KOMPETENCIK MERE5EHEZ 2007 2 Szaknai Iinyl: Mnd!n GrgnyI I!dIk Keszlellek: Kcrtsz AdrIcnn Munka-es szeivezel szakpszichoIgus, Ih.D haIIgal Kcrtsz Erzsbct Munka-es szeivezel szakpszichoIgus A ninlafeIadalokal keszlellek: Bnrnsn Bcta vendegIls-idegenfoigaIon Ihns Lsz! gepeszel Farkas Ptcr faipai KutasI Csaba knnyuipai Kutnr Gza eIekliolechnika-eIeklionika 5zmad Endrn keieskedeIen-naikeling 5knda Lsz!n epleszel LekloiIla: Krcpc!ka gncs Munka-es szeivezel szakpszichoIgus tn VIsI JudIt Kzoklalsi szakeilo 3 KOMPETENCIK BEVEZETO..........................................................................................................................6 A 5EGEDLET CELJA E5 TARTALMA ...........................................................................7 A 5EGEDLET HA5ZNLATA.........................................................................................9 A FELADATKSZTS LTALNOS MENETE ...........................................................................9 1. |c|ada|ncgna|4rcz4s...................................................................................................9 2. A fc|ada| paranc|crczcsc .............................................................................................9 3. |r|c|c|csi szcnpcn|c| |ia|a|i|4sa ..............................................................................1O 4. Az cr|c|c|cs ncgna|4rcz4s4na| ncdja .......................................................................1O 5. A fc|ada| |iprco4|4sa.................................................................................................11 MERTANI, 5ZMTANI I5MERETEK ALKALMAZ5A.........................................12 AHIBS EREDMNYT FELISMERI.............................................................................12 FELISMERI ASK- S TRBELI ALAKZATOKAT......................................................15 FORMKAT MEGKLNBZTET..............................................................................18 ALKALMAZZAAKEREKTS SZABLYAIT............................................................21 AZ EREDMNYNAGYSGRENDJT MEGBECSLI ................................................24 MRTANI ALAPISMERETEKKEL RENDELKEZIK....................................................27 HASZNLJAA NGYSZMTANI ALAPMVELETET ............................................30 SZZALKOT SZMT.................................................................................................33 HOSSZSGOT BECSL..............................................................................................36 HOSSZSGOT MR....................................................................................................39 MENNYISGEKET BECSL (TMEGET, NYERSANYAGOKAT) ............................42 MENNYISGEKET MR (TMEGET, NYERSANYAGOKAT)...................................45 SZZAS SZMKRBENFEJBENSZMOL................................................................48 MRTKEGYSGEKET TVLT................................................................................51 RTARTALMAT BECSL ............................................................................................54 RTARTALMAT MR...................................................................................................57 ADOTT5GOK (ERZEKELE5, MOZG5KOORDINCI, LLKEPE55EG)..60 SZAGLSSAL RZKEL...............................................................................................60 SZNEKET MEGKLNBZTET.................................................................................63 SZNRZKT HASZNLJA ........................................................................................67 TAPINTSSAL RZKEL .............................................................................................70 ZEKET MEGKLNBZTET......................................................................................73 KPES LLNI AGYAKORLAT VGIG......................................................................76 MOZGSAKOORDINLT............................................................................................79 ALAPVETRAJZESZKZKET HASZNL...............................................................82 NYR, VG, DARABOL, APRT ....................................................................................87 4 HASZNLJAASZMOLGPET................................................................................90 SZNJELZSEKET RTELMEZ.....................................................................................93 SZVEGES, RAJZOS, KPES VZLATOT RTELMEZ..............................................96 BIZTOS KZZEL RAJZOL EGYENES VONALAT........................................................99 BIZTOS KZZEL RAJZOL VELT VONALAT............................................................102 RAJZOS, KPES VZLATOT MSOL........................................................................105 EGYSZERVZLATRAJZOT KSZT ......................................................................108 5ZBELI KOMMUNIKCI......................................................................................112 TISZTN, RTHETENBESZL /ARTIKULLVABESZL ...................................112 MEGRTI MSOKKOMMUNIKCIJT / MEGRTI AMSIKKZLST........120 MEGFOGALMAZZAVLASZT, VLEMNYT, TAPASZTALATAIT................126 ERSZAKMENTESENKOMMUNIKL.....................................................................133 SZVEGHENOLVAS................................................................................................147 TAGOLTAN, RTHETENOLVAS............................................................................152 MEGRTI AKAPOTT INFORMCIT.......................................................................157 VISSZAADJAAZ OLVASOTTAKAT(SZBAN, RSBAN, SZEREPJTKBAN)................162 KRDSEKET TESZ FEL / HATKONYKRDEZS KSZSGE ...........................168 MONDATOKAT ALKOT..............................................................................................174 TUDATOSANALKALMAZZAAMETAKOMMUNIKCIS ESZKZKET .........180 SEGTSGET KR........................................................................................................188 FIGYELEMBE VESZI MSOKVLEMNYT..........................................................192 MEGRTI AZ OLVASOTTAKAT (SZVEGRTS) .......................................................197 R5BELI KOMMUNIKCI....................................................................................201 OLVASHATANR .....................................................................................................201 SZVEGET PONTOSANLER.....................................................................................205 RVIDSZVEGET ALKOT (SZVEGALKOTS RSBAN S SZBAN) ...........................208 IRSBANMEGFOGALMAZZAVLEMNYT........................................................213 NLLANFELDOLGOZZAASZVEGET.............................................................219 EGYSZERSZVEGES VZLATOT KSZT...........................................................227 MENTLI5 KOMPETENCIK....................................................................................234 FELISMERI AZ ALAPVETSSZEFGGSEKET (LOGIKUS GONDOLKODS) ..........234 LELMISZER ALAPANYAGOKAT FELISMER.........................................................243 KIEMELI ALNYEGET (SZBAN S RSBAN).............................................................248 KITARTANFIGYEL..................................................................................................255 MEGJELENE5, VI5ELKEDE5KULTRA, KRNYEZET........................................264 POLTANJELENIKMEG............................................................................................264 BETARTJAAZ ALAPVETVISELKEDSI NORMKAT.........................................267 MUNKAKRNYEZETT RENDBENTARTJA...........................................................271 MUNKAKRNYEZETT TISZTNTARTJA.............................................................275 MINTAFELADATOK GYJTEMENYE MELLEKLET.............................................280 5 CLILSZLT SZAKMACSOIORT................................................................................281 IAIIAR SZAKMACSOIORT.....................................................................................308 LLLKTROTLCHNIKA-LLLKTRONIKASZAKMACSOIORT...............................327 LIITLSZLT SZAKMACSOIORT...............................................................................348 KNNYUIIARSZAKMACSOIORT ........................................................................370 KERESKEDELEM-MARKETING, ZLETI ADMINISZTRCISZAKMACSOPORT .......................................................................................................................................417 VLNDLCLTS-IDLCLNIORCALOMSZAKMACSOIORT...............................451 6 Bcvczct A leneneli konpelencianeies ndszeieinek es eszkzeinek fejIeszlese a SzakiskoIai IejIeszlesi Iiogian keielelen 2OO6-lan az ,I neies-eilekeIes piojekl keielein leII induIl eI. A vIaszloll konpelencialeiIelek a kvelkezok voIlak: - konnunikci, -szociIis konpelencik, -piolIenanegoIds, -szalIykveles. A HLIOI 3.2.1. ,A szakkepzes lailaIni, ndszeilani es szeikezeli fejIeszlese piojekl keielein leII Ieliejll az j, konpelenciaeIvu, noduIiis szeikezelu Oiszgos Kepzesi }egyzek. Az jonnan kiadoll szaknai- es vizsgakveleInenyek szaknacsopoilok szeiinl lailaInazzk a leneneli konpelencik feIsoioIsl a 3-as szinlu szakkepeslesekhez. Lllen az lnulallan 61 leneneli konpelencia eileInezese es Ieisa laIIhal a neies eilekeIeshez szkseges feIadalkeszles aIgoiilnusvaI egyll. Napjainklan egyie nagyoll jeIenloseggeI li az infoinIis luds es annak feIneiese, azoknak az enleieknek a szakkepzesle lileno levonsa, akik nen iendeIkeznek ugyan lefejezell iskoIai vegzellseggeI, de nunkavegzes ieven es egyel lon negszeizell ludsuk es lapaszlaIalaik aIapjn kepesek Iennenek vaIaneIy szakkepesles eIsajllsia. A nunkaeiopiaciI is kiszoiuInak, niveI a nunkIlalk nen fogIaIkozlaljk okel lefejezell iskoIai vegzellseg neIkI, hoIoll eI ludjk Ilni az adoll feIadalol. Magyaioiszgon a feInoll Iakossg kielen igen nagas azoknak a szna, akik nen iendeIkeznek lefejezell IlaInos iskoIai vegzellseggeI, ezeil a szakkepzesloI is kiszoiuInak. Az egyen iskoIlan lanuIl ludsa egy ido uln liendezodik, lailaIna laIakuI, az isneieljeIIegu luds es eIneIeli aIap lanuIsi foIyanal neIIell leiel nyei a szukell leiIelel ceIz, konveilIhal es lapaszlaIali aIap luds, a feIgyoisuIl lechnoIgiai fejIodes es gazdasgi vIlozsok niall egyie lllen es lllszi vIlanak nunkaheIyel, lanuInak j szaknl. Igy a lankleIezellsegi koi lelIlese uln a foinIis lanuIs jeIenlosege is negvIlozik, a nunkakonpelencik szenponljlI visszaszoiuI. LIsodIegesse vIik a lisadaIni eidek, hogy ninden nunkaheIyen nineI lll feIkeszIl szakenlei doIgozzon, es ennek feIleleIekenl nineI lllen ludjanak a feIadalia iinyuI szaknai kepzesle lekapcsoIdni. A kzeInIl jogszalIyi vIlozsai lellek Iehelove, hogy foinIis iskoIai vegzellseg hinylan a szakkepeslesek egy iesze negszeiezhelove vIhasson. Vannak azonlan oIyan ludseIenek, aneIyek hinylan egy lehalioIl szakkepzesi foIyanal nen Iehel eiednenyes. Lzek feIneiese a kepzesl szeivezok feIadala, hiszen az o feIeIossegk a kepzes eiednenyessege is. A feIneiesi eszkzk, feIadalok eIkeszlesehez, a jeIIlek levekenysegenek, leIjeslnenyenek negleIesehez nyjl ndszeilani seglsegel ez a lnulal. 7 A 5EGEDLET CELJA E5 TARTALMA A segedIel ceIja szenponlokal, lIelekel es ndszeiekel nyjlani a szakkepzesek leneneli konpelenciinak neiesehez es eilekeIesehez. Lzl egyieszl az egyes konpelencik es az azokal neio feIadalok keszlesehez szkseges aIgoiilnusok isneileleseveI, nsieszl konpelencinkenli, iIIelve szaknacsopoilonkenli ninlafeIadalok lenulalsvaI vaIslja neg. A segedIelnek azonlan nen ceIja a szakkepzesekneI egy az egylen feIhasznIhal feIadalok es negoIdsok nyjlsa, eppen ezeil a jeIen ndszeilani lnulal iIyen feIadalokal nen lailaInaz. A seged|et tarta|ma A segedIel a leneneli konpelencikal hel fo csopoillan ligyaIja. Az egyes konpelencik ligyaIsa lizonyos konpelenciknI a konpelencia IlaInos vagy ieszIeles IeisvaI kezdodik. A Ieis ceIja, hogy liszlzza, ieszIeleilen lenulassa a konpelencia lailaInl. Lzeil iIyen Ieisl a kevesle egyeileInu es/vagy sszelell konpelencik eselelen lailaInaz a segedIel, az egyeileInu konpelencik eselelen nen. Minden egyes konpelencia eselelen oIvashalk a |cnpc|cncia ncg|c|cnc|, ncgjc|cncscnc| fc||c|c|ci. Lllen a ieszlen lioIgiai, kinyezeli, isneieli, lapaszlaIali, kepesseg- es keszsegleIi lenyezok keiInek lenulalsia, aneIyek neghaliozzk vagy lefoIysoIjk a konpelencia negIelel, iIIelve negjeIenesel egy-egy szeneIy (jeIIl) eselelen. L lenyezok isneiele hasznos Iehel egyieszl a konpelencil neio feIadalok kiaIaklshoz, paianeleiezesehez, nsieszl a feIadalol vegiehajl jeIIl leIjeslnenyelen nulalkoz hilk es hinyossgok okainak azonoslshoz. Lzeken kvI - li jeIen segedIelnek nen ez a ceIja - a konpelencil lefoIysoI lenyezok isneiele feIhasznIhal a kepzes soin is, a konpelencil fejIeszlo feIadalok es kiInenyek kiaIaklsia. A konpelencik lenulalsnak iesze a |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a|. Lllen a ieszlen az egyel konpelencik kzI azok keiIlek feIsoioIsia, aneIyek szoiosan sszefggnek a ligyaIl konpelencivaI. Az sszefgges Iehel ok-okozali kapcsoIal, eIofeIleleI vagy egylljis. A kapcsoId konpelencik eIsosoilan a leneneli konpelencik kieloI keiInek ki, egyes konpelencik eselelen azonlan ezeken kvIi konpelencik is feI vannak soioIva, niveI a kapcsoId konpelencik kie gy leIjes. A kapcsoId konpelencik isneiele a konpIex, lll konpelencil neio feIadalok kiaIaklshoz Iehel hasznos lnponl. LneIIell a kapcsoId 8 konpelencik - eIsosoilan azok, aneIyek eIofeIleleIei a vizsgIl konpelencinak - nen is hagyhalk figyeInen kvI a hilk es hinyossgok okainak keieseseneI. A fc|ada||cszi|cs a|gcri|nusa fejezel oIyan IlaInos ndszeil i Ie ninden konpelencia eselelen, aneIy a konkiel (szaknai) lailaIonlI fggelIenI a konpelencia neiesehez szkseges feIadalok eIoIIlsnak Iegfonlosall szenponljail, eIeneil lailaInazza. Lgyfajla sennak lekinlhelo, aneIyel ieszlen vagy egeszlen kvelve lizloslhal a feIadalok negfeIeIo kiIlekinlesseI es aIapossggaI lileno Ieliehozsa. A feIadalok kiaIaklshoz ninden konpelencinI szoiosan kapcsoIdik A |cnpc|cncia ncrcscnc| cs cr|c|c|cscnc| szcnpcn|jai fejezel, aneIy a konpelencia negnyiIvnuIsnak (vagy eppen neg nen nyiIvnuIsnak) foinil soioIja feI. Lz a konpelencik Ieisnak egyik Iegfonlosall iesze, hiszen lllnyiie nen nagl a konpelencil, hanen annak vaIaniIyen foinlan negfigyeIhelo, lapaszlaIhal negnyiIvnuIsail ludjuk neini, es ezekloI kvelkezlelhelnk a konpelencia negIeleie vagy (ieszIeges) hinyia. OIyan konpelenciknI, ahoI ez IlaInossglan negiagadhal, a hilaIehelosegek lpusai is feI vannak soioIva. Minden konpelencia eselelen llIzalos foinlan Ilhal az a negyfok eilekeIo skIa, aneIy IlaInos negfogaInazslan ija Ie az adoll konpelencia kInlzo neileku liilokIsnak negnyiIvnuIsi foinil. A nin|afc|ada|c| oIyan feIadalokal es feIadal-lIelekel jeIenlenek neg, aneIyek az adoll konpelencia eIohvsl, negfigyeIesel es eilekeIesel leszik Iehelove. A ninlafeIadalok IlaInos iskoIai vegzellsegnek negfeIeIo hlleiludssaI, konkiel szaknai isneielek neIkI negoIdhalak azok sznia, akik az adoll konpelencil liilokoIjk. A segedIel nsodik ieszelen laIIhal sza|nacscpcr|-nin|afc|ada|c| fejezel konpIex ndon, egyszeiie lll konpelencia neiesel nulalja le. Lzek a ninlafeIadalok lailaInuklan lllnyiie iIIeszkednek ahhoz a szaknhoz, aneIynek leneneli konpelenciil neiik. Az egyes feIadalok uln laIIhal eilekeIo Iapok lailaInazzk a vizsgIl konpelencik eilekeIesi szinljeil, a feIadalnak negfeIeIo negnyiIvnuIsi foinkal negjeIenlve. 9 A 5EGEDLET HA5ZNLATA MieIoll a segedIel konpelenciil negnezne, gondoIja vegig es ija ssze, hogy a szakkepzesie jeIenlkezo szeneIynek niIyen konpelencikia van szksege ahhoz, hogy a kepzeslen vegig ieszl ludjon venni, Ie ludjon vizsgzni, es najd a nunkja soin is sikeiesen negIIja a heIyel. Lzl kveloen lekinlse neg, hogy niIyen leneneli konpelencik lailoznak a negfeIeIo szaknacsopoilhoz (1. szn neIIekIel). Lz aIapjn negkeiesheli az n IlaI Ieil konpelencik negfeIeIojel, eselIeg lovlli konpelencikkaI lovlheli a Iisljl. Lehelnek oIyan konpelencik a Iisljn, aneIyek nen szeiepeInek az adoll szaknacsopoil konpelencii kzll - eselIeg neg a segedIellen sen. LlloI fggelIenI ezeknek a konpelenciknak a neieseie is keszlsen feIadalokal! A fc!adatkszts !ta!nns mcnctc 1. |e|adatmeghatrots CondoIjon ki oIyan feIadalol, aneIy aIkaInas a szakkepzesie jeIenlkezo szeneIyek konpelenciinak negfigyeIesehez. A feIadal neghaliozsnI kiinduIhal a vaIs szaknai eIelheIyzelekloI, iIIelve lIelekel gyujlhel a segedIel ninlafeIadalailI. LeheloIeg oIyan feIadalol aIkosson, aneIy lll konpelencia negfigyeIesel es eilekekesel is Iehelove leszi. Lllen segl a kivIaszloll konpelenciknI negjeIeno az ,A |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a| cnu fejezel. gyeIjen aiia, hogy a feIadal eIvegzese ne igenyeIjen speciIis szaknai isneielekel, lapaszlaIalokal - aneIyekel eselIeg eppen a szakkepzes fog nyjlani a sikeiesen feIveleIizoknek. A feIadal kiInenyeinek, ieszIeleinek kiaIaklshoz hasznos Iehel az ,A |cnpc|cncia ncg|c|cnc|, ncgjc|cncscnc| fc||c|c|ci fejezel lanuInnyozsa. 2. A fe|adat arameteretese Haliozza neg a feIadal ninden oIyan feIleleIel es kiInenyel, aneIyek a feIadal eIvegzese es eilekeIese szenponljlI Ienyegesek. Lllen seglsegeie Iehelnek a segedIellen a vizsgIni kvnl konpelenciknI laIIhal ,A fc|ada||cszi|cs a|gcri|nusa fejezel. A paianeleiezes IlaIlan az aIlliakal jeIenli: Haliozza neg, niIyen foinlan keII a jeIIlnek eIvegezni a feIadalol (pI. szlan, islan, gyakoiIallan, egyeniIeg, pilan, csopoilosan, sll.). 1O Iija ssze, niIyen eszkz- es heIyigenye van a feIadalnak. Dnlse eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is Iehelseges, hogy nen ad neg idokeielel, gy aiiI kaphalnak a vizsgzlalk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. IogaInazza neg ponlosan az insliukcil / insliukcikal. 3. rteke|esl stemontok kla|akItsa CondoIja vegig - eddigi lapaszlaIalai aIapjn vagy eIozelesen eIkepzeIve -, hogy niIyen negoIdsok, hilk, viseIkedesi negnyiIvnuIsok foiduIhalnak eIo egy iIyen feIadal eIvegzeseneI. Lnnek negfeIeIoen haliozza neg az eilekeIesi szenponlokal (pI. feIadal eIvegzesenek idolailana, heIyes vIaszok szna, hilk szna, hilk lpusa, szkseges konpelencik, sll.). Ha a feIadal eIvegzesehez oIyan konpelenciia is szkseg van, anil nen akai vizsgIni, akkoi aIaklsa l gy a feIadalol, hogy ezl a konpelencil kikszlIje. AIaklsa ki az eilekeIesi szenponlok kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiiil. Lhhez eIoszi eilekeIesi szenponlonkenl haliozza neg, neIy(ek) a Iegjoll negoIds(ok), az adekvl vIasz(ok), a negfeIeIo viseIkedesi negnyiIvnuIs(ok) a feIadal(ok) eIvegzese soin. Lz(ek) keiI(nek) a kivI, iIIelve kisell hilk, eIleies eselen a negfeIeIo kalegiikla. Majd gyujlse ssze a nagyoll hilkal, eIleiesekel, es ezek neilekeloI es/vagy sznlI fggoen iendeIje okel a fejIeszlendo es a nen negfeIeIo kalegiikla. Az eilekeIesi szenponlok es kalegiik kiaIaklshoz aIapuI szoIgIhalnak a segedIel negfeIeIo konpelenciinI Ilhal, ,A |cnpc|cncia ncrcscnc| cs cr|c|c|cscnc| szcnpcn|jai fejezel. 4. At erteke|es meghatrotsnak md]a Az eilekeIesi kalegiik aIapjn aIaklson ki ponliendszeil a jeIIlek leIjeslnenyenek eilekeIeseie. II.: a kivI kalegiila lailoz szenponlok: 3 ponl, a negfeIeIo kalegiila lailoz szenponlok: 2 ponl, a fejIeszlendo kalegiila lailoz szenponlok: 1 ponl, a nen negfeIeIo kalegiila lailoz szenponlok: O ponl. A feIadal vegeiednenye sszeIIhal az eilekeIesi szenponlokia adoll ponlok sszegeloI vagy az eilekeIesi szenponlokia adoll lIagok sszegeloI. A ponleilekek negfigyeIesi szenponlonkenl eIleioek Iehelnek. Ha szksegesnek Ilja, haliozza neg az eilekeIesi szenponlok fonlossgi soiiendjel. A szenponlok ieIalv fonlossgl sIysznokkaI is kifejezheli. Lllen az esellen gyeIjen aiia, hogy a sIyok eileke ne Iegyen indokoIalIanuI lvoI egynslI, neil akkoi egy-egy nagyoll sIy szenponl haliozza neg a vegeiednenyl. (Lllen az esellen a llli szenponlol szinle feIesIeges figyeIni.) OplinIis - keIIoen diffeienciIl, negsen szeIsoseges - eiednenyl kapunk, ha sIysznoknak 1 es 2 kzlli lizedes- vagy egesz sznokal vIaszlunk. 11 AIaklsa ki az eilekeIo Iapokal es a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek knnyen negvaIslhal ndszeiel. Lz seglheli a vizsgzlalk nunkjl. 5. A fe|adat klrb|sa Meg a feIveleIi vizsgk eIoll leszleIje az eIkeszlell feIadalol. A leszleIesl IeheloIeg oIyan szeneIyekkeI vegezze (pI. a szakkepzeslen ivid ideje ieszl vevo lanuIkkaI), akik vegzellsegklen, kepessegeiklen hasonIak Iehelnek a Ieendo feIveleIizokhz. A feIadalok eIozeles kipilIsa kel oklI is Ienyeges: A Ieendo vizsgzlalk legyakoioIhaljk az eilekeIesi szenponlok negfigyeIesel, eileInezesel, kdoIsl, gy nen az eIso 5-1O feIveleIizoneI ,jnnek leIe az eilekeIesle. A feIadalok eIvegzese soin jeIenlkezhelnek oIyan negoIdsok, hilk, negnyiIvnuIsok, aneIyek szksegesse leszik a feIadal vagy az eilekeIesi szenponlok jiagondoIsl, laIaklsl. Anennyilen szkseges, a pila lapaszlaIalai aIapjn ndoslsa, egeszlse ki a feIadalol, az eilekeIesi szenponlokal es az eilekeIo ponliendszeil. 12 MERTANI, 5ZMTANI I5MERETEK ALKALMAZ5A A HIB5 EREDMENYT FELI5MERI A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el: A konpelencia a hilafeIisneies kepessegel a sznokkaI, nalenalikai fogaInakkaI kapcsoIalos lenakilen vizsgIja. A ligyki neghaliozsa azeil Ienyeges, neil a hilafeIisneies kepessege feIleleIezi az adoll lenakilen vaI jilassgol, eIozeles lapaszlaIalokal. A konpelencia naglan fogIaIhalja a hils eiedneny feIisneiesen lI a hila kijavlsia vaI kepessegel is. Lhhez a negfeIeIo nalenalikai fogaInak, nuveIelek isneiele szkseges. A hilakeieses foIyanallan a figyeIennek, a ponlossgia, piecizilsia liekvesnek fonlos szeiepe Iehel. Lzek szeneIyisegfggo lenyezok Iehelnek, de szinljk a fejIeszles soin nveIhelo. A konpelencia negjeIenlese szenponljlI fonlos, hogy eIkInlsk azokal a heIyzelekel, neIyeklen a jeIIl liszllan van azzaI, hogy a hils eiednenyl keII azonoslani, azoklI a heIyzelekloI, neIyeklen a hila kiszuiese nIIan, insliukcilI fggelIenI lilenik. A hilk kiszuiese kapcsoIdhal egyeni leIjeslnenyjeIIenzokhz is: eIofoiduI, hogy vaIaki lllszi is lnezi, eIIenoizi nunkjl, ng nsok kevesell eneigil foidlanak eiie a nuveIelie. Mindez a nolivIlsggaI, a levekenyseg szuljeklv fonlossgvaI is sszefgghel. A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen neglaIIja a hilkal a sznoIssaI, neiesseI sszefggo feIadaloklan. A konpelencihoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons, szoizs, oszls) szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A feIadal jeIIegeloI fggoen egyel nuveIelek, fogaInak isneiele is fonlos Iehel a leIjeslneny szenponljlI. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A hilakeieseslen nulaloll leIjeslneny fgghel a hila jeIIegeloI is (pI. egy sznlsi hill knnyellen eszievesznk, ha a leves vegeiedneny sznollevo eIleiesl nulal a heIyes negoIdslI). A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| HasznIja a sznoIgepel AIkaInazza a keiekles szalIyail AIkaInazza a negy sznlani aIapnuveIelel Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi Szzas sznkilen fejlen vegez sznlani nuveIelekel Meilekegysegekel lvIl Meieshez kepes uilailaIon, nennyiseg, neiel lecsIeseie 13 A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a hilafeIisneies kepessegel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. Nehny Ieheloseg: sznlani peIdk eIIenoizese, neiesi eiednenyek eIIenoizese, gyakoiIali heIyzelek vizsgIala hilafeIisneies szenponljlI. 2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. lil vagy egesz sznokal aIkaInazzunk a feIadalsoilan). 3. Dnlsnk aiiI, hogy kzIjk-e a feIadal vegiehajlsa eIoll a jeIIlleI, hogy az adoll feIadallan hny hill keII neglaIInia. TllIelinfoincihoz julhalunk azIlaI, ha nen ninden feIadal eselen kzIjk a hilasznol. Az aIapossgia liekvesl nulalja, ha ellen az esellen is ninden hils eiednenyl feIisnei a vizsgz. 4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiun-iendszeil (pI. hny feIisneil hilig fogadhal eI a leIjeslneny). 5. A leveszles (=hila feI nen isneiese) a kInlzo nehezsegu es jeIIegu feIadalok eselelen eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel. 6. Haliozzuk neg feIadalonkenl a hilk keieseseie sznl idol. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIisneil/feI nen isneil hilk szna feIadalonkenl A hila feI nen isneiese niIyen feIadallpus (sznoIs, neies sll.) eselelen gyakoiill efoIysoIja-e a leIjeslnenyl, ha eIoie kzIjk / nen kzIjk a hils eiednenyek sznl Hilk lpusa: o DekoncenliIl, figyeInelIen feIadalvegzes. o Meilani isneielek hinylI add hilk. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A hils eiednenyl ninden feIadallpuslan feIisneii, es kepes javlani. A hils eiednenyl a feIadalok nagyoll ieszelen feIisneii, es kepes javlani. A hils eiednenyekel a feIadalok kl. feIelen nen veszi eszie, de seglseggeI neglaIIja azokal. A hils eiednenyekel nen ludja azonoslani, neil hinyoznak az eIIenoizes nuveIelehez kapcsoId nalenalikai isneielek. 14 MINTAFELADATOK 1. HIbafc!Ismcrs rsbc!I fc!adatsnrban MalenalikapeIdklI II isleIi feIadalsoil adunk l a jeIIlnek. A peIdk a negoIdsl is lailaInazzk. A feIadalok, dnlesnkloI fggoen, lailaInazhaljk a negy aIapnuveIel nindegyikel, de ha lllfeIe nuveIel isneielel szeielnenk vizsgIni, lovlheljk a kil (negyzelie eneIes, gykvons, nuveIelek lil sznokkaI, sll.). Dnlsk eI, hogy negadjuk-e a feIadallan szeiepIo hils vegeiednenyek sznl, vagy a jeIIlnek nagnak keII ijnnie, hogy hny eiedneny nen feIeI neg a vaIsgnak. sszeklheljk a hilafeIisneies neiesel a lecsIes vagy a sznoIsi keszseg negfigyeIeseveI. LselIeg egynsia epIo feIadalsoil aIkaInazhalunk: eIoszi keiesse neg a hils eiednenyl, azuln lecsIje neg a vegeiednenyl, najd vegezze eI a ponlos sznlsl. 2. HIbafc!Ismcrs mrssc! sszcfgg fc!adatnkban iniIyen neiesi levekenysegel hasznIhalunk hilakeiesesi feIadalhoz. II. egy eszkz nuszaki iajzl nulaljuk le a jeIIlnek neielezesseI, es kzIjk veIe, hogy a neielek neneIyike hils. Meg keII laIInia a vaIsgnak nen negfeIeIo neielekel (ellen az esellen a hosszsg-eilekekel). Hogy knnylsk a feIadalol, jeIIhelnk a iajzon egy vagy lll hileIes neielel. 3. HIbafc!Ismcrs s -javts gyaknr!atI hc!yzctckbcn A feIadallan, a szaknai oiienlci fggvenyelen, sokfeIe (nen csak sznoIssaI kapcsoIalos) heIyzelel aIkaInazhalunk. LzekkeI a gyakoiIali feIadalokkaI egyel konpelencik vizsgIala is sszekapcsoIhal. Nehny peIda: Tigyak vaIaniIyen szenponl szeiinli csopoiloslsa (pI. anyaguk szeiinl), neIylen nehny ligy nen a negfeIeIo csopoilla keiIl, es a jeIIlnek keII jiaaIkolnia a csopoilokal. Az insliukcilan a csopoiloslsi szenponlol kzIni keII. Tigyakal iakunk a jeIIl eIe, es kzIjk, hogy lnegk aIapjn vannak (nvekvo vagy cskkeno) soila iendezve, de nehny ligy nen a negfeIeIo heIyen II. IeIadala, hogy a heIyes iangsoil Ieliehozza. VsiIsi sszeslesl adunk l a jeIIlnek. KIn papion ladjuk neki az egyes leinekek iIisljl. A vsiIsi Iisla azl nulalja, hogy hny dl-ol vsioIlunk az adoll leinekloI, es nennyil fizellnk eile. sszevelve az iIisll az sszesloveI, neg keII IIaplania, hogy neIy leinekekneI nen feIeInek neg az sszegek. Lzek a feIadalok nencsak a hils eiedneny feIisneiesel, hanen a hila kijavlsnak kepessegel is vizsgIjk. 15 FELI5MERI A 5K- E5 TERBELI ALAKZATOKAT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia a sk- es leileIi idonok feIisneiesenek es negkInlzlelesenek kepessegen aIapuI. Az IlaInos iskoIai nalenalika/geoneliia oklalsa soin isneikednek neg a lanuIk a skidonokkaI, leiidonokkaI es azok luIajdonsgaivaI. A sk- es leileIi idonok vizuIis feIisneiese, negkInlzlelesenek kepessege neIIell azok negnevezese is Ienyeges a konpelencia negjeIenlese szenponljlI. A sk- es leileIi aIakzalok negkInlzlelesenek kepessegehez a geoneliiai fogaInak isneielen lI a vizuIis iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es a Ilkeieg negfeIeIo nukdese szoIgIlal aIapol. Lzen leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia negjeIenlesel. A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal, aki kel dinenzilan lizoIva is, neg ludja kInlzlelni egynslI. A kel-, iIIelve hion dinenzilan negjeIeno vizuIis ingeiek eIkInlesehez a leiIls negfeIeIo nukdese szkseges. A leiIls a kel szen IlaI Ieliehozoll ielinIis kepek kisneileku eIleieseloI addik (ennek aIapja, hogy kel szennk lizonyos lvoIsgia esik egynslI). A lanuIs, a lapaszlaIal lefoIysoIja a vizuIis ingeiek eileInezesel, gy a gyakoiIs szeiepe nen eIhanyagoIhal. A neIyseg eszIeIeseie sznos lenyezo halssaI van: sznek, inyekoIs, hoiizonlkepzes, ligyak egynshoz viszonyloll nagysga, peispeklivikus iinyvonaIak, sll. Lzekel az infoincikal aIkaInazhaljuk oIy ndon, hogy negleveszloek Iegyenek: gy jnnek Ielie az gynevezell vizuIis iIIzik (ekkoi a Ilvny az idegiendszei sznia eIIenlnond jeIekel indukI). A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik Ioinkal negkInlzlel Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl A fe|adatkestItes a|gorltmusa: 1. Haliozzuk neg azon aIakzalok kiel, neIyel a jeIIlnek a feIadaloklan feI keII isneinie, neg keII kInlzlelnie egynslI. A konpelencihoz kapcsoId geoneliiai isneielekel lll nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk: az egyszeiu sk- es leileIi aIakzalokon lI (ki, legIaIap, negyzel/ gnl, legIalesl, hengei, sll.) a lonyoIuIlall foink vizsgIalia is kileihelnk. 2. Dnlsk eI, hogy az aIakzalok negkInlzlelesel azok feIisneieseveI vagy azok IeliehozsvaI vizsgIjuk-e. LIolli esellen a vizuIis ingei (iajz, lia) adoll, ng a nsodik esellen a jeIIlnek keII azl az insliukci aIapjn negaIkolnia (pI. IeiajzoIni, papilI kivgni/hajlogalni, sll.). Lidenes nindkel negkzeIlesl aIkaInazni, hogy az aIakzalok negkInlzlelesenek kepessegel a feIisneies es a Ieliehozs oIdaIiI is vizsgIjuk. 3. VIasszuk ki a feIadallan aIkaInazoll vizuIis ingeiekel (kepekel, iajzokal, eselIeg egyel neilani idonokal, sll.). 16 4. Dnlsnk aiiI, hogy az aIakzalok negkInlzlelese aIall azok ponlos negnevezesel eiljk- e (pI. liapez, hasl, sll.), vagy az IlaInos negnevezes (negyszg, legIalesl) ni eIfogadhal vIasznak sznl. 5. A feIadalok nehezsegi fokhoz igazodva IIaplsuk neg ninden esellen a leIjeslneny eIvil/eIfogadhal szinljel. 6. Azok a feIadalok, neIyeklen a jeIIl naga hozza Ielie a foinkal, sszekapcsoIhalk a iajz- es eszkzhasznIalia vonalkoz egyel konpelencik vizsgIalvaI. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIadalonkenl es sszessegelen is eilekeIhelo a ,heIyes / heIyleIen negoIdsok (aIakzal- feIisneiesek) ainya. LilekeIhelo a foink negnevezeselen nyjloll leIjeslneny (IlaInos vagy konkiel vIaszok: peIduI negyszg vagy ionlusz, legIalesl vagy hasl, sll.). sszevelhelo, hogy foink feIisneiese iIIelve negaIkolsa eselen azonos sznvonaI-e a leIjeslneny. MegfigyeIhelo, hogy a sk- vagy a leileIi foink kalegoiizIsa okoz-e nagyoll nehezsegel. MegfigyeIhelo a hila lpusa: o A keldinenzis lizoIs (hiondinenzis aIakzaloknI) cskkenli a leIjeslnenyl. o Nincs liszllan az aIakzalok negkInlzlelo jegyeiveI. o Nincs liszllan a sk- es leileIi aIakzalok kzlli aIapvelo kInlseggeI. o Nincs liszllan az aIakzalok eInevezeseveI. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az aIakzalokal ninden esellen heIyesen isneii feI, negnevezeskkeI liszllan van. Nen leveszli ssze a sk- es leileIi idonokal. Az aIakzalok lInyon lllsegeioI feIisneii, hogy sk- vagy leileIi idon. Hilk csak nehezell feIadaloknI foiduInak eIo. Tll leves vIasz is eIofoiduI, de a hilk geoneliiai isneielek hinyvaI vagy figyeInelIenseggeI hozhalk sszefggesle, nen a leiIls zavaivaI. A leiIls kepessegenek zavaia niall ad heIyleIen vIaszokal. 17 MINTAFELADATOK 1. A!akzatnk csnpnrtnstsa A jeIIlnek kilykal adunk l, neIyek geoneliiai aIakzalokal lizoInak. Lgy kilyn egy aIakzal Ilhal, neIy Iehel sk- vagy leileIi idon. IeIadala, hogy kel csopoilla iendezze a kilykal, aszeiinl, hogy sk- vagy leileIi aIakzalol lizoInak. A feIadal lovlhelo azzaI, hogy neg is keII neveznie az aIakzalokal. 2. A!akzatnk !trchnzsa A jeIIlnek keII kInlzo eszkzk seglsegeveI neghaliozoll aIakzalokal Ieliehoznia. Vegyesen aIkaInazhalunk sk- es leileIi foinkal. TllfeIe eszkzl locslunk a iendeIkezeseie, de nen szalIyozzuk, hogy neIyik aIakzalhoz niIyen eszkzl hasznIjon. (Kevesle idoigenyes vIlozal, ha aiia keijk a jeIIlel, nondja eI, niIyen eszkzzeI, hogyan keszlene eI a negadoll aIakzalol.) }avasoIl eszkzk: ceiuza, papi, oII, iagaszl, gyuina. Nehny javasoIl aIakzal: negyzel, kocka, gnl, legIalesl, legIaIap, hasl, hengei, hionszg, gIa, sll. A feIadal lonyoIuIlsga a foink kienek lovleseveI nveIhelo. A feIadal pIusz infoincil nyjl a kiealivilsiI, piolIenanegoId keszsegioI, iIIelve az eszkzhasznIal szinljeioI is. 3. A!akzatnk mcgk!nbztctsc rajznknn, kpckcn Kel-, iIIelve hiondinenzis lizoIssaI keszIl iajzokal, kepekel adunk l a jeIIlnek. A kepeken Iloll aIakzalokal keII negneveznie (jI hasznIhalk eiie a ceIia pI. epIelek kel- iIIelve hiondinenzis kepei). Keldinenzis lizoIs eselen figyeIjnk aiia, hogy az insliukcilan hangsIyozzuk: ne az lizoIl doIog/ligy lenyIeges aIakzalail enIlse, hanen azl az aIakzalol, neIyel az lizoIs soin hasznIl a kep keszloje. (II. egy hz keldinenzis iajznI ne kockl, hanen negyszgel nevezzen neg - vagyis azl, anil a iajzon Il.) Lz a feIadal azl a szenponlol is vizsgIja, hogy eI lud-e vonalkozlalni a jeIIl az lizoIl doIog jeIenleseloI, es a foinai jegyek aIapjn oIdja-e neg a feIadalol. 18 FORMKAT MEGKLNBZTET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia a skidonok feIisneiesenek es negkInlzlelesenek kepessegen aIapuI. Az IlaInos iskoIai nalenalika/geoneliia oklalsa soin isneikednek neg a lanuIk a skidonokkaI, azok luIajdonsgaivaI. A skidonok vizuIis feIisneiese, negkInlzlelesenek kepessege neIIell azok negnevezese is Ienyeges a konpelencia negjeIenlese szenponljlI. A skidonokkaI kapcsoIalos geoneliiai isneielekel lll nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk: az egyszeiu skidonokon lI (ki, legIaIap, negyzel, sll.) a lonyoIuIlall foink (szalIyos/szalIylaIan sokszgek) vizsgIalia is kileihelnk. A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal neg ludja kInlzlelni egynslI. A kel-, iIIelve hion dinenzilan lizoIl vizuIis ingeiek eIkInlesehez a leiIls negfeIeIo nukdese szkseges. A kel- es hion dinenzilan lizoIl aIakzalok eIkInlesenek kepessegel a ,IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal konpelencinI isneileljk. A foink negkInlzlelesenek kepessegehez a geoneliiai fogaInak isneielen lI a vizuIis iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es a Ilkeieg negfeIeIo nukdese szoIgIlal aIapol. Lzen leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia negjeIenlesel. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg azon foink (skidonok) kiel, neIyel a jeIIlnek a feIadaloklan feI keII isneinie. Dnlhelnk gy, hogy egyszeiull skidonokal hasznIunk vizuIis ingeikenl, de nehezlell feIadalkenl szalIyos/szalIylaIan sokszgekkeI is doIgozhalunk. 2. Dnlsk eI, hogy a foink negkInlzlelesel a foink feIisneieseveI vagy azok IeliehozsvaI vizsgIjuk-e. LIolli esellen a vizuIis ingei (iajz, lia) adoll, ng a nsodik esellen a jeIIlnek keII azl az insliukci aIapjn negaIkolnia (pI. IeiajzoIni, papilI kivgni, sll.). Lidenes nindkel negkzeIlesl aIkaInazni, hogy a foink isneielel a feIisneies es a Ieliehozs oIdaIiI is vizsgIjuk. 3. VIasszuk ki a feIadallan aIkaInazoll vizuIis ingeiekel (kepekel, iajzokal, sll.). 4. Dnlsnk aiiI, hogy a foink feIisneiese aIall azok ponlos negnevezesel keijk-e (pI. liapez, ionlusz, sll.), vagy az IlaInos negnevezes (negyszg) ni eIfogadhal vIasznak sznl. 5. A feIadalok nehezsegi fokhoz igazodva IIaplsuk neg ninden esellen a leIjeslneny eIvil/eIfogadhal szinljel. 6. Azok a feIadalok, neIyeklen a jeIIl naga hozza Ielie a foinkal, sszekapcsoIhalk a iajz es eszkzhasznIalia vonalkoz egyel konpelencik vizsgIalvaI. 19 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIadalonkenl es sszessegelen is eilekeIhelo a ,heIyes / heIyleIen negoIdsok (foina- feIisneiesek) ainya. LilekeIhelo a foink negnevezeselen nyjloll leIjeslneny (IlaInos vagy konkiel vIaszok: peIduI negyszg vagy ionlusz). sszevelhelo, hogy foink feIisneiese, iIIelve negaIkolsa eselen azonos sznvonaI-e a leIjeslneny. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A foinkal ninden esellen heIyesen isneii feI, nevkkeI liszllan van. Ioina keszleseneI/iajzoIsnI leIjeslnenye negfeIeI az insliukcinak. A foink Iegllljel heIyesen isneii feI, insliukci aIapjn Ielie ludja hozni azokal. onyoIuIlall foink eselen hilzhal. A foink egy ieszel eIneIeli isneielek hinylan nen ludja negnevezni/Ieliehozni. Nincs liszllan a foink negkInlzlelo jegyeinek neneIyikeveI. AIapvelo foinkal sen isnei feI, neIynek hlleielen vizuIis/idegiendszeii zavai vagy a nininIisan eIvihal nalenalikai isneielek hinya II. 2O MINTAFELADATOK 1. Fnrmk fc!Ismcrsc kpckcn A jeIIlnek kInlzo lonyoIuIlsg iajzokal, likal nulalunk. IeIadala, hogy feIisneije es negnevezze a kepen Ilhal skidonokal. Ha vIaszai IlaInosak (pI. negyszg), keihelnk ponloslsl. A feIadal nehezlhelo azzaI, ha a foink ieszlen lakaijk egynsl. Lgyel feIadalokkaI lovlli infoincil szeiezhelnk a jeIIl geoneliiai isneieleiioI: pI. nulassa neg a szinneliikus foinkal, nulassa neg azokal, aneIyek deiekszgel lailaInaznak, sll. 2. Fnrmk !trchnzsa VIlozalos eszkzkel aIkaInazhalunk a foink IeliehozsnI, neIyek adoll esellen a jeIIl kezgyessegeioI, iIIelve iajzeszkz-hasznIalnak sznvonaIiI is ljekozlalsl nyjlanak. IeIdk a feIadalokia: Ioink keszlese kInlzo iajzeszkzkkeI Ioink hajlogalsa papilI Ioink kivgsa papilI oIIvaI A feIadal lonyoIuIlsga a foink kienek lovleseveI nveIhelo. 3. Puzz!c A jeIIlnek egy kepel keII kiegeszlenie, neIynek lizonyos ieszei hinyoznak. Lzekel kInlzo aIakia vgoll (szalIyos vagy szalIylaIan) daialoklan ladjuk neki. Lidenes kInlsegel lenni az lia neIkIi es livaI eIIloll kep kzll. Az eIso esellen (pI. egy egysznu Iapon a hinyz daialokal keII a heIykie iIIeszleni) a jeIIl csak a foinai jeIIenzokie lud lnaszkodni a feIadal vegiehajlsa soin. Ha azonlan egy sznekkeI, foinkkaI iendeIkezo lil keII kiegeszlenie, akkoi az lia jeIenleslailaIna, iIIelve a sznek is seglhelik a feIadalvegzeslen. LnneI a feIadalnI ceIszeiu neini a feIadalvegzesie foidloll idol. 4. Tcngc!ycs tkrzs A szinneliia fogaInnak isneielel, aIkaInazsl vizsgIhaljuk, ha kInlzo skidonok feIig negiajzoIl kepel adjuk l a jeIIlnek, a szinneliialengeIy feIlnleleseveI. IeIadala az lik kiegeszlese lengeIyes lkizes seglsegeveI. Haliozzuk neg, hogy negyzelicsos vagy sina papion vegezze-e eI a lkizesl. 21 ALKALMAZZA A KEREKTE5 5ZABLYAIT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia az IlaInos iskoIai aIapszinlu nalenalikaoklals lananyagnak ieszel kepezi. izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a keiekles nuveIelenek vegiehajlshoz. A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen leIjesli a feIadalokal. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a sznokkaI kapcsoIalos feIadaloklan nyjloll leIjeslnenylen. Lhhez kapcsoIdhal a ieI ligyak iinli eidekIodes kInlzosege is. A konpelencihoz a keiekles szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A keieklesl lllfeIe nehezsegi fokozalon vizsgIhaljuk. CyakoiIssaI a leIjeslneny javlhal. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A keiekles nuveIelenek vegiehajlshoz egyel nalenalikai fogaInak (pI. heIyieilek, lizedes lil) negeilese is szkseges. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| A hils eiednenyl feIisneii Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel SzzaIekol sznl Iejlen sznoI Meilekegysegekel lvIl Hosszsgol lecsI Hosszsgol nei Mennyisegekel lecsI Mennyisegekel nei UilailaInal lecsI UilailaInal nei A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a keiekles isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. IeIleheljk keideseinkel szlan vagy islan, vIaszlhalunk szveges feIadalol, sll. 2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. hny lizedesjeggyeI doIgozunk). 22 3. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiun-iendszeil. Haliozzuk neg, hogy neIy feIadalok negoIdsa eIvil, es neIyek azok, aneIyekneI kevesle lekinlhelo sIyosnak a leveszles. 4. Haliozzuk neg a keiekleses feIadalok vegiehajlsia sznl idol. 5. Dnlsnk aiiI, hogy szkseg eselen adunk-e seglsegel (pI. a szalIyok lisnelIesenek Iehelosegel). A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al }I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya Hila lpusa: o A keiekles szalIyail nen isneii. o A szalIyl isneii, de nen ninden heIyzellen ludja aIkaInazni. Cyakoiill-e a hilzs vaIaneIy feIadallpus eselelen (keiekles fejsznoIs ljn, iIIelve isos feIadallan). LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A keiekles eIvel ninden feIadallpuslan negfeIeIoen, hila neIkI aIkaInazza. Tiszllan van a keiekles szalIyaivaI, levedesei eIsosoilan figyeInelIensegloI addnak. A keiekles szalIyail egyszeiull feIadalok eselelen heIyesen aIkaInazza, nehezell peIdknI gyakoiill a hilzs. A feIadalok nagyoll ieszel nen kepes negoIdani, a keiekles nuveIelel, aIkaInazsi ndjl nen eili, szalIyail nen isneii. 23 MINTAFELADATOK 1. Kcrckts fcjszmn!ssa! HasznIhalunk konkiel nalenalikapeIdkal (pI. keieklse egesz sznia a 8,73-al), de szveges feIadalok foinjlan is negfogaInazhaljuk a feIadalol. A jeIIlnek azonnaI, eszkzk hasznIala neIkI keII vIaszl adnia keideseinkie. A feIadal eIoll dnlsk eI, nennyil gondoIkozhal egy-egy peIda negoIdsn, iIIelve hogy adunk-e seglsegel, ha nehezsege lnad. 2. Kcrckts rsban Az eIolli feIadalhoz hasonIan ill is aIkaInazhalunk nalenalikapeIdkal, iIIelve szveges feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lonyoIuIlall lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a feIadallpusl aIkaInazni. A feIadalnegoIdsia foidloll idol is neijk, vagy adjunk idokeielel a feIadal eIvegzeseie. 3. Kcrckts gyaknr!atI hc!yzctckbcn Lz a feIadal a lecsIesl/neiesl vizsgI feIadalsoiokkaI jI konlinIhal. IeIduI egy ligy neieleil neg keII lecsInie a jeIIlnek, najd a lenyIeges neiesl is vegie keII hajlania. Lzuln keiheljk loIe a neiesi eiednenyek keieklesel. CyakoiIali peIdakenl nencsak neiesi feIadalokal, hanen pI. penzsszegekkeI kapcsoIalos feIadal- heIyzelekel is aIkaInazhalunk. Mindhion feIadallpusnI vizsgIjuk neg, hogy az eselIeges hila allI szinazik-e, hogy a jeIIl nincs liszllan a keiekles szalIyaivaI, vagy pedig figyeInelIenseg, sznoIsi nehezseg, sll. II a hila hlleielen. 24 AZ EREDMENY NAGY5GRENDJET MEGBEC5LI A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el ecsIesnek nevezzk azl az eIjisl, neIylen egy adoll nennyiseg/eilek ponlosan nen negIIaplhal, ezeil kzeIlo (lecsIl) eilekel iendeInk hozz. A lecsIes nuveIeleveI az IlaInos iskoIai oklals soin isneikednek neg a lanuIk. A lecsIes vonalkozhal nalenalikai nuveIelek vegeiednenyeie, neilekegysegekie, sll. A gyakoiIollsg, a lecsIes leien szeizell lapaszlaIal szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen. Lnnek ksznheloen a leIjeslneny gyakoiIssaI javlhal. A konpelencihoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons, szoizs, oszls) szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A lecsIesi foIyanal soin gyakian a fejsznoIs keszsegel nukdleljk, neIy a negy aIapnuveIel isneielel feIleleIezi. Tovlli fonlos szenponl Iehel az ainyeizek, a viszonyls kepessege (pI. allan az esellen, ha viszonylsi aIapol hasznIunk). A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. ecsIesi eIjisl nagyszn, vIlozalos heIyzellen aIkaInazunk. Szaknai oiienlci fggvenyelen vIlozhal, hogy a lecsIes niie vonalkozik (pI. penzsszegekie, anyag- nennyisegekie, neilani fogaInakia, sznlani nuveIelek vegeiednenyeie, sll.). A lecsIesi foIyanalhoz kapcsoId fonlos lenyezo a negengedell hilzsi lailonny. IeIadal/levekenyseg fggvenyelen vIlozhal, hogy niIyen kzeIlesl lekinlnk eIfogadhalnak a lecsIesi eIjis soin. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel SzzaIekol sznl Szzas sznkilen fejlen sznoI Hosszsgol lecsI Mennyisegekel lecsI UilailaInal lecsI A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a lecsIesi eIjis isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. Nehny Ieheloseg: lecsIes sznlani nuveIelek eselen, lecsIes neiesekhez kapcsoIdan, lecsIes gyakoiIali heIyzeleklen. 2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl. CeIszeiu a feIadalsoiokal egyie nehezedo peIdk (pI. sznlani nuveIelek) aIkaInazsvaI sszeIIlani. 25 3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. viszonylsi aIap lenulalsa a ponlos eilek kzIeseveI). 4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil. Haliozzuk neg feIadalonkenl, hogy neIy lailonnylan eIfogadhal a lecsIesi eiedneny, es neIylen nen. AiiI is dnlsnk, hogy vIaszkenl egy szneilekel keink (pI. 48OO), vagy eIfogadhal a nagysgiend negnevezese (pI. ezies nagysgiend). 5. A leveszles a kInlzo nehezsegu feIadalok eselelen eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg az sszleIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel. IigyeIjnk aiia is, hogy a kInlzo feIadallpusok eselelen a hils eiedneny a kapcsoId fogaInak hinyossgailI is addhal (pI. nincs liszllan a neilekegysegekkeI). Lllen az esellen a ligyi luds hinya es nen a lecsIesi kepesseg aIacsony szinlje a leveszles oka. Lzeil ceIszeiu a lecsIesl lll feIadallpuslan is vizsgIni. 6. Haliozzuk neg a lecsIesek vegiehajlsia sznl idol. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LIfogadhal/nen eIfogadhal lecsIesek ainya. LIfogadhal lecsIesek ainya viszonylsi aIap hasznIalvaI es aneIkI. Hila lpusa: o VaIaneIy feIadallpuslan gyakoiill a hila (pI. neieshez kapcsoId lecsIes). o A lecsIesi nehezseg az aIapnuveIelek leien negIevo hinyossggaI nagyaizhal. o A lecsIesi eIjis Ienyegel nen eili. o onyoIuIlall feIadaloknI, nagyoll eilekekneI hilzik. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A lecsIes ninden feIadallpus eselen negkzeIli a lenyIeges eilekel. A lecsIesi eiednenyek Ieglllje kzeI esik a lenyIeges eilekhez, hilk nehezell feIadaloklan vagy nagyoll eilekek eselen foiduInak eIo. A lecsIesek IlaIlan csak viszonylsi aIap hasznIala neIIell heIyesek, de az eIjis Ienyegel isneii, eili. Meg viszonylsi aIap hasznIalvaI sen kepes kzeIlo eilekekel nondani, a lecsIesi eIjis Ienyegel nen eili. 26 MINTAFELADATOK 1. A!apmvc!ctck bccs!ssc! Malenalikai feIadalsoil adunk l a jeIIlnek (a negy aIapnuveIel feIhasznIsvaI). Szlan keII vIaszoInia aiia, hogy niIyen nagysgiendu az egyes nalenalikapeIdk eiednenye. Az insliukcilan legyk viIgoss sznia, hogy sszegel keII nondania (pI. 6OO), vagy eIegendo a nagysgiend (pI. szzas nagysgiend) neghaliozsa. AIleinalv feIadallpus, ha nehny negoIdoll peIdvaI is kiegeszljk a feIadalsoil. Lkkoi az eiednenyek aIapjn lehel lecsIesl a jeIIl a llli vegeiednenyie vonalkozan. Lllen az esellen figyeIjnk aiia, hogy a peIda es a negoIdand feIadalsoi eilekei nagysgiendlen ne Iegyenek nagyon lvoI egynslI. Haliozzuk neg, nennyi gondoIkodsi idol adunk a vIaszok eIoll. 2. Mrshcz kapcsn!d bccs!sck Az uilailaIon, hosszsg es nennyisegek lecsIesenek konpelencijnI feIsoioIl peIdafeIadalok ellen az IlaInosall, lecsIesi kepessegel vizsgIhal feIadalheIyzellen is feIhasznIhalk. LnneI a feIadallpusnI a gyakoiIollsg, iIIelve a neilekegysegek isneiele lefoIysoIja a leIjeslnenyl. Cyozodjnk neg a feIadal eIoll aiiI, hogy a jeIIl liszllan van-e az adoll neilekegysegekkeI, hogy ne a ligyi luds hinya lefoIysoIja negalvan a leIjeslnenyl. 3. Bccs!sck gyaknr!atI hc!yzctckbcn iniIyen szveges peIdl hasznIhalunk es vIlozalos lenakikel eiinlhelnk, ha gyakoiIali heIyzelhez kapcsoId lecsIesl keink a jeIIlloI. Lllen az esellen a szveges vagy isos insliukci lailaInazzon lnponlokal, neIy aIapjn a lecsIesi nuveIel vegiehajlhal. Lgy peIda: Rendezveny negszeivezeseie keII kaIkuIcil keszleni. Megadjuk azokal a piogianokal, eszkzkel, nennyisegekel, neIyekie szkseg Iesz, es ezekhez a leleIekhez kiIleIIi ial is iendeInk. A jeIIl feIadala, hogy lecsIje neg a iendezvennyeI kapcsoIalos kiadsok vegsszegel a kapoll infoincik feIhasznIsvaI. A feIadal lonyoIuIlsgnak fggvenyelen dnlsnk aiiI, hogy hasznIhal-e eszkzkel a sznoIshoz. 27 MERTANI ALAPI5MERETEKKEL RENDELKEZIK A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az aIapvelo neilani isneielekhez kapcsoId konpelencialanuIs ljn aIakuI ki, iesze az IlaInos iskoIai nalenalikaoklalsnak. Szaknai iinyuIlsglI is fgghel, hogy nil lekinlnk aIapvelo neilani isneielnek (pI. leieIenek, sk- es leiidonok isneiele, kapcsoId fogaInak - pI. leiIel, keiIel leifogal, sll., kepIelek). Meg keII halioznunk, hogy nil eilnk aIapisneiel aIall: a fogaInak eIneIeli isneielel vagy a veIk kapcsoIalos nuveIelekel, sznlsokal, gyakoiIali aIkaInazsukal is. A konpelencia negjeIenlesenek feIleleIe, hogy a jeIIl a sk- es leileIi foinkal aki kel dinenzilan lizoIva is neg ludja kInlzlelni egynslI. A kel, iIIelve hion dinenzilan negjeIeno vizuIis ingeiek eIkInlesehez a leiIls negfeIeIo nukdese szkseges. A geoneliiai fogaInak isneielen lI a vizuIis iendszei: a szen, a kapcsoId idegpIyk es a Ilkeieg negfeIeIo nukdese szoIgIlal aIapol a konpelencia negjeIenlesehez. Lzen leiIelek lelegsege, seiIese akadIyozhalja a konpelencia negjeIenlesel. A neilani aIapisneielekhez kapcsoId konpelencia szinlje gyakoiIssaI javlhal, de egyeni kInlsegek Iehelnek allan, hogy vaIakinek niIyen eizeke van a geoneliiai lenkhoz, iIIelve az eidekIodes szinlje is halssaI Iehel a leIjeslnenyie. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal Ioinkal negkInlzlel Hosszsgol nei Hosszsgol lecsI Mennyisegekel nei Mennyisegekel lecsI UilailaInal nei UilailaInal lecsI izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg azon neilani isneielek kiel, aneIyel aIapvelonek lekinlnk, es a gyakoiIallan vizsgIni kvnunk. 2. A kivIaszloll isneielekkeI kapcsoIallan dnlsnk aiiI, hogy az eIneIeli ludsia vagy a gyakoiIali aIkaInazsia feklelnk hangsIyl a feIadalok soin. 3. VIasszuk ki a feIadalokhoz hasznIand eszkzkel, eselIeg szenIeIlelo ligyakal (pI. papi, ceiuza, neilani idonok, iajzok, sll.). 4. Haliozzuk neg eIoie, hogy adunk-e seglsegel a feIadalok soin a jeIIlnek, ha vaIaniIyen eIneIeli isneiel hinylan nen ludja foIylalni a nunkl. 28 5. A feIadalok nehezsegi fokhoz igazodva IIaplsuk neg ninden esellen a leIjeslneny eIvil/eIfogadhal szinljel. Tegynk kInlsegel az eIneIeli (isneielek negIelel vizsgI) es a gyakoiIali (isneielekel aIkaInaz) feIadalok kzll (ezek ssze is kapcsoIhalk). 6. A feIadalok leivezeseneI hasznIhaljuk a ,Ioinkal negkInlzlel es a ,IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal konpelencik feIadalsoiail. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIadalonkenl eilekeIhelo a kapcsoId eIneIeli fogaInak isneielenek szinlje. LilekeIhelo a gyakoiIali aIkaInazs kepessege. VizsgIhal, hogy a hilk a feIadalok neIy lpusnI foiduInak eIo. MegfigyeIhelo, hogy neIyek azok a neilani isneielek, aneIyek (egyelkenl negfeIeIo leIjeslneny neIIell) hinyoznak. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A neilani fogaInakkaI liszllan van, a kapcsoId feIadalokal heIyesen oIdja neg. A neilani fogaInak IegllljeveI liszllan van, hilk csak sszelellell feIadaloknI, iIIelve figyeInelIenseg niall foiduInak eIo. A feIadalok egy ieszel nen ludja negoIdani a kapcsoId eIneIeli isneielek hinylan, de seglseggeI kepes javlani leIjeslnenyen. AIapvelo neilani isneielek hinyoznak, gy a feIadalok nagy iesze piolIenl okoz a sznia. TeIjeslnenye seglseg, nagyaizal halsia sen javuI. 29 MINTAFELADATOK 1. MrtanI a!akzatnk fc!Ismcrsc A jeIIlnek kInlzo lonyoIuIlsg iajzokal, likal nulalunk. IeIadala, hogy feIisneije es negnevezze a kepen Ilhal neilani idonokal. Ha vIaszai IlaInosak (pI. negyszg), keihelnk ponloslsl. KeidesekkeI lovlli infoincil szeiezhelnk a jeIIl geoneliiai isneieleiioI: pI. nulassa neg a szinneliikus foinkal, nulassa neg azokal, aneIyek deiekszgel lailaInaznak, iajzoIja le az lIkal, nagassgol, sll. A feIadal kiegeszlhelo a neiesie (pI. hosszsgneies) vonalkoz konpelencik vizsgIalvaI, a foink negkInlzleleseie vonalkoz konpelencia vizsgIalvaI es sznlsos feIadalokkaI, neIyek a kapcsoId kepIelek isneielel feIleleIezik. 2. MrtanI fnga!mak gyaknr!atI a!ka!mazsa A feIadal annyilan lovli az eIozol, hogy az insliukci vaIaniIyen gyakoiIali piolIenl lailaInaz, es ezl keII a jeIIlnek a neilani isneielek aIkaInazsvaI negoIdania. Dnlhelnk gy, hogy csupn a feIadal vegeiednenyeloI kvelkezlelnk a fogaInak isneieleie, de eIjihalunk gy is, hogy a feIadal vegiehajlsa soin foIyanalosan keijk a jeIIlel, hogy indokoIja az eIjis ndjl. IeIadalonkenl haliozzuk neg a feIhasznIhal eszkzk (pI. neioeszkz) kiel. Nehny peIda: Keszlsen hiondinenzis iajzol egy ligyiI (pI. egy lloi a heIyiseglen) a neielek negadsvaI. Megadoll neielu heIyiseg luikoIshoz sznoIja ki, nennyi luikoI anyagia van szkseg. Kisneielu iajzol/pIaklol (a iajz neilani idonokal lizoIjon) keszlsen eI nagyoll neiellen az ainyok neglailsvaI. IeIig kesz lil fejezzen le gy, hogy szinneliikus Iegyen, sll. A feIadalok leivezeseneI hasznIhaljuk a ,Ioinkal negkInlzlel es a ,IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal konpelencik feIadalsoiail. NeneIy gyakoiIali feIadal a iajz- es eszkzhasznIallaI kapcsoIalos konpelencik vizsgIalvaI is sszeklhelo. 3O HA5ZNLJA A NEGY 5ZMTANI ALAPMVELETET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia az IlaInos iskoIai aIapszinlu nalenalikaoklals lananyagnak ieszel kepezi. izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a negy aIapnuveIel vegiehajlshoz. A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen leIjesli a feIadalokal. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a sznokkaI kapcsoIalos feIadaloklan nyjloll leIjeslnenylen. Lhhez kapcsoIdhal a ieIligyak iinli eidekIodes kInlzosege is. A konpelencihoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons, szoizs, oszls) szalIyainak isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A konpelencihoz kapcsoId kepesseg az is, hogy feIisneii-e a jeIIl, hogy adoll heIyzellen neIyik aIapnuveIelel keII aIkaInaznia, vagyis az isleIi nalenalikapeIdkon lI a lanuIl nuveIelek gyakoiIali szinlu aIkaInazsi keszsegeveI is iendeIkeznie keII. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| HasznIja a sznoIgepel A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi SzzaIekol sznl Iejlen sznoI Meilekegysegekel lvIl Hosszsgol lecsI Hosszsgol nei Mennyisegekel lecsI Mennyisegekel nei UilailaInal lecsI UilailaInal nei A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a negy aIapnuveIel isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. Nehny Ieheloseg: fejlen sznoIs, islan sznoIs, sznoIgep hasznIala. 31 2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. egyszeiu isleIi nalenalika- peIdk, szveges feIadalok, egesz sznok, lizedes lilek, sll.). 3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. sznoIgep- hasznIal, ivezelo keidesek, sll.). 4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil (pI. niIyen hilasznig eIfogadhal a leIjeslneny). 5. A leveszles a kInlzo nehezsegu feIadalok eselelen eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel. 6. Haliozzuk neg az aIapnuveIelek vegiehajlsia sznl idol. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al }I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya. Cyakoiill-e hilzs vaIaneIyik aIapnuveIel eselelen. Cyakoiill-e a hilzs vaIaneIy feIadallpus eselelen. KIn vizsgIhal a fejsznoIs /islan sznoIs / sznoIgeppeI sznoIs eselelen nyjloll leIjeslneny. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A negy aIapnuveIelel ninden feIadal- lpuslan hillIanuI, nagalizlosan aIkaInazza. A negy aIapnuveIelel lizlosan aIkaInazza, nehny figyeInelIensegloI eiedo sznoIsi hill vel. Az aIapnuveIelek vaIaneIyikeneI, iIIelve nehezell feIadalok eselen gyakoiill a leveszles, de seglseggeI kepes neglaIIni a j negoIdsl. AIapvelo nalenalikai hinyossgok lapaszlaIhalk a negy aIapnuveIel aIkaInazslan. A hilil nen kepes javlani. 32 MINTAFELADATOK 1. A!apmvc!ctck fcjszmn!ssa! HasznIhalunk konkiel nalenalikapeIdkal (pI. nennyi 5x15`), de szveges peIdk foinjlan is negfogaInazhaljuk a feIadalol. Dnlsnk aiiI, hogy a keidesek kiziIag egesz vagy lil sznokia is kileijedjenek-e. A szveges peIdk, kInsen, ha azokal a gyakoiIali eIelloI vesszk, a Iogikus gondoIkodsl, a gyakoiIali aIkaInazs keszsegel nulalhaljk. A szveges feIadalok lovlli eIonye, hogy nen lailaInaznak diiekl ulaIsl aiia, neIyik aIapnuveIelel keII aIkaInazni, gy azl is negfigyeIheljk, hogy a jeIIl kepes-e a negfeIeIo nuveIel kivIaszlsia. 2. A!apmvc!ctck rsbc!I p!dkban Az eIolli feIadalhoz hasonIan ill is aIkaInazhalunk nalenalikapeIdkal, iIIelve szveges feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a feIadallpusl aIkaInazni. A feIadalnegoIds gyoisasgl is figyeIjk neg (vagy adjunk idokeielel a feIadalhoz). 3. A!apmvc!ctck szmn!gp haszn!atva! A sznoIgep hasznIalnak keszsegeioI is infoincil szeiezhelnk, ha a feIadalnegoIds soin lizlosljuk az eszkzl a jeIIl sznia. 33 5ZZALEKOT 5ZMT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia az IlaInos iskoIai aIapszinlu nalenalikaoklals lananyagnak ieszel kepezi. izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a szzaIeksznls vegiehajlshoz. A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen leIjesli a feIadalokal. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a sznokkaI kapcsoIalos feIadaloklan nyjloll leIjeslnenylen. Lhhez kapcsoIdhal a ieIligyak iinli eidekIodes kInlzosege is. A konpelencia negjeIenlesehez a szzaIeksznlshoz kapcsoId szalIyok, fogaInak (aIap, szzaIekIl, szzaIekeilek) isneiele es aIkaInazsnak kepessege szkseges. A konpelencihoz kapcsoId kepesseg az is, hogy feIisneii-e a jeIIl, hogy niIyen heIyzellen, hogyan aIkaInazza a szzaIeksznlsl. Vagyis az isleIi nalenalikapeIdkon lI a lanuIl nuveIel gyakoiIali szinlu aIkaInazsi keszsegeveI is iendeIkeznie keII. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A szzaIeksznls lilenhel sznoIgep seglsegeveI is. Lllen az esellen az eszkz negfeIeIo hasznIala lizloslja a j leIjeslnenyl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| HasznIja a sznoIgepel A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi Szzas sznkilen fejlen sznoI HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a szzaIeksznls isneielel niIyen ndszeiieI kvnjuk vizsgIni. Lidenes lllfeIe negkzeIlesl aIkaInazni. Nehny Ieheloseg: kvelkezlelesseI (fejlen sznoIs), egyenIel aIkaInazsvaI (islan), sznoIgep hasznIalvaI. 2. Haliozzuk neg a feIadalok nehezsegi/sszelellsegi fokl (pI. egyszeiu isleIi nalenalika- peIdk, szveges feIadalok, sll.). 3. Dnlsnk aiiI, hogy a lonyoIuIlall feIadalok eselen nyjlunk-e seglsegel (pI. sznoIgep- hasznIal, ivezelo keidesek, sll.). 4. Keszlsk eI a leIjeslneny eIIenoizeseie szoIgI kiileiiuniendszeil (pI. niIyen hilasznig eIfogadhal a leIjeslneny). 34 5. A leveszles a kInlzo nehezsegu feIadalok eselelen eIleio sIy Iehel. RangsoioIjuk a feIadalokal nehezseg szeiinl, es IIaplsuk neg a leIjeslneny nininIisan eIvihal szinljel. 6. Haliozzuk neg a feIadalok vegiehajlsia sznl idol. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al }I/iosszuI negoIdoll feIadalok ainya. MeIyik lenyezo (aIap, szzaIekeilek, szzaIekIl) kisznlsa eselelen gyakoiill a hila. MeIy feIadallpus (kvelkezleles, kepIel aIkaInazsa, sznoIgep hasznIala) eselelen gyakoiill a leveszles. KepIelek / szveges feIadalok eselen nyjloll leIjeslneny sszevelese. }avuI-e a leIjeslneny, ha seglsegel nyjlunk. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szzaIeksznlsl ninden vizsgIl feIadalheIyzellen hillIanuI leIjesli. A szzaIeksznls eIvel isneii, kevesel hilzik, eIsosoilan figyeInelIenseg niall. A feIadalok kl. feIeneI leves eiednenyie jul, eIneIeli isneielei lizonylaIanok. SeglseggeI kepes javlani leIjeslnenyel. A szzaIeksznls eIvel nen eili, nen kepes aIkaInazni. Seglseg halsia sen javuI a leIjeslnenye. 35 MINTAFELADATOK 1. 5zza!kszmts fcjszmn!ssa! AIkaInazzunk egyie nehezedo feIadalsoil. Keideseinkel feIleheljk kzvelIen foinlan is (pI. nennyi 2O-nak a 4O-a`), de hasznIhalunk szveges feIadalokal, gyakoiIali peIdkal is. A feIadalok az aIap, a szzaIekeilek es a szzaIekIl eselen is vizsgIjk a fejsznoIs kepessegel. IigyeIjnk aiia, hogy a fejsznoIs nII konpelenciakenl is eileInezhelo, gy a iossz negoIdsok nen feIlelIenI a szzaIeksznlsi isneielek hinyl jeIzik. Tll feIadallpus aIkaInazsvaI kszlIheljk ki ezl a Iehelseges loizl lenyezol (pI. kepIel aIkaInazsvaI ugyanallan a feIadallan heIyes eiednenyie jul). 2. 5zza!kszmts rsban Az eIolli feIadalhoz hasonIan ill is aIkaInazhalunk nalenalikapeIdkal, iIIelve szveges feIadalokal. Ha nagyoll sznokkaI, lizedes lilekkeI keII doIgozni, akkoi eidenes ezl a feIadallpusl aIkaInazni. 3. 5zza!kszmts szmn!gp haszn!atva! A sznoIgep hasznIalnak keszsegeioI is infoincil szeiezhelnk, ha a feIadalnegoIds soin lizlosljuk az eszkzl a jeIIl sznia. Ionlos figyeIni aiia, hogy a iossz negoIds a sznoIgep nen negfeIeIo isneieleloI, kezeIesenek hinyossgailI, iIIelve figyeInelIensegloI is szinazhal, ezeil a szzaIeksznls isneielel egyel ndokon is eIIenoiizzk. 36 HO55Z5GOT BEC5L A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A hosszsglecsIes konpelencija a hosszsg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdik szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek, iIIelve kiinduIponlkenl szoIgInak. A hosszsglecsIes kepessege a hosszsg fogaInnak, neilekegysegenek isneielen aIapuI. A lecsIes levekenysege sok esellen eIozeles lapaszlaIalol, gyakoiIalol feIleleIez: oIyan heIyzeleklen ludunk nagyoll vaIsznuseggeI ponlos lecsIesekel adni, neIyekkeI gyakian laIIkozlunk. A hosszsglecsIes foIyanallan az ainyeizeknek, szenneileknek fonlos szeiepe Iehel. Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo szeneIy, ha van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes. (II. ha kel vonaI kzI az egyikioI ludja, hogy hossza 1O cn, akkoi elloI kiinduIva, a kel vonaIal sszevelve, a nsik hosszsgl is kepes viszonyIagos ponlossggaI negnondani.) A lecsIes ponlossga gyakoiIssaI fokozhal, n az ainyeizek fggvenyelen egyeni kInlsegek Iehelnek a fejIodeslen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Hosszsgol nei A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl Szzas sznkilen fejlen sznoI Nyi, vg, daialoI, apil A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a hosszsg lecsIesel niIyen sszelellsegu feIadalok seglsegeveI szeielnenk neini. (II. vonaIhosszsg lecsIese, ligyak, heIyisegek neieleinek lecsIese, sll.) 2. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e seglsegel a lecsIeshez. Seglseg Iehel vaIaniIyen viszonylsi aIap hasznIala (pI. vonaIhosszsg-lecsIesneI egy ,segedvonaI, neIynek neielel negadjuk, es a jeIIl ehhez viszonylhalja a llli vonaIal). 3. VIasszuk ki a hosszsglecsIes ligyuI hasznIl eszkzkel, likal. 4. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI. 5. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl a negengedhelo hilalailonnyl. IeIadalonkenl eidenes svokal neghaliozni, ahoI a lecsIes ,jnak/ ,eIfogadhalnak/ ,nen eIfogadhalnak ninoslhelo. 6. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI. Lzen a ndon a feIadalsoi sszekapcsoIhal a hosszsgneies konpelencijnak vizsgIalvaI. 37 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIhelo a ,j/ ,eIfogadhal / nen eIfogadhal negoIdsok ainya. MegfigyeIhelo, hogy a feIadalok soin a gyakoiIsnak ksznheloen javuI-e a leIjeslneny. MegfigyeIhelo a vIaszads gyoisasga. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A lecsIesi eiednenyek j szenneilekel, ponlossgol, ainyeizekel nulalnak, az eiednenyek ninden esellen a lenyIeges eilek kzeIelen vannak. A lecsIesi eiednenyek nagy iesze heIyes, de nehny aIkaIonnaI jeIenlosell eIleies nulalkozik a lenyIeges hosszsghoz kepesl. MegkzeIloIeg azonos ainylan jeIennek neg eIfogadhal es nen eIfogadhal hosszsglecsIesi eiednenyek. A hosszsglecsIesi adalok veIelIenszeiuek, hilsak, a gyakoiIs vagy a ivezelo keidesek sen nveIik a leIjeslnenyl. 38 MINTAFELADATOK 1. Vnna!hnsszsg bccs!sc A jeIIl eIe iakunk egy papiIapol, kInlzo hosszsg egyenes vonaIakkaI. Mulalunk neki egy segedvonaIal, neIynek hosszsgl cn-len negadjuk. Lnnek seglsegeveI a jeIIlnek neg keII lecsInie a vonaIak hosszsgl. Nehezlell vIlozal, ha csak a feIadal eIejen nezheli neg a viszonylsi aIapkenl hasznIl egyenesl, es a lecsIesl enIekezelloI keII vegeznie. 2. Trgyak hnsszsgnak bccs!sc KivIaszlunk a szollan/leienlen egy nagyoll neielu lelszoIeges ligyal (pI. aszlaI, szekieny), es aiia keijk a jeIIlel, hogy lecsIje neg a neieleil cn-len, n-len. LnneI a feIadalnI is ceIszeiu viszonylsi aIapol negadni. Nehezell feIadal, ha aiia keijk a jeIIlel, hogy annak a leiennek a neieleil lecsIje neg, neIylen lailzkodunk. Lllen az esellen pI. egy alIak neielenek negadsa hasznos viszonylsi ponl Iehel. 3. Hnsszsgrtkck c!!cnrzsc A jeIIl eIe iakunk egy papil, neIyen egy lelszoIeges, egyenes vonaIakkaI negiajzoIl aIakzal Ilhal, a hosszeilekek feIlnleleseveI, neIyek neneIyike hils. Aiia keijk a jeIIlel, hogy szenneilekeie lnaszkodva laIIja neg azokal a vonaIakal, aneIyekneI nen a vaIs hosszsgeilek van feIlnlelve. LnneI a feIadalnI fonlos, hogy a iajzon ns sznneI kieneIve jeIezznk egy vagy lll hileIes eilekel, es eiie a jeIIl figyeInel feIhvjuk. (A viszonylsi aIap kihagyhal ugyan a feIadaloklI, de aiia eidenes figyeInel foidlani, hogy ellen az esellen az eIso heIyleIen lecsIes aIapjuI szoIgIhal a lllinek, ani a vegeiednenyl negalv iinylan loizlja. MegoIds Iehel, ha az egyes feIadalok eIoll feIkeijk a jeIIlel, lecsIjn neg egy adoll hosszsgol (pI. egy egyenes hosszsgl), najd ezl ponlosljuk, kijavljuk, es ezl a javloll eilekel hasznIhalja a feIadal soin viszonylsi aIapkenl. 39 HO55Z5GOT MER A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A hosszsgneies kepessege lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai nalenalikaoklals lananyagnak. A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: a hosszsg SI (szalvny) neilekegysegenek isneielel, iIIelve a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (nn, cn, n, sll.) feIleleIezi. A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (vonaIz, neioszaIag) hasznIalnak isneiele. CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo. izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai isneielek negIele eIengedhelelIen a hosszsgneies konpelencijhoz. A neilekegysegek kzlli lvIlsoklan nyjloll leIjeslneny ugyancsak fejIeszlhelo gyakoiIssaI. Lz a kepesseg feIleleIezi a neilekegyseg-lvIls eIvenek, szalIyainak isneielel, negeilesel, ani szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak. A hosszsgneies konpelencijhoz kapcsoIdhalnak a neiesseI sszefggo egyel fogaInak (pI. egy ligy szeIessege, nagassga, neIysege, keiIele, sll.). Lzekel a fogaInakal isneini keII a feIadalok koiiekl vegiehajlshoz. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Hosszsgol lecsI A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik Szzas sznkilen fejlen sznoI HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl Nyi, vg, daialoI, apil A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a hosszsg neiesel niIyen sszelellsegu feIadalok seglsegeveI szeielnenk neini. (II. vonaIhosszsg neiese, ligyak neielei, keiIele, sll.) 2. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl vehel a jeIIl igenyle a feIadal vegiehajlshoz (pI. vonaIz, neioszaIag, sll.). 3. VIasszuk ki a neiesie hasznIl ligyakal, eszkzkel. 4. Dnlsnk aiiI, hogy a neies vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI. 5. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll hosszsgeilekek lvIlsvaI is (neleiioI cn-ie, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese. 4O 6. Haliozzuk neg a feIhasznIl eszkzk eselelen negengedhelo hilahalil (pI. cn-len vaI neies eselen engedeIyezell-e nehny nn levedes, sll.). A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a hosszeilekek eselelen. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neilekegysegek lvIlsnI. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna az eilekek keiekleseneI. LilekeIhelo a neioeszkz hasznIallan vaI jilassg, gyakoiIollsg. LilekeIhelo a feIadalvegzes idolailana. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A neiesi eiednenyek heIyesek, a neioeszkzl szakszeiuen hasznIja, a hosszsgneiesseI kapcsoIalos fogaInakkaI, az lvIls aIkaInazsvaI liszllan van. HeIyes neiesi eiednenyek es eszkzhasznIal neIIell lizonylaIansg lapaszlaIhal a neilekegysegek es a keieklesi szalIyok, iIIelve az lvIls aIkaInazslan. A neioeszkz aIkaInazsi ndjl isneii, de lll neiesi hill is vel. A kapcsoId fogaInakkaI nincs leIjesen liszllan, sokal hilzik az lvIlsi/keiekleses feIadalok soin. HeIyleIen eszkzhasznIal es a kapcsoId nalenalikai aIapfogaInak isneielenek hinya jeIIenzi. 41 MINTAFELADATOK 1. Vnna!hnsszsg mrsc A jeIIl eIe iakunk egy papiIapol, kInlzo hosszsg egyenes vonaIakkaI. IeIadala, hogy vonaIz seglsegeveI negIIaplsa a hosszsgukal cn-len. A kapoll eilekekel ezuln nn-len is ki keII fejeznie. Ha nen keiek eilekekel kap a neies soin, feIkeijk, hogy keieklse azokal. 2. Trgyak hnsszsgnak mrsc KivIaszlunk a szollan/leienlen egy nagyoll neielu lelszoIeges ligyal (pI. aszlaI, szekieny), es aiia keijk a jeIIlel, hogy adja neg a neieleil cn-len, n-len. A feIadallaI eIIenoiizhelo a nagassg, neIyseg, szeIesseg fogaInainak heIyes hasznIala is. 3. Hnsszsgrtkck c!!cnrzsc A jeIIl eIe iakunk egy papil, neIyen egy lelszoIeges, egyenes vonaIakkaI negiajzoIl aIakzal Ilhal a hosszeilekek feIlnleleseveI, neIyek neneIyike hils. Aiia keijk a jeIIlel, hogy eIIenoiizze a neiesi eiednenyekel, es javlsa a hilkal. A 2-3. feIadal is kiegeszlhelo az lvIlsia es a keieklesie vonalkoz insliukcikkaI. 4. Tcr!ct mrsc Lgy dolozl iakunk a jeIIl eIe. Aiia keijk, IIaplsa neg, niIyen neielu csonagoIpapi keIIene ahhoz, hogy a dolozl kile ludjuk luikoIni veIe. 42 MENNYI5EGEKET BEC5L (TMEGET, NYER5ANYAGOKAT) A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A lneg lecsIesenek konpelencija a lneg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdik szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek, iIIelve kiinduIponlkenl szoIgInak. A lneg neiesenek kepessege a lneg fogaInnak, neilekegysegenek isneielen aIapuI. A lecsIes levekenysege sok esellen eIozeles lapaszlaIalol, gyakoiIalol feIleleIez: oIyan heIyzeleklen ludunk nagyoll vaIsznuseggeI ponlos lecsIesekel adni, neIyekkeI gyakian laIIkozlunk. (II. ha vaIaki gyakian foz, akkoi az eleIek keszlesehez hasznIand nennyisegekel egy ido uln neies neIkI is, nagy lizlonsggaI neg ludja lecsIni.) A lneg lecsIesenek foIyanallan az ainyeizeknek, a szenneileknek fonlos szeiepe Iehel. Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo szeneIy, ha van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes. Tovlli seglseg Iehel az adoll anyag, nyeisanyag isneiele. Ha vaIaki gyakian doIgozik adoll anyaglpussaI (pI. fa, fen, sll.), nagyoll vaIsznuseggeI kepes ponlos lecsIesie, ninl nikoi eIoszi laIIkozik veIe. A lecsIes ponlossga gyakoiIssaI fokozhal, n az ainyeizek fggvenyelen egyeni kInlsegek Iehelnek a fejIodeslen. Az alaiognzis eInevezesu iilka lelegseg a sIyeizekeIes kepessegenek hinyl, iIIelve a kInlzo sIy ligyak kzlli kInlsegleleI kepessegenek hinyl jeIenli. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Mennyisegekel nei (lnegel, nyeisanyagokal) A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl Szzas sznkilen fejlen sznoI Nyi, vg, daialoI, apil A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a lneg lecsIesehez feIhasznIand ligyak, anyagok, nyeisanyagok kiel. AIkaInazhalunk kInfeIe ligyakal, anyagokal, de eIjihalunk gy is, hogy ugyanazon anyaglI nulalunk le a jeIIlnek kInlzo lneguekel. 2. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e seglsegel a lecsIeshez. Seglseg Iehel vaIaniIyen viszonylsi aIap hasznIala (pI. egy 1 kg-os sIyl vehel a kezele a lecsIes negkezdese eIoll, es a llli ligy, anyag sIyl ehhez viszonylva lecsIheli neg). 3. Haliozzuk neg, hogy niIyen lnegu ligyakkaI doIgozunk. Szaknai oiienlci fggvenyelen vIlozlalhalak a lenulaloll ingeiek, de kInlzo nagysgiendu (kis- kzepes-nagy lnegu) eszkzkel is hasznIhalunk. 43 4. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI. 5. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl a negengedhelo hilalailonnyl. IeIadalonkenl eidenes svokal neghaliozni, ahoI a lecsIes ,jnak/ ,eIfogadhalnak/ ,nen eIfogadhalnak ninoslhelo. 6. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI. Lzen a ndon a feIadalsoi sszekapcsoIhal a lnegneies konpelencijnak vizsgIalvaI. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIhelo a ,j/ ,eIfogadhal / nen eIfogadhal negoIdsok ainya. MegfigyeIhelo, hogy a feIadalok soin a gyakoiIsnak ksznheloen javuI-e a leIjeslneny. MegfigyeIhelo, hogy a viszonylsi aIap negIele/hinya lefoIysoIja-e a lecsIes ponlossgl. MegfigyeIhelo a vIaszads gyoisasga. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A lecsIesi eiednenyek j sIyeizekeIesl, ponlossgol, ainyeizekel nulalnak, az eiednenyek ninden esellen a lenyIeges eilek kzeIelen vannak. A lecsIesi eiednenyek nagy iesze heIyes, de nehny aIkaIonnaI jeIenlosell eIleies nulalkozik a lenyIeges lneghez kepesl. MegkzeIloIeg azonos ainylan jeIennek neg eIfogadhal es nen eIfogadhal lneg- lecsIesi eiednenyek. A lneglecsIesi adalok veIelIenszeiuek, hilsak, a gyakoiIs vagy a ivezelo keidesek sen javljk a leIjeslnenyl. 44 MINTAFELADATOK 1. Trgyak tmcgnck bccs!sc vIsznnytsI a!ap haszn!atva! A jeIIl eIe iakunk kInlzo neielu/lnegu ligyakal, eselIeg aIapanyagokal. Lgy 1 kg-os (vagy ns, lelszes szeiinli) sIyl adunk l neki, es aiia keijk, hogy a viszonylsi aIapkenl hasznIl sIy seglsegeveI lecsIje neg az egyes ligyak lnegel. A sIyl ninden aIkaIonnaI jia hasznIhalja a lecsIeshez, nen csak a feIadal eIejen. Nehezlell vIlozal, ha nagyon kis lnegekkeI doIgozunk, iIIelve ha a lecsIeshez hasznIl ligyak lnegelen nincs sznollevo kInlseg. IigyeIjnk aiia, hogy a viszonylsi aIapkenl hasznIl lneg nagysgiendje kzeI essen a lenulaloll ingeiekhez. A lecsIesl kInlzo neilekegysegeklen is keiheljk. 2. 5nrbarcndczs tmcg a!apjn Lllen a feIadallan a jeIIlnek nen a ligyak lnegel, hanen lnegeik egynshoz vaI viszonyl keII heIyesen negIIaplani. Tnegk szeiinl cskkeno vagy nvekvo soiiendle keII iendeznie az eIeje iakoll ligyakal, anyagokal. Igy a viszonyls kepessegeioI, az ainyeizekioI kaphalunk infoincil. A feIadal kiegeszlhelo a soilaiendezell doIgok lnegeilekenek lecsIeseveI. 3. Tmcgbccs!s szcmmrtk a!apjn A jeIIl eIe iakunk liniIyen anyagol, neIynek sszsIyl kzIjk veIe. (pI. 1 kg Iiszlel, 1O kg jsgpapil, sll.). IeIadala, hogy a kvnl anyaglI lizonyos nennyisegekel eI/kivegyen (az eIolli peIdnI naiadva: pI. 4O dkg Iiszlel, 3 kg jsgpapil, sll.). Lz a feIadal a szenneilekioI is infoincil nyjl. A feIadalok lovlhelok, iIIelve sszekapcsoIhalk a lneg neieseie vonalkoz konpelencia vizsgIalvaI, ha a jeIIl naga eIIenoiizheli lecsIesei heIyessegel neioeszkz (neiIeg) seglsegeveI. 45 MENNYI5EGEKET MER (TMEGET, NYER5ANYAGOKAT) A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A lneg neiese lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai fizikaoklals lananyagnak. A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: a lneg SI (szalvny) neilekegysegenek isneielel, iIIelve a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (kg, dkg, g, sll.) feIleleIezi. A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (pI. neiIeg) hasznIalnak isneiele. CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo. izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai/fizikai isneielek negIele eIengedhelelIen a lnegneies vegiehajlshoz. A neilekegysegek kzlli lvIlsoklan nyjloll leIjeslneny ugyancsak fejIeszlhelo gyakoiIssaI. Lz a kepesseg feIleleIezi a neilekegyseg-lvIls eIvenek, szalIyainak isneielel, negeilesel, neIy szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak. A nennyiseg/lneg neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdhalnak egyel fogaInak (pI. leifogal, suiuseg, sll.). Lzek isneiele a feIadalok vegiehajlshoz szkseges Iehel. Szaknai oiienlcilI fggoen a konpelencihoz kapcsoIdhal a fizikai IIkepesseg szksegessege, anennyilen a neini kvnl anyag nagy lnegu, ezeil kezeIese eiokifejlesl, fokozoll izonnunkl feIleleIez. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Szzas sznkilen fejlen sznoI HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl Mennyisegekel lecsI UilailaInal nei UilailaInal lecsI Nyi, vg, daialoI, apil A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a lneg neiesel niIyen lpus anyagok, nyeisanyagok igenyle veleIeveI szeielnenk vizsgIni. Az anyag jeIIege kznls is Iehel, anennyilen inkll a neioeszkz-hasznIal es a neilekegysegek isneiele II vizsgIalunk fkuszlan. 2. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl vehel a jeIIl igenyle a feIadal vegiehajlshoz (pI. konyhaneiIeg). 3. Dnlsnk aiiI, hogy a neies vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI. 4. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll lnegeilekek lvIlsvaI is (kg-iI dkg-ia, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese. 5. Haliozzuk neg a feIhasznIl neioeszkz eselelen negengedhelo hilahalil (pI. dkg-lan lileno neies eselen engedeIyezell-e nehny g levedes, sll.) 46 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neil lnegek eselelen. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neilekegysegek lvIlsnI. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna az eilekek keiekleseneI. LilekeIhelo a neioeszkz hasznIallan vaI jilassg, gyakoiIollsg. LilekeIhelo a feIadalvegzes lene. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A neiesi eiednenyek heIyesek, a neioeszkzl szakszeiuen hasznIja, a lnegneiesseI kapcsoIalos fogaInakkaI liszllan van. HeIyes neiesi eiednenyek es eszkzhasznIal neIIell lizonylaIansg lapaszlaIhal a neilekegysegek es a keieklesi szalIyok aIkaInazslan. A neioeszkz aIkaInazsi ndjl isneii, de lll neiesi hill is vel. A kapcsoId fogaInakkaI nincs leIjesen liszllan, sokal hilzik az lvIlsi/keiekleses feIadalok soin. HeIyleIen eszkzhasznIal es a kapcsoId nalenalikai/fizikai aIapfogaInak isneielenek hinya jeIIenzi. 47 MINTAFELADATOK A feIadalok a kInlzo lpus neioeszkzk heIyes hasznIalnak isneielen aIapuInak. A feIadalsoi szaknai iinyuIlsglI fggoen lovll lovlhelo (pI. loIli neiIeg hasznIala, sll.). Anennyilen oIyan eszkzl hasznIunk, aniveI a jeIIl neg nen laIIkozoll, kezeIesi ndjiI a feIadal vegiehajlsa eIoll ljekozlassuk. 1. Knnyhamr!cg A nindennapi eIelloI jI isneil neioeszkz kezeIesenek vizsgIalhoz eIeIniszei aIapanyagokal hasznIhalunk (pI. Iiszl, cukoi, luigonya, sll.). A kapoll neiesi eiednenyekel a neilekegysegek lvIlsvaI, iIIelve keieklesseI is keiheljk a jeIIlloI. LIelszeiulle lehelo a feIadal, ha egy eleI ieceplje aIapjn keII a kInlzo aIapanyagokal kineinie. 2. PatIkamr!cg Kis lnegek eselen a ponlossgol, piecizilsl vizsgIhaljuk palikaneiIeg seglsegeveI. 3. DIgIt!Is mr!cg A digilIis eszkz hasznIala ns lpus kezeIesl igenyeI, ninl a hagyonnyos neioeszkzk. Anennyilen a jeIIl nen isneii az eszkz kezeIesel, a feIadal vegiehajlsa eIoll ljekozlassuk aiiI. A neilekegysegek lvIlsa es a keiekles ellen az esellen is iesze Iehel a feIadalnak. HeIyleIen vIaszok eselen vizsgIjuk neg, hogy a neiesi hill az eIneIeli isneielek, fogaInak hinya vagy a neioeszkz heIyleIen hasznIala okozla-e. 48 5ZZA5 5ZMKRBEN FEJBEN 5ZMOL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia az IlaInos iskoIai aIapszinlu nalenalikaoklals lananyagnak ieszel kepezi. izonyos szinlu eileIni kepessegek negIele eIengedhelelIen a fejsznoIs vegiehajlshoz. A gyakoiIollsg szeiepel jlszik a konpelencia negjeIenlesenek szinljelen: aki gyakian doIgozik sznokkaI, vaIsznuIeg gyoisallan, knnyellen leIjesli a feIadalokal. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a sznokkaI kapcsoIalos feIadaloklan nyjloll leIjeslnenylen. Lhhez kapcsoIdhal a ieIligyak iinli eidekIodes kInlzosege is. A fejlen sznoIs konpelencijhoz a nalenalikai aIapnuveIelek (sszeads, kivons, szoizs, oszls) szalIyainak isneiele szkseges. A sznokkaI kapcsoIalos nenlIis levekenyseg, az anaIilikus es Iogikai nuveIelek vegzese a laI agyfeIleke nukdesehez kapcsoIdik, gy ennek seiIese zavaiokal okozhal a konpelencia negjeIenleselen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| HasznIja a sznoIgepel A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel SzzaIekol sznl Meilekegysegekel lvIl ecsIesie es neiesie vonalkoz konpelencikkaI li (uilailaIon, nennyisegek, hosszsg) A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a fejsznoIsl (1-loI 1OO-ig) niIyen nehezsegi fokon kvnjuk eIIenoiizni. Nehny Ieheloseg: a sznok egynsulnisgnak isneiele a sznsoi foIylalsvaI, a negy aIapnuveIel lizlos aIkaInazsa szzas sznkilen, sznsoiozalok Ieliehozsa, szalIyszeiusegeik feIisneiese. 2. Dnlsnk aiiI, hogy sszelellell feIadalok, pI. sznsoiozalok foIylalsa eselen nyjlunk-e seglsegel, anennyilen nIIan nen ludja negoIdani. 3. Haliozzuk neg, hogy feIadalaink eselelen nil lekinlnk j /eIfogadhal/nen eIfogadhal leIjeslnenynek. 4. IeIadalonkenl dnlsnk aiiI, hogy nennyi idol adunk a negoIdsia. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al 49 Teveszlesek szna a sznok (1-loI 1OO-ig) feIsoioIslan. Hilk szna a negy sznlani aIapnuveIel eselelen. Hilk szna a sznsoiozalok IeliehozsnI. Hila lpusa (pI. vaIaneIyik aIapnuveIelleI nincs liszllan). LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szzig sznoIsl, a negy aIapnuveIel aIkaInazsl sznsoiozalok IeliehozsvaI hillIanuI leIjesli. A sznokkaI, soiozalokkaI, aIapnuveIelekkeI liszllan van. MininIis hilaszn, figyeInelIenseg niall van, ezl kepes javlani. A sznsoil egyloI szzig isneii, az aIapnuveIelek, iIIelve a sznsoiozalok leien gyakiallan hilzik, eIneIeli hinyossgok lapaszlaIhalk. AIapvelo nalenalikai hinyossgok lapaszlaIhalk a sznsoi isneielelen es a negy aIapnuveIel aIkaInazslan. A hilil nen kepes javlani. 5O MINTAFELADATOK 1. 5zmnk 1-t! 100-Ig A sznok isneielenek eIIenoizesel szlan vegezzk. IeIdk a sznoIsl eIIenoizo feIadalokia: TelszoIeges sznol kivIaszlunk (1-1OO-ig) es keijk a jeIIlel, hogy foIylassa a sznsoil. TelszoIeges sznol kivIaszlunk (1-1OO-ig), es aiia keijk a jeIIlel, hogy visszafeIe sznoIjon. SznoIjon 1OO-ig 5-seveI, 1O-eseveI..sll. A sznokal (pI. 2O-lI 4O-ig) egy papion szelsziva eIheIyezzk, es feIadala, hogy ceiuzvaI sszeksse okel nvekvo soiiendlen. 