Modszertani Utmutato A Bem Komp Meresehez

NEMZETI 5ZAKKEPZE5I E5 FELNOTTKEPZE5I INTEZET
MD5ZERTANI TMUTAT A BEMENETI

KOMPETENCIK MERE5EHEZ
2007
2
Szaknai Iinyl: Mnd!n GrgnyI I!dIk
Keszlellek:
Kcrtsz AdrIcnn
Munka-es szeivezel szakpszichoIgus, Ih.D haIIgal
Kcrtsz Erzsbct
Munka-es szeivezel szakpszichoIgus
A ninlafeIadalokal keszlellek:
Bnrnsn Bcta
vendegIls-idegenfoigaIon
Ihns Lsz!
gepeszel
Farkas Ptcr
faipai
KutasI Csaba
knnyuipai
Kutnr Gza
eIekliolechnika-eIeklionika
5zmad Endrn
keieskedeIen-naikeling
5knda Lsz!n
epleszel
LekloiIla:
Krcpc!ka gncs
Munka-es szeivezel szakpszichoIgus
tn VIsI JudIt
Kzoklalsi szakeilo
3
KOMPETENCIK
BEVEZETO..........................................................................................................................6
A 5EGEDLET CELJA E5 TARTALMA ...........................................................................7
A 5EGEDLET HA5ZNLATA.........................................................................................9
A FELADATKSZTS LTALNOS MENETE ...........................................................................9
1. |c|ada|ncgna|4rcz4s...................................................................................................9
2. A fc|ada| paranc|crczcsc .............................................................................................9
3. |r|c|c|csi szcnpcn|c| |ia|a|i|4sa ..............................................................................1O
4. Az cr|c|c|cs ncgna|4rcz4s4na| ncdja .......................................................................1O
5. A fc|ada| |iprco4|4sa.................................................................................................11
MERTANI, 5ZMTANI I5MERETEK ALKALMAZ5A.........................................12
AHIBS EREDMNYT FELISMERI.............................................................................12
FELISMERI ASK- S TRBELI ALAKZATOKAT......................................................15
FORMKAT MEGKLNBZTET..............................................................................18
ALKALMAZZAAKEREKTS SZABLYAIT............................................................21
AZ EREDMNYNAGYSGRENDJT MEGBECSLI ................................................24
MRTANI ALAPISMERETEKKEL RENDELKEZIK....................................................27
HASZNLJAA NGYSZMTANI ALAPMVELETET ............................................30
SZZALKOT SZMT.................................................................................................33
HOSSZSGOT BECSL..............................................................................................36
HOSSZSGOT MR....................................................................................................39
MENNYISGEKET BECSL (TMEGET, NYERSANYAGOKAT) ............................42
MENNYISGEKET MR (TMEGET, NYERSANYAGOKAT)...................................45
SZZAS SZMKRBENFEJBENSZMOL................................................................48
MRTKEGYSGEKET TVLT................................................................................51
RTARTALMAT BECSL ............................................................................................54
RTARTALMAT MR...................................................................................................57
ADOTT5GOK (ERZEKELE5, MOZG5KOORDINCI, LLKEPE55EG)..60
SZAGLSSAL RZKEL...............................................................................................60
SZNEKET MEGKLNBZTET.................................................................................63
SZNRZKT HASZNLJA ........................................................................................67
TAPINTSSAL RZKEL .............................................................................................70
ZEKET MEGKLNBZTET......................................................................................73
KPES LLNI AGYAKORLAT VGIG......................................................................76
MOZGSAKOORDINLT............................................................................................79
ALAPVETRAJZESZKZKET HASZNL...............................................................82
NYR, VG, DARABOL, APRT ....................................................................................87
4
HASZNLJAASZMOLGPET................................................................................90
SZNJELZSEKET RTELMEZ.....................................................................................93
SZVEGES, RAJZOS, KPES VZLATOT RTELMEZ..............................................96
BIZTOS KZZEL RAJZOL EGYENES VONALAT........................................................99
BIZTOS KZZEL RAJZOL VELT VONALAT............................................................102
RAJZOS, KPES VZLATOT MSOL........................................................................105
EGYSZERVZLATRAJZOT KSZT ......................................................................108
5ZBELI KOMMUNIKCI......................................................................................112
TISZTN, RTHETENBESZL /ARTIKULLVABESZL ...................................112
MEGRTI MSOKKOMMUNIKCIJT / MEGRTI AMSIKKZLST........120
MEGFOGALMAZZAVLASZT, VLEMNYT, TAPASZTALATAIT................126
ERSZAKMENTESENKOMMUNIKL.....................................................................133
SZVEGHENOLVAS................................................................................................147
TAGOLTAN, RTHETENOLVAS............................................................................152
MEGRTI AKAPOTT INFORMCIT.......................................................................157
VISSZAADJAAZ OLVASOTTAKAT(SZBAN, RSBAN, SZEREPJTKBAN)................162
KRDSEKET TESZ FEL / HATKONYKRDEZS KSZSGE ...........................168
MONDATOKAT ALKOT..............................................................................................174
TUDATOSANALKALMAZZAAMETAKOMMUNIKCIS ESZKZKET .........180
SEGTSGET KR........................................................................................................188
FIGYELEMBE VESZI MSOKVLEMNYT..........................................................192
MEGRTI AZ OLVASOTTAKAT (SZVEGRTS) .......................................................197
R5BELI KOMMUNIKCI....................................................................................201
OLVASHATANR .....................................................................................................201
SZVEGET PONTOSANLER.....................................................................................205
RVIDSZVEGET ALKOT (SZVEGALKOTS RSBAN S SZBAN) ...........................208
IRSBANMEGFOGALMAZZAVLEMNYT........................................................213
NLLANFELDOLGOZZAASZVEGET.............................................................219
EGYSZERSZVEGES VZLATOT KSZT...........................................................227
MENTLI5 KOMPETENCIK....................................................................................234
FELISMERI AZ ALAPVETSSZEFGGSEKET (LOGIKUS GONDOLKODS) ..........234
LELMISZER ALAPANYAGOKAT FELISMER.........................................................243
KIEMELI ALNYEGET (SZBAN S RSBAN).............................................................248
KITARTANFIGYEL..................................................................................................255
MEGJELENE5, VI5ELKEDE5KULTRA, KRNYEZET........................................264
POLTANJELENIKMEG............................................................................................264
BETARTJAAZ ALAPVETVISELKEDSI NORMKAT.........................................267
MUNKAKRNYEZETT RENDBENTARTJA...........................................................271
MUNKAKRNYEZETT TISZTNTARTJA.............................................................275
MINTAFELADATOK GYJTEMENYE MELLEKLET.............................................280
5
CLILSZLT SZAKMACSOIORT................................................................................281
IAIIAR SZAKMACSOIORT.....................................................................................308
LLLKTROTLCHNIKA-LLLKTRONIKASZAKMACSOIORT...............................327
LIITLSZLT SZAKMACSOIORT...............................................................................348
KNNYUIIARSZAKMACSOIORT ........................................................................370
KERESKEDELEM-MARKETING, ZLETI ADMINISZTRCISZAKMACSOPORT
.......................................................................................................................................417
VLNDLCLTS-IDLCLNIORCALOMSZAKMACSOIORT...............................451
6
Bcvczct
A leneneli konpelencianeies ndszeieinek es eszkzeinek fejIeszlese a SzakiskoIai
IejIeszlesi Iiogian keielelen 2OO6-lan az ,I neies-eilekeIes piojekl keielein leII
induIl eI. A vIaszloll konpelencialeiIelek a kvelkezok voIlak:
- konnunikci,
-szociIis konpelencik,
-piolIenanegoIds,
-szalIykveles.
A HLIOI 3.2.1. ,A szakkepzes lailaIni, ndszeilani es szeikezeli fejIeszlese
piojekl keielein leII Ieliejll az j, konpelenciaeIvu, noduIiis szeikezelu
Oiszgos Kepzesi }egyzek. Az jonnan kiadoll szaknai- es vizsgakveleInenyek
szaknacsopoilok szeiinl lailaInazzk a leneneli konpelencik feIsoioIsl a 3-as
szinlu szakkepeslesekhez. Lllen az lnulallan 61 leneneli konpelencia
eileInezese es Ieisa laIIhal a neies eilekeIeshez szkseges feIadalkeszles
aIgoiilnusvaI egyll.
Napjainklan egyie nagyoll jeIenloseggeI li az infoinIis luds es annak feIneiese,
azoknak az enleieknek a szakkepzesle lileno levonsa, akik nen iendeIkeznek
ugyan lefejezell iskoIai vegzellseggeI, de nunkavegzes ieven es egyel lon
negszeizell ludsuk es lapaszlaIalaik aIapjn kepesek Iennenek vaIaneIy
szakkepesles eIsajllsia. A nunkaeiopiaciI is kiszoiuInak, niveI a nunkIlalk
nen fogIaIkozlaljk okel lefejezell iskoIai vegzellseg neIkI, hoIoll eI ludjk Ilni az
adoll feIadalol. Magyaioiszgon a feInoll Iakossg kielen igen nagas azoknak a
szna, akik nen iendeIkeznek lefejezell IlaInos iskoIai vegzellseggeI, ezeil a
szakkepzesloI is kiszoiuInak.
Az egyen iskoIlan lanuIl ludsa egy ido uln liendezodik, lailaIna laIakuI, az
isneieljeIIegu luds es eIneIeli aIap lanuIsi foIyanal neIIell leiel nyei a szukell
leiIelel ceIz, konveilIhal es lapaszlaIali aIap luds, a feIgyoisuIl lechnoIgiai
fejIodes es gazdasgi vIlozsok niall egyie lllen es lllszi vIlanak
nunkaheIyel, lanuInak j szaknl. Igy a lankleIezellsegi koi lelIlese uln a
foinIis lanuIs jeIenlosege is negvIlozik, a nunkakonpelencik szenponljlI
visszaszoiuI. LIsodIegesse vIik a lisadaIni eidek, hogy ninden nunkaheIyen
nineI lll feIkeszIl szakenlei doIgozzon, es ennek feIleleIekenl nineI lllen
ludjanak a feIadalia iinyuI szaknai kepzesle lekapcsoIdni.
A kzeInIl jogszalIyi vIlozsai lellek Iehelove, hogy foinIis iskoIai vegzellseg
hinylan a szakkepeslesek egy iesze negszeiezhelove vIhasson.
Vannak azonlan oIyan ludseIenek, aneIyek hinylan egy lehalioIl szakkepzesi
foIyanal nen Iehel eiednenyes. Lzek feIneiese a kepzesl szeivezok feIadala, hiszen
az o feIeIossegk a kepzes eiednenyessege is.
A feIneiesi eszkzk, feIadalok eIkeszlesehez, a jeIIlek levekenysegenek,
leIjeslnenyenek negleIesehez nyjl ndszeilani seglsegel ez a lnulal.
7
A 5EGEDLET CELJA E5 TARTALMA
A segedIel ceIja szenponlokal, lIelekel es ndszeiekel nyjlani a szakkepzesek
leneneli konpelenciinak neiesehez es eilekeIesehez. Lzl egyieszl az egyes
konpelencik es az azokal neio feIadalok keszlesehez szkseges aIgoiilnusok
isneileleseveI, nsieszl konpelencinkenli, iIIelve szaknacsopoilonkenli
ninlafeIadalok lenulalsvaI vaIslja neg. A segedIelnek azonlan nen ceIja a
szakkepzesekneI egy az egylen feIhasznIhal feIadalok es negoIdsok nyjlsa,
eppen ezeil a jeIen ndszeilani lnulal iIyen feIadalokal nen lailaInaz.
A seged|et tarta|ma
A segedIel a leneneli konpelencikal hel fo csopoillan ligyaIja.
Az egyes konpelencik ligyaIsa lizonyos konpelenciknI a konpelencia
IlaInos vagy ieszIeles IeisvaI kezdodik. A Ieis ceIja, hogy liszlzza,
ieszIeleilen lenulassa a konpelencia lailaInl. Lzeil iIyen Ieisl a kevesle
egyeileInu es/vagy sszelell konpelencik eselelen lailaInaz a segedIel, az
egyeileInu konpelencik eselelen nen.
Minden egyes konpelencia eselelen oIvashalk a |cnpc|cncia ncg|c|cnc|,
ncgjc|cncscnc| fc||c|c|ci. Lllen a ieszlen lioIgiai, kinyezeli, isneieli, lapaszlaIali,
kepesseg- es keszsegleIi lenyezok keiInek lenulalsia, aneIyek neghaliozzk
vagy lefoIysoIjk a konpelencia negIelel, iIIelve negjeIenesel egy-egy szeneIy
(jeIIl) eselelen. L lenyezok isneiele hasznos Iehel egyieszl a konpelencil neio
feIadalok kiaIaklshoz, paianeleiezesehez, nsieszl a feIadalol vegiehajl jeIIl
leIjeslnenyelen nulalkoz hilk es hinyossgok okainak azonoslshoz. Lzeken
kvI - li jeIen segedIelnek nen ez a ceIja - a konpelencil lefoIysoI lenyezok
isneiele feIhasznIhal a kepzes soin is, a konpelencil fejIeszlo feIadalok es
kiInenyek kiaIaklsia.
A konpelencik lenulalsnak iesze a |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a|.
Lllen a ieszlen az egyel konpelencik kzI azok keiIlek feIsoioIsia, aneIyek
szoiosan sszefggnek a ligyaIl konpelencivaI. Az sszefgges Iehel ok-okozali
kapcsoIal, eIofeIleleI vagy egylljis. A kapcsoId konpelencik eIsosoilan a
leneneli konpelencik kieloI keiInek ki, egyes konpelencik eselelen azonlan
ezeken kvIi konpelencik is feI vannak soioIva, niveI a kapcsoId konpelencik
kie gy leIjes. A kapcsoId konpelencik isneiele a konpIex, lll konpelencil
neio feIadalok kiaIaklshoz Iehel hasznos lnponl. LneIIell a kapcsoId
8
konpelencik - eIsosoilan azok, aneIyek eIofeIleleIei a vizsgIl konpelencinak -
nen is hagyhalk figyeInen kvI a hilk es hinyossgok okainak keieseseneI.
A fc|ada||cszi|cs a|gcri|nusa fejezel oIyan IlaInos ndszeil i Ie ninden konpelencia
eselelen, aneIy a konkiel (szaknai) lailaIonlI fggelIenI a konpelencia
neiesehez szkseges feIadalok eIoIIlsnak Iegfonlosall szenponljail, eIeneil
lailaInazza. Lgyfajla sennak lekinlhelo, aneIyel ieszlen vagy egeszlen kvelve
lizloslhal a feIadalok negfeIeIo kiIlekinlesseI es aIapossggaI lileno
Ieliehozsa.
A feIadalok kiaIaklshoz ninden konpelencinI szoiosan kapcsoIdik A
|cnpc|cncia ncrcscnc| cs cr|c|c|cscnc| szcnpcn|jai fejezel, aneIy a konpelencia
negnyiIvnuIsnak (vagy eppen neg nen nyiIvnuIsnak) foinil soioIja feI. Lz a
konpelencik Ieisnak egyik Iegfonlosall iesze, hiszen lllnyiie nen nagl a
konpelencil, hanen annak vaIaniIyen foinlan negfigyeIhelo, lapaszlaIhal
negnyiIvnuIsail ludjuk neini, es ezekloI kvelkezlelhelnk a konpelencia
negIeleie vagy (ieszIeges) hinyia. OIyan konpelenciknI, ahoI ez
IlaInossglan negiagadhal, a hilaIehelosegek lpusai is feI vannak soioIva.
Minden konpelencia eselelen llIzalos foinlan Ilhal az a negyfok eilekeIo
skIa, aneIy IlaInos negfogaInazslan ija Ie az adoll konpelencia kInlzo
neileku liilokIsnak negnyiIvnuIsi foinil.
A nin|afc|ada|c| oIyan feIadalokal es feIadal-lIelekel jeIenlenek neg, aneIyek az
adoll konpelencia eIohvsl, negfigyeIesel es eilekeIesel leszik Iehelove. A
ninlafeIadalok IlaInos iskoIai vegzellsegnek negfeIeIo hlleiludssaI, konkiel
szaknai isneielek neIkI negoIdhalak azok sznia, akik az adoll konpelencil
liilokoIjk.
A segedIel nsodik ieszelen laIIhal sza|nacscpcr|-nin|afc|ada|c| fejezel konpIex
ndon, egyszeiie lll konpelencia neiesel nulalja le. Lzek a ninlafeIadalok
lailaInuklan lllnyiie iIIeszkednek ahhoz a szaknhoz, aneIynek leneneli
konpelenciil neiik. Az egyes feIadalok uln laIIhal eilekeIo Iapok lailaInazzk a
vizsgIl konpelencik eilekeIesi szinljeil, a feIadalnak negfeIeIo negnyiIvnuIsi
foinkal negjeIenlve.
9
A 5EGEDLET HA5ZNLATA
MieIoll a segedIel konpelenciil negnezne, gondoIja vegig es ija ssze, hogy a
szakkepzesie jeIenlkezo szeneIynek niIyen konpelencikia van szksege ahhoz,
hogy a kepzeslen vegig ieszl ludjon venni, Ie ludjon vizsgzni, es najd a nunkja
soin is sikeiesen negIIja a heIyel.
Lzl kveloen lekinlse neg, hogy niIyen leneneli konpelencik lailoznak a
negfeIeIo szaknacsopoilhoz (1. szn neIIekIel). Lz aIapjn negkeiesheli az n
IlaI Ieil konpelencik negfeIeIojel, eselIeg lovlli konpelencikkaI lovlheli a
Iisljl.
Lehelnek oIyan konpelencik a Iisljn, aneIyek nen szeiepeInek az adoll
szaknacsopoil konpelencii kzll - eselIeg neg a segedIellen sen. LlloI
fggelIenI ezeknek a konpelenciknak a neieseie is keszlsen feIadalokal!
A fc!adatkszts !ta!nns mcnctc
1. |e|adatmeghatrots
CondoIjon ki oIyan feIadalol, aneIy aIkaInas a szakkepzesie jeIenlkezo szeneIyek
konpelenciinak negfigyeIesehez. A feIadal neghaliozsnI kiinduIhal a vaIs
szaknai eIelheIyzelekloI, iIIelve lIelekel gyujlhel a segedIel ninlafeIadalailI.
LeheloIeg oIyan feIadalol aIkosson, aneIy lll konpelencia negfigyeIesel es
eilekekesel is Iehelove leszi. Lllen segl a kivIaszloll konpelenciknI negjeIeno
az ,A |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a| cnu fejezel.
gyeIjen aiia, hogy a feIadal eIvegzese ne igenyeIjen speciIis szaknai
isneielekel, lapaszlaIalokal - aneIyekel eselIeg eppen a szakkepzes fog nyjlani a
sikeiesen feIveleIizoknek. A feIadal kiInenyeinek, ieszIeleinek kiaIaklshoz
hasznos Iehel az ,A |cnpc|cncia ncg|c|cnc|, ncgjc|cncscnc| fc||c|c|ci fejezel
lanuInnyozsa.
2. A fe|adat arameteretese
Haliozza neg a feIadal ninden oIyan feIleleIel es kiInenyel, aneIyek a
feIadal eIvegzese es eilekeIese szenponljlI Ienyegesek. Lllen seglsegeie
Iehelnek a segedIellen a vizsgIni kvnl konpelenciknI laIIhal ,A
fc|ada||cszi|cs a|gcri|nusa fejezel.
A paianeleiezes IlaIlan az aIlliakal jeIenli:
Haliozza neg, niIyen foinlan keII a jeIIlnek eIvegezni a feIadalol (pI.
szlan, islan, gyakoiIallan, egyeniIeg, pilan, csopoilosan, sll.).
1O
Iija ssze, niIyen eszkz- es heIyigenye van a feIadalnak.
Dnlse eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is Iehelseges,
hogy nen ad neg idokeielel, gy aiiI kaphalnak a vizsgzlalk
infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol.
IogaInazza neg ponlosan az insliukcil / insliukcikal.
3. rteke|esl stemontok kla|akItsa
CondoIja vegig - eddigi lapaszlaIalai aIapjn vagy eIozelesen eIkepzeIve -, hogy
niIyen negoIdsok, hilk, viseIkedesi negnyiIvnuIsok foiduIhalnak eIo egy
iIyen feIadal eIvegzeseneI. Lnnek negfeIeIoen haliozza neg az eilekeIesi
szenponlokal (pI. feIadal eIvegzesenek idolailana, heIyes vIaszok szna, hilk
szna, hilk lpusa, szkseges konpelencik, sll.). Ha a feIadal eIvegzesehez
oIyan konpelenciia is szkseg van, anil nen akai vizsgIni, akkoi aIaklsa l
gy a feIadalol, hogy ezl a konpelencil kikszlIje.
AIaklsa ki az eilekeIesi szenponlok kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen
negfeIeIo kalegiiil. Lhhez eIoszi eilekeIesi szenponlonkenl haliozza neg,
neIy(ek) a Iegjoll negoIds(ok), az adekvl vIasz(ok), a negfeIeIo viseIkedesi
negnyiIvnuIs(ok) a feIadal(ok) eIvegzese soin. Lz(ek) keiI(nek) a kivI,
iIIelve kisell hilk, eIleies eselen a negfeIeIo kalegiikla. Majd gyujlse ssze a
nagyoll hilkal, eIleiesekel, es ezek neilekeloI es/vagy sznlI fggoen
iendeIje okel a fejIeszlendo es a nen negfeIeIo kalegiikla. Az eilekeIesi
szenponlok es kalegiik kiaIaklshoz aIapuI szoIgIhalnak a segedIel
negfeIeIo konpelenciinI Ilhal, ,A |cnpc|cncia ncrcscnc| cs cr|c|c|cscnc|
szcnpcn|jai fejezel.
4. At erteke|es meghatrotsnak md]a
Az eilekeIesi kalegiik aIapjn aIaklson ki ponliendszeil a jeIIlek
leIjeslnenyenek eilekeIeseie. II.:
a kivI kalegiila lailoz szenponlok: 3 ponl,
a negfeIeIo kalegiila lailoz szenponlok: 2 ponl,
a fejIeszlendo kalegiila lailoz szenponlok: 1 ponl,
a nen negfeIeIo kalegiila lailoz szenponlok: O ponl.
A feIadal vegeiednenye sszeIIhal az eilekeIesi szenponlokia adoll ponlok
sszegeloI vagy az eilekeIesi szenponlokia adoll lIagok sszegeloI.
A ponleilekek negfigyeIesi szenponlonkenl eIleioek Iehelnek. Ha szksegesnek
Ilja, haliozza neg az eilekeIesi szenponlok fonlossgi soiiendjel. A
szenponlok ieIalv fonlossgl sIysznokkaI is kifejezheli. Lllen az esellen
gyeIjen aiia, hogy a sIyok eileke ne Iegyen indokoIalIanuI lvoI egynslI,
neil akkoi egy-egy nagyoll sIy szenponl haliozza neg a vegeiednenyl.
(Lllen az esellen a llli szenponlol szinle feIesIeges figyeIni.) OplinIis -
keIIoen diffeienciIl, negsen szeIsoseges - eiednenyl kapunk, ha sIysznoknak
1 es 2 kzlli lizedes- vagy egesz sznokal vIaszlunk.
11
AIaklsa ki az eilekeIo Iapokal es a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok
jeIIesenek, igzlesenek knnyen negvaIslhal ndszeiel. Lz seglheli a
vizsgzlalk nunkjl.
5. A fe|adat klrb|sa
Meg a feIveleIi vizsgk eIoll leszleIje az eIkeszlell feIadalol. A leszleIesl IeheloIeg
oIyan szeneIyekkeI vegezze (pI. a szakkepzeslen ivid ideje ieszl vevo
lanuIkkaI), akik vegzellsegklen, kepessegeiklen hasonIak Iehelnek a Ieendo
feIveleIizokhz.
A feIadalok eIozeles kipilIsa kel oklI is Ienyeges:
A Ieendo vizsgzlalk legyakoioIhaljk az eilekeIesi szenponlok
negfigyeIesel, eileInezesel, kdoIsl, gy nen az eIso 5-1O feIveleIizoneI
,jnnek leIe az eilekeIesle.
A feIadalok eIvegzese soin jeIenlkezhelnek oIyan negoIdsok, hilk,
negnyiIvnuIsok, aneIyek szksegesse leszik a feIadal vagy az eilekeIesi
szenponlok jiagondoIsl, laIaklsl.
Anennyilen szkseges, a pila lapaszlaIalai aIapjn ndoslsa, egeszlse ki a
feIadalol, az eilekeIesi szenponlokal es az eilekeIo ponliendszeil.
12
MERTANI, 5ZMTANI I5MERETEK ALKALMAZ5A
A HIB5 EREDMENYT FELI5MERI
A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el:
A konpelencia a hilafeIisneies kepessegel a sznokkaI, nalenalikai fogaInakkaI
kapcsoIalos lenakilen vizsgIja. A ligyki neghaliozsa azeil Ienyeges, neil a
hilafeIisneies kepessege feIleleIezi az adoll lenakilen vaI jilassgol, eIozeles
lapaszlaIalokal.
A konpelencia naglan fogIaIhalja a hils eiedneny feIisneiesen lI a hila kijavlsia vaI
kepessegel is. Lhhez a negfeIeIo nalenalikai fogaInak, nuveIelek isneiele szkseges.
A hilakeieses foIyanallan a figyeIennek, a ponlossgia, piecizilsia liekvesnek fonlos
szeiepe Iehel. Lzek szeneIyisegfggo lenyezok Iehelnek, de szinljk a fejIeszles soin
nveIhelo.
A konpelencia negjeIenlese szenponljlI fonlos, hogy eIkInlsk azokal a heIyzelekel,
neIyeklen a jeIIl liszllan van azzaI, hogy a hils eiednenyl keII azonoslani, azoklI a
heIyzelekloI, neIyeklen a hila kiszuiese nIIan, insliukcilI fggelIenI lilenik.
A hilk kiszuiese kapcsoIdhal egyeni leIjeslnenyjeIIenzokhz is: eIofoiduI, hogy vaIaki
lllszi is lnezi, eIIenoizi nunkjl, ng nsok kevesell eneigil foidlanak eiie a
nuveIelie. Mindez a nolivIlsggaI, a levekenyseg szuljeklv fonlossgvaI is sszefgghel.
A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian
doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen neglaIIja a hilkal a
sznoIssaI, neiesseI sszefggo feIadaloklan.
A konpelencihoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons, szoizs, oszls)
szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A feIadal jeIIegeloI fggoen
egyel nuveIelek, fogaInak isneiele is fonlos Iehel a leIjeslneny szenponljlI.
A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a
laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a
konpelencia negjeIenleselen.
A hilakeieseslen nulaloll leIjeslneny fgghel a hila jeIIegeloI is (pI. egy sznlsi hill
knnyellen eszievesznk, ha a leves vegeiedneny sznollevo eIleiesl nulal a heIyes
negoIdslI).
A kometencla kacso|ata ms kometenclkka|
HasznIja a sznoIgepel
AIkaInazza a keiekles szalIyail
AIkaInazza a negy sznlani aIapnuveIelel
Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi
Szzas sznkilen fejlen vegez sznlani nuveIelekel
Meilekegysegekel lvIl
Meieshez kepes uilailaIon, nennyiseg, neiel lecsIeseie
13
A fe|adatkestItes a|gorltmusa
1. Haliozzuk neg, hogy a hilafeIisneies kepessegel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni.
Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. Nehny Ieheloseg:
sznlani peIdk eIIenoizese,
neiesi eiednenyek eIIenoizese,
gyakoiIali heIyzelek vizsgIala hilafeIisneies szenponljlI.
2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. lil vagy egesz sznokal
aIkaInazzunk a feIadalsoilan).
3. Dnlsnk aiiI, hogy kzIjk-e a feIadal vegiehajlsa eIoll a jeIIlleI, hogy az adoll
feIadallan hny hill keII neglaIInia. TllIelinfoincihoz julhalunk azIlaI, ha nen
ninden feIadal eselen kzIjk a hilasznol. Az aIapossgia liekvesl nulalja, ha ellen az
esellen is ninden hils eiednenyl feIisnei a vizsgz.
4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiun-iendszeil (pI. hny feIisneil
hilig fogadhal eI a leIjeslneny).
5. A leveszles (=hila feI nen isneiese) a kInlzo nehezsegu es jeIIegu feIadalok eselelen
eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a
leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel.
6. Haliozzuk neg feIadalonkenl a hilk keieseseie sznl idol.
A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al
IeIisneil/feI nen isneil hilk szna feIadalonkenl
A hila feI nen isneiese niIyen feIadallpus (sznoIs, neies sll.) eselelen gyakoiill
efoIysoIja-e a leIjeslnenyl, ha eIoie kzIjk / nen kzIjk a hils eiednenyek sznl
Hilk lpusa:
o DekoncenliIl, figyeInelIen feIadalvegzes.
o Meilani isneielek hinylI add hilk.
LilekeIes:
KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c!
A hils eiednenyl
ninden
feIadallpuslan
feIisneii, es kepes
javlani.
A hils eiednenyl a
feIadalok nagyoll
ieszelen feIisneii, es
kepes javlani.
A hils eiednenyekel
a feIadalok kl. feIelen
nen veszi eszie, de
seglseggeI neglaIIja
azokal.
A hils eiednenyekel
nen ludja azonoslani,
neil hinyoznak az
eIIenoizes nuveIelehez
kapcsoId
nalenalikai isneielek.
14
MINTAFELADATOK
1. HIbafc!Ismcrs rsbc!I fc!adatsnrban
MalenalikapeIdklI II isleIi feIadalsoil adunk l a jeIIlnek. A peIdk a negoIdsl is
lailaInazzk. A feIadalok, dnlesnkloI fggoen, lailaInazhaljk a negy aIapnuveIel nindegyikel,
de ha lllfeIe nuveIel isneielel szeielnenk vizsgIni, lovlheljk a kil (negyzelie eneIes,
gykvons, nuveIelek lil sznokkaI, sll.).
Dnlsk eI, hogy negadjuk-e a feIadallan szeiepIo hils vegeiednenyek sznl, vagy a jeIIlnek
nagnak keII ijnnie, hogy hny eiedneny nen feIeI neg a vaIsgnak.
sszeklheljk a hilafeIisneies neiesel a lecsIes vagy a sznoIsi keszseg negfigyeIeseveI. LselIeg
egynsia epIo feIadalsoil aIkaInazhalunk: eIoszi keiesse neg a hils eiednenyl, azuln lecsIje
neg a vegeiednenyl, najd vegezze eI a ponlos sznlsl.
2. HIbafc!Ismcrs mrssc! sszcfgg fc!adatnkban
iniIyen neiesi levekenysegel hasznIhalunk hilakeiesesi feIadalhoz. II. egy eszkz nuszaki iajzl
nulaljuk le a jeIIlnek neielezesseI, es kzIjk veIe, hogy a neielek neneIyike hils. Meg keII
laIInia a vaIsgnak nen negfeIeIo neielekel (ellen az esellen a hosszsg-eilekekel).
Hogy knnylsk a feIadalol, jeIIhelnk a iajzon egy vagy lll hileIes neielel.
3. HIbafc!Ismcrs s -javts gyaknr!atI hc!yzctckbcn
A feIadallan, a szaknai oiienlci fggvenyelen, sokfeIe (nen csak sznoIssaI kapcsoIalos)
heIyzelel aIkaInazhalunk. LzekkeI a gyakoiIali feIadalokkaI egyel konpelencik vizsgIala is
sszekapcsoIhal.
Nehny peIda:
Tigyak vaIaniIyen szenponl szeiinli csopoiloslsa (pI. anyaguk szeiinl), neIylen nehny
ligy nen a negfeIeIo csopoilla keiIl, es a jeIIlnek keII jiaaIkolnia a csopoilokal. Az
insliukcilan a csopoiloslsi szenponlol kzIni keII.
Tigyakal iakunk a jeIIl eIe, es kzIjk, hogy lnegk aIapjn vannak (nvekvo vagy
cskkeno) soila iendezve, de nehny ligy nen a negfeIeIo heIyen II. IeIadala, hogy a
heIyes iangsoil Ieliehozza.
VsiIsi sszeslesl adunk l a jeIIlnek. KIn papion ladjuk neki az egyes leinekek
iIisljl. A vsiIsi Iisla azl nulalja, hogy hny dl-ol vsioIlunk az adoll leinekloI, es
nennyil fizellnk eile. sszevelve az iIisll az sszesloveI, neg keII IIaplania, hogy neIy
leinekekneI nen feIeInek neg az sszegek.
Lzek a feIadalok nencsak a hils eiedneny feIisneiesel, hanen a hila kijavlsnak kepessegel is
vizsgIjk.
15
FELI5MERI A 5K- E5 TERBELI ALAKZATOKAT
A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el
A konpelencia a sk- es leileIi idonok feIisneiesenek es negkInlzlelesenek kepessegen
aIapuI. Az IlaInos iskoIai nalenalika/geoneliia oklalsa soin isneikednek neg a lanuIk
a skidonokkaI, leiidonokkaI es azok luIajdonsgaivaI.
A sk- es leileIi idonok vizuIis feIisneiese, negkInlzlelesenek kepessege neIIell azok
negnevezese is Ienyeges a konpelencia negjeIenlese szenponljlI.
A sk- es leileIi aIakzalok negkInlzlelesenek kepessegehez a geoneliiai fogaInak
isneielen lI a vizuIis iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es a Ilkeieg negfeIeIo
nukdese szoIgIlal aIapol. Lzen leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia
negjeIenlesel.
A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal, aki kel
dinenzilan lizoIva is, neg ludja kInlzlelni egynslI. A kel-, iIIelve hion
dinenzilan negjeIeno vizuIis ingeiek eIkInlesehez a leiIls negfeIeIo nukdese
szkseges.
A leiIls a kel szen IlaI Ieliehozoll ielinIis kepek kisneileku eIleieseloI addik (ennek
aIapja, hogy kel szennk lizonyos lvoIsgia esik egynslI).
A lanuIs, a lapaszlaIal lefoIysoIja a vizuIis ingeiek eileInezesel, gy a gyakoiIs szeiepe
nen eIhanyagoIhal.
A neIyseg eszIeIeseie sznos lenyezo halssaI van: sznek, inyekoIs, hoiizonlkepzes,
ligyak egynshoz viszonyloll nagysga, peispeklivikus iinyvonaIak, sll. Lzekel az
infoincikal aIkaInazhaljuk oIy ndon, hogy negleveszloek Iegyenek: gy jnnek Ielie az
gynevezell vizuIis iIIzik (ekkoi a Ilvny az idegiendszei sznia eIIenlnond jeIekel
indukI).
Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik
Ioinkal negkInlzlel
Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez
Rajzos, kepes vzIalol nsoI
Lgyszeiu vzIaliajzol keszl
A fe|adatkestItes a|gorltmusa:
1. Haliozzuk neg azon aIakzalok kiel, neIyel a jeIIlnek a feIadaloklan feI keII isneinie, neg
keII kInlzlelnie egynslI. A konpelencihoz kapcsoId geoneliiai isneielekel lll
nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk: az egyszeiu sk- es leileIi aIakzalokon lI (ki, legIaIap,
negyzel/ gnl, legIalesl, hengei, sll.) a lonyoIuIlall foink vizsgIalia is kileihelnk.
2. Dnlsk eI, hogy az aIakzalok negkInlzlelesel azok feIisneieseveI vagy azok
IeliehozsvaI vizsgIjuk-e. LIolli esellen a vizuIis ingei (iajz, lia) adoll, ng a nsodik
esellen a jeIIlnek keII azl az insliukci aIapjn negaIkolnia (pI. IeiajzoIni, papilI
kivgni/hajlogalni, sll.). Lidenes nindkel negkzeIlesl aIkaInazni, hogy az aIakzalok
negkInlzlelesenek kepessegel a feIisneies es a Ieliehozs oIdaIiI is vizsgIjuk.
3. VIasszuk ki a feIadallan aIkaInazoll vizuIis ingeiekel (kepekel, iajzokal, eselIeg egyel
neilani idonokal, sll.).
16
4. Dnlsnk aiiI, hogy az aIakzalok negkInlzlelese aIall azok ponlos negnevezesel eiljk-
e (pI. liapez, hasl, sll.), vagy az IlaInos negnevezes (negyszg, legIalesl) ni eIfogadhal
vIasznak sznl.
5. A feIadalok nehezsegi fokhoz igazodva IIaplsuk neg ninden esellen a leIjeslneny
eIvil/eIfogadhal szinljel.
6. Azok a feIadalok, neIyeklen a jeIIl naga hozza Ielie a foinkal, sszekapcsoIhalk a iajz- es
eszkzhasznIalia vonalkoz egyel konpelencik vizsgIalvaI.
IeIadalonkenl es sszessegelen is eilekeIhelo a ,heIyes / heIyleIen negoIdsok (aIakzal-
feIisneiesek) ainya.
LilekeIhelo a foink negnevezeselen nyjloll leIjeslneny (IlaInos vagy konkiel vIaszok:
peIduI negyszg vagy ionlusz, legIalesl vagy hasl, sll.).
sszevelhelo, hogy foink feIisneiese iIIelve negaIkolsa eselen azonos sznvonaI-e a
leIjeslneny.
MegfigyeIhelo, hogy a sk- vagy a leileIi foink kalegoiizIsa okoz-e nagyoll nehezsegel.
MegfigyeIhelo a hila lpusa:
o A keldinenzis lizoIs (hiondinenzis aIakzaloknI) cskkenli a leIjeslnenyl.
o Nincs liszllan az aIakzalok negkInlzlelo jegyeiveI.
o Nincs liszllan a sk- es leileIi aIakzalok kzlli aIapvelo kInlseggeI.
o Nincs liszllan az aIakzalok eInevezeseveI.
LilekeIes:
Az aIakzalokal ninden
esellen heIyesen
isneii feI,
negnevezeskkeI
liszllan van. Nen
leveszli ssze a sk- es
leileIi idonokal.
Az aIakzalok lInyon
lllsegeioI feIisneii,
hogy sk- vagy leileIi
idon. Hilk csak
nehezell feIadaloknI
foiduInak eIo.
Tll leves vIasz is
eIofoiduI, de a hilk
geoneliiai isneielek
hinyvaI vagy
figyeInelIenseggeI
hozhalk
sszefggesle, nen a
leiIls zavaivaI.
A leiIls
kepessegenek zavaia
niall ad heIyleIen
vIaszokal.
17
MINTAFELADATOK
1. A!akzatnk csnpnrtnstsa
A jeIIlnek kilykal adunk l, neIyek geoneliiai aIakzalokal lizoInak. Lgy kilyn egy aIakzal
Ilhal, neIy Iehel sk- vagy leileIi idon. IeIadala, hogy kel csopoilla iendezze a kilykal, aszeiinl,
hogy sk- vagy leileIi aIakzalol lizoInak.
A feIadal lovlhelo azzaI, hogy neg is keII neveznie az aIakzalokal.
2. A!akzatnk !trchnzsa
A jeIIlnek keII kInlzo eszkzk seglsegeveI neghaliozoll aIakzalokal Ieliehoznia. Vegyesen
aIkaInazhalunk sk- es leileIi foinkal. TllfeIe eszkzl locslunk a iendeIkezeseie, de nen
szalIyozzuk, hogy neIyik aIakzalhoz niIyen eszkzl hasznIjon. (Kevesle idoigenyes vIlozal, ha
aiia keijk a jeIIlel, nondja eI, niIyen eszkzzeI, hogyan keszlene eI a negadoll aIakzalol.)
}avasoIl eszkzk: ceiuza, papi, oII, iagaszl, gyuina.
Nehny javasoIl aIakzal: negyzel, kocka, gnl, legIalesl, legIaIap, hasl, hengei, hionszg, gIa,
sll.
A feIadal lonyoIuIlsga a foink kienek lovleseveI nveIhelo.
A feIadal pIusz infoincil nyjl a kiealivilsiI, piolIenanegoId keszsegioI, iIIelve az
eszkzhasznIal szinljeioI is.
3. A!akzatnk mcgk!nbztctsc rajznknn, kpckcn
Kel-, iIIelve hiondinenzis lizoIssaI keszIl iajzokal, kepekel adunk l a jeIIlnek. A kepeken
Iloll aIakzalokal keII negneveznie (jI hasznIhalk eiie a ceIia pI. epIelek kel- iIIelve
hiondinenzis kepei).
Keldinenzis lizoIs eselen figyeIjnk aiia, hogy az insliukcilan hangsIyozzuk: ne az lizoIl
doIog/ligy lenyIeges aIakzalail enIlse, hanen azl az aIakzalol, neIyel az lizoIs soin hasznIl a
kep keszloje. (II. egy hz keldinenzis iajznI ne kockl, hanen negyszgel nevezzen neg - vagyis
azl, anil a iajzon Il.)
Lz a feIadal azl a szenponlol is vizsgIja, hogy eI lud-e vonalkozlalni a jeIIl az lizoIl doIog
jeIenleseloI, es a foinai jegyek aIapjn oIdja-e neg a feIadalol.
18
FORMKAT MEGKLNBZTET
A konpelencia a skidonok feIisneiesenek es negkInlzlelesenek kepessegen aIapuI. Az
IlaInos iskoIai nalenalika/geoneliia oklalsa soin isneikednek neg a lanuIk a
skidonokkaI, azok luIajdonsgaivaI.
A skidonok vizuIis feIisneiese, negkInlzlelesenek kepessege neIIell azok
negnevezese is Ienyeges a konpelencia negjeIenlese szenponljlI.
A skidonokkaI kapcsoIalos geoneliiai isneielekel lll nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk:
az egyszeiu skidonokon lI (ki, legIaIap, negyzel, sll.) a lonyoIuIlall foink
(szalIyos/szalIylaIan sokszgek) vizsgIalia is kileihelnk.
A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal neg ludja
kInlzlelni egynslI. A kel-, iIIelve hion dinenzilan lizoIl vizuIis ingeiek
eIkInlesehez a leiIls negfeIeIo nukdese szkseges.
A kel- es hion dinenzilan lizoIl aIakzalok eIkInlesenek kepessegel a ,IeIisneii a
sk- es leileIi aIakzalokal konpelencinI isneileljk.
A foink negkInlzlelesenek kepessegehez a geoneliiai fogaInak isneielen lI a vizuIis
iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es a Ilkeieg negfeIeIo nukdese szoIgIlal
aIapol. Lzen leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia negjeIenlesel.
IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal
1. Haliozzuk neg azon foink (skidonok) kiel, neIyel a jeIIlnek a feIadaloklan feI keII
isneinie. Dnlhelnk gy, hogy egyszeiull skidonokal hasznIunk vizuIis ingeikenl, de
nehezlell feIadalkenl szalIyos/szalIylaIan sokszgekkeI is doIgozhalunk.
2. Dnlsk eI, hogy a foink negkInlzlelesel a foink feIisneieseveI vagy azok
IeliehozsvaI vizsgIjuk-e. LIolli esellen a vizuIis ingei (iajz, lia) adoll, ng a nsodik
esellen a jeIIlnek keII azl az insliukci aIapjn negaIkolnia (pI. IeiajzoIni, papilI kivgni,
sll.). Lidenes nindkel negkzeIlesl aIkaInazni, hogy a foink isneielel a feIisneies es a
Ieliehozs oIdaIiI is vizsgIjuk.
3. VIasszuk ki a feIadallan aIkaInazoll vizuIis ingeiekel (kepekel, iajzokal, sll.).
4. Dnlsnk aiiI, hogy a foink feIisneiese aIall azok ponlos negnevezesel keijk-e (pI.
liapez, ionlusz, sll.), vagy az IlaInos negnevezes (negyszg) ni eIfogadhal vIasznak
sznl.
eIvil/eIfogadhal szinljel.
6. Azok a feIadalok, neIyeklen a jeIIl naga hozza Ielie a foinkal, sszekapcsoIhalk a iajz es
eszkzhasznIalia vonalkoz egyel konpelencik vizsgIalvaI.
19
IeIadalonkenl es sszessegelen is eilekeIhelo a ,heIyes / heIyleIen negoIdsok (foina-
feIisneiesek) ainya.
LilekeIhelo a foink negnevezeselen nyjloll leIjeslneny (IlaInos vagy konkiel vIaszok:
peIduI negyszg vagy ionlusz).
sszevelhelo, hogy foink feIisneiese, iIIelve negaIkolsa eselen azonos sznvonaI-e a
leIjeslneny.
LilekeIes:
A foinkal ninden
esellen heIyesen isneii
feI, nevkkeI liszllan
van. Ioina
keszleseneI/iajzoIsnI
leIjeslnenye negfeIeI az
insliukcinak.
A foink Iegllljel
heIyesen isneii feI,
insliukci aIapjn
Ielie ludja hozni
azokal. onyoIuIlall
foink eselen
hilzhal.
A foink egy ieszel
eIneIeli isneielek
hinylan nen ludja
negnevezni/Ieliehozni.
Nincs liszllan a
foink
negkInlzlelo
jegyeinek neneIyikeveI.
AIapvelo foinkal
sen isnei feI, neIynek
hlleielen
vizuIis/idegiendszeii
zavai vagy a
nininIisan eIvihal
nalenalikai isneielek
hinya II.
2O
MINTAFELADATOK
1. Fnrmk fc!Ismcrsc kpckcn
A jeIIlnek kInlzo lonyoIuIlsg iajzokal, likal nulalunk. IeIadala, hogy feIisneije es
negnevezze a kepen Ilhal skidonokal. Ha vIaszai IlaInosak (pI. negyszg), keihelnk
ponloslsl.
A feIadal nehezlhelo azzaI, ha a foink ieszlen lakaijk egynsl.
Lgyel feIadalokkaI lovlli infoincil szeiezhelnk a jeIIl geoneliiai isneieleiioI: pI. nulassa neg
a szinneliikus foinkal, nulassa neg azokal, aneIyek deiekszgel lailaInaznak, sll.
2. Fnrmk !trchnzsa
VIlozalos eszkzkel aIkaInazhalunk a foink IeliehozsnI, neIyek adoll esellen a jeIIl
kezgyessegeioI, iIIelve iajzeszkz-hasznIalnak sznvonaIiI is ljekozlalsl nyjlanak.
IeIdk a feIadalokia:
Ioink keszlese kInlzo iajzeszkzkkeI
Ioink hajlogalsa papilI
Ioink kivgsa papilI oIIvaI
A feIadal lonyoIuIlsga a foink kienek lovleseveI nveIhelo.
3. Puzz!c
A jeIIlnek egy kepel keII kiegeszlenie, neIynek lizonyos ieszei hinyoznak. Lzekel kInlzo
aIakia vgoll (szalIyos vagy szalIylaIan) daialoklan ladjuk neki.
Lidenes kInlsegel lenni az lia neIkIi es livaI eIIloll kep kzll. Az eIso esellen (pI. egy
egysznu Iapon a hinyz daialokal keII a heIykie iIIeszleni) a jeIIl csak a foinai jeIIenzokie lud
lnaszkodni a feIadal vegiehajlsa soin. Ha azonlan egy sznekkeI, foinkkaI iendeIkezo lil keII
kiegeszlenie, akkoi az lia jeIenleslailaIna, iIIelve a sznek is seglhelik a feIadalvegzeslen.
LnneI a feIadalnI ceIszeiu neini a feIadalvegzesie foidloll idol.
4. Tcngc!ycs tkrzs
A szinneliia fogaInnak isneielel, aIkaInazsl vizsgIhaljuk, ha kInlzo skidonok feIig
negiajzoIl kepel adjuk l a jeIIlnek, a szinneliialengeIy feIlnleleseveI. IeIadala az lik
kiegeszlese lengeIyes lkizes seglsegeveI.
Haliozzuk neg, hogy negyzelicsos vagy sina papion vegezze-e eI a lkizesl.
21
ALKALMAZZA A KEREKTE5 5ZABLYAIT
A konpelencia az IlaInos iskoIai aIapszinlu nalenalikaoklals lananyagnak ieszel kepezi.
izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a keiekles nuveIelenek
vegiehajlshoz.
doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen leIjesli a feIadalokal.
Lgyeni kInlsegek Iehelnek a sznokkaI kapcsoIalos feIadaloklan nyjloll leIjeslnenylen.
Lhhez kapcsoIdhal a ieI ligyak iinli eidekIodes kInlzosege is.
A konpelencihoz a keiekles szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges.
A keieklesl lllfeIe nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk. CyakoiIssaI a leIjeslneny javlhal.
A keiekles nuveIelenek vegiehajlshoz egyel nalenalikai fogaInak (pI. heIyieilek, lizedes
lil) negeilese is szkseges.
A hils eiednenyl feIisneii
HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel
SzzaIekol sznl
Iejlen sznoI
Hosszsgol lecsI
Hosszsgol nei
Mennyisegekel lecsI
Mennyisegekel nei
UilailaInal lecsI
UilailaInal nei
1. Haliozzuk neg, hogy a keiekles isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes
lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. IeIleheljk keideseinkel szlan vagy islan,
vIaszlhalunk szveges feIadalol, sll.
2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. hny lizedesjeggyeI
doIgozunk).
22
3. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiun-iendszeil. Haliozzuk neg, hogy
neIy feIadalok negoIdsa eIvil, es neIyek azok, aneIyekneI kevesle lekinlhelo sIyosnak a
leveszles.
4. Haliozzuk neg a keiekleses feIadalok vegiehajlsia sznl idol.
5. Dnlsnk aiiI, hogy szkseg eselen adunk-e seglsegel (pI. a szalIyok lisnelIesenek
Iehelosegel).
}I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya
Hila lpusa:
o A keiekles szalIyail nen isneii.
o A szalIyl isneii, de nen ninden heIyzellen ludja aIkaInazni.
Cyakoiill-e a hilzs vaIaneIy feIadallpus eselelen (keiekles fejsznoIs ljn, iIIelve
isos feIadallan).
LilekeIes:
A keiekles eIvel
ninden
feIadallpuslan
negfeIeIoen, hila
neIkI aIkaInazza.
Tiszllan van a
keiekles szalIyaivaI,
levedesei eIsosoilan
figyeInelIensegloI
addnak.
A keiekles szalIyail
egyszeiull feIadalok
eselelen heIyesen
aIkaInazza, nehezell
peIdknI gyakoiill a
hilzs.
A feIadalok nagyoll
ieszel nen kepes
negoIdani, a keiekles
nuveIelel, aIkaInazsi
ndjl nen eili,
szalIyail nen isneii.
23
MINTAFELADATOK
1. Kcrckts fcjszmn!ssa!
HasznIhalunk konkiel nalenalikapeIdkal (pI. keieklse egesz sznia a 8,73-al), de szveges
feIadalok foinjlan is negfogaInazhaljuk a feIadalol.
A jeIIlnek azonnaI, eszkzk hasznIala neIkI keII vIaszl adnia keideseinkie. A feIadal eIoll
dnlsk eI, nennyil gondoIkozhal egy-egy peIda negoIdsn, iIIelve hogy adunk-e seglsegel, ha
nehezsege lnad.
2. Kcrckts rsban
Az eIolli feIadalhoz hasonIan ill is aIkaInazhalunk nalenalikapeIdkal, iIIelve szveges
feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lonyoIuIlall lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a
feIadallpusl aIkaInazni.
A feIadalnegoIdsia foidloll idol is neijk, vagy adjunk idokeielel a feIadal eIvegzeseie.
3. Kcrckts gyaknr!atI hc!yzctckbcn
Lz a feIadal a lecsIesl/neiesl vizsgI feIadalsoiokkaI jI konlinIhal. IeIduI egy ligy neieleil
neg keII lecsInie a jeIIlnek, najd a lenyIeges neiesl is vegie keII hajlania. Lzuln keiheljk loIe a
neiesi eiednenyek keieklesel.
CyakoiIali peIdakenl nencsak neiesi feIadalokal, hanen pI. penzsszegekkeI kapcsoIalos feIadal-
heIyzelekel is aIkaInazhalunk.
Mindhion feIadallpusnI vizsgIjuk neg, hogy az eselIeges hila allI szinazik-e, hogy a jeIIl
nincs liszllan a keiekles szalIyaivaI, vagy pedig figyeInelIenseg, sznoIsi nehezseg, sll. II a
hila hlleielen.
24
AZ EREDMENY NAGY5GRENDJET MEGBEC5LI
ecsIesnek nevezzk azl az eIjisl, neIylen egy adoll nennyiseg/eilek ponlosan nen
negIIaplhal, ezeil kzeIlo (lecsIl) eilekel iendeInk hozz.
A lecsIes nuveIeleveI az IlaInos iskoIai oklals soin isneikednek neg a lanuIk. A lecsIes
vonalkozhal nalenalikai nuveIelek vegeiednenyeie, neilekegysegekie, sll.
A gyakoiIollsg, a lecsIes leien szeizell lapaszlaIal szeiepel jlszik a konpelencia
negjeIenlesenek szinljelen. Lnnek ksznheloen a leIjeslneny gyakoiIssaI javlhal.
szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A lecsIesi foIyanal soin
gyakian a fejsznoIs keszsegel nukdleljk, neIy a negy aIapnuveIel isneielel feIleleIezi.
Tovlli fonlos szenponl Iehel az ainyeizek, a viszonyls kepessege (pI. allan az esellen,
ha viszonylsi aIapol hasznIunk).
ecsIesi eIjisl nagyszn, vIlozalos heIyzellen aIkaInazunk. Szaknai oiienlci
fggvenyelen vIlozhal, hogy a lecsIes niie vonalkozik (pI. penzsszegekie, anyag-
nennyisegekie, neilani fogaInakia, sznlani nuveIelek vegeiednenyeie, sll.).
A lecsIesi foIyanalhoz kapcsoId fonlos lenyezo a negengedell hilzsi lailonny.
IeIadal/levekenyseg fggvenyelen vIlozhal, hogy niIyen kzeIlesl lekinlnk
eIfogadhalnak a lecsIesi eIjis soin.
SzzaIekol sznl
Szzas sznkilen fejlen sznoI
Hosszsgol lecsI
Mennyisegekel lecsI
UilailaInal lecsI
1. Haliozzuk neg, hogy a lecsIesi eIjis isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni.
lecsIes sznlani nuveIelek eselen,
lecsIes neiesekhez kapcsoIdan,
lecsIes gyakoiIali heIyzeleklen.
2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl. CeIszeiu a feIadalsoiokal egyie
nehezedo peIdk (pI. sznlani nuveIelek) aIkaInazsvaI sszeIIlani.
25
3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. viszonylsi
aIap lenulalsa a ponlos eilek kzIeseveI).
4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil. Haliozzuk neg
feIadalonkenl, hogy neIy lailonnylan eIfogadhal a lecsIesi eiedneny, es neIylen nen.
AiiI is dnlsnk, hogy vIaszkenl egy szneilekel keink (pI. 48OO), vagy eIfogadhal a
nagysgiend negnevezese (pI. ezies nagysgiend).
5. A leveszles a kInlzo nehezsegu feIadalok eselelen eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a
feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg az sszleIjeslneny nininIisan eIvihal
szinljel. IigyeIjnk aiia is, hogy a kInlzo feIadallpusok eselelen a hils eiedneny a
kapcsoId fogaInak hinyossgailI is addhal (pI. nincs liszllan a neilekegysegekkeI).
Lllen az esellen a ligyi luds hinya es nen a lecsIesi kepesseg aIacsony szinlje a leveszles
oka. Lzeil ceIszeiu a lecsIesl lll feIadallpuslan is vizsgIni.
6. Haliozzuk neg a lecsIesek vegiehajlsia sznl idol.
LIfogadhal/nen eIfogadhal lecsIesek ainya.
LIfogadhal lecsIesek ainya viszonylsi aIap hasznIalvaI es aneIkI.
Hila lpusa:
o VaIaneIy feIadallpuslan gyakoiill a hila (pI. neieshez kapcsoId lecsIes).
o A lecsIesi nehezseg az aIapnuveIelek leien negIevo hinyossggaI nagyaizhal.
o A lecsIesi eIjis Ienyegel nen eili.
o onyoIuIlall feIadaloknI, nagyoll eilekekneI hilzik.
LilekeIes:
A lecsIes ninden
feIadallpus eselen
negkzeIli a lenyIeges
eilekel.
A lecsIesi eiednenyek
Ieglllje kzeI esik a
lenyIeges eilekhez,
hilk nehezell
feIadaloklan vagy
nagyoll eilekek eselen
foiduInak eIo.
A lecsIesek IlaIlan
csak viszonylsi aIap
hasznIala neIIell
heIyesek, de az eIjis
Ienyegel isneii, eili.
Meg viszonylsi aIap
hasznIalvaI sen
kepes kzeIlo
eilekekel nondani, a
lecsIesi eIjis
Ienyegel nen eili.
26
MINTAFELADATOK
1. A!apmvc!ctck bccs!ssc!
Malenalikai feIadalsoil adunk l a jeIIlnek (a negy aIapnuveIel feIhasznIsvaI). Szlan keII
vIaszoInia aiia, hogy niIyen nagysgiendu az egyes nalenalikapeIdk eiednenye. Az
insliukcilan legyk viIgoss sznia, hogy sszegel keII nondania (pI. 6OO), vagy eIegendo a
nagysgiend (pI. szzas nagysgiend) neghaliozsa.
AIleinalv feIadallpus, ha nehny negoIdoll peIdvaI is kiegeszljk a feIadalsoil. Lkkoi az
eiednenyek aIapjn lehel lecsIesl a jeIIl a llli vegeiednenyie vonalkozan. Lllen az esellen
figyeIjnk aiia, hogy a peIda es a negoIdand feIadalsoi eilekei nagysgiendlen ne Iegyenek nagyon
lvoI egynslI.
Haliozzuk neg, nennyi gondoIkodsi idol adunk a vIaszok eIoll.
2. Mrshcz kapcsn!d bccs!sck
Az uilailaIon, hosszsg es nennyisegek lecsIesenek konpelencijnI feIsoioIl peIdafeIadalok
ellen az IlaInosall, lecsIesi kepessegel vizsgIhal feIadalheIyzellen is feIhasznIhalk.
LnneI a feIadallpusnI a gyakoiIollsg, iIIelve a neilekegysegek isneiele lefoIysoIja a leIjeslnenyl.
Cyozodjnk neg a feIadal eIoll aiiI, hogy a jeIIl liszllan van-e az adoll neilekegysegekkeI, hogy
ne a ligyi luds hinya lefoIysoIja negalvan a leIjeslnenyl.
3. Bccs!sck gyaknr!atI hc!yzctckbcn
iniIyen szveges peIdl hasznIhalunk es vIlozalos lenakikel eiinlhelnk, ha gyakoiIali
heIyzelhez kapcsoId lecsIesl keink a jeIIlloI. Lllen az esellen a szveges vagy isos insliukci
lailaInazzon lnponlokal, neIy aIapjn a lecsIesi nuveIel vegiehajlhal.
Lgy peIda:
Rendezveny negszeivezeseie keII kaIkuIcil keszleni. Megadjuk azokal a piogianokal, eszkzkel,
nennyisegekel, neIyekie szkseg Iesz, es ezekhez a leleIekhez kiIleIIi ial is iendeInk. A jeIIl
feIadala, hogy lecsIje neg a iendezvennyeI kapcsoIalos kiadsok vegsszegel a kapoll infoincik
feIhasznIsvaI.
A feIadal lonyoIuIlsgnak fggvenyelen dnlsnk aiiI, hogy hasznIhal-e eszkzkel a
sznoIshoz.
27
MERTANI ALAPI5MERETEKKEL RENDELKEZIK
Az aIapvelo neilani isneielekhez kapcsoId konpelencialanuIs ljn aIakuI ki, iesze az
IlaInos iskoIai nalenalikaoklalsnak.
Szaknai iinyuIlsglI is fgghel, hogy nil lekinlnk aIapvelo neilani isneielnek (pI.
leieIenek, sk- es leiidonok isneiele, kapcsoId fogaInak - pI. leiIel, keiIel leifogal, sll.,
kepIelek). Meg keII halioznunk, hogy nil eilnk aIapisneiel aIall: a fogaInak eIneIeli
isneielel vagy a veIk kapcsoIalos nuveIelekel, sznlsokal, gyakoiIali aIkaInazsukal is.
A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal aki kel
dinenzilan lizoIva is neg ludja kInlzlelni egynslI.
A kel, iIIelve hion dinenzilan negjeIeno vizuIis ingeiek eIkInlesehez a leiIls
negfeIeIo nukdese szkseges.
A geoneliiai fogaInak isneielen lI a vizuIis iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es
a Ilkeieg negfeIeIo nukdese szoIgIlal aIapol a konpelencia negjeIenlesehez. Lzen
leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia negjeIenlesel.
A neilani aIapisneielekhez kapcsoId konpelencia szinlje gyakoiIssaI javlhal, de egyeni
kInlsegek Iehelnek allan, hogy vaIakinek niIyen eizeke van a geoneliiai lenkhoz,
iIIelve az eidekIodes szinlje is halssaI Iehel a leIjeslnenyie.
Ioinkal negkInlzlel
Hosszsgol nei
Hosszsgol lecsI
Mennyisegekel nei
Mennyisegekel lecsI
UilailaInal nei
UilailaInal lecsI
izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal
izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal
1. Haliozzuk neg azon neilani isneielek kiel, aneIyel aIapvelonek lekinlnk, es a
gyakoiIallan vizsgIni kvnunk.
2. A kivIaszloll isneielekkeI kapcsoIallan dnlsnk aiiI, hogy az eIneIeli ludsia vagy a
gyakoiIali aIkaInazsia feklelnk hangsIyl a feIadalok soin.
3. VIasszuk ki a feIadalokhoz hasznIand eszkzkel, eselIeg szenIeIlelo ligyakal (pI. papi,
ceiuza, neilani idonok, iajzok, sll.).
4. Haliozzuk neg eIoie, hogy adunk-e seglsegel a feIadalok soin a jeIIlnek, ha vaIaniIyen
eIneIeli isneiel hinylan nen ludja foIylalni a nunkl.
28
eIvil/eIfogadhal szinljel. Tegynk kInlsegel az eIneIeli (isneielek negIelel vizsgI) es
a gyakoiIali (isneielekel aIkaInaz) feIadalok kzll (ezek ssze is kapcsoIhalk).
6. A feIadalok leivezeseneI hasznIhaljuk a ,Ioinkal negkInlzlel es a ,IeIisneii a sk- es
leileIi aIakzalokal konpelencik feIadalsoiail.
IeIadalonkenl eilekeIhelo a kapcsoId eIneIeli fogaInak isneielenek szinlje.
LilekeIhelo a gyakoiIali aIkaInazs kepessege.
VizsgIhal, hogy a hilk a feIadalok neIy lpusnI foiduInak eIo.
MegfigyeIhelo, hogy neIyek azok a neilani isneielek, aneIyek (egyelkenl negfeIeIo
leIjeslneny neIIell) hinyoznak.
LilekeIes:
A neilani fogaInakkaI
liszllan van, a
kapcsoId feIadalokal
heIyesen oIdja neg.
A neilani fogaInak
IegllljeveI liszllan
van, hilk csak
sszelellell
feIadaloknI, iIIelve
figyeInelIenseg niall
foiduInak eIo.
A feIadalok egy ieszel
nen ludja negoIdani a
kapcsoId eIneIeli
isneielek hinylan,
de seglseggeI kepes
javlani
leIjeslnenyen.
AIapvelo neilani
isneielek hinyoznak,
gy a feIadalok nagy
iesze piolIenl okoz a
sznia. TeIjeslnenye
seglseg, nagyaizal
halsia sen javuI.
29
MINTAFELADATOK
1. MrtanI a!akzatnk fc!Ismcrsc
A jeIIlnek kInlzo lonyoIuIlsg iajzokal, likal nulalunk. IeIadala, hogy feIisneije es
negnevezze a kepen Ilhal neilani idonokal. Ha vIaszai IlaInosak (pI. negyszg), keihelnk
ponloslsl.
KeidesekkeI lovlli infoincil szeiezhelnk a jeIIl geoneliiai isneieleiioI: pI. nulassa neg a
szinneliikus foinkal, nulassa neg azokal, aneIyek deiekszgel lailaInaznak, iajzoIja le az
lIkal, nagassgol, sll.
A feIadal kiegeszlhelo a neiesie (pI. hosszsgneies) vonalkoz konpelencik vizsgIalvaI, a
foink negkInlzleleseie vonalkoz konpelencia vizsgIalvaI es sznlsos feIadalokkaI,
neIyek a kapcsoId kepIelek isneielel feIleleIezik.
2. MrtanI fnga!mak gyaknr!atI a!ka!mazsa
A feIadal annyilan lovli az eIozol, hogy az insliukci vaIaniIyen gyakoiIali piolIenl lailaInaz, es
ezl keII a jeIIlnek a neilani isneielek aIkaInazsvaI negoIdania.
Dnlhelnk gy, hogy csupn a feIadal vegeiednenyeloI kvelkezlelnk a fogaInak isneieleie, de
eIjihalunk gy is, hogy a feIadal vegiehajlsa soin foIyanalosan keijk a jeIIlel, hogy indokoIja az
eIjis ndjl.
IeIadalonkenl haliozzuk neg a feIhasznIhal eszkzk (pI. neioeszkz) kiel.
Nehny peIda:
Keszlsen hiondinenzis iajzol egy ligyiI (pI. egy lloi a heIyiseglen) a neielek
negadsvaI.
Megadoll neielu heIyiseg luikoIshoz sznoIja ki, nennyi luikoI anyagia van szkseg.
Kisneielu iajzol/pIaklol (a iajz neilani idonokal lizoIjon) keszlsen eI nagyoll
neiellen az ainyok neglailsvaI.
IeIig kesz lil fejezzen le gy, hogy szinneliikus Iegyen, sll.
A feIadalok leivezeseneI hasznIhaljuk a ,Ioinkal negkInlzlel es a ,IeIisneii a sk- es leileIi
aIakzalokal konpelencik feIadalsoiail.
NeneIy gyakoiIali feIadal a iajz- es eszkzhasznIallaI kapcsoIalos konpelencik vizsgIalvaI is
sszeklhelo.
3O
HA5ZNLJA A NEGY 5ZMTANI ALAPMVELETET
izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a negy aIapnuveIel
vegiehajlshoz.
Lhhez kapcsoIdhal a ieIligyak iinli eidekIodes kInlzosege is.
szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges.
A konpelencihoz kapcsoId kepesseg az is, hogy feIisneii-e a jeIIl, hogy adoll heIyzellen
neIyik aIapnuveIelel keII aIkaInaznia, vagyis az isleIi nalenalikapeIdkon lI a lanuIl
nuveIelek gyakoiIali szinlu aIkaInazsi keszsegeveI is iendeIkeznie keII.
SzzaIekol sznl
Iejlen sznoI
Hosszsgol lecsI
Hosszsgol nei
Mennyisegekel lecsI
Mennyisegekel nei
UilailaInal lecsI
UilailaInal nei
1. Haliozzuk neg, hogy a negy aIapnuveIel isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni.
fejlen sznoIs,
islan sznoIs,
sznoIgep hasznIala.
31
2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. egyszeiu isleIi nalenalika-
peIdk, szveges feIadalok, egesz sznok, lizedes lilek, sll.).
3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. sznoIgep-
hasznIal, ivezelo keidesek, sll.).
4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil (pI. niIyen hilasznig
eIfogadhal a leIjeslneny).
feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel.
6. Haliozzuk neg az aIapnuveIelek vegiehajlsia sznl idol.
}I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya.
Cyakoiill-e hilzs vaIaneIyik aIapnuveIel eselelen.
Cyakoiill-e a hilzs vaIaneIy feIadallpus eselelen.
KIn vizsgIhal a fejsznoIs /islan sznoIs / sznoIgeppeI sznoIs eselelen
nyjloll leIjeslneny.
LilekeIes:
A negy aIapnuveIelel
ninden feIadal-
lpuslan hillIanuI,
nagalizlosan
aIkaInazza.
A negy aIapnuveIelel
lizlosan aIkaInazza,
nehny
figyeInelIensegloI
eiedo sznoIsi hill
vel.
Az aIapnuveIelek
vaIaneIyikeneI, iIIelve
nehezell feIadalok
eselen gyakoiill a
leveszles, de
seglseggeI kepes
neglaIIni a j
negoIdsl.
AIapvelo nalenalikai
hinyossgok
lapaszlaIhalk a negy
aIapnuveIel
aIkaInazslan. A
hilil nen kepes
javlani.
32
MINTAFELADATOK
1. A!apmvc!ctck fcjszmn!ssa!
HasznIhalunk konkiel nalenalikapeIdkal (pI. nennyi 5x15`), de szveges peIdk foinjlan is
negfogaInazhaljuk a feIadalol.
Dnlsnk aiiI, hogy a keidesek kiziIag egesz vagy lil sznokia is kileijedjenek-e.
A szveges peIdk, kInsen, ha azokal a gyakoiIali eIelloI vesszk, a Iogikus gondoIkodsl, a
gyakoiIali aIkaInazs keszsegel nulalhaljk.
A szveges feIadalok lovlli eIonye, hogy nen lailaInaznak diiekl ulaIsl aiia, neIyik
aIapnuveIelel keII aIkaInazni, gy azl is negfigyeIheljk, hogy a jeIIl kepes-e a negfeIeIo nuveIel
kivIaszlsia.
2. A!apmvc!ctck rsbc!I p!dkban
feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a feIadallpusl
aIkaInazni.
A feIadalnegoIds gyoisasgl is figyeIjk neg (vagy adjunk idokeielel a feIadalhoz).
3. A!apmvc!ctck szmn!gp haszn!atva!
A sznoIgep hasznIalnak keszsegeioI is infoincil szeiezhelnk, ha a feIadalnegoIds soin
lizlosljuk az eszkzl a jeIIl sznia.
33
5ZZALEKOT 5ZMT
izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a szzaIeksznls
vegiehajlshoz.
A konpelencia negjeIenlesehez a szzaIeksznlshoz kapcsoId szalIyok, fogaInak
(aIap, szzaIekIl, szzaIekeilek) isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges.
A konpelencihoz kapcsoId kepesseg az is, hogy feIisneii-e a jeIIl, hogy niIyen
heIyzellen, hogyan aIkaInazza a szzaIeksznlsl. Vagyis az isleIi nalenalikapeIdkon
lI a lanuIl nuveIel gyakoiIali szinlu aIkaInazsi keszsegeveI is iendeIkeznie keII.
A szzaIeksznls lilenhel sznoIgep seglsegeveI is. Lllen az esellen az eszkz
negfeIeIo hasznIala lizloslja a j leIjeslnenyl.
1. Haliozzuk neg, hogy a szzaIeksznls isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni.
kvelkezlelesseI (fejlen sznoIs),
egyenIel aIkaInazsvaI (islan),
sznoIgep hasznIalvaI.
2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. egyszeiu isleIi nalenalika-
peIdk, szveges feIadalok, sll.).
3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. sznoIgep-
hasznIal, ivezelo keidesek, sll.).
4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil (pI. niIyen hilasznig
eIfogadhal a leIjeslneny).
34
feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel.
6. Haliozzuk neg a feIadalok vegiehajlsia sznl idol.
}I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya.
MeIyik lenyezo (aIap, szzaIekeilek, szzaIekIl) kisznlsa eselelen gyakoiill a hila.
MeIy feIadallpus (kvelkezleles, kepIel aIkaInazsa, sznoIgep hasznIala) eselelen
gyakoiill a leveszles.
KepIelek / szveges feIadalok eselen nyjloll leIjeslneny sszevelese.
}avuI-e a leIjeslneny, ha seglsegel nyjlunk.
LilekeIes:
A szzaIeksznlsl
ninden vizsgIl
feIadalheIyzellen
hillIanuI leIjesli.
A szzaIeksznls
eIvel isneii, kevesel
hilzik, eIsosoilan
figyeInelIenseg niall.
A feIadalok kl. feIeneI
leves eiednenyie jul,
eIneIeli isneielei
lizonylaIanok.
SeglseggeI kepes
javlani leIjeslnenyel.
A szzaIeksznls
eIvel nen eili, nen
kepes aIkaInazni.
Seglseg halsia sen
javuI a leIjeslnenye.
35
MINTAFELADATOK
1. 5zza!kszmts fcjszmn!ssa!
AIkaInazzunk egyie nehezedo feIadalsoil. Keideseinkel feIleheljk kzvelIen foinlan is (pI.
nennyi 2O-nak a 4O-a`), de hasznIhalunk szveges feIadalokal, gyakoiIali peIdkal is.
A feIadalok az aIap, a szzaIekeilek es a szzaIekIl eselen is vizsgIjk a fejsznoIs kepessegel.
IigyeIjnk aiia, hogy a fejsznoIs nII konpelenciakenl is eileInezhelo, gy a iossz negoIdsok
nen feIlelIenI a szzaIeksznlsi isneielek hinyl jeIzik. Tll feIadallpus aIkaInazsvaI
kszlIheljk ki ezl a Iehelseges loizl lenyezol (pI. kepIel aIkaInazsvaI ugyanallan a
feIadallan heIyes eiednenyie jul).
2. 5zza!kszmts rsban
feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a feIadallpusl
aIkaInazni.
3. 5zza!kszmts szmn!gp haszn!atva!
A sznoIgep hasznIalnak keszsegeioI is infoincil szeiezhelnk, ha a feIadalnegoIds soin
lizlosljuk az eszkzl a jeIIl sznia.
Ionlos figyeIni aiia, hogy a iossz negoIds a sznoIgep nen negfeIeIo isneieleloI, kezeIesenek
hinyossgailI, iIIelve figyeInelIensegloI is szinazhal, ezeil a szzaIeksznls isneielel egyel
ndokon is eIIenoiizzk.
36
HO55Z5GOT BEC5L
A hosszsglecsIes konpelencija a hosszsg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdik
szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek, iIIelve
kiinduIponlkenl szoIgInak.
A hosszsglecsIes kepessege a hosszsg fogaInnak, neilekegysegenek isneielen aIapuI.
A lecsIes levekenysege sok esellen eIozeles lapaszlaIalol, gyakoiIalol feIleleIez: oIyan
heIyzeleklen ludunk nagyoll vaIsznuseggeI ponlos lecsIesekel adni, neIyekkeI gyakian
laIIkozlunk.
A hosszsglecsIes foIyanallan az ainyeizeknek, szenneileknek fonlos szeiepe Iehel.
Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo szeneIy, ha
van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes. (II. ha kel vonaI kzI az
egyikioI ludja, hogy hossza 1O cn, akkoi elloI kiinduIva, a kel vonaIal sszevelve, a nsik
hosszsgl is kepes viszonyIagos ponlossggaI negnondani.)
A lecsIes ponlossga gyakoiIssaI fokozhal, n az ainyeizek fggvenyelen egyeni
kInlsegek Iehelnek a fejIodeslen.
Hosszsgol nei
Nyi, vg, daialoI, apil
1. Haliozzuk neg, hogy a hosszsg lecsIesel niIyen sszelellsegu feIadalok seglsegeveI
szeielnenk neini. (II. vonaIhosszsg lecsIese, ligyak, heIyisegek neieleinek lecsIese, sll.)
2. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e seglsegel a lecsIeshez. Seglseg Iehel vaIaniIyen viszonylsi
aIap hasznIala (pI. vonaIhosszsg-lecsIesneI egy ,segedvonaI, neIynek neielel negadjuk,
es a jeIIl ehhez viszonylhalja a llli vonaIal).
3. VIasszuk ki a hosszsglecsIes ligyuI hasznIl eszkzkel, likal.
4. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI.
5. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl a negengedhelo hilalailonnyl. IeIadalonkenl eidenes
svokal neghaliozni, ahoI a lecsIes ,jnak/ ,eIfogadhalnak/ ,nen eIfogadhalnak
ninoslhelo.
6. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI.
Lzen a ndon a feIadalsoi sszekapcsoIhal a hosszsgneies konpelencijnak
vizsgIalvaI.
37
LilekeIhelo a ,j/ ,eIfogadhal / nen eIfogadhal negoIdsok ainya.
MegfigyeIhelo, hogy a feIadalok soin a gyakoiIsnak ksznheloen javuI-e a leIjeslneny.
MegfigyeIhelo a vIaszads gyoisasga.
LilekeIes:
j szenneilekel,
ponlossgol,
ainyeizekel
nulalnak, az
eiednenyek ninden
esellen a lenyIeges
eilek kzeIelen
vannak.
nagy iesze heIyes, de
nehny aIkaIonnaI
jeIenlosell eIleies
nulalkozik a lenyIeges
hosszsghoz kepesl.
MegkzeIloIeg azonos
ainylan jeIennek neg
eIfogadhal es nen
eIfogadhal
hosszsglecsIesi
eiednenyek.
A hosszsglecsIesi
adalok
veIelIenszeiuek,
hilsak, a gyakoiIs
vagy a ivezelo
keidesek sen nveIik a
leIjeslnenyl.
38
MINTAFELADATOK
1. Vnna!hnsszsg bccs!sc
A jeIIl eIe iakunk egy papiIapol, kInlzo hosszsg egyenes vonaIakkaI. Mulalunk neki egy
segedvonaIal, neIynek hosszsgl cn-len negadjuk. Lnnek seglsegeveI a jeIIlnek neg keII
lecsInie a vonaIak hosszsgl.
Nehezlell vIlozal, ha csak a feIadal eIejen nezheli neg a viszonylsi aIapkenl hasznIl egyenesl, es a
lecsIesl enIekezelloI keII vegeznie.
2. Trgyak hnsszsgnak bccs!sc
KivIaszlunk a szollan/leienlen egy nagyoll neielu lelszoIeges ligyal (pI. aszlaI, szekieny), es
aiia keijk a jeIIlel, hogy lecsIje neg a neieleil cn-len, n-len. LnneI a feIadalnI is ceIszeiu
viszonylsi aIapol negadni.
Nehezell feIadal, ha aiia keijk a jeIIlel, hogy annak a leiennek a neieleil lecsIje neg, neIylen
lailzkodunk. Lllen az esellen pI. egy alIak neielenek negadsa hasznos viszonylsi ponl Iehel.
3. Hnsszsgrtkck c!!cnrzsc
A jeIIl eIe iakunk egy papil, neIyen egy lelszoIeges, egyenes vonaIakkaI negiajzoIl aIakzal Ilhal,
a hosszeilekek feIlnleleseveI, neIyek neneIyike hils. Aiia keijk a jeIIlel, hogy szenneilekeie
lnaszkodva laIIja neg azokal a vonaIakal, aneIyekneI nen a vaIs hosszsgeilek van feIlnlelve.
LnneI a feIadalnI fonlos, hogy a iajzon ns sznneI kieneIve jeIezznk egy vagy lll hileIes eilekel,
es eiie a jeIIl figyeInel feIhvjuk.
(A viszonylsi aIap kihagyhal ugyan a feIadaloklI, de aiia eidenes figyeInel foidlani, hogy
ellen az esellen az eIso heIyleIen lecsIes aIapjuI szoIgIhal a lllinek, ani a vegeiednenyl negalv
iinylan loizlja. MegoIds Iehel, ha az egyes feIadalok eIoll feIkeijk a jeIIlel, lecsIjn neg egy
adoll hosszsgol (pI. egy egyenes hosszsgl), najd ezl ponlosljuk, kijavljuk, es ezl a javloll
eilekel hasznIhalja a feIadal soin viszonylsi aIapkenl.
39
HO55Z5GOT MER
A hosszsgneies kepessege lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai
nalenalikaoklals lananyagnak.
A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: a hosszsg SI (szalvny)
neilekegysegenek isneielel, iIIelve a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (nn, cn, n,
sll.) feIleleIezi.
A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (vonaIz, neioszaIag) hasznIalnak
isneiele. CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo.
izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai isneielek negIele
eIengedhelelIen a hosszsgneies konpelencijhoz.
A neilekegysegek kzlli lvIlsoklan nyjloll leIjeslneny ugyancsak fejIeszlhelo
gyakoiIssaI. Lz a kepesseg feIleleIezi a neilekegyseg-lvIls eIvenek, szalIyainak
isneielel, negeilesel, ani szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak.
A hosszsgneies konpelencijhoz kapcsoIdhalnak a neiesseI sszefggo egyel fogaInak
(pI. egy ligy szeIessege, nagassga, neIysege, keiIele, sll.). Lzekel a fogaInakal isneini
keII a feIadalok koiiekl vegiehajlshoz.
Hosszsgol lecsI
1. Haliozzuk neg, hogy a hosszsg neiesel niIyen sszelellsegu feIadalok seglsegeveI
szeielnenk neini. (II. vonaIhosszsg neiese, ligyak neielei, keiIele, sll.)
2. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl vehel a jeIIl igenyle a feIadal vegiehajlshoz (pI.
vonaIz, neioszaIag, sll.).
3. VIasszuk ki a neiesie hasznIl ligyakal, eszkzkel.
4. Dnlsnk aiiI, hogy a neies vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI.
5. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll hosszsgeilekek lvIlsvaI is
(neleiioI cn-ie, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese.
4O
6. Haliozzuk neg a feIhasznIl eszkzk eselelen negengedhelo hilahalil (pI. cn-len vaI
neies eselen engedeIyezell-e nehny nn levedes, sll.).
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a hosszeilekek eselelen.
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neilekegysegek lvIlsnI.
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna az eilekek keiekleseneI.
LilekeIhelo a neioeszkz hasznIallan vaI jilassg, gyakoiIollsg.
LilekeIhelo a feIadalvegzes idolailana.
LilekeIes:
A neiesi eiednenyek
heIyesek, a
neioeszkzl
szakszeiuen hasznIja,
a hosszsgneiesseI
kapcsoIalos
fogaInakkaI, az
lvIls
aIkaInazsvaI
liszllan van.
HeIyes neiesi
eiednenyek es
eszkzhasznIal
neIIell lizonylaIansg
lapaszlaIhal a
neilekegysegek es a
keieklesi szalIyok,
iIIelve az lvIls
aIkaInazslan.
A neioeszkz
aIkaInazsi ndjl
isneii, de lll neiesi
hill is vel. A
kapcsoId
fogaInakkaI nincs
leIjesen liszllan, sokal
hilzik az
lvIlsi/keiekleses
feIadalok soin.
HeIyleIen
eszkzhasznIal es a
kapcsoId
nalenalikai
aIapfogaInak
isneielenek hinya
jeIIenzi.
41
MINTAFELADATOK
1. Vnna!hnsszsg mrsc
A jeIIl eIe iakunk egy papiIapol, kInlzo hosszsg egyenes vonaIakkaI. IeIadala, hogy vonaIz
seglsegeveI negIIaplsa a hosszsgukal cn-len. A kapoll eilekekel ezuln nn-len is ki keII
fejeznie. Ha nen keiek eilekekel kap a neies soin, feIkeijk, hogy keieklse azokal.
2. Trgyak hnsszsgnak mrsc
KivIaszlunk a szollan/leienlen egy nagyoll neielu lelszoIeges ligyal (pI. aszlaI, szekieny), es
aiia keijk a jeIIlel, hogy adja neg a neieleil cn-len, n-len. A feIadallaI eIIenoiizhelo a nagassg,
neIyseg, szeIesseg fogaInainak heIyes hasznIala is.
3. Hnsszsgrtkck c!!cnrzsc
A jeIIl eIe iakunk egy papil, neIyen egy lelszoIeges, egyenes vonaIakkaI negiajzoIl aIakzal Ilhal a
hosszeilekek feIlnleleseveI, neIyek neneIyike hils. Aiia keijk a jeIIlel, hogy eIIenoiizze a neiesi
eiednenyekel, es javlsa a hilkal.
A 2-3. feIadal is kiegeszlhelo az lvIlsia es a keieklesie vonalkoz insliukcikkaI.
4. Tcr!ct mrsc
Lgy dolozl iakunk a jeIIl eIe. Aiia keijk, IIaplsa neg, niIyen neielu csonagoIpapi keIIene
ahhoz, hogy a dolozl kile ludjuk luikoIni veIe.
42
MENNYI5EGEKET BEC5L (TMEGET, NYER5ANYAGOKAT)
A lneg lecsIesenek konpelencija a lneg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdik
szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek, iIIelve
kiinduIponlkenl szoIgInak.
A lneg neiesenek kepessege a lneg fogaInnak, neilekegysegenek isneielen aIapuI.
laIIkozlunk. (II. ha vaIaki gyakian foz, akkoi az eleIek keszlesehez hasznIand
nennyisegekel egy ido uln neies neIkI is, nagy lizlonsggaI neg ludja lecsIni.)
A lneg lecsIesenek foIyanallan az ainyeizeknek, a szenneileknek fonlos szeiepe Iehel.
Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo szeneIy, ha
van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes.
Tovlli seglseg Iehel az adoll anyag, nyeisanyag isneiele. Ha vaIaki gyakian doIgozik adoll
anyaglpussaI (pI. fa, fen, sll.), nagyoll vaIsznuseggeI kepes ponlos lecsIesie, ninl nikoi
eIoszi laIIkozik veIe.
Az alaiognzis eInevezesu iilka lelegseg a sIyeizekeIes kepessegenek hinyl, iIIelve a
kInlzo sIy ligyak kzlli kInlsegleleI kepessegenek hinyl jeIenli.
Mennyisegekel nei (lnegel, nyeisanyagokal)
1. Haliozzuk neg a lneg lecsIesehez feIhasznIand ligyak, anyagok, nyeisanyagok kiel.
AIkaInazhalunk kInfeIe ligyakal, anyagokal, de eIjihalunk gy is, hogy ugyanazon
anyaglI nulalunk le a jeIIlnek kInlzo lneguekel.
aIap hasznIala (pI. egy 1 kg-os sIyl vehel a kezele a lecsIes negkezdese eIoll, es a llli
ligy, anyag sIyl ehhez viszonylva lecsIheli neg).
3. Haliozzuk neg, hogy niIyen lnegu ligyakkaI doIgozunk. Szaknai oiienlci
fggvenyelen vIlozlalhalak a lenulaloll ingeiek, de kInlzo nagysgiendu (kis-
kzepes-nagy lnegu) eszkzkel is hasznIhalunk.
43
4. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI.
ninoslhelo.
6. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI.
Lzen a ndon a feIadalsoi sszekapcsoIhal a lnegneies konpelencijnak vizsgIalvaI.
MegfigyeIhelo, hogy a viszonylsi aIap negIele/hinya lefoIysoIja-e a lecsIes ponlossgl.
MegfigyeIhelo a vIaszads gyoisasga.
LilekeIes:
j sIyeizekeIesl,
ponlossgol,
ainyeizekel
nulalnak, az
eiednenyek ninden
esellen a lenyIeges
eilek kzeIelen
vannak.
nehny aIkaIonnaI
jeIenlosell eIleies
lneghez kepesl.
MegkzeIloIeg azonos
eIfogadhal es nen
eIfogadhal lneg-
lecsIesi eiednenyek.
A lneglecsIesi
adalok
veIelIenszeiuek,
hilsak, a gyakoiIs
vagy a ivezelo
keidesek sen javljk a
leIjeslnenyl.
44
MINTAFELADATOK
1. Trgyak tmcgnck bccs!sc vIsznnytsI a!ap haszn!atva!
A jeIIl eIe iakunk kInlzo neielu/lnegu ligyakal, eselIeg aIapanyagokal. Lgy 1 kg-os (vagy
ns, lelszes szeiinli) sIyl adunk l neki, es aiia keijk, hogy a viszonylsi aIapkenl hasznIl sIy
seglsegeveI lecsIje neg az egyes ligyak lnegel. A sIyl ninden aIkaIonnaI jia hasznIhalja a
lecsIeshez, nen csak a feIadal eIejen.
Nehezlell vIlozal, ha nagyon kis lnegekkeI doIgozunk, iIIelve ha a lecsIeshez hasznIl ligyak
lnegelen nincs sznollevo kInlseg.
IigyeIjnk aiia, hogy a viszonylsi aIapkenl hasznIl lneg nagysgiendje kzeI essen a lenulaloll
ingeiekhez.
A lecsIesl kInlzo neilekegysegeklen is keiheljk.
2. 5nrbarcndczs tmcg a!apjn
Lllen a feIadallan a jeIIlnek nen a ligyak lnegel, hanen lnegeik egynshoz vaI viszonyl
keII heIyesen negIIaplani. Tnegk szeiinl cskkeno vagy nvekvo soiiendle keII iendeznie az
eIeje iakoll ligyakal, anyagokal. Igy a viszonyls kepessegeioI, az ainyeizekioI kaphalunk
infoincil.
A feIadal kiegeszlhelo a soilaiendezell doIgok lnegeilekenek lecsIeseveI.
3. Tmcgbccs!s szcmmrtk a!apjn
A jeIIl eIe iakunk liniIyen anyagol, neIynek sszsIyl kzIjk veIe. (pI. 1 kg Iiszlel, 1O kg
jsgpapil, sll.). IeIadala, hogy a kvnl anyaglI lizonyos nennyisegekel eI/kivegyen (az eIolli
peIdnI naiadva: pI. 4O dkg Iiszlel, 3 kg jsgpapil, sll.). Lz a feIadal a szenneilekioI is
infoincil nyjl.
A feIadalok lovlhelok, iIIelve sszekapcsoIhalk a lneg neieseie vonalkoz konpelencia
vizsgIalvaI, ha a jeIIl naga eIIenoiizheli lecsIesei heIyessegel neioeszkz (neiIeg) seglsegeveI.
45
MENNYI5EGEKET MER (TMEGET, NYER5ANYAGOKAT)
A lneg neiese lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai fizikaoklals
lananyagnak.
A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: a lneg SI (szalvny) neilekegysegenek
isneielel, iIIelve a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (kg, dkg, g, sll.) feIleleIezi.
A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (pI. neiIeg) hasznIalnak isneiele.
CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo.
izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai/fizikai isneielek negIele
eIengedhelelIen a lnegneies vegiehajlshoz.
isneielel, negeilesel, neIy szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak.
A nennyiseg/lneg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdhalnak egyel fogaInak (pI.
leifogal, suiuseg, sll.). Lzek isneiele a feIadalok vegiehajlshoz szkseges Iehel.
Szaknai oiienlcilI fggoen a konpelencihoz kapcsoIdhal a fizikai IIkepesseg
szksegessege, anennyilen a neini kvnl anyag nagy lnegu, ezeil kezeIese eiokifejlesl,
fokozoll izonnunkl feIleleIez.
Mennyisegekel lecsI
UilailaInal nei
UilailaInal lecsI
1. Haliozzuk neg, hogy a lneg neiesel niIyen lpus anyagok, nyeisanyagok igenyle
veleIeveI szeielnenk vizsgIni. Az anyag jeIIege kznls is Iehel, anennyilen inkll a
neioeszkz-hasznIal es a neilekegysegek isneiele II vizsgIalunk fkuszlan.
2. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl vehel a jeIIl igenyle a feIadal vegiehajlshoz (pI.
konyhaneiIeg).
4. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll lnegeilekek lvIlsvaI is (kg-iI
dkg-ia, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese.
5. Haliozzuk neg a feIhasznIl neioeszkz eselelen negengedhelo hilahalil (pI. dkg-lan
lileno neies eselen engedeIyezell-e nehny g levedes, sll.)
46
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neil lnegek eselelen.
LilekeIhelo a feIadalvegzes lene.
LilekeIes:
A neiesi eiednenyek
heIyesek, a
neioeszkzl
a lnegneiesseI
kapcsoIalos
fogaInakkaI liszllan
van.
HeIyes neiesi
eiednenyek es
eszkzhasznIal
lapaszlaIhal a
neilekegysegek es a
keieklesi szalIyok
aIkaInazslan.
A neioeszkz
aIkaInazsi ndjl
hill is vel. A
kapcsoId
fogaInakkaI nincs
hilzik az
lvIlsi/keiekleses
feIadalok soin.
HeIyleIen
eszkzhasznIal es a
kapcsoId
nalenalikai/fizikai
aIapfogaInak
isneielenek hinya
jeIIenzi.
47
MINTAFELADATOK
A feIadalok a kInlzo lpus neioeszkzk heIyes hasznIalnak isneielen aIapuInak. A
feIadalsoi szaknai iinyuIlsglI fggoen lovll lovlhelo (pI. loIli neiIeg hasznIala, sll.).
Anennyilen oIyan eszkzl hasznIunk, aniveI a jeIIl neg nen laIIkozoll, kezeIesi ndjiI a
feIadal vegiehajlsa eIoll ljekozlassuk.
1. Knnyhamr!cg
A nindennapi eIelloI jI isneil neioeszkz kezeIesenek vizsgIalhoz eIeIniszei aIapanyagokal
hasznIhalunk (pI. Iiszl, cukoi, luigonya, sll.). A kapoll neiesi eiednenyekel a neilekegysegek
lvIlsvaI, iIIelve keieklesseI is keiheljk a jeIIlloI.
LIelszeiulle lehelo a feIadal, ha egy eleI ieceplje aIapjn keII a kInlzo aIapanyagokal kineinie.
2. PatIkamr!cg
Kis lnegek eselen a ponlossgol, piecizilsl vizsgIhaljuk palikaneiIeg seglsegeveI.
3. DIgIt!Is mr!cg
A digilIis eszkz hasznIala ns lpus kezeIesl igenyeI, ninl a hagyonnyos neioeszkzk.
Anennyilen a jeIIl nen isneii az eszkz kezeIesel, a feIadal vegiehajlsa eIoll ljekozlassuk
aiiI. A neilekegysegek lvIlsa es a keiekles ellen az esellen is iesze Iehel a feIadalnak.
HeIyleIen vIaszok eselen vizsgIjuk neg, hogy a neiesi hill az eIneIeli isneielek, fogaInak hinya
vagy a neioeszkz heIyleIen hasznIala okozla-e.
48
5ZZA5 5ZMKRBEN FEJBEN 5ZMOL
izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a fejsznoIs vegiehajlshoz.
A fejlen sznoIs konpelencijhoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons,
szoizs, oszls) szalIyainak isneiele szkseges.
SzzaIekol sznl
ecsIesie es neiesie vonalkoz konpelencikkaI li (uilailaIon, nennyisegek, hosszsg)
1. Haliozzuk neg, hogy a fejsznoIsl (1-loI 1OO-ig) niIyen nehezsegi fokon kvnjuk
eIIenoiizni. Nehny Ieheloseg:
a sznok egynsulnisgnak isneiele a sznsoi foIylalsvaI,
a negy aIapnuveIel lizlos aIkaInazsa szzas sznkilen,
sznsoiozalok Ieliehozsa, szalIyszeiusegeik feIisneiese.
2. Dnlsnk aiiI, hogy sszelellell feIadalok, pI. sznsoiozalok foIylalsa eselen nyjlunk-e
seglsegel, anennyilen nIIan nen ludja negoIdani.
3. Haliozzuk neg, hogy feIadalaink eselelen nil lekinlnk j /eIfogadhal/nen eIfogadhal
leIjeslnenynek.
4. IeIadalonkenl dnlsnk aiiI, hogy nennyi idol adunk a negoIdsia.
49
Teveszlesek szna a sznok (1-loI 1OO-ig) feIsoioIslan.
Hilk szna a negy sznlani aIapnuveIel eselelen.
Hilk szna a sznsoiozalok IeliehozsnI.
Hila lpusa (pI. vaIaneIyik aIapnuveIelleI nincs liszllan).
LilekeIes:
A szzig sznoIsl, a
negy aIapnuveIel
aIkaInazsl
sznsoiozalok
IeliehozsvaI
hillIanuI leIjesli.
A sznokkaI,
soiozalokkaI,
aIapnuveIelekkeI
liszllan van.
MininIis hilaszn,
figyeInelIenseg niall
van, ezl kepes javlani.
A sznsoil egyloI
szzig isneii, az
aIapnuveIelek, iIIelve
a sznsoiozalok leien
gyakiallan hilzik,
eIneIeli hinyossgok
lapaszlaIhalk.
AIapvelo nalenalikai
hinyossgok
lapaszlaIhalk a
sznsoi isneielelen
es a negy aIapnuveIel
aIkaInazslan. A
hilil nen kepes
javlani.
5O
MINTAFELADATOK
1. 5zmnk 1-t! 100-Ig
A sznok isneielenek eIIenoizesel szlan vegezzk.
IeIdk a sznoIsl eIIenoizo feIadalokia:
TelszoIeges sznol kivIaszlunk (1-1OO-ig) es keijk a jeIIlel, hogy foIylassa a
sznsoil.
TelszoIeges sznol kivIaszlunk (1-1OO-ig), es aiia keijk a jeIIlel, hogy visszafeIe
sznoIjon.
SznoIjon 1OO-ig 5-seveI, 1O-eseveI..sll.
A sznokal (pI. 2O-lI 4O-ig) egy papion szelsziva eIheIyezzk, es feIadala, hogy
ceiuzvaI sszeksse okel nvekvo soiiendlen.
2. A!apmvc!ctck fcjbcn szzas szmkrbcn
Az sszeads, kivons, szoizs, oszls nuveIelenek isneielel eIIenoiizheljk, ha a jeIIlel aiia keijk,
fejloI vIaszoIjon a keideseinkie (nennyi 8x6`, sll.). Dnlsnk aiiI, hogy csak egesz sznokkaI
doIgozunk-e.
3. 5zmsnrnzatnk 1-t! 100-Ig
A jeIIlnek szlan neghaliozoll Iogika szeiinl feIepIo sznsoiokal keII foIylalnia (pI. vIlakozva
1-el es 2-ol adunk az uloIs sznjegyhez).
A Iogikai keszsegioI, szalIyfeIisneiesioI ad infoincil, ha gy keII foIylalnia egy negkezdell
sznsoiozalol, hogy a szalIyl nIIan keII feIisneinie, najd aIkaInaznia.
51
MERTEKEGY5EGEKET TVLT
A neilekegysegek lvIlsnak konpelencija a kInlzo SI es SI-n kvIi neilekegysegek
isneielen aIapuI. Az IlaInos iskoIai nalenalika- es fizikaoklals soin sajlljk eI a lanuIk
ezekel az isneielekel.
A neilekegysegek negisneiese neIIell az lvIls eIvel, annak aIkaInazsl is ludni keII a
konpelencia negjeIenlesehez.
Az lvIls negfeIeIo vegiehajlshoz a nalenalikai aIapnuveIelek isneiele es heIyes
aIkaInazsa szkseges.
A gyakoiIallan fonloss vIik, hogy a feIadalheIyzel kveleInenyeinek negfeIeIo
neilekegysegel aIkaInazzuk. (II. feIadallI fggoen heIyesen aIkaInazzuk a leiIel vagy a
leifogal neilekegysegel.) Lhhez a nalenalikai/fizikai eIneIeli isneielek es a konkiel
heIyzelek sszekapcsoIsa szkseges, vagyis az a kepesseg, hogy a lanuIl eIvekel a
gyakoiIallan aIkaInazzuk.
Az IlaInos iskoIai oklals nen leijed ki a neilekegysegek leIjes kieie, gy szaknai
oiienlci fggvenyelen lovlli neilekegysegek negisneiese vIhal szksegesse.
Hosszsgol nei
Hosszsgol lecsI
Mennyisegekel nei
Mennyisegekel lecsI
UilailaInal nei
UilailaInal lecsI
1. Haliozzuk neg, hogy neIy neilekegysegek lvIlsvaI kapcsoIallan kvnunk infoincil
gyujleni. Nehny Ieheloseg:
hosszsg neilekegysege,
leiIel neilekegysege,
leifogal neilekegysege,
lneg neilekegysege,
ido neilekegysege,
selesseg neilekegysege, sll.
52
2. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadaloklan vaIaniIyen gyakoiIali peIdvaI kapcsoIjuk-e ssze a
neilekegysegek lvIlsl, vagy egyszeiu feIadalsoil aIkaInazunk, kiegeszlo insliukcik
neIkI.
3. Anennyilen gyakoiIali peIdkkaI vonjuk ssze a feIadalnegoIdsl, hasznIhaljuk a lneg,
hosszsg es uilailaIon neieseneI, iIIelve lecsIeseneI feIsoioIl feIadalokal.
4. Anennyilen a jeIIlnek isleIi feIadalsoil keII negoIdania, haliozzuk neg a leIjesles
idoleIi keielel.
5. Dnlsnk aiiI feIadalonkenl, hogy a jeIIl a negoIdshoz niIyen eszkzkel hasznIhal.
6. IIlsunk feI eilekeIesi szenponlokal (pI. gyakian hasznIl neilekegysegek eselen is
ugyanoIyan sIynak sznl-e a hila, ninl a nindennapoklan iilkllan hasznIl
neilekegysegek eselen).
7. IIaplsuk neg hilaszn fggvenyelen, a ,j/ ,eIfogadhal/ nen eIfogadhal
leIjeslnenyl.
LilekeIhelo a neilekegysegek heIyes/heIyleIen aIkaInazsa (gyakoiIaloiienlIl feIadaloknI).
MegfigyeIhelo a hila lpusa:
o iilkn hasznIl neilekegysegek eselen hilzik,
o hili veIelIenszeiuek, figyeInelIensegloI addnak,
o nincs liszllan az lvIls szalIyaivaI,
o nalenalikai/sznoIsi nehezsegekloI addnak a hilk,
o nincs liszllan azzaI, niIyen neilekegysegel keII aIkaInaznia.
LilekeIes:
A neilekegysegek
eIvil kiel isneii,
feIadalheIyzelloI
fggoen heIyesen
aIkaInazza. Az
lvIlssaI kapoll
eiednenyek heIyesek.
A Ieglll
neilekegysegel
heIyesen aIkaInazza a
gyakoiIallan, es az
lvIls nuveIele
soin csak keves
aIkaIonnaI hilzik.
A neilekegysegek
nagyoll ieszel isneii,
heIyesen aIkaInazza,
de az lvIls soin
gyakian hilzik.
Nincs liszllan a
neilekegysegek heIyes
aIkaInazsvaI, es az
lvIls soin a
feIadalok nagy
ieszelen heIyleIen
eiednenyie jul.
53
MINTAFELADATOK
1. rsbc!I fc!adatsnr mrtkcgysgck tv!tsra
A jeIIl kap egy feIadalsoil, neIy kInlzo neilekegysegek lvIland Iisljl lailaInazza. Lzek
nindegyikeneI neghaliozzuk, hogy niie keII lvIlania.
(II.: 15 kg = . dkg)
LnneI a feIadalnI lllfeIe neilekegysegel aIkaInazhalunk. CeIszeiu idokeielel adni, vagy neini,
hogy a jeIIl nennyi ido aIall keszI eI a feIadallaI.
2. Mrtkcgysgck !ta!nns Ismcrctc
A jeIIl egy keidessoil kap, neIy gyakoiIali peIdkal soioI feI (szlan vagy islan), es aiia keII
vIaszoInia, hogy niIyen neilekegysegel hasznIunk az adoll heIyzellen.
II.: MiIyen neilekegysegel hasznIunk, ha:
neg akaijuk neini a szekieny szeIessegel,
vzzeI neg akaiunk lIleni egy edenyl,
Ie akaiunk luikoIni egy heIyisegel
neg akaijuk ludni, niIyen gyoisan guiuI egy aul, sll.
A feIadal eIsosoilan nen az lvIlsl, hanen a neilekegysegek negfeIeIo, gyakoiIali aIkaInazsl
vizsgIja. Minden keides lovll lovlhelo konkiel peIdvaI, neIylen a neilekegysegek lvIlsl is
keiheljk. (II.: ha a szekieny 1, 2 nelei szeIes, akkoi fejezze ezl ki cenlineleilen is, sll.)
3. Mrscs/bccs!scs fc!adatnkhnz kapcsn!d tv!ts-vIzsg!at
A hosszsg, lneg es uilailaIon neiesehez, iIIelve lecsIesehez kapcsoId feIadalsoiok lovlli
feIadallIelekel lailaInaznak a neilekegysegek lvIlsia vonalkozan.
54
RTARTALMAT BEC5L
Az uilailaIon lecsIesenek konpelencija az uilailaIon neiesenek konpelencijhoz
kapcsoIdik szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek,
iIIelve kiinduIponlkenl szoIgInak.
Az uilailaIon lecsIesenek kepessege az uilailaIon fogaInnak, neilekegysegenek isneielen
aIapuI.
laIIkozlunk.
Az uilailaIon lecsIesenek foIyanallan az ainyeizeknek, a szenneileknek fonlos szeiepe
Iehel. Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo
szeneIy, ha van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes.
A lecsIes ponlossga azzaI is nveIhelo, ha viszonylsi aIapol hasznIunk. (II. ha egy
edenyioI ludjuk, hogy uilailaIna 1 Iilei, akkoi egy nsik edeny uilailaInl neieleik
egynshoz viszonylsvaI knnyellen neg ludjuk lecsIni, ninl ha nincs iIyen
lnponlunk.)
UilailaInal nei
Mennyisegekel nei
1. Haliozzuk neg az uilailaIon lecsIesehez feIhasznIand eszkzk (pohaiak, edenyek,
lailIyok, sll.) kiel. CeIszeiu vIlozalos neielu eszkzkel aIkaInazni, hogy a lecsIes soin
a neilekegysegek leIjes kiu isneieleioI ljekozdhassunk.
aIap hasznIala. (II. egy edeny, neIynek uilailaIna 1 Iilei.)
3. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen (I, dI, cI) keijk a
jeIIlloI.
ninoslhelo.
55
5. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi a lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI.
LzzeI a ndszeiieI a feIadalsoi sszekapcsoIhal az uilailaIon-neies konpelencijnak
vizsgIalvaI.
MegfigyeIhelo, hogy a viszonylsi aIap negIele/hinya lefoIysoIja-e a lecsIes ponlossgl.
MegfigyeIhelo a vIaszads idolailana.
LilekeIes:
ponlossgol,
ainyeizekel, j
szenneilekel
nulalnak, az
eiednenyek ninden
esellen a lenyIeges
eilek kzeIelen
vannak.
nehny aIkaIonnaI
jeIenlosell eIleies
uilailaIonhoz kepesl.
MegkzeIloIeg azonos
eIfogadhal es nen
eIfogadhal
uilailaIon-lecsIesi
eiednenyek.
Az uilailaIon-lecsIesi
adalok
veIelIenszeiuek,
hilsak, a gyakoiIs
vagy a ivezelo
keidesek sen javljk a
leIjeslnenyl.
56
MINTAFELADATOK
1. Aznnns fnrmj trgyak rtarta!mnak bccs!sc
A jeIIl eIe heIyeznk kInlzo neielu, de azonos aIak edenyekel, lailIyokal. Lzek Iehelnek
pohaiak, vzk, nuanyag dolozok sll., csak az a fonlos, hogy foinjuk azonos Iegyen. Az egyik
eszkzioI negnondjuk, hogy nennyi az uilailaIna. A jeIIl feIadala, hogy ennek isneielelen a llli,
eIleio neielu eszkz uilailaIniI lecsIesl adjon.
A lecsIesl lllfeIe neilekegyseglen keiheljk.
2. V!tnzatns fnrmj trgyak rtarta!mnak bccs!sc
Az eIozo feIadal nehezlell vIlozala. Ill vIlozalos foinj eszkzkel aIkaInazhalunk: lIakal,
kInlzo foinj vzkal, fIakonokal, kisell/nagyoll vegekel. A foink vIlozalossga nehezli
a lecsIesl, es egylen j infoincil ad a szenneilekioI. Lidenes viszonylsi aIapol (pI. egy feI Iileies
lefollesvegel) seglsegkenl feIhasznIni a feIadalhoz.
A kInlzo neielu eszkzk a kInlzo neilekegysegek isneieleioI is infoincil adhalnak.
3. 5nrbarcndczs rtarta!nm a!apjn
Lllen a feIadallan a jeIIl neghaliozoll szn eszkzl (edenyl, pohaial, sll.) kap. IeIadala, hogy
uilailaInuk aIapjn nvekvo vagy cskkeno soiiendle IIlsa az eszkzkel gy, hogy csak
szenneilekeie, lecsIesi kepessegeie hagyalkozhal.
A feIadal konlinIhal az uilailaIon-neies konpelencijnak vizsgIalvaI, ha a jeIIl egy
neiopohi seglsegeveI naga eIIenoiizheli/koiiigIhalja leIjeslnenyel.
57
RTARTALMAT MER
Az uilailaIon neiese lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai fizika-
oklals lananyagnak.
A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: az uilailaIon neilekegysegenek isneielel,
ieszlen a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (I, dI, cI, sll.) feIleleIezi.
A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (pI. neiopohi) hasznIalnak
isneiele. CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo.
izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai/fizikai isneielek negIele
eIengedhelelIen az uilailaIon neiesenek vegiehajlshoz.
A ligyi isneielek neIIell a vizuIis iendszei epsege lizloslja, hogy a neieshez hasznIl
eszkzk skIil, leoszlsail heIyesen eizekeIje a jeIIl.
isneielel, negeilesel, neIy szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak.
Az uilailaIon neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdhalnak egyel fogaInak (pI. leifogal).
Lzek isneiele a feIadalok vegiehajlshoz szkseges Iehel.
UilailaInal lecsI
Mennyisegekel nei
1. Haliozzuk neg, hogy niIyen edenyek, lailIyok, sll. uilailaInnak neiesel keijk a
jeIIlloI a feIadal eIvegzese soin.
2. Dnlsnk aiiI, hogy az uilailaIon neiesel niIyen lpus foIyadek igenyleveleIeveI
szeielnenk vizsgIni. (Legegyszeiull, ha vizel hasznIunk.)
3. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl hasznIhal a jeIIl a feIadal vegiehajlshoz (pI.
neiopohi).
5. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll uilailaIon-eilekek lvIlsvaI is (I-
ioI dI-ie, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese.
6. Haliozzuk neg a feIhasznIl neioeszkz eselelen negengedhelo hilahalil (pI. dI-len
lileno neies eselen engedeIyezell-e nehny cI levedes, sll.).
58
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neil uilailaIon-eilekek eselelen.
LilekeIhelo a feIadalvegzes idoigenye.
LilekeIes:
A neiesi eiednenyek
heIyesek, a
neioeszkzl
az uilailaIon
neieseveI kapcsoIalos
fogaInakkaI liszllan
van.
HeIyes neiesi
eiednenyek es
eszkzhasznIal
lapaszlaIhal a
neilekegysegek es a
keieklesi szalIyok
aIkaInazslan.
A neioeszkz
aIkaInazsi ndjl
hill is vel. A
kapcsoId
fogaInakkaI nincs
hilzik az
lvIlsi/keiekleses
feIadalok soin.
HeIyleIen
eszkzhasznIal es a
kapcsoId
nalenalikai/fizikai
aIapfogaInak
isneielenek hinya
jeIIenzi.
59
MINTAFELADATOK
1. Mrpnhr haszn!ata
A jeIIlnek neiopohaial vagy neioedenyl adunk, neIy az uilailaIon neieseie hasznIalos skIvaI
van eIIlva. Aiia keijk, hogy kInlzo nennyisegu foIyadekol (vizel) neijen ki az eszkzzeI.
A feIadal nehezsege fokozhal, ha egyes insliukcikal dI-len, nsokal Iileilen adunk neg (pI. O,7
Iilei).
2. Ednyck rtarta!mnak mrsc
Tll kInlzo nagysg edenyl, vzl, pohaial, sll. iakunk a jeIIl eIe (az eszkzkn ne Iegyen
uilailaInal jeIzo skIa). Aiia keijk, hogy IIaplsa neg az edenyek uilailaInl, oIyan ndon, hogy
egy 2 dI-es neiopohaial vehel igenyle a feIadal vegiehajlshoz.
Az kapoll eiednenyek lvIlsl, keieklesel keiheljk a jeIIlloI a feIadal kiegeszlesekenl.
A feIadal a sznlani aIapnuveIelekie (sszeadsia, kivonsia) vonalkoz konpelencil is vizsgIja
egyllaI.
