A

dmben megjelolt tema sokkal erzekenyebben teszi fel a vallastudomany legsajatabb kerdeseit, mint peldaul valamely vilagvallas egy specifikus teruletenek vizsgalata. Hiszen a nemzetiszoeial izm usra vonatkoz6 vallastudomanyi kerdesfelvetes a vallas alapjaira vonatkoz6 problemakat hoz felszinre, es reflexiv m6don azt kerdezi, mit61 is vallas egy vallas, es honnant61 mondhatjuk egy torteneti jelensegre, hogy az a vallas kateg6riajaba tartozik. Mindemellett a tema szetfesziti e nehany oldalas keretet. Ezert az alabbi megfontolasok egy konkret vezerfonal menten haladnak majd. A politikai vallas kifejezes Eric Voegelin professzort61 szarmazik, akinek 1938 aprilisaban, Beesben jelent meg el6szor A po Iitikai vallasok dmu tanulmanya.1 Alaptezise szerint "a vilagban letezik a gonosz" "mint a vilagban mukod6 szubsztancia es er6'? ezert - igy Voegelin - a kor bizonyos mozgalmai nem pusztcin politikaiak, hanem vallasosak is. Erdemes felfigyelnunk arra a
10

tenyre, hogy Voegelin nem esupan a nemet nemzetiszocializmust frja Ie politikai vallaskent, hiszen mar a tanulmany dme is tobbes szamot hasznal. Egyespolitikai mozgalmakat tehat velemenye szerint azert tekintheWnk vallasi mozgalomnak, mert a vilagban mukod6 "gonosz" altai motivaltak. Voegelin tehat egy mindenekel6tt vallasi kateg6riat vetit ra a vilagi tortenelemre. A bennunket most motival6 problemafelvetes azonban az ebb61 levont kovetkeztetesben jelenik meg. Voegelin szerint ugyanis ebb61 az kovetkezik, hogy ha az ember szembe akar szallni a nemzetiszoeializmussal, akkor azt esakisa "vallasos j6 er6" alapjan allva, illetve segitsegevel lehet megtenni. "Nines olyan gondolkod6 - irja -, aki ne tudna, hogy a gy6gyulas esak vallasi megj ulason keresztuI val6suIhat meg. "3 Nagyon talal6nak erzem a nemzetiszoeializmus politikai vallaskent torten6 meghatarozasat - a tanulmany legnagyobb resze azt igyekszik alatamasztani, hogy a nemzetiszoeializmus vallasi igenyekkel, val-

SOLA

SCRIPTURA

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

laskent lepett fel, illetve vallassa alakftotta magat. Ezeknek az elemzeseknek a soran azonban a motivaci6 kerdesere is igyekszem kiterni, hogy ti. miert akart es tudott a nemzetiszocializmus egy sajatos vallasi mozgalomkent megjelenni. Voegelin kovetkeztetesevel azonban nem ertek egyet, es a dolgozat zar6 reszeben ennek a kovetkeztetesnek a problemait szeretnem vazolni - a sajat nezapontomb61, a Biblia alapjan. Ezek a zar6 gondolatok, ugy latom, fel tudjak mutatni a jelen vizsgal6dasok tetjet. Yelemenyem szerint barmely vallas legfabb ismertetajelei kozott szerepelnek az alabbiak: 1. orokkeval6sag utani vagyl haland6sag legyazese/megvaltas, 2. az isteni manifesztcki6janak imadata (Iehet egy vagy tobb szemely, allat, noveny, targy stb.), 3. szent tortenelem (a vilagtortenelmen belOI a vallas szempontjab61 donta, "kOlon tortenelem" megrajzolasa), 4. szentek (akik a vallas kitOntetett hfvei, a multban es a jelenben egyarant; ide sorolhat6k a papok es a vertanuk is), 5. Onnepek (a vallasi sajatos elete: kOlonos idaszamftas, valamint az ember egyeni elettortenetenek atertelmezese; az istenseg imadatanak kifejezese, vallasi kozosseg alakftasa es fenntartasa; szent szovegek), 6. etikai elvarasok az egyennel szemben (a vallas mint a hetkoznapi eletpraxist meghataroz6 tenyeza), 7. sajatlagos nyelv. A felsorolas nem torekszik teljessegre, de ugy gondolom, hogy a fenti het ismertetajel egyOttaliasa megadja azt a minimumot, aminek az alapjan egy jelenseget vallaskent jeliemezhetOnk. Ennek a felsorolasnak a menten haladva vegyOk szemOgyre a nemzetiszocializmus mint mozgalom sajatossagait. Elemzeseinkhez Klaus Vondung Magie

politische Religion des Nationalsozialismus cfmu konyve szolgallegfabb segftsegOl,4fakeppen azert, mert egyreszt torteneti vizsgal6dasai igen sok adatot es osszefOggest tarnak fel, masreszt rengeteg eredeti szoveget (versek, dalok, tervek, programok stb.) idez, amelyek beszedes illusztraci6kkent hasznalhat6k fel az egyes pontoknal.5
OROKKEVALOSAG HALANDOSAG MEGVALTAS UTANI LEGYOZESE, VAGY,

Nagy val6szfnuseggel kijelenthetjOk, hogy minden vallas valamilyen m6don kapcsolatban all az orokkeval6sag utani vaggyal. Ez a vagy megjelenhet egyreszt az istenseggel/istenivel val6 kapcsolat formajaban,6 amikor a haland6 ember kapcsolatba kerOlhet valamivel vagy valakivel, ami vagy aki tulmutat sajat eletenek es vilaganak

und Manipulation.

Ideologischer

Kult und

esendasegen, masreszt, ehhez szorosan kapcsol6dva, az ember sajat esendasegenek meghaladasaban az istenseggel/istenivel val6 erintkezes reven. A nemet nemzetiszocializmus a kezdetektal tudatosan epftett az ember orokkeva16sagutani vagyara, valamint arra az 6hajra, hogy az elsa vilaghaboru utani totalis zurzavarb6F legyen kivezeta ut a stabilitas,
2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

11

BIBLIA

ES

TORTENELEM

a rend, a nemet nep meger6sodese fele. A nemzetiszoeializmus "zsenialitasa" meglatasom szerint tObbek kozott abban alit, hogy azt fgerte es demonstralta: ezt a ket igenyt egyszerre tudja kielegfteni.8 Az orokkeval6sag, valamint a rend es a nemet nep erejenek szimb61umava a "Birodalom" valt. Az "orok Birodalom" a "nemet halhatatlansag" kifejez6dese lett.9 A Harmadik Birodalom azt demonstralta, hogy a generaei6k egymasutanjaban az egyen, a "Birodalom" epft6kovekent, maga is halhatatlan lesz. Az egyeni halhatatlansagot tehat a nemzetiszoeializmus egy sajatos megvaltastanban hirdette meg: az ember az orokkeval6 nemet biroda10m reszekent reszesul annak elmulhatatlansagab61 es dies6segeb61, meg ha maga halalt szenved is el. Minel odaad6bban szolgalja tehat valaki ennek a "Birodalomnak" a folytonos er6sodeset haland6 eleteben, annal inkabb reszesulennek a hatalomnak a dics6segeb61.fgy valnak halhatatlanna a "Birodalomert" eleWket felaldozni kesz katonak, vagy a "Birodalom" erdekeben minel tobb gyermeket vilagra hoz6 asszonyok. Egy unnepi vers nehany sora a kovetkez6keppen fejezi ezt ki: "Aki vallalja a hareot es 6rzi magaban a langot, ha 6t a halal megemeszti, tovabb el a verben."10 A Blut-und-Boden ideol6giaja is egy nep orokkeval6saganak eszmejet veszi alapul, amely magahoz olelve a nep tagjait, 6ket az orokkeval6sag reszeve teszi. Jelen van ebben a ket fogalomban egyreszr61az ere12 I
SOLA SCRIPTURA

det, azaz a kozos mult, a hare a kozos jov6ert, es a fold mint eltet6, kiapadhatatlan forras es haza, otthon. Mindez biztonsagot sugaroz egyfel61, meg nem szun6 folytonossagot masfel61. Ugy tunik tehat, hogy a "Birodalom" eszmejeben a nemzetiszoeializmus megtalalta a halal legy6zesenek m6djat.