2. A!apmvc!ctck fcjbcn szzas szmkrbcn Az sszeads, kivons, szoizs, oszls nuveIelenek isneielel eIIenoiizheljk, ha a jeIIlel aiia keijk, fejloI vIaszoIjon a keideseinkie (nennyi 8x6`, sll.). Dnlsnk aiiI, hogy csak egesz sznokkaI doIgozunk-e. 3. 5zmsnrnzatnk 1-t! 100-Ig A jeIIlnek szlan neghaliozoll Iogika szeiinl feIepIo sznsoiokal keII foIylalnia (pI. vIlakozva 1-el es 2-ol adunk az uloIs sznjegyhez). A Iogikai keszsegioI, szalIyfeIisneiesioI ad infoincil, ha gy keII foIylalnia egy negkezdell sznsoiozalol, hogy a szalIyl nIIan keII feIisneinie, najd aIkaInaznia. 51 MERTEKEGY5EGEKET TVLT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A neilekegysegek lvIlsnak konpelencija a kInlzo SI es SI-n kvIi neilekegysegek isneielen aIapuI. Az IlaInos iskoIai nalenalika- es fizikaoklals soin sajlljk eI a lanuIk ezekel az isneielekel. A neilekegysegek negisneiese neIIell az lvIls eIvel, annak aIkaInazsl is ludni keII a konpelencia negjeIenlesehez. Az lvIls negfeIeIo vegiehajlshoz a nalenalikai aIapnuveIelek isneiele es heIyes aIkaInazsa szkseges. A gyakoiIallan fonloss vIik, hogy a feIadalheIyzel kveleInenyeinek negfeIeIo neilekegysegel aIkaInazzuk. (II. feIadallI fggoen heIyesen aIkaInazzuk a leiIel vagy a leifogal neilekegysegel.) Lhhez a nalenalikai/fizikai eIneIeli isneielek es a konkiel heIyzelek sszekapcsoIsa szkseges, vagyis az a kepesseg, hogy a lanuIl eIvekel a gyakoiIallan aIkaInazzuk. Az IlaInos iskoIai oklals nen leijed ki a neilekegysegek leIjes kieie, gy szaknai oiienlci fggvenyelen lovlli neilekegysegek negisneiese vIhal szksegesse. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Szzas sznkilen fejlen sznoI A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Hosszsgol nei Hosszsgol lecsI Mennyisegekel nei Mennyisegekel lecsI UilailaInal nei UilailaInal lecsI A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy neIy neilekegysegek lvIlsvaI kapcsoIallan kvnunk infoincil gyujleni. Nehny Ieheloseg: hosszsg neilekegysege, leiIel neilekegysege, leifogal neilekegysege, lneg neilekegysege, ido neilekegysege, selesseg neilekegysege, sll. 52 2. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadaloklan vaIaniIyen gyakoiIali peIdvaI kapcsoIjuk-e ssze a neilekegysegek lvIlsl, vagy egyszeiu feIadalsoil aIkaInazunk, kiegeszlo insliukcik neIkI. 3. Anennyilen gyakoiIali peIdkkaI vonjuk ssze a feIadalnegoIdsl, hasznIhaljuk a lneg, hosszsg es uilailaIon neieseneI, iIIelve lecsIeseneI feIsoioIl feIadalokal. 4. Anennyilen a jeIIlnek isleIi feIadalsoil keII negoIdania, haliozzuk neg a leIjesles idoleIi keielel. 5. Dnlsnk aiiI feIadalonkenl, hogy a jeIIl a negoIdshoz niIyen eszkzkel hasznIhal. 6. IIlsunk feI eilekeIesi szenponlokal (pI. gyakian hasznIl neilekegysegek eselen is ugyanoIyan sIynak sznl-e a hila, ninl a nindennapoklan iilkllan hasznIl neilekegysegek eselen). 7. IIaplsuk neg hilaszn fggvenyelen, a ,j/ ,eIfogadhal/ nen eIfogadhal leIjeslnenyl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neilekegysegek lvIlsnI. LilekeIhelo a neilekegysegek heIyes/heIyleIen aIkaInazsa (gyakoiIaloiienlIl feIadaloknI). MegfigyeIhelo a hila lpusa: o iilkn hasznIl neilekegysegek eselen hilzik, o hili veIelIenszeiuek, figyeInelIensegloI addnak, o nincs liszllan az lvIls szalIyaivaI, o nalenalikai/sznoIsi nehezsegekloI addnak a hilk, o nincs liszllan azzaI, niIyen neilekegysegel keII aIkaInaznia. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A neilekegysegek eIvil kiel isneii, feIadalheIyzelloI fggoen heIyesen aIkaInazza. Az lvIlssaI kapoll eiednenyek heIyesek. A Ieglll neilekegysegel heIyesen aIkaInazza a gyakoiIallan, es az lvIls nuveIele soin csak keves aIkaIonnaI hilzik. A neilekegysegek nagyoll ieszel isneii, heIyesen aIkaInazza, de az lvIls soin gyakian hilzik. Nincs liszllan a neilekegysegek heIyes aIkaInazsvaI, es az lvIls soin a feIadalok nagy ieszelen heIyleIen eiednenyie jul. 53 MINTAFELADATOK 1. rsbc!I fc!adatsnr mrtkcgysgck tv!tsra A jeIIl kap egy feIadalsoil, neIy kInlzo neilekegysegek lvIland Iisljl lailaInazza. Lzek nindegyikeneI neghaliozzuk, hogy niie keII lvIlania. (II.: 15 kg = . dkg) LnneI a feIadalnI lllfeIe neilekegysegel aIkaInazhalunk. CeIszeiu idokeielel adni, vagy neini, hogy a jeIIl nennyi ido aIall keszI eI a feIadallaI. 2. Mrtkcgysgck !ta!nns Ismcrctc A jeIIl egy keidessoil kap, neIy gyakoiIali peIdkal soioI feI (szlan vagy islan), es aiia keII vIaszoInia, hogy niIyen neilekegysegel hasznIunk az adoll heIyzellen. II.: MiIyen neilekegysegel hasznIunk, ha: neg akaijuk neini a szekieny szeIessegel, vzzeI neg akaiunk lIleni egy edenyl, Ie akaiunk luikoIni egy heIyisegel neg akaijuk ludni, niIyen gyoisan guiuI egy aul, sll. A feIadal eIsosoilan nen az lvIlsl, hanen a neilekegysegek negfeIeIo, gyakoiIali aIkaInazsl vizsgIja. Minden keides lovll lovlhelo konkiel peIdvaI, neIylen a neilekegysegek lvIlsl is keiheljk. (II.: ha a szekieny 1, 2 nelei szeIes, akkoi fejezze ezl ki cenlineleilen is, sll.) 3. Mrscs/bccs!scs fc!adatnkhnz kapcsn!d tv!ts-vIzsg!at A hosszsg, lneg es uilailaIon neiesehez, iIIelve lecsIesehez kapcsoId feIadalsoiok lovlli feIadallIelekel lailaInaznak a neilekegysegek lvIlsia vonalkozan. 54 RTARTALMAT BEC5L A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az uilailaIon lecsIesenek konpelencija az uilailaIon neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdik szoiosan, gy az oll isneilelell feIleleIek eiie a konpelenciia is eivenyesek, iIIelve kiinduIponlkenl szoIgInak. Az uilailaIon lecsIesenek kepessege az uilailaIon fogaInnak, neilekegysegenek isneielen aIapuI. A lecsIes levekenysege sok esellen eIozeles lapaszlaIalol, gyakoiIalol feIleleIez: oIyan heIyzeleklen ludunk nagyoll vaIsznuseggeI ponlos lecsIesekel adni, neIyekkeI gyakian laIIkozlunk. Az uilailaIon lecsIesenek foIyanallan az ainyeizeknek, a szenneileknek fonlos szeiepe Iehel. Meg eIozeles lapaszlaIal hjn is eIkepzeIhelo, hogy j ainyeizekkeI iendeIkezo szeneIy, ha van vaIaniIyen viszonylsi aIapja, ponlos lecsIesekie kepes. A lecsIes ponlossga gyakoiIssaI fokozhal, n az ainyeizek fggvenyelen egyeni kInlsegek Iehelnek a fejIodeslen. A lecsIes ponlossga azzaI is nveIhelo, ha viszonylsi aIapol hasznIunk. (II. ha egy edenyioI ludjuk, hogy uilailaIna 1 Iilei, akkoi egy nsik edeny uilailaInl neieleik egynshoz viszonylsvaI knnyellen neg ludjuk lecsIni, ninl ha nincs iIyen lnponlunk.) A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| UilailaInal nei Mennyisegekel nei A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Az eiedneny nagysgiendjel neglecsIi Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl Szzas sznkilen fejlen sznoI A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg az uilailaIon lecsIesehez feIhasznIand eszkzk (pohaiak, edenyek, lailIyok, sll.) kiel. CeIszeiu vIlozalos neielu eszkzkel aIkaInazni, hogy a lecsIes soin a neilekegysegek leIjes kiu isneieleioI ljekozdhassunk. 2. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e seglsegel a lecsIeshez. Seglseg Iehel vaIaniIyen viszonylsi aIap hasznIala. (II. egy edeny, neIynek uilailaIna 1 Iilei.) 3. Dnlsnk aiiI, hogy a lecsIes vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen (I, dI, cI) keijk a jeIIlloI. 4. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl a negengedhelo hilalailonnyl. IeIadalonkenl eidenes svokal neghaliozni, ahoI a lecsIes ,jnak/ ,eIfogadhalnak/ ,nen eIfogadhalnak ninoslhelo. 55 5. A feIadal kiegeszlese Iehel, ha a jeIIl naga eIIenoizi a lecsIeseil neioeszkz seglsegeveI. LzzeI a ndszeiieI a feIadalsoi sszekapcsoIhal az uilailaIon-neies konpelencijnak vizsgIalvaI. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIhelo a ,j/ ,eIfogadhal / nen eIfogadhal negoIdsok ainya. MegfigyeIhelo, hogy a feIadalok soin a gyakoiIsnak ksznheloen javuI-e a leIjeslneny. MegfigyeIhelo, hogy a viszonylsi aIap negIele/hinya lefoIysoIja-e a lecsIes ponlossgl. MegfigyeIhelo a vIaszads idolailana. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A lecsIesi eiednenyek ponlossgol, ainyeizekel, j szenneilekel nulalnak, az eiednenyek ninden esellen a lenyIeges eilek kzeIelen vannak. A lecsIesi eiednenyek nagy iesze heIyes, de nehny aIkaIonnaI jeIenlosell eIleies nulalkozik a lenyIeges uilailaIonhoz kepesl. MegkzeIloIeg azonos ainylan jeIennek neg eIfogadhal es nen eIfogadhal uilailaIon-lecsIesi eiednenyek. Az uilailaIon-lecsIesi adalok veIelIenszeiuek, hilsak, a gyakoiIs vagy a ivezelo keidesek sen javljk a leIjeslnenyl. 56 MINTAFELADATOK 1. Aznnns fnrmj trgyak rtarta!mnak bccs!sc A jeIIl eIe heIyeznk kInlzo neielu, de azonos aIak edenyekel, lailIyokal. Lzek Iehelnek pohaiak, vzk, nuanyag dolozok sll., csak az a fonlos, hogy foinjuk azonos Iegyen. Az egyik eszkzioI negnondjuk, hogy nennyi az uilailaIna. A jeIIl feIadala, hogy ennek isneielelen a llli, eIleio neielu eszkz uilailaIniI lecsIesl adjon. A lecsIesl lllfeIe neilekegyseglen keiheljk. 2. V!tnzatns fnrmj trgyak rtarta!mnak bccs!sc Az eIozo feIadal nehezlell vIlozala. Ill vIlozalos foinj eszkzkel aIkaInazhalunk: lIakal, kInlzo foinj vzkal, fIakonokal, kisell/nagyoll vegekel. A foink vIlozalossga nehezli a lecsIesl, es egylen j infoincil ad a szenneilekioI. Lidenes viszonylsi aIapol (pI. egy feI Iileies lefollesvegel) seglsegkenl feIhasznIni a feIadalhoz. A kInlzo neielu eszkzk a kInlzo neilekegysegek isneieleioI is infoincil adhalnak. 3. 5nrbarcndczs rtarta!nm a!apjn Lllen a feIadallan a jeIIl neghaliozoll szn eszkzl (edenyl, pohaial, sll.) kap. IeIadala, hogy uilailaInuk aIapjn nvekvo vagy cskkeno soiiendle IIlsa az eszkzkel gy, hogy csak szenneilekeie, lecsIesi kepessegeie hagyalkozhal. A feIadal konlinIhal az uilailaIon-neies konpelencijnak vizsgIalvaI, ha a jeIIl egy neiopohi seglsegeveI naga eIIenoiizheli/koiiigIhalja leIjeslnenyel. 57 RTARTALMAT MER A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az uilailaIon neiese lanuIs soin szeizell konpelencia, iesze az IlaInos iskoIai fizika- oklals lananyagnak. A kepesseg ieszlen eIneIeli isneielekel igenyeI: az uilailaIon neilekegysegenek isneielel, ieszlen a neilekegysegek lvIlsnak isneielel (I, dI, cI, sll.) feIleleIezi. A konpelencia nsik fonlos sszelevoje a neioeszkz (pI. neiopohi) hasznIalnak isneiele. CyakoiIssaI a neioeszkz-hasznIal szinlje fejIeszlhelo. izonyos szinlu eileIni kepessegek, aIapszinlu nalenalikai/fizikai isneielek negIele eIengedhelelIen az uilailaIon neiesenek vegiehajlshoz. A ligyi isneielek neIIell a vizuIis iendszei epsege lizloslja, hogy a neieshez hasznIl eszkzk skIil, leoszlsail heIyesen eizekeIje a jeIIl. A neilekegysegek kzlli lvIlsoklan nyjloll leIjeslneny ugyancsak fejIeszlhelo gyakoiIssaI. Lz a kepesseg feIleleIezi a neilekegyseg-lvIls eIvenek, szalIyainak isneielel, negeilesel, neIy szinlen iesze az IlaInos iskoIai lananyagnak. Az uilailaIon neiesenek konpelencijhoz kapcsoIdhalnak egyel fogaInak (pI. leifogal). Lzek isneiele a feIadalok vegiehajlshoz szkseges Iehel. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| A hils eiednenyl feIisneii AIkaInazza a keiekles szalIyail Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik Szzas sznkilen fejlen sznoI HasznIja a negy sznlani aIapnuveIelel Meilekegysegekel lvIl UilailaInal lecsI Mennyisegekel nei A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy niIyen edenyek, lailIyok, sll. uilailaInnak neiesel keijk a jeIIlloI a feIadal eIvegzese soin. 2. Dnlsnk aiiI, hogy az uilailaIon neiesel niIyen lpus foIyadek igenyleveleIeveI szeielnenk vizsgIni. (Legegyszeiull, ha vizel hasznIunk.) 3. Dnlsnk aiiI, niIyen neioeszkzl hasznIhal a jeIIl a feIadal vegiehajlshoz (pI. neiopohi). 4. Dnlsnk aiiI, hogy a neies vegeiednenyel niIyen neilekegyseglen keijk a jeIIlloI. 5. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadalol kiegeszljk-e a kapoll uilailaIon-eilekek lvIlsvaI is (I- ioI dI-ie, sll.). Tovlli kiegeszles Iehel a kapoll eilekek keieklese. 6. Haliozzuk neg a feIhasznIl neioeszkz eselelen negengedhelo hilahalil (pI. dI-len lileno neies eselen engedeIyezell-e nehny cI levedes, sll.). 58 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neil uilailaIon-eilekek eselelen. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna a neilekegysegek lvIlsnI. HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna az eilekek keiekleseneI. LilekeIhelo a neioeszkz hasznIallan vaI jilassg, gyakoiIollsg. LilekeIhelo a feIadalvegzes idoigenye. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A neiesi eiednenyek heIyesek, a neioeszkzl szakszeiuen hasznIja, az uilailaIon neieseveI kapcsoIalos fogaInakkaI liszllan van. HeIyes neiesi eiednenyek es eszkzhasznIal neIIell lizonylaIansg lapaszlaIhal a neilekegysegek es a keieklesi szalIyok aIkaInazslan. A neioeszkz aIkaInazsi ndjl isneii, de lll neiesi hill is vel. A kapcsoId fogaInakkaI nincs leIjesen liszllan, sokal hilzik az lvIlsi/keiekleses feIadalok soin. HeIyleIen eszkzhasznIal es a kapcsoId nalenalikai/fizikai aIapfogaInak isneielenek hinya jeIIenzi. 59 MINTAFELADATOK 1. Mrpnhr haszn!ata A jeIIlnek neiopohaial vagy neioedenyl adunk, neIy az uilailaIon neieseie hasznIalos skIvaI van eIIlva. Aiia keijk, hogy kInlzo nennyisegu foIyadekol (vizel) neijen ki az eszkzzeI. A feIadal nehezsege fokozhal, ha egyes insliukcikal dI-len, nsokal Iileilen adunk neg (pI. O,7 Iilei). 2. Ednyck rtarta!mnak mrsc Tll kInlzo nagysg edenyl, vzl, pohaial, sll. iakunk a jeIIl eIe (az eszkzkn ne Iegyen uilailaInal jeIzo skIa). Aiia keijk, hogy IIaplsa neg az edenyek uilailaInl, oIyan ndon, hogy egy 2 dI-es neiopohaial vehel igenyle a feIadal vegiehajlshoz. Az kapoll eiednenyek lvIlsl, keieklesel keiheljk a jeIIlloI a feIadal kiegeszlesekenl. A feIadal a sznlani aIapnuveIelekie (sszeadsia, kivonsia) vonalkoz konpelencil is vizsgIja egyllaI. 3. Fn!yadknk kIcgycn!tsc l pohaial iakunk a jeIIl eIe, neIyek kInlzo nennyisegu vizel lailaInaznak. IeIadala, hogy a kapoll neioeszkz (pI. egyIileies konyhai neioedeny) feIhasznIsvaI eije eI, hogy ninden pohilan azonos nennyisegu vz Iegyen. A feIadal a neioeszkz hasznIaln lI az aIapvelo sznlani isneielekel (oszls) es a Iogikus gondoIkodsl is vizsgIja. HeIyleIen vIaszok eselen vizsgIjuk neg, hogy a neiesi hill az eIneIeli isneielek, fogaInak hinya vagy a neioeszkz heIyleIen hasznIala okozla-e. 6O ADOTT5GOK (rzkc!s, mnzgsknnrdIncI, !!kpcssg) 5ZAGL55AL ERZEKEL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A szagIiendszei epsege: az oiiieg ieceploiai, az sszeklo pIyk es a kapcsoId agyi leiIelek negfeIeIo nukdese. Az ingei ninosege, inlenzilsa neghalioz. i az enlei a llli fajnI kevesle eizekeny a szagokia, egeszseges szeneIy 1O OOO - 4O OOO szagol kepes negkInlzlelni. Szagokia vonalkoz szkincsnk eInaiad negkInlzlelo-kepessegnk ngll. Cyakoii, hogy az zIeIeshez kapcsoId szkeszIelel hasznIjuk a szagok jeIIenzeseie is (pI. cspos, savany szag, sll.). Lgyeni es neni eIleiesek Iehelnek a szageizekeIeslen. (NokneI IlaIlan joll a szageizekeIes, 6O ev fIll hanyalIik, a dohnyzs cskkenlheli a szageizekenysegel.) A szagIssaI kapcsoIalos vizsgIalok a kvelkezo lenakikel eiinlik: o alszoIl kszl (a szagok eizelenek kezdele es vege), o negkInlzlelesi kszl (egynslI vaI eIkInlesk kepessege), o adaplv kszleIloIds (foIyanalos szagIs eselen a hozzszoks jeIensege), o ieakcikszl (egyeni eIleiesek az eizekenyseglen). A szageizekeIes kepessege ep szagIiendszei neIIell gyakoiIssaI javlhal. Az ,aIapzek eIfogadollsgvaI eIIenlellen vilaloll, hogy Ieleznek-e ,aIapszagok, kalegiik. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Izekel negkInlzlel A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki a szageizekeIes neiesehez hasznIl ingei lpusl es nennyisegel (pI. eleIek, fuszeiek, hzlailsi /vegyi anyagok, iIIalszeiek, sll.). DoIgozhalunk helkznapi, jI isneil szagingeiekkeI, de nehezlheljk a feIadalol kevesle kzisneil ingeiek hozzadsvaI. 2. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl (pI. azonos kinezelu zihal vegek lailaInazzk a kInlzo anyagokal). 3. Haliozzuk neg az ingeiek oplinIis eiossegel (oIdalok eselen a lnenysegel sll.). 4. Iklassuk ki a lapinlsi es vizuIis ingeiekel (pI. kendo a szenen). 5. Haliozzuk neg, hogy a jeIenlkezo dnlhel-e aiiI, niIyen idolailanol szn egy-egy iIIal azonoslsia. 6. Haliozzuk neg, hogy nil lekinlnk eIfogadhal vIasznak. LIvis-e az anyag negnevezese, vagy az iIIal vaIaniIyen kalegoiizIsa is eIfogadhal. (II. fuszeies, aIkohoIos, sll.) 7. Dnlsnk aiiI, hogy a negkInlzlelo-kepesseg neIIell szeielnenk-e infoincil szeiezni az egyeni eizekenysegioI is. Anennyilen ezl a Iehelosegel is szen eIoll lailjuk, az ingeiek 61 inlenzilsl keII cskkenlennk. SziIid anyagok eselelen a nennyisegel, oIdalok eselelen a lnenysegel vIlozlalhaljuk, cskkenlheljk. 8. Lidenes figyeIenle venni a feIadal soin a ,kifiads, adaplci jeIensegel. A leIjeslnenylen lekvelkezo Ilvnyos visszaeses eselen lailhalunk ivid sznelel. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIisneil, azonosloll anyagok szna. KInlzo inlenzils ingeiek hasznIala eselen: az eizekenyseg foka (kis inlenzils szag- ingeiekel is feIisnei-e a jeIIl). Az azonosls szinlje (anyag negnevezese, vagy csak IlaInos jeIIenzes). Hilk szna. Hila lpusa (nen isneii feI, vagy ns iIIalkenl azonoslja). LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Kisell es nagyoll inlenzils eselen is heIyesen azonoslja az iIIalokal, szagokal. Az IlaIa nen isneil iIIalokal, szagokal heIylIIan jeIIenzi. Az iIIalok, szagok lllsegel kepes azonoslani. }eIIenzesk eselenkenl gondol okozhal. Kisell inlenzils eselen hilzhal. Liosell iIIal- es szag- inlenzilsnI is gyakoii a leveszles, de a heIyes vIaszok ainyl a hilk szna nen haIadja neg. Az iIIalok, szagok jeIIenzese piolIenl okoz. Lios inlenzils, kzisneil iIIalok, szagok negnevezese is gondol okoz, a hilk lIsIylan vannak a heIyes vIaszokhoz kepesl. 62 MINTAFELADAT A jeIenlkezo szenel egy kendoveI lekljk, es aiia keijk, hogy iIIaluk, szaguk aIapjn azonoslsa a kezele adoll vegeklen Ievo 1O feIe anyagol. Az vegek egyfoink, lapinlssaI nen szeiezhel infoincil, csak a szagIsia hagyalkozhal. Az vegek ladsa kzll lailsunk kis sznelekel. Rgzlsk a jeIenlkezo vIaszail. Ha vaIaneIyik iIIalol, szagol nen isneii feI azonnaI, azl a feIadal vegen jia negpilIhalja, de hainadik pilIkozsia nincs nd. }avasIal nehny lipikus, kzisneil iIIal, szag anyagia: kve, lois, nosogal- vagy liszllszei, hagyna/fokhagyna, acelon, fogkien, aIkohoIos ilaI, lea (fu), piiospapiika, szappan, paifn. A feIadal nehezlell vIlozala, ha az iIIal/szagninlk kzll nehny nen helkznapi iIIalol, szagol is nulalunk a jeIIlnek. Lllen az esellen, ha nen ludja negnevezni, eilekeIhelo vIaszkenl eIfogadhaljuk, ha heIylII ninosegekkeI ija Ie az iIIalol (pI. viigiIIal, fs iIIal, sll.). Tovlli Ieheloseg, ha a lenulaloll iIIaloklI, szagoklI egy kisell inlenzils soiozallaI is iendeIkeznk, es a feIadal nsodik szakaszlan a jeIIlnek ezekel keII negneveznie. 63 5ZNEKET MEGKLNBZTET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A sznIls aIapja, hogy szennk a feny kInlzo huIInhosszail kInlzo sznekke aIaklja. A ivid huIInhosszsg fenyek pI. keknek Ilszanak, a kzepesek zIdnek, a hosszak visnek. A sznek hion dinenzi nenlen jeIIenezhelok: inyaIal (a szn neve), leIlellseg (a szn liszlasga), viIgossg (a szn inlenzilsa). A hion lenyezo konlincija nagyon nagy szn negkInlzlelhelo sznl jeIenl. A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok (n. csapok) kifogslaIan nukdesel. A sznIls-zavai (sznleveszles vagy sznvaksg) kizi lenyezo Iehel lizonyos nunkakik eselelen. A sznIls Young-HeInhoIlz-feIe eIneIele szeiinl, li sok kInlzo sznl ludunk negkInlzlelni, csak hionfeIe sznieceploi van. Ha a hionfeIe sznieceploi (csap) vaIaneIyike hinyzik, sznIls-zavai jn Ielie. Lgy aIleinalv eIgondoIs, a Heiing-feIe eIIenszn-eIneIel a sznIlsl kelfeIe szneizekeny egyseg feIleleIezeseveI kzeIli neg. A sznIls nechaniznusa lehl neg nen leIjesen liszlzoll. A Ieglll sznIls-zavai genelikai eiedelu. IeifiaknI (2 ) gyakiallan foiduI eIo, ninl nokneI (O,O3). A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin, a fizikai jeIIenzokn lI, a negviIglsnak, az oplinIis Ilsi kiInenyeknek fonlos szeiepe van. A sznek negkInlzlelese nen csak az eizekeIes szinljen nyiIvnuI neg. Ionlos, hogy a jeIIl neg is ludja nevezni a Iloll sznl. Lz feIleleIezi a sznekkeI kapcsoIalos szkeszIel negIelel, neIy az aIapszneken lI az inyaIalokia is kileijed. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Szneizekel hasznIja SznjeIzesekel eileInez A fe|adatkestItes a|gorltmusa A sznleveszles vizsgIala soin eIleijedl llIk (Isd a ninlafeIadaloknI) aIapvelo infoincil nyjlanak a sznIls epsegeioI. 1. Haliozzuk neg, hogy az adoll szaknai leiIel niIyen kveleInenyekel IIl feI a sznek negkInlzlelese leien. Lnnek aIapjn dnlsnk aiiI, hogy niIyen nennyisegu, vIlozalossg szningeil aIkaInazunk. Ha nincs szkseg lIzollan diffeienciIl szn- negkInlzlelesie, eIegseges Iehel, ha a gyakoiIalok fokenl az aIapvelo sznekie koncenliInak. Ha viszonl a szaknai levekenyseg eiosen klodik a sznekhez, akkoi eidenes sszelell, nagy vIlozalossg szningeiekkeI doIgozni. 2. Haliozzuk neg a szningeiek negjeIenesi foinjl. Lz Iehel szaknhoz kapcsoId ingeilpus (pI. feslek, iuhaanyag), de a vizsgIal ceIja szenponljlI sznes kilyk, vagy papiIapok is negfeIeIonek lizonyuIhalnak. 3. Haliozzuk neg a feIadalvegzes ndjl. A sznek negkInlzlelese lilenhel: veilIis lon: a szn negnevezeseveI, ingeiek neghaliozoll szenponl szeiinli iendezeseveI, csopoiloslsvaI. 64 4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Dnlsnk aiiI, hogy nil lekinlnk heIyes vIasznak (pI. ha az aIapsznl ludja: 1 ponl, ha az inyaIalol is: 2 ponl). 5. A sznek lenulalsa senIeges (fehei) hlleien lilenjen, neil a sznek egynsia gyakoioIl halsa lefoIysoIhalja a feIadalnegoIdsl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Megnevezell sznek eselen: a heIyes es heIyleIen vIaszok ainya. KIn eilekeIhelo, ha a szninyaIalokkaI is liszllan van. Rendezeses, csopoiloslsos feIadalok eselen: a hils dnlesek szna. A hila lpusa: o veIelIenszeiu, o lizonyos sznekneI gyakiallan foiduI eIo. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az aIapsznekkeI es az inyaIalokkaI is liszllan van, ponlosan isneii a sznek negnevezesel. Az aIapsznek eselelen jI leIjesl, a kInlzo inyaIalok negnevezeseneI, lesoioIsnI eselenkenl hilzik. Az aIapsznekel kepes egynslI negkInlzlelni, de a szninyaIalokkaI vegzendo feIadaloklan sokal hilzik. Az aIapsznek negkInlzlelese is piolIenl jeIenl a sznia. Vagy: a vizsgIal sznleveszlesl jeIez. 65 MINTAFELADATOK 1. 5znkrtyk csnpnrtnstsa Sznkilykal iakunk a jeIIl eIe a kvnl nennyiseglen (a feslekloIloklan laIIhal sznkd-kilyk gazdag vIaszlekol knInak). A kilyk a sznek sznos inyaIall kepviseIik. Aiia keijk a jeIIlel, hogy iakja egy-egy kupacla a piios/zId/kek/siga sll. sznekhez lailoz inyaIalokal. 2. 5znck mcgncvczsc A feIadal azl vizsgIja, nennyiie iendeIkezik a jeIIl a sznek negnevezeseie aIkaInas szkeszIelleI. Az 1. feIadallan enIlell kilykkaI doIgozhalunk, de ezllaI aiia keijk a jeIIlel, hogy nevezze neg azl a sznl, neIyel nulalunk neki. Ionlozhaljuk az aIapszn negnevezesel, es pIusz ponlol adhalunk a heIyesen negnevezell inyaIaleil. 3. 5zn-mcgncvczs Nezzen az aIlli liia, es nondja ki a leluk sznel. Ne a szl! KEK 5RGA ZLD KEK 5RGA PIRO5 KEK 5RGA ZLD PIRO5 PIRO5 5RGA 4. 5zmnk fc!Ismcrsc szncs tb!knn Krjk, hngy hatrnzza mcg a tcszttb!knn ta!!hat szmnkat. 66 67 5ZNERZEKET HA5ZNLJA A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A szneizek a sznek zIeses kivIaszlsl, hainonikus sszeiIIeszlesenek kepessegel jeIenli. Meiesenek nehezsege allan II, hogyan ludunk oIyan kiileiiuniendszeil feIIIlani, neIy IlaInos eivenyunek lekinlhelo. A szuljeklivils nagy szeiepel kap ugyanis allan, hogy egy sznsszeIIlsl hainonikusnak lekinlnk-e, gy az eilekeIesl vegzok egyeni zIese lefoIysoIhalja a vegeiednenyl. Leleznek oIyan IlaInosan eIfogadoll senk vagy sznlislsok, neIyekel IlaIlan hainonikusnak eizekeInk, ezek seglhelik az eilekeIo foIyanalol. Vannak oIyan szn- konlincik is, neIyek a diszhainnia eizesel keIlik a szenIeIok lllsegelen. Az egyeniseg, a szeneIyiseg eios lefoIyssaI li a sznpiefeiencik lekinlelelen. lnenelill, n ugyaniIyen neghalioz halsa Iehel a hanguIalnak, kzeizelnek allan a lekinlellen, hogy niIyen sznekhez vonzdunk eppen, niIyen konlincil laIIunk hainonikusnak. A szneizek neiesel a fenliek figyeIenleveleIeveI gy kivonaIazhaljuk, hogy azokal a szeneIyekel lekinljk a konpelencia j negjeIenloinek, akiknek sznkonlincis leIjeslnenye a szenIeIok nagy ieszelen hainonikus eizelel keIl. A szneizek nagas szinlje feIleleIezi a sznek aIapos isneielel, neIy kileijed az aIapszneken lI a kInlzo inyaIalokia, azok negnevezeseie is. A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok kifogslaIan nukdesel. A sznIlszavai (sznleveszles vagy sznvaksg) gloIja a szneizekkeI kapcsoIalos levekenysegek eiednenyessegel. A szneizek vizuIis neveIesseI, gyakoiIssaI fejIeszlhelo. A sznek hion dinenzi nenlen jeIIenezhelok: inyaIal (a szn neve), leIlellseg (a szn liszlasga), viIgossg (a szn inlenzilsa). A hion lenyezo konlincija nagyon nagy szn negkInlzlelhelo sznl jeIenl. A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin a negviIglsnak, az oplinIis Ilsi kiInenyeknek fonlos szeiepe van. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Sznekel negkInlzlel SznjeIzesekel eileInez A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A szneizek neieseie hasznIl feIadalsoihoz iinyloll, iIIelve leIjesen klelIen vIaszlson aIapuI gyakoiIalok javasoIhalk. Az eIso esellen egy negadoll sznhez, vagy sznkonlincihoz keII lovlli sznekel kivIaszlani. A nsodik esellen a jeIIlie lzzuk, hogy egy adoll feIadalol szaladon vIaszloll sznek niIyen konlincijvaI oId neg. 2. Haliozzuk neg a vIaszlhal sznek negjeIenesi foinjl. }avasIalok: sznes papi, sznes ceiuza, zsikiela, feslek, sll. CeIszeiu nineI lll szninyaIalol aIkaInazni a feIadallan. 3. Haliozzuk neg az eIvegzendo feIadalok sznl. A negaIapozoll eilekeIes eidekelen lll feIadal eIvegzese javasoIl. 4. inyaIhalja a kapoll infoincikal, ha gy dnlnk, hogy a jeIIlnek nencsak IlaIa hainonikusnak eizekeIl konlincikal keII aIkolnia, hanen aiia is feIkeijk, hogy pilIjon 68 szndekosan ssze nen iIIo, diszhainonikus sznlislsokal is Ieliehozni. Igy kel iinylI vizsgIhal a sznekkeI kapcsoIalos eszlelikai eizek. 5. Dnlsnk aiiI, hogy adunk-e idokoiIlol a feIadalokhoz. 6. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. CeIszeiu, hogy a leIjeslnenyl lll szeneIy eilekeIje, gy a szuljeklivils halsl cskkenleni ludjuk. Lgy-egy eIvegzell feIadal kapcsn javasoIhal a skIn vagy ponlozs seglsegeveI lileno eilekeIes, aneIy a szuljeklv veIenenyl szneileklen fejezi ki. A kapoll ponlsznok lIaga adja a vegso eilekel. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A jeIIl lll feIadal soin nyjloll sszleIjeslnenyel a kapoll ponlsznok vegso sszesleseveI kapjuk neg. KIn szenponlkenl eilekeIhelo a kiealivils, egyediseg, anikoi a jeIIl eiedeli, szokalIan, de negis eidekes, j sszhalsl nyjl sznkonlincis negoIdsokal laII. LilekeIhelo a feIhasznIl sznek szna, vIlozalossga is, anennyilen az insliukci ezl nen szalIyozza. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Miden feIadallan hainonikus, eselIeg egyedikenl eilekeIl sznkonlincikal aIkaInaz. Nehny esellen nen szeiencses a sznvIaszls, de ivezelesseI laII es javasoI joll aIleinalvl. Diszhainonikus es hainonikus konlincikal kiIleII egyfoina ainylan aIkaInaz. MegoIdsainak lllsege nen eii eI az eIfogadhal eszlelikai eilekel. 69 MINTAFELADATOK 1. Ktct!cn sznv!aszts A jeIIl feIadala, hogy egy fehei aIapon fekele konliiaI negiajzoIl salIonl sznekkeI kilIlsn. (II. sznes ceiuzvaI, fiIcloIIaI, sll.) A salIon liniIyen iajz Iehel. CeIszeiu eIelszeiu peIdkal vIaszlani, eselIeg a szaknai oiienlci fggvenyelen. }avasIalok: szolaleIso hiondinenis iajza, ligyakkaI, lexlIikkaI, lloiokkaI, enleii aIak iajza, IeheloIeg nineI lll iuhadaiallaI, neIyekel a jeIIlnek keII kiszneznie. Az insliukcil vaiiIhaljuk, es aki lllfeIe sznezesi ndol is keihelnk ugyanazon lpus salIonia. Nehny peIda: keszlsen hainonikus sszeIIlsl, keszlsen diszhainonikus sznkonlincil, keszlsen hainonikus sznkonlincil hideg vagy neIeg, slel vagy viIgos sznekkeI, aIkaInazzon eios konliaszlol, sll. Az uloIs kel feIadal a sznekkeI kapcsoIalos eIneIeli, kalegoiizcis isneilekel is vizsgIja. 2. 5znck Irnytntt v!asztsa LnneI a feIadallpusnI is hasznIhalak az 1. feIadallan enIlell salIonok, azzaI a kInlseggeI, hogy egy vagy lll sznl eIoie eIheIyeznk a kepen, es a jeIIlnek a feIadal soin ezekhez keII aIkaInazkodnia vIaszlsaivaI. Nehezlheljk a feIadalol azzaI, ha neghaliozzuk, hnyfeIe sznl hasznIhal feI. 3. Kpkszts Sznes papil, sznes jsgpapil adunk l a jeIIlnek, es aiia keijk, hogy neghaliozoll ido aIall keszlsen leIoIe egy figuialv vagy nonfiguialv kepel, aneIy IlaIa hainonikusnak leIl sznkonlincil jeIenl neg. Lszkzk: fehei Iap, sznes papi, iagaszl, oII (az oIIl kivIlhalja a papilepeses lechnika). DnlesnkloI fggoen neghaliozhalunk egy lenl (pI. ,oszi hanguIal), de a jeIIlie is lzhaljuk a lenavIaszlsl. Ullli esellen a feIadal vegen aiia keijk, adjon cnel nuvenek. A feIadal a szneizeken lI infoincil nyjl a kiealivilsiI, nIIsgiI, kezgyessegioI es az nII feIadalvegzes lenpjiI is. AiiI is ljekozdhalunk, hogy a sznek jeIenleslailaInvaI, szinloIikjvaI nennyiie van liszllan a jeIIl. 7O TAPINT55AL ERZEKEL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A lapinls a loieizekIelek egyike. HionfeIe loieizekIelel kInlzlelnk neg: az egyik a nyonsia, a nsik a honeisekIelie, a hainadik a fjdaIonia ieagI. A hion eizekIellpus lehl ns-ns ingeilpusia ieagI, kInlzo ieceploiokkaI iendeIkezik, es kInlzo lapaszlaIalokal eiednenyez. A lapinls a nyons ingeie IlaI kivIloll loieizekIel. Az ingei ninosege, inlenzilsa neghalioz. A leslfeIIelnkel peIduI IIand Iegnyons eii, negsen vagyunk ludallan. A nyons vIlozsaiia ugyanakkoi eizekenyek Iehelnk. NeneIy lesliesz halekonyall a nyons eizekeIeselen: az ajkak, az oii, az aic a Iegeizekenyellek, a nagyIlujj a Iegkevesle eizekeny. A nyonsl leIheljk passzvan, de aklv ndon is: ulllil nevezzk lapinlsnak. Lz a passzv nyonseizekeIeshez kepesl a nozgs eizekeIesel is igenyIi. Az gynevezell piopiiocepci a fejnek es a veglagoknak a lizshz viszonyloll heIyzelel es nozgsl nulal eizeklpus. Receploiai az iznoklan, zIeleklen es a loilen laIIhalk. Aklv lapinlsnI a piopiiocepci es a nyons eizekeIese egyllesen nukdik. A llli eizekIelhez hasonIan az adaplcis hals a nyonseizekeIes eselelen is negnyiIvnuI (nozgs hinylan). A nyons ninosegekenl a nyons ninlzall nevezheljk neg. A ninlzal eizekeIesehez kapcsoId fogaIon az gynevezell kelponl-kszl, vagyis az a Iegkisell lvoIsg, neIyneI kel vekony pIca eiinlesel nen egynek, hanen kellonek eizekeIjk. Lz a kszl is leslljankenl vIlozik. A lapinls eizekeIese a nyonseizekeIo ieceploiok, a kapcsoId idegpIyk, idegiendszeii leiIelek es az agy noloios kzponljnak negfeIeIo nukdesel, kapcsoIalail feIleleIezi. A lapinlseInenylen fonlos szeiepel kap az egyideju vizuIis eIneny, hiszen a Ieglll esellen ez a kel eizekeIesi lailonny egyllesen nukdik. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Mozgsa kooidinIl A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Dnlsnk aiiI, hogy a lapinls eizekeIesel niIyen heIyzellen szeielnenk vizsgIni. A helkznapoklan a vizuIis- es lapinlseIneny IlaIlan egyidejuIeg nukdik, de dnlhelnk nehezlell feIadalok neIIell, neIylen a Ils kiiklalsvaI csak a lapinls eizekIesel vizsgIjuk. (II. a jeIIl szenel kendoveI leklheljk a feIadalok vegzese aIall.) 2. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl. Dnlsnk aiiI, hogy a lapinlssaI eizekeIl ligyak feIIeli jeIIenzoil keII-e negneveznie, vagy nagukal a ligyakal keII azonoslania. LIolli esellen a feIIel jeIIenzeseie hasznIl szkincs/szkeszIel is lefoIyssaI Iehel a leIjeslnenyie. 3. Dnlsk eI, hogy az eizekeIes idolailanl szalIyozzuk-e: lelszoIeges ideig vizsgIhal-e a jeIIl egy ligyal/feIIelel, vagy adoll idon leII keII vIaszl adnia. 4. Haliozzuk neg, nil lekinlhelnk eIfogadhal vIasznak: a feIIel Iei jeIIenzesel (pI. sina, loidzoll, egyenelIen, sll.), a ligyak negnevezesel, a ligyak aIapanyagnak negnevezesel (pI. fen, nuanyag, sll.). 71 5. Tigyak lapinlsvizsgIala eselen vegyk figyeIenle, hogy a ligy aIakja (anennyilen knnyen azonoslhal, helkznapi eszkzioI van sz) seglheli az azonoslsl es a feIIeleie, anyagia vonalkoz vIaszadsl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyesen/heIyleIenI azonosloll vagy jeIIenzell lapinlsi ingeiek szna. A feIIelek jeIIenzeseie hasznIl szkeszIel vIlozalossga. Hilk lpusa: o nen laII negfeIeIo kifejezesekel a feIIelek jeIIenzeseie, o nen lud negkInlzlelni egynslI eIleio feIIelekel negadoll kalegiik aIapjn, o az ingei vizsgIalia sznl ido fggvenyelen vIlozik a leIjeslnenye. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az ingeikenl hasznIl ligyakal/feIIelkel jI azonoslja, heIyesen jeIIenzi, gazdag szkeszIelleI iendeIkezik a lapinlsi eInenyek Ieisia. Az ingeiek lllsegel heIyesen jeIIenzi, a lapinlsi eInennyeI kapcsoIalos szkeszIele negfeIeIo. Hilk eIsosoilan szokalIan, nehezen negkInlzlelhelo ingeiekneI foiduInak eIo. Az ingeiek kl. feIeneI nen ad negfeIeIo vIaszl, lapinlsi eInenyel sok esellen nen ludja veilIisan kifejezni. A lapinlseizekeIes soin adoll vIaszok nagy iesze nen kieIeglo, feIleleIezhelo a negfeIeIo fizikai/idegiendszeii leiIel seiIese/zavaia. 72 MINTAFELADATOK 1. Trgyak jc!!cmzsc/ mcgncvczsc A jeIIl szenel lekljk, es kInlzo, helkznapi/nen helkznapi ligyakal adunk l neki. Keiheljk: a ligy azonoslsl (pI. pohi, fesu, ceiuza, sll.), a ligy anyagnak azonoslsl (pI. fa, nuanyag, fen, sll.), a feIIel jeIIenzesel (pI. sina, laizdIl, sll.). Ha nen helkznapi ligyakal hasznIunk, nagyoll az eseIy aiia, hogy a jeIIl a jeIIenzes soin az akluIis eizekIeli lenyonsaiia es nen a liggyaI kapcsoIalos eIozeles lapaszlaIalaiia, enIekeiie lnaszkodik. 2. Fc!!ctck jc!!cmzsc/ mcgncvczsc A feIadal hasonIl az eIozohz, de ill kiiklaljuk a liggyaI kapcsoIalos ludsl, pI. oIy ndon, hogy eIoie kzIjk veIe, hogy kInlzo anyagokal keII jeIIeneznie. (II. faanyagokal, szvelninlkal, papil, sll.) IeIadala, hogy eizekIeli lenyonsail a kInlzo anyagokiI sajl szavaivaI nondja eI. Igy a lapinlseInennyeI kapcsoIalos szkeszIelioI is infoincil kaphalunk. Knnyell a feIadal negoIdsa, ha a vizuIis ingeil nen iklaljuk ki, azaz nen kljk le a jeIIl szenel. 3. Anyagnk mcgk!nbztctsc tapInts tjn A jeIIlnek vaIaniIyen lapinlshoz kacsoId szenponl szeiinl (pI. a feIIel eidessege aIapjn) soila keII iendeznie neghaliozoll szn ingeil (ligyal vagy anyagol). A iendezesi szenponlol az insliukci soin isneilelni keII, es eIonys, ha jollan ki is fejljk, nil eilnk a neghaliozoll szenponl aIall. A feIadal a lapinls eizekeIesen leIIi negkInlzlelo kepessegioI ad infoincil. A feIadal nehezsege az ingeiek sznnak es jeIIegzelessegeinek fggvenyelen vIlozlalhal. 73 ZEKET MEGKLNBZTET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az zIeIoiendszei epsege. A nyeIv, az eizoidegek vagy az zek azonoslseil feIeIos agyi leiIel seiIese az zIeIes kepessegenek cskkeneseveI vagy eIveszleseveI jihal. Az z-ingeiek inlenzilsa. MineI eioleIjesell az z, annI jollan azonoslhal. Az zingeiek ninosege (pI. az eleI / ilaI szne, IIaga, honeisekIele) lefoIysoIhalja az z negleIesel. Az zingeiek egynshoz vaI viszonya, azaz a koillan fogyaszloll eleI/ilaI lefoIysoIja az jall z eizekeIesel. A nyeIv kInlzo leiIelei kInlzo zekie eizekenyek. Lzeil az zeizekeIes sikeie nIhal azon, neIy leiIelekie jul eI az anyag. Az zek negy aIapninoseggeI Ieihalk: edes, ss, keseiu, savany. A szagIs kiesese cskkenli az zeizekeIesl. A szagIs kieshel / cskkenhel lneneliIeg (pI. negfzs niall) vagy aki vegIegesen (pI. kinikus aicieggyuIIads vagy a szagIiendszei seiIese niall). A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| SzagIssaI eizekeI A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki az zeizekeIes neiesehez hasznIl ingei lpusl (pI. a negy aIapznek negfeIeIo foIyadek). Azeil eIonyos a foIyadek foinjlan vaI negjeIenles, neil a sziIid eleIek negkInlzlelo jegyeil ezen a ndon kikszlIheljk. 2. Haliozzuk neg az ingeiek oplinIis eiossegel (foIyadek eselen az oIdal lnenysegel). 3. Dnlsk eI, hogy Ilhalja-e a jeIIl az ingeiekel, vagy kiiklaljuk a vizuIis infoincil (ez akkoi ceIszeiu, ha oIyan oIdalol hasznIunk, neIynek szne seglheli a vIaszadsl). 4. Dnlsk eI, hogy az ingeiek kzll hasznIunk-e ,senIegeslo anyagol (pI. liszla vizel), aneIy segl az egynsl kvelo zingeiek kIcsnhalsl kikszlIni. 5. Haliozzuk neg, hogy a jeIenlkezo sajl naga szalIyozza-e a feIadalnegoIds lenel vagy sen. Ha a jeIenlkezo naga szalIyozza a feIadalnegoIds lenel, akkoi o haliozhalja neg az aIlliakal vagy az aIlliak vaIaneIyikel: kel zingei ksloIsa kzll eIleIl ido, ,senIegeslo anyag igenyleveleIe, az zingei nennyisege, az zingei ninosege (lnenyseg, honeisekIel). 6. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk neini az zeizekeIesl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lnenysegu oIdalokal jeIenl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al: HeIyes vIaszok szna = hny zingeil isneil feI. Hilk szna = hny zingei voIl, anil nen, vagy levesen isneil feI. 74 Hilk lpusa: veIelIenszeiuek a leveszlesek, vagy csak lizonyos lpus hilk foiduInak eIo. IIyen lpushilk Iehelnek: o VaIaneIyik z (pI. keseiu) eIleveszlese, aneIy azl jeIenlheli, hogy a nyeIv egy lizonyos leiIele vagy az zIeIoiendszei ns iesze nen nukdik negfeIeIoen. o Hilzs aIacsonyall koncenlicij anyagok eselen. o Hilzs lizonyos z (pI. ss) zIeIese uln. o Hilzs lizonyos zkonlincik (pI. keseiu uln ss) eselen. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Minden zl es z- konlincil ponlosan feIisnei. Kis koncenlicij, kis nennyisegu anyagok zel is heIyesen IIaplja neg. Kisell koncenlicij- vagy sszelellell z- konlincik eselen hilzik. TllfeIe hill vel nagy koncenlilun es egyszeiull z- konlincik eselen is, de az isnelIodo zekel feIisneii. izonyos zekel egyIlaIn nen isnei feI es/vagy az zekel seglseggeI sen ludja negkInlzlelni egynslI. 75 MINTAFELADATOK 1. A!apzck mcgk!nbztctsc A negy aIapznek negfeIeIo foIyadekol (pI. soIdal, cukoioIdal, eceles vz, kinines vz) egyfoina pohaiaklan adunk oda a jeIIlnek. IeIadala, hogy a negy kalegiia aIapjn eIkInlse az aIap-zekel, hogy az oIdalok zel feIisneije (ss, edes, savany, keseiu). A feIadallI lovlli infoinci szeiezhelo az zekie vaI eizekenysegioI, az zIeIesi kszlioI, ha a ksloIlalsl egyie kisell lnenysegu oIdalokkaI is negisneleIjk. 2. sszctctt zck fc!Ismcrsc - fn!yadknk TllfeIe, aki helkznapi eIelnkloI isneil zingeil: ilaIl, foIyadekol hasznIunk. Lllen az esellen ceIszeiu a jeIIl szenel kendoveI leklni a feIadal kezdelen, hogy ne lefoIysoIja a vizuIis infoinci a vIaszail. A feIadal Iehel a negksloIl foIyadekok negnevezese, de aiia is keiheljk, hogy a ksloIsok uln a negy aIapninosegel hasznIja a foIyadek jeIIenzeseie. (II. lonik-keseiu, cilionIe-savany, sll.) MiveI a koillan fogyaszloll foIyadek ze lefoIysoIhalja az eizekeIesl, ezeil eidenes ivid sznelel lailani a ksloIsok kzll, vagy vizel ilalni a jeIIlleI. 3. sszctctt zck fc!Ismcrsc - szI!rd anyagnk A feIadal negegyezik a 2. feIadallan IeilakkaI, azzaI a kInlseggeI, hogy ellen az esellen nen foIyadekokal, hanen a helkznapi eIelnkloI isneil eleIekel ksloIlalunk a jeIIlleI (pI. kenyei, sajl, paiadicson, sll.). MiveI az eleIek IIaga pIusz infoincil szoIgIhal a feIisneieskhz, eidenes liszla vzzeI pepeslve azonos IIagv lenni ezekel. 76 KEPE5 LLNI A GYAKORLAT VEGEIG A konpelencia negIele azoklan a szaknklan Iehel fonlos, ahoI a levekenysegel vagy annak vaIaneIy ieszel II leslheIyzellen keII vegezni. SzeIsoseges esellen a Ilal, geiincoszIopol negleiheIo igenyleveleIioI Iehel sz, ns eseleklen a kuIluiIl, udvaiias viseIkedes ieszel kepezi a konpelencia. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Tesli, fizikai feIleleIek: az egyenes lesllailshoz, II heIyzelhez a vz- es izoniendszei, vaIaninl az idegiendszei epsege adja a fizikai aIapol. ineIy seiIes, csonl- vagy izoniendszeil eiinlo neglelegedes lefoIysoIhalja a lesllailsl, az IIs kepessegel. A keiingesi zavaiok, fokenl az aIacsony veinyons, iIIelve egyel, egyensIyeizekkeI sszefggo lelegsegek is piolIenl jeIenlhelnek. Lgyel, lneneli, de kzeizelel lefoIysoI lesli panaszok (pI. gyonoipanaszok, Izas IIapol nialli gyengeseg) is cskkenlhelik a jeIIl leIjeslnenyel a konpelencia negfigyeIese soin. izonyos nunkakiklen a konpelencia az nkonlioIIaI, nszalIyozssaI kapcsoIdhal ssze szoiosallan. Lzeklen az eseleklen a konpelencia j negjeIenlese azl jeIenli, hogy a zavai ingeiek es az eslIeges fiadlsgeizes eIIenelen is kepes a jeIIl az II heIyzelie vonalkoz kveleInenyl lelailani. Igy a fizikai feIleleIek neIIell psziches, szeneIyisegleIi sszelevokel is figyeIenle keII venni. A viseIkedesi noink, a lisas eIelie vonalkoz ioll vagy ialIan szalIyok is sznos heIyzellen, nunkakilen negkveleIhelik a konpelencia negjeIenlesel. Lzek eIneIeli isneiele, az udvaiias viseIkedesie vonalkoz szalIyok, eikIcsi eIvek, noink lelailsa szeiepel jlszhal a konpelencia negjeIenlesenek nikenljelen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Mozgsa kooidinIl Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel elailja az aIapvelo viseIkedesi noinkal A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A konpelencia vizsgIalnak leivezesekoi eidenes eIoie eIdnleni, hogy az insliukci soin eIhangzik-e eIviskenl a negfigyeIesi szenponl (a kilail IIs), vagy csak egyel levekenyseggeI kapcsoIallan szeiznk iIa infoincil. 1.a Anennyilen nyIl negfigyeIesi szenponlkenl kezeIjk, lehl a jeIIlel is ljekozlaljuk aiiI, hogy IInia keII a gyakoiIal vegeig, dnlennk keII aiiI is, hogy egyel feIadallaI konlinIjuk-e a negfogaInazoll eIvisl. Lzl ceIszeiunek lailjuk, hiszen a kInlzo nunkaheIyi heIyzeleklen is vaIaneIy levekenyseg ieszekenl es nen eIszigeleIlen jeIenik neg a konpelencia (pI. puIl ngll IIni, ljekozlalsl nyjlani, vaIaniIyen gepel kezeIni, sll.). 1.l Ha a konpelencia vizsgIala vaIaniIyen fizikai leiheIesseI ji feIadallaI kapcsoIdik ssze (pI. aszlaInI IIva nehezell ligyak pakoIsa), akkoi naga a feIadalheIyzel kiaIaklsa leszi Iehelove a konpelencia negfigyeIesel. Lkkoi dnlhelnk aiiI, hogy kzIjk-e a jeIIlleI, hogy IInia keII a gyakoiIal idolailana aIall. 1.c Anennyilen a konpelencil vaIaneIy ns lpus konpelencivaI sszekapcsoIva vizsgIjuk, aIkaIon addhal aiia, hogy ne kzIjk a jeIIlleI a negfigyeIesi szenponlol. Lz oIyan eseleklen Iehel hasznos, ha a viseIkedeskuIlia ieszenek lekinljk az adoll konpelencil (pI. konnunikcil vizsgI szeiepjlek heIyzelek), iIIelve ha oIyan feIadalheIyzelel leienlnk, 77 aneIylen a jeIIl vIaszlhal, hogy II vagy Io heIyzellen leIjesli-e az adoll feIadalol. (II. ivid lenulalkozs.) 2. Haliozzuk neg, hogy a kilail IIs kepessege niIyen idoinleivaIIunlan keiIjn negfigyeIesie. 3. Haliozzuk neg, hogy a konpelencia leIjeslesehez negengedhelo-e liniIyen nozgs, es hogy ezek niIyen szinljel lekinljk eIfogadhalnak (pI. leslsIy-lheIyezes, keznozduIalok, geszlusok). A finonall nozgsok hinya vaIsznuIeg csak akkoi vihal eI, ha kzIjk a jeIIlleI, hogy eiie a szenponlia figyeInk. Lgyel levekenysegekkeI, pI. veilIis konnunikcivaI sszekapcsoIva, vaIsznuIeg nozgsl, nen veilIis konnunikcil fogunk lapaszlaIni. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Ainyszn foinjlan kifejezhelo, hogy a leIjes neiesi idohz kepesl a jeIIl niIyen hossz ideig ludla leIjesleni a negfigyeIesi kiileiiunol. Igy leIjeslnenye szzaIeklan is negjeIenlhelo. Hilk gyakoiisga: hny aIkaIonnaI vellk eszie, hogy a jeIIl lesllailsa nen feIeIl neg az eIoie neghaliozoll kiileiiunoknak. MegfigyeIheljk, hogy a feIadal leIjes idejenek hnyadik peicelen keiIl soi hilia (vagyis a lesllails feIelli konlioII niIyen hosszan vaIsuIl neg). A hilkal jeIIegk szeiinl csopoiloslhaljuk: o fiadssaI sszefggo hilk, o noink le nen lailsvaI sszefggo hilk, o fizikai IIapollI, lelegsegloI eiedo hilk. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A feIadal leIjes idolailana aIall lesllailsa egyenes, fIsIeges nozduIalok nen figyeIhelok neg, fegyeInezell es slaliI lenyonsl keIl. Nehny esellen a feIadal jeIIegehez nen iIIeszkedo nozgs figyeIhelo neg. IIsa, lesllailsa nen nindig egyenes. Sok fIsIeges nozduIal, geszlus jeIenik neg nozgslan. Llvnyosan nulalkoznak lesllailsn a fiadlsg jeIei. A konpelencivaI kapcsoIalos szociIis noinkal nen isneii/kveli. Nen kepes egyenes, slaliI IIsia liIIeges, ieneges vagy egyel akadIyoz lenyezo niall. ViszonyIag ivid ido- inleivaIIunlan sen kepes egy heIylen, slaliIan IIni. 78 MINTAFELADATOK 1. A knmpctcncIa c!zntt vIzsg!ata (Az insliukcilan ninden esellen eIhangzik, hogy a jeIIlnek IInia keII a gyakoiIal idolailana aIall, de nen hangsIyozzuk, hogy ezl negfigyeIesi szenponlkenl kezeIjk.) 1/a Stabadld0s tetekenseg bemutatsa Aiia keijk a jeIIlel, hogy nehny peiclen nulassa le a jeIenIevoknek vaIaneIyik kedveIl szaladidos levekenysegel, hollijl. A feIadal soin eIoszi a jeIIl leszeI, najd keidesekkeI, pileszed foinjlan foIylaljuk a konnunikcil a kvnl idolailanig. A feIadal uln a negfigyeIesi szenponljaink nenlen eilekeIjk a jeIIl leIjeslnenyel. MegfigyeIheljk azl is, hogy a kelfeIe konnunikcis foina (a foinIisall lenulals es a klelIenell pileszed) okoz-e vIlozsl a jeIIl lesllailslan. Lz a feIadal egyidejuIeg vaIaneIy konnunikcivaI kapcsoIalos konpelencia vizsgIall is Iehelove leszi. 1/b Trgak csoortosItsa A jeIIlel egy aszlaI neIIe IIljuk, es azl a feIadalol kapja, hogy ligyakal csopoiloslson kel dolozla (pI. egy jsgpapi-haIonlI vIogassa szel a sznes es a fekele-fehei nyonlalvnyokal). A feIadalheIyzelel nehezlheljk azzaI, hogy idokeielel szalunk, vagy feIhvjuk a jeIIl figyeInel aiia, hogy nineI gyoisallan keII eIvegeznie a gyakoiIalol, neil neijk az idol. Igy koncenlicil es ponlossgol kveleIo leIjeslnenyheIyzellen szeiezhelnk infoincil aiiI, hogy a feIadalvegzes ideje aIall kepes-e a jeIIl vegig IIni (eselIeg ilnaszkodik az aszlaIia, keies egy szekel, sll.). 2. A knmpctcncIa mcgfIgyc!sc ms knmpctcncIkhnz kapcsn!va LIsosoilan a veilIis/nen veilIis konnunikcivaI kapcsoIalos konpelencik vizsgIalnak ieszekenl leihelnk ki eiie a negfigyeIesi szenponlia. Lllen az esellen nen hangzik eI az insliukcilan, hogy IIni keII a gyakoiIal vegeig. II.: szeiepjlekok, konnunikcis heIyzelek, sll. 79 MOZG5A KOORDINLT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A nozgskooidinci a vzizonzal es az idegiendszei egylles, sszehangoIl levekenysege, vaIaneIy ceIia iinyuI nozgsfoIyanalon leII. A nozgslan ieszl vevo vz- es izoniendszei, vaIaninl a noloios agyi leiIelek epsege adja a kooidinIl nozgs konpelencijnak aIapjl. A kooidinIl nozgs ninden esellen szoios kapcsoIallan II az eizekeIesseI, eszIeIesseI. Az eizekeIes a leslie es a kinyezel ingeieiie egyainl iinyuI. A piopiiocepci a fejnek es a veglagoknak a lizshz viszonyloll heIyzelel es nozgsl nulal eizek-lpus. Receploiai az iznoklan, zIeleklen es a loilen laIIhalk. Az egyel eizekIelek (pI. a Ils, lapinls, sll.) a kinyezel jeIzeseiie iinyuInak a kooidinIl nozgs foIyanallan. A nozgs negfeIeIo fejIodesenek eIengedhelelIen feIleleIe a lanuIs, gyakoiIs. Az eszIeIes es a nozgsok kooidincija e foIyanal soin hangoIdik ssze. Igy liniIyen nozgs eselen (anennyilen a fizikai es idegiendszeii feIleleIek adollak) a gyakoiIs javlja a leIjeslnenyl. Az IlaInos iskoIai leslneveIes oklals es a kInlzo spoilgak gyakoiIsa fejIeszlo hals a kooidinIl nozgs kiaIaklsa lekinlelelen. Iinonall nozgsok eselen is nagy szeiepel kap a kooidinci kepessege. A kezgyesseg a szen es kez, iIIelve ujjak nagas szinlu kooidincijl feIleleIezi. Igy a vizuIis neveIes, iajzoklals, kezgyesseg-fejIeszlo gyakoiIalok javlhaljk a finonnoloios kooidincil. A lonyoIuIlall nozgsfoink kivileIezese sok esellen koncenlicil, sszponlosloll figyeInel igenyeI, gy ez a kepesseg is halssaI Iehel a konpelencia negjeIenlesenek szinljeie. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| TapinlssaI eizekeI AIapvelo iajzeszkzkel hasznI Nyi, vg, daialoI, apil izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal Kepes IIni a gyakoiIal vegeig Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl HasznIja a sznoIgepel A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A nozgskooidinci konpelencijl vizsgIhaljuk egyszeiull es sszelellell, iIIelve nagyoll es finonall nozgsok eselelen. Haliozzuk neg (szaknai oiienlci fggvenyelen), hogy vizsgIalunklan neIy nozgslpusia heIyezzk a fo hangsIyl. 2. AIaklsuk ki a nozgs vizsgIalia iinyuI feIadalokal. VizsgIalunk ligya Iehel: A nindennapoklan is gyakoii, nozgskooidincil igenyIo levekenyseg (pI. papihajlogals, daialoIs, egyenes vonaI nenlen vaI selIs sll.). 8O Nehezell, gyakoiIollsgol igenyIo nozgsfoina (pI. pingpongloveI nineI lllszi feIlni a Ialdl). Uj nozgssoi lanuIsnak negfigyeIese (pI. egyszeiull loinagyakoiIal(soi) eIsajllsa). 3. A feIadal lonyoIuIlsgnak fggvenyelen dnlsnk aiiI, hogy adunk-e gyakoiIsi Iehelosegel a vegiehajls eIoll. 4. Haliozzuk neg feIadalonkenl, hogy a nozgskooidinci eilekeIeseie niIyen szinlekel IIaplunk neg. A leIjeslnenyioI hozoll dnles nehny esellen szuljeklv is Iehel, ezeil eidenes lll szeneIyl levonni az eilekeIesle. 5. Ha a nozgs eIsajllsa is iesze a feIadalnak, haliozzuk neg, hogy nennyi ido IIjon a jeIIl iendeIkezeseie. 6. Iinonnoloios kooidinci vizsgIalhoz hasznIhalak a iajz- es eszkzhasznIallaI sszefggo egyel konpelenciknI isneilelell feIadalok. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A nozgskooidinci szinlje feIadalonkenl. Kis- es nagyoll nozgsok eselen kInlzik-e a leIjeslneny sznvonaIa. egyakoiIoll nozgs es j nozgssoi lanuIsa kzll lapaszlaIunk-e sznollevo sznvonaIleIi kInlsegel. A hilk lpusa: o iendezelIen, szelszil, figyeInelIen nozgs, o j nozgsok lanuIsnak nehezsege, o gyakoiIalIansglI eiedo hilk (egyel feIadaloklan nyjloll j leIjeslneny neIIell), o fizikai/idegiendszeii kiosodslI eiedo hilk. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Iinon- es nagyoll nozgsok eselen is nagas szinlu nozgskooidinci lapaszlaIhal. Cyoisan sajll eI j nozgssoiokal. A lonyoIuIlall nozgssoiok eselelen nehny aIkaIonnaI aIacsonyall a kooidinci sznvonaIa. Uj nozgssoil kepes negfeIeIoen eIsajllani. A nehezell, sszelellell nozgsok eselen es j nozgssoi lanuIsa soin lllel hilzik. TeIjeslnenye gyakoiIs halsia javuI. A kooidinci hinya egyszeiu feIadaloklan is negfigyeIhelo, leIjeslnenyel a gyakoiIs nen javlja. Mozgskooidincil eiinlo fizikai/idegiendszeii kiosods jeIei lapaszlaIhalk. 81 MINTAFELADATOK 1. HtkznapI mnzgsnk mcgfIgyc!sc Lgyszeiu nozduIalsoiok negfigyeIese is halekony infoincil nyjlhal a nozgs kooidinIlsgiI. A gyakoiIalok eIoll eidenes azonlan ljekozdni aiiI, hogy nennyiie lapaszlaIl a jeIIl az adoll levekenyseglen (pI. luigonya neghnozsa). Nehny egyszeiu, helkznapi peIda: egyenes vonaI nenlen vegignenni, aszlaIl negleileni, ligyakal egyik heIyioI a nsikia lpakoIni, sll. 2. j mnzdu!atsnr tanu!sa Az j nozduIalsoi lanuIsa nencsak a kooidincil, hanen nagl a lanuIsl, a negfigyeIes es nenoiizIs kepessegel is vizsgIja. iniIyen cseIekvessoil hasznIhalunk a feIadal soin. IeIdk: Nehny eIenloI II loinagyakoiIalsoi kivileIezese: Iepes, ugis, foiduIs, sll. Tll infoincil szeiezhelnk, ha sszelellell nozduIalokal aIkaInazunk: pI. joll es laI kez nozgsa kInlzik, sll. Soininla foIylalsa papion. Lalda palloglalsa (eselIeg lapssaI, IepesseI, sll. konlinIva). Kevesle kzisneil eplojlek/kiiakjlek eIeneinek sszeiIIeszlese, sll. 3. FInnmabb mnzgsnk kIvItc!czsc Liie a ceIia lineIy, a kezgyesseghez, kezzeI vegzell levekenyseghez kapcsoId feIadalol hasznIhaljuk. A finonnozgs vizsgIala sszekapcsoIhal a iajzos kepessegekel vizsgI konpelencikkaI vagy a vgs/daialoIs vizsgIalvaI. A kivileIezes eIoll ljekozdjunk aiiI, hogy a feIadal vegiahajlshoz hasznIl eszkzl isneii-e a jeIIl. 82 RajzoIs, iajzeileInezes, eszkzhasznIal ALAPVETO RAJZE5ZKZKET HA5ZNL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az aIapvelo iajzeszkzk isneiele, negkInlzlelesenek kepessege es iendeIlelesszeiu hasznIala. AIapvelo iajzeszkznek lekinlheljk a kInlzo lpus ceiuzkal, iadil, vonaIzl, kizol, fiIcloIIal, zsikiell, ecselel, de szaknlI fggoen az aIapvelo eszkzk Iislja lovll is lovlhelo. A iajzoIshoz szkseges finonnoloios nozgs feIleleIe a levekenyseglen ieszl vevo kezek, ujjak es a kapcsoId idegiendszeii leiIelek epsege. Tovlli feIleleI Iehel a Ils, a vizuIis iendszei negfeIeIo nukdese, kInsen az apiIekos, piecz nunkl igenyIo eszkzhasznIal eselelen. izonyos iajzeszkzk hasznIala (pI. kizo, vonaIz) eIozeles lanuInnyokal igenyeI, es feIleleIezi a hosszsgneies leien szeizell isneielekel. A iajzoIshoz szkseges kezgyesseg, iajzkeszseg ieszlen ikIeles lenyezo, ieszlen gyakoiIs fggvenye, gy a jeIIlek akluIis kepessegeil az eIozeles lapaszlaIalok is lefoIysoIjk. A iajzoIs, iajzeszkz-hasznIal keszsege piecizilsl, apiIekossgol, ponlossgol feIleleIez. Az eiie vaI liekves Iehel szeneIyisegleIi lenyezok fggvenye. AIacsonyall szinlje psziches es fizikai lenyezokloI is fgghel (pI. a sliessz, a szoiongs kezienegesl okozhal, de ugyaniIyen halsa Iehel az aIkohoIos lefoIysoIlsgnak is). A iajzeszkzk isneielenek fonlos sszelevoje, hogy a jeIenlkezo a feIadallpuslI fggoen nIIan is ludjon dnleni aiiI, hogy niIyen levekenyseghez niIyen eszkzl vesz igenyle. Lz ieszlen eIozeles lapaszlaIalokon, ieszlen a leIlson, gyakoiIali eizeken nIik. A iajzeszkzk hasznIala feIleleIezi azok heIyes kezeIesel, lioIsl, iendszeiezesel is, gy az iIyen nunkakilen doIgozknI fonlos szenponl Iehel, hogy iendlen lailjk-e a nunkavegzeshez hasznIl eszkzkel, nunkakinyezelkel. (II. iagaszl lulusnak visszazisa, ecsel kinossa sll.) A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Nyi, vg, daialoI, apil izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal SznjeIzesekel eileInez Mozgsa kooidinIl Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl 83 A fe|adatkestItes a|gorltmusa A konpelencia az sszes iajz- es eszkzhasznIallaI kapcsoIalos egyel konpelencia aIapjl kepezi, gy az oll isneilelell feIadalok lineIyike aIkaInas Iehel aiia, hogy pIusz negfigyeIesi szenponlkenl az aIapvelo iajzeszkzk hasznIall is negvizsgIjuk. Lidenes azonlan figyeIni aiia, hogy a feIadalok lllsege csak ieszIeges kepel nyjl az eszkzhasznIal kepessegeioI, niveI koiIlozoll szn iajzeszkzzeI doIgozik a jeIIl. 1. Anennyilen gy haliozunk, hogy nII feIadalon neijk a iajzeszkzk hasznIalnak kepessegel, leivezhelnk oIyan feIadalsoil, neIy az IlaIunk vizsgIni kvnl sszes iajzeszkz hasznIaliI infoincil nyjl. 2. Haliozzuk neg azon eszkzk kiel, neIyek hasznIaliI infoincil szeielnenk kapni. 3. Dnlsnk aiiI, hogy feIneijk-e a jeIIl isneieleil az aIkaInazoll iajzeszkzkie vonalkozan a feIadalvegzes eIoll, es nyjlunk-e seglsegel, ljekozlalsl, vagy adunk-e gyakoiIsi Iehelosegel allan az esellen, ha vaIaneIy eszkzl neg nen hasznIla. 4. Dnlsnk aiiI, hogy a feIadal soin csak azokal az eszkzkel locsljuk-e a jeIIl iendeIkezeseie, neIyekel hasznInia keII, vagy nehezlell heIyzellen lll eszkzloI nIIan keII kivIaszlania a feIadalhoz iIIeszkedol. 5. Szaknaspecifikus lovlese Iehel a feIadalnak, ha az adoll leiIelen hasznIalos, de nen IlaInos, helkznapi eszkz hasznIall is negfigyeIjk lovlli szenponlkenl. (II. speciIis oII, lus, sll. hasznIala.) Lllen az esellen ivid ljekozlalsl keII kapnia a jeIIlnek az eszkzhasznIal nikenljeioI. A feIadal eIoievellheli a jeIIl eszkzhasznIalia vonalkoz lanuIsi keszsegel. 6. Minden eszkz eselelen ceIszeiu vegiggondoIni, hogy nil lekinlnk eIfogadhal leIjeslnenynek. aIkezesekneI peIduI eIofoiduIhal, hogy a negszokollI eIleio ndon lailjk kezklen az ieszkzl, oIIl, sll., ez azonlan nagl a leIjeslnenyl nen lefoIysoIja. 7. Haliozzuk neg, hogy adunk-e idokeielel az eszkzhasznIalol vizsgI feIadalhoz. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al RendeIlelesszeiuen hasznIl eszkzk szna: az eszkz hasznIali ndja es a seglsegeveI vegzell nunka sznvonaIa is negfeIeIo. Nen iendeIlelesszeiuen hasznIl eszkzk szna: az eszkz hasznIali ndja vagy a leIjeslneny sznvonaIa nen negfeIeIo. (II.: heIyesen lailja az oIIl, de a vgs ninosege nen feIeI neg az eIvisnak. Vagy: lud egyenes vonaIal hzni a vonaIz nenlen, de a vonaI hossza nen feIeI neg az eIoilnak.) A hilk lpusai: o a iajzeszkz hasznIall nen isneii, nen negfeIeIoen lailja a kezelen, nen kooidinIl a nozgsa, o nen ludja kivIaszlani a feIadalhoz szkseges iajzeszkzl, o a heIyes eszkzhasznIal neIIell sen feIeI neg az eszkzzeI vegzell leIjeslneny az eIvilnak. 84 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az eszkzk hasznIali ndja ceIiinyos, halekony, a nozgs jI kooidinIl, a nunka vegeiednenye negfeIeI az eIvisnak. Kisell eszkzhasznIali hilk foiduInak eIo, iIIelve a leIjeslneny ninosege nehny ponlon eInaiad az eIvil szinlloI. Nehny eszkzl nen isnei, nen jI hasznI, de gyakoiIssaI, ivezelesseI leIjeslnenyenek sznvonaIa fejIeszlhelo. Szeivi vagy egyel piolIenk niall a finonnozgslan, kooidincilan feIIepo zavaiok hliIlaljk a feIadalvegzeslen. 85 MINTAFELADATOK 1. 5truktur!t fc!adat mcghatrnzntt szm cszkz Ignybcvtc!vc! A jeIIl szleIi vagy isos insliukcikenl kap egy feIadalsoil. II.: Lgy Iisll lail a kezelen, neIy egynsia epIo feIadalokal lailaInaz. Keijk, ponliI ponlia oIvassa eI a feIadalIisll, es leIjeslse a Ieilakal. A negadoll soiiendlen haIadjon, es csak azokal a Iepesekel vegezze eI, aneIyekel a papion Il. A feIadal eIvegzesehez 1O peic II a iendeIkezeseie. |c|ada|scr. 1. Vizszin|cscn fcrdi|sa naga c|c a papir|apc|. 2. Pircs szin |c||a| irja nctc| a papir|ap oa| a|sc sar|4oa. 3. Vcna|zc scgi|scgctc| fggc|cgcscn fc|czzc ncg az c|c||c fc|tc papir|apc|. A fc|czctcna|a| ccruz4ta| nuzza ncg. 4. Mcs| a |c| rcszrc csz|c|| papir|ap jcoo c|da|4ra, |c|szc|cgcscn c|nc|qcztc rajzc|jcn |crzctc| 3 |cr|. A |crc| 4|ncrcjc. 1, 5 cn, 3 cn, 5,2 cn |cgqcn. 5. A 1,5 cn 4|ncrcj |cr |crtcna|4| nuzza 4| zc|d szin fi|c|c||a|. 6. A 3 cn 4|ncrcj |cr| szinczzc oc |c|jcscn |c| szin zsir|rc|4ta|. 7. Az 5,2 cn 4|ncrcj |cr| c||cta| t4gja |i a papiroc| ugq, ncgq a n4si| |c| |cr| nc crin|sc a t4g4s. 8. A |it4gc|| |cr| ragassza fc| a papir oa| c|da|4ra ugq, ncgq |crtcna|a crin|sc a papir fc|sc szc|c|, dc nc |cgjcn |u| azcn.. 9. S|o. A feIadal vaiiIhal, nehezlhelo az aIkaInazoll eszkzk fggvenyelen. Anennyilen szlan adjuk az insliukcil, vijunk, ang a jeIIl eIkeszI az akluIis szakasszaI. Keieseie isneleIjk neg a feIadal szvegel, de nindig csak az akluIis Iepesl es seglo nagyaizalol, kiegeszlesl ne aIkaInazzunk. 2. Nchcztctt fc!adatsnrnk 2/a Az 1. feIadal ninljia keszIl feIadalsoilI, ahoI Iehel, eIhagyjuk az eszkzk negnevezesel (pI. ,keszlsen 3 kil, de nen ijuk oda, hogy kizo seglsegeveI). Lz a feIadal az nIIsg, gyakoiIaliassg, laIIekonysg szenponljail is figyeIenle veszi az eszkzhasznIal neiese soin. 2/l SokfeIe iajzeszkzl iakunk ki a jeIIl eIe az aszlaIia, neIyek egy iesze nen szkseges a feIadal negoIdshoz. A feIadalvegzes soin az egyes IepesekneI nIIan keII kivIaszlania, niveI doIgozik. Lz a feIadal a ceIiinyos gondoIkodsiI adhal lovlli infoincil. LselIeg negfigyeIhelo lenne a kiealivils szenponlja, anennyilen a jeIIl halekony, de nen helkznapi negoIdsokal laII egy sszelellell feIadalsoi eIvegzese soin. 86 3. MIt haszn!nk? A jeIIlnek szlan keII vIaszoInia aiia, hogy lizonyos doIgok eIkeszlesehez niIyen eszkzkel, niIyen soiiendlen venne igenyle, niIyen Iepeseklen kepzeIi eI a foIyanalol. P|.. Mi nindcn| naszn4|na, na... n4zi|ag gq4r|c|| |4r|qacscnagc| szcrc|nc |cszi|cni, na fc|c|oc| ncn|4zs| szcrc|nc |cszi|cni, na |ar|cndcoczoc| |isn4za| a|ar csszc4||i|ani, na ta|a|inc| aj4ndc| |cpcs|apc| a|ar |cszi|cni, s|o. A vizsgIl konpelencihoz az a negfigyeIes kapcsoIdik Ieginkll, hogy az egyes levekenysegekhez az eszkzvIaszls nennyiie lunik ceIszeiunek, heIyenvaInak. A feIadallI lovlli infoinci szeiezhelo a jeIIl kiealv gondoIkodsiI, es aiiI is, hogy a iajzeszkzk niIyen szeIes spekliunl veszi figyeIenle egy nII cseIekvessoi negleivezesekoi. 87 NYR, VG, DARABOL, APRT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek/kezgyesseg, iIIelve a szen-kez kooidinci negfeIeIo szinljel. A kez es a szen, iIIelve a kapcsoId idegiendszeii leiIelek epsege leszi Iehelove a levekenysegek vegiehajlsl. A kvnl neielie lileno vgs/daialoIs feIleleIe a szenneilek, a szkseges ainyeizek negIele. Az aIkaInazoll eszkzk (oII, kes, fuiesz, sll.) isneiele, iendeIlelesszeiu hasznIala szinlen feIleleIe a konpelencia negjeIenlesenek. Az eszkzhasznIal soin lansloll gyesseg gyakoiIssaI fejIeszlhelo, de egyeni kInlsegek Iehelnek allan, hogy niIyen szinlie eneIhelo a kepesseg. A vgs, daialoIs soin sok esellen vaIaniIyen eIokeszlo, neielezo levekenyseg is szkseges. Lzeil a konpelencia iesze Iehel a neielezeshez hasznIl neioeszkz es az ahhoz lailoz skIa isneiele (pI. neioszaIag, vonaIz heIyes hasznIala). LIes, veszeIyes vgeszkzk eselelen a nunkalizlonsgi eIoisok lelailsa kieneIlen fonlos. Nagyoll neielu vgeszkzkneI, gepekneI a fizikai IIkepesseg, eionIel szenponljl is figyeIenle keII venni. Ha a daialoIs, apils kisell neielu anyagokia, nyeisanyagokia vonalkozik, akkoi a piecizils kaphal fonlos szeiepel. Lllen az esellen a Ils eIessege is kieneIl jeIenlosegu. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Hosszsgol lecsI Hosszsgol nei Mennyisegekel lecsI Mennyisegekel nei Mozgsa kooidinIl AIapvelo iajzeszkzkel hasznI A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A neiesi ndszei neghaliozsnI az adoll szaknai leiIelen aIkaInazoll eszkzkloI eidenes kiinduIni (pI. kes, oII, eselIeg fuiesz, sll.). KonpIexell eszkzhasznIali llekinlesl kaphalunk lllfeIe feIadallpus aIkaInazsvaI. 2. VIasszuk ki a vgni/daialoIni kvnl anyag lpusl (pI. papi, lexliI, eIeIniszei-aIapanyagok, fa, sll.). 3. Haliozzuk neg, ni szeiepeIjen az insliukcilan: vgs, daialoIs, sll. : eIoil neielie (a neioeszkz heIyes hasznIall is vizsgIja), szenneilek aIapjn (ill a lecsIes kepessege Iehel lovlli infoinci), vaIaniIyen eIozeles salIonnak negfeIeIoen (pI. vonaI nenlen kivgni egy papisalIonl, lexliIl - ponlossg, piecizils, kezgyesseg neiese). 88 4. Haliozzuk neg feIadallpusonkenl az eIfogadhal lailonnyl nennyisegi szenponllI (pI. hosszsg, lneg, sll. lekinlelelen). 5. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal (pI. vgs ninosege, ponlossga, feIdaialoIl anyagok egyfoina nagysga, sll.). 6. IeIadalonkenl haliozzuk neg a vegiehajls eIfogadhal idolailanl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A leIjesles nennyisegi szenponljai (az eIoil neielie vgla-e az anyagol). A leIjesles ninosegi szenponljai (negfeIeI-e a daialoIs/nyis az eIvil eszlelikai szinlnek). Meies/lecsIes eselen a vgs ponlossgnak vizsgIala. Az eszkzhasznIal szinlje, sznvonaIa. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Ionlos es eszlelikus kivileIezes, negfeIeIo lenpj, az eIvishoz igazod nunkavegzes jeIIenzi. Magas szinlu eszkzhasznIal. Magalizlosan hasznIja a neioeszkzkel. Munkja negfeIeI az eIvil ninosegi es nennyisegi kveleInenyek nagy ieszenek, de nehny kisell hila eIofoiduI. Isneii a neioeszkzk hasznIall. A vgs/daialoIs ninosege lll esellen nen eii eI a kvnl sznvonaIal. izonylaIan vagy heIyleIen eszkzhasznIal. IonlalIansg a neioeszkzk aIkaInazslan. Munkja ninosegi es nennyisegi lekinlellen is eInaiad az eIvillI. Tenpja Iass. A neioeszkzkel iosszuI aIkaInazza, a vg/daialoI eszkzl nen negfeIeIoen hasznIja. 89 MINTAFELADATOK Az ill feIsoioIl feIadalok lllfeIe aIapanyagia vonalkoznak. A feIadal leivezesekoi javasoIjuk a szaknai leiIelen aIkaInazoll anyagok, vgeszkzk hasznIall. inyaIlall kepel kaphalunk, ha lllfeIe eszkz es aIapanyag kezeIesel figyeIjk neg. IapilI neghaliozoll szeIessegu cskokal vgni oIIvaI. IapilI kInlzo lonyoIuIlsg ninlkal kivgni oIIvaI. Cyuinalnll nuanyag kesseI daialoIni/szeIeleIni neghaliozoll vaslagsgia. Szenneilek aIapjn kInlzo sIy daialokal vgni egy gyuinalnlloI, neIynek sszsIyl eIoie kzIjk a jeIIlleI. Az eiednenyl neiIeggeI eIIenoiizheljk. TexliIloI oIIvaI eIoie negiajzoIl ,szalsninll kivgni. IeIkeini a jeIIlel, hogy papil, gyuinl vagy liniIyen egyel aIapanyagol (ennivaIl - pI. paiadicsonol) vgjon feI neghaliozoll szn, nagyjlI egyenIo daialia. LIeIniszei-aIapanyagokal kesseI kInlzo eIoil foinkia feIdaialoIni. LIeIniszei-aIapanyagokal (gynIcsl, zIdsegel) kesseI neghnozni. IaioslIenezloI salIonl kivgni. Muanyag csvel feIdaialoIni kvnl hosszsg daialokia. A feIadalok nindegyikehez ceIszeiu oplinIis vegiehajlsi idol neghaliozni, es a jeIIl nunkavegzesenek idolailanl sloppeiiaI neini. 9O HA5ZNLJA A 5ZMOLGEPET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A sznoIgep hasznIalnak konpelencija a lanuIl kepessegek kze soioIhal. Az IlaInos iskoIai nalenalikaoklals soin sajlljk eI a lanuIk a sznoIgephasznIal aIapvelo szinljel. A konpelencia feIleleIezi a sznoIgep ninl eszkz iendeIlelesszeiu hasznIalnak isneielel. A kepesseg szenponljlI negkInlzlelhelo a hasznIal ceIia iinyuIlsga es a hasznIal nikenlje. CeIiinyos hasznIal aIall azl eiljk, hogy a sznoIshoz kapcsoId feIadalokal az eszkz negfeIeIo hasznIalvaI knnyelle leheljk. IIy ndon a konpelencia a nalenalikai nuveIelek vegzesehez kapcsoIdik. Leggyakiallan a negy aIapnuveIel vaIaneIyikenek vegiehajlsia hasznIjuk az eszkzl, de lonyoIuIlall nuveIelek is eIvegezhelok a seglsegeveI. Az aIapnuveIelek es az azokhoz kapcsoId szinlIunok (+, -, sll.) jeIenlesenek isneiele feIleleIe az eszkz hasznIalnak. A hasznIal nikenlje az eszkz kezeIesenek kepessegeioI ad ljekozlalsl. TI a nalenalikai eIneIeli isneieleken, szkseges hozz nagnak az eszkznek az isneiele: a gonlok, az azokon laIIhal jeIzesek, ividlesek jeIenlesenek isneiele. Az eszkz hasznIala feIleleIezi a vizuIis iendszei (Ils) es a finonnoloios kooidinci (nyongonlok kezeIese az ujjakkaI) epsegel. Az enIlell iendszeiek seiIese hlinyosan lefoIysoIhalja a konpelencia negjeIenlesel. Az eszkz hasznIalnak kepessege gyakoiIssaI fejIeszlhelo. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| AIkaInazza a negy sznlani aIapnuveIelel SzzaIekol sznl Mozgsa kooidinIl A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg azon nuveIelek kiel, neIyeknek sznoIgeppeI lileno eIvegzesel vizsgIni szeielnenk. Az aIapnuveIeleken lI vIaszlhalunk nehezell feIadalokal is (pI. szzaIeksznls, gykvons, sll.). 2. Haliozzuk neg, hogy a feIadalokal niIyen foinlan adjuk neg: nalenalikapeIdk, szveges feIadalok, gyakoiIali heIyzelek, sll. 3. Haliozzuk neg a vIaszads ndjl (ioll foinlan, szlan kzIje az eiednenyl, sll.). 4. Haliozzuk neg, hogy nil lekinlnk eIvil szinlnek, es niIyen leIjeslneny ninosI eIfogadhalalIannak (pI. az aIapnuveIelekel sen ludja negoIdani). 5. Haliozzuk neg az eszkzhasznIalia vonalkoz eilekeIesi szenponljainkal (pI. gyoisasg, nyongonlok jeIenlesenek isneiele, a kez es ujjak negfeIeIo kooidincija, sll.). 6. Dnlsnk aiiI, adunk-e eIozeles ljekozlalsl, seglsegel allan az esellen, ha vaIaki iilkn hasznIja az eszkzl. Kis gyakoiIssaI ugyanis a konpelencia szinlje - negfeIeIo eileIni kepessegek neIIell - gyoisan fejIeszlhelo. 7. Haliozzuk neg az egyes feIadalok eIvegzeseie sznl idol. 91 8. A sznoIgep hasznIalnak feIadalail lineIy egyel, a nalenalika lenakiehez laioz konpelencia vizsgIalvaI sszekapcsoIhaljuk, konlinIhaljuk. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes/heIyleIen negoIdsok szna. A feIadalok negoIdsnak selessege. Az eszkzhasznIal sznvonaIa. Az eszkz funkciinak isneiele. VizsgIhal a hilk lpusa: o nozgsleIi, kooidincis nehezsegek, o nincs liszllan a nalenalikai fogaInakkaI, nuveIelekkeI, o nincs gyakoiIala az eszkz hasznIala leien (de a kapcsoId nuveIelekel egyelkenl isneii, ludja aIkaInazni). LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A sznoIgep hasznIala ninden feIadallpus es nuveIel eselelen heIyes negoIdsl eiednenyez. Az eszkz kezeIese gyois, halekony. A nuveIelek nagy ieszeneI jI aIkaInazza az eszkzl, az eiednenyek heIyesek. Az eszkzhasznIal szinlje negfeIeIo. AIapnuveIelek eselen IlaIlan heIyes eiednenyl ad, de a lonyoIuIlall nuveIelek vegzese gondol okoz. izonylaIan eszkzhasznIal. Az aIapnuveIelek eIvegzeseie sen kepes a sznoIgep seglsegeveI. Nen isneii vagy egyel (szeivi) piolIena niall nen ludja kezeIni az eszkzl. 92 MINTAFELADATOK 1. E!m!ctI Ismcrctck a szmn!gppc! kapcsn!atban Lllen a feIadallan azl vizsgIjuk, nennyiie isneii a jeIIl a sznoIgep funkciil. Az eszkz kezle adsvaI (eselIeg aneIkI) aiia keijk, hogy szlan soioIja feI azokal a nuveIelekel, aneIyek vegiehajlsia aIkaInas az eszkz. Anennyilen vaIaneIyik nuveIelel kihagyja, a negfeIeIo gonlia nulalva negkeidezzk loIe, hogy az niIyen nuveIelhez kapcsoIdik. Az eilekeIes a heIyesen feIsoioIl es kihagyoll funkcik ainynak fggvenyelen lilenik. A feIadal nsik vIlozala, hogy eIoszi keijk a feIsoioIsl, es azuln adjuk l neki az eszkzl, hogy egeszlse ki a vIaszail. 2. 5zmn!gp haszn!ata matcmatIkaI fc!adatsnr csctn A nalenalikai feIadalsoil islan adjuk l a jeIIlnek. A feIadalok a negy aIapnuveIelen lI egyel nuveIelekie is kileijedhelnek, dnlesnk fggvenyelen. A jeIIlnek a negoIdsokal a sznoIgep igenyleveleIeveI keII neglaIInia. Az eilekeIesneI ne csak a heIyes eiednenyek sznl vegyk figyeIenle, hanen az eszkzhasznIal halekonysgl, gyoisasgl, iIIelve az egyes nuveIelekhez lailoz funkcigonlok isneielel is. Dnlsnk aiiI, hogy lizonylaIansg eselen nyjlunk-e seglsegel a feIadalvegzes soin. Ha igen, ezl az eilekeIesneI vegyk figyeIenle. Haliozzunk neg idokeielel a feIadalhoz. 3. 5zmn!gp-haszn!at gyaknr!atI hc!yzctckbcn VIlozalos, sznoIshoz, iIIelve neieshez kapcsoId feIadalsoiokal konlinIhalunk a sznoIgep hasznIalnak vizsgIalvaI. IeIadallIelekel kaphalunk a nalenalikai es neiesi konpelencik feIadalsoiailI. Nehny peIda: Tigy keiIelenek kisznlsa neioszaIag es sznoIgep feIhasznIsvaI. iIisla leleIeinek sszeadsa. TlIzal kiegeszlese a negadoll eilekek szzaIeklan lileno kifejezeseveI. Ldeny uilailaInnak kisznlsa neioszaIag es sznoIgep feIhasznIsvaI, sll. 93 5ZNJELZE5EKET ERTELMEZ A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A sznjeIzesek eileInezesenek kepessege egyieszl a sznek negkInlzlelesenek kepessegen, nsieszl a szn, ninl jeI vagy szinlIun hasznIalnak konpelencijn aIapuI. A sznIls aIapja, hogy szennk a feny kInlzo huIInhosszail kInlzo sznekke aIaklja. A ivid huIInhosszsg fenyek pI. keknek Ilszanak, a kzepesek zIdnek, a hosszak visnek. A konpelencia negjeIenlese feIleleIezi az ep Iliendszeil, a szneizekeIo ieceploiok (n. csapok) kifogslaIan nukdesel. A sznIls-zavai (sznleveszles vagy sznvaksg) akadIyoz lenyezo Iehel a sznjeIzesek eileInezeseneI. A Ieglll sznIls-zavai genelikai eiedelu. IeifiaknI (2 ) gyakiallan foiduI eIo, ninl nokneI (O,O3). A sznekkeI kapcsoIalos feIadalvegzes soin, a fizikai jeIIenzokn lI, a negviIglsnak, az oplinIis Ilsi kiInenyeknek fonlos szeiepe van. A konpelencia nsik sszelevoje az a nenlIis kepesseg, hogy lizonyos jeIekhez (ellen az esellen sznekhez) neghaliozoll jeIenlesl ludunk lislani. Az idegiendszeii kapcsoIal lanuIs ljn jn Ielie. A szinlIunaIkols (jeI es jeIenles sszekapcsoIsa) eios kuIluiIis sszelevokkeI is li. A szinlIunok (pI. kzIekedesi jeIzesek) az adoll kuIlilan kznegegyezes ljn kapnak lizonyos jeIenlesl. A szinlIunaIkol kepessegel egyeniIeg is hasznIjuk, iIIelve egyel, pI. szaknai csopoiloknak is vannak sajl, kznegegyezesen aIapuI jeIeik. A lanuIs, legyakoiIs foIyanala soin vIik az adoll jeI a jeIenles hoidozjv. Lhhez j idegiendszeii kapcsoIalok Ieliejlle szkseges, gy lizonyos idegiendszeii kiosodsok akadIyozhaljk a jeIek, szinlIunok feIisneiesel, aIkaInazsl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Sznekel negkInlzlel Szneizekel hasznIja AIapvelo iajzeszkzkel hasznI Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez A fe|adatkestItes a|gorltmusa A sznleveszles vizsgIala soin eIleijedl llIk (Isd a szneizekeIesl vizsgI ninlafeIadaloknI) aIapvelo infoincil nyjlanak a sznIls epsegeioI. 1. Haliozzuk neg, hogy a sznjeIzesek eileInezesel isneil, kznegegyezesen aIapuI szn- jeIenles kapcsoIalokkaI (pI. kzIekedesi jeIzoInpa) vizsgIjuk-e. Ha sszelellell feIadal neIIell dnlnk, annak egy lanuIsi/gyakoiIsi sszelevoje is van, neIylen a sznekhez lisuI jeIenlesl a feIadal eIoll a jeIIlnek neg keII isneinie. 2. Haliozzuk neg a feIhasznIl sznek sznl. MineI lll sznl lailaInaz a feIadal, annI sszelellell, hiszen a kapcsoId lailaInak, infoincik szna nvekszik. 3. Dnlsnk aiiI, hogy az eileInezesl niIyen foinlan keijk a jeIIlloI: szlan (pI. eileInezzen egy sznjeIzesekkeI eIIloll diagianol), 94 cseIekves foinjlan (pI. vaIaniIyen viseIkedesndol lislunk egy-egy sznhez). 4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. MiveI vIlozalos feIadalokkaI doIgozhalunk, ezeil a ,j negoIds (pI. heIyes vIasz vagy a negfeIeIo cseIekves kivileIezese) lllfeIe Iehel. 5. Minden feIadalnI haliozzuk neg a negoIds ,eIfogadhal / ,nen eIfogadhal szinljel. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIadalonkenl eilekeIjk, hogy a sznek jeIenlesel heIyesen eileInezle-e a jeIIl. Ha lanuIs (nenoiizIs) kapcsoIdik a feIadalhoz, eilekeIhelo ennek halekonysga, gyoisasga. VizsgIhal hilk lpusa: o nagyszn szningei eselen hilzik, o a hila oka figyeInelIenseg, o nen ludja sszekapcsoIni a szinlIunol (szningeil) a jeIenlesseI, o szneizekeIesi zavailI add hilzs. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A sznekel es a hozzjuk kapcsoIl fogaInakal/jeIenlesekel gyoisan llekinli, es jI aIkaInazza. A sznekhez kepes jeIenlesl kapcsoIni, lanuIsi lenpja negfeIeIo. Hili eIsosoilan figyeInelIensegloI addnak. A feIadalok Ienyegel negeili, de figyeInelIenseg vagy a szinlIunlanuIs Iassall lenpja niall viszonyIag sokal hilzik. A szn ninl szinlIun eileInezesenek kepleIensege vagy a szneizekeIes zavaia gloIja a feIadal vegiehajlslan. 95 MINTAFELADATOK 1. Mnzgs/csc!ckvssnr szncs krtykka! A feIadal kInlzo nehezsegi fokoklan hajlhal vegie. Lenyege, hogy sznes kilykhoz ulaslsokal lislunk. Az ulaslsok egyszeiu cseIekvessoiok (pI. Ijn Ie: piios, IIjon feI: kek, nenjen a llIhoz: zId, iajzoIjon egy negyzelel: siga, sll.). A feIadal kezdelen isneileljk a kilykhoz kapcsoId jeIenlesekel, najd neghaliozoll soiiendlen Ieiakjuk a jeIIl eIe a kilykal. A feIadal knnylhelo, ha a sznekhez kapcsoIl insliukcikal islan odaadjuk a jeIIlnek, es ezl a feIadal soin hasznIhalja. Nehezlell vIlozal, ha eIoszi nenoiizInia keII a sznekhez kapcsoIl cseIekvesl, es gy keII vegiehajlania a feIadalol. A feIadal nsik vIlozala, ha iajzol keszllelnk a jeIIlleI, ahoI az egyes sznek negadoll foinkal jeIInek (pI. siga: negyzel, kek: ki, sll.), es neki az eIe heIyezell kilyknak negfeIeIo soiiendlen keII IeiajzoInia ezekel. 2. Trgyak c!!tsa sznjc!zssc! A jeIIl eIe sokfeIe, kisell ligyal heIyeznk egy aszlaIia, es az a feIadala, hogy sznes cnkekkeI Issa eI okel (ninlha iceduIl iagaszlana ijuk). A sznekhez kapcsoId jeIenlesekel eIoie negadjuk. II.: piios ceduIvaI jeIIje az iszeiekel (loIIak, ceiuzk), zIddeI az eIeIniszeiekel, sigvaI a konyhai eszkzkel, sll. A fenliekneI sszelellell csopoiloslsi szenponlol is aIkaInazhalunk, sol, egy ligyia lll szn is keiIhel, ha lovljk a szenponliendszeil. (II.: keiIjn kek ceduIa ninden nuanyaglI keszIl ligyia, keiIjn piios ceduIa a 1O cn-neI nagyoll ligyakia, sll.) 3. 5znckkc! c!!tntt grafIknn, dIagram rtc!mczsc A jeIIlnek lenulalunk egy kidiagianol, neIy kInlzo sznu kicikkekloI II. A diagian neIIell jeInagyaizalol adunk a sznekhez. IeIadala, hogy fogIaIja ssze, niIyen infoinci oIvashal Ie a diagianiI. A vIaszadsl keidesekkeI knnylheljk neg (pI. nil jeII a piios, kek, sll. szn`). IeIda: MiIyen knyvekel oIvasnak napjainklan a lizenevesek` A kidiagian egy-egy szne ellen az esellen a kInlzo oIvasnnylpusokal jeIenli neg. A lenulaloll lia fggvenyelen a feIadal kInlzo nehezsegi fok Iehel. AIkaInazsa nencsak a sznjeIzesek eileInezesenek konpelencijl, hanen a iendszeiezell infoinci eileInezesel, sszefogIaIsnak kepessegel is negnulalja. 96 5ZVEGE5, RAJZO5, KEPE5 VZLATOT ERTELMEZ A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia negjeIenlese akkoi sikeies, ha az adoll jeIiendszeil (pI. iajzokal, kepekel) a szeneIy kepes heIyesen lIlelni a gyakoiIalla, vagyis a jeIiendszei szinlIunainak feIhasznIsvaI kepes ceIiinyos viseIkedesie, cseIekvesie. A konpelencia fonlos sszelevoje az a nenlIis kepesseg, hogy lizonyos jeIekhez (ellen az esellen kepekhez, iajzokhoz) neghaliozoll jeIenlesl ludunk lislani. Az idegiendszeii kapcsoIal lanuIs ljn jn Ielie. A szinlIunaIkols (jeI es jeIenles sszekapcsoIsa) eios kuIluiIis sszelevokkeI li. A szinlIunok (pI. kzIekedesi jeIzesek) az adoll kuIlilan kznegegyezes ljn kapnak lizonyos jeIenlesl. A szinlIunaIkol kepessegel egyeniIeg is hasznIjuk, iIIelve egyel, pI. szaknai csopoiloknak is vannak sajl, kznegegyezesen aIapuI jeIeik. A lanuIs, legyakoiIs foIyanala soin vIik az adoll jeI a jeIenles hoidozjv. Lhhez j idegiendszeii kapcsoIalok Ieliejlle szkseges, gy lizonyos idegiendszeii kiosodsok akadIyozhaljk a jeIek, szinlIunok feIisneiesel, aIkaInazsl. A lanuIsi kepesseg, inleIIigencia fonlos Iehel a konpelencia negjeIenlese szenponljlI, hiszen a kznegegyezesen aIapuI jeIiendszeiek sznlaIan vIfajvaI laIIkozhalunk, es ezek neneIyike nagyon sszelell Iehel. Az IlaInos iskoIai oklals lanligyankenl vezeli le a lanuIkal a kInlzo leiIelekhez lailoz jeIiendszeiekle (leluk, sznok, kepIelek, senalikus lik sll.). A szakiiny kepzesek szakleiIelenkenl lovll lovlik a levekenysegi kihz lailoz szinlIun- keszIelel. Az eidekIodes es a nolivci jeIenlosege nen eIhanyagoIhal. VaIsznuIeg knnyellen, gyoisallan sajllunk eI eidekIodesi kinkkeI kapcsoIalos jeIiendszeiekel, ng egyel leiIeleken hinyos isneielekkeI iendeIkezhelnk (pI. ha vaIaki eios nuszaki eidekIodesseI iendeIkezik, knnyellen eIigazodik egy szeieIesi lnulaln, ninl akiloI lvoI II ez a lenaki). Szveges vzIalok eselen az oIvass konpelencija kapcsoIdik a kepesseghez. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| SznjeIzesekel eileInez Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl Megeili a kapoll infoincil Szveghuen oIvas Ioinkal negkInlzlel IeIisneii a sk- es leileIi aIakzalokal A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a szveges, vagy kepes vzIalok eileInezesel niIyen lenakikkeI kapcsoIallan keijk a jeIIlloI. Lehelosegek: IlaInos iskoIai lananyaghoz kapcsoId lenk (pI. kepIelek isneiele), 97 nindennapi eIelnkloI isneil peIdk (pI. szeieIesi lnulal), szaknaspecifikus, j jeIek eIsajllsl igenyIo lenk (pI. lonyoIuIlall kapcsoIsi iajz). 2. Dnlsnk aiiI, hnyfeIe lenakilen vizsgIjuk a jeIIl eileInezesi kepessegel. Lidenes lllfeIe, aki egynslI lvoIall eso lenakil vIaszlani, hogy az eidekIodes es az eIozeles isneielek negIele/hinya ne loizlsa eI az eiednenyekel. 3. Dnlsnk aiiI, hogy az eileInezesl niIyen foinlan keijk a jeIIlloI: szlan (pI. eileInezzen egy diagianol), cseIekves foinjlan (pI. szeieIjen ssze egy eszkzl). 4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. MiveI vIlozalos feIadalokkaI doIgozhalunk, ezeil a ,j negoIds (pI. heIyes vIasz vagy a negfeIeIo cseIekves kivileIezese) lllfeIe Iehel. 5. Minden feIadalnI haliozzuk neg a negoIds ,eIfogadhal / ,nen eIfogadhal szinljel. 6. Dnlsnk aiiI, hogy a jeIIlnek idoie keII-e leIjeslenie a feIadalokal. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al IeIadalonkenl eilekeIjk, hogy a vzIalol heIyesen eileInezle-e a jeIIl. Ha lanuIs (eIozeles isneielkzIes) kapcsoIdik a feIadalhoz, eilekeIhelo ennek halekonysga, gyoisasga. VizsgIhal a hilk lpusa: o sszelellell jeIiendszei eselen hilzik, o a hila oka figyeInelIenseg, o nen ludja sszekapcsoIni a szinlIunol (senalikus iajzol, lil) a jeIenlesseI, o leIIlollsg, egyeni eidekIodes hinya niall lizonyos feIadaloklan aIuIleIjesl, o idegiendszeii kiosods okozza a hilzsl. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A kInlzo lenj es nehezsegi fokozal feIadaloklan nagas szinlu eileInezesi leIjeslnenyl nyjl, az infoincikal heIyesen kezeIi. LileInezesei lInyonieszl heIyesek, hilk kevesle isneil lenakikneI vagy lonyoIuIlall feIadaloklan foiduInak eIo. Lgyszeiull feIadaloknI heIyes eileInezesekel ad, de az sszelellell jeI- iendszeiek eselen gyakian hilzik. Nen kepes a jeIekhez jeIenlesl lislani, negoIdsai veIelIenszeiuek, nagyieszl hilsak. 98 MINTAFELADATOK 1. 5zbc!I rtc!mczs A jeIIlnek iajzokal, likal adunk l, es aiia keijk, hogy leszeIjen iIuk, eileInezze azokal. A vIaszads kel ndon lilenhel: ceIzoll keidesekkeI (pI. egy diagian lizonyos adalaiia keideznk i), klelIen lesznoIvaI (a jeIIl annyil kzI az livaI kapcsoIallan, anennyil jnak Il). Lidenes lllfeIe, kInlzo lenakikhz kapcsoId livaI, iajzzaI doIgozni. Szaknai oiienlci fggvenyelen hasznIhalunk lonyoIuIlall likal is. Nehny peIda: Teikep aIapjn eInondani, hogyan jul egyik heIyioI a nsikia. TlIzallI kikeiesni a negfeIeIo adalokal. VaIaniIyen feIneies/vizsgIal eiednenyeil giafikon foinjlan ladjuk, es kvelkezlelesekel keII Ievonnia. Hz aIapiajzn nulassa neg, hova IIlhal le nagyoll szekienysoi, sll. Lgyszeiull ligy vzIaliajza aIapjn soioIja feI, niIyen eIenek szksegesek, ha eI akaijuk keszleni. Analniai lia aIapjn egyszeiu keidesekie adjon vIaszl, sll. 2. Csc!ckvssnrra! sszckapcsn!t rtc!mczs Lz a feIadal annyilan nehezell az eIozoneI, hogy ill a vzIal aIapjn vaIaniIyen cseIekvessoi kivileIezese is eIvil. A feIadal lailaInlI fggoen egyel konpelencik vizsgIalia is aIkaIon addhal. Nehny peIda: LplojleklI (pI. Iego) negadoll eplneny eIkeszlese vzIaliajz aIapjn. HasznIali ligy sszeszeieIese lnulal aIapjn. TlIzal, diagian eIkeszlese szveges insliukcik aIapjn. UlvonaIleiv negiajzoIsa senalikus leikepen a kapoll szveges insliukcik aIkaInazsvaI (pI. az lvonaI eiinlse X ulcl.sll.). A feIadalok eIoll gyozodjnk neg aiiI, hogy az likon hasznIl jeIek isneilek-e a jeIIl eIoll. Dnlsk eI, hogy feIlehel-e eileInezo keidesekel a feIadalok vegiehajlsa soin. Minden feIadalnI gondoIjuk l, hogy a lenulaloll lia csak kepi eIenekel lailaInazzon-e, vagy szveges kiegeszlesek, negnevezesek is heIyel kapjanak iajla. 99 BIZTO5 KEZZEL RAJZOL EGYENE5 VONALAT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek/kezgyesseg, iIIelve a szen-kez kooidinci negfeIeIo szinljel. A kez es a szen, iIIelve a kapcsoId idegiendszeii leiIelek (noloios es szonaloszenzoios leiIelek) es azok negfeIeIo kapcsoIalainak epsege leszi Iehelove a levekenyseg vegiehajlsl. A konpelencia negjeIenlesel vegIegesen gloIhalja vaIaniIyen neuioIgiai vagy szeivi, izon- vagy csonliendszeil eiinlo piolIena. Nehny szenvedeIylelegseg (pI. aIkohoIiznus), iIIelve kedvezolIen psziches IIapol (pI. lIzoll idegesseg nialli kezieneges) is akadIya Iehel a levekenyseg negfeIeIo vegiehajlsnak. A konpelencia feIleleIezi az aIapvelo i- es iajzeszkzk hasznIalnak kepessegel, az allan szeizell gyakoiIalol. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a kezgyesseg, a szaladkezi iajz leien nulaloll keszsegek szinljelen. Szenponl Iehel a konpelencihoz kapcsoId feIadaloknI, hogy niIyen neiellen keII eIkeszleni a iajzol, hiszen kisell neielu iajzok eselen az egyenes vonaIak negiajzoIsa egyszeiullnek lizonyuIhal. A gyakoiIs fejIeszlheli a konpelencia leien nulaloll gyessegel. SegedvonaI negIele lefoIysoIhalja a leIjeslnenyl: eIofoiduIhal, hogy vaIaki knnyellen iajzoI egyenes vonaIal, ha azl keijk, hogy egy ni negiajzoIl egyenesseI pihuzanos vonaIal keszlsen. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik Mozgsa kooidinIl AIapvelo iajzeszkzkel hasznI izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy a szaladkezi vonaIiajzol niIyen neiellen keijk a jeIIlloI. KonlinIl feIadalsoiiaI kis- es nagyneielu vonaIiajzok keszlesel is negfigyeIheljk. 2. VIasszuk ki a feIadal soin aIkaInazoll iajz- vagy ieszkzkel. Szaknai oiienlci fggvenyelen lllfeIe eszkzl aIkaInazhalunk (pI. ceiuza, loII, kiela sll.). 3. Haliozzuk neg, niIyen feIIelen keszlse eI a jeIIl a vonaIiajzol (pI. papi, faIap, llIa sll.). efoIysoIhalja a leIjeslnenyl az aIkaInazoll feIIel lexlija, eselIeg leileIi eIheIyezkedese is (pI. a faIia akaszloll fggoIegesen II llIia keszlell vonaIiajz eselelen). 4. Dnlsnk aiiI, adunk-e a feIadal soin koiiigIsi Iehelosegel (pI. hasznIhal-e iadil). 5. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal. (Mil lekinlnk egyenes vonaInak`) Dnlsnk aiiI, niIyen eIleiesl lekinlnk eIfogadhalnak. 1OO 6. Haliozzuk neg, hogy az eIIenoizes niIyen ndon lilenjen (pI. szenneilek, szuljeklv lenyons aIapjn vagy vonaIzvaI, sll.). 7. IeIadalonkenl haliozzuk neg a vegiehajls eIfogadhal idolailanl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A iajz keszlesehez hasznIl vonaIak kl. hny -a feIeI neg eIvisainknak. A iajzeszkz hasznIallan nulaloll jilassg szinlje. A hilk lpusai: o a vonaIak gilek, o huIInok, vonaIvezelesi liesek figyeIhelok neg, o egy vonaI negiajzoIsa soin lllszi feIeneIi a iajzeszkzl, sll. LselIeg az eIkeszIl iajz eszlelikuna is eilekeIhelo. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Ionlos, az egyenes kiileiiunnak negfeIeIo vonaIakal iajzoI. izlos eszkzhasznIal, j iajzkeszlesi lenp. Lszlelikus vegeiedneny. A vonaIak lllsege egyenes, nehny vonaIvezelesi hila vagy iinyleIi eIleies negfigyeIhelo. }I aIkaInazza a iajzeszkzl, az eiedneny eszlelikai ninosege eIfogadhal. Munkja egyainl lailaInaz egyenes es nen negfeIeIo ninosegu/iiny vonaIakal is. Ha koiiigIsi Iehelosegel kap, kepes javlani a hilkon. A vonaIak lllsege veIelIenszeiu. Cilek, szaggalollak, iinyuk nen negfeIeIo. Az eszkzhasznIal aIacsony szinlje figyeIhelo neg. A leIjeslneny eszlelikaiIag nen kieIeglo. 1O1 MINTAFELADATOK 1. rarcnd ksztsc szabadkzzc! A jeIIl eIe iakunk egy iskoIai iaiendel, neIy lailaInazza a hel napjail es a lanligyakal, de a llIzal kivonaIai, icsozala hinyzik. Aiia keijk, hogy iajzoIja neg a llIzalol. A feIadal nehezlell vIlozala, ha egy ies papiIapol adunk a jeIIlnek, es annyil keink loIe, keszlsen egy iaiend vzIalol, a hel napjainak feIlnleleseveI, gy, hogy ninden napia 6 lanligyal Iehessen leini a llIzalla. Lllen az esellen a szveges iesz hinya nehezli a feIadalol, hiszen az eIozo esellen a szveg a vonaIak kiIleIIi hosszl neghaliozla. Teijnk ki az insliukcilan a llIzal neieleiie (pI. a papi feIeneI nagyoll Iegyen), neil a kis neielu iajzok cskkenlhelik eilekeIesi Iehelosegnkel. Ha a jeIIl ceiuzvaI keszli a iajzol, dnlsk eI, hasznIhal-e iadil. 2. Rajz fgg!cgcs tb!ra Aiia keijk a jeIIlel, kepzeIje eI, hogy a leienlen egy veiseny zajIik, neIylen 1O enlei vesz ieszl. A ponlozs a llIn lilenik, es az o feIadala, hogy ossza feI a llIl fggoIegesen 1O oszIopia, ahova a ponlsznok szeneIyenkenl feIihalk. (Haliozzuk neg, hogy hasznIhal-e szivacsol a javlshoz). A veiseny ,foiduIinak eIkInlesehez vzszinles vonaIak iajzoIsl is keiheljk. 3. Pnntnk sszcktsc - rcjtctt bra Lgy fehei papil adunk l a jeIIlnek, neIyen fekele ponlok laIIhalak, soisznnaI egyll. A ponlokal sszeklve eileInes lil kapunk. A ponlokhoz il soisznok azl nulaljk, niIyen soiiendlen keII sszeklnie azokal. Az insliukcilan kzIjk azl, hogy egyenes vonaIIaI keII a ponlokal sszeklni. 4. Prhuzamnsnk s mcr!cgcsck IggoIeges es vzszinles vonaIal iajzoIunk egy-egy papiia. A jeIIl feIadala, hogy szaladkezzeI a ninlavonaIIaI pihuzanos (fggoIeges, iIIelve vzszinles) vonaIakal iajzoIjon. A feIadal nehezlhelo azzaI, ha idoie keII vegiehajlani, es ha kzIjk a negiajzoIand pihuzanosok sznl. 1O2 BIZTO5 KEZZEL RAJZOL VELT VONALAT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia feIleleIezi a finonnoloios keszsegek,kezgyesseg, iIIelve a szen-kez kooidinci negfeIeIo szinljel. A kez es a szen, iIIelve a kapcsoId idegiendszeii leiIelek (noloios es szonaloszenzoios leiIelek) es azok negfeIeIo kapcsoIalainak epsege leszi Iehelove a levekenyseg vegiehajlsl. A konpelencia negjeIenlesel vegIegesen gloIhalja vaIaniIyen neuioIgiai vagy szeivi, izon- vagy csonliendszeil eiinlo piolIena. Nehny szenvedeIylelegseg (pI. aIkohoIiznus), iIIelve a kedvezolIen psziches IIapol (pI. lIzoll idegesseg nialli kezieneges) is akadIya Iehel a levekenyseg negfeIeIo vegiehajlsnak. A konpelencia feIleleIezi az aIapvelo i- es iajzeszkzk hasznIalnak kepessegel, az allan szeizell gyakoiIalol. Lgyeni kInlsegek Iehelnek a kezgyesseg, a szaladkezi iajz leien nulaloll keszsegek szinljelen. Szenponl Iehel a konpelencihoz kapcsoId feIadaloknI, hogy niIyen neiellen keII eIkeszleni a iajzol, hiszen kisell neielu iajzok eselen az veIl vonaIak negiajzoIsa egyszeiullnek lizonyuIhal. A gyakoiIs fejIeszlheli a konpelencia leien nulaloll gyessegel. Az ,v fogaInnak, jeIIenzoinek isneiele feIleleIe a konpelencia negjeIenlesenek. efoIysoIhalja a leIjeslnenyl, ha az viajzoIs nIIan vagy ninla/salIon seglsegeveI lilenik. Az ullli esel negknnylheli a feIadal vegiehajlsl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Meilani aIapisneielekkeI iendeIkezik Mozgsa kooidinIl AIapvelo iajzeszkzkel negfeIeIoen hasznI izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal Rajzos, kepes vzIalol nsoI Lgyszeiu vzIaliajzol keszl A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy az viajzoIsl niIyen neiellen keijk a jeIIlloI. KonlinIl feIadalsoiiaI kis- es nagyneielu iajzok keszlesel is negfigyeIheljk. 2. VIasszuk ki a feIadal soin aIkaInazoll iajz- vagy ieszkzkel. Szaknai oiienlci fggvenyelen lllfeIe eszkzl aIkaInazhalunk (pI. ceiuza, loII, kiela, sll.). 3. Haliozzuk neg, niIyen feIIelen keszlse eI a jeIIl a iajzol (pI. papi, faIap, llIa, sll.). efoIysoIhalja a leIjeslnenyl az aIkaInazoll feIIel lexlija, eselIeg leileIi eIheIyezkedese is (pI. a faIia akaszloll, fggoIegesen II llIia keszlell szaladkezi iajz eselelen). 4. Dnlsnk aiiI, adunk-e a feIadal soin koiiigIsi Iehelosegel (pI. hasznIhal-e iadil). 5. Haliozzuk neg, hogy adunk-e vizuIis seglsegel a iajzoIs soin (pI. ninla ulni iajzoIs). 6. Haliozzuk neg a leIjeslnenyie vonalkoz ninosegi eIvisainkal. Dnlsnk aiiI, niIyen szenponloknak keII negfeIeInie a iajzoIl veIl vonaIaknak. 1O3 7. Haliozzuk neg, hogy az eIIenoizes niIyen ndon lilenjen (pI. szenneilek, szuljeklv lenyons aIapjn, salIonnaI sll.). 8. IeIadalonkenl haliozzuk neg a vegiehajls eIfogadhal idolailanl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A iajz keszlesehez hasznIl veIl vonaIak kl. hny -a feIeI neg eIvisainknak. A iajzeszkz hasznIallan nulaloll jilassg szinlje. A hilk lpusai: o az veIl vonaI kiinduI- es vegponlja nen feIeI neg az eIvilnak, o az v nagysga nen feIeI neg az eIvisnak, o szalIylaIansgok, vonaIvezelesi liesek figyeIhelok neg, o egy v negiajzoIsa soin lllszi feIeneIi a iajzeszkzl, sll. LilekeIhelo az eIkeszIl iajz eszlelikuna. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A vonaIak ve szalIyos, gilIelk negfeIeI az eIvilnak. izlos eszkzhasznIal, j iajzkeszlesi lenp. Lszlelikus vegeiedneny. Az veIl vonaIak lllsege negfeIeI ninosegi kiileiiunainknak. }I aIkaInazza a iajzeszkzl, az eiedneny eszlelikai ninosege eIfogadhal. A iajzoIl vek kiIleII 5O -a lizonyuI csak eIfogadhalnak. A iajzeszkz hasznIallan lizonylaIansg lapaszlaIhal. Ha koiiigIsi Iehelosegel kap, kepes javlani a hilkon. A vonaIak lllsege eInaiad ninosegi eIvisainklI. Az eszkzhasznIal aIacsony szinlje figyeIhelo neg. A leIjeslneny eszlelikaiIag nen kieIeglo. 1O4 MINTAFELADATOK 1. Krk A jeIIl feIadala, hogy kikel iajzoIjon fehei papiia. A feIadal lll szenponl szeiinl vaiiIhal. Meghaliozhaljuk peIduI, hogy nekkoia Iegyen a kik lneioje. (Igy a szenneilekioI is infoincil kapunk.) MegfigyeIheljk a vonaIvezeles nikenljel (feIeneIi-e lllszi a iajzeszkzl, egyelIen vonaIIaI iajzoIja- e neg, sll.). Keiheljk, hogy kInlzo iajzeszkzkkeI hajlsa vegie a feIadalol. Igy negfigyeIheljk, van-e kInlseg, ha loIIaI, ceiuzvaI, sll. keII iajzoInia. Ha ceiuzvaI keszli a iajzol, dnlsk eI, hasznIhal-e iadil. 2. 5zabadkzI rajz A jeIIlel aiia keijk, hogy kInlzo helkznapi doIgokal iajzoIjon Ie vzIalosan, IeheloIeg gy, hogy egy-egy vonaIal ne lllszii pilIkozsia, hanen egyelIen nozduIallaI iajzoIjon neg. Lgyszeiu vzIaliajz keszlhelo pI. gynIcskioI: aIna, kile, szoIo, lann, de hasznIhalunk ns, kzisneil ligyakal, szinlIunokal is. Lidenes a iajzok neielel eIoie neghaliozni, neil a kisneielu iajzok kevesell infoincil nyjlanak a konpelenciiI. Ne csak a vegeiednenyl, hanen a iajzoIs lechnikjl is figyeIjk neg a feIadal soin. 3. brakIcgszts Lgy ,lefejezelIen iajzol adunk l a jeIIlnek, neIyioI lizonyos ieszIelek hinyoznak. IeIkeijk, hogy egeszlse ki a kepel. Ionlos, hogy a iajz negIevo ieszIelei aIapjn egyeileInu Iegyen, hogy niIyen veIl vonaIakal keII negiajzoInia. (II. epIel kepe, neIyen loIlves alIakokal vagy ikdsoil keII iajzoInia.) Dnlsk eI eIoie, hasznIhal-e iadil a feIadal soin, iIIelve hogy a hinyz ieszIelekel egyelIen vonaIIaI keII-e negiajzoInia. 4. Nagymrct vck rajzn!sa Nagyoll neiellen kezIo iajzhoz a lanleineklen laIIhal llIl hasznIhaljuk. Az 1-3. feIadallpusok lineIyike aIkaInazhal ezen a ndon is. A feIadal nehezsege a iajz neieleloI es a iajzfeIIel kevesle negszokoll, fggoIeges eIheIyezkedeseloI addik. Haliozzuk neg, hogy adunk-e hilajavlsi Iehelosegel a feIadal vegiehajlsa soin. 1O5 RAJZO5, KEPE5 VZLATOT M5OL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia kel sszelevoie lonlhal. A nsoIs a iepiodukIsia vaI kepessegel igenyIi, de (a gyakoiIallan) kapcsoIdhal eneIIell a konpelencihoz egy eileInezesi sszelevo is. (II. egy j kezgyessegu szeneIy kepes iepiodukIni egy lonyoIuIl lil, aneIkI, hogy liszllan Ienne azzaI, hogy nil lizoI a kep.) A nsoIs kepessege azon aIapuI, hogy az ingeil, annak jeIIenzoil heIyesen eizekeIjk (negfeIeIo nenlIis kepel aIkolunk iIa), es kvelkezo Iepeslen vaIaniIyen cseIekves ljn jia negjeIenljk (IeiajzoIjuk, sll.). A iajzoIshoz szkseges finonnoloios nozgs feIleleIe a levekenyseglen ieszl vevo kezek, ujjak es a kapcsoId idegiendszeii leiIelek epsege. Tovlli feIleleI Iehel a Ils, a vizuIis iendszei negfeIeIo nukdese, kInsen az apiIekos, piecz nunkl igenyIo eszkzhasznIal eselelen. A iajzoIshoz szkseges kezgyesseg, iajzkeszseg ieszlen ikIeles lenyezo, ieszlen gyakoiIs fggvenye, gy a jeIIlek akluIis kepessegeil az eIozeles lapaszlaIalok is lefoIysoIjk. A iajzoIs, iajzeszkz-hasznIal keszsege piecizilsl, apiIekossgol, ponlossgol feIleleIez. Az eiie vaI liekves szeneIyisegleIi lenyezok fggvenye Iehel. Az eileInezesi sszelevo (ludja-e a jeIIl, hogy nil jeIenl a iajz, anil nsoI) nagl a leIjeslnenyl is lefoIysoIja. Ha liszllan van a iajzol aIkol eIenek jeIenleseveI, sszefggeseikkeI, vaIsznu, hogy kevesell hila foiduI eIo nunkjlan, ninlha nen li a iajz jeIenleslailaIonnaI a sznia. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Lgyszeiu iajzvzIalol keszl izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal KieneIi a Ienyegel Mozgsa kooidinIl Ioinkal negkInlzlel IeIisneii a sk es leileIi aIakzalokal AIapvelo iajzeszkzkel hasznI Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy niIyen lpus vzIal/lia nsoIsl keijk a feIadallan. CeIszeiu lll iajzol is vIaszlani, neIyek lenjuklan, lonyoIuIlsguklan es slIusuklan is eIleinek egynslI. 2. Dnlsk eI, hogy a feIadal a vzIal ponlos iepiodukIsa, vagy eIfogadhalnak lekinljk, ha Ienyegel lekinlve negegyezik az eiedneny a ninlvaI. 1O6 3. Dnlsnk az lik lenjiI. A nsoIsi keszseg neiesehez nen szkseges eileInes, jeIenlesseI li likal hasznIni, hiszen a keszseg negIele azl jeIenli, hogy a jeIIl az eiedeli ingeil jeIenleslailaIonlI fggelIenI is kepes visszaadni. 4. Dnlsk eI, hogy niIyen iajz- vagy ieszkzl hasznIjon a jeIIl a nsoIs soin. 5. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Tll szenponlol figyeIenle vehelnk: Az eIkeszIl iajz heIyesen jeIenli-e neg az eiedeli infoincil. (II. ha a kivileIezes nen eszlelikus, de eileInezhelo a kep.) Ionlossg, ieszIelekie vaI odafigyeIes. Hogyan hasznIja a jeIIl a iajzeszkzkel. MiIyen az eIkeszIl kep eszlelikai sznvonaIa. IIsIeges/hinyz eIenek szna a iajzon. LilekeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es az eIkeszIl nunkkal ezek aIapjn eilekeIni. 6. Dnlsk aiiI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalokal. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIesi szenponljaink aIapjn ninden feIadalia sszeslell ponlsznol adhalunk. Kiegeszleskenl a iajzoIl lia eileInezeseie is kileihelnk (eili-e, anil IensoIl). VizsgIhal a hilk lpusa: o sszelellell lia eselen hilzik, o a hilzs ponlalIansglI, figyeInelIensegloI addik, o a iajzeszkz hasznIala okoz nehezsegel, o az lizoIand foina okoz nehezsegel (pI. leileIi lizoIsnd eIegleIensege), o idegiendszeii/nozgsszeivi kiosodslI eiedo hilk. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A leIjeslneny az eiedeli livaI nagas szinlu egyezesl/hasonIsgol nulal, a ieszIelek sen hinyoznak. A nsoIs soin nagalizlos eszkzhasznIal figyeIhelo neg. A nsoIl lia Ienyegi eIeneil lekinlve negfeIeI az eiedelinek. Nehny ieszIellen nulalkozik eIleies/kihagys. Az eszkzhasznIal szinlje j. A leIjeslneny lll Ienyeges ponlon eIlei az eiedeli lilI. RvezelesseI kepes javlani a hilkal. Az eszkzhasznIal eselenkenl lizonylaIan. }eIenlos eIleiesek nulalkoznak az eiedeli es nsoIl kep kzll. A hilkal nen kepes koiiigIni. LszkzhasznIala nen feIeI neg az eIvil szinlnek. 1O7 MINTAFELADATOK 1. Egyszcr brk msn!sa Az egyszeiu likhoz egyfeIe iajzeszkzl hasznIjunk. Az lizoIs sklan lilenjen. Mulassuk neg a jeIIlnek az eiedeli lil, es hangsIyozzuk, ha ninden ieszIelelen negegyezo nsoIalol viunk loIe. iniIyen lil hasznIhalunk eiie a ceIia. Lidenes egyszeiull es lonyoIuIlall (kevesell/lll vonaIlI II) likal is aIkaInazni. Nehny peIda: soininlk nsoIsa, egyszeiu aIapiajz, nuszaki iajz nsoIsa, giafikon/diagian nsoIsa, kel dinenzilan lizoIl ligyak nsoIsa, egyszeiu figuialv iajzos lia nsoIsa, nonfiguialv lia nsoIsa, sll. 2. sszctctt brk msn!sa A feIadal annyilan lei eI az eIsoloI, hogy ill a hiondinenzis lizoIsl is eIvihaljuk, sszelellell likal aIkaInazhalunk, iIIelve lllfeIe szn vagy iajzeszkz aIkaInazsl keiheljk. IeIdk: aIapiajz, nuszaki iajz nsoIsa neielek feIlnleleseveI, hiondinenzis aIakzalok, ligyak geoneliikus liinak nsoIsa, sznes lik nsoIsa, sszelellell, hion dinenzilan lizoIl kezi iajzok nsoIsa, lloi vagy heIyiseg hiondinenzis iajznak nsoIsa, sll. Mindkel feIadallpusnI kzIjk eIoie, hogy nennyi ido II iendeIkezesie a feIadal vegiehajlshoz. A feIadalok sszeklhelok a iajz- es eszkzhasznIal vizsgIall ceIz egyel konpelencik feIadal- soiaivaI. 1O8 EGY5ZER VZLATRAJZOT KE5ZT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konpelencia azon a kepessegen aIapuI, hogy egy doIog/Ilvny Ienyegi eIeneil kieneIve, azl iajzos foinlan negjeIenljk, gy, hogy az a szenIeIo sznia infoincil hoidozzon. Az lizoIl doIog Iehel a kIviIg vaIaneIy ieszIele (ligy, szeneIy, eseneny), de negjeIenlhelo iajzlan vaIaniIyen leIso, nenlIis kep (lIel, eIgondoIs, leiv) is. A vzIal keszlesenek kuIcsfonlossg lenyezoje, hogy kepes-e a szeneIy a Ienyeg kieneIeseie, vagyis kInlsegel lud-e lenni a levekenyseg/feIadal szenponljlI Ienyeges es IenyegleIen infoincik kzll. Ha egy eIkepzeIesl, leivel szeielnenk vzIalos foinlan negjeIenleni, akkoi a kepzeIel nenlIis foIyanall nukdleljk, neIynek Ienyege, hogy a ni negIevo lapaszlaIalokal (ludallailaInakal) j sliuklilan konlinIjuk. A kepzeIeli levekenyseg leiIelen nagy egyeni eIleiesek Iehelnek. Lhhez kapcsoId fogaIon a kiealivils. A iajzoIshoz szkseges finonnoloios nozgs feIleleIe a levekenyseglen ieszl vevo kezek, ujjak es a kapcsoId idegiendszeii leiIelek epsege. Tovlli feIleleI Iehel a Ils, a vizuIis iendszei negfeIeIo nukdese, kInsen az apiIekos, piecz nunkl igenyIo eszkzhasznIal eselelen. A iajzoIshoz szkseges kezgyesseg, iajzkeszseg ieszlen ikIeles lenyezo, ieszlen gyakoiIs fggvenye, gy a jeIIlek akluIis kepessegeil az eIozeles lapaszlaIalok is lefoIysoIjk. A vzIal lenja is lefoIysoIhalja a leIjeslneny sznvonaIl. (II. Iehel, hogy vaIaki knnyen keszl geoneliiai foinklI vzIalol, de az enleilizoIssaI nehezsegei Iehelnek, sll.) A gyakoiIs nveIheli a leIjeslneny sznvonaIl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| KieneIi a Ienyegel izlos kezzeI iajzoI egyenes vonaIal izlos kezzeI iajzoI veIl vonaIal Mozgsa kooidinIl Ioinkal negkInlzlel AIapvelo iajzeszkzkel hasznI Rajzos, kepes vzIalol nsoI Szveges, iajzos, kepes vzIalol eileInez IeIisneii a sk es leileIi aIakzalokal A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg, hogy niIyen lpus vzIal keszlesel keijk a feIadallan. CeIszeiu lll lenl vIaszlani, vagy a vzIaliajzoIs kiInenyeil ndoslani (pI.: nodeII aIapjn, enIekezelloI, sll.). 2. Dnlsnk az lik lenjiI. TeIjesell kepel nyjl, ha szalIyos/szalIylaIan vonaIakal lailaInaz feIadalokal is adunk. (II. epIel vzIala, enleiiajz, sll.) 3. Dnlsk eI, hogy niIyen iajz- vagy ieszkzl hasznIjon a jeIIl a vzIal eIkeszlese soin. 1O9 4. Haliozzuk neg az eilekeIes szenponljail. Tll szenponlol figyeIenle vehelnk: lailaInazza-e a iajz a szkseges infoincikal (= hasznIhal-e a vzIal), ponlossg, ieszIelekie vaI odafigyeIes, hogyan hasznIja a jeIIl a iajzeszkzkel, niIyen az eIkeszIl kep eszlelikai sznvonaIa, fIsIeges/hinyz eIenek szna a iajzon. LilekeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es az eIkeszIl nunkkal ezek aIapjn eilekeIni. 5. Dnlsnk aiiI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalokal. AIleinalv Ieheloseg, hogy nen adunk idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi idol szn a jeIIl egy- egy vzIaliajz eIkeszleseie. (efoIysoIhal a feIadalvegzes lene azzaI, ha nen adunk idokeielel, de feIhvjuk a jeIIl figyeInel aiia, hogy nineI ividell ido aIall keszlse eI a vzIalol.) A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIesi szenponljaink aIapjn ninden feIadalia sszeslell ponlsznol adhalunk. LilekeIhelo a vzIal eIkeszlesenek selessege. VizsgIhal a hilk lpusa: o a vzIal fonlos eIeneilen eIlei az lizoIl doIoglI/ligylI, o ponlalIansglI, figyeInelIensegloI add hilk, neIyek a ieszIelekel eiinlik, o a iajzeszkz hasznIala okoz nehezsegel, o az lizoIand foina okoz nehezsegel (pI. leileIi lizoIsnd eIegleIensege), o ns sznvonaI a leIjeslneny kInlzo kiInenyek eselen (pI. nodeII ulni es enIekezelloI lileno iajzoIsnI), o nincs liszllan a vzIal ninl fogaIon IenyegeveI (ezeil pI. leIjes ieszIelessegie liekszik). LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A vzIal eszlelikai sznvonaIa es infoincilailaIna is nagas szinlu. Magalizlos eszkzhasznIal jeIIenzi. A vzIal az lizoIl lena Ienyegi eIeneil lailaInazza, nehny kisell hinyossg vagy lIzoll ieszIelezes figyeIhelo neg. Az eszkzhasznIal szinlje j, az eszlelikai szinl negfeIeIo. A vzIal nen ad vaIs kepel az lizoIl lena Ienyeges/IenyegleIen eIeneiioI. TIieszIelezell a iajz, vagy sok a hinyz eIen. Az eszkzhasznIal eselenkenl lizonylaIan. A Ienyeg kieneIeseie vaI kepleIenseg jeIIenzi a leIjeslnenyl. Az infoinci- lailaIon aIacsony vagy hinyzik. Az eszkzhasznIal szinlje nen feIeI neg az eIvilnak. MINTAFELADATOK 11O 1. Vz!atrajz mcgfIgyc!s a!apjn A feIadalhoz liniIyen ligyal, kepel, iajzol, sll. feIhasznIhalunk, de keiheljk szeneIyek IeiajzoIsl is. iniIyen lena neIIell dnlnk, fonlos, hogy a jeIIl a feIadalvegzes soin foIyanalosan Issa a iajzoIand doIgol. Dnlsk eI, niIyen idoie vonalkoz insliukcil adunk. Insliukcink lailaInazzon ulaIsl aiia is, hogy niIyen ieszIelesseggeI keijk a vzIaliajzol, hiszen az egyeni eileInezes ellen a lekinlellen sokfeIe Iehel. (II. iajzoIja Ie a kepen Iloll epIel vzIall, a iajznak nen keII lailaInaznia a dszlo eIenekel, sll.) Nehny peIda: ligy hiondinenzis iajza, lloi hiondinenzis iajza, szeneIy lizoIsa Ilzeke jI feIisneihelo eIeneiveI, a leien aIapiajza, aneIylen lailzkodunk, leiendezesi ligyakkaI, kep aIapjn egy viosieszIel vzIalos iajza, poIc iajza, a iajla Ilhal ligyak lizoIsvaI, sll. 2. Vz!atrajz cm!kczctb! A feIadal annyilan lei eI az eIsoloI, hogy ill a iajzoIs soin ni nen Ilhalja a jeIIl a ,nodeIIl, gy enIekezelloI keII vegeznie a feIadalol. A ividlv neniia vizsgIalia is aIkaInas ez a feIadal. Az insliukci soin aiia keijk a jeIIlel, hogy figyeIje neg a Iloll ligyal, kepel, sll., neil ulna enIekezelloI keII vzIalos iajzol keszlenie iIa. Dnlsk eI, hogy nennyi idol adunk a iajzoIand doIog lanuInnyozsia. IigyeIjnk aiia, hogy a leIjeslneny az eIso feIadalhoz kepesl vaIsznuIeg aIacsonyall Iesz (ieszIeleilen ponlalIanall), gy eilekeIesi szenponljainkal a nehezlell heIyzel fggvenyelen ndoslsuk. 3. E!kpzc!s a!apjn trtn vz!atkszts Lz a feIadal annyilan lei eI az eIozoekloI, hogy a leivezes, kiealivils konpelencijl is eiinli. Az insliukci csak szveges infoincil lailaInaz (ez Iehel klelIenell vagy ieszIeles, konkiel), es a jeIIl az eIkepzeIesel nII leivezesseI jeIenli neg vzIaliajz foinjlan. Nehny peIda: 111 Hz vzIalos aIapiajza, szolk eIiendezeseveI (lonyoIlhaljuk a feIadalol, ha lizonyos igenyekel is feIsoioIunk: pI. Iegyen kel gyeiekszola, a szolk ne egynslI nyIjanak, sll.). Lszkz leivezese vaIaniIyen konkiel funkci kapcsn (pI. lioIsia aIkaInas poIciendszei, sll.). Dekoici leivezese (pI. kiiakal eIiendezesenek vzIalos iajza). IIakl, szianyag vzIalos negleivezese neghaliozoll lenlan, sll. 112 5zbc!I knmmunIkcI TI5ZTN, ERTHETOEN BE5ZEL /ARTIKULLVA BE5ZEL A leszed az enleiie jeIIenzo inleIIekluIis levekenyseg, aneIy lisas eiinlkezesie, gondoIali lailaInak veilIis kifejezeseie, fogaInak negnevezeseie aIkaInas. A leszed a nyeIv szleIi negjeIenese, igzIl foinja pedig az is. A leszed konvencionIis negegyezes aIapjn neghaliozoll jeIek iendszeie, aneIy foIyanalos vIlozsl nulal. A leszed eIvIaszlhalalIan a nyeIvloI es gondoIkodslI. A leszedlevekenyseg sszelell foIyanal, fizioIgiaiIag negy fonlos szakaszia lonlhal: a Iegzes, a hangads, a kiejles es a kifejezes. eszedszeiveink lizonyos luIajdonsgail ikIjk, peIduI a hangadollsgol, fogak eIheIyezkedesel, a nyeIvnozgs gyelIensegel, a IaliIis leszedlenpl. A veInk szIelell adollsgokal azonlan fejIeszlheljk, sok gyakoiIssaI enyhlheljk eselIeges leszedhilinkal. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Idegiendszeii feIleleIek, kognilv kepessegek, egeszseges eizekszeivek: Lgeszseges idegiendszei. A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIen, az enIekezel, a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az anaIgis gondoIkods. Az anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen feIleleIez azonos eiedelel. Az anaIgis gondoIkods fonlos a nyeIv- es leszedlanuIslan. A giannalikai szalIyok szlns, ulnzson aIapuI eIsajllsa soin a gyeinek sokig egyszeiu anaIgikia lnaszkodik. Lz azl jeIenli, hogy szalIyos folpus ninljia aIaklja a llli sz iagozsl. Cyakian leves anaIgikal aIkaInaz, peIduI: Ilollan. Ionlos, hogy az iskoIlan a gyeinek a szalIy neIIell nindig neglanuIja a kiveleIekel is, es ninden szalIyia nineI lll peIdl Isson. A nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves anaIgiklI. Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez. HangfeIisneies, leszedhanghaIIs. A hangokal hanghuIInok foinjlan eizekeIjk. Az enleii leszed hangjai egynslI akuszlikaiIag nen kInInek eI, ezeil fonlos a hangfeIisneies, leszedhanghaIIs kepessegenek fejIeszlese. A hangok feIisneiese segl az oIvasslan, leszedfejIodeslen. Az gynevezell haIIsi figyeIen ieven vagyunk kepesek az enleii hangokal negkInlzlelni. VeilIis enIekezel. IigyeIen koncenlici: a koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl. Adollsgok: Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege. Lp /leIjes fogazal. Lp szj kiIi iznok (kikis szjizon - cscsili es zija a szjal, pofaizon - szjzugol oIdaIfeIe hzza, feIso ajak negyszgu izna - feIso ajkal eneIi, aIs ajak negyszgu izna - aIs ajkal IefeIe hzza, nosoIyg izon - szjzugol oIdaIia hzza, jioncsonli izon - szjzugol oIdaIia es feIfeIe hzza, hionszgu izon - szjzugol oIdaIia es IefeIe hzza). 113 Isneielek, lanuIkepesseg, kinyezeli feIleleIek : Szkincs. HeIyes kiejles. A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik. SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezes sznak lll eileIne van. IlaInosan: gondoIalaink, eizeseinek kinyiIvnlsa szlan vagy islan. A kifejezes szl gyakian a sz szinoninjakenl is hasznIjuk, hisz naga a sz oIyan nyeIvi egysege az isnak es leszednek, aneIy eileInes jeIenlesseI li, kifejez vaIanil. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg, neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei, es neg sok lenyezo. Szakkifejezesek isneiele. Legzoszeiviendszei: A Iegzes a heIyes es eilhelo leszed egyik Iegfonlosall aIapfeIleleIe, hiszen a Iegzes szoIgIlalja a keIIo es szkseges eneigil a leszedhez. eszednk a kiIeIegzes soin foinIdik. A leszedlevekenyseg soin eIoszi a negszIaIs eIoll Ievegol vesznk, neIy Ievego a gegelen hangkenl kezd iezegni, a szjieglen hangzv aIakuI, s najd a hangzk szavakal, nondalokal aIkolnak, aneIyekel daIIanosan ejlve, sznelekkeI lagoIva, hangsIyozva eileInes kzIesekke iendeznk. A ldonk "sponln" ndon gondoskodik hosszall nondanivaI eIoll lll IevegoioI, de ennek ksznhelo az is, hogy az induIal nkenl eneIi a hangol, fokozza a lenpl. KelfeIe Iegzes kInlzlelhelo neg: az eIelfennlailshoz szkseges eIellani es a hangadshoz szkseges leszedIegzes. A leszedIegzes gyoisall es neIyell leIegzesseI es hosszall kiIegzesseI ji. AllI fggoen, hogy neIy iznok vesznek dnloen ieszl a Iegzes nunkjlan (hiszen a ldo allI lguI, hogy vagy a neIIkasunkal szeIesljk, vagy a vIIunkal eneIjk, vagy a ldo aIalli iekesziznol doIgozlaljuk), negkInlzlelnek neIIkasi, vIIvi es iekeszIegzesl. (A iekeszIegzesl szoklk hasi Iegzesnek is nevezni, neil enneI a IegzesneI a hasfaI eIoiedonloiodik leIegzeskoi, es visszahoipad kiIegzeskoi.) A iekeszizonnaI indloll, de a loidakosi lglsvaI foIylaloll leIegzesl nevezik konlinIl Iegzesnek. A leszedIegzesneI IegheIyesell a iekeszIegzesl aIkaInazni, neil viszonyIag kis izonnunkvaI nagy nennyisegu Ievego hasznIall leszi Iehelove, s gy negknnyli a leszedel. A iekeszizon, a hasizon es a loidakzi iznok is ieszl vesznek a hangkepzeslen, s a hangszaIagok inyaIl hangkepzesie Iesznek kepesek. A leszedIegzesnek nindig a leszed lailaIni, iilnikai sajlossgaihoz keII igazodnia. A Iegzes nennyisegenek is eIegendonek keII Ienni a nondanivaI-egyseghez. A leszed kzleni ssze- vissza IevegoveleI zavai, nehezen eilhelove leszi a nondanivaIl, feszIlseg, InpaIz lenyonsl keIli a haIIgallan. Az ailikuIci: A halekony, jI eilhelo leszed fonlos feIleleIe a negfeIeIo ailikuIci. A nagyai nyeIvnek sajlossga a nyiloll szjjaI vaI "hangzs" leszed, aneIyel negfeIeIo szjnyilssaI, hangszaIagnukdesseI, ajaknozgssaI eihelnk eI. Lnnek seglsegeveI negeioIleles neIkI is jI haIIhalv vIik leszednk. Az IIkapocs (nandiluIa): nozgsa neghalioz. A kifejezo es eilhelo leszedhez szkseges, hogy az egyes hangok kepzese kzlen negfeIeIoen nyissuk a sznkal. A szjieg 114 negnagyolllsa az IIkapocs fggoIeges iiny nozgsnak kvelkeznenye. Az IIkapocs Ieengedeselen a nyeIvcsonl feIelli es aIalli iznoknak van jeIenlosegk. Az IIkapocsnak az IIcsonllaI aIkololl szge a nagnhangzk ejlese kzlen Iehel: zil - u,,,u,i,, feIig zil - ,o,e,o,, nyIl - a,e, nagyon nyIl - A negfeIeIo hangadslan, a leszed eilhelosegelen a leszeIoszeivek iznainak nagy szeiepe van. A nyeIv a hangkepzeslen kel feIadalol leIjesl: a szjieg aIakvIlozsa a nyeIv nozgalsvaI lefoIysoIja a nagnhangzk hangsznel, akadIyokal hoz Ielie a szjieglen, ezek pedig ziejekel keIlhelnek, s gy kepzodnek a nssaIhangzk. Az eidekIodes feIkeIlesenek es elienlailsnak, a nondanivaI lagoIsnak fonlos leszedlechnikai eszkze: a hangsIyozs, lenpvIls, a hangeio ndoslsa, a nagassgleIi vIls, a leszedsznel. HangsIyozs: Az eilhelo leszedhez szkseges a negfeIeIo hangsIyozs. A nondallan a hangsIy heIyel a kvelkezo lenyezok haliozzk neg: o Az eileIen. A kzIes szenponljlI Ienyeges iesz. Mindig a Ienyeges, fonlos infoincil keII nyonalekoslani. o Az eizeIen (a nondanivaI kieneIeselen, az eizeIni halsok fokozslan van nagy szeiepe). o A iilnus (lizonyos szvegek - veisek, nondkk - eselen kiegeszli az eIso kel hangsIyozsi foinl) A iilnikus, hangsIyos leszed knnyellen eilhelove, kvelhelove leszi a nagyaizalol. A hangsIy ividell, hosszall szakaszokia lonlja a nondalol, aneIyekel azonlan ugyanannyi ido aIall nondunk IlaIlan ki. HeIyes hangsIyozs eselen leszednk iilnikus, kvelheloll, eilheloll. Lgyainl keIIenelIen a szjlaig, lIhangsIyozoll es a nonolon, hangsIylaIan leszed. Nen nindegy, hogy leszed kzlen nil hangsIyozunk aki iilnikaiIag, aki eileIniIeg. A ponlalIan, heIyleIen hangsIyozs aki feIieeilhelove, eilhelelIenne is leheli nondanivaInkal. Hangeio: A hangeio egyieszl a leszeIolen Ievo feszIlseg Ievezelesel, nsieszl a lefoIysoIs halekonysgnak az eneIesel segli. A leszedszeivek izonnukdeseloI fgg. A hangeio vIlozsaivaI ki Iehel eneIni az jal, a fonlosal, eizeIneinkel. HaIk, iIIelve hangos, lovll fokozalosan eiosdo, iIIelve haIkuI aIapfoiniI leszeIhelnk. IiolIenl okozhal a nen negfeIeIoen vIaszloll hangeio. A lI hangos leszed eppgy zavai Iehel, ninl a nolyogs. A hang eiossege es daIIanossga kzll foidloll sszefgges van. MineI hangosall a leszed, annI kevesle daIIanos, es ezzeI ionIik halekonysga. Mindig a leien neielehez szkseges a hangeiol igazlani. LIoadk hilja, hogy nindenl fonlosnak lailva nindenl egyfoinn, nagy hangeioveI pilInak eIoadni. 115 A hangIejles: A hangIejles a leszed hangnagassgnak vIlozlalsn aIapuI. A hangIejles az eIoleszed daIIana. A leszed daIIana a nagnhangzk es a znges nssaIhangzk zenei nagassgnak vIlozsakenl jn Ielie. Szoiosan kapcsoIdik a hangsIyozshoz. A leszedel kseio ninden eizeIni veIeji a hangIejles vIlozslan nyiIvnuI neg. A hangIejles vIlozsail a leszeIo egyenisege, a leszedsziluci haliozza neg. A gyoisasg, a lenp: A leszed gyoisasgl az egysegnyi idolailan aIall kiejlell szlagok sznvaI neijk. MineI kevesell ido jul a hangok kepzeseie, annI gyoisall a leszed. A leszedselesseg az adoll nyeIvie, az adoll heIyzelie jeIIenzo. Msodpeicenkenl nagyaiuI lIagosan 3-4 szlagol ejlnk ki. A gyois leszedlenpia jeIIenzo, hogy az ailikuIcis nozgsok gyoisak, a leszed kzleni sznelek ividek, haliozollak. A leszed gyoisasgl lefoIysoIjk a leszeIo psziches sajlossgai, lenpeianenluna. Az eizeInek szinlen lkizodnek a lenplan. Mind a gyoisls, nind a Iassls azl eizekeIleli, hogy fonlos nondanivaI kvelkezik a leszedlen. A lenp is lefoIysoIja a leszedel, hiszen ha lI gyois, nehezen kvelhelo a nondanivaI, ha lI Iass, szinle eIaIlal. Sznel : A sznel a leszedfoIyanal fonlos iesze. Szeiepe van az eizeIni leIlellseg eizekeIleleselen. IlaIa a nondanivaI jollan lagoIdik, Iezi egy gondoIalol, vagy feIhvja a figyeInel egy j ieszie, eilhelolle leszi azl. KapcsoIallan van a hangsIIyaI, a szienddeI. KInlzo lpusail enIlheljk neg: leIegzesi sznel ( a IevegoveleIl segli), hezilcis sznel (koncenliI, keiesi a szavakal), feIhvsi sznel (nsok figyeInenek feIkeIleseie lailoll sznel), kifejezo sznel (halskeIles szeiepe van). A leIegzesi sznelneI vigyzni keII, hogy ne akkoi lilenjen, anikoi eppen a iossz IevegoveleI niall kifuIIadl a leszeIo, vagy eIveszlelle a leszed fonaIl. A hezilcis sznel kios, neil neglii a foIyanalol, s iadsuI neha szlagisnelIeslen, ""- zeslen, lIleIekszavak hasznIallan is negnyiIvnuI. A feIhvsi es kifejezo sznel nindegyike jI hasznIhal. AIkaInal ad az eIneIyIlell gondoIkodsia, iIIelve az eizeIni leIesie. A sznelek eIheIyezkedesk aIapjn Iehelnek: eIosznel (IIhal az j gondoIal, a hangsIyos iesz eIoll), ulsznel (Iezi egy negeIozo leszedszakaszl), sznelpi (anikoi egy eIo- es egy ulsznel zi kzie egy ieszl). Lgy-egy sznel (hals- vagy iilnikai) eIoadsla vaI leiklalsa nindenkeppen halekony, de az indokoIalIanuI sok sznel negliheli az eIoads iilnusl, kizkkenl es szellideIi a gondoIalol. A hangszn : A hangszn az egyenie Ieginkll jeIIenzo leszedsajlossg. A hangsznl az aIaphang es a feIhangok sznnak ainya adja. A leszeIo leszedszeivei haliozzk neg, de a leszeIo eizeInei is lefoIysoIjk. Tenpl, hangeiol Iehel vIlozlalni, a hangsznnk azonlan ink jeIIenzo adollsg. A hangszn inyaIali gazdagsga lefoIysoIja a hangsoi lailaInl, jeIenlesel. Kznys nondanivaInI hangunk "negszikI", eios eizeInek eselen "lfoiisodik", vagy eppen hidegge, iidegge vIik. 116 nisneiel: i ludalosan aIkaInazzuk nindezekel a leszedlechnikai fogsokal, vigyznunk keII aiia, hogy hangunk, slIusunk leineszeles naiadjon, ne eizodjek iajla affeklIs, nodoiossg, nesleikeIlseg. Az nisneiel aIapjn azokal a lechnikai negoIdsokal keII vIaszlanunk, aneIyek neg is vaIslhalk, azokal a kepessegeinkel szkseges fejIeszleni, aneIyek a Ieggazdasgosallan, a Iegnagyoll halsfokkaI fejIeszlhelok. A leszedfejIodes akadIyai nagzali eIellen eIszenvedell kiosodsok, szIeleskoi szeizell seiIesek, ikIll luIajdonsgok, az idegiendszei fejIodesenek zavaia, ajak-, szjpadhasadek, haIIsseiIes, nen negfeIeIo kinyezeli leszedpeIda, IIand huiulos, nlhs IIapol, s ennek kvelkezlelen feIIepo fIgyuIIadsok, sll. Nagyoll leszedzavaiok: Iszeseg A pszeseg (diszIIia) a leszedhangok ejlesenek, liszlasgnak oIyan zavaia (ep haIIs es ep leszedszeivi leidegzodes eselen), aneIyie jeIIenzo az adoll nyeIvkzsseg ailikuIcis noinilI vaI eIleies. Dadogs Dadogs a leszed sszeiendezellsegenek zavaia, aneIy a iilnus es az len feIlonIslan es a leszed gicss szaggalollsglan jeIenlkezik. Hadais A hadais a leszed oIyan zavaia, aneIyie jeIIenzo a iendkvIi gyoisasg, a hangok, a szlagok kihagysa, a ponlalIan hangkepzes, a nonolnia, a szegenyes szkincs, s az sszszeneIyiseg sajlos "eIvIlozsa". Oiihangzs leszed Oiihangzs leszed eselen az eIellani nazIis iezonancia kiosan negvIlozik (nazIis hangok). DiszIexia - diszgifia A pedaggia IlaInosan eIfogadoll defincija szeiinl a diszIexia az iskoIai leIjeslneny es az inleIIekluIis kepessegek szignifikns eIleiese, aneIynek hlleielen sIyos oIvassi zavai laIIhal (Csepe V., 2OO2). 117 A pszichoIgiai nagyaizalok eIsosoilan a lanuIshoz szkseges ieszkepessegek nukdesi kvelkeznenyekenl eileInezik a diszIexil, kIns lekinlelleI az oIvass neglanuIshoz szkseges kepessegek eIegleIen, hinyos vagy zavail nukdeseie. A ieszkepessegek kielen is kieneIl jeIenloseguek a leszedeszIeIes es leszednegeiles, a hangzdiffeienciIs, a fonoIgiai ludalossg, a figyeIni es enIekezeli leIjeslnenyek, az eszIeIesi szeivezodes es ns kognilv funkcik. eszedfejIeszles A leszedeszIeIes es leszednegeiles foIyanalnak diagnoszlizIsl eIsosoilan Iogopedus, iIIeloIeg gygypedaggus vegzi, aki az eiie jogosl CMI-diagnoszlikai es akkiedilIl leipis lanfoIyan lanslvnyvaI iendeIkezik. A leipil az enIlell lanslvnnyaI iendeIkezo Iogopedus, gygypedaggus, fejIeszlopedaggus, vno, lanl es lani vegezheli (egyeniIeg vagy csopoilosan). A |cnpc|cncia |apcsc|a|a n4s |cnpc|cnci4||a| Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel /TapaszlaIalail negfogaInazza Lioszaknenlesen konnunikI Szveghuen oIvas TagoIlan oIvas / Lilheloen oIvas Megeili a kapoll infoincil Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan) Keidesekel lesz feI Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel Seglsegel kei Kilailan figyeI KieneIi a Ienyegel elailja az aIapvelo viseIkedesi noinkal Lgyel konpelencik: MolivIhalsg a fejIeszleshez: a leszedIegzes lkeIeleslese egyieszl izonnozgsok, szoksok laIaklsl kvnja, nsieszl eileIni jeIIegu nunkl kveleI SliesszkezeIesi kepesseg: a heIyes Iegzes ludalos aIkaInazsvaI cskkenlhelo a InpaIz, szoiongs Iiecizils Meggyozokeszseg NyeIvheIyesseg Kzeilheloseg Iiezenlcis keszseg 118 A fe|adatkestItes a|gorltmusa Az "Lilhelo leszed konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI (oIvassa feI a szvegel) es sszelell szleIi konnunikcis feIadal eselen egyainl (pI. ligyaIsi sziluci). 1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, kepel, szilucil, sszelell feIadalol, sll., aneIynek negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen negfigyeIhelo a jeIIl szleIi negnyiIvnuIsa. 2. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg, hogy a konnunikci soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsokia figyeInk. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al AilikuIci Hangeio HangsIy Sznelek HangIejles Hangszn Cyoisasg, lenp HeIyes vIaszok szna Hilk szna Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg, piecizils Munkalenp 119 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (II. IenyegleIen ieszekel is lI- hangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Konnunikcija nen eilhelo. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.). TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). MINTAFELADATOK 1. 5zvcg (dnkumcntum, cIkk, !crs stb.) fc!dn!gnzsa s az crcdmny knmmunIkcIja Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel. Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele. IogaInazzon neg keidesekel. VIaszoIjon a sajl naga vagy nsok IlaI feIlell keidesekie. 2. 5zcrcpjtk, szItucIs gyaknr!at Szeiepjlek eIoie negil foigalknyv aIapjn, a szaklani eIkeszli a foigalknyvel, a jeIIleknek kisoszlja a szeiepel. A szeiepjlekok nenele: 1. A kiInenyek lenulalsa (nagyaizala, szeieposzls, feIadalok neghaliozsa) 2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka) 3. A kivileIezes eIenzese: - a jeIIlek neilekeIese - a jleklan ieszlvevok konnenlija - negfigyeIok eszieveleIei 4. Az eIvegzell nunka eilekeIese. 3. FI!mc!cmzs SzaknvaI kapcsoIalos fiIn eIenzese eIoie neghaliozoll szenponlok aIapjn. 4. Kp, bra c!cmzsc SzaknvaI kapcsoIalos kepek lenulalsl kveloen kInlzo lpus feIadalok eIvegzese. Muszaki iajz eIenzese. VzIal kiegeszlese sll. 12O MEGERTI M5OK KOMMUNIKCIJT / MEGERTI A M5IK KZLE5ET A konnunikci a viIg es az eIoIenyek, iIIelve az eIoIenyek egyns kzlli infoincicseiejenek foIyanala. A konnunikci foIyanalnak eIenei: Ad. Az zenel kIdoje. Vevo: Az zenel fogadja. Csaloina. Az zenel lja a kezdenenyezo (ad) es a cnzell (vevo) kzll. zenel: A konnunikci ligya, azon gondoIalok es eizeInek egyllese, aneIyel a konnunikci kezdenenyezoje a cnzell ludonsia hoz. Kd: Annak, aki az zenelel kIdi, kdoIni keII az infoincil, a nsik szeneIy IlaI is isneil kdiendszeile: azonos nyeIv, szaknai kd, sll. DekdoIs. Az zenelek foidlsa, a kdok Iefoidlsa gondoIall. VeilIis konnunikci. SzleIi kzIes. NonveilIis konnunikci: Az zenelek lovlllsa aickifejezes, geszlus, leslheIyzel, sll. IlaI. Melakonnunikci. A konnunikci szenponljlI nsodIagos, nen ludalos jegyek negjeIenesi foinja, aneIyek az infoincin lIia nulalnak. VisszacsaloIs. Az infoinci visszakIdese a foiishoz. Lgyiiny konnunikci eselen nincs visszacsaloIs, keliiny konnunikci eselen pedig van. Zaj: Toizlja az zenelel. Mindig jeIen van vaIaniIyen zavai lenyezo. Hion fajlja: Iizikai. a konnunikci fizikai jeIel zavaija (peIduI hlleileszeIgeles, a jinu zgsa, napszenveg sll.). IszichoIgiai: az eszIeIesl, negisneiesl zavaija (hlleiluds, eIoleIel). Szenanlikai: a leszeIo es a haIIgal kInlzo jeIenlesl kapcsoI ugyanahhoz a jeIhez, zenelhez. Okozhalja konpIikIl jeIzesek, zsaigon hasznIala. Kinyezel: a konnunikci heIyszne. A negeilesl lefoIysoIhaljk a kinyezeli lenyezok: 1. Iizikai. a konnunikci konkiel heIye 2. TisadaIni-pszichoIgiai: kapcsoIalaink IIapola, peIduI lailsgos-eIIenseges, foinIis- kzvelIen, konoIy-hunoios 3. IdoleIi: a nap neIyik szaklan konnunikIunk, eIelnk neIyik szakaszlan konnunikIunk, a lileneIen neIyik szakaszlan konnunikIunk Konnunikcis szuioink: efoIysoIhaljk nsok konnunikcijnak negeilesel konnunikcis szuioink. Lzl a szuiol a kvelkezo lia iIIuszliIja. 121 A knmmunIkcIs szr Az egyes fiIleiek (szuiok) a kvelkezok: I. ViIgnezel, kuIlia: ide lailozik szeneIyes eilekiendnk, eIkepzeIesnk az eIelioI. II. Tuds, lapaszlaIal: ninden, anil igaznak hisznk. III. Hil, hozzIIs: eizeseink azzaI kapcsoIallan, anil hisznk. IV. SzeneIyiseg: ninden ns, ani egyedi. Idegiendszeii feIleleIek, ep eizekszeivek, kognilv kepessegek: Lp eizekszeivek (eIsosoilan a Ilshoz, haIIshoz). Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez. HangfeIisneies, leszedhanghaIIs. A hangokal hanghuIInok foinjlan eizekeIjk. Az enleii leszed hangjai egynslI akuszlikaiIag nen kInInek eI, ezeil fonlos a hangfeIisneies, leszedhanghaIIs kepessegenek fejIeszlese. A hangok feIisneiese segl az oIvasslan, leszedfejIodeslen. Az gynevezell haIIsi figyeIen ieven vagyunk kepesek az enleii hangokal negkInlzlelni. VeilIis enIekezel. Kilail figyeIen. Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eizekeIesl, eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok halsnak cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi lapaszlaIalok, eIoleIelek sll.). SzenponlvIls kepessege: A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk. IigyeIenkoncenlici: A koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl. Isneielek, lanuIkepesseg, kinyezeli feIleleIek: A nyeIv isneiele. Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele. A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi insliuIsa (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI, ailikuIIva). A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele. nisneiel. 122 A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail Lioszaknenelesen konnunikI Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan) Keidesekel lesz feI: hogy ponlosallan negeilse nsok kzIesel Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel Seglsegel kei: anennyilen szkseges az infoinci ponloslshoz IigyeIenle veszi nsok veIenenyel Iislan negfogaInazza a veIenenyel Rvid szvegel aIkol nIIan feIdoIgozza a szvegel KieneIi a Ienyegel Kilailan figyeI (hosszall szveg, ido eselen) Lgyel konpelencik MeghaIIgalsi keszseg IigyeIensszponlosls IeIfogkepesseg CyakoiIalias feIadaleileInezes Nyiloll hozzIIs A fe|adatkestItes a|gorltmusa A "Megeili nsok konnunikcijl konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI ("IsneleIje neg es nagyaizza eI, hogy nil nondoll XY.") es sszelell szleIi konnunikcis feIadal eselen egyainl (pI. "Mil eneIne ki a ligyaIsi sziluci leinekisneileleseloI`"). 1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, a szilucil a kepen, fiInjeIenelel, sszelell feIadalol ,sll., aneIynek negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl nil eilell neg nsok konnunikcijlI. 2. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 123 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl. Teves, iIIelve hinyz vIasz = O ponl Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei A feIadal eIvegzesenek idolailana Iiecizils sll. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az infoinci, nsok kzIesenek negeilesel eIIenoizo feIadalokal vagy azokal a feIadalokal, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI, nIIan, pieczen, hillIanuI eIvegzi. Megeili nsok kzIesel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalokal, visszaadja az eIhangzollakal. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalok eIvegzesehez. Nen eili a kapoll infoincil. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. 124 MINTAFELADATOK A "Megeili a kapoll infoincil" konpelencia szinljel egyieszl ceIzollan az ladoll infoinci eIIenoizeseveI, nsieszl kzvelve, az ladoll infoinci feIdoIgozsl eIIenoizo feIadalokkaI vizsgIhaljuk neg. Fc!c!cta!knt fc!adatnk LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle az infoincikal. Hlinya, hogy nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl. Az infoinci piecz visszaadsa: Mi voIl ponlosan az insliukci` IsneleIje neg/jlssza eI (ceIzoll feIadal). sszefogIaIs: IogIaIja ssze a haIIoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes konpelencia is negfigyeIhelo.) Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eInondollaklI. Mi az, anil nen enIlellnk a feIadal eInondsakoi, de egyeileInuen kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles kepessege.) Kiilika aIkolsa: LilekeIje az eIhagzoll szvegel lailaIniIag, foinaiIag, sll. Keidezes: IogaInazza neg keideseil a haIIollakkaI kapcsoIallan. (Keidezes kepessege.) SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es sajl negIevo isneieleink egylles vizsgIala az j, lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen. II. Lgeszlse ki az eIhangzollakal a szaknhoz kapcsoId isneieleiveI, lapaszlaIalaivaI. Sll. Fc!c!ctv!aszt fc!adatnk (zrt) IeIduI: Igaz/ hanis IIls eIdnlese a kapoll infoinciiI. Csnpnrtns jtk - ActIvIty Csopoilos feIadal. A piok kapnak egy-egy szl az aIlli IisliI. IeIadal az, hogy laIIjanak ki hozz egy-egy lilenelel, anil eIjlszanak gy, hogy nen enIlhelik a szl vagy a szvaI szinonn kifejezesekel. A hainadik jeIIlnek pedig ki keII laIInia a szl. IIls, lnls, lloils, lefoIysoIs, leiialkozs, lenevezes, lesznoIs, levaIIs, locsnalkeies, ceIzs, ceIozgals, cslls, csaIogals, csfoIs, dicseies, eIleszeIes, eIisneies, eIleIes, eInevezes, eIoIepleles, eIsiials, eIliIls, eIulasls, eskves, eiveIes, evodes, feIeIossegie vons, feIhloiods hangozlalsa, feIhvs, feIievezeles, feIszIls, fenyegeles, figyeIeneIleieIes, figyeInezleles, fogadaIonleves, fogads, fohszkods, feIszenleIes, gnyoIds, hazudozs, hilegeles, idegesles, geies, indkozs, incseIkedes, iionizIs, leIes, jeIIenzes, kenyszeiles, keidezes, keidoie vons, keies, negkeies, kicsinyles, kicsfoIs, kinagyaizs, kvncsiskods, knyiges, kveleIes, IekicsinyIes, nagyaizs, nagyaizgals, nagyaizkods, negnagyaizs, negaIzs, negaIzkods, neglnls, neglocsls, negdicseies, negengedes, negfogads, neggeies, negleIes, negkeidezes, negnevezes, negnevelleles, negnyuglals, negiovs, negseiles, negseilodes, negszegyenles, negszenleIes, negszids, negliIls, negvaIIs, negvigaszlaIs, negzsaioIs, nagyls, neveIes, hajls, panaszkods, paiancsoIs, pIelykIkods, ileszeIes, iinnkods, seiles, seilegeles, szids, szidaInazs, sinogals, sis, siinkozs, sidogIs, szilkozds, lanls, liIlakozs, liIls, liefIkozs, ulnzs, ulasls, Idzes, vgyakozs, vigaszlaIs, zavaila hozs, zsaioIs. 125 MegfigyeIesi szenponlok: Mennyi ido aIall laIIla ki a negfigyeIo a szl` Mennyi ikeidezes voIl kzlen` Tc!cfnnns jtk Rgzlell leIefonos leszeIgelesek visszahaIIgalsa. Mi hangzoll eI a leIefonleszeIgeles soin` Mi voIl a konfIiklus oka` Hogyan oIdollk neg a piolIenl` Sll. VIdcnfc!vtc! Rgzlell fiInjeIenel, hiek visszahaIIgalsa. MiioI szIl a lilenel` MiIyen lipikus nonveilIis jeIzesekel figyeIl neg a foszeiepIo eselelen` Nma szcrcpjtknk Szilucis gyakoiIalok szleIi konnunikci neIkI. 126 MEGFOGALMAZZA VLA5ZT, VELEMENYET, TAPA5ZTALATAIT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lilhelo leszed (Isd: Tiszln, eilheloen leszeI konpelencia Ieisa). HeIyes kiejles: A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, ponlos ailikuIci (a hangok, hangsoiok negfoinIsia), hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel (a szveg kifejleseie). A nyeIv isneiele. Szkincs. A szkincs azon szavak sszessege, aneIyekel az egyen isnei es negeil. A szkincs egy iesze passzv, ezek a neglanuIl, de nen hasznIl szavak, aneIyek a neniia szlioI fikjlan heveinek. Az aklv szkincs a szinle naponla aIkaInazoll szavakal lailaInazza. SzleIi kifejezokeszseg. IlaInosan: vaIanifeIe gondoIal vagy eizeIen negnulalsa, kinyiIvnlsa. Szaknai lena eselen a szakkifejezesek isneiele. Iisluds. (IisleIi konnunikci eselen.) HeIyesis. Logikus gondoIkods. Aklv (eilo) figyeIen. Kilail figyeIen. nIIsg. LenyegkieneIes. NyeIvi ludalossg, szalIyok isneiele. nlizaIon. Tjekozollsg, lapaszlaIal az adoll lenvaI kapcsoIallan. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI / AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl / Megeili nsok kzIesel Lioszaknenelesen konnunikI Megeili a kapoll infoincil Keidesekel lesz feI Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel Seglsegel kei OIvashalan i Megeili az oIvasollakal KieneIi a Ienyegel Kilailan figyeI (koncenliIs) 127 Lgyel konpelencik: nIIsg Dnleskepesseg Haliozollsg Meggyozokepesseg Iiecizils Kzeilheloseg Tni negfogaInazs keszsege LnIekezokepesseg Kiilikus gondoIkods Infoincigyujles Kvelkezlelesi kepesseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, kepel, szilucil, sszelell feIadalol, sll., aneIynek a negfigyeIesel, feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl nil eilell neg nsok konnunikcijlI, es hogyan fogaInazza neg veIenenyel, lapaszlaIalail. Ionlos, hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek, lapaszlaIalainak negfeIeIo lenl vIasszunk. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a veIeneny- aIkolsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak. 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil. 5. Haliozzuk neg, hogy ni az adekvl vIasz, a negfeIeIo viseIkedes az adoll heIyzellen. 6. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 7. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 8. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 9. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 1O. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl Teves, iIIelve hinyz vIasz = O ponl AilikuIci 128 Hangeio HangsIyozs Sznelek HangIejles Hangszn Cyoisasg, nunkalenp Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg Ionlossg, piecizils Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok SzvegaIkols Szkincs, kifejezesnd NyeIvlan, heIyesis TailaIon Ioinai jegyek, hangnen Nhny rtkc!sI szcmpnnt rsz!ctcs kIfcjtsc: EgynI v!cmnyfnrm!s L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl gondoIalail. Inkll csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e a gondoIalail. Tarta!nm L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy a jeIIl - hny iinyl szenponlia (aniveI kapcsoIallan keilek, hogy fogaInazza neg a veIenenyel) leil ki, es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal, - hogyan vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal. FnrmaI jcgyck s hangncm L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg hangnene negfeIeI-e a cnzellhez (akinek kzIi az infoincil) vaI viszonynak es a kzIesi szndeknak. 5zvcga!knts L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy - Iogikus-e a szveg gondoIalnenele, - negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e levezeles, ligyaIs es lefejezes, 129 - hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil, - negfeIeIo-e a foinai lagoIs. 5zkIncs s kIfcjczsmd L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy - negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi szndeknak, - negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos). Az egyes hilk sIyozsa annak aIapjn lilenik, hogy niIyen neileklen nehezlik a negeilesl. Nyc!vtan, hc!ycsrs L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy - negfeIeI-e a jeIIl IlaI negfogaInazoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak, - negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles). LilekeIesi skIa EgynI v!cmnyfnrm!s (crcdctI, krcatv, n!! gnndn!atnk rvckkc! Is a!tmasztva) KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveglen leIjes neileklen eivenyesInek a jeIIl sajl, nII veIenenye, egyedi gondoIalai. VeIenenyel eivekkeI, peIdkkaI, ulaIsokkaI lnaszlja aI. A szveglen lllnyiie eivenyesInek a jeIIl sajl, nII veIenenye, egyedi gondoIalai. Neha nsok veIenenyel hangozlalja. A szveglen csak ieszlen vaIsuI neg az, hogy nIIan foinI veIenenyl a jeIIl. Inkll ninosl, es nen jeIIenzo, hogy eivekkeI is aIlnaszloll veIenenyl foinI. A szveglen a jeIIl L/1. sz. veIenenye egyIlaIn nen eivenyesI. Tarta!nm KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A jeIIl a feIadalol, a konnunikcis ceIokal (pI. szalalos negfogaInazs) negfeIeIoen vaIslolla neg. A jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A jeIIl a konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. A jeIIl aIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. 13O FnrmaI jcgyck s hangncm KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg foinai jegyei leIjesen negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Van heIyes negszIls, dlun, eIksznes es aIis. A szveg foinai jegyei nagyjlI negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Van heIyes negszIls es aIis. A dlun es az eIksznes hils vagy hinyzik. Nagyoll hilk is eIofoiduInak, de a szveg foinai jegyei nagyjlI negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. A szveg foinai jegyei nen feIeInek neg a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Hinyzik vagy nen heIyes a negszIls es/vagy az aIis. 5zvcga!knts KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg feIeplese Iogikus. A gondoIali lagoIs negfeIeIo: van levezeles, ligyaIs es lefejezes. A jeIIl negfeIeIoen hasznIja a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil: Ieliejn a szvegkohezi. A foinai lagoIs negfeIeIo. A szveg feIeplese nagyieszl Iogikus. A jeIIl liekszik a gondoIali lagoIsia: van levezeles vagy lefejezes. A jeIIl nagyieszl negfeIeIoen hasznIja a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil. A nondalok nagyieszl szeivesen kapcsoIdnak egynshoz. A nondanivaI nen nindenll Iogikus eIiendezesu. A jeIIl nen liekszik a gondoIali lagoIsia: hinyzik a levezeles es a lefejezes. Nen jll Ielie szveg. A nondanivaI nen Iogikus eIiendezesu, a gondoIalok eselIegesen kvelik egynsl. A nondanivaI lInyonieszl izoIIl nondalok haInazlI II. 5zkIncs, kIfcjczsmd KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szvegel a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell Iexikai ponlalIansgok nen nehezlik a negeilesl. A szvegel nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. A szveg szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. A szveglen feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. 131 Nyc!vtan KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. Az egyszeiu nyeIvlani sliuklia neIIell neha vIlozalos nyeIvlani sliuklikal is hasznI a nondalszeikeszlesneI. KiziIag egyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. A nondanivaI a szinlnek nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. 132 MINTAFELADATOK 1. Msnk v!cmnynck, tapaszta!ataInak mcgIsmcrsc 1. Kepek neglekinlesel kveloen fogaInazza neg, hogy ni a veIenenye a kepioI. Legyen Ienyegielio, de figyeIjen a fonlosall ieszIelekie is. 2. Kepek szilucikiI. IogaInazza neg, hogy nil lenne a negfigyeIl heIyzeleklen. 3. Kepgyujles, cikkgyujles. Cyujlsn ssze a iendeIkezesie II jsgoklI cikkekel, kepekel a lenvaI kapcsoIallan, es ividen ija Ie veIenenyel, fogaInazza neg javasIalail, vzoIja feI a jvokepel, sll. 4. Iejezze ki gondoIalail, veIenenyel, eizeIneil kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazs foinjlan, az adoll lenvaI kapcsoIallan. 5. OIvasson eI egy, az inleinelen negjeIenl jsgcikkel, najd ezl kveloen fogaInazza neg a sajl veIenenyel az oIvasollakkaI kapcsoIalosan. 6. Lgy adoll szakniI az eInIl 2 evlen negjeIenl cikkek eIoIvassa uln fogaInazza neg, hogy hogyan Ilja a szakna jeIenIegi heIyzelel. 7. Rvid fiInel nulalunk. MiioI szIl ez a fiIn` Mieil nulalhalluk le` Hogyan fejezne le a lilenelel` 8. Szilucis gyakoiIal: Vevo es eIad kzlli leszeIgeles 9. Inleij heIyzelek: Mil lapaszlaIl IIskeieses kzlen` Mieil az adoll szaknl vIaszlolla` Mi leszi aIkaInass az adoll feIadalia` Hogyan kepzeIi eI egy napjl` Mi nolivIja` Sll. 1O. Vegyen ieszl az aIlli pios/kiscsopoilos leszeIgeleslen. A lena:...................A iendeIkezesie II ido:........ 133 ERO5ZAKMENTE5EN KOMMUNIKL Az eioszak lllfeIekeppen is negnyiIvnuIhal a konnunikcilan: tcro4|isan. a szavaklan negnyiIvnuI eioszak negjeIenesi foini, pI.: kionkods, ligisg, seilegeles, negaIzs, fenyegeles, zsaioIs, leIkezes, kiilika, hils, ciniznus, sll. ncntcro4|isan. a szavak neIkI kifejezell agiesszivils foini, pI.: negveles, kzny, negIigIs, Ienezes, vaIaninl a ninika, lekinlel es a nozgsos nonveilIis negnyiIvnuIsok kInlzo agiesszv lpusai,sll. Az eioszaknenles konnunikci a konnunikcinak es a figyeIesnek egy oIyan ndja, aneIynek seglsegeveI negisneiheljk nnagunkal es nsokal. Lehelove leszi az enleii kapcsoIalok eplesel, az egyllnukdo Iegki Ieliehozsl, az infoinciianIsl, az nisneiel fejIeszlesel, leIso hainnia negleienlesel, a konfIiklusok kezeIesel, eizeseink, vgyaink es szksegIeleink negfeIeIo kifejezesel, keieseink nsok sznia is eIfogadhal negfogaInazsl. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az crszakmcntcs knmmunIkcI fn!yamata A negy aIkoleIenloI II konnunikcis foIyanal eIso Iepese a negfigyeIes, neIynek soin igyeksznk ninosles es liIal neIkI negfogaInazni es kzIni, hogy ni lilenik, nil Ilunk vagy haIIunk, ani vaIaniIyen ndon lefoIysoIja leIso viIgunkal. Msodik Iepeslen kifejezzk, hogy niIyen eizesek aIakuIlak ki lennnk a negfigyeIes kzlen. Majd a hainadik eIen kvelkezik, ahoI hangol adunk annak, hogy niIyen szksegIelnk (nen) eIegIl ki, nikzlen leIlk ezl a heIyzelel. A negyedik Iepeslen negfogaInazzuk keiesnkel, oIyan ndon, hogy a nsik feI ponlosan negludja, nil lehel annak eidekelen, hogy a keies leIjeslese nindkellonk sznia negfeIeIo Iegyen. 1. McgfIgyc!s: Az crszakmcntcs knmmunIkcI fc!ttc!c mcgfIgyc!snk s v!cmnynk (csct!cg t!kczsnk) k!nv!asztsa. KeiIjk az aIlliak hasznIall az leIkezes eIkeiIesehez: Mindig, gyakian, soha, iilkn, vaIahnyszoi sll. szavak hasznIala gyakian ulaI leIkezesie. (pI. ,Te nindig eIkeseI.) Moiog, cannog, haIogal, idegeskedik, csncsog sll. igek hasznIala leIkezesl fejez ki. (II. ,A koIIegn foIylon haIogalja a feIadalokal.) Lass, hanyag, csnya, iossz, eIviseIhelelIen, zavai sll. haliozszavak es neIIeknevek ninoslesl fogaInaznak neg, ceIszeiu heIyellk a ponlos lenyek negIIaplsa. (II. ,Lassan nenl a lusz. heIyell ,Lgy ia voIl az 5 peices l.) 134 A Ielige (van) hasznIalvaI, ha nen fuzzk hozz ponlos negfigyeIesnkel es szeneIyes kapcsoIdsunkal, akkoi leIelel aIkolunk nsok szeneIyeioI es cseIekedeleiioI. (II. ,Te nagyon lokezu vagy. heIyell ,Ln az gondoIon, hogy le nagyon lokezu vagy, ha nindennap neghvod a koIIegidal eledie.) A jsIs leIkezesl fejez ki, anikoi kvelkezlelesekel vonunk Ie, es sszekeveijk feIleleIezeseinkel a lizonyosan negIIaplhal esenenyekkeI. (II. ,Nen fogsz eIkeszIni idoie!) Az IlaInoslsokkaI es konkielunok neIIozeseveI is leIkezesl fejeznk ki. (II. ,A nunkalisain iendelIenek.) Ionlos, hogy negfigyeIesnk ponlos Iegyen, es pieczen vissza is ludjuk idezni annak eiednenyel. 2. Erzsck LIoszi is nagyon fonlos, hogy feIisneijk eizeseinkel. Annak ieven, hogy egyie inkll nnagunkiI es eizeseinkioI kezdnk leszeIni, cskken a konfIiklusok gyakoiisga, niveI szavainkkaI ni nen lnlunk nsokal. Az eizesek foIyanalos feIisneiese es kifejezese soin ndunk nyIik aiia, hogy nsok eizeseiie is inlenzvell ndon ihangoIdjunk, es nagyoll enplivaI foiduIjunk nsok feIe. KeiIjk az aIlliak hasznIall: Ionlos feIhvni a figyeInel, hogy a kInlzo encik kifejezesenek lll vakvgnya Ielezik, ahoI gondoIalaink es veIenenyeink sszekeveiednek eizeseinkkeI. Lnnek egyik foinja, hogy az eizen szl az aIlli szavak kvelik: hogy, ninl, ninlha (pI. ,Ugy eizen, hogy feIieeilelleI.) en, le, o, ok, ez, az, azaz nevnsok (pI. ,Ugy eizen, ez nen voIl liszlesseges.) Sanyi, Iisli, Lva, luszvezelo sll. azaz fonevek (pI. ,Ugy eizen, a fonkn Ienez engen.) IIyen heIyzeleklen, sokkaI ponlosall az ,eizen heIyell, a ,gondoIon sz hasznIala, viszonl fonlos odafigyeIni, neil ezen nondalok Ieglllszi leIkezesl fejeznek ki. Msik levl az oIyan szavak hasznIala, neIyek IlszIag eizesekel fogaInaznak neg, de jollan negvizsgIva feIisneihelove vIik, hogy ezek aiia ulaInak, hogy nikenl eileInezzk nsok szavail vagy cseIekedeleil (pI. aIlecsIl, lecsapoll, negfeIenIlell, neglnadoll, lIhajszoIl, visszaulasloll, sll.). 3. 5zksg!ctcInk kIfcjczsc VIIaIjunk feIeIossegel az eizeseink kiaIakuIseil, hiszen azok a ni sajl szksegIeleinkloI fakadnak. Sok enlei nen kepes igenyeil, vgyail es szksegIeleil egeszseges ndon kifejezni. LheIyell egyik Ieheloseg, hogy c!nynmjk aznkat magunkban, kInlzo feIfogsoklI (pI. negfeIeIni vgyslI, feIeIenloI, szegyenloI, lszkesegloI) addan, neIyek lllnyiie nen is ludalosuInak lennk. Msieszl pedig neglanuIlk, hogy ha nen kapjk neg azl, aniie vgynak, akkoi annak nindig k!s nkaI vannak: szeneIyek, doIgok, esenenyek vagy heIyzelek. KInlzo ndokon ceIozgalnak, ulaIgalnak, gnyos vagy szaliiikus negjegyzesekel lesznek, dhngenek, lnljk nagukal vagy nsokal, aheIyell, hogy egyeileInuen hangol adnnak eizeseiknek es a hozz kzvelIenI kapcsoId szksegIeleiknek. Anennyilen sikeiI ezl az sszekapcsoIsl kifejezni, akkoi Iehelosegel adnak nsoknak, hogy egylleizesseI ludjk fogadni szksegIeleikel. 135 5zksg!ctcInk: nnegvaIsls, nlecsIes, kiealivils, eileIen, aulonnia, sll. eIisneies, liszleIel, lizlals, lizaIon, negeiles, sll. szociIis szksegIelek, kzsseg, eIfogads, figyeInesseg, enplia, oszinleseg, lnogals, szeielel, sll. lizlonsg, vedeIen, leke, hainnia, iend, hileIesseg, sll. fizioIgiai szksegIelek, eleI, vz, hajIek, pihenes, eiinles, nozgs, sll. KeiIjk az aIlliak hasznIall: Ionlos negjegyezni, hogy a szksegIelek kifejezese akkoi vIik eioszaknenlesse, ha nyiIvnvaIv vIik, hogy a kzIo feIeIossegel vIIaI eizeseieil, es azokeil nen nsokal lesz feIeIosse. IeIduI a ,csaIdoll vagyok, neil a lnogalsodia voIl szksegen negnyiIvnuIs az eizes kiaIakuIseil a nsik feIie iuhzza a feIeIossegel. Az eioszaknenles konnunikci aIapjn iIyen ndon Iehelne fogaInazni: ,csaIdoll vagyok, neil lnogalsia voIl szksegen. 4. Krsck Lilheloen es viIgosan kzIjk a nsik feIIeI, hogy nil szeielnenk keini, annak eidekelen, hogy nindkel feI szksegIele kieIegIjn. TaIn egyik Iegfonlosall, hogy aiiI leszeIjk, anil szeielnenk, es ne aiiI, anil nen. Nagyon fonlos a ponlos fogaInazs. KiveleI neIkI ninden esellen kzIeseink ngll keies hzdik neg. Lehel, hogy csak negeilesl, neghaIIgalsl es egylleizesl szeielnenk, de vihaljuk a nsik feI veIenenyel, lancsl, seglsegel is, anikel hasznos egyeileInuen kifejezni, hogy szksegIeleink kieIegIhessenek. KeiIjk az aIlliak hasznIall: A honIyos, eIvonl, keleileInu vagy kds ulaIgalsl. A fokozs hasznIala (pI. jollan, eiosellen, iendesellen, szellen sll.) nen ninden esellen ad egyeileInu lnponlol aiia, nil viunk a nsik feIloI. A keiesek keidesek foinjlan lileno negfogaInazsa levlia vihel, neil nen vIik nyiIvnvaIv, hogy nil szeielnenk. A nsik ieszeioI , nen leIjeslhelo keiesekel. HasznIjuk. A visszakeidezesl: Ionlos iesze a keiesek negfogaInazsnak a visszakeidezes. Lnnek ceIja, hogy neggyozodhessnk aiiI, hogy a nsik feI gy eilelle a keiesnkel, ahogyan ni szeiellk voIna. Nagyneileklen segli a feIieeilesek eIkeiIesel, ha visszajeIzesl keink aiiI, hogy nil eilell a nsik feI allI, anil eInondlunk neki. Ionlos negkInlzlelni a keiesekel a kveleIesekloI. A vIasz allan iejIik, hogy niIyen ndon ieagI a keiesl feIlevo a nenIeges vIaszia. Allan ez esellen, ha neghaIIja a ,nen ngll hzd eizesekel es szksegIelekel, akkoi keies hangzoll eI. Anikoi a ieakci hilzlals, lnleles, negseilodes vagy lunludalelieszles, akkoi lizlosak Iehelnk, hogy kveleIesl haIIollunk. 136 KveleIes kifejezese, aneIyek hasznIall eidenes eIkeiIni: Nehny gyakian hasznIl kifejezesnk is szinle ninden esellen kveleIesie ulaI, pI.: ,Neked ezl neg keII lenned! ,Lzl nuszj neghaIIgalnod! ,Neked ez a doIgod!,MegeidenIen a fizeleseneIesl! ,}ogosan vion eI!,Tll liszleIel iIIel neg engen! VisszajeIzeskoi konkiel lenyekel, adalokal enIlsnk. KeiIjk a szeneIyeskedesl, viseIkedesi negnyiIvnuIsia jeIezznk vissza. IeIleleIezesek heIyell eiveinkel, gondoIalainkal lnasszuk aI lenyekkeI, adalokkaI, aneIyekel ponlosan negfigyeIlnk. nnagunk vedeIne eidekelen hasznIl Ieggyakoiill viseIkedesndok, aneIyek kapcsoIdnak az eioszakos konnunikcihoz, es aneIyekel iIy ndon eidenes keiIni: lnads ciniznus hils, lagads piolIenk kivellese nsokia gnyos liefIkozs gyois eIfogads IlaInosls Aznk a knmmunIkcIs mdnk, amc!yck az crszakns knmmunIkcIhnz vczcthctnck: IeIeIosseg eIhilsa, vagy lagadsa: Lgyik aIapvelo envedo nechaniznus a hils, neIynek ieven IlszIag negnenekIhelnk allI a lenyloI, hogy nindannyian feIeIosek vagyunk gondoIalainkeil, szavainkeil, eizeseinkeil es cseIekedeleinkeil. Lz negakadIyoz allan, hogy oszinlen negIlhassuk sajl leIso vaIsgunkal, eizeseinkel es szksegIeleinkel. IleIkezes, kiilika es ninosles. SzIelesnkloI lanuIjuk, hogy ni a heIyes es a heIyleIen, a j es a iossz, a szep es a csnya, vaIaninl hogy ni a noinIis es ni nen az. SzeneIyisegfejIodesnk kzlen, kIso es leIso halsok eiednenyekenl aIakuI ki eilekiendnk. MiveI lllnyiie ezl Iljuk es lapaszlaIjuk, ni is hozzszokunk, hogy ninden ninkel eil halsl sszevelnk eilekiendnkkeI, es niis leIeesnk az leIkezes csapdjla. Nen nagvaI az eilekienddeI van a piolIena, hanen azzaI, hogy kiziIag a sajlunkal hisszk heIyesnek. Mikoi vaIaki nagyoll iendel lail iaszlaIn, ninl ni, knnyeden nondjuk i, hogy ,lI piecz, eIIenkezo esellen neg niis isljk, hogy ,iendelIen. NyeIvnk leIe van az enleiekel es lelleikel kel (j es iossz) csopoilla soioI es ninoslo szavakkaI, es nikoi ezl a nyeIvel hasznIjuk, akkoi leIelekel hozunk nsok feIell. ,IigyeInnkel aiia sszponlosljuk, hogy oszlIyozzuk, eIenezzk es neghaliozzuk a hilk sIyossgl, aheIyell, hogy azl neznenk neg, hogy nsoknak es neknk niie van szksegnk, anil nen kapunk neg. sszehasonIls:. Az enlei lisas Ieny, gy hl llle-kevesle neglanuIunk egyll eIni a kinyezelnklen eIokkeI. HalssaI vannak ink, es ni is halssaI vagyunk nsokia. Anennyilen oIyan kinyezellen nollnk feI, ahoI fonlos voIl a kIviIg iIunk aIkololl kepe, akkoi vaIsznuIeg neglanuIluk nagunkal, kiInenyeinkel es eIelnkel ns kIso eilekekhez viszonylani. Anennyilen lllel gondoIunk nagunkiI, niis negfigyeIheljk, hogy negjeIenik 137 a gog es a feIsollienduseg eizese, ha kevesellie lailjuk nnagunkal nsoknI, a kisellseg- es a loIdoglaIansg eizese vghal eI az enplia iinli kepessegnkloI. KveleIesek, lnads vagy fenyegeles. A kveleIesek nyIlan vagy luikoIl foinlan szeniehnyssaI vagy lnlelesseI fenyegelnek. HalaIni inleiakcilan kiaIakuIl kuIlink es konnunikcink leineszeles veIejii a veilIis es nonveilIis ndon kifejezell kveleIesek. Lzek az eioszak egyeileInu negnyiIvnuIsai. Szeniehnys, lnleles vagy neha a dicseiel(!): TuIajdonkeppen ill vissza Iehel ulaIni az leIkezesioI, kiilikiI es a ninoslesioI fenl Ieilakia. Kznlsseg es kzny: TaIn nindenfeIe lizonyls neIkI eIfogadhal az a leny, hogy az egylleizes es a kzny egyns eIIenlelei. eIlhal, hogyha eioszaknenlesen, enplivaI szeielnenk konnunikIni, akkoi szkseges figyeInel adni enleilisainknak. SzeneIyleIen es IlaInos szhasznIal: A konnunikcinak ez a foinja akadIyoz neg gyakian allan, hogy sajl leIso viIgunkiI leszeIjnk, eizeseinknek vagy szksegIeleinknek adjunk hangol. ,IlaIlan az enleiek., ,.nindenki., ,.neknk. es hasonI kifejezesek ulaInak aiia, hogy nen nnagunkiI leszeInk, ezIlaI iIyen fajla konnunikcivaI nen is ludjuk leIso viIgunkal, eizeseinkel es szksegIeleinkel negnulalni nsoknak. Az eioszaknenles konnunikci lovlli feIleleIei: Az eioszaknenles konnunikci nonveilIisan is kifejezhelo, a csnddeI, ninikvaI, leslleszeddeI. Lzekel fonlos isneini. Kinyezeli zavai, fiuszliI ingeiek, nsok agiesszv viseIkedese, fokozoll sliesszhals az eioszakos konnunikci kiaIakuIshoz vezel. SliesszkezeIesi es konnunikcis lechnikk isneiele, halekony aIkaInazsa eIoseglheli az eioszaknenles konnunikcil. Az eioszaknenles konnunikcihoz szkincs is szkseges. IeIleleIe a kifejezokeszseg is. KnmmunIkcIs st!usnk, vIsc!kcdsck Asszcrtv (nrvnycst) / szubmIsszv (a!rcndc!d) / agrcsszv (dnmInns) Az asszeilivils haliozoll, nagalizlos viseIkedesl jeIenl. Akkoi viseIkednk asszeilven, ha kiIIunk jogaink neIIell aneIkI, hogy nsok jogail seilenenk viseIkedesnkkeI. Ugy eijk eI ceIjainkal, hogy kzlen nen ilunk nsoknak, kepesek vagyunk kifejezni igenyeinkel, kvnsgainkal, eizeseinkel. Az asszeilven viseIkedo szeneIy egy szilucilan ninden ieszlvevo feI igenyeil, eidekeil figyeIenle veszi. Az asszeilivils nen agiesszv es nen negaIzkod, hanen eIegnsan nagalizlos, eiednenyes viseIkedes. Legknnyellen az agiesszv es az aIiendeIl viseIkedesseI vaI sszehasonIlslan ludjuk Ieini. Az agiesszv viseIkedesie jeIIenzo az eioszakossg, lIzoll inenosseg, az eioleIjes geszlusok es a hangeio. Lz a fajla viseIkedes allI a szenIeIelloI lpIIkozik, aneIy szeiinl az enleiek, akik az inleiakcilan ieszl vesznek, nen iendeIkeznek azonos jogokkaI. Vagyis az egyik enleinek lll joga van aiia, hogy az eidekeil eivenyeslse, eizeIneil, veIenenyel kifejezze, keijen vagy visszaulaslson, aiia, hogy odafigyeIjenek i es negeilsek piolIenjl, hogy liszleIelleI lnjanak veIe. Az agiesszv enlei azzaI a laIn sznia sen ludalos alliluddeI vesz ieszl a konnunikcilan, hogy fenli szenponloklI o az a feI, aki lllIeljogokkaI iendeIkezik. Az aIiendeIl, neghunyszkod viseIkedesie a feIenkseg, lizonylaIansg jeIIenzo, a geszlusok visszafogollak, a hang haIk es flyoIos. Mindez allI kvelkezik, hogy az aIiendeIl szeneIy szinlen egyenIolIennek Ilja az enleii kapcsoIalokal, azonlan ellen az esellen az agiesszv viseIkedesu szeneIIyeI szenlen o az, aki kevesell joggaI iendeIkezik. Nen neii vagy nen lailja fonlosnak, hogy veIenenyl nyiIvnlson, nen nei keini, keidezni vagy keiesl visszaulaslani. MiveI kevesel konnunikI, kinyezele nen ludja, nil eiez, nil gondoI. Az aIiendeIl szeneIy 138 gyakian eizi nagl eInyonollnak, fiuszliIlnak, ani a kinyezel sznia idonkenl kelsegleesell dhkilieseklen nyiIvnuIhal neg. Az asszcrtv knmmunIkcIs tcchnIkk: Aklv, eilo figyeIen aIkaInazsa: Azl jeIenli, hogy a haIIgal igyekszik szndekosan figyeInel, eidekIodesel pailneieie iinylani, annak ninden negnyiIvnuIsl nyonon kvelni, lefogadni, Iegyen az szleIi vagy nen szleIi, ludalos vagy ludallaIan, annak eidekelen, hogy nineI ponlosallan negeilhesse eizeIni, induIali IIapoll, nondanivaIja Ienyegel. IeIdk: ,Lilen, hogyan Ilja n a doIgokal. Llon, hogy n eiie hangsIyl feklel. Ionlosan Ilon (eilen), hogy niie gondoI. Az n heIyelen en is dhs (ingeiIl, feszIl.sll.) Iennek. ,LzzeI azl akaija nondani, hogy.`,Lilen (lIogals kzlen, enplil nulal aneIkI, hogy feIleszaklan a leszeIol). Az aklv haIIgals jeIei Szenkonlaklus, odafoiduIs: A szenkonlaklusiI szI vizsgIalok speciIis jeIensegekel lilak fI: a haIIgal az ido 25-5O-lan nez a leszeIoie a leszeIgeles leIjes idolailann leII egyenIelesen eIoszlva. A leszeIo (ad) a pailneiel kl. feIe annyi ideig nezi. A vevo es az ad nezesi ideje eIleioen oszIik neg az inleiakci soin. Az inleiakci eIejen az ad hosszasan lekinl a vevoie, a kesolliek soin lllszi eIfoiduI, iIIelve gyakoii gyois szenkonlaklusl hoz Ielie a vevoveI, eIIenoiizve a figyeIen fennIIsl. A nondanivaIja vege feIe az ad isnel hosszasan lekinl a vevoie, es ezzeI egylen jeIzi azl, hogy kesz ladni a szl leszeIgelopailneienek. IoIeg a szenkonlaklus seglsegeveI eIozzk neg, hogy a pailneiek egyszeiie leszeIjenek. A lekinlelkonlaklus seglsegeveI konlioIIIjuk az eidekIodes negIelel. KeIIenelIen eizes keIelkezik, ha a leszeIgelo pailnei peIduI kilnuI az alIakon. Iogals: AzzaI, hogy lIogalunk, jeIezzk a leszeIgelonek: figyeInk i, egyeleilnk veIe, iIIelve feIhvjuk aiia, hogy foIylassa leszedel. A jeIenseg ludalosan nehezen konlioIIIhal, iIIelve iIyenkoi a leineszelesseg iovsia negy. Lnnek eIIeneie a lIogalsl ludalosan is aIkaInazni keII, niveI halsos ndja a pailnei lloilsnak. LgyeileInuseg, konkielsg A nondanivaI viIgos, lni es Ienyegie lio, haliozoll negfogaInazsa. IeIda: ,Szeplenlei 7-en kIdlk eI nknek sznInkal 28 napos fizelesi haliidoveI. Lz na jil Ie, de a penz neg nen eikezell neg. Keijk sigos inlezkedesel ez gylen., Asszeilv keides Ionlos es egyeileInu keidezes, hogy konkiel es hasznoslhal infoincil kapjon a piolIena negoIdshoz. IeIda: ,Mil eilesz ponlosan hozzIIs aIall` ,Ls ni Ienne eIfogadhal az n sznia` ,Till Ienez lechnika Lnnek a konnunikcis lechniknak a Ienyege, hogy jia es jia negisneleIjk kijeIenlesnkel. Halekony Iehel ez a lechnika azoklan az eseleklen, anikoi nenel keII nondanunk vaIakinek, vagy joglaIan keiesl ulaslunk vissza. IeIda: ,Szeielnen, ha kiseIejlezne a hel evneI iegelli gyIelekkeI kapcsoIalos aklkal. ,Megeilen, hogy ns feIadala is van, de keien, hogy nosl kezdjen hozz. ,Tudon, hogy a jvo hel jollan negfeIeIne nnek, de helfon kezdjk ligyaIni a jvo evi kIlsegvelesl, gyhogy szeielnen, ha addig vegezne ezzeI. Iogging (lonpls) }oglaIan vagy kenyeInelIen keies visszaulaslsnak egyik eszkze. Lenyege, hogy visszajeIezzk azl, anil a nsik feI nondoll, najd hozzlesszk eIulasl vIaszunkal. CeIja, hogy a nsik feInek enplis visszajeIzesl adjunk az eizesekioI, es ezIlaI lonplsuk a nenel nonds lenyel, 139 szeIdlsk az eIulaslsl. IeIda: ,Ha jI eilen sokal jeIenlene neked, hogy eInehess eiie a keiekpiliia, de en sajnos nen adhalon kIcsn a keiekpional. Iozilv hozzIIs Iozilv hozzIIs es pozilv nyeIvezel hasznIala. A kometencla meg]e|enesenek totbbl fe|tete|el Iozilv szeneIyeszIeIes ToIeiancia SzeneIyeszIeIesi loizlsok isneiele vagy (nen ludalos) aIkaInazsa (nolivcis eIfoguIlsg, hoIdudvaihals, eIsollsegi, jdonsgi hals, oszlIyozsi loizlsok, loizls negalv iinylan, eInezo loizlsok) LIoleIelesseg kizisa A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI: ez fonlos a ponlos, feIieeileInezhelelIen konnunikcihoz. Megeili nsok konnunikcijl, kzIesel: ez fonlos az infoincik ponlos dekdoIshoz, a feIieeilesek eIkeiIese vegell. MegfogaInazza vIaszl / veIenenyel / TapaszlaIalail negfogaInazza Megeili a kapoll infoincil Keidesekel lesz feI: a konnunikci ponloslshoz Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: az egyeileInu konnunikcihoz Seglsegel kei nsoklI: visszajeIzesekel, javasIalokal kei a piolIena negoIdshoz IigyeIenle veszi nsok veIenenyel. Lgyel konpelencik: nisneiel nlizaIon szkseges az egyeniang konnunikcihoz Lnplia szkseges ahhoz, hogy kepes Iegyen a nsik nezoponljlI szenIeIni heIyzelekel, eiezni, gondoIkodni, cseIekedni LizeIni konlioII, fiuszliciluio kepesseg Sliesszluio kepesseg Lnleiisneiel SzeneIyeszIeIesi loizlsok isneiele, ludalos kezeIese (pI. eIoleIel) Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, pI.: en-zenel, keidezeslechnika IigyeIen szkseges nsok es a heIyzelek ponlos negfigyeIesehez LnIekezel szkseges az infoincik ponlos ladshoz, feIidezesehez Logikus gondoIkods szkseges, hogy feIisneije az aIapvelo sszefggesekel LileIni es szociIis inleIIigencia (IQ es LQ) 14O A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki azl a feIadalol (pI. veIeneny foinIsa kepioI, szvegioI, sziluciiI, szilucis gyakoiIal sll.), aneIy Iehelove leszi, hogy negisneijk a jeIIl konnunikcis slIusl, hogyan eszIeI nsokal, hogyan eileInez heIyzelekel, niIyen az eilekiendje. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e negfigyeIni az eioszaknenles konnunikcil. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak. 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil. 5. Haliozzuk neg, hogy ni az adekvl vIasz, a negfeIeIo viseIkedes az adoll heIyzellen. 6. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 7. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 8. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 9. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 1O. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al VeilIis es nonveilIis negnyiIvnuIsok negfigyeIese, igzlese Agiesszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna Asszeilv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna Szulnisszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok lpusa es szna Hilk szna = veilIis (szavak, kifejezesnd) es nonveilIis (hangeio, hangsIy, lesllails sll.) jeIzesek, aneIyek eioszakia ulaInak Idolailan = a feIadal eIvegzesenek idolailana Hinyz vIasz (konfIikluskeiIo nagalailsia vagy szulnisszv viseIkedesie ulaIhal) Az insliukci es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg 141 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. VelIis es nonveilIis konnunikcija asszeilv es eioszaknenles (negfeIeIo a hangsIyozs, a hangszn, hangeio, a ninika, a leslleszed, a geszlusok aIkaInazsa). Hangja: negfeIeIo neileklen hangos, eilhelo. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese. Ceszlusok, ninika nondandvaI kongiuens, eIenk lesllails, lekinlelkonlaklus. ViseIkedes: egyeileInu, negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil - keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Konnunikcis slIusa, viseIkedese asszeilv. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. Szulnisszv viseIkedes. Hang: haIk, eIhaI, szaggaloll. TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany, az eizesek indiiekl kifejezese. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. ViseIkedes: ponlalIan, hinyos. SzeIsosegesen agiesszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok, fenyegelo, lnad viseIkedes. Hang: IlaInos aIany, kialI, izgaloll. TailaIon: nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. Ceszlusok, ninika: kineIelIen, konlioIIIalIan lagIejles, nincs lekinlelkonlaklus, vagy neiev. 142 MINTAFELADATOK Erszakmcntcs knmmunIkcI 1. Kpck a!apjn szcm!yck jc!!cmzsc }eIIenezze az aIlli feslnenyeken laIIhal enleiekel! Ioiliek (feslnenyek) A vIaszok aIapjn a jeIIl nsokiI aIkololl veIenenyeioI, nsok lipizIsiI, eIoleIeleiioI, eilekiendjeioI kaphalunk infoincil. MegfigyeIheljk a szeneIyeszIeIesi loizlsokal, az IlaInoslsokal, en-kzIesekel sll. 2. Garzs A heIyzel Ieisa: A lilenel Lgy nyoIcIaksos lisashzlan eI. ReggeI feI nyoIckoi egy nagyon fonlos negleszeIese Iesz a fonkeveI. Hogy lizlosan odaeijen, halia IIlolla le az elieszlo il. n nikoi ieggeI hiileIen feIelied, Ilja, hogy ni hel ia van, az ia nen csigll. Cyoisan feIIlzik, es odaIep az alIakhoz. Llja, hogy a szonszedja az n gaizsa eIoll paikoI auljvaI. Mi lllszi eIofoiduIl, de neg soha nen szIl neki. Lenegy a szonszedhoz es lecsngel. Megkeijk a jeIIlekel, hogy vIaszoIjanak islan az aIlli keidesie. Mil nondana sz szeiinl ellen a szilucilan` 143 A jeIIl vIaszail a hion jeIIenzo viseIkedes-lpusla soioIhaljuk: 1. Agiesszv gondoIalok (szavak) es viseIkedes 2. Asszeilv (neivenyeslo) nagalails 3. Szulnisszv (aIiendeIodo) viseIkedes MegfeIeIo, ha a jeIIl viseIkedese egy iIyen eIkepzeIl szilucilan doninnsan az asszeilv viseIkedes csopoilla lailozik. 3. n szcrInt a kpcn szcrcp! szcm!yck kz! kI vn!t mr brtnbcn? Indnkn!ja dntst A kep Minnesola IIanlan keszIl, es a folkiI pilIjuk kilaIIni, hogy ki Iehel voIl fogvalailoll. A kepen egyeliinl lilnigazgalk, szociIis nunksok, onludsnanok sll. is Ilhalk. 144 4. nmagunk rvnycstsc tcszt Az aIlli keidovlen lz IIls csopoilol laII, az aIllihoz hasonI ndon: Ln az az enlei vagyok, aki a) hagyja, hogy nsok negseilsek a jogail l) kiII a sajl jogai neIIell c) negseili nsok jogail. i nindnyjunklan negvan a lendencia nindhion viseIkedesi ndia, eI keII dnleni, hogy az a, l, vagy a c viseIkedesi nd az, aneIyik a Ieginkll jeIIenzi a jeIIl nagalailsl. Ossznn c! 10 pnntnt a hrnm vcrzI kztt abban az arnyban, amI!ycn gyaknrIsgga! az adntt vIsc!kcds jc!!cmzI a magatartst. Ha pI. a jeIIl Ieglllszi kiII a jogai neIIell aki annak in is, hogy nsok jogail negseili, es soha nen hagyja, hogy negseilsek a jogail, akkoi ihal O ponlol az (a), 6 ponlol a (l) es 4 ponlol a (c) IIlshoz. AkiniIyen ainylan eIoszlhalja a ponlokal, azonlan az eIoszloll ponlok sszegenek ninden esellen lznek keII Iennie! 5. En az az cmbcr vagynk, akI: 1. a) hagyja, hogy nsok negseilsek a jogail l) kiII a sajl jogai neIIell c) negseili nsok jogail 2. a) nen eii eI a ceIjail l) eIeii a ceIjail aneIkI, hogy ezzeI negseilene nsokal c) nsok kiia is eIeii ceIjail 3. a) lehelelIennek es loIdoglaIannak eizi nagl l) eIegedell nnagvaI c) vedekezo es nsokkaI szenleszII 4. a) gloIl es visszavonuI l) eizeIniIeg es lisas heIyzeleklen nyiloll c) iollanekony, eIIenseges, dhs 5. a) seilell, szoiong l) csndes nagalizlossggaI jeIIenezhelo c) haisny, dicsekvo 145 6. a) nen kepes eIeini ceIjail l) negpilI oIyan Iehelosegel laIIni, aneIy a sajl es nsok ceIjainak negvaIsuIsl egyainl Iehelove leszi c) nen fogIaIkozik nsok ceIjaivaI es szenponljaivaI 7. a) knnyen iszedhelo, lecsaphal l) nyiloll gondoIkods, a doIgokal negkeidojeIezo c) gyanakv, cinikus 8. a) iosszuI eizi nagl gyengesegei niall l) liszllan van sajl hilivaI, de nincsenek eniall iossz eizesei c) nen isneii sajl gyengesegeil, hilil 9. a) negengedi nsoknak, hogy vIasszanak vagy dnlsenek heIyelle l) naga dnl vagy vIaszl c) igyekszik ieioIlelni nsokia sajl dnleseil vagy vIaszlsail 1O. a) akiloI nsok hasznol hznak l) kiII a sajl eidekei neIIell c) nsoklI hasznol hz Ertkc!s Lz a keidov azon az eIneIelen aIapuI, niszeiinl Ielezik egy aiany kzepl az nfeIads, passzivils es az agiesszv neivenyesles kzll. Hogy negkapja a ponlsznail, adja ssze ninden (a) IIlsia adoll ponlsznl (passzivils), ninden (l) vIaszia adoll ponlsznl (asszeilivils) es ninden (c) vIaszia adoll ponlsznl (agiesszi). Iija le a ponlokal az aIlli lila! (a) (l) (c) 146 6. 5zItucIs gyaknr!atnk knnf!Iktushc!yzctrc (KoiIlozoll eiofoiis) CyakoiIal: Iios szilucis heIyzelgyakoiIalok (3-4 peic) A negfigyeIes szenponljai: Mi jeIIenzi a heIyzelek negoIdsail` MiIyen konnunikcis lechnikkal Illunk` MInta szItucIk: 6/a HzIbu!I Uj Iak kIlzik az eneIeli Iaksla. Hzaval luIil iendez. HajnaIi kel ia van. Az aIalla Iak szonszed lecsngel es keii, hogy hagyjk alla a zajongsl (zene, lnc, leszeIgeles, enekIes, sll.) Neki nsnap koin keII keInie, neil videkie ulazik es a gyeiek is leleg. IIyen hangzavailan nen Iehel pihenni. Lgyikojk az j Iak, nsik a iegi. Mil lenne egy iIyen szilucilan` 6/b Ajndk Decenlei 24-e deIuln 3 ia. Kel vevo ugyanazl a jlekol szeielne negvsioIni a gyeiekenek. Lz az uloIs daial, de nindkellen nagyon szeielnek, neil a vioslan ni nincs nyilva nsik jlekloIl, es nindkello gyeieke ezl szeielle voIna ajndeknak. Nen nehelnek haza ajndek neIkI. Ki viszi haza a jlekol` 6/c Hc!yjcgy DeliecenloI udapeslie negy az inleicily vonal (kel es feI ia). Helfo ieggeI van. Nincs szalad heIy, neg a lfekocsilan sen. Kel ulasnak ugyanoda szI a heIyjegye. Lgyfoina adollsgak: koi, fiadlsg, liceI, sll. Kie a heIy` 6/ d BKV c!!cnr - pntyautas 6/ c Bn!tI c!ad - tn!vaj stb. 147 5ZVEGHEN OLVA5 Az oIvass nencsak a nyeIvi jeIek dekdoIsl jeIenli, hanen nindazokal a kognilv nuveIelekel, aneIyek a szveg eileInezesehez, aIkaInazshoz neIkIzhelelIenek. Tehl az oIvassi, szvegeilesi kepesseg a gondoIkodsi kepessegekloI eIvIaszlhalalIan fogaIon. TllioI van sz, ninl az oIvass lechnikai ludsiI, a jeIek dekdoIsiI, az eilo oIvass jeIenli a szveg negeilesel, eileInezesi es aIkaInazsi ludsl is. Az lud oIvasni, aki eili, anil oIvas. Kifejezoen csak az lud oIvasni, aki negeili ,anil oIvas. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei. Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez. HangfeIisneies, leszedhanghaIIs. A hangokal hanghuIInok foinjlan eizekeIjk. Az enleii leszed hangjai egynslI akuszlikaiIag nen kInInek eI, ezeil fonlos a hangfeIisneies, leszedhanghaIIs kepessegenek fejIeszlese. A hangok feIisneiese segl az oIvasslan, leszedfejIodeslen. Az gynevezell haIIsi figyeIen ieven vagyunk kepesek az enleii hangokal negkInlzlelni. Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege. Lp /leIjes fogazal. Lp szj kiIi iznok. Lp Ilszeiv szkseges az oIvasshoz. NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): A vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es nozgseizekeIes, kInlzo nodaIilsok feIfogsa. LlloI addik a foink, ainyok, iinyok, leidinenzik eizekeIese. Ionlos a j leieszIeIes, iinyeizek, hogy ne keveije ssze a leluk hasonI foinil (l-p). Lenyeges a lizlos hangIevIaszls, hangdiffeienciIs kepessege. Kognilv kepessegek szksegesek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepessegie, Iogikus gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie). AlszliahI, azaz eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI doIgozik. Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a lanuIl isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek jeIiendszeienek eIsajllshoz. A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIen, az enIekezel, a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az anaIgis gondoIkods. Az enIekezel a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges. Az anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen feIleleIez azonos eiedelel. Az anaIgis gondoIkods fonlos a nyeIv- es leszedlanuIslan. A giannalikai szalIyok szlns, ulnzson aIapuI eIsajllsa soin a gyeinek sokig egyszeiu anaIgikia lnaszkodik. Lz azl jeIenli, hogy szalIyos folpus ninljia aIaklja a llli sz iagozsl. Cyakian leves anaIgikal aIkaInaz, peIduI: Ilollan. Ionlos, hogy az iskoIlan a gyeinek a szalIy neIIell nindig neglanuIja a kiveleIekel is, es ninden szalIyia nineI lll peIdl Isson. A nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves anaIgiklI. Szkincs. A szkincs negfeIeIo gazdagsga az oIvasoll lenlan (oll akad neg, ahoI isneielIen sz van). Az aklv szkincs gazdaglsa az oIvasoll szvegekkeI sszefggeseklen. 148 HeIyes kiejles. A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik. SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg, neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei es neg sok lenyezo. Szakkifejezesek isneiele. A nondalzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a szveghu oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala. elufeIisneio iulin. Sziulin. A szjeIenles isneiele. Szvegeiles. Az oIvassi foIyanal fizioIgiai aIapjai: az agy laI feIlekeje feIeIos a leszedeil es az oIvasseil. A hangos oIvass foIyanala: isjeIek feIisneiese, sszekapcsoIsa (leluk - szavak - szveg), hangleslle aIaklsa, aneIylen a leszednoloiika fonlos szeiepel jlszik. A hanglesl kivIlja az eizeInel, negjeIenik a sz jeIenlese. Lgy gyakoiIoll oIvasnI kinaiad a hangleslle aIakls, ez a nena oIvass. A nena oIvass gyoisall, ninl a hangos. Szulvokci = sullogva oIvas, ez az lnenel a kel oIvassfajla (nena, hangos) kzll. eszedeszIeIes, leszednegeiles szkseges a lanuIsi foIyanallan. MegfeIeIo Iegzeslechnikia, hangkepzesie is szkseg van az eilhelo leszedhez. KInlzo hangIejleseknek a negfigyeIese es iepiodukIsa is szkseges a hangos oIvass soin. MegfeIeIo lenpj eilo oIvassia van szkseg akkoi is, ha hagyonnyos, nyonlaloll dokunenlunlI vagy ha a sznlgep noniloijn eIeklionikus dokunenluniI szeizi a lanuI az infoincikal. Ionlos az eileInezo hangos oIvass foIyanalos gyakoiIsa (a nondalok hangos oIvassa, hangos es nena oIvass gyakoiIsa). HeIyes lesllails szkseges a negfeIeIo Iegzeshez es hangkepzeshez. Iisluds. HeIyesis kepessege. OIvassi nehezsegek okai Iehelnek: fizioIgiai zavaiok, doninanciazavaiok, fejIodesi visszanaiads, inleIIigenciaeInaiads, kinyezeli hinyossgok: gyakoiIsi hiny, neuiolikus zavaiok, sll. A diszIexia a lanuIsi zavaiok fogaIonkiele lailoz - inleIIigenciaszinlloI fggelIen - oIvassi es heIyesisi gyengesegel jeIenl. Hlleielen a kzponli idegiendszei seiIesei, oiganikus eIleiesei, eiesi kesese, nukdesi zavaia, ikIelesseg, IeIki es kinyezeli okok IIhalnak. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen, ailikuIIva leszeI TagoIlan, eilheloen oIvas 149 Kilailan figyeI Megeili az oIvasollakal (szvegeiles) Mondalokal aIkol Megeili a kapoll infoincil Megeili a nsik konnunikcijl, negeili nsok kzIesel Lgyel konpelencik: IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg (isneielnegoizes) IigyeIen sszponloslsa A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki azl a szvegel, aneIy hangos oIvassa kapcsn szeielnenk negfigyeIni a "szveghu oIvass" konpelencil. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a szveghu oIvass keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al: Az oIvass soin igen sok hila foiduIhal eIo: akuszlikai hila, akuszliko-noloios hila, assziniIci, lheIyezes, audilv feIcseieIes, leloIds, lelulheIyezes, leluleloIds, lelueIhagys, lelu-eIoieheIyezes, lelufeIcseieIes, lelu- hliaheIyezes, leluhozzloIds, lelukihagys, lelukonliakci, lelu-sszeoIvassi hila, leluleveszles, cseie, csonkls, eIhagys, eIoieheIyezes, eileIen neIkIi feIieoIvass, eileInes feIieoIvass, feIcseieIes, fogyaszls, fonelikai hasonIsgon aIapuI feIcseieIes, giannalikai hila, giannalikai zavai, hanglveles, hanglvhasonuIs, hasonIsgi hila, hliaheIyezes, hozzloIds, inveizi, iinyleveszles, isnelIes, jeIenlesndosls, kepzesi hila, kihagys, nagnhangz- ndosuIs, negfoidls, neglapads, nelaszlzis, nelalezis, nozgsos feIcseieIes, oIvassneglagads, oplikai hila, sszeoIvass, peiszeveici (isneleIgeles), ieveizi, iossz konlinci, ividles, soiiendleveszles, sIyos sszeoIvassi negkeses, szapoils, szenanlikai oIvassi zavai, szlheIyezes, szkihagys, szioncs (vaIaneIy sz leluinek IegaIll 5O-a hils, pI. peIyhes heIyell pehei), szlaglheIyezes, szlagleloIds, szlageIhagys, szlag-eIoieheIyezes, szlag-hliaheIyezes, szlaghozzloIds, szlagkihagys, laIIgals, loIdaIekeIhagys, loIdaIek- hozzloIds, loIdaIekkihagys, loIds, vizuIis hasonIsgon aIapuI feIcseieIes 15O Lzekie eidenes jeIIesekel kidoIgozni, hogy a szveglen gyoisallan jeIIni ludjuk a hilkal. Az ulasls es a feIadal negeilese Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) Hilk szna = hny hila voIl az oIvass soin. Az oIvass selessege Iiecizils A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall AilikuIci Hangeio HangsIyozs Sznelek HangIejles Hangszn LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szvegel kepes foIyanalosan, hillIanuI vagy egeszen keves hilvaI eIoIvasni. OIvassi lenpja negfeIeIo. Kiejlese liszla, ailikuIcis hili nincsenek. A kieneIes eszkzeil heIyesen aIkaInazza. Szvegel feI lud oIvasni gy, hogy nehny hilnI lllel nen ejl. OIvasslechnikai hilil nIIan javlja. OIvassi lenpja kisse gyoisall/Iassall az lIagosnI. Kiejlese negfeIeIo, de ailikuIcija kisell javlsokia szoiuI. Nagyoll oIvasslechnikai hilkal is ejl: jiakezdes/nsl oIvas/ leluleveszles/lelucseie. OIvassi lenpja igen Iass vagy igen gyois. Az isjeIekie nen lud odafigyeIni. Kiejlese lizonylaIan. Nen ludja eizekeIlelni a nondalfajlnak negfeIeIo hangIejlesl es hangsIyozsl. Nagy neileklen eIlei az oIvasoll szvegloI. Igen nagy oIvasslechnikai hilkal vel. KvelhelelIen az oIvassi lenpja niall. A liszla leszed eIeiesehez Iogopediai fejIeszlesie van szksege. 151 MINTAFELADATOK 1/a 5zszcrkczctck, mnndatnk, rvId szvcgck, hnsszabb szvcgck hangns n!vassa MegfigyeIesi szenponlok: Mennyiie lei eI az eiedeli szvegloI` MiIyen hilkal ejl oIvass kzlen` Mennyi ido aIall oIvassa eI a szvegel` Szveg feIdoIgozsa ulni Iehelseges nehny keides: LizekeIl-e piolIenkal vagy nehezsegekel oIvass kzlen` VoIlak-e oIyan ieszek, aneIyekel nen eilell` Lidekesnek es hasznosnak laIIla-e a szvegel` Mil gondoI` Mennyi idole leIl a szveg eIoIvassa` IogIaIja ssze egy nondallan, niioI szIl a szveg. 152 TAGOLTAN, ERTHETOEN OLVA5 Az oIvass nencsak a nyeIvi jeIek dekdoIsl jeIenli, hanen nindazokal a kognilv nuveIelekel is, aneIyek a szveg eileInezesehez, aIkaInazshoz neIkIzhelelIenek. Tehl az oIvassi, szvegeilesi kepesseg a gondoIkodsi kepessegekloI eIvIaszlhalalIan fogaIon. TllioI van sz, ninl az oIvass lechnikai ludsiI, a jeIek dekdoIsiI: az eilo oIvass jeIenli a szveg negeilesel, eileInezesi es aIkaInazsi ludsl is. Az lud oIvasni, aki eili, anil oIvas. TagoIlan, kifejezoen csak az lud oIvasni, aki negeili, anil oIvas. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A leszed eIsajllshoz szkseges a figyeIenkoncenlici, az enIekezel (a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges), a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az anaIgis gondoIkods. A nyeIvlan lizlos ludsa, a szeIenzes negved a leves anaIgiklI. Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez. Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege. Lp /leIjes fogazal. Lgeszseges idegiendszei. Lp Ilszeiv szkseges az oIvasshoz. NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): a vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es nozgseizekeIes, kInlzo nodaIilsok feIfogsa. LlloI addik a foink, ainyok, iinyok, leidinenzik eizekeIese. Lp szj kiIi iznok. A szkincs negfeIeIo gazdagsga az oIvasoll lenlan (oll akad neg, ahoI isneielIen sz van). Az aklv szkincs gazdaglsa az oIvasoll szvegekkeI sszefggeslen. HeIyes kiejles. A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik. SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg, neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei es neg sok lenyezo. Szakkifejezesek isneiele. HangfeIisneies, leszedhanghaIIs. A hangokal hanghuIInok foinjlan eizekeIjk. Az enleii leszed hangjai egynslI akuszlikaiIag nen kInInek eI, ezeil fonlos a hangfeIisneies, leszedhanghaIIs kepessegenek fejIeszlese. A hangok feIisneiese segl az oIvasslan, leszedfejIodeslen. Az gynevezell haIIsi figyeIen ieven vagyunk kepesek az enleii hangokal negkInlzlelni. Ionlos a j leieszIeIes, iinyeizek, hogy ne keveije ssze a leluk hasonI foinil (l-p). Lenyeges a lizlos hangIevIaszls, hangdiffeienciIs kepessege. Kognilv kepessegek szksegesek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepessegie, Iogikus gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie). 153 AlszliahI, azaz eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI doIgozik. Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a lanuIl isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek jeIiendszeienek eIsajllshoz. A nondalzi es nondalkzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a lagoIl, eilhelo oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala. elufeIisneio iulin. Sziulin. A szjeIenles isneiele. Szvegeiles. Az oIvassi foIyanal fizioIgiai aIapjai: az agy laI feIlekeje feIeIos a leszedeil es az oIvasseil. A hangos oIvass foIyanala: isjeIek feIisneiese, sszekapcsoIsa (leluk - szavak - szveg), hangleslle aIaklsa, aneIylen a leszednoloiika fonlos szeiepel jlszik. A hanglesl kivIlja az eizeInel, negjeIenik a sz jeIenlese. Lgy gyakoiIoll oIvasnI kinaiad a hangleslle aIakls, ez a nena oIvass. A nena oIvass gyoisall, ninl a hangos. Szulvokci = sullogva oIvas, ez az lnenel a kel oIvassfajla (nena, hangos) kzll. MegfeIeIo Iegzeslechnikia, hangkepzesie is szkseg van az eilhelo leszedhez. KInlzo hangIejleseknek a negfigyeIese es iepiodukIsa is szkseges a hangos oIvass soin. Kilail figyeIen. Ionlos az eileInezo hangos oIvass foIyanalos gyakoiIsa (a nondalok hangos oIvassa, hangos es nena oIvass gyakoiIsa). HeIyes lesllails szkseges a negfeIeIo Iegzeshez es hangkepzeshez. Iisluds. HeIyesis kepessege. MegfeIeIo lenpj eilo, lagoIl oIvassia van szkseg akkoi is, ha hagyonnyos, nyonlaloll dokunenlunlI vagy ha a sznlgep noniloijn eIeklionikus dokunenluniI szeizi a lanuI az infoincikal. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen, ailikuIIva leszeI TagoIlan, eilheloen oIvas Kilailan figyeI Megeili az oIvasollakal (szvegeiles) Megeili a nsik konnunikcijl, negeili nsok kzIesel Mondalokal aIkol A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki azl a szvegel, aneIy hangos oIvassa kapcsn szeielnenk negfigyeIni a "lagoIl, eilhelo oIvass" konpelencil. 154 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az oIvass keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel (pI. nen szakszveg - szakszveg). 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egy egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Az oIvass soin igen sok hila foiduIhal eIo: akuszlikai hila, akuszliko-noloios hila, assziniIci, lheIyezes, audilv feIcseieIes, leloIds, lelulheIyezes, leluleloIds, lelueIhagys, lelu-eIoieheIyezes, lelufeIcseieIes, lelu- hliaheIyezes, leluhozzloIds, lelukihagys, lelukonliakci, lelu-sszeoIvassi hila, leluleveszles, cseie, csonkls, eIhagys, eIoieheIyezes, eileIen neIkIi feIieoIvass, eileInes feIieoIvass, feIcseieIes, fogyaszls, fonelikai hasonIsgon aIapuI feIcseieIes, giannalikai hila, giannalikai zavai, hanglveles, hanglvhasonuIs, hasonIsgi hila, hliaheIyezes, hozzloIds, inveizi, iinyleveszles, isnelIes, jeIenlesndosls, kepzesi hila, kihagys, nagnhangz- ndosuIs, negfoidls, neglapads, nelaszlzis, nelalezis, nozgsos feIcseieIes, oIvassneglagads, oplikai hila, sszeoIvass, peiszeveici, ieveizi, iossz konlinci, ividles, soiiendleveszles, sIyos sszeoIvassi negkeses, szapoils, szenanlikai oIvassi zavai, szlheIyezes, szkihagys, szioncs, szlaglheIyezes, szlagleloIds, szlageIhagys, szlag- eIoieheIyezes, szlag-hliaheIyezes, szlaghozzloIds, szlagkihagys, laIIgals, loIdaIekeIhagys, loIdaIek-hozzloIds, loIdaIekkihagys, loIds, vizuIis hasonIsgon aIapuI feIcseieIes Lzekie eidenes jeIIesekel kidoIgozni, hogy a szveglen gyoisallan jeIIni ludjuk a hilkal. Az ulasls es a feIadal negeilese Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Hilk szna = hny hila voIl az oIvass soin Az oIvass selessege Ionlossg, piecizils KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall AilikuIci Hangeio HangsIyozs Sznelek 155 HangIejles Hangszn LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szvegel hillIanuI vagy igen keves hilvaI, eilheloen oIvassa feI. OIvassi lenpja negfeIeIo. Kiejlese liszla, ailikuIcis hili nincsenek. A kieneIes eszkzeil heIyesen aIkaInazza. A nondalfajlnak negfeIeIoen eizekeIleli a hangIejlesl es negfeIeIoen hangsIyoz. Hangszne, hangeieje negfeIeIo. }I lagoIja sznelekkeI a szvegel. A szvegel keves hilvaI, eilheloen oIvassa feI. OIvasslechnikai hilil nIIan javlja. OIvassi lenpja kisse gyoisall/Iassall az lIagosnI, de ez neg nen zavaija a szveg negeilesel. Kisell hilkal ejl a hangsIyozs, sznelek lelailsa soin. elailja a heIyesejles noinil. }I lagoIja sznelekkeI a szvegel, es lllnyiie negfeIeIo a hangIejlese. A jeIIl eileInesen oIvas, de nen lailja le leIjes egeszelen a heIyesejlesi noinkal. Nagyoll oIvasslechnikai hilkal is ejl: jiakezdes/nsl oIvas/ leluleveszles/lelucseie. OIvassi lenpja igen Iass vagy igen gyois. Az isjeIekie nen lud odafigyeIni. Kiejlese, hangkepzese lizonylaIan. Nen ludja eizekeIlelni a nondalfajlnak negfeIeIo hangIejlesl es hangsIyozsl. Rossz heIyen lail sznelel. LgyIlaIn nen Iehel eileni, anil oIvas. Tll hangol vagy egesz szavakal hanyaguI ejl vagy kihagy. Az oIvasslan akadozik. Nagy neileklen eIlei az ioll szvegloI. Igen nagy oIvasslechnikai hilkal vel. KvelhelelIen az oIvassi lenpja niall. A liszla leszed eIeiesehez, Iogopediai fejIeszlesie van szksege. LgyIlaIn nen lagoIja a szvegel, nen hangsIyoz. Hangeieje nen negfeIeIo. A jeIIl nen lailja le a heIyesejles noinil (leluzes, a nagn- es nssaIhangzk nen negfeIeIo hosszsga). 156 MINTAFELADATOK 1/a 5zavak, szszcrkczctck, mnndatnk, rvId szvcgck, hnsszabb szvcgck hangns n!vassa 5znctck bctartsa A SZIV OIyan a szv, ninl a Ialda, a jlsz sois dolja, kapja. MineI inkll lik-veiik, annI feIjell eneIkedik. Cidonyi Ceza Hangs!ynzsI gyaknr!at Tegyen vesszokel a szvegle es oIvassa feI. 1. A kiiIyl negIni nen keII feInelek j Iesz ha nindenki leIeegyezik en nen eIIenzen! 2. Apn fzon kIdj penzl! (Ki nondja` Hogyan nondja` Kinek nondja`) Kvesse a kInlzo eileInezesekel hangjvaI, hanghoidozsvaI. (Ugyanazl a nondalol lllfeIekeppen eileInezheljk, ha hinyoznak leIoIe isjeIek.) OIvassa feI az aIlli szvegel. Jnns gy gnndn!ta ma Indu!. a) - }nos gy gondoIla, na induI. l) - }nos gy gondoIla na, induI. c) - }nos, gy gondoIla, na induI` d) - }nos: ,,Ugy gondoIla, na induI. e) - }nos: ,Ugy gondoIla na, induI` MegfigyeIesi szenponlok: Mennyiie lei eI a szvegloI` MiIyen hilkal ejl` Mennyi ido aIall oIvassa eI a szvegel` Hogyan hangsIyoz es lagoIja a szvegel` MegfeIeIoen hasznIja-e a sznelekel` Szveg feIdoIgozsa ulni Iehelseges nehny keides: LizekeIl-e piolIenkal vagy nehezsegekel oIvass kzlen IogIaIja ssze egy nondallan, niioI szIl a szveg Kinek szIhal a szveg 157 MEGERTI A KAPOTT INFORMCIT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A konnunikci a viIg es az eIoIenyek, iIIelve az eIoIenyek egyns kzlli infoincicseiejenek foIyanala. Konnunikcis aIapfogaInak: Ad: aki a konnunikcis foIyanallan a kezdenenyezo, az infoinci negfogaInazja es ladja. Vevo: aki a hil veszi, a konnunikcis foIyanallan az ad pailneie. zenel: azon gondoIalok es eizeInek egyllese, aneIyel a konnunikci kezdenenyezoje a cnzell ludonsia hoz. Csaloina: az zenel lja a kezdenenyezo es a cnzell kzll. A csaloina az infoinci vivoje, aIapveloen kel fajljl kInlzleljk neg: 1) VeilIis csaloina: szavak, nondalok, leszed, ioll szveg, adallzisok, leiviajz, SMS, MMS, L-naiI, IeveIezesi Iislk, chal, sll. 2) NonveilIis csaloina: lekinlel, ninika, geszlusok, lesllails, pioxenika (leikzszalIyozs - lvoIsglails a nsiklI), vokIis inlonci (hanghoidozs, hangeio, hangsIy sll.), enlIenk, lesli eiinles, sll. A kdoIs annak a nyeIvnek, negfogaInazsnak, feIeplesnek a negvIaszlsa, aneIyen az infoincil az eiinlellhez eIjullalni kvnjuk. A kd Iehel: szn, jeI, szinlIun, sz, ninika, geszlus, sll. VisszacsaloIs: az infoinci visszakIdese a foiishoz. Lgyiiny konnunikci eselen nincs visszacsaloIs, keliiny konnunikci eselen pedig van. A zaj a kdoIl hi loizuIsl eiednenyezo, ns foiislI eiedo jeI. Az infoincik igen jeIenlos iesze eIvesz a konnunikcis foIyanallan. Lnnek oka, hogy sznlaIan loizl lenyezo es konnunikcis akadIy jeIenik neg a konnunikcis foIyanallan. A zaj hion fajlja: Iizikai zaj: a konnunikci fizikai jeIel zavaija (peIduI hlleileszeIgeles, jinu zgsa, napszenveg sll.). IszichoIgiai zaj: az eszIeIesl, negisneiesl zavaija (hlleiluds, eIoleIel).. Szenanlikai zaj: a leszeIo es a haIIgal kInlzo jeIenlesl kapcsoI ugyanahhoz a jeIhez, zenelhez. Okozhalja konpIikIl jeIzesek, zsaigon hasznIala. A negeilesl lefoIysoIhaljk a kinyezeli lenyezok: Iizikai. a konnunikci konkiel heIye TisadaIni-pszichoIgiai: kapcsoIalaink IIapola, peIduI lailsgos-eIIenseges, foinIis- kzvelIen, konoIy-hunoios IdoleIi: a nap neIyik szaklan konnunikIunk, eIelnk neIyik szakaszlan konnunikIunk, a lileneIen neIyik szakaszlan konnunikIunk efoIysoIjk a negeilesl konnunikcis szuioink Lzl a szuiol a kvelkezo lia iIIuszliIja. 158 A knmmunIkcIs szr Az egyes fiIleiek a kvelkezok: I. ViIgnezel, kuIlia: ide lailozik szeneIyes eilekiendnk, eIkepzeIesnk az eIelioI. II. Tuds, lapaszlaIal: ninden, anil igaznak hisznk. III. Hil, hozzIIs: eizeseink azzaI kapcsoIallan, anil hisznk. IV. SzeneIyiseg: ninden ns, ani egyedi. A szuio nukdese soin a negeilesl nehezlo lenyezok: szeIeklv expozci: kileies az zenel eIoI szeIeklv figyeIen: az zenel kikapcsoIsa szeIeklv negeiles: az zenel feIieeilese szeIeklv eI-, iIIelve lefogads: az zenel eIIeneie nincs vagy kis neileku a vIlozs A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lp eizekszeivek a vizuIis es az audilv (haIIsi), kineszlezis (nozgssaI kapcsoIalos) ingeiek ponlos eszIeIesehez. Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok kizisa/cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi lapaszlaIalok, eIoleIelek, sll.). A nyeIv isneiele. Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele. A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi insliuIsa (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI, ailikuIIva). A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele. nisneiel. Az infoincik ponlos dekdoIshoz az eizekeIesl, eszIeIesl lefoIysoI loizl lenyezok halsnak cskkenlese (szeIeklv figyeIen, koiIlozoll enIekezel-kapacils, nIlleIi lapaszlaIalok, eIoleIelek, sll.). SzenponlvIls kepessege: a szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk. A konpelencia isleIi negjeIenlesehez, pI. szvegfeIdoIgozs eselen, szkseg van funkcionIis oIvass- es isludsia, aneIy szeIes kilen az aIapvelo infoincik eIoIvassnak es negeilesenek a kepessegel jeIenli. IIyen Iehel pI. egy gygyszei 159 csonagoIsn az adagoIsia vonalkoz lnulals, a knyvlii isluds a knyvek keieseseveI kapcsoIallan, a fIdiajzi-, a nezogazdasgi isludson keieszlI a "lnc - isludsig". A sznlgepes isluds aIall a Ieggyakiallan azoknak a keszsegeknek az egyllesel eilik, aneIyek szksegesek szvegszeikeszlo, adallzis-kezeIo es llIzalkezeIo aIkaInazi piogiancsonagok hasznIalhoz. A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek isneiele (szleIi konnunikci eselen). A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail Szveghuen oIvas TagoIlan/eilheloen oIvas Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan) Keidesekel lesz feI, seglsegel kei, anennyilen szkseges az infoinci ponloslshoz Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel Megeili az oIvasollakal (szvegeiles) SzvegfeIdoIgozs Logikus gondoIkods Kilail figyeIen LenyegkieneIes Lgyel konpelencik: nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz A fe|adatkestItes a|gorltmusa A "Megeili a kapoll infoincil konpelencia" negfigyeIhelo ceIiinyos feIadalnI (isneleIje neg es nagyaizza eI a feIadalol) es sszelell szleIi konnunikcis feIadal eselen egyainl (pI. a leIefonos sziluci eIenzese - niIyen lpus keidesekel lell feI az gyinlezo). 1. Haliozzuk neg a lenl, szvegel, a szilucil a kepen, fiInjeIenelel, sszelell feIadalol, sll., aneIynek a feIdoIgozsl kveloen szeielnenk eIIenoiizni, hogy a jeIIl negeilelle-e a kapoll infoincil. 2. Dnlsk eI, hogy niIyen eszkzigenye van a feIadalnak. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 16O 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl szleIi/isleIi konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg a negfigyeIesi es eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Adjuk neg a feIadalok Iehelseges negoIdsail. 8. RendeIjnk a Iehelseges vIaszokhoz ponleilekekel. 9. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Az ulasls es a feIadal negeilese Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz = 3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl Teves, iIIelve hinyz vIasz = O ponl A feIadal eIvegzesenek idolailana Iiecizils Szkincs, kifejezesnd (szleIi konnunikci eselen) NyeIvlan, heIyesis (isleIi konnunikci eselen) LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalokal vagy azokal a feIadalokal, aneIyek eIvegzeseloI kvelkezlelhelnk az infoinci negeileseie, nIIan, pieczen, hillIanuI eIvegzi. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalok eIvegzesehez. Nen eili a kapoll infoincil. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. 161 MINTAFELADATOK C!zntt fc!adatnk A "Megeili a kapoll infoincil" konpelencia eIIenoizesel egyieszl ceIzollan, az ladoll infoinci visszakeidezeseveI eIIenoiizheljk, nsieszl kzvelve, a szveg feIdoIgozsnak eiednenyessegeveI. Ha jI oIdolla neg a feIadalol, ez azl is jeIenli, hogy ponlosan negeilelle a jeIIl a kapoll infoincil. 5zbc!I s rsbc!I fc!adatnk c!vgzsc IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos). LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle az infoincikal (pI. az oIvasoll szvegel/haIIoll lilenelel). Hlinya, hogy nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl. Az infoinci piecz visszaadsa: Mi voIl ponlosan az insliukci` Iija Ie/nondja eI/jlssza eI (ceIzoll feIadal). SzvegfeIdoIgozshoz kapcsoId feIadalokkaI: sszefogIaIs: IogIaIja ssze az oIvasoll/haIIoll szveg Ienyegel (IenyegkieneIes konpelencia negfigyeIese). Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eIoIvasollaklI/eInondollaklI. Mi az, ani nincs Ieiva a szveglen/nen enIlellk a feIadal eInondsakoi, de egyeileInuen kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles kepessege.) Kiilika aIkolsa: LilekeIje a szvegel/az eIhagzollakal lailaIniIag, foinaiIag. Keidezes: IogaInazza neg keideseil az oIvasollakkaI/haIIollakkaI kapcsoIallan. (Keidezes kepessege. SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es a sajl negIevo isneieleink egylles vizsgIala az j, lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen. VIogassa ki, gyujlse ssze, haliozza neg sll. insliukcik vegiehajlalsa soin is eIIenoiizhelo a konpelencia. IeIeIelvIaszl feIadalok (zil) Mi voIl a kapoll infoinci` igaz/ hanis IIls egynshoz iendeIes lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik kzI a negfeIeIo kivIaszlsa esenenyek soiiendle iaksa szveg ieszeinek soilaiendezese hinyos nondalok kiegeszlese pI. egeszlse ki a nondalokal egy igeveI. iIIeszles (piosls) pI. neIyik ige iIIik a fonevekhez (igek feIsoioIva - fonevek feIsoioIva) egyszeiu vIaszls sll. 162 VI55ZAADJA AZ OLVA5OTTAKAT(szban, rsban, szcrcpjtkban) A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A leszedhez, szleIi szvegfeIdoIgozshoz, szeiepjlekhoz Lgeszseges idegiendszei. NeIkIzhelelIen a negfeIeIo eszIeIes (peicepci): A vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es nozgseizekeIes, kInlzo nodaIilsok feIfogsa. LlloI addik a foink, ainyok, iinyok, leidinenzik eizekeIese. Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez. Lp Ilszeiv szkseges az oIvasshoz. Ionlos a j leieszIeIes, iinyeizek, hogy ne keveije ssze a leluk hasonI foinil (l-p). Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege. Lp /leIjes fogazal. Lp szj kiIi iznok. Szkseges a figyeIen, az enIekezel (a lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez), a nyeIvi kinyezel ulnzsa, az anaIgis gondoIkods. Az anaIgia jeIenlese: kel doIog hasonIsga, aneIy nen feIleleIez azonos eiedelel. Kognilv kepessegek szksegesek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepessegie, Iogikus gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie). AlszliahI, azaz eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI doIgozik. Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a lanuIl isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek jeIiendszeienek eIsajllshoz. A szveg negeileseie. A szveg a leszed, iIIelve is Iegnagyoll, jeIenlesseI li egysege. Lplokvei a hang, iIIelve lelu, a sz, a szszeikezel, a nondal. Az eiles gondoIkodsi foIyanal: az eizeki lon eszIeIl doIgol az agy feIdoIgozza, a negIevo lapaszlaIalok aIapjn eIenzi, leepli a lanuIl senkla. A szveg lefogadjl akkoi nevezheljk a szveg eilojenek, ha isneii a nyeIvel, a leszedheIyzelel, szvegkinyezelel, eili az egyes eIenek (szavak) ponlos jeIenlesel, liszllan van a giannalikai, szenanlikai sszefggesekkeI. Lgy szveg szeikezele nagyon lonyoIuIl, negeilese konpIex gondoIkodsi foIyanalol igenyeI. A szvegeiles keszsege foIyanalosan fejIodik, szinljei: 1. sz szeiinli eiles, 2. eileInezo negeiles, 3. kiilikai negeiles, 4. kiealv negeiles. Szkincs. HeIyes kiejles: A kiejles a leszed es oIvass egyik ieszkepessege, a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik. SzleIi kifejezokeszseg. A kifejezes sznak lll eileIne van. IlaInosan: vaIanifeIe leIso IeIki vagy szeIIeni lailaIon feIsznie julsa, Ilhalv vIsa, negnulalsa, kinyiIvnlsa. A kifejezes szl gyakian a sz szinoninjakenl is hasznIjuk, hisz naga a sz oIyan nyeIvi egysege az isnak es leszednek, aneIy eileInes jeIenlesseI li, kifejez vaIanil. A kifejezokeszseg kiaIakuIsa hosszas foIyanal, az ikIll lenyezok es a kinyezel egyll aIakljk. efoIysoIja a szociIis kzeg, az oIvasollsg, nuveIlseg, neveIes, az egyen szeneIyisegjegyei, es neg sok lenyezo. 163 Szakkifejezesek isneiele. Iisluds. HeIyesis kepessege. A nondalzi isjeIek isneiele es negfeIeIo hasznIala is neIkIzhelelIen a szveghu oIvasshoz: ponl, keidojeI, feIkiIljeI, vesszo isneiele es negfeIeIo hasznIala. MegfeIeIo Iegzeslechnikia, hangkepzesie is szkseg van az eilhelo leszedhez. nIIsgia, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal. LenyegkieneIesie, a Ienyeges es IenyegleIen infoincik negkInlzlelese ceIjlI. TapaszlaIal. HeIyes lesllails szkseges a negfeIeIo Iegzeshez es hangkepzeshez. A szeiepjlekhoz Szeiepjlek, dianalizIl jlek: szeneIyek vagy csopoilok jlszanak eI egy fiklv vagy ieIis szilucil. MegfigyeIesekie, kseiIelekie, lapaszlaIalokia epl. Nagyoll eIokeszlesl kveleI, hosszan lail, idoigenyes, eselIeg kIlsegekkeI ji foIyanal. Mozgskooidinciia az sszehangoIl kez-Il nozgshoz, ujjak nozgalshoz Kiealivilsia, lIelekie a feIadal negvaIslshoz MIlleIi lapaszlaIalia, enIekezelie hasonI szilucik, szeiepIok feIidezesehez Lnpliia (leIeeizo kepessegie) Msok veIenenyenek figyeIenle veleIeie Tiszla, eilhelo, ailikuIIl leszedie MegfeIeIo hangeioie Konnunikcis lechnikkia: keidezes, visszacsaloIs KeIIekekie, szeiepIapokia sll. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI / AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl / Megeili a nsik kzIesel MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel / TapaszlaIalail negfogaInazza Lioszaknenlesen konnunikI Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak Keidesekel lesz feI Mondalokal aIkol Kilail figyeIen SzvegfeIdoIgozs (egyszeiu szveges vzIalol keszl, ivid szvegel aIkol, sll.) Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel a szveg szleIi vagy szeiepjleklan lileno feIdoIgozshoz IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel: az ok-okozali sszefggesek lIlsa szkseges a szveg feIdoIgozshoz 164 OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz szkseges Keidesekel lesz feI, anennyilen a feIadal az, hogy legyen feI keidesekel a szvegie vonalkozan Iislan negfogaInazza a veIenenyel Seglsegel kei anennyilen nen lud lovllhaIadni a feIadallaI Lgyel konpelencik: Sliesszluio kepesseg KonfIikluskezeIo kepesseg Haliozollsg Iiecizils nfegyeIen Meggyozokeszseg Konszenzus keszseg Lnpalikus keszseg Seglokeszseg VisszacsaloIsi keszseg Iinyls es iinylhalsgi keszseg sll. A fe|adatkestItes a|gorltmusa Lz a konpelencia sszell feIadallan ns konpelencivaI egyll figyeIhelo neg. 1. Haliozzuk neg a feIadal ceIjl es a szvegfeIdoIgozs uln negfigyeIni kvnl keszsegekel, kepessegekel. (II.: ivid vzIal keszlese, aneIy a IenyegkieneIesie ulaI, vagy szeiepjlek, aneIy az egyllnukdesi keszsegel, konnunikcis keszsegel, figyeInel, haliozollsgol nulalja neg.) 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a "visszaadja az oIvasollakal szlan, islan, szeiepjleklan" konpelencil. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy negfeIeIo hosszsg es nehezsegu szvegel. 4. Haliozzuk neg, hogy a szveg feIdoIgozsa szlan, islan vagy szeiepjlek foinjlan lilenjen-e. 5. IogaInazzuk neg az insliukcil. 6. Adjuk neg a feIadalokia a Iehelseges vIaszokal, haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 7. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 8. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 165 9. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 1O. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Az ulasls es a feIadal negeilese A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall A feIadal eIvegzesenek idolailana Keidesekie adoll heIyes vIaszok szna Hinyz vIasz Hilk szna Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg, piecizils Munkalenp TailaIon Szkincs NyeIvlan Ioinai jegyek, hangnen Sll. 166 Ertkc!sI sk!a KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Tar|a|cn, szctcga||c|4s. A jeIIl a konnunikcis ceIokal negfeIeIoen vaIslolla neg. A szveg negeilesel kveloen nIIan, pieczen negoIdja a feIadalokal, visszaadja az oIvasollakal islan, szlan, szeiepjleklan. IoinaiIag lagoIja a szvegel (levezeles, ligyaIs, lefejezes). Szc|incs. A szvegel a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell Iexikai ponlalIansgok nen nehezlik a negeilesl. Nqc|t|an. VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. |crnai jcgqc|, nangncn. TeIjesen negfeIeIo a heIyzelnek, a szilucinak. Tar|a|cn, szctcga||c|4s. A vizsgz a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Megeilelle a szvegel, es lllnyiie sikeiI is ladnia az infoincikal. Szc|incs. A szvegel nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. A jeIIl liekszik a vIlozalos szhasznIalia. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. Nqc|t|an. Tllnyiie egyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI kevesell vIlozalos nyeIvlani sliuklia hasznIalvaI laiklva. Tar|a|cn, szctcga||c|4s. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. A szvegel csak kis neileklen eilelle neg, vagy csak kis neileklen ludja visszaadni. Szc|incs. A visszaadoll szveg szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. Nqc|t|an. Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. Tar|a|cn, szctcga||c|4s. AIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. Nen eilelle neg a szvegel, vagy egyIlaIn nen ludja visszaadni. Szc|incs. A szveglen feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. Nqc|t|an. A nondanivaI a szinlnek nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. |crnai jcgqc|, nangncn. LgyIlaIn nen feIeI neg az eIvisoknak, heIyzelnek, szilucinak. 167 MINTAFELADATOK rsbc!I fc!adatnk: Keszlsen egy sszefogIaIsl a szveg aIapjn. (LenyegkieneIes) Keszlsen lil. Keszlsen jegyzelel, vzIalol. 5zbc!I fc!adatnk: Az eIoIvassl kveloen ponlosan idezze feI a szvegel (enIekezel, IenyegIls, figyeIen). Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes) Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele. (A Ienyeges eIenek kzI vIassza ki a Iegfonlosallal.) Mondja eI a Ienyegel. (LnIekezel, IenyegkieneIes) MagnfeIveleIl/videofeIveleIl keszlnk. 5zcrcpjtk csctn: OIvassa eI a szvegel. Lzl kveloen jlssza eI az oIvasoll szilucil....szeiepIokenl. A szeiepjlekok nenele: 1. A kiInenyek lenulalsa (nagyaizala, szeieposzls, feIadalok neghaliozsa) 2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka), 3. AkivileIezes eIenzese: - a ieszlvevok neilekeIese, - a ieszlvevok konnenlija, - a negfigyeIok eszieveleIei 4. Az eIvegzell nunka eilekeIese. 168 KERDE5EKET TE5Z FEL / HATEKONY KERDEZE5 KE5Z5EGE Az infoinciszeizesnek, nsok gondoIalainak, veIenenyenek, eizeseinek a negisneiesehez a IegnegfeIeIoll eszkz a keidezes. } keidezesseI infoincil nyeihelnk, oIdhaljuk a feszIlsegel, negoIdhalunk konfiklusheIyzelekel, piolIenkal. }ollan negisneihelnk nsokal. A j keides konkiel, Ienyegielio, eilhelo, ivid, enpalikus, oszinle. A keideseknek kel fo lpusl kInlzlelheljk neg: 1. Zrt krdsck A zil keidesekie adoll vIaszok ividek, egyszavasak. Az iIyen keidesekie IlaIlan csak egy -kel szvaI, vagy eppen igenneI / nenneI Iehel feIeIni. A zil keidesek seglhelnek allan, hogy gyoisan infoincihoz jussunk, vagy eIIenoiizzk a lenyekel. IIyen keidesekel eidenes hasznIni, ha oIyan infoincihoz igyeksznk julni, aneIIyeI a nsik feI nen iendeIkezik, azonlan vannak oIyan ieszinfoincii, aneIyek nincsenek a ni liilokunklan. A zil keidesek hasznosak akkoi is, ha leszeIgelopailneink nagyon keves infoincil ad, vagy zikzoll es szukszav. Ugyanakkoi lIzoll hasznIalukkaI feIIep a veszeIye, hogy a leszeIgeles egyoIdaIv vIik. Krdsfajta C! E!nyc / htrnya IeIda LIdnlendo keides Megadjuk a Iehelosegel aiia, hogy a keidesl kveloen isnel nagunkhoz iagadjuk a kezdenenyezesl. Igyeksznk a leszeIgelesl iinylani. Segl a lenyekel ividen liszlzni. Knnyellen ponloslhaljuk a lenl. A leszeIgeles Iezisl segli. Cyois, de kevesle infoinalv. "SikeiIl eIvegezni a feIadalol`" "LidekeI, hogy ni a veIenenyen a nunkddaI kapcsoIallan`" AIleinalv keidesek Kel vagy lll vIaszlsi Iehelosegel nyjlunk a vIaszadnak. Rvid. Cyois dnlesl lnogal. ManipuIalv Iehel. "16-n vagy 17-en szeielneI leszeIni az eIvegzell feIadalokiI`" Szuggeszlv keides A keideslen sugaIIjuk a heIyesnek veIl vIaszl. Rvezelheljk a leszeIgelopailneil vaIaniIyen kvelkezleles negIlsia. ManipuIalv Iehel. "Ugye kepes vagy ividell ido aIall is eIvegezni ezl a feIadalol`" "Lgyeleilnk allan, hogy ez nen lailozik a Iegfonlosall leendok kze`" 169 2. NyItntt krdsck Nyiloll keidesie hosszall, sszefggo vIaszl viunk. Az eIonye eppen allan iejIik, hogy a hosszall vIaszlI lll fonlos szenponlia feny deiI. A nyiloll keidesek a vIaszIehelosegek szeIes skIjl nyjljk. IIyenek az n. ,n-keidesek: ni, niIyen, nennyi, nil, nieil, nil gondoIsz, iIIelve a hogyan is. Nehny peIda a keidesek lpusnak vIlozalossgia: Krdsfajta C! E!nyc / htrnya IeIda Visszakeidezes Megadjuk a Iehelosegel aiia, hogy a keidesl kveloen isnel nagunkhoz iagadjuk a kezdenenyezesl. Segl idol nyeini. TllIelinfoincil szeiezhelnk. Knnyellen ponloslhaljuk a lenl. "Miie aIapozza a keidesel`" "Mil eil ezen`" IgenyfeIneio keides KzeIell szeielnenk keiIni pailneink eselIeges piolIenihoz. Infoinciszeizes a nsik igenyeiveI kapcsoIallan. Megisneiheljk a nsik veIenenyel, igenyeil. "Mil kvn eIeini .-vaI`" "MeIy kvnsgail szeielne, ha leIjesInenek`" "Miie Ienne ehhez szksege`" "MiIyen indokok szInak az n ieszeioI a . neIIell`" VizsgId keides IeIleikepezzk leszeIgelopailneink nezeleil. Kivvjuk leszeIgelopailneink egyeleilesel. Sajl eszieveleIeinkel is eIIenoizheljk. "Mi a veIenenye eiioI`" "MiIyennek lailja .`" MolivI keides Segl allan, hogy negludjuk, ni szlnzi igazn leszeIgelo pailneinkel. Iozilv keidezesi lechnika, neil aIapgondoIala is pozilv. Megludhaljuk, hogy ni nolivIla, szlnzle. "Hogyan juloll eiie az eidekes gondoIalia`" "MiIyen lapaszlaIalai voIlak ezzeI kapcsoIallan`" Ionlosl keidesek Lz a fajla keides hasznos lechnika annak sszefogIaIsia, anil a nsik szeneIy ni eInondoll. Az jiafogaInazoll keides szoIgIhal a nondanivaI Ienyegenek sszegzeseie, iIIelve aiia, hogy sajl szavainkkaI eIIenoiizzk a nondanivaI ponlos negeilesel, eileInezesel. Tehl, ha jI eilen. Tehl ns szavakkaI. Anil n eil ez aIall, az az, hogy. KInlsegkeieso keides A kInlsegek eIenzese. Tnogalja a dnlesi keszsegel. HozzjiuI a keides ponloslshoz. OIyan eIIenvelesekel vIl ki, aneIyekel kesoll najd knnyell Iesz kezeIni. "MeIyik vaiici II nhz kzeIell`" "Mi kvelkezik elloI`" 17O Kzlevg keides Ido nyeiese, Ienyegie lio konnunikci eIeiese. Neha szkseg Iehel i, ha a pailnei lI sokal leszeI, vagy eIlei a ligylI. MieIoll eiie ileine, hadd keidezzen neg, hogy.Mondana inkll aiiI neg egy-kel szl, hogy. Hipolelikus keides IeIleleIezzk, hogy leszeIgelopailneink ni eIdnlll vaIanil, es negkeidezzk, hogy ellen az esellen nil lenne. LzekkeI a feIleleIezell keidesekkeI a dnlesek neghozalaIl seglheljk eIo, gyoislhaljuk neg. "Allan az esellen, ha n negklne ezl a szeizodesl, niIyen fulanidol lailana negfeIeIonek`" Azeil fonlos negjegyezni, hogy neha egy csendes keides, egy feIhzoll szenIdk halsosall Iehel, ninl egy negfogaInazoll keides. LzzeI aiia keszlelheljk a pailneil, hogy jia lgondoIja, kiegeszlse vagy heIyesllse, anil nondoll. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei Az ajak, a nyeIv, az oiigaial izonzalnak fejIellsege Lp haIIs a leszedeszIeIeshez, a leszedhangok, hangkapcsoIalok es hangsoiok feIisneiesehez Lp /leIjes fogazal Lp szj kiIi iznok Keidezes-lechnikai isneielek vagy azok (nen ludalos, de lapaszlaIallI addan eiednenyes) aIkaInazsa szkseges a halekony keidezeshez LnIekezelie van szkseg az isneielek lioIshoz, feIidezesehez IigyeIenkoncenlici: A koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl NyeIvisneiel Szkincs HeIyes kiejles: A kiejles a hangok, szavak, nondalok negfeIeIo hangozlalsl, akuszlikai negfoinIsl jeIenli. A heIyes kiejles foll eIenei a kvelkezok: heIyes hangkepzes, hangsIy, hangIejles, hangszn, hangeio, negfeIeIo lenp, sznel, ponlos ailikuIci. A hangkepzes es az ailikuIci a hangok, hangsoiok negfoinIsia, a llli feIsoioIl lenyezo a szveg kiejleseie vonalkozik. SzleIi kifejezokeszseg Szakkifejezesek isneiele HeIyes Iegzeslechnika, negfeIeIo hangkepzes MegfeIeIo lesllails a negfeIeIo hangkepzeshez IigyeIen a pailneiie, hogy haIIja es negeilse a keidesl, gondoIkozhasson a vIaszon Isneiel, lapaszlaIal a lenvaI kapcsoIallan Nyiloll hozzIIs nsokhoz 171 LidekIodes a nsik szeneIyeveI vagy a lenvaI kapcsoIallan. Az oszinle eidekIodes leszi hileIesse a keidezesl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI /AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl /Megeili nsok kzIesel Lioszaknenlesen konnunikI Seglsegel kei Megeili a kapoll infoincil IigyeIenle veszi nsok veIenenyel IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel Kilailan figyeI KieneIi a Ienyegel Adekvl nelakonnunikci Lgyel konpelencik: KonfIiklusnegoId keszseg Konpionisszunkeieso keszseg Tni fogaInazs keszsege NyeIvheIyesseg MolivI keszseg Seglokeszseg IeIfogkepesseg Kvelkezlelesi kepesseg IogaInaz keszseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki azl a szvegel, kepel, fiInel, sll., aneIynek a feIdoIgozsa kapcsn negfigyeIhelo a jeIIl keidezesi keszsege. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a keidezes keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg a feIadalia adhal Iehelseges vIaszokal, vaIaninl hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 172 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Keidesek szna = ponlol einek, ha adekvlak, ividek, eilheloek Hilk szna = lI hossz, egyszeiie lll keidesl lesz feI, nen adekvl sll. Nincs vIasz = nincs keides (O ponl) Ha nen eilhelo a keides (O ponl) Lzen kvI ponlozhaljuk: a hangeiol, ailikuIcil, a feIadal eIvegzesenek idolailanl, a leszed selessegel, szkincsel, lailaInal, sll. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Konkiel, eilhelo, ivid, enpalikus, Ienyegielio keidesl lesz feI. A keides leIjesen negfeIeIo az adoll heIyzellen. Kiejlese, hangkepzese kivI. Kisell hilkal vel. Kisse hosszak a keidesei. Kiejlese, hangkepzese negfeIeIo. Lgyszeiie lll keidesl lesz feI. Inkll zil keidesekel lesz feI. Nen enpalikus. Nen ninden esellen eilhelo a konnunikcija (hangeio, hangsIy, sznelek). Negalv negfogaInazsl hasznI. Nen lesz feI keidesekel. Keidese nen eilhelo nsok sznia. TIsgosan hosszak a keidesei. A keides nen feIeI neg a heIyzelnek. 173 MINTAFELADATOK C!zntt fc!adatnk 1. Krdscsnknr OIvassa eI a szvegel (cikk, veis, Ieis, dokunenlun, IeveI sll.). Tegyen feI az oIvasoll szveggeI kapcsoIallan keidesekel. Csopoiloslsa azokal a keideslpusoknak negfeIeIoen. Iilan legyek feI egynsnak keideseikel, es vIaszoIjk neg egynsnak azokal. 2. Nzzc mcg a fI!mjc!cnctct / szItucIs gyaknr!atnt / ha!!gassa mcg a hangfc!vtc!t Tegyen feI a haIIoll / Iloll szveggeI kapcsoIallan keidesekel. Tegyen feI keidesekel a szeiepIoknek. 3. 5zItucIs jtknk A jeIIl loIli eIad. Lgy gyfeI leIep a szakzIelle. Mil lesz` Mil nond` A vizsgz leIefonos gyinlezo. Lgy iekIanI gyfeIel kapcsoIlak. }lsszk eI a szilucil. 4. LngIsztnrI, amc!yct krdsck n!k! ncm !chct mcgn!danI Tilenel: "Lgy ieggeI }Iia, kikeIven az gylI, oll laIIla eIelleIenI Rnel a fIdn egy vzlcsa kzepen, neIylen j adag veglineIek is ekleIenkedell. Mi lilenhelell`" MegoIds: Rne egy dszhaIacska voIl. A szola alIakl egy szeIIkes kinyilolla, es a kinyIl alIaksziny Ieveile az alIak eIolli kisaszlaIon Ievo akviiunol. 174 MONDATOKAT ALKOT A nondal a leszed es az is Iegkisell egysege. Rendszeiinl nen nnaglan II, hanen egy nagyoll egysegnek, a szvegnek Incszennyi ieszekenl. MininIis kzIeneny, aneIy a konnunikcis foIyanalol egy kzIesnozzanallaI (ljekozlal, feIhv vagy kifejezo szeieppeI) epli lovll. A kzIes ceIja eiosen lefoIysoIja az egyes nondal lailaInl es szeikeszlellsegel. A nondal egy adoll kzIesfoIyanallan kapcsoIalol leienl a leszeIo, a haIIgal es a vaIsg kzll. A nondallan kifejezodik a leszeIonek a vaIsghoz vaI viszonya es az a szndeka, hogy leszedeveI vaIaniIyen halsl legyen a haIIgalia. A nondaloklan a kifejezodo lailaIon es a leszeIo szndeka egyll jeIenik neg: a |ar|a|cn. a nondalol aIkol nyeIvi jeIek jeIenlesenek sszessege + az egyeni nyeIvhasznIallI eiedo nsodIagos jeIenles a sz4ndc|. az, anil a leszeIo a nondal negaIkolsvaI neg akai vaIslani (pI. ljekozlal, feIhv, eizeInel fejez ki, kei, visszaulasl, sll.) a sz4ndc|c|| na|4s. a haIIgal lefoIysoIsia is liekszik a leszeIo (eIgondoIkodlalja, cseIekvesie szlnzi, sll.). A leszeIonek a vaIsghoz vaI viszonya es a leszeIo szndeka, nondanivaIja eiosen hal a nondalok nyeIvi negfoinIsnak ndjia. A nondal Ienyeges (de nen kleIezo) luIajdonsga a szeikeszlellsege: a nyeIvi eszkzk sszekapcsoIsa a nyeIv szalIyainak es a leszedheIyzelnek negfeIeIoen. A nondalokal a szavak sszefuzeseveI aIkoljuk, de vannak egy szlI II nondalok is. Az egyszeiu nondal szeikezele szeiinl Iehel: A) TAGOLT MONDAT: a) szcr|czc|i|cg |c|jcs (jI feIisneihelo az aIanyi-IIlnnyi iesz) 1. lonondal: aIany - IIlnny (lovlnenyek neIkI) pI.: Kali feIeIl. IeIeIlen. 2. lovlell nondal: aIany - IIlnn + lovlneny/ek/ pI.: Kali jI feIeIl.(ndhalioz), Tegnap jI feIeIlen. (idohalioz + ndhalioz) o) szcr|czc|i|cg ni4nqcs (hinyozhal a fo nondalieszek egyike, vagy nindkello, de a leszedheIyzellen, a szvegsszefggeslen ponlosan eilhelo ( knnyen kiegeszlhelo) - ( Hov nenlek`) - A gepleienle. (Kiegeszlve: A gepleienle negynk.) B) TAGOLATLAN MONDAT: (az aIanyi-IIlnnyi iesz nincs nyeIviIeg kifejezve, es nen is egeszlhelo ki) Rajla! 2. A MONDATRE5ZEK A nondalok - ninl nyeIvi eIenekloI szeikeszlell egysegek - nondalieszekloI epInek feI. A szavak a nondalon leIIi sszefggeseik aIapjn l nondaliesz szeiepel lIlhelik le: - fo nondalieszek: aIany, IIlnny - lovlnenyek: ligy, haliozk, jeIzok 175 3. A 5Z5ZERKEZETEK A nondalok IlaIlan nen egyszeiuen szavaklI, hanen egynssaI nyeIvlaniIag neghaliozoll viszonylan Ievo szavak kapcsoIalailI: szszeikezelekloI IInak. II.: Hczz4rcndc|c szcr|czc|: nindegyik feIleleIezi a nsikal, a kello egyll adja a nondal szeikezeli nagjl: Kali feIeIl. A - A|4rcndc|c szcr|czc|. van egy aIaplag ( azl lovli a neghalioz lag: ligy, halioz vagy jeIzo) (Kali) jI feIeIl - H Mc||crcndc|c szcr|czc|. haInozoll nondalieszek Kali es Lva (feIeIl). A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Iis, oIvass ludsa Tudja heIyesen hasznIni az isjeIekel Isneije (ha nen is ludja negnevezni), de aIkaInazni ludja: az IIlnny fajlil (igei, nevszi, nevszi-igei) az aIany fajlil (haliozoll, haliozalIan, IlaInos) az egyezleles szalIyail a ligy fajlil (iinyligy, eiednenyligy) es a ligyiagol a haliozk fajlil, azok kifejezoeszkzeil (halioziagok, vonzalok), heIyes hasznIalukal a jeIzok fajlil (ninoseg-, nennyisegjeIzo, liilokos jeIzo, eileInezo jeIzo) az aIiendeIl es a neIIeiendeIl szeikezelek fajlil a heIyesisi szalIyokal kapcsoIalos, eIIenleles, vIaszl, kvelkezlelo, nagyaiz nondalokal a szalalos nondalszeikeszles kveleInenyeil az idezes szalIyail hangsIyozsl sznelel hangIejlesl sziendel A nondalok aIkolshoz szkseges: A nondalok szleIi kzIesenek feIleleIe a leszedkeszseg. (Lsd: ,Tiszln, eilheloen leszeI konpelencia Ieisa) HeIyesejles A ivid nondal aIkolshoz IenyegIls A nyeIv isneiele Iioll nondalok eselen a Ils epsege, eselIeg a Ilshoz segedeszkzk (szenveg) is szksegesek, az isleIi szvegaIkolshoz vizuIis eszIeIes } haIIs 176 Tni fogaInazs keszsege a Ienyeges eIenek konnunikcijhoz LszkzhasznIal az ishoz (pI. sznlgep, ieszkzk) Szkincs A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI /AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl / Megeili a nsik kzIesel MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel /TapaszlaIalail negfogaInazza Lioszaknenlesen konnunikI Megeili a kapoll infoincil Visszaadja az oIvasollakal /szlan, islan/ Keidesekel lesz feI OIvashalan i Szvegel ponlosan Iei Megeili az oIvasollakal Iislan negfogaInazza veIenenyel nIIan feIdoIgozza a szvegel Lgyszeiu szveges vzIalol keszl Tni fogaInazs kepessege KieneIi a Ienyegel Logikus gondoIkods Kilailan figyeI Lgyel konpelencik Iiecizils Tni fogaInazs keszsege IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg Kvelkezlelesi kepesseg IigyeIen sszponloslsa A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg azokal az iinyl szenponlokal, aneIyek a "nondalokal aIkol" konpelencia negfigyeIesel szoIgIja. (II. nIIan ijon IeveIel, fogaInazza neg veIenenyel, lapaszlaIalail, eiveIjen, fogaInazza neg kiilikai eszieveleIeil, sll.) 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a nondal- aIkols keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 177 4. Haliozzuk neg, a feIadal negoIdsa soin a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal /eIvil vIaszokal. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek |ehetseges stemont]al LilekeIesi szenponlok: Az ulasls es a feIadal negeilese A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Szkincs, kifejezesnd NyeIvlan, heIyesis KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg Ionlossg, piecizils Munkalenp A feIadal eIvegzesenek idolailana 5zkIncs s kIfcjczsmd L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy - negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi szndeknak, - negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos). Az egyes hilk sIyozsa annak aIapjn lilenik, hogy niIyen neileklen nehezlik a negeilesl. LileIenzavai hilnak az sznl, ha a nondal lailaIna csak jiaoIvass uln eilhelo, azaz anyanyeIvi oIvas csak nehezen vagy egyIlaIn nen eilene neg a nondanivaIl. Nyc!vtan, hc!ycsrs L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy - negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak, - negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles). 178 Ertkc!sI sk!a 5zkIncs, kIfcjczsmd KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A nondalol a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell ponlalIansgok nen nehezlik a negeilesl. A nondalol nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. A nondalok szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. A nondalok aIkolsa soin feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. Nyc!vtan, hc!ycsrs KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Mondalszeikeszlese vIlozalos. A nondal hillIan, vagy csak keves, a nondal negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal lenne. Mondalszeikeszlese gyakian vIlozalos, neha egyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI. A nondallan lll, a nondal negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal. Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. Rendszeiszeiu hilkal ejl. A nondallan sok hila van, a hilk lllszi nehezlik a negeilesl. A nondalol lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. A nondallan sok, a nondal negeilesel jeIenlosen nehezlo es/vagy akadIyoz hila laIIhal. 179 MINTAFELADATOK CeIzoll feIadalok 1/a rsbc!I mnndata!knts OIvassa eI a szvegekel, es fogIaIja ssze nehny nondallan a Ienyegel. Iijon hajl, keido, feIszIl, kijeIenlo nondalokal a vIaszloll szaknvaI kapcsoIallan. LileInezzen adoll szvegel. Mil fejeznek ki adoll nondalok. (LileInezes) 1/b Bcszd, szbc!I mnndata!knts IogaInazza neg, hogy nieil vIaszlja ezl a szaknl. MeIyek az eIonyei es hlinyai e szaknavIaszlsnak` MiIyen a szakna jvokepe` Mondja eI lapaszlaIalail ezzeI a szaknvaI kapcsoIallan. Mi nolivIja a szaknavIaszlsnI` 18O TUDATO5AN ALKALMAZZA A METAKOMMUNIKCI5 E5ZKZKET Melakonnunikcinak nevezik a konnunikcis foIyanallan a nonveilIis jeIek hasznIall. Lzek: 1. VokIis jeIek 2. Tekinlel 3. Minika 4. LnlIenk (iuha, haj, dszek) 5. Iioxenia (lvoIsglails) 6. Mozgsos konnunikci: geszlus, lesllails 1. Vnk!Is knmmunIkcI: Ide lailoznak az n. paiaIingviszlikai lenyezok, peIduI hangnen, hanghoidozs, hangIejles, hangsIy. A hanglI negIIaplhaljuk a kzIo nenel, koil, kaiakleiel, leineszelel, iIIelve a hasznIl diaIeklusl. Vnk!Is jc!zsck A hangsIy, hangIejles, a leszed selessege, a hangnen, aneIy Iehel keneny vagy Igy, a sznel, a hanghoidozs, a hangnagassg, a hangszn, aneIy Iehel liszla vagy iekedles, ezek IlaIlan az egyen leIso feszIlsegeioI is infoincil nyjlanak. }eIIenzo Iozilv esellen Negalv esellen gyois, nagas hanghoidozs aklivils, inpuIzivils idozavai, feIIelesseg Iass, neIy lnus hanghoidozs nyugaIon, negfonloIlsg, fegyeInezellseg nehezkesseg, haliozalIansg, szeIIeni ienyheseg gyoisuI lenp glIsoIdds, kifejezokepesseg javuIsa leIso fekek IazuIsa, lieInelIenseg IassuI lenp valossg, szenIeIodes glIs, ceIlaIansg szalIylaIanuI huIInz lenp lenyonsia liekves ingadoz eizeIni IIapol, IaliIils, lefoIysoIhalsg 2. TckIntct A lekinlel ninl konnunikcis csaloina nagasall iendu IIaloknI is negfigyeIhelo. A lekinlel az, aneIyloI eszIeIni Iehel, hogy a nsik eIoIeny peicepcis (eszIeIhelo) leielen vagyunk-e. A lekinlel azl nulalja neg, hogy a nsik nil figyeI, nil eszIeIhel, nil vehel eszie, es ezIlaI knnyli a konlioIIl a heIyzel feIell. A lekinlel iinynak es lailaInnak nindig jeIzeseileke van. A lekinlelen l lileno konnunikci lllnyiie nludalIan. A lekinlelnek szalIyoz szeiepe van, lefoIysoI jeIzesekel lailaInazhal. 181 3. MImIka A ninika a szen, szj kiIi iznok sszelell nozgsa. Az aickifejezes, az aicjlek sok nindenl eIiuI aiiI, hogy ki hogy eizi nagl az adoll piIIanallan. Lzl a szj es a szenIdk nozgsa is kifejezi. A ninika a leszedel kseii, nagy iesze a konnunikcis foIyanallan nen ludalos szinlen jeIenik neg. A ninika ludalos aIkaInazsa lanuIhal, aneIy neghalioz szeiepel jlszik lizonyos lisadaIni kiklen, peIduI a poIilikusoknI. 4. Emb!mk (vIsc!ct) Az enlIena: gig eiedelu sz, jeIenlese: jeIkep, jeIveny, cneikep, vaIaneIy fogaIon jeIkepes lizoIsa. Ide lailozik a iuha, az Ilzkdes, a hajviseIel es a lesl kInlzo dszei, jeIvenyek vagy jeIveny eileku ligyak. Az enlIenk hasznIall nindig az adoll koi szoksiendszeie, kuIluiIis szalIyai es a dival haliozzk neg. A iuha sokal eIiuI a viseIojeioI, a hovalailozsiI, a fogIaIkozsiI, csaIdi IIapoliI. A hajnak ninl szignInak iegen nagyoll szeiepe voIl, ninl napjainklan. Azonlan lizonyos eseleklen na is kifejezhel vaIaniIyen csopoilhoz vaI lailozsl (pI. loi-fejuek). A lajusz es a szakII a feifiak kIn dsze, enlIenakenl ez is hoidozhal jeIenlesl. Lzeken kvI neg sok oIyan kIso jegy van, ani a pailneiioI fonlos infoincikal adhal. IIyen Iehel az ekszei, a jeIvenyek, a snink vagy aki neg a lelovIs is. 5. PrnxmIa= tvn!sgtarts, trkzszab!ynzs PrnxcmIka: neghaliozza a konnunikI pailneiek leileIi lvoIsgnak a leineszelel, fokl es halsl, iIIelve hogyan kapcsoIdik ez a lvoIsg a kuIluiIis es a kinyezeli lenyezokhz. ZnalvoIsgok: 1. Inlin zna: 15-45 cn. Csupn a hozznk eizeIniIeg kzeI IIknak szalad az inlin znla lehaloIni. Ide lailoznak a szIok, hzaslis, kzeIi lailok. Lelezik egy leIso zna is, aneIy IegfeIjell 15 cn-ie leijed a leslloI, es csupn fizikai eiinlkezes soin eihelo eI, ez a szoios inlin zna. 2. SzeneIyes zna: 46 cn - 1,2 n. Lkkoia lvoIsgia IIunk nsoklI hivalaIos es lisas sszejveleIeken es lisas laIIkozkon. 3. TisadaIni zna: 1,2 n - 3,6 n. Lkkoia lvoIsgia IIunk idegenekloI, nindazoklI, akikel nen isneink eIegge. 4. NyiIvnos zna: 3,6 n. Lz a negfeIeIo lvoIsg, ha nagy Ielszn csopoilhoz inlezzk szavainkal. 6. Mnzgsns knmmunIkcI A konnunikci nonveilIis jeIei kzI ide azokal szoklk soioIni, aneIyeklen a nozgs cseIekvesl es heIyzelvIlozlalsl is jeIenl. Lzek a jeIzesek feIlunollek, ninl a ninika, a lekinlel, neil ill a nozgs az egesz leslie is kileijedhel. A mnzgsns knmmunIkcIs csatnrnk: a gcsztusnk, tcsttarts. 1. Gesttus: Ialin eiedelu sz, jeIenlese: 1. lagIejles, keznozduIal. 2. negnyiIalkozs, lell vaIaki iinyla A gesttusok kze a fej, kezek es a kaiok nozgsl soioIjuk. L leslieszek a kzvelIen konnunikcilan IlaIlan nozgslan vannak. L nozgsoknak jeIenlesk van, egy ieszk ludalos (peIduI a skelnenk jeIleszede, a Ialdajlekok liinak jeIei), nsik ieszk nludalIan. A geszlusok szalIyoz funkcil lIlenek le, a konnunikci foIylalsl, gyoislsl, negszaklsl, nagyaizall keive. Cyakian a kez nozduIalaivaI jeIezzk, ha leszeIni akaiunk, vagy eppen 182 negszaklani a leszeIgelesl. A fej, kezek, kaiok ludalos nozgsa nII nyeIvve fejIodll ki, ninl a jeIloIncsoIs eselelen. Az nkenleIen geszlusok az egyen eizeIni IIapoliI szInak. Ketek: Rengelegel eIiuI vaIakiioI az, hogy hogyan fog kezel: Mennyiie engedi kzeI naghoz a nsikal: a knyklen kisse lehajIloll kaijl nyjlja, vagy neieven egyenes a knyk. MiIyen eios a kezfogsa. Hogyan lailja a kezel kezfogs kzlen: aiia liekszik, hogy az o keze Iegyen feII, vagy lehdoI es eIeve lenyeiieI feIfeIe nyjlja a kezel. A kez geszlusai nagyon sokfeIe jeIenlesl hoidozhalnak. Lzek lllnyiie egyll jeIenlkeznek a kai nozgsvaI, de a kez leszedel az ujjak nozgsa leszi Iehelove. A kezioI Iehel a Iegjollan IeoIvasni a feszIlsegel. A kez geszlusaivaI hvhalunk, eIulaslhalunk, liIlakozhalunk, knyighelnk, ksznhelnk is. A ksznesnek es az dvzIesnek iegi hagyonnyai vannak, lllsegk kuIlihoz es eIelkoihoz klll (II.: inlegeles, kezfeIeneIes, keieszlveles, sll.). Karok: A neIIkas eIoll hiileIen feszesen keieszllezil kaiok IlaIlan eIIenIIsl, feszIlsegel jeIeznek. Ha II heIyzellen az vvonaI aIall geszlikuIIunk, az IlaIlan negalv eilekeIesl jeIez! Lbak: Io heIyzellen szinle nindegy, hogy a Ilak keieszlle vannak-e leve, vagy pihuzanosak egynssaI. Lz gyakian a szekek, foleIok kenyeInelIensegeveI fgg ssze. Lgy II lisasglan nindig az van a lisasg kzepponljlan, aki feIe a Ilfejek foiduInak. Testtarts (klnetlka): A lesllailssaI kapcsoIalos ludalos es sponln negnyiIvnuIsok kifejezik a viszonyl a pailneihez, a kzIes lailaInhoz. IIsponlol, eizeInekel, IIapolol kzvellenek, aneIyek visszahalnak a fizikai IIapolia is. Ha egy Ielil enlei lesllailsl vesszk feI, szinle leiezzk a szonoisgol. 183 |e]tarts: Az enleiek leszeIgeles kzlen IlaIlan vaIaneiie eIliIIenlik a fejkel, es gyakian lIogalssaI kseiik leszedkel vagy haIIgalsukal. Lz kifejezi, hogy ,eilen, de a gyois lIogals azl is jeIezheli, hogy "Iapozzunk, Ieigoll csonl...". A fej geszlusai lllnyiie jI eIkInlhelo, viIgosan eileInezhelo jeIek. (II.: a fej oIdaIiiny nozgsa lizonylaIansgol, a Iehajloll fej lunludalol, szonoisgol fejezhel ki). V||ak: A feIhzoll vII nindig eios feszIlsegel, feIeInel jeIez. A nagalizlos enlei nindig Ieengedell vIIakkaI ligyaI. VIIakkaI vaIaki feIe foiduIni egy lisasglan a lizlos eidekIodes jeIe. Az eIfoiduIs zenele az, hogy ,nen eidekeIsz, nen akaiok veIed lisaIogni. |e|s0test: Ha vaIaki egy ligyaIs kzlen hliadoI, es neg eselIeg feIie is nez, akkoi lizlos jeIzese annak, hogy nen eidekIi az, anil a nsik szeneIy nond, vagy eselIeg nen eil egyel veIe. Ha azonlan hiileIen eIoie hajIik az aszlaInI, akkoi sikeiIl feIkeIleni az eidekIodesel. Lgy lisasglan kideiI, hogy ki van a kzepponllan, neil a llliek feIe foiduInak feIsoleslkkeI. Akik nagy odaadssaI, leIjesen egynsia figyeIve leszeIgelnek, azok egy ido uln feIveszik egyns leslheIyzelel. Lzl ||rczcsnc| nevezik. ErInts, fIzIkaI rIntkczs, szaganyagnk At erlntes az egyik Iegfonlosall nonveilIis jeIzes. A feifiak es a nok eIleioen ieagInak egy es ugyanaiia az eiinlesie. LiinlesseI a loi feIIelen lilenik a konnunikci. A kezfogs, a szagok, iIIalok iejlell eizeIni halsl vIlanak ki, aneIyek lefoIysoInak, es vaIaniIyen viszonyl fejeznek ki. LidekIodesl, inlinilsl fejez ki. HasznIala kuIluiIis szoksoklI fgg. Nagyon halekony eszkz, az eiinlesnek ,halaIna van. A kezdenenyezesl lekinlve hion lenyezo eneIhelo ki: Nen: IlaIlan a feifiak kezdenenyeznek. LIelkoi: IlaIlan az idosellek kezdenenyeznek. Sllusz: IlaIlan a nagasall sllusz enleiek kezdenenyeznek. Az eiinleshez hasonIan a szaganyagoknak is Iehel konnunikcis szeiepe. Az iIIalok jeIenlosege az euipai kuIliklan nen nagy, de az aial kuIlikilen igen fonlos. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A nonveilIis konnunikci jeIzesiendszeienek, jeIzeseinek es azok jeIenlesenek isneiele A nonveilIis jeIzesiendszei hasznIala kInlzo sziluciklan Lizekszeivek ep nukdese: Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls A kinyezeli ingeiek ponlos eszIeIese Lgyel eszkzk: pI. lki a gyakoiIshoz, cigaiella, szivai, pipa es szenveg, i- es ligyaIaszlaI, szek, sll Az inleikuIluiIis kInlsegek es ezek negnyiIvnuIsainak isneieleie is szkseg Iehel a leslleszed soin nlizaIon nisneiel Nyilollsg a visszajeIzesekie ManipuIalv kepesseg (nsok lefoIysoIsnak ludalos kepessege) 184 Lizekenyseg nsok eIvisaiia az adoll heIyzellen A sziluci, szeiep, kiInenyek isneiele szeiepjlek eselen A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI (vokIis konnunikcihoz) Megeili nsok konnunikcijl Megeili a kapoll infoincil IigyeIenle veszi nsok veIenenyel KieneIi a Ienyegel Kilailan figyeI Lgyel IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg Mozgsa kooidinIl IigyeIen sszponloslsa, figyeIen az ulnzshoz. Iiecizils nfegyeIen A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy feIadallpusl (szveg feIdoIgozsl kveloen szeiepjlek, kep-, sziluci-, fiInieszIel eIenzese sll.). 2. IogaInazzuk neg, hogy niIyen nonveilIis jeIzesekel szeielnenk negfigyeIni a jeIIlneI. Lehel ceIzoll feIadal, aneIy a nelakonnunikcis eszkzk ludalos aIkaInazsl leszleIi (pI. kezfogs ligyaIsi heIyzellen), de Iehel kzvelell feIadal is, anikoi IlaIlan szeielnenk egy feIadal vegzese kzlen negfigyeIni a jeIIl nonveilIis jeIzeseil, viseIkedesi negnyiIvnuIsail (pI. lenulalkozs kzlen). Lllen az esellen az infoinci feIdoIgozshoz kapcsoId feIadalok eIvegzesekoi kideiI, hogy hogyan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel a jeIIl. 3. Haliozzuk neg ponlosan az insliukcil. 4. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 5. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 6. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk 7. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 8. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 9. TeszleIjk az eIjisl. 185 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HileIesseg Hilk, leveszlesek szna, nen hileIes Nen ludja negjeIenleni = hinyz viseIkedeseIen Az ulasls es a feIadal negeilese Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) Ionlossg, piecizils A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall AilikuIci Hangeio HangsIyozs Sznelek HangIejles Hangszn LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Isneii es ludalosan es hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. nIIan, pieczen, hillIanuI eIvegzi a feIadalol. Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. Nen hileIesek nelakonnunikcis jeIzesei. Nen eili /nen kepes nIIan eIvegezni a feIadalol. Nen ludja negjeIenleni a nonveilIis jeIzesekel. MINTAFELADATOK NonveilIis konnunikci 1. Erzc!cm-krtyk bcmutatsa Kilykia kInlzo eizeInekel iunk feI. LzekloI vIaszl a jeIIl. A feIadal az, hogy az adoll eizeInel neg keII jeIenlenie. 2/a FI!mvctts Nezzen neg egy fiInieszIelel nenafiInkenl! Megeilelle, hogy niioI szIl a ieszIel` SoioIja feI azokal az eszkzkel, aneIyek hunoi foiisuI szoIgIlak /agiesszi jeIei/a foszeiepIo eidekIodesel fejezlek ki, sll. }lsszk eI pilan a jeIenelel. 186 2/b 5zInkrnnIz!s - vnk!Is knmmunIkcI IilIja neg ,szinkionizIni a jeIenelel! Kioszljuk a szeiepekel a jeIIlek kzll. IeIadal: eszeIjek neg, niioI is leszeIhelnek a szeiepIok. MeIyek Iehelnek a szeiepIok jeIIegzeles szfoiduIalai` MiIyen hangsznl, hangIejlesl, hangeiol kepzeInek hozzjuk` (IilIjk ,ulnozni az eIkepzeIl hangol!) IilIjk neg a szinkionizIsl. A fI!m mcgbcsz!sc, rtc!mczs Nezzk neg a fiInel az eiedeli szveggeI! Mil laIIlak eI a szveg lailaIni ieszelen` HoI voIlak nagyon jk a hangzsleIi hasonIsgok` 3. A nnnvcrb!Is jc!zsck Ismcrctc Tislsa ssze a kepekel a negfeIeIo gondoIalokkaI, eizesekkeI! IndokoIja dnlesel. 1. ' Ha|4|csan una||czcn.' 2. ' Ncn niszc| nc|cd. 3. 'Nc|cn ncndna|sz o4rni|!' 4. 'Ncn szcrc|ncn, na ncg|udn4d.' 5. '|gcn, ncgcr|cn, dc ncn |cnc|c| scnni|.' 6. ']aj, ncs| ni| csin4|ja|..?' 7. ' |n najd ncgncndcn, ncgq ni| csin4|jun|, nc||c| cz ugqscn ncgq.' 187 4. 5zcrcpjtk A szeiepjlek egy oIyan jleklpus, azon leII is lisasjlek, aneIylen a jlekosok veilIis lon aIaklanak egy kzsen eIkepzeIl fanlziaviIgol. A jlekosok nezeleIleieseil a szalIyok aIapjn a jlekol vezelo neseIo liIja eI. A jlekosok a kzsen eIkepzeIl viIg egy-egy kilaIIl szeiepIojel, a kaiakleiekel szeneIyeslik neg. Lnnek az azonosuIsnak koiIlai vannak: a jlekosok leIjesen nen inilIjk a kaiakleieik lelleil, csak szlan kzIik, iIIelve jeIzik azokal. A kaiaklei szavail szoks egyes szn eIso szeneIylen eIoadni, iIyenkoi negengedell a geszlikuIIs es nindenfeIe, a jlekol seglo nelakonnunikci. A neseIo IlaIlan nolivcil, lonyodaInal lizlosl a kaiakleiek sznia, es azl a jlekosok a kaiakleiek isneieleil feIhasznIva igyekeznek negoIdani. (Wikipedia) IeIadal: A szaknia jeIIenzo lipikus heIyzel, szeiepek, szeiepIok neghaliozsl kveloen a sziluci eIjlszsa. 188 5EGT5EGET KER A nsik szeneIyloI negfeIeIo idolen, ndon es lailaIonnaI kei lnogalsl a feIadalok eIvegzese soin. OIyan szaknknI eIengedhelelIen, aneIyekneI a feIadalok negoIdshoz egyllnukdesi keszseg negIele szkseges. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el nisneiel: Sajl konpelenciinak, azaz szakludsnak, keszsegeinek, kepessegenek, szeneIyisegjeIIenzoinek isneiele. Kepes feIneini, hogy neIyek azok a feIadalok, aneIyekel neg lud oIdani, es neIyekhez hinyoznak konpelencii. ReIis neilekeIes: Tudja, hogy neIyek azok a feIadalok, aneIyekel nIIan lud eIvegezni, es neIyek azok, aneIyekel nen. Dnleskepesseg: Idolen, nIIan neghozza a dnlesl, ha lnogalsia van szksege. VisszajeIzes fogadsnak kepessege: Nyiloll a kinyezel jeIzeseiie. OplinIis kockzalvIIaIsi keszseg: ReIisan keII Ilnia, hogy eI ludja-e vegezni a feIadalol. Nen vIIaI lI nagy kockzalol, inkll seglsegel kei. Iozilv hozzIIs nsokhoz. Msokla velell lizaIon. Msok konpelenciinak eIisneiese. Csopoilnunkia vaI fogekonysg. Nyilollsg nsok feIe. Lgyllnukdo kepesseg. Kepes feIisneini sajl szksegIeleil, es ennek negfeIeIoen viseIkedni. Lilhelo konnunikci. eszedkeszseg. Ionlosan, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI kepes negfogaInazni keiesel, iinynulalsl adni a feIadalia vonalkozan. Szkincs. HeIyzelfeIisneies: Kepes oljeklven negIlni, es heIyesen eileInezni a vialIanuI kiaIakuIl, es / vagy addig nen lapaszlaIl nunkaheIyzelel, szilucil. Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, aIkaInazsa a viseIkedeslen. A nonveilIis jeIzesek isneiele: eizekeIi a seglokeszsegel es az eIulaslsl egyainl. IigyeIen a kinyezeli ingeiekie, nsok es sajl jeIzeseiie. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI / AilikuIIva leszeI Megeili nsok konnunikcijl / Megeili nsok kzIesel Lioszaknenles konnunikci Megeili a kapoll infoincil Keidesekel lesz feI (halekony keidezes keszsege) Mondalokal aIkol Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel IigyeIenle veszi nsok veIenenyel 189 Adekvl nelakonnunikci KieneIi a Ienyegel Szvegeiles SzvegfeIdoIgozssaI kapcsoIalos feIadalok eselen a kapcsoId leneneli konpelencik Lgyel konpelencik: IeIeIossegludal OplinIis kockzalvIIaIs KapcsoIalleienlo keszseg KapcsoIalfennlail keszseg Dnleskepesseg Iiecizils Ionlossg Halekony keidezes keszsege Tni fogaInazs keszsege SliesszkezeIo, -luio kepesseg IogaInaz keszseg NyeIvheIyesseg LnIekezokepesseg IeIfogkepesseg Hilakeieses IiolIenaeIenzes,- feIlis IiolIenanegoIds, hilaeIhils Teivezes KonlioII, eIIenoizes Okok feIlisa HeIyzelfeIisneies KiIlekinles, eIovigyzalossg IigyeIen sszponloslsa IigyeIennegoszls A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki azl a feIadalol, aneIyel nIIan nen vagy nehezen lud negoIdani a jeIIl. Lnnek feIisneiesel, a seglsegkeies ndjl es eiednenyessegel vizsgIjuk. 2. Haliozzuk neg a feIadal ponlos insliukcijl, eIvegzesenek oplinIis foIyanall, aIleinalvkal, a feIadal eIvegzesehez szkseges eiofoiisokal (hny fo, niIyen szeiepek, sll), a feIadal Iehelseges negoIdsail, eIvegzesenek lIagos idolailanl. 19O 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl veilIis es nonveilIis konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A feIadal vegzese kzlen nikoi kei seglsegel (Nen kei seglsegel, gy a feIadalol sen ludja negoIdani = O ponl) Seglseg keiesenek ndja: Konnunikcija nennyiie ponlos, egyeileInu, konkiel, eilhelo Hilk szna A feIadal eIvegzesenek idolailana Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg szinlje A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg, piecizils Munkalenp LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Idolen, eilheloen, egyeileInuen fogaInazza neg seglsegkeiesel. A negfeIeIo szeneIyhez foiduI keieseveI. Nagyon jI egyll lud nukdni nsokkaI. MegfogaInazza seglsegkeiesel, de kzlen kisell hilkal vel. Nagy hilkal vel. Msok sznia nen leIjesen eilhelo a negfogaInazsa, a heIyzel, a keies. Nen negfeIeIo szeneIyloI kei lnogalsl. Nen kei seglsegel, gy nen oIdja neg a feIadalol. LgyIlaIn nen eilhelo nsok sznia, hogy nil szeielne. 191 MINTAFELADATOK 1. 5zItucIs jtknk Lgy nsik, insliukcivaI ponlosan eIIloll (leeplell szeneIyie) is szkseg van a gyakoiIalokhoz. a) LIionIoll a huloszekienye, nosgepe, sznlgepe, nen nukdik a leIefonja, nen lud lejulni a Iaksla sll. Hogyan oIdja neg ezl a piolIenl` l) Isll eizekeI a szonszed hzlI. Mil lesz` c) n egy nsik lvoIi oiszglan nyaiaI. LIIoplk az lIeveIel, nen leszeIi a nyeIvel. Mil lesz` d) Nagyon nagas leIefonsznIl kapoll joglaIanuI. e) KikIdlek az n neveie egy fizelesi feIszIlsl a gzszoIgIlallI. Tudja, hogy nincs lailozsa. f) Vonalhoz, iepIohz, hajhoz iohan, keseslen van. 2. Prnb!mamcgn!ds Kep / fiInjeIenel sziluciinak neglekinlese uln nondja eI a jeIIl, hogy o hogyan oIdolla voIna neg ezekel a piolIenkal. 3. K!f!dI tbaIgaztsa Magyaizza eI egy kIfIdinek egy leikep seglsegeveI, hogy hogyan julhal eI a pIyaudvaiia. Nen leszeIik egyns nyeIvel. A kIfIdi sehogy sen akaija negeileni. 4. MszakI rajz rtc!mczsc A feIadala, hogy eileInezze a nuszaki iajzol. MiIyen ligy, niIyen neielu sll., ni Iehel az eIvegzendo feIadal. (Seglsegkeies, keidezes neIkI nen kepes negoIdani a jeIIl a feIadalol.) 192 FIGYELEMBE VE5ZI M5OK VELEMENYET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el } eizekszeivek (haIIs, Ils). Ionlos es egyeileInu keidezes a konkiel es hasznoslhal infoincik negszeizesehez. Keidezeslechnika negfeIeIo aIkaInazsa szkseges Iehel, hogy negisneijk nsok veIenenyel. Nyiloll keidesek: "Te hogyan oIdand neg ezl a heIyzelel`" "Mil eilesz ponlosan hozzIIs aIall`", "Mil javasoIsz, hogyan Iepjnk lovll`". Zil keidesek: ,Ki nondla ezl` ,Mikoi nondla` Sll. Aklv figyeIen szkseges nsok gondoIalainak, eizeseinek, viseIkedesenek negeilesehez, hogy a nsik negnyIjon es nezoponljl, eizeIneil ponlosan negisneihessk, veIenenyel llian kifejlhesse. IeIdk: ,Lilen, hogyan Ilja n a doIgokal. Llon, hogy n eiie hangsIyl feklel. Ionlosan Ilon (eilen), hogy niie gondoI. Ionlosan eilen, anil nond. LzzeI azl akaija nondani, hogy.` (a lkizes a ponlos negeilesl segli) ,Lilen (lIogals kzlen. Lnplil nulal aneIkI, hogy feIleszaklan a leszeIol.) Asszeilv (neivenyeslo) viseIkedes szkseges Iehel ahhoz, hogy ninden feI igenyeil, eidekeil negisneihessk es eivenyeslsk egy konnunikcis szilucilan. MegfeIeIo nisneiel szkseges ahhoz, hogy ludjuk, niIyen heIyzeleklen szkseges nsok veIenenyel is neghaIIgalni. nlizaIon, az neilekeIes negfeIeIo szinlje szkseges a szeIsoseges heIyzelek eIkeiIese eidekelen. Lgyik vegIel az, anikoi kiziIag csak nsok veIenenyeie eplnk, a nsik szeIsoseges IIapol, anikoi egyIlaIn nen vesszk figyeIenle nsok veIenenyel. Nyiloll, pozilv hozzIIs szkseges nsok feIe, feIleleIezve, hogy a nsik veIenenye, javasIala aki eiednenyesell, halekonyall, ceIiavezeloll is Iehel a nienkneI. A pozilv hozzIIs a viseIkedeslen es a pozilv nyeIvezellen is negnyiIvnuI. Konpionisszunkeieso es piolIenanegoId konfIikluskezeIesi slialegia szkseges a konfIiklusheIyzelek halekony negoIdshoz. Lzek aIkaInazshoz nsok veIenenyel is szkseges figyeIenle venni. SzenponlvIls kepessege. A szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen szenponllI vizsgIni azl jeIenli: adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni, oszlIyozni. A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilheloen leszeI/AilikuIIva leszeI: ez fonlos a ponlos, feIieeileInezhelelIen konnunikcihoz Megeili nsok konnunikcijl, kzIesel: ez fonlos az infoincik ponlos dekdoIshoz, a feIieeilesek eIkeiIese vegell Keidesekel lesz feI: a konnunikci ponloslshoz Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: az egyeileInu konnunikcihoz Seglsegel kei nsoklI: visszajeIzesekel, javasIalokal kei a piolIena negoIdshoz Logikus gondoIkods szkseges az aIapvelo sszefggesek feIisneiesehez KieneIi a Ienyegel Kilailan figyeI 193 Lgyel konpelencia: nisneiel Aklv figyeIen szkseges nsok neghaIIgalshoz LnIekezel szkseges az infoincik ponlos lioIshoz es feIidezesehez SliesszkezeIes Lnleiisneiel Asszeilv (neivenyeslo) konnunikcis lechnikk isneiele, pI.: en-zenel, keidezeslechnika Dnleskepesseg RugaInassg Iozilv neilekeIes, nlizaIon szkseges az egyeniang konnunikci kiaIaklshoz Lnplia szkseges ahhoz, hogy kepes Iegyen a nsik nezoponljlI szenIeIni heIyzelekel, eiezni, gondoIkodni, cseIekedni, nezoponlol vIlani LizeIni konlioII, fiuszliciluio kepesseg Iiecizils Lnpalikus keszseg ToIeiancia MeghaIIgalsi keszseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg azl az egyeni (dnlesi) vagy csopoilos (pI. szeiepjlek) heIyzelel, aneIy Iehelove leszi, hogy negisneijk, a jeIIl hogyan viseIkedik kInlzo konnunikcis es/vagy dnlesi sziluciklan. A sziluci a szaknlan gyakian eIofoiduI lipikus heIyzelhez is hasonI Iehel. 2. Ionlosan haliozzuk neg a feIadal kiInenyeil (szeiepek, kinyezel, sziluci, eszkzk, sll.). 3. Ionlosan haliozzuk neg az insliukcil. 4. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 5. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 6. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 7. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 8. TeszleIjk az eIjisl. 194 A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Ionlosan, egyeileInuen, eilheloen kifejezi, hogy szeielne negisneini a nsok gondoIalail, eizeseil az adoll heIyzelleI kapcsoIallan. Msok veIenenyel figyeInesen neghaIIgalja. Kepes kifejezni, hogy figyeIenle veszi nsok veIenenyel. Lgyeleilesel es egyel nen eilesel Iogikus eivekkeI aIlnaszlja. Kisell hilkkaI fejezi ki igenyel nsok veIeneny- nyiIvnlsia. IigyeI nsokia, leepli veIenenykel. Msok veIenenyeie epl, de nen kzIi egyeileInuen, hogy nilen vija az egyllgondoIkodsl. Nen ad visszajeIzesl nsok feIe, hogy veIenenykel figyIenle veszi. LgyIlaIn nen veszi figyeIenle nsok veIenenyel, konsliuklv visszajeIzesel. Nincs nII gondoIala, kiziIag nsok veIenenyeie epl. Nen kepes vegighaIIgalni nsokal. 195 MINTAFELADATOK 1. Bar!angI mcnts A jeIenlkezokloI 4-8 fos kiscsopoilokal aIaklunk ki. Insliukci: aiIangi nenles-eIigazls Az nk csopoilja - egy kulals-iinyl lizollsg - oIyan piojeklekel finanszioz, aneIyek az enleii nagalailsl vizsgIjk zil leilen. A lizollsgol nosl azeil hvlk ssze sigosseggeI, neil az egyik kseiIel kzlen sIyos laIesel lilenl. Hal nkenlesl villek egy, az oiszg lvoIi ieszelen eIheIyezkedo laiIangiendszeile. A veIk vaI kapcsoIalol csupn az a idi ad-vevo lizloslja, aneIIyeI a laiIang lejialnI Ievo kulalleIeppeI ludnak eiinlkezni. Az nkenlesek a leivek szeiinl negy napol lIlllek voIna a fId aIall, de egy szikIaonIs es az eneIkedo vzszinl fogsgla ejlelle okel. Az egyelIen eIeihelo nenloszoIgIal szeiinl a nenles kInsen nehez Iesz, es a iendeIkezeskie II feIszeieIes seglsegeveI inkenl naxinun egy enleil Iehel a feIsznie hozni. VaIsznunek Ilszik, hogy az eneIkedo vzszinl neg azeIoll fogja eIeini az nkenlesekel, nieIoll kinenlhelnek nindannyiukal . Az nkenlesek liszllan vannak szoiuIl heIyzelkkeI. Az ad-vevo seglsegeveI kapcsoIalla Ieplek a kulalleIeppeI es kzIlek veIk, hogy ok nen kvnjk eIdnleni, niIyen soiiendlen lilenjen a nenles. A kulalsi piojekl eIoisai szeiinl a dnles gy az nk lizollsgia hiuI. Az eIelnenlo leiendezesek haininc peic nIva eikeznek neg a laiIang lejialhoz, lehl ekkoiia kesz nenlesi soiiendel keII lnyjlani a nenlocsapal vezelojenek. Az nkenlesekioI iendeIkezesie II sszes infoincil az ,nkenlesek isneilelese lailaInazza. A soiiend kiaIaklsnI liniIyen - az nk IlaI heIyesnek leIl - kiileiiunok aIkaInazhalak. At nkentesek lsmertetese 1. nkenles: Anna Anna 34 eves hziasszony. Negy gyeineke van 7 hnapos es 8 eves koi kzll. Hollija a koicsoIyzs es a fozes. CIoucesleilen eI egy lgas csaIdi hzlan. AngIilan szIelell. AnniI ludjuk, hogy liloklan szeieIni es szexuIis kapcsoIallan van Mike-kaI. 2. nkenles: Tozo Tozo 19 eves, a KeeIe Lgyelen szocioIgia szakos haIIgalja. gazdag japn szIok Inya, akik Tokilan eInek. Apja az ipailan levekenykedik, es neIIelle a hagyonnyos japn nenajlek szakeiloje is. Tozo hajadon, de sznos eIokeIo udvaiIja van, niveI igen csinos. Nenieg szeiepeIl egy, a japn nokioI es a viigkleszelioI szI leIevzis nusoilan. 3. nkenles: }ole }ole 41 eves, Kzep-Afiiklan szIelell. VaIIsi niniszlei, aki egesz eIelel az afiikai nepek szociIis es poIilikai fejIodesenek szenleIle. }ole lagja a konnunisla pilnak, es az eInIl eveklen lll zlen jil Oioszoiszglan is. Hzas, 1O gyeieke van 6-lI 19 evesig. Szaladidejelen jazz zenekailan nuzsikI. 4. nkenles: Mike Mike 27 eves, nolIen. Kalonai szoIgIalnak egy ieszel Lszak-Iioiszglan lIllle, ahoI lilkos gynkkenl IeIepIezell egy IRA egysegel, anieil kilnleleslen is ieszeslellek. A civiI eIelle visszaleive nen laIIla neg a heIyel, az aIkohoIiznus IIand piolIenv vIl nIa. }eIenIeg ifjusgi vezelo, nagy eneigivaI pilI segleni a fialaIoknak, es laiIangi likal vezel. 196 5. nkenles: IauI IauI 42 eves, hal eve vIl eI feIesegeloI. Az ex-feIeseg jeIenIeg egy nsik, loIdog hzassglan eI. IauI Skcilan szIelell, de nosl Richnondlan eI. Kulaloivoskenl doIgozik a Hanneisnilh kihzlan, ahoI a veszellseg kezeIesenek viIgszeile eIisneil szakeiloje. Neniegilen kifejIeszlell egy oIyan eIjisl, aneIyel a lelegek nnagukon is eIvegezhelnek. A kulalsi eiednenyek lllsege neg sajl papijai kzll laIIhal. IauInak neha eIofoiduInak eizeIni kiliesei, anikeil az ullli kel evlen kel zlen is ligi negnyiIvnuIsok vdjvaI feIjeIenlellek es neglnlellek. Az uloIs iIyen esel 11 hnappaI ezeIoll lilenl. Hollija a kIasszikus zene, az opeia es a viloiIzs. 6. nkenles: Ricaido Ricaido 58 eves, eIele nagy ieszelen ainsIey-len eIl es doIgozoll egy gepekhez vaI guniszaIagokal gyil vIIaIal igazgaljakenl. A gyilan 81 enlei doIgozik. A heIyi kzsseg eIisneil lagja. Nos, hion gyeineke van, akik ni szinlen csaIdosak es eIkIlzlek ainsIeyloI. Ricaido nenieg leil vissza LengyeIoiszglI, ahoI egy 5 eves guniszaIag-szIIlsi szeizodes negligyaIsvaI lzlk neg. Ha a szeizodes aIisia keiI, jall 25 enleinek adhal nunkl. Szaladidejelen iegi fegyveiekel gyujl. Nyugdjla vonuIsa uln knyvel szeielne ini a poIgihloi fegyveieiioI. Ricaido nagy kiikell iajong is. MegfigyeIesi szenponlok A csopoillan a konnunikcis viseIkedesi negnyiIvnuIsok. Mennyiie figyeI nsokia, nyiloll nsok veIenenyeie, iIIelve niIyen ndszeiekkeI szeielne sajl eilekiendjel eivenyie jullalni. 197 MEGERTI AZ OLVA5OTTAKAT (5zvcgrts) Lgy szveg szeikezele lonyoIuIl, negeilese konpIex gondoIkodsi foIyanalol igenyeI. A szveg a leszed, iIIelve is Iegnagyoll, jeIenlesseI li egysege. Lplokvei a hang, iIIelve lelu, a sz, a szszeikezel, a nondal. Az eiles egy gondoIkodsi foIyanal: az eizeki lon eszIeIl doIgol az agy feIdoIgozza, a negIevo lapaszlaIalok aIapjn eIenzi, leepli a lanuIl senkla. A szveg lefogadjl akkoi nevezheljk a szveg eilojenek, ha isneii a nyeIvel, a leszedheIyzelel, szvegkinyezelel, eili az egyes eIenek (szavak) ponlos jeIenlesel, liszllan van a giannalikai, szenanlikai sszefggesekkeI. A szvegeiles keszsege foIyanalosan fejIodik, szinljei: 1. sz szeiinli eiles 2. eileInezo negeiles 3. kiilikai negeiles 4. kiealv negeiles A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei Szkseg van ep Ilszeivie, eselIeg segedeszkzkie (szenveg) A nyeIv isneiele Szkincs OIvass, is isneiele, aIkaInazsa efoIysoIja a szveghez fuzodo eizeIni viszony Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi /isleIi insliuIsa is eIengedhelelIen (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI) Az ok-okozali sszefggesek negeilesehez Iogikus gondoIkods A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessege Kilail figyeIen, hogy a jeIIl kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia, feIadal eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal LenyegkieneIes, a Ienyeges es IenyegleIen infoincik negkInlzlelese ceIjlI IejIell szvegeilesi kepesseg aIapja: Cyakoii oIvass }I fejIell leszedkeszseg Cazdag szkincs TapaszlaIal 198 A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak SzvegfeIdoIgozs: a szveg negeilesenek eIIenoizeseie Lgyszeiu szveges vzIalol keszl: a szvegeiles eIofeIleleIe a szveg vzIalos Ieisnak Rvid szvegel aIkol: a Ienyeg kieneIesehez IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel: az ok-okozali sszefggesek lIlsa szkseges a szveg feIdoIgozshoz Keidesekel lesz feI: a szvegeiles eIIenoizeseie Seglsegel kei: anennyilen nen eili az oIvasollakal Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan): a szvegeiles eIIenoizesehez Iislan negfogaInazza veIenenyel: nII veIeneny foinIshoz a szveg eIoIvassl kveloen Tiszln, eilheloen leszeI: anennyilen szlan isneileli az oIvasollakal AilikuIIva leszeI: anennyilen szlan isneileli az oIvasollakal Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail a szveghez kapcsoIdan Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel: a szveg szleIi vagy szeiepjleklan lileno feIdoIgozshoz Lgyel konpelencik: Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz Kiilikusan gondoIkodik: nen fogad eI nindenl, anil eIoIvas, sajl veIenenye van. Kvelkezlelesekel von Ie IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg IigyeIen sszponloslsa A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy negfeIeIo hosszsg es nehezsegu szvegel. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a szvegeiles keszsegel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. IogaInazzuk neg a ponlos insliukcikal. 5. Adjuk neg a feIadalok Iehelseges negoIdsail. 6. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 7. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 199 8. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 9. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna: pI.: 3 j vIasz=3 ponl, 2 j vIasz=2 ponl, 1 j vIasz=1 ponl Hilk szna Teves iIIelve hinyz vIasz=O ponl Az ulasls es a feIadal negeilese Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadal eIvegzesenek idolailana Ionlossg, piecizils A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg negeilesel kveloen leIjesen nIIan, pieczen negoIdja a feIadalokal. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. Nen eili a szvegel. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. 2OO MINTAFELADATOK A "Megeili az oIvasollakal" konpelencia eIIenoizesehez a szveg feIdoIgozsl eIIenoizo feIadalokia van szkseg. 1. 5zvcgrts 5zbc!I s rsbc!I fc!adatnk c!vgzsc A feIadal vonalkozhal: 1. IlaInos szvegeilesie (a szveg egeszkenl kezeIese) 2. Infoinci-visszakeiesesie (a szveg lfesIese, a kvnl infoinci kivIaszlsa) 3. SzvegeileInezesie (a neglaIIhal adalok es expIicil ndon neg nen jeIeno infoincik pioslsa, ieszIelekie vaI koncenliIs) 4. ReagIs a szveg lailaInia (a szveglen laIIhal IIlsok eilekeIese) 5. ReagIs a szveg foinai jegyeiie (a szveg ninosegenek es negfeIeIosegenek eilekeIese) IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos) LIonye, hogy ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle a szvegel. Hlinya, hogy nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl. sszefogIaIs: IogIaIja ssze az oIvasoll szveg Ienyegel. (LenyegkieneIes konpelencia negfigyeIese) Kvelkezleles: Mondja eI, hogy ni kvelkezik az eIoIvasollaklI. Mi az, ani nincs Ieiva a szveglen, de egyeileInuen kvelkezik leIoIe. (Kvelkezleles kepessege) Kiilika aIkolsa: LilekeIje a szvegel lailaIniIag, foinaiIag. Keidezes: IogaInazza neg keideseil. (Keidezes kepessege) SzinlelizIs: A szveg infoinciinak es a jeIIl negIevo isneieleinek egylles vizsgIala az j, lgall jeIenles (luds) negleienlesenek eidekelen. Sll. IeIeIelvIaszl feIadalok (zil) igaz/ hanis IIls egynshoz iendeIes lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik kzI a negfeIeIo kivIaszlsa esenenyek soiiendle iaksa szveg ieszeinek soilaiendezese hinyos nondalok kiegeszlese (pI. egeszlse ki a nondalokal egy igeveI) iIIeszles (piosls) pI. neIyik ige iIIik a fonevekhez (igek feIsoioIva - fonevek feIsoioIva) egyszeiu vIaszls sll. 2O1 rsbc!I knmmunIkcI OLVA5HATAN R A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei. Lp eizekszeivek (haIIshoz, Ilshoz, lapinlshoz). Mozgskooidinci, finonnoloios nukdes. MegfeIeIo fenyviszonyok az ishoz. MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek) es anyagok (papi, nunkafzel sll.). VizuIis eszIeIes. A piecz, eIes Ils fonlos az iinyloll nozgsfoIyanaloklan, kieneIlen fonlos az islanuIs soin. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is. Az is kepessegehez szkseges az is jeIiendszeienek eIsajllsa. Az eszkzszinlu ishasznIal fokozalos legyakoiIsa. Az oIvasslanlssaI pihuzanosan, kisse kesIeIlelve, haIad az islanls. Az is eIokeszleseneI a noloios kepessegek fejIeszlesenek kieneIl szeiepe van. HeIyesis kepessege. A lanuIl heIyesisi, nyeIvhasznIali es nyeIvheIyessegi isneielek aIkaInazsa. Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele. nIIsg, hogy seglseg neIkI eI ludja vegezni a feIadalokal. HeIyes lesllails, ceiuzafogs. Az oIvashal ishoz szkseges neg: eluisnI a leluk aIaklsa es negfeIeIo kapcsoIsa: oIvashalsg, foIyanalossg, lelszelosseg, a leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk vonaIfoIylonossga. Szis: kapcsoIs, szkz neglailsa (lelunyi), ekezelek. Mondalis: a naig neglailsa. Szvegis: a szveg ainyos eIheIyezese, liszlasga, iendezellsege. Diszgifia-diszIexia (is es oIvass nehezsege): Az is nehezsege. A disz|cxia kifejezesen oIvass- es islanuIsi gyengesegel eilnk. A diszIexis gyeinek eileIni kepessegeihez, a gyakoiIsi nennyiseghez, ndszeilani Iepesekhez kepesl feIlunoen eInaiad az oIvass es az is neglanuIslan. Hlleielen a kzponli idegiendszei seiIesei, oiganikus eIleiesei, eiesi kesese, nukdesi zavaia, ikIelesseg, IeIki es kinyezeli okok IIhalnak. Az ishoz szkseges keszsegek hinylan a gyeinek gondokkaI kzd. Nen ludja IensoIni a kvnl foinl (lelueIen, lelu), eIIenkezo iinyla, foidlva ija, nen ludja a vonaIakal 2O2 keieszlezni. KepleIen a szalIyos foina kveleseie, nen laIIja a negfeIeIo vonaIkzl (nen veszi eszie, hogy az egyik vonaI vaslagall). Nen ludja negjegyezni a lelu foinjl, kapcsoIdsl, a leluk soiiendjel feIcseieIi. MeniiapiolIena eselen diklIs uln kepleIen feIidezni a lelukel, iIIelve a leluk szavaklan Ievo soiiendjel, lelukihagyssaI vagy leloIdssaI i. A haIIsi es Ilsi eszIeIes piolIeni niall iosszuI kapcsoIja a lelukel (fnl vagy Ienl kles, o-a -), ekezelekel nen eizekeI, nen hasznIja az idolailan jeIIesenek szalIyail: ivid-hossz nagnhangzk (ponl vagy ekezel), nssaIhangzk (kellozes). A jeIIl isa annyiia eInagyoIl, feIisneihelelIen, oIvashalalIan, hogy "nacskakapais"-kenl jeIIenzik. Diszoilogifia: a heIyesisi zavaiok nehezsege A heIyesisi hilk vonalkozslan a nagnhangzk es nssaIhangzk idolailana, a szavak egyle- es kInisa, znges-zngelIen piok (p-l l-d ly-gy k-g sz-z s-zs f-v) Ieisa leien a Ieggyakiallak a leveszlesek. Lzek az akuszlikus figyeIen, diffeienciI kepesseg es enIekezel, iilnuseizek (hangokal, szlaghaliokal nen haIIja) hiliia ulaI jeIek. Cyakoii hila a loIdaIekok heIyleIen aIkaInazsa, eIhagysa is. A diszgifis gyeiekek figyeInen kvI hagyjk a nondalkezdo nagylelukel es a nondalvegi isjeIekel. Rendszeiinl leveszlenek a "Mskepp ejljk, nskepp ijuk" lpus feIadaloklan, vaIaninl a j kelfeIe jeIIeseneI, ulllinI nagy szkseg van az enIekezolehelsegie. A fogaInazsi keszsegel ionlja a iossz szvegenIekezel. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Szvegel ponlosan Iei Rvid szvegel aIkol Iislan negfogaInazza a veIenenyel nIIan feIdoIgozza a szvegel Lgyszeiu szveges vzIalol keszl KieneIi a Ienyegel Mondalokal aIkol (islan) Kilailan figyeI (koncenliIs, akuszlikus figyeIen) Iiecizils Mozgskooidinci A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a feIadallpusok kzI azl, aniveI vizsgIni szeielnenk az oIvashal is kepessegel. (Lsd: ninlafeIadalok.) 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az oIvashal isl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcikal. 5. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal. 2O3 6. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 7. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 8. TeszleIjk nsokon is az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Az iskep iendezelIensege, iIIelve a nehezen oIvashal kezis niall vizsgaponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI, de ehhez szkseges neghaliozni a naxinIisan eIeihelo es Ievonhal ponlsznol. IeIda: Az ir4s|cp (||a|a|) cr|c|c|csc Az iskep iendezell, oIvashal. Az iskep iendezelIen: -1 ponl. Az iskep heIyenkenl nehezen oIvashal, IlaIlan iendezelIen: -2 ponl. Az iskep znelen aIig oIvashal es/vagy eileIenzavaian iendezelIen: -3 ponl. Hc|qcsir4si nio4| A heIyesisi hilk niall vizsgaponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI. A heIyesisi hilk jeIIesi foini: duiva hila: hionvonaIas aIhzs: -3 ponl, sIyos hila: kelvonaIas aIhzs: -2 ponl, kis hila: egyvonaIas aIhzs: -1 ponl. Az ir4s scocsscgc Az is selessege niall ponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI. Nagyon Iass: -2 ponl, kisse Iass: -1 ponl. Prccizi|4s A leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk vonaIfoIylonossga, szkz neglailsa (lelunyi), ekezelek negfeIeIo hasznIala, naig neglailsa, a szveg ainyos eIheIyezese, liszlasg, iendezellseg sll. KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Az iskep iendezell, szalIyos, oIvashal. Nincsenek heIyesisi hilk. Az iskep vIlozan iendezell, IlaIlan szalIyos, oIvashal. Kisell heIyesisi hilkal vel. Az iskep heIyenkenl nehezen oIvashal, IlaIlan iendezelIen. Nagyoll heIyesisi hilkal vel. Az iskep znelen aIig oIvashal es/vagy eileIenzavaian iendezelIen. Nagyon sok es duiva heIyesisi hilja van. 2O4 MINTAFELADATOK IeIadallpusok 1. MsoIjon Ie szvegel. 2. Keszlsen vzIalol. 3. Cyujlsn ssze anyagokal, kepekel a lenvaI kapcsoIallan, es ividen fogIaIja ssze islan az oIvasollakal, Ilollakal. 4. Szveglnileses feIadal. A kioszloll szvegloI keszlsen ividellel. 5. Iislan egeszlsen ki kapoll vzIalol, szvegel, lil. 6. AIaklsa l gy a szvegel, hogy az lkizze veIenenyel a lenvaI kapcsoIallan. 7. Szveglovles. ovlse ki islan a szvegel lapaszlaIalaivaI. Iija Ie veIenenyel. 8. Cyujlsn szavakal es kifejezesekel egy adoll lenhoz. 9. IogaInazza neg keideseil islan egy neghaliozoll szveggeI kapcsoIallan. 1O. VIaszoIja neg islan a szveggeI kapcsoIalos keidesekel. 11. Keszlsen neIeliajzol. 12. Magyaizza neg negadoll szavak jeIenlesel. 13. Keiessen szinoninkal neghaliozoll szavakhoz. 14. MondalaIkols. AIkosson nondalokal negadoll szavaklI. 15. Szvegjavls. Iijon l heIyesen hils szvegel. 16. Cnads. Adjon cnel szvegnek. 17. SzvegaIkols (eIleszeIes, Ieis, jeIIenzes, nagnIeveI, isleIi lesznoI). 18. CondoIalok, veIenenyek, eizeInek, kepzelek kifejezese kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazsok foinjlan. Sll. 2O5 5ZVEGET PONTO5AN LER A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el OIvass es isluds. Az is jeIiendszeienek eIsajllsa. Az eszkzszinlu ishasznIal fokozalos legyakoiIsa. A lanuIl heIyesisi, nyeIvhasznIali es nyeIvheIyessegi isneielek aIkaInazsa. Szavak heIyes sszekapcsoIsvaI nondalaIkols. Nehny nondal sszekapcsoIsvaI szvegaIkols. HeIyes lesllails, ceiuzafogs. } Ils, eselIeg segedeszkz a Ilshoz (szenveg). } haIIs. MegfeIeIo fenyviszonyok. MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek, eselIeg sznlgep) es anyagok (papi, nunkafzel sll.). HeIyesisi keszseg. A heIyesis egy adoll nyeIv kznegegyezesen aIapuI szalIyiendszeie. A heIyesisi keszseg e iendszei szalIyainak isneielel es aIkaInazsl jeIenli. Lgyieszl isneielleIi eIenekloI (szalIyok, giannalikai kalegiik), nsieszl pszichikai jeIensegekloI (figyeIen, enIekezel, anaIgik) levodik ssze. SlaliI heIyesisi keszsegioI akkoi Iehel leszeIni, ha ullliak fejIellsege ieven az isneielleIi eIenekel aulonalikusan es iulinszeiuen kepes aIkaInazni az egyen. izonyos egyeileInu szalIyok a lanuIs soin aulonalikuss vInak, nsok (pI.: az egyleis) nehezsegel okoznak neg feInolleknek is. Iiecizils. Mozgskooidinci. A ponlos es oIvashal ishoz szkseg van: Ionlos leluisia, a leluk aIaklshoz es kapcsoIshoz: oIvashalsg, foIyanalossg, lelszelosseg, a leluk ainyai, a hosszanli vonaIak pihuzanossga, a leluk vonaIfoIylonossga. Szisia: kapcsoIs, szkz neglailsa (lelunyi), ekezelek. Mondalisia: a naig neglailsa. Szvegisia: ainyos eIheIyezes, liszlasg, iendezellseg. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Mondalokal aIkol (islan) Kilailan figyeI (koncenliIs) Rvid szvegel aIkol Iislan negfogaInazza veIenenyel nIIan feIdoIgozza a szvegel Lgyszeiu szveges vzIalol keszl 2O6 LnIekezel KieneIi a Ienyegel Lgyel konpelencik: Iiecizils IigyeIen sszponloslsa IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a feIadallpusok kzI azl, aniveI vizsgIni szeielnenk a ponlos is kepessegel. (Lsd: ninlafeIadalok.) 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a ponlos isl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcikal. 5. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal. 6. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 7. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 8. TeszleIjk nsokon is az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al NyeIvlan, heIyesis: e szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak. Munkalenp: az is selessege (az is selessege niall ponlok vonhalk Ie az sszleIjeslnenyloI). Hilk szna. Az ulasls es a feIadal negeilese. KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall. Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig). A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei. nIIsg. Ionlossg, piecizils: ekezelek, naigk lvoIsga, leluneiel sll. A feIadal eIvegzesenek idolailana. 2O7 LilekeIes KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg hillIan, vagy csak keves, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal lenne. A szveglen lll, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila es/vagy nehny, a szveg negeilesel nehezlo hila laIIhal. A szveglen sok hila van, a hilk lllszi nehezlik a negeilesl. A szveglen sok, a szveg negeilesel jeIenlosen nehezlo es/vagy akadIyoz hila laIIhal. MINTAFELADATOK C!zntt fc!adatnk 1. Iijon Ie diklIs uln szvegel. 2. MsoIjon Ie szvegel. 3. Keszlsen szveges vzIalol. 4. Cyujlsn ssze anyagokal, kepekel egy lenvaI kapcsoIallan, es ividen fogIaIja ssze islan az oIvasollakal, Ilollakal. 5. Szveglnileses feIadal: kapoll szvegloI keszlsen ividellel. 6. IogIaIja ssze egy dokunenlun Ienyegel nehny nondallan. 7. Iislan egeszlsen ki lenulaloll vzIalol, szvegel, lil. 8. AIaklson l gy szvegel, hogy az lkizze veIenenyel a lenvaI kapcsoIallan. 9. Szveglovles. ovlsen ki islan adoll szvegel lapaszlaIalaivaI. Iija Ie veIenenyel. 1O. Cyujlsn nondalokal, szavakal es kifejezesekel egy adoll lenhoz. 11. IogaInazza neg keideseil islan egy lenvaI kapcsoIallan. 12. VIaszoIjon neg islan szveggeI kapcsoIalos keidesekel. 13. Keszlsen neIeliajzol. 14. Magyaizza eI negadoll szavak jeIenlesel. 15. Keiessen szinoninkal negadoll szavakhoz. 16. MondalaIkols. AIkosson nondalokal negadoll szavaklI. 17. Szvegjavls. Iijon l heIyesen hils szvegel. 18. Cnads. Adjon cnel szvegnek. 19. SzvegaIkols (eIleszeIes, Ieis, jeIIenzes, nagnIeveI, isleIi lesznoI). 2O. CondoIalok, veIenenyek, eizeInek, kepzelek kifejezese kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazsok foinjlan. Sll. 2O8 RVID 5ZVEGET ALKOT (szvcga!knts rsban s szban) A szvegaIkolsi konpelencia az egyen azon kepessege, aneIynek seglsegeveI gondoIalail, eizeIneil nyeIvi eszkzk seglsegeveI zenelle foinIja a haIIgalhoz vagy az oIvashoz vaI eIjullals ceIjlI. A szvegaIkols konpelencija egyik leiIele a nyeIvi konpelenciknak, szoiosan sszefgg a konnunikcivaI. IejIeszlese isleIi szvegek eselelen eIvIaszlhalalIan az oIvass-ludslI, iIIelve a szvegeilesloI. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A szvegel a nondalok haInazlI a kohezi kInlzleli neg. Lzl a kohezil a szvegel aIkol eIenek jeIenlesenek szeives sszefggese es szeikezeli sszekapcsoIlsga lizloslja. A szveg egysegel lizlosl jeIenlesszinlu kapcsoIalleienles Ieggyakoiill eszkzei a kvelkezok: - leIjesen vagy ieszlen isnelIodo szavak, szszeikezelek, - szinonnk, - a szavak es szszeikezelek jeIenlese kzll Iehelseges nehny viszony (eIIenlel, ok- okozali viszony sll.), - a nondalok Iogikai-lailaIni eIiendezese (ok-okozal, IlaInos-konkiel sll.). A nondalok kapcsoIdsl lizlosl nyeIvlani, szeikezeli kapcsoIeIenek: - a lagnondalok kzlli kloszavak, - inulal szk (kInfeIe nevnsok, haliozszk), - egyel nyeIvlani viszonyl eIenek (igeiagozs, kzepfok sll.), Lls, haIIs epsege (eselIeg a Ilshoz segedeszkzk) isleIi szvegaIkolshoz. A piecz, eIes Ils fonlos az iinyloll nozgsfoIyanaloklan. KieneIlen fonlos az islanuIs soin. A Ieglll enlei vizuIis aIkal, oIvass, Ilvny ljn lud Ieghalekonyallan lanuIni. VizuIis eszIeIes: ninden, ani IlssaI kapcsoIalos. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is. A nyeIv isneiele. OIvass es isluds. Az enIekezel: a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges. Kognilv kepessegek szksegesek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepesseg, Iogikus gondoIkods, kvelkezlelo kepesseg). AlszliahI kepesseg: eIvonalkozlal kepesseg: az is is es az oIvass is eIvonl jeIekkeI doIgozik. Az oIvass szinlIunainak isneieleie, kepzeseie, feIisneieseie is szkseg van a lanuIl isjeIek, leluk feIisneiesehez, kepzesehez, sszeoIvasshoz, szavak, szszeikezelek jeIiendszeienek eIsajllshoz. A nondalzi isjeIek: ponl, keidojeI, feIkiIljeI isneiele es heIyes aIkaInazsa is fonlos a szveghu oIvasshoz. SzleIi kzIes eselen eilhelo, ailikuIIl leszedie, negfeIeIo hangeioie van szkseg. LszkzhasznIal az ishoz (pI. sznlgep, ieszkzk). 2O9 HeIyesisi keszseg: A heIyesis egy adoll nyeIv kznegegyezesen aIapuI szalIyiendszeie. A heIyesisi keszseg e iendszei szalIyainak isneielel es aIkaInazsl jeIenli. Lgyieszl isneielleIi eIenekloI (szalIyok, giannalikai kalegiik), nsieszl pszichikai jeIensegekloI (figyeIen, enIekezel, anaIgik) levodik ssze. SlaliI heIyesisi keszsegioI akkoi Iehel leszeIni, ha ullliak fejIellsege ieven az isneielleIi eIenekel aulonalikusan es iulinszeiuen kepes aIkaInazni az egyen. izonyos egyeileInu szalIyok a lanuIs soin aulonalikuss vInak, nsok (pI. az egyleis) nehezsegel okoznak neg feInolleknek is. Szkincs. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Tiszln, eilhelen leszeI Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl Megeili a kapoll infoincil Visszaadja az oIvasollakal Keidesekel lesz feI Mondalokal aIkol OIvashalan i Szvegel ponlosan Iei Szvegeiles nIIan feIdoIgozza a szvegel Lgyszeiu szveges vzIalol keszl Tni fogaInazs kepessege KieneIi a Ienyegel Logikus gondoIkods: feIisneii az aIapvelo sszefggesekel Lgyel konpelencik: IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg IigyeIen sszponloslsa Tni fogaInazs keszsege a Ienyeges eIenek konnunikcijhoz Mozgskooidinci A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzunk neg iinyl szenponlokal ivid szvegaIkolssi feIadalhoz (pI. nIIan ijon ivid IeveIel, fogaInazza neg veIenenyel es eiveil sll.). 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a szvegaIkolsl. A nagyoll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 21O 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil. 5. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal. 6. Haliozzuk neg a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal. 7. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 8. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 9. DoIgozzunk ki jeIIesi iendszeil. 1O. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek |ehetseges stemont]al TailaIon. Ioinai jegyek, hangnen, szvegfeIeples. Szkincs, kifejezesnd. NyeIvlan, heIyesis. IeIlell keidesekie adoll heIyes vIaszok szna. Hilk szna. Az ulasls es a feIadal negeilese. KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal vegzese aIall. Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig). A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei. nIIsg. A nunkafoIyanal leivszeiusege. Ionlossg, piecizils. Munkalenp. A feIadal eIvegzesenek idolailana. NonveilIis jeIzesek: hangeio, hangsIy, hangIejles sll. LilekeIesi skIa Tarta!nm KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A jeIIl a konnunikcis ceIokal negfeIeIoen vaIslolla neg. A jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A jeIIl a konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. Az aIapvelo konnunikcis ceIl nen eii eI a jeIIl. 211 FnrmaI jcgyck s hangncm, fc!pts KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg foinai jegyei leIjesen negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Van heIyes negszIls, dlun, eIksznes es aIis. A szveg feIeplese Iogikus. A gondoIali lagoIs negfeIeIo: van levezeles, ligyaIs es lefejezes. A szveg foinai jegyei kisell hilkkaI, de negfeIeInek a kzIesi szndeknak. A szveg feIeplese, az iinyl szenponlok eIiendezese nagyieszl Iogikus. A jeIIl ieszlen lagoIja gondoIalail: van levezeles vagy lefejezes. A szveg foinai jegyei nagyjlI negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Van heIyes negszIls es aIis. A dlun es az eIk- sznes hils vagy hinyzik. A jeIIl nen liekszik a gondoIali lagoIsia: hinyzik a levezeles es a lefejezes. Az isnu neg szvegnek lekinlhelo, li a nondalok lll heIyen nen kapcsoIdnak egynshoz. A szveg foinai jegyei nen feIeInek neg a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Hinyzik vagy nen heIyes a negszIls es/vagy az aIis. Nen jll Ielie szveg. A nondanivaI nen Iogikus eIiendezesu, a gondoIalok eselIegesen kvelik egynsl. Az isnu lagoIalIan es llekinlhelelIen, lInyonieszl izoIIl nondalok haInazlI II. 5zkIncs, kIfcjczsmd KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szvegel a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell Iexikai ponlalIansgok nen nehezlik a negeilesl. A szvegel nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. MegfigyeIhelo a jeIIl vIlozalos szhasznIala, li nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. A szveg szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. A szveglen feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. 212 Nyc!vtan, hc!ycsrs KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. A szveg hillIan vagy csak keves, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal lenne. Tllnyiie egyszeiu, de neha vIlozalos nyeIvlani sliuklikal is hasznI. A szveglen lll, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila es/vagy nehny, a szveg negeilesel nehezlo hila laIIhal. Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. Rendszeiszeiu hilkal ejl. A szveglen sok hila van, a hilk lllszi nehezlik a negeilesl. A szvegel a szinlnek nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. A szveglen sok, a szveg negeilesel jeIenlosen nehezlo es/vagy akadIyoz hila laIIhal. MINTAFELADATOK 1/a rsbc!I szvcga!knts Keides, piolIena isleIi negvilalsa, a lena lll nezoponl eilekeIesel is naglan fogIaI nII veIeneny, IIsponl, kvelkezleles negfogaInazsa az eiveIes ndszeieveI. Tjekozlal, eiveIo, naxinun egyoIdaIas essze lpus szvegek Ieliehozsa kInlzo lenklan (pI. a szakna jvokepe, nindennapi eIelvileI dnlesheIyzelei, enleii kapcsoIalok, eikIcsi keidesek, eizeInek, piolIenaheIyzelek keidesei, vIaszai, lnegkonnunikci, inleinel, sll). MuaIkolsok (pI. kIleszel, sznhz, fiIn, kinyezel, ligyi viIg, kepzonuveszel, zene) keIlelle hanguIal, eIneny, veIeneny, IIsponl, eilekeIes kifejezese ividen. HivalaIos isnuvek (pI. hozzszIs, pIyzal, IeveI, neIeliajz, keiveny) eIkeszlese es szeikezeli, lailaIni, nyeIvi noininak aIkaInazsa, sll. 1/b Bcszd, szbc!I szvcga!knts Rvid szleIi szveg aIkolsa negadoll lenlan, heIyzelnek negfeIeIon. Iiezenlci egy adoll lenlan. 213 IR5BAN MEGFOGALMAZZA VELEMENYET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Isneiel a lenvaI kapcsoIallan. TapaszlaIal. Lp Ilszeiv, eselIeg segedeszkzk (szenveg). izlos szen- es kezkooidinci, a finonnozgsok iulinja. Az is jeIiendszeienek eIsajllsa, slaliI leluisneiel. HeIyesisi keszseg. MegfeIeIo fenyviszonyok. Az eszkzszinlu ishasznIal fokozalos legyakoiIsa. A nyeIv isneiele. MegfeIeIo eszkzk (ieszkz, negfeIeIo nagassg aszlaI, szek, sznlgep, leIefon, sll.) es anyagok (papi, nunkafzel, sll.). Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele. Az eIvisok ponlos eileInezese. Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz Iogikus gondoIkods. Kilail figyeIen, hogy a jeIIl kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A feIadal eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni. nIIsg. LenyegkieneIes. NyeIvi ludalossg, szalIyok isneiele. nlizaIon az nII veIeneny negfoinIshoz. Tjekozollsg, lapaszlaIal az adoll lenvaI kapcsoIallan. LiveIesi lechnikk isneiele. Az isleIi konnunikci szalIyainak, noininak isneiele. NezoponlvIls. MegfigyeIesi kepesseg. 214 A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| MegfogaInazza vIaszl / MegfogaInazza veIenenyel lapaszlaIalail (islan) Megeili a kapoll infoincil Mondalokal aIkol (islan) IigyeIenle veszi nsok veIenenyel Kilailan figyeI (koncenliIs) Rvid szvegel aIkol Iislan negfogaInazza veIenenyel nIIan feIdoIgozza a szvegel Lgyszeiu szveges vzIalol keszl Szvegeiles OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei LIoleIelnenlesen konnunikI Lgyel konpelencik: LiveIes keszsege LnIekezokepesseg IogaInazsi keszseg Kiilikus gondoIkods Iiecizils VisszacsaloIsi keszseg Kvelkezlelesi kepesseg llekinlo kepesseg Rendszeiezo kepesseg Okok feIlisa HeIyzelfeIisneies MegfigyeIokepesseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzunk neg iinyl szenponlokal a feIadal eIvegzesehez. (II. nIIan ijon IeveIel, fogaInazza neg veIenenyel es eiveIjen sll.) Haliozzuk neg azl a lenl (eIneny, oIvasnny, negfigyeIes), aniveI kapcsoIallan eIvijuk az nII veIenenyaIkolsl. Ionlos, hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek, lapaszlaIalnak kzeI negfeIeIo lenl vIasszunk. 2. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a szvegaIkolsl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl. 3. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 4. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil. 215 5. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal. 6. Haliozzuk neg a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal. 7. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 8. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 9. DoIgozzunk ki jeIIesi iendszeil. 1O. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek |ehetseges stemont]al Ertkc!sI szcmpnntnk Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok. L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl gondoIalail. Inkll csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e gondoIalail. Lzek a gondoIalok nennyiie egyediek. TailaIon: hny iinyl szenponlia leil ki, es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal, hogyan vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal. Ioinai jegyek: hangnene negfeIeI-e a cnzellhez vaI viszonynak es a kzIesi szndeknak. SzvegaIkols: Iogikus-e a szveg gondoIalnenele, azaz az iinyl szenponlok, vaIaninl az ezekhez kapcsoId gondoIalok eIiendezese, negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e levezeles, ligyaIs es lefejezes, hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil, negfeIeIo-e a foinai lagoIs. Szkincs, kifejezesnd: negfeIeI-e a jeIIl IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi szndeknak, negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos). NyeIvlan, heIyesis: negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak, negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles). Az ulasls es a feIadal negeilese. KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall. Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig). A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei. nIIsg. A nunkafoIyanal leivszeiusege. Ionlossg, piecizils. Munkalenp. A feIadal eIvegzesenek idolailana. 216 LilekeIesi skIa EgynI v!cmnyfnrm!s (crcdctI, krcatv, n!! gnndn!atnk rvckkc! Is a!tmasztva) KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveglen leIjes neileklen eivenyesI a jeIIl sajl, nII veIenenye, egyedi gondoIalai. VeIenenyel eivekkeI lnaszlja aI, peIdkkaI, ulaIsokkaI. A szveglen eivenyesI az nII veIenenyfoinIs is. Neha lnaszkodik nsok gondoIalaiia, veIenenyeie. A szveglen csak ieszlen vaIsuI neg az nII veIenenyfoinIs. Inkll ninosl, es nen jeIIenzo, hogy eivekkeI is aIlnaszloll veIenenyl foinI. A szveglen a jeIIl L/1. sz.. veIenenye egyIlaIn nen eivenyesI. Tarta!nm KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A vizsgz a konnunikcis ceIokal (pI. szalalos negfogaInazs) negfeIeIoen vaIslolla neg. A vizsgz a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. AIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. FnrmaI jcgyck s hangncm KIv! Mcgfc!c! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg foinai jegyei leIjesen negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Van heIyes negszIls, dlun, eIksznes es aIis. A szveg foinai jegyei negfeIeIoek. Csak kisell hilk foiduInak eIo a szveglen. A szveg foinai jegyei nagyjlI negfeIeInek a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Nagyoll hinyossgok is eIofoiduInak. II. IeveI eselen hinyzik a heIyes negszIls, az aIis. A dlun es az eIksznes hils vagy hinyzik. A szveg foinai jegyei nen feIeInek neg a szvegfajlnak, hangnene a kzIesi szndeknak es a cnzellhez vaI viszonynak. Hinyzik vagy nen heIyes a negszIls es/vagy az aIis sll. 5zkIncs, kIfcjczsmd KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szvegel a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell Iexikai ponlalIansgok nen nehezlik a A szvegel nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. Lgyszeiu es iilkllan vIlozalos szhasznIal is negfigyeIhelo. A szveg szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen A szveglen feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy 217 negeilesl. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. nehezlik a negeilesl. akadIyozza a negeilesl. 5zvcga!knts KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg feIeplese, az iinyl szenponlok eIiendezese Iogikus. A gondoIali lagoIs negfeIeIo: van levezeles, ligyaIs es lefejezes. A jeIIl negfeIeIoen hasznIja a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil: Ieliejn a szvegkohezi. A foinai lagoIs negfeIeIo. A szveg feIeplese, az iinyl szenponlok eIiendezese nagyieszl Iogikus. A gondoIali lagoIs negfigyeIhelo, pI. van levezeles vagy lefejezes. A jeIIl nagyieszl negfeIeIoen hasznIja a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil. A nondalok nagyieszl szeivesen kapcsoIdnak egynshoz. A nondanivaI nen nindenll Iogikus eIiendezesu. A jeIIl nen liekszik a gondoIali lagoIsia: hinyzik a levezeles es a lefejezes. Az isnu neg szvegnek lekinlhelo, li a nondalok lll heIyen nen kapcsoIdnak egynshoz. Nen jll Ielie szveg. A nondanivaI nen Iogikus eIiendezesu, a gondoIalok eselIegesen kvelik egynsl. Az isnu lagoIalIan es llekinlhelelIen, lInyonieszl izoIIl nondalok haInazlI II. Nyc!vtan, hc!ycsrs KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. A szveg hillIan, vagy csak keves, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal lenne. MegfigyeIhelok az egyszeiu nyeIvlani sliuklik neIIell a vIlozalos nyeIvlani sliuklik hasznIala es a vIlozalos nondalszeikeszles is. A szveglen lll, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila es/vagy nehny, a szveg negeilesel nehezlo hila laIIhal. Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. Rendszeiszeiu hilkal ejl. A szveglen sok hila van, a hilk lllszi nehezlik a negeilesl. A szvegel a szinlnek nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. A szveglen sok, a szveg negeilesel jeIenlosen nehezlo es/vagy akadIyoz hila laIIhal. 218 MINTAFELADATOK 1. Fnga!mazza mcg v!cmnyt IeIadallpusok 1. IogaInazza neg islan, hogy ni a veIenenye egy kepioI. 2. Kepgyujles, cikkgyujles: gyujlsn ssze anyagokal, kepekel adoll lenvaI kapcsoIallan, es ividen ija Ie veIenenyel. 3. Iejezze ki gondoIalail, veIenenyel, eizeIneil kInlzo nezoponloklI ividell fogaInazs foinjlan, adoll lenvaI kapcsoIallan. 4. Adoll lenvaI kapcsoIallan oIvasson eI inleineles jsgcikkel. LIoIvashalja az oIvask hozzszIsail is. Lzl kveloen keijk, hogy fogaInazza neg a sajl veIenenyel a cikkeI kapcsoIalosan. 5. Meghaliozoll szakniI 2 even leII negIenel cikkekel oIvasson eI, es fogIaIjon IIsl, hogyan Ilja a szakna jeIenIegi heIyzelel. 6. MiIyen ennek a szaknnak a jvokepe` Iislan fogaInazza neg gondoIalail. Sll. 219 NLLAN FELDOLGOZZA A 5ZVEGET A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Az oIvasshoz szkseg van: OIvass kepessegeie (Isd: oIvassi konpelencik). Lp Ilszeivie, eselIeg segedeszkzkie (szenveg). MegfeIeIo fenyviszonyokia. A koncenlicihoz a kinyezeli zajok kikszlIeseie, cskkenleseie. A nyeIv isneieleie. Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneieleie. A szvegeilesl lizonyl feIadalok negfeIeIo szleIi /isleIi insliuIsia (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI). A szveg feIdoIgozshoz szkseg van: A szveg negeileseie. Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz Iogikus gondoIkodsia. A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessegeie. A szveg feIdoIgozshoz, a nuveIelek vegzesehez szkseges az insliukci ponlos negeilese es a fogaInak isneiele. (II. MiIyen Iogikai-lailaIni viszonyl jeIInek kInlzo nondalok aIhzoll kloszavai: neIIeiendeIoi vagy aIiendeIoi). nIIsgia. LenyegkieneIesie. Szkincsie. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak. Lgyszeiu szveges vzIalol keszl: a szvegeiles eIofeIleleIe a szveg vzIalos Ieisnak. Rvid szvegel aIkol: a szvegeiles eIofeIleleIe a Ienyeg kieneIesenek. IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel: az ok-okozali sszefggesek lIlsa szkseges a szveg feIdoIgozshoz. OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei. Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz szkseges. Keidesekel lesz feI: anennyilen a feIadal az, hogy legyen feI keidesekel a szvegie vonalkozan. Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan): anennyilen a szveg eIoIvassl kveloen szlan, vagy islan, vagy szeiepjlek seglsegeveI eIIenoiizzk a szvegeilesl. Iislan negfogaInazza a veIenenyel. Kilail figyeIen, hogy kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A feIadal eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni. Seglsegel kei, anennyilen nen lud lovllhaIadni a feIadallaI. 22O Tiszln, eilheloen leszeI: anennyilen a feIadal negoIdsl szlan keII isneilelni. AilikuIIva leszeI: anennyilen a feIadal negoIdsl szlan keII isneilelni. Megeili nsok konnunikcijl. MegfogaInazza vIaszl, veIenenyel, lapaszlaIalail. Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel a szveg szleIi vagy szeiepjleklan lileno feIdoIgozsakoi. Szveg-feIdoIgozsi levekenysegi szinlek IeIisneies LIvihal a szveglen Ievo infoinci azonoslsa. A keieses iinyuIhal a szveg egy szavia, kifejezeseie, nondalia. Lgyszeiu kvelkezleles Az azonoslson lI kepes egyszeiu kvelkezlelesie, kapcsoIni es inlegiIni ludja az infoincikal. Kepes kvelni a nagyoll egysegek gondoIalnenelel, negeili a hivalkozsokal es az ulaIsokal az eIoznenyekie. InlegiIs LegaIll hion infoincil sszekapcsoI, lonyoIuIlall szvegsszefggesekel is feIdoIgoz. Kepes szvegnagyaizalia es sszegzesie, llIzalok es lik eileInezeseie. KonpIex hlleiisneielek aIkaInazsa A szveg negeilesehez, az inpIicil lailaIon feIfedezesehez szkseg van konpIex hlleiisneielek aIkaInazsia. Ms szvegekel is hozzkapcsoI: asszocicivaI, inlegiIssaI, kiegeszlesseI, sll. Magas fogaIni negeiles, gondoIalisg szkseges a feIdoIgozshoz. A szveglpusok is eIleioek Iehelnek: a) Az eIleszeIo szvegek cseIeknenyes lilenelek (peIduI nese, noveIIa, lIeis, ludsls). L szveglpus jeIIenzoje IlaIlan a lilenelnonds, a szvegnek az oIvasia gyakoioIl eizeIni halsa, a szeizo szeneIyes hangveleIe, az enleii kapcsoIalok, cseIekedelek Ieisa. Az eIleszeIo szveg aIkaInas aiia, hogy szeneIyes vIaszadsia keszlessen. l) A nagyaiz-isneielkzIo szvegek ceIjuk szeiinl - a lanknyvi szvegekhez hasonIan - a lanuIsia, isneielleijeszlesie sznl szvegek lpushoz lailoznak. }eIIenzojk a IegkInfeIell lenakile (a leineszel viIga, fIdiajz, lileneIen, kinyezelvedeIen, lisadaIonludonny, szalIyzalok, sll.) lailoz lenyek, isneielek ligyszeiu kzIese, a kzllk Ievo sszefggesek nagyaizala, a lenyekloI Ieszuihelo kvelkezlelesek eivekkeI, lizonylssaI vaI aIlnaszlsa. L szvegekel nondanivaIjuk viIgos, Iogikus negfoinIsa jeIIenzi, ligyuk, lenjuk szeiinl Ienyegelen linil feIIeIhelnek, ani a vizsgIl koioszlIyhoz kzeI II, eidekIodesie sznol lail, eselIeg ni isneios lena. c) A dokunenlun lpus szvegek IlaIlan gyakian giafikusan is negjeIenlell lenyekel kzInek, funkcijuk szeiinl Ienyegelen hasznIali ulaslsok. A nindennapi eIellen gyakian laIIkozunk iIyenekkeI (peIduI iaiend, leikepvzIal, neneliend, gygyszei hasznIali ulaslsa, idojisjeIenles giafikus lizoIsa, kzveIeneny-kulalsi adalok, jlekszalIyok, ulaslsok), s a lanuIsia sznl szvegek kielen is gyakian aIkaInazoll infoincifoiisok ezek. A kInlzo szveglpusok negeilese ns es ns oIvassi slialegil kveleI neg az oIvaslI. Lnnek egyik oka a szveg sliukliakepzo eIeneilen keiesendo, aneIyek az aIlliak Iehelnek: 221 5truktrakpz c!cmck: - a lenk egynsulnisga - ok-okozali kapcsoIalok - idoleIi viszonyok - leileIi viszonyok - hieiaichia szeiinli eplkezes - sszehasonIlsok - Ienyeges es nen Ienyeges eIenek kapcsoIala A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a feIadal ceIjl, az iinyl szenponlokal a feIadal eIvegzesehez. 2. Haliozzuk neg azl a szvegel (dokunenlun, Ieis, nuszaki Ieis, szalIyzal), aneIyel feI keIIdoIgoznia a jeIIlnek. Ionlos, hogy a jeIIl eIelkoinak, eIozeles isneieleinek, lapaszlaIalnak kzeI negfeIeIo lenl, szvegel vIasszunk. 3. Haliozzuk neg a feIadal lpusl. 4. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a szvegaIkolsl. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen kInlzo lpus feIadalokal jeIenl. 5. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 6. IogaInazzuk neg ponlosan az insliukcil. 7. Vegezzk eI sajl nagunk a feIadalol/feIadalokal. 8. Haliozzuk neg a Iehelseges viseIkedesi negnyiIvnuIsokal. 9. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesi jeIIenzokel, kiileiiunokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 1O. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 11. DoIgozzunk ki jeIIesi iendszeil. 12. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok. L szenponlon leII azl eilekeIjk, hogy nennyiie kepes a jeIIl nIIan negfogaInazni sajl gondoIalail. Inkll csak ninosl, vagy eivekkeI is aIlnaszlja-e a gondoIalail. TailaIon: hny iinyl szenponlia leil ki, es negfeIeIoen ligyaIla-e azokal, hogyan vaIslolla neg a konnunikcis ceIl/ceIokal. SzvegaIkols: Iogikus-e a szveg gondoIalnenele, azaz az iinyl szenponlok, vaIaninl az ezekhez kapcsoId gondoIalok eIiendezese, negfeIeIo-e a gondoIali lagoIs, azaz van-e levezeles, ligyaIs es lefejezes, hogyan hasznIja a jeIIl a szvegsszefgges lailaIni es nyeIvi eIeneil, negfeIeIo-e a foinai lagoIs. 222 Szkincs, kifejezesnd: negfeIeI-e a vizsgz IlaI hasznIl szkincs a lennak, a szilucinak, a szeiepnek es a kzIesi szndeknak, negfeIeI-e a szhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalos). NyeIvlan, heIyesis: negfeIeI-e a jeIIl IlaI Ieliehozoll szveg a nondallan, az aIaklan es a heIyesis noininak, negfeIeI-e a nyeIvhasznIal a kveleInenyeknek (nennyiie vIlozalosak a nyeIvlani sliuklik es a nondalszeikeszles). HeIyes vIaszok szna. Teves vIasz (eIen). Hinyz vIasz (eIen). Az ulasls es a feIadal negeilese. KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall. Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig). A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei. nIIsg. A nunkafoIyanal leivszeiusege. Ionlossg, piecizils. Munkalenp. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A szveg eIoIvassl kveloen leIjesen nIIan, pieczen negoIdja a feIadalokal. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. Nen eilelle neg a szvegel. LilekeIesi skIa EgynI v!cmnyfnrm!s (crcdctI, krcatv, n!! gnndn!atnk rvckkc! Is a!tmasztva) KIv! Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A jeIIl konnunikcijlan leIjes neileklen eivenyesInek sajl, nII veIenenye, egyedi gondoIalai. VeIenenyel eivekkeI lnaszlja aI, peIdkkaI, ulaIsokkaI. Csak ieszlen vaIsuI neg az, hogy nIIan foinI veIenenyl a jeIIl. Inkll ninosl, es nen jeIIenzo, hogy eivekkeI is aIlnaszloll veIenenyl foinI. LgyIlaIn nen eivenyesInek a jeIIl nII gondoIalai. Tarta!nm KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! 223 A vizsgz a konnunikcis ceIokal (pI. szalalos negfogaInazs) negfeIeIoen vaIslolla neg. A vizsgz a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. AIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. 5zkIncs, kIfcjczsmd KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! A jeIIl konnunikcijl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. Az eIofoiduI kisell Iexikai ponlalIansgok nen nehezlik a negeilesl. A jeIIl konnunikcijl nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. A vizsgz liekszik a vIlozalos szhasznIalia. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. Szkincse egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. Szkincse szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. Nyc!vtan, hc!ycsrs KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. A jeIIl konnunikcija hillIan, vagy csak keves, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila laIIhal lenne. VIlozalos nyeIvlani sliuklikal is hasznI az egyszeiuek neIIell. A szveglen lll, a szveg negeilesel nen nehezlo nyeIvi (nondallani, aIaklani, heIyesisi) hila es/vagy nehny, a szveg negeilesel nehezlo hila laIIhal. Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es/vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. Rendszeiszeiu hilkal ejl. A jeIIl konnunikcijlan sok hila van, a hilk lllszi nehezlik a negeilesl. A jeIIl konnunikcija nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. Konnunikcijlan sok, a szveg negeilesel jeIenlosen nehezlo es/vagy akadIyoz hila laIIhal. 224 MINTAFELADATOK 1/a 5zvcgrts s szvcgfc!dn!gnzs IeIeIelaIkol feIadalok (nyIl vegu, kifejlos) LIonye: ponlosallan negludjuk, hogy a jeIIl hogyan eileInezle a szvegel. Hlinya: nehezell eilekeIni a feIadalok vegiehajlsl. Az eIoIvassl kveloen nondja eI azl, aniie enIekszik (enIekezel, IenyegIls, figyeIen). Mondja eI az oIvasoll szveg Ienyegel (IenyegkieneIes). Mondja eI egy nsik szeneIynek, hogy ni voIl a szveg zenele. (A Ienyeges eIenek kzI vIassza ki a Iegfonlosallal.) Hzza aI a szveglen az isneielIen szavakal. Mil jeIenlenek az aIlli idegen eiedelu szavak (nuveIlseg). IeIda: pioduklun: leinek, eiedneny neliopoIis: nagyvios, viIgvios konpIex: sszelell, lllielu Adhal 3, 2, 1, O ponl. 3 j vIaszeIen = 3 ponl, 2 j vIaszeIen = 2 ponl, 1 j vIaszeIen = 1 ponl. Teves, hinyz vIasz = O ponl. Mil jeIenlhelnek a szveglen laIIhal szakkifejezesek (ljekozollsg). Keszlsen egy sszefogIaIsl (IenyegkieneIes). Iija Ie keideseil (keidezes kepessege). VIaszoIjon a sajl vagy nsok IlaI feIlell keidesekie (lni negfogaInazs kepessege, IenyegIls). Keszlsen lil. Keszlsen jegyzelel, vzIalol. IeIda: Keszlse eI ....................... cnu szvegiesz vzIall! VzIala IegaIll hal ponllI IIjon! Lehelseges vzIal: 1. A vios nen nagyia noll faIu 2. KoncenliIds: a) vaIIsi l) uiaIni c) szeIIeni 3. IIIeszkedes a fIdiajzi kinyezelle: a) keieskedeIni lvonaIak l) vedeIni szenponlok 4. A viosfaI szeiepe: 225 a) eIhalioIds l) kalonai vedeIni funkci c) kzigazgalsi hali 5. Kzssegi konnunikci: a viosla liekvok iinylsa, a vios eIelenek szalIyozsa 6. Lszlelikai igeny: a) vonzeio l) lails fennnaiads c) lefogads d) kisugizs Adhal 6, 5, 4, 3, 2, O ponl. 1 ponl nen adhal. 6 eileInes kzIes = 6 ponl, 5 eileInes kzIes = 5 ponl, 4 eileInes kzIes = 4 ponl, 3 eileInes kzIes = 3 ponl, 2 eileInes kzIes = 2 ponl, csak egy kzIes, hinyz vIasz = O ponl. IndokoIja hion eivveI lenavIaszlsunkal. LileInezze az aIlli kifejezesekel: pI. a vios aicuIala (negoIds: a vios azon jeIIenzoinek sszessege, aneIy a vaIIs, kuIlia, a gazdasg, az oll eIo enleiek lisadaIni viszonyai, a ludonny, a lechnika es a nuveszelek halsia aIakuIl) sll. IeIeIelvIaszl feIadalok (zil) igaz/ hanis IIls egynshoz iendeIes Iija a kvelkezo lenyek neIIe, hogy neIyik kinek a nevehez fuzodik! - a gazdknak engedeIyl adoll a loineiesie - II. }zsef - neg akaila vedeni a viosl a likloI - Slaihenleig - szaladd lelle a keieskedesl i es idoponl vonalkozslan - II. }zsef - szzadokkaI koillan eIl, ninl a nsik enIlell szeneIy - Slaihenleig 4 j negoIds: 4 ponl 3 j negoIds: 3 ponl 2 j negoIds: 2 ponl 1 j negoIds: 1 ponl O j negoIds: O ponl 226 lllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik liaeIenzes esenenyek soiiendle iaksa szveg ieszeinek soilaiendezese hinyos nondalok kiegeszlese iIIeszles (piosls) egyszeiu vIaszls 227 EGY5ZER 5ZVEGE5 VZLATOT KE5ZT A ivid szveges vzIal, az eiedeli szveg ainyos kicsinylese. A vzIal segl az eIsajlloll anyag Ienyeges eIeneinek, lovll azok sszefggeseinek feIidezeselen. Az eIsajlls es feIidezes gondoIali nodeIIje, aneIy lena- es szeneIyfggo. Tpusai: 1. 5zvcgcs Tipikus foinja a lekezdesekie, aIponlokia lagoIl vzIal, aneIy Ieginkll foIyanalok Ieisia aIkaInas. MininIis eszkzkeszIele a hagyonnyos isleIi jeIIesek hasznIala, de lovIhel sznekkeI, nyiIakkaI, egyel jeIIesekkeI. 2. Fn!yamatbra TagoIl szeikezelu, nen jeIIenzo, hogy leIjes nondalokal, inkll kieneIl kuIcsfogaInakal hasznI, es azok sszefggeseil ija Ie a foIyanallia. KieneIlen epl a vizuaIilsia, a fenl es Ienl, a jollia es laIia, a leIjell kezdve, haslokia lagoIva, sll. negjeIenlesnek ni nnaglan is eileInezo, figyeInel iinyl szeiepe van. A foIyanalokon kvI a sliuklik lenulalsia aIkaInas. Lnnek nininI foinja csak a kuIcsfogaInakal lailaInazza, sol eselIeg csak azok ividlesel, es az sszekapcsoIsia, viszonyok kifejezeseie lllnyiie sajl kdokal hasznI. 3. A!hzs, snrkIcmc!s Sajlos vzIalfoina, lanknyvi negoIds a leIjes szveg, aneIy azonlan vaIaniIyen vizuIis kieneIesseI leszi Ilhalv a kuIcsszavakal, gy azok sszeoIvasva egy szvegen leIIi szvegkenl adjk a vzIalol. 4. Tb!zat Cyakoii negoIds a llIzalla, haslokla szeikeszles, ezek sszehasonIlsia, egyidejuseg, iIIelve idoleIi vIlozsok eizekeIleleseie is aIkaInasak. A llIzal oszIopainak fejIecei az eIenzendo szenponlokal jeIenlik neg, soiai pedig a negkInlzlelo jegyekel. 5. Gnndn!atnk trkpc A "CondoIalok Teikepe" (Mind Map) ndszeil eiedeliIeg a jegyzeleIesl, lanuIsl, enIekezesl seglo eszkzkenl doIgozla ki Tcni 8uzan. }I hasznIhal kepzes vagy eIoads vzIalakenl. A ndszei a kepi es asszocialv nukdesie epl. Az oIvasoll anyagol vizuIisan jeIenli neg. Az oIvassi-isi keszsegel nen javlja, hanen az oIvasoll anyag feIdoIgozsl es negjegyzesel segli eIo. A "CondoIalok Teikepe" eIkeszlesekoi a lena keiI a kzepponlla, es innen gaznak eI a hozzkapcsoId aIlenk vagy gondoIalok. Lzekhez jall eIgazsok csalIakozhalnak. A jegyzeleIes szveges vagy iajzos foinlan lilenik, az egyen igenye es kiaIakuIl szoksa szeiinl. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lp Ilszeiv, eselIeg segedeszkzk a Ilshoz (pI. szenveg). } haIIs. MegfeIeIo fenyviszonyok. A nyeIv isneiele. LizekeIes. A kIviIg eIeneinek, az ezekioI eikezo ingeiinfoinciknak eizekeinkkeI lileno fizikai, idegi leineszelu negiagadsa (Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls). A vizuIis, akuszlikus, lakliIis, heIyzel- es nozgseizekeIesloI, kInlzo nodaIilsok feIfogslI addik a foink, ainyok, iinyok, leidinenzik eizekeIese. Igg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. 228 A vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla iendezi a doIgokal, ludalunk pedig a foIyanalos lapaszlaIalszeizes soin aulonalikusan iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is. Kognilv kepessegek az infoinci feIdoIgozshoz. Sz- es jeIenleslailaInak eileInezesehez szkseg van kognilv, nenlIis kepessegekie (anaIizI, szinlelizI kepessegie, Iogikus gondoIkodsia, kvelkezlelo kepessegie). LenyegkieneIesie, a Ienyeges es IenyegleIen infoincik negkInlzlelese ceIjlI. Az ok-okozali sszefggesek feIdoIgozshoz Iogikus gondoIkodsia. A kvelkezlelesek Ievonsnak kepessegeie. Kilail figyeIen is szkseges, hogy kepes Iegyen figyeIne hossz lv fennlailsia. A feIadal eIvegzeseie koncenliIva kepes Iegyen a kinyezeli halsokal kikszlIni. LnIekezel: a veilIis lailaInak negoizesehez, feIidezesehez, a ivid- es hossz lv neniilan lioIl infoincik nennyisegi feIidezesehez szkseges. OIvass kepessege. Iis kepessege. A szvegeilesl seglo negfeIeIo szleIi insliuIs (piecz, ponlos, eilhelo negfogaInazs, negfeIeIo hangeioveI). A szveg negeilese. MegfigyeIokepesseg, vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a negisneies IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a doIgok luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI. HeIyesis kepessege. Szakszveg eselen a szakkifejezesek isneiele. nIIsg. A lapaszlaIalon lI szkseges a vzIalkeszles gyakoiIsa is. Kiealivils. Munkaeszkzk (ieszkzk, szek, iaszlaI, sll.). A konpelencia fejIeszlhelo. LIoadsokal lnogal fIik, piezenlcik, kioszloll szveges vzIalok, ivid neIIekIelek, llIia il vzIal segli a negeilesl, es ninlakenl szoIgInak a vzIal keszlesehez. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Megeili a kapoll infoincil: a szvegeiles eIofeIleleIe a feIdoIgozsnak Rvid szvegel aIkol: a szvegeiles eIofeIleleIe a Ienyeg kieneIesenek LenyegkieneIes: a Ienyeges es a IenyegleIen infoincik negkInlzleleseie IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel: az ok-okozali sszefggesek lIlsa szkseges a szveg feIdoIgozshoz OIvashalan i / Szvegel ponlosan Iei Iiecizils: a szveg ponlos eIoIvasshoz es a szveg aIapos feIdoIgozshoz Megeili nsok konnunikcijl: a szveg negeilesehez MegfogaInazza vIaszl 229 Visszaadja az oIvasollakal Mondalokal aIkol Lgyel konpelencik: Iiecizils IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg Kvelkezlelesi kepesseg IigyeIen sszponloslsa llekinlo kepesseg Rendszeiezo kepesseg A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. A ceInak negfeIeIoen vIasszunk ki egy negfeIeIo hosszsg es nehezsegu szvegel. 2. CondoIjuk vegig, hogy hny Ienyeges eIene van a szvegnek. 3. Iijuk Ie a Ienyeges eIenekel. 4. Haliozzuk neg a Ienyeges eIenek kzI a fo-, es aIponlokal. 5. Keszlsk eI az eIenek sliuklijl. 6. RendeIjnk a fo - es aIponlokhoz, a negfigyeIl jeIIenzokhz ponleilekekel. 7. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 8. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 9. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna = hny Ienyeges eIenel haliozoll neg Hilk szna = hny IenyegleIen eIenel haliozoll neg Idolailan = a feIadal eIvegzesenek idolailana Hinyz eIenek SzvegaIkols Szkincs, kifejezesnd NyeIvlan, heIyesis Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall 23O Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg Munkalenp A feIadal eIvegzesenek idolailana LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! TeIjesen nIIan, pieczen, szveges vzIallan igzli a Ienyeges fo- es aIponlokal. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Tll IenyegleIen eIenel is igzl a vzIallan. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. Nen eilelle neg a szvegel. Nen kepes kieneIni es vzIallan igzleni a Ienyeges eIenekel. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. 231 MINTAFELADATOK 1. Egyszcr szvcgcs vz!at ksztsc Keszlsen jegyzelel, vzIalol. IeIda: Keszlse eI ....................... cnu szvegiesz vzIall! VzIala IegaIll hal ponllI IIjon! Lehelseges vzIal: 1. A vios nen nagyia noll faIu 2. KoncenliIds: a) vaIIsi l) uiaIni c) szeIIeni 3. IIIeszkedes a fIdiajzi kinyezelle: a) keieskedeIni lvonaIak l) vedeIni szenponlok 4. A viosfaI szeiepe: a) eIhalioIds l) kalonai vedeIni funkci c) kzigazgalsi hali 5. Kzssegi konnunikci: a viosla liekvok iinylsa, a vios eIelenek szalIyozsa 6. Lszlelikai igeny: a) vonzeio l) lails fennnaiads c) lefogads d) kisugizs Adhal 6, 5, 4, 3, 2, O ponl. 1 ponl nen adhal. 6 eileInes kzIes = 6 ponl, 5 eileInes kzIes = 5 ponl, 4 eileInes kzIes = 4 ponl, 3 eileInes kzIes = 3 ponl, 2 eileInes kzIes = 2 ponl, csak egy kzIes, hinyz vIasz = O ponl. 232 Krtyn va! jcgyzctc!s Kioszlunk ies kilyaIapokal, aneIyekie a feIoIvasoll szveg Ienyegel keII IejegyzeleIni a jeIIleknek. IeIduI: K!tcmny vz!atns szvcgcs s vIzu!Is mcgjc!cntsc - nchcztctt fc!adat Keszlsen jegyzelel, vzIalol. Caidnei (89) A vsiIsi foiiadaIon a nyoIcvanas eveklen A nodein es eIegns levsiIkzponlok sznnak jeIenlos nvekedese VIloz levsiI/szaladidos szoksok KeIIenes csaIdi szaladidol eIlIlo leiIel Tisasgi laIIkozheIy, javlja a kzleiIelek ninosegel Uj nyilva lailsi szoksok 233 GrafIkaI jcgyzctc!s Fnrdtntt fc!adat Mi Iehel a sziluci` Az aIllaiklan egy helkznapi sziluci szveges vzIall oIvashalja. Mi a ceIja es kiknek szIhal` Iijon Ie egy szilucil. Vz!at 1. ViIInhil ViIInhil 26O ezei heIyell 15O.OOO Il-la keiIl Mindenki eIfogadla, es aI is ila a jegyzoknyvel aiia vonalkozan, hogy Iegyen viIInhil A viIInhil feIszeieIesenek a heIyel a szakenlei haliozza neg 2. Keiles A veizi (oszIopok niall) 42O.OOO Il fa-vaI veizi 48O.OOO fa-vaI (45 cn-es aIappaI) piiIis 2O-n kezdenek epleni a keilesl A helen (penleken), de jvo helen Iegkesoll szeizodesl keIIene klni 3. KapuleIefon 63.OOO Il (anyag+nunkadj) + 1O.OOO-15.OOO Il kiI van a ngneszi HoI Iegyen a nyongonl 4. IIyzal enyjlsuk a pIyzalol a nyIszik cseiejeie` VsiIsi foiiadaIon Modein levsiI- kzponlok 7O-es evek infIcija KIcsnzesi foiiadaIon KifinonuIl naikeling Teivezes Nyilva lailsi ido nvekszik IiolIenk Hogyan eileInezendo` 234 Mcnt!Is knmpctcncIk FELI5MERI AZ ALAPVETO 55ZEFGGE5EKET (!ngIkus gnndn!knds) A gondoIkods enleii kepesseg, a Iegnagasall szinlu negisneiesi foIyanal, piolIenanegoId szeIIeni levekenyseg. LIvIaszlhalalIan a cseIekvesloI, IogiklI es a nyeIvloI. A gondoIkods szinloIikus levekenyseg, nagasalliendu kognilv foIyanal, anikoi nen kzvelIenI az ingeiie, hanen az ingeiek iepiezenlciiia jn Ielie a vIasz, az ingeiek iepiezenlciil hasznIjuk, a iepiezenlcikon hajlunk vegie nuveIelekel. (Repiezenlci: a viIg leIso Iekepezese, szuljeklv negjeIenlese.) L kepesseg nukdesenek foIyanala: 1. eszIeIes, 2. negeiles, 3. sszefggesek feIisneiese, 4. leiv, slialegia 5. ieakci. Lgy nsik vaiici: 1. szlns negfigyeIes, 2. eszIeIes, eizeki lapaszlaIs, 3. (enIekezel seglsegeveI) senkla heIyezes, 4. (anaIgik ljn) alszliahIsi, kvelkezlelesi nuveIelek. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei. IigyeIen: A negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI. Koncenlici: A koncenlici sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl. LizekeIes: A kIviIg eIeneinek, az ezekioI eikezo ingeiinfoinciknak eizekeinkkeI lileno fizikai, idegi leineszelu negiagadsa (Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, lapinls). Az gy nyeil eizekIelekel sszekapcsoIjuk lapaszlaIalainkkaI, gy jn Ielie az eszIeIes, aneIy ni pszichikai, inleIIekluIis foIyanal. A fizikai leineszelu eizekeIes es a pszichikai eiedelu eszIeIes egyll eplenek hidal a kIso viIg es az en leIso viIga kzl. LszIeIes: Az ingeiek eizeki feIfogsa, feIdoIgozsa. Az eszIeIes az isneielszeizes eIso Iepese, nozzanala, fonlos szeiepe van a ljekozdslan, fo funkcija a feIisneies. Igg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is. IogaIonaIkols kepessege: IogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos es eIvonalkozlaloll jegyeinek gondoIali lkizese. IeIisneies kepessege: Lgy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy fogaIoniendszeilen. Nen egyszeiu lesoioIs, hanen aklv gondoIkodsi levekenysegie epIo negeiles. Ionlos feIleleIe, hogy kiaIakuIl fogaIoniendszei Iegyen a szeneIy fejelen. TapaszlaIal, aneIyek soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei. LnIekezel, lll infoinci fejlen lailshoz. KepzeIel. A vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa ludalunklan. A kepzeIel a vaIsgol veszi aIapuI, vaIaninl hozzjiuI a vaIsg negisneiesehez, j sszefggesek feIfedezesehez. MegfigyeIokepesseg: A negfigyeIokepesseg, vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a negisneies IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a doIgok luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI. A ludalos negfigyeIokepesseg fejIeszlese fonlos az isneielszeizes ninden leiIelen, eIoseglheli a 235 IenyegIls, kvelkezleles, eileInezes kiaIakuIsl, vaIaninl az ok-okozali kapcsoIalok feIisneiesel. LenyegkieneIes: A feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos a IenyegleIen infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelese, piioiilsok feIIIlsnak kepessege. LegaIll lIagos inleIIigencia. Logikai kapcsoIalok feIisneiese. A Iogika iendezell gondoIkodsl jeIenl, aneIynek fonlos eIene az sszefggesek feIisneiese, eivenyes kvelkezlelesek aIkaInazsa. A Iogika a negisneies, lapaszlaIalszeizes Ienyeges eszkze, niveI a doIgok leIso livenyszeiusegeil, az ok-okozalol kulalja. Ok-okozali kapcsoIalok feIisneiese: Az ok-okozali kapcsoIalokal idegen szvaI kauzaIilsnak nevezik. A kauzaIils eInevezes kifejezi a kel fogaIon kzli kIcsnhalsl. A kivIl eseneny, lilenes, IIapol eIoidez egy nsik esenenyl, lilenesl, IIapolol, az ok ,okozza", az okozalol. Az ok-okozalnak neghaliozoll idoiendi soiiendje van, az ok negeIozi az okozalol. Ullli lllnyiie negegyezik az eIoznennyeI. IeIduI: (eIoll) esik a h, (kesoll) a fk havasak. Az oksgi kapcsoIalok es a kvelkezlelesi viszonyok gyakian fedik egynsl. (Sl a nap. MeIeg van.) Resz-egesz viszony feIisneiese: A viIg sszefggesek soiozala, hIzala. A doIgok, fogaInak iendszeil aIkolnak, nindennek negvan a naga heIye. Az eIenek kisell-nagyoll csopoilokla szeivezodnek kInfeIe livenyszeiusegek aIapjn, az egesz ieszekie lonlhal, a ieszekloI sszeII az egesz. Az anaIizIsia, szinlezisie vaI kepesseg az egyik IegaIapveloll gondoIkodsi nuveIel, fonlos a lanuIslan. A iesz-egesz viszonyok feIisneiese szoiosan sszefgg a kalegoiizIssaI, iendszeiezesseI. KalegoiizIs, iendszeiezes: A viIg ligyainak, fogaInainak neghaliozoll luIajdonsgok, jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozsa, csopoiloslsa. A kalegoiizIs foIyanala: eszIeIesi szinl (ikIll), fogaIni szinl (lanuIl, lapaszlaIl). A kalegoiizIs kepessegehez Iogika szkseges, a livenyszeiusegek, iendezoeIv feIisneiese niall. Vannak egyeileInuen (anya: enlei, no) es nehezen lesoioIhal eIenek (denevei: szinya van, de nen nadi) A kalegiik negnevezese fogaInak seglsegeveI lilenik. A kalegoiizIs sszefgg a iesz- egesz viszonyok feIisneieseveI. Az anaIzis, szinlezis, a iendszeiezes (eIenzen, sszeiakon, negkeiesen a heIyel) nagyon fonlosak a lanuIsi foIyanallan. A lelu- es sznisneiel, a nyeIvi, nalenalikai eIenek heIyenek neglaIIsa, a szinlIunok, fogaInak, eIenek hovalailozsnak ponlos isneiele neIkI eIkepzeIhelelIen a Iogikus gondoIkods. SoiiendfeIisneies, soikepzes: A Iegkoillan negjeIeno konkiel gondoIali nuveIel, aneIynek Ienyege konkiel ligyak vagy szinlIunok soila iendezese kzs luIajdonsg (piios aulk) vagy egy eIkepzeIes, iIIelve eIv aIapjn (vIlakoz sznu gyngysoi). Kvelkezleles, eileInezes: A kvelkezleles, eileInezes egy liszln Iogikai aIapokon nyugv gondoIkodsi nuveIel, aneIy egy ni lapaszlaIl isneielloI kiinduIva jul eI egy j isneielig. A kvelkezlelo eIne szinle nindig negfonloIja a kijeIenles heIyessegel, de igazsglailaInl nen feIlelIenI. A ludal a doIgok hasonIsga, a kzlk Ievo sszefggesek, a jeIensegek gyakoiisga, iIIelve vaIsznusege aIapjn Ievonja a Iehelseges kvelkezlelesl. A foIyanal nenele: 1. eszIeIel vagy kijeIenles= lezis, 2. asszocici vagy kepzel (lapaszlaIl vaIsznuseg, gyakoiisg vagy hasonIsg aIapjn), 3. konkIzi=Iogikai kvelkezleles. A gondoIkod, kvelkezlelo, eileInezo enlei lnaszkodhal a sajl, de nsik enlei lapaszlaIalia is. Kvelkezlelhel ieIis doIogiI ieIisia, de ieIisiI fiklvie is. Ha nincs keIIo lapaszlaIal az sszefggesek feIisneieseie, akkoi nukdesle Iep a leIls. Kel aIapvelo ndja van a kvelkezlelesnek: dedukci (IlaInos szalIyoklI kvelkezlelnk az egyediie) es az indukci (egyediloI kvelkezleles az IlaInosia). sszehasonIls: azonossg, kInlzoseg feIisneiese. A doIgok, jeIensegek luIajdonsgaik aIapjn Iehelnek azonosak, iIIelve kInlzoek. Az sszehasonIlslan szeiepel jlszanak az anaIgik, ezen leII is a ieIcis keszsegek (lll, kevesell). A ligyhoz klll, egy 236 szenponl szenIeIelloI eI keII julni a fogaIni-Iogikai, lll szenponl, anaIgis gondoIkodsig. Lenyeges a viszonyok, sszefggesek feIisneiese, ezek fogaInaklan vaI ponlos kifejezese (szeIesell, lll, kisell). SzenponlvIls kepessege: A szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen szenponllI vizsgIni azl jeIenli, hogy adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni, oszlIyozni. A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk. TeieszIeIes, leii ljekozds, iinykveles: A ljekozds a leieszIeIes seglsegeveI lileno leileIi eIigazodsl jeIenl. A leieszIeIes a ligyak heIyzelenek, iinynak, neielenek, kileijedesenek eizekeIese. Idoiendiseg isneiele: Az idoiend a doIgok, jeIensegek egynsulnisga, idoleIi soiiendje. Az eIoll, uln fogaInak jeIenlik neg a soiiendi viszonylsl. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| SznoIsi kepesseg Megeili a kapoll infoincil Megeili nsok konnunikcijl nIIan feIdoIgozza a szvegel KieneIi a Ienyegel Lgyel konpelencik: IiolIenanegoIds kepessege (ceIIIapol eIeiesehez vezelo l neglaIIsa) Kiealivils A hils eiednenyl feIisneii Ioinkal negkInlzlel IigyeIen sszponloslsa Kvelkezleles kepessege llekinlo kepesseg Alszliakl (eIneIeli) gondoIkods Rendszeiezo kepesseg Nuneiikus gondoIkods Hilakeieses (diagnoszlizIs) IiolIenaeIenzes, -feIlis IiolIenanegoIds Teivezes LilekeIes LiednenyoiienlIlsg Sll. 237 A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. CondoIjuk vegig, hogy az adoll szaknnI niIyen heIyzeleklen van igen nagy szkseg Iogikus gondoIkodsia, az sszefggesek feIisneieseie. 2. A nunkafeIadalhoz hasonI feIadal, sziluci aIkolshoz vIasszuk ki a feIadal lpusl, jeIIegel. (Kifejlos feIadal vagy feIeIvIaszls feIadal, szleIi vagy isleIi, egyeni vagy csopoilos.) 3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a Iogikus gondoIkodsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 4. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 5. Haliozzuk neg a feIadal eszkzigenyel. 6. IogaInazzuk neg az insliukcil. 7. Haliozzuk neg, hogy a feIadal eIvegzese soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 8. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 9. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna Hilk szna Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadal eIvegzesenek idolailana A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg Munkalenp 238 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, a nunkafeIadal egyes Iepeseil e Iogikai sszefggesek nenlen leivezi neg. Az sszelell, konpIex infoincik kzI kieneIi a Ienyeges infoincikal. Azonoslja a leIso eIIenlnondsokal, a Iogikai hilkal, az ok- okozali kapcsoIalokal. Iieczen, gyoisan oIdja neg a feIadalol. IeIisneii a Iogikai sszefggesekel. Kisell hilkal vel a feIadal negoIdsnI. IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel, de nagy hilkal vel a feIadal negoIdsnI. Nen isneii feI a Iogikai sszefggesekel. Nen oIdja neg a feIadalol. Nagyon Iassan doIgozik. 239 MINTAFELADATOK LngIkaI fc!adatnk 1/a Hogyan ludn eIiendezni a hal gyufaszIal gy, hogy azok egyenIo szi hionszgekloI II gIl aIkossanak` MegoIds: IeIhasznIva ezekel az anyagokal , hogyan ludn a gyeilyl egy faIijsgia igzleni` MegoIds: A piolIena negoIdshoz feI keII isneini azl, hogy a gyufsdolozl Iehel a negszokoll gyujlo eszkz funkcijlI eIleioen is hasznIni. 24O 2. Van egy nagas fa, iajla epp lizenkel g van, negy feszek nindegyiken, hel lojs a feszkeklen. MiioI van sz sznoIs neIkI, de a sznokia koncenliIva` MegoIds: Az ev, a hnapok, a helek es a napok. 3. Kovcs, Lakalos es Szal uiak fogIaIkozsa - igaz, hogy nen iIyen soiiendlen - kovcs, Iakalos es szal. Ahhoz, hogy ki Iehessen deileni, ki niIyen fogIaIkozsl uz, ne negy IIls. (1.) Szal i nen Iakalos. (2.) Kovcs i nen szal. (3.) Szal i szal. (4.) Kovcs i nen Iakalos. Az ni csak hal a loiln, hogy a 4 IIlslI nindssze egy igaz. MegoIds: A (2.) es a (4.) IIlsok kzI az egyiknek igaznak keII Iennie. Ha a (2.) igaz, akkoi az (1.) vagy (4.) egyikenek is igaznak keII Iennie. Lz nen Iehelseges, hisz a negy IIlslI csak egy igaz. Igy naiad igaznak a (4.) IIls. MindezekloI ni egyeileInu, hogy Szal i Iakalos, Kovcs i szal es Lakalos i kovcs. 4. Lgy nyii lloilan van hal hz, ezeklen Iaknak a nyaiaI dikok. Minden hz Iakinak jul vaIaniIyen iendszeies, naponla eIvegzendo nunka. Szeiencseie az eIvegzendo napi feIadalok szna is hal.. MeIyik hz Iakiia niIyen feIadal hiuI` Lgy kis seglseg: a 3-as hzleIiek vagy az sznedencel, vagy pedig a zuhanyozl liszllank szvesen a 4-es hzleIiek nen szeielnenek sen leileni, sen pedig a hzakal lakailani az 1-es hzleIiek szvesen lakailank a hzakal, vagy lailank iendlen a kzs lisaIgl az islIIlan Ievo Iovak eIIlsl csak az 5-s es 6-os hzleIiek egyike vegezheli az 5-s hzleIiek szvesen lakailank a zuhanyozl a 2-es hzleIiek leilenenek MegoIds: 1. hz hzak kilakailsa 2. hz aszlaIok negleilese 3. hz nedencelakails 4. hz kzs lisaIg iendleiaksa 5. hz zuhanyozk lakailsa 6. hz Iovak poIsa 241 5. Mi a kzs az aIlli IIalok eselelen` KoaIanack, pieiikulya, lengeiinaIac MegoIds: A nevk feIievezelo. A koaIanack nen nedve, hanen eiszenyes. A pieiikulya nen kulya, hanen igcsI A lengeiinaIac nen seiles, hanen szinlen igcsI 6. A hazugok es igaznondk vioslan a hazugok nindig hazudnak , az igaznondk nindig igazal nondanak. Lgy inleij soin hangzik eI hion viosIak szjlI az aIlli hion IIls: AIadi : Hinunk kzI kellen igaznondk vagyunk. eIa: Nen gy van, csak egyiknk az . CecIia: eIa igazal nondoll. Mi az igazsg` MegoIds: Mind a hinan hazugok. 7. Ksse ssze a kiIenc ponlol gy negy egyenes szakasszaI, hogy a ceiuzl nen eneIi feI. MegoIds: Kel heIyen is kiIepnk a negyzelloI. 8. Lgy csiga gy dnl, hogy feInszik a hzleloie. A lvoIsg 1O nelei. NappaI 3 neleil nszik feIfeIe, de ejszaknkenl 2 neleil visszacsszik. Mennyi ido aIall ei feI a hzleloie ` MegoIds: Az eIso hel nap aIall a csiga naponla sszessegelen 1-1 neleil haIad feIfeIe. A nyoIcadik nap ieggeIen 7 nelei nagassglan van. Lsleie eIeii a 1O nelei nagas hzlelol. 242 9. Tans fialaIall, ninl Rozi, de idosell - iIyen soiiendlen -, ninl ViIi es }nos. Rozi fialaIall, ninl Zsuzsi, de idosell, ninl }nos. }nos fialaIall, ninl }zsi. Zsuzsi idosell, ninl Rozi, de fialaIall, ninl }zsi. }zsi idosell, ninl Tans. Ki a Iegidosell` }zsi a Iegidosell. 243 ELELMI5ZER ALAPANYAGOKAT FELI5MER A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Lgeszseges idegiendszei. IigyeIen: A negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI. Az eIeIniszei aIapanyagok luIajdonsgainak, jeIIenzoinek negfigyeIesehez szkseges. Koncenlici: sszponloslsl, inlenzv iinyloll figyeInel jeIenl a nunkavegzes soin. Az eizekszeivek epsege eIengedhelelIen, niveI ezek ieceploiain keieszlI vesszk feI a kIviIg ingeieil, es ezek jullaljk eI az infoincil az agyla, ahoI az infoincifeIdoIgozs neglilenik. A vizuIis eszIeIeshez a Ilszeiviendszei epsege szkseges, hogy egyseges foinkal, sznekel, ninlkal eszIeIjnk az eizekIeli adalok sszevisszasga heIyell. Az agy eileInezi az eizekIelekel, iendel leienl, jeIenlesl ad nekik. Az eizekszeivi nodaIilsok, Ils, haIIs, szagIs, zIeIes, loieizekIelek (lapinls, honeisekIel-eizekeIes, lesleizelek) kzI az eIeIniszei aIapanyagok feIisneieselen eIsosoilan a Ilsnak, szagIsnak, zIeIesnek, lapinlsnak van jeIenlos szeiepe. A haIIs az eIeIniszei anyagok negisneiesenek lanuIsi foIyanalhoz Iehel szkseges. Az eizekeIes soin a ligyakal egyieszl eI keII kInleni a kinyezelkloI, nsieszl neg keII ludni kInlzlelni egynslI, hainadieszl a ligyakal feI keII isneini, azonoslani is szkseges, ehhez pedig lapaszlaIalia, isneielekie van szkseg (enIekezelnek, lanuIsnak is szeiepe van a feIisneieslen). LszIeIes. fgg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. A vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla iendezi a doIgokal, ludalunk pedig a foIyanalos lapaszlaIalszeizes soin aulonalikusan iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a foinafeIisneies, a sznfeIisneies, a leieszIeIes, a iesz-egesz viszony feIisneiese is. A ligyakal IIandnak eszIeIjk az eizekszeivi ingeiek foIyanalos vIlozsa eIIeneie. a.) AIak-konslancia: egy eszIeIl foina annak eIIeneie IIand naiad, hogy a ielinIis kepe negvIlozik (eIfoigaljuk, zsugoiljuk, nagyljuk). l.) Nagysg-konslancia: a ligyak neielel viszonyIag IIandnak Iljuk lvoIsguklI fggelIenI. c.) Szn-konslancia: duivn azonos sznunek Iljuk a ligyakal kInlzo fenyfoiisok eselen is. d.) ViIgossg-konslancia: a ligy eszIeIl viIgossga nen vIlozik akkoi sen, ha a iIa visszaveil feny nennyisege jeIenlosen no vagy cskken. IogaIonaIkols kepessege: fogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos es eIvonalkozlaloll jegyeinek gondoIali lkizese. TapaszlaIal, aneIy soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei. IeIisneies kepessege: egy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy fogaIoniendszeilen. Nen egyszeiu lesoioIs, hanen aklv gondoIkodsi levekenysegie epIo negeiles. Ionlos feIleleIe, hogy kiaIakuIl fogaIoniendszei Iegyen a szeneIy fejelen. MegfigyeIokepesseg: vagyis a doIgok kzlli sszefggesek feIlisa a negisneies IegaIapveloll eszkze. Az sszelailozsok sokfeIek Iehelnek: negfigyeIheljk a doIgok luIajdonsgail, sszelevoil, viszonyail, iIIelve az oksgi viszonyokal. MineI fejIellell a negfigyeIokepessegnk, annI sszelellell kepel kapunk a viIgiI. A ludalos negfigyeIokepesseg fejIeszlese fonlos az isneielszeizes ninden leiIelen, eIoseglheli a IenyegIls, kvelkezleles, eileInezes kiaIakuIsl, vaIaninl az ok-okozali kapcsoIalok feIisneiesel. 244 LenyegkieneIes: a feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos, a IenyegleIen infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelesenek, piioiilsok feIIIlsnak kepessege. LegaIll lIagos inleIIigencia. LnIekezel. lll infoinci fejlen lailshoz. KepzeIel. a vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa ludalunklan. A kepzeIel a vaIsgol veszi aIapuI, vaIaninl hozzjiuI a vaIsg negisneiesehez, j sszefggesek feIfedezesehez. Resz-egesz viszony feIisneiese: szoiosan sszefgg a kalegoiizIssaI, iendszeiezesseI. KalegoiizIs, iendszeiezes. a viIg ligyainak, fogaInainak neghaliozoll luIajdonsgok, jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozsa, csopoiloslsa. A kalegoiizIs foIyanala: eszIeIesi szinl (ikIll), fogaIni szinl (lanuIl, lapaszlaIl). A kalegoiizIs kepessegehez Iogika szkseges, a livenyszeiusegek, iendezoeIv feIisneiese eidekelen. Az anaIzis, szinlezis, a iendszeiezes (eIenzen, sszeiakon, negkeiesen a heIyel) nagyon fonlosak a lanuIsi foIyanallan. A hasonIsg eIve aIapjn a hasonI ligyakal egy csopoilla soioIjuk. sszehasonIls, azonossg, kInlzoseg feIisneiese. a doIgok, jeIensegek luIajdonsgaik aIapjn Iehelnek azonosak, iIIelve kInlzoek. Az sszehasonIlslan szeiepel jlszanak az anaIgik, ezen leII is a ieIcis keszsegek (lll, kevesell). SzenponlvIls kepessege: a szenponl jeIenlese: nezoponl, szenszg. VaIanil vaIaniIyen szenponllI vizsgIni azl jeIenli, hogy adoll jeIIenzok, luIajdonsgok aIapjn szenIeIni, oszlIyozni. A szenponlvIls azl jeIenli, hogy a negfigyeIesie sznl doIgol, jeIensegel nskepp, ns oIdaIiI, ns szenponlok, jeIIenzok aIapjn vizsgIjuk. TeieszIeIes, leii ljekozds, iinykveles: a ljekozds a leieszIeIes seglsegeveI lileno leileIi eIigazodsl jeIenl. A leieszIeIes a ligyak heIyzelenek, iinynak, neielenek, kileijedesenek eizekeIese. IejIodokepesseg, lanuIsi kepesseg szkseges, niveI lanuIs halsia javuI az infoinci- feIveleI, a feIdoIgozs, a negkInlzleles, a kalegiiadnles, az eszIeIesi, keiesesi gyoisasg, a szeIeklv figyeIni kieneIes (pI. loiszakeiloneI a loiok negkInlzlelese). Kvelkezleles, eileInezes: liszln Iogikai aIapokon nyugv gondoIkodsi nuveIel, aneIy egy ni lapaszlaIl isneielloI kiinduIva jul eI egy j isneielig. A ludal a doIgok hasonIsga, a kzlk Ievo sszefggesek, a jeIensegek gyakoiisga, iIIelve vaIsznusege aIapjn Ievonja a Iehelseges kvelkezlelesl. Ha nincs keIIo lapaszlaIal az sszefggesek feIisneieseie, akkoi nukdesle Iep a leIls. Kel aIapvelo ndja van a kvelkezlelesnek: dedukci (IlaInos szalIyoklI kvelkezlelnk az egyediie) es az indukci (egyediloI kvelkezleles az IlaInosia). A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| IeI keII isneini az aIapvelo sszefggesekel (Iogikus gondoIkods a kalegiik kiaIaklshoz, a csopoilosls eIvegzesehez) KieneIi a Ienyegel Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl Megeili a kapoll infoincil 245 Lgyel konpelencik: IigyeIen sszponloslsa LnIekezokepesseg Alszliakl gondoIkods Infoincigyujles A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. VIasszuk ki az eIeIniszei aIapanyagokal. Lidenes kInlzo sznu, foinj, haInazIIapol, szag, lapinls aIapanyagol kivIaszlani a vizsgIalhoz. Anennyilen nen IInak iendeIkezesie, akkoi kepekel szkseges gyujleni. 2. Dnlsk eI, hogy az eIeIniszei aIapanyagok feIisneiesehez neIyik eizekszeivie van szkseg a nunka soin. Anennyilen lll eizekszeiv hasznIala is szkseges Iehel, gy lllfeIe feIadal eIvegzese indokoIl. 3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini az eIeIniszei aIapanyagok feIisneiesel. A lll nehezsegi fokozal ellen az esellen lllfeIe, nagyon hasonI foinj, sznu, lapinls, szag, IIag, sll. eIeIniszei aIapanyanyag feIhasznIsl leszi szksegesse. 4. Haliozzuk neg a ninlafeIadal aIapjn a szaknaspecifikus feIadalol, feIadalokal. 5. Haliozzuk neg a negfigyeIesi es eilekeIesi szenponlokal. 6. A Iehelseges vIaszokal csopoiloslsuk kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 7. RendeIjnk ponleilekekel az egyes kalegiikhoz. 8. Haliozzuk neg, hogy nennyi idoie van szkseg a feIadal eIvegzesehez. A jeIenlkezo sajl naga szalIyozza-e a feIadalnegoIds lenel, vagy sen. 9. TeszleIjk a gyakoiIalol. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna = hny eIeIniszei aIapanyagol isneil feI Hilk szna = hny leveszles voIl Kihagysok szna = nennyi esellen nen adoll vIaszl Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei A feIadal eIvegzesenek idolailana nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Hilk lpusa - veIelIenszeiuek-e , vagy csak lizonyos lpus hilk foiduInak eIo. IIyen lpushilk Iehelnek: o vaIaneIyik nyeisanyagol (pI. hsok negkInlzlelese) nen isneii feI, nen ludja negkInlzlelni, 246 o ponlossg, o nunkalenp. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Minden eIeIniszei aIapanyagol ponlosan feIisnei. Minden eizekszeivi nodaIilslan (szneioI, szagiI, zeioI, foinjiI, lapinlsiI) ponlosan IIaplja neg az aIapanyagokal. Kisell hilkal vel. Nagyoll nehezsegi fokozal feIadalnI (speciIis aIapanyag, nagyoll hasonIsg, nehezell feIisneiheloseg eselen) leveszl, hilzik, kihagy. Kisell seglsegel igenyeI. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel. Tll seglsegel igenyeI. Ionlos aIapanyagokal egyIlaIn nen isnei feI es/vagy seglseggeI sen lud negkInlzlelni egynslI. MINTAFELADATOK 1/a A!apanyagnk mcgk!nbztctsc LIeIniszei aIapanyagokal nulalunk a jeIIlnek. IeIadala, hogy azokal feIisneije. A "Mi ez`" keidesie vijuk a jeIIl ponlos vIaszl. 1/b E!c!mIszcr a!apanyagnkat mutatunk kpr! a jc!!tnck. Fc!adata, hngy aznkat kpr! fc!Ismcrjc. A "Mi ez`" keidesie keiessk a vIaszl, gy, hogy a jeIIl csak kepioI Ilja az aIapanyagokal. A feIadal nehezlhelo, lovlli infoinci szeiezhelo, ha ugyanezl lll hasonI csopoilla lailoz eIeIniszei aIapanyaggaI negisneleIjk (pI. lllfeIe hsl keII ponlosan neghalioznia - diffeienciIs, lllfeIe hslI keII kivIaszlania a neghaliozoll fajll - szeIeklIs). 2/a E!c!mIszcr a!apanyagnk csnpnrtnstsa Az aIapanyagok kalegiizIsa (csopoiloslsa) lllfeIe szenponl aIapjn. (II. MeIyek a vis hsok`) TllfeIe hasonI aIapanyag negkInlzlelese a ceI. A jeIIl dnlesenek indokIsa, az eIeIniszei aIapanyagok jeIIenzese is szkseges Iehel, aneIy aki pIusz ponlol jeIenlhel az eilekeIesneI. 2/b E!c!mIszcr a!apanyagnk csnpnrtnstsa k!nbz rzkszcrvck scgtsgvc! Lls + lapinls + zIeIes + szagIs ljn KiziIag Ils + lapinls seglsegeveI Tapinls + szagIs ieven (ceIszeiu Iehel a jeIIl szenel kendoveI leklni a feIadal kezdelen, hogy ne lefoIysoIja a vizuIis infoinci a vIaszail) KiziIag zIeIesseI (leklll/csukoll szenneI, lapinls neIkI) ksloIlaljuk az ehelo aIapanyagokal 247 3. E!c!mIszcr a!apanyagnk jc!!cmzsc A jeIIlnek neg keII halioznia, hogy az eIeIniszei aIapanyagok kzll ni a kInlseg. II. finonIiszl, ielesIiszl. 4. "MIb! ksz!?" Etc!ck, Ita!nk a!apanyagaInak fc!snrn!sa. Kepek aIapjn a jeIIlnek neg keII halioznia, hogy niIyen eIeIniszei aIapanyagokal lailaInaz a kepen Ilhal ennivaI, innivaI. 248 KIEMELI A LENYEGET (szban s rsban) A kometencla |eIrsa LenyegkieneIes es a IenyegleIen infoincik, jeIensegek, lapaszlaIalok negkInlzlelese, piioiilsok feIIIlsnak kepessege a feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A nyeIv isneiele: az insliukci negeilesehez, a feIadal vegiehajlshoz eIengedhelelIen. LegaIll lIagos inleIIigencia. OIvass, is kepessege. Szaknai szvegek es Ieisok, nuszaki iajzok, szaknai lik eselen szaknai isneiel szkseges.(A szakszavak, a lechnoIgiai foIyanalok, eszkzk isneiele.) SliesszkezeIo kepesseg: az idonyons halsia iosszall Iehel a leIjeslneny. Szkincs. IigyeIen: a negisneiesi foIyanal kieneIlen fonlos iesze, a kIviIglI eikezo ingeiek kivIaszlsia, negkInlzleleseie szoIgI. Koncenlici: sszponlosls, inlenzv iinyloll figyeIen a feIadal vegzese soin. Lgeszseges eizekszeivek. LszIeIes. az ingeiek eizeki feIfogsa, feIdoIgozsa. Az eszIeIes az isneielszeizes eIso Iepese, nozzanala, fonlos szeiepe van a ljekozdslan, fo funkcija a feIisneies. Igg a figyeIenloI, nolivcilI, eidekIodesloI, alszliahIsi kepessegloI is. A vizuIis eszIeIes IlssaI kapcsoIalos eszIeIesi foina. Llsi enIekezelnk eszIeIesi senkla iendezi a doIgokal, ludalunk pedig a foIyanalos lapaszlaIalszeizes soin aulonalikusan iendszeiezi a vizuIis ingeiekel. VizuIis eszIeIesen aIapuI a fnrmafc!Ismcrs, a sznfc!Ismcrs, a trsz!c!s, a rsz-cgsz vIsznny fc!Ismcrsc is. IogaIonaIkols kepessege: fogaIon = ligyak, luIajdonsgok, viszonyok Ienyeges, IlaInos es eIvonalkozlaloll jegyeinek gondoIali lkizese. TapaszlaIal, aneIyek soin feIfedezhelok az adoll jeIenseg sajlossgai, kzs jegyei. IeIisneies kepessege: egy doIog, jeIenseg eIheIyezese egy Iogikai oszlIylan vagy fogaIoniendszeilen. Nen egyszeiu lesoioIs, hanen aklv gondoIkodsi levekenysegie epIo negeiles. Ionlos feIleleIe, hogy kiaIakuIl fogaIoniendszei Iegyen a szeneIy fejelen. MegfigyeIokepesseg. LnIekezel, lll infoinci fejlen lailshoz. KepzeIel: A vaIsg szenzoios lapaszlaIalai aIapjn j, a koillilI eIleio kepek aIkolsa ludalunklan. A kepzeIel a vaIsgol veszi aIapuI, vaIaninl hozzjiuI a vaIsg negisneiesehez, j sszefggesek feIfedezesehez. Logikai kapcsoIalok feIisneiese. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel Kilailan figyeI Megeili az oIvasollakal Rvid szvegel aIkol 249 nIIan feIdoIgozza a szvegel Visszaadja az oIvasollakal (szlan, islan, szeiepjleklan) Megeili nsok konnunikcijl MegfogaInazza vIaszl Tni negfogaInazs keszsege (kzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia Iegyen kepes) Lgyszeiu (szveges, kepi, sll.) vzIalol keszl Lgyel konpelencik: IiolIenanegoId kepesseg llekinlo kepesseg IeIfogkepesseg LnIekezokepesseg HeIyzelfeIisneies Hilakeieses IiolIenaeIenzes,- feIlis IiolIenanegoIds Teivezes LilekeIes Kiilikus gondoIkods Sll. A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. Haliozzuk neg a feIadal lpusl foinai es ndszeilani szenponllI (feIeIelaIkol feIadalkifejlos, feIeIelvIaszl feIadal - zil, szleIi/isleIi sll.). 2. VIasszuk ki a feIdoIgozand szvegel, feIadvnyl (kep, iajz, dokunenlun, Ieis, fiIn sll.), aneIylen egyeileInuen negkInlzlelheloek a Ienyeges - IenyegleIen eIenek. 3. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini IenyegIlsl. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 4. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol. Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. 5. Haliozzuk neg, hogy neIyek a Ienyeges eIenek. 6. Keszlsk eI a Ienyeges eIenekel neghalioz Iisll. 7. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 8. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 9. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponlok aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 25O 1O. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 11. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna = hny Ienyeges eIenel haliozoll neg Hilk szna = hny IenyegleIen eIenel haliozoll neg Idolailan = a feIadal eIvegzesenek idolailana Hinyz eIen SzvegaIkols Szkincs, kifejezesnd NyeIvlan, heIyesis Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg Munkalenp LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Minden Ienyeges eIenel ponlosan feIisnei, neghalioz. A feIadalol pieczen, nIIan, idoie hajlja vegie. Nehny Ienyeges eIenel nen isnei feI. Neha hilzik. A feIadalol lllnyiie ponlosan, eilheloen, nIIan vegzi eI. TllfeIe es nagyoll hill vel a Ienyeges- IenyegleIen eIenek feIisneieseneI, kInvIaszlsnI. Seglsegel kei. Ionlos, Ienyeges eIenekel egyIlaIn nen isnei feI, halioz neg es/vagy seglseggeI sen ludja negkInlzlelni a Ienyegesl a IenyegleIenloI. 251 MINTAFELADATOK 1. Lnycg kIcmc!sc szvcgb! A feIadal keszloje jeIIjn ki egy oIyan hosszall szvegel, aneIy lll IenyegleIen infoincil is lailaInaz. A feIadal, hogy ennek az isnak az eIoIvassl kveloen a jeIIl ija Ie, gyujlse ki, nondja eI azl, aniie enIekszik. (A szvegel ekkoi ni nen oIvashalja.) A szveg Iehel szakszveg, de aki Iehel IlaInosall is is. 1/a MinlapeIda Insliukci: n egy jsgi, aki egy nenzelkzi kinyezelvedo konfeiencin vesz ieszl. Az n IlaI kepviseIl jsg sznia Iapzila eIoll eI keII jullalnia - lviial ljn - a konfeiencia Ienyeges nondandjl gy, hogy az ollhoni koIIegi ki ludjk egeszleni es neg ludjanak ini egy leijedeInesell cikkel. A konfeiencia anyagl az aIlliaklan oIvashalja, neIynek cne: ,LdenkeilloI szenelleIep` Edcnkcrtb! szcmttc!cp? ViIgszeile nagy gondol okoz a szenel nennyisegenek nvekedese. Lllen nen kis szeiepe van a fogyaszli lisadaIon kiaIakuIsnak, az iulosegnek, a nesleisegesen fIcsigzoll szksegIeleknek. udapeslen annyi hzlailsi szenel keIelkezik egy evlen, neIIyeI a Maigilszigelel negy nelei vaslagon Iehelne leIjes egeszelen leloilani. A Nev Yoik-i szenelszIIlk nehny evveI ezeIolli szlijkja egy-kel nap aIall eIviseIhelelIen IIapolokal leienlell a vioslan. MineI fejIellell egy oiszg gazdasga, annI lll oIyan anyag keIelkezik a leineIes es a fogyaszls soin, neIy adoll heIyen es idolen hasznavehelelIen. Condoskodni keII lehl ezek szakszeiu eIheIyezeseioI, negsennisleseioI vagy jiafeIhasznIsiI. A huIIadekok keIelkezesi heIyk szeiinl Iehelnek leIepIesi huIIadekok: hzlailsoklI, inleznenyekloI, zIelekloI, ulck lakailslI eiedo szenel, szennyvziszap, kiseIejlezell jinuvek, sll., ipaii huIIadekok: ipaigankenl, lechnoIginkenl vIloz nennyisegu es ninosegu huIIadek, ideeilve a kzIekedesi (fiadl oIaj) es lnyszali huIIadekol (neddo vagy kis fenlailaIn eicek) is, nezogazdasgi huIIadek: nvenyleineszlesi es IIallenyeszlesi, vaIaninl a nezogazdasgi ipailI szinaz huIIadekok, speciIis huIIadekok: kihzak huIIadekai, feilozll eIeIniszeiek, eIhuIIoll IIalok, iollansveszeIyes es neigezo anyagok, iadioaklv huIIadekok. Lz ullliak kInIeges kezeIesl igenyeInek. A huIIadekok szakszeiu kezeIese nagyon fonlos, hiszen sok lonI szeives anyagol is lailaInaznak, neIyek kedveznek a kiokozk leijedesenek, Iegyek, igcsIk eIszapoiodsnak. Nen uloIs szenponl a szenel luzhalsa sen, neIy a Ievegole keiIve eIviseIhelelIenne leszi egy-egy kinyek eIelel. Az ipaii huIIadekok neigezo anyagok is Iehelnek, neIyekel az esovz a laIajla, a laIajvzle nos, gy az a kinyek ivvizel is leszennyezheli. A szenel eIheIyezeselen hagyonnyos eIjis a iendezell Ieiaks. Lnnek sznos hlinya van. Sok heIyel fogIaI eI, es eIeg kilindl Ilvny neg negfeIeIo kezeIes eselen is. Sok gondol okoz a szenelleIepek eIhanyagoIsa, neIy Iehelove leszi az eIIenoiizhelelIen anyagIeiaksl (veszeIyes huIIadekokel is!), a huIIadekok szelhoidsl, szeI IlaIi szelfjsl, a szenel ngyuIIadsl. LnneI is iosszall peisze, ha nincs kijeIIl szenelIeiak heIy, aninl ez Magyaioiszgon sok heIyll eIofoiduI. Ujallan viIgszeile nagy szenelegelo nuvekel eplenek, kInsen a nagyviosok kinyeken. udapeslen is zenle heIyezlek egyel 1982-len, neIy a fovioslan keIelkezo szenelnek ninlegy feIel, napi 12OO lonnl kepes negsennisleni. Lgeles uln saIakkenl csupn a szenel 3O szzaIeka naiad vissza, es niveI ez az anyag sleiiI, feIlIlesie, leplesie, eploipaii feIhasznIsia keiIhel. VaslailaInlI nagy ngnesekkeI negszaladlhal, a kinyeil vas eilekeslhelo. A huIIadekok a vason kvI neg sznos hasznoslhal anyagol lailaInaznak. }apnlan az eilekes fenek lll ninl a feIel huIIadekoklI nyeiik vissza. MineI 252 fejIellell egy oiszg, annI lll anyagol hasznosl a huIIadekoklI. Az jiahasznoslsl eIosegli a szeIeklv huIIadekgyujles. A fejIellell oiszgoklan ez ni szinle leineszeles. NIunk is van eiie kezdenenyezes, de a ndszei igen Iassan leijed. Iedig a fenek, a papi, veg es konposzlIhal hzlailsi szenel szeIeklv gyujlese egyszeiuen negoIdhal Ienne. A konposzlIs koIgiai szenponllI igen j negoIds, hiszen a keIelkezo anyaggaI visszaploIhal a leinofIdek lpanyagveszlesege. A szeivesligyzsnak nencsak a laIajeio visszaploIslan van szeiepe, hanen a laIaj szeikezelenek es hunuszlailaInnak negoizeselen is. Ujallan divalla jll a laiIegeles is, neIy a szaIna hasznoslsnak IegpazaiIll es Ieginkll kinyezelszennyezo negoIdsa. 