Az Otthoni Gyógymódok Nagykönyve

1
AZ OTTHONI
GYGYMDOK
NAGYKONYJE

P u e d l o K i a d o

2
Frank ZsoIia Krti Gabor

AZ OTTHONI
GYGYMDOK
NAGYKONYJE

Borito: Frigya Design

Puedlo Kiado
Felels kiado a Puedlo KIt. vezetje
Frank ZsoIia Krti Gabor, Puedlo Kiado, 2007
ISBN: 978 963 9673 816
Keszlt a Kinizsi nyomdaban, Debrecenben
Felels vezet: Brds Janos

3
Tartalom

,Eretnek gondolatok a gyogyulasrol
es nmagunk gyogyitasarol..................................... 9

Gygyts otthon

Beve:etes ............................................................... 13
Alacsony vercukorszint (hipoglikemia) ................ 15
Alacsony vernyomas............................................. 17
Alvaszavarok......................................................... 18
Aranyer.................................................................. 20
Arcreggyulladas .................................................. 21
Candida-Iertzes (candidiasis) .............................. 23
Cukorbetegseg....................................................... 25
Csontritkulas ......................................................... 27
Ekcema, csalankites ............................................ 29
Epebetegsegek, epek ........................................... 31
Erelmeszesedes ..................................................... 33
FejIajas, migren..................................................... 34
FelIazas, holyaghurut ............................................ 36
Flbetegsegek........................................................ 37
Gerincnk egeszsege............................................. 39
Gombas brbetegsegek ......................................... 44
GyomorIekely, nyombelIekely ............................. 45
Gyomorrontas, gyomoreges.................................. 47
Hajhullas, korpasodas ........................................... 48
Hiperaktivitas ........................................................ 50
Hrghurut, khges............................................... 52
Immunrendszernk ersitese................................. 54
Irritabilis vastagbel szindroma (ICS) .................... 57
Izleti gyulladasok, Iajdalmak, reuma .................. 59
Klimax (a valtozas kora) ....................................... 60
Leeges, napszuras.................................................. 61
Magas vernyomas ................................................. 63
Majbetegsegek ...................................................... 64
MegIazas, inIluenza .............................................. 66
Menstruacio eltti tnetegyttes (PMS)................ 68
Menstruacios rendellenessegek............................. 69
Pajzsmirigybetegsegek.......................................... 71
Pikkelysmr (psoriasis)....................................... 73
Potenciazavarok, impotencia................................. 75
A prosztata betegsegei........................................... 77
Rosszkedv, depresszio........................................... 78
Sclerosis multiplex (SM)....................................... 80
Szembetegsegek.................................................... 82
Szekrekedes........................................................... 85
Szenanatha, allergia............................................... 87
Szivbetegsegek...................................................... 89
Szorongas, panikbetegseg......................................92
Torokgyulladas, mandulagyulladas .......................93
Vesebetegsegek......................................................95
Verszegenyseg .......................................................97
Visszertagulat, visszergyulladas ............................98

Nehanv s:o a reflexologiarol
(talp- es ke:mass:a:s) ..........................................100
Ke:- es talpreflex:ona abrak................................104
Akupress:uras alapismeretek...............................108
Meridianterkepek, flpontok ................................114
Felhasznalt es ajanlott irodalom...........................119

Gygyt tkezs

Elos:o...................................................................123
Celkitzesek......................................................123
Az ember es a taplalkozas.................................123
Alaptetelek: Az vagy, amit megeszel,
azza valsz, amit gondolsz. .................................123
Kapcsolatunk a testnkkel.................................123
Az orvostudomany es a termeszetgyogyaszat
sszevetese a gyogyitas, meregtelenites
es a taplalkozas szempontjabol nehany
gondolat erejeig.................................................124
Az nmagunk iranti Ielelsseg kerdese.............124
Ksznetnyilvanitas ..........................................125

I. A: ember felepitese. Test es tudat .....................126
Kiindulasi pontok..............................................126
Test es tudat.......................................................126
A Ieny szerepe...................................................127
Klnbz intelligenciak ..................................128
Finomanyagi testek, aurak ................................128
Energiakzpontok, vagyis csakrak es
energiapalyak, vagyis meridianok.....................129
A Iejezet irodalomjegyzeke .................................129

II. A: ember felepitese. Elemek es alkatok ...........130
Egeszsegnk es a rezgesek................................130
Az anyag, az energia es a mozgas,
aramlas sszeIggesei .......................................130
Az ember energetikai Ielepitese ........................130
Az ember eredete...............................................131
Klnbz tipustanok .......................................131
A sajat tipusom megallapitasa...........................135

4
III. A taplalko:as felentosege .............................. 135
Egeszsegnk megrzese taplalkozasunkkal..... 135
Eletmodunk ...................................................... 136
Az eletIunkciok egyik alapja:
az anyagcsere.................................................... 137
Lugos taplalkozas............................................. 138
Feny a taplalkozasunkban ................................ 139
A viz es a Ieny.................................................. 140
Energiaszintnk................................................ 140
Betegsegeink es taplalkozasunk: tbbletek,
hianyok, civilizacios megbetegedesek ............. 141
Lelki egyensulyveszteseink es
a taplalkozas sszeIggesei.............................. 142
A Iejezet irodalomjegyzeke................................. 142

IJ. Tanitasok, elmeletek a taplalko:asrol.
A hagvomanvok s:erint ....................................... 143
Spiritualis tanitasok a taplalkozasrol................ 143
Biblia ................................................................ 143
Koran................................................................ 144
Esszenus Beke Evangelium ............................. 144
Sant Mat ........................................................... 144
A tiszta etel....................................................... 145
Hanyszor es mikor etkezznk?......................... 146
A tulzott mertek es az elegtelen mennyi-
seg taplalek Iogyasztasanak hatasa................. 146

J. Tanitasok, elmeletek a taplalko:asrol.
Afurveda es taoi:mus........................................... 146
Az Ajurveda es az egyensuly........................... 146
Az Ajurveda meghatarozasa ............................ 147
AlapIogalmai:
sanyagok vagy elemek es dosak..................... 147
Elemek, alkat es taplalkozas
az Ajurvedaban................................................. 148
A taplalkozas szempontjai
az Ajurveda szerint........................................... 149
Meregtelenites az Ajurvedaban........................ 149
A taoizmus. Az Egy, egyensuly, tkeletes
harmonia........................................................... 149
Jin-Jang a Kettsseg, ellentetparok............... 150
A harom tisztasag vagy
a harom tiszta er a Harmassag..................... 150
A csi az eleter Iogalma ................................ 150
Az t elem tana................................................. 151
Az t elem mkdese, ciklusai:
a taplalo es a szabalyozo ciklus........................ 151
A taoizmus emberkepe..................................... 151
A hagyomanyos kinai orvoslas ........................ 152

JI. Tanitasok, elmeletek a taplalko:asrol.
Napfainkban........................................................ 152
A makrobiotika..................................................152
A makrobiotikus etrend.....................................153
Bircher-Benner-Iele etrend................................155
Teljes ertek taplalkozas, reIormetrend ............155
Valasztoetrendek...............................................156
Testkontroll .......................................................156
Vercsoport szerinti etrend .................................157
Vegetarianizmus................................................158
A viz Iontossaga................................................158

JII. A taplalko:as fontos kerdesei ........................159
Taplalkozasi enkep............................................159
Taplalkozasi intelligencia..................................159
Mire gyeljnk? ................................................160
Mit egynk? ......................................................160
Mit ne egynk?..................................................161
Mikor egynk?..................................................161
Az ehseg es a jollakottsag megallapitasa ..........162
Hogyan etkezznk?...........................................162
Amit tennnk erdemes ......................................162
Amit kerljnk el ..............................................162
Milyen taplalek Ielel meg tipusunknak? ...........162

JIII. Meregtelenites..............................................163
Lelki meregtelenites..........................................163
Stressz ...............................................................163
Akadalyok az aramlasban .................................164
Feldolgozatlan erzelmek ...................................164
Az elengedes, az elIogadas,
a megbocsatas es hianyuk .................................164
A rend es hianya................................................164
A testi meregtelenites Iogalma..........................164
A testi meregtelenites rendszere,
szerepe, szksegessege......................................164
A meregtelenites es a taplalkozas alapelvek ..165
Elsavasodas .......................................................165
A meregtelenites modszerei ..............................166
Bjtk................................................................167

IX. Testsulvs:abalv:as..........................................168
Igaz trtenetek...................................................168
Elmeleti megkzelites .......................................168
A bels es kls Iorma sszeIggese................169
A testsulyszabalyzas szempontjai: testi,
energetikai, lelki ................................................169
Kapcsolata a testtipusokkal ...............................169
Kapcsolata az t elemmel..................................170
A testsulyszabalyzas gyakorlata........................170

1. Iggelek: Taplalkozasi alapelvek.....................171

5
2. Iggelek: Receptek.......................................... 171
Ajurvedikus megkzelites................................ 171
Makrobiotikus megkzelites ............................ 172
Vegetarianus receptek ...................................... 172
Az elszo es a 2. Iggelek irodalomjegyzeke .... 178

Vitamin ABC

Beve:etes ............................................................. 181
Taplalekkiegeszitk, amit
mindenkinek tudni illik roluk.............................. 181
Miert szedjk?.................................................. 181
Vizben, illetve zsirban oldodo vitaminok......... 182
Gyogyszerrel egytt vagy kln-kln? .......... 182
Egyben vagy darabokban? ............................... 182
Mennyit szedjnk? ........................................... 183

Mi mire fo? Utmutato a-tol :-ig .......................... 183
1. Jitaminok es antioxidansok.......................... 183
A-vitamin ......................................................... 183
B
1
-vitamin (tiamin) .......................................... 184
B
2
-vitamin (riboIlavin) ..................................... 184
B
3
-vitamin (niacinamid, nikotinsav,
pp-Iaktor).......................................................... 185
B
5
-vitamin (pantotensav,
kalcium-pantotenat).......................................... 185
B
6
-vitamin (piridoxin) ...................................... 185
B
7
-vitamin (biotin, H-vitamin) ......................... 186
B
8
-vitamin (kolin) ............................................ 186
B
9
-vitamin (inozitol)......................................... 186
B
10
-vitamin (para-amino-benzoesav,
PABS, PABA).................................................. 186
B
12
-vitamin (ciano-kobalamin) ........................ 186
Beta-karotin...................................................... 187
BioIlavonoidok (P-vitamin, rutin,
heszperidin, kvercetin) ..................................... 187
C-vitamin (aszkorbinsav) ................................. 188
D-vitamin (kalciIerol)....................................... 188
E-vitamin (tokoIerol)........................................ 189
F-vitamin (telitetlen zsirsavak)......................... 189
Folsav (B4-vitamin, B
11
-vitamin) .................... 189
K-vitamin (Iillokinon) ...................................... 190
Lutein es mas karotinoidok.............................. 190

2. Asvanvi anvagok es nvomelemek ................. 190
Altalanos tudnivalok ........................................ 190
Aranykolloid .................................................... 191
Cink.................................................................. 191
Ezstkolloid...................................................... 192
FoszIor.............................................................. 192
Jod .................................................................... 192
Kalcium............................................................ 193
Kalium.............................................................. 193
Kobalt ................................................................194
Krom.................................................................194
Magnezium........................................................194
Mangan..............................................................195
Molibden...........................................................195
Rez.....................................................................195
Szelen................................................................196
Vanadium..........................................................196
Vas.....................................................................196

3. Nvenvi alapu kes:itmenvek..........................197
Aloe vera ...........................................................197
Bromelin (bromelain, ananaszkivonat) .............198
BuzaI ...............................................................198
FeherIzIa-kereg ...............................................198
Fekete aIonya ....................................................199
Freszpalma ......................................................199
Gabonakorpa (buzakorpa, zabkorpa) ................199
Garcinia.............................................................200
Ginszeng............................................................200
Guarana .............................................................201
Jukka .................................................................201
Kendermag........................................................202
KloroIill.............................................................202
Kombucha.........................................................203
Lecitin ...............................................................203
Lenmagolaj........................................................204
Ligetszepeolaj ...................................................204
Lucerna..............................................................205
Maca..................................................................205
Macskakarom....................................................206
Nagybogyos aIonya...........................................206
OlajIalevel .........................................................206
Papain (papayakivonat).....................................207
PaIranyIeny (ginkgo) ......................................207
Szlmagkivonat...............................................208
Zldarpa ............................................................209

4. Egveb kes:itmenvek.......................................209
AlIa-zsirsavak ...................................................209
Acidophilus .......................................................209
Capaporc ...........................................................210
Culevit ...............................................................210
Eleszt...............................................................211
Gombak (shiitake, reishi, maitake stb.).............211
Halolaj (omega-3 vagy esszencialis
zsirsavak)...........................................................212
Melatonin ..........................................................212
Meheszeti keszitmenyek (viragpor,
mehpemp, propolisz).......................................213
MSM.................................................................213
Nukleinsavak (RNS, DNS) ...............................213
Q
10
-koenzim (CoQ
10
, ubikinon) ........................214
Tengeri algak vagy hinar...................................214

6
Zsirmegktk (utiImag-hej, glkozamin) ...... 215
Zsirbontok, ,zsiregetk .................................. 215

5. Aminosavak .................................................. 216
Altalanos tudnivalok ........................................ 216
Arginin/ornitin.................................................. 216
Cisztein/cisztin ................................................. 216
Fenilalanin........................................................ 217
Glutaminsav ..................................................... 217
Karnitin............................................................. 217
Lizin ................................................................. 218
TriptoIan........................................................... 218

Betegsegek, panas:ok s:erinti
UTMUTAT A-TL Z-IG.................................. 219
Alacsony vercukorszint (hipoglikemia) ........... 219
Allergia, szenanatha ......................................... 219
Alvaszavarok.................................................... 220
Alzheimer-kor .................................................. 220
Aranyer............................................................. 221
Arcreggyulladas ............................................. 221
Candida-Iertzes (candidiasis) ......................... 221
Cukorbetegseg.................................................. 222
Csontritkulas..................................................... 222
Depresszio, rosszkedv...................................... 223
Dohanyzas........................................................ 224
Ekcema, csalankites ....................................... 224
Endometriosis
(mehnyalkahartya-betegseg) ............................ 224
Epebetegsegek, epek ...................................... 224
Erelmeszesedes ................................................ 225
FejIajas, migren................................................ 225
FelIazas, holyaghurut ....................................... 225
Flbetegsegek................................................... 226
Gombas brbetegsegek .................................... 226
GyomorIekely, nyombelIekely ........................ 226
Gyomorrontas, gyomoreges............................. 227
Hajproblemak................................................... 227
HatIajas............................................................. 227
Herpesz (Herpes simplex) ................................ 228
Hiperaktivitas ................................................... 228
Hrghurut, khges.......................................... 228
Immunrendszernk ersitese............................ 229
Irritabilis vastagbel szindroma (ICS) ............... 229
Inybetegsegek................................................... 230
Izleti gyulladasok, Iajdalmak, reuma ............. 230
Klimax (a valtozas kora) .................................. 230
Krmbetegsegek............................................. 231
Magas vernyomas ............................................ 231
Majbetegsegek.................................................. 231
Meddseg......................................................... 232
MegIazas, inIluenza ......................................... 232
Menstruacio eltti tnetegyttes (PMS)........... 233
Menstruacios rendellenessegek........................ 233
Napszuras, leeges ..............................................233
regedes............................................................234
vsmr (Herpes zoster) ..................................234
Pajzsmirigybetegsegek......................................234
Parkinson-kor ....................................................235
Pikkelysmr (psoriasis)...................................235
Potenciazavarok, impotencia.............................236
Prosztatabetegsegek ..........................................236
Rak ....................................................................237
Sclerosis multiplex (SM)...................................237
Szajszag.............................................................238
Szembetegsegek................................................238
Szemlcs ...........................................................238
Szivbetegsegek..................................................239
Szorongas, panikbetegseg .................................239
Torokgyulladas, mandulagyulladas ..................239
Vesebetegsegek.................................................240
Verszegenyseg ..................................................240
Visszertagulat, visszergyulladas........................241

Gygyts illolajokkal

I. Elos:o................................................................245
Mi az aromaterapia?..........................................245
Mik azok az eszencialis illoolajok?...................245
Finomanyagi testek ...........................................245
Aura, csakrak, meridianok ................................245
Egeszsegnk es a rezgesek................................245
Holo- vagy Pszi-mez.......................................246
Az aromaterapia alkalmazasanak
ellenjavallatai ....................................................246

II. Illoolaf-trtenelem...........................................246
Arabia, Perzsia ..................................................246
Egyiptomiak, zsidok..........................................246
Kina, India.........................................................247
Grgk, romaiak .............................................247
Kzepkor...........................................................248
Olejkarok, polgarosodas....................................248
Az aromaterapia eredete....................................248
Hogyan, miert mkdnek az illoolajok?...........249

III. ILLOLAJ ABECE........................................249
Anizs (Pimpinella anisum)................................249
BAZSALIKOM (Ocimum basilicum)..............249
Bergamott (Citrus aurantium) ...........................250
BorokaIa (Juniperus virginiana)........................250
Borsmenta (Mentha piperita var.
oIIicinalis) .........................................................250
CEDRUSFA (Juniperus virginia) .....................250
CICKAFARK (Achillea milleIolium) ..............250
CIPRUS (Cupressus sempervirens) ..................251

7
Citrom (Citrus medica var. Limonum)............. 251
CITROMFU (Melissa oIIicinalis).................... 251
CITRONELLA vagy
INDIAI CITROMFU (Cymbopogon nardus
vagy Cymbopogon Ilexuosus) ......................... 251
ErdeiIeny (Pinus sylvestris)............................ 251
Eukaliptusz (Eucalyptus globulus)................... 252
EDESKMENY (Foeniculum vulgare) .......... 252
FAHEJ (Cinnamomum zeylanicum,
C. cortex, C. cassia vagy C. saigonicum)......... 252
FEKETE BORS (Piper nigrum)....................... 253
GERANIUM (golyaorr) (Pelargonium
Iodorantissimum) ............................................. 253
GYMBER (Zingiber oIIicinale).................... 253
ILANG-ILANG (Ylang Ylang)
(Cananga odorata) ............................................ 253
IZSOP (Hyssopus oIIicinalis) .......................... 253
JAZMIN (Jasminum oIIicinale)....................... 254
KAJEPUT (vagy CAJEPUT) (Melaleuca
leucadendron) ................................................... 254
KakukkI (Thymus vulgaris) ........................... 254
KAMILLA (Matricaria chamomilla) ............... 254
KAMFOR (Camphora oIIicinarum) ................ 255
KORIANDER (Coriandum sativum)............... 255
LAVANDIN .................................................... 255
Levendula (Lavandula oIIicinalis) ................... 255
MAJORANNA (Origanum majorana) ............ 255
MANDARIN (Citrus nobilis vagy
madurensis) ...................................................... 256
MIRHA (Commiphora abyssinica).................. 256
MIRTUSZ (Myrtus communis) ....................... 256
MUSKOTALYZSALYA (Salvia sclarea)....... 256
NARANCS (Citrus sinensis) ........................... 257
NARANCSVIRAG (NEROLI)
(Citrus bigaradia).............................................. 257
NIAOULI (Melaleuca viridiIlora).................... 257
PACSULI (Pogostemon patchouli).................. 257
PALMAROZSA (Cymbopogon martini) ........ 257
PETITGRAIN (KESERUNARANCS)
(Citrus aurantium amara) ................................. 258
ROZMARING (Rosmarinus oIIicinalis) ......... 258
ROMAI KAMILLA (Anthemis nobilis).......... 258
ROZSA (Rosa damascena,
Rosa centiIolia) ................................................ 258
ROZSAFA (Aniba rosaeodora) ....................... 258
SZANTALFA (Santalum album) .................... 259
SZEGFUSZEG (Eugenia caryophyllata)......... 259
TEAFA (Melaleuca alterniIolia) ...................... 259
TMJEN (Boswellia thuriIera)........................ 259
TRPEFENYO (Pinus montana) .................... 259
VANILIA (Vanilla planiIolia) ......................... 260
VETIVER (Vetiveria zizanoides) .................... 260
ZSALYA (Salvia oIIicinalis) ........................... 260

IV. Gyakorlati alkalmazas....................................260
Belsleg inkabb nem!........................................260
Aromalampa......................................................261
Az olajkeveres alapszabalyai ............................261
A helyiseg jellege..............................................261
Erzelmi problemak eseten.................................261
Egyeb tletek.....................................................262
Inhalalas ............................................................262
Szaraz inhalalas.................................................262
Frd .................................................................262
Nehany tlet ......................................................262
Szauna ...............................................................262
Borogatas...........................................................262
Meleg borogatas................................................263
Hideg borogatas ................................................263
Masszazs ...........................................................263
Nehany bazisolaj ...............................................263
Kozmetikai celu Ielhasznalas............................263
Etelek, italok illoolajokkal ................................263
Nehany tlet ......................................................263
Turmix...............................................................264
Frissitk.............................................................264
Borok, gyogyborok ...........................................264
Likrk..............................................................264
Haztartasi celu Ielhasznalas ..............................264
Nehany tlet ......................................................264

J. Olafkeverek recept ABECE .............................265
Aggodalom lekzdesere....................................265
Aranyer elleni illoolaj-keverekek......................265
Boldogsag, rm Iokozo illoolajkeverek..........265
Brnyugtato illoolajkeverekek..........................265
Benteshez valo illoolajkeverek .......................266
Bizalom ersitesere valo illoolaj-keverek.........266
Candida elleni olajkeverekek............................266
Depresszio elleni olajkeverekek........................266
Ekcema elleni olajkeverekek.............................267
EmlekezetIrissit olajkeverek ...........................267
Energiat ado, ersit, elenkit
olajkeverekek ....................................................268
Fajdalomcsillapito, gyulladasgatlo
olajkeverekek ....................................................268
Feszltsegoldo olajkeverekek ...........................268
Felelmet cskkent olajreceptek.......................269
Gyasz Ieldolgozasat segit olajkeverekek.........269
Harag lekzdesere .............................................269
Immunersit olajreceptek................................270
Ingerlekenyseget cskkent olajkeverek...........270
Inhalalashoz ajanlott keverek............................270
Izomlazito olajkeverekek ..................................270
Kebelmeret valtoztato illoolaj-keverek.............271
Koncentraciot nvel olajkeverek.....................271
Kreativitast Iokozo olajkeverek ........................271

8
Legzesknnyit szinergikus
olajkeverekek ................................................... 272
Maganyt enyhit olajkeverekek....................... 272
Meditaciot segit illoolaj-keverek.................... 272
Nemi vagy nvelesere masszazsolaj ................ 272
Narancsbr, terhessegi csikok
(cellulitisz) ellen............................................... 273
Ngyogyaszati panaszoknal............................. 273
nbizalom-segit olajkeverek ......................... 273
Panikot mersekl olajkeverek .......................... 273
Pszoriazis (pikkelysmr) elleni
olajreceptek ...................................................... 274
Relaxalast elsegit olajkeverekek .................. 274
Stresszoldo olajkeverekek................................ 275
Szaunahoz javasolt keverek ............................. 275
Vernyomascskkent olajkeverekek................ 275
Vernyomasnvel olajkeverekek..................... 276
Visszertagulat kezelese .................................... 276

JI. Illoolaf-afanlo betegsegek,
gvogvito hatasok s:erint ...................................... 277
JII. Felhas:nalt es afanlott irodalom.................. 280

A lgzs s az egszsg

Beve:etes ............................................................. 283
Lelegzet es lelek............................................... 283
Egyszer teszt a legzes ellenrzesere............... 283
A stressz hatasa ................................................ 284
Lassitsuk a legzest ............................................ 284

Alapveto anatomiai es elettani ismeretek............ 285
Az orrtol a tdig egy kis anatomia .............. 285
Egy kis elettan.................................................. 286
A negy legzesIazis............................................ 286
Fiziologiai Iolyamatok ..................................... 286
A nyirokkeringes javulasa................................ 287
Az agyra es az idegrendszerre gyakorolt hatas 287
Az agyIeltekek es az orrnyilasok kapcsolata.... 288

Jogaleg:esek........................................................ 288
Mire gyeljnk
a legzgyakorlatok kapcsan?............................ 289
Sos vizes tisztitas.............................................. 289
A legIontosabb ket legzesIajta ......................... 289
Hasi legzes........................................................ 290
A kzeplegzes (mellkasi legzes) ...................... 290
Fels legzes (kulcscsonti legzes)...................... 290
Melyik a legelnysebb testhelyzet?................ 290
Teljes jogalegzes .............................................. 290
A sznetek Iontossaga...................................... 291
Testi es lelki hatas ............................................ 291
Kumbhaka ........................................................ 291
Uddzsaji.............................................................291
Kapalabhati .......................................................292
Idegersit legzes..............................................292
Relaxacios legzes ..............................................292
Az egesz test atlelegeztetese..............................292
Az agy atlelegeztetese.......................................293
Kinai leg:estechnikak...........................................293
Vissza a gyermeki kepessegekhez ....................294
Termeszetes legzes............................................294
Forditott (reverz) legzes ....................................294
Harmonizalo legzes...........................................294
Magzati legzes...................................................294
Teknsbeka legzes ............................................295
Tisztito legzes....................................................295
Tonizalo (ersit) legzes ...................................295
Modern leg:esterapiak.........................................295
Holotrop vagy transzlegzes...............................295
Rebirthing (ujjaszletes) ...................................295
Vivation.............................................................296
Butejko-Iele legzes...............................................296
Hiperventilacio kvetkezteben
szen-dioxid-hiany..............................................296
Az asztmasok legzese........................................296
A tul sok oxigen karos hatasai...........................297
A Butejko-Iele legzes kivitelezese ....................297
Termeketlennek tartott nk megis szltek ........298
Osho-Iele legzesterapia .....................................298

Az informcis s energiagygyszat fajti

Az inIormacion alapulo gyogyaszat..................301
Energiakzpontok vagy csakrak .......................301
Viragterapiak.....................................................301
Alpesi viragok Alpenblten ...........................302
Edward Bach viragterapiaja ..............................303
A tizenket gyogyito...........................................304
A lelkiallapotok.................................................304
A betegseg.........................................................304
A harmincnyolc gyogyito eszencia ...................305
A Bach viragterapias esszenciak
kivalasztasanak lepesei......................................306
Az ,alkati szer kivalasztasa.............................306
A tudatos valasztas lepesei
Mechthild ScheIIer szerint ................................306
Az intuitiv valasztas (kartya).............................306
Az eteri, energo-inIormatikai
(meridian) vizsgalat...........................................307
A Maui virageszenciak......................................307
A Maui dragak eszenciak................................307
Perelandra kerteszenciak...................................308
Perelandra rozsakivonatok................................309

9
,Eretnek` gondolatok a gvogvulasrol
es nmagunk gvogvitasarol

A 20. szazad a biokemiai gyogyitas ideje volt. Azt gon-
doltuk, hogy egeszsegnk az orvosok kezeben van, jol-
letnk kulcsat pedig elssorban a gyogyszerekben lattuk.
A 21. szazadra gykeres szemleletvaltozas (pontosabb es
szakszerbb kiIejezessel elve: paradigmavaltas) trtent,
megntt bennnk az nmagunk irant erzett Ielelsseg.
Amikor a tudomany (elskent a Iizika) vegre kimondta,
hogy az anyagi vilag reszecskei energiabol jnnek letre es
visszaalakulhatnak energiava, vagyis lealdozott az anyag-
elv gondolkodas elsbbsegenek, ismet reIlektorIenybe
kerlt az ember tudatanak es testenek ngyogyito kepesse-
gerl szolo, mar-mar elIeledett si tudas.
A 21. szazadban habozas nelkl beszelhetnk az ember
holisztikus voltarol, azaz a test, a lelek es a szellem szerves
egysegerl. Mindinkabb termeszetesse valik, hogy kiege-
szit (komplementer) gyogymodokat, bioIizikai modsze-
reket is igenybe vesznk a gyogyulasunkhoz, es mindazt
hasznaljuk, amit a regi europai gyogyaszat, az ajurveda
vagy a hagyomanyos kinai orvoslas (HKO) a keznkbe
adott. Gondolunk itt a tvel vagy az erintessel, melegitessel
trten gyogymodokra, a masszazs klnbz Iajtaira, a
nvenyekkel vagy azok eszenciaival, illoolajaival trten
kezelesi modokra es termeszetesen a taplalkozasra is. Ha
az elssorban testi jelleg gyogymodoktol tovabblepnk a
lelki-szellemi inIormacios modszerek Iele, akkor szinte
kinaljak magukat a szinekkel, szines Ienyekkel, dragak-
vekkel, csakrakkal, mudrakkal, enekkel, zenevel, tanccal, je-
lekkel, szimbolumokkal trten terapias jelleg beavatko-
zasok, nem is beszelve a kreativ vizualizacionak, az ima-
nak es a meditacionak a gyogyulasban jatszott szereperl.
Mint a Ientiekbl is kitnik, a szerzk szilard meggy-
zdese, hogy mindenki elssorban maga a Ielels a beteg-
segeert, mikent a gyogyulasaert is nmaga teheti a legtb-
bet. Szkseg van persze neha az orvos vagy a termeszet-
gyogyasz, esetleg mindkett segitsegere, de azert soha ne
tekintsek ket Ieherkpenyes vagy kpeny nelkli
,varazslonak, aki leveszi a gyogyulasert valo Ielelsseg
terhet a vallukrol. Tudniuk kell, hogy a helyes etrend es
eletmod, a rendszeres mozgas es lazitas (relaxacio), a he-
lyes legzes, a pozitiv gondolkodas, a test es a lelek harmo-
niaja nem tulzas csodakra kepes. Ennek a szemleletnek
a jegyeben szletett meg ez a knyv.

Mindazt, amit itt olvashatnak, barki klnsebb Ielke-
szltseg nelkl alkalmazhatja, de ezek a gyogymodok
termeszetesen nem helyettesitik sem az orvosi diagnozist,
sem a kezelest. Gyakran elIordul viszont, hogy gyors es
hatekony segitsegre van szkseg otthon, a munkahelyen
vagy utazas soran, es nincs mod arra, hogy azonnal orvos-
hoz vagy termeszetgyogyaszhoz Iorduljanak. Persze a I
cel az egeszseg megrzese, es ez sikerlhet is, ha a bajok
megelzesere trekszenek, illetve a nepi gyogyaszat esz-
kzeivel, komplementer gyogymodokkal idben Ielveszik
a harcot a kezdd betegseggel. Ha azonban a tnetek
sulyosbodnak vagy magas laz lep Iel, ne habozzanak segit-
seget kerni hivatasos gyogyitotol, orvostol vagy/es terme-
szetgyogyasztol.

A s:er:ok es a kiado

10

11
GYGYITAS OTTHON

Irta:
Krti Gabor

Szakmailag ellenrizte:
Dr. Florian Sandor
Dr. Pirot Laszlo
Dr. Szabo Laszlo Pal
Dr. Varga Edit

12

13
Beve:etes

Knyvnknek ebben a Iejezeteben sszeIoglaltuk 46-
Iele betegseg vagy egeszsegi panasz otthoni gyogymodjait.
Arra trekedtnk, hogy nk a leggyakrabban elIordulo
betegsegeket, egeszsegi problemakat otthon, hazi modsze-
rekkel, mar az els tnetek jelentkezesekor kezelni tudjak.
Hogyan hasznaljak a leirtakat? Miutan attanulmanyoztak
a szoban Iorgo betegseggel kapcsolatos altalanos tudniva-
lokat, erdemes hatralapozni a Nehanv s:o a reflexologiarol
(talp- es ke:mass:a:s), valamint az Akupress:uras alapis-
meretek reszekhez. Itt talaljak meg a lab- es a kezreIlexolo-
giaban hasznalatos zonak ismerteteset, utmutatot es abra-
kat a kezeleshez, illetve az akupresszuras pontok rvidite-
senek Ieloldasat, az alkalmazasukhoz szkseges szveges
es rajzos magyarazatot.
Igyekeztnk sszeIoglalni es rviden ismertetni a helyes
etrendre es eletmodra vonatkozo, Iontos tudnivalokat.
Tanacsokat adunk a gyogynvenyek, az illoolajok es a
taplalekkiegeszitk alkalmazasahoz, es termeszetesen szo
esik olyan nepi gyogymodokrol is, mint a borogatas, pako-
las, Irdk, inhalalas stb. Kln Iejezetek Ioglalkoznak a
talp- es kezmasszazs (reIlexologia) alapjaival, valamint a
hagyomanyos kinai orvoslasban evezredek ota alkalmazott

akupresszuraval, vagyis a test akupunkturas pontjainak
puszta kezzel valo nyomogatasaval, masszirozasaval.
Az itt leirtak egy resze korabban megjelent a Termeszet-
gyogyasz Magazinban. Ezeket a szvegreszeket igyekez-
tnk kiegesziteni, tovabb bviteni.
A szerz ksznetet mond tanitoinak: dr. Eorv Afandok-
nak, aki megismertette a hagyomanyos kinai orvoslas
elmeletevel es gyakorlataval; Tagir Abdullnak es Fldi
Er:sinek, aki segitett elsajatitani a bioenergetikai, illetve a
prananadi kezeles modszereit; valamint jogamesterenek, a
nehai Delv Karolvnak. Kln ksznet illeti dr. Florian
Sandort, dr. Pirot Las:lot, dr. S:abo Las:lo Palt es dr.
Jarga Editet szakmai tanacsaikert, a kezirat gondos orvosi
lektoralasaert. Nem Ieledkezhet meg a szerz Duc:a Gabi-
rol sem, akitl Ielbecslhetetlen segitseget kapott a kezirat-
elkeszitesben. Vegl, de nem utolsosorban halas vagyok
Ielesegemnek, Katanak es Iiamnak, Gabornak, amiert
trelemmel es megertessel szemleltek e knyv megszle-
teset.
A leirtak alkalmazasahoz sok sikert es jo egeszseget ki-
van az olvasoknak:
Krti Gabor

14

15
Alacsonv vercukors:int
(hipoglikemia)

A cukorhztarts surun elfordul zavara az ala-
csony vrcukorszint (hipoglikmia) nem mindig
azonosthat knnyen. Sokan - fleg gyermekek -
vekig lhetnek vele egytt anlkl, hogy szleik s
orvosaik tisztban lennnek az ingerlkenysg, szo-
rongs, fejfjs vagy depresszi valdi okval.

Bels elvalasztasu mirigyeink es az altaluk termelt hor-
monok normalis mkdese, sszhangja kvetkezteben az
egeszseges szervezetben a vercukorszint meghatarozott,
szk tartomanyban ingadozik.
A tulsagosan alacsony vercukorszint ehezes hatasara is
elIordulhat, de gyakoribb az ugynevezett reaktiv
hipoglikemia. Az utobbi bekvetkezhet akkor is, ha a cu-
korbetegseg kezelesere adott gyogyszert tuladagoljak. A
reaktiv hipoglikemia jellemzje, hogy etkezes utan 3-5
oraval jelentkeznek tnetei, amelyek elssorban az agy-
mkdesben nyilvanulnak meg. Az agy elsdleges ener-
giaIorrasaul ugyanis a glkoz szolgal. Ezert edessegek
utani Iokozott vagyakozas, gyenge labak, mellkasi szorito
erzes, IejIajas es/vagy Iajdalom a test klnbz reszein
(elssorban a szemben), szorongas, ingerlekenyseg (Ikent
ha kimarad egy etkezes), depresszio, almatlansag, st akar
zavart tudatallapot, klns viselkedes vagy grcsroham is
elIordulhat. Lehetseges az is, hogy elhomalyosul a latas
es Iokozott (Ileg ejszakai) izzadas lep Iel. St, az iskolas-
korban sajnos egyre gyakoribb hiperaktivitas hattereben is
nemegyszer a koros vercukorszinteses all.
Mivel azonban ezek a tnetek szerteagazoak, es hipogli-
kemia eseten tbbnyire csak nehany jelentkezik kzlk, a
betegseg Ielismerese nem knny. (A hipoglikemiasok
csaknem Ielenel cskkent a pajzsmirigy mkdese, ezert
erdemes tisztazni azt is, nem all-e a hatterben ez a beteg-
seg, amely egyebkent kezdeti stadiumaban a jodbevitel
nvelesevel egyszeren orvosolhato.)
Egyszer ehgyomri vercukorszintmeressel csak ritkan
jutnak az orvosok biztos kvetkezteteshez. Inkabb megIe-
lel a hipoglikemia Ielismeresere az ugynevezett glkozto-
lerancia-teszt (GTT), amely a cukorbaj diagnozisaban is
segit a vizelet cukor-aceton (ketontest) vizsgalataval
egytt.
Ha ilyen vizsgalat meg nem trtent, de Iennall az ala-
csony vercukorszint gyanuja, akkor erdemes megIigyelni,
mikor jelentkeznek a tnetek. Ha etkezes utan 3-5 oraval
lepnek Iel es etkezessel megszntethetk, Ieltetlenl sza-
mitasba kell venni a hipoglikemia lehetseget.
Hazilagos szresre megIelel az a kerdiv, amelyet
Michael Murrav es Joseph Pi::orno adott kzre A terme-
szetgyogyaszat enciklopediajaban.

1net Aem Enyhn Kzepesen Aagyon
Ersen kivanja az edessegeket 0 1 2 3
Ingerlekeny, ha kimarad
egy etkezes 0 1 2 3
Faradtnak vagy gyengenek erzi
magat, ha kimarad egy etkezes 0 1 2 3
Hirtelen Ielallaskor szedl 0 1 2 3
Gyakran Iaj a Ieje 0 1 2 3
Rossz a memoriaja
(Ieledekeny) vagy nem tud
megIelelen koncentralni 0 1 2 3
Etkezes utan kb. egy oran
keresztl Iaradt 0 1 2 3
Ers szivdobogaserzes 0 1 2 3
Alkalmi remeges 0 1 2 3
Delutanra megehezik 0 1 2 3
ElIordul, hogy homalyosan lat 0 1 2 3
Depresszio vagy
hangulatingadozas 0 1 2 3
Tulsuly 0 1 2 3
Gyakran szorong vagy ideges 0 1 2 3

Ertekeles.
5 pont alatt: a hipoglikemia nem valoszin
615 pont: lehetseges a hipoglikemia
15 pont Ielett: a hipoglikemia ersen valoszinsithet

A teszt kitltese termeszetesen nem helyettesiti az orvosi
diagnozist, de tampontot adhat a betegseg Ielismeresehez.

Tudomanyos kutatasok alapjan valoszinsithet, hogy a
reaktiv hipoglikemiat az ugynevezett modern taplalkozas,
pontosabban a Iinomitott szenhidratok tulzott mertek
Iogyasztasa okozza. Egyeslt allamokbeli hivatalos ajanlas
szerint a teljes kaloriabevitelbl legIeljebb 10-nak volna
szabad Iinomitott cukorbol szarmaznia. A valosag ezzel
szemben az, hogy az amerikaiak teljes kaloriaIogyasztasa-
nak csaknem 30-a hozzaadott cukorbol ered, vagyis az
ajanlott mennyiseg haromszorosa kerl be a szervezetk-
be. Ezt akar ,cukorIggsegnek is minsithetjk, es nyil-
vanvalo, hogy az altalaban rossz egeszsegi allapot es a
kronikus betegsegek gyakori elIordulasa legalabb resz-
ben ennek a szamlajara irhato.
Szamos kutatas alatamasztotta, hogy a Iinomitott szen-
hidratoknak az etrendbl valo kizarasa vagy szigoru korla-
tozasa javulashoz vezet depresszios betegeknel, mersekli
az agressziot, a bnz magatartast, cskkenti a menstrua-
ciot megelz tnetegyttest (PMS), enyhleshez vezet
migrenes IejIajasban, erelmeszesedesben, elnysen val-
toztatja meg a koleszterin- es a verzsirszintet.

16
Etrend
A vercukorszint szabalyozasaban kulcsIontossagu a he-
lyes taplalkozas. A legjobb dieta mind a cukorbetegseg,
mind az alacsony vercukorszint kezeleseben az, amelyben
sok a rostanyag es a teljes ertek szenhidrat, mikzben
keves a cukor. A magyarazat kezenIekv: az egyszer
szenhidratok es az egyszer cukrok gyorsan Ielszivodnak a
szervezetben, emiatt hamar Ielemelkedik a vercukorszint,
Iokozott inzulinelvalasztashoz vezetve. A gymlcsben es
a zldsegben talalhato termeszetes, egyszer cukrok vi-
szont a repacukorral es mas Iinomitott cukorral szemben
sok mas tapanyaggal egytt kerlnek be a szervezetbe, es
ezek segitenek a cukor Ieldolgozasaban. MasIell az is
teny, hogy a Ieldolgozatlan, vagyis teljes ertek elelmisze-
rekben lev cukrok lassabban szivodnak Iel, mivel rostok-
hoz es mas alkotoelemekhez kapcsolodnak, valamint a
sejteken bell talalhatok.
A glkoz vagy mas neven szlcukor nagy mennyiseg-
ben megtalalhato a komplex szenhidratok tbbsegeben,
tovabba a gymlcsben, a gykerzldsegek tbbsegeben, a
mezben es az edes kukoricaban. Vele azonos kemiai ssze-
tetel, de mas szerkezet a Iruktoz, vagyis a gymlcscu-
kor. Ez szamos gymlcsnek, valamint a meznek es a
juharszirupnak a I szenhidratja. Felszivodasa nagyban
klnbzik a glkozetol, ahhoz ugyanis, hogy a szervezet
hasznositani tudja, elbb a majban at kell alakitania gl-
kozza. Ezzel magyarazhato, hogy a gymlcscukorban
gazdag elelmiszerek Iogyasztasa nem eredmenyez gyors
vercukorszint-emelkedest. Igy a hipoglikemiasok es a
cukorbetegek tbbsege a cukorhaztartas Ielborulasa nelkl
kepes elIogyasztani kzepes mennyiseg gymlcst vagy
azzal egyenertek Iruktozt, mig a repacukrot egyaltalan
nem tri a szervezete.
Tudomanyos vizsgalatok igazoltak, hogy a vercukorszint
rendellenessegei egyertelmen sszeIggnek a keves ros-
tot tartalmazo taplalkozassal. A helyes etrendben tehat a
Iinomitott cukrok korlatozasa mellett nagyobb mennyiseg-
ben kell szerepelnie rostokban dus, teljes ertek szenhid-
ratoknak. A legjobb hatasuak a vizben oldodo rostok, ame-
lyek a szenhidratok Ielszivodasat lassitva gatoljak a vercu-
korszint hirtelen megemelkedeset, javitjak a sejtek inzulin-
erzekenyseget, igy megakadalyozzak az inzulin tulzott
mertek elvalasztasat. A legtbb nvenyi rost vizben oldo-
dik. Klnsen jo Iorrasok: hvelyesek, zabkorpa, kln-
Iele magvak, dio- es mogyoroIelek, krte, alma es a leg-
tbb zldsegIele. Ugyancsak jo hatasu a barnarizs, az
avokado, az articsoka, a keIir es a joghurt. Ajanlott naponta
legalabb 50 g rost elIogyasztasa. A cukorhaztartas szaba-
lyozasa mellett a rostdus taplalkozas masik elnye az,
hogy az esetleg elIordulo szekrekedes is megsznik.
Legalabb ilyen Iontos a vercukorszint-ingadozas elker-
lese szempontjabol az, hogy inkabb tbbszr napi 6-8
alkalommal kevesebbet egynk, vagyis ne teljen el tul
sok id ket etkezes kztt. A gyakori, kisebb mennyiseg
etkezesek hozzajarulnak a vercukorszint stabilizalasahoz.
Egyes hipoglikemiasok jo hatasunak talaljak, ha elalvas
eltt is esznek meg egy keveset.
Az etrendbl erdemes kiszrni az esetleges taplalekaller-
geneket, mivel az elelmiszer-allergia gyakran kapcsolodik
alacsony vercukorszinthez. Aki allergias bizonyos elelmi-
szerekre, annak a hipoglikemias tnetei is tbbnyire su-
lyosbodnak az allergenek hatasara. Erdemes megprobal-
kozni az ugynevezett rotacios dietaval, vagyis harom-negy
heten at kizarni az etrendbl valamennyi szamitasba jv
elelmiszer-allergent, majd pedig egyesevel ujra beepiteni
ezeket a taplalkozasba. Minden egyes ,uj elelmiszer be-
vonasakor Iigyelni kell a tneteket, es csak egy het eltelte-
vel terni at a kvetkez elelmiszerre. Igy a konkret
taplalekallergen kiszrhet.
Az alkohol Iogyasztasa ugyancsak megzavarja a glkoz
normalis Ielhasznalasat, es nveli az inzulinelvalasztast.
Ennek kvetkezteben sllyed a vercukorszint, ami viszont
Iokozott vagyat valt ki az edessegek es az alkohol irant.
Nem veletlen, hogy alkoholistaknal jellegzetes szvdmeny a
hipoglikemia. A kave es a tea koIIeinje, valamint a do-
hanyzas szinten hozzajarul a vercukorszint ingadozasahoz.
Eletmd
A rendszeres testmozgas kivalo vedhatasu. Tudjuk,
hogy a II. tipusu (vagyis nem inzulinIgg) cukorbetegseg
kialakulasatol ugyanugy ved, mint a vercukorszint tulzott
cskkenese ellen. Fontos resze tehat a betegsegmegelzes-
nek es a hipoglikemia kezelesenek is a megIelel testmoz-
gas. Erdemes hetente legalabb haromszor olyan mozgas-
Iormat valasztani, amelynek hatasara a pulzus Iel oran
keresztl legalabb 60-kal n.
Reflexolgia
Kezelend zonak: azonosak a cukorbetegseg eseten (l. a
knyv errl szolo Iejezetet) javasoltakkal, vagyis: vese,
mellekvese, hugyvezetek, hugyholyag, hasnyalmirigy, agy,
hipoIizis.
A tovabbi tudnivalokat illeten, kezeles eltt l. a Nehanv
s:o a reflexologiarol (talp- es ke:mass:a:s) cim Iejezetet.
Akupresszra
Testen kezelend pont: Veb-4 (serkenti az inzulintermelest).
A tovabbi tudnivalokat illeten, kezeles eltt l. az Aku-
press:uras alapismeretek cim Iejezetet.
1pllkkiegszitk
Elengedhetetlen a krom, amely a glkoztolerancia meg-
hatarozo tenyezje. Az alacsony vercukorszint, a cukorbe-
tegseg vagy az elhizas hattereben sok esetben eppen ennek
az elemnek a hianya all. A legjobb, ha a kromot jol hasz-
nosulo, szerves ktesben, peldaul krompikolinat Iormaja-
ban visszk be a szervezetbe.
A tovabbi hasznos etrend-kiegeszitket illeten l. a Ji-
tamin ABC cim Iejezetet.

17
Alacsonv vernvomas

Az alacsony vrnyoms nem betegsg, jelezheti
azonban valamelyik szervnk mukdsi zavart -
ilyenkor pldul szvbillentyuhiba, szv- vagy vese-
elgtelensg, hormonzavar stb. ll a httrben. Et-
tl azonban mg az alacsony vrnyoms ember
rezheti rosszul magt, ertlen, kedvetlen s fzs
lehet, szdlhet is. Alacsony vrnyomsrl
(hipotnia) akkor beszlnk, ha a vrnyoms fels
rtke (szisztol) nem ri el a 100 Hgmm-t.

Az alacsony vernyomas leggyakrabban az ugynevezett
asztenias alkathoz es hajlamhoz ktdik. Tbb tudoma-
nyos kutatas is megersitette, hogy az alacsony vernyomas
szinte sohasem karositja egeszsegnket, szemben a ko-
moly betegsegnek szamito magas vernyomassal. A hipo-
tonias ember barmilyen magas eletkort megerhet, viszont
gyelnie kell arra, hogy a munkaban, a sportban es a csala-
di eletben beossza az erejet. Kzerzetet altalaban javitjak a
verkeringest serkent szerek, ellenben a tompito vagy
nyugtato keszitmenyek masoknal inkabb igenybe veszik
szervezetet.
Szamos ,Iogyokuras klinikan megIigyeltek, hogy
egyeb panaszok mellett a tul alacsony vernyomas is ,ma-
gatol megsznik, ha a test megtisztul mindenIele mereg-
es salakanyagtol, lerakodastol. Aki tehat alacsony vernyo-
mastol szenved, annak mindenekeltt azt ajanljuk, hogy
meregtelenitse a szervezetet, es segitse a tisztulast a megIe-
lel etrend es eletmod kialakitasaval.
Etrend
A hosszu idn at, rendszeresen Iogyasztott tojassargaja,
zabpehely vagy nyers zabkasa, illetve mez emeli a ver-
nyomast. Hat heten keresztl Iogyasszunk minden reggel
egy nyers tojassargajat, egy evkanalnyi zabpehellyel es
mezzel elkeverve. Ugyancsak a zab melegit, elenkit
hatasat hasznaljuk ki a nyers zabkasa Iogyasztasakor. Et-
kezesi zabbol 2-3 evkanalnyit rljnk meg, keverjk el
azonos mennyiseg vizzel (a legjobb a szensavmentes
asvany- vagy Iorrasviz). A pepet Iedjk le, 6-8 oran at
erleljk, es reggelire meg vacsorara Iriss gymlccsel
egytt Iogyasszuk el.
Alacsony vernyomasnal az etelek mersekelt sozasa is se-
githet (magas vernyomasnal eppen a so kerlese ajanlott).
Az elenkit hatasu, altalaban koIIeint tartalmazo elelmi-
szerek emelhetik a vernyomast. Ilyen a kave, kakao, a
Iekete es a zld tea. Azert a kavet inkabb mellzzk, Ileg
ha semmi szkseg nincs ra!
Akinek alacsony a vernyomasa, annak erdemes gyakran
szllevet innia.
Vegl egy gyogyborrecept: 30 g Iriss rozmaringlevelet
es 10 g zsalyalevelet ntsnk le egy liter szaraz vrsbor-
ral, a bort elzleg Iszerezzk majorannaval, Iahejjal es
korianderrel. Egy hetig hagyjuk allni, majd reggel es del-
ben igyunk belle egy-egy poharkaval, mezzel keverve.
Eletmd
Vernyomasrendez hatasa van a rendszeres Iizikai mun-
kanak, testmozgasnak, illetve sportnak. Ha valaki alkal-
matlannak erzi magat a rendszeres sportra, legalabb setal-
jon sokat, tartozkodjon gyakran Iriss levegn, kiranduljon.
Serkenti a verkeringest a reggeli tusolas elszr meleg,
majd egyre Iorrobb, vegl rvid ideig hideg vizzel. Egy-
ket het alatt hozzaszoktathatjuk szervezetnket, igy kepes
lesz gyorsan reagalni a hmerseklet-valtozasra. A reggeli
zuhanyozas utan trlkzvel drzsljk szarazra a brt,
ezzel is javitjuk a keringest.
Hasonlo elenkit hatasu a szaunazas, amelynek eszakon
alkalmazott modja Iorro szauna utan, rvid sznetet
tartva, hideg vizzel htjk le a testet emeli a vernyomast,
es edzi a szervezetet. Kevesbe radikalis a szaunaval kom-
binalt izzasztokura. Ennek soran a Iorro szaunazast nem
kveti hideg Ird, hanem az ember szaraz pamuttrlk-
zbe becsavarva magat, tovabb izzad. Az utobbi esetben
izzadas kzben ovakodjunk a huzattol. Keringesi es sziv-
betegsegben szenvedknek azonban a szauna nem ajanlott!

Cygynvnyek
Keverjnk ssze 50-50 g borsmentat es rozmaringlevelet
20 g kalmossal, ebbl 1-2 kaveskanalnyit tegynk Iel Ini
negyed liter hideg vizben. Forras utan azonnal szrjk le.
Az igy elkeszitett teabol naponta ketszer igyunk egy-egy
cseszenyit. Nemcsak a vernyomast emeli, hanem altalaban
is ersiti a keringest, az idegrendszert. Elssorban asztenias
alkatu, gyenge szervezet, sapadt Iiataloknal valik be, akik
hajlamosak az ajulasra anelkl, hogy barmilyen szervi
bajuk lenne. (Dr. Olah Andor)
Hasznos lehet tovabba a kvetkez keverek: homoki-
gyopar-virag (4 g), IeherrmI (5 g), borsikaI (5 g),
bazsalikomI (5 g), szemviditoI (5 g), konyhakmeny-
mag (2 g) es rozmaringlevel (5 g). (RapotiRomvary)
nmagaban is emelheti a vernyomast a majoranna- vagy
rozmaringtea.
A keser epetea vagy szivtea rendszeres Iogyasztasa n-
velheti az alacsony vernyomast. (Ilyen neven a halimbai
teacsalad tagjakent megvasarolhato.)
KlIldi karrierje utan Magyarorszagon is hodit az elen-
kit hatasu mate gyogytea, amely a vernyomast is emeli.
Gyogynvenyekbl keringeselenkit Irdt is keszithe-
tnk. Fzznk 150 g kalmosgykeret 15 percen keresztl
1 liter vizben, szrjk le, es adjuk a Irdvizhez. Rozma-
ringIrdt ugyancsak alkalmazhatunk.
Illolajok
Elenkitik a keringest, igy vernyomasnvel hatasuk lehet
a kvetkez illoolajoknak: borsmenta, izsop, kakukkI,
kamIor, rozmaring, zsalya.
A tovabbi tudnivalokat illeten l. a Gvogvitas illoolafok-
kal cim Iejezetet.

18
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, mellekvese, hugyvezetek, hugy-
holyag, agy, hipoIizis, egyensulyszerv, vernyomasemel.
Akupresszra
Testen kezelend pont: Sz-8, Sz-9.
Alvas:avarok

Igen sok embert rintenek az alvszavarok lete
valamelyik szakaszban vagy folyamatosan. Van,
aki elaludni nem tud, akad, aki jszaka tbbszr
felbred s nem tud visszaaludni, s van olyan is,
aki gy rzi, hogy egsz jszaka csak nyugtalanul
forgoldott s szinte nem aludt semmit. Elfordul,
hogy az illet alszik ugyan, reggelre mgis gy rzi,
hogy keveset pihent, szinte fradtabb, mint amikor
lefekdt. Akrmelyik esetrl van is sz, a ,megol-
ds nem az altat, mert az soha nem sznteti meg
az lmatlansg okt, csupn a tnetet kezeli. Az
vek mlsval a megszokott gygyszer szinte telje-
sen hatstalann vlik, s fggsget okoz.

Idvel az altatot szed ember eljut odaig, hogy mar a na-
gyobb mennyiseg vagy ersebb szerek sem segitenek.
Ugy erzi, hogy nem is tud altato nelkl elni, gyakran
depresszio es hallucinacio lep Iel. Mindemellett a legtbb
gyogyszer elbb-utobb maj- vagy vesekarosodast okoz.
Raadasul a gyogyszeres alvas soha nem Ielel meg az alvas
normalis elettani ritmusanak.
Az almatlansag kikszblese tbbnyire csak komplex
modon, etrendnk es eletmodunk megvaltoztatasaval le-
hetseges. Ugyanakkor ketsegtelen, hogy a legertekesebb
segitseget e tekintetben a gyogynvenyek nyujtjak. Azzal
az elnnyel, hogy a Iitoterapianak soha nincs olyan vesze-
lyes mellekhatasa, mint a szintetikus altatoknak.
A hagyomanyos kinai orvoslas modszereivel gyogyitok
allapotIelmeresnel altalaban vizsgaljak, alvaszavar eseten
pedig klns sullyal veszik Iigyelembe az ejszakai els
Ielebredes idpontjat. Az orvos vagy termeszetgyogyasz
az ejjel 11 es 1 ora kztti Ielebredesnel az epeholyag, az
1-3 ora kzttinel a maj, a 3-5 ora kzttinel pedig a td
mkdesi zavarara gyanakszik.
Etrend
Hasznos az etrend megvaltoztatasa: Iogyasszunk minel
tbb nyers nvenyi taplalekot, es legalabb hetente egyszer
tartsunk gymlcsnapot.
A meleg tej mellett hagyomanyos nepi segitseg alvasza-
varokban az alma, a mez, a Iekete retek es a nyers vrs-
hagyma. LeIekves eltt megehetnk egy Iej, tejben Itt
hagymat is. Segithet meg a meleg viz vagy Iel pohar meleg
citromle, esetleg mezzel edesitve.
A vacsora legyen knny. Fontos, hogy vacsorara vagy
elalvas eltt ne Iogyasszunk koIIeintartalmu elenkit-
szereket: kavet, ers teat. Erdemes elhagyni az esti orakban
a csokoladet es a tmeny alkoholt is. Egy pohar vrsbor
vagy sr azonban sokaknal segiti az elalvast, bar az utob-
binak neha ara van: ejszaka ki kell menni.
Ha valaki ejIel utan ebred Iel, az gyakran arra vezethet
vissza, hogy hirtelen leesik a vercukorszintje (reaktiv
hipoglikemia). Ilyenkor hasznos lehet a kzvetlenl elalvas
eltt Iogyasztott gabonapehely es mas teljes rles gabona-
Ielek, a teljes rles lisztbl keszlt kenyer vagy stemeny
es egyeb komplex szenhidratok. Ezek segitenek megaka-
dalyozni a vercukorszint ingadozasait, egyszersmind Io-
kozzak a szerotonin szintjet az agyban, segitve az alvast.
Eletmd
Alvasproblemak gyakran azert lepnek Iel, mert az illet-
nek megvaltozott a megszokott eletritmusa. Hogy ezt hely-
rebillentse, gyakran elegend az, ha egy ejszakat ebren
marad, majd a kvetkez napot a megszokott modon tlti
el. Az alvasmegvonas modszeret pszichologusok es pszi-
chiaterek ugyancsak ajanljak, illetve alkalmazzak.
Az eletmod megvaltoztatasa, a rendszeres mozgas, lehe-
tleg az uszas Ieltetlenl ajanlott. Hatasos, ha mindennap
legalabb 20 percet mozgunk ugy, hogy a pulzusszamunk
kzben 50-70-kal njn. Reggel es este zuhanyozzunk
elbb meleg, majd egyre hvsebb vizzel, es a tusolast
hideg vizzel Iejezzk be.
Jot tesz, ha leIekves eltt setalunk legalabb Iel orat. A
setat kssk ssze legzgyakorlatokkal.
Tanuljunk meg es hasznaljunk mindennap valamilyen
lazitasi (relaxacios) modszert. Lazitas kzben engedjk el
negativ gondolatainkat, es a pozitivakra koncentraljunk.
Az elalvas eltti relaxalas klnsen jo hatasu. Az elalvas
eltti idt kellemesebbe tehetjk meditacioval vagy egy jo
knyv olvasasaval, nyugtato hatasu zene hallgatasaval. Ha
elssorban az elalvassal van gond, segithet az nhipnozis
is: hunyjuk be a szemnket, probaljuk kikapcsolni erzek-
szerveinket, engedjk el a munkahelyi es otthoni gondokat,
mindennapi problemakat.
Ha az almatlansag semmilyen modszerrel sem sznik
meg, elkepzelhet, hogy az agyunk rossz helyen van: Ild-
sugarzas, vizer vagy elektromagneses hattersugarzas zavar
bennnket elssorban. A legjobb az, ha az agyunkat mas-
hova helyezzk, es ugy Ieksznk, hogy Iejnk eszak Iele
legyen. Ha ez nem oldhato meg, kerjk radieszteta segitse-
get, es alkalmazzuk a sugarzas elleni vedelmet.
Cygynvnyek
Szinte mindegyik receptben megtalalhato a macskagy-

19
ker. A kzhiedelemmel ellentetben a macskagyker elen-
kitve nyugtat, es valojaban nem az alvast segiti el, csupan
megsznteti az idegesseget, a Ielelemerzest, a szorongast.
Mivel enyhe grcsoldo is, ugyancsak jol alkalmazhato
ideges szivgrcs, szivdobogaserzes, magas vernyomas
eseten. Klnsen komloval egytt adva hatasos. A macs-
kagyker masik klnlegessege: Ieszltsegenyhit, nyug-
tato hatasat ugy Iejti ki, hogy egyidejleg nem okoz tom-
pulast, es nem korlatozza a koncentralokepesseget. (Ez
aligha mondhato el a szintetikus nyugtatokrol.) Ha tehat az
alvaszavar elssorban abbol szarmazik, hogy az ember
leIekveskor nem tudja ,letenni nappali problemait, akkor
napkzben is nyugodtan Iogyaszthat macskagykeret. A
legelnysebb, ha ezt a kivalo gyogynvenyt tinktura Ior-
majaban visszk be a szervezetbe, mert igy nem erezzk a
nveny jellegzetesen kellemetlen szagat.
Almatlansagra ajanlott tea: keverjnk ssze azonos
mennyiseg (peldaul 10-10 g) citromIvet, komlot, macs-
kagykeret es szagosmget, es adjunk hozza (peldaul 2 g)
levendulat. (Szalai Miklos halimbai esperes)
Ket masik recept: macskagyker (5 g), edesgyker (4 g),
csillaganizs (2 g), majoranna (2 g), szagosmgeI (5 g),
kakukkI (5 g), levendulavirag (4 g), csipkehus (10 g);
illetve: borsmentalevel (3 g), komlovirag (10 g),
vidraelecke-level (4 g), macskagyker (5 g), arvacsalanI
(5 g), szagosmgeI (5 g), kakukkI (5 g). (Rapoti Jen es
Romvary Vilmos)
Ha az almatlansag idegessegre vezethet vissza, segithet
Lukacsne kvetkez teaja: macskagyker 30, gyermek-
lancI 20, galagonya 15, mentalevel 15, katangkoro
10, komlo 5, szarkalabvirag 5. A kurat csak nehany
napig kell alkalmazni ugy, hogy a napi Iel literes teaadag
egyharmadat napkzben iszogatjuk meg, ketharmadat
pedig leIekves eltt Iogyasztjuk el. A teakeverek mellett
azonnal elhagyhato az addig szedett altato.
Altato hatasu teakeverek meg a kvetkez: citromI
(10 g), komlo (60 g), galagonyavirag (20 g), macskagy-
ker (10 g). Elkeszitese: egy evkanalnyi mennyiseget t
percig Izznk 2 dl vizben, hagyjuk 20 percig azni, szr-
jk, es leIekves eltt Iel oraval, mezzel edesitve Iogyasz-
szuk el. Ha a keverek tul ers hatasu, lehet az adagot Ielez-
ni, ha viszont a kivantnal gyengebb, az adagot megketsze-
rezhetjk. (Dr. Nagy Geza)
Ugyancsak az receptje: levendula (30 g), kamilla
(10 g), komlo (30 g), macskagyker (30 g). Elkeszitese,
adagolasa es alkalmazasa azonos az elz keverekevel.
Egy tovabbi altato tea: orbancI (20 g), citromIlevel
(20 g), malnalevel (10 g), galagonyalevel es -virag (10 g),
mentalevel (10 g), macskagyker (5 g), golgotavirag (5 g),
komlovirag, mas neven komlotoboz (5 g), levendulavirag
(5 g). A keverek jo iz, vacsorahoz vagy leIekves eltt
Iogyaszthato, gyermekek is ihatjak. (Barbara es Peter
Theiss)
A meleg tej, esetleg mezzel edesitve, meg hatekonyabb
lehet, ha egy-ket teaskanalnyi macskagyker-tinkturat is
tesznk bele.
Vegl egy nyugtato-altato tea azoknak, akik nem tudjak
elviselni a macskagyker szagat es izet: angyalgyker
(80 g), komlo (80 g), rozmaringlevel (40 g), levendulavi-
rag (40 g), ezerjoI (40 g). A keser ezerjoIvet cickaIark-
koroval helyettesithetjk. Ket dl vizzel Iorrazzunk le
2 kaveskanalnyi kevereket, hagyjuk allni nehany percig,
majd szrjk le. Reggel es este egy-egy cseszenyit igyunk
belle. (Dr. Olah Andor)
Aki nem vezet autot, megprobalkozhat a komlos bor ku-
raval. Adjunk 1 liter Ieherborhoz 40 g komlot, tartsuk
meleg helyen 14 napig, neha sszerazva. Szres utan na-
ponta haromszor 2-2 evkanallal Iogyasszunk belle.
Frdk
Elsegiti a jo alvast a nehany perces langyos Ird. Ha a
Irdvizbe komlot, kamillat, levendulat, citromIvet vagy
Ienytlevelet tesznk, Iokozzuk jotekony hatasat. A kom-
loIrdt a kvetkezkeppen keszitsk: egy mareknyi kom-
lobarkat Iorraljunk Iel 2 liter vizben, 15 percig hagyjuk
allni, szrjk meg, es a szrletet adjuk a Irdvizhez.
Illolajok
Jotekony hatasuak a kvetkez illoolajok: bazsalikom,
bergamott, cickaIark, citromI, jazmin, kakukkI, kamilla,
kamIor, levendula, majoranna, mandarin, narancs,
petitgrain, romai kamilla, rozsa, rozsaIa, szantalIa, tmjen,
ilang-ilang, vetiver.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
Elssorban a meregtelenitesert Ielels szervek munkajat
celszer masszirozassal elsegiteni.
holyag, maj, td, agy, napIonat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Sz-7, Szb-6, Szb-7, Kor-20,
Gy-36, L-6, V-7 (ha vesepanaszok is vannak), M-3 (ha
majpanaszok is jelentkeznek).
Fl: Sen Men.
1pllkkiegszitk
Nyugaton nagy karriert Iutott be a triptoIan nev amino-
sav, amelybl a szervezet a nyugtato hatasu szerotonint
allitja el. Az utobbi evekben azonban a triptoIan egyik
szarmazekat, az 5-hidroxi-triptoIant (5-HTP) alkalmazzak
inkabb, amely cskkenti az elalvashoz szkseges idt es az

20
ejszakai Ielebredesek szamat. Fokozza nyugtato hatasat, ha
leIekves eltt gymlccsel vagy gymlcslevel egytt
vesszk be. Egyik jellegzetessege, hogy a teljes alvasid
nvekedese nelkl kepes meghosszabbitani az alvas eletta-
nilag igen Iontos, gyors szemmozgasos, ugynevezett REM
Iazisat, es ezzel parhuzamosan a melyalvas 3-as es 4-es
Iazisat is. A REM-Iazisban latjuk az alomkepeket, es a
kipihentseg, illetve a kialvatlansag erzese attol Igg, hogy
az alvas melyik szakaszaban ebrednk Iel.
A szerz tudomasa szerint az 5-HTP Magyarorszagon
nem kaphato, barki szamara hozzaIerhetk viszont a
triptoIan termeszetes Iorrasai, peldaul a pulykahus.
Aranver

Aranyrbetegsggel a felntt lakossg kb. egyhar-
mada kzd, fknt a nk, akiknl tbbnyire szls
utn, elhzs kvetkeztben, illetve a nem megfelel
trend s letmd miatt alakul ki. A betegsg lnye-
ge az, hogy a vnkban pang a vr. Ennek viszont
tbbfle oka lehet, gy az erek genetikai okokra
visszavezethet gyengesge, az rfalakra szkels
kzben nehezed nagy nyoms, nehz slyok emel-
se, terhessg, hosszan tart ls vagy lls, hasme-
ns, alkoholizmus stb.

A vegbeltajek venas errendszere abban klnbzik a
tbbitl, hogy nincsenek benne aramlasszabalyozo billen-
tyk. Ezert a venas pangas aranyeres csomok, beverzesek
kialakulasahoz vezethet. A venas pangast tbbIele tenyez
valtja ki. Megemlitjk kzlk a Iokozott hasri nyomast,
a Iizikai megerltetest, a majkarosodast, a szekrekedest
es/vagy a hasmenest. Emellett kialakulhat aranyer terhes-
seg idejen, szles utan, makacs khgestl, tsszgestl,
hanyastol, helytelen etrendtl es eletmodtol.
Az aranyeres csomokat megklnbztetik helyk es su-
lyossaguk szerint. A kls aranyeres csomo a vegbel kls
zaroizmanak vonala Ielett helyezkedik el, es benne verrg
vagy ktszveti csomo Iordulhat el. Az elbbi az erIal
megrepedese kvetkezteben alakul ki, az utobbi pedig a
vegbelnyilas krl, a br alatt barhol elIordulhat. Rostos
ktszvetet tartalmazo duzzanat altalaban verrgbl
szarmazo, ugynevezett trombotikus aranyeres csomobol
jn letre. A bels aranyeres csomo a vastagbelet es a veg-
belet elvalaszto zaroizom Iltt alakul ki, de neha annyira
megnagyobbodik, hogy elreesve, a vegbel zaroizma ala
kerl. Kls-bels vagy vegyes aranyeres csomorol pedig
akkor van szo, ha a kls es bels csomok sszeIgg
zonat alkotnak, zsakszer duzzanatot letrehozva
kiboltosulnak. Az aranyeres csomonal elIordulhat verzes,
viszketes es Iajdalom kln-kln vagy egytt, es az is
megtrtenhet, hogy az aranyeres csomoban a zaroizom
sszehuzodasa miatt leall a verkeringes. Ez utobbi esetben
kizarodott csomorol beszelnk, ez nagyon Iajdalmas, es
tbbnyire verrgket tartalmaz.
A hosszan tarto, elhanyagolt aranyer a nedvezes es a
szeklettel valo szennyezdes miatt a vegbelnyilas ekcema-
jahoz, hegesedeshez, Iekelyhez, a vegbel beszklesehez
vezethet.
A leggyakoribb tnetek: viszketes, eg erzes, Iajdalom,
gyulladas, duzzanat, verzes, valadekozas. Ha a szeklet
vagy a WC-papir veres, Ieltetlenl ajanlott az orvos Ielke-
resese, mert a verzest nemcsak aranyer, hanem mas beteg-
seg is okozhatja. Ha mas tnet nelkl csak viszketes van,
azt nagyon ritkan okozza aranyeres csomo.
Etrend
A legIontosabb a magas rosttartalmu etelek Iogyasztasa,
az etrend beallitasa ugy, hogy a szekeles knny es Iajda-
lommentes legyen. Segit, ha sok zldseget es gymlcst,
magvakat, valamint teljes rles gabonaIeleket, peldaul
tnklybuzakenyeret Iogyasztunk. Flavonoidokban bvel-
kedik a Ildi szeder, a cseresznye, a Iekete aIonya es a
citrusIelek. Ha a salatankba egy-ket evkanal buzacsirat
vagy lenmagot kevernk, az mar nmagaban eleg lehet a
megIelel allagu es rendszeres szeklethez.
gyeljnk arra, hogy elegend Iolyadekot igyunk. A
legjobb a tiszta Iorras- vagy asvanyviz, legalabb napi ket es
Iel liternyi.
Keverhetnk gyogyhatasu italt mandarin- vagy narancs-
lebl, somkoroteaval (sarga somkoroval) es citromlevel
elegyitve. Naponta ket-harom poharral Iogyasszunk az
italbol harom heten at.
Keszithetnk stemenyt a kvetkezkeppen: egy teaska-
nalnyi porra rlt krIarkkoro gykeret keverjnk ssze
egy tojassargajaval es egy teaskanal buzaliszttel, adjunk
hozza egy kis olivaolajat, majd sssk meg. Reggelente
ehgyomorra Iogyasszuk ket heten keresztl.
Ha az etrendnk nem tartalmaz eleg rostot, erdemes
megIontolni az utiImag vagy a lenmag bevitelet. Mind-
kett megknnyiti a szekletritest, de csak akkor, ha sok
Iolyadekot iszunk. Jol alkalmazhato a lenmagolaj is.
Eletmd
Gyakran mar az is segit, Ileg az lmunkat vegzknel,
ha rendszeresen setalnak, sportolnak. Akinek hosszabb
ideig kell lnie vagy allnia, az tartson gyakrabban sznetet
a munkajaban, megvaltoztatva a testhelyzetet. Erdemes
megtanulni a szekletritest oly modon, hogy kerljk az
erlkdest.
Rendkivl Iontos a vegbelnyilas tisztan tartasa. Minden
szekeles utan celszer langyos vagy hvsebb vizzel le-
mosni a vegbelnyilast, de kamillas vagy arnikas lemosast,
illetve lIrdt is alkalmazhatunk. A vegbelnyilas tisztan
tartasahoz hasznalt hideg vagy langyos vizhez keves ecetet
is adhatunk, mivel Ierttlenit es csillapitja a viszketest.
Jo tudni, hogy a vegbeltajek viszketeset okozhatja a dur-
va WC-papir, valamint kivalthatja Candida albicans vagy
parazitaIertzes es elelmiszer-allergia. A viszketes kezd-
d cukorbetegsegnek ugyancsak jele lehet.

21
Sokan nem tudjak, hogyan elzhetik meg a nagyobb su-
lyok emelesebl adodo allapotromlast aranyer eseten. Soha
ne emeljnk lehajolva, egyenes labbal! Mindig guggoljunk
le, es a labizmaink segitsegevel, a gerincet nem terhelve
emeljk Iel a sulyt. Nehezebb suly emelesekor vagy szeke-
leskor ne tartsuk vissza a levegt, mert ezzel is nveljk a
nyomast a hasregben. A legjobb persze az, ha nem emel
vagy cipel sulyos terhet az, aki aranyerrel kszkdik.
Cygynvnyek
Belsleg hat a kvetkez keverek: benedekI, gyermek-
lancIgyker, bengekereg, ezerjoI, papsajtlevel, rebarba-
ragyker, gyujtovanyI, cickaIarkI es IstikeI mind-
egyik azonos mennyisegben. Egyszerbb elkesziteni
Giovannini kevereket, amelyben cickaIarkI, pasztortaska-
I, pemeteI, Ieketenadalyt-gyker es verontogyker
talalhato, ugyancsak mindegyik nvenybl azonos meny-
nyiseg. (RapotiRomvary)
Fekete nadalytbl (40), cickaIarkIbl (30), apro-
csalanbol (20) es salataboglarkabol (10) szinten ke-
szithetnk aranyer elleni, belsleg hato teat. Egesz napon
at kis adagokban kell iszogatni. A kura 20-30 napig tart.
(Lukacsne)
Lemossok, frdk
lIrdk alkalmazasanal alapelv, hogy Iorro Irdt
csak akkor vegynk, ha az aranyeres csomok nem verez-
nek, illetve ha a beteg gyenge. Viszont hideg lIrdre
van szkseg ersen gyulladt csomoknal, es akkor, ha a
beteg ers.
sszehuzo es Ierttlenit hatasu Irdt keszithetnk ap-
rora trt tlgyIakeregbl. Ket-harom evkanalnyit tegynk
egy liter hideg vizbe, lassan Izzk Iel, es t perc mulva
szrjk at a Izetet. Hagyjuk hlni 40 C hmersekletre,
es keverjk az lIrdhz. A kurat naponta 10-20 percig
vegezzk.
Elssorban Iajdalmas aranyer kezelesere jo a kamillaIr-
d, amely gyulladasgatlo es keringesjavito hatasu. Egy
mareknyi kamillaviragot Izznk Iel ket liter vizben, hagy-
juk allni 15 percig, szres utan ntsk a langyos lIrdhz.
Ugyancsak lIrdhz hasznalhato keverek receptje
(mindegyik nvenybl azonos mennyiseget veve): tlgy-
Iakereg, IzIakereg, gyujtovanyI, diolevel, papsajtlevel,
zsalyalevel, libapimpo, vadgesztenyelevel, zsurloI es
kamillavirag. (RapotiRomvary)
Kencs
A krmvirag kencs jol hasznalhato akkor, ha kls
aranyerrl van szo. Csillapitja a Iajdalmat es a viszketest,
javitja a verellatast.
Ugyancsak elnys lehet az orbancIbl keszlt kencs,
amely mersekli a Iajdalmat, es segiti a duzzadt szvet sz-
szehuzodasat is.
Reflexolgia
holyag, napIonat, vegbel-aranyer.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Kor-1, Kor-20.
Fl: vegbelnyilas, vastagbel.
1pllkkiegszitk
Elssorban olyan keszitmenyek jnnek szoba, amelyek
ersitik a venak Ialat es cskkentik a brnek a gyogyulas
kzben Iellep irritaciojat. A C-vitamin, Ilavonoidokkal
egytt szedve, ersiti az erIalakat. A cink gyorsitja a seb-
gyogyulast.
Arcreggvulladas

Gyakori megbetegeds, fleg sszel s tl elejn az
orrmellkreg-gyullads (sinusitis), amelynek leg-
surubben elfordul formja az arcreg gyullad-
sa. Az esetek tbbsgben valamilyen fels lgti
vrusfertzs, ntha elzi meg az arcreggyullads
kialakulst. Az orrmellkregek nylkahrtyjn
duzzanat keletkezik, elzrva a vladk kivezet
tjt. Ez gyulladst okozhat. Kisgyermekeknl kz-
rejtszhat az ismtld arcreggyulladsok kiala-
kulsban az orrmandulknak a szokottnl na-
gyobb mrete is.