3. Fn!yadknk kIcgycn!tsc
l pohaial iakunk a jeIIl eIe, neIyek kInlzo nennyisegu vizel lailaInaznak. IeIadala, hogy a
kapoll neioeszkz (pI. egyIileies konyhai neioedeny) feIhasznIsvaI eije eI, hogy ninden
pohilan azonos nennyisegu vz Iegyen.
A feIadal a neioeszkz hasznIaln lI az aIapvelo sznlani isneielekel (oszls) es a Iogikus
gondoIkodsl is vizsgIja.
HeIyleIen vIaszok eselen vizsgIjuk neg, hogy a neiesi hill az eIneIeli isneielek, fogaInak hinya
vagy a neioeszkz heIyleIen hasznIala okozla-e.
6O
ADOTT5GOK (rzkc!s, mnzgsknnrdIncI, !!kpcssg)
5ZAGL55AL ERZEKEL
A szagIiendszei epsege: az oiiieg ieceploiai, az sszeklo pIyk es a kapcsoId agyi
leiIelek negfeIeIo nukdese.
Az ingei ninosege, inlenzilsa neghalioz. i az enlei a llli fajnI kevesle eizekeny a
szagokia, egeszseges szeneIy 1O OOO - 4O OOO szagol kepes negkInlzlelni.
Szagokia vonalkoz szkincsnk eInaiad negkInlzlelo-kepessegnk ngll. Cyakoii,
hogy az zIeIeshez kapcsoId szkeszIelel hasznIjuk a szagok jeIIenzeseie is (pI. cspos,
savany szag, sll.).
Lgyeni es neni eIleiesek Iehelnek a szageizekeIeslen. (NokneI IlaIlan joll a szageizekeIes,
6O ev fIll hanyalIik, a dohnyzs cskkenlheli a szageizekenysegel.)
A szagIssaI kapcsoIalos vizsgIalok a kvelkezo lenakikel eiinlik:
o alszoIl kszl (a szagok eizelenek kezdele es vege),
o negkInlzlelesi kszl (egynslI vaI eIkInlesk kepessege),
o adaplv kszleIloIds (foIyanalos szagIs eselen a hozzszoks jeIensege),
o ieakcikszl (egyeni eIleiesek az eizekenyseglen).
A szageizekeIes kepessege ep szagIiendszei neIIell gyakoiIssaI javlhal.
Az ,aIapzek eIfogadollsgvaI eIIenlellen vilaloll, hogy Ieleznek-e ,aIapszagok,
kalegiik.
Izekel negkInlzlel
1. VIasszuk ki a szageizekeIes neiesehez hasznIl ingei lpusl es nennyisegel (pI. eleIek,
fuszeiek, hzlailsi /vegyi anyagok, iIIalszeiek, sll.). DoIgozhalunk helkznapi, jI isneil
szagingeiekkeI, de nehezlheljk a feIadalol kevesle kzisneil ingeiek hozzadsvaI.
2. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl (pI. azonos kinezelu zihal vegek
lailaInazzk a kInlzo anyagokal).
3. Haliozzuk neg az ingeiek oplinIis eiossegel (oIdalok eselen a lnenysegel sll.).
4. Iklassuk ki a lapinlsi es vizuIis ingeiekel (pI. kendo a szenen).
5. Haliozzuk neg, hogy a jeIenlkezo dnlhel-e aiiI, niIyen idolailanol szn egy-egy iIIal
azonoslsia.
6. Haliozzuk neg, hogy nil lekinlnk eIfogadhal vIasznak. LIvis-e az anyag
negnevezese, vagy az iIIal vaIaniIyen kalegoiizIsa is eIfogadhal. (II. fuszeies, aIkohoIos,
sll.)
7. Dnlsnk aiiI, hogy a negkInlzlelo-kepesseg neIIell szeielnenk-e infoincil szeiezni
az egyeni eizekenysegioI is. Anennyilen ezl a Iehelosegel is szen eIoll lailjuk, az ingeiek
61
inlenzilsl keII cskkenlennk. SziIid anyagok eselelen a nennyisegel, oIdalok eselelen a
lnenysegel vIlozlalhaljuk, cskkenlheljk.
8. Lidenes figyeIenle venni a feIadal soin a ,kifiads, adaplci jeIensegel. A
leIjeslnenylen lekvelkezo Ilvnyos visszaeses eselen lailhalunk ivid sznelel.
IeIisneil, azonosloll anyagok szna.
KInlzo inlenzils ingeiek hasznIala eselen: az eizekenyseg foka (kis inlenzils szag-
ingeiekel is feIisnei-e a jeIIl).
Az azonosls szinlje (anyag negnevezese, vagy csak IlaInos jeIIenzes).
Hilk szna.
Hila lpusa (nen isneii feI, vagy ns iIIalkenl azonoslja).
LilekeIes:
Kisell es nagyoll
inlenzils eselen is
heIyesen azonoslja az
iIIalokal, szagokal. Az
IlaIa nen isneil
iIIalokal, szagokal
heIylIIan jeIIenzi.
Az iIIalok, szagok
lllsegel kepes
azonoslani.
}eIIenzesk eselenkenl
gondol okozhal.
Kisell inlenzils
eselen hilzhal.
Liosell iIIal- es szag-
inlenzilsnI is gyakoii
a leveszles, de a heIyes
vIaszok ainyl a
hilk szna nen
haIadja neg.
Az iIIalok, szagok
jeIIenzese piolIenl
okoz.
Lios inlenzils,
kzisneil iIIalok,
szagok negnevezese is
gondol okoz, a hilk
lIsIylan vannak a
heIyes vIaszokhoz
kepesl.
62
MINTAFELADAT
A jeIenlkezo szenel egy kendoveI lekljk, es aiia keijk, hogy iIIaluk, szaguk aIapjn azonoslsa a
kezele adoll vegeklen Ievo 1O feIe anyagol.
Az vegek egyfoink, lapinlssaI nen szeiezhel infoincil, csak a szagIsia hagyalkozhal.
Az vegek ladsa kzll lailsunk kis sznelekel. Rgzlsk a jeIenlkezo vIaszail. Ha vaIaneIyik
iIIalol, szagol nen isneii feI azonnaI, azl a feIadal vegen jia negpilIhalja, de hainadik
pilIkozsia nincs nd.
}avasIal nehny lipikus, kzisneil iIIal, szag anyagia:
kve,
lois,
nosogal- vagy liszllszei,
hagyna/fokhagyna,
acelon,
fogkien,
aIkohoIos ilaI,
lea (fu),
piiospapiika,
szappan,
paifn.
A feIadal nehezlell vIlozala, ha az iIIal/szagninlk kzll nehny nen helkznapi iIIalol, szagol is
nulalunk a jeIIlnek. Lllen az esellen, ha nen ludja negnevezni, eilekeIhelo vIaszkenl
eIfogadhaljuk, ha heIylII ninosegekkeI ija Ie az iIIalol (pI. viigiIIal, fs iIIal, sll.).
Tovlli Ieheloseg, ha a lenulaloll iIIaloklI, szagoklI egy kisell inlenzils soiozallaI is
iendeIkeznk, es a feIadal nsodik szakaszlan a jeIIlnek ezekel keII negneveznie.
63
5ZNEKET MEGKLNBZTET
A sznIls aIapja, hogy szennk a feny kInlzo huIInhosszail kInlzo sznekke
aIaklja. A ivid huIInhosszsg fenyek pI. keknek Ilszanak, a kzepesek zIdnek, a
hosszak visnek.
A sznek hion dinenzi nenlen jeIIenezhelok: inyaIal (a szn neve), leIlellseg (a szn
liszlasga), viIgossg (a szn inlenzilsa). A hion lenyezo konlincija nagyon nagy
szn negkInlzlelhelo sznl jeIenl.
A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok (n.
csapok) kifogslaIan nukdesel. A sznIls-zavai (sznleveszles vagy sznvaksg) kizi
lenyezo Iehel lizonyos nunkakik eselelen.
A sznIls Young-HeInhoIlz-feIe eIneIele szeiinl, li sok kInlzo sznl ludunk
negkInlzlelni, csak hionfeIe sznieceploi van. Ha a hionfeIe sznieceploi (csap)
vaIaneIyike hinyzik, sznIls-zavai jn Ielie. Lgy aIleinalv eIgondoIs, a Heiing-feIe
eIIenszn-eIneIel a sznIlsl kelfeIe szneizekeny egyseg feIleleIezeseveI kzeIli neg. A
sznIls nechaniznusa lehl neg nen leIjesen liszlzoll.
A Ieglll sznIls-zavai genelikai eiedelu. IeifiaknI (2 ) gyakiallan foiduI eIo, ninl
nokneI (O,O3).
A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin, a fizikai jeIIenzokn lI, a negviIglsnak, az
oplinIis Ilsi kiInenyeknek fonlos szeiepe van.
A sznek negkInlzlelese nen csak az eizekeIes szinljen nyiIvnuI neg. Ionlos, hogy a
jeIIl neg is ludja nevezni a Iloll sznl. Lz feIleleIezi a sznekkeI kapcsoIalos szkeszIel
negIelel, neIy az aIapszneken lI az inyaIalokia is kileijed.
Szneizekel hasznIja
SznjeIzesekel eileInez
A sznleveszles vizsgIala soin eIleijedl llIk (Isd a ninlafeIadaloknI) aIapvelo infoincil
nyjlanak a sznIls epsegeioI.
1. Haliozzuk neg, hogy az adoll szaknai leiIel niIyen kveleInenyekel IIl feI a sznek
negkInlzlelese leien. Lnnek aIapjn dnlsnk aiiI, hogy niIyen nennyisegu,
vIlozalossg szningeil aIkaInazunk. Ha nincs szkseg lIzollan diffeienciIl szn-
negkInlzlelesie, eIegseges Iehel, ha a gyakoiIalok fokenl az aIapvelo sznekie
koncenliInak. Ha viszonl a szaknai levekenyseg eiosen klodik a sznekhez, akkoi eidenes
sszelell, nagy vIlozalossg szningeiekkeI doIgozni.
2. Haliozzuk neg a szningeiek negjeIenesi foinjl. Lz Iehel szaknhoz kapcsoId
ingeilpus (pI. feslek, iuhaanyag), de a vizsgIal ceIja szenponljlI sznes kilyk, vagy
papiIapok is negfeIeIonek lizonyuIhalnak.
3. Haliozzuk neg a feIadalvegzes ndjl. A sznek negkInlzlelese lilenhel:
veilIis lon: a szn negnevezeseveI,
ingeiek neghaliozoll szenponl szeiinli iendezeseveI, csopoiloslsvaI.
64
4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Dnlsnk aiiI, hogy nil lekinlnk heIyes
vIasznak (pI. ha az aIapsznl ludja: 1 ponl, ha az inyaIalol is: 2 ponl).
5. A sznek lenulalsa senIeges (fehei) hlleien lilenjen, neil a sznek egynsia gyakoioIl
halsa lefoIysoIhalja a feIadalnegoIdsl.
Megnevezell sznek eselen: a heIyes es heIyleIen vIaszok ainya.
KIn eilekeIhelo, ha a szninyaIalokkaI is liszllan van.
Rendezeses, csopoiloslsos feIadalok eselen: a hils dnlesek szna.
A hila lpusa:
o veIelIenszeiu,
o lizonyos sznekneI gyakiallan foiduI eIo.
LilekeIes:
Az aIapsznekkeI es az
inyaIalokkaI is
liszllan van,
ponlosan isneii a
sznek negnevezesel.
Az aIapsznek eselelen
jI leIjesl, a kInlzo
inyaIalok
negnevezeseneI,
lesoioIsnI
eselenkenl hilzik.
Az aIapsznekel kepes
egynslI
negkInlzlelni, de
a szninyaIalokkaI
vegzendo feIadaloklan
sokal hilzik.
Az aIapsznek
negkInlzlelese is
piolIenl jeIenl a
sznia.
Vagy: a vizsgIal
sznleveszlesl jeIez.
65
MINTAFELADATOK
1. 5znkrtyk csnpnrtnstsa
Sznkilykal iakunk a jeIIl eIe a kvnl nennyiseglen (a feslekloIloklan laIIhal sznkd-kilyk
gazdag vIaszlekol knInak). A kilyk a sznek sznos inyaIall kepviseIik. Aiia keijk a jeIIlel,
hogy iakja egy-egy kupacla a piios/zId/kek/siga sll. sznekhez lailoz inyaIalokal.
2. 5znck mcgncvczsc
A feIadal azl vizsgIja, nennyiie iendeIkezik a jeIIl a sznek negnevezeseie aIkaInas szkeszIelleI.
Az 1. feIadallan enIlell kilykkaI doIgozhalunk, de ezllaI aiia keijk a jeIIlel, hogy nevezze neg
azl a sznl, neIyel nulalunk neki. Ionlozhaljuk az aIapszn negnevezesel, es pIusz ponlol adhalunk a
heIyesen negnevezell inyaIaleil.
3. 5zn-mcgncvczs
Nezzen az aIlli liia, es nondja ki a leluk sznel. Ne a szl!
KEK 5RGA
ZLD KEK
5RGA PIRO5
KEK 5RGA
ZLD PIRO5
PIRO5 5RGA
4. 5zmnk fc!Ismcrsc szncs tb!knn
Krjk, hngy hatrnzza mcg a tcszttb!knn ta!!hat szmnkat.
66
67
5ZNERZEKET HA5ZNLJA
A szneizek a sznek zIeses kivIaszlsl, hainonikus sszeiIIeszlesenek kepessegel jeIenli.
Meiesenek nehezsege allan II, hogyan ludunk oIyan kiileiiuniendszeil feIIIlani, neIy
IlaInos eivenyunek lekinlhelo. A szuljeklivils nagy szeiepel kap ugyanis allan, hogy egy
sznsszeIIlsl hainonikusnak lekinlnk-e, gy az eilekeIesl vegzok egyeni zIese
lefoIysoIhalja a vegeiednenyl.
Leleznek oIyan IlaInosan eIfogadoll senk vagy sznlislsok, neIyekel IlaIlan
hainonikusnak eizekeInk, ezek seglhelik az eilekeIo foIyanalol. Vannak oIyan szn-
konlincik is, neIyek a diszhainnia eizesel keIlik a szenIeIok lllsegelen.
Az egyeniseg, a szeneIyiseg eios lefoIyssaI li a sznpiefeiencik lekinlelelen. lnenelill,
n ugyaniIyen neghalioz halsa Iehel a hanguIalnak, kzeizelnek allan a lekinlellen,
hogy niIyen sznekhez vonzdunk eppen, niIyen konlincil laIIunk hainonikusnak.
A szneizek neiesel a fenliek figyeIenleveleIeveI gy kivonaIazhaljuk, hogy azokal a
szeneIyekel lekinljk a konpelencia j negjeIenloinek, akiknek sznkonlincis
leIjeslnenye a szenIeIok nagy ieszelen hainonikus eizelel keIl.
A szneizek nagas szinlje feIleleIezi a sznek aIapos isneielel, neIy kileijed az aIapszneken
lI a kInlzo inyaIalokia, azok negnevezeseie is.
A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok
kifogslaIan nukdesel. A sznIlszavai (sznleveszles vagy sznvaksg) gloIja a
szneizekkeI kapcsoIalos levekenysegek eiednenyessegel.
A szneizek vizuIis neveIesseI, gyakoiIssaI fejIeszlhelo.
A sznek hion dinenzi nenlen jeIIenezhelok: inyaIal (a szn neve), leIlellseg (a szn
liszlasga), viIgossg (a szn inlenzilsa). A hion lenyezo konlincija nagyon nagy
szn negkInlzlelhelo sznl jeIenl.
A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin a negviIglsnak, az oplinIis Ilsi
kiInenyeknek fonlos szeiepe van.
Sznekel negkInlzlel
1. A szneizek neieseie hasznIl feIadalsoihoz iinyloll, iIIelve leIjesen klelIen vIaszlson
aIapuI gyakoiIalok javasoIhalk. Az eIso esellen egy negadoll sznhez, vagy
sznkonlincihoz keII lovlli sznekel kivIaszlani. A nsodik esellen a jeIIlie lzzuk,
hogy egy adoll feIadalol szaladon vIaszloll sznek niIyen konlincijvaI oId neg.
2. Haliozzuk neg a vIaszlhal sznek negjeIenesi foinjl. }avasIalok: sznes papi, sznes
ceiuza, zsikiela, feslek, sll. CeIszeiu nineI lll szninyaIalol aIkaInazni a feIadallan.
3. Haliozzuk neg az eIvegzendo feIadalok sznl. A negaIapozoll eilekeIes eidekelen lll
feIadal eIvegzese javasoIl.
4. inyaIhalja a kapoll infoincikal, ha gy dnlnk, hogy a jeIIlnek nencsak IlaIa
hainonikusnak eizekeIl konlincikal keII aIkolnia, hanen aiia is feIkeijk, hogy pilIjon
68
szndekosan ssze nen iIIo, diszhainonikus sznlislsokal is Ieliehozni. Igy kel iinylI
vizsgIhal a sznekkeI kapcsoIalos eszlelikai eizek.
5. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e idokoiIlol a feIadalokhoz.
6. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. CeIszeiu, hogy a leIjeslnenyl lll szeneIy
eilekeIje, gy a szuljeklivils halsl cskkenleni ludjuk. Lgy-egy eIvegzell feIadal kapcsn
javasoIhal a skIn vagy ponlozs seglsegeveI lileno eilekeIes, aneIy a szuljeklv
veIenenyl szneileklen fejezi ki. A kapoll ponlsznok lIaga adja a vegso eilekel.
A jeIIl lll feIadal soin nyjloll sszleIjeslnenyel a kapoll ponlsznok vegso
sszesleseveI kapjuk neg.
KIn szenponlkenl eilekeIhelo a kiealivils, egyediseg, anikoi a jeIIl eiedeli, szokalIan, de
negis eidekes, j sszhalsl nyjl sznkonlincis negoIdsokal laII.
LilekeIhelo a feIhasznIl sznek szna, vIlozalossga is, anennyilen az insliukci ezl nen
szalIyozza.
LilekeIes:
Miden feIadallan
hainonikus, eselIeg
egyedikenl eilekeIl
sznkonlincikal
aIkaInaz.
Nehny esellen nen
szeiencses a
sznvIaszls, de
ivezelesseI laII es
javasoI joll
aIleinalvl.
Diszhainonikus es
hainonikus
konlincikal
kiIleII egyfoina
ainylan aIkaInaz.
MegoIdsainak
lllsege nen eii eI az
eIfogadhal eszlelikai
eilekel.
69
MINTAFELADATOK
1. Ktct!cn sznv!aszts
A jeIIl feIadala, hogy egy fehei aIapon fekele konliiaI negiajzoIl salIonl sznekkeI kilIlsn. (II.
sznes ceiuzvaI, fiIcloIIaI, sll.)
A salIon liniIyen iajz Iehel. CeIszeiu eIelszeiu peIdkal vIaszlani, eselIeg a szaknai oiienlci
fggvenyelen.
}avasIalok:
szolaleIso hiondinenis iajza, ligyakkaI, lexlIikkaI, lloiokkaI,
enleii aIak iajza, IeheloIeg nineI lll iuhadaiallaI, neIyekel a jeIIlnek keII kiszneznie.
Az insliukcil vaiiIhaljuk, es aki lllfeIe sznezesi ndol is keihelnk ugyanazon lpus salIonia.
Nehny peIda:
keszlsen hainonikus sszeIIlsl,
keszlsen diszhainonikus sznkonlincil,
keszlsen hainonikus sznkonlincil hideg vagy neIeg, slel vagy viIgos sznekkeI,
aIkaInazzon eios konliaszlol, sll.
Az uloIs kel feIadal a sznekkeI kapcsoIalos eIneIeli, kalegoiizcis isneilekel is vizsgIja.
2. 5znck Irnytntt v!asztsa
LnneI a feIadallpusnI is hasznIhalak az 1. feIadallan enIlell salIonok, azzaI a kInlseggeI, hogy
egy vagy lll sznl eIoie eIheIyeznk a kepen, es a jeIIlnek a feIadal soin ezekhez keII
aIkaInazkodnia vIaszlsaivaI. Nehezlheljk a feIadalol azzaI, ha neghaliozzuk, hnyfeIe sznl
hasznIhal feI.
3. Kpkszts
Sznes papil, sznes jsgpapil adunk l a jeIIlnek, es aiia keijk, hogy neghaliozoll ido aIall
keszlsen leIoIe egy figuialv vagy nonfiguialv kepel, aneIy IlaIa hainonikusnak leIl
sznkonlincil jeIenl neg.
Lszkzk: fehei Iap, sznes papi, iagaszl, oII (az oIIl kivIlhalja a papilepeses lechnika).
DnlesnkloI fggoen neghaliozhalunk egy lenl (pI. ,oszi hanguIal), de a jeIIlie is lzhaljuk a
lenavIaszlsl. Ullli esellen a feIadal vegen aiia keijk, adjon cnel nuvenek.
A feIadal a szneizeken lI infoincil nyjl a kiealivilsiI, nIIsgiI, kezgyessegioI es az nII
feIadalvegzes lenpjiI is. AiiI is ljekozdhalunk, hogy a sznek jeIenleslailaInvaI,
szinloIikjvaI nennyiie van liszllan a jeIIl.
7O
TAPINT55AL ERZEKEL
A lapinls a loieizekIelek egyike. HionfeIe loieizekIelel kInlzlelnk neg: az egyik a
nyonsia, a nsik a honeisekIelie, a hainadik a fjdaIonia ieagI. A hion eizekIellpus
lehl ns-ns ingeilpusia ieagI, kInlzo ieceploiokkaI iendeIkezik, es kInlzo
lapaszlaIalokal eiednenyez. A lapinls a nyons ingeie IlaI kivIloll loieizekIel.
Az ingei ninosege, inlenzilsa neghalioz. A leslfeIIelnkel peIduI IIand Iegnyons
eii, negsen vagyunk ludallan. A nyons vIlozsaiia ugyanakkoi eizekenyek Iehelnk.
NeneIy lesliesz halekonyall a nyons eizekeIeselen: az ajkak, az oii, az aic a
Iegeizekenyellek, a nagyIlujj a Iegkevesle eizekeny.
A nyonsl leIheljk passzvan, de aklv ndon is: ulllil nevezzk lapinlsnak. Lz a
passzv nyonseizekeIeshez kepesl a nozgs eizekeIesel is igenyIi. Az gynevezell
piopiiocepci a fejnek es a veglagoknak a lizshz viszonyloll heIyzelel es nozgsl nulal
eizeklpus. Receploiai az iznoklan, zIeleklen es a loilen laIIhalk. Aklv lapinlsnI a
piopiiocepci es a nyons eizekeIese egyllesen nukdik.
A llli eizekIelhez hasonIan az adaplcis hals a nyonseizekeIes eselelen is
negnyiIvnuI (nozgs hinylan).
A nyons ninosegekenl a nyons ninlzall nevezheljk neg. A ninlzal eizekeIesehez
kapcsoId fogaIon az gynevezell kelponl-kszl, vagyis az a Iegkisell lvoIsg, neIyneI
kel vekony pIca eiinlesel nen egynek, hanen kellonek eizekeIjk. Lz a kszl is
leslljankenl vIlozik.
A lapinls eizekeIese a nyonseizekeIo ieceploiok, a kapcsoId idegpIyk, idegiendszeii
leiIelek es az agy noloios kzponljnak negfeIeIo nukdesel, kapcsoIalail feIleleIezi.
A lapinlseInenylen fonlos szeiepel kap az egyideju vizuIis eIneny, hiszen a Ieglll
esellen ez a kel eizekeIesi lailonny egyllesen nukdik.
Mozgsa kooidinIl
1. Dnlsnk aiiI, hogy a lapinls eizekeIesel niIyen heIyzellen szeielnenk vizsgIni. A
helkznapoklan a vizuIis- es lapinlseIneny IlaIlan egyidejuIeg nukdik, de dnlhelnk
nehezlell feIadalok neIIell, neIylen a Ils kiiklalsvaI csak a lapinls eizekIesel vizsgIjuk.
(II. a jeIIl szenel kendoveI leklheljk a feIadalok vegzese aIall.)
2. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl. Dnlsnk aiiI, hogy a lapinlssaI eizekeIl
ligyak feIIeli jeIIenzoil keII-e negneveznie, vagy nagukal a ligyakal keII azonoslania.
LIolli esellen a feIIel jeIIenzeseie hasznIl szkincs/szkeszIel is lefoIyssaI Iehel a
leIjeslnenyie.
3. Dnlsk eI, hogy az eizekeIes idolailanl szalIyozzuk-e: lelszoIeges ideig vizsgIhal-e a
jeIIl egy ligyal/feIIelel, vagy adoll idon leII keII vIaszl adnia.
4. Haliozzuk neg, nil lekinlhelnk eIfogadhal vIasznak:
a feIIel Iei jeIIenzesel (pI. sina, loidzoll, egyenelIen, sll.),
a ligyak negnevezesel,
a ligyak aIapanyagnak negnevezesel (pI. fen, nuanyag, sll.).
71
5. Tigyak lapinlsvizsgIala eselen vegyk figyeIenle, hogy a ligy aIakja (anennyilen
knnyen azonoslhal, helkznapi eszkzioI van sz) seglheli az azonoslsl es a feIIeleie,
anyagia vonalkoz vIaszadsl.
HeIyesen/heIyleIenI azonosloll vagy jeIIenzell lapinlsi ingeiek szna.
A feIIelek jeIIenzeseie hasznIl szkeszIel vIlozalossga.
Hilk lpusa:
o nen laII negfeIeIo kifejezesekel a feIIelek jeIIenzeseie,
o nen lud negkInlzlelni egynslI eIleio feIIelekel negadoll kalegiik aIapjn,
o az ingei vizsgIalia sznl ido fggvenyelen vIlozik a leIjeslnenye.
LilekeIes:
Az ingeikenl hasznIl
ligyakal/feIIelkel
jI azonoslja, heIyesen
jeIIenzi, gazdag
szkeszIelleI
iendeIkezik a lapinlsi
eInenyek Ieisia.
Az ingeiek lllsegel
heIyesen jeIIenzi, a
lapinlsi eInennyeI
kapcsoIalos szkeszIele
negfeIeIo. Hilk
eIsosoilan szokalIan,
nehezen
negkInlzlelhelo
ingeiekneI foiduInak
eIo.
Az ingeiek kl. feIeneI
nen ad negfeIeIo
vIaszl, lapinlsi
eInenyel sok esellen
nen ludja veilIisan
kifejezni.
A lapinlseizekeIes
soin adoll vIaszok
nagy iesze nen
kieIeglo, feIleleIezhelo
a negfeIeIo
fizikai/idegiendszeii
leiIel
seiIese/zavaia.
72
MINTAFELADATOK
1. Trgyak jc!!cmzsc/ mcgncvczsc
A jeIIl szenel lekljk, es kInlzo, helkznapi/nen helkznapi ligyakal adunk l neki.
Keiheljk:
a ligy azonoslsl (pI. pohi, fesu, ceiuza, sll.),
a ligy anyagnak azonoslsl (pI. fa, nuanyag, fen, sll.),
a feIIel jeIIenzesel (pI. sina, laizdIl, sll.).
Ha nen helkznapi ligyakal hasznIunk, nagyoll az eseIy aiia, hogy a jeIIl a jeIIenzes soin az
akluIis eizekIeli lenyonsaiia es nen a liggyaI kapcsoIalos eIozeles lapaszlaIalaiia, enIekeiie
lnaszkodik.
2. Fc!!ctck jc!!cmzsc/ mcgncvczsc
A feIadal hasonIl az eIozohz, de ill kiiklaljuk a liggyaI kapcsoIalos ludsl, pI. oIy ndon, hogy
eIoie kzIjk veIe, hogy kInlzo anyagokal keII jeIIeneznie. (II. faanyagokal, szvelninlkal,
papil, sll.)
IeIadala, hogy eizekIeli lenyonsail a kInlzo anyagokiI sajl szavaivaI nondja eI. Igy a
lapinlseInennyeI kapcsoIalos szkeszIelioI is infoincil kaphalunk.
Knnyell a feIadal negoIdsa, ha a vizuIis ingeil nen iklaljuk ki, azaz nen kljk le a jeIIl szenel.
3. Anyagnk mcgk!nbztctsc tapInts tjn
A jeIIlnek vaIaniIyen lapinlshoz kacsoId szenponl szeiinl (pI. a feIIel eidessege aIapjn) soila
keII iendeznie neghaliozoll szn ingeil (ligyal vagy anyagol). A iendezesi szenponlol az
insliukci soin isneilelni keII, es eIonys, ha jollan ki is fejljk, nil eilnk a neghaliozoll
szenponl aIall.
A feIadal a lapinls eizekeIesen leIIi negkInlzlelo kepessegioI ad infoincil. A feIadal
nehezsege az ingeiek sznnak es jeIIegzelessegeinek fggvenyelen vIlozlalhal.
73
ZEKET MEGKLNBZTET
Az zIeIoiendszei epsege. A nyeIv, az eizoidegek vagy az zek azonoslseil feIeIos agyi
leiIel seiIese az zIeIes kepessegenek cskkeneseveI vagy eIveszleseveI jihal.
Az z-ingeiek inlenzilsa. MineI eioleIjesell az z, annI jollan azonoslhal.
Az zingeiek ninosege (pI. az eleI / ilaI szne, IIaga, honeisekIele) lefoIysoIhalja az z
negleIesel.
Az zingeiek egynshoz vaI viszonya, azaz a koillan fogyaszloll eleI/ilaI lefoIysoIja az
jall z eizekeIesel.
A nyeIv kInlzo leiIelei kInlzo zekie eizekenyek. Lzeil az zeizekeIes sikeie nIhal
azon, neIy leiIelekie jul eI az anyag.
Az zek negy aIapninoseggeI Ieihalk: edes, ss, keseiu, savany.
A szagIs kiesese cskkenli az zeizekeIesl. A szagIs kieshel / cskkenhel lneneliIeg (pI.
negfzs niall) vagy aki vegIegesen (pI. kinikus aicieggyuIIads vagy a szagIiendszei
seiIese niall).
SzagIssaI eizekeI
1. VIasszuk ki az zeizekeIes neiesehez hasznIl ingei lpusl (pI. a negy aIapznek negfeIeIo
foIyadek). Azeil eIonyos a foIyadek foinjlan vaI negjeIenles, neil a sziIid eleIek
negkInlzlelo jegyeil ezen a ndon kikszlIheljk.
2. Haliozzuk neg az ingeiek oplinIis eiossegel (foIyadek eselen az oIdal lnenysegel).
3. Dnlsk eI, hogy Ilhalja-e a jeIIl az ingeiekel, vagy kiiklaljuk a vizuIis infoincil (ez
akkoi ceIszeiu, ha oIyan oIdalol hasznIunk, neIynek szne seglheli a vIaszadsl).
4. Dnlsk eI, hogy az ingeiek kzll hasznIunk-e ,senIegeslo anyagol (pI. liszla vizel),
aneIy segl az egynsl kvelo zingeiek kIcsnhalsl kikszlIni.
5. Haliozzuk neg, hogy a jeIenlkezo sajl naga szalIyozza-e a feIadalnegoIds lenel vagy
sen. Ha a jeIenlkezo naga szalIyozza a feIadalnegoIds lenel, akkoi o haliozhalja neg
az aIlliakal vagy az aIlliak vaIaneIyikel:
kel zingei ksloIsa kzll eIleIl ido,
,senIegeslo anyag igenyleveleIe,
az zingei nennyisege,
az zingei ninosege (lnenyseg, honeisekIel).
6. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk neini az zeizekeIesl.
A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lnenysegu oIdalokal jeIenl.
A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al:
HeIyes vIaszok szna = hny zingeil isneil feI.
Hilk szna = hny zingei voIl, anil nen, vagy levesen isneil feI.
74
Hilk lpusa: veIelIenszeiuek a leveszlesek, vagy csak lizonyos lpus hilk foiduInak eIo.
IIyen lpushilk Iehelnek:
o VaIaneIyik z (pI. keseiu) eIleveszlese, aneIy azl jeIenlheli, hogy a nyeIv egy
lizonyos leiIele vagy az zIeIoiendszei ns iesze nen nukdik negfeIeIoen.
o Hilzs aIacsonyall koncenlicij anyagok eselen.
o Hilzs lizonyos z (pI. ss) zIeIese uln.
o Hilzs lizonyos zkonlincik (pI. keseiu uln ss) eselen.
LilekeIes:
Minden zl es z-
konlincil ponlosan
feIisnei. Kis
koncenlicij, kis
nennyisegu anyagok
zel is heIyesen
IIaplja neg.
Kisell koncenlicij-
vagy sszelellell z-
konlincik eselen
hilzik.
TllfeIe hill vel nagy
koncenlilun es
egyszeiull z-
konlincik eselen is,
de az isnelIodo zekel
feIisneii.
izonyos zekel
egyIlaIn nen isnei
feI es/vagy az zekel
seglseggeI sen ludja
negkInlzlelni
egynslI.
75
MINTAFELADATOK
1. A!apzck mcgk!nbztctsc
A negy aIapznek negfeIeIo foIyadekol (pI. soIdal, cukoioIdal, eceles vz, kinines vz) egyfoina
pohaiaklan adunk oda a jeIIlnek. IeIadala, hogy a negy kalegiia aIapjn eIkInlse az aIap-zekel,
hogy az oIdalok zel feIisneije (ss, edes, savany, keseiu).
A feIadallI lovlli infoinci szeiezhelo az zekie vaI eizekenysegioI, az zIeIesi kszlioI, ha a
ksloIlalsl egyie kisell lnenysegu oIdalokkaI is negisneleIjk.
2. sszctctt zck fc!Ismcrsc - fn!yadknk
TllfeIe, aki helkznapi eIelnkloI isneil zingeil: ilaIl, foIyadekol hasznIunk. Lllen az esellen
ceIszeiu a jeIIl szenel kendoveI leklni a feIadal kezdelen, hogy ne lefoIysoIja a vizuIis
infoinci a vIaszail.
A feIadal Iehel a negksloIl foIyadekok negnevezese, de aiia is keiheljk, hogy a ksloIsok uln a
negy aIapninosegel hasznIja a foIyadek jeIIenzeseie. (II. lonik-keseiu, cilionIe-savany, sll.)
MiveI a koillan fogyaszloll foIyadek ze lefoIysoIhalja az eizekeIesl, ezeil eidenes ivid sznelel
lailani a ksloIsok kzll, vagy vizel ilalni a jeIIlleI.
3. sszctctt zck fc!Ismcrsc - szI!rd anyagnk
A feIadal negegyezik a 2. feIadallan IeilakkaI, azzaI a kInlseggeI, hogy ellen az esellen nen
foIyadekokal, hanen a helkznapi eIelnkloI isneil eleIekel ksloIlalunk a jeIIlleI (pI. kenyei, sajl,
paiadicson, sll.). MiveI az eleIek IIaga pIusz infoincil szoIgIhal a feIisneieskhz, eidenes
liszla vzzeI pepeslve azonos IIagv lenni ezekel.
76
KEPE5 LLNI A GYAKORLAT VEGEIG
A konpelencia negIele azoklan a szaknklan Iehel fonlos, ahoI a levekenysegel vagy annak
vaIaneIy ieszel II leslheIyzellen keII vegezni. SzeIsoseges esellen a Ilal, geiincoszIopol
negleiheIo igenyleveleIioI Iehel sz, ns eseleklen a kuIluiIl, udvaiias viseIkedes ieszel kepezi a
konpelencia.
Tesli, fizikai feIleleIek: az egyenes lesllailshoz, II heIyzelhez a vz- es izoniendszei,
vaIaninl az idegiendszei epsege adja a fizikai aIapol. ineIy seiIes, csonl- vagy
izoniendszeil eiinlo neglelegedes lefoIysoIhalja a lesllailsl, az IIs kepessegel. A
keiingesi zavaiok, fokenl az aIacsony veinyons, iIIelve egyel, egyensIyeizekkeI
sszefggo lelegsegek is piolIenl jeIenlhelnek. Lgyel, lneneli, de kzeizelel lefoIysoI
lesli panaszok (pI. gyonoipanaszok, Izas IIapol nialli gyengeseg) is cskkenlhelik a jeIIl
leIjeslnenyel a konpelencia negfigyeIese soin.
izonyos nunkakiklen a konpelencia az nkonlioIIaI, nszalIyozssaI kapcsoIdhal
ssze szoiosallan. Lzeklen az eseleklen a konpelencia j negjeIenlese azl jeIenli, hogy a
zavai ingeiek es az eslIeges fiadlsgeizes eIIenelen is kepes a jeIIl az II heIyzelie
vonalkoz kveleInenyl lelailani. Igy a fizikai feIleleIek neIIell psziches, szeneIyisegleIi
sszelevokel is figyeIenle keII venni.
A viseIkedesi noink, a lisas eIelie vonalkoz ioll vagy ialIan szalIyok is sznos
heIyzellen, nunkakilen negkveleIhelik a konpelencia negjeIenlesel. Lzek eIneIeli
isneiele, az udvaiias viseIkedesie vonalkoz szalIyok, eikIcsi eIvek, noink lelailsa
szeiepel jlszhal a konpelencia negjeIenlesenek nikenljelen.
Mozgsa kooidinIl
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel
elailja az aIapvelo viseIkedesi noinkal
1. A konpelencia vizsgIalnak leivezesekoi eidenes eIoie eIdnleni, hogy az insliukci soin
eIhangzik-e eIviskenl a negfigyeIesi szenponl (a kilail IIs), vagy csak egyel
levekenyseggeI kapcsoIallan szeiznk iIa infoincil.
1.a Anennyilen nyIl negfigyeIesi szenponlkenl kezeIjk, lehl a jeIIlel is ljekozlaljuk aiiI,
hogy IInia keII a gyakoiIal vegeig, dnlennk keII aiiI is, hogy egyel feIadallaI
konlinIjuk-e a negfogaInazoll eIvisl. Lzl ceIszeiunek lailjuk, hiszen a kInlzo
nunkaheIyi heIyzeleklen is vaIaneIy levekenyseg ieszekenl es nen eIszigeleIlen jeIenik neg
a konpelencia (pI. puIl ngll IIni, ljekozlalsl nyjlani, vaIaniIyen gepel kezeIni, sll.).
1.l Ha a konpelencia vizsgIala vaIaniIyen fizikai leiheIesseI ji feIadallaI kapcsoIdik ssze
(pI. aszlaInI IIva nehezell ligyak pakoIsa), akkoi naga a feIadalheIyzel kiaIaklsa leszi
Iehelove a konpelencia negfigyeIesel. Lkkoi dnlhelnk aiiI, hogy kzIjk-e a jeIIlleI,
hogy IInia keII a gyakoiIal idolailana aIall.
1.c Anennyilen a konpelencil vaIaneIy ns lpus konpelencivaI sszekapcsoIva vizsgIjuk,
aIkaIon addhal aiia, hogy ne kzIjk a jeIIlleI a negfigyeIesi szenponlol. Lz oIyan
eseleklen Iehel hasznos, ha a viseIkedeskuIlia ieszenek lekinljk az adoll konpelencil (pI.
konnunikcil vizsgI szeiepjlek heIyzelek), iIIelve ha oIyan feIadalheIyzelel leienlnk,
77
aneIylen a jeIIl vIaszlhal, hogy II vagy Io heIyzellen leIjesli-e az adoll feIadalol. (II.
ivid lenulalkozs.)
2. Haliozzuk neg, hogy a kilail IIs kepessege niIyen idoinleivaIIunlan keiIjn
negfigyeIesie.
3. Haliozzuk neg, hogy a konpelencia leIjeslesehez negengedhelo-e liniIyen nozgs, es
hogy ezek niIyen szinljel lekinljk eIfogadhalnak (pI. leslsIy-lheIyezes, keznozduIalok,
geszlusok). A finonall nozgsok hinya vaIsznuIeg csak akkoi vihal eI, ha kzIjk a
jeIIlleI, hogy eiie a szenponlia figyeInk. Lgyel levekenysegekkeI, pI. veilIis
konnunikcivaI sszekapcsoIva, vaIsznuIeg nozgsl, nen veilIis konnunikcil
fogunk lapaszlaIni.
Ainyszn foinjlan kifejezhelo, hogy a leIjes neiesi idohz kepesl a jeIIl niIyen hossz
ideig ludla leIjesleni a negfigyeIesi kiileiiunol. Igy leIjeslnenye szzaIeklan is
negjeIenlhelo.
Hilk gyakoiisga: hny aIkaIonnaI vellk eszie, hogy a jeIIl lesllailsa nen feIeIl neg az
eIoie neghaliozoll kiileiiunoknak.
MegfigyeIheljk, hogy a feIadal leIjes idejenek hnyadik peicelen keiIl soi hilia (vagyis a
lesllails feIelli konlioII niIyen hosszan vaIsuIl neg).
A hilkal jeIIegk szeiinl csopoiloslhaljuk:
o fiadssaI sszefggo hilk,
o noink le nen lailsvaI sszefggo hilk,
o fizikai IIapollI, lelegsegloI eiedo hilk.
LilekeIes:
A feIadal leIjes
idolailana aIall
lesllailsa egyenes,
fIsIeges nozduIalok
nen figyeIhelok neg,
fegyeInezell es slaliI
lenyonsl keIl.
Nehny esellen a
feIadal jeIIegehez nen
iIIeszkedo nozgs
figyeIhelo neg. IIsa,
lesllailsa nen nindig
egyenes.
Sok fIsIeges
nozduIal, geszlus
jeIenik neg
nozgslan.
Llvnyosan
nulalkoznak
lesllailsn a fiadlsg
jeIei.
A konpelencivaI
kapcsoIalos szociIis
noinkal nen
isneii/kveli.
Nen kepes egyenes,
slaliI IIsia liIIeges,
ieneges vagy egyel
akadIyoz lenyezo
niall.
ViszonyIag ivid ido-
inleivaIIunlan sen
kepes egy heIylen,
slaliIan IIni.
78
MINTAFELADATOK
1. A knmpctcncIa c!zntt vIzsg!ata
(Az insliukcilan ninden esellen eIhangzik, hogy a jeIIlnek IInia keII a gyakoiIal idolailana
aIall, de nen hangsIyozzuk, hogy ezl negfigyeIesi szenponlkenl kezeIjk.)
1/a Stabadld0s tetekenseg bemutatsa
Aiia keijk a jeIIlel, hogy nehny peiclen nulassa le a jeIenIevoknek vaIaneIyik kedveIl
szaladidos levekenysegel, hollijl. A feIadal soin eIoszi a jeIIl leszeI, najd keidesekkeI,
pileszed foinjlan foIylaljuk a konnunikcil a kvnl idolailanig.
A feIadal uln a negfigyeIesi szenponljaink nenlen eilekeIjk a jeIIl leIjeslnenyel.
MegfigyeIheljk azl is, hogy a kelfeIe konnunikcis foina (a foinIisall lenulals es a
klelIenell pileszed) okoz-e vIlozsl a jeIIl lesllailslan.
Lz a feIadal egyidejuIeg vaIaneIy konnunikcivaI kapcsoIalos konpelencia vizsgIall is
Iehelove leszi.
1/b Trgak csoortosItsa
A jeIIlel egy aszlaI neIIe IIljuk, es azl a feIadalol kapja, hogy ligyakal csopoiloslson kel
dolozla (pI. egy jsgpapi-haIonlI vIogassa szel a sznes es a fekele-fehei nyonlalvnyokal).
A feIadalheIyzelel nehezlheljk azzaI, hogy idokeielel szalunk, vagy feIhvjuk a jeIIl figyeInel
aiia, hogy nineI gyoisallan keII eIvegeznie a gyakoiIalol, neil neijk az idol. Igy koncenlicil
es ponlossgol kveleIo leIjeslnenyheIyzellen szeiezhelnk infoincil aiiI, hogy a
feIadalvegzes ideje aIall kepes-e a jeIIl vegig IIni (eselIeg ilnaszkodik az aszlaIia, keies egy
szekel, sll.).
2. A knmpctcncIa mcgfIgyc!sc ms knmpctcncIkhnz kapcsn!va
LIsosoilan a veilIis/nen veilIis konnunikcivaI kapcsoIalos konpelencik vizsgIalnak
ieszekenl leihelnk ki eiie a negfigyeIesi szenponlia. Lllen az esellen nen hangzik eI az
insliukcilan, hogy IIni keII a gyakoiIal vegeig.
II.: szeiepjlekok, konnunikcis heIyzelek, sll.
79
MOZG5A KOORDINLT
A nozgskooidinci a vzizonzal es az idegiendszei egylles, sszehangoIl levekenysege,
vaIaneIy ceIia iinyuI nozgsfoIyanalon leII.
A nozgslan ieszl vevo vz- es izoniendszei, vaIaninl a noloios agyi leiIelek epsege adja
a kooidinIl nozgs konpelencijnak aIapjl.
A kooidinIl nozgs ninden esellen szoios kapcsoIallan II az eizekeIesseI, eszIeIesseI. Az
eizekeIes a leslie es a kinyezel ingeieiie egyainl iinyuI. A piopiiocepci a fejnek es a
veglagoknak a lizshz viszonyloll heIyzelel es nozgsl nulal eizek-lpus. Receploiai az
iznoklan, zIeleklen es a loilen laIIhalk. Az egyel eizekIelek (pI. a Ils, lapinls, sll.) a
kinyezel jeIzeseiie iinyuInak a kooidinIl nozgs foIyanallan.
A nozgs negfeIeIo fejIodesenek eIengedhelelIen feIleleIe a lanuIs, gyakoiIs. Az eszIeIes es
a nozgsok kooidincija e foIyanal soin hangoIdik ssze. Igy liniIyen nozgs eselen
(anennyilen a fizikai es idegiendszeii feIleleIek adollak) a gyakoiIs javlja a leIjeslnenyl.
Az IlaInos iskoIai leslneveIes oklals es a kInlzo spoilgak gyakoiIsa fejIeszlo hals a
kooidinIl nozgs kiaIaklsa lekinlelelen.
Iinonall nozgsok eselen is nagy szeiepel kap a kooidinci kepessege. A kezgyesseg a
szen es kez, iIIelve ujjak nagas szinlu kooidincijl feIleleIezi. Igy a vizuIis neveIes,
iajzoklals, kezgyesseg-fejIeszlo gyakoiIalok javlhaljk a finonnoloios kooidincil.
A lonyoIuIlall nozgsfoink kivileIezese sok esellen koncenlicil, sszponlosloll
figyeInel igenyeI, gy ez a kepesseg is halssaI Iehel a konpelencia negjeIenlesenek szinljeie.
TapinlssaI eizekeI
AIapvelo iajzeszkzkel hasznI
Kepes IIni a gyakoiIal vegeig
1. A nozgskooidinci konpelencijl vizsgIhaljuk egyszeiull es sszelellell, iIIelve
nagyoll es finonall nozgsok eselelen. Haliozzuk neg (szaknai oiienlci
fggvenyelen), hogy vizsgIalunklan neIy nozgslpusia heIyezzk a fo hangsIyl.
2. AIaklsuk ki a nozgs vizsgIalia iinyuI feIadalokal. VizsgIalunk ligya Iehel:
A nindennapoklan is gyakoii, nozgskooidincil igenyIo levekenyseg (pI.
papihajlogals, daialoIs, egyenes vonaI nenlen vaI selIs sll.).
8O
Nehezell, gyakoiIollsgol igenyIo nozgsfoina (pI. pingpongloveI nineI lllszi
feIlni a Ialdl).
Uj nozgssoi lanuIsnak negfigyeIese (pI. egyszeiull loinagyakoiIal(soi) eIsajllsa).
3. A feIadal lonyoIuIlsgnak fggvenyelen dnlsnk aiiI, hogy adunk-e gyakoiIsi
Iehelosegel a vegiehajls eIoll.
4. Haliozzuk neg feIadalonkenl, hogy a nozgskooidinci eilekeIeseie niIyen szinlekel
IIaplunk neg. A leIjeslnenyioI hozoll dnles nehny esellen szuljeklv is Iehel, ezeil
eidenes lll szeneIyl levonni az eilekeIesle.
5. Ha a nozgs eIsajllsa is iesze a feIadalnak, haliozzuk neg, hogy nennyi ido IIjon a jeIIl
iendeIkezeseie.
6. Iinonnoloios kooidinci vizsgIalhoz hasznIhalak a iajz- es eszkzhasznIallaI
sszefggo egyel konpelenciknI isneilelell feIadalok.
A nozgskooidinci szinlje feIadalonkenl.
Kis- es nagyoll nozgsok eselen kInlzik-e a leIjeslneny sznvonaIa.
egyakoiIoll nozgs es j nozgssoi lanuIsa kzll lapaszlaIunk-e sznollevo
sznvonaIleIi kInlsegel.
A hilk lpusa:
o iendezelIen, szelszil, figyeInelIen nozgs,
o j nozgsok lanuIsnak nehezsege,
o gyakoiIalIansglI eiedo hilk (egyel feIadaloklan nyjloll j leIjeslneny neIIell),
o fizikai/idegiendszeii kiosodslI eiedo hilk.
LilekeIes:
Iinon- es nagyoll
nozgsok eselen is
nagas szinlu
nozgskooidinci
lapaszlaIhal. Cyoisan
sajll eI j
nozgssoiokal.
A lonyoIuIlall
nozgssoiok eselelen
nehny aIkaIonnaI
aIacsonyall a
kooidinci
sznvonaIa. Uj
nozgssoil kepes
negfeIeIoen
eIsajllani.
A nehezell,
sszelellell nozgsok
eselen es j nozgssoi
lanuIsa soin lllel
hilzik. TeIjeslnenye
gyakoiIs halsia
javuI.
A kooidinci hinya
egyszeiu feIadaloklan
is negfigyeIhelo,
leIjeslnenyel a
gyakoiIs nen javlja.
Mozgskooidincil
eiinlo
kiosods jeIei
lapaszlaIhalk.
81
MINTAFELADATOK
1. HtkznapI mnzgsnk mcgfIgyc!sc
Lgyszeiu nozduIalsoiok negfigyeIese is halekony infoincil nyjlhal a nozgs kooidinIlsgiI.
A gyakoiIalok eIoll eidenes azonlan ljekozdni aiiI, hogy nennyiie lapaszlaIl a jeIIl az adoll
levekenyseglen (pI. luigonya neghnozsa).
Nehny egyszeiu, helkznapi peIda:
egyenes vonaI nenlen vegignenni,
aszlaIl negleileni,
ligyakal egyik heIyioI a nsikia lpakoIni, sll.
2. j mnzdu!atsnr tanu!sa
Az j nozduIalsoi lanuIsa nencsak a kooidincil, hanen nagl a lanuIsl, a negfigyeIes es
nenoiizIs kepessegel is vizsgIja. iniIyen cseIekvessoil hasznIhalunk a feIadal soin. IeIdk:
Nehny eIenloI II loinagyakoiIalsoi kivileIezese: Iepes, ugis, foiduIs, sll. Tll
infoincil szeiezhelnk, ha sszelellell nozduIalokal aIkaInazunk: pI. joll es laI kez
nozgsa kInlzik, sll.
Soininla foIylalsa papion.
Lalda palloglalsa (eselIeg lapssaI, IepesseI, sll. konlinIva).
Kevesle kzisneil eplojlek/kiiakjlek eIeneinek sszeiIIeszlese, sll.
3. FInnmabb mnzgsnk kIvItc!czsc
Liie a ceIia lineIy, a kezgyesseghez, kezzeI vegzell levekenyseghez kapcsoId feIadalol
hasznIhaljuk. A finonnozgs vizsgIala sszekapcsoIhal a iajzos kepessegekel vizsgI
konpelencikkaI vagy a vgs/daialoIs vizsgIalvaI.
A kivileIezes eIoll ljekozdjunk aiiI, hogy a feIadal vegiahajlshoz hasznIl eszkzl isneii-e a
jeIIl.
82
RajzoIs, iajzeileInezes, eszkzhasznIal
ALAPVETO RAJZE5ZKZKET HA5ZNL
Az aIapvelo iajzeszkzk isneiele, negkInlzlelesenek kepessege es iendeIlelesszeiu
hasznIala. AIapvelo iajzeszkznek lekinlheljk a kInlzo lpus ceiuzkal, iadil,
vonaIzl, kizol, fiIcloIIal, zsikiell, ecselel, de szaknlI fggoen az aIapvelo eszkzk
Iislja lovll is lovlhelo.
A iajzoIshoz szkseges finonnoloios nozgs feIleleIe a levekenyseglen ieszl vevo kezek,
ujjak es a kapcsoId idegiendszeii leiIelek epsege. Tovlli feIleleI Iehel a Ils, a vizuIis
iendszei negfeIeIo nukdese, kInsen az apiIekos, piecz nunkl igenyIo
eszkzhasznIal eselelen.
izonyos iajzeszkzk hasznIala (pI. kizo, vonaIz) eIozeles lanuInnyokal igenyeI, es
feIleleIezi a hosszsgneies leien szeizell isneielekel.
A iajzoIshoz szkseges kezgyesseg, iajzkeszseg ieszlen ikIeles lenyezo, ieszlen
gyakoiIs fggvenye, gy a jeIIlek akluIis kepessegeil az eIozeles lapaszlaIalok is
lefoIysoIjk.
A iajzoIs, iajzeszkz-hasznIal keszsege piecizilsl, apiIekossgol, ponlossgol feIleleIez.
Az eiie vaI liekves Iehel szeneIyisegleIi lenyezok fggvenye. AIacsonyall szinlje psziches
es fizikai lenyezokloI is fgghel (pI. a sliessz, a szoiongs kezienegesl okozhal, de
ugyaniIyen halsa Iehel az aIkohoIos lefoIysoIlsgnak is).
A iajzeszkzk isneielenek fonlos sszelevoje, hogy a jeIenlkezo a feIadallpuslI fggoen
nIIan is ludjon dnleni aiiI, hogy niIyen levekenyseghez niIyen eszkzl vesz igenyle.
Lz ieszlen eIozeles lapaszlaIalokon, ieszlen a leIlson, gyakoiIali eizeken nIik.
A iajzeszkzk hasznIala feIleleIezi azok heIyes kezeIesel, lioIsl, iendszeiezesel is, gy az
iIyen nunkakilen doIgozknI fonlos szenponl Iehel, hogy iendlen lailjk-e a
nunkavegzeshez hasznIl eszkzkel, nunkakinyezelkel. (II. iagaszl lulusnak
visszazisa, ecsel kinossa sll.)
Mozgsa kooidinIl
83
A konpelencia az sszes iajz- es eszkzhasznIallaI kapcsoIalos egyel konpelencia aIapjl
kepezi, gy az oll isneilelell feIadalok lineIyike aIkaInas Iehel aiia, hogy pIusz negfigyeIesi
szenponlkenl az aIapvelo iajzeszkzk hasznIall is negvizsgIjuk. Lidenes azonlan figyeIni
aiia, hogy a feIadalok lllsege csak ieszIeges kepel nyjl az eszkzhasznIal kepessegeioI, niveI
koiIlozoll szn iajzeszkzzeI doIgozik a jeIIl.
1. Anennyilen gy haliozunk, hogy nII feIadalon neijk a iajzeszkzk hasznIalnak
kepessegel, leivezhelnk oIyan feIadalsoil, neIy az IlaIunk vizsgIni kvnl sszes
iajzeszkz hasznIaliI infoincil nyjl.
2. Haliozzuk neg azon eszkzk kiel, neIyek hasznIaliI infoincil szeielnenk kapni.
3. Dnlsnk aiiI, hogy feIneijk-e a jeIIl isneieleil az aIkaInazoll iajzeszkzkie
vonalkozan a feIadalvegzes eIoll, es nyjlunk-e seglsegel, ljekozlalsl, vagy adunk-e
gyakoiIsi Iehelosegel allan az esellen, ha vaIaneIy eszkzl neg nen hasznIla.
4. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadal soin csak azokal az eszkzkel locsljuk-e a jeIIl
iendeIkezeseie, neIyekel hasznInia keII, vagy nehezlell heIyzellen lll eszkzloI nIIan
keII kivIaszlania a feIadalhoz iIIeszkedol.
5. Szaknaspecifikus lovlese Iehel a feIadalnak, ha az adoll leiIelen hasznIalos, de nen
IlaInos, helkznapi eszkz hasznIall is negfigyeIjk lovlli szenponlkenl. (II. speciIis
oII, lus, sll. hasznIala.) Lllen az esellen ivid ljekozlalsl keII kapnia a jeIIlnek az
eszkzhasznIal nikenljeioI. A feIadal eIoievellheli a jeIIl eszkzhasznIalia vonalkoz
lanuIsi keszsegel.
6. Minden eszkz eselelen ceIszeiu vegiggondoIni, hogy nil lekinlnk eIfogadhal
leIjeslnenynek. aIkezesekneI peIduI eIofoiduIhal, hogy a negszokollI eIleio ndon
lailjk kezklen az ieszkzl, oIIl, sll., ez azonlan nagl a leIjeslnenyl nen lefoIysoIja.
7. Haliozzuk neg, hogy adunk-e idokeielel az eszkzhasznIalol vizsgI feIadalhoz.
RendeIlelesszeiuen hasznIl eszkzk szna: az eszkz hasznIali ndja es a seglsegeveI
vegzell nunka sznvonaIa is negfeIeIo.
Nen iendeIlelesszeiuen hasznIl eszkzk szna: az eszkz hasznIali ndja vagy a
leIjeslneny sznvonaIa nen negfeIeIo. (II.: heIyesen lailja az oIIl, de a vgs ninosege nen
feIeI neg az eIvisnak. Vagy: lud egyenes vonaIal hzni a vonaIz nenlen, de a vonaI
hossza nen feIeI neg az eIoilnak.)
A hilk lpusai:
o a iajzeszkz hasznIall nen isneii, nen negfeIeIoen lailja a kezelen, nen
kooidinIl a nozgsa,
o nen ludja kivIaszlani a feIadalhoz szkseges iajzeszkzl,
o a heIyes eszkzhasznIal neIIell sen feIeI neg az eszkzzeI vegzell leIjeslneny az
eIvilnak.
84
LilekeIes:
Az eszkzk hasznIali
ndja ceIiinyos,
halekony, a nozgs jI
kooidinIl, a nunka
vegeiednenye
negfeIeI az eIvisnak.
Kisell
eszkzhasznIali hilk
foiduInak eIo, iIIelve a
leIjeslneny ninosege
nehny ponlon
eInaiad az eIvil
szinlloI.
Nehny eszkzl nen
isnei, nen jI hasznI,
de gyakoiIssaI,
ivezelesseI
leIjeslnenyenek
sznvonaIa fejIeszlhelo.
Szeivi vagy egyel
piolIenk niall a
finonnozgslan,
kooidincilan feIIepo
zavaiok hliIlaljk a
feIadalvegzeslen.
85
MINTAFELADATOK
1. 5truktur!t fc!adat mcghatrnzntt szm cszkz Ignybcvtc!vc!
A jeIIl szleIi vagy isos insliukcikenl kap egy feIadalsoil.
II.: Lgy Iisll lail a kezelen, neIy egynsia epIo feIadalokal lailaInaz. Keijk, ponliI ponlia
oIvassa eI a feIadalIisll, es leIjeslse a Ieilakal. A negadoll soiiendlen haIadjon, es csak azokal a
Iepesekel vegezze eI, aneIyekel a papion Il. A feIadal eIvegzesehez 1O peic II a iendeIkezeseie.
|c|ada|scr.
1. Vizszin|cscn fcrdi|sa naga c|c a papir|apc|.
2. Pircs szin |c||a| irja nctc| a papir|ap oa| a|sc sar|4oa.
3. Vcna|zc scgi|scgctc| fggc|cgcscn fc|czzc ncg az c|c||c fc|tc papir|apc|. A fc|czctcna|a| ccruz4ta|
nuzza ncg.
4. Mcs| a |c| rcszrc csz|c|| papir|ap jcoo c|da|4ra, |c|szc|cgcscn c|nc|qcztc rajzc|jcn |crzctc| 3 |cr|. A
|crc| 4|ncrcjc. 1, 5 cn, 3 cn, 5,2 cn |cgqcn.
5. A 1,5 cn 4|ncrcj |cr |crtcna|4| nuzza 4| zc|d szin fi|c|c||a|.
6. A 3 cn 4|ncrcj |cr| szinczzc oc |c|jcscn |c| szin zsir|rc|4ta|.
7. Az 5,2 cn 4|ncrcj |cr| c||cta| t4gja |i a papiroc| ugq, ncgq a n4si| |c| |cr| nc crin|sc a t4g4s.
8. A |it4gc|| |cr| ragassza fc| a papir oa| c|da|4ra ugq, ncgq |crtcna|a crin|sc a papir fc|sc szc|c|, dc nc
|cgjcn |u| azcn..
9. S|o.
A feIadal vaiiIhal, nehezlhelo az aIkaInazoll eszkzk fggvenyelen. Anennyilen szlan adjuk
az insliukcil, vijunk, ang a jeIIl eIkeszI az akluIis szakasszaI. Keieseie isneleIjk neg a feIadal
szvegel, de nindig csak az akluIis Iepesl es seglo nagyaizalol, kiegeszlesl ne aIkaInazzunk.
2. Nchcztctt fc!adatsnrnk
2/a
Az 1. feIadal ninljia keszIl feIadalsoilI, ahoI Iehel, eIhagyjuk az eszkzk negnevezesel (pI.
,keszlsen 3 kil, de nen ijuk oda, hogy kizo seglsegeveI). Lz a feIadal az nIIsg,
gyakoiIaliassg, laIIekonysg szenponljail is figyeIenle veszi az eszkzhasznIal neiese soin.
2/l
SokfeIe iajzeszkzl iakunk ki a jeIIl eIe az aszlaIia, neIyek egy iesze nen szkseges a feIadal
negoIdshoz. A feIadalvegzes soin az egyes IepesekneI nIIan keII kivIaszlania, niveI doIgozik.
Lz a feIadal a ceIiinyos gondoIkodsiI adhal lovlli infoincil. LselIeg negfigyeIhelo lenne a
kiealivils szenponlja, anennyilen a jeIIl halekony, de nen helkznapi negoIdsokal laII egy
sszelellell feIadalsoi eIvegzese soin.
86
3. MIt haszn!nk?
A jeIIlnek szlan keII vIaszoInia aiia, hogy lizonyos doIgok eIkeszlesehez niIyen eszkzkel,
niIyen soiiendlen venne igenyle, niIyen Iepeseklen kepzeIi eI a foIyanalol.
P|.. Mi nindcn| naszn4|na, na...
n4zi|ag gq4r|c|| |4r|qacscnagc| szcrc|nc |cszi|cni,
na fc|c|oc| ncn|4zs| szcrc|nc |cszi|cni,
na |ar|cndcoczoc| |isn4za| a|ar csszc4||i|ani,
na ta|a|inc| aj4ndc| |cpcs|apc| a|ar |cszi|cni,
s|o.
A vizsgIl konpelencihoz az a negfigyeIes kapcsoIdik Ieginkll, hogy az egyes levekenysegekhez
az eszkzvIaszls nennyiie lunik ceIszeiunek, heIyenvaInak.
A feIadallI lovlli infoinci szeiezhelo a jeIIl kiealv gondoIkodsiI, es aiiI is, hogy a
iajzeszkzk niIyen szeIes spekliunl veszi figyeIenle egy nII cseIekvessoi negleivezesekoi.
87
NYR, VG, DARABOL, APRT
A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek/kezgyesseg, iIIelve a szen-kez
kooidinci negfeIeIo szinljel. A kez es a szen, iIIelve a kapcsoId idegiendszeii leiIelek
epsege leszi Iehelove a levekenysegek vegiehajlsl.
A kvnl neielie lileno vgs/daialoIs feIleleIe a szenneilek, a szkseges ainyeizek
negIele.
Az aIkaInazoll eszkzk (oII, kes, fuiesz, sll.) isneiele, iendeIlelesszeiu hasznIala szinlen
feIleleIe a konpelencia negjeIenlesenek. Az eszkzhasznIal soin lansloll gyesseg
gyakoiIssaI fejIeszlhelo, de egyeni kInlsegek Iehelnek allan, hogy niIyen szinlie
eneIhelo a kepesseg.
A vgs, daialoIs soin sok esellen vaIaniIyen eIokeszlo, neielezo levekenyseg is
szkseges. Lzeil a konpelencia iesze Iehel a neielezeshez hasznIl neioeszkz es az ahhoz
lailoz skIa isneiele (pI. neioszaIag, vonaIz heIyes hasznIala).
LIes, veszeIyes vgeszkzk eselelen a nunkalizlonsgi eIoisok lelailsa kieneIlen
fonlos.
Nagyoll neielu vgeszkzkneI, gepekneI a fizikai IIkepesseg, eionIel szenponljl is
figyeIenle keII venni.
Ha a daialoIs, apils kisell neielu anyagokia, nyeisanyagokia vonalkozik, akkoi a
piecizils kaphal fonlos szeiepel. Lllen az esellen a Ils eIessege is kieneIl jeIenlosegu.
Hosszsgol lecsI
Hosszsgol nei
Mennyisegekel lecsI
Mennyisegekel nei
Mozgsa kooidinIl
1. A neiesi ndszei neghaliozsnI az adoll szaknai leiIelen aIkaInazoll eszkzkloI
eidenes kiinduIni (pI. kes, oII, eselIeg fuiesz, sll.). KonpIexell eszkzhasznIali llekinlesl
kaphalunk lllfeIe feIadallpus aIkaInazsvaI.
2. VIasszuk ki a vgni/daialoIni kvnl anyag lpusl (pI. papi, lexliI, eIeIniszei-aIapanyagok,
fa, sll.).
3. Haliozzuk neg, ni szeiepeIjen az insliukcilan: vgs, daialoIs, sll. :
eIoil neielie (a neioeszkz heIyes hasznIall is vizsgIja),
szenneilek aIapjn (ill a lecsIes kepessege Iehel lovlli infoinci),
vaIaniIyen eIozeles salIonnak negfeIeIoen (pI. vonaI nenlen kivgni egy papisalIonl,
lexliIl - ponlossg, piecizils, kezgyesseg neiese).
88
4. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl az eIfogadhal lailonnyl nennyisegi szenponllI (pI.
hosszsg, lneg, sll. lekinlelelen).
5. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal (pI. vgs ninosege,
ponlossga, feIdaialoIl anyagok egyfoina nagysga, sll.).
6. IeIadalonkenl haliozzuk neg a vegiehajls eIfogadhal idolailanl.
A leIjesles nennyisegi szenponljai (az eIoil neielie vgla-e az anyagol).
A leIjesles ninosegi szenponljai (negfeIeI-e a daialoIs/nyis az eIvil eszlelikai szinlnek).
Meies/lecsIes eselen a vgs ponlossgnak vizsgIala.
Az eszkzhasznIal szinlje, sznvonaIa.
LilekeIes:
Ionlos es eszlelikus
kivileIezes, negfeIeIo
lenpj, az eIvishoz
igazod nunkavegzes
jeIIenzi. Magas szinlu
eszkzhasznIal.
Magalizlosan
hasznIja a
neioeszkzkel.
Munkja negfeIeI az
eIvil ninosegi es
nennyisegi
kveleInenyek nagy
ieszenek, de nehny
kisell hila eIofoiduI.
Isneii a neioeszkzk
hasznIall.
A vgs/daialoIs
ninosege lll esellen
nen eii eI a kvnl
sznvonaIal.
izonylaIan vagy
heIyleIen
eszkzhasznIal.
IonlalIansg a
neioeszkzk
aIkaInazslan.
Munkja ninosegi es
nennyisegi lekinlellen
is eInaiad az eIvillI.
Tenpja Iass. A
neioeszkzkel
iosszuI aIkaInazza, a
vg/daialoI eszkzl
nen negfeIeIoen
hasznIja.
89
MINTAFELADATOK
Az ill feIsoioIl feIadalok lllfeIe aIapanyagia vonalkoznak. A feIadal leivezesekoi javasoIjuk a
szaknai leiIelen aIkaInazoll anyagok, vgeszkzk hasznIall. inyaIlall kepel kaphalunk, ha
lllfeIe eszkz es aIapanyag kezeIesel figyeIjk neg.
IapilI neghaliozoll szeIessegu cskokal vgni oIIvaI.
IapilI kInlzo lonyoIuIlsg ninlkal kivgni oIIvaI.
Cyuinalnll nuanyag kesseI daialoIni/szeIeleIni neghaliozoll vaslagsgia.
Szenneilek aIapjn kInlzo sIy daialokal vgni egy gyuinalnlloI, neIynek
sszsIyl eIoie kzIjk a jeIIlleI. Az eiednenyl neiIeggeI eIIenoiizheljk.
TexliIloI oIIvaI eIoie negiajzoIl ,szalsninll kivgni.
IeIkeini a jeIIlel, hogy papil, gyuinl vagy liniIyen egyel aIapanyagol (ennivaIl - pI.
paiadicsonol) vgjon feI neghaliozoll szn, nagyjlI egyenIo daialia.
LIeIniszei-aIapanyagokal kesseI kInlzo eIoil foinkia feIdaialoIni.
LIeIniszei-aIapanyagokal (gynIcsl, zIdsegel) kesseI neghnozni.
IaioslIenezloI salIonl kivgni.
Muanyag csvel feIdaialoIni kvnl hosszsg daialokia.
A feIadalok nindegyikehez ceIszeiu oplinIis vegiehajlsi idol neghaliozni, es a jeIIl
nunkavegzesenek idolailanl sloppeiiaI neini.
9O
HA5ZNLJA A 5ZMOLGEPET
A sznoIgep hasznIalnak konpelencija a lanuIl kepessegek kze soioIhal. Az IlaInos
iskoIai nalenalikaoklals soin sajlljk eI a lanuIk a sznoIgephasznIal aIapvelo
szinljel.
A konpelencia feIleleIezi a sznoIgep ninl eszkz iendeIlelesszeiu hasznIalnak
isneielel. A kepesseg szenponljlI negkInlzlelhelo a hasznIal ceIia iinyuIlsga es a
hasznIal nikenlje.
CeIiinyos hasznIal aIall azl eiljk, hogy a sznoIshoz kapcsoId feIadalokal az eszkz
negfeIeIo hasznIalvaI knnyelle leheljk. IIy ndon a konpelencia a nalenalikai
nuveIelek vegzesehez kapcsoIdik. Leggyakiallan a negy aIapnuveIel vaIaneIyikenek
vegiehajlsia hasznIjuk az eszkzl, de lonyoIuIlall nuveIelek is eIvegezhelok a
seglsegeveI.
Az aIapnuveIelek es az azokhoz kapcsoId szinlIunok (+, -, sll.) jeIenlesenek isneiele
feIleleIe az eszkz hasznIalnak.
A hasznIal nikenlje az eszkz kezeIesenek kepessegeioI ad ljekozlalsl. TI a nalenalikai
eIneIeli isneieleken, szkseges hozz nagnak az eszkznek az isneiele: a gonlok, az
azokon laIIhal jeIzesek, ividlesek jeIenlesenek isneiele.
Az eszkz hasznIala feIleleIezi a vizuIis iendszei (Ils) es a finonnoloios kooidinci
(nyongonlok kezeIese az ujjakkaI) epsegel. Az enIlell iendszeiek seiIese hlinyosan
lefoIysoIhalja a konpelencia negjeIenlesel.
Az eszkz hasznIalnak kepessege gyakoiIssaI fejIeszlhelo.
AIkaInazza a negy sznlani aIapnuveIelel
SzzaIekol sznl
Mozgsa kooidinIl
1. Haliozzuk neg azon nuveIelek kiel, neIyeknek sznoIgeppeI lileno eIvegzesel
vizsgIni szeielnenk. Az aIapnuveIeleken lI vIaszlhalunk nehezell feIadalokal is (pI.
szzaIeksznls, gykvons, sll.).
2. Haliozzuk neg, hogy a feIadalokal niIyen foinlan adjuk neg: nalenalikapeIdk,
szveges feIadalok, gyakoiIali heIyzelek, sll.
3. Haliozzuk neg a vIaszads ndjl (ioll foinlan, szlan kzIje az eiednenyl, sll.).
4. Haliozzuk neg, hogy nil lekinlnk eIvil szinlnek, es niIyen leIjeslneny ninosI
eIfogadhalalIannak (pI. az aIapnuveIelekel sen ludja negoIdani).
5. Haliozzuk neg az eszkzhasznIalia vonalkoz eilekeIesi szenponljainkal (pI. gyoisasg,
nyongonlok jeIenlesenek isneiele, a kez es ujjak negfeIeIo kooidincija, sll.).
6. Dnlsnk aiiI, adunk-e eIozeles ljekozlalsl, seglsegel allan az esellen, ha vaIaki iilkn
hasznIja az eszkzl. Kis gyakoiIssaI ugyanis a konpelencia szinlje - negfeIeIo eileIni
kepessegek neIIell - gyoisan fejIeszlhelo.
7. Haliozzuk neg az egyes feIadalok eIvegzeseie sznl idol.
91
8. A sznoIgep hasznIalnak feIadalail lineIy egyel, a nalenalika lenakiehez laioz
konpelencia vizsgIalvaI sszekapcsoIhaljuk, konlinIhaljuk.
HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna.
A feIadalok negoIdsnak selessege.
Az eszkzhasznIal sznvonaIa.
Az eszkz funkciinak isneiele.
VizsgIhal a hilk lpusa:
o nozgsleIi, kooidincis nehezsegek,
o nincs liszllan a nalenalikai fogaInakkaI, nuveIelekkeI,
o nincs gyakoiIala az eszkz hasznIala leien (de a kapcsoId nuveIelekel egyelkenl
isneii, ludja aIkaInazni).
LilekeIes:
A sznoIgep
hasznIala ninden
feIadallpus es nuveIel
eselelen heIyes
negoIdsl
eiednenyez. Az
eszkz kezeIese gyois,
halekony.
A nuveIelek nagy
ieszeneI jI aIkaInazza
az eszkzl, az
eiednenyek heIyesek.
Az eszkzhasznIal
szinlje negfeIeIo.
AIapnuveIelek eselen
IlaIlan heIyes
eiednenyl ad, de a
lonyoIuIlall
nuveIelek vegzese
gondol okoz.
izonylaIan
eszkzhasznIal.
Az aIapnuveIelek
eIvegzeseie sen kepes
a sznoIgep
seglsegeveI. Nen
isneii vagy egyel
(szeivi) piolIena niall
nen ludja kezeIni az
eszkzl.
92
MINTAFELADATOK
1. E!m!ctI Ismcrctck a szmn!gppc! kapcsn!atban
Lllen a feIadallan azl vizsgIjuk, nennyiie isneii a jeIIl a sznoIgep funkciil. Az eszkz kezle
adsvaI (eselIeg aneIkI) aiia keijk, hogy szlan soioIja feI azokal a nuveIelekel, aneIyek
vegiehajlsia aIkaInas az eszkz. Anennyilen vaIaneIyik nuveIelel kihagyja, a negfeIeIo gonlia
nulalva negkeidezzk loIe, hogy az niIyen nuveIelhez kapcsoIdik. Az eilekeIes a heIyesen
feIsoioIl es kihagyoll funkcik ainynak fggvenyelen lilenik.
A feIadal nsik vIlozala, hogy eIoszi keijk a feIsoioIsl, es azuln adjuk l neki az eszkzl, hogy
egeszlse ki a vIaszail.
2. 5zmn!gp haszn!ata matcmatIkaI fc!adatsnr csctn
A nalenalikai feIadalsoil islan adjuk l a jeIIlnek. A feIadalok a negy aIapnuveIelen lI egyel
nuveIelekie is kileijedhelnek, dnlesnk fggvenyelen. A jeIIlnek a negoIdsokal a sznoIgep
igenyleveleIeveI keII neglaIInia.
Az eilekeIesneI ne csak a heIyes eiednenyek sznl vegyk figyeIenle, hanen az eszkzhasznIal
halekonysgl, gyoisasgl, iIIelve az egyes nuveIelekhez lailoz funkcigonlok isneielel is.
Dnlsnk aiiI, hogy lizonylaIansg eselen nyjlunk-e seglsegel a feIadalvegzes soin. Ha igen, ezl
az eilekeIesneI vegyk figyeIenle. Haliozzunk neg idokeielel a feIadalhoz.
3. 5zmn!gp-haszn!at gyaknr!atI hc!yzctckbcn
VIlozalos, sznoIshoz, iIIelve neieshez kapcsoId feIadalsoiokal konlinIhalunk a sznoIgep
hasznIalnak vizsgIalvaI. IeIadallIelekel kaphalunk a nalenalikai es neiesi konpelencik
feIadalsoiailI.
Nehny peIda:
Tigy keiIelenek kisznlsa neioszaIag es sznoIgep feIhasznIsvaI.
iIisla leleIeinek sszeadsa.
TlIzal kiegeszlese a negadoll eilekek szzaIeklan lileno kifejezeseveI.
Ldeny uilailaInnak kisznlsa neioszaIag es sznoIgep feIhasznIsvaI, sll.
93
5ZNJELZE5EKET ERTELMEZ
A sznjeIzesek eileInezesenek kepessege egyieszl a sznek negkInlzlelesenek
kepessegen, nsieszl a szn, ninl jeI vagy szinlIun hasznIalnak konpelencijn aIapuI.
A sznIls aIapja, hogy szennk a feny kInlzo huIInhosszail kInlzo sznekke
aIaklja. A ivid huIInhosszsg fenyek pI. keknek Ilszanak, a kzepesek zIdnek, a
hosszak visnek.
A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok (n.
csapok) kifogslaIan nukdesel. A sznIls-zavai (sznleveszles vagy sznvaksg)
akadIyoz lenyezo Iehel a sznjeIzesek eileInezeseneI.
A Ieglll sznIls-zavai genelikai eiedelu. IeifiaknI (2 ) gyakiallan foiduI eIo, ninl
nokneI (O,O3).
A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin, a fizikai jeIIenzokn lI, a negviIglsnak, az
oplinIis Ilsi kiInenyeknek fonlos szeiepe van.
A konpelencia nsik sszelevoje az a nenlIis kepesseg, hogy lizonyos jeIekhez (ellen az
esellen sznekhez) neghaliozoll jeIenlesl ludunk lislani. Az idegiendszeii kapcsoIal
lanuIs ljn jn Ielie.
A szinlIunaIkols (jeI es jeIenles sszekapcsoIsa) eios kuIluiIis sszelevokkeI is li. A
szinlIunok (pI. kzIekedesi jeIzesek) az adoll kuIlilan kznegegyezes ljn kapnak
lizonyos jeIenlesl.
A szinlIunaIkol kepessegel egyeniIeg is hasznIjuk, iIIelve egyel, pI. szaknai
csopoiloknak is vannak sajl, kznegegyezesen aIapuI jeIeik. A lanuIs, legyakoiIs
foIyanala soin vIik az adoll jeI a jeIenles hoidozjv. Lhhez j idegiendszeii kapcsoIalok
Ieliejlle szkseges, gy lizonyos idegiendszeii kiosodsok akadIyozhaljk a jeIek,
szinlIunok feIisneiesel, aIkaInazsl.
Sznekel negkInlzlel
Szneizekel hasznIja
A sznleveszles vizsgIala soin eIleijedl llIk (Isd a szneizekeIesl vizsgI ninlafeIadaloknI)
aIapvelo infoincil nyjlanak a sznIls epsegeioI.
1. Haliozzuk neg, hogy a sznjeIzesek eileInezesel isneil, kznegegyezesen aIapuI szn-
jeIenles kapcsoIalokkaI (pI. kzIekedesi jeIzoInpa) vizsgIjuk-e. Ha sszelellell feIadal
neIIell dnlnk, annak egy lanuIsi/gyakoiIsi sszelevoje is van, neIylen a sznekhez
lisuI jeIenlesl a feIadal eIoll a jeIIlnek neg keII isneinie.
2. Haliozzuk neg a feIhasznIl sznek sznl. MineI lll sznl lailaInaz a feIadal, annI
sszelellell, hiszen a kapcsoId lailaInak, infoincik szna nvekszik.
3. Dnlsnk aiiI, hogy az eileInezesl niIyen foinlan keijk a jeIIlloI:
szlan (pI. eileInezzen egy sznjeIzesekkeI eIIloll diagianol),
94
cseIekves foinjlan (pI. vaIaniIyen viseIkedesndol lislunk egy-egy sznhez).
4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. MiveI vIlozalos feIadalokkaI doIgozhalunk, ezeil
a ,j negoIds (pI. heIyes vIasz vagy a negfeIeIo cseIekves kivileIezese) lllfeIe Iehel.
5. Minden feIadalnI haliozzuk neg a negoIds ,eIfogadhal / ,nen eIfogadhal szinljel.
IeIadalonkenl eilekeIjk, hogy a sznek jeIenlesel heIyesen eileInezle-e a jeIIl.
Ha lanuIs (nenoiizIs) kapcsoIdik a feIadalhoz, eilekeIhelo ennek halekonysga,
gyoisasga.
VizsgIhal hilk lpusa:
o nagyszn szningei eselen hilzik,
o a hila oka figyeInelIenseg,
o nen ludja sszekapcsoIni a szinlIunol (szningeil) a jeIenlesseI,
o szneizekeIesi zavailI add hilzs.
LilekeIes:
A sznekel es a
hozzjuk kapcsoIl
fogaInakal/jeIenlesekel
gyoisan llekinli, es jI
aIkaInazza.
A sznekhez kepes
jeIenlesl kapcsoIni,
lanuIsi lenpja
negfeIeIo. Hili
eIsosoilan
figyeInelIensegloI
addnak.
A feIadalok Ienyegel
negeili, de
figyeInelIenseg vagy a
szinlIunlanuIs
Iassall lenpja niall
viszonyIag sokal
hilzik.
A szn ninl szinlIun
eileInezesenek
kepleIensege vagy a
szneizekeIes zavaia
gloIja a feIadal
vegiehajlslan.
95
MINTAFELADATOK
1. Mnzgs/csc!ckvssnr szncs krtykka!
A feIadal kInlzo nehezsegi fokoklan hajlhal vegie. Lenyege, hogy sznes kilykhoz
ulaslsokal lislunk. Az ulaslsok egyszeiu cseIekvessoiok (pI. Ijn Ie: piios, IIjon feI: kek, nenjen
a llIhoz: zId, iajzoIjon egy negyzelel: siga, sll.).
A feIadal kezdelen isneileljk a kilykhoz kapcsoId jeIenlesekel, najd neghaliozoll soiiendlen
Ieiakjuk a jeIIl eIe a kilykal.
A feIadal knnylhelo, ha a sznekhez kapcsoIl insliukcikal islan odaadjuk a jeIIlnek, es ezl a
feIadal soin hasznIhalja. Nehezlell vIlozal, ha eIoszi nenoiizInia keII a sznekhez kapcsoIl
cseIekvesl, es gy keII vegiehajlania a feIadalol.
A feIadal nsik vIlozala, ha iajzol keszllelnk a jeIIlleI, ahoI az egyes sznek negadoll foinkal
jeIInek (pI. siga: negyzel, kek: ki, sll.), es neki az eIe heIyezell kilyknak negfeIeIo soiiendlen
keII IeiajzoInia ezekel.
2. Trgyak c!!tsa sznjc!zssc!
A jeIIl eIe sokfeIe, kisell ligyal heIyeznk egy aszlaIia, es az a feIadala, hogy sznes cnkekkeI Issa
eI okel (ninlha iceduIl iagaszlana ijuk). A sznekhez kapcsoId jeIenlesekel eIoie negadjuk. II.:
piios ceduIvaI jeIIje az iszeiekel (loIIak, ceiuzk),
zIddeI az eIeIniszeiekel,
sigvaI a konyhai eszkzkel, sll.
A fenliekneI sszelellell csopoiloslsi szenponlol is aIkaInazhalunk, sol, egy ligyia lll szn is
keiIhel, ha lovljk a szenponliendszeil. (II.: keiIjn kek ceduIa ninden nuanyaglI keszIl
ligyia, keiIjn piios ceduIa a 1O cn-neI nagyoll ligyakia, sll.)
3. 5znckkc! c!!tntt grafIknn, dIagram rtc!mczsc
A jeIIlnek lenulalunk egy kidiagianol, neIy kInlzo sznu kicikkekloI II. A diagian neIIell
jeInagyaizalol adunk a sznekhez. IeIadala, hogy fogIaIja ssze, niIyen infoinci oIvashal Ie a
diagianiI. A vIaszadsl keidesekkeI knnylheljk neg (pI. nil jeII a piios, kek, sll. szn`).
IeIda: MiIyen knyvekel oIvasnak napjainklan a lizenevesek`
A kidiagian egy-egy szne ellen az esellen a kInlzo oIvasnnylpusokal jeIenli neg.
A lenulaloll lia fggvenyelen a feIadal kInlzo nehezsegi fok Iehel. AIkaInazsa nencsak a
sznjeIzesek eileInezesenek konpelencijl, hanen a iendszeiezell infoinci eileInezesel,
sszefogIaIsnak kepessegel is negnulalja.
96
5ZVEGE5, RAJZO5, KEPE5 VZLATOT ERTELMEZ
A konpelencia negjeIenlese akkoi sikeies, ha az adoll jeIiendszeil (pI. iajzokal, kepekel) a
szeneIy kepes heIyesen lIlelni a gyakoiIalla, vagyis a jeIiendszei szinlIunainak
feIhasznIsvaI kepes ceIiinyos viseIkedesie, cseIekvesie.
A konpelencia fonlos sszelevoje az a nenlIis kepesseg, hogy lizonyos jeIekhez (ellen az
esellen kepekhez, iajzokhoz) neghaliozoll jeIenlesl ludunk lislani. Az idegiendszeii
kapcsoIal lanuIs ljn jn Ielie.
A szinlIunaIkols (jeI es jeIenles sszekapcsoIsa) eios kuIluiIis sszelevokkeI li. A
szinlIunok (pI. kzIekedesi jeIzesek) az adoll kuIlilan kznegegyezes ljn kapnak
lizonyos jeIenlesl.
A szinlIunaIkol kepessegel egyeniIeg is hasznIjuk, iIIelve egyel, pI. szaknai
csopoiloknak is vannak sajl, kznegegyezesen aIapuI jeIeik. A lanuIs, legyakoiIs
foIyanala soin vIik az adoll jeI a jeIenles hoidozjv. Lhhez j idegiendszeii kapcsoIalok
Ieliejlle szkseges, gy lizonyos idegiendszeii kiosodsok akadIyozhaljk a jeIek,
szinlIunok feIisneiesel, aIkaInazsl.
A lanuIsi kepesseg, inleIIigencia fonlos Iehel a konpelencia negjeIenlese szenponljlI,
hiszen a kznegegyezesen aIapuI jeIiendszeiek sznlaIan vIfajvaI laIIkozhalunk, es ezek
neneIyike nagyon sszelell Iehel.
Az IlaInos iskoIai oklals lanligyankenl vezeli le a lanuIkal a kInlzo leiIelekhez
lailoz jeIiendszeiekle (leluk, sznok, kepIelek, senalikus lik sll.). A szakiiny
kepzesek szakleiIelenkenl lovll lovlik a levekenysegi kihz lailoz szinlIun-
keszIelel.
Az eidekIodes es a nolivci jeIenlosege nen eIhanyagoIhal. VaIsznuIeg knnyellen,
gyoisallan sajllunk eI eidekIodesi kinkkeI kapcsoIalos jeIiendszeiekel, ng egyel
leiIeleken hinyos isneielekkeI iendeIkezhelnk (pI. ha vaIaki eios nuszaki eidekIodesseI
iendeIkezik, knnyellen eIigazodik egy szeieIesi lnulaln, ninl akiloI lvoI II ez a
lenaki).
Szveges vzIalok eselen az oIvass konpelencija kapcsoIdik a kepesseghez.
Megeili a kapoll infoincil
Szveghuen oIvas
Ioinkal negkInlzlel
1. Haliozzuk neg, hogy a szveges, vagy kepes vzIalok eileInezesel niIyen lenakikkeI
kapcsoIallan keijk a jeIIlloI. Lehelosegek:
IlaInos iskoIai lananyaghoz kapcsoId lenk (pI. kepIelek isneiele),
97
nindennapi eIelnkloI isneil peIdk (pI. szeieIesi lnulal),
szaknaspecifikus, j jeIek eIsajllsl igenyIo lenk (pI. lonyoIuIlall kapcsoIsi iajz).
2. Dnlsnk aiiI, hnyfeIe lenakilen vizsgIjuk a jeIIl eileInezesi kepessegel. Lidenes
lllfeIe, aki egynslI lvoIall eso lenakil vIaszlani, hogy az eidekIodes es az eIozeles
isneielek negIele/hinya ne loizlsa eI az eiednenyekel.
3. Dnlsnk aiiI, hogy az eileInezesl niIyen foinlan keijk a jeIIlloI:
szlan (pI. eileInezzen egy diagianol),
cseIekves foinjlan (pI. szeieIjen ssze egy eszkzl).
4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. MiveI vIlozalos feIadalokkaI doIgozhalunk, ezeil
a ,j negoIds (pI. heIyes vIasz vagy a negfeIeIo cseIekves kivileIezese) lllfeIe Iehel.
5. Minden feIadalnI haliozzuk neg a negoIds ,eIfogadhal / ,nen eIfogadhal szinljel.
6. Dnlsnk aiiI, hogy a jeIIlnek idoie keII-e leIjeslenie a feIadalokal.
IeIadalonkenl eilekeIjk, hogy a vzIalol heIyesen eileInezle-e a jeIIl.
Ha lanuIs (eIozeles isneielkzIes) kapcsoIdik a feIadalhoz, eilekeIhelo ennek
halekonysga, gyoisasga.
o sszelellell jeIiendszei eselen hilzik,
o a hila oka figyeInelIenseg,
o nen ludja sszekapcsoIni a szinlIunol (senalikus iajzol, lil) a jeIenlesseI,
o leIIlollsg, egyeni eidekIodes hinya niall lizonyos feIadaloklan aIuIleIjesl,
o idegiendszeii kiosods okozza a hilzsl.
LilekeIes:
A kInlzo lenj es
nehezsegi fokozal
feIadaloklan nagas
szinlu eileInezesi
leIjeslnenyl nyjl, az
infoincikal heIyesen
kezeIi.
LileInezesei
lInyonieszl
heIyesek, hilk
kevesle isneil
lenakikneI vagy
lonyoIuIlall
feIadaloklan
foiduInak eIo.
Lgyszeiull
feIadaloknI heIyes
eileInezesekel ad, de
az sszelellell jeI-
iendszeiek eselen
gyakian hilzik.
Nen kepes a jeIekhez
jeIenlesl lislani,
negoIdsai
veIelIenszeiuek,
nagyieszl hilsak.
98
MINTAFELADATOK
1. 5zbc!I rtc!mczs
A jeIIlnek iajzokal, likal adunk l, es aiia keijk, hogy leszeIjen iIuk, eileInezze azokal. A
vIaszads kel ndon lilenhel:
ceIzoll keidesekkeI (pI. egy diagian lizonyos adalaiia keideznk i),
klelIen lesznoIvaI (a jeIIl annyil kzI az livaI kapcsoIallan, anennyil jnak Il).
Lidenes lllfeIe, kInlzo lenakikhz kapcsoId livaI, iajzzaI doIgozni. Szaknai oiienlci
fggvenyelen hasznIhalunk lonyoIuIlall likal is.
Nehny peIda:
Teikep aIapjn eInondani, hogyan jul egyik heIyioI a nsikia.
TlIzallI kikeiesni a negfeIeIo adalokal.
VaIaniIyen feIneies/vizsgIal eiednenyeil giafikon foinjlan ladjuk, es
kvelkezlelesekel keII Ievonnia.
Hz aIapiajzn nulassa neg, hova IIlhal le nagyoll szekienysoi, sll.
Lgyszeiull ligy vzIaliajza aIapjn soioIja feI, niIyen eIenek szksegesek, ha eI akaijuk
keszleni.
Analniai lia aIapjn egyszeiu keidesekie adjon vIaszl, sll.
2. Csc!ckvssnrra! sszckapcsn!t rtc!mczs
Lz a feIadal annyilan nehezell az eIozoneI, hogy ill a vzIal aIapjn vaIaniIyen cseIekvessoi
kivileIezese is eIvil. A feIadal lailaInlI fggoen egyel konpelencik vizsgIalia is aIkaIon
addhal.
Nehny peIda:
LplojleklI (pI. Iego) negadoll eplneny eIkeszlese vzIaliajz aIapjn.
HasznIali ligy sszeszeieIese lnulal aIapjn.
TlIzal, diagian eIkeszlese szveges insliukcik aIapjn.
UlvonaIleiv negiajzoIsa senalikus leikepen a kapoll szveges insliukcik aIkaInazsvaI
(pI. az lvonaI eiinlse X ulcl.sll.).
A feIadalok eIoll gyozodjnk neg aiiI, hogy az likon hasznIl jeIek isneilek-e a jeIIl eIoll.
Dnlsk eI, hogy feIlehel-e eileInezo keidesekel a feIadalok vegiehajlsa soin.
Minden feIadalnI gondoIjuk l, hogy a lenulaloll lia csak kepi eIenekel lailaInazzon-e, vagy
szveges kiegeszlesek, negnevezesek is heIyel kapjanak iajla.
99
BIZTO5 KEZZEL RAJZOL EGYENE5 VONALAT
A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek/kezgyesseg, iIIelve a szen-kez
(noloios es szonaloszenzoios leiIelek) es azok negfeIeIo kapcsoIalainak epsege leszi
Iehelove a levekenyseg vegiehajlsl.
A konpelencia negjeIenlesel vegIegesen gloIhalja vaIaniIyen neuioIgiai vagy szeivi,
izon- vagy csonliendszeil eiinlo piolIena. Nehny szenvedeIylelegseg (pI. aIkohoIiznus),
iIIelve kedvezolIen psziches IIapol (pI. lIzoll idegesseg nialli kezieneges) is akadIya Iehel
a levekenyseg negfeIeIo vegiehajlsnak.
A konpelencia feIleleIezi az aIapvelo i- es iajzeszkzk hasznIalnak kepessegel, az allan
szeizell gyakoiIalol.
Lgyeni kInlsegek Iehelnek a kezgyesseg, a szaladkezi iajz leien nulaloll keszsegek
szinljelen.
Szenponl Iehel a konpelencihoz kapcsoId feIadaloknI, hogy niIyen neiellen keII
eIkeszleni a iajzol, hiszen kisell neielu iajzok eselen az egyenes vonaIak negiajzoIsa
egyszeiullnek lizonyuIhal.
A gyakoiIs fejIeszlheli a konpelencia leien nulaloll gyessegel.
SegedvonaI negIele lefoIysoIhalja a leIjeslnenyl: eIofoiduIhal, hogy vaIaki knnyellen
iajzoI egyenes vonaIal, ha azl keijk, hogy egy ni negiajzoIl egyenesseI pihuzanos
vonaIal keszlsen.
Mozgsa kooidinIl
1. Haliozzuk neg, hogy a szaladkezi vonaIiajzol niIyen neiellen keijk a jeIIlloI. KonlinIl
feIadalsoiiaI kis- es nagyneielu vonaIiajzok keszlesel is negfigyeIheljk.
2. VIasszuk ki a feIadal soin aIkaInazoll iajz- vagy ieszkzkel. Szaknai oiienlci
fggvenyelen lllfeIe eszkzl aIkaInazhalunk (pI. ceiuza, loII, kiela sll.).
3. Haliozzuk neg, niIyen feIIelen keszlse eI a jeIIl a vonaIiajzol (pI. papi, faIap, llIa sll.).
efoIysoIhalja a leIjeslnenyl az aIkaInazoll feIIel lexlija, eselIeg leileIi eIheIyezkedese
is (pI. a faIia akaszloll fggoIegesen II llIia keszlell vonaIiajz eselelen).
4. Dnlsnk aiiI, adunk-e a feIadal soin koiiigIsi Iehelosegel (pI. hasznIhal-e iadil).
5. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal. (Mil lekinlnk egyenes
vonaInak`) Dnlsnk aiiI, niIyen eIleiesl lekinlnk eIfogadhalnak.
1OO
6. Haliozzuk neg, hogy az eIIenoizes niIyen ndon lilenjen (pI. szenneilek, szuljeklv
lenyons aIapjn vagy vonaIzvaI, sll.).
A iajz keszlesehez hasznIl vonaIak kl. hny -a feIeI neg eIvisainknak.
A iajzeszkz hasznIallan nulaloll jilassg szinlje.
A hilk lpusai:
o a vonaIak gilek,
o huIInok, vonaIvezelesi liesek figyeIhelok neg,
o egy vonaI negiajzoIsa soin lllszi feIeneIi a iajzeszkzl, sll.
LselIeg az eIkeszIl iajz eszlelikuna is eilekeIhelo.
LilekeIes:
Ionlos, az egyenes
kiileiiunnak
negfeIeIo vonaIakal
iajzoI. izlos
eszkzhasznIal, j
iajzkeszlesi lenp.
Lszlelikus
vegeiedneny.
A vonaIak lllsege
egyenes, nehny
vonaIvezelesi hila
vagy iinyleIi eIleies
negfigyeIhelo. }I
aIkaInazza a
iajzeszkzl, az
eiedneny eszlelikai
ninosege eIfogadhal.
Munkja egyainl
lailaInaz egyenes es
nen negfeIeIo
ninosegu/iiny
vonaIakal is. Ha
koiiigIsi Iehelosegel
kap, kepes javlani a
hilkon.
A vonaIak lllsege
veIelIenszeiu. Cilek,
szaggalollak, iinyuk
nen negfeIeIo. Az
eszkzhasznIal
aIacsony szinlje
figyeIhelo neg. A
leIjeslneny
eszlelikaiIag nen
kieIeglo.
1O1
MINTAFELADATOK
1. rarcnd ksztsc szabadkzzc!
A jeIIl eIe iakunk egy iskoIai iaiendel, neIy lailaInazza a hel napjail es a lanligyakal, de a
llIzal kivonaIai, icsozala hinyzik. Aiia keijk, hogy iajzoIja neg a llIzalol.
A feIadal nehezlell vIlozala, ha egy ies papiIapol adunk a jeIIlnek, es annyil keink loIe,
keszlsen egy iaiend vzIalol, a hel napjainak feIlnleleseveI, gy, hogy ninden napia 6 lanligyal
Iehessen leini a llIzalla. Lllen az esellen a szveges iesz hinya nehezli a feIadalol, hiszen az
eIozo esellen a szveg a vonaIak kiIleIIi hosszl neghaliozla. Teijnk ki az insliukcilan a
llIzal neieleiie (pI. a papi feIeneI nagyoll Iegyen), neil a kis neielu iajzok cskkenlhelik
eilekeIesi Iehelosegnkel.
Ha a jeIIl ceiuzvaI keszli a iajzol, dnlsk eI, hasznIhal-e iadil.
2. Rajz fgg!cgcs tb!ra
Aiia keijk a jeIIlel, kepzeIje eI, hogy a leienlen egy veiseny zajIik, neIylen 1O enlei vesz ieszl. A
ponlozs a llIn lilenik, es az o feIadala, hogy ossza feI a llIl fggoIegesen 1O oszIopia, ahova a
ponlsznok szeneIyenkenl feIihalk. (Haliozzuk neg, hogy hasznIhal-e szivacsol a javlshoz). A
veiseny ,foiduIinak eIkInlesehez vzszinles vonaIak iajzoIsl is keiheljk.
3. Pnntnk sszcktsc - rcjtctt bra
Lgy fehei papil adunk l a jeIIlnek, neIyen fekele ponlok laIIhalak, soisznnaI egyll. A
ponlokal sszeklve eileInes lil kapunk. A ponlokhoz il soisznok azl nulaljk, niIyen
soiiendlen keII sszeklnie azokal. Az insliukcilan kzIjk azl, hogy egyenes vonaIIaI keII a
ponlokal sszeklni.
4. Prhuzamnsnk s mcr!cgcsck
IggoIeges es vzszinles vonaIal iajzoIunk egy-egy papiia. A jeIIl feIadala, hogy szaladkezzeI a
ninlavonaIIaI pihuzanos (fggoIeges, iIIelve vzszinles) vonaIakal iajzoIjon. A feIadal nehezlhelo
azzaI, ha idoie keII vegiehajlani, es ha kzIjk a negiajzoIand pihuzanosok sznl.
1O2
BIZTO5 KEZZEL RAJZOL VELT VONALAT
A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek,kezgyesseg, iIIelve a szen-kez
(noloios es szonaloszenzoios leiIelek) es azok negfeIeIo kapcsoIalainak epsege leszi
Iehelove a levekenyseg vegiehajlsl.
A konpelencia negjeIenlesel vegIegesen gloIhalja vaIaniIyen neuioIgiai vagy szeivi,
izon- vagy csonliendszeil eiinlo piolIena. Nehny szenvedeIylelegseg (pI. aIkohoIiznus),
iIIelve a kedvezolIen psziches IIapol (pI. lIzoll idegesseg nialli kezieneges) is akadIya
Iehel a levekenyseg negfeIeIo vegiehajlsnak.
A konpelencia feIleleIezi az aIapvelo i- es iajzeszkzk hasznIalnak kepessegel, az allan
szeizell gyakoiIalol.
Lgyeni kInlsegek Iehelnek a kezgyesseg, a szaladkezi iajz leien nulaloll keszsegek
szinljelen.
Szenponl Iehel a konpelencihoz kapcsoId feIadaloknI, hogy niIyen neiellen keII
eIkeszleni a iajzol, hiszen kisell neielu iajzok eselen az veIl vonaIak negiajzoIsa
egyszeiullnek lizonyuIhal.
A gyakoiIs fejIeszlheli a konpelencia leien nulaloll gyessegel.
Az ,v fogaInnak, jeIIenzoinek isneiele feIleleIe a konpelencia negjeIenlesenek.
efoIysoIhalja a leIjeslnenyl, ha az viajzoIs nIIan vagy ninla/salIon seglsegeveI
lilenik. Az ullli esel negknnylheli a feIadal vegiehajlsl.
Mozgsa kooidinIl
AIapvelo iajzeszkzkel negfeIeIoen hasznI
1. Haliozzuk neg, hogy az viajzoIsl niIyen neiellen keijk a jeIIlloI. KonlinIl
feIadalsoiiaI kis- es nagyneielu iajzok keszlesel is negfigyeIheljk.
2. VIasszuk ki a feIadal soin aIkaInazoll iajz- vagy ieszkzkel. Szaknai oiienlci
fggvenyelen lllfeIe eszkzl aIkaInazhalunk (pI. ceiuza, loII, kiela, sll.).
3. Haliozzuk neg, niIyen feIIelen keszlse eI a jeIIl a iajzol (pI. papi, faIap, llIa, sll.).
efoIysoIhalja a leIjeslnenyl az aIkaInazoll feIIel lexlija, eselIeg leileIi eIheIyezkedese
is (pI. a faIia akaszloll, fggoIegesen II llIia keszlell szaladkezi iajz eselelen).
4. Dnlsnk aiiI, adunk-e a feIadal soin koiiigIsi Iehelosegel (pI. hasznIhal-e iadil).
5. Haliozzuk neg, hogy adunk-e vizuIis seglsegel a iajzoIs soin (pI. ninla ulni iajzoIs).
6. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal. Dnlsnk aiiI, niIyen
szenponloknak keII negfeIeInie a iajzoIl veIl vonaIaknak.
1O3
7. Haliozzuk neg, hogy az eIIenoizes niIyen ndon lilenjen (pI. szenneilek, szuljeklv
lenyons aIapjn, salIonnaI sll.).
A iajz keszlesehez hasznIl veIl vonaIak kl. hny -a feIeI neg eIvisainknak.
A iajzeszkz hasznIallan nulaloll jilassg szinlje.
A hilk lpusai:
o az veIl vonaI kiinduI- es vegponlja nen feIeI neg az eIvilnak,
o az v nagysga nen feIeI neg az eIvisnak,
o szalIylaIansgok, vonaIvezelesi liesek figyeIhelok neg,
o egy v negiajzoIsa soin lllszi feIeneIi a iajzeszkzl, sll.
LilekeIhelo az eIkeszIl iajz eszlelikuna.
LilekeIes:
A vonaIak ve
szalIyos, gilIelk
negfeIeI az eIvilnak.
izlos eszkzhasznIal,
j iajzkeszlesi lenp.
Lszlelikus
vegeiedneny.
Az veIl vonaIak
lllsege negfeIeI
ninosegi
kiileiiunainknak. }I
aIkaInazza a
iajzeszkzl, az
eiedneny eszlelikai
ninosege eIfogadhal.
A iajzoIl vek
kiIleII 5O -a
lizonyuI csak
eIfogadhalnak. A
iajzeszkz
hasznIallan
lizonylaIansg
lapaszlaIhal. Ha
koiiigIsi Iehelosegel
kap, kepes javlani a
hilkon.
A vonaIak lllsege
eInaiad ninosegi
eIvisainklI. Az
eszkzhasznIal
aIacsony szinlje
figyeIhelo neg. A
leIjeslneny
eszlelikaiIag nen
kieIeglo.
1O4
MINTAFELADATOK
1. Krk
A jeIIl feIadala, hogy kikel iajzoIjon fehei papiia.
A feIadal lll szenponl szeiinl vaiiIhal.
Meghaliozhaljuk peIduI, hogy nekkoia Iegyen a kik lneioje. (Igy a szenneilekioI is
infoincil kapunk.)
MegfigyeIheljk a vonaIvezeles nikenljel (feIeneIi-e lllszi a iajzeszkzl, egyelIen vonaIIaI iajzoIja-
e neg, sll.).
Keiheljk, hogy kInlzo iajzeszkzkkeI hajlsa vegie a feIadalol. Igy negfigyeIheljk, van-e
kInlseg, ha loIIaI, ceiuzvaI, sll. keII iajzoInia.
Ha ceiuzvaI keszli a iajzol, dnlsk eI, hasznIhal-e iadil.
2. 5zabadkzI rajz
A jeIIlel aiia keijk, hogy kInlzo helkznapi doIgokal iajzoIjon Ie vzIalosan, IeheloIeg gy,
hogy egy-egy vonaIal ne lllszii pilIkozsia, hanen egyelIen nozduIallaI iajzoIjon neg.
Lgyszeiu vzIaliajz keszlhelo pI. gynIcskioI: aIna, kile, szoIo, lann, de hasznIhalunk ns,
kzisneil ligyakal, szinlIunokal is.
Lidenes a iajzok neielel eIoie neghaliozni, neil a kisneielu iajzok kevesell infoincil
nyjlanak a konpelenciiI. Ne csak a vegeiednenyl, hanen a iajzoIs lechnikjl is figyeIjk neg a
feIadal soin.
3. brakIcgszts
Lgy ,lefejezelIen iajzol adunk l a jeIIlnek, neIyioI lizonyos ieszIelek hinyoznak. IeIkeijk, hogy
egeszlse ki a kepel. Ionlos, hogy a iajz negIevo ieszIelei aIapjn egyeileInu Iegyen, hogy niIyen
veIl vonaIakal keII negiajzoInia. (II. epIel kepe, neIyen loIlves alIakokal vagy ikdsoil keII
iajzoInia.)
Dnlsk eI eIoie, hasznIhal-e iadil a feIadal soin, iIIelve hogy a hinyz ieszIelekel egyelIen
vonaIIaI keII-e negiajzoInia.
4. Nagymrct vck rajzn!sa
Nagyoll neiellen kezIo iajzhoz a lanleineklen laIIhal llIl hasznIhaljuk. Az 1-3.
feIadallpusok lineIyike aIkaInazhal ezen a ndon is. A feIadal nehezsege a iajz neieleloI es a
iajzfeIIel kevesle negszokoll, fggoIeges eIheIyezkedeseloI addik.
Haliozzuk neg, hogy adunk-e hilajavlsi Iehelosegel a feIadal vegiehajlsa soin.
1O5
RAJZO5, KEPE5 VZLATOT M5OL
A konpelencia kel sszelevoie lonlhal. A nsoIs a iepiodukIsia vaI kepessegel igenyIi,
de (a gyakoiIallan) kapcsoIdhal eneIIell a konpelencihoz egy eileInezesi sszelevo is. (II.
egy j kezgyessegu szeneIy kepes iepiodukIni egy lonyoIuIl lil, aneIkI, hogy liszllan
Ienne azzaI, hogy nil lizoI a kep.)
A nsoIs kepessege azon aIapuI, hogy az ingeil, annak jeIIenzoil heIyesen eizekeIjk
(negfeIeIo nenlIis kepel aIkolunk iIa), es kvelkezo Iepeslen vaIaniIyen cseIekves ljn
jia negjeIenljk (IeiajzoIjuk, sll.).
lefoIysoIjk.
A iajzoIs, iajzeszkz-hasznIal keszsege piecizilsl, apiIekossgol, ponlossgol feIleleIez.
Az eiie vaI liekves szeneIyisegleIi lenyezok fggvenye Iehel.
Az eileInezesi sszelevo (ludja-e a jeIIl, hogy nil jeIenl a iajz, anil nsoI) nagl a
leIjeslnenyl is lefoIysoIja. Ha liszllan van a iajzol aIkol eIenek jeIenleseveI,
sszefggeseikkeI, vaIsznu, hogy kevesell hila foiduI eIo nunkjlan, ninlha nen li a
iajz jeIenleslailaIonnaI a sznia.
Lgyszeiu iajzvzIalol keszl
KieneIi a Ienyegel
Mozgsa kooidinIl
Ioinkal negkInlzlel
IeIisneii a sk es leileIi aIakzalokal
1. Haliozzuk neg, hogy niIyen lpus vzIal/lia nsoIsl keijk a feIadallan. CeIszeiu
lll iajzol is vIaszlani, neIyek lenjuklan, lonyoIuIlsguklan es slIusuklan is eIleinek
egynslI.
2. Dnlsk eI, hogy a feIadal a vzIal ponlos iepiodukIsa, vagy eIfogadhalnak lekinljk, ha
Ienyegel lekinlve negegyezik az eiedneny a ninlvaI.
1O6
3. Dnlsnk az lik lenjiI. A nsoIsi keszseg neiesehez nen szkseges eileInes,
jeIenlesseI li likal hasznIni, hiszen a keszseg negIele azl jeIenli, hogy a jeIIl az eiedeli
ingeil jeIenleslailaIonlI fggelIenI is kepes visszaadni.
4. Dnlsk eI, hogy niIyen iajz- vagy ieszkzl hasznIjon a jeIIl a nsoIs soin.
5. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Tll szenponlol figyeIenle vehelnk:
Az eIkeszIl iajz heIyesen jeIenli-e neg az eiedeli infoincil. (II. ha a kivileIezes nen
eszlelikus, de eileInezhelo a kep.)
Ionlossg, ieszIelekie vaI odafigyeIes.
Hogyan hasznIja a jeIIl a iajzeszkzkel.
MiIyen az eIkeszIl kep eszlelikai sznvonaIa.
IIsIeges/hinyz eIenek szna a iajzon.
LilekeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es az eIkeszIl
nunkkal ezek aIapjn eilekeIni.
6. Dnlsk aiiI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalokal.
LilekeIesi szenponljaink aIapjn ninden feIadalia sszeslell ponlsznol adhalunk.
Kiegeszleskenl a iajzoIl lia eileInezeseie is kileihelnk (eili-e, anil IensoIl).
o sszelellell lia eselen hilzik,
o a hilzs ponlalIansglI, figyeInelIensegloI addik,
o a iajzeszkz hasznIala okoz nehezsegel,
o az lizoIand foina okoz nehezsegel (pI. leileIi lizoIsnd eIegleIensege),
o idegiendszeii/nozgsszeivi kiosodslI eiedo hilk.
