdsg, hogy ms meg ne jtszsza. Nem mehetni messze a csalrdsggal. Csalssal diszn sem hizik. Csank. Ugy van mint Csank Teleken.
Nem tudja, hol jr, p. a ki eltvedt.

Csap. Nem oda csap, a hov nz.

Az egykori kancsal mszrosrl maradt. Mondatik olyanra ki mst cselekszik, mint akarni ltszik.

Csapon venni a lisztet.

Rosz gazdasszonyra illik, ki a lisztet borrt eladja.

Iszik mint a csap. Egy csapssal kt legyet. Szerencse ritkn elgszik meg egy csapssal. Nha a csapsinr is kiebb t. Csata utn okos a magyar. Cz. Csatt. Csak a csattig vonjad. P. Cski. Nem Cski szalmja. Cskvri. sszevg mint a j cskvri.
A Cskvron kszlt pergkrl, kolompokrl mondjk, hogy egyenlen hangzanak.

Csl. Hol htlen a cseld, sok megy ott cslra. Cz. Csnk. Lityeg, figyeg, mint vn csnk a svegen. Csrda. Ki a legny a csrdban. Kt duds, nem fr meg a csrdban. Csszr. Nincs nehezebb a csszr kenyernl. Csszi. Ritka mint a csszi erd. Csva. Ki csvlja rkafarkt, nem kerli el a csvt. Egyv akadtak, mint rkabr a csvban. Csvba esik. P. Cseh k. Metszhetnek a csehkre pecstet, mg sem lesz az gymnt. Csehl van. Cselefinta eblbon jr. Sz. Cselekszik. Ki mint cselekszik, ugy veszi hasznt. Cseld. Rosz cseldnek kett a mestere: sz s korbcs. D.

Rosz cseld megbntja a sajtot. Ismrt cseldet ht vtekkel inkbb, mint ismeretlent egygyel. A j cseld mindig tall dolgot magnak. Csepp. | Sok csepp likat vr a kvn. P. | Gyakor esssel a kicsin csepp is lyukat ver. Sok cseppbl nagy es vlik. Cseppenkint a hord is megtelik. Csepeg. Esbl csepeg al. Cseppen. Ha nem csordul: cseppen. Cs. Csepn csomt, tojsban gzt keres. D. Cserben hagyni. Csere csalval jr. Egyszer megcserlt knnyen megy cserbe. Cserebogr nem j cssze a cserjnek. Tbb esze van egy cserebogrnak. D. Cseresznyt az urnak, magvt a tnyrnak. K. Nem j nagyurral | cseresznyt enni: meglvldz magvval. Cs. | egy tlbl cseresznyt enni. Cserepn ismerem, minem fazk volt. Uj cserpbe avult szag tarts szokott lenni. Cserptlhoz fakanl. Cserfa. Magrul kel a cserfa is. Cserfaerdben almt keres.
Elment az n uram, bolond kurafi, Cserfaerdbe almt keresni. (Npd.)

Ers mint a cserfatz.

rted g szivem heve Olyan mint a cserfa tze. (Npd.)

Csetneki csizma.
Jelent rabbilincset; mert Csetnek vidkn sok vasat gyrtanak.

Csettet vetett a szja. Cslcsap. Knnyebb a cslcsapnak meggazdagodni, mint megjmborodni. Cs. Csp, kapa nyavalya, ki nem hiszi prblja! Felkti a cspet. Kr.
Hozz kezd. Kr. - Elhireszteli a mihez fog. B.

Csibe. Nmetnek, olasznak kecske, bka: csibe. Csics. Lesz mg Csicsn bucsu: magam is ott leszek.
Csallkzi km., mint Csics is ottani falu.

Oly czifrn ltzik, mintha Csicsba kszlne. Sz.

Lva, Ttika lejtt jr, De Csics is vendget vr. (Rgi vers.)

Csiga. Magval hordja hzt, mint a csiga. Megvonja magt, mint a tli csiga, hajlkban. Csekly dolog, csigavr.

Csigr. Alval csigrt isznak bartsgrt. KV. Csik. Legjobb a csik, mikor megnyakazzk. Ki csikot akar fogni, rakja ki a varst. Csapja a csikot a lencsvel. P.
Egymssal ssze nem fr dolgokat kever egybe.

Tekereg mindenfel mint a csik. Csikl. Eltallni a csikljt. Csik. hes csik abrakkal lmodik. L elli a csikt, de abrak az anyja. A csik is Jnos, mikor bojtorjnos. D. Kicsiny csik nagy derestl hmot huzni tanul restl. Abrakos csik knnyen viczkndozik. Bojtorjnos csikbul vlik a j paripa. Mr mi nlunk csuda esett, a csiknak lfoga lett.
Koraeszre mondjk, gunyosan.

Reszket rte, mint farkas a kis csikrt. Csillag. Sok a csillag, de fl nem r egy nappal. Csillagnak is van tisztulsa. Egyik csillag meg nem elzi a msikat. Szerencss csillag alatt szletett. Annyi mint a csillag az egen. Szerencssebb a csillagvri krknl.
A komromi ostrom alatt, a Csillagvr udvarban csak egy krt tallt a goly s nem tbbet, innen a km.

Csinl. Ki csinlt, hogy be nem szegett? Csipkebokor. Aggatzik mint a csipkebokor. Csipjn keze, szemten szeme. Csira. Leslt a csirja.
Megalztatott.

Csirke. Ne legyen a csirke okosabb a tyuknl. Csirke csipog a nd alatt.

Elrult titokra mondjk, mikor szre kezdik venni.

Ftt tojsbul nem sok csirke kl. n sem vagyok mai csirke. Hamarbb forr vize, mint a csirkt megfogta. Csizi. Teli van kincscsel, mint a Csizi jvendlssel. Csizma. Ha csizmd nincs, bocskort hordasz. KV. Uj csizma feltartja sarkt; majd flretrik. Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmja. Szorit az uj csizma.
Az uj hivatalnok knyesen jr, mint a kit uj csizmja szorit.

Piros csizma tnczba val, srga csizma srba val. resen hagyta csizmjt.
Meghalt.

Csizmadia. Akkor rl a csizmadia, mikor fradt muzsikust lt. Cz. Ritka csizmadinak van j csizmja. Csom. Megkti csomjt. P.
Derekasan vghez viszi.

Egy csomba ktni. P.

Egyenlnek tartani.

Csonkatoronyba zrni.
Csonkatorony egy rsze volt a budai vrnak, hov a hallra itlteket zrtk.

Csont melll j a hus. Msutt is leszoktk csontrl enni a hust. Csont ez, nem pohnka. Mesztelen csonton veszekednek. Akad csontra kutya. Kemny mint a csont. Csoportos. Ha utnak indultl, trd a hol csoportos. Csorda. Egy kt tehn nem egy csorda.
Egy kt tehn nem egy csorda, Az asszony csak oldalborda. (Npd.)

Derk dolog: hrom tehn egy csorda. Csordultig van. Csoroszlya. Idvel a csoroszlya is elkopik. Varghoz viszi a csoroszlyt lesiteni. Csk. Knny ruha a csk.
A csk, az knny ruha, Se eleje, se htulja. (Npd.)

Jobb a szeretnek sebe, mint a gyllnek cskja. Cz. Szapora csknak gonosz a vge. Szabad a csk.
Mondjk, ha valaki vletlenl elkoppantja a gyertyt, s a szobban stt lesz.

Cska csknak nem vgja ki szemt. Hiba frdik a cska, nem lesz hattyu belle.
Hiba frdik a cska, Nem lesz fehr galambocska. (Npd.)

Csrl. Ne csrld, mrld, mondd ki igazn. Csri csuknak nincs mja. D.

A csri fogadban megszllt egyszer Mtys kirly, s csukamjat akart enni csupa trfbl, mert jl tud, hogy a szakcsn azt igen szereti. Ez felel: nincs mja a csri csuknak. Mire a kirly: de ha ugy, akkor a palotai plcznak sem lesz szma. A csukamj, termszetesen asztalon termett. D.

Csva. Hol a csva, ott a tilalmas. Csbrbl vederbe hg. Cs. Csdr. A j csdr vagy megvakul, vagy megsntul. Cssz. Nha a cssz is lop. Szabadon jr mint a cssz lova. Csudlkozs. Sok csudlkozs tudatlansg jele. K. Csufoldst legjobb hevenyben flbeszakasztani. Cz.

Trfs csufolds nyjassg szmba megy. Csuk. Pnzes ldt, pinczt j csukva tartani. Csuka csukval l. Megtallta egyik csuka a msikat. Sz. Csukafog tanit az embert frszelni. D. Csunya nagyon: rszeg asszony, rongyos pap, grhes diszn. Nehz a csunyt szpen kimondani. Csupor. Piczin csupor hamar felforr. KSz.
Hiszen a kis csupor Mg hamarbb felforr. (Npd.)

Els izt csupor megtartja mind vgig. Fld csupor, fakaln. BSz. Csurgra ll a kalapja.
Az n sapkm csurgra, Mindig innm ha vna. (Npd.)

Csuszt. Skarlt, grnt, nyuszt: Lva, Tata csuszt! Cz.

Cski Lszl 1749-ben orszgbir, igen pompsan jelenvn meg az orszggylsn, egy fpap mond re, hogy htn uradalmak vannak. Hihetleg ekkor csinltk e verses kzmondst.

Csutora nlkl is elkl a j bor.

Megiszom a j bort csutora nlkl is, lelem a rzsm nyoszolya nlkl is. (Npd.)

Csr. Jobb a teli l, mint az res csr. Nem vet az egr fszket res csrben. Csrhe. Egy malacz nem csrhe. Cstrtk. Nincsen m mindennap cstrtk. Kinek sok zabl cstrtke, sok hamvaz szerdja. Cstrtkt mondott.
Azaz el nem slt, cstt, csettet mondott, mint a puska; aztn terv is.

Cz.
Czgr nlkl is elkl a j bor. Cs. Virgos czgrt kt, a ki mrget rul. Nagy czgrt emel. Czkla. Izetlen czklt is megszokhatni. Cz. Czl mellett ltt el. Tulltt a czlon. Ne tovbb a czlnl. Ha el akarod tallni a czlt, feljebb irnyozz. K. Czrna. Nem gyzi czrnval. BSz. Becsusz, msz mint t utn a czrna. P. Czrnn huz harangot. Kt. Czrnaszl nem hajktl. Czzr. Aut Czzr, aut Tth Pl.
Dikos km. a latin aut Caesar aut nihil mintjra.

Czibak. Kap rajta, mint Czibak btya a kulacson. Czifra. Rutbl lehet czifra, de nem szp. A czifra mg nem szp. Megeszi a czifra ruht, mint tehn a poklt. K. Czigny is maga lovt dicsri. Nem is czigny, ha nem cserecsal. D. Czignyt szapul, szerecsent mos. Nem kell a czignyt lopsra tanitani. Cs. Czignynak tilt lopst. Elbb megdolgozik a czigny, azutn fizetnek. Lazsnakot czignytl. Nem nagy hir a czignyokkal val harcz. Valamely bort a czignyok szeretnek, j bor az. Cs. Jl tud szntani a czignyok lovn. BSz. A czigny sem mond igazat mindenkor. Nha j l is czigny kzre kerl. A czigny blyegzett lra is fell. Mennyi czigny, annyi lop. Hat czigny is megeskdhetnk r. Nincs a czignynak pondrs szalonnja. Szokta a dolgot, mint czigny a szntst. D. Fl, mint a czigny Szentmihlytl. Nem ugy verik a czignyt. Biztatja, mint czigny a lovt. Nyakas a czigny is, mikor akasztani viszik.

Sohajt mint a krvallott czigny. l, hal rte, mint czigny a veres nadrgrt. Nincs ott czignynak csontja.
Ha tnek valakit, vagy megti magt valaki s fjlalja, szoktk mondani.

Nincs szerencsje hozz, mint cignynak | a buzavetshez. Cz. | az igazmondshoz. Szomoru mint bjtben a czigny. Rtarts mint az hes czigny. Knytelen mint czigny malacz az getssel. Alkuszik mint czigny a lra. Olcs mint a czignyhal. Czimbalmosnak is nha reg hurja szakad. Czinege is rl a tkmagnak. A czinegnek kr a nyrsa. Czinkt fog a feje. Czinkjtkban legnagyobb mestersg a vets. Cz. Czinkota. Meg van mrve mint a czinkotai itcze. Czip. Nem elg a sz, ha nem elg a czip. Msutt is esznek fehr czipt. Kenyrrel eszi a czipt.
Egygy, mint az egyszeri palcz, ki barna kenyervel szalonna gyannt ette a fehr czipt.

Fehr czip, ss tur, hsg ellen igen j. Czip. Htkznap mezitlb, vasrnap czipben. Czirkos. Hallotta hirt, mint Czirkos a rtesnek. Czirgatssal is lehet rtani. Czukor. Svegben is megbecslik a czukrot. des mint a czukor.
Ersebb a csk a bornl, desebb is a czukornl. (Npd.)

Czukorrgs gyermekszoks.

D.
Daganat. Egy kis daganatrt nem kell vgni kezet. Dajka. Nem adja dajka gyermeknek a legjobb falatot. KV. Ki vn korban hzasodik, dajkt keres. Damaki. Hrman sem tesznek egy damaki ember szmot.
Damak, fels borsodi falu. A km. gyvkra szl.

Darzst ne szurklj. Cs. Vn darzs legalbb megdongja. Sok darzs a legfutbb paript is megli. Dong mint darzs a tcskk kztt. Cs. Az a j szl, melyet a darzs megdong. Darzsfszekbe nyulni. Daru. Grbn hordja nyakt mint a daru. is ltott darut. Drius. Elklten a Drius kincst. Dvid. | Hegedlt arrl szent Dvid. | nekelt arrl szent Dvid, el is magyarzta. Dekn. sem jobb a dekn vsznnl. Cs. Debreczenbe piprt; Szegedre dohnyrt. is jrt Debreczentl Kisvradig.
Ltott valamit, de nem sokat.

Akkor mg Debreczen is falu volt. Vastag, mint egy debreczeni kofa. Denevr.
Olyanra mondjk, ki egyik felekezethez sem tartozik.

Estve jr, mint a denevr. Derecske. Becsngettek neki mint Derecsknek a tatr. D.
Flrevertk Derecskn a harangot a tatrok ellen, mire ezek: majd mi is becsngetnk Derecsknek, amint csakugyan meg is trtnt. D.

Derellye. A szalonnt ha egyre fstlik sem lesz belle derellye. Cz. Deres. | Szlrl | | Oldalt | ktni a derest. Derk. Hogy ne volna derk, mikor dereka van. Kiesett a derkszeg. Deszka. Lapos mint a deszka. Deszkt mennl jobban gyaluljk, annl simbb lesz. Deszkt rul Fldvron.
... a ki ily deszkt rul, Nem j haza a vsrrul. (Npd.)

Dlben gyujtasz gyertyt. Cs. A ki dlig kurta, dlutn is kurta. Dleltt allegl, dlutn alig ll.

Dlutni kzfogsnak rovs a dija. Dr utn meghugyozza magt az id. Dvn. Mihez karddal frhetsz, nem kell ahoz sok dvn. KV. Dzma. Hnyjk vetik, mint a dzmabuzt. Dik. nekel elbb a dik, azutn kap alamizsnt. Nem mind dik, a kinek tints az ujja. Szemrmes diknak hi a tskja. Cs. Dikot hasznart nem rdemes tartani. Cz. Ma dik, holnap katona. Szksg vagy bartot vagy katont tesz a dikbl. Ugy szp a dik, ha rongyos. K. A pap is csak egy dik volt. Lencse, bors, ksa, mind isten ldsa, dik tpllsa. A ki dikul tud, a pappal is szlhat. Nehz a papsg, ki dikul nem tud. BSz. Dicsret. Pnzen vett dicsret czifra hazudsg. Rosz ember dicsrete nem nagy becsletedre vlik. Cz. Nagy dicsret s hazudsg egy fnak gai. Dinom. Egy kt napi dinom dnom holtig val sznom bnom. Dinnye. Ugy nz mint kinek dinnyefld nem jutott. Di. Kemny diba harapott. Trd meg a dit, ha blt meg akarod enni. BSz. A j, meg a di. res di, res pohr ha eltrik sem nagy a kr. Adjon isten minden jt, difbl koporst. R tartja magt, mintha v volna a difig. Nem disdi mr a jtk. Diszegi. Megesett neki a diszegi vsr.
Megesett nekem a diszegi vsr. Mert elloptk komm fekete pipjt, Fekete pipjt, brs csutorjt.

Diszn is megeszi a makkot, de fl nem nz a fra. Nem dglik meg a diszn a maga almtul. K. Diszn is gyakorta buzalisztet eszik. KV. Eszes diszn mly gykeret rnt. Cs. Nem disznnak val a gymbr. Diszn orrra arany perecz. Cs. hes diszn makkal lmodik. Ha tudn a diszn, mire hizlaljk, megdglenk bujban. K. Ha a disznnak szarva volna, kanszt sem lehetne mell fogadni. Ha a disznnak szarva volna, egy kazal sem maradhatna. Akkor volt szp a diszn, mikor mg malacz volt. Mennl koszosb a diszn, annl inkbb vakarzik.

Disznn gyapjat keres. Kicsin az l, nagy a diszn. L tpllja a disznt, kolbsz a rosz szolgt. Zld disznrul mest mondok. Knny volna megnyirni a disznt, ha malaczkorban rszoktattk volna. Ne legyetek mint a kutyk, hanem mint a disznk.
Azaz rtsetek egyet.

Disznnak, fsvnynek holta utn haszna. Ki diszn utn indul, mocsrba jut. Sok lud disznt gyz. Hallgat mint sket diszn a buzban. Mohn esl neki, mint diszn a makknak. A diszn-almot is eladn.
Igen fsvny.

Mindennek j, mint a disznhus. Mi atynk, isten, disznlb. Ksbb kopik el a disznorr, mint a sznt vas. Disznlra cserp fdl. Dobbal megy nyulszni. Sokra verik a dobot. Ellaktam mint a dob. Elvertk, mint a kt fenek dobot. Dobozi. Add meg magad, Dobozi. Izzad most Dobozi.
Hihetleg a kltink ltal megneklett Dobozi Mihlytl maradt km.

Dohny. Nem r egy pipa dohnyt. Kimarkolja a dohnyt ms zacskjbl s magba teszi. Dolmny. Rongyos dolmnyban is van okos legny. Dolog. A dolog nem szgyen. Kinek semmi dolga, akaszsza fel magt. Ezer a dolgom, meg kett. Dologra szegdik a szolga. Nem sok kalcsot eszik, ki a dolgot kerli. Nem tri tollt a dolognak. K. Egy dologbl kettt csinl. Veszett dolog, mikor aztn foltozsra kerl a dolog. KV. Elbb fordul roszra mint jra a dolog. Elmult dolognak felejts a vge. Megesett dolognak legjobb orvossga az elfeleds. Ki a dolgot rteni nem akarja, visszamagyarzza. Dolgozik. Ki nem dolgozik, ne is egyk. Domb. rdg is a dombra tojik. Nehz a dombra visszahmprgni.

Dorgl. Ki mst akar dorglni, maga fedhetlen legyen. Dorong. Ha a pofoncsapst elszenveded, mskor dorongot hoz red. Cz. Dorongot vetettek eleibe. K. Dzsa. Megelzte mint Dzsa a macskt.
Ily nev ember ltvn, hogy ablaknak ugrik a macska s azt kitri: maga trte ki eltte.

Dg. A hol dg van, oda gylnek a sasok. Ha a juh szomoru, dgrovson van. Cz. Dmtr. Neki minden nap Dmtr napja.
Dmtr napjn szoktak vltozni a juhszok; a km. arra illik, ki minden nap mozdulhat llsbl.

Drg. Hadd drgjn, csak ne ssn. Dleszkedik. Neki dleszkedik mint egsz telkes paraszt. Cz. Dragonyos. Garzda mint a rszeg dragonyos. Drga. Kedves a mi drga. Nem knnyen adjk, a mi drga. Legksbbre esik, a mi legdrgbb. D. Legdrgbb mit knyrgssel kell megnyerni. Duda neki; nem rt ahoz. Knny a dudt felfujni, de nehz billegtetni. Nem lesz abbl duda.
Nem fog sikerlni.

Sok j tnczolhat egy duda mellett. Minek olyan duda, a mi nem szl. Teli van szval, mint a duda szllel. Dudl. A mint dudlnak, ugy tnczolj. J dudol, j kppent. KV. Dudvt hny a tkre. Duna sem mossa le rla. Cs. Nagy dolog volna, ha a Dunban nem volna viz. A Dunig tnczolva, a Dunn tul lnczolva. Mely eb egyszer a Dunt tuszta, tengerre kszl. Dunba hord vizet. Kipez, kapoz, mint a Dunba hal. K. tuszsza, mint kutya a Dunt s megrzkodik. Dus. A dusok nem sok uralkodnak. Cz.

E. .
Adjon isten hrom e-t.
E szet, e rt, e gszsget.

Eb. Addig jtszik az eb, mig kuty a neve. lben vitt eb nyulat nem fog. BSz. A mely ebet bottal hajtnak a nyul utn eb eszik annak fogtbul. Soha ne higyen ember az eb szjnak. Eb is megalkuszik egyszer a macskval. Nehezen alkuszik meg kt eb egy csonton. Ki ebbel hl, bolhsan kl. A ki ebbel jtszik, fja legyen. Tarts ebet, ha veszned kell. KV. Ne tarts ebet, ha kenyrhajad nincs. Csak korpd legyen, knny ebet kapni. Ki ms ebt tartja, csak a ktl marad nla. Ki idegen ebnek hny kenyeret, nem veszi jutalmt. Bakz ebnek sok a lyuka. Cs. Ebet is megbecslik urart. Ne higy annyit az ebnek, mennyit farka hizelkedik. Akkor busul az eb, ha hes. Vess az ebnek, nem harap meg. Ks agg ebet tnczra tanitani. Nem illet agg ebet hintszekr. Cs. Vn ebre korpa is vesztegets. J a vn eb ugatsra kitekinteni. Eb is bnja orrt. Nem ebre biztk a lhallt. KV. Ebre bizni a hjat. Az ebnek ha aranya volna is, hjat vltana rajta. Cs. Elg egy ebre egy klncz. Nem egy ebnek kurta a neve. Ugat a flnk eb, de meg nem mar. Eb, ha a Dunt tuszsza is, ugyan eb. Cs. Eb lnczon ugathat, de meg nem haraphat. Bolond, kit a kttt eb megharap. Ebnek ad, ha megnylaztad. Cs. Ebet szrirl, madarat tollrul, embert trsrul. Hamarkod ebnek vakok a klykei. Cz. Ebnek se j az els fia. Fogas ebnek val a csontrgs. Cs.

Nem hallik eb ugatsa mennyorszgba. Eb a bibor kzt is konczot keres. Az ebre nem vetnek hmot, a gondolattul sem vesznek vmot. Ebnek vonjk asztalra fejt, pad al vonja. Cs. A j ebet nem tik agyon egy turrt. K. Nem eszi meg az eb maga fit. KV. Eb is parancsol a maga farkval. Eb sem irigyli ebnek a konczot, ha nincs. tik az ebet, hadd tanuljon a klyk. ltalszakadt eb az ugatst is rsteli. Eb is felhg a hz tetejre, ha udvarban megszoritjk. Eb is a kvet harapdlja, mikor embert nem marhat. Cs. Eb sem rgdik csonton, ha husra tall. Leforrzott eb estl is fl. ltalment az ebek harminczadjn. Cs. Ebem volna snta, az is meggygyulna. BSz. Eben mult psztorsg, falu vgin csontot rg. A mely ebet megakarnak lni, dhs nevt kltik. Cs. A mely ebnek veszett nevt kzlik, el kell annak veszni. Ttika s Rezivr dolgt ebre biztk, ebl vettk hasznt. Kr. Eblvel fzd az ebet. Aluv ebnek jajgat a kltje. Kr. Ebnek mondjk, eb mondja farknak, farka mondja: eb menjen. Eb szeme ltta, eb keze vette; akaszszk fel, aki keresi. Eb helye, mi nem n dolgom. M. Eb ura | kurta | fak. Htulst harapjk az ebek. Eb ksznje a jtartst. Eb utl ki a vilgbl. BSz. Agg eb utl. KV. Eb, a ki bnja, kutya a ki sznja. Eb a nmet kutya nlkl. Eb a czigny csere nlkl. Akr eb, akr kutya, egy az. Ebnek eb a munkja. Eb vagy kutya mindegy tatr. Eb kutyval hamar sszebartkozik. Nosza eb utn komondor. Ebnek eb a fia. Eb fujja ntjt, kutya jrja tnczt. Azt sem mondta; eb vagy kutya.

Ebrl ebre, paprul papra. D. Nem megy a fst eb szembe. Ez is a mi ebnk klyke. Nehz ebet a hjas szijrl elszoktatni. A mely eb megharap, annak szrvel kell fstlni. Ebmarsnak kutyaszr az orvossga. Eb sem venn fogra, a mit mond. Ebem volna snta, ha ugy folyna dolgom. K. Ebcsont beforr. Ebrudon vetni ki. Ebl gylt | szerzknek ebl kell elveszni. | marhnak komondor sfra. Ebl kezdi, komondorul vgzi. Bujdosik ide s tova, mint az gett lbu eb. Cs. Tiszteli mint eb a vermet. Ugy esett, mint vn ebnek a vaj alja. Lerzza magrul, mint eb a vizet. Nyujtzik mint eb a pozdorjn. Szereti mint eb a gerebennyalst. Megszorult mint eb a gt kzt. Szapora mint az ebkapor. Ebd. Hol az ebd, ott a vacsora.
Rgi vendglt szivessget tanusit km.

Dlben kimlt ebd j vacsora. Hamar ebdnek hamar a vacsorja. D. Nem derk ebd, melynek nincsen vacsorja. D. Szegny ebd, a hol bor nincs. Cs. A mely szolga elfelejt ebdet enni, megrdemli a vacsort. K. Ebdet nem eszik, vacsort nem is lt. Ebd utn forgat nyrsat. D. Ebd utn a maradkkal. Ebdelj s meglsd, mi lesz a maradk. Eczet. Savanyu mint az eczet. Eczetgy a gyomra. Megtallta eczetes kors dugjt. Edny. Nem kell arany ednyt pad al tenni. Cz. Egr nem fr lyukba, tkt kt a farkra. Cz. Btran czinczog egr, ha macskt nem rez. Az egr sem fut mindig egy lyukba. Kis egr kis csapssal oda van. Trtt hajt elhagyjk az egerek. Nem tud hov lenni mint a tkbe esett egr. Egere ntt.

Egsz. Jobb az egsz, mint a fl. Egszsg. Nincs jobb, mint a j egszsg. Bibor, brsony, vendgsg: jobb egy napi egszsg. Kelletlen ott a kincs, hol j egszsg nincs. K. Kinek szkn elesge, annak van j egszsge. J a szp brzat s gazdagsg, de nincs jobb a j egszsgnl. Cs. Az egszsg izt a betegsg adja. (L. betegsg.) Hrom dolog egszsges: eleget nem enni, munktl nem futni, s nem bujlkodni. Cs. Egres nem szl. Egri. | Elnyerte | | Felkapta | az egri nevet.
Az egri vitzektl ered, km., kik Dob parancsnoksga alatt pratlan hsisggel oltalmaztk Eger vrt 1552. a trk ellen.

Egy. Szerelem, mltsg egy szkbe nem frnek. Knnyebb egygyel megalkudni, mint sokkal. Egy letem, egy hallom. Egyet mondok: kett lesz belle. Egy kt ember szavn nem lehet vrat piteni. D. Egynek elesse, msnak felkelse. KV. Egy ember csak egy szm. Egy: titok, kett: tancs, hrom: szles istenadta vilg.
Mig egy tudja: titok; msnak mondod: tancskozs; harmadiknak: tudja egsz vilg.

Egyedl. Jaj nekem egyedl, senki sem hegedl. Ki egyedl iszik, az mr utols. Egyenlsg nem tmaszt hadat. Cs. Sok jt szl az egyenlsg. K. Egyes. Az egyes let nem lehet bu nlkl. Cz. Egyessg kicsint is nagyra visz. Szp egyessg szokott zszlt emelni. Egyezsg. Jobb sovny egyezsg kvr prnl. Egyetrt. Szp dolog, mikor szj s sziv egyetrtenek. KV. Egyik a msikkal j. Cs. Egyik gubs, msik subs. Egyik tizenkilencz, msik egy hin husz. Egyik kutya, msik eb. Egyszer l az ember. No mg egyszer, szegny ember! Ugy jrt, mint az egyszeri ember.
Ez, t. i. kereste a fehr lovat, melyen rajta lt.

Egygy ember ritkn megy bir el. Egytt tettk a tzhz, egytt emszszk. Eke. Sok j fogja az eke szarvt. Nehz eke szarvval gazdagg lenni.

Knny hat kr utn tolni az ekt. Ekklzsia. Szegny az ekklzsia, maga harangoz a pap. Eleje. Se eleje, se veleje. Mindennek desebb az eleje, mint az utolja. Munknak j eleje, a dolognak veleje. Eless. Ki fl az elesstl, ne menjen a jgre. Eleven. Hogy ne ugrlna az eleven, ha mg a holt is mozog. Hamis az ember, mig eleven. Eleinte. Csak eleinte vlogat ember a szilvban. Elg. Jobb az elg, mint a sok. Elijedtnek rnyka is ijeszt. Kr. Ellenkez dologban vlik meg, ki mire val. Ellensgeddel trspoharat ne igyl. Ki ellensggel czimborl, forrt ntenek alja, ha eszn nem jr. Cz. Fut ellensgnek arany hid. Becsld ellensgedet, mondja ki hibdat. Ott keresed az ellensget, ahol nincs. Mosolyg ellensgnl nincs rtalmasabb. Elme. Mit az elme bren forgat, avval jtszik lom idtt is. BSz. Hever testben bujdosik az elme. Cz. Ha elmd nem vigyz, hallsod is elvsz. Nemes elmnek visszatetszik a szolglat. rtebb elme ksbb hisz. Elbb. Jobb az elbb az utbbnl. Ki elbb j, elbb rl. Cs. Ritkn jut embernek elbbi sorsa eszbe. Els. Aggsz szerint egyfle llatnak sem j az els klyke. P. Azt gondolja, els szemly a szenthromsg utn. Elvgja, a meddig megslt. Elvesz. g nyelte, fld nyelte: elveszett. Eme. Rosz eme fiait is megeszi. Ember emberrel j. Cs. Embernek embertl mindig kell tartani. K. Ember embernek farkasa. KV. Nagy ember nagyot botlik. Cz. A kis ember sem szalmaszl. Kis ember nagy bottal jr. Addig ll az ember, mig isten akarja. Nincsen ember hiba nlkl. Embert illet a sz. KV. Embert szavn, krt szarvn. Ember teszen fogadst, eb a ki megllja.

Nem lehet az ember hirtelen gazember. Olcs az ember, a hol sok van. D. Srn vetik magvt az embersges embernek, de vkonyan kel. Cz. Elg sok az ember, de kevs a jmbor. D. Minden ember ember, de nem minden ember embersges ember. Sok embernek sok esze van. Ember a lenben, de nem a kenderben. Embernl a munka, istennl az lds. Minden ember hamis, csak a pap nem igaz. Ember kell a gtra. Esend az ember, hajland a pendely. Tl, fazk sszezrdl, hogy ne az ember. Emberen esik a hiba. Ember czloz, isten hatroz. Rosz ember hamar megijed. A milyen az ember, olyan a munkja. Emberre makkot, disznra gymbrt. Nem singgel mrik az embert. Ember szava nem isten szava. Terem az ember, mint a subagallr. Forgand az ember, mint a pnz. Esend az ember, mint a fakutya. Elkopik az ember, mint a kaszafn. Embersg. Nagyobb az embersg a kposzts husnl. KV. Elvenni embersg, adni meg istensg. Vkony embersg, vastag embertelensg. Embersg ltal senki nem srtdik. Ene. Amint tartod endet, ugy ihatod tejedet. D. Enym. A mi enym, enym. Jobb egy enym, mint kt ms. Epe. Elfutotta az epe, mint juhot a tlyog. Epje sincs mint a galambnak. Eper. Hires eperre nem kell kosrral menni. Cs. Kiki maga kebelbe szedi az epret. Lassan kullog, mint ha epret szedne. Elszedtk az epret elle. Eperjesi. Csigra von, mint az eperjesi hhr. Erd nincsen zld g nlkl. Nem ltja ftul az erdt. Erdre tkt, tengerbe vizet. Erdnek is vagyon fle s meznek szeme. Erdben ha szlasz: elhallik, mezn ha csinlsz: megltszik.

Vletlen erdben gyakorta nyul fekszik. Cz. Szl fart erdt el nem hagyok. Flre bokor, jn az erd. Erdt sznt, gyept sem sznthat. Cs. Eredet. Gonosz eredetnek, gonosz a vge. Eretnek. Szent irsbl jnek az eretnekek. D. Erklcs szerez bartsgot. Tbbet hisznk j erklcsnek, mint szapora eskvsnek. Szp kntst inkbb mocskol a rosz erklcs, mint a sr. Erklcs sokat szenved, de soha nem senyved. A megpiruls festke a j erklcsnek. K. Erklcss ember is tekint a parancsolatra. K. Erny. Fenn az erny kas nlkl. D.
Rangtarts, vagyon nlkl.

Er s pribk ellen nincs pecstes levl. BSz. Fontonknt fogy az er, lat szmra j vissza. Ha er nem hasznl, ravaszsggal hozz. Cs. Er, sz nevel tartomnyokat. Megszaggatott ert knny lenyomni. Ers az igazsg, szp asszony s j bor. A ki ersebb, az a hatalmasabb. ML. Nincs oly ers, kinek trsa ne vlnk. Ertlent az ers csak a zskba rzza. KV. Mindennl ersb, ki magt megbirja. Ertets. Minden ertets visszals. D. Ertlen, ki elbizza magt. Erszny. Jobb egy erszny, mint kt bart. Kinek res az ersznye, res a szekrnye. Cz. Kinek teli az ersznye, elg tuds az. Nyisd meg az ersznyt, s meglesz, a mit kivnsz. Cs. Szerelem, bor, koczka, resti az ersznyt. Egyik csinl ersznyt, msik lemetszi azt. KV. Nincs knnyebb a teli ersznynl. Ha res ersznyed, vendgsget kerld. KV. Ebszijjal kttt erszny.
Fukar, zsugori.

Ersznynek egy betegsge van: a lapos guta. Esik. Sok esik, a min rvendhetni, de tbb, a min busulhatni. Ki el nem esett, nem szksg hogy felkeljen. Hamar estl, hamar kelj. Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt. Eskszik mint a prhagyma. Eskvs. Elhoppozta az eskvs eltt.

Leny, ki frj nlkl lett anya.

Es. Ks esnek nagyobb a sara. D. Elmult esnek nem kell kpenyeg. Adtl, uram, est: nincs benne ksznet. Hetes es, hrmas nnep, j gyomor; Gazdamorgs, bresalvs, komondor.
Hetes es miatt morog a gazda, hrmas nnepben alszik a bres, a j gyomor mgis (ugat azaz ehetnk, mint a) komondor.

Ki az est kerli, sokszor vizbe tapod. Sir mint a sebes es.

Sir az egyik szemem, a msik knyezik, Sirjon mind a kett, mint a sebes es. (Npd.)

Ott ad isten est, ahol akarja. Es tavaszkor mind annyi aranycsep. Estve van a faluban, farkas a bokorban. Nha reggel tncz, estve pedig lncz. KV. Eszik. Elg hamar eszik, ki jl lakik. Tbbet l meg a rendetlen eszem iszom, mint a kard. K. Ettl tegnap, egyl holnap. Ne egyl belle, megfiadzol tle. Megette, a mivel meg kell halni. Cs.
Szerelmes.

Elmjben eszik, ki az evt ksznti. Ette haszna, aludta bre. Cs. Ha sokat akarsz enni, keveset egyl.
Azaz ha sokig akarsz enni, vagyis lni, tarts mrtket.

A hol enned adnak, egyl, a hol tnek, fuss. Eszkz. Nincs oly hitvny eszkz, hogy hasznt ne lehetne venni. Esztelen. Csak egynek van hival az esztelen. Esztend. Sok darab kenyeret kivn egy esztend. Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag: soha se is lesz. Evs. Milyen az evse, olyan a dolga. Csak evskor izzad, mint a pap szolgja. Cz. Evet. Nehz az evetet hznl megtartani. Fris mint az evet. des. A tiszta des, csak gyermeknek val. Minden desnek van valami keserje. Cs. g. Ki mindig gbe nz, kutba esik. Knyrgssel engeszteldik az g, de nem nyilik a rabajt. Kr. gnek rendelse, kinek hov mense. D. gre kvet ne dobj, mert fejedre fordul. KV. Az eget soha el nem hagyhatjuk. gnek ereje is cselekszik, de nem knyszerit. Cs. Szraz gbl mennyk.

g. Nem mindenkor g, mikor a harangot flreverik. D. A hol get, ott fujjad. Mi nem geti nyelved, ne fujjad. KV. gi. Ugy l mint az gi madr. Se nem sznt, se nem vet, mint az gi madr. h a jllakottal nem egyarnt dudol. D. Nehz hnek a vrakozs. Cs. Nem j hnek az nek. hsg a farkast is kihajtja cserjbl. Alkalmatlan vendg az hsg. Hol nincs kenyr, prl az hsg. Legjobb szakcs az hsg. Keser babot is dess tesz az hsg. D. Nagy nyavalya az hhelhals. Legjobb enni, ha hes vagy. Kenyrhaj is mzes falat gyannt esik hes embernek. K. jjel. Kurvnak, bbnak szabad jjel jrni. ket verjnk bel, ha mskp nem lehet. BSz. Ugy verj ket a kemny fba, hogy szemedbe ne pattanjon. l. Az l sok, a ki jl l. A ki jl l, kirlyt sem fl. BSz. A ki tud lni, tud az valamit. Ki nem akar lni, akaszsza fel magt. Annyit l az ember, mennyit rmmel l. Jeget eszik, vizet iszik, mgis alig lhet. ljnk mi ketten, kurvanyja a harmadiknak. D. l, les. llel llnak ssze. Ne fend az lest. let. Minem az let, olyan a vge is. Ember lete ma virg, holnap hamu. Cs. Nincs busabb let, mint jakark nlkl lni. Az let, pnz, szalonna fogyton fogy. BSz. letreval ember kszikla tetejn is megl. Ez az let ugy sem sok, hasznljk az okosok. l lnek, holt holtnak bartja. Nehz l embernek orrt ugy elmetszeni, hogy meg ne rezze. D. lfnak dltt vrni. Ha lfval igy bnnak, mit tesznek a levgottal. n. Nem az n hzam g. nek. Szomoru ntra vlik mg az nek. Cs. Kr a hitvny neket ujra kezdeni. Minden neknek van ntja.

nekel, mint sok. nekls. Jl kezdett nekls kntornak nem nehz. p. Elg szp, a ki p. pit. Malmon, ifju felesgen mindig kell piteni. Cz. Ki utfelen pit, sok mestere van. r. Erre tapintani. Megvgtk az ert. r. Nem sokat r a csupa hallom, mondom. Cz. Kevly koldus, tudatlan pap, flnk katona mit sem rnek. Rszeg ember imdsga, beteg ember bjtje nem sokat r. Cz. Kit egyben rajta rnek, msban is gyanitjk. rdemls utn fizet isten. rsek. Feltartja orrt, mint az rsek disznaja. rt. Ki mihez nem rt, gyilkosa az annak. rzkenysg. Hol az rzkenysg nyertes, vesztes a nyugalom. sz jobb ernl. KV. Az rett sz nem egy napi munka. Fajtja vlogatja az szt is. szszel hozz, fiam, ha erd nem birja. Kinek esze nincs, nagy marhja sincs. Jobb szre vigyzni, mint lbra. szszel indulj, okkal jrj. szt nem rulnak a vsrban. Mind esze, mind mesze. Szp a kinek esze van, de mg szebb, a kinek nincs, nem veszdik vele. K. Mit az sz meg nem gygyithat, meggygyitja id. Kit meg akar isten verni, eszt veszi el. Ne adj eszedben, csak adj pnzedben. Cs. Rvid az esze. Ha eszed volna, nem dicsekednl vele. Van annyi esze, mint egy eskdt ember sapkjnak. Kinek esze van, hamar szreveszi magt. Ha zacskba ktn eszt, megenn a kutya. Kinek esze nincs, a kovcs sem csinl. Eb a lelke faszekere, ugyan helyn van az esze. Mindennek hin van, ki esze hin van. M. Elrejtett kincs, rosz felesg ki nem megy eszedbl. Szrba szllott az esze. Fltekerte eszt, mint dgltt borju a farkt. Knny annak bolondozni, kinek egy csep esze sincs.
P. ha valaki snta ltre hetykn mondan, hogy nem fl a katonasgtl, s ezzel btornak szeretne lttatni.

tek. Ha tek nincs, borral hozz. Cs.

tel. Az tel szagart pnzhanggal fizetnek. K. Sem tele, sem itala. Tltul szjig is elcsorgathatni az telt. A legjobb telt soha asztalra nem teszik.
Legjobb tel: anyatej.

tel, ital, lom, szksges e hrom. Drga tel urnak val.

F.
F. Adjon isten hrom f-et.
F riss, f iatal, f elesget. Adjon isten hrom -t, Hrom f-et, hrom b-t

Fa. Egy szlfa nem erd. Cs. Nagy fa, nagy gykr. J a vn fnak rnykban pihenni. Nagy fn terem.
Azaz nehz hozz jutni.