1/b Fc!adat n ninl jsgi, hogyan fogaInazn neg a lviialol` Iija Ie, vagy nondja eI. 2. brac!cmzs, kpc!cmzs, mszakI rajz c!cmzsc A jeIIlnek egy lia, kep aIapjn enIekezelloI keII eInondania, hogy niioI szIl a kep. Muszaki iajz aIapjn keII neghalioznia, hogy ni a feIadal, es hogyan kezdene eI a feIadal negvaIslsl. Lgyszeiu vIaszls: Haliozzon neg egy igaz es hion hanis IIlsl. A jeIIlnek lll Iehelseges vIasz kzI keII kieneInie a heIyes vIaszl. (Lsd: Ienyegnegiagads ninlafeIadal.) Igaz / hanis IIls : A szveg aIapjn fogaInazzon neg IIl nondalokal. Az IIls igaz vagy hanis` Tllszis vIaszls (lelukonlinci feIsoioIsvaI): a, l, c vaiicik. A 2. ponllan Ievo egyszeiu vIaszlslI az kInlzleli neg, hogy lll heIyes vIasz is Iehelseges. 3. Lnycgmcgragads - cgyszcr v!asztsns mIntafc!adat Insliukci: MiioI szInak a doIl leluveI jeIzell nondalok` Kaiikzza le az A, , C, D, vIaszok kzI a negfeIeIol. 1. Annak |ehet0seget tltsg|tk, nem |ehetne-e a ]t0ben a derItett stenntlteket a tenger he|ett a sltatagba e|tetetnl. A A szennyvzpiolIenl fogja negoIdani ez az j eIjis, aneIIyeI a lengei heIyell a sivalagla vezelik a deilell szennyvizel. A jvolen ninden vaIsznuseg szeiinl a deilell szennyvizel a lengei heIyell a sivalagla fogjk vezelni. C A deilell szennyvizel a jvolen vagy a lengeile vagy a sivalagla fogjk vezelni. D A jvolen a lengei heIyell a sivalagla szeielnek a deilell szennyvizel eIvezelni. 2. A stert0 rlortster frlssessegge| mutat]a be a bnt0ket, esetket, he|tetket 253 A A lunzok, vaIaninl eselk es kinyezelk lenulalsnak slIusa oIyan fiiss, ninl egy iipoile. A iipoilok a Iegfiissell luneselekel nulaljk le a lunzokkeI es a kinyezelkkeI egyll. C A szeizo sszefogIaIja a lunzokioI, eselkioI es kinyezelkioI keszIl Iegfiissell iipoilokal. D A szeizo egy iipoilei fiissessegeveI deilelle fI es nulalla le a lunzokel, eselkel es kinyezelkel. 3. At e|me|etl, tudomnos ]tend|eseket gakor|atl kIser|etek |tstanak lgato|nl A Az eIneIeli, ludonnyos jvendIesekel gyakoiIali kseiIelekkeI egeszlik ki. A gyakoiIali kseiIelek eiednenye szeiinl az eIneIeli, ludonnyos jvendIesek vaIsznuIeg heIyesek. C CyakoiIali kseiIelekkeI lizonyljk az eIneIeli, ludonnyos jvendIesekel. D A gyakoiIali kseiIelek szeiinl az eIneIeli, ludonnyos jvendIesek csak IlszIag heIyesek. 4. Lnycg kIcmc!sc a szvcgb!+rtkc!s TvIrat-tcszt Az egyik foviosi gyi vezelosege neglzza nuszaki vezelosegel, hogy ulazzek videkie, es foIylasson negleszeIesl az ollani gyiak szakeiloiveI: lapaszlaIaluk szeiinl hogyan vIl le az j, kIfIdi szinlelikus anyag aIkaInazsa. A vezeiigazgal ividesen kIfIdie ulazik, gy nen vihalja neg a szeneIyes lesznoIl, viszonl addigia feIlelIenI szksege van a jeIzell infoincikia. Lzeil a nuszaki vezelonek lviiallan keII igazgaljl ljekozlalni neglzsa ninden Ienyeges nozzanaliI. A nuszaki vezelo neghaliozoll idolen feIkeiesle a gyi Kossulh Lajos ulca 1O2. sz. aIall Ievo nuszaki iiodjl, ahoI kzIlek veIe, hogy a szkseges ljekozlalshoz a gyi igazgaljnak engedeIye szkseges, aki a kzponli iiodlan lailzkodik. Miuln az engedeIyl negszeiezle, lelekinlell a leivezesi iialokla, aneIyekloI kilunl, hogy az j anyag Ienyegesen knnyell es nagyoll szaklsziIidsg, ninl az eddig hasznIallan Ievo. LgyeIoie a gyi kel nuheIyelen hasznIlk feI. Az egyik nuheIylen ezIlaI 2O-os neglakailsl eilek eI, a nsiklan 4O-osal. A kel nuheIy neglakailsa kzlli kInlseg allI addoll, hogy az j szinlelikus nuanyag feIdoIgozsa kInIeges szakludsl igenyeI, aneIIyeI csak a II. sz. nuheIylen iendeIkeznek. Ugyancsak a nuheIy vezeloje sznoIl le aiiI, hogy az anyag feIhasznIsvaI az iu csonagoIsa is Ienyegesen gyoisallan negy. A gyi ninden ieszIegelen azeil nen hasznIjk, neil a iegi lpus gepek nen aIkaInasak a feIdoIgozsia. Miuln a nuszaki vezelo a dokunenlcil llanuInnyozla, neglekinlellek a feIdoIgozs Ienyegesell nozzanalail. Lzuln az igazgal vendegI Illa a viosi szIIoda elleinelen, ahoI sok ns piolIena negleszeIeseie is soi keiIl. Ill ludla neg azl is, hogy a kIfIdi ceg az anyag 254 szIIlsl a iendeIes negeikezeseloI sznloll 3 hnapon leII vIIaIja. Lgyelkenl kvnsgia szvesen kId isneilelol, aneIy a nuanyag lechnoIgiai adalail lailaInazza. Az igazgal kifejezle egyllnukdesi keszsegel, es szveIyes dvzIelenek ladsl keile. Ha n Ienne a nuszaki vezelo, hogyan szIna a lviial` Ertkc!s: Az aIlliaklan feIsoioIl szvegieszIelek nindegyike +2 ponlol jeIenl, ha negjeIenik a lviiallan. Minden egyel: udvaiiaskods, feIesIeges szvegieszIel, saIIang -1 ponlol jeIenl. Lenyegesen knnyell Nagyoll szaklsziIidsg Meggyoislja a csonagoIsl lIagosan 3O-os neglakailsl eiednenyez KInIeges szakludsl igenyeI Regi lpus gepek nen aIkaInasak a feIdoIgozsia TechnoIgiai ljekozlall kId a ceg 3 hnap aIall szIIljk Maxinun ponl: 16 15-16 ponl: kivI IenyegIl es fogaInaz keszseg 13-14 ponl: j IenyegIl es fogaInaz keszseg 11-13 ponl: lIagos IenyegIl es fogaInaz keszseg 9-1O ponl: lIagnI gyengell IenyegIl es fogaInaz keszseg 8 aIalli ponleilek: igen gyenge 5. 5zvcg fc!dn!gnzsnak tnvbbI !chctsgcs mdjaI: Az oIvasoll szveg Ienyegenek isneilelese sszegzes keszlese AIhzs a fonlosall ieszek kieneIese ceIjlI }egyzel keszlese haIIoll anyag aIapjn / szveg eIoIvassa kzlen A jegyzeleIl anyag vizuIis lagoIsa (aIhzs, nagylelus is, nyiIak, leluk es sznok, egyeni jeIek, sznek, sll.) VzIal eileInezese KuIcsfogaInak kiisa IoIyanallia keszlese Diagian keszlese ModeIIkeszles Teikepkeszles - a Iap kzepeie Ieijuk a Ienyegel, gondoIalokal es sszefggesekel kapcsoIunk hozz TlIzal keszlese 255 KITARTAN FIGYEL A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el Idegiendszeii feIleleIek: egeszseges idegiendszei, ep eizekszeivek. Molivcis feIleleIek: a jeIenlkezo eidekIodese, nolivcija lefoIysoIja a figyeInel. AkluIis eleisegi IIapol: a fiadlsg neileke lefoIysoIja a figyeInel, a fiadlsg neileke fgghel a napszaklI, az addig eIvegzell, figyeInel igenyIo feIadalok nennyisegeloI. AkluIis kinyezeli ingeiek: zavai ingeiek, seglo ingeiek - az aiousaI fennlailsl seglhelik lizonyos ingeiek nagyon nonolon feIadaloknI. A feIadal jeIIege: nonolon - vIlozalos, IIand ingei - vIloz ingei, gyenge ingei - eios ingei, ingeiek szna, a feIadalvegzes lene kvIioI szalIyozoll - a feIadalvegzo ieszeioI szalIyozoll. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Kilails: Kepes Iegyen a feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigialefekleles hosszall lv fennlailsia. Kepes Iegyen akaiall huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie sszponloslani. Monolnia luies: Ahhoz, hogy az isnelIodo es/vagy azonos feIadalokal is negfeIeIo figyeIenneI, nyugodlsggaI es kilailssaI, a kvnl ninoseglen, haliidoie Issa eI. nfegyeIen: Ahhoz, hogy kepes Iegyen eizeIneil, iIIelve negalv cseIekedeleil konlioIIIni, szalIyozni, anikoi fokozoll sliessz aIall doIgozik. Iiecizils: Kepes Iegyen a kzeI hillIan nunkavegzesie. Sliesszluio kepesseg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy nunkakiInenyekhez klhelo sliesszheIyzelekel. TieIen: Kepes Iegyen a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl kezeIeseie. Meilani, sznlani isneielek es azok aIkaInazshoz kapcsoId konpelencik. Rajzos, kepes vzIalol nsoI. Hosszall szveg oIvasshoz, ishoz kapcsoId konpelencik. A fe|adatkestItes a|gorltmusa 1. CondoIjuk vegig, hogy az adoll szaknnI niIyen heIyzeleklen van igen nagy szkseg kilail figyeIenie. 2. VIasszuk ki a figyeIen neiesehez hasznIl ingei fajljl (pI. sznek, foink, leluk, sznok, neilani aIakzalok eszieveleIe es/vagy negkInlzlelese). A kivIaszloll ingei(ek) fajlja egylen azl is neghaliozza, niIyen egyel konpelencikia van szkseg a feIadal negoIdshoz). 3. Haliozzuk neg az ingeiek negjeIenesi foinjl (islan, szlan, vaIs ligyaklan, sll.). 4. Ha szkseges, vIasszunk a figyeInel zavai es/ vagy seglo ingeiekel. 5. Dnlsk eI, hogy nennyi ido aIall keII leIjesleni a feIadalol (neijk Ie a leszleIes soin az lIagos idol). Az is egy Ieheloseg, hogy nen adunk neg idokeielel, gy aiiI kaphalunk infoincil, hogy nennyi ido aIall leIjesli a jeIIl a feIadalol. A jeIIlek leIjeslnenyel ssze ludjuk hasonIlani ezl kveloen. 256 6. Haliozzuk neg, hogy egy vagy lll nehezsegi fokozalon szeielnenk-e neini a kilail figyeInel. A nehezles kInlzo lpus feIadalokal jeIenlhel. 7. Haliozzuk neg a feIadal eszkzigenyel. 8. IogaInazzuk neg az insliukcil. 9. Haliozzuk neg, hogy a feIadal eIvegzese soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 1O. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 11. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 12. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 13. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al TeIjeslell nennyiseg szna HeIyes vIaszok szna Hilk szna Hilk gyakoiisgnak idoleIi eIoszIsa Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok az ulasls aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadal eIvegzesenek idolailana A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg Munkalenp 257 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! HillIanuI, pieczen, idoie eIvegzi a feIadalol. A zavai ingeiek, nonolon feIadal, fokozoll sliesszheIyzel eIIeneie is kepes hossz ideig fennlailani figyeInel. MegoIdja a feIadalol. Nehny kisell hill vel. Neha eIfofoiduI, hogy zavai lenyezok halsia figyeIni leIjeslnenye ingadozik. Nagy es sIyos hilkal vel, de a feIadalol vegiehajlja. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz, de neg eIeii az eIfogadhal szinlel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Nen kepes figyeInel huzanosall ideig fennlailani. Zavai ingeiek halsia leIjeslnenye ni nen eii eI az eIfogadhal szinlel. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz. 258 MINTAFELADATOK Mlnta Gyaknr!at: fIgyc!cmtcszt kIt!tsc Insliukci: A laI feIso saioklI vzszinles soioklan haIadva, hzza l a ,l lelukel d d d d d d b d d d d d b b b d d b d d d d d d d d d d d d d b b d b d d d d d d d d d b d d d d d d d d b d d d d b d b d d d d d d d d d d d d d b d d d d b d d d d d d d b b b d d b d b d b d b b d b d b p b d p b b d d p b d b p b d d d p d p b b p d b p d d d p p d b d d p p d b b b d b d p b d dd b b d d d p b d p b d p d b b d b d p b d d p b d p d b p b d p b d p b d d d d p b b bp p d p b b p d b p d A fIgyc!cmvIzsg!at rtkc!sc: Mutatk kIszmtsa: Mennyisegi nulal: N ( az sszes lnezell eIen szna) Minosegi nulal: nennyil hilzoll H: sszes hila szna H=H1+H2 (H1=kihagysok, H2= leves lhzsok) T= (N-H)/N*1OO ( leIjeslnenyszzaIek T ) MInsgI c!cmzs: a ninosegi es nennyisegi nulalkal egynshoz viszonyljuk: Magas N, nagas T: gyois psziches lenp, lails es nagas szinlu figyeIen Magas N, aIacsony T: gyoisan doIgozik, de ez a ninoseg iovsia negy AIacsony N, nagas T: Iassan, de nagyon aIaposan doIgozik, feIleleIezhelo lIzoll peifekcioniznus, feIadalheIyzeli szoiongs AIacsony N, aIacsony T: gyenge figyeIenkoncenlici, Iass nunkalenp, de az is Iehel, hogy nincs a szkseges keszsegek liiloklan A hIbk c!nsz!snak vIzsg!ata ( a leszl neIy ieszen foiduInak eIo inkll a hilk, es ennek ni Iehel a nagyaizala) A fc!adatvgzs a!attI magatarts: niIyen eiofeszlesl lesz a feIadal negoIdsa eidekelen (mntIvcI) 2. sszctctt fc!adatnkn! A kilail figyeInel vizsgIhaljuk hosszall ideig lail neilani, sznlani, nuszaki, Iogikai, oIvassi, isi feIadaloknI, hosszall szveg feIdoIgozsnI, ns konpelencik negfigyeIesehez, neiesehez kapcsoIlan. II. - Szveglen laIIja neg az eIiejlell hilkal - Teikepen laIIja neg az eIiejlell szinlIunokal - Muszaki iajzon laIIja neg a hilkal 259 - Rakja ki hosszall szveglen a negfeIeIo isjeIekel - Keiesse neg a kepen az oda nen iIIo ligyakal - OIvassa visszafeIe a szvegel - Tegye soiiendle a nunkafoIyanal Iepeseil, es kapcsoIja ssze a nunkavegzes eszkzeiveI - TaIIja neg a hill az lin, es javlsa ki - MiIyen Iepesl hagyoll ki a nunkafoIyanallI a szakenlei - Keiesse neg es ija ki a leIefonknyvloI... - Rakja ssze a puzzIe daialokal, kindeilojs jlekol - Mi a hila a nakellen, nodeIIen, sll Sll. 26O FIgyc!cm tcsztck 1. d2 fIgyc!cmvIzsg!at-tcszt A leszl a szalIylailsl es az egyen figyeIni koncenlicis leIjeslnenyel egyllesen neii. A gyakoiIIapol kvelo oIdaIon 14 soi laIIhal, ninden soilan 47 kaiaklei van. VaIanennyi kaiaklei "d" vagy "p", 1, 2, 3 vagy 4 jeIzesseI eIIlva. A vIaszadnak az a feIadala, hogy ninden soil vegigeIenezzen, es jeIIje le azokal "d"-kel, neIyek 2 jeIzesseI vannak jeIIve. A ponlozsi kuIcsok egyike a kihagysos hilk azonoslsia, a nsik a leveszlesek azonoslsia szoIgI. KiIencloI-loI 6O eves koiig aIkaInazhal. A leszlel eiedeliIeg a sofoik keszsegeinek, jilassgainak feIneiese ceIjlI hozlk Ielie. Iokozalosan a Ieglllel aIkaInazoll vizuIis figyeIenneio eszkzze vIl Luipa-szeile az aIkaInazoll pszichoIgia kInlzo leiIelein. |crr4s. 8ric|cn|anp, Zi||ncr, 1998. 2. Bnurdnn-tcszt 1895-len ouidon figyeIenkoncenlicil es fiadekonysgol vizsgI leszlkenl hozla Ielie. A leszl Ienyege, hogy egy Iapon a vizsgIalvezelo sznia isneil iendszeilen eIheIyezell leluk vannak, a vizsgIali szeneIynek negadoll lelukel keII lhznia a negadoll leluhaInazlI, ninden peiclen j soil kezdve. A feIadalol ieIalve hossz idon keieszlI keII foIyanalosan vegezni, ez az ido 1O es 3O peic kzll vIlozhal. Idoadalokal igzl a vizsgIalvezelo, ez a vIaszido, aneIy azl lkizi, hogy nennyi ido aIall sikeiI a leIjes feIadalol vegiehajlani. Rgzlheli a vIasznennyisegel, aneIy azl jeIzi, hogy egy eIoie neghaliozoll ido aIall hny vIaszl sikeiI neglaIIni. |crr4s. K|cin S4ndcr (1998) Mun|apszicnc|cgia 1-2. SH| Hungarq Kf|., 8udapcs| 3. Tnu!nsc-PIcrnn tcszt TouIose, L., Iieion, H. 19O4-len aIaklollk ki a ouidon leszl aIapjn. Iapi es ceiuza keII a feIadal eIvegzesehez, egyszeiu eIjis. A leszl, az egyszeiu lik vizuIis diszkiinincija, a figyeIen koncenlicijnak vizsgIall leszi Iehelove . LgyeniIeg es csopoilosan is aIkaInazhal. A leszl feIveleIe 5 peicel vesz igenyle. A leszlIap 2O soilan sszesen 4OO jeIel lailaInaz (4 negyzelniIIinelei nagysg negyzelek, nindegyiken - kInlzo heIyeken - kis vonaIkk. Lzek 8 kInlzo heIyen Iehelnek a negyzelhez kapcsoIva.) Megadnak 4 kInII jeIel, ezekel keII a llliekloI negkInlzlelni es negjeIIni. Minden soilan 2O-2O jeI kzll 1O-1O oIyan laIIhal, aneIy negegyezik a ninlvaI. Az eiednenyek eilekeIese soin a diszkiinincis leIjeslneny negIIaplsa a Ienyeg: 5 peic aIall hny lil nezell l es vegezle eI a diszkiinincis nuveIelel. A hilk eIenzese hilakeieso salIon seglsegeveI is lilenhel. A hilknak kel lpusa van: a kihagysok es a leves jeIIesek. Lzek egyll sznoIandk ssze. A koncenlici ieIalv leIjeslnenyenek kisznoIsa a fenli adalok aIapjn lilenik. |crr4s. K|cin S4ndcr (1998) Mun|apszicnc|cgia 1-2. SH| Hungarq Kf|., 8udapcs| 4. A fIgyc!cm stabI!Itsnak vIzsg!ata Iinl A figyeIen slaliIilsnak vizsgIalhoz a IioppeIieulei-feIe sznllIl aIkaInazza. A sznllIn 1- loI 1OO-ig leijedo sznok veIelIen soiiendlen szeiepeInek. A vizsgIali szeneIy feIadala az, hogy a sznokal nvekvo soiiendlen laIIja neg. A neglaIIl sznok nennyisegel 15 peicen l egypeices idokznkenl feIjegyzik. Az adalok szisa a slaliIils inveiz nulalja. NoinIis esellen a leIjeslneny cscsponljai az 1., 4., 5., 7., 1O., 11., 12. peicie esnek. Ha ezl a leIjeslnenyl oszljuk a 261 naiadek idolen (2., 3., 6., 8., 9., 13., 14. es 15. peiclen) nyjloll leIjeslnennyeI, akkoi egyneI nagyoll sznol keII kapnunk. A kisell eilek ulaIhal zavaiia. A leszlnek kiaIaklollk es szeIeskiuen aIkaInazzk a nuszeies vIlozall is, aneIy igzli a neglaIIl sznok nennyisegel a fenl negadoll foinlan. |crr4s. K|cin S4ndcr (1998) Mun|apszicnc|cgia 1-2. SH| Hungarq Kf|., 8udapcs| 5. DIsztrIbutv fIgyc!cm mrsrc a!ka!mas mszcr A vizuo-noloios kelkezes kooidinci, vaIaninl a nonolon feIadalheIyzel okozla leiheIes halsl vizsgIjk a leIjeslnenyie. sszelell levekenyseg aIapozza neg a vegeiednenyl, neIylen szeiepeI az infoincifeIdoIgozs selessege, a figyeIennegoszls szinlje es a leii iepiezenlci halekonysgi szinlje. Az LD-1 keszIeken 1OO nyongonl van eIheIyezve, soionkenl 1O-1O daial. Minden nyongonlsoi foIylalsakenl a kooidinlaiendszei X es Y iinylan egy-egy jeIzoInpa van feIszeieIve. A vizsgIal soin egyidejuIeg kel Inpa viIgl. A viIgl Inpapiokal a negfeIeIo X-Y kooidinlk nelszesponljlan Ievo nyongonlokkaI Iehel kioIlani. A heIyes gonl Ienyonsa uln jall Inpapi kezd viIglani. A vizsgIali szeneIy feIadala az, hogy a neies idolailana aIall igyekezzen nineI lll Inpapil kioIlani. Az LD-2 jeIu nuszeien a feIadal az LD-1 jeIu nuszei feIadalnak "lkikepe": ez 1OO jeIzoInpl lailaInaz, aneIyekel a negfeIeIo X-Y kooidinlhoz lailoz nyonkapcsoIk egyideju IenyonsvaI Iehel kioIlani. Lnnek a feIadalnak a negoIdshoz sszeiendezell nozgsia is szkseg van. A nuszei az lpeices vizsgIali idolailan aIall peicenkenli lonlslan es sszegezve neii a heIyes es hils vIaszokal. |crr4s. K|cin S4ndcr (1998) Mun|apszicnc|cgia 1-2. SH| Hungarq Kf|., 8udapcs| A keszIekel a Sliuklia Kfl. foigaInazza. 6. Lpsszcr audItv snrnzatns sszcadstcszt (Iaced Audiloiy SeiiaI Addilion Tesl - IASAT) A leszl a figyeIen fennlailsl es negoszlsl neii. Infoincil szoIgIlal a nenlIis iugaInassgiI (a figyeIen lvIlsnak kepessegeioI) is. A vizsgIali szeneIy feIadala, hogy soiozalosan, veIelIenszeiuen lenulaloll sznpiokal adjon ssze, gy, hogy nindegyik sznol az azonnaI ikvelkezoveI keII sszeadni. |crr4s. Grcnua||, D.M.A (1977) Paccs Audi|crq Scria| Addi|icn Tas|. a ncasurc cf rccctcrq frcn ccncussicn. Pcrccp|ua| and Mc|cr s|i||s. Rcocr|scn, |.H., lard, T. Ridgcuaq, V., Ninnc-Sni|n, |. (1977) Paccd Audi|crq Scria| Addi|icn Tcs| - PASAT. Tcs| Ma|cria| Sa|cs Officc. Dcpar|ncn| cf Psqcnc|cgq. Unitcrsi|q cf Vic|cria Canada 7. A fn!yamatns tc!jcstmny tcsztjc (Conlinuos Ieifoinance Tesl - CIT) CionvaII, D.M.A. A foIyanalos leIjeslneny leszljelen a vizsgIl szeneIy akkoi vIaszoI liIIenlyuIenyonssaI, ha az adoll lelu (pI. X) jeIenik neg az egyenkenl lenulaloll lelusoiok Iisljlan, vagy csak akkoi vIaszoI az adoll lelu negjeIenesekoi, ha ezl egy nsik lelu eIozi neg (pI. az X eIoll A). A leIjeslnenyl a ceIingeiie adoll ieakciido es a hilk szna jeIIenzi. |crr4s. Grcnua||, D.M.A., |uing, R., McCar|nq, D., lrigns|cn, P. (1980) Pcrsis|ing cffcc|s cf nincr ncad injurq coscrtao|c during nqpcxic s|rcss. ]curna| cf C|inica| Ncurcpsqcnc|cgq, 2, 147-155. 262 8. 5trnnp-tcszt A Slioop-leszlnek sznos foinja van, kidoIgozlak papi-ceiuza eIjisokal es sznlgepes vIlozalokal is. A leszl a figyeIenneI kapcsoIalos glIsi foIyanalokal vizsgIja, de adalokkaI szoIgI a nenlIis selessegioI is. A feIadal papi-ceiuza foinjlan, az 1. szinlen a vizsgIali szeneIyeknek az a feIadaluk, hogy nineI gyoisallan eIoIvassk a sznek negnevezeseil. Ill vaIanennyi sznnev azonos a sznneI, hagyonnyosan fekele sznneI jeIenik neg a szeneIyek eIoll. A 2. szinlen kInlzo sznneI jeIzell sznek (X jeIennek neg) a szeneIyek eIoll, feIadaluk nineI gyoisallan negnevezni a jeIek szneil. A 3. szinlen oIyan szavak Ilhalk, neIyek kInlzo sznek negnevezesei, de ns sznneI szeiepeInek, ninl anil a jeIenlesk indokoIna, peIduI a "piios" sz kek sznneI. A vizsgIali szeneIyeknek a sz szneie keII vIaszoIniuk, es nen a sz jeIenleseie, lehl figyeInen kvI keII hagyniuk (gloIniuk keII) a sz jeIenlesenek halsl. A leszl sznlgepes vIlozalai (angoI nyeIven) neglaIIhalk a viIghIn. CoIden, C. (2OO2) Slioop CoIoi and Woid Tesl. IsychoIogicaI Assessnenl Resouices Inc., Lulz A nindennapi figyeIen leszlje - TLA ( The Tesl of Lveiyday Allenlion) Roleilson, I.H., Waid, T., Ridgevay, V., Ninno-Snilh, I. A leszl a figyeIen szeIeklivilsl, a figyeIen fennlailsl es a figyeIen lvIlsl neii. AngoI nyeIvu vIlozala isneil. IeInollkoilan, 18-8O evesekneI hasznIhal. 45-6O peic aIall hajlhal vegie. A leszl lailaInaz keziknyvel, 25 adalIapol, javlkuIcsol, 3 hangfeIveleIl, egy videofeIveleIl es kilyklI II ingeianyagokal. A TLA-nak 8 aIleszlje van. 1. CeIponlkeieses - A szeneIyeknek szinlIunokal keII keiesnik egy sznes leikepen Az aIleszllen kapoll ponlszn azl nulalja, hogy a 8O szinlIun kzI hnyal laII neg. A figyeIen oIyan vonalkozsail neii, aneIyek koiieIInak a d2 es a Slioop leszl eiednenyeiveI. 2. SzinlsznIIs - A szeneIyeknek feIleleIeznik keII, hogy oIyan Iifllen vannak, aneIylen eIionIik a szinljeIzo. Tehl nekik keII kisznoIniuk, hogy neIyik eneIelie eilek a szinlel jeIzo hangjeIzesek aIapjn. Lz az aIleszl a figyeIen fennlailsl vizsgIja. 3. SzinlsznIIs zavai ingeiekkeI - A vizsgIali szeneIyeknek csak az aIacsony fiekvencij hangjeIzesekel keII negsznoIniuk, figyeInen kvI hagyva a nagas fiekvencijakal. Az akuszlikus figyeIen szeIeklivilsl neii. 4. VizuIis szinlsznIIs - A vizsgIali szeneIyeknek neg keII sznoIniuk feIfeIe, azuln visszafeIe a szinlekel, kvelve egy vizuIis kijeIzol, neIyen soiia negjeIennek a szinlek. A visszafeIe sznIIs a figyeIen lvIlsl neii, a kognilv fIexiliIilsl. 5. Audilv szinlsznIIs - Ugyanaz ninl a fenli, csak ill hangjeIzesek vannak. 6. TeIefonkeieses - A szeneIyeknek liIIenlyuszinlIunokal keII neglaIIniuk, nikzlen egy szinuIIl leIefonknyvle levill adalokia is i keII keiesnik. 7. TeIefonkeieses kellos feIadala - Ugyancsak levill adalok uln keII keiesnik, nikzlen szinuIln ndon neg keII sznoIniuk a igzlell csengohangokal. A 6. es 7. aIleszl a negoszloll figyeIen neieseie aIkaInas. 8. Loll - Az aIanyok "nyeiles sznokal" haIIgalnak, neIyek 55-ie vegzodnek. MeghaIIgalnak egy sznsoil, es Ieijk azl a kel sznol, neIyek negeIozik az 55-l. A figyeIen fennlailsl neii, akicsak a szinlsznIIs aIleszlje. |crr4s. Rcocr|scn, |.H., lard, T. Ridgcuaq, V. Ninnc-Sni|n, |. (1994) Tcs| cf |tcrqdaq cf A||cn|icn. Hcfgrcfc Vcr|ag, Gc||ingcn 263 9. BcsI tcsztrcndszcr (VIcnna tcst 5ystcm) A sznlgepes leszliendszei sznos leiIelen neii a kognilv es pszichonoloios nukdesekel. A figyeIen lenakiein leII szeiepeI foIyanalosan fennlailoll figyeIni vizsgIal, vigiIanciafeIadal. A iendszei nei szignIdelekcis adalokal, neniialeijedeInel, lanuIsi leIjeslnenyl, pszichonoloios gyoisasgol, vizuonoloios kooidincil, lienoil (kezieneges). A foIyanalos figyeIen fennlailsl neio leszllen a kepeinyon szalIyos hionszgek soiozalai jeIennek neg gyois egynsulnlan. Lzeknek a hionszgeknek az egyik cscsa IefeIe vagy feIfeIe nulal. Anikoi eIozelesen neghaliozoll szn egyns uln kvelkezo hionszgnek a cscsa nulal IefeIe, a vizsgIali szeneIynek neg keII nyonnia a ieakcigonlol. |crr4s. K|cin, 1998. 10. CngnIstat (Thc NcurnbchavInra! CngnItIvc 5tatus ExamInatInn) Kieinan, R.}., MueIIei,}. Ls Langsoln, }.W. lfog leszliendszei, neIy nyeIvi keszsegekel, enIekezelel, sznoIsi keszsegekel, figyeInel, leIokepessegel es kvelkezlelesi foIyanalol nei. A leszl iendeIlelese: feIneini l leiIelen az inleIIekluIis funkcikal. 18 eves koilI aIkaInazhal, egyeni leszl. Lgeszseges szeneIyek eselen 1O peicig lail a leszl feIveleIe. Kognilv IIapol piofiI seglsegeveI szenIeIelesen Iehel lizoIni a szeneIy eiednenyeil. Kicrnan, R.]., Muc||cr , ]., |angscn, ].l., (2002) Ccgnis|a|. Psqcnc|cgica| Asscssncn| Rcscurccs |nc., |u|z 264 Mcgjc!cns, vIsc!kcdsku!tra, krnyczct POLTAN JELENIK MEG A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el: Az poIlsg fogaInnak isneieleie es gyakoiIali lancsokia van szksege az egyennek a szeneIyisegfejIodese soin ahhoz, hogy neg ludjon feIeIni a kinyezeli eIvisoknak. (II. cipo liszllsa, fognoss lechnikja, sll.) A fogIaIkozsi szeiep isneiele szkseges ahhoz, hogy a kIso negjeIenes lkizze a szeiepeIvisokal. nisneiel szkseges az adollsgok, szeneIyiseg es a szeiepeIvisok kzlli sszhang negleienlesehez. nlizaIon az adollsgok, szeneIyiseg kilonlakozlalshoz, nnagunk es kinyezelnk eIfogadshoz. RugaInassg a vIlozlalshoz. Az poIlsg negjeIenlesenek feIleleIei: liszla haj, kez, kin, Ilak, (vasaIl) Ilzek, cipo. Lgeszseges haj, loi, (leIjes) fogazal, poIl kin. Az egeszseges lenyons keIlesehez lailozik a nagassgnak, eIelkoinak negfeIeIo leslsIy is. lIag feIelli leslsIy eselen a negfeIeIo Ilzekie kInsen fonlos nagy hangsIyl heIyezni. lIag feIelli leslsIy kizi kiileiiun Iehel lizonyos szaknknI. Nyilollsg az jia, a kinyezeli visszajeIzesekie. Iiecizils, aIapossg a negjeIeneslen, nagvaI es az IlzekkeI kapcsoIallan. IigyeIen a kinyezel jeIzeseiie, adollsgainkia, idoveI vIloz kIsonkie. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| IigyeIenle veszi nsok veIenenyel elailja az aIapvelo viseIkedesi noinkal Lgyel konpelencik: Iiecizils Nyiloll hozzIIs RugaInassg A fe|adatkestItes a|gorltmusa Lz a konpelencia IlaIlan nen ceIiinyos feIadal soin figyeIhelo neg. Az "poIlan jeIenjen neg" lpus insliukcik eselen ugyanis ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni kvnl jeIIenzokioI. 1. Haliozzuk neg eIvisainkal. lIeleIjnk, gyujlsk ssze a negfigyeIni kvnl jeIIenzokel, az adoll szakna eselen az poIlsg kiileiiunail es a kizi szenponlokal. 2. Haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin kepel kapunk a jeIIl poIl negjeIeneseioI, vaIaninl a kIso negjeIenes es a szeneIyiseg sszhangjia vonalkozan. A feIadal soin fonlos, hogy kideiIjn, a jeIIl nennyiie nyiloll a vIlozlalsia, anennyilen a kinyezel es a Ieendo szaknai szeiep azl kvnja neg. 3. Rgzlsk a negfigyeIni kvnl szenponljainkal. 265 4. RendeIhelnk a negfigyeIesi szenponlokhoz ponleilekekel is, ha neini kvnjuk a konpelencia negnyiIvnuIsl. LselIeg sIyozhaljuk a negfigyeIesi szenponlokal. Ha van oIyan negjeIenesi kiileiiun, aneIy neghalioz az adoll szakna eselen, akkoi az lll ponlol kaphal a feIadal soin. A kizi kiileiiun a negvIlozlalhalalIan lesli adollsgokia is vonalkozhal. 5. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A szaknaspecifikus poIlsgi kiileiiunok negjeIenese (pI.: negfigyeIhelo=1 ponl, nen=O ponl = kapoll sszponlszn). KInsen fonlos kiileiiunok pIusz ponlsznol kaphalnak. Nyilollsg a vIlozlalni kvnl es vIlozlalhal kiileiiunia vonalkozan pIusz ponlol jeIenlhel. Anennyilen a jeIIlnek vannak oIyan adollsgai, aneIyeken nen Iehel vagy nen kepes vIlozlalni, pedig a szaknai eIvisok negkvnjk, gy neiIegeIes keidese, hogy hossz lvon nennyiie IIja neg najd a heIyel az adoll szaknlan. LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! KIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl keIl. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. MINTAFELADATOK 1/a Intcrj Insliukci II. KepzeIje eI nagl .............(szakna negnevezese) pI. poInokenl. 1.) eszeIjen aiiI, ni leszi aIkaInass e nunkaki lelIleseie. MeIyek azok a keszsegei, neIyekel eIonysen lud aIkaInazni a nunkja soin` 2.) MeIyek azok az adollsgai, keszsegei, kepessegei, aneIyeken szvesen vIlozlalna` eszeIjen a vIlozlals akadIyaiiI. Mskeppen keidezve: Ha Ienne egy szupeinaikel, ahoI linil Iehelne vsioIni, niIyen adollsgol, kepessegel, szeneIyisegjeIIenzol venne nagnak` Mieil` A leszeIgeles soin a kIso negjeIenesie, a szeneIyisegie es a vIlozlalsi szndekia vonalkozan is kiaIakuI egy sszlenyons, aneIyekel a negfigyeIesi szenponlokkaI konkielan aI Iehel lnaszlani. 266 Lehelseges negfigyeIesi szenponlok: Konpelencia MegfigyeIesi szenponlok Megjegyzes poIl negjeIenes Ilzel Kiegeszlok (ekszeiek, egyel viseIel) Kez Kink Haj Iogazal oi TeslsIy sll. sszlenyons negfeIeIo/ nen negfeIeIo 1/b Kprtc!mczs Az adoll szaknlan doIgoz enleiekioI kepel nulalunk a jeIIlnek. Keijk, hogy leszeIjen a kepioI. Ki Ilhal, nil csinI, nieil csinIja, nieil viseIi, sll. Ha n Ienne a fonke a kepen Ilhal szeneIyeknek, niIyen eIvisokal lnaszlana veIk szenlen a nunkaheIyi negjeIenesie vonalkozan. szakcs aszlaIos 3. Kpzc!ct jtk Hogyan jeIenne neg az adoll szaknia jeIIenzo heIyzellen. (II.: ligyaIs, ulazs, gyfeI negkeieses sll.) 267 BETARTJA AZ ALAPVETO VI5ELKEDE5I NORMKAT A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A nagalails kiaIakuIslan dnlo szeiepel jlszanak a csaIdi, vaIaninl a lisadaIni, nunkaheIyi kiInenyek szalla szoksok, kveleInenyek. efoIysoIja a kuIlia. AIaklja a kuIluiIlsg szinlje. Igg a pszichikai leIIlollsglI. Igg az eikIcsi fejIellseg szinljeloI. Noink, szalIyozsok, szaknai eIoisok, lnulalsok szksegesek az eIvil heIyes nagalailsi foink negisneiesehez. Ido es pozilv negeiosles szkseges a noinkkaI, eilekekkeI vaI azonosuIshoz. A nagalailsl nencsak a lisadaIni szalIyok lelailsa vagy figyeInen kvI hagysa jeIIenzi, hanen a szalIyok aIkaInazsnak nikenlje is. A lIzs e leien Iehel gny vagy seiles, egy figyeInelIenI negadoll udvaiiassgi geszlus kifejezhel Ienezesl is. A szalIyok foinIis lelailsa neIIell is a nagalails sokfeIe inyaIala eiezhelo. A Iegkoiieklellekel iIIedeInessegnek nevezzk. A nagalails, vagyis a nsokhoz, kinyezelnkhz vaI viszonyunk a viseIkedesen keieszlI jul kifejezesie. A viseIkedesle leIelailozik a lisasgi negnyiIalkozs nindenfeIe foinja es jeIensege. A viseIkedes foinasgai a kvelkezo aIapszalIyokia epInek: TiszleIelads. udvaiiassgi foinklan negnyiIvnuI geszlus. AIapveloen ninl enleiek, de a hivalaIos leoszls, a lisadaIni iang szeiinl vagy a nenzelkzi szoksoknak negfeIeIoen is cseielen oIyan liszleIeladsl vihalunk eI ni is nsoklI, ninl aniIyel nagunk lanslunk. Haliozollsg. veIenenynk, kijeIenleseink egyeileInu vIIaIsa, eIkeiIve a dicsekvesl, hencegesl, sajl szeneIynk szeiepenek eIlIzsl, ugyanakkoi aIlecsIesel is. OplinIis, ha a haliozollsg szeienyseggeI piosuI. Meileklails. Iegyen jeIen ninden negnyiIvnuIslan a hangeioloI az Ilzkdesen es a geszlikuIcikon l az eleI- es ilaIfogyaszlsig. KeiIjk a lIzoll haIIgalagsggaI, a lisasglI vaI kiIgssaI, a feIievonuIssaI, iIIelve az eioszakoIl hangoskodssaI, nagunk nsokia kenyszeileseveI keIlell feIlunesl. } zIes: az iIIen ligykiele lailoz doIgokon Iehel vilalkozni, az zIesen nen. Az iIIedeInes enlei iegen ludja, hogy a ,joll-e a naihapikIl, ninl a naliszeIel" vagy ,szell szn-e a izsaszn, ninl a viIgoskek" jeIIegu zIesleIi vilklan csakis a ,neken jollan lelszik" vagy ,jollan zIik" foiduIalok hasznIhalk. TapaszlaIal: ludaloslshoz szkseg van nsok viseIkedesenek negfigyeIeseie es nagunklan vaI eilekeIeseie. Nyugodlsg, higgadlsg: egy vendeggeI a vendegIlipaii doIgoz neg akkoi sen II Ie vilalkozni, ha a vendeg vaIaniie vagy a doIgoz szeneIyeie seilo negjegyzesl lell. A higgadl jnodoi szalIyainak neglailsa a vendegIlslan es idegenfoigaIonlan doIgozknak nunkakii kleIessege. (Anennyilen a doIgoz gy eizi, a vill egyedI nen ludja Iezini, hvja a vezelol, aki najd inlezkedik, s aki neg fogja laIIni a ndjl annak, hogy a vill negfeIeIoen kezeIje.) eIso nolivci. 268 SzalIyok isneiele es aIkaInazsa: Ksznes enulalkozs es feIIIs Kezfogs MegszIls enulals Ies IIs Ionlossg Dohnyzs szalIyai TeIefonIs Ilzkdes (cipo, haiisnya, zokni, iuha, kiegeszlok) SninkeIes, fiizuia es annak eIkeszlese Kez- es kinpoIs Vendegvis, vendegIls, leiles Llkezes Meghvs zIeli eled, vacsoia Lvoeszkzk hasznIala Sll. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| poIlan jeIenik neg Munkakinyezelel iendlen lailja Munkakinyezelel liszln lailja IigyeIenle veszi nsok veIenenyel Lioszaknenlesen konnunikI Lgyel konpelencia: Iiecizils IigyeIen sszponloslsa Nyiloll hozzIIs RugaInassg A fe|adatkestItes a|gorltmusa Lz a konpelencia IlaIlan nen ceIiinyos feIadal soin figyeIhelo neg. A "lailsa le az aIapvelo viseIkedesi noinkal" lpus insliukcik eselen ugyanis ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni kvnl jeIIenzokioI. 269 1. Haliozzuk neg eIvisainkal. Cyujlsk ssze a negfigyeIni kvnl jeIIenzokel, az adoll szakna eselen a kuIluiIl viseIkedes kiileiiunail es a kizi szenponlokal. 2. Haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin kepel kapunk a jeIIl kuIluiIl viseIkedeseie vonalkozan. A feIadal soin fonlos, hogy kideiIjn, hogy a jeIIl nennyiie nyilollan, iugaInasan II a vIlozlalshoz, anennyilen a kinyezel es a Ieendo szaknai szeiep azl kvnja neg. 3. Rgzlsk a negfigyeIni kvnl szenponlokal. 4. Csopoiloslsuk a viseIkedesi jeIIenzokel kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla. 5. RendeIhelnk a negfigyeIesi szenponlokhoz ponleilekekel is, ha neini kvnjuk a konpelencia negnyiIvnuIsl. LselIeg sIyozhaljuk a negfigyeIesi szenponlokal. Ha van oIyan negjeIenesi kiileiiun, aneIy neghalioz az adoll szakna eselen, akkoi az lll ponlol kaphal a feIadal soin. 6. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al A kuIluiIl viseIkedes kiileiiunainak negjeIenese (pI.: kuIluiIl viseIkedes =1 ponl, nen kuIluiIl viseIkedes =O ponl) KInsen fonlos kiileiiunok pIusz ponlsznol kaphalnak Nyilollsg a vIlozlalni kvnl kiileiiunia vonalkozan pIusz ponlol jeIenlhel Hilk szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Ionlossg Iiecizils LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Isneii es pieczen hasznIja a kuIluiIl viseIkedes szalIyail. ViseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. ViseIkedesen kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. ViseIkedesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. ViseIkedese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIluiIalIan a viseIkedese. 27O MINTAFELADATOK 1. VIsc!kcdsku!trva! kapcsn!atns szakmaI szvcg (dnkumcntum, cIkk, !crs stb.) c!n!vassa, rtc!mczsc, fc!dn!gnzsa Szveg feIdoIgozsl kveloen Az eIoIvassl kveloen idezze feI a szveg Ienyegel. Mondja eI, hogy niIyen viseIkedesi vIlozlalsokal javasoIna a lilenel szeiepIoinek. 2. 5zcrcpjtk, szItucIs gyaknr!at Szeiepjlek eIoie negil foigalknyv aIapjn, a szaklani eIkeszli a foigalknyvel, a dikok szeiepel jlszanak A szeiepjlekok nenele: 1. A kiInenyek lenulalsa (nagyaizala, szeieposzls, feIadalok neghaliozsa) 2. KivileIezes (pinunka, csopoilnunka) 3. A kivileIezes eIenzese: a jeIIlek neilekeIese a jleklan ieszlvevok konnenlija negfigyeIok eszieveleIei 4. Az eIvegzell nunka eilekeIese. Szilucis peIdk: TigyaIsi szilucis heIyzel VendegIls Llkezesi heIyzel enulalkozs zIelklo - gyfeI izloslsi gyinlezo - ligyaIs gyfeIIeI 3. FI!mc!cmzs ViseIkedeskuIlivaI kapcsoIalos szaknai fiIn eIenzese, eIoie neghaliozoll szenponlok aIapjn. 4. Kp, bra c!cmzsc SzaknvaI kapcsoIalos kepek lenulalsl kveloen kInlzo lpus feIadalok eIvegzese iIIenlannaI, viseIkedeskuIlivaI kapcsoIallan. 271 MUNKAKRNYEZETET RENDBEN TARTJA Munkakinyezelel az eIvisoknak negfeIeIoen, lIlhalan, iendlen lailja. Szakszeiuen hasznIja, kezeIi, poIja es lioIja a nunkaeszkzkel. AzoknI a szaknknI kuIcskonpelencia, ahoI laIesel vagy anyagi ki foiduIhal eIo, ha a nunkaeszkzkel, kinyezelel nen az eIoisoknak, eIvisoknak negfeIeIoen kezeIik, poIjk, lioIjk. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A leIjes nunkakinyezelnek, a nunkavegzes ligyi feIleleIeinek, vaIaninl az ezek iendlen lailsia vonalkoz ulaslsoknak, szalIyoknak, eIvisoknak az isneiele. A nunkavegzeshez kapcsoId eIvisok igzlese. A szalIyok, ulaslsok, hziiend, iendeIelek lizlosljk a szalIyos nunkavegzesl. Lzek le nen lailsa igen sIyos kvelkeznenyekkeI jihal, laIeselel, anyagi kil eiednenyezhel. (II.: padIn oIajfoIl, ligyi eszkzk ian aIall, sll.) TapaszlaIal, gyakoiIs. Az isneielek eIsajllsn lI fonlos Iehel gyakoioIni az poIs, kezeIes, lioIs, igzles, sll. nozduIalsoil. A nunkavegzes soin hasznIl anyagok, eszkzk, leiendezesek heIyenek ponlos isneiele. A ligyi eszkzk speciIis eIheIyezese eselen azok IIapolnak (lecsukva, Ieziva, kikapcsoIva, ianlaIanlva, kailonozva, sll.), az eIheIyezes ndjnak (IIlva, feklelve, igzlve, sszekapcsoIva, fggeszlve, fIdeIve, sll.) az eIheIyezes heIysznenek (szekienylen, lioI heIyiseglen, sll.) isneiele. KalegoiizIs, iendszeiezes. Rendszeiezo kepesseg, a ligyak csopoiloslsnak kepessege. A ligyaknak neghaliozoll luIajdonsgok, jeIIenzok aIapjn lileno oszlIyozshoz, csopoiloslshoz. LenyegkieneIes. A feIadal/piolIena negoIdsa szenponljlI fonlos a IenyegleIen infoincik, ligyak negkInlzlelese, piioiilsok feIIIlsnak kepessege. A piioiizIs (nagyon fonlos - nen fonlos, gyakian hasznIalos - kevesle hasznIalos sll.), Iehelove leszi a ligyak csopoilokon leIIi eIheIyezesel, eselIeg szeIeklIsl. A szeIeklIs szalIyail is fonlos Iehel negisneini: pI. szeIeklv huIIadekgyujles. A nunkakinyezel aIall lgall eileIenlen heIyisegekel (pI. szociIis heIyisegek, udvai, sll.) is eilhelnk. A nunkakinyezel ieszel kepezhelik eIoIenyek (IIal, nveny) is. Lzek speciIis lailsl, eIheIyezesel, poIsl, gondozsl is eilheljk a konpelencia negnevezese aIall. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| poIl negjeIenes Munkakinyezelel liszln lailja: a nunkakinyezel iendlen lailsa eIofeIleleIe annak, hogy liszln ludjuk lailani kinyezelelnkel Rendszeiezo kepesseg: fonlos kepesseg a nunkavegzes soin hasznIl anyagok, eszkzk vIogalsa, piioiizIsa, iendszeiezese Iiecizils: a negfeIeIo poIs, gondozs, lioIs feIleleIe a foIynalosan aIapos nunkavegzesnek Lgyel konpelencik: 272 IeIeIossegludal KiIlekinles, eIovigyzalossg szkseges Iehel ahhoz, hogy a szeneIy feIisneije a feIadal kzlen feIneiIo kockzalokal vagy a feIadalvegzes hinylI add vaIs kvelkeznenyekel (pI.: ianlaIanls eInaiad) Mdszeies nunkavegzes is szkseges Iehel azoknI a szaknknI, ahoI szigoi Iepessoiozala van a nunka negkezdesenek, a foIyanal soin az eszkzk, leiendezesek hasznIalnak es a nuveIel lefejezesenek. A fe|adatkestItes a|gorltmusa Lz a konpelencia IlaIlan oIyan sszelell feIadalok vegzese kzlen figyeIhelo neg, ahoI nen ceIiinyos feIadal, hogy "legye iendle kinyezelel", ugyanis ellen az esellen ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni kvnl szenponlokiI. 1. VIasszunk ki, haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, feIadalsoil, aneIy soin lllfeIe nunkaeszkzl hasznI a jeIIl. Anennyilen a feIadal egy nuveIelsoil szinuII, gy negfigyeIheljk a levekenyseg soin a jeIIl eszkzhasznIall, kinyezeleveI vaI viszonyl a foIyanal eIejeloI a vegeig. 2. Haliozzuk neg eIvisainkal. Hogyan hasznIja, hova heIyezze, hogyan kezeIje, hoI lioIja sll. a jeIIl az eszkzkel a feIadal eIvegzese soin. 3. Haliozzuk neg, hogy a jeIIl konnunikcija soin niIyen viseIkedesi negnyiIvnuIsok Iehelsegesek. 4. A viseIkedesi negnyiIvnuIsokal kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiikla soioIhaljuk. 5. Haliozzuk neg az eilekeIesi szenponlokal. (Lsd: A konpelencia neiesenek es eilekeIesenek szenponljainI.) LilekeIesi, negfigyeIesi szenponljaink aIapjn ceIszeiu egy ponliendszeil kiaIaklani, es a jeIIl leIjeslnenyel ez aIapjn eilekeIni. 6. Haliozzuk neg a negfigyeIesi, eilekeIesi szenponlok jeIIesenek, igzlesenek egyszeiu ndszeiel. 7. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna = a feIadal vegzese soin az eIoisoknak negfeIeIo kezeIes, lioIs, nozgals, igzles sll. szna Hilk szna = feIadal eIvegzese soin a heIyleIen kezeIes, lioIs, eIheIyezes sll., lehl a hilk szna Kihagysok szna, anikoi nen lell sennil (nen liIle eI, nen iakla eI, sll.) A feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadal eIvegzesenek idolailana A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege Ionlossg, piecizils 273 Munkalenp LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! Isneii es aIkaInazza az eIvisokal, szalIyokal, ulaslsokal. A kinyezelel, a nunkavegzeshez szkseges ligyi eszkzkel ludalosan lailja iendlen. Iieczen eIvegzi feIadalail. Rendlen lailja kinyezelel. Kisell hilkal vel. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel. Cyakian nen lailja le a szalIyokal. LgyIlaIn nen vagy csak eIhanyagoIhal neileklen figyeIhelo neg a kinyezel, a nunkavegzeshez szkseges ligyi eszkzk ludalos kezeIese. A szalIyokal nen lailja le. 274 MINTAFELADATOK 1/a Gyaknr!atI fc!adat - TrgyI cszkzk kczc!sc Lgy, a nunkafoIyanalhoz vagy a szakna ieszlevekenysegehez hasonI nuveIeli soil keII eIvegezni a jeIIlnek. A nunkafoIyanal soin lll eszkz hasznIala szkseges. A negfigyeIesi szenponlok az eszkzk es a kinyezel kezeIeseie vonalkoznak a Iepessoi eIejeloI a vegeig. (Szakszeiuen eIheIyezi, kezeIi, lioIja, igzli, liszllja, lelailja, sll.) 1/b Knsz - MIvc! csIn!jam? Lgy feIadal eIvegzesehez az eszkzkel, segedanyagokal a jeIIl szndekosan nIeszlve kapja neg. A feIadal negeilesehez szkseges, hogy eIoszi is iendszeiezze a iendeIkezesie II eszkzk, segedanyagok lihzl. MegfigyeIesi szenponl Iehel a iendszeiezes eIvegzesehez feIhasznIl ido, a feIadal soin a lieIen es a sliesszheIyzel kezeIese is. 2. E!m!ctI fc!adatnk 2/a Iija Ie a lejfIs gonlaIeves keszlesel! Keszlsen egy foIyanallil, aneIy az eIejeloI a vegeig igzli a Iegfonlosall levekenysegekel az eIokeszlesloI a lIaIsig. Azl figyeIjk neg, hogy a kinyezel liszln es iendlen lailsia a jeIIl nennyiie heIyez hangsIyl. 2/l Mil lenne ellen a Iakslan, ha a seglsegel keinenek nloI a lakailslan` Iija Ie a nunkavegzes foIyanall. IndokoIja vIaszl. konyha doIgozszola WC 275 MUNKAKRNYEZETET TI5ZTN TARTJA Munkakinyezelel az eIvisoknak negfeIeIoen higienikusan kezeIi, es foIyanalosan liszln lailja. Szakszeiuen liszllja a nunkaeszkzkel es a nunkavegzes kinyezelel. AzoknI a szaknknI kuIcskonpelencia, ahoI egeszseggyi piolIenk, laIesel vagy anyagi ki foiduIhal eIo, ha a nunkaeszkzkel, kinyezelel nen az eIoisoknak, eIvisoknak negfeIeIoen kezeIik, poIjk, liszlljk. A kometencla meg|etenek, meg]e|enItesenek fe|tete|el A leIjes nunkakinyezelnek, a nunkavegzes ligyi feIleleIeinek, vaIaninl az ezek iendlen es liszln lailsia vonalkoz ulaslsoknak, szalIyoknak, eIvisoknak az isneiele. A nunkavegzeshez kapcsoId eIvisok, ioll es ialIan szalIyok igzlese. A szalIyok, ulaslsok, hziiend, leIso szalIyzalok, iendeIelek isneiele. Lzek le nen lailsa igen sIyos kvelkeznenyekkeI jihal, neglelegedesl, laIeselel, anyagi kil eiednenyezhel. (II.: padIn oIajfoIl, feilozll eIeIniszei.) TapaszlaIal, gyakoiIs a lanuIsi foIyanalhoz. (Az isneielek eIsajllsn lI fonlos Iehel gyakoioIni a liszlls, poIs, kezeIes, a lakaileszkzk, leiendezesek zenleheIyezesenek / hasznIalnak sll. nozduIalsoil.) A nunkavegzes soin hasznIl liszllanyagok, eszkzk, leiendezesek heIyenek, iendeIleleszeiu hasznIalnak, nukdlelesenek ponlos isneiele. A nunkakinyezel aIall lgall eileIenlen heIyisegekel (pI. szociIis heIyisegek, udvai, sll.) is eilhelnk. A nunkakinyezel ieszel kepezhelik eIoIenyek (IIal, nveny) is. Lzek speciIis lailsl, eIheIyezesel, poIsl, gondozsl is eilheljk a konpelencia negnevezese aIall. A kometencla kacso|ata ms kometenclkka| Munkakinyezelel liszln lailja. "A nunkakinyezel iendlen lailsa" eIofeIleleIe annak, hogy liszln ludjuk lailani kinyezelelnkel. poIl negjeIenes Megeili nsok konnunikcijl Megeili a kapoll infoincil Lgyel konpelencik: Iiecizils. Az eszkzk, leiendezesek, anyagok hasznIalhoz, a feIadal Iepessoiozalnak eIvegzesehez aIapos, piecz nunkavegzes szkseges. KiIlekinles, eIovigyzalossg szkseges Iehel ahhoz, hogy a szeneIy feIisneije a feIadal kzlen feIneiIo kockzalokal vagy a feIadalvegzes hinylI add vaIs kvelkeznenyekel. (II.: eIeIniszeiek nen negfeIeIo lioIsa, piszkos neIIekheIyisegek, csszs padI.) IeIeIossegludal 276 A fe|adatkestItes a|gorltmusa Lz a konpelencia IlaIlan oIyan sszelell feIadalok vegzese kzlen figyeIhelo neg, ahoI nen ceIiinyos feIadal, hogy "lailsa liszln kinyezelel", ugyanis ellen az esellen ni nen kapunk vaIs kepel a negfigyeIni kvnl viseIkedesioI. 1. VIasszunk ki, haliozzunk neg egy oIyan feIadalol, aneIy soin lllfeIe liszllanyagol, lakailshoz, poIshoz, kezeIeshez szkseges nunkaeszkzl keII hasznInia a jeIIlnek. Anennyilen a feIadal egy nuveIelsoil szinuII, gy negfigyeIheljk a levekenyseg soin a jeIIl eszkzhasznIall, a kinyezeleveI vaI viszonyl a foIyanal eIejeloI a vegeig. (II. kezel nos-e, hasznI-e lioI dolozokal, niIyen liszllanyagokal hasznI.) IisleIi feIadal eselen haliozzuk neg a "liszln lailsi foIyanal" feIadalail, Iepeseil, vaIaninl az eszkzkel. 2. Haliozzuk neg eIvisainkal. A feIadal eIvegzese soin a jeIIl hogyan hasznIja, hova heIyezze, hogyan kezeIje, hogyan es hoI liszllsa, niveI es nennyi ideig sll. az eszkzkel, a nunkavegzes kinyezelel,. 3. Rgzlsk negfigyeIesi szenponljainkal. 4. Csopoiloslsuk a negfigyeIhelo viseIkedesjeIIenzokel kivI, negfeIeIo, fejIeszlendo, nen negfeIeIo kalegiila. 5. RendeIjnk a kalegiikhoz ponleilekekel. 6. TeszleIjk az eIjisl. A kometencla meresenek es erteke|esenek stemont]al HeIyes vIaszok szna = A feIadal vegzese soin az eIoisoknak negfeIeIo Iepesek szna A feIadal eIvegzese soin a hilk szna = nen negfeIeIo hasznIal Hinyz vIasz, kihagysok szna, anikoi nen lell sennil = a hasznIal hinya (nen liIle eI, nen nosla eI, sll.) Idolailan = a feIadal eIvegzesenek idolailana Az ulasls es a feIadal negeilese KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei nIIsg Ionlossg Munkalenp 277 LilekeIes: KIv! E!fngadhat Fcj!csztcnd Ncm mcgfc!c! TeIjes neileklen az eIvisoknak, a szalIyoknak negfeIeIoen, pieczen vegzi eI a kezeIesseI, poIssaI, gondozssaI, liszllssaI kapcsoIalos feIadalokal. Kisell hilkal vel. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel a kinyezelenek, a nunkaeszkzknek kezeIese, hasznIala soin. Cyakian nen lailja le az eIoisokal. LgyIlaIn nen vagy csak eIhanyagoIhal neileklen figyeIhelo neg a kinyezel, a nunkavegzeshez szkseges ligyi eszkzk ludalos kezeIese, liszllsa. A szalIyokal nen lailja le. LInagyoIlan vegzi a feIadalol. 278 MINTAFELADATOK 1/a Gyaknr!atI fc!adat - TrgyI cszkzk kczc!sc Lgy, a nunkafoIyanalhoz vagy a szakna ieszlevekenysegehez hasonI nuveIeli soil keII eIvegezni a jeIIlnek. A nunkafoIyanal soin lll liszllshoz, kezeIeshez szkseges eszkz, anyag hasznIala szkseges. A negfigyeIesi szenponlok az eszkzk es a kinyezel kezeIeseie vonalkoznak a Iepessoi eIejeloI a vegeig. (Szakszeiuen liszllja, kezeIi, lioIja, lelailja sll.) 2. Kprtc!mczs 2/a MIt tcnnc mskppcn? MIrt? 2/b Munkafn!yamat !crsa Isneilesse a szonyeg, az alIak liszllsnak, iioda lakailsnak, aIon liszllsnak, leiendezes hasznIalnak, eszkz poIsnak, sll. Iepeseil! MiIyen eszkzkel, anyagokal es niIyen soiiendlen hasznIna feI a feIadal eIvegzesekoi` 2/c. Krdssnr a takartcszkzkr! Keidessoi sszeIIlsa a liszllshoz szkseges anyagokia, leiendezesekie vonalkozan. Keijk vIaszoIja neg az aIlli keidesekel. Mikoi hasznIja....-l` MiIyen ceIlI hasznIja a .......-l` Mikoi nen Iehel hasznIni a.......-l` Hogyan lioIja a......-l` Hova heIyezi a .......-l lakails uln` Lgyel: 279 2/d Az adntt szakma munkakrnyczctvc! vagy a munkafn!yamatta! kapcsn!atns kp c!cmzsc IeIadal: eszeIjen a kepioI. A jeIIl kinyezelhez vaI ludalos hozzIIsnak negfigyeIeseie. Lehelseges lovlli keidesek: Mieil fonlos a szeIeklv huIIadekgyujles` Mieil fonlos a negfeIeIo szenelkezeIes` II.: Miie figyeIne a Iaksi Aloneionu heIyisegeinek lakailsa kzlen` (IeInosfoIyadek ilesi heIye, szeIeklv huIIadekgyujles, sll.) 28O MINTAFELADATOK GYJTEMENYE MELLEKLET (5ZAKMAC5OPORTONKENT 5-5 FELADAT) 281 GEPE5ZET 5ZAKMAC5OPORT 1. szm fc!adat Fn!yadksz!!t bcrcndczs MszakI adatnk, mrctck, jc!!cggrbc rtc!mczs! C!: A jeIIl feIadal negeilesi, sznoIsi, keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese neIyek negfigyeIes, sszefggesek eileInezese, lia isneiel. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 peic Eszkzk: lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, vonaIz, sznoIgep, ieszkz. Adoll leiendezes, nuszaki adalainak llIzala, a szivally jeIIeggilei, es leeplesi neielek kivonaIiajz. A fc!adat !crsa: 1. Keiesse neg a 2. llIzallI a ,k1 lpus szivally nuszaki adalail, azokal oIvassa feI neilekegysegekkeI egyll. 2. A nevIeges foIyadekszIIlsl Q(I/peic) sznoIja l Q(n 3 /peic)-le. |1 n 3 =1OOO Ij 3. A nevIeges szIIl nagassgol sznoIja l ,lai neilekegysegie, ha |1 lai=1O nj. 4. A leIjeslnenyl sznoIja l ,W es ,MW-ia, ha |1 MW=1OOO KW=1.OOO.OOO Wj. 5. VeIenenye szeiinl a leiendezes negiendeIesehez niIyen paianeleiekie van szkseg. 6. OIvassa Ie nil lizoIunk a jeIIeggilen, a vzszinles es a fggoIeges lengeIyen, neilekegysegekkeI jeIIenezve. 7. OIvassa ki a diagiannlI a 15O |I/ninj leifogaliannI, nennyi a |Q-Hj szIIlnagassg. 8. Mulassa neg a |Q-j vonaIon, hoI a Iegnagyoll a halsfok, es ehhez kl. nekkoia leifogalian lailozik |I/ninj. 9. OIvassa Ie a 3. sz. iajzon |k1 szivally leeplesi neieleij a leiendezes leIjes hosszsgi neielel, najd sznoIja l |nj neilekegysegie, ha |1 n=1OOO nnj 282 10. SznoIja ki az aIap neieleil, ha a leiendezeshez szkseges lelon aIap a szeIessegi es hosszsgi neielenek, a leiendezes lefogIaI neieleineI 2OO nn-eI nagyollnak keII Iennie ninden oIdaIon. 11. MiIyen kel fo egysegie lonlan a iajzon Ilhal leiendezesl. InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. 1. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, negnezi a llIzalol, a jeIIeggilel es a iajzol. Liie 1O peic II iendeIkezesie. 2. Tegyen feI keidesekel, ha szkseges. Liie 5 peic II iendeIkezesie. 3. LIoszi vIaszoIja neg a 1, 5, 6, 7, 8, 11-es feIadalokal, ehhez ne hasznIjon papil, iszeil fejlen vegezze a iendeIkezesie II segedanyagoklI. Liie 15 peic II iendeIkezeseie. 4. Lsson hozz a 2, 3, 4, 9, 1O-es feIadalok negoIdshoz, kzlen hasznIja a szkseges eszkzkel. Liie 15peic II iendeIkezesie. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: Kepes az eIoIvasoll feIadal negeileseie. LIvIaszlja a szlan es islan adand vIaszokal. Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct : sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen, sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu nalenalikaluds, eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen aIapnuveIelel hasznI. 5zmn!gpct haszn! : izlosan hasznIja segedeszkzkenl az isleIi feIadaloknI. Az crcdmny nagysgrcndjt mcgbccs!I: KapcsoIdik az ainyeizekhez es a Iogikus gondoIkozshoz. Reszlen szaknai konpelencia is. Mrtkcgysgckct tv!t: Az lvIlshoz az aIapnuveIelek hasznIaln az aIapvelo fizikai isneielek es a konkiel heIyzel sszekapcsoIsa is szkseges. 283 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Fn!yadksz!!t bcrcndczs. MszakI adatnk, mrctck, jc!!cggrbc rtc!mczs! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol negeilelle, annak szleIi es isleIi ieszel eIkInli, nIIan vegzi a negoIdsl. Lgy-kel keidesl lesz feI a feIadal negeilesehez, de ulna nIIan eIvegzi a feIadalol. Tll seglsegel igenyeI a feIadal eIvegzesehez. Nen eili a kapoll feIadalol. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii az aIapnuveIelekel, nIIan eIvegzi a feIadalol, az eiedneny ponlos Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, a leiIelel, keiIelel kisznoIja, de az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. 5zmn!gpct haszn! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsl sznoIgep seglsegeveI gyoisan, ponlosan vegzi. HasznIja a sznoIgepel, de idonkenl hilkal vel es jiasznoI. A sznoIgepel hasznIja, de lI sok a ifoidloll ido, nehezkes. A sznoIgepel nen hasznIja a feIadalnegoIds kzlen. Az crcdmnyt mcgbccs!I KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A lecsIes ponlossga ainyeizekel es odafigyeIesl nulal, 2O- nI nen nagyoll az eIleies. A lecsIesl eIvegzi, gondoIkodik iajla, de ponlalIan, az eIleies a vaIs eilekekloI 3O - nI nagyoll. A lecsIl eilekek egy ieszeneI 5O -nI nagyoll az eIleies. A lecsIl eilek nen ieIis, nen eilekeIhelo. Mrtkcgysgckct tv!t KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii az lvIlsok szoiz sznl es szalIyail. Az eiedneny ponlos. Isneii az lvIls szalIyail, de ponlalIansglI eiedo hilkal vel. izonylaIan az lvIls szalIyailan, de lecsIese aIapjn neneIyik j eiednenyl ad. Nen ludja eileInezni a neilekegysegek lvIlsnak szalIyail. 284 1. szm fc!adat 1. szm mc!!k!ct 285 1. szm fc!adat 2. szm mc!!k!ct K-1 TPU5 5ZIVATTY JELLEGGRBEI 286 1. szm fc!adat 3. szm mc!!k!ct 287 2. szm fc!adat 5zIvattyk c!hc!yczsnck tcrvczsc! C!: A jeIIl leilen vaI ljekozdsnak, neiesi keszsegeinek kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, vaIaninl Iogikus gondoIkodssaI, egyszeiu szveges vzIallan igzleni eIkepzeIeseil a nunkafoIyanaliI es azl eIovezelni a lizollsgnak. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 55 peic Eszkzk: lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, neiev Iaplail, ieszkz, sznoIgep, slealil kiela, vzneilek 2 fn-es, deiekszg. Meieshez is aIkaInas leiep, pI. iskoIa vagy inlezneny szivallyhza vagy kaznhza. A fc!adat !crsa: Az inlezneny (iskoIa) kaznhzlan vagy szivallyhzlan, 2 dl k1 lpus cenliifugI szivally leIeplesehez szkseges heIy kiaIaklsa. A heIyiseg neglekinlese uln javasoIja a kivileIezonek, hov Iehelseges eIheIyezni a szivally lIokkol. Lz hny n 2 -l igenyeI a heIyiseg aIapleiIeleloI. CeI a szkseges, de Iegkisell leiIel feIhasznIsa, niveI ns gepek heIyigenyel is figyeIenle keII venni. Meg keII vizsgIni, hogy szkseg eselen a lovlhelo-e. Az epllelo ljekozlalsa szeiinl 1 even leII neg 3 dl szivally keiI leeplesie, neIyeknek a heIyigenyel ni nosl figyeIenle keII venni. Az 1. szn feIadal 1O. sz. keidese eileInelen, haliozza neg a 2 dl gep heIyigenyel, faIaklI vaI lvoIsg, kzIekedes, szeieIheloseg, kezeIheloseg, vaIaninl lizlonsgi szenponlok figyeIenleveleIeveI. Keszlsen a heIyisegioI, a leiendezesek eIheIyezeseioI (szivally aIapok kiaIaklsa) egyszeiu vzIalol a fo neielek es lvoIsgok negjeIIeseveI. A vzIal oIyan Iegyen, hogy nineI szenIeIelesellen nulassa le az eIheIyezesl a heIyiseglen a 2 dl nosl eIheIyezell es a jvolen leeplendo 3 dl gep eselen. CondoIja vegig niIyen nunkafoIyanalokal keII vegezni addig a ponlig, ang a gepeszeli leiendezesek a heIykie keiInek a heIyiseglen, es a lovlli szeieIesek eIkezdodhelnek. K-1 TPU5 5ZIVATTY JELLEGGRBEI 288 Meije feI niIyen eiofoiisok (szeneIyi, ligyi, szoIgIlalsi) szksegesek, hogy a nunkIaloklan eddig eIjusson. InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. }avasoIl a feIadalol leiepen vegezni, de ennek hinylan iajz aIapjn is eIvegezhelo, csak akkoi kevesell konpelencia neieseie van Iehelosegnk. 1. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg a heIyisegel. (1O peic) 2. VizsgIja feII, hogy nennyi heIy keII a 2 dl vaIaninl, a lovlli 3 dl szivally eIheIyezesehez. (15 peic) 3. Vegezze eI a szkseges neiesekel (1O peic) 4. A feIneies uln, keszlse eI az eIheIyezesi vzIalol a foIyanal isleIi es szleIi negjeIenleseveI egyll, es adja eIo a lizollsgnak, neil gy nII eIkepzeIeseil is lenulalhalja. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie vIaszokal vi. (2O peic) McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: Lnnek aIapjn ssze ludja IIlani azl a nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini az ehhez iendeIl eiofoiisokal. Mrsckct vgcz: MeioszaIag es slealil kiela, vzneilek es deiekszg seglsegeveI kepes negneini a leiIelel, es kijeIIni. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iehel szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is, a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen. A iajzos feIadallan negnezheljk egy nsik konpelencihoz kapcsoIdva, lizlos kezzeI iajzoI-e egyenes vonaIal. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt: Szlan, egy aIapszinlu szaknai szkinccseI a Ienyegel kieneIve ki ludja fejezni gondoIalail. Keidesekie vIaszoI, veIenenyel Iogikus eivekkeI aIlnaszlja es negvedi. 289 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: 5zIvattyk c!hc!yczsnck tcrvczsc! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A heIyiseg negszenIeIese uln, oplinIis heIyel vIaszl a szivallyk sznia. IigyeIenle veszi a szeieIesi es lovlesi heIyszksegIelel. IeIneii hoI nen eIeg a lecsIes es hoI keII neiesekel vegeznie. A nunkafoIyanal leivezeseneI kepes sszefogIaIni idolen hogyan haIad eIoie a nunka, kepes leIjes neileklen lgondoIni niIyen foiisokia Iesz szkseg. A szivallyk heIyel negfeIeIo heIyie javasoIja, de a heIyiseg es a szivallyk sznnak leivezesekoi ni kisell hilkal vel. Nen isneii feI, hogy hoI nen eIeg ni a lecsIes es neini keII. A nunkafoIyanal leivezesekoi egy-egy nozzanalol kifeIejl, vagy nehny eiofoiisiI negfeIedkezik, de aIapvelo hill nen vel. A szivallyk heIyenek kivIaszlsa nehezkes, neil nen ludja leilen feIneini a szeieIeshez szkseges leiel, es figyeIenle venni ninden kiInenyl. A nunkafoIyanallan, a feIadalok (Iepesek) soiiendjeloI lll kinaiad. A foiisok feIleikepezese es nunkafoIyanalhoz iendeIese hinyos. Csak lIelszeiuen es nen a Iogikus gondoIkozs aIapjn pilIkozik, vagy egyIlaIn nen kepes a feIadal negoIdsia. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) MeioszaIag hasznIalvaI feIneii a heIyisegnek azl a ieszel ahov a szivallyk keiInek. Megneii a szivallyk szeIessegel es hosszsgl. A neioszaIagol, ninl segedeszkzl hasznIja. Ionlosan nei. MeioszaIagol hasznI, de az aIkaInazsnI seglsegel kei. Meiesi eilekei negfeIeIoek ahhoz, hogy kvelkezo Iepeskenl a szivally aIapok eIheIyezheloek Iegyenek. A neioszaIaggaI nehezen loIdoguI, de seglseggeI eIvegzi a feIneiesl. SeglseggeI sen loIdoguI a feIadallaI. 29O Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct. KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A leiIelsznlsnI es a szivallyk heIyszksegIelenek sznlsnI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel. Sznlsa ponlos. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. Nagyon sIyos hilkal vel. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A nenlIis kep, lIel es a neil eiednenyek aIapjn, nsok sznia is lIlhalan feIvzoIja a szivallyk eIheIyezesenek aIapiajzl, leIeiajzoIja az aIapokal a lovlesseI egyll. A iajz liszla, egyenes vonaIakkaI halioIl, vagy vonaIzvaI iajzoIl ainyos, neielezell. A iajz nsok sznia is eileInezhelo, de egy kicsil hinyos, (neielezes vagy a szivallyk leiajzoIsnak hinya niall) vagy eszlelikaiIag nen szep. A iajzvzIal keszlese kzlen negakad, seglsegel kei. A iajz eileInezhelo, de ponlalIan es nen eszlelikus. A iajz sen szaladkezzeI, sen vonaIz seglsegeveI nen keszI eI. A jeIIl a feIadalol nen ludja negoIdani. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TkeIelesen kepes idoiendi soiiendlen Ieini a nunkafoIyanalokal. llekinli nihez van szksege a nunka eIvegzesehez, es allI kepes a fonlosakal negnevezni. Iisa lagoIl, llekinlhelo. A nunkafoIyanallan a feIadalok (Iepesek) soiiendjeneI csak kisell hilkal vel, a foiisok kzI csak egyel feIejl ki. Iiskepe eIfogadhal. Nagyoll hilkal vel vzIalkeszles kzlen. Iisa kevesle llekinlhelo. Nen kepes egyszeiu szveges vzIalol keszleni, vagy csak szavakal soioI feI, kiiagadva a soiiendloI. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt. KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a szveges vzIal aIapjn nIIan fogaInazza neg gondoIalail. A gondoIalnenele Iogikus, a szkincs eIeg a nondanivaIhoz. A feIlell keidesekie vIaszoI. A szveges vzIal aIapjn, annak seglsegeveI fogaInazza neg gondoIalail. Az eilheloseg csak kisneileklen seiI. A feIlell keidesekie vIaszoI. A Ieil vzIalol feIoIvasva lud konnunikIni. A szvegaIkols nehezkes, a szkincs es kifejezesnd szeieny. A feIlell keidesekel nen nindig eili, vIaszai nen nindig Iogikusak. A jeIIl nen lud nII gondoIalol kzvelleni. A vzIal a konnunikcilan nen segli. 291 3. szm fc!adat 5zIvattyk c!hc!yczsc a gpa!apnknn, tnvbbI szcrc!src c!kszts! C!: Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIlek kepesek-e egyll doIgozni. Kepesek-e feIneini, hogy a kiluzesneI egyll keII doIgozniuk, de a sznoIsi feIadalokal kIn-kIn is vegezhelik. Kepesek-e az egyeni/csopoilos hilkal feIisneini. Tudnak-e neilekegysegekel lvIlani. Ltszm: Csopoilos gyakoiIaloiienlIl feIadalnegoIds, javasoIl 2-3fo. Idtartam: 6O peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, vzneilek 6O cn-es es 12O cn-es, slealil kiela, jeIIo ceiuza, szinlezo Ienezek, laIpcsavaiok, anyk, aIlelek, lvefigep ipaii kivileI, viIIs es csiIIag kuIcs keszIelek, csavaihzk, feszlo- es eneIovasak, hevedeiek. Az eIozo feIadallan szeiepIo iajzok szeiinli eIkeszIl es slalikaiIag leiheIhelo gepaIapok, szkseges gepeszeli aIapiajzok es nelszeli iajzok, nuszaki Ieis a gepek leszeieIeseioI, vaIaninl aIapia heIyezeseioI (II.: szv-nyon csonkok iinya). Mcgjcgqzcs. Az csz|czc| naszn4|a|4rc| |crdcsc|c| crdcncs fc||cnni, p|.. nc|qi| csz|cz nirc naszn4|na|c, ocnu|a|4s a |cooic|nc|. A fc!adat !crsa: Keszlsenek lechnoIgiai soiiendel a szeieIesie vonalkozan islan, najd szlan nondjk eI. Haliozzk neg kzsen, hogy a nosl leeplendo 2 dl foIyadekszIIl leiendezes neIyik kello aIapia fog keiIni, niveI a kesollieklen leeplendo szivallyk aIapjai is eIkeszIlek (Az eIheIyezes az eIozo feIadallan keszlell leivek aIapjn). A iendeIkezesie II kivileIezesi iajzok aIapjn dnlsek eI a szivallyk eIheIyezesi iinyl a lovlli szeieIesek figyeIenleveleIeveI. A szivallykal csonagoIjk ki, najd heIyezzek i a szivally aIapokia, neijek ki es jeIIjek le a Iefogalshoz szkseges csavaiheIyekel es daialsznol. Vegyek Ie a szivallykal, haliozzk neg a keszlendo fuialok neIysegel, vIasszanak negfeIeIo hosszsg fiszial, aneIy aIkaInas a lelon fisia. Keszlsek eI a laIpcsavaioknak a fuialokal, najd heIyezzek eI a csavaiokal. Szinlezzek ki a szivallykal, anennyilen 292 szkseges. HeIyezzek i a szivallykal es igzlsek Ie csavaianys klesekkeI. Zijk Ie a szv- es nyoncsonkokal. Osszk neg a feIadalokal, neil ivid az idejk. Keiessek neg a hilkal az eIozeles feIneieseklen. Aniie nincs nosl szksegk az eszkzkloI, azl ne hasznIjk. Adjanak ljekozlalsl, niIyen hilkal laIIlak. Mcgjcgqzcs. Mitc| a szcrc|csnc| |coo isnc||cdc f4zis tan, czc|c| cc|szcr nindcgqi| rcsz|tctctc| tcgcz|c|ni. Lchctsgcs rtkc!sI szcmpnntnk: Az egyeni leIjeslnenyek eilekeIesekoi azl is figyeIenle keII venni, kil vIaszlanak, vagy ki vIIaIkozik a ljekozlalsia. IigyeIenle keII venni a neiesi ponlossgol, nind a csavaiheIyek, nind a szinlezesneI. IigyeIjk neg ludnak-e egyll doIgozni a szeieIesneI. Ill keII Iennie egy iinyl szeneIynek, aki eIIenoizi a llli levekenysegel es eIoszlja a feIadalokal. A keszlell lechnoIgiai soiiend aIapjn keII a Iepesekel neghaliozni a szeieIes negkezdese eIoll. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Egyttmkds csnpnrtban: a gepeszel szaknklan szeieIesneI IlaIlan csopoillan keII doIgozni. Lgyes nunkafzisok fizikaiIag sen vegezhelok egyedI. A feIadal vegiehajlsa kzlen negfigyeIhelo a jeIIlek egyllnukdo kepessege. Lzen keszseg negIele neIkI ezek a szaknk nen gyakoioIhalk. McgrtI msnk knmmunIkcIjt: A csopoillan vaI egyllnukdeshez kapcsoIdik. OdafigyeI nsokia, kepes ns csopoillag konnunikcijlI kiszuini a Ienyegel. Mrsckct vgcz: MeioszaIag es slealil kiela es vzneilek seglsegeveI kepes feIneini a leiIelel, kijeIIni az aIapok heIyel. Ki keII ludni vIaszlani ehhez a feIadalhoz a Iegegyszeiull eszkzkel. Az eszkzk hasznIallan egyll keII nukdni a csopoilnak. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt: Ionlos, hogy a feIadallI negeilsek, hoI Iehelnek hilk. A negoIds szenponljlI nindegy, hogy a hils eiednenyl sznoIssaI vagy kvelkezlelesseI, lecsIesseI szuiik ki. Haszn!ja az cgyszcr szcrszmnkat. 293 Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: a gepeszeli szaknk gyakoiIshoz szkseges a leilen vaI gondoIkozs, a leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek keszsege. 294 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: 5zIvattyk c!hc!yczsc a gpa!apnknn, tnvbbI szcrc!src c!kszts! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI msnk knmmunIkcIjt KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Megeili, kieneIi a Ienyegel a nsik feI kzIeseloI. Azokal a feIadalokal, neIyekel kzsen negleszeIlek es az egyenie juloll, hillIanuI eIvegzi. Munkavegzes kzlen kepes a nsik kzIesel figyeIenle venni, es a nunkjl ennek negfeIeIoen ndoslani. Megeili nsok kzIesel. A i jul feIadalokal kisell hilkkaI negoIdja. Koiiekcikia is kepes. Nen eili ponlosan nsok konnunikcijl, lloilaIan vagy eppen nfeju a feIadal negoIdsa kzlen, ezeil nagyoll hilkal vel. Msok kzIesenek Ienyegel nen eili. Nen lud nil kezdeni a kapoll infoincivaI, vagy nen eidekIi. Egyttmkds csnpnrtban KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinylja a csopoil nunkjl. lIlja a feIadalokal, kepes feIoszlani a nunkl. Konsliuklv, pozilv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nyiloll nsok veIenenyeie. Konpionisszunia kesz, odafigyeI nsokia. LIvIIaIja a ilzoll feIadalol. nII veIenenye van, de eIfogadja nsok veIenenyel is. Aklvan egyllnukdik, de kisell, nagyoll hilkal vel. Csak nehezen, lizonylaIanuI vegzi a ilzoll feIadalol. Nen ad negfeIeIo visszajeIzesekel. nfejuen vagy nlizaIon neIkI doIgozik. Nen vesz ieszl a csapalnunklan. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) MeioszaIag, slealil kiela hasznIalvaI kijeIIi a szivallyk heIyel az aIapokon. LIolle llekinli a heIyszniajzol. Az eszkzkel hasznIja. de az aIkaInazsnI seglsegel kei, neiesei kicsil ponlalIanok. Tll seglsegel igenyeI a neiesekneI. Nen kepes a feIadal negoIdsia. Haszn!ja a szmtanI KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 295 a!apmvc!ctckct Ionlosan sznoI, eiednenyei ponlosak. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j, nen Iehel i lizlosan lnaszkodni. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii, gy nen hasznos lagja a csopoilnak Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ionlosan kiszuii hoI Iehel a hila. Az eiednenyl eIoszi lecsIi, najd eIIenoizeskenl ki is sznlja. A hilafoiisl kiszuii, de a lecsIese es sznlsai nen ponlosak. A hilafoiisl sejli, de nen ludja ponlosan, hogyan szuije ki. Nincs eIkepzeIese a feIadal negoIdsiI, vagy iiieIisak az eIkepzeIesei. Haszn!ja az cgyszcr munkacszkzkct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu nunkaeszkzkel kivIaszlani, azok hasznIala gyois es szakszeiu. Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu szeisznokal kivIaszlani, de azok hasznIallan kisse lizonylaIan. A szeisznok kivIaszlsa csak seglseggeI sikeiI. Tll ido keII a hozzszokshoz, gyelIenI vegzi a feIadalol. A szeisznok hasznIallan gyelIen, lloilaIan, lizonylaIan, nIIlIan. Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) nIIan eIkepzeIi az eIheIyezell szivallyk lovlli szeieIesehez szkseges, sklan es leilen a csovezelekek eIheIyezkedesel. SeglseggeI, negleszeIes uln eI ludja kepzeIni az aIakzalokal, neIyek eIheIyezesie keiInek. Tll seglsegel igenyeI, hogy eIkepzeIje, hogy az aIap es a szivallyk eIheIyezesel. Nen kepes negeileni ni a sznls aIapja. 296 4. szm fc!adat Kczc!sI utasts (j scgdanyag) C!: VizsgIjuk azl, hogy a jeIIl kepes-e szvegel eileInezni, allI kieneIni a Ienyegel, visszaadni az oIvasollakal es Ieini a foll eIoisokal. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 4O peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, szvegkieneIo, ,Rolegeai soiozal fogaskeiek- szivallyk kezeIesi es kailanlailsi ulaslsa. A fc!adat !crsa: A leiuhz eIoisa, hogy a I6O/12O knnyu fulooIaj szivallyzshoz, ,Rolegeai soiozal fogaskeiek szivallykal keII hasznIni. A kivileIezo negvsioIla a 2 dl szivallyl es IeszIIlolla a kivileIezes heIyszneie. (A kezeIesi es kailanlailsi ulasls iendeIkezesie II.) A jeIIl oIvassa eI figyeInesen a fogaskeiek-szivallyk kezeIesi es kailanlailsi ulaslsl. }eIIje neg azokal az eIoisokal, aneIyekel leeikezes uln eIIenoiizni keII, vaIaninl az zeneIleles eIoll es aIall figyeIni keII, es a kailanlailsia vonalkoz eIoisokal. LneIje ki a Ienyegel, anil az ulasls lailaInaz, najd azl negfogaInazva ija Ie feI oIdaI leijedeIenlen. Szlan isneilesse a lizollsggaI, a Ieilak aIapjn, szlan kiegeszlve az ulasls aIapjn az zeneIlelo kleIneil a leiendezes lveleIeveI, zeneIleleseveI, es kailanlailsvaI kapcsoIalosan. InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz: 1. LegaIll kelszei oIvassa eI a kezeIesi ulaslsl figyeInesen. Anennyilen a jeIIl igenyIi, neg-egyszeii oIvassl keII neki lizloslani. 297 2. CondoIja l a Ienyeges infoincikal, neIy az zenle heIyezes szenponljlI feIlelIen Ienyeges. 3. LneIje ki a szivallyk lizlonsgos zeneIlelesenek foll Iepeseil. 4. SoioIja feI a szivallyk zenen kvI heIyezesenek Ienyeges ponljail. 5. Mondja eI a lizollsgnak a kailanlailsi lennivaIkal. 6. HasznIja a szleIi ljekozlalsnI, az IlaIa Ieilakal, ninl vzIalol. 7. Az anyag eIoIvassia es a vzIal Ieisia a jeIIlnek 3O peic, a szleIi isneilelesie 1O peic II a iendeIkezeseie. A lizollsg keidesekel lehel feI. A szleIi ljekozlalsnI ni nen hasznIhalja a neIIekIelel, csak a sajl jegyzelel. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: VIsszaadja az n!vasnttakat: A szveg feIdoIgozsl ieszlen szlan, ieszlen islan keijk A lizollsg kzlen figyeIi a jeIIl nIIsgl, nunkalenpjl, a ponlossgol, a figyeIen fennlailsl. A feIadalnegoIdshoz nII gondoIkods es szkincs szkseges. KIcmc!I a !nycgct: LI ludja kInleni, hogy a feIadal szenponljlI ni fonlos es ni nen. MegfeIeIo szkinccseI, egyszeiuen, lnien, eilheloen fogaInaz. OIvashalan Iei ivid szvegel. 5zvcgct !cr: Msok sznia eilhelo, ivid szvegel aIkol. 298 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Kczc!sI utasts KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) VIsszaadja az n!vasnttakat KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a szveg negeilesel kveloen nIIan, pieczen visszaadja az oIvasollakal islan es szlan. IigyeI a sznadalok ponlossgia, a szleIi isneilelesneI is hasznIja jegyzeleil. Szkincse a szilucinak negfeIeIo. A jeIIl negeilelle a szvegel, es kis ponlalIansggaI, de sikeiI ladnia az infoincikal. A kzIendo lenhoz eIegendo a szkincse. A konnunikcis ceIokal csak ieszlen leIjesli. Nen leijed ki a figyeIne a vegzendo nunka szenponljlI ninden fonlos doIogia. Nehezkesen leszeI iII. i. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. Nen, vagy hinyosan eili a szvegel, szkincse szegenyes, isa iendezelIen. KIcmc!I a !nycgct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A nunkavegzes es a najdani feIhasznIs szenponljlI ninden Ienyeges lenyezol figyeIenle vesz. Hill nen vel, ponlosan negjeII nindenl islan es szlan. Kiszuii a Ienyeges eIenekel, de nehny kinaiad. 2O aIalli hill vel. TllfeIe nagyoll hill vel. Lenyeges fonlos doIgok kinaiadnak az ioll szveg ladsnI. A hilahali 4O aIall van. Nen ludja nIIan eIkInleni, hogy a feIadal negoIdsa szenponljlI ni a Ienyeges. Hilinak szna 4O-nI lll. 5zvcgct !cr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Tnien oIvashalan, ponlosan Ieija a Ienyeges infoincikal. A lailaIni es foinai lagoIs negfeIeIo. Iiskepe iendezell. A jeIIl kis hilkal vel a szveg Ieisakoi, liekszik a gondoIali lagoIsia, de az eselek 1O-2O - lan ponlalIan. Iiskepe eIfogadhal. A Ieil szveg ponlalIan, nen liekszik lagoIsia. Nehezen oIvashal. A soiiendiseg nen negfeIeIo. A Ieil szveg lagoIalIan, oIvashalalIan, iendezelIen. 299 4. szm fc!adat- Kczc!sI utasts ,Rntngcar" snrnzat fngaskcrk-szIvattyk szmra 1992/O1 FIgyc!cm: Krjk, zcmbc hc!yczs c!tt gnndnsan n!vassa c! a kczc!sI utastst! AZ LLLKTROMOS LKTLSLKLT CSAK LLLKTROMOS SZAKLMLR SZLRLLHLTI! A 5ZIVATTY BEERKEZE5E UTN A KVETKEZOKET KELL ELLENORIZNI: 1. LIIenoiizze az iu seilelIensegel a neIIekeIl iukseio aIapjn. IiolIena eselen keijk azonnaI eileslse a Veidei, iIIelve a keieskedo cegel. 2. Keijk, oiizze neg a szivallyja daialjegyzekel. A szivally az n aIkaInazsia Iell szeikeszlve es a nodeIIszn, ieszegysegek sznai a daialjegyzeken negknnylik a kesolli negiendeIesekel. 3. LIIenoiizze a szivally negfeIeIo nukdesel. Lz az eIIenoizes leineszelesen nen Iehel oIyan leIjes ninl egy lenyIeges zeneIlelesi eIIenoizes. Lzeil a kvelkezokel javasoIjuk: a) A szivallyl iIIelve a leiendezes csopoilol eIIenoiizze, nincs-e szIIlsi seiIes. LIIenoiizze, hogy ne Iegyen idegen ligy a szivallylan. KezzeI foigassa neg a lengeIyl annak negIIaplsia, hogy nen szoiuI. Lgy j szivally nehezen foigalhal, de nen szoiuIhal annyiia, hogy ezl ne Iehessen vegiehajlani. b) LIIenoiizze a csovezelekel es a szeieIes heIyel, hogy a kailanlailsi nunkk sznia eIegendo heIy Iegyen. Annak eidekelen, hogy a szivallyhz igenyleveleIel cskkenlsk, ajnIalos a fIexiliIis csvek hasznIala. A knnyell IeszeieIheloseg 3OO eidekelen a iendszei leivezesekoi csalIakoz es Iezi szeIepek leeplesel is figyeIenle keII venni. AjnIoll a vezelekek leklese uln a iendszeil kinosni a szivally leszeieIese eIoll, az eselIegesen a vezeleklen Ievo szennyezodes es fenfoigcs eIlvoIlsnak eidekelen. c) A szivally es a neghajllengeIy leszalIyozsa fonlos. A hils leszalIyozs lnles es/vagy csapgyhill okozhal. LIIenoiizni keII, hogy a csalIakozcsapok sziIidan IInak, es le keII IIlani a lnszeIence anyl. A lnszeIence lnlogyuiuinek szkseg van kenoanyag lefecskendezesie vagy kenoanyag vezelekhez csalIakozsia. 4. A szivallyl soha ne jiassa sziazon. 3O1 ZEMELTETE5 A. zenle heIyezes eIoll fonlos a szivally heIyes feIszeieIesenek eIIenoizese. Abban az csctbcn, ha a szIvatty mg nIncs csat!aknztatva. A szivally a noloi feIoIi vegeioI nezve a szivally lengeIyenek foigsa az ianulal jisvaI negegyezik, a szivally laIIia szIIl, ha szivally neghajllengeIye a szaladonful lengeIy aIall van. Allan az esellen, ha a lengeIyek foidloll eIheIyezesuek, akkoi a szivally foigsiinya eIIenleles es a jollia szIIl. Abban az csctbcn, ha a szIvatty mr csat!aknztatva van. A noloil ivid idoie eIindlani, a heIyes foigsiiny negIIaplsia, a fenl lenulaloll ndon. B. Allan az esellen, ha a lnles lnszeIenceveI van eIIlva: (1) A lnlesl kenni keII, anihez vagy nagl a szIIland anyagol, vagy zsil keII aIkaInazni (lefIon ajnIoll). A zsil a kenoegysegle lefecskendezni vagy a egy kenoiendszeiie iklni. 2) A lnszeIencel vagy a lnlo hveIyl nen szalad lIhzni. Mindig csak egy negyedel keII hzni es a lnlesi viszonyokal eIIenoiizni. A 1O csepp / peic viszony eIfogadhal. C. CYZD}N MLC ARRL, HOCY A SZLLLILK KI VANNAK NYITVA! Allan az esellen, ha liniIyen piolIena Iepne feI, akkoi keijk oIvassa eI a keziknyv vegen laIIhal hilaIisll. A 5ZIVATTY MO5T ZEMKE5Z! 3O2 KARBANTART5 A szivally hils nukdeseie ulaI jeIek Iehelnek: lI aIacsony szIIls, aIacsony nyons vagy hangos zaj. LIoszi a hilaIisll oIvassa eI figyeInesen. Allan az esellen, ha a szivally hils nukdese szenneI Ilhal, akkoi ceIszeiu zenen kvI heIyezni a kvelkezo ndon: A szivallyl nossa ki nieIoll IevIaszlja a iendszeiioI. Cyozodjn neg iIa, hogy a szivally noloijnak kapcsoIja KI IIslan van. Vegye ki a hls hz csavaijail aneIkI, hogy a csovezelekekel IeszeieIne, es eIIenoiizze, kopollak-e az aIkalieszek. Allan az esellen, ha javls vIik szksegesse, akkoi a VLRDLR-loI leszeiezhelo a konpIell javlkeszIel. AjnIalos egy iIyen keszIelel a iaklion lailani, niveI ennek kIlsegei jvaI aIacsonyallak, ninl az eselIeges IIsi idok. A javlkeszIel az sszes lengeIycsopoilhoz lailaInaz, fogaskeiekekel, csapgyal, kopIapokal, lnlesekel vagy CLRD-l. A javlkeszIel ponlos specifikcijhoz legyen egy ,K-l a nodeIIszn eIe, aneIy az eIIso hzla van lelve. Hivalkozzon a neIIeIel ieszIeles iajzia. Nagyon fonlos, hogy ninden aIkaliesz ponlosan gy Iegyen visszaszeieIve, ahogy eiedeliIeg voIl. A csapgyal nen szalad lelni, hanen le keII nyonni. Lz lilenhel salu es faaIlelek seglsegeveI. Cyozodjn neg iIa, hogy a csapgy a lenyonskoi egyenesen IIjon. 3O3 5. szm fc!adat Gyaknr!atI fc!adat Gzfngadba bIztnnsgI !cfvat szc!cp cscrjc mcghIbsnds mIatt C!: A feIadal Ienyege, hogy lenulalsia keiI a jeIIlnek a nunkafoIyanal a hasznIand eszkzk, a gzfogad leiendezes kiiklalsa es zenleveleIe. A jeIIl feIadal Iesz, hogy feIgyeIel neIIell nineI ponlosallan isneleIje neg a Ilollakal. IigyeIenneI kseijk a jeIIl lanuIsi keszsegel, figyeIo kepessegel, nozgskooidincijl es eszkzhasznIall. Ltszm: Lgyeni gyakoiIali feIadal Idtartam: 85 peic Eszkzk: Czfogad egyseg vagy nuheIykiInenyek kzll szinuIcis pad, vaIaninl keziszeisznok, csiIIag-viIIs kuIcskeszIel, csavaiIazl spiay, lnlo feIIelliszll, kaIapcs, feszlovas, vizpunpafog, svedfogk, anyagnozgal eszkzk, csavaihzk. 1 dl adoll lpus lizlonsgi Iefval, penlnII lnlo keszIel, csavaiok, csavaianyk, aIlelek, nuheIyiajzok, gzszivigs jeIzo spiay. A fc!adat !crsa: A gzfogad IIonslan a neghilsodoll lizlonsgi Iefval szeikezeli egysegel ki keII cseieIni veIe azonos lpusia, neIyioI a leszeieIes eIoll neg keII gyozodni. A feIadal eIso ieszelen a jeIIlnek le keII azonoslania az adalllIkiI IeoIvashal nuszaki paianeleiek aIapjn a lizlonsgi Iefvalk azonossgl. Majd az oll feIgyeIelel ad szakenlei eInagyaizza a gzfogad egyseg kiiklalsl a iendszeiloI, aneIyel a jeIIl a negeiles uln vegiehajl, nagyaizva a kiiklals Iepeseil. A feIadal nsodik ieszelen a szakenlei eInagyaizza a leiendezes kiszeieIesenek es leszeieIesenek fzisail, neIyel a jeIIl a iendeIkezesie II szeisznokkaI, az oll Ievo szakenlei seglsegeveI, de jeIenlos neileklen nIIan eIvegzi. 3O4 A feIadal hainadik ieszelen a feIgyeIelel gyakoiI szakenlei isneileli a gzfogad IIons isneleIl zenle heIyezesenek Iepeseil. Majd ezl kveloen a jeIIl ezl eIvegzi. InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz: 8. A jeIIlnek a lizlonsgi Iefvalk cseiekepessegenek negIIaplsia 1O peic II iendeIkezesie. 9. A feIgyeIo szakenlei isneileli a gepeszeli egyseg iendszeiloI vaI kiiklalsl, 1O peic. 1O. A jeIIl a gzfogad leiendezesl a iendszeiloI kiiklalja, 15 peic II iendeIkezesie. 11. A lizlonsgi Iefval cseiejenek fzisail a szakenlei eInagyaizza, a jeIIl a szeisznokal eIokeszli, es egyll a cseiel vegiehajljk, 3O peic aIall. 12. A szakenlei IlaI isneilelell zenleveleIi es eIIenoizesi Iepesekel a jeIIl vegiehajlja, neIyie 15 peic II iendeIkezeseie. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Tanu!kpcssg: Kepes j infoincik, isneielek lefogadsia, feIhasznIsia, ivid idon leIIi ponlos negisnelIeseie. MnzgsknnrdIncI: Kez, Il es finonnozgsok ponlos sszehangoIsa. KItarts: Kepes a gyakoiIali feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigia lefekleles, figyeIen hossz lv fennlailsia. PrccIzIts: Kepesseg a hillIan nunkavegzesie. Eszkzhaszn!at: A nunkafoIyanalokal szoIgI eszkzk feIisneiese, hasznIala. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs, mdszcrcs munkavgzs: A ceIokal, eIvisokal es ulaslsokal nunkafoIyanalokk aIaklja l. IeIisneii a nunkavegzeshez szkseges eszkzkel. A feIadalok Iehelseges negoIdsail neglaIIja es az oplinIis negoIdsl nIIan vegiehajlja. 3O5 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Gzfngadba bIztnnsgI !cfvat szc!cp cscrjc mcghIbsnds mIatt gyaknr!atI fc!adat KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Tanu!kpcssg KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) Megjegyzi a szeisznok hasznIall, kepes a nunkafoIyanal Iepeseil negjegyezni, kis hilkkaI visszaadni. A feIadal negoIdslan eIjul a szeIepcseieig es a lezeneIesig. Kepes eIsajllani es ponlosan negisneleIni az j nozgssoil. Megjegyzi a szeisznok hasznIall, de Iassallan haIad a nunkvaI. Kis hill lllel vel. LIjul a szeIepcseieig. A gyakoiIali feIadal negvaIslsa kzlen lll kzepes sIy hill vel. Lppen hogy eIkezdi a szeIep cseiejel. VaIaneIy fzisnI koillan negakad. Seglsegel igenyeI. A jeIIl nen kepes koncenliIni a gyakoiIali feIadal lenulalsia. A szeisznok hasznIallan es a soiiendiseglen lancslaIan, nen jegyezle neg, nen ludja iepiodukIni, vagy lIsgosan lefoIysoIjk a zavai ingeiek. Mnzgs- knnrdIncI KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A nagyoll, eiol igenyIo nozgsok (szeIep ki- es leeneIes) jI kooidinIl. A finon nozgsok (lnlo feIIelliszlls, lnles eIheIyezes, sszecsavaiozs) leien is j nozgskooidinci es kezgyesseg nulalkozik. ViszonyIag knnyen sajllja eI (a kizis es lezeneIes) A nagyoll, eiol igenyIo nozgsok (negoIdslan eIjul a szeIepcseieig) jI kooidinIl. A finonall nozgsok kooidincija aIacsonyall sznvonaI A nagyoll nozgsok leien jI kooidinIl, csak Iass. A finonnozgsok kooidincija gyenge, de fejIeszlhelo. Uj nozgssoi lanuIsakoi kisell hilkal vel. A nozgskooidinci gyenge szinlje egyszeiu eseleklen is Ilszik. A finon nozgsok kooidincijl fizikai, idegiendszeii kiosods gyengli. 3O6 KItarts, kItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Hosszall idon leII is keIIo nyugodlsggaI es odafigyeIesseI vegzi a feIadalol. } ninoseglen haliidoie eIkeszI. A jeIIl zavai ingeiek es sliesszheIyzel eIIeneie is kepes kilailan figyeIni. AIapveloen nyugodl es kilail, de idoveI kisell hilkal vel. Az ido nuIlvaI figyeIne kicsil cskken a jeIIl zavai ingeiek es sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeIni. AIapveloen nyugodl, de a feIadalnegoIds kzlen idoveI, figyeInelIensegloI addan nagyoll hilkal vel. Az ido eIoie haIadlvaI lenpja jeIenlosen IassuI. A jeIIl figyeIne a nehnyszoi eIIankad. Nehezen haIad a feIadallaI, neil figyeInelIen, nen lud koncenliIni. A feIadal negoIdsl ivid idon leII feIadja. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) }eIenlekleIen hilkkaI, negfeIeIo ninoseglen, haliidoie eIvegzi a feIadalol. Kisell hilkal vel, de negfeIeIo ninoseglen eIvegzi a feIadalol. Nagyoll, de koiiigIhal hilkal vel a negvaIslslan. SIyos hilkal vel, nen kepes pieczen negoIdani a feIadalol. Eszkzhaszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az eszkzk isneiele, kivIaszlsa lkeIeles, hasznIala ceIiinyos es halekony. Az eszkzk hasznIala nehny heIyen nen negfeIeIo, de nen ionlja Ie nagyon a leIjeslnenyl. Nehny eszkzl nen isnei, nen lud hasznIni, de gyakoiIssaI, ivezelesseI fejIeszlhelo. Mozgskooidincis, szeivi vagy idegiendszeii piolIenk niall az eszkzkel nen ludja eilekeIhelo szinlen hasznIni. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi, hogy a feIadal negoIdshoz niIyen eszkzkel hasznIjon. Tnaszkodik gyakoiIali lapaszlaIalia a heIyes negoIdsnI. A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi hogyan fogja negoIdani a feIadalol. Az eszkzkel pilIgalja, najd 2O eIleiesseI jI kivIaszlja a negfeIeIol. LIleivezi es kepes eInondani a nunka foIyanall. Az eszkzvIaszls csak 5O -lan sikeiI. Nincs lapaszlaIala, de ez negszeiezhelo. Nen kepes negleivezni naglan a feIadalol. Nen negfeIeIoen vIaszlja ki a nunkavegzes eszkzeil. Nen is eidekIi a feIadal negoIdsa. 