Az orrmellekregek negy par csontregbl allnak. Az
orr krl elhelyezked csontokban Ioglalnak helyet a hom-
lokregek, az arcregek, az ekcsonti es a rostacsontregek.
Az orrmellekregekben lev nyalkahartyanak Iontos Iel-
adata van a szervezet vedelmi rendszereben: az altala ter-
melt valadek a mellekregek Ialan lev nyilasokon at az
orrba jutva megkti es eltavolitja a szennyez anyagokat,
igy a belelegzett port, pollent stb. A valadek a garaton at a
gyomorba kerl, es ott a gyomorsav elpusztitja a bakteriu-
mokat. Normalis krlmenyek kztt az orrmellekregek
mkdese eszrevetlen, de ha a nyalkahartya begyullad, a
tbb es sr valadek elzarja a mellekregek nyilasait,
egyuttal kedvez taptalajt teremt a bakteriumIertzeshez.
Az orrmellekregek gyulladasa altalaban heveny leguti
virusIertzes kvetkezmenye, am szenanatha, gyulladt,
esetleg amalgamtmeses Iog, orrsvenyIerdles es orrpo-
lip kvetkezteben is kialakulhat. Jellemz ra az orr verb-

22
sege, a sr, gennyes, sargaszld valadek. (Ha azonban az
orrvaladek egy het elteltevel is tiszta, akkor valoszinleg
allergiarol van szo.) Heveny esetekben laz, hidegrazas es
homloktaji IejIajas kiserheti, valamint cskken a szagerze-
keles. Jellemz meg, hogy az erintett mellekreg Ielett a
br tapintasra erzekeny, kipirosodik, megduzzad, Iajdalom
is lehetseges. A Iej elrehajtasaval a Iajdalom ersdik.
Kronikus arcreggyulladasnal esetleg csak hemelkedes
van, de a beteg lehet teljesen laztalan is. A kronikus Iert-
zesnek neha nincs is mas tnete, mint az enyhen gennyes
orrvaladek, a szaraz khges es az aporodott szajszag.
Vissza-visszater arcreggyulladasnal altalaban gyengen
mkdik az immunrendszer, es szerepet jatszhat a tapla-
lekallergia, illetve a szenanatha (allergias natha), esetleg a
Iogak amalgamtmese.
Egy tudomanyos kutatas szerint azoknal a Iekelybete-
geknel, akiknek a szervezeteben kimutathato volt a
Helicobacter pylori bakterium, valamint asztmas es ekce-
mas tneteket mutattak, a Helicobacter kiirtasa az allergias
tneteket is megszntette, beleertve az orrmellekregek
gyulladasat. Ennek alapjan a kronikus mellekreg-
gyulladassal bajlodo embereknek erdemes elvegeztetnik a
H. pylori szrvizsgalatot. A kronikus mellekreg-
gyulladas gyakran idlt Candida-Iertzessel tarsul. Hasz-
nos lehet tisztazni ennek esetleges Iennallasat.
Az orvosi kezeles napjainkban elssorban antibiotiku-
mok adasat jelenti. TbbIele vizsgalat arra utal azonban,
hogy az antibiotikum-kezeles sem az akut, sem a kronikus
orrmellekreg-gyulladasoknal nem jelent hatasos terapiat.
Ha viszont az antibiotikus kezelesnek nincs kedvez hata-
sa, akkor tbbnyire mellzhet, mert szamos hatranyos
kvetkezmenye lehet. Elssorban az, hogy az adott anti-
biotikumra rezisztens bakteriumtrzsek kialakulasahoz
vezet, de az sem mellekes, hogy karositja a gyomor-
belIlorat. Ha a kezelorvos megis ragaszkodik az antibioti-
kum alkalmazasahoz, akkor a beteg legalabb szedjen ezzel
egytt (es az antibiotikum-kura beIejezese utan meg kb.
ket hetig) ugynevezett baratsagos belbakteriumot tartalma-
zo Acidophilus keszitmenyt, illetve Iogyasszon minel tbb
elIloras keIirt, joghurtot.
Termeszetgyogyaszok gyakorlataban srn elIordulnak
olyan arcreg- vagy kzepIl-gyulladasos gyermekek,
akiknel mar a sokadik antibiotikum-kura sem hozott ered-
menyt, alaposan legyengitette viszont az immunrendszert.
Heveny arcreggyulladasnal a terapia celja a dugulas el-
haritasa es az akut Iertzes megszntetese. Ezt el lehet erni
helyi melegitessel, antibakterialis hatasu gyogynvenyek
lokalis alkalmazasaval es az immunrendszer mkdesenek
ersitesevel.
Kronikus gyulladasnal celszer kiszrni a legutakat irri-
talo, szennyez levegt, dohanyIstt, valamint a
taplalekallergeneket. Alkalmazzunk Iiziologias sooldatot
orrcseppnek, sprayt vagy atblitest, es termeszetesen cel-
szer megersiteni a gyenge immunIunkciot (l. az errl
szolo Iejezetet).
Fontos, hogy az orrmellekreg-gyulladast tkeletesen
kikezeljek. Ha ez nem trtenik meg, kvetkezmenykent
kialakulhat kronikus legcsgyulladas (bronchitis), asztma,
tdgyulladas vagy mas leguti betegseg.
Etrend
Probaljuk mellzni a taplalekallergeneket, Ileg ha kro-
nikus mellekreg-gyulladasrol van szo. Ha nem vagyunk
biztosak abban, mely elelmiszerek okoznak allergiat, hagy-
juk el az etrendbl a leggyakoribb allergeneket, vagyis a
tejet, a tojast, a buzat, a citrusIeleket, a mogyorot es a mo-
gyorovajat, valamint a kukoricat.
Keszitsnk salatat nyers nvenyi hajtasokbol es levelek-
bl. Ezt persze csak tavasszal tehetjk meg. Alkalmas
salatanak a csalan, a gyermeklancI levele (viragzas eltt
meg nem keser), a komlo, a torma, a petrezselyem, a
metelhagyma, a soska, a hagyma, a Iokhagyma es a Ieke-
te bodza. Minden evszakban ajanlott a nyers zldseg es
gymlcs Iokozott Iogyasztasa, a sobevitel cskkentese.
Jo tudni, hogy a tej es a tejtermekek nvelik a valadek
kepzdeset, ezert Ileg akut Iertzesben mellzzk
ket. A meleg italok, peldaul a citromos tea, segitik a Iel-
gylemlett orrvaladek eltavolitasat, cskkentik a mellek-
regekre nehezed nyomast.
Evszazadok ota ismert nepi gyogymod a torma alkalma-
zasa, Irissen preselt tormale vagy tormas borogatas Iorma-
jaban. Antibiotikus hatoanyaga, a szinigrin glikozida a
brn is athatol, es a szervezetbe jutva a gyulladas, a bak-
teriumIertzes helyen Iejti ki hatasat. A tormale modern
kiIejezessel szeles spektrumu antibiotikumhoz hasonloan
mkdik. Orrmellekreg-gyulladas eseten is bevalik a
magyar nepi orvoslasnak a nathara javasolt gyogymodja:
reszelt tormat kis idre poharral letakarnak, s mikor mar
nem olyan ers, a poharat leveve inhalalnak vele.
A torma lehetseges egyeb alkalmazasai a kvetkezk:
naponta haromszor egy kaveskanalnyi mezzel elkevernek
egy kaveskanalnyi reszelt tormat, igy Iogyasztjak. A mez-
zel kevert torma elIolyositja a tapados, sr nyalkat, st a
khgest is csillapitja. Meg lehet probalni meg a tormateat
vagy az ecetes tormat. (Dr. Olah Andor)
A Iokhagyma, illetve annak kivonata elssorban ers an-
tibiotikus hatasa miatt jn szamitasba.
Eletmd
Kutatasok szerint az allergias betegek kzl minden ma-
sodik-harmadik gyakran szenved orrmellekreg-gyulladas-
ban is. Fleg ilyenkor segithet a betegseg elkerleseben a
tiszta krnyezet. El kell tavolitani otthonunkbol a padlo-
sznyeget, a tollas agynemt, a kutyat es a macskat. Jo, ha
van a lakasban legtisztito, valamint a porszivon legszr.
Otthon a levegt tartsuk parasan, lehetleg levegnedve-
sit berendezessel, vagy ha nincs ilyennk, tegynk a It-
testre nedves trlkzt.
Az orrIujas ne trtenjen tul nagy ervel, mert igy a vala-
dek visszajuthat az orrmellekregekbe. Mindig csak az
egyik orrlyukat Iujjuk, mikzben a masikat elzarjuk.
Cygynvnyek
Arcreggyulladasban javasolt a vertisztito gyogynve-
nyek krmvirag, diolevel, zsurlo, orbancI, somkoro

23
alkalmazasa belsleg. Az orrregeket angyalIgyker,
bazsalikom, levendula, majoranna es szegIszeg vizes
kivonataval erdemes bliteni. Gyogynvenyes atblites
utan celszer az arcot inIralampaval melegiteni. Kisebb
gyermekeknel gondot okozhat az inIralampa hasznalata, ha
idegenkednek tle. Ilyenkor bevalik az evszazadok ota
ismert nepi gyogymod: meleg sot kssnk kis zacskoba, es
mikor mar nem tul Iorro, tegyk az arcra. Modernebb es
ugyanolyan hatasos eszkz melegitesre a termotasak.
Begzlesre (inhalaciora) alkalmas a kakukkI, a bors-
menta, a szurokI es az edeskmeny. (Dr. Nagy Geza)
Illolajok
Eukaliptusz, levendula, majoranna, mirtusz, niauli, szeg-
Iszeg, citrom vagy bazsalikom olajabol nehany cseppet
tegynk vizbe, es az igy keszitett orrcseppel blitsk at az
orrmellekregeket.
kal cim Iejezetet.
Ss vizes orrcsepp
Orrcsepp helyett csppentsnk Iiziologias sooldatot
(elettani, vagyis 0,9-os konyhasooldatot) naponta tbb-
szr mindket orrlyukba, mikzben a Iejnket kb. egy per-
cig hatrahajtva tartjuk, es mindket oldalra tbbszr elIor-
ditjuk, hogy a sooldat eljusson valamennyi orrmellekreg-
be. (Gyogyszertarban megvasarolhato tengeriso-oldat spray
Iormajaban, de hasonloan hatasos az emlitett elettani sool-
dat is.) A szoba levegjet parologtatoval tartsuk nedvesen.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, Iej,
arcreg, homlokreg, nyirokrendszer, mellekpajzsmirigy.
Akupresszra
Testen kezelend pont: Vab-4, Vab-20.
1pllkkiegszitk
Hasznos minden olyan etrend-kiegeszit, amely ersiti
az immunrendszer mkdeset, illetve antioxidans hatasu.
Igy jol alkalmazhato a C-vitamin (lehetleg bioIlavonoi-
dokkal egytt), amely gatolja a szervezetben az allergenek
kvetkezteben keletkez hisztamin kepzdeset, vagyis
antihisztamin hatasu. Az A-vitamin (vagy a beta-karotin)
es a cink ugyancsak elnys lehet.
Candida-ferto:es (candidiasis)

Az gynevezett civilizcis betegsgek kztt elke-
l helyet foglal el, s ma mr szinte npbetegsgnek
tartjk a Candida albicans okozta, szertegaz t-
netcsoportot. Az lesztgombk egyik fajtjrl van
sz, amely a ma ltalnos helytelen tkezs s let-
md, valamint a krnyezeti mrgek hatsra elsza-
porodik a szervezetben. Normlis krlmnyek
kztt az egszsges ember bksen egytt l sokf-
le baktriummal, vrussal, gombval, de ha az im-
munrendszere tartsan meggyengl, akkor a kr-
okozk - gy a gombk - letfelttelei is kedvezbb
vlnak.

A betegseg Ielismerese rendkivl nehez, mivel igen val-
tozatos tnetcsoporttal jar egytt, es klnbz emberek-
nel az egyes tnetek megjelenese is mas-mas lehet. Bar a
candidiasis (mas neven: candidosis) mindket nemet erint-
heti, elssorban a nket kzlk is inkabb a kzepkorua-
kat sujtja (nyolcszor gyakoribb, mint a IerIiaknal).
Egeszseges emberben a Candida albicans kis mennyisegben
van jelen a tapcsatorna bels, meleg rediben es reseiben, va-
lamint a vaginaban. Ha azonban a gomba tulzott mertekben
elszaporodik, legyengl az immunrendszer vagy megserl
a tapcsatorna hamszvete, akkor a gombasejtek a kerin-
gesbe bekerlve eljuthatnak a szervezet barmelyik reszebe.
A tnetegyttes altalanos jellemzje a rossz kzerzet, az
allando Iaradtsag, kimerltseg, depresszio, az immunrend-
szer mkdesi zavarai, igy az allergia, a vegyi anyagokkal
szemben mutatott tulerzekenyseg, tovabba a klnIele
emesztesi zavarok. Emellett szamos mas kisebb-nagyobb
tnet utalhat a candidiasisra, igy a cskkent nemi vagy, a
szajpenesz, a vegbeltaji viszketes, a gyakori holyaghurut, a
gombas hvelyIertzes, menstruacios panaszok, Iigyelem-
zavar es ingerlekenyseg.
A candidosis kialakulasat gyakran megelzi a hosszan
tarto antibiotikum-hasznalat, Iogamzasgatlo tablettak sze-
dese, szteroid hormonok adagolasa vagy idlt gombas
hvelyIertzes. A beteg altalaban kivanja a szenhidratban
es elesztben gazdag eteleket, az edesseget, a cukrot (vol-
takeppen persze nem a betegnek, hanem a Candida gom-
banak van szksege mindezekre az eletben maradashoz).
Ha mar kialakult a Candida-Iertzes, akkor kiserheti
tbb mas betegseg, igy hormonzavarok, ekcema, pikkely-
smr, etelallergia, vegyi anyagokkal es mas allergenekkel
szembeni erzekenyseg, irritabilis vastagbel szindroma
(ICS) vagy a menstruaciot megelz tnetegyttes (PMS).
A candidiasist multiIaktorialis betegsegnek tartjak, ami
azt jelenti, hogy tbb tenyez egyttes hatasara jn letre.
Hajlamosit candidosisra a belIlora megvaltozasa, az
emesztnedvek (gyomorsosav es hasnyalmirigy enzimek)
cskkent termelese, a hibas taplalkozas (esetleg tapanyag-
hiany), egyes gyogyszerek Ileg antibiotikumok hosz-

24
szan tarto adagolasa, a gyengebb majIunkcio, az immun-
rendszer hatekonysaganak cskkenese, illetve bizonyos
meglev alapbetegsegek.
A leggyakoribb az emlitettek kzl es a legsulyosabban
esik latba az antibiotikumok indokolatlan es mertektelen
alkalmazasa. Ezert ha mod van ra, hogy mas eszkzkkel,
termeszetes modszerekkel kisereljek meg valamilyen be-
tegseg gyogyitasat, akkor kerljek el az antibiotikumok
adasat. Annal is inkabb, mert az antibiotikummal szemben
ellenallo bakteriumtrzsek Iejldnek ki. Az Egeszseggyi
Vilagszervezet (WHO) szerint kzeledik az ,antibioti-
kumok utani kor, amikor sok Iertz betegseg ismet
csaknem gyogyithatatlanna valik.
Az elesztgombak elszaporodasa egytt jar az immun-
rendszer meggyenglesevel, ami viszont meg kedvezbb a
gombak eletIeltetelei szempontjabol. Igy tehat ,rdgi
kr alakulhat ki, amelynek megtrese csak hosszabb id
(tbb honap) alatt es komplex terapiaval lehetseges.
A candidiasis biztos diagnozisanak Ielallitasara alkalmas
a beteg altal kitlttt, reszletes kerdiv ertekelese, valamint
laboratoriumi vizsgalatok eredmenyei. A szekletbl kite-
nyeszthet a gomba, es merni lehet a ver Candida antigen,
illetve ellenanyag szintjet. Ez utobbi vizsgalatok azonban
inkabb csak a diagnozis megersitesere szolgalnak, mivel
a szervezet a Candida ellen tbb tucat klnbz antigent
termel. A diagnozishoz komolyabb tampontot nyujt a be-
teg korelzmenyenek es a klinikai kepnek az ertekelese.
Ma mar ugyancsak szeles krben alkalmazott eljaras a
Candida-Iertzes szresere a Vega-teszt vagy mas
biorezonancias eljarasok.
Korabban kronikus Candida-Iertzes eseten elssorban
gombal gyogyszert (peldaul Nystatint) adtak, amely
ketsegkivl hatekonyan pusztitja a meglev gombakat,
ugyanakkor azonban nem hat a Candida szaporodasat
elsegit tenyezkre. Ezert ha a gyogyszeres terapiat
nem kiserik gykeres etrendbeli valtozasok a javulas
csak atmeneti lehet, es a gombaIertzes hamarosan ujra
elszaporodhat a szervezetben.
Ha valaki megis a gombal gyogyszert valasztja, Ieltet-
lenl szamolnia kell a Herxheimer-reakcioval, ami a gom-
ba tmeges pusztulasa kvetkezteben hirtelen Ielszaporodo
mereganyagok miatt kialakulo allapotromlast jelenti. Ezert
a gyogyszert mindig csak Iokozatosan emelt dozisban
szabad alkalmazni.
A gyogyszeres kezelesnel hosszu tavon Ieltetlenl ered-
menyesebb az atIogo megkzelites. Ez egyIell termesze-
tes gombaellenes szerek, jol megvalasztott taplalekkiege-
szitk adasat, masIell pedig az etrend radikalis megval-
toztatasat jelenti. Hosszu idn keresztl ki kell iktatni a
menbl bizonyos elelmiszereket, es csak a teljes gyo-
gyulas utan, ovatosan es Iokozatosan epithetjk be ket
ujra az etrendbe, megIigyelve ugyanakkor, hogyan reagal a
szervezetnk.
Etrend
A helyes etrendnek egyarant Iontos mindket pillere: a
tilalmi listan szerepl elelmiszerek kerlese ugyanugy,
mint az ajanlottak Iogyasztasa. Nknel altalaban 3-6 hona-
pig, IerIiaknal 1-2 honapig van szkseg a szigoru dietara.
Ha a kls tnetek (peldaul hvelyIolyas, viszketes) el-
mulnak, az meg nem jelenti a teljes gyogyulast. A terapiat
mindaddig kell Iolytatni, amig az emesztrendszer meg
nem tisztul.
Mit nem s:abad fogvas:tani?
Hagyjuk el etrendnkbl a cukrot es a cukortartalmu
elelmiszereket, igy a mezet is. Ugyancsak kerlendk a
Iinomitott szenhidratok, barmilyen etelben talalhatok is
(igy a stemenyek, kelt tesztak, szaraz gabonatermekek,
stpor). Tilos Iogyasztani elesztt tartalmazo eteleket,
erjesztett elelmiszereket, ecettartalmu taplalekot, konzer-
veket, ujramelegitett eteleket, alkoholos italokat. Tilos a
kandirozott gymlcs es a gymlcslevek, szaritott Isze-
rek, sajtok, ketchup, mustar es majonez Iogyasztasa. A
beteg ne egyen vagy igyon tejet es tejtermekeket (kiveve a
juhturot, bakteriumkultura alkalmazasaval keszlt natur
joghurtot, valamint svajci ementali sajtot, ezek elallitasa-
bol ugyanis kizarjak a peneszkepzdest es a gombas erle-
lest). Ugyancsak mellzze a bort, dinnyet, gombat, salata-
nteteket, martasokat, szojatermekeket.
E lista lattan joggal kerdezheti barki, mit ehet egyaltalan.
Nem Iog-e ehen halni? De nincs ok aggodalomra.
Mit ehet a beteg?
Az ajanlott elelmiszerek kzl elszr azokrol szolunk,
amelyeket a legsulyosabb candidosisban is szabad Io-
gyasztani. Ezek a kvetkezk.
Friss :ldseg: brokkoli, burgonya (inkabb hejaban st-
ve), cekla, Ieherrepa (gyker), Iejes salata, Iokhagyma
(kivalo gombal hatasu!), kelbimbo, kelkaposzta, kinai
kel, lila hagyma, metelhagyma, padlizsan, paradicsom,
petrezselyem, retek (zldjevel egytt is), sargarepa, sparga,
spenot, uborka, vrshagyma, zeller, zldpaprika.

Friss gvmlcsk: bogyos gymlcsk (eper, Iekete sze-
der, kkeny, malna, ribizli, szeder), papaya.

Gabonafelek, kenver: valamennyi korpatermek Io-
gyaszthato. Klnsen elnys a hajdina, a kles, a zab es
a barna rizs.
Az eleszt nelkli, kovasztalan kenyeret nyugodtan Io-
gyaszthatjuk. A legjobb a tnklybuza kenyer, amely sza-
mos vitamint es nyomelemet is tartalmaz. Ha barmilyen
okbol eppen nem jutunk hozza eleszt nelkli kenyerhez,
akkor legalabb piritsuk meg a szeleteket. Szabad meg enni
rizsbl keszlt kekszet, stemenyt (persze cukor es eleszt
nelkl), korpatortat, teljes rles lisztbl keszlt tesztaIele-
ket.

Diofelek, magvak: lenmag, napraIorgomag, szezammag.

Husfelek: valamennyi sovany Iriss hus Iogyaszthato, el-

25
ssorban ajanlott a szarnyas es a hal. Tojast minden Ior-
maban szabad enni.

Hidegen saftolt olaffelek: nyugodtan Iogyaszthatunk hi-
degen sajtolt olivaolajat, szezamolajat, kukorica- vagy
napraIorgoolajat. Ezen olajIelesegek Ielhasznalasaval sza-
bad kesziteni tojasbol es citromlebl (nem ecetbl!) salata-
nteteket, majonezt.

Italok: asvanyvizet, gyogyteakat batran ihatunk.

Esetleg fogvas:thatok.
Elrehaladott, sulyos candidosis eseten nem, enyhebb
esetben viszont Iogyaszthatok a kvetkez elelmiszerek:
alma, avokado, bab, banan, borso, krte, kukorica.
A Iokozott zldseg- es gymlcsIogyasztas, a teljes rle-
s gabonabol keszlt kenyer altalaban elegend rost bevi-
telet jelenti. Ha ennek ellenere sincs szeklet mindennap (az
a legjobb, ha naponta tbbszr, minden Ietkezes utan
bekvetkezik a szekrites), akkor megIontolando kln
rostanyag, peldaul zabkorpa alkalmazasa is.
Fontos szabaly az ujraIertzdes elkerlesere, hogy ha-
vonta csereljk ki a IogkeIenket. Igy megelzhetjk a
szajban kialakulo bakterium- es gombaIertzest.
Cygynvnyek
Inkabb nyugaton hasznaljak a kvetkez nvenyeket
Candida-Iertzes eseten: kanadai sargagyker (hidrasz-
tisz), soskaborbolya, mahonia es kinai aranyIonal. Kzs
bennk, hogy berberint tartalmaznak, amely tudomanyos
vizsgalatok szerint bakteriumok, egysejtek es gombak
ellen egyarant igen hatekony. A berberintartalmu nve-
nyek elnye, hogy kepesek meggatolni az idlt Candida-
Iertzesben gyakori hasmenest is.
Ugyancsak ajanlott a Pau d`Arco tea, amely bakterium-
es gombaellenes hatasarol ismert.
Illolajok
A hasznos tudnivalokat illeten l. a Gvogvitas illoolafok-
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
Az emesztrendszer teljesitmenyet es az immunrendszer
hatekonysagat nvel terletek masszirozasa ajanlott.
holyag, maj, epe, hasnyalmirigy, vekonybel, vastagbel,
td, mellekpajzsmirigy, csecsemmirigy, hipoIizis, nyi-
rokrendszer.
1pllkkiegszitk
Az ajanlott zldsegek kztt emlitettk mar a Iokhagy-
mat, amelybl egyebkent napi egy gerezd ajanlott. Ha
azonban valaki el akarja kerlni a Iokhagyma Iogyasztasa-
val jaro ers illatot, beveheti szagtalan etrend-kiegeszit
Iormajaban is.
Igen Iontos az egeszseges belIlora helyreallitasa, amiben
Ielbecslhetetlen segitseget nyujt az egeszseges belbakteri-
umokat, probiotikumokat (Lactobacillus acidophilus es
BiIidobacterium biIidum) tartalmazo taplalekkiegeszit.
Cukorbetegseg

A cukorbetegsg (diabtesz) az anyagcsere krni-
kuss vlt rendellenessge. 1ellemz r, hogy emel-
kedik az hgyomorra mrt vrcukorszint, s foko-
zdik a szv-, az agyi r- s a vesebetegsgek kock-
zata. A cukorbetegsg vagy akkor alakul ki, ha a
hasnylmirigy nem termel elg inzulint, vagy ak-
kor, ha a szervezet ellenllv (rezisztenss) vlt az
inzulinnal szemben, gy a vrcukor nem kpes be-
jutni a sejtekbe. A diabtesz kzismert tnetei:
gyakori vizels, knz szomjsgrzs s megnve-
kedett tvgy.

Erdemes IelIigyelni arra is, ha a gyermek a szokottnal
nyugtalanabb, ingerlekenyebb, esetleg minden lathato ok
nelkl, srn vakarozik, mintha mindene viszketne, gyak-
ran van hanyingere, gyengenek es Iaradtnak erzi magat,
ajakszarazsagra panaszkodik. Ha az inzulinIgg diabe-
teszt nem ismerik Iel, igy kezeletlen marad, akar ketts
latashoz, remegeshez, st az eszmelet elvesztesehez is
vezethet. Ha ilyen tneteket eszlelnk, gyorsan adjunk a
gyereknek egy-ket szem szlcukrot vagy itassunk vele
cukros vizet, hogy a vercukorszintje gyorsan normalizalod-
jek. Persze ez nem helyettesiti az alapos orvosi kivizsgalast.
A diabetesz kezdeti tnetei nem mindig Ieltnek, ezert
sok cukorbeteg viszonylag kesn vagy egyaltalan nem
Iordul orvoshoz.
Antibiotikum-kezeles utan, Ileg ha az gyakran ismetl-
dik, zavar keletkezhet az emesztrendszer, igy a hasnyal-
mirigy mkdeseben is, es a cukorbetegseg kezdeti jelei-
hez hasonlo tnetek lephetnek Iel. Ilyenkor a legIontosabb
az emesztrendszer egeszseges Ilorajanak helyreallitasa
enzimekben gazdag, ,el elelmiszerekkel (pl. joghurt,
keIir), illetve a ,baratsagos Acidophilus bakterium kln
adagolasaval.
A cukorbetegseget ket I tipusba soroljak. Az I. tipusu
diabetesz elssorban gyermek- es serdlkorban Iordul
el, ezt inzulinIgg diabetesznek hivjak (IDDN). A II.
tipusut nem inzulinIgg diabetesznek nevezik (NIDDN),
es tbbnyire 40 eves kor Ielett jelentkezik.
Az I. tipusu betegsegnel a hasnyalmirigy beta-sejtjeinek
teljes pusztulasa all a hatterben. Mivel ezek a sejtek Ielel-

26
sek az inzulinhormon termeleseert, a betegek eletk vegeig
a vercukorszintjket szabalyozo inzulin adagolasara szo-
rulnak.
A cukorbetegek nagyobb hanyada, mintegy 90-a, a II.
tipusu diabeteszben szenved. Vercukorszintjk altalaban
emelkedett annak jelzesekent, hogy szervezetk nem
reagal az inzulinra. Az ilyen betegek 90-a sulyIelesleggel
kzd, es ha sikerl leIogyniuk, tbbnyire a vercukorszint-
jk is normalizalodik. Szamukra rendkivl lenyeges a
szigoru dieta, amit az orvosok meg a gyogyszerek alkal-
mazasa eltt beallitanak. Ha a beteg tartja magat a dieta-
hoz, akkor altalaban nincs is masra szksege a betegseg
ellenrzes ala vonasahoz.
A vercukorszint rendszeres ellenrzese nemcsak a beteg-
seg kezbentartasahoz Iontos, hanem elengedhetetlen a
szvdmenyek megelzesehez is.
A cukorbetegeknel heveny (akut) es kronikus szvd-
menyek egyarant Iellephetnek. Rvid tavon az elbbiek
szamitanak sulyosabbnak, de a hosszu tavuak ugyancsak
eletveszelyesse valhatnak. Az utobbiak kzl a leggyako-
ribb az erelmeszesedes, az ideghartya-bantalom (szemka-
rosodas), a diabeteszes idegbantalom, a vesebetegseg es a
labszarIekely.
Etrend, letmd
Aki tulsulyos, mindenekeltt Iogyjon le, mert az elhizas
a II. tipusu diabetesz egyik I hajlamosito tenyezje.
Kerljk az egyszer es koncentralt szenhidratok Io-
gyasztasat, szoritsuk le minimalisra a zsiradek mennyise-
get, egynk sszetett szenhidratokat, rostban gazdag elel-
miszereket, hvelyes zldsegeket.
A vercukorszintet egeszseges hatarok kztt tarthatjuk,
ha teljes rles gabonatermekeket, sok zldseget es gy-
mlcst (Ileg almat) Iogyasztunk. Megjegyzend, hogy a
gymlcscukor nem okoz gyors emelkedest a vercukor-
szintben, mivel a majnak Ielszivodas eltt azt glkozza kell
atalakitania. Cskkenti a ver cukortartalmat a zeller, a
vrshagyma es a Iokhagyma Iogyasztasa. Regi nepi
gyogyszer a nyers savanyu kaposzta leve, valamint a Iriss
sargarepa. A cukorbetegseg szoros sszeIggesben all a
nem kielegit rostbevitellel, ezert ajanlott nvelni a rostban
gazdag etelek aranyat.
Hasznos lehet cukorbetegek szamara a szojaetelek Io-
gyasztasa, bar ezek tbbsege nehezen emeszthet. A toIu
(szojababsajt), a szojaIeherje, a szojatej es a szojaliszt el-
nys lehet a vercukorszint szabalyozasaban, cskkenti a
szivbetegsegnek es a cukorbaj egyeb kvetkezmenyeinek
kockazatat.
Kerljk az aszpartamtartalmu edesitszert es az
aszpartammal keszitett diabetikus eteleket, inkabb szacha-
rinnal edesitsnk, ha muszaj.
A testedzes, a rendszeres torna rendkivl lenyeges mind
a ket tipusu cukorbaj eseten. Egy kutatas kimutatta, hogy
aki testmozgassal hetente 3500 kalorianal tbbet eget el,
Iele akkora valoszinseggel kap II. tipusu cukorbetegseget,
mint az, aki 500 kalorianal kevesebbet eget el ily modon.
Legalabb hetente haromszor masIel-masIel orat tornaz-
zunk. Olyan erIeszitest Iejtsnk ki, amely mellett a pulzu-
sunk legalabb 50-kal megn.
Cygynvnyek
A hasnyalmirigy mkdeset javito gyogytea receptje:
kukoricabajusz (20), Iekete rm (20), Iekete aIonya
(25), babhvely (15), utiI (10), katangkoro (5),
tejolto galaj (5). Ha a cukorbeteg csak dietan van, akkor
a teakurat egy-ket honapig kell Iolytatni, tablettas gyogy-
szerre raallitott betegnel viszont 3-4 honapig, inzulinada-
golasra szorulo betegnel pedig 4-8 honapig tart. A tea min-
dennapos Iogyasztasa mellett Iokozatosan lehet cskken-
teni a gyogyszeradagolast, termeszetesen csakis az orvos-
sal valo elzetes egyeztetes alapjan. Peldaul ha valaki napi
40 egyseg inzulint kap, a teakura mellett hetenkent egy
egyseget elhagyva, 40 het alatt elerheti, hogy ne legyen
szksege inzulinra. Ezt kveten azonban a teat meg egy-
ket honapig Iogyasztani kell, hogy a beteg bizonyos lehes-
sen a hasnyalmirigy gyogyulasaban. (Lukacsne)
Masik ket, cukorbaj elleni keverek: babhej (20 g), kuko-
ricabajusz (5 g), aIonyalevel (5 g), kecskerutaI (5 g),
gyermeklancIgyker (5 g), csalanlevel (5 g), csarapI
(5 g); illetve: babhej (10 g), kukoricabajusz (5 g),
csekerutaI (5 g), gyermeklancIgyker (5 g), galagonya-
virag (5 g), angelikagyker (3 g), csalanlevel (5 g). (Rapoti
Jen es Romvary Vilmos)
A gyermeklancI cukorbetegseg ellen is jo: cukorbete-
geknek erdemes naponta legalabb tizet elIogyasztaniuk a
virag szarabol, amig viragzik. A szarat viragostul mossuk
meg, csak utana tavolitsuk el a viragot, majd a szarat lassan
ragjuk szet. Kezdetben biztosan kesernek, az endivia-
salatahoz hasonlonak erezzk, de ropogos es ledus. Az
allandoan betegesked, magukat levertnek es Iaradtnak
erz embereknek erdemes kethetes kurat tartaniuk a gyer-
meklancI szaraval. (Maria Treben)
Szinten a neves herbalista javasolja, hogy 4 evkanal Ie-
kete aIonya levelet aztassunk be 2 liter hideg vizbe, majd
lassu tzn addig Izzk, mig a Iele el nem parolog. Na-
ponta 3 cseszevel igyunk meg belle. Ugyancsak cskken-
ti a vercukorszintet a csalan es a kalmosgyker. Egy csa-
pott teaskanalnyi kalmosgykeret aztassunk be ejszakara
egy csesze hideg vizbe, masnap meglangyositva szrjk le,
es minden etkezes eltt, illetve utan igyunk belle egy
kortyot; sszesen 6 kortyot naponta.
Egy masik recept szerint ,a cukorbetegseget meglehet-
sen gyorsan el lehet mulasztani a kvetkez gyogynve-
nyekkel: gymbergyker (3 resz), Ildiszeder es Iekete
aIonya level (1-1 resz), arany- vagy veronto pimpo (3
resz), szaritott zldbab hvely (2 resz). A keverekbl egy
pupozott teaskanalnyit Iorrazzunk le / liter vizzel, es
hagyjuk allni 3 percig. A napi adag l,5-2 liter. (Knzle)
Javasolt meg a zsalyabol, illetve a lepkeszegbl (mas
neven: grgszena) keszitett tea alkalmazasa. Az utobbinal
azonban Ielhivjak a Iigyelmet arra, hogy a lepkeszegnek
sztrogenhormon-szer hatasa is van, ezert a nveny hasz-
nalatat beszeljek meg orvosukkal azok a nk, akiknek
Iogamzasgatlo tabletta nem ajanlott, illetve akik mellrakon

27
estek at. (Michael Castleman) A mellrak egyebkent nem
csak a nk kivaltsaga; IerIiaknal bar ritka, egyre gyakoribb.
Egy masik nyugati Iorras ajanlja meg cukorbetegseg ke-
zelesere a Gymnema sylvestre nev indiai tropusi kuszo-
nvenyt, amelynek a hatasossagat mindket tipusu cukorbe-
tegsegben tbb vizsgalattal igazoltak.
Jonak mondjak a medveszl Iogyasztasat is.
Illolajok
Hasznos lehet a kvetkez illoolajok alkalmazasa, els-
sorban aromalampaban: boroka, eukaliptusz, geranium,
kakukkI, kamilla, zsalya.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, has-
nyalmirigy, agy, hipoIizis.
Ha masszirozassal akarjuk javitani a hasnyalmirigy m-
kdeset, az inzulintermelest, akkor a verben, illetve a vize-
letben lev cukor mennyiseget gyakran ellenriznnk kell.
1pllkkiegszitk
Mieltt barmilyen taplalekkiegeszit szedeset megkez-
denenk, tisztaban kell lennnk azzal, hogy a cukorbetegseg
a legtbb esetben gyogyszerrel kezelend, es bar a tapla-
lekkiegeszitk a gyogyszerrel egytt is szedhetk, egyes
keszitmenyeknel szkseg lehet a gyogyszeradagolas mo-
dositasara. Ezert ezt a temat mindenkeppen beszeljk meg
orvosunkkal.
Nyugati Iorrasok a legIontosabbnak a krom szedeset mi-
nsitik, megpedig jol hasznosulo szerves ktesben,
krompikolinat Iormajaban. A krom adagolasa segit stabili-
zalni a vercukorszintet es nveli az energiankat. Emellett a
krom cskkenti a ,rossz (LDL) koleszterin szintjet, mi-
kzben nveli a ,vedhatasu (HDL) koleszterinszintet.
Csontritkulas

A csontritkuls (osteoporosis) ma mr npbeteg-
sgnek szmt, s a leggyakrabban a vltozkoron
tljutott nknl fordul el. A frfiak csonttmege
ugyanis kb. 30-kal nagyobb, mint a nk. Aki
nem gondol r, az is elbb-utbb szembeslhet vele
combnyaktrs, csp- vagy csigolyatrs kvetkez-
tben, de mr akkor is gyanakodhat, ha slyos ht-
fjs gytri.
Nknel a legIontosabb kockazati tenyezk a kvetkezk:
csaladi elIordulas, eletkor (a menopauza utani eletsza-
kasz), alkoholIogyasztas, dohanyzas, pajzsmirigy- vagy/es
mellekpajzsmirigy-tulmkdes, mozgasszegeny eletmod,
sovanysag, szteroidkezeles, grcsoldo gyogyszerek huza-
mosabb alkalmazasa es hibas taplalkozas (keves kalcium
es sok ,kalciumrablo) etel Iogyasztasa.
Csontjaink el szvetbl allnak, amely Iolyamatosan
epl es bomlik meg Ielnttkorban is. Mig Iiatalon a csont-
eples Iolyamata van tulsulyban, idsebb korban mar a
csontok lebomlasa kepviseli a nagyobb aranyt. Az egesz-
seges csontanyagcsere sokIele taplalkozasi es hormonalis
tenyez egyttmkdesen, klcsnhatasan mulik. Ebben a
Iolyamatban a maj es a vese is szabalyozo szerepet tlt be.
A csontritkulas tenye gyakran csak akkor derl ki, ha
mar eltrt valamelyik csont (a leggyakrabban a combnyak,
a csuklo vagy valamelyik csigolya). A beteg Iokozatosan
egyre grnyedtebbe es alacsonyabba valik. Ha valamilyen
okbol (pl. Iogaszati kezeles miatt) rntgenIelvetelt keszite-
nek, az mar korai szakaszban kimutathatja a csontritkulast.
Feltetlenl erdemes kivizsgaltatni magunkat, ha hirtelen
ers hatIajas jelentkezik (ez jelezheti valamelyik csigolya
sszeroppanasat, treset). Ugyancsak keressk Iel az or-
vost, ha valamilyen serles utan ers csontIajdalmat er-
znk a gerincnkben, a bordakban vagy a labIejben.
A valtozas koratol kezdve ajanlatos a rendszeres idk-
znkent elvegzett csontsrsegmeres (denzitometria).
Ebbl a vizsgalatbol egyertelmen kiderl, ha megkezd-
dtt a csontritkulas, illetve ellenrizhet, hogy milyen sta-
diumban van.
Etrend, letmd
Tapasztalatok szerint jo hatasu csontritkulas ellen a hazi-
lag is elkeszithet tojashenger. Kis lyukon keresztl enged-
jk ki a tojas belsejet, az res hejat Izzk meg, majd kicsit
izzitsuk a tzhely lapjan. Ha kihlt, trjk ssze egeszen
Iinom porra, es ezt tegyk bele eteleinkbe (pl. Izelekbe).
Egy tojasbol ket-harom napra elegend por keszithet.
(Dr. Csikai Erzsebet)
Tojashejpor egyebkent gyogyszertarakban es gyogyn-
venyboltokban is beszerezhet.
Egynk kalciumban gazdag eteleket, tejtermekeket
(zsirban szegenyeket), tejet legIeljebb kis mennyisegben,
mogyorot, tengeri halakat es a tenger mas gymlcseit.
Fogyasszunk sok gymlcst es zldseget (Ikent zld
level zldsegeket: kaposztat, brokkolit, salatat, zldbor-
sot, petrezselymet), hvelyeseket. Ha nem terheli az
emesztesnket, egynk szojatermekeket.
A csontok egeszseget ersitik az olyan kentartalmu
elelmiszerek, mint a hagyma es a Iokhagyma, a sparga es a
tojas (Ikent a sargaja).
Kerljk viszont a ,kalciumrablo elelmiszereket. Els-
sorban azokrol van szo, amelyek sok IoszIort tartalmaznak.
Ezek kztt is elenjarnak a kolaIelek es mas dititalok.
Tilos a csokolade! Kln problema, hogy sok gyerek ra-
szokik a mertektelen ditital-Iogyasztasra, ennek kvet-
kezteben nvekedesben lev csontjaik nem jutnak elegen-

28
d kalciumhoz. Kinaljunk ezert gyermekeinknek inkabb
adalekanyagok es cukor nelkl keszitett gymlcsleveket.
Kerljk a magas Ieherjetartalmu etrendet, a savasito hata-
su elelmiszereket, a sok sot.
Jo tudni, hogy az oxalsavban gazdag elelmiszerek
mandula, kesudio, spenot, rebarbara sok kalciumot kt-
nek le, igy kevesebb jut belle a csontokba.
Trekedjnk arra, hogy a mikromennyisegben szkseges
asvanyi anyagok, vagyis a nyomelemek is jelen legyenek
az etrendnkben. A tul sok paradicsom es citrusIele
ugyancsak neheziti a kalcium Ielszivodasat.
Ma mar tudjuk, hogy a kalcium Ielszivodasahoz elen-
gedhetetlen a megIelel mennyiseg gyomorsav, a kalci-
um-karbonatot ugyanis elszr a gyomorsavnak kell atala-
kitania oldhato es ionizalt Iormajuva. A valtozokoron tul-
jutott nk csaknem Ielenek nincs elegend gyomorsava.
Az esetkben a szajon at bevitt kalcium-karbonatnak a
tredek resze (a normal gyomorsavtermeleshez kepest
csupan az 1/5-e) szivodik Iel. Ezert Iontos Ileg a gyo-
morsavhianyos betegeknel , hogy a kalciumot oldott es
ionizalt Iormaban, szerves ktesben juttassuk be a szerve-
zetbe. Ilyen kemiai ktes a citrat, a laktat vagy a glkonat
Iorma.
Vitan Iell all az is, hogy a vegetarianus etrend kisebb
kockazatot jelent a csontritkulas szempontjabol. Kutatasok
szerint igaz ugyan, hogy a vegetarianusok csontszvete
eletk tdik evtizedeig szamotteven nem klnbzik a
husevketl, a kesbbi eletszakaszban azonban a klnb-
seg mar kiIejezett. Nem arrol van szo, hogy a vegetarianus
etrendet kvetk csonttmege nne, inkabb arrol, hogy
mersekeltebb a csont Iogyasa. Ennek valoszinleg a leg-
Iontosabb oka az alacsony IeherjeIogyasztas, hiszen a
Ieherjeben vagy IoszIatban dus etrend nveli a vizelettel
kirl kalcium mennyiseget.
Ugyancsak Iokozza a kalciumvesztest a Iinomitott cu-
kor: minel tbbet esznk belle, annal tbb kalcium tavo-
zik a vizelettel egytt.
Meg tbb kalciumra van szksege annak, aki valamilyen
vizhajtot, pajzsmirigyhormon keszitmenyt vagy verhigito
gyogyszereket szed. Vigyazat: a tiazidtartalmu vizhajtok
szedese kockazatos, mert vesekvet okozhat. Ha megis
ilyet szednk, ne vegyk be a kalciumtartalmu etrend-
kiegeszitvel es a D-vitaminnal egytt.
Kutatasok szerint mar napi 15 perces napozas (illetve se-
ta a napon) elegend a szervezetnek szkseges D-vitamin
kepzdesehez. Telen kevesebb a napIeny, az is gyengebb,
ilyenkor tehat inkabb szkseg lehet potlolagos
D-vitaminra.
A mozgasszegeny eletmod tovabb gyengiti a csontokat,
es megIorditva: a megIelel mozgas ersiti ket. Vagyis
erdemes rendszeresen tornazni, kerekparozni (legalabb
szobakerekparon), sulyzozni es setalni. Kutatasok bizonyi-
tottak, hogy az a testmozgas, amely heti harom alkalom-
mal egyoras kzepes aktivitast jelent, megakadalyozza a
csonttmeg Iogyasat, st meg a valtozas koran tuljutott
nknel is nveli azt. MasIell viszont teny, hogy mozgas
hianyaban ketszeresere n a vizeletben es a szekletben
kirl kalcium mennyisege, es ez tovabbi kalciumhiany-
hoz vezet. Mindezek miatt a csontritkulas megelzeseben
es a Iolyamat lassitasaban a legIontosabb tenyez a rend-
szeres mozgas, es csak kveti ezt a megIelel taplalkozas.
A legidealisabb persze az, ha mindkettre gyelnk. A
dohanyzas abbahagyasa vagy legalabb merseklese a cson-
toknak is jot tesz. Celszer korlatozni az alkohol es a kave
Iogyasztasat.
Kln Iigyelmet erdemel a hormonpotlas kerdese a val-
tozas koran tuljutott nknel. Ma meg (legalabbis Magyar-
orszagon) altalanos, hogy az orvos hormonpotlast javasol a
csontritkulas megelzesere. Teny, hogy az sztrogen-
hormon, amelynek szintje a menopauzat kveten csk-
ken, szabalyozza a szervezet kalciumhaztartasat, gondos-
kodik a csontok szilardsagarol. A hormonpotlasnak viszont
szamos hatranya lehet: a legIontosabb kzlk, hogy a
legujabb kutatasok szerint nemhogy cskkentene, inkabb
Iokozza a sziv- es errendszeri betegsegek kockazatat. Nap-
jainkban mar hozzaIerhetk olyan nvenyi eredet, hor-
monszer hatast kiIejt anyagok (Iitosztrogenek), ame-
lyeknek az adagolasa ugyanolyan elnysen hat a csontok
szilardsagara, mint a hormonok (sztrogen, progeszteron).
A Ienti szempontok miatt a varhato elnyket es hatranyo-
kat gondosan merlegelve, mindenkeppen ajanlatos jol
vegiggondolni, belekezdnk-e a ,klasszikus hormonkeze-
lesbe.
Cygynvnyek
Egyes Iorrasok szerint a dioIa leveleinek Izete Irdviz-
be keverve igen hatasos angolkornal es csontritkulasnal is.
Reflexolgia
holyag, maj, lep, mellekpajzsmirigy, gerinc, mellkas, bor-
dak, csip.
1pllkkiegszitk
Vigyazzunk, hogy megIelel minseg etrend-
kiegeszitt valasszunk. Ne Iogyasszunk olyan termeket,
amely osztrigahejbol, dolomitbol vagy csontlisztbl ke-
szl, mert ezek olommal lehetnek szennyezettek.
A csontok szilardsaganak Ienntartasahoz elengedhetetlen
a kalcium. A jo minseg keszitmenyek szerves ktesben
tartalmazzak a kalciumot, megpedig magneziummal
egytt, az elettanilag legelnysebb 2:1 aranyban.
D-vitamin nelkl a kalcium nem kepes Ielszivodni. Ezert az
olyan emberek, akik nem szeretnek napozni, gondoskodja-
nak a D-vitamin potlolagos bevitelerl. A D-vitaminnak
csak az aktiv Iormaja segiti a kalcium hasznosulasat, az
aktiv Iormaba valo atalakulashoz viszont magneziumra es
borra is szkseg van.

29
Ekcema, csalankites

Az ekcma (idlt brgyullads) a br kisebb-
nagyobb terleteire terjed ki vrs, gyulladt, hml
foltok formjban. A leggyakrabban rintett testr-
szek: csecsemkn a fejbr s az arc, gyermekeken
s felntteken a kz s a csukl, a knyk- s a
trdhajlat. Ha az ekcma sokig tart, akkor a br
megvastagodik s szrazz vlik. A betegsget
tbbnyire ers viszkets ksri, a vakardzs ezt
csak slyosbtja. Mind az ekcma, mind a csalnki-
ts (urticaria) az esetek tbbsgben allergia k-
vetkezmnye; az urticaria kzvetlen oka a hiszta-
min felszabadulsa a brben.

Az ekcema a lakossag 27-at erint, tehat gyakori be-
tegseg. Sokszor egytt jar mas allergias tnetekkel, szena-
nathaval vagy asztmaval. A legtbb ekcemasnak mar attol
is javul az allapota, ha etrendjebl elhagyja az altalaban
allergen hatasu elelmiszereket. Ezek kzl kiemelkedik a
tej, a tojas es a mogyoro, mert e harom elelmiszerre valo
tulerzekenyseg kutatasok szerint az sszes gyermekkori
ekcemas eset 80-aert Ielels.
A kezeles celja az immunrendszer tehermentesitese az
allergenek kikszblese reven, illetve ezzel egyidejleg
az immunsejtekben lev mediator anyagok (Ikent a hisz-
tamin) Iokozott Ielszabadulasanak megakadalyozasa.
A csalankites Ieher vagy halvanyvrs csalanIoltok, il-
letve vrses szel, nagy duzzanatok Iormajaban jelentke-
zik, a hisztamin hatasara kialakult Iokozott eratereszt
kepesseg miatt. A laza ktszvet terleteket (ajak, szem
krnyeke, garat, gege) erint Iorma demas duzzanattal jar
(angiodema). A csalankites meg gyakoribb betegseg,
mint az ekcema, elete soran minden tdik ember talalko-
zik vele. Barmely eletkorban Iellephet, de leginkabb a
serdlk es a Iiatal Ielnttek szenvednek tle.
Alapvet Iontossagu a csalankites kivalto okanak azonosi-
tasa es kikszblese. Leggyakrabban meleg vagy hideg
hatasara, allergiat kivalto anyagokkal valo erintkezestl,
Ienytl vagy nyomastol, esetleg testmozgastol alakul ki.
Egyik knnyen Ielismerhet Iormaja a Iokozott dermogra-
Iizmus, amely kzepes ersseg nyomas hatasara, gyorsan
jn letre: kivalthatja egy masik emberrel, butordarabokkal,
oraszijjal vagy karktvel, trlkzvel vagy agynemvel
valo erintkezes is. Nknel, klnsen a szk ruhazatot
visel tulsulyos hlgyeknel gyakrabban Iordul el.
Gyermekeknel tbbnyire elelmiszerek, a hozzajuk adott
allergizalo hatasu adalekanyagok (szinez-, tartosito-,
izIokozo szerek stb.) es Iertzesek allnak a csalankites
hattereben, mig Ielntteknel elssorban gyogyszerek valt-
jak ki. A ,bnsk listajan vezet helyet Ioglalnak el az
antibiotikumok, elssorban a penicillin es rokonai. Gyer-
mekeknel Iellep, kronikus csalankitesnel nmagaban
gyors javulast eredmenyezhet, ha nemcsak a
taplalekallergeneket, hanem az allergizalo adalekanyago-
kat is szamzzk az etrendjkbl.
Kronikus kiteseknel az is elIordulhat, hogy a hatterben
makacs Candida-Iertzes huzodik meg.
Etrend
A mergez anyagok eltavolitasa celjabol celszer
hashajtast es/vagy vertisztitast vegezni. Az etrend legyen
knny, mellzzk az ekcemaert, illetve a csalankitesert
Ielels eteleket. A taplalekbol hagyjuk el vagy korlatozzuk
a hus, a zsir es a Iszerek Iogyasztasat, de tengeri halakat
(lazacot, makrelat, heringet, lepenyhalat) esetleg ehetnk.
Zarjuk ki etrendnkbl a leggyakoribb allergeneket, vagyis
a tejet, a tojast es a mogyorot.
Jo hatasu a napi 2 g eleszt, ket szem kesermandula, a
rendszeres nyers koszt, tovabba a dinnye, a salata, a gy-
mlcs, a hagymaIelek es a retek. (Szalai Miklos halimbai
esperes)
Az allergian alapulo brbajoknal Iontos szempont, hogy
a helyileg alkalmazott gyogynvenyek csak akkor igazan
hatasosak, ha az etrend belsleg tisztito hatasu. A szervezet
dr. Olah Andor szerint ilyenkor mindig allergias az allati
Ieherjet tartalmazo etelekre (kolbasz, disznosajt, tojas, tej
stb.), de ehhez gyakran tarsulnak olyan allergenek, mint a
szintetikus gyogyszerek, klnbz vegyi anyagok, haj- es
ruhaIestekek, kozmetikai es tisztitoszerek, manyagbol
keszlt ruhadarabok. Az ekcema a leggyakoribb brbeteg-
segek kze tartozik, dr. Olah Andor azonban ugy veli:
kivaltasahoz ,megsem eleg az, hogy kemizalt vilagban
elnk, hajlamosito tenyez is szkseges: elssorban a ver-
es az idegrendszer, a lelkiallapot koros volta, az egeszseg-
telen eletmod, lelki trauma.
A vegetarianus etrend jotekony hatasat Iokozza, egyben
az allergias tneteket enyhiti a Iokozott kalciumbevitel,
Ileg kalciumban dus etelek, de ha szkseges, kalciumtar-
talmu etrend-kiegeszit Iogyasztasa is.
Erdemes kizarni taplalekunkbol az ers Iszereket (csi-
ps paprika, bors, mustar, chili). Ahogy halad elre a
gyogyulas Iolyamata, esetleg bizonyos, jobban emeszthet
tejtermekeket (aludttej, joghurt, keIir, turo) ovatosan vissza
lehet hozni az etrendbe. A teljes es vegleges gyogyulashoz
azonban tbbnyire tisztan nvenyi taplalek szkseges,
amely lehet teljes ertek, ha reszet kepezik a szojakeszit-
menyek, a kles, a hajdina, a burgonya, a dioIelek es a
teljes gabonamagvak (,Iekete kenyer, csirazo magvak stb.).
Eletmd
A beteg viseljen laza pamutruhat, mivel az kevesbe irri-
talja a brt. A mosogepbe ne mosoport tegyen, inkabb
reszeljen bele valodi hazi szappant. Frdeskor es zuhanyo-
zaskor langyos vizet es brkimel szappant vagy
hipoallergen hatasu tusIrdt hasznaljon. Frdes utan ne
drzslje a bret trlkzvel, csak gyengeden nyomkod-
va trlje meg.
Ismeretes, hogy az immunrendszer hatekonysagat gatol-
ja, mkdeset Iekezi a stressz, Ikent ha hosszan tart.
Ilyenkor ugyancsak kialakulhat kronikus csalankites.
Jelents javulast hozhat, ha a beteg elsajatit valamilyen
relaxacios (lazito) technikat es rendszeresen alkalmazza is
azt. Hasonlokeppen elnys a hipnozis vagy az nhipno-
zis.

30
Cygynvnyek
TbbIele vertisztito teakeverek ismert, ezek ekcemanal
es csalankitesnel egyarant hasznosak.
A Theiss hazaspar teaja a kivalaszto szerveket a majat
es a veset serkenti, abbol kiindulva, hogy a kronikus
brbetegsegnek bels okai vannak. Receptjk: csalanlevel
(15 g), mezei zsurlo (15 g), aranyvessz (15 g), gyermek-
lancIgyker es -level (15 g), Ieher arvacsalan virag (10 g),
reti legyezI (10 g), kznseges galaj (10 g), csipkebogyo
(5 g), krmviragszirom (5 g). A teakeverekbl tbb heten
at napi 3-5 cseszenyit kell inni. Figyelem: az erdei zsurlo
mergez, ne hasznaljuk!
Csalankites elleni tovabbi teakeverek: aprobojtorjanI
(5 g), arvacsalanI (5 g), csalanlevel (5 g), napraIorgoszi-
rom (5 g). (RapotiRomvary)
Lukacsne csalankites elleni teaja: ezerjoI (30), apro-
bojtorjan (30), edesgyker (20), porcsinI (20). A
teat naponta igyuk tnetmentessegig, altalaban nehany nap
alatt hat.
Naponta 3-4 csesze veronikatea Iogyasztasa ugyancsak
segithet a csalankites gyogyitasaban.
Tapasztalatok szerint ekcema helyi kezelesekor hataso-
sabbak a gyogynvenyIzetek, ha nedvez sebeket kezel-
nek velk. A kremek es a klnbz kencsk viszont
inkabb akkor elnysek, ha az ekcema altal erintett szaraz
brIellet gyogyitasara hasznaljuk ket.
Ekcemanal klsleg hasznos a kvetkez gyogyIvek
alkalmazasa: diolevel, Iarkasalmalevel, kamilla. (Rapoti
Romvary)
Bedrzsls, pakols, lemoss, frd
Egy Ielapritott nyers burgonyabol es egy Iinomra vagott
hagymabol pakolast keszithetnk az ekcemas tnetek eny-
hitesere.
Klnsen nagy Iellet brkarosodasra, ekcemara (st
az regeknel gyakori gennyes labszarIekelyre is) bevaltak
a zsurloval trten lemosasok, borogatasok es Irdk.
Minden esetben egy marek zsurlot kell Izni 10 percig 1-2
liter vizben. A teaIzetet ezutan szitan szrjk at es htsk
le testhmersekletre. Az erintett testreszeket borogatjuk,
Irdetjk vagy lemossuk a Izettel (Barbara es Peter Theiss).
Bedrzslesre bevalt szer kronikus ekcemanal az or-
bancIolaj, amely valosaggal hordozza es kzvetiti a nap-
Ienyt. Az orbancIolaj egyebkent minden olyan brbeteg-
segnel jotekony hatasu, amely pozitivan reagal a napsuga-
rakra. (Theiss hazaspar)
Nedves borogatasok celjara ekcema eseten kivalo a
tlgyIakereg, az erdei malyva es a papsajtmalyva teaja.
Egy-ket evkanalnyi, aprora darabolt tlgyIakerget 0,5
liter vizben 15 percig Iznk, szrjk, hlni hagyjuk, utana
borogatunk vele. Reggel elkeszithetjk az egesz napra valo
Izetet. A borogatasra szolgalo ruhat minden alkalommal
belemartjuk, majd kicsavarjuk. (Weiss)
Erdei malyvabol vagy papsajtmalyvabol egy evkanal-
nyi levelet Iorrazzunk le 0,25 liter vizzel, hagyjuk allni,
majd szres utan borogathatunk vele. (Weiss)
Makacs ekcema kezelesekor a tlgyIakereg-borogatassal
Ielvaltva alkalmazhatjuk a kamilla- vagy cickaIarktea-
borogatast. Kamillaviragbol vagy cickaIarkIbl egy tete-
zett evkanalnyit Iorrazzunk le 2-3 dl vizzel, hagyjuk allni
10 percig, majd borogassunk vele. (Dr. Olah Andor)
A legklnbzbb brbajok kezelesekor jol bevalt, nepi
szer az ezerjoItea, Olah doktor idlt ekcema kezelesere is
ajanlja. Elkeszitese: ket evkanalnyi ezerjoIvet Iorraz-
zunk le 3-4 dl vizzel, 10 perces allas utan szrjk le, es
borogassunk vele.
Dr. Nagy Geza receptje idlt ekcema kezelesere: diole-
velet, Iarkasalmalevelet es kamillat egyenl mennyisegben
keverjnk el, ebbl egy evkanalnyit 0,25 l vizzel Iorraz-
zunk le, martsunk bele vattat, es napjaban tbbszr ezzel
kenegessk a beteg brreszt. Klnsen akkor javasolja,
ha gombas ekcema kezeleserl van szo.
Csalankitesnel enyhiti a viszketest, ha a brt ers ecetes
vagy citromos vizzel, illetve hidegen preselt, kisse Ielmele-
gitett olivaolajjal Iinoman bedrzsljk, esetleg citromsze-
letekbl keszlt pakolast helyeznk el az erintett Ielletre.
Egy masik recept szerint a brt meleg vizes lemosas utan
rizsporral hinthetjk be, ez ugyancsak cskkenti a kelle-
metlen, viszket erzest.
Csalankitesnel jo hatasu a Iorro Ird, boraxszal lagyi-
tott vagy gymlcsecetes vizben.
Erdemes megprobalni a lemosast hamamelisz (varazs-
mogyoro) kivonattal.
Kamilla- vagy golyaorrIteaban erdemes gyakran aztatni
az ekcemas kezet.

Illolajok
Allergias eredet brbetegsegeknel tbbnyire segitenek a
kvetkez illoolajok: citromI, geranium, kajeput, kamilla,
levendula, rozsa.
Ekcemara ajanlott illoolajok: bergamott, boroka, cedrus-
Ia, geranium, izsop, kamilla, levendula, zsalya.
kal cim Iejezetet.
Fnykezels
Az alkati ekcema nyaron javulo Iormainal jo hatasu lehet
a napozas. A brgyogyaszatban Ileg az UV-A, esetleg a
keskeny hullamu UV-B Ienyt alkalmazzak. Az elbbit
szoktak barnitonak nevezni.

Reflexolgia
holyag, hipoIizis, mellekpajzsmirigy, nyirokrendszer, nap-
Ionat.

31
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Gy-36, T-7,
L-6, L-10, Kor-14, V-3.
1pllkkiegszitk
A megIelel taplalekkiegeszitk szedesevel nehany na-
pon bell elerhetjk a tnetek enyhleset, Iolyamatos ada-
golasukkal pedig hosszu idn at megelzhetjk a betegseg
kiujulasat. A hasznos etrend-kiegeszitket illeten l. a
Jitamin ABC cim Iejezetet.
Epebetegsegek, epeko

lete sorn szinte mindenkinek volt mr problm-
ja az epjvel. Fleg azok a tbbszr szlt nk ta-
pasztalhattk meg, milyen knz fjdalmat okozhat,
akik mr elmltak 40 vesek s nmi tlsllyal is
kszkdnek.
Az epek szinte mindig kiads tkezst kveten
okoz vratlanul ers fjdalmat s grcsket. Ko-
leszterinbl, kalciumbl s ms anyagokbl kpz-
dik az epehlyagban. A zsrok megemsztst else-
gt epben k akkor alakulhat ki, ha tl sok benne
az epesav, a koleszterin, a pigment- s ms anya-
gok. Gyakori, hogy az epek semmilyen tnetet
nem okoz, pedig mr j nagyra ntt, azonnal szre-
vehet azonban a jelenlte, ha gyulladst idz el az
epehlyagban, vagy elzrja az epevezetket.
1 tudni, hogy az epek csak tnet, a kros epesz-
szettel kvetkezmnye, vagyis az epehlyag esetle-
ges mutti eltvoltsa erre nem megolds.

Epeholyag-gyulladasra vagy az epevezetek elzarodasara
utalo tnetek: hanyingerrel, hanyassal, lazzal egytt jaro
Iajdalom vagy pedig nagyon ers hasi Iajdalom. Gyomor-
eges, puIIadas is jelentkezhet. Ilyenkor azonnali orvosi
ellatasra van szkseg. Kevesbe heves tnetekkel jarhat a
regebben meglev epek, idszakos Iajdalmat okozva a
has jobb Iels Ielen. A Iajdalom kisugarozhat a hatba, a
mellkasba vagy a jobb vallba is, es altalaban etkezes utan
jelentkezik, 30 perctl 4 ora hosszat tartva.
Tapasztalatok szerint a nket inkabb erintik az epebeteg-
segek, es 40 eves kor Ielett gyakrabban Iordulnak el.
Hajlamositanak az epek kialakulasara a genek ez gy-
ben egyelre nem sokat tehetnk , valamint az elhizas es
a tul gyorsan vegzett Iogyokura, a bjt.
Etrend, letmd
Taplalekunkban keves legyen a Iinomitott szenhidrat,
cukor es zsiradek, de tartalmazzon sok rostot. Bsegesen
Iogyasszunk gymlcst, zldseget, zabkorpat es mas
rostos anyagokat, klnsen gelIormalo vagy nyakkepz
rostokat (lenolaj, guar, pektin stb.). Mindezek hozzajarul-
nak az epekvek Ieloldasahoz. A gymlcs- es zldsegIe-
lek kzl elssorban a magas pektintartalmu narancsot,
almat, banant, borsot es sargarepat reszesitsk elnyben.
Igyunk sok Iolyadekot.
Ha valaki kenyes az epejere, ne Iogyasszon tojast, kerl-
je a cukrot, az allati Ieherjeket, a zsirban vagy olajban slt
eteleket, a kaposztat, a tejIls, a paprikas es hagymas
eteleket. Nem tesz jot a szeszesital, tmenyet pedig tilos
Iogyasztani!
Epekvek kihajtasara jol bevalt modszer az olivaolaj al-
kalmazasa. Harom evkanalnyit keverjnk ssze citromle-
vel, es leIekves eltt, illetve ebredeskor igyuk meg. Ezzel
az eljarassal kihajthatjuk az epekveket: erdemes Iigyelni a
szekletnket, megjelennek-e benne. Citromle helyett
grepIrutdzsuszt is hasznalhatunk. A kura legIeljebb egy
hetig tartson. Az olivaolaj az epevezetek Ialat is sikossa
teszi, ennek ellenere ritkan, de elIordulhat, hogy a tavozo
k elzarja az epevezeteket, amit heves Iajdalom jelez. Ilyen
esetben azonnal Iorduljunk orvoshoz!
A maj megtisztitasara kivalo a tiszta almale is. t napig
Iogyasszunk annyit, amennyit csak tudunk, termeszetesen
tartositoszer es cukor nelkl.
Erdekes sszeIggesre utal, hogy egy tanulmany kimu-
tatta: allergia elleni szigoru dietaval valamennyi epebeteg
tnetmentes marad.
Jusson esznkbe gyakran az a mondas, hogy ,az embert
elnti az epe. Ez olyankor szokott megtrtenni, ha valaki
hirtelen megharagszik, Ielindul, negativ erzelmek keritik
hatalmukba. Mivel az epe a majban termeldik, majbete-
gek is gyakrabban kzdenek epeproblemakkal. Mind a
maj, mind az epe mkdesenek karbantartasara erdemes
gyakran lazitani, relaxalni.
Erdekesseg, hogy egy tudomanyos kutatas szerint a na-
pozni szeret, Ieher br emberek eseteben az epekkep-
zdes kockazata ketszeres volt a napot nem kedvelkhz
kepest. Akik pedig kimondottan le szoktak egni a hosszu
napozastol, azoknal a kockazat meg egy nagysagrenddel
nagyobb: 26-szoros a napot kerlkhz viszonyitva.
Ne Ieledjk, csak kves epeholyag rakosodhat el!
Cygynvnyek
Egy ismert magyar szakert teakevereke 18-20-Iele I-
vet tartalmaz, alkalmazasaval a mtetet gyakran el lehet
kerlni. Az epebantalmak alapteainak hatoanyagai a k-
vetkezk: pemeteI, rebarbara, aprobojtorjan, soskaborbo-
lya. (Lukacsne)
Erdekes Lukacsnenak az a megjegyzese, amelyben tani-
tomesterere, Forst Karolyra hivatkozva azt mondja, hogy a
gyomorsav mennyiseget is az epe szabalyozza. Magyaran:
akar sok, akar keves a gyomorsav, epebantalommal kell
szamolni.
A magyar gyogyszerknyvben ketIele epehajto teakeve-
rek is megtalalhato, ezek epek es epegrcs eseten ajanlot-
tak. Az egyik Fo-No keverek sszetetele: szennalevel

32
(10 g), rmI (20 g), pemeteI (20 g), citromI (20 g),
Iehermalyvagyker (30 g), edesgyker (30 g).
A masik magyar Fo-No keverek a kvetkez: apro-
bojtorjanI (10 g), ezerjoI (10 g), tisztesI (10 g), katang-
I (10 g), gyermeklancIgyker (10 g), kalmosgyker
(10 g), borokabogyo (10 g), borsmentalevel (6 g), homoki
gyopar virag (4 g), bengekereg (4 g).
A gyermeklancI (pongyolapitypang vagy tevesen elne-
vezve: kutyatej) Iriss szarai Iajdalommentesen oldjak az
epekvet, szabalyozzak a maj es az epe mkdeset. Egy
nyugati Iorras azt ajanlja, hogy a nveny jol megmosott
nyers szarabol naponta 5-10-et jol megragva Iogyasszunk el.
Epebetegsegekre is jo lehet a Iriss verehullo IecskeIbl
nedvesen kinyert le, amit ketszer annyi langyos vizzel
higitva, napkzben kortyonkent Iogyaszthatunk. Javaslat: a
nveny leveleit, szarait es viragait alaposan mossuk meg,
es meg nedvesen, gymlcscentriIugaval nyerjk ki a
levet.
Ugyancsak jo hatasu a svedcsepp, amibl egy-egy ev-
kanallal Iogyaszthatunk reggel es este, ejszakara pedig
beborogathatjuk a has jobb Iels oldalat.
Egy nemet gyogyborrecept: vegynk Ildi tmjent, bo-
rostyant, komlot, aprobojtorjant, borsmentat es rmt,
mindegyikbl 20-20 grammot. Adjunk harom evkanalnyi
kevereket egy liter almaborhoz vagy musthoz, tegyk
hideg helyre, majd az egeszet Iorraljuk Iel, de csak annyira,
hogy egyet buggyanjon. A tzhelyrl leveve hagyjuk allni
3 percig. Orankent egy-egy evkanallal Iogyasszunk bel-
le a nap Iolyaman, sszesen 8-9 alkalommal. A gyogybort
tartsuk termoszban, mert melegen kell inni.
Epeholyag-gyulladas elleni tea: ezerjoI (20 g), bors-
mentalevel (20 g), cickaIark (20 g), kamillavirag (20 g).
Az alapreceptet a panaszok alapjan valtoztatni lehet. PuI-
Iadas eseten tegynk meg a keverekbe edeskmenyt es
kmenyt is, ha pedig eves utan rendszeres nyomaserzes
jelentkezik, tarnicsot es gyermeklancI gykeret. Ha egyi-
dejleg szekrekedes is van, adjunk a keverekhez
bengekerget es szennat.
Epeknel segithet a kvetkez keverek: borsmentalevel
(30 g), ezerjoI (20 g), citromIlevel (20 g), Istike (20 g),
Ieherrm (10 g). (Barbara es Peter Theiss)
KlIldi kutatasok szerint ugyancsak elnys lehet az
epere a mariatvis alkalmazasa, mert cskkenti a koleszte-
rinszintet, nveli az epeIolyadek oldekonysagat, koldo
hatasu.
Borogats
A heveny epeIajdalom, grcs csillapitasara a borsmenta-
tea mellett erdemes kiprobalni a lenmagos borogatast.
Ennek elkeszitesehez 200 g rlt lenmaggal tltsnk meg
egy vekony vaszonzacskot (lehet kisparnahuzat is), gondo-
san ktzzk be, es logassuk 10 percen at Iorrasban lev
vizbe. Ez utan kicsit lehtve alkalmazzuk, olyan Iorron,
ahogyan csak a beteg elbirja. Egyszerbb es gyorsabb
eljaras, ha 6 evkanal rlt lenmagot Iorro vizzel peppe

kevernk, es Iorro vizbe martott vaszonkendre simitjuk.
A borogatast mindket esetben helyezzk a legjobban Iajo
pontra, majd kssk at szeles gyapjukendvel. Fel oran at
hagyjuk rajta. Lenmag helyett gyogyiszapot is alkalmazha-
tunk.
A zsurloteabol keszitett dunsztktes segit eperohamok
(de nem epeholyag-gyulladas!) eseten is. Elkeszitese: Ior-
rasban lev viz Ile szitaban helyezznk egy mareknyi
zsurlot. Ha a I Iorro lesz es megpuhul, csavarjuk vaszon-
kendbe, es tegyk a beteg testreszre. Meg melegen bu-
gyolaljuk be. A ktest tbb oran at vagy egesz ejszaka a
testen hagyhatjuk. (Maria Treben)
Az epeholyag eredet Iajdalom tipusosan a jobb lapocka
ala sugarzik. Ezt a helyet is eredmenyesen borogathatjuk.
Reteklkra
A reteklekuranak hat heten at kell tartania. A retekbl
gymlcspressel nyerjk ki a levet. Reggel ehgyomorra
100 grammal kezdjk a kurat, 3 het alatt Iokozatosan
emeljk az adagot 400 grammra, majd ujabb 3 het alatt
cskkentsk a kiindulasi mennyisegre. Vigyazat: ha a
gyomor- vagy a belIal gyulladasban van, ne hasznaljunk
reteklevet.
Az is hasznos lehet, ha rendszeresen Iogyasztunk Iekete
retket so nelkl, ebed es vacsora eltt. (Feketeretek-
kivonat, edeskmenyolajjal egytt, egyebkent gyogyszer-
tari keszitmeny Iormajaban is kaphato).
Bents kvval
A kave benteskent maskent hat, mint ha meginnank.
Benteskent ugyanis nem halad at a teljes emesztrendsze-
ren, kepes viszont hatekonyan sztnzni a majat arra,
hogy megszabaditsa a szervezetet a mergektl, vagy ahogy
gyakran mondjak, a ,mergez epetl.
Bentes celjara tegynk hat pupozott evkanalnyi kavet
b ket liter vizbe (ne hasznaljunk neszkavet vagy koIIein-
mentes kavet). Forraljuk a kevereket 15 percig, majd hagy-
juk kihlni es szrjk at. Egy alkalommal csak Iel litert
hasznaljunk Iel, a tbbit eltehetjk.
A bentest tartsuk benn minel tovabb; a legjobb, ha erre
15 percig kepesek vagyunk. Naponta legIeljebb egyszer
vegezznk bentest. Vigyazat: ha tul hosszu ideig (6 hona-
pig vagy tovabb) alkalmazzuk ezt a modszert, verszegeny-
seghez vezethet.
Illolajok
Jo hatasuak a kvetkez illoolajok: borsmenta, eukalip-
tusz, levendula, rozmaring. A borsmentaolajat erdemes
kiprobalni belben oldodo (enteroszolvens) kapszula Iorma-
jaban, mert igy erteljes koldo hatasu. Etkezesek kztt
Iogyasszuk.

33
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, maj, hugyvezetek, hugyholyag,
epe, hasnyalmirigy.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Eh-34, Szb-6.
1pllkkiegszitk
Mivel az epek kialakulasa valoszinleg sszeIgg az
epeben lev koleszterin szintjevel, jo valasztas, ha olyan
etrend-kiegeszitket szednk, amelyek cskkentik a ko-
leszterinszintet. Tapasztalatok szerint igen elnys a lucer-
na (alIalIa) alkalmazasa.
Erelmes:esedes

Tavasz vgn, nyr elejn trvnyszeruen megsza-
porodnak a szv- s rrendszeri betegsgben szen-
vedk panaszai. Fleg akkor, ha a meleg id hirte-
len, tmenet nlkl ksznt be, akrcsak az elmlt
vekben oly sokszor. A hirtelen jtt nyri forrsg
nagyobb munkt r a szvre s az rrendszerre. A
magasvrnyoms-betegsgben szenvedk s a hideg
vgtagokkal bajldk viszont jobban rlhetnek a
nyr rmeinek, hiszen a melegben kitgult erek-
ben a vrnyoms mrskldik, gy gyakran keve-
sebb gygyszer is elegend a normlis szinten tart-
shoz, valamint javul a kerings a kar meg a lb
ereiben.

Az erelmeszesedes leginkabb a Iverereket (arteriakat)
erinti, innen szarmazik a betegseg neve is (arteriosclerosis).
Tulajdonkeppen a termeszetes regedesi Iolyamat resze-
nek tekinthet. Bajt okoz viszont, ha olyan eletkorban es
mertekben lep Iel, amikor es ahogyan meg nem kellene
megjelennie. Gyakori szvdmenyekent beszklnek a
szivizmot taplalo koszoruerek, kialakulhat a heveny koszo-
ruer-elegtelenseg (angina pectoris), amely szivizomelha-
lashoz, myocardialis inIarktushoz is vezethet. Az erelme-
szesedes kvetkezmenye lehet meg a trombozis, az embo-
lia, a szeltes (stroke) es a magas vernyomas is.
Etrend, letmd
Az erelmeszesedes pontos oka nem tisztazott, de tudjuk,
hogy hajlamosit ra az elhizas, a cukorbetegseg, az allati
zsirokban bvelked taplalek, a szorongas es az izgalom,
vagyis a sok stressz.
A megelzeshez, illetve az erelmeszesedes Iolyamatanak
Iekezesehez igen Iontos a megIelel taplalkozas. Inkabb
nvenyi, mint allati zsirokat Iogyasszunk, vagyis kerljk
a hust, Ileg a vrs husokat, egyaltalan ne egynk sot es
cukrot, vagy csak keveset, vegynk magunkhoz sok vita-
mint es asvanyi anyagot. Nveljk a rostdus nvenyi ere-
det taplalek aranyat az etrendnkben (gymlcs, zldseg,
gabonaIelek, hvelyesek, magvak es csirak). Inkabb na-
ponta tbbszr, de kevesebbet egynk. Sose lakjunk jol! A
bseges etkezes szivbetegek szamara klnsen artalmas;
sokan kaptak mar inIarktust egy-egy kiados, nnepi ebed
utan. A jollakott allapot a korboncnokok szerint a rendki-
vl gyors inIarktusos halalozasban mindig kimutathato.
Naponta sportoljunk vagy legalabb vegezznk knny
testmozgast, setaljunk, jogazzunk.
Kerljk a dohanyzast! Gondoljunk arra, hogy az ers
dohanyosok kreben haromszor annyi inIarktus Iordul el,
mint a nem dohanyzoknal.
Ha sok az eletnkben a Ieszltseg, a stressz, rendszere-
sen lazitsunk, relaxaljunk. Tanuljuk meg legalabb a leg-
egyszerbb relaxacios modszert, az autogen treninget.
Felhivjuk mindazok Iigyelmet, akiknek a szive es a ver-
keringese nincs teljesen rendben, hogy deltajban, ponto-
sabban 11 es 13 ora kztt klnsen vigyazzanak maguk-
ra, mert a kinai szervoranak megIelelen a sziv ebben a ket
oraban mkdik energiajanak a maximuman. Nem velet-
len, hogy mint a mentsk tapasztalatai is megersitik
a legtbb szivroham eppen deli 12 krl Iordul el. Erde-
mes tehat ugy szervezni eletnket, munkankat, hogy ebben
a napszakban lehetleg elkerljk a Iizikai es lelki megter-
helest.
Cygynvnyek
L. a Szivbetegsegek cim Iejezetet.
Illolajok
Erdemes kiprobalni a nyugtato, stresszoldo hatasu illo-
olajokat aromalampaban vagy szobai parologtatoba csep-
pentve. Hasznos lehet a bazsalikom, a citrom, a citromI, a
geranium, a jazmin, a kamilla, a levendula, a muskotaly-
zsalya, a narancsvirag, a rozsa, a rozsaIa es a szantalIa
olaja.
kal cim Iejezetet.
Cygybor
Az alabbi gyogybor receptjet a XIXII. szazadban elt hi-
res gyogyito, a bingeni Szent Hildegard nyoman adjuk
kzre. Szivgyengeseg, szivpanaszok, st angina pectoris
eseten is javulast hoz.
Tiz Iriss petrezselyem zldjet egy liter jo borba tesznk

34
(mindegy, hogy a bor vrs vagy Ieher, csak jo legyen).
Hozzaadunk 1-2 evkanal tiszta borecetet. Tiz percig kis
langon Izzk. Vigyazat, habzik! Hozzaadunk 300 g jo
minseg mezet, es meg 4 percig Izzk. A Iorro bort
leszrjk, es nyomban elzleg ers alkohollal kiblitett
palackokba tltjk. Az vegeket jol zarjuk le. A kepzd
ledek nem art, es a borral egytt nyugodtan elIogyasztha-
to.
Fokhagymatinktra
Osi kinai recept a kvetkez, amelynek alkalmazasa tar-
tos hatasu erszklet, erelmeszesedes ellen, es csak 5 ev
elteltevel szkseges megismetelni. 1971-ben talalt ra az
UNESCO-expedicio egy agyaglapon, azota a receptet
minden nyelvre leIorditottak, es Ielvettek a hatasos nepi
gyogyszerek listajara.
Elkeszitese: 350 g megtisztitott Iokhagymat sszezu-
zunk, es 300 g tiszta szeszbe (96-os alkoholba) tltjk.
Az edenyt jol lezarjuk, az elegyet 10 napig erleljk, majd
tiszta ruhan atszrjk. Ket nap mulva a kvetkez oldalon
kzlt tablazat szerint kezdjk meg a kurat. Alkalmankent
50 g tejbe csepegtetve, eves eltt Iogyasztjuk el az ada-
gunkat, naponta 3 alkalommal:
Napok
Cseppek s:ama,
reggeli
Cseppek s:ama,
ebed
Cseppek s:ama,
vacsora
1. 1 2 3
2. 4 5 6
3. 7 8 9
4. 10 11 12
5. 13 14 15
6. 15 14 13
7. 12 11 10
8. 9 8 7
9. 6 5 4
10. 3 2 1

A 11. naptol kezdve naponta 325 csepp tinkturat Io-
gyasztunk eves eltt, amig a Iolyadek el nem Iogy.
(Dr. Csikai Erzsebet)
Meleged kar- s lbfrd
A vererek betegsege eseten nem szabad tul meleg vagy
hideg Irdt alkalmazni, hogy kimeljk az ereket. Fokoza-
tosan azonban valtoztathatjuk a viz hmersekletet. Mele-
ged Irdvel javithatjuk a kar es a lab verellatasat. A
Irdviz magassaga a terd ala vagy a Ielkar kzepeig erjen.
A viz kezd hmerseklete 30
0
C, ezt 5 percenkent emeljk
ugy, hogy mikzben Iorro vizet adunk hozza, ugyanannyi
vizet merjnk ki a Irdedenybl. A viz szintje maradjon
allando. A Irdt 20-25 perc elteltevel Iejezzk be, ekkor a
viz hmerseklete mar kb. 37
0
C. A Irdvizhez keringest
serkent szereket, peldaul arnikat, rozmaringot es geszte-
nyet adhatunk. Frd eltt es utan erdemes a tenyernket
es a talpunkat bedrzslni rozmaringolajjal.
Reflexolgia
A kezelend zonak azonosak a szivbetegsegeknel leir-
takkal.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Szb-6, Szb-8, Sz-8.
Szivtaji szorito Iajdalom (angina pectoris) eseten az Szb-6
pontot erdemes kombinalni a Gy-36 pont masszirozasaval.
1pllkkiegszitk
A legelnysebb egy jol megvalasztott, lehetleg nem
szintetikus eredet multivitamin es multi asvanyi anyag
keszitmeny Iogyasztasa. A szivizom oxigenellatottsagat
javitja a Q
10
-koenzim, normalis mkdeset pedig elsegiti
a kalcium es magnezium 2:1 aranyu kevereke, lehetleg a
jol hasznosulo szerves (kelat) ktesben.
Feffafas, migren

Szinte nincs is olyan ember, aki legalbb egyszer ne
tallkozott volna a fejfjssal. Msok veken t
szenvednek makacs s vissza-visszatr fejfjstl,
illetve slyosabb s klnleges formjtl, a mig-
rntl. A jelensget mindenki ismeri, hiszen brki-
nek megfjdulhat a feje, akr egszsges, akr be-
teg.