Fa is nagyobbnak tetszik, ha ledlt. Levelek utn vgre a fa is leesik. Nyess nlkl fa sem n nagyra. Aszufa mellett a nyers is megg. Korn virgz fnak ritkn eszel gymlcsbl. Egy fa sem tetszik senkinek, hogy re akadjon. Fnak haszna gymlcsn tetszik meg. P. Ledlt fnak fejt a gyermek is rncziglja. Vad ftul nem lehet j gymlcst vrni. Kr. Rosz fnak tbb levele mint gymlcse. D. Termketlen fra kvet senki se hajit. Ha elszrad a fa, nem nyersl az meg. Min a fa, olyan a gymlcse. Nagy fnak, nagy rnyka. Addig kell a ft egyenesiteni, mig fiatal. Fban is megvan a szoks. Ne rzd a ft, mely magtl hullajt. A ft gymlcsrl, embert erklcsrl knny megismerni. A ft sem ejtik le egy vgsra. Nagy | ft mozgat | fba vgta fejszjt. Cs. A legjobb fbl soha nem pitnek.
Azaz szlfbl.

Szr, hozz ft, palst, rakj tzet, bunda, nyugodjl. BSz. Szr vgja a ft, kdmn hozza haza, palst rakja a tzet, bunda nyugszik mellette. D.
Ki ft vg s hoz, szrben kdmnben jr; tzet mr palstban is rakhatni, ki mellette l, melege van, mintha bundban volna.

Rosz ft tett a tzre. Grbe fhoz a hja legegyenesebben hozz ll. Maga alatt vgja a ft. Soha tbb ft mint az erdn. Idejn kitetszik, mely fbl vlik bot.

A mely fbl horog akar lenni, idejn a fld fel n az. Sokfle fbul farag. A mely fnak rnykban nyugszol, ne nyesegesd. Btrabb fakannbl inni, mint arany pohrbl. KV. Fbul csinlt vas karika. Hallgat mint a fa. rvendj immr a fahznl.
Nem bnom: legyen, ha szegny is, Fahztul val vagyok n is. (Npd.)

Ott hagytk a fakpnl. Zrg mint a fatarisznya. Fagy. Majd ha fagy, h lesz nagy. Faj. A j faj | idejn kimutatja magt. | nem hagyja el fajt. KV. Fajra jr az sz is. Fakreg. Annyit hasznl, mint ebnek a fakreg. Fakra jut.
Kedvez neki a szerencse.

Fakt is vonjk, de fak is vonja. Cs. Tbbet klt a fakra, mint rdemli a fara. Fak kocsi, kender hm, nemes ember, szrdolmny. Fakutya. Nevet mint a fakutya. Fal. Ngy fal kztt sok trtnik. Addig jrt a maga esze utn, hogy falnak ment tle. Ha a fal tudja, n is tudom. Cs. Akr a falnak beszlj. Dl falhoz ne tmaszkodj. Faltul hagyni magt.
p. Haszon dolgban nem gondol magra.

Nem verem falba fejemet. Vakarj falt. M.

Add meg magad, engedj.

Falu. Tbb a falu mint a vros. A falu kanjt is meglik, de csak vlik ms helybe. K. Ht puszta faluban sincs prja. Vn falusi mester vgtre a tanitsbl is kikotlik. Fancsali. ll mint a fancsali feszlet.
Elkpedt, szomoru arczra, alakra mondjk.

Far. Nem lehet egy farral kt nyerget lni. Nagy tnk van a farn.
Gazdag lenyra szl.

Jr kel a farval mint a szits malom. Se ide, se oda, mint a riszlt far. Farag. A ki sokat farag, sok forgcsot ejt. Cs.

Csakugyan megvkonyodik az ember, ha gyakran faragjk. D. Farkban tri a kst. BSz. Farkba ti a kst. KV. Csvlja farkt. Kin vagyon a farka beszdjnek.
Azaz ravasz beszd.

Farkas nem nzi a blyeget. Megjegyzett juhbl is elvisz a farkas. Lehnyja szrt a farkas, de brhez igen hozz szokott. D. Nem knnyen ejted meg a vn farkast. BSz. Farkas ha koplal, sem cserl a kalmr ebvel. Sz. Tbbet l le a farkas, mint egyszerre elemszthet. D. Megeszi farkas a brnyt, ha bget is. Csak akkor nem eszi meg farkas a brnyt, ha el nem ri. Nem eszi meg a farkas a telet. Ers tlnek kell akkor lenni, mikor egyik farkas a msikat megeszi. A farkas minl vnebb, annl marbb. Ugy szereti farkas a brnyt, hogy szeretetbl meg is eszi. Szaladj farkas, inadban az igazsg. P. Farkas utn a holl is lni akar. Hallgass! ihol jn a farkas. Cs. Gyakorta farkas is juhbrbe ltzik. Nem l a farkas pnzzel. KV. Akkor mg a farkas is a fldn jrt.
Ht most hol jr? a talpn.

| Ha a farkast miatynkra tanitod, brnylbat kilt. D. | Farkasnak mondjk: pater noster, azt mondja: brnylb. Cs. Farkasnak mutatsz erdt. Sok brnyt elvisz addig a farkas, mig verembe kerl. D. Farkast emlegetnek: kert alatt jr. Nem bizzk farkasra a brnyt. Farkasnak soha sem lesz brny fia. Az hes farkasnak lesebb a krme. Elvsz, ki fegyvertelenl jr farkasok kzt. Vn farkast a brny is neveti. Hamar elunja, ki farkason akar szntani. K. Nehz a farkasnak magvt szakasztani. Huritjk a farkast, mgis elviszi a juhot. Farkastul elfutott, s oroszlnra tallt. A farkas ritkn eszik slt hust. K. Farkast tet. KV.
Telhetlent vendgel.

Ki farkassal tart, annak vonitni kell.

Farkast fogni. KV.

Megakadni, honnan se elre, se htra.

Komor, mint a verembe esett farkas. Cs. Mint az h farkas, ugy vrja. Kerli, mint farkas a kutat. Ki nem vehetni, mint fias farkast a cserjbl. Farkasfog is vgre aranyat simit. D. Farkasfogra kelt. K.
rkre elveszett.

Farkashlyog van a szemn. Farkaskomasgbl igazi sgorsg. Nagy dolog, hogy farkasfi tmadjon anyjra. Cs. Farkas-nyakat vonni. P. Farkasvacsora, rdg ebd. D.
Azaz: hol innival van, ennival nincs, ez az ellenkez.

Hideg mint a farkasordit. Farmatring. Szenved mint a farmatring. K. Farsangon kivl is esik lenyvsr. A szeretet nincs a farsang hatalmban. Fattyu csemete mly gykeret ver. Fazk. Nosza rajta, kis fazk, ugyan felrotyantl. K. Repedt fazk legrgibb a hznl. Trt fazkkal va bnunk. Kiki a maga fazeka mell szit. Fazekat kongsn, madarat szlsn. Tejes fazknl hivtelen szolga a macska. Fldfazkhoz fakaln. Fazekak hamar sszezrdlnek, hamar megbklnek. Tudja: kinek mi f fazekban. Fazekas korongrl, varga kaptjrul. Nevet, mint a fazekas, ha korongja kiugrott. Idvessges dolog kz ne elegyits fazktrst. Fbin. rdgz Fbin. D.
Ily nev pap egy szinlett nmbl azzal zte ki az rdgt, hogy leitat elbb, mikor megszlalvn, jl elverte. D.

Fj. Kinek hol fj, ott tapogatja. Rakadtak a fjsra. Fnk. Ms a kitol fnk, ms a kitol ksa. Fntonfnttal fizetni. P. Fradt embert knny megharagitani. Fradt embernek des mz az lma. Fradtsg br eltt jr. Ftyol. Ha ftyol, legyen sarkig. Szp dolog a fehr ftyol.

Fehr ftyol alatt gyakorta moly vagyon. Ftyollal trlik a sebet. BSz. Nincs j ftyol.
Mert gynge s gysznak jele.

Fzik. Nem is tudja ember, honnan fzik. Nem ugy fzik, a mint reszket. Fecseg. Inkbb higy az ebnek, mint a fecsegnek. Nem j mindent kifecsegni. Fecske. Egy fecske nem csinl nyarat. Nyri szllsrt meg nem telel veled a fecske. Hirmond fecske tavaszt nekel. BSz. Nem sirat egy fecskt egy nyr.
Nem sirat egy fecskt egy nyr, Nincs egy pnzben szz forint kr. (Npd.)

Sok fecske sz jele. Elmegy a fecske itt marad a tzok. Idvel a fecske mg hzadra szllhat. BSz. Nem j verbnek a fecskvel prlekedni; a fecske elrpl, a verb itt marad. Sohse lttam tlben fecskt. Ha mzet akarsz gyjteni, a fecskefiakat meg ne szenvedd hzad krl. Fegyver. Egyik fegyver tartztatja a msikat hvelyben. KV. Ki fegyvert visel, felesget is tarthat. Erssggel, nem fegyverrel. KV. Fehr. Leghamarbb piszkosodik a fehr. D. Tudja, mi fehr, mi fekete. Fehret is feketnek mond. n fehret krdek, te fekett mondasz. KV. Fehret kp mint a prpost.
Mr sokat beszlt.

Fej. | Mennyi fej, annyi sz. | A hny fej, annyi gondolat. Egy sveg alatt nehezen egyezik kt fej. Roszban tri a fejt. Kinek reggel fj a feje, mult estve nem tartott mrtket. Megmosni a fejt. Megrdemli, hogy posztba varjk a fejt. KV. Azt se tudja hol a feje. Fenn hordja fejt. | Fl tancs | | Kptalan | a feje. Nem fj tbb a feje. Bentt a feje lgya. Feje lgyra esett.

Szeget t a fejbe.
Gondot szerez.

Fejt keresni a dolognak. KV. Keress br magadnak fejet, nekem az enym is j. Senki feje nem illik ugy az ember nyakhoz mint a mag.
Mtys kirly kvetsgbe akarta kldeni Kinizsit a trkhz, mi fejbe kerlhete, s egyszersmind biztatta, hogy azon esetre, ha meglik, haddal megy a trkre, s harmincz ezer fejet vgat le az vrt. - Igen m, felel Kinizsi, de a harmincz ezer kzl egy sem fog illeni az n nyakamra. D.

Elslt a feje.
Megtudtk, mit forral, rismertek.

Maga fejre | csinl sulykot. P. | hny fldet. Maga fejre | gyjt szenet. | vakar port. KH. Inkbb beszlek a fejvel, mint a lbval. Kopasz fejre patks tet. Megkcsagosodott a feje. P. Szraz vm a feje. Nagy a feje, kicsiny a veleje. Nagy a feje, mint a beledi ebnek. Feje mint egy hord, esze mint egy di. Fejedet hidegen, hasadat szabadon, lbadat melegen.
Egszsgi szably.

Beszlhetsz a fa fejnek. Fejedelem. Minem a fejedelem olyan | az orszg is. Cs. | a jobbgy. KV. Igazsg, irgalom rzi a fejedelmeket. Fejesnek kell lenni, kit felakasztanak. Ha feje nem volna, mgis fejes volna. D. Fej. Ki kemnyen fej, vrt ereszt. Fejsze. Rosz fejsze el nem vesz a faragrul. Veszett fejsznek nyele is j. Kr. Minden fejsznek akad nyele. Van ott kis fejsze, nagy fejsze. Tudja isten, ki lopta el mg a kis fejszt is. Uszik mint a fejsze. Fel. Ki fel, ki al. M. Mennyit fel, annyit le. Felnek hajts, lenek tarts. Felel. Akkor felelj, mikor krdeznek. Min a krds, olyan a felelet. Feles feleslent jtszik. Felesg. Nem mindenkor nyeresg a felesg. Ki felesgt nem flti, nem szereti.

Jmbor felesget csak isten adhat. Ki felesgtl nem fl, istentl se fl. Okos felesg nagy istenajndka. Felh. Sokszor egy kis felh nagy est vet. BSz. Nem minden felhbl leszen es. Fehr lnak, vilgos felhnek nem kell hinni. Cz. Fellegvr. Kiszktek a fellegvrbl. Felprsnek soha se tgy trvnyt. Cs. Fene is szereti a kis malaczot. Fenek. Nagy feneket keritni valaminek. Fenk. Halkkal jr, mint fenk a kaszn. Cz. Fenyeget. Ki sokat fenyeget, soktul flhet. Feny. Pattog mint a szraz feny. Fl, fele. Nha jobb a fl, mint az egsz.
p. Jobb felnyit enni, aztn bntetsre is rtetik.

Ne neked fele, szaladj el vele. Fele sem trfa. Fele sirs, fele nevets. Fl. A ki fl, l. Ha flsz, meg nem lsz. Nincs veszedelemben, ki btorsgban is fl. BSz. Ez az let, a gyngylet: senkitl nem flni. Jobb elre flni, mint utoljra rettegni. Flni j, de megijedni nem. Bolondsg attl flned, min ltal kell menned. Kr. A nagy flsznek fele is sok. Nha a flszgyker hasat is csap. Ki fltben meghal, tudod, annak mivel harangoznak? Cs. Flelem. Hol a flelem, ott a szemrem. D. A hol a flelem, ott a tisztessg. Cs. Flnk nem gyz ellensget. Freg is | vdelmezi magt. Kr. | meggyremlik, ha re hgnak. Tormba esett freg. Minden szpnek, jnak vagyon rg frge. K. Van frge a szerencsnek is. Sivit, mint a fba szorult freg. Frges. Utoljra a frgese is elkel. Hadd hulljon a frgese. Frfi. Elg szp a frfi, csak azrt hogy frfi. Szalma frfi is arany asszonyt rdemel. Nem illik frfinak magt csinosgatni. KV. Frfi, ha szebb az rdgnl, mr elg szp.

Kitr rajta a frfiszellet. Frj. J frj hna all ugrik ki a kvr menyecske. Cz. Fszek. Egy fszekbl valk. Fszken kivl tollszkodik. KV. Fi, fia. Ki apja fia vagy? Ki lova fia. Sz. Fia sem lehet. Finak szlott, menye is rthet belle. Jmbor szlknek is gyakran feslett fiok. Fiastyuk. ltette a fiastyukot.
Azaz kevly.

Fiatal. Jmbor fiatalbl vlik a csendes reg. Nem sokig l, ki fiatal korban okos. D. Fillent regementjbe val. Fillr. A fillr is pnz. Tallr mellett a fillrt is szmba kell venni. Aranyakat nem gyjt, ki a fillrt meg nem becsli. Fing. Pnzen vett fingnak drga az illatja. Nyugtalan, mint a fing a frdben. Fingnak, sz...nak, krnak nincs ura. Fityet hny az orra al. Fityeg. Hogyan ltyg a fityeg?
Trfs krds a npnl e h. hogy vagy, mint vagy?

Fityeg annak, a kinek van. Fiu. klnyi fiu tbbet r egy nagy lenynl. Azt sem tudta fiu-e vagy lny. Rosz fiu apja koporsjnak utols szege. Fiu tanitja apjt. Fizet. Ki veled nem ivott, nem szksg hogy fizessen. Busuljak vagy rvendjek: egy a fizets. Agg ebnek, vn szolgnak egy a fizetse. Elfelejtsnek, nemtudsnak egy a fizetse. K. Fodros, mint a flandriai krpit. Utczn fodros, otthon rongyos. Fog. Adtl isten fogat, adj kenyeret hozz. Trd ki fogad, fekdj a blcsbe. Cs. A mi elmult, arra minek vsik fogad. Cs. Kinek foga fj, tartsa rajta nyelvt. Ember a fogval s magnak vermet. ML. Kimutatta foga fehrt. Ers a foga; ez m a konczrg. Fj r a foga.
Vgyik re.

Foga van r.
Haragszik r.

Nem | vsik | | kopik | benne a foga. Azt sem tudja, hny foga van. P. Ott hagyta fogt.
Ott veszett, p. harczban.

Flfogra nevet. ML. Mintha fogt huznk.

Kellemetlenl vesz valamit.

Foghegyrl beszl. Foghegyen vette. Fog, fogja. Ott fogja, a hol kell. A mit tvn kellene fogni, hegyen fogod. El sem fogtad, mr melleszted. Fogad. A mit lovon fogad, gyalog meg nem llja. Fogadom, fogadom, kinek megadhatom. Fogads. Pnzzel jr a fogads. Ember fogad fogadst, agg eb, ki megllja. D.
Bocskai, midn a csszr hsgre fleskdtt hajduk nem akartak hozz llani, e kzmondst hasznlta Istvnffy szerint s megnyerte ket tovbbi rbeszls nlkl.

Megforditja fogadst, valamint a zskot. Addig llja fogadst, mig az ajtn kilp. Foglalatos. Sokban foglalatos keveset hajt vgre. Fogyatkozs. Senki sincs fogyatkozs nlkl. Nincs oly dolog, melyben valami fogyatkozs ne volna. Cs. Fohszkodik. A mint fohszkodol, ugy dvezlsz. Folt htn folt. Becsld meg a foltot, mg hasznt veheted. Kitelik a maga foltjbul. Nem minden folt illik minden ruhra. Jobb a folt, mint a lyuk. Drgbb a folt a ruhnl. Foly. Minden foly vgre a tengerbe mlik. Legnagyobb folynak is kicsiny a feje. D. Folyviz vezet a tengerre. Fonl. Vasrnap font fonl pntekig meg nem ll. Ott szakad a fonl, a hol leggyngbb. Elvesztette a fonalat.
Beszdben vagy msban a rendet.

Fondor. Tbbet hat egy fondor, hogy nem mint sok jmbor. Cs. Font. Egyszer veti fontra, a mit szzszor nyelvre. D. A fontnl is igazb. Cs.

Meg van mrve, mint a font. Fontols, hallgats anyja az okossgnak. D. Fordul. Gyakorta fordul, mint a pntek, szombat. Forgcs. Nem esik a forgcs vgs nlkl. KV. Kiki maga lba al vgja a forgcsot. Ki mennyit farag, annyi a forgcsa. Forgott ember nemcsak htra, hanem elre is nz. Forgszl. Knny a forgszelet elrni. K. Forintja sincs, ezerekrl beszl. Ne vedd azt forinton, mit garason vehetsz. Nem adnm szz forintrt, hogy semmim sincs. J forint, mely szzat kiml. Jttnk, mentnk: szz forint; ettnk, ittunk: szz forint; kerkkops szz forint; summa: hromszz forint.
Gunymondat a kltsges prs eljrsokra.

Forrs. Jobb a forrsbul, mint a folysbul. Kr. Ki a forrsbl eleget ivott, httal fordul fel. Forrs jobbika szraz idben tetszik ki. Sehol se jobb a viz, mint tulajdon forrsnl. Tiszta mint a forrs. Forr. Alja ntttk a forrt. BSz. Fortly. Ha karddal nem lehet, fortlylyal neki. Fl, fle. Flit szedi a kcsgnek. | Felhrplte flt, igya savjt is. | Ha leszedte flt, egye meg aljt is. Fl is veszi, le is teszi.
Szeszlyesekre illik, kik most sokat, majd semmit se gondolnak valamivel.

Fld. A fld anya, a viz mostoha. Eltart a fld, csak legyen mit enni. K. Ki a fldn l, nem nagyot esik. Ha lehetne, fldre sem hgna. Cs. Fldn lba gen feje. Fekete fldben terem a j buza.
Barna lenyok trfs vdelme.

Hantos fldben terem a j buza.

Faragatlan embernl szilrdsg.

Nyugodt fldnek szp a termse. Szntatlan | fldn gaz szokott teremni. | fldet Prje Pter birja. Fld munka utn is ha terem; ha nem. is beri hrom sing flddel. Sztalan mint a fld. Flstk. Egy flstkre is kevs.
p. Egyik ellensg a msiknak.

Fltesz. A ki flteszen jtszani is kell annak. M. Fsvny tbbet klt, rest tbbet jr. Fsvny kivnsga aranyos szegnysg. Hol lttad, hogy fsvny fsvnyt szeressen. Cs. Fsvny elgbl sem mer enni. Fsvnynl nincs vtek. Fsvnynek a mie van sincs. Fsvny magnak sem j, hogy volna msnak. Nem gyjthet annyit a fsvny, hogy korhely fia el ne tkozolja. D. Fsvnynek soha sincs elg. Fvny. Ugy ll egybe mint a fvny. F. Sok f sokat fz. Sok f, sok rtelem. Ha f vagy, ne kivnj fark lenni. F, megf. Rakadtam a fttjre.
Azaz javra.

Akkor j a berkenye s naspolya, mikor megf a fja alatt. Fz. A ki keveset fz, hamar elklti. Szjnak, nem szemnek szoktak fzni. A ki fzte, egye meg. Itt mzet, ott mrget fz. Megennm a szp asszony fztt. Franczinak hajpor, a magyarnak j bor. Fris. Unja mr a friset, csak a lassut jrja. Frisen jr mint egy ur. Cs. Fu. Vakon fu, hadd fujja ki magt. Fulnk. get mint a fulnk. Ki fulnkjt knnyen bocstja, nyilakat vrhat helybe. Furcsasg nha tbbet vgez a csontos ernl. Nha egy kis furcsasg sokat hasznl. Furk. Minden bornak vgn a furkja. Furulys. Szerencstlen furulys.
Sznakods olyan ember fltt, kinek semmise sikerl.

Fut. Oda fut az ember, hov a tbbi tdul. D. Fuss vagy fizess. Szgyen a futs, de hasznos. Knnyen fut sem r mindenhov. Nem kell a futnak ngats. Cs. A j futt is elri a hall. F. Rosz f nagyra n, a j alig terjed. Rosz fre hgott.
Hibt kvetett el.

Harmattal nem kell nzni a fvet.

Fhz, fhoz kapaszkodik. Mig a f megn, rdg a l. Kutya is fvet eszik, mikor beteg. A keser fvet luggal forrzzk le. KV. Mig isten nem akarja, fogval sem vonhatni ki a fvet; de a mikor ideje vagyon, prlylyel sem verhetik be. A f nvst is hallja.
Igen sokat tud, igen blcs.

Fbe harap. Fvben, javban vagyon. Fge. Nem terem a tvisen fge. Fris fgt orrra. Fgt mutat.
Azaz fl sem veszi, nem fl. A komromi vr egyik sarkra ilyen fgt mutat szz vagyon kifaragva, jell a vr biztonsgnak.

Kit isten meg akar gygytani, egy szraz fgvel is meggygytja. ML. Eredj, tallj fgefalevelet, ha nem akarsz pirulni. n is tudok egy fgefszket. Fl prblja meg a szt. letreval ember nem fekszik a flin. Flt, farkt elereszti. Rsen a fle. Egyik fln be, msikon ki. Flt sem fogja a dolognak. F. Mozgasd a fled, ha mit akarsz. Sok fl, hosszu kz. Rgni a flt. KV.
Szntelen ngatni.

Se fle, se farka. Ha nagy fle volna, pen csacsi lenne. Flt sem vakarja.
Igen szorgalmasan dolgozik.

Nagyobb fle, mint farka. D. Flmile. rl a flmile, ha hangyatojst lt. Flep a flt.
Szjtk, jelent intst.

Flesbagoly. Ugy nz, mint a flesbagoly. Frd. Nem kell a gyermeket frdvel kinteni. Szraz frdben uszkl. Frszporbul aranyat szed. Frj is megszokja a sarlt. D. | Fris | | Frge | mint a frj. Vrhnyeges mint a frjmony.

Fst rn szelet ad. K. Szpre megy a fst. Okosra megy a fst, bolond a ki llja. Kzel a fst a lnghoz. Fst nem megy tz nlkl. Nagyobb fsti mint | lngja. | pecsenyje. Sz. Hol tzet gyujtanak, fsti megy kivl is. P. Ki melegedni akar, fstt is szenvedje. Egy fst alatt.
p. Kt lakadalmat tartani egyszerre.

Fstt farag. Fstbe megy. Ft. A ki ftben hl, mst is ott keres. BSz. Ftyls. Megadtk neki a ftyls rt. Fzfa hegedhz nd von illend. Sz. Megjn az, mint a fzfasip.

G.
Gabona. Dlt gabona nem szerez szksget. Galagonya. Egyik kkny, msik galagonya. Mskor galagonyn is kapna, most turkl benne. BSz. Galamb. Hegyes, mint a begyes galamb. Szelid a galamb, mgis van epje. Vrja mig szjba repl a slt galamb. Cs. Szelid mint a galamb. Gmbly mint a tlttt galamb. Szereti mint galamb a mzes buzt. Knny mint az lom galamb. Tipeg, topog, mint a toj galamb. Galambhz. Szegny urnak galambhz a mszrszke. Galambkosr. Nem galambkosr a vilg. Gallr al pk. P.
Megszgyenit, megront.

Nincs gallromhoz varva. Gallromnak sem hiszek. Nem tlt gallra mell.
rtsd utna: a bort, hanem megiszsza.

Csak gallrja is alig maradt. Cs. Rnczos mint a gallr, kerekes mint a tallr. Nem kell a tett gallr mell ereszteni, ugy is oda msz. Kr. Ganj. Hiba tmjnezed a ganjt. Nincs annl jobb ganj, melyet a gazda, csizmjn visz a szntfldre. Feltallod bzn a ganjt. Csunya a ganj, de szp czip terem utna. K. Ne piszkld a ganjt, ha bzt nem trheted. Az ganjt ne piszkld. rett ganj, reg leny hamar hasznot hajt. Cz. Gantron fekszik. Kr.
Beteg, rosszul van.

Garabonczs. Jr mint a garabonczs dik. Garad. J garad mindent ljr. Felnttt a garadra. Garas. J garas, melyen aranyat nyerhetni. Legjobb garas az, melyen tallrt vlthatni. Segits rajta, j garas, ne lgy grbe se varas. Mit garason vehetsz, ne adj rte tallrt. Penszes garas, reg erszny. Ha garas van szjban, sem r egy pnzt.

Garasa sincs, mgis kevly. Jobb a sr garas, mint a ritka forint. Letette a garast.
kvetkezik, p. szlani.

Van a garasok kzt is czigny. Egy garas les, kt garas fnyes. Feszit, mint kt garas. Sok kzen fordult meg, mint a kopasz garas. Cz. Neki is hrom krajczr egy garas. Annyit r mint a rgi kt garasos. Garzda. Tarka kutya, czigny szolga, gyermek gazda, egy sem volt j, mind garzda. Gatya. Szoros a gatya. K. J helyre tette gatyjt. Jl felktni a gatyt. Rnczba szedni a gatyt.
Szigoruan fogni.

Rnczos mint a gatyakorcz. Nosza neki, b gatys. Gazt vetni r.

Ellopni.

Elvittk a gazra. Gazember. Terem a gazember, a hol nem is vetik. Gazos. Maga gazos, mst rostl. Gazda. Min a gazda, olyan a bor. Sr gazda, ritka gatya. Rosz gazda, ki maga hzra egy szeget faragni nem tud. Gazda szeme hizlalja a jszgot. Nyomorult gazda, kit a szolga tanit. Gazda nlkl vet szmot. Cs. Nem j a hz gazda nlkl. Cs. Ha nincs kedve gazdnak, egsz hz szomoru. Okos gazda krt is jra fordit. J gazda korn kel, ksn fekszik. rt a gazdnak, ki a tolvajt sznja. Nem kereshet annyit a j gazda, mennyit a rosz asszony el nem tkozlana. Rszeg a szolga, hol ksedelmes a gazda. Henyl gazdnak lmos a brese. Vigyz gazdnak kegyetlen hire tmad. J gazda hajnal eltt gyaz. Kutya gazda, eb szolga. Szabad a gazda maga hznl, ha gy al fekszik is. D. Gazda kaplja a szlt, kurvanyja a vendgnek. Nincs otthon a gazda. D.

A hol nem akarnak klcsn adni, azt mondjk, nincs otthon a gazda. Igy e km. jelent nem akarst.

Ugy l mint a hat krs gazda. Gazdasg szemet kivn. Gazdag hizik, szegny bizik. A gazdagnak akrki is rokona. Cs. Elg gazdag, ki senkinek nem ads. Nincs oly gazdag, ki msra ne szoruljon. A gazdagnak sok a kisrje. Gazdag akkor eszik, mikor akarja, szegny, mikor kaphatja. ML. Szegnybl lett gazdag, hamar elhiszi magt. A gazdag knnyen lel bartot. Szegnybl lett gazdagot rdg sem trheti. Gazdagnak is kett az orralika, mint a szegny ember disznajnak. Cs. Leggazdagabb, a ki semmit nem kivn. Tbb gond vagyon a gazdag fejben, mint szrszl nyusztos svegben. K. Gazdag ember gyermeke ritkn sir igazn apja halln. A gazdagnak egere is kvrebb. D. Gazdag szval s tetvel de nem egybbel. Cs. Gazdag: pnzzel, szegny: szszel.
rtsd utna: megyen valamire.

A gazdagnak borban veszik vrit. Mikor lsz a gazdag asztalnl, jl foglald elmdbe, mit raknak eld. Gazdagnak ad alamizsnt. Kr. Gazdagit. Kevly s fsvny ajndka nem igen gazdagit. K. Nehz jmborul gazdagulni. Gazdagsg. Igyekezeten ll a gazdagsg. Semmi gazdagsg nem r a jmbor asszonynyal. Gazdagsg j szolgl, de rosz uralkod. Szken kltve, minden nap szerezve nvekedik a gazdagsg. Sok kevlyt, bolondot csinl a gazdagsg. Gazdasszony. Ha szomoru a gazda, gazdasszony is az oka. Hozdsza gazdasszony a gyermeket, ne neked a drda. M. Szerencss gazdasszony: nagyobbat tojik a tyukja, mint msnak a ludja. D. Rosz gazdasszony, ki a hz krl dolgot nem tall. Gcsr. Gndr mint a gcsrfark. Gncs. Knny gncsot tallni. Nincs oly szp szemly, kiben valami gncs ne volna. Ha birkozol, tanulj gncsot vetni. Gl. Isten j napot! Gl bir. Cs.
Mondjk mikor elveszett a fradtsg, prlekedsi utnjrs.

Sovny, mint a szentgli deszka. Kr. Gspr van a sajtban. Cs.

Kukaczos sajtra mondjk.

Gt. Tultenni a gton.

Elsikkasztani.

Legny kell a gtra. Szraz gton nem sok vmot szedhetsz. B. Gebbl lesz a ttos. Gebei. Nem vagyok n gebei pap. Gellrthegy. Szentgellrthegyi tnczos. Gere. Sovny mint a Gere lova. Gereben. Vigyorog mint a gerebencsinl. Gereblye. Mit villval felrak, gereblyvel lehuzza. Gerenda. Nem kell minden szlkbl gerendt csinlni. Ms szemben megltja a szlkt, magban nem a gerendt. Gergely. Szent Gergely vitze.
Azaz gynge vitz, a falukon szoksos gergelynapi jrsokrl.

Gerlicze. rva mint a gerlicze. Gersei. Heten vannak, mint a gersei rdgk. Cz. Gesztenye. Otthon sti a gesztenyt. Ms kezvel kaparja ki a tzes gesztenyt. Nekem is volt gesztenyeszin hajam. Gczi boszorkny. Gm. Annyi, mint szz husz gmnek hatvan keszeg. Gzenguz fljebb csusz. Kinek gzenguz az ura, ktyonfity a szolgja. KV. Giliszta. Kis gilisztval nagy halat foghatni. Gomb. Fletlen gomb.
Hasznavehetlen jszg.

Hrom gombig volt.

Igen sokat ivott, evett; csak hrom gombot tudott begombolni.

Csekly dolog: gombhz, ha leszakad, lesz ms. Cz. Gomba. A gomba mag nlkl is terem. Mai gomba, benn a freg. Nem mind gomba, a mi hamar j. Minden gomba j gomba, csak az ember goromba. Nem minden svny alatt terem a szarvasgomba. Nem ettem bolond gombt.
Nem ment el az eszem.

Szapora, mint es utn a gomba. Gomba mdra n. Gombolyag. Kijn a gombolyag vge.
Ki fog vilgosodni.

Legnagyobb gombolyagnak is van vge. Gombcz. Gomba nem gombcz. Hanyatt homlok a gombczhoz, immel mmal a dologhoz. Ott j lni, hol gombczczal hajigljk az embert. Gond nem jtk.

A gond maga kpre szli a gondot. Gond id eltt megvnheszti az embert. A gondok idvel regbednek. Kisebb gondom is nagyobb annl. Szgre a gonddal. Gondolat. Jl fogant gondolat okosan szletik. Ugy jr mint a gondolat. Gondolkozik, mintha rbiztk volna az orszg dolgt. Ki mirl gondolkozik, arrl gyakran lmodik. Senki sem ad gondolkozstul vmot. Gondvisels. Az isteni gondvisels tovbb terjed a csirknek a tojsbul val kipattansnl. D. Gonosz a trvnyt, jmbor a szerencst fli. BSz. Sok szem lncz a gonosz. Szelid ints, nem plczavers teszi jv a gonoszt. Kr. Lpve megy az ember czgres gonoszra. Rht vakar, ki a gonoszt dicsri. Sok mentsge van a gonosznak. Gonoszsg. Nincs oly gonoszsg, mely idvel ki nem nyilatkozik. Cs. Azon gonoszsg mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz. Glya. Ksbb szll el a glya, mint a verb. t sem a glya klttte. Elvitte kedvt a glya.
Nincsen kedvem, elvitte a glya, Mert ott jrtam, ahol nem kellett volna. (Npd.)

rva mint a glya.

rva vagyok, mint a glya, Kinek nincsen prtfogja. (Npd.)

Elemelte, mint fiait a glya. Gondolkodik, mint fllbon a glya. Sokszor megjn addig, el is megy a glya. Kmnye melll a glya is elpusztul.
Igen szegny.

Gnczl. kr nlkl csak a gnczl szekere fordul. Azt vli: hajtja a gnczl szekert. Grbe. Hogy ne trne, mikor grbe. Nehz a grbn nttet sugrr ntetni. Grny. Bds, mint a grny. Grgei ember.
Ostobt jelent. Mindazon adomk, melyek Dunntul rttiakra, Nyitrban a ldecziekre, Szepessgen a blaiakra, Erdlyben a szkelyekre fogatnak. Fels Tisza mentn a grgeiekre vannak illesztve.

Okos, mint a grgei malacz. BSz. Kigrdl belle, mint grgei tkbl a nyulcsik. Grg. A grg mindig grg, mg sem malaczozik. Stl, mint a grg az res boltban.

Gz. Alszik, mint a gz. Az j mogyor, melyet gz hordott egybe. Gdny. Sok gdny a tavat is elhordja. D. Iszik, mint a gdny. Gritti Lajos halla. M.
Megyesen, Erdlyben, veszett el Gritti Lajos. Reggel kt keze, dlben kt lba, este feje, csapatnak el. A km. jelent siralmas trtnetet.

Grf is nemes, ha hazafi. Tojsbul soha sem lesz grf. Guba nem suba.
Tagadod amit nem lehet.

Guba alatt fricskt hny. Vonjk egymson a gubt. P. Ne hagyd magad, Guba Jakab.
Gyvkra szl biztats.

Fejre tanitotta, mint bojtrjt Guba. D.

Gubnl mg nagyobb zsivny lett a bojtra.

Gunr. Azt vli verte el a gunrt. rl, mint a mst elverte gunr. Gunyh. Tulajdon gunyh jobb a ms palotjnl. Guta. sszehuzta magt, mint Homor vgin Guta. Meghuzta magt, mint Guta mellett a mennyk. Cz. Simitsa meg a lapos guta. Guzs. Ktszeres guzs nehezen szakad. Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessz. Guzs az, nem kolbsz. Sovny, mint a guzs. Nehz guzszsal tormt sni. Guzsba tenni. Guzsaly. Kard helyett guzsalyt vitat. F. Ggy. Egy ggy nem kve.

Gy.
Gyakorls mesterr teszen. Cz. Gyalog. Ki gyalog jr, lova mindig kszen. Kinek lova nincs, Bcsben is gyalog jr. Okos volnl te, ha gyalog nem jrnl. Nem is beszl gyalog az emberrel. Gyanu. Szz gyanu kzt kilenczven kilencz helytelen. lt a gyanuperrel. Gyanus. Ki miben tuds, abban gyanus. P. Gyapju. Kinek gyapju kell, utna jr. Karcsu, mint a gyapjuzsk. Gyarl. Ha gyarlk nem volnnk, vtkesek sem volnnk. Gyarlnak hetvenktszer is megengedhetni. Gymoltalan. Knny gymoltalant megnyomoritani. Cs. Szksg idejn a gyva is megbtorodik. Cz. Gyep. Ki a gyepre!
Serkent sz.

Elrugja krmt s gyepen marad. Felfogta hzt a gyep.

Nem jr hozz vendg, ltogat.

Gyep. Ne bolygasd a rgi gyept, kigy j belle. Gyepl. Szedd belyebb a gyeplt. Kz vetni a gyeplt. Gyergyi. sszesugnak, minta gyergyi lovak. D. Gyermek, rszeg, bolond mondanak igazat. Nem mondja a gyermek, ha nem beteg. Legksbb r gymlcs a gyermek. Otthon kedvre nevelt gyermek vgre borjubl krr vlik. K. Gyermek nem sutty. Megholt a gyermek, oda a komasg. KV. Kezegett gyermek irtzik a tztl. D. Nehezen j a gyermek, ha szlei roszak. Mondja a gyermek, hogy megvertk, de nem mondja: mirt. Kis gyermek, kicsi gond. Jtkkal mitjk a gyermeket. Ha a gyermek lependket fog, nem adn egy sveg rdgrt. D. Nem gyermek kezbe val a ks. A gyermek hamar rl, hamar sir. D. Jobb a gyermek sirjon, mint szli. Gyermekesk kivn vgre menni a gyermek szavnak.

Nevn kell nevezni a gyermeket.

Megmondom nyltan, ki mit akar.

Szra kell szoktatni a gyermeket. Gyermeknek legjobb felesg a nyirfa kisasszony. K. Ksn val gyermek korn val rva. Gyermek vagy, tikmonyhoz gynjl. K. Csekly dolog, mely a gyermeket megnevetteti. Szz esztends gyermek is flbolond. D. Egyetlen egy gyermek akasztani val. Kedves gyermeknek sok a neve. Gyermek az esze, tk a feje. Ha tudn a gyermek, mire nevekedik: fincza helyett inkbb sirna. K. tkozott a szz esztends gyermek. Gyermeket szoktak kankussal ijeszteni. K. Tar gyermeknek megn a haja. Zratlan kapu a gyermek szja. Szerencss gyermek, kinek apja elkrhozott. Sok id eltelik, mig a gyermekbl ember vlik. Korn okosod gyermek ritkn szokott meglni. Gyakor unszols, szp ngats inditja a gyermeket. A mely gyermek megijed, anyja lbe siet. Ma szletett gyermekben is benn a vtek. Olyan mint a vltott gyermek. rtatlan, mint a ma szletett gyermek. Gyermekhez jtszs, legnyhez dolgozs. Gyermeknevels sok gondot ad. Gyermekszeretetben is lehet gyarlsg. D. Gyertya. Szolgl a gyertya, magt megemszti. Meggyujtott gyertyt nem kell csudlni, ha fogy. ML. Eloltottk a gyertyjt. Gykny. Egy gyknyen rulnak. Ki tudja, mikor rntjk ki a gyknyt allunk. Cs. Gymnt is elolvad, nem csuda, ha a jg. Fnyes, mint a gymnt. Gymnt hasad vrtl, gyngy olvad eczettl. KV. Gyilkos vezeti a tolvajt foghzba. K. Gyomor. Korg gyomornak nincs fle. Nem krdi a gyomor, hanyat ttt az ra. Rosz gyomornak becslet a kevs tel. Gyomra fj a betegnek, s fogt huzza. Egy itcze gyomrban, kanl viz a tengerben. Gyomrban van.

Gyopr. A mint szgld gyoprod, ugy tsz bel. Cz. Gyors. Nem gyorsak csak a futs. Gyntat eltt kros a titkols. Gyri. Elszaladt, mint a gyri gombcz Czirkra. Cz. Gykr. ll, mintha gykeret vert volna. Gymbrt viszek, flre bolondok! nem nektek val. Nem mind gymbr, mit a kalmr ebe hullat. BSz. Gynge. Mindenkinek van gyngje. A mig gynge, addig birhatsz vele. Gyngys. Helyn van, mint Gyngys. Gynyrsg. Egy kis gynyrsg sereges bajjal jr. A gynyrsg nem homlokkal, hanem httal fordulva ismerteti meg magt. F. Gyz. Er, munka sokat gyz. Gyzelem. Nem kell a gyzelem eltt tapsolni. Az ut kznsges, de csak a gyzelmes jrhat btran rajta. Gyjt. Minden gyjtnek akad tkozlja. Feledkeny gyjtt a tl hozta szre. D. Gyll. Ki mit gyll, annak vesztt ohajtja. Gyllsg. Hall utn sznik a gyllsg. Gymlcs. Idvel rik a gymlcs. Rosz gymlcsnek freg a szive. Az a gymlcs legdesebb, melyet a freg megrg. Cz. Vad a szelid gymlcs is, mig meg nem rik. Tiltott gymlcs desebb. Nem minden gymlcs j, mely szpen pirosodik. Knnyen hull az rett gymlcs. Gysz. Elbirja a poharat, de nem a gyszt.

H.
Ha. Ha HA nem volna, minden szegny gazdag volna. Hab. Vizbehal ember habokhoz is kapdos. P. Hadat, prt soha ne kivnj. Cs. Vn elme, fiatal er veri meg a hadat. Hadra ifjusg, tancsra vnsg. Ks a hadban vtkedet javitani. Hadban legtbb a vgott hus, legkevesebb a kposzta hozz. D. Nincs a hadban semmi Pter btya. Sok hitvny hir van a hadban. Cs. Kllingoznak, mint a vert had. Hadakozs oly orvossg, mely nem lehet veszedelem nlkl. Csak annak tetszik a hadakozs, a ki nem prblta. Hadakozs s gonoszsg egytt jr szomszdok. Cz. Hadakozsban jobb ha lovadat az ellensg svnyhez ktd, mint a magadhoz. Hadi szerencst, fiu magzatot, j hzassgot isten vlasztja. Hadvisel ember a bort tvoztassa. Hahota. Nem fogjk hahotval a madarat. Haj. Hosszu haj, rvid sz. Fodor a haja, sik a szja. Cz. Az sz haj dudazaj, de a rncz mr nem tncz. D.
szhajjal mg lehet tnczolni, de rnczos vnsggel mr nem.