3O7 5. szm fc!adat 1. szm mc!!k!ct 3O8 FAIPAR 5ZAKMAC5OPORT 1. szm feladat Hogyan kpzelem el jvmet a faiparban? Cl: A jellt elkpzelseinek, elvrsainak, meglv ismereteinek, tapasztalatainak, megismerse. Ltszm: egyni feladat Idtartam: 10 perc a bemutatsra, 5 perc a krdsekre s vlaszokra (kb. 15 perc) Eszkzk: Jegyzetelshez reszkzk, asztal, szkek, rtkellap. A feladat lersa: Milyennek kpzeli el jvjt a faiparban? Vzolja, hogy milyen elkpzelsei vannak a lehetsges munkakrkkel kapcsolatban, milyennek kpzeli az optimlis munkahelyet! Instrukci: Krjk, hogy mondja el elkpzelseit vlasztott munkahelyvel kapcsolatban. Figyeljen arra, hogy 10 perc ll rendelkezsre. A bemutats clja, hogy informcit nyjtson eddigi tanulmnyairl, tapasztalatairl, rdekldsrl, elkpzelseirl, cljairl, hossz tv terveirl. Ezt kveten krdseket tesznk fel nnek a szakmval, munkahellyel kapcsolatosan. Krdsek: Prbeszd a jellttel. A krdsek felvetst kveten a jellt vlaszra reaglva, rdemes a szakmai sajtossgokra is kitrni. Pl.: kzi szerszmokkal szeretne nyugodtan dolgozni, alkot munkt vgezni, vagy a gpek rdeklik inkbb, a nagyzemi termels szervezse, irnyt munkakr, vllalkozs klnleges feladatokra, esetleg az zletszerzs, elads, alkalmazottknt szeretne dolgozni, vagy egyni cget szeretne ksbb ltrehozni, esetleg a csaldi vllalkozst ersten, stb. Cl: Informciszerzs arrl, milyen elzetes ismeretei vannak a lehetsges munkakrkrl, feladatokrl, hogyan viszonyul a szakmai nehzsgekhez. Pldk: Milyen krnyezetben dolgozna szvesen? Mi a vlemnye mennyire balesetveszlyes egy faipari munkahely? Kpes-e fegyelmezetten, megfontoltan dolgozni, trni a monoton munkavgzst? Vllalja-e a vltoz helyszn munkavgzst? A megfigyelsi szempontoknl kitrnk az ltzkdsre is. Fontos informci, hogy a jellt hogyan kpzeli el a munkahelyi megjelenst. Jelenlegi ltzkdse sszhangban van-e a vizsgahelyzettel. Ha nem, akkor rdemes ilyen irny krdseket is feltenni.(Pl. az adott munkahelyen munkaruha, egyni vdfelszerels viselse ktelez, stb. A munkahelyn milyen szakmai elrejutsi lehetsgeket lt? Szeretne-e tovbbtanulni? Milyennek kpzeli a j munkahelyi lgkrt a munkatrsak s a vezetk kztt? Megfigyelhet kompetencik Megrti a kapott informcikat, megfogalmazza vlemnyt Vlaszokat ad Eredmny-orientltsg, precizits Megjelens Viselkedskultra Tiszta, rthet, helyes beszd 3O9 Lnyegre tr kommunikci rtkel lap A megfigyel neve Dtum A jellt neve Szakmacsoport/szakma A feladat neve: Hogyan kpzelemel a jvmet a faiparban? Kompetencia Kompetencia szintek (Megfigyelhet viselkedsi jegyek+pontrtkek) Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) Megrti a kapott informcikat, megfogalmazza vlemnyt A jellt a feladatot az irnyt szempontoknak megfelelen valstotta meg. Hatrozott elkpzelsei vannak, mondanivalja rthet, knnyen kvethet, jl strukturlt. A jellt a kommunikcis clokat nagyrszt megfelelen valstotta meg. Nem trt ki minden irnyt szempontra. A kommunikcis clokat rszben valstotta meg. Mondanivalja nem volt teljesen rthet, nem volt mindig kvethet, strukturlt. Alapvet kommunikcis cljt nem ri el. Csapongott. Elmerlt a rszletekben. Nem volt rthet. Msrl beszlt stb. Vlaszokat ad Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) A feltett krdseket megrti, sszhangba hozza eddigi mondanivaljval. Msok szmra egyrtelmen, rtheten, trgyilagosan, logikusan fejezi ki mondanivaljt. Viselkedse egyrtelm. Megfigyelseit, rzseit kpes pontosan, egyrtelmen megfogalmazni. Kommunikcis stlusa, viselkedse asszertv. A kommunikcija sorn nha kisebb hibkat vt. Msok szmra egyrtelmen, rtheten, trgyilagosan, logikusan fejezi ki mondanivaljt. Viselkedse egyrtelm. Megfigyelseit, rzseit kpes megfogalmazni Szubmisszv viselkeds Hang: halk, elhal, szaggatott. Tartalom: flsleges magyarzkods, szemlyes szksglet nem vllalsa, ltalnos alany hasznlata, az rzsek indirekt kifejezse jellemzi. Gesztusok, mimika: kifejezsmozgsok gtoltak, vagy merevek, tekintetkontaktus hinyzik. Viselkeds: alrendeld. Szlssgesen agresszv viselkedsi megnyilvnulsok. Hang: ltalnos alany gyakori hasznlata, kiabl, izgatott / tlzottan csndes. Tartalom: magyarzat, rvels nincs, tmad, fenyeget szavak hasznlata, eltletessg, kompromisszum-kszsg hinya, msik ok nlkli megbntsa, kontroll nlkli rzelmek. Viselkeds: fenyeget, tmad. Eredmny- orientltsg, precizits Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) Betartja az idkereteket, mondanivalja lnyegre tr, meggyz. Trekszik az idkeretek betartsra, de nhny perccel tovbb tart beszmolja, vagy tl rvid. Az idkeretet nem tudja rtelmezni, tbbszr jra kezdi mondanivaljt. Nem veszi figyelembe a 10 perces idkeretet, csapong. 31O Megjelens Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) A kls megjelense az elvrsoknak megfelel. ltzke, fellpse sszhangban ll adottsgaival, szemlyisgvel, a leend elvrsaival. Kls megjelensn csak kisebb mrtk vltoztatsokra van szksg. Nyitott a vltoztatsokra. Kls megjelensn nagyobb mrtk vltoztatsokra van szksg, de nyitott a vltoztatsokra. Kls megjelense egyltaln nem ll sszhangban a leend foglalkozsi szereppel. Viselkedskultra Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) Ismeri, s preczen hasznlja a kultrlt viselkeds szablyait. A viselkedse teljes mrtkben megfelel az elvrsoknak, sszhangban van a foglalkozsi szereppel. Viselkedsn kisebb mrtk vltoztatsokra van szksg. Viselkedsn nagyobb mrtk vltoztatsokra van szksg, de nyitott a vltoztatsokra. Viselkedse egyltaln nem ll sszhangban a leend foglalkozsi szereppel. Kifejezetten kultrlatlan a viselkedse. Tiszta, rthet, helyes beszd Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) Artikulltan, rtheten, beszdhibk nlkl, megfelel hangervel s hangslyozssal, hanglejtssel, sznetekkel, megfelel tempban kommunikl. Beszde teljesen rthet. Kisebb beszdtechnikai hibkat vt. Beszde rthet, de tbbfle s nagyobb mrtk hibt vt kommunikcija sorn. (pl. lnyegtelen rszeket is tlhangslyoz, nem megfelel a hanger, a sznetek hasznlata, kiss hadar stb.) Nem rthet a kommunikcija. Igen sok s slyos beszdtechnikai hibja van (raccsols, dadogs stb.) Tl gyors (ers hadars), illetve tl lass tempj a beszd (monoton). Lnyegre tr kommunikci Kivl (5 pont) Megfelel (4-3 pont) Fejlesztend (2-1 pont) Nem megfelel (0) Kzlendje tmr, ugyanakkor msok szmra is rthet megfogalmazsra kpes. Nagyon ritkn elvsz a rszletekben. Gyakran elvsz a rszletekben. Nem kpes lnyegre tren kommuniklni. Igen gyakran elkalandozik. Kvethetetlen. Megjegyzsek: Egyb rtkelsi szempontok: Hatrozott elkpzelsei vannak a jvt illeten Klnleges ktds, rzelmi megnyilvnulsok a feladat elvgzse alatt Felletes informcik alapjn tves elkpzelsek Egynisg: sajt, nll vlemnyformls, egyni gondolatok Az utasts s a feladat felfogsa 311 2. szm fc!adat M!ycn vcgczctt ajt!ap ksztsc! C!: A jeIIl neiesi, sznoIsi keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, Iogikusan gondoIkodni, egyszeiu sznlsokal vegezni, az eiednenyl sszesleni. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuza, vonaIzk, sznoIgep. A fc!adat !crsa: Az egyik heIyiseg ajlajl neIyen vegezell ajlIapia szeielnek kicseieIni. Az ajlIap 9OOx 2O3O nn lefogIaI neielu, vzkeieles szeikezelu, ani azl jeIenli, hogy a kel fggoIeges, vegigneno 14O nn szeIes es 2O3O nn hossz keieldaialol feII szinlen 14O nn szeIes, aIuI 18O nn szeIes keieldaial kli ssze. A keIelkezell legIaIap aIak leIso ieszl kello daial 11O nn szeIes vzszinles keieloszlvaI hion vegezell ieszie oszljuk feI. Keszlsen vzIaliajzol az ajlIapiI, lnlesse feI a neielekel! SznlssaI haliozza neg a vzszinles oszlloidk heIyel gy, hogy a hion veges iesz azonos neielu Iegyen! Sznlsa ki, az ajlIapnak hny szzaIeka Iesz az vegezell iesz` InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. 5. A feIadalhoz neielainyos iajzol keII keszleni. (1O peic) 6. ejeIIve az oszlsokal, sszeadssaI, kivonssaI, oszlssaI neghaliozni az vegezell ieszek neieleil.(15 peic) 7. TeiIelsznlssaI kisznoIni az ajlIap lefogIaI neieleiloI a legIaIap leiIelel es az vegezell ieszek leiIeleinek sszegel.(1O peic) 8. SzzaIeksznlssaI neghaliozni a feIIelek ainyl.(5 peic) 9. IogIaIja ssze a feIadal negoIdsl! A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie vIaszokal vi. (5 peic) 312 McgfIgyc!hct knmpctcncIk: McgrtI az n!vasnttakat: a szvegesen negfogaInazoll feIadalol eileInezni ludja. Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iegyen szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is a neieshez, a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen. BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: ezek aIapjn ssze ludja IIlani azl a sznlsi soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. 5zza!kszmtst vgcz Mcgfnga!mazza a v!cmnyt: Szlan, egy aIapszinlu szaknai szkinccseI a Ienyegel kieneIve ki ludja fejezni gondoIalail. Keidesekie vIaszoI, veIenenyel Iogikus eivekkeI aIlnaszlja es negvedi. 313 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: M!ycn vcgczctt ajt!ap ksztsc. KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI az n!vasnttakat KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szvegesen negfogaInazoll feIadalol ponlosan eileInezi, a neielekel, ainyokal eizekeIi. A szvegesen negfogaInazoll feIadalol nehezen eileInezi, seglsegel kei. A szvegesen negfogaInazoll feIadalol nehezen eileInezi, csak iajzi seglseggeI kepes lovllIepni. Csak lIelszeiuen es nen a Iogikus gondoIkozs aIapjn pilIkozik, vagy egyIlaIn nen kepes a feIadal negoIdsia. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Meielainyosan feIvzoIja az ajlIap eIInezeli kepel. A iajz liszla, egyenes vonaIakkaI halioIl, az oszlsok azonos neieluek, a szeIessegi neielek negkInlzlelhelok, a iajzon a neielek feIlnlelve. A iajz nsok sznia is eileInezhelo, de egy kicsil hinyos, vagy eszlelikaiIag nen szep. A iajzvzIal keszlese kzlen negakad, seglsegel kei. A iajz eileInezhelo, de ponlalIan, ainylaIan es nen eszlelikus. A iajz sen szaladkezzeI, sen vonaIz seglsegeveI nen keszI eI. A jeIIl a feIadalol nen ludja negoIdani. BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A vonaIak haliozollak, egyenesek, foIylonosak, pihuzanosak es neioIegesek, a iajz eszlelikus, liszla. A vonaIak egyenesek, de nen foIylonosak, lll ieszloI levodnek ssze, a pihuzanosak, lvoIsga vIloz, a iajz eileInezhelo. A vonaIak szIksak, nen egyenesek, a vonaIvezeles lizonylaIan, a vonaIak nelszodese nen liszla, a iajz naszalos. SeglseggeI sen loIdoguI a feIadallaI. 314 Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az oszlloidk eIheIyezesehez szkseges neielek neghaliozshoz kisznlja a leIso neielel, es hion egyenIo ieszie oszlja. Sznlsa ponlos. IigyeInelIensegloI add hilkal vel, nen figyeI az eIleio szeIessegi neielekie, keidesie kepes koiiigIni. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j. Sznlsai sszefggesleIenek. Nagyon sIyos hilkal vel. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct. KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Sznlsa ponlos, nyonon kvelhelo. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. Nagyon sIyos hilkal vel. 5zza!kszmtst vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Meghaliozza nindkel leiIelel, kisznlja szzaIekos ainyl. Sznlsa ponlos. A sznlsi nunkanenel j, sznlsi hill vel, keidesie lecsIesseI koiiigI. Nagyoll hilkal vel, nen negfeIeIo adalokal hasznI. Nen kepes a sznlsl eIvegezni Mcgfnga!mazza a v!cmnyt. KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a szveges vzIal aIapjn nIIan fogaInazza neg gondoIalail. A gondoIalnenele Iogikus, a szkincs eIeg a nondanivaIhoz. A feIlell keidesekie vIaszoI. A szveges vzIal aIapjn, annak seglsegeveI fogaInazza neg gondoIalail. Az eilheloseg csak kisneileklen seiI. A feIlell keidesekie vIaszoI. A Ieil vzIalol feIoIvasva lud konnunikIni. A szvegaIkols nehezkes, a szkincs es kifejezesnd szeieny. A feIlell keidesekel nen nindig eili, vIaszai nen nindig Iogikusak. A jeIIl nen lud nII gondoIalol kzvelleni. A vzIal a konnunikcilan nen segli. 315 3. szm fc!adat Laksznba bcrcndczsc! C!: MegfigyeIni a jeIIl leileIi ljekozdsl, kepes-e feIisneini a peispeklivikus lin az egyes eIenekel, egynshoz viszonyloll heIyzelkel, lecsIesseI neghaliozni a lei nagysgl, eInozduIva a leilen eIkepzeIni az egyes faInezelekel. Kepes-e az eIenek egynshoz viszonyloll ainyail, a nindennapoklan hasznIalos lloiok neieleil neglecsIni, a kijeIIl faInezelel szaladkezi iajzlan nIIan, ainyosan feIvzoIni. 1. nehezsegi szinl: IaInezel iajzoIsa az alIakokkaI szenlen IIva 2. nehezsegi szinl: IaInezel iajzoIsa a szekienysoiiaI szenlen IIva Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuzk, vonaIzk, iadi. Mcgjcgqzcs. |rdcncs cgq-cgq ncnda|oan c|ncndani, ncgq gcndc|jcn a saj4| |cs|nagass4g4ra, gcndc|a|oan nascn|i|sa csszc a |cpc| |a|4su| nappa|i szco4j4ta|, s|o. A fc!adat !crsa: 1O. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg lil, lecsIje neg a szola neieleil! (5 peic) 11. Nevezze neg az egyes lloiokal, funkciil, figyeIje neg egynshoz viszonyloll neieleil, lecsIesseI, vagy egyeni lapaszlaIalail feIhasznIva haliozza neg lefogIaI neieleil! (15 peic) 12. Szenlen IIva az alIakokal lailaInaz faIIaI, a neglecsIl neieleknek negfeIeIo ainyos legIaIapla iajzoIja leIe a kel alIakol szaladkezi vonaIakkaI! (2O peic) 13. A lizollsg lehel feI keidesekel, neIyie indokoIl vIaszokal vi. (5 peic) 316 Lchctsgcs rtkc!sI szcmpnntnk: IigyeIjk neg, nennyiie eizekeIi a ligyak eIheIyezkedesel a leilen, eizekeIi-e a szekienysoi eIeneinek eIleio neIysegel, nagassgi ainyail. Isneii az egyes lloiok iendeIlelesel, neg ludja nevezni okel. Kepes az alIakokal lailaInaz faI legIaIapjl ainyosan feIiajzoIni. Az alIakokal negfeIeIo nagassglan es neiellen leiajzoIni. Az alIakokal lll vonaIIaI iajzoIva a ligyszeiusegel kieneIni. A feIlell keidesekie sszefggo, neggyozo vIaszokal adni. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: A faipaii szaknk gyakoiIshoz szkseges a leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek keszsege. Mcgbccs!I a mrctckct: MegfigyeIesei, kinyezele, eddigi lapaszlaIalai aIapjn kepes lehalioIni a lloiok lefogIaI neieleil. Rajznt rtc!mcz, mrctckct arnynst. MrtanI a!apIsmcrctckkc! rcndc!kczIk. BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at. A!apvct rajzcszkzkct haszn!. 317 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Laksznba bcrcndczsc! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TkeIelesen eI ludja kepzeIni, hogy niIyen a leileIi aIakzalok heIyzele, egynshoz vaI viszonya. LI ludja kepzeIni niIyen a leileIi aIakzalok egynshoz vaI viszonya. Tll seglsegel igenyeI, a szola neieleinek negadsa uln, eselIeg egy aIapiajz seglsegeveI negeili a feIadalol. Nen kepes negeileni a neielekel, a lloiok eIheIyezkedesel. Mcgbccs!I a mrctckct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Meg ludja lecsIni a lloiok es a nappaIi szola neieleil, negadja a leInagassgol is, negnevezi a lloiok funkcijl. Az egynshoz viszonyloll ainyokal eizekeIi, a neielek a luieshalion leII vannak SeglseggeI, negleszeIes, sszehasonIls uln eI ludja kepzeIni a neielekel. Nen eizekeIi a neielekel, lecsIese jeIenlosen eIlei a negszokoll neielekloI. Rajznt rtc!mcz, mrctckct arnynst KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) lIlja a feIadalol, kepes feIvzoIni az ainyos faInezelel, a neghaliozoll neieleknek negfeIeIoen eIheIyezni az alIakokal. lIlja a feIadalol, kepes feIvzoIni az ainyos faInezelel, a neghaliozoll neieleknek negfeIeIoen eIheIyezni az alIakokal, de egynshoz viszonyloll heIyzelk nen ainyos. Csak nehezen, lizonylaIanuI vegzi a feIadalol, seglseggeI javuI a leIjeslnenye. TaIIonia vagy nlizaIon neIkI doIgozik. Nen kepes eIvegezni a feIadalol. MrtanI a!apIsmcrctckkc! rcndc!kczIk KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A neilani A neilani fogaInak A feIadal egy ieszel AIapvelo neilani 318 fogaInakkaI liszllan van, a kapcsoId feIadalol heIyesen oIdja neg. IegllljeveI liszllan van, hila csak sszelellell feIadaloknI, iIIelve figyeInelIenseg niall foiduI eIo. nen ludja negoIdani a kapcsoId eIneIeli isneielek hinylan, de seglseggeI kepes javlani a leIjeslnenyen. isneielek hinyoznak, gy a feIadal nagy iesze gondol okoz a sznia. TeIjeslnenye seglseg, nagyaizal halsia sen javuI. BIztns kzzc! rajzn! cgycncs vnna!at KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A vonaIak liszlk, pihuzanosok es neioIegesek, vaslagsguk egyenIeles. A vonaIak szIksak, de feIisneihelok, pihuzanossguk feIisneihelo. A vonaIak heIyzele, fulsa lizonylaIan, laIIkozsuk eselIeges. A vonaIak gilek, szakadozollak, lizonylaIanok. A!apvct rajzcszkzkct haszn! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu nunkaeszkzkel kivIaszlani, azok hasznIala gyois es szakszeiu. Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu szeisznokal kivIaszlani, de azok hasznIallan kisse lizonylaIan. A szeisznok kivIaszlsa csak seglseggeI sikeiI. Tll ido keII a hozzszokshoz, gyelIenI vegzi a feIadalol. A szeisznok hasznIallan gyelIen, lloilaIan, lizonylaIan, nIIlIan. 319 4. szm fc!adat Pn!cnt szcrc!nk! C!: A jeIIl neiesi keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, Iogikusan gondoIkodni, sszefggesekel feIisneini, egyszeiu sznlsokal vegezni, az eiednenyl sszesleni. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, ceiuza, vonaIzk, sznoIgep. A fc!adat !crsa: Az inlezneny (iskoIa) knyvlilan keves a heIy, ninden szalad heIyel feI keII hasznIni. Az egyik faIfeIIelen egy 97Ox35Ox195O nn leIneielu faIkva laIIhal. 7 dl poIcol keII eIheIyezni gy, hogy azok egynslI azonos lvoIsgia Iegyenek. A faIakia vigyznia keII, a leeples ponlos Iegyen, de kilen 1 cn ies szkseges az eIheIyezeshez. Keszlsen a heIysznen egyszeiu vzIalol. A vzIal oIyan Iegyen, hogy nineI szenIeIelesellen nulassa le a heIyszinl a lizollsgnak. Iija Ie a foIyanalol, isneilesse a feIneiIl nehezsegekel! InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. 14. LIoszi a jeIIl szenIeIje neg a heIyszinl.(5 peic) 15. Hagyjuk, hogy feIveleIi vzIalol keszlsen, eIIenoiizze a neielekel. (1O peic) 16. Meijen ninden iinylan IegaIll hion heIyen, a Iegkisell neielel vegye figyeIenle. (5 peic) 17. LIIenoiizze a faIak szgeil, a fggoIegesloI vaI eselIeges eIleiesl.(5 peic) 18. RajzoIja Ie a poIcol, sznlsa ki a poIcok kzlli lvoIsgol, ha a poIcok vaslagsga 2O nn!(1O peic) 19. Haliozza neg a poIcok neieleil! (5 peic) 2O. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyekie vIaszokal vi. (5 peic) 32O McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: Lnnek aIapjn ssze ludja IIlani azl a nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini a feIneiIo nehezsegekel. Mrsckct vgcz: MeioszaIag, vzneilek, fggon, neioIec seglsegeveI kepes negneini, eIIenoiizni a leiIelel. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iehel szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is, a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen. A iajzos feIadallan negnezheljk egy nsik konpelencihoz kapcsoIdva, lizlos kezzeI iajzoI-e egyenes vonaIal. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt: Szlan, egy aIapszinlu szaknai szkinccseI a Ienyegel kieneIve ki ludja fejezni gondoIalail. Keidesekie vIaszoI, veIenenyel Iogikus eivekkeI aIlnaszlja es negvedi. 321 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Pn!cnt szcrc!nk! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A heIyszn negszenIeIese uln eIIenoizi a neielekel. IeIisneii, hoI keII nindenkeppen neiesekel vegeznie, a faIak deiekszgloI vaI eIleiese hogyan lefoIysoIja a neielekel. IigyeIenle veszi, hogy az sszeszeieIl poIc eIheIyezesehez kilen 1O nn ies szkseges. Kisell hilkal vel, nen isneii feI, hogy hoI keII feIlelIenI neinie, inkll nindenhoI nei. A nunkafoIyanal leivezesekoi egy-egy nozzanalol kifeIejl (lIep), de aIapvelo hill nen vel. Nen ludja neghaliozni a poIc heIyes neieleil, az eIheIyezeshez szkseges neielel nen veszi figyeIenle. A nunkafoIyanallan, a feIadalok (Iepesek) soiiendjeloI lll kinaiad. Csak lIelszeiuen es nen a Iogikus gondoIkozs aIapjn pilIkozik, vagy egyIlaIn nen kepes a feIadal negoIdsia. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IigyeIenle veszi a faIak deiekszgloI es a fggoIegesloI vaI eIleiesel, negIIaplja a Iegkisell legIaIap aIak hasl neielel, aneIy eIfei a faInyIslan. Ionlosan nei. MeioszaIagol, vzneilekel hasznI, de aIkaInazsnI lizonylaIan, seglsegel kei. Meiesi eilekei negfeIeIoek ahhoz, hogy neghaliozza a poIc neieleil. A neioszaIaggaI, vzneilekkeI nehezen loIdoguI, de seglseggeI eIvegzi feIneiesl, negIIaplja a neielekel. SeglseggeI sen loIdoguI a feIadallaI. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct. KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A poIcok kioszlsnI figyeIenle veszi a poIcok vaslagsgl, a kisznlsnI nyoIc oszlssaI sznoI, aIkaInazza a negy Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. Nagyon sIyos hilkal vel. 322 aIapnuveIelel. Sznlsa ponlos. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) LIInezeli es feIInezeli (vagy nelszeli) kepel iajzoI, igzli a feIvell neielekel. A iajz liszla, ainyos, egyenes vonaIakkaI halioIl, vagy vonaIzvaI iajzoIl, neielezell. A iajz nsok sznia is eileInezhelo, de egy kicsil hinyos, iendezelIen, vagy eszlelikaiIag nen szep. A iajzvzIal keszlese kzlen negakad, seglsegel kei. A iajz eileInezhelo, de ponlalIan es nen eszlelikus. A iajz sen szaladkezzeI, sen vonaIz seglsegeveI nen keszI eI. A jeIIl a feIadalol nen ludja negoIdani. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TkeIelesen kepes idoiendi soiiendlen Ieini a nunkafoIyanalokal. llekinli, nihez van szksege a nunka eIvegzesehez, es allI kepes a fonlosakal negnevezni. Iisa lagoIl, llekinlhelo. A nunkafoIyanallan a feIadalok (Iepesek) soiiendjeneI csak kisell hilkal vel, a foiisok kzI csak egyel feIejl ki. Iiskepe eIfogadhal. Nagyoll hilkal vel vzIalkeszles kzlen. Iisa kevesle llekinlhelo. Nen kepes egyszeiu szveges vzIalol keszleni, vagy csak szavakal soioI feI, kiiagadva a soiiendloI. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt. KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a szveges vzIal aIapjn nIIan fogaInazza neg gondoIalail. A gondoIalnenele Iogikus, a szkincs eIeg a nondanivaIhoz. A feIlell keidesekie vIaszoI. A szveges vzIal aIapjn, annak seglsegeveI fogaInazza neg gondoIalail. Az eilheloseg csak kisneileklen seiI. A feIlell keidesekie vIaszoI. A Ieil vzIalol feIoIvasva lud konnunikIni. A szvegaIkols nehezkes, a szkincs es kifejezesnd szeieny. A feIlell keidesekel nen nindig eili, vIaszai nen nindig Iogikusak. A jeIIl nen lud nII gondoIalol kzvelleni. A vzIal a konnunikcilan nen segli. 323 5. szm fc!adat Gyaknr!atI fc!adat C!: Meggyozodni a jeIIlek lanuIsi keszsegeioI, figyeIneioI, nozgskooidincijiI, eszkzhasznIaliI, egyllnukdesi keszsegeioI. A feIadal soin lenulalunk a jeIIleknek egy ivid nunkafoIyanalol es az eszkzk hasznIall, najd a jeIIlek feIadala Iesz, hogy nineI ponlosallan isneleIjek neg a Ilollakal. Fc!adat: Iakeiles eIeneinek feIszeieIese Ltszm: pios gyakoiIali feIadal Idtartam: 6O peic Anyagnk, cszkzk: A faipaii lannuheIylen kiaIakloll, egynslI 2,5 n lvoIsgia Ievo oszIopok kze feI keII szeieIni az eIoie Iegyiloll 124 nn szeIes keileseIenekel. Az eIenek egynslI azonos lvoIsgia Iegyenek a feIszeieIes uln, a feIso eIen egyseges vel aIkolva, aIuI egy szinllen. A gyils soin hila lilenl, a salIon szeiinl Ievgoll vu eIenekel nen sznozlk neg, sszekeveiedlek, az eIoiajzoIs soin leIIloll IeclvoIsg nen isneil. A fc!adat !crsa: 1. Rakjk soiiendle, sznozzk neg az eIenekel a feIszeieIeshez! 2. LIIenoiizzek a neielekel, a szeieIeshez hasznIalos lvlail Iec neielel haliozzk neg! 3. Tekinlsek l a szeisznokal, leivezzek neg a nunkafoIyanalol! 4. Az eIso eIen eIheIyezesel, fggoIeges leIIlsl, csavaiszoilvaI vaI igzlesel, a fuialok eIkeszlesel, csavaiok eIheIyezesel egy gyakoiIoll szakenlei lenulalja. 5. A jeIIlek kzsen szeieIjek feI a keileseIenekel! InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz: 13. Az eIenek eIokeszlese a nunkafoIyanalhoz.(1O peic) 14. Sznlsk ki ponlosan az eIenek kzlli ies neielel, ha az eIenek kzll egyenIo lvoIsgol keII lailani.(5 peic) 15. A nunkaeszkzk es segedeszkzk kivIaszlsa es eIIenoizese. (5 peic) 16. A gyakoiIali szakenlei lenulalja a nunkafoIyanalol, kzlen szlan is eInondja nil, es nieil vegez, niie keII gyeIni a nunkavegzes soin. (1O peic) 17. A jeIIlek a nozduIalokal isneleIve, IepesioI Iepesie negisneleIik a foIyanalol. A lizollsg negfigyeIi, hogy 3O peic aIall neddig julnak eI a feIadal leIjesleselen. Nen 324 vihalunk lkeIeles eiednenyl! }ollnak keII eilekeIni az eiednenyl, ha kevesell, de pieczell nunkl vegeznek a jeIIlek. 18. Megjegyzes: A feIadal negkezdese eIoll ivid heIyi nunkavedeIni oklals szkseges! McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Tanu!kpcssg: Kepes j infoincik, isneielek lefogadsia, feIhasznIsia, ivid idon leIIi ponlos negisnelIeseie. MnzgsknnrdIncI: Kez, Il es finonnozgsok ponlos sszehangoIsa. KItarts: Kepes a gyakoiIali feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigia lefekleles, figyeIen hossz lv fennlailsia. PrccIzIts: Kepesseg a hillIan nunkavegzesie. Eszkzhaszn!at: A nunkafoIyanalokal szoIgI eszkzk feIisneiese, hasznIala. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs, mdszcrcs munkavgzs: A ceIokal, eIvisokal es ulaslsokal nunkafoIyanalokk aIaklja l. IeIisneii a nunkavegzeshez szkseges eszkzkel. A feIadalok Iehelseges negoIdsail neglaIIja, es az oplinIis negoIdsl nIIan vegiehajlja. Egyttmkds csnpnrtban: a feIadal vegiehajlsa soin negfigyeIhelo a jeIIlek egyllnukdesi keszsege. 325 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Fakcrts c!cmcInck fc!szcrc!sc KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Tanu!kpcssg KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) Megjegyzi a szeisznok hasznIall, kepes a nunkafoIyanal Iepeseil negjegyezve, hillIanuI eIvegezni. Kepes eIsajllani es ponlosan negisneleIni az j nozgssoil. Megjegyzi a szeisznok hasznIall, de Iassallan haIad a nunkvaI. A gyakoiIali feIadal negvaIslsa kzlen lizonylaIankodik, kapkod. VaIaneIy fzisl feIcseieI. Seglsegel igenyeI. A jeIIl nen kepes koncenliIni a gyakoiIali feIadal lenulalsia. A szeisznok hasznIallan es a soiiendiseglen lancslaIan, nen jegyezle neg, nen ludja iepiodukIni, vagy lIsgosan lefoIysoIjk a zavai ingeiek. Mnzgs- knnrdIncI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinon- es nagyoll nozgsok eselen is nagas szinlu nozgskooidinci lapaszlaIhal. Cyoisan sajll eI j nozgssoiokal. A lonyoIuIlall nozgssoiok eselelen nehny aIkaIonnaI aIacsonyall a kooidinci sznvonaIa. Uj nozgssoil kepes negfeIeIoen eIsajllani. A nehezell, sszelellell nozgsok eselen, es j nozgssoi lanuIsa soin lllel hilzik. TeIjeslnenye gyakoiIs halsia javuI. A kooidinci hinya egyszeiu feIadaloklan is negfigyeIhelo, leIjeslnenyel a gyakoiIs nen javlja. Mozgskooidincil eiinlo fizikai/idegiendszeii kiosods jeIei lapaszlaIhalk. KItarts, kItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Hosszall idon leII is keIIo nyugodlsggaI es odafigyeIesseI vegzi a feIadalol. } ninoseglen, negfeIeIo lenplan haIad. AIapveloen nyugodl es kilail, de idoveI kisell hilkal vel. Az ido nuIlvaI figyeIne kicsil cskken AIapveloen nyugodl, de a feIadalnegoIds kzlen figyeInelIensegloI addan nagyoll hilkal is vel. Az idoveI lenpja jeIenlosen IassuI, figyeIne eIIankad. Nehezen haIad a feIadallaI, neil figyeInelIen, nen lud koncenliIni. A feIadal negoIdsl ivid idon leII feIadja. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 326 }eIenlekleIen hilkkaI, negfeIeIo ninoseglen, eIvegzi a feIadalol. Kisell hilkal vel, de negfeIeIo ninoseglen eIvegzi a feIadalol. Nagyoll, de koiiigIhal hilkal vel a negvaIslslan. SIyos hilkal vel, nen kepes pieczen negoIdani a feIadalol. Eszkzhaszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az eszkzk isneiele, kivIaszlsa lkeIeles, hasznIala ceIiinyos es halekony. Az eszkzk hasznIala nehny heIyen nen negfeIeIo, de nen ionlja Ie nagyon a leIjeslnenyl. Nehny eszkzl nen isnei, nen lud hasznIni, de gyakoiIssaI, ivezelesseI fejIeszlhelo. Mozgskooidincis, szeivi vagy idegiendszeii piolIenk niall az eszkzkel nen ludja eilekeIhelo szinlen hasznIni. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi, hogy a feIadal negoIdshoz niIyen eszkzkel hasznIjon. Tnaszkodik gyakoiIali lapaszlaIalia a heIyes negoIdsnI. A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi, hogyan fogja negoIdani a feIadalol. Az eszkzkel pilIgalja, najd 2O eIleiesseI jI kivIaszlja a negfeIeIol. LIleivezi a nunka foIyanall. Az eszkzvIaszls csak 5O - lan sikeiI. Nincs lapaszlaIala, de ez negszeiezhelo. Nen kepes negleivezni naglan a feIadalol. Nen negfeIeIoen vIaszlja ki a nunkavegzes eszkzeil. Nen is eidekIi a feIadal negoIdsa. Egyttmkds csnpnrtban KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinylja a csopoil nunkjl. lIlja a feIadalokal, kepes feIoszlani a nunkl. Konsliuklv, pozilv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nyiloll nsok veIenenyeie. LIvIIaIja a ilzoll feIadalol. nII veIenenye van, de eIfogadja nsok veIenenyel is. Aklvan egyllnukdik, de kisell, nagyoll hilkal vel. Csak nehezen, lizonylaIanuI vegzi a ilzoll feIadalol. Nen ad negfeIeIo visszajeIzesekel. nfejuen vagy nlizaIon neIkI doIgozik. Nen vesz ieszl a csapalnunklan. 327 ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA 5ZAKMAC5OPORT 1. IeIadal Absztrah!s A csopoil egy eIkepzeIl hajlies kvelkezlelen egy IakalIan szigelie keiI. A hajiI kisodidoll konleneieklen hionnapi eIeIen es vz van, ezeil Ielfonlossg a jeIads. Nen II ns iendeIkezesie, ninl akkunuIloiok, vezelekek, nehny ieIe, nehny kapcsoI, giafiliudak, hangszi. A keieseskhz IeheloIeg a Iegnagyoll seglsegel keII nyjlaniuk, ezeil feny-, hang-, iII. idijeIzesl is keIIene adniuk. A Moize lecel nen isneiik, de SOS jeIel ludnak adni. ReIe KapcsoI AkkunuIloi Hangszi Ciafil iudak 328 C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy lizonyos eszkzkel nen az eiedeli ndon hasznIva oIdjanak neg piolIenkal. Lkzlen Ieneihelo, hogy a csopoilnunklan negeili a kapoll infoincikal, negfogaInazza a veIenenyel, negeili nsok konnunikcijl, es figyeIenle veszi nsok veIenenyel. A feIadal negoIdshoz egyszeiu szveges, iII. iajzvzIalol keszl. Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo. Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a csopoil lIeleIIeseie, 5-1O peic az egyeni negoIds eIkeszleseie. (18-23 peic sszesen) Eszkzk: Teien llIvaI, egyel eszkz nen szkseges. A fc!adat !pscI: 1. A feIadal ponlos neghaliozsa (segedeszkz a Konpelencia Keziknyvlen a feIadalkeszles aIgoiilnusa 2. A jeIIlek ponlos insliuIsa 3. A csopoilnunka eIindlsa 4. Az egyeni feIadal eIkeszlese A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie: II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok - Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol` - Mi az ani knnyen/nehezen nenl` Mieil` - Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` Sll. McgfIgyc!hct knmpctcncIk - KItart fIgyc!cm: Kepesseg, hogy huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie ludjon sszponloslani. - PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie. - 5trcssztr kpcssg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy nunkakiInenyekhez klhelo sliessz-heIyzelekel. - McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, a iajzol eileInezi, feIesIeges keidese nincs. - Mcgfnga!mazza v!cmnyt: A csopoil eIoll haliozollan negfogaInazza veIenenyel es neg is vedi. 329 - FIgyc!cmbc vcszI msnk v!cmnyt: A csopoillan neghaIIgalja, es figyeIenle veszi nsok veIenenyel. - Absztrah! kpcssg: izonyos eszkzkel nen az eiedeli ndon hasznIva oIdjanak neg piolIenkal. - Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A feIadal negoIdshoz az eszkzk lekleseioI kapcsoIsi iajzol keszl. - Rajznt rtc!mcz: A feIadalhoz neIIekeIl iajzol leIjes neileklen eileInezi, a jeIIesekel feIisneii. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Absttrah|s KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A zavai ingeiek, nonolon feIadal, fokozoll sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeInel hossz ideig fennlailani. MegoIdja a feIadalol. Neha eIofoiduI, hogy zavai lenyezok halsia a figyeIni leIjeslnenye ingadozik. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz, de neg eIeii az eIfogadhal szinlel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Nen kepes figyeInel huzanosall ideig fennlailani. Zavai ingeiek halsia a leIjeslnenye ni nen eii eI az eIfogadhal szinlel. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) HillIanuI, az eIvil ninoseglen, idoie eIvegzi a feIadalol. Nehny kisell hill vel, de negfeIeIo a feIadal ninosege. Nagy es sIyos hilkal vel, de a feIadalol vegiehajlja. A feIadal ninosege neg az eIfogadhal lailonnylan van. Nagyon sIyos hilkal vel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. 5trcssztr kpcssg, trc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 33O }I viseIi, nyugodlan kezeIi a feIadal niall keIelkezo sliesszheIyzelel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan kisell hilkal vel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan nagyoll hilkal vel. Nagyon idegesnek, ingeiIlnek lunik. KiIep a heIyzelloI. McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol eili, a iajzol eileInezi, feIesIeges keidese nincs. A feIadalol eili, a iajzol eileInezi, de feIesIeges, nen a feIadalhoz lailoz keidese van. A feIadalol nehezen eili, a iajzol nehezen eileInezi, feIesIeges keidesei vannak. A feIadalol es a iajzol nen eili. Mcgfnga!mazza v!cmnyt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A csopoil eIoll haliozollan negfogaInazza veIenenyel es neg is vedi. A csopoil eIoll negfogaInazza veIenenyel, de nen vedi neg. A csopoil eIoll lizonylaIanuI fogaInazza neg veIenenyel es nen vedi neg. Nen lud veIenenyl fogaInazni. FIgyc!cmbc vcszI msnk v!cmnyt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A csopoillan neghaIIgalja es figyeIenle veszi nsok veIenenyel. A csopoillan neghaIIgalja, de nen veszi figyeIenle nsok veIenenyel. A csopoillan lieInelIenI neghaIIgalja es nen veszi figyeIenle nsok veIenenyel. Nen haIIgalja neg es nen veszi figyeIenle nsok veIenenyel Absztrah! kpcssg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IeIisneii, hogy a ieIe, ninl lekeics szaggalsvaI: 1. RdihuIInokal geijeszlhel. 2. A giafiliudakkaI vfenyl leienlhel. 3. A szaggaloll ieIe hangsziia kapcsoIsvaI hangol keIlhel. A hion Ieheloseg kzI kellol feIisnei. A hion Ieheloseg kzI egyel feIisnei. A hion Ieheloseg kzI egyel sen isnei feI. Kapcsn!sI rajznt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feny-, hang-, es idijeIzes kapcsoIsi iajza nukdokepesen, szalvnyos iajzjeIekkeI iajzoIva. A feny-, hang-, es idijeIzes kapcsoIsi iajza kis hilvaI iajzoIva. A feny-, hang-, es idijeIzes kapcsoIsi iajza nagyoll hilkkaI iajzoIva. Nen ludja IeiajzoIni a kapcsoIsokal. Rajznt rtc!mcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalhoz neIIekeIl iajzol leIjes neileklen eileInezi, a jeIIesekel feIisneii. A feIadalhoz neIIekeIl iajzol kis hilvaI eileInezi, a A feIadalhoz neIIekeIl iajzol nagyoll hilkkaI eileInezi, a jeIIesekel nen leIjesen 331 jeIIesekel feIisneii. isneii. Mcgjcgyzsck: Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp Hilzsok szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege 332 2. IeIadal Csa!dIhz bctrsvdc!mc A lizollsg egy lagja feIoIvassa az aIlli szvegel: ,A csaId a kinyekleIi leliesek sznnak nvekedese niall gy dnlll, hogy sajl leivezeslen es kivileIezeslen oIdja neg a hzuk leliesvedeInel. A feIlelIenI figyeIenle veendo szenponlok: - A hz vedeIniIeg kiilikus ponljai: a fIdszinli leiasz, iII. a leiaszajl, a gaizslI le Iehel julni a hzla, a szuleien nyii konyhlI is le Iehel julni a hzla. - A hzal negyen Iakjk: szIok es a kel ginnazisla gyeiek. - A csaIdlagok a lejiali ajll kelfeIe ndon nyilhaljk: ujjIenyonal-feIisneioveI eIIloll ziiaI, vagy sznkdos ziiaI. - A vedeIni iendszeinek sajl akkunuIloios lpIIsa van, ani a hIzali feszIlseg kinaiadsakoi aulonalikusan lekapcsoIdik. - ehaloIs eselen ivid sziienahang jeIez, vaIaninl egy CSM egyseg jeIez a csaIdlagok noliIleIefonjn. - A vedeIni piogianol ILC-ie ijk, a leliesvedeInel a ILC vezeiIi. - A lehaloIseizekeIok, az alIaklieseizekeIok es az ajlnyilseizekeIok a jeIlvileIl nen vezelekesen, hanen idijeI ljn vegzik. - KaIkuIcil keII vegezni a kIlsegekie, neil csak akkoi kezd a csaId a kivileIezeshez, ha a lekeiIesi kIlseg nen lll 25O.OOO Il-nI. C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil negeilik es iIa szveges vzIalol keszlenek. A feIadal vegiehajlshoz, iII. a kaIkuIcihoz egyszeiu iajzvzIalol ludnak keszleni. Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo. Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a szveges vzIal eIkeszleseie es 5-1O peic a iajzoIsia. (18-23 peic sszesen) Eszkzk: Teien llIvaI, eszkz nen szkseges. A fc!adat !pscI: 5. A feIadal ponlos neghaliozsa 6. A jeIIlek ponlos insliuIsa 7. A nunka eIindlsa 8. Az egyeni feIadal eIkeszlese A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie: II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok - Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol` 333 - Mi az, ani knnyen/nehezen nenl` Mieil` - Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` sll. McgfIgyc!hct knmpctcncIk - KItart fIgyc!cm: Kepesseg, hogy huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie ludjon sszponloslani. - PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie. - McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. - Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: A leszeddeI kzIl infoincilI szveges vzIalol keszl. - Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A kaIkuIcihoz eszkz eIheIyezesi iajzol keszl. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Meresek at e|em|mn KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A zavai ingeiek, nonolon feIadal, fokozoll sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeInel hossz ideig fennlailani. MegoIdja a feIadalol. Neha eIofoiduI, hogy zavai lenyezok halsia a figyeIni leIjeslnenye ingadozik. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz, de neg eIeii az eIfogadhal szinlel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Nen kepes figyeInel huzanosall ideig fennlailani. Zavai ingeiek halsia a leIjeslnenye ni nen eii eI az eIfogadhal szinlel. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) HillIanuI, az eIvil ninoseglen, idoie eIvegzi a feIadalol. Nehny kisell hill vel, de negfeIeIo a feIadal ninosege. Nagy es sIyos hilkal vel, de a feIadalol vegiehajlja. A feIadal ninosege neg az eIfogadhal lailonnylan Nagyon sIyos hilkal vel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. 334 van. McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` nagyneileklen heIyesen vIaszoI. A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` lllnyiie heIyesen vIaszoI. A feIadalol seglseggeI eili, feIesIeges keidesei vannak. A ieszeie feIlell keidesekie: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` LegaIll feIeieszlen heIyesen vIaszoI. A ieszeie feIlell keidesekie: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` lllnyiie nen lud heIyesen vIaszoIni. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne az aIlliak lllsege: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne IegaIll a kvelkezo keidesek feIe: Hny kiilikus vedeIni ponl van` Hnyan Iakjk a hzal` MiIyen lpIIsa van a vedeIni iendszeinek` MiIyen jeIzesl ad lehaloIs eselen` Mi vezeiIi a leliesvedeInel` Az eizekeIok niIyen ndon vegzik a jeIlvileIl` Mennyi a keielsszeg` A szleIi infoincilI nen lud szveges vzIalol keszleni. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kapoll szleIi infoinci aIapjn a kaIkuIcihoz egyszeiu iajzvzIalol keszl az eszkzkioI. (ehaloIseizekeIok, alIaklieseizekekok, ajlnyilseizekeIok, ujjIenyonal-eizekeIos zi, sznkdos zi, A kapoll szleIi infoinci aIapjn a kaIkuIcihoz egyszeiu iajzvzIalol keszl az eszkzkioI. (ehaloIseizekeIok, alIaklieseizekekok, ajlnyilseizekeIok, ujjIenyonal- eizekeIos zi, A kapoll szleIi infoinci aIapjn a kaIkuIcihoz egyszeiu iajzvzIalol keszl az eszkzkioI. (ehaloIseizekeIok, alIaklieseizekekok, ajlnyilseizekeIok, ujjIenyonal-eizekeIos zi, sznkdos zi, akkunuIloi aulonalikvaI, CSM noduI, A kapoll szleIi infoinci aIapjn a kaIkuIcihoz nen lud egyszeiu iajzvzIalol keszleni. 335 akkunuIloi aulonalikvaI, CSM noduI, ILC es szoflvei.) Lzek nindegyike szeiepeI a iajzon. sznkdos zi, akkunuIloi aulonalikvaI, CSM noduI, ILC es szoflvei.) Lzek najdnen nindegyike szeiepeI a iajzon. ILC es szoflvei.) Lzek IegaIll feIe szeiepeI a iajzon. Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp Hilzsok szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege 336 3. IeIadal Egyszcr mrsck a zscb!mpn Kvncsiak vagyunk, hogy a zselInpnk ceiuzaeIenei niIyen neiesi eiednenyekel nulalnak. Lgy egyszeiu univeizIis nuszeiieI negneijk a zselInplI kivell 2 dl ceiuzaeIen feszIlsegel. LIleies eselen lIagol sznoIunk. MegsaccoIjuk, hogy a kel eIen soila kapcsoIsakoi nennyi Iesz a feszIlsegk, ezl neiesseI igazoIjuk. ekapcsoIva hagyjuk 5 peicig a Inpl, ezaIall iajzvzIalol keszlnk az eIenek, a kapcsoI es az izz lekleseioI. 5 peic uln isnel neink, es az eIleiesl eileInezzk. C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy neihelo fizikai nennyisegekel neg ludjanak neini. Lkzlen Ieneihelo, hogy a sznlani aIapnuveIelekel hasznIni ludja, a sznlani nuveIelekhez sznoIgepel hasznI, feIisneii az aIapvelo sszefggesekel, a feIadal vegiehajlshoz egyszeiu iajzvzIalol lud keszleni. Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo. Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a neiesie, 5-1O peic a sznoIsia, 5-1O peic a iajzoIsia. (18-33 peic sszesen) Eszkzk: Teien, eszkzkenl zselInpa eIenekkeI, univeizIis kezinuszei es sznoIgep szkseges. A fc!adat !pscI: 9. A feIadal ponlos neghaliozsa 1O. A jeIIlek ponlos insliuIsa 11. A nunka eIindlsa 12. Az egyeni feIadal eIkeszlese A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie: II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok - Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol` - Mi az, ani knnyen/nehezen nenl` Mieil` - Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` Sll. 337 McgfIgyc!hct knmpctcncIk - KItart fIgyc!cm: Kepesseg, hogy huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie ludjon sszponloslani. - PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie. - McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. - Mrsckct vgcz: A ceiuzaeIenek feszIlsegel: kl. 1,5 V negneii. - Egyszcr rajzvz!atnt kszt: Az eIenInpa nukdeseioI leklesi iajzol keszl. - 5zmtanI a!apmvc!ctckct vgcz: lIagol sznoI, sszead, kivon. - 5zmn!gpct haszn!: a sznlani nuveIelekhez sznoIgepel hasznI. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Meresek at e|em|mn KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A zavai ingeiek, nonolon feIadal, fokozoll sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeInel hossz ideig fennlailani. MegoIdja a feIadalol. Neha eIofoiduI, hogy zavai lenyezok halsia a figyeIni leIjeslnenye ingadozik. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz, de neg eIeii az eIfogadhal szinlel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Nen kepes figyeInel huzanosall ideig fennlailani. Zavai ingeiek halsia a leIjeslnenye ni nen eii eI az eIfogadhal szinlel. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) HillIanuI, az eIvil ninoseglen, idoie eIvegzi a feIadalol. Nehny kisell hill vel, de negfeIeIo a feIadal ninosege. Nagy es sIyos hilkal vel, de a feIadalol vegiehajlja. A feIadal ninosege neg az eIfogadhal lailonnylan Nagyon sIyos hilkal vel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. 338 van. McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: Mieil van szkseg kel ceiuzaeIenie` Tails hasznIal eselen no, vagy cskken a feszIlsegk` Ha nen a jeIzell poIaiilssaI heIyezzk le az eIenekel, ni lilenik` nagyneileklen heIyesen vIaszoI. A feIadalol eili, de feIesIeges, nen a feIadalhoz lailoz keidese van. A ieszeie feIlell keidesekie: Mieil van szkseg kel ceiuzaeIenie` Tails hasznIal eselen no, vagy cskken a feszIlsegk` Ha nen a jeIzell poIaiilssaI heIyezzk le az eIenekel, ni lilenik` IlaIlan heIyesen vIaszoI. A feIadalol nehezen eili, feIesIeges keidesei vannak. A ieszeie feIlell keidesekie: Mieil van szkseg kel ceiuzaeIenie` Tails hasznIal eselen no, vagy cskken a feszIlsegk` Ha nen a jeIzell poIaiilssaI heIyezzk le az eIenekel, ni lilenik` IegaIll feIeieszlen heIyesen vIaszoI. A feIadalol nen eili. A ieszeie feIlell keidesekie: Mieil van szkseg kel ceiuzaeIenie` Tails hasznIal eselen no, vagy cskken a feszIlsegk` Ha nen a jeIzell poIaiilssaI heIyezzk le az eIenekel, ni lilenik` dnlo neileklen nen heIyesen vIaszoI. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A neionuszeien nIIan feIisneii a feszIlsegneiesi leIIlsl. KivIaszlja a neieshalil. LeoIvassa a nulaloll eilekel. A neionuszeien kis seglseggeI feIisneii a feszIlsegneiesi leIIlsl. KivIaszlja a neieshalil. LeoIvassa a nulaloll eilekel. A neionuszeien nindenl seglseggeI vegez: feIisneii a feszIlsegneiesi leIIlsl. KivIaszlja a neieshalil. LeoIvassa a nulaloll eilekel. A neionuszeien seglseggeI sen ludja feIisneini a feszIlsegneiesi leIIlsl, kivIaszlani a neieshalil, IeoIvasni a nulaloll eilekel. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kapoll szleIi infoinci aIapjn egyszeiu iajzvzIalol keszl az eIenInpiI. (ceiuzaeIenek soilaklese, kapcsoI, izz) Lzek sszeklese heIyesen szeiepeI a iajzon. A kapoll szleIi infoinci aIapjn egyszeiu iajzvzIalol keszl az eIenInpiI. (ceiuzaeIenek soilaklese, kapcsoI, izz) Lzek sszeklese nagyjlI heIyesen szeiepeI a iajzon. A kapoll szleIi infoinci aIapjn egyszeiu iajzvzIalol keszl az eIenInpiI. (ceiuzaeIenek soilaklese, kapcsoI, izz) Lzek sszeklese nen heIyesen szeiepeI a iajzon. A kapoll szleIi infoinci aIapjn nen lud egyszeiu iajzvzIalol keszleni az eIenInpiI. 5zmtanI a!apmvc!ctckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kel eIen feszIlsegeloI lIagol sznl. A kel eIen feszIlsegel sszeadja es kivonja egynslI. Az eiednenyek ponlosak. A kel eIen feszIlsegeloI kis seglseggeI lIagol sznl. A kel eIen feszIlsegel sszeadja es kivonja egynslI. Az eiednenyek ponlosak A kel eIen feszIlsegeloI kis seglseggeI lIagol sznl. A kel eIen feszIlsegel sszeadja es kivonja egynslI. Az eiednenyek nen ponlosak Nen lud aIapnuveIelekel vegezni 339 5zmn!gpct haszn! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A nuveIelekel nIIan vegzi, neniil hasznI. A nuveIelekel nIIan vegzi, neniil nen hasznI. A nuveIelekel kis seglseggeI vegzi. Nen lud sznoIgepel hasznIni. Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp Hilzsok szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege 34O 4. IeIadal LngIkaI fckctcdnbnz KepzeIjnk eI egy oIyan ,fekele dolozl aninek sznlaIan lenenele es kinenele van. Lzek kzll Iogikai LS, iIIelve VACY kapcsoIal Iehel. Keiessk neg ezekel a kapcsoIalokal! Minden kinenelhez lailozik kello, vagy lll lenenel es ezeknek LS, iIIelve VACY Iogikai kapcsoIala. A kapcsoIalokal iajzoIjuk LS, iIIelve VACY kapukla. Bcmcnctck KImcnctck aiack Hidiogen No Cepkocsiia jogoslvny X kooidinla Oxigen Cyeinek szIelese SziIva ViIIanos eIIenIIs Sznesz Sznhzi eIoads S TeileIi lizoIs Ieifi Z kooidinla Lekvi Nagykoi feInoll Rendezo Vz ViIIanos feszIlseg Maihahs Zsi IikIl Liednenyes vizsga iisaIna Y kooidinla Sznhz ViIIanos ian Cepjinu lanfoIyan Seileshs Hagyna AIna LngIkaI ,fckctcdnbnz" C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil neghaIIgalva, azl negeili es ezl az infoincil a feIadal vegiehajlshoz feIhasznIja. IeIisneii az aIapvelo 341 sszefggesekel. Lkzlen Ieneihelo, hogy a feIadal vegiehajlshoz egyszeiu iajzvzIalol lud keszleni. Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo. Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic az sszefggesek feIisneieseie, 5-1O peic a negoIds iajzlan vaI eIkeszleseie. (18-23 peic sszesen) Eszkzk: Teien llIvaI, egyel eszkz nen szkseges. A fc!adat !pscI: 13. A feIadal ponlos neghaliozsa 14. A jeIIlek ponlos insliuIsa 15. A nunka eIindlsa 16. Az egyeni feIadal eIkeszlese A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie: II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok - Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol` - Mi az, ani knnyen/nehezen nenl` Mieil` - Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` sll. McgfIgyc!hct knmpctcncIk - KItart fIgyc!cm: Kepesseg, hogy huzanosall idon l a feIadal eIvegzeseie ludjon sszponloslani. - McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. - Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: A leneneli kapcsoIalok neghaliozzk a kineneli IIapolol. - Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A feIadal negoIdshoz a szkseges eszkzkkeI iajzol keszl. 342 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: LngIkaI fckctcdnbnz KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KItart fIgyc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A zavai ingeiek, nonolon feIadal, fokozoll sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeInel hossz ideig fennlailani. MegoIdja a feIadalol. Neha eIofoiduI, hogy zavai lenyezok halsia a figyeIni leIjeslnenye ingadozik. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz, de neg eIeii az eIfogadhal szinlel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Nen kepes figyeInel huzanosall ideig fennlailani. Zavai ingeiek halsia a leIjeslnenye ni nen eii eI az eIfogadhal szinlel. Zavai ingeiek halsia figyeIni leIjeslnenye gyengell Iesz. McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: Mi az LS kapcsoIal` Mi a VACY kapcsoIal` Mieil van kevesell kinenel, ninl lenenel` heIyesen vIaszoI. A feIadalol eili, de feIesIeges, nen a feIadalhoz lailoz keidese van. A ieszeie feIlell keidesekie: Mi az LS kapcsoIal` Mi a VACY kapcsoIal` Mieil van kevesell kinenel, ninl lenenel` IlaIlan heIyesen vIaszoI. A feIadalol nehezen eili, feIesIeges keidesei vannak. A ieszeie feIlell keidesekie: Mi az LS kapcsoIal` Mi a VACY kapcsoIal` Mieil van kevesell kinenel, ninl lenenel` IegaIll feIeieszlen heIyesen vIaszoI. A feIadalol nen eili. A ieszeie feIlell keidesekie: Mi az LS kapcsoIal` Mi a VACY kapcsoIal` Mieil van kevesell kinenel, ninl lenenel` dnlo neileklen nen heIyesen vIaszoI. Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X 343 kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel feIisneii. Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel lllnyiie feIisneii. LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel IegaIll feIeieszlen feIisneii. kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel nagyneileklen nen isneii feI. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel Iogikai kapukkaI heIyesen lizoIja. Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel Iogikai kapukkaI lllnyiie heIyesen lizoIja. Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel Iogikai kapukkaI IegaIll feIeieszlen heIyesen lizoIja. Nagykoi feInoll LS Cepjinu lanfoIyan LS Liednenyes vizsga = Cepkocsiia jogoslvny. Ieifi LS No = Cyeinek szIelese. Sznhz LS Rendezo Ls Sznesz = Sznhzi eIoads. X kooidinla LS Y kooidinla LS Z kooidinla = TeileIi lizoIs. aiack VACY SziIva VACY iisaIna VACY AIna = Lekvi. Hidiogen LS Oxigen = Vz. Maihahs VACY Seileshs LS Zsi LS S Ls Hagyna = IikIl. ViIIanos eIIenIIs LS ViIIanos feszIlseg = ViIIanos ian. Az sszefggesekel Iogikai kapukkaI nen ludja lizoIni. Mcgjcgyzsck: 344 Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp Hilzsok szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege 345 5. IeIadal Fn!yamatbra cgy fc!adat vgrchajtshnz ILC-s vezeiIesl keII keszlennk. A feIleleIek aIapjn a vegiehajlshoz foIyanallil iajzoIunk. Mik a feIleleIek` Isneini keII a feIadalol, najd ILC-l vIaszlunk. Megvesszk a ILC-l, a szoflveil es a kleIl. LIkeszljk a leklesi iajzol. ekljk a ILC-l, kzlen ijuk a piogianol. Ha kesz a piogian, llIljk es lezeneIjk. A foIyanallia eIenei: AIapIepes IeIleleI Lepes Vegiehajls C!: MegvizsgIjuk a jeIIlek azon kepessegel, hogy az infoincil negeilik es iIa iajzos vzIalol keszlenek. Ltszm: Csopoillan, aki 15 fo. Idtartam: 1-3 peic a feIadal isneileleseie, 5-1O peic a szveges vzIal eIkeszleseie es 1O-2O peic a iajzoIsia. (18-33 peic sszesen) Eszkzk: Teien llIvaI, eszkz nen szkseges. A fc!adat !pscI: 346 17. A feIadal ponlos neghaliozsa 18. A jeIIlek ponlos insliuIsa 19. A nunka eIindlsa 2O. Az egyeni feIadal eIkeszlese A gyakoiIalol kveloen Ieheloseg van lovlli infoinci gyujleseie: II.: Lgyel negleszeIesi szenponlok - Mil gondoI, nieil kapla ezl a feIadalol` - Mi az, ani knnyen/nehezen nenl` Mieil` - Mil gondoI nennyi ido aIall vegezle eI a feIadalol` sll. McgfIgyc!hct knmpctcncIk - McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. - Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt: A leszeddeI kzIl infoincilI szveges vzIalol keszl. - Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A kaIkuIcihoz eszkz eIheIyezesi iajzol keszl. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Fn!yamatbra KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: MiIyen eIenekloI II a foIyanallia` A ILC-s vezeiIeshez isneinnk keII a feIadalol` A ILC- l le keII klni` A piogian llIlesehez A feIadalol eili, feIesIeges keidese nincs. A ieszeie feIlell keidesekie: MiIyen eIenekloI II a foIyanallia` A ILC-s vezeiIeshez isneinnk keII a feIadalol` A ILC-l le keII klni` A A feIadalol seglseggeI eili, feIesIeges keidesei vannak. A ieszeie feIlell keidesekie: MiIyen eIenekloI II a foIyanallia` A ILC-s vezeiIeshez isneinnk keII a feIadalol` A ILC-l le keII klni` A piogian llIlesehez ni szkseges` LegaIll feIeieszlen A ieszeie feIlell keidesekie lllnyiie nen lud heIyesen vIaszoIni. 347 ni szkseges` nagyneileklen heIyesen vIaszoI. piogian llIlesehez ni szkseges` lllnyiie heIyesen vIaszoI. heIyesen vIaszoI. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne: Isneini keII a feIadalol, najd ILC-l vIaszlunk. Megvesszk a ILC-l, a szoflveil es a kleIl. LIkeszljk a leklesi iajzol. ekljk a ILC-l, kzlen ijuk a piogianol. Ha kesz a piogian, llIljk es lezeneIjk A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne az aIlliak lllsege: Isneini keII a feIadalol, najd ILC-l vIaszlunk. Megvesszk a ILC-l, a szoflveil es a kleIl. LIkeszljk a leklesi iajzol. ekljk a ILC-l, kzlen ijuk a piogianol. Ha kesz a piogian, llIljk es lezeneIjk A szleIi infoincilI szveges vzIalol keszl. SzeiepeI lenne IegaIll a kvelkezo keidesek feIe: Isneini keII a feIadalol, najd ILC-l vIaszlunk. Megvesszk a ILC-l, a szoflveil es a kleIl. LIkeszljk a leklesi iajzol. ekljk a ILC-l, kzlen ijuk a piogianol. Ha kesz a piogian, llIljk es lezeneIjk A szleIi infoincilI nen lud szveges vzIalol keszleni. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kapoll szleIi infoinci aIapjn foIyanallil keszl. A foIyanallin ninden nuveIel szeiepeI, heIyes soiiendlen. A kapoll szleIi infoinci aIapjn foIyanallil keszl. A foIyanallin najdnen ninden nuveIel szeiepeI, IlaIlan heIyes soiiendlen. A kapoll szleIi infoinci aIapjn foIyanallil keszl. A foIyanallin najdnen ninden nuveIel szeiepeI, lllnyiie nen heIyes soiiendlen. A kapoll szleIi infoinci aIapjn nen lud foIyanallil keszleni. Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp Hilzsok szna KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafoIyanal leivszeiusege 348 EPTE5ZET 5ZAKMAC5OPORT 1. fe|adat Ismcrkcdjnk az a!aprajzza!! C!: A jeIIl feIadal negeilesi, sznoIsi, keszsegeinek, kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese, neIyek neiesek eIvegzesel, nennyisegek lecsIesel jeIenlik. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 35 peic Eszkzk: lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, vonaIz, szgneio, neioszaIag. Adoll epIel fIdszinli feIneiesi aIapiajza, neIyen le vannak jeIIve a heIysegek funkcii, le van neielezve, neg van jeIIve a neielainy. Az aIapiajz egyszeiu (legIaIap, vagy negyzel aIak, egyenes vonaIakkaI halioIl) vagy lonyoIuIlall (sokszg, ki sll.) Iehel.. A fc!adat !crsa: A iajz 1 : 2OO neielainylan keszIl. Ani a iajzon 1 cn , a vaIsglan 2 n. ecsIje neg a lefogad neielekloI fejlen hny n 2 Iehel az epIel aIapleiIele. Mennyi Iehel a keiIele` A konyha hny szzaIeka az epIelnek` Ha neglecsIle, sznoIja is ki. A fIdszinli leiasz neielei nincsenek leiva. Lzl neije neg a iendeIkezesie II eszkzkkeI. SznoIja ki, hogy a leiasz aIapleiIele hny n 2 . Lz hny szzaIeka az epIel aIapleiIelenek. A 3-as szn szola a -eloI leakonyhl aIaklanak ki. Iija Ie hogyan sznoIja ki vaIaninek a ieszel ! Hny n 2 Iesz a konyha` Ide gzluzheIy is keiI, ki keII sznoInia nennyi Iegklnelei Iesz a heIyseg, ha 2,5 n a leInagassg. A n 2 -len negadoll aIapleiIeli adalokal adja neg dn 2 -len iII. a n 3 -len kisznloll adalol adja neg dn 3 -len. Hny nagysgienddeI nagyoll az aIapiajzi adal es nennyiveI nagyoll a leifogalia vonalkoz adal, ha dn a neilekegyseg` InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. 5. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, negnezi a iajzol. Liie 5 peic II iendeIkezesie. 6. Tegyen feI keidesekel, ha szkseges. 7. LIoszi vIaszoIja neg a lecsIesseI negIIaplhal eilekekel, ehhez ne hasznIjon papil, iszeil fejlen vegezze a sznoIsi nuveIelekel. 1O peic II iendeIkezeseie. 8. Mondja neg a lecsIl eilekekel a iajz aIapjn. 349 9. Lsson hozz a sznoIsi es neiesi feIadalok negoIdshoz, kzlen hasznIja a neieshez szkseges eszkzkel. 2O peic II iendeIkezesie. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: McgrtI a kapntt InfnrmcIkat: Kepes az eIoIvasoll feIadal negeileseie. LIvIaszlja a szlan es islan adand vIaszokal. Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen, sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu nalenalikaluds, eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen aIapnuveIelel hasznI. Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: II. szzaIekol sznoI, eileInezi es sznoIja az egesz lilieszel. 5zmn!gpct haszn!: izlosan hasznIja segedeszkzkenl az isleIi feIadaloknI. Az crcdmny nagysgrcndjt mcgbccs!I: KapcsoIdik az ainyeizekhez es a Iogikus gondoIkozshoz. Reszlen szaknai konpelencia is. Mrtkcgysgckct tv!t: Az lvIlshoz az aIapnuveIelek hasznIaln az aIapvelo fizikai isneielek es a konkiel heIyzel sszekapcsoIsa is szkseges. 35O Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Ismcrkcdjnk az a!aprajzza!! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI a kapntt InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalol negeilelle, annak szleIi es isleIi ieszel eIkInli, nIIan vegzi a negoIdsl. Lgy-kel keidesl lesz feI a feIadal negeilesehez, de ezl kveloen eIvegzi a feIadalol. Tll seglsegel igenyeI a feIadal eIvegzesehez. Nen eili a kapoll feIadalol. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A keiIelel sszeadssaI, kivonssaI, az aIapleiIelel szoizssaI, a liliesz kisznlsl szoizssaI, oszlssaI negoIdja. Az eiedneny ponlos. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, a leiIelel , keiIelel kisznoIja, de az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. Egyb szmn!sI fc!adatnkat vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ionlosan eIvegzi a szzaIeksznlsi es a liliesz kisznlsi feIadalieszl. SzzaIekol sznoI, de az egesz lilieszenek sznlsl csak seglseggeI vegzi eI. izonylaIan a feIadal eIvegzeselen , az egyel sznoIsi feIadaloknak csak 3O -l vegzi eI. Nen isneii a szzaIeksznlsl es az egesz lilieszenek kisznlsl, neg seglseggeI sen. 5zmn!gpct haszn! KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsl sznoIgep seglsegeveI gyoisan, ponlosan vegzi. HasznIja a sznoIgepel, de idonkenl hilkal vel es jiasznoI. A sznoIgepel hasznIja, de lI sok a ifoidloll ido, nehezkes az eszkzhasznIal. A sznoIgepel nen hasznIja a feIadalnegoIds kzlen. Az crcdmnyt mcgbccs!I KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A lecsIes ponlossga ainyeizekel es odafigyeIesl nulal, 2O-nI nen nagyoll az eIleies. A lecsIesl eIvegzi, gondoIkodik iajla, de ponlalIan, az eIleies a vaIs eilekekloI 3O - nI nagyoll. A lecsIl eilekek egy ieszeneI 5O -nI nagyoll az eIleies. A lecsIl eilek nen ieIis , nen eilekeIhelo. 351 Mrtkcgysgckct tv!t KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii az lvIls szoiz sznl, n2 es n3 eselen is. Az eiedneny ponlos. Isneii az lvIls szalIyail, de ponlalIansglI eiedo hilkal vel. izonylaIan az lvIls szalIyailan, de lecsIese aIapjn idonkenl j eiednenyl ad. Nen ludja eileInezni a neilekegysegek lvIlsnak szalIyail. 352 2. fe|adat Garzst tcrvcznk! C!: A jeIIl leilen vaI ljekozdsnak, neiesi, keszsegeinek kepessegeinek, vaIaninl azon konpelenciinak feIneiese, kepes-e nIIan egyszeiu iajzvzIalol keszleni, vaIaninl Iogikus gondoIkods ieven egyszeiu szveges vzIallan igzleni eIkepzeIeseil a nunkafoIyanaliI es azl eIovezelni a lizollsgnak. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 peic Eszkzk: lanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, kiluzo Iec. Meieshez is aIkaInas leiep, pI. iskoIa vagy inlezneny udvaia, ahoI gepkocsik IInak. A fc!adat !crsa: Az inlezneny (iskoIa) udvain negy aul leIIsos, fedell zihal paikoIheIyel keII kiaIaklani. A leiep neglekinlese uln javasoIja az epllelonek hov keiIhel a fedell zihal paikoIheIy. Lz hny n 2 -l vesz eI az udvai leiIeleloI. A kinyezelie vigyznia keII zId leiIelel nen vonhal le. Keszlsen az eplnenyioI egyszeiu vzIalol. A vzIal oIyan Iegyen, hogy nineI szenIeIelesellen nulassa le az eplnenyl a lizollsgnak. A fedell paikoIn kvI neg hny aul paikoIsa oIdhal neg` CondoIja l niIyen nunka foIyanalol keII eIvegezni addig, ang a faIazs eIkezdodik. Keszlsen idoiendi soiiendel, es ezl ija is Ie egyszeiu szveges vzIal foinjlan. Meije feI niIyen eiofoiisok (szeneIyi, ligyi, szoIgIlalsi) szksegesek, hogy a nunkIaloklan eddig eIjusson. SoioIjon feI IegaIll lfeIel. InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz. }avasoIl a feIadalol leiepen vegezni, de ennek hinylan iajz aIapjn is eIvegezhelo, csak akkoi kevesell konpelencia neieseie van Iehelosegnk. 21. LIoszi szenIeIje neg a jeIIl a leiepel. (5 peic) 22. Hagyjuk, hogy gondoIja eI nennyi heIy keII a gepkocsik egynsl nen akadIyoz nozgshoz. (5 peic) 353 23. Meijen (5 peic) 24. A leiepen vaI feIneies uln, keszlse eI a vzIalokal a jeIIl, najd a nunkafoIyanal llekinlese uln keszlsen vzIalol (2O peic), es adja eIo a lizollsgnak, neil gy nII gondoIalail is lenulalhalja. A lizollsg keidesekel lehel feI, neIyie vIaszokal vi. (1O peic) McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct: Lnnek aIapjn ssze ludja IIlani azl a nunka soiiendel, anil eI keII vegeznie a feIadalnegoIds kzlen. IeI ludja neini az ehhez iendeIl eiofoiisokal. Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec seglsegeveI kepes negneini a leiIelel. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Egyszcr rajzvz!atnt kszt: A iajz Iehel szaladkezi iajz, de hasznIhal vonaIzl is, a Ienyeg, hogy a iajz ainyos Iegyen. A iajzos feIadallan negnezheljk egy nsik konpelencihoz kapcsoIdva, lizlos kezzeI iajzoI-e egyenes vonaIal. Egyszcr, szvcgcs vz!atnt kszt: Tiszln oIvashalan Ie ludja ini gondoIalail. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt: Szlan, egy aIapszinlu szaknai szkinccseI a Ienyegel kieneIve ki ludja fejezni gondoIalail. Keidesekie vIaszoI, veIenenyel Iogikus eivekkeI negvedi. 354 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Garzst tcrvcznk! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Fc!IsmcrI az a!apvct sszcfggsckct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A leiep negszenIeIese uln, a oplinIis heIyel vIaszl a gaizs sznia. IigyeIenle veszi a leIIshoz, kanyaiodshoz szkseges heIyszksegIelel. IeIneii hoI nen eIeg a lecsIes es hoI keII neiesekel vegeznie. IigyeIenle veszi, hogy a szaladon hagyoll jinuveknek is Iegyen heIye. A nunkafoIyanal leivezeseneI kepes sszefogIaIni idolen hogyan haIad eIoie a nunka, kepes leIjes neileklen lgondoIni niIyen foiisokia Iesz szkseg. A gaizs heIyel negfeIeIo heIyie javasoIja, de a leiIel es a gepkocsik sznnak leivezesekoi ni kisell hilkal vel. Nen isneii feI, hogy hoI nen eIeg ni a lecsIes es neini keII. A nunkafoIyanal leivezesekoi egy-egy nozzanalol kifeIejl, vagy nehny eiofoiisiI negfeIedkezik, de aIapvelo hill nen vel. A gaizs heIyenek kivIaszlsa nehezkes, neil nen ludja leilen feIneini a nozgshoz szkseges leiel, es figyeIenle venni ninden kiInenyl. A nunkafoIyanallan a feIadalok (Iepesek) soiiendjeloI lll kinaiad. A foiisok feIleikepezese es nunkafoIyanalhoz iendeIese hinyos. Csak lIelszeiuen es nen a Iogikus gondoIkozs aIapjn pilIkozik, vagy egyIlaIn nen kepes a feIadal negoIdsia. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) MeioszaIag hasznIalvaI feIneii az udvainak azl a ieszel ahov a gaizs keiI. Megneii egy lIagos neielu aul szeIessegel es hosszsgl. Ionlosan nei, neil kesoll nagy gondol okozhal. A kiluzo Iecel, ninl segedeszkzl hasznIja. MeioszaIagol hasznI, de az aIkaInazsnI seglsegel kei. Meiesi eilekei negfeIeIoek ahhoz, hogy kvelkezo Iepeskenl kisznlsa a gaizs leiIelel. A neioszaIaggaI nehezen loIdoguI, de seglseggeI eIvegzi feIneiesl. SeglseggeI sen loIdoguI a feIadallaI. 355 Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct. KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A leiIelsznlsnI es a gepkocsik heIyszksegIelenek sznlsnI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel. Sznlsa ponlos. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, nagyon sIyos hilkal vel. Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A nenlIis kep, lIel es a neil eiednenyek aIapjn, nsok sznia is lIlhalan feIvzoIja a gaizs aIapiajzl, leIeiajzoIja az aulkal, eselIeg egy eIInezeli kepel is iajzoI. A iajz liszla, egyenes vonaIakkaI halioIl, vagy vonaIzvaI iajzoIl ainyos, neielezell. A iajz nsok sznia is eileInezhelo, de egy kicsil hinyos, (neielezes vagy az aulk leiajzoIsnak hinya niall) vagy eszlelikaiIag nen szep. A iajzvzIal keszlese kzlen negakad, seglsegel kei. A iajz eileInezhelo, de ponlalIan es nen eszlelikus. A iajz sen szaladkezzeI, sen vonaIz seglsegeveI nen keszI eI. A jeIIl a feIadalol nen ludja negoIdani. Egyszcr szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TkeIelesen kepes idoiendi soiiendlen Ieini a nunkafoIyanalokal. llekinli nihez van szksege a nunka eIvegzesehez, es allI kepes a fonlosakal negnevezni. Iisa lagoIl, llekinlhelo. A nunkafoIyanallan a feIadalok (Iepesek) soiiendjeneI csak kisell hilkal vel, a foiisok kzI csak egyel feIejl ki. Iiskepe eIfogadhal. Hilkal vel vzIalkeszles kzlen, vagy isa kevesle llekinlhelo. Nen kepes egyszeiu szveges vzIalol keszleni, vagy csak szavakal soioI feI, kiiagadva a soiiendloI. Mcgfnga!mazza a v!cmnyt. KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a szveges vzIal aIapjn nIIan fogaInazza neg gondoIalail. A feIoIvasoll szveg gondoIalnenele Iogikus, a szkincs eIeg a nondanivaIhoz. A feIlell keidesekie vIaszoI. A szveges vzIal aIapjn, annak seglsegeveI fogaInazza neg gondoIalail. Az eilheloseg csak kisneileklen seiI. A feIlell keidesekie vIaszoI. A Ieil vzIalol feIoIvasva lud konnunikIni. A szvegaIkols nehezkes, a szkincs es kifejezesnd szeieny. A feIlell keidesekel nen nindig eili, vIaszai nen nindig Iogikusak. A jeIIl nen lud nII gondoIalol kzvelleni. A vzIal a konnunikcilan nen segli. 356 3. fe|adat Garzst ptnk! C!: Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIlek kepesek-e egyll doIgozni, feIneini, hogy a kiluzesneI egyll keII doIgozniuk, de a sznoIsi feIadalokal kIn-kIn is vegezhelik. Kepesek-e az egyeni/csopoilos hilkal feIisneini, ludnak-e neilekegysegekel lvIlani. Ltszm: Csopoilos gyakoiIaloiienlIl, feIadalnegoIds, javasoIl 3-4 fo. Idtartam: 25 peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, neioszaIag, kiluzo Iec. Meieshez is aIkaInas leiep, pI. iskoIa vagy inlezneny udvaia, ahoI gepkocsik IInak. Az eIolli feIadallan szeiepIo fedell, zil paikoIheIy heIyszniajza, aIapiajza, , A nelszeli iajza, keIeli honIokzali iajza, slalikai sznlsa, vaIaninl nuszaki Ieis az egyszeiu eplneny kivileIezesi nunkiiI. Lgyel eszkzk neioszaIag, kiluzo id, konuves vzneilek, deiekszg, T aIak nezokeieszl, zsini. A fc!adat !crsa: Ill az a keidesnk, hogy az egyeni (sznoIsos) konpelencik negfigyeIhelok-e csopoilnunklan (eIofoiduIhal, hogy a passzvall, csendesell ieszlvevo nalenalikai konpelencii nen deiInek ki). AIleinalv javasIal, hogy eIoszi nindenki kapja neg a feIadalIeisl, es 5-1O peic egyeni nunka keielelen vegezzenek nII sznlsokal. Lzl egy kIn Iapon legyek neg, aneIyel a feIadal uln sszegyujlhelnk, gy van adalunk aiiI, hogy ki hogyan fogoll neki a sznoIsnak. Az egyeni ido IejilvaI vilassk neg az eiednenyekel. Ha azl akaijuk inkll negfigyeIni, hogy kepesek-e szeloszlani a feIadalokal egyns kzll, akkoi a fenli javasIal nen eivenyes. Lkkoi ceIszeiu annyi sznoIsos ieszl lenni a feIadalla, ahny ieszlvevo van, hogy nindenkil aklivizIjunk. Igy az is negfigyeIhelo, hogyan seglenek egynsnak, ha vaIaki eIakad, lud-e az iIIelo seglsegel keini, sll. }eIIjek ki kzsen hov fog keiIni az epIel (kiluzes). VIasszk ki niIyen eszkzkel hasznInak ehhez. Vegezzek eI a nuveIelel. 357 1n-es aIapol keII az epIel aIeplnenyekenl (aIapozs) eIheIyezni, neIy 4O cn szeIes. SznoIjk ki hny n 3 fIdel keII kieneIni, ha az epIel kIso neielei 12 n x 6 n. A fId 2O -l vissza keII lailani . A kivileIezo negiendeIl kelszeii szIIlsia egy 4n 3 -es konleneil. A lailfaIak neielei: 12n x 2,5 n a hls faI, a kel oIdaIfaI 6 x 2,5 n. A faIazshoz negiendeIlek 5OO dl nagyneielu faIazlegIl. A faIazlegIa neielei 38 x 19 x 19 cn. A gaizsajlk kzlli faIazsia neg az sszes legIa 1O-l hozz keII sznlani. Osszk neg a feIadalokal, neil ivid az idejk! Keiessek neg a hilkal az eIozeles feIneieseklen. Aniie nincs nosl szksegk az eszkzkloI, azl ne hasznIjk. Tjekozlassanak iIa niIyen hilkal laIIlak! Lchctsgcs rtkc!sI szcmpnntnk: IigyeIjk neg ludnak-e egyll doIgozni a kiluzesneI. Ill keII, hogy Iegyen egy szeneIy A feIadal negeilese uln, vaIsznuIeg eszieveszik, hogy a sznoIsi iesz kel ieszie oszlhal, ha nen seglsnk nekik ellen. Az is egy j negoIds Iehel, ha csak lecsIesseI IIapljk neg, hogy eIeg Iesz-e a konlenei vagy a legIa nennyisege, de ez csak akkoi fogadhal eI, ha nindkel hill feIisneilek. Az egyeni leIjeslnenyek eilekeIesekoi azl is figyeIenle keII venni, kil vIaszlanak, vagy ki vIIaIkozik a ljekozlalsia. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Egyttmkds csnpnrtban: Az eploipaii szaknklan csopoillan keII doIgozni. Lgyes nunkafzisok fizikaiIag sen vegezhelok egyedI. II. a konuves egyll doIgozik lll lisvaI es ns szaknk kepviseIojeveI is. A feIadal vegiehajlsa kzlen negfigyeIhelo a jeIIlek egyllnukdo kepessege. Lzen keszseg negIele neIkI ezek a szaknk nen gyakoioIhalk. McgrtI msnk knmmunIkcIjt: A csopoillan vaI egyllnukdeshez kapcsoIdik. OdafigyeI nsokia, kepes ns csopoillag konnunikcijlI kiszuini a Ienyegel. Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec es zsini seglsegeveI kepes feIneini a leiIelel, kijeIIni az epIel heIyel. Ki keII ludni vIaszlani ehhez a feIadalhoz a Iegegyszeiull eszkzkel. Az eszkzk hasznIallan egyll keII nukdni a csopoilnak. Haszn!ja a szmtanI a!ap mvc!ctckct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. 358 Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt: Ionlos, hogy a feIadallI negeilsek hoI Iehelnek hilk. A negoIds szenponljlI nindegy, hogy a hils eiednenyl sznoIssaI vagy kvelkezlelesseI, lecsIesseI szuiik ki. Haszn!ja az cgyszcr szcrszmnkat. Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat: Az eploipaii szaknk gyakoiIshoz szkseges a leilen vaI gondoIkozs, a leiIls, a leileIi idonok vizuIis feIisneiesenek keszsege. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Garzst ptnk! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) McgrtI msnk knmmunIkcIjt KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) Megeili kieneIi a Ienyegel a nsik feI kzIeseloI, Azokal a feIadalokal, neIyekel kzsen negleszeIlek es az egyenie juloll, hillIanuI eIvegzi. Munkavegzes kzlen kepes a nsik kzIesel figyeIenle venni, es a nunkjl ennek negfeIeIoen ndoslani. Megeili nsok kzIesel. A i jul feIadalokal kisell hilkkaI negoIdja. Koiiekcikia is kepes. Nen eili ponlosan nsok konnunikcijl, lloilaIan vagy eppen nfeju a feIadal negoIdsa kzlen, ezeil nagyoll hilkal vel. Msok kzIesenek Ienyegel nen eili. Nen lud nil kezdeni a kapoll infoincivaI, vagy nen eidekIi. Egyttmkds csnpnrtban KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) Iinylja a csopoil nunkjl. lIlja a feIadalokal, kepes feIoszlani a nunkl. Konsliuklv, pozilv Konpionisszun kesz, odafigyeI nsokia. LIvIIaIja a ilzoll feIadalol. nII veIenenye Aklvan egyllnukdik, de kisell, nagyoll hilkal vel. Csak nehezen, lizonylaIanuI vegzi a ilzoll feIadalol. Nen ad negfeIeIo nfejuen vagy nlizaIon neIkI doIgozik. Nen vesz ieszl a csapalnunklan. IigyeIne, eidekIodese 359 visszajeIzesekel ad nsoknak. Nyiloll nsok veIenenyeie. van, de eIfogadja nsok veIenenyel is. visszajeIzesekel. eIIankad. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) MeioszaIag, kiluzo id es zsini hasznIalvaI kijeIIi az eples heIyel. A kiluzes oda keiI ahov az epIelel leivezlek. LIolle llekinli a heIyszniajzol. Az eszkzkel hasznIja., de az aIkaInazsnI seglsegel kei, neiesei kicsil ponlalIanok. A neiesekel seglseggeI vegzi eI. Nen kepes a feIadal negoIdsia. Haszn!ja a szmtanI a!apmvc!ctckct KIv! (3 pnnt) Mcgfc!c! (2 pnnt) Fcj!csztcnd (-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ionlosan sznoI, eiednenyei ponlosak. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, az eiedneny csak ieszlen j, nen Iehel i lizlosan lnaszkodni. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii, gy nen hasznos lagja a csopoilnak Fc!IsmcrI a hIbs crcdmnyt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ionlosan kiszuii hoI Iehel a hila. Az eiednenyl eIoszi lecsIi, najd eIIenoizeskenl ki is sznlja. A hilafoiisl kiszuii, de a lecsIese es sznlsai nen ponlosak. A hilafoiisl sejli, de nen ludja ponlosan hogyan szuije ki. Nincs eIkepzeIese a feIadal negoIdsiI, vagy iiieIisak az eIkepzeIesei. Haszn!ja az cgyszcr munkacszkzkct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu nunkaeszkzkel kivIaszlani, azok hasznIala gyois es szakszeiu. Kepes a feIadal negoIdshoz szkseges egyszeiu szeisznokal kivIaszlani, de azok hasznIallan kisse lizonylaIan, kicsil hozz keII szoknia es ulna kepes hasznIni. A szeisznok kivIaszlsa csak seglseggeI sikeiI. Tll ido keII a hozzszokshoz, gyelIenI vegzi a feIadalol. A szeisznok hasznIallan gyelIen, lloilaIan, lizonylaIan, nIIlIan. Fc!IsmcrI a trbc!I a!akzatnkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TkeIelesen eI ludja kepzeIni, hogy niIyen leileIi aIakzal leifogall keII kisznoInia ahhoz, SeglseggeI, negleszeIes uln eI ludja kepzeIni az aIakzalokal, neIynek leifogall sznoIni Tll seglsegel igenyeI, hogy eIkepzeIje, hogy az aIap, vagy a lailfaIak niIyen leileIi aIakzalol aIkolnak. Nen kepes negeileni ni a sznls aIapja. 36O hogy a feIadallan Ievo kel sznszaki eiednenyl negkapja. keII. 361 4. fe|adat j scgdanyag C!: Meggyozodni aiiI, hogy a jeIIl kepes-e szvegel eileInezni, allI kieneIni a Ienyegel, visszaadni az oIvasollakal es Ieini azl. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 35 peic Eszkzk: TanuIpadok, szekek, A4-es papiIapok, szvegkieneIo, csenpeiagaszl hasznIali ulaslsa es nuszaki Ieisa. A fc!adat !crsa: A kivileIezo eIoisa, hogy fggoIeges gipszkailon faIia eIso oszlIy iagaszlvaI, keinia IapoklI hideg luikoIalol keII kepezni. A kivileIezo a neIIekeIl nuszaki paianeleiekkeI iendeIkezo iagaszlanyagol lioIla le. (HasznIali ulasls es nuszaki Ieis neIIekeIve.) A jeIIl oIvassa eI figyeInesen a hasznIali ulaslsl. }eIIje le azokal a paianeleiekel, ulaslsokal, aneIyekel a feIhasznIs szenponljlI fonlosnak lail. Lzekel sszegyujlve, keiek nondaloklan ija is Ie, egy feI oIdaI leijedeIenlen a Ienyeges infoincikal. Kel hasznIali lnulall szkseges keszlenie. Az egyikel egy koIIegjnak, akiveI nen laIIkozik szeneIyesen, a nsikal az epllelonek (lizollsgnak). Lz ulllil szlan fogja isneilelni. InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz: 19. IigyeInesen oIvassa eI a szvegel, ha szkseges aki lllszi is. 2O. KepzeIje leIe nagl alla a heIyzelle, hogy eIoszi laIIkozik az j segedanyaggaI. CondoIja l neIyek a fonlos infoincik a feIhasznIs szenponljlI. 21. CondoIja l nil keII Ieini koIIegjnak es nil az epllelonek (ill a lizollsgnak) 22. Iija Ie anil a feIadallan negjeIIlnk. A szleIi isneilelohz keszlsen ivid jegyzelel. 23. Az oIvassia es isia 25 peic, a szleIi figyeIen feIhvsia 5 peic II iendeIkezeseie. A lizollsg keidesekel lehel feI. A szleIi isneilelesneI ni nen hasznIhalja a neIIekIelel, csak a jegyzelel. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: 362 VIsszaadja az n!vasnttakat: A szveg feIdoIgozsl ieszlen szlan, ieszlen islan keijk A lizollsg kzlen figyeIi a jeIIl nIIsgl, nunkalenpjl, a ponlossgol, a figyeIen fennlailsl a jeIIl ieszeioI nen szkseges negisneleIni A feIadalnegoIdshoz nII gondoIkods es szkincs szkseges. KIcmc!I a !nycgct: Tails figyeIenneI negeili az oIvasollakal. LI ludja kInleni, hogy a feIadal szenponljlI ni fonlos es ni nen. MegfeIeIo szkinccseI lnien, eilheloen fogaInaz. OIvashalan Iei ivid szvegel. 5zvcgct !cr: Msok sznia eilhelo ivid szvegel aIkol. 363 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: j scgdanyag! KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) VIsszaadja az n!vasnttakat KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A jeIIl a szveg negeilesel kveloen nIIan, pieczen visszaadja az oIvasollakal islan es szlan. IigyeI a sznadalok ponlossgia, a szleIi isneilelesneI is hasznIja jegyzeleil. Szkincse a szilucinak negfeIeIo. A jeIIl negeilelle a szvegel, es kis ponlalIansggaI, de sikeiI ladnia az infoincikal. A kzIendo lenhoz eIegendo a szkincse. A konnunikcis ceIokal csak ieszlen leIjesli. Nen leijed ki a figyeIne a vegzendo nunka szenponljlI ninden fonlos doIogia. Nehezkesen leszeI iII. i. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. Nen, vagy hinyosan eili a szvegel, szkincse szegenyes, isa iendezelIen. KIcmc!I a !nycgct KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A nunkavegzes es a najdani feIhasznIs szenponljlI ninden Ienyeges lenyezol figyeIenle vesz. Hill nen vel, ponlosan negjeII nindenl islan es szlan. Kiszuii a Ienyeges eIenekel, de nehny kinaiad. 2O aIalli hill vel. TllfeIe nagyoll hill vel. Lenyeges fonlos doIgok kinaiadnak az ioll szveg ladsnI. A hilahali 4O aIall van. Nen ludja nIIan eIkInleni, hogy a feIadal negoIdsa szenponljlI ni a Ienyeges. Hilinak szna 4O-nI lll. 5zvcgct !cr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Tnien oIvashalan, es niveI sznadalok is szeiepeInek lenne sznszeiuen is ponlosan Ieija a Ienyeges infoincikal. A lailaIni es foinai lagoIs negfeIeIo. Iiskepe iendezell. A jeIIl kis hilkal vel a szveg Ieisakoi, liekszik a gondoIali lagoIsia, de az eselek 1O-2O - lan ponlalIan. Iiskepe eIfogadhal. A Ieil szveg ponlalIan, nen liekszik lagoIsia. Nehezen oIvashal. A soiiendiseg nen negfeIeIo. A Ieil szveg lagoIalIan, oIvashalalIan, iendezelIen. 364 Mellklet MAPEI CSEMPERAGASZT ALKALMAZ5I TERLET: eI- es kIleii faIakia vaIaninl sznedencek luikoIsnI, a kvelkezok iagaszlshoz: veg-, keinia- vagy nivnynozaik papiia vagy hIia kasiozva, nagyon nehez luikoIIapok eselen is. Jc!!cmz a!ka!mazsnk: veg-, keinia- vagy nivnynozaik iagaszlshoz cenenl vagy halaics vakoIalokia, fenlioI IefeIe haIadva. Mozaik luikoIanyagok iagaszlshoz gipszkailonia. Csak leIso leilen, nozaik luikoIanyagok iagaszlshoz keinialuikoIs faIia. Kis neielu (3O cn-neI nen nagyoll) luikoIanyagok vakoIalokia iagaszlshoz sznedenceklen vagy honIokzalokon. Minden fajla keinia, leiiakolla es ko luikoIIapok iagaszlshoz, anennyilen slaliIak es nen nedvszvk. M5ZAKI JELLEMZOK: Az AdesiIex I1O cenenlloI, oszlIyozoll szencseneielu adaIekoklI, szinlelikus gyanlklI es speciIis adaIekszeiekloI II iendkvI finon fehei poi, neIynek ieceplijl a MAILI kulalIaloialiiunailan fejIeszlellek ki.Az AdesiIex I1O heIyes nennyisegu vzzeI eIkeveive szn, aneIIyeI kieneIi az vegnozaikok sznel. Knnyen ledoIgozhal kienes IIag. Kiluno lapads ninden, az eploipailan szoks szeiinl hasznIalos anyagia. Nagyneileklen IIekony (lixoliop): az AdesiIex I1O fggoIeges feIIelen is aIkaInazhal aneIkI, hogy negeieszkedne, vagy az aki nehez luikoIIapok negcssznnak. A nozaik luikoIIapok feIiagaszlhalk fenlioI IefeIe haIadva is, lvlailk aIkaInazsa neIkI. JAVA5LATOK: Ne hasznIjon AdesiIex I1O-el a kvelkezo eseleklen: Iia vagy foigcsIapia. Ien, guni, IVC es IinIeun feIIelekie. 5 nn-neI nagyoll iagaszlieleg vaslagsgol igenyIo luikoIsokhoz. elon feIIelie, neIylen eios leIso feszIlsegek vannak, azaz aneIy 6 hnaposnI ividell eiIeIesi ideju. FELHA5ZNL5I UTA5T5: AIjzal eIokeszles. Az aIjzal Iegyen feszIlsegnenles, liszla, iepedesekloI, Iaza ieszekloI, oIajlI, zsilI, viaszlI es poilI nenles. A gipsz vagy gipszel lailaInaz aIjzaloknak lkeIelesen sziaznak, negfeIeIokeppen kenenynek es poinenlesnek keII Iennik A keveiek eIekeszlese: IoIyanalos keveies kzlen szija az AdesiIex I1O-el kl. sIya 34 - nak negfeIeIo nennyisegu liszla vizel lailaInaz edenyle (25 kg poil 8,5 vzhez). Hagyja IIni nagyjlI 5-1O peicig, najd jia keveije neg. IIyen ndon lekeveive az AdesiIex I1O nagyjlI 8 in keieszlI naiad ledoIgozhal. A keveiek feIhoidsa: A keveiekel negfeIeIo fogazoll sinlvaI hoidja feI. OIyan sinll vIasszon, neIy lizloslja, hogy a iagaszl leIjesen lefedje a luikoIIapok hloIdaIl. Az eiosen piofiIozoll hloIdaI, vagy fecskefaik luikoIIapok, iIIelve a szaIagcsenpek Iegjoll lapadsnak eIeieseie az AdesiIex I1O-el a luikoIIapok hloIdalia is feI keII hoidani (leIjes fedesl keII lizloslani). A luikoIIapok iagaszlsa: A luikoIIapokal iagaszls eIoll nen szkseges negnedvesleni. A Iapokal csak allan az esellen keII liszla vzzeI IelIleni, ha a hloIdaIuk nagyon poios. Szoksos honeisekIelen es pialailaIon neIIell az AdesiIex I1O nyiloll ideje nagyjlI 2O-3O peic. KedvezolIen idojisi viszonyok (eios napsles, szil hals szeI, nagas 365 honeisekIel, sll.) vagy nagyneileklen nedvszv aIjzal neha egeszen diaszlikusan, nehny peicie cskkenlheli a nyiloll idol. Lzeil gondosan eIIenoiizni keII, hogy a feIhoidoll iagaszl feIIele ne loisdjn. A nyiloll ido neghosszalllsl seglheli, ha a iagaszl feIhoidsa eIoll az aIjzalol negnedvesli. Anennyilen a iagaszl nen naiadl fiiss, fogazoll sinlvaI lhzva isnel azz vIik. A loisdes kiaIakuIsa uln a iagaszl negnedveslese nen ajnIoll, neil a vz a loi feIoIdsa heIyell lapadsl glI fiInielegel kepez. Szkseg eselen a luikoIIapok heIyzelel a feIiagaszlsl kveloen 4O-6O peicen leII koiiigIhalja, ezuln az eInozdls nehezsegekle lkzik. Iugzs A faIakal 4-8 ia uln, a padIkal 24 ia uln Iehel fugzni, a MAILI kInfeIe szneklen iendeIkezesie II cenenlklesu vagy epoxi fugz-anyagaivaI. A lguIsi hezagok lnleseie hasznIjon az aIkaInazshoz iIIo MAILI lnloanyagol. HA5ZNLATBAVETEL Az AdesiIex I1O-zeI iagaszloll faI- es padIluikoIalokal IegaIll 24 in keieszlI nen szalad eiosen liszllani, es nen eiheli okel eso. A kzvelIen napslesloI es a fagylI a iagaszlsl kveloen IegaIll 5-7 napon keieszlI vni keII. A padIk nagyjlI 24 ia eIleIleveI vInak leIjesen leiheIhelove. A nedencek es uszodk 21 nap nIln lIlhelok feI. Tiszlls: Anikoi az AdesiIex I1O neg fiiss, a szeisznokal es edenyekel lo vzzeI Iehel negliszllani. A feIIelekel nedves iuhvaI keII negliszllani, nieIoll a iagaszl negsziad. ANYAG5ZK5EGLET Mozaikok iagaszlshoz (4-es szn fogazoll sinl): 2 kg/n.Keinia luikoIIapok iagaszlshoz (5-s vagy 6-os szn fogazoll sinl): 4-5 kg/n. KI5ZERELE5 Az AdesiIex I1O 25 kg-os papizskoklan keiI foigaIonla. TROL5 Az AdesiIex I1O 12 hnapig lailhal eI sziaz heIyen, eiedeli csonagoIslan. BIZTON5GI ELOR5OK: OIyan cenenlel lailaInaz, neIy izzadsggaI vagy ns leslnedvekkeI eiinlkezesle keiIve, azokkaI iiiilI aIkIi ieakcila Iep. ViseIjen vedokeszlyul es vedoszenvegel. Tovlli infoincil a lizlonsgi adalIapon laIIhal. SZAKLMLRLK SZMRA KLSZLT TLRMLK FIGYELMEZTETE5 i e leinekIeislan kzIl nuszaki adalok es javasIalok Iegjoll ludsunkon es lapaszlaIalainkon aIapszanak, az sszes fenli adal ninden esellen kiziIag ljekozlal jeIIegunek lekinlendo, es hossz lv gyakoiIali aIkaInazslan szeizell lapaszlaIalokkaI keII negeiosleni okel, ezeil nindenki, aki a leinekel hasznIni kvnja, eIozelesen naga keII, hogy neggyozodjek aiiI, hogy a leinek az adoll feIhasznIsia aIkaInas-e. Minden esellen egyedI a feIhasznI feIeIos a leinek hasznIallI eiedo kvelkeznenyekeil. 