Ha komolyan vesszk a IejIajast, marpedig egy id utan
erre rakenyszerl az ember, akkor legelszr is erdemes
megprobalni tisztazni az okat. Nem knny Ieladat, mert
sokIele lehet: heveny Iertzes, laz, meghleses betegseg,
agydaganat, agyi, koponya- vagy homlokregi zavar, orr-
vagy gegegyulladas, Ilbetegseg vagy Iogkarosodas, ma-
gas vagy tul alacsony vernyomas, esetleg a nyaki gerinc
meszesedese vagy migren allhat a hatterben. Tudni kell,
hogy a gyomor-bel rendszer (klnsen a kronikus szekre-
kedes), a maj es az epeholyag, valamint a vese mkdesi
zavara ugyancsak okozhat IejIajast. Vegl: eredhet a IejIa-
jas gyogyszermellekhatasbol, sszeIgghet genetikai
okokkal (egyes csaladokban gyakoribb), allergiaval, szem-
panaszokkal, ehezessel esszertlen Iogyokuraval, kimeri-
t sporttevekenyseggel, hosszu turazassal , nem megIele-
l cip viselesevel, es resze lehet a menstruaciot megelz
tnetegyttesnek (PMS) is.
Ha ezek mind kizarhatok, akkor az esetek tbbsegeben
ugynevezett tenzios vagyis Ieszltseggel, stresszel ssze-

35
Igg IejIajasrol van szo, de ugyancsak gyakori a gyors
idjaras-valtozashoz, ,Ironterzekenyseghez kapcsolodo
Iajdalom is. A tenzios IejIajas altalaban allando, egyenle-
tes, tompa Iajdalommal jar, amely a tarkon vagy a homlok-
tajon kezddik, majd az egesz Iejre kiterjed: az ember ugy
erzi, mintha harapoIogoba szoritottak volna a koponyajat.
Migrennel viszont a lktet, dobolo, eles Iajdalom jellemz.
Eletmd, trend
Tbbnyire hasznal, ha sokat vagyunk Iriss levegn, seta-
lunk, kirandulunk, uszunk, nyugtato hatasu zenet hallga-
tunk. A Ieszltseg okozta IejIajas kiprobalt es hatekony
ellenszere a nyak es a vall masszirozasa, valamint a relaxa-
cio, az ellazulas valamely Iormajanak megtanulasa es
rendszeres, lehetleg mindennapos gyakorlasa. A relaxacio
arra is alkalmas, hogy segitsegevel megtanuljuk tudatosan
ellazitani a nyakizmokat.
Erdemes kiprobalni, nem hoz-e javulast, ha vegetarianus
etrendre allunk at, vagy legalabb nveljk taplalekunkban
a zldsegek, gymlcsk, a nyers vagy knnyen parolt
etelek aranyat. SokIele szempontbol, igy a szervezet me-
regtelenitese es a IejIajas megelzese celjabol is elnys,
ha heti egy nap bjtt iktatunk az etrendnkbe. A dohany-
zas es az alkoholIogyasztas ugyancsak okozhat IejIajast,
ezert neha visszaIogasuk is segit. Jo tanacs migreneseknek:
ne egyenek zsiros etelt, es gyeljenek arra, hogy minden-
nap legyen szekletk.
Cygynvnyek
Migrenre (rohamszeren jelentkez, grcss, rendszerint
Ieloldali IejIajasra) javasolt a kvetkez teakeverek: gyer-
meklancI (20), Ieher somkoro (20), kerekrepkeny
(15), gyujtovanyI (15), landzsas utiI (10), katang-
koro (10), aprobojtorjan (10). A kura 1-2 nap alatt
hasznal, es a migrenes roham elmultaval a teat nem kell
tovabb Iogyasztani. (Lukacsne)
BelIertzesbl ered IejIajasra ajanlott a malyva- es zsa-
lyatea. A migrentea a kvetkez alkotoreszekbl all: roz-
maringlevel (30 g), borsmentalevel (20 g), citromIlevel
(20 g), ibolyabol az egesz nveny (15 g), szi margitvirag
(13 g), ibolyavirag (2 g). A kesz tea kimondottan jo iz, es
tbb honapon at, naponta es inkabb reggel Iogyasztando.
(Theiss hazaspar)
A kizarolag szi margitviragbol keszitett teat is erdemes
kiprobalni csakugy, mint a gymberteat. (A gymber nyer-
sen ugyancsak Iogyaszthato.) Egyebkent mindket nveny
hatoanyagai etrend-kiegeszitkent is kaphatok.
Stressz okozta IejIajasnal ellazulast es ezzel enyhlest
hoz a citromIvel, levendulaval vagy macskagykerrel
keszlt Ird.
Htborogats
Az izomktegek es -csomok Iajdalmas grcseinek olda-
saban valosagos csodat mvel a Iorro kamillas hatboroga-
tas. Fzznk ers kamillateat, 10 perc allas utan szrjk le.
Felvaltva hasznaljunk ket kisebb Irottirtrlkzt: martsuk
a Izetbe es amilyen Iorron csak lehet, boritsuk a tarkora, a
vallra es a hatra. A trlkzcseret ugy hajtsuk vege, hogy
a masodik, Iorro trlkzt tegyk az elsre, majd Iordit-
suk meg a csomagot, es a Ill levt ujra benedvesitve,
legalabb husszor ismeteljk meg a mveletet. A Ieszltseg
mar kezeles kzben oldodik! Vegl a kivrsdtt brt
nyugtassuk meg orbancIolajos bedrzslessel.
Illolajok
Egy csepp borsmenta- vagy eukaliptuszolajat zsebken-
drl vagy kezIejrl lelegezznk be, vagy egy cseppet
drzsljnk be a tarkon, a homlokon, illetve a halantekon
(Ileg meghleses megbetegedeseknel jo).
Hideg vizes borogatashoz hasznaljuk Iel 1 csepp leven-
dula-, 1 csepp majoranna-, 2 csepp citromI es 2 csepp
muskotalyzsalya-olaj elegyet.
kal cim Iejezetet.
Lbfrdk
Meleg vi:es frdo. Helyezzk labunkat labszarkzepig
er meleg (35 Iokos) vizbe, majd Iokozatosan, 5 percen-
kent melegitsk a labIrd hmersekletet 45 C Iokra.
Mieltt a Iorro vizet hozzaadjuk a Irdhz, termeszetesen
azonos mennyiseg vizet ki kell mernnk onnan. Langyos
vizes blitessel Iejezzk be a labIrdt, es trlkzes nel-
kl huzzunk vastag zoknit, majd jarkaljunk, amig a labunk
atmelegszik es megszarad.
Hideg vi:es frdo. 5 cm-es vizben addig drzsljk ket
labunkat egymashoz, mig at nem melegszenek. Ket perc-
cel kesbb a vizes labunkra huzzunk zoknit, es Iekdjnk
agyba.
Mindket labIrd ellenjavallt alacsony vernyomas, erel-
meszesedes, szivpanaszok es tulmkd pajzsmirigy ese-
ten.
Rozmaringos labIrd: egy cseszenyi rozmaringlevelbl
Iorro vizzel Izetet keszitnk, bentjk a Irdvizbe ugy,
hogy a viz meg ellepje a bokakat. Tiz perc mulva kiemel-
jk a labakat, es egy pillanatra a mar elkeszitett jeghideg
vizbe dugjuk. A ,valtoIrdt meg egyszer megismetelhet-
jk. Szinte erezhet, ahogy az sszes Ieszltseg es blokkolt
energia lehuzodik a Iejbl a labakba. Rendkivl hatasos
eljaras akut migrenes Iajdalomnal is! (Theiss)
Pakols
Enyhitheti a Iajdalmat a Iorro burgonyazsak. Hejastul
nyomjunk ssze hejaban Itt burgonyat egy vaszonzsak-
ban. Az elviselhet legmelegebb allapotban hasznaljuk, es
teritsnk ra egy vastag kendt, hogy lassabban hljn ki.
Tegyk a zsakot 30 percre a tarkonkra, de csakis akkor,
ha a Iajdalom nem eppen tarkotaji.

36
Reflexolgia
holyag, maj, epeholyag, agy.
A jobb agyIel reIlexzonaja a bal labon, a bale pedig a
jobb labon talalhato. A nagylabujj oldalso reszenek masz-
szirozasa a halantektaji, illetve a nyaki gerinc 1. es 2. csi-
golyajanak meszesedesebl ered Iajdalmakat is enyhiti.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4 (homloktaji Iajdalom-
nal), HM-5 (halantektaji Iajdalomra), Kor-20, V-1 (Iejteti
Iajdalomnal), Eh-20 (tarkotaji Iajdalomra).
Meridianmasszazs: Ileg halantek- es homloktaji, illetve
epeeredet IejIajasnal erdemes kiprobalni ezt az egyszer
es hatasos eljarast, amelyhez az akupunkturas pontok is-
merete sem szkseges. Keves zsiros kremmel nehany
percen at masszirozzuk vegig egyszerre tbb ujjal vagy
tenyerrel a labszar kls oldalat. Igy egyszerre hatunk a
gyomor- es az epevezetekre. Fontos, hogy leIele halad-
junk, es gyengeden masszirozzunk, mert igy a
meridianenergia haladasi iranyaval megegyezen es az
erintett szervek mkdeset sztnzve kezelnk. Hamaro-
san bekvetkezik a Iajdalom enyhlese.
1pllkkiegszitk
Magneziumbol naponta haromszor 250-400 mg ajanlott.
Segithet a B
6
-vitamin is, napi adagja 325 mg.
Felfa:as, holvaghurut

A tavasz kicsalogat bennnket a szabadba, egyre
tbbet tartzkodunk a termszetben. Csodlatos
dolog ez, testnk-lelknk felfrissl tle. m a ki-
rnduls, a piknik egyszersmind knnyelmusgre
csbt: szvesen ldglnk a mg kiss huvs fl-
dn vagy szikladarabon akr hosszabb idn t,
esetleg lvezzk a meztlb jrs rmeit a harma-
tos fuben - s anlkl, hogy szrevennnk, mris
ksz a baj. Elssorban a nket, valamint a tl sok-
ig nedves fuben vagy hideg kvn ldgl gyerme-
keket rinti a felfzs, majd szinte trvnyszeru
kvetkezmnyeknt a hlyaghurut.
Ugyangy jrhatunk, ha a sportols vagy testmoz-
gs miatt tnedvesedett zoknit nem cserljk ki
szrazra, ha hosszan tartzkodunk huzatos helyen
gy, hogy a derekunk szabad, vagy csak vkony
ruhadarab fedi; s akkor is, ha hideg vizes szme-
dencben tltjk a fl napot, radsul a nedves
frdruht is magunkon hagyjuk, miutn kijttnk
a vzbl.

A holyagIertzes (cvstitis) nknel igen gyakori, minden
tdiknel evente legalabb egyszer jelentkeznek hugyuti
panaszok, es ha nem megIelelen kezelik, a holyaghurut
knnyen visszaterve valhat. A Iertzesek tbb mint Iele a
Iels hugyutakat, a veset is erinti, es maradando karosodast
okozhat. Figyelemre melto, hogy meg a tnetmentes nk
2-4-anal is magas a vizeletben talalhato bakteriumok
szama, ami Iel nem ismert, kezeletlen Iertzesre utal.
A holyagpanaszok tbbseget bakteriumok okozzak, de a
vizeletbl valo bakteriumtenyesztes nem mindig vezet
eredmenyre: a hugyuti Iertzes tipikus tneteit mutato nk
40-anal ugyanis nem mutathato ki szamottev mennyi-
seg bakterium a vizeletben. Ha viszont talalnak korokozo
bakteriumot a vizeletben, tiz esetbl kilencben az
Escherichia coli a bns.
Az orvosok a leggyakrabban antibiotikumot irnak Iel a
holyaghurut kezelesere. A termeszetes gyogymodok azon-
ban tbbnyire hatekonyabbak, mint az antibiotikumok.
St, talan meresznek tnik az allitas, de igaz: kutatasok
bizonyitjak, hogy az antibiotikum-kezeles inkabb elsegiti
a visszater holyaghurut kialakulasat azzal, hogy megza-
varja a hvely Ilorajat, es tamogatja az antibiotikumnak
ellenallo E. coli elszaporodasat. Az antibiotikum ugyanis
altalaban tnkreteszi a hugycs kls Ielet borito es ved
bakteriumpajzs mkdeset.

Etrend, letmd
A legIontosabb, hogy legalabb napi 2 liter vizet igyunk
meg, ami Iokozza a vizelet ataramlasat, atbliti a veset, a
hugyvezeteket, a holyagot es a hugycsvet.
Kerljk az egyszer cukrokat, a Iinomitott szenhidrato-
kat, az elelmiszer-allergeneket, az alkoholt es a Iszereket.
A gymlcsleveket ne tisztan, hanem higitva igyuk meg.
Klinikai tanulmanyok szerint hasznos a vrsaIonya-ital
Iogyasztasa. Ez nem is elssorban a vizelet savasitasaval
hat, inkabb azon sszetevi reven, amelyek cskkentik az
E. coli bakterium kepesseget arra, hogy a holyag Ialahoz,
illetve a hugycshz tapadjon.
Sokan a vizelet savanyitasat javasoljak, am tapasztalatok
szerint a vizelet lugositasa kaliumcitrattal es/vagy natrium-
citrattal hatekonyabb, Ileg a korokozo bakteriumot nem
rit nknel. MegIontolando az is, hogy a vizelet savanyi-
tasa C-vitamin (aszkorbinsav) adasaval es vrsaIonyale
Iogyasztasaval a szokasos adagolasban alig van hatassal a
vizelet kemhatasara (pH-ertekere). A lugositas masik el-
nye, hogy a holyaghurut ellen alkalmazott gyogynvenyek
antibakterialis hatoanyagai (a hidrokinon es a berberin)
inkabb lugos krnyezetben Iejtik ki jotekony hatasukat.
Rendkivl Iontos a szekletrites utani megIelel higie-
nia, beleertve azt is, hogy a WC-papirt ellrl hatraIele
hasznaljak, illetve ha szkseges, hasznaljanak bidet.

37
Cygynvnyek
Valamennyi gyogynveny kzl a medveszllevel bi-
zonyult a leghatekonyabbnak a holyaghurut kezelesere.
Klnsen az E. coli bakterium ellen hatasos, emellett
vizelethajto is. Vigyazzunk a medveszl adagolasara:
szaritott levelbl vagy teabol 1-2 teaskanal (1,5-4,0 g)
elegend, mert ennek 4-5-szrse kellemetlen mellekhata-
sokat, altalaban emelygest okozhat.
Ugyancsak hasznos a hidrasztiszgyker vagy kanadai
sargagyker. Szamos kznseges bakterium ellen jo.
Megemlitend meg a Iokhagyma, termeszetes antibioti-
kus hatasa miatt, valamint vizhajtokent a petrezselyem.
A Theiss-Iele vese- es holyagtea receptjet l. a vesebeteg-
segeknel.
FelIazasra, holyaghurutra a kvetkez keverek is ajan-
lott: krmvirag (20), kukoricabajusz (20), kigyoszisz
(10), nyirIalevel (20), cickaIarok (20), csipkebogyo
(10). (Lukacsne)

A regiek a heveny hugyuti Iertzest (gyakori, keves csi-
ps vizeletrites) egy oran bell elIogyasztott legalabb 4
liter teaval hatasosan kezeltek (lkesterapia). Termeszete-
sen ezt a modszert szivbetegek ne alkalmazzak.
lfrdk
A hugyutak akut, Iajdalmas gyulladasai eseten a zsurlo-
Ives lIrd Iokozhatja a gyogyteak hatasat. Ket-harom
cseszenyi Iriss vagy szaritott nvenyt 2 liter vizben ejsza-
kara beaztatunk, masnap az egeszet IelIorraljuk, majd 10
percig allni hagyjuk. Leszres utan a kivonatot belentjk
a Irdkadba, s annyi testmeleg vizet engednk hozza,
hogy ellepje az altestnket es a vesetajekot. A mellkas es a
sziv ne kerljn viz ala! A Ird 10-15 percen at tartson, es
masnaponkent ismeteljk meg.
A grcsoldo es gyulladasgatlo kamillagzs altesti Ir-
dt klnsen kisgyermekek es ids emberek kedvelik.
Bideben vagy megIelel nagysagu manyag talban egy
csesze kamillaviragot 1 liter Iorro vizzel leIorrazunk. Vi-
gyazat: a gz ne legyen tul Iorro! A talon helyet Ioglalva,
nehany percen bell tapasztalhato a veseben es a holyag-
ban jelentkez grcsk oldodasa. Menstruacios grcsk
eseteben is igen hatasos.
A petrezselyem zldjebl keszitett Izettel ugyancsak
gzlhetnk. Ket liter vizet Iorraljunk Iel, tegynk bele 2-3
csomag petrezselyemzldet, varjunk egy kicsit, amig hl
(nehogy a Iorro gz megegessen), majd guggoljunk a gz
Ile.
Pakolsok, melegits
A kaposztalevel minden gyulladas eseteben, igy holyag-
hurutnal is hatekony. SodroIaval trjnk puhara nehany
vrs, zld vagy Ieher kaposztalevelet, helyezzk tbb
retegben az altestre, es rgzitsk knny ktessel. Ejszaka-
ra is hagyjuk a testen.
Alkalmazhato a Iorro burgonyazsak is. Hejastul nyom-
junk ssze hejaban Itt burgonyat egy vaszonzsakban. Az
elviselhet legmelegebb allapotban hasznaljuk, es teritsnk
ra egy vastag kendt, majd takarozzunk be gyapjutakaro-
val, hogy a pakolas lassabban hljn ki. Hagyjuk a zsakot
egy oran keresztl az alhason, majd 30 perc mulva ismetel-
jk meg az eljarast.
Tegynk a has aljara melegit gumiparnat. Ejszakara jot
tesz a meleg vizes palack az alhason es a labak kze elhe-
lyezve.
Reflexolgia (talpmasszzs)
A kezelend zonak azonosak a vesebetegsegeknel leir-
takkal.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: BeI-3, BeI-4, H-23, L-6.
1pllkkiegszitk
Visszater holyagIertzesnel vagy antibiotikum-szedes
eseten Iontos a normalis hvelyIlora helyreallitasa baratsa-
gos bakteriumokkal. Ez elerhet Lactobacillus acidophilust
tartalmazo keszitmenyekkel.
Flbetegsegek

Flbetegsggel szinte mindenkinek akad dolga lete
sorn. Gyermekknt leggyakrabban a fjdalmas
kzpflgyullads keserti meg az ember lett, az
idsebbek kzl pedig az letkor elrehaladtval
ltalban ersd flzgst tapasztaljk meg egyre
tbben. Az okok rendkvl szertegazak lehetnek,
s nem is mindig sikerl kiderteni, mi ll a prob-
lmk htterben. Szerencsre azonban szmos
npi gygymd ltezik, s ezek alkalmazsa sokszor
segt is, br termszetesen nem ptolja, legfeljebb
kiegszti az orvosi vizsglatot s kezelst.

Normalis esetben a Il a masodpercenkenti 1616000
kztti rezgeseket kepes erzekelni. E tartomany alatt az
inIrahangok, Iltte pedig az ultrahangok vannak, melyek
az ember szamara nem hallhatok.
A Il nemcsak a hanghullamok IelIogasara es tovabbita-
sara valo, hanem a test helyzetenek es mozgasanak valto-
zasait is segit erzekelni. Az egyensuly erzekelesehez

38
ugyancsak elengedhetetlen a Il, es nelkle a gravitaciot,
illetve a gyorsulast sem ereznenk.
A IlIajas Iertzes, gyulladas vagy duzzanat kvetkez-
menye: vagy a kls hallojaratot, vagy a dobreget erinti.
A kzepIlet a garattal jarat kti ssze ezt nevezik
Eustach-krtnek. Feladata, hogy kiegyenlitse a nyomask-
lnbseget a garat es a dobreg kztt. Ha azonban elzaro-
dik, a dobregben Iolyadek, esetleg genny gylemlik Iel,
es ez Iajdalmat valt ki.
A Il leggyakoribb betegsege, Ileg gyermekkorban, a
kzepIlgyulladas (otitis media), amit bakterium- vagy
virusIertzes okoz, es a legtbbszr valamilyen Iels leguti
megbetegedes kvetkezteben alakul ki. Igen Iajdalmas,
magas laz es hidegrazas is kiserheti. Ritkan, de elIordul,
hogy a genny magatol kirl, es megindul a gyogyulas. Ha
a kzepIlgyulladas gyakoriva, kronikussa valik, erdemes
allergiara is gondolni. Tudomanyos kutatasok szerint a
taplalekallergenek kikszblese 10 gyerekbl 9-nel segit.
A Ilzugasnak (tinnitus) sok oka lehet. Szerencses eset-
ben csak a Ilzsir kepzett dugot a Ilben, es ezt az orvos
knnyen el tudja tavolitani. Gyakori tnet a Ilzugas
menstruacio, valamint klimax idejen is. Az erelmeszese-
des, a Iej verellatasanak romlasa ugyancsak kivalthatja ezt
az erzest. Lehet velejaroja a depresszionak vagy a neuro-
zisnak, vegl ritkan, de elIordul, hogy joindulatu csont-
daganat, illetve a halloideg vagy a kzponti idegrendszer
daganata okozza.
A Ilcsenges, amit ki-ki sipolaskent, sistergeskent vagy
ciripeleskent el meg, ugyancsak tbbIele okra vezethet
vissza. Gyakran kiser tnete a magas vernyomasnak, a
vese- es majbetegsegeknek, a cukorbetegsegnek vagy az
erelmeszesedesnek. A halloideg vagy a bels Il gyullada-
sa szinten okozhat Ilcsengest, de ilyenkor a betegseg es a
tnet rohamokban jelentkezik. Vegl az is elIordul, hogy
valakinek az utan cseng a Ile, hogy bven Iogyasztott
alkoholt, romlott hust evett, illetve tul sokat vett be egyes
antibiotikum-, aszpirin-, szalicil- vagy kinintartalmu
gyogyszerekbl. Mindez gyakorlatilag olyan mergezest
jelent a szervezet szamara, amely zavarja a bels Il nor-
malis mkdeset, es ennek jele a Ilcsenges.
Flzugas, Ilcsenges, st a hallasromlas, esetleg a sket-
seg hattereben is allhat a nyaki gerinc problemaja. Megle-
hetsen nagy visszhangot keltett a XIX. szazad vegen,
hogy Palmer, az amerikai kiropraktika (a csontkovacsolas-
hoz hasonlo manualterapias modszer) ,atyja 17 eve Ienn-
allo sketseget szntetett meg harom nap alatt a nyaki
gerinc ,helyretetelevel.
Etrend, letmd
Kronikus kzepIlgyulladasnal tbbnyire nehezsegbe
tkzik annak kideritese, melyik elelmiszer viselkedik
allergenkent. Ezert altalanos tanacs lehet, hogy hagyjuk el
az etrendbl a leggyakoribb allergeneket, vagyis a tejet, a
tejtermekeket, a tojast, a buzalisztet, a kukoricat, a mogyo-
rot es a mogyorovajat, valamint a narancsot.
Gyulladaskor, Iertzeskor erdemes kerlni azokat az ete-
leket, amelyek egyszer cukrokat tartalmaznak (mez, sza-
ritott gymlcs, cukor, gymlcsle-koncentratum stb.),
mert ezek rontjak az immunrendszer mkdesenek hate-
konysagat.
Sulyosbitja a Ilzugast a kave es az alkohol Iogyasztasa,
a dohanyzas es a gyogyszerkent szedett aszpirin, ezert ezek
bevitelet erdemes korlatozni.
Ha Iaj a Ilnk, tegynk ra meleg borogatast, meleg par-
nat, esetleg zokniba kttt, Iorro sot. A Iltisztito palcika
hasznalata veszelyes lehet, mert kilyukaszthatja a dobhar-
tyat, illetve gatolhatja a hallojarat ntisztulasat. Ha tul sok
a Ilzsir, annak eltavolitasat bizzuk az orvosra.
FlIajaskor erdemes gyakran megtisztitani az orrmellek-
regeket. Ennek kenyelmes, egyszer es jol bevalt modja
az, ha elettani (Iiziologias) sooldatbol nehany cseppet jutta-
tunk az orrunkba. A Iejnket tartsuk egy-ket percig hatra-
hajtva, es csepegtetes utan Iorditsuk hol jobbra, hol balra,
hogy a sooldat mindenhova eljusson.
Flbajoknal es a legtbb Iels leguti problemanal ered-
menyesen alkalmazhato a leveg parasitasa. Egy tudoma-
nyos vizsgalatbol kiderlt, hogy az alacsony paratartalom
kzrejatszhat az emlitett egeszsegi problemak, igy a kzep-
Ilgyulladas kiIejldeseben is.
Ha mas nem segit, szerezznk be hallokeszleket, amely
ha jol van beallitva akar meg is szntetheti a Ilzugast.
A kellemes hatterzaj, peldaul nyugtato hatasu zene ugyan-
csak segithet. Javitja a keringest a rendszeres testmozgas,
igy segitsegevel a tnetek is enyhithetk.
Rendkivl Iontos, hogy a gyerekeket megtanitsuk a sza-
balyos orrIujasra. Mindig elbb az egyik oldalt, majd a
masikat Iujjak ki kzepes ervel, de a kettt egyszerre
sohasem.
Hidegben es huzatban vedjk a Ilnket sapkaval, sallal,
Ilvedvel. Replut alkalmaval segit megszabadulni a
Ildugulastol, ha Ielszallaskor vagy leszallaskor sokat
nyelnk, illetve valamilyen edesseget szopogatunk. (Nye-
lesnel nyilik meg ugyanis a szajgarat es a kzepIl kzti
nyomaskiegyenlit Ilkrt.) Kerljk a tul ers zajokat, a
tul hangos zenet. Ha szkseges, Ildugoval vedjk a I-
lnket. Barmilyen hazi szerrel csak akkor probalkozzunk,
ha a Iajdalom meg nem tul ers, illetve ha nincs orvos a
kzelben. A Il ugyanis nagyon erzekeny, a nem vagy
nem megIelelen kezelt Ilproblema akar sketseghez is
vezethet. Az agyhartyak es az agy kzelsege sem mellekes.
Cygynvnyek
A Ilzugas, Ilcsenges hattereben gyakran vernyomas-
problemak, illetve keringesi zavarok allnak. Ezert hasznos
lehet a Iagyngytea, amit kizarolag hidegen keszitnk.
Negyed liter vizhez adjunk egy pupozott teaskanal Ia-
gyngyt, ejszakara hagyjuk allni, masnap kicsit melegit-
sk Iel, majd szrjk le. Ha nagyobb mennyisegre van
szksegnk, tartsuk a teat termoszban.
A svedkeser Ilpanaszoknal is jo: a svedcseppes vatta,
Ilbe dugva, elmulaszthatja a Ilzugast es a Ilcsengest. A
nevezetes ,regi kezirat szerint ez a modszer biztosan
hasznal, es meg az elveszett hallast is visszahozza.
Meghlesbl ered IlIajaskor egyenl aranyban ssze-

39
kevert kerekrepkenybl, cickaIarkbol es zsalyabol keszit-
snk meleg Izetet, ezzel tisztitsuk ki a Ilet. Jo ilyenkor a
meleg kakukkIolaj is. Ezt ugy alkalmazzuk, hogy Iorro
vizbe martunk egy teaskanalat, es errl a Ielmelegedett
kanalrol juttatunk a Ilbe egy-ket cseppnyi kakukkIolajat.
Segithet a kamilla is, tbb Iormaban. Vagy cseppentsnk
nehany csepp meleg kamillateat a Ilnkbe, vagy tiszta
Iltisztito palcikat nedvesitsnk be a teaval, es azzal tisztit-
suk a Ilnket. A masik eljaras szerint nehany kamillavira-
got olivaolajban IelIznk, es az igy kapott olajbol, amikor
mar kezmeleg, cseppentsnk a Ilbe nehany cseppet, eset-
leg vattadarabkara teve helyezzk a Ilbe.
Kamillaval ovatosan gzlhetnk is, peldaul ugy, hogy a
teaskanna kint csvere megIorditva tlcsert tesznk, es a
tlcser csvet a Ilnk Iele iranyitjuk.
A tiszta Aloe vera gelbl nehany csepp a Ilbe cseppent-
ve ugyancsak segithet a legklnbzbb problemakon.
Hagyomanyos nepi modszer a kvirozsa levelebl ki-
nyomott nehany cseppnek a Ilbe juttatasa. gyeljnk a
tisztasagra, vagyis Ielhasznalas eltt mossuk meg a levelet.
Hagymapakols
Vagjunk aprora nyers hagymat, darabjait gngyljk
zsebkendbe, es helyezzk vagy kssk a Ilnkre. A
masik eljaras szerint a nagyobb darabokra vagott hagymat
olivaolajban megparoljuk, majd egy megIelel meret
darabot vattaba csavarunk, ugy helyezzk a Ilnkbe.
Segit IlIajaskor.
Illolajok
Hallojarat eredet Ilproblemanal erdemes levendula-
olajjal gyengeden bedrzslni a Ilcimpat. Eukaliptusz-
olajjal inhalalast is vegezhetnk.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, Il,
Iej, halantek, arcreg, homlokreg.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Veb-3, HM-3.
1pllkkiegszitk
FlIajaskor a Iertzes megszneseig erdemes a szoka-
sosnal nagyobb dozisu C-vitamint es bioIlavonoidokat
szedni.
Az A- es az E-vitamin adagolasa meggyorsitja a Iertzes
lekzdeset, segit a gyulladt nyalkahartyak gyogyitasaban.

Gerincnk eges:sege

Gerincnk egszsge, a helyes tarts alapveten
meghatrozza testi-lelki kzrzetnket. A j egsz-
sg ugyanis nagyrszt a normlisan mukd ideg-
rendszeren mlik. Az emberi test alkotrszei, a
sejtek s a klnbz szervek mukdst az idegek
ltal kzvettett impulzusok irnytjk. Amikor
ezek az ingerletek akadlytalanul eljutnak rendel-
tetsi helykre, a szervek s a test sejtjei alkalma-
sak a normlis mukdsre. Ha viszont tl sok vagy
tl kevs az idegek ltal tovbbtott impulzus, ak-
kor a szvetek s a szervek nem mukdhetnek meg-
felelen, s a szervezet a betegsget megelz lla-
potba kerl.

A gerincvelnek 31 idegparja van, ezek a gerincoszlop-
bol lepnek ki. Az idegrendszer legkenyesebb es legIonto-
sabb reszeit az agyat es a gerincvelt kemeny csontbu-
rok vedi, amely a koponyabol, valamint a gerinccsigolyak-
bol all. Bar a gerinc ovja a letIontossagu idegeket,
nemegyszer zavart is okozhat a mkdeskben.
Ha valamilyen bantalom, serles eri a gerincnket, akkor
valosagos rdgi kr alakulhat ki. A gerinc aktiv
biomechanikai elemeinek korlatozott mozgasa, az ideg-
gykk ingerlese Iajdalmat es izomgrcst okozhat, ami
viszont korlatozza a csigolyak izleteinek mozgasat, es
meg inkabb ingerli az idegeket. Ebben az rdgi krben az
egyik tenyez jelentkezese maga utan vonja a masik Ielle-
peset, az utobbi viszont visszahat az elbbire, es egyre
ersithetik egymast.
Ha baleset trtenik, elesnk, varatlan stressz, Ieszltseg
er bennnket, vagy barmilyen mas okbol egy vagy tbb
csigolyank elmozdul a megszokott helyerl, akkor ez irri-
talhatja, zavarhatja a gerinc ideggykeit, ami testnk m-
kdesi zavarahoz vezethet. Az ideg nyomasa vagy irritala-
sa a test Iontos Iunkcioiban okozhat kedveztlen valtozast,
ami viszont Iogekonyabba tesz bennnket a betegsegekre.
A gerincidegek irritalasanak megszntetesevel a
manualterapeuta (vagy kiropraktikus) azt az okot iktatja ki,
amely gatolja testnket a hatekonyabb es jobb mkdes-
ben. A manualterapia tehat oki kezelest kinal.
Knyvnknek ebben a Iejezeteben csupan rviden erint-
jk a gerinc egeszseget ved hazi gyogymodokat, valamint
a nyak, a vall, a knyk, a terd es a csip otthoni Iajdalom-
csillapitasi lehetsegeit. Akit a tema bvebben erdekel,
annak Iigyelmebe ajanljuk az e Iejezet elkeszitesehez ala-
pul szolgalo knyvet (Dr. Jeress Janos, Krti Gabor.
Gvogvitas otthon Gerinc ABC).

40
A helyes tpllkozs
A gerinc es a mozgasszervek egeszsegenek megrzese-
hez elengedhetetlen a helyes taplalkozas, es ha szkseges,
taplalekkiegeszitk Iogyasztasa. Csak egy pelda: az id-
sebb nknek ajanlatos a tbb kalcium es D-vitamin Io-
gyasztasa, hogy megelzzek szervezetk kalciumegyensu-
lyanak a Ielborulasat, ami azutan a csontok szilardsaganak
cskkeneseben nyilvanul meg.
A kvetkez csoportokba tartozo embereknek Ieltetlenl
szksegk van a taplalkozas kiegeszitesere:
Iogamzasgatlo tablettat szed vagy mas hormontartalmu
keszitmennyel kezelt nk, terhes es szoptatos anyak;
antibiotikumot vagy vizelethajtot, szteroidokat szed
betegek, akiknel a gyogyszerterapia beIolyasolja egyes
tapanyagok Ielszivodasat;
alkoholistak;
Iogyokurazok;
rakos betegek, illetve azok, akiket besugarzassal vagy
kemoterapiaval kezelnek;
akiket sokk ert, vagy sulyos betegek, peldaul egesi serl-
tek;
olyan ids emberek, akik elegtelenl taplalkoznak;
kamaszok, serdlk, akik elhanyagoljak az etkezest.

Az egeszseges etrend Ieherjeket, szenhidratokat, zsira-
dekokat, rostos anyagokat, vizet, vitaminokat, asvanyi
anyagokat es nyomelemeket tartalmaz.
Az emlitett alkotoreszek kzl nehany minden elelmi-
szerben megtalalhato, bar a nem megIelel Izessel resz-
ben vagy teljesen tnkremehetnek. Masok viszont ritkab-
bak, es csak bizonyos Iriss zldseg- es gymlcsIelekbl
juthatunk hozzajuk, vagy olyan etelek reven, melyeket
igen kevesen Iogyasztanak.
Igazan egeszseges, ugynevezett kiegyensulyozott etke-
zes valojaban nem letezik. Mar csak azon Iizikai es vegyi
Iolyamatok miatt sem, amelyek az elelmiszerek nagy re-
szet erik a vetmag elltetesenek pillanatatol egeszen ad-
dig, amig az asztalunkra kerlnek.
Megis van nehany olyan altalanosabb szabaly, amelyet
vezerelvkent elIogadhatunk:
Fogyasszunk sok gymlcst, zldsegIelet es egesz
gabonamagvakat. Az elbbiek vitaminok es asvanyi anya-
gok Iorrasai, mig a teljes kirles gabonamagvak testnk
energiaellatasahoz szkseges Iontos, sszetett szenhidrato-
kat, rostokat tartalmaznak; jo hatasuk van a sziv- es errend-
szeri, illetve az emesztszervi betegsegek, valamint a Iel-
nttkori cukorbetegseg megelzeseben.
Egynk minel tbb halat es szarnyast. Igy cskkenthet-
jk a telitett zsirsavak Iogyasztasat, es segithetjk szerve-
zetnkben az egyensuly kialakitasat a telitett es a telitetlen
zsirsavak kztt. (Testnknek egyarant szksege van n-
venyi es allati eredet zsiradekokra, de Iontos, hogy ezek
megIelel aranyban jussanak szervezetnkbe; segitsegnk-
re vannak a zsirban oldodo vitaminok tarolasaban).
Egynk kevesebb cukrot es olyan elelmiszereket, ame-
lyek sok cukrot tartalmaznak. A cukor csupan ,res kalori-
akat szolgaltat, vagyis vitaminok, asvanyi anyagok, Ieher-
jek vagy zsirok nelkl csak energiat hordoz. Ezenkivl
sokan ugy velik, hogy a cukorIogyasztas szamos betegse-
gert Ielels a Iogszuvasodastol az elhizasig, a szivbeteg-
segtl a cukorbajig. A legjobb a cukor es a cukortartalmu
etelek kiiktatasa az etrendnkbl. A cukrot egyebkent
kivaloan helyettesithetjk peldaul mezzel vagy juharszi-
ruppal.
Cskkentsk a so es a nagy sotartalmu etelek Iogyaszta-
sat. A legtbb ember a szksegesnel joval tbb sot Io-
gyaszt, es sok szakember velemenye szerint ez a I oka
annak, hogy a vilag Iejlett orszagaiban jelentsen megntt
a magas vernyomasban szenvedk szama.
A ket ,elvezeti szer a so es a cukor tulajdonkeppen
a mellekvesenket izgatja, hasonlo allapotba kerlnk,
mintha szteroidkezelesben reszeslnenk.
Kerljk a zsirban, olajban slt es a tulsagosan zsiros
etelek Iogyasztasat, vagy legalabb kevesebbet egynk
bellk, mivel nehez megemeszteni ket. Sssnk inkabb
roston, grillezve, kemenceben, vagy paroljuk meg az etelt.
Amikor zldseget parolunk, ne ntsk ki a levet, ahogyan
a legtbben teszik. Az ertekes asvanyi anyagok ugyanis
ekkor mar inkabb a leben talalhatok, mint magaban a zld-
segben. A zldseglet Ielhasznalhatjuk levesalapnak vagy
martas keszitesehez.
Slt- es vajastesztabol az egeszsegesek is csak keveset
egyenek, olyan emberek pedig egyaltalan ne, akiknek
gynge az egeszsegk, vagy akiknek baj van az emeszte-
skkel. Valasszuk inkabb a nyers gymlcst, a knny
sodokat es piskotaIeleket.
Hasonlo elvigyazatossaggal igyunk teat es kavet. Ar-
talmas, ha tul sokat Iogyasztunk bellk. Igyunk bsege-
sen zldseg- es gymlcsleveket. Kitn teakat ihatunk
gyogynvenyekbl.
Nemcsak az a Iontos, mennyit esznk, hanem legalabb
annyira az is, hogy mit. Ugy valasszuk meg az eteleinket,
mintha ezen mulna az eletnk hiszen valojaban ezen is
mulik! Igaz a mondas: azert esznk, hogy eljnk, es nem
azert elnk, hogy egynk.
A tizes lista
Az Amerikai Kiropraktikai Tarsasag mar evtizedekkel
ezeltt sszeallitotta az ugynevezett tizes listat, amely a
legaltalanosabban hasznalt elelmiszerek es elvezeti cikkek
kzl a szervezetnk szamara legartalmasabbakat tartalmazza.
1.Feher, Iinomitott cukor es cukorkaIelek.
2.Alkoholtartalmu italok.
3.Kave.
4.KolaIelesegek es mesterseges szinezeket tartalmazo
dititalok.
5.Mestersegesen izesitett termekek, melyek tul sok tarto-
sitoszert tartalmaznak.
6.Elre elkeszitett ,uti ennivalok es gyorsbIek terme-
kei (az ugynevezett snackek).
7.Finom, Ieher lisztbl keszlt termekek.
8.Hot dog es hasonlo, utcan Iogyaszthato etelek.
9.Dohany.
10.Elre elkeszitett etelek, mint peldaul ,tv-vacsorak es
szamos mas, azonnal talalhato ennivalo.

41
Ez a lista kzel sem teljes, megis iranymutatokent szol-
galhat azoknak, akik valoban komolyan trdnek az
egeszsegkkel, es szeretnenek minden tlk telhett meg-
tenni azert, hogy egeszsegesek maradjanak.
A tlsly
Tudjuk, hogy a gerincnket szalagok es izmok tartjak a
helyen. Ezeknek eleg ersnek es kiegyensulyozottnak kell
lennik ahhoz, hogy betlthessek Ieladatukat. A testsuly az
egyik legIontosabb tenyez, amely Ielborithatja testnk
szerkezetenek egyensulyat.
Hogyan emeljnk?
Alljunk kzel a Ielemelend targyhoz, es vessk meg
szilardan a labunkat. Hasznaljuk a hasizmainkat is a gerinc
megtamogatasara, mikzben leguggolunk. Egyenesitsk ki
a hatunkat, es hatizmaink segitsegevel emeljk meg a
sulyt. Lassan tegyk le a targyat az uj helyere.
Fontos, hogy emeleskor nyujtott labbal ne hajoljunk le, es
ne Iorduljunk el a trzsnkkel. Ugyancsak lenyeges, hogy
sulyos targyat lehetleg ne emeljnk Ieljebb a vallmagas-
sagunknal. A rossz technikaval vegrehajtott emeles porc-
korongserleshez es mas gerincbantalmakhoz vezethet.
Alls, jrs
Ha egy helyben kell allnunk, tegyk magasabbra az
egyik labunkat, peldaul samlira, es gyakran valtoztassuk a
helyzetnket. Neha hajlitsuk be a terdnket, hogy hatunk
egyenes maradjon. Jaras kzben is gyeljnk a helyes
testtartasra, emeljk Iel a Iejnket, allunkat. Medencenket
,toljuk elre, es a cipnk orra is egyenesen elre mutas-
son. (Ki a mell, be a has!) Csakis kenyelmes ruhat es cipt
viseljnk, de szabaduljunk meg a kitaposott ciptl!
Soha ne alljunk sokaig egy helyben, valtozatlan tartas-
ban. Nyujtott labbal ne hajoljunk elre, es ne jarjunk hibas
testtartassal. Ha hosszabb ideig kell allnunk vagy jarnunk,
ne viseljnk magas sarku cipt. Ha a rossz testtartas allan-
dosul, elbb-utobb valamilyen gerincproblemat okoz. Ne
logassuk a Iejnket! Huzzunk a szemnkbe egy baseball-
sapkat vagy egy szeles karimaju kalapot, hogy Iel kelljen
emelni a Iejnket, ha ki akarunk latni alola. Fenn kell hor-
dani az orrunkat! Nehany centimeterrel magasabbak le-
sznk, bell pedig dersek.
Autvezets, motorozs
A vezetlest ugy allitsuk be, hogy vezetes kzben a ter-
dnk legyen behajlitva, es valamivel magasabbra kerljn,
mint a csipnk. ljnk annyira egyenesen, amennyire csak
tudunk. Hatunk teljesen tamaszkodjek a tamlahoz. Ne
Ieledjk, hogy vezetes kzben mindig ket keznkkel Iog-
juk a kormanyt.
Vezetes kzben nem szabad tul tavol lnnk a volantol.
Ha nyujtozkodnunk kell, hogy elerjk a pedalokat, illetve a
kormanyt, akkor meggrbl es elbb-utobb meg is Iajdul a
derekunk. Ha pedig allandosul a rossz testtartasunk, hat-
problemak jelentkezesere kell szamitanunk. Akinek Ioko-
zott agyeki grblete van, tegyen dereka mge kis, parna-
szer tamaszt. Hosszu utakon hasznat vehetjk az lesek
kztt, kzepen elhelyezett knyktamasznak.
Elny labunk szamara, ha van beepitett tempomat be-
rendezes a kocsiban. Hatrany, ha van klimaberendezes.
Kevesen tudjak megIelelen hasznalni. Nagy nyari meleg-
ben jelents klnbseget nem erdemes beallitani a kls
hmerseklethez kepest, mert a kocsibol kilepve ,rank sza-
kad a hseg. Tulajdonkeppen 5-6 Iokos enyhles sokszor
mar jotekonyan hat rank, es a kijvetelnel sem slnk
meg; hagyjunk egy kis alkalmazkodasi tevekenyseget
szervezetnknek is. Ne iranyitsuk a klima hideg levegjet
(csupasz) testIelleteinkre. Keveredjen el a kocsi levegje-
vel, st az egyik ablakot meg resnyire nyissuk is ki (a hi-
deg leveg egyuttal szarazabb is, igy ne csodalkozzunk,
mitl vagyunk szomjasak). Klima hianyaban (az emberi-
seg eddig is megvolt nelkle) kinyithatjuk Ieleig-
harmadaig a tulso oldali ablakot, s ha ez keves lenne, ujj-
nyira a mellettnk levt. Ha utas van, kvetkeznek a hatso
ablakok. Ha a kocsi tele van emberekkel (gyerekekkel),
akkor meg kell talalnunk a mindenkinek megIelel komp-
romisszumot. Kitnen csereli a levegt a tetablak.
Mindenesetre a legrosszabb, amit tehetnk: a teljesen le-
tekert vezetles ablakan Ielig kilogva kiknyklnk,
elvezzk a kanikulai melegben a Iriss levegt (masnap
ugyis annyira Iog Iajni a vallunk, nyakunk, knyknk,
hogy legalabb valami jo emleknk legyen). Telen es hv-
sebb idben a helyzet meg kritikusabb.
Ezek utan mit mondhatunk a lengen ltztt motoros-
nak? Ne csodalkozzek, ha nem lesz egy ep izlete nehany
ev utan. Az okos ott is ltzik a menetszelhez. Amint
megall, akkor viszont a jol szigetel ruhabol ki kell bujnia,
mert ugy erzi, meggyullad. Kell a keszty, a sisak, a csiz-
ma. S hogy mirl ismerjk meg a vidam motorost? Csupa
szunyog a Ioga.
Hogyan ljnk?
Ugy ljnk le, hogy mindket labunkat a talajra tudjuk
tenni, mikzben terdnk egy kicsit magasabban van a
csipnknel. Keresztbe is vethetjk a labunkat, vagy Ielte-
hetjk peldaul az asztal alatti keresztlecre, esetleg egy
zsamolyra vagy puIIra.
ljnk mindig egyenesen, hatunkat a tamlahoz tamaszt-
va! Derekunkat kisparnaval is megtamaszthatjuk.
Ha asztalnal dolgozunk, ne ljnk olyan szekre, amelyik
tul magas, vagy tul tavol van a munkanktol (peldaul szami-
togepes munkanal). Ne hajoljunk sokaig elre grbe hattal,
es ne ljnk lomhan, ,magunkba roskadva. Ha minderre
nem vigyazunk, ne csodalkozzunk, ha Iajni kezd a hatunk.
A szeken hatra kell csuszni, amennyire csak lehet. Igy a
combunk nagy Ielleten tamaszkodik, a gerinc pihentebb a
hatso tamasztek miatt. Labunk elre vagy a szek ala kerl-

42
jn, a combok jobb IelIekvese miatt. A Ienek csucsan lve
hamar verszegenyseg alakul ki az sszenyomodott szve-
tekben, ami igen rossz kzerzetet, mozgolodasi kenyszert
kelt. Ezert hivjak a kenyelmetlen szekeket ,konIerencia-
szeknek, hogy ne tarthasson az az sszejvetel tul sokaig.
Korunk nagy talalmanya a terdeplszek. A szamitogepe-
sek kenytelenek sokat lni, es megtalaljak vagy keresik
maguknak az alternativ megoldast az les Iaraszto teve-
kenysegehez. A terdeplszek a medence elrebillentese
reven valoban kiegyenesiti az agyeki gerincet, de a gravi-
tacios terheles egy resze a terdeket eri, es az megint nem
esik jol. A terdeplszek ennelIogva csak ket-harom orara
jelent megoldast, aztan visszakivankozunk a regi szeknk-
be. Nem beszelve arrol, hogy addig a trzs tartasa eleg sok
izommunkaval jart.
Summa summarum: a ma ismert legjobb megoldas a
szvetboritasu, magas hattamlaju, karIas irodai szek,
melynek lmagassaga allithato es kerekeken gurul. Ebben
is hatra kell csuszni, de az lmagassagot az allunk ala
helyezett kl segitsegevel hatarozzuk meg. Mikzben
egyenesen elre neznk, a munkaIelletre (az asztallapra
vagy a billentyzetre) a knyk csucsa eppen railleszkedik.
Kzel kell lnnk az asztalhoz vagy a szamitogephez: a
knyk a karIara, a csuklo a billentyk ele helyezett sziva-
csos csuszkara tamaszkodik. A velnk szemben elhelyezett
(oldalra soha!) monitor Iels szele szemmagassagban le-
gyen. A laptophoz csatlakoztassunk kls billentyzetet es
egeret, a kepernyjet emeljk Ieljebb (persze csak akkor,
ha nehany evnel tovabb is szeretnenk egereszni a keperny
eltt). Orankent Iel kell allnunk es mozognunk par percet.
Megeri, mert a Iej es a test verkeringese jobb lesz, vele
egytt lanyhulo szellemi teljesitmenynk is Iokozodik.
Alvs
A nyugodt, mely alvas javit az ember kzerzeten, es jot
tesz a hatanak is. Fontos, hogy kemeny matracon vagy
agybeteten aludjunk. Ha oldalt Ieksznk, enyhen hajlitsuk
be a terdnket, ha pedig haton, tegynk parnat a terdhajlat
ala.
Soha ne aludjunk vagy pihenjnk puha, tartas nelkli,
bespped agyon vagy parnakon. Ha hason Ieksznk,
akkor a legtbb esetben meg ersebben megIeszlhet a
hatunk. Ha a hatunk ejszakankent nem kap megIelel
,tamogatast, hamarosan ,megbosszulhatja a rossz ba-
nasmodot. Legyen Iriss a leveg (kisse nyitott ablak), es ne
aludjunk elektromos keszlekek kzeleben akkor sem, ha
ki vannak kapcsolva. Az olvasolampa zsinorjat ejszakara
huzzuk ki a konnektorbol.
Cygynvnyek, illolajok,
aromaterpia
A gerinc klnbz Iajdalmainak es betegsegeinek keze-
lese trtenhet belsleg, vagyis gyogyteak Iogyasztasaval,
illetve klsleg: borogatassal, pakolassal, valamint illoola-
jos masszazzsal.
A leggyakrabban alkalmazott gyogynvenyek teakeszi-
tesre: csalan, mezei zsurlo, Ieherbabhej, tdI, IzIakereg
es rozmaring.
Merev gerincnel, a csigolyak kzti izletek elcsontoso-
dasa eseten (kiIejlett betegsegnel ezt Bechterew-kornak
hivjak) alkalmazhato az alabbi teakeverek: mezei zsurlo
(10 g), csalan (100 g), IzIakereg (50 g), rozmaringlevel
(50 g), citromI (20 g). Elkeszitesehez a keverekbl egy
evkanalnyit Izznk 15 percig 2 dl vizben, majd szrjk
le. Etkezes utan naponta 3-4-szer igyunk 2-2 dl teat.
(Dr. Nagy Geza)
DerekIajasra jo, de idlt lumbagonal is alkalmazhato
belsleg a kvetkez teakeverek: IzIakereg (100 g),
aranyvesszI (100 g), borokabogyo (100 g), rozmaringle-
vel (50 g), macskagyker (50 g), verehullo IecskeI (50 g).
Elkeszitesehez a keverekbl egy evkanalnyit Izznk 15
percig 2 dl vizben, majd szrjk le. Mindig etkezes utan
igyuk, naponta 2-3 alkalommal 2-2 dl-t. Celszer erdei
mezzel edesiteni. (Dr. Nagy Geza)
A hatgerinc izomzatat es a szalagokat eredmenyesen la-
zithatjuk aromaterapias gyogyIrdvel, amit viz alatti
masszazzsal, majd Ieloras izomlazito masszazzsal kombi-
nalunk. Az izomlazitast olyan kremmel erdemes vegezni,
amelyben aromatikus gyogynvenyek kivonatai vannak.
Alkalmas erre a celra a kakukkI (Iajdalomcsillapito,
gyulladasgatlo), a szurokI, a koriander (izomlazito), a
borsmenta (Iajdalomcsillapito es hsit), az izsop, a zsalya,
a levendula (nyugtato, Iajdalomcsillapito), a rozmaring es a
borokabogyo (izomlazito). Cskkentik meg az izomIaj-
dalmat a kvetkez nvenyekbl nyert illoolajok: anizs,
bazsalikom, citronella, erdeiIeny, eukaliptusz, gymber,
jazmin, kajeput, kamilla, kamIor, majoranna, muskotaly-
zsalya, niauli, szegIszeg es vetiver. Tehetnk a
masszirozokrembe keves mustart, csips paprikat, Iekete
borsot vagy Irissen reszelt tormat (mindegyik elenkiti a
keringest, melegit). Magat a masszazst krkrs, az ora-
mutato jarasaval megegyez iranyu mozgassal, ujjbeggyel
vegezzk a gerinc menten, illetve a haton, alulrol IelIele.
Vigyazat: a gerinc menten ovatosan masszirozzunk, Iaj-
dalmat nem okozhatunk vele, tehat nem nyomo, inkabb
simito masszazst vegezznk! A masszazs akkor jo, ha
kellemes a beteg szamara. Ilyenkor a megmasszirozott
testresz kipirosodik, es a kezeles megknnyebblest hoz a
betegnek.
Az illoolajok a masszazs hatasara a brn at Ielszivod-
nak, bekerlnek az erekbe, helyi verbseget okozva. Ol-
dodnak az izomgrcsk, cskken a Iajdalom, megsznik
az idegek leszoritasa. Ritkan, de elIordulhat, hogy meg-
sznik az adott csigolya rendellenes helyzete, a csigolya
,helyreugrik.
A Iajdalmas izletekre ajanlott a Ieketenadalyt-krem.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia (talp- s kzmasszzs)
Fontos, szkseg eseten kezelend reIlexzonak: gerinc,
vall, csip, knyk, terd.

43

Akupresszra
A gerinc problemainak, Iajdalmanak enyhitesere ket testi
pont a legalkalmasabb. Ezenkivl letezik szamos specialis
testi pont egy-egy problema vagy helyi Iajdalom kezelese-
re (peldaul vall, knyk, csuklo, csip, terd stb.). Mind-
emellett a Iln is kivaloan kezelhetnk gerinc-, csip-,
vall-, knyk- es terdproblemakat.
A ket legIontosabb pont a hugyholyag-meridianon he-
lyezkedik el.
Az egyik a hugyholyag-meridian 40-es pontja (H-40).
Ez a terdhajlat kzepeben lev bicepsz izom ket ina kztt
talalhato. Kezelese kvetkezkeppen trtenik: l helyzet-
ben, derekszgben behajlitva tartjuk a labunkat, majd a
hvelykujj begyevel alulrol megkeressk a ket in kztti
resz Ielezpontjat, es ersen IelIele nyomjuk a terd iranya-
ba. Ha megtalaltuk a pontot, amit a szokasostol elter,
klnleges Iajdalomerzes jelez (ugy is szoktuk mondani,
hogy ,jol Iaj), akkor nyomogassuk a pontot 25-30-szor
akkora ervel, hogy a Iajdalomhatarig jussunk el. Ez azt
jelenti, hogy kicsit Iajhat is a kezeles, de azert ne legyen
nagyon kellemetlen.
Mivel a hugyholyag-meridian mint a legtbb akupunk-
turas energiavezetek szimmetrikusan, parban Iut vegig a
testen, a H-40-es pontot mindket labon kezelhetjk. Fi-
gyeljk meg, hogy azonos nyomast alkalmazva melyik
terd alatt reagalunk erzekenyebben, hol Iaj jobban a keze-
les. Ez Iontos jelzes, hiszen az akupresszuraban az azonos
oldali pontok erzekenysege tbbnyire a Iajdalom helyere is
utal. Magyaran: ha a H-40-es pont nyomogatasra inkabb a
jobb terdnel erzekenyebb, akkor a Iajdalom vagy a baj
inkabb a gerinc kzepvonalatol jobbra es reszen jelentke-
zik, es Iorditva.
A H-40-es pont kezelese segithet a kvetkez bajoknal:
az sszes gerinc menti panasz, also hati derekIajas (a
H-60-as ponttal kombinalva), isiasz, lumbago, merev nyak,
Bechterew-kor. Jo meg hguta, akut gyomor- es belgyul-
ladas, terdizleti gyulladas, az also vegtag benulasa es a
labikraizom grcse eseten.
A masik leglenyegesebb pont a hugyholyag-meridian
60-as pontja (H-60). Ez a kls boka csucsa es az Achilles-
in kztti tavolsag Ielenel talalhato. Ugyanugy kezeljk,
mint a H-40-es pontot, vagyis a Iajdalomkszbig eljuto
nyomogatassal. Szinten erdemes megIigyelni, melyik
labunkon erzekenyebb a pont a kezelesre.
A H-60-as pont kezelese a kvetkez esetekben segithet:
IejIajas, merev nyak, golyva, also hati derekIajas (a H-40-
es ponttal kombinalva), isiasz, az also vegtag benulasa,
bokaizleti panaszok.
Az alabbiakban megadunk meg nehany olyan specialis
pontot, amellyel eredmenyesen kezelhetjk az altalanos
hatIajast, a hat also, kzeps, illetve Iels reszenek Iajdal-
mat, a derekIajast, illetve a nyak es a vallak terleten je-
lentkez Iajdalmat.
Altalanos hatfafas es a derek k:eptafi fafdalma
Az ilyen Iajdalom oka gyakran egyes eghajlati tenyezk
szel, hideg, nedvesseg hatasa. Gyakori azoknal a sza-
badban dolgozo munkasoknal, akik ataztak vagy athltek.
A Iajdalom hirtelen, ersen jelentkezhet, es a Iajdalmas
terlet gyakran merevve valik, hidegerzet jarja at.
Has:nos pontok. H-23, H-40 es Kor-26.
A hat also res:e
A hagyomanyos kinai orvoslas IelIogasa szerint az ezen
a testtajon jelentkez Iajdalom tbbnyire a vese energiaja-
nak gyengesegere vezethet vissza. Klnsen igaz ez
akkor, ha a tnetek hosszu ideig allnak Ienn, illetve rend-
szeres idkznkent kiujulnak. Ha valoban a veseenergia
(csi) gyengesege huzodik meg a hatterben, akkor jellemz
kisertnetek lehetnek a gyakori vizeles, terdgyengeseg es
-Iajdalom, impotencia, hvelyIolyas, altalanos Iaradtsag.
Has:nos pontok. H-23, V-3, V-7, BeI-4.
A hat k:epso res:e
A hat kzeps reszen jelentkez Iajdalom altalaban a lep
es a gyomor energiajanak egyensulyzavaraval Igg ssze.
Feltetlenl igy van ez akkor, ha olyan kisertnetek is
jelentkeznek, mint az etvagytalansag, belgazkepzdes,
altalanos emesztesi zavarok, laza szeklet, Iaradtsag.
Has:nos pontok. Gy-36, H-20, H-21, BeI-12.
A hat felso res:e
Ha ezen a testtajon erznk Iajdalmat, akkor minden bi-
zonnyal a sziv es a td energiajanak egyensulyhianyarol
van szo. Ilyenkor a td diszharmoniaja eseten
kisertnetek lehetnek: khges, legszomj, Iaradtsag es
szomorusag. Ha a sziv energiajaban bomlott meg az
egyensuly, akkor szivdobogaserzes, izgatottsag jelentkez-
het, es az alvas nyugtalanna valhat.
Has:nos pontok. H-13, H-15.
Nvak es vall
Ha Iaj a nyakunk es a vallunk, akkor a hatterben a maj
mkdesenek diszharmoniaja huzodhat meg. A hagyoma-
nyos kinai orvoslas szerint az eletenergia, a csi aramlasa
elakad a majban, amiben Iontos szerepet jatszhat az erzel-
mi stressz.
Ugyanakkor a vallIajas a nyaki gerinc problemajara is
visszavezethet, Ileg akkor, ha a Iajdalom inkabb csak az
egyik vallban jelentkezik.
Vegl ne Ieledjk, hogy szamos olyan Ioglalkozas, illet-
ve tevekenyseg letezik, amely ersen megterheli a nyakat,
a vallat es a csuklyasizmot. Ilyen a hosszabb idn at tarto
szamitogepes munka, az autovezetes, illetve altalaban az

44
lmunka. Ha az utobbi esetrl, tehat a munkabol kvet-
kez Iajdalmakrol van szo, akkor mindenkeppen javasol-
juk a testhelyzet gyakori megvaltoztatasat, a munka meg-
szakitasat 10-10 percre legalabb orankent egyszer, vala-
mint a munkahelyi tornagyakorlatokat (vallkrzes, karkr-
zes stb.).
Has:nos pontok. Eh-20, Eh-21, Kor-14, H-10 (Ileg
nyakIajdalomnal).
Gombas borbetegsegek

Szmos embert rintenek a gombs brbetegsgek,
elssorban a lb gombsodsa. Sokan azrt tarta-
nak a strandtl, az szmedencktl, mert flnek,
hogy gombs brbetegsget kapnak. A lb fertz-
dse mellett gyakori a hnalj, a lgyk gombsod-
sa, valamint a krm gombs fertzse. Elssorban
nknl fordul el surun a nemi szervek s a belek
gombs fertzse. A gombs brbetegsgek arra
utalhatnak, hogy a szervezet bellrl is rintett,
pldul Candida albicans gombafertzssel. A gom-
bk megjelense egyben az immunrendszer hat-
konysgnak cskkenst jelzi.

A tneteket mindenki ismeri, ezert nem reszletezzk
ket. Mindenesetre Iigyelmeztethet a gombasodas vesze-
lyere az ers viszketes.
A megelzes es a gyogyitas egyarant abbol indul ki,
hogy a szervezetet bellrl kiIele, nem pedig kivlrl beIe-
le kezeljk. Teremtsnk kedveztlen eletIelteteleket a
gombak szamara, elssorban megIelel etkezessel.
Ugyanakkor ersitsk meg az immunrendszer mkdeset.
Jo tudni, hogy a cskkent immunIunkcio miatt knnyeb-
ben alakul ki gombaIertzes az elhizott embereknel, a
cukorbetegeknel es a Iogamzasgatlo gyogyszert szed
nknel. Ugyancsak megn a gombasodas veszelye hosz-
szan tarto antibiotikum-kura utan. Az ersen izzado embe-
rek szinten a veszelyeztetett csoportba tartoznak.
Etrend, letmd
Mind a gombasodas megelzese, mind a gyogyitasa
szempontjabol belsleg az a leglenyegesebb, hogy etren-
dnkbl zarjuk ki a Iinomitott cukrot, az edessegeket, a
cukorral keszitett stemenyt es minden cukrozott italt.
Fogyasszunk inkabb termeszetes szenhidratokat zldse-
get (kivalo a Iokhagyma!), gymlcst, IzelekIeleket,
teljes rles gabonat, edesitesre pedig hasznaljunk mezet.
Az anyagcsere helyreallitasaban segit a vegetarianus et-
rend, esetleg sovany tejtermekekkel kiegeszitve. Ha a
szervezetnk alkalmas radikalis tisztitasra, akkor tartsunk
egyhetes lebjt- vagy nyerskoszt-kurat. (Ellenjavallt ez a
modszer az anyagcsere-betegsegeknel, valamint hasnyal-
mirigy-gyulladasban.) Szelidebb modja a tisztitasnak, ha
minden heten egy gymlcsnapot iktatunk be az etren-
dnkbe.
Erdemes sokat szellztetni es napoztatni a labat, hogy
elkerljk az ismetelt Iertzest, es kedveztlen Ielteteleket
teremtsnk a gombak szaporodasahoz. Az ujraIertzes
megakadalyozasara javasolt a cipt, csizmat Iormalinos
vattaval Ierttleniteni ugy, hogy 24 orara nejlonzacskoba
zarjuk, belsejeben a vattaval. Szellztetes utan viseljk.
(Dr. Nagy Geza)
Kerljk a divatos antibakterialis szappant, mert Ielborit-
ja az egeszseges brIlorat, teret engedve korokozo bakteri-
umok es gombak elszaporodasanak.
Ne hasznaljunk manyag zoknit, harisnyat, mert gatolja
a br parolgasat, hpangast okoz. Valasszuk inkabb a
100-os pamut- vagy gyapjuzoknit.

Cygynvnyek
Farkasalma levelebl 2-3 tetezett evkanalnyit Iorraz-
zunk le 4-5 dl vizzel, 10 percig hagyjuk allni, szrjk,
majd borogassuk vele a beteg brIelletet. A kezet vagy a
labIejet, a beteg testreszt Irdethetjk is benne. (Dr. Olah
Andor)
Ecsetelkent alkalmazhato szer: 2 evkanalnyi kakukk-
Iviragot es -levelet ntsnk le 1 dl gyogyszertari alkohol-
lal, jol zarhato vegben hagyjuk allni egy napot, majd
szrjk le. nmagaban is hasznalhato vagy tarsithato a
vrs aIonya termesenek szeszes kivonataval. (Dr. Racz
Gabor)
Tovabbi gombaellenes gyogynvenyek: diolevel, baber-
level, Iekete rmI gyker, bazsalikom. Ezeket belsleg
alkalmazhatjuk peldaul a kvetkez recept szerint: diolevel
(100 g), bazsalikom (50 g) es baberlevel (20 g). A keve-
rekbl egy evkanalnyit Iorrazzunk le 2 dl vizzel, 15 per-
ces azas utan szrjk le. Naponta ketszer igyunk ilyen teat
ket etkezes kztt, Irissen keszitve. (Dr. Nagy Geza)
Hasznalhatjuk ezeket a nvenyeket labaztatashoz is.
Diolevelbl, baberlevelbl es Iekete rmI gykerebl
vegynk 100-100 grammot, a keverekbl 3-4 evkanalnyit
Izznk 2-3 liter vizben 5 percig. A szrlethez tegynk
annyi langyos vizet, hogy a labIejet ellepje, es adjunk hoz-
za 1-2 evkanalnyi almaecetet. A labat 20-30 percig aztas-
suk, majd szaritsuk meg a labujjak kzet is, es hintsk be
gombal hintporral, vagy kenjk be hasonlo hatasu
kremmel. Jo gombal hatasa miatt alkalmazhatunk pro-
poliszos kencst vagy diolevelbl keszitett kremet.
A nepi gyogyaszatban regota alkalmazott gomba- es
bakteriumellenes nveny a kamilla es a cickaIark. A ka-
milla elnye, hogy egyben meg is nyugtatja az irritalt br-
Ielletet, cskkenti a viszketest.
Szamitasba jhet meg a kakukkI vagy/es az aprobojtor-
jan. Vegynk 2-3 evkanalnyi nvenyt, Iorrazzuk le Iel
liter vizzel, es ebben Irdessk naponta a labat, kisse be-
drzslve az ujjak kztti reszt. (Barbara Griggs)
Segithet a beteg testresz higitott ecettel valo bedrzslese
napjaban ketszer. (Szalai Miklos halimbai esperes)
Labgombasodas megelzesere ajanlott a Zeodry hint-

45
por, st barmelyik izzado testresznket behinthetjk vele.
A labujjak kzeinek beszorasa Irdes utan javasolt.
Az erintett gombas testIelletre tehetnk Iokhagymape-
pet is, mezzel valtogatva.
Illolajok
Hatekony illoolajok: borsmenta, citronella, Iahej, ka-
kukkI, kamilla, kamIor, levendula, mirha, mirtusz, niauli,
pacsuli, szegIszeg, teaIa.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, hipoIizis, pajzsmirigy, mellekpajzsmirigy.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11 (az immun-
rendszer ersitesere), L-10 (a viszketes csillapitasara).
1pllkkiegszitk
A leglenyegesebb, hogy belsleg athangoljuk a szerve-
zetet, kedveztlen taptalajt teremtve a gombaknak. Kivalo-
an alkalmazhato az ugynevezett baratsagos belbakterium,
vagyis az Acidophilus.
Gvomorfekelv, nvombelfekelv

Az gynevezett fejlett orszgokban a lakossg jelen-
ts hnyada, szinte minden tizedik ember szenved
gyomor- vagy nyomblfeklyben. A nyomblfekly
ngyszer annyi frfit sjt, mint amennyi nt, s
tszr gyakrabban fordul el, mint a gyomorfekly.
A feklybetegsg kialakulsban tbb tnyez kz-
rejtszhat, a helytelen tkezs s lelki okok mellett a
Helicobacter pylori (H. pylori) baktrium jelenlte
is.

A Iekelybetegek allapota tbbnyire etkezes utan 45-60
perccel sulyosbodik, de hasi Iajdalom ejszaka is jelentkez-
het. Etkezes, savkt anyagok hatasara vagy hanyas utan a
Iajdalom cskken vagy elmulik. A tnetek altalaban hosz-
szabb idn at megmutatkoznak. Gyakori az is, hogy a
beteg akar nehany honapig tnetmentes marad, tavasszal
es sszel azonban a betegseg tbbnyire kiujul vagy er-
sdnek a tnetek. A Iajdalom tipikus esetben maro, eget,
grcss vagy sajgo, esetleg gyomoregeskent erzekelhet.
Mindket Iekelybetegseg kialakulasa az utan kvetkezik
be, hogy karosodik a gyomor es a vekonybel Ialat ved
nyalkareteg, a mucin. Az ersen savas hatasu gyomorsav a
vedelem karosodasa kvetkezteben karositja a nyalkahar-
tyat; akar verz seb is kialakulhat. Ebben tbb tenyez
egyttes hatasa jatszhat kzre: a H. pylori bakterium jelen-
lete, aszpirin vagy mas, nem szteroid gyulladascskkentk
szedese, alkohol Iogyasztasa, etelallergia, koIIein, dohany-
zas, stressz, valamint hianybetegsegek.
A H. pylori bakterium, amelynek a Iekelybetegsegekkel
valo kapcsolatat csak nehany eve Iedeztek Iel, kutatasok
szerint a gyomorIekelyes betegek 70, a nyombelIekelyes
betegek 90-anal van jelen. Ezt ugy tudjak igazolni, hogy
merik a verben vagy a nyalkaban lev H. pylori antitestek
szintjet. A bakterium jelenletet jelzi az is, hogy keves
gyomorsav termeldik, es ugyancsak keves az antioxidans
a gyomor es a belrendszer Ialaban. A H. pylori bakterium-
Iertzes okozta Iekely ma mar jol kezelhet es gyogyithato
megIelel antibiotikum adasaval. Mivel azonban nem
minden Iekelybetegseg alakul ki e bakterium hatasara, igen
Iontos, hogy megIelel legyen az etrend es az eletmod, es
ugyancsak elnys lehet a jol megvalasztott taplalekkiege-
szitk szedese.
Etrend
A Iekelybetegnek az a legelnysebb, ha naponta sok-
szor es mindig csak keveset eszik. Akar 10-12 etkezes is
lehetseges. Verz Iekelynel inkabb ajanlott a pepes, Ieher-
je- es kaloriadus etrend, nincs szkseg viszont erre, ha a
Iekely nem verzik. Kerlend a rostos es magas cukortar-
talmu taplalek, tovabba a tulzott Iszerezes. Mindenkep-
pen Ielejtsk el a Istlt hust, a kolbaszt es a sajtot. Ugyan-
csak mellzendk a szeszes italok, a kave, a koIIeint tar-
talmazo dititalok, a savas gymlcsk es gymlcsle-
vek, mert irritaljak a nyalkahartyat.
Erdemes savszivo eteleket eszegetni, igy jo hatasu lehet
a keksz, a ketszerslt es a pattogatott kukorica.
Fontos azonositani a Iekely kialakulasahoz vezet min-
den tenyezt, elskent a taplalekallergeneket. A Iekelybe-
tegeknel elssorban a tej viselkedik allergenkent, ezert
Iogyasztasa kerlend.
A kaposztale a gyomor- es a nyombelIekely gyogyulasat
egyarant meggyorsitja. Fekely elleni hatoanyaga az
U-vitamin, amely mas zld nvenyekben is megtalalhato,
Izeskor azonban elbomlik. Deleltt es delutan tbb kisebb
adagra elosztva szkseges meginni egy liternyi Iriss ka-
posztalet, amit turmixgepen vagy gymlcscentriIugan,
nemi viz hozzaadasaval keszithetnk el. A nyombelIekely
atlagosan 3 het alatt, a gyomorIekely 5-6 het alatt gyogyit-
hato ily modon. Ha a kaposztale ivasa kvetkezteben puI-
Iadas lep Iel, azt cskkenthetjk a reggel es delben etkezes
eltt elIogyasztott kamilla- es kmenyteaval.
Regi hagyomany a magyar nepi gyogyaszatban a gyo-

46
morIekelyesek gyogyitasara a nyers burgonyale alkalma-
zasa. A nyers burgonyat lereszeljk, a levet kinyomjuk, es
reggel ehgyomorra megiszunk Iel poharnyit. A kura kb. 2
hetig tart. A nyers burgonyale megsznteti a grcss gyo-
morIajdalmat, de nem biztos, hogy magat a betegseget is.
Az adagolasra vigyazni kell: 1 dl-nel tbbet ne igyunk
belle, mert a tul nagy dozis torokszarazsaghoz es pupilla-
tagulathoz vezethet. Csirazo vagy zld burgonyat ne hasz-
naljunk annak mergez szolanintartalma miatt!
Gyulladascskkent es hamosito hatasu a lenmag, amit
vizben addig kell Izni, amig zseles allagu nem lesz. Ebbl
minden reggel ehgyomorra igyunk Iel decit. Hasznalha-
tunk lenmaglisztet is, amibl 2-3 kaveskanalnyit keverjnk
el 1 dl vizben, majd nehany perces aztatas utan, minden
etkezes eltt negyedoraval Iogyasszuk el. (A lenmagliszt-
kura egyebkent a vastagbel gyulladasos megbetegedesei-
ben is jo hatasu!)
Eletmd
Regota ismert, hogy a Iekelybetegek nagy reszenek su-
lyosbitja az allapotat a stressz, a nem megIelel lelki bealli-
tottsag. Nem veletlen, hogy gyakrabban Iordul el Iekely-
betegseg az erzelmi szempontbol zarkozott embereknel,
akik keptelenek levezetni a Ielgylemlett Ieszltseget;
gondjaikat, haragjukat inkabb magukba Iojtjak. De azokat
is gyakrabban sujtja a Iekely, akik tulzottan rendszeretk,
pedansak, maximalistak nmagukkal es a vilaggal szem-
ben, es ha elterest tapasztalnak az altaluk elkepzelt rendtl,
azonnal Ieszltseg keletkezik bennk.
A Ientiek miatt lenyeges a hatekony stresszcskkent
modszerek alkalmazasa, a rendszeres lazitas (relaxacio).
Ugyancsak elnys lehet a rendszeres testmozgas, mivel
az is cskkenti a Ieszltseget, stresszoldo hatasu.
A dohanyzas hozzajarul mind a Iekely kialakulasahoz,
mind pedig a tnetek sulyosbodasahoz. Hatasa tbbret:
nveli az epesav soinak visszaaramlasat a gyomorba, irri-
talva a gyomrot es a nyombel els szakaszat (reIlux).
Ugyanakkor cskkenti a gyomorsavat semlegesit bikar-
bonat kivalasztasat is, valamint gyorsitja az etel tovabbha-
ladasat a gyomorbol a nyombel Iele. Az elnyelt Ist kz-
vetlenl irritalja a nyelcsvet es a gyomrot. Vegl a do-
hanyzas pszichikai ertelemben is art, hiszen a kronikusan
szorongo es sok stressznek kitett ember meg tbb cigarettat
sziv, ettl viszont sulyosbodik a Iekelybetegsege. Jegyez-
zk meg: a dohanyzo ember csakugy, mint a tulsulyos
nem tekinthet egeszsegesnek!
Cygynvnyek
Lukacsne gyomorIekely elleni teaja: aprobojtorjan
(25), ezerjoI (25), Iekete nadalyt (25), nyarIalevel
(25). Elkeszitese: 20 grammnyi kevereket 6-8 oran at
aztassunk 4 dl vizben. Finom szrn atszrve, a levet te-
gyk Ielre, a Iennmarado lucskos teakeverekre ntsnk
2-3 dl vizet, es Ied alatt Iorraljuk egy percig. Ha kihlt,
keverjk ssze az elzleg atszrt level. Az igy kapott
Iolyadekot iszogassuk egesz nap, kis adagokban. A teat
tartsuk hvs helyen. A gyogyulashoz 2-3 het kell, de a
teat tovabbi 2-3 hetig erdemes Iogyasztani.
Mind gyomor-, mind nyombelIekely ellen hatasos az
alabbi recept: krmvirag (30 g), orbancI (25 g), cicka-
IarkI (25 g), macskagyker gykertrzs (10 g), edesgy-
ker (10 g). A keverekbl egy evkanalnyit Iorrazzunk le
3 dl vizzel, 15-20 perces allas utan szrjk le. Napi
2-3 cseszevel Iogyaszthatunk belle ugy, hogy a napi
adagbol 1,5-2 dl-t reggel ehgyomorra, illetve este leIekves
eltt iszunk meg. A maradekot napkzben, minel tbb
reszletben kortyolgassuk. Nemcsak Iekely gyogyitasara jo,
hanem a mtet utani allapot javitasara, valamint megel-
zeskent a Iekelybetegseg kiujulasa ellen. Sulyosabb ese-
tekben azonban, Ikent verzesnel, kizarolagos terapiakent
keves az alkalmazasa. (Dr. Babulka Peter Kosa Geza)
Jol hasznalhatok gyomorIekely gyogyitasara azok a
gyogynvenyek, amelyek ersitik az idegeket. Ilyen a
szurokI, a levendula es a kamilla. Feszltsegoldo a cit-
romI, cskkenti a depressziot az orbancI (ez helyi sz-
szehuzo hatasa miatt is kitn), a bazsalikom pedig segit
rahangolodni a pozitiv gondolkodasra. Ajanlott a kvetke-
z keverek: szurokI (100 g), levendula (30 g), kamilla
(50 g), citromI (20 g), orbancI (50 g), bazsalikom (50 g).
Elkeszitese: a keverekbl egy teaskanalnyi mennyiseget
Iorrazzunk le 2 dl vizzel, 15 perces allas utan szrjk le.
Etkezes eltt 20-30 perccel edesites nelkl igyuk meg.
(Dr. Nagy Geza)
Ha a beteg mar megIelel etrendet kvet, es nyugodt a
lelkiallapota, akkor erdemes sszehuzo, gyulladascskken-
t, hamosito es Ierttlenit hatasu gyogyteat inni. Ilyen az
orbancI (150 g) es az apro bojtorjan (50 g) elegye, amibl
2-3 evkanalnyit kell leIorrazni Iel liter vizzel, majd 15
perces allas utan leszrve es lassan, kortyonkent Io-
gyasztva a nap Iolyaman tbb adagban meginni. Mindig
ehgyomorra igyuk. (Dr. Nagy Geza) Meg egy hasznos
recept ugyancsak tle: krmvirag (30 g), csalan (30 g),
orbancI (40 g). A teat ugyanugy keszitsk el es adagol-
juk, mint az elz kevereket.
Az ugynevezett grdlkura a kvetkezkeppen veg-
zend: reggel ehgyomorra igyunk egy csesze kamillateat,
majd 5-10 percig Iekdjnk haton, utana ugyanannyi ideig
a bal, a jobb oldalunkon, vegl hason. Ebed eltt egy ora-
val, delutan 5 orakor es leIekveskor ugyancsak igyunk
egy-egy csesze ers kamillateat, mindig res gyomorra.
Elkeszitese: 2-3 kaveskanalnyi kamillaviragot Iorrazzunk
le 2 dl vizzel, hagyjuk allni 10 percig, majd szrjk le.
(Dr. Olah Andor)
A tudomanyos kutatas reszletesen Ieltarta az edesgyker
elnys hatasait a gyomorIekely kezeleseben. A nveny
glicirrizinsavja gyogyitja a Iekelyt, hormonszer hatasa
van. Az edesgyker nemcsak a gyulladast cskkenti, ha-
nem hamosit is, mersekli a gyomorIal Iokozott tonusat. Jo
tudni, hogy nem hat viszont nyombelIekelyre. Az edes-
gyker porabol 20 g-ot oldjunk Iel 3 dl meleg vizben vagy
meleg kamillateaban, es tbb adagra elosztva igyuk meg a
nap Iolyaman. A kezeles mellekhatasakent nehany het utan
elIordulhat vizvisszatartas, demakepzdes es vernyo-
mas-emelkedes, ami azonban a kura beIejezesekor hamar

47
elmulik. A vizesedes megelzesere erdemes soszegeny
etrendet kvetni. Az edesgykerkura ellenjavallt 65 evnel
idsebbeknek, sziv- es vesebetegseg, valamint vernyomas-
nvekedes eseten.
Reflexolgia
holyag, gyomor, nyombel, rekeszizom, napIonadek.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Gy-36, Vab-10, BeI-12, Szb-6.
Fl: td, lep, gyomor, nyombel.
1pllkkiegszitk
Vedi a gyomor es a vekonybel nyalkahartyajat, igy el-
segiti a Iekely gyogyulasat a beta-karotin (ebbl a provi-
taminbol a szervezet a szksegletnek megIelel mennyise-
g A-vitamint allit el), valamint mas karotinoidok. A
Ieleslegben adagolt beta-karotin a szeklettel kirl, igy
nem kell A-vitamin-tuladagolastol tartanunk.

Gvomorrontas, gvomoreges

Nagyobb nnepek tjn szinte elkerlhetetlenl
tbbet s mst esznk s iszunk, mint az v ms
napjain, s ez gy van jl. Csakhogy ritkn mara-
dunk bntetlenl, mert szervezetnk rzkeny mu-
szerknt jelzi, ha tpllkunk eltr a megszokottl.
Igy ht gyakran szenvednk az nnepi eszem-iszom
uthatsaitl, s - kpletesen, esetleg valban - fj
a fejnk: hogyan nyugtassuk meg hborg, lzado-
z gyomrunkat. Az albbiakban rviden ismerte-
tnk nhny npi, termszetgygyszati eljrst,
melyek - a hagyomnyos szdabikarbna mellett -
gyorsseglyknt alkalmazhatk gyomorronts,
gyomorgs, epegrcs esetn. Ezek vrhatan seg-
tenek vagy legalbbis enyhtik a tneteket. Ha mg-
sem, keressk fel az orvost.
Etrend
Evezredes tapasztalat, hogy a tulterhelt gyomor legjobb
gyogyszere a koplalas. Ovatosan kezdjnk el majd ujra
taplalkozni, kerljk az alkoholt, a cigarettat es a kavet, ne
Iogyasszunk Iszeres, zsiros eteleket es slteket legalabb
addig, amig helyre nem all a normalis emesztesnk.
Ha IelIuvodtunk, esetleg megy a hasunk, vegynk be
38-12 szem orvosi (aktiv) szenet. Gyorsabb hatast erhe-
tnk el, ha az aktiv szenet elporitjuk, es keves vizben elke-
verve hajtjuk Iel. A szenporhoz adjuk aprankent a vizet,
klnben nehezen oldodik Iel.
Fokozza az epekivalasztast, igy serkenti az emesztest a
Iekete retek. Gyorsabb megknnyebbleshez vezet, ha a
Iekete retek kivonatat (gyogyszertarban is kaphato) Io-
gyasztjuk.
Gyomorrontasnal kivalo hatasu, ha egy-ket kanalnyi al-
maecetet egy pohar vizben elkeverve megiszunk. Erdekes
modon az almaecet nem savasabba, hanem lugosabba teszi
a gyomrot, es a lugosabb kzegben a korokozo bakteriu-
mok szaporodasa is lassabb vagy megall.
Az nnepi lakoma es iszogatas utan nem ritka a gyomor-
eges. Ilyenkor segit a 2-3 szem nyers burgonyabol Irissen
nyert le. GymlcscentriIugat vagy almareszelt hasznal-
hatunk, az utobbi esetben a reszelt krumplit meg szrn is
at kell nyomkodnunk. Igaz, hogy csak nehany csepp kivo-
nathoz jutunk, de az igy is igen hatasos savlekt. Mieltt
lenyeljk, tartogassuk kicsit a nyelvnk alatt, igy a ho-
meopatias gyogyszerekhez hasonloan inIormacios szin-
ten is jobban hatunk a szervezetnkre, es gyorsithatjuk a
javulast. A nyers krumpli levenek Iogyasztasa ehgyomorra
reggeli eltt Iel-egy oraval gyomor- es nyombelIekely
eseten is rendkivl elnys hatasu!
A sok savat megkti es semlegesiti a szaraz Ieherkenyer,
a banan es kis mennyisegben a higitott vagy sovany tej
Iogyasztasa.
Hasznos lehet meg a Ieher Iejeskaposzta-le. A Iriss ka-
posztaIej bels leveleit preseljk vagy centriIugaljuk ki.
Kuraszeren tbb heten at is Iogyaszthatjuk.