LilekeIes:
A leIjeslneny az
eiedeli livaI nagas
szinlu
egyezesl/hasonIsgol
nulal, a ieszIelek sen
hinyoznak. A nsoIs
soin nagalizlos
eszkzhasznIal
figyeIhelo neg.
A nsoIl lia Ienyegi
eIeneil lekinlve
negfeIeI az eiedelinek.
Nehny ieszIellen
nulalkozik
eIleies/kihagys. Az
eszkzhasznIal szinlje
j.
A leIjeslneny lll
Ienyeges ponlon eIlei
az eiedeli lilI.
RvezelesseI kepes
javlani a hilkal. Az
eszkzhasznIal
eselenkenl
lizonylaIan.
}eIenlos eIleiesek
nulalkoznak az
eiedeli es nsoIl kep
kzll. A hilkal nen
kepes koiiigIni.
LszkzhasznIala nen
feIeI neg az eIvil
szinlnek.
1O7
MINTAFELADATOK
1. Egyszcr brk msn!sa
Az egyszeiu likhoz egyfeIe iajzeszkzl hasznIjunk. Az lizoIs sklan lilenjen. Mulassuk neg
a jeIIlnek az eiedeli lil, es hangsIyozzuk, ha ninden ieszIelelen negegyezo nsoIalol viunk
loIe.
iniIyen lil hasznIhalunk eiie a ceIia. Lidenes egyszeiull es lonyoIuIlall (kevesell/lll
vonaIlI II) likal is aIkaInazni.
Nehny peIda:
soininlk nsoIsa,
egyszeiu aIapiajz, nuszaki iajz nsoIsa,
giafikon/diagian nsoIsa,
kel dinenzilan lizoIl ligyak nsoIsa,
egyszeiu figuialv iajzos lia nsoIsa,
nonfiguialv lia nsoIsa, sll.
2. sszctctt brk msn!sa
A feIadal annyilan lei eI az eIsoloI, hogy ill a hiondinenzis lizoIsl is eIvihaljuk, sszelellell
likal aIkaInazhalunk, iIIelve lllfeIe szn vagy iajzeszkz aIkaInazsl keiheljk.
IeIdk:
aIapiajz, nuszaki iajz nsoIsa neielek feIlnleleseveI,
hiondinenzis aIakzalok, ligyak geoneliikus liinak nsoIsa,
sznes lik nsoIsa,
sszelellell, hion dinenzilan lizoIl kezi iajzok nsoIsa,
lloi vagy heIyiseg hiondinenzis iajznak nsoIsa, sll.
Mindkel feIadallpusnI kzIjk eIoie, hogy nennyi ido II iendeIkezesie a feIadal vegiehajlshoz.
A feIadalok sszeklhelok a iajz- es eszkzhasznIal vizsgIall ceIz egyel konpelencik feIadal-
soiaivaI.
1O8
EGY5ZER VZLATRAJZOT KE5ZT
A konpelencia azon a kepessegen aIapuI, hogy egy doIog/Ilvny Ienyegi eIeneil kieneIve,
azl iajzos foinlan negjeIenljk, gy, hogy az a szenIeIo sznia infoincil hoidozzon.
Az lizoIl doIog Iehel a kIviIg vaIaneIy ieszIele (ligy, szeneIy, eseneny), de
negjeIenlhelo iajzlan vaIaniIyen leIso, nenlIis kep (lIel, eIgondoIs, leiv) is.
A vzIal keszlesenek kuIcsfonlossg lenyezoje, hogy kepes-e a szeneIy a Ienyeg
kieneIeseie, vagyis kInlsegel lud-e lenni a levekenyseg/feIadal szenponljlI Ienyeges es
IenyegleIen infoincik kzll.
Ha egy eIkepzeIesl, leivel szeielnenk vzIalos foinlan negjeIenleni, akkoi a kepzeIel
nenlIis foIyanall nukdleljk, neIynek Ienyege, hogy a ni negIevo lapaszlaIalokal
(ludallailaInakal) j sliuklilan konlinIjuk. A kepzeIeli levekenyseg leiIelen nagy
egyeni eIleiesek Iehelnek. Lhhez kapcsoId fogaIon a kiealivils.
lefoIysoIjk.
A vzIal lenja is lefoIysoIhalja a leIjeslneny sznvonaIl. (II. Iehel, hogy vaIaki knnyen
keszl geoneliiai foinklI vzIalol, de az enleilizoIssaI nehezsegei Iehelnek, sll.) A
gyakoiIs nveIheli a leIjeslneny sznvonaIl.
KieneIi a Ienyegel
Mozgsa kooidinIl
Ioinkal negkInlzlel
IeIisneii a sk es leileIi aIakzalokal
1. Haliozzuk neg, hogy niIyen lpus vzIal keszlesel keijk a feIadallan. CeIszeiu lll
lenl vIaszlani, vagy a vzIaliajzoIs kiInenyeil ndoslani (pI.: nodeII aIapjn,
enIekezelloI, sll.).
2. Dnlsnk az lik lenjiI. TeIjesell kepel nyjl, ha szalIyos/szalIylaIan vonaIakal
lailaInaz feIadalokal is adunk. (II. epIel vzIala, enleiiajz, sll.)
3. Dnlsk eI, hogy niIyen iajz- vagy ieszkzl hasznIjon a jeIIl a vzIal eIkeszlese soin.
1O9
4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Tll szenponlol figyeIenle vehelnk:
lailaInazza-e a iajz a szkseges infoincikal (= hasznIhal-e a vzIal),
ponlossg, ieszIelekie vaI odafigyeIes,
hogyan hasznIja a jeIIl a iajzeszkzkel,
niIyen az eIkeszIl kep eszlelikai sznvonaIa,
fIsIeges/hinyz eIenek szna a iajzon.
LilekeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es az eIkeszIl
nunkkal ezek aIapjn eilekeIni.
5. Dnlsnk aiiI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalokal. AIleinalv Ieheloseg, hogy
nen adunk idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi idol szn a jeIIl egy-
egy vzIaliajz eIkeszleseie. (efoIysoIhal a feIadalvegzes lene azzaI, ha nen adunk
idokeielel, de feIhvjuk a jeIIl figyeInel aiia, hogy nineI ividell ido aIall keszlse eI a
vzIalol.)
LilekeIesi szenponljaink aIapjn ninden feIadalia sszeslell ponlsznol adhalunk.
LilekeIhelo a vzIal eIkeszlesenek selessege.
o a vzIal fonlos eIeneilen eIlei az lizoIl doIoglI/ligylI,
o ponlalIansglI, figyeInelIensegloI add hilk, neIyek a ieszIelekel eiinlik,
o a iajzeszkz hasznIala okoz nehezsegel,
o az lizoIand foina okoz nehezsegel (pI. leileIi lizoIsnd eIegleIensege),
o ns sznvonaI a leIjeslneny kInlzo kiInenyek eselen (pI. nodeII ulni es
enIekezelloI lileno iajzoIsnI),
o nincs liszllan a vzIal ninl fogaIon IenyegeveI (ezeil pI. leIjes ieszIelessegie
liekszik).
LilekeIes:
A vzIal eszlelikai
sznvonaIa es
infoincilailaIna is
nagas szinlu.
Magalizlos
eszkzhasznIal
jeIIenzi.
A vzIal az lizoIl
lena Ienyegi eIeneil
lailaInazza, nehny
kisell hinyossg
vagy lIzoll ieszIelezes
figyeIhelo neg. Az
j, az eszlelikai szinl
negfeIeIo.
A vzIal nen ad vaIs
kepel az lizoIl lena
Ienyeges/IenyegleIen
eIeneiioI.
TIieszIelezell a iajz,
vagy sok a hinyz
eIen. Az
eszkzhasznIal
eselenkenl
lizonylaIan.
A Ienyeg kieneIeseie
vaI kepleIenseg
jeIIenzi a leIjeslnenyl.
Az infoinci-
lailaIon aIacsony vagy
hinyzik. Az
nen feIeI neg az
eIvilnak.
MINTAFELADATOK
11O
1. Vz!atrajz mcgfIgyc!s a!apjn
A feIadalhoz liniIyen ligyal, kepel, iajzol, sll. feIhasznIhalunk, de keiheljk szeneIyek
IeiajzoIsl is. iniIyen lena neIIell dnlnk, fonlos, hogy a jeIIl a feIadalvegzes soin
foIyanalosan Issa a iajzoIand doIgol.
Dnlsk eI, niIyen idoie vonalkoz insliukcil adunk. Insliukcink lailaInazzon ulaIsl aiia is, hogy
niIyen ieszIelesseggeI keijk a vzIaliajzol, hiszen az egyeni eileInezes ellen a lekinlellen sokfeIe
Iehel. (II. iajzoIja Ie a kepen Iloll epIel vzIall, a iajznak nen keII lailaInaznia a dszlo eIenekel,
sll.)
Nehny peIda:
ligy hiondinenzis iajza,
lloi hiondinenzis iajza,
szeneIy lizoIsa Ilzeke jI feIisneihelo eIeneiveI,
a leien aIapiajza, aneIylen lailzkodunk, leiendezesi ligyakkaI,
kep aIapjn egy viosieszIel vzIalos iajza,
poIc iajza, a iajla Ilhal ligyak lizoIsvaI, sll.
2. Vz!atrajz cm!kczctb!
A feIadal annyilan lei eI az eIsoloI, hogy ill a iajzoIs soin ni nen Ilhalja a jeIIl a ,nodeIIl, gy
enIekezelloI keII vegeznie a feIadalol. A ividlv neniia vizsgIalia is aIkaInas ez a feIadal.
Az insliukci soin aiia keijk a jeIIlel, hogy figyeIje neg a Iloll ligyal, kepel, sll., neil ulna
enIekezelloI keII vzIalos iajzol keszlenie iIa.
Dnlsk eI, hogy nennyi idol adunk a iajzoIand doIog lanuInnyozsia.
IigyeIjnk aiia, hogy a leIjeslneny az eIso feIadalhoz kepesl vaIsznuIeg aIacsonyall Iesz
(ieszIeleilen ponlalIanall), gy eilekeIesi szenponljainkal a nehezlell heIyzel fggvenyelen
ndoslsuk.
3. E!kpzc!s a!apjn trtn vz!atkszts
Lz a feIadal annyilan lei eI az eIozoekloI, hogy a leivezes, kiealivils konpelencijl is eiinli.
Az insliukci csak szveges infoincil lailaInaz (ez Iehel klelIenell vagy ieszIeles, konkiel), es a
jeIIl az eIkepzeIesel nII leivezesseI jeIenli neg vzIaliajz foinjlan.
Nehny peIda:
111
Hz vzIalos aIapiajza, szolk eIiendezeseveI (lonyoIlhaljuk a feIadalol, ha lizonyos
igenyekel is feIsoioIunk: pI. Iegyen kel gyeiekszola, a szolk ne egynslI nyIjanak, sll.).
Lszkz leivezese vaIaniIyen konkiel funkci kapcsn (pI. lioIsia aIkaInas poIciendszei,
sll.).
Dekoici leivezese (pI. kiiakal eIiendezesenek vzIalos iajza).
IIakl, szianyag vzIalos negleivezese neghaliozoll lenlan, sll.
112
5zbc!I knmmunIkcI
TI5ZTN, ERTHETOEN BE5ZEL /ARTIKULLVA BE5ZEL
A leszed az enleiie jeIIenzo inleIIekluIis levekenyseg, aneIy lisas eiinlkezesie, gondoIali
lailaInak veilIis kifejezeseie, fogaInak negnevezeseie aIkaInas. A leszed a nyeIv szleIi
negjeIenese, igzIl foinja pedig az is. A leszed konvencionIis negegyezes aIapjn
neghaliozoll jeIek iendszeie, aneIy foIyanalos vIlozsl nulal.
A leszed eIvIaszlhalalIan a nyeIvloI es gondoIkodslI. A leszedlevekenyseg sszelell foIyanal,
fizioIgiaiIag negy fonlos szakaszia lonlhal: a Iegzes, a hangads, a kiejles es a kifejezes.
eszedszeiveink lizonyos luIajdonsgail ikIjk, peIduI a hangadollsgol, fogak eIheIyezkedesel,
a nyeIvnozgs gyelIensegel, a IaliIis leszedlenpl. A veInk szIelell adollsgokal azonlan
fejIeszlheljk, sok gyakoiIssaI enyhlheljk eselIeges leszedhilinkal.
Idegiendszeii feIleleIek, kognilv kepessegek, egeszseges eizekszeivek:
Lgeszseges idegiendszei.
A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIen, az enIekezel, a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az
anaIgis gondoIkods. Az anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen feIleleIez
azonos eiedelel. Az anaIgis gondoIkods fonlos a nyeIv- es leszedlanuIslan. A
giannalikai szalIyok szlns, ulnzson aIapuI eIsajllsa soin a gyeinek sokig
egyszeiu anaIgikia lnaszkodik. Lz azl jeIenli, hogy szalIyos folpus ninljia aIaklja a
llli sz iagozsl. Cyakian leves anaIgikal aIkaInaz, peIduI: Ilollan. Ionlos, hogy az
iskoIlan a gyeinek a szalIy neIIell nindig neglanuIja a kiveleIekel is, es ninden
szalIyia nineI lll peIdl Isson. A nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves
anaIgiklI.
Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez.
HangfeIisneies, leszedhanghaIIs. A hangokal hanghuIInok foinjlan eizekeIjk. Az
enleii leszed hangjai egynslI akuszlikaiIag nen kInInek eI, ezeil fonlos a
hangfeIisneies, leszedhanghaIIs kepessegenek fejIeszlese. A hangok feIisneiese segl az
oIvasslan, leszedfejIodeslen. Az gynevezell haIIsi figyeIen ieven vagyunk kepesek az
enleii hangokal negkInlzlelni.
VeilIis enIekezel.
IigyeIen koncenlici: a koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl.
Adollsgok:
Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege.
Lp /leIjes fogazal.
Lp szj kiIi iznok (kikis szjizon - cscsili es zija a szjal, pofaizon - szjzugol
oIdaIfeIe hzza, feIso ajak negyszgu izna - feIso ajkal eneIi, aIs ajak negyszgu izna - aIs
ajkal IefeIe hzza, nosoIyg izon - szjzugol oIdaIia hzza, jioncsonli izon - szjzugol
oIdaIia es feIfeIe hzza, hionszgu izon - szjzugol oIdaIia es IefeIe hzza).
113
Isneielek, lanuIkepesseg, kinyezeli feIleleIek :
Szkincs.
HeIyes kiejles. A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok
negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a
kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp,
sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok
negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik.
SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezes sznak lll eileIne van. IlaInosan: gondoIalaink,
eizeseinek kinyiIvnlsa szlan vagy islan. A kifejezes szl gyakian a sz szinoninjakenl
is hasznIjuk, hisz naga a sz oIyan nyeIvi egysege az isnak es leszednek, aneIy eileInes
jeIenlesseI li, kifejez vaIanil. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll
lenyezok es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg,
nuveIlseg, neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei, es neg sok lenyezo.
Szakkifejezesek isneiele.
Legzoszeiviendszei:
A Iegzes a heIyes es eilhelo leszed egyik Iegfonlosall aIapfeIleleIe, hiszen a Iegzes
szoIgIlalja a keIIo es szkseges eneigil a leszedhez. eszednk a kiIeIegzes soin
foinIdik. A leszedlevekenyseg soin eIoszi a negszIaIs eIoll Ievegol vesznk, neIy
Ievego a gegelen hangkenl kezd iezegni, a szjieglen hangzv aIakuI, s najd a hangzk
szavakal, nondalokal aIkolnak, aneIyekel daIIanosan ejlve, sznelekkeI lagoIva,
hangsIyozva eileInes kzIesekke iendeznk.
A ldonk "sponln" ndon gondoskodik hosszall nondanivaI eIoll lll IevegoioI, de
ennek ksznhelo az is, hogy az induIal nkenl eneIi a hangol, fokozza a lenpl. KelfeIe
Iegzes kInlzlelhelo neg: az eIelfennlailshoz szkseges eIellani es a hangadshoz
szkseges leszedIegzes. A leszedIegzes gyoisall es neIyell leIegzesseI es hosszall
kiIegzesseI ji. AllI fggoen, hogy neIy iznok vesznek dnloen ieszl a Iegzes nunkjlan
(hiszen a ldo allI lguI, hogy vagy a neIIkasunkal szeIesljk, vagy a vIIunkal eneIjk,
vagy a ldo aIalli iekesziznol doIgozlaljuk), negkInlzlelnek neIIkasi, vIIvi es
iekeszIegzesl. (A iekeszIegzesl szoklk hasi Iegzesnek is nevezni, neil enneI a IegzesneI a
hasfaI eIoiedonloiodik leIegzeskoi, es visszahoipad kiIegzeskoi.) A iekeszizonnaI indloll,
de a loidakosi lglsvaI foIylaloll leIegzesl nevezik konlinIl Iegzesnek. A
leszedIegzesneI IegheIyesell a iekeszIegzesl aIkaInazni, neil viszonyIag kis izonnunkvaI
nagy nennyisegu Ievego hasznIall leszi Iehelove, s gy negknnyli a leszedel.
A iekeszizon, a hasizon es a loidakzi iznok is ieszl vesznek a hangkepzeslen, s a
hangszaIagok inyaIl hangkepzesie Iesznek kepesek.
A leszedIegzesnek nindig a leszed lailaIni, iilnikai sajlossgaihoz keII igazodnia. A Iegzes
nennyisegenek is eIegendonek keII Ienni a nondanivaI-egyseghez. A leszed kzleni ssze-
vissza IevegoveleI zavai, nehezen eilhelove leszi a nondanivaIl, feszIlseg, InpaIz
lenyonsl keIli a haIIgallan.
Az ailikuIci:
A halekony, jI eilhelo leszed fonlos feIleleIe a negfeIeIo ailikuIci.
A nagyai nyeIvnek sajlossga a nyiloll szjjaI vaI "hangzs" leszed, aneIyel negfeIeIo
szjnyilssaI, hangszaIagnukdesseI, ajaknozgssaI eihelnk eI. Lnnek seglsegeveI
negeioIleles neIkI is jI haIIhalv vIik leszednk.
Az IIkapocs (nandiluIa): nozgsa neghalioz. A kifejezo es eilhelo leszedhez szkseges,
hogy az egyes hangok kepzese kzlen negfeIeIoen nyissuk a sznkal. A szjieg
114
negnagyolllsa az IIkapocs fggoIeges iiny nozgsnak kvelkeznenye. Az IIkapocs
Ieengedeselen a nyeIvcsonl feIelli es aIalli iznoknak van jeIenlosegk. Az IIkapocsnak az
IIcsonllaI aIkololl szge a nagnhangzk ejlese kzlen Iehel: zil - u,,,u,i,, feIig zil -
,o,e,o,, nyIl - a,e, nagyon nyIl -
A negfeIeIo hangadslan, a leszed eilhelosegelen a leszeIoszeivek iznainak nagy szeiepe
van.
A nyeIv a hangkepzeslen kel feIadalol leIjesl: a szjieg aIakvIlozsa a nyeIv nozgalsvaI
lefoIysoIja a nagnhangzk hangsznel, akadIyokal hoz Ielie a szjieglen, ezek pedig
ziejekel keIlhelnek, s gy kepzodnek a nssaIhangzk.
Az eidekIodes feIkeIlesenek es elienlailsnak, a nondanivaI lagoIsnak fonlos
leszedlechnikai eszkze: a hangsIyozs, lenpvIls, a hangeio ndoslsa, a nagassgleIi
vIls, a leszedsznel.
HangsIyozs:
Az eilhelo leszedhez szkseges a negfeIeIo hangsIyozs. A nondallan a hangsIy heIyel a
kvelkezo lenyezok haliozzk neg:
o Az eileIen. A kzIes szenponljlI Ienyeges iesz. Mindig a Ienyeges, fonlos
infoincil keII nyonalekoslani.
o Az eizeIen (a nondanivaI kieneIeselen, az eizeIni halsok fokozslan van nagy
szeiepe).
o A iilnus (lizonyos szvegek - veisek, nondkk - eselen kiegeszli az eIso kel
hangsIyozsi foinl) A iilnikus, hangsIyos leszed knnyellen eilhelove,
kvelhelove leszi a nagyaizalol.
A hangsIy ividell, hosszall szakaszokia lonlja a nondalol, aneIyekel azonlan
ugyanannyi ido aIall nondunk IlaIlan ki. HeIyes hangsIyozs eselen leszednk iilnikus,
kvelheloll, eilheloll. Lgyainl keIIenelIen a szjlaig, lIhangsIyozoll es a nonolon,
hangsIylaIan leszed. Nen nindegy, hogy leszed kzlen nil hangsIyozunk aki
iilnikaiIag, aki eileIniIeg. A ponlalIan, heIyleIen hangsIyozs aki feIieeilhelove,
eilhelelIenne is leheli nondanivaInkal.
Hangeio:
A hangeio egyieszl a leszeIolen Ievo feszIlseg Ievezelesel, nsieszl a lefoIysoIs
halekonysgnak az eneIesel segli. A leszedszeivek izonnukdeseloI fgg. A hangeio
vIlozsaivaI ki Iehel eneIni az jal, a fonlosal, eizeIneinkel. HaIk, iIIelve hangos, lovll
fokozalosan eiosdo, iIIelve haIkuI aIapfoiniI leszeIhelnk. IiolIenl okozhal a nen
negfeIeIoen vIaszloll hangeio. A lI hangos leszed eppgy zavai Iehel, ninl a nolyogs.
A hang eiossege es daIIanossga kzll foidloll sszefgges van. MineI hangosall a leszed,
annI kevesle daIIanos, es ezzeI ionIik halekonysga.
Mindig a leien neielehez szkseges a hangeiol igazlani. LIoadk hilja, hogy nindenl
fonlosnak lailva nindenl egyfoinn, nagy hangeioveI pilInak eIoadni.
115
A hangIejles:
A hangIejles a leszed hangnagassgnak vIlozlalsn aIapuI. A hangIejles az eIoleszed
daIIana. A leszed daIIana a nagnhangzk es a znges nssaIhangzk zenei nagassgnak
vIlozsakenl jn Ielie. Szoiosan kapcsoIdik a hangsIyozshoz. A leszedel kseio ninden
eizeIni veIeji a hangIejles vIlozslan nyiIvnuI neg. A hangIejles vIlozsail a leszeIo
egyenisege, a leszedsziluci haliozza neg.
A gyoisasg, a lenp:
A leszed gyoisasgl az egysegnyi idolailan aIall kiejlell szlagok sznvaI neijk. MineI
kevesell ido jul a hangok kepzeseie, annI gyoisall a leszed. A leszedselesseg az adoll
nyeIvie, az adoll heIyzelie jeIIenzo. Msodpeicenkenl nagyaiuI lIagosan 3-4 szlagol ejlnk
ki. A gyois leszedlenpia jeIIenzo, hogy az ailikuIcis nozgsok gyoisak, a leszed
kzleni sznelek ividek, haliozollak. A leszed gyoisasgl lefoIysoIjk a leszeIo
psziches sajlossgai, lenpeianenluna. Az eizeInek szinlen lkizodnek a lenplan. Mind
a gyoisls, nind a Iassls azl eizekeIleli, hogy fonlos nondanivaI kvelkezik a leszedlen.
A lenp is lefoIysoIja a leszedel, hiszen ha lI gyois, nehezen kvelhelo a nondanivaI, ha
lI Iass, szinle eIaIlal.
Sznel :
A sznel a leszedfoIyanal fonlos iesze. Szeiepe van az eizeIni leIlellseg eizekeIleleselen.
IlaIa a nondanivaI jollan lagoIdik, Iezi egy gondoIalol, vagy feIhvja a figyeInel egy j
ieszie, eilhelolle leszi azl. KapcsoIallan van a hangsIIyaI, a szienddeI. KInlzo lpusail
enIlheljk neg: leIegzesi sznel ( a IevegoveleIl segli), hezilcis sznel (koncenliI, keiesi
a szavakal), feIhvsi sznel (nsok figyeInenek feIkeIleseie lailoll sznel), kifejezo sznel
(halskeIles szeiepe van). A leIegzesi sznelneI vigyzni keII, hogy ne akkoi lilenjen,
anikoi eppen a iossz IevegoveleI niall kifuIIadl a leszeIo, vagy eIveszlelle a leszed fonaIl.
A hezilcis sznel kios, neil neglii a foIyanalol, s iadsuI neha szlagisnelIeslen, ""-
zeslen, lIleIekszavak hasznIallan is negnyiIvnuI. A feIhvsi es kifejezo sznel
nindegyike jI hasznIhal.
AIkaInal ad az eIneIyIlell gondoIkodsia, iIIelve az eizeIni leIesie.
A sznelek eIheIyezkedesk aIapjn Iehelnek:
eIosznel (IIhal az j gondoIal, a hangsIyos iesz eIoll),
ulsznel (Iezi egy negeIozo leszedszakaszl),
sznelpi (anikoi egy eIo- es egy ulsznel zi kzie egy ieszl).
Lgy-egy sznel (hals- vagy iilnikai) eIoadsla vaI leiklalsa nindenkeppen halekony, de
az indokoIalIanuI sok sznel negliheli az eIoads iilnusl, kizkkenl es szellideIi a
gondoIalol.
A hangszn :
A hangszn az egyenie Ieginkll jeIIenzo leszedsajlossg. A hangsznl az aIaphang es a
feIhangok sznnak ainya adja. A leszeIo leszedszeivei haliozzk neg, de a leszeIo
eizeInei is lefoIysoIjk. Tenpl, hangeiol Iehel vIlozlalni, a hangsznnk azonlan ink
jeIIenzo adollsg. A hangszn inyaIali gazdagsga lefoIysoIja a hangsoi lailaInl,
jeIenlesel. Kznys nondanivaInI hangunk "negszikI", eios eizeInek eselen
"lfoiisodik", vagy eppen hidegge, iidegge vIik.
116
nisneiel:
i ludalosan aIkaInazzuk nindezekel a leszedlechnikai fogsokal, vigyznunk keII aiia,
hogy hangunk, slIusunk leineszeles naiadjon, ne eizodjek iajla affeklIs, nodoiossg,
nesleikeIlseg. Az nisneiel aIapjn azokal a lechnikai negoIdsokal keII vIaszlanunk,
aneIyek neg is vaIslhalk, azokal a kepessegeinkel szkseges fejIeszleni, aneIyek a
Ieggazdasgosallan, a Iegnagyoll halsfokkaI fejIeszlhelok.
A leszedfejIodes akadIyai
nagzali eIellen eIszenvedell kiosodsok,
szIeleskoi szeizell seiIesek,
ikIll luIajdonsgok,
az idegiendszei fejIodesenek zavaia,
ajak-, szjpadhasadek,
haIIsseiIes,
nen negfeIeIo kinyezeli leszedpeIda,
IIand huiulos, nlhs IIapol, s ennek kvelkezlelen feIIepo fIgyuIIadsok,
sll.
Nagyoll leszedzavaiok:
Iszeseg
A pszeseg (diszIIia) a leszedhangok ejlesenek, liszlasgnak oIyan zavaia (ep haIIs es ep
leszedszeivi leidegzodes eselen), aneIyie jeIIenzo az adoll nyeIvkzsseg ailikuIcis noinilI
vaI eIleies.
Dadogs
Dadogs a leszed sszeiendezellsegenek zavaia, aneIy a iilnus es az len feIlonIslan es a
leszed gicss szaggalollsglan jeIenlkezik.
Hadais
A hadais a leszed oIyan zavaia, aneIyie jeIIenzo a iendkvIi gyoisasg, a hangok, a szlagok
kihagysa, a ponlalIan hangkepzes, a nonolnia, a szegenyes szkincs, s az sszszeneIyiseg sajlos
"eIvIlozsa".
Oiihangzs leszed
Oiihangzs leszed eselen az eIellani nazIis iezonancia kiosan negvIlozik (nazIis hangok).
DiszIexia - diszgifia
A pedaggia IlaInosan eIfogadoll defincija szeiinl a diszIexia az iskoIai leIjeslneny es az
inleIIekluIis kepessegek szignifikns eIleiese, aneIynek hlleielen sIyos oIvassi zavai
laIIhal (Csepe V., 2OO2).
117
A pszichoIgiai nagyaizalok eIsosoilan a lanuIshoz szkseges ieszkepessegek nukdesi
kvelkeznenyekenl eileInezik a diszIexil, kIns lekinlelleI az oIvass neglanuIshoz
szkseges kepessegek eIegleIen, hinyos vagy zavail nukdeseie. A ieszkepessegek kielen
is kieneIl jeIenloseguek a leszedeszIeIes es leszednegeiles, a hangzdiffeienciIs, a
fonoIgiai ludalossg, a figyeIni es enIekezeli leIjeslnenyek, az eszIeIesi szeivezodes es
ns kognilv funkcik.
eszedfejIeszles
A leszedeszIeIes es leszednegeiles foIyanalnak diagnoszlizIsl eIsosoilan Iogopedus,
iIIeloIeg gygypedaggus vegzi, aki az eiie jogosl CMI-diagnoszlikai es akkiedilIl
leipis lanfoIyan lanslvnyvaI iendeIkezik. A leipil az enIlell lanslvnnyaI
iendeIkezo Iogopedus, gygypedaggus, fejIeszlopedaggus, vno, lanl es lani
vegezheli (egyeniIeg vagy csopoilosan).
A |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a|
Megeili nsok konnunikcijl
MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel /TapaszlaIalail negfogaInazza
Lioszaknenlesen konnunikI
Szveghuen oIvas
TagoIlan oIvas / Lilheloen oIvas
Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan)
Keidesekel lesz feI
Mondalokal aIkol
Seglsegel kei
Kilailan figyeI
KieneIi a Ienyegel
Lgyel konpelencik:
MolivIhalsg a fejIeszleshez: a leszedIegzes lkeIeleslese egyieszl izonnozgsok,
szoksok laIaklsl kvnja, nsieszl eileIni jeIIegu nunkl kveleI
SliesszkezeIesi kepesseg: a heIyes Iegzes ludalos aIkaInazsvaI cskkenlhelo a InpaIz,
szoiongs
Iiecizils
Meggyozokeszseg
NyeIvheIyesseg
Kzeilheloseg
Iiezenlcis keszseg
118
Az "Lilhelo leszed konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI (oIvassa feI a szvegel)
es sszelell szleIi konnunikcis feIadal eselen egyainl (pI. ligyaIsi sziluci).
1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, kepel, szilucil, sszelell feIadalol, sll., aneIynek
negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen negfigyeIhelo a jeIIl szleIi negnyiIvnuIsa.
2. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak.
3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy
nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall
leIjesli a jeIIl a feIadalol.
4. Haliozzuk neg, hogy a konnunikci soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsokia
figyeInk.
5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo
kalegiikla soioIhaljuk.
6. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia
neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink
aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn
eilekeIni.
7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek
egyszeiu ndszeiel.
8. TeszleIjk az eIjisl.
AilikuIci
Hangeio
HangsIy
Sznelek
HangIejles
Hangszn
Cyoisasg, lenp
HeIyes vIaszok szna
Hilk szna
Az ulasls es a feIadal negeilese
KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall
Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig)
A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei
nIIsg
A nunkafoIyanal leivszeiusege
Ionlossg, piecizils
Munkalenp
119
LilekeIes:
AilikuIIlan, eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo hangeioveI
es hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
sznelekkeI, negfeIeIo
lenplan
konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
(II. IenyegleIen
ieszekel is lI-
hangsIyoz, nen
negfeIeIo a hangeio, a
sznelek hasznIala,
kisse hadai sll.)
Konnunikcija nen
eilhelo. Igen sok es
sIyos leszedlechnikai
hilja van (iaccsoIs,
dadogs sll.). TI
gyois (eios hadais),
iIIelve lI Iass
lenpj a leszed
(nonolon).
MINTAFELADATOK
1. 5zvcg (dnkumcntum, cIkk, !crs stb.) fc!dn!gnzsa s az crcdmny knmmunIkcIja
Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel.
Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele.
IogaInazzon neg keidesekel.
VIaszoIjon a sajl naga vagy nsok IlaI feIlell keidesekie.
2. 5zcrcpjtk, szItucIs gyaknr!at
Szeiepjlek eIoie negil foigalknyv aIapjn, a szaklani eIkeszli a foigalknyvel, a jeIIleknek
kisoszlja a szeiepel.
A szeiepjlekok nenele:
1. A kiInenyek lenulalsa (nagyaizala, szeieposzls, feIadalok neghaliozsa)
2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka)
3. A kivileIezes eIenzese:
- a jeIIlek neilekeIese
- a jleklan ieszlvevok konnenlija
- negfigyeIok eszieveleIei
4. Az eIvegzell nunka eilekeIese.
3. FI!mc!cmzs
SzaknvaI kapcsoIalos fiIn eIenzese eIoie neghaliozoll szenponlok aIapjn.
4. Kp, bra c!cmzsc
SzaknvaI kapcsoIalos kepek lenulalsl kveloen kInlzo lpus feIadalok eIvegzese.
Muszaki iajz eIenzese.
VzIal kiegeszlese sll.
12O
MEGERTI M5OK KOMMUNIKCIJT / MEGERTI A M5IK KZLE5ET
A konnunikci a viIg es az eIoIenyek, iIIelve az eIoIenyek egyns kzlli infoincicseiejenek
foIyanala.
A konnunikci foIyanalnak eIenei:
Ad. Az zenel kIdoje.
Vevo: Az zenel fogadja.
Csaloina. Az zenel lja a kezdenenyezo (ad) es a cnzell (vevo) kzll.
zenel: A konnunikci ligya, azon gondoIalok es eizeInek egyllese, aneIyel a konnunikci
kezdenenyezoje a cnzell ludonsia hoz.
Kd: Annak, aki az zenelel kIdi, kdoIni keII az infoincil, a nsik szeneIy IlaI is isneil
kdiendszeile: azonos nyeIv, szaknai kd, sll.
DekdoIs. Az zenelek foidlsa, a kdok Iefoidlsa gondoIall.
VeilIis konnunikci. SzleIi kzIes.
NonveilIis konnunikci: Az zenelek lovlllsa aickifejezes, geszlus, leslheIyzel, sll. IlaI.
Melakonnunikci. A konnunikci szenponljlI nsodIagos, nen ludalos jegyek negjeIenesi
foinja, aneIyek az infoincin lIia nulalnak.
VisszacsaloIs. Az infoinci visszakIdese a foiishoz. Lgyiiny konnunikci eselen nincs
visszacsaloIs, keliiny konnunikci eselen pedig van.
Zaj: Toizlja az zenelel. Mindig jeIen van vaIaniIyen zavai lenyezo.
Hion fajlja:
Iizikai. a konnunikci fizikai jeIel zavaija (peIduI hlleileszeIgeles, a jinu zgsa,
napszenveg sll.).
IszichoIgiai: az eszIeIesl, negisneiesl zavaija (hlleiluds, eIoleIel).
Szenanlikai: a leszeIo es a haIIgal kInlzo jeIenlesl kapcsoI ugyanahhoz a jeIhez,
zenelhez. Okozhalja konpIikIl jeIzesek, zsaigon hasznIala.
Kinyezel: a konnunikci heIyszne.
A negeilesl lefoIysoIhaljk a kinyezeli lenyezok:
1. Iizikai. a konnunikci konkiel heIye
2. TisadaIni-pszichoIgiai: kapcsoIalaink IIapola, peIduI lailsgos-eIIenseges, foinIis-
kzvelIen, konoIy-hunoios
3. IdoleIi: a nap neIyik szaklan konnunikIunk, eIelnk neIyik szakaszlan
konnunikIunk, a lileneIen neIyik szakaszlan konnunikIunk
Konnunikcis szuioink:
efoIysoIhaljk nsok konnunikcijnak negeilesel konnunikcis szuioink.
Lzl a szuiol a kvelkezo lia iIIuszliIja.
121
A knmmunIkcIs szr
Az egyes fiIleiek (szuiok) a kvelkezok:
I. ViIgnezel, kuIlia: ide lailozik szeneIyes eilekiendnk, eIkepzeIesnk az eIelioI.
II. Tuds, lapaszlaIal: ninden, anil igaznak hisznk.
III. Hil, hozzIIs: eizeseink azzaI kapcsoIallan, anil hisznk.
IV. SzeneIyiseg: ninden ns, ani egyedi.
Idegiendszeii feIleleIek, ep eizekszeivek, kognilv kepessegek:
Lp eizekszeivek (eIsosoilan a Ilshoz, haIIshoz).
VeilIis enIekezel.
Kilail figyeIen.
Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eizekeIesl, eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok
halsnak cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi
lapaszlaIalok, eIoleIelek sll.).
SzenponlvIls kepessege: A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol,
jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk.
IigyeIenkoncenlici: A koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl.
Isneielek, lanuIkepesseg, kinyezeli feIleleIek:
A nyeIv isneiele.
Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele.
A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi insliuIsa (piecz, ponlos, eilhelo
negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI, ailikuIIva).
A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele.
nisneiel.
122
Tiszln, eilheloen leszeI
MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail
Lioszaknenelesen konnunikI
Keidesekel lesz feI: hogy ponlosallan negeilse nsok kzIesel
Mondalokal aIkol
Seglsegel kei: anennyilen szkseges az infoinci ponloslshoz
IigyeIenle veszi nsok veIenenyel
Iislan negfogaInazza a veIenenyel
Rvid szvegel aIkol
nIIan feIdoIgozza a szvegel
KieneIi a Ienyegel
Kilailan figyeI (hosszall szveg, ido eselen)
Lgyel konpelencik
MeghaIIgalsi keszseg
IigyeIensszponlosls
IeIfogkepesseg
CyakoiIalias feIadaleileInezes
Nyiloll hozzIIs
A "Megeili nsok konnunikcijl konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI
("IsneleIje neg es nagyaizza eI, hogy nil nondoll XY.") es sszelell szleIi konnunikcis
feIadal eselen egyainl (pI. "Mil eneIne ki a ligyaIsi sziluci leinekisneileleseloI`").
1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, a szilucil a kepen, fiInjeIenelel, sszelell feIadalol
,sll., aneIynek negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl
nil eilell neg nsok konnunikcijlI.
4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi
negnyiIvnuIsok Iehelsegesek.
123
6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es
eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu
egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni.
egyszeiu ndszeiel.
HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl.
Teves, iIIelve hinyz vIasz = O ponl
A feIadal eIvegzesenek idolailana
Iiecizils sll.
LilekeIes:
Az infoinci, nsok
kzIesenek negeilesel
eIIenoizo feIadalokal
vagy azokal a
feIadalokal, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI,
nIIan, pieczen,
hillIanuI eIvegzi.
Megeili nsok
kzIesel. Kisell
hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja
az infoinci
negeilesel eIIenoizo
feIadalokal, visszaadja
az eIhangzollakal.
Nagyoll hilkal vel.
Tll seglsegel igenyeI
az infoinci
feIadalok
eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll
infoincil. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalokal.
124
MINTAFELADATOK
A "Megeili a kapoll infoincil" konpelencia szinljel egyieszl ceIzollan az ladoll infoinci
eIIenoizeseveI, nsieszl kzvelve, az ladoll infoinci feIdoIgozsl eIIenoizo feIadalokkaI
vizsgIhaljuk neg.
Fc!c!cta!knt fc!adatnk
LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle az infoincikal. Hlinya,
hogy nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl.
Az infoinci piecz visszaadsa: Mi voIl ponlosan az insliukci` IsneleIje neg/jlssza eI
(ceIzoll feIadal).
sszefogIaIs: IogIaIja ssze a haIIoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes konpelencia is
negfigyeIhelo.)
Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eInondollaklI. Mi az, anil nen
enIlellnk a feIadal eInondsakoi, de egyeileInuen kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles
kepessege.)
Kiilika aIkolsa: LilekeIje az eIhagzoll szvegel lailaIniIag, foinaiIag, sll.
Keidezes: IogaInazza neg keideseil a haIIollakkaI kapcsoIallan. (Keidezes kepessege.)
SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es sajl negIevo isneieleink egylles vizsgIala az j,
lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen. II. Lgeszlse ki az eIhangzollakal a
szaknhoz kapcsoId isneieleiveI, lapaszlaIalaivaI. Sll.
Fc!c!ctv!aszt fc!adatnk (zrt)
IeIduI: Igaz/ hanis IIls eIdnlese a kapoll infoinciiI.
Csnpnrtns jtk - ActIvIty
Csopoilos feIadal. A piok kapnak egy-egy szl az aIlli IisliI. IeIadal az, hogy laIIjanak ki hozz
egy-egy lilenelel, anil eIjlszanak gy, hogy nen enIlhelik a szl vagy a szvaI szinonn
kifejezesekel. A hainadik jeIIlnek pedig ki keII laIInia a szl.
IIls, lnls, lloils, lefoIysoIs, leiialkozs, lenevezes, lesznoIs, levaIIs, locsnalkeies,
ceIzs, ceIozgals, cslls, csaIogals, csfoIs, dicseies, eIleszeIes, eIisneies, eIleIes, eInevezes,
eIoIepleles, eIsiials, eIliIls, eIulasls, eskves, eiveIes, evodes, feIeIossegie vons, feIhloiods
hangozlalsa, feIhvs, feIievezeles, feIszIls, fenyegeles, figyeIeneIleieIes, figyeInezleles,
fogadaIonleves, fogads, fohszkods, feIszenleIes, gnyoIds, hazudozs, hilegeles, idegesles,
geies, indkozs, incseIkedes, iionizIs, leIes, jeIIenzes, kenyszeiles, keidezes, keidoie vons,
keies, negkeies, kicsinyles, kicsfoIs, kinagyaizs, kvncsiskods, knyiges, kveleIes,
IekicsinyIes, nagyaizs, nagyaizgals, nagyaizkods, negnagyaizs, negaIzs,
negaIzkods, neglnls, neglocsls, negdicseies, negengedes, negfogads, neggeies,
negleIes, negkeidezes, negnevezes, negnevelleles, negnyuglals, negiovs, negseiles,
negseilodes, negszegyenles, negszenleIes, negszids, negliIls, negvaIIs, negvigaszlaIs,
negzsaioIs, nagyls, neveIes, hajls, panaszkods, paiancsoIs, pIelykIkods, ileszeIes,
iinnkods, seiles, seilegeles, szids, szidaInazs, sinogals, sis, siinkozs, sidogIs,
szilkozds, lanls, liIlakozs, liIls, liefIkozs, ulnzs, ulasls, Idzes, vgyakozs, vigaszlaIs,
zavaila hozs, zsaioIs.
125
MegfigyeIesi szenponlok:
Mennyi ido aIall laIIla ki a negfigyeIo a szl`
Mennyi ikeidezes voIl kzlen`
Tc!cfnnns jtk
Rgzlell leIefonos leszeIgelesek visszahaIIgalsa.
Mi hangzoll eI a leIefonleszeIgeles soin` Mi voIl a konfIiklus oka` Hogyan oIdollk neg a
piolIenl` Sll.
VIdcnfc!vtc!
Rgzlell fiInjeIenel, hiek visszahaIIgalsa.
MiioI szIl a lilenel` MiIyen lipikus nonveilIis jeIzesekel figyeIl neg a foszeiepIo eselelen`
Nma szcrcpjtknk
Szilucis gyakoiIalok szleIi konnunikci neIkI.
126
MEGFOGALMAZZA VLA5ZT, VELEMENYET, TAPA5ZTALATAIT
Lilhelo leszed (Isd: Tiszln, eilheloen leszeI konpelencia Ieisa).
HeIyes kiejles: A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok
kvelkezok: heIyes hangkepzes, ponlos ailikuIci (a hangok, hangsoiok negfoinIsia),
hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel (a szveg kifejleseie).
A nyeIv isneiele.
Szkincs. A szkincs azon szavak sszessege, aneIyekel az egyen isnei es negeil. A szkincs
egy iesze passzv, ezek a neglanuIl, de nen hasznIl szavak, aneIyek a neniia szlioI
fikjlan heveinek. Az aklv szkincs a szinle naponla aIkaInazoll szavakal lailaInazza.
SzleIi kifejezokeszseg. IlaInosan: vaIanifeIe gondoIal vagy eizeIen negnulalsa,
kinyiIvnlsa.
Szaknai lena eselen a szakkifejezesek isneiele.
Iisluds. (IisleIi konnunikci eselen.)
HeIyesis.
Logikus gondoIkods.
Aklv (eilo) figyeIen.
Kilail figyeIen.
nIIsg.
LenyegkieneIes.
NyeIvi ludalossg, szalIyok isneiele.
nlizaIon.
Tjekozollsg, lapaszlaIal az adoll lenvaI kapcsoIallan.
Tiszln, eilheloen leszeI / AilikuIIva leszeI
Megeili nsok konnunikcijl / Megeili nsok kzIesel
Lioszaknenelesen konnunikI
Keidesekel lesz feI
Mondalokal aIkol
Seglsegel kei
OIvashalan i
Megeili az oIvasollakal
KieneIi a Ienyegel
Kilailan figyeI (koncenliIs)
127
Lgyel konpelencik:
nIIsg
Dnleskepesseg
Haliozollsg
Meggyozokepesseg
Iiecizils
Kzeilheloseg
Tni negfogaInazs keszsege
LnIekezokepesseg
Kiilikus gondoIkods
Infoincigyujles
Kvelkezlelesi kepesseg
1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, kepel, szilucil, sszelell feIadalol, sll., aneIynek a
negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl nil eilell neg
nsok konnunikcijlI, es hogyan fogaInazza neg veIenenyel, lapaszlaIalail. Ionlos,
hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek, lapaszlaIalainak negfeIeIo lenl vIasszunk.
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a veIeneny-
aIkolsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil.
5. Haliozzuk neg, hogy ni az adekvl vIasz, a negfeIeIo viseIkedes az adoll heIyzellen.
6. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok
Iehelsegesek.
eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy
ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni.
9. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu
ndszeiel.
1O. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen
adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl
a feIadalol.
HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl
AilikuIci
128
Hangeio
HangsIyozs
Sznelek
HangIejles
Hangszn
Cyoisasg, nunkalenp
nIIsg
Ionlossg, piecizils
Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok
SzvegaIkols
Szkincs, kifejezesnd
NyeIvlan, heIyesis
TailaIon
Ioinai jegyek, hangnen
Nhny rtkc!sI szcmpnnt rsz!ctcs kIfcjtsc:
EgynI v!cmnyfnrm!s
L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl
gondoIalail. Inkll csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e a gondoIalail.
Tarta!nm
L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy a jeIIl
- hny iinyl szenponlia (aniveI kapcsoIallan keilek, hogy fogaInazza neg a veIenenyel) leil ki,
es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal,
- hogyan vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal.
FnrmaI jcgyck s hangncm
L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg hangnene negfeIeI-e a
cnzellhez (akinek kzIi az infoincil) vaI viszonynak es a kzIesi szndeknak.
5zvcga!knts
L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy
- Iogikus-e a szveg gondoIalnenele,
- negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e levezeles, ligyaIs es lefejezes,
129
- hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil,
- negfeIeIo-e a foinai lagoIs.
5zkIncs s kIfcjczsmd
- negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi
szndeknak,
- negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos).
Az egyes hilk sIyozsa annak aIapjn lilenik, hogy niIyen neileklen nehezlik a negeilesl.
Nyc!vtan, hc!ycsrs
- negfeIeI-e a jeIIl IlaI negfogaInazoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak,
- negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a
nondalszeikeszles).
LilekeIesi skIa
EgynI v!cmnyfnrm!s (crcdctI, krcatv, n!! gnndn!atnk rvckkc! Is a!tmasztva)
KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c!
A szveglen leIjes
neileklen eivenyesInek
a jeIIl sajl, nII
veIenenye, egyedi
gondoIalai. VeIenenyel
eivekkeI, peIdkkaI,
ulaIsokkaI lnaszlja aI.
A szveglen lllnyiie
eivenyesInek a jeIIl
sajl, nII veIenenye,
egyedi gondoIalai.
Neha nsok
veIenenyel
hangozlalja.
A szveglen csak
ieszlen vaIsuI neg az,
hogy nIIan foinI
veIenenyl a jeIIl.
Inkll ninosl, es nen
jeIIenzo, hogy eivekkeI
is aIlnaszloll
veIenenyl foinI.
A szveglen a jeIIl L/1.
sz. veIenenye egyIlaIn
nen eivenyesI.
Tarta!nm
A jeIIl a feIadalol, a
konnunikcis ceIokal
(pI. szalalos
negfogaInazs)
negfeIeIoen vaIslolla
neg.
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal nagyieszl
negfeIeIoen
vaIslolla neg.
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal ieszlen
vaIslolla neg.
A jeIIl aIapvelo
konnunikcis ceIjl
nen eii eI.
13O
A szveg foinai jegyei
leIjesen negfeIeInek a
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Van heIyes negszIls,
dlun, eIksznes es
aIis.
nagyjlI negfeIeInek
a szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Van heIyes negszIls
es aIis. A dlun es
az eIksznes hils
vagy hinyzik.
Nagyoll hilk is
eIofoiduInak, de a
szveg foinai jegyei
nagyjlI negfeIeInek a
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
nen feIeInek neg a
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Hinyzik vagy nen
heIyes a negszIls
es/vagy az aIis.
5zvcga!knts
A szveg feIeplese
Iogikus.
A gondoIali lagoIs
negfeIeIo: van
levezeles, ligyaIs es
lefejezes.
A jeIIl negfeIeIoen
hasznIja a
szvegsszefgges
lailaIni es nyeIvi
eIeneil: Ieliejn a
szvegkohezi.
A foinai lagoIs
negfeIeIo.
A szveg feIeplese
nagyieszl Iogikus.
A jeIIl liekszik a
gondoIali lagoIsia:
van levezeles vagy
lefejezes.
A jeIIl nagyieszl
negfeIeIoen hasznIja
a szvegsszefgges
lailaIni es nyeIvi
eIeneil. A nondalok
nagyieszl szeivesen
kapcsoIdnak
egynshoz.
A nondanivaI nen
nindenll Iogikus
eIiendezesu.
A jeIIl nen liekszik a
gondoIali lagoIsia:
hinyzik a levezeles es
a lefejezes.
Nen jll Ielie szveg.
A nondanivaI nen
Iogikus eIiendezesu,
a gondoIalok
eselIegesen kvelik
egynsl.
A nondanivaI
lInyonieszl izoIIl
nondalok
haInazlI II.
5zkIncs, kIfcjczsmd
A szvegel a lennak
es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
vIlozalos szkincs
jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
Iexikai ponlalIansgok
nen nehezlik a
negeilesl.
A szvegel nagyieszl a
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
szkincs jeIIenzi.
A szhasznIal nehny
heIyen nen negfeIeIo,
ez azonlan aIig
nehezli a negeilesl.
A szveg szkincse
egyszeiu. Sok a
szisnelIes.
A szhasznIal
lllszi nen
negfeIeIo. A hilk
nehny heIyen
nehezlik a negeilesl.
A szveglen
feIhasznIl szkincs
szegenyes.
A nen negfeIeIo
szhasznIal lll
heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a
negeilesl.
131
Nyc!vtan
VIlozalos nyeIvlani
sliuklikal hasznI,
vaIaninl
nondalszeikeszlese is
vIlozalos.
Az egyszeiu nyeIvlani
sliuklia neIIell neha
vIlozalos nyeIvlani
sliuklikal is hasznI
a
nondalszeikeszlesneI.
KiziIag egyszeiu
nyeIvlani sliuklikal
hasznI es/vagy
nondalszeikeszlese
nen keIIoen
vIlozalos.
A nondanivaI a
szinlnek nen
negfeIeIo, lIsgosan
egyszeiu nyeIvlani
sliuklik es
igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
132
MINTAFELADATOK
1. Msnk v!cmnynck, tapaszta!ataInak mcgIsmcrsc
1. Kepek neglekinlesel kveloen fogaInazza neg, hogy ni a veIenenye a kepioI. Legyen
Ienyegielio, de figyeIjen a fonlosall ieszIelekie is.
2. Kepek szilucikiI. IogaInazza neg, hogy nil lenne a negfigyeIl heIyzeleklen.
3. Kepgyujles, cikkgyujles. Cyujlsn ssze a iendeIkezesie II jsgoklI cikkekel, kepekel a
lenvaI kapcsoIallan, es ividen ija Ie veIenenyel, fogaInazza neg javasIalail, vzoIja feI a
jvokepel, sll.
4. Iejezze ki gondoIalail, veIenenyel, eizeIneil kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazs
foinjlan, az adoll lenvaI kapcsoIallan.
5. OIvasson eI egy, az inleinelen negjeIenl jsgcikkel, najd ezl kveloen fogaInazza neg a
sajl veIenenyel az oIvasollakkaI kapcsoIalosan.
6. Lgy adoll szakniI az eInIl 2 evlen negjeIenl cikkek eIoIvassa uln fogaInazza neg,
hogy hogyan Ilja a szakna jeIenIegi heIyzelel.
7. Rvid fiInel nulalunk. MiioI szIl ez a fiIn` Mieil nulalhalluk le` Hogyan fejezne le a
lilenelel`
8. Szilucis gyakoiIal: Vevo es eIad kzlli leszeIgeles
9. Inleij heIyzelek: Mil lapaszlaIl IIskeieses kzlen` Mieil az adoll szaknl vIaszlolla` Mi
leszi aIkaInass az adoll feIadalia` Hogyan kepzeIi eI egy napjl` Mi nolivIja` Sll.
1O. Vegyen ieszl az aIlli pios/kiscsopoilos leszeIgeleslen. A lena:...................A iendeIkezesie
II ido:........
133
ERO5ZAKMENTE5EN KOMMUNIKL
Az eioszak lllfeIekeppen is negnyiIvnuIhal a konnunikcilan:
tcro4|isan. a szavaklan negnyiIvnuI eioszak negjeIenesi foini, pI.: kionkods,
ligisg, seilegeles, negaIzs, fenyegeles, zsaioIs, leIkezes, kiilika, hils, ciniznus, sll.
ncntcro4|isan. a szavak neIkI kifejezell agiesszivils foini, pI.: negveles, kzny, negIigIs,
Ienezes, vaIaninl a ninika, lekinlel es a nozgsos nonveilIis negnyiIvnuIsok kInlzo
agiesszv lpusai,sll.
Az eioszaknenles konnunikci a konnunikcinak es a figyeIesnek egy oIyan ndja,
aneIynek seglsegeveI negisneiheljk nnagunkal es nsokal. Lehelove leszi az enleii
kapcsoIalok eplesel, az egyllnukdo Iegki Ieliehozsl, az infoinciianIsl, az nisneiel
fejIeszlesel, leIso hainnia negleienlesel, a konfIiklusok kezeIesel, eizeseink, vgyaink es
szksegIeleink negfeIeIo kifejezesel, keieseink nsok sznia is eIfogadhal negfogaInazsl.
Az crszakmcntcs knmmunIkcI fn!yamata
A negy aIkoleIenloI II konnunikcis foIyanal eIso Iepese a negfigyeIes, neIynek soin
igyeksznk ninosles es liIal neIkI negfogaInazni es kzIni, hogy ni lilenik, nil Ilunk
vagy haIIunk, ani vaIaniIyen ndon lefoIysoIja leIso viIgunkal. Msodik Iepeslen kifejezzk,
hogy niIyen eizesek aIakuIlak ki lennnk a negfigyeIes kzlen. Majd a hainadik eIen
kvelkezik, ahoI hangol adunk annak, hogy niIyen szksegIelnk (nen) eIegIl ki, nikzlen
leIlk ezl a heIyzelel. A negyedik Iepeslen negfogaInazzuk keiesnkel, oIyan ndon, hogy a
nsik feI ponlosan negludja, nil lehel annak eidekelen, hogy a keies leIjeslese nindkellonk
sznia negfeIeIo Iegyen.
1. McgfIgyc!s: Az crszakmcntcs knmmunIkcI fc!ttc!c mcgfIgyc!snk s v!cmnynk
(csct!cg t!kczsnk) k!nv!asztsa.
KeiIjk az aIlliak hasznIall az leIkezes eIkeiIesehez:
Mindig, gyakian, soha, iilkn, vaIahnyszoi sll. szavak hasznIala gyakian ulaI leIkezesie.
(pI. ,Te nindig eIkeseI.)
Moiog, cannog, haIogal, idegeskedik, csncsog sll. igek hasznIala leIkezesl fejez ki. (II.
,A koIIegn foIylon haIogalja a feIadalokal.)
Lass, hanyag, csnya, iossz, eIviseIhelelIen, zavai sll. haliozszavak es neIIeknevek
ninoslesl fogaInaznak neg, ceIszeiu heIyellk a ponlos lenyek negIIaplsa. (II. ,Lassan
nenl a lusz. heIyell ,Lgy ia voIl az 5 peices l.)
134
A Ielige (van) hasznIalvaI, ha nen fuzzk hozz ponlos negfigyeIesnkel es szeneIyes
kapcsoIdsunkal, akkoi leIelel aIkolunk nsok szeneIyeioI es cseIekedeleiioI. (II. ,Te
nagyon lokezu vagy. heIyell ,Ln az gondoIon, hogy le nagyon lokezu vagy, ha nindennap
neghvod a koIIegidal eledie.)
A jsIs leIkezesl fejez ki, anikoi kvelkezlelesekel vonunk Ie, es sszekeveijk
feIleleIezeseinkel a lizonyosan negIIaplhal esenenyekkeI. (II. ,Nen fogsz eIkeszIni
idoie!)
Az IlaInoslsokkaI es konkielunok neIIozeseveI is leIkezesl fejeznk ki. (II. ,A
nunkalisain iendelIenek.)
Ionlos, hogy negfigyeIesnk ponlos Iegyen, es pieczen vissza is ludjuk idezni annak
eiednenyel.
2. Erzsck
LIoszi is nagyon fonlos, hogy feIisneijk eizeseinkel. Annak ieven, hogy egyie inkll
nnagunkiI es eizeseinkioI kezdnk leszeIni, cskken a konfIiklusok gyakoiisga, niveI
szavainkkaI ni nen lnlunk nsokal. Az eizesek foIyanalos feIisneiese es kifejezese soin
ndunk nyIik aiia, hogy nsok eizeseiie is inlenzvell ndon ihangoIdjunk, es nagyoll
enplivaI foiduIjunk nsok feIe.
KeiIjk az aIlliak hasznIall:
Ionlos feIhvni a figyeInel, hogy a kInlzo encik kifejezesenek lll vakvgnya Ielezik,
ahoI gondoIalaink es veIenenyeink sszekeveiednek eizeseinkkeI. Lnnek egyik foinja,
hogy az eizen szl az aIlli szavak kvelik:
hogy, ninl, ninlha (pI. ,Ugy eizen, hogy feIieeilelleI.)
en, le, o, ok, ez, az, azaz nevnsok (pI. ,Ugy eizen, ez nen voIl liszlesseges.)
Sanyi, Iisli, Lva, luszvezelo sll. azaz fonevek (pI. ,Ugy eizen, a fonkn Ienez
engen.)
IIyen heIyzeleklen, sokkaI ponlosall az ,eizen heIyell, a ,gondoIon sz hasznIala,
viszonl fonlos odafigyeIni, neil ezen nondalok Ieglllszi leIkezesl fejeznek ki.
Msik levl az oIyan szavak hasznIala, neIyek IlszIag eizesekel fogaInaznak neg, de
jollan negvizsgIva feIisneihelove vIik, hogy ezek aiia ulaInak, hogy nikenl eileInezzk
nsok szavail vagy cseIekedeleil (pI. aIlecsIl, lecsapoll, negfeIenIlell, neglnadoll,
lIhajszoIl, visszaulasloll, sll.).
3. 5zksg!ctcInk kIfcjczsc
VIIaIjunk feIeIossegel az eizeseink kiaIakuIseil, hiszen azok a ni sajl szksegIeleinkloI
fakadnak. Sok enlei nen kepes igenyeil, vgyail es szksegIeleil egeszseges ndon kifejezni.
LheIyell egyik Ieheloseg, hogy c!nynmjk aznkat magunkban, kInlzo feIfogsoklI (pI.
negfeIeIni vgyslI, feIeIenloI, szegyenloI, lszkesegloI) addan, neIyek lllnyiie nen
is ludalosuInak lennk. Msieszl pedig neglanuIlk, hogy ha nen kapjk neg azl, aniie
vgynak, akkoi annak nindig k!s nkaI vannak: szeneIyek, doIgok, esenenyek vagy
heIyzelek. KInlzo ndokon ceIozgalnak, ulaIgalnak, gnyos vagy szaliiikus
negjegyzesekel lesznek, dhngenek, lnljk nagukal vagy nsokal, aheIyell, hogy
egyeileInuen hangol adnnak eizeseiknek es a hozz kzvelIenI kapcsoId
szksegIeleiknek. Anennyilen sikeiI ezl az sszekapcsoIsl kifejezni, akkoi Iehelosegel
adnak nsoknak, hogy egylleizesseI ludjk fogadni szksegIeleikel.
135
5zksg!ctcInk:
nnegvaIsls, nlecsIes, kiealivils, eileIen, aulonnia, sll.
eIisneies, liszleIel, lizlals, lizaIon, negeiles, sll.
szociIis szksegIelek, kzsseg, eIfogads, figyeInesseg, enplia, oszinleseg, lnogals,
szeielel, sll.
lizlonsg, vedeIen, leke, hainnia, iend, hileIesseg, sll.
fizioIgiai szksegIelek, eleI, vz, hajIek, pihenes, eiinles, nozgs, sll.
Ionlos negjegyezni, hogy a szksegIelek kifejezese akkoi vIik eioszaknenlesse, ha
nyiIvnvaIv vIik, hogy a kzIo feIeIossegel vIIaI eizeseieil, es azokeil nen nsokal lesz
feIeIosse. IeIduI a ,csaIdoll vagyok, neil a lnogalsodia voIl szksegen
negnyiIvnuIs az eizes kiaIakuIseil a nsik feIie iuhzza a feIeIossegel. Az
eioszaknenles konnunikci aIapjn iIyen ndon Iehelne fogaInazni: ,csaIdoll vagyok,
neil lnogalsia voIl szksegen.
4. Krsck
Lilheloen es viIgosan kzIjk a nsik feIIeI, hogy nil szeielnenk keini, annak eidekelen,
hogy nindkel feI szksegIele kieIegIjn. TaIn egyik Iegfonlosall, hogy aiiI leszeIjk, anil
szeielnenk, es ne aiiI, anil nen. Nagyon fonlos a ponlos fogaInazs. KiveleI neIkI ninden
esellen kzIeseink ngll keies hzdik neg. Lehel, hogy csak negeilesl, neghaIIgalsl es
egylleizesl szeielnenk, de vihaljuk a nsik feI veIenenyel, lancsl, seglsegel is, anikel
hasznos egyeileInuen kifejezni, hogy szksegIeleink kieIegIhessenek.
A honIyos, eIvonl, keleileInu vagy kds ulaIgalsl.
A fokozs hasznIala (pI. jollan, eiosellen, iendesellen, szellen sll.) nen ninden esellen
ad egyeileInu lnponlol aiia, nil viunk a nsik feIloI.
A keiesek keidesek foinjlan lileno negfogaInazsa levlia vihel, neil nen vIik
nyiIvnvaIv, hogy nil szeielnenk.
A nsik ieszeioI , nen leIjeslhelo keiesekel.
HasznIjuk.
A visszakeidezesl: Ionlos iesze a keiesek negfogaInazsnak a visszakeidezes. Lnnek ceIja,
hogy neggyozodhessnk aiiI, hogy a nsik feI gy eilelle a keiesnkel, ahogyan ni
szeiellk voIna. Nagyneileklen segli a feIieeilesek eIkeiIesel, ha visszajeIzesl keink aiiI,
hogy nil eilell a nsik feI allI, anil eInondlunk neki.
Ionlos negkInlzlelni a keiesekel a kveleIesekloI. A vIasz allan iejIik, hogy niIyen
ndon ieagI a keiesl feIlevo a nenIeges vIaszia. Allan ez esellen, ha neghaIIja a ,nen
ngll hzd eizesekel es szksegIelekel, akkoi keies hangzoll eI. Anikoi a ieakci
hilzlals, lnleles, negseilodes vagy lunludalelieszles, akkoi lizlosak Iehelnk, hogy
kveleIesl haIIollunk.
136
KveleIes kifejezese, aneIyek hasznIall eidenes eIkeiIni:
Nehny gyakian hasznIl kifejezesnk is szinle ninden esellen kveleIesie ulaI, pI.: ,Neked ezl
neg keII lenned! ,Lzl nuszj neghaIIgalnod! ,Neked ez a doIgod!,MegeidenIen a
fizeleseneIesl! ,}ogosan vion eI!,Tll liszleIel iIIel neg engen!
VisszajeIzeskoi konkiel lenyekel, adalokal enIlsnk.
KeiIjk a szeneIyeskedesl, viseIkedesi negnyiIvnuIsia jeIezznk vissza.
IeIleleIezesek heIyell eiveinkel, gondoIalainkal lnasszuk aI lenyekkeI, adalokkaI,
aneIyekel ponlosan negfigyeIlnk.
nnagunk vedeIne eidekelen hasznIl Ieggyakoiill viseIkedesndok, aneIyek kapcsoIdnak
az eioszakos konnunikcihoz, es aneIyekel iIy ndon eidenes keiIni:
lnads
ciniznus
hils, lagads
piolIenk kivellese nsokia
gnyos liefIkozs
gyois eIfogads
IlaInosls
Aznk a knmmunIkcIs mdnk, amc!yck az crszakns knmmunIkcIhnz vczcthctnck:
IeIeIosseg eIhilsa, vagy lagadsa: Lgyik aIapvelo envedo nechaniznus a hils, neIynek
ieven IlszIag negnenekIhelnk allI a lenyloI, hogy nindannyian feIeIosek vagyunk
gondoIalainkeil, szavainkeil, eizeseinkeil es cseIekedeleinkeil. Lz negakadIyoz allan, hogy
oszinlen negIlhassuk sajl leIso vaIsgunkal, eizeseinkel es szksegIeleinkel.
IleIkezes, kiilika es ninosles. SzIelesnkloI lanuIjuk, hogy ni a heIyes es a heIyleIen, a j es a
iossz, a szep es a csnya, vaIaninl hogy ni a noinIis es ni nen az. SzeneIyisegfejIodesnk
kzlen, kIso es leIso halsok eiednenyekenl aIakuI ki eilekiendnk. MiveI lllnyiie ezl Iljuk
es lapaszlaIjuk, ni is hozzszokunk, hogy ninden ninkel eil halsl sszevelnk eilekiendnkkeI,
es niis leIeesnk az leIkezes csapdjla. Nen nagvaI az eilekienddeI van a piolIena, hanen
azzaI, hogy kiziIag a sajlunkal hisszk heIyesnek. Mikoi vaIaki nagyoll iendel lail
iaszlaIn, ninl ni, knnyeden nondjuk i, hogy ,lI piecz, eIIenkezo esellen neg niis
isljk, hogy ,iendelIen. NyeIvnk leIe van az enleiekel es lelleikel kel (j es iossz) csopoilla
soioI es ninoslo szavakkaI, es nikoi ezl a nyeIvel hasznIjuk, akkoi leIelekel hozunk nsok
feIell. ,IigyeInnkel aiia sszponlosljuk, hogy oszlIyozzuk, eIenezzk es neghaliozzuk a
hilk sIyossgl, aheIyell, hogy azl neznenk neg, hogy nsoknak es neknk niie van
szksegnk, anil nen kapunk neg.
sszehasonIls:. Az enlei lisas Ieny, gy hl llle-kevesle neglanuIunk egyll eIni a
kinyezelnklen eIokkeI. HalssaI vannak ink, es ni is halssaI vagyunk nsokia. Anennyilen
oIyan kinyezellen nollnk feI, ahoI fonlos voIl a kIviIg iIunk aIkololl kepe, akkoi
vaIsznuIeg neglanuIluk nagunkal, kiInenyeinkel es eIelnkel ns kIso eilekekhez
viszonylani. Anennyilen lllel gondoIunk nagunkiI, niis negfigyeIheljk, hogy negjeIenik
137
a gog es a feIsollienduseg eizese, ha kevesellie lailjuk nnagunkal nsoknI, a kisellseg- es a
loIdoglaIansg eizese vghal eI az enplia iinli kepessegnkloI.
KveleIesek, lnads vagy fenyegeles. A kveleIesek nyIlan vagy luikoIl foinlan
szeniehnyssaI vagy lnlelesseI fenyegelnek. HalaIni inleiakcilan kiaIakuIl kuIlink es
konnunikcink leineszeles veIejii a veilIis es nonveilIis ndon kifejezell kveleIesek.
Lzek az eioszak egyeileInu negnyiIvnuIsai.
Szeniehnys, lnleles vagy neha a dicseiel(!): TuIajdonkeppen ill vissza Iehel ulaIni az
leIkezesioI, kiilikiI es a ninoslesioI fenl Ieilakia.
Kznlsseg es kzny: TaIn nindenfeIe lizonyls neIkI eIfogadhal az a leny, hogy az
egylleizes es a kzny egyns eIIenlelei. eIlhal, hogyha eioszaknenlesen, enplivaI
szeielnenk konnunikIni, akkoi szkseges figyeInel adni enleilisainknak.
SzeneIyleIen es IlaInos szhasznIal: A konnunikcinak ez a foinja akadIyoz neg gyakian
allan, hogy sajl leIso viIgunkiI leszeIjnk, eizeseinknek vagy szksegIeleinknek adjunk
hangol. ,IlaIlan az enleiek., ,.nindenki., ,.neknk. es hasonI kifejezesek ulaInak
aiia, hogy nen nnagunkiI leszeInk, ezIlaI iIyen fajla konnunikcivaI nen is ludjuk leIso
viIgunkal, eizeseinkel es szksegIeleinkel negnulalni nsoknak.
Az eioszaknenles konnunikci lovlli feIleleIei:
Az eioszaknenles konnunikci nonveilIisan is kifejezhelo, a csnddeI, ninikvaI,
leslleszeddeI. Lzekel fonlos isneini.
Kinyezeli zavai, fiuszliI ingeiek, nsok agiesszv viseIkedese, fokozoll sliesszhals az
eioszakos konnunikci kiaIakuIshoz vezel. SliesszkezeIesi es konnunikcis lechnikk
isneiele, halekony aIkaInazsa eIoseglheli az eioszaknenles konnunikcil.
Az eioszaknenles konnunikcihoz szkincs is szkseges.
IeIleleIe a kifejezokeszseg is.
KnmmunIkcIs st!usnk, vIsc!kcdsck
Asszcrtv (nrvnycst) / szubmIsszv (a!rcndc!d) / agrcsszv (dnmInns)
Az asszeilivils haliozoll, nagalizlos viseIkedesl jeIenl. Akkoi viseIkednk asszeilven, ha
kiIIunk jogaink neIIell aneIkI, hogy nsok jogail seilenenk viseIkedesnkkeI. Ugy eijk eI
ceIjainkal, hogy kzlen nen ilunk nsoknak, kepesek vagyunk kifejezni igenyeinkel,
kvnsgainkal, eizeseinkel. Az asszeilven viseIkedo szeneIy egy szilucilan ninden ieszlvevo
feI igenyeil, eidekeil figyeIenle veszi. Az asszeilivils nen agiesszv es nen negaIzkod, hanen
eIegnsan nagalizlos, eiednenyes viseIkedes.
Legknnyellen az agiesszv es az aIiendeIl viseIkedesseI vaI sszehasonIlslan ludjuk Ieini.
Az agiesszv viseIkedesie jeIIenzo az eioszakossg, lIzoll inenosseg, az eioleIjes geszlusok es a
hangeio. Lz a fajla viseIkedes allI a szenIeIelloI lpIIkozik, aneIy szeiinl az enleiek, akik az
inleiakcilan ieszl vesznek, nen iendeIkeznek azonos jogokkaI. Vagyis az egyik enleinek lll
joga van aiia, hogy az eidekeil eivenyeslse, eizeIneil, veIenenyel kifejezze, keijen vagy
visszaulaslson, aiia, hogy odafigyeIjenek i es negeilsek piolIenjl, hogy liszleIelleI lnjanak
veIe. Az agiesszv enlei azzaI a laIn sznia sen ludalos alliluddeI vesz ieszl a
konnunikcilan, hogy fenli szenponloklI o az a feI, aki lllIeljogokkaI iendeIkezik.
Az aIiendeIl, neghunyszkod viseIkedesie a feIenkseg, lizonylaIansg jeIIenzo, a geszlusok
visszafogollak, a hang haIk es flyoIos. Mindez allI kvelkezik, hogy az aIiendeIl szeneIy
szinlen egyenIolIennek Ilja az enleii kapcsoIalokal, azonlan ellen az esellen az agiesszv
viseIkedesu szeneIIyeI szenlen o az, aki kevesell joggaI iendeIkezik. Nen neii vagy nen lailja
fonlosnak, hogy veIenenyl nyiIvnlson, nen nei keini, keidezni vagy keiesl visszaulaslani.
MiveI kevesel konnunikI, kinyezele nen ludja, nil eiez, nil gondoI. Az aIiendeIl szeneIy
138
gyakian eizi nagl eInyonollnak, fiuszliIlnak, ani a kinyezel sznia idonkenl kelsegleesell
dhkilieseklen nyiIvnuIhal neg.
Az asszcrtv knmmunIkcIs tcchnIkk:
Aklv, eilo figyeIen aIkaInazsa: Azl jeIenli, hogy a haIIgal igyekszik szndekosan figyeInel,
eidekIodesel pailneieie iinylani, annak ninden negnyiIvnuIsl nyonon kvelni, lefogadni,
Iegyen az szleIi vagy nen szleIi, ludalos vagy ludallaIan, annak eidekelen, hogy nineI
ponlosallan negeilhesse eizeIni, induIali IIapoll, nondanivaIja Ienyegel.
IeIdk: ,Lilen, hogyan Ilja n a doIgokal. Llon, hogy n eiie hangsIyl feklel. Ionlosan
Ilon (eilen), hogy niie gondoI. Az n heIyelen en is dhs (ingeiIl, feszIl.sll.) Iennek.
,LzzeI azl akaija nondani, hogy.`,Lilen (lIogals kzlen, enplil nulal aneIkI, hogy
feIleszaklan a leszeIol).
Az aklv haIIgals jeIei
Szenkonlaklus, odafoiduIs: A szenkonlaklusiI szI vizsgIalok speciIis jeIensegekel
lilak fI: a haIIgal az ido 25-5O-lan nez a leszeIoie a leszeIgeles leIjes idolailann leII
egyenIelesen eIoszlva. A leszeIo (ad) a pailneiel kl. feIe annyi ideig nezi. A vevo es az ad
nezesi ideje eIleioen oszIik neg az inleiakci soin. Az inleiakci eIejen az ad hosszasan
lekinl a vevoie, a kesolliek soin lllszi eIfoiduI, iIIelve gyakoii gyois szenkonlaklusl hoz
Ielie a vevoveI, eIIenoiizve a figyeIen fennIIsl. A nondanivaIja vege feIe az ad isnel
hosszasan lekinl a vevoie, es ezzeI egylen jeIzi azl, hogy kesz ladni a szl
leszeIgelopailneienek. IoIeg a szenkonlaklus seglsegeveI eIozzk neg, hogy a pailneiek
egyszeiie leszeIjenek. A lekinlelkonlaklus seglsegeveI konlioIIIjuk az eidekIodes negIelel.
KeIIenelIen eizes keIelkezik, ha a leszeIgelo pailnei peIduI kilnuI az alIakon.
Iogals: AzzaI, hogy lIogalunk, jeIezzk a leszeIgelonek: figyeInk i, egyeleilnk veIe,
iIIelve feIhvjuk aiia, hogy foIylassa leszedel. A jeIenseg ludalosan nehezen konlioIIIhal,
iIIelve iIyenkoi a leineszelesseg iovsia negy. Lnnek eIIeneie a lIogalsl ludalosan is
aIkaInazni keII, niveI halsos ndja a pailnei lloilsnak.
LgyeileInuseg, konkielsg
A nondanivaI viIgos, lni es Ienyegie lio, haliozoll negfogaInazsa.
IeIda: ,Szeplenlei 7-en kIdlk eI nknek sznInkal 28 napos fizelesi haliidoveI. Lz na jil
Ie, de a penz neg nen eikezell neg. Keijk sigos inlezkedesel ez gylen.,
Asszeilv keides
Ionlos es egyeileInu keidezes, hogy konkiel es hasznoslhal infoincil kapjon a piolIena
negoIdshoz. IeIda: ,Mil eilesz ponlosan hozzIIs aIall` ,Ls ni Ienne eIfogadhal az n
sznia`
,Till Ienez lechnika
Lnnek a konnunikcis lechniknak a Ienyege, hogy jia es jia negisneleIjk kijeIenlesnkel.
Halekony Iehel ez a lechnika azoklan az eseleklen, anikoi nenel keII nondanunk vaIakinek,
vagy joglaIan keiesl ulaslunk vissza.
IeIda: ,Szeielnen, ha kiseIejlezne a hel evneI iegelli gyIelekkeI kapcsoIalos aklkal.
,Megeilen, hogy ns feIadala is van, de keien, hogy nosl kezdjen hozz. ,Tudon, hogy a jvo
hel jollan negfeIeIne nnek, de helfon kezdjk ligyaIni a jvo evi kIlsegvelesl, gyhogy
szeielnen, ha addig vegezne ezzeI.
Iogging (lonpls)
}oglaIan vagy kenyeInelIen keies visszaulaslsnak egyik eszkze. Lenyege, hogy visszajeIezzk
azl, anil a nsik feI nondoll, najd hozzlesszk eIulasl vIaszunkal. CeIja, hogy a nsik feInek
enplis visszajeIzesl adjunk az eizesekioI, es ezIlaI lonplsuk a nenel nonds lenyel,
139
szeIdlsk az eIulaslsl. IeIda: ,Ha jI eilen sokal jeIenlene neked, hogy eInehess eiie a
keiekpiliia, de en sajnos nen adhalon kIcsn a keiekpional.
Iozilv hozzIIs
Iozilv hozzIIs es pozilv nyeIvezel hasznIala.
A kometencla meg]e|enesenek totbbl fe|tete|el
Iozilv szeneIyeszIeIes
ToIeiancia
SzeneIyeszIeIesi loizlsok isneiele vagy (nen ludalos) aIkaInazsa (nolivcis eIfoguIlsg,
hoIdudvaihals, eIsollsegi, jdonsgi hals, oszlIyozsi loizlsok, loizls negalv
iinylan, eInezo loizlsok)
LIoleIelesseg kizisa
Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI: ez fonlos a ponlos, feIieeileInezhelelIen
konnunikcihoz.
Megeili nsok konnunikcijl, kzIesel: ez fonlos az infoincik ponlos dekdoIshoz, a
feIieeilesek eIkeiIese vegell.
MegfogaInazza vIaszl / veIenenyel / TapaszlaIalail negfogaInazza
Keidesekel lesz feI: a konnunikci ponloslshoz
Mondalokal aIkol
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: az egyeileInu konnunikcihoz
Seglsegel kei nsoklI: visszajeIzesekel, javasIalokal kei a piolIena negoIdshoz
IigyeIenle veszi nsok veIenenyel.
Lgyel konpelencik:
nisneiel
nlizaIon szkseges az egyeniang konnunikcihoz
Lnplia szkseges ahhoz, hogy kepes Iegyen a nsik nezoponljlI szenIeIni heIyzelekel,
eiezni, gondoIkodni, cseIekedni
LizeIni konlioII, fiuszliciluio kepesseg
Sliesszluio kepesseg
Lnleiisneiel
SzeneIyeszIeIesi loizlsok isneiele, ludalos kezeIese (pI. eIoleIel)
Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, pI.: en-zenel,
keidezeslechnika
IigyeIen szkseges nsok es a heIyzelek ponlos negfigyeIesehez
LnIekezel szkseges az infoincik ponlos ladshoz, feIidezesehez
Logikus gondoIkods szkseges, hogy feIisneije az aIapvelo sszefggesekel
LileIni es szociIis inleIIigencia (IQ es LQ)
14O
1. VIasszuk ki azl a feIadalol (pI. veIeneny foinIsa kepioI, szvegioI, sziluciiI, szilucis
gyakoiIal sll.), aneIy Iehelove leszi, hogy negisneijk a jeIIl konnunikcis slIusl,
hogyan eszIeI nsokal, hogyan eileInez heIyzelekel, niIyen az eilekiendje.
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e negfigyeIni az
eioszaknenles konnunikcil. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
5. Haliozzuk neg, hogy ni az adekvl vIasz, a negfeIeIo viseIkedes az adoll heIyzellen.
Iehelsegesek.
ndszeiel.
a feIadalol.
VeilIis es nonveilIis negnyiIvnuIsok negfigyeIese, igzlese
Agiesszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna
Asszeilv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna
Szulnisszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna
Hilk szna = veilIis (szavak, kifejezesnd) es nonveilIis (hangeio, hangsIy, lesllails
sll.) jeIzesek, aneIyek eioszakia ulaInak
Idolailan = a feIadal eIvegzesenek idolailana
Hinyz vIasz (konfIikluskeiIo nagalailsia vagy szulnisszv viseIkedesie ulaIhal)
Az insliukci es a feIadal negeilese
nIIsg
141
LilekeIes:
Msok sznia
egyeileInuen, eilheloen,
ligyiIagosan, Iogikusan
fejezi ki nondanivaIjl.
VelIis es nonveilIis
konnunikcija asszeilv
es eioszaknenles
(negfeIeIo a
hangsIyozs, a hangszn,
hangeio, a ninika, a
leslleszed, a geszlusok
aIkaInazsa).
Hangja: negfeIeIo
neileklen hangos,
eilhelo.
TailaIon: piecz -
negaIapozollsg, sajl
igeny kifejezese. LN
hasznIal, eizesek diiekl
kifejezese.
Ceszlusok, ninika
nondandvaI kongiuens,
eIenk lesllails,
lekinlelkonlaklus.
ViseIkedes: egyeileInu,
negfigyeIesel - eizesel -
szksegIeleil - keiesel
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Konnunikcis slIusa,
viseIkedese asszeilv. A
konnunikcija soin
neha kisell hilkal vel.
Szulnisszv viseIkedes.
Hang: haIk, eIhaI,
szaggaloll.
TailaIon: fIsIeges
nagyaizkods,
szeneIyes szksegIel
nen vIIaIsa, IlaInos
aIany, az eizesek indiiekl
kifejezese.
Ceszlusok, ninika:
kifejezesnozgsok
gloIlak vagy neievek,
lekinlelkonlaklus
hinyzik.
ViseIkedes: ponlalIan,
hinyos.
SzeIsosegesen agiesszv
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok,
fenyegelo, lnad
viseIkedes.
Hang: IlaInos aIany,
kialI, izgaloll.
TailaIon: nagyaizal,
eiveIes nincs, lnad,
fenyegelo szavak
hasznIala, eIoleIelesseg,
konpionisszun-keszseg
hinya, nsik ok neIkIi
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
Ceszlusok, ninika:
kineIelIen,
konlioIIIalIan lagIejles,
nincs lekinlelkonlaklus,
vagy neiev.
142
MINTAFELADATOK
Erszakmcntcs knmmunIkcI
1. Kpck a!apjn szcm!yck jc!!cmzsc
}eIIenezze az aIlli feslnenyeken laIIhal enleiekel!
Ioiliek (feslnenyek)
A vIaszok aIapjn a jeIIl nsokiI aIkololl veIenenyeioI, nsok lipizIsiI, eIoleIeleiioI,
eilekiendjeioI kaphalunk infoincil. MegfigyeIheljk a szeneIyeszIeIesi loizlsokal, az
IlaInoslsokal, en-kzIesekel sll.
2. Garzs
A heIyzel Ieisa:
A lilenel
Lgy nyoIcIaksos lisashzlan eI. ReggeI feI nyoIckoi egy nagyon fonlos negleszeIese Iesz a
fonkeveI. Hogy lizlosan odaeijen, halia IIlolla le az elieszlo il. n nikoi ieggeI hiileIen
feIelied, Ilja, hogy ni hel ia van, az ia nen csigll. Cyoisan feIIlzik, es odaIep az alIakhoz.
Llja, hogy a szonszedja az n gaizsa eIoll paikoI auljvaI. Mi lllszi eIofoiduIl, de neg soha
nen szIl neki. Lenegy a szonszedhoz es lecsngel.
Megkeijk a jeIIlekel, hogy vIaszoIjanak islan az aIlli keidesie.
Mil nondana sz szeiinl ellen a szilucilan`
143
A jeIIl vIaszail a hion jeIIenzo viseIkedes-lpusla soioIhaljuk:
1. Agiesszv gondoIalok (szavak) es viseIkedes
2. Asszeilv (neivenyeslo) nagalails
3. Szulnisszv (aIiendeIodo) viseIkedes
MegfeIeIo, ha a jeIIl viseIkedese egy iIyen eIkepzeIl szilucilan doninnsan az asszeilv viseIkedes
csopoilla lailozik.
3. n szcrInt a kpcn szcrcp! szcm!yck kz! kI vn!t mr brtnbcn?
Indnkn!ja dntst
A kep Minnesola IIanlan keszIl, es a folkiI pilIjuk kilaIIni, hogy ki Iehel voIl fogvalailoll. A
kepen egyeliinl lilnigazgalk, szociIis nunksok, onludsnanok sll. is Ilhalk.
144
4. nmagunk rvnycstsc tcszt
Az aIlli keidovlen lz IIls csopoilol laII, az aIllihoz hasonI ndon:
Ln az az enlei vagyok, aki
a) hagyja, hogy nsok negseilsek a jogail
l) kiII a sajl jogai neIIell
c) negseili nsok jogail.
i nindnyjunklan negvan a lendencia nindhion viseIkedesi ndia, eI keII dnleni, hogy az a, l,
vagy a c viseIkedesi nd az, aneIyik a Ieginkll jeIIenzi a jeIIl nagalailsl.
Ossznn c! 10 pnntnt a hrnm vcrzI kztt abban az arnyban, amI!ycn gyaknrIsgga! az adntt
vIsc!kcds jc!!cmzI a magatartst. Ha pI. a jeIIl Ieglllszi kiII a jogai neIIell aki annak in is,
hogy nsok jogail negseili, es soha nen hagyja, hogy negseilsek a jogail, akkoi ihal O ponlol az (a),
6 ponlol a (l) es 4 ponlol a (c) IIlshoz. AkiniIyen ainylan eIoszlhalja a ponlokal, azonlan az
eIoszloll ponlok sszegenek ninden esellen lznek keII Iennie!
5. En az az cmbcr vagynk, akI:
1. a) hagyja, hogy nsok negseilsek a jogail
l) kiII a sajl jogai neIIell
c) negseili nsok jogail
2. a) nen eii eI a ceIjail
l) eIeii a ceIjail aneIkI, hogy ezzeI negseilene nsokal
c) nsok kiia is eIeii ceIjail
3. a) lehelelIennek es loIdoglaIannak eizi nagl
l) eIegedell nnagvaI
c) vedekezo es nsokkaI szenleszII
4. a) gloIl es visszavonuI
l) eizeIniIeg es lisas heIyzeleklen nyiloll
c) iollanekony, eIIenseges, dhs
5. a) seilell, szoiong
l) csndes nagalizlossggaI jeIIenezhelo
c) haisny, dicsekvo
145
6. a) nen kepes eIeini ceIjail
l) negpilI oIyan Iehelosegel laIIni, aneIy a sajl es nsok
ceIjainak negvaIsuIsl egyainl Iehelove leszi
c) nen fogIaIkozik nsok ceIjaivaI es szenponljaivaI
7. a) knnyen iszedhelo, lecsaphal
l) nyiloll gondoIkods, a doIgokal negkeidojeIezo
c) gyanakv, cinikus
8. a) iosszuI eizi nagl gyengesegei niall
l) liszllan van sajl hilivaI, de nincsenek eniall iossz eizesei
c) nen isneii sajl gyengesegeil, hilil
9. a) negengedi nsoknak, hogy vIasszanak vagy dnlsenek heIyelle
l) naga dnl vagy vIaszl
c) igyekszik ieioIlelni nsokia sajl dnleseil vagy vIaszlsail
1O. a) akiloI nsok hasznol hznak
l) kiII a sajl eidekei neIIell
c) nsoklI hasznol hz
Ertkc!s
Lz a keidov azon az eIneIelen aIapuI, niszeiinl Ielezik egy aiany kzepl az nfeIads, passzivils es
az agiesszv neivenyesles kzll. Hogy negkapja a ponlsznail, adja ssze ninden (a) IIlsia
adoll ponlsznl (passzivils), ninden (l) vIaszia adoll ponlsznl (asszeilivils) es ninden (c)
vIaszia adoll ponlsznl (agiesszi). Iija le a ponlokal az aIlli lila!
(a)
(l)
(c)
146
6. 5zItucIs gyaknr!atnk knnf!Iktushc!yzctrc
(KoiIlozoll eiofoiis)
CyakoiIal: Iios szilucis heIyzelgyakoiIalok (3-4 peic)
A negfigyeIes szenponljai:
Mi jeIIenzi a heIyzelek negoIdsail`
MiIyen konnunikcis lechnikkal Illunk`
MInta szItucIk:
6/a HzIbu!I
Uj Iak kIlzik az eneIeli Iaksla. Hzaval luIil iendez. HajnaIi kel ia van. Az aIalla Iak
szonszed lecsngel es keii, hogy hagyjk alla a zajongsl (zene, lnc, leszeIgeles, enekIes, sll.) Neki
nsnap koin keII keInie, neil videkie ulazik es a gyeiek is leleg. IIyen hangzavailan nen Iehel
pihenni.
Lgyikojk az j Iak, nsik a iegi. Mil lenne egy iIyen szilucilan`
6/b Ajndk
Decenlei 24-e deIuln 3 ia. Kel vevo ugyanazl a jlekol szeielne negvsioIni a gyeiekenek. Lz az
uloIs daial, de nindkellen nagyon szeielnek, neil a vioslan ni nincs nyilva nsik jlekloIl, es
nindkello gyeieke ezl szeielle voIna ajndeknak. Nen nehelnek haza ajndek neIkI.
Ki viszi haza a jlekol`
6/c Hc!yjcgy
DeliecenloI udapeslie negy az inleicily vonal (kel es feI ia). Helfo ieggeI van. Nincs szalad heIy,
neg a lfekocsilan sen. Kel ulasnak ugyanoda szI a heIyjegye. Lgyfoina adollsgak: koi,
fiadlsg, liceI, sll.
Kie a heIy`
6/ d BKV c!!cnr - pntyautas
6/ c Bn!tI c!ad - tn!vaj stb.
147
5ZVEGHEN OLVA5
Az oIvass nencsak a nyeIvi jeIek dekdoIsl jeIenli, hanen nindazokal a kognilv nuveIelekel,
aneIyek a szveg eileInezesehez, aIkaInazshoz neIkIzhelelIenek. Tehl az oIvassi, szvegeilesi
kepesseg a gondoIkodsi kepessegekloI eIvIaszlhalalIan fogaIon. TllioI van sz, ninl az oIvass
lechnikai ludsiI, a jeIek dekdoIsiI, az eilo oIvass jeIenli a szveg negeilesel, eileInezesi es
aIkaInazsi ludsl is. Az lud oIvasni, aki eili, anil oIvas. Kifejezoen csak az lud oIvasni, aki negeili
,anil oIvas.
Lp /leIjes fogazal.
Lp szj kiIi iznok.
Lp Ilszeiv szkseges az oIvasshoz.
NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): A vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es
nozgseizekeIes, kInlzo nodaIilsok feIfogsa. LlloI addik a foink, ainyok, iinyok,
leidinenzik eizekeIese.
Ionlos a j leieszIeIes, iinyeizek, hogy ne keveije ssze a leluk hasonI foinil (l-p).
Lenyeges a lizlos hangIevIaszls, hangdiffeienciIs kepessege.
Kognilv kepessegek szksegesek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak
eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI
kepessegie, Iogikus gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie).
AlszliahI, azaz eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI doIgozik.
Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a lanuIl
isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek
jeIiendszeienek eIsajllshoz.
A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIen, az enIekezel, a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az
anaIgis gondoIkods. Az enIekezel a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a
ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges. Az
anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen feIleleIez azonos eiedelel. Az anaIgis
gondoIkods fonlos a nyeIv- es leszedlanuIslan. A giannalikai szalIyok szlns,
ulnzson aIapuI eIsajllsa soin a gyeinek sokig egyszeiu anaIgikia lnaszkodik. Lz
azl jeIenli, hogy szalIyos folpus ninljia aIaklja a llli sz iagozsl. Cyakian leves
anaIgikal aIkaInaz, peIduI: Ilollan. Ionlos, hogy az iskoIlan a gyeinek a szalIy
neIIell nindig neglanuIja a kiveleIekel is, es ninden szalIyia nineI lll peIdl Isson. A
nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves anaIgiklI.
Szkincs. A szkincs negfeIeIo gazdagsga az oIvasoll lenlan (oll akad neg, ahoI
isneielIen sz van). Az aklv szkincs gazdaglsa az oIvasoll szvegekkeI sszefggeseklen.
148
SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok
es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg,
neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei es neg sok lenyezo.
A nondalzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a szveghu
oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala.
elufeIisneio iulin.
Sziulin.
A szjeIenles isneiele.
Szvegeiles.
Az oIvassi foIyanal fizioIgiai aIapjai: az agy laI feIlekeje feIeIos a leszedeil es az oIvasseil.
A hangos oIvass foIyanala: isjeIek feIisneiese, sszekapcsoIsa (leluk - szavak - szveg),
hangleslle aIaklsa, aneIylen a leszednoloiika fonlos szeiepel jlszik. A hanglesl kivIlja az
eizeInel, negjeIenik a sz jeIenlese. Lgy gyakoiIoll oIvasnI kinaiad a hangleslle aIakls,
ez a nena oIvass. A nena oIvass gyoisall, ninl a hangos. Szulvokci = sullogva oIvas, ez
az lnenel a kel oIvassfajla (nena, hangos) kzll.
eszedeszIeIes, leszednegeiles szkseges a lanuIsi foIyanallan.
MegfeIeIo Iegzeslechnikia, hangkepzesie is szkseg van az eilhelo leszedhez.
KInlzo hangIejleseknek a negfigyeIese es iepiodukIsa is szkseges a hangos oIvass
soin.
MegfeIeIo lenpj eilo oIvassia van szkseg akkoi is, ha hagyonnyos, nyonlaloll
dokunenlunlI vagy ha a sznlgep noniloijn eIeklionikus dokunenluniI szeizi a
lanuI az infoincikal.
Ionlos az eileInezo hangos oIvass foIyanalos gyakoiIsa (a nondalok hangos oIvassa,
hangos es nena oIvass gyakoiIsa).
HeIyes lesllails szkseges a negfeIeIo Iegzeshez es hangkepzeshez.
Iisluds.
HeIyesis kepessege.
OIvassi nehezsegek okai Iehelnek: fizioIgiai zavaiok, doninanciazavaiok, fejIodesi
visszanaiads, inleIIigenciaeInaiads, kinyezeli hinyossgok: gyakoiIsi hiny,
neuiolikus zavaiok, sll.
A diszIexia a lanuIsi zavaiok fogaIonkiele lailoz - inleIIigenciaszinlloI fggelIen -
oIvassi es heIyesisi gyengesegel jeIenl. Hlleielen a kzponli idegiendszei seiIesei,
oiganikus eIleiesei, eiesi kesese, nukdesi zavaia, ikIelesseg, IeIki es kinyezeli okok
IIhalnak.
Tiszln, eilheloen, ailikuIIva leszeI
TagoIlan, eilheloen oIvas
149
Kilailan figyeI
Megeili az oIvasollakal (szvegeiles)
Mondalokal aIkol
Megeili a nsik konnunikcijl, negeili nsok kzIesel
Lgyel konpelencik:
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg (isneielnegoizes)
IigyeIen sszponloslsa
1. VIasszuk ki azl a szvegel, aneIy hangos oIvassa kapcsn szeielnenk negfigyeIni a
"szveghu oIvass" konpelencil.
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a
szveghu oIvass keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
ndszeiel.
A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al:
Az oIvass soin igen sok hila foiduIhal eIo:
akuszlikai hila, akuszliko-noloios hila, assziniIci, lheIyezes, audilv feIcseieIes, leloIds,
lelulheIyezes, leluleloIds, lelueIhagys, lelu-eIoieheIyezes, lelufeIcseieIes, lelu-
hliaheIyezes, leluhozzloIds, lelukihagys, lelukonliakci, lelu-sszeoIvassi hila,
leluleveszles, cseie, csonkls, eIhagys, eIoieheIyezes, eileIen neIkIi feIieoIvass, eileInes
feIieoIvass, feIcseieIes, fogyaszls, fonelikai hasonIsgon aIapuI feIcseieIes, giannalikai hila,
giannalikai zavai, hanglveles, hanglvhasonuIs, hasonIsgi hila, hliaheIyezes, hozzloIds,
inveizi, iinyleveszles, isnelIes, jeIenlesndosls, kepzesi hila, kihagys, nagnhangz-
ndosuIs, negfoidls, neglapads, nelaszlzis, nelalezis, nozgsos feIcseieIes,
oIvassneglagads, oplikai hila, sszeoIvass, peiszeveici (isneleIgeles), ieveizi, iossz
konlinci, ividles, soiiendleveszles, sIyos sszeoIvassi negkeses, szapoils, szenanlikai
oIvassi zavai, szlheIyezes, szkihagys, szioncs (vaIaneIy sz leluinek IegaIll 5O-a hils,
pI. peIyhes heIyell pehei), szlaglheIyezes, szlagleloIds, szlageIhagys, szlag-eIoieheIyezes,
szlag-hliaheIyezes, szlaghozzloIds, szlagkihagys, laIIgals, loIdaIekeIhagys, loIdaIek-
hozzloIds, loIdaIekkihagys, loIds, vizuIis hasonIsgon aIapuI feIcseieIes
15O
Lzekie eidenes jeIIesekel kidoIgozni, hogy a szveglen gyoisallan jeIIni ludjuk a hilkal.
Hilk szna = hny hila voIl az oIvass soin.
Az oIvass selessege
Iiecizils
AilikuIci
Hangeio
HangsIyozs
Sznelek
HangIejles
Hangszn
LilekeIes:
A szvegel kepes
foIyanalosan,
hillIanuI vagy
egeszen keves hilvaI
eIoIvasni. OIvassi
lenpja negfeIeIo.
Kiejlese liszla,
ailikuIcis hili
nincsenek. A kieneIes
eszkzeil heIyesen
aIkaInazza.
Szvegel feI lud
oIvasni gy, hogy
nehny hilnI lllel
nen ejl.
OIvasslechnikai
hilil nIIan javlja.
OIvassi lenpja kisse
gyoisall/Iassall az
lIagosnI. Kiejlese
negfeIeIo, de
ailikuIcija kisell
javlsokia szoiuI.
Nagyoll oIvasslechnikai
hilkal is ejl:
jiakezdes/nsl oIvas/
leluleveszles/lelucseie.
OIvassi lenpja igen
Iass vagy igen gyois.
Az isjeIekie nen lud
odafigyeIni. Kiejlese
lizonylaIan.
Nen ludja eizekeIlelni a
nondalfajlnak negfeIeIo
hangIejlesl es
hangsIyozsl.
Nagy neileklen eIlei
az oIvasoll szvegloI.
Igen nagy
oIvasslechnikai
hilkal vel.
KvelhelelIen az
oIvassi lenpja
niall. A liszla leszed
eIeiesehez Iogopediai
fejIeszlesie van
szksege.
151
MINTAFELADATOK
1/a 5zszcrkczctck, mnndatnk, rvId szvcgck, hnsszabb szvcgck hangns n!vassa
Mennyiie lei eI az eiedeli szvegloI` MiIyen hilkal ejl oIvass kzlen` Mennyi ido aIall oIvassa eI a
szvegel`
Szveg feIdoIgozsa ulni Iehelseges nehny keides:
LizekeIl-e piolIenkal vagy nehezsegekel oIvass kzlen`
VoIlak-e oIyan ieszek, aneIyekel nen eilell`
Lidekesnek es hasznosnak laIIla-e a szvegel`
Mil gondoI` Mennyi idole leIl a szveg eIoIvassa`
IogIaIja ssze egy nondallan, niioI szIl a szveg.
152
TAGOLTAN, ERTHETOEN OLVA5
Az oIvass nencsak a nyeIvi jeIek dekdoIsl jeIenli, hanen nindazokal a kognilv nuveIelekel is,
aneIyek a szveg eileInezesehez, aIkaInazshoz neIkIzhelelIenek. Tehl az oIvassi, szvegeilesi
kepesseg a gondoIkodsi kepessegekloI eIvIaszlhalalIan fogaIon. TllioI van sz, ninl az oIvass
lechnikai ludsiI, a jeIek dekdoIsiI: az eilo oIvass jeIenli a szveg negeilesel, eileInezesi es
aIkaInazsi ludsl is. Az lud oIvasni, aki eili, anil oIvas. TagoIlan, kifejezoen csak az lud oIvasni, aki
negeili, anil oIvas.
A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIenkoncenlici, az enIekezel (a veilIis lailaInak
negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik
nennyisegi feIidezesehez szkseges), a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az anaIgis gondoIkods.
A nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves anaIgiklI.
Lp /leIjes fogazal.
NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): a vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es
Lp szj kiIi iznok.
A szkincs negfeIeIo gazdagsga az oIvasoll lenlan (oll akad neg, ahoI isneielIen sz
van). Az aklv szkincs gazdaglsa az oIvasoll szvegekkeI sszefggeslen.
SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok
es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg,
neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei es neg sok lenyezo.
Lenyeges a lizlos hangIevIaszls, hangdiffeienciIs kepessege.
153
A nondalzi es nondalkzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a
lagoIl, eilhelo oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala.
elufeIisneio iulin.
Sziulin.
A szjeIenles isneiele.
Szvegeiles.
Az oIvassi foIyanal fizioIgiai aIapjai: az agy laI feIlekeje feIeIos a leszedeil es az oIvasseil.
A hangos oIvass foIyanala: isjeIek feIisneiese, sszekapcsoIsa (leluk - szavak - szveg),
hangleslle aIaklsa, aneIylen a leszednoloiika fonlos szeiepel jlszik. A hanglesl kivIlja az
eizeInel, negjeIenik a sz jeIenlese. Lgy gyakoiIoll oIvasnI kinaiad a hangleslle aIakls,
ez a nena oIvass. A nena oIvass gyoisall, ninl a hangos. Szulvokci = sullogva oIvas, ez
az lnenel a kel oIvassfajla (nena, hangos) kzll.
KInlzo hangIejleseknek a negfigyeIese es iepiodukIsa is szkseges a hangos oIvass
soin.
Kilail figyeIen.
Ionlos az eileInezo hangos oIvass foIyanalos gyakoiIsa (a nondalok hangos oIvassa,
hangos es nena oIvass gyakoiIsa).
Iisluds.
HeIyesis kepessege.
MegfeIeIo lenpj eilo, lagoIl oIvassia van szkseg akkoi is, ha hagyonnyos, nyonlaloll
dokunenlunlI vagy ha a sznlgep noniloijn eIeklionikus dokunenluniI szeizi a
lanuI az infoincikal.
Tiszln, eilheloen, ailikuIIva leszeI
TagoIlan, eilheloen oIvas
Kilailan figyeI
Megeili a nsik konnunikcijl, negeili nsok kzIesel
Mondalokal aIkol
1. VIasszuk ki azl a szvegel, aneIy hangos oIvassa kapcsn szeielnenk negfigyeIni a
"lagoIl, eilhelo oIvass" konpelencil.
154
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az oIvass
keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel (pI. nen szakszveg -
szakszveg).
7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egy
egyszeiu ndszeiel.
Az oIvass soin igen sok hila foiduIhal eIo:
akuszlikai hila, akuszliko-noloios hila, assziniIci, lheIyezes, audilv feIcseieIes, leloIds,
lelulheIyezes, leluleloIds, lelueIhagys, lelu-eIoieheIyezes, lelufeIcseieIes, lelu-
hliaheIyezes, leluhozzloIds, lelukihagys, lelukonliakci, lelu-sszeoIvassi hila,
leluleveszles, cseie, csonkls, eIhagys, eIoieheIyezes, eileIen neIkIi feIieoIvass, eileInes
feIieoIvass, feIcseieIes, fogyaszls, fonelikai hasonIsgon aIapuI feIcseieIes, giannalikai hila,
giannalikai zavai, hanglveles, hanglvhasonuIs, hasonIsgi hila, hliaheIyezes, hozzloIds,
inveizi, iinyleveszles, isnelIes, jeIenlesndosls, kepzesi hila, kihagys, nagnhangz-
ndosuIs, negfoidls, neglapads, nelaszlzis, nelalezis, nozgsos feIcseieIes,
oIvassneglagads, oplikai hila, sszeoIvass, peiszeveici, ieveizi, iossz konlinci,
ividles, soiiendleveszles, sIyos sszeoIvassi negkeses, szapoils, szenanlikai oIvassi zavai,
szlheIyezes, szkihagys, szioncs, szlaglheIyezes, szlagleloIds, szlageIhagys, szlag-
eIoieheIyezes, szlag-hliaheIyezes, szlaghozzloIds, szlagkihagys, laIIgals,
loIdaIekeIhagys, loIdaIek-hozzloIds, loIdaIekkihagys, loIds, vizuIis hasonIsgon aIapuI
feIcseieIes
Lzekie eidenes jeIIesekel kidoIgozni, hogy a szveglen gyoisallan jeIIni ludjuk a hilkal.
Hilk szna = hny hila voIl az oIvass soin
Az oIvass selessege
Ionlossg, piecizils
AilikuIci
Hangeio
HangsIyozs
Sznelek
155
HangIejles
Hangszn
LilekeIes:
A szvegel hillIanuI
vagy igen keves
hilvaI, eilheloen
oIvassa feI. OIvassi
lenpja negfeIeIo.
Kiejlese liszla,
ailikuIcis hili
nincsenek. A kieneIes
eszkzeil heIyesen
aIkaInazza. A
nondalfajlnak
negfeIeIoen
eizekeIleli a
hangIejlesl es
negfeIeIoen
hangsIyoz.
Hangszne, hangeieje
negfeIeIo. }I lagoIja
sznelekkeI a
szvegel.
A szvegel keves
hilvaI, eilheloen
oIvassa feI.
OIvasslechnikai
hilil nIIan javlja.
OIvassi lenpja kisse
gyoisall/Iassall az
lIagosnI, de ez neg
nen zavaija a szveg
negeilesel. Kisell
hilkal ejl a
hangsIyozs,
sznelek lelailsa
soin. elailja a
heIyesejles noinil.
}I lagoIja sznelekkeI
a szvegel, es
lllnyiie negfeIeIo a
hangIejlese.
A jeIIl eileInesen oIvas,
de nen lailja le leIjes
egeszelen a heIyesejlesi
noinkal. Nagyoll
oIvasslechnikai hilkal is
ejl: jiakezdes/nsl
oIvas/
leluleveszles/lelucseie.
OIvassi lenpja igen
Iass vagy igen gyois.
Az isjeIekie nen lud
odafigyeIni. Kiejlese,
hangkepzese lizonylaIan.
Nen ludja eizekeIlelni a
nondalfajlnak negfeIeIo
hangIejlesl es
hangsIyozsl. Rossz
heIyen lail sznelel.
LgyIlaIn nen Iehel
eileni, anil oIvas.
Tll hangol vagy
egesz szavakal
hanyaguI ejl vagy
kihagy. Az oIvasslan
akadozik. Nagy
neileklen eIlei az
ioll szvegloI. Igen
nagy oIvasslechnikai
hilkal vel.
KvelhelelIen az
oIvassi lenpja
niall. A liszla leszed
eIeiesehez, Iogopediai
fejIeszlesie van
szksege. LgyIlaIn
nen lagoIja a
szvegel, nen
hangsIyoz.
Hangeieje nen
negfeIeIo. A jeIIl
nen lailja le a
heIyesejles noinil
(leluzes, a nagn- es
nssaIhangzk nen
negfeIeIo
hosszsga).
156
MINTAFELADATOK
1/a 5zavak, szszcrkczctck, mnndatnk, rvId szvcgck, hnsszabb szvcgck hangns n!vassa
5znctck bctartsa
A SZIV
OIyan a szv, ninl a Ialda,
a jlsz sois dolja, kapja.
MineI inkll lik-veiik,
annI feIjell eneIkedik.
Cidonyi Ceza
Hangs!ynzsI gyaknr!at
Tegyen vesszokel a szvegle es oIvassa feI.
1. A kiiIyl negIni nen keII feInelek j Iesz ha nindenki leIeegyezik en nen eIIenzen!
2. Apn fzon kIdj penzl!
(Ki nondja` Hogyan nondja` Kinek nondja`)
Kvesse a kInlzo eileInezesekel hangjvaI, hanghoidozsvaI.
(Ugyanazl a nondalol lllfeIekeppen eileInezheljk, ha hinyoznak leIoIe isjeIek.)
OIvassa feI az aIlli szvegel.
Jnns gy gnndn!ta ma Indu!.
a) - }nos gy gondoIla, na induI.
l) - }nos gy gondoIla na, induI.
c) - }nos, gy gondoIla, na induI`
d) - }nos: ,,Ugy gondoIla, na induI.
e) - }nos: ,Ugy gondoIla na, induI`
Mennyiie lei eI a szvegloI` MiIyen hilkal ejl` Mennyi ido aIall oIvassa eI a szvegel` Hogyan
hangsIyoz es lagoIja a szvegel` MegfeIeIoen hasznIja-e a sznelekel`
Szveg feIdoIgozsa ulni Iehelseges nehny keides:
LizekeIl-e piolIenkal vagy nehezsegekel oIvass kzlen
IogIaIja ssze egy nondallan, niioI szIl a szveg
Kinek szIhal a szveg
157
MEGERTI A KAPOTT INFORMCIT
A konnunikci a viIg es az eIoIenyek, iIIelve az eIoIenyek egyns kzlli infoincicseiejenek
foIyanala.
Konnunikcis aIapfogaInak:
Ad: aki a konnunikcis foIyanallan a kezdenenyezo, az infoinci negfogaInazja es ladja.
Vevo: aki a hil veszi, a konnunikcis foIyanallan az ad pailneie.
zenel: azon gondoIalok es eizeInek egyllese, aneIyel a konnunikci kezdenenyezoje a cnzell
ludonsia hoz.
Csaloina: az zenel lja a kezdenenyezo es a cnzell kzll. A csaloina az infoinci vivoje,
aIapveloen kel fajljl kInlzleljk neg:
1) VeilIis csaloina: szavak, nondalok, leszed, ioll szveg, adallzisok, leiviajz, SMS, MMS,
L-naiI, IeveIezesi Iislk, chal, sll.
2) NonveilIis csaloina: lekinlel, ninika, geszlusok, lesllails, pioxenika (leikzszalIyozs -
lvoIsglails a nsiklI), vokIis inlonci (hanghoidozs, hangeio, hangsIy sll.), enlIenk,
lesli eiinles, sll.
A kdoIs annak a nyeIvnek, negfogaInazsnak, feIeplesnek a negvIaszlsa, aneIyen az
infoincil az eiinlellhez eIjullalni kvnjuk. A kd Iehel: szn, jeI, szinlIun, sz, ninika, geszlus,
sll.
VisszacsaloIs: az infoinci visszakIdese a foiishoz. Lgyiiny konnunikci eselen nincs
visszacsaloIs, keliiny konnunikci eselen pedig van.
A zaj a kdoIl hi loizuIsl eiednenyezo, ns foiislI eiedo jeI. Az infoincik igen jeIenlos iesze
eIvesz a konnunikcis foIyanallan. Lnnek oka, hogy sznlaIan loizl lenyezo es konnunikcis
akadIy jeIenik neg a konnunikcis foIyanallan.