AZ

ISTENI

MANIFESZTACIOJANAK

IMADATA

A legtobb vallasban jelen van valamilyen m6don az isteni erzekelhet6 megjelenese es fgy imadata. Altalaban szukseg van arra, hogy legyen valaki vagy valami, amiben az isteni mintegy erzekelhet6ve, lathat6va, erinthet6ve, egyaltalan felkereshet6ve valik. Az emberi termeszet nehezen tud megbirk6zni egy )athatatatlan istennel".l1 A nemzetiszoeializmus Birodalom-szimb6luma sem tudott volna a hatalom 12 eve alatt hatni, ha nines egy olyan erzekelhet6 megtestesft6je, aki egy szemelyben, el6 m6don testesfti meg "az orok Birodalom" eszmejet. Ennek az eszmenek termeszetesen voltak nem el6, nem emberi manifesztaei6i is, amelyek ugyanesak az eszme val6sagat realizaltak. A monumentalis epftkezesek,

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

sajat szakralis helyek kialakftasa mind ezt a celt szolgaltak. A targyak, novenyek vagy akar allatok hatasaval persze ossze sem lehet vetni a szemely altai kivalthat6 hatast. A nemzetiszocializmus atyja, Adolf Hitler szemelyisegeben allft61ag olyan jegyek voltak felfedezhet6k, amelyek reven val6di nepvezerre valhatott. Lelkesft6 sz6nok volt, aki teljes elszantsaggalhitt abban, amit tett.12 Onmagaban termeszetesen a szemelyiseg meg nem elegseges ahhoz, hogy valakib61 val6di nepvezer valjon. Ehhez szukseg van a teljesen tudatos, megtervezett epftkezesre is, amelynek soran a tomegek befolyasolasa altai emberek sokasagaval lehet elhitetni, hogy Adolf Hitler es mozgalma az, aminek latszani akar. A kozkeletu felfogassal ellentetben maga Hitler volt a nemzetiszocializmus propaganda- es demonstraci6-"muveszetenek" az atyja, nem Goebbels.13 Goebbels csupan a Hitler altai lerakott alapokat fejlesztette tovabb. Hitler Gustave Le Bon Psychologie der Massen dmu munkajat alaposan tanulmanyozva epftette fel propagandagepezetet, de ahogyan Vondung is megjegyzi - neki maganak is kulonos erzeke volt a tomegpszichol6giahoz.14 Most azonban erdekl6desunk homloktereben nem az a kerdes all, hogyan valhat valaki nepvezerre, hanem

azt szeretnenk felmutatni, hogy Hitler nem csupan szeretett nepvezer, hanem az emberek szemeben isteni attributumokkal rendelkez6, az orokkeval6sag egyfajta garanciajat jelent6 szemely volt, aki egy szemelyben testesftette meg "az orok Birodalmat". Ennek megvilagftasara a Deutsche Christen egyhazi csoport altai 1936 tavaszan tartott istentisztelet egyik eneket idezzuk: "Szent Haza! Te buszke fold! Mi hozzad husegesek es j6k vagyunk! A te foldedb61 ered es izzik az 6si nemet ver. Minden szfvben egyarant Ugyanaz csabft es kacag es zeng es fakad fel: Adolf Hitlerert harcolunk, Adolf Hitlerert meghalunk, a szent, szent nemet birodalomert."15 Ebben az enekben is lathat6va valik, hogy a mozgalom hfveiben a "szent nemet birodalom" es Adolf Hitler egy es ugyanazt jelentette. A nemzetiszocialista partunnepeken altalanos resze volt a forgat6konyvnek az ugynevezett Fuhrerehrung (Fuhrertisztelet), ilyen es ehhez hasonl6 "vallomasokkal": "Fuhrer! Vezess minket! A te kezeidben Nyugszik milli6k sorsa, Akik a te szfvedben elnek, Akik szamara te hit vagy. Isten neked adta a hatalmat, hogy egyedul nepednek elj, amely szamodra a szfvveres! Fuhrer! Felemelkedunk hozzad Ezen az 6ran. Fuhrer, udvozlunk teged: Sieg Heil! Sieg Heil! Sieg Heil!"16
2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

13

BIBLIA

ES

TORTENELEM

Leithato, hogy a Fuhrert vallasos imadat ovezte, es nem pusztan nepvezerkent, hanem az istenit, az orokkevalot megtestesft6, a megvaltas lehet6seget garantalo szemelykent tiszteltek.
SZENT TORTENELEM

nemzetiszocializmus els6 attoresi kfserlete volt, amely a masodik "udvesemenyben", Hitler 1933. januar 30-an tortent hatalomeitveteleben teljesedett be. Nem veletlen, hogy az evente ismetl6d6 pcirtunnepek kozul a november 9-e volt a legnagyobb. Ezeri a napon a mult esemenyere emlekeztek, es ezaltal megtortent annak folyamatos jelenbe emelese, mondhatjuk eletben tartasa. Ett61 a naptol uj id6szamftcis kezd6dott, hiszen ekkor ragyogott fel el6szor egy pillanatra a "Birodalom" fenye. Az els6 "vertanuk" kulonos ahftatot kolcsonoztek ennek a napnak, illetve az erre valo emlekezesnek. Hogy meny-

Az NSDAP a vallasok mintcijara kialakftotta sajeit, vilagtortenelemben megjelen6 udvtortenetet. Ehhez termeszetesen a mult ujraertelmezese, valamint a korabbiakhoz kepest uj fordulopontok megjelolese is eppugy hozzatartozott, mint az uj jov6kep. Ahogyan a keresztenysegben a Krisztus el6tt es a Krisztus utcin megjeloles a Krisztushoz viszonyftott uj id6szamftast jelenti - meg ha tudjuk is, hogy a megjelolt 0 pont nem esik egybe jezus Krisztus szuletesevel -, ugy a nemzetiszocializmus is sajat, uj id6szamftast hirdetett. Ennek a fordulopontja 1923. november 9-e volt, Hitler muncheni puccskfserlete. Ez a kudarcba fulladt hatalomatveteli-kfserlet 16 halalas aldozatot is kovetelt, Hitlert pedig bortonbe zartak. Ez az "udvesemeny"17 a
14

nyire szent esemenykent ertelmeztek november 9-et, azt jol peldazza a nap 1935ben tet6pontjeit eler6 unnepsegsorozata.18 A legnagyobb szabasu unnepet ertelemszeruen minden evben Munchenben, a Feldherrnhalle kornyeken rendeztek meg. Ebben az evben az unnep el6estejen a 16 "vertanu" exhumalt holttestet felravataloztak a Feldherrnhalleban, majd masnap a monumentcilis unnepseg kereteben atvittek 6ket a

SOLA

SCRIPTURA

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

Konigsplatzon all6 templomba. Ehhez kapcsol6d6an az unnepseg reszekent Goebbels a 16 "vertanu" nevet egyenkent kialtotta, a Hitlerjugend19 pedig k6rusban valaszolt: "Itt!" Minden kialtas utan harom tiszteletad6 loves dordult el, es felhangzott a part himnusza, a Horst Wessel Lied. Ez a nap tehat a "Birodalom" eleteben az elsa jelentos esemeny volt, ezert annak torteneteben a fordul6-, illetve kezdopont. Az iment felidezett szertartasb61is lathat6, hogy a mult reaktivalasa milyen fontos szerepet jatszott az emlekezesben. A nemzetiszocialistak azonban nemcsak az uj tortenelem kezdopontjat jeloltek meg, es nemcsak azon faradoztak, hogy a multat nemzetiszocialista m6dra ujraertelmezzek, hanem nagyszabasu jovokepet is kfnaltak. A nemzetiszocialista mozgalomnak ugyanis nagyon hatarozott celja volt, megpedig a Harmadik Birodalom megval6sftasa. Ez a Harmadik Birodalom a zsid6-kereszteny varakozasokb61 j61 ismert ezereves birodalommal azonos, amely azonban nem ezer evig, hanem orokke fog tartani. Mar ezen a ponton is kiveheto, hogy az NSDAP a kereszteny tanftasb61 ismert elemek atvetelevel es egyben atalakftasaval operalt. Erre meg az unnepek kapcsan reszletesebben ki fogunk terni. A nemzetiszocializmus tehat sajat udvtortenetet hozott letre.
SZENTEK

A szent tortenelem temajahoz nagyon szorosan kapcsol6d6, ugyanakkor velemenyem szerint megkulonboztetest kfvan6 kerdesrol van sz6. A nemzetiszocializmus ugyanis nem
2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