Cygynvnyek
Erdemes az emesztest serkent gyogyteat inni. A bors-
menta, esetleg anizzsal es edeskmennyel egytt Iogyaszt-
va, gyors enyhlest hoz. (Csecsemknek viszont edesk-
menyt meg a reszkre keszlt teaban se adjunk, mert
hasIajosok lesznek.) Elnys a cickaIarkI es gyomor-
egesnel a krmvirag teaja is. Gyomor- es belgrcsnel
bevalik a kamillavirag-tea. Itt emlitjk meg a svedcseppet
is, amely szamos gyogynveny kivonatanak alkoholos
kevereke, es keser anyagai elsegitik az emesztest.

Illolaj
A gyogyteahoz hasonlo hatasu a belsleg alkalmazott, jo
minseg (!) mentaolaj. Egy szem kockacukorra 2-3 csep-
pet teve Iogyasszuk, javitja az emesztest.
kal cim Iejezetet.

48
Meleg vizes pakols
Nedves, meleg vaszonkendt vagy meleg vizes palackot
tegynk a gyomortajekra, es kssk at szaraz gyapjuken-
dvel. A ktest Ielorankent cserelgessk, amig be nem
kvetkezik az enyhles.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, gyo-
mor, nyombel, vekonybel, vastagbel, maj, epe, hasnyalmi-
rigy.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Gy-36, L-4.
Ha a Gy-36 pont helyeben nem vagyunk biztosak, akkor
a tenyernkkel masszirozzuk a gyomor- es az epeholyag-
meridiant a labszar kls oldalan. Fontos, hogy a masszi-
rozas gyengeden es leIele, tehat a meridian energiaaramlasi
iranyaval megegyezen trtenjen, annak mkdeset szt-
nzve. Ez a modszer minden emesztesi zavarnal es epe-
grcsnel, nemegyszer IejIajasnal is bevalik.
1ga
A hasi jogalegzes tbb vert juttat a gyomor-bel csatorna-
ba, igy javitja az emesztest. Probaljunk a mellkast szinte
kikapcsolva, csak a rekeszizom mozgatasaval lelegezni.
Gyakran enyhlest hoz mar az, ha egy-ket percig hasi
legzest vegznk.
A reszleteket illeten l. A leg:es es a: eges:seg cim Ie-
jezetet.
1pllkkiegszitk
Elnys az emesztest serkent kombucha es a Ieherje-
bontast gyorsito papayakivonat, illetve a bromelin enzim
Iogyasztasa. Ha sok hust esznk, megelzeskent is bevehe-
tnk egy szem papayatablettat.
Hafhullas, korpasodas

letkorunk a hajunk llapotn is lemrhet, s na-
gyon jl ltszik belle, hogy az illet szervezete bio-
lgiai rtelemben fiatalabb vagy regebb-e az let-
kornl. Ha valakinek az idskor elrse eltt mr
gondjai vannak a hajval, az tbbnyire valamilyen
bels okra vezethet vissza. Az androgn hormo-
noktl a frfi a feje tetejn kvl mindentt szr-
sebb lesz. E hormonok a vltozs korban viszony-
lagos tlslyba kerlnek a ni szervezetben, pldul
hajhullst okozva. Alapveten el kell klnteni a
diffz hajhullstl a foltokban jelentkezt: az utb-
bi oka a szervezetben lv bakterilis gc (orrmel-
lkreg, garatmandula, petefszek, prosztata, fog).

A hajhullas (alopecia) IerIiaknal az regedesen kivl
rkltt okokra, nknel pedig inkabb a hormonrendszer-
nek a klimax utan megvaltozott mkdesere vezethet
vissza. Szamos egyeb oka is lehet a hajhullasnak, igy va-
lamilyen heveny megbetegedes, gyenge keringes, brbe-
tegseg, vashiany, cukorbetegseg, pajzsmirigy-betegseg,
helytelen etrend, hirtelen Iogyas, emesztrendszeri zava-
rok, vitaminhiany, stressz vagy mas lelki problemak, ter-
hesseg, valamint krnyezeti artalmak, gyogyszermellek-
hatas (peldaul kemoterapia).
Az esetek tbbsegeben a helyes etrend es eletmod n-
magaban segit. Klnsen jo hatasuak a gyogynvenyek
belsleg, illetve klsleg egyarant.
A haj nagyobbreszt a krmket is alkoto Ieherjebl, a
keratinbol epl Iel, es nem el szvet. Hajunk akkor egesz-
seges, ha a Iejbrben talalhato hajhagymak elegend es
megIelel tapanyaghoz jutnak a verbl. A haj nvekedese
es hullasa is termeszetes Iolyamat. Havonta kb. 1 cm hosz-
szusagu uj hajunk n ki, ugyanakkor akar 100 hajszalunk
is kihullhat naponta, de altalaban ugyanennyi uj n helyet-
te. Mindez a normalis hajvaltas resze. Osszel es tavasszal
kisse Iokozodhat, emlekeztetve az emberIaj seinek vedle-
sere. Bajt jelez viszont, ha hajunk szarazza, tredezette
valik, nem n vissza, vagy a Iejbr tulzottan hamlik, ezert
korpas lesz.
A nepi es termeszetgyogyaszati modszerek altalaban ki-
valoan hasznalhatok, Ieltetlenl Iorduljunk azonban orvos-
hoz, ha a hajhullas hirtelen kvetkezik be, es olyan tne-
tekkel parosul, mint peldaul a menstruacio elmaradasa.
Ugyancsak orvosi vizsgalat szkseges, ha a haj Ioltokban
hullik, vagy ha a Iejbr ersen viszket.
Etrend
Elssorban olyan eteleket Iogyasszunk, amelyek bsege-
sen tartalmaznak a hajhullas megelzesehez szkseges
vitaminokat, asvanyi anyagokat.
Hasznos a sargarepa, petrezselyem, cekla, kaposzta, pap-
rika, mandarin es a viragpor (az erre allergiasoknak azon-
ban tilos!). Joiz csemege a reszelt sargarepa, mezzel es
citrommal izesitve. Az emlitett elelmiszerek mindegyike-
ben van beta-karotin, illetve A-vitamin.
Egynk rendszeresen csirazo gabonaIeleket, teljes rles
gabonaIelebl keszlt kenyeret, szojat, elesztt, diot, man-
dulat, lencset, Ildimogyorot, szlt, cseresznyet mind-
egyikben megtalalhatjuk a szkseges B-vitaminokat.
Fontos az is, hogy zarjuk ki etrendnkbl a cukrot es az
edessegeket, mellzzk a hust vagy mersekeljk Iogyasz-

49
tasat. Hajhullasnal es korpasodasnal gyakran gyors javulast
tapasztalhatunk a tejtermekek, Ikent a sajt adagjanak
cskkentese nyoman. (Dr. Olah Andor)
Eletmd
Semleges kemhatasu samponnal vagy tojassargajaval
mossuk a hajunkat. Soha ne tegyk a sampont kzvetlenl
a hajra, hanem elzleg keverjk el megIelel hmersekle-
t vizben, es az elegyet vigyk Iel a Iejbrre. A haj szarita-
sa is kimeletesen trtenjen, mellzzk az ers drzslest.
A hajmosas vegen hideg-meleg vizes valtott blites elenki-
ti a Iejbr verkeringeset. Az utolso blites mindig hideg
vizes legyen.
Kerljk a karos vegyhatasokat, peldaul a kloros viz
medencet, es tulzott hhatasnak se tegyk ki a hajat, tehat
ne hasznaljunk ers es Iorro legarammal mkd hajszari-
tot vagy stvasat.
Ovjuk a napIeny tulzott hatasatol a hajat es a Iejbrt.
Ers napstesben viseljnk sapkat, kalapot.
Legalabb hetente egyszer masszirozzuk meg a Iejbrn-
ket, ezzel a stressz enyhitese mellett javitjuk a Iejbr, a
hajhagymak verellatasat. Hasznos lehet, ha a bedrzslest
higitott ecettel vagy citromlevel vegezzk el.
Dr. Olah Andor ismerteti az ujjmasszazs hatasos modjat
a Iejbr verkeringesenek javitasara. Behajlitott ujjainkat
karomszeren tartva drzsljk mindket kezzel a Iejbrt
naponta ket alkalommal nehany percig. Ezutan par percig
krkrsen nyomjuk a Iejbrt, valamennyi terletet erintve.
Fontos a rendszeres Ieslkdes is, de nem hegyes Iogu
Iesvel. Nem baj, ha az erteljes Iesles kvetkezteben
elveszitnk nehany hajszalat, mert azok mar ugyis lazan
rgzltek.
Dohanyosok, Iigyelem! Egy angliai kutatas szerint a do-
hanyzok hajanak szlese minden korosztalyban negyszer
nagyobb valoszinseggel kvetkezik be, mint a nem do-
hanyzoknal. A kutatok a dohanyzas es a hajhullas kztt is
sszeIggest talaltak. Ugyanakkor teny, hogy a dohanyzas
elhagyasa utan rvid id alatt latvanyosan szepl a haj.
A Iejbr verellatasat ronthatja, ezaltal hajhullashoz ve-
zethet, ha becsipdnek az oda vezet idegszalak. Ez bek-
vetkezhet gerincIerdlestl, illetve a csomoba allt, ssze-
huzodott vallizmoktol is. Ilyenkor segit a rendszeres torna,
a csigolyak krnyekenek, a vallizmoknak az ellazitasa
(megIelel kremmel is).
A Iorditott testhelyzet jogagyakorlatok hatasara jelent-
sen javul a hajhagymak verellatasa (az agye nemkln-
ben). Elssorban a naponta 2-3 percig vegzett teljes gyer-
tya (szarvangaszana) es/vagy a Iejenallas (sirsaszana) java-
solt. Vigyazat: ezek az aszanak magasvernyomas-betegseg
eseten ellenjavalltak.
Cygynvnyek
Lukacsne hajhullas elleni belsleg alkalmazando
teakevereke: krmvirag, ragados galaj, golyaorr es bojtor-
jan azonos aranyban. A kura altalaban 2 honapig tart.
Lukacsne Ielhivja a Iigyelmet arra, hogy hajhullas eseten
meg kell keresni es ki kell szrni a gyulladasos gocot a
szervezetben. Nknel altalaban ngyogyaszati problemak-
ra, IerIiaknal pedig a prosztata megbetegedesere vezeti
vissza a hajhullast. Teakevereke magat a hajhagymat gyo-
gyitja, a kura nyoman mint irja a gyogyult hagymabol
az eredeti Iormaban es szineben n ki a haj.
Dr. Nagy Geza ugyancsak hangsulyozza, hogy gennyes
goc (peldaul rossz Iog, gyulladt mandulak stb.) okozhat
hajhullast. Ilyenkor elszr a kivalto okot kell megszntet-
ni. A goc eltavolitasa mellett kiegeszit terapiakent kedve-
zen hatnak a gyulladasgatlo gyogynvenyek. Ilyen teake-
verek peldaul: krmvirag (30 g), mezei zsurlo (20 g) es
cickaIarkI virag (50 g). Ebbl egy evkanalnyit Iorraz-
zunk le 2 dl vizzel, 20 percig hagyjuk azni, szrjk le. Napi
2-3 alkalommal etkezes utan igyuk.
ElIordul az is, hogy emesztesi zavar kvetkezteben hul-
lik a haj. Ilyenkor a belIlora rendbehozatalahoz, a normalis
emeszteshez gyogynvenyek is hozzasegithetnek. Hasznos
lehet: borsmenta (100 g), ezerjoI (20 g), aprobojtorjan
(50 g), Ieherrm I (30 g), edeskmeny (100 g), bazsalikom
(100 g). A keverekbl egy evkanalnyit Izznk ket percig
2 dl vizben, majd 10 percig hagyjuk azni. Ha az edesk-
meny zuzott allapotban van, elegend a Iorrazas is. Ebed,
illetve vacsora eltt 20-30 perccel igyunk naponta ketszer
2 decilitert. A keverek keser, de edesites nelkl Iogyasz-
szuk, igy azonnal beinditja az emesztnedvek kepzdeset.
A neves Iitoterapeuta hozzateszi, hogy idegrendszeri,
lelki ok is elidezheti a hajhullast. Ilyenkor a szorongast, a
szomorusagot vagy a kimerltseget ajanlott kezelni gyogy-
teakkal, az elbb emlitett sorrendben citromIvel, macska-
gykerrel vagy aromaterapias gyogyIrdvel (levendula,
rozmaring).
Szorongas elleni receptje: citromIbl 100 grammot Ior-
razzunk le Iel liter vizzel, 20 perces allas utan szrjk le.
Egy nap alatt Iogyasszuk el kortyolgatva. Ramutat, hogy
minel gyengebb a tea, annal jobban nyugtat.
A szomorusag lekzdesere az alabbi kevereket javasolja:
macskagyker (60 g), borsmentaI (30 g) es szurokI
(10 g). Egy evkanalnyi mennyiseget 2 dl vizben Izznk
5 percig, majd szrjk le. Naponta 2-3 alkalommal, etke-
zes utan 2 dl-t igyunk.
Egy masik Iorrasbol szarmazo, ajanlott teakeverek: nyir-
Ialevel, csalanlevel, bojtorjangyker, IzIakereg es kamil-
lavirag (5-5 g), valamint levendulavirag es romai kamilla
(2-2 g). Egy tovabbi recept: bojtorjangyker, csalanlevel,
csalangyker, IzIalevel, IzIakereg (mindegyikbl 5 g),
romai kamilla (2 g). A keverekek hajhullasra es
korpasodas ellen egyarant hatasosak. A teakeverekbl
keszlt Izettel hajmosas utan erteljesen drzsljk be,
masszirozzuk meg a Iejbrt. (RapotiRomvary)
KakukkI, rozmaring, zsalya vagy csalan Iorrazata szin-
ten segithet hajproblemanal. Vegynk 2-3 evkanalnyi
nvenyt, Iorrazzuk le Iel liter vizzel, hagyjuk 10 percig
allni. Hajmosas utan drzsljk be a Izettel a Iejbrt,
nehany percig masszirozzuk vele, azutan blitsk le. Mind
hajhullasra, mind korpasodasra jo. (Barbara Griggs)
Alkalmas bedrzslesre az ezerjoI vagy a Iarkasalma-
level Izete is. Elkeszitesk azonos: 3-4 tetezett evkanal-

50
nyi gyogyIvet dobjunk be Iel liter Iorro vizbe, rgtn
vegyk le a tzrl, es 10-15 perces allas utan szrjk.
Nemcsak bedrzsl szerkent hasznalhatjuk, be is marthat-
juk a hajas Iejbrt a Izetbe.
A Iejbr bedrzslesere jo meg a kvetkez gyogynve-
nyek valamelyikenek vagy keverekenek Izete: aIonyale-
vel, arnika, bojtorjan, csalan, diolevel, Iz, levendula, ma-
joranna, rozmaring, szappanI, vasI, zsalya, zsurlo.
(Szalai Miklos halimbai esperes)
Kevesen tudjak, hogy bedrzslesre a csalanlevel kivo-
natanal hatekonyabb a nveny gykere. Hazilag is elke-
szithetjk Irissen gyjttt csalangykerbl a szeszes kivo-
natot. A gykeret mossuk meg, azonnal apritsuk Iel, es kb.
2 hetes szaritas utan 200 grammnyit aztassunk be egy liter
60 vagy 40-os szeszbe. Az veget jol zarjuk le, 20 napig
tartsuk stet helyen, de naponta legalabb egyszer razzuk
Iel. Ha keszen van, szrjk le, naponta egyszer massziroz-
zuk be vele a Iejbrt. Utana ne mossunk hajat, hogy a ha-
toanyagok Ielszivodhassanak. (Dr. Nagy Geza)
Felhivjuk a Iigyelmet, hogy vizhajto hatasu gyogynve-
nyek alkalmazasakor (ilyen peldaul a csalan) gyelni kell
arra, hogy tuladagolas eseten a tea kihajtja a szervezetbl
az asvanyi anyagokat (makro- es mikroelemeket). Nem
helyes tehat, ha tisztitas celjabol valaki napi ket liter csa-
lanteat Iogyaszt. Inkabb Izzn egy evkanalnyi csalanle-
velet 3 dl vizben ket percig, hagyja allni 10 percet, szrje
le, es ne egyszerre igya meg, hanem egesz napra elosztva
kortyolgassa.
Illolajok
Hajhullasra, korpasodasra ajanlott illoolajok: boroka,
cedrusIa, citrom, levendula, kajeput, kakukkI, muskotaly-
zsalya, pacsuli, rozmaring, teaIa, zsalya. Elsegiti a hajn-
vekedest a cickaIark, az ilang-ilang es a rozmaring olaja.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, maj, td, ivarmirigyek (peteIeszek vagy here).
Akupresszra
Testen kezelend pontok: V-3, H-23.
Fl: vese.
1pllkkiegszitk
A hajhullas megelzesehez elssorban A-, D-, B
5
- es
B
6
-vitaminra, valamint kovasavra van szkseg. Ha ezeket
eteleinkkel nem tudjuk bevinni (lasd az Etrend reszt), ak-
kor bevehetnk beta-karotint tartalmazo etrend-kiegeszitt
(a beta-karotin az A-vitamin elanyaga, ebbl a szervezet
maga allitja el a szamara szkseges A-vitamint), a
B-vitaminokat pedig B-komplex taplalekkiegeszitvel
juttathatjuk be.
Hiperaktivitas

Modern korunkban egyre tbb, korbban nem
ismert vagy rendkvl ritkn elfordul betegsg
kerl a figyelem kzppontjba. Egy rszket nyu-
godtan sorolhatjuk az gynevezett civilizcis be-
tegsgek kz, s ezek sorba illeszthet a
hiperaktv gyermekek krdskre. De vajon val-
ban betegsgrl van-e sz, vagy pedig a megvlto-
zott letfelttelek s krnyezet hatsrl? A vlasz
ma sem egyrtelmu. Valsznunek ltszik viszont,
hogy a hiperaktivits tbbfle okra vezethet visz-
sza, s ennek megfelelen tbbfle mdon kezelhet
tnetcsoport.

A szakirodalom meg a megnevezest illeten sem egyse-
ges: a hiperaktiv gyermek kiIejezes mellett a
hiperkinetikus magatartaszavaron, a minimalis agyi
diszIunkcion vagy olykor meg a minimalis agykarosoda-
son is ugyanazt a jelenseget ertik. Kzs jellemzje azon-
ban valamennyi meghatarozasnak a Iigyelemzavar, amely
hiperaktivitassal vagy a nelkl is kialakulhat, es lehet at-
meneti vagy visszamarado Iajta.
A hiperaktiv gyermeket krnyezete tul elenknek iteli,
emiatt gyakran kell szembeslnie konIliktusokkal otthon
es kzssegben (ovoda, iskola) egyarant. Az ilyen gyere-
kek altalaban nehany percnel tovabb keptelenek odaIigyel-
ni valamire, hamar Ielbehagynak barmilyen, ujonnan kez-
dett tevekenyseget, trelmetlenek, sokszor Iolyamatosan
beszelnek, es masokat nem hagynak szohoz jutni, keptele-
nek nyugodtan jatszani. ElIordul, hogy mas gyermekeket
nem hagynak beken, nem kepesek egy helyben lni (meg
etkezeskor sem), es tulzott energiajuk akar nmaguk ellen
is Iordulhat. Mindezt gyakran kiseri alvaszavar: keveset
alszanak es nyugtalanul. Ezert aztan soha nincsenek igazan
kipihenve. Ez persze altalaban a csaladi krnyezetkben
ugyancsak megIigyelhet, hiszen a gyermekek tulzott
ejszakai aktivitasa masok almat is zavarja.
(Ne Ieledjk, hogy a belIergesseg gyakran okoz vegbel-
taji, esetleg orrviszketest, ami erthet nyugtalansaggal jar,
de el kell klniteni a hiperaktiv tnetektl.)
Az okokat illeten a kutatok egy csoportja azt tartja
meghatarozonak, hogy a hiperaktiv gyermekek agyaban
tulsagosan sok dopamin szabadul Iel. Ez olyan anyag,
amely az idegingerletek atviteleert Ielel (Parkinson-
korosoknal eppen ebbl van az agyban keves). A szakertk
egy masik csoportja a hiperaktivitast genetikai okokra
vezeti vissza. Egy vizsgalat szerint a hiperaktiv gyermekek

51
szleinek es testvereinek tbb mint a Ielenel szinten meg-
jelent ez a tnetcsoport. Egyes kutatasok sszeIggesbe
hoztak a hiperaktivitast a terhesseg idejen trtent dohany-
zassal, illetve a szleteskor Iellep oxigenhiannyal.
Vegl letezik olyan elmelet is, amely az ideiglenesen,
csak rvidebb ideig Iennallo hiperaktivitasra azon az ala-
pon talal magyarazatot, hogy a tnetek hattereben valami-
lyen erzelmi megrazkodtatast, csaladi valsaghelyzetet
keres. Ilyenkor az igazi megoldast nem a gyermek, hanem
a szlk kezelese, a nekik nyujtott tanacsok, az eletmodbe-
li valtoztatasok jelentik.
A hiperaktiv gyermek szerencsere gyakran kinvi ezt a
rendellenesseget, idegrendszere eresevel a tnetek enyhl-
hetnek, akar meg is sznhetnek. Ha ez megsem trtenik
meg, akkor az illet Ielnttkoraban is tulsagosan aktiv,
rkke nyzsg marad. Ilyen emberekbl lesznek a mun-
kamaniasok, de valhat bellk kivalo kutato, rkke az
ujat keres mvesz vagy tudos is. Leonardo da Vinci, a
polihisztor mvesz, Walt Disney, a ,rajzIilmkiraly vagy
Thomas A. Edison, a Ieltalalo zseni ugyancsak hiperaktiv
szemelyisegnek szamitott.
Figyelemzavar hiperaktivits nlkl
A hiperaktivitas nelkl kialakulo Iigyelemzavar, amely-
lyel egytt jar a tanulasra valo keptelenseg, pusztan attol is
letrejhet, hogy valamelyik vitamin hianya kvetkezteben
elegtelen az agymkdes. A ,bnsk listajan els helyen
szerepel a vas, amelynek hianya cskkenti a Iigyelmet, az
allokepesseget, ennelIogva a tanulast es a viselkedest is
beIolyasolja.
Ha egy egyebkent jo kepessegnek mondott gyermek
tanulasi problemakkal kzd, akkor knnyen lehet, hogy tul
sok szennyez nehezIem halmozodott Iel szervezeteben.
Hajanalizissel ezek kimutathatok; tbbnyire a higany, a
kadmium, az olom, a rez es a mangan magas szintje huzo-
dik meg a hatterben. Ilyenkor a nehezIemszennyezes kive-
zetesevel jol Ielepitett, kombinalt vitamin-,
asvanyianyag- es antioxidans-kuraval nehany het alatt
kedvez valtozast lehet elerni.
Vegl erdemes megemliteni, hogy tbb tanulmany is
kimutatta: a gyakori IlIertzes (kzepIlgyulladas) ket-
szer annyi rosszul tanulo gyermeknel Iordul el, mint az
iskolaban jol teljesitknel. Az ismetld kzepIlgyulla-
dast atelt gyermekek lassabban tanulnak meg beszelni,
tanulasi nehezsegekkel kzdenek, es altalaban alacsonyabb
az intelligenciaszintjk is. Az orrmandulak tultengese is
szellemi visszamaradottsaghoz vezethet.
Hiperaktivits figyelemzavarral
Minden tizedik-huszadik iskolas gyermek tartozik ebbe a
csoportba, es tizszer tbb Iiu kzd hiperaktivitassal, mint
amennyi lany. A tnetek mar ovodaskorban jellemzek, de
az orvosok a diagnozist altalaban csak kesbb allitjak Iel,
amikor a gyermek mar iskolaba kerl. Nyugaton, Ileg az
Egyeslt Allamokban ket-harommillio iskolaskoru Iiu kap
gyogyszert emiatt, pedig nem lehet biztosan tudni, hogy a
tnetek elnyomasan, hatterbe szoritasan kivl nincs-e mas,
olyan mellekhatasuk, amely az erintetteknek csak Ielntt-
korukban okoz majd problemat. Raadasul az ilyen gyogy-
szert szed gyermekekbl ha a dozis nem megIelel
vagy valamilyen okbol kimarad a gyogyszer szedese
knnyen kirobbanhat a visszaIojtott energia. Amerikaban
az iskolaskoru erszakos bnelkvetkrl gyakran kide-
rlt, hogy ilyen vagy hasonlo gyogyszert szedtek.
Tbb tudomanyos kutatas bizonyitotta, hogy a hiperaktiv
jelensegek tbbsegeert a klnbz elelmiszer-adalekanya-
gok, taplalekallergenek okolhatok. A tulzott cukorIogyasz-
tas ugyancsak gyakran jellemz az ilyen gyermekekre.
Ha meggondoljuk, hogy az Egyeslt Allamokban 5000-
Iele adalekanyag van hasznalatban, es becslesek szerint
minden amerikai szervezetebe evente tbb kilo ilyen ada-
lekanyag jut, akkor knnyen megerthetjk ennek a tenye-
znek a Iontossagat.
Dr. Benjamin Feingold elmelete szerint a hiperaktiv
gyermekek mintegy Iele erzekeny az elelmiszer-
szinezekekre, tartositoszerekre, izIokozo adalekanyagokra,
valamint a termeszetesen elIordulo szalicilatra es Ienolok-
ra. Mas kutatasokbol az derlt ki, hogy a tulzott izomakti-
vitasert (hiperkinezis) elssorban a IoszIattartalmu adalek-
anyagok Ielelsek.
Bar Feingold teoriajat sokan tamadtak, tbb vizsgalat
megersitette, hogy ha az emlitett anyagokat kizarjak a
hiperaktiv gyermekek etrendjebl, allapotukban szamotte-
v javulas erhet el. Az egyik ilyen kutatas soran 76 sulyo-
san hiperaktiv gyermeket Iogtak hipoallergen dietara: tap-
lalekuk baranybol, csirkebl, burgonyabol, rizsbl, banan-
bol, almabol, kaposztaIelekbl allt, emellett kaptak
multivitamint es napi 3 g kalcium-glkonatot. Egy honap
elteltevel 62 gyermek (82) viselkedese javult, kzlk
minden harmadike teljes mertekben normalizalodott. Kise-
r tneteik IejIajas, grcsk, derekIajas ugyancsak
enyhltek. Megersitette ezt az sszeIggest, hogy amikor
a vizsgalat idejere elhagyott elelmiszereket ismet beepitet-
tek a gyermekek etrendjebe, ujra jelentkezett naluk a
hiperaktiv magatartas es az egyeb tnetek.
Etrend, letmd
Ne szerepeljen a gyermek etrendjeben so, szensavas di-
titalok, tea, szojaszosz, borecet, tej, ketchup, chiliszosz,
szinezett sajtok, csokolade, szalami, virsli, disznohus, hot
dog, sonka, buza, kukorica, mustar, adalekanyaggal keszlt
vaj, jegkrem; minden olyan etel, amely tartositoszereket,
izIokozo, szinez anyagokat tartalmaz. Ugyancsak hatra-
nyos a termeszetes szalicilatokban dus taplalek, ezert ker-
lend a mandula, az alma, a sargabarack, a bogyos gy-
mlcsk, az szibarack, a szilva, a narancs, a paradicsom,
az uborka. Szinten mellzendk a magas IoszIortartalmu
etelek, amilyen a legtbb hus, valamint a kola. Celszer
kiiktatni a menbl minden, Iinomitott cukrot tartalmazo
etelt.
Csak termeszetes anyagokat tartalmazo Iogkremet hasz-
naljanak.

52
Ehet viszont a hiperaktiv gyermek minden olyan zldse-
get, gymlcst, amit nem emlitettnk, valamint rizs- es
zabalapu eteleket.
A Ientiekbl kiderlt, hogy a legjobb lenne minden
elelmiszer-adalekot trlni az erintett gyermekek etrendje-
bl. A gyakorlatban azonban ezt igen nehez megvalositani.
Van lehetseg viszont az adott gyermek szamara vesze-
lyesnek minsl anyagok azonositasara, majd pedig az
etrendbl valo kizarasara. A legegyszerbb modszer erre
az, hogy negy heten keresztl alacsony allergentartalmu
etrendet kvetnk, majd egyesevel kezdjk meg a ,gya-
nus elelmiszerek ismetelt Iogyasztasat. Tegyk ezt ugy,
hogy naponta legalabb egyszer adunk belle a gyereknek,
es csak hetente vezetnk be uj elelmiszert. Kiserjk Iigye-
lemmel, hogy visszaternek vagy rosszabbodnak-e a tne-
tek, es ha igen, akkor Iel kell hagyni az adott elelmiszer
Iogyasztasaval.
A hiperaktiv gyermekek azon csoportjanal, amelyre jel-
lemz az idegrendszer eretlensege, gyakoriak a balesetek,
mert a Iaradhatatlanul nyzsg gyerek nem eleg gyes, es
tbb veszely Ienyegeti, mint tarsait. Ilyenkor segithet az
Ayres-Iele mozgasterapia, amely nemcsak a mozgas biz-
tonsagat nveli, hanem hozzajarul az idegrendszer erese-
hez is. (Magyarorszagon peldaul az Obudai Nevelesi Ta-
nacsadoban alkalmazzak ezt a modszert.)
Cygynvnyek
Klnsen elnys a macskagyker, illetve a macska-
gykeret tartalmazo teakeverek. Kiegyensulyozza az ideg-
rendszer mkdeset, mikzben nincs semmilyen karos
mellekhatasa.
CitromI (10 g), macskagyker (30 g), galagonyavirag
(30 g) es komlo (30 g) keverekebl vegynk egy mokkas-
kanalnyit, Iorrazzuk le 1 dl vizzel, es 20 perces allas utan
szrjk le. A megadott mennyiseget nvelhetjk vagy
cskkenthetjk is aszerint, hogy mennyire hatasos. Ha a
gyermek szivesebben issza ugy, izesitsk egy kis mezzel.
Naponta egy-ket alkalommal keszitsk el es Iogyasszuk.
(Dr. Nagy Geza nyoman)
Illolajok
Ajanlott illoolajok: cedrusIa, citromI, ilang-ilang, ka-
milla, levendula, mandarin, petitgrain.
Ezek kzl a mandarint a gyerekek klnsen szeretik,
megnyugszanak tle, es meg pici gyermekeknel is nyugod-
tan alkalmazhato.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, agy, hipoIizis, mellekpajzsmirigy, napIonat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Szb-6, Szb-7.
Fl: Sen Men.
1pllkkiegszitk
A hiperaktivitas tbbnyire alacsony kalcium- es magne-
ziumszinttel parosul, ezert erdemes ilyen tartalmu taplalek-
kiegeszitt szedni. A keszitmenyben a kalcium es a mag-
nezium szerves kelat ktesben es 2:1 aranyban legyen
jelen.
Hrghurut, khges

Hrghurut (bronchitis) gyakran alakul ki megfzs
vagy a fels lgutak fertzse kvetkeztben. A hr-
gk heveny gyulladst jelenti, s elfordulhat inf-
luenza, kanyar, szamrkhgs vagy ms betegsg
ksrjeknt is. A garatban sszegyult vladk
megknnyti, hogy a krokozk a bellegzett leve-
gvel bejussanak a hrgkbe. Ott azutn aktvv
vlnak, s jelenltket makacs khgs, esetleg
mellkasi fjdalom jelzi.

A khges Ileg hajnalban es reggel ers, mert ejszaka
sszegylik a valadek. Egyeb tnet lehet a rekedtseg es a
Iulladaserzes.
A hrghurut mindenkeppen kezelesre szorul, nehogy
kronikus betegsegge valjek. Kialakulhat Iokozatosan, vagy
mas gyulladasos Iolyamatot kiserhet. Jellemz az is, hogy
a vesebetegsegek gyakran egytt jelentkeznek a kronikus
hrghuruttal, es a ket betegseg klcsnsen sulyosbitja
egymast. Allergia ugyancsak okozhat kronikus bronchitist.
A kronikussa valt hrghurut idnkent Iellobbanhat;
ilyenkor laz, hatIajdalom es bseges kpetrites is tapasz-
talhato.
A gyogyulast ket uton segithetjk el: mindenekeltt
celszer sztnzni a nyakoldast es -ritest elsegit ter-
meszetes Iolyamatokat, emellett ersiteni szkseges az
immunrendszert. TbbIele nvenyi eredet, kptet hatasu
szer letezik, ezekrl kesbb olvashatnak.
Etrend, letmd
A gyogyulast elsegiti, ha sok Iolyadekot, Ileg gyogy-
teat iszunk, mert ez megknnyiti a valadek Ielkhgeset.
Ugyanakkor a cukorbevitelt cskkentsk napi 50 gramm
ala. Gondoljunk arra, hogy a cukor es az egyeb edessegek
gyengitik az immunrendszer mkdesenek hatekonysagat.
A szoba levegjet tartsuk nedvesen, gyakran szellztes-

53
snk, es hasznaljunk illoolajat, aromalampaban parologtat-
va. Laz eseten agynyugalom javasolt. Ha mar nincs la-
zunk, de tartani lehet attol, hogy a hrghurut kronikussa
valik, setaljunk sokat Ienyerdben.
A hrghuruttal kzd beteg lehetleg ne dohanyozzek
(passzivan sem). Igyekezzek mindig az orran at lelegezni,
igy a belelegzett leveg tisztabb es melegebb lesz.
Retek, salta, hagyma, gygybor
Kivalo tdersit es khges ellen is jol hasznalhato a
Iekete retek. Egy kisebb almanyi nagysagu Iekete retket
Ielbevagunk, es akkora lyukat kaparunk ki benne, hogy
beleIerjen egy kiskanal mez. A lyukat kapargatva tagitjuk,
igy eszegetjk a retekkel sszekeveredett mezet. Nehany
napig Iolytassuk a kurat, naponta tbbszr ismetelve, es
panaszaink mersekldnek. (Lukacsne)
Erdemes kiprobalni a Iejessalata-Izetet is. A salatat te-
gyk hideg vizbe, es Ielig leIedve, kis langon Izzk 5
percig. A langyos Izetbl leIekves eltt igyunk egy po-
harral.
Erteljes hurutoldo hatasu a hagymaszirup. Egy aprora
vagott hagymat es cukrot Izznk keves vizben, mig bes-
rsdik. Ketorankent lehet bevenni belle, gyermekeknek
egy kaveskanallal, Ielntteknek egy evkanallal.
Egy neves svajci lelkesz Iokhagymas bort javasolt a k-
hges enyhitesere. Fel liter szaraz Ieherborban Izznk Iel
egy gerezd aprora zuzott Iokhagymat, es igyunk belle
orankent egy kortyot. (Johann Knzle)
Cygynvnyek
Legcshurut ellen ajanlott keverek: akacvirag (5 g),
anizsmag (3 g), krIarkkoro-virag (2 g), bodzavirag (5 g),
csillaganizs (2 g), diolevel (5 g), edesgyker (4 g),
Iehermalyvagyker (5 g), harsIavirag (5 g), kankalingy-
ker (5 g), kenderkeI (5 g), martilapulevel (5 g), tdI-
level (5 g), pozsgas zsazsaI (5 g). (RapotiRomvary)
Egy masik tearecept hrghurut ellen: bodzavirag (30),
orvosi attracel (40), nagylevel utiI (20),
kenderpakoca (10). A kura 1-3 hetig tart, naponta Iel liter
teat kell aranyosan elosztva megiszogatni. Maradektalanul
megsznteti a legutak megbetegedese utan keletkezett
lerakodasokat.
Khgesre javasolt gyogynvenyek: kankalin (40),
krIarkkoro (30), ibolya (15), kakukkI (15). A
kurat tnetmentessegig Iolytassuk, ami tapasztalatok sze-
rint legIeljebb ket het, de mar 4-5 nap multan is szamitha-
tunk eredmenyre. (Lukacsne)
A nepi orvoslasban nagyra becslt csalantea segit a leg-
zszervek hurutos megbetegedeseiben is. Elkeszitesekor a
nvenyt csak Iorrazzuk, hogy ne illanjon el belle az erte-
kes hatoanyag, es rvid ideig aztassuk. Egy pupozott teas-
kanalnyi csalanra / liter vizet szamoljunk.
MindenIajta leguti megbetegedesben, hrghurutban es
tdasztmaban, de meg szamarkhgesnel is regi, jol be-
valt gyogyszer a kakukkI es a landzsas utiI 1:1 aranyu
kevereke. Egy pupozott teaskanalnyi kevereket ntsnk le
/ liter Iorrasban lev vizzel, es rvid ideig hagyjuk allni.
A teat jo Iorron, kortyonkent Iogyasszuk, es naponta 4-5
alkalommal mindig Irissen keszitsk el. Ha Iennall a td-
gyulladas veszelye, orankent kortyolgassuk.
A landzsas utiI szirup Iormajaban is hatekony. A
gyogyszertarban vagy gyogynvenyboltban kaphato ke-
szitmeny oldja a letapadt nyalkat, csillapitja a khgest.
A Iekete nadalyt gykerebl belsleg alkalmazhato teat
is keszithetnk, amely segit hrghurutnal. Naponta 2-4
cseszenyit igyunk belle, kortyonkent Iogyasztva. Figye-
lem: a tea keszitesehez a gykeret csak hideg vizben sza-
bad aztatni! Ket teaskanalnyi, aprora vagott gykeret egy
ejszakan at / liter hideg vizben aztassunk, reggel kicsit
Ielmelegitve szrjk le.
Ugyancsak jo khgescsillapito, nyalkaoldo teakeverek:
martilapuvirag es -level, krIarkkoro-virag, tdI es
landzsasutiI-level (azonos aranyban sszekeverve). A
keverekbl ket teaskanalnyit adjunk / liter vizhez, majd
Iorraljuk Iel. Naponta harom cseszevel igyunk meg mele-
gen, kortyonkent Iogyasztva es mezzel megedesitve. Egy
melltea recept: tdIbl, martilapulevelbl, landzsas
utiIbl es orvosi veronikabol keszitsnk kevereket, mind-
egyikbl azonos mennyiseget veve, majd izesitsk nemi
mezzel. Naponta tbbszr Iogyasszuk.
Leguti megbetegedesekre (kronikus hrghurutra, st t-
d tbc-re is) az egyik legjobb nepi orvossag a zsurlo. Tea-
janak rendszeres Iogyasztasaval kovasav kerl a szerve-
zetbe, elsegitve a td gyogyulasat es megszntetve a
betegseg okozta gyengeseget is. A tea elkeszitesehez egy
pupozott teaskanalnyi zsurlot adjunk / liter vizhez, majd
Iorraljuk Iel.
A kezdd hrghurutnal ajanlott khgescsillapito tea-
keverek landzsasutiI-levelet (40 g), martilapuviragot
(20 g), Iehermalyvagykeret (20 g) es malyvat (20 g) tar-
talmaz. (Theiss)
Kronikus hrghurutra jo a tavaszi kankalin viragjabol es
gykereibl keszitett tea. Elkeszitese: egy kaveskanalnyi
viragot elkevernk egy csesze (150 ml) hideg vizben, majd
a kevereket IelIorraljuk. Hagyjuk allni t percig, azutan
azonnal ihato. Napi ket-harom cseszevel Iogyaszthatjuk.
Tilos viszont az alkalmazasa a kankalinra allergiasoknal.
Kakukkffrd
Ket cseszenyi szaritott kakukkIvet Iorrazzunk le 2 liter
lobogva Iorro vizzel, Iedjk le, es hagyjuk allni 10 percig.
Szrjk le, ntsk a Irdkadba, majd tltsk Iel meleg
vizzel ugy, hogy a Irdviz testhmerseklet legyen. Fr-
des utan ne trlkzznk meg, hanem Irdkpenybe
vagy Irdlepedbe burkolozva bujjunk agyba, es takaroz-
zunk be nyakig. Legalabb Iel, de inkabb egy orat tltsnk
nyugalomban, az agyban izzadva. Naponta csak egyszer
vegynk kakukkIIrdt.
Hatasa sokret. A Iorro viz hatasara Ielszabadulo illo-
olajok a br porusain keresztl bekerlnek a szervezetbe.
Ezzel egyidejleg a gyogyito gzk a Iels legutakon at
eljutnak az orr- es garatreg gyulladt nyalkahartyajara, es

54
ott Iejtik ki bakteriumellenes hatasukat. Khgesnel, hrg-
hurutnal a Ird nyalka- es grcsoldo hatasu. MegIigyel-
tek, hogy a bronchitisben, kruppos khgesben vagy aszt-
maban szenved gyerekek nagyon jol reagalnak a kakukk-
IIrdre. Hatasa igen ers, mert a szervezet a hatoanya-
gokat nem az emesztszerveken keresztl veszi Iel, hanem
az egesz brIelleten at Iogadja be.
Mellbedrzsls, pakols
Kivalo modszer a mellbedrzsles, amely tbbIele illo-
olajjal (eukaliptusz, menta, Ienyt, trpeIeny, ciprus,
zsalya es levendula) vegezhet. Gyermekeket mar Ieleves
kortol kezdve kezelhetnk mellkenccsel. Igen hatekony
eszkz khges es hrghurut ellen. A beteg mellet es hatat
vastagon kenjk be, majd burkoljuk be elmelegitett Irot-
tirtrlkzvel, vagy huzzunk ra meleg gyapjuinget. Ej-
szakara hagyjuk a betegen. (Theiss)
Hasznos lehet az rlt mustarmag- vagy turopakolas.
Kavedaraloban rljk meg a mustarmagot, esetleg mo-
zsarban is apro darabokra trhetjk. Az rlt magbol 6-7
evkanalnyit keverjnk el disznozsirban, keszitsnk sr
masszat. Helyezzk a mellkasra es a hatra, majd kssk at.
A pakolas 20 percig maradjon Ienn, az eljarast ket nap
mulva ismeteljk meg.
Hasonlo pakolast sovany turobol is keszithetnk. Ne-
hany csepp ecetet es annyi hideg tejet adjunk hozza, hogy
kenhet legyen. Simitsuk ra vaszonkendre es helyezzk a
mellkasra meg a hatra. A borogatast akkor tavolitsuk el, ha
a turo megszaradt. Szkseg eseten az eljaras tbbszr is-
metelhet.
Inhalls
A Ient emlitett mellkencs hatasos inhalaloszer is lehet
hrghurut, khges es natha eseten. A kencsbl egy teas-
kanalnyit oldjunk Iel egy tal Iorro vizben, teritsnk a Ie-
jnkre Irdlepedt, ugy ljnk a tal ele, es lelegezzk be a
gzket. Szemnket csukjuk be. Az inhalalas legIeljebb
10-25 percig tartson, es naponta ket alkalommal vegezzk.
Inhalalni sos vizzel ugyancsak lehet. Lehetleg tengeri
sot hasznaljunk. Tehetnk a vizbe nemi szodabikarbonat
vagy Salvus vizet is.
Illolajok
Hasznos illoolajok: anizs, bazsalikom, boroka, borsmen-
ta, citrom, citromI, erdei Ieny, eukaliptusz, jazmin, ka-
kukkI, levendula, mirha, mirtusz, muskotalyzsalya, roz-
maring, szantalIa, szegIszeg, teaIa, tmjen, zsalya.
Vigyazat: 3 eves kor alatt ne alkalmazzunk olyan illo-
olaj-kevereket, amely kamIort tartalmaz, mert legzesmeg-
allast okozhat!
kal cim Iejezetet.
1galgzs
MindenIajta leguti megbetegedesben, igy hrghurutnal is
sokat segithetnek a joga legzgyakorlatai (pranajama).
Mindenekeltt a teljes jogalegzest kell megtanulnunk. Ha a
teljes jogalegzes mar jol megy, alkalmazhatjuk a valtott
orrlyuku, valamint a tisztito legzest is.
Reszletesebben l. A leg:es es a: eges:seg cim Iejezetben.
Reflexolgia
A kezelend zonak azonosak a megIazas eseten masszi-
rozandokkal (l. ott).
Akupresszra
Testen kezelend pontok: BeI-17, BeI-22, Kor-14, T-5,
T-7.
Fl: Masszirozzuk a Ilszegely (csiga) also Ielet, igy
csillapithatjuk a khgest. Hasonloan hat a Ilhat kopo-
nyahoz kzeli es also reszenek masszirozasa is.
1pllkkiegszitk
Els helyen javasolt a C-vitamin bevitele a megszokott-
nal nagyobb adagban, lehetleg bioIlavonoidokkal egytt.
Segit a nyalkahartyak regeneralasaban es vedi a tdszve-
tet az A-vitamin, illetve a beta-karotin.
Ujabb szakirodalmi adatok szerint az ananasz Ieherje-
emeszt enzimkomplexe, a bromelin idlt hrghurutban
khgescsillapito es nyakoldo hatasunak bizonyult.

Immunrends:ernk erositese

A tl vgn s tavasszal - fleg egy hosszra nylt
tl utn - klnsen nagy szksg van az immun-
rendszer megerstsre. Termszetes jelensg,
hogy tlen, amikor nem tl egszsgesen tpllko-
zunk, kevesebb zldsghez, gymlcshz jutunk,
rvidebb ideig vagyunk a szabadban, s tbbnyire
kevesebbet mozgunk, fogkonyabb vlunk a be-
tegsgekre. Az idrl idre visszatr influenzajr-
vnyok is ezt bizonytjk. Tavasszal teht a mreg-
telentst kveten - esetleg azzal egyidejuleg -
rdemes mindent megtennnk szervezetnk meg-
erstsrt, az immunrendszer tmogatsrt.

55
Sokan meg ma is azt hiszik, hogy a betegsegek nagyreszt
elkerlhetetlenek, hiszen a bakteriumok es a virusok min-
denkeppen megtamadnak bennnket, elegend, ha a kze-
lnkbe jutnak. Az igazsag azonban ettl tavol all: egesz
eletnk soran Iolyamatosan kapcsolatba kerlnk minden-
Iele korokozoval, megbetegedni viszont csak akkor Io-
gunk, ha kedvezek a Ieltetelek a korokozok elszaporodasa
szamara. Ahogy Claude Bernard Irancia kutato, Iiziologus
a 19. szazad vegen megIogalmazta: ,A korokozo semmi, a
krnyezet minden. Mas szavakkal azt mondhatjuk, hogy
egeszsegesek akkor maradunk, ha jol mkdik az immun-
rendszernk.
A szervezet vedelmi rendszere rendkivl sszetett, Iino-
man hangolt mechanizmus, amely az esetek tbbsegeben
tkeletesen vegzi munkajat. Tbb reszbl all: kln-kln
es egyttesen is Iontos szerepk van az immunrendszer
tevekenysegeben a mandulaknak, a lepnek, a csecsemmi-
rigynek (thymus), a Ieregnyulvanynak (vakbelnek), a ve-
konybelnek es a vastagbelnek, valamint a nyirokrendszer-
nek.
Termeszetesen a ver erre ,szakosodott alkotoreszei
ugyancsak klnleges immunIeladatokat latnak el. Ide
sorolhatok a Ieherversejtek (neutroIil, eozinoIil, bazoIil,
monocita, limIocita nyiroksejt), a klnbz szveti
specializalt T-sejtek (makroIagok, hizosejtek stb.), tovabba
specialis kemiai Iaktorok.
Ha baj van, a szervezet mozgositja az immunrendszert,
es ennek a jelei azonnal tapasztalhatok: peldaul belazaso-
dunk, nyirokcsomoink megduzzadnak, a garatmandulak
Iajdalmassa valnak stb.
Az immunrendszer alkotrszei
Anelkl, hogy reszleteznenk az immunrendszer alkoto-
reszeinek szakositott Ieladatait, itt csupan sszeIoglaljuk a
vedelmi rendszer egyes elemeinek leglenyegesebb teve-
kenyseget. A torok ket oldalan elhelyezked mandulak
egyedlallo vedberendezeskent mkdnek, ezert esetle-
ges eltavolitasukat jol meg kell Iontolni. Erre csak akkor
erdemes sort keriteni, ha gyakoriva valik a tszs mandu-
lagyulladas, es a mandulak gockent mkdnek, nem szol-
galnak a vedelem eszkzekent. Mandulamtet utan azon-
ban szamolni kell azzal, hogy az immunrendszer els ve-
delmi kszbe lejjebb kerl: gyakoriva valhatnak a torok-
gyulladasok, kiszaradhat a garat, megnagyobbodhatnak a
nyaki nyirokcsomok, mert kenytelenek atvenni a mandula
szerepet.
A lep a bal vese, a gyomor es a harantbel kztt Iekszik,
Ieladata tbbek kztt a ver tarolasa, a Ieherversejtek vagy
nyiroksejtek (limIocitak), valamint az ellenanyagok (anti-
testek) kepzese, tovabba a regi versejtek lebontasa.
A csecsemmirigy a szegycsont mgtt, a pajzsmirigy
alatt es a sziv Ielett helyezkedik el. Maximalis nagysagat a
serdlkor vegen eri el, azutan az regedessel parhuzamo-
san Iokozatosan elsorvad. Az immunrendszer szempontja-
bol a legIontosabb mirigynk. Akik gyakran kapnak Iert-
zeseket, azoknal rendszerint kimutathato a csecsemmirigy
cskkent aktivitasa.
A vakbel klnbz gyulladasok eseten tlt be vedsze-
repet. A vakbelgyulladas azonban maskepp ertekelend.
A nyirokrendszerben kering vizszer anyag, a nyirok a
sejtek kztt kepzdik, es a nyirokerek tovabbitjak. Ezek
nyirokcsomokba Iutnak ssze, ott Iolyik a korokozok el-
pusztitasa. Szervezetnk naponta 2-4 liter nyirokIolyade-
kot termel, amely vegl a venakba kerl. A nyirok az im-
munrendszerben es a szvetek viztartalmanak szabalyoza-
saban egyarant szerepet jatszik. A nyirokkeringes elegtelen
voltat vizeny (dema) kepzdese jelzi. Ha a szervezetet
Iertzes eri, a nyirokcsomok mkdesbe lepnek, es az
altaluk termelt limIocitak megtamadjak, elpusztitjak a
korokozokat.
Az immunrendszer Iunkcionalisan ugynevezett speciIi-
kus es nem speciIikus reszre oszthato Iel. Az elbbi mk-
dese azt jelenti, hogy a szervezet egy pontosan meghataro-
zott korokozo ellen jellegzetes ellenanyagot termel. Mivel
az immunrendszernek klnleges ,emlekezete van, kepes
arra, hogy egy korokozot testidegen ellensegkent azonosit-
son, igy azonnal artalmatlanna tudja tenni az altala mar
ismert korokozo altal kivaltott, ismetld Iertzest. Ez az
oka annak, hogy a gyermekbetegsegeket eletnk soran
altalaban csak egyszer kapjuk meg, es a vedoltasok is
ilyen mechanizmus alapjan hatnak.
Ha azonban a korokozok megvaltoztatjak a sajat szerke-
zetket es ez eleg gyakran elIordul , akkor a mar meg-
lev antitestek hatastalanok maradnak, hiszen ,uj ellen-
seggel van dolguk. A speciIikus immunrendszernek tehat
korlatjai vannak, raadasul igen lassan mkdik, hiszen
teljes hatasat els Iertzes eseten csupan 5-14 nap utan Iejti ki.
E hianyossagok kikszblesere hivatott a szervezet
nem speciIikus immunrendszere, az ahhoz tartozo ,kom-
mandosok vagy ,villamhaborus egysegek. A nem speci-
Iikus immunrendszer klnlegesen ,kikepzett Ieherver-
sejtekkel, a makroIagokkal dolgozik. Ezek allando gyele-
tet tartanak, azonnal eszlelik a korokozok behatolasat,
akcioba lepnek, es IelIaljak azokat. Minel gyorsabban
kzdik le a betolakodokat, annal kisebb a veszelye a meg-
betegedesnek, annal kevesbe jelentkezik a gyulladas, a
Iajdalom es egyeb panaszok.
Eletmd
A legIontosabb tudnivalo az, hogy az immunrendszer
egeszsegehez nem csupan tkeletesen mkd biokemiai
Iolyamatokra van szkseg, hanem elengedhetetlen a helyes
eletmod, a stressz megIelel kezelese, a pozitiv gondolko-
das is. Egyre tbb tudomanyos kiserlet igazolja, hogy han-
gulatunk, erzelmeink szoros sszeIggesben allnak vedel-
mi rendszernkkel. Amikor rlnk, bizakodunk, pozitiv
gondolataink vannak, immunrendszernk sokkal hateko-
nyabb, es megIorditva: amikor rossz a kedvnk, depresszi-
ora hajlunk, immunrendszernk is cskkent zemmodban
van.
Az is teny, hogy minel nagyobb stressz er bennnket,
annal komolyabb a hatasa az immunrendszerre. Vizsgala-
tok szerint a hazastars elvesztese ilyen szempontbol talan
ez a legvegzetesebb esemeny Iogekonyabba teszi a be-

56
tegsegekre a tulel tarsat, es az altalaban hamarabb meg-
hal, mint a parkapcsolatban elk.
Az orvostudomany mar evtizedekkel ezeltt elIogadta,
hogy a negativ erzelmi allapotok korosan hatnak az im-
munrendszerre, nehezebb volt azonban tudomasul venni az
azota ugyancsak szamos kiserlettel igazolt masik ssze-
Iggest, hogy a pozitiv erzelmi allapotok kepesek szamos
sulyos betegseg meggyogyitasara. Ma mar az is elIogadott
teny, hogy a nevetes es egyeb pozitiv erzelmek Iokozzak
az immunrendszer aktivitasat, es ugyanilyen hatasuak a
meditativ allapotok, az iranyitott imaginacio, a hipnozis.
Amit szakember kzremkdese nelkl barki otthon is
megtehet, az a rendszeres lazitas (relaxalas), amelynek
sokoldalu gyogyito hatasa Ielbecslhetetlen ertek.
A csecsemmirigy mkdesenek Iokozasara egyszer
eljaras a szegycsont Iinom tgetese, ha szkseg van ra,
naponta akar tbb alkalommal is.
A helyes eletmod legIontosabb elemei az immunrend-
szer ersitesere a kvetkezk: a dohanyzas mellzese,
megIelel testsuly, napi legalabb 7 ora alvas, rendszeres
testgyakorlas es lazitas.
Etrend
Az etkezes ugyancsak legyen rendszeres, nveljk a zld
level zldsegek Iogyasztasat, alljunk at a vegetarianus
etrendre, vagy legalabb Iokozzuk a zldsegek es gyml-
csk aranyat, husok kzl pedig legIeljebb Ieher husuakat
es halat egynk.
Regota ismert, hogy a Iokhagyma rendszeres Iogyaszta-
sa tbbek kztt az immunrendszer hatekonysagat is Io-
kozza. Aki nem tud nagy mennyisegben Iokhagymat enni
vagy idegenkedik annak erteljes szagatol, helyettesitheti
jo minseg, Iokhagymatartalmu taplalekkiegeszitvel.
Mellzzk vagy szoritsuk vissza a cukor hasznalatat, ne
Iogyasszunk alkoholt, es igyunk elegend vizet (legalabb
napi 2,5 litert).
Az immunrendszer cskkent mkdesenek leggyakoribb
oka a tapanyaghiany. Ez nem Ieltetlenl sulyos mertek,
am tudni kell, hogy akar egyetlen Iontos tapanyag hianya
is dnt beIolyassal lehet az immunrendszerre. Fleg az
idskorban jellemz egyoldalu taplalkozas vezet ilyen
allapotokhoz.
Tbb mas jotekony hatasa mellett elnys erelmesze-
sedesnel, prosztatamegnagyobbodasnal, majbetegsegben
es altalanos gyengesegnel kivaloan ersiti az immun-
rendszert a viragpor. A szervezet szamara szkseges vala-
mennyi Ieherjet, sszes esszencialis aminosavat, telitetlen
zsirsavakat, vitaminokat, asvanyi anyagokat es nyomele-
meket egyarant tartalmazza. Ha valaki tudja, hogy allergias
valamelyik virag porara, az inkabb ne szedje. Mindenki
mas elszr csak igen ovatosan, paranyi adagban kezdje
hozzaszoktatni a szervezetet, Iokozatosan emelve az ada-
gokat. Nehany het alatt napi 2-3 evkanalnyi mennyisegig
juthatunk el. Kb. 2 honapos viragporkura utan tartsunk 2
het sznetet, majd ismeteljk meg a kurat, ujra Iokozatosan
emelve a mennyisegeket.
Az elhizas ugyancsak cskkenti az immunvalaszt, ezert
tulsulyos embereknel gyakoribbak a Iertzesek, mint a
normalis sulyuaknal. Az emelkedett koleszterin- es
verzsirszintek szinten cskkent immunmkdeshez vezet-
nek. Ismert teny tovabba, hogy az alkoholistak Iogeko-
nyabbak a Iertzesekre, naluk gyakoribb peldaul a td-
gyulladas.
Cygynvnyek
A ket legnepszerbb immunserkent gyogynveny a
kasvirag (Echinacea) es az Astragalus. Ilyen ertelm hata-
sukat szamos vizsgalat igazolta.
A kasvirag egeszseges emberek immunrendszeret is er-
siti, es megelzes celjabol ugyancsak ajanlatos az alkalma-
zasa. Megelzesre vegynk be napi 20 csepp Echinacea
tinkturat, es tartogassuk a szankban, illetve a nyelvnk
alatt, mieltt lenyeljk. Meghleses betegsegnel mar az
els tnetek jelentkezesekor bevehetnk egyszerre 50
cseppet, majd az ebrenlet idejen, nappal orankent 10-10
cseppet, 3-4 napon keresztl. Gyerekek immunrendsze-
renek ersitesere is elnys, de nekik ne adjunk alkoholos
kivonatot, illetve alkalmazzunk recept nelkl kaphato ho-
meopatias szert.
Az Astragalus gykeret a hagyomanyos kinai orvoslas-
ban virusIertzesek kezelesere hasznaljak. TbbIele mo-
don is elnysen hat az immunrendszerre: Iokozza a
monocitak es a makroIagok tevekenyseget, a Ialosejtek
aktivitasat, a T-sejtek mkdeset.
Az egyik legkiterjedtebben alkalmazott es legtbbet
vizsgalt gyogynveny, az edesgyker szamos mas elnys
hatasa mellett az immunrendszert ugyancsak ersiti, els-
sorban azzal, hogy nveli az immunrendszer altal termelt
virusellenes anyag, az interIeron szintjet.
Az orbancI szinten alkalmas az eleter nvelesere.
Antiviralis hatasa miatt jol hasznalhato a virusIertzesek
utan gyakran jelentkez kimerltseg enyhitesere.
Dr. Nagy Geza kiemeli meg knyveben a szomoljai
szeklicet (Leuzea, Rhaponticum carthamoindes). Ez az
Azsiabol szarmazo, termesztett gyogynveny sokIele
gyogyhatassal bszkelkedhet. Ahol honos, ott az emberek
igen magas eletkort ernek meg. Fitohormonokat tartalmaz,
ezek az idegrendszerre hatnak, es javitjak a Iizikai es a
szellemi kondiciot.
Ugyancsak sorolja az immunersit hatasu nvenyek
kze a Panax ginsenget, a bazsalikomot, a benedekIt, a
levendulat, a zabot, a kalmost es az aprobojtorjant.
Az utobbi evekben nagy karriert Iutott be immunersit
szerkent (is) az azsiai Rhodiola rosea nveny kivonata.
Cygyborok
Egy resz poritott angyalI gykerhez (Archangelica
oIIicinalis HoII.) adjunk kilenc resz Ieherbort. Taroljuk 20
napig stetben, hermetikusan elzarva, es naponta legalabb
egyszer razzuk Iel. Szres utan Iogyaszthato napi 2-3 alka-
lommal Iel-Iel deciliter. (Dr. Nagy Geza)
Egy nagy porcelanedenybe ntsnk 5 liter Ieherbort,

57
csavarjunk bele 5 citromot, tegynk hozza egy
vaniliarudacskat es egy evkanalnyi, porra rlt kmeny-
magot. A mveletet zarhato edenyben vegezzk, vagy
alkalmazzunk celoIant. Negy nap mulva szrjk le, edesit-
sk negyed kilo mezzel. Palackozva htben taroljuk, es
naponta ketszer Iogyasszunk belle Iel vagy egy decilitert.
(Dr. Nagy Geza)
Illolajok
Hasznos illoolajok immunersitesre: bergamott, eukalip-
tusz, geranium, kajeput, kakukkI, niauli, teaIa.
kal cim Iejezetet.
Lzcsillapits
Fertzes eseten a laz a test egyik legIontosabb es legha-
tasosabb vedekez reakcioja. Amikor a testhmerseklet
egy-ket Iokkal emelkedik, a szervezet a laz segitsegevel
knnyebben semmisiti meg a virusokat es a bakteriumo-
kat, mintegy beinditja a gyogyulasi Iolyamatot. Eppen
ezert a lazat csak akkor szabad lenyomni, ha mar tul ma-
gasra emelkedik.
Gyerekek eseteben mas a helyzet: Iokozottan kell gyel-
ni, nehogy a testhmerseklet tul magasra emelkedjek, es
bekvetkezzek az ugynevezett lazgrcs. Felntteknel vi-
szont, amig a laz nem eri el a 39-40 Iokot, tekinthetjk az
emlitett modon hasznos jelensegnek. A lazat pedig ugy is
cskkenthetjk, hogy nem akadalyozzuk a szervezet n-
gyogyito Iolyamatait, peldaul labszarborogatassal. Ket
kisebb lenvaszon kendt nedvesitsnk be langyos vizzel,
es bokatol a terdig csavarjuk be vele a labat. Tekerjnk ra
szaraz vaszonkendt, majd Irottir- vagy gyapjutrlkzt.
A borogatast 20 percig hagyjuk a labon, majd ismeteljk
meg az eljarast. Egyidejleg mindket labon hasznaljuk. Ha
a laz 38,5
o
C ala megy, akkor Ielntt eseten nem szkseges
tovabb borogatni.
Lazcsillapitasra jo meg az egesz test borogatasa, illetve a
htIrd.
Hmrsklet-emels
Ha egy meghles laz nelkl zajlik, akkor a szervezetet
atmeneti tulmelegitessel tamogathatjuk a korokozok elleni
harcban. Erre szolgal a szauna vagy gzIrd, a Irissit
labIrd es az ugynevezett Schlenz-Iele Ird. Ez utobbi-
nal a Irdviz hmerseklete csak 36,5
o
C, es Iokozatosan
melegitjk Iel Iorro viz hozzaadasaval 39
o
C-ra. A Irdes
ideje 30-60 perc, gyerekeknel rvidebb. A Irdviz csak a
sziv alatti terleteket erje, hmersekletet ne hagyjuk csk-
kenni. Frdes kzben a brt szivaccsal vagy keIevel vrs-
re drzslhetjk. Ilyenkor ersen Ielgyorsulnak a kivalasz-
tasi Iolyamatok. Frdes utan Iekdjnk agyba es pihen-
jnk, izzadjunk.
Figyelem! A Ient emlitett harom testhmerseklet-emel
modszert szivbetegek, keringesi zavarokkal es errendszeri
panaszokkal kzdk ne alkalmazzak, egeszseges szervezet
eseteben viszont mindegyik ingerterapia hasznos lehet.
Reflexolgia
holyag, csecsemmirigy, mandulak, lep, vakbel, vekony-
bel, vastagbel, nyirokrendszer.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Gy-36, Kor-14.
Fl: lep.
1pllkkiegszitk
Az immunrendszer mkdese szempontjabol talan a leg-
Iontosabb etrend-kiegeszit az A-vitamin vagy a beta-
karotin. Alapvet szerepet jatszik a br, a legzszervek, az
emesztrendszer es a testszvetek Ielszinenek vedelmeben.
A tovabbi hasznos etrend-kiegeszitket illeten l. a Jita-
min ABC cim Iejezetet.
Irritabilis vastagbel s:indroma
(ICS)

Az irritbilis vastagbl szindrmnak (ICS) neve-
zett megbetegeds a gyomor s a blrendszer beteg-
sgei kzl a leggyakoribb, az ilyen problmkkal
kzdk kzl minden msodik embert rint. 1el-
lemz r, hogy ktszer annyi n szenved tle, mint
amennyi frfi. Kialakulsa az trendtl, valamint
fiziolgiai s pszicholgiai tnyezktl egyarnt
fgg. Az ICS leggyakoribb tnetei: puffads, fjda-
lommal jr gyakori vagy laza szklet, illetve szk-
rekeds, valamint az alhasi fjdalom enyhlse a
szkletrtst kveten.

Egyeb tnet lehet a nyalkas szeklet, a hanyinger es az et-
vagytalansag (anorexia).
Diagnozisa nem knny, mert altalaban csak a hasonlo
tneteket produkalo mas betegsegek igy a vastagbelrak
kizarasa utan lehet megallapitani.
A vastagbel a tapcsatorna utolso szakasza, mintegy k-
rlIogja a vekonybelet. Reszei: a Ielszallo, a harant es a
leszallo vastagbel, Iolytatasa az S alaku szigmabel es a
vegbel. A vastagbelben a taplalek perisztaltikus (Ieregsze-
r) mozgassal halad. A vastagbelben trtenik meg a so es a

58
Iolyadek visszaszivasa, valamint besrsdik a beltarta-
lom. Az egeszseges vastagbelben lassu a mozgas, gyomor-
es belhurut eseten viszont Ielgyorsul a perisztaltika: a bel-
tartalom szinte vegigIut a beleken, es a viz nem kepes
visszaszivodni.
Az ICS kezelesehez mindenkeppen nvelni kell az elIo-
gyasztott rostanyagok mennyiseget, es ki kell iktatni az
etrendbl az allergiat okozo elelmiszereket. Erdemes meg-
probalni a kapszulas kiszereles, belben Ielszivodo (ugy-
nevezett enteroszolvens) illoolajokat, tovabba esetleg
szakember bevonasaval enyhiteni a lelki (erzelmi) tenye-
zk hatasat. Naponta legalabb 20 perc knny seta ugyan-
csak ajanlott.
Etrend, letmd
Ma mar nyilvanvalo, hogy az ICS es az elelmiszer-
allergia kztt sszeIgges van. A leggyakoribb allergenek
a tejtermekek (40-44), valamint a gabonaIelek (40-60).
Sajnos azonban az elelmiszer-allergiat brprobakkal ritkan
lehet kimutatni ezeknel a betegeknel. Mindenesetre gyak-
ran javulas tapasztalhato az allapotukban pusztan attol,
hogy kiiktatjak etrendjkbl a Ielteheten allergias hatasu
elelmiszereket. Jo tudni, hogy az elelmiszer-erzekenyseg,
illetve az elelmiszer-allergia jele lehet az is, ha valaki sziv-
dobogaserzesrl, szapora legzesrl, IejIajasrol, ers verej-
tekezesrl vagy kimerltsegrl panaszkodik. Ilyenkor
persze az orvos az errendszer mkdesenek zavarara is
gondol, de ha ezt sikerl kizarni, akkor szinte bizonyos,
hogy a hatterben allergia all.
A Iinomitott szenhidratokban gazdag etrend, a Iinomitott
cukorral keszlt etelek Iogyasztasa hozzajarulhat az ICS
kialakulasahoz. Mivel a glkoz elssorban a nyombelben
es az ehbelben szivodik Iel, ezeknek a mkdeset beIolya-
solja a legersebben, atonusossa, petyhdtte teve ket.
Kerljk az allati eredet zsirokat, a vajat, a margarint,
valamennyi tejtermeket, a buzabol keszlt, tovabba a slt
es Iszeres eteleket, az olajos magvakat, a chipset, a jeg-
kremet, a kavet, az dititalokat, minden szensavas italt.
Mindezek ugyanis Iokozzak a membranok altal termelt
nyalkaanyagok mennyiseget es megakadalyozzak a tapla-
lek megIelel Ielszivodasat. Irritalja a gyomrot es a vas-
tagbelet az alkohol es a dohanyzas, mellzzk ket.
Igaz, hogy a szekrekedes hatekonyan enyhithet tbb
rostos etel Iogyasztasaval, nem szabad azonban Iigyelmen
kivl hagyni, hogy az alkalmazott rost egyszersmind
allergen lehet. A leggyakrabban buzakorpat szoktak enni,
ICS-ben azonban az emlitett okbol ez nem ajanlott. Gabo-
naIelek helyett elnysebb a gymlcsbl es zldsegbl
szarmazo rostanyagok bevitele. Ugyancsak megIontolan-
do, hogy egyes esetekben a rostok Iogyasztasa sulyosbit-
hatja a hasmenest, ezert nem javasolt.
Az irritabilis vastagbel tnetegyttesnek szinte mindig
velejaroja a szorongas, kimerltseg, dh, depresszio vagy
az alvaszavarok. Klnsen igaz az, hogy minel rosszabbul
alszik valaki, annal sulyosabb tnetekkel jelez nala az ICS.
Regota ismert, hogy a vastagbel stresszhelyzetben akti-
vabba valik, magyaran hasi Iajdalmak es rendellenes bel-
mkdes jelentkezik. Ez meg egeszseges embereknel is
elIordul, ha tul sok stresszel kell megkzdenik.
A lelki es erzelmi problemak oldasa klnIele pszichote-
rapias modszerekkel is lehetseges. Nem kell azonban Iel-
tetlenl szakembert Ielkeresnnk ahhoz, hogy hatekonyan
alkalmazzunk valamilyen stresszoldo eljarast. A relaxacio
barmelyik Iormaja (agykontroll, transzcendentalis medita-
cio, autogen trening stb.) otthon is kivaloan vegezhet.
Ugyancsak hasznos lehet a rendszeres jogazas. Minden-
esetre inkabb ilyen modszerekkel probalkozzunk, mieltt
szorongascskkent, nyugtato, grcsoldo vagy depresszio-
ellenes gyogyszereket iratnank Iel az orvossal.
Kzismert a rendszeres testmozgas Ieszltsegcskkent,
lazito hatasa. Ha nem akarunk sportolni, legalabb tegynk
naponta knny setat.
Cygynvnyek
PuIIadas, belrenyheseg, vastagbelhurut ellen tbbIele
gyogytea ismert. A vastagbelhurut elleni teakeverek:
angelika (30), ezerjoI (30), lososka (20), borsmenta
(10), edeskmeny (10). Addig kell Iogyasztani, amig a
naponta tbbszri hasmenes helyett a szeklet beall norma-
lisra. Vigyazat: ha a hasmenes elmult, ne igyunk tbb teat,
mert szekrekedest okoz.
Egy szelhajto tea receptje: angelika (40), edeskmeny
(20), kalmosgyker (20), anizs (10), bazsalikom
(10). Elegend egy-ket napig iszogatni a kevereket,
maris megsznik a puIIadas. (Lukacsne)
A gyomor-bel rendszer betegsegei, gyomorgrcs es vas-
tagbelgyulladas eseten egyarant ajanlott a krmvirag. A
tea elkeszitese: egy pupozott teaskanal krmviragot Ior-
razzunk le / liter vizzel.
A belgazok kirlesenek teljes elakadasa eseten belelza-
rodasra is gyanakodhatunk, ez esetben azonnal Iorduljunk
orvoshoz!
Illolajok
Kutatasok szerint a borsmenta olaja es mas hasonlo hata-
su illoolajok gatoljak a simaizmok mkdeset az emeszt-
rendszerben, vagyis alkalmasak a vastagbel grcss ssze-
huzodasanak cskkentesere. Illoolajat azonban kizarolag
belben oldodo (enteroszolvens) Iormaban lehet alkalmazni,
mert a mentol es mas illekony alkotoreszek gyorsan Ielszi-
vodnak. Ha mentolt nmagaban vesznk be, azzal ellazit-
juk a gyomor zaroizmat, igy a gyomortartalom visszaIoly-
hat a nyelcsbe, es gyomoregest erezhetnk.
Egy klinikai vizsgalat kimutatta, hogy a belben oldodo
illoolajok cskkentik a Iajdalmat es meggyorsitjak a
gyogyulast. Nem elhanyagolhato az illoolajok lazito, nyug-
tato es bakteriuml hatasa sem. Tovabbi elnyk, hogy
hatekonyak a Candida albicans gomba ellen is. Az ICS
hattereben gyakran allhat az elesztgomba tulszaporodasa,
Ileg azoknal, akik sok edesseget esznek.
kal cim Iejezetet.

59
Reflexolgia
Kezelend zonak: Ielszallo vastagbel (jobb lab), harant
vastagbel (mindket labon), leszallo vastagbel (bal lab).
Figyelem: mivel a taplalek a Ielszallo vastagbelben IelIele
halad, annak zonajat is az anatomiai irany szerint, tehat
IelIele kell masszirozni!
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Gy-25, Gy-36.
1pllkkiegszitk
Els helyen erdemes megemliteni a ,baratsagos belbak-
teriumot, a Lactobacillus acidophilust (egyszerbben:
Acidophilust). Segit helyreallitani az egeszseges belIlorat,
a jo emesztest, a rendszeres szekletet.
Jotekony hatasu a lucerna (alIalIa), amely K-vitamin-
tartalmanal Iogva segit ujra megteremteni az egeszseges
belIlorat, a benne lev kloroIill pedig meregtelenit es tisztit.
I:leti gvulladasok, fafdalmak,
reuma

Szmos embert rint az zleti gyullads (arthritis).
Ez az zletek tokjra s a krnyez szvetekre is
tterjedhet, s idlt, reums jelleguv vlhat (ilyen-
kor mr rheumatoid arthritis a neve). Ha az zleti
gyullads a purinanyagcsere zavarbl, a hgysav-
szint emelkedsbl ered, kszvnyrl (arthritis
urica) beszlnk. Ugyancsak sokan szenvednek
nem gyulladsos zleti betegsgtl (arthrosis), pl-
dul cspzleti betegsgtl (coxarthrosis), ezek
kzs jellemzje a porckops. Okozhat zleti fj-
dalmat a friss vagy rgebbi kullancscsps, erlte-
ts, rnduls stb.
Etrend, letmd, betegsgmegelzs
Reumas betegeknel bevalt a mez es a mak Iogyasztasa,
egy-egy evkanallal naponta. Jot tesz a gymber is. Reu-
mas izleti gyulladasnal mellzni kell az allergiat kelt
eteleket. Ilyen betegek szamara elnys a vegetarianus
etrend, a Iriss gymlcs es zldseg Iogyasztasa.
A kszvenyes betegnek kerlnie kell az allati belssege-
ket, a hvelyeseket, a banant, a kakaot, a csokoladet, a
kavet, a bort es a kolat. A legjobb, ha alkoholt egyaltalan
nem iszik. Kszvenyeseknel bevalt napi 20 dkg Iriss vagy
beIztt cseresznye Iogyasztasa, ez bizonyitottan cskkenti
a hugysavszintet es megelzi a kszvenyes rohamot.
Kerljk a tartos hideget. ltzkdjnk helyesen, mel-
lzzk telen a nejlonharisnyat, a miniszoknyat. Taplalkoz-
zunk egeszsegesen, es szabaduljunk meg a Ielesleges kilo-
inktol. Tornazzunk, mozogjunk rendszeresen, sokat le-
gynk szabad levegn. Mersekeljk vagy hagyjuk el telje-
sen a dohanyzast (a nikotin cskkenti a csontok mesztar-
talmat), ne igyunk szeszt vagy csak keveset (az alkoholIo-
gyasztas ersiti a kszvenyre valo hajlamot). Hasznos a
masszirozas, a Irissit Ird es az uszas.
Cygynvnyek
Reggeli es vacsora eltt Iel oraval igyunk egy-egy csesze
zsurloIteat. Forrazassal keszitjk, Iel percig allni hagyjuk,
majd leszrjk. A kura kiegeszitesekent napkzben Io-
gyasszunk el negy csesze csalanteat es 31 evkanal
svedkesert (svedIvet). A svedkeser belsleg alkalmaz-
va is javitja az izletek mozgekonysagat.
Kszveny es reumas izleti gyulladas ellen hatasos az
rdgcsaklya is.
Borogatsok, pakolsok
Terdizleti Iajdalomra javasolt a svedIves borogatas, de
alkalmazasa eltt mindenkeppen kenjk be a brt diszno-
zsirral vagy krmvirag kenccsel.
Izleti duzzanatra kivalo a Iekete nadalyt tinktura. He-
lyette hasznalhatjuk a Iekete nadalyt levelet is: leIorraz-
zuk, es meleg pep Iormajaban ratesszk az erintett testtajra.
Ugyancsak enyhlest hoz a medvetalp (medvelapu) le-
veleibl keszitett pakolas.
Jo tapasztalatok vannak a kelkaposzta vagy Iejes kaposz-
ta levelevel, amit vasaloval Ielmelegitnk, a Iajo izletre
helyezzk es atktjk kendvel.
Bevalt hazi modszer a zsurlos dunsztktes. Forrasban le-
v viz Ile szitaban egy marek zsurlot tesznk. Ha a I
atIorrosodik es megpuhul, vaszonkendbe tesszk, majd a
beteg testreszre rakjuk. Melegen bebugyolaljuk, es a ktest
tbb oran at vagy egesz ejszaka a testnkn hagyjuk.
lfrd
Egy ejszakan at hidegen aztatunk 100 g zsurlot, masnap
Ielmelegitjk. A Irdesi id 20 perc. A zsurlos lIrdt
havonta egyszer alkalmazzuk.
Reflexolgia
holyag, pajzsmirigy, mellekpajzsmirigy, gerinc, es szkseg
szerint: vall, csip, knyk, terd.

60
Akupresszra
Testen kezelend pont: Vab-11.
1pllkkiegszitk
Az omega-3 telitetlen zsirsavakat tartalmazo taplalek-
kiegeszitk enyhitik, esetleg meg is szntetik a Iajdalma-
kat. Elnys tehat a tengerihal-olaj, a lenmagolaj, a ken-
dermagolaj vagy a ligetszepeolaj rendszeres szedese.
Klimax (a valto:as kora)

A vltozkor (klimax) idszakban az ivarszervek
kevesebb nemi hormont termelnek, s egyre inkbb
tapasztalhatk az regeds jelei. Nknl ez 45-55,
frfiaknl 55-65 v kztt trtnik meg. (A frfi
klimax ugyancsak gyakran jr tnetekkel, de mivel
az ,ersebb nemrl van sz, ezekrl ritkn vesz-
nek tudomst.)
Tbbnyire 51 ves kor krl kezd rendszertelenn
vlni, majd elmaradni a menstruci. Ilyenkor a
hormonrendszer s ennek kvetkeztben az egsz
szervezet talakul. A vltozkor tnetei igen gyak-
ran mr vekkel a menstruci elmaradsa eltt
jelentkeznek.