Bell a haja, mint az olh kecsknek. D. Hajnl fogva.

Ok s helyen kivl hozni el valamit.

Patkszgrt is hajba kap. Vkony mint a hajszl. Krl hajas, kotnyeles. D. Hajdu. Igen tud hajdu harangot nteni. Cs. Sokat talpal hajdu, mig lra kap. Hajdu, ha megtik jajdul. Nehz kt hajdunak vrat oltalmazni. KV. Annyi neki, mint hajdu seggin a kobak.
Fl sem veszi.

Szereti, mint hajdu a pocstt. Hajit. Nem r egy hajit ft. Hajma. Vkony, mint a hajmahrtya. Hajnal. Eljn a hajnal, ha kakas nem kukorikol is. Szp mint a hajnal a kmnyen. Haj nyomt keresi tengeren. Cs. Ha tul a vizen a haj, ha innt.

Haj lesz, ha j lesz. Cz. Rosz haj az, melynek dereglyje nincsen. Cz. Egy hajban eveznek. Knny haj mellett uszni. Inkbb hajt huznk. Hajtrs utn okosabb a rvsz. B. Halat nem foghatok, de vizet zavarok. Cs. Veszedelmes a hal harmadik vizben. Azt a halat tartjk legszebbnek, mely a hllbul kiugrik. Halat szlka nlkl, embert hiba nlkl nem lehet tallni. Sztlan hal is mondhat igazat. D.
Azaz bzvel tudtul adja, hogy nem fris.

Fejn rohad a hal. Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor elnyeli. Megf a maga levben, mint a hal. Hal hallal l, ember emberrel l. Sem hal sem hus. Cs. Hallgat, mint a hal. Ugy l, mint a hal a vizben. Vergdnk, mint hal a harasztban. P. Hal. Meg se halj, but se lss. Szp halni a hazrt. Akr Dunba, akr a tengerbe halni. Halad. A mi halad, nem marad. Halasi. Pofon tm Halasit.
Azaz semmi bajom se mondom.

Halaszts. Hosszu halaszts megveszti izt nagy ajndknak is. K. Hall ellen nincs | orvossg Cs. | f kertben. ML. Ks akkor idvezlni, mikor a hall kzelget. J volna hallnak. Kt halla van, ki nmagnak gyilkosa. Ha ksn jn is a hall, mgis korn j. Mg a hall hza is kittt rajta. Hall kutyi ugatnak ki belle. Cs. Nem lehet a hallt ajndkkal megkerlni. Hall nem vltozik ezstn, aranyon. Hosszu ut a hall utja. A hall szekere minden but, bnatot elvisz. Jobb nha kora hall a hosszu letnl. Ks rkezett szerencse, ha kit halla tett nagygy. Senki sem boldog hall eltt. Ki gyakran gondolkodik a hallrl, hamar megveti azt.

Senkinek sincs homlokra irva halla rja. regnek ajtban, ifjunak lesben a hall. Ki hall eltt meg nem jobbul, elksik vele. Spadt, mint a hall. Egy szomoru, kt bus, hrom hallkp. D. Hallmadr. Megszokta, mint hallmadr a huhogst. D. Halsz, vadsz hen krsz. Ritkn szraz a halsz. Hll eltt halsz nem fogja csukjt. K. Halkkal jobb cselekedni, mint hirtelensggel. Hall. Sokat hallj, lss, de keveset szlj. Cs. Azt hallottam felle, semmi lesz belle. Irgalmas borblyt, szent hadat soha nem hallani. Hallgat. Hallgass olyan dolog, kiben sok j forog. J egyessgrt, csendes bkessgrt sokat el kell hallgatni. Kr. Hallgatva meg nem botlasz. Kr. Hallgats senkinek be nem tri fejt. Hallgatssal szp az asszonyember. Kros igazsgnak legjobb rejteke a hallgats. Hallgat. Figyelmes hallgat teszi a papot szorgalmatoss. Sz. Halom. Sok kicsinbl halom n. Cz. Halottrl szemfdelet, koldustl botot. Nem szoktk a halottat szentegyhzbl haza vinni. Cs. Hamar hamvas, ks kedves. D. Elg hamar, ha elg jl. Nem hinak engem hamarnak. A hamarban egy betje sincs a jnak. Hamar m hamvas szokott lenni. Kt hamar nem j: hamar inni s hamar itlni. Hamar kezdi, hamar unja. Cs. A mi hamar terem, hamar is megasz. KV. Hamar jr, hamar frad. Hamar lett, roszul lett. Megbnsra siet, ki hamar szl. Fiatalnak hamar, regnek ks.
T. i. a hzassg.

Hamar munka, ks haszon. Hamar kezdetnek, hamar a vge. Hamari hamvasnak kormos a kt fle. Ki hamarkodik, hamar botlik. Hamarsg. Semmi itletben nem j a hamarsg. Hamis embert elbb megfogjk a hamissgban, mint snta ebet a lopsban. Cz.

A hamis s csalrd egy fnak gai. Gyors hamis elmossa a rest igazat. Hamissg. Trvnyben nem j a hamissg. Hogy a hamissg talpon maradhasson, sok ravaszsgra kell tmaszkodnia. D. A hamissgot hamissgnl egybbel senki be nem boronlhatja. P. Nehz a hamissgot ugy szpegetni, hogy csontja ki ne tessk. Hamupipke.
Npmesei szemly; ki ha ttlensgbl kilp, csudadolgokat mivel.

Hangrt fing. Hangynak is van haragja. BSz. Nem hangykrt van a mennyorszg. Annyi mint a hangya. Hangyanyom idvel megtetszik a kvn. Harag vge bnat kezdete. Nagyra viszi az embert a harag. Rosz tancsad a harag. Hol a harag nyertes, vesztes a nyugalom. Okos harag nha az ernek le. Haszontalan harag, melynek nincs ereje. Olyan harag ingyen kl, a melytl senki se fl. Kr. Haragnak megbns a vge. KV. Ne legyen oly haragod, hogy ms dre ne halaszthasd. Le ne menjen a nap haragodon. Szakcscsal, kulcsrral nem j haragot tartani. Cs. Nagyobb a haragja, mint maga. Haragos, ha maghoz tr, magra haragszik. Haragosnak kett a rsze: meg is verik, enni sem adnak. Cs. Haragszik. Ki nehezebben haragszik meg, tovbb tart haragja. Cz. Harang. Szl a harang, de templomba nem megy. A mint ntik a harangot, ugy szl. Megfizet az reg harang. Egy harangot ver. Hallgat, mint nagyhten a harang. Harangoz. Hallotta hogy harangoznak, de nem tudja hol. Orrban hordja a harangoz pnzt. Hozz fogna a harangntshez is. Harangszval megy nyulszni. Haraszt. Nem zrg a haraszt hiba. Harasztra kel.
Szv lesz.

Harcsa. Ttog, mint a harcsa. Harcz. Egy harcz nem gyzelem. Cs. Az vsz a harczon, a ki ell megyen.

Harist nyelvn fogjk meg. Cs. Harisnya. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnya ktsnl. Harmad napra mind a hal bds, mind a vendg. Harmadnapi vendgnek czoki legyen neve. Minden dolog harmadikban vlik meg. Cs. Harmat nem es. Ki jkor felkl, harmatot szed. Harminczkt ok.
P. Harminczkt oka van hogy nem harangoznak, ha t. i. nincs harang.

Has. Keveset hall az h has. Cs. Nem krdi az hes has, hanyat ttt az ra. res hasnak nem elg a szp sz. Legtbb gondot ad a has. Nincs a hasnak fle. Nincs a hasnak lelkismrete. A kvr has lomha. res has nem j tancsad. Inkbb has fakadjon, mint gombcz maradjon. Nem esik hasra.
Nem rt meg.

Hasra esett.
Azaz nem skerlt plda, hasonlat.

Hasonl hasonlval knnyen megalkuszik. Cs. Akrkihez is vlik hasonl. Jl lovagol, ki hasonlkkal lovagol. Haszon. Szn haszon, tmad kr. Hol nagy a haszon, lehet kicsi a kr. Semmi haszon munka nlkl. Ki mint keresi, ugy veszi hasznt. Szeretn a hasznot, de fut a munktl. Nzi maga hasznt, nem bnja ms vsznt. Ha veszed hasznt, ne sznjad kltsgt. Hasznlatja teszi drgv a kevs becs dolgot. Hat. Ugy jllaktam, mint hat. Vagy hatra, vagy vakra. K. Megtette a hat vgst.
Vagy azt, a mit kell.

Befogta mind a hatot. Hat hz nem falu. D.

Jtk a hat hz s Hadhz hajduvros, szavakkal.

Kevs hat krte kilencz medvnek. Haton adjk, tn veszi.

Azaz lopja.

Hatalmas. Tudatlan hatalmas mindennek rtalmas. Hatalmasabbra bolondsg haragudni. Hatr. Ne hnyd fel a hatrt, a melyen sd jrt. Hattyu. Nem fehr hattyu az, kinek tarka tolla. Ritka, mint a fekete hattyu. Hattyu a ludak kztt. Hauer. Tnczol, mint a Hauer agara. Haza mostoha. Hazja embernek, hol jl vagyon dolga. Cs.
Sokratestl krdezk egyszer: micsoda orszg volna hazja? Ez a vilg felel.

des, haznk szerelme. KV. Sokat lt, ki meghalt a hazrt. Haznak fstje is kedvesebb, mint idegen orszgnak tze. K. Idegen kr is hazafel bg. L is jobban get hazafel. Hazud. Ki rmest hazud, rmest lop. D. Messznnen jttnek szabad hazudni. Cs. Ki nem hazud, hamar hisz. Hazudj egyet, llj elbb. Ki btran akar hazudni, messzeorszgi bizonysgokkal bizonyitson. K. Ki hazudni szokott, lopst sem szgyenli. Hazudsg. Sok hazudsg sem tesz egy igazat. Tisztessges hazudsg nem vtek. Nem n ssze a hazudsg. KV. Egyik hazudsg ott ri a msikat. KV. Nincs oly hazudsg, melynek ne akadna csudlja. Cs. Csak fl lba van a hazudsgnak. Megrgztt hazudsg idvel igazsg. D. Egygynek kell lenni, ki minden hazudsgot elhisz. Huszat szl, tizenkilencz szava hazudsg. ML. Hazug l az asztalfre. Nyelvn akad fel a hazug. A hazug csakugyan hazug, ha igazmond ruhjt veszi is fel. D. J fejnek kell lenni a hazugnak, hogy mindentt egyformn hazudhasson. Hamarbb megrnek egy hazug embert, mint egy snta | embert. | ebet. A hazug csak akkor mond igazat, mikor azt mondja: hazudok. Akkor sem hisznek a hazugnak, mikor igazat mond. Hazugsg. Nem messze mehetni a hazugsggal. Kutya hazugsgnak eb a hitele. Hboru idben akrmi lator nagyra mehet. Cs. Jobb a tisztessges hboru, mint a szines bartsg. Cz. Hg. Ki nagyot hg, nagyot esik. Cs.

Minden hgnak van lejtje. Cz. Hj. Kivl a hja. BSz.

Czifrbb, mint gazdagabb.

Szk ott a hj, a hol nincs zsir. Megette a kutya a hjt.

Csikorg tengelynek mondjk.

Hamis hjjal kentk a seggi tjt. Nincs hj a padlsn. Hll. Sok a lyuk a hlln, ha uj is. Nagy vizbe veti hlljt. Magnak veti meg a hllt. Hllval takarzik. Hm. Kirugott a hmbl. P. Hnt. Ne bntsd, ha nem hmlik. Hnyd el, vesd el mdra.
Gond, rend, figyelem nlkl.

Egyik sem hnyja a msikat.

Azaz egy sincs.

Hrom: haza vrom. Kr. Hrom gazember van a vilgon: Rrek, Elfelejtettem, Majd. Hrmat nznek meg legelszr a kalendriumban: farsangot, nnepet, nvnapot. Mg a katona is hrom tyukmonyat szeret. Hrom grg, hrom trk, hrom zsid: kilencz pogny. Hrom a szent szm. Hrom a tncz.
Az els tncz lassu, komoly, illedelmes; azrt neve: palots volt hajdanta. A msodik tncz gyorsabb; toborz tempval; a harmadik fris, vagy a palotsnak ellenttl: csrds, mivel a mozgs benne szablytalanabb, st nha kirg. - A km jelentse: omne trinum perfectum.

Hrom fa virga. Kett helyett hrmat lt. Hrman csendesen, ketten szerelmesen. Nem titok, a mit hrman tudnak. Hrs. Feslik neki a hrs. Addig hntsd a hrsft, a mig hmlik. Cs. Ht. Ms a ht, ms a krds.
P. ht te hol jrsz: ez krds, mely httal kezddik.

Minden htnak van egy hasa. D.

Minden krdsre van felelet.

Borszik a hta. Htn hza, kebelben kenyere. Akkor lssam, mikor a htam kzepit. Hupikk a hta, jajvrs a czombja. D. Ne tekingess htra, ha mit akarsz. Htibr is megszokja a bundt.

Forditja a htibrt. Terem az ember, mint a htibr. Htramens. Roszabb a htramensnl. Htulst harapjk az ebek. Hz. A mennyi hz, annyi szoks.
Igaz ez a rgi szls: A mennyi hz, annyi szoks. (Npd.)

Fehr a hz, fekete a kenyr. A mit a hz ellop, el is adja. Minden ember kirly a maga hznl. Hz nem templom.
Hzasok kzt megesik olykor a szvlts.

Se hza, se tze, mgis vendget hi. Ha a kutya megvsz, elhagyja a hzat. Rosz hzban is j a j plda. Kr a j hzban valami rosz plda. Kiki maga hza eltt seperjen. Sok egy hzban kt okos. Nagy hz mellett kis hz. A ki hzat pit, meghal.
Azaz igen sok baja van, ezt nevezi hallnak a km.

Rosz hz az, melyben kpenyeg kell az es ellen. Kit hzban es ver, isten sem sznja. Nagy hz, nagy gond. Elg veszett, ha elveszett a hz. Sok hznak kes a homloka, hideg a konyhja. rtalmas a hznl: haragos asszony, sr fst, lyukas tl. K. Hznl egy oszlopot tart a frfi, kettt az asszony. Szegny hztul sztvr brny. Neked is csak sorban a hzad. Sssal fdtt hzban btorsgos aludni. Kt hz ebe. Szerencss hz, melyben megavasodik a szalonna. Hzas. sszetrdtek, mint a rosz hzasok. Hzasodik. Szoksbl is lehet hzasodni. Nem j messzirl hzasodni. Korn hzasodol, korn bnod meg. Hzassg: rabsg; zvegysg: mentsg; szzesg: nemessg. B. Hosszu alku a hzassg. Nincs nagyobb szerencse, mint a j hzassg. Ht tl, ht nyr vlasztja meg a hzassgot. szszel, ne szemmel fogj a hzassghoz. Hzassgi eskvst nem oly knny felbontani, mint a rosz varrst.

Egyenetlen hzassgnak ritka j vge. Hzi. Uti czifra, hzi ronda. Hztz ltni. Heged. Szpen szl a heged, mert res bellrl. Illik, mint halottas hzhoz a heged. P. Hegeds. Vn hegeds mindennap egy ntt felejt. Ritkn vagyon hegedsben bornemisza. Cs. Titkos hegedsnek kevesen svegelnek. Sok hurt szakaszt a vn hegeds. Hegedszval tartja a vendget. Nincs drgbb a hegedsznl: el is fradsz, meg is fizetsz rte. Drga, mint a hegedsz. Nem hegedszval kormnyozzk az orszgot. Kr. Hegedszban szp mese. Hegedl. Roszul hegedlnek, ebl tnczolnak ma. Hegy. Vajudik a hegy, egeret szl. Nincs az a nagy hegy, melyet idvel el ne lehetne hordani. K. Hegyen, vlgyn lakodalom. A nagy hegynek nagy a szele. Hegyre fldet. Nmely hegy akkor is g bell, mikor mr tetejt ellepte a h. Minden hegynek szokott lejtje is lenni. Hely. Nincs hely a vilgon, honnan pokolba ut ne volna. K. J helyen tapogat. Mit ember kicsin helyen megfordithat, ne keritsen annak szles feneket. Helyn keresd, feltallod. Helyt sem leli.
Igen rl neki; szivesen ltja.

Csak hlt helyt lelk. Henye. Nagy buzafreg a henye ember. Henyl. Ne henylj; kszntsd rm. Henyls a gonoszsg gykere. Nem joval jt a henyls. Henylnek sok az nnepe. Here. Nem lphet a here dicssgre. Nem sok plmja van a here embernek. KV. Herlt. Mie van a herlt embernek, azt adhatja szomszd asszonynak. Hering. Sovny, mint a hering. Hermn. Megharagudt Hermn, kvr ludat kivn. ML. Herny. Ltod-e, mibl lesz a herny? Hever. Szent heverd el napja. Hever ember szerencsjt is elheveri. D.

Hj. Majd elvlik, mint hj a fjtul. D. Hkre ntl vizet. Ht. Nlok is tbb ht nyolcznl. BSz. Hetedht orszgra szl. Sem hete, sem hava, mr is parancsol. Cs. Heti bre hat nap, a hetedik rads. Isten is megpihent a hetedik napon. Hetedik gyermek. Hv. Hevet, havat sszehord. Heves vrmegybl val. Hi szrke, hi fak! itt semmit nem adnak. Hiba van a tavasziba. Senki sincs hiba nlkl. Knny hibt keresni.
Knny hibt keresni, A gyolcs jgen elesni. (Npd.)

Hid. Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. Btor a khid alatt. Hideg. Se hideg, se meleg. Ki hideget d, mentt is d mell. ML. Hideg leli rte. Him. Ne varj himet rla. Nincs ennek hime, hogy eszedbe ne foglalhasd. Himez. Ne himezd, ne hmozd, mondd ki igazn. Himes. Gyngn bnik vele, mint himes tojssal. Himl. Ragads, mint a himl. Himpellr. Ki mindenbe kap, mindenben himpellr. Hinr. Benne van a hinrban. Kin van a hinrbl. Hincs. Egyszer hincs, msszor nincs. Hint. Nem mind hint, a mi hintz. D. Hip, hop hirvel jr. Hir. Rosz hir szrnyon jr, a j alig kullog. Drga kincs a j hir, valaki azzal bir. Jobb a j hir a nagy gazdagsgnl. Hirbe akarsz jni, akaszd fel magad. Fondorl hirnek nem j vgre menni. Knny rosz hirbe keveredni, de nehz belle kigzolni. Gonosz hirnek sebesb a szrnya. Nagyobb hire volna...
Csekly gunynyal tagad km.

Se hire se hamva.

Rgen meggetk a holtat, s eltettk hamvt. Legnagyobb szerencstlensg volt temetetlenl elveszni, mikor hirt sem volt hallani, hamvt sem volt ltni a holtnak.

Hirrel ers a had. Sprtt szemttel nem j a hirt is kihordani a hzbl. K. J hirnevet nem gtolja meg a svny. Hirmond sem maradt. Hisz. Tbbet hisznk a szemnek, mint a flnek. Akkor hiszem, ha ltom. Meglsd, kinek higy. A ki knnyen hisz, knnyen csalatkozik. Ne higy mindennek, ha veszni nem akarsz. Jobb elhinni, mint oda menni. Cs. Veszteg ll viznek, hallgat embernek nem kell hinni. Verbuvlnak, czignynak, kalmrnak, soha ne higy. F. Mindent hinni, vagy semmit, azonegy gyarlsg. Lnak, ludnak, lenynak nem kell hinni. Hinni vagy fogadni. Se el ne hidd magad, se ktsgbe ne essl. Cs. Hidd el magad, hogy szgyent vallj. Higyje, a ki akarja. Hit nem szell. Kinek szl a hite, | pokol dvssge. | tmlcz a mennyorszga. Hit nyugtat s boldogit. Se hite, se lelke, mint a hajhuz lnak. Nem veszi pnzen a hitet. Hitvny. Nincs oly hitvny ember, kiben valami jsg ne volna. Hivatal nem csal. Hivs. Kimlve adj helyet a hivsnek. Hizelkeds mrge a bartsgnak. K. Rosz tkr a hizelkeds. Hibaval a hizelkeds res gyomornak, szomju szjnak. A hizelked alattomban ellensged. A szerfltt hizelked vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. Hizik. Nem tudja az ember, mitl hizik. Hiz. Hat hizja lban, maga a hetedik. Hold. Ha elfogy is a hold, megmarad a neve. Addig tndklik a hold, mig a nap helyre r. D. Hadd homlyogjon a hold, csak a nap tartson igazat. Cs. A hold hol n, hol fogy, hol megszarvasodik, de azrt nehezen lehetne r kntst akasztani. Hold ellen kutya ugat. Megtelt mint a hold. Vltoz mint a hold.

Holl hollnak nem vjja ki szemt. Nem fl holl akasztott embertl. Ritka dolog a fehr holl. Rosz hollnak rosz tojsa. Fekete hollnak fekete a fia. Holl volt, hattyu lett. Hollfszken hattyut keres. D. Hol miben kiki megesik. Sz. Holnap is nap lesz. Holnaprl hdra halaszt. Cz. Holnap utn, kis kedden, borjunyuz pnteken. Senkinek sincs homlokra irva a holnapi nap. Ma pnzrt, holnap ingyen. Holt hagyja, l osztja. Holtakra ne szlj. Cs. Hadd nyugodni a holtakat. A holt ember nehezebb. Holtnak szemfdelt venni el. Megfelejtkezik, mint a holt. Mit tesz az eleven, ha a holt is mozog. Homlok. Senkinek sincs homlokra irva, mi lakik benne. Nagy a homloka: vagy ember vagy kr. Ird homlokodra. Homok is eliszsza az est, de azrt nem terem. Ha csak a homokfld terem, szken telik meg a verem. Homokra pit. Homokbl nem fonsz ostort. Honn lakjk az, ki kedvre akar lni. Cs. Hop. Egyszer hop, msszor kop. Akkor hop, ha rkon tul a top. Hop itt is, amott is, a mi hzunk eltt is. Hopon maradt. Hordozkods. Ht hordozkods egy gs. Ki sokat hordozkodik, nehezen gazdagodik meg. Hord. res hord jobban kong. Meddig hordd teli, addig leszesz deli. Lyukas hordt tlt. K. Nha rosz hordba is bort tltenek. D. hordban uj bor, kt kr lesz belle. Cs. Ugy nz ki, mint a csapot hord. Horogra akadt. Arany horoggal halsz. M.

Elnyelte a horgot. Horgas. Nehz a horgasbl egyenest csinlni. Cs. Minden horgast borgast isten fordit jra. Hossz. Se hossza se vge. Hosszu. Mennl hosszasb, annl roszabb. Hoz. Ha hoztok, esztek. Ha hoztl bejhetsz, ha nem hoztl, maradhatsz. Hoz-familia ez, nem Kri. BSz. H htn is kincset s. Ha h lesz, fehr lesz. Kr. Legtbb a h aratskor.
H! igy llitjk meg a lovakat minden kereszt vagy csom gabna mellett.

Feljtt a hava. Hhrnak ad szp szt. Maga eszik, mint a hhr. Hlyag. Nem hlyag, hogy felfujjk. Felfujt hlyagot tol viz al. Egy hlyaggal vilgbl kizheted. Hres, mres, mark fles. Sz.
A hivatal vltoztat az emberen. Ezen dik mondat van benne elforgatva: honores mutant mores.

Hri horgas nagy inas. M. Hrcsk. Aluszik mint a hrcsk. sszeakadt hrcsk a borzzal. Szeme szktibe, mint a hrcsk. Hrcsk is megkerget nha lovas embert. Hug. Ki nem anyd, mind hugod. Hunczut. Akad hunczut.
Ha sajnlkoznak: ki lesz mr p. a bir? igy felelnek: akad hunczut.

Hur. Egy huron pendlnek. ML. Egy hurt penget. Mennl vknyabb a hur, annl knnyebben szakad. Elszakadt a hur. Hurka. sszeesett, mint az res hurka. Szp mint a kiforditott hurka. Hurokra kerl. Hus a hust eszi. Kr. Olcs husnak hig a leve. Cs. Ha megetted hust, levt is megigyad. Itt a husa, itt a leve. Egyet kettt mrts, mindjrt hust rnts. J lvel adjk a bds hust. Husvt. El nem ri a husvti brnyt. Fekete vasrnapot l a szegny husvt napjn is.

Huszas. Megy bel, mint bgbe a huszas. Hsg csak a kutyhoz illik. ML. Hvely. Aranyos hvelybe fzfa kard.

I.
Ics. Busul mint Ics a bolondsgn. Idegen idegennek ritkn rt. Id. Az id nha anya, nha mostoha. Id szolgl, senkit nem vr. Az id folyton foly, meg nem eszi a moly. Egyik id a msiknak ellensge. Cs. Egyik id a msiknak mestere. Nincs oly dolog, melyet meg nem hajt az id. Ms idk, ms erklcsk. Nem az id szabja magt mihoznk, hanem mi szabjuk magunkat az idhz. Cs. Idtl kell vrni, tancstul hallgatni. F. Mindennek van ideje. Nincs ideje ki az idre vrakozik. Legjobb orvos az id. Az eltlttt id soha vissza nem j. Id a bolondot is szre hozza. Lesz mg id szpen jrni, csak legyen ki felltzni. Rosznak is idvel kell vlni. Nincs drgbb az idnl. Kinek b az id, mg kifogy belle. Minden j annak idejben. Ingre is rhl az id. Idvel, pnzzel lgy takarkos. Idjrsnak nehz mdot szabni. Ifiasszony. Tisztelem az ifiasszonyt.
Akkor mondjuk, ha valami nem tetszik.

Ifjanta. Kit isten szeret, ifjanta veszi el. Mit ember ifjanta tanul, aggottan is nehezen felejti. Ifju ember szndka titkos svny. Sok ifju tbbre menne, ha nem tudn hogy gazdag. Ifjunak ereje, regnek esze. Ifju ur, uj csizma kedvesebb az nl. K. Sokra mehetne az ifju, ha eszvel mindenkor tudna lni. Ifju szoks, reg gyakorls. Ifjusg: bolondsg. Elfogy az ifjusg, mint ama szp virg. Az ifjusg arany alma, mlt megrizni. Ifjusgban ernkkel, vnsgnkben esznkkel. Iga. n huzom az igt, ms penderl.

Igba fogtk. krnek az iga kemny nyakacsiga. Fradt, mint az igavon barom. Kitri az igaszeget. Igaz ember nem jr a nyelve ellen. Szlj igazat, betrik a fejed. Szlj igazat, ne hazudj rovsra. Nem j az igazat hangosan hegedlni. Ha vendg vagy is, mondd ki az igazat. K. Bolond s rszeg leghamarabb mondjk ki az igazat. Nehz az igaznak vgre menni. Akrki is restl, ha igazt meg nem adjk. Legnehezebb az igaz sz. Rgen volt, taln nem is igaz. Trfbl is lehet igazat mondani.
Azaz srt szndk nlkl.

Ha most igazat mondasz: a lgy is madr. Igazn. Ki igazn jr, nem botlik. Cs. Igazmonds nem emberszls. Nem sok nemessg kell az igazmondshoz. Igazits. Ifju asszonyon, malmon gyakori az igazits. Igazsg. Nem sok mentsg kell az igazsghoz. Tisztelet, becslet, de igazsg is. Nem minden pecst alatt hever az igazsg. F. Ha nincs igazsg, elveszhet a vilg.
El kell veszni a vilgnak, Vagy gyzni az igazsgnak. (Npd.)

Legtovbb rni az igazsggal. Jobb egy igazsg kettnl.

Mert egy az igazsg.

Igr. Ide igr, oda kinl. Sokat igr, keveset ad. Hol sokat igrnek, keveset nyujtanak. Igri, mit magval sem hozott, otthon sem hagyott. Igrni urasg, megadni | embersg. | parasztsg. Kirlynak, csszrnak meg van igrve, de papnak, bartnak nincs a koldusbot. Igret adomnyt vr. Az igret szp sz, ha megadjk, igen j. Igret nem szgyenit. Fnyes igretnek kevesebbet higy. Sok igret sem gazdagit egy keveset. Igret nem tesz adss.

Knnyen igr nehezen fizet. Igzet. Ugy nz rm, mint az igzet. Igyekszik. Ki mire igyekszik, mdot tall abban. Cs. Ugy igyekszik, majd lefekszik. Igyekezet. Jobb a btor igyekezet a flnk ernl. Ihot venni. B.
Szmba se venni valakit.

Ij. Ha madrra trgyalsz, ijadat ne pengesd. Ijed. Ugy megijedt, majd elslyedt. Ijedt ember rnyktul is fl. Ijedtben meghalnak tkkel harangoznak. Illa, berek, ndak, erek.
E km. roszul igy forog a np szjn: Ill a berek, nd a kert. De az hibs, rthetlen.

Illet. Mi tged nem illet, ne trd azon fejed. Illik, mint bot a tegezhez. Jl illik szomju emberhez a boros kors. Jobban illik kezbe a pintes kors, mint szjba az imdsg. Kukaczos szalonna, bds vaj egybeillenek. KV. Koldustska a vlln, arany gyr ujjn nem illenek ssze. Ilosvai. Leltette, mint Ilosvai a szenthromsgot. Imd. Hogy imdjam, a mi nem istenem. Imdkozik. Jl imdkozott! Imdsg a munka. Csak imdsg tartja benne a lelket. Nagy mester, drga knyv, szp tudomny az imdsg. Imdsgos knyvbl is imdkoznak ms ellen. In. Szp az inad, elmehetsz. Kr. Megti az int. Inba szllott btorsga. Inaszakadt ember tnczot akar jrni. Inas se volt: legny akar lenni. Inas esztendben remeket csinlni. Indul. Kiki j szllel indul a tenger partjrul. Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell. Indulatos, puskaporos. Ing. Kzelebb az ing | a csuhnl. Cs. | mint a suba. D.
Kzelebb van az ember maghoz rokonok felett, ezek kzelebb vannak mihozznk idegenek felett; aztn: kzelebb azaz elsbb a becslet mint a haszon. E kzmondst hasznlta Mtys kirly, midn Btori Istvn azt javasolta, hogy a magyar lenyokat t kellene kldeni a trk tborba, kik a katonkat szerelembe vegyitvn, azalatt meg lehetne nyerni a gyzedelmet. Mtys ezt el nem fogad s a kzmondssal lt.

Inged gallrnak se higy. Hss az ingnek.

Ids nszemlyre mondjk a Tiszahton.

Se ingem, se gallrom. Ingre eskszik. KV. Kinek nem inge, ne vegye magra. Egy ingben, gatyban sem fzik az ember, csak id legyen hozz. D. Ingre verik, nem inget a katonn. Az ingt is odadja. Ingyen. Legjobb az ingyen. Nem adjk a hat krt ingyen. Ingyen veszi, pnzen adja. Ingyen fejben ritkn hajlik ember a msikhoz. B. Inkbb becsljenek, mint fljenek. Inkbb elhiszem, mint sem oda menjek. Innen. Tul van mr az innenen. Annyira van innen oda, mint onnan ide. Insg. Ott az insg, hol szitval foltozzk a sveget. Int. Ne szlj neki, csak ints neki. Inyhez ragadt a nyelve. Iparkodik. Elg szerencssen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadlyt nem tesz. Ir. Nem lehet minden sebet egy irrel gygyitani. Sem ire sem szelenczje a vlaszttelhez. Irs. Nem hazud az irs, hanem a ki irja. Rgi irs, elkopott. Cs. Sok irs, kevs igazsg. Arrl hallgat az irs. Irha. Hordd el az irhdat. Flti az irht. Irigy. Ha az irigy szomoru, vagy t rte baj, vagy mst szerencse. Adjon isten sok irigyet, kevs sznakodt. Sz. Nem j annak dolga, kinek nincs irigye. Sz. Irigy veszi gncsnak az erklcst. Szerencsvel frigyed ha van, sok irigyed. KV. Irigy eltt csak azrt is vtkes vagy, mert nem vtettl. K. Veszett a szerencse, melynek nincs irigye. Irigy mint a mirigy. Irigyel. Mi nlkl ellehetsz, mstl ne irigyeld. Irigysg. Sokakat irigysg emelt becsletre. Nagy erklcs utn sntit az irigysg. Irigyek meghalnak, de irigysg soha. Irigysg sem tallna benne hibt. Ha nem kell irigysg, titkold szerencsdet. Irsvaj. Puha mint az irsvaj. Iskola. Legjobb iskola a tapasztals.

Jrt a fekete iskolban.

Fekete iskola: tapasztals.

Tizenharmadik iskola.
Az let: hivatal, tisztsg stb.

Olvasni sem tud: iskolamester akar lenni. Ismrd magadat. Ismerik, mint a rosz pnzt. Isten. J az isten jt d, kopasznak hajat d. D. Mit d isten, azt d. Az isten hatalmas, az rdg nem alszik. Isten velnk, ki ellennk? ML. Jobb az isten szz papnl.
Jobb az isten mindnyjunknl, Maradjon a mi hzunknl.

Kinek isten adja, pap is annak adja. Ad az isten, kinek nincsen. Kinek isten mit ad, ember el ne vallja. Hadd istenre dolgodat, bubl vigasztalst hoz. Kit az isten megver, nem hajdu veri meg. Hol isten riz, pkhll is kvr. Ki istenben bizik, meg nem csalatkozik. Nem rvidl meg az isten keze. Cs.
Bkesi Gspr hallvn, hogy Erdlyben tbb nem lesz maradsa, hogy jszgai is lefoglaltatvn sztosztattak, egsz megadssal mond: Nem rvidl meg az ur karja.

Hzassg, kedvezs, kirly vlaszts isten dolga. Hiszem az istent: nekem is flvirad mg. Mit istentl sznsz, elviszi az rdg. Isten sem tehet mindennek eleget. Ha isten akarja, kapanyl is elsl. Adjon isten, a mi nincsen. Nehz istennel | ujjat huzni. | kvet vetni. Cs. Lassan j az isten, de ugyan elrkezik azrt. KV. Isten a szivet tekinti. ML. Tudja isten, minek hogy kell lenni. Tudja isten, kinek subt, kinek gubt. Kenyrnek legjobb dagasztja az isten. Hol istennek hzat ptenek, oda guggaszt kpolnt az rdg. Ha isten akarja, veled leszen karja. Istennek is a szpe, java kell. Ganajos szekrnek, rszeg embernek isten is kitrt. Isten szavt nem alku megvetni. Tanit isten a kit tanit. Isten kegyelme nagy gazdagsg.

Kinek isten nem adja, Jnos kovcs sem koholja. BSz. Nem a ki akarja, hanem a kinek isten adja. Isten nevben, fonsrt. B.
Ajndk a neve, de meg kell rte dolgozni. B.

Kintt az isten markbul.

Nagyra ntt.

Isten fizess-vel fizet. Bizzl istenben, elgymolit. Nha isten se bartunk. Jobb az isten lte, mint az ember vgta. Istk. Mindentt Istk.
Istk, egygy, gyarl szemlyisg.

Rajk vt, Istkot verik. Betekintett, mint bolond Istk Debreczenbe. Iszk. Nem ltjuk htunk mgtt az iszkot. M. Iszik, mint a szivrvny. Keveset iszik, de sokszor. Csak azrt iszsza meg, hogy ms meg ne igya. Egy ebd felett elg ngyszer inni. ML.
Az elst minmagunkrt, msodikat jakarnkrt, harmadikat vigasgrt, negyediket ellensginkrt.

Inni akar, ki az ev embert ksznti. Avagy igyl, avagy vakarj falt. Cs.
Vagy lgy ivtrs, azaz bart, vagy takarodjl.

Ital. Az des italnak keser az ra. KV. Itcze. Igen eljr az l itczvel. Cs.
Szemtelen, buja ember.

Itl. Bnatra siet, ki hamar itl. Ne tgy arrl itletet, a mihez nem rtesz. Ne itlj, hogy ne itltessl. Ki az itlettl fl, kimutatja gonoszsgt. Ivn. Hosszu mint a szent Ivn neke. Cs.
Nyri vagy virgos szent Jnos (Ivn) napja tjn nhutt az orszgban, igen rgi szoks szerint, mulatsgbl tzeket rak az ifjusg, melyeket tugrlnak, megtudandk fleg a lenyok, hogyan mennek frjhez. Ekkor dalokat dalolnak szent Jnos nap eltt s utn egy-egy htig; innen az nek vagy dal hosszusga.

Ivnyi. Dugba dl, mint az Ivnyi ember kutyja. Cz. Ivka. Csgg rajta, mint lbon az ivka. D. Iz. Se ize, se bze.
Isten adta vize, Se ize, se bze. (Npd.)

neki is iziben esett. Cs. Izel. Ki mint izli, ugy hiszi. Izrel. Jratlan Izrelben.
Tapasztalatlan fleg szerelmi gyekben.

Kemny nyaku Izrel.

J.
Jaj baj! Jaj az n bajom. Jakab. Tditsd Jakab.
Olyan msodrend szemly, ki hasa, ersznye rdekben nagyit, tdit, bizonyit. Taln innen Molnrnl: jakabolni valakit, azaz parancsolni vele.

Jki. Kifogyott mint jki pap az imdsgbl. Kr. Jkb prnjn is elalunnk.
Azaz a kvn.

Jkb szava, zsau keze. Jmbor is napjban htszerte vtkezik. Sok jmbor szava isten szava. Jmbornak hazja hol jl vagyon dolga. M. Nem jmborokrt raktk a vrakat. Jertek be, itt is jmborok laknak. A jmbort jromba fogjk. BSz. Hagyd a jmborra, mi tehet legyen. A jmbort senki se bntja. Rgi jmborokfle. Mindentt otthon vagyunk jmborok kztt. Jmborsg tisztesit, szemrem kesit. KV. J a jmborsg, de el nem lhetni vele. Mit hasznl jmborsgod, ha ms nem hiszi. Jmborods. Mindenkor ideje van a jmborodsnak. Jmborul. Akrki mit szljon, csak te jmborul lj. BSz. Jnos pap orszga.
Kpzelt vilg.

Mit Jancsi nem tanult, nem tudja azt Jnos. A mint Jnos fujja, Jancsika ugy ropja. KV. Ha Jancsi lop, Jnos bizonynyal fenn akad. Elveszi szegny Jnos azt is. Cs. reg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. K. Gyakran megrt szent Jnos pohara. Szaladj trk! inadban Jnos vajda.
Hunyady Jnos, Mtys kirly des atyja, rtetik Jnos vajda nevezet alatt.

Jr. Ugy kell jrni, a mint fujjk. Lassan jrj, tovbb rsz. Jrjad, jrjad, majd elunod. Jrom. Kicsin tin, nagy a jrom. Jtk. Okosnak a jtk, vaknak az alamizsna. Jtszik. Ki nem jtszik, se nyer, se veszt.

Ki jtszani akar, fl is kell tennie. Sokan jtszanak, de egygy a nyeresg. Jegenyefa jajgatja, hogy ledlt a czdrus. P. Jegyben, gyrben.
Azaz egsz pompval flkszlve.

Jg htn is ell. Ott is eltrik a jg, a hol legvastagabb. Jgre vinni. Ugy vagyunk, mint a jegen ll. F. Jeget tr. Jgre vittk, ott felejtettk. Jg htn pitette hzt. Jzus. n rtem is meghalt a Jzus. Megrzlak, mint Jzus a vargt. Jobbgy. Zsid jobbgy tr kincs, tt jobbgy zsiros konyha, magyar jobbgy prl trs. K. Ha ura dolgban megsrl a jobbgy, senki se sznja. Nem gondol a jobbgy ur dolgval. J, jobb. Lassan rik a j.
Lassan rik a j, ugy lesz keze lba, Ha megfogod amugy isten igazba.

Jt a jobbrt el szoktk hagyni. Jobb ellensge a jnak. Necsak tudd a jt, hanem tedd is. Jnak | j a kenyerese. D. | tszomszda a j. A nem j roszabb mint a semmi. Mi neked nem j, msnak se j az. Cs. A j avul is, javul is. D. Sok j fogja az eke szarvt. Vgl marad a j. Ki kicsinben j, nagyban is j. Csak az nem szereti a jt, ki nem rti. Jnl van jobb. Nem jkrt van a trvny. Mg a jhoz is fr sz. Jk kzt inkbb utols, mint roszak kzt els. Srn vetik a jt, de ritkn kel. Ki mssal jl teszen, az magnak keres. Hamarbb vlik jbul rosz, mint roszbul j. J az bor s uj szalonna. Ott se volt, a hol a j. Jnak ne hagyj, rosznak ne keress. K. Vajmi nehz sok jnak lenni. K.

Jobb helyre jobb kell. Jt vett tlem, s lbbal rug. Jakar. J a jakar mindentt. ML. Jakarat. Ha jakaratot veszek, mg azrt is ads leszek. Jl. Ki jl kezdi, jl vgzi. Jllaksnak jhagys a vge. Minden jllaksnak meg kell adni az rt. Jllakik. Ha jllakik, kevssel beri. Hol t, hat jllakik, a hetedik sem marad hen. Jns. Nyugszik, mint Jns a hajban. Szrad, mint a Jns tke. Jsg. J a jszg, de jobb a jsg. Mf. Jszg. Igaz jszg el nem vsz. Rosz uton nyert jszg elvsz nemsokra. Lenygra szllt jszgnak nincsen maradsa. Jtt helybe jt ne vrj. Jttemny semmit nem veszt, ha hltlanra esik is. Semmi sem agg meg oly knnyen, mint a jttemny. K. Jzan a mit gondol, rszeg arrl csahol. Jvedelme kt pnz, mgis hrmat klt. Kinek jvedelme kt pnz, s hrmat klt: nehezen gazdagodik meg. Jvend. Mindig nagyobbnak ltszik a jvend. Ha a jvendt tudnk, kevesebbet hibznnk. B. J. A ki nem j, ne is egyk. Ha jsztk, lesztek; ha hoztok, esztek. Szp dolog az a jszte, de nem tudod, mire. Cs. Megjttem n mr onnan. A mint jtt, ugy ment. Jtt ment ember: se orszga, se hazja. Juds. Vrs, mint a Juds haja. Judst fogott.
Felakasztotta magt.