15

BIBLIA

ES

TORTENELEM

esupan szent tartenelmet epftett fel, hanem eletre hfvta sajat szentjeinek kazasseget is. Mindemellett teny, hogy e ket irany sosem jar egymas nelkul: amely vallasnak szent tartenelme van, annak ebbol kavetkezoen sajat szentjei is vannak. A szentek kerdeskare ugy tUnik, azert kulanasen fontos, mert bennuk az adott vallas vagy mozgalom olyan multbeIi hosaket tud felmutatni, akik a jelenben is hat6 peldakent meghatarozhatjak a mozgalomnak elkatelezett emberek gondolkodasat es akar eletgyakorlatat is. A multbeli hosakkel azt lehet demonstralni, hogy a "rendszer" bizony mukadik, hiszen a multban is voltak, akik ezert keszek voltak az eletuket is odaaldozni. Amiert pedig tabben a halalt is keszek vallalni, az minden bizonnyal val6ban szent eel lehet. Nem veletlen, hogy az NSDAP november 9-et is a mozgalom aldozatai emleknapjanak nevezte (Der Gedenktag fUr die Gefallenen der Bewegung),20tudva, hogy a hosak tetteinek jelenbe emelese milyen lelki hatast gyakorol az unnep resztvevoire. A nemzetiszoeializmus peldakepei mindent felaldoztak a Harmadik, "szent Birodalomert", es fgy halhatatlanokka valtak. A haboru kitaresevel aztan a helyzet megvaltozott: ahogyan nott az emberaldozatok szama, ugy kellett egyreszrol a halott hosak halhatatlansagara nagyobb hangsulyt helyezni, masreszrol pedig szembeszallni az elet vedelmenek egyre erosado asztanevel. Az elhunyt hosak mellett azonban sz61nunk kell a jelen szentjeirol is, akik papkent, lelki vezetokent kulanasen kazel vannak az istenihez. Ezert kezenfekvo m6don ad6dik a kavetkeztetes, hogy hozzajuk kapesol6dva a hetkaznapi ember maga is reszesul kazvetett m6don az istenibol. A nemzetiszoeializmus legfobb papja termeszetesen maga Adolf Hitler volt, aki az isteni feladatnak, a Harmadik Birodalom letrehfvasanak es iranyftasanak vegrehajt6ja volt. Bar az 0 kazvetlen karnyezeteben mukado vezetok a hierarehia als6bb fokan helyezkedtek el, de meg mindig
16

HERMANN

GORING

a leheto legkazelebb a hierarehia esucsahoz, ezert az 0 szemelyuket is kvazi vallasosahftat avezte. Ez a vallasos ahftat persze nem csupan a birodalomert vegzett szolgalatuk miatt jart nekik, hanem a hatalmuk miatt is, De a mozgalom elkatelezett hfvei nemcsak a hatalomt61 val6 felelembol fakad6an tiszteltek vezetoiket, hanem mert bennuk lattak a nemet birodalom dieso utjanak garaneiajat. A hierarehiaban elfoglalt helyuknek megfeleloen szavuk igaz volt, danteseik j6 dantesek voltak, szemelyuk pedig feddhetetlen volt.
UNNEPEK

Valamely vallas eleteben az unnepek a legsokatmond6bb alkalmak, mert az adott vallas lenyege bennuk koneentraltan van jelen, Az unnepekbol megismerhetjuk a vallas sa-

SOLA

SCRIPTURA

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

JOSEPH

GOEBBELS

HORTHY

MIKLOS

ES

ADOLF

HITLER

jat id6szamftasat, tanainak legf6bb elemeit, a vallasi kozosseget, a papokat, a vallas szent szovegeit, enekeit, imadsagait stb. Az. alabbiakban nem tudunk minden nemzetiszoeialista unnepet szemugyre venni, esupan azokat az altalanos jellemz6ket, valamint konkret alkalmakat igyekszunk kiemelni, amelyek a legnyilvanval6bban jelenftik meg a nemzetiszoeializmus vallasi jelleget. Az. unnepek a nemzetiszoeializmus evei alatt rendkfvuli figyelmet kaptak a vezetes reszer61.Ennek oka az volt, hogy az unnepek altai tudtak a legnyilvanval6bban demonstralni erejuket es hatalmukat, ezaltal pedig befolyasolni az emberek gondolkodasat. Az.unnepek korforgasaval a nemzetiszoeializmus mintha egy uj val6sagot teremtett volna, "az orok Birodalomet", es az egymast er6 unnepi alkalmak nem engedtek, hogy a hetkoznapi ember kiesusszonaz ujonnan teremtett vilag buvoleteb61. Korabban mar sz6t ejtettunk arr61, hogy maga Hitler is mennyire j6 erzekkel bant a tomegekkel, esj61tudta, hogy a megfelel6 m6don el6keszftett es levezenyelt tomegrendezvenyszeru unnepek altai maga melle tudja allftani esami meg nehezebb - maga mellett tudja tartani a biztonsag es ertelmes eel utan vagyakoz6 embereket. Vilago-

san latta, hogy a tomeget mindig konnyebb maga melle allftani, mint az egyent, valamint azt is, hogy a gyenge, esend6, az els6 vilaghaboru utan magat kulonosen kiszolgaltatottnak erz6 embernek hogyan tud a tomeg ereje altai onbizalmat es er6t adni. A nemzetiszoeializmus unnepei ennelfogva nem intellektualisan akartak meggy6zni es hfveikke tenni az embereket, hanem emoeionalisan: az erzekeiknel fogva ragadtak meg 6ket. Az. optikai es akusztikai hatasok szerepe ennelfogva felertekel6dott.21 A nemzetiszocialista unnepeket alapvet6en harom esoportba sorolhatjuk:22 1. nemzetiszoeialista eves unnepek, 2. reggeli unnepek (Morgenfeiern), 3. az emberi elet unnepei (Lebensfeiern). A nemzetiszoeialista eves unnepek Goebbels iranyftasa ala tartoztak, mfg az emberi

2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

17

elet unnepei Rosenberghez, es ez ut6bbiak rendszeret tobbnyire csak a haboru eveiben dolgoztak ki es vezettek be. A nemzetiszocialista evi unnepkor minden unnepenek - ahogyan err61 korabban reszben mar volt sz6 - alapvet6en ugyanaz volt a funkci6ja: demonstralni a part erejet es egyseget. A demonstraci6n tul azonban az is a celjuk volt, hogy a jelenlev6ket is bevonjak ebbe az egysegbe, hogy 6k is reszeseive valjanak a demonstraci6nak. A tOmegeket fgy ezeken az unnepeken els6sorban tehat nem nez6kozonsegnek tekintettek, hanem az unnep aktfv resztvev6inek. A eel az volt, hogy az emberek reszesei legyenek egy addig meg nem tapasztalt kozossegi elmenynek, amely magaval ragadja es felemeli 6ket, olyannyira, hogy az unnep elmultaval, a hetkoznapok soran is megmarad a hatasa. Ezert volt szerves resze az unnepeknek a tomeges felvonulas, a lelkesft6, hatarozott ritmusu zene, a lelkesft6 beszed, a kozos kialtasok, udvozlesek, a zaszl6kkal val6 cselekves, a fanfarok hasznalata stb. Az "evi unnepkor" fogalom nem ismeretlen el6ttunk: a nemzetiszocialista evi unnepkor a kereszteny egyhaz evi unnepkorenek konkurenciajakent lepett fel. Nem titkolt celja az volt, hogy a nemzetiszocialista
18 I
SOLA SCRIPTURA

Nemetorszag polgarai ne a kereszteny egyhaz tanftasaban leljek meg eletuk ertelmet, ritmusat es gondolkodasuk tart6pilleret, hanem a nemzetiszocialista ideoI6giaban.23 A partunnepeket velemenyem szerint ket alcsoportra bonthatjuk: l/a) unnepek, amelyek a part tortenetehez kapcsol6dnak, es fgy uj unnepekkent jelennek meg, lib) unnepek, amelyek korabban is meglev6 unnepek atvetelei es egyben fokozatos atertelmezesei. Ide tartozhatnak ugymond polgari es vallasi unnepek egyarant. Az els6 csoportba tartozik a fentebb mar targyalt november 9. (az 1929-es puccskfserlet), januar 30. (a hatalomatvetel napja, 1933), februar 24. (a partprogram kihirdetese), aprilis 20. (a Fuhrer szuletesnapja), es a rendszerint egy hetig tart6 birodalmi partnap szeptember els6 feleben. Emeljunk ki nehany mozzanatot ezeknek az unnepeknek a kapcsan, amelyek az NSDAP vallasi igenyeit reprezentaljak. Bar a Fuhrer szuletesnapjanak unnepe az egyetlen 50. szuletesnapi alkalomt61 eltekintve nem volt torvenyes allami unnep, de a nap unnepi jellege meger6sftheti a korabbi megfontolasainkat arr61, hogy Hitler tobb volt, mint nepvezer. A puccskfserlet es a hatalomatvetel unnepehez szorosan kap-