Nem egyszerre es nem mindegyik tnet lep Iel minden
nnel, de a leggyakoribb panaszok tbbnyire altalanosak:
IejIajas, a koncentralokepesseg gyenglese, Ieledekenyseg,
hhullamok, szivdobogaserzes, alvaszavar, gyakori hugy-
uti Iertzesek, hvelygyulladas, hideg vegtagok.
Altalaban akkor beszelnek menopauzarol, ha legalabb
6-12 honapig nincs menstruacio. A valtozas kora utan a
peteIeszkek tbbe nem termelnek ni nemi hormonokat,
megsznik az sztrogen es a progeszteron sokret szaba-
lyozo hatasa.
A termeszetgyogyaszat az elet velejarojanak, normalis
jelensegnek tekinti ezt az idszakot, az orvosi szemlelet
azonban jobbara kezelend allapotnak tartja. Az utobbi
evtizedekben szinte altalanossa valt ebben az eletkorban,
st az azt kvet evekben is a hormonpotlas. Csak a leg-
utobbi idben bizonyitottak be egymastol Iggetlen, mer-
tekado vizsgalatok, hogy a menopauza utani hormonpot-
lasnak altalaban tbb a hatranya, mint az elnye. Nem
vedi, st Iokozott veszelynek teszi ki a szivet es az errend-
szert, valamint nveli a mellrak kockazatat. Az Egyeslt
Allamokban ma mar ez az altalanosan elIogadott orvosi
allaspont, es legIeljebb akkor javasoljak hormonok szede-
set, ha valakinel Iokozott mertek a csontritkulas veszelye.
A valtozas koraban alkalmazott hormonterapia valoban
cskkenti a menopauza kellemetlen tneteit, de ezert gyak-
ran nagy arat kell Iizetni. A hatranyos errendszeri hatas
mellett n a rakbetegseg kockazata, gyakrabban alakul ki
epek, hanyinger, erzekennye valhatnak a mellek, es nem
ritka a depresszio, a Iolyadek-visszatartas, a IejIajas, a
vercukorproblemak es a majmkdes rendellenessegei.
Szerencsere leteznek termeszetes eredet es az sztro-
genhez hasonlo hatasu gyogynvenyek. Ezek ugyancsak
mersekelik a klimax tneteit, de alkalmazasuk nem jar
semmilyen kockazattal. A Iitosztrogenek mindennapi
elelmiszereink kztt is megtalalhatok (lasd az ajanlott
etrendet).
Etrend
Altalanos tapasztalat, hogy a klimax eveiben knnyebb
elviselni a hormonrendszer mkdeseben bekvetkez
valtozasokat, ha a hlgyek evente egy-ket alkalommal
gyogydietat iktatnak be eletrendjkbe. Ez is bizonyitja,
hogy a szervezet knnyebben reagal a kihivasokra, ha
tisztabb, vagyis kevesebb benne a mereganyag.
Ajanlott sok zldseg es gymlcs. Klnsen elnysek:
brokkoli, zeller, petrezselyem, Ige, sajt, dio- es mogyoro-
Ielek, mandula, magok. A lenmagolajat nmagaban, de
salatakhoz adva is erdemes Iogyasztani. Jotekony hatasu a
csipkebogyohej ragcsalasa is. Ugyancsak ajanljak valtozo-
kori panaszok cskkentesere a naponta Iogyasztott csipet-
nyi rlt csalanmagot.
Hasznos lehet a szoja, mert mersekli a hhullamokat es
az ejszakai verejtekezest, valamint enyhiti a hvelygyulla-
dast, es valoszinleg az emlrak megelzesere is jo. Megis
inkabb csak azoknak ajanlott, akiknel nem okoz emeszt-
rendszeri panaszokat. A legknnyebben emeszthet szoja-
etel egyebkent a toIu.
Ugyancsak mersekli a hhullamokat a magas kaliumtar-
talmu banan es paradicsom.
Kerlend az alkohol, a kave, a csokolade es a Iszeres
etelek, mert ezek mind ersitik a hhullamokat. Hasonlo
hatasuak a tejtermekek, a cukor es a hus. Az alkohol es a
koIIein a vizhajtokkal es az antihisztaminokkal egytt
szaritja a nyalkahartyakat, ezert hozzajarulhat a hvely
szarazsagahoz es erzekenysegehez, ami akar hvelygyul-
ladashoz is vezethet.
Eletmd
Az eletmod ugyancsak jelentsen beIolyasolja a kzer-
zetet a klimax eveiben. A rendszeres testmozgas elssor-
ban a hhullamok gyakorisagat es sulyossagat cskkenti.
Emellett jotekonyan hat a kedelyallapotra, a sziv es az
errendszer, valamint a csontok egeszsegere. Ahhoz, hogy a
mozgas hatasa kellkeppen ervenyesljn, legalabb heten-
te harom alkalommal 30-30 perc Iizikai aktivitasra van
szkseg.

61
A dohanyzas kutatasok szerint elbbre hozza a
menopauza kezdetet. A cigarettazok kztt ketszeres az
eselye a korai, vagyis a negyvenes evekben kezdd
menopauzanak. Jo hir viszont, hogy a karos hatas reszlege-
sen visszaIordithato, mert a Istlesrl leszokott nknel
kesbb kezddik a klimax, mint az aktiv dohanyzoknal.
Cygynvnyek
Az sztrogenhez hasonlo hatasa van a kvetkez gyogy-
nvenyeknek (Iitosztrogenek): anizs, cickaIarkI, edes-
kmeny, Iestmalyva viraga, ginszeng, komlo, kmeny,
lestyan, rebarbara, zsalya. Gatolja az izzadast az orvosi
zsalya es az izsopI. Ersiti az idegeket, oldja a Ieszltse-
get a citromI, a macskagyker, a levendula, a golgotavi-
rag es az orbancI. A valtozokori vernyomas-ingadozas
kiegyenlitesere alkalmas a Ieher Iagyngy, a galagonya es
az orvosi veronika.
A hat ,ni gyogynvenybl sszeallitott keverek az
egyeni panaszokhoz es izleshez igazitva tbbnyire bevalik.
Ezek a nvenyek: cickaIark, kamilla, palastI, pasztortas-
ka, Ieher arvacsalan es tavaszi kankalin. A kankalinbol
tbbnyire nagyobb mennyiseg szkseges, mint a tbbi
nvenybl. Naponta legalabb egy-egy csesze tea Iogyasz-
tasa ajanlott reggel es este. (Barbara es Peter Theiss)
Ha a valtozaskori panaszok kvetkezteben Ieszltte valik az
idegallapot, akkor hasznos a kvetkez nyugtato recept: or-
bancI (30 g), citromI (30 g), komlo (20 g), palastI (20 g).
A RapotiRomvary szerzparos altal ajanlott lengyel Fo-
No keverek: tarackgyker (10 g), libapimpoI (10 g), bors-
mentalevel (10 g), macskagyker (20 g), citromI (10 g),
zsurloI (10 g), kutyabengekereg (20 g).
Egy masik teakeverek: cickaIarkI viraga (100 g), komlo
(20 g), macskagyker (20 g), orbancI (100 g), orvosi
zsalya (50 g), edeskmeny mag (100 g). Egy evkanalnyi
mennyiseget lassu langon Izznk harom percig ket decili-
ter vizben, tizpercnyi allas utan szrjk le. Naponta ketszer
Iogyaszthato. (Dr. Nagy Geza)
A hhullamok es az ers izzadas cskkentesere a legha-
tekonyabb az orvosi zsalya. Egy evkanalnyi (100 g)
mennyiseget Izznk 5 percig 2 dl vizben, majd szrjk le.
A teabol elegend minden harmadik nap inni, mert a zsa-
lya izzadasgatlo hatasa hosszan tart.
Nyugaton elterjedt gyogynveny klimaxos panaszokra a
Irts poloskavesz, amelyet tbbnyire kombinalt keszit-
menyekben mas gyogynvenyekkel, Ileg baratcserje-
vel, kigyogykerrel es edesgykerrel egytt alkalmaz-
nak. Magyarorszagon csak homeopatias szerkent kaphato.
Frdk
Reggelenkent huszperces langyos Ird segithet a hhul-
lamoktol valo megszabadulasban.
Ha valaki nem erzi zavaronak a macskagyker szagat, a
Irdvizbe teve is alkalmazhatja. Fokozza a hatast, ha
bromos sot is tesznk a Irdvizbe. Cskkenti a panaszo-
kat a heti egy-ket alkalommal vett aromaterapias gyogy-
Ird, amelybe izles szerint cseppenthetjk citromI, jaz-
min, ilang-ilang, levendula vagy rozsa illoolajat.
Illolajok
A tnetek mersekleseben hasznosak lehetnek a kvetke-
z illoolajok: ciprus, citrom, citromI, edeskmeny, gera-
nium, ilang-ilang, jazmin, kamilla, levendula, muskotaly-
zsalya, romai kamilla, rozsa, szantalIa.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, mellekpajzsmirigy, agy, hipoIizis, peteIeszek, meh
(menzesz idejen az utobbi ket zonat nem vagy csak ovato-
san kezeljk!), napIonat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Szb-6 (nyugtatasra), HM-5
(hhullamok ellen).
Fl: szimpatikus (az idegrendszer kiegyensulyozasara).
1pllkkiegszitk
A sziberiai ginszeng hatasos ersitszer, Magyarorsza-
gon elssorban taplalekkiegeszit Iormajaban hozzaIerhet.
Leeges, naps:uras

Tudjuk s rezzk, hogy ers a nap, tl sok ultra-
ibolya (UV) sugrzs r bennnket, mgis gyakori a
nyri hnapokban a napszrs, amely tulajdon-
kppen nem ms, mint steril (krokozk nlkl
keletkez) agyhrtyagyullads. Ha nem vagyunk
vatosak, nem kerljk a napot 10 s 15 ra kztt,
s nem megfelel napvd szert hasznlunk, akkor
szinte bizonyos a legs, illetve slyosabb formja, a
napszrs. Ez kezdetben tnetmentes, s csak k-
sbb, esetleg rk mlva szembeslnk a jelleg-
zetes, ismers panaszokkal: fokozd fejfjs,
hnyinger, fnykerls, szdls, fradtsg, nehz
lgzs, knz szomjsg. Mindez akr eszmletvesz-
tsig fokozdhat. Kzben persze a brnk vrss,
fjdalmass, esetleg hlyagoss vlik.

62
Ha mar megtrtent a baj, a legIontosabb az, hogy hvs,
szells helyen nyugalomba helyezzk az ,aldozatot.
Emeljk Iel a Iejet, a Ielstestet tegyk szabadda. Jot tesz a
legyezes, az ismetelt allott vizes lemosas vagy hideg vizes
borogatas. Borogatast alkalmazhatunk ersre keszitett,
majd hlni hagyott teaba aztatott vaszondarabbal is. Ha a
beteg nem hanyt, ihat enyhen sozott, hvs italt. Erdemes
csillapitani a IejIajast, es jo, ha orvos is latja a beteget.
Eletmd
A legjobb elkerlni, megelzni a bajt. A nap derekan, tehat
a legveszelyesebb 5 oraban egyaltalan ne tartozkodjunk
napon, Ileg ha tengerparton nyaralunk. Gondoskodjunk
vedelemrl, Ikent a Iej es a nyak megovasara gyeljnk
(naperny, szeles karimaju szalmakalap, trlkz, napve-
d krem, jo minseg napszemveg). A legtbb napolaj es
naptej csak az UVB sugarzast kepes kiszrni, pedig az
UVA sugarak is okozhatnak brkarosodast. Kopaszok,
vigyazat: a veszely meg Iokozottabb! Kln gyeljnk
azokra a brterletekre, amelyeket ritkan er a nap. Ezek
ugyanis sulyosan leeghetnek, mert csak keves brIesteket
tartalmaznak. Ilyenek a Irdruhaval Iedett testreszek, a
labhat es a karora helye.
Fokozatosan szoktassuk brnket a naphoz, es ne Ieled-
jk: mar reg nem igaz, hogy a napsttte, barna br az
egeszseg jelkepe. Brnk az UV-sugarzasnak csak egy
bizonyos mennyiseget kepes karosodas nelkl elviselni, es
ez a sugaradag egesz eletnkre szoloan meghatarozott,
csecsemkortol az aggkorig. Bar nem bizonyitott, Ieltete-
lezik, hogy 18 eves eletkor eltt a legkarosabb a sugarha-
tas. A bennnket barmikor is ert UV-sugarzas egyebkent
,elraktarozodik a brben, es a kesbbi sugarterhelesek
hozzaadodnak. Ha elerjk a kritikus hatart, akkor mar
Iokozott a brrak kialakulasanak veszelye. Minden leeges
nveli a brrak eselyeit.
Jo, ha tudjuk, arnyekban is le lehet barnulni, az UV-sugar-
zas szempontjabol pedig a viz sem jelent menedeket. Hia-
ba hsiti a brt, a viz nem jol szri az ibolyantuli sugarakat.
A gyakori napozas vagy szolarium kvetkezmenye az
regbrseg (tengereszek, Ildmvesek). Valoszin, hogy
egyuttal az egesz szervezet regedesi Iolyamata Ielgyorsul.
Kls brregenerls
Megelzes: termeszetes olivaolajba keves ecetet keverve
olcson potolhatjuk a draga Ienyved szereket. A leegest is
apolhatjuk olivaolajjal. Arcunkat erdemes bedrzslni egy
Ielvagott uborka levevel, amely sritett Iormaban hatekony
Ienyved szer.
Ha csak a br Ielszine slt le, de meg nem holyagosodott
Iel, akkor alkalmazhatunk citromlet: hsit es gyogyit. Elt-
te azonban ajanlatos erzekenysegi brprobat vegezni az
alkaron, es ha nem jelentkezik brpir, nyugodtan hasznal-
hatunk citromot.
Turot vagy uborkaszeleteket is helyezhetnk a brre.
Hsit es nyugtato hatasuak. Ugyancsak jotekonyan hat a
nyers, Ielszeletelt burgonya leve, almaecettel es iroval
elkeverve.
Gyogynvenyeket is tartalmazo Aloe vera gellel, illetve
spray kiszereles kivonattal (az erintett brIelletet akar
orankent beIujva) szinten jo eredmenyeket lehet elerni a
br regeneralasaban.
Hasznos lehet meg az aztekok ota ismert kakaovaj.
Bels brregenerls
A br regeneralasat termeszetesen nem csak kivlrl
szkseges elvegeznnk. Lenyeges, hogy leeges utan leg-
alabb nehany napig vegetarianus etrendet kvessnk. (Ha
erezzk, hogy jot tesz, tovabb is kitarthatunk mellette!)
Ismeretes, hogy az A-vitamin brved, ezert maskor is, de
ilyenkor klnsen erdemes A-vitaminban gazdag eteleket
Iogyasztani. Ilyenek: tej, vaj, turo, gomolya, tojassargaja.
A zldseg- es IzelekIelek kzl ajanlott: sargarepa, st-
tk, Iszerpaprika, paraj, soska, paradicsom, cekla, kelka-
poszta, zldborso, zldbab, szoja, petrezselyem. A br
egeszsegenek hasznos gymlcsk: sargadinnye (sarga
husu), kajszi, aIonya, csipkebogyo. A Ielszivodast elsegi-
ti, ha ezeket olajos (vagy olivaolajjal megkent) kenyerrel
egytt Iogyasztjuk.
Elnys meg a telitetlen zsirsavakban gazdag taplalek,
peldaul a hidegen sajtolt nvenyi olajok, mak, dioIelek.
A H-vitamin ugyancsak brved, a kvetkez elelmisze-
rekben talalhato meg: eleszt, Ildimogyoro, mak, szojaliszt.
A br alatti ktszvet epsege szempontjabol Iontos a
C-vitamin, amit nagy mennyisegben tartalmaznak a nyers
nvenyi etelek.
A br egeszsegehez elengedhetetlen nyomelem a cink;
jo Iorrasai a hvelyesek es a burgonya. Mas szkseges
asvanyi anyagok: vas es kalcium.
Krmvirg kencs
A krmvirag kencs regi, jol bevalt szer szaraz, repede-
zett brre, nehezen gyogyulo sebekre. A krmviragban
lev karotinoidok javitjak a br ngyogyito kepesseget. A
hagyomanyos recept szerint disznozsirral keszitik, amely
nem csupan a kencs vivanyaga, hanem megIelel hor-
dozo a zsirban oldodo karotinoidok szamara. A disznozsir
az emberi zsirral valo hasonlosaga miatt rendkivl jol Iel-
szivodik a brbe, es a mely retegekbe is eljuttatja a hato-
anyagot, hatekonyabban, mint mas vivanyagok, ezert
alkalmazzak a Theiss-Iele krmvirag kencsben.
Illolajok
Brregeneralo hatasuak, ezert erdemes alkalmazni a k-
vetkez illoolajokat: geranium, lavandin, levendula, mirha,
mirtusz, muskotalyzsalya, narancsvirag, pacsuli, palmaro-
zsa, szantalIa, teaIa, tmjen.
kal cim Iejezetet.

63
Akupresszra
Testen kezelend pont: Kor-26.
1pllkkiegszitk
Megelz vedelemre es a mar leegett br gyorsabb re-
generalasara elssorban valamilyen jo minseg
multivitamin es multi asvanyi anyag tartalmu, komplex
keszitmeny ajanlott.
Magas vernvomas

Normlis vrnyomsnak ltalban a 120/80-as r-
tket tartjk. A magas vrnyoms (hipertnia) s-
lyossgtl fggen megklnbztetjk a hatreseti
(120-160/90-104), az enyhe (140-160/95-104), a k-
zepes (140-180/105-114) s a slyos (160+/115+)
magas vrnyomst. Ha mr kialakult a magas-
vrnyoms-betegsg, akkor hipertninak hvjk.
Termszetesen fontos tisztzni, hogy mi az oka a
magas vrnyomsnak. A szv s a kerings, a vese,
illetve a mellkvese mukdsnek zavara, valamint
gerincproblma lehet a httrben. Az esetek 90
szzalkban azonban alapos kivizsglssal sem
tallnak kivlt okot, ilyenkor - az orvostudomny
mai felfogsa szerint - esszencilis magas vrnyo-
msrl beszlnek. Az albbiakban rviden ismerte-
tnk nhny npi, termszetgygyszati eljrst,
melyek segthetnek vagy legalbbis enyhthetik a
magas vrnyomst.

Sok termeszetgyogyasz IelIogasa szerint a magas ver-
nyomas nmagaban veve nem betegseg, hanem a szerve-
zet kiegyensulyozo mechanizmusanak megnyilvanulasa. A
szervezet ugyanis arra trekszik, hogy a ver a hajszalerek
es a szvetek kztti anyagcseret, a sejtek es szvetek
taplalasat es mkdkepesseget a kivanatos mertekben
biztositsa. Ha a hajszalerek sejtIalai ,erelmeszesedes
kvetkezteben kevesebb vert engednek at magukon, es a
ver megsrsdik, a szervezet szkseges intezkedeskent
Iokozza a vernyomast.
Amikor ezt a Iolyamatot a hipertonia elleni gyogysze-
rekkel, tneti vernyomascskkentes reven beIolyasoljuk,
beavatkozunk a celiranyos, eletIenntarto szabalyozasi
Iolyamatokba. Es akkor nem szoltunk meg a szintetikus
vernyomascskkent szerek karos mellekhatasairol, ame-
lyek a vegtagok hidegsegetl, szedlestl es kabultsagtol
kezdve majkarosodason es verkepelvaltozasokon keresztl
IejIajasig, potenciazavarig es grcss allapotokig terjed-
nek.

Mindez termeszetesen nem azt jelenti, hogy kzepes
vagy sulyos magas vernyomas vagyis kialakult
magasvernyomas-betegseg eseten ne kellene bevennnk
a vernyomascskkent gyogyszert. Az viszont egyertelm,
hogy ha valaki most szembesl a magas vernyomasaval, es
allapota meg nem komoly, hanem ugynevezett hatareseti
vagy enyhe magas vernyomasa van, akkor mindenkeppen
erdemes nehany honapon at megprobalnia az alabbi mod-
szereket, mert lehet, hogy gyogyszer nelkl, csupan terme-
szetes anyagok es eljarasok segitsegevel is kepes lesz elIo-
gadhato ertekre leszoritani a vernyomasat.
Kzvetlen sszehasonlitasok alapjan a hatareseti vagy
enyhe magas vernyomas eseteben a nem gyogyszeres
terapia igy a helyes etrend, a testmozgas, a relaxacio
hatasosabbnak bizonyult, mint a gyogyszeres kezeles, es
ma mar amerikai orvosi szaktekintelyek is ezt reszesitik
elnyben. Termeszetesen az alternativ modszerek alkal-
mazasa kzben is Iontos a vernyomas gyakori ellenrzese,
hogy megbizonyosodjunk eljarasunk eredmenyessegerl,
es semmikeppen ne veszelyeztessk az egeszsegnket.
Etrend, letmd, megelzs
Segit a so-, tehat natriumszegeny, de kaliumban, magne-
ziumban es C-vitaminban gazdag, vegetarianus vagy
legalabb sok gymlcst, zldseget es viszonylag keves
hust, tojast, tejet, zsiros tejtermekeket tartalmazo etrendre
valo atallas. Vigyazat: vesebetegeknek problemat okozhat
a tbblet kaliumbevitel!
Sokszor hasznos a Iokhagyma es a medvehagyma Io-
gyasztasa. Ezeknek nemcsak a vernyomascskkent, ha-
nem a szivre es az errendszerre gyakorolt jotekony hatasa
is Iontos.
Ne Ieledkezznk meg az ivasrol, az elegend mennyise-
g viz Iontossagarol, hiszen igy is higitjuk a vert.
A hipertonia csak az elmult evszazadban es Ileg az
ugynevezett Iejlett orszagokban valt nepbetegsegge. Ennek
tbb oka van: bsegesebben es zsirosabban taplalkozunk,
sokat lnk, keveset mozgunk, valamint tbb olyan
stresszhatas er bennnket, amit nem tudunk Ieldolgozni,
illetve levezetni. Persze regen is letezett stressz, csak kny-
nyebb volt tle megszabadulni, peldaul Iavagassal, ami
biztos modszernek szamitott. Ma ezt a szerepet tlt(het)i be
a mertekletes sportolas, a rendszeres testmozgas, a seta
csak sajnos kevesen elnek vele.
Cygynvnyek
Gyakran hasznal a Iagyngytea. Vigyazat: csakis hide-
gen keszitsk! Egy pupozott teaskanal Iagyngyt / liter
vizhez adunk, es egy ejszakan at aztatva, masnap kicsit
Ielmelegitjk es leszrjk.
Ha biztosak vagyunk abban, hogy a magas vernyomast a
vese elegtelen mkdese okozza, akkor nemetorszagi
tapasztalatok szerint hasznos lehet az ejszakara a veseta-
jekra helyezett korpaIves zacsko.

64
Beszabalyozza a vernyomast, tehat mind magas, mind
alacsony vernyomas eseten ajanlott a pasztortaskabol ke-
szitett tea.
A kvetkez gyogyIvek kevereket ugyancsak erdemes
kiprobalni, azonos mennyisegben sszekeverve az alkoto-
elemeket: varjuhaj, teli meteng, IeherIagyngy, gyermek-
lancIgyker, szagosmge. (Lukacsne)
Egy masik tearecept vernyomas-szabalyozasra: 40 g ga-
lagonya, 30 g Iagyngy es 30 g pasztortaska. A teakevere-
ket hideg vizes aztatassal keszitsk el! (Theiss hazaspar)
Illolajok
Ha a magas vernyomas elssorban a Iokozott stressznek
,ksznhet, akkor mas modszerek mellett erdemes ki-
probalni parologtatoba, aromalampaba helyezve vala-
milyen nyugtato hatasu illoolajat. Elssorban a levendula-,
a citromI-, a rozsa-, a cedrusIa-, a jazmin-, a mandarin- es
a bergamottolaj ajanlott. Kerlend viszont az izsop-, a
kakukkI-, az orvosi zsalya- es a rozmaringolaj, mert ezek
emelik a vernyomast.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, mellekpajzsmirigy, sziv, vernyomascskkent,
vallv, mellkas, bordak, btyk.

Akupresszra:
Testen kezelend pontok: Kor-20, Vab-11, Gy-36, M-3.
Fl: Masszirozzuk a Ilhatat kzeprl IelIele haladva a
Ilcsucsig 30-szor. A Ilcsap kls oldalanak Iels reszet
ugyancsak erdemes kezelni.
Masszirozhatjuk meg a keztcsontokat a csuklotol az uj-
jak Iele; a kez kzeps ujjat a krmagy mellett, a h-
velykujj melletti reszen; valamint a csukloizlet kzepet.
1pllkkiegszitk
A mar emlitett Iokhagyma etrend-kiegeszitkent is hoz-
zaIerhet, st egyes keszitmenyek a jellegzetes Iokhagy-
maszagtol is megkimelnek bennnket es krnyezetnket.

1 tudni

Vernyomas-ellenrzeshez lehetleg ne digitalis me-
rt valasszunk, mert az analog olcsobb es pontosabb.
A mandzsettat a Ielkarra helyezzk, a szelepet elzar-
juk, 200 Hgmm Ile pumpalunk, a hallgato Iejet a k-
nykhajlat kzepebe tesszk, a szelepet ovatosan
megnyitjuk. Az els hang, vagyis ,bekoppanas a Iel-
s (szisztoles), a kopogas abbamaradasa az also (diasz-
toles) erteket jelzi. Hallgato nelkl, pulzussal csak a
Iels erteket tudjuk pontosan meghatarozni: ha a me-
rend ertek Ile ertnk, mikzben a pulzust a csuklon
tapintjuk, a pulzus eltnik. Visszaeresztve, amelyik er-
teknel visszater (az eredetinel ersebben tapinthatoan),
az a szisztoles ertek, ahol pedig kb. olyan lesz, mint
volt, az a diasztoles.
Hogy elkerljk a hamis vagy Ielrevezet adatokat,
a vernyomast 5 percnyi les vagy Iekves utan kell
merni. gyeljnk arra is, hogy a karunk a szivvel egy
magassagban legyen. Altalaban a bal karon vegezzk
a merest, de ha kiugro vagy szokatlan erteket kapunk,
erdemes a jobb karon is ellenrizni a vernyomast.
Ilyenkor azonban Iigyelembe kell venni, hogy a ket
karon a vernyomasertekek altalaban nem egyIormak.
Ajanlott egymas utani 3 napon, naponta tbbszr
azonos idben, Ikepp reggel megmerni a vernyomast,
hogy egyertelm kep rajzolodjon ki: Iennall-e a magas
vernyomas gyanuja, illetve a betegseg. Magat a diag-
nozist persze bizzuk az orvosra!

Mafbetegsegek

A mj a szervezetben elssorban felel a mregtele-
ntsrt, s ha ezt nem kpes elvgezni, elbb-utbb
kialakulnak a mrgezsre jellemz tnetek, inger-
lkenyek lesznk, s gyorsan elfradunk. Az lmat-
lansg, az epehlyag-gyullads, a mjfoltok egy-
arnt a mj mukdsi zavaraira utalnak. Ha a
gyomrunkat este tlsgosan megterheljk, lmunk
nem lesz zavartalan, st jjel 1-3 ra kztt valsz-
nuleg felbrednk. Ekkor van ugyanis a mj ener-
getikai cscsa, s ha tl sok a munkja, alv embe-
ren ezt nem kpes elvgezni.

A majgyulladas (hepatitisz) leggyakoribb Iormaja az A
es a B tipusu, mindkettt virus okozza, es mindkett Iert-
z. A majgyulladas hirtelen vagy lassan, alattomosan Iel-
lep tnetei: laz, gyengeseg, hanyinger es hanyas, izomIaj-
dalom, szedles, IejIajas, inIluenzaszer tnetek, kellemet-
len alhasi (diszkomIort) erzes es gyakran sargasag. A vize-
let stetebbe valik. A maj megnagyobbodik, nyomasra
erzekeny lesz.

65
A Iertz hepatitisz a sargasag megjelenese eltt 2-3 het-
tel es a besargulas utan egy hettel Iertz. A szekletben a
virus megtalalhato, ezert a majgyulladasos beteget el kell
klniteni. Fontos a gyakori kezmosas es ruhavaltas. A
Irdszobat es a WC-t gyakran kell Ierttleniteni (klor-
mesz)!
Majgyulladast azonban nem csak virus okozhat, merge-
z vegyi anyagoknak a szervezetbe vagy a brIelletre
jutasa, injekcio ugyancsak kivalthatja.

Etrend, letmd
Enyhebb majbetegsegeknel is celszer mellzni a tul zsi-
ros, tulsagosan Iszeres eteleket, Iel kell hagyni a szeszes-
italok, a cukor Iogyasztasaval es a dohanyzassal. A beteg-
seg kronikus szakaszaban az etrend tartalmazzon sok ter-
meszetes alapanyagot, legyen benne keves telitett vagy
oxidalt zsirsav (olaj) es allati zsiradek, egyszer szenhid-
ratok (cukor, Ieher liszt, mez, gymlcsle stb.), ugyanak-
kor legyen rostokban gazdag. Sulyosabb majbetegsegeknel
(majzsugorodas, -ciszta) lenyeges a szigoru dieta, az atallas
a nvenyi etrendre.
A sovany turo jotekonyan hat a majra. Erdemes egy he-
tig naponta 6 dkg sovany turot Iogyasztani, egy evkanal
lenolajjal es egy kaveskanal citromlevel elkeverve. Ugyan-
csak jok a tapasztalatok a zldsegkent vagy zldsegle Ior-
majaban elIogyasztott articsokaval.
Regi hazi szer maj- es epebetegsegeknel a retekkivonat.
Egy recept: a Iekete vagy Ieher retket hamozzuk vagy
reszeljk meg, es zldsegpresben nyerjk ki a levet. Kez-
detben naponta 1 dl-t igyunk ehgyomorra, majd Iokozato-
san emeljk a napi mennyiseget ugy, hogy egy het eltelte-
vel napi 4 dl-t Iogyasszunk. Ezutan egy het alatt Iokozato-
san cskkentsk az adagot, amig ujra el nem erjk a napi
1 dl-t.
Feketeretek-kivonat edeskmenyolajjal egytt egyebkent
gyogyszertari keszitmeny Iormajaban is kaphato.
A majgyulladas akut szakaszaban potolni kell a Iolya-
dekveszteseget, zldsegleves, 50-ban vizzel higitott
zldseglevek es gyogyteak Iormajaban.
A Iertzes heveny szakaszaban a beteg Iekdjn agyban,
es csak Iokozatosan terjen vissza a mozgashoz. Kerlend
a megerltet Iizikai munka.
Cygynvnyek
Egy neves szakert a korpaIvet emliti els helyen olyan
gyogynvenykent, amely mind a majzsugor, mind a daga-
natos majmegbetegedes ellen hasznal; azonnal megsznteti
a mindket betegsegre jellemz legszomjat. A tea elkeszite-
sehez / liter vizre egy csapott teaskanalnyi korpaIvet
szamitsunk. Reggel ehgyomorra, illetve este Iel oraval a
vacsora eltt egy-egy cseszenyit igyunk. Emellett ajanlott
meginni 6 korty kalmosgykerteat es 2-3 csesze csalanteat.
A gyermeklancI (gyker es levelek) serkenti a majm-
kdest, a belle keszitett teaval csak az a gond, hogy kel-
lemetlen az ize. Ezert erdemes keverni mas gyogynve-
nyekkel, ezzel egyszersmind Iokozhatjuk vertisztito, vala-
mint maj- es epemkdest serkent hatasat. MegIelel erre
a gyermeklancIhz kevert malnalevel, csalanlevel es
nyirIalevel.
A keser iz reven, amely a neveben is benne Ioglaltatik,
a svedkeser is jotekonyan hat a majmkdesre. Fogyaszt-
hato gyogyteaval egytt is, minden csesze teahoz egy teas-
kanalnyi elixirt adva. Egy bevalt maj- es epetea a kvetke-
zkbl all: gyermeklancI gyker es nveny (35 g), maria-
tvis mag (15 g), malnalevel (15 g), ezerjoI (10 g), cicka-
Iarkvirag (10 g) utilapuvirag (5 g), angelikagyker (5 g),
boldolevel (5 g). A keverekbl naponta legIeljebb 3-4
cseszevel szabad inni, nehogy tuladagoljuk. Fontos az is,
hogy a teat mindig etkezesek eltt igyuk, mert igy a keser
anyagok az res gyomorra hatnak. (Theiss hazaspar)
A maj klnbz mkdesi zavarainal egyarant javasolt
tea ,a majnagyobbodastol a majzsugorodasig javit a beteg
allapotan, es barmely, az orvos altal Ielirt gyogyszer mel-
lett Iogyaszthato. A recept a kvetkez: gyermeklancI,
IstikeI, majvirag, erdei malyva es pasztortaska (15-15-
os aranyban), tejolto galaj (10), ezerjoI, orbancI, ke-
rekrepkeny (mindegyik 5-5-ban). A teat ket honapon at
Iolyamatosan, napi Ielliteres adagban kell inni, kesbb mar
elegend hetente egyszer Iogyasztani. (Lukacsne)
Egy masik, egyszerbb keverek enyhe esetekben hasz-
nal. Hatoanyagai: gyermeklancI, IstikeI, majvirag,
erdei malyva, pasztortaska azonos mennyisegekben.
(Lukacsne)
Tovabbi ket ertekes keverek: rebarbara gyker (30 g),
borokabogyo (15 g), diolevel (20 g), szappangyker (15 g),
csalanlevel (40 g), medveszllevel (40 g), kakukkI
(40 g), buzavirag (5 g). A masik recept: benedekI (20 g),
szagosmgeI (20 g), katangkorogyker (25 g), katangI
(25 g), vidraeleckelevel (10 g), diolevel (10 g), szappan-
gyker (10 g), kakukkI (20 g), babhej (15 g), csalanlevel
(15 g), kukoricabajusz (15 g), medveszllevel (10 g),
pipacsszirom (5 g), vadarvacskaI (5 g). (Dr. Vlgyesi)
A majgyogyito nvenyek kztt kitntetett helyet erde-
mel a mariatvis. Ugy ersiti es javitja a maj mkdeset,
hogy megakadalyozza az ott termeld es a meregteleni-
teshez nelklzhetetlen aminosav-szarmazek, a glutation
kirleset. Ezzel egyidejleg antioxidans hatasa is erve-
nyesl, amely egyes Iorrasok szerint meg a C- es az
E-vitaminenal is ersebb. Az elregedett, elhalt majsejtek
helyett segiti egeszseges, uj sejtek letrejttet, meg virusos
majgyulladasban es majzsugorban is hasznos. Hatasos
lehet alkoholistaknal, mert a nagy mennyiseg alkohol
lebontja a maj altal termelt glutationt, a mariatvis viszont
megakadalyozza ezt a Iolyamatot. Gyogyszertarban ma
mar tbbIele mariatvis-kivonat kaphato, kzs hatoanya-
guk a szilimarin.
Majved hatasu az edesgyker is, amely a majgyulladas
akut es kronikus szakaszaban egyarant hasznos. Serkenti
az immunrendszert, Iokozza az interIeronnak, a szervezet
sajat virusellenes es immunersit tenyezjenek a hatasat.
Vigyazat: ha edesgykeret hosszabb idn at Iogyasztunk,
nvelnnk kell etrendnkben a kaliumban gazdag etelek
aranyat.

66
Borogats, dunsztkts
Jotekony hatasu a mindennap 4 ora idtartamra a maj I-
le helyezett svedkesers borogatas. Erdemes meg reggel es
delutan 2-2 orara, valamint egesz ejszakara zsurlos dunszt-
ktest tenni a maj tajekara. Ehhez maradjunk agyban.
Mindket borogatast celszer letakarni meleg kendvel,
nehogy a parolgo nedvesseg kvetkezteben meghljnk.
(Maria Treben)
Akarcsak epebantalmaknal, majelegtelenseg eseten is
alkalmazhato a Iorro burgonyazsak. Hejastul nyomjunk
ssze hejaban Itt burgonyat egy vaszonzsakban. Az elvi-
selhet legmelegebb allapotban hasznaljuk, teritsnk ra
egy vastag kendt, majd takarozzunk be gyapjutakaroval,
hogy a pakolas lassabban hljn ki. Egy oran keresztl
hagyjuk a zsakot az alhason, majd 30 perc mulva ismetel-
jk meg az eljarast.
Emelked hmrsklet lfrd
Ezt a modszert majelegtelensegben ajanljuk, viszont
szivbetegseg, magas, illetve alacsony vernyomas, erelme-
szesedes, hasnyalmirigy-problema, valamint terhesseg
eseten tilos az alkalmazasa!
ljnk a 35 C-os vizet tartalmazo kadba; a viz csak a
kldk aljaig erjen. Adjunk hozza 5 percenkent Iorro vizet,
es mindig merjnk ki a kadbol ugyanannyit, hogy a viz-
szint valtozatlan maradjon. Mindezt addig vegezzk, amig
az lIrd hmerseklete el nem eri a 45 C-ot. Ehhez kb.
20 perc szkseges. Tovabbi 5 percig maradjunk a vizben.
Illolajok
Az epe termeldeset Iokozzak, igy a maj mkdeset is
segitik a kvetkez illoolajok: borsmenta, eukaliptusz,
levendula, rozmaring.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
A maj es az epeholyag reIlexzonaja a jobb labon es kezen
masszirozhato. Vigyazat: csak ovatosan szabad kezelni.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: M-3, Eh-34, Kor-14.
1pllkkiegszitk
Nyugati Iorrasok els helyen emlitik a nyers majkivona-
tot, amelyet injekcioval lehet bejuttatni, de csak orvosi
ellenrzes mellett. Ugyancsak jo klinikai tapasztalatok
vannak a szajon at adott borjucsecsemmirigy-kivonattal.
Megfa:as, influen:a

Az sz sokak szmra szinte menetrendszeruen
egytt jr a hurutos betegsgekkel, elssorban a
megfzssal s az influenzval. Pedig nem trvny-
szeru, hogy gy legyen. Immunrendszernk meg-
erstsvel, megfelel letmddal s tpllkozssal
rengeteget tehetnk azrt, hogy elkerljk a lgti
megbetegedseket. Ha ez mgsem sikerl, akkor is
sokfle mdon enyhthetjk a tneteket, gyorsthat-
juk a gygyulst.

Az egyszer nathaval klnsebben nem kell trdni,
velik altalaban az emberek. Az esetleges szvdmenyek
miatt megis komolyan kell vennnk, hiszen a gyulladasos
Iolyamat az orrreg nyalkahartyajarol atterjedhet a hom-
lokregre, a garatra, a kzepIlre vagy a szemre.
A nathat es az inIluenzat egyarant virus okozza, amely
tbb szazIele valtozatban Ielbukkanva igencsak megnehe-
ziti a vedekezest. Altalaban nem nehez eldnteni, hogy
egyszer megIazasrol vagy inIluenzarol van szo. Meg-
knnyiti az eligazodast, hogy a natha tnetei (orrIolyas,
tsszges, torokIajas) tbbnyire Iokozatosan alakulnak ki
es enyhebbek, mint az inIluenzae (gyorsan Ielszk laz,
ers Iaradtsag, Iej- es izomIajdalom, gyakori leguti, esetleg
vegtagi tnetek). Az utobbi betegseg hosszabb ideig tart, es
gyakori szvdmenye a hrghurut, illetve a tdgyulladas.
Eletmd, trend
A legIontosabb a megelzes. Elengedhetetlen resze en-
nek a megIelel ruhazat: ltzkdjnk retegesen, hordjunk
pamut alsonemt, tartsuk melegen a labunkat. Soha ne
ltztessk tul a gyerekeket, szajukat ne kssk be sallal
vagy kendvel, mert a kicsapodo para miatt knnyebben
megIazhatnak. Nyakukat megtapintva knnyen meggy-
zdhetnk arrol, Iaznak-e. Ha atazott a cip, nedves lett a
zokni, mielbb csereljk ki.
Orron at lelegezznk, a szobat gyakran szellztessk, es
telen is sportoljunk. A langyos Irdt vagy a tusolast min-
dig hideg vizes zuhanyozassal Iejezzk be. InIluenzajar-
vany idejen a cseppIertzes megelzesere kerljk azokat
a helyeket, ahol egyszerre sok ember hosszu ideig tartoz-
kodik (peldaul mozi).
Ha mindezen ovintezkedesek ellenere megis megbeteg-
sznk, akkor is lenyeges a megIelel eletmod. Bsegesen
igyunk, Ileg gyogyteat.
Etrendnk legyen knny. Fogyasszunk sok vrs-, lila-
es Iokhagymat, vitaminokban gazdag zldseget, gyml-
cst. Kerljk a cukrot, az edessegeket, mert cskkentik
immunrendszernk hatekonysagat. Narancslet csak mer-

67
tekkel igyunk, mert nem csak C-vitaminbol van benne sok,
magas a cukortartalma is.
Kiprobalhatjuk a ,kalapkurat is: igyunk meg 1 dl Iorralt
bort (szegIszeggel, Iahejjal, izles szerint borssal elkeszit-
ve), egy evkanal mezzel es citrommal izesitve, majd ve-
gynk jo meleg Irdt (persze csak akkor, ha nem va-
gyunk lazasak).
Kezdd megIazast ,megIoghatunk azzal is, hogy sza-
unazunk (ha meg nincs lazunk). Fokozza az izzaszto ha-
tast, ha szauna eltt Iel oraval gyogyteat iszunk.
Nathanal es inIluenzanal egyarant elengedhetetlen az
agynyugalom, legalabb nehany napig.
Antibiotikumot kizarolag orvosi elirasra es csak akkor
vegynk be, ha szvdmeny veszelye Ienyeget, a betegse-
get kivalto virusokra ugyanis nem hat az antibiotikum.
Orrcsepp helyett Iiziologias (elettani) sooldatot csp-
pentsnk naponta tbbszr mindket orrlyukba, mikzben
kb. egy percig hatrahajtva tartjuk es mindket oldalra tbb-
szr elIorditjuk a Iejnket, hogy a sooldat eljusson vala-
mennyi orrmellekregbe. A szoba levegjet parologtatoval
tartsuk nedvesen.

Cygynvnyek
Teakeverek hlesre es inIluenzara: egyenl mennyiseg
(peldaul 30-30 g) bodzavirag, harsIavirag, kamilla, bors-
menta, esetleg meg kakukkIvel kiegeszitve. A keverekbl
egy tetezett evkanalnyit 2 dl vizzel leIorrazunk, leIedve
allni hagyjuk. t perc utan leszrjk, s egy kaveskanalnyi
mezzel edesitve megisszuk. Napjaban negy-t cseszenyit
Iogyasszunk el. (Dr. Olah Andor)
A bodza- es a harsIavirag izzaszt es khgest csillapit,
valamint javitja az immunrendszer mkdeset. Az izzadas
egyuttal meregtelenit, eltavolitja a szervezetbl a karos
anyagcsere-mellektermekeket es salakanyagokat. A hars-
Iavirag emellett enyhe nyugtato hatasu. A borsmenta meg-
sznteti az inIluenzat gyakran kiser emesztesi panaszokat,
a hanyingert es a gyomorgrcst. A kakukkI oldja a gr-
css khgest, illoolaja reven bakterium- es virusellenes
hatasu. A kamilla gyulladascskkent anyaga, az azulen
gyogyitja a legutak gyulladt nyalkahartyait. Vigyazat: a
tulzott mertekben, tbb heten at Iogyasztott kamilla viszont
szaritja a nyalkahartyakat!
Ha csak bodzavirag es harsIavirag van otthon, a kett
kevereke is igen hatekony. A teat igyuk mezzel izesitve, es
olyan Iorron, ahogy csak tudjuk. Az izzaszto hatast a ma-
sodik-harmadik csesze tea utan erezzk.
Egy masik teakeverek meghles, natha ellen: csalan
(40 g), kakukkI (40 g), keskenyutiI-level (30 g), harsIa-
virag (20 g), Iehermalyvagyker (20 g), edesgyker (15 g),
izsopI (10 g), ezerjoI (10 g), zsalyalevel (10 g), malyva-
virag (5 g). (Dr. Vlgyesi)
Ket tovabbi teakevereket is ajanlunk Iigyelmkbe. Az
egyikben csipkebogyo, maggal egytt (20 g), bodzavirag
(15 g), kamillavirag (15 g), harsIavirag (15 g), Ildiszeder
level (10 g), zsalyalevel (10 g), IzIakereg (10 g) es hi-
biszkuszvirag (5 g) van. A masik kevereket gyulladasgatlo
es izzaszto hatasa, valamint Iinom ize miatt gyermekeknek
klnsen ajanljak. sszetetele: harsIavirag, krIarkkoro-
virag, bodzavirag, csipkebogyo es kakukkI mindegyik-
bl 20-20 g. (Barbara es Peter Theiss)
Lbfrd
Jotekony hatasuak a gyogynveny labIrdk is, mert a
reIlexzonakon keresztl energetikailag sztnzik az im-
munrendszer mkdeset. Atnedvesedett, atIagyott labra,
Ileg ha valaki idnkent borzong is, kivalo a harsIavirag-
bol es bodzaviragbol keszitett Ird. A ket nvenyt ssze-
keverjk, egy cseszenyit lobogva Iorro vizzel leIorrazunk.
Tiz percig allni hagyjuk, majd mosdotalba, lavorba ntjk.
Meleg vizzel Ieltltjk addig, hogy a viz a labikraig erjen.
A labIrd 10-15 percig tartson. A szaraz labra huzzunk
meleg gyapjuzoknit.
Meg eredmenyesebb a labIrd, ha gyogytea Iogyaszta-
saval kombinaljuk. LabIrd kzben igyunk ket csesze
mezes bodzavirag-harsIavirag teat. Az izzaszto kls-bels
kura erteljesen meregtelenit. Erdemes utana lepihenni.

Illolajok
Inhalalasra vagy parologtatashoz natha eseten ajanlott a
borsmenta, az eukaliptusz, a kajeput es a mirtusz illoolaja-
nak kevereke. Ha a tneteket khges is kiseri, akkor er-
deiIeny, teaIa, levendula, cedrusIa es kajeput olajabol 1-1
cseppet elegyitsnk, es a keverekbl 2-3 cseppnyit 1 liter
Iorro vizhez adva inhalaljunk.
allast okozhat!
kal cim Iejezetet.

Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, nyi-
rokrendszer, orr, orrmellekregek, gege, torok, legcs,
hrgk, td. A hrgk es a td zonajat ajanlott egyszerre
masszirozni a labIejen es a talpon, illetve a tenyeren es a
kezhaton. Khgesi rohamnal erdemes mindket labon
egyszerre megnyomni a legutak reIlexzonait.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Vab-20, T-5.

68
1pllkkiegszitk
A legismertebb es legelterjedtebb segitsegnek szamit vi-
lagszerte a C-vitamin, amely nemcsak a megIazas tneteit
mersekli, hanem a betegseg idtartamat is lerviditi. Az
els idszakban a megszokottnal nagyobb adagot is beve-
hetnk. A napi adagot mindenkeppen osszuk el, hiszen
vizben oldodo anyagrol leven szo, a bevitt C-vitamin Iel
nem hasznalt resze hamar kirl a szervezetbl.
Menstruacio elotti tnetegvttes
(PMS)

Szmos nt knoz a menstruci eltt nhny nap-
pal, esetleg mr egy httel jelentkez s a vrzs
kezdetvel tbbnyire elml tnetegyttes, a menst-
ruci eltti szindrma (PMS). A tnetek vltozk,
kzlk a leggyakoribbak a kvetkezk:
haspuffads, vizeseds, fejfjs s a mell fjdalma,
fradtsg, lmatlansg, idegessg, ingadoz kedly-
llapot, heves rzelmi kitrsek, srgrcs, depresz-
szi, svrgs az dessgek utn, nha brtnetek.
A legtbb nnl az emltett tnetek kzl csak n-
hny jelentkezik, minden tizedik-huszadiknl azon-
ban a PMS annyira slyoss vlhat, hogy komolyan
akadlyozza a megszokott letvitelt.

Egyelre nincs egyseges orvosi allaspont a PMS okara
vonatkozoan. Nem tudni, miert jelentkezik egyes nknel
ersebben, mig masoknal alig vagy egyaltalan nem. Az
egyik elmelet szerint a ciklus masodik Ieleben, a petesejt
erese utan Ielborul az sztrogen es a progeszteron ni nemi
hormonok egyensulya. Ha az elbbibl tul sok, mig az
utobbibol tul keves keletkezik, akkor a hangulatot es a
Iajdalomerzest szabalyozo es az idegrendszerben hatasukat
kiIejt vegyletekbl nem termeldik elegend. Ez azutan
hullamzo kedelyallapothoz es az edessegek utani vagyhoz
vezethet, valamint elidezheti a prolaktin hormon Ielsza-
porodasat es ezaltal az eml erzekenyseget. Az
sztrogen/progeszteron arany valtozasanak tovabbi kvet-
kezmenye a maj mkdesenek romlasa.
Egy masik teoria a szerotonin elegtelen mennyisegere
vezeti vissza a PMS Iellepeset. Teny, hogy a szerotonin
reszt vesz az idegingerlet tovabbitasaban, es az is ismert,
hogy a PMS tbbnyire enyhl, ha valaki olyan gyogyszert,
peldaul depresszio elleni keszitmenyt szed, amely emeli a
szerotonin szintjet.
Termeszetgyogyaszati IelIogas szerint a menstruacio
eltti tnetegyttest taplalekallergia, candidiasis es Ielszi-
vodasi zavarok idezhetik el. Emellett oka lehet a tul ala-
csony vagy ingadozo vercukorszint vagy a pajzsmirigy
cskkent mkdese. A Iolyadek visszatartasa (az ujjak es a
bokak dagadasa) miatt romlik a verkeringes, kevesebb
oxigen jut el a mehbe, a peteIeszkekbe es az agyba, ennek
kvetkezteben is Iellephet a Iajdalom. Mindenesetre Ieltet-
lenl erdemes megprobalkozni az etrend atallitasaval,
vitaminok es mas taplalekkiegeszitk Iogyasztasaval, az
eletmod reIormjaval es rendszeres testgyakorlassal, mert
ezek sokszor segitenek, igy Ieleslegesse valik a gyogyszer-
Iogyasztas, es elkerlhet, hogy valakit tevesen lelki be-
tegnek knyveljenek el.
Etrend
Soszegeny, vegetarianus etrendet, nvenyi vizhajtokat,
valamint B- es A-vitamint nagy mennyisegben tartalmazo
eteleket vagy taplalekkiegeszitket ajanl dr. Olah Andor.
Felhivja a Iigyelmet a nyugtato hatasu gyogynvenyekre, a
lazitas (relaxacio) Iontossagara. Mikzben nem javasolja a
szintetikus (gyogyszeres) hormonkezelest, megemliti,
hogy szamos nveny, igy a granatalmaIa hormonszer
hatoanyagokat tartalmaz.
A B-vitaminokat tartalmazo etelek kzl elssorban a
B
6
-vitaminban bvelked eleszt, tojassargaja, belssegek,
tej, buzacsira, valamint a gymlcsk es zldIzelekek,
hvelyesek ajanlottak. Elnys meg a magneziumban
gazdag etelek zabpehely, kukorica, kakao, mogyoro,
olivaolaj, mez es szoja Iogyasztasa. Jo hatasuak a szoja-
termekek, de ezeket csak akkor Iogyasszuk, ha kepesek
vagyunk jol megemeszteni. Mersekeljk viszont a kave, az
alkohol es a so bevitelet, mert mindegyik Iokozza a menst-
ruacio eltti tnetegyttest. Ugyancsak kerlendk a vrs
husok, a tejtermekek, a cukrot tartalmazo es a Ieldolgozott
elelmiszerek, valamint a gyorsetkezdek Iogasai. Ne
egynk olyan eteleket, melyeket nvenyved szerrel vagy
gyomirtoval permeteztek, mert igy cskkenthetjk a kr-
nyezetbl szarmazo sztrogen es a karos anyagok bevite-
let.
Mindezek az etrendi ajanlasok a megIelel belIlora ki-
alakitasaval segitik a maj meregtelenit tevekenyseget.
Hozzajarul ehhez a ,baratsagos belbakteriumok, vagyis a
Lactobacillus acidophilus es a BiIidobacterium biIidum
adagolasa. Ezek megtalalhatok az elIloras elelmiszerek-
ben, pl. a keIirben es a joghurtban, de ha nagyobb mennyi-
seg szkseges bellk, taplalekkiegeszitkent is hozzaIer-
hetk. A maj meregtelenit tevekenyseget serkentik a
zsiranyagcseret javito, ugynevezett lipotrop szerek is, mint
amilyen peldaul a lecitin.
Emeli a szerotonin, vagyis a ,boldogsaghormon szintjet
a csokolade.
Eletmd
A helyes etrend mellett lenyeges a testmozgas. Tornaz-
zunk hetente tbb alkalommal, ettl javul a kedvnk, es
tbb tavozik az ilyenkor Ielgyleml Iolyadekbol, vagyis
cskken a vizesedes es a mell Ieszlese. Ne dohanyozzunk!
A stressz cskkentesere termeszetesen PMS eseten is al-
kalmasak a klnIele lazito (relaxacios) modszerek, mint
peldaul az autogen trening, az agykontroll vagy a transz-
cendentalis meditacio.

69
Ha valaki nehany honapon at naplot vezet a tneteirl,
akkor jobban megerti majd testi es lelki allapotanak alaku-
lasat, es kepesse valik a szamara leghasznosabb egyeni
gyogymod meghatarozasara.
Cygynvnyek
Kivalo hatasu a kvetkez teakeverek: citromI (10 g),
galagonyavirag (100 g), orbancI (100 g), levendulavirag
(90 g). A keverekbl egy evkanalnyit Iorrazzunk le 2 dl
vizzel, 15 perces allas utan szrjk le, es mezzel edesitsk.
Szkseg eseten naponta 1-3 alkalommal 2 dl-t igyunk meg
belle. A tea menstruacio alatt is hasznos lehet annak, aki
Ieszlt. (Dr. Nagy Geza)
Valamennyi ni bajra szoktak hasznalni a kvetkez hat
gyogynvenyt, illetve ezek kombinaciojat: cickaIark, ka-
milla, palastI, pasztortaska, Ieher arvacsalan es tavaszi
kankalin. A ni bajokra altalaban javasolt bazistea ez eset-
ben is jo lehet: cickaIark (30 g), palastI (30 g), kamilla
(20 g), pasztortaska (20 g). Ez az alaprecept varialhato az
emlitett tovabbi ket ,ni gyogynvennyel vagy idegersi-
t, nyugtato nvenyekkel, peldaul citromIvel, orbancI-
vel. (Barbara es Peter Theiss)
CickaIarkbol tinkturat is alkalmazhatunk (naponta ha-
romszor 10 cseppet).
Nyugaton szeles krben alkalmazzak a baratcserjet, il-
letve a belle keszlt kivonatot. Ez a nveny az agyalapi
mirigyre hatva hozzajarul a hormonhaztartas egyensulya-
nak helyreallitasahoz, az sztrogen es a progeszteron ter-
melesenek szabalyozasahoz. A masik nepszer nveny a
kinai angyalgyker (angelika), amit gyakran baratcserjevel
es Irts poloskavesszel egytt alkalmaznak. Hasznaljak
meg az edesgykeret es a kigyogykeret is.
Borogats, frd
Csillapitja a hasi Iajdalmat a meleg vizes borogatas.
Martsunk Iorro vizbe egy vaszonkendt, nyomjuk ki, majd
gyapjukendvel rgzitve helyezzk a pakolast az alhasra.
Meleg vizes palack vagy termoIor ugyancsak megIelel.
Serkenti a verellatast, grcss hasIajas eseten lazito hatasu.
Naponta tbbszr is ismetelhet.
Hasonlokeppen mkdik a meleg Ird. LeIekves eltt
vegynk 34-37 C-os Irdt, es 10-15 perc elteltevel hideg
vagy langyos vizes tusolassal Iejezzk be.
A haviverzes varhato idpontja eltt nehany nappal I-
rdjnk cickaIarkIves vizben. A Irdvizhez hozzaadott
kivonat allhat csak cickaIarkbol, de lehet benne palastI is,
esetleg Ieher arvacsalan. Erdemes kiprobalni, szemely
szerint mely gyogynvenyek hatnak a legjobban. (Theiss
hazaspar)
Illolajok
A menstruacios grcsknel ajanlott illoolajok PMS ese-
ten is hasznosak lehetnek. Ezek: anizs, bazsalikom, boro-
ka, borsmenta, ciprus, citromI, ilang-ilang, geranium,
kamilla, muskotalyzsalya, romai kamilla, rozsa.
CitromI, rozsa, ilang-ilang es bazsalikom illoolajat
egytt erdemes parologtatni aromalampaban. (Dr. Nagy
Geza)
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, mellekpajzsmirigy, maj, lep, td, agy, hipoIizis,
napIonat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: L-6, Szb-6.
Fl: lep, also Ilgyker.
1pllkkiegszitk
A legIontosabb a B
6
-vitamin megIelel mennyiseg be-
vitele. Ha taplalekunkbol ez nem oldhato meg, vegynk be
kln vitaminpotlast. Elsegiti a majban az sztrogen
lebontasat, nveli a ver progeszteronszintjet, valamint
serkenti a szerotonin, vagyis a ,boldogsaghormon kiva-
lasztasat az agyban.

Menstruacios rendellenessegek

Minden harmadik n kzd fjdalmas menstruci-
val. Az alhasi fjdalmat s derkfjst tbbnyire
ltalnos gyengesg, rossz kzrzet ksri, s fejf-
js, hnyinger is elfordulhat. Ugyancsak gyakori,
hogy ksik vagy tl ers a menstruci. Mindegyik
rendellenessg jl kezelhet termszetgygyszati
mdszerekkel, de magtl rtetdik, hogy ki kell
zrni a bajok szervi eredett, teht elengedhetetlen
az alapos szakorvosi vizsglat. Ha ksik a vrzs,
termszetesen elszr arrl kell meggyzdni, nem
terhes-e az illet.

A menzesz szamos okbol maradhat el. ElIordulhat Io-
kozott Iizikai vagy lelki megterhelestl, hirtelen idjaras-
valtozastol es hormonzavartol, amelynek kvetkezteben a
peteeres lassabb vagy nem trtenik meg. Mindenkeppen ki
kell zarni olyan betegsegeket, mint a peteIeszek-gyulladas,

70
daganat vagy ciszta, idegrendszeri betegsegek, valamint a
bels elvalasztasu mirigyek rendellenes mkdese.
Ha az orvosi vizsgalat utan mindez elvethet, akkor el-
ssorban gyogynvenyekkel lehet segiteni, elidezve a
peteerest, valamint a verbseget a kismedenceben. Ha
viszont a verzes tul ers, ertelemszeren csillapitasra van
szkseg. Termeszetesen ilyenkor is ki kell zarni a meh es a
peteIeszek betegsegeit, es gyelni arra, hogy a betegnel ne
alakuljon ki verszegenyseg.
A rendkivl Iajdalmas menzesz alkati jelleg is lehet, de
elIordulhat a meh izomzatanak es nyalkahartyajanak
betegsegei miatt is. Ilyenkor sem lehet mellzni tehat az
alapos orvosi kivizsgalast. Ha ez negativ, akkor jol alkal-
mazhatok a Iajdalomcsillapito, grcsoldo hatasu gyogyn-
venyek.
Etrend
Kutatasok es tapasztalatok szerint a nyers vagy Ielig erett
papaya nagyobb mennyisegben Iogyasztva elsegiti a
menzeszt. Magyarorszagon is hozzaIerhet a nyers papa-
yabol keszlt, egyebkent kivalo iz savanyusag, illetve a
zld teaval kevert nyers papaya, valamint a papayatartalmu
etrend-kiegeszit.
Cygynvnyek
Ha kesik a menzesz, es biztos, hogy az illet nem terhes,
akkor olyan gyogynvenyeket erdemes alkalmazni, ame-
lyek beIolyasoljak a peteerest, illetve verbseget hoznak
letre a kismedenceben. CickaIarkI viragjabol (100 g),
komlobol (30 g) es edeskmenybl vagy anizsbol (100 g)
egy evkanalnyi kevereket Izznk 5 percig 2 dl vizben,
majd 10 perces azas utan szrjk le. Naponta ketszer ke-
szitsnk teat magunknak, es mindennap igyuk, amig a
verzes meg nem indul. A kurat a menstruacio varhato
idpontja eltt tiz nappal kezdjk meg.
Kiegeszithetjk a Ienti tea hatasat egy masikkal. Boro-
kabogyobol, kakukkIbl, korianderbl, mezei zsurlobol,
rozmaringlevelbl es kalmosgykerbl vegynk 100-100
grammot, a keverekbl egy-ket evkanalnyit Izznk 15
percig 2 dl vizben, majd szrjk le. Ez utobbi tea verbse-
get okoz, Ielvaltva Iogyaszthato az elbbivel, napi 2-3
alkalommal. (Dr. Nagy Geza)
Elsegiti a menstruaciot Bssler kevereke: kerek-
repkenyI (10 g), cickaIarkI (10 g), edesgyker (10 g),
borokabogyo (20 g), orbancI (20 g), rutaI (20 g).
Ha a verzes sokaig tart es nagyon ers, segitenek a ver-
zescsillapito gyogynvenyek. Egy hasznos recept: pasztor-
taskaI (100 g), mezei zsurlo (50 g), porcsinI (100 g),
cickaIarkI viraga (100 g). Keverekkbl egy evkanal-
nyit Iorrazzunk le 2 dl vizzel, 15 perces azas utan szrjk
le. Naponta 3-4 alkalommal 2-2 dl Iogyasztando belle. Ne
Ielejtsk el: verzescsillapito gyogynvenyeket csak szak-
orvosi kivizsgalas utan hasznalhatunk, hogy kizarhassuk a
meh es a peteIeszek betegsegeit. (Dr. Nagy Geza)
A magyar szakerttl szarmazo masik tearecept a Iaj-
dalmas menstruacio tneteinek csillapitasara: majoranna,
libapimpo, kakukkI, Ieher rmI mindegyikbl 100 g.
A keverekbl egy evkanalnyit Izznk t percig 2 dl
vizben, hagyjuk allni 15 percet, majd szrjk le. Etkezes
eltt 15 perccel igyunk 2-2 decilitert, naponta 2-3 alka-
lommal, edesites nelkl.
Pasztortaskabol, kamillaviragbol, cickaIarkbol, citrom-
Ibl es komlobol keverjnk ssze egyenl mennyisege-
ket, peldaul 50-50 grammot. A keverekbl egy tetezett
evkanalnyit Iorrazzunk le 2 dl vizzel, hagyjuk allni 10-15
percig, majd szrjk le. Naponta haromszor Iogyasszunk
ilyen adagban a teabol. Alkalmas a Iajdalom es a grcsk,
illetve a tul ers menzesz csillapitasara. (Dr. Olah Andor)
Ugyancsak Olah doktor receptje a tul ers menstruacios
verzes cskkentesere: pasztortaskaI, arvacsalanI, citrom-
I, zsalyalevel, pipacsszirom, Iagyngy azonos mennyi-
segben, peldaul 5-5 grammot veve. A Iagyngybl a hato-
anyagot hideg vagy langyos vizes aztatassal vonjuk ki!
Csillapitja a menstruacios Iajdalmat, szabalyozza a ver-
zest Giovannini kevereke. Ebben azonos mennyiseg, pel-
daul 5-5 g van arvacsalanIbl, cickaIarkIbl, citromI-
bl, galagonyabogyobol, orbancIbl, pasztortaskaIbl,
kamillaviragbol, vasIbl es zsalyalevelbl. (Rapoti
Romvary)
A Theiss hazaspar ni bajokra ajanlott bazisteaja jote-
kony hatasu lehet menstruacios rendellenessegekben is.
sszetetele: cickaIark (30 g), palastI (30 g), kamilla
(20 g), pasztortaska (20 g). Ezt az alapreceptet a tovabbi
ket ,ni gyogynvennyel, Ieher arvacsalannal es/vagy
tavaszi kankalinnal kombinalhatjuk, illetve ,idegersit
es nyugtato gyogynvenyekkel egeszithetjk ki. A teake-
vereket ajanlott Iolyamatosan, tbb heten keresztl Io-
gyasztani, napi 2-3 cseszevel, nem pedig csak a panaszok
jelentkezesekor. Ha a menstruacio ers verzessel jar, a
Ienti tea mellett javasolt napi 315 csepp pasztortaska
tinktura alkalmazasa is.
Borogats, lfrd
Regota ismert, nepi gyogymod a meleg vizes vagy me-
leg vizes palackkal vegzett borogatas. A pakolast rgzitsk
szorosan gyapjukendvel. Hasznos lehet a melegitparna
is. Enyhiti a grcsket, lazito hatasu, de mivel a meleg
serkenti a keringest, elIordulhat, hogy az ers verzes meg
ersebb lesz.
A Iajdalmas menstruacioval gyakran egytt jaro mellIaj-
dalmakat csillapitja a hvs mezeizsurlo-teaval vegzett
borogatas. Ha a mell duzzad, Ieszit, tegynk ra majorannas
teaval keszitett meleg borogatast.
LeIekves eltt vegynk meleg Irdt, 34-37
o
C-os viz-
ben 10-15 percig. Hideg vagy langyos vizes tusolassal
Iejezzk be a Irdest.
Fajdalomcsillapito hatasu a mezei zsurloval es cicka-
Iarkkal keszitett lIrd. Mindket nvenybl vegynk
50-50 grammot, ntsnk ra egy liter, Iorrasban lev vizet,
es 10 perces allas utan, megszrve adjuk a Irdvizhez.

71
A cickaIarkIves teljes vagy lIrd nmagaban is
hasznos. Egy mareknyi cickaIarkat Iorrazzunk le egy-ket
liter vizzel, hagyjuk allni 10 percig, majd szrjk le. Az igy
nyert kivonatot ntsk a Irdvizhez; lIrdhz a Iele is
elegend. A Ird 10-15 percen bell teljesen megsznteti
a grcsket.
Egy masik recept: keverjnk ssze borsmentat, kakukk-
Ivet, rozmaringlevelet, levendulaviragot es koriandert
azonos aranyban, ebbl 4-5 evkanalnyit Izznk 10 per-
cig egy liter vizben, szrjk le, es adjuk hozza a kadban
lev Iorro vizhez. Akkor alkalmazzuk, ha kesik a menstru-
acio. A Irdes Iel oraig tartson, kzben a viz alatt erdemes
krkrs mozgassal masszirozni az alhasat.
A teakura es az lIrd kiegeszitesekent Barbara es
Peter Theiss javasolja a cickaIark tinkturat tbb heten ke-
resztl, napi 315 cseppes adagban.
A magyar nepi orvoslas citromIIzettel valo gzlest,
illetve lIrdkent kamillaIorrazatot is ajanl. A kamilla-
gzs altesti Ird oldja a grcsket es lazit. Bideben vagy
megIelel nagysagu manyag talban egy csesze kamillavi-
ragot 1 liter Iorro vizzel leIorrazunk. Vigyazat: a gz ne
legyen tul Iorro! A talon helyet Ioglalva, nehany percen
bell tapasztalhato a grcsk oldodasa.
Fokozza a hatast, ha Ird utan kamillaolajjal bedrzsl-
jk az altestet. Kamillaolajat hazilag is keszithetnk: ket
mareknyi kamillaviragot szorjunk egy atlatszo vegbe,
ntsnk ra egy liter olivaolajat, es harom hetig hagyjuk
napon allni. Szres utan, vegbe attltve, korlatlan ideig
Ielhasznalhatjuk.
Illolajok
Menstruacios panaszok enyhitesere altalaban alkalmasak
a kvetkez illoolajok: boroka, citromI, Iahej, geranium,
jazmin, levendula, majoranna, muskotalyzsalya, romai
kamilla, rozsa, rozmaring.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, peteIeszek, meh, agy, hipoIizis, napIonat. Menst-
ruacio idejen a meh es a peteIeszek zonait nem vagy csak
ovatosan kezeljk!
Akupresszra
Testen kezelend pontok: L-6, BeI-4, BeI-6, H-23, V-3.
Fl: lep, also Ilgyker.
1pllkkiegszitk
A menstruacios grcsk csillapitasara jol bevaltak az
esszencialis zsirsavakat tartalmazo, igy a prosztaglandinok
termeldeset Iekez etrend-kiegeszitk. Ilyen a tengerihal-
olaj vagy a lenmagolaj.
Paf:smirigvbetegsegek

A kt lebenybl ll, galambtojs nagysg pajzs-
mirigy a ggeft veszi krl. A pajzsmirigy az alap-
anyagcsere legfontosabb szablyozja a szervezet-
ben. A mukdsben bellt zavart szertegaz t-
netcsoport jelzi. A leggyakoribb rendellenessgek: a
pajzsmirigy tltengse (hipertirezis), cskkent
(vagy alul-) mukdse (hipotirezis), valamint
megnagyobbodsa, vagyis a golyvakpzds (str-
ma).

A tulzott mkdest a nagyobb etvagy ellenere trten
lesovanyodas, gyorsult anyagcsere (hasmenes), Iokozott
izzadas, a melegtr kepesseg hianya, heves szivdobogas
vagy szivdobogaserzes, gyors mozgas, idegesseg, szoron-
gas, remeges, tul kerek, ,kidlled szem, gyenge vagy
elmarado haviverzes jelzi.
Az elegtelen mkdes tnetei: elhizas, szekrekedes, le-
lassult beszed es mozgas, izleti merevseg, bamba nezes, a
krnyezettel szembeni erdektelenseg, emlekezetzavar,
Iaradekonysag, aluszekonysag, a hidegtr kepesseg hia-
nya, nknel menstruacios rendellenessegek, tbbnyire ers
haviverzes, IerIiaknal a nemi vagy elvesztese, tovabba
szaraz haj, pikkelyes, szaraz br es vekony, tredezett,
altalaban harantiranyban rovatkolt krmk. Tbb tnet
azonossaga vagy hasonlosaga miatt akar depressziosnak
vagy tul koran regednek is velhetik azt, aki valojaban
hipotireozissal kzd.
Energetikai ertelemben a torokcsakra zavara jelzi a
pajzsmirigy mkdesi rendellenessegeit. A testi szinten
hato terapiat Ieltetlenl erdemes kiegesziteni az energiatest,
a csakrak korrekciojaval (bioenergetikai vagy
pranakezelessel).
Nknel a cskkent pajzsmirigymkdes negyszer gyak-
rabban Iordul el, mint IerIiaknal. Klnsen a valtozas
koran tuljutott nk veszelyeztetettek.
A pajzsmirigy az agyalapi mirigybl (hipoIizis) TSH
hormon Iormajaban erkez utasitas hatasara jodtartalmu
hormonokat termel. Kzlk a legIontosabb a tiroxin,
amelyet a pajzsmirigy a tirozin nev aminosavbol es jod-
bol ha van belle elegend a szervezetben allit el. A
hipotireozis az esetek tbb mint 90-aban elsdleges
jelleg, vagyis a pajzsmirigy hormontermelese a kellnel
alacsonyabb szint, es nem az agyalapi miriggyel van baj.
Mivel a pajzsmirigyproblemak zme az elegtelen jodIel-

72
vetellel, magyaran a jodhianyos taplalkozassal Igg ssze,
az Egeszseggyi Vilagszervezet (WHO) globalis kam-
panyt inditott a megIelel jodbevitel eleresere. A jodhiany
ugyanis hipotireozishoz es/vagy golyvahoz vezet. Ha ke-
ves a jod a szervezetben, visszaesik az agy tevekenysege
is, ami jelents, 10-15 pontos hanyatlast okozhat az egyeb-
kent altalaban 90-110 kztti intelligenciahanyados (IQ)
ertekeben.
Erdekesseg, hogy az okori Romaban bizonyos hlgyek
leheletvekony, Ieszes aranylancot viseltek a nyakukon, es
amint kenyelmetlenne valt, azonnal gyanitottak, hogy
,zemi baleset trtent. A pajzsmirigy ugyanis mar a ter-
hesseg legkorabbi szakaszaban megduzzad.
Etrend, letmd
Termeszetgyogyaszok, igy a sajat tapasztalataim szerint
is Magyarorszagon ugyancsak altalanosan jellemz a jod-
hiany. Igaz, hogy sokan Iogyasztanak jodozott sot, de nem
mindenki sozza az etelet, es nem is mindenkinek celszer
ezt tennie, hiszen peldaul magasvernyomas-betegsegnel
kimondottan ajanlott a so mellzese.
Egyes elelmiszerekrl tudjuk, hogy gatoljak a jod hasz-
nositasat, ezert ,golyvakepznek nevezik ket. Ilyenek a
keresztesviraguak, mint a kelkaposzta, a brokkoli, a karIi-
ol, a spenot, a kelbimbo, a Iodros kel, az szibarack, a
krte, a mustar, a szojabab, a Ildimogyoro, a Ienymag, a
kles, a manioka es a Ieherrepa. Ezert akinek alulmkdik
a pajzsmirigye, mertekletesen Iogyassza vagy mellzze az
emlitett eteleket. Erdemes viszont ennie tojassargajat, pet-
rezselymet, sargabarackot, datolyat, szilvat, nyers tejet,
sajtot, valamint halat vagy csirket. Ugyancsak mellzend
a Ieher liszt es a cukor, tovabba a Ieldolgozott es Iinomitott
etelek.
Tulmkd pajzsmirigynel viszont javasolt a keresztes-
viraguak Iogyasztasa, hiszen ezek gatoljak a pajzsmirigy-
hormon termeldeset. Celszer kerlni a jodtartalmu elel-
miszereket tengeri hal, rak, kagylo , a jodozott sot es a
tejtermekeket legalabb harom honapig. Ugyancsak mell-
zendk az elenkit hatasu elvezeti cikkek, igy a kave, a tea,
az dititalok es a dohanyzas. Hipertireozisban, ha az or-
vos egyetert vele, ne nagyon siessnk a mtettel, elbb
inkabb igyekezznk valtoztatni az etrendnkn es els-
sorban stresszkezel technikakkal az eletmodunkon,
mert esetleg ez is elegend a hormontermeles normaliza-
lodasahoz. Hipotireozisban lenyeges a megIelel testmoz-
gas, amelynek kedvez elettani hatasa a hormonelvalasztas
Iokozodasan es a szvetek hormonerzekenysegenek nve-
kedesen alapul.
Hmrzs
A pajzsmirigy mkdesi zavara meglehetsen sok em-
bert erint meg akkor is, ha az orvosi vizsgalat, a labor-
eredmenyek esetleg nem utalnak konkret betegsegre. En-
nek magyarazata az, hogy a hormonszintek vizsgalata a
verben nem eleg erzekeny jelzmszere a rendellenesseg-
nek: a hipotireozis enyhe Iormaja nem mindig mutathato ki
vele. Ha meg akarunk bizonyosodni arrol, hogy nincs-e
kezdd pajzsmirigybetegsegnk amely helyes taplalko-
zassal es eletmoddal meg visszaIordithato lehet , erdemes
ellenrizni a testhmersekletnket. Ez azert is Iontos, mert
tbb mas betegseg hattereben a pajzsmirigy alulmkdese
allhat.
Razzuk le a hmert 35 Iok ala, es leIekves eltt tegyk
az agyunk melle. Ebredeskor, mieltt Ielkelnenk az agy-
bol, 10 percen at hmerzznk a honaljban, es ekzben
kerljnk minden mozgast. Harom napon at, lehetleg
azonos idpontban merjk meg es jegyezzk Iel a hmer-
sekletet. Fogamzokepes nk a menzesz masodik, harmadik
es negyedik napjan vegezzek a merest. FerIiaknal es
menopauza utani nknel ez barmely idpontban lehetse-
ges.
A normal testhmersekleti ertek 36,4 es 36,8 C kztt
van. Ha ennel alacsonyabb, az a pajzsmirigy alulmkde-
sere utalhat. Ha viszont az alap testhmerseklet meghalad-
ja a 36,8 C-ot ez kevesbe gyakori , akkor a pajzsmirigy
tulmkdhet.
Cygynvnyek
Pajzsmirigytultengesre javasolt tea a kvetkez: krm-
virag (20), acsalapu (20), orbancI (20), csalan
(15), ragados galaj (15), kakukkI (10). A kura ver-
tisztitason alapul, es 8-10 honapig tart. (Lukacsne)
Golyva ellen alkalmas modszer a napkzbeni alapos
gargarizalas a kznseges galaj vagy a grcss grvelyI
teajaval. A nveny aprora vagott leveleit leIorrazzuk, es
melegen, jo melyen blgetjk vele a torkunkat. A gr-
velyI teajat meginni nem szoktak, de a kznseges gala-
jeval nem csak gargarizalhatunk, le is nyelhetjk. (Maria
Treben)
Borogats
Golyva eseten helyezznk a nyakra ersen sos vizes bo-
rogatast. Langyos, szaraz ruhaval kssk at, es hagyjuk
rajta megszaradasig. (Szalai Miklos halimbai esperes)
Egy masik modszer a pajzsmirigyre helyezett svedcsep-
pes borogatas. (Dr. Csikai Erzsebet)
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, agy,
hipoIizis, pajzsmirigy, mellekpajzsmirigy.
Akupresszra
Testen kezelend pont: Szb-6 (tulmkd pajzsmirigynel).
Fl: beszabalyozza a pajzsmirigy mkdeset a

73
belszegely also 1/5 reszen talalhato pajzsmirigypontok
kezelese, ami egyszeren es kenyelmesen termeszet-
gyogyasz segitsegevel, gyogynvenymagok beragasztasa-
val trtenhet.
1ga
TbbIele jogagyakorlattal javithatjuk a pajzsmirigy m-
kdeset. A Iorditott testhelyzetek Iokozzak a hormonter-
melest. Hipotireozisban ezert klnsen ajanlott a vall-
vagy gyertyaallas (szarvangaszana), amelynek helyes veg-
rehajtasakor az allat ersen a mellkasra kell szoritani.
Tulmkd pajzsmirigynel viszont a hormontermelest
mersekl halIekves (macjaszana) segit. Belegzes utan
hanyatt Iekve homoritunk, s kzben jol hatrahajtjuk a Ie-
jnket. A gyakorlat egyik valtozataban ekzben a tarko
erinti a talajt, a masik szerint viszont a Iej nehany centire
Iel is emelkedik a Ildrl, ,log a levegben.
Kezdknek mindenkeppen ajanlott, hogy elbb joga-
mestertl tanuljanak, s csak utana kezdjenek el otthon
gyakorolni.
1pllkkiegszitk
A hipotireozis orvosi kezelese a legenyhebb esetekben is
szaritott pajzsmirigy vagy szintetikus hormon adagolasaval
trtenik. A termeszetgyogyasz megkzelitese szerint azon-
ban a hormonpotlas megkezdese eltt hacsak nem mar
kialakult, sulyos betegsegrl van szo erdemes alkalmazni
mas eljarasokat.
Akar alul-, akar tulmkdik a pajzsmirigy, Iontos a C- es
az E-vitamin, valamint a B-komplex vitamin Iogyasztasa.
Vigyazat: E-vitaminbol legIeljebb napi 400 NE lehet az
adag, mert ennel tbb tulzottan sztnzheti a pajzsmirigy
mkdeset.
Kln emlitest erdemel a jod, mert elettanilag rendkivl
Iontos, ugyanakkor azonban vigyaznunk kell az adagola-
saval. A taplalekkal, illetve az etrend-kiegeszitkkel trte-
n jodbevitel ne lepje tul a napi 600 mcg-ot. Jo tudni, hogy
a tul sok jod valojaban gatolja a pajzsmirigyhormon szin-
teziset. Magyarorszagon szerencsere hozzaIerhet prof. dr.
Trk S:ilves:ter talalmanya, a ,szelid, kek jod, amely
szerves ktesben tartalmazza ezt a Iontos nyomelemet, es a
szervezet csak annyit hasznosit belle, amennyire szksege
van. Ugyancsak elnys lehet a gyogyszertarakban besze-
rezhet, magas jodtartalmu Jodaqua stengeri koncentra-
tum alkalmazasa. Az utobbi azonban ersen sos, ezert
magasvernyomas-betegsegben nem ajanlott.

Pikkelvsmr (psoriasis)

A pikkelysmr (psoriasis) az utbbi vtizedekben
gyakoribb vlt betegsg. Kzvetlen oka az, hogy a
br sejtjei tl gyorsan termeldnek s tmegesen
felhalmozdnak. A beteg brsejtjei hatszor gyor-
sabban osztdnak, mint az egszsges ember. A
mitotikus (oszl) sejtek arnya norml brben
0,4, mg a pikkelysmrsben 2,5. A tranzitid,
amely alatt a hmsejtek a hm als rtegbl a fel-
sznre rnek, norml brben 21-28, pikkelysm-
rsben csupn 3-4 nap.
Az jratermelds ilyen gyors teme mellett a sej-
tek nem tudnak levedleni, sszetorldnak, ennek
kvetkeztben alakul ki a jellegzetes lemezes hm-
ls. Valsznu, hogy a betegsg kialakulsban ge-
netikai okok is kzrejtszanak (a pikkelysmrben
szenvedk egyharmadnl mr volt a csaldban
psoriasis), ugyanakkor bizonyos, hogy a szervezet-
ben felgylemlett mreganyagok ugyancsak hozz-
jrulnak a betegsg kialakulshoz.

Hogy ez mennyire igy van, azt egyertelmen bizonyitja,
hogy a pikkelysmrs betegeknel nagymertek javulast
lehet elerni a meregtelenitesert elssorban Ielels maj es
vese munkajanak javitasaval. E sorok iroja lathatta azt a
videokazettat, amely Indiaban keszlt egy olyan pikkely-
smrs Iiatalemberrl, akinek szinte az egesz testere
kiterjedt a betegseg. A pancsakarma, vagyis az ajurvedikus
orvoslasban tbb ezer eve alkalmazott meregtelenites ide-
jen mar megkezddtt a javulas, nehany hettel kesbb
pedig a brIellet teljesen kitisztult.
Nem mindenki utazhat persze Indiaba, hogy nehany he-
tet aldozzon az egyebkent testet-lelket egyarant IelIrissit
pancsakarmara. Azt viszont mindenki megteheti, hogy
helyes etkezessel, eletmoddal, meregtelenitessel segit szer-
vezetenek a tnetek mersekleseben, illetve a betegseg
lekzdeseben.
Megjegyzend: a helyes legzes ugyancsak hozzajarul a
meregteleniteshez azzal, hogy tbb oxigen jut el a szer-
vekhez, szvetekhez es sejtekhez. A teljes jogalegzes
es/vagy a valtott orrlyuku legzes segitsegevel akar 30-
40-kal megnvelhetjk a belelegzett leveg mennyise-
get, javitva a szervezet oxigenellatasat. A reszleteket illet-
en l. A leg:es es a: eges:seg cim Iejezetet.
A pikkelysmrre eles hataru, elenk vrs plakkok jel-
lemzek, melyeket viaszIeher, vaskos pikkelyes Ielrakodas
borit. Legtbbszr a knykn vagy a Iejbrn Iordulnak
el, de gyakori a megjelenesk a csuklon, a terden, a bo-
kak bels oldalan, valamint a Iaron. Ha a betegseg a k-
rmre is kiterjed, akkor jellegzetes gyszszer alakot,
pontozottsagot vagy gyertyacsepphez hasonlo elszinez-
dest mutat.