A zaj hion fajlja:
Iizikai zaj: a konnunikci fizikai jeIel zavaija (peIduI hlleileszeIgeles, jinu zgsa,
napszenveg sll.).
IszichoIgiai zaj: az eszIeIesl, negisneiesl zavaija (hlleiluds, eIoleIel)..
Szenanlikai zaj: a leszeIo es a haIIgal kInlzo jeIenlesl kapcsoI ugyanahhoz a jeIhez,
zenelhez. Okozhalja konpIikIl jeIzesek, zsaigon hasznIala.
A negeilesl lefoIysoIhaljk a kinyezeli lenyezok:
Iizikai. a konnunikci konkiel heIye
TisadaIni-pszichoIgiai: kapcsoIalaink IIapola, peIduI lailsgos-eIIenseges, foinIis-
kzvelIen, konoIy-hunoios
IdoleIi: a nap neIyik szaklan konnunikIunk, eIelnk neIyik szakaszlan
konnunikIunk, a lileneIen neIyik szakaszlan konnunikIunk
efoIysoIjk a negeilesl konnunikcis szuioink
Lzl a szuiol a kvelkezo lia iIIuszliIja.
158
A knmmunIkcIs szr
Az egyes fiIleiek a kvelkezok:
I. ViIgnezel, kuIlia: ide lailozik szeneIyes eilekiendnk, eIkepzeIesnk az eIelioI.
II. Tuds, lapaszlaIal: ninden, anil igaznak hisznk.
III. Hil, hozzIIs: eizeseink azzaI kapcsoIallan, anil hisznk.
IV. SzeneIyiseg: ninden ns, ani egyedi.
A szuio nukdese soin a negeilesl nehezlo lenyezok:
szeIeklv expozci: kileies az zenel eIoI
szeIeklv figyeIen: az zenel kikapcsoIsa
szeIeklv negeiles: az zenel feIieeilese
szeIeklv eI-, iIIelve lefogads: az zenel eIIeneie nincs vagy kis neileku a vIlozs
Lp eizekszeivek a vizuIis es az audilv (haIIsi), kineszlezis (nozgssaI kapcsoIalos) ingeiek
ponlos eszIeIesehez.
Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok
kizisa/cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi
lapaszlaIalok, eIoleIelek, sll.).
A nyeIv isneiele.
A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi insliuIsa (piecz, ponlos, eilhelo
negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI, ailikuIIva).
A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele.
nisneiel.
Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eizekeIesl, eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok
halsnak cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi
lapaszlaIalok, eIoleIelek, sll.).
SzenponlvIls kepessege: a szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol,
jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk.
A konpelencia isleIi negjeIenlesehez, pI. szvegfeIdoIgozs eselen, szkseg van
funkcionIis oIvass- es isludsia, aneIy szeIes kilen az aIapvelo infoincik
eIoIvassnak es negeilesenek a kepessegel jeIenli. IIyen Iehel pI. egy gygyszei
159
csonagoIsn az adagoIsia vonalkoz lnulals, a knyvlii isluds a knyvek
keieseseveI kapcsoIallan, a fIdiajzi-, a nezogazdasgi isludson keieszlI a "lnc -
isludsig".
A sznlgepes isluds aIall a Ieggyakiallan azoknak a keszsegeknek az egyllesel eilik,
aneIyek szksegesek szvegszeikeszlo, adallzis-kezeIo es llIzalkezeIo aIkaInazi
piogiancsonagok hasznIalhoz.
A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele (szleIi konnunikci eselen).
Tiszln, eilheloen leszeI
AilikuIIva leszeI
MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail
Szveghuen oIvas
TagoIlan/eilheloen oIvas
Keidesekel lesz feI, seglsegel kei, anennyilen szkseges az infoinci ponloslshoz
Mondalokal aIkol
SzvegfeIdoIgozs
Logikus gondoIkods
Kilail figyeIen
LenyegkieneIes
Lgyel konpelencik:
nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal
Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz
A "Megeili a kapoll infoincil konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI (isneleIje
neg es nagyaizza eI a feIadalol) es sszelell szleIi konnunikcis feIadal eselen egyainl
(pI. a leIefonos sziluci eIenzese - niIyen lpus keidesekel lell feI az gyinlezo).
1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, a szilucil a kepen, fiInjeIenelel, sszelell feIadalol,
sll., aneIynek a feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl negeilelle-e
a kapoll infoincil.
16O
4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl szleIi/isleIi konnunikcija soin niIyen viseIkedesi
6. Haliozzuk neg a negfigyeIesi es eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia
eilekeIni.
7. Adjuk neg a feIadalok Iehelseges negoIdsail.
8. RendeIjnk a Iehelseges vIaszokhoz ponleilekekel.
HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl
Iiecizils
Szkincs, kifejezesnd (szleIi konnunikci eselen)
NyeIvlan, heIyesis (isleIi konnunikci eselen)
LilekeIes:
Az infoinci
feIadalokal vagy
azokal a feIadalokal,
aneIyek eIvegzeseloI
kvelkezlelhelnk az
infoinci
negeileseie,
nIIan, pieczen,
hillIanuI eIvegzi.
Kisell hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja
az infoinci
feIadalokal.
Nagyoll hilkal vel.
az infoinci
feIadalok
eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll
infoincil. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalokal.
161
MINTAFELADATOK
C!zntt fc!adatnk
A "Megeili a kapoll infoincil" konpelencia eIIenoizesel egyieszl ceIzollan, az ladoll infoinci
visszakeidezeseveI eIIenoiizheljk, nsieszl kzvelve, a szveg feIdoIgozsnak eiednenyessegeveI.
Ha jI oIdolla neg a feIadalol, ez azl is jeIenli, hogy ponlosan negeilelle a jeIIl a kapoll infoincil.
5zbc!I s rsbc!I fc!adatnk c!vgzsc
IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos). LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl
hogyan eileInezle az infoincikal (pI. az oIvasoll szvegel/haIIoll lilenelel). Hlinya, hogy
nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl.
Az infoinci piecz visszaadsa: Mi voIl ponlosan az insliukci` Iija Ie/nondja eI/jlssza eI
(ceIzoll feIadal).
SzvegfeIdoIgozshoz kapcsoId feIadalokkaI:
sszefogIaIs: IogIaIja ssze az oIvasoll/haIIoll szveg Ienyegel (IenyegkieneIes
konpelencia negfigyeIese).
Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eIoIvasollaklI/eInondollaklI. Mi az, ani
nincs Ieiva a szveglen/nen enIlellk a feIadal eInondsakoi, de egyeileInuen
kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles kepessege.)
Kiilika aIkolsa: LilekeIje a szvegel/az eIhagzollakal lailaIniIag, foinaiIag.
Keidezes: IogaInazza neg keideseil az oIvasollakkaI/haIIollakkaI kapcsoIallan. (Keidezes
kepessege.
SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es a sajl negIevo isneieleink egylles vizsgIala az
j, lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen.
VIogassa ki, gyujlse ssze, haliozza neg sll. insliukcik vegiehajlalsa soin is
eIIenoiizhelo a konpelencia.
IeIeIelvIaszl feIadalok (zil)
Mi voIl a kapoll infoinci`
igaz/ hanis IIls
egynshoz iendeIes
lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik kzI a negfeIeIo
kivIaszlsa
esenenyek soiiendle iaksa
szveg ieszeinek soilaiendezese
hinyos nondalok kiegeszlese pI. egeszlse ki a nondalokal egy igeveI.
iIIeszles (piosls) pI. neIyik ige iIIik a fonevekhez (igek feIsoioIva - fonevek feIsoioIva)
egyszeiu vIaszls
sll.
162
VI55ZAADJA AZ OLVA5OTTAKAT(szban, rsban, szcrcpjtkban)
A leszedhez, szleIi szvegfeIdoIgozshoz, szeiepjlekhoz
NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): A vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es
Lp /leIjes fogazal.
Lp szj kiIi iznok.
Szkseges a figyeIen, az enIekezel (a lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es
hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez), a nyeIvi kinyezel
ulnzsa, az anaIgis gondoIkods. Az anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen
feIleleIez azonos eiedelel.
A szveg negeileseie. A szveg a leszed, iIIelve is Iegnagyoll, jeIenlesseI li egysege.
Lplokvei a hang, iIIelve lelu, a sz, a szszeikezel, a nondal. Az eiles gondoIkodsi
foIyanal: az eizeki lon eszIeIl doIgol az agy feIdoIgozza, a negIevo lapaszlaIalok aIapjn
eIenzi, leepli a lanuIl senkla. A szveg lefogadjl akkoi nevezheljk a szveg eilojenek,
ha isneii a nyeIvel, a leszedheIyzelel, szvegkinyezelel, eili az egyes eIenek (szavak)
ponlos jeIenlesel, liszllan van a giannalikai, szenanlikai sszefggesekkeI. Lgy szveg
szeikezele nagyon lonyoIuIl, negeilese konpIex gondoIkodsi foIyanalol igenyeI. A
szvegeiles keszsege foIyanalosan fejIodik, szinljei: 1. sz szeiinli eiles, 2. eileInezo
negeiles, 3. kiilikai negeiles, 4. kiealv negeiles.
Szkincs.
HeIyes kiejles: A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok
SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezes sznak lll eileIne van. IlaInosan: vaIanifeIe leIso
IeIki vagy szeIIeni lailaIon feIsznie julsa, Ilhalv vIsa, negnulalsa, kinyiIvnlsa. A
kifejezes szl gyakian a sz szinoninjakenl is hasznIjuk, hisz naga a sz oIyan nyeIvi
egysege az isnak es leszednek, aneIy eileInes jeIenlesseI li, kifejez vaIanil. A
kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok es a kinyezel egyll
aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg, neveIes, az egyen
szeneIyisegjegyei, es neg sok lenyezo.
163
Iisluds.
HeIyesis kepessege.
A nondalzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a szveghu
oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala.
nIIsgia, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal.
LenyegkieneIesie, a Ienyeges es IenyegleIen infoincik negkInlzlelese ceIjlI.
TapaszlaIal.
A szeiepjlekhoz
Szeiepjlek, dianalizIl jlek: szeneIyek vagy csopoilok jlszanak eI egy fiklv vagy ieIis
szilucil. MegfigyeIesekie, kseiIelekie, lapaszlaIalokia epl. Nagyoll eIokeszlesl kveleI,
hosszan lail, idoigenyes, eselIeg kIlsegekkeI ji foIyanal.
Mozgskooidinciia az sszehangoIl kez-Il nozgshoz, ujjak nozgalshoz
Kiealivilsia, lIelekie a feIadal negvaIslshoz
MIlleIi lapaszlaIalia, enIekezelie hasonI szilucik, szeiepIok feIidezesehez
Lnpliia (leIeeizo kepessegie)
Msok veIenenyenek figyeIenle veleIeie
Tiszla, eilhelo, ailikuIIl leszedie
MegfeIeIo hangeioie
Konnunikcis lechnikkia: keidezes, visszacsaloIs
KeIIekekie, szeiepIapokia sll.
Megeili nsok konnunikcijl / Megeili a nsik kzIesel
MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel / TapaszlaIalail negfogaInazza
Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak
Keidesekel lesz feI
Mondalokal aIkol
Kilail figyeIen
SzvegfeIdoIgozs (egyszeiu szveges vzIalol keszl, ivid szvegel aIkol, sll.)
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel a szveg szleIi vagy
szeiepjleklan lileno feIdoIgozshoz
IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel: az ok-okozali sszefggesek lIlsa szkseges a
szveg feIdoIgozshoz
164
OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei
Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz szkseges
Keidesekel lesz feI, anennyilen a feIadal az, hogy legyen feI keidesekel a szvegie
vonalkozan
Seglsegel kei anennyilen nen lud lovllhaIadni a feIadallaI
Lgyel konpelencik:
Sliesszluio kepesseg
KonfIikluskezeIo kepesseg
Haliozollsg
Iiecizils
nfegyeIen
Meggyozokeszseg
Konszenzus keszseg
Lnpalikus keszseg
Seglokeszseg
VisszacsaloIsi keszseg
Iinyls es iinylhalsgi keszseg sll.
Lz a konpelencia sszell feIadallan ns konpelencivaI egyll figyeIhelo neg.
1. Haliozzuk neg a feIadal ceIjl es a szvegfeIdoIgozs uln negfigyeIni kvnl keszsegekel,
kepessegekel. (II.: ivid vzIal keszlese, aneIy a IenyegkieneIesie ulaI, vagy szeiepjlek,
aneIy az egyllnukdesi keszsegel, konnunikcis keszsegel, figyeInel, haliozollsgol
nulalja neg.)
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a "visszaadja
az oIvasollakal szlan, islan, szeiepjleklan" konpelencil. A nehezles kInlzo lpus
feIadalokal jeIenlhel.
3. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy negfeIeIo hosszsg es nehezsegu szvegel.
4. Haliozzuk neg, hogy a szveg feIdoIgozsa szlan, islan vagy szeiepjlek foinjlan
lilenjen-e.
5. IogaInazzuk neg az insliukcil.
6. Adjuk neg a feIadalokia a Iehelseges vIaszokal, haliozzuk neg, hogy a jeIIl
konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek.
eilekeIesenek szenponljainI) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy
165
ndszeiel.
a feIadalol.
KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall
Keidesekie adoll heIyes vIaszok szna
Hinyz vIasz
Hilk szna
nIIsg
Ionlossg, piecizils
Munkalenp
TailaIon
Szkincs
NyeIvlan
Ioinai jegyek, hangnen
Sll.
166
Ertkc!sI sk!a
Tar|a|cn, szctcga||c|4s.
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal negfeIeIoen
vaIslolla neg. A
szveg negeilesel
kveloen nIIan,
pieczen negoIdja a
feIadalokal, visszaadja
az oIvasollakal islan,
szlan,
szeiepjleklan.
IoinaiIag lagoIja a
szvegel (levezeles,
ligyaIs, lefejezes).
Szc|incs. A szvegel a
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
vIlozalos szkincs
jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
nen nehezlik a
negeilesl.
Nqc|t|an. VIlozalos
hasznI, vaIaninl
vIlozalos.
|crnai jcgqc|, nangncn.
TeIjesen negfeIeIo a
heIyzelnek, a
szilucinak.
A vizsgz a
konnunikcis
ceIokal nagyieszl
neg. Kisell hilkkaI,
keves seglseggeI
negoIdja a feIadalokal.
Megeilelle a szvegel,
es lllnyiie sikeiI is
ladnia az
infoincikal.
Szc|incs. A szvegel
nagyieszl a lennak es
a kzIesi szndeknak
negfeIeIo szkincs
jeIIenzi. A jeIIl
liekszik a vIlozalos
szhasznIalia. A
szhasznIal nehny
ez azonlan aIig
Nqc|t|an. Tllnyiie
egyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
kevesell vIlozalos
nyeIvlani sliuklia
hasznIalvaI laiklva.
A konnunikcis
ceIokal ieszlen
vaIslolla neg.
Nagyoll hilkal vel.
a feIadalok
eIvegzesehez. A
szvegel csak kis
neileklen eilelle neg,
vagy csak kis
neileklen ludja
visszaadni.
Szc|incs. A visszaadoll
szveg szkincse
egyszeiu. Sok a
szisnelIes. A
szhasznIal lllszi
nen negfeIeIo. A
hilk nehny heIyen
Nqc|t|an.
Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
es/vagy
nondalszeikeszlese
nen keIIoen
vIlozalos.
AIapvelo
konnunikcis ceIjl
nen eii eI. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalokal. Nen
eilelle neg a szvegel,
vagy egyIlaIn nen
ludja visszaadni.
Szc|incs. A szveglen
feIhasznIl szkincs
szegenyes. A nen
negfeIeIo szhasznIal
lll heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a
negeilesl.
Nqc|t|an. A
nondanivaI a
szinlnek nen
negfeIeIo, lIsgosan
egyszeiu nyeIvlani
sliuklik es
igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
|crnai jcgqc|, nangncn.
LgyIlaIn nen feIeI
neg az eIvisoknak,
heIyzelnek,
szilucinak.
167
MINTAFELADATOK
rsbc!I fc!adatnk:
Keszlsen egy sszefogIaIsl a szveg aIapjn. (LenyegkieneIes)
Keszlsen lil.
Keszlsen jegyzelel, vzIalol.
5zbc!I fc!adatnk:
Az eIoIvassl kveloen ponlosan idezze feI a szvegel (enIekezel, IenyegIls, figyeIen).
Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes)
Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele. (A Ienyeges eIenek kzI
vIassza ki a Iegfonlosallal.)
Mondja eI a Ienyegel. (LnIekezel, IenyegkieneIes) MagnfeIveleIl/videofeIveleIl keszlnk.
5zcrcpjtk csctn:
OIvassa eI a szvegel. Lzl kveloen jlssza eI az oIvasoll szilucil....szeiepIokenl.
2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka),
3. AkivileIezes eIenzese:
- a ieszlvevok neilekeIese,
- a ieszlvevok konnenlija,
- a negfigyeIok eszieveleIei
168
KERDE5EKET TE5Z FEL / HATEKONY KERDEZE5 KE5Z5EGE
Az infoinciszeizesnek, nsok gondoIalainak, veIenenyenek, eizeseinek a negisneiesehez a
IegnegfeIeIoll eszkz a keidezes. } keidezesseI infoincil nyeihelnk, oIdhaljuk a feszIlsegel,
negoIdhalunk konfiklusheIyzelekel, piolIenkal. }ollan negisneihelnk nsokal. A j keides
konkiel, Ienyegielio, eilhelo, ivid, enpalikus, oszinle.
A keideseknek kel fo lpusl kInlzlelheljk neg:
1. Zrt krdsck
A zil keidesekie adoll vIaszok ividek, egyszavasak. Az iIyen keidesekie IlaIlan csak egy -kel
szvaI, vagy eppen igenneI / nenneI Iehel feIeIni. A zil keidesek seglhelnek allan, hogy gyoisan
infoincihoz jussunk, vagy eIIenoiizzk a lenyekel. IIyen keidesekel eidenes hasznIni, ha oIyan
infoincihoz igyeksznk julni, aneIIyeI a nsik feI nen iendeIkezik, azonlan vannak oIyan
ieszinfoincii, aneIyek nincsenek a ni liilokunklan. A zil keidesek hasznosak akkoi is, ha
leszeIgelopailneink nagyon keves infoincil ad, vagy zikzoll es szukszav. Ugyanakkoi lIzoll
hasznIalukkaI feIIep a veszeIye, hogy a leszeIgeles egyoIdaIv vIik.
Krdsfajta C! E!nyc / htrnya IeIda
LIdnlendo
keides
Megadjuk a Iehelosegel
aiia, hogy a keidesl
kveloen isnel
nagunkhoz iagadjuk a
kezdenenyezesl.
Igyeksznk a
leszeIgelesl iinylani.
Segl a lenyekel ividen liszlzni.
Knnyellen ponloslhaljuk a
lenl.
A leszeIgeles Iezisl segli.
Cyois, de kevesle infoinalv.
"SikeiIl eIvegezni a
feIadalol`"
"LidekeI, hogy ni a
veIenenyen a nunkddaI
kapcsoIallan`"
AIleinalv
keidesek
Kel vagy lll vIaszlsi
Iehelosegel nyjlunk a
vIaszadnak.
Rvid.
Cyois dnlesl lnogal.
ManipuIalv Iehel.
"16-n vagy 17-en
szeielneI leszeIni az
eIvegzell feIadalokiI`"
Szuggeszlv
keides
A keideslen sugaIIjuk a
heIyesnek veIl vIaszl.
Rvezelheljk a
leszeIgelopailneil vaIaniIyen
kvelkezleles negIlsia.
ManipuIalv Iehel.
"Ugye kepes vagy
ividell ido aIall is
eIvegezni ezl a feIadalol`"
"Lgyeleilnk allan, hogy
ez nen lailozik a
Iegfonlosall leendok
kze`"
169
2. NyItntt krdsck
Nyiloll keidesie hosszall, sszefggo vIaszl viunk. Az eIonye eppen allan iejIik, hogy a hosszall
vIaszlI lll fonlos szenponlia feny deiI. A nyiloll keidesek a vIaszIehelosegek szeIes skIjl
nyjljk. IIyenek az n. ,n-keidesek: ni, niIyen, nennyi, nil, nieil, nil gondoIsz, iIIelve a hogyan
is.
Nehny peIda a keidesek lpusnak vIlozalossgia:
Krdsfajta C! E!nyc / htrnya IeIda
Visszakeidezes Megadjuk a
Iehelosegel aiia, hogy
a keidesl kveloen
isnel nagunkhoz
iagadjuk a
kezdenenyezesl.
Segl idol nyeini.
TllIelinfoincil szeiezhelnk.
Knnyellen ponloslhaljuk a
lenl.
"Miie aIapozza a
keidesel`"
"Mil eil ezen`"
IgenyfeIneio
keides
KzeIell szeielnenk
keiIni pailneink
eselIeges
piolIenihoz.
Infoinciszeizes a
nsik igenyeiveI
kapcsoIallan.
Megisneiheljk a nsik
veIenenyel, igenyeil.
"Mil kvn eIeini .-vaI`"
"MeIy kvnsgail
szeielne, ha
leIjesInenek`"
"Miie Ienne ehhez
szksege`"
"MiIyen indokok szInak
az n ieszeioI a .
neIIell`"
VizsgId keides IeIleikepezzk
leszeIgelopailneink
nezeleil.
Kivvjuk leszeIgelopailneink
egyeleilesel.
Sajl eszieveleIeinkel is
eIIenoizheljk.
"Mi a veIenenye eiioI`"
"MiIyennek lailja .`"
MolivI keides Segl allan, hogy
negludjuk, ni
szlnzi igazn
leszeIgelo
pailneinkel.
Iozilv keidezesi lechnika, neil
aIapgondoIala is pozilv.
Megludhaljuk, hogy ni nolivIla,
szlnzle.
"Hogyan juloll eiie az
eidekes gondoIalia`"
"MiIyen lapaszlaIalai
voIlak ezzeI
kapcsoIallan`"
Ionlosl
keidesek
Lz a fajla keides
hasznos lechnika
annak
sszefogIaIsia, anil
a nsik szeneIy ni
eInondoll.
Az jiafogaInazoll keides
szoIgIhal a nondanivaI
Ienyegenek sszegzeseie, iIIelve
aiia, hogy sajl szavainkkaI
eIIenoiizzk a nondanivaI
ponlos negeilesel, eileInezesel.
Tehl, ha jI eilen.
Tehl ns szavakkaI.
Anil n eil ez aIall, az
az, hogy.
KInlsegkeieso
keides
A kInlsegek
eIenzese.
Tnogalja a dnlesi keszsegel.
HozzjiuI a keides
ponloslshoz.
OIyan eIIenvelesekel vIl ki,
aneIyekel kesoll najd knnyell
Iesz kezeIni.
"MeIyik vaiici II nhz
kzeIell`"
"Mi kvelkezik elloI`"
17O
Kzlevg keides Ido nyeiese, Ienyegie
lio konnunikci
eIeiese.
Neha szkseg Iehel i, ha a
pailnei lI sokal leszeI, vagy eIlei
a ligylI.
MieIoll eiie ileine,
hadd keidezzen neg,
hogy.Mondana inkll
aiiI neg egy-kel szl,
hogy.
Hipolelikus
keides
IeIleleIezzk, hogy
leszeIgelopailneink
ni eIdnlll vaIanil,
es negkeidezzk,
hogy ellen az esellen
nil lenne.
LzekkeI a feIleleIezell keidesekkeI
a dnlesek neghozalaIl
seglheljk eIo, gyoislhaljuk neg.
"Allan az esellen, ha n
negklne ezl a szeizodesl,
niIyen fulanidol lailana
negfeIeIonek`"
Azeil fonlos negjegyezni, hogy neha egy csendes keides, egy feIhzoll szenIdk halsosall
Iehel, ninl egy negfogaInazoll keides. LzzeI aiia keszlelheljk a pailneil, hogy jia lgondoIja,
kiegeszlse vagy heIyesllse, anil nondoll.
Lgeszseges idegiendszei
Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege
Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez
Lp /leIjes fogazal
Lp szj kiIi iznok
Keidezes-lechnikai isneielek vagy azok (nen ludalos, de lapaszlaIallI addan
eiednenyes) aIkaInazsa szkseges a halekony keidezeshez
LnIekezelie van szkseg az isneielek lioIshoz, feIidezesehez
IigyeIenkoncenlici: A koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl
NyeIvisneiel
Szkincs
HeIyes kiejles: A kiejles a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai
negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes,
hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A
hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a
szveg kiejleseie vonalkozik.
SzleIi kifejezokeszseg
Szakkifejezesek isneiele
HeIyes Iegzeslechnika, negfeIeIo hangkepzes
MegfeIeIo lesllails a negfeIeIo hangkepzeshez
IigyeIen a pailneiie, hogy haIIja es negeilse a keidesl, gondoIkozhasson a vIaszon
Isneiel, lapaszlaIal a lenvaI kapcsoIallan
Nyiloll hozzIIs nsokhoz
171
LidekIodes a nsik szeneIyeveI vagy a lenvaI kapcsoIallan. Az oszinle eidekIodes leszi
hileIesse a keidezesl.
Tiszln, eilheloen leszeI /AilikuIIva leszeI
Megeili nsok konnunikcijl /Megeili nsok kzIesel
Seglsegel kei
IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel
Kilailan figyeI
KieneIi a Ienyegel
Adekvl nelakonnunikci
Lgyel konpelencik:
KonfIiklusnegoId keszseg
Konpionisszunkeieso keszseg
Tni fogaInazs keszsege
NyeIvheIyesseg
MolivI keszseg
Seglokeszseg
IeIfogkepesseg
IogaInaz keszseg
1. VIasszuk ki azl a szvegel, kepel, fiInel, sll., aneIynek a feIdoIgozsa kapcsn
negfigyeIhelo a jeIIl keidezesi keszsege.
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a keidezes
keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
4. Haliozzuk neg a feIadalia adhal Iehelseges vIaszokal, vaIaninl hogy a jeIIl
konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek.
172
egyszeiu ndszeiel.
Keidesek szna = ponlol einek, ha adekvlak, ividek, eilheloek
Hilk szna = lI hossz, egyszeiie lll keidesl lesz feI, nen adekvl sll.
Nincs vIasz = nincs keides (O ponl)
Ha nen eilhelo a keides (O ponl)
Lzen kvI ponlozhaljuk:
a hangeiol, ailikuIcil, a feIadal eIvegzesenek idolailanl, a leszed selessegel, szkincsel, lailaInal,
sll.
LilekeIes:
Konkiel, eilhelo, ivid,
enpalikus,
Ienyegielio keidesl
lesz feI. A keides
leIjesen negfeIeIo az
adoll heIyzellen.
Kiejlese, hangkepzese
kivI.
Kisell hilkal vel.
Kisse hosszak a
keidesei. Kiejlese,
hangkepzese
negfeIeIo.
Lgyszeiie lll keidesl
lesz feI. Inkll zil
keidesekel lesz feI.
Nen enpalikus. Nen
ninden esellen eilhelo
a konnunikcija
(hangeio, hangsIy,
sznelek). Negalv
negfogaInazsl
hasznI.
Nen lesz feI
keidesekel.
Keidese nen eilhelo
nsok sznia.
TIsgosan hosszak a
keidesei. A keides nen
feIeI neg a heIyzelnek.
173
MINTAFELADATOK
C!zntt fc!adatnk
1. Krdscsnknr
OIvassa eI a szvegel (cikk, veis, Ieis, dokunenlun, IeveI sll.).
Tegyen feI az oIvasoll szveggeI kapcsoIallan keidesekel.
Csopoiloslsa azokal a keideslpusoknak negfeIeIoen.
Iilan legyek feI egynsnak keideseikel, es vIaszoIjk neg egynsnak azokal.
2. Nzzc mcg a fI!mjc!cnctct / szItucIs gyaknr!atnt / ha!!gassa mcg a hangfc!vtc!t
Tegyen feI a haIIoll / Iloll szveggeI kapcsoIallan keidesekel.
Tegyen feI keidesekel a szeiepIoknek.
3. 5zItucIs jtknk
A jeIIl loIli eIad. Lgy gyfeI leIep a szakzIelle. Mil lesz` Mil nond`
A vizsgz leIefonos gyinlezo. Lgy iekIanI gyfeIel kapcsoIlak. }lsszk eI a szilucil.
4. LngIsztnrI, amc!yct krdsck n!k! ncm !chct mcgn!danI
Tilenel: "Lgy ieggeI }Iia, kikeIven az gylI, oll laIIla eIelleIenI Rnel a fIdn egy vzlcsa
kzepen, neIylen j adag veglineIek is ekleIenkedell. Mi lilenhelell`"
MegoIds:
Rne egy dszhaIacska voIl. A szola alIakl egy szeIIkes kinyilolla, es a kinyIl alIaksziny
Ieveile az alIak eIolli kisaszlaIon Ievo akviiunol.
174
MONDATOKAT ALKOT
A nondal a leszed es az is Iegkisell egysege. Rendszeiinl nen nnaglan II, hanen egy nagyoll
egysegnek, a szvegnek Incszennyi ieszekenl. MininIis kzIeneny, aneIy a konnunikcis
foIyanalol egy kzIesnozzanallaI (ljekozlal, feIhv vagy kifejezo szeieppeI) epli lovll. A kzIes
ceIja eiosen lefoIysoIja az egyes nondal lailaInl es szeikeszlellsegel.
A nondal egy adoll kzIesfoIyanallan kapcsoIalol leienl a leszeIo, a haIIgal es a vaIsg kzll. A
nondallan kifejezodik a leszeIonek a vaIsghoz vaI viszonya es az a szndeka, hogy leszedeveI
vaIaniIyen halsl legyen a haIIgalia. A nondaloklan a kifejezodo lailaIon es a leszeIo szndeka
egyll jeIenik neg:
a |ar|a|cn. a nondalol aIkol nyeIvi jeIek jeIenlesenek sszessege + az egyeni nyeIvhasznIallI eiedo
nsodIagos jeIenles
a sz4ndc|. az, anil a leszeIo a nondal negaIkolsvaI neg akai vaIslani (pI. ljekozlal, feIhv,
eizeInel fejez ki, kei, visszaulasl, sll.)
a sz4ndc|c|| na|4s. a haIIgal lefoIysoIsia is liekszik a leszeIo (eIgondoIkodlalja, cseIekvesie
szlnzi, sll.).
A leszeIonek a vaIsghoz vaI viszonya es a leszeIo szndeka, nondanivaIja eiosen hal a
nondalok nyeIvi negfoinIsnak ndjia.
A nondal Ienyeges (de nen kleIezo) luIajdonsga a szeikeszlellsege: a nyeIvi eszkzk
sszekapcsoIsa a nyeIv szalIyainak es a leszedheIyzelnek negfeIeIoen. A nondalokal a
szavak sszefuzeseveI aIkoljuk, de vannak egy szlI II nondalok is.
Az egyszeiu nondal szeikezele szeiinl Iehel:
A) TAGOLT MONDAT:
a) szcr|czc|i|cg |c|jcs (jI feIisneihelo az aIanyi-IIlnnyi iesz)
1. lonondal: aIany - IIlnny (lovlnenyek neIkI) pI.: Kali feIeIl. IeIeIlen.
2. lovlell nondal: aIany - IIlnn + lovlneny/ek/ pI.: Kali jI feIeIl.(ndhalioz),
Tegnap jI feIeIlen. (idohalioz + ndhalioz)
o) szcr|czc|i|cg ni4nqcs (hinyozhal a fo nondalieszek egyike, vagy nindkello, de a leszedheIyzellen,
a szvegsszefggeslen ponlosan eilhelo ( knnyen kiegeszlhelo)
- ( Hov nenlek`)
- A gepleienle. (Kiegeszlve: A gepleienle negynk.)
B) TAGOLATLAN MONDAT:
(az aIanyi-IIlnnyi iesz nincs nyeIviIeg kifejezve, es nen is egeszlhelo ki)
Rajla!
2. A MONDATRE5ZEK
A nondalok - ninl nyeIvi eIenekloI szeikeszlell egysegek - nondalieszekloI epInek feI. A szavak a
nondalon leIIi sszefggeseik aIapjn l nondaliesz szeiepel lIlhelik le:
- fo nondalieszek: aIany, IIlnny
- lovlnenyek: ligy, haliozk, jeIzok
175
3. A 5Z5ZERKEZETEK
A nondalok IlaIlan nen egyszeiuen szavaklI, hanen egynssaI nyeIvlaniIag neghaliozoll
viszonylan Ievo szavak kapcsoIalailI: szszeikezelekloI IInak.
II.:
Hczz4rcndc|c szcr|czc|: nindegyik feIleleIezi a nsikal, a kello egyll adja a nondal szeikezeli nagjl:
Kali feIeIl. A -
A|4rcndc|c szcr|czc|. van egy aIaplag ( azl lovli a neghalioz lag: ligy, halioz vagy jeIzo)
(Kali) jI feIeIl - H
Mc||crcndc|c szcr|czc|. haInozoll nondalieszek Kali es Lva (feIeIl).
Iis, oIvass ludsa
Tudja heIyesen hasznIni az isjeIekel
Isneije (ha nen is ludja negnevezni), de aIkaInazni ludja:
az IIlnny fajlil (igei, nevszi, nevszi-igei)
az aIany fajlil (haliozoll, haliozalIan, IlaInos)
az egyezleles szalIyail
a ligy fajlil (iinyligy, eiednenyligy) es a ligyiagol
a haliozk fajlil, azok kifejezoeszkzeil (halioziagok, vonzalok), heIyes hasznIalukal
a jeIzok fajlil (ninoseg-, nennyisegjeIzo, liilokos jeIzo, eileInezo jeIzo)
az aIiendeIl es a neIIeiendeIl szeikezelek fajlil
a heIyesisi szalIyokal
kapcsoIalos, eIIenleles, vIaszl, kvelkezlelo, nagyaiz nondalokal
a szalalos nondalszeikeszles kveleInenyeil
az idezes szalIyail
hangsIyozsl
sznelel
hangIejlesl
sziendel
A nondalok aIkolshoz szkseges:
A nondalok szleIi kzIesenek feIleleIe a leszedkeszseg. (Lsd: ,Tiszln, eilheloen leszeI
konpelencia Ieisa)
HeIyesejles
A ivid nondal aIkolshoz IenyegIls
A nyeIv isneiele
Iioll nondalok eselen a Ils epsege, eselIeg a Ilshoz segedeszkzk (szenveg) is
szksegesek, az isleIi szvegaIkolshoz vizuIis eszIeIes
} haIIs
176
Tni fogaInazs keszsege a Ienyeges eIenek konnunikcijhoz
LszkzhasznIal az ishoz (pI. sznlgep, ieszkzk)
Szkincs
Tiszln, eilheloen leszeI /AilikuIIva leszeI
Megeili nsok konnunikcijl / Megeili a nsik kzIesel
MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel /TapaszlaIalail negfogaInazza
Visszaadja az oIvasollakal /szlan, islan/
Keidesekel lesz feI
OIvashalan i
Szvegel ponlosan Iei
Iislan negfogaInazza veIenenyel
Lgyszeiu szveges vzIalol keszl
Tni fogaInazs kepessege
KieneIi a Ienyegel
Logikus gondoIkods
Kilailan figyeI
Lgyel konpelencik
Iiecizils
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
1. Haliozzuk neg azokal az iinyl szenponlokal, aneIyek a "nondalokal aIkol"
konpelencia negfigyeIesel szoIgIja. (II. nIIan ijon IeveIel, fogaInazza neg
veIenenyel, lapaszlaIalail, eiveIjen, fogaInazza neg kiilikai eszieveleIeil, sll.)
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a nondal-
aIkols keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
177
4. Haliozzuk neg, a feIadal negoIdsa soin a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal
/eIvil vIaszokal.
egyszeiu ndszeiel.
A kometencla meresenek es erteke|esenek |ehetseges stemont]al
LilekeIesi szenponlok:
NyeIvlan, heIyesis
nIIsg
Ionlossg, piecizils
Munkalenp
5zkIncs s kIfcjczsmd
- negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi
szndeknak,
- negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos).
Az egyes hilk sIyozsa annak aIapjn lilenik, hogy niIyen neileklen nehezlik a negeilesl.
LileIenzavai hilnak az sznl, ha a nondal lailaIna csak jiaoIvass uln eilhelo, azaz
anyanyeIvi oIvas csak nehezen vagy egyIlaIn nen eilene neg a nondanivaIl.
Nyc!vtan, hc!ycsrs
- negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak,
- negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a
nondalszeikeszles).
178
Ertkc!sI sk!a
5zkIncs, kIfcjczsmd
A nondalol a lennak
es a kzIesi szndeknak
negfeIeIo vIlozalos
szkincs jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
ponlalIansgok nen
A nondalol nagyieszl
a lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
szkincs jeIIenzi.
A szhasznIal nehny
ez azonlan aIig
A nondalok szkincse
egyszeiu. Sok a
szisnelIes.
A szhasznIal
lllszi nen
negfeIeIo. A hilk
nehny heIyen
A nondalok aIkolsa
soin feIhasznIl
szkincs szegenyes.
A nen negfeIeIo
szhasznIal lll
heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a
negeilesl.
Nyc!vtan, hc!ycsrs
Mondalszeikeszlese
vIlozalos.
A nondal hillIan,
vagy csak keves, a
nondal negeilesel
nen nehezlo nyeIvi
(nondallani, aIaklani,
heIyesisi) hila
laIIhal lenne.
Mondalszeikeszlese
gyakian vIlozalos,
neha egyszeiu
hasznI. A nondallan
lll, a nondal
negeilesel nen
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
laIIhal.
Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
es/vagy
nondalszeikeszlese
nen keIIoen vIlozalos.
Rendszeiszeiu hilkal
ejl.
A nondallan sok hila
van, a hilk lllszi
A nondalol lIsgosan
egyszeiu nyeIvlani
sliuklik es
igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
A nondallan sok, a
nondal negeilesel
jeIenlosen nehezlo
es/vagy akadIyoz
hila laIIhal.
179
MINTAFELADATOK
CeIzoll feIadalok
1/a rsbc!I mnndata!knts
OIvassa eI a szvegekel, es fogIaIja ssze nehny nondallan a Ienyegel.
Iijon hajl, keido, feIszIl, kijeIenlo nondalokal a vIaszloll szaknvaI kapcsoIallan.
LileInezzen adoll szvegel. Mil fejeznek ki adoll nondalok. (LileInezes)
1/b Bcszd, szbc!I mnndata!knts
IogaInazza neg, hogy nieil vIaszlja ezl a szaknl.
MeIyek az eIonyei es hlinyai e szaknavIaszlsnak`
MiIyen a szakna jvokepe`
Mondja eI lapaszlaIalail ezzeI a szaknvaI kapcsoIallan.
Mi nolivIja a szaknavIaszlsnI`
18O
TUDATO5AN ALKALMAZZA A METAKOMMUNIKCI5 E5ZKZKET
Melakonnunikcinak nevezik a konnunikcis foIyanallan a nonveilIis jeIek hasznIall.
Lzek:
1. VokIis jeIek
2. Tekinlel
3. Minika
4. LnlIenk (iuha, haj, dszek)
5. Iioxenia (lvoIsglails)
6. Mozgsos konnunikci: geszlus, lesllails
1. Vnk!Is knmmunIkcI:
Ide lailoznak az n. paiaIingviszlikai lenyezok, peIduI hangnen, hanghoidozs, hangIejles,
hangsIy. A hanglI negIIaplhaljuk a kzIo nenel, koil, kaiakleiel, leineszelel, iIIelve a hasznIl
diaIeklusl.
Vnk!Is jc!zsck
A hangsIy, hangIejles, a leszed selessege, a hangnen, aneIy Iehel keneny vagy Igy, a sznel, a
hanghoidozs, a hangnagassg, a hangszn, aneIy Iehel liszla vagy iekedles, ezek IlaIlan az egyen
leIso feszIlsegeioI is infoincil nyjlanak.
}eIIenzo Iozilv esellen Negalv esellen
gyois, nagas hanghoidozs aklivils, inpuIzivils idozavai, feIIelesseg
Iass, neIy lnus
hanghoidozs
nyugaIon, negfonloIlsg,
fegyeInezellseg
nehezkesseg, haliozalIansg,
szeIIeni ienyheseg
gyoisuI lenp
glIsoIdds, kifejezokepesseg
javuIsa
leIso fekek IazuIsa,
lieInelIenseg
IassuI lenp valossg, szenIeIodes glIs, ceIlaIansg
szalIylaIanuI huIInz lenp lenyonsia liekves
ingadoz eizeIni IIapol,
IaliIils, lefoIysoIhalsg
2. TckIntct
A lekinlel ninl konnunikcis csaloina nagasall iendu IIaloknI is negfigyeIhelo. A lekinlel az,
aneIyloI eszIeIni Iehel, hogy a nsik eIoIeny peicepcis (eszIeIhelo) leielen vagyunk-e. A lekinlel azl
nulalja neg, hogy a nsik nil figyeI, nil eszIeIhel, nil vehel eszie, es ezIlaI knnyli a konlioIIl a
heIyzel feIell. A lekinlel iinynak es lailaInnak nindig jeIzeseileke van. A lekinlelen l lileno
konnunikci lllnyiie nludalIan. A lekinlelnek szalIyoz szeiepe van, lefoIysoI jeIzesekel
lailaInazhal.
181
3. MImIka
A ninika a szen, szj kiIi iznok sszelell nozgsa. Az aickifejezes, az aicjlek sok nindenl eIiuI
aiiI, hogy ki hogy eizi nagl az adoll piIIanallan. Lzl a szj es a szenIdk nozgsa is kifejezi. A
ninika a leszedel kseii, nagy iesze a konnunikcis foIyanallan nen ludalos szinlen jeIenik neg.
A ninika ludalos aIkaInazsa lanuIhal, aneIy neghalioz szeiepel jlszik lizonyos lisadaIni
kiklen, peIduI a poIilikusoknI.
4. Emb!mk (vIsc!ct)
Az enlIena: gig eiedelu sz, jeIenlese: jeIkep, jeIveny, cneikep, vaIaneIy fogaIon jeIkepes
lizoIsa. Ide lailozik a iuha, az Ilzkdes, a hajviseIel es a lesl kInlzo dszei, jeIvenyek vagy
jeIveny eileku ligyak. Az enlIenk hasznIall nindig az adoll koi szoksiendszeie, kuIluiIis
szalIyai es a dival haliozzk neg. A iuha sokal eIiuI a viseIojeioI, a hovalailozsiI, a
fogIaIkozsiI, csaIdi IIapoliI. A hajnak ninl szignInak iegen nagyoll szeiepe voIl, ninl
napjainklan. Azonlan lizonyos eseleklen na is kifejezhel vaIaniIyen csopoilhoz vaI lailozsl (pI.
loi-fejuek).
A lajusz es a szakII a feifiak kIn dsze, enlIenakenl ez is hoidozhal jeIenlesl.
Lzeken kvI neg sok oIyan kIso jegy van, ani a pailneiioI fonlos infoincikal adhal. IIyen Iehel
az ekszei, a jeIvenyek, a snink vagy aki neg a lelovIs is.
5. PrnxmIa= tvn!sgtarts, trkzszab!ynzs
PrnxcmIka: neghaliozza a konnunikI pailneiek leileIi lvoIsgnak a leineszelel, fokl es
halsl, iIIelve hogyan kapcsoIdik ez a lvoIsg a kuIluiIis es a kinyezeli lenyezokhz.
ZnalvoIsgok:
1. Inlin zna: 15-45 cn. Csupn a hozznk eizeIniIeg kzeI IIknak szalad az inlin znla
lehaloIni. Ide lailoznak a szIok, hzaslis, kzeIi lailok. Lelezik egy leIso zna is, aneIy
IegfeIjell 15 cn-ie leijed a leslloI, es csupn fizikai eiinlkezes soin eihelo eI, ez a szoios
inlin zna.
2. SzeneIyes zna: 46 cn - 1,2 n. Lkkoia lvoIsgia IIunk nsoklI hivalaIos es lisas
sszejveleIeken es lisas laIIkozkon.
3. TisadaIni zna: 1,2 n - 3,6 n. Lkkoia lvoIsgia IIunk idegenekloI, nindazoklI, akikel
nen isneink eIegge.
4. NyiIvnos zna: 3,6 n. Lz a negfeIeIo lvoIsg, ha nagy Ielszn csopoilhoz inlezzk
szavainkal.
6. Mnzgsns knmmunIkcI
A konnunikci nonveilIis jeIei kzI ide azokal szoklk soioIni, aneIyeklen a nozgs cseIekvesl
es heIyzelvIlozlalsl is jeIenl. Lzek a jeIzesek feIlunollek, ninl a ninika, a lekinlel, neil ill a
nozgs az egesz leslie is kileijedhel. A mnzgsns knmmunIkcIs csatnrnk: a gcsztusnk, tcsttarts.
1. Gesttus: Ialin eiedelu sz, jeIenlese: 1. lagIejles, keznozduIal. 2. negnyiIalkozs, lell vaIaki
iinyla
A gesttusok kze a fej, kezek es a kaiok nozgsl soioIjuk. L leslieszek a kzvelIen
konnunikcilan IlaIlan nozgslan vannak. L nozgsoknak jeIenlesk van, egy ieszk ludalos
(peIduI a skelnenk jeIleszede, a Ialdajlekok liinak jeIei), nsik ieszk nludalIan. A
geszlusok szalIyoz funkcil lIlenek le, a konnunikci foIylalsl, gyoislsl, negszaklsl,
nagyaizall keive. Cyakian a kez nozduIalaivaI jeIezzk, ha leszeIni akaiunk, vagy eppen
182
negszaklani a leszeIgelesl. A fej, kezek, kaiok ludalos nozgsa nII nyeIvve fejIodll ki, ninl a
jeIloIncsoIs eselelen. Az nkenleIen geszlusok az egyen eizeIni IIapoliI szInak.
Ketek: Rengelegel eIiuI vaIakiioI az, hogy hogyan fog kezel:
Mennyiie engedi kzeI naghoz a nsikal: a knyklen kisse lehajIloll kaijl nyjlja, vagy
neieven egyenes a knyk.
MiIyen eios a kezfogsa.
Hogyan lailja a kezel kezfogs kzlen: aiia liekszik, hogy az o keze Iegyen feII, vagy
lehdoI es eIeve lenyeiieI feIfeIe nyjlja a kezel.
A kez geszlusai nagyon sokfeIe jeIenlesl hoidozhalnak. Lzek lllnyiie egyll jeIenlkeznek a kai
nozgsvaI, de a kez leszedel az ujjak nozgsa leszi Iehelove. A kezioI Iehel a Iegjollan IeoIvasni a
feszIlsegel. A kez geszlusaivaI hvhalunk, eIulaslhalunk, liIlakozhalunk, knyighelnk,
ksznhelnk is.
A ksznesnek es az dvzIesnek iegi hagyonnyai vannak, lllsegk kuIlihoz es eIelkoihoz
klll (II.: inlegeles, kezfeIeneIes, keieszlveles, sll.).
Karok: A neIIkas eIoll hiileIen feszesen keieszllezil kaiok IlaIlan eIIenIIsl, feszIlsegel jeIeznek.
Ha II heIyzellen az vvonaI aIall geszlikuIIunk, az IlaIlan negalv eilekeIesl jeIez!
Lbak: Io heIyzellen szinle nindegy, hogy a Ilak keieszlle vannak-e leve, vagy pihuzanosak
egynssaI. Lz gyakian a szekek, foleIok kenyeInelIensegeveI fgg ssze. Lgy II lisasglan nindig
az van a lisasg kzepponljlan, aki feIe a Ilfejek foiduInak.
Testtarts (klnetlka): A lesllailssaI kapcsoIalos
ludalos es sponln negnyiIvnuIsok kifejezik a
viszonyl a pailneihez, a kzIes lailaInhoz. IIsponlol, eizeInekel, IIapolol kzvellenek, aneIyek
visszahalnak a fizikai IIapolia is. Ha egy Ielil enlei lesllailsl vesszk feI, szinle leiezzk a
szonoisgol.
183
|e]tarts: Az enleiek leszeIgeles kzlen IlaIlan vaIaneiie eIliIIenlik a fejkel, es gyakian
lIogalssaI kseiik leszedkel vagy haIIgalsukal. Lz kifejezi, hogy ,eilen, de a gyois lIogals azl
is jeIezheli, hogy "Iapozzunk, Ieigoll csonl...". A fej geszlusai lllnyiie jI eIkInlhelo, viIgosan
eileInezhelo jeIek. (II.: a fej oIdaIiiny nozgsa lizonylaIansgol, a Iehajloll fej lunludalol,
szonoisgol fejezhel ki).
V||ak: A feIhzoll vII nindig eios feszIlsegel, feIeInel jeIez. A nagalizlos enlei nindig
Ieengedell vIIakkaI ligyaI. VIIakkaI vaIaki feIe foiduIni egy lisasglan a lizlos eidekIodes jeIe. Az
eIfoiduIs zenele az, hogy ,nen eidekeIsz, nen akaiok veIed lisaIogni.
|e|s0test: Ha vaIaki egy ligyaIs kzlen hliadoI, es neg eselIeg feIie is nez, akkoi lizlos jeIzese
annak, hogy nen eidekIi az, anil a nsik szeneIy nond, vagy eselIeg nen eil egyel veIe. Ha azonlan
hiileIen eIoie hajIik az aszlaInI, akkoi sikeiIl feIkeIleni az eidekIodesel. Lgy lisasglan kideiI,
hogy ki van a kzepponllan, neil a llliek feIe foiduInak feIsoleslkkeI. Akik nagy odaadssaI,
leIjesen egynsia figyeIve leszeIgelnek, azok egy ido uln feIveszik egyns leslheIyzelel. Lzl
||rczcsnc| nevezik.
ErInts, fIzIkaI rIntkczs, szaganyagnk
At erlntes az egyik Iegfonlosall nonveilIis jeIzes. A feifiak es a nok eIleioen ieagInak egy es
ugyanaiia az eiinlesie.
LiinlesseI a loi feIIelen lilenik a konnunikci. A kezfogs, a szagok, iIIalok iejlell eizeIni halsl
vIlanak ki, aneIyek lefoIysoInak, es vaIaniIyen viszonyl fejeznek ki. LidekIodesl, inlinilsl fejez
ki. HasznIala kuIluiIis szoksoklI fgg.
Nagyon halekony eszkz, az eiinlesnek ,halaIna van. A kezdenenyezesl lekinlve hion lenyezo
eneIhelo ki:
Nen: IlaIlan a feifiak kezdenenyeznek.
LIelkoi: IlaIlan az idosellek kezdenenyeznek.
Sllusz: IlaIlan a nagasall sllusz enleiek kezdenenyeznek.
Az eiinleshez hasonIan a szaganyagoknak is Iehel konnunikcis szeiepe. Az iIIalok jeIenlosege az
euipai kuIliklan nen nagy, de az aial kuIlikilen igen fonlos.
A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek, jeIzeseinek es azok jeIenlesenek isneiele
A nonveilIis jeIzesiendszei hasznIala kInlzo sziluciklan
Lizekszeivek ep nukdese: Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls
A kinyezeli ingeiek ponlos eszIeIese
Lgyel eszkzk: pI. lki a gyakoiIshoz, cigaiella, szivai, pipa es szenveg, i- es
ligyaIaszlaI, szek, sll
Az inleikuIluiIis kInlsegek es ezek negnyiIvnuIsainak isneieleie is szkseg Iehel a
leslleszed soin
nlizaIon
nisneiel
Nyilollsg a visszajeIzesekie
ManipuIalv kepesseg (nsok lefoIysoIsnak ludalos kepessege)
184
Lizekenyseg nsok eIvisaiia az adoll heIyzellen
A sziluci, szeiep, kiInenyek isneiele szeiepjlek eselen
Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI (vokIis konnunikcihoz)
KieneIi a Ienyegel
Kilailan figyeI
Lgyel
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
Mozgsa kooidinIl
IigyeIen sszponloslsa, figyeIen az ulnzshoz.
Iiecizils
nfegyeIen
1. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy feIadallpusl (szveg feIdoIgozsl kveloen
szeiepjlek, kep-, sziluci-, fiInieszIel eIenzese sll.).
2. IogaInazzuk neg, hogy niIyen nonveilIis jeIzesekel szeielnenk negfigyeIni a jeIIlneI.
Lehel ceIzoll feIadal, aneIy a nelakonnunikcis eszkzk ludalos aIkaInazsl leszleIi
(pI. kezfogs ligyaIsi heIyzellen), de Iehel kzvelell feIadal is, anikoi IlaIlan
szeielnenk egy feIadal vegzese kzlen negfigyeIni a jeIIl nonveilIis jeIzeseil,
viseIkedesi negnyiIvnuIsail (pI. lenulalkozs kzlen). Lllen az esellen az infoinci
feIdoIgozshoz kapcsoId feIadalok eIvegzesekoi kideiI, hogy hogyan aIkaInazza a
nelakonnunikcis eszkzkel a jeIIl.
3. Haliozzuk neg ponlosan az insliukcil.
kalegiikla soioIhaljuk
egyszeiu ndszeiel.
185
HileIesseg
Hilk, leveszlesek szna, nen hileIes
Nen ludja negjeIenleni = hinyz viseIkedeseIen
Ionlossg, piecizils
AilikuIci
Hangeio
HangsIyozs
Sznelek
HangIejles
Hangszn
LilekeIes:
Isneii es ludalosan es
hileIesen aIkaInazza a
nelakonnunikcis
eszkzkel. nIIan,
pieczen, hillIanuI
eIvegzi a feIadalol.
Isneii es kisell
hilkkaI aIkaInazza a
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja a
feIadalokal.
Nagyoll hilkal vel.
a feIadalok
eIvegzesehez. Nen
hileIesek
nelakonnunikcis
jeIzesei.
Nen eili /nen kepes
nIIan eIvegezni a
feIadalol. Nen ludja
negjeIenleni a
nonveilIis jeIzesekel.
MINTAFELADATOK
NonveilIis konnunikci
1. Erzc!cm-krtyk bcmutatsa
Kilykia kInlzo eizeInekel iunk feI. LzekloI vIaszl a jeIIl. A feIadal az, hogy az adoll
eizeInel neg keII jeIenlenie.
2/a FI!mvctts
Nezzen neg egy fiInieszIelel nenafiInkenl!
Megeilelle, hogy niioI szIl a ieszIel`
SoioIja feI azokal az eszkzkel, aneIyek hunoi foiisuI szoIgIlak /agiesszi jeIei/a foszeiepIo
eidekIodesel fejezlek ki, sll.
}lsszk eI pilan a jeIenelel.
186
2/b 5zInkrnnIz!s - vnk!Is knmmunIkcI
IilIja neg ,szinkionizIni a jeIenelel!
Kioszljuk a szeiepekel a jeIIlek kzll.
IeIadal: eszeIjek neg, niioI is leszeIhelnek a szeiepIok.
MeIyek Iehelnek a szeiepIok jeIIegzeles szfoiduIalai`
MiIyen hangsznl, hangIejlesl, hangeiol kepzeInek hozzjuk` (IilIjk ,ulnozni az eIkepzeIl
hangol!)
IilIjk neg a szinkionizIsl.
A fI!m mcgbcsz!sc, rtc!mczs
Nezzk neg a fiInel az eiedeli szveggeI!
Mil laIIlak eI a szveg lailaIni ieszelen`
HoI voIlak nagyon jk a hangzsleIi hasonIsgok`
3. A nnnvcrb!Is jc!zsck Ismcrctc
Tislsa ssze a kepekel a negfeIeIo gondoIalokkaI, eizesekkeI! IndokoIja dnlesel.
1. ' Ha|4|csan una||czcn.'
2. ' Ncn niszc| nc|cd.
3. 'Nc|cn ncndna|sz o4rni|!'
4. 'Ncn szcrc|ncn, na ncg|udn4d.'
5. '|gcn, ncgcr|cn, dc ncn |cnc|c| scnni|.'
6. ']aj, ncs| ni| csin4|ja|..?'
7. ' |n najd ncgncndcn, ncgq ni| csin4|jun|, nc||c| cz ugqscn
ncgq.'
187
4. 5zcrcpjtk
A szeiepjlek egy oIyan jleklpus, azon leII is lisasjlek, aneIylen a jlekosok veilIis lon
aIaklanak egy kzsen eIkepzeIl fanlziaviIgol. A jlekosok nezeleIleieseil a szalIyok aIapjn a
jlekol vezelo neseIo liIja eI. A jlekosok a kzsen eIkepzeIl viIg egy-egy kilaIIl szeiepIojel, a
kaiakleiekel szeneIyeslik neg. Lnnek az azonosuIsnak koiIlai vannak: a jlekosok leIjesen nen
inilIjk a kaiakleieik lelleil, csak szlan kzIik, iIIelve jeIzik azokal. A kaiaklei szavail szoks egyes
szn eIso szeneIylen eIoadni, iIyenkoi negengedell a geszlikuIIs es nindenfeIe, a jlekol seglo
nelakonnunikci. A neseIo IlaIlan nolivcil, lonyodaInal lizlosl a kaiakleiek sznia, es azl
a jlekosok a kaiakleiek isneieleil feIhasznIva igyekeznek negoIdani. (Wikipedia)
IeIadal: A szaknia jeIIenzo lipikus heIyzel, szeiepek, szeiepIok neghaliozsl kveloen a
sziluci eIjlszsa.
188
5EGT5EGET KER
A nsik szeneIyloI negfeIeIo idolen, ndon es lailaIonnaI kei lnogalsl a feIadalok eIvegzese
soin. OIyan szaknknI eIengedhelelIen, aneIyekneI a feIadalok negoIdshoz egyllnukdesi
keszseg negIele szkseges.
nisneiel: Sajl konpelenciinak, azaz szakludsnak, keszsegeinek, kepessegenek,
szeneIyisegjeIIenzoinek isneiele. Kepes feIneini, hogy neIyek azok a feIadalok, aneIyekel
neg lud oIdani, es neIyekhez hinyoznak konpelencii.
ReIis neilekeIes: Tudja, hogy neIyek azok a feIadalok, aneIyekel nIIan lud eIvegezni, es
neIyek azok, aneIyekel nen.
Dnleskepesseg: Idolen, nIIan neghozza a dnlesl, ha lnogalsia van szksege.
VisszajeIzes fogadsnak kepessege: Nyiloll a kinyezel jeIzeseiie.
OplinIis kockzalvIIaIsi keszseg: ReIisan keII Ilnia, hogy eI ludja-e vegezni a feIadalol.
Nen vIIaI lI nagy kockzalol, inkll seglsegel kei.
Iozilv hozzIIs nsokhoz. Msokla velell lizaIon.
Msok konpelenciinak eIisneiese.
Csopoilnunkia vaI fogekonysg.
Nyilollsg nsok feIe.
Lgyllnukdo kepesseg.
Kepes feIisneini sajl szksegIeleil, es ennek negfeIeIoen viseIkedni.
Lilhelo konnunikci. eszedkeszseg. Ionlosan, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI
kepes negfogaInazni keiesel, iinynulalsl adni a feIadalia vonalkozan.
Szkincs.
HeIyzelfeIisneies: Kepes oljeklven negIlni, es heIyesen eileInezni a vialIanuI kiaIakuIl,
es / vagy addig nen lapaszlaIl nunkaheIyzelel, szilucil.
Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, aIkaInazsa a viseIkedeslen.
A nonveilIis jeIzesek isneiele: eizekeIi a seglokeszsegel es az eIulaslsl egyainl.
IigyeIen a kinyezeli ingeiekie, nsok es sajl jeIzeseiie.
Megeili nsok konnunikcijl / Megeili nsok kzIesel
Lioszaknenles konnunikci
Keidesekel lesz feI (halekony keidezes keszsege)
Mondalokal aIkol
189
Adekvl nelakonnunikci
KieneIi a Ienyegel
Szvegeiles
SzvegfeIdoIgozssaI kapcsoIalos feIadalok eselen a kapcsoId leneneli konpelencik
Lgyel konpelencik:
IeIeIossegludal
OplinIis kockzalvIIaIs
KapcsoIalleienlo keszseg
KapcsoIalfennlail keszseg
Dnleskepesseg
Iiecizils
Ionlossg
Halekony keidezes keszsege
SliesszkezeIo, -luio kepesseg
IogaInaz keszseg
NyeIvheIyesseg
LnIekezokepesseg
IeIfogkepesseg
Hilakeieses
IiolIenaeIenzes,- feIlis
IiolIenanegoIds, hilaeIhils
Teivezes
KonlioII, eIIenoizes
Okok feIlisa
HeIyzelfeIisneies
KiIlekinles, eIovigyzalossg
IigyeIennegoszls
1. VIasszuk ki azl a feIadalol, aneIyel nIIan nen vagy nehezen lud negoIdani a jeIIl.
Lnnek feIisneiesel, a seglsegkeies ndjl es eiednenyessegel vizsgIjuk.
2. Haliozzuk neg a feIadal ponlos insliukcijl, eIvegzesenek oplinIis foIyanall,
aIleinalvkal, a feIadal eIvegzesehez szkseges eiofoiisokal (hny fo, niIyen szeiepek,
sll), a feIadal Iehelseges negoIdsail, eIvegzesenek lIagos idolailanl.
19O
4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl veilIis es nonveilIis konnunikcija soin niIyen
viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek.
egyszeiu ndszeiel.
A feIadal vegzese kzlen nikoi kei seglsegel
(Nen kei seglsegel, gy a feIadalol sen ludja negoIdani = O ponl)
Seglseg keiesenek ndja:
Konnunikcija nennyiie ponlos, egyeileInu, konkiel, eilhelo
Hilk szna
nIIsg szinlje
Ionlossg, piecizils
Munkalenp
LilekeIes:
Idolen, eilheloen,
egyeileInuen
fogaInazza neg
seglsegkeiesel.
A negfeIeIo
szeneIyhez foiduI
keieseveI. Nagyon jI
egyll lud nukdni
nsokkaI.
MegfogaInazza
seglsegkeiesel, de
kzlen kisell hilkal
vel.
Nagy hilkal vel.
Msok sznia nen
leIjesen eilhelo a
negfogaInazsa, a
heIyzel, a keies.
Nen negfeIeIo
szeneIyloI kei
lnogalsl.
Nen kei seglsegel, gy
nen oIdja neg a
feIadalol. LgyIlaIn
nen eilhelo nsok
sznia, hogy nil
szeielne.
191
MINTAFELADATOK
1. 5zItucIs jtknk
Lgy nsik, insliukcivaI ponlosan eIIloll (leeplell szeneIyie) is szkseg van a gyakoiIalokhoz.
a) LIionIoll a huloszekienye, nosgepe, sznlgepe, nen nukdik a leIefonja, nen lud lejulni a
Iaksla sll. Hogyan oIdja neg ezl a piolIenl`
l) Isll eizekeI a szonszed hzlI. Mil lesz`
c) n egy nsik lvoIi oiszglan nyaiaI. LIIoplk az lIeveIel, nen leszeIi a nyeIvel. Mil lesz`
d) Nagyon nagas leIefonsznIl kapoll joglaIanuI.
e) KikIdlek az n neveie egy fizelesi feIszIlsl a gzszoIgIlallI. Tudja, hogy nincs lailozsa.
f) Vonalhoz, iepIohz, hajhoz iohan, keseslen van.
2. Prnb!mamcgn!ds
Kep / fiInjeIenel sziluciinak neglekinlese uln nondja eI a jeIIl, hogy o hogyan oIdolla voIna neg
ezekel a piolIenkal.
3. K!f!dI tbaIgaztsa
Magyaizza eI egy kIfIdinek egy leikep seglsegeveI, hogy hogyan julhal eI a pIyaudvaiia. Nen
leszeIik egyns nyeIvel. A kIfIdi sehogy sen akaija negeileni.
4. MszakI rajz rtc!mczsc
A feIadala, hogy eileInezze a nuszaki iajzol. MiIyen ligy, niIyen neielu sll., ni Iehel az
eIvegzendo feIadal. (Seglsegkeies, keidezes neIkI nen kepes negoIdani a jeIIl a feIadalol.)
192
FIGYELEMBE VE5ZI M5OK VELEMENYET
} eizekszeivek (haIIs, Ils).
Ionlos es egyeileInu keidezes a konkiel es hasznoslhal infoincik negszeizesehez.
Keidezeslechnika negfeIeIo aIkaInazsa szkseges Iehel, hogy negisneijk nsok
veIenenyel. Nyiloll keidesek: "Te hogyan oIdand neg ezl a heIyzelel`" "Mil eilesz ponlosan
hozzIIs aIall`", "Mil javasoIsz, hogyan Iepjnk lovll`". Zil keidesek: ,Ki nondla ezl`
,Mikoi nondla` Sll.
Aklv figyeIen szkseges nsok gondoIalainak, eizeseinek, viseIkedesenek negeilesehez,
hogy a nsik negnyIjon es nezoponljl, eizeIneil ponlosan negisneihessk, veIenenyel
llian kifejlhesse. IeIdk: ,Lilen, hogyan Ilja n a doIgokal. Llon, hogy n eiie
hangsIyl feklel. Ionlosan Ilon (eilen), hogy niie gondoI. Ionlosan eilen, anil nond.
LzzeI azl akaija nondani, hogy.` (a lkizes a ponlos negeilesl segli) ,Lilen (lIogals
kzlen. Lnplil nulal aneIkI, hogy feIleszaklan a leszeIol.)
Asszeilv (neivenyeslo) viseIkedes szkseges Iehel ahhoz, hogy ninden feI igenyeil,
eidekeil negisneihessk es eivenyeslsk egy konnunikcis szilucilan.
MegfeIeIo nisneiel szkseges ahhoz, hogy ludjuk, niIyen heIyzeleklen szkseges nsok
veIenenyel is neghaIIgalni. nlizaIon, az neilekeIes negfeIeIo szinlje szkseges a
szeIsoseges heIyzelek eIkeiIese eidekelen. Lgyik vegIel az, anikoi kiziIag csak nsok
veIenenyeie eplnk, a nsik szeIsoseges IIapol, anikoi egyIlaIn nen vesszk figyeIenle
nsok veIenenyel.
Nyiloll, pozilv hozzIIs szkseges nsok feIe, feIleleIezve, hogy a nsik veIenenye,
javasIala aki eiednenyesell, halekonyall, ceIiavezeloll is Iehel a nienkneI. A pozilv
hozzIIs a viseIkedeslen es a pozilv nyeIvezellen is negnyiIvnuI.
Konpionisszunkeieso es piolIenanegoId konfIikluskezeIesi slialegia szkseges a
konfIiklusheIyzelek halekony negoIdshoz. Lzek aIkaInazshoz nsok veIenenyel is
szkseges figyeIenle venni.
SzenponlvIls kepessege. A szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen
szenponllI vizsgIni azl jeIenli: adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni,
oszlIyozni. A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel
nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk.
Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI: ez fonlos a ponlos, feIieeileInezhelelIen
konnunikcihoz
Megeili nsok konnunikcijl, kzIesel: ez fonlos az infoincik ponlos dekdoIshoz, a
feIieeilesek eIkeiIese vegell
Keidesekel lesz feI: a konnunikci ponloslshoz
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: az egyeileInu konnunikcihoz
Seglsegel kei nsoklI: visszajeIzesekel, javasIalokal kei a piolIena negoIdshoz
Logikus gondoIkods szkseges az aIapvelo sszefggesek feIisneiesehez
KieneIi a Ienyegel
Kilailan figyeI
193
Lgyel konpelencia:
nisneiel
Aklv figyeIen szkseges nsok neghaIIgalshoz
LnIekezel szkseges az infoincik ponlos lioIshoz es feIidezesehez
SliesszkezeIes
Lnleiisneiel
Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, pI.: en-zenel,
keidezeslechnika
Dnleskepesseg
RugaInassg
Iozilv neilekeIes, nlizaIon szkseges az egyeniang konnunikci kiaIaklshoz
Lnplia szkseges ahhoz, hogy kepes Iegyen a nsik nezoponljlI szenIeIni heIyzelekel,
eiezni, gondoIkodni, cseIekedni, nezoponlol vIlani
LizeIni konlioII, fiuszliciluio kepesseg
Iiecizils
Lnpalikus keszseg
ToIeiancia
MeghaIIgalsi keszseg
1. Haliozzuk neg azl az egyeni (dnlesi) vagy csopoilos (pI. szeiepjlek) heIyzelel, aneIy
Iehelove leszi, hogy negisneijk, a jeIIl hogyan viseIkedik kInlzo konnunikcis
es/vagy dnlesi sziluciklan. A sziluci a szaknlan gyakian eIofoiduI lipikus
heIyzelhez is hasonI Iehel.
2. Ionlosan haliozzuk neg a feIadal kiInenyeil (szeiepek, kinyezel, sziluci,
eszkzk, sll.).
3. Ionlosan haliozzuk neg az insliukcil.
ndszeiel.
194
LilekeIes:
Ionlosan,
egyeileInuen,
eilheloen kifejezi, hogy
szeielne negisneini a
nsok gondoIalail,
eizeseil az adoll
heIyzelleI
kapcsoIallan. Msok
veIenenyel
figyeInesen
neghaIIgalja. Kepes
kifejezni, hogy
figyeIenle veszi
nsok veIenenyel.
Lgyeleilesel es egyel
nen eilesel Iogikus
eivekkeI aIlnaszlja.
Kisell hilkkaI fejezi
ki igenyel nsok
veIeneny-
nyiIvnlsia.
IigyeI nsokia, leepli
veIenenykel.
Msok veIenenyeie
epl, de nen kzIi
egyeileInuen, hogy
nilen vija az
egyllgondoIkodsl.
Nen ad visszajeIzesl
nsok feIe, hogy
veIenenykel
figyIenle veszi.
LgyIlaIn nen veszi
figyeIenle nsok
veIenenyel, konsliuklv
visszajeIzesel.
Nincs nII gondoIala,
kiziIag nsok
veIenenyeie epl. Nen
kepes vegighaIIgalni
nsokal.
195
MINTAFELADATOK
1. Bar!angI mcnts
A jeIenlkezokloI 4-8 fos kiscsopoilokal aIaklunk ki.
Insliukci:
aiIangi nenles-eIigazls
Az nk csopoilja - egy kulals-iinyl lizollsg - oIyan piojeklekel finanszioz, aneIyek az enleii
nagalailsl vizsgIjk zil leilen. A lizollsgol nosl azeil hvlk ssze sigosseggeI, neil az egyik
kseiIel kzlen sIyos laIesel lilenl. Hal nkenlesl villek egy, az oiszg lvoIi ieszelen eIheIyezkedo
laiIangiendszeile. A veIk vaI kapcsoIalol csupn az a idi ad-vevo lizloslja, aneIIyeI a laiIang
lejialnI Ievo kulalleIeppeI ludnak eiinlkezni. Az nkenlesek a leivek szeiinl negy napol lIlllek
voIna a fId aIall, de egy szikIaonIs es az eneIkedo vzszinl fogsgla ejlelle okel. Az egyelIen
eIeihelo nenloszoIgIal szeiinl a nenles kInsen nehez Iesz, es a iendeIkezeskie II feIszeieIes
seglsegeveI inkenl naxinun egy enleil Iehel a feIsznie hozni. VaIsznunek Ilszik, hogy az
eneIkedo vzszinl neg azeIoll fogja eIeini az nkenlesekel, nieIoll kinenlhelnek nindannyiukal . Az
nkenlesek liszllan vannak szoiuIl heIyzelkkeI. Az ad-vevo seglsegeveI kapcsoIalla Ieplek a
kulalleIeppeI es kzIlek veIk, hogy ok nen kvnjk eIdnleni, niIyen soiiendlen lilenjen a
nenles. A kulalsi piojekl eIoisai szeiinl a dnles gy az nk lizollsgia hiuI. Az eIelnenlo
leiendezesek haininc peic nIva eikeznek neg a laiIang lejialhoz, lehl ekkoiia kesz nenlesi
soiiendel keII lnyjlani a nenlocsapal vezelojenek.
Az nkenlesekioI iendeIkezesie II sszes infoincil az ,nkenlesek isneilelese lailaInazza. A
soiiend kiaIaklsnI liniIyen - az nk IlaI heIyesnek leIl - kiileiiunok aIkaInazhalak.
At nkentesek lsmertetese
1. nkenles: Anna
Anna 34 eves hziasszony. Negy gyeineke van 7 hnapos es 8 eves koi kzll. Hollija a
koicsoIyzs es a fozes. CIoucesleilen eI egy lgas csaIdi hzlan. AngIilan szIelell. AnniI
ludjuk, hogy liloklan szeieIni es szexuIis kapcsoIallan van Mike-kaI.
2. nkenles: Tozo
Tozo 19 eves, a KeeIe Lgyelen szocioIgia szakos haIIgalja. gazdag japn szIok Inya, akik
Tokilan eInek. Apja az ipailan levekenykedik, es neIIelle a hagyonnyos japn nenajlek
szakeiloje is. Tozo hajadon, de sznos eIokeIo udvaiIja van, niveI igen csinos. Nenieg szeiepeIl
egy, a japn nokioI es a viigkleszelioI szI leIevzis nusoilan.
3. nkenles: }ole
}ole 41 eves, Kzep-Afiiklan szIelell. VaIIsi niniszlei, aki egesz eIelel az afiikai nepek szociIis es
poIilikai fejIodesenek szenleIle. }ole lagja a konnunisla pilnak, es az eInIl eveklen lll zlen jil
Oioszoiszglan is. Hzas, 1O gyeieke van 6-lI 19 evesig. Szaladidejelen jazz zenekailan nuzsikI.
4. nkenles: Mike
Mike 27 eves, nolIen. Kalonai szoIgIalnak egy ieszel Lszak-Iioiszglan lIllle, ahoI lilkos
gynkkenl IeIepIezell egy IRA egysegel, anieil kilnleleslen is ieszeslellek. A civiI eIelle
visszaleive nen laIIla neg a heIyel, az aIkohoIiznus IIand piolIenv vIl nIa. }eIenIeg ifjusgi
vezelo, nagy eneigivaI pilI segleni a fialaIoknak, es laiIangi likal vezel.
196
5. nkenles: IauI
IauI 42 eves, hal eve vIl eI feIesegeloI. Az ex-feIeseg jeIenIeg egy nsik, loIdog hzassglan eI. IauI
Skcilan szIelell, de nosl Richnondlan eI. Kulaloivoskenl doIgozik a Hanneisnilh kihzlan,
ahoI a veszellseg kezeIesenek viIgszeile eIisneil szakeiloje. Neniegilen kifejIeszlell egy oIyan
eIjisl, aneIyel a lelegek nnagukon is eIvegezhelnek. A kulalsi eiednenyek lllsege neg sajl
papijai kzll laIIhal. IauInak neha eIofoiduInak eizeIni kiliesei, anikeil az ullli kel evlen kel
zlen is ligi negnyiIvnuIsok vdjvaI feIjeIenlellek es neglnlellek. Az uloIs iIyen esel 11
hnappaI ezeIoll lilenl. Hollija a kIasszikus zene, az opeia es a viloiIzs.
6. nkenles: Ricaido
Ricaido 58 eves, eIele nagy ieszelen ainsIey-len eIl es doIgozoll egy gepekhez vaI guniszaIagokal
gyil vIIaIal igazgaljakenl. A gyilan 81 enlei doIgozik. A heIyi kzsseg eIisneil lagja. Nos,
hion gyeineke van, akik ni szinlen csaIdosak es eIkIlzlek ainsIeyloI. Ricaido nenieg leil
vissza LengyeIoiszglI, ahoI egy 5 eves guniszaIag-szIIlsi szeizodes negligyaIsvaI lzlk
neg. Ha a szeizodes aIisia keiI, jall 25 enleinek adhal nunkl. Szaladidejelen iegi
fegyveiekel gyujl. Nyugdjla vonuIsa uln knyvel szeielne ini a poIgihloi fegyveieiioI.
Ricaido nagy kiikell iajong is.
MegfigyeIesi szenponlok
A csopoillan a konnunikcis viseIkedesi negnyiIvnuIsok. Mennyiie figyeI nsokia, nyiloll
nsok veIenenyeie, iIIelve niIyen ndszeiekkeI szeielne sajl eilekiendjel eivenyie jullalni.
197
MEGERTI AZ OLVA5OTTAKAT (5zvcgrts)
Lgy szveg szeikezele lonyoIuIl, negeilese konpIex gondoIkodsi foIyanalol igenyeI. A szveg a
leszed, iIIelve is Iegnagyoll, jeIenlesseI li egysege. Lplokvei a hang, iIIelve lelu, a sz, a
szszeikezel, a nondal. Az eiles egy gondoIkodsi foIyanal: az eizeki lon eszIeIl doIgol az agy
feIdoIgozza, a negIevo lapaszlaIalok aIapjn eIenzi, leepli a lanuIl senkla. A szveg lefogadjl
akkoi nevezheljk a szveg eilojenek, ha isneii a nyeIvel, a leszedheIyzelel, szvegkinyezelel, eili
az egyes eIenek (szavak) ponlos jeIenlesel, liszllan van a giannalikai, szenanlikai
sszefggesekkeI.
A szvegeiles keszsege foIyanalosan fejIodik, szinljei:
1. sz szeiinli eiles
2. eileInezo negeiles
3. kiilikai negeiles
4. kiealv negeiles
Lgeszseges idegiendszei
Szkseg van ep Ilszeivie, eselIeg segedeszkzkie (szenveg)
A nyeIv isneiele
Szkincs
OIvass, is isneiele, aIkaInazsa
efoIysoIja a szveghez fuzodo eizeIni viszony
Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele
A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi /isleIi insliuIsa is eIengedhelelIen
(piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI)
Az ok-okozali sszefggesek negeilesehez Iogikus gondoIkods
A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessege
Kilail figyeIen, hogy a jeIIl kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia, feIadal
eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni
nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal
LenyegkieneIes, a Ienyeges es IenyegleIen infoincik negkInlzlelese ceIjlI
IejIell szvegeilesi kepesseg aIapja:
Cyakoii oIvass
}I fejIell leszedkeszseg
Cazdag szkincs
TapaszlaIal
198
SzvegfeIdoIgozs: a szveg negeilesenek eIIenoizeseie
Lgyszeiu szveges vzIalol keszl: a szvegeiles eIofeIleleIe a szveg vzIalos Ieisnak
Rvid szvegel aIkol: a Ienyeg kieneIesehez
szveg feIdoIgozshoz
Keidesekel lesz feI: a szvegeiles eIIenoizeseie
Seglsegel kei: anennyilen nen eili az oIvasollakal
Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan): a szvegeiles eIIenoizesehez
Iislan negfogaInazza veIenenyel: nII veIeneny foinIshoz a szveg eIoIvassl
kveloen
Tiszln, eilheloen leszeI: anennyilen szlan isneileli az oIvasollakal
AilikuIIva leszeI: anennyilen szlan isneileli az oIvasollakal
MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail a szveghez kapcsoIdan
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: a szveg szleIi vagy
szeiepjleklan lileno feIdoIgozshoz
Lgyel konpelencik:
Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz
Kiilikusan gondoIkodik: nen fogad eI nindenl, anil eIoIvas, sajl veIenenye van.
Kvelkezlelesekel von Ie
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
szvegeiles keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
4. IogaInazzuk neg a ponlos insliukcikal.
5. Adjuk neg a feIadalok Iehelseges negoIdsail.
199
8. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia
eilekeIni.
HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz=3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl
Hilk szna
Teves iIIelve hinyz vIasz=O ponl
Ionlossg, piecizils
LilekeIes:
A szveg negeilesel
kveloen leIjesen
nIIan, pieczen
feIadalokal.
Nagyoll hilkal vel.
a feIadalok
eIvegzesehez.
Nen eili a szvegel.
Nen ludja nIIan
negoIdani a
feIadalokal.
2OO
MINTAFELADATOK
A "Megeili az oIvasollakal" konpelencia eIIenoizesehez a szveg feIdoIgozsl eIIenoizo feIadalokia
van szkseg.
1. 5zvcgrts
5zbc!I s rsbc!I fc!adatnk c!vgzsc
A feIadal vonalkozhal:
1. IlaInos szvegeilesie (a szveg egeszkenl kezeIese)
2. Infoinci-visszakeiesesie (a szveg lfesIese, a kvnl infoinci kivIaszlsa)
3. SzvegeileInezesie (a neglaIIhal adalok es expIicil ndon neg nen jeIeno infoincik
pioslsa, ieszIelekie vaI koncenliIs)
4. ReagIs a szveg lailaInia (a szveglen laIIhal IIlsok eilekeIese)
5. ReagIs a szveg foinai jegyeiie (a szveg ninosegenek es negfeIeIosegenek eilekeIese)
IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos)
LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle a szvegel. Hlinya, hogy
nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl.
sszefogIaIs: IogIaIja ssze az oIvasoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes konpelencia
negfigyeIese)
Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eIoIvasollaklI. Mi az, ani nincs Ieiva a
szveglen, de egyeileInuen kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles kepessege)
Kiilika aIkolsa: LilekeIje a szvegel lailaIniIag, foinaiIag.
Keidezes: IogaInazza neg keideseil. (Keidezes kepessege)
SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es a jeIIl negIevo isneieleinek egylles vizsgIala az
j, lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen.
Sll.
igaz/ hanis IIls
egynshoz iendeIes
lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik kzI a negfeIeIo
kivIaszlsa
hinyos nondalok kiegeszlese (pI. egeszlse ki a nondalokal egy igeveI)
iIIeszles (piosls) pI. neIyik ige iIIik a fonevekhez (igek feIsoioIva - fonevek feIsoioIva)
egyszeiu vIaszls
sll.
2O1
rsbc!I knmmunIkcI
OLVA5HATAN R
Lp eizekszeivek (haIIshoz, Ilshoz, lapinlshoz).
Mozgskooidinci, finonnoloios nukdes.
MegfeIeIo fenyviszonyok az ishoz.
MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek) es anyagok (papi,
nunkafzel sll.).
VizuIis eszIeIes. A piecz, eIes Ils fonlos az iinyloll nozgsfoIyanaloklan, kieneIlen
fonlos az islanuIs soin. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a
leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is.
Az is kepessegehez szkseges az is jeIiendszeienek eIsajllsa.
Az eszkzszinlu ishasznIal fokozalos legyakoiIsa.
Az oIvasslanlssaI pihuzanosan, kisse kesIeIlelve, haIad az islanls. Az is
eIokeszleseneI a noloios kepessegek fejIeszlesenek kieneIl szeiepe van.
HeIyesis kepessege. A lanuIl heIyesisi, nyeIvhasznIali es nyeIvheIyessegi isneielek
aIkaInazsa.
nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal.
HeIyes lesllails, ceiuzafogs.
Az oIvashal ishoz szkseges neg:
eluisnI a leluk aIaklsa es negfeIeIo kapcsoIsa: oIvashalsg, foIyanalossg,
lelszelosseg, a leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk
vonaIfoIylonossga.
Szis: kapcsoIs, szkz neglailsa (lelunyi), ekezelek.
Mondalis: a naig neglailsa.
Szvegis: a szveg ainyos eIheIyezese, liszlasga, iendezellsege.
Diszgifia-diszIexia (is es oIvass nehezsege):
Az is nehezsege. A disz|cxia kifejezesen oIvass- es islanuIsi gyengesegel eilnk. A
diszIexis gyeinek eileIni kepessegeihez, a gyakoiIsi nennyiseghez, ndszeilani
Iepesekhez kepesl feIlunoen eInaiad az oIvass es az is neglanuIslan. Hlleielen a
kzponli idegiendszei seiIesei, oiganikus eIleiesei, eiesi kesese, nukdesi zavaia,
ikIelesseg, IeIki es kinyezeli okok IIhalnak.
Az ishoz szkseges keszsegek hinylan a gyeinek gondokkaI kzd. Nen ludja IensoIni
a kvnl foinl (lelueIen, lelu), eIIenkezo iinyla, foidlva ija, nen ludja a vonaIakal
2O2
keieszlezni. KepleIen a szalIyos foina kveleseie, nen laIIja a negfeIeIo vonaIkzl (nen
veszi eszie, hogy az egyik vonaI vaslagall). Nen ludja negjegyezni a lelu foinjl,
kapcsoIdsl, a leluk soiiendjel feIcseieIi. MeniiapiolIena eselen diklIs uln kepleIen
feIidezni a lelukel, iIIelve a leluk szavaklan Ievo soiiendjel, lelukihagyssaI vagy
leloIdssaI i. A haIIsi es Ilsi eszIeIes piolIeni niall iosszuI kapcsoIja a lelukel (fnl
vagy Ienl kles, o-a -), ekezelekel nen eizekeI, nen hasznIja az idolailan jeIIesenek
szalIyail: ivid-hossz nagnhangzk (ponl vagy ekezel), nssaIhangzk (kellozes). A
jeIIl isa annyiia eInagyoIl, feIisneihelelIen, oIvashalalIan, hogy "nacskakapais"-kenl
jeIIenzik.
Diszoilogifia: a heIyesisi zavaiok nehezsege
A heIyesisi hilk vonalkozslan a nagnhangzk es nssaIhangzk idolailana, a szavak
egyle- es kInisa, znges-zngelIen piok (p-l l-d ly-gy k-g sz-z s-zs f-v) Ieisa leien a
Ieggyakiallak a leveszlesek. Lzek az akuszlikus figyeIen, diffeienciI kepesseg es
enIekezel, iilnuseizek (hangokal, szlaghaliokal nen haIIja) hiliia ulaI jeIek.
Cyakoii hila a loIdaIekok heIyleIen aIkaInazsa, eIhagysa is. A diszgifis gyeiekek
figyeInen kvI hagyjk a nondalkezdo nagylelukel es a nondalvegi isjeIekel.
Rendszeiinl leveszlenek a "Mskepp ejljk, nskepp ijuk" lpus feIadaloklan, vaIaninl a
j kelfeIe jeIIeseneI, ulllinI nagy szkseg van az enIekezolehelsegie.
A fogaInazsi keszsegel ionlja a iossz szvegenIekezel.
Rvid szvegel aIkol
KieneIi a Ienyegel
Mondalokal aIkol (islan)
Kilailan figyeI (koncenliIs, akuszlikus figyeIen)
Iiecizils
Mozgskooidinci
1. Haliozzuk neg a feIadallpusok kzI azl, aniveI vizsgIni szeielnenk az oIvashal is
kepessegel. (Lsd: ninlafeIadalok.)
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az
oIvashal isl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal
jeIenl.
4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcikal.
5. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal.
2O3
6. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo,
fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla.
8. TeszleIjk nsokon is az eIjisl.
Az iskep iendezelIensege, iIIelve a nehezen oIvashal kezis niall vizsgaponlok vonhalk Ie az
sszleIjeslnenyloI, de ehhez szkseges neghaliozni a naxinIisan eIeihelo es Ievonhal
ponlsznol.
IeIda:
Az ir4s|cp (||a|a|) cr|c|c|csc
Az iskep iendezell, oIvashal.
Az iskep iendezelIen: -1 ponl.
Az iskep heIyenkenl nehezen oIvashal, IlaIlan iendezelIen: -2 ponl.
Az iskep znelen aIig oIvashal es/vagy eileIenzavaian iendezelIen: -3 ponl.
Hc|qcsir4si nio4|
A heIyesisi hilk niall vizsgaponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI.
A heIyesisi hilk jeIIesi foini:
duiva hila: hionvonaIas aIhzs: -3 ponl,
sIyos hila: kelvonaIas aIhzs: -2 ponl,
kis hila: egyvonaIas aIhzs: -1 ponl.
Az ir4s scocsscgc
Az is selessege niall ponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI.
Nagyon Iass: -2 ponl,
kisse Iass: -1 ponl.
Prccizi|4s
A leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk vonaIfoIylonossga, szkz
neglailsa (lelunyi), ekezelek negfeIeIo hasznIala, naig neglailsa, a szveg ainyos eIheIyezese,
liszlasg, iendezellseg sll.
Az iskep iendezell,
szalIyos, oIvashal.
Nincsenek heIyesisi
hilk.
Az iskep vIlozan
iendezell, IlaIlan
szalIyos, oIvashal.
Kisell heIyesisi
hilkal vel.
Az iskep heIyenkenl
nehezen oIvashal,
IlaIlan iendezelIen.
Nagyoll heIyesisi
hilkal vel.
Az iskep znelen
aIig oIvashal es/vagy
eileIenzavaian
iendezelIen. Nagyon
sok es duiva
heIyesisi hilja van.
2O4
MINTAFELADATOK
IeIadallpusok
1. MsoIjon Ie szvegel.
2. Keszlsen vzIalol.
3. Cyujlsn ssze anyagokal, kepekel a lenvaI kapcsoIallan, es ividen fogIaIja ssze islan
az oIvasollakal, Ilollakal.
4. Szveglnileses feIadal. A kioszloll szvegloI keszlsen ividellel.
5. Iislan egeszlsen ki kapoll vzIalol, szvegel, lil.
6. AIaklsa l gy a szvegel, hogy az lkizze veIenenyel a lenvaI kapcsoIallan.
7. Szveglovles. ovlse ki islan a szvegel lapaszlaIalaivaI. Iija Ie veIenenyel.
8. Cyujlsn szavakal es kifejezesekel egy adoll lenhoz.
9. IogaInazza neg keideseil islan egy neghaliozoll szveggeI kapcsoIallan.
1O. VIaszoIja neg islan a szveggeI kapcsoIalos keidesekel.
11. Keszlsen neIeliajzol.
12. Magyaizza neg negadoll szavak jeIenlesel.
13. Keiessen szinoninkal neghaliozoll szavakhoz.
14. MondalaIkols. AIkosson nondalokal negadoll szavaklI.
15. Szvegjavls. Iijon l heIyesen hils szvegel.
16. Cnads. Adjon cnel szvegnek.
17. SzvegaIkols (eIleszeIes, Ieis, jeIIenzes, nagnIeveI, isleIi lesznoI).
18. CondoIalok, veIenenyek, eizeInek, kepzelek kifejezese kInlzo nezoponloklI ividell
fogaInazsok foinjlan.
Sll.
2O5
5ZVEGET PONTO5AN LER
OIvass es isluds.
Az is jeIiendszeienek eIsajllsa.
A lanuIl heIyesisi, nyeIvhasznIali es nyeIvheIyessegi isneielek aIkaInazsa.
Szavak heIyes sszekapcsoIsvaI nondalaIkols.
Nehny nondal sszekapcsoIsvaI szvegaIkols.
HeIyes lesllails, ceiuzafogs.
} Ils, eselIeg segedeszkz a Ilshoz (szenveg).
} haIIs.
MegfeIeIo fenyviszonyok.
MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek, eselIeg sznlgep) es
anyagok (papi, nunkafzel sll.).
HeIyesisi keszseg. A heIyesis egy adoll nyeIv kznegegyezesen aIapuI szalIyiendszeie.
A heIyesisi keszseg e iendszei szalIyainak isneielel es aIkaInazsl jeIenli. Lgyieszl
isneielleIi eIenekloI (szalIyok, giannalikai kalegiik), nsieszl pszichikai
jeIensegekloI (figyeIen, enIekezel, anaIgik) levodik ssze. SlaliI heIyesisi keszsegioI
akkoi Iehel leszeIni, ha ullliak fejIellsege ieven az isneielleIi eIenekel aulonalikusan es
iulinszeiuen kepes aIkaInazni az egyen. izonyos egyeileInu szalIyok a lanuIs soin
aulonalikuss vInak, nsok (pI.: az egyleis) nehezsegel okoznak neg feInolleknek is.
Iiecizils.
Mozgskooidinci.
A ponlos es oIvashal ishoz szkseg van:
Ionlos leluisia, a leluk aIaklshoz es kapcsoIshoz: oIvashalsg, foIyanalossg,
lelszelosseg, a leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk
vonaIfoIylonossga.
Szisia: kapcsoIs, szkz neglailsa (lelunyi), ekezelek.
Mondalisia: a naig neglailsa.
Szvegisia: ainyos eIheIyezes, liszlasg, iendezellseg.
Rvid szvegel aIkol
2O6
LnIekezel
KieneIi a Ienyegel
Lgyel konpelencik:
Iiecizils
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
1. Haliozzuk neg a feIadallpusok kzI azl, aniveI vizsgIni szeielnenk a ponlos is
kepessegel. (Lsd: ninlafeIadalok.)
2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a ponlos
isl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl.
4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcikal.
8. TeszleIjk nsokon is az eIjisl.
NyeIvlan, heIyesis: e szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy negfeIeI-e a jeIIl IlaI
Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak.
Munkalenp: az is selessege (az is selessege niall ponlok vonhalk Ie az
sszleIjeslnenyloI).
Hilk szna.
Az ulasls es a feIadal negeilese.
KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall.
Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig).
A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei.
nIIsg.
Ionlossg, piecizils: ekezelek, naigk lvoIsga, leluneiel sll.
A feIadal eIvegzesenek idolailana.
2O7
LilekeIes
A szveg hillIan,
vagy csak keves, a
szveg negeilesel nen
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
laIIhal lenne.
A szveglen lll, a
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
es/vagy nehny, a
szveg negeilesel
nehezlo hila laIIhal.
A szveglen sok hila
van, a hilk lllszi
A szveglen sok, a
szveg negeilesel
jeIenlosen nehezlo
es/vagy akadIyoz
hila laIIhal.
MINTAFELADATOK
C!zntt fc!adatnk
1. Iijon Ie diklIs uln szvegel.
2. MsoIjon Ie szvegel.
3. Keszlsen szveges vzIalol.
4. Cyujlsn ssze anyagokal, kepekel egy lenvaI kapcsoIallan, es ividen fogIaIja ssze
islan az oIvasollakal, Ilollakal.
5. Szveglnileses feIadal: kapoll szvegloI keszlsen ividellel.
6. IogIaIja ssze egy dokunenlun Ienyegel nehny nondallan.
7. Iislan egeszlsen ki lenulaloll vzIalol, szvegel, lil.
8. AIaklson l gy szvegel, hogy az lkizze veIenenyel a lenvaI kapcsoIallan.
9. Szveglovles. ovlsen ki islan adoll szvegel lapaszlaIalaivaI. Iija Ie veIenenyel.
1O. Cyujlsn nondalokal, szavakal es kifejezesekel egy adoll lenhoz.
11. IogaInazza neg keideseil islan egy lenvaI kapcsoIallan.
12. VIaszoIjon neg islan szveggeI kapcsoIalos keidesekel.
13. Keszlsen neIeliajzol.
14. Magyaizza eI negadoll szavak jeIenlesel.
15. Keiessen szinoninkal negadoll szavakhoz.
16. MondalaIkols. AIkosson nondalokal negadoll szavaklI.
17. Szvegjavls. Iijon l heIyesen hils szvegel.
18. Cnads. Adjon cnel szvegnek.
19. SzvegaIkols (eIleszeIes, Ieis, jeIIenzes, nagnIeveI, isleIi lesznoI).
2O. CondoIalok, veIenenyek, eizeInek, kepzelek kifejezese kInlzo nezoponloklI ividell
fogaInazsok foinjlan.
Sll.
2O8
RVID 5ZVEGET ALKOT (szvcga!knts rsban s szban)
A szvegaIkolsi konpelencia az egyen azon kepessege, aneIynek seglsegeveI gondoIalail, eizeIneil
nyeIvi eszkzk seglsegeveI zenelle foinIja a haIIgalhoz vagy az oIvashoz vaI eIjullals
ceIjlI. A szvegaIkols konpelencija egyik leiIele a nyeIvi konpelenciknak, szoiosan sszefgg
a konnunikcivaI. IejIeszlese isleIi szvegek eselelen eIvIaszlhalalIan az oIvass-ludslI,
iIIelve a szvegeilesloI.
A szvegel a nondalok haInazlI a kohezi kInlzleli neg. Lzl a kohezil a szvegel
aIkol eIenek jeIenlesenek szeives sszefggese es szeikezeli sszekapcsoIlsga lizloslja.
A szveg egysegel lizlosl jeIenlesszinlu kapcsoIalleienles Ieggyakoiill eszkzei a
kvelkezok:
- leIjesen vagy ieszlen isnelIodo szavak, szszeikezelek,
- szinonnk,
- a szavak es szszeikezelek jeIenlese kzll Iehelseges nehny viszony (eIIenlel, ok-
okozali viszony sll.),
- a nondalok Iogikai-lailaIni eIiendezese (ok-okozal, IlaInos-konkiel sll.).
A nondalok kapcsoIdsl lizlosl nyeIvlani, szeikezeli kapcsoIeIenek:
- a lagnondalok kzlli kloszavak,
- inulal szk (kInfeIe nevnsok, haliozszk),
- egyel nyeIvlani viszonyl eIenek (igeiagozs, kzepfok sll.),
Lls, haIIs epsege (eselIeg a Ilshoz segedeszkzk) isleIi szvegaIkolshoz. A piecz,
eIes Ils fonlos az iinyloll nozgsfoIyanaloklan. KieneIlen fonlos az islanuIs soin. A
Ieglll enlei vizuIis aIkal, oIvass, Ilvny ljn lud Ieghalekonyallan lanuIni.
VizuIis eszIeIes: ninden, ani IlssaI kapcsoIalos. VizuIis eszIeIesen aIapuI a
foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is.
A nyeIv isneiele.
OIvass es isluds.
Az enIekezel: a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv
neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges.
eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepesseg,
Iogikus gondoIkods, kvelkezlelo kepesseg).
AlszliahI kepesseg: eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI
doIgozik. Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a
lanuIl isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek
A nondalzi isjeIek: ponl, keidojeI, feIkiIljeI isneiele es heIyes aIkaInazsa is fonlos a
szveghu oIvasshoz.
SzleIi kzIes eselen eilhelo, ailikuIIl leszedie, negfeIeIo hangeioie van szkseg.
LszkzhasznIal az ishoz (pI. sznlgep, ieszkzk).
2O9
HeIyesisi keszseg: A heIyesis egy adoll nyeIv kznegegyezesen aIapuI szalIyiendszeie.
A heIyesisi keszseg e iendszei szalIyainak isneielel es aIkaInazsl jeIenli. Lgyieszl
isneielleIi eIenekloI (szalIyok, giannalikai kalegiik), nsieszl pszichikai jeIensegekloI
(figyeIen, enIekezel, anaIgik) levodik ssze. SlaliI heIyesisi keszsegioI akkoi Iehel
leszeIni, ha ullliak fejIellsege ieven az isneielleIi eIenekel aulonalikusan es iulinszeiuen
kepes aIkaInazni az egyen. izonyos egyeileInu szalIyok a lanuIs soin aulonalikuss
vInak, nsok (pI. az egyleis) nehezsegel okoznak neg feInolleknek is.
Szkincs.
Tiszln, eilhelen leszeI
MegfogaInazza vIaszl
Visszaadja az oIvasollakal
Keidesekel lesz feI
Mondalokal aIkol
OIvashalan i
Szvegeiles
Tni fogaInazs kepessege
KieneIi a Ienyegel
Logikus gondoIkods: feIisneii az aIapvelo sszefggesekel
Lgyel konpelencik:
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
Tni fogaInazs keszsege a Ienyeges eIenek konnunikcijhoz
Mozgskooidinci
1. Haliozzunk neg iinyl szenponlokal ivid szvegaIkolssi feIadalhoz (pI. nIIan
ijon ivid IeveIel, fogaInazza neg veIenenyel es eiveil sll.).
szvegaIkolsl. A nagyoll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal
jeIenl.
3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen
a feIadalol.
21O
6. Haliozzuk neg a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal.
9. DoIgozzunk ki jeIIesi iendszeil.
1O. TeszleIjk az eIjisl.
TailaIon.
Ioinai jegyek, hangnen, szvegfeIeples.
Szkincs, kifejezesnd.
NyeIvlan, heIyesis.
IeIlell keidesekie adoll heIyes vIaszok szna.
Hilk szna.
KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal vegzese aIall.
nIIsg.
A nunkafoIyanal leivszeiusege.
Ionlossg, piecizils.
Munkalenp.
NonveilIis jeIzesek: hangeio, hangsIy, hangIejles sll.
LilekeIesi skIa
Tarta!nm
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal negfeIeIoen
vaIslolla neg.
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal nagyieszl
negfeIeIoen
vaIslolla neg.
A jeIIl a
konnunikcis
ceIokal ieszlen
vaIslolla neg.
Az aIapvelo
konnunikcis ceIl
nen eii eI a jeIIl.
211
FnrmaI jcgyck s hangncm, fc!pts
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Van heIyes
negszIls, dlun,
eIksznes es aIis.
A szveg feIeplese
Iogikus.
A gondoIali lagoIs
negfeIeIo: van
lefejezes.
kisell hilkkaI, de
negfeIeInek a kzIesi
szndeknak.
A szveg feIeplese, az
iinyl szenponlok
eIiendezese nagyieszl
Iogikus.
A jeIIl ieszlen lagoIja
gondoIalail: van
levezeles vagy
lefejezes.
nagyjlI negfeIeInek
a szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Van heIyes
negszIls es aIis.
A dlun es az eIk-
sznes hils vagy
hinyzik.
A jeIIl nen liekszik
a gondoIali lagoIsia:
hinyzik a levezeles
es a lefejezes.
Az isnu neg
szvegnek lekinlhelo,
li a nondalok lll
heIyen nen
kapcsoIdnak
egynshoz.
nen feIeInek neg a
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Hinyzik vagy nen
heIyes a negszIls
es/vagy az aIis.
A nondanivaI nen
Iogikus eIiendezesu, a
gondoIalok
eselIegesen kvelik
egynsl.
Az isnu lagoIalIan
es llekinlhelelIen,
lInyonieszl izoIIl
nondalok haInazlI
II.
5zkIncs, kIfcjczsmd
A szvegel a lennak
es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
vIlozalos szkincs
jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
nen nehezlik a
negeilesl.
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
szkincs jeIIenzi.
MegfigyeIhelo a jeIIl
vIlozalos
szhasznIala, li
nehny heIyen nen
negfeIeIo, ez azonlan
aIig nehezli a
negeilesl.
A szveg szkincse
egyszeiu. Sok a
szisnelIes.
A szhasznIal
lllszi nen
negfeIeIo. A hilk
nehny heIyen
A szveglen
feIhasznIl szkincs
szegenyes.
A nen negfeIeIo
szhasznIal lll
heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a
negeilesl.
212
Nyc!vtan, hc!ycsrs
VIlozalos nyeIvlani
sliuklikal hasznI,
vaIaninl
vIlozalos.
A szveg hillIan
vagy csak keves, a
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
laIIhal lenne.
Tllnyiie egyszeiu,
de neha vIlozalos
is hasznI.
A szveglen lll, a
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
es/vagy nehny, a
szveg negeilesel
Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
es/vagy
nondalszeikeszlese
nen keIIoen
vIlozalos.
ejl.
A szveglen sok hila
van, a hilk lllszi
A szvegel a szinlnek
nen negfeIeIo,
lIsgosan egyszeiu
nyeIvlani sliuklik es
igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
A szveglen sok, a
szveg negeilesel
jeIenlosen nehezlo
es/vagy akadIyoz
hila laIIhal.
MINTAFELADATOK
1/a rsbc!I szvcga!knts
Keides, piolIena isleIi negvilalsa, a lena lll nezoponl eilekeIesel is naglan fogIaI
nII veIeneny, IIsponl, kvelkezleles negfogaInazsa az eiveIes ndszeieveI.
Tjekozlal, eiveIo, naxinun egyoIdaIas essze lpus szvegek Ieliehozsa kInlzo
lenklan (pI. a szakna jvokepe, nindennapi eIelvileI dnlesheIyzelei, enleii kapcsoIalok,
eikIcsi keidesek, eizeInek, piolIenaheIyzelek keidesei, vIaszai, lnegkonnunikci,
inleinel, sll).
MuaIkolsok (pI. kIleszel, sznhz, fiIn, kinyezel, ligyi viIg, kepzonuveszel, zene)
keIlelle hanguIal, eIneny, veIeneny, IIsponl, eilekeIes kifejezese ividen.
HivalaIos isnuvek (pI. hozzszIs, pIyzal, IeveI, neIeliajz, keiveny) eIkeszlese es
szeikezeli, lailaIni, nyeIvi noininak aIkaInazsa, sll.
1/b Bcszd, szbc!I szvcga!knts
Rvid szleIi szveg aIkolsa negadoll lenlan, heIyzelnek negfeIeIon.
Iiezenlci egy adoll lenlan.
213
IR5BAN MEGFOGALMAZZA VELEMENYET
Isneiel a lenvaI kapcsoIallan.
TapaszlaIal.
Lp Ilszeiv, eselIeg segedeszkzk (szenveg).
izlos szen- es kezkooidinci, a finonnozgsok iulinja.
Az is jeIiendszeienek eIsajllsa, slaliI leluisneiel.
HeIyesisi keszseg.
A nyeIv isneiele.
MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek, sznlgep, leIefon, sll.) es
anyagok (papi, nunkafzel, sll.).
Az eIvisok ponlos eileInezese.
Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz Iogikus gondoIkods.
Kilail figyeIen, hogy a jeIIl kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A feIadal
eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni.
nIIsg.
LenyegkieneIes.
NyeIvi ludalossg, szalIyok isneiele.
nlizaIon az nII veIeneny negfoinIshoz.
Tjekozollsg, lapaszlaIal az adoll lenvaI kapcsoIallan.
LiveIesi lechnikk isneiele.
Az isleIi konnunikci szalIyainak, noininak isneiele.
NezoponlvIls.
MegfigyeIesi kepesseg.
214
MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel lapaszlaIalail (islan)
Rvid szvegel aIkol
Szvegeiles
LIoleIelnenlesen konnunikI
Lgyel konpelencik:
LiveIes keszsege
LnIekezokepesseg
IogaInazsi keszseg
Kiilikus gondoIkods
Iiecizils
VisszacsaloIsi keszseg
llekinlo kepesseg
Rendszeiezo kepesseg
Okok feIlisa
HeIyzelfeIisneies
MegfigyeIokepesseg
1. Haliozzunk neg iinyl szenponlokal a feIadal eIvegzesehez. (II. nIIan ijon IeveIel,
fogaInazza neg veIenenyel es eiveIjen sll.) Haliozzuk neg azl a lenl (eIneny,
oIvasnny, negfigyeIes), aniveI kapcsoIallan eIvijuk az nII veIenenyaIkolsl. Ionlos,
hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek, lapaszlaIalnak kzeI negfeIeIo lenl
vIasszunk.
szvegaIkolsl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal
jeIenl.
a feIadalol.
215
1O. TeszleIjk az eIjisl.
Ertkc!sI szcmpnntnk
Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok. L szenponlon leII azl
eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl gondoIalail. Inkll
csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e gondoIalail. Lzek a gondoIalok nennyiie
egyediek.
TailaIon: hny iinyl szenponlia leil ki, es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal, hogyan
vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal.
Ioinai jegyek: hangnene negfeIeI-e a cnzellhez vaI viszonynak es a kzIesi szndeknak.
SzvegaIkols: Iogikus-e a szveg gondoIalnenele, azaz az iinyl szenponlok, vaIaninl az
ezekhez kapcsoId gondoIalok eIiendezese, negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e
levezeles, ligyaIs es lefejezes, hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es
nyeIvi eIeneil, negfeIeIo-e a foinai lagoIs.
Szkincs, kifejezesnd: negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a
szeiepnek es a kzIesi szndeknak, negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie
vIlozalos).
NyeIvlan, heIyesis: negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a
heIyesis noininak, negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie
vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles).
nIIsg.
Munkalenp.
216
LilekeIesi skIa
A szveglen leIjes
neileklen eivenyesI
a jeIIl sajl, nII
veIenenye, egyedi
gondoIalai. VeIenenyel
eivekkeI lnaszlja aI,
peIdkkaI, ulaIsokkaI.
A szveglen
eivenyesI az nII
veIenenyfoinIs is.
Neha lnaszkodik
nsok gondoIalaiia,
veIenenyeie.
A szveglen csak
ieszlen vaIsuI neg az
nII
veIenenyfoinIs.
Inkll ninosl, es nen
jeIIenzo, hogy eivekkeI
is aIlnaszloll
veIenenyl foinI.
A szveglen a jeIIl L/1.
sz.. veIenenye egyIlaIn
nen eivenyesI.
Tarta!nm
A vizsgz a
konnunikcis ceIokal
(pI. szalalos
negfogaInazs)
neg.
A vizsgz a
konnunikcis
ceIokal nagyieszl
neg.
A konnunikcis
ceIokal ieszlen
vaIslolla neg.
AIapvelo konnunikcis
ceIjl nen eii eI.
szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Van heIyes negszIls,
dlun, eIksznes es
aIis.
negfeIeIoek. Csak
kisell hilk foiduInak
eIo a szveglen.
nagyjlI negfeIeInek
a szvegfajlnak,
hangnene a kzIesi
szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak. Nagyoll
hinyossgok is
eIofoiduInak. II. IeveI
eselen hinyzik a
heIyes negszIls, az
aIis. A dlun es az
eIksznes hils vagy
hinyzik.
A szveg foinai jegyei nen
feIeInek neg a
szvegfajlnak, hangnene
a kzIesi szndeknak es a
cnzellhez vaI
viszonynak.
Hinyzik vagy nen heIyes
a negszIls es/vagy az
aIis sll.
5zkIncs, kIfcjczsmd
A szvegel a lennak
es a kzIesi szndeknak
negfeIeIo vIlozalos
szkincs jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
nen nehezlik a
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
szkincs jeIIenzi.
Lgyszeiu es iilkllan
vIlozalos szhasznIal
is negfigyeIhelo.
A szveg szkincse
egyszeiu. Sok a
szisnelIes.
A szhasznIal
lllszi nen
negfeIeIo. A hilk
nehny heIyen
A szveglen
feIhasznIl szkincs
szegenyes.
A nen negfeIeIo
szhasznIal lll
heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
217
negeilesl. A szhasznIal nehny
ez azonlan aIig
nehezlik a negeilesl. akadIyozza a
negeilesl.
5zvcga!knts
iinyl szenponlok
eIiendezese Iogikus.
A gondoIali lagoIs
negfeIeIo: van
lefejezes.
A jeIIl negfeIeIoen
hasznIja a
szvegsszefgges
lailaIni es nyeIvi
eIeneil: Ieliejn a
szvegkohezi.
A foinai lagoIs
negfeIeIo.
iinyl szenponlok
eIiendezese nagyieszl
Iogikus.
A gondoIali lagoIs
negfigyeIhelo, pI. van
levezeles vagy
lefejezes.
A jeIIl nagyieszl
negfeIeIoen hasznIja
a szvegsszefgges
lailaIni es nyeIvi
eIeneil. A nondalok
nagyieszl szeivesen
kapcsoIdnak
egynshoz.
A nondanivaI nen
nindenll Iogikus
eIiendezesu.
A jeIIl nen liekszik a
gondoIali lagoIsia:
hinyzik a levezeles es
a lefejezes.
Az isnu neg
szvegnek lekinlhelo,
li a nondalok lll
heIyen nen
kapcsoIdnak
egynshoz.
A nondanivaI nen
Iogikus eIiendezesu, a
gondoIalok eselIegesen
kvelik egynsl.
Az isnu lagoIalIan es
llekinlhelelIen,
lInyonieszl izoIIl
nondalok haInazlI
II.
Nyc!vtan, hc!ycsrs
VIlozalos nyeIvlani
sliuklikal hasznI,
vaIaninl
vIlozalos.
A szveg hillIan, vagy
csak keves, a szveg
negeilesel nen
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
laIIhal lenne.