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

csolodik februar 24-e. Ha azt mondhatjuk, hogy a puccskfserlet unnepe az NSDAP tortenelmet mitizalta, a hatalomatvetel a part gy6zelmet, akkor a partprogram kihirdetesenek unnepevel megtortent a nemzetiszocializmus alapjainak mitizalasa is. Mindezen esemenyek a szent tortenelem fordulopontjaiva avanzsaltak. A birodalmi partnap jelent6seget az is mutatja, hogy tobb napig tarto unnepr61 volt szo. Az unnepseget Nurnbergben rendeztek meg, ahol kulon erre a celra egy monumentalis teret alakftottak ki (Reichsparteitagsgelande) Albert Speer tervei alapjan, tobb epuletkomplexummal. Az el6z6 oldaIon lathato kep az 1936-05 rendezvenyen keszult: a nevezetes fenydom meg fgy, foton nezve is lenyugozi az embert. Mindez el6ben pazar latvany lehetett, kulonoskeppen az ehhez kapcsolodo esemenyekkel egyutt. Az unnep kozeppontjaban ezuttal is a Fuhrer beszede alit, amelyet 1936-ban az alabbi, mondhatjuk, hitvallassal konferaltak be (a fenydom ragyogo fenycsovaival megvilagftva, reszlet): "Ezen az unnepi oran, amikor egy vegtelen dom fvel folenk, amely a vegtelensegbe fut (. ..)."24 A latvany, a zene, a korusban mondott szovegek, a beszedek mind-mind azt a hatast keltettek a resztvev6ben, hogy itt valamifele nem pusztan e vilagi hatalom jelenik meg, amelynek maga is a reszese lehet. Az erzekek valami transzcendenssel valo talalkozas elmenyet nyujtottak maradandobb modon, mint altalaban a kereszteny istentiszteletek. A partLinnepek masodik csoportja talan meg erdekesebb, mint az el6bbi, hiszen esetukben annak lehetunk tanui, hogyan ertelmeztek at a nemzetiszocialistak a mar letez6 nagy unnepeket, amelyeket nem lehetett kiemelni az emberek szokasai kozul. Ezek kozul a karacsony es a husvet kereszteny-egyhazi unnepeinek, valamint a majus elsejenek az at- vagy ujraertelmezese a legerdekesebb.

Mind a karacsony, mind a husvet eseteben arra tortent kfserlet, hogy a keresztenyseg unnepeit csupan masodlagos megemlekezesekkent mutassak fel, amelyek hosszu evszazadokon at elfedtek az eredeti/6si german unnepeket. fgy tehat a nemzetiszocializmus fel61 tekintve nem arrol volt szo, hogy ezeket az unnepeket atertelmezik, hanem arrol, hogy azokat eredeti tartalmukban allitjak helyre. A husvet ennek megfele-

16en 6si german tavaszunnep, "az orom es a termeszet ujra ebred6 eletenek 6snemet unnepe".25 fgy ertekeltek at a karacsonyt is: a felkel6 feny es az ujraebred6 elet unnepe lett. Egy unnep hivatalos atertelmezese vagy ujraertekelese azonban csak akkor erhet celt, ha fokozatosan az emberek fejeben es gondolkodasaban is megtortenik az ehhez valo igazodas. Az ilyen "behatolas" az egyenek, csaladok eletebe azonban, kulonosen ezen unnepk eseteben, nem konnyu feladat. Jo pelda arra, hogy ezzel a kihfvassal
2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

19

BIBLIA

ES

TORTENELEM

a part hogyan igyekezett megbirkozni, az 1943-ban es 1944-ben is kiadott, csaladi felhasznalasra szant kotet, amely a karacsonyunneplesben igyekezett segftseget nyujtani. A cfme ez volt: Deutsche Kriegsweihnacht (Nemet haborus karacsony), es dalokat, verseket, torteneteket tartalmazott a nemzetiszocialista karacsonyunneples szellemeben.26 Vondung nyoman peldakent emlftsunk meg egy ebben szereplo tortenetet, amely a halott katonak emlekebol kfvan legendat szoni. Eszerint a haboruban elesett katonak karacsonykor visszaternek a csaladjaikhoz, es reszt vesznek a csaladi unnepen, csak eppen lathatatlanul. Ezen a modon a kereszteny karacsonyunnep mozzanatait igyekeztek atertelmezni es kompatibilisse tenni a nemzetiszocialista ideologiaval. A majus elseje torvenybe iktatott allami unnep volt a nemzetiszocialista Nemetorszagban is. Azert kulonosen figyelemremelto ez az unnep, mert lathatova valik az NSDAP propagandagepezetenek hatekonysaga. A majus elseje ugyanis mint a munka unnepe eredetileg a marxistak nemzetkozi unnepe, es a nemzetiszocialistaknak meg ezt is sikerult a sajat ideologiajukhoz igazftaniuk. Majus elseje megmaradt ugyan a munka es a dolgozok unnepenek, de sikerult kioldani a nemzetkozisegbol, es a nemzeti munka napjava tenni. Emellett egyre inkabb a tavaszunnep jelleg domborodott ki, amikor is orvendeznek az elet gyozelmenek. Goebbels a nemet nep legnagyobb unnepekent ertelmezte a napot, es ertelmet az egyetlen nemet nepkozosseg unnepleseben latta,27 amely meghatarozas termeszetesen szorosan osszefOggott az orokke megujulo elet tavaszunnepevel. A partunnepek szoban forgo unnepei (karacsony, husvet, majus 1.) egyertelmuve teszik, hogy a nemzetiszocializmus egyetlen teruletet sem kfvant szabadon hagyni vagy atengedni, mindent sajat ideologiajanak, vagy mondhatjuk, val20 I
SOLA SCRIPTURA

lasi tanftasanak akart alarendelni - abszolut ideologiai uralmat kovetelt maganak. A nemzetiszocialista unnepek masik nagy csoportja - a partunnepek es a reggeli unnepek mellett -, az emberi elet unnepei is ezt demonstraljak. Kulonos jelentosege van ennek az unnepcsoportnak, amelyre fentebb mar utaltunk. Hiaba ugyanis a tomegrendezvenyek, hiaba a sok hivatalos partunnep, ha az uj vilagnezet nem tud hatekonyan, valamilyen modon ellenorizhetoen megjelenni a privat szferaban. Nem is szolva arrol a tenyrol, hogy termeszetesen ebben az esetben sem szuz teruletrol van szo, ahova a nemzetiszocializmus be akart torni, hanem a keresztenyseg altai meghatarozott, mukodo, nagy hagyomannyal rendelkezo gyakor-

latarol, amelyet a part sajat gyakorlataval akart es tudott helyettesfteni. Mindekozben az NSDAP nagy korultekintessel - es minden bizonnyal a vilagtortenelembol is tanulva - jart el. Tudataban volt ugyanis, hogy az embereket ugy tudja a legnagyobb hatekonysaggalatallftani az uj hitre, ha a reginek a vazat meghagyja, es ezt tolti meg uj tarta10mmal. fgy az ember hetkoznapi eletgyakorlatanak nem kell megvaltoznia, megmaradhatnak a kitOntetett idok az eves korforgasban es az eletfolyam saran is. A masszfvan rogzult, praktikus szokasokat ugyanis a legnehezebb ujakra cserelni. A tartalmat barmilyen szomoruan hangzik is ez - joval

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

konnyebb. A nemzetiszoeialistak korultekinteset mutatja, hogy a eel erdekeben a szoeialista mintat is keszek voltak alkalmazni, ha a gyakorlat bebizonyftotta a hatekonysagat. A legfontosabb eletunnepek, ahol szukseges,kereszteny-nemzetiszoeialista konkureneiaparokban: kereszteles-nevadas, konfirmaei6/a 14 evesek felvetele a Hitlerjugendbe, hazassag,temetes.