Juh. A j juh nem sokat bget, sok gyapjat ad. KV. Rosz juh, mely sajt gyapjt el nem birja. Elballag a juh, de ritkn tr maga vissza. Mely juh a brnyt szereti, a kost sem gylli. Juhot nyirni, nem nyuzni kell. Megeszi a juh a farkast. Khg, mint a vn juh. Tolongnak, mint esztrengra a juhok. Jut, ha marad. F. Ugy kell gazdlkodni, hogy jusson is, maradjon is.

Jutalom dicsrettel jr.

K.
Kabai. Forditsd, Kabai, a zszlt.
Hegyalji km. olyanra ill, ki vlemnyt cserlgetni szokta.

Megintette, mint Kabai a malaczot. Kajdi. Elmszott, mint a kajdi kdmn. Kajla. Nagy a kajla szarva, le kell trni. Kaka. Ha nem kaka, nem papa.
Ha nem trgys a fld, nem terem.

Kakas. A j kakas ritkn kvr. Kr. Kakas alatt is tyukmonyat keres. Cs. Egy kakas az egsz falu kakasait fellrmzza. Kakas is hatalmas a maga szemetjn. Ha a kakas kevly, trhet. Kakas is kiveszi tojsbul a vmot. n a kakas, kend a tyuk.
n vagyok a hatalmasabb.

Hess el kakas! a szemtrl. Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jrcze ki ne kaparhassa. D. Szemten vitz, mint a kakas. Kakas kirly. Cs.
Szoks volt nhol farsangi mulatsgul a kakas nyakt elvgni, p. Miskolczon, mivel sok felesget tart; innen a km. megfelel a latin: tragicus rex kzmondsnak.

Akkora, mint a kakasugrs. D. Van ott kakastej is.

Jelent nagy bsget valamely hznl.

Kakuk. Hldatlan kakuk, elszllott. Hamarbb meglesz, mint a kakuk szl. Kakuknl is ravaszabb. Cs. Sokat szlott neki a kakuk. Kakuk nyerte. KV. Ritka, mint a kakuk a mezn. Cs. Elverte a kakukot.
v a dicssg.

Nehezen r tbb kakukszt. Ms al tojik, mint a kakuk. Kalap. Pap vagy kalap. Nem lehet minden fejet egy kalap al venni. Min kalappal ksznnek, olyannal fogadjk. Le a kalappal! Kalapot tesz a fejbe.
Asszonyra rtve: ur a hznl.

Leesett a kalapja. Csak ugy kalap all beszl. Kalamris. Kifogy a kalamris akr irnak belle, akr nem. Kalapcs. Ha nincs fur, kalapcs, nincs a purdnak kalcs. Kalcs. Ha kalcs nincs, kenyr is j. Adnak kalcsot, de nem adnak tancsot. Kaln. A kalnt elbb viszik tlba mint szjba. Minden lben kaln. Kalmr. Nem szokott a kalmr otthon gazdagodni. Szegny kalmr, ki tartani sem birja portkjt. Nem sznja fagyos lbt kalmr, csak legyen j vsr. D. Rosz kalmr: lelkismeretvel kereskedik. Hazud mint a kalmr. Kaloda. Nem esik vigan kalodban a lejt. K. Falu kalodjt sem szabjk egy ember lbhoz. Kamara. res kamarnak bolond a gazdasszonya. Kamukban is el lehet inni a szrben szedett pnzt. Kan. Elesik, mint a kan a tkrl. Vlik ms a falu kanja helyett. Kanl. Nagy kanllal eszik. Elejtette a kanalat.
Ks ment, ebd utn rkezett.

Elvesztene egy kanl vizben. Beadta a kanalat.

Megszktt.

Kanl vaj el nem olvadna szjban. Fl-fl kanlkval a purdnak. Kansz. Vlogat, mint kansz a pergben. Kancs fenekre veti a keresztet. D.
Igen szereti a bort.

Kancza. Mnl ritkn rugja meg a kanczt. Kanczarugs nem oly fjs. Kandi Pl.
Oly frfira mondjk, ki mindent szeret tudni, frkszni.

Kandn. Nagyra ment, mint a Kandn fia. Kanta. Bven adja a kanta. Kantr. Mg lovad sincs, mr kantron busulsz. KV. Rvidebbre fogni a kantrszrat. Kap az, a ki nem restelli. A ki kapja, az marja. Kapa. Sok prbval vlik a j kapa. Nem a sok dudasz, hanem a sok kapa termeszti a szlt. Kapk kzt is tallhatni kajlt.

Megadta mind a hrom kapjt. Kapnak kapa, snak s az igazi neve. Hosszu nyel kapval nehz kaplni. Szlnek kapa a bikja. Lehet, hogy a kapanyl is elsl. Kaps kapssal, ur urral bartkozik. Kapar. kaparta, ms klti. Kapcza. Szoros a kapcza.
Kellemetlen helyzet.

Fzik a kapczjt. Eltette a kapczt.

Elillant.

Kapczja sem lehet. Kapta. Nem lehet minden sarut egy kaptra tni. Kapu. Nyitott kapu kedves vendg. Ne nyiss annak kaput, mi az ajtn befr. Kapuftl vesz bucsut. Cs. Kapuczinust nyelt.
Elrekedt.

Kapzsi. Egyik kapzsi, msik habzsi. Karcson. Fekete karcson, fehr husvt.
Azaz, ha sros id van karcsonban, husvtkor h lesz.

Lesz mg nekem karcsonom. Kardi. Eltrdtt, mint a kardi menyasszony.

Kard viz kztt fekszik. A menyasszonyt csnakon vittk haza, s mihelyt oda rt, mindjrt aludni kszlt, mivel, ugymond, igen eltrdtt.

Kard ki! kard. Ki kardot kt oldalra, vasat vrhat a lbra. BSz. Ha neked kardod van, nekem szablym. Cs. Gyermek szokott lre, ember szokott kardra. Kardot kszrl, bkessget kr. Szp kard ha fnyes, de jobb ha les. Nem a kard, hanem a kar viszi helyre. Cs. Ha rvid a kardod, toldd meg egy lpssel. Ugy bocssd hvelybe kardod, hogy idejn kirnthasd. Az n kardom sem hl hvelybe. Cs. Kt l kard. Karika. Megy mint a karikacsaps. Kar. A mely kar magasra n, ritkn szokott ers lenni. Kti az ebet a karhoz.
Fogad, igr mindent.

Kas. Legjobb rokon a kas, ha teli van. Kassa. Azt sem tudjk Kassn, mi terem tbb: salta-e vagy szna. Mf.

Kasza, kapa nyavalya. Akad kasza kre. Nem mind kasza, a mi horgas. Nem kilenczven esztends kzbe val a kasza. Kasza is becsap a tilalmasba. Ms rtjbe vgni a kaszt. Re akadt kasza az kvecsre. Visszafogni a kaszt. M.
Vltoztatni a gondolkozst; ravaszkodni.

Elfogy, mint a kaszafn. Kaszl. Maga hasznra kaszl. Ell kaszlj, utl sznts. Kaszs. Azt hiszi: vezeti a kaszst.
T. i. kaszs csillagot, azaz kevly.

Kattangkrnak ebkapor a bartja. Katona. A katona hall fia. Vn katona gyakran megveri az ifjat. KV. reg katonnak lesebb a kardja. K. Flnk katonn a mellvas is reszket. Flnk katonnak htul van a szeme. D. Leghamarbb elesik a flnk katona. J katona mellett szivet vesz az ujoncz. D. Szebb az elesett, mint a megszktt katona. Htul van a sebe: vitz katona volt. Lra katona, tehnre hajdu. A katonnak olcs a vre. Ne trflj vn katonval. Katonnak szp a neve, eb az lete. Szktt katonnak nincsen bre. Cz. Ijedt katona l farknl kantroz. Ki a halltl fl, ne legyen katona. Fiatal katonbul vlik a vn koldus. Isten is a btor katona mellett hadakozik. Rosz katona, ki el nem birja fegyvert. Hrom katona, kilencz puska. Hadd vegyljn mint a katona neke.
Egy katona j kedvvel mene templomba, s nekls helyett danolni kezde. Katona uram, mond szomszda, nem nek az, hanem nta. Mindegy felel a vitz, hadd vegyljn a tbbivel.

Flnk katonnak nem sir az anyja. Katonnak sok az ura; fnyes szolga. Biztatja, mint katona a szolgjt. Cz. Czifra nyomorusg a katonalet. Semmi az, katonadolog.

Kat. Knny Katt tnczra. Kis Kati is tudja. Lusta Kati rest anynak a lenya. D.
Lusta Kati rest Ferkval Srg forog egy korsval.

Katuska frfi. Kazalban tt keres. Kazalban sznja. Knny kazal mellett kalszt szedni. Kazn a fazknak nem hnyhatja szemre a feketesget. Kd. Kiki maga kdjrul dzmljon. ML. Kkn csomt keres. Sohsem lesz a kkbul oszlop. Kllai. Eljrja mg a kllai kettst. Klvinista. Vastag nyaku klvinista. Klyha. A klyht rzi. Mihez klyha mellett szokol, asztal fejn pirulsz meg rte. K. Lyukas klyha, mennl tovbb srozzk, annl foltosabb. Cz. Km. Hiba Kmba bucsura! B. Kntor. Rosz kntort is megszok a falu. Rosz kntor a szp neket is csunyn mondja. Bus mint a koledtlan kntor. Knya. Mg knya sincs, mr furja a bort. Cs. Szemtelen mint a csibehord knya. Kplr utn harmadik tiszt. Kposzta. J kposzta, rosz bor.
Ugy tartjk, hogy mikor j s sok kposzta terem, a bor nem igen j, a sok es miatt.

Kposztbl a szalonnt kifelejti. rdg vigye a kposztt, ha a diszn eldgltt. Szagval j a kposzta. Beh j kposzta! nincs asszonyszaga. Ki nem szereti a kposztt, hust se szeresse. Kposzts kertbe nz.
Kancsal, ravasz, szinmutat.

Kposzts kertbe nz teli ravaszsggal. Kptalan. Annyit tud, mint egy kptalan. Baj van a kptalanban.
Azaz a fejben.

Kr utn ldoms. Kr. Jobb a tisztessges kr piszkos nyeresgnl. A krt semmirt is oda lehet adni. D. Kevs krban sem nagy a haszon. Egy pnz ra haszon sincs a legnagyobb krban.

Nincs flpnzen szz arany kr. Hamar krt vall, ki a kincses ldt nyitva tartja. Egy krbul kt kr.
P. Snczot s valaki fldje szgletn, hogy arra ne jrjanak s mg beljebb vernek svnyt.

Kr utn ks a bnkds. Oly kr a szegnynek egy pnz, mint a gazdagnak szz. Kros bnkdjk. Krmncsi. Mulat mint Krmncsi a kutban. B. Krtya. Kiki a maga krtyjbul jtszik. Nem j kifititott krtyval jtszani. F. Ki szinvel mutatja krtyjt, elveszti a legjobb jtkot is. Felfordult krtyval jtszani se haszon, se mulatsg. K. Krtyjba nzett.
Terveibe bepillantott.

Ksa nem tel. Lassodj ksa, nem tged tallnak. BSz. Csak a vajast eszi a ksnak. KV. Meggette szjt a forr ksa. Kinek a ksa meggeti szjt, tarhjt is fujja. Cs. Kinek a tejes ksa meggette szjt, | az aludttejet is | | a tarht | megfujja. Hamu helyett kst szapul. Nem ksa, ne fujjad. Megfztk neki a | kitol | | czoki | kst. Kv. A kvt fzik csak a levirt. Kebel. Kiki maga kebelbe szedi az epret. Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. Kecske sem menne vsrra, de csapjk htul. Cs. Apr barom a kecske. KV. Kecskrl gyapjut, kerecsenbl hattyut. Kpes hogy kecske, mert kurta a farka. Cs. Vn kecske is megnyalja a st. Kecskt szakllrul, szamarat flrl. Nem j kecskre bizni a kertet. Kecske s utn baktat. Kinek tehene nincs, kecskt fejjen. Kecskt gyapjart soha ne fizess. Kecsknek gon a szeme. Ember vagy kecske: megdfted a juhot.
Nem nagy dicssg gyngn hatalmaskodni.

Mikor fut a kecske, akkor fehrlik a segge. K. Kecske is legtbbet rugdalzik, mikor dgl flen van.

Fl kecskbl vlik a rosz kertsz. Szereti mint kecske a kst. Kecsketur, borstrs. D. Kecskelbra kapott. Kr. Kecskepsztorsgrl urasgra menni. Cs. Kecskemt. Kevs haszna, mint a kecskemti malomnak. Kedv. Kinek mi kedvre, nincsen az terhre. Mit j kedvvel tszsz, nem esik nehezen. Krvallsa nem kr, ki maga kedvn jr. Kinek mihez kedve, nincs ott rvidsge. BSz. Kedvesnek sok a neve. Legkedvesebb, a mit nknt adnak. Kefekt. Iszik mint a kefekt. Kel. Nem ugy kelt fl, a mint lefekdt. Kelemen. Akaratos Kelemen.
Fejes emberre mondjk.

Kels. Mrges mint az retlen kels. Kell. Ha kell, menj magad, ha nem kell, kldj mst. Kellemetes: egy rai tojs, egy napi kenyr, tiz esztends hal, hat esztends bor, tizent esztends leny, harmincz esztends jakar. F. Kemencze nem Velencze. K. Akkor jn meg esze, mikor Kemenczn vsr lesz. J kemencze mellett knny a telels. Nem nyer a kemencze mellett l koront. KV. Egy a szoba a kemenczvel. Cs. sszeeskdtt mint sut a kemenczvel. n sem vagyok kemenczeft uram hzban. Kend csak kend, n meg: hallja kend. Kender. Lucskos mint a kenderztat. Kend. Szines kend egy szint sem mutat igazn. Nem tarka kend a hzassg, hogy meg lehetne forditani. Ugyan hosszan kihagyta kendjt.
Tetszelg, begyes n.

Kenet. Feladtk neki az utols kenetet. Kengyel. Jobb lbval keresi a kengyelt. Elvesztette a kengyelt. Egy kengyelt nyomni. Kencs mellett knny megpiszkosodni. Kenyr, sajt kt tl tek. Cs. Mikor szk a kenyr, nem sok sajt hever a rcson. K. A kenyr slve j. Kenyr mell sajtot is kell adni. Annl jobb a kenyr, mennl tbb a szeme. D.

Keserves a vren vett kenyr. Egyik szszel, msik kzzel keresi kenyert. Hosszra szelt kenyr higan slt tyukmonyhoz. Nincs roszabb egy kenyrnl. Ha te nem volnl, meg a kenyr!
rtsd utna: el sem tudnk lni. Azaz igen kedves vagy nekem. Gyngd kifejezs.

Knny ellni csak kenyr legyen. Egy fehr kenyrnl jobb kett. Pnzen vesznek kenyeret, mgsem esznek eleget.
Vrosiakra mondjk.

Csipi a kenyeret, a szelst restelli. Nem csak kenyrrel l az ember. Msutt is j kenyeret enni. KV. Nem vagyunk egy kenyeren. A haragos is megbkl a maga kenyern. Lesz mg neknk lgy kenyernk. Lgy kenyrrel vrt vendg.
Azaz kedves vendg.

Ha kenyered nincsen, kalcsot egyl. Nem klcsn kenyr a hzassg, hogy meg lehetne adni.
...Nem klcsn kenyr, hogy visszaadhatnd, Se nem tarka kend, hogy megfordithatnd. (Npd.)

Se kovsza kenyernek, se vize malmnak. D. Nem ri el az uj kenyeret. Keser kenyr a kegyelemkenyr. Kegyelemkenyrhez nem sok fog kell. ldott, mint a darab kenyr. Meghozta az igaz kenyr. Kr.
Olyan sorsra jutott, mint rdemelt.

Tudja, hol kell megszegni a kenyeret. Kenyeret piritani.

A czigny fzott is, hezett is, s midn krdeztetnk: enni vagy melegedni akarna-e inkbb? felel: n csak kenyeret szeretnk piritani.

Sok darab kenyr kell addig, mig az ember egymst megismeri. Kenyrben sem eszik eleget. Kenyr, kenyere.
Azaz eltart, szokott foglalatossga; p. kenyere a toll, kenyere a hazudsg.

Isten dagasztja a kenyrt, de botjt is tri el. Kenyrtrs.

Azaz olyan pont, hol valamely dolognak el kell dlni vagy jobbra vagy balra kenyrtrskor lgy derk ember.

Kerepl. Nem kerepltek neki.

Bor, melyben viz van.

Keres. Ki mit keres, megleli. M. Ki mint keresi, ugy veszi hasznt.

Tall az, a ki keres. Ubi non est, ott ne keresd. P. Kereset. Nem szll messze a hamis kereset. Nincs lds a hamis kereseten. BSz. Kereskeds. szbl, pnzbl ll a kereskeds. Keresked: mr az elg. D. Keresmny. Nem fiadzik meg a hamis keresmny. BSz. Hamis keresmny | kincse nem szll harmad rksre. | nem szll harmad izre. Kereszt. Isten neki, vas kereszt! Nem mind kereszt, a mit annak tartunk. Kiki legjobban tudja maga keresztjt. Keresztet vethetsz re.
P. ha valamid elveszett. Azaz nem ltod tbb.

Senki sem lehet kereszt nlkl. Csuszhatik az a kereszthez, a ki egyszer meggyalzta. Leveszem rlad a keresztvizet.
Azaz nem hagyok semmi jt rajtad, p. szids, kromls ltal.

A rosz hzastrs hzi kereszt. Keresztyn. Mennl jobb keresztyn, annl nagyobb keresztje. Kerk. | Kent kerk knnyen szokott menni. | Ugy forog a kerk, ha kenik. | Megy a kerk, ha hjazod. Els kerk utn forog a msik is. D. A kerk annyit fordul lefel, mint flfel. Felmszott a kerkre. ML. Leesett a kerkrl.
Kerk, azaz vltoz rang, melyet szerencse ad.

Oldani a kereket. Nem szl, ha a kerk kiesik is. Megbomlott a kereke. Tolja a kereket, mint a j szomszd. tdik kerk a szekrben. Ha a kerk csikorog, kocsis itta meg a hj rt. Megktm kerekt. Kivettk a kerekt.
Szivesen lttk.

Htuls kerk el nem ri az elst. Kert. Nem a kert alatt van. Nincs oly rosz kert, melyben ne teremne j f. Jl kaplt kiskert msodik mszrszk. KV. Fl sem kell venni, mint kerten a rst. Feszitsd ki melled, mint a kertajt.

Keser. Ki kesert nem izlelt, nem tudja, mi des. Ki kesert nem kostolt, nem rdemli az deset. Keszeg. A mint veted a pendelyhlt, ugy fogod a keszeget. Keszcze. Nem ll meg nyrson a keszcze. K. Kellemetes mint husvt napjn a keszcze. Keszthelyi. Megllja, mint a keszthelyi tehn. Kr. Kett. Tbb kettnl. No! mg ez is tudhat kettt. Kett kros a hznl: rosz pnz, rosz cseld. Kr. Kettt utl a hz: haragot asztalnl, csevegst konyhnl. Kettt nem tancsos elvenni: vn asszonyt pnzert, kocsit vasart. Kettt nem lehet az orszgbl kiirtani: prt s adssgot. Kettt nem j a macska farkra ktni: lmot s gondolatot. Kettn ll a vsr. Szeretet jobbra csak kett kztt ll meg. Kevly. A kevly flbolond. Mentjnek prmje is kimutatja a kevlyt. Nem mind kevly, | ki nneplben jr. | a ki parancsol. Kevlynek orvossga a lealzds. D. Sok gyalzaton kell a kevlynek tmenni, mig megalzdik. D. Kt kevly nehezen alkuszik meg egymssal. Kevly, mintha | ltette volna a fiastyukot. D. | v volna mind a difig. Szegny kevlyt rdg is neveti. Kevlysg lenyomja szerencse tengelyt. Ritka szerencse kevlysg nlkl. Kevs nem rt, sok nem hasznl. Sok kevs sokra megy. Keveset szl, de hamar t. Cs. Ki keveset el nem veszen, sokat sem adnak annak. Cs. Ki keveset kivn, kevssel beri. Kezd. Ki soha nem kezdi, soha nem vgzi. Nagyot kezdett, kicsinyt vgzett. Kezdet. Rosz kezdetnek roszabb a vge. J kezdsnek j hagys a vge. Cs. Kezes, fizess. Lgy kezes msrt: nyakadban a ktl. Cs. Kezessg. Ha veszni akarsz, vllalj kezessget. Kezty. Megtanitlak keztyben ftylni. Akrmely dolognak szapora elmozditsa megrdemel egy pr keztyt. Flvenni a keztyt.
Elfogadni a kihivst; ellenkezleg: keztyt vetni, am. kihni.

Beesett mint a kis kezty. Kmny is szp fsts hussal. Hol a kmny nem fstlg, nehezen lesz ott nagy ebd. K. Kmnybe flirni. Kmnyseprnek is lehet molnr fia. Knes. Eleven mint a knes. Knyes, kelevnyes. Knyessg nem esik sanyarusg nlkl. Knyessggel nem mehetni mennyorszgba. Knytelen. Hop knytelen, nem rmest. Knytelensg. Nagyra viszi embert a knytelensg. P. Jobb szp szivvel elmenni, mintsem knytelensgbl. Kp. Jgre metszett kp nem sokig p. A fekete kpnek fekete fstke. Kpire mszni. Kpirsg. Aki kpirsgot akar tanulni, nem megy a kovcshoz. KV. Kpzelds. desek nha a kpzeldsek is. Kr. Meglsd, kitl mit krsz. Cs. Ugy krt, ugy krt, majd lement a br a trdirl. Krdez. Ki sokat krdez, sok feleletet nyer. Tbbet r egy krdezem szz keresemnl. Jobb ktszer krdezni, mint egyszer hibzni. Krds. Jobb egy krds egy napi jr fldnl. Nha a krds is felelet. Mf. Nincs oly krds, hogy ne volna felelete. Nehz krdsre nehz a vlasz. Krd urat nem veszt. Kreg. Nehz a krget cserzeni. Kri. Hosszu, mint a kri kolbsz. Ks. Adj kst, n is tudok kast ktni. Elejtette a kst. Cs. Bel trtt a kse. Ha vendgsgbe akarsz jrni: ksed legyen. BSz. A kz sem j a ks sem. Mindenfel fog a kse. Elejti a kis kst.
Mert nem lesz r szksge. Azaz meghal.

Kst t szivbe, azt is megforgatja. n metszksrl szlok, kapt emleget. Cs. Ki a kslopst megtanulja, nagyobbat is meg mer cselekedni. Cs. Ksedelem veszedelem. Ks szken klteni kevsbl.

Ks fogytn a szk klts. Ksn indulsz, ksn rsz. Ksn fz, ksn lak. Ksre bntak azzal, ki csak halla eltt kapott urasgra. Ki ksre hzasodik, ksre bnja meg. D. Jobb ksn mint soha. Ksz. rl a ksznek. Neveti a kszet.
Maga semmit nem indit.

Kszlet. Gyakran csekly vge a nagy kszletnek. Kt dolog visz a megalzdsra: szegnysg s famank. Kr. Nehz kt urnak szolglni. Kt les tr nem fr egy hvelybe. Cz. Kt kulacsos. Ktfel kap, mint a vizbe hal. P. Ktsgbesni bolondsg. Ktsgbeestekkel, busult elmkkel nem j jtszani. Kve. res kvt forgat. Mindent egy kvbe kt. K. Kz kezet mos; mind a kett tiszta. Sok kz hamar ksz. ldott a sok kz, tkozott a sok szj. Kzzel hozz, ha a ks nem fogja. Cs. A mit kz rak, el is bontja. Egyik kzzel oda huzza, a msikkal eltaszitja. Sok kz knnyebbiti a terhet. Kzen, kzn elveszett. Minden embernek maga fel hajlik a keze. Kzzel, lbbal.
Nagyon igyekezve.

Egy kzzel pit, mssal ront. Kz utn keletlen, lapt utn sletlen.
A kenyr; aztn egyb, a mi nem jl volt kezelve.

Ne nyulj ahoz kzzel, mit pznval sem rhetsz. Kz alatt. Itt a kezem! nem disznlb. Ne mosd, ha nem kezed szenye. Rajta hagyni keze szenyt.
Azaz nyomt; jelent gyessget.

Jobb kz a balnak segitje. Kebelben keze, egyms mellett lba. sszedugja kezeit. Mit jobb kezed mivel, ne tudja meg a bal.

Kezet foghatnak.
Hasonlk.

Kis ujjod mutatod, egsz kezed kri. Mit a szeme meglt, keze ott nem hagyja. Grbe kezt szeretik az udvariak. Enyves kez. Kezt mosni.
Tisztogatni magt minden vd s felelssg all.

Ki egyre, ki msra j. Cs. Ki fel, ki al. M. Kilhatlan: kevly szegny, gazdag fsvny, vn fajtalan. Kilts. Nem r egy irgalmas kiltst. Kicsi bntja a nagyot. Se kicsi, se nagy. Kicsinen tultesz a nagyobb. Kicsi korban kezdik a bnt. Ennl a kicsin is nagyobb. Kigy kigyt eszik, hogy srkny lehessen. Kit a kigy megmar, mg a gyiktl is fl. Nem felejti kigy farka vgst. Sokszor menyhal helyett kigyt huzunk. Kigyval nem j jtkba merlni. rizkedj a farkatlan kigytul. Fedelem, kebelem nem kigynak val. BSz. Kigyt melenget kebelben. Cs. Mzes madzag helyett kigyt tallt. Kigyt, bkt kilt.
Gonoszul vdol.

Mrges mint a kurta kigy. t is megcsalta a kigy almja. rl, mint vak kigy a finak. Ertlen, mint a brehagyott kigy. Kinl. Papot, mestert kell kinlni, a tbbinek van esze. Ltod-e hogy kinlgatja?
Sntra mondjk.

Kincs. Hol kincse, ott szive. Elsott kincsben kicsi haszon. Kicsinyenkint akrmely nagy kincs elfogyhat. Nyugtalanit a kincs, akr van, akr nincs. Elrejtett kincs ki nem megy eszedbl. Kirly. Kirly Mtys s Mtys kirly. D. A kirly is csak ember. Igen fl kirly udvarbirtul. M.

A kirly sincs bu nlkl. Sok szeme, sok fle van a kirlynak. Cs. Messzi r a kirly keze. Tbbet rt kirlynak a hizelked, mint az ellensg. K. Sokat kell trni mg a kirlynak is. Gonosz kirly nyomt sok jobbgy kveti. Kirlynak sincs mindenkor egyirnt. Cs. Kirly haragjt hamar hall kveti. K. Uj kirly, uj trvny. Nem lenne j kirlynak. Nincs keserbb a kirly kenyernl. Kis. Sok kis viseli a nagy nevet. Sok j ember elfr egy kis helyen. Hazugabb a Kis Ilus finl. D. Szma sincs, mint Kis Ilus finak. D.
Azaz nincs szm vagy oly nagy mennyisg, melyen tul ne menne Kis Ilus fia, a hazudsgban.

Kirly fia Kis Mikls beszde. Cs.

Azaz igen kes beszd.

Mennl kisebb, annl frisebb. Asszonybl, roszbl, iborkbl mindig jobb a kisebb. Kisvrda. Ki a legny Kisvrdban?
Az a legny Kisvrdban, Ki bort iszik a kocsmban. (Npd.)

Kivn. Ki mit kivn, azzal lmodozik. Sokat kivn, ki a tyukot tojsostul kivnja. B. Kisebb a kivn, nagyobb a nemad. Kivnsg. J a kivnsg, de mdjval. Klastrom. Nem j egy klastromba kt grgyn. Kocsi. Kinek kocsija nincs, gyalog jr. Kocsis. Olcs kocsisnak tbb a pnze.
Eladja a zabot.

Talpon ll kocsis nagyobb a letrdepelt kirlynl. Derk ember a kocsis, hogy elre l. Lassan kocsis! beteg a l. Kocsis iszsza a bort, a l rszegl megy. Nyri kocsis, tli dik.
Falusi gyermek nyron lovat riz, tlen iskolba megy.

tkozdik mint a kereketrt kocsis. Ugy beszl velem, mint kocsis a rudaslovval. Kocsmnak szoksa templom utlsa. Kocsmba menni, protestlni mindenkinek szabad. Kocsmros. Mig a rosz kocsmrost rajta kapjk: sok krt tesz. K. Kocsonya. Reszket mint a kocsonya.

Kocsord. Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord: nem Pontus Kappadczia.

Hallvn a trk tiszt a pnksdi predikacziban Kocsordon, hogy a keresztyn valls szintn Pontus Kappa dcziban elterjedett, figyelmess ln s mond: Mit akarnak ezek a zultn birtokban! elg nektek KisKocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadczia.

Kocza gyermeknek koszos a feje. Panaszos teltl csak a kocza hizik. D. Koczka. Vakot vet a koczka. Ne tgy mindent egy koczkra. Kicsin a koczka, de nagyot fordul. Koczks. Ritkn van a koczksban gazdag. Kodcsols. Nagy a kodcsols, kicsiny, vkony a tojs. Kofk is tudjk. Kolbsz. J a hosszu kolbsz s a kurta predikczi. Sz. Ks a kolbszt akkor kimlni, mikor mr elfogyott. Tbb nap mint kolbsz. Knny eltallni a kolbsz csikljt. Kolbszszal hajigl a szalonnra. KV.
J mdu. s cseklyt ad, hogy nagyot nyerjen.

Ott sem fonjk kolbszbl a svnyt. Flbredt a kolbsz szagra. Vres kolbsz esik. Kr. Koldus. Ellehet a koldus egy hz nlkl. Minden koldus a maga botjt rzi. Koldustl a botot kri. Soha nem mond a koldus eleget. Cs. Nyomorult koldus, ki egy hzat el nem tud kerlni. Szegny a koldus, ha kirly is a neve. Koldustl nem krnek adt. Kr. Meg ne utld a nyjas koldust. Szemrmes koldusnak res a tskja. Nem fl koldus a tolvajtl. nekel a koldus, ugy kap alamizsnt. Koldus kutyja: se tke se lazsnaka. Fl mint koldus a garastl. Kifogy mindenbl, mint a koldus az nekbl. Van benne mdja, mint koldusnak a kord htuljban. Egyhangu, mint a koldusnek. Sovny mint a koldusleves. Kolomp. Felkttte a kolompot. Hol a kolompot meglelik, mst is keresnek ott. K. Kolomppal madarat. Kolompos utn megy a nyj. Nha a kolompost is elrntjk. D.

Kolozsvr. Mi haszna benne helhalnak, hogy Kolozsvrtt j kposztt fznek. ML. Koma. Ktve higy a komnak. D.
Ne higy puszta szra, hanem ers kts alatt, mg kzelednek is.

Komrom. Mi atynkkal nem veszik be Komromot. Otthon j, mint a komromi leny. Koml. Termetes mint a komlkar. Komondor. Nosza eb utn komondor. Cs. Ktfel tekints, mikor az agg komondor ugat. Cs. Komondor nem sokat trdik vele, ha megugatja pumi. Kompolti. Rtartja magt, mint a kompolti kisasszony. Koncz. Ha konczt megetted, levt is hrpljed. Megrgjk a konczot, ebnek vetik a csontot. F. Elejtette a konczot. Nehz a konczot eb szjbl kivonni. Cs. Koncz nlkl adja a levet. Megeszi konczt, msnak hagyja csontjt. KV. Nagyobb a szerezd meg a koncznl. Aranynyal, ezsttel ha koncz nincs, jl nem lakik ember. Kr. Kondr nem sokat hnyhat szemre a fazknak. Konkoly. Elg sok a konkoly, de az mg sem buza. Nehz a konkolyt tvestl kigyomllni. Terem a konkoly, ha nem vetik is. Konty. Ritkn egyeznek meg a kontyok. Nem adna egy kontyot egy koronrt. Flre ll a kontya. Konyha. Ha szk a konyha, minden falat j iz. Fehr konyha, ritka vendgsg. Ki ms konyhjra tart, nem lakik egyest a hasval. Nehz a konyhalnak meghizni. D. Kop. h kop kaporral. Kopasz. Knny kopaszt borotvlni. Cs. Nem flti kopasz a hajt. A kopasz is egyszer fst vett a vsrban. Ell kopasz: okos kopasz; htul kopasz: bolond kopasz; fell kopasz: koros kopasz. Nehz a kopasznak stkbe kapni. Kopaszon bajosan, haj nlkl jajosan. Kopr helyen fogott ki. Kopjt kopjval, pallost pallossal szoktak visszaverni. Koporsban fl lba. Kivl festett kopors, bell teli undoksggal. Hzad a kopors, helyed a temet. Korn kels hajnalt nem szerez. K.

Kordra mondani. P.
Alap nlkl.

Kormnyoz. Knny csendes idn kormnyozni. Cs. Jobb a kormnyz hajtrs utn. B. Korom. Msra keni kormt. Fekete mint a korom. Kormos. Jer el, kormos! Korona. Kirlyi korona szll nha nd hajlkba. Korpa. Klcsn korpt is meg kell adni. Korpja sincs, mgis lisztet rul. Tged is megfejnek mg egy tl korpn. Cs. Egy korpn hiznak. A ki korpa kz vegyl, megeszik a disznk. Csak korpd legyen, knny ebet kapni. Kors. Miatynk, isten! nagy kors. D. Az ezst korsnak cserepe is j. Kis kors, nagy kors, torkomat ujit, ruhm rongyosit. Addig jr a kors kutra, mig fle szakad. Korty. Nyelni a szraz kortyot. ML. Kos. Gyapjart szoktk megnyirni a kost. Kosa. Mg az agg kost is tnczba viszi a bor. Kosr. Kosarat ad.
Leny frfinak, ha nem megy hozz nl.

Nincs nehezebb az res kosrnl. Koszoru. Megktm koszorudat. Koszos gylli a prlugot. D. Kosztos. Van az ur istennek elg oly kosztosa.
Jelent ingyenlt.

Kovcs nem sokat r fujtat nlkl. Nem lesz abbl kovcs, ki kalapcsot nem vesz kezbe. Kr. Kovcs kovcsra irigykedik. Cs. Kovcstl vesz szenet. Nem akad kovcsa. Kovcsot illet a kalapcs. Kovsz. Ki min kovszt tesz, oly kenyeret eszik. Kozma. Ne fltsd Kozmt tiz ezerig.
Azaz telik tle, mint Kozmtl tiz ezerig. Zemplni km.

Kcz. Nehz a kczbul szp fonalat fonni. Hogy ne gne meg a kcz, mikor a lganj is bzlg. Kficz se lesz belle. Kr. Virg helyett krt szedett. A krt nem szoktk fz mell tenni. ML. Kdmn tlben j.

Toldja a kdmnt. Khg. Ltszik hogy tudod, azrt khgsz. Cs. Khents egyet, taln torkodra j. Khgs j mentsge rosz kntornak. Kkny. Idvel, drrel a kkny is megrik. Klcsn. Rgi klcsn sem ajndk. Ne krd klcsn, a mit otthon tallsz. Klcsnt klcsnnel. A klcsnt vissza szoktk adni. Egy kt klcsnrt nem megy a szomszdba. Ha ellensget akarsz szerezni, adj klcsn. Kles. Fizet mint a kles. Ms klesrl veri a verebet. Klt. Ki nem klt, mintha szerezne. Hiba klt, ki egy napra czifrz vendgszobt. Ks szken klteni, ha minden elfogyott. Ki tbbet klt, mint a jvedelme, hamar szegnysgre jut. Klyk. J klykbl vlik a j eb. Ez is a mi ebnk klyke. Knyrg. Ugy knyrgj, hogy magad is munklkodjl. Cs. Knny legny, knnyen ugrik. Knny elvenni, ha adnak. Mihez knnyen frnk, nem becsljk nagyra. Knny mst megitlni, de nehz magt megismrni. Cs. Knnyen hivs, knnyen csal. Knyv. Nem diktalannak val a knyv. Nincs oly hitvny knyv, melybl ember nem tanulhat. Cs. Knyvek sokasga fej hboritsa. KV. Knnyebb a knyv a kalapnl. A knyvek nma mesterek. Cs. Knts. Hosszu knts port csinl. J a knts mind tlen mind nyron. Cs. Kntst a testhez, tisztet az szhez kell szabni. Kp. Nagyon fent kp, ha csendesen evez. Egyet kp, msnak mondja: tapossa el. Kpenyeg. Arra forditja a kpenyeget, honnan a szl fu. Kpeny alatt mutat fgt. Krm. Ne kapaszkodj, ha krmd nincs. Nem kopott rte krme, knnyen harcsolja. Krmre g. F. Krmt se vgja, hanem csak rgja. Krmre inni.

Mg krme szennyt is sajnlja elvetni. Megttte a krmt. Az n krmm kopsa. Krte. Kisded bimbbul ered a fontos krte. Vadkrte is akkor j, ha megrik. Ksi. Hallgat mint a Ksi malma.
Ksi, csekly viz Debreczen hatrban, mely gyakran kiszradvn, a rajta lev malom nem jr.

Kszn. A mint ksznnek, ugy fogadjk. Ksznm, de nem iszom. Ksznet. Nincs benne ksznet. Kszns nem szakasztja szjt senkinek. Ksznts. A szp kszntsnek szp a felelete. KV. Kszr. Helyre viszi a kszr. Kt. Ki jl kt, jl old. Cs. Ha felkttted, zrgesd.
T. i. a kolompot.

Ktl. Szakadhat a ktl, ha vastag is. Roszul sodrott ktl magtul is visszasodrdik. D. Ktelet sem vehet, hogy felakasztan magt. Utna vetni a ktelet.
Nem gondolni vele.

Ott szakad a ktl, hol leggyngbb. Kteles. Tehetsge fltt senki sem kteles. Ktfk. Hol a ktfk, ott a l is. Kvesdi. R viradt, mint a kvesdi farkasra. Molnrr lettl, kvesdi Krisztus vagy. Sz.
Mezkvesden egy molnr a kinszenved Krisztus szemlyt brzolta, s minden boszantst eltrt, hanem mikor egy valaki azt vet szemre, hogy lisztlop, dhss lett, s amannak fejt betr. A km. olyanra szl, ki haragszik az igazsgrt.

Kvr emberben ritkn ltsz blcset. Kz. Mihez kzd nincs, igazsgod sincs. Kzel. Akrhny mrfld, csak kzel legyen. Kzp. Legjobb a kzepe. A kzp ut legjobb ut. KV. Kt hig tojsnak kzepe egy pohr bor. D. Hogy kzpszert nyerj, nagyj iparkodjl. Kzlegny. Egy sem j kzlegny, ki ezredessgre nem trekszik. Kznsges. A mi kznsges, senki nem lehet. Kzs. Se nem ritka, se nem drga, a mi kzs. Kszvny. | Nem bnt kszvny szegny embert. Cs. | Gazdagot keres a kszvny. ML. sszehuzta markt a kszvny. Kszvnyes ember sokat gondolkozik. K. Elg egy k szz varjunak. Cs.

Kt k kzl j ki a liszt. Cs. Egytt fujjk a kvet. Knny a lgy kvet faragni. Kre tett. Nagy kvet dob a kutba. Mely kvet sokszor hengergetnek, nem mohoszik az meg. Magnl nagyobbal vetni kvet. Cs. Khz legyen mrve. Kr. Minden kvet megmozdit. Kbe vgod fejszdet. Kerli mint a meleg kvet. Elveszett mint k a vizben. Kgyi prpostt lenni. Krs. Maga ura, mint Nagykrs. Krsi. Magba szllt, mint Krsi.
Egy Krsi nev ember gyakran jrt egy kocsmba, melyet a birtokostl rendesen Krsi kocsmnak hittk. Gyakran pirongatvn bartai, fogadta, hogy ezutn mr megtr, magba szll. azonban csak jrt egyre a kocsmba, s rajta s rla maradt, hogy magba szll, mint Krsi, mivel csakugyan a Krsibe szllott.

Kszikla. Nehz a ksziklt meglapitani. Krajczr. Hrman vannak, mint krajczr a garasban. Krakai. Vkony, mint a krakai czrna. Kristly. Tiszta mint a kristly. Kristf. Sokszor elmondta Kristf imdsgt.
Azon hitbl maradt km., hogy a ki gyakran imdkozik Kristfhoz, meggazdagszik.

Krisztus. Jobb a Krisztus fzte, mint a Kristf fzte.

Amaz bor, emez sr. Kristf: serfz neve.

Isten fia volt Krisztus, mgis szenvedett. Kinek a Krisztus bartja, nem krhozik az el. Krisztus is kitrt a rszeg eltt. Elinn a Krisztus palstjt. Mi kze Krisztusnak a Blillal? KV. Helybeli, mint a Krisztus Kis-Arban. Krisztus koporsjt sem riztk ingyen. Cs. Kudarczot vallani.
Rutul megcsaldni, megszgyenlni.

Kuhiban maradni.
Szgyenben maradni.

Kukacz. Ha nagy volt is kukacza, de kicsiny a legye. D. Kukoricza. Nyikorog, mint a kukoriczamalom. Kuk. Se kuk, se pizse nem lett belle. D. Kukucsl. Himfn, palotn, kis ablakon kukucsl. Kr. Kulacs. Itt a kulacs, itt igyl. Kotyog, mint az res kulacs. Kulcs. Nem minden kulcs nyit minden ajtt.

Templomba sem az ember megy elsbb, hanem a kulcs hangja. Beadni a kulcsot.
Megbukni.

Kulcsr. Rosz boros kulcsr az, ki szomjan meghal. KV. Kulin. Minden bolondra r veszi, mint Kulin a fit. Kulin ideje.
Hajdani km. Kulin nev bosnyk bnrl, kinek bnsga alatt termkeny gazdag id jrt Bosniban. Jelent j esztendt.