74
A pikkelysmr klasszikus, a legtbb beteget erint
Iormaja az ugynevezett kronikus-stacioner psoriasis. Sz-
vdmenyes korIormaja, az erythroderma csak keveseken
lep Iel. Ismert meg ket Iormaja. Az egyik az exsudativ
psoriasis, amelynel igen vrsek a plakkok, es pikkely
helyett nedvez, sargas szin prkk alakulnak ki. A ma-
sik az eruptiv vagy guttalt psoriasis, amely mandulagyulla-
dast vagy akut lazas betegseget kveten jelentkezhet
testszerte kialakulo nagyszamu, apro elem tnettel.
A pikkelysmr IerIiakat es nket egyarant erint, altala-
ban a 20-as evek vegen jelentkezik, de barmilyen eletkor-
ban elIordulhat.
A tulzott sejtosztodas reszben ket szabalyozo anyag (cik-
likus AMP es GMP) mkdesi zavaraval magyarazhato. A
terapia elsdleges celja ezek tevekenysegenek helyreallita-
sa. Mivel azonban e szabalyozo anyagok termeldeset
szamos tenyez beIolyasolja, lenyeges az alabbiakban
reszletezett etrendi es eletmodbeli ajanlasok kvetese.
Etrend
A helyes etrend elsegiti a szervezet meregteleniteset,
javitja a Ieherjeemesztest, ersiti a maj mkdeset, es segit
eltavolitani a belekben Ielgylemlett mereganyagokat.
Kerlend a cukor, a hus, az allati zsiradek es az alkohol
Iogyasztasa, emelni kell viszont a rostok es a tenger gy-
mlcsei bevitelet. Erdemes megprobalni a glutent tartal-
mazo elelmiszerek kiiktatasat az etrendbl. Ha ez 6 het
alatt sem segit, nincs Ieltetlenl szkseg ra.
Celszer gyelni arra, hogy elegend etkezesi rostot Io-
gyasszunk, ezek ugyanis megktik a belben talalhato mer-
gez anyagokat, elsegitik a szeklettel valo kiritesket.
Termeszetes rostIorrasok a zldseg- es gymlcsIelek.
Ugyancsak megkti a toxikus anyagokat az utiImag
(psyllium) heja, ami taplalekkiegeszit Iormajaban is be-
szerezhet.
Egy sved kutatas arrol szamolt be, hogy a vegetarianus
etrend es a bjt jelents javulashoz vezetett pikkelysm-
rs betegeknel.
Eletmd
A napIeny, pontosabban a benne talalhato ultraibolya
(UV) sugarak merseklik a sejtburjanzast, kepesek bizonyos
mertekig regeneralni az erintett brIelletet. Nehany hetig,
naponta 15-30 percet napozzunk, gyelve arra, hogy a br
beteg reszeit erjek elssorban a sugarak. Hogy a leegest
elkerljk, a br egyeb Ielleteit kenjk be magas Iaktoru
Ienyved naptejjel. Kutatasok kimutattak, hogy az ultra-
ibolya-B (UVB) sugarzas nmagaban is hatekony, es ke-
vesebb mellekhatassal jar, mint az ultraibolya-A sugarak es
a pszoralen nev szer egyttes alkalmazasa (ami PUVA
terapia neven a betegseg standard kezelesenek szamit).
A tulsagosan szaraz leveg hozzajarulhat a pikkelys-
mr kiujulasahoz, ezert elssorban telen hasznaljunk
szobai parasitot.
Valamilyen stresszcskkent technika, lazito modszer
(agykontroll, transzcendentalis meditacio, autogen trening
stb.) mindenkeppen javulast hoz a paciens lelkiallapotaban,
ezaltal a tnetek is altalaban enyhlnek.
Cygynvnyek
A gyogynvenyek alkalmazasanak I celja a bels tiszti-
tas, a maj es a vese meregtelenit munkajanak elsegitese.
Emellett Iontos az idegersit hatasu nvenyek alkalmaza-
sa is, mert a legtbb pikkelysmrs beteg allando aggoda-
lomban el az allapota miatt, nem gondolkodik pozitivan.
TbbIele brbetegsegnel segit, mivel belsleg tisztit a
kvetkez keverek: csalanlevel (15 g), zsurlo (15 g),
aranyvessz (15 g), gyermeklancI gyker es level (15 g),
Ieher arvacsalan virag (10 g), reti legyezI (10 g), kzn-
seges galaj (10 g), csipkebogyo (5 g), krmvirag szirom
(5 g). A teabol tbb heten at napi 3-5 cseszevel kell inni.
(Barbara es Peter Theiss)
Klsleg a kezdeti stadiumban segithetnek a hidratalo es
gyulladasgatlo kencsk. Ezekben mindig kell lennie olaj-
nak is, mert a psoriasisos br szaraz. A kremek kzl leg-
jobb az, amelyik hatoanyagkent 3 szalicilt tartalmaz.
Amikor a br mar viszket es pikkelyesse valik, alkalmaz-
zuk orvosi zsalya, diolevel es izsop szeszes kivonatat 1:1
aranyban, es 1 resz szeszes kivonathoz adjunk hozza 9 resz
olajat. Az igy elkeszitett olajos-szeszes Iolyadekba martott
vattaval trlgessk le a pikkelyeket. A viszketes hamar
megsznik, a pikkelyek idvel eltnnek. Jo eredmenyeket
lehet elerni a verehullo IecskeIbl keszitett kremmel is.
(Dr. Nagy Geza)
Egy masik recept klsleges kezelesre: IzIakereg, cic-
kaIark, csalanlevel, verehullo IecskeI, azonos aranyban
elegyitve. A keverekbl egy evkanalnyit 3 dl vizben Iz-
znk 4-5 percig, hagyjuk allni 20 percet, majd szrjk le.
Alkalmazhato borogatas vagy Ird celjara egyarant.
(Hanna Parrot)
Erdemes kiprobalni a Iumarsavat tartalmazo kremet is,
mivel enyhiti a Iajdalmat, a viszketest, es gatolja a Ioltok
nvekedeset. Tovabbi lehetsegek tneti kezelesre: az
edesgykerbl kivont glicirretinsav, illetve a Cayenne-
borsbol nyert kapszaicintartalmu krem, vagy a kamillas
keszitmenyek.
Frdk
Jotekony hatasu a sos Ird ha lehetsegnk van ra,
Holt-tengeri sobol. A tnetek enyhlnek akkor is, ha a
Irdvizhez golyaorrI- vagy IzIakeregteat adunk.

Illolajok
Elnys illoolajok: bergamott, cedrus, ilang-ilang, ka-
milla, mirha, rozsa, levendula, szantalIa, teaIa, zsalya.
kal cim Iejezetet.

75
Reflexolgia
holyag, mellekpajzsmirigy, maj, td, nyirokrendszer, agy,
hipoIizis, napIonat.
1pllkkiegszitk
A legIontosabb etrend-kiegeszit az esszencialis omega-3
zsirsavakat tartalmazo tengerihal-olaj es lenmagolaj. (Pik-
kelysmrs betegeknel kutatasok szerint szinte mindig
keves a szervezetben az omega-3 zsirsav.)
Potencia:avarok, impotencia

Impotencirl (pontosabban kzslsi kptelen-
sgrl, latin nevn impotentia coeundi) a kznyelv-
ben akkor beszlnk, ha a frfi kptelen a kielgt
szexulis aktushoz megfelel mereveds (erekci)
elrsre s fenntartsra. Pontosabb, mert az ese-
tek tbbsgben inkbb fedi a valsgot, ha a po-
tenciazavar kifejezst hasznljuk, hiszen a frfi
letnek klnbz szakaszaiban knnyen elfor-
dulhat, hogy szexulis lete a nem kielgt mereve-
ds miatt kerl bajba. Ugyanakkor fontos megk-
lnbztetni az erekcis problmt a szexulis vgy
(libid) hinytl, a korai magmlstl, vagy attl,
hogy az illet nem tudja elrni az orgazmust.

Bar az 50 even Ielli IerIiak legalabb egynegyedet erin-
tik a potenciazavarok pontos adatok nem ismertek, mert
sokan szegyellnek szakembertl segitseget kerni , jo tud-
ni, hogy az egeszseges IerIi meg 70-80 eves koraban is
kepes erekciora. Erdemes itt Ielidezni egy kzismert mon-
dast, eletkorra valo utalas nelkl: ,nincs impotens IerIi,
csak gyetlen n.. Persze ehhez nyugodtan hozzatehet-
jk azt is, hogy ,nincs Irigid n, csak trelmetlen IerIi.
Regebben az esetek tbbsegeben lelki tenyezket Ieltete-
leztek impotencia eseten, es azt javasoltak, hogy az illet
Iorduljon pszichologushoz. Nyilvanvalo, hogy a lelkialla-
potnak Iontos szerepe van a IerIiak szexualis tevekenyse-
geben, de ma mar az uralkodo allaspont az, hogy lelki
zavarok eseten is lehetseges a megIelel erekcio es a mag-
mles. A szexualis mkdest ugyanis a megIelel Iizikai
ingerles a bels reIlexmkdes utjan ugyancsak kivaltja.
Idegimpulzusok kerlnek a gerincvelbe, ennek kvet-
kezmenyekent kitagulnak az arteriak, es a penisz erektilis
szveteiben verbseg kvetkezik be. Ennek ismereteben is
ajanlott a pszichologiai kezeles akkor, ha a merevedesi
zavarban szenved IerIi emellett depresszios, illetve sok
stressz eri.
Fontos tisztazni a potenciazavar pontos okat. Az 50 even
Ielli IerIiak tbb mint 90-anal szervi okok Ielelsek a
nem megIelel erekcioert. Els helyen all az errendszer
elegtelen mkdese, Ikent erelmeszesedes miatt, de a
medence serlese, mtetje vagy a venas visszaaramlas
zavara szinten szerepet jatszhat. Egyes gyogyszerek (els-
sorban vernyomascskkentk, antihisztaminok es a kz-
ponti idegrendszerre hato keszitmenyek, peldaul nyugta-
tok) ugyancsak potenciazavart okozhatnak. Lehetseges az
is, hogy cukorbetegseg, a pajzsmirigy alulmkdese, Iel-
nttkori mumpsz vagy a hormonrendszer zavara miatt
szembesl valaki ezzel a problemaval. Vegl megemliten-
d, hogy a IerIi nemi szervek betegsege vagy serlese,
egyes neurologiai betegsegek szinten Ielelsek lehetnek, es
psziches okok mindssze 10 szazalekban jatszanak kzre.
(Egyebkent a Ielnttkorban kasztralt IerIiak, ha ezt a tenyt
lelkileg meg tudjak ,emeszteni, nem impotensek.)
Az orvosok es a termeszetgyogyaszok csak a potencia-
zavar okanak tisztazasa, megIelel vizsgalatok utan tudnak
hatekonyan segiteni, mert a terapiat a kivalto okhoz kell
igazitani. Mintegy masIel evtizede Magyarorszagon is
hasznaljak az urologusok erekcio elidezesere a kzvetle-
nl a peniszbe adott injekciot. (Kezdetben papaverin injek-
ciot alkalmaztak, napjainkban inkabb prosztaglandin ke-
szitmeny jn szamitasba.) Abbol, hogy mennyire eredme-
nyes ez a modszer, tbbIele kvetkeztetest vonnak le a
paciens allapotara vonatkozoan. Gyakran szkseg van
tovabba vervizsgalatra a hormonszintek ellenrzese celja-
bol.
Mieltt valaki vegkepp ,eltemetne a IerIiassagat, erde-
mes elvegeznie az ugynevezett ,belyegprobat. Ha az
illet elalvas eltt krbetekeri peniszet egy belyegsorral, es
a szeleket egymashoz ragasztja, reggel pedig elszakadva
talalja a belyeggyrt, akkor biztos, hogy volt ejszakai,
spontan merevedese. Ez azt jelenti, hogy valoszinleg a
stressz vagy a nem megIelel eletmod es taplalkozas okoz-
za a szexualis aktusra valo keptelenseget, hiszen ha a testi
mkdes valamilyen komoly zavara allna a hatterben,
akkor ejszaka sem kvetkezne be az erekcio.
Az utobbi evekben nepszerve valt gyogyszer, a Viagra
nem Ieltetlenl a legjobb megoldas. Egyreszt azert, mert
gyakran nmagaban az etrend es az eletmod atallitasaval,
megIelel mozgassal es taplalekkiegeszitk Iogyasztasaval
eredmenyt lehet elerni, masreszt mert a gyogyszernek
szamos mellekhatasa lehet, tbbek kztt igenybe veszi a
szivet es az errendszert.
Ugyancsak terjed a vakuummal mkd eszkzk al-
kalmazasa. Ezek reven tbb ver kerl az erektilis szve-
tekbe. Egy szivattyu vakuumot allit el, es a letrejtt szi-
vohatas erekciohoz hasonlo allapotot valosit meg. Noha az
eszkz tbbnyire eredmennyel alkalmazhato, biztonsagos
es nincs mellekhatasa, a IerIiak egy resze kenyelmetlennek
es bonyolultnak tartja, ezert idegenkedik tle.
Ha egyertelmen kiderl, hogy nem potenciazavarrol,
hanem veglegesnek latszo impotenciarol van szo, akkor a
lehetseges legutolso, bar ketsegtelenl hatekony eljaras a
protezis beltetese. Az urologusok a paciens egeszsegi
allapotahoz igazitva tbbIele implantatumot hasznalnak.

76
Etrend
Kiemelked Iontossagu, hogy etrendnk gazdag legyen
nagy ertek tapanyagokban, klnsen zldsegben es
gymlcsben, teljes rles gabonaIelekben es hvelyesek-
ben. Szkseg van a megIelel Ieherjebevitelre is. Elssor-
ban halat, csirket es pulykat vagy legIeljebb szaraz marha-
hust Iogyasszunk, es kerljk a disznohust, a hamburgert
es a slteket.
Nveli a IerIiassagot a tenger gymlcseinek osztriga,
rak, kaviar stb. Iogyasztasa, a maj, a dio- es mogyoroIe-
lek, a klnIele magok es hvelyesek. Az emlitett elelmi-
szerekben kzs, hogy viszonylag sok bennk a cink.
Jo hatasu a hagyma es/vagy a zeller, valamint a tkmag
(vagy az abbol preselt olaj) Iogyasztasa. Segithet a tojasku-
ra is: ehgyomorra igyunk meg masnaponkent egy nyers
tojassargajat. Klnsen hasznos a Irjtojas! Tojasalapu
italt is keszithetnk: harom Iriss tojast keverjnk ssze egy
narancs es egy citrom levevel, adjunk hozza izles szerint
szlcukrot es keves likrt.
Eletmd
Fontos, hogy mellzzk vagy korlatozzuk az alkohol Io-
gyasztasat, es ne dohanyozzunk, mert mindkett szkiti az
ereket, igy elidezheti, illetve sulyosbithatja a potenciaza-
vart.
A rendszeres mozgas elenkiti a keringest, javitja az alta-
lanos kondiciot es cskkenti a stresszt, igy kzvetve
ugyancsak segit a merevedesi zavarok megsznteteseben.
Egy kutatas szerint 78 keveset mozgo, de egeszseges Ier-
Ii atlageletkoruk 48 ev volt 9 honapon at rendszeresen
aerobikgyakorlatokat vegzett. A kiserleti csoportban jelen-
ts javulas mutatkozott a szexualitasban az erekcios
kepesseg, az egyttletek gyakorisaga es a kielegit orgaz-
musok teren egyarant. A jobb Iizikai ernlet, az edzettseg
tehat jotekonyan hat a szexualis eletre is.
A hagyomanyos kinai orvoslas IelIogasa szerint az elet-
er, igy a potencia kepessege is a veseben lakozik. Terme-
szetgyogyaszok tapasztalata valoban az, hogy a potencia-
zavarok tbbnyire gyengebb vesemkdessel tarsulnak.
Ebbl kvetkezen sokszor javulast lehet elerni a IerIias-
sag teren pusztan azzal, hogy ersitjk a vese teljesitme-
nyet.
Ha a mindennapok sok Ieszltseggel, idegeskedessel
jarnak, celszer elsajatitani a stresszt hatekonyan cskken-
t egy-ket modszert. Ajanlott peldaul a relaxacio (ellazu-
las), a nyugtato legzgyakorlatok, az agykontroll, a
bioIeedback vagy a transzcendentalis meditacio.

Cygynvnyek
Lukacsne teakeverekeben a harom alapvet nveny a
szurokI, a diolevel es a zeller, de a pontos receptet nem
adja meg. Annyit azonban megjegyez, hogy kevereket
csak heti 1-2 alkalommal ajanlja Iogyasztani, mert a szivet
ersen igenybe veszi, magasvernyomas-betegsegben szen-
vedknek pedig kimondottan tilos!
Nyugaton hosszabb idn at hasznaltak impotencia keze-
lesere az AIrikaban shonos johimbe Ia kergebl kivont
alkaloidat, a johimbint. Mivel azonban ez a keszitmeny
egyeseknel szorongast, panikrohamot, hallucinaciokat
valthat ki, emellett emeli a vernyomast es a pulzust, tovab-
ba szedlest es IejIajast okozhat, ma mar hivatalosan ve-
szelyes gyogynvenynek minsl az Egyeslt Allamokban.
MasIel evszazada hasznaljak Amerikaban potenciajavi-
tasra a damiana levelet. Feltetelezik, hogy a nveny eny-
hen irritalja a hugycsvet, ezaltal megn a himvessz er-
zekenysege. nmagaban ritkan, inkabb mas gyogynve-
nyekkel egytt alkalmazzak.
Latin-amerikai gyogynveny a Muira puama, amelyet a
Ildresz nepi gyogyaszataban regota hatekony
aIrodiziakumkent (a nemi vagyat serkent szerkent) es
idegserkentkent tartanak szamon. Hatasmechanizmusa
meg ismeretlen, de Ieltetelezik, hogy mind testi, mind
pszichikai szinten jotekonyan beIolyasolja a szexualis
mkdest, es komoly ellenjavallata sem ismert.
Illolajok
Aromalampaban parologtatva hasznosak lehetnek a k-
vetkez illoolajok: anizs, bazsalikom, boroka, ciprus, Iahej,
geranium, gymber, ilang-ilang, jazmin, kakukkI, mir-
tusz, muskotalyzsalya, pacsuli, rozsa, rozsaIa, szantalIa,
szegIszeg.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
Kezelend zonak: az egesz talp, here.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: H-23, Kor-1, Kor-4, BeI-3,
BeI-4, L-6, Sz-7.
1pllkkiegszitk
Alapvet, hogy a penisz elegend vert kapjon. Ebben
segithet a C-vitamin, amely rugalmasan tartja az ereket,
igy azok kepesek a tagulasra es tbb ver ateresztesere. Az
esszencialis zsirsavakat tartalmazo lenmagolaj vagy
tengerihal-olaj ugyancsak elsegiti a veraramlast. Egyes
adatok szerint a paIranyIeny (ginkgo) nemcsak az agy es
a lab, hanem a penisz ereinek verellatasat is javitja, ezert
hasznos lehet.

77
Ha a potenciazavart nem verellatasi problema okozza,
akkor azok a taplalekkiegeszitk javasoltak, amelyek eme-
lik a IerIihormon, vagyis a tesztoszteron szintjet. Ilyen az
azsiai, illetve a sziberiai ginszeng. A hormonrendszer m-
kdeset, a spermatermelest Iokozza a ,perui ginszeng, a
maca, amely idskori potenciazavarban elnysen alkal-
mazhato.
A pros:tata betegsegei

A frfiak hgy-ivarrendszeri problmi kztt ve-
zet helyet foglalnak el a prosztata (dlmirigy) be-
tegsgei. A leggyakrabban elfordul betegsgek:
prosztatagyullads (prostatitis), a prosztata jindu-
lat megnagyobbodsa (hipertrfia) s a rk. Va-
lamennyire jellemz kzs tnetek: a gyakori vize-
ls (fleg jszaka), vizeletrtsi nehzsgek, a vize-
let gyengn vagy csak cseppenknt jn, valamint a
vizels kzben jelentkez csp, get rzs, lz,
hidegrzs. Fjdalom jelentkezhet a herezacsk
mgtti terleten, s fjdalmas lehet az ejakulci
is.

A prosztata a hugyholyag alatt elhelyezked, gesztenye
alaku es nagysagu szerv, amely krlIogja a hugyvezete-
ket. Kivezet csve, az ondovezetekhez hasonloan, a
hugycsbe nyilik. A prosztata es az ondoholyag valadekara
egyarant szkseg van a him ivarsejtek mozgasahoz es
anyagcserejehez. A prosztata izmainak sszehuzodasa
Iolyadekot presel ki ejakulacio kzben, ez a Iolyadek az
ondo resze.
Prosztatagyulladas barmilyen eletkorban elIordulhat, es
lehet heveny (akut) vagy idlt (kronikus). A leggyakoribb
oka olyan bakteriumIertzes, amely a szervezet mas terle-
terl szarmazik (elssorban a Iogak, a mandulak es az
arcreg jn szoba), es megtamadja a prosztatat.
A prosztatagyulladas teljesen vagy reszlegesen megaka-
dalyozhatja a vizeletritest a holyagbol, vagyis vizelet-
visszatartashoz vezet. Ennek kvetkezteben viszont gyen-
gl a holyag, Iogekonyabba valik a Iertzesre, hiszen a
visszamarado vizeletben megn a bakteriumok mennyise-
ge. A holyag Iertzese pedig knnyen tovabbterjedhet a
hugyvezetekre es a vesere.
A heveny prosztatagyulladas tnetei: Iajdalom, laz, gya-
kori vizeletrites, amit eget erzes kiser, ver vagy genny a
vizeletben. A kronikus prosztatagyulladas eseteben az
utobbi tnet hianyzik, de gyakori a derektaji Iajdalom es a
potenciazavar. Ahogy a prosztatagyulladas ersdik, ugy
valik egyre nehezebbe a vizeles.
Minden harmadik, 50. eletevet betlttt IerIit erint a
prosztata joindulatu megnagyobbodasa. Ez akkor is prob-
lemakat okoz, st sulyos betegseghez vezethet, ha a prosz-
tata nem rakos. A megnagyobbodott prosztata allando
nyomast gyakorol a hugyvezetekre, akadalyozza a vizelest
es visszahat a vesere. Kvetkezeskeppen a vese mind a
nyomas, mind a Iertztt vizelet miatt karosodik. Gyakori
a vese Iertzeses megbetegedese, es ugyancsak srn el-
Iordul a holyag Iertzese, gyulladasa (cystitis).
A megnagyobbodott prosztata gyakori ejszakai vizelest
okoz, es a vizelesi inger az id mulasaval egyre gyakrab-
ban erezhet. Ugyancsak jelentkezhet Iajdalom, eget,
csip erzes, valamint a vizeletrites megkezdesenek es
beIejezesenek nehezsege.
A prosztatarak a IerIiak kreben a harmadik leggyako-
ribb rosszindulatu, daganatos megbetegedes, csupan a
tdrak es a vastagbelrak elzi meg a sorban. Ritkan Iordul
el a 60 evesnel Iiatalabb IerIiaknal. Mivel tnetei altala-
ban csak a legvegs stadiumban jelentkeznek, a prosztata-
rakos esetek 90-a a korai szakaszban eszrevetlen marad,
es kezeleset csak akkor kezdik meg, amikor ez mar nem
sok esellyel kecsegtet.
A prosztatarak korai szakaszanak tnetei hasonloak a jo-
indulatu prosztatamegnagyobbodasehoz. A vizeletben
lehet ver, szine rozsaszinre valtozhat, a vizeletritest nehez
megkezdeni, es egyre gyakrabban kell ejszaka kimenni a
WC-re. Az eget, csip erzes ugyancsak jelentkezik. Ta-
pasztalatok szerint a prosztatarak gyakrabban Iordul el
azoknal, akiknek valamilyen nemi betegsegk vagy ismet-
ld prosztatagyulladasuk volt. A prosztatarak az urologiai
vizsgalat soran mar tapintassal is egyertelmen azonositha-
to, ezert igen Iontos, hogy a 45. eletevket betlttt IerIiak
rendszeresen, legalabb haromevenkent megjelenjenek
prosztataszresen.
A prosztatagyulladas es a -megnagyobbodas orvosi ke-
zelese antibiotikumokkal es Iajdalomcsillapitokkal trte-
nik, rak eseteben pedig mtet valhat szksegesse.
Etrend, letmd
Prosztatagyulladasnal Iontos a Iolyadekbevitel nvelese
asvanyvizzel vagy desztillalt vizzel. Ily modon lehet sz-
tnzni a vizeletritest, megelzni a vizelet visszatartasat,
a holyag es a vese Iertzeset.
A prosztatarak megelzeseben Iontos a helyes etrend.
Gondoskodjunk a teljes ertek, Ieldolgozatlan etelek Io-
gyasztasarol, a cink es a telitetlen zsirsavak rendszeres
bevitelerl. Fogyasszunk hidegen sajtolt olajokat, peldaul
szezammagbol vagy olivabol keszlteket. Egynk tbb
olajos magvat, tkmagot, diot, mogyorot, nyers zldseget,
gymlcst, babot, borsot es barna rizst. Igyunk Irissen
preselt gymlcslet.
A szojabab Iitoszterolokban klnsen gazdag, ezek ko-
leszterinszint-cskkent hatasa is jol dokumentalt. Kutata-
sok szerint a Iitoszterolt tartalmazo etrend nveli a vizelet-
ritest, ugyanakkor cskkenti a holyagban maradt vizelet
mennyiseget. A szojaetelek masik elnys hatasa, hogy a
bennk lev Iitosztrogeneknek ksznheten cskken a
prosztatarak kockazata.
Kerljk viszont a Iinomitott szenhidratokat, a kavet, az
ers teat es az alkoholt, klnsen a srt, valamint a tul sok
zsiros etelt, mert mindezek izgato hatasuak, es tanulma-
nyok szerint sszeIggnek a prosztatarakkal. Este mar ne
igyunk sok Iolyadekot.

78
Fontos a testgyakorlas, de a kerekparozas nem javasolt.
Jot tesz a seta. Ha nagyon hideg az id, a beteg ne menjen
a szabadba.
A prosztatagyulladasos betegnel a szex irritalhatja a
prosztatat es kesleltetheti a gyogyulast. Erdekesseg, hogy a
Medical Tribune cim szaklap 1989. augusztusi szama
szerint a prosztatarak kockazata haromszorosara n azok-
nal a IerIiaknal, akiknel az ondovezetek egy szakaszat
mtettel eltavolitottak (vasectomia).
Cygynvnyek
A prosztatabajok gyogynveny-terapiajaban kiemelt he-
lyet erdemel a kisviragu Izike. A hosszu idn at teljes
Ieledesbe merlt nvenyt Maria Treben ,Iedezte Iel ujbol,
knyvei es eladasai nyoman ismet meltan nepszerve
valt.
Receptje a teakesziteshez: egy pupozott teaskanal Iziket
/ liter vizhez adunk, csak Iorrazzuk, es rvid ideig allni
hagyjuk. Naponta legIeljebb 2 csesze tea Iogyaszthato: az
egyik reggel ehgyomorra, a masik vacsora eltt Iel oraval.
Tudomanyos tanulmanyok bizonyitottak, hogy a Izike-
tea, illetve a teljes nvenyi kivonatot tartalmazo Izikekap-
szulak prosztataproblemaknal igen hatekonyak. A nveny
cseranyagokat, Ilavonoidokat, triterpensavat es
Iitoszterineket tartalmaz. Az utobbiak kzl a legIontosabb
a beta-szitoszterin, ez a I hatoanyag. A Iziketea Iogyasz-
tasa nyoman a tnetek gyorsan es jelents mertekben
cskkennek, st sok esetben a prosztatamtet is elkerlhe-
t. A Izike altalanos jotekony hatasat bizonyitja a hugy-
ivarrendszeri problemaknal, hogy azoknak a nknek is
ajanlott, akik kronikus holyaggyengesegben vagy akut
holyag-, illetve hugycsgyulladasban szenvednek. A n-
veny ugyanis ers gyulladasgatlo es megnveli a vizelet
mennyiseget. Fziketea mellett kiegeszitesl nyugodtan
Iogyaszthato tkmag vagy tkmagolaj is. (Barbara es Peter
Theiss)
Prosztatamegnagyobbodasra javasolt tea: veronikaI
(10), orvosi angyalgyker (15), zellerlevel (20),
kukoricabajusz (15), tvises iglic (10), krmvirag
(30). A teakevereket egy honapig kell inni. (Lukacsne)
Teat spargagykerbl is keszithetnk: egy evkanal
spargagykeret IelIznk / liter vizben, es naponta ket-
szer iszunk belle.
Vizelethajto es antibiotikus hatasu az aprora vagott zel-
lerbl, petrezselyembl es hagymabol keszitett tea.
A nepi gyogyaszat jol bevalt eszkze, a csalantea ezuttal
is segit. Javitja a vizeletkivalasztast, ersiti a veset, enyhiti
a prosztatapanaszokat. Kuraszeren erdemes Iogyasztani
egy-ket honapig; reggel es este egy-egy poharnyi javasolt.
Emelked hmrsklet lfrd
Ezt a modszert holyagpanaszoknal ajanljuk, akut gyulla-
dasnal viszont tilos!
ljnk a 35 C-os vizet tartalmazo kadba, a viz csak az
also bordaivig erjen. Adjunk hozza 5 percenkent Iorro
vizet, es mindig merjnk ki a kadbol ugyanannyit, hogy a
vizszint valtozatlan maradjon. Mindezt addig vegezzk,
amig az lIrd hmerseklete el nem eri a 45 C-ot. Eh-
hez kb. 20 perc szkseges. Tovabbi 5-10 percig maradjunk
a vizben, majd Iel orat izzadjunk az agyban, mieltt hideg
vizzel lemosakodnank.
Kposztapakols
Erdemes megprobalni gyulladas eseten a kaposztapako-
last is. Leirasat l. a Felfa:as, holvaghurut cimszonal.
Illolajok
A prosztata megbetegedeseire ajanlott, specialis illoolaj
nem ismert, de az altalaban gyulladascskkentesre javasolt
illoolajok hasznosak lehetnek. Ilyenek: citrom, citromI,
eukaliptusz, kamilla, levendula, mirha, szegIszeg.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag,
prosztata, here.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: BeI-1, BeI-4, H-23, L-6, Gy-36.
1pllkkiegszitk
A legIontosabb a cink bevitele, ajanlott mennyisege napi
80 mg. A cinkhiany ugyanis egyertelmen jellemz a
prosztatagyulladasra. Jo cinkIorrast jelent a tkmag, illetve
a belle hidegen preselt olaj, valamint a sreleszt.
Jo hatasu a viragpor, ennek szedeset azonban csak ova-
tosan szabad megkezdeni, Iokozatosan nvelve az adagot.
Ha allergias reakcio jelentkezik, termeszetesen Iel kell
Iggeszteni a viragpor Iogyasztasat.
Ross:kedv, depress:io

Aligha akad olyan ember, aki letben egyszer vagy
tbbszr ne lett volna rosszkedvu, netn depresszi-
s. A hangulatvltozs mindenkinl termszetes
jelensg, baj van viszont akkor, ha valaki szinte
mindig vagy llandan szomornak, kedvetlennek

79
rzi magt, valsggal bezrkzik nmagba, illet-
ve elzrkzik a vilg ell. Elveszti rdekldst a
sajt gyei s msok dolgai irnt, az egsz vilgot
fekete szemvegen t szemlli. A mskor valsggal
rpl rk szmra szinte vnszorognak, alig vr-
ja, hogy alhasson, s ha mr elaludt, nincs sok ked-
ve felbredni.

A depresszio a karacsonyi nnepek es az ev vege eltt
klnsen sok olyan embert erint, aki egyedl tlti az n-
nepeket. A klinikai depresszio tnetei kze tartoznak a
kvetkezk: etvagytalansag vagy Iokozott etvagy, almat-
lansag vagy Iokozott aluszekonysag, Iizikai hiperaktivitas
vagy az aktivitas hianya, energiavesztes es Iaradtsag erze-
se, haszontalansag erzese, nvadak, indokolatlan szegyen-
erzet. Hianyzik tovabba az erdekldes a megszokott teve-
kenysegek irant, illetve ezek vegzese kzben nincs rm-
erzes. Cskken vagy hianyzik a szexualis erdekldes,
rmerzes. Mindezzel egytt jar a gondolkodasi es a kon-
centralokepesseg cskkenese. Sulyos esetben pedig a
depressziost vissza-visszater halal- es ngyilkossagi gon-
dolatok Ioglalkoztatjak.
Ha valakinel mar a legutobb emlitett Iokozat is bekvet-
kezik, Ieltetlenl orvoshoz kell Iordulnia, nehogy kart
tegyen nmagaban. Enyhebb depressziot azonban, Ileg ha
a Ient emlitett tnetek kzl csupan 3-4 tapasztalhato,
alternativ modszerekkel, termeszetgyogyaszati eljarasok-
kal erdemes kezelni. Sokszor mar az is eleg, ha a rossz-
kedvevel kszkdnek sikerl elnysen valtoztatnia ko-
rabbi etrendjen es eletmodjan.
Mieltt egy kedelybeteg szksegkeppen nmagat hibaz-
tatna a betegsege miatt, jusson eszebe, hogy a hajlam
gyakran rkldik. A depresszioban szenvedk mintegy
Ielenek egyik vagy mindket szlje ugyancsak depresszios
volt.
Tbb olyan betegseg ismert, amely egyebek mellett
depresszios tnetekhez vezet. Ilyenek: hipoglikemia (ala-
csony vercukorszint), allergiak, a pajzsmirigy alulmkde-
se (hipotireozis) es klnIele anyagcsere-betegsegek, Iel-
szivodasi problemak. Ilyen esetekben az alapbetegseg
megIelel kezelesevel a depresszios tneteket ugyancsak
cskkenteni lehet.
Etrend, letmd
Ertekes a dieta, illetve a 3-4 hetes gyogydieta tisztito ha-
tasa. Erdekes es tbb ,Iogyokuras klinikan egybehangzo-
an megIigyelt jelenseg, hogy a dieta, illetve a test meregte-
lenitese olyan betegsegekben es panaszoknal is segit, mint
a tul magas vagy tul alacsony vernyomas, a migren, az
aranyer, a szabalytalan menstruacio, a kronikus izleti
gyulladas es a pattanasok. A megtisztulas nem csak testi
ertelemben ervenyesl: a depresszio tnetei szinten mer-
sekldnek vagy megsznnek.
Az etrend nagy hatassal van az agy mkdesere. Jo, ha
tudjuk: az idegingerlet-atviv anyagok, a neurotransz-
mitterek kepzdese attol Igg, hogy mit esznk, iszunk. A
legIontosabb ilyen anyagok: a szerotonin, a dopamin es a
norepineIrin. Ha az agy szerotonint termel, cskken a Ie-
szltseg, megnyugszunk, mig a masik ket anyag kepzde-
sekor gondolkodasunk es cselekedeteink Ielgyorsulnak, es
Ieszltebbe, eberebbe valunk.
A szenhidratok Iogyasztasa nmagaban nyugtato hatasu,
mig a Ieherjek Iokozzak az eberseget. A legjobb a kett
megIelel kombinacioja: esszencialis zsirsavakat tartalma-
zo Ieherjeket es/vagy szenhidratokat erdemes Iogyasztani.
Jo valasztas a lazac. A telitett zsirokban gazdag eteleket
azonban erdemes kerlnnk, mert azok lassitjak a gondol-
kodast, es Iaradtta, kimerltte tesznek, a zsirok ugyanis
gatoljak az agyban a neurotranszmitterek kepzdeset.
sszeIoglalva: ha valaki ideges es szeretne megnyugod-
ni, akkor Iogyasszon tbb szenhidratot, mint Ieherjet, ha
viszont Iaradt es energiara van szksege, egyen tbb Ieher-
jet es kevesebb szenhidratot. Nem veletlen, hogy a dep-
ressziosok valosaggal vonzodnak a szerotonin kepzde-
sehez szkseges triptoIanban es a Ieherjekben gazdag
etelekhez, olyanokhoz, mint peldaul a pulykahus es a la-
zac.
Erdemes tudni azt is, hogy szervezetnk gyorsabban re-
agal a cukor jelenletere, mint a komplex szenhidratokera.
Ezert is celszer kerlni az egyszer cukrokat, amelyek
gyorsan bekvetkez mellekhatasa a Iaradtsag es a dep-
resszio.
Legalabb ilyen Iontos a megIelel eletmod. A depresszi-
os beteg meg akkor is, ha valosaggal erszakot kell ten-
nie nmagan jarjon minel tbbet tarsasagba, keressen
maganak rendszeres elIoglaltsagot (munka, szabadid,
hobbi, sport). Nem lehet elegge hangsulyozni a rendszeres
testmozgas, a sport jotekony hatasat, hiszen ennek reven
Iokozodik az agy szerotonintermelese, igy a megIelelen
hosszu ideig es intenziven vegzett sportolas utan valosagos
rmerzet keriti hatalmaba az embert. Gondoljunk csak
arra az euIoriara, amit a hosszutavIutok ereznek.
Cygynvnyek
A gyogynvenyek kzl a depresszio kezeleseben els
helyen all az orbancI. Nyugtato hatasa is van, ezert kln-
Iele nyugtato es altato teakeverekeknek Iontos alkotoele-
me, de hatasa elssorban az egesz idegrendszer ersitese-
ben mutatkozik meg. ,A depresszio elleni nvenyi gyogy-
szernek is nevezik. (Barbara es Peter Theiss) F hato-
anyaga, a hipericin hasonloan mkdik, mint az ugyneve-
zett MAO-gatlok az elenkit keszitmenyekben, am az
utobbiakkal ellentetben nem tompitja a kzponti idegrend-
szer mkdeset. Az orbancIvet nemcsak teakent, hanem
tinkturaval is bevihetjk a szervezetbe. Fontos, hogy tbb
heten vagy honapon keresztl napjaban tbbszr Iogyasz-
szuk. Igy erezhet javulast erhetnk el vele. Ma mar
egyebkent tbbIele, orbancIalapu gyogyszer is Iorgalom-
ban van.
Ha valaki sulyos veszteseget, erzelmi megrazkodtatast el
at (halaleset, valas stb.), depresszio ellen idealis orvossag,
ha napi 3-6 csesze orbancIteat iszik es 320 csepp
-tinkturat vesz be.
Gyakran veszitik el eletkedvket azok az ids emberek,

80
akik ugy erzik: maganyosak, az elet peremere szorultak.
Ilyenkor is jo az orbancItea, amely meg hatasosabb, ha
citromIvel es galagonyaval kombinaljak.
Felntteknel megsznteti az ideges Ieszltseget es a dep-
ressziot a kakukkIIrd (amely egyebkent nyugtalan
vagy ideges gyermeknek ugyancsak egeszseges alvast
biztosit).
Ajanljuk meg depresszional a svedcseppes Iejkezelest.
Keves vizzel Ielhigitunk egy evkanalnyi svedkesert, es
bekenjk vele a halantekot, a homlokot, a szemet, valamint
a Il mgtti reszeket. Az egesz testre kiterjed elenkit
hatas azonnal erezhet.
Ujabban egyre tbb adat utal a paIranyIeny (Ginkgo
biloba) depresszioellenes hatasaira. Eddig is tudtuk, hogy a
ginkgo javitja az agyi keringest, most mar azonban az is
nyilvanvalova valt, hogy szedese nveli az agyban a
szerotonin receptorok Ielletet.
Illolajok
Az illoolaj-terapia igen hatekony a depresszio kezelese-
ben, a tnetek enyhiteseben. A kvetkez illoolajok alkal-
mazhatok: bazsalikom, citrom, citromI, geranium, jazmin,
kamilla, levendula, muskotalyzsalya, szantalIa, ilang-ilang.
kal cim Iejezetet.
Fnyterpia
MegIigyeltek, hogy a depressziosok tnetei altalaban su-
lyosabbak telen, amikor a napok rvidebbek es stetebbek,
mint nyaron. Valoszin, hogy a napIeny es a vilagossag
hatasara a tobozmirigyben bvebben termeld melatonin-
hormon Ielels azert, hogy nyaron tbb a jokedv ember
es kevesebb a kedelybeteg. Ebbl kiindulva a stet teli
napokon erdemes jol megvilagitott szobaban tartozkod-
nunk, es ha megis kist a nap, Ieltetlenl setaljunk egyet.
Kutatasok szerint a depresszios tnetek enyhiteseben igen
hatekony a ketoras reggeli napIrd soran Ielvett energia,
mig a kes delutani napozas csekely eredmenyekre vezet.
Hasonloan elnysen hat a depresszios betegre az ener-
getikai kezeles (bioenergetikus vagy pranagyogyasz segit-
segevel).
Lgzs
Pusztan a belegzes, illetve a kilegzes idtartamanak sza-
balyozasaval kepesek vagyunk megnyugtatni vagy elenki-
teni magunkat. A hosszan tarto, mely belegzes a szimpati-
kus idegrendszer reven serkenti a vernyomast, a szivrit-
must, a szexualis vagyat, mig a hosszan tarto, lassu kileg-
zes nyugtato hatasu. Az utobbi esetben a paraszimpatikus
idegrendszer kzvetitesevel cskken a vernyomas, lassul a
pulzus, es mersekldik a szexualis kesztetes.
A reszleteket illeten l. A leg:es es a: eges:seg cim Ie-
jezetet.
Reflexolgia
holyag, Iej (Iejtet, nagyagy, kisagy), napIonat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: BeI-12, Szb-8.
Fl: Sen Men.
1pllkkiegszitk
Talan a legIontosabb etrend-kiegeszit a B-komplex vi-
tamin, amely elengedhetetlen a normalis agymkdeshez.
Kln kiemelend a B-vitamin csaladbol a B
3
-vitamin,
amely javitja az agyi verkeringest, valamint a B
6
-vitamin,
amely a szerotonin szintezisehez szkseges. Nem veletlen,
hogy a depresszios betegek B
6
-vitamin-szintje tipikusan
alacsony, klnsen a Iogamzasgatlo tablettat vagy mas
hormonkeszitmenyt szed nknel.
Ugyancsak javitja az agymkdest es az idegingerlet-
atvitelt a kolin es az inozitol. Mindkett megtalalhato a
lecitinben.
Sclerosis multiplex (SM)

Idegrostjainkat tbbrtegu anyag, gynevezett
mielinhvely veszi krl, amelynek feladata az
elektromos impulzusok vezetse az ideg mentn. Az
ideghvely betegsgei kzl a legismertebb a
sclerosis multiplex (SM), amely tbbnyire fiatal
felntteket, elssorban nket sjt. Pontos okt
mindmig nem ismerik, de az orvostudomny mai
llsa szerint az a legvalsznubb, hogy autoimmun
folyamat kvetkezmnyeknt jn ltre.
Az SM kialakulasaban Ielteheten genetikai ok, esetleg
virusIertzes is kzrejatszik, de ennel nagyobb szerepe van
a krnyezeti tenyezknek. Ritka ugyanis a betegseg az
Egyenlit kzeleben Ielntt embereknel, sokkal gyakoribb
azonban azoknal, akik a mersekelt egvn tltttek eletk
els tiz esztendejet.
Az els tnetek tbbnyire 20 es 40 eves kor kztt lep-
nek Iel. Az idegrostok mielinhvelyenek karosodasa
(demielinizacio) az agy es a gerincvel barmelyik reszen
bekvetkezhet, es az erintett terlettl Igg tnetek je-
lentkeznek. Ha az izmokat ellato idegpalyak mielinhvelye
karosodik, akkor mozgaszavarok (motoros tnetek), ha
pedig az erzeteket szallito idegpalyak, akkor inkabb erzes-
zavarok (szenzoros tnetek) jellemzk.

81
Gyakran Iordul el korai tnetkent zsibbadas, bizserges a
karban, a labban, a trzsn es az arcon, a beteg gyetlenne
es ertlenne valhat. Masoknal szemtnetek (Iajdalom,
homalyos latas, szemideggyulladas, ketts latas, reszleges
vaksag) regisztralhatok. Mivel a szimptomak szerteagazok,
valtozatosak es kiszamithatatlanok, raadasul megesik,
hogy egyetlen tnetet hosszabb ideig nem kvet ujabb,
igen nehez az SM korai Ielismerese, pontos diagnozisa.
Jelzesertek lehet, ha a tnetek meleg idben, Iorro zuhany
vagy Ird, illetve laz es Iertzes hatasara Iokozodnak.
Az orvostudomany mai IelIogasa szerint a sclerosis mul-
tiplex nem gyogyithato, de a betegseg elrehaladasat lassi-
tani, a tneteket mersekelni lehet. A termeszetgyogyaszat
modszerei is kepesek erre.
Etrend
Kutatasok szerint azokon a terleteken, ahol az SM na-
gyobb szamban Iordul el, az etrend gazdag allati zsira-
dekban, telitett zsirsavakban. Klnsen szembetn, hogy
Norvegia szarazIldi terletein tbb az SM-beteg, mint a
tengerparton. Az utobbi vezetben elk kevesebb hust,
tejet es tejtermeket vesznek magukhoz, viszont sokkal tbb
tengeri halat Iogyasztanak. Erdekes az is, hogy Japanban
igen kis szamban Iordul el ez a betegseg, ugyanakkor
tudjuk, hogy a hagyomanyos japan konyhanak Iontos
alkotoreszei a tenger gymlcsei, a klnIele magvak es a
szoja. Ezekben az etelekben sok a tbbszrsen telitetlen
zsirsav, igy az omega-3 zsirsavak. Az utobbiak hianya
sszeIggesbe hozhato a mielinhvely karosodasaval.
Mindebbl nyilvanvalo, hogy az SM-betegeknek erdemes
magukhoz venni omega-3 zsirsavakban gazdag taplalekot,
tovabba kiegesziteni azt az omega-6 zsirsavakban ugyan-
csak bvelked lenmagolajjal.
Dr. Roy Swank oregoni orvosproIesszor nevehez Iz-
dik a specialis SM-dieta kidolgozasa es alkalmazasa. Esze-
rint a beteg korlatozza a telitett zsir bevitelet max. napi 10
grammra, Iogyasszon naponta 40-50 g tbbszrsen teli-
tetlen olajat (tilos viszont a margarin, a nvenyi zsiradek es
a hidrogenezett olajok), egyen mindennap egy evkanalnyi
tkehalmaj-olajat (csukamajolajat), Iogyasszon hetente
legalabb 3 alkalommal tengeri halat, es mas Iorrasokbol is
gondoskodjon a Ieherjebevitelrl (hvelyesek, gabonaIe-
lek, zldseg reven). A bevitt telitetlen zsirsavak hatasara az
immunrendszer az SM-betegek szempontjabol kedvez
modon mkdik: az immunvalasz ugy modosul, hogy
ekzben nem jelentkeznek azok a karos mellekhatasok,
amelyek az immunrendszer mkdeset elnyomo
(immunszuppresszor) hatasu gyogyszereknel lepnek Iel.
Nincs ra klinikai bizonyitek, hogy a gyakori
taplalekallergenkent ismert gluten es tej Iogyasztasat is
erdemes lenne korlatozni. Ennek ellenere tapasztalatok
szerint hasznal a beteg egeszsegenek, ha sikerl etrendje-
bl kiiktatni az allergeneket.
A megIelel etrend kialakitasakor azt is celszer Iigye-
lembe venni, hogy az SM-betegek nagy reszenel valami-
lyen Ielszivodasi zavar is Iennall. Ha ezekrl tud a beteg,
knnyebb megakadalyozni a hianyallapotok kialakulasat.
Eletmd
A beteg igyekezzen a lehet legaktivabb, normalis eletet
elni. Testileg-lelkileg egyarant jotekony hatasu a rendsze-
res testmozgas, gyelni kell azonban arra, hogy ne kvet-
kezzen be tulzott igenybevetel vagy teljes kimerles. Egy
vizsgalat soran heti harom alkalommal 40-40 percet gya-
koroltak a betegek szobakerekparon, amelynek karersit
Ielszerelese is volt. A rendszeres testgyakorlas hatasara
mind Iizikai, mind pszichikai es erzelmi tekintetben mer-
het javulas kvetkezett be. gyelni kell arra, hogy a test-
mozgasnak olyan Iormajat valasszuk ki, amely nem emeli
nagymertekben a test hmersekletet. A nyujto es ersit
gyakorlatokat vizben is lehet vegezni, es hasznos lehet az
uszas de nem meleg vizben! A testedzest a szokottnal
ovatosabban, mertekkel vegezzk abban az idszakban,
amikor a tnetek sulyosbodnak.
Kerlje a beteg a tul meleg hmersekletet, a meleg Ir-
dt, a napozast es a tulzott Iizikai munkat.
Mivel az SM-beteg a bizonytalan tnetek es a kiszamit-
hatatlan prognozis miatt altalaban Ieszlt, nyugtalan, kny-
nyen hajlamossa valik a depressziora, igen Iontos a megIe-
lel csaladi, munkahelyi krnyezet, a megert tars es bara-
tok. Mindenkeppen javasolt valamilyen lazitasi (relaxaci-
os) modszer elsajatitasa es rendszeres alkalmazasa is.
Cygynvnyek
Belsleg es klsleg egyarant hasznalhatnak a gyogyn-
venyek. Elssorban idegersit nvenyek jnnek szami-
tasba. CitromI (20 g), galagonyavirag (100 g), levendula-
virag (100 g) es szurokI (100 g) keverekebl egy evka-
nalnyit Iorrazzunk le 2 dl vizzel, 15 percig hagyjuk allni.
Ez egyszeri adag. Az igy elkeszitett teat a beteg deleltt es
delutan Iogyassza el. (Dr. Nagy Geza)
A gerinc helyi kezelese mind az izmok, mind az idegsza-
lak egeszsege szempontjabol elnys, mert Iokozza a ver-
bseget. A kvetkez gyogynvenyek alkalmasak erre a
celra: angyalI, anizs, bazsalikom, borokabogyo, borsmen-
ta, csalan, eukaliptusz, edeskmeny, Iahej, izsop, kmeny,
levendula, majoranna, rozmaring. Olyan olajra vagy krem-
re van szkseg, amely az emlitett gyogynvenyek valame-
lyikenek (vagy tbbnek) a kivonatat tartalmazza. A ken-
cst a hatgerinc mindket oldalan krkrs mozgassal
masszirozzuk be a testbe, alulrol IelIele. (Dr. Nagy Geza)
Tapasztalt bioenergetikus es/vagy pranagyogyasz
ugyancsak eredmenyesen kezelheti a gerincet energetikai
szempontbol.

Illolajok
Aromalampaban parologtatva hasznosak a Ieszltseg- es
Ielelemcskkent illoolajok, peldaul a citromI, a levendu-
la, az erdeiIeny, a geranium, a mandarin es a narancs.
kal cim Iejezetet.

82
Reflexolgia
holyag, agy, hipoIizis, gerinc (vegig).
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Kor-14, Kor-20. Emel-
lett a hugyholyagvezetek pontjait celszer vegig nyomo-
gatni, masszirozni Iellrl leIele a gerinc menten, mindket
oldalon, ketujjnyira a gerinctl.
1pllkkiegszitk
A kulcsszo: antioxidansok! Ezek javitjak a kzponti
idegrendszer, az idegsejtek mkdeset, az idegrendszer
verellatasat. Elnys a C- es az E-vitamin, a szelen, a paI-
ranyIeny (Ginkgo biloba), valamint a lenmagolaj, a
tengerihal-olaj es a B
12
-vitamin bevitele. A hianyallapotok
kialakulasanak megelzesere jo minseg es hatekony
multivitamin es multi asvanyi anyag keszitmenyre van
szkseg.
S:embetegsegek

A leggyakoribb szembetegsgek: a szem, illetve a
kthrtya gyulladsa, az rpa, a szrke hlyog s
a zld hlyog. (Egyb - rszben veleszletett -
szemproblmkkal, mint amilyen a kancsalsg, a
rvidlts, a farkasvaksg vagy sznvaksg stb. itt
nem foglalkozunk.) Kthrtya-gyulladsnl a
szemben vrbsg keletkezik. Reggelre vladk
jelenik meg benne, s a szem akr be is ragadhat.
Tbbfle oka lehet: baktrium, vrus, idegen test,
allergia, krnikuss vlt orrmellkreg-gyullads
vagy valamilyen gc a szervezetben (epehlyag-,
vakbl-, mandulagyullads vagy egy-kt rossz fog),
de huzattl is kialakulhat.

A szemgolyo ket es Iel centimeter atmerj, a szem-
regben helyezkedik el. Vedelmet a szemhej, a kthar-
tyak es a szemregben lev zsirszvetek latjak el. A szem-
pillak megvedik a portol, a knnymirigyek pedig a Iert-
zestl, hiszen Iolyamatosan nedvesen tartjak a szemet.
A szemben harom reteg talalhato: a szemIeherje (inhar-
tya) amelynek az ells reszen talalhato meg az ora-
veghez hasonlo, atlatszo szaruhartya , az erhartya es az
ideghartya (retina). Az erhartya ugyancsak harom reszbl
all: a valodi erhartyabol, amelyet az erek srn behaloz-
nak, a szemlencset rugalmasan IelIggeszt sugartestbl,
valamint a szivarvanyhartyabol (irisz). Az utobbi kzepen
lev nyilas a pupilla, amely ersebb Ieny hatasara besz-
kl, keves Ienyben pedig kitagul. Az ideghartya Iontos
resze a vakIolt, ahol az erek es az idegek lepnek be, ettl
oldalra talalhato az eleslatasert Ielels sargaIolt (macula).
Ott van a legtbb Ienyerzekel idegsejt (csapocska). A
sargaIolt Ielel a nappali Ienylatasert es a szinlatasert.
A szemgolyo hatso reszen lep ki az idegsejtek nyulva-
nyaibol kialakult latoideg. A ket oldalon halado ideg az
agyalapon kzeledik egymashoz, ott mindket szem ideg-
rostjai reszben keresztezdnek, igy jutnak el az elsdleges
latokzpontba, kesbb pedig az agykereg masodlagos
latokzpontjaba.
A szrke halyog ids korban gyakoribb, de a betegseg
nem szksegkeppen korIgg. Lenyege az, hogy a szem-
lencse homalyossa valik.
A zld halyog a szemnyomas Iokozodasa miatt alakul ki.
Ers szem- es altalaban azonos oldali IejIajassal, hanyin-
gerrel es hirtelen latasromlassal jar egytt. Idlt Iormaja a
latas lassu romlasahoz vezet.
A szrke halyog tnetei: a latas Iokozatos es Iajdalom-
mal egytt nem jaro elmosodasa, elhomalyosodasa;
megnvekedett erzekenyseg a napIenyre es az ejszakai
reIlektorIenyre; Ienyudvar eszlelese a IenyIorras krl; a
szinerzekeles megvaltozasa.
Szrke halyognal lenyeges, hogy a betegseget minel
hamarabb Ielismerjek, korai szakaszaban ugyanis vissza-
Iordithato. Jelents latasromlasnal azonban az egyetlen
megoldast a szrke halyog eltavolitasa es a mlencse-
beltetes jelenti.
Zld halyognal a kezeles es a megelzes egyarant arra
epl, hogy cskkentsek a szemnyomast, illetve javitsak a
kollagen anyagcseret. Termeszetesen azonnal orvoshoz
kell Iordulni, ha valaki a zld halyog heveny tneteit eszle-
li: eles Iajdalmat erez, latasa elhomalyosul, a szemek kiv-
rsdnek, pupillaja Ienyre merevve (Iixaltta) valik es kita-
gul. Ha egy ilyen beteget azonnal (12-48 oran bell) nem
kezelnek megIelelen, akkor nehany nap alatt vegleg
megvakulhat.
Halyogbetegsegeknel, rvidlatasnal tbbnyire jol mk-
dik a bioenergia-, illetve a pranakezeles, amelynek az el-
sdleges hatasa azonban csupan 2-3 napig tart. Ezert java-
solt a kezelest hetente 2-3 alkalommal vegezni, igy nehany
honap alatt komoly javulast lehet elerni.
Etrend, letmd
Kerljk a szabadgyk-Iorraskent szamba jv taplale-
kot: az olajban slt es avas eteleket. Egy tudomanyos kuta-
tas kimutatta, hogy a megnvekedett so-, illetve zsirIo-
gyasztas Iokozza a szrke halyog kialakulasanak veszelyet.
Fogyasszunk zldsegIeleket, mert gazdagok kentartalmu
aminosavakban, klnsen pedig narancssarga szin zld-
segeket, mert azokban sok a beta-karotin es mas
karotinoidok. Emellett egynk sok Iriss gymlcst, hogy
minel tbb C- es E-vitamint vigynk be termeszetes uton a
szervezetbe.

83
Zld halyog eseten ugyancsak ajanlott a sok C-vitamint
es bioIlavonoidokat tartalmazo Iriss gymlcs es zldseg
Iogyasztasa. Magas omega-3 zsirsav tartalmuk miatt el-
nysek lehetnek az etrendben a tengeri halak (lazac, mak-
rela, hering, tkehal).
Bizonyitott teny, hogy ids emberek, illetve szrke ha-
lyogban szenved szemelyek szemlencsejeben tbbIele
nehezIem magasabb koncentracioban Iordul el. A kadmi-
um koncentracioja peldaul ket-haromszor nagyobb a nor-
malis erteknel. Tudjuk azt is, hogy a kadmium gatolja a
cink beepleset egyes antioxidans hatasu, enzimszeren
mkd Ieherjekbe, igy gyengiti a szervezet szabad gy-
kk ellen ved mechanizmusanak mkdeset. Az elsdle-
ges krnyezeti kadmiumIorras a cigarettaIst, akinek tehat
szrke halyogja van, se aktivan, se passzivan ne doha-
nyozzek.
Szrke halyogban szenvedk ne szedjenek antihiszta-
min-tartalmu gyogyszert. Zld halyognal ugyancsak ker-
lendk az antihisztaminok, valamint a nyugtato hatasu
gyogyszerek. Jo tudni azt is, hogy az edesgyker es a nagy
mennyisegben bevitt niacin ugyancsak karos lehet.
A halyogos beteg kerlje az ers Ienyt, klnsen a kz-
vetlen napstest. Ha a szabadban tartozkodik, hordjon
olyan napszemveget, amely vedelmet nyujt az ultraibolya
(UV) sugarak ellen.
Cygynvnyek
A cickaIarktea belsleg trten Iogyasztasa szuro szem-
Iajdalmakra, valadekozassal es knnyezessel egytt jaro
szembantalmakra is jo. A kamilla klsleg borogatas
Iormajaban gyulladt szemre es kthartya-gyulladasra es
arpara ajanlott.
Zld halyog ellen javasolt a kvetkez teakeverek: csa-
lan, orvosi veronika, krmvirag es zsurlo azonos meny-
nyisegben. A teabol naponta 2-3 cseszevel Iogyasszunk el,
adjunk hozza egy-egy teaskanalnyi svedkesert.
Zld halyog kezeleseben hasznos lehet a zsurlobol ke-
szlt lIrd. Maria Treben IelIogasa szerint a zld ha-
lyog nem pusztan a szem betegsege, sokkal inkabb a vese
mkdesi zavarabol ered, es a legtbb esetben reumas es
izleti Iajdalmakkal jar egytt. A vese gyengebb mkdese
kvetkezteben irja nyomas jelentkezik a szemben, amit
gyorsan meg lehet szntetni zsurlo lIrdvel, es a hatas
gyakran mar a Irdes alatt ervenyesl.
Elkeszitese: ejszakara hideg vizben aztassunk be 100 g
szaritott vagy 2,5 liter (kb. Iel vdrnyi) Iriss nvenyt. A
nvenyt lepje el a viz. Masnap Ielmelegitjk, leszrjk, es
hozzantjk a megIelel hIoku vizhez. A Irdes 20 per-
cig tartson. Idnkent tltsnk a Irdvizbe Iorro vizet,
hogy egyenletesen meleg maradjon. A viz lepje el a vese-
ket, de a szivtajek ne kerljn viz ala. Termeszetesen a
Irdszobaban is legyen kellemes meleg. Frdes utan ne
trlkzznk meg, hanem vizesen bujjunk Irdkpenybe,
es tovabbi egy orat gzljk magunkat az elmelegitett
agyban.
SzemviditoIvel is mosogathatjuk a szemet, de csak na-
gyon gyenge Izettel. Ha az ilyen kezeles utan a bantalmak
nem enyhlnek, hanem Iokozodnak, az tuladagolasra utal.
A javasolt adag: legIeljebb Iel kaveskanalnyi Ibl keszit-
snk egy cseszenyi Izetet, es csupan rvid ideig hagyjuk
allni. Minden alkalommal Irissen kell elkesziteni, es csak
egyszer szabad Ielhasznalni. A szemviditoIves Ird
szrke es zld halyognal egyarant segithet.
A szem gzlesehez keverjnk ssze szemviditoIvet
(20 g), macskagykeret (20 g), vasIvet (10 g), bodzavira-
got (30 g) es kamillat (20 g). A keverekbl tegynk 5 csa-
pott evkanalnyit Iel liter Ieherborba, melegitsk Iel, amig
eppen nem kezd Iorrni, es szrjk le. Becsukott szemnket
tartsuk a gzbe. A kesz gyogybort lezart vegben eltarthat-
juk, es minden alkalommal csak annyit hasznaljunk Iel
belle, amennyi egy gzleshez szkseges.
Szemgyulladas borogatasara alkalmas a kvetkez tea-
keverek: kamillavirag (5 g), buzavirag (5 g), szemviditoI
(5 g), keskenyutiI-level (5 g), cickaIarkI (5 g), papsajtle-
vel (5 g).
Erdemes kiprobalni a svedkesers szemborogatast is.
Fekdjnk a hatunkra, es helyezznk ket, elzleg tiszta
svedkeser-kivonattal atitatott vattacsomot a lezart sze-
mekre. Gyengeden nyomjuk ra, es hagyjuk 10 percig hatni.
A borogatas Irissit hatasa mar 5 perc mulva erezhet.
Fajdalmas es vrs, valamint gyulladt szemnel es szrke
halyognal egyarant segithet. (Theiss hazaspar)
Reflexolgia
holyag, maj, agy, szem.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: H-1, Eh-20, Eh-37 (szrke ha-
lyognal), H-1, Vab-4, Eh-20 (zld halyognal). Egyeb
szempanaszokra: M-3, H-1, Gy-2, Eh-20, Eh-37, Vab-4,
Vab-11.

Kinaban gyerekek millioi vegzik mindennap a szem k-
rli Akupresszuras pontok gyenged nyomasan es masszi-
rozasan alapulo szemtornat, amely a szem egeszsegenek
megrzesevel Ieleslegesse teheti a szemvegviselest, st
klnIele szempanaszok es betegsegek eseten is jotekony
hatasu. Negy lepesbl all, ezeket a kvetkez oldalon ta-
lalhato abrakon mutatjuk be.

1.) A szemzug masszirozasa ujjbeggyel 32-szer.
2.) Az orrnyereg knny nyomasa es masszirozasa 32-
szer ugy, hogy a mutato- es a hvelykujjunk kze csip-
pentjk a brt az orr Iels reszen, majd Iggleges irany-
ban huzogatjuk az orrcsonton Iel-le.
3.) Mindket orrnyilastol kiIele egy-egy ujjnyira krkr-
sen es Iinoman nyomjuk, masszirozzuk az arcbrt a muta-
toujjunkkal 32-szer.

84
4.) A hvelykujjainkat a halantekon megtamasztva, be-
hajlitjuk a masik negy ujjunkat. A mutatoujj kls Ielen
igy keletkez parnas resszel vegigmasszirozzuk a szeml-
dkcsontot a szemzugtol kiIele 8-szor, majd a hvelykuj-
junkat nem elmozditva, ugyanigy jarunk el a szem alatti
csontos resznel is 8-szor. Ismeteljk meg a mozdulatsort
Iell is, alul is, sszesen tehat 32-szer masszirozzuk vegig
ezeket a csontokat.
Hkameras meres kimutatta, hogy ezzel az egyszer
modszerrel a szem krli izmok es szvetek hmerseklete
csaknem 1 C Iokkal emelkedik, ennek kvetkezteben
pedig jelentsen javul a szem verellatasa, mkdesenek
hatekonysaga. Ezert a kinai szemmasszazst nemcsak bete-
geknek erdemes alkalmazniuk, hanem olyan egeszseges
embereknek is, akiknek a szemet Iokozott terheles eri (pel-
daul szamitogepes munka miatt).

Kthartya-gyulladasnal a kvetkez szemtorna ajanlott
(dr. Csikai Erzsebet):

Masszirozzuk meg a Ilkagylo mgtti pontot a csontos
resz alatti melyedesben (a trapezizom es a csecsnyulvany
kztt).
Nyomkodjuk a hvelykujj es a mutatoujj kztti legma-
gasabb pontot (Vab-4).
Masszirozzuk az alkaron a behajlitott knyktl ketujj-
nyira lev pontot (Vab-11).
1pllkkiegszitk
Kiemelt Iigyelmet erdemel mindenIajta szemproblema
enyhiteseben, a gyogyitas gyorsitasaban az A-vitamin,
illetve annak elvitaminja, a beta-karotin. A dozisra azon-
ban vigyazni kell, mert az A-vitamin, zsirban oldodo le-
ven, knnyen tuladagolhato. Ez azonban nem Iordulhat el
beta-karotin szedese eseten, mert abbol a maj csupan any-
nyit alakit at A-vitaminna, amennyire a szervezetnek szk-
sege van.
Kln emlitest erdemel a lutein, amely ugyancsak a
karotinoidok csoportjaba tartozik, es a szerz tapasztalatai
szerint ugyancsak hatekony a szrke halyognak nemcsak a
megelzeseben, hanem a gyogyitasaban is. Hasonloan hat
a zeaxantin is.

85
SzemIertzeseknel erdemes emelt dozisban C-vitamint
szedni; segiti a gyogyulast csakugy, mint a cink adagolasa.
Javasolt ezeket egy honapig bejuttatni az immunrendszer
ersitesere, a Iertzes kiujulasanak megakadalyozasara. A
C-vitamin adagolasat lehetleg egeszitsk ki
bioIlavoinodok szedesevel.

S:ekrekedes

Rengetegen bajldnak rossz kzrzettel, puffads-
sal, fejfjssal, alvszavarokkal, idrl idre je-
lentkez depresszival. E ltszlag klnbz, szer-
tegaz tnetcsoport mgtt gyakran egyetlen k-
zs ok hzdik meg, a szkrekeds. Ha valakinek
hetente csak egy-kt alkalommal sikerl kirteni a
beleit, annak a szervezetben sok mreganyag hal-
mozdik fel. 1elenltk az emltett mrgezsi tne-
tekben is megnyilvnul.

A termeszeti nepeknel altalanos volt es a termeszethez
kzel el embereknel ma is az , hogy minden Ietkezes
utan nehany perccel megszabadulnak a belsartol. Mar
Hippokratesz leszgezte, hogy ,a halal a belekben lako-
zik. Ez a tudas a kesbbi korokban is Iennmaradt, csak
eppen napjaink rohano eletet el, kapkodva es korszertle-
nl taplalkozo, stresszel teli embere hajlamos elIeledkezni
rola. De ha nem treksznk is a napi tbbszri szekelesre,
legalabb azt erjk el, hogy mindennap egyszer kiritsk
beleinket.
A vastagbelben Ielhalmozodo salak- es mereganyagok
nem csupan az emesztrendszer mkdeset beIolyasoljak.
A vastagbel az immunrendszernek is Iontos alkotoeleme.
Renyhen mkd, mereganyagokkal teli vastagbel eseten
gyakrabban betegsznk meg, es srbben Iordulnak el a
kronikus Iertzesek, igy a Candida gomba elszaporodasa
is. Ezenkivl allergia, brbetegsegek, reuma es termeszete-
sen elhizas is kialakulhat. St a szekrekedessel kzd em-
bereknel nagyobb a vastagbelrak kockazata, mert a beltar-
talom lassabb mozgasa miatt hosszabb ideig maradnak a
belekben a belsarban talalhato, rakkelt vegyi anyagok.
A szekrekedesnek szamos oka lehet. Leggyakrabban az
egyoldalu, rostszegeny, helytelen taplalkozas es a keves
mozgas kvetkezmenye, de meghuzodhat a hatterben
komoly emesztrendszeri megbetegedes is, ezert ha etren-
di es eletmodbeli valtozasokkal nem szntethet meg, es
egyeb panaszok is tarsulnak hozza, Ieltetlenl Iorduljunk
orvoshoz kivizsgalas celjabol. ElIordul, hogy valaki pel-
daul az aranyere miatt Iel a szekletritessel jaro esetleges
Iajdalomtol, ezert alakul ki a szekrekedes. Ne Ieledjk,
hogy idskorban gyakoribb ez a problema, mert a belm-
kdes renyheve valik, de ha nincs szervi ok a hatterben,
akkor megIelel etrenddel es eletmoddal ezt is meg lehet
szntetni.
A manapsag sokak altal szedett nyugtatok, altatok, sav-
lektk, grcsoldok, vernyomascskkentk, vizhajtok es
depresszio elleni gyogyszerek mellekhatasakent ugyancsak
kialakulhat szekrekedes.
Lelki oka is lehet. A kronikus szekrekedes altalaban
olyan emberekre jellemz, akik nem eleg nyitottak, nehe-
zen tudnak barmin is valtoztatni az eletkben, tulzottan
ragaszkodnak a regi erzelmeikhez es kapcsolataikhoz,
,visszatartjak magukat az ujdonsagoktol.
A megoldas semmikepp sem valamilyen hashajto
gyogyszer szedese. A szervezet ugyanis ezt hamar meg-
szokja, es kesbb gyogyszer nelkl mar nincs eredmeny,
st a hashajtobol egyre nagyobb adag szkseges. A hashaj-
to szerek (nemklnben a gyogynvenyek!) tartos alkal-
mazasa kvetkezteben Ielborul a szervezet elektrolit-
haztartasa, s ez tbbek kztt kaliumhianyhoz, a szivizmok
es az egesz vazizomzat gynglesehez vezet. A hashajtok
raadasul ingerlik a belnyalkahartyat, es kronikus gyulladast
idezhetnek el.
Szerencsere az esetek tbbsegeben segitenek az etrend-
ben es az eletmodban vegrehajtott valtoztatasok.

Etrend
A szekrekedes elkerlesere a leglenyegesebb a megIele-
l mennyiseg es minseg rost es viz bevitele. Feher
kenyer helyett Iogyasszunk teljes rles gabonabol keszlt,
sok rostot tartalmazo kenyeret, egynk rendszeresen mz-
lit. Egy hazi mzlirecept: 2 evkanal Irissen rlt gabona
izles szerint, 2 evkanal lenmag, 2 evkanal aprora vagott
csonthejas gymlcs (dio, mandula, Ienymag stb.), 2
evkanal Iinomra vagott, szaritott gymlcs (pl. mazsola,
szilva, Ige, datolya, ananasz). A kevereket ntsk Iel
annyi hideg vizzel, hogy eppen ellepje, es hagyjuk egy
ejszakan at ,dagadni. Reggel adhatunk hozza izles szerint
keIirt, joghurtot, aludttejet vagy tejsavot. Reggelire Io-
gyasszuk. Az ily modon keszitett mzlihez ne tegynk
Iriss gymlcst, mert az a gabonapeppel egytt erjedesi
diszpepsziahoz, teltsegerzeshez, puIIadashoz vezet, es a
taplalekot elviselhetetlenne teszi. (Theiss hazaspar)
Elnys, ha minel tbb nyers zldseget, gymlcst Io-
gyasztunk.
Igyunk sok Iolyadekot, elssorban jo minseg Iorras-
vagy asvanyvizet. Ha a napot ket nagy pohar vizzel kezd-
jk, altalaban Iel oran bell megvan az eredmenye. Fokoz-
za a hatast, ha hideg helyett langyos vizet iszunk (ez az
indiai hagyomanyos orvoslasban, az ajurvedaban is bevalt
eljaras). Jol rendben tartja az emesztest, es hozzajarul a
mindennapi szeklethez az ehgyomorra vagy vizivas utan
elIogyasztott grepIrutle is.
Ha a Ienti etrendi valtozasok nem hozzak meg a vart ered-
menyt, akkor kln rostanyagot is bevihetnk a szervezetbe
korpa Iormajaban. A legtbben buzakorpaval egeszitik ki
taplalekukat, ami hasznos ugyan, de meg jobb, ha keverjk
a klnbz vizben oldodo es oldhatatlan rostokat,
peldaul zabkorpat is Iogyasztunk. Az utobbi nemcsak a
szeklet rendezeseben segit, hanem az epetermeles szaba-
lyozasaval hatekonyan cskkenti a koleszterinszintet is.

86
A zldseg- es gymlcsIogyasztas jotekony hatasat Io-
kozhatjuk peldaul aszalt szilvaval vagy mas szaritott gy-
mlcskkel, akar gymlcskenyerbe stve is, esetleg szil-
valekvarral. Hasonlo hatasu a narancshej. A narancsot
elszr mossuk meg szeszes oldattal, hogy megszabadit-
suk a ra permetezett viaszos rothadasgatlotol! Az aprora
vagott narancshejat Izzk meg, htsk le, majd ismet
Izzk Iel, es addig Iorraljuk, mig a viz el nem parolog,
vegl szorjuk meg barnacukorral vagy nadcukorral.
Kompot Iormajaban segithet a madarberkenye, egy-ket
evkanalnyit egynk belle.
A nepi orvoslas bevalt szere a nyers savanyu kaposzta.
Rendezi a belmozgast, karbantartja a beleket, st Iekelyel-
lenes hatasa is van (bar ez utobbira jobb a nyers kaposzta-
le). Kuraszer alkalmazashoz harom heten at naponta
Iogyasszunk 30 dkg savanyu kaposztat.
Hasznos lehet az aztatott Ige vagy lenmag. Egy pohar
vizbe aztassunk be napkzben negy, lehetleg Iriss Iget,
es leIekves eltt Iogyasszuk el a vizzel egytt. Hasonlo
kimeletes hashajtas erhet el, ha napkzben egy-ket ev-
kanalnyi lenmagot beaztatunk 2 deciliter vizbe, es este
elIogyasztjuk. Az aztatott lenmag sikossa teszi a belsarat,
ezert knnyebb az rites. Lenmag hasznalatakor vigyaz-
zunk a megIelel Iolyadekbevitelre, mert ha keves vizzel
nyeljk le, hashajtas helyett szekrekedes kvetkezhet be.
Klnbz lekvarokkal, mez es joghurt rendszeres Io-
gyasztasaval szinten megprobalhatjuk rendezni a szekletet.
Nepi gyogymod az ehgyomorra Iogyasztott, Irissen slt
alma vagy a zabpehely.
Evszazadok ota alkalmazzak a kesersot vagy glauber-
sot. Ehgyomorra igyunk meg egy pohar meleg vizet,
amelyben elzleg keves kesersot oldottunk Iel. A masik
hagyomanyos es azonnal hato szer a ricinusolaj, amibl
altalaban egy evkanalnyi szkseges.
A grg konyhaban ismert modszer a szllevel alkal-
mazasa. A leveleket jol mossuk meg meleg vizzel, nehogy
permetle maradjon rajtuk, vagjuk aprora, es egy evkanal-
nyi olivaolajjal Iogyasszuk el ehgyomorra.
Mellzzk az alkohol- es a koIIeintartalmu dititalok
(pl. kola) Iogyasztasat, mert ezek Iolyadekveszteseget
okozva sulyosbitjak a szekrekedest.

Eletmd
Probaljuk raszoktatni magunkat a rendszeres szekelesre,
lehetleg mindennap ugyanabban az idben. A legelny-
sebb, ha mar reggel, rviddel ebredes utan sikerl kiriteni
a beleket. Jo tudni, hogy erre a hagyomanyos kinai or-
voslas szemszgebl nezve a legkedvezbb az 57 ora
kztti idszak, mert a vastagbel-meridian ekkor mkdik
maximalis energiaval.
Mozogjunk, sportoljunk rendszeresen. Ha l munkat
vegznk, igyekezznk mozgassal ellensulyozni annak
hatasat, hiszen az les gyengiti a bel izomzatat, es gatolja a
has verellatasat.
Tapasztalat szerint a rendszeres es nem kellen kezelt
stressz knnyen vezet szekrekedeshez, illetve a bel irritaci-
ojahoz. Ezert igen Iontos, hogy tanuljunk meg ellazulni, es
rendszeresen, lehetleg naponta relaxaljunk.
Minden korosztalynal, de klnsen gyermekeknel hata-
sos a glicerinkup. Vegszkseg eseten vegezznk langyos,
olajos bentest.

Cygynvnyek
A legtbb emesztesi problemanal, igy szekrekedesben is
hasznos a cickaIarktea: 2 dl vizzel Iorrazzunk le 1 evka-
nalnyi cickaIarkIviragot, szres utan igyuk meg. Ezzel
visszaallithatjuk a kirlesi reIlexet.
A belIalat izgato hatasu gyogynvenyeket csak akkor
celszer alkalmazni, ha a korabban emlitett etrendi es
eletmodbeli valtozasok nem hozzak meg a vart eredmenyt.
Ilyen hashajto gyogynvenyeket is csak atmenetileg Io-
gyasszunk, mert knnyen raszokhatunk.
Dr. Vlgyesi kevereke: aprobojtorjan I (20 g), szenna-
level (60 g), aIonyalevel (30 g), kutyabengekereg (30 g),
szappangyker (25 g), bodzavirag (15 g), kamillavirag
(15 g), malyvavirag (15 g). (RapotiRomvary)
Egy kaveskanalnyi kutyabengekerget Izznk 15 percig,
igyuk meg, 6-10 ora mulva hat. Szennalevelbl 6-8 oras
aztatassal keszitsnk teat, hatasa 8 oran bell jelentkezik.
Vigyazzunk az adagolasra: 1,5 grammnal kevesebb gyen-
ge, 1-2 gramm kzepes, 2-6 gramm ers hashajto. Anyale-
velet is alkalmazhatunk, 0,5-1,5 grammos mennyisegben,
ez a szennahoz hasonloan 6-8 oran bell hat. Vegl poritott
rebarbaragykerbl is vehetnk 1 grammot teakesziteshez,
ennek a hatasa 6-10 oran bell ervenyesl.
A Ientiekbl nyilvanvalo, hogy hashajto teat celszer
delben vagy este, leIekves eltt Iogyasztani. Az elbbi
esetben este varhato a szekletrites, az utobbinal pedig
masnap reggel. (Dr. Nagy Geza)
Vegl egy hashajtotea-recept Barbara es Peter Theisstl:
szennabogyo (25 g), szennalevel (20 g), kutyabengekereg
(25 g), malnalevel (10 g), edeskmeny (10 g), borsmenta-
level (5 g) es krmvirag viragja (5 g).
Reflexolgia
holyag, az egesz emesztrendszer (Ileg a vastagbel), nap-
Ionat.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: Gy-36, Gy-25, Eh-34, Vab-4,
Vab-11, BeI-12.
Fl: vastagbel.

87
S:enanatha, allergia

Az augusztus sajnos sokak szmra nem csak a
felhtlen pihenst, a nyarals rmeit jelenti. Ez a
hnap valsgos mumusa azoknak, akik ppen az
ilyenkor virgz parlagfu pollenjre allergisak. Ha
tehetik, parlagfumentes terletre vagy klfldre,
olyan orszgba utaznak, ahol mr sikerlt rvnyt
szerezni a gyomnvny kiirtsra vagy visszaszor-
tsra hozott jogszablyoknak. Akinek azonban ez
nem ll mdjban, az ilyenkor hetekig tart kelle-
metlensgekre kszlhet fel.