Az NSDAP ertheto okokb61 kitOntetett figyelmet fordftott a gyermekek, fiatalok ugy tunik, elhetOnk ezzel a kifejezessel hitterftesere. Harom fontos unnepe volt a gyermek felnotte valasanak: 1. a 10 evesek felvetele a Deutsehes/r Jungvolkba/Jungmadelbundba; 2. a 14 evesek felvetele a Hitlerjugendbe/a BDM-be;28 es 3. a 18 evesek

felvetele a partba.29 Ezek kozul a kozepsonek volt a legnagyobb jelentosege. Mindharmat azonnal be is tudjuk azonosftani a megfelelo szoeialista unnepekkel: 1. kisdobossa avatas 7 evesen; 2. uttorove avatas 10-11 evesen; 3. belepes a KISZ-be 14-15 evesen; 4. belepes a partba 18 evesen. A keresztenyseg a szuletestol a halalig vegigkfseri az ember eletet, es kulonos gondot fordft a gyermek lelki nevelesere, amivel felnott eletenek elkotelezettseget kfvanja megalapozni. A felnott elet azert nines a hazassagon es a temetesen kfvul mar szakaszolva, mert az egyhazban megkotott eskuvoi szertartas utan a felnott par eletet tovabbra is szakaszokra bontjak sajat gyermekeik eletallomasai. Ezen esemenyek altai az ember elete egeszeben az egyhazhoz kotodik, hiszen minden nevezetes eletesemenyt egyhazi kotelekben unnepel. A szoeialistak, es nyomdokaikban a nemzetiszocialistak, az egyhazban bevalt sema alkalmazasaval a parthoz val6 elethosszig tart6 kotodest akartak kimunkalni. Ebbol lathat6, hogy a parthoz val6 elethossziglani huseg es elkotelezodes kfvanalma nyilvanval6an vallasi elem, hiszen nem esupan intellektualis meggyozodesre tart igenyt az ember reszerol, hanem ot egesz egziszteneiajaban kfvanja ujraalapozni es meghatarozni. A Hitlerjugendbe val6 felvetel unnepet erdemes egy kiesit kozelebbrol is megnezni, hogy lassuk, mennyire nem formal is, ha2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

I 21

BIBLIA

ES

TORTENELEM

nem valoban egyfajta hitvallo aktusrol volt szo a gyermek es csaladja reszer61. 30 A kereszteny unnep Krisztus melletti allasfoglalasanak analogiajara az unnep kozeppontjaban a gyermek Fuhrer melletti elkotelez6dese alit. Az unnepben a part es a csalad osszeert: a cel eppen az volt, hogy az unnep szemelyes, fgy valoban meghitt legyen, mikozben a nemzetiszocialista iranyultsag hatarozza meg. KorulbelUl az uttor6avatasrol szamunkra ismert modon zajlott ez az unnep. A hivatalos reszen jelen voltak a rokonok, tanarok stb" majd ezt csaladi unnep kovette, ahol az unnepelt ajandekokat kapott. A nap jelent6seget es fenyet emelte, hogy alapos el6keszuletek el6ztek meg. Ahogyan ugyanis a konfirmacio el6tt is hosszabb oktatasban reszesuI a gyermek, ugy ez alkalom el6tt is kepzesben vett reszt, ahol felkeszftettek a nagy nap esemenyere, es megertettek vele ennek jelent6seget. Erdekes, hogy a nemzetiszocialistaknak meg ana is volt gondjuk a gyermek minel hatekonyabb kes6bbi husege erdekeben, hogyaz illetekes Hitlerjugend-vezet6 felkeresse az esemenyre keszul6 gyermek csaladjat, es egyutt beszelgessenek a gyermek jovend6 eleter61. Az unnep el6tti heten kulonboz6 kulturalis esemenyek teremtettek meg a szukseges hangulatot, majd a megel6z6 esten kulon radioadasban segftettek a rahangolodast. 31 A nemzetiszocializmus keresztenyseggel valo konkuralasa oly modon, hogy egyuttal semait sajat celjaira hasznalja fel, talan a legkezenfekv6bben az ugynevezett reggeli unnepeken szemlelhet6. Ez az unnepforma viszonylag kes6n valt altalanossa, illetve kozpontosftotta a birodalomban, de mar a korai evekt61 bevett volt a Hitlerjugend taboraiban. Ahogyan pedig a taborozas nemcsak partszervezeti alakulatokban, hanem azokon kfvul is szokasossa
22 I
SOLA SCRIPTURA

valt, ugy n6tt az ezeken az alkalmakon resztvev6 fiatalok szama. A tabori elet ritmusahoz hozzatartozott a rovid reggeli ceremonia. Minden reggel, meg reggeli el6tt, osszegyultek a taborozok a zaszlorud korul, udvozoltek a zaszlot, tiszteletuket fejeztek ki, felvontak, elhangzott egy buzdfto vers vagy nehany gondolat, elenekeltek egy mozgalmi eneket, es ezzel veget is ert az osszejovetel. Amennyire rovid volt egyegy ilyen ceremonia, annyira nagy a jelent6sege temank szempontjabol. Ezeknek a rovid osszejoveteleknek a celja ugyanis ugyanaz volt, mint a keresztenyseg reggeli ahftatainak: megadni az egesz nap alap-

HITLER HOGY MAGA MINT

VILAGOSAN A TOMEGET MELLE

LATTA, MINDIG KONNYEBB

ALLITANI,

AZ

EGyENT.

hangulatat, megfelel6 gondolatokkal adott iranyba allftani az elmet, es az enekek segftsegevel buzdftani a szfvet az aznapi feladatok elvegzesere. A Hitlerjugend taboraiban a vasarnap reggeli osszejovetel kulonbozott a het tObbi napjanak reggeli ceremoniaitol. Ezek mindig egy adott tema menten szervez6dtek, es a kozeppontban egy beszed vagy egy felolvasas alit H.itler Mein Kamp~abol, vagy a Rosenberg altai osszeallftott My thus des 20, jahrhundertsb61. Versek, enekek, beszel6 korusok emeltek az unnep hangulatat. E vasarnap reggeli unnepek nyilvanvaloan a vasarnapi istentiszteletet hivatottak helyettesfteni. A Szentfras helyen a Mein Kampe valamint a My thus des 20, jahrhunderts mint szentkent propagalt szoveg alit. A cel ezuttal is ugyanaz: a hallgatosagot megnyerni az uj hitnek es hetr61 hetre segfteni abban, hogy meg is maradjanak,

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

s6t novekedjenek ez iranyu elkotelezettsegukben. Ezekb61 a tabori vasarnap reggelekb61 n6tt ki aztan kes6bb a mindenki szamara nyitott vasarnap reggeli unnep. A harom nagy unnepesoport vazlatos attekintesevel kozelebbr61 is bepillantast nyerhettunk a nemzetiszoeializmus mint propagandagepezet mukodesebe, es lathattuk, hogyan tudta az unnepek altai magaval ragadni es maga mellett tartani emberek 50kasagat. Ugy gondolom, a fenti vazlatok ramutattak arra, hogy a nemzetiszoeializmus vallasi igenyekkel lepett fel, es eszkozeiben, eljarasaiban, unnepeinek szervezeseben stb. a vallas ismertet6jegyeit hordozta.
ETiKAI AZ ELVARASOK SZEMBEN

EGYENNEL

Az egyennel szemben tamasztott etikai elvarasok egyaltalan nem minden vallasrajellemz6ek. Hiszen tudjuk, hogy az okori gorog-romai vallasok altalaban semmifele erkolesi kfvanalommal nem eltek, eppen eleg volt, ha kovet6ik reszt vettek a vallas szertartasaiban. Ha azonban egy jelenseg az ezt megel6z6en emlftett ismertet6jegyeken tul meg etikai elvarasokkal is fordul az egyen fele, akkor meg inkabb nyilvanvalova valik vallasi karaktere. Minden mozgalom, meg ha esupan politikai is, rendszerint kimondatlanul is megfogalmaz bizonyos etikai elvarasokat a kovet6ivel vagy tagsagaval szemben. Csakhogy ezek a kimondatlan elvarasok egy ilyen mozgalom eseteben nem erintik a maganszferat, hanem megmaradnak az ideologiai azonosulas megkovetelesenel, vagy bizonyos nyilvanos viselkedesi formak betartasanal. A nemzetiszoeializmus, ahogyan a - taIan mondhatjuk- - kifinomultabb vallasok, a maganszferaval kapesolatban is elvarasokat fogalmaz meg, es megrajzolja azokat a normakat a maganszferat illet6en is, amelyek kovetese nelkul valaki nem szamfthat a szoban forgo "hit" kovet6jenek.