Kullancs. Ragads mint a kullancs. Kun Mikls kertbl ldik. D. Elkelt a kun a Krsn. Biztos mint a kun kts. Stl mint kunok ebe a homokon. Cs. Kunyh. Flre putri, jn a kunyh. Alacson kunyhbul is tmad nagy ember. Kupai. Ez is ivott a kupai kutbl. Kr. Kupi. Jr a nyelve, mint a kupi malom. Kura bartsg, marhaszaporasg hamar oda van. Kurta. Higye a kurta. KV. Ne arra, kurta, a buzba. Kaparj kurta, lesz poltura. Kaplj kurta, pnzed lesz; fonj szajha, inged lesz. Mennl kurtbb, annl kutybb. Kurucz. Szaladj kurucz, jn a nmet. Rgen volt, mint a kurucz vilg. Kurva. Kinek kurva a lenya, sok a veje. Kurvatarts tkozlssal jr. Kut. Elg egy kutra egy klncz. Megfejn a kutgast. Rosz kut, a melybe vizet kell hordani. Kutya van a kertben.
Kzel van a baj, veszedelem.

Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki. Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiba. Kutya konczrt a predikczit is elhagyja. Nem egy tarka kutya van a vilgon. Annyi mint a tarka kutya. Ugat a kutya, de a szl elhordja. Vn kutya ebl szokott megszlni. Kutya is melegednk a tznl, ha orrt nem flten. Ki kutya! a templombl. Akr fehr, akr fekete, elg hogy kutya. Kutybl nem lesz szalonna.

Kutya utn ugat a kuty. Kutya is megvesz a j letben. Hadd morogjon a kutya, csak ne harapjon. Konczon vesznek ssze a kutyk. Soha nem pirul meg a kutya. Hnyszor kellene megpirulni a kutynak, ha orczja volna. Kutya se ugatja. Jobb az l kutya a holt oroszlnnl. Kutya nem hagyja el az ugatst. A mely kutyt ri a k, az rivanik el. K. Sok kutya nyulhall. Elbeszl rkig a kutya farkrl. Kutyt fogni. St. Kr a kutya szrt megaranyfstzni. Ritka kutya bolha nlkl. Az m! a kutya farka. D. Fekete kutya, tarka eb, mindegy rdg. D. Ha egyszer a kutya megkstolta a marhabelet, a hust sem hagyja abba. D. Vadsz kutynak dercze is j. Rosz kutya mellett a j is eltanul. Kis kutya nagy koncz. Pad al szokott kutynak fejt ha asztalra vonod is, a pad al rntja. Ha kutyra hagynk, egy legyecske se lenne a vilgon. Kutynak kuty a fia, kecsknek ged. Az sem kutya.
Az is r valamit.

Kutyut vertek ezen a helyen.

Krtysok kzt a veszthely.

Szp volna, ha a kutyk megbklhetnnek. Kutya szokott egy brben jrni. Kutya szokott gyalog jrni.
Huszr km.

Flnk kutynak hasa alatt farka. Heves kutya vak klykeit hnyja. Elszaladt a kutya a lnczczal.
Nagy mrfldre mondjk.

J kutyt is knny hzalv tenni. Nem nyul a kutya, ha mindjrt vrhnyeges szine van is. Mig a kutya sz...k, elfut addig a nyul. K. Jobb a kutya, mint a macska, mert a kutya nagyobbacska. Szkl, mint a sarokba szoritott kutya. Bekapta, mint kutya a legyet. Csavarog, mint falusi kutya nagy vrosban.

Dolgozik, mint a kszrs kutya. Kutyabaj, kutyabaja.

Nem nagy baj.

Felll, mint a kutyafark. Nem tarts czvek a kutyafark. Rvrjk a kutyaporczira. Flledt benne a kutyavr. Kuvasz. rvvel ers a kuvasz. Szalonna nem leszen kuvaszbl. P. Fekszik, mint kuvasz a sznn. A mely kuvasz egyszer ltaluszta a Dunt, nem fl tbb a viztl. P. Kszbrl ksznteni. Mf. Ne tovbb a kszbnl.
Titokkal, csaldi dolgokkal.

Sok kszbt nyalt a hta vge. ltalesni a kszbn.

Szerencstlennek lenni. Ki a zsidnak nem kszn, ltalesik a kszbn. (Npd.)

L.
Labancz. Sri vri labancz. D.
Haszontalan katona.

Laczhzi. Ha akar lenni, legyen, mint a laczhzi templom ablaka. Laczi konyhja.
Nevt kzegyezs szerint II. vagy Dobzse Lszl kirlytl vev, ki nagyon elszegnyedvn, a stor alatti vsri konyhkrl hordatott magnak enni.

Laczk. Fellt neki Laczk.

Nem akar, rest, dolgozni.

Ladny. Megy bel, mint Ladnyba a mennyk. Lagmacz. g Lagmacz.

Azokra szl, kik este sok bort ivn, reggel kivnjk a vizet. Lagmacz, vagy Ladmacz, zemplni falu; sok meszet olt.

Lajtorja. Ki ltta, hogy erdn keresztben vigyk a lajtorjt. Lakat. Akkor vet lakatot, mikor mr kiloptk a fakt. Vn asszony lakat a hznl. Lakatos. Hideg lakatos. Szene sincs, mgis lakatos. Lakik. Ki minvel lakik, olyan lesz. Nagy ur mellett, nagy viz mellett nem j lakni. Kinl lakol, annak trvnyvel lj. Lakodalom. Czifra lakodalom, kevs jutalom. Ksz a lakadalom, de nincsen menyasszony. Utczu bizony, lakodalom, magam is meghzasodom. Lantos. Tud hozz mint Lantos a tiz parancsolathoz. D. Lapjt lire forditja. BSz.
Tzesiti a vitt. Ennek ellentte.

lit lapjra forditja. BSz. Lapoczka. Kvr mint a felftt lapoczka. Lapos. Ki laposon fekszik, le nem hengeredik. Lapttal hnyjk neki. Cs. Lassan | jrj, | tovbb | jutsz. KV. | siess, | | rsz. Lassan | menjnk, tovbb rnk. | mennek messzire. Lat ptolja ki a fontot. Nem sokat nyom a latban. Lator latrul veszi hasznt. Cs. Ki lator paripn l, zabolbul itat. Plds lator is szereti a jmbor nevet. K. A ki egyszer lator, sohasem lesz jmbor. Cs. Ki latrok kzt jmbor, az igazi jmbor.

Latornak arany lncz, jmbornak nehz tncz. KV. Latrok szerzettk a j trvnyt. Cs. Nha a lator is szomorkodik. Lazsnak. Hitvny lazsnakrt el ne hagyd gyadat. Ki a szomszd lepedjt nem rzi, maga lazsnakjt sem becsli. Lazsnakosnak pokrczos a trsa. Lbod al nzz, meglsd, kinek higyj. Sok lb nyomja a fldet, mig utnak nevezik. Ne borulj lbhoz, ha fejvel szlhatsz. Egyik lba mezitelen, a msikon semmi sincsen. Lbat mr csizmhoz. Kicsi lbnak nagy talpat kerekit. Ha valaki nyomja lbod, vedd el onnt, ha bnod. Lgatja lbt, mint a kinek semmi dolga. Lba szrn csapja a legyet. Lbt is alig emeli, mgis hoppot mond. Hrom lbra szorult. Levettk a lbrul. Lba sart se kenn hozz. Gynge lbon ll. Keresztben van a lba valakinek.
Mondjk, ha valamely szmosb trsasgban mind elhallgatnak.

Lbat ad neki. Jr a lba, mintha korongot hajtana. Nem vagyok lba kapczja. Ngy lbu is megbotlik. M. Lgyra esett a sulyok. Lmps. Jobb egy lmps ell, mint kett htul. Sz. Hogy a lmps gjen, olaj is kell bel. Lmpssal mitjk a verebeket. Lnczon az egyik szem a msikat huzza. Mf. Nehz lnczban tnczot jrni. Lng. Nem messzi a lng a fsttl. Kicsi lngnak nem nagy a vilga. Cs. Lny. Vrt lny vrat nyer. F. Nem mind lny, ki prtban jr. Cs. Csunya lnynak is szp a pnze. Czo fel srga! nem adjk a lnyt. Mindig kszl, mint az elad lny. Ki ids lnynyal hl, alamizsnt ad. ML. Farsang utn is elkel a j lny. Mely lny soknak kosarat ad, vgre is ahoz megy, a ki elveszi. K.

Illik annak busulni, kinek ht elad lnya van. Ki lnyt akar a hztul, ebt is becslje. Megrdemli mint szz lny a koszorut. Lnygra szllt jszg egy a bitanggal. (L. leny.) Lszl. Kun Lszl szekerre szorult. Sz.
Elszegnyedett. Kun Lszl kirly idejben annyira elkoldusodott a fld npe, hogy kt kerek talyigit, maga volt knytelen huzni. Innen Kun Lszl szekere am. talyiga.

Lengyel Lszl kis kirlyunk. D. rl, mint vak Lszl a fl szemnek. Lt. Annyira lt, mennyit tapint. Nyul agarat, szunyog madarat nem rmest lt. Ltom n, a mit ltok. Ha ltjk: trfa, ha nem ltjk: valsg. D. Lts utn mosolygs. Nagyobb a lts, mint a halls. Lzr. Lehet nagyur, ha Lzrnak hivjk is. Hallos Lzrra ne vesztegess gyngyvizet. KV. Minden koldusnak Lzr a neve. Leny. Vn lenybl ifju menyecske. Tnczos lenybl ritkn vlik jmbor asszony. Legszebb a j leny. Nyalka leny, apcza, rongyos nadrg, ndplcza. Mennl munksabb a leny, annl tisztbb. Hagyj valamit a lenyok asztalra is. Cs. Vn lenynak kurta mindig a farsang. Vn leny ha frjhez mn, egybe reg asszony. Vn leny rzsn sem igen kap. Vn leny mindenre ksn rkezik. Nem sokat tehetni fl oly leny szzessgrl, ki mindig a katonk utn jr. Negyven ves lenynyal rdg sem tnczol mr. Nagy leny testamentoma. Nagy leny siralma. P. Egy vn leny annyit r, mint egy megirott s el nem kldtt levl. A vn lenyt frjhez adjk, menyecsknek hivjk. Frjhez men leny ruhjnak tbb szekrnye szmnl. Knnyebb a lenyt flnevelni, mint frjhez adni. Sok veje, kinek lenya szemtelen. Gazdag lenynak bjtben is esik farsangja. Megn a leny, ha pad alatt is. Lenynak szlott, menye is rthet rla. Krkedkeny leny tudod tnczban mint jr. Cs. Okos ember: lenya van. Czifra, mint az elad leny.

Irigy, mint a lakodalmas leny. Frge leny, mint a pereszlny. Sok lenykrnek tbb szma mint haszna. Lenyvsrnak tncz a vge. Leczke. J leczke ez neki. Ritkn vlik tudss, kire birsggal vetik a leczkt. K. Lefst. Vrd el, majd lefstelek. Legtbb van a vilgon orvos, bolond s tancsad. Legny a gton. Menyecsks legny nem hzasodhatnk. Nsz legny nem kimli a kltsget. Nsz legny pnznek nagyobb hire summjnl. K. Vn legnybl vlik a fiatal hzas. Minem a legny, oly a gatyja is. KV. Szegny legny nem nagyur. Szegny legny gazdag vrosban. Kicsi legnyt kicsi pallos illet. KV. Lehet. Mi nem lehet, kezdete sincs. Cs. Ha nem lehet, csak nem lehet. Lejt. Kalodban keser a lejt. Sajt s kenyr mellett is megjrjk a lejtt. A lejtt jrja.
Lefel jr szerencsje, mltsga.

Lencse. Nem mind lencse, a mi lapos. Egybeszrtk a lencst. KV. Ebl mrik a lencst. BSz. Roszul fog ott fni lencsje. rtem, uram rtem hogy j a lencse. R sem nz a lencsre. Vlogat mint rosz lencse a vizben. Lencseszem a csizmban nagyobb egy hegynl. Lencss proktor.
Gunyneve a lt fut proktornak.

Lengyel. Lassu mint a lengyel posta. K. Lengyel lop. Cs.

Czgres tolvaj.

Lepel. Addig nyujtzzl, meddig a lepel r. Cs. Szedd el a leplet. KV. Lepln kivl a lba. D. Alig huzza a leplet. Kr. Lepny. Elg egy stsbl egy lepny. Lesz. Csak ugy legyen, a mint lehet. Levegbe pit vrat.

Csak a levegt rontja.

Azaz retlent, esetlent beszl.

Levest sem tud fzni, mgis udvari szakcs. Htra van mg a fekete leves. Sz.
Htra van mg a dolog nehezebb rsze; mikp Tklivel trtnt, ki 1685-ben ebden levn a nagyvradi trk basnl, a mint slt utn fel akart kelni az asztaltl, ezen szavakkal marasztatott: htra van mg a fekete leves, vagyis: kv. - Mert ugy volt mr elre kicsinlva, hogy kvivs utn azonnal fogassk el Tkli, a mi meg is trtnvn, rabul vitetett Drinpolyba. Sz.

Ki levest akar enni, kanl legyen kezben. Ki sokig eszik levest, sokig l. Eldnttte a levest. Sz. Vkony mint a vajatlan leves. Levl. | Nem mozog a levl, ha nem fu a szl. | Nem indul a levl fuvs nlkl. Egy kedv szerint irott levl jobb egy tncznl. ML. Sebesen megy, mintha levelet vinne. Leveles szinben nehz volna megtelelni. L tartja a gazdt, tok, szitok a szolgt. Mind egy lben sznak. Cs. Minden lben locs. F. Egybeszrtk a levet. itta meg a levt. Jl felad a levet. Feladta levt, elfeledte konczt. KV. Csapni a levet.
Kedvt keresni.

Hvel, lvel. Keser a leve.

Amott van egy kis hz arczczal napkeletnek, Keser a leve, a mit abban fznek. (Npd.)

Rtartja magt, mint fekete l az asztalon. Ldeczi. Hasra fekdtek mint a ldecziek. Lgy is akkor csip legjobban, mikor vesztit rzi. Hess lgy! ne szllj rm. Lgy nem madr. Lgybl is elefntot tntet. BSz. Legyet buzognynyal. Tudja: mitl dglik a lgy. Lgynek se mondd: kidongja. Lgynek sem rt. Olyan mint a lgy az aludttejben. Alzatos, mint az szi lgy. Mindennek neki megy, mint a vak lgy. Szemtelen, mint a piaczi lgy.

Lgyviz. Ki veszni indult, annak a lgyviz is rt. B. Llek. Hlni jr bel a llek. Hozz ntt a lelke. KV. Lelkvel is ads, az is az rdg. Nehz abba lelket nteni, kinek szive elveszett. B. Hamar, mig lelket rsz benne. KV. is ember, lelktl megvlva.
Azaz ember, de a lelke nem emberi: gonosz, rdgi.

Llekismeret ezer tanu. J llekismeret hamis pnzt nem szeret. Rosz llekismeret lidrczczel lmodik. J llekismeret nem fl szz proktortul. Sz. Nagy hhr a rosz llekismeret. A lelkismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. Rosz lelkismret azt gondolja, hogy minden rla beszl. Nagy dolog a llekismeret. Cs. Lp. Ms lpe, ms kpe. Ugy nem lp szdba az des lp. Hogy madarat csaljk, lpet zldre hagyjk. Lpet hny. Lpre kerl. Lps. Elvti a lpst. P. Lsza. J lsza tart j svnyt. Cs. Lt. Ms lte, mint kpe. D. Lvai fejkt.
A lvai kofkrl, am. pofozkods.

Nem tarthat rkk, mint a lvai kemencze. Liba volt, most lud. Hogy ne tojna, mikor liba. Libbul is kitr a ludmreg. Lidrcz is tudja, hov vigye a pnzt. Lidrcze van. Lidrczet imd, csakhogy pnzt hozzon. Lik. Bolond likbl bolond szl fu. Likon kivl j alkudni. KV. Lilik. Majd, ha a lilik tojik.
Bodrogkzi km. A lilik valami tengeri madr neve a npnl; azt tartjk rla, hogy soha sem tojik.

Liliom. Fehr liliomnak is fekete rnyka. Szp a liliom, habr szaga rut is. B. Fehr mint a liliom. Liptai sajtot ad, hogy lovat nyerhessen. Liszt. Se liszte, se tiszte. Addig kell a lisztet szrogatni, mig el nem himlik. Kr.

Sok kzen t elhimlik a liszt. Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztl. A sts liszten is elmulik. Piros mint a lisztes zsk. Lisztlop. Molnrr lettl, lisztlop vagy. Lomha. Templomba is ksn megy a lomha. Lonzson. Nagyot tolt, mint Lonzson az egerszegieken. Kr.
Lonzson, mester volt Kemny-Egerszegen Vasban, s egykor adkivetskor felmaradt t garas, mit nem tudtak honnan kifizetni. Lonzson mester fog magt s kifizet az t garast mondvn: No, most nagyot toltam az egerszegieken. Kr.

Lop. Ki egy tt lop, krt is prbl az. Bajos ott lopni, hol a gazda zsivny. Nem j volna vele lopni. A ki knnyen lop, knnyen felakad. Lovagnak mondja magt, de kenderbl sem tetszenk ki. Lovagol. Mindig azon lovagol. Lovsz. Mi, nem tud lovsz harangot nteni. Cs. L. A l nyalkasg, az kr gazdasg. Busuljon a l, elg nagy a feje. Holnapra is kell a l. Nem hasznl a j l, ha a kocsis nem j. Rest l kvrebb. Nygbe vetett l nem messze nyargal. P. Szokst vesz fel a l, ha r nem tnek. Fradt l is farka eltt jr. Fradt lnak farka is nehz. Cs. J l tlben is kapl magnak. A l ktfkkel jr. Sok j l megszakad, mig erklcst kitanuljk. Rug l sokszor tulajdon mestert sujtja agyon. KV. Vn l is megrhgi az abrakot. Neknk is nevetett a vak l. D. Visszafogni a l szjt. Cs. Abrakviv lnak nem trik fel hta. Egy j lnak csak egy a lba. Kzs lnak turos a hta. Cs. Lnak ngy lba, mgis botlik. Lusta lnak korbcs az abraka. Zabos lnak j kedv az ostora. Fogadott lnak rvidebb a mrfld. Lopott lnak nincsen rosz ut. Lopott lrul tenger kzepn is leszllitanak. Zabos lhoz ne kzelits.

Tud a lhoz: fejt ti. Lrul szamrra. Nehz agg lbul poroszkt csinlni. Cs. Bujj a lba, jrsz hintba. Lovat is ad isten a jobbiknak. D. Hitvny lovat szll meg a lgy. Nincs reg l, csak rosz gazda. Lovat ad al.
Elsegti.

Lovat is azt tik, a melyik legjobban huz. Ki a serny lovat sarkantyuzza, czigny kzre sznja. K. Nyomtat lnak nem ktik be szjt. Sernysgrt, nem szrert becslik a lovat. J lnak zabla kell, nem ostor. Kinek magnak nincs, a ms lovt hajtja. A nyulat agg lovon verik nha agyon. KV. Hol a fket megkapjk, a lovat is ott szoktk keresni. Nem veszik a lovat csupn szrirt. Zaboltlan lovat nehz megtartani. Herlt lovat talprl szoktk fejni. Zablt lnak egere n. Ki lovat veszen, a fket is vele veszi. P. Ki meghiszi lovt, kantr marad nla. KV. Van lova, de nincs kocsisa.
Van esze, de nem tud vele lni.

Njjn kutynak f, ha eldglik a l. A hol l nincs, szamr is elkel. Akr a lval imdkozz. n lovat rulok, te bel szursz. Cs. Lnak fia is csak l. K. Mindenki lova fia. KV. Htul kti a lovat. Kevly l nagyot botlik. Al! ha l. Kinek nincsen lova, nem aggdik rajta. Kr. J l is megrestl, ha nem abrakoljk. Egyik befogja, msik ki a lovat. Zabola, hm, ostor dlczeg lovat megtr. Szemes kocsis, szemes l, kerkszmra igen j. Tl, tavasz, sz, nyr, tarka lovon jr. Elvertk, mint a szekeres lovat. Igyekszik, mint a rosz l. Konyit re, mint rosz l az orszgutra.

Ha rugdos a l, vgy el abrakbul. Lovon jtt, gyalog ment. Nagy a lczitrom, de izetlen. Kr. Lhtrl beszl az emberrel. A lrhgs is rm. Nem kell lkuk, ha tehnganj van. D. Lg. Mi lg ki belle? Lki. Elmult, mint a lki vsr. L. Tul lttek, ide ll az ajval. Meg vagyok lve. Lv. Minden hitvny lv nyilra vet. Cs. Lcs. Majd, ha a lcs kivirit. Ha grbe nem vn a lcs, nyujt lehetne. Lassabban a lcs rval. Elbb llt a lcscsel. Lcsre kapott mint a pap. Lcsei. Ht orszgra szl, mint a lcsei kalendriom. Lrincz van a dinnyben.
Romlott dinnyre mondjk.

Lucza. Sok kszl, mint a Lucza szke. Lud. Legyen lud, ha kvr. Megesik egyszer lud a jgen. Cs. Tengeren innen s tul, csak lud a lud. Nagyobb csuda, ha egyszer eszterhra szll a lud, hogysem napestig ott stl a kakas. P. Ludra kltesz sznt. Cs. Ludtl tanul a liba. Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tetszik meg ize. Ludd tettk.
Elbolonditottk.

Ludak trvnye: kiki magnak. Mindig vedel, mint a lud. Kr. rizkedik, mint lud az eszterhtl. Olyan, mint a szrnyaszegett lud. M. Ludas. Te is ludas vagy. Elbb szl a ludas asszony. D. Magra vesz mindent, mint a ludas asszony. Majd visszaveri ezt Ludas Matyi. Ludvrcz is tudja, hov vigye a pnzt. Lug. Kivitte a lugjt.
Meglakolt rette.

Fejre telt a prlug. Lukcs. Megti Lukcs Fbint. Szent Lukcs irdekja. B.

Azaz kr.

Lyuk. Knny kis lyukat bedugni. Annyi mint aratskor a lyuk. Lyukra, Fris!

M.
Ma nekem, holnap neked. Hagyj ma, mindennap j. Kr. Ma pnzrt, holnap ingyen. Jobb ma egy, mint holnap kett. Jobb ma egy verb, mint holnap egy tuzok. Cs. Ha ma egy rt hiba elmulasztottl, holnap egsz nap fl nem tallod. Ki ma szegny, holnap gazdag lehet. Mit ma elvgezhetsz, ne halaszd holnapra. Ki a mt megadta, holnapot nem igrt. Macska nem dglik a vizbe. Kr. rd el macska, az egeret. D. Alamusz macska nagyot ugrik. Sicz macska, molnr a cscs. Macska mikor szunyad, egerek tnczolnak. Sz. Jl lt a macska, noha talpt nyalogatja. K. Macska is szereti a halat, de kerli a vizet. J macska tisztn tartja a kamart. D. szi macska, tavaszi menyecske nem sokat r. Kirlynak is szembe nz a macska. K. Minden szin macska fekete jszaka. Macsknak ktl a kolbsz, ha el nem ri. K. Akkor lop a macska, mikor nincs mit enni. Nem j a macskt lmbul felklteni. F. Krmetlen macsknak nehz fra hgni. Sz. Alnz macsknak nem kell hinni. Macsknak fia is rmest egersz. Annak is sok tarka macskja van. J macskt brert meg szoktk nyuzni. K. Zskban macskt rul. Nekem is volt egy blcs macskm: a csvba halt vala. Cs. Letrte a macska szarvt. Nehz arra szoktatni a macskt, hogy egrlakozsban gyertyatart legyen. Szerdk prblja meg a macskt. Szerdkes macskt nehz megjobbitni. Tejbe verik a macska orrt.
Azaz tetten kapsnl elbnnak az emberrel.

Ugy van mint kt macska a zskban, maga a csucsban. D. Megszzk a macsknak a tejflt. Talpra esik mint a macska.

Rszokott mint macska a szalonnra. Zrg mint macska az res katlanban. Trlszkedik mint a macska. Forgoldik mint macska a forr ksa krl. Csillog a szeme mint a kan macsk. Elvetett macskaklyk gyakran legtovbb l. Macskalopsrt ebl fizetnek. Macz. Nem mindenkor lesz m macz, macz. B. Mada. Van minden mint Madn. Madali. Kifizette mint Madali a bartot. B.
A bart, mikor pen bemne Madali egy trsasgba, ily krdst tn hozz: Mit keres Saul a prftk kztt? Madali vlaszol: az atyjnak szamarait s rl hogy egyet meglele. Ekkor a bartra mutatott.

Madr sem repl, mig szrnya nincs. Kr. Nem az a madr, a ki utna jr. Rosz madr az, mely ms fszkbe tojik. Madr, hov tetszik, repl. Nem j madr, mely jszaka jr. Rosz madrnak fszke se j. Kicsi madrnak kicsi fszke. Cs. Rosz madr, ki tollt el nem birja. Nem tiszta madr az, ki fszkt rutitja. Cs. Rekeszts madrnak, oltalom lenynak. BSz. Madr akrhov repl, mindig otthon van. Vad madr is megszokja a kalitkarekeszt. Madr replsre, ember munkra szletett. Nem rak fszket madr oly hzra, mely meg akar gni. Ki madarat tart, ganj a fizetse. D. Madarat szlsn, fazekat kongsn. A legjobb madarat soha meg nem lvik.
Legjobb madr a mh.

Knny ellni a madarat, ha rptben egyenes utat tart. Ritka madrnak kedves a kalitka.
Az a madr igen ritka, Melynek kedves a kalitka. (Npd.)

Madr szerencstlen a gyermek kezben. Ugy szl a madr, a mint szja ll. Aggdik mint a trbe szorult madr. Kr. Madarsz. Okos madarsz idejben szedi fel a lpet. Madarsz sem hint tbbet a trbe, hanem amennyivel oda csalhatja a madarat. Madrtej. Az egy madrtejen kivl mindene van. Madzag nem ktl. Szakadjon a madzag, de kinek szakad szij. Mzes madzagot huzni valakinek a szjn.

Mag. Minm a mag, olyan a gymlcse. Marokkal hintik a magot, nem vkval. A rosz mag mindentt terem. Maga. Kiki rmest hallja maga dicsrett. des magam, ne hagyd magad. A maga futnak rl az zje. Mst ne bntsd, magadt ne engedd. Maga kilt tolvajt. Nem szgyen magadnak szolglni. Cs. Magad, uram, ha szolgd nincs. Jobb magadnak hamut, mint msnak lisztet takarni. K. Kiki szabad a magval. ML. Magt tiszteli, ki mst tisztel. Mit magad tehetsz, msra ne bizd. Kiki legjobban tudja maga dolgt. Ha magad nem segitesz magadon, isten sem segit. Nagy hzat utl meg, ki magt meg akarja ismerni. Ritkn akasztja fel az ember magt a maga vtkert. Jobb magad kunyhja ms palotjnl. Mire mst ngatsz, magad tedd meg elbb. Msnak akarsz tancsot adni s magad oktondi vagy. KV. Ki msra bmul, magt felejti el. Ki ms gonoszt keresi, maga vesz bel. Cs. Ne szemeld a mst, cspeld a magadt. BSz. Ms falt meszeli, mag fekete. Ki magnak rosz, msnak se j. Msnak szrt, maga szomjan maradt. Msnak akarsz patknyt fogni, magadnak egeret sem foghatsz. KV. Kzelebb az ember maghoz. Ne kivnd a mst, tartsd meg a magadt. Magasrl nagyobbat esik az ember. Ki magasrl nz le, hamar szdl feje. Magda Magdnak, Magda az egsz vilgnak. Magics. Csak nagyjbul tudja mint Magics a miatynkot. Magyar. | Szbul rt a magyar ember. | Mondott szbul rt a magyar. A magyarnak elg egy horkants. Krn tanul a magyar. Nem kell a magyarnak tolmcs. Magyar jobbgy prltrs. Magyarnak kalcs, nmetnek korbcs. Tromfot tromffal t a magyar.

Keveset, de jt a magyarnak; sokat a ttnak, ne gondolj jsgval. Egy nmet, egy bart csak egy magyar. D. A magyar nyelve hegyn hordja szivt. Hromszor iszik a magyar. Vakulj magyar, busulj tt. Magyar kr, nmet kutya, olh diszn. D. Lra termett a magyar. Keresztben nzik a magyart. Ha magyar kenyeret eszel, becsld meg a magyart. K. Magyar Miska mdjra. Hnyja veti fejt, mint Magyar Balzs lova. D. Majom is szereti maga fit. Nehz a majmot trben megfogni. Majom is von sarut lbra, de megfogjk benne. Majom, ha legszebb, mgis csunya. Kimutatta, mint majom a menyasszonysgt. P. Majorsg. Ne rlj a hamis majorsgnak. Makkbl lesz a tlgy. Otthon sti a makkot. Mak. Oly messze, mint Mak Jeruzslemtl. Cs. Makra kszl. Malacz a szjban.
Meg van vesztegetve.

Hitvny malacz makk al jr. Hol malaczot igrnek, zskkal forgoldjl. Koszos malaczbl vlik a j szalonna. Egy malacz nem csrhe. Utna malacz, magad maradsz. Minden koszos malacz tall drgl ft. Azt sem krdi: melyik malacz ki kre. Hnykdik, mint poltrs malacz a garasos ktelen. Malom. Szapora malom sokat darl. Puszta malom nem sok hasznot hajt. Kt malomban rlnek. Malomban hegedlni. Cs. Ki elbb megy a malomba, hamarbb felnt. Maga malmra hajtja a vizet. Jl forog a malma. Se vize malmnak, se sava szavnak. BSz. Eleget frdik a malomkerk, mgis fekete. Kt malomk rl.
P. mikor kt lcsiszr alkuszik.

Man. Hiszi a man.

Mar. Ha mar, n is harapom. K. Marakods, kutyaszoks. Maragarogyba menni. Cs.

Sorst elhagyni s megbnni.

Marcsek. Tzbe jtt, mint Marcsek a gombdtul. Marczi. ldegl mint Marczi Hevesen. D. Marcziusi por aranyat r. Margit asszony, deres l, ritkn vlik benne j. Cz. Szapora Margit beszde. Marha marht nyal. Annyit r a marha, mennyin eladhatni. Knny j marhnak rost tallni. Nagy marhnak nagy marha a helye.
Nagy ajndkrt nagy ajndk van helyn.

Markalf. Csunya mint a rgi Markalf. BSz. Mg a rgi Markalf historijt sem tudja. K. Marok. Knnyen pki markt, ha toljk szekere farkt. D. Mindig viszket a marka. Markol. Ki sokat markol, keveset szorit. Markotai. Heten vannak, mint a markotai rdgk. D. Maszlagot evett. Mdi. Ott leszek, hol a mdi zsid.
Azaz semmit se mentem elre.

Mj. Nem fr a mjhoz. Kr. Mk ez nem mak. D. J volna mkot vetni. Sok mkszem mzst nyom. Ml nem knnyen sl meg a napon. Ml nem kenyr. Mrcz. des mint a mrcz. Kr. Mria. Ha Mria akarja, aludttej is elsl. B. Zsid is szereti Mrit krmczi aranyon. K. Mrk vagyok nem Lukcs. Cs. Mrton. A bornak szent Mrton a birja. Kzjra vilgol, mint Mrton grammatikja. Mrvny. Sokat kell a mrvnyt surolni, mig sima lesz. Ms a czifra, ms a szp. Hess, ms, az udvartl. D. Mst nebntsdnak hivjk. Eb az, a mi ms. Kvrebb a ms ember szalonnja. Cs. A mi ms, nem tied. Msnak vilgit, maga sttben l.

Add meg a mst, hogy senki ne szljon rd. Cs. Nyomorult dolog msra tmaszkodni. Tanulj msoktl, hogy sok but ne lss. Ms nyomja a sajtt, ms issza a mustot. Kr. Ms a sgor, ms a sdor. Kr. Ki ms szjval eszik, maga hen marad. Hol ms fizet vagy nekel, azt neked is kvetni kell. Mi egygyen megtrtnt, mson is megtrtnhetik. Mst keresi, magt veszti. Msz. Mr a msz, ha nem csusz. Mt. Ledl mint Mt tehene. D. Mosolyog mint Mt tehenborja. Cz. Megilleti Mtt a kosz. B. Mtkatl. Az sem volt m mtkatl. Mtra. Annyi mint a Mtra szele. Mtys, Gergely, kt rosz ember.
Azaz Mtys s Gergely napja az idjrsban fontos napok.

Mtys ront, ha tall; ha nem tall, csinl.

T. i. jeget Mtys napja.

Megholt Mtys kirly, oda az igazsg. Ez mr igazn Mtys kirly igazsga. Azt is tudja, mit sugott felesge flbe Mtys kirly. Medve. Elre iszik a medve brire. Ha egyszer a mzet megszagolta a medve, abba sem hagyja. Vlogats medvnek vaczkor is jl esik. Nem j klykes medvnek fit faggatni. Cz. Medvt fogni.
Nyomtatk mondsa, mikor az gyst megveri az es, s az medvet azaz nedvet kap. Szjtk.

Htra van mg a medve.

Azaz a fmulatsg, az egyszeri paraszt szerint, ki szinhzba menvn, elunta a sok beszdet hallgatni, s felkilta: hadd jjn a medve! mivel nem vrt egyebet medve komdinl.

Kilencz medvnek egy vad krte. Talpt nyalja mint a medve. Megadom. Soha megadom fejben. Megverte a sok megldj-isten. Megbnta mint a mely kutya kilenczet fiadzik. Hogy dolgod meg ne bnd, a nyomorultat sznd. Megbotlsra eless kvetkezik. Megelzs gyzs. Meglnk mr, csak az urak lhessenek. Megrett mind turja, mind sajtja. Megfog. Isten irgalmassgt, paraszt czignysgt, asszony lnoksgt nincs md megfogni. Megfizet. Knny felkrni, nehz megfizetni.

Meggygyul, mig meghzasodik. Meghal. Hamar meghal, ki ksn kezd lni. Egyirnt meghal mind az hez, mind a ki eleget eszik. Az ifju meghalhat, az regnek meg kell halni. K. Ha n egyszer meghalok, kurvanyja a vilgnak. K. Meghals. Meg kell lenni, mint a meghalsnak. Megholt. Elfelejtette mint a megholt. Meglesz. A mi meglett, szz kr sem vonja htra. Cs. A mi meglett, azt helyn kell hagyni. Megmutatta kicsoda, micsoda Megszokik. Vagy megszokom, vagy megszkm. Megtr. A ki megtr, idvezl. Megtrs. Soha nem ks, mint a megtrs. Megyen. A ki megyen halad, a ki sz...k, marad. Megyeri. Semmire megy, mint a Megyeri hlja. Mell. Csak a melle kivnja. Melleszt. Ne melleszd, a mit meg nem fogtl. El sem fogta, mr melleszti. Cs. Mellvers. Mi haszna a mellversnek, ha bell nem rzesz. D. Mente. Nem verik ki a mente ujjbl. Akrmint kefljk az avult mentt, nem lesz uj belle. Mentsg. Br mint tapogasd, kopasz a mentsg. BSz. Menyem nem lenyom, vm nem fiam. Menyasszony. Szemrmes mint a menyasszony. Kinek a szerencse szolgl, az a menyasszonynyal hl. Menyecsknek, ha mzbl volna, sem kedves napja. Mennyorszgot is rm tartja. D. Mer. A ki mer, nyer. Mese, mese, mesd kett. Fejtetlen mese vall legtbb becsletet. Mest ad kolbszrt. Kr. Mess. A j mess, ritkn j dolgos. B. Messis. Vrjk mint a messist. Mester. Ki minek a mestere, annak a hunczutja. Nyomorult mester, ki tanitvny nem volt. Bolond mesternek ritka okos tanitvnya. Kr. Nem tudhat egy mester minden mestersget. KV. Olykor a mester is elhibzza a vecsernyt. Nem lehet az ember mindjrst mesterr. KV. Nem j mester is j, ha annak tartatik. Nma mesterektl sok jt tanulhatni.
Azaz knyvektl.

Mesterember pnzt lt. Mesterembernek arany a padimentoma. KV. Mesterembernek ha piszkos is keze, mgis aranyos. Mestersg. Knny a mestersg, a ki tudja. Sokig lni, meg nem vnhedni nagy mestersg. K. Addig ros a mestersg, a mig titkos. Mestersgnek szerencse a mestere. Minden mestersgnek arany a feneke. D. Hol nem elg az er, mestersg lljon el. B. Szabad neki, az a mestersge. Kr. Ne fogj hozz, ha nem mestersged. A ki mestersgesen eskszik, mestersgesen hazud. Cz. Mesztegnyei. Kerli mint Mesztegnyei a kpolnt. K. Mezitelent nem lehet megfosztani. Cs. Mez. Itt is grtl gardjaig r a mez. A meznek is van szeme. Mcses. Eltrt a mcses. Rtartja magt, mint a mcsescserp. Kr. Mh. Dgltt mh nem ad mzet. lje meg a mhet, ki mzet akar enni. Mhecske meg nem szll dgn. Nem aggasztja mhecskt a tl. Mltatlan. Becsleted srted, ha mltatlant kred. K. Nem mlt mltatlant pnzert dicsrni. Mltsg. Sok lomszakasztst kivn a mltsg. KV. Akrmely dicssges mltsg is megvnl idvel. Mnl ritkn rugja meg a kanczt. A j mnl vagy megvakul vagy megsntul. Mr. Ktszer mr, egyszer vg.
Azaz j mesterember.

Mreg kostolssal is megrt. Mdjval a mreg is orvossg. A mreg csak mreg arany pohrbul is. Nem minden mreg keser. Nem iszszk a mrget fa kupbl. Mrges. Oly mrges hogy kt szekrre fl nem frne. Mrtk utn j a szabs. Milyen mrtkkel te mrsz, olyannal kapod vissza. J mrtket tartani. Mrtk nlkl is megszabjk az uj nadrgot. Mrtkletessg kivnt egszsg. KV. Mrtkletessg tbbet r orvosnl. K.

Mrtkletlensg tbb embert viszen el, hogysem a fegyver. Cs. Mrtkletlensgben barom is mdot tart. Msz, bors, csuklya sok roszat elfedez. K. Kinek mesze nincsen, | fehr flddel meszel. | srral tapaszt. Oltatlan msz meggyulad a nedvessgtl. Kr.
Bor leszti a bujasgot.

Mszros, keze lba mind sz...s, az ersznye aranyos. Mszros nem knyrl a brnyon. Nem oda csap, a hova nz, mint a kancsal mszros. Nem kell a mszros kutynak korpa. D. Mz nyalatja magt. A ki sok mzet nyal, sok kesert is fal. Egyfell mz, msfell mreg. Cs. Kanl mzzel tbb legyet foghatni, mint hord eczettel. Ki egyszer a mzet megizleli, nehezen hagyja el. vegen ltal nyalat mzet. Mzbl sem j a sok. Ki mzet metsz, ujjait nyalogatja. Mzes madzag: nyaljad. Mzbl is mrget szi. Ha egy kd mz egy pnz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. K. Nincs desebb mint a mz.
Nincs desebb mint a mz, Ki mit szeret, arra nz. (Npd.)

Mz alatt mreg, szp almban freg. Mi. A mi vagy, az lgy. Mf. Mi van mit tenni, ha meg kell lenni. Miatynk! brnylb. D. Miatynk kzepe.
Azaz kenyr, ily formn: apjt is elruln a Miatynk kzepert.

Sok miatynk, kevs vakarcs. B. Tudja mint a miatynkot. Mienk. Jobb a kicsi des mienk, mint a sok ms. Miglczi. Kapkod mint Miglczi a mennykhz. Mihly. Fl, mint a czigny szent Mihlytl. Megrugta szent Mihly lova, ki sem gygyul soha. D. Szent Mihly utn, ha harapfogval huznk is a fvet, mg se n. A mit Miska tanult, Mihly sem felejti. Mihk. Bolond Mihk Debreczenben. Mike. ldegl, mint Mike malacza a piaczon. D. Mikls. Magas Mikls mennybe nz. B. Mikolai. Kinlgatjk egymst, mint a mikolaiak.

Tatrjrskor a mikolaiaknak egy palln kelle tmenni, s addig kinlgattk egymst az elssggel, hogy utl rettek.

Milling. Sima mint a milling. D. Milyen - olyan. Milyen az asszony olyan az eczet. Milyen - olyan. Milyen a gazda, olyan a br. Milyen - olyan. Milyen az ember, olyan a szerencsje. Milyen - olyan. Min a fa, olyan a gymlcse. Milyen - olyan. Milyen a j nap, olyan a fogadj isten. Milyen - olyan. Min a krds, olyan a felelet. Minden. Nem illik minden mindenre. Mindenhez lt, semmivel bir. KV. Kirl minden szl, kell abban valaminek lenni. KV. Mindentt, mindent mindentl el ne vgy. KV. Nehz mindenkinek kedvt tallni. Mindnyjunk. Ha mindnyjunk j volna, nem lenne tarka a vilg. Mindnyjan emberek vagyunk. Mirigy. Irigy mint a mirigy. Mise. Kis mise, nagy mise, utoljra semmi se. Hamar mise, kurta predikczi, hosszu kolbsz: j. Misi. Boh Misi, de hjas. Miskolczi. Benne vagyunk, mint miskolczi asszony a kemenczben. Mocsai. Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz. Mocsok. Inkbb megtetszik mocsok egy tiszta ruhn, hogysem a fazkon. D. Mogyor. Ha sok a mogyor, sok kurva lesz. Egy frges mogyort sem adnk rte. P. Nem hordja gz frgest a mogyornak. Ki sokat vlogat a mogyorban, mg frgesre tall. Kifogyott mint mogyor a tokjbul. Mogyorfaolaj furcsa olaj. Molnr. Mennyi molnr, annyi tolvaj. Sokat lop a molnr, mig rajta rik. Ha minden molnrt, a ki lop, felakasztannak, kifogyna a mestersg. Molnrnak tolvaj a fia. Molnr sem vesz kt vmot. Hever mint molnrlegny a zskon. Mond. Nem ki mondotta, de mikp mondotta. Mondd ki magyarn, hadd tudjuk mi is. Monds. Knnyebb a monds, mint a visszamonds. Mondola. Ha mondolt akarsz enni, trd fel a tokjt. Mongolicza. Kvr mint a mongolicza. Monoriak. Nem l vele, mint monoriak a Jzussal. Mosdik. Ki sokat mosdik, szennyet rez. Mosd. Ha sros a mosd, olyan lesz kendd is.