MegfigyeIhelok az
egyszeiu nyeIvlani
sliuklik neIIell a
vIlozalos nyeIvlani
sliuklik hasznIala
es a vIlozalos
nondalszeikeszles is.
A szveglen lll, a
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
es/vagy nehny, a
szveg negeilesel
Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
es/vagy
nondalszeikeszlese
ejl.
A szveglen sok hila
van, a hilk lllszi
A szvegel a szinlnek
nen negfeIeIo,
lIsgosan egyszeiu
nyeIvlani sliuklik
es igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
A szveglen sok, a
szveg negeilesel
jeIenlosen nehezlo
es/vagy akadIyoz
hila laIIhal.
218
MINTAFELADATOK
1. Fnga!mazza mcg v!cmnyt
IeIadallpusok
1. IogaInazza neg islan, hogy ni a veIenenye egy kepioI.
2. Kepgyujles, cikkgyujles: gyujlsn ssze anyagokal, kepekel adoll lenvaI kapcsoIallan, es
ividen ija Ie veIenenyel.
3. Iejezze ki gondoIalail, veIenenyel, eizeIneil kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazs
foinjlan, adoll lenvaI kapcsoIallan.
4. Adoll lenvaI kapcsoIallan oIvasson eI inleineles jsgcikkel. LIoIvashalja az oIvask
hozzszIsail is. Lzl kveloen keijk, hogy fogaInazza neg a sajl veIenenyel a cikkeI
kapcsoIalosan.
5. Meghaliozoll szakniI 2 even leII negIenel cikkekel oIvasson eI, es fogIaIjon IIsl,
hogyan Ilja a szakna jeIenIegi heIyzelel.
6. MiIyen ennek a szaknnak a jvokepe` Iislan fogaInazza neg gondoIalail. Sll.
219
NLLAN FELDOLGOZZA A 5ZVEGET
Az oIvasshoz szkseg van:
OIvass kepessegeie (Isd: oIvassi konpelencik).
Lp Ilszeivie, eselIeg segedeszkzkie (szenveg).
MegfeIeIo fenyviszonyokia.
A koncenlicihoz a kinyezeli zajok kikszlIeseie, cskkenleseie.
A nyeIv isneieleie.
Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneieleie.
A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi /isleIi insliuIsia (piecz, ponlos,
eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI).
A szveg feIdoIgozshoz szkseg van:
A szveg negeileseie.
Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz Iogikus gondoIkodsia.
A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessegeie.
A szveg feIdoIgozshoz, a nuveIelek vegzesehez szkseges az insliukci ponlos negeilese
es a fogaInak isneiele. (II. MiIyen Iogikai-lailaIni viszonyl jeIInek kInlzo nondalok
aIhzoll kloszavai: neIIeiendeIoi vagy aIiendeIoi).
nIIsgia.
LenyegkieneIesie.
Szkincsie.
Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak.
Lgyszeiu szveges vzIalol keszl: a szvegeiles eIofeIleleIe a szveg vzIalos Ieisnak.
Rvid szvegel aIkol: a szvegeiles eIofeIleleIe a Ienyeg kieneIesenek.
szveg feIdoIgozshoz.
OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei.
Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz szkseges.
Keidesekel lesz feI: anennyilen a feIadal az, hogy legyen feI keidesekel a szvegie
vonalkozan.
Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan): anennyilen a szveg eIoIvassl
kveloen szlan, vagy islan, vagy szeiepjlek seglsegeveI eIIenoiizzk a szvegeilesl.
Iislan negfogaInazza a veIenenyel.
Kilail figyeIen, hogy kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A feIadal eIvegzeseie
koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni.
Seglsegel kei, anennyilen nen lud lovllhaIadni a feIadallaI.
22O
Tiszln, eilheloen leszeI: anennyilen a feIadal negoIdsl szlan keII isneilelni.
AilikuIIva leszeI: anennyilen a feIadal negoIdsl szlan keII isneilelni.
Megeili nsok konnunikcijl.
MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail.
Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel a szveg szleIi vagy
szeiepjleklan lileno feIdoIgozsakoi.
Szveg-feIdoIgozsi levekenysegi szinlek
IeIisneies LIvihal a szveglen Ievo infoinci
azonoslsa. A keieses iinyuIhal a szveg egy
szavia, kifejezeseie, nondalia.
Lgyszeiu kvelkezleles Az azonoslson lI kepes egyszeiu
kvelkezlelesie, kapcsoIni es inlegiIni ludja az
infoincikal. Kepes kvelni a nagyoll
egysegek gondoIalnenelel, negeili a
hivalkozsokal es az ulaIsokal az eIoznenyekie.
InlegiIs LegaIll hion infoincil sszekapcsoI,
lonyoIuIlall szvegsszefggesekel is feIdoIgoz.
Kepes szvegnagyaizalia es sszegzesie,
llIzalok es lik eileInezeseie.
KonpIex hlleiisneielek aIkaInazsa A szveg negeilesehez, az inpIicil lailaIon
feIfedezesehez szkseg van konpIex
hlleiisneielek aIkaInazsia. Ms szvegekel is
hozzkapcsoI: asszocicivaI, inlegiIssaI,
kiegeszlesseI, sll. Magas fogaIni negeiles,
gondoIalisg szkseges a feIdoIgozshoz.
A szveglpusok is eIleioek Iehelnek:
a) Az eIleszeIo szvegek cseIeknenyes lilenelek (peIduI nese, noveIIa, lIeis, ludsls). L
szveglpus jeIIenzoje IlaIlan a lilenelnonds, a szvegnek az oIvasia gyakoioIl eizeIni halsa,
a szeizo szeneIyes hangveleIe, az enleii kapcsoIalok, cseIekedelek Ieisa. Az eIleszeIo szveg
aIkaInas aiia, hogy szeneIyes vIaszadsia keszlessen.
l) A nagyaiz-isneielkzIo szvegek ceIjuk szeiinl - a lanknyvi szvegekhez hasonIan - a
lanuIsia, isneielleijeszlesie sznl szvegek lpushoz lailoznak. }eIIenzojk a IegkInfeIell
lenakile (a leineszel viIga, fIdiajz, lileneIen, kinyezelvedeIen, lisadaIonludonny,
szalIyzalok, sll.) lailoz lenyek, isneielek ligyszeiu kzIese, a kzllk Ievo sszefggesek
nagyaizala, a lenyekloI Ieszuihelo kvelkezlelesek eivekkeI, lizonylssaI vaI aIlnaszlsa. L
szvegekel nondanivaIjuk viIgos, Iogikus negfoinIsa jeIIenzi, ligyuk, lenjuk szeiinl
Ienyegelen linil feIIeIhelnek, ani a vizsgIl koioszlIyhoz kzeI II, eidekIodesie sznol lail,
eselIeg ni isneios lena.
c) A dokunenlun lpus szvegek IlaIlan gyakian giafikusan is negjeIenlell lenyekel kzInek,
funkcijuk szeiinl Ienyegelen hasznIali ulaslsok. A nindennapi eIellen gyakian laIIkozunk
iIyenekkeI (peIduI iaiend, leikepvzIal, neneliend, gygyszei hasznIali ulaslsa, idojisjeIenles
giafikus lizoIsa, kzveIeneny-kulalsi adalok, jlekszalIyok, ulaslsok), s a lanuIsia sznl
szvegek kielen is gyakian aIkaInazoll infoincifoiisok ezek.
A kInlzo szveglpusok negeilese ns es ns oIvassi slialegil kveleI neg az oIvaslI. Lnnek
egyik oka a szveg sliukliakepzo eIeneilen keiesendo, aneIyek az aIlliak Iehelnek:
221
5truktrakpz c!cmck:
- a lenk egynsulnisga
- ok-okozali kapcsoIalok
- idoleIi viszonyok
- leileIi viszonyok
- hieiaichia szeiinli eplkezes
- sszehasonIlsok
- Ienyeges es nen Ienyeges eIenek kapcsoIala
1. Haliozzuk neg a feIadal ceIjl, az iinyl szenponlokal a feIadal eIvegzesehez.
2. Haliozzuk neg azl a szvegel (dokunenlun, Ieis, nuszaki Ieis, szalIyzal), aneIyel
feI keIIdoIgoznia a jeIIlnek. Ionlos, hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek,
lapaszlaIalnak kzeI negfeIeIo lenl, szvegel vIasszunk.
3. Haliozzuk neg a feIadal lpusl.
szvegaIkolsl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal
jeIenl.
1O. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es
Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok. L szenponlon leII azl
eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl gondoIalail. Inkll
csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e a gondoIalail.
TailaIon: hny iinyl szenponlia leil ki, es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal, hogyan
vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal.
SzvegaIkols: Iogikus-e a szveg gondoIalnenele, azaz az iinyl szenponlok, vaIaninl az
ezekhez kapcsoId gondoIalok eIiendezese, negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e
levezeles, ligyaIs es lefejezes, hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es
nyeIvi eIeneil, negfeIeIo-e a foinai lagoIs.
222
Szkincs, kifejezesnd: negfeIeI-e a vizsgz IlaI hasznIl szkincs a lennak, a
szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi szndeknak, negfeIeI-e a szhasznIal a
kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos).
NyeIvlan, heIyesis: negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a
heIyesis noininak, negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie
vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles).
HeIyes vIaszok szna.
Teves vIasz (eIen).
Hinyz vIasz (eIen).
nIIsg.
Munkalenp.
LilekeIes:
A szveg eIoIvassl
kveloen leIjesen
nIIan, pieczen
feIadalokal.
Nagyoll hilkal vel.
a feIadalok
eIvegzesehez.
Nen ludja nIIan
negoIdani a
feIadalokal. Nen
eilelle neg a szvegel.
LilekeIesi skIa
KIv! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c!
A jeIIl
konnunikcijlan
leIjes neileklen
eivenyesInek sajl,
nII veIenenye,
egyedi gondoIalai.
VeIenenyel eivekkeI
lnaszlja aI,
peIdkkaI, ulaIsokkaI.
Csak ieszlen vaIsuI
neg az, hogy nIIan
foinI veIenenyl a
jeIIl. Inkll ninosl,
es nen jeIIenzo, hogy
eivekkeI is
aIlnaszloll
veIenenyl foinI.
LgyIlaIn nen
eivenyesInek a jeIIl
nII gondoIalai.
Tarta!nm
223
A vizsgz a
konnunikcis ceIokal
(pI. szalalos
negfogaInazs)
neg.
A vizsgz a
konnunikcis
ceIokal nagyieszl
negfeIeIoen
vaIslolla neg.
A konnunikcis
ceIokal ieszlen
vaIslolla neg.
AIapvelo
konnunikcis ceIjl
nen eii eI.
5zkIncs, kIfcjczsmd
A jeIIl
konnunikcijl a
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
vIlozalos szkincs
jeIIenzi.
Az eIofoiduI kisell
nen nehezlik a
negeilesl.
A jeIIl
konnunikcijl
nagyieszl a lennak es
a kzIesi szndeknak
negfeIeIo szkincs
jeIIenzi.
A vizsgz liekszik a
vIlozalos
szhasznIalia.
A szhasznIal nehny
ez azonlan aIig
Szkincse egyszeiu.
Sok a szisnelIes.
A szhasznIal
lllszi nen
negfeIeIo. A hilk
nehny heIyen
Szkincse szegenyes.
A nen negfeIeIo
szhasznIal lll
heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a
negeilesl.
Nyc!vtan, hc!ycsrs
VIlozalos nyeIvlani
sliuklikal hasznI,
vaIaninl
vIlozalos.
A jeIIl konnunikcija
hillIan, vagy csak
keves, a szveg
negeilesel nen
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
laIIhal lenne.
VIlozalos nyeIvlani
sliuklikal is hasznI
az egyszeiuek neIIell.
A szveglen lll, a
nehezlo nyeIvi
heIyesisi) hila
es/vagy nehny, a
szveg negeilesel
Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI
es/vagy
nondalszeikeszlese
ejl.
A jeIIl
konnunikcijlan
sok hila van, a hilk
lllszi nehezlik a
negeilesl.
A jeIIl
konnunikcija nen
negfeIeIo, lIsgosan
egyszeiu nyeIvlani
sliuklik es
igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
Konnunikcijlan
sok, a szveg
negeilesel jeIenlosen
nehezlo es/vagy
akadIyoz hila
laIIhal.
224
MINTAFELADATOK
1/a 5zvcgrts s szvcgfc!dn!gnzs
IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos)
LIonye: ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle a szvegel. Hlinya: nehezell
eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl.
Az eIoIvassl kveloen nondja eI azl, aniie enIekszik (enIekezel, IenyegIls, figyeIen).
Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel (IenyegkieneIes).
Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele. (A Ienyeges eIenek kzI
vIassza ki a Iegfonlosallal.)
Hzza aI a szveglen az isneielIen szavakal.
Mil jeIenlenek az aIlli idegen eiedelu szavak (nuveIlseg).
IeIda:
pioduklun: leinek, eiedneny
neliopoIis: nagyvios, viIgvios
konpIex: sszelell, lllielu
Adhal 3, 2, 1, O ponl.
3 j vIaszeIen = 3 ponl, 2 j vIaszeIen = 2 ponl, 1 j vIaszeIen = 1 ponl.
Teves, hinyz vIasz = O ponl.
Mil jeIenlhelnek a szveglen laIIhal szakkifejezesek (ljekozollsg).
Keszlsen egy sszefogIaIsl (IenyegkieneIes).
Iija Ie keideseil (keidezes kepessege).
VIaszoIjon a sajl vagy nsok IlaI feIlell keidesekie (lni negfogaInazs kepessege,
IenyegIls).
Keszlsen lil.
IeIda: Keszlse eI ....................... cnu szvegiesz vzIall! VzIala IegaIll hal ponllI
IIjon!
Lehelseges vzIal:
1. A vios nen nagyia noll faIu
2. KoncenliIds:
a) vaIIsi
l) uiaIni
c) szeIIeni
3. IIIeszkedes a fIdiajzi kinyezelle:
a) keieskedeIni lvonaIak
l) vedeIni szenponlok
4. A viosfaI szeiepe:
225
a) eIhalioIds
l) kalonai vedeIni funkci
c) kzigazgalsi hali
5. Kzssegi konnunikci: a viosla liekvok iinylsa, a vios eIelenek
szalIyozsa
6. Lszlelikai igeny:
a) vonzeio
l) lails fennnaiads
c) lefogads
d) kisugizs
Adhal 6, 5, 4, 3, 2, O ponl. 1 ponl nen adhal.
6 eileInes kzIes = 6 ponl,
csak egy kzIes, hinyz vIasz = O ponl.
IndokoIja hion eivveI lenavIaszlsunkal.
LileInezze az aIlli kifejezesekel:
pI. a vios aicuIala (negoIds: a vios azon jeIIenzoinek sszessege, aneIy a vaIIs,
kuIlia, a gazdasg, az oll eIo enleiek lisadaIni viszonyai, a ludonny, a lechnika
es a nuveszelek halsia aIakuIl) sll.
igaz/ hanis IIls
egynshoz iendeIes
Iija a kvelkezo lenyek neIIe, hogy neIyik kinek a nevehez fuzodik!
- a gazdknak engedeIyl adoll a loineiesie - II. }zsef
- neg akaila vedeni a viosl a likloI - Slaihenleig
- szaladd lelle a keieskedesl i es idoponl vonalkozslan - II. }zsef
- szzadokkaI koillan eIl, ninl a nsik enIlell szeneIy - Slaihenleig
4 j negoIds: 4 ponl
3 j negoIds: 3 ponl
2 j negoIds: 2 ponl
1 j negoIds: 1 ponl
O j negoIds: O ponl
226
lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik
liaeIenzes
hinyos nondalok kiegeszlese
iIIeszles (piosls)
egyszeiu vIaszls
227
EGY5ZER 5ZVEGE5 VZLATOT KE5ZT
A ivid szveges vzIal, az eiedeli szveg ainyos kicsinylese. A vzIal segl az eIsajlloll anyag
Ienyeges eIeneinek, lovll azok sszefggeseinek feIidezeselen. Az eIsajlls es feIidezes gondoIali
nodeIIje, aneIy lena- es szeneIyfggo.
Tpusai:
1. 5zvcgcs
Tipikus foinja a lekezdesekie, aIponlokia lagoIl vzIal, aneIy Ieginkll foIyanalok Ieisia
aIkaInas. MininIis eszkzkeszIele a hagyonnyos isleIi jeIIesek hasznIala, de lovIhel
sznekkeI, nyiIakkaI, egyel jeIIesekkeI.
2. Fn!yamatbra
TagoIl szeikezelu, nen jeIIenzo, hogy leIjes nondalokal, inkll kieneIl kuIcsfogaInakal hasznI, es
azok sszefggeseil ija Ie a foIyanallia. KieneIlen epl a vizuaIilsia, a fenl es Ienl, a jollia es
laIia, a leIjell kezdve, haslokia lagoIva, sll. negjeIenlesnek ni nnaglan is eileInezo,
figyeInel iinyl szeiepe van. A foIyanalokon kvI a sliuklik lenulalsia aIkaInas.
Lnnek nininI foinja csak a kuIcsfogaInakal lailaInazza, sol eselIeg csak azok ividlesel, es az
sszekapcsoIsia, viszonyok kifejezeseie lllnyiie sajl kdokal hasznI.
3. A!hzs, snrkIcmc!s
Sajlos vzIalfoina, lanknyvi negoIds a leIjes szveg, aneIy azonlan vaIaniIyen vizuIis
kieneIesseI leszi Ilhalv a kuIcsszavakal, gy azok sszeoIvasva egy szvegen leIIi szvegkenl
adjk a vzIalol.
4. Tb!zat
Cyakoii negoIds a llIzalla, haslokla szeikeszles, ezek sszehasonIlsia, egyidejuseg, iIIelve
idoleIi vIlozsok eizekeIleleseie is aIkaInasak. A llIzal oszIopainak fejIecei az eIenzendo
szenponlokal jeIenlik neg, soiai pedig a negkInlzlelo jegyekel.
5. Gnndn!atnk trkpc
A "CondoIalok Teikepe" (Mind Map) ndszeil eiedeliIeg a jegyzeleIesl, lanuIsl, enIekezesl seglo
eszkzkenl doIgozla ki Tcni 8uzan. }I hasznIhal kepzes vagy eIoads vzIalakenl.
A ndszei a kepi es asszocialv nukdesie epl. Az oIvasoll anyagol vizuIisan jeIenli neg. Az
oIvassi-isi keszsegel nen javlja, hanen az oIvasoll anyag feIdoIgozsl es negjegyzesel segli eIo.
A "CondoIalok Teikepe" eIkeszlesekoi a lena keiI a kzepponlla, es innen gaznak eI a
hozzkapcsoId aIlenk vagy gondoIalok. Lzekhez jall eIgazsok csalIakozhalnak. A jegyzeleIes
szveges vagy iajzos foinlan lilenik, az egyen igenye es kiaIakuIl szoksa szeiinl.
Lp Ilszeiv, eselIeg segedeszkzk a Ilshoz (pI. szenveg).
} haIIs.
A nyeIv isneiele.
LizekeIes. A kIviIg eIeneinek, az ezekioI eikezo ingeiinfoinciknak eizekeinkkeI lileno
fizikai, idegi leineszelu negiagadsa (Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls). A vizuIis,
akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es nozgseizekeIesloI, kInlzo nodaIilsok feIfogslI
addik a foink, ainyok, iinyok, leidinenzik eizekeIese.
Igg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is.
228
A vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla
iendezi a doIgokal, ludalunk pedig a foIyanalos lapaszlaIalszeizes soin aulonalikusan
iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies,
a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is.
Kognilv kepessegek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez
szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepessegie, Iogikus
gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie). LenyegkieneIesie, a Ienyeges es IenyegleIen
infoincik negkInlzlelese ceIjlI. Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz
Iogikus gondoIkodsia. A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessegeie.
Kilail figyeIen is szkseges, hogy kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A
feIadal eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni.
LnIekezel: a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv
neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges.
OIvass kepessege.
Iis kepessege.
A szvegeilesl seglo negfeIeIo szleIi insliuIs (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs,
negfeIeIo hangeioveI).
A szveg negeilese.
MegfigyeIokepesseg, vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a negisneies
IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a doIgok
luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a
negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI.
HeIyesis kepessege.
nIIsg.
A lapaszlaIalon lI szkseges a vzIalkeszles gyakoiIsa is.
Kiealivils.
Munkaeszkzk (ieszkzk, szek, iaszlaI, sll.).
A konpelencia fejIeszlhelo. LIoadsokal lnogal fIik, piezenlcik, kioszloll szveges
vzIalok, ivid neIIekIelek, llIia il vzIal segli a negeilesl, es ninlakenl szoIgInak a
vzIal keszlesehez.
Rvid szvegel aIkol: a szvegeiles eIofeIleleIe a Ienyeg kieneIesenek
LenyegkieneIes: a Ienyeges es a IenyegleIen infoincik negkInlzleleseie
szveg feIdoIgozshoz
Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz
Megeili nsok konnunikcijl: a szveg negeilesehez
229
Visszaadja az oIvasollakal
Mondalokal aIkol
Lgyel konpelencik:
Iiecizils
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
llekinlo kepesseg
2. CondoIjuk vegig, hogy hny Ienyeges eIene van a szvegnek.
3. Iijuk Ie a Ienyeges eIenekel.
4. Haliozzuk neg a Ienyeges eIenek kzI a fo-, es aIponlokal.
5. Keszlsk eI az eIenek sliuklijl.
6. RendeIjnk a fo - es aIponlokhoz, a negfigyeIl jeIIenzokhz ponleilekekel.
1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek
egyszeiu ndszeiel.
HeIyes vIaszok szna = hny Ienyeges eIenel haliozoll neg
Hilk szna = hny IenyegleIen eIenel haliozoll neg
Hinyz eIenek
SzvegaIkols
NyeIvlan, heIyesis
23O
nIIsg
Ionlossg
Munkalenp
LilekeIes:
TeIjesen nIIan,
pieczen, szveges
vzIallan igzli a
Ienyeges fo- es
aIponlokal.
feIadalokal.
Nagyoll hilkal vel.
Tll IenyegleIen
eIenel is igzl a
vzIallan. Tll
seglsegel igenyeI a
feIadalok
eIvegzesehez.
Nen eilelle neg a
szvegel. Nen kepes
kieneIni es vzIallan
igzleni a Ienyeges
eIenekel. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalol.
231
MINTAFELADATOK
1. Egyszcr szvcgcs vz!at ksztsc
IeIda: Keszlse eI ....................... cnu szvegiesz vzIall! VzIala IegaIll hal ponllI
IIjon!
Lehelseges vzIal:
1. A vios nen nagyia noll faIu
2. KoncenliIds:
a) vaIIsi
l) uiaIni
c) szeIIeni
3. IIIeszkedes a fIdiajzi kinyezelle:
a) keieskedeIni lvonaIak
l) vedeIni szenponlok
4. A viosfaI szeiepe:
a) eIhalioIds
l) kalonai vedeIni funkci
c) kzigazgalsi hali
5. Kzssegi konnunikci: a viosla liekvok iinylsa, a vios eIelenek
szalIyozsa
6. Lszlelikai igeny:
a) vonzeio
l) lails fennnaiads
c) lefogads
d) kisugizs
Adhal 6, 5, 4, 3, 2, O ponl. 1 ponl nen adhal.
csak egy kzIes, hinyz vIasz = O ponl.
232
Krtyn va! jcgyzctc!s
Kioszlunk ies kilyaIapokal, aneIyekie a feIoIvasoll szveg Ienyegel keII IejegyzeleIni a jeIIleknek.
IeIduI:
K!tcmny vz!atns szvcgcs s vIzu!Is mcgjc!cntsc - nchcztctt fc!adat
Caidnei (89)
A vsiIsi foiiadaIon a nyoIcvanas eveklen
A nodein es eIegns levsiIkzponlok sznnak jeIenlos
nvekedese
VIloz levsiI/szaladidos szoksok
KeIIenes csaIdi szaladidol eIlIlo leiIel
Tisasgi laIIkozheIy, javlja a kzleiIelek ninosegel
Uj nyilva lailsi szoksok
233
GrafIkaI jcgyzctc!s
Fnrdtntt fc!adat
Mi Iehel a sziluci` Az aIllaiklan egy helkznapi sziluci szveges vzIall oIvashalja. Mi a
ceIja es kiknek szIhal` Iijon Ie egy szilucil.
Vz!at
1. ViIInhil
ViIInhil 26O ezei heIyell 15O.OOO Il-la keiIl
Mindenki eIfogadla, es aI is ila a jegyzoknyvel aiia vonalkozan, hogy Iegyen
viIInhil
A viIInhil feIszeieIesenek a heIyel a szakenlei haliozza neg
2. Keiles
A veizi (oszIopok niall) 42O.OOO Il fa-vaI
veizi 48O.OOO fa-vaI (45 cn-es aIappaI)
piiIis 2O-n kezdenek epleni a keilesl
A helen (penleken), de jvo helen Iegkesoll szeizodesl keIIene klni
3. KapuleIefon
63.OOO Il (anyag+nunkadj) + 1O.OOO-15.OOO Il kiI van a ngneszi
HoI Iegyen a nyongonl
4. IIyzal
enyjlsuk a pIyzalol a nyIszik cseiejeie`
VsiIsi
foiiadaIon
Modein levsiI-
kzponlok
7O-es evek infIcija
KIcsnzesi
foiiadaIon
KifinonuIl
naikeling
Teivezes
Nyilva lailsi ido
nvekszik
IiolIenk
Hogyan
eileInezendo`
234
Mcnt!Is knmpctcncIk
FELI5MERI AZ ALAPVETO 55ZEFGGE5EKET (!ngIkus gnndn!knds)
A gondoIkods enleii kepesseg, a Iegnagasall szinlu negisneiesi foIyanal, piolIenanegoId
szeIIeni levekenyseg. LIvIaszlhalalIan a cseIekvesloI, IogiklI es a nyeIvloI. A gondoIkods
szinloIikus levekenyseg, nagasalliendu kognilv foIyanal, anikoi nen kzvelIenI az ingeiie,
hanen az ingeiek iepiezenlciiia jn Ielie a vIasz, az ingeiek iepiezenlciil hasznIjuk, a
iepiezenlcikon hajlunk vegie nuveIelekel. (Repiezenlci: a viIg leIso Iekepezese, szuljeklv
negjeIenlese.)
L kepesseg nukdesenek foIyanala:
1. eszIeIes, 2. negeiles, 3. sszefggesek feIisneiese, 4. leiv, slialegia 5. ieakci.
Lgy nsik vaiici: 1. szlns negfigyeIes, 2. eszIeIes, eizeki lapaszlaIs, 3. (enIekezel seglsegeveI)
senkla heIyezes, 4. (anaIgik ljn) alszliahIsi, kvelkezlelesi nuveIelek.
IigyeIen: A negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek
kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI. Koncenlici: A koncenlici sszponloslsl,
inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl.
LizekeIes: A kIviIg eIeneinek, az ezekioI eikezo ingeiinfoinciknak eizekeinkkeI lileno
fizikai, idegi leineszelu negiagadsa (Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls). Az gy nyeil
eizekIelekel sszekapcsoIjuk lapaszlaIalainkkaI, gy jn Ielie az eszIeIes, aneIy ni
pszichikai, inleIIekluIis foIyanal. A fizikai leineszelu eizekeIes es a pszichikai eiedelu
eszIeIes egyll eplenek hidal a kIso viIg es az en leIso viIga kzl.
LszIeIes: Az ingeiek eizeki feIfogsa, feIdoIgozsa. Az eszIeIes az isneielszeizes eIso Iepese,
nozzanala, fonlos szeiepe van a ljekozdslan, fo funkcija a feIisneies. Igg a figyeIenloI,
nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. VizuIis eszIeIesen aIapuI a
foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is.
IogaIonaIkols kepessege: IogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos
es eIvonalkozlaloll jegyeinek gondoIali lkizese.
IeIisneies kepessege: Lgy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy
fogaIoniendszeilen. Nen egyszeiu lesoioIs, hanen aklv gondoIkodsi levekenysegie
epIo negeiles. Ionlos feIleleIe, hogy kiaIakuIl fogaIoniendszei Iegyen a szeneIy fejelen.
TapaszlaIal, aneIyek soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei.
LnIekezel, lll infoinci fejlen lailshoz.
KepzeIel. A vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa
ludalunklan. A kepzeIel a vaIsgol veszi aIapuI, vaIaninl hozzjiuI a vaIsg
negisneiesehez, j sszefggesek feIfedezesehez.
MegfigyeIokepesseg: A negfigyeIokepesseg, vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a
negisneies IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a
doIgok luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a
negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI. A ludalos
negfigyeIokepesseg fejIeszlese fonlos az isneielszeizes ninden leiIelen, eIoseglheli a
235
IenyegIls, kvelkezleles, eileInezes kiaIakuIsl, vaIaninl az ok-okozali kapcsoIalok
feIisneiesel.
LenyegkieneIes: A feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos a IenyegleIen
infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelese, piioiilsok feIIIlsnak
kepessege.
LegaIll lIagos inleIIigencia.
Logikai kapcsoIalok feIisneiese. A Iogika iendezell gondoIkodsl jeIenl, aneIynek fonlos
eIene az sszefggesek feIisneiese, eivenyes kvelkezlelesek aIkaInazsa. A Iogika a
negisneies, lapaszlaIalszeizes Ienyeges eszkze, niveI a doIgok leIso livenyszeiusegeil, az
ok-okozalol kulalja. Ok-okozali kapcsoIalok feIisneiese: Az ok-okozali kapcsoIalokal idegen
szvaI kauzaIilsnak nevezik. A kauzaIils eInevezes kifejezi a kel fogaIon kzli
kIcsnhalsl. A kivIl eseneny, lilenes, IIapol eIoidez egy nsik esenenyl, lilenesl,
IIapolol, az ok ,okozza", az okozalol. Az ok-okozalnak neghaliozoll idoiendi soiiendje
van, az ok negeIozi az okozalol. Ullli lllnyiie negegyezik az eIoznennyeI. IeIduI:
(eIoll) esik a h, (kesoll) a fk havasak. Az oksgi kapcsoIalok es a kvelkezlelesi viszonyok
gyakian fedik egynsl. (Sl a nap. MeIeg van.)
Resz-egesz viszony feIisneiese: A viIg sszefggesek soiozala, hIzala. A doIgok, fogaInak
iendszeil aIkolnak, nindennek negvan a naga heIye. Az eIenek kisell-nagyoll
csopoilokla szeivezodnek kInfeIe livenyszeiusegek aIapjn, az egesz ieszekie lonlhal, a
ieszekloI sszeII az egesz.
Az anaIizIsia, szinlezisie vaI kepesseg az egyik IegaIapveloll gondoIkodsi nuveIel,
fonlos a lanuIslan. A iesz-egesz viszonyok feIisneiese szoiosan sszefgg a
kalegoiizIssaI, iendszeiezesseI.
KalegoiizIs, iendszeiezes: A viIg ligyainak, fogaInainak neghaliozoll luIajdonsgok,
jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozsa, csopoiloslsa. A kalegoiizIs foIyanala: eszIeIesi
szinl (ikIll), fogaIni szinl (lanuIl, lapaszlaIl). A kalegoiizIs kepessegehez Iogika
szkseges, a livenyszeiusegek, iendezoeIv feIisneiese niall. Vannak egyeileInuen (anya:
enlei, no) es nehezen lesoioIhal eIenek (denevei: szinya van, de nen nadi) A
kalegiik negnevezese fogaInak seglsegeveI lilenik. A kalegoiizIs sszefgg a iesz-
egesz viszonyok feIisneieseveI. Az anaIzis, szinlezis, a iendszeiezes (eIenzen, sszeiakon,
negkeiesen a heIyel) nagyon fonlosak a lanuIsi foIyanallan. A lelu- es sznisneiel, a
nyeIvi, nalenalikai eIenek heIyenek neglaIIsa, a szinlIunok, fogaInak, eIenek
hovalailozsnak ponlos isneiele neIkI eIkepzeIhelelIen a Iogikus gondoIkods.
SoiiendfeIisneies, soikepzes: A Iegkoillan negjeIeno konkiel gondoIali nuveIel, aneIynek
Ienyege konkiel ligyak vagy szinlIunok soila iendezese kzs luIajdonsg (piios aulk)
vagy egy eIkepzeIes, iIIelve eIv aIapjn (vIlakoz sznu gyngysoi).
Kvelkezleles, eileInezes: A kvelkezleles, eileInezes egy liszln Iogikai aIapokon nyugv
gondoIkodsi nuveIel, aneIy egy ni lapaszlaIl isneielloI kiinduIva jul eI egy j isneielig.
A kvelkezlelo eIne szinle nindig negfonloIja a kijeIenles heIyessegel, de igazsglailaInl
nen feIlelIenI. A ludal a doIgok hasonIsga, a kzlk Ievo sszefggesek, a jeIensegek
gyakoiisga, iIIelve vaIsznusege aIapjn Ievonja a Iehelseges kvelkezlelesl. A foIyanal
nenele: 1. eszIeIel vagy kijeIenles= lezis, 2. asszocici vagy kepzel (lapaszlaIl vaIsznuseg,
gyakoiisg vagy hasonIsg aIapjn), 3. konkIzi=Iogikai kvelkezleles. A gondoIkod,
kvelkezlelo, eileInezo enlei lnaszkodhal a sajl, de nsik enlei lapaszlaIalia is.
Kvelkezlelhel ieIis doIogiI ieIisia, de ieIisiI fiklvie is. Ha nincs keIIo lapaszlaIal az
sszefggesek feIisneieseie, akkoi nukdesle Iep a leIls. Kel aIapvelo ndja van a
kvelkezlelesnek: dedukci (IlaInos szalIyoklI kvelkezlelnk az egyediie) es az
indukci (egyediloI kvelkezleles az IlaInosia).
sszehasonIls: azonossg, kInlzoseg feIisneiese. A doIgok, jeIensegek luIajdonsgaik
aIapjn Iehelnek azonosak, iIIelve kInlzoek. Az sszehasonIlslan szeiepel jlszanak az
anaIgik, ezen leII is a ieIcis keszsegek (lll, kevesell). A ligyhoz klll, egy
236
szenponl szenIeIelloI eI keII julni a fogaIni-Iogikai, lll szenponl, anaIgis
gondoIkodsig. Lenyeges a viszonyok, sszefggesek feIisneiese, ezek fogaInaklan vaI
ponlos kifejezese (szeIesell, lll, kisell).
SzenponlvIls kepessege: A szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen
szenponllI vizsgIni azl jeIenli, hogy adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni,
TeieszIeIes, leii ljekozds, iinykveles: A ljekozds a leieszIeIes seglsegeveI lileno
leileIi eIigazodsl jeIenl. A leieszIeIes a ligyak heIyzelenek, iinynak, neielenek,
kileijedesenek eizekeIese.
Idoiendiseg isneiele: Az idoiend a doIgok, jeIensegek egynsulnisga, idoleIi soiiendje. Az
eIoll, uln fogaInak jeIenlik neg a soiiendi viszonylsl.
SznoIsi kepesseg
KieneIi a Ienyegel
Lgyel konpelencik:
IiolIenanegoIds kepessege (ceIIIapol eIeiesehez vezelo l neglaIIsa)
Kiealivils
Ioinkal negkInlzlel
Kvelkezleles kepessege
llekinlo kepesseg
Alszliakl (eIneIeli) gondoIkods
Nuneiikus gondoIkods
Hilakeieses (diagnoszlizIs)
IiolIenaeIenzes, -feIlis
IiolIenanegoIds
Teivezes
LilekeIes
LiednenyoiienlIlsg
Sll.
237
1. CondoIjuk vegig, hogy az adoll szaknnI niIyen heIyzeleklen van igen nagy szkseg
Iogikus gondoIkodsia, az sszefggesek feIisneieseie.
2. A nunkafeIadalhoz hasonI feIadal, sziluci aIkolshoz vIasszuk ki a feIadal lpusl,
jeIIegel. (Kifejlos feIadal vagy feIeIvIaszls feIadal, szleIi vagy isleIi, egyeni vagy
csopoilos.)
3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a Iogikus
gondoIkodsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
a feIadalol.
5. Haliozzuk neg a feIadal eszkzigenyel.
7. Haliozzuk neg, hogy a feIadal eIvegzese soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok
Iehelsegesek.
1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu
ndszeiel.
HeIyes vIaszok szna
Hilk szna
nIIsg
Ionlossg
Munkalenp
238
LilekeIes:
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel, a
nunkafeIadal egyes
Iepeseil e Iogikai
sszefggesek nenlen
leivezi neg. Az
sszelell, konpIex
infoincik kzI
kieneIi a Ienyeges
infoincikal.
Azonoslja a leIso
eIIenlnondsokal, a
Iogikai hilkal, az ok-
okozali kapcsoIalokal.
Iieczen, gyoisan oIdja
neg a feIadalol.
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel.
Kisell hilkal vel a
feIadal negoIdsnI.
IeIisneii az aIapvelo
sszefggesekel, de
nagy hilkal vel a
feIadal negoIdsnI.
Nen isneii feI a
Iogikai
sszefggesekel. Nen
oIdja neg a feIadalol.
Nagyon Iassan
doIgozik.
239
MINTAFELADATOK
LngIkaI fc!adatnk
1/a Hogyan ludn eIiendezni a hal gyufaszIal gy, hogy azok egyenIo szi hionszgekloI II
gIl aIkossanak`
MegoIds:
IeIhasznIva ezekel az anyagokal , hogyan ludn a gyeilyl egy faIijsgia igzleni`
MegoIds:
A piolIena negoIdshoz feI keII isneini azl, hogy a gyufsdolozl Iehel a negszokoll gyujlo eszkz
funkcijlI eIleioen is hasznIni.
24O
2. Van egy nagas fa, iajla epp lizenkel g van, negy feszek nindegyiken, hel lojs a feszkeklen.
MiioI van sz sznoIs neIkI, de a sznokia koncenliIva`
MegoIds:
Az ev, a hnapok, a helek es a napok.
3. Kovcs, Lakalos es Szal uiak fogIaIkozsa - igaz, hogy nen iIyen soiiendlen - kovcs, Iakalos es
szal. Ahhoz, hogy ki Iehessen deileni, ki niIyen fogIaIkozsl uz, ne negy IIls.
(1.) Szal i nen Iakalos.
(2.) Kovcs i nen szal.
(3.) Szal i szal.
(4.) Kovcs i nen Iakalos.
Az ni csak hal a loiln, hogy a 4 IIlslI nindssze egy igaz.
MegoIds: A (2.) es a (4.) IIlsok kzI az egyiknek igaznak keII Iennie. Ha a (2.) igaz, akkoi az (1.)
vagy (4.) egyikenek is igaznak keII Iennie. Lz nen Iehelseges, hisz a negy IIlslI csak egy igaz. Igy
naiad igaznak a (4.) IIls. MindezekloI ni egyeileInu, hogy Szal i Iakalos, Kovcs i szal es
Lakalos i kovcs.
4. Lgy nyii lloilan van hal hz, ezeklen Iaknak a nyaiaI dikok. Minden hz Iakinak jul
vaIaniIyen iendszeies, naponla eIvegzendo nunka.
Szeiencseie az eIvegzendo napi feIadalok szna is hal..
MeIyik hz Iakiia niIyen feIadal hiuI`
Lgy kis seglseg:
a 3-as hzleIiek vagy az sznedencel, vagy pedig a zuhanyozl liszllank szvesen
a 4-es hzleIiek nen szeielnenek sen leileni, sen pedig a hzakal lakailani
az 1-es hzleIiek szvesen lakailank a hzakal, vagy lailank iendlen a kzs lisaIgl
az islIIlan Ievo Iovak eIIlsl csak az 5-s es 6-os hzleIiek egyike vegezheli
az 5-s hzleIiek szvesen lakailank a zuhanyozl
a 2-es hzleIiek leilenenek
MegoIds:
1. hz hzak kilakailsa
2. hz aszlaIok negleilese
3. hz nedencelakails
4. hz kzs lisaIg iendleiaksa
5. hz zuhanyozk lakailsa
6. hz Iovak poIsa
241
5. Mi a kzs az aIlli IIalok eselelen`
KoaIanack, pieiikulya, lengeiinaIac
MegoIds:
A nevk feIievezelo.
A koaIanack nen nedve, hanen eiszenyes.
A pieiikulya nen kulya, hanen igcsI
A lengeiinaIac nen seiles, hanen szinlen igcsI
6. A hazugok es igaznondk vioslan a hazugok nindig hazudnak , az igaznondk nindig igazal
nondanak. Lgy inleij soin hangzik eI hion viosIak szjlI az aIlli hion IIls:
AIadi : Hinunk kzI kellen igaznondk vagyunk.
eIa: Nen gy van, csak egyiknk az .
CecIia: eIa igazal nondoll.
Mi az igazsg`
MegoIds: Mind a hinan hazugok.
7. Ksse ssze a kiIenc ponlol gy negy egyenes szakasszaI, hogy a ceiuzl nen eneIi feI.
MegoIds: Kel heIyen is kiIepnk a negyzelloI.
8. Lgy csiga gy dnl, hogy feInszik a hzleloie. A lvoIsg 1O nelei. NappaI 3 neleil nszik
feIfeIe, de ejszaknkenl 2 neleil visszacsszik. Mennyi ido aIall ei feI a hzleloie `
MegoIds:
Az eIso hel nap aIall a csiga naponla sszessegelen 1-1 neleil haIad feIfeIe. A nyoIcadik nap ieggeIen
7 nelei nagassglan van. Lsleie eIeii a 1O nelei nagas hzlelol.
242
9. Tans fialaIall, ninl Rozi, de idosell - iIyen soiiendlen -, ninl ViIi es }nos.
Rozi fialaIall, ninl Zsuzsi, de idosell, ninl }nos.
}nos fialaIall, ninl }zsi.
Zsuzsi idosell, ninl Rozi, de fialaIall, ninl }zsi.
}zsi idosell, ninl Tans.
Ki a Iegidosell`
}zsi a Iegidosell.
243
ELELMI5ZER ALAPANYAGOKAT FELI5MER
IigyeIen: A negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek
kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI. Az eIeIniszei aIapanyagok luIajdonsgainak,
jeIIenzoinek negfigyeIesehez szkseges. Koncenlici: sszponloslsl, inlenzv iinyloll
figyeInel jeIenl a nunkavegzes soin.
Az eizekszeivek epsege eIengedhelelIen, niveI ezek ieceploiain keieszlI vesszk feI a
kIviIg ingeieil, es ezek jullaljk eI az infoincil az agyla, ahoI az infoincifeIdoIgozs
neglilenik. A vizuIis eszIeIeshez a Ilszeiviendszei epsege szkseges, hogy egyseges
foinkal, sznekel, ninlkal eszIeIjnk az eizekIeli adalok sszevisszasga heIyell. Az agy
eileInezi az eizekIelekel, iendel leienl, jeIenlesl ad nekik. Az eizekszeivi nodaIilsok, Ils,
haIIs, szagIs, zIeIes, loieizekIelek (lapinls, honeisekIel-eizekeIes, lesleizelek) kzI az
eIeIniszei aIapanyagok feIisneieselen eIsosoilan a Ilsnak, szagIsnak, zIeIesnek,
lapinlsnak van jeIenlos szeiepe. A haIIs az eIeIniszei anyagok negisneiesenek lanuIsi
foIyanalhoz Iehel szkseges.
Az eizekeIes soin a ligyakal egyieszl eI keII kInleni a kinyezelkloI, nsieszl neg keII
ludni kInlzlelni egynslI, hainadieszl a ligyakal feI keII isneini, azonoslani is
szkseges, ehhez pedig lapaszlaIalia, isneielekie van szkseg (enIekezelnek, lanuIsnak is
szeiepe van a feIisneieslen).
LszIeIes. fgg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. A
vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla
iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies,
a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is.
A ligyakal IIandnak eszIeIjk az eizekszeivi ingeiek foIyanalos vIlozsa eIIeneie.
a.) AIak-konslancia: egy eszIeIl foina annak eIIeneie IIand naiad, hogy a ielinIis kepe
negvIlozik (eIfoigaljuk, zsugoiljuk, nagyljuk).
l.) Nagysg-konslancia: a ligyak neielel viszonyIag IIandnak Iljuk lvoIsguklI
fggelIenI.
c.) Szn-konslancia: duivn azonos sznunek Iljuk a ligyakal kInlzo fenyfoiisok eselen
is.
d.) ViIgossg-konslancia: a ligy eszIeIl viIgossga nen vIlozik akkoi sen, ha a iIa
visszaveil feny nennyisege jeIenlosen no vagy cskken.
IogaIonaIkols kepessege: fogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos
TapaszlaIal, aneIy soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei.
IeIisneies kepessege: egy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy
MegfigyeIokepesseg: vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a negisneies
IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a doIgok
luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a
negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI. A ludalos
negfigyeIokepesseg fejIeszlese fonlos az isneielszeizes ninden leiIelen, eIoseglheli a
IenyegIls, kvelkezleles, eileInezes kiaIakuIsl, vaIaninl az ok-okozali kapcsoIalok
feIisneiesel.
244
LenyegkieneIes: a feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos, a IenyegleIen
infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelesenek, piioiilsok feIIIlsnak
kepessege.
LnIekezel. lll infoinci fejlen lailshoz.
KepzeIel. a vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa
Resz-egesz viszony feIisneiese: szoiosan sszefgg a kalegoiizIssaI, iendszeiezesseI.
KalegoiizIs, iendszeiezes. a viIg ligyainak, fogaInainak neghaliozoll luIajdonsgok,
jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozsa, csopoiloslsa. A kalegoiizIs foIyanala: eszIeIesi
szinl (ikIll), fogaIni szinl (lanuIl, lapaszlaIl). A kalegoiizIs kepessegehez Iogika
szkseges, a livenyszeiusegek, iendezoeIv feIisneiese eidekelen. Az anaIzis, szinlezis, a
iendszeiezes (eIenzen, sszeiakon, negkeiesen a heIyel) nagyon fonlosak a lanuIsi
foIyanallan. A hasonIsg eIve aIapjn a hasonI ligyakal egy csopoilla soioIjuk.
sszehasonIls, azonossg, kInlzoseg feIisneiese. a doIgok, jeIensegek luIajdonsgaik
aIapjn Iehelnek azonosak, iIIelve kInlzoek. Az sszehasonIlslan szeiepel jlszanak az
anaIgik, ezen leII is a ieIcis keszsegek (lll, kevesell).
SzenponlvIls kepessege: a szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen
szenponllI vizsgIni azl jeIenli, hogy adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni,
TeieszIeIes, leii ljekozds, iinykveles: a ljekozds a leieszIeIes seglsegeveI lileno
leileIi eIigazodsl jeIenl. A leieszIeIes a ligyak heIyzelenek, iinynak, neielenek,
kileijedesenek eizekeIese.
IejIodokepesseg, lanuIsi kepesseg szkseges, niveI lanuIs halsia javuI az infoinci-
feIveleI, a feIdoIgozs, a negkInlzleles, a kalegiiadnles, az eszIeIesi, keiesesi gyoisasg,
a szeIeklv figyeIni kieneIes (pI. loiszakeiloneI a loiok negkInlzlelese).
Kvelkezleles, eileInezes: liszln Iogikai aIapokon nyugv gondoIkodsi nuveIel, aneIy egy
ni lapaszlaIl isneielloI kiinduIva jul eI egy j isneielig. A ludal a doIgok hasonIsga, a
kzlk Ievo sszefggesek, a jeIensegek gyakoiisga, iIIelve vaIsznusege aIapjn Ievonja a
Iehelseges kvelkezlelesl. Ha nincs keIIo lapaszlaIal az sszefggesek feIisneieseie, akkoi
nukdesle Iep a leIls. Kel aIapvelo ndja van a kvelkezlelesnek: dedukci (IlaInos
szalIyoklI kvelkezlelnk az egyediie) es az indukci (egyediloI kvelkezleles az
IlaInosia).
IeI keII isneini az aIapvelo sszefggesekel (Iogikus gondoIkods a kalegiik
kiaIaklshoz, a csopoilosls eIvegzesehez)
KieneIi a Ienyegel
245
Lgyel konpelencik:
LnIekezokepesseg
Alszliakl gondoIkods
Infoincigyujles
1. VIasszuk ki az eIeIniszei aIapanyagokal. Lidenes kInlzo sznu, foinj,
haInazIIapol, szag, lapinls aIapanyagol kivIaszlani a vizsgIalhoz. Anennyilen nen
IInak iendeIkezesie, akkoi kepekel szkseges gyujleni.
2. Dnlsk eI, hogy az eIeIniszei aIapanyagok feIisneiesehez neIyik eizekszeivie van szkseg
a nunka soin. Anennyilen lll eizekszeiv hasznIala is szkseges Iehel, gy lllfeIe
feIadal eIvegzese indokoIl.
3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az eIeIniszei
aIapanyagok feIisneiesel. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen lllfeIe, nagyon
hasonI foinj, sznu, lapinls, szag, IIag, sll. eIeIniszei aIapanyanyag feIhasznIsl
leszi szksegesse.
4. Haliozzuk neg a ninlafeIadal aIapjn a szaknaspecifikus feIadalol, feIadalokal.
5. Haliozzuk neg a negfigyeIesi es eilekeIesi szenponlokal.
6. A Iehelseges vIaszokal csopoiloslsuk kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo
kalegiikla.
7. RendeIjnk ponleilekekel az egyes kalegiikhoz.
8. Haliozzuk neg, hogy nennyi idoie van szkseg a feIadal eIvegzesehez. A jeIenlkezo sajl
naga szalIyozza-e a feIadalnegoIds lenel, vagy sen.
9. TeszleIjk a gyakoiIalol.
HeIyes vIaszok szna = hny eIeIniszei aIapanyagol isneil feI
Hilk szna = hny leveszles voIl
Kihagysok szna = nennyi esellen nen adoll vIaszl
nIIsg
Hilk lpusa - veIelIenszeiuek-e , vagy csak lizonyos lpus hilk foiduInak eIo. IIyen
lpushilk Iehelnek:
o vaIaneIyik nyeisanyagol (pI. hsok negkInlzlelese) nen isneii feI, nen ludja
negkInlzlelni,
246
o ponlossg,
o nunkalenp.
LilekeIes:
Minden eIeIniszei
aIapanyagol ponlosan
feIisnei. Minden
eizekszeivi
nodaIilslan (szneioI,
szagiI, zeioI,
foinjiI,
lapinlsiI) ponlosan
IIaplja neg az
aIapanyagokal.
Kisell hilkal vel.
Nagyoll nehezsegi
fokozal feIadalnI
(speciIis aIapanyag,
nagyoll hasonIsg,
nehezell
feIisneiheloseg eselen)
leveszl, hilzik,
kihagy. Kisell
seglsegel igenyeI.
TllfeIe es nagyoll
neileku hill vel.
Tll seglsegel
igenyeI.
Ionlos aIapanyagokal
egyIlaIn nen isnei
feI es/vagy seglseggeI
sen lud
negkInlzlelni
egynslI.
MINTAFELADATOK
1/a A!apanyagnk mcgk!nbztctsc
LIeIniszei aIapanyagokal nulalunk a jeIIlnek. IeIadala, hogy azokal feIisneije.
A "Mi ez`" keidesie vijuk a jeIIl ponlos vIaszl.
1/b E!c!mIszcr a!apanyagnkat mutatunk kpr! a jc!!tnck. Fc!adata, hngy aznkat kpr! fc!Ismcrjc.
A "Mi ez`" keidesie keiessk a vIaszl, gy, hogy a jeIIl csak kepioI Ilja az aIapanyagokal.
A feIadal nehezlhelo, lovlli infoinci szeiezhelo, ha ugyanezl lll hasonI csopoilla lailoz
eIeIniszei aIapanyaggaI negisneleIjk (pI. lllfeIe hsl keII ponlosan neghalioznia - diffeienciIs,
lllfeIe hslI keII kivIaszlania a neghaliozoll fajll - szeIeklIs).
2/a E!c!mIszcr a!apanyagnk csnpnrtnstsa
Az aIapanyagok kalegiizIsa (csopoiloslsa) lllfeIe szenponl aIapjn. (II. MeIyek a vis
hsok`) TllfeIe hasonI aIapanyag negkInlzlelese a ceI.
A jeIIl dnlesenek indokIsa, az eIeIniszei aIapanyagok jeIIenzese is szkseges Iehel, aneIy aki
pIusz ponlol jeIenlhel az eilekeIesneI.
2/b E!c!mIszcr a!apanyagnk csnpnrtnstsa k!nbz rzkszcrvck scgtsgvc!
Lls + lapinls + zIeIes + szagIs ljn
KiziIag Ils + lapinls seglsegeveI
Tapinls + szagIs ieven (ceIszeiu Iehel a jeIIl szenel kendoveI leklni a feIadal
kezdelen, hogy ne lefoIysoIja a vizuIis infoinci a vIaszail)
KiziIag zIeIesseI (leklll/csukoll szenneI, lapinls neIkI) ksloIlaljuk az ehelo
aIapanyagokal
247
3. E!c!mIszcr a!apanyagnk jc!!cmzsc
A jeIIlnek neg keII halioznia, hogy az eIeIniszei aIapanyagok kzll ni a kInlseg. II. finonIiszl,
ielesIiszl.
4. "MIb! ksz!?" Etc!ck, Ita!nk a!apanyagaInak fc!snrn!sa.
Kepek aIapjn a jeIIlnek neg keII halioznia, hogy niIyen eIeIniszei aIapanyagokal lailaInaz a
kepen Ilhal ennivaI, innivaI.
248
KIEMELI A LENYEGET (szban s rsban)
A kometencla |eIrsa
LenyegkieneIes es a IenyegleIen infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelese,
piioiilsok feIIIlsnak kepessege a feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos.
A nyeIv isneiele: az insliukci negeilesehez, a feIadal vegiehajlshoz eIengedhelelIen.
OIvass, is kepessege.
Szaknai szvegek es Ieisok, nuszaki iajzok, szaknai lik eselen szaknai isneiel
szkseges.(A szakszavak, a lechnoIgiai foIyanalok, eszkzk isneiele.)
SliesszkezeIo kepesseg: az idonyons halsia iosszall Iehel a leIjeslneny.
Szkincs.
IigyeIen: a negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek
kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI.
Koncenlici: sszponlosls, inlenzv iinyloll figyeIen a feIadal vegzese soin.
Lgeszseges eizekszeivek. LszIeIes. az ingeiek eizeki feIfogsa, feIdoIgozsa. Az eszIeIes az
isneielszeizes eIso Iepese, nozzanala, fonlos szeiepe van a ljekozdslan, fo funkcija a
feIisneies. Igg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. A
vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla
iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a fnrmafc!Ismcrs, a
sznfc!Ismcrs, a trsz!c!s, a rsz-cgsz vIsznny fc!Ismcrsc is.
IogaIonaIkols kepessege: fogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos
TapaszlaIal, aneIyek soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei.
IeIisneies kepessege: egy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy
MegfigyeIokepesseg.
LnIekezel, lll infoinci fejlen lailshoz.
KepzeIel: A vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa
Logikai kapcsoIalok feIisneiese.
IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel
Kilailan figyeI
Rvid szvegel aIkol
249
Tni negfogaInazs keszsege (kzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo
negfogaInazsia Iegyen kepes)
Lgyszeiu (szveges, kepi, sll.) vzIalol keszl
Lgyel konpelencik:
IiolIenanegoId kepesseg
llekinlo kepesseg
IeIfogkepesseg
LnIekezokepesseg
HeIyzelfeIisneies
Hilakeieses
IiolIenaeIenzes,- feIlis
IiolIenanegoIds
Teivezes
LilekeIes
Kiilikus gondoIkods
Sll.
1. Haliozzuk neg a feIadal lpusl foinai es ndszeilani szenponllI (feIeIelaIkol
feIadalkifejlos, feIeIelvIaszl feIadal - zil, szleIi/isleIi sll.).
2. VIasszuk ki a feIdoIgozand szvegel, feIadvnyl (kep, iajz, dokunenlun, Ieis,
fiIn sll.), aneIylen egyeileInuen negkInlzlelheloek a Ienyeges - IenyegleIen
eIenek.
3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini
IenyegIlsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
5. Haliozzuk neg, hogy neIyek a Ienyeges eIenek.
6. Keszlsk eI a Ienyeges eIenekel neghalioz Iisll.
eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponlok aIapjn ceIszeiu
25O
1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek
egyszeiu ndszeiel.
HeIyes vIaszok szna = hny Ienyeges eIenel haliozoll neg
Hilk szna = hny IenyegleIen eIenel haliozoll neg
Hinyz eIen
SzvegaIkols
NyeIvlan, heIyesis
nIIsg
Ionlossg
Munkalenp
LilekeIes:
Minden Ienyeges
eIenel ponlosan
feIisnei, neghalioz.
A feIadalol pieczen,
nIIan, idoie hajlja
vegie.
Nehny Ienyeges
eIenel nen isnei feI.
Neha hilzik.
A feIadalol lllnyiie
ponlosan, eilheloen,
nIIan vegzi eI.
TllfeIe es nagyoll
hill vel a Ienyeges-
IenyegleIen eIenek
feIisneieseneI,
kInvIaszlsnI.
Seglsegel kei.
Ionlos, Ienyeges
eIenekel egyIlaIn
nen isnei feI, halioz
neg es/vagy
negkInlzlelni a
Ienyegesl a
IenyegleIenloI.
251
MINTAFELADATOK
1. Lnycg kIcmc!sc szvcgb!
A feIadal keszloje jeIIjn ki egy oIyan hosszall szvegel, aneIy lll IenyegleIen infoincil is
lailaInaz. A feIadal, hogy ennek az isnak az eIoIvassl kveloen a jeIIl ija Ie, gyujlse ki, nondja
eI azl, aniie enIekszik. (A szvegel ekkoi ni nen oIvashalja.) A szveg Iehel szakszveg, de aki
Iehel IlaInosall is is.
1/a MinlapeIda
Insliukci:
n egy jsgi, aki egy nenzelkzi kinyezelvedo konfeiencin vesz ieszl. Az n IlaI kepviseIl
jsg sznia Iapzila eIoll eI keII jullalnia - lviial ljn - a konfeiencia Ienyeges nondandjl gy,
hogy az ollhoni koIIegi ki ludjk egeszleni es neg ludjanak ini egy leijedeInesell cikkel.
A konfeiencia anyagl az aIlliaklan oIvashalja, neIynek cne: ,LdenkeilloI szenelleIep`
Edcnkcrtb! szcmttc!cp?
ViIgszeile nagy gondol okoz a szenel nennyisegenek nvekedese. Lllen nen kis szeiepe van a
fogyaszli lisadaIon kiaIakuIsnak, az iulosegnek, a nesleisegesen fIcsigzoll szksegIeleknek.
udapeslen annyi hzlailsi szenel keIelkezik egy evlen, neIIyeI a Maigilszigelel negy nelei
vaslagon Iehelne leIjes egeszelen leloilani. A Nev Yoik-i szenelszIIlk nehny evveI ezeIolli
szlijkja egy-kel nap aIall eIviseIhelelIen IIapolokal leienlell a vioslan. MineI fejIellell egy oiszg
gazdasga, annI lll oIyan anyag keIelkezik a leineIes es a fogyaszls soin, neIy adoll heIyen es
idolen hasznavehelelIen. Condoskodni keII lehl ezek szakszeiu eIheIyezeseioI, negsennisleseioI
vagy jiafeIhasznIsiI.
A huIIadekok keIelkezesi heIyk szeiinl Iehelnek leIepIesi huIIadekok: hzlailsoklI,
inleznenyekloI, zIelekloI, ulck lakailslI eiedo szenel, szennyvziszap, kiseIejlezell jinuvek,
sll., ipaii huIIadekok: ipaigankenl, lechnoIginkenl vIloz nennyisegu es ninosegu huIIadek,
ideeilve a kzIekedesi (fiadl oIaj) es lnyszali huIIadekol (neddo vagy kis fenlailaIn eicek) is,
nezogazdasgi huIIadek: nvenyleineszlesi es IIallenyeszlesi, vaIaninl a nezogazdasgi ipailI
szinaz huIIadekok, speciIis huIIadekok: kihzak huIIadekai, feilozll eIeIniszeiek, eIhuIIoll
IIalok, iollansveszeIyes es neigezo anyagok, iadioaklv huIIadekok. Lz ullliak kInIeges
kezeIesl igenyeInek.
A huIIadekok szakszeiu kezeIese nagyon fonlos, hiszen sok lonI szeives anyagol is lailaInaznak,
neIyek kedveznek a kiokozk leijedesenek, Iegyek, igcsIk eIszapoiodsnak. Nen uloIs
szenponl a szenel luzhalsa sen, neIy a Ievegole keiIve eIviseIhelelIenne leszi egy-egy kinyek
eIelel. Az ipaii huIIadekok neigezo anyagok is Iehelnek, neIyekel az esovz a laIajla, a laIajvzle
nos, gy az a kinyek ivvizel is leszennyezheli. A szenel eIheIyezeselen hagyonnyos eIjis a
iendezell Ieiaks. Lnnek sznos hlinya van. Sok heIyel fogIaI eI, es eIeg kilindl Ilvny neg
negfeIeIo kezeIes eselen is. Sok gondol okoz a szenelleIepek eIhanyagoIsa, neIy Iehelove leszi az
eIIenoiizhelelIen anyagIeiaksl (veszeIyes huIIadekokel is!), a huIIadekok szelhoidsl, szeI IlaIi
szelfjsl, a szenel ngyuIIadsl. LnneI is iosszall peisze, ha nincs kijeIIl szenelIeiak heIy,
aninl ez Magyaioiszgon sok heIyll eIofoiduI. Ujallan viIgszeile nagy szenelegelo nuvekel
eplenek, kInsen a nagyviosok kinyeken. udapeslen is zenle heIyezlek egyel 1982-len, neIy
a fovioslan keIelkezo szenelnek ninlegy feIel, napi 12OO lonnl kepes negsennisleni. Lgeles uln
saIakkenl csupn a szenel 3O szzaIeka naiad vissza, es niveI ez az anyag sleiiI, feIlIlesie,
leplesie, eploipaii feIhasznIsia keiIhel. VaslailaInlI nagy ngnesekkeI negszaladlhal, a
kinyeil vas eilekeslhelo. A huIIadekok a vason kvI neg sznos hasznoslhal anyagol
lailaInaznak. }apnlan az eilekes fenek lll ninl a feIel huIIadekoklI nyeiik vissza. MineI
252
fejIellell egy oiszg, annI lll anyagol hasznosl a huIIadekoklI. Az jiahasznoslsl eIosegli a
szeIeklv huIIadekgyujles. A fejIellell oiszgoklan ez ni szinle leineszeles. NIunk is van eiie
kezdenenyezes, de a ndszei igen Iassan leijed. Iedig a fenek, a papi, veg es konposzlIhal
hzlailsi szenel szeIeklv gyujlese egyszeiuen negoIdhal Ienne. A konposzlIs koIgiai
szenponllI igen j negoIds, hiszen a keIelkezo anyaggaI visszaploIhal a leinofIdek
lpanyagveszlesege. A szeivesligyzsnak nencsak a laIajeio visszaploIslan van szeiepe, hanen
a laIaj szeikezelenek es hunuszlailaInnak negoizeselen is. Ujallan divalla jll a laiIegeles is,
neIy a szaIna hasznoslsnak IegpazaiIll es Ieginkll kinyezelszennyezo negoIdsa.
1/b Fc!adat
n ninl jsgi, hogyan fogaInazn neg a lviialol`
Iija Ie, vagy nondja eI.
2. brac!cmzs, kpc!cmzs, mszakI rajz c!cmzsc
A jeIIlnek egy lia, kep aIapjn enIekezelloI keII eInondania, hogy niioI szIl a kep.
Muszaki iajz aIapjn keII neghalioznia, hogy ni a feIadal, es hogyan kezdene eI a feIadal
negvaIslsl.
Lgyszeiu vIaszls: Haliozzon neg egy igaz es hion hanis IIlsl. A jeIIlnek lll
Iehelseges vIasz kzI keII kieneInie a heIyes vIaszl. (Lsd: Ienyegnegiagads
ninlafeIadal.)
Igaz / hanis IIls : A szveg aIapjn fogaInazzon neg IIl nondalokal. Az IIls igaz
vagy hanis`
Tllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik. A 2. ponllan Ievo
egyszeiu vIaszlslI az kInlzleli neg, hogy lll heIyes vIasz is Iehelseges.
3. Lnycgmcgragads - cgyszcr v!asztsns mIntafc!adat
Insliukci:
MiioI szInak a doIl leluveI jeIzell nondalok` Kaiikzza le az A, , C, D, vIaszok kzI a
negfeIeIol.
1. Annak |ehet0seget tltsg|tk, nem |ehetne-e a ]t0ben a derItett stenntlteket a tenger he|ett a
sltatagba e|tetetnl.
A A szennyvzpiolIenl fogja negoIdani ez az j eIjis, aneIIyeI a lengei heIyell a
sivalagla vezelik a deilell szennyvizel.
A jvolen ninden vaIsznuseg szeiinl a deilell szennyvizel a lengei heIyell a sivalagla
fogjk vezelni.
C A deilell szennyvizel a jvolen vagy a lengeile vagy a sivalagla fogjk vezelni.
D A jvolen a lengei heIyell a sivalagla szeielnek a deilell szennyvizel eIvezelni.
2. A stert0 rlortster frlssessegge| mutat]a be a bnt0ket, esetket, he|tetket
253
A A lunzok, vaIaninl eselk es kinyezelk lenulalsnak slIusa oIyan fiiss, ninl egy
iipoile.
A iipoilok a Iegfiissell luneselekel nulaljk le a lunzokkeI es a kinyezelkkeI
egyll.
C A szeizo sszefogIaIja a lunzokioI, eselkioI es kinyezelkioI keszIl Iegfiissell
iipoilokal.
D A szeizo egy iipoilei fiissessegeveI deilelle fI es nulalla le a lunzokel, eselkel es
kinyezelkel.
3. At e|me|etl, tudomnos ]tend|eseket gakor|atl kIser|etek |tstanak lgato|nl
A Az eIneIeli, ludonnyos jvendIesekel gyakoiIali kseiIelekkeI egeszlik ki.
A gyakoiIali kseiIelek eiednenye szeiinl az eIneIeli, ludonnyos jvendIesek
vaIsznuIeg heIyesek.
C CyakoiIali kseiIelekkeI lizonyljk az eIneIeli, ludonnyos jvendIesekel.
D A gyakoiIali kseiIelek szeiinl az eIneIeli, ludonnyos jvendIesek csak IlszIag
heIyesek.
4. Lnycg kIcmc!sc a szvcgb!+rtkc!s
TvIrat-tcszt
Az egyik foviosi gyi vezelosege neglzza nuszaki vezelosegel, hogy ulazzek videkie, es
foIylasson negleszeIesl az ollani gyiak szakeiloiveI: lapaszlaIaluk szeiinl hogyan vIl le az j,
kIfIdi szinlelikus anyag aIkaInazsa. A vezeiigazgal ividesen kIfIdie ulazik, gy nen vihalja
neg a szeneIyes lesznoIl, viszonl addigia feIlelIenI szksege van a jeIzell infoincikia. Lzeil a
nuszaki vezelonek lviiallan keII igazgaljl ljekozlalni neglzsa ninden Ienyeges nozzanaliI.
A nuszaki vezelo neghaliozoll idolen feIkeiesle a gyi Kossulh Lajos ulca 1O2. sz. aIall Ievo
nuszaki iiodjl, ahoI kzIlek veIe, hogy a szkseges ljekozlalshoz a gyi igazgaljnak
engedeIye szkseges, aki a kzponli iiodlan lailzkodik. Miuln az engedeIyl negszeiezle,
lelekinlell a leivezesi iialokla, aneIyekloI kilunl, hogy az j anyag Ienyegesen knnyell es nagyoll
szaklsziIidsg, ninl az eddig hasznIallan Ievo. LgyeIoie a gyi kel nuheIyelen hasznIlk feI.
Az egyik nuheIylen ezIlaI 2O-os neglakailsl eilek eI, a nsiklan 4O-osal. A kel nuheIy
neglakailsa kzlli kInlseg allI addoll, hogy az j szinlelikus nuanyag feIdoIgozsa
kInIeges szakludsl igenyeI, aneIIyeI csak a II. sz. nuheIylen iendeIkeznek. Ugyancsak a nuheIy
vezeloje sznoIl le aiiI, hogy az anyag feIhasznIsvaI az iu csonagoIsa is Ienyegesen
gyoisallan negy. A gyi ninden ieszIegelen azeil nen hasznIjk, neil a iegi lpus gepek nen
aIkaInasak a feIdoIgozsia.
Miuln a nuszaki vezelo a dokunenlcil llanuInnyozla, neglekinlellek a feIdoIgozs
Ienyegesell nozzanalail. Lzuln az igazgal vendegI Illa a viosi szIIoda elleinelen, ahoI sok
ns piolIena negleszeIeseie is soi keiIl. Ill ludla neg azl is, hogy a kIfIdi ceg az anyag
254
szIIlsl a iendeIes negeikezeseloI sznloll 3 hnapon leII vIIaIja. Lgyelkenl kvnsgia
szvesen kId isneilelol, aneIy a nuanyag lechnoIgiai adalail lailaInazza. Az igazgal kifejezle
egyllnukdesi keszsegel, es szveIyes dvzIelenek ladsl keile.
Ha n Ienne a nuszaki vezelo, hogyan szIna a lviial`
Ertkc!s:
Az aIlliaklan feIsoioIl szvegieszIelek nindegyike +2 ponlol jeIenl, ha negjeIenik a lviiallan.
Minden egyel: udvaiiaskods, feIesIeges szvegieszIel, saIIang -1 ponlol jeIenl.
Lenyegesen knnyell
Nagyoll szaklsziIidsg
Meggyoislja a csonagoIsl
lIagosan 3O-os neglakailsl eiednenyez
KInIeges szakludsl igenyeI
Regi lpus gepek nen aIkaInasak a feIdoIgozsia
TechnoIgiai ljekozlall kId a ceg
3 hnap aIall szIIljk
Maxinun ponl: 16
15-16 ponl: kivI IenyegIl es fogaInaz keszseg
13-14 ponl: j IenyegIl es fogaInaz keszseg
11-13 ponl: lIagos IenyegIl es fogaInaz keszseg
9-1O ponl: lIagnI gyengell IenyegIl es fogaInaz keszseg
8 aIalli ponleilek: igen gyenge
5. 5zvcg fc!dn!gnzsnak tnvbbI !chctsgcs mdjaI:
Az oIvasoll szveg Ienyegenek isneilelese
sszegzes keszlese
AIhzs a fonlosall ieszek kieneIese ceIjlI
}egyzel keszlese haIIoll anyag aIapjn / szveg eIoIvassa kzlen
A jegyzeleIl anyag vizuIis lagoIsa (aIhzs, nagylelus is, nyiIak, leluk es sznok,
egyeni jeIek, sznek, sll.)
VzIal eileInezese
KuIcsfogaInak kiisa
IoIyanallia keszlese
Diagian keszlese
ModeIIkeszles
Teikepkeszles - a Iap kzepeie Ieijuk a Ienyegel, gondoIalokal es sszefggesekel
kapcsoIunk hozz
TlIzal keszlese
255
KITARTAN FIGYEL
Idegiendszeii feIleleIek: egeszseges idegiendszei, ep eizekszeivek.
Molivcis feIleleIek: a jeIenlkezo eidekIodese, nolivcija lefoIysoIja a figyeInel.
AkluIis eleisegi IIapol: a fiadlsg neileke lefoIysoIja a figyeInel, a fiadlsg neileke
fgghel a napszaklI, az addig eIvegzell, figyeInel igenyIo feIadalok nennyisegeloI.
AkluIis kinyezeli ingeiek: zavai ingeiek, seglo ingeiek - az aiousaI fennlailsl seglhelik
lizonyos ingeiek nagyon nonolon feIadaloknI.
A feIadal jeIIege: nonolon - vIlozalos, IIand ingei - vIloz ingei, gyenge ingei - eios
ingei, ingeiek szna, a feIadalvegzes lene kvIioI szalIyozoll - a feIadalvegzo ieszeioI
szalIyozoll.
Kilails: Kepes Iegyen a feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigialefekleles hosszall
lv fennlailsia. Kepes Iegyen akaiall huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie
sszponloslani.
Monolnia luies: Ahhoz, hogy az isnelIodo es/vagy azonos feIadalokal is negfeIeIo
figyeIenneI, nyugodlsggaI es kilailssaI, a kvnl ninoseglen, haliidoie Issa eI.
nfegyeIen: Ahhoz, hogy kepes Iegyen eizeIneil, iIIelve negalv cseIekedeleil konlioIIIni,
szalIyozni, anikoi fokozoll sliessz aIall doIgozik.
Iiecizils: Kepes Iegyen a kzeI hillIan nunkavegzesie.
Sliesszluio kepesseg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy
nunkakiInenyekhez klhelo sliesszheIyzelekel.
TieIen: Kepes Iegyen a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl
kezeIeseie.
Meilani, sznlani isneielek es azok aIkaInazshoz kapcsoId konpelencik.
Rajzos, kepes vzIalol nsoI.
Hosszall szveg oIvasshoz, ishoz kapcsoId konpelencik.
1. CondoIjuk vegig, hogy az adoll szaknnI niIyen heIyzeleklen van igen nagy szkseg
kilail figyeIenie.
2. VIasszuk ki a figyeIen neiesehez hasznIl ingei fajljl (pI. sznek, foink, leluk,
sznok, neilani aIakzalok eszieveleIe es/vagy negkInlzlelese). A kivIaszloll
ingei(ek) fajlja egylen azl is neghaliozza, niIyen egyel konpelencikia van szkseg a
feIadal negoIdshoz).
3. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl (islan, szlan, vaIs ligyaklan, sll.).
4. Ha szkseges, vIasszunk a figyeInel zavai es/ vagy seglo ingeiekel.
5. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol (neijk Ie a leszleIes soin az
lIagos idol). Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk
infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. A jeIIlek leIjeslnenyel
ssze ludjuk hasonIlani ezl kveloen.
256
6. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a kilail
figyeInel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel.
7. Haliozzuk neg a feIadal eszkzigenyel.
9. Haliozzuk neg, hogy a feIadal eIvegzese soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok
Iehelsegesek.
1O. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo
egyszeiu ndszeiel.
TeIjeslell nennyiseg szna
HeIyes vIaszok szna
Hilk szna
Hilk gyakoiisgnak idoleIi eIoszIsa
nIIsg
Ionlossg
Munkalenp
257
LilekeIes:
HillIanuI, pieczen,
idoie eIvegzi a
feIadalol.
A zavai ingeiek,
nonolon feIadal,
fokozoll sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
hossz ideig
fennlailani figyeInel.
MegoIdja a feIadalol.
Nehny kisell hill
vel. Neha eIfofoiduI,
hogy zavai lenyezok
halsia figyeIni
leIjeslnenye
ingadozik.
Nagy es sIyos hilkal
vel, de a feIadalol
vegiehajlja. Zavai
ingeiek halsia
figyeIni leIjeslnenye
gyengell Iesz, de neg
eIeii az eIfogadhal
szinlel.
Nen kepes negoIdani
a feIadalol. Nen kepes
figyeInel huzanosall
ideig fennlailani.
Zavai ingeiek
halsia leIjeslnenye
ni nen eii eI az
eIfogadhal szinlel.
Zavai ingeiek
halsia figyeIni
leIjeslnenye gyengell
Iesz.
258
MINTAFELADATOK
Mlnta Gyaknr!at: fIgyc!cmtcszt kIt!tsc
Insliukci: A laI feIso saioklI vzszinles soioklan haIadva, hzza l a ,l lelukel
d d d d d d b d d d d d b b b d d b d d d d d d d d d d d d d b b d b d d d d d d d d d b d d d d d d d
d b d d d d b d b d d d d d d d d d d d d d b d d d d b d d d d d d d b b b d d b d b d b d b b d b d b
p b d p b b d d p b d b p b d d d p d p b b p d b p d d d p p d b d d p p d b b b d b d p b d dd b b d
d d p b d p b d p d b b d b d p b d d p b d p d b p b d p b d p b d d d d p b b bp p d p b b p d b p d
A fIgyc!cmvIzsg!at rtkc!sc:
Mutatk kIszmtsa:
Mennyisegi nulal: N ( az sszes lnezell eIen szna)
Minosegi nulal: nennyil hilzoll
H: sszes hila szna
H=H1+H2 (H1=kihagysok, H2= leves lhzsok)
T= (N-H)/N*1OO ( leIjeslnenyszzaIek T )
MInsgI c!cmzs: a ninosegi es nennyisegi nulalkal egynshoz viszonyljuk:
Magas N, nagas T: gyois psziches lenp, lails es nagas szinlu figyeIen
Magas N, aIacsony T: gyoisan doIgozik, de ez a ninoseg iovsia negy
AIacsony N, nagas T: Iassan, de nagyon aIaposan doIgozik, feIleleIezhelo lIzoll
peifekcioniznus, feIadalheIyzeli szoiongs
AIacsony N, aIacsony T: gyenge figyeIenkoncenlici, Iass nunkalenp, de az is Iehel,
hogy nincs a szkseges keszsegek liiloklan
A hIbk c!nsz!snak vIzsg!ata ( a leszl neIy ieszen foiduInak eIo inkll a hilk, es ennek ni Iehel
a nagyaizala)
A fc!adatvgzs a!attI magatarts: niIyen eiofeszlesl lesz a feIadal negoIdsa eidekelen (mntIvcI)
2. sszctctt fc!adatnkn!
A kilail figyeInel vizsgIhaljuk hosszall ideig lail neilani, sznlani, nuszaki, Iogikai, oIvassi,
isi feIadaloknI, hosszall szveg feIdoIgozsnI, ns konpelencik negfigyeIesehez, neiesehez
kapcsoIlan.
II.
- Szveglen laIIja neg az eIiejlell hilkal
- Teikepen laIIja neg az eIiejlell szinlIunokal
- Muszaki iajzon laIIja neg a hilkal
259
- Rakja ki hosszall szveglen a negfeIeIo isjeIekel
- Keiesse neg a kepen az oda nen iIIo ligyakal
- OIvassa visszafeIe a szvegel
- Tegye soiiendle a nunkafoIyanal Iepeseil, es kapcsoIja ssze a nunkavegzes eszkzeiveI
- TaIIja neg a hill az lin, es javlsa ki
- MiIyen Iepesl hagyoll ki a nunkafoIyanallI a szakenlei
- Keiesse neg es ija ki a leIefonknyvloI...
- Rakja ssze a puzzIe daialokal, kindeilojs jlekol
- Mi a hila a nakellen, nodeIIen, sll
Sll.
26O
FIgyc!cm tcsztck
1. d2 fIgyc!cmvIzsg!at-tcszt
A leszl a szalIylailsl es az egyen figyeIni koncenlicis leIjeslnenyel egyllesen neii. A
gyakoiIIapol kvelo oIdaIon 14 soi laIIhal, ninden soilan 47 kaiaklei van. VaIanennyi kaiaklei
"d" vagy "p", 1, 2, 3 vagy 4 jeIzesseI eIIlva. A vIaszadnak az a feIadala, hogy ninden soil
vegigeIenezzen, es jeIIje le azokal "d"-kel, neIyek 2 jeIzesseI vannak jeIIve. A ponlozsi kuIcsok
egyike a kihagysos hilk azonoslsia, a nsik a leveszlesek azonoslsia szoIgI.
KiIencloI-loI 6O eves koiig aIkaInazhal. A leszlel eiedeliIeg a sofoik keszsegeinek, jilassgainak
feIneiese ceIjlI hozlk Ielie. Iokozalosan a Ieglllel aIkaInazoll vizuIis figyeIenneio eszkzze
vIl Luipa-szeile az aIkaInazoll pszichoIgia kInlzo leiIelein.
|crr4s. 8ric|cn|anp, Zi||ncr, 1998.
2. Bnurdnn-tcszt
1895-len ouidon figyeIenkoncenlicil es fiadekonysgol vizsgI leszlkenl hozla Ielie. A leszl
Ienyege, hogy egy Iapon a vizsgIalvezelo sznia isneil iendszeilen eIheIyezell leluk vannak, a
vizsgIali szeneIynek negadoll lelukel keII lhznia a negadoll leluhaInazlI, ninden peiclen j
soil kezdve. A feIadalol ieIalve hossz idon keieszlI keII foIyanalosan vegezni, ez az ido 1O es 3O
peic kzll vIlozhal. Idoadalokal igzl a vizsgIalvezelo, ez a vIaszido, aneIy azl lkizi, hogy
nennyi ido aIall sikeiI a leIjes feIadalol vegiehajlani. Rgzlheli a vIasznennyisegel, aneIy azl jeIzi,
hogy egy eIoie neghaliozoll ido aIall hny vIaszl sikeiI neglaIIni.
|crr4s. K|cin S4ndcr (1998) Mun|apszicnc|cgia 1-2. SH| Hungarq Kf|., 8udapcs|
3. Tnu!nsc-PIcrnn tcszt
TouIose, L., Iieion, H.
19O4-len aIaklollk ki a ouidon leszl aIapjn. Iapi es ceiuza keII a feIadal eIvegzesehez, egyszeiu
eIjis. A leszl, az egyszeiu lik vizuIis diszkiinincija, a figyeIen koncenlicijnak vizsgIall
leszi Iehelove . LgyeniIeg es csopoilosan is aIkaInazhal. A leszl feIveleIe 5 peicel vesz igenyle.
A leszlIap 2O soilan sszesen 4OO jeIel lailaInaz (4 negyzelniIIinelei nagysg negyzelek,
nindegyiken - kInlzo heIyeken - kis vonaIkk. Lzek 8 kInlzo heIyen Iehelnek a negyzelhez
kapcsoIva.) Megadnak 4 kInII jeIel, ezekel keII a llliekloI negkInlzlelni es negjeIIni.
Minden soilan 2O-2O jeI kzll 1O-1O oIyan laIIhal, aneIy negegyezik a ninlvaI.
Az eiednenyek eilekeIese soin a diszkiinincis leIjeslneny negIIaplsa a Ienyeg: 5 peic aIall
hny lil nezell l es vegezle eI a diszkiinincis nuveIelel.
A hilk eIenzese hilakeieso salIon seglsegeveI is lilenhel. A hilknak kel lpusa van: a
kihagysok es a leves jeIIesek. Lzek egyll sznoIandk ssze. A koncenlici ieIalv
leIjeslnenyenek kisznoIsa a fenli adalok aIapjn lilenik.
4. A fIgyc!cm stabI!Itsnak vIzsg!ata
Iinl
A figyeIen slaliIilsnak vizsgIalhoz a IioppeIieulei-feIe sznllIl aIkaInazza. A sznllIn 1-
loI 1OO-ig leijedo sznok veIelIen soiiendlen szeiepeInek. A vizsgIali szeneIy feIadala az, hogy a
sznokal nvekvo soiiendlen laIIja neg. A neglaIIl sznok nennyisegel 15 peicen l egypeices
idokznkenl feIjegyzik. Az adalok szisa a slaliIils inveiz nulalja. NoinIis esellen a
leIjeslneny cscsponljai az 1., 4., 5., 7., 1O., 11., 12. peicie esnek. Ha ezl a leIjeslnenyl oszljuk a
261
naiadek idolen (2., 3., 6., 8., 9., 13., 14. es 15. peiclen) nyjloll leIjeslnennyeI, akkoi egyneI nagyoll
sznol keII kapnunk. A kisell eilek ulaIhal zavaiia. A leszlnek kiaIaklollk es szeIeskiuen
aIkaInazzk a nuszeies vIlozall is, aneIy igzli a neglaIIl sznok nennyisegel a fenl negadoll
foinlan.
5. DIsztrIbutv fIgyc!cm mrsrc a!ka!mas mszcr
A vizuo-noloios kelkezes kooidinci, vaIaninl a nonolon feIadalheIyzel okozla leiheIes halsl
vizsgIjk a leIjeslnenyie. sszelell levekenyseg aIapozza neg a vegeiednenyl, neIylen szeiepeI az
infoincifeIdoIgozs selessege, a figyeIennegoszls szinlje es a leii iepiezenlci halekonysgi
szinlje. Az LD-1 keszIeken 1OO nyongonl van eIheIyezve, soionkenl 1O-1O daial. Minden
nyongonlsoi foIylalsakenl a kooidinlaiendszei X es Y iinylan egy-egy jeIzoInpa van
feIszeieIve. A vizsgIal soin egyidejuIeg kel Inpa viIgl. A viIgl Inpapiokal a negfeIeIo X-Y
kooidinlk nelszesponljlan Ievo nyongonlokkaI Iehel kioIlani. A heIyes gonl Ienyonsa uln
jall Inpapi kezd viIglani. A vizsgIali szeneIy feIadala az, hogy a neies idolailana aIall
igyekezzen nineI lll Inpapil kioIlani. Az LD-2 jeIu nuszeien a feIadal az LD-1 jeIu nuszei
feIadalnak "lkikepe": ez 1OO jeIzoInpl lailaInaz, aneIyekel a negfeIeIo X-Y kooidinlhoz
lailoz nyonkapcsoIk egyideju IenyonsvaI Iehel kioIlani. Lnnek a feIadalnak a negoIdshoz
sszeiendezell nozgsia is szkseg van. A nuszei az lpeices vizsgIali idolailan aIall peicenkenli
lonlslan es sszegezve neii a heIyes es hils vIaszokal.
A keszIekel a Sliuklia Kfl. foigaInazza.
6. Lpsszcr audItv snrnzatns sszcadstcszt
(Iaced Audiloiy SeiiaI Addilion Tesl - IASAT)
A leszl a figyeIen fennlailsl es negoszlsl neii. Infoincil szoIgIlal a nenlIis iugaInassgiI
(a figyeIen lvIlsnak kepessegeioI) is. A vizsgIali szeneIy feIadala, hogy soiozalosan,
veIelIenszeiuen lenulaloll sznpiokal adjon ssze, gy, hogy nindegyik sznol az azonnaI
ikvelkezoveI keII sszeadni.
|crr4s. Grcnua||, D.M.A (1977) Paccs Audi|crq Scria| Addi|icn Tas|. a ncasurc cf rccctcrq frcn ccncussicn.
Pcrccp|ua| and Mc|cr s|i||s.
Rcocr|scn, |.H., lard, T. Ridgcuaq, V., Ninnc-Sni|n, |. (1977) Paccd Audi|crq Scria| Addi|icn Tcs| -
PASAT. Tcs| Ma|cria| Sa|cs Officc. Dcpar|ncn| cf Psqcnc|cgq. Unitcrsi|q cf Vic|cria Canada
7. A fn!yamatns tc!jcstmny tcsztjc
(Conlinuos Ieifoinance Tesl - CIT)
CionvaII, D.M.A.
A foIyanalos leIjeslneny leszljelen a vizsgIl szeneIy akkoi vIaszoI liIIenlyuIenyonssaI, ha az
adoll lelu (pI. X) jeIenik neg az egyenkenl lenulaloll lelusoiok Iisljlan, vagy csak akkoi vIaszoI
az adoll lelu negjeIenesekoi, ha ezl egy nsik lelu eIozi neg (pI. az X eIoll A). A leIjeslnenyl a
ceIingeiie adoll ieakciido es a hilk szna jeIIenzi.
|crr4s. Grcnua||, D.M.A., |uing, R., McCar|nq, D., lrigns|cn, P. (1980) Pcrsis|ing cffcc|s cf nincr ncad
injurq coscrtao|c during nqpcxic s|rcss. ]curna| cf C|inica| Ncurcpsqcnc|cgq, 2, 147-155.
262
8. 5trnnp-tcszt
A Slioop-leszlnek sznos foinja van, kidoIgozlak papi-ceiuza eIjisokal es sznlgepes
vIlozalokal is. A leszl a figyeIenneI kapcsoIalos glIsi foIyanalokal vizsgIja, de adalokkaI szoIgI
a nenlIis selessegioI is. A feIadal papi-ceiuza foinjlan, az 1. szinlen a vizsgIali szeneIyeknek
az a feIadaluk, hogy nineI gyoisallan eIoIvassk a sznek negnevezeseil. Ill vaIanennyi sznnev
azonos a sznneI, hagyonnyosan fekele sznneI jeIenik neg a szeneIyek eIoll.
A 2. szinlen kInlzo sznneI jeIzell sznek (X jeIennek neg) a szeneIyek eIoll, feIadaluk nineI
gyoisallan negnevezni a jeIek szneil.
A 3. szinlen oIyan szavak Ilhalk, neIyek kInlzo sznek negnevezesei, de ns sznneI
szeiepeInek, ninl anil a jeIenlesk indokoIna, peIduI a "piios" sz kek sznneI. A vizsgIali
szeneIyeknek a sz szneie keII vIaszoIniuk, es nen a sz jeIenleseie, lehl figyeInen kvI keII
hagyniuk (gloIniuk keII) a sz jeIenlesenek halsl.
A leszl sznlgepes vIlozalai (angoI nyeIven) neglaIIhalk a viIghIn.
CoIden, C. (2OO2) Slioop CoIoi and Woid Tesl. IsychoIogicaI Assessnenl Resouices Inc., Lulz
A nindennapi figyeIen leszlje - TLA ( The Tesl of Lveiyday Allenlion)
Roleilson, I.H., Waid, T., Ridgevay, V., Ninno-Snilh, I.
A leszl a figyeIen szeIeklivilsl, a figyeIen fennlailsl es a figyeIen lvIlsl neii. AngoI nyeIvu
vIlozala isneil. IeInollkoilan, 18-8O evesekneI hasznIhal. 45-6O peic aIall hajlhal vegie. A leszl
lailaInaz keziknyvel, 25 adalIapol, javlkuIcsol, 3 hangfeIveleIl, egy videofeIveleIl es kilyklI
II ingeianyagokal.
A TLA-nak 8 aIleszlje van.
1. CeIponlkeieses - A szeneIyeknek szinlIunokal keII keiesnik egy sznes leikepen Az aIleszllen
kapoll ponlszn azl nulalja, hogy a 8O szinlIun kzI hnyal laII neg. A figyeIen oIyan
vonalkozsail neii, aneIyek koiieIInak a d2 es a Slioop leszl eiednenyeiveI.
2. SzinlsznIIs - A szeneIyeknek feIleleIeznik keII, hogy oIyan Iifllen vannak, aneIylen eIionIik
a szinljeIzo. Tehl nekik keII kisznoIniuk, hogy neIyik eneIelie eilek a szinlel jeIzo hangjeIzesek
aIapjn. Lz az aIleszl a figyeIen fennlailsl vizsgIja.
3. SzinlsznIIs zavai ingeiekkeI - A vizsgIali szeneIyeknek csak az aIacsony fiekvencij
hangjeIzesekel keII negsznoIniuk, figyeInen kvI hagyva a nagas fiekvencijakal. Az akuszlikus
figyeIen szeIeklivilsl neii.
4. VizuIis szinlsznIIs - A vizsgIali szeneIyeknek neg keII sznoIniuk feIfeIe, azuln visszafeIe a
szinlekel, kvelve egy vizuIis kijeIzol, neIyen soiia negjeIennek a szinlek. A visszafeIe sznIIs a
figyeIen lvIlsl neii, a kognilv fIexiliIilsl.
5. Audilv szinlsznIIs - Ugyanaz ninl a fenli, csak ill hangjeIzesek vannak.
6. TeIefonkeieses - A szeneIyeknek liIIenlyuszinlIunokal keII neglaIIniuk, nikzlen egy
szinuIIl leIefonknyvle levill adalokia is i keII keiesnik.
7. TeIefonkeieses kellos feIadala - Ugyancsak levill adalok uln keII keiesnik, nikzlen szinuIln
ndon neg keII sznoIniuk a igzlell csengohangokal. A 6. es 7. aIleszl a negoszloll figyeIen
neieseie aIkaInas.
8. Loll - Az aIanyok "nyeiles sznokal" haIIgalnak, neIyek 55-ie vegzodnek. MeghaIIgalnak egy
sznsoil, es Ieijk azl a kel sznol, neIyek negeIozik az 55-l. A figyeIen fennlailsl neii,
akicsak a szinlsznIIs aIleszlje.
|crr4s. Rcocr|scn, |.H., lard, T. Ridgcuaq, V. Ninnc-Sni|n, |. (1994) Tcs| cf |tcrqdaq cf A||cn|icn.
Hcfgrcfc Vcr|ag, Gc||ingcn
263
9. BcsI tcsztrcndszcr (VIcnna tcst 5ystcm)
A sznlgepes leszliendszei sznos leiIelen neii a kognilv es pszichonoloios nukdesekel. A
figyeIen lenakiein leII szeiepeI foIyanalosan fennlailoll figyeIni vizsgIal, vigiIanciafeIadal. A
iendszei nei szignIdelekcis adalokal, neniialeijedeInel, lanuIsi leIjeslnenyl, pszichonoloios
gyoisasgol, vizuonoloios kooidincil, lienoil (kezieneges).
A foIyanalos figyeIen fennlailsl neio leszllen a kepeinyon szalIyos hionszgek soiozalai
jeIennek neg gyois egynsulnlan. Lzeknek a hionszgeknek az egyik cscsa IefeIe vagy feIfeIe
nulal. Anikoi eIozelesen neghaliozoll szn egyns uln kvelkezo hionszgnek a cscsa
nulal IefeIe, a vizsgIali szeneIynek neg keII nyonnia a ieakcigonlol.
|crr4s. K|cin, 1998.
10. CngnIstat (Thc NcurnbchavInra! CngnItIvc 5tatus ExamInatInn)
Kieinan, R.}., MueIIei,}. Ls Langsoln, }.W.
lfog leszliendszei, neIy nyeIvi keszsegekel, enIekezelel, sznoIsi keszsegekel, figyeInel,
leIokepessegel es kvelkezlelesi foIyanalol nei. A leszl iendeIlelese: feIneini l leiIelen az
inleIIekluIis funkcikal. 18 eves koilI aIkaInazhal, egyeni leszl. Lgeszseges szeneIyek eselen 1O
peicig lail a leszl feIveleIe. Kognilv IIapol piofiI seglsegeveI szenIeIelesen Iehel lizoIni a
szeneIy eiednenyeil.
Kicrnan, R.]., Muc||cr , ]., |angscn, ].l., (2002) Ccgnis|a|. Psqcnc|cgica| Asscssncn| Rcscurccs |nc., |u|z
264
Mcgjc!cns, vIsc!kcdsku!tra, krnyczct
POLTAN JELENIK MEG
A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el:
Az poIlsg fogaInnak isneieleie es gyakoiIali lancsokia van szksege az egyennek a
szeneIyisegfejIodese soin ahhoz, hogy neg ludjon feIeIni a kinyezeli eIvisoknak. (II.
cipo liszllsa, fognoss lechnikja, sll.)
A fogIaIkozsi szeiep isneiele szkseges ahhoz, hogy a kIso negjeIenes lkizze a
szeiepeIvisokal.
nisneiel szkseges az adollsgok, szeneIyiseg es a szeiepeIvisok kzlli sszhang
negleienlesehez.
nlizaIon az adollsgok, szeneIyiseg kilonlakozlalshoz, nnagunk es kinyezelnk
eIfogadshoz.
RugaInassg a vIlozlalshoz.
Az poIlsg negjeIenlesenek feIleleIei: liszla haj, kez, kin, Ilak, (vasaIl) Ilzek, cipo.
Lgeszseges haj, loi, (leIjes) fogazal, poIl kin. Az egeszseges lenyons keIlesehez lailozik
a nagassgnak, eIelkoinak negfeIeIo leslsIy is. lIag feIelli leslsIy eselen a negfeIeIo
Ilzekie kInsen fonlos nagy hangsIyl heIyezni. lIag feIelli leslsIy kizi kiileiiun
Iehel lizonyos szaknknI.
Nyilollsg az jia, a kinyezeli visszajeIzesekie.
Iiecizils, aIapossg a negjeIeneslen, nagvaI es az IlzekkeI kapcsoIallan.
IigyeIen a kinyezel jeIzeseiie, adollsgainkia, idoveI vIloz kIsonkie.
Lgyel konpelencik:
Iiecizils
Nyiloll hozzIIs
RugaInassg
Lz a konpelencia IlaIlan nen ceIiinyos feIadal soin figyeIhelo neg. Az "poIlan jeIenjen neg"
lpus insliukcik eselen ugyanis ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni kvnl jeIIenzokioI.
1. Haliozzuk neg eIvisainkal. lIeleIjnk, gyujlsk ssze a negfigyeIni kvnl
jeIIenzokel, az adoll szakna eselen az poIlsg kiileiiunail es a kizi szenponlokal.
2. Haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin kepel kapunk a jeIIl poIl
negjeIeneseioI, vaIaninl a kIso negjeIenes es a szeneIyiseg sszhangjia vonalkozan.
A feIadal soin fonlos, hogy kideiIjn, a jeIIl nennyiie nyiloll a vIlozlalsia,
anennyilen a kinyezel es a Ieendo szaknai szeiep azl kvnja neg.
3. Rgzlsk a negfigyeIni kvnl szenponljainkal.
265
4. RendeIhelnk a negfigyeIesi szenponlokhoz ponleilekekel is, ha neini kvnjuk a
konpelencia negnyiIvnuIsl. LselIeg sIyozhaljuk a negfigyeIesi szenponlokal. Ha
van oIyan negjeIenesi kiileiiun, aneIy neghalioz az adoll szakna eselen, akkoi az
lll ponlol kaphal a feIadal soin. A kizi kiileiiun a negvIlozlalhalalIan lesli
adollsgokia is vonalkozhal.
A szaknaspecifikus poIlsgi kiileiiunok negjeIenese (pI.: negfigyeIhelo=1 ponl, nen=O
ponl = kapoll sszponlszn).
KInsen fonlos kiileiiunok pIusz ponlsznol kaphalnak.
Nyilollsg a vIlozlalni kvnl es vIlozlalhal kiileiiunia vonalkozan pIusz ponlol
jeIenlhel.
Anennyilen a jeIIlnek vannak oIyan adollsgai, aneIyeken nen Iehel vagy nen kepes
vIlozlalni, pedig a szaknai eIvisok negkvnjk, gy neiIegeIes keidese, hogy hossz
lvon nennyiie IIja neg najd a heIyel az adoll szaknlan.
LilekeIes:
KIso negjeIenese
leIjes neileklen az
eIvisoknak
negfeIeIo. Tiszla,
Ilzeke, egyel
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI.
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenesen
nagyoll neileku
vIlozlalsokia van
szkseg, de nyiloll a
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
fogIaIkozsi szeieppeI.
Kifejezellen poIalIan
lenyonsl keIl.
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
aneIyek kiilikusak az
adoll szakna eselelen.
MINTAFELADATOK
1/a Intcrj
Insliukci
II. KepzeIje eI nagl .............(szakna negnevezese) pI. poInokenl.
1.) eszeIjen aiiI, ni leszi aIkaInass e nunkaki lelIleseie. MeIyek azok a keszsegei, neIyekel
eIonysen lud aIkaInazni a nunkja soin`
2.) MeIyek azok az adollsgai, keszsegei, kepessegei, aneIyeken szvesen vIlozlalna` eszeIjen a
vIlozlals akadIyaiiI. Mskeppen keidezve: Ha Ienne egy szupeinaikel, ahoI linil Iehelne
vsioIni, niIyen adollsgol, kepessegel, szeneIyisegjeIIenzol venne nagnak` Mieil`
A leszeIgeles soin a kIso negjeIenesie, a szeneIyisegie es a vIlozlalsi szndekia vonalkozan is
kiaIakuI egy sszlenyons, aneIyekel a negfigyeIesi szenponlokkaI konkielan aI Iehel lnaszlani.
266
Lehelseges negfigyeIesi szenponlok:
Konpelencia MegfigyeIesi szenponlok Megjegyzes
poIl negjeIenes Ilzel
Kiegeszlok (ekszeiek, egyel viseIel)
Kez
Kink
Haj
Iogazal
oi
TeslsIy
sll.
sszlenyons
negfeIeIo/ nen
negfeIeIo
1/b Kprtc!mczs
Az adoll szaknlan doIgoz enleiekioI kepel nulalunk a jeIIlnek.
Keijk, hogy leszeIjen a kepioI. Ki Ilhal, nil csinI, nieil csinIja, nieil viseIi, sll.
Ha n Ienne a fonke a kepen Ilhal szeneIyeknek, niIyen eIvisokal lnaszlana veIk szenlen a
nunkaheIyi negjeIenesie vonalkozan.
szakcs aszlaIos
3. Kpzc!ct jtk
Hogyan jeIenne neg az adoll szaknia jeIIenzo heIyzellen. (II.: ligyaIs, ulazs, gyfeI negkeieses
sll.)
267
BETARTJA AZ ALAPVETO VI5ELKEDE5I NORMKAT
A nagalails kiaIakuIslan dnlo szeiepel jlszanak a csaIdi, vaIaninl a lisadaIni,
nunkaheIyi kiInenyek szalla szoksok, kveleInenyek.
efoIysoIja a kuIlia.
AIaklja a kuIluiIlsg szinlje.
Igg a pszichikai leIIlollsglI.
Igg az eikIcsi fejIellseg szinljeloI.
Noink, szalIyozsok, szaknai eIoisok, lnulalsok szksegesek az eIvil heIyes
nagalailsi foink negisneiesehez.
Ido es pozilv negeiosles szkseges a noinkkaI, eilekekkeI vaI azonosuIshoz.
A nagalailsl nencsak a lisadaIni szalIyok lelailsa vagy figyeInen kvI hagysa
jeIIenzi, hanen a szalIyok aIkaInazsnak nikenlje is. A lIzs e leien Iehel gny vagy
seiles, egy figyeInelIenI negadoll udvaiiassgi geszlus kifejezhel Ienezesl is. A szalIyok
foinIis lelailsa neIIell is a nagalails sokfeIe inyaIala eiezhelo. A Iegkoiieklellekel
iIIedeInessegnek nevezzk.
A nagalails, vagyis a nsokhoz, kinyezelnkhz vaI viszonyunk a viseIkedesen keieszlI
jul kifejezesie. A viseIkedesle leIelailozik a lisasgi negnyiIalkozs nindenfeIe foinja es
jeIensege.
A viseIkedes foinasgai a kvelkezo aIapszalIyokia epInek:
TiszleIelads. udvaiiassgi foinklan negnyiIvnuI geszlus. AIapveloen ninl enleiek, de
a hivalaIos leoszls, a lisadaIni iang szeiinl vagy a nenzelkzi szoksoknak negfeIeIoen is
cseielen oIyan liszleIeladsl vihalunk eI ni is nsoklI, ninl aniIyel nagunk lanslunk.
Haliozollsg. veIenenynk, kijeIenleseink egyeileInu vIIaIsa, eIkeiIve a dicsekvesl,
hencegesl, sajl szeneIynk szeiepenek eIlIzsl, ugyanakkoi aIlecsIesel is. OplinIis, ha
a haliozollsg szeienyseggeI piosuI.
Meileklails. Iegyen jeIen ninden negnyiIvnuIslan a hangeioloI az Ilzkdesen es a
geszlikuIcikon l az eleI- es ilaIfogyaszlsig. KeiIjk a lIzoll haIIgalagsggaI, a
lisasglI vaI kiIgssaI, a feIievonuIssaI, iIIelve az eioszakoIl hangoskodssaI, nagunk
nsokia kenyszeileseveI keIlell feIlunesl.
} zIes: az iIIen ligykiele lailoz doIgokon Iehel vilalkozni, az zIesen nen. Az iIIedeInes
enlei iegen ludja, hogy a ,joll-e a naihapikIl, ninl a naliszeIel" vagy ,szell szn-e a
izsaszn, ninl a viIgoskek" jeIIegu zIesleIi vilklan csakis a ,neken jollan lelszik" vagy
,jollan zIik" foiduIalok hasznIhalk.
TapaszlaIal: ludaloslshoz szkseg van nsok viseIkedesenek negfigyeIeseie es
nagunklan vaI eilekeIeseie.
Nyugodlsg, higgadlsg: egy vendeggeI a vendegIlipaii doIgoz neg akkoi sen II Ie
vilalkozni, ha a vendeg vaIaniie vagy a doIgoz szeneIyeie seilo negjegyzesl lell. A higgadl
jnodoi szalIyainak neglailsa a vendegIlslan es idegenfoigaIonlan doIgozknak
nunkakii kleIessege. (Anennyilen a doIgoz gy eizi, a vill egyedI nen ludja Iezini,
hvja a vezelol, aki najd inlezkedik, s aki neg fogja laIIni a ndjl annak, hogy a vill
negfeIeIoen kezeIje.)
eIso nolivci.
268
SzalIyok isneiele es aIkaInazsa:
Ksznes
enulalkozs es feIIIs
Kezfogs
MegszIls
enulals
Ies
IIs
Ionlossg
Dohnyzs szalIyai
TeIefonIs
Ilzkdes (cipo, haiisnya, zokni, iuha, kiegeszlok)
SninkeIes, fiizuia es annak eIkeszlese
Kez- es kinpoIs
Vendegvis, vendegIls, leiles
Llkezes
Meghvs
zIeli eled, vacsoia
Lvoeszkzk hasznIala
Sll.
poIlan jeIenik neg
Munkakinyezelel iendlen lailja
Munkakinyezelel liszln lailja
Lgyel konpelencia:
Iiecizils
Nyiloll hozzIIs
RugaInassg
Lz a konpelencia IlaIlan nen ceIiinyos feIadal soin figyeIhelo neg. A "lailsa le az aIapvelo
viseIkedesi noinkal" lpus insliukcik eselen ugyanis ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni
kvnl jeIIenzokioI.
269
1. Haliozzuk neg eIvisainkal. Cyujlsk ssze a negfigyeIni kvnl jeIIenzokel, az adoll
szakna eselen a kuIluiIl viseIkedes kiileiiunail es a kizi szenponlokal.
2. Haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin kepel kapunk a jeIIl kuIluiIl
viseIkedeseie vonalkozan. A feIadal soin fonlos, hogy kideiIjn, hogy a jeIIl nennyiie
nyilollan, iugaInasan II a vIlozlalshoz, anennyilen a kinyezel es a Ieendo szaknai
szeiep azl kvnja neg.
3. Rgzlsk a negfigyeIni kvnl szenponlokal.
4. Csopoiloslsuk a viseIkedesi jeIIenzokel kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo
kalegiikla.
5. RendeIhelnk a negfigyeIesi szenponlokhoz ponleilekekel is, ha neini kvnjuk a
konpelencia negnyiIvnuIsl. LselIeg sIyozhaljuk a negfigyeIesi szenponlokal. Ha van
oIyan negjeIenesi kiileiiun, aneIy neghalioz az adoll szakna eselen, akkoi az lll
ponlol kaphal a feIadal soin.
A kuIluiIl viseIkedes kiileiiunainak negjeIenese (pI.: kuIluiIl viseIkedes =1 ponl, nen
kuIluiIl viseIkedes =O ponl)
KInsen fonlos kiileiiunok pIusz ponlsznol kaphalnak
Nyilollsg a vIlozlalni kvnl kiileiiunia vonalkozan pIusz ponlol jeIenlhel
Hilk szna
Ionlossg
Iiecizils
LilekeIes:
Isneii es pieczen
hasznIja a kuIluiIl
viseIkedes szalIyail.
ViseIkedese leIjes
neileklen negfeIeI az
eIvisoknak,
sszhanglan van a
ViseIkedesen kisell
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
ViseIkedesen nagyoll
neileku
vIlozlalsokia van
vIlozlalsokia.
ViseIkedese egyIlaIn
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI. Kifejezellen
kuIluiIalIan a
viseIkedese.
27O
MINTAFELADATOK
1. VIsc!kcdsku!trva! kapcsn!atns szakmaI szvcg (dnkumcntum, cIkk, !crs stb.) c!n!vassa,
rtc!mczsc, fc!dn!gnzsa
Szveg feIdoIgozsl kveloen
Az eIoIvassl kveloen idezze feI a szveg Ienyegel.
Mondja eI, hogy niIyen viseIkedesi vIlozlalsokal javasoIna a lilenel szeiepIoinek.
2. 5zcrcpjtk, szItucIs gyaknr!at
Szeiepjlek eIoie negil foigalknyv aIapjn, a szaklani eIkeszli a foigalknyvel, a dikok
szeiepel jlszanak
2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka)
3. A kivileIezes eIenzese:
a jeIIlek neilekeIese
a jleklan ieszlvevok konnenlija
negfigyeIok eszieveleIei
Szilucis peIdk:
TigyaIsi szilucis heIyzel
VendegIls
Llkezesi heIyzel
enulalkozs
zIelklo - gyfeI
izloslsi gyinlezo - ligyaIs gyfeIIeI
3. FI!mc!cmzs
ViseIkedeskuIlivaI kapcsoIalos szaknai fiIn eIenzese, eIoie neghaliozoll szenponlok aIapjn.
4. Kp, bra c!cmzsc
SzaknvaI kapcsoIalos kepek lenulalsl kveloen kInlzo lpus feIadalok eIvegzese
iIIenlannaI, viseIkedeskuIlivaI kapcsoIallan.
271
MUNKAKRNYEZETET RENDBEN TARTJA
Munkakinyezelel az eIvisoknak negfeIeIoen, lIlhalan, iendlen lailja. Szakszeiuen hasznIja,
kezeIi, poIja es lioIja a nunkaeszkzkel.
AzoknI a szaknknI kuIcskonpelencia, ahoI laIesel vagy anyagi ki foiduIhal eIo, ha a
nunkaeszkzkel, kinyezelel nen az eIoisoknak, eIvisoknak negfeIeIoen kezeIik, poIjk,
lioIjk.
A leIjes nunkakinyezelnek, a nunkavegzes ligyi feIleleIeinek, vaIaninl az ezek iendlen
lailsia vonalkoz ulaslsoknak, szalIyoknak, eIvisoknak az isneiele.
A nunkavegzeshez kapcsoId eIvisok igzlese.
A szalIyok, ulaslsok, hziiend, iendeIelek lizlosljk a szalIyos nunkavegzesl. Lzek le
nen lailsa igen sIyos kvelkeznenyekkeI jihal, laIeselel, anyagi kil eiednenyezhel. (II.:
padIn oIajfoIl, ligyi eszkzk ian aIall, sll.)
TapaszlaIal, gyakoiIs. Az isneielek eIsajllsn lI fonlos Iehel gyakoioIni az poIs,
kezeIes, lioIs, igzles, sll. nozduIalsoil.
A nunkavegzes soin hasznIl anyagok, eszkzk, leiendezesek heIyenek ponlos isneiele.
A ligyi eszkzk speciIis eIheIyezese eselen azok IIapolnak (lecsukva, Ieziva,
kikapcsoIva, ianlaIanlva, kailonozva, sll.), az eIheIyezes ndjnak (IIlva, feklelve,
igzlve, sszekapcsoIva, fggeszlve, fIdeIve, sll.) az eIheIyezes heIysznenek (szekienylen,
lioI heIyiseglen, sll.) isneiele.
KalegoiizIs, iendszeiezes. Rendszeiezo kepesseg, a ligyak csopoiloslsnak kepessege. A
ligyaknak neghaliozoll luIajdonsgok, jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozshoz,
csopoiloslshoz.
LenyegkieneIes. A feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos a IenyegleIen
infoincik, ligyak negkInlzlelese, piioiilsok feIIIlsnak kepessege. A piioiizIs
(nagyon fonlos - nen fonlos, gyakian hasznIalos - kevesle hasznIalos sll.), Iehelove leszi a
ligyak csopoilokon leIIi eIheIyezesel, eselIeg szeIeklIsl. A szeIeklIs szalIyail is
fonlos Iehel negisneini: pI. szeIeklv huIIadekgyujles.