Most esupan egyetlen peldat emlftek ennek alatamasztasara, amelyre korabban mar utaltam. Tekintettel arra, hogy a nemzetiszoeializmus f6 vezereszmeje a Harmadik Birodalom volt, es ennek a szent eszmenek a kiteljesedeseert folytatott haborut mas nepekkel, a "tiszta" verb61 szarmazo gyermekek szamanak novelese elemi erdeke volt. Ha a nemet nepet naggya akarta tenni, akkor ahhoz letszambeli folenyre is szuksege volt, masreszt szukseg volt minel tobb majdani katonara a birodalom teruletenek novelesehez. A valodi hare ennek megfelel6en tehat ket fronton folyt: a haborus hadszfntereken, valamint ezzel parhuzamosan az arja haloszobakban. A nemzetiszoeializmus a sok gyermek vallalasat alapvet6 nemzetiszocialista erenynek allftotta be. Ennek meger6sftese erdekeben a majusi anyak napja kulonos jelent6segre tett szert. Kes6bb, a haboru kezdete utan Hitler egy kitUntetest is alapftott, megpedig a sokgyermekes anyak beesuletkeresztjet (Ehrenkreuz fUr kinderreiehe Mutter),32 hogy ezzel is osztonozze a minel tobb gyermek vallalasa iranti hajlandosagot. Ez a pelda is jol mutatja, hogy az NSDAP milyen fokig nyult bele az intim szferaba, es valoban a vallasokra jellemz6 m6don preferalt bizonyos erenyeket, ameIyekre az ember a hitbeli elkotelezettseg okan "vakon" torekedett.
NYELV

Utols6 helyre kerult a szambavetelnel a nyelv kerdese, ami nem jelenti azt, hogy valamifele rangsor vegen szerepelne. A nyelv eseteben sokkal inkabb egy olyan atfog6 kozegr61 van sz6, amely az el6z6 hat pontot mintegy atoleli, korulfogja. Hiszen amikor egy mozgalom vallaskent akarva fellepni, egy uj val6sag megteremtesen faradozik ahogyan ez meglatasunk szerint a nemet nemzetiszocializmus eseteben is tortent -, akkor ez mindig els6sorban a nyelv kozegen
2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

I 23

BIBLIA

ES

TORTENELEM

keresztOl tortenik. Letrejon egy eszme, egy gondolatkor, es ahogyan ez egyre terebelyesedik es egyre inkabb kinyujtja csapjait az elet minden teruletere, annal inkabb bevette valnak bizonyos szavak, sz6fordulatok, gondolatok. Kikristcilyosodik a szent korebe tartoz6 fogalmak kanonja, rogzulnek az udvozlesek, az unnepek hitvallasi formulai stb., ezaltal fokozatosan egy uj val6sag teremt6dik. Az. a kulonos a nyelv ilyen jellegu hasznalatciban, amikor tudottan egy vallas vagy mozgalom szolgalataba allftjak, hogy egy id6 utcin kulonal16 eletet kezd elni, es mar senkit sem nagyon erdekel, hogy a bevett fordulatok mogott huz6dik-e valamiIyen tartalom, vagy van-e ennek a nyelv altai szult uj vilagnak valami koze a val6saghoz. A nyelv ereje belathatatlan, es szamft6an elve vele, val6ban ellehet emi, hogy emberek milli6i igent mondjanak egy rendszerre, mikozben annak vajmi keyes koze van a realitashoz. Az.ember resze akar lenne az uj nyelv altai teremtett uj val6sagnak, es az uj nyelv altai a rendszer el tudja emi, hogy az ember ne tudja szembesfteni a nyelvet hazugsagaival, s6t ne is akarja megtenni ezt. A nemzetiszocializmus nyelve egyertelmuen szakralis nyelvkent jelenik meg, es szimb61umaiban atveszi a keresztenysegben hasznalt kepeket. Nyelvere ugyancsak jellemz6 az ismetles, es az agitatfv fordulatok hasznalata. A korabban idezett ket vers mel lett peldakent most csupan egy reszletet idezunk fel a nemzetiszocializmusra jellemz6 egyik, sajatos mufaju "koltemenyb61", amelyben egy beszel6 kerdez vagy felhfvast fogalmaz meg, a k6rus pedig egybehangz6an felelget:

Beszel6: (. ..) Egyvalaki segftett nekunk, csak akkor hiszunk, ha az egyetlen beszel. K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!"33 Ennel a peldanal (es mufajnal jellemz6en) a beszel6 mintegy papkent jelenik meg, a k6rus pedig a hfvek sokasagat jelenfti meg, akik hitvallast tesznek a Fuhrer es fgy a "Birodalom" mellett. Figyelemre melt6, hogy ezt a politikaivallasi ideol6gia altai uralt nyelvet, amely els6sorban kulonboz6 versekben, enekekben, szfnmuvekben jelenik meg, mikozben termeszetesen szuletnek konyvek, filmek stb. is, hogyan fteli meg az irodalomtOrtenet. Egyontetunek tunik ugyanis az allaspont, hogy ezek legnagyobbreszt nem is tekinthet6k irodalomnak a sz6 hagyomanyos ertelmeben veve; az e nyelv kozegeben szuletett alkotasok inkabb kulturtorteneti szempontb61erdekesek.34 A pervertal6dott nyelv kozegeben nem szulethet szepirodalom.
KONKLUZIO

Hova vezettek vizsgal6dasaink? A nemet nemzetiszocializmust het tema menten igyekeztOnk - a teljesseg igenye nelkul g6rcs6 ala venni. Gondolatmenetunk elejen a feltevesunk az volt, hogy ha a felsorolt het kriterium egy jelensegnel adott, akkor vallasi jelensegr61 beszelhetOnk. Ugy latom, hogy meg e vazlatos szemugyre vetelnek is sikerult bizonyftania a kutatast el6zetesen motival6 sejtest, hogy a nemet nemzetiszocializmus ideol6giajaban es torteneti megval6sulasaban vallasi igenyekkel lepett fel, ezert nem csupan politikai moz"BeszeI6: (... ) Egymindenkiert! Bajtcirsak! galomkent, hanem sajatos vallaskent jellemezhet6. Ki hozta el nekunk a jelsz6t? K6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer! A tanulmany tetjet azonban eppen az a Beszel6: (. ..) Egy mindenkiert! Bajtcirsak! kerdeskor mutatja fel vegul, amely ebb61 az Ki hozott nekunk ujra becsuletet? iment tett megallapftasb61 kovetkezik. Ha elfogadjuk, hogy sikerult felmutatni, miszeK6rus: Adolf Hitler, a Fuhrer!
SOLA SCRIPTURA

24 I

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

rint a nemzetiszocializmus egyfajta vallas, ugy jelenfthette meg a zsid6 vaIIast, mint megpedig a politikai jelzovel tarsftott vallas, amely elsodlegesen politikai celok altai moakkor megkerulhetetlen a kerdes, hogy mi- tivalt, ti. az fgeret foldjenek megszerzese altaI. Nem is sz61vaaz iszlamr61: mi motivalben mas ez a vallas, mint a tobbi. A tanulmany frasa kozben ujra es ujra elokerult ez ta vajon Mohamedet? Megkulonbozteto jea kerdes, es nyugtalansaggal tolt el, hogy gye-e a nemzetiszocializmusnak mint valnem tudok hatarozott valaszt adni ra. Ha lasnak az eroszak? Az akar fajilag masnak megnezem Rudolf Otto szent fogalmat, a tekintettek, akar nemi identitasuk, eltero nemzetiszocializmus nem feszfti szet a gondolkodasuk stb. miatt megkulonbozteszent altala lefrt kereteit.35 Ha megnezem tettek uldozese es oldoklese? Nem hordozEliade szentrol adott lefrasait, a nemzetiza-e a keresztenyseg a zsid6gyulolet, a boszocializmus belefer.36 Ha megnezem szorkanyegetesek, a keresztes haboruk terSchleiermacher vallasr61 adott lefrasat, a het? Mitol mas akkar ez a vallas, mint a nemzetiszocializmusra is illik mindaz, amit tobbi? Hogyan tortenhet meg a leleplezese frY Ketsegtelenne valik, hogy a nemzetia tobbihez kepest? Mire mutatnak ra egyalszocializmus ertelmezheto vallaskent. Meg- talan ezek a kerdesek? is ijesztonek tunik, hogy nem feszfti szet a vallasr61 sz616elmelkedesek kereteit! AZ UNNEPEK ALTAL TUDTAK Mert ugy gondolom, hogy A LEGNYILVANVALOBBAN DEMONSTRALNI ennek a vallasnak megis EREJUKET ES HATALMUKAT, masnak kell lennie, mint a S EZALTAL BEFOLYASOLNI AZ EM BEREK hagyomanyos ertelemben vett vallasoknak. GON DOLKODASAT. Miben all a sajatossaga?A kitalalt, "csinalt" istenseg, A tanulmany vegen azonban sz61nom "csinalt" szent szovegek, "csinalt" tortenelem stb. nem lehet erv egy vallastudomanyi kell a kiindul6pontkent megfogalmazott vizsgal6das saran, es talan azon kfvul sem. kerdesrol is. Voegelin tezise, miszerint a Hiszen aki valamely vallas elkotelezettje, az nemzetiszocializmus politikai vallas, ebben a tobbi vallast 6hatatlanul "csinalt" vallas- a dolgozatban is igazol6dni latszott, meg ha nak tekinti, azok szent szovegei szamara a politikai jelzovel, ugy tunik, nem is tudjuk nem szentek, unnepeik szamara nem un- megadni a nemzetiszocializmus differentia nepek stb., kulonben nem lenne elkotelespecifidjat. Voegelin, mint e tanulmany zettje egyiknek sem. Abban all a sajatossa- bevezeteseben sz6 volt r6la, a nemzetiszoga, hogy politikai? Ez leplezne Ie? Az, hogy cializmus ilyeten jellemzesebol azt a kovetegy politikai celra hordtak fel egy vallast, keztetest vonja Ie, hogy az ilyen, "gonoszmint az agyagszobrot a dr6tvazra, es val6jat61" motivalt vallast csakis a "vallasos j6 eroban az egeszet, mint az agyagszobrot a vaz, vel" lehet legyozni. Voegelin kovetkeztetesevel csupan anya politikai cel tartja egyben es egyaltalan mozgasban? De barmennyire is elkotelenyiban tudnek egyeterteni, amennyiben a zettje vagyok a zsid6-kereszteny hagyo- "j6 vallas" az egyeni embereletben alapomanynak, megiscsak latnom kell, hogy pel- z6dik meg, a szemelyes meggyozodes tiszdaul legalabb a kortars nepek szemeben teletben tartasa mellett. A "gonosz" vallas Abraham orokoseinek honfoglal6 haboruja "j6 vallassal" val6 legyozese azonban eb2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