A minem mosdt k tartottak nekem, n is olyan kendt nekik. Cs. Milyen a mosd, olyan a kend. Moslk. A moslkot disznra hagyd. Mostohra szp sz. Ki mostoht sirat vagy nagy erklcs vagy kpmutat. Csak egy mostoha volt j, azt is elvitte a man. Ritka mint a j mostoha. Mostoha siratsra vrshagyma kell. K. Motoszka van a fejben. Mozdit. Akrmit mozditson, knnyen elemeli. D. Md. Ms md, ms let. KV. J md, kivnt egszsg. Mdjval j minden. Mri. Kinz a boltbul mint a mri zsid. D. Muczk. Esze nlkl van, mint Muczk lova. D. Muhart vet. D. Mulat. Nem szabad ember, kinek mulatni nem szabad. Cs. Munka utn mz a nyugodalom. Szorgalmas munka felejteti a bujasgot. Milyen a munka, olyan a jutalom. Keveset adnak munka nlkl. Jobb iz, a mihez munkval jutunk. Hasznos munknak nincsen fradsga. Cs. Hamar munka, ritkn j. Isten is munkra fizet. Cs. Hamarkod munknak sok a lazja. Cz. Kinek kinek, munkja mutatja mivoltt. Cs. Munkcsi. ldja meg isten, mint a munkcsi sznt. Kr.
sse meg a mnk. Kr.

Munks. Mlt jutalomra munks. KV. Mustr. Apr mint a mustrmag. Muzsika. Nem halottas hzhoz val a muzsika. M. Mely m hamar ksz, hamar vsz. Mhely. Sr mhely, ritka knts.

N.
Nadragulyt evett. Nadrg. Kk nadrgra vrs folt. Nem szeretnk nadrga lenni. Nagy. Minden nagynak apr a kezdete. K. Nagyot ugrott, nagyot esett. Kr. Nagyott kezdett, kicsit visz vghez. Cs. Nagyja utn apraja is elkel. Nagybtya. Igen ksedelmes a nagybtyk segitsge. Nagyht. A nagyht kutyagytrelem. D. Nagyidai. Szomoru mint a nagyidai nta. Nap. Szomoru nap, fekete vsrnap. Nincs oly hosszu nap, hogy estje ne volna. Egy nap nem a vilg. Nem hosszu a nap, kinek sok a dolga. Egyik nap a msiknak tanitvnya. Minden napnak tulajdon bibje vagyon. KV. Nincs oly nap, melyen valami jt ne cselekhessnk. Nem minden nap Jakabnap. Nem lehet kt nap az egen. Akrmint ragyogjon a nap, de csak nem lt a vak. Mennl magasb a nap, annl kisebb rnykot vet. K. Nap is beszolgl az rnykszkbe, de azrt meg nem mocskoldik. K. Fogva nzik a napot. A napot akkor nzik legjobban, mikor fogyatkozik. Nap fogyatkozst paraszt is szreveheti. | Lementvel dicsrd a napot. | Napot nyugodva dicsrj. Az alkonyod nap fradtak prtfogja. Nap alatt van.
Sorsa nincs eldlve.

Az alkonyod napot kevesebben imdjk. Tbbet r egy nap mint szz holdvilg. A nap sem fog rajta.
Tartsan szp.

Napfnyben is homlyt keres. Tbbszr j szobjba napfny, mint kenyr. St a napfny, de a kenyeret mg sem stheti meg. Nap. Minden nap gylli menyt. K. Napad nem gondolja, hogy is csak meny volt. Narancs is keser, ha nagyon facsarjk.

Naszpolya. Idvel, szalmval a naszpolya is megrik. F. Nd ttte agyon az urt. K. Gynge a nd, de mgis a szl hajtogatja. A nd sem indul szl nlkl. Knny nd kztt sipot csinlni. Nem kell ndhoz indulni tancsrt. Nem indul meg a ndszl fuvs nlkl. Cs. Ndi. Hzi s ndi.
Ily szlsban: a bart is ktfle: hzi s ndi.

Okos mint a ndiverb. D. Nedves. rmestebb esik, a hol nedves. Nem. Tisztessges nem kedvesebb nha mint az izetlen ugy. A nemakarom bntja. Nemes vrt dicsrhetni ngatlan. KV. Rut dolog nemesnek nemtelenl lni. Cs. Nemes volt, de elhordtk fldt a fazekasok. Cs. Nemessg. Szegny rksg a puszta nemessg. BSz. Az igaz nemessg nem fekszik a kutyabrn. Nesz. Egy nesz alatt. Nevels. J nevels legjobb szoks. J nevels soha sem esik drgn. BSz. Nevet. Szivvel beteg, ki sokat nevet. Ki rmest nevet, rmest sir. KV. Keveset van otthon, ki sokat nevet. BSz. Ki sokat nevet, keveset elmlkedik. D. Ki magt hamar elneveti, nincs messze a bolondsgtl. Ne nevess: elhl a leves. Nevets. Sok nevets okosbul is bolondot csinl. Ngy fal, ngy szem kzt sok trtnik. Ngy dolog nem engedi magt eltitkolni: tz, khgs, szegnysg, szeretet. Ngy vjja mindennap az erszny fenekt: rosz ra, rosz malom, kocsi, vn szl. Kr. Ngy kirlyok napja. Ngylbu is botlik. KV. Nha. Nem ugy nha, mint nha. Nma. Bizonysgul nmt hi. Nmnak anyja sem rti szavt. Cs. Nmet. Nem fl a nmet hogy elvonjk gatyjt. KV. Bele lpett, mint nmet a saruba. Kr.
Knnyen jutott hozz.

Kikapta mdjt, mint nmet a grgnek. Kr. Akr a rszeg nmetnek beszlj. Np szava isten szava. Mit r a np, ha nincs blcs hadnagya.

Nv. Mindennl jobb a j nv. Vgtre maga nevt is elfelejti az ember. Azt sem tudja: mi a neve. Kinek neve eszemben, szive, kpe elmmben. Szgyenlik nevket varga, tt s hhr. Kinek veszett neve indul, a szl is rt annak. K. Nz. Ugy nzte majd megette szemvel. Nzs. Nem lakik jl ember a pecsenyre val nzssel. KV. Niczki. Elmult mint a niczki szr. Kr. Nincs. Sok nincs rzi a vagyont. Nha kincs, a mi nincs. Nincsenen veszi a semmin adottat. Hol nincs, isten se vesz. No. Elmaradt mint a No hollja. Ngat. Mire mst ngatsz, magad tedd meg. Nta. Egy ntt fuj. Rgi nta, itt hallottam: igyunk egyet ma. Te is ntt dudolsz, de tnczra mst unszolsz. KV. Minden ntnak van ugrja. Elvtette a ntjt. Sz. Nem is magyar: ntja sincs. Nszs. Knnyebb a nszs, mint a ktszer fzs. Cs. Ntt. Jobb a ntt, mint a ntt.
Jobb a bunda, mint a szr. Szkely km.

Ny.
Nyak. Csak a nyaka vres. Ki nyakban bizik, akasztfn hizik. D. Nyaknak is van szirte. Egynek nyaka, msnak nyak nyaka van. D. Nyakon csaps utn esik stkvons. D. Nyaknak hhr a borblya. Kemny a nyaka: vagy kr vagy okos. Nyakba varni magt valakinek. Inkbb lbad trjk mint nyakad. Nyakn tik el a gombot. D. Nyakba hramlik, mint ebnek a pzsir. Kr. Nyakt szakitja. Nyakas. A nyakasnak nyaka trik. A ki nyakas, fejes is. Ki nyakasan tagad, nyakt szabaditja. Kr. Nyakleves. Hitvny ebd a nyakleves. Nyakfalvra megyek, Pofon szllst krek. Kr. Nyalja, borja. Nyaljk, faljk egymst, mint az uj hzasok. Nyalod vagy falod: egyet rsz vele. D. Addig szopta, nyalta, mig elcsbitotta. Nyalakodnak macskagumi a csemegje. Nyalkai. Megkivnja a verst mint a nyalkai czigny. Nyaral. A hol nyaralt, ott teleljen. Nyavalya. Megtanit a nyavalya. Cs. Nagy nyavalya a szerelem. Kznsges nyavalyt knnyebb eltrni. Minden nyavalynak bokros az rvnye. KV. Elg nyavalya, ha vagyon, s nem tudni hol. A nyavalya prosan jr. Elg nyavalya, mikor egyik ott ri a msikat. Cs. Knnyen re ragad a nyavalya, ki beteg krl forgoldik. Knnyen felejtjk a ms nyavalyjt. Kiki legjobban rzi a maga nyavalyjt. KV. Nyavalyd nincs, bibt keressz. KV. Nyjassg. Trfs csufoldsnak nyjassg a neve. K. Nyl. Foly r a nyla, de nem kopik lla. Nyr. A ki nyrban nem gyjt, tlen keveset ft. Nyrban szaggat tli subt.

Reszket mint a nyrfalevl. Nyrs. A mint forgatjk a nyrsat, ugy stik a pecsenyt. Nyl. Kr hogy nyele nincs. D.
Nem hasznlhat. Innen: nylbe tni; nyelet csinlni bele, B. Szabnl.

Nyelni. Jl megrgd, aztn nyeld. Nyelv. Veszedelmes falat a nyelv. A nyelv gonosz fegyver. Apr tag a nyelv; de nagyot mozdithat. Hallgass nyelvem, nem fj fejem. Hizelked nyelv nyalva ejti a sebet. Nehz rakonczban tartani a nyelvet. Kr.
Harminczkt fog sem bir vele. Kr.

Jobb lbbal megesni, mint nyelvvel botlani. KV. Megbotlott nyelv is nha igazat mond. Tbben vesztek el nyelvek ltal, mint fegyver ltal. K. Szzszor vesd fontra, a mit egyszer nyelvre. Ha nyelvvel tzd r, karddal se fosztod le. K. Nyelvben l a nemzet. Mi a szivn, az a nyelvn. Rzsa ajak, tvis nyelv. Jr a nyelve mint a perg rokka. Nagy a nyelve, kicsi a szive. Ne vgy nyelvvel igazat. Nyer. A ki akar nyerni, kell elszr trni. KV. Elbb nyersz, hogyha krsz. Knny megnyerned, hol senki ellened. A ki nyerni akar, fl is kell tennie. Nyereg. Minden nyeregbe oda fr. KV. Kitni a nyeregbl. Nyerget tik, hogy a l rezze. Kt nyerget lni egy seggel. Cs. Nyeresg. Vitzsggel jr a nyeresg. Sok a jtkos, de csak egygy a nyeresg. Egynek nyeresge msnak vesztesge. Nyilat tompit, ki serpenyt lvldz. F. Nehz az elltt nyilat visszahuzni. Egyenes mint a nyil. Nyiri kocsi, nyiri l, nyiri bor egy se j. Nyit. Minden dolognak megvan a maga nyitja. Nyomorog. Se viz, se bor, csak ugy nyomorog. Nyomorult, kinek nem elg a mag. Nyomorusg. Nagy mester a nyomorusg. Ki dejn re sznja magt, csak eltri a nyomorusgot.

Megtanit a nyomorusg imdkozni. Nyomorusgot nyomorusg szokta kvetni. Czifra nyomorusg. Nyugodalom. Jobb egy szraz falat nyugodalomban, mint tizenkt psttom veszekedsben. Nyul. Tudja hol fekszik a nyul. A ki kt nyulat z, egyet sem vr. Hamar cselt vet az reg nyul. Nyul farkn gombot kt. Tudja, hol temettk el a nyulat. K. Nyulat izgat futsra. Cs. Nyulat kerget, medvre tall. Hol a nyul felnvelkedik, ott szereti leginkbb. Nem az a nyul, a ki kergeti, hanem a ki megeszi. Nyulat ltnk, nem lesz j szerencsnk. Cs. Gynge mint a nyul nyaka. bren alszik mint a nyul. Hosszu mint a nyul farka. ML. Sima mint a nyulszr. Nyg nem menti meg a tilost. Kr.

O. .
Oda. Egsz odig van. Kutyabartsg, marhaszaporasg hamar oda van. Ok. Se oka, se foka. Kinek oka vagyon, okosan beszlhet. Ki mit nem akar, tall okot re. Okos embernek mindenhol van kelete. J az okos a hznl. Nehz okost megcsalni. Sok kba kzt elvsz az okos. Okos ember ha botlik, nagyot botlik. Valban okos nem kpzelhet sokat magrul. Okosnak ll a vilg. Nem mindenkor j flttbb okosnak lenni. Okos embert egy szavrul is megismerhetni. Tbbszr gyz az okos, mint a btor. Okos nem vr szerencstl. Magba szll, ki okos nvre vgydik. D. Okos embernek mester a neve. Okos embert csak egyszer lehet megcsalni. Okos tbbet fordit egy pnzen, mint ms aranyon. D. Okos embernl prblt dolog | mind a s, mind a sz. D. | mind az sz, mind a msz. Jobb ha az okos hamar meghal, mint ha sokig l a bolond. Ritka madr okos ember. Okos, mint a kos. Se tlen szalonnt, se nyron a bundt el nem hagyja az okos. Az okos nem jr gondolom szerint. D. Okossg. Idvel gyarapodik az okossg. Abban termkeny az okossg, kiben szaportlan a trfa. Okossg szli a gazdagsgot. Okul. Hallgatva okulsz. Olaj s viz. Nem mindenkor lesz olaj a mcsben. Kr. Olajat nt a tzre. Rtartja magt, mint olajos kors a szegen. Sz. Ki olajjal bnik, hamar piszkosodik. Olyan a kendzstl, mint az olajos kors. Cs. Olasz: ravasz. Olh. Az olhnak tenni, magyarnak igrni.

Ers mint az olh eczet: kilencz itcze egy fzet. Felfujjk mint az olh dudt. Pnzben van, mint olhnak a szappan. Add meg magad, Olh Geczi. rl neki, mint Olh Geczi a flszemnek. Oldal. Minden rosznak megvan a maga j oldala. Minden dolognak kt oldala van, mint a rudas lnak. Oldal Pllal beszlt.
Megszktt.

Bal oldaln alszik el. Olt. Ott oltsd, a hol g. Oltr. Tovbb van mg kom, a nagy oltr. Ki oltri szolga, oltrral osztozik. Esik hamis esk az oltr eltt is. Mintha oltrrul venn el. Omod vra. D.
Mondjk elpusztult jszgra.

Onddi. Fucsra ment, mint az onddi vakarcs. Orbn ereszti bogarait. Kr. Jr mint az Orbn lelke. Fltette az Orbn svegt. Sz.
Jelent borosat, rtartt.

Orbn nem segit a csorbn. Orcza. Szivnek tolmcsa az orcza. Sem orczja sem szgyene. KV. Eb is ember volna, ha orczja volna. Kutyabrzatbl nem vlik orcza. Nagy bnatban nehz vig orczt mutatni. Orgazda, tolvaj mind egy zskba valk. KV. Orgazdt egy szggel feljebb akasztjk. Orondi. pen bizony Orondinak tarht.
Olyanra, ki mindenbe bel ti orrt, nem vesztegetik a bizodalmat.

Oroszlnt ijesztgetsz rnykkal. Cs. Jobb a vn oroszln gyermekded szarvasnl. Cs. A dgltt oroszlnt szamr is rugdossa. D. Ne ijeszsz oroszlnt: megijeszt. Alv oroszlnnak jajgat a kltje. B. Orr. Neki is orra alatt a szja. Fel van ktve orra eltt a hj. P. Orrot funi, leveskt hrpenteni lehetlen. Nehz jzanon visszaadni a rszeg korodban elharapott orrot. Fenhordja az orrt. Nem elg csak orrunkig nzni.

Felduzta az orrt. Tovbb lt az orrnl. Nem | bizzk | | ktik | a te orrodra. Oda ti orrt. Hosszu orral ment el. Tormt reszelni | Borsot trni | az orra al. Fl, hogy elharapjk az orrt. Mg senki sem harapta el maga orrt. B. Orrod im megmutatja, hogy hazug vagy. Cs. Felvgtuk az orrt mint a tatr lnak. D. Orszg. Veszett orszg az, kit szamron dulnak. KV. Azonegy orszg egynek szmkivets, msnak des hazja. Nem kendre biztk az orszg dolgt. Se orszga se hazja. Minem az orszg, olyan lakja is. Cs. Azt gondolja v orszgvilg. Orszgut. A ki keveset tud, j annak orszgut. Letreget az orszgutrl. Albbval az orszgutnl.
Tiszahti km.

Vn mint az orszgut. Orvos s gyntat eltt kros a titkols. Igr az orvos, de nincs r hatalma. Kegyes orvosnak pokol a helye. Nem j az orvost rkss tenni. Csak orvos lheti meg az embert birsg nlkl. BSz. Akkor beteg az orvos, ha msok egszsgesek. Orvos, ha embert l sem fl a hhrtl. Blcs orvos mregbl is orvossgot csinl. Orvossg. Kr az orvossgot megaranyozni. Fbe, fba adta isten az orvossgot. K. Jobb orvossggal lni, mint meghalni. Ostoba. Ne adj bort az ostobnak: hallgatni fog. K. Ostor. Vgin csattan az ostor. Minden kedve, esze az ostorra vesze. Cs. Osztly. Egyenl osztly nem tmaszt hadat. Osztozs prblja meg a j atyafit. Veszettsg, mikor osztozsra kerl a dolog. Otthon. Mindentt j, de legjobb otthon. Otthon vizzel, msutt borral. Otthon parancsolj. Cs.

 bornak, lenynak nem egy az ra. l. Ks csukni lat, mikor oda a szke. lban szke.
lamban a szke; azaz a mi birtokomban van, nem adom ki, habr tied is, ha egyszer adsom vagy.

lom. Knny mint az lom madr. ra. Tudjuk, hnyat ttt az ra. Egy ra sincs, mely mindenkinek egyirnt szolglna. Cs. Jobb egy ra szznl. BSz. Nem lehet annak vig rja, ki vigabbakat kivn. K. Hazud mint a bomlott ra. ttt az rja. rajrsbl is megitlhetni a vrost. ris. Az ris csak ris, ha a vlgyben ll is. sg. Minden sg ujsg volt elszr.

. .
kl. Fl nem ri kllel. kr. Igyl kr, tviz. Cs. Hosszu az kr nyelve, de nem szlhat. Kr. kr sznt a zab al, de a l eszi meg. Ha tudn erejt az kr, nem trnk fel nyaka. K. kr alatt borjut keressz. Cs. Fradt kr ersebben rakogatja lbt. kr iszik kellve, ember bartsgrt. Hegyes szarvu krnek letrik a szarvt. Cz. krt szarvn, embert szavn. Nem kell egyszerre egy krt elklteni. KV. krt vesztett, borjut keresett. Segits uram, hat krig. D. Nem ugy keresik a hat krt. Fekv krn holdat nem szntanak. Szomju krnek zavaros viz is j. Sok kr terhet mozdit. D. Rest kr is nyerget kivn. kr ikra, rk fagyu. krtl | ltancs. | lplda. Cs. krbl szamrt csinlsz. kr csak kr, ha Bcsbe hajtjk is. Aln, mint az kr farka. Czifra, mint a remek kr. krszem. Nagyra viszed az krszemet. ltzet. Nem ltszik az ltzeten, mily karcsu az erszny, s sztvr a konyha. rdg, ha fekete. Segit az rdg a maganak. Olyan az rdg: sokat igr, keveset ad. Nehz az rdgt bemeszelni. rdg sem lakodalmaz rmest fehr szemly nlkl. D. Ki rdgnek szolgl, kis a fizetse. rdg is ugy tartotta fit: enni adott, innia nem. Cs. Kivel senki nem bir, rdg se prblgatja. D. Szegny az rdg, mert lelke nincs. rdgnek is kell gyertyt gyujtani. Sok rdg sem r egy angyalt. D. rdg veri a felesgt.

Mondjk, ha nap is st, es is esik egyszerre.

Az rdg nem alszik. rdg is knnyen lt egy ideig a lnczon. D. Beteg volt az rdg, bart akart lenni. Ha rdggel lakol, rdgg kell lenned. rdgnek is sntja legbtrabb. Kr. Kifog a snta rdgn is. Pofon csapni az rdgt.
Azaz igazat mondani.

Ne fltsd az rdgt tba halstul. Cs. rdgt fogott. | Nem olyan az rdg, a mint festik. | Nem oly rettenetes az rdg, a mint irjk. KV. Ne fesd falra az rdgt: megjelen. Angyal a szava, de rdg a szive. Fl mint rdg a tmjntl. Zrg mint rdg a lmpsban. Tgy jl az rdggel, pokolba visz rte. Kr. Kerlgeti mint rdg a kpolnt. BSz. reg. Az reg akkor ugrik, mikor botlik. Nincs oly reg, ki tovbb ne kivnna lni. J az reg a hznl, ha csepp esze sincs is. Ki nem kivn reg lenni, akaszsza fel magt. Nehezen hal meg az reg, ugy hozz szokott az lethez. regsg elssg. Legjobb futt is elri az regsg. Sok khg trssal jr az regsg. rkkvalsg. Se eleje se vge, mint az rkkvalsgnak.
Knyvre, melynek eleje utja hibzik, mondjk, trfsan.

rm: rm, csak egy betben klnbznek. Minden rmhz vegyl egy kevs rm. Drgn szerzett rm hamar leszen rm. Igen sokszor rm a flsleges rm. BSz. Nem minden rm j. rm nyomain jr a szomorusg. Szomorusggal jr az rm. KV. Nagy rm is meglheti az embert. D. rmnek szomorusg a vge. Ha rm nem volna, menny is pokol volna. Pnteki rm, vasrnapi rm. rmest. A mit rmest cseleksznk, nem esik neheznkre. rl. A ki rl, van oka. rl mint kinek a hza g, maga meg benne szorult.

rzsike. Ha rzsike nem volna, meg a kaln, levest se tudnnk enni. svny. Minden svny egy utra tart. Urad volna, svnyt keressz. Cs. sztn. Nehz sztn ellen rugdozni. Cs. tn vesz. Tudja, mint az t ujjt. vi. Messze fut, ki vitl fut el. Cs. zvegy. Nincs jobb az zvegy letnl. Gazdag zvegyasszony mindig harmincz esztends. Szjjel van, mint az zvegyasszony sznja. Tele van, mint az zvegyasszony korsja. rls. Knny az rls, csak viz legyen. rl. Ki mint rl, ugy st. Cs. Ugy szlsz, mint a jl rltt. Knnyen beszl, ki mr megrltt. Sokat rlnek sok korpja vagyon. sz fejnek sveget vess. szi. Szomoru, mint az szi lgy.

P.
Paczalra szokott s psttomra vgyik. A ki paczalt akart enni, ne krdje: mi volt benne. Pacz. Nem mindenkor lesz m pacz, pacz. K. Pad. Ki sok fel kap, kt szk kztt pad al esik. Senki sem irigyli a pad alatt. KV. Ki pad alatt hever is, vetett gyra hitozik. K. Ha padra akarsz nyugodni, tanulj elszr alatta fekdni. KV. Pajta. Puszta pajtbl is repl olykor bagoly. Pajor. Megokosodik negyven esztendre, mint a Pajorok. K. Pajzos. Elkldte, mint Pajzos a papot. Paksi. Megfekszik a kocsiban, mint a paksi bir. Cz. Paldi. Nekem szlt a paldi rig.
Azaz n nyertem. Szatmrmegyei.

Palnta. Vn palnta ksz kposzta. Pali pap kereszteltje. Pallos. Kt les pallos nem fr egy hvelybe. Palots. Tudja a palots cselt. Panaszos. Legjobb iz a panaszos. Siet mint a panaszos. Pap. J pap holtig tanul. Cs. Nem mind pap az, kinek pilise van. Cs. Eljr a pap a kereszttel. Elg egy pap egy templomban. Azt sem mondta: papot. Pap az oltrrul, rdg a boltbul. Pap felesgt, molnr kenyert ne sznd. Kr. Addig pap a fra, mig benne van a pra. Cz. A mely pap j hallgat, vgre ajtnllv teszik. Pap fik lovat, rdg bns. Cs. Jobb gynatlan halni, mint rosz pap utn imdkozni. Nincs a papnak fldn jusa. Pap hagyja az nnepet, de maga nem tartja. K. Nem mindennap pap sajtja. Cs. Pap is azt dorglja mit szeme lt, fle hall. Nem mind pap, ki hosszu ruht hord. Sz. Jobb a papn, mint a pap. Pap a paptl nem vesz llekpnzt. Nem knts, nem hosszu suba teszi a papot. Cs.

| Kinek a pap, kinek a papn. | Kinek a pap, kinek a palstja. | Kinek a pap, kinek a papn, de nekem a lnya. Tbbet hajtanak a pap letre, mintsem tudomnyra. Sz. A papnak plds lete prdikczi. Papnak lnk, papnak halunk. Papra lelkedet ne bizd. Fiatal papnak lator a mestere. Papot tanit mester vecsernyt mondani. Pap htn vgzett dolog.
Sebesen, roszul vgzett dolog; olyan, mint: bir htn vgott dohny.

Ha bajod nincs, verj papot.

Jegyezd fel a napot, Melyen vertl papot.

Elttte a pap tyukjt. Ott az ebet, a pap rtjn. M.

Mintha mondatnk: a hol nincs, ne keresd, s nem egyez az igazsggal.

Rest mint a papok szolgja. Papjszg nem tarts. Rosz rksg a pappnz. Kr. Telhetetlen papzsk. Papol. Ne sznd a papolt: egy miatynkot sem mond hiba. Papiros. Eltri a papiros, akrmit irnak r. Paprika. Vrs, mint a paprika. Papucs viszi a kormnyt. Papucsban kezdeni, mezitlb vgezni. KV. Ha papucsot adsz neki, csizmdat is kri. Parancsol. Annak parancsolj, kinek enni adsz. KV. Parancsolat. Megy mint a parancsolat. Parancsol. Sok a parancsol, kevs a szfogad. Paraszt. Tlben li vilgt a paraszt. K. Olykor a paraszt is vitz. Ha paraszt nem volna, kenyernk se volna. A parasztra kardot ktnek, katonnak hivjk. Ne krd a parasztot, mert elbizza magt. D. Parasztok kzt akrki is mutogathatja magt. Cs. Akkor higy a parasztnak, mikor szrt ltsz a fogn. Ha a paraszt nem dolgozik, a j bart meg nem hizik. Parasztok teszik a nagy fejedelmet. Szp szrt fenyegetst vrhatsz a paraszttl. Ritka hitel a parasztban. Pnz megszditi a parasztot. Buslakodik mint a kereketrt paraszt. Cz.

Parzna jutalma s az ebnek ra nem valk isten hzba. Parzna embernek minden kenyr des. Parj. Igen facsarja a parjt. Cs.
Igen nz.

Gyakran fztt parjt uj lben fl ne adj. Fzheted a parjt, mgsem lesz j iz. Paripa, fegyver, felesg nem kzs jszg. J paript istllban is megtalljk. Kr. Hizlalt legyen paripd, mikor tborba mgy. Paripa nem hajt ebugatsra. Nehezen hizik a paripa, kinek ura vak. K. Szz forintos paripa is botlik. J paripa mellett szpen jr a csik. Part. Knny partrl nzni a hajtrket. Csak a part maljt turbokolja. P. Paszamntos. Tudja mestersgt, mint a paszamntos. D. Paszuly sem lesz belle. Patai. Kiadtak rajta, mint pataiak a szrn. D. Patak. Szabad a patak, de nem a palaczk. Cs. Kis patak meg nem rasztja a tengert. Ha nagy vizbe nem akarsz halni, patakot is kerld. K. Patika. Drga konyha a patika. Patk. Vas a patk, tzet ad. Annyi haszna, mint dgltt lovon a patknak. Patkszeg is pnz. Pattantyu. Nem mindjrt bugygyan, mihelyt rllik, a pattantyu. P. Csak retezt vt pattantyuja. P. Patyolat. Fehr mint a patyolat. Pl. Tudja Pl, mit kaszl. Ha Pl fordul kddel, ember meghal dggel. Ott hagyta, mint szent Pl az olhokat ML. Ez is a Pl zsebbe nz.
Ez is elvesz flben van.

Ez sem volt a Pl rsek udvarban.

Vrdai Pl tudomnyokat kedvel rsekrl maradt.

Szent Pl harmadik gben tanult, mgsem mehetett mindennek vgire. Pl fordulsa.

Oly idpont valakire nzve, melyen vlemnyt vltoztatni kezdi.

Plcza, ha megaranyozzk is, sulyost t. Knny a plczt kiszabni, de nehz tartani. Pliak. Megadtk a mdjt, mint pliak a csikherlsnek. K. Plma. Sokan futnak, de csak egy nyeri a plmt. KV. Nem nyeri a plmt, ki utjban horgot vet. K.

Plyn vr ajndk; nyerd el, des lovam. Pnyva. Nem tri a pnyvt. Ppa katonja. Nem kell mindent ppaszemen nzni. Nem mind tuds, kinek ppaszem az orrn. Ppai. Elvesztette szja izt, mint a ppai bir. Prducz. Nem hagyja el a prducz tarkasgt. Prhagyma. Eskszik, mint a prhagyma. Prizppaiban sincs annyi sz. Prna. Egy prnn kt valls bajosan fr meg. BSz. Addig keressz lgy prnt, hogy aszu padon is elhlnl. Cs. Ki prnn akar fekdni, problja elbb a szalmt. Nem prnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz. Prta. A prta mind j. Sz. Fejbe slt a prta. Nha jl felkttt prta is leesik. D. Nem mind leny a ki prtban jr. Psztor. J psztornak gyapja a juha. Lgy psztor alatt gyapjat rug a farkas. A rosz psztor brrel kereskedik. Csak a psztor vtke, ha tudta nlkl eszi is meg farkas a brnyt. K. Ha a psztor rhes, nem csuda, ha megkoszosodik a nyj. Vigyz mint grn a psztor. Pva. Szp a pva, csuf a lba. Stl mint a pva. Pecsenye. Ha pecsenyd lehet, ne egyl foghagymt. KV. Hosszu pecsenye j, s rvid sz. Cs. Porba esett a pecsenyje. Pecsenyeforgats nem jllaks. Pecstet kldeni valakire.
Azaz trvnybe idztk, mint Klmn vgzsei I-k. 6. fejezete szerint szoks volt.

Pemete, piszkafa, asszonyfegyver. rtatlan mint pemete a kemencztl. Pendely nem nemesit. Ne flj tle, nincs pentle. Penna. Nem pennhoz val a szablya. Pernyi. Iszik, mint a Pernyi trkje. Perki. Elugrotta mint perki leny a frjhezmenst. D. Petrezselyem. Illik re, mint petrezselyem a levesre. Petrezselymet rul.
Lenyra mondjk, kit nem visznek tnczba s l.

Petrabai. Eltrt mint a petrabai vsr. Pcs. Magyarnak Pcs, nmetnek Bcs.

Plda. J a j plda, ha nem kvetik is. Rosz plda utn nem kell himet varni. Pldt szeret a vilg. D. Tanitsnak szrnya a j plda. Pldt adni jsg, venni okossg. Nha a szp pldt is rutul festik. Pldval vlik a j. Jobb egy plda szz leczknl. Templomban, fogadban msoktul vgy pldt. Rosz plda is j a jnak. Minden pldabeszd annyi igazsg. D. Pntek. Elrte a sok pntek.
regszik mr.

Csak a pntek szomorubb mint a vasrnap. Hosszabb a pntek mint a szombat. D.

Nkre mondjk, ha als ruhjok kiltszik, a szoknya all.

Elrt az eb-ijeszt pntekre. D. Sovny mint a pntek. Ez mg nagypnteken sem bn. Cz. Nagy a csendessg, mint nagypnteken a mszrszkben. Pnteki rm, vasrnapi rm. Pnteki vig tnczot vasrnapi lncz kvet. Pnteki szapuls, vasrnapi szitls.
Gazdasszonyi fonksgra mondjk.

Pnz embersg, ruha tisztessg. Cs. Sok pnz is szerez drgasgot. Gyzedelmes a pnz. Trvnyt is gyz a pnz. K. Ember pnz nlkl, vak bot nlkl. D. Pnz kltve vsz, tartva tenysz. Ura a pnz annak, ki nem tud vele lni. K. Nehz pnzt keresni, knny elklteni. Minek hasznt vehetd, ne sznd attl pnzed. Fogadhoz verd a pnzt, mieltt kiadod. Kerekes a pnz, hamar elgurul. Add el jszgodat, leszen pnzed. Kr. Egy hamisan jtt pnz elhajt szz igazat. BSz. Rosz pnz el nem vsz. Ismerik mint a rosz pnzt. Kinek mennyi pnze, annyi hitele. KV. Ha nincs pnzed, nincsenek bartid. Mindennek hival van, kinek pnze nincs. Pnzt krnek a kocsmn.

Kinek pnze van, mennyorszgot is vehet. Pnzzel jrjk a vsrt. Nem lehet fa pnzen vrat piteni. Azrt gmbly a pnz, hogy forogjon. Pnz nlkl meg nem forr a dolog. Van pnze, rg nem vett posztt. Ha mutatnak is teli zacsk pnzt, nem adjk mindjrt oda. Rajta a pnzen a kirly kpe, mgis ellopjk. Fekete kzzel keresik a fehr pnzt. Se pnz, se poszt. Pnz s difa, verve j. Kamatos pnz veled egy tlbul eszik. K. Pnzt rut kevlysg szokta kvetni. Sz. A pnznek szerelme gonoszsg gykere. KV. Ott a pnznek legkevesebb becse, a hol verik. Lopott pnzbl alamizsna. Mikor a bnyban pnzt vernek, sok kevlyt is tmasztanak. Ha pnzed nincs, vargatorba mehetsz. Nincs jobb szag, mint a penszes pnz illatja. Pnz a pnznek apja. Forog mint a rosz pnz az orszgban. BSz. Volt kt pnzzel a vsron, de nem adtak rte hrmat. Pnzes. A ki pnzes, knyes. Nincs vtke a pnzes embernek. Sz. Rtartja magt, mint a pnzes szatyor. Hamis pnzver. D. Pter. Hadd rm, Pter! Elklt nla minden Pter btya. Cs.
Nem gondol senkivel.

Ptertl Plhoz.
Egyik hivatalnoktul msikhoz, sszevissza jrni.

Nem hajt se Plra, se Pterre. Megltogatta szent Pter szakllt. Csalka Pter. Pterke. Kinek kinek az pterkje fj. Cs. Piacz. Megtanit a piacz vsrlani. KV. Kinek nincsen pnze, ne menjen piaczra. Piltus. Beljtt, mint Piltus a krdba. Vacsorn ri Piltust.
Azaz meghal.

Olyan mint a Piltus macskja. Poncziustl Piltushoz jrni. Kimosdott belle mint Piltus.

Mossa kezeit mint Piltus. Pilisben nem ltni szarkt. Pillanat. Sok szerencstlensg eshetik meg egy pillanatban. Pincze. Ki pinczje tele borral, bolond, ha szomjazik. Eladta szljt, pinczt vett az rn. Pipa. Nem r egy pipa dohnyt. Feltartja pipjt. Pipval sem cserlnk meg vele. Csunybb a csonka pipnl. Azt se mondta: cserljnk pipt. Pipa Jani.
Dologtalan pipzni szeret ifjonczra mondjk.

Pipacs. Elpirult mint a pipacs. Pipe. Sok pipe ludat gyz. D. Pirul. A ki pirul, vtett. Pisz. A kis lnynak pisz! mores. Pita ez idn a kenyr neve. Cs. Pivoda regementje: se dobja, se zszlja. Sz.
Pivoda, lipti fi, 1700. vben gyjttt hadat cscselkbl, s rla maradt e km.

Pocs. Egy pocsban locsklnak. D. Poczok. Poczkot is szeretnk, ha nem lopna. D. Pofa. Kutynak pofa az orczja. Kt pofra eszik, mint a dolgos betyr. Pogcsa. Sok rt pogcsa istennek ldsa. Rongyos tskbul esik nha vajas pogcsa. Pogny. rts a pognynak, a mint rthatsz. Sznja meg isten a pognyt is. Se hite, se oltra mint a pognynak. Pogny is megsznn. Pohnka. A megrltt pohnkra ksa nevet fognak. Pohr. Nem j teli pohr tancsn indulni. Knny pohr mellett vitzkedni. Teli pohr res tancs. Hol poharok csusznak, titkok sikamlanak. Teli pohr a tancs szaggatja. Pokol utjt szembektve is eltallni. Knny pokolba menni, de nehz mennyorszgba. Cs. Pokolbul nincs szabaduls. Pokolban is | esik egyszer nnep. Cs. | megesik egyszer a vasr. Mindennnen visz ut a pokolba. Pokolra telt, mint a csglei knyrgs. B. Meleg mint a pokol.

Pokrcz. Addig nyujtzzl, meddig a pokrcz r. Szeretne klteni, de rvid a pokrcz. Rvidebb a pokrcz, mint az gy. Al teriteni a vizes pokrczot.
Eszre hozni a maga veszedelmvel.

Goromba mint a pokrcz. Polcz. Senkinek se tetszik az als polcz. Nem adnak egy tele polczot nyolcz resrt. Fellt a polczra. Polczot igr msnak, maga padon hever. Polyva. Ki polyvt rostl, nem keresi meg a napszmot. Sok polyva kzt egy szem buza: sok beszdnek sok az alja. Szuszog, mintha polyvt evett volna. Pompa kltsggel jr. Uri pompa, koldus konyha. A nagy pompa erszny koporsja. K. Por. Szmtalan, mint a por. Rosz pora van, nem sl ki. Porba buzt, srba rpt.
T. i. vess. Gazdasgi szably.

Porpczi. Sorba megy, mint a porpczi birsg. Kr. Portka. Minden portknak van gazdja. Porzik. Ldd, ldd! nem is porzik utna. Poszt. J a poszt, ha meg tudjk csinlni. Cs. Roszul hasad a poszt. Siet mint bka a veres posztra. Pozdorjnak haszna az eltemets. Pk. Virgbul is mzet szi a pk. Pka. Neki mrgedett mint a kan pka. Pkhll szakasztshoz nem nagy er kell. Pki. Semmi sem lesz belle, mint a Pki lovbul. Prz. Egy przon futnak. Cs. Nem hagyom hosszu przra.
Nem halasztom, nem engedem tova.

Pr. Hosszu prn bir a nyertes. Ki prrel kezdi, patvarral vgzi. Jobb krt vallani, mint prbe indulni. Prke. Mihez prke szokott, rzsi el nem hagyja. Prl. A ki prl, ersen prljn. KV. Prda. Megbecslte mint Prda a nadrgot. D. Krlgondolta mint Prda a sznakazlat.

Ily nev ember hall, hogy a bnt meggondolni s tenni egy, midn kikldetett, hogy rkolja krl a sznakazlat, lefekdt s gondolta az rkot, de nem sta; s magt azzal vdte, hogy meggondolni s tenni egyremegy.

Prdikczis. Nem lesz belle prdikczis halott. Prpost. Fehret kp mint a prpost. Prba. Elsbb prbra, aztn munkra. BSz. Veszedelmes prba, j iskola. Mf. Prbl. Mit tudna, ki semmit nem prblt. Ki nem prbl, se nem nyer, se nem veszt. Prfta. Senki se prfta maga hazjban. Proktornak szja arany kulcscsal nyilik. Fogadatlan proktornak eb..r a fizetse. Proktorra prd ha bizod, egy ingben hagy. Pruszkai. Egsz nap sitozik mint a Pruszkai gyermeke. D. Pulyka volt a pecsenyje.
Azaz szivesen fogadtk az ifjut lenyos hznl; mig a malacz pecsenye ellenkezre mutatott.

Tarka mint a pulykatojs. Pukovai. sszement mint a pukovai poszt. Puska. Rosz puska, kinek fogsa nincs. Megszegi szavt, mint puska a kovt. Ritka puska fogs nlkl. A mig puskt keressz, a varju el is szll. Nem sl a puskja. Elfogyott a puskapora. Puskapornak egy szikra is elg. Nem tallta fel a puskaport. Feszit mint a puskapor. Pusksnak. Minden rosz pusksnak van egy kifogsa. Putnok. Hajlik mint Putnok.
Ily nev vros Gmrben most a trk, majd a csszr, majd a nemzeti hadak fel hajolvn a 16. szzadban: maradt fel a km.

Pnksti kirlysg nem nagy urasg. Rvid, mint a pnksti kirlysg.

Ez csak egy napig tart. Szoks egy szp kis gyermeket felltztetni kirlynak, s vele pnkst nnept versekben kszntetni, mikor ajndkot kap.

R.
R- r, mond r, ha nem hiszi, fogd r. Rab. Nem mind bns, a ki rab. Rabnak kt panasza: egyik a felszabaduls, msik a bntets ellen. Radvny. gaskodik mint Radvnyban a malacz. Ragya. Verje meg a ragya. Raj. Annyi mint a raj. Rajk is szereti a kalcsot, de nincs benne mdja. Rak, ront. Cs. Rakamazi. Szapora mint a rakamazi krompli. Raks. Kicsin a raks, nagyobbat kivn. Nagyur s kaps mind egy raks. KV. Ravaszszal ravaszul. Fltekerje eszt, ki fel akar tenni a ravaszszal. Mennl tovbb hiszesz a ravasznak, annl ravaszabb. Ravasz ravaszszal knnyen megalkuszik. Tall a ravasz rst magnak. Ravaszdi. Restelli mint ravaszdi mester az evst. Ravaszsgnak ravaszsg jutalma. KV. Mdjval a ravaszsg is hasznos. Helyn volt ravaszsg csak mdos okossg. Rbakzi fejnek sem csep veleje. Rcz. Nincs hited mint a rcznak. KV. Czifra mint a rcz oltr. Ugy tartja mint rcz a Krisztust.
Azaz lgyan tartja.