A korokozok bakteriumok, virusok, gombak, a szeny-
nyezett levegbl, vizbl es taplalekbol bekerl mereg-
anyagok ellen csak jol mkd immunrendszer segitse-
gevel vedhetjk meg magunkat. Ha viszont a szervezet
vedekezrendszere nem tkeletes, akkor megbetegsznk,
brkitesek, allergias reakciok jelentkeznek. Az immun-
rendszer reszei: a mandulak, a lep, a csecsemmirigy, a
vastagbel, a Ieregnyulvany (vakbel), a nyirokrendszer,
valamint a Ieherversejtek, a specialis T-sejtek es kemiai
Iaktorok. Az allergia megelzese, illetve az allergias reak-
ciok merseklese szempontjabol igen Iontos az emlitett
szervek egyensulyban tartasa, vedekezerejk Iokozasa.
Allergia eseten szervezetnk immunrendszere nem a
megIelel valaszt adja egy olyan anyagra, amely egyeb-
kent artalmatlan volna szamara. Ha az immunrendszer
,idegenkent, ,betolakodokent azonosit valamilyen, k-
lnben veszelytelen anyagot, akkor a Ieherversejtek a
tulzott reakcio kvetkezteben magat a szervezetet karo-
sitjak, es a Iokozott immunvalasz nmagaban veve beteg-
segge valik. Az allergias asztma, az ekcema es a szenanat-
ha egyarant ebbe az allergias betegsegcsoportba tartozik.
Az allergias reakcio lehet egeszen enyhe knnyezes,
szemviszketes, orrIolyas, tsszges , de ha sulyos, akkor
eletveszelyt okozhat (anaIilaxias sokk). Ennek tnetei:
hirtelen legzesi nehezseg, szivmkdeszavar es jelents
vernyomaseses. Ez akar bizonyos etelek elIogyasztasatol,
akar egyes gyogyszerek beveteletl, darazscsipestl stb. is
kialakulhat.
Eletmd
A legIontosabb, hogy azonositsuk, kerljk el es lehet-
leg iktassuk ki mindennapi eletnkbl az allergias reakciot
kivalto anyagokat, az ugynevezett allergeneket. Szinte
minden anyag okozhat allergiat valaki szamara valahol a
vilagon. A leggyakoribb allergenek azonban ismertek.
Kzejk tartozik a I, a por, egyes Iemek (klnsen a
nikkel), nemely kozmetikum, a lanolin, egyes allatok szre
(kutya, macska stb.), rovarcsipes (darazs), bizonyos
gyogyszerek (peldaul penicillin, aszpirin, lidokain), egyes
etelek (tej es tejtermekek, Ieherliszt, eper, tojas, a tenger
gymlcsei stb.), elelmiszer-adalekanyagok (pl. benzoe-
sav, ken-dioxid), vegyi anyagok (a szappanban, mosopor-
ban stb.).
Nem elhanyagolhato az erzelmi hatter sem. Akit sok
stressz er, es azt nem kepes megIelelen Ieldolgozni, illet-
ve haragot, gylletet taplal magaban, annak az immun-
rendszere is knnyebben karosodik, es hajlamosabba valik
az allergiara.
Az allergias hajlam nemegyszer rkldik. Valoszin,
hogy a nem vagy rvid ideig szoptatott csecsemk hajla-
mosabbak arra, hogy eletk Iolyaman allergiassa valjanak.
A hazipor az egyik leggyakoribb otthoni allergen. Segit-
het mar az is, ha eltavolitjuk vagy legalabb nagyon gon-
dosan es srn tisztitjuk a padlosznyeget, leszedjk a
gyerek agya melll a Ialvedt, es megbeszeljk csaladunk
legiIjabb tagjaval, hogy ksznjn el kedvenc plssallatai-
tol, vagy legalabb ejszaka ne tartsa ket a parnaja mellett.
A poratkatol Iagyasztassal is meg lehet szabadulni: rak-
juk nejlonzsakba a ,gyanusitott plssjatekokat, majd
tegyk be a zsakot egy teljes napra a melyhtbe. Nehany
hetre megoldast jelent.
Sok embernek okoz problemat a tollparna; tapasztalatok
szerint a csecsemkorban kialakulo allergiaert gyakran
eppen ez a Ielels.

Etelallergia teszt
Kln Iejezetet erdemel a taplalkozas. A betegnek a
szamara ismert allergeneken kivl kerlnie erdemes a
cukortartalmu eteleket es az alkoholt, mert ezek bizonyitot-
tan gatoljak a Ieherversejtek aktivitasat. Az elhizott embe-
reknel ugyancsak cskken az immunrendszer vedekezke-
pessege.
Jo, ha tudjuk: az etelallergia es az intolerancia nem
ugyanazt jelenti. Az utobbi eseten bizonyos, a megIelel
emeszteshez szkseges enzimek hianyoznak a szervezet-
bl, ezert a megemesztetlen tapanyag a veraramba kerlve
tulerzekenysegi reakciot valthat ki. Allergianal viszont az
immunrendszernk ellenanyagot termel az adott etelIele-
seggel szemben. Csak keves etel valt ki azonnali allergias
reakciot, am ezeket termeszetesen knny azonositani es
kiiktatni az etrendnkbl. A kesbb jelentkez allergias
reakcional azonban nehezebb a dolgunk.
Letezik egy egyszer teszt arra, hogy ellenrizzk, vajon
valoban allergiasak vagyunk-e valamilyen etelre. ljnk
le, es nehany perces pihenes utan merjk meg a pulzusun-
kat, majd Iogyasszunk a ,gyanusnak tartott taplalekbol.
Varjunk 15-20 percig, majd ismet merjk meg a pulzusun-
kat. Ha a pulzusunk az elz ertekhez kepest tbb mint 10-
zel ntt, akkor egy honapra hagyjuk el az etrendnkbl a
szoban Iorgo etelt, majd ismeteljk meg a tesztet.

Cygynvnyek
Az els lepes a gyogyulashoz, illetve a tnetek cskken-
tesehez a szervezet meregtelenitese. Gyakran mar a rost-
bevitel nvelese, a vastagbel megtisztitasa is (peldaul be-
ntesekkel) enyhiti az allergia okozta panaszokat. Javasolt

88
a legersebb ,vertisztitonak tartott nvenybl, a csalanbol
vagy ,vertisztito nvenyek keverekebl (a csalan mellett
gyermeklancI, zsurlo, medvehagyma, nyirIalevel, malna-
level, bodza, bab, csipkebogyo, Iekete ribiszke, tvises
iglice) keszitett tea kuraszer Iogyasztasa. Megelzeskent
ezt akar be is iktathatjuk a minden tavasszal es sszel rank
varo teendk kze.
A csalantea alapterapianak szamit allergiak, szenanatha,
valamint brbetegsegek eseten, mert kizi a testbl a mer-
geket, Ieloldja az anyagcserebl szarmazo salakanyagokat,
tisztitja a teljes emesztrendszert, es Iokozza a szervezet
vedekezerejet. A csalan ,titka egyebkent a benne lev,
kvercetin nevezet Ilavonoid, amely gatolja az allergias
reakciok soran termeld hisztamin kepzdeset, es a ha-
tasmechanizmusa kedvezbb, mint az antihisztamin cso-
portba tartozo, az allergias tneteket enyhit gyogyszereke.
(Theiss-hazaspar)
Szenanatha eseten ajanlott, hogy igyunk meg napi 3-4
csesze csalanteat, amihez 3-3 teaskanal svedkesert adunk.
Egy masik recept: pitypanggyker, csalanlevel, bodzavi-
rag, kutyabengekereg, kmeny egyenl mennyisegeit sz-
szekeverjk, reggel es este 2 dl vizzel 1 tetezett evkanal-
nyi kevereket leIorrazunk; 4 hetes kurat vegznk.
(Dr. Olah Andor)
Jok a tapasztalatok az nmagaban Iogyasztott
svedkeservel (svedcseppel) is.
A borsmentatea az allergiaval egytt jaro khges es
orrdugulas megsznteteseben nyujt segitseget.
A gymber gyulladas- es Iajdalomcskkent hatasa al-
lergias panaszok eseten is elnys lehet.
Jol ismert, nagy hatasu immunersit gyogynveny a
kasvirag (Echinacea) es az Astragalus membranaceus.
Az arcon viszket es eg erzest okozo allergiakra kls-
leg alkalmazhato a langyos papsajttea.

Illolajok
Illoolajkent hasznalva a borsmenta es az eukaliptusz leg-
zesknnyit; a gymber, a citrom, a citromI, a kamilla, a
levendula, a mirha es a szegIszeg gyulladascskkent
hatasu.
allast okozhat!
kal cim Iejezetet.

Elettani soldat
A gyogyszertarban kaphato elettani (Iiziologias) sool-
datbol (0,9-os konyhaso oldat) nehany cseppet mindket
orrlyukba csppentve eltavolithatjuk az orrnyalkahartyan
es a mellekregekben letapadt allergeneket, igy ez a mod-
szer kivaloan alkalmas a leguti allergias tnetek enyhitese-
re, st megszntetesere is. Csepegtetes kzben a Iejet jol
hatra kell hajtani, es kb. Iel percig igy tartani, mikzben
idnkent lassan jobbra es balra elIorditjuk, hogy a sos viz
valamennyi orrmellekregbe eljusson. Csepegtetes utan
Iujjunk orrot. Naponta tbbszr, gyermekeknel is kivaloan
alkalmazhato, es gyors enyhlest hoz.

Reflexolgia
Az immunrendszer megIelel mkdeseben szerepet jat-
szo valamennyi szervnket serkenthetjk talp- es kezmasz-
szazzsal.
holyag, vastagbel, mandulak, lep, vakbel, nyirokrendszer
(ovatosan, mert a hozza tartozo zonak erzekenyek).
A legutak mkdeset Iokozhatjuk, az orrIolyast csk-
kenthetjk, ha valamennyi ujjunkat es az ujjak tvet masz-
szirozzuk.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Gy-36, L-10.
Fl: Sen Men (Lelekkapu), nehezlegzes es allergiapont
(a Szel Iorrasa).

1pllkkiegszitk
A szakirodalom els helyen, az egyik legIontosabb et-
rend-kiegeszitkent a viragport emliti. Itt azonban azonnal
meg kell jegyezni, hogy rendkivl ovatosan szkseges
eljarni, hatha valaki eppen valamilyen virag porara erze-
keny. Elszr csak egy-ket szemcsenyi viragport vagy
tablettazott keszitmenybl maximum /-et szabad bevenni,
es csak akkor szabad Iolytatni a szedest, illetve Iokozato-
san, 2-3 het alatt, napi 2 teaskanalnyira emelni az adagot,
ha nem jelentkezett semmilyen allergias, tulerzekenysegi
reakcio.
Ugyancsak lenyeges, hogy a viragporral vegzett ,immu-
nizalasi Iolyamat lehetleg ne az allergiaszezonban, ha-
nem joval eltte, mar a tel vegen megkezddjek. Egyes
Iorrasok szerint az a legjobb viragpor, amely a lakohely
15-20 km-es sugaru krzetebl szarmazik, masok viszont a
viragpor minsegere, a mehek gyjtterletenek tisztasa-
gara helyezik a hangsulyt.
Az allergias reakciok kapcsan Iellep stressz cskkente-
sere kivaloan alkalmas a kelat Iormaju kalcium es magne-
zium, valamint a B-komplex vitamin.

89
S:ivbetegsegek

A szv- s rrendszeri (cardiovascularis) betegsgek
a fejlett orszgokban vezet helyen llnak - mind a
betegek szmt, mind a hallokokat tekintve. A
szvhez vererek (koszorerek) szlltjk a vrt. Ha
ezek szukebb vlnak, kevs oxign jut el a szvhez,
s a beteg mellkasi (angins) fjdalmat rez. A ko-
szorerek szuklete szvrohamhoz vezethet, amely-
nek kvetkeztben krosodik a szvizom, st leg-
rosszabb esetben el is halhat (infarktus). A leggyak-
rabban az relmeszeseds, az erek falnak megke-
mnyedse s tmrjk szuklse a f ok. A szuk
artrikban knnyebben kpzdhet vagy meg-
akadhat egy vrrg, szvrohamhoz vezetve. Ilyen-
kor azonnali orvosi segtsgre van szksg!

Az erelmeszesedes mellett a magas vernyomas a sziv-
problemak masik I Ielelse. Ezenkivl egyik betegseg a
masikat rontja. Mig a kezeletlen erszklet szivrohamhoz
vezethet, a rosszul karbantartott vagy Iel nem ismert magas
vernyomas kvetkezmenye szeltes (stroke) lehet.
A sokIele szivbetegseg kivizsgalasa, a pontos diagnozis
termeszetesen Ieltetlenl orvosra tartozik. Ezzel egytt is
erdemes tudni, hogy az eletmod, az etrend mindenIele
szivpanasznal rendkivl Iontos szerepet jatszik, es a
gyogyszeres kezeles kiegeszitesekent sokIele nepi gyogy-
mod segithet a panaszok mersekleseben. Ezek elssorban
akkor eredmenyesek, ha meg nincs kialakult szivbetegseg,
de a kockazata Iennall.
Az ugynevezett szividegesseg inkabb a Iiatalabbaknal es
a kzepkoruaknal Iordul el. Az elhizasbol szarmazo sziv-
betegseg viszont koratol Iggetlenl barkit Ienyegethet.
Reumas jelleg szivbetegseg szvdmenyekent alakul ki,
peldaul torokgyulladas utan, es szivizom-karosodas vagy
szivbillentyhiba jellemzi. Egyes tdbetegsegekhez
ugyancsak tarsulhatnak szivbetegsegek: a tdtagulat es a
tbc tbbIele szivpanaszt okoz, a kronikussa valt hrghurut
(bronchitis) pedig szivelegtelenseghez vezethet. (Az utob-
bira utalhat: esti labdagadas, hajnali legszomj.) A valtozas
koraban lev nknel gyakori panasz a szivdobogaserzes,
amely klimaxos tnetekhez is tarsulhat.
Fontos tudni, hogy a valodi szivbetegseggel jaro mellka-
si Iajdalmak Ileg terheleskor jelentkeznek. Nem kell tehat
azonnal a legrosszabbra gondolni, ha peldaul olyan szivta-
jeki Iajdalmat erznk, amely testhelyzetvaltozassal, moz-
gassal, nyomassal valthato ki. SzivIajdalom minden szervi
betegseg nelkl is gyakran tapasztalhato lelki megterhe-
les, helytelen szohasznalattal ,sokk hatasara.
A valodi szivbetegsegek leggyakoribb tnetei a kvetke-
zk: szivdobogaserzes, szabalytalan szivveres, szivtaji
Iajdalom (ami azonban, mint emlitettk, nem mindig sziv
eredet), jaras es munka kzben Iellep nehez legzes,
Iulladas, a labon jelentkez az ujjbenyomatot megtarto
vizeny (dema). MasIajta vizenynek azonban ugyan-
csak lehet nem a szivvel sszeIgg oka. Neha laz es iz-
leti Iajdalom is jelentkezik a szivvel sszeIggesben, a
brszin, Ileg az ajkak szine kekes, szederjes lehet (ciano-
zis), es elIordulhat gyakori ejszakai vizeles (bar ez is
eredhet mas betegsegbl). Az emlitett tnetek nem mindig
jelentkeznek egy idben.
Mindenkinek tisztaban kell lennie a szivroham (inIark-
tus) jeleivel, mert ennek mar a gyanuja eseten is azonnal
orvost kell hivni. Ez a helyzet, ha a mellkasi Iajdalom
atsugarzik a bal karba, a vallba, a nyakba vagy az allka-
pocsba, ha a mellkasban sulyos nyomaserzes tapasztalhato,
ha legzesi zavarok lepnek Iel, izzadas, hanyinger vagy
hanyas jelentkezik. A sziv nem megIelel verellatasa sziv-
ritmuszavarhoz vezethet (aritmia).
Eletmd, trend
Ha az orvosi vizsgalat a szivet egeszsegesnek talalja,
megis elIordul a szoritas a mellkasban, a ,szivszuras es a
szivdobogaserzes, illetve a mellkas nyomasra erzekennye
valik, akkor tbbnyire idnkent Iellep, ideges szivpana-
szokkal van dolgunk. (Jo tudni, hogy puIIadas, epegrcs
a rekeszizomra gyakorolt nyomas kvetkezteben ugyan-
csak okozhat szivtajeki szorito erzest.) A tneteket ideges-
seg es Iizikai megerltetes ugyancsak kivalthatja, de akar
egyes etelek es italok (kave, tea, bor, sr) Iogyasztasa utan
is jelentkezhetnek. A helytelen etkezes, a vitamin- es
asvanyianyag-hiany, a vashiany, a verszegenyseg es tbb-
Iele anyagcserezavar is hozzajarulhat ezeknek a panaszok-
nak a kialakulasahoz. Nket Ileg menstruacio idejen es a
valtozokorban Ienyegeti ez a veszely.
Legalabb ilyen Iontosak a lelki, erzelmi tenyezk. Ve-
gyk szamba es probaljuk megoldani csaladi es munkahe-
lyi problemainkat, a lelki konIliktusokat. Ha szkseges,
valtoztassunk krnyezetnkn, esetleg munkakrnkn.
Mivel a szivnk igen erzekeny ,mszer, hirtelen ide-
gesseg, Ielelem, rm vagy a szervezetben barhol megta-
lalhato gyulladas egyarant megvaltoztathatja a mkdeset,
szapora szivdobogashoz vezethet. Ha raadasul valaki Iel
attol, hogy beteg a szive, a tartos stressz csak Iokozza a
panaszokat, st halalIelelmet is okozhat.
Probaljunk harmoniat teremteni az eletnkben, rendsze-
resen vegezznk valamilyen kedvnkre valo, kreativ teve-
kenyseget (a barkacsolas, zeneles, Iestes is megIelel). Na-
pirendnket alakitsuk ki ugy, hogy segitsen kordaban tar-
tani a stresszt, es legyen tekintettel ernk beosztasara. A
rend az eletnkben, amelyhez tartjuk is magunkat, nma-
gaban gyogyito hatasu.
Valasszunk ki valamilyen stresszkezel technikat, mod-
szert, tanuljuk meg es alkalmazzuk rendszeresen (autogen
trening, transzcendentalis vagy mas meditacio, relaxalas,
imaginacio). Kivaloan hasznalhato lazitasra az agykontroll,
amelynek tovabbi haszna, hogy mentalis programozassal
testi-lelki problemakon egyarant segithetnk vele.
Vegezznk rendszeresen testmozgast, mertekkel spor-
tolhatunk is (elssorban ajanlott a kocogas, a tavgyaloglas
es az uszas). Ne Ielejtsk el, hogy a jo levegn tett gyakori
seta hozzasegit lelki egyensulyunk megteremtesehez.
Vegyk komolyan a torokIajast, klnsen a tszs
mandulagyulladast, Ileg ha vissza-visszateren jelentkez-
nek. MegIelel kezeles nelkl ezek a betegsegek knnyen

90
a szivet erint szvdmenyekhez vezethetnek. Hasonlo a
helyzet a rossz Iogakkal, ne hagyjuk hosszu idn at keze-
letlenl ket. Aki rossz lakasviszonyok, nyirkos Ialak k-
ztt, Ildpadlos szobaban el, probaljon mielbb javitani
krlmenyein.
Az eves es az ivas ugyancsak tudatosan trtenjen.
Egynk sok zldseget (Ileg hagymat es Iokhagymat),
salatat es Iriss gymlcst, tengeri halat, teljes rles ga-
bonatermekeket, mzlit, igyunk zldseg- es gymlcsle-
veket. Egynk tbb elelmi rostot tartalmazo etelt, kln-
sen gelkepz, nyakos rostokat (lenmag, zabkorpa, pektin
stb.). Etrendnk bvelkedjen vitaminokban es asvanyi
anyagokban. Korlatozzuk vagy iktassuk ki eletnkbl a
vrs hus, a Ielvagott, az edesseg (cukor), a kave es az
alkohol Iogyasztasat, es ne dohanyozzunk. Ne egynk
olajban slt zldsegeket, es kerljk a taplalekallergeneket.
Mar Hippokratesz tudott a vrsbor jotekony hatasarol,
amely kis mennyisegben (!) valoban ersiti a szivet, es
segit az egeszseg megrzeseben. Ugyancsak jo hatasu az
olivaolaj, amely higitja a vert, cskkenti a koleszterinszin-
tet.
Pulzusteszt
Testnkben a legIontosabb izomszvet a szivben talalha-
to. Pulzusunk ellenrzesevel arrol is kepet kaphatunk,
mennyire jol mkdik a szivnk. A pulzus meresere a
legjobb idpont a reggel, azonnal ebredes utan. Ha ilyen-
kor a percenkenti szivdobbanasok szama 60 alatt van, a
szivnk rendben mkdik. Ha a pulzus 80 Ieletti, akkor
szkseg lehet az etrend es az eletmod Iellvizsgalatara. Ha
a pulzus kesbb is gyors marad, Iel kell keresnnk az or-
vost, hogy tisztazza az okat. A naponta elvegzett pulzus-
teszt hozzajarulhat ahhoz, hogy idejeben Ielismerjk a
kzelg betegseget. Termeszetesen mindez az egeszseges
emberekre ervenyes. Ha valaki a szivet es a keringest beIo-
lyasolo gyogyszert szed, akkor a pulzustesztnek a Ient leirt
Iormaban nincs ertelme.
Cygynvnyek
A szivmkdes ideges zavaraira ajanlott teakeverek: Ia-
gyngy (10 g), galagonyavirag (5 g), galagonyabogyo
(5 g), macskagyker (10 g), szuros gyngyajakI (5 g),
citromI (5 g), angelikagyker (6 g), levendulavirag (4 g).
(RapotiRomvary)
Szapora szivdobogas, ,szivszuras, Iulladassal jaro sziv-
tnetek eseten ha az orvosi vizsgalat nem mutat ki konk-
ret szivbetegseget a kvetkez szivnyugtato tea javasolt:
mezei szegI (25), galagonya (20), gyermeklancI
(20), macskagyker (15), Iagyngy (10), rozsaszi-
rom (10). A teakevereket a tnetek jelentkezesekor 2-3
napig kell Iogyasztani. Fekves helyett a betegeknek inkabb
a jo levegn valo seta ajanlott. (Lukacsne)
Ha a beteg a melle Iels reszeben tompa Iajdalmat erez,
erdemes sziversit teat innia, amelynek az sszetetele a
kvetkez: szagosmge (30), galagonya (30), mezei
szegI (20), gyermeklancI (20). A teat 2-3 hetig kell
Iogyasztani. (Lukacsne)
Fulladasos rosszulletek, asztmatikus, Iulladasos khges
eseten Iogyasszuk az alabbi teakevereket: cseresznyeszar
(25), mezei szegI (20), ibolya (20), kakukkI
(25), gyujtovanyI (15), tejolto galaj (5). A teakurat
honapokon at kell vegezni, napi rendszeresseggel, es Iek-
ves helyett a betegek inkabb setaljanak jo levegn.
(Lukacsne)
Ideges szivpanaszokra erdemes kiprobalni a macska-
gyker tinkturat, naponta haromszor 30 cseppet. A macs-
kagyker ugy Iejti ki nyugtato es Ieszltsegenyhit hatasat,
hogy kzben a nyugtato hatasu gyogyszerektl elteren
nem okoz tompulast, es nem korlatozza a koncentraloke-
pesseget.
A galagonya olyan Iontos lehet a szivnek, mint a testnek
a mindennapi kenyer. Ezt a gyogynvenyt nemet nyelvte-
rleten a nep a ,sziv kenyerenek is hivja. Gyenge sziv-
mkdes eseten a galagonya ersit hatasu, enyhiti a sziv-
taji nyomas es szorongas erzeset. Klnsen idsebb em-
berek sziv- es verkeringesi panaszaira idealis szer, naluk
ugyanis a meszesedes miatt beszklt szivkoszoruerek
nem kepesek elegend vert szallitani a szivizomnak, igy
annak mkdese elegtelenne valik. A tipikus tnetek: al-
kalmankent jelentkez szorito erzes a szivben es a mell-
ben, szividegesseg, szivdobogaserzes, nehez legzes es
barmilyen Iizikai igenybevetel eseten gyors elIaradas.
Mindezzel szinte mindig egytt jar a magas vernyomas.
Napi 2-3 csesze, galagonyalevelbl es -viragbol keszlt tea
kellkeppen megersiti az reg szivet, mikzben a ver-
nyomast is cskkenti. A jo eredmenyekhez a galagonyateat
hosszabb ideig szkseges alkalmazni, es a tnetek eszre-
vehet javulasa kb. 6 het mulva kvetkezik be. Szerencse-
re a teat akar evekig ihatjuk anelkl, hogy barmiIele nega-
tiv mellekhatas lepne Iel. (Theiss)
A galagonya azonban nemcsak az idseknek jo: azoknak
is ajanlott, akik inIarktuson estek at, segit tovabba ers
stresszhatas alatt allo Iiataloknak, menedzseri munkakr-
ben dolgozo, keveset mozgo, 40 ev krli embereknek,
valamint mtetek utan, a labadozas idszakaban is.
Keverekekben, peldaul a kvetkez szivteaban is megje-
lenik a galagonya: galagonyalevel es -virag (44 g), orbanc-
I (16 g), Iagyngy (16 g), gyngyajakI (13 g)
citromIlevel (8 g), rozsaszirom (3 g). (Theiss)
Az ugynevezett ideges sziv nagyon jol reagal arra a ke-
verekre, amely negy klnbz nvenyi tinkturabol all.
Receptje: citromI eszencia Spiritus Melissae comp.
(20 g), macskagykerolaj Tinctura Valerianae aetherae
(10 g), mentatinktura Tinctura Menthae piperitae (10 g),
galagonya tinktura Tinctura Crataegi (10 g). Szkseg
eseten keves vizzel 20-30 cseppet vegynk be belle,
azonnali enyhlest hoz.
A verkeringes stabilizalasara olyan teakeverek javasolt,
amely a keringest serkent rozmaringlevel mellett elssor-
ban a szivre hato gyogynvenyeket tartalmaz. Termeszetes
modon segiti a keringes szabalyozasat. Akkor a leghataso-
sabb, ha naponta 6 cseszevel Iogyasztunk belle. Allapotos
nk azonban nem ihatjak! sszetetele: galagonyalevel es
-virag (20 g), malnalevel (20 g), rozmaringlevel (20 g),

91
gyngyajakI (15 g), csipkebogyo magvastol (10 g), vas-
tagon hamozott Iriss narancshej (10 g), krmviragszirom
(5 g). (Theiss)
Sulyos keringesi bajokbol, szivbetegsegbl, igy szivrit-
muszavarokbol is sokan kigyogyultak mar a Iagyngynek
ksznheten. Naponta 3 csesze Iagyngyteat Iogyasztot-
tak kortyonkent, ettl normalizalodott a szivmkdesk es
a keringesk, javult a munkateljesitmenyk. Erdemes
evente legalabb egyszer 6 hetes Iagyngyteakurat vegezni:
harom heten keresztl napi 3 cseszevel, ket heten at napi 2
cseszevel, es egy hetig napi 1 cseszevel Iogyasszunk bel-
le. Ez id alatt rendbe jn a keringes es a vernyomas. A
Iagyngyteat kizarolag hidegen keszitjk: / liter vizhez
adjunk egy pupozott teaskanalnyi Iagyngyt, ejszakara
hagyjuk allni, es masnap kicsit Ielmelegitve szrjk le. Ha
naponta nagyobb mennyisegre van szksegnk, tartsuk
termoszban. (Maria Treben)
Nemetorszagi tapasztalatok szerint a palastI is rvid
idn bell jelents javulast hozhat, ha teat keszitnk belle,
illetve ha szivizom-karosodas eseten klsleg alkalmazzuk
szivtaji lemosashoz. A teat ugy keszitsk, hogy egy pupo-
zott teaskanalnyi palastIvet Iorrazzunk le / liter vizzel, es
rvid ideig hagyjuk allni.
Cygyborok
Kivalo gyogyszer szivpanaszok eseten a kankalinvirag-
bol keszitett bor. Friss kankalinviraggal lazan tltsnk meg
egy ketliteres veget, es ntsnk ra jo minseg Ieherbort
ugy, hogy ellepje a viragokat. Az veget dugaszoljuk be,
es ket hetig tartsuk a napon. Szivpanaszok Iellepesekor,
szkseg eseten igyunk egy-egy kortyot a borbol. Szivbete-
gek akar napi harom evkanallal is Iogyaszthatnak belle.
(Maria Treben)
Egy masik sziversit bor receptje: 30 g petrezselyemle-
velet tegynk egy veg vrsborba, dugaszoljuk be, es
erleljk ket hetig. Ezutan szrjk at, es tltsk tiszta veg-
be. Reggel es este Iogyasszunk belle egy-egy poharkaval.
Ugyancsak jo ersit szer, ha ebbl a borbol / litert elke-
vernk 2 kaveskanal mezzel es 2 tojassargajaval. Egesz
napra elosztva, kortyonkent Iogyasszuk.

Borogats, kar- s lbfrd
,Szividegessegnel segitenek a hideg vizes eljarasok.
Helyezznk hvs borogatast a szivtajra, vagy tegyk a
labunkat 3 percre hideg vizbe, aztan drzsljk ersen
szarazra. Az is segit, ha a keznket hideg viz ala tartjuk,
vagy hideg vizzel teli mosdotalban 3 percig Irdetjk.
Valamennyi hideg vizes modszer nagyon Irissit hatasu,
magas vernyomas eseten azonban tilos alkalmazni ket!
A hideg karIrdt ugy vegezzk, hogy a karokat a keztl
egeszen a Ielkar kzeps reszeig meritsk 15-20 Iokos
hideg vizbe 20-30 percen keresztl. Ne trljk meg a
karunkat, hanem mozgassal melegitsk es szaritsuk. A
Irdt naponta ismetelhetjk. Nyugtat es ersit, segit ide-
ges szivpanaszoknal, idegessegben, kimerltseg es almat-
lansag ellen, de alkalmazasa ugyancsak tilos magas ver-
nyomasos betegeknel es szivgrcsre valo hajlam eseten.
Illolajok
Ideges szivpanaszoknal jo hatasuak a szorongascskken-
t illoolajok: citromI, jazmin, levendula, muskotalyzsa-
lya, szantalIa, tmjen.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
A vese, a hugyvezetek es a hugyholyag zonajanak keze-
leset kveten Iinoman es rvid ideig masszirozzuk a sziv
reIlexzonajat a bal labon, illetve kezen. Nyugtato hatasu a
napIonat zonajanak kezelese.
Tovabbi hasznos zonak: mellekvese, vernyomascsk-
kent (ha szkseges), vallv, mellkas, bordak, btyk,
mellekpajzsmirigy.
A hat es a sziv tajekanak masszirozasa ugyancsak enyhi-
ti az ideges szivpanaszokat.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: Szb-6, Szb-7, Sz-8.
Fl: Sen Men.

1pllkkiegszitk
A szivbetegsegeknel altalaban arra kell trekedni, hogy
javuljon a sziv energiaIorgalma, Iokozodjon verellatasa.
Ne Ieledkezznk meg a megIelel mennyiseg Iolyadek
bevitelerl, egyszerbben: a vizivas Iontossagarol, hiszen
igy is higitjuk a vert.
MindenIele sziv- es errendszeri panasznal jol bevalt a
Iokhagyma, amely alacsonyan tartja a ver koleszterinszint-
jet es ertagito hatasu. Klnsen a szivtl tavolabb es,
periIerias erek verellatasat javitja, ezert az agy, illetve a lab
ereinek igen elnys (a Iokhagyma klnIele alkalmazasi
modjairol lasd meg az erelmeszesedesrl szolo Iejezetet).
MindenIele szivbetegsegben segithet a Q
10
-koenzim
szedese. A Q
10
az energiatermelesben vesz reszt, adagola-
saval knnyebbe valik a sziv munkaja. Igen jo eredmenye-
ket lehet elerni vele a pangasos szivelegtelenseg kezelese-
ben. Nemcsak a szivmkdest javitja, hanem nagyobb
adagban a magas vernyomast is cskkenti.

92
S:orongas, panikbetegseg

A rohan lettel, a mindennapi stressz fokozds-
val egytt jr s az utbbi idben egyre gyakoribb
vlt a slyos szorongs. Ez ers flelemrzetet, st
pnikbetegsget okozhat. Az utbbi leggyakoribb
formja a flelem az egyedllttl s a nyilvnos
helyeken val tartzkodstl (agorafbia). Kvet-
kezmnye tbbnyire az, hogy a beteg nem vllalko-
zik utazsra, nyilvnos helyeken val megjelensre,
inkbb bezrkzik a ngy fal kz.

A szorongas jeleit mindenki ismeri. A leggyakrabban
mellkasi tnetek Iordulnak el (erezheten ersebb vagy
gyorsabb szivveres, szivdobogaserzes), szuro vagy lktet
Iajdalom, szorito erzes, legszomj, gombocerzes a torokban,
sr sohajtasok vagy liheges. A szorongo emberre ugyan-
csak jellemz, hogy szinte allandoan Ieszesek a nyakizmai,
a vallai (csuklyasizom) es a hatizmai. Gyakran Iordul el
ers izzadas, szajszarazsag, szedles, vizelesi vagy szeke-
lesi inger, emesztesi zavarok. Mivel az ilyen ember kepte-
len ellazulni, szinte trvenyszeren kvetkeznek be az
elalvasi nehezsegek, az ismetld ejszakai Ielebredesek, az
alvas pedig Ielszinesse, nyugtalanna valik. Aki viszont
rendszeresen rosszul alszik, annak szinte az egesz napja el
van rontva, egyebkent jelentkez nappali kellemetlen tne-
tei ugyancsak Iokozodnak.
Mivel a panikrohamok nemegyszer varatlanul, nyilvan-
valo ok nelkl lepnek Iel, akinel gyakran Iordulnak el, az
szinte varja a kvetkez rohamot, es persze aggodik miatta
ami ujabb szorongast jelent szamara.
A hagyomanyos kinai orvoslasbol ismert, hogy a Iele-
lem, a tartos stressz (es termeszetesen a hirtelen bekvet-
kez tragikus esemenyek, balesetek) karositjak a vese
mkdeset. Igy a termeszetgyogyasz szamara nem megle-
p, hogy panikbetegeknel kivetel nelkl gyengebb vese-
Iunkciot tapasztal. A kezeles egyeb modszerei mellett ezert
a vesemkdes ersitese ugyancsak elengedhetetlen (pel-
daul akupresszuraval, talpmasszazzsal es bioenergetikai
vagy pranakezelessel), es mar nehany alkalom utan javit a
beteg altalanos allapotan.
Felborult anyagcsere
Ellenrztt klinikai kiserletek alapjan nyilvanvalova valt,
hogy a szorongas, illetve a panikbetegseg elidezhet
koIIein, bizonyos gyogyszerek es tejsav (laktat) verbe valo
beIecskendezesevel. Mivel az emlitett anyagok jelenlete
szorongast es panikrohamot valt ki, egyertelm, hogy ezek
allnak a betegseg biokemiai hattereben. Szorongasban,
panikrohamban megemelkedik a ver tejsavszintje.
Ismeretes, hogy tejsav akkor keletkezik, ha valaki nehez
Iizikai munkat vegez vagy erteljesen edz. Ilyenkor az
izmok glkozt egetnek el. A Iolyamat nyoman az izmok-
ban a jelen lev oxigen Iggvenyeben klnbz meny-
nyiseg tejsav gylik Iel, ez okozza az izomIaradtsagot
es az izomlazat.
Normalis krlmenyek kztt a glkoz lebontasanak el-
s lepese oxigen hianyaban is vegbemegy, es piroszlsav
kepzdik. A piroszlsav szen-dioxidda es vizze trten
teljes lebontasahoz azonban oxigenre van szkseg. Oxigen
hijan az izomsejt ugynevezett anaerob anyagcserevel gl-
kozt alakit at piroszlsavva, majd abbol tejsav keletkezik.
Ha a keringes jo, a tejsav az izombol a majba jut, es ott
piroszlsavva vagy glkozza alakul vissza. (A rendszeres
testedzesnek is ez a celja es az eredmenye.)
E biokemiai Iolyamatok alapjan erthet, hogy a szoron-
gas megsznteteset celzo kezeles Iontos resze a laktat
szintjenek cskkentese a verben, amit elssorban megIele-
l taplalkozassal lehet elerni.
Etrend
Mivel a tejsav es a piroszlsav aranyat nveli, gyakran
szorongo embereknek es panikbetegeknek Ieltetlenl ke-
rlnik kell az alkoholt, a koIIeint (nemcsak a kaveban,
hanem a teaban is benne van), a cukrot (es a Iinomitott
szenhidratokat), tovabba a taplalekallergeneket. Emelni
erdemes viszont a kalcium- es magneziumtartalmu etelek
aranyat, valamint azoket, amelyekben bsegesen vannak
B-vitaminok (niacin, piridoxin es tiamin). Az utobbiak jo
Iorrasai: (sr)eleszt, buzakorpa, buzacsira, zabpehely,
amerikai mogyoro, zldsegIelek, tej, maj, vese, sziv, mar-
hahus, tojas.
Erdemes sok szlt, mas gymlcst, salatat, mezet, te-
jet es Iokhagymat Iogyasztani. Ne hasznaljunk sok Iszert
(Szalai Miklos halimbai esperes javaslatai).
Az alma, az eper es a zeller ugyancsak ,ersiti az idegeket.
Vigyazat: aki eperre allergias, termeszetesen ne egyen belle.
Szorongas oldasara ajanljak meg a magas szerotonin-
tartalmu, jo minseg keser csokolade mertekletes Io-
gyasztasat. Olyat valasszunk, amelyben nem potoltak mas
anyaggal a kakaovajat.
Talan tul egyszernek tnik, megis igaz, hogy egyedl a
kave elhagyasa mar elegend lehet a tnetek teljes meg-
sznesehez. Ezt klinikai bizonyitekok tamasztjak ala. Meg-
Iigyeltek olyan panikbetegeket, akik naponta legalabb
masIel, illetve legIeljebb harom es Iel csesze kavet ittak.
Miutan egy heten keresztl mellztek a kavet, tneteik
jelentsen enyhltek, es ezt maguk is olyannyira ereztek,
hogy mindegyik paciens a koIIein tovabbi kerleset va-
lasztotta. Erdekesseg, hogy a vizsgalatban reszt vev bete-
geken az elzleg vegzett gyogyszeres kezeles csak mini-
malis mertekben segitett. (Ne Ieledjk, hogy a kolaIelese-
gekben is sok a koIIein, ezeket tehat ugyancsak trljk az
itallaprol.)
Eletmd
A szellemi tevekenyseget valtsa Iel idnkent Iizikai
munka, sport es termeszetjaras. Fontos, hogy legyen idnk
kellemes szorakozasra, jo tarsasagra.
A rendszeres testmozgas, a mindennapi torna es seta el-
segiti a tejsav lebontasat. Termeszetesen mindenkinek

93
erdemes megkeresnie a testalkatanak, vermersekletenek,
izlesenek leginkabb megIelel mozgasIormat. Szamitasba
jn a joga, a tajcsi is. A testmozgastol n a szervezet oxi-
genIogyasztasa, es olyan vegyletek (endorIinok) szaba-
dulnak Iel, amelyek hatasara javul a kzerzet.
Fontos a helyes legzes. Ha valaki a panikroham tnetei-
nek kialakulasat erzi, tbbnyire urra lehet rajtuk, ha lassitja
a legzeset, valamint minden kilegzes utan legzessznetet
tart. Meg tkeletesebb a hatas, ha a kilegzes lassabban
trtenik, vagyis hosszabb ideig tart, mint a belegzes. A
reszleteket illeten l. A leg:es es a: eges:seg cim Iejezetet.
Elengedhetetlen a mindennapi (st lehetleg naponta
tbbszr vegzett) lazitas, relaxacio. Ennek szamos mod-
szere ismert es knnyen elsajatithato.
Cygynvnyek
OrbancI (50 g), citromI (30 g) es komlo (20 g) keve-
rekebl egy tetezett evkanalnyit negyed liter vizzel leIor-
razunk, 10 percig allni hagyjuk, majd leszrjk. Naponta
31 cseszenyit Iogyasszunk el belle. A komlo idegcsilla-
pito, nyugtato hatasu, a citromI kiegyenlit, stresszved
es nyugtato, az orbancI pedig javitja a hangulatot. A tea-
keverek segit a szorongas, a tartos nyugtalansag es az eny-
he depresszio megsznteteseben. (Dr. Olah Andor)
Erdemes kiprobalni a kvetkez idegnyugtato teakeve-
reket is: macskagyker (50), borsmenta (10), katang-
koro (10), galagonya (10), Iekete rm (5), cicka-
Iark (5), ibolya (5), bazsalikom (5). A teat Iolyama-
tosan, mindennap kell Iogyasztani, amig a panaszok meg
nem sznnek. A kura idejen Iokozatosan (persze a kezel-
orvossal egyeztetve) cskkenteni lehet a nyugtato tablettak
adagjat. (Lukacsne)
Bevaltak a Ieszltseg, a szorongas okozta rossz kzerzet,
a mindennapi stressz ellen az alabbi teareceptek is. Az
egyik: komlo (3 resz), citromI (3 resz), orbancI (2 resz),
macskagyker gykertrzs (2 resz). A masik keverek:
komlo (4 resz), szuros gyngyajakI (2 resz), harsIavirag
(1,5 resz), galagonyavirag levellel (1,5 resz), macskagy-
ker gykertrzs (1 resz). Mindket keverekbl ugyanugy
keszitnk teat: egy evkanalnyit 3 dl Iorro vizzel lentnk,
majd 15 percig allni hagyjuk. Leszres utan tetszes szerint
izesitjk, es naponta 1-3 cseszevel Iogyasztunk belle.
(Dr. Babulka Peter Kosa Geza)
Cygyfrd
Keszitsnk Irdt citromI, Ieny, kakukkI, levendula,
somkoro, szurokI, zeller es szenapolyva keverekebl. A
Ird meleg legyen, utana hideg lemosas kvetkezik.
(Szalai Miklos halimbai esperes)
Illolajok
Cskkentik a szorongast a kvetkez illoolajok: citrom-
I, jazmin, levendula, muskotalyzsalya, szantalIa, tmjen.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, mellekpajzsmirigy, agy, hipoIizis, sziv, napIonat.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: Szb-6, Szb-7, Sz-7, V-3, V-7.
Fl: Sen Men.
1pllkkiegszitk
Az idegrendszer megIelel mkdesehez elengedhetet-
lenek az esszencialis omega-3 zsirsavak es a B-vitaminok.
Az utobbiak egymas kztti helyes aranyat B-komplex
vitamin szedesevel erhetjk el.

Torokgvulladas,
mandulagvulladas

A torokfjs az esetek tbb mint 90-ban vrus-
fertzsre vezethet vissza, de a httrben allergis
reakci vagy krnyezeti tnyezk (por, fst, szraz
leveg, nagyon forr telek vagy italok) hatsa is
llhat, st kialakulhat gyulladt fog vagy a fogny
fertzse kvetkeztben is. Fontos tisztzni, hogy
nem Streptococcus baktrium okozta torokgyulla-
dsrl van-e sz. Az utbbinak ugyanis gyakori
szvdmnye a reums lz s a szvburokgyullads,
illetve a vesebetegsg. A torokgyullads nhny
nap, esetleg nhny ht alatt rendbe szokott jnni.

A meghleses betegsegek, torokIertzesek gyakran jar-
nak egytt anginaval, amely torokIajast okoz, elssorban
nyeleskor. Ilyenkor a garatmandulak pirossa valnak es
megduzzadnak, esetleg gennyesek is lehetnek. A torok-
gyulladas rendszerint hidegrazassal, Iej- es vegtagIajdal-
makkal kezddik. Ezzel egyidejleg megnagyobbodnak es
megkemenyednek a nyaki nyirokcsomok, a beteg gyakran
belazasodik, Iajdalma pedig atsugarozhat a Ilekbe. Nem
ritka az sem, hogy kzepIlgyulladas alakul ki. Ez erthet,
hiszen a garat, az orr es a Il szoros kapcsolatban all egy-

94
massal; a Iej es a nyak nyirokcsomoival egytt az ugyne-
vezett els vedgyrt alkotjak.
A torokgyulladast komolyan kell venni, mert szvd-
menykent tszs mandulagyulladashoz vezethet. Ez alta-
laban csak az egyik oldalon okoz nyelesi nehezseget, mi-
kzben a mandulakon Ieher vagy sarga holyagocskak
jelennek meg, es a betegnek magas laza lesz. Tszs man-
dula jele, ha a Iajdalom Ielsugarzik a Ilig, a mandulak
erteljesen megduzzadnak es a lehelet rossz szaguva valik.
Ilyenkor Ieltetlenl orvosi kezelesre van szkseg. A man-
dulagyulladas kronikussa is valhat, ilyenkor tartos a nyele-
si nehezseg, a torokban idegentest erzes tapasztalhato, a
nyirokcsomok duzzadtak maradnak, es a Iajdalom kisu-
garzik a Ilre. Vigyazat: a tszs mandulagyulladasnak
sulyos szvdmenyei lehetnek; szivbetegseg, izleti gyul-
ladas, vesebetegseg es reuma alakulhat ki.
Ha gyakran Iordul el torokgyulladas vagy tulsagosan
sokaig tart, erdemes tisztazni, hogy nem mononucleosis
betegseg all-e a hatterben.
Ha valaki allandoan diszkomIort erzest tapasztal a torka-
ban vagy kronikus khges kinozza, elelmiszer-allergiara
is gyanakodhat.

Etrend, letmd
A torokgyulladas els napjaiban bsegesen Iogyasszunk
gymlcslet es gyogyteat, es ne egynk sokat. Nehany nap
elteltevel is inkabb csupan gymlcst Iogyasszunk, hogy
a szervezetnek ne kelljen energiat Iorditania a nehez etelek
emesztesere, hanem a gyogyulasra sszpontosithasson.
Hagyjuk el az sszes koncentralt, egyszer cukrot, vagyis a
mezet, a cukrot, a szaritott gymlcst es a magas cukor-
tartalmu gymlcsleket (a narancsleben peldaul savanyu
ize ellenere nagyon sok a cukor).
Tapasztalatok tanusitjak, hogy a mandulagyulladast
gyakran a helytelen taplalkozas okozza. Ez olyankor
szembetn, ha valaki sok szenhidratot Iogyaszt, mikz-
ben keves Ieherjet es mas tapanyagot vesz magahoz.
Fontos a pihenes: a beteg legyen minel tbbet agyban.
Lazcsillapitot Ielntteknel csak akkor alkalmazzunk, ha
a laz eleri a 40 C-ot. Mivel a laz a szervezet vedekez
mechanizmusanak Iontos resze, csak akkor szabad ellene
,dolgozni, ha a test mar nem kepes a laz ellenrzesere.
Gyerekeknel mas a helyzet: nem szabad hagyni, hogy a
lazuk tulsagosan magasra szkjn, mert veszelyes kvet-
kezmenyekkel jaro lazgrcs alakulhat ki.
Legyen a lakasban, Ileg a haloszobaban parasito vagy
legnedvesit berendezes, hogy a torok ne szaradjon ki. Ha
nincs otthon ilyen, tegynk a Ittestre egy megnedvesitett
trlkzt, az is hasznal. A beteg ne dohanyozzon, es ne
tartozkodjek olyan helyen, ahol masok Istlnek.
A vissza-visszater torokgyulladas es szajregi Iertze-
sek abbol is adodhatnak, hogy Iertztt a IogkeIe. Ahhoz,
hogy a bakteriumok megtelepedjenek a IogkeIen, vizsgala-
tok szerint 17-35 nap szkseges. Ezert a IogkeIet vagy
havonta csereljk ki, vagy rendszeresen Ierttlenitsk
(peldaul neomagnolos vizben).
Cygynvnyek
Els szamu Ieladat az immunrendszer mkdesenek
ersitese. Ebben hatekony segitseget nyujt a kasvirag
(Echinachea), amelybl keszithetnk teat, de gyogyszer-
tarban vagy gyogynvenyboltban kaphato tinktura Iorma-
jaban is bevehetjk.
Torok- es szajblit keverekkent (RapotiRomvary) a
kvetkez javasolt: kamillavirag (5 g), Iehermalyvalevel
(5 g), borsmentalevel (3 g), zsalyalevel (5 g), cserszmr-
celevel (5 g), aprobojtorjanI (5 g).
Friss gymbergykerbl Iztt, ers teaval ugyancsak
erdemes gargarizalni. A gymbert egyebkent ugy is Iel-
hasznalhatjuk, hogy a gykeret megreszeljk, es a gym-
berport mezzel sszekeverve kiskanalankent lenyeljk.
Orvosi vagy kerti zsalya levelet tegyk Iorro vizbe es
hagyjuk 5 percig allni. Ha mar kisse lehlt, egy cseszenyi
teaval blgessk a torkunkat, gargarizaljunk.
Fleg gyermekek szoktak panaszkodni a garatban Ielle-
p kellemetlen, sszehuzo erzesre. Ez enyhithet, ha zsa-
lyalevelbl es kamillaviragbol (Iele-Iele aranyban) keszi-
tnk teat, es azzal blgetnk. Az eljarast akar orankent
ismetelhetjk, klnben nem hasznal.
Hasznos lehet meg a kakukkItea.
Felnttek higitatlan vagy kisse higitott svedkeservel is
gargarizalhatnak. Egy pohar vizhez adjunk harom evka-
nalnyi svedcseppet. A higitatlan svedkeser meg gyorsab-
ban megsznteti a gyulladast. (Theiss)
blgethetjk a torkunkat maskepp is. Egy pohar lan-
gyos vizben oldjunk Iel egy evkanal sot, de helyette bele-
Iacsarhatjuk a vizbe egy Iel citrom levet, vagy tehetnk
bele 3-5 csepp jodtinkturat.
Hasznos lehet az almaecetes gargarizalas. Egy pohar
vizbe tegynk ket teaskanalnyi almaecetet, es azzal bl-
gessnk. A savas viz egyebkent nmagaban is jo, bar nem
mindegy, milyen kemhatasu. Ha van otthon vizaktivator
keszlek, az azzal elallitott savas vizet erdemes erre a
celra hasznalni. Gyorsan segit.
Borogats, pakols
Ha a torokgyulladast izzadas es laz kiseri, a tnetek
nyakborogatassal enyhithetk. Hideg vizzel nedvesitsnk
be egy lenvaszon kendt, csavarjuk ki, es tekerjk nem tul
szorosan a nyak kre. Kssk at meleg gyapjusallal. A
megszaradt ktest 20-30 perc mulva vegyk le. A boroga-
tas napjaban tbbszr alkalmazhato, de sulyos esetben nem
helyettesiti az orvosi kezelest.
Bevalt hazi gyogymod a turoval vagy rlt mustarmag-
gal trten pakolas, amely hatekonyan csillapitja a gyulla-
dast.
Illolajok
Hasznos illoolajok torokgyulladasnal: citrom, citromI,
erdeiIeny, eukaliptusz, geranium, kakukkI, kamilla,
levendula, mirha, muskotalyzsalya, szantalIa, teaIa, tm-

95
jen, zsalya. Vigyazat: ha valaki homeopatias keszitmenyt
szed, tilos az illoolaj, illetve az illoolajat tartalmazo Iog-
krem!
kal cim Iejezetet.

Reflexolgia
Kezelend zonak: gege, torok, mandulak, legcs.

Akupresszra
Testen kezelend pontok: Vab-4, Vab-11, Kor-14, Szb-6,
T-5, T-11.

1pllkkiegszitk
A nagy dozisu C-vitamin szedese (lehetleg
bioIlavonoidokkal egytt) gyorsitja a gyogyulast, es Iontos
szerepe van a reumas laz megelzeseben. Mivel vizben
oldodo vitaminrol van szo, naponta tbbszr kell beven-
nnk belle, vagy szedjnk elhuzodo Ielszivodasu keszit-
menyt.
Az A-vitamin vagy elvitaminja, a beta-karotin segit a
gyulladt nyalkahartyak egeszsegenek helyreallitasaban.
A Iokhagyma erteljes bakterium- es virusellenes hatasu.
Mivel a nyers Iokhagymabol nehez nagy mennyiseget elIo-
gyasztani es a gyomrot is megterhelheti, erdemes jo min-
seg taplalekkiegeszit Iormajaban magunkhoz venni.

Jesebetegsegek

A vesemukds zavara a hibs tkezsi szoksok, a
szksgesnl kevesebb folyadk fogyasztsa, vala-
mint az llandsul stressz, az rezhet vagy a tu-
dat alatti rgiba szortott flelmek kvetkeztben
sajnos egyre gyakrabban tapasztalhat a fejlett
orszgokban. Mondhatni, hogy az emberek tbbs-
gre ez jellemz. Igy viszont knnyebben kialakul-
hatnak tnyleges vesebetegsgek is.

A vesemkdesben, illetve a vizeletritesben keletkez
zavar hattereben sokIele ok allhat. Az orvos ilyenkor nem
csak vesebetegsegekre gondol; gyanakodhat magas ver-
nyomasra (amely oka vagy kvetkezmenye is lehet vala-
mely veseproblemanak), izleti gyulladasra, cukorbeteg-
segre, kezdd szivelegtelensegre (ejszakai vizelesnel),
brbetegsegekre. Vesepanaszok verkeringesi zavar es
gyogyszerszedes kvetkezteben ugyancsak Iellephetnek.
A heveny vesegyulladas (nephritis) megIazas es egyes
Iertz betegsegek, gocok, valamint mergezes kvetkezte-
ben alakulhat ki. Tipikusan Iiatalok ugynevezett masodik
betegsegekent jelentkezik, peldaul mandulagyulladas utan
egy-ket hettel. Ilyenkor testszerte dema keletkezik, jel-
lemz tnetek meg: derekIajas, etvagytalansag, Iaradtsag,
IejIajas, hanyinger.
Az idlt vesegyulladas lassan Iejldik ki, am annal ve-
szelyesebb; az italozas, az ersen Iszeres, sos, csips
etelek gyakori Iogyasztasa ugyancsak hozzajarulhat kiala-
kulasahoz.
A vesetestecskek gyulladasakor (glomerulonephritis) Ie-
herje kerl a vizeletbe. Magas vernyomas es valamennyi
testtajon vizeny alakulhat ki. Ha mindket vese sulyosan
karosodik, akkor veseelegtelenseg lephet Iel, amely eletve-
szelyes lehet.
A vesemedence-gyulladas (pvelonephritis) mindig bak-
teriumIertzes kvetkezmenye. Elsegiti a vizeletpangas
(peldaul prosztatagyulladas, k, hugycsszklet). Tnetei
magas laz, ers derekIajas, hidegrazas, gennyes vizelet
hirtelen jelentkeznek.
A manapsag egyre tbb embert inkabb IerIiakat erin-
t vesekbetegseg (nephrolithiasis) okai lehetnek: kkepz
anyagok (kalciumIoszIat, kalciumoxalat, hugysav) Ielsza-
porodasa, vizeletpangas, a vizelet Iertzdese. A tompa
derektaji Iajdalom jelezheti, hogy a veseben k van. Amint
a k a hugyvezetekbe kerl, a derektaji Iajdalom hevesse
es grcssse valik, lesugarzik az alhasba IerIiaknal a
herekbe, nknel a szemeremajakba es a combba , es ezt
hanyinger, hanyas, gyakori vizelesi inger kiseri. A leggya-
koribb a kalciumoxalat-tartalmu vesek, de sok embernek
okoznak szenvedest a hugysav-, a cisztin- es a struvitkvek is.
Etrend, letmd
A legIontosabb, hogy legalabb napi 2,5 liter vizet igyunk
meg; ez Iokozza a vizelet ataramlasat, atbliti a veset, a
hugyvezeteket, a holyagot es a hugycsvet.
Kerljk az allati Ieherjeket, az egyszer cukrokat, a Ii-
nomitott szenhidratokat, az elelmiszer-allergeneket, az
alkoholt es a Iszereket. A gymlcsleveket ne tisztan,
hanem higitva igyuk meg.
Aki kalciumoxalat-tartalmu vesek kialakulasara hajla-
mos, az ne Iogyasszon oxalsavban gazdag eteleket (spenot,
csokolade, mogyoro, eper, rebarbara, csalantea). A speno-
ton kivl mas zldsegIeleket azonban erdemes ennie. A
hugysavkvek kepzdesenek megelzesere a
purintartalmu taplalekot kell kikszblni az etrendbl,
ezert tiltolistara kerlhetnek a marha- es vadhusok, a ka-
kao, a kave, a tengeri kagylok es rakok, valamint a sparga.
(Ezeknek az eteleknek a mellzese kszvenyre hajlamos
embereknek szinten ajanlott.) A struvitkvek elleni legjobb
vedelmet a vrsaIonya-kivonat adja.

96
Akinek gyenge a veseje, tartsa mindig melegen a derekat
es ovja a huzattol. Ejszakara akar gyapjusalat vagy meleg
kendt is csavarhat kreje, hogy vedje a lehlestl.
Eletmod szempontjabol az a leghasznosabb, ha sikerl
Ieltarni es Ieloldani a rejtett Ielelmeket, a korabbi eletsza-
kaszban trtent tragediak es traumak lelki kvetkezmenye-
it. Erre alkalmasak klnIele stresszoldo es relaxacios
technikak (autogen trening, agykontroll, meditacio), es
igen jo eredmenyre vezet a pranagyogyaszat, illetve a
(bio)energetikai kezeles es korrekcio is.

Cygynvnyek
Vesegyulladas elleni tea: hejakut (45), babhej (20),
lestyan (20), boroka (15). A teat 2-3 honapig javasolt
inni. Recept vesek oldasara: aprobojtorjan, soskaborbo-
lya, boroka, csipkebogyo, iglice azonos mennyisegben,
napi 3-4 liter teat kell elIogyasztani. Ez a kura a vesek
elhajtasaig tart, majd tovabbi egy-ket hetig napi literes
adag javasolt. (Lukacsne)
Egy masik vese- es holyagtea a kvetkez alkotoreszek-
bl all: nyirIalevel (24 g), medveszllevel (20 g), gyer-
meklancI gykerrel egytt (15 g), csipkebogyo magostol
(14 g), aranyvessz (14 g), vetemenybab hvely (10 g),
hibiszkuszvirag (3 g). Holyag- es vesek elleni tea: iglice-
gyker (25 g), csalan (25 g), aranyvessz (25 g), gyermek-
lancI gykerestl (25 g). (Dr. Theiss)
Kn:le tiszteletes receptje vesebetegsegekre, Ileg vese-
zsugorra: egyenl mennyiseg erdei aranyvesszbl, k-
znseges galajbol, Ieher es sarga arvacsalanbol keszitsnk
teat, es napi 4 cseszevel, kortyonkent Iogyasszuk. Egy-egy
teaskanal svedkesert adhatunk hozza.
A regiek a heveny hugyuti Iertzest (gyakori, keves csi-
ps vizeletrites) egy oran bell elIogyasztott legalabb 4
liter teaval hatasosan kezeltek (lkesterapia). Termeszete-
sen ezt a modszert szivbetegek nem alkalmazhatjak.

lfrd, dunsztkts, borogats
A zsurloIves lIrd Iokozhatja a gyogyteak hatasat.
100 g gyogyIvet ejszakara hideg vizben aztatunk, reggel a
Ielmelegitett levet belentjk a Irdvizbe. Frdesi id: 20
perc.
Ejszakara zsurlos dunsztktest, napkzben 4 orara sved-
Ives borogatast kell a vesekre helyezni.
A zsurlos dunsztktes elkeszitese: Iazekban vizet Iorra-
lunk, Ile szitaban gyogynvenyt helyeznk, es leIedjk.
A megpuhult, meleg nvenyeket laza szves kendre
rakjuk, es beboritjuk vele a veset. Gyapjukendvel leIed-
jk es rgzitjk, igy sokaig nem hl ki. Egesz ejszaka a
testen maradhat.
Borogatas svedkeservel: vattadarabot vagy cellulozvat-
tat nedvesitsnk be svedkeservel, es helyezzk a vesekre.
A brt elzleg kenjk be disznozsirral vagy krmvirag-
bol keszlt kenccsel, hogy az alkohol ne szivja ki belle a
zsirokat. Meleg kendvel kssk at. Negy ora elteltevel
vegyk le a borogatast, es a brt hintporozzuk be. Ha
esetleg viszketes jelentkezik, krmviragkenccsel csilla-
pithatjuk. A jol rgzitett borogatassal nem kell Ieltetlenl
agyban maradni, a beteg jarkalhat vagy ldgelhet is.
Reflexolgia
Kezelend zonak: vese, hugyvezetek, hugyholyag, mel-
lekvese.
Minden betegsegnel a vesezona masszirozasaval kezd-
jk a kezelest, vesebetegsegeknel pedig meg nagyobb
gondot Iorditunk ra. Sokszor mar az els masszazs utan
megvaltozik a vizelet szine: stetebb, esetleg bdsebb
lesz. Ettl nem kell megijedni, mert azt jelzi, hogy a szer-
vezet jol reagal, megindult a mereganyagok tavozasa. A
vesezona egyebkent brbetegsegeknel is erzekeny.
Akupresszra
Testen kezelend pontok: H-23, Kor-4, V-3, V-7.
1ga
TbbIele jogagyakorlattal javithatjuk a vesek mkde-
set. Ilyen peldaul a Iejenallas (shirsaszana), a vall- vagy
gyertyaallas (szarvangaszana), az sszes allo tartas, a nyu-
gati nyujtopoz (pashcsimottanaszana), a kobraallas
(bhudzsangaszana) es az ijtartas (dhanuraszana). Ezek
leirasa megtalalhato ugyan klnIele jogaknyvekben, de
kezdknek mindenkeppen ajanlott, hogy elbb jogamester-
tl tanuljanak, s csak utana kezdjenek el otthon gyakorolni.
1pllkkiegszitk
Az Acidophilus (baratsagos belbakterium) alkalmas arra
is, hogy a hugyutakbol segitsen eltavolitani a Iertz bak-
teriumokat. Erre a celra az aIonya ugyancsak hasznalhato.
A B
6
-vitamin, valamint a vesegyulladaskor klnsen
Iontos lecitinben talalhato kolin es inzitol cskkenti a
Iolyadek-visszatartast, vagyis vizhajto hatasu. A C-vitamin
(lehetleg bioIlavonoidokkal egytt beveve) savanyitja a
vizeletet, ezzel a vesekkepzdes ellen hat, valamint javitja
az immunrendszer mkdeset.
Vesebetegekre altalaban jellemz, hogy hiany keletkezik
asvanyi anyagokbol, ezert szkseg lehet multi asvanyi
anyag keszitmenyre. Ennek resze a kalium, amelyet
egyebkent celszer kln is bevinni a szervezetbe, hiszen
javitja a vesemkdest, klnsen gyulladas eseten.

97
Jers:egenvseg

A vrszegnysg sokakat rint, gyakran gy, hogy
nem is tudnak rla. A vr kevesebb oxign szllt-
sra kpes, mint amennyire a szervezetnek szks-
ge van. A vrszegnysg - hacsak nem trtnt s-
lyos vrvesztesg - tbbnyire lassan, fokozatosan
alakul ki. Els jelei lehetnek tbbek kztt az t-
vgy cskkense, a fejfjs, a szkrekeds, az inger-
lkenysg s a koncentrlkpessg nehzsgei.

Tovabbi tnetek: gyengeseg, Iaradtsag, szedles, zavart-
sag, a szaj es a nyelv erzekenysege, sebesedese es verze-
kenysege. Szembetn, hogy a betegnek sapadt, vertelen
az inye, a szemheja es a krmagyai. ElIordulhat heves
szivdobogas, legszomj, zsibbadas es bizserges a labban es
a labIejben, hanyinger es hasmenes is.
Mivel a tnetek hosszu idn at vagy meg sem jelennek,
vagy csak enyhe Iormaban mutatkoznak meg, raadasul sok
mas betegseg tneteivel azonosak lehetnek, a verszegeny-
seget nem mindig ismerik Iel kezdeti szakaszaban. Terme-
szetesen az orvos dolga, hogy a verkep alapjan Ielallitsa a
verszegenyseg diagnozisat, ezert ha ilyen gyanunk van,
Ieltetlenl Iorduljunk orvoshoz.
A kezeles is attol Igg, mi okozza a verszegenyseget. A
leggyakoribb a vashiany, amelynek kvetkezteben kime-
rlnek a szervezet vastartalekai, cskken a ver hemoglo-
binszintje. Vashianyos verszegenyseg mindket nemnel
kialakulhat, Ileg idlt verzessel jaro betegsegekben (pel-
daul Iekely, vastagbelpolip, aranyer, gyomor- vagy belrak).
Egyes gyogyszerek, elssorban aszpirin vagy mas nem
szteroid gyulladascskkent szedesekor ugyancsak kiala-
kulhat vashianyos verszegenyseghez vezet belrendszeri
verzes. Vegl az is elIordulhat, hogy a verszegenyseget a
taplalekban talalhato keves vas okozza ez elssorban
vegetarianusoknal, valamint terhes es szoptato anyaknal
gyakori. Mindent egybevetve: a vashianyos verszegenyseg
nknel sokkal gyakoribb, leginkabb ers haviverzes eseten
lep Iel a menstrualo nknel.
Ritkabb, hogy a verszegenyseget a B
12
-vitamin vagy a
Iolsav hianya okozza. Az elbbi esetben veszes versze-
genysegrl beszelnk. A Iolsavhiany pedig elssorban
alkoholistaknal es taplalekIelszivodasi zavarokban szenve-
dknel Iordul el. Mind a B
12
-vitamin, mind a Iolsav elen-
gedhetetlen a vrsvertestek kepzdesehez. Ha a B
12
-vita-
min a gyomornyalkahartyarol nem tud Ielszivodni, az a
veszes verszegenyseg egyik oka.
Etrend, letmd
Klasszikus recept a vashianyos verszegenyseg lekzde-
sere olyan almanak a Iogyasztasa, amelybe elz este
ejszakara beleszurunk 5-6 megtisztitott, nagymeret sz-
get. Hatekonyabb, mert etvagyjavito hatasu az almakura
akkor, ha a gymlcst minden reggel ehgyomorra Io-
gyasztjuk el. Egy-ket honapon at kezdhetjk ezzel a napot.
Elnysen hat verszegenysegben a keser, etvagyger-
jeszt taplalek, valamint a kvetkez vasban, B
12
-vita-
minban, illetve Iolsavban gazdag etelek Iogyasztasa:
kaposzta (Ileg a savanyu kaposzta), sargarepa, cekla,
zeller, karalabe, hagymaIelek, vizitorma, retek, alma, aIo-
nya, eper, szl, szarazbab, szojabab, mogyoro, buzacsira,
dio, mez es tojas.
Kln kiemelend a maj, Ikent a borjumaj, amely b-
segesen tartalmaz vasat es B
12
-vitamint olyan Iormaban,
hogy kepes knnyen hasznosulni a szervezetben, Ileg
nyersen.
Erdemes arra is gyelni, hogy vashianyos verszegeny-
segben mellzzk az oxalsavat tartalmazo eteleket, vagy
keveset Iogyasszunk bellk, mert zavarjak a vas Ielszivo-
dasat. Ilyenek: spenot, sparga, mandula, csokolade.
Az eletmod szempontjabol hasznos a napozas, a rend-
szeresen vegzett Iizikai munka. Ugyancsak segit a mely
legzes, klnsen a teljes jogalegzes elsajatitasa es rend-
szeres gyakorlasa. A reszleteket illeten l. A leg:es es a:
eges:seg cim Iejezetet.
Cygyborok
Regi nepi gyogymod: vrsborba tegynk elzleg ala-
posan megmosott vasszeget vagy vasreszeleket. t liter
borhoz egy mareknyi szkseges. Egy het elteltevel jol
szrjk meg, es minden etkezes utan Iogyasszunk belle
egy poharkaval. A borban akarcsak a korabban emlitett
alma eseteben talalhato szerves savak redukaljak a ha-
rom vegyertek vasat a Ielszivhato ket vegyertekve.
A hagymabor szirup ugyancsak jo hatasu. Vagjunk apro-
ra 40 dkg hagymat, keverjk ssze 10 dkg mezzel es Iel
liter vrs- vagy Ieherborral. Fedjk le, hagyjuk allni egy
napig, kzben idnkent razzuk ssze. Szres utan vegbe
tltve tartsuk htszekrenyben. Mindennap 3 evkanallal
Iogyasszunk belle. Az els kura 3 hetig tart. Ket het sz-
net utan ismeteljk meg.
Cygynvnyek
Valamennyi gyogynvenykeverekben kitntetett helyet
Ioglal el vastartalma es ersit hatasa miatt a csalanlevel.
Azonos aranyban keverjnk ssze csalanlevelet,
kalmosgykeret, malnalevelet, kkenyviragot es gyermek-
lancIgykeret (lengyel FoNo keverek). A masik recept:
csalanlevel (50 g), cickaIarkI (50 g), rmI (50 g), ezer-
joI (50 g), borokabogyo (50 g), borsmentalevel (30 g). Az
utobbi E. Mayer keverekekent ismert.
Egy magyar tearecept: csalanlevel (300 g) es
szemviditoI (50 g) keverekebl egy evkanalnyit Iorraz-
zunk le 2 dl vizzel, 15 perces azas utan szrjk le, es na-
ponta ketszer igyunk 2-2 dl-t. A kura masIel-ket honapig
tart. Elnys, ha a beteg a tea mellett diot es sargarepat is
Iogyaszt. (Dr. Nagy Geza)
Regota ismert vrsvertestkepz es immunrendszer-
ersit szer a bibor kasvirag (Echinacea), amelyet napja-
inkban inkabb alkoholos tinktura Iormajaban szoktak Io-
gyasztani. Ma mar letezik ennek olyan valtozata is, amely

98
alkoholt nem tartalmaz, igy gyermekek is szedhetik. Ho-
meopatias szerkent szinten kaphato.
Ersit hatasu a mindennapos rozmaringIrd. Ersre
keszitett rozmaringteat ntsnk a Irdviznkbe, es marad-
junk benne legalabb negyedorat.
Illolajok
Aromalampaban parologtatva vagy a Irdvizbe csep-
pentve hasznosak lehetnek a kvetkez illoolajok: angyal-
I, citrom, citromI, kakukkI, kamilla, rozmaring, vanilia.
Homeopatias szer alkalmazasa eseten mellzzk az illoola-
jokat es az illoolaj-tartalmu Iogkremet.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, maj, td, lep.
1pllkkiegszitk
A klIldi szakirodalom elssorban a nyers majkivona-
tot ajanlja, Magyarorszagon azonban ez kevesse ismert es
alkalmazott modszer. Pedig a majkivonat minden olyan
anyagot tartalmaz, amely szkseges a vrsvertestek ter-
meldesehez. Bizonyara visszatarto er az is, hogy sokan
Ielnek a bizonytalan eredet keszitmenyektl, a szivacsos
agyvelgyulladas virusatol tartva.
Vashianyos verszegenysegben a legIontosabb a megIele-
l mennyiseg es minseg vas bevitele. Sajnos a gyogy-
szertari keszitmenyek egy resze emesztrendszeri zavaro-
kat okoz, mert szervetlen ktesben tartalmazza a vasat.
Jobb, ha korszer, szerves ktes vaskiegeszitt szednk,
amelyben a vas citrat, szukcinat vagy Iumarat ktesben
talalhato meg.
A vas Ielszivodasat elsegiti a C-vitamin, ezert akinek
vastartalmu taplalekkiegeszitre van szksege, az Ieltetle-
nl szedjen melle C-vitamint is. A C-vitamin akkor is
hasznos, ha a verszegenyseget B
12
-vitamin vagy Iolsav
hianya okozza, mert C-vitamin jelenleteben ezek az anya-
gok jobban hasznosulnak a szervezetben. A vas Ielszivo-
dasahoz rezre is szkseg van. Ezt kenyelmesen bevihetjk
a szervezetbe rezszalas textiliabol keszlt csuklopant vise-
lesevel.
A B
12
-vitamint es a Iolsavat mindig egytt kell szedni, de
csak az orvos egyetertesevel, mert egy-ket vitamin tulzott
bevitele megakadalyozhatja mas vitaminok beepleset, es
idegrendszeri zavarokat okozhat. A B
12
-vitamint Magyar-
orszagon mindmaig elssorban injekcio Iormajaban, orvo-
si javaslatra adagoljak, de jo tudni, hogy kutatasi eredme-
nyek szerint a megIelel mennyiseg, szajon at bevett
B
12
-vitamin meg Iolsav hianyaban is a kell szintre
emeli a ver B
12
-vitamin-tartalmat, hacsak nem nagyIoku
veszes verszegenysegrl van szo.
Jiss:ertagulat, viss:ergvulladas

A kzpkor emberek csaknem felt rinti a vissz-
rtgulat. Elssorban az ll foglalkozst uzket
veszlyezteti, s nknl ngyszer gyakrabban fordul
el, mint frfiaknl. Ugyancsak nagyobb a betegsg
kialakulsnak kockzata terhessg alatt, valamint
elhzott embereknl s idseknl. A visszerek kit-
gulsa kevs panaszt okoz, ha csak a felszni ereket
rinti. Ilyenkor az illet legfeljebb fradtsgra, szo-
rt rzsre vagy nehz lbra panaszkodik.

A Ielszini visszertagulat inkabb a lab szepseget rontja,
mig a melyebben Iekv venak elzarodasa, a billentyk
karosodasa mar sulyosabb kvetkezmennyel jar. Az utobbi
esetben az erIal sulyosan begyulladhat (phlebitis), verrg
kepzdhet es kerlhet a tdbe (tdembolia), az agyba, es
agylagyulas (emollitio) alakulhat ki. Amikor a melyvenak
karosodnak, a pango verbl Iolyadek jut a krnyez szve-
tekbe, bokaduzzadast idezve el. Kesbb a br pikkelyesse
valik, es viszketni kezd. Figyelmeztet tnet meg, ha a br
kipirosodik, illetve Iorro tapintasu a krnyez terlethez
kepest.
A visszertagulat okait illeten nincs egyseges tudoma-
nyos allaspont, de az biztosnak latszik, hogy a betegseg
komplex jelleg, es tbbIele tenyez hatasa kvetkezteben
alakul ki. Teny, hogy tbb a visszerbeteg azok kztt, akik
sok alkoholt Iogyasztanak, gyakran kzdenek meghleses
betegsegekkel, illetve tbbszr voltak terhesek.
Heveny (akut) visszergyulladas gyakran akkor alakul ki,
ha valaki ,labrol Iazik Iel. Ilyenkor magas laz, labIajas es
labduzzanat jn letre. Az orvos tbbnyire antibiotikumot,
gyulladasgatlot, valamint Venoruton kapszulat es gelt rendel.
A kronikus visszergyulladas els jelei a labszaron kidu-
dorodo kacskaringos es csomos erek. A labak inkabb este
Iajnak, es elIordul, hogy hajnalban labikragrcs lep Iel.
Egyeseknel a lab lila vagy vrs szinve valhat, es meg-
duzzadhat. A lila szin az erszkletre jellemz, a vrs es
duzzadt lab a verrgsdessel jaro venagyulladasra
(thrombophlebitis), a Ieher es Iajdalmas lab pedig vegtagi
emboliara gyanus.
Az orvosok leggyakrabban rugalmas gumiharisnya al-
kalmi viseleset ajanljak. Sulyos vagy tul nagy visszerek
eseten mtettel eltavolithatjak a teljes venat, illetve egy
masik eljarassal (szkleroterapiaval) kizarhatjak a keringes-
bl. Az utobbi esetben injekcioval olyan anyagot juttatnak
be, amely ,megalvasztja a venat, igy az tbbe nem vesz
reszt a keringesben.
A termeszetgyogyaszati modszerek, az etrendi es elet-
modbeli ajanlasok kvetese alkalmas a visszerbetegseg
megelzesere, valamint a kezdd visszertagulat eltntete-
sere.

99
Etrend
A leglenyegesebb a sok rostot tartalmazo etelek Iogyasz-
tasa. Ezek tbbnyire a komplex szenhidratokban Iordulnak
el. Rostokban szegenyek viszont a Iinomitott elelmisze-
rek. Aki keves rostot Iogyaszt, annak kisebb mennyiseg
es kemenyebb a szeklete, amelynek a kiritesehez na-
gyobb nyomast kell kiIejteni. A tulzott Ieszites Iokozza az
alhasi nyomast, ettl viszont cskken a veraramlas a la-
bakban. Ha ez a Iolyamat huzamosabb idn at tart, meg-
gyenglnek az erIalak, kialakul a visszertagulat, illetve az
aranyer.
Etrendnkben tehat legyen sok zldseg, gymlcs, hve-
lyes es gabonaIele. Klnsen elnys az aIonya, a cse-
resznye es a Iekete ribizli Iogyasztasa, mert ezek rosttar-
talmuk mellett gazdagok erIalersit bioIlavonoidokban is.
A rostok vizet Ielveve lagyitjak a szekletet, es megknnyi-
tik tovabbhaladasat a belekben. Igy a rostdus taplalkozas
cskkenti a szekletriteskor szkseges erIeszitest, meg-
elzi a visszerek kialakulasat.
Ha az emlitett etelek nem elegendk a szeklet lagyitasa-
ra, akkor se hashajtot szedjnk, hanem Iogyasszunk terme-
szetes szekletlazito anyagokat. Ilyen peldaul az utiImag
(psyllium) heja, a pektin es a guar.
Eletmd
A testmozgas olyan Iormajat valasszuk, amely segiti a
keringest, cskkenti a ver pangasat a venakban. Ilyen az
uszas, a kerekparozas es a seta. Hasznosak lehetnek a tor-
nagyakorlatok is. Hanyatt Iekve emeljk Iel a nyujtott
labakat Iggleges helyzetig, majd lassan engedjk vissza
a talajra. Tbbszr ismeteljk. Egy modositott valtozatban
Ielvaltva hajlitjuk be a terdeinket, amikor a labak vizszintes
helyzetben vannak. A labakkal vegzett ollozas, terpesztes,
keresztezes es ,biciklizes ugyancsak segiti a verellatast,
edzi a venakat es a ktszveteket. Mindennap nehany
percen at gyakoroljuk.
A beteg napkzben rendszeresen pihentesse a labat par-
naval alatamasztva, megemelve. Ejszaka szinten erdemes
Ielpolcolni a labat 15-30 cm magasra, esetleg Ielemelni az
agynak a lab alatti veget. Kerlni kell a hosszan tarto all-
dogalast vagy ldgelest, az allo munkat, valamint a ke-
resztbe tett labakkal valo lest. Nehez targyakat ne emel-
jnk.
A beteg ne hordjon olyan ruhat, cipt, harisnyat vagy
vet, amely elszorithatja a lab visszereit vagy akadalyozza
a ver aramlasat. Jo hatasuak viszont az orvos altal is ren-
delhet, klnIele ersseg kompresszios harisnyak.
Cygynvnyek
Az egyik legIontosabb gyogynveny a visszerIal ersite-
sere, a gyulladas megszntetesere a vadgesztenye. Ersiti
az ereket, cskkenti trekenysegket, ateresztkepesseg-
ket. Megsznteti a kiserek krli verzeseket, elsegiti a
visszergyulladas es a labszarIekely gyogyulasat. A vad-
gesztenye kivonatat tartalmazo tea belsleg, a kencs kl-
sleg alkalmazhato.
Vadgesztenye viragot (50 g) es krmviragot (50 g) ke-
verjnk ssze, ebbl egy evkanalnyit Iorrazzunk le 2 dl
vizzel, 20 percig hagyjuk allni, majd szrjk. Naponta 2-3
alkalommal igyuk.
Egy masik recept: somkoro, krmvirag, Ieketenadalyt-
szar es keskenylevel utiI keverekehez mindegyik alkoto-
reszbl 100 grammot vegynk. A teat ugyanugy keszitsk
el, mint az elz receptnel, es ugyancsak napi ket-harom
alkalommal Iogyasszuk. (Dr. Nagy Geza)
Az orvosi somkoro nmagaban is hasznos lehet. Egy
kaveskanalnyi somkoro Ivet Iorrazzunk le 2 dl vizzel, 10
percig hagyjuk allni. Napjaban haromszor igyunk ilyen
adagot. Borogataskent szinten alkalmazhato mind visszer-
gyulladasra, mind labszarIekelyre. Erre a celra 2 kaveska-
nalnyi somkoro Ivet szamitsunk 4 dl vizre, es a langyos
Iorrazatot alkalmazzuk. (Dr. Olah Andor)
A sokoldalu krmvirag kencs a visszeres labon is se-
githet. Fekezi a gyulladasos Iolyamatokat, javitja a br
verellatasat, elsegiti az uj szvetek kepzdeset, Iokozza a
rugalmassagot. Krmvirag kenccsel naponta tbbszr,
legalabb reggel es este kenjk be a labakat. Ha valaki nap-
kzben gyogyharisnyat visel, este zuhanyozza le a labat
terdtl leIele elbb meleg, majd hideg vizzel, utana kenje
be krmvirag kenccsel, es tartsa egy ideig Ielpolcolva.
Visszergyulladasnal celszer vastagon alkalmazni a ke-
ncst, majd atktni a labat kendvel vagy knny ktes-
sel. Hagyjuk rajta a ktest egesz ejszaka, mert igy a hato-
anyag kepes behatolni a melyebben Iekv retegekbe, sz-
vetekbe, ott is kiIejtve jotekony hatasat. (Barbara es Peter
Theiss)
Lbfrd, lemoss, gygypakols
Kadban jarjunk helyben egy-ket percig terdmagassagig
er, hideg vizben. A labat ne trljk meg, huzzunk ra
meleg zoknit, es jarjunk tovabb, amig a labunk atmeleg-
szik es megszarad. Tilos alkalmazni az eljarast erelmesze-
sedes, szivgyengeseg, trombozisra valo hajlam, valamint
sulyos asztma eseten. A visszertagulat ugyanis mar nma-
gaban trombozisra hajlamosit.
Klsleg sokIele gyogynvenyt hasznalhatunk a Ird-
hz. Ilyen a gesztenye, a gesztenyevirag, a krmvirag, az
aprobojtorjan, az orbancI, a levendula es a rozmaring. A
nvenyekbl vagy keverekkbl 2-3 evkanalnyit Izznk
5 percig ket liter vizben, szrjk le es keverjk langyos
vizbe. (A Iorro viz nem ajanlott, mert tovabb tagitana az
ereket.) A visszeres labakat meritsk bele a gyogynve-
nyek Izetevel kevert vizbe, tartsuk benne 20 percig, mi-
kzben krkrs mozgassal Iinoman masszirozzuk ket, a
sziv iranyaba haladva. Frdes utan a labakat hagyjuk meg-
szaradni, majd kenjk be gyogykenccsel. (Dr. Nagy Ge-
za)
Frd vagy zuhanyozas utan, illetve leIekves eltt erde-
mes rendszeresen lemosni a labat gymlcsecettel vagy
bedrzslni kukoricacsira-olajjal.
Segithet az iszappakolas is. Az agyagot vagy gyogyisza-

100
pot keves vizzel sr peppe keverve ujjnyi vastagon vi-
gyk Iel a venakra, helyezznk ra vaszonkendt, es hagy-
juk rajta 2-3 oran at. Az iszaphoz is hozzaadhatunk keves
gymlcsecetet. A pakolas eltavolitasa utan langyos vizzel
mossuk le a brt, majd drzsljk be olivaolajjal. Ez a
modszer visszergyulladasnal es labszargrcsnel is jotekony
hatasu.
Pakolast keszithetnk kaposztalevelekbl is. A (sodroIa-
val) puhara simitott Iriss kaposztaleveleket tbb retegben
helyezzk ra a visszertagulatra, rgzitsk mullpolyaval, es
hagyjuk rajta tbb oran at.
A hagyomanyos gyogyaszatban evezredek ota ismert a
piocak jotekony hatasa a lab visszerbetegsegeiben. A pio-
cak altal termelt hirudin nev anyag gatolja a verlemezkek
sszecsapzodasat, es gyulladascskkent hatasu. Ma mar
krem Iormajaban is hozzaIerhet.
Illolajok
Hasznosak a kvetkez illoolajok: boroka, cickaIark,
ciprus, citrom, kamilla, rozmaring.
kal cim Iejezetet.
Reflexolgia
holyag, maj, nyirokrendszer.
Figyelem: ovatosan, Iinoman masszirozzunk; ersen
visszeres vagy heveny visszergyulladasos lab kezelese
tilos!
Akupresszra
Testen kezelend pont: L-6.
Csak akkor kezelhetjk, ha a pont alatt nincs gyulladt
visszer.