I 25

BIBLIA

ES

TORTENELEM

ben az esetben sem jelenthetne azt, legalabbis szamomra, hogy ezen a vilagon, itt es most, vagy akar az ideal is vegtelenben megt6rtenik a "j6 vallas" uralomra jutasa, amely immar eleve megakadalyozza barmely "gonosz vallas" szarba sz6kkeneset. Ugy latom, hogy ilyen vallas nines, es nem is lehetseges. Mihelyt feltetelezunk egy ilyen, e f61di keretek k6z6tt uralomra juttathat6 "j6 val last", azonnal egyuttal "rossza" is tesszuk azt. Mert fgy maga is politikai es elnyom6, a lelkiismereti meggy6z6dest es szabadsagot tiszteletben tartani nem tud6 hatalmi vallasr61 lenne sz6. A "j6 vallas"

val6ban megoldast hozhat minden "gonosz vallassal" szemben, de esakis az emberi szfvben. Mert ott erlelheti es teremheti meg gyum6lcseit, amelyekkel e f61di keretek k6z6tt megval6sulhat a szolgal6 elet. Jezus Krisztus azt mondta, hogy az 6 orszaga nem ebb61 a vilagb61 val6 orszag Un 18,36), es rettenetes keresztje minden k6vet6je szamara nyilvanval6va teszi, hogy az 6 dies6seges orszaga nem ebben a f61di eletben megval6sul6 politikai hatalom, hanem olyan, az emberi szfvben most is el6 lelki hatalom, amely majd esak az ujjateremtett F61d6n jut teljes gy6zelernre.

HIVATKOZOTT

IRODALMAK

JEGYZEKE

5 Vondung

a konyveben

mas megkozelitessel

el,

mint amivel ebben a dolgozatban Brenner, Peter J. (2004): Max Niemeyer,

pr6balkozunk.

Neue deutsche Literaturgeschichte. Vom Ackermann zu Ciinter Crass.

Tubingen.

6 Ez a megfogalmazas nem jelenti azt, hogy feltetlenul a vagy hozna letre a vallast, ugyanugy feltehetjuk azt, hogy az ember eredend6en alit az istenivel, kapcsolatban es kes6bb ennek az

Eliade, Mircea (1996): A

szent

es a

profan. A vallasi

lenyegr61. tenete.

Eur6pa, Budapest.

eredeti kozvetlensegnek orokkeval6sag

a hianya jelenik meg az

Cy6rffy Mikl6s (1995): A Corvina, Mann, Klaus (1987):

nemet irodalom rovid Wr-

utani vagyban.

Budapest.

7 Az 1918 es 1924 kozotti evekr61 igy ir Stefan

Zweig, aki erzekeny szemtanuja volt Ausztria es Nemetorszag ket vilageges kozotti "Micsoda tortenelmenek, szellemi eletenek: ta, val6szerutlen Ausztriaban vad, anarch ises

Fordul6pont. Tud6sftas egy e/et-

r61. Eur6pa,

Budapest.

Otto, Rudolf (1997): A ris, Budapest. Schleiermacher,

szent. Az isteni eszmejeben rej/6 irracionalis es viszonya a racionalishoz. OsiFriedrich D. E. (2000): A

kor volt az! Ahogy a penz erteel Nemetorszagban ertek napfogyatkozasa. szelhamosorvendhea spiria es fanatizmus

ke eltunt, ugy kovetkezett

Beszedek
Voegelin, Vondung,

vallast megvet6

vallasr61. muvelt kOzonseghez.

vallasok."

valamennyi

A lelkes eksztazis es a legsivarabb sagok eveit eltuk, tLirelmetlenseg sosem latott kavargasat. Aranykoranak 6rizhetetlen: a teoz6fia,

Osiris, Budapest. Eric (2011): "A politikai

Sza-

zadveg, 59.

szam, 2011/1., 27-67.

tett akkor minden, ami extravagans volt es ellenaz okkultizmus, tizmus, a szomnambulizmus, szerei, a paracelsusi az antropoz6fia, Az emberek minden

Klaus (1971): Magie und Manipulation. Ideologischer Kult und Politische Religion des Nationalsozialismus. Vandenhoeck & Ruprecht,

tenyerj6slas, a grafol6gia, az indiai j6gik tanrendmiszticizmus. faltak mindent, az addigiaknal; don verfert6zes ami vegletesebb izgalmakat igert h6ditott a kabit6szerek a heroin, a kokain, a szinpaa politikaban

Cottingen. Zweig, Stefan (1981): A

tegnap vilaga. Egy eur6pai

emlekezesei.

Eur6pa, Budapest.

fajtaja, a morfium,
JEGYZETEK

es apagyilkossag,

kommunizmus normak minden

es fasizmus szels6seges ellentete megjelenesi formaja, barmifele

volt a leghalasabb tema; elvetend6 volt viszont a

1 Voegelin 2011. 2 Voegelin 2011, 28. 3 Voegelin 2011, 28. 4 Vondung 1971. 26 I

mertek es merseklet." 8 Janos evangeliumanak

(Zweig 1981, 275.) hiradasa alapjan is lathat-

juk, hogy ez a kett6s vagy korantsem uj keletu az

SOLA

SCRIPTURA

2013/2.

BIBLIA

ES

TORTENELEM

ember reszer61. A tObbseg, meg sajar tanitvanyai is, ugy tekintettek jezusra, mint aki ehseg, betegseg es elnyomas nelkuli Izraelt hiv eletre, es mint aki ennek a dics6seges orszagnak Istent61 kuldott kiralya lesz. Ez az itt es most elkezd6d6 dics6seges orszag orokke fennmarad. jezus azonban hatarozottan visszautasitja a dics6seges Messias-kiraly kepet, s egyertelmuve teszi, hogy Isten orszaga e hatalomkent, val6sul a bunt61 val6 szafOldi keretek kozott nem politikai hanem az egyeni embereletet badulas altai ujjateremt6

14 Vondung

1971, 35. Ou sto/zes Land!

15 "Heil Heimat/and!