Nagy a szja, mint Rczorszg. Rg. Mikor az ember rg, akkor nem beszlhet. Rgalmaz. Tvollevt, holtat knny rgalmazni. A ki szeret, rgalmaz. Rk fog nyulat. Megbntette a rkot: vizbe vetette. K. Hogy a rk a vetsre ne menjen.
Szinlett, trfs ok.

Lgy hnapban kemny a rk.

Lgy hnap, melyek nevben r nincs.

Sok volna gyermeknek rk lbastul. K. Ugrik mint a ftt rk. Rkevsben sok a munka, kevs a jutalom. Rklb ebdre. D. Rklbon jr.

Rkczi. Hosszu mint a Rkczi lakodalma. D.

Els Rkczi Ferencz Zrinyi Ilonval hat hnapig tart lakadalmt.

Rma. Mindent egy rmra von. Rncz. A rncz mr nem tncz. Rnczba szedni. Rr. Jr a szeme mint a rr madrnak. Rsa. Ugyan farra illik m a rsa. Rtti ember. Rz. Ha felklttted, rzzad. Rebeka. Mr ks, Rebeka. Rege. | Egy regt dallanak. | Azon regt dudoljk. M. Reggel. Jobb reggel valami, mint egsz nap semmi. Reggeli rnak arany a szjban. Reggeli vendg nem marad dlig. Reml. | Holtig reml az ember. | Addig reml az ember, mig benne a llek. Remnysg tartja az embert. Cs. A remnysget se hra ne fektesd, se ndra ne tmaszd. D. Hol a remnysg elveszett, hitnek sincsen helye. Remnysg nyeresg nincs mindig egy vgsban. Kitl isten elll, remnysge hibl. Bel veszt, ki remnysgbe li pnzt. Remnysg szegnysg. Ki remnysggel l, ispotlyban hal meg. Rend. Legjobb a kzp rend. Rengeteg. Hallgat mint a rengeteg. Rest | tbbet jr, fsvny tbbet klt. | ktszer frad. Rest kz nem izzasztja meg az eke szarvt. Rest munks jobban szereti a napot nyugtn mint felkltben. Rest a tollfosztsban is megszakad. Mondja a rest: eleget dolgoztam, de nem mondja: eleget ettem. K. Rest embernek mindenkor nnepe van. Cs. Restsg. A kinek lehet s nem aluszik, azt a restsg bntja. Reste. Megjttek az atyafiak Restrl.
Jtk a rest s Reste, abauji falu, nevvel; min ez is: megjttek az atyafiak lmosdrl; azaz ellmosodott.

Reszket. Nem ugy fzik, a mint reszket. Retek. Veszett volna fldben a retek.
Azaz maradt volna el oka valaminek.

A ki retket eszik, kt fell hurutol. Retek: reggel mreg, dlben tek, estve orvossg. Karcsu mint a retek.

Rgen volt, taln nem is igaz. Nem ugy van mr, mint volt rgen. Rgi. Bornak, aranynak rgie j. P. Nem mind j a mi rgi. Kitrt belle a rgi. Dicsri a rgi idt, de a mostani szerint l. Rs. Elg egy kerten egy rs. Rten lenni. Rszeg ember az eget is bgnek nzi. Cz. Nehz a rszeg ember szjra lakatot vetni. Rszeg ember eltt isten is kitrt. Ki rszegen lop, akadjon fel jzanon. Rszegesnek a bor des anyja teje. Rszegesnek csak az els itcze drga. Rszegsg, kurvasg egytt jrnak. Rv. A mit a rven nyer, elveszti a vmon. Az rvin | klt | | ment | el.
ltala veszett el.

Rz. Nincs olyan a Rzig. Ricsi. Meghasadt a szive, mint a ricsi kutynak. Rig. Nem sirat egy rigt egy nyr. Igen rvend a rig, felel neki a szajk. F. Rigmez. Kiugrott a Rigmezre. D.
Hetyke, eltolakod, szjvitzre mondjk.

Rimaszombati. Nyujtzkodhatnk, mint a rimaszombati papn. Rimczi. Pislog mint a rimczi nyul. Ringy. Nincs arcza, mint a kicsapott ringynak. Rips, raps! csak az n zskom teljk. Ritka az, a minek ltszik. A mi ritkbb, kedvesebb. Ritkasg. Zld lovat, okos oroszt, klvinista molnrt, dgltt szamarat ltni: ritkasg. Lutheranus czigny, klvinista kmives, okos orosz, dgltt szamr: ritkasg. Rokka. Kitettk a rokkjt. K. Rokon segitsge igen ksedelmes. Rokonom a kas, bartom az erszny. Rongy. Nha a rongyot is felszedik. Rongyosban lgy derk ember. Hop! rongyos. Rosta. Nem lyukad ki a rosta feneke. Tartsa meg isten, mint rostban a vizet. Vak, ki a rostn t nem lt. Cs. Mindegy a rostn egy lyukkal tbb vagy kevesebb.

Rostval mer vizet. Rostt vetni. Rostl. Knny mst rostlni. Rosz ember, ki mssal szembe nem mer nzni. KV. Akkor legrosszabb a rosz, mikor magt jnak szinli. Rosznak szava is rosz. Cs. Nehz a megaggott roszat jra forditani. Roszak a templomban is sszelnek. J a roszat nem is ltni. Roszban jobb htramenni, mint elre. Kt rosz kzl a kisebbet. Roszra nem kell mester. Nem kell a roszrt szomszdba menni. Rosznak sok a mentsge. Nincs a rosznak prja. Rosz a roszszal, de roszabb a rosz nlkl. Ki roszra szokott, nehezen hagyja el. KV. Rosznak is idvel kell vlni. Rosz is gylli a roszat. Roszat roszszal.
P. betegsget keservel gygyitani.

A roszakat is emlegeti Roszul. Ha roszul t ki, mindegyik azt mondja: nem ugy kellett volna. Roszul kelt fel. Rovs. Elvesztette a rovst. D.
Eltvesztette a rendit valaminek.

Szitn ltott sok aranynak, dlutni kzfogsnak rovs a dija. Rovsod van. Rovs nlkl hazud. Rozsny. Mikor lesz Rozsnyn a vsr?
Zsidkat szoktk igy krdezni. Rozsny bnyavros, Gmrben, hol nem volt szabad lakni zsidnak.

Rka is dicsri maga farkt. Nincs oly agg rka, mely utbb csvba nem kerl. Cs. Kitetszik a rknak farkn ravaszsga. P. Ritkn vesz el maga brben a rka. Hol lttad, hogy rka szntson. Addig hny cselt a rka, hogy csvba kerl. Nem lehet egy rkrul kt brt huzni. Rka farkt billegeti, nsznagy akar lenni. Nehz az agg rkt trbe ejteni. Cs. Rka sem ravasz, ha kicsvljk. Kitetszik a rka farka, akrmint dugdossa. Rgi rka hamis cselt vet.

Egytt a kt rka farka, de fejk messzi egymstul. Rkn rkt kell fogni. szre sem veszed, rka van eltted. Rosz rka, melynek csak egy lyuka van. Tudja rka farkt csvlni. Rka ravasz tyuksz. Kirgja rka az iszkot. Tall a rka rst magnak. Sokszor vgbeviszi a rka, miben az oroszln hiba munkldott. K. Rknak rka fia. J lenne a rka majornnak. Rka mdra kert alatt kullog. Ne higy a ravasz rknak. Tapogatva jr, mint jegen a rka Mtys nap utn. Elre inni a rka brire. Sok rkalyuka van. P. Rkus. Ki nem fogy mint a Rkus kobakja. D. Nevet, mint a Rkus kutyja. Rmba menni, ppt nem ltni. ML. Ki Rmba nem szndkszik, keveset tudakozdik utjrl. K. Rmba ment.
Gyermekgyas asszonyra mondjk.

Nem mehet minden ember Rmba. Cs. Rzsa volt, kr lett. Csak azrt szp a festett rzsa, mert el nem hervad. Szp a rzsa, j illatu, bks a tskje. Ki rzsbul veti gyt, alkudjk meg a tvissel. Nincs oly szp rzsa, mely el nem hervad. Rzshoz az illat, szzhz a szemrem. K. Nem nyilik a rzsa tlen. Igen szp a rzsa, de szebb is lehetne.
Lenyra, ki szp, mondjk, ha kevly.

Nem szur meg a rzsa, hanem a tvise. Rzsa nincs tvis nlkl. Bazsarzsa, de csak rzsa. Piros mint a rzsa. Rzsaszeds tvissel jr. K.
Rzsaszeds tvissel jr, A szerencst ri kr. (Npd.)

Rst nem szereti az iskolzst. Rvid. | Rvidet huzott. | Rvidebb szakadt neki.
Vesztett, vagy kisebb rszt kapott p. osztlyban.

Rf. Rosz a rfe.

A mivel mr, azaz hamis az elve.

Tudja rfnek az rt. Rt. Rest mint a Rt szamara. Rucza. Kiltszik a rucza orra. Rud. R jr a rud. Kill a rudja. Rug. Jt vett tlem, lbbal rug. Rugd fel, hagyd ott. Ruha tisztessg, pnz embersg. Folttal llja a ruha. Ruha is szokva j. Hosszu ruha, sok szgyent eltakar. Akrmilyen ruha ujig tart. Szakadjon a ruha, maradjon az ura. Jobb a foltos mint semmi ruha. Ha ruhja rongyos, kocsmban vesz posztt. Moly a ruht, bnat a szivet ronglja. Ruhzkodik. Senki se nzi, mit eszem, iszom, hanem mikp ruhzkodom. Rut. Ami rut, csak rut. Minden szem a ruton akad, de a szpen marad. Akrmely rut is szpet szeret. Cs. Szp a rut is, ha tetszik. Nincs oly rut, ki magt szpnek ne tartsa. Rh. Ragads mint a rh. Rhes. Mennl rhesebb, annl jobban vakarzik. Ki rhessel hl, megrhesedik.

S.
Sajt. Jobb kevs sajt, mint sok ms. Cs. Sajt rt fognak. Sajt alatt vlik a sajt. Sajt nem tur. Tudja, mi sajt, mi tur. A sajtot hmozza, a lovat hntja. Van itt sajt is a kenyrhez. Semmi, roszabb a sajtnl.
Mtys kirly ezt igy rtette: a semmi roszabb mint a sajt.

Sajtban nem j sokat enni. Lrt sajtot. Sajtkukacz. Albbval a sajtkukacznl. Salamon. Fnylik mint a Salamon tke.
Kresznerics szerint bizonyos czifra tk, melyet a np Salamonnak hi. Msok a visegrdi fogoly Salamon kirly vilgt lmpjtl hozzk le a kzmondst, mivel az hlyag vagy zsiros hrtybul volt s srga tkhz hason litott.

Samu. Megll mint a Samu nadrga. Fl mint Samu a nadrgtul. Minden papnak van egy bolond Samu fia. Saroglyban hagytk. Sarok. Egy sarokban forog. Sarkra ll. Htul ktm a sarkad. Sarkantyu. Szalma sarkantyuja van. Sz. Illik mint arany sarkantyu bocskorhoz. Saru. Ne indulj erdre, ha sarud nincs. KV. Nem mlt hogy saruja szijt megoldhassa. Sasnak sas a fia. Sast tanit replni. KV. Tbbet r a vn sas az ifju bagolynl. Sas legyet nem fogdos. Sok sasnak egy fszken nehz megalkudni. Megifjul mint a sas. Saul a prftk kztt. Savanyu. Mi savanyu nem volt, nem lehet az des. KV. Sav. Hig mint a sav. Sfrny. Nehezkkel ruljk a sfrnyt. Megrezte a sfrnyillatot.
Tudta, hogy roszul lesz dolga s elillant.

Sgi. Annyi mint a sgi ostya.

Snta csak sntit, de a hamisat utlri. K. Snta sntt ngat. Messze oda sntnak. Megadta mdjt, mint snta ember a tncznak. Ki sntval lakik, sntlni tanul. Cs. Sntasgot nem lehet eltitkolni. Sr fazkra sr fed. Megllni a sarat. A srt srral csapjk vissza. Srknyt lt az apja. Sz.
Azaz rgi nemes csaldbl val.

Srknytejn hizott, erdhton termett, ksziklhoz fajzott. Srknyfogat vetni.

rtik alatta az oly okot, mely sok apr eredmnyben szletik meg ujra.

Sska. Szapora mint a sska. Stor. Egy stor al valk. Storfa. Hordd el a storft. Se ide se oda. Se ereje se veleje. Se falatja se foltja. Se kicsi se nagy, magam se vagyok visels. Se baja, csak a torka vres. Seb. Knny sebet ejteni, nehz meggygyitni. Nincs nehezebb seb, mint a kit rokon kz ejt. Ha begygyul is a seb, megmarad a helye. Seggel klt fel. Ki segt emeli, szjt vendgeli. Segitsg. Pnzzel j a segitsg. Segrestys. Nha mist sem hall a segrestys. D. Selypes a selypest hamarosan rti. Semmi. Ell, htul semmi sincs. Kinek semmie sincs, | semmit se veszthet. KV. | nem sokat tkozol. Nehz a semmibl teremteni. Kinek semmie sincs, attl vette, a kinek nem volt. D. Nesze semmi, fogd meg jl. Azt hallottam felle: semmi se lesz belle. Senki Pl. tellenben lakik Senki Pllal.
Azaz nincs hov fejt lehajtani.

Sepr. Uj sepr jl seper. Rosz sepr el nem vesz a hztl. BSz. Sereg. Elfeslett, mint a mozg sereg. Nem mindenkor igaz hogy sntit a sereghajt. K.

Seregly. Minden seregly hrom szemet visz el a szlbl.

Kt szem a mag, fejben; egy a szjban.

Sernyt int szorgalmatossgra. KV. Nem kell a sernyt ngatni. Serfz. Kiadtak rajta, mint serfzk az rmn. Stl. Knny annak stlni, kinek ms dolga nincs. Sibilla. Blcs mint Sibilla. Kr. Siet. A ki siet, nem sokat gondolkozik. KV. A ki igen siet, ksbb vgzi dolgt. Kr. Jobb mindenkor sietni, mint egyszer elksni. Se ne kss el, se ne siess. Lassan siess, tovbb rsz. Sietsg nyeresg. Siket. A ki siket, bolond is az. Siketnek mondasz mest. Simon bir hajtja a lovat. Cs. Itt vagyon mr Simon Juds, jaj te neked, inges, gatys. Sinai. Megintette mint Sinai a fit. Sing. Kinl a singet meglelik, a rft is rajta keresik. Sinr. Eljr a sinr mellett. Sipot ajndkoz, hogy lovat nyerjen. K. Nem lehet a sipols sip nlkl. Cs. Sipol. A mint sipolsz, ugy tnczolsz. Sir. Ki hamar sir, hamar nevet. Sirs asszonyi fogs. Nem mindenkor hasznl a sirs. Sirsnak is van ideje. Siteri. Megsiterizte.
Srospataki knyvkt egykor, ki e szt philologia tjavit philosophi-ra. Innen megsiterizte am, igazitssal elrontotta.

Sodra. Kiesett a sodrbl. Sodrfa nem disznlb. Teste lelke a sodrfja. Sohol. Nehz feltallni, a mi sohol sincs. Soknak sok kell. Ki sokat kivn, keveset nyer. Cs. Sokkal kell annak harczolni, ki sokat akar meggyzni. Ki sokba fog, keveset vgez. A mit sok ember mond, vagy megvan, vagy meglesz. Soha nem sok, a mi nem elg. A sokbl lehet keveset is venni. Nincs oly sok, hogy el ne keljen, ha nem kimlik. Cs. Sokbl a mennyit akarsz, kevsbl a mennyi telik.

A sok jtk, a sok bl nekem ugyan sokban ll. D. Sokat szekr sem bir. Gyermekbl, pohrbl sok val. Sok nem hasznl, kevs nem rt. Sok se tarthat rkk. Soknl van tbb. Sokadalom utn ks vsrlani. Cs. Somfnl fz. KV. Somogyi. Meglte, mint somogyi embert a nadrga.
A somogyi ember nadrga megzvn megszradt, s igen zrgtt; gondolvn hogy valaki j utna, hallra futotta magt tle.

Nyugszik mint a somogyi gyermek. Somogyi ember.

Trfs gunyneve oly frjnek, ki mindig a felesge krl van, trsasgban is.

Sor. Kiki tudja a maga sort. A kin a sor, menjen. Sorban, uram isten! Szp mint a tuls sor. Sors. Kinek szegny sorsa, eleven megholt az. KV. Kiki elgedjk meg a sorssal, melyben isten hagyta. Dusnak s szegnynek sorst isten vlasztja. S. Elg nehz a s, ha drga. Knny a s, ha olcs. Sok s lben, kevs s asszonyban, trhetlen. Nlunk is sval sznak. P. Elkelt sava, stalan a szava. Savt, borst megadni. Kinek savval lsz, fztt megdicsrjed. Sgor. Ms a sgor, ms a sdor. Sok sgor, sok drda. Sok sgora van a gazdagnak. Slyom madrnak nem lesz galambfia. K. Nha tbbre becslik a baglyot, mint a slymot. Start. Kevs van a startjban. D. Sr. J a sr, de mgis bor az anyja. M. Srt. Szerencss srt, melyet a slt nyulban tallni. Sttben minden fehr fekett mutat. Sttben tapogatzni. Svny. J hirt, nevet nem gtolja svny. Legjobb szomszd a j svny. Tz ellen svny. Ms svnye alatt meghalni. Hozz szokott, mint rosz svny a lyukhoz.

Suba nem bunda. Ne nzd a szp subt, de vizsgld az elmt. Bedugtk a szjt egy darab subval. Cs. Ritka mint a subagallr. Sulyok. Elvetette a sulykot. Sulykot csinl a maga fejre. P. Sut. Megeskdt a sut a kemenczvel. Slt. Nem az a slt, a ki forgatja. Egybegyltek a j sltek. Cs. Smegi. Ordit mint a smegi szamr. Kr. Std vagy fzd, egyet rsz vele. Stheted, fzheted, meg is eheted. Elment a stni valja. St. Mennl roszabb a st, annl tbb czipt igr. Szakcstul stre tallt. Sveg nem csk. Elbbval sveg a kontynl. Kopott sveg pad alatt hever. Elkapta a sveget. Sapkt cserl svegen. Svegel. Gyermeknek jtkrt, lenynak sirsrt ne svegelj. KV. Elrejtett kincsnek, titkos hegedsnek kevesen svegelnek. K. Svb. Annyi mint a svb gyerek. D.

Sz.
Szabad, a mi illik. A mi szabad, redves; a mi tiltott, kedves. KV. Ne mind cselekedd, a mi szabad. Mi szabad trvnynek, nem szabad szegnynek. KV. Szabadsg. Szp dolog a szabadsg. Cs. Szabadsg aranynl is drgbb. Legdrgbb kincs a szabadsg. Szabadsg jobb gazdagsgnl. Szablya. Mestert a szablya olykor agyon vgja. Szab. Nem szabja ki magt a szab. Szent a szab neve, kinl folt nem marad. Szaga utn borra, mint j vizsla nyulra. Ha nem ltja magt, de rzi a szagt. Szajha. Tarka barka ruha illik a szajha farra. Szajk. Elmondja, mint a szajk. Szakcs. J szakcs ritkn hal meg hhel. K. Sok szakcs elszza az telt. A szakcs is kirly maga konyhjban. Ha szakcs vagy, kanalat fogj; ne nyulj az oltrhoz. Nem mind szakcs a ki nagy kst hordoz. KV. Tlben kt szakcs, egy kulcsr; nyrban kt kulcsr egy szakcs. Nem kotyvaszthat a szakcs, mindennek krjre. Nincs oly szakcs, ki mindennek szja iznt fzzn. Sz. Szakl. Van szakl.
Azaz hitel.

Szabad szaklra hagyni. KV. Csak szaklra nzve tisztelend. Megbecslte szaklt. Szalad. A mint szaladsz, ugy haladsz. Szalamia hrom pitykbe jr. Szalma. Ha ily drga a szalma, hogy leszen a szna. res szalmt cspel. Rosz szalmn alszik. Nem szalmaszl, hogy elhnyd. Szalma kopjval vi. Szalmatz fellobban, hamar is oda van. Szalmatznek szene is hitvny. Szalonna. Ki szalonnt, ki bkt szeret. szalonna j a hznl. K.

Jobb egy ujjnyi szalonna a kposztban, mint semmi. KV. Ez volna szalonna az egr fogra. bor j s uj szalonna. Przslheted: nem lesz abbl szalonna. Emberkedik, mint szalonnabr a parzson. Szamr arany lant mellett is szamr ntt ordit. Tudja minden szamr a maga terht. Aranyat hord a szamr, bogcs krt eszik. Nem illet szamarat vrs nyereg. Cs. Igen rti szamr a szp szt. KV. Ha a hajcsr vltozik is, ott marad a nyereg a szamron. Nagy szamrnak kell annak lenni, ki valamit tudni akar.
Azaz nagy trelmnek, szorgalmunak.

Szalmt a szamrnak, nem szalonnt. Elszenvedi szamr a verst, csak enni adjanak. Cs. Igen kell szamrnak hegedsz. KV. Szamr tbbre nzi szalmt az aranynl. Aranyos kantr a szamr fejhez. Nem szl meg a szamr feje. Szamr fejt nem szoktk megszappanozni. A szamr ott n, a hol legel. Ers a szamr, ha rest is. Szamrbgs, ebugats nem hallik mennyorszgba. Hallottam szamrrivst, el nem futk. Szappan. Megette a szappant. Elpattan, mint a szappanbubork. Szappanozs. J szappanozs fl borotvls. Szarka. Ha szarkk kzt lakunk, ugrlni kell. Mg a szarka is jt jvendl. Szarknak annyi fehr tolla, mint fekete. Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. Tarka barka, mint a szarka farka. Sokat csrg szarka vendget mond. Szarv. Hegyes szarv megtonkul. Nagy a szarva, csekly az rtelme. KV. Eltallta szarva kzt a tgyit. Letrtk a szarvt. Szarvat visel.
A frfi, ha felesge szerett tart.

Szarvas. Nehz helytt van szarvas az erdben, levl a kptalanban. Szatyor. Rtartja magt mint a kt fl szatyor. Jrkel, mint Aptiban a szatyor. D. Szbla. Ha szbla szakadja, plcza megvgja. P.

Azaz igy is, ugy is megjrod; bntets r.

Szj. Sok szj, sok falat. Nagy szj nagy falatokkal telik. Szjn az ember messzi elmehet. Nehz minden szjat bedugni. Egy szj fu hideget is, meleget is. Nehz ms szjval enni, ms szemvel ltni. Ki ms szjval eszik, nem szokott jllakni. Mi haszna td szd, ha nem rzi. Ttja szjt, semmit nem mozdit. D. Szja veri meg az asszonyt. Sok a szj, kevs az rltt. Szjn foly le, mgis tbbet kivn. Grbitgeti szjt, herczeg akar lenni. Segget csinlt szjbul. Jr a szja, mint az res malom. Szjn viszik a lovat. Ugy ll a szja, mint a kinek dinnyefld nem jutott. Lakat van a szjn. Szapora mint a locska szj. D. Szjhegyezs nem ftyls. Szndk. Embernl szndk, istennl ajndk. Nem j czgrt ktni titkos szndkunknak. Ha szndkod jra vagyon, elejt keresd istennl. K. Sznom, bnom, de megllom. Sznt. Elbb sznts, aztn bnts. Szntai. Mindent tud, mint Szntai Pl. Sznts. Bolondsg a szntsvets, let csak a szatyorkts. Szntvet embernek jv esztendben ll minden gazdagsga. Szrad. A mit kap, rajta szrad. Szraz. El nem viszi szrazon. Mind a vizig szrazon. Knny szrazrl nzni a hajtrket. Olyan szraz, ki lehetne benne csiholni. Szrcsa. Tarka mint a szrcsatojs. Szrny. Kinek szrnya alatt nyugszol, ne tisztelnd? Maga szrnyra kelt. Megnyirtk a szrnyt. Szsz embersg nem sokat r. Hagyd albb, j szsz, mert nem babodban talltl. Cs. Szeg. Kitetszik a szeg a zskbul. Szeget szeggel. Cs.

Fejre t a szegnek. Szeg sem jrna fejn, ha csizmba nem vernk. Szeg is reszket a falban eltte.
Nagy tolvajra mondjk.

Egy szeg miatt sntul meg a l. Szeget kiml, patkt veszit. Szegedre dohnyrt. Kurta mint a szegedi szoknya. Szegny. Ha szegny vagy, ne tnczolj. Eleget lt a szegny, ha korn meghalt is. Cs. A szegny pokolban is szegny. Nincs a szegnynek flt marhja. Szegnynek mg a csuprbl is kiforr. Knnyebb a szegnyt | kicsufolni, mint megruhzni. | megsznni, mint jl tartani. Mindentt btorsgos a szegny. KV. Szegny ajndka drgba kerl. Szegnynek a kereszte is szegny. KV. Ki szegnyben bizik, | szalmn hizik. | ndhoz tmaszkodik. Szegny embernek mindig van nyavalyja. Cs. Nem illik szegnyhez a nagy negdessg. KV. Szegny ember marhja hizlalja a gazdagot. Akrmit adnak a szegnynek, ksznje meg. Ki a szegnynek ad, nem veszt, hanem elad. Ott vesz a szegny, a hol urr akar lenni. D. Szegny ember szndkt boldog isten birja. Ki a szegnyt ruhzza, teremtjt tiszteli. Ha a szegnyt szidalmazod, istent kromlod. K. Szegny hztul ml. D. Nem mind szegny, a ki kopott kntsben jr. Szegnynek oly kr egy pnz, mint a gazdagnak szz forint. Cs. Nincs gymlcszbb a szegny tenyernl. K. Szegnynek konyhja, istenflk kamarja. Szegny fog madarat, a gazdag eszi meg. ML. Kevs kell arra, hogy valaki szegny legyen. Szegny ember tele helyett is aluszik. Cs. Szegny ajtajt nem rzi a man. Ki gyzn a szegny hzt tyukkal, kalcscsal. Szegny ember, kinek nincs mitl adzni. A szegny nem nagyur, mie van, ahoz nyul. Szegnynek a szerencsje is szegny. ML. Vgy el engem, te szegny, ketten lesznk szegnyek. ML.

Szegny a szegnyt hamar kicsufolja. D. Gyujts r: nem ltszol oly szegnynek. Nincs els mente a szegny legnynek. Nehz a szegnynek tisztre hgni. Szegnyt a lgy is jobban csipi. Holmit a szegny knnyen szmba veszi. Szegny ember szintugy gondol az kevesre, mint a gazdag az sokra. Szegny ember halla srga, dusak piros szokott lenni. K. Ne fljetek szegnyek, jobban lesztek szegnyek.
Szoktk a npet biztatni, nagy vltozsok idejn, de a helyett, hogy jobban lenne sorsa, csak jobban lesz szegny, azaz szegnyebb.

Senki sem bartja a szegnynek. Ha szegny vagy, kevly lgy. A szegnyt akrhol is megnyomoritjk, a gazdagnak borban veszik vrit. Oly szegny hogy leple sincs. Cs. Szegny ember hizik, azrt vastagszik. Szegny, a ki ms. Szegny ember vizzel fz. D. Ritka mint a szegny ember buzja. sszebujtak mint a szegny ember malaczai. Szegnysg is lehet dicssges. Nem gyalzat a szegnysg. Szegnysg nem szerez kardoskodst. KV. Nagy akadly a szegnysg. Szegnysg nagy orczapiruls. Szegnysg nagyra viszi az embert. Cs. Mint vas szeg a zskbul, szegnysg a hzbul. D. Szegnysg remnysg. Szekercze. Az n szekerczmnek is van foka. Cs. Szekernye. Lbr a szekernye. P. Szekr. Hjas szekr, hosszu ut. Flre szekr, jn a kocsi. Sok darab fa kivntatik egy szekr csinlshoz. Nincs oly rakott szns szekr, mire mg egy villa nem fr. Cs. Ha szekered nincs, talpad kszen legyen. Ki ms szekere farkn l, nem oda megy, a hov akar, hanem a hov viszik. Kinek szekere farkn lsz, annak ntjt dudoljad. Cs. Szekeren ment, gyalog jtt. Knny szekr mellett gyalogosan. Minek futsz oly szekr utn, mely nem akar flvenni. Szekrn. Kifogyott mint a Szekrn kobakja. Szelid. Oly szelid hogy epje sem keser. Szell is megrt neki.

Ha mr fudogl a szell, nem sok bell a tell. Szem. Tbb szem tbbet lt. Kk szem, uri szem. Srga szem, macskaszem. Fekete szem, czignyszem. A szem is rthat. Felnyisd a szemed, ha mit akarsz. A szem mindent lt, csak magt nem. Szemnek minden, kznek semmi. Helyn kelt a szeme. Szemt kiszurni.
Kevssel kielgiteni.

Kiszedtk a szeme szrit.

Igen rszedtk, megcsaltk.

Nehz a szemet megcsalni. Szp a szeme, de rdg az ha. KV. Senki sem sirja ki szemt a ms szerencstlensgn. KV. Nem j ember, ki msnak szembe nem mer nzni. Szeme sem ll isten igazban. Kpj szembe, azt mondja: es esik. Szemre, fre.
Klsre nzve.

Hidd, a mit szem lt. Konkolyos szemmel nz. Szem a llek tkre. A mit a szem nem lt, a sziv hamar felejt. Koppan a szeme, mint a klvinista varjunak. Szem szivnek tancsa, szj szivnek tolmcsa. Fut mint a szeme vert. Szembemonds nem emberszls. Szemesnek a jtk, vaknak alamizsna, czignynak a vak l. Szemesnek ll a vilg. Nem knytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. Szemfdelre valja sincs. Szemly. Mennl nagyobb a szemly, annl nagyobb a veszly. Szemrem. A hol a szemrem, ottan a becslet. A szemrmessg nem szokott titokhoz. KV. Szemtnek is kell egy kis helyt engedni. K. Ki szemten nevekedik, mst is rhesnek tart. Szemtbl mindig marad valami. Kinek ms fegyvere van, nem hny szemetet ellensge szembe. K. Szent ember is csak ember. Kr. Nem mind szent, a ki templomba jr.

Minden szentnek van mennyorszgban helye. Szentnek is maga fel hajlik a keze. Szenteltviz. Se nem rt se nem hasznl, mint a szenteltviz. Szenteltvizzel is lehet visszalni. Szentesi mester a szentirsbl is hazudott. Kutyabaja mint a szentesi halottnak. Szentsggel is visszalhet az ember. Szentmihlyi. Hallgat mint a szentmihlyi remete. Szenved. A ki szenved, az uralkodik. Szenveds. Remnysggel knnyebb a szenveds. Szer. Se szeri se szma. Szerdk. Meg nem llja szerdk a nyrsat, asszony a titkot. BSz. Villval eszi a szerdket. Szerecsent szappanoz. P. Illik hozz, mint szerecsenhez a fehrsg. Szerelem gytrelem. Nem lt a szerelem. KV. Ravasz a szerelem, arany bkval jr. K. Nem mindenben des gykr a szerelem. Legjobb virraszt a szerelem. KV. Nem igen jut eszbe a szerelem, kinek sok dolga van. Bor, pecsenye nlkl a szerelem meghl. Tbb keser mint des van a szerelemben. A szerelem bura visz.
Nem hittem n, de mr hiszem, A szerelem bura viszen. (Npd.)

Szerelmes. Tallkozni fog kt szerelmes.

Hasznljk, mikor egyszerre kt ember a trsasgban egyet mond.

Szerencse prblva j. J szerencse a kevlysg anyja. Szerencse ha szolgl, mg ne tartsd szolgdnak. KV. Veszett a szerencse, hol megsznik a remnysg. Sikos sarka vagyon a szerencsnek. Kereken fordul az ember szerencsje. KV. A szerencse ndszl, knnyen eltrik. Szerencse ritkn jr kevlysg nlkl. Mit a termszet nem adott, megkinlhat vele szerencse. K. Derk llapot a szerencsn fekdni. ML. Senki sem tudja, szerencse kinek adja. KV. Tarts a szerencstl, ha nagyon hizelkedik. Mindenhez szerencse kell, mg a llopshoz is. Ugy dicsrik a szerencst a mint szolgl. Olyan a szerencse, mint forg velencze. KV.

Jv men vendg a szerencse. Btor szivekkel trsalkodik a szerencse. Jobb egy marok szerencse, mint egy zsk sz. Urat szolgjtul szerencse vlasztja. Nagyurakkal is jtszik a szerencse. Ritkn bnik emberrel halkan a szerencse. Szerencse a mankt utna hajitja. Kiki maga szerencsjnek kovcsa. Vastag remnysget is megejt a szerencse. Nem j szerencse az, melyet el nem birhatsz. Sima farku a szerencse, hol futja, hol kergeti az embert. Forg a szerencse, nincs lland kincse. Nem alku a szerencsnek hizelkedni. D. Ritka nagy szerencse kis kevlysg nlkl. Nem tudja becslni a szerencst, ki soha nem volt szerencstlen. Mlt a szerencse ldomsra. Szerencssnek kiki trsa akar lenni. Szerencstlen bottal is agyon lvi magt. Minden l felrugja a szerencstlent. Szerencstlennek | az egyenesen is lba trik. K. | a nap is ksn kel. | a hall sem bartja. | a szerencse is szerencstlen. ML. Szerencstlensg mellett j henylni. KV.
Azaz semmibe nem fogni, mert nem sikerl.

Nem kell kvet a szerencstlensgrt. Btorsgosb egy szerencstlensg kettnl. KV. Nincs oly lngol szerencstlensg, melyben egy szikra j szerencse ne volna. D. Szeret. | Ki mit szeret, arra nz. | Ki valakit szeret, arra sok szemet vet. Ki mit szeret, ha nem szp is, kedves az annak. J szeretni, de titkosan. Jobb tvol szeretni egymst, mint kzel gyllni. BSz. Kit minden szeret, nehz megrizni. Ki igazn s vigyzva szeret, hallgatst is rti kedvesnek. K. A ki vilgosan szeret, megitlik az emberek. Ki szeret, ktszer l. Szeretet g tz. KV. Addig a szeretet, mig teli az ersznye. Nem mregbl ered a szeretet. F. Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. ML. Ha a szeretet elmult, soha sem volt igaz. Ktfle szeretet nehezen fr ssze.

Nem lland az erszakos szeretet. Igaz szeretet nem rzi a munkt. K. Szp sz nyeri meg a szeretetet. Szerszm. Fak szekr, kender hm, mind a kett rosz szerszm. Szgyen. Tiszta papiros, irtoll nem tudnak szgyent. Titkolt szgyen ksbb, korbb orczdra trl. Szgyenkre llitani. Szk. Ki magasb szken l, a f helyet tartja. Kt szk kztt fldn maradt. Ott felejtette a kis szket.
Idn tul mulat valahol.

Szkely pokolba is elmegy, csak megfizessenek. Cs. Flveszi a szkely, mi egy tetnl jobb. Cs. Szkely fogads. Ostoba mint a szkely. Szki. Ugrl mint a szki szarka. Szl. Itt fu a szl, oda megy. A j szl szombaton megll. Szl fuvatlan nem indul. Kr. Tudjuk, honnan fu a szl. Hideg a szl tlben a meleg kohbl is. Szl a tlgyet lednti, de a nddal nem bir. K. Szl ellen hugyozni. A ki veszni indul, a szl is rt annak. KV. Tudja szl, hol nyugszik a szunyog. Cs. Nem l az ember szllel. Szelet fontol. Szeleken horgsz. Rosz szl fu Komromtl Temesig. Szlnek beszlni. Szllel blelt a mentje. Szlvsznek hajadat soha meg ne higyed. KV. A mely szlvsz hirtelen tmad, hirtelen elenysz. Szn. Sajnlja a szenet, hidegen veri a vasat. Szna akkor szna, mikor boglyban van. Fekete szna, fehr kenyr.
J esztendt jelent.

Szna-e vagy szalma?

Skerlt-e vagy nem? Jobb-e vagy roszabb? Fiu-e vagy lny? Ily krdsek helyett ll e km.

Renden van sznja. Szentelt szna nem bizodalmas. Szna van a szarvn. Szereti huzni a ms sznjt.

Szngetnek tkn a szeme. Sznvon nem nevetheti a laptot. Szp. Ki szp, sirtban is szp. Ezer a szp, de kevs p. Kr. Ki szpen viseli magt, ha rut is, szpnek tartjk. Ha a szp szpen szl, mg egyszer oly szp. D. Szprl szpen szoktak szlani. D. Sokan krik a szpet, de csak egy lesz. Szprt, jrt messze kell fradni. Szeretjk a szpet, az eleven kpet. Szebb a szp, ha magt nem ismeri. Akrki is szereti a szpet. Addig szp akrmi, mig szebbet nem ltni. Szp a szpet hamar rveheti. D. Nincs kedvesebb, se rvidebb a szpnl. Senkinek a szp nem szakasztja szjt. KV. L is a szpre nyerit. Ha a szpnl szebb nem lenne, elbizn magt. Knny a szpet szeretni. Szpsg msodik ifjusg. Ritka szpsg irigy nlkl. Nincs oly szpsg, melyhez tbb ne frne. Szpsg s jmborsg ritkn jrnak egy nyomban. K. Szpsg s gazdagsg hamar mul jszg. Bizik szpsghez mint bak a szarvhoz. Szid. Ki mst szid, maga vtkezik. Kr. Ott is emlegetik az embert, a hol szidjk. Szigyiri. Megy bel, mint Szigyiribe a lgy kenyr. Szij. Megvonni a szijat. Cs. Szijmadzag: huzzad. Szilaj. Kzre szokik a szilaj is. D. Szilgyi. Egsz szilgyi. KV.
Azaz ers akaratu, min volt Szilgyi Mihly, Mtys kirly nagybtyja.

Szilval. Koty bel, szilval, majd megborsolnak. Cz. Az vre sem szilval. Szin. Legszebb szin az elpiruls. Kls szin is tud ugy hazudni, mint a szj. Szinnel, izzel klnbznk egymstl. Szines, szives. Szita. Uj szita, boros tk. Cs. Uj szita szegen fgg, pad alatt hever. Bolond, ki t nem lt a szitn.

Kikti a szitt.
Szgyent vall; meggyalz.

Van ott kis szita, nagy szita. Ki szitval, ki rostval.

Kiki a maga szoksa szerint.

Sziv. Kinek szive telve, megnyilik a nyelve. Kinek mi szivben, megtetszik szemben. Alzatos sziv is emelkedik magasan. Kinek-kinek szive tancsad. KV. Bnatos szivet akrmi sz szele is megkeseriti. KV. Kinek mihez kedve, ott akad a szive. K. Kivenni szivt.
Megtudni, mi lakik valakiben.

Nehz a szivet megcsalni. Egy szivvel, llekkel. Szivrvny. Iszik mint a szivrvny. Szobrnczi. Illik mint arany rojt szobrnczi gubhoz. Szokik. Ki mint szokja, ugy ropja. A mint szokja, ugy fogja. Knnyebb, a mihez szoktunk. Szokatlan. Nem mind rosz, a mi szokatlan. Szoks. Termszett vlik a szoks. Cs. Rgi szoks trvnyny vlik. K. J szoks tartja az orszgot. A mi szoks, illend is. ML. Rgi szoks, rgi erklcs. Egy j szoks tbbet r hrom jcselekedetnl. Rgztt szoks megkti a jzan rtelmet. K. J szoks gazda a hznl. Rgi szoks mindig megtr. Jobb trvnyt bontani, mint szokst elhagyni. Szoknyja rsa, ktnye tafota. Szolga dolga engedelem. Cs. A ki szolga, nem ur az. Szolga is tall, kinek parancsoljon. K. Rest szolgnak bot a bre. Tarts szolgt, ha parancsolni akarsz. Szolgnak tele els fizetse. Mennyi szolgd, annyi ellensged. Nem fln, hanem htn tanul a rosz szolga. Rosz szolgnak minden rn telik esztendeje. Ne jtszszl szolgddal: trsul fogad. Jvendl szolgt mindenha kerljed. KV.

Szktt szolga nem mond jt urrul. P. Szktt szolgnak nincsen bre. Ki szolgjt gedlgeti, fejre neveli. Szaklos szolgnak a sz is veresg. Vn szolga cska butor. Mesl szolgnak ritkn helyn dolga. Szolga sokat halljon, de keveset valljon. Ketts nnep, hetes es: szolganyugodalom. Szolgl. Kt becsletre mlt, ki jl szolgl. Szolglat. Se arany, se brny, de szolglat. KV. Szolgl. Czifra szolgl: dologtalan asszony. Lusta szolgl nem farn l, hanem fln. Szombat. Ha szombatot akarsz rni, lss hozz a dologhoz. Szomjasnak kevs vigasztals az res kors. Szomjunak a viz is iz. Szomju emberhez jl illik a kors bor. Szomjusg ellen ital az orvossg. Elmult a szomjusg, nem bart a kut. Szomorunak nehz vig arczot mutatni. Ha a szomoru megrszegszik bujban, mg busabb lesz, ha feljzanodik. Kt szomoru is vigasztalhatja egymst. D. Szomorunak sirsa szive knnylse. Szomorusg is hasznos, ha nem tarts. D. Trhetlen szomorusg a kebles hboru. D. Nagy szomorusg kurvs vnet ltni. Szomszd. Rosz dolog a rosz szomszd. Jobb a szomszd egy rosz atyafinl. Szomszd tehene nagyobb tgyet hord. Jobb a szomszd lenyt egy kt bnnel, mint az idegent egygyel sem, elvenni. Szomszddal j hzat fedni. KV. Tanulj a szomszd hza szgn. Kvrebb a szomszd asszony ludja. Szomszd asszony tyukjnak nagyobb a tojsa. Jaj kinek trk, zsid a szomszda. Irigy a szomszd szeme. Addig a bkesg, mig szomszd akarja. Te is flj, mikor a szomszd hza g. Cs. Gyermekrt, ebrt nem egyszer tmad villongs a szomszdban. Szomszd falat jobb darab. Gazdagabb a szomszd vetse. Hitvny szomszda van: maga dicsri magt. Cs. Szomszdsgban megesik az sszezrdls.