A nunkakinyezel aIall lgall eileIenlen heIyisegekel (pI. szociIis heIyisegek, udvai, sll.)
is eilhelnk.
A nunkakinyezel ieszel kepezhelik eIoIenyek (IIal, nveny) is. Lzek speciIis lailsl,
eIheIyezesel, poIsl, gondozsl is eilheljk a konpelencia negnevezese aIall.
poIl negjeIenes
Munkakinyezelel liszln lailja: a nunkakinyezel iendlen lailsa eIofeIleleIe annak, hogy
liszln ludjuk lailani kinyezelelnkel
Rendszeiezo kepesseg: fonlos kepesseg a nunkavegzes soin hasznIl anyagok, eszkzk
vIogalsa, piioiizIsa, iendszeiezese
Iiecizils: a negfeIeIo poIs, gondozs, lioIs feIleleIe a foIynalosan aIapos
nunkavegzesnek
Lgyel konpelencik:
272
IeIeIossegludal
KiIlekinles, eIovigyzalossg szkseges Iehel ahhoz, hogy a szeneIy feIisneije a feIadal
kzlen feIneiIo kockzalokal vagy a feIadalvegzes hinylI add vaIs
kvelkeznenyekel (pI.: ianlaIanls eInaiad)
Mdszeies nunkavegzes is szkseges Iehel azoknI a szaknknI, ahoI szigoi Iepessoiozala
van a nunka negkezdesenek, a foIyanal soin az eszkzk, leiendezesek hasznIalnak es a
nuveIel lefejezesenek.
Lz a konpelencia IlaIlan oIyan sszelell feIadalok vegzese kzlen figyeIhelo neg, ahoI nen
ceIiinyos feIadal, hogy "legye iendle kinyezelel", ugyanis ellen az esellen ni nen kapunk vaIs
kepel a negfigyeIni kvnl szenponlokiI.
1. VIasszunk ki, haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, feIadalsoil, aneIy soin lllfeIe
nunkaeszkzl hasznI a jeIIl. Anennyilen a feIadal egy nuveIelsoil szinuII, gy
negfigyeIheljk a levekenyseg soin a jeIIl eszkzhasznIall, kinyezeleveI vaI viszonyl
a foIyanal eIejeloI a vegeig.
2. Haliozzuk neg eIvisainkal. Hogyan hasznIja, hova heIyezze, hogyan kezeIje, hoI lioIja
sll. a jeIIl az eszkzkel a feIadal eIvegzese soin.
Iehelsegesek.
ndszeiel.
HeIyes vIaszok szna = a feIadal vegzese soin az eIoisoknak negfeIeIo kezeIes, lioIs,
nozgals, igzles sll. szna
Hilk szna = feIadal eIvegzese soin a heIyleIen kezeIes, lioIs, eIheIyezes sll., lehl a
hilk szna
Kihagysok szna, anikoi nen lell sennil (nen liIle eI, nen iakla eI, sll.)
A feIadal negeilese
nIIsg
Ionlossg, piecizils
273
Munkalenp
LilekeIes:
Isneii es aIkaInazza
az eIvisokal,
szalIyokal,
ulaslsokal. A
kinyezelel, a
nunkavegzeshez
szkseges ligyi
eszkzkel ludalosan
lailja iendlen.
Iieczen eIvegzi
feIadalail.
Rendlen lailja
kinyezelel. Kisell
hilkal vel.
TllfeIe es nagyoll
neileku hill vel.
Cyakian nen lailja le
a szalIyokal.
LgyIlaIn nen vagy
csak eIhanyagoIhal
neileklen figyeIhelo
neg a kinyezel, a
nunkavegzeshez
szkseges ligyi
eszkzk ludalos
kezeIese. A
szalIyokal nen lailja
le.
274
MINTAFELADATOK
1/a Gyaknr!atI fc!adat - TrgyI cszkzk kczc!sc
Lgy, a nunkafoIyanalhoz vagy a szakna ieszlevekenysegehez hasonI nuveIeli soil keII eIvegezni a
jeIIlnek. A nunkafoIyanal soin lll eszkz hasznIala szkseges. A negfigyeIesi szenponlok az
eszkzk es a kinyezel kezeIeseie vonalkoznak a Iepessoi eIejeloI a vegeig. (Szakszeiuen eIheIyezi,
kezeIi, lioIja, igzli, liszllja, lelailja, sll.)
1/b Knsz - MIvc! csIn!jam?
Lgy feIadal eIvegzesehez az eszkzkel, segedanyagokal a jeIIl szndekosan nIeszlve kapja neg. A
feIadal negeilesehez szkseges, hogy eIoszi is iendszeiezze a iendeIkezesie II eszkzk,
segedanyagok lihzl.
MegfigyeIesi szenponl Iehel a iendszeiezes eIvegzesehez feIhasznIl ido, a feIadal soin a lieIen es
a sliesszheIyzel kezeIese is.
2. E!m!ctI fc!adatnk
2/a Iija Ie a lejfIs gonlaIeves keszlesel! Keszlsen egy foIyanallil, aneIy az eIejeloI a vegeig
igzli a Iegfonlosall levekenysegekel az eIokeszlesloI a lIaIsig. Azl figyeIjk neg, hogy a
kinyezel liszln es iendlen lailsia a jeIIl nennyiie heIyez hangsIyl.
2/l Mil lenne ellen a Iakslan, ha a seglsegel keinenek nloI a lakailslan` Iija Ie a nunkavegzes
foIyanall. IndokoIja vIaszl.
konyha doIgozszola WC
275
MUNKAKRNYEZETET TI5ZTN TARTJA
Munkakinyezelel az eIvisoknak negfeIeIoen higienikusan kezeIi, es foIyanalosan liszln lailja.
Szakszeiuen liszllja a nunkaeszkzkel es a nunkavegzes kinyezelel.
AzoknI a szaknknI kuIcskonpelencia, ahoI egeszseggyi piolIenk, laIesel vagy anyagi ki
foiduIhal eIo, ha a nunkaeszkzkel, kinyezelel nen az eIoisoknak, eIvisoknak negfeIeIoen
kezeIik, poIjk, liszlljk.
A leIjes nunkakinyezelnek, a nunkavegzes ligyi feIleleIeinek, vaIaninl az ezek iendlen es
liszln lailsia vonalkoz ulaslsoknak, szalIyoknak, eIvisoknak az isneiele.
A nunkavegzeshez kapcsoId eIvisok, ioll es ialIan szalIyok igzlese.
A szalIyok, ulaslsok, hziiend, leIso szalIyzalok, iendeIelek isneiele. Lzek le nen
lailsa igen sIyos kvelkeznenyekkeI jihal, neglelegedesl, laIeselel, anyagi kil
eiednenyezhel. (II.: padIn oIajfoIl, feilozll eIeIniszei.)
TapaszlaIal, gyakoiIs a lanuIsi foIyanalhoz. (Az isneielek eIsajllsn lI fonlos Iehel
gyakoioIni a liszlls, poIs, kezeIes, a lakaileszkzk, leiendezesek zenleheIyezesenek
/ hasznIalnak sll. nozduIalsoil.)
A nunkavegzes soin hasznIl liszllanyagok, eszkzk, leiendezesek heIyenek,
iendeIleleszeiu hasznIalnak, nukdlelesenek ponlos isneiele.
A nunkakinyezel aIall lgall eileIenlen heIyisegekel (pI. szociIis heIyisegek, udvai, sll.)
is eilhelnk.
A nunkakinyezel ieszel kepezhelik eIoIenyek (IIal, nveny) is. Lzek speciIis lailsl,
eIheIyezesel, poIsl, gondozsl is eilheljk a konpelencia negnevezese aIall.
Munkakinyezelel liszln lailja. "A nunkakinyezel iendlen lailsa" eIofeIleleIe annak,
hogy liszln ludjuk lailani kinyezelelnkel.
poIl negjeIenes
Lgyel konpelencik:
Iiecizils. Az eszkzk, leiendezesek, anyagok hasznIalhoz, a feIadal Iepessoiozalnak
eIvegzesehez aIapos, piecz nunkavegzes szkseges.
KiIlekinles, eIovigyzalossg szkseges Iehel ahhoz, hogy a szeneIy feIisneije a feIadal
kzlen feIneiIo kockzalokal vagy a feIadalvegzes hinylI add vaIs
kvelkeznenyekel. (II.: eIeIniszeiek nen negfeIeIo lioIsa, piszkos neIIekheIyisegek,
csszs padI.)
IeIeIossegludal
276
Lz a konpelencia IlaIlan oIyan sszelell feIadalok vegzese kzlen figyeIhelo neg, ahoI nen
ceIiinyos feIadal, hogy "lailsa liszln kinyezelel", ugyanis ellen az esellen ni nen kapunk vaIs
kepel a negfigyeIni kvnl viseIkedesioI.
1. VIasszunk ki, haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin lllfeIe
liszllanyagol, lakailshoz, poIshoz, kezeIeshez szkseges nunkaeszkzl keII
hasznInia a jeIIlnek. Anennyilen a feIadal egy nuveIelsoil szinuII, gy
negfigyeIheljk a levekenyseg soin a jeIIl eszkzhasznIall, a kinyezeleveI vaI
viszonyl a foIyanal eIejeloI a vegeig. (II. kezel nos-e, hasznI-e lioI dolozokal,
niIyen liszllanyagokal hasznI.) IisleIi feIadal eselen haliozzuk neg a "liszln lailsi
foIyanal" feIadalail, Iepeseil, vaIaninl az eszkzkel.
2. Haliozzuk neg eIvisainkal. A feIadal eIvegzese soin a jeIIl hogyan hasznIja, hova
heIyezze, hogyan kezeIje, hogyan es hoI liszllsa, niveI es nennyi ideig sll. az
eszkzkel, a nunkavegzes kinyezelel,.
3. Rgzlsk negfigyeIesi szenponljainkal.
4. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesjeIIenzokel kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo,
nen negfeIeIo kalegiila.
5. RendeIjnk a kalegiikhoz ponleilekekel.
HeIyes vIaszok szna = A feIadal vegzese soin az eIoisoknak negfeIeIo Iepesek szna
A feIadal eIvegzese soin a hilk szna = nen negfeIeIo hasznIal
Hinyz vIasz, kihagysok szna, anikoi nen lell sennil = a hasznIal hinya (nen liIle
eI, nen nosla eI, sll.)
nIIsg
Ionlossg
Munkalenp
277
LilekeIes:
TeIjes neileklen az
eIvisoknak, a
szalIyoknak
negfeIeIoen, pieczen
vegzi eI a kezeIesseI,
poIssaI, gondozssaI,
liszllssaI kapcsoIalos
feIadalokal.
Kisell hilkal vel. TllfeIe es nagyoll
neileku hill vel a
kinyezelenek, a
nunkaeszkzknek
kezeIese, hasznIala
soin. Cyakian nen
lailja le az eIoisokal.
LgyIlaIn nen vagy csak
eIhanyagoIhal
neileklen figyeIhelo neg
a kinyezel, a
nunkavegzeshez
szkseges ligyi
eszkzk ludalos
kezeIese, liszllsa. A
szalIyokal nen lailja le.
LInagyoIlan vegzi a
feIadalol.
278
MINTAFELADATOK
1/a Gyaknr!atI fc!adat - TrgyI cszkzk kczc!sc
Lgy, a nunkafoIyanalhoz vagy a szakna ieszlevekenysegehez hasonI nuveIeli soil keII eIvegezni a
jeIIlnek. A nunkafoIyanal soin lll liszllshoz, kezeIeshez szkseges eszkz, anyag hasznIala
szkseges. A negfigyeIesi szenponlok az eszkzk es a kinyezel kezeIeseie vonalkoznak a Iepessoi
eIejeloI a vegeig. (Szakszeiuen liszllja, kezeIi, lioIja, lelailja sll.)
2. Kprtc!mczs
2/a MIt tcnnc mskppcn? MIrt?
2/b Munkafn!yamat !crsa
Isneilesse a szonyeg, az alIak liszllsnak, iioda lakailsnak, aIon liszllsnak, leiendezes
hasznIalnak, eszkz poIsnak, sll. Iepeseil!
MiIyen eszkzkel, anyagokal es niIyen soiiendlen hasznIna feI a feIadal eIvegzesekoi`
2/c. Krdssnr a takartcszkzkr!
Keidessoi sszeIIlsa a liszllshoz szkseges anyagokia, leiendezesekie vonalkozan.
Keijk vIaszoIja neg az aIlli keidesekel.
Mikoi hasznIja....-l`
MiIyen ceIlI hasznIja a .......-l`
Mikoi nen Iehel hasznIni a.......-l`
Hogyan lioIja a......-l`
Hova heIyezi a .......-l lakails uln`
Lgyel:
279
2/d Az adntt szakma munkakrnyczctvc! vagy a munkafn!yamatta! kapcsn!atns kp c!cmzsc
IeIadal: eszeIjen a kepioI. A jeIIl kinyezelhez vaI ludalos hozzIIsnak negfigyeIeseie.
Lehelseges lovlli keidesek:
Mieil fonlos a szeIeklv huIIadekgyujles`
Mieil fonlos a negfeIeIo szenelkezeIes`
II.: Miie figyeIne a Iaksi Aloneionu heIyisegeinek lakailsa kzlen` (IeInosfoIyadek ilesi
heIye, szeIeklv huIIadekgyujles, sll.)
28O
MINTAFELADATOK GYJTEMENYE MELLEKLET
(5ZAKMAC5OPORTONKENT 5-5 FELADAT)
281
GEPE5ZET 5ZAKMAC5OPORT
1. szm fc!adat
Fn!yadksz!!t bcrcndczs
MszakI adatnk, mrctck, jc!!cggrbc rtc!mczs!
C!:
A jeIIl feIadal negeilesi, sznoIsi, keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon
konpelenciinak feIneiese neIyek negfigyeIes, sszefggesek eileInezese, lia isneiel.
Ltszm: egyeni feIadalnegoIds
Idtartam: 45 peic
Eszkzk:
lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, vonaIz, sznoIgep, ieszkz. Adoll leiendezes,
nuszaki adalainak llIzala, a szivally jeIIeggilei, es leeplesi neielek kivonaIiajz.
A fc!adat !crsa:
1. Keiesse neg a 2. llIzallI a ,k1 lpus szivally nuszaki adalail, azokal oIvassa feI
neilekegysegekkeI egyll.
2. A nevIeges foIyadekszIIlsl Q(I/peic) sznoIja l Q(n
3
/peic)-le. |1 n
3
=1OOO Ij
3. A nevIeges szIIl nagassgol sznoIja l ,lai neilekegysegie, ha |1 lai=1O nj.
4. A leIjeslnenyl sznoIja l ,W es ,MW-ia, ha |1 MW=1OOO KW=1.OOO.OOO Wj.
5. VeIenenye szeiinl a leiendezes negiendeIesehez niIyen paianeleiekie van szkseg.
6. OIvassa Ie nil lizoIunk a jeIIeggilen, a vzszinles es a fggoIeges lengeIyen,
neilekegysegekkeI jeIIenezve.
7. OIvassa ki a diagiannlI a 15O |I/ninj leifogaliannI, nennyi a |Q-Hj
szIIlnagassg.
8. Mulassa neg a |Q-j vonaIon, hoI a Iegnagyoll a halsfok, es ehhez kl. nekkoia
leifogalian lailozik |I/ninj.
9. OIvassa Ie a 3. sz. iajzon |k1 szivally leeplesi neieleij a leiendezes leIjes hosszsgi
neielel, najd sznoIja l |nj neilekegysegie, ha |1 n=1OOO nnj
282
10. SznoIja ki az aIap neieleil, ha a leiendezeshez szkseges lelon aIap a szeIessegi es
hosszsgi neielenek, a leiendezes lefogIaI neieleineI 2OO nn-eI nagyollnak keII
Iennie ninden oIdaIon.
11. MiIyen kel fo egysegie lonlan a iajzon Ilhal leiendezesl.
InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz.
1. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, negnezi a llIzalol, a jeIIeggilel es a iajzol. Liie 1O
peic II iendeIkezesie.
2. Tegyen feI keidesekel, ha szkseges. Liie 5 peic II iendeIkezesie.
3. LIoszi vIaszoIja neg a 1, 5, 6, 7, 8, 11-es feIadalokal, ehhez ne hasznIjon papil,
iszeil fejlen vegezze a iendeIkezesie II segedanyagoklI. Liie 15 peic II
iendeIkezeseie.
4. Lsson hozz a 2, 3, 4, 9, 1O-es feIadalok negoIdshoz, kzlen hasznIja a szkseges
eszkzkel. Liie 15peic II iendeIkezesie.
McgfIgyc!hct knmpctcncIk:
McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: Kepes az eIoIvasoll feIadal negeileseie. LIvIaszlja
a szlan es islan adand vIaszokal.
Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct : sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen,
sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu
nalenalikaluds, eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen
aIapnuveIelel hasznI.
5zmn!gpct haszn! : izlosan hasznIja segedeszkzkenl az isleIi feIadaloknI.
Az crcdmny nagysgrcndjt mcgbccs!I: KapcsoIdik az ainyeizekhez es a
Iogikus gondoIkozshoz. Reszlen szaknai konpelencia is.
Mrtkcgysgckct tv!t: Az lvIlshoz az aIapnuveIelek hasznIaln az aIapvelo
fizikai isneielek es a konkiel heIyzel sszekapcsoIsa is szkseges.
283
Ertkc! !ap
A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc
5zakmacsnpnrt/szakma
A feIadal neve:
Fn!yadksz!!t bcrcndczs. MszakI adatnk, mrctck, jc!!cggrbc rtc!mczs!
KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck
(MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek)
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A feIadalol negeilelle,
annak szleIi es isleIi
ieszel eIkInli, nIIan
vegzi a negoIdsl.
Lgy-kel keidesl lesz
feI a feIadal
negeilesehez, de
ulna nIIan
Tll seglsegel igenyeI a
feIadal eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll
feIadalol. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalol.
Haszn!ja a ngy
a!apmvc!ctct
Isneii az
aIapnuveIelekel, nIIan
eIvegzi a feIadalol, az
eiedneny ponlos
Isneii az
aIapnuveIelekel, de
a sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
lizonylaIanok, a leiIelel,
keiIelel kisznoIja, de az
eiedneny csak ieszlen j.
Az aIapnuveIelekel is
lizonylaIanuI vegzi,
hinyosan isneii.
5zmn!gpct
haszn!
A sznoIsl sznoIgep
seglsegeveI gyoisan,
ponlosan vegzi.
HasznIja a
sznoIgepel, de
idonkenl hilkal vel
es jiasznoI.
A sznoIgepel hasznIja, de
lI sok a ifoidloll ido,
nehezkes.
A sznoIgepel nen
hasznIja a
feIadalnegoIds kzlen.
Az crcdmnyt
mcgbccs!I
A lecsIes ponlossga
ainyeizekel es
odafigyeIesl nulal, 2O-
nI nen nagyoll az
eIleies.
A lecsIesl eIvegzi,
gondoIkodik iajla, de
ponlalIan, az eIleies a
vaIs eilekekloI 3O -
nI nagyoll.
A lecsIl eilekek egy
ieszeneI 5O -nI nagyoll az
eIleies.
A lecsIl eilek nen
ieIis, nen eilekeIhelo.
Mrtkcgysgckct
tv!t
Isneii az lvIlsok
szoiz sznl es
szalIyail. Az
eiedneny ponlos.
Isneii az lvIls
szalIyail, de
ponlalIansglI
eiedo hilkal vel.
izonylaIan az lvIls
szalIyailan, de lecsIese
aIapjn neneIyik j
eiednenyl ad.
Nen ludja eileInezni a
neilekegysegek
lvIlsnak szalIyail.
284
1. szm fc!adat
1. szm mc!!k!ct
285
1. szm fc!adat
2. szm mc!!k!ct
K-1 TPU5 5ZIVATTY JELLEGGRBEI
286
1. szm fc!adat
3. szm mc!!k!ct
287
2. szm fc!adat
5zIvattyk c!hc!yczsnck tcrvczsc!
C!:
A jeIIl leilen vaI ljekozdsnak, neiesi keszsegeinek kepessegeinek, vaIaninl azon
konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, vaIaninl
Iogikus gondoIkodssaI, egyszeiu szveges vzIallan igzleni eIkepzeIeseil a
nunkafoIyanaliI es azl eIovezelni a lizollsgnak.
Idtartam: 55 peic
Eszkzk:
lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, neiev Iaplail, ieszkz, sznoIgep,
slealil kiela, vzneilek 2 fn-es, deiekszg. Meieshez is aIkaInas leiep, pI. iskoIa vagy
inlezneny szivallyhza vagy kaznhza.
A fc!adat !crsa:
Az inlezneny (iskoIa) kaznhzlan vagy szivallyhzlan, 2 dl k1 lpus cenliifugI
szivally leIeplesehez szkseges heIy kiaIaklsa. A heIyiseg neglekinlese uln javasoIja a
kivileIezonek, hov Iehelseges eIheIyezni a szivally lIokkol. Lz hny n
2
-l igenyeI a heIyiseg
aIapleiIeleloI. CeI a szkseges, de Iegkisell leiIel feIhasznIsa, niveI ns gepek
heIyigenyel is figyeIenle keII venni. Meg keII vizsgIni, hogy szkseg eselen a lovlhelo-e.
Az epllelo ljekozlalsa szeiinl 1 even leII neg 3 dl szivally keiI leeplesie, neIyeknek
a heIyigenyel ni nosl figyeIenle keII venni.
Az 1. szn feIadal 1O. sz. keidese eileInelen, haliozza neg a 2 dl gep heIyigenyel,
faIaklI vaI lvoIsg, kzIekedes, szeieIheloseg, kezeIheloseg, vaIaninl lizlonsgi
szenponlok figyeIenleveleIeveI.
Keszlsen a heIyisegioI, a leiendezesek eIheIyezeseioI (szivally aIapok kiaIaklsa)
egyszeiu vzIalol a fo neielek es lvoIsgok negjeIIeseveI. A vzIal oIyan Iegyen, hogy
nineI szenIeIelesellen nulassa le az eIheIyezesl a heIyiseglen a 2 dl nosl eIheIyezell es a
jvolen leeplendo 3 dl gep eselen.
CondoIja vegig niIyen nunkafoIyanalokal keII vegezni addig a ponlig, ang a gepeszeli
leiendezesek a heIykie keiInek a heIyiseglen, es a lovlli szeieIesek eIkezdodhelnek.
K-1 TPU5 5ZIVATTY JELLEGGRBEI
288
Meije feI niIyen eiofoiisok (szeneIyi, ligyi, szoIgIlalsi) szksegesek, hogy a
nunkIaloklan eddig eIjusson.
}avasoIl a feIadalol leiepen vegezni, de ennek hinylan iajz aIapjn is eIvegezhelo, csak
akkoi kevesell konpelencia neieseie van Iehelosegnk.
1. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg a heIyisegel. (1O peic)
2. VizsgIja feII, hogy nennyi heIy keII a 2 dl vaIaninl, a lovlli 3 dl szivally
eIheIyezesehez. (15 peic)
3. Vegezze eI a szkseges neiesekel (1O peic)
4. A feIneies uln, keszlse eI az eIheIyezesi vzIalol a foIyanal isleIi es szleIi
negjeIenleseveI egyll, es adja eIo a lizollsgnak, neil gy nII eIkepzeIeseil is
lenulalhalja. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie vIaszokal vi. (2O peic)
Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: Lnnek aIapjn ssze ludja IIlani azl a
nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini az
ehhez iendeIl eiofoiisokal.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag es slealil kiela, vzneilek es deiekszg seglsegeveI
kepes negneini a leiIelel, es kijeIIni. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja.
Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls.
Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iehel szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is,
a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen. A iajzos feIadallan negnezheljk egy nsik
konpelencihoz kapcsoIdva, lizlos kezzeI iajzoI-e egyenes vonaIal.
Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail.
Mcgfnga!mazza a v!cmnyt: Szlan, egy aIapszinlu szaknai szkinccseI a
Ienyegel kieneIve ki ludja fejezni gondoIalail. Keidesekie vIaszoI, veIenenyel
Iogikus eivekkeI aIlnaszlja es negvedi.
289
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
5zIvattyk c!hc!yczsnck tcrvczsc!
Fc!IsmcrI az
a!apvct
sszcfggsckct
KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A heIyiseg negszenIeIese
uln, oplinIis heIyel
vIaszl a szivallyk
sznia. IigyeIenle
veszi a szeieIesi es
lovlesi heIyszksegIelel.
IeIneii hoI nen eIeg a
lecsIes es hoI keII
neiesekel vegeznie. A
nunkafoIyanal
leivezeseneI kepes
sszefogIaIni idolen
hogyan haIad eIoie a
nunka, kepes leIjes
neileklen lgondoIni
niIyen foiisokia Iesz
szkseg.
A szivallyk heIyel
negfeIeIo heIyie
javasoIja, de a
heIyiseg es a
szivallyk sznnak
leivezesekoi ni
kisell hilkal vel.
Nen isneii feI, hogy
hoI nen eIeg ni a
lecsIes es neini keII.
A nunkafoIyanal
leivezesekoi egy-egy
nozzanalol kifeIejl,
vagy nehny
eiofoiisiI
negfeIedkezik, de
aIapvelo hill nen
vel.
A szivallyk heIyenek
kivIaszlsa nehezkes, neil
nen ludja leilen feIneini a
szeieIeshez szkseges leiel,
es figyeIenle venni ninden
kiInenyl.
A nunkafoIyanallan, a
feIadalok (Iepesek)
soiiendjeloI lll kinaiad.
A foiisok feIleikepezese es
nunkafoIyanalhoz
iendeIese hinyos.
Csak lIelszeiuen es nen a
Iogikus gondoIkozs aIapjn
pilIkozik, vagy egyIlaIn
nen kepes a feIadal
negoIdsia.
Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
MeioszaIag hasznIalvaI
feIneii a heIyisegnek azl a
ieszel ahov a szivallyk
keiInek. Megneii a
szivallyk szeIessegel es
hosszsgl. A
neioszaIagol, ninl
segedeszkzl hasznIja.
Ionlosan nei.
MeioszaIagol
hasznI, de az
aIkaInazsnI
seglsegel kei.
Meiesi eilekei
negfeIeIoek ahhoz,
hogy kvelkezo
Iepeskenl a szivally
aIapok
eIheIyezheloek
Iegyenek.
A neioszaIaggaI nehezen
loIdoguI, de seglseggeI
eIvegzi a feIneiesl.
SeglseggeI sen loIdoguI a
feIadallaI.
29O
Haszn!ja a
szmtanI
a!apmvc!ctckct.
KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A leiIelsznlsnI es a
szivallyk
heIyszksegIelenek
sznlsnI aIkaInazza a
negy aIapnuveIelel.
Sznlsa ponlos.
Isneii az
aIapnuveIelekel, de a
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
lizonylaIanok, az eiedneny
csak ieszlen j.
hinyosan isneii. Nagyon
sIyos hilkal vel.
Egyszcr
rajzvz!atnt kszt
A nenlIis kep, lIel es a
neil eiednenyek aIapjn,
nsok sznia is
lIlhalan feIvzoIja a
szivallyk eIheIyezesenek
aIapiajzl, leIeiajzoIja az
aIapokal a lovlesseI
egyll. A iajz liszla,
egyenes vonaIakkaI
halioIl, vagy vonaIzvaI
iajzoIl ainyos,
neielezell.
A iajz nsok sznia
is eileInezhelo, de
egy kicsil hinyos,
(neielezes vagy a
szivallyk
leiajzoIsnak
hinya niall) vagy
eszlelikaiIag nen
szep.
A iajzvzIal keszlese
kzlen negakad, seglsegel
kei. A iajz eileInezhelo, de
ponlalIan es nen eszlelikus.
A iajz sen szaladkezzeI, sen
vonaIz seglsegeveI nen
keszI eI. A jeIIl a feIadalol
nen ludja negoIdani.
Egyszcr
szvcgcs vz!atnt
kszt
TkeIelesen kepes
idoiendi soiiendlen Ieini
a nunkafoIyanalokal.
llekinli nihez van
szksege a nunka
eIvegzesehez, es allI
kepes a fonlosakal
negnevezni.
Iisa lagoIl, llekinlhelo.
A nunkafoIyanallan
a feIadalok (Iepesek)
soiiendjeneI csak
kisell hilkal vel, a
foiisok kzI csak
egyel feIejl ki.
Iiskepe eIfogadhal.
Nagyoll hilkal vel
vzIalkeszles kzlen. Iisa
kevesle llekinlhelo.
Nen kepes egyszeiu szveges
vzIalol keszleni, vagy csak
szavakal soioI feI, kiiagadva a
soiiendloI.
Mcgfnga!mazza a
v!cmnyt.
A jeIIl a szveges vzIal
aIapjn nIIan
fogaInazza neg
gondoIalail. A
gondoIalnenele Iogikus, a
szkincs eIeg a
nondanivaIhoz. A feIlell
keidesekie vIaszoI.
A szveges vzIal
aIapjn, annak
seglsegeveI
fogaInazza neg
gondoIalail. Az
eilheloseg csak
kisneileklen seiI. A
feIlell keidesekie
vIaszoI.
A Ieil vzIalol feIoIvasva
lud konnunikIni. A
szvegaIkols nehezkes, a
szkincs es kifejezesnd
szeieny. A feIlell keidesekel
nen nindig eili, vIaszai
nen nindig Iogikusak.
A jeIIl nen lud nII
gondoIalol kzvelleni.
A vzIal a konnunikcilan
nen segli.
291
3. szm fc!adat
5zIvattyk c!hc!yczsc a gpa!apnknn, tnvbbI szcrc!src c!kszts!
C!:
Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIlek kepesek-e egyll doIgozni. Kepesek-e feIneini, hogy a
kiluzesneI egyll keII doIgozniuk, de a sznoIsi feIadalokal kIn-kIn is vegezhelik.
Kepesek-e az egyeni/csopoilos hilkal feIisneini. Tudnak-e neilekegysegekel lvIlani.
Ltszm: Csopoilos gyakoiIaloiienlIl feIadalnegoIds, javasoIl 2-3fo.
Idtartam: 6O peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, vzneilek 6O cn-es es 12O cn-es, slealil
kiela, jeIIo ceiuza, szinlezo Ienezek, laIpcsavaiok, anyk, aIlelek, lvefigep ipaii
kivileI, viIIs es csiIIag kuIcs keszIelek, csavaihzk, feszlo- es eneIovasak, hevedeiek.
Az eIozo feIadallan szeiepIo iajzok szeiinli eIkeszIl es slalikaiIag leiheIhelo gepaIapok,
szkseges gepeszeli aIapiajzok es nelszeli iajzok, nuszaki Ieis a gepek leszeieIeseioI,
vaIaninl aIapia heIyezeseioI (II.: szv-nyon csonkok iinya).
Mcgjcgqzcs.
Az csz|czc| naszn4|a|4rc| |crdcsc|c| crdcncs fc||cnni, p|.. nc|qi| csz|cz nirc naszn4|na|c, ocnu|a|4s
a |cooic|nc|.
A fc!adat !crsa:
Keszlsenek lechnoIgiai soiiendel a szeieIesie vonalkozan islan, najd szlan nondjk
eI. Haliozzk neg kzsen, hogy a nosl leeplendo 2 dl foIyadekszIIl leiendezes
neIyik kello aIapia fog keiIni, niveI a kesollieklen leeplendo szivallyk aIapjai is
eIkeszIlek (Az eIheIyezes az eIozo feIadallan keszlell leivek aIapjn). A iendeIkezesie II
kivileIezesi iajzok aIapjn dnlsek eI a szivallyk eIheIyezesi iinyl a lovlli szeieIesek
figyeIenleveleIeveI. A szivallykal csonagoIjk ki, najd heIyezzek i a szivally aIapokia,
neijek ki es jeIIjek le a Iefogalshoz szkseges csavaiheIyekel es daialsznol. Vegyek Ie a
szivallykal, haliozzk neg a keszlendo fuialok neIysegel, vIasszanak negfeIeIo
hosszsg fiszial, aneIy aIkaInas a lelon fisia. Keszlsek eI a laIpcsavaioknak a
fuialokal, najd heIyezzek eI a csavaiokal. Szinlezzek ki a szivallykal, anennyilen
292
szkseges. HeIyezzek i a szivallykal es igzlsek Ie csavaianys klesekkeI. Zijk Ie a
szv- es nyoncsonkokal. Osszk neg a feIadalokal, neil ivid az idejk. Keiessek neg a
hilkal az eIozeles feIneieseklen. Aniie nincs nosl szksegk az eszkzkloI, azl ne
hasznIjk. Adjanak ljekozlalsl, niIyen hilkal laIIlak.
Mcgjcgqzcs. Mitc| a szcrc|csnc| |coo isnc||cdc f4zis tan, czc|c| cc|szcr nindcgqi| rcsz|tctctc|
tcgcz|c|ni.
Lchctsgcs rtkc!sI szcmpnntnk:
Az egyeni leIjeslnenyek eilekeIesekoi azl is figyeIenle keII venni, kil vIaszlanak,
vagy ki vIIaIkozik a ljekozlalsia.
IigyeIenle keII venni a neiesi ponlossgol, nind a csavaiheIyek, nind a
szinlezesneI.
IigyeIjk neg ludnak-e egyll doIgozni a szeieIesneI. Ill keII Iennie egy iinyl
szeneIynek, aki eIIenoizi a llli levekenysegel es eIoszlja a feIadalokal.
A keszlell lechnoIgiai soiiend aIapjn keII a Iepesekel neghaliozni a szeieIes
negkezdese eIoll.
Egyttmkds csnpnrtban: a gepeszel szaknklan szeieIesneI IlaIlan csopoillan
keII doIgozni. Lgyes nunkafzisok fizikaiIag sen vegezhelok egyedI. A feIadal
vegiehajlsa kzlen negfigyeIhelo a jeIIlek egyllnukdo kepessege. Lzen keszseg
negIele neIkI ezek a szaknk nen gyakoioIhalk.
McgrtI msnk knmmunIkcIjt: A csopoillan vaI egyllnukdeshez
kapcsoIdik. OdafigyeI nsokia, kepes ns csopoillag konnunikcijlI kiszuini
a Ienyegel.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag es slealil kiela es vzneilek seglsegeveI kepes
feIneini a leiIelel, kijeIIni az aIapok heIyel. Ki keII ludni vIaszlani ehhez a
feIadalhoz a Iegegyszeiull eszkzkel. Az eszkzk hasznIallan egyll keII
nukdni a csopoilnak.
Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt: Ionlos, hogy a feIadallI negeilsek, hoI Iehelnek
hilk. A negoIds szenponljlI nindegy, hogy a hils eiednenyl sznoIssaI
vagy kvelkezlelesseI, lecsIesseI szuiik ki.
Haszn!ja az cgyszcr szcrszmnkat.
293
Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: a gepeszeli szaknk gyakoiIshoz szkseges a
leilen vaI gondoIkozs, a leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek
keszsege.
294
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
5zIvattyk c!hc!yczsc a gpa!apnknn, tnvbbI szcrc!src c!kszts!
McgrtI msnk
knmmunIkcIjt
Megeili, kieneIi a
Ienyegel a nsik feI
kzIeseloI. Azokal a
feIadalokal, neIyekel
kzsen negleszeIlek
es az egyenie juloll,
hillIanuI eIvegzi.
Munkavegzes kzlen
kepes a nsik kzIesel
figyeIenle venni, es a
nunkjl ennek
negfeIeIoen
ndoslani.
Megeili nsok
kzIesel. A i jul
feIadalokal kisell
hilkkaI negoIdja.
Koiiekcikia is kepes.
Nen eili ponlosan nsok
konnunikcijl,
lloilaIan vagy eppen
nfeju a feIadal
negoIdsa kzlen, ezeil
nagyoll hilkal vel.
Msok kzIesenek
Ienyegel nen eili. Nen
lud nil kezdeni a kapoll
infoincivaI, vagy nen
eidekIi.
Egyttmkds
csnpnrtban
Iinylja a csopoil
nunkjl. lIlja a
feIadalokal, kepes
feIoszlani a nunkl.
Konsliuklv, pozilv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nyiloll
nsok veIenenyeie.
Konpionisszunia
kesz, odafigyeI
nsokia. LIvIIaIja a
ilzoll feIadalol.
nII veIenenye van,
de eIfogadja nsok
veIenenyel is.
Aklvan egyllnukdik,
de kisell, nagyoll
hilkal vel. Csak
nehezen, lizonylaIanuI
vegzi a ilzoll feIadalol.
Nen ad negfeIeIo
visszajeIzesekel.
nfejuen vagy nlizaIon
neIkI doIgozik. Nen
vesz ieszl a
csapalnunklan.
MeioszaIag, slealil
kiela hasznIalvaI
kijeIIi a szivallyk
heIyel az aIapokon.
LIolle llekinli a
heIyszniajzol.
Az eszkzkel
hasznIja. de az
aIkaInazsnI
seglsegel kei, neiesei
kicsil ponlalIanok.
neiesekneI.
Nen kepes a feIadal
negoIdsia.
Haszn!ja a szmtanI KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
295
a!apmvc!ctckct
Ionlosan sznoI,
eiednenyei ponlosak.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
lizonylaIanok, az
eiedneny csak ieszlen j,
nen Iehel i lizlosan
lnaszkodni.
hinyosan isneii, gy nen
hasznos lagja a
csopoilnak
Fc!IsmcrI a hIbs
crcdmnyt
Ionlosan kiszuii hoI
Iehel a hila. Az
eiednenyl eIoszi
lecsIi, najd
eIIenoizeskenl ki is
sznlja.
A hilafoiisl kiszuii,
de a lecsIese es
sznlsai nen
ponlosak.
A hilafoiisl sejli, de nen
ludja ponlosan, hogyan
szuije ki.
Nincs eIkepzeIese a
feIadal negoIdsiI,
vagy iiieIisak az
eIkepzeIesei.
Haszn!ja az cgyszcr
munkacszkzkct
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
nunkaeszkzkel
kivIaszlani, azok
hasznIala gyois es
szakszeiu.
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
szeisznokal
kivIaszlani, de azok
hasznIallan kisse
lizonylaIan.
A szeisznok
kivIaszlsa csak
seglseggeI sikeiI. Tll
ido keII a hozzszokshoz,
gyelIenI vegzi a
feIadalol.
A szeisznok
hasznIallan gyelIen,
lloilaIan, lizonylaIan,
nIIlIan.
Fc!IsmcrI a trbc!I
a!akzatnkat
nIIan eIkepzeIi az
eIheIyezell szivallyk
lovlli szeieIesehez
szkseges, sklan es
leilen a csovezelekek
eIheIyezkedesel.
SeglseggeI,
negleszeIes uln eI
ludja kepzeIni az
aIakzalokal, neIyek
eIheIyezesie keiInek.
Tll seglsegel igenyeI,
hogy eIkepzeIje, hogy az
aIap es a szivallyk
eIheIyezesel.
Nen kepes negeileni ni
a sznls aIapja.
296
4. szm fc!adat
Kczc!sI utasts
(j scgdanyag)
C!:
VizsgIjuk azl, hogy a jeIIl kepes-e szvegel eileInezni, allI kieneIni a Ienyegel,
visszaadni az oIvasollakal es Ieini a foll eIoisokal.
Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds
Idtartam: 4O peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, szvegkieneIo, ,Rolegeai soiozal fogaskeiek-
szivallyk kezeIesi es kailanlailsi ulaslsa.
A fc!adat !crsa:
A leiuhz eIoisa, hogy a I6O/12O knnyu fulooIaj szivallyzshoz, ,Rolegeai soiozal
fogaskeiek szivallykal keII hasznIni. A kivileIezo negvsioIla a 2 dl szivallyl es
IeszIIlolla a kivileIezes heIyszneie. (A kezeIesi es kailanlailsi ulasls iendeIkezesie II.)
A jeIIl oIvassa eI figyeInesen a fogaskeiek-szivallyk kezeIesi es kailanlailsi ulaslsl.
}eIIje neg azokal az eIoisokal, aneIyekel leeikezes uln eIIenoiizni keII, vaIaninl az
zeneIleles eIoll es aIall figyeIni keII, es a kailanlailsia vonalkoz eIoisokal. LneIje ki a
Ienyegel, anil az ulasls lailaInaz, najd azl negfogaInazva ija Ie feI oIdaI leijedeIenlen.
Szlan isneilesse a lizollsggaI, a Ieilak aIapjn, szlan kiegeszlve az ulasls aIapjn az
zeneIlelo kleIneil a leiendezes lveleIeveI, zeneIleleseveI, es kailanlailsvaI
kapcsoIalosan.
InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz:
1. LegaIll kelszei oIvassa eI a kezeIesi ulaslsl figyeInesen. Anennyilen a jeIIl
igenyIi, neg-egyszeii oIvassl keII neki lizloslani.
297
2. CondoIja l a Ienyeges infoincikal, neIy az zenle heIyezes szenponljlI
feIlelIen Ienyeges.
3. LneIje ki a szivallyk lizlonsgos zeneIlelesenek foll Iepeseil.
4. SoioIja feI a szivallyk zenen kvI heIyezesenek Ienyeges ponljail.
5. Mondja eI a lizollsgnak a kailanlailsi lennivaIkal.
6. HasznIja a szleIi ljekozlalsnI, az IlaIa Ieilakal, ninl vzIalol.
7. Az anyag eIoIvassia es a vzIal Ieisia a jeIIlnek 3O peic, a szleIi
isneilelesie 1O peic II a iendeIkezeseie. A lizollsg keidesekel lehel feI. A
szleIi ljekozlalsnI ni nen hasznIhalja a neIIekIelel, csak a sajl jegyzelel.
VIsszaadja az n!vasnttakat: A szveg feIdoIgozsl ieszlen szlan,
ieszlen islan keijk A lizollsg kzlen figyeIi a jeIIl nIIsgl,
nunkalenpjl, a ponlossgol, a figyeIen fennlailsl. A
feIadalnegoIdshoz nII gondoIkods es szkincs szkseges.
KIcmc!I a !nycgct: LI ludja kInleni, hogy a feIadal szenponljlI ni
fonlos es ni nen. MegfeIeIo szkinccseI, egyszeiuen, lnien, eilheloen
fogaInaz. OIvashalan Iei ivid szvegel.
5zvcgct !cr: Msok sznia eilhelo, ivid szvegel aIkol.
298
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Kczc!sI utasts
VIsszaadja az
n!vasnttakat
A jeIIl a szveg negeilesel
kveloen nIIan, pieczen
visszaadja az oIvasollakal
islan es szlan. IigyeI a
sznadalok ponlossgia, a
szleIi isneilelesneI is
hasznIja jegyzeleil.
Szkincse a szilucinak
negfeIeIo.
A jeIIl negeilelle a
szvegel, es kis
ponlalIansggaI, de
sikeiI ladnia az
infoincikal. A
kzIendo lenhoz
eIegendo a szkincse.
A konnunikcis ceIokal
csak ieszlen leIjesli. Nen
leijed ki a figyeIne a
vegzendo nunka
szenponljlI ninden
fonlos doIogia.
Nehezkesen leszeI iII. i.
Nen ludja nIIan negoIdani
a feIadalol. Nen, vagy
hinyosan eili a szvegel,
szkincse szegenyes, isa
iendezelIen.
KIcmc!I a
!nycgct
A nunkavegzes es a
najdani feIhasznIs
szenponljlI ninden
Ienyeges lenyezol
figyeIenle vesz. Hill nen
vel, ponlosan negjeII
nindenl islan es szlan.
Kiszuii a Ienyeges
eIenekel, de nehny
kinaiad. 2O aIalli
hill vel.
TllfeIe nagyoll hill
vel. Lenyeges fonlos
doIgok kinaiadnak az
ioll szveg ladsnI. A
hilahali 4O aIall van.
Nen ludja nIIan
eIkInleni, hogy a feIadal
negoIdsa szenponljlI ni a
Ienyeges. Hilinak szna
4O-nI lll.
5zvcgct !cr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Tnien oIvashalan,
ponlosan Ieija a Ienyeges
infoincikal. A lailaIni es
foinai lagoIs negfeIeIo.
Iiskepe iendezell.
A jeIIl kis hilkal
vel a szveg
Ieisakoi, liekszik a
gondoIali lagoIsia,
de az eselek 1O-2O -
lan ponlalIan.
Iiskepe eIfogadhal.
A Ieil szveg ponlalIan,
nen liekszik lagoIsia.
Nehezen oIvashal. A
soiiendiseg nen
negfeIeIo.
A Ieil szveg lagoIalIan,
oIvashalalIan, iendezelIen.
299
4. szm fc!adat- Kczc!sI utasts
,Rntngcar" snrnzat fngaskcrk-szIvattyk szmra
1992/O1
FIgyc!cm:
Krjk, zcmbc hc!yczs c!tt gnndnsan n!vassa c! a kczc!sI utastst!
AZ LLLKTROMOS LKTLSLKLT CSAK LLLKTROMOS SZAKLMLR
SZLRLLHLTI!
A 5ZIVATTY BEERKEZE5E UTN A KVETKEZOKET KELL ELLENORIZNI:
1. LIIenoiizze az iu seilelIensegel a neIIekeIl iukseio aIapjn. IiolIena eselen
keijk azonnaI eileslse a Veidei, iIIelve a keieskedo cegel.
2. Keijk, oiizze neg a szivallyja daialjegyzekel. A szivally az n
aIkaInazsia Iell szeikeszlve es a nodeIIszn, ieszegysegek sznai a
daialjegyzeken negknnylik a kesolli negiendeIesekel.
3. LIIenoiizze a szivally negfeIeIo nukdesel. Lz az eIIenoizes leineszelesen nen
Iehel oIyan leIjes ninl egy lenyIeges zeneIlelesi eIIenoizes. Lzeil a kvelkezokel
javasoIjuk:
a)
A szivallyl iIIelve a leiendezes csopoilol eIIenoiizze, nincs-e szIIlsi seiIes.
LIIenoiizze, hogy ne Iegyen idegen ligy a szivallylan. KezzeI foigassa neg a
lengeIyl annak negIIaplsia, hogy nen szoiuI. Lgy j szivally nehezen
foigalhal, de nen szoiuIhal annyiia, hogy ezl ne Iehessen vegiehajlani.
b)
LIIenoiizze a csovezelekel es a szeieIes heIyel, hogy a kailanlailsi nunkk sznia
eIegendo heIy Iegyen. Annak eidekelen, hogy a szivallyhz igenyleveleIel
cskkenlsk, ajnIalos a fIexiliIis csvek hasznIala. A knnyell IeszeieIheloseg
3OO
eidekelen a iendszei leivezesekoi csalIakoz es Iezi szeIepek leeplesel is
figyeIenle keII venni. AjnIoll a vezelekek leklese uln a iendszeil kinosni a
szivally leszeieIese eIoll, az eselIegesen a vezeleklen Ievo szennyezodes es
fenfoigcs eIlvoIlsnak eidekelen.
c)
A szivally es a neghajllengeIy leszalIyozsa fonlos. A hils leszalIyozs
lnles es/vagy csapgyhill okozhal. LIIenoiizni keII, hogy a csalIakozcsapok
sziIidan IInak, es le keII IIlani a lnszeIence anyl. A lnszeIence
lnlogyuiuinek szkseg van kenoanyag lefecskendezesie vagy kenoanyag
vezelekhez csalIakozsia.
4. A szivallyl soha ne jiassa sziazon.
3O1
ZEMELTETE5
A.
zenle heIyezes eIoll fonlos a szivally heIyes feIszeieIesenek eIIenoizese.
Abban az csctbcn, ha a szIvatty mg nIncs csat!aknztatva.
A szivally a noloi feIoIi vegeioI nezve a szivally lengeIyenek foigsa az
ianulal jisvaI negegyezik, a szivally laIIia szIIl, ha szivally
neghajllengeIye a szaladonful lengeIy aIall van. Allan az esellen, ha a lengeIyek
foidloll eIheIyezesuek, akkoi a szivally foigsiinya eIIenleles es a jollia szIIl.
Abban az csctbcn, ha a szIvatty mr csat!aknztatva van.
A noloil ivid idoie eIindlani, a heIyes foigsiiny negIIaplsia, a fenl
lenulaloll ndon.
B.
Allan az esellen, ha a lnles lnszeIenceveI van eIIlva:
(1)
A lnlesl kenni keII, anihez vagy nagl a szIIland anyagol, vagy zsil keII
aIkaInazni (lefIon ajnIoll). A zsil a kenoegysegle lefecskendezni vagy a egy
kenoiendszeiie iklni.
2)
A lnszeIencel vagy a lnlo hveIyl nen szalad lIhzni. Mindig csak egy
negyedel keII hzni es a lnlesi viszonyokal eIIenoiizni. A 1O csepp / peic viszony
eIfogadhal.
C.
CYZD}N MLC ARRL, HOCY A SZLLLILK KI VANNAK NYITVA!
Allan az esellen, ha liniIyen piolIena Iepne feI, akkoi keijk oIvassa eI a
keziknyv vegen laIIhal hilaIisll.
A 5ZIVATTY MO5T ZEMKE5Z!
3O2
KARBANTART5
A szivally hils nukdeseie ulaI jeIek Iehelnek: lI aIacsony szIIls, aIacsony
nyons vagy hangos zaj. LIoszi a hilaIisll oIvassa eI figyeInesen. Allan az
esellen, ha a szivally hils nukdese szenneI Ilhal, akkoi ceIszeiu zenen
kvI heIyezni a kvelkezo ndon:
A szivallyl nossa ki nieIoll IevIaszlja a iendszeiioI. Cyozodjn neg iIa, hogy a
szivally noloijnak kapcsoIja KI IIslan van.
Vegye ki a hls hz csavaijail aneIkI, hogy a csovezelekekel IeszeieIne, es
eIIenoiizze, kopollak-e az aIkalieszek.
Allan az esellen, ha javls vIik szksegesse, akkoi a VLRDLR-loI leszeiezhelo a
konpIell javlkeszIel. AjnIalos egy iIyen keszIelel a iaklion lailani, niveI ennek
kIlsegei jvaI aIacsonyallak, ninl az eselIeges IIsi idok. A javlkeszIel az sszes
lengeIycsopoilhoz lailaInaz, fogaskeiekekel, csapgyal, kopIapokal, lnlesekel
vagy CLRD-l. A javlkeszIel ponlos specifikcijhoz legyen egy ,K-l a
nodeIIszn eIe, aneIy az eIIso hzla van lelve.
Hivalkozzon a neIIeIel ieszIeles iajzia.
Nagyon fonlos, hogy ninden aIkaliesz ponlosan gy Iegyen visszaszeieIve, ahogy
eiedeliIeg voIl. A csapgyal nen szalad lelni, hanen le keII nyonni. Lz lilenhel
salu es faaIlelek seglsegeveI. Cyozodjn neg iIa, hogy a csapgy a lenyonskoi
egyenesen IIjon.
3O3
5. szm fc!adat
Gyaknr!atI fc!adat
Gzfngadba bIztnnsgI !cfvat szc!cp cscrjc mcghIbsnds mIatt
C!:
A feIadal Ienyege, hogy lenulalsia keiI a jeIIlnek a nunkafoIyanal a hasznIand
eszkzk, a gzfogad leiendezes kiiklalsa es zenleveleIe. A jeIIl feIadal Iesz, hogy
feIgyeIel neIIell nineI ponlosallan isneleIje neg a Ilollakal. IigyeIenneI kseijk a jeIIl
lanuIsi keszsegel, figyeIo kepessegel, nozgskooidincijl es eszkzhasznIall.
Ltszm: Lgyeni gyakoiIali feIadal
Idtartam: 85 peic
Eszkzk:
Czfogad egyseg vagy nuheIykiInenyek kzll szinuIcis pad, vaIaninl
keziszeisznok, csiIIag-viIIs kuIcskeszIel, csavaiIazl spiay, lnlo feIIelliszll, kaIapcs,
feszlovas, vizpunpafog, svedfogk, anyagnozgal eszkzk, csavaihzk. 1 dl adoll
lpus lizlonsgi Iefval, penlnII lnlo keszIel, csavaiok, csavaianyk, aIlelek,
nuheIyiajzok, gzszivigs jeIzo spiay.
A fc!adat !crsa:
A gzfogad IIonslan a neghilsodoll lizlonsgi Iefval szeikezeli egysegel ki keII
cseieIni veIe azonos lpusia, neIyioI a leszeieIes eIoll neg keII gyozodni.
A feIadal eIso ieszelen a jeIIlnek le keII azonoslania az adalllIkiI IeoIvashal nuszaki
paianeleiek aIapjn a lizlonsgi Iefvalk azonossgl. Majd az oll feIgyeIelel ad
szakenlei eInagyaizza a gzfogad egyseg kiiklalsl a iendszeiloI, aneIyel a jeIIl a
negeiles uln vegiehajl, nagyaizva a kiiklals Iepeseil.
A feIadal nsodik ieszelen a szakenlei eInagyaizza a leiendezes kiszeieIesenek es
leszeieIesenek fzisail, neIyel a jeIIl a iendeIkezesie II szeisznokkaI, az oll Ievo
szakenlei seglsegeveI, de jeIenlos neileklen nIIan eIvegzi.
3O4
A feIadal hainadik ieszelen a feIgyeIelel gyakoiI szakenlei isneileli a gzfogad
IIons isneleIl zenle heIyezesenek Iepeseil. Majd ezl kveloen a jeIIl ezl eIvegzi.
8. A jeIIlnek a lizlonsgi Iefvalk cseiekepessegenek negIIaplsia 1O peic II
iendeIkezesie.
9. A feIgyeIo szakenlei isneileli a gepeszeli egyseg iendszeiloI vaI kiiklalsl,
1O peic.
1O. A jeIIl a gzfogad leiendezesl a iendszeiloI kiiklalja, 15 peic II iendeIkezesie.
11. A lizlonsgi Iefval cseiejenek fzisail a szakenlei eInagyaizza, a jeIIl a
szeisznokal eIokeszli, es egyll a cseiel vegiehajljk, 3O peic aIall.
12. A szakenlei IlaI isneilelell zenleveleIi es eIIenoizesi Iepesekel a jeIIl
vegiehajlja, neIyie 15 peic II iendeIkezeseie.
Tanu!kpcssg: Kepes j infoincik, isneielek lefogadsia, feIhasznIsia,
ivid idon leIIi ponlos negisnelIeseie.
MnzgsknnrdIncI: Kez, Il es finonnozgsok ponlos sszehangoIsa.
KItarts: Kepes a gyakoiIali feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigia
lefekleles, figyeIen hossz lv fennlailsia.
PrccIzIts: Kepesseg a hillIan nunkavegzesie.
Eszkzhaszn!at: A nunkafoIyanalokal szoIgI eszkzk feIisneiese, hasznIala.
Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs, mdszcrcs munkavgzs: A ceIokal, eIvisokal es
ulaslsokal nunkafoIyanalokk aIaklja l. IeIisneii a nunkavegzeshez szkseges
eszkzkel. A feIadalok Iehelseges negoIdsail neglaIIja es az oplinIis negoIdsl
nIIan vegiehajlja.
3O5
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Gzfngadba bIztnnsgI !cfvat szc!cp cscrjc mcghIbsnds mIatt
gyaknr!atI fc!adat
Tanu!kpcssg KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-)
Megjegyzi a
szeisznok
hasznIall, kepes a
nunkafoIyanal
Iepeseil negjegyezni,
kis hilkkaI
visszaadni. A feIadal
negoIdslan eIjul a
szeIepcseieig es a
lezeneIesig.
Kepes eIsajllani es
ponlosan negisneleIni az j
nozgssoil.
Megjegyzi a szeisznok
hasznIall, de Iassallan
haIad a nunkvaI. Kis hill
lllel vel. LIjul a
szeIepcseieig.
A gyakoiIali feIadal
negvaIslsa kzlen
lll kzepes sIy
hill vel. Lppen hogy
eIkezdi a szeIep cseiejel.
VaIaneIy fzisnI
koillan negakad.
Seglsegel igenyeI.
A jeIIl nen kepes
koncenliIni a gyakoiIali
feIadal lenulalsia. A
szeisznok hasznIallan
es a soiiendiseglen
lancslaIan, nen jegyezle
neg, nen ludja
iepiodukIni, vagy
lIsgosan lefoIysoIjk a
zavai ingeiek.
Mnzgs-
knnrdIncI
KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-)
A nagyoll, eiol
igenyIo nozgsok
(szeIep ki- es
leeneIes) jI
kooidinIl. A finon
nozgsok (lnlo
feIIelliszlls,
lnles eIheIyezes,
sszecsavaiozs)
leien is j
nozgskooidinci
es kezgyesseg
nulalkozik.
ViszonyIag knnyen
sajllja eI (a kizis
es lezeneIes)
A nagyoll, eiol igenyIo
nozgsok (negoIdslan
eIjul a szeIepcseieig) jI
kooidinIl. A finonall
nozgsok kooidincija
aIacsonyall sznvonaI
A nagyoll nozgsok
leien jI kooidinIl,
csak Iass. A
finonnozgsok
kooidincija gyenge,
de fejIeszlhelo. Uj
nozgssoi lanuIsakoi
kisell hilkal vel.
A nozgskooidinci
gyenge szinlje egyszeiu
eseleklen is Ilszik. A finon
nozgsok kooidincijl
fizikai, idegiendszeii
kiosods gyengli.
3O6
KItarts, kItart
fIgyc!cm
Hosszall idon leII
is keIIo
nyugodlsggaI es
odafigyeIesseI vegzi a
feIadalol. }
ninoseglen
haliidoie eIkeszI. A
jeIIl zavai ingeiek
es sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
kilailan figyeIni.
AIapveloen nyugodl es
kilail, de idoveI kisell
hilkal vel. Az ido nuIlvaI
figyeIne kicsil cskken a
jeIIl zavai ingeiek es
sliesszheIyzel eIIeneie is
kepes figyeIni.
AIapveloen nyugodl, de
a feIadalnegoIds
kzlen idoveI,
figyeInelIensegloI
addan nagyoll
hilkal vel. Az ido
eIoie haIadlvaI
lenpja jeIenlosen
IassuI. A jeIIl figyeIne
a nehnyszoi eIIankad.
Nehezen haIad a feIadallaI,
neil figyeInelIen, nen lud
koncenliIni. A feIadal
negoIdsl ivid idon leII
feIadja.
PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
}eIenlekleIen
hilkkaI, negfeIeIo
ninoseglen,
haliidoie eIvegzi a
feIadalol.
Kisell hilkal vel, de
negfeIeIo ninoseglen
Nagyoll, de
koiiigIhal hilkal vel
a negvaIslslan.
SIyos hilkal vel, nen
kepes pieczen negoIdani a
feIadalol.
Eszkzhaszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Az eszkzk
isneiele, kivIaszlsa
lkeIeles, hasznIala
ceIiinyos es
halekony.
Az eszkzk hasznIala
nehny heIyen nen
negfeIeIo, de nen ionlja Ie
nagyon a leIjeslnenyl.
Nehny eszkzl nen
isnei, nen lud
hasznIni, de
gyakoiIssaI,
ivezelesseI
fejIeszlhelo.
Mozgskooidincis, szeivi
vagy idegiendszeii
piolIenk niall az
eszkzkel nen ludja
eilekeIhelo szinlen
hasznIni.
Gyaknr!atIas
fc!adatrtc!mczs
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi, hogy a
feIadal negoIdshoz
niIyen eszkzkel
hasznIjon.
Tnaszkodik
gyakoiIali
lapaszlaIalia a
heIyes negoIdsnI.
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi hogyan fogja
negoIdani a feIadalol. Az
eszkzkel pilIgalja,
najd 2O eIleiesseI jI
kivIaszlja a negfeIeIol.
LIleivezi es kepes
eInondani a nunka
foIyanall.
Az eszkzvIaszls csak
5O -lan sikeiI. Nincs
lapaszlaIala, de ez
negszeiezhelo.
Nen kepes negleivezni
naglan a feIadalol. Nen
negfeIeIoen vIaszlja ki a
nunkavegzes eszkzeil.
Nen is eidekIi a feIadal
negoIdsa.
3O7
5. szm fc!adat
1. szm mc!!k!ct
3O8
FAIPAR 5ZAKMAC5OPORT
1. szm feladat
Hogyan kpzelem el jvmet a faiparban?
Cl: A jellt elkpzelseinek, elvrsainak, meglv ismereteinek, tapasztalatainak, megismerse.
Ltszm: egyni feladat
Idtartam: 10 perc a bemutatsra, 5 perc a krdsekre s vlaszokra (kb. 15 perc)
Eszkzk: Jegyzetelshez reszkzk, asztal, szkek, rtkellap.
A feladat lersa: Milyennek kpzeli el jvjt a faiparban? Vzolja, hogy milyen elkpzelsei
vannak a lehetsges munkakrkkel kapcsolatban, milyennek kpzeli az optimlis munkahelyet!
Instrukci: Krjk, hogy mondja el elkpzelseit vlasztott munkahelyvel kapcsolatban. Figyeljen
arra, hogy 10 perc ll rendelkezsre.
A bemutats clja, hogy informcit nyjtson eddigi tanulmnyairl, tapasztalatairl, rdekldsrl,
elkpzelseirl, cljairl, hossz tv terveirl.
Ezt kveten krdseket tesznk fel nnek a szakmval, munkahellyel kapcsolatosan.
Krdsek: Prbeszd a jellttel. A krdsek felvetst kveten a jellt vlaszra reaglva, rdemes a
szakmai sajtossgokra is kitrni. Pl.: kzi szerszmokkal szeretne nyugodtan dolgozni, alkot
munkt vgezni, vagy a gpek rdeklik inkbb, a nagyzemi termels szervezse, irnyt munkakr,
vllalkozs klnleges feladatokra, esetleg az zletszerzs, elads, alkalmazottknt szeretne dolgozni,
vagy egyni cget szeretne ksbb ltrehozni, esetleg a csaldi vllalkozst ersten, stb.
Cl: Informciszerzs arrl, milyen elzetes ismeretei vannak a lehetsges munkakrkrl,
feladatokrl, hogyan viszonyul a szakmai nehzsgekhez.
Pldk:
Milyen krnyezetben dolgozna szvesen?
Mi a vlemnye mennyire balesetveszlyes egy faipari munkahely?
Kpes-e fegyelmezetten, megfontoltan dolgozni, trni a monoton munkavgzst?
Vllalja-e a vltoz helyszn munkavgzst?
A megfigyelsi szempontoknl kitrnk az ltzkdsre is. Fontos informci, hogy a jellt
hogyan kpzeli el a munkahelyi megjelenst. Jelenlegi ltzkdse sszhangban van-e a
vizsgahelyzettel. Ha nem, akkor rdemes ilyen irny krdseket is feltenni.(Pl. az adott
munkahelyen munkaruha, egyni vdfelszerels viselse ktelez, stb.
A munkahelyn milyen szakmai elrejutsi lehetsgeket lt? Szeretne-e tovbbtanulni?
Milyennek kpzeli a j munkahelyi lgkrt a munkatrsak s a vezetk kztt?
Megfigyelhet kompetencik
Megrti a kapott informcikat, megfogalmazza vlemnyt
Vlaszokat ad
Eredmny-orientltsg, precizits
Megjelens
Viselkedskultra
Tiszta, rthet, helyes beszd
3O9
Lnyegre tr kommunikci
rtkel lap
A megfigyel neve Dtum A jellt neve
Szakmacsoport/szakma
A feladat neve:
Hogyan kpzelemel a jvmet a faiparban?
Kompetencia Kompetencia szintek
(Megfigyelhet viselkedsi jegyek+pontrtkek)
Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0)
Megrti a kapott
informcikat,
megfogalmazza
vlemnyt
A jellt a feladatot az
irnyt szempontoknak
megfelelen valstotta
meg. Hatrozott
elkpzelsei vannak,
mondanivalja rthet,
knnyen kvethet, jl
strukturlt.
A jellt a kommunikcis
clokat nagyrszt
megfelelen valstotta
meg. Nem trt ki minden
irnyt szempontra.
A kommunikcis clokat
rszben valstotta meg.
Mondanivalja nem volt teljesen
rthet, nem volt mindig
kvethet, strukturlt.
Alapvet kommunikcis
cljt nem ri el.
Csapongott. Elmerlt a
rszletekben. Nem volt
rthet. Msrl beszlt stb.
Vlaszokat ad Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0)
A feltett krdseket
megrti, sszhangba hozza
eddigi mondanivaljval.
Msok szmra
egyrtelmen, rtheten,
trgyilagosan, logikusan
fejezi ki mondanivaljt.
Viselkedse egyrtelm.
Megfigyelseit, rzseit
kpes pontosan,
egyrtelmen
megfogalmazni.
Kommunikcis stlusa,
viselkedse asszertv. A
kommunikcija sorn
nha kisebb hibkat vt.
Msok szmra
egyrtelmen, rtheten,
trgyilagosan, logikusan
fejezi ki mondanivaljt.
Viselkedse egyrtelm.
Megfigyelseit, rzseit
kpes megfogalmazni
Szubmisszv viselkeds Hang:
halk, elhal, szaggatott.
Tartalom: flsleges
magyarzkods, szemlyes
szksglet nem vllalsa,
ltalnos alany hasznlata, az
rzsek indirekt kifejezse
jellemzi.
Gesztusok, mimika:
kifejezsmozgsok gtoltak,
vagy merevek, tekintetkontaktus
hinyzik.
Viselkeds: alrendeld.
Szlssgesen agresszv
viselkedsi
megnyilvnulsok.
Hang: ltalnos alany
gyakori hasznlata, kiabl,
izgatott / tlzottan csndes.
Tartalom: magyarzat,
rvels nincs, tmad,
fenyeget szavak
hasznlata, eltletessg,
kompromisszum-kszsg
hinya, msik ok nlkli
megbntsa, kontroll nlkli
rzelmek.
Viselkeds: fenyeget,
tmad.
Eredmny-
orientltsg,
precizits
Betartja az idkereteket,
mondanivalja lnyegre
tr, meggyz.
Trekszik az idkeretek
betartsra, de nhny
perccel tovbb tart
beszmolja, vagy tl
rvid.
Az idkeretet nem tudja
rtelmezni, tbbszr jra kezdi
mondanivaljt.
Nem veszi figyelembe a 10
perces idkeretet, csapong.
31O
Megjelens Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0)
A kls megjelense az
elvrsoknak megfelel.
ltzke, fellpse
sszhangban ll
adottsgaival,
szemlyisgvel, a leend
elvrsaival.
Kls megjelensn csak
kisebb mrtk
vltoztatsokra van
szksg. Nyitott a
vltoztatsokra.
Kls megjelensn nagyobb
mrtk vltoztatsokra van
szksg, de nyitott a
vltoztatsokra.
Kls megjelense
egyltaln nem ll
sszhangban a leend
foglalkozsi szereppel.
Viselkedskultra Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0)
Ismeri, s preczen
hasznlja a kultrlt
viselkeds szablyait. A
viselkedse teljes
mrtkben megfelel az
elvrsoknak,
sszhangban van a
Viselkedsn kisebb
mrtk vltoztatsokra
van szksg.
Viselkedsn nagyobb mrtk
vltoztatsokra van szksg, de
nyitott a vltoztatsokra.
Viselkedse egyltaln nem
ll sszhangban a leend
Kifejezetten kultrlatlan a
viselkedse.
Tiszta, rthet,
helyes beszd
Artikulltan, rtheten,
beszdhibk nlkl,
megfelel hangervel s
hangslyozssal,
hanglejtssel, sznetekkel,
megfelel tempban
kommunikl.
Beszde teljesen rthet.
Kisebb beszdtechnikai
hibkat vt.
Beszde rthet, de tbbfle s
nagyobb mrtk hibt vt
kommunikcija sorn. (pl.
lnyegtelen rszeket is
tlhangslyoz, nem megfelel a
hanger, a sznetek hasznlata,
kiss hadar stb.)
Nem rthet a
kommunikcija. Igen sok
s slyos beszdtechnikai
hibja van (raccsols,
dadogs stb.) Tl gyors
(ers hadars), illetve tl
lass tempj a beszd
(monoton).
Lnyegre tr
kommunikci
Kzlendje tmr,
ugyanakkor msok
szmra is rthet
megfogalmazsra kpes.
Nagyon ritkn elvsz a
rszletekben.
Gyakran elvsz a rszletekben.
Nem kpes lnyegre tren
kommuniklni. Igen
gyakran elkalandozik.
Kvethetetlen.
Megjegyzsek:
Egyb rtkelsi szempontok:
Hatrozott elkpzelsei vannak a jvt illeten
Klnleges ktds, rzelmi megnyilvnulsok a feladat elvgzse alatt
Felletes informcik alapjn tves elkpzelsek
Egynisg: sajt, nll vlemnyformls, egyni gondolatok
Az utasts s a feladat felfogsa
311
2. szm fc!adat
M!ycn vcgczctt ajt!ap ksztsc!
C!: A jeIIl neiesi, sznoIsi keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak
feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, Iogikusan gondoIkodni,
egyszeiu sznlsokal vegezni, az eiednenyl sszesleni.
Idtartam: 45 peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuza, vonaIzk, sznoIgep.
A fc!adat !crsa:
Az egyik heIyiseg ajlajl neIyen vegezell ajlIapia szeielnek kicseieIni. Az ajlIap 9OOx
2O3O nn lefogIaI neielu, vzkeieles szeikezelu, ani azl jeIenli, hogy a kel fggoIeges,
vegigneno 14O nn szeIes es 2O3O nn hossz keieldaialol feII szinlen 14O nn szeIes, aIuI
18O nn szeIes keieldaial kli ssze.
A keIelkezell legIaIap aIak leIso ieszl kello daial 11O nn szeIes vzszinles keieloszlvaI
hion vegezell ieszie oszljuk feI.
Keszlsen vzIaliajzol az ajlIapiI, lnlesse feI a neielekel!
SznlssaI haliozza neg a vzszinles oszlloidk heIyel gy, hogy a hion veges iesz
azonos neielu Iegyen!
Sznlsa ki, az ajlIapnak hny szzaIeka Iesz az vegezell iesz`
5. A feIadalhoz neielainyos iajzol keII keszleni. (1O peic)
6. ejeIIve az oszlsokal, sszeadssaI, kivonssaI, oszlssaI neghaliozni az
vegezell ieszek neieleil.(15 peic)
7. TeiIelsznlssaI kisznoIni az ajlIap lefogIaI neieleiloI a legIaIap leiIelel es
az vegezell ieszek leiIeleinek sszegel.(1O peic)
8. SzzaIeksznlssaI neghaliozni a feIIelek ainyl.(5 peic)
9. IogIaIja ssze a feIadal negoIdsl!
A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie vIaszokal vi. (5 peic)
312
McgrtI az n!vasnttakat: a szvegesen negfogaInazoll feIadalol eileInezni ludja.
Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iegyen szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is
a neieshez, a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen.
BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at
Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: ezek aIapjn ssze ludja IIlani azl a
sznlsi soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen.
5zza!kszmtst vgcz
313
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
M!ycn vcgczctt ajt!ap ksztsc.
McgrtI az
n!vasnttakat
A szvegesen
negfogaInazoll feIadalol
ponlosan eileInezi, a
neielekel, ainyokal
eizekeIi.
A szvegesen
negfogaInazoll
feIadalol nehezen
eileInezi, seglsegel
kei.
A szvegesen
negfogaInazoll feIadalol
nehezen eileInezi, csak iajzi
seglseggeI kepes
lovllIepni.
nen kepes a feIadal
negoIdsia.
Egyszcr
rajzvz!atnt kszt
Meielainyosan feIvzoIja
az ajlIap eIInezeli kepel.
A iajz liszla, egyenes
vonaIakkaI halioIl, az
oszlsok azonos
neieluek, a szeIessegi
neielek
negkInlzlelhelok, a
iajzon a neielek
feIlnlelve.
A iajz nsok sznia
is eileInezhelo, de
egy kicsil hinyos,
vagy eszlelikaiIag
nen szep.
ponlalIan, ainylaIan es
nen eszlelikus.
BIztns kzzc!
rajzn! cgycncs
vnna!at
A vonaIak haliozollak,
egyenesek, foIylonosak,
pihuzanosak es
neioIegesek, a iajz
eszlelikus, liszla.
A vonaIak egyenesek,
de nen foIylonosak,
lll ieszloI
levodnek ssze, a
pihuzanosak,
lvoIsga vIloz, a
iajz eileInezhelo.
A vonaIak szIksak, nen
egyenesek, a vonaIvezeles
lizonylaIan, a vonaIak
nelszodese nen liszla, a
iajz naszalos.
feIadallaI.
314
Fc!IsmcrI az
a!apvct
sszcfggsckct
Az oszlloidk
eIheIyezesehez szkseges
neielek
neghaliozshoz
kisznlja a leIso neielel,
es hion egyenIo ieszie
oszlja. Sznlsa ponlos.
IigyeInelIensegloI
add hilkal vel,
nen figyeI az eIleio
szeIessegi neielekie,
keidesie kepes
koiiigIni.
Sznlani isneielei
csak ieszlen j.
Sznlsai sszefggesleIenek.
Nagyon sIyos hilkal vel.
Haszn!ja a
szmtanI
a!apmvc!ctckct.
Sznlsa ponlos,
nyonon kvelhelo.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
csak ieszlen j.
sIyos hilkal vel.
5zza!kszmtst
vgcz
Meghaliozza nindkel
leiIelel, kisznlja
szzaIekos ainyl.
Sznlsa ponlos.
A sznlsi
nunkanenel j,
sznlsi hill vel,
keidesie lecsIesseI
koiiigI.
Nagyoll hilkal vel, nen
negfeIeIo adalokal hasznI.
Nen kepes a sznlsl
eIvegezni
Mcgfnga!mazza a
v!cmnyt.
aIapjn nIIan
fogaInazza neg
gondoIalail. A
szkincs eIeg a
keidesekie vIaszoI.
A szveges vzIal
aIapjn, annak
seglsegeveI
fogaInazza neg
gondoIalail. Az
eilheloseg csak
feIlell keidesekie
vIaszoI.
lud konnunikIni. A
A jeIIl nen lud nII
nen segli.
315
3. szm fc!adat
Laksznba bcrcndczsc!
C!: MegfigyeIni a jeIIl leileIi ljekozdsl, kepes-e feIisneini a peispeklivikus lin az
egyes eIenekel, egynshoz viszonyloll heIyzelkel, lecsIesseI neghaliozni a lei
nagysgl, eInozduIva a leilen eIkepzeIni az egyes faInezelekel. Kepes-e az eIenek
egynshoz viszonyloll ainyail, a nindennapoklan hasznIalos lloiok neieleil
neglecsIni, a kijeIIl faInezelel szaladkezi iajzlan nIIan, ainyosan feIvzoIni.
1. nehezsegi szinl: IaInezel iajzoIsa az alIakokkaI szenlen IIva
2. nehezsegi szinl: IaInezel iajzoIsa a szekienysoiiaI szenlen IIva
Idtartam: 45 peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuzk, vonaIzk, iadi.
Mcgjcgqzcs.
|rdcncs cgq-cgq ncnda|oan c|ncndani, ncgq gcndc|jcn a saj4| |cs|nagass4g4ra, gcndc|a|oan
nascn|i|sa csszc a |cpc| |a|4su| nappa|i szco4j4ta|, s|o.
A fc!adat !crsa:
1O. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg lil, lecsIje neg a szola neieleil! (5 peic)
11. Nevezze neg az egyes lloiokal, funkciil, figyeIje neg egynshoz viszonyloll
neieleil, lecsIesseI, vagy egyeni lapaszlaIalail feIhasznIva haliozza neg lefogIaI
neieleil! (15 peic)
12. Szenlen IIva az alIakokal lailaInaz faIIaI, a neglecsIl neieleknek negfeIeIo
ainyos legIaIapla iajzoIja leIe a kel alIakol szaladkezi vonaIakkaI! (2O peic)
13. A lizollsg lehel feI keidesekel, neIyie indokoIl vIaszokal vi. (5 peic)
316
IigyeIjk neg, nennyiie eizekeIi a ligyak eIheIyezkedesel a leilen, eizekeIi-e a
szekienysoi eIeneinek eIleio neIysegel, nagassgi ainyail.
Isneii az egyes lloiok iendeIlelesel, neg ludja nevezni okel.
Kepes az alIakokal lailaInaz faI legIaIapjl ainyosan feIiajzoIni.
Az alIakokal negfeIeIo nagassglan es neiellen leiajzoIni.
Az alIakokal lll vonaIIaI iajzoIva a ligyszeiusegel kieneIni.
A feIlell keidesekie sszefggo, neggyozo vIaszokal adni.
Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: A faipaii szaknk gyakoiIshoz szkseges a
leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek keszsege.
Mcgbccs!I a mrctckct: MegfigyeIesei, kinyezele, eddigi lapaszlaIalai aIapjn
kepes lehalioIni a lloiok lefogIaI neieleil.
Rajznt rtc!mcz, mrctckct arnynst.
MrtanI a!apIsmcrctckkc! rcndc!kczIk.
BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at.
A!apvct rajzcszkzkct haszn!.
317
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Laksznba bcrcndczsc!
Fc!IsmcrI a trbc!I
a!akzatnkat
TkeIelesen eI ludja
kepzeIni, hogy niIyen
a leileIi aIakzalok
heIyzele, egynshoz
vaI viszonya.
LI ludja kepzeIni
niIyen a leileIi
aIakzalok egynshoz
vaI viszonya.
Tll seglsegel igenyeI, a
szola neieleinek
negadsa uln, eselIeg
egy aIapiajz seglsegeveI
negeili a feIadalol.
Nen kepes negeileni a
neielekel, a lloiok
eIheIyezkedesel.
Mcgbccs!I a
mrctckct
Meg ludja lecsIni a
lloiok es a nappaIi
szola neieleil,
negadja a
leInagassgol is,
negnevezi a lloiok
funkcijl.
Az egynshoz
viszonyloll ainyokal
eizekeIi, a neielek a
luieshalion leII
vannak
SeglseggeI, negleszeIes,
sszehasonIls uln eI
ludja kepzeIni a
neielekel.
Nen eizekeIi a neielekel,
lecsIese jeIenlosen eIlei a
negszokoll neielekloI.
Rajznt rtc!mcz,
mrctckct arnynst
lIlja a feIadalol,
kepes feIvzoIni az
ainyos faInezelel, a
neghaliozoll
neieleknek
negfeIeIoen
eIheIyezni az
alIakokal.
lIlja a feIadalol,
kepes feIvzoIni az
ainyos faInezelel, a
neghaliozoll
neieleknek
negfeIeIoen eIheIyezni
az alIakokal, de
egynshoz
viszonyloll heIyzelk
nen ainyos.
Csak nehezen,
lizonylaIanuI vegzi a
feIadalol, seglseggeI javuI
a leIjeslnenye.
TaIIonia vagy
nlizaIon neIkI
doIgozik. Nen kepes
eIvegezni a feIadalol.
MrtanI
a!apIsmcrctckkc!
rcndc!kczIk
A neilani A neilani fogaInak A feIadal egy ieszel AIapvelo neilani
318
fogaInakkaI
liszllan van, a
kapcsoId
feIadalol heIyesen
oIdja neg.
IegllljeveI
liszllan van, hila
csak sszelellell
feIadaloknI, iIIelve
figyeInelIenseg
niall foiduI eIo.
nen ludja negoIdani a
kapcsoId eIneIeli
isneielek hinylan,
de seglseggeI kepes
javlani a
leIjeslnenyen.
isneielek hinyoznak,
gy a feIadal nagy iesze
gondol okoz a sznia.
TeIjeslnenye seglseg,
nagyaizal halsia
sen javuI.
BIztns kzzc! rajzn!
cgycncs vnna!at
KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A vonaIak liszlk,
pihuzanosok es
neioIegesek,
vaslagsguk
egyenIeles.
A vonaIak szIksak,
de feIisneihelok,
pihuzanossguk
feIisneihelo.
A vonaIak heIyzele, fulsa
lizonylaIan, laIIkozsuk
eselIeges.
A vonaIak gilek,
szakadozollak,
lizonylaIanok.
A!apvct
rajzcszkzkct
haszn!
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
nunkaeszkzkel
kivIaszlani, azok
hasznIala gyois es
szakszeiu.
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
szeisznokal
hasznIallan kisse
lizonylaIan.
A szeisznok
kivIaszlsa csak
seglseggeI sikeiI. Tll
ido keII a hozzszokshoz,
gyelIenI vegzi a
feIadalol.
A szeisznok
nIIlIan.
319
4. szm fc!adat
Pn!cnt szcrc!nk!
C!: A jeIIl neiesi keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese,
kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, Iogikusan gondoIkodni, sszefggesekel
feIisneini, egyszeiu sznlsokal vegezni, az eiednenyl sszesleni.
Idtartam: 45 peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuza, vonaIzk, sznoIgep.
A fc!adat !crsa:
Az inlezneny (iskoIa) knyvlilan keves a heIy, ninden szalad heIyel feI keII hasznIni.
Az egyik faIfeIIelen egy 97Ox35Ox195O nn leIneielu faIkva laIIhal. 7 dl poIcol keII
eIheIyezni gy, hogy azok egynslI azonos lvoIsgia Iegyenek. A faIakia vigyznia keII, a
leeples ponlos Iegyen, de kilen 1 cn ies szkseges az eIheIyezeshez. Keszlsen a
heIysznen egyszeiu vzIalol. A vzIal oIyan Iegyen, hogy nineI szenIeIelesellen nulassa
le a heIyszinl a lizollsgnak. Iija Ie a foIyanalol, isneilesse a feIneiIl nehezsegekel!
14. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg a heIyszinl.(5 peic)
15. Hagyjuk, hogy feIveleIi vzIalol keszlsen, eIIenoiizze a neielekel. (1O peic)
16. Meijen ninden iinylan IegaIll hion heIyen, a Iegkisell neielel vegye
figyeIenle. (5 peic)
17. LIIenoiizze a faIak szgeil, a fggoIegesloI vaI eselIeges eIleiesl.(5 peic)
18. RajzoIja Ie a poIcol, sznlsa ki a poIcok kzlli lvoIsgol, ha a poIcok vaslagsga 2O
nn!(1O peic)
19. Haliozza neg a poIcok neieleil! (5 peic)
2O. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyekie vIaszokal vi. (5 peic)
32O
nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini a
feIneiIo nehezsegekel.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag, vzneilek, fggon, neioIec seglsegeveI kepes
negneini, eIIenoiizni a leiIelel. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja.
Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail.
321
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Pn!cnt szcrc!nk!
Fc!IsmcrI az
a!apvct
sszcfggsckct
A heIyszn negszenIeIese
uln eIIenoizi a neielekel.
IeIisneii, hoI keII
nindenkeppen neiesekel
vegeznie, a faIak
deiekszgloI vaI eIleiese
hogyan lefoIysoIja a
neielekel. IigyeIenle
veszi, hogy az sszeszeieIl
poIc eIheIyezesehez
kilen 1O nn ies
szkseges.
Kisell hilkal vel,
nen isneii feI, hogy
hoI keII feIlelIenI
neinie, inkll
nindenhoI nei.
A nunkafoIyanal
nozzanalol kifeIejl
(lIep), de aIapvelo
hill nen vel.
Nen ludja neghaliozni a
poIc heIyes neieleil, az
eIheIyezeshez szkseges
neielel nen veszi
figyeIenle. A
nunkafoIyanallan, a
feIadalok (Iepesek)
nen kepes a feIadal
negoIdsia.
IigyeIenle veszi a faIak
deiekszgloI es a
fggoIegesloI vaI
eIleiesel, negIIaplja a
Iegkisell legIaIap aIak
hasl neielel, aneIy eIfei
a faInyIslan. Ionlosan
nei.
MeioszaIagol,
vzneilekel hasznI,
de aIkaInazsnI
lizonylaIan,
seglsegel kei.
Meiesi eilekei
negfeIeIoek ahhoz,
hogy neghaliozza a
poIc neieleil.
A neioszaIaggaI,
vzneilekkeI nehezen
eIvegzi feIneiesl,
negIIaplja a neielekel.
feIadallaI.
Haszn!ja a
szmtanI
a!apmvc!ctckct.
A poIcok kioszlsnI
figyeIenle veszi a poIcok
vaslagsgl, a
kisznlsnI nyoIc
oszlssaI sznoI,
aIkaInazza a negy
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
csak ieszlen j.
sIyos hilkal vel.
322
aIapnuveIelel. Sznlsa
ponlos.
Egyszcr
rajzvz!atnt kszt
LIInezeli es feIInezeli
(vagy nelszeli) kepel
iajzoI, igzli a feIvell
neielekel.
A iajz liszla, ainyos,
egyenes vonaIakkaI
iajzoIl, neielezell.
A iajz nsok sznia
is eileInezhelo, de
egy kicsil hinyos,
iendezelIen, vagy
eszlelikaiIag nen
szep.
Egyszcr
szvcgcs vz!atnt
kszt
TkeIelesen kepes
llekinli, nihez van
szksege a nunka
kepes a fonlosakal
negnevezni.
A nunkafoIyanallan
soiiendjeneI csak
foiisok kzI csak
egyel feIejl ki.
Iiskepe eIfogadhal.
Nagyoll hilkal vel
vzIalkeszles kzlen. Iisa
kevesle llekinlhelo.
soiiendloI.
Mcgfnga!mazza a
v!cmnyt.
aIapjn nIIan
fogaInazza neg
gondoIalail. A
szkincs eIeg a
keidesekie vIaszoI.
A szveges vzIal
aIapjn, annak
seglsegeveI
fogaInazza neg
gondoIalail. Az
eilheloseg csak
feIlell keidesekie
vIaszoI.
lud konnunikIni. A
A jeIIl nen lud nII
nen segli.
323
5. szm fc!adat
Gyaknr!atI fc!adat
C!: Meggyozodni a jeIIlek lanuIsi keszsegeioI, figyeIneioI, nozgskooidincijiI,
eszkzhasznIaliI, egyllnukdesi keszsegeioI. A feIadal soin lenulalunk a jeIIleknek
egy ivid nunkafoIyanalol es az eszkzk hasznIall, najd a jeIIlek feIadala Iesz, hogy
nineI ponlosallan isneleIjek neg a Ilollakal.
Fc!adat: Iakeiles eIeneinek feIszeieIese
Ltszm: pios gyakoiIali feIadal
Idtartam: 6O peic
Anyagnk, cszkzk:
A faipaii lannuheIylen kiaIakloll, egynslI 2,5 n lvoIsgia Ievo oszIopok kze feI keII
szeieIni az eIoie Iegyiloll 124 nn szeIes keileseIenekel. Az eIenek egynslI azonos
lvoIsgia Iegyenek a feIszeieIes uln, a feIso eIen egyseges vel aIkolva, aIuI egy szinllen.
A gyils soin hila lilenl, a salIon szeiinl Ievgoll vu eIenekel nen sznozlk neg,
sszekeveiedlek, az eIoiajzoIs soin leIIloll IeclvoIsg nen isneil.
A fc!adat !crsa:
1. Rakjk soiiendle, sznozzk neg az eIenekel a feIszeieIeshez!
2. LIIenoiizzek a neielekel, a szeieIeshez hasznIalos lvlail Iec neielel haliozzk neg!
3. Tekinlsek l a szeisznokal, leivezzek neg a nunkafoIyanalol!
4. Az eIso eIen eIheIyezesel, fggoIeges leIIlsl, csavaiszoilvaI vaI igzlesel, a
fuialok eIkeszlesel, csavaiok eIheIyezesel egy gyakoiIoll szakenlei lenulalja.
5. A jeIIlek kzsen szeieIjek feI a keileseIenekel!
13. Az eIenek eIokeszlese a nunkafoIyanalhoz.(1O peic)
14. Sznlsk ki ponlosan az eIenek kzlli ies neielel, ha az eIenek kzll egyenIo
lvoIsgol keII lailani.(5 peic)
15. A nunkaeszkzk es segedeszkzk kivIaszlsa es eIIenoizese. (5 peic)
16. A gyakoiIali szakenlei lenulalja a nunkafoIyanalol, kzlen szlan is eInondja nil,
es nieil vegez, niie keII gyeIni a nunkavegzes soin. (1O peic)
17. A jeIIlek a nozduIalokal isneleIve, IepesioI Iepesie negisneleIik a foIyanalol. A
lizollsg negfigyeIi, hogy 3O peic aIall neddig julnak eI a feIadal leIjesleselen. Nen
324
vihalunk lkeIeles eiednenyl! }ollnak keII eilekeIni az eiednenyl, ha kevesell, de
pieczell nunkl vegeznek a jeIIlek.
18. Megjegyzes: A feIadal negkezdese eIoll ivid heIyi nunkavedeIni oklals szkseges!
Tanu!kpcssg: Kepes j infoincik, isneielek lefogadsia, feIhasznIsia,
ivid idon leIIi ponlos negisnelIeseie.
lefekleles, figyeIen hossz lv fennlailsia.
Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs, mdszcrcs munkavgzs: A ceIokal, eIvisokal es
ulaslsokal nunkafoIyanalokk aIaklja l. IeIisneii a nunkavegzeshez szkseges
eszkzkel. A feIadalok Iehelseges negoIdsail neglaIIja, es az oplinIis negoIdsl
nIIan vegiehajlja.
Egyttmkds csnpnrtban: a feIadal vegiehajlsa soin negfigyeIhelo a jeIIlek
egyllnukdesi keszsege.
325
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Fakcrts c!cmcInck fc!szcrc!sc
Tanu!kpcssg KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-)
Megjegyzi a
szeisznok
hasznIall, kepes a
nunkafoIyanal
Iepeseil negjegyezve,
hillIanuI eIvegezni.
Kepes eIsajllani es
ponlosan negisneleIni az j
nozgssoil.
Megjegyzi a szeisznok
hasznIall, de Iassallan
haIad a nunkvaI.
A gyakoiIali feIadal
negvaIslsa kzlen
lizonylaIankodik,
kapkod. VaIaneIy fzisl
feIcseieI. Seglsegel
igenyeI.
A jeIIl nen kepes
es a soiiendiseglen
neg, nen ludja
iepiodukIni, vagy
zavai ingeiek.
Mnzgs-
knnrdIncI
Iinon- es nagyoll
nozgsok eselen is
nagas szinlu
nozgskooidinci
lapaszlaIhal.
Cyoisan sajll eI j
nozgssoiokal.
A lonyoIuIlall
nozgssoiok eselelen
nehny aIkaIonnaI
aIacsonyall a kooidinci
sznvonaIa. Uj nozgssoil
kepes negfeIeIoen
eIsajllani.
A nehezell,
sszelellell nozgsok
eselen, es j nozgssoi
lanuIsa soin lllel
hilzik. TeIjeslnenye
gyakoiIs halsia
javuI.
A kooidinci hinya
egyszeiu feIadaloklan is
negfigyeIhelo,
leIjeslnenyel a gyakoiIs
nen javlja.
Mozgskooidincil eiinlo
kiosods jeIei
lapaszlaIhalk.
KItarts, kItart
fIgyc!cm
Hosszall idon leII
is keIIo
nyugodlsggaI es
feIadalol. }
ninoseglen,
negfeIeIo lenplan
haIad.
figyeIne kicsil cskken
a feIadalnegoIds
kzlen
figyeInelIensegloI
addan nagyoll
hilkal is vel. Az idoveI
lenpja jeIenlosen
IassuI, figyeIne
eIIankad.
feIadja.
326
}eIenlekleIen
hilkkaI, negfeIeIo
ninoseglen, eIvegzi a
feIadalol.
Nagyoll, de
a negvaIslslan.
feIadalol.
Az eszkzk
isneiele, kivIaszlsa
lkeIeles, hasznIala
ceIiinyos es
halekony.
Az eszkzk hasznIala
nehny heIyen nen
Nehny eszkzl nen
isnei, nen lud
hasznIni, de
gyakoiIssaI,
ivezelesseI
fejIeszlhelo.
vagy idegiendszeii
piolIenk niall az
eszkzkel nen ludja
eilekeIhelo szinlen
hasznIni.
Gyaknr!atIas
fc!adatrtc!mczs
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi, hogy a
feIadal negoIdshoz
niIyen eszkzkel
hasznIjon.
Tnaszkodik
gyakoiIali
lapaszlaIalia a
heIyes negoIdsnI.
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi, hogyan fogja
eszkzkel pilIgalja,
LIleivezi a nunka
foIyanall.
Az eszkzvIaszls
csak 5O - lan sikeiI.
Nincs lapaszlaIala, de
ez negszeiezhelo.
negoIdsa.
Egyttmkds
csnpnrtban
Iinylja a csopoil
nunkjl. lIlja a
feIadalokal, kepes
feIoszlani a nunkl.
Konsliuklv, pozilv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nyiloll
nsok veIenenyeie.
LIvIIaIja a ilzoll
feIadalol. nII veIenenye
van, de eIfogadja nsok
veIenenyel is.
Aklvan
egyllnukdik, de
kisell, nagyoll hilkal
vel. Csak nehezen,
lizonylaIanuI vegzi a
ilzoll feIadalol. Nen
ad negfeIeIo
visszajeIzesekel.
neIkI doIgozik. Nen vesz
ieszl a csapalnunklan.
327
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA 5ZAKMAC5OPORT
1. IeIadal
Absztrah!s
A csopoil egy eIkepzeIl hajlies kvelkezlelen egy IakalIan szigelie keiI. A hajiI
kisodidoll konleneieklen hionnapi eIeIen es vz van, ezeil Ielfonlossg a jeIads. Nen
II ns iendeIkezesie, ninl akkunuIloiok, vezelekek, nehny ieIe, nehny kapcsoI,
giafiliudak, hangszi. A keieseskhz IeheloIeg a Iegnagyoll seglsegel keII nyjlaniuk,
ezeil feny-, hang-, iII. idijeIzesl is keIIene adniuk. A Moize lecel nen isneiik, de SOS
jeIel ludnak adni.
ReIe
KapcsoI
AkkunuIloi
Hangszi
Ciafil iudak
328
C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy lizonyos eszkzkel nen az eiedeli
ndon hasznIva oIdjanak neg piolIenkal. Lkzlen Ieneihelo, hogy a csopoilnunklan
negeili a kapoll infoincikal, negfogaInazza a veIenenyel, negeili nsok
konnunikcijl, es figyeIenle veszi nsok veIenenyel. A feIadal negoIdshoz egyszeiu
szveges, iII. iajzvzIalol keszl.
Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo.
Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a csopoil lIeleIIeseie, 5-1O peic az
egyeni negoIds eIkeszleseie. (18-23 peic sszesen)
Eszkzk: Teien llIvaI, egyel eszkz nen szkseges.
A fc!adat !pscI:
1. A feIadal ponlos neghaliozsa (segedeszkz a Konpelencia Keziknyvlen a
feIadalkeszles aIgoiilnusa
2. A jeIIlek ponlos insliuIsa
3. A csopoilnunka eIindlsa
4. Az egyeni feIadal eIkeszlese
A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie:
II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok
- Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol`
- Mi az ani knnyen/nehezen nenl` Mieil`
- Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` Sll.
McgfIgyc!hct knmpctcncIk
- KItart fIgyc!cm: Kepesseg, hogy huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie ludjon
sszponloslani.
- PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie.
- 5trcssztr kpcssg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy
nunkakiInenyekhez klhelo sliessz-heIyzelekel.
- McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, a iajzol eileInezi, feIesIeges keidese
nincs.
- Mcgfnga!mazza v!cmnyt: A csopoil eIoll haliozollan negfogaInazza
veIenenyel es neg is vedi.
329
- FIgyc!cmbc vcszI msnk v!cmnyt: A csopoillan neghaIIgalja, es figyeIenle
veszi nsok veIenenyel.
- Absztrah! kpcssg: izonyos eszkzkel nen az eiedeli ndon hasznIva
oIdjanak neg piolIenkal.
- Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A feIadal negoIdshoz az eszkzk lekleseioI
kapcsoIsi iajzol keszl.
- Rajznt rtc!mcz: A feIadalhoz neIIekeIl iajzol leIjes neileklen eileInezi, a
jeIIesekel feIisneii.
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Absttrah|s
KItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A zavai ingeiek,
nonolon feIadal,
fokozoll
sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
figyeInel hossz
ideig fennlailani.
MegoIdja a
feIadalol. Neha
eIofoiduI, hogy
zavai lenyezok
halsia a figyeIni
leIjeslnenye
ingadozik.
Zavai ingeiek halsia
eIeii az eIfogadhal
szinlel.
Nen kepes negoIdani
ideig fennlailani.
Zavai ingeiek
halsia a
leIjeslnenye ni nen
eii eI az eIfogadhal
szinlel. Zavai ingeiek
halsia figyeIni
leIjeslnenye
gyengell Iesz.
HillIanuI, az eIvil
ninoseglen, idoie
Nehny kisell
hill vel, de
negfeIeIo a feIadal
ninosege.
vel, de a feIadalol
vegiehajlja. A feIadal
ninosege neg az
eIfogadhal lailonnylan
van.
Nagyon sIyos hilkal
vel. Nen kepes
negoIdani a feIadalol.
5trcssztr kpcssg,
trc!cm
33O
}I viseIi, nyugodlan
kezeIi a feIadal niall
keIelkezo
sliesszheIyzelel.
MegoIdja a feIadalol,
de a sliesszheIyzelloI
addan kisell
hilkal vel.
MegoIdja a feIadalol, de a
sliesszheIyzelloI addan
nagyoll hilkal vel.
Nagyon idegesnek,
ingeiIlnek lunik. KiIep a
heIyzelloI.
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol eili, a iajzol
eileInezi, feIesIeges
keidese nincs.
A feIadalol eili, a
iajzol eileInezi, de
feIesIeges, nen a
feIadalhoz lailoz
keidese van.
A feIadalol nehezen eili, a
iajzol nehezen eileInezi,
feIesIeges keidesei vannak.
A feIadalol es a iajzol
nen eili.
Mcgfnga!mazza
v!cmnyt
A csopoil eIoll
haliozollan
negfogaInazza
veIenenyel es neg is
vedi.
A csopoil eIoll
negfogaInazza
veIenenyel, de nen
vedi neg.
A csopoil eIoll lizonylaIanuI
fogaInazza neg veIenenyel
es nen vedi neg.
Nen lud veIenenyl
fogaInazni.
FIgyc!cmbc vcszI
msnk v!cmnyt
A csopoillan
neghaIIgalja es
figyeIenle veszi nsok
veIenenyel.
A csopoillan
neghaIIgalja, de nen
veszi figyeIenle
nsok veIenenyel.
A csopoillan lieInelIenI
neghaIIgalja es nen veszi
figyeIenle nsok
veIenenyel.
Nen haIIgalja neg es
nen veszi figyeIenle
nsok veIenenyel
Absztrah!
kpcssg
IeIisneii, hogy a ieIe,
ninl lekeics
szaggalsvaI:
1. RdihuIInokal
geijeszlhel.
2. A giafiliudakkaI
vfenyl leienlhel.
3. A szaggaloll ieIe
hangsziia
kapcsoIsvaI hangol
keIlhel.
A hion Ieheloseg
kzI kellol feIisnei.
A hion Ieheloseg kzI
egyel feIisnei.
A hion Ieheloseg kzI
egyel sen isnei feI.
Kapcsn!sI rajznt
kszt
A feny-, hang-, es
idijeIzes kapcsoIsi
iajza nukdokepesen,
szalvnyos iajzjeIekkeI
iajzoIva.
A feny-, hang-, es
idijeIzes kapcsoIsi
iajza kis hilvaI
iajzoIva.
A feny-, hang-, es idijeIzes
kapcsoIsi iajza nagyoll
hilkkaI iajzoIva.
Nen ludja IeiajzoIni a
kapcsoIsokal.
Rajznt rtc!mcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A feIadalhoz neIIekeIl
iajzol leIjes neileklen
eileInezi, a jeIIesekel
feIisneii.
A feIadalhoz
neIIekeIl iajzol kis
hilvaI eileInezi, a
A feIadalhoz neIIekeIl iajzol
nagyoll hilkkaI eileInezi,
a jeIIesekel nen leIjesen
331
jeIIesekel feIisneii. isneii.
Mcgjcgyzsck:
Lgyel eilekeIesi szenponlok:
Munkalenp
Hilzsok szna
Az ulasls es a feIadal feIfogsa
nIIsg
332
2. IeIadal
Csa!dIhz bctrsvdc!mc
A lizollsg egy lagja feIoIvassa az aIlli szvegel:
,A csaId a kinyekleIi leliesek sznnak nvekedese niall gy dnlll, hogy sajl
leivezeslen es kivileIezeslen oIdja neg a hzuk leliesvedeInel. A feIlelIenI figyeIenle
veendo szenponlok:
- A hz vedeIniIeg kiilikus ponljai: a fIdszinli leiasz, iII. a leiaszajl, a gaizslI le
Iehel julni a hzla, a szuleien nyii konyhlI is le Iehel julni a hzla.
- A hzal negyen Iakjk: szIok es a kel ginnazisla gyeiek.
- A csaIdlagok a lejiali ajll kelfeIe ndon nyilhaljk: ujjIenyonal-feIisneioveI
eIIloll ziiaI, vagy sznkdos ziiaI.
- A vedeIni iendszeinek sajl akkunuIloios lpIIsa van, ani a hIzali feszIlseg
kinaiadsakoi aulonalikusan lekapcsoIdik.
- ehaloIs eselen ivid sziienahang jeIez, vaIaninl egy CSM egyseg jeIez a
csaIdlagok noliIleIefonjn.
- A vedeIni piogianol ILC-ie ijk, a leliesvedeInel a ILC vezeiIi.
- A lehaloIseizekeIok, az alIaklieseizekeIok es az ajlnyilseizekeIok a jeIlvileIl
nen vezelekesen, hanen idijeI ljn vegzik.
- KaIkuIcil keII vegezni a kIlsegekie, neil csak akkoi kezd a csaId a kivileIezeshez,
ha a lekeiIesi kIlseg nen lll 25O.OOO Il-nI.
C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil negeilik es iIa szveges
vzIalol keszlenek. A feIadal vegiehajlshoz, iII. a kaIkuIcihoz egyszeiu iajzvzIalol
ludnak keszleni.
Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a szveges vzIal eIkeszleseie es 5-1O
peic a iajzoIsia. (18-23 peic sszesen)
Eszkzk: Teien llIvaI, eszkz nen szkseges.
A fc!adat !pscI:
5. A feIadal ponlos neghaliozsa
7. A nunka eIindlsa
333
- Mi az, ani knnyen/nehezen nenl` Mieil`
- Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` sll.
sszponloslani.
- McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs.
- Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: A leszeddeI kzIl infoincilI szveges
vzIalol keszl.
- Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A kaIkuIcihoz eszkz eIheIyezesi iajzol keszl.
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Meresek at e|em|mn
A zavai ingeiek,
nonolon feIadal,
fokozoll
sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
figyeInel hossz
ideig fennlailani.
MegoIdja a
feIadalol. Neha
eIofoiduI, hogy
zavai lenyezok
halsia a figyeIni
leIjeslnenye
ingadozik.
eIeii az eIfogadhal
szinlel.
Nen kepes negoIdani
ideig fennlailani.
Zavai ingeiek
halsia a
leIjeslnenye ni nen
halsia figyeIni
leIjeslnenye
gyengell Iesz.
HillIanuI, az eIvil
ninoseglen, idoie
Nehny kisell
hill vel, de
negfeIeIo a feIadal
ninosege.
vel, de a feIadalol
ninosege neg az
Nagyon sIyos hilkal
vel. Nen kepes
334
van.
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol eili,
feIesIeges keidese nincs.
A ieszeie feIlell
keidesekie: Hny
kiilikus vedeIni ponl
van` Hnyan Iakjk a
hzal` MiIyen lpIIsa
van a vedeIni
iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs
eselen` Mi vezeiIi a
leliesvedeInel` Az
eizekeIok niIyen
ndon vegzik a
jeIlvileIl` Mennyi a
keielsszeg`
nagyneileklen
heIyesen vIaszoI.
A feIadalol eili,
feIesIeges keidese
nincs. A ieszeie
feIlell keidesekie:
Hny kiilikus
vedeIni ponl van`
Hnyan Iakjk a
hzal` MiIyen
lpIIsa van a
vedeIni
iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs
leliesvedeInel` Az
eizekeIok niIyen
ndon vegzik a
keielsszeg`
lllnyiie heIyesen
vIaszoI.
A feIadalol seglseggeI eili,
feIesIeges keidesei vannak. A
ieszeie feIlell keidesekie:
Hny kiilikus vedeIni ponl
van` Hnyan Iakjk a hzal`
MiIyen lpIIsa van a
vedeIni iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs eselen`
Mi vezeiIi a leliesvedeInel`
Az eizekeIok niIyen ndon
vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a
keielsszeg` LegaIll
feIeieszlen heIyesen vIaszoI.
A ieszeie feIlell
keidesekie: Hny
van` Hnyan Iakjk a
hzal` MiIyen lpIIsa
van a vedeIni
iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs
leliesvedeInel` Az
eizekeIok niIyen ndon
vegzik a jeIlvileIl`
Mennyi a keielsszeg`
lllnyiie nen lud
heIyesen vIaszoIni.
Egyszcr szvcgcs
vz!atnt kszt
A szleIi infoincilI
szveges vzIalol
keszl. SzeiepeI lenne:
Hny kiilikus vedeIni
ponl van` Hnyan
Iakjk a hzal` MiIyen
lpIIsa van a vedeIni
iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs
leliesvedeInel` Az
eizekeIok niIyen
ndon vegzik a
keielsszeg`
A szleIi
infoincilI
szveges vzIalol
keszl. SzeiepeI
lenne az aIlliak
lllsege: Hny
van` Hnyan Iakjk a
hzal` MiIyen
lpIIsa van a
vedeIni
iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs
leliesvedeInel` Az
eizekeIok niIyen
ndon vegzik a
keielsszeg`
A szleIi infoincilI
szveges vzIalol keszl.
SzeiepeI lenne IegaIll a
kvelkezo keidesek feIe:
Hny kiilikus vedeIni ponl
van` Hnyan Iakjk a hzal`
MiIyen lpIIsa van a
vedeIni iendszeinek` MiIyen
jeIzesl ad lehaloIs eselen`
Mi vezeiIi a leliesvedeInel`
Az eizekeIok niIyen ndon
vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a
keielsszeg`
A szleIi infoincilI
nen lud szveges
vzIalol keszleni.
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn a
kaIkuIcihoz egyszeiu
iajzvzIalol keszl az
eszkzkioI.
(ehaloIseizekeIok,
alIaklieseizekekok,
ajlnyilseizekeIok,
ujjIenyonal-eizekeIos
zi, sznkdos zi,
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn a
kaIkuIcihoz
egyszeiu iajzvzIalol
keszl az eszkzkioI.
(ehaloIseizekeIok,
alIaklieseizekekok,
ajlnyilseizekeIok,
ujjIenyonal-
eizekeIos zi,
A kapoll szleIi infoinci
aIapjn a kaIkuIcihoz
egyszeiu iajzvzIalol keszl
az eszkzkioI.
(ehaloIseizekeIok,
alIaklieseizekekok,
ajlnyilseizekeIok,
ujjIenyonal-eizekeIos zi,
sznkdos zi, akkunuIloi
aulonalikvaI, CSM noduI,
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn a
kaIkuIcihoz nen lud
keszleni.
335
akkunuIloi
aulonalikvaI, CSM
noduI, ILC es
szoflvei.) Lzek
nindegyike szeiepeI a
iajzon.
sznkdos zi,
akkunuIloi
aulonalikvaI, CSM
noduI, ILC es
szoflvei.) Lzek
najdnen
nindegyike szeiepeI
a iajzon.
ILC es szoflvei.) Lzek
IegaIll feIe szeiepeI a
iajzon.
Munkalenp
Hilzsok szna
nIIsg
336
3. IeIadal
Egyszcr mrsck a zscb!mpn
Kvncsiak vagyunk, hogy a zselInpnk ceiuzaeIenei niIyen neiesi eiednenyekel
nulalnak. Lgy egyszeiu univeizIis nuszeiieI negneijk a zselInplI kivell 2 dl
ceiuzaeIen feszIlsegel. LIleies eselen lIagol sznoIunk. MegsaccoIjuk, hogy a kel eIen
soila kapcsoIsakoi nennyi Iesz a feszIlsegk, ezl neiesseI igazoIjuk. ekapcsoIva hagyjuk
5 peicig a Inpl, ezaIall iajzvzIalol keszlnk az eIenek, a kapcsoI es az izz lekleseioI.
5 peic uln isnel neink, es az eIleiesl eileInezzk.
C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy neihelo fizikai nennyisegekel neg
ludjanak neini. Lkzlen Ieneihelo, hogy a sznlani aIapnuveIelekel hasznIni ludja, a
sznlani nuveIelekhez sznoIgepel hasznI, feIisneii az aIapvelo sszefggesekel, a
feIadal vegiehajlshoz egyszeiu iajzvzIalol lud keszleni.
Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a neiesie, 5-1O peic a sznoIsia, 5-1O
Eszkzk: Teien, eszkzkenl zselInpa eIenekkeI, univeizIis kezinuszei es sznoIgep
szkseges.
A fc!adat !pscI:
1O. A jeIIlek ponlos insliuIsa
11. A nunka eIindlsa
- Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` Sll.
337
sszponloslani.
- Mrsckct vgcz: A ceiuzaeIenek feszIlsegel: kl. 1,5 V negneii.
- Egyszcr rajzvz!atnt kszt: Az eIenInpa nukdeseioI leklesi iajzol keszl.
- 5zmtanI a!apmvc!ctckct vgcz: lIagol sznoI, sszead, kivon.
- 5zmn!gpct haszn!: a sznlani nuveIelekhez sznoIgepel hasznI.
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Meresek at e|em|mn
A zavai ingeiek,
nonolon feIadal,
fokozoll
sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
figyeInel hossz
ideig fennlailani.
MegoIdja a
feIadalol. Neha
eIofoiduI, hogy
zavai lenyezok
halsia a figyeIni
leIjeslnenye
ingadozik.
eIeii az eIfogadhal
szinlel.
Nen kepes negoIdani
ideig fennlailani.
Zavai ingeiek
halsia a
leIjeslnenye ni nen
halsia figyeIni
leIjeslnenye
gyengell Iesz.
HillIanuI, az eIvil
ninoseglen, idoie
Nehny kisell
hill vel, de
negfeIeIo a feIadal
ninosege.
vel, de a feIadalol
ninosege neg az
Nagyon sIyos hilkal
vel. Nen kepes
338
van.
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol eili,
A ieszeie feIlell
keidesekie: Mieil van
szkseg kel
ceiuzaeIenie` Tails
hasznIal eselen no,
vagy cskken a
feszIlsegk` Ha nen a
jeIzell poIaiilssaI
heIyezzk le az
eIenekel, ni lilenik`
nagyneileklen
heIyesen vIaszoI.
A feIadalol eili, de
feIesIeges, nen a
feIadalhoz lailoz
keidese van. A
ieszeie feIlell
keidesekie: Mieil
van szkseg kel
ceiuzaeIenie` Tails
hasznIal eselen no,
vagy cskken a
feszIlsegk` Ha
nen a jeIzell
poIaiilssaI
heIyezzk le az
eIenekel, ni
lilenik` IlaIlan
heIyesen vIaszoI.
A feIadalol nehezen eili,
Mieil van szkseg kel
ceiuzaeIenie` Tails
hasznIal eselen no, vagy
cskken a feszIlsegk` Ha
nen a jeIzell poIaiilssaI
heIyezzk le az eIenekel, ni
lilenik` IegaIll feIeieszlen
heIyesen vIaszoI.