1pllkkiegszitk
Ersiti az erek Ialat es javitja a keringest a C-vitamin, ha
bioIlavonoidokkal egytt vesszk be. Hasonlo hatasu az
E-vitamin is. Ugyancsak keringesjavito, javitja az erIalak
rugalmassagat es ersiti az erek kztti ktszveteket a
Iekete aIonya. (Nyugaton tbbnyire az azsiai gazlo nev
gyogynvennyel egytt, kombinalt keszitmenyben kapha-
to.) A gyogynvenyeknel mar emlitett vadgesztenye kivo-
nata is hozzaIerhet taplalekkiegeszit Iormajaban.
Nehanv s:o a reflexologiarol
(talp- es ke:mass:a:s)

A reIlexologia (talp- es kezmasszazs) mar a legregebbi
kulturakban is ismert volt. Nalunk az utobbi nehany evben
valt nepszerve, Ileg mert otthon, a csaladban, munkahe-
lyen, utazasnal, dles soran szoval barmilyen krlme-
nyek kztt knnyen es egyszeren alkalmazhato, hata-
sos segitseget jelent. A talp vagy a kez masszazsa terme-
szetesen nem helyettesiti az orvosi diagnozist es kezelest,
de annak hatasos kiegeszitje lehet, st kezdd betegse-
geknel ha idben es jol alkalmazzak meg is elzhetjk
vele a komolyabb baj kialakulasat.
A lab kezelesenek elnye, hogy a zonak nagyobb Ielle-
ten, knnyebben tapinthatok es masszirozhatok, ezert a
talpmasszazs nepszerbbe valt, mint a kez masszirozasa.
Ugyanakkor ketsegtelen, hogy a mindennapokban nem
mindig es nem mindenhol lehetseges a cipt leveve,
kremmel masszirozni a magunk vagy mas labat, mig a
keznk mindig ,keznel van. A kezmasszazsnak is meg-
van tehat a maga letjogosultsaga, igaz viszont az is, hogy a
kisebb Iellet miatt nehezebb megtalalni a zonakat.
Fontos szempontok a masszirozshoz
A talpmasszazs megkezdese eltt legalabb egy oraval
mar ne egynk semmit.
A masszirozast mindig a vesezonanal es a jobb labon
kezdjk. Altalanos elv, hogy a talpon Iellrl leIele, a lab-
Iejen es a lab oldalan pedig az ujjaktol, illetve a sarkunktol
IelIele, a sziv iranyaban haladhatunk. Kivetelt kepez a
Ielszallo vastagbel zonaja, amely a jobb labon talalhato
meg, es amelyet a taplalek anatomiai haladasi iranyanak
megIelelen, alulrol IelIele celszer kezelni.
Kisgyermekeknel neha elnysebb mindket labat egy-
szerre masszirozni, Ileg ha trelmetlenek.
A masszazshoz olyan zsiros kremet hasznaljunk, amely
nem tul gyorsan szivodik Iel a brbe.
Altalaban a hvelykujj begyet Ielhasznalva, krkrs
mozgassal masszirozhatunk egy-egy szervet. Vannak per-
sze kivetelek: peldaul a vekonybel zonajat az ujjaink bty-
ks reszevel celszer kezelni, a legcs zonajat pedig nem
krkrsen, hanem a labujjaktol IelIele haladva, tbbszri
simitassal masszirozhatjuk meg.
A nyaktol leIele lev paros vagy a test mindket Ieleben
elhelyezked szervek zonai (peldaul vese, td) az azonos
oldali labon, illetve kezen talalhatok meg. Amelyik szer-
vnkbl a nyaktol leIele csak egy van a test valamelyik
oldalan (peldaul maj, sziv, lep), annak a zonajat az azonos
oldali vegtagon keressk. A kzepen, vagyis a test kzep-
vonalaban elhelyezked szervek zonai mindket labon es
kezen kezelhetk (peldaul gerinc, Iej). A nyaktol IelIele
lev szervek eseteben azonban a reIlexzonak keresztezd-
nek: igy peldaul a bal szemet a jobb labon, a jobb Ilet
pedig a bal labon masszirozhatjuk.
Csak ovatosan szabad masszirozni a kvetkez szervek
zonait: sziv, maj, lep, hasnyalmirigy, napIonat.

101
Masszazs utan a beteg azonnal igyon sok Iolyadekot,
legalabb egy nagy pohar vizet. Mivel a reIlexologiai keze-
les a lerakodott salakanyagok egy reszet visszajuttatja a
keringesbe, a bseges Iolyadekbevitellel arrol gondosko-
dunk, hogy a vese knnyebben ki tudja riteni ezeket a
salakanyagokat.
Talpmasszazs utan, Ileg az els nehany alkalommal,
elIordulhat, hogy eppen a bsegesen tavozo salakanya-
gok miatt a vizelet szine stetebb lesz, esetleg a megszo-
kottol elter szaguva, netan bdsse valik. Ez nem baj;
csupan annak a jele, hogy a modszer az illetnel jol mk-
dik: megkezddtt a meregtelenites.
Az egyes zonak Iokozott erzekenysege betegseget jelezhet.
A masszazs nyoman ujra jelentkezhetnek a korabbi be-
tegsegtnetek, szerencsere enyhebben, mint annak idejen.
Gyakori peldaul a khges, orrIolyas stb. Ez sem baj, csu-
pan azt jelzi, hogy a szervezet jol reagal a masszazsra.
ElIordulhat az is klnsen a tulsagosan erzekeny
idegzet embereknel , hogy a masszazs utan rosszabbul
erzik magukat, esetleg verejtekeznek, hanyingerk tamad.
Ez annak a jele, hogy ,tulmassziroztuk ket. Ilyenkor
javasolt, hogy tartsunk nehany napos sznetet, csak utana
Iolytassuk a kezelest, de az elz alkalomhoz kepest gyen-
gedebben es rvidebb ideig.
Lazas beteget inkabb ne masszirozzunk, varjuk meg,
amig normalizalodik a testhmerseklet. Ekkor mar (vagy
meg a laz jelentkezese eltt) hatasosan enyhithetjk a be-
tegsegtneteket.
Egy-egy reIlexologiai kezeles idtartama kb. Iel ora le-
het, gyerekeknel es ids embereknel azonban kevesebb.
Kezelest akar naponta vegezhetnk, egy nap alatt tbb
alkalommal azonban altalaban nem. De peldaul kezdd
arpa ,visszamulasztasara akar 2-3 orankent is megmasszi-
rozhatjuk a szemzonat. A masik vegletet jelentik a tulsago-
san erzekeny emberek, akiknel heti 1-2 kezeles is elegend.
Aem ajnlott a lab kezelese, ha sok a visszer, akut gyulla-
das van a labban, illetve a lab nagy terleten gombas. Nem
szabad masszirozni veszelyeztetett terhes nt (normalis
terhesseg eseten hasznalhatjuk a modszert, de az ivarszer-
vek, a medence zonait ne kezeljk). Ugyancsak nem java-
solt a reIlexologia sulyos idegkimerltsegben, ers de-
presszioban szenvedknel, valamint pacemaker eseten.
Az egyes reIlexzonakat knnyen megtalalhatjak, ha ta-
nulmanyozzak a Iejezet vegen lathato abrakat. Idvel mar
nem is lesz szksegk erre a segedletre, mert tudni es ujja-
ikkal erezni Iogjak, melyik szerv zonaja hol talalhato.
A gyakrabban kezelt, fontosabb znk:
Jese:
Lab. A vesezona, mivel paros szervrl van szo, mindket
labon megtalalhato. A vese reIlexzonaja a talp kzepetl
indul, a hugyvezetek zonajan keresztl halad a bels boka
iranyaba, a hugyholyagzona Iele, es ebben az iranyban kell
masszirozni is.

Ke:. A vese reIlexzonaja az azonos oldali tenyeren, a
mutato- es a kzeps ujj kztti vonal, illetve a hvelykujj
tvetl vizszintesen kiindulo vonal metszespontjaban ta-
lalhato.
Figvelem' A vesezonat minden esetben megmassziroz-
zuk. Brbetegsegeknel is erzekeny.

Mellkvese:
Lab. Mindket labon kzvetlenl a vesezona Ielett, de
melyebben talalhato.
Ke:. A vesezonaval egytt masszirozhato.
Hasznos a kezelese vesebetegsegek eseten es vernyomas-
cskkentesre. Masszirozasa elnys a legutak szempontja-
bol, tagitja a hrgket, elenkiti az anyagcseret, Iokozza az
immunrendszer mkdeset.

Hgyvezetk:
Lab. Mindket labon a vesezonatol a sarokparnaig huzo-
dik, a lab bels oldala Iele.
Ke:. A vesezonat kti ssze a hugyholyagzonaval, a te-
nyertl a csuklo Iele haladva.

Hgyhlyag:
Lab. A hugyholyag zonaja a lab bels oldalan, a boka
eltt, a bokacsont meghosszabbitasaban van.
Ke:. A hugyholyag zonaja mindket kezen megtalalhato,
a tenyer Ielli oldalon, a hvelykujj Iolytatasaban a csuklo
Ielett.

Fej, agy, hipofizis:
Lab. a nagyujj begyet, a talp Ielli parnas reszet, vala-
mint a masodik ujj Iele es oldalat masszirozzuk. A jobb
agyIel reIlexzonaja a bal labon, a bale pedig a jobb labon
talalhato. A nagylabujj oldalso reszenek masszirozasa a
halantektaji, illetve a nyaki gerinc 1. es 2. csigolyajanak
meszesedesebl ered Iajdalmakat is enyhiti. A hipoIizis
reIlexzonaja melyen, a nagylabujj kzepen van.
Ke:. A kezelend reIlexzonak azonosak a labeival.
Masszirozzuk tehat a hvelykujj begyet, els izenek parnas
reszet, illetve melyen a kzepet.

Orr, orrmellkregek, arcreg:
Lab. Az orr zonaja mindket lab nagyujjanak kls olda-
lan, az orrmellekregeke az ujjbegyeken talalhato. Az
arcregeket a labhaton, a nagyujj krmenek ket oldala
mellett kezelhetjk.
Ke:. Az orr zonaja a hvelykujj begyen van. Az orrmel-
lekregeket, kztk az arcreget, az ujjak begyen kezelhet-
jk (kiveve a hvelykujjat).

Szem:
Lab. A talpon a masodik es a harmadik ujj alatt, illetve
az ujjak krl masszirozhatjuk a szem zonajat. A jobb
szemet a bal labon, a bal szemet a jobb labon kezeljk.
Ke:. Masszirozzuk krbe a mutatoujj es a kzeps ujj
tvet, illetve a harmadik ujjpercet.

Fl:
Lab. A talpon a negyedik es az tdik ujj alatt, illetve az
ujjak krl masszirozhatjuk a Il zonajat. A jobb Ilet a bal
labon, a bal Ilet a jobb labon kezeljk.

102
Ke:. Masszirozzuk krbe a gyrsujj es a kisujj tvet,
illetve a harmadik ujjpercet.

Egyenslyszerv:
Lab. Mindket labon a labhaton, a 4. es 5. ujj kztt talal-
juk a kb. 2 cm hosszu zonat, amely a boka iranyaba huzodik.
Ke:. Mindket kezhaton a kisujj es a gyrsujj tve k-
ztti, piciny terlet.
Figvelem' Masszirozasa emeli a vernyomast!

Mandulk:
Lab. A mandulakat a labIejen, a nagylabujj tveben, az
intl jobbra es balra, a masodik izen talaljuk.
Ke:. A mandulak zonaja a hvelykujj krm Ielli olda-
lan, a masodik ujjperc Iels reszen talalhato. Mindket ke-
zen masszirozzuk.

Cge, torok:
Lab. A nagylabujj alapizletenel az els es a masodik ujj
kztti reszt masszirozzuk a labIejen.
Ke:. A gege es a legcs zonaja a hvelykujj mutatoujj
Ielli tvenel talalhato. A tenyer es a kezhat oldalarol egy-
arant erdemes masszirozni ket.

Lgcs, hrgk, td:
Lab. A legcs es a hrgk terlete az els es a masodik
labujj kztt, mig a tde mindket labon, a labujjak alatti
parnas reszen es a labIejen van. Ajanlott egyszerre masszi-
rozni a labIejet es a talpat. Khgesi rohamnal erdemes
mindket labon egyszerre megnyomni a legutak reIlexzonait.
Ke:. A legcszona leirasat lasd a gegenel. A td es a
hrgk zonaja mindket oldalrol elerhet a kez kzeps
reszen, a kzeps es a gyrsujj vonalaban.
Figvelem' A legutak mkdeset Iokozhatjuk, az orrIo-
lyast cskkenthetjk, ha valamennyi ujjunkat es az ujjak
tvet masszirozzuk.

Pajzsmirigy:
Lab. A talpon az els es a masodik labujj kztt, a nagy-
labujj parnaja krl van a zona. Ha a pajzsmirigy betegse-
get az agyalapi mirigy mkdesenek zavara okozza, akkor
celszer kezelni a hipoIizis zonajat is.
Ke:. A pajzsmirigy es a mellekpajzsmirigy reIlexzonaja
a kez tenyer Ielli oldalan a mutatoujj vonalaban, a h-
velykujj tvenek magassagaban talalhato.

Mellkpajzsmirigy
Lab. Zonaja a lab bels elen, a nagylabujj alapizlete
eltt talalhato. A kalcium-anyagcsere szabalyozasaert,
egyensulyban tartasaert Ielels, igy masszirozasaval javit-
hatjuk a csontok, Iogak es krmk allapotat, az izomm-
kdest, elnysen beIolyasolhatjuk a veralvadast.
Ke:. l. a pajzsmirigynel.

Csecsemmirigy:
Lab. Mindket lab bels oldalan megtalalhato a labelen, a
btyk alatt, a csonttol a talp Iele csusztatva az ujjunkat.
Ke:. A hvelykujj tenyer Ielli oldalanak szelen, a h-
velykujj aljanak csontos kiszgellesenel kezelhet.
Aapfonat (plexus solaris):
Lab. A 2. es a 3. ujj kztti vonalban, a talp parnas resze
alatti terleten talaljuk.
Ke:. Kepzeletben huzzunk vizszintes vonalat az ujjak
tve es a tenyer kzepe kztti tavolsag Ielenel, illetve
Igglegeset a kzeps es a gyrsujj kztt. E ket vonal
metszespontjaban lev terletet masszirozzuk.

Mj:
Lab. Csak a jobb labon kezelhet. A talpon a parnas resz
alatt, a negyedik es tdik labkzepcsont terleten huzo-
dik, a harmadik es a negyedik ujj vonalatol oldaliranyban,
a talp kls szeleig tart. Csak Iinoman kezelhet!
Ke:. A jobb tenyeren a kisujj es a gyrsujj alatti, illetve
a kett kztti vonalban, a tenyer kzepen talalhato a maj
zonaja.

Epehlyag:
Lab. A majzona also terleten talalhato a jobb talpon, a
harmadik es a negyedik ujj vonalaban, nagyjabol a muta-
toujj hegyenek megIelel terleten.
Ke:. A jobb tenyeren a majzona also reszeben, a gyrs-
ujj Ielli oldalon van az epe zonaja.

Hasnylmirigy:
Lab. A hasnyalmirigy Ieji reszenek megIelel zona a
jobb labon, a testi es Iarki reszenek zonaja pedig a bal labon
talalhato. Mindket labon a gyomorzona alatt huzodik, a bal
labon valamivel szelesebb, egeszen a vesezonaig tart.
Ke:. Mindket tenyeren megtalalhato a kzeps ujj vona-
laban, a tenyer kzepetl egy kicsit IelIele.

Lp:
Lab. A lep reIlexzonaja a bal talpon, a vesezonaval szin-
te egy magassagban, a negyedik ujj vonalaban helyezkedik
el.
Ke:. A bal tenyeren a kisujj es a gyrsujj kztti kepze-
letbeli vonalon leIele haladva, a hvelykujj tvenek ma-
gassagaban talalhatjuk meg.

Cyomor, nyombl:
Lab. Mindket labon a parnas resz alatt talalhato, a nagy-
labujj vonalaban. A gyomorszaj csak a bal labon, a gyo-
morkapu (gyomorkimenet) csak a jobb labon kezelhet.
Ke:. Mindket tenyernkn a mutatoujj alatti resz masszi-
rozhato a hvelykujj tvetl egy kicsit Ieljebb.

Jakbl:
Lab. A vakbelzona a jobb talpon, a lab keskeny resze
alatt van.
Ke:. A jobb tenyeren a kisujj es a gyrsujj kztt leIele
huzott kepzeletbeli vonalon, a csuklotol kicsit Ieljebb talal-
hatjuk.

Jkonybl:
Lab. Mindket labon kezelhet, a talp kzepetl a sarok-
parnaig tart, oldaliranyban pedig a negyedik es tdik ujj
kztti vonaltol a lab bels szeleig huzodik. Ezt a zonat a
behajlitott ujjak btykeivel masszirozhatjuk.

103
Ke:. Mindket kezen a tenyer Ielli oldalon, a kzeps ujj
es a gyrsujj magassagaban, a tenyer also harmadaban
talalhato.

Jastagbl:
Lab. A Ielszallo vastagbel zonaja csak a jobb labon ke-
zelhet, a vekonybelzonatol kiIele huzodik. A labujjak Iele
haladva masszirozzuk.
A harantvastagbel mindket labon masszirozhato, a ve-
konybelzona Ielett.
A leszallo vastagbel zonajat csak a bal labon talaljuk
meg, a talp kls szeletl kb. Iel centire, a vekonybelzona
mellett. A sarok Iele iranyulo mozgassal kezeljk.
Ke:. A vekonybelzona krl masszirozzuk krbe a te-
nyernket. A jobb tenyeren a Ielszallo vastagbel es a ha-
rantvastagbel egy resze, a bal tenyeren a harantvastagbel
Iolytatasa, a leszallo vastagbel es a vegbel (aranyer) kezel-
het.

Jgbl-aranyr:
Lab. Mindket labon a lab bels oldalan talaljuk az Achil-
les-in es a labszarcsont kztt. A labszaron huzodik IelIele,
a bokatol merve negy harantujjnyira.
Ke:. csak a bal tenyeren kezelhet (l. a vastagbelzona
magyarazatat).

Jgblnyils:
Lab. Ket helyen is kezelhetjk. Egyreszt a talpi vegbelzo-
na Iolytatasakent, reszben atIedve a hugyholyagzonat (de
csak a bal labon), masreszt mindket lab bels oldalan, a
sarokcsont szelen.
Ke:. A bal tenyeren, a vegbelzona vegen talalhato.

Ayirokrendszer:
Lab. A nyirokrendszer zonait csak Iinoman szabad
masszirozni, mert igen erzekenyek. A Iels nyirokutakat a
labujjak kztti brredk menten, az also nyirokutakat a
kls es bels bokat Iell sszekt vonal menten kezel-
hetjk, mig a nyirokerek mellkasi Itrzsenek reIlexzona-
jat a labIejen, az regujj es a masodik ujj kztt talalhatjuk
meg.
Ke:. A Ielstest nyirokzonait az ujjak tveben masszi-
rozhatjuk meg, mig az alsotest nyirokzonait a kezhati olda-
lon a csuklok Ielett talaljuk.

Rekeszizom:
Lab. A labIej (labhat) kzepen, vizszintesen ivel at a bel-
s oldaltol a klsig, kb. ujjnyi szelessegben.
Ke:. Mindket tenyeren, a kzeps ujj mutatoujj Ielli
szelenek vonalatol 3-4 mm-rel lejjebb talalhato.

Sziv:
Lab. A sziv reIlexzonaja a bal labon, a talp parnas reszen
lev tdzona alatt van a 3-4. ujj vonalaban, a kzepen
elhelyezked napIonat (plexus solaris) zona mellett. Jel-
zesertek a zona erzekenysege, az esetleges lerakodasok.
Ke:. A bal tenyernk kzepvonalatol kisse IelIele, az uj-
jak iranyaban haladva, a gyrsujj es a kisujj kztti vo-
nalban talaljuk a sziv reIlexpontjat.

Figvelem' A sziv reIlexzonajat mindig csak Iinoman,
ovatosan es rvid ideig szabad kezelni.

Jrnyomscskkent:
Lab. Mindket labon a bels bokacsont Ieletti, tenyernyi
terlet. Egeszen a sipcsont eleig tart, es a labszaron a boka-
tol merve kb. negy harantujjnyira huzodik Iel. Negy ujjun-
kat sszezarva, kzepersen, a sziv iranyaba masszirozzuk.
Ke:. Masszirozzuk a kezhatat az ujjak iranyaba, vala-
mint valamennyi ujjat a krm iranyaba.

Jrnyomsemel:
Az egyensulyszerv zonajaval azonos terlet (l. ott!)

Mh, prosztata, hvely, himvessz:
Lab. Mindket labon a lab bels oldalat masszirozzuk a
sarokcsonton. Viszonylag nagy terlet.
Ke:. A zona mindket kezen a csuklon talalhato, a tenyer
es a hvelykujj Ielli oldalon.

Petefszek, here:
Lab. A meh es a prosztata zonajaval szemkzt, a lab kl-
s oldalan, a sarokcsonton talalhato, a boka mgtt es alatt.
Ke:. Az azonos oldali kezen, a csuklo tenyer es kisujj
Ielli oldalan talalhato.

Cerinc:
Lab. Masszirozzuk a lab bels szelet a nagyujjtol a sarokig.
Ke:. A gerinc zonaja mindket kezen a hvelykujj kls
szeletl indul, es egeszen a csukloig tart. Az ujjbegynel a
nyaki gerinc, lejjebb a hati gerinc, a csuklohoz kzel a
lumbalis es az agyeki szakasz, valamint a keresztcsont
kezelhet.

Jll:
Lab. Kezeljk a lab kls elet a kisujj alatt (vallIajdalom
eseten).
Ke:. A vall es a vallizlet a tenyeren es a kezelen, a kis-
ujjtol egy kicsit lejjebb masszirozhato.

Csip:
Lab. A kls boka alatti reszt erdemes masszirozni (csi-
pIajdalomnal).
Ke:. A csipizlet zonaja vegighuzodik a csuklon, a kez
tenyer Ielli oldalan.

Knyk s trd:
Lab. A kls label: a knykzona a labujjakhoz, a terd-
zona a sarokhoz kzelebb talalhato.
Ke:. A knykzona a kez kls elen, a hvelykujj tve-
nek magassagaban talalhato. A terdzona kzvetlenl a
knykzona alatt, szinten a kez kls elen van.

104
Ke:- es talpreflex:ona abrak

105

106

107

108
Akupress:uras alapismeretek

A szervezetben az energia vezetekek (meridianok) men-
ten aramlik. Az egyes szervek mkdesi rendellenessegei,
a betegsegek mindig egytt jarnak az energiaaramlas zava-
raval, kvetkezeskeppen a meridianokban Iolyo normalis,
zavartalan energiaaramlas helyreallitasa visszahat a testi
Iunkciokra, javulast eredmenyez egeszsegi allapotunkban.
Az akupresszura az akupunktura t nelkli Iormaja, tbb
ezer eves multra tekint vissza. Az energiavezetekekre,
illetve azok egyes pontjaira t alkalmazasa nelkl, kezzel
vagy mas eszkzzel (peldaul gyogynvenymagvakkal)
gyakorolunk hatast.
A Ielhasznalt pontok azonosak az akupunkturas pontok-
kal, kezelesk azonban hazilag, puszta kezzel trtenik. Az
akupresszura ugyanolyan hatasos, mint az akupunktura, de
mivel a kezzel vegzett masszirozasnal az inger nem olyan
kis Ielletre sszpontosul, mint a tket hasznalo akupunk-
turanal, a hatas idtartamaban klnbseg lehet.
A hagyomanyos kinai orvoslasban 14 I meridiant (ener-
giavezeteket) ismernek, es sszesen tbb mint 500 pontot
jegyeztek Iel rajtuk. A kinai akupunktrk ezeknek kb. 30-
40-at hasznaljak Iel, az europai akupunkturas orvosok
azonban joval kevesebbet alkalmaznak.
A 14 meridian kzl 12 paros, vagyis a test mindket ol-
dalan megtalalhato. Ha az egyik oldalon jelentkezik vala-
milyen egeszsegi problema, altalaban hasznosabb (es na-
gyobb erzekenyseggel jar) az azonos oldali vezetek pontja-
inak kezelese. Letezik ket olyan vezetek is, amelyikbl
csak egy-egy van. Ezek a test kzepvonalaban haladnak,
ell a beIogado, hatul pedig a kormanyzo meridian.
A meridianokat aszerint is megklnbztetik, hogy ben-
nk az ugynevezett jin vagy jang szervekhez vezet energia
halad. (A jin es a jang jellemzinek, Iontossaganak, egyen-
sulyanak ismertetese tulmegy ennek a knyvnek a keretein.)
A jin meridianok a kvetkezk: sziv, szivburok, td,
maj, vese, lep es beIogado. A sziv-, a szivburok- es a td-
vezetekben az energia a kar bels oldalan, az ujjak Iele
halad, mig a maj-, a lepes a vesemeridianban a labszar
bels oldalan, az ujjaktol kiindulva Iut IelIele, a trzs ira-
nyaba. A beIogado vezetekben az energia a test ells
kzepvonalaban halad IelIele.
A jang meridianok: vastagbel, vekonybel, gyomor, epe-
holyag, hugyholyag, harmas melegit, valamint kormany-
zo. A vastagbel-, a vekonybel- es a harmas melegit veze-
tekben az energia a kez ujjai Iell aramlik a trzs iranyaba.
A gyomor-, az epeholyag- es a hugyholyag-meridianban
az energiaaramlas a Iejtl indulva a labujjak Iele trtenik.
A kormanyzo vezetek a beIogadohoz hasonloan a test
kzepvonalaban Iut IelIele, de hatul, a gerinc menten.
Az akupresszura az otthoni, hazi gyogyitasban meg ak-
kor is kivaloan hasznalhato, ha valaki nem vegzett
akupresszr tanIolyamot. Ha az energia aramlasat szt-
nzni akarjuk (peldaul egyes szervek alulmkdesi zavara,
hianyallapotok eseten), akkor Iinoman, gyengeden, az
energia aramlasi iranyaval megegyezen kell masszirozni
a meridianokat, illetve az oramutato jarasaval azonos
iranyban a pontokat. Ha viszont csillapitasra van szkseg
(peldaul egyes szervek tulmkdesi zavara vagy gyulladas
eseten), akkor erteljesen masszirozzunk, a meridianok
haladasi iranyaval, illetve az oramutato jarasaval ellentete-
sen. Nemcsak a testen, hanem a Iln is kezelhetjk a
pontokat.
Az alabbiakban a legIontosabb pontokat adjuk meg,
megjellve helyket es Ibb alkalmazasi lehetsegeiket.
Az eligazodasban segitenek a Iejezet vegen talalhato abrak.

A 14 meridin fontosabb pontjai a testen
(testakupresszra)

1. Tdvezetk

A tdvezeteknek (T) 11 pontja van. A kulcscsont alatt
kezddik, a kar bels oldalan Iut le, es vegpontja a h-
velykujj krmagyanak kls szgleteben van. Energia-
maximuma: 3-5 ora kztt.

A tdvezetek 1-es pontjanak kezelese (T-1) nehez leg-
zessel jaro akut khgesben, mellkasi vagy hatIajdalom
eseten segit. A test kzepvonalatol 6 hvelykujjnyira, a
kulcscsont kls harmada alatt egy hvelykujjnyira talal-
hato. Masszazstechnikaja: hvelykujjal ersen nyomjuk
vagy drzslgetjk.

Csillapitja a khgest a tdvezetek 5-s pontjanak (T-5)
Iinom nyomasa. Ugy talalhatjuk meg, hogy mikzben
tenyernk IelIele nez, a knykhajlat redjenek hvelykujj
Ielli szelet masszirozzuk.

A tdmeridian 7-es pontjanak (T-7) kezelese hasznos
asztma, meghles, khges eseten. Ez a pont ersen hat
nyakszirti, tarkotaji problemaknal, ezert jotekony hatasu
,merev nyaknal. Az orsocsont szele Ielett, a csukloredtl
masIel hvelykujjnyira IelIele talalhato, egy melyedesben.
Nyomkodassal, csipkedessel masszirozhatjuk.

A tdvezetek 9-es pontjanak (T-9) masszirozasa jo inI-
luenza, mellkasi Iajdalom es torokszarazsag eseten, de
segit csukloizleti problemanal is. Ugy talalhatjuk meg,
hogy eltartott hvelykujj eseten megkeressk a melyedest
a csuklored orsocsonti szelen. Nyomkodassal, csipkedes-
sel kezeljk.

A tdmeridian 11-es pontjanak (T-11) kezelese hasznos
akut mandulagyulladas eseten, emellett magas laznal a
td htesere is alkalmas. A pont a hvelykujj krm-
agyanak kls szgletenel talalhato, a krmtl 2-3 milli-
meterre. Vagy a masik hvelykujj krmevel ersen nyom-
juk, vagy krmmel csipkedjk, ujjbeggyel nyomkodjuk.

2. Vastagblvezetk

109
A vastagbel-meridiannak (Vab) sszesen 20 pontja van.
A vezetek a mutatoujj krmagyanak hvelykujj Ielli
oldalan kezddik, az alkar kezhati oldalan halad tovabb,
Ielmegy az arcra, es az orr-ajak redben vegzdik. Ener-
giamaximuma: 5-7 ora kztt.

Cskkenti az orrIolyast, a torokIajast, mersekli a hurutos
tneteket es az allergias panaszokat a vastagbel-meridian
4-es pontjanak (Jab-4) masszirozasa, a hvelykujj es a
mutatoujj kezkzepcsonti talalkozasanal lev melyedesben.

GyomorIajas, hasmenes, emesztesi zavar, knyk- es
vallproblema jelentkezesekor ajanlott a vastagbelvezetek
10-es pontjanak (Jab-10) nyomkodasa az alkaron, 3 ujj-
nyira a Vab-11 ponttol. Hasznos meg gyomorIekelynel,
ilyenkor a Gy-36 pont kezelesevel kombinaljak.

Az immunrendszer hatekonysaganak Iokozasara, az al-
lergias tnetek merseklesere a behajlitott knykn Iell
nyomjuk meg nehanyszor a knykhajlat kls szelet,
vagyis a vastagbelvezetek 11-es pontjat (Jab-11). Szoptato
anyaknak erdemes tudniuk, hogy ennek a pontnak a masz-
szirozasa emeli a gamma-globulin szintjet az anyatejben,
igy javitja a csecsem ellenallo kepesseget a betegsegekkel
szemben.

Nathanal ajanlott meg a kzvetlenl az orrnyilasok mel-
lett lev Jab-20 pont nyomogatasa, ami segit orrdugulas-
nal, valamint a ket szemldk kztt, az orrnyereg Ielett,
illetve a halantek kzepen talalhato extra pontok Aku-
presszuras kezelese.

3. Gyomorvezetk

A gyomorvezeteknek (Gy) 45 pontja van. A szemgdr
also peremenek kzepenel kezddik, ket agra bomlik, az
egyik a Il eltt IelIut a homlokra, a masik lemegy a kulcs-
csontig, ott oldalra Iordul, vegigIut a mellen, a hason, majd
a labon a comb ells Ielen a terd kls oldalaig, vegig a
labszar kls oldalan, es a nagylabujj melletti ujjon vegz-
dik. Energiamaximuma: 7-9 ora kztt.

A gyomorvezetek 2-es pontjanak (Gv-2) kezelese jo
szempanaszoknal (viszketes, kthartya-gyulladas), arc-
idegbenulasnal. A szemgdr alatti melyedesben, az elre-
nez pupilla vonalan talalhato. Ujjbeggyel krkrsen
nyomkodjuk, masszirozzuk.

A gyomorvezetek 25-s pontjanak (Gv-25) kezelese
harmonizalja a vastagbel mkdeset. A kezelesekor erzett
Iajdalom heveny vastagbelproblemat jelez. A kldk vona-
laban, attol ket hvelykujjnyira oldalra talalhato, mindket
oldalon. Ujjal nyomast gyakorolva vagy tenyerrel, ugyne-
vezett IreszIog drzslessel masszirozhatjuk.

A gyomormeridian 36-os pontjanak (Gv-36) massziroza-
sa sokIele panaszon segit. Jo mindenIajta emesztrendszeri
problemara (hanyinger, hanyas, hasmenes stb.), magas

vernyomasra, allergiara. Fogyas, etvagycskkentes celja-
bol ersen nyomogassuk, ha viszont Iokozni akarjuk az
etvagyat, gyengeden kell kezelni. Negy ujjunkat (a muta-
toujjtol a kisujjunkig) sszezarva, a sipcsontra merlegesen
a terdkalacs ala helyezzk, es ebben a vonalban a sipcsont-
tol egy hvelykujjnyira kiIele talaljuk meg az Aku-
presszuras pontot.

Ha a pont helyeben nem vagyunk biztosak, massziroz-
zuk a tenyernkkel a gyomor- es az epemeridiant a labszar
kls oldalan. Fontos, hogy a masszirozas gyengeden es
leIele, tehat a meridian energiaaramlasi iranyaval meg-
egyezen trtenjen, annak mkdeset sztnzve. Ez a
modszer minden emesztesi zavarnal, epegrcsnel es halan-
tektaji migrennel is tbbnyire bevalik.

A gyomormeridian 40-es pontjanak (Gv-40) kezelese el-
ssorban arra jo, hogy a legutakban lerakodott valadekot
oldjuk. Segit leguti panaszok, khges eseten, kptet
hatasu. A terdkalacs also-kls szglete es a klboka ta-
volsaganak Ieleben talalhato, a sipcsonttol ket harantujjnyi-
ra kiIele. Masszazsa nyomkodassal trtenik.

4. Lpvezetk

A lepvezeteknek (L) 21 pontja van. A meridian a nagy-
labujj krmagyanak szels oldalan kezddik, a lab bels
oldalan halad IelIele, tovabbIut a has oldalan, erinti a mell-
kast, es a 6. bordakzben, a honaljvonalon Iejezdik be.
Energiamaximuma: 9-11 ora kztt.

Az L-4 pont masszirozasa hatasos hanyinger, hasmenes,
gyomorpanaszok eseten. A pont a nagylabujj btyke m-
gtt egy hvelykujjnyira talalhato. Kezelese nyomkodassal
vagy ujjal valo tgetessel trtenhet.

Minden kismedencei problemanal, holyaghurutnal, ni
bajoknal, szabalytalan menstruacional, impotencianal java-
solt a lepmeridian 6-os pontjanak (L-6) masszirozasa. Ez a
belboka Ielett negy harantujjnyira, a sipcsont hatso szelenel
talalhato. Vigyazat: ha a pont Ielett visszeres a lab, nem
szabad kezelni, es allapotos nnel sem alkalmazhato!

A lepmeridian 9-es pontjanak (L-9) kezelese elssorban
vizhajto hatasu, de jo demas labnal, haspuIIadasra, terd-
Iajdalomnal es rendszertelen menstruacional is. Behajlitott
terdnel, a sipcsont bels szeleben, annak kzeps Ieje m-
gtt, a csont es a labikraizom hataran talalhato. Nyomkod-
juk vagy ujjal tgetjk.

A lepmeridian 10-es pontjanak (L-10) masszirozasaval
mersekelhetjk az allergias eredet brpanaszokat, viszke-
test. Ugy talalhatjuk meg, hogy behajlitott terdnel a masik
keznk tenyerebe Iogjuk a terdkalacsot, es azt a pontot
kezeljk, ahova a hvelykujjunk er a comb bels Ielszinen.

110
5. Szvvezetk

A szivvezeteknek (Sz) 9 pontja van. A meridian a hon-
aljarok kzepen kezddik, a kar tenyer Ielli oldalan halad,
es a kisujj krmagyanak Iels szgleteben vegzdik.

A szivvezetek 7-es pontjanak (S:-7) kezelese segit al-
matlansag, szivdobogaserzes, izgalom, lampalaz, mellkasi
szorito Iajdalom es szellemi Iaradtsag eseten. A csuklored
kisujj Ielli oldalan, a borsocsontnal talalhato, massziroza-
sa nyomkodassal, morzsolo nyomassal trtenik.

Szivpanaszoknal (Ileg reumas jellegeknel), szivdobo-
gaserzesnel, mellkasi Iajdalomnal jo hatasu a szivmeridian
8-as pontjanak (S:-8) kezelese. Ugy talalhatjuk meg kny-
nyen, hogy ujjainkat behajlitjuk a tenyernkbe, es azt a
pontot masszirozzuk, ahova a behajlitott kisujjunk er a
tenyeren. (Ez a pont gyakorlatilag azonos a reIlexologia
Iejezetben ismertetett szivzonaval.)

Eletment pont ajulasnal, hasznos magas laznal, hiszteri-
as allapotban, de szedlesnel es alacsony vernyomas ese-
ten is segit a szivvezetek 9-es pontjanak (S:-9) kezelese a
kisujj krmagyanak Iels szgleteben. Lehet krmmel
nyomni, csipkedni vagy a kzeps es mutatoujjunk kze
veve huzogatni, de jo ersen meg is szorithatjuk; azonnal
emeli a vernyomast.

6. Vkonyblvezetk

A vekonybel-meridiannak (Veb) 19 pontja van. A veze-
tek a kisujj krmagyanak kls szgleteben kezddik, a
kar hatso oldalan IelIut a vallra, a lapockan athaladva Iel-
megy az arc kzepeig, es a Ilcsapnal vegzdik. Energia-
maximuma: 13-15 ora kztt.

A vekonybelvezetek 3-as pontjanak (Jeb-3) kezelese
hasznos gyulladt, vrs szemnel, Ilzugasnal, ejszakai
izzadas es merev nyak eseten. Ha klbe szoritjuk a tenye-
rnket, a kisujj alatt, a tenyer kls elen lev melyedesben
talalhato. Krmmel nyomogathatjuk, csipkedhetjk.

A vekonybelvezetek 4-es pontjanak (Jeb-4) nyomkoda-
sa, csipkedese serkenti az inzulintermelest, valamint segit
csuklo-, knyk- es ujjizleti gyulladasnal, IejIajas, Ilzu-
gas, gyomorhurut es epeholyag-gyulladas eseten. A tenyer
es a kezhat brenek hataran, a kisujj Ielli oldalon, ott
talalhato, ahol az 5. kezkzepcsont izesl a keztcsontok-
kal. Megtalalasahoz huzzuk vegig az ujjunkat a kisujj tve-
tl kezdve a csonton, es ahol ket csont kztt, a csuklonal
Ieljebb bemelyedest erznk, ott van a pont.

7. Hgyhlyagvezetk

A hugyholyag-meridiannak (H) 67 pontja van. A veze-
tek a szem bels zugaban kezddik, IelIut a Iejre, lemegy a
tarkora, a nyakszirtnel ket agra bomolva vegighalad a ha-
ton, a gerinc ket oldalan. A ket ag ujbol egyesl a terdhaj-
latban, a lab hatso oldalan halad tovabb, es a klbokat
megkerlve, a labIej kls elen vegighaladva, a kisujj
krmagyanak kls szelen vegzdik. Energiamaximuma:
15-17 ora kztt.

A hugyholyag-meridiannak a haton talalhato legtbb
pontjat az ember nehezen vagy egyaltalan nem eri el, ha
nmagat akarja kezelni. Ezert az otthoni masszazshoz
celszer valamelyik csaladtag segitseget kerni.

A hugyholyag-meridian 1-es pontjanak (H-1) kezelese
valamennyi szempanaszra jo. Segit rvidlatas, tavollatas,
szinvaksag, Iarkasvaksag, szemidegsorvadas vagy -gyulla-
das, kthartya-gyulladas, zld halyog eseten, valamint a
szrke halyog korai stadiumaban. Kzvetlenl a szemzug
bels szele mellett talalhato. Ovatosan, krkrs masszazs-
zsal kezelhetjk az ujjbegy segitsegevel, vigyazva a sze-
mnkre.

A hugyholyag-meridian 2-es pontjanak (H-2) kezelese
ugyancsak elssorban a szemre hat: hasznos lehet rvidla-
tas, heveny kthartya-gyulladas, tulzott knnyezes es a
szemhej ideges rangasa (tik) eseten. Jo meg IejIajasnal,
homlokreg-gyulladasnal es arcidegbenulasnal is. A
szemldk bels szelen lev melyedesben talalhato. Mor-
zsolo nyomassal masszirozhatjuk.

A hugyholyag-meridian 10-es pontja (H-10) a nyaki ge-
rinc kzepetl ket ujjnyira kiIele talalhato a gerinc mindket
oldalan. Nyomkodasa segit merev nyaknal, nyakszirti
IejIajasnal, garatgyulladas, ideggyengeseg es hiszteria
eseten.

A hugyholyag-meridian 13-as pontja (H-13) a harmadik
hati csigolya (T3) tvisnyulvanyanak also szeletl ket
ujjnyira oldalra talalhato, a gerinc mindket oldalan. Keze-
lese hasznos a td mkdesevel sszeIgg legklnb-
zbb panaszoknal es betegsegeknel, mint a hrghurut,
asztma, tdgyulladas, mellhartyagyulladas, td tbc,
ejszakai izzadas.

A hugyholyag-meridian 15-s pontja (H-15) ket csigo-
lyaval lejjebb talalhato: az tdik hati csigolya (T5) tvis-
nyulvanyanak also szeletl ket ujjnyira oldalra, a gerinc
mindket oldalan. Kezelese segithet a sziv mkdesevel
sszeIgg panaszok es betegsegek eseten. Ezek: gyors
szivritmus (tachikardia), szivritmuszavarok, reumas sziv-
betegseg, pitvari remeges, szivgyengeseg, szivtajeki szori-
to Iajdalom (angina pectoris). Jo meg ideggyengeseg, bor-
dakzi idegIajdalom, khges, ejszakai izzadas, emleke-
zetzavar es impotencia kezelesere.

A hugyholyag-meridian 20-as pontja (H-20) a tizen-
egyedik hati csigolya (T-11) tvisnyulvanyanak also szele-
tl ketujjnyira oldalra talalhato, a gerinc mindket oldalan.
Kezelese segithet a lep mkdesevel sszeIgg panaszok
es betegsegek eseten, igy a kvetkezknel: gyomorhurut,

111
gyomorIekely, gyomorsllyedes, emesztesi zavar, ideges-
segbl ered hanyinger, belgyulladas, majgyulladas, maj-
es lepnagyobbodas, mehsllyedes (hatrahajlas), vegtag-
gyengeseg.

A hugyholyag-meridian 21-es pontjat (H-21) a tizenket-
tedik hati csigolya (T-12) tvisnyulvanyanak also szeletl
ketujjnyira oldalra talaljuk, a gerinc mindket oldalan.
Nyomkodasa hasznos lehet a kvetkez esetekben: gyo-
morhurut, belhurut, gyomorIajas, gyomorsllyedes, gyo-
morIekely, hasnyalmirigy-gyulladas, majgyulladas, et-
vagytalansag, almatlansag.

A hugyholyag-meridian 23-as pontjanak (H-23) kezelese
elssorban a vesemkdes serkentese celjabol javasolt,
emellett Iontos impotencianal, szabalytalan menzesznel,
Ilzugasnal, homalyos latasnal. A gerinc mindket oldalan,
ket-ket ujjnyira a 2. lumbalis csigolya tvisnyulvanyanak
also szeletl oldalra talalhato. Ha a tenyereket a csipre
helyezzk, hvelykujjaink hatul eppen erre a pontra mu-
tatnak.

8. Vesevezetk

A vesemeridiannak (V) 27 pontja van. A vezetek a talp-
rol indul, a belbokanal hurkot ir le, vegigIut a lab bels
oldalan, majd a hason es a mellkason at, es a kulcscsont
alatt vegzdik. Energiamaximuma: 17-19 ora kztt.

A vesevezetek 1-es pontjat (J-1) ugy talalhatjuk meg,
hogy megkeressk a talp hosszanti tengelye menten leIele
haladva, a kzeps ujj tvetl a sarokig terjed szakasz
Iels harmadolo pontjat. Kezelese segithet Iejteti IejIajas-
nal, homalyos latasnal, torokgyulladasnal, szekrekedeskor
es ujraelesztesben. Ersen nyomjuk es masszirozzuk.

A vesemkdes ersitesere hasznos a vesevezetek 3-as
es 7-es pontjanak (J-3 es J-7) masszirozasa. Az elbbi az
Achilles-in es a bels boka vege kztti tavolsag Ielenel
talalhato, az utobbi pedig a labszar bels oldalan, a V-3
ponttol 2 hvelykujjnyira IelIele. A J-3 pont kezelese jo
meg torokIajasra, IogIajasra, asztmanal, szabalytalan men-
zesznel es impotencianal, mig a J-7 pont masszirozasa
dema, hasmenes, ejszakai izzadas eseten is celszer.

9. Szvburokvezetk

A szivburok-meridiannak (Szb) sszesen 9 pontja van. A
vezetek a mellkason kezddik a szivburok Ielett, IelIele
Iutva megkerli a honaljredt, vegighalad a kar tenyer
Ielli oldalan, es a tenyeren vegzdik a kzeps ujj be-
gyen. Energiamaximuma: 19-21 ora kztt.

Szivbetegsegek, stresszhelyzet, hirtelen izgalom, tulm-
kd pajzsmirigy eseten ellazito, nyugtato hatasu a szivbu-
rok-meridian 6-os pontjanak (S:b-6) masszirozasa. Ezt ugy
talaljuk meg, hogy kzeps harom kezujjunkat sszezarva,
merlegesen a csukloredre helyezzk a kar bels oldalan,
es ebben a magassagban nyomogatjuk a parhuzamosan
Iuto ket hosszu in kztti reszt.
Szivtaji szorito Iajdalom (angina pectoris) eseten az
Szb-6 pontot erdemes kombinalni a gyomormeridian 36-os
pontjanak (Gv-36) masszirozasaval.

Szivdobogaserzesnel, szivizomgyulladasnal, mandulagyul-
ladas es almatlansag eseten hasznos az S:b-7 pont kezele-
se. A csuklo tenyer Ielli oldalanak kzepen talalhato.

Hasonloan stresszcskkent hatasu, emellett segit mell-
kasi Iajdalomnal, hanyingernel is a szivburok-meridian
8-as pontjanak (S:b-8) masszirozasa, ami nyomkodassal,
csipkedessel trtenik. A pont a 2. es a 3. kezkzepcsont
kztt a tenyeren talalhato.

10. Hrmas melegt

A harmas melegit vezeteknek (HM) 23 pontja van. A
meridian a gyrsujj vegen kezddik, a kez es a kar kls
oldalan halad vegig, majd a vallon es a nyakon keresztl
IelIut a Il mge, es a szemldk kls sarkanal vegzdik.

A harmas melegit 3-as pontjanak masszirozasa (HM-3)
segit olyan Ilproblemaknal, mint a Ilzugas, sketseg,
sketnemasag. Kezelesevel kivedhetjk a huzat okozta
kzepIlgyulladast. A pont a kezhat kzepen, a 4. es az 5.
kezkzepcsont kztt talalhato. Nyomkodjuk vagy ujjal
tgessk.

A harmas melegit 5-s pontjanak (HM-5) kezelese ha-
lantektaji Iajdalomnal, a hhaztartas zavarainal (hideg kez,
hideg lab) ajanlott. A kezhaton, a csukloredtl harom
harantujjnyira a knyk Iele talalhato.

11. Epehlyag-vezetk

Az epeholyag-vezeteknek (Eh) 44 pontja van. A meridi-
an a szem kls sarkaban kezddik, zegzugos palyat ir le a
Iejen, majd a tarkot es a vallat erintve, a mellkas kls
oldalan halad a csipig. Onnan a comb kls oldalan leIut
a klbokaig, athalad a labhaton, es a 4. labujj hegyenel
vegzdik. Energiamaximuma: 23-1 ora kztt.

A tarkotaji Iajdalom hattereben a hugyholyag-, az epeho-
lyag- es a tdmeridian energiaaramlasi zavara all. Ilyen-
kor segit az epeholyag-vezetek 20-as pontjanak (Eh-20)
kezelese a tarkon, a nyakszirtcsont kidudorodasa alatti
bemelyedesben, a Iejbiccent es a trapezizom tapadasa
kztt. Knny megtalalni, ha mutatoujjunkat a szikla-
csont dudorara helyezzk, majd lassan leIele csusztatjuk a
nyak iranyaba, igy ujjunk valosaggal ,becsuszik az emli-
tett melyedesbe. Fokozza a kezeles hatekonysagat, ha
vietnami vagy kinai balzsambol egy keveset belemassziro-

112
zunk a pontba. Tarkotaji Iajdalomnal tanacsos a vernyo-
masmeres is, hatha magas vernyomas valtotta ki a IejIajast.
Az Eh-20 pont masszirozasa mas problemaknal, igy v-
rs, Iajdalmas szemnel, Ilzugasnal, nyakIajdalomnal is
ajanlott.

Az epeholyag-vezetek 21-es pontjanak (Eh-21) nyomo-
gatasa elssorban hat- es vallIajdalom, tovabba szeltes
okozta Ieloldali benulas, emlgyulladas es mehnyalkahar-
tya-verzes eseten segithet. Helye: a lehajtott Iejnel kiugro
7. nyakcsigolya alatti Kor-14 pont es a vallcsucs kztt
Ieluton.

Az epeholyag-vezetek 34-es pontjanak (Eh-34) kezelese
segit epeholyag-gyulladas, majgyulladas, magas vernyo-
mas eseten. A terd kls oldalan leIele haladva, a szarka-
pocscsont Ieje alatt, egy kis melyedesben tapinthato ugy,
hogy a labunkat terdben behajlitjuk. Nyomkodassal masz-
szirozhatjuk.

Az epeholyag-vezetek 37-es pontjanak (Eh-37) kezelese
jo mindenIele szemproblemara. Elssorban Iarkasvaksag,
szrke halyog es szemidegsorvadas eseten ajanlott. A
szarkapocscsont ells szeleben, a klboka Ielett 5 h-
velykujjnyira talalhato. Nyomkodassal, drzslessel masz-
szirozhatjuk.

12. Mjvezetk

A majvezeteknek (M) 14 pontja van. A meridian a nagy-
labujj krmenek bels szelenel ered, vegigmegy a labha-
ton, majd a labszar es a comb bels oldalan, es a mellka-
son, a mellbimbo alatt vegzdik. Energiamaximuma: 1-3
ora kztt.

Vernyomascskkentesre, a maj mkdesenek ersitese-
re, IejIajasnal, szedlesnel kivalo a majvezetek 3-as pont-
janak (M-3) kezelese. Ez a labIejen talalhato, a nagyujj es a
masodik ujj (az 1. es a 2. labkzepcsont) talalkozasa eltti
bemelyedesben.

13. Kormnyz vezetk

A kormanyzo vezeteknek 28 pontja van. A Iarkcsont es
a vegbelnyilas kztt kezddik, a gerinc kzepvonalaban
Iut IelIele, atmegy a Iejre, Iolytatodik a Iejtetn es a hom-
lokon, az orron. Az ajak bels Ielleten, a Iels Ioginy
hatarvonalaban vegzdik.

A kormanyzo vezetek 1-es pontjanak (Kor-1) kezelese
hasznos aranyernel, impotencianal, elsegiti a szlest. A
Iarkcsont vege alatt, a vegbelnyilas Ielett talalhato. Ovatos
nyomkodassal masszirozhatjuk.

A kormanyzo vezetek 4-es pontjanak (Kor-4) kezelese
segit gyenge vesenel, vesebetegsegekben, lumbagonal,
impotencianal, hasmenes eseten. A H-23 ponttal egy ma-
gassagban a gerincen, a 2. es a 3. agyeki csigolya tvis-
nyulvanya kztt van.

A kormanyzo vezetek 14-es pontjanak (Kor-14) kezele-
sevel rohamszer betegsegtneteknel, Ieloldali benulasnal,
a vall hati Iajdalmanal erhetnk el eredmenyt, de hasznos
pont inIluenza, asztma, tdtagulas, hrghurut, majgyulla-
das es ekcema eseten is. Az utolso, vagyis a 7. nyakcsigo-
lya es az 1. hatcsigolya tvisnyulvanya kztt talalhato.

A kormanyzo vezetek 20-as pontjanak (Kor-20) kezele-
sevel gyorsan erhetnk el vernyomascskkenest, csillapit-
hatjuk a Iejtet Iajdalmat, a szedlest es a Ilzugast. Nyo-
mogassuk a Iejtet legmagasabb pontjat, a ket Ilcsucsot
sszekt vonal es a kzepvonal metszespontjaban.

A kormanyzo vezetek 26-os pontjanak (Kor-26) a csip-
kedese, morzsolo nyomasa mersekli a napszuras tnetei-
nek jelentkezeset, emellett hasznos arcdema es derekIajas
eseten is. Helye: az orrajak red (vagyis az orr alja es a
Iels ajak kzeps resze kztti terlet) Iels harmadolo
pontja.

14. Befogad vezetk

A beIogado vezeteknek (BeI) 24 pontja van. A gatrol in-
dul, a test ells kzepvonalaban halad IelIele, es az allka-
pocs kzepen vegzdik.

A beIogado meridian 1-es pontjanak (Bef-1) kezelese
segit prosztatagyulladasnal, hugycsgyulladasnal es sza-
balytalan menstruacio eseten. VizbeIulladasnal eletment
lehet ennek a pontnak masszirozasa. A BeI-1 pont a gat
kzepen talalhato, IerIiaknal a vegbelnyilas es a herezacs-
ko, nknel pedig a vegbelnyilas es az ajkakat sszekt
szalag kztt. Masszazsa legzesvisszatartas kzben, csip-
kedessel vagy presnyomassal trtenik.

A beIogado meridian 3-as es 4-es pontja (Bef-3, Bef-4)
5, illetve 4 harantujjnyira a kldk alatt, a test kzepvona-
laban talalhato. Kezelesk segit szabalytalan menstruacio-
nal, impotencianal, vizelet-visszatartasi zavarban.

A beIogado vezetek 6-os pontjanak (Bef-6) kezelese
hasznos szabalytalan vagy Iajdalmas menstruacional, vize-
let-visszatartasi zavarban (inkontinencia), valamint impo-
tencianal. A kldk alatt masIel hvelykujjnyira, vagyis 2
harantujjnyira talalhato a test kzepvonalaban. A keleti
harcmveszetekben ezt a pontot energiakzpontnak tartjak.
Masszazsa drzslessel vagy nyomkodassal trtenik.

A kldk Ielett 4 hvelykujjnyira, a kldk es a szegy-
csont tavolsaganak Ielenel lev pont a BeIogado vezetek
12-es pontja (Bef-12). Kezelese segit gyomorproblemak,
hanyinger, hanyas, hasmenes eseten. Masszazstechnikaja:
a kez kiegyenesitett 4 ujjaval gyakoroljunk a brIelletre
presnyomast, majd azonnal engedjk vissza ujjainkat.

113
Flkezels

A Ilakupunktura, illetve a Ilakupresszura ugyancsak
nagy multra tekint vissza, hiszen mar 2500 evvel ezeltt
megemlitik a legkorabbi, meg selyemre irt kinai orvosi
munkak.
A Iln a test valamennyi pontjara hatast gyakorolha-
tunk akupunkturaval, illetve akupresszuraval. A Iln a
pontok helyzete hasonlo az anyamehben Iejjel leIele Iekv
magzatehoz. A legIontosabb pontokat az olvaso a Iejezet
vegen az abran megtalalhatja.
Hogyan kezeljnk a Iln? Az akupunkturas orvos spe-
cialis, kismeret Iltket hasznal, a nem orvos akupresszr
termeszetgyogyaszkent tt nem alkalmazhat (az 5, ugyne-
vezett NADA pont kivetelevel), kezelhet viszont a Ilre
ragasztott gyogynvenymagvakkal. Ezeket beragasztas
utan szkseg eseten otthon vagy akar munka, utazas kz-
ben barki maga nyomogathatja. Hatasuk szinte azonnali,
egy-ket percen bell jelentkezik, es 2-3 oraig tart.
De mit tegyen az, aki az adott krlmenyek miatt eppen
nem Iordulhat orvoshoz vagy termeszetgyogyaszhoz, es
otthon szeretne csillapitani a Iajdalmat? Ha ujjbeggyel
hozzaIer az adott ponthoz, akkor nyomogathatja, csipked-
heti, szorithatja vele. Ha ez nem lehetseges, megprobalhat-
ja a kezelest egy Iogpiszkalo hegyevel is. Igazi eredmenyt
azonban ettl csak az varhat, aki millimeterre pontosan
ismeri es megtalalja az adott pontot. (Hasznaljuk a Iejezet
vegen talalhato abrat.)

A flkagvlo legfontosabb res:ei.
Ilszegely vagy csiga, karima
Ilbarazda vagy sajkaarok
belszegely
haromszglet arok
Ilcsap
ellenoldali porcos dudor
Ilkzi bevagas
kagyloreg (also reszet cseszenek, a Ielst Ilcsonaknak
hivjak)
ells bevagas
Ilcimpa

A haromszglet arok Iels hatarvonalanal van az ugy-
nevezett Sen Men (vagyis Lelekkapu) pont, amelyet
stressz, lampalaz, almatlansag vagy alvaszavarok eseten
hasznalhatunk. Ellenjavallat: aktiv, verz aranyernel keze-
lese tilos!
A Lelekkapu pont mellett, a haromszglet arok kzep-
s harmadaban talalhato a nehe:leg:es pont. Segit allergia,
asztma eseten. Kezeleset erdemes kiegesziteni a sajkaarok
Iels harmadanak aljan lev allergiapont (S:el forrasa)
masszazsaval.
Beszabalyozza a paf:smirigv mkdeset a belszegely al-
so 1/5 reszen talalhato pajzsmirigy pontok kezelese.
A s:impatikus pont kezelese gyomor-, epe- vagy bel-
grcs jelentkezesekor jhet szamitasba, Iontos tovabba
Iajdalomcsillapitasnal, alvaszavarokban, szenvedelybete-
gek leszoktatasaban, es jo vernyomascskkentesre is. A
Ilszegely (csiga) es a belszegely also szaranak talalkoza-
sanal, a Ilszegely altal takartan talalhato.
A kagyloreg kzpontja krl, az ugynevezett cseszeben
helyezkedik el a tdo:ona, amelynek kezelese a
legzrendszer klnbz betegsegeiben, valamint ekce-
manal, csalankitesnel, gyomor- es nyombelIekelynel,
valamint szekrekedesnel lehet jelents.
Gyomorproblemaknal, emesztesi zavarnal, almatlansag-
nal segit, valamint cskkenti az ehsegerzetet a gvomor:ona
nyomogatasa. A kagyloregben, a csiga kezdete krl
talalhato.
Kzvetlenl a gyomorzona Ielett, a Ilcsonakban van a
nvombel zonaja, amelyet nyombelIekely es epeproblemak
eseten egyarant erdemes kezelni.
A vastagbel:ona a Ilszegely szara Ielett van a kagylo-
reg kisebb, Iels gdreben (Ilcsonak). Hasmenes, szek-
rekedes es aranyer eseten ajanlott az alkalmazasa.
Aranyer, szekrekedes vagy hasmenes eseten egyarant
hasznos a vegbelpont kezelese. Ez a vastagbelzonaval
csaknem egy vonalban, a Ilszegelyen talalhato.
Ugyancsak aranyer, valamint vegbelviszketes eseten ja-
vasolt a vegbelnvilas pontjanak ingerlese. Ez ugyancsak a
Ilszegelyen van, a haromszglet arok Iels harmadaval
egy vonalban.
Vesegyulladas, vesek, potenciazavarok ezek a I in-
dikacioi a vesepont kezelesenek. A Ilcsonak Iels szelen,
a Sen Men pont alatt, szinte vele egy vonalban talalhato.
Emesztesi zavar, gyomorIekely, menstruacios proble-
mak eseten es az immunrendszer ersitese celjabol javasolt
a lep:ona kezelese. Ez a tdzonaval egy vonalban, a
kagyloreg belszegely Ielli oldalan talalhato.
Alacsony vernyomasban es szabalytalan menstruacioban
segit az also flgvker morzsolgatasa a Ilt also hataran.
Jernvomascskkentes celjabol masszirozzuk a Ilhatat
kzeprl IelIele haladva a Ilcsucsig 30-szor. A Ilcsap
kls oldalanak Iels reszet ugyancsak erdemes kezelni.
A nvaki gerincre a belszegely also reszen, a hati gerincre
a belszegely kzeps szakaszan gyakorolhatunk hatast.
Lumbagonal a belszegely Y szakaszanak also agat masz-
szirozzuk.
Az isias:ideget ugyancsak a belszegely Y-ja also agan,
annak Iels vegenel kezelhetjk.
A csipoi:let es a terd kezelese a belszegely Y szakasza-
nak Iels agan trtenik.
Jallfafdalmat a Ilbarazda kzepen, knvkfafast ugyan-
csak a Ilbarazdan, egy kicsit Ieljebb csillapithatunk.

114
Meridianterkepek, flpontok

115

116

117

118

119
Felhas:nalt es afanlott irodalom

Michael Castleman: Gyogynveny enciklopedia,
Budapest, 1994
Rapoti Jen Romvary Vilmos: Gyogyito nvenyek,
Budapest, 1991
Lukacsne gyogyteai, Equator Knyvkiado (a kiadas
helye es eve nelkl)
Barbara es Peter Theiss: Erdk, mezk patikaja, Eger
(a kiadas eve nelkl)
Maria Treben: Egeszseg Isten patikajabol, Budapest,
1990
Dr. Olah Andor: Hazipatika gyogynvenyekbl,
Budapest, 1989
Dr. Olah Andor: A termeszet patikaja, Budapest, 1987
Szalai Miklos: Halimbai Ivesknyv, Budapest, 1991
Dr. Nagy Geza: Betegsegek gyogyitasa gyogynve-
nyekkel, Budapest, 1996
Dr. Michael A. Weiner: Gyogynveny Biblia,
Budapest (a kiadas eve nelkl)
Dr. Babulka Peter, Kosa Geza: Kepes gyogynvenyka-
lauz, Budapest, 1991
Hanna Parrot: Gyogynvenyek es gyogyteak,
Budapest, 1998
Dr. Termeszet. Fben, Iaban orvossag. Kodex-Kontroll
KIt. (a kiadas helye es eve nelkl)
Hazi termeszetgyogyasz, Black & White Kiado
(a kiadas helye es eve nelkl)
Domokos Janos Olah Andor: Gyogyitas illoolajos
nvenyekkel, Budapest, 1991
Biegelbauer Pal: Gyogyito illatok. Aromaterapia.
Budapest, 1990
Michael Krauss: Aroma lexikon, Budapest (a kiadas
eve nelkl)
Earl Mindell: Vitamin Biblia, Budapest (a kiadas eve
nelkl)
Vitaminok, gyogynvenyek, asvanyi anyagok,
Reader`s Digest Valogatas, Budapest, 2001
James F. Balch, M. D. Phyllis A. Balch, C. N. C.:
Prescription Ior Nutritional Healing, New York,
1990
A termeszetgyogyaszat enciklopediaja, Budapest, 2000
Termeszetes gyogymodok. Komplementer Medicina.
Budapest, 1999
MSD Orvosi keziknyv a csaladban, Budapest, 2001
Peter Kensok Dietrich Ley: Hazi szerek es gyogy-
modok kislexikona, Budapest, 1999
Dr. Csikai Erzsebet: Jo tudni, Debrecen, 2000
Dr. Csikai Erzsebet: Talpraallitott egeszseg, Debrecen,
1997
Banszky Judit: A reIlexologia elmelete es gyakorlata,
Budapest, 1991
S. Hedi MasaIret: Egeszseg a jvben. ReIlexologia.
Lab- es testmasszazs, Temateam Kiado (a kiadas eve
nelkl)
Dr. Palagyi Jolanda: KezreIlexologia, Budapest, 1999
Hanna Parrot: Talpkontroll, Budapest, 1998
Hanna Parrot: Kezkontroll, Budapest, 1999
Dr. Ery Ajandok: Akupresszura, Budapest, 1998
Dr. Ery Ajandok: Test- es Ilakupresszura, Budapest,
2001
Temesvari Gabriella: FlreIlexologia, Budapest, 2000
Dr. Veress Janos, Krti Gabor: Gyogyitas otthon
Gerinc ABC, Budapest, 2004
Dr. Lenkei Gabor: Cenzurazott egeszseg, Budapest,
2003

120

121
GYGYIT ETKEZES

Taplalko:as, meregtelenites, testsulvs:abalv:as

Irta:
Frank ZsoIia

122

123
Elos:o
Clkitzsek
A taplalkozasrol szolo knyvek az altalanos vagy egyedi
taplalkozasi elmeletek es sok egyeb inIormacio ismertetese
utan altalaban egy vagy tbb kaloria- es tapanyagtablazatot
tartalmaznak, es biztositjak a kedves olvasot aIell, hogy
szigorunal szigorubb vagy eppen egyszer es knnyen
kvethet taplalkozasi tanacsokat es Iogyokuras javaslato-
kat is Ielvonultatnak a kesbbiek Iolyaman.
Nem szeretnem Iolytatni ezt a hagyomanyt. Tbbek k-
ztt azert sem, mert termeszetgyogyaszkent elssorban az
ember harmas letet, testi-lelki-szellemi egyseget tartom
szem eltt, igy a taplalkozast sem csupan testi-energetikai,
hanem legalabb ennyire lelki es szellemi Iunkcionak tekin-
tem. Meggyzdesem, hogy a taplalkozas, a meregteleni-
tes, valamint a testsuly Ieletti uralom nem tablazatokon,
szigoru bjtkn es Iogyokurakon mulik, hanem egysze-
ren azon, amit a jozan esznk tanacsol a testnkkel es
egesz lenynkkel valo szorosabb kapcsolatteremtes utan.
Ha tudomasul vesszk, hogy lenynk a testi-Iizikai mivol-
tan kivl lelki es szellemi is, kzelebb jutunk az nma-
gunkkal trten kapcsolat Ielvetelehez es megtartasahoz is.
Mivel az ember minden tevekenysege a sajat harmas
egysegebl indul ki, es ahhoz kapcsolodik, eleg megerteni
a taplalkozas es a taplalas szavak kztti sszeIggest,
hogy lassuk, itt messze tbbrl van szo, mint evesrl es
ivasrol. A taplalkozas harmas mivoltunk egeszenek Ienn-
tartasat, taplalasat, vegs Iokon egesz lenynk gondozasat
es jol-letet jelenti.
E gondolatmenet szerint az els es legIontosabb szem-
pont annak a megallapitasa, hogy mi emberek voltakeppen
kik vagyunk, milyenek vagyunk, jo kapcsolatban vagyunk-
e sajat magunkkal, vagy ha eddig erre nem Iorditottunk
Iigyelmet, akkor hogyan teremtnk kapcsolatot nma-
gunkkal, a testnkkel, valamint nnn erzelmi, gondolati,
tudatos es tudattalan mivoltunkkal. Tovabba tisztazando
az, mit jelent szamunkra a taplalkozas, a meregtelenites, a
testsulyszabalyzas, mit, mikor es hogyan esznk, iszunk,
es nem utolsosorban az is, hogy milyen taplalkozassal
rizhetjk meg, vagy allithatjuk helyre egeszsegnket.
Az ember s a tpllkozs
Amit erzekszerveinkkel erznk magunkrol, vagyis ami-
nek a tapasztalasat az erzekszerveink kzvetitik hozzank,
az elssorban a lathato, Iizikai test. Most nem beszelnk
azokrol az emberekrl, akik latjak, vagy ki tudjak tapintani
az aurakat, a testnk krl meglev energiamezket vagy
energiaburkokat, mert erre egyelre nem mindannyian
vagyunk kepesek, noha a lehetsege mindnyajunkban
benne rejlik.
Viszont pontosan tisztaban vagyunk azzal, hogy ha tes-
tnket nem taplaljuk, hamarosan elsorvadunk, majd ha ez
huzamos ideig tart, belehalunk az ehezesbe. A szomjhalal-
rol nem is beszelve, ami sokkal gyorsabban kvetkezik be,
ezzel is alatamasztva azt, hogy a levegvetel utan letnk
els es legIontosabb kvetelmenye a vizivas, illetve Iolya-
dek magunkhoz vetele. (Hogy maga a vizIogyasztas
mennyire alapkerdes szervezetnk szamara, arra kesbb
meg sort keritnk.) De az eddigiekbl is egyszeren belat-
hato, hogy az ivas es az eves letkerdes. A helyes taplalko-
zas pedig, tulmutatva puszta nIenntartasunkon, egeszse-
gnk, jol-letnk alapja.
Alapttelek: Az vagy, amit megeszel,
azz vlsz, amit gondolsz.
Melyek akkor a taplalkozas lenyeges kerdesei, hogyan
tudjuk megrizni vagy helyreallitani egeszsegnket a he-
lyes taplalkozas segitsegevel? Mire Iigyeljnk, mit es ho-
gyan tegynk? Az egesz kerdesIelteves valahol ott kezd-
dik, hogy kit taplalunk, kik is vagyunk mi tulajdonkeppen,
akiket eletben akarunk tartani a taplalkozassal, es egesz
valonkat egeszsegesen szeretnenk megrizni akar hosszu
ideig is olyan szinten, hogy be tudjuk tlteni letezesnk
ertelmet es celjat. Ez a kerdes merben IilozoIiai modon
Ielteve ugyan szinten elvezetne a valaszig, de mivel ezt
most elssorban a taplalkozas szemszgebl vizsgaljuk,
gyakorlati megkzelitessel gyorsabban es eredmenyeseb-
ben juthatunk kielegit valaszhoz.
Van ket kiindulo mondatunk, amelyeken erdemes el-
gondolkodnunk. Ezek a kvetkezk: ,Az vagy, amit meg-
eszel es: ,Azza valsz, amit gondolsz.
A ket mondat ket dolgot azonnal megertet velnk. Az
els allitasbol kvetkezen megerthetjk, hogy nagyon
nem mindegy, mit esznk. Nemcsak a testnk, hanem a
lathatatlanul mkd Iinomtesteink mkdeset is beIolya-
solja a taplalekunk. Olyannyira, hogy meghatarozza mi-
lyensegnket, kls es bels tulajdonsagainkat. A kesbbi-
ekben meg lesz szo arrol, mennyire hat rank mindaz, amit
megesznk.
A masodik allitas meg annak a megerteset segiti, hogy
taplalekunk hatassal van a gondolkodasmodunkra, erzel-
meinkre, szandekainkra, tehat a tudatunkra, tudati Iunkcio-
inkra, amelyek viszont egesz lenynket Iormaljak, alakit-
jak. Peldaul letIontossagu szerveink es erzelmeink kztt
nagyon szoros a kapcsolat. Ha a tudatunk hat testnkre,
annak mkdeseire, megjelenesnkre, viselkedesnkre,
szokasainkra, erzeseinkre, jol-letnkre, egeszsegnkre,
akkor nagyon Iontos, hogy tisztaban legynk vele, testnk
hogyan mkdik, mit zennek jelzesei.
Kapcsolatunk a testnkkel
A lenyeg a testnkkel kialakitando jo kapcsolat. Ezt a
kapcsolatot az erzekszerveink vagy kzvetlenl a tudati
Iunkcioinkra hato modszerek segitsegevel, intuicioink
tudatositasaval es klnbz bels, relaxaciora es vizuali-
zaciora epl gyakorlatokkal vehetjk Iel. Az iranyitott

124
Iigyelemnek meghatarozo szerepe van a Ienti a modsze-
reknel.
Ami az erzekszervi eszlelest illeti, mivel klnbz tipu-
su emberek vagyunk, vagyis klnbz modalitasokkal
rendelkeznk, klnbz erzekszerveinket hasznaljuk a
vilaggal, nmagunkkal es a masokkal valo kapcsolat meg-
teremtese celjabol. Ez azt jelenti, hogy egyesek kzlnk
vizualis tipusuak, vagyis szinte latnak mindent, masok
auditiv tipusuak, azaz a hallasukra tamaszkodnak, megint
masoknak a tapintas a legIontosabb erzekk, de vannak,
akiknek az izleles vagy a szaglas jelenti a klvilagbol jv
ingerek elsdleges Ielvetelet.
Tudati Iunkcioink kzl a legegyszerbben gondolkoda-
sunkat es erzeseinket tudjuk nyomon kvetni, es ezeken
keresztl tudjuk szandekaink es szokasaink eredetet is
IelIedni. Ehhez mindenIelekeppen nmagunk jobb, alapo-
sabb megismerese es megertese szkseges, ami gyakran
sajat magzat-, kisbaba-, gyermek- vagy kamaszkorunkba
tett idutazasok soran jn letre.
Tehat a testnkkel valo kapcsolatteremtes tbbIelekep-
pen trtenik, es ahanyan vagyunk, annyiIele inIormaciot
kaphatunk magunkrol. Ezert nem lehetseges klnbz
tipusu embereknek ugyanazt a bjtt vagy etrendet, netan
Iogyokurat kvetnie. Ahogy ,szemelyre szabottan borul
Iel az egyensulyunk es betegsznk meg, ugyanilyen mo-
don tudunk regeneralodni vagy meggyogyulni. Az ember
szemelyes mivolta miatt az altalanos semak nem alkal-
mazhatok. Testi es lelki tipusunk ismerete viszont megis
eligazit valamennyire ezen a szvevenyes terleten.
Szkseges tehat, hogy a tovabbiakban gyeljnk nma-
gunkra, eletmodunkra es megismerkedjnk testtipusunk
megallapitasanak tehetsegeivel, valamint tbbIele taplal-
kozasi szokassal, egeszsegved etrenddel es recepttel.
Ezek kzl kivalaszthatjuk a neknk tetszt, ami megIelel
a tipusunknak, es segit bels es kls harmoniank, egyen-
sulyunk, jol-letnk kialakitasaban es megtartasaban.
Ugyan a taplalkozas elssorban letIenntartasunkat szolgal-
ja, szerepe, amint a Ientiekbl is lattuk, semmikeppen nem
elhanyagolhato, st nagyon is jelents, mind egeszsegnk
megrzese, mind helyreallitasa teren.
Az orvostudomny s a termszet-
gygyszat sszevetse a gygyits,
mregtelenits s a tpllkozs szem-
pontjbl nhny gondolat erejig
A hagyomanyos orvostudomany es a termeszetgyogy-
aszat kztti alapvet klnbseg az, hogy amig az elbbi
azt sugallja, hogy alaposan kivizsgalja, es a korisme Ielalli-
tasa alapjan meggyogyitja a pacienst, az utobbi komolyan
leszgezi, hogy a szervezet ngyogyito erejet kivanja meg-
szolitani, Ielebreszteni, es munkaba allitani a gyogyulas
Iolyamataban. Az elbbi a paciens egyttmkdeset csak
reszlegesen kivanja, legalabbis ne legyen ellenkezes a
paciensben a gyogymodot illeten, az utobbi a paciens
nmaga es gyogyulasa iranti Ielelssegteljes gondolkoda-
sara es cselekvesere epit.
Jelents klnbseget talalunk meg a megelzes es a
gyogyszerezes IelIogasat illeten is, ugyanis a hagyoma-
nyos kinai, tibeti, indiai gyogyaszat es a modern terme-
szetgyogyaszati szemlelet is azt a IelIogast vallotta es vall-
ja, hogy az emberben lev eredeti harmoniat a helyes
eletmod, a helyes mozgas es a helyes taplalkozas Ienntart-
ja. Csak a harmonia megbomlasa utan beszelnk egyen-
sulyvesztesrl vagy megbetegedesrl, amit elssorban a
Ieleslegek, a ,karos anyagok kivezetesevel, a hianyok
potlasaval, majd a megIelel eletmod es taplalkozas hely-
reallitasaval regeneralunk, s csak ezutan alkalmazzuk a szo
szerinti gyogyitashoz szkseges termeszetes, Ileg nvenyi
anyagokat. Tehat nem visznk be a testbe testidegen anya-
gokat, amalgamos Iogtmest vagy arto mellekhatasokkal
rendelkez gyogyszereket, amelyek egy resze eppen a
majunkat, a meregtelenites es az anyagcsere Iontos szervet
karositja.
Ami a taplalkozast illeti, az orvostudomany reszletesen
kidolgozta a dietetika tudomanyat, betegsegIajtankent
kialakitotta a megIelel etrendet, es meghatarozta az
egeszseges etkezes szempontjait, ugyanakkor sajnalatos
modon nem elegge vette Iigyelembe a hagyomanyos kinai
orvoslas, a HKO szervorajat, ami meghatarozza az etkeze-
sek idealis idpontjait, es ugyancsak Iigyelmen kivl hagy-
ta a klnbz testtipus tanokat, amelyek segitenek a k-
lnbz alkatu emberek egeszseget es testsulykontrolljat
az etkezes segitsegevel helyreallitani.
Amerikai orvosok ugyan kidolgoztak a vercsoportra
epl taplalkozas modszeret, es ez is egyIajta tipustan,
azonban az a megkzelites, hogy mit szabad es mit nem
szabad, netan tilos enni, inni, megint a megIelemlites vagy
a szorongas erzeset keltik az emberben. Masok allapitjak
meg a vercsoportunkat, k mondjak meg, hogy mi art,
vagy mi hasznal neknk, es a modszer nem ad kell tudast,
eszkzt arra, hogy a sajat keznkbe vegyk az egyik leg-
szemelyesebb dolgunkat, azt, hogy mit, miert es hogyan
esznk es iszunk. Arrol nem is beszelve, hogy elterbe
hozvan a kvetkez kerdest: ,Mit szabad ennem?, lassan
megIeledkeznk arrol, hogy Ieltegyk az ennel sokkal
Iontosabb kerdeseket: ,Mi esik jol?, vagy: ,Mit szere-
tek?, netan: ,Mi az, ami valoban jot tesz?
Ugy tnik, az egeszsegnk, gyogyulasunk mas kezeben
van, eteleinket, italainkat az elelmiszeripar hozza letre,
amely termekeivel egytt megeteti velnk a mesterseges
adalekanyagokat, izIokozokat es szinezekeket, a munkan-
kat is valamilyen cegnek vagy a magunk (esetleg keny-
szer-) vallalkozasaban vegezzk, viszont az ado elviszi a
jvedelmnk jelents reszet, hat akkor mi az, amirl iga-
zabol mi dnthetnk? Ami valoban a sajatunk lehet? Az
idnk? A munkank? Az egeszsegnk? Az eletnk? Mintha
nem a sajat keznkben lenne mindez, mintha nem lennenk
Ielelsek sajat magunkert.
Az nmagunk irnti felelssg krdse
A:, hogv milven vagvok, es milvenne formalom magamat
kivl-bell, a: a safat tudatos vagv tudattalan dntesem,
amelv a tudatom es a testem, valamint a: engem letrehivo
oskep k:tt le:aflott parbes:ed eredmenve.

Az Otthoni Gyógymódok Nagykönyve

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Az Otthoni Gyógymódok Nagykönyve

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

You might also like