Szorgalom: gazdagsg, henyls: szegnysg. Szorgalmas ember nem mutat holnapra. Sz, a mi sz, de a val is val. Egy sz mint szz. Szz sznak is egy a vge.
Szz sznak is egy a vge: Bort ihatnk ez a gge. (Bordal.)

A sz zsebbe nem fr. Nem j sok sz, sok pnz j. M. Nha egy sz egsz hboru. Egy sz is lelket zavarhat. Nincs knnyebb mint a sz: fekve is ki lehet mondani. Minden sznak trsa van. Nagy sznak nagy bizonyits kell. Kr. Szp sz legjobb bkltet. Rvid sz homlyos szokott lenni. Egy undok sz nehezb egy tsnl. Mdjval ejtett sz enyhiti a fjdalmat. K. Vrd vgre az okos szt. Szp vigasztal sz betegnek orvossg. Szp sznak szrnya nem szegik. P. Szrt szt adni nem sokba telik. Legtbb sz esik a vsrban. Fecskefszek krl legtbb a sz. Knny a sz, nehz a s. Knny a szt megforditani: nem terhes szekr. Addig szolgd a sz, mig ki nem mondottad. Kimondott szt nem lehet visszanyelni. Megrgd a szt, ugy kpd ki. A ki szt nem fogad, knny azzal bnni. Sok sznak sok az alja. Nincs a sznak markolatja. A sz is fegyver. Nem kell minden sz szelnek hitelt adni. KV. Nem hasznl a sz, ha a kz nem j. Szava adja el az embert. A szavak oktatnak, a pldk vonzanak. Szp a szava, de rdg a szive. KV. Ki megszegi szavt, ne tartsd neki szavad. Kitetszik szavbul: tehn-e vagy flemile. Szl. Sokat lss, keveset szlj, de tbbet szenvedj. Sokat szlani s okosan: ritka egytt. Mst szl, mst gondol.

Szs. Nem szstul krik a tancsot. Szkevny. Semmi hire, mint a szkevnynek. Szsz. Ugy van mint szsz, fonatlan.
Rendetlenl van.

Elg szszt szereztem neki, csak fonhassa. A szszt is psznek mondja. Tall magnak fonni val szszt s szni val fonalat. Szke. Ez is a szke tehn borja. Kedvetlen sznt res hassal a szke. Ha borjait megeszed, keveset szntasz a szkn. Ha elveszted szkt, viselj gondot lra. Szl. Holdvilgnl meg nem rik a szl. Szlben is terem arany. Szomoru mint megszedett szl. Szr nem gyapju. Nem egy a szr a selyemmel.
Nem egy a szr a selyemmel, A kend szive az enymmel. (Npd.)

Szrt szrrt.
T. i. cserlni, ugy hogy egyik sem ad toldst.

A szrt is gerendnak ltja. Szu. Szraz fban terem a szu.

Szraz fban terem a szu, Vn asszonynak val a bu. (Npd.)

Kicsin a szu, de elg krt tesz. Szuhai. ldja meg isten, mint a szuhai malmot. D. Szunyog. Az h szunyog nehezet csip. Szunyogban is hjat keres. Szunyog vrit nem mrhetni csbrrel. Szunyogot megszri, a legyet elnyeli. KV. A szunyogbl tevt csinl. Szunyogcsipsben is meghalhat az ember. Szurok. Nem eszi a szurkot.
Kevsbb egygy emberre mondjk.

A ki szurkot forgat, megmocskolja kezt. P. Szusz. Nem gyzi szuszszal. Szuszog. Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. Cs. Szksg trvnyt ront. Nincs a szksgnek szabott trvnye. Szksg vlasztja meg az embert. Kr. Ha bekszn a szksg, vge a szeretetnek. Szksg termi az egszsget. Nincs ersebb er, mint kit a szksg ad. Rohadt szl, dlt gabona, tavalyi asztag nem szerez szksget.

Mire szksged nincs, egy pnz is sok rte. Szle. Jaj, kinek szlje van s kenyere nincs. Ki megveti szlk oktatst, hhrkzre kerl. Szlidnek tka ostort fonhat nyakadra. Volt szljk is: ttos volt s szemfnyveszt. P. Szletik. A ki szletett, meg is kell halnia. Szr nem palst.
Kiadtak rajta.

Kinek nem szri, ne viselje. Szrni. Msnak szr, maga szomjan marad. Szret. Szk szret, szk arats egsz hzbomls. Jkor jsz! elklt a szret. Cs. Szz. Nem mind szz, a ki prtt tz. A megesett szzet csak feddeni lehet. KV. Szzessg, kessg. Szzessgnek csak egy a prbja. Szksg megvesztett szzessg. KV.

T.
Tabni. Sorba megy, mint a tabni birsg. D. Tagad. Betegsget, sntasgot, szegnysget, szerelmet senki el nem tagadhat. Takcs. Hrom takcs egy ember. K. Takarkossg legjvedelmezbb. Ks a takarkossg, mikor res az erszny. Takar. Meddig takard r, addig nyujtzkodjl. Tall az, a ki keres. Talp. Ha szekered nincs, talpad kszen legyen. g a talpam alatt. Viszket a talpa.
Tnczolhatnk.

Egy talpat cserzenek. D. Talyiga nem szekr. Tams vagyok benne. ML. Megbkte szent Tamst. Kr. A mi ms, nem Tams. Tancs. Hamar tancs, hamar bns. Semmire kell a tancs, ha nincs kvetje. KV. Tetszik a tancs, de izzaszt a munka. Blcsebb a reggelre halasztott tancs. Hitvny tancsnak is j a vge nha. KV. Ha msnak tancsot adsz, beveheted mgis a ms tancst. Segitsggel j a tancs. Tancscsal ersdik a mly gondolat. Adnak tancsot, de nem adnak kalcsot. J tancs soha sem ks. Tancsban sz, harczban er kell. Magadnak ksznd a j tancsot. Tancsot ne adj, ha nem krnek. Knnyebb tancsot adni mint venni. Gonosz tancs fejedre fordul. Tanit. A ki tanit, tanul. Tanit. Szerny tanitnak kemny a neve. Rosz tanit mutatja meg, mit kelljen kerlni. Tanitvny. Nem lehet a tanitvny mindjrst mesterr. Tank. Ne lgy tank, ha eszeddel lhetsz. Tanu. Senki sem lehet tanu maga gyben. Tanul. Addig tanulj, mig idd van. Szerencssen tanul, ki ms krn tanul. BSz.

Ki nem tanul j beszddel, tanuljon feje vesztvel. Cs. A mint tanulsz ugy veszed hasznt. Tanult ember holta utn hires. Sokat tanult, kinek kedve a knyvekhez. KV. Tanulsg. Nehz a tanulsg, de hasznos. Cs. Tanuvalls. Egy tanuvallsra fel is akasztanak. Tapl. Fzi a taplt.
Srgeti.

Tapogat. Ott is tapogatod, a hol nem fj. Tapogats. Nehz ott a tapogats, hol nem annyira viszket mint fj. Tarj. Ugyan megntt tarja. Tarkn kurtt cserlt. Tarl. Elmehetne tarlt kaparni. Tartomny. Min a tartomny, olyan a szoksa. KV. Tartozunk mi egymsnak valamivel.
Mondjuk ha ugyanegy szemlylyel p. jvet menet tallkozunk.

Taszit. Ha taszitjk, tovbb megy. Tatr. Mi a tatr! Nem hajt a tatr. Szegny tatr! Tatr tel, trk tncz, magyar adta, rdg lncz.
tok; jelentse: korbcs, talpvers, szitok s rabbilincs.

Hire van mint a tatrjrsnak. Tavalyi. Alkalmas tavalyiban. M. Elmult mint a tavalyi h. Tavaszszal minden bokor szllst ad. Tbor. Fej nlkl a tbor lelketlen sokasg. Tczi. Kitett magart, mint tczi kutya az urart. Tl. Sok j ehetik egy tlbul. Knnyebb a tlba apritani, mint keresni. Tl fazkkal hamar sszezrdl. Elbb a tlba, aztn a szjba. Tmasz. Nha a tmasz is megdl. Tncz. Nem illik tel eltt a tncz. KV. A tncz bolondnak val. M. Bolond a tncz ugrs nlkl. Nem sokat hoz a tncz a konyhra. Szrazon jrni a tnczot. Nehz tnczot zskban jrni. Tnczol. Dudols szerint kell tnczolni. A ki tnczol, a fizet. Knny annak tnczolni, kinek az apja hegedlt. Tnczos. J tnczos, rosz dolgos.

Tnyrvirg. Napra forog a tnyrvirg is. Trhz. Aprdonkint elfogy a tmtt trhz is. Trs. Kinek trsa van, ura is van. Szerelem, urasg nem szenvednek trsat. K. Jobb magn lenni, hogysem rosz trssal. Nem j trs, ki mindent csak maga hrpent fel. KV. Trsa rulja el az embert. Tska. Kt tskra szerzdtt. Cs. Ttos volt az apja. Tehenet nyergel. KV. Minden tehn a maga borjt nyalja. Mf. A mely tehn sokat ordit, kevs tejet ad. KV. Tudjuk, micsoda tehn alatt szopott. D. Rzza tehn a harangot: es lesz. Kr. Hol nincs zeked tehn, nem megy oda bika. K. Fekete tehnnek is fehr a teje. Borjastul tehenet. Sttben minden tehn fekete. Isten tudja meg a tehn.
A falusi mester hosszu nadrgszijval megkt a tehn lbt, minthogy rugott, de a tehn elszakit a ktelet s elvitte magval a mestert is. Ezt ltvn a pap, krd a mestertl: hov, hov? Isten tudja, meg a tehn felel a mester.

Sir mint a zlogos tehn. Tehnre gatya. J tehenet fej.

Zsiros hivatala van.

Messzeorszgot bejrt, mint a tehnfark: egyik farpoftul a msikig. Teher. Nagy teher is knny, ha sokan emelik. Egyenl teher senki nyakt nem szegi. KV. Kiki rzi a maga terht. Tej. Kit a tej megget, a tarht is fujja. M. Ha ikrzik a tej, rajta a kpvel. A tejnek elejn tetszik meg a tur. Tejfl. Azt gondolja: fenekig tejfl. Szereti a tejflt, de nem akarja enni a szerdket. KV. Tekintet. Nagyobb a tekintet, mint az erszak. KV. Ember tettt csak a tekintet is elrulja. Telik. Kocsistorok nehezen telik. Temes. Szjas mint a temesi kapu. Csikorog mint temesvri snczon a talyiga. D. Temets. Pomps temets pnzvesztegets. Sok temets nem nagy becsletre vlik az orvosnak. Szz temets sem r egy lakzit.

Temet. Csendes mint a temet. Templom. Azt se mondta: templom. Ki a templom mellett lakik, jobbra utols a szentegyhzban. A ki ksn megy templomba, mgis akkor j ki, mikor a tbbi. sem templom vilga.
Azaz nem minden kifogs nlkli erklcs.

Szegny mint a templom egere. Templrius. Iszik mint egy templrius. ML. Teng. Csak pen hogy teng leng. Tengelyt akasztottak. Tenger se mossa le. Ki a tengeren jr, tartson a szelekkel. KV. Nem lehet a tenger viz nlkl. Ss tengerben bajos kaparszni. A ki nem tud imdkozni, menjen a tengerre. K. Nem lehet a tengert kanllal kimerni. Tenyr. Viszket a tenyere. Kend meg a tenyert, megnyered gyedet. BSz. Terem. Azt sem tudja: mi fn terem. Ott is terem, a hol nevetik.
Azaz mindentt ott van, flleli magt.

Termszet nagyobb a szoksnl. A termszet kevssel megelgszik. Minden llat visszatr a termszethez. Kitr belle a termszet. Test. Egszsges testtel j aludni. Bor s kenyr nlkl a test nem finczrozik. Hzi ellensg a test, fris a roszra, jra rest. Cs. Testvr. Ha osztozs utn is szeretik egymst: j testvrek. Tesz. Mi van mit tenni, ha meg kell lenni. Mit flre nem tettl, el sem veheted. KV. Tetszik. Kinek hol nem tetszik, mshov kivnkozik. Nehz mindennek tetszeni. K. Mindennek tetszeni lehetlen, akarni bolondsg. Tet. Nem szksg a tett kdmnbe rakni. KV. Mrt khg a tet, ha nincsen tdeje? Mennl hitvnyabb a tet, annl jobban csip. Serkbl lett tet annl jobban csip. Hallgat mint a tet a var alatt. Teve, ha rhes is, tbbet bir, mint az egszsges szamr. K. Tevnek mind nyaka mind szre haszon. T. Se t, se tova. Tglt szapul.

Tkozlnak ruhja vgre koldus tskja. Tl utn tavasz lesz, felhs utn flderl. A tl hagyjn! de a szele gonosz. Ms is tlben csinl hzat. Nem rt a kt ruha tlben. Tnyei kezessg. K.
Csalrd kezessg.

Tren is tntorog gyakran a mltsg. KV. Tik. Tud hozz, mint tik a reghez. M. Tilalmas. Flnk sziv nem megy a tilalmasba. Tin. Kicsin tin, nagy a jrom. Tanulj tin, kr lesz belled. Megesnk bel, ha ebrt tint adnk. Ms tinjn sznt. KV. Tisza. Ki a Tisza vizbl nem ivott, nem is tarthatja magt igaz magyarnak. D. Tiszt. Nem rt, kinek sok tiszte van. KV. Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. Ha flvetted a tisztet, el is jrj benne. Cs. Kinek mi a tiszte, ahoz tartsa magt. Tisztet a tehetsghez kell szabni. Tiszta. Radtk a tisztt.
Jtkosoknl: mindent elnyertk.

Tisztasg tisztessg. Tisztasg s csinos viselet msodik egszsg. Tisztesen. Ha nem szinte tisztesen, legalbb eszesen. Tisztessg, becslet jobb mint egy arany feszlet. Kr. Tisztsg. Kzp tisztsgek legbtorsgosbak. Kinek isten ad tisztsget, menten ad hozz tehetsget. Tisztvisels gonddal jr. Kr. lomszakasztssal jr a tisztvisels. KV. Tisztvisels vlasztja meg az embert. Tisztvisel szl trvny. Rosz tisztvisel, ki dlig alszik. Cs. Titok. Nem titok, a mit kt ember tud. Cs. Nem titok, mit piaczon, malomban tudnak. Nincs oly titok, mely idvel ki ne nyilatkozzk. Cs. Titkod, tancsod felesgednek is nehezen. Rszegre, asszonyra, gyermekre titkot ne bizz. Nem okossg a titkot ellensgnek kijelenteni. Titoktarts nha tbbet r szlsnl. Tiz. Vnebb a tiz parancsolatnl. Tizenhrom prbs.
Azaz derk megprblt jellem.

Tojs akar tyuknl okosb lenni. Akr a tojst a khz, akr a kvet a tojshoz. Megll a tojs is, ha fejt betrd. Trtt tojsnak nincs sszeforraszt kovcsa. A tojs is csak egyszer trik el. Megette hrom szgyen nlkl a tojst. D.
Azaz gyes, elrelt, ildomos.

Tojs tojshoz nem hasonlbb. Ugy bnik vele, mint a himes tojssal. Tokaji bort gyalzza a beczki lre. Tokorcsra eczetet rlni. K.
Tokorcson sok gymlcs termett, mit a szomszdok gabonrt szoktak becserlni.

Toldi. Egsz Toldi Mikls. ldik mint Toldi Mikls lova a szemeten. Toll. Ms tollval dicsekszik. Irtoll nem tud szgyent. Tollfosztsban nem szakad meg az ember. Tolna. sszejrta Tolnt, Baranyt. Tolvaj olvasatlan is elviszi a pnzt. Kicsi korban kezdi a tolvaj is. A tolvaj kerkre, szajha pelengrre. KV. Ismeretes tolvajtl legjobban lehet rizkedni. A nagy tolvaj leszakad, de a kicsi felakad. Hzi tolvajtl nem lehet rizkedni. Ki a tolvajt vdi, maga nagyobb tolvaj. Paszamnt nem illik ugy a nadrgra, mint tolvaj az akasztfra. Azta szaporodik a tolvaj, mita sok a trvny. Kegyelmes tolvajnak hegyes nyrs az alfelbe. M. Bkvel lehetne a tolvaj is, ha nem bntank. Tolvajsg. Akr lopjon, akr a zskot tartsa: egy tolvajsg. Tombsz. Egy tombszon faragnak. Torban dalolni, lakziban sirni. Torda hasadka a szja. Torok. Lator a torok, nem kell a szjnak hinni. Torkom vigyzz, ne hibzz. Igyl torok, nincs pokol. Kis lyuk a torok, de egsz falut elnyelhet. Torkra forr. Torkossg. Rvid a torkossg, hosszu a betegsg. Torma. J a torma, de nem, ha tzhelyen terem. Torony. tette fel a toronyra a gombot.
Huzd meg neki azt a hrmas harangot, tette fl a toronyra a gombot. (Npd.)

Hol sok a torony, sokat harangoznak. Torony irnyban. Tovbb. Ne tovbb! Tba visz vizet. Tbi. Mindig ugat mint a Tbi kutyja. Tbis. Sok rszben ll az dolga, mint a Tbis szakla. Cs. Tt nem ember. Adj szllst a ttnak, kiver a hzadbul. Ttnak kkny a bora, vadalma fgje. Tt adta, tt elvette: ebnek adomnya. Soha se lttam rongyos ttot j ruhban. Egyetek ttok, meghalt aptok. Megeszi a ttot a maga fenje. Tttal ttul kell szlani. Ttnak csak dlig van esze. Semmi sem lett belle mint a tt fibul. Jrja az orszgot mint a csipks tt. Lakozik mint tt a pohnkval. Se kinn se benn, mint Tt Jan a lakodalomban. Tbbrl tbb a kr. Tbb ersb egynl. Kinek tbb van kelletinl, hasznt nem veheti. Tbbi. Most adjuk meg rt a tbbinek. Cs. Tbbsg. Mit a tbbsg akar, annak kell meglenni. Tk is este virgzik. Addig uszik a tk, mig egyszer elmerl. Kit nem tkkel ijesztenek, elfelejt az egyebet. Cs. Trl szrad a tk. Igen tudja , ha tk-e vagy turs tek. Cs. Knny jtszani, mikor tk a tromf. Lankad mint a tk. Tkkolop vagy tancshz. Tlgy. Nem egy vgssal esik le a tlgy. Tm. Azt is tmi, mi mr kihull. Kr. Tmjn. Ha tmjn nincs, liszttel is ldozunk. Nem pen tmjn, ha jszagu is. Tmlcz. Nem j szlls a tmlcz. Tml. Arany tmlbl is csak szl, a mi kij. Tmrdi. l a szkben mint a tmrdi bir. Trdemiczi. ldja meg isten, mint a trdemiczi malmot. Trik, szakad, meg kell lenni. Trk, torok sok krt tett az orszgban.

Trkt fogtam, de visz. Verjen meg a trk tka. Meglesz a trkk husvtjn. Eldicsri mint trk a lova farkt. Nincs trk a nyakunkon. A trpe csak trpe, ha hegytetn ll is. Trpt vlgybe llit. Trtelre ment.
Szjtk. Kors, veg, ha eltrik.

Trvnyben igazsg j. Hol sok a trvny, szaporodik a bn. Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irjk a trvnyt. K. Trvnyt soha ne tgy flperesnek. Trvnyben tagads j. M. Trvnyben nem j a hamarsg. Cs. Legjobb trvny legroszabb erklcskbl szrmazik. Trvnynek viasz az orra. Sok trvny, sok rvny. Trzsk is szp, ha felltztetik. A trzsk csak trzsk, brmint csinogassk. Tvisen keres szlt. KV. Rzsagyban is flhetni tvistl. Ki tvistl flti kezt, ne fogjon rzsaszedshez. Tvel, hegygyel ll ssze. Tvirl hegyire menni. Tgy. Kisebb tgygyel is megellik mg. Tke. Minem a tke, olyan a bora is. Sz. Tkt huzni.
Vn lenynak maradni.

Tr. Kszebb trre, mint trvnyre. Szp valamit szoktak oda hinteni, hov a trt rakjk. Kt les tr nem fr egy hvelybe. Trajtler. Megette Trajtler a mrest.
Mres: ha marad a tlban valami falat becsletbl. Azonban Trajtler erre nem nzett, hanem kivette az utols falatot is; s ezta a hziasszonyok ugy kinlnak: tessk, megette stb.

Trfa. Hir, nv, hit, szem nem tud trft. KV. Sok trfa darab fa. Trfnak a fele val szokott lenni. Sznetlen trfa hazudsggal hatros. Szapora trfa, medd okossg. Kinek lte teljes trfa, nem teljes ember. D. Trfldik. Nagyurral, bolonddal nem j trfldni. Tromfot tromffal tni.

Minden tsre van egy tromfja. Tud. Csak annyit tud ember, mennyit elmondhat. Ki mit nem tud, azon nem bnkdik. Jobb semmit nem tudni, mint imigy amugy. Nem j mindent tudni. Hamarbb meghalunk, hogysem mindent tudunk. Jobb kevs jt tudni, mint sok haszontalant. Cs. Nem szgyen nem tudni, de tanulst futni. KV. Tudatlanok kzt akrki is mutogathatja magt. Egyik tudatlan hamarbb megrti a msikat. Tudatlansggal egy szllson lakik a gonoszsg. Nagy gyalzat a tudatlansg. Tudomny. Hol sok a tudomny, sok a titok. Nincs a tudomnynak rest gyban fekvse. Fradsggal adjk a tudomnyt. J utitrs a tudomny. Tudomny eltart mindentt. Tudomny szegnynek is palott rak. Tuds is tall, min kszrlje eszt. Nem mind tuds, ki ppaszemet hord. Tudsok becslete ifjak bresztse. Tudska. Ha nem kevly a tudska, vilg nyolczadik csodja. Tugri. Elttte a tugri kappant. Tulipn. Szp tulipn, de nincs illatja. Turba. Elloptk a turbt, de nlam a kulcsa. M. Tur. Nem j a tur, ha nem j a gyur. Turval a rosz kposzta is j. Tusk is szp, ha szpen felruhzzk. Tn kezdik a lopst. Nincs t kztnk, hogy ssze ne frjnk. Torony tetejn ltom a tt, de a tornyot nem ltom. Ott hagyd a tt a munkban, a hol vgzed. Kr. tugorja mg szz t hosszt. Tcsk. Gyenge tcsknek is hangos a szava. sszeeszik tcskt, bogarat. Td. Flre td a mjtul. Fellbb, mint a td. Cs. Tkr. Nem vaknak val a tkr. KV. Nem mindig tkr az oka, ha csunyt mutat. Tkr azt mutatja, mi eltte van. Tkrbe akarsz nzni, s farodra teszed. Tkrnek a lehellet is rt.

Hazud mint a rosz tkr. Tr. Akrmit is trve r el az ember. A ki nem tud trni, nem tud uralkodni. Trs. Keser a trs, des a gymlcse. Tske. Hegyvel j a tske. Kr. Tskn, bokron keresztl. Tsz. Tancscsal nem telik a tsz. Tz, tudomny eledelt kivn. A tz bjtn bagzik. Nehezen akad vizes taplba tz. Kr. Kicsiny tzet kevs viz olt. Nyjas a tz. Cs. Tz hasznl fznak, de rt izzadnak. KV. Egy tznl tbb fazk is felforr. Nem j a tzzel jtszani. Ki kzelebb a tzhz, az melegszik. A mint rakod a tzet, ugy forralod a vizet. Nem j tzet tzzel oltani. Hazud mint a tz. Tzet viszek, nem ltjtok. Ha ms tzbe szalad, bemennl-e te is. KV.

Ty.
Tyuk. Vak tyuk is lel gyngyt. J pldt ad a tyuk, de kacsi nem kvetik. A tyuk is kikaparja. Enym a tyuk, teht a tojs is. Tyuk is klessel lmodik. Sast ltva meglapul a tyuk. Vn tyuknak is jobb a leve. Tyuk is szra szoktatja csirkit. Mely tyuk fent kotkodl, alant keresd tojst. Mely tyuk sokat krl, keveset tojik. Szegny ember, ki tyukjait szmllja. Cs. Ha egy tyuk uszni tudna, a tbbi is eltanuln. A szelid tyuk hamar meglippen. Elbb tojik a tyuk, azutn kodcsol. Hallgat mint a tyuk a gyomban. Nyeli mint h tyuk a nylat. Bus mint a kotls tyuk.

U.
Uborkafa. Leesett az uborkafrul. Felkapott az uborkafra. Udvar. Habz tenger az udvar. Ott van gonosz tenger, a hol nincs igazsg. Nagy udvarban nehz remetnek lenni. Nagy udvarban ritka szp egyezsg. Nagy udvarokbul is mentek mennyorszgba. Udvarban mind jk, csak legyenek sokan. Cs. Pzsitos udvaron lakik a szegnysg. Nzd meg az udvart, ltod a gazdt. Udvari let keser falatot is ad. Udvari kegyelem: lom, ess id. Udvari l panaszos kenyr. Ugocsa nem koronz. Ugrs. Elvti az ugrst. P. Ugy s nem rvid igk, de nagy gondot adnak. K. Uj ruhnak, uj pnznek, nagy a becslete. Nincs uj a nap alatt. Ujj. Ne hajitsd, mit ujjoddal elrhetsz. Cs. Azt sem tudja, hny az ujja. Ujjaink sem egyenlk. Mit egy ujjal elnyomhatsz, ne fekdj r egsz httal. Nem szoptam az ujjombl. Ujsg kedves, sg redves. Unalom. Szp, j, ha tbbszr mondod is, nem szerez unalmat. Undvri. Pislog mint az undvri nyul a nyrson. Ung. sszejrta Ungot, Berket. Ur. Hamar lehet valaki ur, de ksre j. Az urak apritjk, nyomorultak lakjk. KV. Urtl, bolondtl mindent flvehetni. Ki urval prl, isten az orvosa. Cs. Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. KV. Urak krse parancsols. Szegnybl lett ur mindig kegyetlenebb. Ki urak elibe megy, nem tudja mikor szabadul. Nem mind nagysgos ur, kit annak mond a czigny. Nagy urnak is tallkozik ura. Nagyurak fingjnak tmjnszaga van. Kr. Nagyurak kedve nyulhton jr. K.

Urak szolglata nem lehet lland. KV. Senki sem nagy ur szolgja eltt. Nem mind igaz, mit a nagyurak fillentenek. Urak vesznek ssze, jobbgy hajt tpik. Nehz urnl igazat szlani. Cs. Nehz nagy urakkal tnczot jrni. Nem ur, ki senkit urr nem tehet. Rm szoktl, mint az ur borra. Uralkods. Kemny uralkods nem mindenkor hasznos. KV. Urasg oly dolog, mi sok gondon forog. KV. Urasgot knny megszokni, nehz elhagyni. Urasg dolga, ki maga hznl lakhatik. Nem bolondsg az urasg. Cz. Nem lland az erszakos urasg. Uri. Hiba fj fogad uri szalonnra. Usz. J usz hal vizbe leghamarbb. Uszubu. letben mindig Uszubu.
Azaz mindig j kedv.

Ut. Legjobb az egyenes ut. Ott az ut, hol a kerkvgs. BSz. Utnak, sznak nincs vge. Jobb a jrt ut jratlannl, s a val valtlannl. Egyenes uton is lehet rvnyes. Jobb az uton jrni snta lbbal is, hogy sem az uton kivl futni. Jobb az utnak felrl visszamenni, mint sem rosz helyre menni. Uton igazsg, hznl bartsg. Egy az ut mennyorszgba, de sok a pokolba. Cs. Utas embernek nem teher a kenyr. Ki utassal eszik, ldozik. Utazni. Akkor j utazni, mikor mind ell, mind htul sokan mennek. Utczn angyal, hznl rdg. Uti. Nincs nehezebb a knny uti tarisznynl. Utitrs. Legjobb utitrs a teli erszny. Egy kesszlsu utitrs jobb egy hat lovas hintnl.

.
dvzit. Nem valls dvzit, hanem a j cselekedet. gy. Kinek nem j gye, azt ki ne fecsegje. gyes ember leneveti az gyetlent. nnep. Ks nnep utn kntlni. res. A hol res, ne keress. rm. Keser mint az rm. rge. Frge mint az rge. Magnak van mint az zvegy rge. P. Kt lyuka van, mint a j rgnek. Hnykdik mint rge a przon.
Karom hnyom, farom rzom. Mint az rge a przon. (Npd.)

st korholja a fazekat. Se stm, se komlm. stkt vonz. P. Kezemben az stke. t. Nem mindig t le, mikor mennydrg. veg. Trik mint az veg. Ki srga vegen nz, mindent srgnak lt. K.

V.
Vacsorl. Ugy kell vacsorlnunk, hogy megtudja ms is. Vaczkor. Lepotyog az ember mint a vaczkor. Vad. Munkval a vad is megszelidl. Lba nyoma utn vadat ne keress. Vadsz. Sokat frad a vadsz. J vadsz, rosz gazda. Eb a vadsz kutya nlkl. Vadszni. Addig vadszott, mig maga esett trbe. Vadalma. Mosolyog mint a vadalma. Vadfa. Nem vrhatni vadftl szelid gymlcst. Vadhuszr.
Sokhoz rt, tapasztalt, mesei egyn.

Vadkan. Bus vadkan a tlgyfa gykernek is neki vgja agyart. Vadlud. Bolyongnak mint a vadludak. Vagyon. Elfogy a vagyon, ha re nem keresnek. Vajas. Nem csak ezst tlbl szednek vajas pogcst. KV. Vajkai. Megszeleli mint vajkai asszony a lisztet. Vak vezet vilgtalant. ML. Vak nevet kancsalt. Mit hasznl a vaknak, hogy az apja ltott. D. Vak is tall olykor patkt. Vakok kztt sanda a kirly. Vak a szinekrl. Vaknak mutatsz tkrt. Vak lgy, ha hamar akarsz jrni. Tud hozz, mint vak a himvarrshoz. Vak ember lova nehezen hizik. Vakot tni valakin.
Vletlenl megszgyenitni.

Vak, ha sok aranya van, mgis nyomorult. K. Szereti mint vak a gdrt. Vakmersg a bolondsg szele. Vakar. Ott is megvakarja, hol nem viszket. Vakarcs akar kitenni a kenyren. Valami. Jobb valami mint semmi. Valls. Minden valls j, csak a krvalls rosz. Val. Igaz a val: nem lt a vak l. Kr. Van annak, a ki meg nem iszsza. Varga vargnak ha bartja csuda.

Knny vargnak a fesls. Kr. Varga ne szljon feljebb a kaptnl. P. Nem illet vargt veres krm. Cs. Varghoz viszi az ekevasat. Igen tud varga lovat patkolni. KV. rl a varga, ha kaptafjt kihuzta. Isten kztnk, ne emlits vargt. Cs. Ritka vargnak j saruja. Morogjon Varga Pl, csak j sarut varrjon. Vargabett vetni.
J nagyot kerlni.

Vargaksnek nem volt, de nem is lesz sokja. Szk a vargautczn mg a posztszl is. Vargasgot sem lehet egy nap megtanulni. K. Varju. Te rted is leesett a frul a varju. A varju is neki krkog. Nem vjja ki egyik varju a msik szemt. Ms is ltott karn varjut. hes varju dg utn lt. A ki varjat akar lni, nem pengeti kzijt. M. Varju is csak addig egyforma, mig egszsges. Ugy krkog a varju, mint az anyja. D. Nz mint varju az res konczba. Varjun varjat fogni. KV. Gyanakszik mint a varju. Varr. A mit ma varr, holnap kifejti. Varrs. Knnyebb a varrst kifejteni, mint az eskvst visszamondani. Vas is megvsik idvel. Hidegen veri a vasat. Vas szjnak lom a szive. Addig kell a vasat verni, a mig tzes. Vasmacska. Ott vesd a vasmacskt, hol feneket rhetsz. Vasrnap. Szt se vasrnapig. Vdls. Ha puszta vdls elg, sok rtatlan kerl hhrkzre. Vdol. Mg senki se vdol, mr mented magadat. Cz. Vllat vetni. sszevetett vllal ers a sokasg. Vm. Tarka ltul, gondolattul nem fizetnek vmot. Puszta malmon, szraz gton vmot nem vehetsz. Vmos. Goromba mint a vmos. Vnyai. Elre iszik mint vnyaiak a gdnyre. Vr. Az a vr, ki a mez. KV.

Knny oly vrat oltalmazni, melyet nem vinak. Baj a vrban bizni, nem katoniban. Egyik vrban haragszanak, | a msikban nem tartanak. | msikban fgt mutatnak. Vrakozs. Nincs nehezebb a vrakozsnl. Vrakozik. Nagy utaknl, malomban, rvben vrakozni kell. Vrmegye. Nem bolond a vrmegye. Eszeveszett vrmegynek bolond az ispnja. Vros. Mely vros pnzont, veszni akar. F. Vsr esvel jr. Megesik egy ember nlkl a vsr. Vszon. Mrtva szpl a vszon. Hetes vszon nem vlik tizenkettess. Min a vszon, olyan foltja kerl. Nem ll varrst avult vszon. Elrejtette magt mint Vszon Pl. D. Vz. Olyan mint a vz. Vederbl csbrbe. KV. Velencze, Gelencze. B.
Ez kis falu Erdlyben; amaz pedig nagy vros levn, a km. jelent nagy klnbsget.

Vel. Ez a veleje, ble. P. Vendg. Kora vendg hamar megy. Rgen vrt vendg kedvesebb. Hivatlan vendgnek ajt megett helye. Cs. Hideg konyha, res tl sok vendget nem tall. Vendget hivsz valamire, magad eszed meg. Cs. Jobb vendget nem fogadni, mint gyalzatosan kivetni. K. Br jjn vendg, csak hozzon. Verem. Ki msnak vermet s, maga esik bel. Cs. Verb van a svege alatt. Nem fl a verb kbl faragott botos embertl. Verb van a hzon.
Mondjk, mikor valamit nem lehet nyiltan kimondani gyermekek, nk miatt.

Anyja utn csiripel a verb. Verb kesely ellen. Vak verb ttova uszik a vizen. Verfnyen szaggatsz kpenyeget. Ki verfnyen jr, barnn megyen haza. Vert viszen veretlent, agya feje - tretlent. Vese. Oda a vese, de itt a szaga. Vesz. A ki vesz, annak lesz. Ne vedd el, a mit nem adhatsz. Nehz attl venni, kinek nincs elad szndka.

Veszszen inkbb lted, hogysem becsleted. K V. Veszedelem csapatostul jr. Veszedelem mutatja meg az embert. Flen tul a veszedelmen, ki azt megsajditja. D. Ki magt ktszer adja veszedelemre, a szerencst ne vdolja. Veszekedik. Ki gyermekrt, ebrt veszekedik, pad al bujjk. K. Veszekeds. Nem asztalhoz val a veszekeds. Vessz. Addig hajlik a vessz, mig gynge. Vessz nem tri csontjt a gyermeknek. Veszt. A ki nem veszt, nem nyer. Cs. Ki valamit elveszt, ott keresse, hol trtnt a veszendk. Veszteg. lj veszteg, ha jl van dolgod. M. Veszteget. Ludra sznt, ebre korpt, nmetre szalonnt ne vesztegess. Mf. Vet. Ki mint vet, ugy arat. Verekeds kzt elvsz az igazsg. Verekedsnek veszekeds vge. KV. Vets. Vets eltt aratsz. Minden vetsnek legjobb a mutat vge. Kora vets sokszor csal, ksei mindig rosz. Vezr. Attl tarthat a j vezr, hogy nem gyzi nyakkal az ellensget. Vg. J vg kti a munka koszorujt. Asszonysznak, szekrutnak sohse red vgt. Vge vlasztja meg. Vgbevisz. sz, fegyver, rtk mindent vgbevisz. KV. Knny vgbevinni, minek ms vetette meg az gyt. K. Vgez. Jobb alant kezdeni s fent vgezni. Vka. Tetzve adni vissza a csapott vkt. Napfnyt nem rejthetni vka al. Nem kell a gyertyt vka al rejteni. Vkony. Ott szakad, a hol legvknyabb. Vn ember tancsa jobb mint ifju gncsa. KV. Vn embernek | bor levese, ksa pecsenyje. D. | bor a patikja. Mennl vnebb, annl fsvnyebb. KV. Jobb a vn rnyka, mint az ifju kardja. KV. Vn ember mindenben lassu, csak a koporshoz gyors. Nincs oly vn ember, ki kikeletkor ne gondolkoznk valamirl. Cs. Vn rkt, vn verebet, vn parasztot megcsalni nehz. D. Csuf dolog, ha vnnek esze ksn rik. Vn embert venyigvel is agyon thetni. Vnsg. Elg nyavalya a vnsg. (L. regsg.) Vneki. rti, mint vneki asszony a sprgafzst.

Vr vizz nem vlik. Vr s pnz legdrgbb. Vrr vlt, mint bartban a lencse. Vt. Nem vt kevesebbet, a ki sokakkal vt. Sokakat senki se emlegetne, ha nem vtettek volna. Vtek. Els vtek bocsnatot rdemel. Minden vtek tall | mentsget. | vendgorczt. Llekre aszott vtket nehz levakarni. Mi egynek vtek, msnak sem erklcs. A kis vtek otthon - tmrdek nagy ott kinn. Ugy ragad a vtek, mint az enyv. Cs. Senki sincs vtek nlkl. Viasz. Hajlik mint a viasz. Vig. Vge Vig Andrsnak. Vigyorog. Ki mindenkire vigyorog, senkit se szeret. D. Vilg. Sokat igr a vilg, de keveset ad. v a vilg. Az a vilg, a ki lheti, a mennyorszg, a ki elrheti. Butyor a vilg, szatyor a vn asszony. Rka most a vilg, blcs a praktikban. Nem esik ki a vilg feneke. A vilg tagadva szaporodik. K. J ebdet ad a vilg, de hallos vacsorja. BSz. dest keservel elegyit a vilg. Villm vissza nem tr. Messze villmnak ks mennydrgse. Vincze. Ha fnylik Vincze, megtelik a pincze. Virg. Egy virg nem hozza meg a tavaszt. K. Kerteletlen virg hamar elenysz. Nem minden virgbl lesz gymlcs. Az irott virgot sokan dicsrik, de senki se szagolja. Ki min virgot szakit, olyat szagol. Viski. Helyben hagyta, mint Viski szakcs az telt. Tz az esze, mint a viski borbly finak. D. Visontai. Fl sem veszi, mint Visontai az res kulacsot. Visszavrd, a mit mssal cselekszel. Vitzre nem szllhat vletlen a szerencse. KV. Kevly vitz hamar vsz. Kr. A vitz kenyere bizony vres kenyr. KV. Nem gomba a vitz, hogy minden ganjban megteremjen. Flnk vitznek szaladj a vra. D.

Akrmint siessen a vitz, ks, ha megtik. Kr a vitznek, serny paripnak megvnhedni. KV. Knny ott vitznek lenni, a hol nincs ellensg. Viz. Lassu viz partot mos. Nlunk is vizben fznek. Vizre viszi, szomjan hagyja. Ell viz, htul tz. Cs. Forrsnl legjobb a viz. Viz ellen uszni. Nem sok vizet zavar. Fljebb jrt a viznl. D. Akrmin viznek legjobb a csendese. Viznek regben fogjk a nagy halat. D. Addig lpj a vizbe, mig kvt ltod. Nincs a viznek rakonczja. Cs. Sok j vizet meg kell utlni, ha eredett nzed. K. J viz a malmra. Vizbe hal habhoz is kap. K. Rostval mri a vizet. K. Hajland mint a viz. Olyan mint a tekenben ing viz. Cs. Veszteg ll viznek nem kell hinni. Vizitaltl nd terem orrodban. Cs. Voltnak s meglettnek szemrmes orczja. KV. Vlgynek lassan; a hegy maga tanit. Vrs ember ha j, igen j. Vrs kutya, vrs l, vrs ember egy se j.

Z.
Zab kenyr is j, ki hozz szokott. Nem kell zab kenyr, hol kszen vr a buzakalcs. Zabszalma nlkl nem beszlhetni vele. Zabla nlkl a l soha sem leszen j. KV. Zala hala, Zala rkja, Zala szp asszonya. Zavarosban halsz. Zmolyi. Feltartja orrt, mint zmolyi borju. Zpor. Lehordta, mint halmot a zpor. Zszlt emel magnak.
Dicsri magt.

Kitettk a vrs zszlt. Zrzavar megszomoritja a kvr jszgot. D.

Zs.
Zsk meglelte foltjt, eczetes kanta dugjt. Cs. zskba nem j uj buzt tlteni. Jobb a foltos zsk, mint a lyukas. Nem zsk: prnahaj. Elvlik: hny zskkal telik. Tele tlti zskjt, meg nem kti szjt. P. Hosszu zsk knnyen dl, a kurta felfordul. K. Konkolyos zskot nem ugatja meg az eb. Nem tudom, mi lakik a bekttt zskban. Egy avit zskbl kt uj tarisznya. Tartja magt, mint az res zsk. Zsebbe akarsz tevt rejteni. Zsmbes ember nem bartsgos. Cs. Zsid is megverte fit, mikor elszr nyert. Voltra zsid sem ad. Ugy jr, ki zsidnak nem kszn. Zsid asszonyon mindig fityeg valami. Benne van, mint zsid a lban. Cz. Ha te vered az n zsidmat, n is verem a tidet. Alkuszik mint zsid a gyapjura. Fl mint zsid a kereszttl. Nem lehet zsidvecsernye mozgs nlkl. Kr. Zsirodat, mzodat ne vesztegesd rja. BSz. Brsonyt megveszti zsir, embert a gonosz hir. Zsold. Vteknek bntets a zsoldja. Zsoltr. Szmt sem tudja, mgis elre nekel. Verje meg a szzkilenczedik zsoltr. Zsup. Meg van verve, mint a zsup.