A feIadalol nen eili. A
Mieil van szkseg kel
ceiuzaeIenie` Tails
hasznIal eselen no, vagy
cskken a feszIlsegk`
Ha nen a jeIzell
poIaiilssaI heIyezzk le
az eIenekel, ni lilenik`
dnlo neileklen nen
heIyesen vIaszoI.
A neionuszeien
nIIan feIisneii a
feszIlsegneiesi
leIIlsl. KivIaszlja a
neieshalil. LeoIvassa
a nulaloll eilekel.
A neionuszeien kis
seglseggeI feIisneii
a feszIlsegneiesi
leIIlsl. KivIaszlja
a neieshalil.
LeoIvassa a nulaloll
eilekel.
A neionuszeien nindenl
seglseggeI vegez: feIisneii a
feszIlsegneiesi leIIlsl.
KivIaszlja a neieshalil.
LeoIvassa a nulaloll eilekel.
A neionuszeien
feIisneini a
feszIlsegneiesi
leIIlsl, kivIaszlani a
neieshalil, IeoIvasni a
nulaloll eilekel.
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn
keszl az eIenInpiI.
(ceiuzaeIenek
soilaklese, kapcsoI,
izz) Lzek sszeklese
heIyesen szeiepeI a
iajzon.
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn
keszl az
eIenInpiI.
(ceiuzaeIenek
soilaklese,
kapcsoI, izz) Lzek
sszeklese
nagyjlI heIyesen
szeiepeI a iajzon.
aIapjn egyszeiu iajzvzIalol
keszl az eIenInpiI.
(ceiuzaeIenek soilaklese,
kapcsoI, izz) Lzek
sszeklese nen heIyesen
szeiepeI a iajzon.
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn nen
lud egyszeiu iajzvzIalol
keszleni az
eIenInpiI.
5zmtanI
a!apmvc!ctckct
vgcz
A kel eIen
feszIlsegeloI lIagol
sznl. A kel eIen
feszIlsegel sszeadja
es kivonja egynslI.
Az eiednenyek
ponlosak.
A kel eIen
feszIlsegeloI kis
seglseggeI lIagol
sznl. A kel eIen
feszIlsegel
sszeadja es kivonja
egynslI. Az
eiednenyek
ponlosak
A kel eIen feszIlsegeloI kis
seglseggeI lIagol sznl. A
kel eIen feszIlsegel
sszeadja es kivonja
egynslI. Az eiednenyek
nen ponlosak
Nen lud
aIapnuveIelekel vegezni
339
5zmn!gpct
haszn!
A nuveIelekel nIIan
vegzi, neniil
hasznI.
A nuveIelekel
nIIan vegzi,
neniil nen
hasznI.
A nuveIelekel kis seglseggeI
vegzi.
Nen lud sznoIgepel
hasznIni.
Munkalenp
Hilzsok szna
nIIsg
34O
4. IeIadal
LngIkaI fckctcdnbnz
KepzeIjnk eI egy oIyan ,fekele dolozl aninek sznlaIan lenenele es kinenele van. Lzek
kzll Iogikai LS, iIIelve VACY kapcsoIal Iehel. Keiessk neg ezekel a kapcsoIalokal!
Minden kinenelhez lailozik kello, vagy lll lenenel es ezeknek LS, iIIelve VACY Iogikai
kapcsoIala. A kapcsoIalokal iajzoIjuk LS, iIIelve VACY kapukla.
Bcmcnctck KImcnctck
aiack
Hidiogen
No Cepkocsiia jogoslvny
X kooidinla
Oxigen Cyeinek szIelese
SziIva
ViIIanos eIIenIIs
Sznesz Sznhzi eIoads
S TeileIi lizoIs
Ieifi
Z kooidinla Lekvi
Nagykoi feInoll
Rendezo Vz
ViIIanos feszIlseg
Maihahs
Zsi IikIl
Liednenyes vizsga
iisaIna
Y kooidinla
Sznhz ViIIanos ian
Cepjinu lanfoIyan
Seileshs
Hagyna
AIna
LngIkaI ,fckctcdnbnz"
C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil neghaIIgalva, azl
negeili es ezl az infoincil a feIadal vegiehajlshoz feIhasznIja. IeIisneii az aIapvelo
341
sszefggesekel. Lkzlen Ieneihelo, hogy a feIadal vegiehajlshoz egyszeiu iajzvzIalol
lud keszleni.
Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic az sszefggesek feIisneieseie, 5-1O
peic a negoIds iajzlan vaI eIkeszleseie. (18-23 peic sszesen)
Eszkzk: Teien llIvaI, egyel eszkz nen szkseges.
A fc!adat !pscI:
sszponloslani.
- Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: A leneneli kapcsoIalok neghaliozzk a
kineneli IIapolol.
- Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A feIadal negoIdshoz a szkseges eszkzkkeI iajzol
keszl.
342
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
LngIkaI fckctcdnbnz
A zavai ingeiek,
nonolon feIadal,
fokozoll
sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
figyeInel hossz
ideig fennlailani.
MegoIdja a
feIadalol. Neha
eIofoiduI, hogy
zavai lenyezok
halsia a figyeIni
leIjeslnenye
ingadozik.
eIeii az eIfogadhal
szinlel.
Nen kepes negoIdani
ideig fennlailani.
Zavai ingeiek
halsia a
leIjeslnenye ni nen
halsia figyeIni
leIjeslnenye
gyengell Iesz.
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol eili,
A ieszeie feIlell
keidesekie: Mi az LS
kapcsoIal` Mi a VACY
kapcsoIal` Mieil van
kevesell kinenel, ninl
lenenel` heIyesen
vIaszoI.
A feIadalol eili, de
feIesIeges, nen a
feIadalhoz lailoz
keidese van. A
ieszeie feIlell
keidesekie: Mi az LS
kapcsoIal` Mi a
VACY kapcsoIal`
Mieil van kevesell
kinenel, ninl
lenenel` IlaIlan
heIyesen vIaszoI.
A feIadalol nehezen eili,
ieszeie feIlell keidesekie: Mi
az LS kapcsoIal` Mi a VACY
kapcsoIal` Mieil van
kevesell kinenel, ninl
lenenel` IegaIll
feIeieszlen heIyesen vIaszoI.
A feIadalol nen eili. A
Mi az LS kapcsoIal` Mi a
VACY kapcsoIal` Mieil
van kevesell kinenel,
ninl lenenel` dnlo
neileklen nen heIyesen
vIaszoI.
Fc!IsmcrI az
a!apvct
sszcfggsckct
Nagykoi feInoll LS
Cepjinu lanfoIyan LS
Liednenyes vizsga =
Cepkocsiia jogoslvny.
Ieifi LS No = Cyeinek
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Sznhzi eIoads. X
Nagykoi feInoll LS
Cepjinu lanfoIyan
LS Liednenyes
vizsga = Cepkocsiia
jogoslvny. Ieifi LS
No = Cyeinek
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Nagykoi feInoll LS
Liednenyes vizsga =
Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi
LS No = Cyeinek szIelese.
Sznhz LS Rendezo Ls
Sznesz = Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y kooidinla
Nagykoi feInoll LS
Liednenyes vizsga =
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Sznhzi eIoads. X
343
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack
VACY SziIva VACY
iisaIna VACY AIna =
Lekvi. Hidiogen LS
Oxigen = Vz.
Maihahs VACY
Seileshs LS Zsi LS S
Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos eIIenIIs LS
ViIIanos feszIlseg =
ViIIanos ian. Az
sszefggesekel
feIisneii.
Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack
VACY SziIva VACY
iisaIna VACY
AIna = Lekvi.
Hidiogen LS Oxigen
= Vz. Maihahs
VACY Seileshs LS
Zsi LS S Ls
Hagyna = IikIl.
ViIIanos eIIenIIs
LS ViIIanos
feszIlseg = ViIIanos
ian. Az
sszefggesekel
lllnyiie feIisneii.
LS Z kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack VACY
SziIva VACY iisaIna VACY
AIna = Lekvi. Hidiogen LS
Oxigen = Vz. Maihahs
VACY Seileshs LS Zsi LS
S Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos ian. Az
sszefggesekel IegaIll
feIeieszlen feIisneii.
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack VACY
SziIva VACY iisaIna
VACY AIna = Lekvi.
Hidiogen LS Oxigen =
Vz. Maihahs VACY
Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos ian. Az
sszefggesekel
nagyneileklen nen
isneii feI.
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
Nagykoi feInoll LS
Liednenyes vizsga =
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack
VACY SziIva VACY
iisaIna VACY AIna =
Lekvi. Hidiogen LS
Oxigen = Vz.
Maihahs VACY
Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos ian. Az
sszefggesekel Iogikai
kapukkaI heIyesen
lizoIja.
Nagykoi feInoll LS
Cepjinu lanfoIyan
LS Liednenyes
vizsga = Cepkocsiia
jogoslvny. Ieifi LS
No = Cyeinek
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack
VACY SziIva VACY
iisaIna VACY
AIna = Lekvi.
Hidiogen LS Oxigen
= Vz. Maihahs
VACY Seileshs LS
Zsi LS S Ls
Hagyna = IikIl.
ViIIanos eIIenIIs
LS ViIIanos
feszIlseg = ViIIanos
ian. Az
sszefggesekel
Iogikai kapukkaI
lllnyiie heIyesen
lizoIja.
Nagykoi feInoll LS
Liednenyes vizsga =
Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi
LS No = Cyeinek szIelese.
Sznhz LS Rendezo Ls
Sznesz = Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y kooidinla
LS Z kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack VACY
SziIva VACY iisaIna VACY
AIna = Lekvi. Hidiogen LS
Oxigen = Vz. Maihahs
VACY Seileshs LS Zsi LS
S Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos ian. Az
kapukkaI IegaIll
feIeieszlen heIyesen
lizoIja.
Nagykoi feInoll LS
Liednenyes vizsga =
szIelese. Sznhz LS
Rendezo Ls Sznesz =
Sznhzi eIoads. X
kooidinla LS Y
kooidinla LS Z
kooidinla = TeileIi
lizoIs. aiack VACY
SziIva VACY iisaIna
VACY AIna = Lekvi.
Hidiogen LS Oxigen =
Vz. Maihahs VACY
Ls Hagyna = IikIl.
ViIIanos ian. Az
kapukkaI nen ludja
lizoIni.
Mcgjcgyzsck:
344
Munkalenp
Hilzsok szna
nIIsg
345
5. IeIadal
Fn!yamatbra cgy fc!adat vgrchajtshnz
ILC-s vezeiIesl keII keszlennk. A feIleleIek aIapjn a vegiehajlshoz foIyanallil
iajzoIunk.
Mik a feIleleIek`
Isneini keII a feIadalol, najd ILC-l vIaszlunk. Megvesszk a ILC-l, a szoflveil es a kleIl.
LIkeszljk a leklesi iajzol. ekljk a ILC-l, kzlen ijuk a piogianol. Ha kesz a piogian,
llIljk es lezeneIjk.
A foIyanallia eIenei:
AIapIepes IeIleleI
Lepes
Vegiehajls
C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil negeilik es iIa iajzos
vzIalol keszlenek.
Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a szveges vzIal eIkeszleseie es 1O-2O
Eszkzk: Teien llIvaI, eszkz nen szkseges.
A fc!adat !pscI:
346
2O. Az egyeni feIadal eIkeszlese
- Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: A leszeddeI kzIl infoincilI szveges
vzIalol keszl.
- Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A kaIkuIcihoz eszkz eIheIyezesi iajzol keszl.
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Fn!yamatbra
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol eili,
A ieszeie feIlell
keidesekie: MiIyen
eIenekloI II a
foIyanallia` A ILC-s
vezeiIeshez isneinnk
keII a feIadalol` A ILC-
l le keII klni` A
piogian llIlesehez
A feIadalol eili,
feIesIeges keidese
nincs. A ieszeie
feIlell keidesekie:
MiIyen eIenekloI II
a foIyanallia` A
ILC-s vezeiIeshez
isneinnk keII a
feIadalol` A ILC-l le
keII klni` A
A feIadalol seglseggeI eili,
MiIyen eIenekloI II a
foIyanallia` A ILC-s
vezeiIeshez isneinnk keII a
feIadalol` A ILC-l le keII
klni` A piogian
llIlesehez ni szkseges`
LegaIll feIeieszlen
A ieszeie feIlell
keidesekie lllnyiie
nen lud heIyesen
vIaszoIni.
347
ni szkseges`
nagyneileklen
heIyesen vIaszoI.
piogian llIlesehez
ni szkseges`
lllnyiie heIyesen
vIaszoI.
heIyesen vIaszoI.
Egyszcr szvcgcs
vz!atnt kszt
A szleIi infoincilI
szveges vzIalol
keszl. SzeiepeI lenne:
Isneini keII a feIadalol,
najd ILC-l vIaszlunk.
Megvesszk a ILC-l, a
szoflveil es a kleIl.
LIkeszljk a leklesi
iajzol. ekljk a ILC-l,
kzlen ijuk a
piogianol. Ha kesz a
piogian, llIljk es
lezeneIjk
A szleIi
infoincilI
szveges vzIalol
keszl. SzeiepeI
lenne az aIlliak
lllsege: Isneini keII
a feIadalol, najd
ILC-l vIaszlunk.
Megvesszk a ILC-l,
a szoflveil es a
kleIl. LIkeszljk a
leklesi iajzol.
ekljk a ILC-l,
kzlen ijuk a
piogianol. Ha kesz a
piogian, llIljk es
lezeneIjk
A szleIi infoincilI
szveges vzIalol keszl.
SzeiepeI lenne IegaIll a
kvelkezo keidesek feIe:
Isneini keII a feIadalol, najd
ILC-l vIaszlunk.
Megvesszk a ILC-l, a
szoflveil es a kleIl.
LIkeszljk a leklesi iajzol.
ekljk a ILC-l, kzlen
ijuk a piogianol. Ha kesz a
piogian, llIljk es
lezeneIjk
A szleIi infoincilI
nen lud szveges
vzIalol keszleni.
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn
foIyanallil keszl. A
foIyanallin ninden
nuveIel szeiepeI,
heIyes soiiendlen.
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn
foIyanallil keszl.
A foIyanallin
najdnen ninden
nuveIel szeiepeI,
IlaIlan heIyes
soiiendlen.
aIapjn foIyanallil keszl.
A foIyanallin najdnen
ninden nuveIel szeiepeI,
lllnyiie nen heIyes
soiiendlen.
A kapoll szleIi
infoinci aIapjn nen
lud foIyanallil
keszleni.
Munkalenp
Hilzsok szna
nIIsg
348
EPTE5ZET 5ZAKMAC5OPORT
1. fe|adat
Ismcrkcdjnk az a!aprajzza!!
C!: A jeIIl feIadal negeilesi, sznoIsi, keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon
konpelenciinak feIneiese, neIyek neiesek eIvegzesel, nennyisegek lecsIesel jeIenlik.
Idtartam: 35 peic
Eszkzk:
lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, vonaIz, szgneio, neioszaIag. Adoll epIel
fIdszinli feIneiesi aIapiajza, neIyen le vannak jeIIve a heIysegek funkcii, le van
neielezve, neg van jeIIve a neielainy. Az aIapiajz egyszeiu (legIaIap, vagy negyzel
aIak, egyenes vonaIakkaI halioIl) vagy lonyoIuIlall (sokszg, ki sll.) Iehel..
A fc!adat !crsa:
A iajz 1 : 2OO neielainylan keszIl. Ani a iajzon 1 cn , a vaIsglan 2 n. ecsIje neg a
lefogad neielekloI fejlen hny n
2
Iehel az epIel aIapleiIele. Mennyi Iehel a keiIele` A
konyha hny szzaIeka az epIelnek` Ha neglecsIle, sznoIja is ki. A fIdszinli leiasz
neielei nincsenek leiva. Lzl neije neg a iendeIkezesie II eszkzkkeI. SznoIja ki, hogy
a leiasz aIapleiIele hny n
2
. Lz hny szzaIeka az epIel aIapleiIelenek. A 3-as szn
szola a -eloI leakonyhl aIaklanak ki. Iija Ie hogyan sznoIja ki vaIaninek a ieszel !
Hny n
2
Iesz a konyha` Ide gzluzheIy is keiI, ki keII sznoInia nennyi Iegklnelei Iesz a
heIyseg, ha 2,5 n a leInagassg. A n
2
-len negadoll aIapleiIeli adalokal adja neg dn
2
-len
iII. a n
3
-len kisznloll adalol adja neg dn
3
-len. Hny nagysgienddeI nagyoll az
aIapiajzi adal es nennyiveI nagyoll a leifogalia vonalkoz adal, ha dn a neilekegyseg`
5. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, negnezi a iajzol. Liie 5 peic II iendeIkezesie.
6. Tegyen feI keidesekel, ha szkseges.
7. LIoszi vIaszoIja neg a lecsIesseI negIIaplhal eilekekel, ehhez ne hasznIjon
papil, iszeil fejlen vegezze a sznoIsi nuveIelekel. 1O peic II iendeIkezeseie.
8. Mondja neg a lecsIl eilekekel a iajz aIapjn.
349
9. Lsson hozz a sznoIsi es neiesi feIadalok negoIdshoz, kzlen hasznIja a
neieshez szkseges eszkzkel. 2O peic II iendeIkezesie.
McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: Kepes az eIoIvasoll feIadal negeileseie. LIvIaszlja
a szlan es islan adand vIaszokal.
Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen,
sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu
nalenalikaluds, eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen
aIapnuveIelel hasznI.
Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: II. szzaIekol sznoI, eileInezi es sznoIja az
egesz lilieszel.
5zmn!gpct haszn!: izlosan hasznIja segedeszkzkenl az isleIi feIadaloknI.
Az crcdmny nagysgrcndjt mcgbccs!I: KapcsoIdik az ainyeizekhez es a
Iogikus gondoIkozshoz. Reszlen szaknai konpelencia is.
Mrtkcgysgckct tv!t: Az lvIlshoz az aIapnuveIelek hasznIaln az aIapvelo
fizikai isneielek es a konkiel heIyzel sszekapcsoIsa is szkseges.
35O
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Ismcrkcdjnk az a!aprajzza!!
McgrtI a kapntt
InfnrmcIkat
A feIadalol negeilelle,
annak szleIi es isleIi
ieszel eIkInli, nIIan
vegzi a negoIdsl.
Lgy-kel keidesl lesz feI
a feIadal negeilesehez,
de ezl kveloen eIvegzi
a feIadalol.
feIadal eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll feIadalol.
a feIadalol.
Haszn!ja a ngy
a!apmvc!ctct
A keiIelel sszeadssaI,
kivonssaI, az aIapleiIelel
szoizssaI, a liliesz
kisznlsl szoizssaI,
oszlssaI negoIdja. Az
eiedneny ponlos.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
lizonylaIanok, a leiIelel ,
keiIelel kisznoIja, de az
eiedneny csak ieszlen j.
hinyosan isneii.
Egyb szmn!sI
fc!adatnkat vgcz
Ionlosan eIvegzi a
szzaIeksznlsi es a
liliesz kisznlsi
feIadalieszl.
SzzaIekol sznoI, de
az egesz lilieszenek
sznlsl csak
seglseggeI vegzi eI.
izonylaIan a feIadal
eIvegzeselen , az egyel
sznoIsi feIadaloknak csak
3O -l vegzi eI.
Nen isneii a
szzaIeksznlsl es az egesz
lilieszenek kisznlsl, neg
seglseggeI sen.
5zmn!gpct
haszn!
A sznoIsl sznoIgep
ponlosan vegzi.
HasznIja a
sznoIgepel, de
idonkenl hilkal vel es
jiasznoI.
A sznoIgepel hasznIja,
de lI sok a ifoidloll ido,
nehezkes az
eszkzhasznIal.
A sznoIgepel nen hasznIja
a feIadalnegoIds kzlen.
Az crcdmnyt
mcgbccs!I
A lecsIes ponlossga
ainyeizekel es odafigyeIesl
nulal, 2O-nI nen
nagyoll az eIleies.
A lecsIesl eIvegzi,
gondoIkodik iajla, de
ponlalIan, az eIleies a
vaIs eilekekloI 3O -
nI nagyoll.
A lecsIl eilekek egy
ieszeneI 5O -nI nagyoll
az eIleies.
A lecsIl eilek nen ieIis ,
nen eilekeIhelo.
351
Mrtkcgysgckct
tv!t
Isneii az lvIls szoiz
sznl, n2 es n3 eselen is.
Az eiedneny ponlos.
Isneii az lvIls
szalIyail, de
ponlalIansglI eiedo
hilkal vel.
izonylaIan az lvIls
szalIyailan, de lecsIese
aIapjn idonkenl j
eiednenyl ad.
Nen ludja eileInezni a
neilekegysegek lvIlsnak
szalIyail.
352
2. fe|adat
Garzst tcrvcznk!
C!: A jeIIl leilen vaI ljekozdsnak, neiesi, keszsegeinek kepessegeinek, vaIaninl
azon konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, vaIaninl
Iogikus gondoIkods ieven egyszeiu szveges vzIallan igzleni eIkepzeIeseil a
nunkafoIyanaliI es azl eIovezelni a lizollsgnak.
Idtartam: 45 peic
Eszkzk:
lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, kiluzo Iec. Meieshez is aIkaInas leiep,
pI. iskoIa vagy inlezneny udvaia, ahoI gepkocsik IInak.
A fc!adat !crsa:
Az inlezneny (iskoIa) udvain negy aul leIIsos, fedell zihal paikoIheIyel keII
kiaIaklani. A leiep neglekinlese uln javasoIja az epllelonek hov keiIhel a fedell zihal
paikoIheIy. Lz hny n
2
-l vesz eI az udvai leiIeleloI. A kinyezelie vigyznia keII zId
leiIelel nen vonhal le. Keszlsen az eplnenyioI egyszeiu vzIalol. A vzIal oIyan Iegyen,
hogy nineI szenIeIelesellen nulassa le az eplnenyl a lizollsgnak. A fedell paikoIn
kvI neg hny aul paikoIsa oIdhal neg`
CondoIja l niIyen nunka foIyanalol keII eIvegezni addig, ang a faIazs eIkezdodik.
Keszlsen idoiendi soiiendel, es ezl ija is Ie egyszeiu szveges vzIal foinjlan. Meije feI
niIyen eiofoiisok (szeneIyi, ligyi, szoIgIlalsi) szksegesek, hogy a nunkIaloklan
eddig eIjusson. SoioIjon feI IegaIll lfeIel.
}avasoIl a feIadalol leiepen vegezni, de ennek hinylan iajz aIapjn is eIvegezhelo, csak
akkoi kevesell konpelencia neieseie van Iehelosegnk.
21. LIoszi szenIeIje neg a jeIIl a leiepel. (5 peic)
22. Hagyjuk, hogy gondoIja eI nennyi heIy keII a gepkocsik egynsl nen akadIyoz
nozgshoz. (5 peic)
353
23. Meijen (5 peic)
24. A leiepen vaI feIneies uln, keszlse eI a vzIalokal a jeIIl, najd a nunkafoIyanal
llekinlese uln keszlsen vzIalol (2O peic), es adja eIo a lizollsgnak, neil gy
nII gondoIalail is lenulalhalja. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie
vIaszokal vi. (1O peic)
nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini az
ehhez iendeIl eiofoiisokal.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec seglsegeveI kepes negneini a leiIelel.
Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja.
Egyszcr, szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail.
Iogikus eivekkeI negvedi.
354
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Garzst tcrvcznk!
Fc!IsmcrI az a!apvct
sszcfggsckct
A leiep negszenIeIese
uln, a oplinIis heIyel
vIaszl a gaizs sznia.
IigyeIenle veszi a
leIIshoz,
kanyaiodshoz szkseges
heIyszksegIelel. IeIneii
hoI nen eIeg a lecsIes es
hoI keII neiesekel
vegeznie. IigyeIenle
veszi, hogy a szaladon
hagyoll jinuveknek is
Iegyen heIye. A
nunkafoIyanal
leivezeseneI kepes
sszefogIaIni idolen
hogyan haIad eIoie a
nunka, kepes leIjes
neileklen lgondoIni
niIyen foiisokia Iesz
szkseg.
A gaizs heIyel
negfeIeIo heIyie
javasoIja, de a leiIel
es a gepkocsik
sznnak
leivezesekoi ni
kisell hilkal vel.
Nen isneii feI, hogy
hoI nen eIeg ni a
lecsIes es neini keII.
A nunkafoIyanal
nozzanalol kifeIejl,
vagy nehny
eiofoiisiI
negfeIedkezik, de
aIapvelo hill nen
vel.
A gaizs heIyenek
kivIaszlsa nehezkes, neil
nen ludja leilen feIneini a
nozgshoz szkseges leiel,
es figyeIenle venni ninden
kiInenyl.
A nunkafoIyanallan a
feIadalok (Iepesek)
A foiisok feIleikepezese es
nunkafoIyanalhoz
iendeIese hinyos.
nen kepes a feIadal
negoIdsia.
MeioszaIag hasznIalvaI
feIneii az udvainak azl a
ieszel ahov a gaizs
keiI. Megneii egy
lIagos neielu aul
szeIessegel es
hosszsgl. Ionlosan
nei, neil kesoll nagy
gondol okozhal. A kiluzo
Iecel, ninl segedeszkzl
hasznIja.
MeioszaIagol
hasznI, de az
aIkaInazsnI
seglsegel kei.
Meiesi eilekei
negfeIeIoek ahhoz,
hogy kvelkezo
Iepeskenl kisznlsa
a gaizs leiIelel.
eIvegzi feIneiesl.
feIadallaI.
355
Haszn!ja a szmtanI
a!apmvc!ctckct.
A leiIelsznlsnI es a
gepkocsik
heIyszksegIelenek
sznlsnI aIkaInazza a
negy aIapnuveIelel.
Sznlsa ponlos.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
csak ieszlen j.
lizonylaIanuI vegzi, nagyon
sIyos hilkal vel.
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
A nenlIis kep, lIel es a
neil eiednenyek aIapjn,
nsok sznia is
lIlhalan feIvzoIja a
gaizs aIapiajzl,
leIeiajzoIja az aulkal,
eselIeg egy eIInezeli
kepel is iajzoI. A iajz
liszla, egyenes vonaIakkaI
iajzoIl ainyos,
neielezell.
A iajz nsok sznia
is eileInezhelo, de
egy kicsil hinyos,
(neielezes vagy az
aulk leiajzoIsnak
hinya niall) vagy
eszlelikaiIag nen
szep.
Egyszcr szvcgcs
vz!atnt kszt
TkeIelesen kepes
llekinli nihez van
szksege a nunka
kepes a fonlosakal
negnevezni.
A nunkafoIyanallan
soiiendjeneI csak
foiisok kzI csak
egyel feIejl ki.
Iiskepe eIfogadhal.
Hilkal vel vzIalkeszles
kzlen, vagy isa kevesle
llekinlhelo.
soiiendloI.
Mcgfnga!mazza a
v!cmnyt.
aIapjn nIIan
fogaInazza neg
gondoIalail. A feIoIvasoll
szveg gondoIalnenele
Iogikus, a szkincs eIeg a
keidesekie vIaszoI.
A szveges vzIal
aIapjn, annak
seglsegeveI
fogaInazza neg
gondoIalail. Az
eilheloseg csak
feIlell keidesekie
vIaszoI.
lud konnunikIni. A
A jeIIl nen lud nII
nen segli.
356
3. fe|adat
Garzst ptnk!
C!: Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIlek kepesek-e egyll doIgozni, feIneini, hogy a
kiluzesneI egyll keII doIgozniuk, de a sznoIsi feIadalokal kIn-kIn is vegezhelik.
Kepesek-e az egyeni/csopoilos hilkal feIisneini, ludnak-e neilekegysegekel lvIlani.
Ltszm: Csopoilos gyakoiIaloiienlIl, feIadalnegoIds, javasoIl 3-4 fo.
Idtartam: 25 peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, kiluzo Iec. Meieshez is aIkaInas leiep,
pI. iskoIa vagy inlezneny udvaia, ahoI gepkocsik IInak. Az eIolli feIadallan szeiepIo
fedell, zil paikoIheIy heIyszniajza, aIapiajza, , A nelszeli iajza, keIeli honIokzali iajza,
slalikai sznlsa, vaIaninl nuszaki Ieis az egyszeiu eplneny kivileIezesi nunkiiI.
Lgyel eszkzk neioszaIag, kiluzo id, konuves vzneilek, deiekszg, T aIak
nezokeieszl, zsini.
A fc!adat !crsa:
Ill az a keidesnk, hogy az egyeni (sznoIsos) konpelencik
negfigyeIhelok-e csopoilnunklan (eIofoiduIhal, hogy a passzvall,
csendesell ieszlvevo nalenalikai konpelencii nen deiInek ki). AIleinalv
javasIal, hogy eIoszi nindenki kapja neg a feIadalIeisl, es 5-1O peic egyeni
nunka keielelen vegezzenek nII sznlsokal. Lzl egy kIn Iapon legyek
neg, aneIyel a feIadal uln sszegyujlhelnk, gy van adalunk aiiI, hogy ki
hogyan fogoll neki a sznoIsnak. Az egyeni ido IejilvaI vilassk neg az
eiednenyekel.
Ha azl akaijuk inkll negfigyeIni, hogy kepesek-e szeloszlani a feIadalokal
egyns kzll, akkoi a fenli javasIal nen eivenyes. Lkkoi ceIszeiu annyi
sznoIsos ieszl lenni a feIadalla, ahny ieszlvevo van, hogy nindenkil
aklivizIjunk. Igy az is negfigyeIhelo, hogyan seglenek egynsnak, ha vaIaki
eIakad, lud-e az iIIelo seglsegel keini, sll.
}eIIjek ki kzsen hov fog keiIni az epIel (kiluzes). VIasszk ki niIyen eszkzkel
hasznInak ehhez. Vegezzek eI a nuveIelel.
357
1n-es aIapol keII az epIel aIeplnenyekenl (aIapozs) eIheIyezni, neIy 4O cn szeIes.
SznoIjk ki hny n
3
fIdel keII kieneIni, ha az epIel kIso neielei 12 n x 6 n. A fId 2O
-l vissza keII lailani . A kivileIezo negiendeIl kelszeii szIIlsia egy 4n
3
-es konleneil.
A lailfaIak neielei: 12n x 2,5 n a hls faI, a kel oIdaIfaI 6 x 2,5 n. A faIazshoz
negiendeIlek 5OO dl nagyneielu faIazlegIl. A faIazlegIa neielei 38 x 19 x 19 cn. A
gaizsajlk kzlli faIazsia neg az sszes legIa 1O-l hozz keII sznlani.
Osszk neg a feIadalokal, neil ivid az idejk! Keiessek neg a hilkal az eIozeles
feIneieseklen. Aniie nincs nosl szksegk az eszkzkloI, azl ne hasznIjk.
Tjekozlassanak iIa niIyen hilkal laIIlak!
IigyeIjk neg ludnak-e egyll doIgozni a kiluzesneI. Ill keII, hogy Iegyen egy
szeneIy
A feIadal negeilese uln, vaIsznuIeg eszieveszik, hogy a sznoIsi iesz kel ieszie
oszlhal, ha nen seglsnk nekik ellen.
Az is egy j negoIds Iehel, ha csak lecsIesseI IIapljk neg, hogy eIeg Iesz-e a
konlenei vagy a legIa nennyisege, de ez csak akkoi fogadhal eI, ha nindkel hill
feIisneilek.
Az egyeni leIjeslnenyek eilekeIesekoi azl is figyeIenle keII venni, kil vIaszlanak,
vagy ki vIIaIkozik a ljekozlalsia.
Egyttmkds csnpnrtban: Az eploipaii szaknklan csopoillan keII doIgozni.
Lgyes nunkafzisok fizikaiIag sen vegezhelok egyedI. II. a konuves egyll
doIgozik lll lisvaI es ns szaknk kepviseIojeveI is. A feIadal vegiehajlsa
kzlen negfigyeIhelo a jeIIlek egyllnukdo kepessege. Lzen keszseg negIele
neIkI ezek a szaknk nen gyakoioIhalk.
McgrtI msnk knmmunIkcIjt: A csopoillan vaI egyllnukdeshez
kapcsoIdik. OdafigyeI nsokia, kepes ns csopoillag konnunikcijlI kiszuini
a Ienyegel.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec es zsini seglsegeveI kepes feIneini a
leiIelel, kijeIIni az epIel heIyel. Ki keII ludni vIaszlani ehhez a feIadalhoz a
Iegegyszeiull eszkzkel. Az eszkzk hasznIallan egyll keII nukdni a
csopoilnak.
Haszn!ja a szmtanI a!ap mvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls.
358
Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt: Ionlos, hogy a feIadallI negeilsek hoI Iehelnek
hilk. A negoIds szenponljlI nindegy, hogy a hils eiednenyl sznoIssaI
vagy kvelkezlelesseI, lecsIesseI szuiik ki.
Haszn!ja az cgyszcr szcrszmnkat.
Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: Az eploipaii szaknk gyakoiIshoz szkseges a
leilen vaI gondoIkozs, a leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek
keszsege.
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Garzst ptnk!
McgrtI msnk
knmmunIkcIjt
Megeili kieneIi a
Ienyegel a nsik feI
kzIeseloI, Azokal a
feIadalokal, neIyekel
kzsen
negleszeIlek es az
egyenie juloll,
hillIanuI eIvegzi.
Munkavegzes kzlen
kepes a nsik
kzIesel figyeIenle
venni, es a nunkjl
ennek negfeIeIoen
ndoslani.
Megeili nsok
kzIesel. A i jul
feIadalokal kisell
hilkkaI negoIdja.
Koiiekcikia is
kepes.
Nen eili ponlosan nsok
konnunikcijl, lloilaIan
vagy eppen nfeju a feIadal
negoIdsa kzlen, ezeil
nagyoll hilkal vel.
Msok kzIesenek
Ienyegel nen eili. Nen
lud nil kezdeni a kapoll
infoincivaI, vagy nen
eidekIi.
Egyttmkds
csnpnrtban
Iinylja a csopoil
nunkjl. lIlja a
feIadalokal, kepes
feIoszlani a nunkl.
Konsliuklv, pozilv
Konpionisszun
kesz, odafigyeI
nsokia. LIvIIaIja a
ilzoll feIadalol.
nII veIenenye
Aklvan egyllnukdik, de
kisell, nagyoll hilkal vel.
Csak nehezen, lizonylaIanuI
vegzi a ilzoll feIadalol.
Nen ad negfeIeIo
neIkI doIgozik. Nen
vesz ieszl a
csapalnunklan.
IigyeIne, eidekIodese
359
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nyiloll
nsok veIenenyeie.
van, de eIfogadja
nsok veIenenyel is.
visszajeIzesekel. eIIankad.
MeioszaIag, kiluzo
id es zsini
hasznIalvaI kijeIIi
az eples heIyel. A
kiluzes oda keiI
ahov az epIelel
leivezlek. LIolle
llekinli a
heIyszniajzol.
Az eszkzkel
hasznIja., de az
aIkaInazsnI
seglsegel kei,
neiesei kicsil
ponlalIanok.
A neiesekel seglseggeI
vegzi eI.
Nen kepes a feIadal
negoIdsia.
Haszn!ja a szmtanI
a!apmvc!ctckct
Ionlosan sznoI,
eiednenyei
ponlosak.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
csak ieszlen j, nen Iehel i
lizlosan lnaszkodni.
hinyosan isneii, gy nen
hasznos lagja a
csopoilnak
Fc!IsmcrI a hIbs
crcdmnyt
Ionlosan kiszuii hoI
Iehel a hila. Az
eiednenyl eIoszi
lecsIi, najd
eIIenoizeskenl ki is
sznlja.
A hilafoiisl kiszuii,
de a lecsIese es
sznlsai nen
ponlosak.
A hilafoiisl sejli, de nen
ludja ponlosan hogyan
szuije ki.
Nincs eIkepzeIese a
feIadal negoIdsiI,
vagy iiieIisak az
eIkepzeIesei.
Haszn!ja az cgyszcr
munkacszkzkct
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
nunkaeszkzkel
kivIaszlani, azok
hasznIala gyois es
szakszeiu.
Kepes a feIadal
negoIdshoz
szkseges egyszeiu
szeisznokal
hasznIallan kisse
lizonylaIan, kicsil
hozz keII szoknia es
ulna kepes
hasznIni.
A szeisznok kivIaszlsa
csak seglseggeI sikeiI.
Tll ido keII a
hozzszokshoz, gyelIenI
vegzi a feIadalol.
A szeisznok
nIIlIan.
Fc!IsmcrI a trbc!I
a!akzatnkat
TkeIelesen eI ludja
kepzeIni, hogy
niIyen leileIi aIakzal
leifogall keII
kisznoInia ahhoz,
SeglseggeI,
negleszeIes uln eI
ludja kepzeIni az
aIakzalokal, neIynek
leifogall sznoIni
Tll seglsegel igenyeI,
hogy eIkepzeIje, hogy az
aIap, vagy a lailfaIak
niIyen leileIi aIakzalol
aIkolnak.
Nen kepes negeileni ni
a sznls aIapja.
36O
hogy a feIadallan
Ievo kel sznszaki
eiednenyl negkapja.
keII.
361
4. fe|adat
j scgdanyag
C!: Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIl kepes-e szvegel eileInezni, allI kieneIni a Ienyegel,
visszaadni az oIvasollakal es Ieini azl.
Idtartam: 35 peic
Eszkzk:
TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, szvegkieneIo, csenpeiagaszl hasznIali ulaslsa
es nuszaki Ieisa.
A fc!adat !crsa:
A kivileIezo eIoisa, hogy fggoIeges gipszkailon faIia eIso oszlIy iagaszlvaI, keinia
IapoklI hideg luikoIalol keII kepezni. A kivileIezo a neIIekeIl nuszaki paianeleiekkeI
iendeIkezo iagaszlanyagol lioIla le. (HasznIali ulasls es nuszaki Ieis neIIekeIve.) A
jeIIl oIvassa eI figyeInesen a hasznIali ulaslsl. }eIIje le azokal a paianeleiekel,
ulaslsokal, aneIyekel a feIhasznIs szenponljlI fonlosnak lail. Lzekel sszegyujlve,
keiek nondaloklan ija is Ie, egy feI oIdaI leijedeIenlen a Ienyeges infoincikal. Kel
hasznIali lnulall szkseges keszlenie. Az egyikel egy koIIegjnak, akiveI nen
laIIkozik szeneIyesen, a nsikal az epllelonek (lizollsgnak). Lz ulllil szlan fogja
isneilelni.
19. IigyeInesen oIvassa eI a szvegel, ha szkseges aki lllszi is.
2O. KepzeIje leIe nagl alla a heIyzelle, hogy eIoszi laIIkozik az j
segedanyaggaI. CondoIja l neIyek a fonlos infoincik a feIhasznIs
szenponljlI.
21. CondoIja l nil keII Ieini koIIegjnak es nil az epllelonek (ill a lizollsgnak)
22. Iija Ie anil a feIadallan negjeIIlnk. A szleIi isneilelohz keszlsen ivid
jegyzelel.
23. Az oIvassia es isia 25 peic, a szleIi figyeIen feIhvsia 5 peic II
iendeIkezeseie. A lizollsg keidesekel lehel feI. A szleIi isneilelesneI ni nen
hasznIhalja a neIIekIelel, csak a jegyzelel.
362
VIsszaadja az n!vasnttakat: A szveg feIdoIgozsl ieszlen szlan,
ieszlen islan keijk A lizollsg kzlen figyeIi a jeIIl nIIsgl,
nunkalenpjl, a ponlossgol, a figyeIen fennlailsl a jeIIl ieszeioI
nen szkseges negisneleIni A feIadalnegoIdshoz nII gondoIkods
es szkincs szkseges.
KIcmc!I a !nycgct: Tails figyeIenneI negeili az oIvasollakal. LI ludja
kInleni, hogy a feIadal szenponljlI ni fonlos es ni nen. MegfeIeIo
szkinccseI lnien, eilheloen fogaInaz. OIvashalan Iei ivid szvegel.
5zvcgct !cr: Msok sznia eilhelo ivid szvegel aIkol.
363
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
j scgdanyag!
VIsszaadja az
n!vasnttakat
A jeIIl a szveg negeilesel
kveloen nIIan, pieczen
visszaadja az oIvasollakal
islan es szlan. IigyeI a
sznadalok ponlossgia, a
szleIi isneilelesneI is
hasznIja jegyzeleil.
Szkincse a szilucinak
negfeIeIo.
A jeIIl negeilelle a
szvegel, es kis
ponlalIansggaI, de
sikeiI ladnia az
infoincikal. A
kzIendo lenhoz
eIegendo a szkincse.
csak ieszlen leIjesli. Nen
leijed ki a figyeIne a
vegzendo nunka
szenponljlI ninden
fonlos doIogia.
Nehezkesen leszeI iII. i.
a feIadalol. Nen, vagy
hinyosan eili a szvegel,
szkincse szegenyes, isa
iendezelIen.
KIcmc!I a !nycgct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-)
A nunkavegzes es a
najdani feIhasznIs
szenponljlI ninden
Ienyeges lenyezol
figyeIenle vesz. Hill nen
vel, ponlosan negjeII
nindenl islan es szlan.
Kiszuii a Ienyeges
eIenekel, de nehny
kinaiad. 2O aIalli
hill vel.
TllfeIe nagyoll hill
vel. Lenyeges fonlos
doIgok kinaiadnak az
ioll szveg ladsnI. A
hilahali 4O aIall van.
Nen ludja nIIan
eIkInleni, hogy a feIadal
negoIdsa szenponljlI ni a
Ienyeges. Hilinak szna
4O-nI lll.
5zvcgct !cr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Tnien oIvashalan, es
niveI sznadalok is
szeiepeInek lenne
sznszeiuen is ponlosan
Ieija a Ienyeges
infoincikal. A lailaIni es
foinai lagoIs negfeIeIo.
Iiskepe iendezell.
A jeIIl kis hilkal
vel a szveg
Ieisakoi, liekszik a
gondoIali lagoIsia,
de az eselek 1O-2O -
lan ponlalIan.
Iiskepe eIfogadhal.
A Ieil szveg ponlalIan,
nen liekszik lagoIsia.
Nehezen oIvashal. A
soiiendiseg nen
negfeIeIo.
A Ieil szveg lagoIalIan,
oIvashalalIan, iendezelIen.
364
Mellklet
MAPEI CSEMPERAGASZT
ALKALMAZ5I TERLET: eI- es kIleii faIakia vaIaninl sznedencek luikoIsnI, a
kvelkezok iagaszlshoz: veg-, keinia- vagy nivnynozaik papiia vagy hIia
kasiozva, nagyon nehez luikoIIapok eselen is.
Jc!!cmz a!ka!mazsnk: veg-, keinia- vagy nivnynozaik iagaszlshoz cenenl vagy
halaics vakoIalokia, fenlioI IefeIe haIadva. Mozaik luikoIanyagok iagaszlshoz
gipszkailonia. Csak leIso leilen, nozaik luikoIanyagok iagaszlshoz keinialuikoIs
faIia. Kis neielu (3O cn-neI nen nagyoll) luikoIanyagok vakoIalokia iagaszlshoz
sznedenceklen vagy honIokzalokon. Minden fajla keinia, leiiakolla es ko
luikoIIapok iagaszlshoz, anennyilen slaliIak es nen nedvszvk.
M5ZAKI JELLEMZOK: Az AdesiIex I1O cenenlloI, oszlIyozoll szencseneielu
adaIekoklI, szinlelikus gyanlklI es speciIis adaIekszeiekloI II iendkvI finon fehei
poi, neIynek ieceplijl a MAILI kulalIaloialiiunailan fejIeszlellek ki.Az AdesiIex I1O
heIyes nennyisegu vzzeI eIkeveive szn, aneIIyeI kieneIi az vegnozaikok sznel.
Knnyen ledoIgozhal kienes IIag. Kiluno lapads ninden, az eploipailan szoks szeiinl
hasznIalos anyagia. Nagyneileklen IIekony (lixoliop): az AdesiIex I1O fggoIeges
feIIelen is aIkaInazhal aneIkI, hogy negeieszkedne, vagy az aki nehez luikoIIapok
negcssznnak. A nozaik luikoIIapok feIiagaszlhalk fenlioI IefeIe haIadva is, lvlailk
aIkaInazsa neIkI.
JAVA5LATOK: Ne hasznIjon AdesiIex I1O-el a kvelkezo eseleklen: Iia vagy
foigcsIapia. Ien, guni, IVC es IinIeun feIIelekie. 5 nn-neI nagyoll iagaszlieleg
vaslagsgol igenyIo luikoIsokhoz. elon feIIelie, neIylen eios leIso feszIlsegek vannak,
azaz aneIy 6 hnaposnI ividell eiIeIesi ideju.
FELHA5ZNL5I UTA5T5: AIjzal eIokeszles. Az aIjzal Iegyen feszIlsegnenles, liszla,
iepedesekloI, Iaza ieszekloI, oIajlI, zsilI, viaszlI es poilI nenles. A gipsz vagy gipszel
lailaInaz aIjzaloknak lkeIelesen sziaznak, negfeIeIokeppen kenenynek es
poinenlesnek keII Iennik
A keveiek eIekeszlese: IoIyanalos keveies kzlen szija az AdesiIex I1O-el kl. sIya 34 -
nak negfeIeIo nennyisegu liszla vizel lailaInaz edenyle (25 kg poil 8,5 vzhez). Hagyja
IIni nagyjlI 5-1O peicig, najd jia keveije neg. IIyen ndon lekeveive az AdesiIex I1O
nagyjlI 8 in keieszlI naiad ledoIgozhal.
A keveiek feIhoidsa: A keveiekel negfeIeIo fogazoll sinlvaI hoidja feI. OIyan sinll
vIasszon, neIy lizloslja, hogy a iagaszl leIjesen lefedje a luikoIIapok hloIdaIl. Az
eiosen piofiIozoll hloIdaI, vagy fecskefaik luikoIIapok, iIIelve a szaIagcsenpek Iegjoll
lapadsnak eIeieseie az AdesiIex I1O-el a luikoIIapok hloIdalia is feI keII hoidani (leIjes
fedesl keII lizloslani).
A luikoIIapok iagaszlsa: A luikoIIapokal iagaszls eIoll nen szkseges negnedvesleni.
A Iapokal csak allan az esellen keII liszla vzzeI IelIleni, ha a hloIdaIuk nagyon poios.
Szoksos honeisekIelen es pialailaIon neIIell az AdesiIex I1O nyiloll ideje nagyjlI 2O-3O
peic. KedvezolIen idojisi viszonyok (eios napsles, szil hals szeI, nagas
365
honeisekIel, sll.) vagy nagyneileklen nedvszv aIjzal neha egeszen diaszlikusan, nehny
peicie cskkenlheli a nyiloll idol. Lzeil gondosan eIIenoiizni keII, hogy a feIhoidoll iagaszl
feIIele ne loisdjn. A nyiloll ido neghosszalllsl seglheli, ha a iagaszl feIhoidsa
eIoll az aIjzalol negnedvesli. Anennyilen a iagaszl nen naiadl fiiss, fogazoll sinlvaI
lhzva isnel azz vIik. A loisdes kiaIakuIsa uln a iagaszl negnedveslese nen
ajnIoll, neil a vz a loi feIoIdsa heIyell lapadsl glI fiInielegel kepez. Szkseg eselen a
luikoIIapok heIyzelel a feIiagaszlsl kveloen 4O-6O peicen leII koiiigIhalja, ezuln az
eInozdls nehezsegekle lkzik.
Iugzs
A faIakal 4-8 ia uln, a padIkal 24 ia uln Iehel fugzni, a MAILI kInfeIe szneklen
iendeIkezesie II cenenlklesu vagy epoxi fugz-anyagaivaI. A lguIsi hezagok
lnleseie hasznIjon az aIkaInazshoz iIIo MAILI lnloanyagol.
HA5ZNLATBAVETEL
Az AdesiIex I1O-zeI iagaszloll faI- es padIluikoIalokal IegaIll 24 in keieszlI nen
szalad eiosen liszllani, es nen eiheli okel eso. A kzvelIen napslesloI es a fagylI a
iagaszlsl kveloen IegaIll 5-7 napon keieszlI vni keII. A padIk nagyjlI 24 ia
eIleIleveI vInak leIjesen leiheIhelove. A nedencek es uszodk 21 nap nIln lIlhelok feI.
Tiszlls: Anikoi az AdesiIex I1O neg fiiss, a szeisznokal es edenyekel lo vzzeI Iehel
negliszllani. A feIIelekel nedves iuhvaI keII negliszllani, nieIoll a iagaszl negsziad.
ANYAG5ZK5EGLET
Mozaikok iagaszlshoz (4-es szn fogazoll sinl): 2 kg/n.Keinia luikoIIapok
iagaszlshoz (5-s vagy 6-os szn fogazoll sinl): 4-5 kg/n.
KI5ZERELE5
Az AdesiIex I1O 25 kg-os papizskoklan keiI foigaIonla.
TROL5
Az AdesiIex I1O 12 hnapig lailhal eI sziaz heIyen, eiedeli csonagoIslan.
BIZTON5GI ELOR5OK: OIyan cenenlel lailaInaz, neIy izzadsggaI vagy ns
leslnedvekkeI eiinlkezesle keiIve, azokkaI iiiilI aIkIi ieakcila Iep. ViseIjen
vedokeszlyul es vedoszenvegel. Tovlli infoincil a lizlonsgi adalIapon laIIhal.
SZAKLMLRLK SZMRA KLSZLT TLRMLK
FIGYELMEZTETE5
i e leinekIeislan kzIl nuszaki adalok es javasIalok Iegjoll ludsunkon es
lapaszlaIalainkon aIapszanak, az sszes fenli adal ninden esellen kiziIag ljekozlal
jeIIegunek lekinlendo, es hossz lv gyakoiIali aIkaInazslan szeizell lapaszlaIalokkaI keII
negeiosleni okel, ezeil nindenki, aki a leinekel hasznIni kvnja, eIozelesen naga keII,
hogy neggyozodjek aiiI, hogy a leinek az adoll feIhasznIsia aIkaInas-e. Minden esellen
egyedI a feIhasznI feIeIos a leinek hasznIallI eiedo kvelkeznenyekeil.
366
5. fe|adat
Gyaknr!atnk
C!: Meggyozodni a jeIIl lanuIsi keszsegeioI, figyeIneioI, nozgskooidincijiI,
eszkzhasznIaliI. A feIadal IegIenyegesell eIene, hogy lenulalunk a jeIIlnek egy ivid
nunkafoIyanalol es az eszkzk hasznIall, najd a jeIIl feIadala Iesz, hogy nineI
ponlosallan isneleIje neg a Ilollakal. Lhhez a hidegluikoI szakna egyik egyszeiu
nuveIelel vIaszljuk.
Ltszm: Lgyeni gyakoiIali feIadal
Idtartam: 8O peic
Eszkzk:
Lpleszeli lannuheIy, vaIaninl a Konuves es uikoI szakna keziszeisznai, kiluzo
eszkzk, szinlezo eszkzk, anyagnozgal eszkzk, eIeklionos kisgepek (keveio-, fi-,
vggep) csavailehz, ianfejIeszlo, lioI konlenei, szeieIo- es lonlszeisznok,
laIajnunkk keziszeisznai. 4 n
2
fggoIeges gipszkailon feIIel KNAUI W 111
eploIenezloI szeieIlen eIokeszlve. sszesen 8 n
2
-nyi keinia luikoIIap, Mapei UIlia
csenpeiagaszl (25kg), leIleii feIIelkiegyenIlo gIellanyag, zskos vakoIalanyag (25 kg),
fugz keieszl 3 feIe, fugzanyag (5 kg) Lgyeni vedofeIszeieIesek, vz, ian.
A fc!adat !crsa:
A kivileIezo eIoisa, hogy fggoIeges gipszkailon faIia, eIso oszlIy iagaszlvaI keinia
IapoklI hIszeiu kiiakssaI hideg luikoIalol keII kepeznie, sszefggoen, sszesen 2 n
2
-l.
A nunkafoIyanalol csak a csenpe feIiagaszlsig keII eIvegezni. A jeIIlnek l keII
lekinlenie a szeisznokal es segedleiendezesekel, najd ki keII vIaszlania, hogy neIyekel
lailja szksegesnek a feIadal negoIdshoz.
A feIadal nsodik ieszelen egy gyakoiIali szakenlei negnulalja a feIIel eIokeszlesel, a
csenpeiagaszl keveiesi ainyl, annak lekeveiesel, a feIIelie vaI feIvileIel, a csenpe
feIheIyezesel, fugakeieszlek eIheIyezesel, kzlen keziszeisznokal, kisgepekel es szinlezo
szeisznokal hasznI. MegfigyeIes uln a jeIIl negisnelIi a nozduIalsoil iII. a
nunkafoIyanalol.
367
24. A jeIIlnek az eszkzk es anyagok kivIaszlsia 1O peic II iendeIkezeseie.
25. A gyakoiIali szakenlei lenulalja a nunka foIyanalol, 2O peic, kzlen szlan is
eInondja nil es nieil vegez.
26. A jeIIl pilIja a nozduIalokal isneleIni, kzlen seglsegel keihel. A lizollsg
negfigyeIi 4O peic aIall neddig ei eI a jeIIl a feIadal leIjesleselen. Nen
vihalunk lkeIeles eiednenyl! }ollnak keII eilekeIni az eiednenyl, ha kevesell
feIadalol, de pieczell nunkl leIjesl a jeIIl.
27. MegleszeIes (1O peic)
28. Megjegyzes: A feIadal negkezdese eIoll ivid heIyi nunkavedeIni oklals
szkseges!
Tanu!kpcssg/KItart fIgyc!cm: Kepes-e a jeIIl a kilailan figyeIni a
nozduIalokal es a nunkafoIyanalol, najd ezekel viszonyIag ponlosan negisneleIni.
A lenulals es a nunkakezdes kzll kicsi a Ilencia ido.
lefekleles hossz lv fennlailsia.
Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs: IeIisneii, hogy az IlaIunk Ieil nunkafoIyanalol
niIyen eszkzkkeI vaIslja neg. IlaIlan is nII negoIdsokal keies
negoIdand heIyzeleklen.
368
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Gyaknr!atnk
Tanu!kpcssg/kI
tart fIgyc!cm
A jeIIl zavai
ingeiek es
sliesszheIyzel
eIIeneie is kepes
kilailan figyeIni.
Megjegyzi a
szeisznok
hasznIall, kepes a
nunkafoIyanal
Iepeseil negjegyezni,
kis hilkkaI
visszaadni. A feIadal
negoIdslan eIjul
1,5 n2 csenpe
feIiaksig.
A jeIIl zavai ingeiek es
sliesszheIyzel eIIeneie is
kepes figyeIni. Megjegyzi a
szeisznok hasznIall, de
Iassallan haIad a nunkvaI.
Kis hill lllel vel. LIjul 1
n2 csenpe feIiaksig.
LselIeg nen jI figyeIle neg
aIuIiI vagy fenlioI kezdik a
Ieiaksl.
Az j nozgssoil kepes
eIsajllani.
A jeIIl figyeIne a
nehnyszoi eIIankad. A
gyakoiIali feIadal
negvaIslsa kzlen
lll kzepes sIy
hill vel. Lppen hogy
eIkezdi a csenpe
feIiaksl. VaIaneIy
fzisnI koillan
negakad. Seglsegel
igenyeI.
A jeIIl nen kepes
es a soiiendiseglen
neg, nen ludja
iepiodukIni, vagy
zavai ingeiek.
Mnzgs-
knnrdIncI
A nagyoll, eiol
igenyIo nozgsok
(iagaszlanyag
lelIlese, gepi
keveiese) jI
kooidinIl. A finon
nozgsok (csenpe
feIiaksa a
iagaszlia,
fugzkeieszl
eIheIyezese) leien is
j nozgs
kooidinci es
kezgyesseg
nulalkozik.
ViszonyIag knnyen
A nagyoll, eiol igenyIo
nozgsok (iagaszlanyag
lelIlese, gepi keveiese) jI
kooidinIl. A finonall
nozgsok kooidincija
aIacsonyall sznvonaI
A nagyoll nozgsok
leien jI kooidinIl,
csak Iass. A
finonnozgsok
kooidincija gyenge,
de fejIeszlhelo. Uj
nozgssoi lanuIsakoi
kisell hilkal vel.
A nozgskooidinci
gyenge szinlje egyszeiu
eseleklen is Ilszik. A finon
nozgsok kooidincijl
fizikai, idegiendszeii
kiosods gyengli.
369
sajllja eI az j
nozduIalokal.
KItarts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Hosszall idon leII
is keIIo
nyugodlsggaI es
feIadalol. }
ninoseglen
haliidoie eIkeszI.
figyeIne kicsil cskken.
a feIadalnegoIds
kzlen idoveI
figyeInelIensegloI
addan nagyoll
hilkal vel. Az ido
eIoie haIadlvaI
lenpja jeIenlosen
IassuI.
feIadja.
}eIenlekleIen
hilkkaI, negfeIeIo
ninoseglen,
haliidoie eIvegzi
feIadalol.
Nagyoll, de
a negvaIslslan
feIadalol.
Az eszkzk
isneiele,
kivIaszlsa lkeIeles,
hasznIala ceIiinyos
es halekony.
Az eszkzk hasznIala
nehny heIyen nen
Nehny eszkzl nen
isnei, nen lud
hasznIni, de
gyakoiIssaI
ivezelesseI
fejIeszlhelo.
vagy idegiendszeii
piolIenk niall az
eszkzkel nen ludja
eilekeIhelo szinlen
hasznIni.
Gyaknr!atIas
fc!adatrtc!mczs
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi, hogy a
feIadal negoIdshoz
niIyen eszkzkel
hasznIjon.
Tnaszkodik
gyakoiIali
lapaszlaIalia a
heIyes negoIdsnI.
A ivid Ieis aIapjn
eIkepzeIi hogyan fogja
eszkzkel pilIgalja,
LIleivezi es kepes
eInondani a nunka
foIyanall. Az
eszkzvIaszls csak 5O
-lan sikeiI. Nincs
lapaszlaIala, de ez
negszeiezhelo.
negoIdsa.
37O
KNNYIPAR 5ZAKMAC5OPORT
1. szm fc!adat (cgynI)
p!. 33 542 08 TcxtI!szncz, kIkszt
33 814 02 VcgytIsztt, kc!mcfcst, mnsnds
Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc
(szakaszos ndszeiu panulvszon sznezes)
C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi keszsegenek
feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln
lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-kikeszlo nuveIelek eIIlsia.
Idtartam: 40 pcrc
Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, negy-aIapnuveIeles
zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell szvel-sznezesi nuszaki
eIois, egy vzIalos nagyaiz lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda
szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Mc||c|c|tc
|ct4oo4 szinnin|a scr ( p|. Pan|cnc |4r|qa) cs ncn4nq ( |cga|4oo 4 do.) szincs |cx|i|-t4ga|.
A fc!adat !crsa: Lgy panul-vszon (szvel) leleI sznezesneI az eIoisoknak
negfeIeIo lexliIanyag- es sznezek nennyisegekel keII neghaliozni a kvelkezok
szeiinl:
- a sznezendo lexliIanyag - ninl vszon - oIyan egyszeiu panul-neleiiu
(szvel), aneIy 16O cn szeIessegu es leiIeli suiusege (azaz 1 n
2
-enek lnege
sziazon) 13O g/n
2
,
- a sznezo leiendezesle sszesen 45O Iilei sznezofuido keszlhelo,
- az eIois szeiinli fidoainy 1:8 (azaz a sznezendo sziaz lexliIanyag ninden 1
kg-jia ponlosan 8 Iilei fidonek keII julnia),
- a sznezes 2 -os (azaz a sznezendo lexliIanyag sziaz lnegenek 2 -l kilevo
lneggeI egyezo sznezeknennyiseg szkseges).
a./ A sznlssaI lileno feIadalnegoIds eIoll a jeIIl pilIja neglecsIni, hogy a
Ieil jeIIenzokkeI ( szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n
2
/) iendeIkezo lexliIanyag
( panul-vszon) 1O n hosszsg iesze kl. niIyen lnegel kepviseI (g, kg
nagysgiendu) `
371
l./ A konkiel negoIdand feIadal, sznlssaI haliozza neg a jeIIl
- hogy a negadoll lexliIanyag (szvel) jeIIenzok (szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg
/g/n
2
/) es sznezesi kiIneny (fidoainy) isneielelen hny nelei
panulvszon neleiiu fuzhelo le a sznezo-leiendezesle,
- hny giann sznezekel keII kineini a nuszaki eIois szeiinli sznezes
vegiehajlshoz`
c./ Az ladoll sznes lexliIvgalokhoz keiesse ki a Iegjollan egyezo sznekel a
sznninla soilI (Ianlone kilya eselen kzIje a sznsznokal)!
InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz:
1. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, lanuInnyozza a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel
foidlhal.
2. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak,
gy keidezzen.
3. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell panulvszon 1O n
hosszsg daialja niIyen nagysgiendu lnegel jeIenl! Lnnek negvIaszoIsa
eIoll 5 peicig gondoIkodhal.
4. SznlssaI haliozza neg
- a geple leheIyezhelo lexliIanyag lnegel a fidoleifogal es a fidoainy
isneielelen,
- az isneil lexliIanyag-lneg aIapjn haliozza neg a geple lefuzhelo
panulvszon hosszsgol neleilen (a szeIessegi / cn/ es leiIeli suiusegi
/g/n
2
/ lenyadalok feIhasznIsvaI),
- a koillan isneille vIl-, geple heIyezhelo lexliIlneg aIapjn sznlsa ki a
kineiendo sznezeknennyisegel!
A sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 2O peicel hasznIhal feI.
5. Az ladoll sznes lexliIvgalokhoz keiesse ki a Iegjollan egyezo sznekel a
sznninla soilI ( Ianlone kilya eselen kzIje a sznsznokal)! A feIadal
vegiehajlshoz 1O peic II iendeIkezeseie.
372
- McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat:
A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu
sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges
keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl.
- 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg:
eszede hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adja
eIo nondanivaIjl.
- rsbc!I knmmunIkcIs kszsg:
A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo
vzIalol keszl.
- Bccs!st vgcz:
MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekszik
neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel.
- A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc!
dn!gnzIk:
A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt
szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!ja.
- Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz:
A szmtsnk snrn j! a!ka!mazza a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI
sszcfggsckct.
373
- 5zmn!gpct haszn!:
A segedeszkzl iulinosan hasznIja, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is
aIkaInazza. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajlja.
- Mrtkcgysgckct tv!t:
A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIaklja ki
az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIja az egyes piefixunokal. A fizikai
nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeI a
negoIds soin.
- 5zakmaI knmpcntcncIk:
a./ A szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas
lia es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda
gyakoiIali vonalkozsail jI negeili.
o./ A szinc|c| |c||ccn fc|isncri, ncgfc|c|c szincrzc||c| rcndc||czi| ( a szinczc|cn |it| a
ti|4gcss4g cs |c|i|c||scg azcncsi|4s4ra |it4|c |cszscgc tan).
Ertkc! !ap
A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete
Stakmacsoort/stakma
Knnyuipai/lexliIes
33 814 O2 Vegyliszll, keInefeslo, nosods
A feIadal neve:
Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc ( szakaszos ndszeiu panul-vszon sznezes)
KnmmunIkcI
McgrtI a
rcndc!kczsrc
KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
374
!!
InfnrmcIkat
pnnt)
Az infoincikal
lkeIelesen
negeili, azokal a
nuveIelekel
kifogslaIanuI
vegzi, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI .
Dnloen negeili,
de nen leIjesen
az infoincikal.
MininIis
levedesekkeI, kis
seglseggeI oIdja
neg a feIadalol.
MininIisan eili neg az
infoincikal, csak
ieszfeIadalokal lud
hinyosan eIIlni.
}eIenlosell levedesek
deiInek ki negoIdsi
kseiIelei soin.
Nen eili neg a
iendeIkezeseie
locsloll
infoincikal. Nen
ludja negoIdani
(neg ieszlen sen) a
feIadalol.
5zbc!I
knmmunIkcI
KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo
hangeioveI,
hangsIyozssaI es
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
negfeIeIo
lenplan
konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
Konnunikcija
nen eilhelo.
rsbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
A Ienyegel kepes
szveges vzIallan
jI eilheloen,
lnien,
iendszeiezellen
igzleni
Csak kisell
levedesekkeI
kepes
feIadalnegoIds
l vzIalla
fogIaIni. Az
llekinlheloseg,
iendszeilefogIaI
s nen lkeIeles.
}eIenlosell hilk is
feIIeIhelok vzIallan.
LenyegleIen eIenel is
negenIl, hinyzik a
iendszeiszenIeIel. Csak
fokozoll es foIyanalos
seglseggeI kepes a
feIadalol negoIdani.
Nen kepes nIIan
negoIdani a
feIadalol. VzIala
hinyzik, vagy eIeve
eilekeIhelelIen.
5zmn!sI kszsg
A!apmvc!ctck,
cgyb szmn!sI
pnnt)
375
fc!adatnk
vgrchajtsa
A
feIadalnegoIdsho
z szkseges
sznlsi
ndszeiekneI jI
aIkaInazza a negy
aIapnuveIelel, a
szzaIeksznlsl
es a szkseges
ainyossgi
sszefggesekel
MegfeIeIoen
isneii a
szkseges
sznlsi
ndszeiekel,
azonlan
figyeInelIen
vegiehajls niall
egyes
eiednenyei
hilsak.
Sznlani keszsege
lizonylaIan, az egyes
ieszeiednenyek hils
kisznlsa niall
feIadalnegoIdsa csak
ieszlen heIyes.
Az aIapnuveIelek
vegiehajlsnI
eizodik hinyos es
feIIeles ludsa, gy
az egyel sznoIsi
feIadalok
vegiehajlsia
kepleIen.
5zmn!gp
haszn!at
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Fcj!csztcnd (2-1 pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A sznoIsi
feIadalokal
iulinosan es
ponlosan vegzi.
A sznoIgep
hasznIal soin
eselenkenl
hilsan visz le
adalokal, kisse
lizonylaIan.
A iulinlaIan
sznoIgep hasznIal
niall ainylaIanuI sok
idol vesz igenyle a
segedeszkz
aIkaInazsa.
A keszseg hinylan
sznoIgepel neg
konlioII ceIjia sen
hasznIja.
Mrtkcgysgck
szrmaztatsa
(tv!ts)
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A fizikai
nennyiseg
fogaInl jI isneii,
ponlosan gyeI a
,neioszn,
neilekegyseg
heIyes kapcsoIalia
A neilekegyseg
lvIlsl iulinlI
vegzi, ezeil
eselenkenl kisell
hilkal kvel eI.
A neilekegyseg
lvIlsl IlaIlan
hilsan vegzi, neil nen
eili a fizikai nennyiseg
eIeneinek kapcsoIall.
A neilekegysegek
lvIlsl nen ludja
vegiehajlani, neil
nechanikusan
szoizsl, oszlsl
vegez.
Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3
pnnt
Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0
ecsIo kepessege
keIIo odafigyeIesl
es j ainyeizekel
nulal.
A lecsIesl vegie
hajlja, azonlan a
lecsIl eiedneny
az eIvilnI
nagyoll
neileklen lei eI.
A lecsIes nagyon
ponlalIan, nagysgiendi
eIleiesek lapaszlaIhalk
A lecsIes iiieIis, a
kzIl eilek annyiia
eIlei a vaIsglI,
hogy nen
eilekeIhelo
Rajzn!s, cszkzhaszn!at
376
Egyszcr
rajzvz!atnt
kszt
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z keszlell vzIala
llekinlhelo, liszla
nunkl lkiz es
infoincilailaIna
lkeIeles.
LszkzhasznIala
nagalizlos.
A vzIal a
Ienyegi eIenekel
lailaInazza,
heIyenkenl
kisell
hinyossg, vagy
lIzoll
ieszIelezes foiduI
eIo.
A vzIal nen
lailaInazza a Ienyegel,
heIyenkenl
llekinlhelelIen.
LszkzhasznIala
lizonylaIan.
A vzIal nen fejezi
ki a Ienyegel,
dnloen
eileInezhelelIen.
InfoincilailaIna
nininIis
igenyeknek sen feIeI
neg,
eszkzhasznIala
gyenge.
5zakmaI knmpctcncIk
TcxtI!cs szakmaI
a!apIsmcrctck
n!k! aznnnsu!
a fc!adatta!
pnnt)
A szveges es lis
segedIel aIapjn
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan is
keIIoen feIisneii a
lena vaIs
gyakoiIali jeIIegel.
A szveges es
lis segedIel
aIapjn dnloen
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan csak
ieszlen isneii feI
a lena gyakoiIali
jeIenlosegel
A szveges es lis
segedIel aIapjn csak
ieszlen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan nen kepes
eIkepzeIni a lena
lenyIeges gyakoiIali
voIll.
A szveges es lis
segedIel aIapjn
nen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol. A szaknai
aIapisneielek
hinylan
egyIlaIn nen
isneii feI a lena
lenyIeges
kapcsoIall a
gyakoiIallaI.
Megfe|e|0
stInertekke|
rende|ketlk
Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3
ont)
|e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0)
A szincs
|cx|i|t4ga|c|ncz
|c|c|c|cscn cgqczc
szinc|c| |crcsc|| |i a
szinnin|a scroc|.
A szincs t4ga|c|
|cooscgcnc| cgqczc
szinc|c| t4|asz|c||
|i a szinnin|a
scroc|, tiszcn| cgq-
cgq |iscoo c||crcs is
fcnn4||.
A szincs t4ga|c|
nindcgqi|cncz csa|
|czc|i|c szinc|c| |udc||
|it4|asz|ani a szinnin|a
scroc|.
A szincs t4ga|c|
cgqi|cncz scn |udc||
szinc|c| |it4|asz|ani a
szinnin|a scroc|.
377
378
Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc
(foIyanalos ndszeiu panul-vszon sznezes)
lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-kikeszlo nuveIelek eIIlsia.
Idtartam: 40 pcrc
zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell szvel-sznezesi nuszaki
eIois, egy vzIalos nagyaiz lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda
szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Mc||c|c|tc
|ct4oo4 szinnin|a scr ( p|. Pan|cnc |4r|qa) cs ncn4nq ( |cga|4oo 4 do.) szincs |cx|i|-t4ga|.
A fc!adat !crsa: Lgy panul-vszon (szvel) leleI foIyanalos sznezesehez
szkseges foll jeIIenzokel, gy a sznezo-fido- es sznezek nennyisegekel keII
neghaliozni a kvelkezok szeiinl:
- a sznezendo lexliIanyag - ninl vszon - oIyan egyszeiu panul-neleiiu
(szvel), aneIy 16O cn szeIessegu es leiIeli suiusege (azaz 1 n
2
-enek lnege
sziazon) 13O g/n
2
,
- a sznezendo leleI nennyisege 45OO nelei (fenliek szeiinli) panulvszon,
- a foIyanalos sznezo-leiendezes pieseIo-nuve 8O -os kipieseIesi neilekkeI
nukdik (azaz 1 kg sziaz lnegu lexlIia O,8 kg / a negkzeIloIeg 1 g/cn
3
fido-suiuseg eileInelen O,8 Iilei/ sznezofidol vesz feI a leIles ulni
kipieseIes soin)
- a sznezesi iecepl 5 g/I -es sznezek-lnenysegel i eIo (azaz 1 Iilei
sznezofidolen 5 g sznezekel keII feIoIdani)
a./ A sznlssaI lileno feIadalnegoIds eIoll a jeIIl pilIja neglecsIni, hogy a
Ieil jeIIenzokkeI ( szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n
2
/ ) iendeIkezo lexliIanyag
( panulvszon) 1OO n hosszsg iesze kl. niIyen lnegel kepviseI ( g, kg
nagysgiendu)`
379
l./ A konkiel negoIdand feIadal, sznlssaI haliozza neg a jeIIl
- hogy a negadoll lexliIanyag (szvel) jeIIenzok (szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg
/g/n
2
/) es sznezesi kiIneny (kipieseIesi neilek) isneielelen eIneIeliIeg
(fido veszleseggeI nen sznoIunk) hny Iilei sznezekfidol keII keszleni a
leIjes nennyiseg sznezesehez `
- hny giann sznezekel keII kineini a nuszaki eIois szeiinli sznezesi feIadal
vegiehajlshoz`
foidlhal.
gy keidezzen.
7. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell panulvszon 1OO n
- az isneil lexliIanyag-jeIIenzok (a szeIessegi / cn/ es leiIeli suiusegi /g/n
2
/
lenyadalok feIhasznIsvaI) aIapjn a sznezendo lexliIanyag (panulvszon) -
nennyiseg sziaz lnegel,
- a sznezeshez szkseges a fidoleifogalol Iileilen a sznezendo lexlIia sszes
lnege es a kipieseIesi neilek () isneielelen,
- a negadoll sznezesi iecepl aIapjn sznlsa ki a kineiendo
sznezeknennyisegel!
5. Az 4|adc|| szincs |cx|i|t4ga|c|ncz |crcssc |i a |cgjcooan cgqczc szinc|c| a szinnin|a scroc|
( Pan|cnc |4r|qa csc|cn |czc|jc a szinsz4nc|a|)! A fc|ada| tcgrcnaj|4s4ncz 10 pcrc 4||
rcndc||czcscrc.
38O
eIo nondanivaIjl.
vzIalol keszl.
- Bccs!st vgcz:
dn!gnzIk:
sszcfggsckct.
381
- 5zmn!gpct haszn!:
negoIds soin.
a./ Szveges, iajzos vzIalol eileInez, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia es
ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali
vonalkozsail jI negeili.
o./ A szinc|c| |c||ccn fc|isncri, ncgfc|c|c szincrzc||c| rcndc||czi| ( a szinczc|cn |it| a
ti|4gcss4g cs |c|i|c||scg azcncsi|4s4ra |it4|c |cszscgc tan).
Ertkc! !ap
Knnyuipai/lexliIes
A feIadal neve:
Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc ( foIyanalos ndszeiu panul-vszon sznezes)
KnmmunIkcI
McgrtI a
rcndc!kczsrc
!!
pnnt)
382
InfnrmcIkat
Az infoincikal
lkeIelesen
negeili, azokal a
nuveIelekel
kifogslaIanuI
vegzi, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI.
Dnloen, de nen
leIjesen eili neg
az infoincikal.
MininIis
levedesekkeI, kis
seglseggeI oIdja
neg a feIadalol.
infoincikal, csak
ieszfeIadalokal lud
hinyosan eIIlni.
deiInek ki negoIdsi
kseiIelei soin.
Nen eili neg a
iendeIkezeseie
locsloll
infoincikal. Nen
ludja negoIdani (neg
ieszlen sen) a
feIadalol.
5zbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo
hangeioveI,
hangsIyozssaI es
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
negfeIeIo
lenplan
konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
Konnunikcija nen
eilhelo.
rsbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
A Ienyegel kepes
szveges vzIallan
jI eilheloen,
lnien,
iendszeiezellen
igzleni
Csak kisell
levedesekkeI
kepes
feIadalnegoIds
l vzIalla
fogIaIni. Az
llekinlheloseg,
iendszeilefogIaI
s nen lkeIeles.
}eIenlosell hilk is
negenIl, hinyzik a
seglseggeI kepes a
Nen kepes nIIan
VzIala hinyzik,
vagy eIeve
eilekeIhelelIen.
5zmn!sI kszsg
A!apmvc!ctck,
cgyb szmn!sI
fc!adatnk
pnnt)
383
vgrchajtsa
A
feIadalnegoIdsho
z szkseges
sznlsi
ndszeiekneI jI
aIkaInazza a negy
aIapnuveIelel, a
szzaIeksznlsl
es a szkseges
ainyossgi
sszefggesekel
MegfeIeIoen
isneii a
szkseges
sznlsi
ndszeiekel,
azonlan
figyeInelIen
vegiehajls niall
egyes
eiednenyei
hilsak.
Sznlani keszsege
ieszeiednenyek hils
kisznlsa niall
ieszlen heIyes.
Az aIapnuveIelek
vegiehajlsnI
eizodik hinyos es
feIIeles ludsa, gy
az egyel sznoIsi
feIadalok
vegiehajlsia
kepleIen.
5zmn!gp
haszn!at
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A sznoIsi
feIadalokal
iulinosan es
ponlosan vegzi.
A sznoIgep
hasznIal soin
eselenkenl
hilsan visz le
adalokal, kisse
lizonylaIan.
A iulinlaIan
sznoIgep hasznIal
idol vesz igenyle a
segedeszkz
aIkaInazsa.
A keszseg hinylan
sznoIgepel neg
konlioII ceIjia sen
hasznIja.
Mrtkcgysgck
szrmaztatsa
(tv!ts)
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A fizikai
nennyiseg
fogaInl jI isneii,
ponlosan gyeI a
,neioszn,
neilekegyseg
heIyes kapcsoIalia
A neilekegyseg
lvIlsl iulinlI
vegzi, ezeil
eselenkenl kisell
hilkal kvel eI.
A neilekegyseg
lvIlsl IlaIlan
A neilekegysegek
lvIlsl nen ludja
vegiehajlani, neil
nechanikusan
szoizsl, oszlsl
vegez.
pnnt
ecsIo kepessege
keIIo odafigyeIesl
es j ainyeizekel
nulal.
A lecsIesl vegie
hajlja, azonlan a
lecsIl eiedneny
az eIvilnI
nagyoll
neileklen lei eI.
A lecsIes nagyon
kzIl eilek annyiia
eIlei a vaIsglI,
hogy nen eilekeIhelo
384
Egyszcr
rajzvz!atnt
kszt
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z keszlell vzIala
llekinlhelo, liszla
nunkl lkiz es
infoincilailaIna
lkeIeles.
LszkzhasznIala
nagalizlos.
A vzIal a
Ienyegi eIenekel
lailaInazza,
heIyenkenl
kisell
hinyossg, vagy
lIzoll
ieszIelezes foiduI
eIo.
A vzIal nen
heIyenkenl
llekinlhelelIen.
LszkzhasznIala
lizonylaIan.
A vzIal nen fejezi ki
a Ienyegel, dnloen
eileInezhelelIen.
InfoincilailaIna
nininIis igenyeknek
sen feIeI neg,
eszkzhasznIala
gyenge.
5zakmaI knmpctcncIk
TcxtI!cs szakmaI
a!apIsmcrctck
n!k! aznnnsu!
a fc!adatta!
pnnt)
A szveges es lis
segedIel aIapjn
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan is
keIIoen feIisneii a
lena vaIs
A szveges es
lis segedIel
aIapjn dnloen
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan csak
ieszlen isneii feI
a lena gyakoiIali
jeIenlosegel
A szveges es lis
ieszlen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan nen kepes
eIkepzeIni a lena
voIll.
A szveges es lis
segedIel aIapjn nen
eili neg a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan egyIlaIn
nen isneii feI a lena
lenyIeges kapcsoIall
a gyakoiIallaI.
Megfe|e|0
stInertekke|
rende|ketlk
ont)
A szincs
|cx|i|t4ga|c|ncz
|c|c|c|cscn cgqczc
szinc|c| |crcsc|| |i a
szinnin|a scroc|.
A szincs t4ga|c|
|cooscgcnc| cgqczc
szinc|c| t4|asz|c||
|i a szinnin|a
scroc|, tiszcn| cgq-
cgq |iscoo c||crcs is
fcnn4||.
A szincs t4ga|c|
nindcgqi|cncz csa|
|czc|i|c szinc|c| |udc||
|it4|asz|ani a szinnin|a
scroc|.
A szincs t4ga|c|
cgqi|cncz scn |udc||
szinc|c| |it4|asz|ani a
szinnin|a scroc|.
385
386
p!. 33 542 03 Fnn, kt s ncmsztt tcrmk gyrt
Ksz!jnk fc! a fnnsra
(keveiek-fonaI gyilshoz aIapanyag nennyisegek neghaliozsa)
C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi (fejsznoIsi)
keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny
lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-gyil (pI. fons)
nuveIelek eIIlsia.
Idtartam: 45 pcrc
zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell fonaI-gyilsi nuszaki eIois,
vonaIas nagyaiz-lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli
aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Tct4oo4 fcna|nin|4|
(csctc, nc|ring) cs c||c.
A fc!adat !crsa: 67 poIieszlei, 33 panul sszeleleIu-, 2O lex finonsg
keveiekfonaIlI 16 l gyilsia keII feIkeszIni, a feIadal a szkseges szIasanyag
nennyisegek neghaliozsa. A lex finonsg azl fejezi ki, hogy 1OOO n hosszsg
fonaI hny giann lnegu (peIdnklan 2O lex = 1OOO n fonaI 2O g lnegu). A
gyils soin 2 -nyi poIieszlei es O,5 -nyi panul-szI veszendole negy.
Az enIlell jeIIenzok aIapjn neg keII haliozni, hogy hny kg poIieszlei es hny kg
panul szIasanyagol keII eIokeszleni a konkiel fonaIleleI eIoIIlshoz`
387
a./ LIoszi fejsznoIssaI, lecsIesseI pilIja neghaliozni, hogy a udapeslloI
Szekesfeheiviig ( a lvoIsgol 6O kn-nek veve) vezelell 2O lex-es fonaI niIyen
nagysgiendlen ( g, kg, l `) Ienne neihelo neiIegen`
l./ Az isneil adalok aIapjn sznlssaI haliozza neg, hogy
- hny kg poIieszlei szIasanyagia van szkseg eIneIeliIeg (veszleseg neIkI) `
- hny kg panul szIasanyagia van szkseg eIneIeliIeg (veszleseg neIkI) `
- hny kg poIieszlei szIasanyagia van szkseg a gyakoiIallan (veszleseg
figyeIenleveleIeveI) `
- hny kg panul szIasanyagia van szkseg a gyakoiIallan (veszleseg
figyeIenleveleIeveI)`
- hny n
2
oIyan keIne eIoIIlsia aIkaInas, aneIynek ninden n
2
-ehez 13OOO n
fonaI szkseges`
c./ A nc||c|c|| fcna|nin|4|a| |cgqc fincns4g szcrin|i scrrcndoc, |czdjc a |cgfincnaooa|.
d./ A fcna|nin|4|oc| ( ncrccsz|cz nc|||) t4gjcn |i |o. 75 cn-cs, 1,5 n-cs cs 2 n-cs
ncsszus4gu daraoc|a|, najd ncrccsz|cz naszn4|a|4ta| 65- cs 125 cn-cs ncsszus4gua|a|.
foidlhal.
1O. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak,
gy keidezzen.
11. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell keveiek-fonaI 6O kn
- a 16 l fonaIlI hny kg lnegel kepviseI eIneIeliIeg a 67 -os ieszainy
poIieszlei,
388
- isneije feI, hogy a kisznloll lneg kInlzele jeIenli a panulhnyadol
(eselIeg sznlssaI konlioIIIja),
- a veszlesegekel ( 2 poIieszlei, O,5 panul) eileInezze es ennek negfeIeIoen
nveIje neg az eIneIeli szInennyisegekel,
- haliozza neg, hogy nekkoia feIIelu (n
2
) keIne gyilhal a 16 l keveiekfonaI
feIhasznIsvaI.
5. |cna|nin|4||a| |apcsc|a|cs fc|ada|c|.
c./ A nc||c|c|| fcna|nin|4|a| |cgqc fincns4g szcrin|i scrrcndoc, |czdjc a |cgfincnaooa|.
d./ A fcna|nin|4|oc| ( ncrccsz|cz nc|||, i||c|tc ncrccsz|cz scgi|scgctc|) prco4|ja ncg
pcn|csan |it4gni a ncgna|4rczc|| ncsszc|a|.
A fc|ada| tcgrcnaj|4s4ra 15 pcrcc| naszn4|na| fc|.
eIo nondanivaIjl.
vzIalol keszl.
- Bccs!st vgcz:
389
dn!gnzIk:
sszcfggsckct.
- 5zmn!gpct haszn!:
negoIds soin.
a./ Szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia
es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali
o./ A fcna|nin|4|a| jc crzc||c| rangscrc|ja fincns4g szcrin|, a ncsszus4gc|a| jc| na|4rc|ja oc,
najd pcn|csan ncr.
39O
rteke|0 |a
Knnyuipai/lexliIes
pI. 33 542 O3 Ion, klo es nenszoll leinek
gyil
A feIadal neve:
Ksz!jnk fc! a fnnsra (keveiek-fonaI gyilshoz aIapanyag nennyisegek
neghaliozsa)
KnmmunIkcI
McgrtI a
rcndc!kczsrc
!!
InfnrmcIkat
pnnt)
Az infoincikal
lkeIelesen
negeili, azokal a
nuveIelekel
kifogslaIanuI
vegzi, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI .
Dnloen, de nen
eili neg leIjesen
az infoincikal.
MininIis
levedesekkeI, kis
seglseggeI oIdja
neg a feIadalol.
infoincikal, csak
ieszfeIadalokal lud
hinyosan eIIlni.
deiInek ki negoIdsi
kseiIelei soin.
Nen eili neg a
iendeIkezeseie
locsloll
infoincikal. Nen
ludja negoIdani)
neg ieszlen sen ) a
feIadalol.
5zbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo
hangeioveI es
hangsIyozssaI es
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
Konnunikcija
nen eilhelo.
391
negfeIeIo
lenplan
konnunikI.
rsbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
A Ienyegel kepes
szveges vzIallan
jI eilheloen,
lnien,
iendszeiezellen
igzleni
Csak kisell
levedesekkeI
kepes
feIadalnegoIds
l vzIalla
fogIaIni. Az
llekinlheloseg,
iendszeilefogIaI
s nen lkeIeles.
}eIenlosell hilk is
negenIl, hinyzik a
seglseggeI kepes a
Nen kepes nIIan
negoIdani a
feIadalol. VzIala
hinyzik, vagy eIeve
eilekeIhelelIen.
5zmn!sI kszsg
A!apmvc!ctck,
cgyb szmn!sI
fc!adatnk
vgrchajtsa
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z szkseges
sznlsi
ndszeiekneI jI
aIkaInazza a negy
aIapnuveIelel, a
szzaIeksznlsl
es a szkseges
ainyossgi
sszefggesekel
MegfeIeIoen
isneii a
szkseges
sznlsi
ndszeiekel,
azonlan
figyeInelIen
vegiehajls niall
egyes
eiednenyei
hilsak.
Sznlani keszsege
ieszeiednenyek hils
kisznlsa niall
ieszlen heIyes.
Az aIapnuveIelek
vegiehajlsnI
eizodik hinyos es
feIIeles ludsa, gy
az egyel sznoIsi
feIadalok
vegiehajlsia
kepleIen.
5zmn!gp
haszn!at
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A sznoIsi
feIadalokal
iulinosan es
ponlosan vegzi.
A sznoIgep
hasznIal soin
eselenkenl
hilsan visz le
adalokal, kisse
lizonylaIan.
A iulinlaIan
sznoIgep hasznIal
idol vesz igenyle a
segedeszkz
aIkaInazsa.
A keszseg hinylan
sznoIgepel neg
konlioII ceIjia sen
hasznIja.
392
Mrtkcgysgck
szrmaztatsa
(tv!ts)
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A fizikai
nennyiseg
fogaInl jI isneii,
ponlosan gyeI a
,neioszn,
neilekegyseg
heIyes kapcsoIalia
A neilekegyseg
lvIlsl iulinlI
vegzi, ezeil
eselenkenl kisell
hilkal kvel eI.
A neilekegyseg
lvIlsl IlaIlan
A neilekegysegek
lvIlsl nen ludja
vegiehajlani, neil
nechanikusan
szoizsl, oszlsl
vegez.
pnnt
ecsIo kepessege
keIIo odafigyeIesl
es j ainyeizekel
nulal.
A lecsIesl vegie
hajlja, azonlan a
lecsIl eiedneny
az eIvilnI
nagyoll
neileklen lei eI.
A lecsIes nagyon
kzIl eilek annyiia
eIlei a vaIsglI,
hogy nen
eilekeIhelo
Egyszcr
rajzvz!atnt
kszt
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z keszlell vzIala
llekinlhelo, liszla
nunkl lkiz es
infoincilailaIna
lkeIeles.
LszkzhasznIala
nagalizlos.
A vzIal a
Ienyegi eIenekel
lailaInazza,
heIyenkenl
kisell
hinyossg, vagy
lIzoll
ieszIelezes foiduI
eIo.
A vzIal nen
heIyenkenl
llekinlhelelIen.
LszkzhasznIala
lizonylaIan.
A vzIal nen fejezi
ki a Ienyegel,
dnloen
eileInezhelelIen.
InfoincilailaIna
nininIis
neg,
eszkzhasznIala
gyenge.
5zakmaI knmpctcncIk
TcxtI!cs szakmaI
a!apIsmcrctck
n!k! aznnnsu!
a fc!adatta!
pnnt)
A szveges es lis
segedIel aIapjn
negeili a konkiel
A szveges es
lis segedIel
aIapjn dnloen
A szveges es lis
ieszlen eili neg a
A szveges es lis
segedIel aIapjn
nen eili neg a
393
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan is
keIIoen feIisneii a
lena vaIs
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan csak
ieszlen isneii feI
a lena gyakoiIali
jeIenlosegel
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan nen kepes
eIkepzeIni a lena
voIll.
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan
egyIlaIn nen
isneii feI a lena
lenyIeges
kapcsoIall a
gyakoiIallaI.
Textl|es stakmal
kestsegek
ont)
A fcna|a|a|
|c|c|c|cscn |cszi
fincns4g szcrin|i
scrrcndoc, a
ncsszc|a| jc| occs|i
ncg cs pcn|csan ncr.
A fcna|a| fincns4g
rangscrc|4s4n4|
cgq nio4| tc|. A
ncssz occs|cs cs
ncrcs cgq-cgq
csc|ocn a
ncg|r|nc| jcooan
c||cr.
A fcna|a| fincns4g
szcrin|i ocscrc|4s4| |coo
ni4nqcss4gc| tc|.
A ncssz-occs|cs cs ncrcs
4||a|4oan |ifcg4sc|na|c
pcn|a||ans4gc| nia||.
A fcna|-nin|4|a| ncn
|udja fincns4g szcrin|
scroa ra|ni. 8ccs|csc
cs ncrcsc a durta
c||crcs nia||
cr|c|c|nc|c||cn.
394
395
p!. 51 542 02 5zabsz,
33 542 05 5zab
Ksz!jnk fc! az gyncm varrsra
(a neleiiu aIapanyag es ceina nennyisegenek neghaliozsa)
C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi (
fejsznoIsi) keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI
szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo konfekcionIl
lexliI-eIoIIl (pI. gynenu huzalvaiis) nuveIelek eIIlsia.
Idtartam: 60 pcrc
Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, eselIeg negy-aIapnuveIeles
zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell neleiiu szalsi vzIal
(leilekiajz), ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli aIkaInazsia keII
feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Tct4oo4 ||cnoczc tas|ags4gu cs szin
(|czc| azcncs 4rnqa|a|u, sc|szcg a|a|za|u) |c|nct4ga|c|, c||c, | cs tarrcccrna.
A fc!adat !crsa: A neIIekeIl feIInezeli vzIal szeiinli 14O cn-es szeIessegu
neleiiuieszloI szals es vaiis uln 2 dl. gonlos zids ( hion leinek-
fajllI feIepIo) gynenu ( huzal) gainilia keszI (a vonaIkzoll iesz anyag-
veszleseg). Lgy gainilia lehl egy dunnlI-, egy nagy- es egy kispinlI II (a
dunna 14O x 391 cn, a nagypina 7O x 191 cn, a kispina 41 x 113 cn-es legIaIap
idonoklI keszI.) Az egyszeiuseg kedveeil a vaiisl huiokIlesu vaiigeppeI
vegzik, gy 1 n hosszsg vaiialhoz 2,7 n ceinia van szkseg. A kivgoll legIaIap
idondaialok (Ieendo dunna, nagypina, kispina) ividell oIdaIain gonloI-
pnlokal aIaklanak ki (ezekhez sszesen / gonloz + gonlIyukaz / 11 cn-l
hasznInak feI huzal-fajlnkenl) najd az gy eIokeszlell legIaIap idondaialokal
nindig a hossz oIdaIuk feIezeseveI feIlehajljk, najd a kel szenleni szalad
oIdaInI sszevaiijk.
a./ LIoszi fejsznoIssaI, lecsIesseI pilIja neghaliozni, hogy egy gynenu
gainilia eIkeszlesehez hny n
2
neleiiu szkseges` Ugyangy kseieIje
neglecsIni az egy gainilia vaiishoz szkseges ceinanennyisegel neleilen!
396
l./ SznlssaI haliozza neg, hogy
- ponlosan hny n
2
neleiiu keII egy szlan-foig gynenu gainilia
eIkeszlesehez`
- hny -os a gainilinkenli veszleseg (ninl leIso huIIadek)`
- hny n-nyi a 14O cn-es neleiiulI a veszleseg 65O dl. gainilia gyilsa
eselen`
- hny nelei vaiiceina szkseges egy dunna, egy nagypina, egy kispina
eIkeszlesehez (gyeIjen a Ieil nuveIeli soiiendie, nen Iehel egyszeiuen nindig
az oIdaIhosszokal aIapuI venni)`
c./ A neIIekeIl szvelninlk kzI keiessen IegaIll kello sszelailoz ( fogs,
kIsokep aIapjn) daialol keiessen ki, neioeszkz neIkI vgjon ki 1O-15 cn-es
legIaIapokal
(fonaIiinnyaI pihuzanosan) es hosszall oIdaIuk nenlen kezzeI vaiija ssze.
foidlhal.
gy keidezzen.
15. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy nekkoia lexliIanyag leiIel-
iIIelve niIyen hosszsg ceina keII egy gynenugainilia eIkeszlesehez. Lnnek
negvIaszoIsa eIoll 1O peicig gondoIkodhal.
16. A sznlssaI lileno feIadalnegoIds soin haliozza neg
- ceIszeiu a dunna, nagy- es kispina anyagigenyenek leiIelel egyenkenl
neghaliozni, najd sszegezni,
- a veszleseg leiIelel neghaliozva Iehel negIIaplani a 65O dl. gainilinI
keIelkezo huIIadek lexliIanyag n
2
-l, najd elloI kisznoIni a 14O cn-es szvel
kiesesl n-len,
397
- a ceina hossz negIIaplsa a kzIl ,ceina-feIhasznIsi nulal (1 n
hosszsg vaiialhoz 2,7 n ceina keII) seglsegeveI vegezhelo, gyeIve a
nuveIelekkeI ji eselIeges vaiiand hossz vIlozsokia.
5. A neIIekeIl szvelninlk kzI vIasszon ki IegaIll kello sszelailoz daialol,,
neioeszkz neIkI vgja ki a negadoll idonokal es hosszall oIdaIuk nenlen kezzeI
vaiija ssze. A feIadal vegiehajlshoz 15 peic II iendeIkezeseie.
eIo nondanivaIjl.
vzIalol keszl.
- Bccs!st vgcz:
398
dn!gnzIk:
sszcfggsckct.
- 5zmn!gpct haszn!:
negoIds soin.
a./ Szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia
es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali
o./ A |c|ncdaraoc|a| |c|c|c|cscn p4rcsi|ja, szao4|qcsan cs jc |cr|c|occs|cssc| t4gja |i az
idcnc|a|. A daraoc|a| csz|c|i|us cs szi|4rd tarra||a| cgqcsi|i.
399
Ertkc! !ap
Knnyuipai/lexliIes
p!. 51 542 02 5zabsz,
33 542 O5 Szal
A feIadal neve:
Ksz!jnk fc! az gyncmvarrsra (a neleiiu aIapanyag es ceina nennyisegenek
neghaliozsa)
KnmmunIkcI
McgrtI a
rcndc!kczsrc
!!
InfnrmcIkat
pnnt)
Az infoincikal
lkeIelesen
negeili, azokal a
nuveIelekel
kifogslaIanuI
vegzi, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI .
Dnloen, de nen
leIjesen eili neg
az infoincikal.
MininIis
levedesekkeI, kis
seglseggeI oIdja
neg a feIadalol.
infoincikal, csak
ieszfeIadalokal lud
hinyosan eIIlni.
deiInek ki negoIdsi
kseiIelei soin.
Nen eili neg a
iendeIkezeseie
locsloll
infoincikal. Nen
ludja negoIdani
(neg ieszlen sen) a
feIadalol.
5zbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo
hangeioveI,
hangsIyozssaI es
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
negfeIeIo
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
Konnunikcija
nen eilhelo.
4OO
lenplan
konnunikI.
rsbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
A Ienyegel kepes
szveges vzIallan
jI eilheloen,
lnien,
iendszeiezellen
igzleni
Csak kisell
levedesekkeI
kepes
feIadalnegoIds
l vzIalla
fogIaIni. Az
llekinlheloseg,
iendszeilefogIaI
s nen lkeIeles.
}eIenlosell hilk is
negenIl, hinyzik a
seglseggeI kepes a
Nen kepes nIIan
negoIdani a
feIadalol. VzIala
hinyzik, vagy eIeve
eilekeIhelelIen.
5zmn!sI kszsg
A!apmvc!ctck,
cgyb szmn!sI
fc!adatnk
vgrchajtsa
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z szkseges
sznlsi
ndszeiekneI jI
aIkaInazza a negy
aIapnuveIelel, a
szzaIeksznlsl
es a szkseges
ainyossgi
sszefggesekel
MegfeIeIoen
isneii a
szkseges
sznlsi
ndszeiekel,
azonlan
figyeInelIen
vegiehajls niall
egyes
eiednenyei
hilsak.
Sznlani keszsege
ieszeiednenyek hils
kisznlsa niall
ieszlen heIyes.
Az aIapnuveIelek
vegiehajlsnI
eizodik hinyos es
feIIeles ludsa, gy
az egyel sznoIsi
feIadalok
vegiehajlsia
kepleIen.
5zmn!gp
haszn!at
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A sznoIsi
feIadalokal
iulinosan es
ponlosan vegzi.
A sznoIgep
hasznIal soin
eselenkenl
hilsan visz le
adalokal, kisse
lizonylaIan.
A iulinlaIan
sznoIgep hasznIal
idol vesz igenyle a
segedeszkz
aIkaInazsa.
A keszseg hinylan
sznoIgepel neg
konlioII ceIjia sen
hasznIja.
Mrtkcgysgck
szrmaztatsa
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3 Fcj!csztcnd (2-1 pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
4O1
(tv!ts) pnnt)
A fizikai
nennyiseg
fogaInl jI isneii,
ponlosan gyeI a
,neioszn,
neilekegyseg
heIyes kapcsoIalia
A neilekegyseg
lvIlsl iulinlI
vegzi, ezeil
eselenkenl kisell
hilkal kvel eI.
A neilekegyseg
lvIlsl IlaIlan
A neilekegysegek
lvIlsl nen ludja
vegiehajlani, neil
nechanikusan
szoizsl, oszlsl
vegez.
pnnt
ecsIo kepessege
keIIo odafigyeIesl
es j ainyeizekel
nulal.
A lecsIesl vegie
hajlja, azonlan a
lecsIl eiedneny
az eIvilnI
nagyoll
neileklen lei eI.
A lecsIes nagyon
kzIl eilek annyiia
eIlei a vaIsglI,
hogy nen
eilekeIhelo
Egyszcr
rajzvz!atnt
kszt
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z keszlell vzIala
llekinlhelo, liszla
nunkl lkiz es
infoincilailaIna
lkeIeles.
LszkzhasznIala
nagalizlos.
A vzIal a
Ienyegi eIenekel
lailaInazza,
heIyenkenl
kisell
hinyossg, vagy
lIzoll
ieszIelezes foiduI
eIo.
A vzIal nen
heIyenkenl
llekinlhelelIen.
LszkzhasznIala
lizonylaIan.
A vzIal nen fejezi
ki a Ienyegel,
dnloen
eileInezhelelIen.
InfoincilailaIna
nininIis
neg,
eszkzhasznIala
gyenge.
5zakmaI knmpctcncIk
TcxtI!cs szakmaI
a!apIsmcrctck
n!k! aznnnsu!
a fc!adatta!
pnnt)
A szveges es lis
segedIel aIapjn
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
A szveges es
lis segedIel
aIapjn dnloen
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
A szveges es lis
ieszlen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
A szveges es lis
segedIel aIapjn
nen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
4O2
aIapisneielek
hinylan is
keIIoen feIisneii a
lena vaIs
szaknai
aIapisneielek
hinylan csak
ieszlen isneii feI
a lena gyakoiIali
jeIenlosegel
aIapisneielek
hinylan nen kepes
eIkepzeIni a lena
voIll.
aIapisneielek
hinylan
egyIlaIn nen
isneii feI a lena
lenyIeges
kapcsoIall a
gyakoiIallaI.
A ke|memlntk
]e||emt0lt
fe|lsmerl,
megfe|e|0
ketgessegge|
rende|ketlk.
ont)
A |c|ncdaraoc|a| jc|
p4rcsi|ja, szao4|qcsan
t4gja |i az idcnc|a|,
csz|c|i|us tarra||a|
cgqcsi|i.
A |c|ncdaraoc|
p4rcsi|4s4n4| a
|czc| cgqczc|c|
t4|asz|ja |i,
|it4g4sa |issc
oizcnq|a|an,
tarr4sa ncn
|c|c|c|cs dc ncg
c|fcgadna|c.
A |c|ncdaraoc|n4|
nagqcoo c||crcssc| p4rcsi|,
|it4g4sa pcn|a||an,
tarr4sa csa| c|cgscgcs.
A |c|cn-daraoc|a|
rcsszu| p4rcsi|ja,
|it4g4sa nu||4ncs cs
fcna|ir4nq|c| c||crc,
tarr4sa
c|fcgadna|a||an.
4O3
4O4
5. szm fc!adat (csnpnrtns)
p!. 33 542 05 5zab,
Ksztsnk kczc!sI jc!kpsnrnkat
(konkiel lexliI-leinekek kezeIesi lnulalinak sszeIIlsa)
lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliIleinek-gyil (pI. cnkezesi) es lexliI-
liszll nuveIelek eIIlsia.
Ltszm: 3 fos, csopoilos feIadalnegoIds
Idtartam: 35 pcrc
Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, eselIeg negy-aIapnuveIeles
zselsznoIgep es iszei. RendeIkezesie II a jeIenIeg hasznIalos kezeIesi jeIkepek
(piklogianok) negjeIenlell feIsoioIsa es az egyes jeIek nagyaizala. Tct4oo4 c||c,
ragasz|c cs |cx|i|sza|ag.
- A fc!adat !crsa: A csaloIl jeIkep nagyaiz segedIel feIhasznIsvaI az
aIlliaklan feIsoioIl (nyeisanyag-sszeleleIIeI, egyel luIajdonsgokkaI
jeIIenzell) lexliIleinekek szakszeiu kezeIesi lnulaljl keII sszeIIlani. A
noshal cikkekneI (ing, gynenu, iugdaIz, nyii-iuha) sznlsa ki a 15
nosshoz feIhasznIl nosszei kIlsegel, ha 5 kg sziaz lnegu lexlIihoz 2OO g
nosszei szkseges es 1 kg nosszei 6OO Il-la keiI.
a./ 1OO gyapjlI keszIl, slelszike zak
- a leinek nen noshal,
- nen feheilhelo,
- dolos szillan nen szilhal,
- naxinun 15O
o
C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal
- leliakIi-eliIenneI vegyliszllhal.
l./ 67 poIieszlei, 33 panul keveieku fehei ing ( sziaz lnege 27O g)
- 4O
o
C-on kneIelesen noshal,
- nen kIilailaIn feheiloszeiieI feheilhelo,
- dolos szils liIos, csak kleIen fggeszlve szilhal,
4O5
- naxinun 11O
o
C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal,
- nen vegyliszllhal.
c./ 1OO panul sszeleleIu, nyonoll-ninls (soksznu), kiepp szvelloI keszlell
gynenu (sziaz lnege 1,1 kg)
- 6O
o
- nen feheilhelo,
- dolos szils liIos, csak kleIen fggeszlve es inyeklan sziland,
- nen vasaIhal,
- nen vegyliszllhal.
d./ 1OO panul sszeleleIu, fehei sznu leli iugdaIz (sziaz lnege 19O g)
- 95
o
- liniIyen oxidIszeiieI feheilhelo,
- dolos szils noinI piogiannaI
- naxinun 2OO
o
- nen vegyliszllhal,
e./ 1OO viszkz sszeleleIu, zId nyii-iuha ( sziaz lnege 32O g)
- 4O
o
C-on nagyon kneIelesen noshal, nen facsaihal
- nen feheilhelo,
- dolos szils liIos, csak csepeglelve es inyeklan sziland,
- naxinun 15O
o
- leliakIi-eliIenneI kneIelesen vegyliszllhal.
f./ Az aIkaInas piklogianokal vgjk ki a papiIapoklI, az adoll kezeIesi
jeIkepsoiokal keszlsek eI ( a lexliIszaIag-daialokia iagasszk i keIIo soiiendlen es
eszlelikus eIheIyezesseI a jeIkepekel).
17. A jeIIlek eIoIvassk eI a feIadalol, lanuInnyozzk a nagyaiz vzIalol. Liie 5
peicel foidlhalnak.
4O6
gy keidezzenek.
19. Iapi segedIel neIkI pilIjk eInondani, hogy niIyen kezeIesi jeIkepekkeI
laIIkozlak egyes iuhadaialjaiknI, niIyen jeIkeppeI Iehel kifejezni a noss,
feheiles, szils, vasaIs es vegyliszlls nuveIelel. Lnnek negvIaszoIsa eIoll
5 peicig gondoIkodhalnak.
2O. A jeIkep segedIel lanuInnyozsvaI keszlsek a feIsoioIl l lexliIleinek kezeIesi
jeIkepsoil, gyeIjenek a jeIkepek lia szeiinli aIakzalia, negjeIenleseie.
21. Sznlsk ki a noshal cikkek nosszeikIlsegel az isneil adalok aIapjn (
gyeIve, hogy 15-szis nossia vonalkoz adalol keII negIIaplani).
6. Az adoll kezeIesi jeIkepsoiokal keszlsek eI a iendeIkezesie II papi- es
lexliIdaialok feIhasznIsvaI. Lhhez 1O peic II iendeIkezeskie.
A jeIkepsoi sszeIIl es sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 15 peicel
hasznIhalnak feI.
- McgrtIk a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat:
eszedk hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adjk
eIo nondanivaIjukal.
- rsbc!I knmmunIkcIs kszsgk:
jeIkepsoil keszlenek.
4O7
- Bccs!st vgcznck:
MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekeznek
dn!gnznak:
szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!jk.
- Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcznck:
A szmtsnk snrn j! a!ka!mazzk a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI
sszcfggsckct.
- 5zmn!gpct haszn!nak:
A segedeszkzl iulinosan hasznIjk, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl
is aIkaInazzk. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajljk.
- Mrtkcgysgckct tv!tanak:
A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIakljk ki
az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIjk az egyes piefixunokal. A fizikai
nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeInek a
negoIds soin.
- BIztns kzzc! rajzn!nak:
A keil kezeIesi jeIkepsoiok iajzoIsa soin az egyes piklogianokal a kiadoll
segedIellen szeiepIo aIak, ainy szeiinl vzoIjk feI.
a./ A feIadalnegoIdshoz csaloIl piklogian-soi es ivid nagyaiz szvegek
aIapjn ki ludjk vIaszlani a heIyes jeIkepekel.
o./ A jc| |it4|asz|c|| pi||cgranc|oc| c|cir| scrrcndocn cs szao4|qcsan fc|ragasz|ta a|a|i|j4| |i
a jc||cpscrc|a|.
4O8
Ertkc! !ap
Knnyuipai/lexliIes
p!. 33 542 05 5zab,
A feIadal neve:
Ksztsnk kczc!sI jc!kpsnrnkat (konkiel lexliI-leinekek kezeIesi lnulalinak
sszeIIlsa)
KnmmunIkcI
McgrtI a
rcndc!kczsrc
!!
InfnrmcIkat
pnnt)
Az infoincikal
lkeIelesen
negeili, azokal a
nuveIelekel
kifogslaIanuI
vegzi, aneIyek
eIvegzeseie az
infoinci iinyuI.
Dnloen, de nen
leIjesen eili neg
az infoincikal.
MininIis
levedesekkeI, kis
seglseggeI oIdja
neg a feIadalol.
infoincikal, csak
ieszfeIadalokal lud
hinyosan eIIlni.
deiInek ki negoIdsi
kseiIelei soin.
Nen eili neg a
iendeIkezeseie
locsloll
infoincikal. Nen
ludja negoIdani
(neg ieszlen sen) a
feIadalol.
5zbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo
hangeioveI,
hangsIyozssaI es
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
negfeIeIo
lenplan
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
eszede eilhelo, de
lllfeIe es nagyoll
neileku hill vel
konnunikcija soin.
Konnunikcija
nen eilhelo.
4O9
konnunikI.
rsbc!I
knmmunIkcI
pnnt)
A Ienyegel kepes
szveges vzIallan
jI eilheloen,
lnien,
iendszeiezellen
igzleni
Csak kisell
levedesekkeI
kepes
feIadalnegoIds
l vzIalla
fogIaIni. Az
llekinlheloseg,
iendszeilefogIaI
s nen lkeIeles.
}eIenlosell hilk is
negenIl, hinyzik a
seglseggeI kepes a
Nen kepes nIIan
negoIdani a
feIadalol. VzIala
hinyzik, vagy eIeve
eilekeIhelelIen.
Egyttmkds a
csnpnrtban
pnnt)
A jeIIl
negfeIeIoen
aklvan, iinyl
szeieppeI vesz
ieszl a koIIeklv
feIadalnegoIdsla
n.
ReszIelekie
kileijedoen
odafigyeI nsokia.
A llli
csopoillagol is
halekonyan
szlnzi aklv
figyeIenie.
Konsliuklv jeIIegu
visszajeIzesekel ad
nsoknak.
A csopoil lagjainak
gyengell
szeiepIesekoi nen
kiilizI seiloen.
Msok feIe nyiloll.
A koIIeklv
feIadalnegoIdsl
I nen nIIan,
hanen aklv lisa
iinylsvaI
veszi ki a ieszel.
A koIIeklv
nunka soin
konpionisszun-
keszsegel lansl.
KeIIo aklivilssaI
figyeIi lisai
levekenysegel.
odafigyeI
nsokia.
Csopoillisai feIe
nyiloll.
LIvihalan
egyllnukdik, de
gyakian kisell-
nagyoll hilkkaI vesz
ieszl a koIIeklv
feIadalnegoIdslan.
Csopoillisaiia
eselenkenl nen figyeI
oda, a nsoklI kapoll
infoincil nen
nindig hasznIja feI.
VisszajeIzesei nen
iendszeiesek a
csopoilnunka soin.
Lgyllnukdo-
keszsege nen II
fenn. nIIan
pilIja negoIdani a
feIadalol, nen vesz
ieszl a csopoil
nunkjlan. A
hasznos inleInek
eIIeneie
csopoillisaiia nen
figyeI. VeIenenyel
kuIliIalIanuI fejezi
ki a csopoil llli
lagja feIe. SlIusa
duiva, viseIkedese
IekezeIo.
41O
5zmn!sI kszsg
A!apmvc!ctck,
cgyb szmn!sI
fc!adatnk
vgrchajtsa
pnnt)
A
feIadalnegoIdsho
z szkseges
sznlsi
ndszeiekneI jI
aIkaInazza a negy
aIapnuveIelel, a
szzaIeksznlsl
es a szkseges
ainyossgi
sszefggesekel
MegfeIeIoen
isneii a
szkseges
sznlsi
ndszeiekel,
azonlan
figyeInelIen
vegiehajls niall
egyes
eiednenyei
hilsak.
Sznlani keszsege
ieszeiednenyek hils
kisznlsa niall
ieszlen heIyes.