Wir sind dir treu und gut! Aus deiner Erde tropft und gliiht das a/te deutsche Blut. Oas lockt und lacht und singt und springt in allen Herzen g/eich: Fur Adolf Hitler kampfen wir, fUr Adolf Hitler sterben wir, fUr's heilige, heilige deutsche Reich." (Idezi Vondung 16 "Fuhrer! Fuhre uns. In deinen Handen Iiegt das Schicksal von Millionen, die in deinem Herzen wohnen, denen du ein Glaube bist. Gatt hat dir die Kraft gegeben, einzig deinem Volk zu leben, das fUr dich der Pulsschlag ist! Fuhrer! Wir erheben uns in dieser Stunde zu dir. Fuhrer, wir gruaen dich: Sieg Heil! Sieg Hei/! Sieg Heil!" (Leopold von Schenkendorf, idezi Vondung 1971, 117.) 17 Vondung 1971, 161. 1971, 83. skk. is jelzi Hitler nepve18 L. Vondung 1971, 31.)

hatalomkent

meg. Temank szempontjab61 erdemes lenne sorra venni az evangelium ci6kr61, amelyeket leirasait az emberi reakm6don kirallya akarfele. jezus visszautasitasa valt ki,

amikor az altaluk elkepzelt ladtunk a tanulmany 9 Vondung 1971, 166. 10 A tanulmanyban nem tOntettuk nem mufordit6i tartalom kifejez6 labjegyzetben

jak Ot tenni Un 6. fejezet). Ezzel maris el6reszazar6 gondolatsorai

szerepl6 minden forditas, ahol fel a fordit6 nevet, a dolgozat imak forditasa

ir6jat61 val6. A versek, dalok,

igenyesseggel tOrtent, csupan a visszaadasa volt a eel. Ezert megtalalhat6 az eredeti mindig

szoveg is. "Wer sich zum Kampf bekennt, / und in sich wahrt die Glut, / ob ihn der Tod verbrennt, / lebt fort im Blut." (Bohmes, Kantate zum 9. November. olthatatlan Idezi Vondung 1971, 166.) M6zes a vartnal 11 Lasd ehhez a vandorl6 nep larhat6 istenseg utani vagyar, mikozben hosszabb ideig id6zik a hegyen. Szamukra M6zes szemelye altai Isten maga volt jelen, erzekelhet6 m6don. M6zes tavozasaval Isten erzekelhet6 aranyborjut onteniuk (2M6z 32. fejezet). 12 Ambar nem mindenkit tudott magaval ragadni. egy alkalomkaKlaus Mann peldaul, aki 1932-ben vezott Munchenben, lert komolyan tarthatjak. hatalomra! jelenletenek hianyaban szenvedtek, ezert "kellett"

19 A Hj neve mar onmagaban tiszocializmuson zelebbr61

zemel tobbet kivan6 staruszar a nemet nemzebelul. (Bar erdemes lenne kovenni, hogy mi a kuis szemugyre

lonbseg egy nepvezer es egy vallasi vezet6 kozott.) 20 Vondung 22 Vondung 24 Vondung 1971, 83. 1971, 36. 1971,74. Dom sich uber uns wolbt, geht." In OnG fur 1971, 70. skk. 1971, 82. ,,(... ) in dieser Feierstunde, 21 Va. Vondung 23 va. Vondung

mal Hitler es tarsasaga kozvetlen kozeleben

a Carlton ban, igy ir: "Ses6t messiasnak

hogyan sem fert a fejembe, hogy a nemetek Hitnagy embemek, Ez es a nagysag? Hiszen csak ra kell Egesz biztos lettem a dolgomban,

wo ein unendlicher 25 "Ein urdeutsches dererweckten

der in die Unendlichkeit

nezni! (. .. ) Az ilyen alak egyszeruen nem juthat ahogy az ajt6 fele siettem. Egy nagy nulla vagy, Schicklgruber. (... ) Az a nemzet, amely mindig es gondolkod6ira, egy Hogy oly buszke volt kolt6ire juthatott

Fest der Freude und des wieDas Parteiarchiv 1971, 80.)

Lebens in der Natur."

(Die neue Cemeinschaft. nationalsozialistische 26 Vondung 27 Vondung 29 Vondung 1971, 86. 1971, 79.

Feier- und Freizeitgestal-

tung), 1944. 91. (Idezi Vondung

poloskar fogadott el a sors emberenek. teket." (Mann 1987, 299. skk.) 13 Vondung 1971, 35.

idaig? En nem ertettem ezeket a neme-

28 Bund Deutscher

Madel in der Hitlerjugend.

1971, 77.

2013/2.

SOLA

SCRIPTURA

I 27

BIBLIA

ES

TORTENELEM

KONYVAJANLO

30 A leirast lasd Vondung 1971, 77. 31 Tisztan emlekszem ra, hogy gyermekfejjel menynyire magat61 Met6d6 volt a kisdobossa, majd utazokr61, akik tor6ve valas, nem hiv6 szul6k gyermekekent, ahogyan arra is, hogyan gondolkodtunk valamiert nem lehettek uttor6k. Elborzadva gondoltam arra, hogy veluk biztos valami komoly baj lehet, es rettent6en sajnaltam 6ket, hogy nem lehetnek 6k is "nagy uttor6k". ros nyakkend6mre, patba tartozni, csertnek lenni. Buszke voltam a pimindenre, ami az ovemre,

Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer!" (Herybert Menzel: Tag der nationalen Arbeit. Idezi Vondung

1971, 142.)

34 "A hivatalos naci partirodalom nem az irodalomtortenet (. .. ) korebe tartozik. Muvei nem esztetikai, hanem politikai celokat szolgaltak." (Gy6rffy

1995, 74.) "Az irodalom napi politikanak megfelel6 funkcionalizalasa a modernseg egy vivmanyanak pervertalt kiforgatasa." (Brunner 2004, 253.)

35 A numin6zus
alkalmazni

irracionalitasat minden

es az ember vele nelkul lehet is.

ezzel jart, es orom volt a tobbi uttor6vel egy csaer6snek es elismertnek, Nehezen tudtam megdimit kezdeni

val6 talalkozasat

tovabbi

a nemet

nemzetiszocializmusra

(Otto 1997, leginkabb

11. skki 168. skk.)

al-

azokkal, akik nem valtak reszeseve ennek a kozossegnek. Nem veletlen, leghatekonyabb hogy az iskola a legf6bb, haretere es egyben legkonnyebb

36 Mindaz, am it Eliade a vallasr61 ir, a szent helyr61,

a szent id6r61, az unnepr61 stb., mind-mind kalmazhat6 a nemzetiszocializmusra. Amikor ar-

minden uj, kozpontilag iranyitott vilagnezetnek.

r61 ir, hogy a vallasos ember a szent kozelebe vagy6dik, hogy igy reszesulhessen erejeb61, val6sagab61, es egesz mas a vilagerzekelese, mint a

32 Vondung 1971, 80.

33 "Sprecher: (. . .) finer fUr aile! Kameraden! Wer hat uns die Losung gebracht? Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer! Sprecher: (. ..) finer fur aile! Kameraden! brachte uns wieder fhr? Chor: Adolf Hitler, der Fuhrer! Sprecher: (. . .) finer half uns, wir glauben nur, wenn der fine spricht. Wer

nem vallasos embere stb., akkor a nemzetiszocializmus is lehetne az elemzesek kizar61agos targya. (Eliade 1996, kulonosen 8. skk.i 191. skk.) 37 Ha a vallas lenyeget "a szemleletben es az erzesben" hatarozzuk meg, a nemzetiszocializmus nem fesziti szet a vallas kateg6riajat macher 2000, 31). (Schleier-

Horvath

Orsolya

A LELEPLEZO
Hermeneutikai az Ujsz6vetsegben

ICE
helyzetek

"Mit

jelent

a nem-megertes miert

janos evangeliumaban?i az igaz megertesnek?; mikeppen Mert

bun-e mikep-

nemertes?i

kell kockazatvallalas

az ige megertesehez?; leplez Ie jezus az emberek, s6t on-

miert akadalya bennunket, legyenek MEGRENDELHETO: Banne Imreh IIdik6

az identitasfeltes

pen leplezi Ie jezus az 6t faggat6kat?; 16 tanulmanyok csalassal leplezik A tanulmanyokra az onbecsapasokra vas6 irant tanusitott ajanlom es j6 szfvvel kiindul6 magukat

mai 0Ivas6kat?" - igy hangzanak a fUzetben szerepkerdesfelvetesei. hiv6k vagy nem hfv6k, sokszor onbecsapassal, a tiszta es nyugodt is ravilagft6 szeretet az Olvas6k gondolkodas, A kotetet

az el6 Igevel val6 talalkozaskor. a preciz, az 01orommel eleslatas, jellemz6. ugyanakkor

06-20/569-7510
spalding@spalding.hu

figyelmebe! Fabiny Tibor sorozatszerkeszt6

28 I

SOLA

SCRIPTURA

2013/2.