Az aIapnuveIelek
vegiehajlsnI
eizodik hinyos es
feIIeles ludsa, gy
az egyel sznoIsi
feIadalok
vegiehajlsia
kepleIen.
5zmn!gp
haszn!at
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A sznoIsi
feIadalokal
iulinosan es
ponlosan vegzi.
A sznoIgep
hasznIal soin
eselenkenl
hilsan visz le
adalokal, kisse
lizonylaIan.
A iulinlaIan
sznoIgep hasznIal
idol vesz igenyle a
segedeszkz
aIkaInazsa.
A keszseg hinylan
sznoIgepel neg
konlioII ceIjia sen
hasznIja.
Mrtkcgysgck
szrmaztatsa
(tv!ts)
KIv! (5 pnnt)
Mcgfc!c! (4-3
pnnt)
Ncm mcgfc!c! (0)
A fizikai
nennyiseg
fogaInl jI isneii,
ponlosan gyeI a
,neioszn,
neilekegyseg
heIyes kapcsoIalia
A neilekegyseg
lvIlsl iulinlI
vegzi, ezeil
eselenkenl kisell
hilkal kvel eI.
A neilekegyseg
lvIlsl IlaIlan
A neilekegysegek
lvIlsl nen ludja
vegiehajlani, neil
nechanikusan
szoizsl, oszlsl
vegez.
pnnt
ecsIo kepessege
keIIo odafigyeIesl
es j ainyeizekel
A lecsIesl vegie
hajlja, azonlan a
lecsIl eiedneny
az eIvilnI
A lecsIes nagyon
kzIl eilek annyiia
eIlei a vaIsglI,
hogy nen
411
nulal. nagyoll
neileklen lei eI.
eilekeIhelo
Egyszcr
rajzvz!atnt
kszt
pnnt)
A feIadalnegoIds
soin keszlell
jeIkepsoi vzIala
llekinlhelo, a
jeIkepek iajza
ainyos, jeIkepsoi
lizoIsa liszla
nunkl lkiz es
infoincilailaIna
lkeIeles.
LszkzhasznIala
nagalizlos.
A iajzos vzIal a
Ienyegi eIenekel
lailaInazza,
heIyenkenl
kisell
hinyossg, vagy
loizloll
negjeIenles
foiduI eIo.
A jeIkepsoi lizoIs
nen fejezi ki
naiadeklaIanuI a
Ienyegel, heIyenkenl
llekinlhelelIen.
LszkzhasznIala
lizonylaIan.
Az lizoIs nen
fejezi ki a szkseges
nondanivaIl,
dnloen
eileInezhelelIen.
InfoincilailaIna
nininIis
neg
eszkzhasznIala
gyenge.
5zakmaI knmpctcncIk
TcxtI!cs szakmaI
a!apIsmcrctck
n!k! aznnnsu!
a fc!adatta!
pnnt)
A szveges es lis
segedIel aIapjn
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan is
keIIoen feIisneii a
lena vaIs
A szveges es
lis segedIel
aIapjn dnloen
negeili a konkiel
lexliIes feIadalol,
szaknai
aIapisneielek
hinylan csak
ieszlen isneii feI
a lena gyakoiIali
jeIenlosegel
A szveges es lis
ieszlen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan nen kepes
eIkepzeIni a lena
voIll.
A szveges es lis
segedIel aIapjn
nen eili neg a
konkiel lexliIes
feIadalol, szaknai
aIapisneielek
hinylan
egyIlaIn nen
isneii feI a lena
lenyIeges
kapcsoIall a
gyakoiIallaI.
A ]e|kesorokat
megfe|e|0en
kestItl e|.
ont)
A pi||cgranc|
|it4|asz|4sa nc|qcs,
A pi||cgranc|
|it4|asz|4sa cgq-
A pi||cgranc|
|it4|asz|4sa |coo csc|ocn
A pi||cgranc|
|it4|asz|4sa ncn
412
|it4g4su| szao4|qcs.
A ragasz|4s c|cir|
scrrcndocn cs
csz|c|i|usan |cr|
tcgrcna|4sra.
cgq csc|ocn c||crc,
a |it4g4s |issc
oizcnq|a|an. A
ragasz|4s scrrcndjc
cs |iti|c|czcsc
nc|qcn|cn|
prco|cn4s.
c||crc, a |it4g4s
oizcnq|a|an. A ragasz|4s
scrrcndjc cs |iti|c|czcsc
|coo nc|qcn |ifcg4sc|na|c.
ncgfc|c|c, a |it4g4s
durt4n |ifcg4sc|na|c.
A ragasz|4s scrrcndjc
cs |iti|c|czcsc ncn
fcgadna|c c|.
413
414
415
416
417
KERE5KEDELEM-MARKETING, ZLETI ADMINI5ZTRCI
5ZAKMAC5OPORT
1. szm fc!adat
,MI!ycnnck kpzc!cm jvcnd munkahc!ycmct?,
C!: A jeIIl kepzeIoeiejenek, eIvisainak, isneieleinek, lapaszlaIalainak, negisneiese.
Ltszm: egyeni feIadal
Idtartam: 1O peic a lenulalsia, 5 peic a keidesekie es vIaszokia (kl. 15 peic)
Eszkzk: }egyzeleIeshez ieszkzk, aszlaI, szekek, eilekeIoIap.
A fc!adat !crsa: MiIyennek kepzeIi eI jvendo nunkaheIyel` VzoIja, hogy niIyen
eIvisai vannak nunkaheIyeveI kapcsoIallan, niIyennek kepzeIi az oplinIis
nunkaheIyel!
InstrukcI: Keijk, hogy nondja eI eIkepzeIeseil vIaszloll nunkaheIyeveI kapcsoIallan.
IigyeIjen aiia, hogy 1O peic II iendeIkezeseie.
A lenulals ceIja, hogy infoincil nyjlson eddigi lanuInnyaiiI, lapaszlaIalaiiI,
eidekIodeseioI, eIkepzeIeseiioI, ceIjaiiI, hossz lv leiveiioI.
Lzl kveloen keidesekel lesznk feI nnek a szaknvaI, nunkaheIIyeI kapcsoIalosan.
Krdsck: Iileszed a jeIIlleI. A keidesek feIvelesel kveloen a jeIIl vIaszia ieagIva,
eidenes a szaknai nehezsegekie is kileini. II.: helvegi nuszak, zaj, klekedo gyfeIek,
veisenylisak, keves lIagfizeles, idegen nyeIv ludsa sll. CeI: Infoinciszeizes aiiI, hogy
a jeIIl hogyan II hozz a szaknai nehezsegekhez.
IeIdk:
MiIyen kinyezellen doIgozna szvesen`
Mi a veIenenye a deIulni, ejszakai nuszakokiI, helvegi lIikiI`
A negfigyeIesi szenponloknI kileink az Ilzkdesie is. Ionlos infoinci, hogy a
jeIIl hogyan kepzeIi eI a nunkaheIyi negjeIenesel. }eIenIegi Ilzkdese
sszhanglan van-e a vizsgaheIyzelleI. Ha nen, akkoi eidenes iIyen iiny
keidesekel is feIlenni.(II. az adoll nunkaheIyen kleIezo foinaiuha van, ani
szoknya sll. szvesen viseIne-e ezekel a iuhadaialokal` Mieil`
A nunkaheIyen niIyen szaknai eIojulsi Iehelosegekel Il` Szeielne-e
lovlllanuIni`
MiIyennek kepzeIi a j nunkaheIyi Iegkil a nunkalisak es a vezelok kzll`
Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes
VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI
negnyiIvnuIsai, a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes
viseIkedesi noinknak.
418
KnmmunIkcI
- Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis
konnunikcijvaI.
- TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo
nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa
soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es
nondalszeikeszlesi szalIyokal.
- Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo
negfogaInazsia kepes.
- Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek.
ErcdmnynrIcnt!tsg, prccIzIts
5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: negeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza
a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, lapaszlaIalail negfogaInazza, sll.
419
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
,MI!ycnnck kpzc!cm jvcnd munkahc!ycmct ,
Tarta!nm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A jeIIl a feIadalol, az
iinyl szenponloknak
neg. (Kileil ninden
szenponlia).
MondanivaIja eilhelo,
knnyen kvelhelo, jI
sliukluiIl.
A jeIIl a
konnunikcis ceIokal
nagyieszl negfeIeIoen
vaIslolla neg. Nen
leil ki ninden iinyl
szenponlia.
ieszlen vaIslolla neg.
MondanivaIja nen voIl
leIjesen eilhelo, nen voIl
nindig kvelhelo,
sliukluiIl.
AIapvelo konnunikcis
ceIjl nen eii eI.
Csapongoll. LIneiIl a
ieszIeleklen. Nen voIl
eilhelo. MsiI leszeIl
sll.
Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A kIso negjeIenese
leIjes neileklen az
eIvisoknak negfeIeIo.
Tiszla, Ilzeke, egyel
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI.
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenesen nagyoll
neileku vIlozlalsokia van
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
lenyonsl lesz nsokia.
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
ErcdmnynrIcnt!t
sg, prccIzIts
elailja az idokeielekel. Tiekszik az idokeielek
lelailsia, de nehny
peicceI lovll lail
lesznoIja.
Az idokeielel jvaI lIIepi. Nen veszi figyeIenle a
1O peices idokeielel.
VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Isneii, es pieczen ViseIkedesen kisell ViseIkedesen nagyoll ViseIkedese egyIlaIn
42O
hasznIja kuIliIl
viseIkedes szalIyail. A
viseIkedese leIjes
eIvisoknak,
sszhanglan van a
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
vIlozlalsokia.
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
kuIliIalIan a
viseIkedese.
KnmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
AilikuIcija,
hangsIyozsa,
sznelek hasznIala,
hangIejlese, hangszne
az eIvisoknak
negfeIeIo.
Msok sznia
egyeileInuen,
eilheloen,
TailaIon: piecz -
hasznIal, eizesek
diiekl kifejezese
jeIIenzi.
ViseIkedese egyeileInu.
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Konnunikcis slIusa,
konnunikcija soin
AilikuIcija,
hangsIyozsa,
sznelek hasznIala,
hangIejlese, hangszne
negfeIeIo.
Msok sznia
egyeileInuen,
eilheloen,
ligyiIagosan,
Iogikusan fejezi ki
nondanivaIjl.
TailaIon: piecz -
hasznIal, eizesek
diiekl kifejezese
ViseIkedese egyeileInu
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni
Szulnisszv viseIkedes
Hang: haIk, eIhaI, szaggaloll
TailaIon: fIsIeges
nagyaizkods, szeneIyes
szksegIel nen vIIaIsa,
IlaInos aIany hasznIala, az
eizesek indiiekl kifejezese
jeIIenzi.
Ceszlusok, ninika:
kifejezesnozgsok gloIlak,
vagy neievek,
lekinlelkonlaklus hinyzik.
ViseIkedes: aIiendeIodo.
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok.
Hang: IlaInos aIany
gyakoii hasznIala,
kialI, izgaloll /
lIzollan csndes.
fenyegelo szavak
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
ViseIkedes: fenyegelo,
lnad.
TIszta, rthct,
hc!ycs bcszd
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo hangeioveI es
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai hilkal
vel.
eszede eilhelo, de lllfeIe
es nagyoll neileku hill vel
konnunikcija soin. (pI.
IenyegleIen ieszekel is
lIhangsIyoz, nen
sznelek hasznIala, kisse
hadai sll.)
Nen eilhelo
konnunikcija. Igen
sok es sIyos
leszedlechnikai hilja
van (iaccsoIs, dadogs
sll.) TI gyois (eios
hadais), iIIelve lI Iass
lenpj a leszed
(nonolon).
Adckvt
mctaknmmunIkcI
s kszsg
Isneii es ludalosan,
nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen
veilIis
Isneii es kisell
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
Nagyoll hilkal vel. Nen
hileIesek a
nelakonnunikcis jeIzesei.
Nen ludja negjeIenleni
a szeiepnek negfeIeIo
TeIjesen hileIleIen a
nonveilIis
421
konnunikcija
sszhanglan van
veilIis
konnunikcijvaI.
feIadalokal.
konnunikcija, niveI
nincs sszhanglan a
veilIissaI.
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
negfogaInazsia
kepes.
Nagyon iilkn eIvesz a
ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes
Ienyegielioen
konnunikIni. Igen
gyakian eIkaIandozik.
KvelhelelIen.
Mcgjcgyzsck:
422
2. szm fc!adat
Ertkcsts
Bn!tI szItucI
C!: A jeIIlek neggyozokeszsegenek, konnunikcis kepessegenek,
viseIkedeskuIlijnak a negisneiese.
Ltszm: Iios szilucis gyakoiIal
Idtartam: 1O peic a feIkeszIesie, 5 peic szeiepjlekia (1 sziluci kl.15-2O peic)
Eszkzk: Teien leiendezese a szilucinak negfeIeIoen, a szeiepjlekok Ieisa.
A fc!adat !crsa:
Minden ieszlvevo kIhz egy-egy szeiepIapol, jeIzosznol ("1.", "2.", "3.", "4."), aneIy egy
eIadi es egy vevoi szeiepel lailaInaz. (A szeiepIapok Iehelnek eIleio sznuek is!)
A sznok aIapjn a szcrcp!apnt csak ksbb kapjk mcg, hogy ninden pios eselen azonos
feIkeszIesi ido IIjon iendeIkezesie.
Megjegyzes: A sznok aIapjn foIyanalosan adjuk oda a szeiepIapokal a ieszlvevoknek,
gy, hogy ninden piosnak 1O peice Iegyen a feIkeszIesie.
Ugyanaz a mcgfIgyc!t cgyszcr c!ad, msknr vcv. Lz azl jeIenli, hogy ha eIoszi "1." Iapol
hzla, akkoi nsodszoi a "4." Iapon Ieilak szeiinl Iesz vevo. Anennyilen "2." Iapol hzla
vaIaki eIoszi,"3." szeiepel kapja nsodik esellen.
A pios gyakoiIalokal a llli jeIIl nen Ilja.
A Iehelseges aIleinalvk: 1. pi (1-4) (2-3),
2. pi (3-2) (4-1)
5zItucIhnz tartnz szcrcpck
"1" - E!ad szcrcp!apja
n egy eleIzeslokel gyil ceg gynke, aki julaIekos leiezesi iendszeilen doIgozik.
Anyagi eideke, hogy neggyozze a vioslan laIIhal eIeIniszei loIlok luIajdonosail,
vezeloil, hogy csak nloI vsioIjanak. Lehel, hogy az IIsa nIik azon, hogy sikeiI-e j
zIelel klnie, niveI IelsznIeeplesl leiveznek a cegneI.
"2" - Vcv szcrcp!apja
n egy jonnan nyI eIeIniszei loIl luIajdonosa es vezeloje. Szksege van eleIzeslokie
knIala lovlese ceIjlI, de nen lizlos allan, hogy az gynk cege IlaI foigaInazoll
leinekek a Iegjoll ninoseguek es, hogy ifekveskel nezve negfeIeIoek -e az n loIlja
sznia. Szeielne neg egy aIkaInazollal feIvenni, de ki keII gazdIkodnia a leiel, ezeil
nagyon fonlos, hogy j zIelekel kssn a leszIIlkkaI. IejIeszleni is szeielne az zIelel es
fonlos a sznia, hogy oIcsllan szeiezzen le, ninl nsok.
"3" - E!ad szcrcp!apja
423
n egy lloiloIl aIkaInazollja. Tudja, hogy nunkja negleIeselen fonlos szenponl, hogy
hny gainilil ad eI naponla. Az eInIl hnaplan sajnos a foigaIon nagyon visszaesell es
ezeil a fizelese is kevesell voIl, ninl nskoi. Az adoll hnaplan a foigaIon nveIese
eidekelen, akcil hiidellek, es kel szekienysoil IeeilekeIlek a loIllan. A loIlla egy
fialaIenlei (hIgy) Iep le, aki eidekIodik a kel gainilia iinl, de nagyon lizonylaIan a
vIaszlslan. A szekienyek iegi ia 355 L Il voIl, a IeeilekeIes uln 299 L Il Iell.
"4"- Vcv szcrcp!apja
n egy fialaIenlei (hIgy), aki nosl vsioIl j gaizonIaksl nagnak, hileIloI. Keszpenze
keves van, es nen ludja eIdnleni, hogy a IeeilekeIl szekienysoiok kzI neIyikel vIassza.
A szonszedos lloiloIllan ni kinezell nagnak egy szekienysoil, de neg kilenez,
hlha..... LselIeg`...Iennlailsai vannak, neil az eInIl hnaplan is ugyanezek a lloiok
voIlak IeeilekeIve es gy gondoIja, Iehel hogy hilsak,de ezeknek a neieleveI sincs liszllan
de, a slIusuk lelszik neki. Keiheli az eIadl, hogy scgtscn !cmrnI az egyes eIenekel!
IilIjon az eIadvaI akadekoskodni! Keidezze neg az eIadl, hny Il -ol spioIhal akkoi,
ha az iengednenyes szekienyl vIaszlja. Keije neg, hogy vegezzen szzaIeksznlsl,
neil a nsik heIyen is kapoll iIyen infoincil.
424
" veizi - sznoIsos feIadalokkaI"
"1" - Elad szereplapja
n egy csempket-, burkollapokat rust cg eladja, aki jutalkos brezsi rendszerben
dolgozik. Anyagi rdeke, hogy meggyzze a boltba ltogat vsrlkat, hogy nk knljk a
legjobb minsg rut, s a minsgnek legmegfelelbb ron a termkeket a krnyken. A
boltban nhny csempt akcis ron knlnak eladsra. Egy fiatal vev rkezik a boltba s az
n segtsgt, kri a vlasztsban, valamint abban, hogy mennyi csempt kell vennie egy
3 x 4 mteres frdszobba, ha a falat mindentt 2 mter magassgban szeretn
kicsempztetni.
"2" - Vev szereplapja
n egy fiatalember (hlgy), aki most vsrolt j garzonlakst magnak, hitelbl. Kszpnze
kevs van, s nem tudja eldnteni, hogy a lertkelt csempk kzl melyiket vlassza. A
szomszdos boltban mr kinzett magnak egy csempt, de mg krbenz, htha kap jobb
ajnlatot. Fenntartsai vannak, mert az elmlt hnapban is ugyanezek a csempk voltak
lertkelve s gy gondolja, lehet hogy hibsak. Nagyon szeretn, ha az elad segtene nnek
kiszmtani a frdszobjhoz szksges mennyisget, mert nincs tisztban azzal, hogyan
lehet meghatrozni a szksges darabszmot a 3 x 4 mteres alapterlet s mindentt 2
mteres magassgig csempzett frdszobhoz.
"3" Elad szereplapja
n egy csempket-, burkollapokat rust cg eladja, aki jutalkos brezsi rendszerben
dolgozik. Anyagi rdeke, hogy meggyzze a boltba ltogat vsrlkat, hogy nk knljk a
legjobb minsg s a minsgnek legmegfelelbb ron a termkeket a krnyken. A boltban
nhny csempt akcis ron knlnak eladsra . Egy fiatal vev rkezik a boltba s az n
segtsgt kri a vlasztsban, valamint abban, hogy segtsen kiszmtani, mennyit sprolna
meg, ha az nknl 239 Ft/ db egysgron knlt termkbl vsrolna 450 db-ot s nem a
szomszdos boltban rustott 249 Ft- os csempbl. Gyzze meg, hogy mirt rdemes ebben a
boltban vsrolni!(pl. ingyen hzhoz szllts a vrosban, vidkre csempnknt 2 Ft a
szlltsi kltsg, a ragasztanyagot 25 % -kal olcsbban adjk hozz stb..)
"4"- Vev szereplapja
n egy fiatalember (hlgy), aki most vsrolt j garzonlakst magnak, hitelbl. Kszpnze
kevs van, s nem tudja eldnteni, hogy a lertkelt csempk kzl melyiket vlassza. A
szomszdos boltban mr kinzett magnak egy csempt, de mg krbenz, htha kap jobb
ajnlatot. Fenntartsai vannak, mert az elmlt hnapban is ugyanezek a csempk voltak
lertkelve s gy gondolja, lehet hogy hibsak. Nagyon szeretn, ha az elad segtene nnek
kiszmtani a frdszobjhoz szksges 450 csempe rnak kiszmtsban, valamint abban,
ha szlltani is kellene, akkor mennyibe kerlne ez nnek? Tud-e valamilyen kedvezmnyes
ajnlatot mg annak rdekben, hogy tnyleg ebben a boltban vsroljon?
Tovlli lIelek loIli neiesi szilucikhoz:
Iehelne oIyan sziluci eIe is IIlani a jeIIlekel, hogy a leienlen , kInlzo
neielu szvel daialokal keIIene negneinik es kisznlaniuk a neies uln,
hogy eIegendo Ienne-e az anyag pI. ha 1,3 n
2
anyagszksegIelu iuhadaialhoz
425
vagy neiIegen neijenek negfeIeIo nennyisegekel (pI. 5 dkg, 13 dkg, O, 3 Iilei
sll.) es sznoIjk ki a Ieneil nennyisegek (iuk) il, ha az egysegiak (pI. 1
kg, 1 Iilei, 1 dl ia), feI vannak lnlelve.
426
Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen,
sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu nalenalikaluds,
eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen aIapnuveIelel hasznI.
Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: II. szzaIekol sznoI, eileInezi es sznoIja az egesz
lilieszel.
5zmn!gpct haszn!: izlosan hasznIja segedeszkzkenl a sznoIgepel.
Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec seglsegeveI kepes negneini a hosszsgol,
nagassgol, szeIessegel, leiIelel. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja.
KnmmunIkcI
- Kczdcmnyczkszsg: nIIan, keies, vagy kIn szlnzes neIkI, sajl naglI
veli feI lIeleil, gondoIalail, eIkepzeIeseil.
- Mcggyzkszsg: CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon,
eiednenyes eiveIesseI leszi kzze.
- Hatknny krdczs kszsgc: Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az
azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson.
konnunikcijvaI.
- Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI): Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy
figyeIenle veszi nsok eidekel is.
- FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg: Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI
nsok kzIendojeie iinylani.
5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: Megeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza
a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, lapaszlaIalail negfogaInazza,
seglsegel kei, sll.
427
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Ertkcsts - Bn!tI szItucI
Haszn!ja a ngy
a!apmvc!ctct
KivIan isneii es
hasznIja az
aIapnuveIelekel.
Hosszsgol,
szeIessegel,
nagassgol, leiIelel
sll. nei. Az
eiedneny ponlos.
Isneii az
sznlsoklan
figyeInelIensegloI
add hilkal vel.
Sznlani isneielei
lizonylaIanok, a
hosszsgol, nagassgol,
szeIessegel sll. kisznoIja,
de az eiedneny csak ieszlen
j.
hinyosan isneii.
Egyb szmn!sI
fc!adatnkat vgcz
Ionlosan eIvegzi a
szzaIeksznlsi
feIadalieszl.
SzzaIekol sznoI
kisell seglseggeI.
izonylaIan a feIadal
eIvegzeselen, az egyel
sznoIsi feIadaloknak csak
3O -l vegzi eI.
Nen isneii a
szzaIeksznls
kisznlsl, neg
seglseggeI sen.
5zmn!gpct
haszn!
A sznoIsl a
sznoIgep
ponlosan vegzi.
HasznIja a
sznoIgepel, de
idonkenl hilkal vel es
jiasznoI.
A sznoIgepel hasznIja,
de lI sok a ifoidloll ido,
nehezkes.
A sznoIgepel nen
hasznIja a
feIadalnegoIds kzlen.
MeioszaIag
hasznIalvaI hila
neIkI neiesekel
vegez.
MeioszaIagol hasznI,
de az aIkaInazsnI
seglsegel kei.
Meiesi eilekei
negfeIeIoek.
eIvegzi feIneiesl.
SeglseggeI sen loIdoguI
a feIadallaI.
428
Isneii, es pieczen
hasznIja kuIliIl
A viseIkedese leIjes
neileklen negfeIeI
az eIvisoknak,
sszhanglan van a
fogIaIkozsi
szeieppeI.
ViseIkedesen kisell
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
vIlozlalsokia.
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
kuIliIalIan a
viseIkedese.
Kczdcmnycz-
kszsg
Aklvan
kezdenenyezi a
kapcsoIal feIveleIel.
szlnzi a nsik
keideseinek
feIvelesel.
MegfogaInazza
javasIalail, lIeleil,
is keidesekel lesz feI.
Kezdenenyezi a
kapcsoIalol. Kisell
hilkal vel. (pI. nen
negfeIeIo idolen)
MegfogaInazza
Kezdenenyezi a keidesek
feIvelesel, negfogaInazza
lIeleil, keideseil,
eszieveleIeil, de haIkan,
vagy nen eilheloen, vagy
ponlalIanuI sll. leszi azl.
Nen kezdenenyez az
inleiakci soin.
Nen keidez, fogaInaz
neg javasIalokal,
lIelekel. Hlleile
hzdik.
TIszta, rthct,
hc!ycs bcszd
AilikuIIlan,
eilheloen,
leszedhilk neIkI,
negfeIeIo hangeioveI
es hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
sznelekkeI,
negfeIeIo lenplan
konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
vel.
es nagyoll neileku hill
vel konnunikcija soin.
(pI. IenyegleIen ieszekel is
lI hangsIyoz, nen
sznelek hasznIala, kisse
hadai sll.)
Nen eilhelo
konnunikcija. Igen sok
es sIyos leszedlechnikai
hilja van (iaccsoIs,
dadogs sll.) TI gyois
(eios hadais), iIIelve lI
Iass lenpj a leszed
(nonolon).
Adckvt
mctaknmmunIkcIs
kszsg
hileIesen aIkaInazza
a
nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen
veilIis
konnunikcija
sszhanglan van
veilIis
konnunikcijvaI.
Isneii es kisell
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
feIadalokal.
hileIesek a
nelakonnunikcis
jeIzesei.
Nen ludja negjeIenleni a
szeiepnek negfeIeIo
nonveilIis
konnunikcija, niveI
nincs sszhanglan a
veilIissaI.
429
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
negfogaInazsia
kepes.
ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes Ienyegie
lioen konnunikIni.
Igen gyakian
eIkaIandozik.
KvelhelelIen.
Asszcrtv
(nrvnycst)
knmmunIkcI
Kepes eidekeil gy
eivenyesleni, hogy a
nsik eidekeil is
figyeIenle veszi.
Msok sznia
egyeileInuen,
eilheloen,
ligyiIagosan,
Iogikusan fejezi ki
nondanivaIjl.
Hangja: negfeIeIo
neileklen hangos,
eilhelo.
TailaIon: piecz -
negaIapozollsg,
sajl igeny kifejezese.
LN hasznIal,
eizesek diiekl
kifejezese jeIIenzi.
ViseIkedes:
egyeileInu
negfigyeIesel -
eizesel -
szksegIeleil- keiesel
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Konnunikcis slIusa,
viseIkedese
neivenyeslo gy,
hogy a nsik
szenponljail, eidekeil
is figyeIenle veszi. A
konnunikcija soin
(pI. iilkn nen figyeI a
nsik eiveIeseie, nen
eIeg hangos, eilhelo.)
ViseIkedese aIiendeIodo,
szulnisszv. Hangja haIk,
eIhaI sll.
TailaIon: fIsIeges
IlaInos aIany gyakoii
hasznIala, az eizesek
indiiekl kifejezese jeIIenzi.
Ceszlusok, ninika:
vagy neievek,
SzeIsosegesen
agiesszv/szulnisszv
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok.
lnad vagy lIzollan
aIiendeIodo, vedekezo.
TailaIon: IlaInos aIany
gyakoii hasznIala,
nagyaizal, eiveIes nincs,
lnad, fenyegelo szavak
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
Hang: kialI, izgaloll /
lIzollan csndes.
Ceszlusok, ninika:
lnad, nincs
lekinlelkonlaklus, vagy
eppen lIzoll vagy neiev.
Hatrnznttsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek. Neha
eIofoiduI
lizonylaIansg.
Cyakian lizonylaIan a
feIIepese.
IeIIepese leIjes
lizonylaIansgol,
nlizaIonhinyl lkiz.
43O
Mcggyzkszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
CondoIalail,
veIenenyel nsok
sznia neggyozo
ndon, eiednenyes
eiveIesseI leszi kzze.
Meggyozo a
konnunikcija kisell
hilklI eIlekinlve.
CondoIalail, veIenenyel
lapaszlaIal, isneiel,
lechnikk hinylan nen
kepes neggyozoen ladni.
Livekel soiakozlal feI, de
azok az adoll heIyzellen
inadekvlak, iIIelve
egyIlaIn nen
eiednenyesek.
LgyIlaIn nen eiveI.
Hatknny krdczs
kszsgc
Keideseil oIy ndon
kepes
negfogaInazni, hogy
az azokia kapoll
vIaszokkaI a
sznia szkseges
infoincikhoz
jusson.
Konkiel, eilhelo,
ivid, enpalikus,
Ienyegielio
keidesekel lesz feI. A
keides leIjesen
negfeIeIo az adoll
heIyzellen. Kiejlese,
hangkepzese kivI.
Keideseil oIy ndon
kepes negfogaInazni,
hogy az azokia kapoll
vIaszokkaI a sznia
szkseges
infoincikhoz jusson.
Kisell hilkal vel.
Kisse hosszak a
keidesei. Kiejlese,
hangkepzese negfeIeIo.
Keideseil feIleszi, de nen
eIeg eiednenyesen, gy az
infoincik jeIenlos iesze
eIvesz. (pI.: Inkll zil
Lgyszeiie lll keidesl lesz
feI. Nen enpalikus. Nen
ninden esellen eilhelo a
konnunikcija pI. nen
negfeIeIo a hangeio,
hangsIyozs, hangIejles, gy
nen ludja a nsik, hogy
keidesl lell feI. Negalv
negfogaInazsl hasznI
sll.)
Nen lesz feI keidesekel,
ezeil nen is jul
infoincihoz.
Keidese nen eilhelo
nsok sznia.
TIsgosan hosszak a
431
FIgyc!cm,
mcgha!!gatsI
kszsg
Kepes figyeInel
negfeIeIo ideig es
inlenzilssaI nsok
kzIendojeie iinylani.
Neha eIkaIandozik
figyeIne.
Cyakian nen figyeI a
nsikia. Inkll sajl
keideseiveI, vIaszaivaI van
eIfogIaIva.
LgyIlaIn nen kepes
figyeInel negfeIeIo ideig
es inlenzilssaI nsok
A kIso negjeIenese
leIjes neileklen az
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI.
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
Mcgjcgyzsck:
432
3. szm fc!adat
Bn!tI szItucI
,Hn! a pnztrcm?"
C!: A jeIIlek konnunikcis kepessegenek, viseIkedeskuIlijnak, halekony keidezes
keszsegenek, neghaIIgalsi keszsegenek a negisneiese.
Ltszm: Iios szilucis gyakoiIal - ieszlvevo 2 fo
Idtartam: 1O peic a feIkeszIesie, 5 peic szeiepjlekia (1 sziluci kl. 15-2O peic)
Eszkzk: Teien leiendezese a szilucinak negfeIeIoen, (inilIl penzlipuIl kiaIaklsa,
eselIeg penzligep eIheIyezese iajla), a szeiepjlekok Ieisa.
A fc!adat !crsa:
A sziluci szeiepIoi a vevo, aki fizeleskoi veszi eszie, hogy nincs neg a penzlicja iIIelve a
loIl penzliosa. A ieszlvevok kihznak egy-egy szeiepIapol, aneIyek a penzlios es egy
vevo szeiepel lailaInazzk. (A szeiepIapok Iehelnek eIleio sznuek is!)
A pios gyakoiIalokal a llli jeIIl nen Ilja.
5zItucIhnz tartnz szcrcpck
Pnztrns szcrcp!apja
n egy nagy foigaIn nuIlinacionIis ceg szupeinaikeljenek penzliosa. A penlek deIulni
cscsfoigaIon idejen, nikzlen hossz soi viakozik az n puIljnI is, az eppen soion
kvelkezo vevo nen ludja kifizelni a lelIokkoIl sszegel. A vevo gy gondoIja, hogy a
penzlicjl a loIllan eIIoplk. A lelIokkoIl leleIl nen ludja szloinzlalni, neil
a.) eppen iankinaiads is van az zIellen.
l.) a penzligepel nen ludja eIhagyni, neil nen Iezihal, ang a lIokkoIl iu nincs
kifizelve
c.) eIionIoll a hv (seglsegkeio) keszIeke sll.
Vcv szcrcp!apja
n egy nagy foigaIn nuIlinacionIis ceg szupeinaikeljelen vsioIl nagy nennyisegu
iul, a penlek deIulni cscsfoigaIon idejen. A fizeleskoi kideiI, hogy nincs nneI a
penzlicja, es gy gondoIja, hogy azl a loIllan Ioplk eI nloI. Nen hajIand kiIIni a
soilI. Mindenkeppen a iendoisegel szeielne kihvni. (n egy "piolIens" szeneIy.
433
5trcssztr kpcssg: }I viseIi a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy
Trc!cm: Kepes a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl kezeIeseie.
KnmmunIkcI
- FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg: Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI
nsok kzIendojeie iinylani.
- Hatknny krdczs kszsgc: Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az
azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson.
konnunikcijvaI.
5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: Megeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza
a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, seglsegel kei, sll.
434
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
,Hn! a pnztrcm?"
A jeIIl a feIadalol
pieczen vaIslolla
neg. MondanivaIja
eilhelo, knnyen
kvelhelo, jI
sliukluiIl.
A jeIIl a
konnunikcis ceIokal
vaIslolla neg.
nindig kvelhelo,
sliukluiIl.
Az inleiakci az aIapvelo
konnunikcis ceIjl
nen eii eI. MsiI szI a
pileszed, inl a feIadal.
Nen voIl eilhelo.
Isneii, es pieczen
hasznIja kuIliIl
A viseIkedese leIjes
neileklen negfeIeI
az eIvisoknak,
sszhanglan van a
fogIaIkozsi
szeieppeI.
ViseIkedesen kisell
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
vIlozlalsokia.
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
kuIliIalIan a
viseIkedese.
FIgyc!cm,
mcgha!!gatsI
kszsg
Kepes figyeInel
negfeIeIo ideig es
inlenzilssaI nsok
kzIendojeie
iinylani.
Neha eIkaIandozik
figyeIne.
Cyakian nen figyeI a
nsikia. Inkll sajl
keideseiveI, vIaszaivaI van
eIfogIaIva.
LgyIlaIn nen kepes
figyeInel negfeIeIo ideig
es inlenzilssaI nsok
Hatrnznttsg
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek. Neha
eIofoiduI
lizonylaIansg.
feIIepese.
IeIIepese leIjes
lizonylaIansgol,
nlizaIonhinyl lkiz.
435
Mcggyzkszsg CondoIalail,
veIenenyel nsok
sznia neggyozo
ndon, eiednenyes
Meggyozo a
konnunikcija
kisell hilklI
eIlekinlve.
inadekvlak, iIIelve
egyIlaIn nen
eiednenyesek.
LgyIlaIn nen eiveI.
TIszta, rthct,
hc!ycs bcszd
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
IenyegleIen ieszekel is lI
hangsIyoz, nen negfeIeIo a
hangeio, a sznelek
hasznIala, kisse hadai sll.)
Nen eilhelo
konnunikcija. Igen
sok es sIyos
lenpj a leszed
(nonolon).
Adckvt
mctaknmmunIkcIs
kszsg
nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen
veilIis
konnunikcija
sszhanglan van
veilIis
konnunikcijvaI.
Isneii es kisell
hilkkaI aIkaInazza
a
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja
a feIadalokal.
hileIesek a
nonveilIis
konnunikcija, niveI
nincs sszhanglan a
veilIissaI.
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
negfogaInazsia
kepes.
Nagyon iilkn eIvesz
a ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes Ienyegie
lioen konnunikIni.
Igen gyakian
eIkaIandozik.
KvelhelelIen.
Asszcrtv
(nrvnycst)
knmmunIkcI
Kepes eidekeil gy
nsik eidekeil is
figyeIenle veszi.
Msok sznia
egyeileInuen,
eilheloen,
ligyiIagosan,
Iogikusan fejezi ki
nondanivaIjl.
Hangja: negfeIeIo
neileklen hangos,
eilhelo.
TailaIon: piecz -
hasznIal, eizesek
diiekl kifejezese
jeIIenzi.
ViseIkedes: egyeileInu
Konnunikcis
slIusa, viseIkedese
neivenyeslo gy,
hogy a nsik
szenponljail,
eidekeil is
figyeIenle veszi. A
konnunikcija
soin neha kisell
hilkal vel. (pI.
iilkn nen figyeI a
nsik eiveIeseie,
nen eIeg hangos,
eilhelo.)
eIhaI sll.
TailaIon: fIsIeges
Ceszlusok, ninika:
vagy neievek,
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok.
lnad.
gyakoii hasznIala,
nagyaizal, eiveIes
nincs, lnad, fenyegelo
szavak hasznIala,
eIoleIelesseg,
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
lIzollan csndes.
Ceszlusok, ninika:
lnad, nincs
eppen lIzoll vagy
neiev.
436
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Hatknny krdczs
kszsgc
Keideseil oIy ndon
kepes negfogaInazni,
hogy az azokia kapoll
vIaszokkaI a sznia
szkseges
infoincikhoz jusson.
Konkiel, eilhelo, ivid,
enpalikus, Ienyegielio
keidesekel lesz feI. A
keides leIjesen
negfeIeIo az adoll
heIyzellen. Kiejlese,
hangkepzese kivI.
Keideseil oIy ndon
kepes
negfogaInazni, hogy
az azokia kapoll
vIaszokkaI a
sznia szkseges
infoincikhoz
jusson.
Kisell hilkal vel.
Kisse hosszak a
keidesei. Kiejlese,
hangkepzese
negfeIeIo.
Keideseil feIleszi, de nen
eIeg eiednenyesen, gy az
infoincik jeIenlos iesze
eIvesz. (pI.: Inkll zil
keidesekel lesz feI. Lgyszeiie
lll keidesl lesz feI. Nen
enpalikus. Nen ninden
esellen eilhelo a
konnunikcija pI. nen
negfeIeIo a hangeio,
hangsIyozs, hangIejles, gy
nen ludja a nsik, hogy
keidesl lell feI. Negalv
negfogaInazsl hasznI sll.)
Nen lesz feI keidesekel,
ezeil nen is jul
infoincihoz.
Keidese nen eilhelo
nsok sznia.
TIsgosan hosszak a
A kIso negjeIenese
leIjes neileklen az
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI.
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
5trcssztr kpcssg,
trc!cm
keIelkezo
sliesszheIyzelel.
MegoIdja a feIadalol,
de a sliesszheIyzelloI
addan kisell
hilkal vel.
nagyoll hilkal vel.
Nagyon idegesnek,
heIyzelloI.
InduIalos.
Mcgjcgyzsck:
437
4. szm fc!adat
,Faragjunk rmckct, rajzn!junk kpckct!"
C!: A jeIIlek kezdenenyezokepessegenek, egyllnukdo kepessegenek, kiealivilsnak,
konnunikcijnak a negfigyeIese.
Ltszm: 2-4 fo negfigyeIeseie aIkaInas
Idtartam: 1O peic az egyeni nunkia, 3O peic a csopoilos eIkeszlesie, 1O peic a csopoilos
lenulalsia
Eszkzk: A feIadalhoz iajzeszkzkie es egyel iiodai feIszeieIesekie (pI. fIipchail llIa-
papiok, A/4-es Iapok, ieszkzk, fiIcloIIak, goIys loIIak, oII, kailonIapok, iagaszl,
luzogep, iajzszg) van szkseg iII. a leien leiendezesekoi sszeloIl aszlaIokia a iajzoIshoz.
InstrukcI: A jeIIlek a nindennapi eIelloI (pI. TV, idi, jsgok iekIn hiideleseiloI
isneihelnek jI hangz, IlaIuk is negjegyzell ,szIogenekel. IeIfigyeIhellek ni pI. az
ulcn is figyeIenfeIkeIlo zIeli, loIli enlIenkia.
A fc!adat !crsa:
KepzeIjek eI, hogy egy nosl nyI es oiszgos hIzallaI iendeIkezo keieskedeIni ceg, aneIy
lalapoIsi cikkekel foigaInaz, aIkaInazza nkel, hogy leivezzenek egy jI hangz
,sz!ngcnt ,, mc!ybcn ncvct Is kc!! adnIuk a bn!th!zatnak, va!amInt cgy, a bn!th!zat
jc!!cgt tkrz cmb!mt (!ngt).
1O peick van az egyeni nunkia (Iog, szIogen, loIlhIzal nevenek kilaIIsia es
IeiajzoIsia, Ieisia),
3O peick van, hogy kzsen negleivezzek a ,jeInondalol negaIkossk az enlIenl. Lzl
kveloen 1O peick Iesz az eiedneny lenulalsia. A piezenlci soin az aIlli ponlokia
kileijedoen keII kzsen lesznoIniuk a nunkjukiI.
1. A szIogen (Iog) lenulalsa- a nevvIaszls (aIak, foina sll.) indokIsa.
2. A szIogen (Iog) negkInlzlelo sajlossgai es fonlossga a vevo es a loIlhIzal
sznia.
3. A szIogen (Iog) veisenyeIonyei ns cegekkeI szenlen.
/A lenulals szeieposzlsl is egyezlessek a nunka soin. Ki(k) fogja(k) a szIogenl es
ki(k) az enlIenl lenulalni. Mindenkinek szeiepeInie keII a lenulalsnI./
438
negnyiIvnuIsai a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes
KnmmunIkcI
soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani
es nondalszeikeszlesi szalIyokal.
- Kczdcmnyczkszsg: nIIan, keies, vagy kIn szlnzes neIkI, sajl naglI
veli feI lIeleil, gondoIalail, eIkepzeIeseil.
- Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a
nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a
veilIis konnunikcijvaI.
- Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI) Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy
- Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia
eilhelo negfogaInazsia kepes.
Egyttmkds
Ruga!massg: LIfogadan II hozz es aIkaInazkodik ns szeneIyek slIushoz,
gondoIkodshoz, nunkalenpjhoz.
KrcatIvIts: Munkavegzese soin kepes eiedeli, jszeiu lIelekel kilaIIni.
LngIkus gnndn!knds: IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, a nunkanuveIelekel
ezeknek a Iogikai sszefggeseknek negfeIeIoen leivezi es/vagy vegzi, eselIeg
kvelkezlelesekel von Ie.
5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk (kezgyesseg vzIalkeszles, iajzoIs leien,
szveghu oIvass sll.) is negfigyeIhelok a feIadal negoIdsnak fggvenyelen
439
Ertkc! !ap
A feIadal neve
,Faragjunk rmckct, rajzn!junk kpckct!"
A kIso negjeIenese leIjes
neileklen az
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a Ieendo
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
Isneii es pieczen
hasznIja kuIliIl
viseIkedese leIjes
eIvisoknak,
sszhanglan van a
ViseIkedesen kisell
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
vIlozlalsokia.
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
kuIliIalIan a
viseIkedese.
5zbc!I
knmmunIkcI
(Tiszla, eilhelo,
heIyes leszed)
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI, sznelekkeI,
negfeIeIo lenplan
konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
vel.
konnunikcija soin.
Konnunikcija nen
eilhelo.
Kczdcmnycz-
kszsg
Aklvan kezdenenyezi a
kapcsoIal feIveleIel.
Kezdenenyezi a
kapcsoIalol. Kisell
Kezdenenyezi a keidesek
feIvelesel, negfogaInazza
Nen kezdenenyez az
inleiakci soin.
44O
szlnzi a nsik
keideseinek feIvelesel.
MegfogaInazza
javasIalail, lIeleil, is
hilkal vel. (pI. nen
negfeIeIo idolen)
MegfogaInazza
lIeleil, keideseil,
eszieveleIeil, de haIkan, vagy
nen eilheloen, vagy
ponlalIanuI sll. leszi azl.
Nen keidez, fogaInaz
neg javasIalokal,
lIelekel. Hlleile
hzdik.
IeIIepese es cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek. Neha
eIofoiduI
lizonylaIansg.
feIIepese.
IeIIepese leIjes
lizonylaIansgol,
nlizaIonhinyl lkiz.
Mcggyzkszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
nsok sznia neggyozo
ndon, eiednenyes
Meggyozo a
konnunikcija kisell
hilklI eIlekinlve.
inadekvlak, iIIelve
egyIlaIn nen
eiednenyesek.
LgyIlaIn nen eiveI.
Egyttmkds KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Iinylja az
egyllnukdesl.
Kezdenenyezi, hogy
neglaIIja a csopoil a
nindenki sznia
eIfogadhal negoIdsl.
Aklvan odafigyeI
nsokia. Megkei nsokal
is eiie.
Iozilv lailaIn,
konsliuklv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nen kiilizIja
duivn a nsikal, nen
szIja Ie a nsik lIelel.
Nyiloll nsok feIe
(nindenkiveI egyeniang
feIkenl lnik).
A viseIkedesie jeIez vissza
es nen a szeneIyisegie.
A nsiklI kapoll
infoincil feIhasznIva
eplkezik.
Kei es eIfogad lancsokal,
lIelekel.
Konpionisszunkesz a
nunka soin. Kesz
aiia, hogy neglaIIja a
nindenki sznia
eIfogadhal negoIdsl.
Keiesi a Iegjoll
negoIdsokal.
Aklvan odafigyeI
nsokia.
Iozilv lailaIn,
konsliuklv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nen
kiilizIja duivn a
nsikal, nen szIja Ie a
nsik lIelel. A
viseIkedesie jeIez vissza
es nen a szeneIyisegie.
A nsiklI kapoll
infoincil
feIhasznIva eplkezik.
Nyiloll (nindenkiveI
egyeniang feIkenl
lnik).
gyakian kisell, vagy iilkn
nagyoll hilkal vel.
LIofoiduI, hogy nen figyeI
nsokia. Msok szavla vg.
Nen veszi figyeIenle a
nsoklI kapoll infoincil.
Nen jeIez vissza nsoknak,
vagy nen negfeIeIo ndon
adja a visszajeIzesl.
Nen figyeIhelo neg az
egyllnukdes.
TeIjesen nIIan,
(nsoklI eIszigeleIlen)
doIgozik
Nen vesz ieszl a
nunklan.
Nen figyeI nsokia.
Duivn, lnl
hangnenlen kiilizI
nsokal.
LekezeIoen leszeI
nsokkaI.
Nen fogadja eI a kiilikl.
Makacs, nen loIeiIja a
nsok lIeleil.
441
Ruga!massg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
loilja a llliekel a
nyilollsgia, vIlozlalsia.
Aklvan kzienukdik az
j lIelek kilaIIslan.
Cyoisan igazodik az j
lIelekhez,
eIkepzeIesekhez.
}I aIkaInazkodik
lisaihoz.
Kepes az lIelekel lovll
gondoIni.
A sajl eiedeli
eIkepzeIesekloI eIleive
kepes aIkaInazkodni a
csopoil igenyeihez. "j,
akkoi nezzk neg..."
Kepes vialIanuI add
heIyzelie is ieagIni. A
negleszeIlekloI eIleini,
ha az esszeiuseg azl
diklIja.
Cyoisan igazodik az j
lIelekhez,
eIkepzeIesekhez.
Kepes az lIelekel
lovll gondoIni.
A sajl eiedeli
eIkepzeIesekloI eIleive
kepes aIkaInazkodni a
csopoil igenyeihez. "j,
akkoi nezzk neg..."
Kepes vialIanuI add
heIyzelie is ieagIni. A
negleszeIlekloI eIleini,
ha az esszeiuseg azl
diklIja.
HajIand vIlozlalni, de
nehezeie esik a vIlozlals,
eIleies az eiedeli
eIkepzeIesekloI, lIelekloI,
javasIaloklI,
kiInenyekloI.
Meiev. Csak egy lIelel
hajIand eIfogadni. Nen
hajIand vIlozlalni a
koncepcin, a feIleleIeken
sll.
Ragaszkodik a sajl
eIkepzeIesehez.
442
KrcatIvIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
loilja a llliekel az
jszeiusegie, eiedelisegie.
Kezdenenyezi az lIelek
feIvelesel.
Mdszeilani javasIalai
vannak a kzs nunkia
vonalkozan. Uj lIelekel
fogaInaz neg. ehoz j
szenponlokal.
}avasIalokal fogaInaz
neg az lIelek
lovllgondoIsia.
HasonIalokal, nelafoikal
hasznI.
TvoIi gondoIalokal,
kepekel sszekapcsoI.
AnaIgilan fogaInaz
sll.
Szn es foinaviIga
gazdag.
Vannak lIelei. Lzekel
ponlosan, pieczen,
nsok sznia
eilheloen fogaInazza
neg.
Vannak lIelei, de nen vagy
nehezen kepes
konnunikIni azokal.
Nincsenek lIelei,
javasIalai.
LngIkus
gnndn!knds
InlegiIja az lIelekel.
sszefogIaI, sszekapcsoI.
sszefggesekel keies.
Rkeidez
sszefggesekie.
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel, a
nunkafeIadal egyes
Iepeseil e Iogikai
sszefggesek nenlen
leivezi neg. Az sszelell,
konpIex infoincik
kzI kieneIi a Ienyeges
infoincikal.
Azonoslja a leIso
eIIenlnondsokal, a
Iogikai hilkal, az ok-
okozali kapcsoIalokal.
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel.
Kisell hilkal vel a
feIadal negoIdsnI.
IeIisneii az aIapvelo
sszefggesekel, de nagy
hilkal vel a feIadal
negoIdsnI.
Nen isneii feI a Iogikai
sszefggesekel. Nen
oIdja neg a feIadalol.
443
KnmmunIkcI
asszcrtv
knmmunIkcI
Msok sznia
egyeileInuen, eilheloen,
VeilIis es nonveilIis
konnunikcija asszeilv
es eioszaknenles.
MegfeIeIo a
hangsIyozsa, a
hangszne, a ninika, a
leslleszed, a geszlusok
aIkaInazsa.
Hangja: negfeIeIo
neileklen hangos,
eilhelo
TailaIon: piecz -
hasznIal, eizesek diiekl
kifejezese
Ceszlusok, ninika:
nondandvaI kongiuens,
eIenk lesllails, Iaza
lekinlelkonlaklus
ViseIkedes: egyeileInu,
negfigyeIesel, eizesel,
szksegIeleil, keiesel
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Konnunikcis slIusa,
konnunikcija soin
Szulnisszv viseIkedes
Hang: haIk, eIhaI,
szaggaloll.
TailaIon: fIsIeges
Ceszlusok, ninika:
vagy neievek,
ViseIkedese: aIiendeIodo.
SzeIsosegesen
agiesszv/szulnisszv
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok
Hang: IlaInos aIany,
kialI, izgaloll
fenyegelo szavak
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
Ceszlusok, ninika:
kineielIen,
konlioIIIalIan lagIejles,
nincs lekinlelkonlaklus,
vagy neiev.
lnad, vagy lI
aIkaInazkod.
SIyos leszedhili
vannak.
Adckvt
mctaknmmunIkcI
s kszsg
nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen veilIis
konnunikcija
sszhanglan van veilIis
konnunikcijvaI.
Isneii es kisell
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
feIadalokal.
hileIesek a
nonveilIis
konnunikcija, niveI
nincs sszhanglan a
veilIissaI.
444
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes
Ienyegielioen
konnunikIni. Igen
KvelhelelIen.
A jeIIl a feIadalol
pieczen vaIslolla neg.
MondanivaIja eilhelo,
knnyen kvelhelo, jI
sliukluiIl.
lIeles, egyeni
negfogaInazs.
Cazdag szn es foinaviIg
jeIIenzi.
A jeIIl a
konnunikcis ceIokal
vaIslolla neg.
nindig kvelhelo,
sliukluiIl.
Az aIapvelo
konnunikcis ceIjl
nen eii eI. MsiI szI a
jeInondal, ninl a feIadal.
Nen voIl eilhelo,
unaInas, fizisokia
enIekezlelo.
Az enlIena nen
eszlelikus, foina es
sznviIga nen zIeses.
Lgyeniseg: sajl, nII lIelek, egyeni gondoIalok
Cyoisasg, nunkalenp
445
5. szm fc!adat
,KrcatIvIts, msnkka! va! cgyttmkds"
C!: A jeIIlek neggyozokeszsegenek, konnunikcis kepessegenek, kiealivilsnak,
viseIkedeskuIlijnak a negisneiese. CeI, negfigyeIni a jeIIlekel, hogyan ludnak
egyllnukdni egy egyszeiu feIadallan, nennyiie kiealvan ludnak eszkzkkeI doIgozni,
hogyan ludnak konnunikIni a lizollsggaI es egynssaI.
Ltszm: Csopoilos gyakoiIal, egyszeiie 4 fo lailzkodik a leienlen.
Idtartam: 15 peic az eIkeszlesie, 5 peic a vIaszls es az eIkeszles indokIsia.
Eszkzk: Teien leiendezese a feIadalnak negfeIeIoen, 4 aszlaI eIkInlve a leienlen. A
csonagoIshoz szkseges eszkzk egy nagyoll aszlaIon nIeszlve laIIhalak. Szkseges
eszkzk Iehelnek: pI. loios paIack, koznelikunok, knyv, desszeiles doloz, paifns
veg, viig, kInlzo sznu es anyag csonagoI papiok, szaIagok sll., de ajndeklI is,
es csonagoIeszkzloI, dekoicilI is csak 1-1dl jeIIlenkenl, sszesen 4 daial, a jeIIlek
sznnak negfeIeIoen.
A fc!adat !crsa: Minden ieszlvevo kIhz egy-egy Iapol, aneIyen egy- egy aIkaIon van
feIlnlelve. A feIadal soin kInlzo ajndekligyakal es hozzjuk iIIo csonagoI,
dekoicis anyagokal keII kivIaszlaniuk az IlaIuk kihzoll aIkaIonia gy, hogy
nindegyik jeIIlnek csak egy- egy ligy iII. csonagoIanyag jul.
Mcgjcgqzcsc| a fc|ada| |ct4oogcndc|4s4ncz, ujaoo tcrzic| |i|a|4|4s4ncz. ||| fcn|cs c|crc ncgna|4rczni,
ncgq tan-e tersenhe|tet, tagq "csak konf|lktushe|tetet" teremtnk a kor|totott
er0forrssa|. (az crtc|cs scr4n a jc|c|| a |cooic|cncz |cpcs| nu|assa jcoona| a ntc|, tagq csa| ugq
4||a|4ncss4goan.) |z az ins|ru|cicoan |cgqcn cgqcr|c|n, ncr| n4sfaj|a nc|qzc|c| |crcn|, na |udj4|,
ncgq tcrscnqcznc|.
Ancnnqiocn tcrscnqcznc|, a||cr az is cgq fc|ada| |cnc|cscg, ncgq nindcn|inc| azcncs nncpi
a||a|na| cc|u| |i|zni, ncgq az csszcnascn|i|4s |cnnqcoo |cgqcn (tagq nagqcoo t4|asz|4si |cnc|cscgc|
oiz|csi|un| az csz|czc|ocn, ncgq nc az na|4rczza ncg a n szintcna|4|, ncgq |i a |cgdcnin4nsaoo a
cscpcr|oan.
Ha ncn tcrscnq, a||cr a kreatltlts |ehet0seget eset|eg b0tIthet]k atta|, ncgq |coo |4rgqa| cs
csz|cz| ra|un| |i, cs nekl ke|| at a|ka|mat n||an klta||nl, cs hott a csomago|st. (na csa|
4 |4rgq tan cs 4 a||a|cn, a||cr a cscpcr|cs ncgocszc|cs n4r nagqcn ncgna|4rczza az|, ncgq ni|qcn
|cnc|cscgci tanna|.)
Az cr|c|c|cs scr4n crdcncs 3 fc tcna|a| ncg||cnocz|c|ni. 1. cscpcr|cs tisc||cdcs 2. a |crnc|
szintcna|a (|rca|iti|4s, prccizi|4s, s|o.) 3. a |crnc| ,c|ad4sa
446
tmutat a csnpnrtnak
Az nk feIadala, hogy a kesollieklen kihzoll aIkaInakia vIasszanak az aIkaIonhoz iIIo
ajndekol es pilIjk azl lecsonagoIni a iendeIkezesie II eszkzk seglsegeveI.
A csonagoIs uln, a lizollsg lagjainak keideseiie vIaszoIva, indokoIjk neg
vIaszlsukal!
IeIadalukal kIn- kIn keII vegeznik, de negis egyllnukdve, neil csak annyi ajndek
van es annyi csonagoIeszkz, ahnyan nk vannak.
15 peic II iendeIkezeskie. 5 peick van aiia, hogy az ajndekol lenulassk es
neggyozzek a vizsgalizollsgol aiiI, hogy a Iegjollan vIaszlollak es a Iegkiealvallan
doIgozlak. (Kzlen a lizollsg lagjai keidesekel fognak feIlenni nknek.)
A feIadalol egyszeiie fogjk kezdeni, akkoi, anikoi ni ninden jeIIl negkapla a sajl
aIkaInl.
5zItucIhnz tartnz a!ka!mak
(liniIyen ns aIkaIon is Iehel pI. nevnap, laIIags, VaIenlin nap, sll.)
1.
5z!ctsnap
2.
HzassgI vfnrdu!
3.
Karcsnny
4.
Randcv
447
5trcssztr kpcssg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy
Trc!cm: Kepes Iegyen a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl
kezeIeseie.
EszttIkaI rzk: szn es foina viIg
KnmmunIkcI
konnunikcijvaI.
- Lnycgrctr knmmunIkcI: kzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo
Eszkzhaszn!at: Mennyiie isneii az eszkzl
MnzgsknnrdIncI: Kez-Il kooidinci, finonnozgsok
PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie.
Egyb szakmaspccIfIkus knmpctcncIk: nyi, vg, negeili a kapoll infoincil sll.
448
1. cscpcr|cs tisc||cdcs 2. a |crnc| szintcna|a (|rca|iti|4s, prccizi|4s, s|o.) 3. a |crnc| ,c|ad4sa. |z a
n4rcn fc |cnqczc, anc|q a|szcnpcn|c|ra ocn|na|c|. |zc|oc| adcdi| csszc az csszpcn|sz4n. Ha a
n4rcn fc|cnqczc ta|anc|qi|crc 0 pcn|c| |ap a jc|c||, a||cr a |c|jcsi|ncnq ncn cr|c|c|nc|c.
Ertkc! !ap
A feIadal neve
,KrcatIvIts, msnkka! va! cgyttmkds"
A tcrmk sznvnna!a
(sszbcnynms)
KIv! (10 pnnt) Mcgfc!c! (9-6 pnnt) Fcj!csztcnd (5-3 pnnt) Ncm mcgfc!c! (2-0)
A kIso negjeIenese
leIjes neileklen az
keIIekek sszhanglan
IInak adollsgaivaI,
szeneIyisegeveI, a
Ieendo fogIaIkozsi
szeieppeI.
KIso negjeIenesen
csak kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg. Nyiloll a
vIlozlalsokia.
vIlozlalsokia.
KIso negjeIenese
egyIlaIn nen II
sszhanglan a Ieendo
MegvIlozlalhalalIan
adollsgai vannak,
Isneii, es pieczen
hasznIja kuIliIl
viseIkedese leIjes
eIvisoknak,
sszhanglan van a
ViseIkedesen kisell
neileku
vIlozlalsokia van
szkseg.
vIlozlalsokia.
nen II sszhanglan a
Ieendo fogIaIkozsi
kuIliIalIan a
viseIkedese.
5trcssztr kpcssg,
trc!cm
keIelkezo
sliesszheIyzelel.
MegoIdja a feIadalol, de
a sliesszheIyzelloI
addan kisell hilkal
vel.
nagyoll hilkal vel.
Nagyon idegesnek,
heIyzelloI.
Mcggyzkszsg CondoIalail,
veIenenyel nsok
Meggyozo a
konnunikcija kisell
LgyIlaIn nen eiveI.
449
sznia neggyozo
ndon, eiednenyes
hilklI eIlekinlve. lechnikk hinylan nen
inadekvlak, iIIelve
egyIlaIn nen
eiednenyesek.
Hatrnznttsg
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek. Neha
eIofoiduI
lizonylaIansg.
feIIepese.
IeIIepese leIjes
lizonylaIansgol,
nlizaIonhinyl lkiz.
Asszcrtv
(nrvnycst)
knmmunIkcI
Kepes eidekeil gy
nsik eidekeil is
figyeIenle veszi.
Msok sznia
egyeileInuen,
eilheloen,
ligyiIagosan,
Iogikusan fejezi ki
nondanivaIjl.
Hangja: negfeIeIo
neileklen hangos,
eilhelo.
TailaIon: piecz -
hasznIal, eizesek
diiekl kifejezese
jeIIenzi.
ViseIkedes: egyeileInu
kepes ponlosan,
egyeileInuen
negfogaInazni.
Konnunikcis slIusa,
viseIkedese
neivenyeslo gy,
hogy a nsik
szenponljail, eidekeil
is figyeIenle veszi. A
konnunikcija soin
(pI. iilkn nen figyeI a
nsik eiveIeseie, nen
eIeg hangos, eilhelo.)
eIhaI sll.
TailaIon: fIsIeges
Ceszlusok, ninika:
vagy neievek,
SzeIsosegesen
agiesszv/szulnisszv
viseIkedesi
negnyiIvnuIsok.
lnad vagy lIzollan
aIiendeIodo, vedekezo.
gyakoii hasznIala,
nagyaizal, eiveIes
nincs, lnad, fenyegelo
szavak hasznIala,
eIoleIelesseg,
neglnlsa, konlioII
neIkIi eizeInek.
lIzollan csndes.
Ceszlusok, ninika:
lnad, nincs
eppen lIzoll vagy
neiev.
Adckvt
mctaknmmunIkcIs
kszsg
nelakonnunikcis
eszkzkel. Nen
veilIis
konnunikcija
sszhanglan van
veilIis
konnunikcijvaI.
Isneii es kisell
nelakonnunikcis
eszkzkel. Kisell
hilkkaI, keves
feIadalokal.
hileIesek a
nonveilIis
konnunikcija, niveI
nincs sszhanglan a
veilIissaI.
TIszta, rthct,
hc!ycs bcszd
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
vel.
hangeio, a sznelek
Nen eilhelo
konnunikcija. Igen
sok es sIyos
lenpj a leszed
(nonolon).
45O
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
negfogaInazsia
kepes.
ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes Ienyegie
lioen konnunikIni.
Igen gyakian
eIkaIandozik.
KvelhelelIen.
HillIanuI, az eIvil
ninoseglen, idoie
Nehny kisell hill
vel, de negfeIeIo a
feIadal ninosege.
Nagy es sIyos hilkal vel,
de a feIadalol vegiehajlja. A
feIadal ninosege neg az
van.
Nagyon sIyos hilkal
vel. Nen kepes
Mcgjcgyzsck:
Munkalenp
RendezelIen, szelszil, figyeInelIen nozgs
CyakoiIalIansglI eiedo hilk
nIIsg
A nunkafolyamat tervszersge
451
VENDEGLT5-IDEGENFORGALOM 5ZAKMAC5OPORT
1. szm fc!adat
Tcrmkknsr
(vcndg!ts-Idcgcnfnrga!nm)
C!: A jeIIlek szvegeilesenek es neniijnak, nagyai es idegen nyeIvu
konnunikcijnak, eIeIniszei-aIapanyag feIisneiesenek, nyeisanyagneiesi kepessegenek
negfigyeIese.
Idtartam: 3O peic
Eszkzk:
1 dl kivIaszloll eleIiecepl (szaladon vIaszlhal)
Teinekkosaiak, eleIkeszleshez szkseges eszkzk, neioedeny, neiIeg (lankonyhai
kleIezo lechnikai eszkzk, konyhaneiIeg es az eleIieceplhez szkseges nyeisanyagok).
A fc!adat !crsa:
Lgy eleIieceplel lail a kezelen. IigyeInesen oIvassa eI es jegyezze neg az oIvasollakal, najd
adja vissza a ieceplel. Lepjen a Ielakail leinekkosihoz es vIassza ki azokal a
nyeisanyagokal, aneIyekie szksege Iesz az eleI eIkeszlesehez. Az aszlaIon laIIhal
neiIegen neije ki az eleI eIkeszlesehez szkseges nyeisanyag-nennyisegekel, najd
heIyezze a nyeisanyagokal a iecepllen feIhasznIsia keiIo soiiendle.
Az aszlaIon laIIhal eszkzk, szeisznok kzI vIassza ki a feIadal vegiehajlshoz
szksegesekel. Kzlen nevezze neg idegen nyeIven azon leinekekel neIyeknek, isneii az
angoI, vagy nenel nyeIvu negfeIeIojel.
Mosl kepzeIje eI, hogy egy eidekIodo vendegnek keII lenulalnia az eIkeszlendo eleIl.
Isneilesse ividen a fozes foIyanall es a feIhasznIl eIeIniszeiekel, azok nennyisegel.
Mcgjcgqzcs. A oizc||s4gna| c|crc crdcncs c|dcn|cnic, ncgq ncgqan j4r c|, na a jc|c|| ncga|ad a
nun|afc|qana|oan (p|.. fcn|cs nun|af4zis| |inagq, tagq fcn|cs csszc|ctc ncn ju| cszcoc.) Tcn4|
na|4rczz4| ncg a fc|ada| c|c|| az cr|c|c|c|, ncgq ni|qcn ncnczscgc| adcdna|na|, cs ni|qcn jc||cg
scgi|scgc| adna| (na adna| cgq4||a|4n) - p|. na a jc|c|| csa| cgqszcr |4|ja a rcccp|c|, ncn oiz|cs, ncgq a
ncnnqiscgc| nindcgqi|c| ncncriz4|ni |udja. Az is |cnc| cgq ncgc|d4s, ncgq ncgncznc|i a rcccp|c| a
jc|c||, na ncga|ad, dc a fc|ada| c|cjcn |czc|j|, ncgq az a cc|, ncgq |cnc|c|cg cgqszcr (ninc|
|ctcscooszcr) nczzc ncg, ncr| cz is sz4ni| az cr|c|c|cs scr4n.
452
5zvcgrtsI s mcmnrIz! kpcssg: Kepes az oIvasoll szveg negeileseie es Iogikus
nenoiizIsia. Megeili a kapoll infoincil, visszaadja az oIvasollakal.
5zbc!I knmmunIkcI magyar s Idcgcn nyc!vcn: Kepes sszefggo nondaloklan,
eilheloen, lnien leszeIni. Szkincse, kifejezokeszsege negfeIeIo. CondoIalai aIapjn
negfogaInazoll nondalaivaI feIkeIli es Iekli nsok eidekIodesel. Isnei idegen nyeIvu
kifejezesekel es azok kiejleseie is kepes.
5zmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa: Mennyisegekel ponlosan Ienei.
Hatrnznttsg: IeIIepese nagalizlos es negnyeio.
5zakmaspccIfIkus knmpctcncIk: Isneii az eIeIniszei-aIapanyagokal, nyeisanyagokal,
szeisznokal, eszkzkel. Iieczen neii a nyeisanyagokal.
453
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Tcrmkknsr
5zvcgrts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Az infoinci
feIadalol nIIan,
ponlosan vegzi.
Kisell hilkkaI,
keves seglseggeI
negoIdja az
infoinci
feIadalol.
Nagyoll hilkal vel. Tll
seglsegel igenyeI (az
infoinci negeilesel
eIIenoizo feIadal
eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll
infoincikal. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalol.
KnmmunIkcI -
TIszta, rthct,
hc!ycs bcszd
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
hangeio, a sznelek
Nen eilhelo
konnunikcija. Igen
sok es sIyos
lenpj a leszed
(nonolon).
Lnycgrctr
knmmunIkcI
KzIendoje, lni,
ugyanakkoi nsok
sznia is eilhelo
negfogaInazsia
kepes.
Nagyon iilkn eIvesz
a ieszIeleklen.
Cyakian eIvesz a
ieszIeleklen.
Nen kepes
Ienyegielioen
konnunikIni. Igen
KvelhelelIen.
454
Idcgcnnyc!v
knmmunIkcI
Isneii es ludja a
negnevezendo
eszkzk idegen nyeIvu
negfeIeIojel. Kiejlese
ponlos, eilhelo. Kepes
nondaloklan
lenulalni az aszlaIon
laIIhal eszkzkel.
Isneii es ludja a
negnevezendo
eszkzk idegen
nyeIvu negfeIeIojel.
nII
nondalaIkolsia nen
kepes, de idegen
nyeIvu szavakal
isnei. Kiejlese
ponlos.
Kepes egyes eszkzk
negnevezeseie, de kiejlese
ponlalIan. nII
nondalaIkolsia nen kepes.
Nen kepes idegen
nyeIvu konnunikciia.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek.
IeIIepese es
cseIekedelei
nagalizlossgol
lkiznek. Neha
eIofoiduI
lizonylaIansg.
feIIepese.
IeIIepese leIjes
lizonylaIansgol,
nlizaIonhinyl lkiz.
Egyb szakmaspccIfIkus knmpctcncIk
Nycrsanyagnk
mrsnck
pnntnssga
A szkseges
nyeisanyagokal
ponlosan kineii.
A nyeisanyagokal kis
eIleiesseI, de
hasznIhal
nennyiseglen neii
ki.
A nyeisanyagok egy ieszel
kepes negneini es negeileni
a iecepllen laIIhal
neilekegysegekel.
Nen kepes eileInezni a
iecepllen laIIhal
neilekegysegekel es
nyeisanyaghnyadol.
E!c!mIszcr
a!apanyagnkat
fc!Ismcr
Az oIvasoll iecepl
aIapjn, a szkseges
nyeisanyagokal
feIisneii, lenulalja.
Az oIvasoll iecepl
aIapjn az
eIeIniszeiek 8O-l
feIisneii, lenulalja.
Az oIvasoll iecepl aIapjn az
eIeIniszeiek 5O-l feIisneii,
lenulalja.
Az oIvasoll iecepl
aIapjn az eIeIniszeiek
5O-nI kevesellel
isnei feI es nulal le.
Eszkzkct Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A iecepl eIkeszlesehez
szkseges eszkzkel
feIisneii, negnevezi,
hasznIalukkaI
liszllan van.
A iecepl
eIkeszlesehez
szkseges eszkzk
8O-l feIisneii,
negnevezi,
hasznIalukkaI
liszllan van.
szkseges eszkzk 5O-l
hasznIalukkaI liszllan van.
szkseges eszkzk
kzI 5O-nI kevesellel
isnei.
455
1. szm mc!!k!ct az 1. fc!adathnz
Tcrmkknsr tarta!ma
AIna
AszaIl sziIva
iokkoIi
uigonya
zadaia
Cikiia saIla
Cukkni
Cukoi
Csiig (spiga) konzeiv
Lcel
LloIaj
Ieheiloi
fokhagyna
IslIl szaIonna
Iuszeipapiika
Conla
HaI fiIe szeIel
}egsaIla
}eiceneII
}oghuil
Keksajl
456
KeIviig
Kgyuloika
Liszl
MangaIica seiles zsi
Mez
iIl lois
Iaiadicson
IeliezseIyen gykei
IeliezseIyen zId
Radicchio saIla
Sigaiepa
Seiles kaiaj
Seilescsonl
S
SzeIeleIl gepsonka vkuun fIilan
Teavaj
TejfI
Tejszn
Tojs
Tikpaiadicson (lojsgynIcs,
padIizsn)
Vz
Vishagyna
ZeIIeigun
ZIdpapiika
457
ZsenIenoizsa
Etc!rcccpt:
akonyi seilesloida
AjnIoll anyaghnyad (1Ofoie)
IslIl szaIonna O,2O kg
Iuszeipapiika O,O3 kg
Conla O,5 kg
Liszl O,8 kg
Liszl O,12 kg
MangaIica seiles zsi O,15 kg
OIaj O,2 Iilei
iIl lois O,O2kg
Iaiadicson O,15 kg
Seileskaiaj 1,4 kg
S O,1 kg
TejfI O,2 Iilei
Tejszn O,2 Iilei
Tojs 3 dl
Vz O,4 Iilei
Vishagyna O,2 kg
ZIdpapiika O,2 kg
458
A seiles loidkal eIokeszljk - szeIeleIjk, foinzzuk, fuszeiezzk, egyik oIdaIl
Iiszlle niljuk. LIosljk, - keIIoen nagyneielu foii seipenyolen keves zsil
foiislunk es eIoszi a hsok Iiszl neIkIi feIel najd a Iiszles feIeie hiileIen szep
viIgoslaina keigel, slnk. A hsokal egy Ilasla lszedjk. A fslIl szaIonnl
api 5x5 nn-es kockkia daialoIjuk es az eIosleshez hasznIl zsiiadeklan
valosan, negpiiljuk. Hozzadjuk a finonia vgoll vishagynl, es gyakoii
keveigeles neIIell vegesie piiljuk. eIelesszk a cikkekie vgoll gonll es Iassan
pioIjuk, ha a Ieve eIpioIgoll, neghinljk fuszeipapiikvaI, hozzadjuk a kockkia
vgoll paiadicsonol es a zIdpapiikl, eIkeveijk najd a loidkia nljk. Annyi
csonlIeveI vagy vzzeI feInljk, hogy a loidkal eIIepje - ksloIjuk, szkseg szeiinl
zesljk.
IedoveI Iefedve Iassan keszie pioIjuk.
Lgy fazeklan ss vizel foiiaIunk. sszeIIljuk a gaIuskaleszll. A lojsokal
keveiolIla egyenkenl ljk feI, vizel es sl adunk hozz. Hozzadjuk az lszilIl
Iiszlel. A gaIuskaleszll fakanIIaI sszekeveijk. A leszll nen keII leIjesen sinia -
egynenuie - kidoIgozni. A leszll vizezell gaIuskaszaggalvaI a foii vzle
szaggaljuk. A keszie foll gaIuskl Ieszuijk, IelIljk, Iecsepegleljk. Lgy negfeIeIo
edenylen oIajjaI sszekeveijk, eselIeg szzuk, lIaIsig neIegen lailjuk.
Tnyeiokal, iIIelve a lIakal eIoneIegljk.
A puhia pioIdoll loidkal kieneIjk, lejsznes - lejfIs halaissaI suiljk a
pioIIevel, ha szkseges svaI zesljk. VisszaheIyezzk a loidkal, sszefoiiaIjuk.
A loidkal zIesesen az eIoneIeglell lIia lIaIjuk, kneIelesen negnlzzk a jzu
nilssaI, dszljk seIynesse keveil lejfIIeI, fuszeipapiikvaI. KIn nilsos
cseszelen lakonyi nilsl adunk hozz. Kieles lIla foii gaIuskl knIunk neIIe.
AzonnaI feIszoIgIjuk. } elvgyal kvnunk!
459
2. szm fc!adat
Mcn
C!: A jeIIlek szvegeilesenek, kiealivilsnak, sznoIsi, lecsIesi kepessegenek
negfigyeIese.
Idtartam: 3O peic
Eszkzk:
Teinekkosaiak, A/4-es papi, ieszkz
A fc!adat !crsa:
1. Men sszeIIlsa
- Ijn Ie a padla.
- A kosilan Ievo nyeisanyagoklI nineI lll fajla eIeIniszei feIhasznIsvaI
keszlsen 3 fogsos nnepi vacsoia javasIalol jIius O8-n 5. evi eiellsegi
laIIkozjl nnepIo Inyginnziun lanuIinak. Iija Ie a nenl. Az eleIek
eIkeszlesehez, ha szksege voIna neg lll nyeisanyagia, ija hozz a Iislhoz.
- Mulassa le a nensoil. IndokoIja dnlesel.
2. SznoIsos feIadalok
A kvelkezoklen sznoIsos feIadalokal kap. (Mcgjcgqczcs. A fc|ada| c|cjcn sz|scgcs
ncgna|4rczni, ncgq a sz4ni|4sc|ncz naszn4|na|/ncn naszn4|na| scgcdcsz|cz| a jc|c||. |rdcncs
ncgncrni a fc|ada| c|tcgzcscnc| idc|ar|an4| is. Ha a rcndc||czcsrc 4||c idc| fc||n|c|j|, a||cr
infcrn4cic |cnc| a fc|ada| c|tcgzcscnc| idc|ar|ana is.)
2.1 A hIgyek fejenkenl 15Og csiikeneIIel fogyaszlanak, ha hsz adagol iendeInek, hny kg
csiikeneIIie Iesz szksege az eIkeszleshez`
Mcgc|d4s.
1adag = 150g
20 adag= 20x150=3000g = 3|g
46O
2.2 A hIgyek szeielik a peliezseIynes vajas luigonyl, a kiel eIkeszlesehez adagonkenl
18dkg liszlloll (neghnozoll) luigonyia van szksege. A liszlls (hnozs) soin a
luigonyahej eIdolslI addan 1O sIyveszleseggeI keII sznoInia. Hny kg
luigonyia van szksege 2O adag eIkeszlesehez`
Mcgc|d4s.
Sz|scgcs ncnnqiscg= 100
Su|qtcsz|cscg = 10
Haszncs ncnnqiscg = 90 = 18d|g
1 adag 100= (18d|g/90)x100=18/9x10=20d|g
20 adag = 20x20d|g = 400d|g = 4|g ourgcnq4ra tan sz|scg
2.3 Mil gondoI hny giann vajal ad sszesen, ha 4 gyufsdoloz nagysg vajdaialol
oIvaszl a foll luigonyia`
Mcgc|d4s. 4 cgqn4snc||c, i||c|tc cgqn4sra ra|c|| gquf4sdcocz |crfcga|a
(nagqs4ga) ncgcgqczi| cgq 10 d|g-cs |cataj nagqs4g4ta|.
KrcatIvIts: kepes adoll nyeisanyagok feIhasznIsvaI, negiendeIoi igenyek szeiinli eleIsoi
sszeIIlsia
rsbc!I knmmunIkcI - 5zvcgrtsI kpcssg: Kepes az oIvasoll szveg negeileseie es a
feIadal nII negoIdsia.
TIsztn, rthctcn bcsz! (a mcnsnr bcmutatsn!): Szkincse vIlozalos, kiejlese heIyes.
A szveg eIoadsa soin negfeIeIo hangsznl, hangeiol es hangsIyl hasznI.
Melakonnunikcija figyeIenfeIkeIlo.
461
MrtanI, szmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa - 5zmn!sI kszsg:
SzzaIekol sznl
Tnegel, nyeisanyagol, neilani aIakzalol lecsI
Meilekegysegel vIl
LngIkus gnndn!knds: IeIisneii es aIkaInazza a Iogikai sszefggesekel
462
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Mcn
5zvcgrts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
Az infoinci
feIadalol nIIan,
ponlosan vegzi.
Kisell hilkkaI,
keves seglseggeI
negoIdja az
infoinci
feIadalol.
seglsegel igenyeI (az
infoinci negeilesel
eIIenoizo feIadal
eIvegzesehez.
Nen eili a kapoll
infoincikal. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalol.
KrcatIvIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
IzviIglan es
nyeisanyag-
feIhasznIslan jszeiu
es hainonikus, zIeles
eleIsoil IIl ssze.
A nyeisanyagoklI
isneil iecepllikal
aIkaInazva, a
negiendeIoi igenyek
szeiinli eleIsoil IIl
ssze, apill
lechnoIgiai, eleIsoi
sszeIIlsi hilkkaI.
A negiendeIoi igenyek vagy
a ceIcsopoil vagy a
leinekkosi vIaszlekl
figyeInen kvI hagyva IIlja
ssze az eleIsoil. MegIevo
eleIisneiel ludsia, egyeni
lapaszlaIalaiia hagyalkozik.
Nen kepes a feIadal
negoIdsia.
TIsztn, rthctcn
bcsz!
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan leszeI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
vel. (II. IenyegleIen doIgokia
nagy hangsIyl feklel, nen
sznelek hasznIala, hadai,
kisell leszedhilvaI
iendeIkezik)
eszede nen eilhelo.
Igen sok es sIyos
van. TI gyois, vagy lI
Iass a leszedlenpja.
MrtanI, szmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa
5zza!knt szmt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A szzaIek-sznlsl
hillIanuI leIjesli.
A szzaIek-sznls
eIvel isneii, kevesel
hilzik, eIsosoilan
figyeInelIenseg
niall.
A feIadalok kl. feIeneI leves
eiednenyie jul, eIneIeli
isneielei lizonylaIanok.
SeglseggeI kepes javlani a
leIjeslnenyl.
A szzaIek-sznls eIvel
nen eili, nen kepes
aIkaInazni. Seglseg
halsia sen javuI a
leIjeslnenye.
463
Tmcgct,
nycrsanyagnt bccs!
ecsIesi eiednenye
ponlossgol, j
ainyeizekel nulal, az
eiedneny ponlos, vagy
a lenyIeges eilek
kzeIelen van
A lecsIesi eiedneny
csak kis neileklen
lei eI a lenyIeges
eiednenyloI.
A lecsIesi eiedneny (+,-)
1OO eIleiesl nulal
A lecsIesi eiedneny nen
eilekeIhelo.
Mrtkcgysgct v!t KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0)
A feIadallan szeiepIo
neilekegysegek
lvIlssaI kapoll
eiednenyei ponlosak.
Az lvIls soin
apill hilkal vel.
SeglseggeI kepes a feIadal
negoIdsia.
SeglseggeI sen kepes a
LngIkus
gnndn!knds
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel, a
nunkafeIadalol
ponlosan leivezi neg.
A konpIex infoincik
kzI kepes a Ienyeg
kieneIeseie.
IeIisneii a Iogikai
sszefggesekel,
kisell hilkal vel a
feIadal
negoIdsnI.
IeIisneii az sszefggesekel,
de nagy hilkal vel a feIadal
negoIdsnI.
Nen kepes a feIadal
negoIdsia.
464
3. szm fc!adat
Tcrvczs
C!: A jeIIlek kiealivilsnak, eszlelikai eizekenek, kezgyessegenek, egyllnukdo
keszsegenek negfigyeIese. LIeIniszei anyagok feIisneiese es azok feIhasznIsnak
kepessege.
Ltszm: 3-5 fos csopoilok
Idtartam: 3O peic
Eszkzk:
Teinekkosi, lnyeil szinloIizI papi, sznes ceiuzk, fiIcloIIak
Tankonyhai feIszeieIesek, eszkzk
A fc!adat !crsa:
A es veizi kzlli kInlseg a 2. ponllan van. Az A veizinI az eleIl leivezik neg
kzsen, a veizi eselen a lnyeion vaI eIheIyezesl is.
A vcrzI:
1. AIaklsanak 3-5 fos csopoilokal.
2. Az adoll leinekkosilI kzscn tcrvczzcnck mcg cgy knnycn c!kszthct,
gynrs, cgyszcr tc!t.
3. RajzoIjk Ie cgynI!cg, a kapoll lnyeil szinloIizI Iapia vzIalszeiuen, hogy
leivezell eleIk hogy fog kinezni, hogyan heIyezik eI a lnyeion. A iajzia ijk i az
adoll eleI nevel.
4. Lzl kveloen nulassk neg egynsnak eIkepzeIeseikel es hozzanak kzs dnlesl,
hogy kinek az lIelel fogadjk eI. Csopoillan leszeIjek neg, hogy hogyan heIyezik eI
az eleIekel a lnyeion. Haliozzk neg kzsen a dnlesi szenponlokal (eszlelika,
piaklikun sll.), aneIyekel najd lenulalnak a "zsuiinek" is.
5. Haliozzk neg a nunkafoIyanalol. Az eIvegzendo feIadalokal osszk eI egyns
kzl a nunkafoIyanalok soiiendjelen.
6. Lgyeni feIadal, hogy a sajl feIadall nindenki ponlosan ija Ie es jegyezze neg.
Rgzlse azl is, hogy niIyen konyhai eszkzkel hasznI feI a feIadal eIvegzesehez.
7. IiezenlIjk a csopoilnunka eiednenyel a zsuiinek. (Tnyei lenulalsa, az eleI
eIheIyezesenek indokIsa, a nunka foIyanala, eIvegzendo feIadalok, szeiepek
lenulalsa kIn-kIn). Ionlos, hogy a piezenlci soin nindenki
negnyiIvnuIjon. A iendeIkezesie II ido: 15 peic.
465
B vcrzI:
1. AIaklsanak 3-5 fos csopoilokal.
2. Az adoll leinekkosilI leivezzenek neg egy knnyen eIkeszlhelo, gyois,
egyszeiu eleIl. Tcrvczzk mcg kzscn, de egyeIoie rajzn!s n!k!, hogy
hogyan heIyeznek eI a lnyeion az eleIekel.
3. LgyeniIeg iajzoIjk Ie a kapoll lnyeil szinloIizI Iapia vzIalszeiuen, hogy
leivezell eleIk hogy fog kinezni, hogyan heIyezik eI a lnyeion. A iajzia ijk
i az adoll eleI nevel.
4. Lgyezlessek csopoillan a iajzok aIapjn az eIkepzeIesekel. Mi az anilen
hasonIan gondoIkozlak es nilen leilek eI eIkepzeIeseik a iajzok aIapjn. Lzl
kveloen nulassk neg egynsnak eIkepzeIeseikel es hozzanak kzs dnlesl, hogy
kinek az lIelel fogadjk eI. Csopoillan leszeIjek neg, hogy hogyan heIyezik eI az
eleIekel a lnyeion. Haliozzk neg kzsen a dnlesi szenponlokal (eszlelika,
piaklikun sll.), aneIyekel najd lenulalnak a "zsuiinek" is.
5. Az eIvegzendo feIadalokal osszk eI egyns kzl a nunkafoIyanalok
soiiendjelen.
6. Lgyeni feIadal, hogy a sajl feIadalail es a feIadal vegzesehez szkseges
konyhai eszkzkel ponlosan ija Ie.
7. IiezenlIjk a csopoilnunka eiednenyel a zsuiinek. (Tnyei lenulalsa, az eleI
eIheIyezesenek indokIsa, a nunka foIyanala, eIvegzendo feIadalok, szeiepek
lenulalsa kIn-kIn). Ionlos, hogy a piezenlci soin nindenki
negnyiIvnuIjon. A lenulalsia iendeIkezesie II ido: 15 peic.
466
5zbc!I knmmunIkcI
McgrtI msnk knmmunIkcIjt: Kepes csopoillan doIgozni, negeili a nsik kzIesel.
Mcgfnga!mazza v!aszt, v!cmnyt tapaszta!ataIt: Kepes a nsik feI kzIeseie ieagIni,
veIenenyel negfogaInazni es eivekkeI aIlnaszlani.
rsbc!I knmmunIkcI
Egyszcr, szvcgcs vz!atnt kszt: Kepes a csopoil Ieini a leivezell eleI eIkeszlesehez
szkseges nyeisanyagokal es azok eIkeszlesehez szkseges nunkafoIyanalokal.
Rajzn!s, rajzrtc!mczs, cszkzhaszn!at
Egyszcr rajzvz!atnt kszt: VzIalosan, de negfeIeIoen szenIeIlelve, eszlelikusan iajzoIja
Ie az eIkeszlendo lIaIsi ndol.
5zakmaI knmpctcncIk: LIeIniszei-aIapanyagokal, szeisznokal, eszkzkel isnei,
sznekel, zekel negkInlzlel.
467
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Tcrvczs
5zbc!I knmmunIkcI
McgrtI msnk
knmmunIkcIjt
Az infoincil, nsok
kzIesenek negeilesel,
aneIyek eIvegzeseie az
infoinci iinyuI
hillIanuI vegzi.
Megeili nsok
kzIesel. Kisell
hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja
a feIadalol.
Nagyoll hilkal vel. Nen eili neg a kapoll
infoincil.
5zbc!I
knmmunIkcI
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
konnunikcija soin.
Konnunikcija nen
eilhelo.
Egyttmkds a
csnpnrtban
Iinylja az
egyllnukdesl.
Aklvan odafigyeI
nsokia. Megkeii a
llli csopoillagol is az
aklv figyeIenie.
Iozilv lailaIn,
konsliuklv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nen
kiilizIja duivn a
nsikal.
Nyiloll nsok feIe.
A nunka soin
konpionisszunkesz.
Aklvan odafigyeI
nsokia.
Nyiloll csopoillisai
feIe.
gyakian kisell-nagyoll
hilkal vel. LIofoiduI, hogy
nen figyeI oda
csopoillisaiia. Nen veszi
figyeIenle a nsoklI kapoll
infoincil.
Nen figyeIhelo neg nIa
egyllnukdokeszseg.
TeIjesen nIIan
doIgozik, nen vesz ieszl
a csopoilnunklan.
Nen figyeI oda
csopoillisaiia. Duivn,
lnl hangnenlen kzIi
veIenenyel. SlIusa
IekezeIo.
468
Mcgfnga!mazza
v!aszt, v!cmnyt
tapaszta!ataIt
A jeIIl a
konnunikcis ceIokal
neg. Megeilelle lisai
konnunikcijl, de
voIl nII veIenenye
es azl szalalosan kepes
voIl negfogaInazni.
A jeIIl kepes voIl
lisaivaI negfeIeIo
konnunikciia, de
sajl veIenenye,
lIele keves voIl.
A jeIIl lisaivaI lileno
konnunikcija soin nen
fogaInazoll neg nII
veIenenyl, lapaszlaIalol.
A jeIIl a feIadal
vegiehajlsa soin
leIjesen passzv voIl.
rsbc!I knmmunIkcI
Egyszcr, szvcgcs
vz!atnt kszt
Kepes szveges
vzIallan, lnien,
pieczen igzleni
feIadalail.
Kisell hilkkaI
kepes feIadall
igzleni.
Nagyoll hilkal is vel. Tll
IenyegleIen eIenel is igzl a
vzIallan. Tll seglsegel
igenyeI a feIadal
eIvegzesehez.
Nen kepes kieneIni es
vzIallan igzleni
feIadalail. Nen ludja
nIIan negoIdani a
feIadalol.
Rajzn!s, rajzrtc!mczs, cszkzhaszn!at
Egyszcr rajzvz!atnt
kszt
A vzIal eszlelikai
sznvonaIa es
infoincilailaIna is
nagas szinlu.
Magalizlos
eszkzhasznIal
jeIIenzi.
A vzIal az lizoIl
lena Ienyegi eIeneil
lailaInazza, nehny
kisell hinyossg,
vagy lIzoll
ieszIelezes figyeIhelo
neg. Az
eszkzhasznIal
szinlje j, az
eszlelikai szinl
negfeIeIo.
A vzIal nen ad vaIs kepel
az lizoIl lena eIeneiioI.
LszlelikaiIag laszl. Az
eszkzhasznIal lizonylaIan.
A Ienyeg kieneIeseie
vaI kepleIenseg jeIIenzi
a leIjeslnenyl.
InfoincilailaIna es
eszkzhasznIala nen
feIeI neg az eIvilnak.
5zakmaI knmpctcncIk
E!c!mIszcr-
a!apanyagnkat
fc!Ismcr
Minden eIeIniszei
feIisnei. Minden
eizekszeivi
szagiI, zeioI,
foinjiI, lapinlsiI)
ponlosan IIaplja neg
az aIapanyagokal.
Kisell hilkal vel.
Nagyoll nehezsegi
fokozal feIadalnI
nagyoll hasonIsg,
nehezell
feIisneiheloseg
eselen) leveszl,
hilzik, kihagy.
Kisell seglsegel
igenyeI.
TllfeIe es nagyoll neileku
hill vel. Tll seglsegel
igenyeI.
egyIlaIn nen isnei feI
es/vagy seglseggeI sen
lud negkInlzlelni
egynslI.
469
szkseges eszkzkel
hasznIalukkaI
liszllan van.
A iecepl
eIkeszlesehez
szkseges eszkzk
8O-l feIisneii,
negnevezi,
hasznIalukkaI
liszllan van.
szkseges eszkzk 5O-l
hasznIalukkaI liszllan van.
szkseges eszkzk
kzI 5O-nI kevesellel
isnei.
47O
4. szm fc!adat
Fzs csnpnrtban
C!: A jeIIlek csopoillan vaI nunkavegzesenek negfigyeIese. A feIadal vegiehajlsa soin
negfigyeIhelo az eIozoIeg kioszloll feIadalok vegiehajlsnak ponlossga, az egyns kzli
konnunikci slIusa, jeIIege, halekonysga, a jeIIlek liszlasgnak, poIlsgnak
eilekeIese a nunkavegzes negkezdesekoi, nunkakinyezelk iendlen- es liszlnlailsnak
kepessege. MegfigyeIhelo a feIadal vegiehajlsa kzleni nozgsuk, eIeIniszei isneielk,
nagalizlos eszkzisneielk es ezek hasznIalnak kepessege.
Ltszm: csopoilos feIadalnegoIds, az eIozo feIadallan szeiepIo 3-5 fos csopoilok
Idtartam: LleIkeszles 3O peic, kieilekeIes, veIenenyaIkols 15 peic
Eszkzk:
1. Az eIozo feIadallan csopoilosan negleivezell eleI eIkeszlese a Ieil iesz-
nunkafoIyanalok aIapjn.
2. Az eIozoIeg negleivezell, IeiajzoIl lIaIsi segedIel.
3. Teinekkosaiak, eleIkeszleshez szkseges eszkzk, neioedeny, neiIeg (lankonyhai
kleIezo lechnikai eszkzk, konyhaneiIeg es az eleIieceplhez szkseges
nyeisanyagok)
A fc!adat !crsa:
A csopoil lagjai a nunkavegzeshez szkseges iuhlan jeIenjenek neg a lankonyhlan.
Az eIozo feIadallan a csopoil negleivezell es IeiajzoIl egy knnyen eIkeszlhelo gyois eleIl,
neIynek nunkafoIyanalail a csopoil lagjai egyns kzll feIoszlollk. A feIjegyzell iesz-
nunkafoIyanalok vegiehajlsa kvelkezik.
Minden csopoillag vegezze eI a i oszloll nunkafoIyanalol, najd ennek vegeiednenyekenl
eszlelikusan lIaIjk az zIeles eleIl a vendeg ieszeie.
Miuln eIkeszIlek az eleIIeI, kzsen eilekeIjek a csopoilnunkl.
Ha nk Iennenek a vendeg heIyelen, niIyen eInennyeI lvoznnak az elleienloI`
MiIyennek Illa a csapalnunkl`
SikeiIl-e az eIozeles negleszeIeshez lailani nagukal a kioszloll feIadaloknI`
471
Mennyiie eIegedellek az egyeni es a csopoilos leIjeslnenykkeI` (nindenki kIn-kIn
nondja eI)
Mi az anin vIlozlalna IegkzeIell az egyeni/csopoilnunka soin` IogaInazza neg eplo
jeIIegu javasIalail nsok feIe. A negfogaInazs szalIya: Lgyes szn eIso szeneIylen
lilenjen.
5zbc!I (Intcraktv) knmmunIkcI: Kepes sszefggo nondaloklan, eilheloen, lnien
leszeIni. Szkincse, kifejezokeszsege negfeIeIo. CondoIalai aIapjn negfogaInazoll
nondalaivaI feIkeIli es Iekli nsok eidekIodesel. CsopoillisaivaI lileno konnunikci
slIuslI negfigyeIhelok egyes slIus- es szeneIyisegjegyek.
McgrtI msnk knmmunIkcIjt
Egyttmkds a csnpnrtban: a feIadal vegiehajlsa kzlen negfigyeIhelo a jeIIl
egyllnukdo keszsege, neIy a lanuIsi foIyanal eIengedhelelIen kveleInenye, a szakna
aIapkveleInenye. A lanuI- es vegzell szakcs egyainl csopoillan doIgozik, a keszseg
negIele neIkI a szakna nen gyakoioIhal.
Mcgjc!cns (liszlasg, poIlsg, negfeIeIo nunkaiuhzal)
Munkakrnyczct rcndbcn s tIsztn tartsa
5zakmaspccIfIkus knmpctcncIk: eIeIniszei-aIapanyagokal, szeisznokal, eszkzkel
isnei, nyeisanyagokal nei, vg, daialoI.
472
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
Fzs csnpnrtban
5zbc!I
knmmunIkcI
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan konnunikI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
konnunikcija soin.
Konnunikcija nen
eilhelo.
McgrtI msnk
knmmunIkcIjt
Az infoincil, nsok
kzIesenek negeilesel,
aneIyek eIvegzeseie az
infoinci iinyuI
hillIanuI vegzi.
Megeili nsok
kzIesel. Kisell
hilkkaI, keves
seglseggeI negoIdja
a feIadalol
Nagyoll hilkal vel. Nen eili a kapoll
infoincil
Egyttmkds a
csnpnrtban
Iinylja az
egyllnukdesl.
Aklvan odafigyeI
nsokia. Megkeii a
llli csopoillagol is az
aklv figyeIenie.
Iozilv lailaIn,
konsliuklv
visszajeIzesekel ad
nsoknak. Nen
kiilizIja duivn a
nsikal.
Nyiloll nsok feIe.
A nunka soin
konpionisszunkesz
Aklvan odafigyeI
nsokia.
Nyiloll csopoillisai
feIe.
gyakian kisell-nagyoll
hilkal vel. LIofoiduI, hogy
nen figyeI oda
csopoillisaiia. Nen veszi
figyeIenle a nsoklI kapoll
infoincil.
Nen figyeIhelo neg nIa
egyllnukdo keszseg.
TeIjesen nIIan
doIgozik, nen vesz ieszl
a csopoilnunklan.
Nen figyeI oda
csopoillisaiia. Duivn,
lnl hangnenlen kzIi
veIenenyel. SlIusa
IekezeIo.
473
Mcgjc!cns
(tIsztasg, pn!tsg,
mcgfc!c!
munkaruhzat)
Ruhzala leIjes
neileklen az
Tiszla, poIl.
Ruhzaln csak
kisell neileku
vIlozlalsokia van
szkseg, a
nunkakinyezelnek
negfeIeIo. poIl,
liszla.
Ruhzaln es poIlsgn
kisell vIlozlals szkseges,
de nyiloll es kesz a
vIlozsia.
poIalIan, hanyag
negjeIenesu.
Munkakrnyczct
rcndbcn- s
tIsztntartsa
Isneii es aIkaInazza a
konyhlan lelailand
szalIyokal,
eIvisokal.
Kinyezelel es a
nunkavegzeshez
szkseges eszkzeil
ludalosan lailja
iendlen. Iieczen vegzi
feIadalail.
Rendlen lailja
kinyezelel, kisell
hilkal azonlan vel.
hill vel. Cyakian nen lailja
le a szalIyokal.
LgyIlaIn nen, vagy
csak eIhanyagoIhal
neileklen figyeIhelo
neg a kinyezel, a
nunkavegzeshez
szkseges eszkzk
ludalos kezeIese. A
szalIyokal nen lailja
le.
5zakmaI knmpctcncIk
E!c!mIszcr-
a!apanyagnkat
fc!Ismcr
Minden eIeIniszei
feIisnei. Minden
eizekszeivi
szagiI, zeioI,
foinjiI, lapinlsiI)
ponlosan IIaplja neg
az aIapanyagokal.
Kisell hilkal vel.
Nagyoll nehezsegi
fokozal feIadalnI
nagyoll hasonIsg,
nehezell
feIisneiheloseg
eselen) leveszl,
hilzik, kihagy.
Kisell seglsegel
igenyeI.
hill vel. Tll seglsegel
igenyeI.
egyIlaIn nen isnei feI
es/vagy seglseggeI sen
lud negkInlzlelni
egynslI.
A iesz-nunkafoIyanal
eIkeszlesehez
szkseges eszkzkel
feIisneii, nagalizlosan
hasznIja.
A feIadal
eIkeszlesehez
szkseges eszkzkel
feIisneii, hasznIja.
A feIadal eIkeszlesehez
szkseges eszkzkel
feIisneii, hasznIalukkoi
azonlan keznozgsa
lizonylaIan.
A feIadal eIkeszlesehez
szkseges eszkzkel
nen isneii, nen ludja
hasznIni
474
Nycrsanyagnk
mrsnck
pnntnssga
A szkseges
nyeisanyagokal
ponlosan kineii.
A nyeisanyagokal kis
eIleiesseI, de
hasznIhal
nennyiseglen neii
ki.
A nyeisanyagok egy ieszel
kepes negneini es negeileni
a iecepllen laIIhal
neilekegysegekel.
Nen kepes eileInezni a
iecepllen laIIhal
neilekegysegekel es
nyeisanyaghnyadol.
Mcgjcgyzsck:
475
5. szm fc!adat
PIrnska, Farkas s a Nagymama
C!: A jeIIl szvegeilesenek, fogaInazsi keszsegenek, veilIis es nonveilIis
konnunikcis adollsgainak, haliozollsgnak, konfIiklusnegoId kepessegenek a
negfigyeIese.
Ltszm: Lgyeni gyakoiIal
Idtartam:
1. feIadaliesz vegiehajlsia feIkeszIesi ido kl. 45 peic
2. feIadaliesz kl.1O peic
3. szilucis feIadalia adoll vIaszok kl. 2-3 peic
Eszkzk:
Lgy nagyaioiszgi, kzisneil luiiszlikai iegi Ieisa (vIaszlhal)
A/4-es Iap, ieszkzk
A fc!adat !crsa:
1. A feIadal kiInenyeinek lenulalsa:
KepzeIje eI, hogy n ni idegenvezelo. Lgy iendkvI heleiogen csopoilol keII a hoInapi
nap foIyann vezelnie.
A csnpnrt tagjaI:
PIrnska:
InleIIigens, jIsziluIl vendeg. LidekIodo, nyiloll ninden j infoinci iinl.
Nagymama:
Kisse fiadekony, nyugdjas vendeg. Teineszele aIapveloen nyugodl, de eIofoiduI, hogy
klzkdik.
476
Farkas:
Lxlien, ,luIiluiisla lpus vendeg. IigyeInel foIylon Ie keII klni, neil hajIanos az
agiesszv viseIkedesie.
2. A jeIIl az aszlaIon Ievo luiiszlikai IeisoklI vIaszl egyel. IeIadala, hogy a
ieszIeles szaknai szvegloI keszlsen egy sajl eInenyekkeI ,fuszeiezell vzIalol,
neIy aIapjn lenulalja ulasainak a ljegysegel. eszeIjen a ljegysegie jeIIenzo
szoksokiI, kuIliiI, hagyonnyokiI is. IigyeInie keII aiia, hogy heleiogen
csopoillagjainak figyeInel feI ludja keIleni es figyeInkel nindvegig kepes Iegyen
Ieklni. (LgyeniIeg eIvegzi a feIadalol, neIyie 45 peic feIkeszIesi idol kap)
3. A luiiszlikai iegi lenulalsa
Az eIkeszIl vzIal aIapjn ,idegenvezelokenl eIoadja a luiiszlikai iegi
lenulalsl es isneileli a ceIcsopoilnak negfeIeIo napi piogianol. (1O peic)
4. Sziluci negoIdsa
A kiinduIs a leivezellek szeiinl zajIik. n nagyon eidekes es izgaInas piogianol
IIloll ssze ulasainak. IaikasunklI azonlan eioleIjesen eIolinek az szlnk,
csoig nyIIaI kzeIl Iiioska feIe. A iendkvIi konfIiklus- es veszeIyheIyzelel
hogyan kezeIne`
Mcgjcgqzcs. na |coo cr|c|c|c is tan, a||cr c| ncgjc|cni|nc|i| a fc|ada| cgcszc scr4n a n4rcnfc|c
szcnc|qiscgc|, cs a jc||cn|nc| ncgfc|c|c |crdcsc|c| |cnc|nc| fc|, s|o. (nqi|t4n cz ocnqc|i|ja a
fc|ada|c|, ncr| a ncgfigqc|c|nc| cgqu||a| szcrcpc| is |c|| j4|szani).
A fc|ada|c| |ct4ooi |cnf|i||usnc|qzc|c||c| is |cnc| szincsi|cni.
- Nagqnana (|u| nangcs, |u| na||, nidcg tan, nc|cg tan, ncn cr|cn anirc| ocszc|,
f4rasz|c u|i|crt, nc|qc||c in|4oo ncnjn| n4sncta......)
- Pircs|a (|u| sc|a| |crdcz, igq gqa|ran fc|ocsza|i|ja a ncndanita|cj4|, c|cs|cdi| - O
cz| jcooan |udja, ncr| |cr4ooan n4r j4r| c||, c|tasc|| rc|a, cda ncn crdcncs ncnni
s|o.)
- |ar|as (sc| Tc cs|coa, Tc-zcnc|c|, o4n|c, scr|c gcndc|a|c| |cztc|i|. 'M4r
ncgoccs4sscn crrc fizc|n| |i cnnqi pcnz|?' 'On n4r |udna|n4 az|, ncgq cda ncn
|ud fc|ncnni a ousz, az ncn fcg oc|cfcrni az idcoc...' 'Kcnc|qan gcndc|ja cz|? Minc|
ncz nin|c|, nad4rna|? s|o.)
477
VIsszaadja az n!vasnttakat (szban, rsban): Kepes a kapoll szveg negeileseie,
annak feIdoIgozsia, vzIalla vaI lnileseie es annak eIvezeles eIoadsia.
TIsztn, rthctcn bcsz!: Szkincse vIlozalos, kiejlese heIyes. A szveg eIoadsa
soin negfeIeIo hangsznl, hangeiol es hangsIyl hasznI. Melakonnunikcija
figyeIenfeIkeIlo.
Hatrnzntt: IeIIepese nagalizlossgol, nlizaInal sugioz. LizeIniIeg slaliI,
kiegyensIyozoll.
Ruga!mas: A kInlzo heIyzelekel, szeneIyiseglpusokal iugaInasan kezeIi.
VIsc!kcdsku!tra: Msok feIe iinyuI viseIkedese udvaiias, liszllan van es
aIkaInazza az aIapvelo iIIenszalIyokal.
5trcssztr kpcssg: }I viseIi a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy
Knnf!Iktusmcgn!d kpcssg: IeIadalai soin keIelkezo konfIiklusok negoIdsia
kepes konsliuklvan feIIepni.
Kpcs !!nI a gyaknr!at vgIg: A gyakoiIal vegiehajlsa kzlen kepes egyenes
lesllailsia, neIy haliozollsgl es nagalizlossgl hivaloll az ulasok feIe
kzvelleni.
478
Ertkc! !ap
A feIadal neve:
PIrnska, Farkas s a Nagymama
VIsszaadja az
n!vasnttakat (szban,
rsban)
TailaIon,
szvegaIkols: A jeIIl a
konnunikcis ceIokal
neg. A szveg
negeilesel kveloen
nIIan, pieczen
negoIdja a feIadalol,
visszaadja az
oIvasollakal szlan,
islan.
IoinaiIag lagoIja a
szvegel.
Szkincs: a szvegel a
lennak es a kzIesi
szndeknak negfeIeIo
vIlozalos szkincs
jeIIenzi.
NyeIvlan: VIlozalos
hasznI, vaIaninl
vIlozalos.
Ioinai jegyek,
hangnen: TeIjesen
negfeIeIo a heIyzelnek,
a szilucinak.
TailaIon,
szvegaIkols: a jeIIl
a konnunikcis
ceIokal nagyieszl
negfeIeIoen
vaIslolla neg.
Kisell hilkkaI,
keves seglseggeI
negoIdja a
feIadalokal.
Megeilelle a szvegel
es lllnyiie sikeiI
is ladnia az
infoincikal.
Szkincs: A szvegel
nagyieszl a lennak
es a kzIesi
szndeknak
negfeIeIo szkincs
jeIIenzi. A jeIIl
liekszik a vIlozalos
szhasznIalia. A
szhasznIal nehny
heIyen nen
negfeIeIo, ez
azonlan aIig nehezli
a negeilesl.
NyeIvlan: liekszik a
vIlozalos nyeIvlani
sliuklik
hasznIalia es a
vIlozalos
nondalszeikeszlesie.
TailaIon, szvegaIkols: a
konnunikcis ceIokal
seglsegel igenyeI a feIadalok
eIvegzesehez. A szvegel
csak kis neileklen eilelle
neg, vagy csak kis
neileklen ludja visszaadni.
Szkincs: a visszaadoll
szveg szkincs egyszeiu.
Sok a szisnelIes. A
szhasznIal lllszi nen
negfeIeIo. A hilk nehny
heIyen nehezlik a negeilesl.
NyeIvlan: Lgyszeiu nyeIvlani
sliuklikal hasznI es
/vagy nondalszeikeszlese
TailaIon, szvegaIkols:
aIapvelo konnunikcis
ceIjl nen eii eI. Nen
ludja nIIan negoIdani
a feIadalokal. Nen
eilelle neg a szvegel,
vagy egyIlaIn nen
ludja visszaadni.
Szkincs: a szveglen
feIhasznIl szkincs
szegenyes. A nen
negfeIeIo szhasznIal
lll heIyen jeIenlosen
nehezli es/vagy
akadIyozza a negeilesl.
NyeIvlan: a nondanivaI
a szinlnek nen
negfeIeIo, lIsgosan
egyszeiu, nyeIvlani
sliuklik es igenyleIen
nondalszeikeszles
jeIIenzi.
Ioinai jegyek, hangnen:
egyIlaIn nen feIeI neg
az eIvisoknak,
heIyzelnek, szilucinak.
479
TIsztn, rthctcn
bcsz!
leszedhilk neIkI,
hangsIyozssaI,
hangIejlesseI,
lenplan leszeI.
eszede leIjesen
eilhelo. Kisell
leszedlechnikai
hilkal vel.
vel. (II. IenyegleIen doIgokia
nagy hangsIyl feklel, nen
sznelek hasznIala, hadai,
kisell leszedhilvaI
iendeIkezik)
eszede nen eilhelo.
Igen sok es sIyos
van. TI gyois, vagy lI
Iass a leszedlenpja.
Tudatnsan
a!ka!mazza a
mctaknmmunIkcIs
cszkzkct
nelakonnunikcis
eszkzkel. A feIadalol
ezIlaI eidekesse,
eIvezhelove leszi.
Isneii, es kisell
hilkkaI aIkaInazza
a
nelakonnunikcis
eszkzkel.
A feIadal vegiehajlsa
kzlen kisse slalikus.
A feIadalol passzvan, a
haIIgal sznia
eIvezhelelIen
sznvonaIon oIdja neg.
Kpcs !!nI a
gyaknr!at vgIg
A feIadal leIjes
idolailana aIall
lesllailsa egyenes,
fIsIeges nozduIalok
nen figyeIhelok neg,
fegyeInezell,
haliozoll, slaliI
lenyonsl keIl.
Nehny esellen a
feIadal jeIIegehez
nen iIIeszkedo
nozgs figyeIhelo
neg. IIsa,
lesllailsa nen
nindig egyenes.
Sok fIsIeges nozduIal,
geszlus jeIenik neg
nozgslan. Llvnyosan
nulalkoznak lesllailsn a
fiadlsg jeIei.
Nen kepes egyenes,
slaliI IIsia, liIIeges,
ieneges, vagy egyel
akadIyoz lenyezo
niall.
5trcssztr kpcssg,
trc!cm,
knnf!Iktusmcgn!d
kpcssg
Higgadlan,
haliozollan ieagI a
sliesszheIyzelie.
AzonnaIi negoIdsl
knI a kiaIakuIl
konfIiklusia.
A sliesszheIyzelie
higgadlan ieagI,
nagalizlossga
azonlan nen eIeg
sziIid.
SeglseggeI kepes a
sliesszheIyzel kezeIeseie.
HaliozalIan, nen kepes
a heIyzel negoIdsia.
Egyb,
szakmaspccIfIkus
knmpctcncIk
Mcgjcgyzs

Modszertani Utmutato A Bem Komp Meresehez

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Modszertani Utmutato A Bem Komp Meresehez

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NEMZETI 5ZAKKEPZE5I E5 FELNOTTKEPZE5I INTEZET

MD5ZERTANI TMUTAT A BEMENETI

You might also like