366 5. fe|adat Gyaknr!atnk C!: Meggyozodni a jeIIl lanuIsi keszsegeioI, figyeIneioI, nozgskooidincijiI, eszkzhasznIaliI. A feIadal IegIenyegesell eIene, hogy lenulalunk a jeIIlnek egy ivid nunkafoIyanalol es az eszkzk hasznIall, najd a jeIIl feIadala Iesz, hogy nineI ponlosallan isneleIje neg a Ilollakal. Lhhez a hidegluikoI szakna egyik egyszeiu nuveIelel vIaszljuk. Ltszm: Lgyeni gyakoiIali feIadal Idtartam: 8O peic Eszkzk: Lpleszeli lannuheIy, vaIaninl a Konuves es uikoI szakna keziszeisznai, kiluzo eszkzk, szinlezo eszkzk, anyagnozgal eszkzk, eIeklionos kisgepek (keveio-, fi-, vggep) csavailehz, ianfejIeszlo, lioI konlenei, szeieIo- es lonlszeisznok, laIajnunkk keziszeisznai. 4 n 2 fggoIeges gipszkailon feIIel KNAUI W 111 eploIenezloI szeieIlen eIokeszlve. sszesen 8 n 2 -nyi keinia luikoIIap, Mapei UIlia csenpeiagaszl (25kg), leIleii feIIelkiegyenIlo gIellanyag, zskos vakoIalanyag (25 kg), fugz keieszl 3 feIe, fugzanyag (5 kg) Lgyeni vedofeIszeieIesek, vz, ian. A fc!adat !crsa: A kivileIezo eIoisa, hogy fggoIeges gipszkailon faIia, eIso oszlIy iagaszlvaI keinia IapoklI hIszeiu kiiakssaI hideg luikoIalol keII kepeznie, sszefggoen, sszesen 2 n 2 -l. A nunkafoIyanalol csak a csenpe feIiagaszlsig keII eIvegezni. A jeIIlnek l keII lekinlenie a szeisznokal es segedleiendezesekel, najd ki keII vIaszlania, hogy neIyekel lailja szksegesnek a feIadal negoIdshoz. A feIadal nsodik ieszelen egy gyakoiIali szakenlei negnulalja a feIIel eIokeszlesel, a csenpeiagaszl keveiesi ainyl, annak lekeveiesel, a feIIelie vaI feIvileIel, a csenpe feIheIyezesel, fugakeieszlek eIheIyezesel, kzlen keziszeisznokal, kisgepekel es szinlezo szeisznokal hasznI. MegfigyeIes uln a jeIIl negisnelIi a nozduIalsoil iII. a nunkafoIyanalol. 367 InstrukcIk a fc!adat c!!tshnz: 24. A jeIIlnek az eszkzk es anyagok kivIaszlsia 1O peic II iendeIkezeseie. 25. A gyakoiIali szakenlei lenulalja a nunka foIyanalol, 2O peic, kzlen szlan is eInondja nil es nieil vegez. 26. A jeIIl pilIja a nozduIalokal isneleIni, kzlen seglsegel keihel. A lizollsg negfigyeIi 4O peic aIall neddig ei eI a jeIIl a feIadal leIjesleselen. Nen vihalunk lkeIeles eiednenyl! }ollnak keII eilekeIni az eiednenyl, ha kevesell feIadalol, de pieczell nunkl leIjesl a jeIIl. 27. MegleszeIes (1O peic) 28. Megjegyzes: A feIadal negkezdese eIoll ivid heIyi nunkavedeIni oklals szkseges! McgfIgyc!hct knmpctcncIk: Tanu!kpcssg/KItart fIgyc!cm: Kepes-e a jeIIl a kilailan figyeIni a nozduIalokal es a nunkafoIyanalol, najd ezekel viszonyIag ponlosan negisneleIni. A lenulals es a nunkakezdes kzll kicsi a Ilencia ido. MnzgsknnrdIncI: Kez, Il es finonnozgsok ponlos sszehangoIsa. KItarts: Kepes a gyakoiIali feIadal, nunkalevekenyseg IlaI igenyeIl eneigia lefekleles hossz lv fennlailsia. PrccIzIts: Kepesseg a hillIan nunkavegzesie. Eszkzhaszn!at: A nunkafoIyanalokal szoIgI eszkzk feIisneiese, hasznIala. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs: IeIisneii, hogy az IlaIunk Ieil nunkafoIyanalol niIyen eszkzkkeI vaIslja neg. IlaIlan is nII negoIdsokal keies negoIdand heIyzeleklen. 368 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Gyaknr!atnk KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Tanu!kpcssg/kI tart fIgyc!cm KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A jeIIl zavai ingeiek es sliesszheIyzel eIIeneie is kepes kilailan figyeIni. Megjegyzi a szeisznok hasznIall, kepes a nunkafoIyanal Iepeseil negjegyezni, kis hilkkaI visszaadni. A feIadal negoIdslan eIjul 1,5 n2 csenpe feIiaksig. A jeIIl zavai ingeiek es sliesszheIyzel eIIeneie is kepes figyeIni. Megjegyzi a szeisznok hasznIall, de Iassallan haIad a nunkvaI. Kis hill lllel vel. LIjul 1 n2 csenpe feIiaksig. LselIeg nen jI figyeIle neg aIuIiI vagy fenlioI kezdik a Ieiaksl. Az j nozgssoil kepes eIsajllani. A jeIIl figyeIne a nehnyszoi eIIankad. A gyakoiIali feIadal negvaIslsa kzlen lll kzepes sIy hill vel. Lppen hogy eIkezdi a csenpe feIiaksl. VaIaneIy fzisnI koillan negakad. Seglsegel igenyeI. A jeIIl nen kepes koncenliIni a gyakoiIali feIadal lenulalsia. A szeisznok hasznIallan es a soiiendiseglen lancslaIan, nen jegyezle neg, nen ludja iepiodukIni, vagy lIsgosan lefoIysoIjk a zavai ingeiek. Mnzgs- knnrdIncI KIv! (8-10 pnnt) Mcgfc!c! (5-7 pnnt) Fcj!csztcnd (1-4 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0-) A nagyoll, eiol igenyIo nozgsok (iagaszlanyag lelIlese, gepi keveiese) jI kooidinIl. A finon nozgsok (csenpe feIiaksa a iagaszlia, fugzkeieszl eIheIyezese) leien is j nozgs kooidinci es kezgyesseg nulalkozik. ViszonyIag knnyen A nagyoll, eiol igenyIo nozgsok (iagaszlanyag lelIlese, gepi keveiese) jI kooidinIl. A finonall nozgsok kooidincija aIacsonyall sznvonaI A nagyoll nozgsok leien jI kooidinIl, csak Iass. A finonnozgsok kooidincija gyenge, de fejIeszlhelo. Uj nozgssoi lanuIsakoi kisell hilkal vel. A nozgskooidinci gyenge szinlje egyszeiu eseleklen is Ilszik. A finon nozgsok kooidincijl fizikai, idegiendszeii kiosods gyengli. 369 sajllja eI az j nozduIalokal. KItarts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Hosszall idon leII is keIIo nyugodlsggaI es odafigyeIesseI vegzi a feIadalol. } ninoseglen haliidoie eIkeszI. AIapveloen nyugodl es kilail, de idoveI kisell hilkal vel. Az ido nuIlvaI figyeIne kicsil cskken. AIapveloen nyugodl, de a feIadalnegoIds kzlen idoveI figyeInelIensegloI addan nagyoll hilkal vel. Az ido eIoie haIadlvaI lenpja jeIenlosen IassuI. Nehezen haIad a feIadallaI, neil figyeInelIen, nen lud koncenliIni. A feIadal negoIdsl ivid idon leII feIadja. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) }eIenlekleIen hilkkaI, negfeIeIo ninoseglen, haliidoie eIvegzi feIadalol. Kisell hilkal vel, de negfeIeIo ninoseglen eIvegzi a feIadalol. Nagyoll, de koiiigIhal hilkal vel a negvaIslslan SIyos hilkal vel, nen kepes pieczen negoIdani a feIadalol. Eszkzhaszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az eszkzk isneiele, kivIaszlsa lkeIeles, hasznIala ceIiinyos es halekony. Az eszkzk hasznIala nehny heIyen nen negfeIeIo, de nen ionlja Ie nagyon a leIjeslnenyl. Nehny eszkzl nen isnei, nen lud hasznIni, de gyakoiIssaI ivezelesseI fejIeszlhelo. Mozgskooidincis, szeivi vagy idegiendszeii piolIenk niall az eszkzkel nen ludja eilekeIhelo szinlen hasznIni. Gyaknr!atIas fc!adatrtc!mczs KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi, hogy a feIadal negoIdshoz niIyen eszkzkel hasznIjon. Tnaszkodik gyakoiIali lapaszlaIalia a heIyes negoIdsnI. A ivid Ieis aIapjn eIkepzeIi hogyan fogja negoIdani a feIadalol. Az eszkzkel pilIgalja, najd 2O eIleiesseI jI kivIaszlja a negfeIeIol. LIleivezi es kepes eInondani a nunka foIyanall. Az eszkzvIaszls csak 5O -lan sikeiI. Nincs lapaszlaIala, de ez negszeiezhelo. Nen kepes negleivezni naglan a feIadalol. Nen negfeIeIoen vIaszlja ki a nunkavegzes eszkzeil. Nen is eidekIi a feIadal negoIdsa. 37O KNNYIPAR 5ZAKMAC5OPORT 1. szm fc!adat (cgynI) p!. 33 542 08 TcxtI!szncz, kIkszt 33 814 02 VcgytIsztt, kc!mcfcst, mnsnds Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc (szakaszos ndszeiu panulvszon sznezes) C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-kikeszlo nuveIelek eIIlsia. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 40 pcrc Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, negy-aIapnuveIeles zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell szvel-sznezesi nuszaki eIois, egy vzIalos nagyaiz lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Mc||c|c|tc |ct4oo4 szinnin|a scr ( p|. Pan|cnc |4r|qa) cs ncn4nq ( |cga|4oo 4 do.) szincs |cx|i|-t4ga|. A fc!adat !crsa: Lgy panul-vszon (szvel) leleI sznezesneI az eIoisoknak negfeIeIo lexliIanyag- es sznezek nennyisegekel keII neghaliozni a kvelkezok szeiinl: - a sznezendo lexliIanyag - ninl vszon - oIyan egyszeiu panul-neleiiu (szvel), aneIy 16O cn szeIessegu es leiIeli suiusege (azaz 1 n 2 -enek lnege sziazon) 13O g/n 2 , - a sznezo leiendezesle sszesen 45O Iilei sznezofuido keszlhelo, - az eIois szeiinli fidoainy 1:8 (azaz a sznezendo sziaz lexliIanyag ninden 1 kg-jia ponlosan 8 Iilei fidonek keII julnia), - a sznezes 2 -os (azaz a sznezendo lexliIanyag sziaz lnegenek 2 -l kilevo lneggeI egyezo sznezeknennyiseg szkseges). a./ A sznlssaI lileno feIadalnegoIds eIoll a jeIIl pilIja neglecsIni, hogy a Ieil jeIIenzokkeI ( szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n 2 /) iendeIkezo lexliIanyag ( panul-vszon) 1O n hosszsg iesze kl. niIyen lnegel kepviseI (g, kg nagysgiendu) ` 371 l./ A konkiel negoIdand feIadal, sznlssaI haliozza neg a jeIIl - hogy a negadoll lexliIanyag (szvel) jeIIenzok (szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n 2 /) es sznezesi kiIneny (fidoainy) isneielelen hny nelei panulvszon neleiiu fuzhelo le a sznezo-leiendezesle, - hny giann sznezekel keII kineini a nuszaki eIois szeiinli sznezes vegiehajlshoz` c./ Az ladoll sznes lexliIvgalokhoz keiesse ki a Iegjollan egyezo sznekel a sznninla soilI (Ianlone kilya eselen kzIje a sznsznokal)! InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz: 1. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, lanuInnyozza a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel foidlhal. 2. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak, gy keidezzen. 3. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell panulvszon 1O n hosszsg daialja niIyen nagysgiendu lnegel jeIenl! Lnnek negvIaszoIsa eIoll 5 peicig gondoIkodhal. 4. SznlssaI haliozza neg - a geple leheIyezhelo lexliIanyag lnegel a fidoleifogal es a fidoainy isneielelen, - az isneil lexliIanyag-lneg aIapjn haliozza neg a geple lefuzhelo panulvszon hosszsgol neleilen (a szeIessegi / cn/ es leiIeli suiusegi /g/n 2 / lenyadalok feIhasznIsvaI), - a koillan isneille vIl-, geple heIyezhelo lexliIlneg aIapjn sznlsa ki a kineiendo sznezeknennyisegel! A sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 2O peicel hasznIhal feI. 5. Az ladoll sznes lexliIvgalokhoz keiesse ki a Iegjollan egyezo sznekel a sznninla soilI ( Ianlone kilya eselen kzIje a sznsznokal)! A feIadal vegiehajlshoz 1O peic II iendeIkezeseie. 372 McgfIgyc!hct knmpctcncIk: - McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat: A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl. - 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg: eszede hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adja eIo nondanivaIjl. - rsbc!I knmmunIkcIs kszsg: A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo vzIalol keszl. - Bccs!st vgcz: MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekszik neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel. - A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc! dn!gnzIk: A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!ja. - Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: A szmtsnk snrn j! a!ka!mazza a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI sszcfggsckct. 373 - 5zmn!gpct haszn!: A segedeszkzl iulinosan hasznIja, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is aIkaInazza. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajlja. - Mrtkcgysgckct tv!t: A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIaklja ki az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIja az egyes piefixunokal. A fizikai nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeI a negoIds soin. - 5zakmaI knmpcntcncIk: a./ A szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali vonalkozsail jI negeili. o./ A szinc|c| |c||ccn fc|isncri, ncgfc|c|c szincrzc||c| rcndc||czi| ( a szinczc|cn |it| a ti|4gcss4g cs |c|i|c||scg azcncsi|4s4ra |it4|c |cszscgc tan). Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete Stakmacsoort/stakma Knnyuipai/lexliIes p!. 33 542 08 TcxtI!szncz, kIkszt 33 814 O2 Vegyliszll, keInefeslo, nosods A feIadal neve: Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc ( szakaszos ndszeiu panul-vszon sznezes) KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KnmmunIkcI McgrtI a rcndc!kczsrc KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 374 !! InfnrmcIkat pnnt) Az infoincikal lkeIelesen negeili, azokal a nuveIelekel kifogslaIanuI vegzi, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI . Dnloen negeili, de nen leIjesen az infoincikal. MininIis levedesekkeI, kis seglseggeI oIdja neg a feIadalol. MininIisan eili neg az infoincikal, csak ieszfeIadalokal lud hinyosan eIIlni. }eIenlosell levedesek deiInek ki negoIdsi kseiIelei soin. Nen eili neg a iendeIkezeseie locsloll infoincikal. Nen ludja negoIdani (neg ieszlen sen) a feIadalol. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI es hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. rsbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A Ienyegel kepes szveges vzIallan jI eilheloen, lnien, iendszeiezellen igzleni Csak kisell levedesekkeI kepes feIadalnegoIds l vzIalla fogIaIni. Az llekinlheloseg, iendszeilefogIaI s nen lkeIeles. }eIenlosell hilk is feIIeIhelok vzIallan. LenyegleIen eIenel is negenIl, hinyzik a iendszeiszenIeIel. Csak fokozoll es foIyanalos seglseggeI kepes a feIadalol negoIdani. Nen kepes nIIan negoIdani a feIadalol. VzIala hinyzik, vagy eIeve eilekeIhelelIen. 5zmn!sI kszsg A!apmvc!ctck, cgyb szmn!sI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 375 fc!adatnk vgrchajtsa A feIadalnegoIdsho z szkseges sznlsi ndszeiekneI jI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel, a szzaIeksznlsl es a szkseges ainyossgi sszefggesekel MegfeIeIoen isneii a szkseges sznlsi ndszeiekel, azonlan figyeInelIen vegiehajls niall egyes eiednenyei hilsak. Sznlani keszsege lizonylaIan, az egyes ieszeiednenyek hils kisznlsa niall feIadalnegoIdsa csak ieszlen heIyes. Az aIapnuveIelek vegiehajlsnI eizodik hinyos es feIIeles ludsa, gy az egyel sznoIsi feIadalok vegiehajlsia kepleIen. 5zmn!gp haszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsi feIadalokal iulinosan es ponlosan vegzi. A sznoIgep hasznIal soin eselenkenl hilsan visz le adalokal, kisse lizonylaIan. A iulinlaIan sznoIgep hasznIal niall ainylaIanuI sok idol vesz igenyle a segedeszkz aIkaInazsa. A keszseg hinylan sznoIgepel neg konlioII ceIjia sen hasznIja. Mrtkcgysgck szrmaztatsa (tv!ts) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A fizikai nennyiseg fogaInl jI isneii, ponlosan gyeI a ,neioszn, neilekegyseg heIyes kapcsoIalia A neilekegyseg lvIlsl iulinlI vegzi, ezeil eselenkenl kisell hilkal kvel eI. A neilekegyseg lvIlsl IlaIlan hilsan vegzi, neil nen eili a fizikai nennyiseg eIeneinek kapcsoIall. A neilekegysegek lvIlsl nen ludja vegiehajlani, neil nechanikusan szoizsl, oszlsl vegez. Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0 ecsIo kepessege keIIo odafigyeIesl es j ainyeizekel nulal. A lecsIesl vegie hajlja, azonlan a lecsIl eiedneny az eIvilnI nagyoll neileklen lei eI. A lecsIes nagyon ponlalIan, nagysgiendi eIleiesek lapaszlaIhalk A lecsIes iiieIis, a kzIl eilek annyiia eIlei a vaIsglI, hogy nen eilekeIhelo Rajzn!s, cszkzhaszn!at 376 Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z keszlell vzIala llekinlhelo, liszla nunkl lkiz es infoincilailaIna lkeIeles. LszkzhasznIala nagalizlos. A vzIal a Ienyegi eIenekel lailaInazza, heIyenkenl kisell hinyossg, vagy lIzoll ieszIelezes foiduI eIo. A vzIal nen lailaInazza a Ienyegel, heIyenkenl llekinlhelelIen. LszkzhasznIala lizonylaIan. A vzIal nen fejezi ki a Ienyegel, dnloen eileInezhelelIen. InfoincilailaIna nininIis igenyeknek sen feIeI neg, eszkzhasznIala gyenge. 5zakmaI knmpctcncIk TcxtI!cs szakmaI a!apIsmcrctck n!k! aznnnsu! a fc!adatta! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szveges es lis segedIel aIapjn negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan is keIIoen feIisneii a lena vaIs gyakoiIali jeIIegel. A szveges es lis segedIel aIapjn dnloen negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan csak ieszlen isneii feI a lena gyakoiIali jeIenlosegel A szveges es lis segedIel aIapjn csak ieszlen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan nen kepes eIkepzeIni a lena lenyIeges gyakoiIali voIll. A szveges es lis segedIel aIapjn nen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol. A szaknai aIapisneielek hinylan egyIlaIn nen isneii feI a lena lenyIeges kapcsoIall a gyakoiIallaI. Megfe|e|0 stInertekke| rende|ketlk Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3 ont) |e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0) A szincs |cx|i|t4ga|c|ncz |c|c|c|cscn cgqczc szinc|c| |crcsc|| |i a szinnin|a scroc|. A szincs t4ga|c| |cooscgcnc| cgqczc szinc|c| t4|asz|c|| |i a szinnin|a scroc|, tiszcn| cgq- cgq |iscoo c||crcs is fcnn4||. A szincs t4ga|c| nindcgqi|cncz csa| |czc|i|c szinc|c| |udc|| |it4|asz|ani a szinnin|a scroc|. A szincs t4ga|c| cgqi|cncz scn |udc|| szinc|c| |it4|asz|ani a szinnin|a scroc|. 377 378 2. szm fc!adat (cgynI) p!. 33 542 08 TcxtI!szncz, kIkszt 33 814 02 VcgytIsztt, kc!mcfcst, mnsnds Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc (foIyanalos ndszeiu panul-vszon sznezes) C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-kikeszlo nuveIelek eIIlsia. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 40 pcrc Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, negy-aIapnuveIeles zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell szvel-sznezesi nuszaki eIois, egy vzIalos nagyaiz lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Mc||c|c|tc |ct4oo4 szinnin|a scr ( p|. Pan|cnc |4r|qa) cs ncn4nq ( |cga|4oo 4 do.) szincs |cx|i|-t4ga|. A fc!adat !crsa: Lgy panul-vszon (szvel) leleI foIyanalos sznezesehez szkseges foll jeIIenzokel, gy a sznezo-fido- es sznezek nennyisegekel keII neghaliozni a kvelkezok szeiinl: - a sznezendo lexliIanyag - ninl vszon - oIyan egyszeiu panul-neleiiu (szvel), aneIy 16O cn szeIessegu es leiIeli suiusege (azaz 1 n 2 -enek lnege sziazon) 13O g/n 2 , - a sznezendo leleI nennyisege 45OO nelei (fenliek szeiinli) panulvszon, - a foIyanalos sznezo-leiendezes pieseIo-nuve 8O -os kipieseIesi neilekkeI nukdik (azaz 1 kg sziaz lnegu lexlIia O,8 kg / a negkzeIloIeg 1 g/cn 3 fido-suiuseg eileInelen O,8 Iilei/ sznezofidol vesz feI a leIles ulni kipieseIes soin) - a sznezesi iecepl 5 g/I -es sznezek-lnenysegel i eIo (azaz 1 Iilei sznezofidolen 5 g sznezekel keII feIoIdani) a./ A sznlssaI lileno feIadalnegoIds eIoll a jeIIl pilIja neglecsIni, hogy a Ieil jeIIenzokkeI ( szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n 2 / ) iendeIkezo lexliIanyag ( panulvszon) 1OO n hosszsg iesze kl. niIyen lnegel kepviseI ( g, kg nagysgiendu)` 379 l./ A konkiel negoIdand feIadal, sznlssaI haliozza neg a jeIIl - hogy a negadoll lexliIanyag (szvel) jeIIenzok (szeIesseg /cn/, leiIeli suiuseg /g/n 2 /) es sznezesi kiIneny (kipieseIesi neilek) isneielelen eIneIeliIeg (fido veszleseggeI nen sznoIunk) hny Iilei sznezekfidol keII keszleni a leIjes nennyiseg sznezesehez ` - hny giann sznezekel keII kineini a nuszaki eIois szeiinli sznezesi feIadal vegiehajlshoz` InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz: 5. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, lanuInnyozza a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel foidlhal. 6. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak, gy keidezzen. 7. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell panulvszon 1OO n hosszsg daialja niIyen nagysgiendu lnegel jeIenl! Lnnek negvIaszoIsa eIoll 5 peicig gondoIkodhal. 8. SznlssaI haliozza neg - az isneil lexliIanyag-jeIIenzok (a szeIessegi / cn/ es leiIeli suiusegi /g/n 2 / lenyadalok feIhasznIsvaI) aIapjn a sznezendo lexliIanyag (panulvszon) - nennyiseg sziaz lnegel, - a sznezeshez szkseges a fidoleifogalol Iileilen a sznezendo lexlIia sszes lnege es a kipieseIesi neilek () isneielelen, - a negadoll sznezesi iecepl aIapjn sznlsa ki a kineiendo sznezeknennyisegel! A sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 2O peicel hasznIhal feI. 5. Az 4|adc|| szincs |cx|i|t4ga|c|ncz |crcssc |i a |cgjcooan cgqczc szinc|c| a szinnin|a scroc| ( Pan|cnc |4r|qa csc|cn |czc|jc a szinsz4nc|a|)! A fc|ada| tcgrcnaj|4s4ncz 10 pcrc 4|| rcndc||czcscrc. 38O McgfIgyc!hct knmpctcncIk: - McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat: A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl. - 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg: eszede hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adja eIo nondanivaIjl. - rsbc!I knmmunIkcIs kszsg: A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo vzIalol keszl. - Bccs!st vgcz: MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekszik neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel. - A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc! dn!gnzIk: A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!ja. - Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: A szmtsnk snrn j! a!ka!mazza a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI sszcfggsckct. 381 - 5zmn!gpct haszn!: A segedeszkzl iulinosan hasznIja, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is aIkaInazza. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajlja. - Mrtkcgysgckct tv!t: A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIaklja ki az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIja az egyes piefixunokal. A fizikai nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeI a negoIds soin. - 5zakmaI knmpcntcncIk: a./ Szveges, iajzos vzIalol eileInez, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali vonalkozsail jI negeili. o./ A szinc|c| |c||ccn fc|isncri, ncgfc|c|c szincrzc||c| rcndc||czi| ( a szinczc|cn |it| a ti|4gcss4g cs |c|i|c||scg azcncsi|4s4ra |it4|c |cszscgc tan). Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete 5zakmacsnpnrt/szakma Knnyuipai/lexliIes p!. 33 542 08 TcxtI!szncz, kIkszt 33 814 O2 Vegyliszll, keInefeslo, nosods A feIadal neve: Ksz!jnk fc! a tcxtI!sznczsrc ( foIyanalos ndszeiu panul-vszon sznezes) KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KnmmunIkcI McgrtI a rcndc!kczsrc !! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 382 InfnrmcIkat Az infoincikal lkeIelesen negeili, azokal a nuveIelekel kifogslaIanuI vegzi, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI. Dnloen, de nen leIjesen eili neg az infoincikal. MininIis levedesekkeI, kis seglseggeI oIdja neg a feIadalol. MininIisan eili neg az infoincikal, csak ieszfeIadalokal lud hinyosan eIIlni. }eIenlosell levedesek deiInek ki negoIdsi kseiIelei soin. Nen eili neg a iendeIkezeseie locsloll infoincikal. Nen ludja negoIdani (neg ieszlen sen) a feIadalol. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI es hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. rsbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A Ienyegel kepes szveges vzIallan jI eilheloen, lnien, iendszeiezellen igzleni Csak kisell levedesekkeI kepes feIadalnegoIds l vzIalla fogIaIni. Az llekinlheloseg, iendszeilefogIaI s nen lkeIeles. }eIenlosell hilk is feIIeIhelok vzIallan. LenyegleIen eIenel is negenIl, hinyzik a iendszeiszenIeIel. Csak fokozoll es foIyanalos seglseggeI kepes a feIadalol negoIdani. Nen kepes nIIan negoIdani a feIadalol. VzIala hinyzik, vagy eIeve eilekeIhelelIen. 5zmn!sI kszsg A!apmvc!ctck, cgyb szmn!sI fc!adatnk KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 383 vgrchajtsa A feIadalnegoIdsho z szkseges sznlsi ndszeiekneI jI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel, a szzaIeksznlsl es a szkseges ainyossgi sszefggesekel MegfeIeIoen isneii a szkseges sznlsi ndszeiekel, azonlan figyeInelIen vegiehajls niall egyes eiednenyei hilsak. Sznlani keszsege lizonylaIan, az egyes ieszeiednenyek hils kisznlsa niall feIadalnegoIdsa csak ieszlen heIyes. Az aIapnuveIelek vegiehajlsnI eizodik hinyos es feIIeles ludsa, gy az egyel sznoIsi feIadalok vegiehajlsia kepleIen. 5zmn!gp haszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsi feIadalokal iulinosan es ponlosan vegzi. A sznoIgep hasznIal soin eselenkenl hilsan visz le adalokal, kisse lizonylaIan. A iulinlaIan sznoIgep hasznIal niall ainylaIanuI sok idol vesz igenyle a segedeszkz aIkaInazsa. A keszseg hinylan sznoIgepel neg konlioII ceIjia sen hasznIja. Mrtkcgysgck szrmaztatsa (tv!ts) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A fizikai nennyiseg fogaInl jI isneii, ponlosan gyeI a ,neioszn, neilekegyseg heIyes kapcsoIalia A neilekegyseg lvIlsl iulinlI vegzi, ezeil eselenkenl kisell hilkal kvel eI. A neilekegyseg lvIlsl IlaIlan hilsan vegzi, neil nen eili a fizikai nennyiseg eIeneinek kapcsoIall. A neilekegysegek lvIlsl nen ludja vegiehajlani, neil nechanikusan szoizsl, oszlsl vegez. Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0 ecsIo kepessege keIIo odafigyeIesl es j ainyeizekel nulal. A lecsIesl vegie hajlja, azonlan a lecsIl eiedneny az eIvilnI nagyoll neileklen lei eI. A lecsIes nagyon ponlalIan, nagysgiendi eIleiesek lapaszlaIhalk A lecsIes iiieIis, a kzIl eilek annyiia eIlei a vaIsglI, hogy nen eilekeIhelo Rajzn!s, cszkzhaszn!at 384 Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z keszlell vzIala llekinlhelo, liszla nunkl lkiz es infoincilailaIna lkeIeles. LszkzhasznIala nagalizlos. A vzIal a Ienyegi eIenekel lailaInazza, heIyenkenl kisell hinyossg, vagy lIzoll ieszIelezes foiduI eIo. A vzIal nen lailaInazza a Ienyegel, heIyenkenl llekinlhelelIen. LszkzhasznIala lizonylaIan. A vzIal nen fejezi ki a Ienyegel, dnloen eileInezhelelIen. InfoincilailaIna nininIis igenyeknek sen feIeI neg, eszkzhasznIala gyenge. 5zakmaI knmpctcncIk TcxtI!cs szakmaI a!apIsmcrctck n!k! aznnnsu! a fc!adatta! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szveges es lis segedIel aIapjn negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan is keIIoen feIisneii a lena vaIs gyakoiIali jeIIegel. A szveges es lis segedIel aIapjn dnloen negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan csak ieszlen isneii feI a lena gyakoiIali jeIenlosegel A szveges es lis segedIel aIapjn csak ieszlen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan nen kepes eIkepzeIni a lena lenyIeges gyakoiIali voIll. A szveges es lis segedIel aIapjn nen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan egyIlaIn nen isneii feI a lena lenyIeges kapcsoIall a gyakoiIallaI. Megfe|e|0 stInertekke| rende|ketlk Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3 ont) |e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0) A szincs |cx|i|t4ga|c|ncz |c|c|c|cscn cgqczc szinc|c| |crcsc|| |i a szinnin|a scroc|. A szincs t4ga|c| |cooscgcnc| cgqczc szinc|c| t4|asz|c|| |i a szinnin|a scroc|, tiszcn| cgq- cgq |iscoo c||crcs is fcnn4||. A szincs t4ga|c| nindcgqi|cncz csa| |czc|i|c szinc|c| |udc|| |it4|asz|ani a szinnin|a scroc|. A szincs t4ga|c| cgqi|cncz scn |udc|| szinc|c| |it4|asz|ani a szinnin|a scroc|. 385 386 3. szm fc!adat (cgynI) p!. 33 542 03 Fnn, kt s ncmsztt tcrmk gyrt Ksz!jnk fc! a fnnsra (keveiek-fonaI gyilshoz aIapanyag nennyisegek neghaliozsa) C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi (fejsznoIsi) keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliI-gyil (pI. fons) nuveIelek eIIlsia. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 45 pcrc Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, negy-aIapnuveIeles zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell fonaI-gyilsi nuszaki eIois, vonaIas nagyaiz-lia, ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Tct4oo4 fcna|nin|4| (csctc, nc|ring) cs c||c. A fc!adat !crsa: 67 poIieszlei, 33 panul sszeleleIu-, 2O lex finonsg keveiekfonaIlI 16 l gyilsia keII feIkeszIni, a feIadal a szkseges szIasanyag nennyisegek neghaliozsa. A lex finonsg azl fejezi ki, hogy 1OOO n hosszsg fonaI hny giann lnegu (peIdnklan 2O lex = 1OOO n fonaI 2O g lnegu). A gyils soin 2 -nyi poIieszlei es O,5 -nyi panul-szI veszendole negy. Az enIlell jeIIenzok aIapjn neg keII haliozni, hogy hny kg poIieszlei es hny kg panul szIasanyagol keII eIokeszleni a konkiel fonaIleleI eIoIIlshoz` 387 a./ LIoszi fejsznoIssaI, lecsIesseI pilIja neghaliozni, hogy a udapeslloI Szekesfeheiviig ( a lvoIsgol 6O kn-nek veve) vezelell 2O lex-es fonaI niIyen nagysgiendlen ( g, kg, l `) Ienne neihelo neiIegen` l./ Az isneil adalok aIapjn sznlssaI haliozza neg, hogy - hny kg poIieszlei szIasanyagia van szkseg eIneIeliIeg (veszleseg neIkI) ` - hny kg panul szIasanyagia van szkseg eIneIeliIeg (veszleseg neIkI) ` - hny kg poIieszlei szIasanyagia van szkseg a gyakoiIallan (veszleseg figyeIenleveleIeveI) ` - hny kg panul szIasanyagia van szkseg a gyakoiIallan (veszleseg figyeIenleveleIeveI)` - hny n 2 oIyan keIne eIoIIlsia aIkaInas, aneIynek ninden n 2 -ehez 13OOO n fonaI szkseges` c./ A nc||c|c|| fcna|nin|4|a| |cgqc fincns4g szcrin|i scrrcndoc, |czdjc a |cgfincnaooa|. d./ A fcna|nin|4|oc| ( ncrccsz|cz nc|||) t4gjcn |i |o. 75 cn-cs, 1,5 n-cs cs 2 n-cs ncsszus4gu daraoc|a|, najd ncrccsz|cz naszn4|a|4ta| 65- cs 125 cn-cs ncsszus4gua|a|. InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz: 9. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, lanuInnyozza a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel foidlhal. 1O. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak, gy keidezzen. 11. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy az enIlell keveiek-fonaI 6O kn hosszsg daialja niIyen nagysgiendu lnegel jeIenl! Lnnek negvIaszoIsa eIoll 5 peicig gondoIkodhal. 12. SznlssaI haliozza neg - a 16 l fonaIlI hny kg lnegel kepviseI eIneIeliIeg a 67 -os ieszainy poIieszlei, 388 - isneije feI, hogy a kisznloll lneg kInlzele jeIenli a panulhnyadol (eselIeg sznlssaI konlioIIIja), - a veszlesegekel ( 2 poIieszlei, O,5 panul) eileInezze es ennek negfeIeIoen nveIje neg az eIneIeli szInennyisegekel, - haliozza neg, hogy nekkoia feIIelu (n 2 ) keIne gyilhal a 16 l keveiekfonaI feIhasznIsvaI. A sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 2O peicel hasznIhal feI. 5. |cna|nin|4||a| |apcsc|a|cs fc|ada|c|. c./ A nc||c|c|| fcna|nin|4|a| |cgqc fincns4g szcrin|i scrrcndoc, |czdjc a |cgfincnaooa|. d./ A fcna|nin|4|oc| ( ncrccsz|cz nc|||, i||c|tc ncrccsz|cz scgi|scgctc|) prco4|ja ncg pcn|csan |it4gni a ncgna|4rczc|| ncsszc|a|. A fc|ada| tcgrcnaj|4s4ra 15 pcrcc| naszn4|na| fc|. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: - McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat: A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl. - 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg: eszede hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adja eIo nondanivaIjl. - rsbc!I knmmunIkcIs kszsg: A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo vzIalol keszl. - Bccs!st vgcz: MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekszik neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel. 389 - A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc! dn!gnzIk: A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!ja. - Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: A szmtsnk snrn j! a!ka!mazza a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI sszcfggsckct. - 5zmn!gpct haszn!: A segedeszkzl iulinosan hasznIja, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is aIkaInazza. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajlja. - Mrtkcgysgckct tv!t: A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIaklja ki az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIja az egyes piefixunokal. A fizikai nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeI a negoIds soin. - 5zakmaI knmpcntcncIk: a./ Szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali vonalkozsail jI negeili. o./ A fcna|nin|4|a| jc crzc||c| rangscrc|ja fincns4g szcrin|, a ncsszus4gc|a| jc| na|4rc|ja oc, najd pcn|csan ncr. 39O rteke|0 |a A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete 5zakmacsnpnrt/szakma Knnyuipai/lexliIes pI. 33 542 O3 Ion, klo es nenszoll leinek gyil A feIadal neve: Ksz!jnk fc! a fnnsra (keveiek-fonaI gyilshoz aIapanyag nennyisegek neghaliozsa) KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KnmmunIkcI McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoincikal lkeIelesen negeili, azokal a nuveIelekel kifogslaIanuI vegzi, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI . Dnloen, de nen eili neg leIjesen az infoincikal. MininIis levedesekkeI, kis seglseggeI oIdja neg a feIadalol. MininIisan eili neg az infoincikal, csak ieszfeIadalokal lud hinyosan eIIlni. }eIenlosell levedesek deiInek ki negoIdsi kseiIelei soin. Nen eili neg a iendeIkezeseie locsloll infoincikal. Nen ludja negoIdani) neg ieszlen sen ) a feIadalol. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI es hangIejlesseI, sznelekkeI, eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. 391 negfeIeIo lenplan konnunikI. rsbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A Ienyegel kepes szveges vzIallan jI eilheloen, lnien, iendszeiezellen igzleni Csak kisell levedesekkeI kepes feIadalnegoIds l vzIalla fogIaIni. Az llekinlheloseg, iendszeilefogIaI s nen lkeIeles. }eIenlosell hilk is feIIeIhelok vzIallan. LenyegleIen eIenel is negenIl, hinyzik a iendszeiszenIeIel. Csak fokozoll es foIyanalos seglseggeI kepes a feIadalol negoIdani. Nen kepes nIIan negoIdani a feIadalol. VzIala hinyzik, vagy eIeve eilekeIhelelIen. 5zmn!sI kszsg A!apmvc!ctck, cgyb szmn!sI fc!adatnk vgrchajtsa KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z szkseges sznlsi ndszeiekneI jI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel, a szzaIeksznlsl es a szkseges ainyossgi sszefggesekel MegfeIeIoen isneii a szkseges sznlsi ndszeiekel, azonlan figyeInelIen vegiehajls niall egyes eiednenyei hilsak. Sznlani keszsege lizonylaIan, az egyes ieszeiednenyek hils kisznlsa niall feIadalnegoIdsa csak ieszlen heIyes. Az aIapnuveIelek vegiehajlsnI eizodik hinyos es feIIeles ludsa, gy az egyel sznoIsi feIadalok vegiehajlsia kepleIen. 5zmn!gp haszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsi feIadalokal iulinosan es ponlosan vegzi. A sznoIgep hasznIal soin eselenkenl hilsan visz le adalokal, kisse lizonylaIan. A iulinlaIan sznoIgep hasznIal niall ainylaIanuI sok idol vesz igenyle a segedeszkz aIkaInazsa. A keszseg hinylan sznoIgepel neg konlioII ceIjia sen hasznIja. 392 Mrtkcgysgck szrmaztatsa (tv!ts) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A fizikai nennyiseg fogaInl jI isneii, ponlosan gyeI a ,neioszn, neilekegyseg heIyes kapcsoIalia A neilekegyseg lvIlsl iulinlI vegzi, ezeil eselenkenl kisell hilkal kvel eI. A neilekegyseg lvIlsl IlaIlan hilsan vegzi, neil nen eili a fizikai nennyiseg eIeneinek kapcsoIall. A neilekegysegek lvIlsl nen ludja vegiehajlani, neil nechanikusan szoizsl, oszlsl vegez. Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0 ecsIo kepessege keIIo odafigyeIesl es j ainyeizekel nulal. A lecsIesl vegie hajlja, azonlan a lecsIl eiedneny az eIvilnI nagyoll neileklen lei eI. A lecsIes nagyon ponlalIan, nagysgiendi eIleiesek lapaszlaIhalk A lecsIes iiieIis, a kzIl eilek annyiia eIlei a vaIsglI, hogy nen eilekeIhelo Rajzn!s, cszkzhaszn!at Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z keszlell vzIala llekinlhelo, liszla nunkl lkiz es infoincilailaIna lkeIeles. LszkzhasznIala nagalizlos. A vzIal a Ienyegi eIenekel lailaInazza, heIyenkenl kisell hinyossg, vagy lIzoll ieszIelezes foiduI eIo. A vzIal nen lailaInazza a Ienyegel, heIyenkenl llekinlhelelIen. LszkzhasznIala lizonylaIan. A vzIal nen fejezi ki a Ienyegel, dnloen eileInezhelelIen. InfoincilailaIna nininIis igenyeknek sen feIeI neg, eszkzhasznIala gyenge. 5zakmaI knmpctcncIk TcxtI!cs szakmaI a!apIsmcrctck n!k! aznnnsu! a fc!adatta! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szveges es lis segedIel aIapjn negeili a konkiel A szveges es lis segedIel aIapjn dnloen A szveges es lis segedIel aIapjn csak ieszlen eili neg a A szveges es lis segedIel aIapjn nen eili neg a 393 lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan is keIIoen feIisneii a lena vaIs gyakoiIali jeIIegel. negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan csak ieszlen isneii feI a lena gyakoiIali jeIenlosegel konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan nen kepes eIkepzeIni a lena lenyIeges gyakoiIali voIll. konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan egyIlaIn nen isneii feI a lena lenyIeges kapcsoIall a gyakoiIallaI. Textl|es stakmal kestsegek Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3 ont) |e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0) A fcna|a|a| |c|c|c|cscn |cszi fincns4g szcrin|i scrrcndoc, a ncsszc|a| jc| occs|i ncg cs pcn|csan ncr. A fcna|a| fincns4g rangscrc|4s4n4| cgq nio4| tc|. A ncssz occs|cs cs ncrcs cgq-cgq csc|ocn a ncg|r|nc| jcooan c||cr. A fcna|a| fincns4g szcrin|i ocscrc|4s4| |coo ni4nqcss4gc| tc|. A ncssz-occs|cs cs ncrcs 4||a|4oan |ifcg4sc|na|c pcn|a||ans4gc| nia||. A fcna|-nin|4|a| ncn |udja fincns4g szcrin| scroa ra|ni. 8ccs|csc cs ncrcsc a durta c||crcs nia|| cr|c|c|nc|c||cn. 394 395 4. szm fc!adat (cgynI) p!. 51 542 02 5zabsz, 33 542 05 5zab Ksz!jnk fc! az gyncm varrsra (a neleiiu aIapanyag es ceina nennyisegenek neghaliozsa) C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi ( fejsznoIsi) keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo konfekcionIl lexliI-eIoIIl (pI. gynenu huzalvaiis) nuveIelek eIIlsia. Ltszm: Lgyeni feIadalnegoIds Idtartam: 60 pcrc Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, eselIeg negy-aIapnuveIeles zselsznoIgep es iszei. Adoll egy Ieegyszeiuslell neleiiu szalsi vzIal (leilekiajz), ennek aIapjn a konkiel gyakoiIali peIda szeiinli aIkaInazsia keII feIkeszIni a feIadalIap igenyponljai szeiinl. Tct4oo4 ||cnoczc tas|ags4gu cs szin (|czc| azcncs 4rnqa|a|u, sc|szcg a|a|za|u) |c|nct4ga|c|, c||c, | cs tarrcccrna. A fc!adat !crsa: A neIIekeIl feIInezeli vzIal szeiinli 14O cn-es szeIessegu neleiiuieszloI szals es vaiis uln 2 dl. gonlos zids ( hion leinek- fajllI feIepIo) gynenu ( huzal) gainilia keszI (a vonaIkzoll iesz anyag- veszleseg). Lgy gainilia lehl egy dunnlI-, egy nagy- es egy kispinlI II (a dunna 14O x 391 cn, a nagypina 7O x 191 cn, a kispina 41 x 113 cn-es legIaIap idonoklI keszI.) Az egyszeiuseg kedveeil a vaiisl huiokIlesu vaiigeppeI vegzik, gy 1 n hosszsg vaiialhoz 2,7 n ceinia van szkseg. A kivgoll legIaIap idondaialok (Ieendo dunna, nagypina, kispina) ividell oIdaIain gonloI- pnlokal aIaklanak ki (ezekhez sszesen / gonloz + gonlIyukaz / 11 cn-l hasznInak feI huzal-fajlnkenl) najd az gy eIokeszlell legIaIap idondaialokal nindig a hossz oIdaIuk feIezeseveI feIlehajljk, najd a kel szenleni szalad oIdaInI sszevaiijk. a./ LIoszi fejsznoIssaI, lecsIesseI pilIja neghaliozni, hogy egy gynenu gainilia eIkeszlesehez hny n 2 neleiiu szkseges` Ugyangy kseieIje neglecsIni az egy gainilia vaiishoz szkseges ceinanennyisegel neleilen! 396 l./ SznlssaI haliozza neg, hogy - ponlosan hny n 2 neleiiu keII egy szlan-foig gynenu gainilia eIkeszlesehez` - hny -os a gainilinkenli veszleseg (ninl leIso huIIadek)` - hny n-nyi a 14O cn-es neleiiulI a veszleseg 65O dl. gainilia gyilsa eselen` - hny nelei vaiiceina szkseges egy dunna, egy nagypina, egy kispina eIkeszlesehez (gyeIjen a Ieil nuveIeli soiiendie, nen Iehel egyszeiuen nindig az oIdaIhosszokal aIapuI venni)` c./ A neIIekeIl szvelninlk kzI keiessen IegaIll kello sszelailoz ( fogs, kIsokep aIapjn) daialol keiessen ki, neioeszkz neIkI vgjon ki 1O-15 cn-es legIaIapokal (fonaIiinnyaI pihuzanosan) es hosszall oIdaIuk nenlen kezzeI vaiija ssze. InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz: 13. A jeIIl eIoIvassa a feIadalol, lanuInnyozza a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel foidlhal. 14. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak, gy keidezzen. 15. Iapi segedIel neIkI pilIja neglecsIni, hogy nekkoia lexliIanyag leiIel- iIIelve niIyen hosszsg ceina keII egy gynenugainilia eIkeszlesehez. Lnnek negvIaszoIsa eIoll 1O peicig gondoIkodhal. 16. A sznlssaI lileno feIadalnegoIds soin haliozza neg - ceIszeiu a dunna, nagy- es kispina anyagigenyenek leiIelel egyenkenl neghaliozni, najd sszegezni, - a veszleseg leiIelel neghaliozva Iehel negIIaplani a 65O dl. gainilinI keIelkezo huIIadek lexliIanyag n 2 -l, najd elloI kisznoIni a 14O cn-es szvel kiesesl n-len, 397 - a ceina hossz negIIaplsa a kzIl ,ceina-feIhasznIsi nulal (1 n hosszsg vaiialhoz 2,7 n ceina keII) seglsegeveI vegezhelo, gyeIve a nuveIelekkeI ji eselIeges vaiiand hossz vIlozsokia. A sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 3O peicel hasznIhal feI. 5. A neIIekeIl szvelninlk kzI vIasszon ki IegaIll kello sszelailoz daialol,, neioeszkz neIkI vgja ki a negadoll idonokal es hosszall oIdaIuk nenlen kezzeI vaiija ssze. A feIadal vegiehajlshoz 15 peic II iendeIkezeseie. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: - McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat: A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl. - 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg: eszede hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adja eIo nondanivaIjl. - rsbc!I knmmunIkcIs kszsg: A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo vzIalol keszl. - Bccs!st vgcz: MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekszik neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel. 398 - A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc! dn!gnzIk: A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!ja. - Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: A szmtsnk snrn j! a!ka!mazza a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI sszcfggsckct. - 5zmn!gpct haszn!: A segedeszkzl iulinosan hasznIja, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is aIkaInazza. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajlja. - Mrtkcgysgckct tv!t: A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIaklja ki az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIja az egyes piefixunokal. A fizikai nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeI a negoIds soin. - 5zakmaI knmpcntcncIk: a./ Szveges es iajzos vzIalol eileInezi, a feIadalnegoIdshoz csaloIl vonaIas lia es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludja eneIni a Ienyegel, a peIda gyakoiIali vonalkozsail jI negeili. o./ A |c|ncdaraoc|a| |c|c|c|cscn p4rcsi|ja, szao4|qcsan cs jc |cr|c|occs|cssc| t4gja |i az idcnc|a|. A daraoc|a| csz|c|i|us cs szi|4rd tarra||a| cgqcsi|i. 399 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete 5zakmacsnpnrt/szakma Knnyuipai/lexliIes p!. 51 542 02 5zabsz, 33 542 O5 Szal A feIadal neve: Ksz!jnk fc! az gyncmvarrsra (a neleiiu aIapanyag es ceina nennyisegenek neghaliozsa) KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KnmmunIkcI McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoincikal lkeIelesen negeili, azokal a nuveIelekel kifogslaIanuI vegzi, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI . Dnloen, de nen leIjesen eili neg az infoincikal. MininIis levedesekkeI, kis seglseggeI oIdja neg a feIadalol. MininIisan eili neg az infoincikal, csak ieszfeIadalokal lud hinyosan eIIlni. }eIenlosell levedesek deiInek ki negoIdsi kseiIelei soin. Nen eili neg a iendeIkezeseie locsloll infoincikal. Nen ludja negoIdani (neg ieszlen sen) a feIadalol. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI es hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. 4OO lenplan konnunikI. rsbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A Ienyegel kepes szveges vzIallan jI eilheloen, lnien, iendszeiezellen igzleni Csak kisell levedesekkeI kepes feIadalnegoIds l vzIalla fogIaIni. Az llekinlheloseg, iendszeilefogIaI s nen lkeIeles. }eIenlosell hilk is feIIeIhelok vzIallan. LenyegleIen eIenel is negenIl, hinyzik a iendszeiszenIeIel. Csak fokozoll es foIyanalos seglseggeI kepes a feIadalol negoIdani. Nen kepes nIIan negoIdani a feIadalol. VzIala hinyzik, vagy eIeve eilekeIhelelIen. 5zmn!sI kszsg A!apmvc!ctck, cgyb szmn!sI fc!adatnk vgrchajtsa KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z szkseges sznlsi ndszeiekneI jI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel, a szzaIeksznlsl es a szkseges ainyossgi sszefggesekel MegfeIeIoen isneii a szkseges sznlsi ndszeiekel, azonlan figyeInelIen vegiehajls niall egyes eiednenyei hilsak. Sznlani keszsege lizonylaIan, az egyes ieszeiednenyek hils kisznlsa niall feIadalnegoIdsa csak ieszlen heIyes. Az aIapnuveIelek vegiehajlsnI eizodik hinyos es feIIeles ludsa, gy az egyel sznoIsi feIadalok vegiehajlsia kepleIen. 5zmn!gp haszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsi feIadalokal iulinosan es ponlosan vegzi. A sznoIgep hasznIal soin eselenkenl hilsan visz le adalokal, kisse lizonylaIan. A iulinlaIan sznoIgep hasznIal niall ainylaIanuI sok idol vesz igenyle a segedeszkz aIkaInazsa. A keszseg hinylan sznoIgepel neg konlioII ceIjia sen hasznIja. Mrtkcgysgck szrmaztatsa KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) 4O1 (tv!ts) pnnt) A fizikai nennyiseg fogaInl jI isneii, ponlosan gyeI a ,neioszn, neilekegyseg heIyes kapcsoIalia A neilekegyseg lvIlsl iulinlI vegzi, ezeil eselenkenl kisell hilkal kvel eI. A neilekegyseg lvIlsl IlaIlan hilsan vegzi, neil nen eili a fizikai nennyiseg eIeneinek kapcsoIall. A neilekegysegek lvIlsl nen ludja vegiehajlani, neil nechanikusan szoizsl, oszlsl vegez. Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0 ecsIo kepessege keIIo odafigyeIesl es j ainyeizekel nulal. A lecsIesl vegie hajlja, azonlan a lecsIl eiedneny az eIvilnI nagyoll neileklen lei eI. A lecsIes nagyon ponlalIan, nagysgiendi eIleiesek lapaszlaIhalk A lecsIes iiieIis, a kzIl eilek annyiia eIlei a vaIsglI, hogy nen eilekeIhelo Rajzn!s, cszkzhaszn!at Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z keszlell vzIala llekinlhelo, liszla nunkl lkiz es infoincilailaIna lkeIeles. LszkzhasznIala nagalizlos. A vzIal a Ienyegi eIenekel lailaInazza, heIyenkenl kisell hinyossg, vagy lIzoll ieszIelezes foiduI eIo. A vzIal nen lailaInazza a Ienyegel, heIyenkenl llekinlhelelIen. LszkzhasznIala lizonylaIan. A vzIal nen fejezi ki a Ienyegel, dnloen eileInezhelelIen. InfoincilailaIna nininIis igenyeknek sen feIeI neg, eszkzhasznIala gyenge. 5zakmaI knmpctcncIk TcxtI!cs szakmaI a!apIsmcrctck n!k! aznnnsu! a fc!adatta! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szveges es lis segedIel aIapjn negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai A szveges es lis segedIel aIapjn dnloen negeili a konkiel lexliIes feIadalol, A szveges es lis segedIel aIapjn csak ieszlen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai A szveges es lis segedIel aIapjn nen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai 4O2 aIapisneielek hinylan is keIIoen feIisneii a lena vaIs gyakoiIali jeIIegel. szaknai aIapisneielek hinylan csak ieszlen isneii feI a lena gyakoiIali jeIenlosegel aIapisneielek hinylan nen kepes eIkepzeIni a lena lenyIeges gyakoiIali voIll. aIapisneielek hinylan egyIlaIn nen isneii feI a lena lenyIeges kapcsoIall a gyakoiIallaI. A ke|memlntk ]e||emt0lt fe|lsmerl, megfe|e|0 ketgessegge| rende|ketlk. Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3 ont) |e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0) A |c|ncdaraoc|a| jc| p4rcsi|ja, szao4|qcsan t4gja |i az idcnc|a|, csz|c|i|us tarra||a| cgqcsi|i. A |c|ncdaraoc| p4rcsi|4s4n4| a |czc| cgqczc|c| t4|asz|ja |i, |it4g4sa |issc oizcnq|a|an, tarr4sa ncn |c|c|c|cs dc ncg c|fcgadna|c. A |c|ncdaraoc|n4| nagqcoo c||crcssc| p4rcsi|, |it4g4sa pcn|a||an, tarr4sa csa| c|cgscgcs. A |c|cn-daraoc|a| rcsszu| p4rcsi|ja, |it4g4sa nu||4ncs cs fcna|ir4nq|c| c||crc, tarr4sa c|fcgadna|a||an. 4O3 4O4 5. szm fc!adat (csnpnrtns) p!. 33 542 05 5zab, 33 814 02 VcgytIsztt, kc!mcfcst, mnsnds Ksztsnk kczc!sI jc!kpsnrnkat (konkiel lexliI-leinekek kezeIesi lnulalinak sszeIIlsa) C!: A kepzesie jeIenlkezo feIadal-negeilesi-, sznoIsi iIIelve lecsIesi keszsegenek feIneiese es azon konpenlencik eIenzese, aneIIyeI szakiiny lanuInnyai uln lizlonsggaI aIkaInas Iesz a kInlzo lexliIleinek-gyil (pI. cnkezesi) es lexliI- liszll nuveIelek eIIlsia. Ltszm: 3 fos, csopoilos feIadalnegoIds Idtartam: 35 pcrc Eszkzk: AszlaI Io aIkaInalossggaI, A/4-es papiIap, eselIeg negy-aIapnuveIeles zselsznoIgep es iszei. RendeIkezesie II a jeIenIeg hasznIalos kezeIesi jeIkepek (piklogianok) negjeIenlell feIsoioIsa es az egyes jeIek nagyaizala. Tct4oo4 c||c, ragasz|c cs |cx|i|sza|ag. - A fc!adat !crsa: A csaloIl jeIkep nagyaiz segedIel feIhasznIsvaI az aIlliaklan feIsoioIl (nyeisanyag-sszeleleIIeI, egyel luIajdonsgokkaI jeIIenzell) lexliIleinekek szakszeiu kezeIesi lnulaljl keII sszeIIlani. A noshal cikkekneI (ing, gynenu, iugdaIz, nyii-iuha) sznlsa ki a 15 nosshoz feIhasznIl nosszei kIlsegel, ha 5 kg sziaz lnegu lexlIihoz 2OO g nosszei szkseges es 1 kg nosszei 6OO Il-la keiI. a./ 1OO gyapjlI keszIl, slelszike zak - a leinek nen noshal, - nen feheilhelo, - dolos szillan nen szilhal, - naxinun 15O o C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal - leliakIi-eliIenneI vegyliszllhal. l./ 67 poIieszlei, 33 panul keveieku fehei ing ( sziaz lnege 27O g) - 4O o C-on kneIelesen noshal, - nen kIilailaIn feheiloszeiieI feheilhelo, - dolos szils liIos, csak kleIen fggeszlve szilhal, 4O5 - naxinun 11O o C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal, - nen vegyliszllhal. c./ 1OO panul sszeleleIu, nyonoll-ninls (soksznu), kiepp szvelloI keszlell gynenu (sziaz lnege 1,1 kg) - 6O o C-on kneIelesen noshal, - nen feheilhelo, - dolos szils liIos, csak kleIen fggeszlve es inyeklan sziland, - nen vasaIhal, - nen vegyliszllhal. d./ 1OO panul sszeleleIu, fehei sznu leli iugdaIz (sziaz lnege 19O g) - 95 o C-on kneIelesen noshal, - liniIyen oxidIszeiieI feheilhelo, - dolos szils noinI piogiannaI - naxinun 2OO o C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal, - nen vegyliszllhal, e./ 1OO viszkz sszeleleIu, zId nyii-iuha ( sziaz lnege 32O g) - 4O o C-on nagyon kneIelesen noshal, nen facsaihal - nen feheilhelo, - dolos szils liIos, csak csepeglelve es inyeklan sziland, - naxinun 15O o C-os laIphoneisekIelleI vasaIhal, - leliakIi-eliIenneI kneIelesen vegyliszllhal. f./ Az aIkaInas piklogianokal vgjk ki a papiIapoklI, az adoll kezeIesi jeIkepsoiokal keszlsek eI ( a lexliIszaIag-daialokia iagasszk i keIIo soiiendlen es eszlelikus eIheIyezesseI a jeIkepekel). InstrukcIk a fc!adatmcgn!dshnz: 17. A jeIIlek eIoIvassk eI a feIadalol, lanuInnyozzk a nagyaiz vzIalol. Liie 5 peicel foidlhalnak. 4O6 18. Anennyilen a feIadal-IeisnI szeiepIo nagyaizalok kiegeszlesie szoiuInak, gy keidezzenek. 19. Iapi segedIel neIkI pilIjk eInondani, hogy niIyen kezeIesi jeIkepekkeI laIIkozlak egyes iuhadaialjaiknI, niIyen jeIkeppeI Iehel kifejezni a noss, feheiles, szils, vasaIs es vegyliszlls nuveIelel. Lnnek negvIaszoIsa eIoll 5 peicig gondoIkodhalnak. 2O. A jeIkep segedIel lanuInnyozsvaI keszlsek a feIsoioIl l lexliIleinek kezeIesi jeIkepsoil, gyeIjenek a jeIkepek lia szeiinli aIakzalia, negjeIenleseie. 21. Sznlsk ki a noshal cikkek nosszeikIlsegel az isneil adalok aIapjn ( gyeIve, hogy 15-szis nossia vonalkoz adalol keII negIIaplani). 6. Az adoll kezeIesi jeIkepsoiokal keszlsek eI a iendeIkezesie II papi- es lexliIdaialok feIhasznIsvaI. Lhhez 1O peic II iendeIkezeskie. A jeIkepsoi sszeIIl es sznlsi feIadalok vegiehajlshoz 15 peicel hasznIhalnak feI. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: - McgrtIk a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat: A Ieis es a vzIalos lia szeiinl kepes negeileni a konkiel feIadalol. LgyeileInu sznia, hogy nil keII szlan eInondani, nil keII islan kidoIgozni. LselIeges keidese, piolIena-feIvelesei szoIgIjk a feIadal ceIiinyos vegiehajlsl. - 5zbc!I knmmunIkcIs kszsg: eszedk hillIan, keIIo ailikuIIssaI es hangsIyozssaI, negfeIeIo lagoIssaI adjk eIo nondanivaIjukal. - rsbc!I knmmunIkcIs kszsgk: A feIadalnegoIdsiI jI iendszeiezell, Ienyeglioen lni es jI llekinlhelo jeIkepsoil keszlenek. 4O7 - Bccs!st vgcznck: MegfeIeIo ainyeizekkeI, Iogikus nagysgiend negIIaplssaI igyekeznek neglecsIni a feIadallan szeiepIo nennyisegel. - A szmtsnkn! az a!apmvc!ctckct a!ka!mazza s a fIzIkaI mcnnyIsgckkc! dn!gnznak: A matcmatIkaI a!apmvc!ctckct a fcjszmn!s, a paprnn manu!Isan vgrchajtntt szmts I!!ctvc a szmn!gpcs a!ka!mazs snrn kc!!cn haszn!jk. - Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcznck: A szmtsnk snrn j! a!ka!mazzk a szza!kszmtsI, I!!ctvc arnynssgI sszcfggsckct. - 5zmn!gpct haszn!nak: A segedeszkzl iulinosan hasznIjk, eselenkenl a nanuIis sznls konlioIIjakenl is aIkaInazzk. A hils eiedneny koiiekcijl nIIan vegiehajljk. - Mrtkcgysgckct tv!tanak: A feIadalnegoIds soin igenyeIl neilekegyseg szinazekokal ponlosan aIakljk ki az lvIls aIkaInvaI, neglzhalan hasznIjk az egyes piefixunokal. A fizikai nennyisegekneI a ,neioszn x neilekegyseg kapcsoIalia nindig gyeInek a negoIds soin. - BIztns kzzc! rajzn!nak: A keil kezeIesi jeIkepsoiok iajzoIsa soin az egyes piklogianokal a kiadoll segedIellen szeiepIo aIak, ainy szeiinl vzoIjk feI. - 5zakmaI knmpcntcncIk: a./ A feIadalnegoIdshoz csaloIl piklogian-soi es ivid nagyaiz szvegek aIapjn ki ludjk vIaszlani a heIyes jeIkepekel. o./ A jc| |it4|asz|c|| pi||cgranc|oc| c|cir| scrrcndocn cs szao4|qcsan fc|ragasz|ta a|a|i|j4| |i a jc||cpscrc|a|. 4O8 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A ]e||t nete 5zakmacsnpnrt/szakma Knnyuipai/lexliIes p!. 33 542 05 5zab, 33 814 O2 Vegyliszll, keInefeslo, nosods A feIadal neve: Ksztsnk kczc!sI jc!kpsnrnkat (konkiel lexliI-leinekek kezeIesi lnulalinak sszeIIlsa) KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) KnmmunIkcI McgrtI a rcndc!kczsrc !! InfnrmcIkat KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoincikal lkeIelesen negeili, azokal a nuveIelekel kifogslaIanuI vegzi, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI. Dnloen, de nen leIjesen eili neg az infoincikal. MininIis levedesekkeI, kis seglseggeI oIdja neg a feIadalol. MininIisan eili neg az infoincikal, csak ieszfeIadalokal lud hinyosan eIIlni. }eIenlosell levedesek deiInek ki negoIdsi kseiIelei soin. Nen eili neg a iendeIkezeseie locsloll infoincikal. Nen ludja negoIdani (neg ieszlen sen) a feIadalol. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI, hangsIyozssaI es hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. 4O9 konnunikI. rsbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A Ienyegel kepes szveges vzIallan jI eilheloen, lnien, iendszeiezellen igzleni Csak kisell levedesekkeI kepes feIadalnegoIds l vzIalla fogIaIni. Az llekinlheloseg, iendszeilefogIaI s nen lkeIeles. }eIenlosell hilk is feIIeIhelok vzIallan. LenyegleIen eIenel is negenIl, hinyzik a iendszeiszenIeIel. Csak fokozoll es foIyanalos seglseggeI kepes a feIadalol negoIdani. Nen kepes nIIan negoIdani a feIadalol. VzIala hinyzik, vagy eIeve eilekeIhelelIen. Egyttmkds a csnpnrtban KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl negfeIeIoen aklvan, iinyl szeieppeI vesz ieszl a koIIeklv feIadalnegoIdsla n. ReszIelekie kileijedoen odafigyeI nsokia. A llli csopoillagol is halekonyan szlnzi aklv figyeIenie. Konsliuklv jeIIegu visszajeIzesekel ad nsoknak. A csopoil lagjainak gyengell szeiepIesekoi nen kiilizI seiloen. Msok feIe nyiloll. A koIIeklv feIadalnegoIdsl I nen nIIan, hanen aklv lisa iinylsvaI veszi ki a ieszel. A koIIeklv nunka soin konpionisszun- keszsegel lansl. KeIIo aklivilssaI figyeIi lisai levekenysegel. odafigyeI nsokia. Csopoillisai feIe nyiloll. LIvihalan egyllnukdik, de gyakian kisell- nagyoll hilkkaI vesz ieszl a koIIeklv feIadalnegoIdslan. Csopoillisaiia eselenkenl nen figyeI oda, a nsoklI kapoll infoincil nen nindig hasznIja feI. VisszajeIzesei nen iendszeiesek a csopoilnunka soin. Lgyllnukdo- keszsege nen II fenn. nIIan pilIja negoIdani a feIadalol, nen vesz ieszl a csopoil nunkjlan. A hasznos inleInek eIIeneie csopoillisaiia nen figyeI. VeIenenyel kuIliIalIanuI fejezi ki a csopoil llli lagja feIe. SlIusa duiva, viseIkedese IekezeIo. 41O 5zmn!sI kszsg A!apmvc!ctck, cgyb szmn!sI fc!adatnk vgrchajtsa KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIdsho z szkseges sznlsi ndszeiekneI jI aIkaInazza a negy aIapnuveIelel, a szzaIeksznlsl es a szkseges ainyossgi sszefggesekel MegfeIeIoen isneii a szkseges sznlsi ndszeiekel, azonlan figyeInelIen vegiehajls niall egyes eiednenyei hilsak. Sznlani keszsege lizonylaIan, az egyes ieszeiednenyek hils kisznlsa niall feIadalnegoIdsa csak ieszlen heIyes. Az aIapnuveIelek vegiehajlsnI eizodik hinyos es feIIeles ludsa, gy az egyel sznoIsi feIadalok vegiehajlsia kepleIen. 5zmn!gp haszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsi feIadalokal iulinosan es ponlosan vegzi. A sznoIgep hasznIal soin eselenkenl hilsan visz le adalokal, kisse lizonylaIan. A iulinlaIan sznoIgep hasznIal niall ainylaIanuI sok idol vesz igenyle a segedeszkz aIkaInazsa. A keszseg hinylan sznoIgepel neg konlioII ceIjia sen hasznIja. Mrtkcgysgck szrmaztatsa (tv!ts) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A fizikai nennyiseg fogaInl jI isneii, ponlosan gyeI a ,neioszn, neilekegyseg heIyes kapcsoIalia A neilekegyseg lvIlsl iulinlI vegzi, ezeil eselenkenl kisell hilkal kvel eI. A neilekegyseg lvIlsl IlaIlan hilsan vegzi, neil nen eili a fizikai nennyiseg eIeneinek kapcsoIall. A neilekegysegek lvIlsl nen ludja vegiehajlani, neil nechanikusan szoizsl, oszlsl vegez. Bccs!sI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0 ecsIo kepessege keIIo odafigyeIesl es j ainyeizekel A lecsIesl vegie hajlja, azonlan a lecsIl eiedneny az eIvilnI A lecsIes nagyon ponlalIan, nagysgiendi eIleiesek lapaszlaIhalk A lecsIes iiieIis, a kzIl eilek annyiia eIlei a vaIsglI, hogy nen 411 nulal. nagyoll neileklen lei eI. eilekeIhelo Rajzn!s, cszkzhaszn!at Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadalnegoIds soin keszlell jeIkepsoi vzIala llekinlhelo, a jeIkepek iajza ainyos, jeIkepsoi lizoIsa liszla nunkl lkiz es infoincilailaIna lkeIeles. LszkzhasznIala nagalizlos. A iajzos vzIal a Ienyegi eIenekel lailaInazza, heIyenkenl kisell hinyossg, vagy loizloll negjeIenles foiduI eIo. A jeIkepsoi lizoIs nen fejezi ki naiadeklaIanuI a Ienyegel, heIyenkenl llekinlhelelIen. LszkzhasznIala lizonylaIan. Az lizoIs nen fejezi ki a szkseges nondanivaIl, dnloen eileInezhelelIen. InfoincilailaIna nininIis igenyeknek sen feIeI neg eszkzhasznIala gyenge. 5zakmaI knmpctcncIk TcxtI!cs szakmaI a!apIsmcrctck n!k! aznnnsu! a fc!adatta! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szveges es lis segedIel aIapjn negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan is keIIoen feIisneii a lena vaIs gyakoiIali jeIIegel. A szveges es lis segedIel aIapjn dnloen negeili a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan csak ieszlen isneii feI a lena gyakoiIali jeIenlosegel A szveges es lis segedIel aIapjn csak ieszlen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan nen kepes eIkepzeIni a lena lenyIeges gyakoiIali voIll. A szveges es lis segedIel aIapjn nen eili neg a konkiel lexliIes feIadalol, szaknai aIapisneielek hinylan egyIlaIn nen isneii feI a lena lenyIeges kapcsoIall a gyakoiIallaI. A ]e|kesorokat megfe|e|0en kestItl e|. Klt| (5 ont) Megfe|e|0 (4-3 ont) |e]|esttend0 (2-1 ont) Nem megfe|e|0 (0) A pi||cgranc| |it4|asz|4sa nc|qcs, A pi||cgranc| |it4|asz|4sa cgq- A pi||cgranc| |it4|asz|4sa |coo csc|ocn A pi||cgranc| |it4|asz|4sa ncn 412 |it4g4su| szao4|qcs. A ragasz|4s c|cir| scrrcndocn cs csz|c|i|usan |cr| tcgrcna|4sra. cgq csc|ocn c||crc, a |it4g4s |issc oizcnq|a|an. A ragasz|4s scrrcndjc cs |iti|c|czcsc nc|qcn|cn| prco|cn4s. c||crc, a |it4g4s oizcnq|a|an. A ragasz|4s scrrcndjc cs |iti|c|czcsc |coo nc|qcn |ifcg4sc|na|c. ncgfc|c|c, a |it4g4s durt4n |ifcg4sc|na|c. A ragasz|4s scrrcndjc cs |iti|c|czcsc ncn fcgadna|c c|. 413 414 415 416 417 KERE5KEDELEM-MARKETING, ZLETI ADMINI5ZTRCI 5ZAKMAC5OPORT 1. szm fc!adat ,MI!ycnnck kpzc!cm jvcnd munkahc!ycmct?, C!: A jeIIl kepzeIoeiejenek, eIvisainak, isneieleinek, lapaszlaIalainak, negisneiese. Ltszm: egyeni feIadal Idtartam: 1O peic a lenulalsia, 5 peic a keidesekie es vIaszokia (kl. 15 peic) Eszkzk: }egyzeleIeshez ieszkzk, aszlaI, szekek, eilekeIoIap. A fc!adat !crsa: MiIyennek kepzeIi eI jvendo nunkaheIyel` VzoIja, hogy niIyen eIvisai vannak nunkaheIyeveI kapcsoIallan, niIyennek kepzeIi az oplinIis nunkaheIyel! InstrukcI: Keijk, hogy nondja eI eIkepzeIeseil vIaszloll nunkaheIyeveI kapcsoIallan. IigyeIjen aiia, hogy 1O peic II iendeIkezeseie. A lenulals ceIja, hogy infoincil nyjlson eddigi lanuInnyaiiI, lapaszlaIalaiiI, eidekIodeseioI, eIkepzeIeseiioI, ceIjaiiI, hossz lv leiveiioI. Lzl kveloen keidesekel lesznk feI nnek a szaknvaI, nunkaheIIyeI kapcsoIalosan. Krdsck: Iileszed a jeIIlleI. A keidesek feIvelesel kveloen a jeIIl vIaszia ieagIva, eidenes a szaknai nehezsegekie is kileini. II.: helvegi nuszak, zaj, klekedo gyfeIek, veisenylisak, keves lIagfizeles, idegen nyeIv ludsa sll. CeI: Infoinciszeizes aiiI, hogy a jeIIl hogyan II hozz a szaknai nehezsegekhez. IeIdk: MiIyen kinyezellen doIgozna szvesen` Mi a veIenenye a deIulni, ejszakai nuszakokiI, helvegi lIikiI` A negfigyeIesi szenponloknI kileink az Ilzkdesie is. Ionlos infoinci, hogy a jeIIl hogyan kepzeIi eI a nunkaheIyi negjeIenesel. }eIenIegi Ilzkdese sszhanglan van-e a vizsgaheIyzelleI. Ha nen, akkoi eidenes iIyen iiny keidesekel is feIlenni.(II. az adoll nunkaheIyen kleIezo foinaiuha van, ani szoknya sll. szvesen viseIne-e ezekel a iuhadaialokal` Mieil` A nunkaheIyen niIyen szaknai eIojulsi Iehelosegekel Il` Szeielne-e lovlllanuIni` MiIyennek kepzeIi a j nunkaheIyi Iegkil a nunkalisak es a vezelok kzll` McgfIgyc!hct knmpctcncIk Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI negnyiIvnuIsai, a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes viseIkedesi noinknak. 418 KnmmunIkcI - Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis konnunikcijvaI. - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es nondalszeikeszlesi szalIyokal. - Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia kepes. - Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. ErcdmnynrIcnt!tsg, prccIzIts 5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: negeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, lapaszlaIalail negfogaInazza, sll. 419 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: ,MI!ycnnck kpzc!cm jvcnd munkahc!ycmct , KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Tarta!nm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a feIadalol, az iinyl szenponloknak negfeIeIoen vaIslolla neg. (Kileil ninden szenponlia). MondanivaIja eilhelo, knnyen kvelhelo, jI sliukluiIl. A jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. Nen leil ki ninden iinyl szenponlia. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. MondanivaIja nen voIl leIjesen eilhelo, nen voIl nindig kvelhelo, sliukluiIl. AIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. Csapongoll. LIneiIl a ieszIeleklen. Nen voIl eilhelo. MsiI leszeIl sll. Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl lesz nsokia. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. ErcdmnynrIcnt!t sg, prccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) elailja az idokeielekel. Tiekszik az idokeielek lelailsia, de nehny peicceI lovll lail lesznoIja. Az idokeielel jvaI lIIepi. Nen veszi figyeIenle a 1O peices idokeielel. VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii, es pieczen ViseIkedesen kisell ViseIkedesen nagyoll ViseIkedese egyIlaIn 42O hasznIja kuIliIl viseIkedes szalIyail. A viseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. neileku vIlozlalsokia van szkseg. neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIliIalIan a viseIkedese. KnmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIcija, hangsIyozsa, sznelek hasznIala, hangIejlese, hangszne az eIvisoknak negfeIeIo. Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese jeIIenzi. ViseIkedese egyeileInu. negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil - keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Konnunikcis slIusa, viseIkedese asszeilv. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. AilikuIcija, hangsIyozsa, sznelek hasznIala, hangIejlese, hangszne negfeIeIo. Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese ViseIkedese egyeileInu negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil - keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni Szulnisszv viseIkedes Hang: haIk, eIhaI, szaggaloll TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany hasznIala, az eizesek indiiekl kifejezese jeIIenzi. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak, vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. ViseIkedes: aIiendeIodo. SzeIsosegesen agiesszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok. Hang: IlaInos aIany gyakoii hasznIala, kialI, izgaloll / lIzollan csndes. TailaIon: nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. ViseIkedes: fenyegelo, lnad. TIszta, rthct, hc!ycs bcszd KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (pI. IenyegleIen ieszekel is lIhangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Nen eilhelo konnunikcija. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.) TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). Adckvt mctaknmmunIkcI s kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves Nagyoll hilkal vel. Nen hileIesek a nelakonnunikcis jeIzesei. Nen ludja negjeIenleni a szeiepnek negfeIeIo nonveilIis jeIzesekel. TeIjesen hileIleIen a nonveilIis 421 konnunikcija sszhanglan van veilIis konnunikcijvaI. seglseggeI negoIdja a feIadalokal. konnunikcija, niveI nincs sszhanglan a veilIissaI. Lnycgrctr knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegielioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. Mcgjcgyzsck: Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok Az ulasls es a feIadal feIfogsa 422 2. szm fc!adat Ertkcsts Bn!tI szItucI C!: A jeIIlek neggyozokeszsegenek, konnunikcis kepessegenek, viseIkedeskuIlijnak a negisneiese. Ltszm: Iios szilucis gyakoiIal Idtartam: 1O peic a feIkeszIesie, 5 peic szeiepjlekia (1 sziluci kl.15-2O peic) Eszkzk: Teien leiendezese a szilucinak negfeIeIoen, a szeiepjlekok Ieisa. A fc!adat !crsa: Minden ieszlvevo kIhz egy-egy szeiepIapol, jeIzosznol ("1.", "2.", "3.", "4."), aneIy egy eIadi es egy vevoi szeiepel lailaInaz. (A szeiepIapok Iehelnek eIleio sznuek is!) A sznok aIapjn a szcrcp!apnt csak ksbb kapjk mcg, hogy ninden pios eselen azonos feIkeszIesi ido IIjon iendeIkezesie. Megjegyzes: A sznok aIapjn foIyanalosan adjuk oda a szeiepIapokal a ieszlvevoknek, gy, hogy ninden piosnak 1O peice Iegyen a feIkeszIesie. Ugyanaz a mcgfIgyc!t cgyszcr c!ad, msknr vcv. Lz azl jeIenli, hogy ha eIoszi "1." Iapol hzla, akkoi nsodszoi a "4." Iapon Ieilak szeiinl Iesz vevo. Anennyilen "2." Iapol hzla vaIaki eIoszi,"3." szeiepel kapja nsodik esellen. A pios gyakoiIalokal a llli jeIIl nen Ilja. A Iehelseges aIleinalvk: 1. pi (1-4) (2-3), 2. pi (3-2) (4-1) 5zItucIhnz tartnz szcrcpck "1" - E!ad szcrcp!apja n egy eleIzeslokel gyil ceg gynke, aki julaIekos leiezesi iendszeilen doIgozik. Anyagi eideke, hogy neggyozze a vioslan laIIhal eIeIniszei loIlok luIajdonosail, vezeloil, hogy csak nloI vsioIjanak. Lehel, hogy az IIsa nIik azon, hogy sikeiI-e j zIelel klnie, niveI IelsznIeeplesl leiveznek a cegneI. "2" - Vcv szcrcp!apja n egy jonnan nyI eIeIniszei loIl luIajdonosa es vezeloje. Szksege van eleIzeslokie knIala lovlese ceIjlI, de nen lizlos allan, hogy az gynk cege IlaI foigaInazoll leinekek a Iegjoll ninoseguek es, hogy ifekveskel nezve negfeIeIoek -e az n loIlja sznia. Szeielne neg egy aIkaInazollal feIvenni, de ki keII gazdIkodnia a leiel, ezeil nagyon fonlos, hogy j zIelekel kssn a leszIIlkkaI. IejIeszleni is szeielne az zIelel es fonlos a sznia, hogy oIcsllan szeiezzen le, ninl nsok. "3" - E!ad szcrcp!apja 423 n egy lloiloIl aIkaInazollja. Tudja, hogy nunkja negleIeselen fonlos szenponl, hogy hny gainilil ad eI naponla. Az eInIl hnaplan sajnos a foigaIon nagyon visszaesell es ezeil a fizelese is kevesell voIl, ninl nskoi. Az adoll hnaplan a foigaIon nveIese eidekelen, akcil hiidellek, es kel szekienysoil IeeilekeIlek a loIllan. A loIlla egy fialaIenlei (hIgy) Iep le, aki eidekIodik a kel gainilia iinl, de nagyon lizonylaIan a vIaszlslan. A szekienyek iegi ia 355 L Il voIl, a IeeilekeIes uln 299 L Il Iell. "4"- Vcv szcrcp!apja n egy fialaIenlei (hIgy), aki nosl vsioIl j gaizonIaksl nagnak, hileIloI. Keszpenze keves van, es nen ludja eIdnleni, hogy a IeeilekeIl szekienysoiok kzI neIyikel vIassza. A szonszedos lloiloIllan ni kinezell nagnak egy szekienysoil, de neg kilenez, hlha..... LselIeg`...Iennlailsai vannak, neil az eInIl hnaplan is ugyanezek a lloiok voIlak IeeilekeIve es gy gondoIja, Iehel hogy hilsak,de ezeknek a neieleveI sincs liszllan de, a slIusuk lelszik neki. Keiheli az eIadl, hogy scgtscn !cmrnI az egyes eIenekel! IilIjon az eIadvaI akadekoskodni! Keidezze neg az eIadl, hny Il -ol spioIhal akkoi, ha az iengednenyes szekienyl vIaszlja. Keije neg, hogy vegezzen szzaIeksznlsl, neil a nsik heIyen is kapoll iIyen infoincil. 424 " veizi - sznoIsos feIadalokkaI" "1" - Elad szereplapja n egy csempket-, burkollapokat rust cg eladja, aki jutalkos brezsi rendszerben dolgozik. Anyagi rdeke, hogy meggyzze a boltba ltogat vsrlkat, hogy nk knljk a legjobb minsg rut, s a minsgnek legmegfelelbb ron a termkeket a krnyken. A boltban nhny csempt akcis ron knlnak eladsra. Egy fiatal vev rkezik a boltba s az n segtsgt, kri a vlasztsban, valamint abban, hogy mennyi csempt kell vennie egy 3 x 4 mteres frdszobba, ha a falat mindentt 2 mter magassgban szeretn kicsempztetni. "2" - Vev szereplapja n egy fiatalember (hlgy), aki most vsrolt j garzonlakst magnak, hitelbl. Kszpnze kevs van, s nem tudja eldnteni, hogy a lertkelt csempk kzl melyiket vlassza. A szomszdos boltban mr kinzett magnak egy csempt, de mg krbenz, htha kap jobb ajnlatot. Fenntartsai vannak, mert az elmlt hnapban is ugyanezek a csempk voltak lertkelve s gy gondolja, lehet hogy hibsak. Nagyon szeretn, ha az elad segtene nnek kiszmtani a frdszobjhoz szksges mennyisget, mert nincs tisztban azzal, hogyan lehet meghatrozni a szksges darabszmot a 3 x 4 mteres alapterlet s mindentt 2 mteres magassgig csempzett frdszobhoz. "3" Elad szereplapja n egy csempket-, burkollapokat rust cg eladja, aki jutalkos brezsi rendszerben dolgozik. Anyagi rdeke, hogy meggyzze a boltba ltogat vsrlkat, hogy nk knljk a legjobb minsg s a minsgnek legmegfelelbb ron a termkeket a krnyken. A boltban nhny csempt akcis ron knlnak eladsra . Egy fiatal vev rkezik a boltba s az n segtsgt kri a vlasztsban, valamint abban, hogy segtsen kiszmtani, mennyit sprolna meg, ha az nknl 239 Ft/ db egysgron knlt termkbl vsrolna 450 db-ot s nem a szomszdos boltban rustott 249 Ft- os csempbl. Gyzze meg, hogy mirt rdemes ebben a boltban vsrolni!(pl. ingyen hzhoz szllts a vrosban, vidkre csempnknt 2 Ft a szlltsi kltsg, a ragasztanyagot 25 % -kal olcsbban adjk hozz stb..) "4"- Vev szereplapja n egy fiatalember (hlgy), aki most vsrolt j garzonlakst magnak, hitelbl. Kszpnze kevs van, s nem tudja eldnteni, hogy a lertkelt csempk kzl melyiket vlassza. A szomszdos boltban mr kinzett magnak egy csempt, de mg krbenz, htha kap jobb ajnlatot. Fenntartsai vannak, mert az elmlt hnapban is ugyanezek a csempk voltak lertkelve s gy gondolja, lehet hogy hibsak. Nagyon szeretn, ha az elad segtene nnek kiszmtani a frdszobjhoz szksges 450 csempe rnak kiszmtsban, valamint abban, ha szlltani is kellene, akkor mennyibe kerlne ez nnek? Tud-e valamilyen kedvezmnyes ajnlatot mg annak rdekben, hogy tnyleg ebben a boltban vsroljon? Tovlli lIelek loIli neiesi szilucikhoz: Iehelne oIyan sziluci eIe is IIlani a jeIIlekel, hogy a leienlen , kInlzo neielu szvel daialokal keIIene negneinik es kisznlaniuk a neies uln, hogy eIegendo Ienne-e az anyag pI. ha 1,3 n 2 anyagszksegIelu iuhadaialhoz 425 vagy neiIegen neijenek negfeIeIo nennyisegekel (pI. 5 dkg, 13 dkg, O, 3 Iilei sll.) es sznoIjk ki a Ieneil nennyisegek (iuk) il, ha az egysegiak (pI. 1 kg, 1 Iilei, 1 dl ia), feI vannak lnlelve. 426 McgfIgyc!hct knmpctcncIk Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct: sszeads, kivons, szoizs, oszls. Lzekel fejlen, sznoIgepen es islan is aIkaInazza. LIengedhelelIen hozz aIapszinlu nalenalikaluds, eileIni kepesseg. IeI keII isneini niIyen sznlshoz, niIyen aIapnuveIelel hasznI. Egyb szmn!sI fc!adatnt vgcz: II. szzaIekol sznoI, eileInezi es sznoIja az egesz lilieszel. 5zmn!gpct haszn!: izlosan hasznIja segedeszkzkenl a sznoIgepel. Mrsckct vgcz: MeioszaIag es kiluzo Iec seglsegeveI kepes negneini a hosszsgol, nagassgol, szeIessegel, leiIelel. Lz Iesz kesolli sznlsainak aIapja. Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI negnyiIvnuIsai, a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes viseIkedesi noinknak. KnmmunIkcI - Kczdcmnyczkszsg: nIIan, keies, vagy kIn szlnzes neIkI, sajl naglI veli feI lIeleil, gondoIalail, eIkepzeIeseil. - Mcggyzkszsg: CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. - Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. - Hatknny krdczs kszsgc: Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. - Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis konnunikcijvaI. - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es nondalszeikeszlesi szalIyokal. - Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia kepes. - Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI): Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy figyeIenle veszi nsok eidekel is. - FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg: Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. 5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: Megeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, lapaszlaIalail negfogaInazza, seglsegel kei, sll. 427 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Ertkcsts - Bn!tI szItucI KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Haszn!ja a ngy a!apmvc!ctct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) KivIan isneii es hasznIja az aIapnuveIelekel. Hosszsgol, szeIessegel, nagassgol, leiIelel sll. nei. Az eiedneny ponlos. Isneii az aIapnuveIelekel, de a sznlsoklan figyeInelIensegloI add hilkal vel. Sznlani isneielei lizonylaIanok, a hosszsgol, nagassgol, szeIessegel sll. kisznoIja, de az eiedneny csak ieszlen j. Az aIapnuveIelekel is lizonylaIanuI vegzi, hinyosan isneii. Egyb szmn!sI fc!adatnkat vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ionlosan eIvegzi a szzaIeksznlsi feIadalieszl. SzzaIekol sznoI kisell seglseggeI. izonylaIan a feIadal eIvegzeselen, az egyel sznoIsi feIadaloknak csak 3O -l vegzi eI. Nen isneii a szzaIeksznls kisznlsl, neg seglseggeI sen. 5zmn!gpct haszn! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A sznoIsl a sznoIgep seglsegeveI gyoisan, ponlosan vegzi. HasznIja a sznoIgepel, de idonkenl hilkal vel es jiasznoI. A sznoIgepel hasznIja, de lI sok a ifoidloll ido, nehezkes. A sznoIgepel nen hasznIja a feIadalnegoIds kzlen. Mrsckct vgcz KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) MeioszaIag hasznIalvaI hila neIkI neiesekel vegez. MeioszaIagol hasznI, de az aIkaInazsnI seglsegel kei. Meiesi eilekei negfeIeIoek. A neioszaIaggaI nehezen loIdoguI, de seglseggeI eIvegzi feIneiesl. SeglseggeI sen loIdoguI a feIadallaI. 428 VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii, es pieczen hasznIja kuIliIl viseIkedes szalIyail. A viseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. ViseIkedesen kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. ViseIkedesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. ViseIkedese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIliIalIan a viseIkedese. KnmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kczdcmnycz- kszsg Aklvan kezdenenyezi a kapcsoIal feIveleIel. szlnzi a nsik keideseinek feIvelesel. MegfogaInazza javasIalail, lIeleil, is keidesekel lesz feI. Kezdenenyezi a kapcsoIalol. Kisell hilkal vel. (pI. nen negfeIeIo idolen) MegfogaInazza javasIalail, lIeleil, keidesekel lesz feI. Kezdenenyezi a keidesek feIvelesel, negfogaInazza lIeleil, keideseil, eszieveleIeil, de haIkan, vagy nen eilheloen, vagy ponlalIanuI sll. leszi azl. Nen kezdenenyez az inleiakci soin. Nen keidez, fogaInaz neg javasIalokal, lIelekel. Hlleile hzdik. TIszta, rthct, hc!ycs bcszd KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (pI. IenyegleIen ieszekel is lI hangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Nen eilhelo konnunikcija. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.) TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van veilIis konnunikcijvaI. Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Nen hileIesek a nelakonnunikcis jeIzesei. Nen ludja negjeIenleni a szeiepnek negfeIeIo nonveilIis jeIzesekel. TeIjesen hileIleIen a nonveilIis konnunikcija, niveI nincs sszhanglan a veilIissaI. 429 Lnycgrctr knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegie lioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. Asszcrtv (nrvnycst) knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes eidekeil gy eivenyesleni, hogy a nsik eidekeil is figyeIenle veszi. Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. Hangja: negfeIeIo neileklen hangos, eilhelo. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese jeIIenzi. ViseIkedes: egyeileInu negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil- keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Konnunikcis slIusa, viseIkedese neivenyeslo gy, hogy a nsik szenponljail, eidekeil is figyeIenle veszi. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. (pI. iilkn nen figyeI a nsik eiveIeseie, nen eIeg hangos, eilhelo.) ViseIkedese aIiendeIodo, szulnisszv. Hangja haIk, eIhaI sll. TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany gyakoii hasznIala, az eizesek indiiekl kifejezese jeIIenzi. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak, vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. SzeIsosegesen agiesszv/szulnisszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok. ViseIkedes: fenyegelo, lnad vagy lIzollan aIiendeIodo, vedekezo. TailaIon: IlaInos aIany gyakoii hasznIala, nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. Hang: kialI, izgaloll / lIzollan csndes. Ceszlusok, ninika: lnad, nincs lekinlelkonlaklus, vagy eppen lIzoll vagy neiev. Hatrnznttsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. Neha eIofoiduI lizonylaIansg. Cyakian lizonylaIan a feIIepese. IeIIepese leIjes lizonylaIansgol, nlizaIonhinyl lkiz. 43O Mcggyzkszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. Meggyozo a konnunikcija kisell hilklI eIlekinlve. CondoIalail, veIenenyel lapaszlaIal, isneiel, lechnikk hinylan nen kepes neggyozoen ladni. Livekel soiakozlal feI, de azok az adoll heIyzellen inadekvlak, iIIelve egyIlaIn nen eiednenyesek. LgyIlaIn nen eiveI. Hatknny krdczs kszsgc KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. Konkiel, eilhelo, ivid, enpalikus, Ienyegielio keidesekel lesz feI. A keides leIjesen negfeIeIo az adoll heIyzellen. Kiejlese, hangkepzese kivI. Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. Kisell hilkal vel. Kisse hosszak a keidesei. Kiejlese, hangkepzese negfeIeIo. Keideseil feIleszi, de nen eIeg eiednenyesen, gy az infoincik jeIenlos iesze eIvesz. (pI.: Inkll zil keidesekel lesz feI. Lgyszeiie lll keidesl lesz feI. Nen enpalikus. Nen ninden esellen eilhelo a konnunikcija pI. nen negfeIeIo a hangeio, hangsIyozs, hangIejles, gy nen ludja a nsik, hogy keidesl lell feI. Negalv negfogaInazsl hasznI sll.) Nen lesz feI keidesekel, ezeil nen is jul infoincihoz. Keidese nen eilhelo nsok sznia. TIsgosan hosszak a keidesei. A keides nen feIeI neg a heIyzelnek. 431 FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. Neha eIkaIandozik figyeIne. Cyakian nen figyeI a nsikia. Inkll sajl keideseiveI, vIaszaivaI van eIfogIaIva. LgyIlaIn nen kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl lesz nsokia. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. Mcgjcgyzsck: Lgyel eilekeIesi szenponlok: Az ulasls es a feIadal feIfogsa KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Lgyeniseg: sajl, nII veIenenyfoinIs, egyeni gondoIalok 432 3. szm fc!adat Bn!tI szItucI ,Hn! a pnztrcm?" C!: A jeIIlek konnunikcis kepessegenek, viseIkedeskuIlijnak, halekony keidezes keszsegenek, neghaIIgalsi keszsegenek a negisneiese. Ltszm: Iios szilucis gyakoiIal - ieszlvevo 2 fo Idtartam: 1O peic a feIkeszIesie, 5 peic szeiepjlekia (1 sziluci kl. 15-2O peic) Eszkzk: Teien leiendezese a szilucinak negfeIeIoen, (inilIl penzlipuIl kiaIaklsa, eselIeg penzligep eIheIyezese iajla), a szeiepjlekok Ieisa. A fc!adat !crsa: A sziluci szeiepIoi a vevo, aki fizeleskoi veszi eszie, hogy nincs neg a penzlicja iIIelve a loIl penzliosa. A ieszlvevok kihznak egy-egy szeiepIapol, aneIyek a penzlios es egy vevo szeiepel lailaInazzk. (A szeiepIapok Iehelnek eIleio sznuek is!) A pios gyakoiIalokal a llli jeIIl nen Ilja. 5zItucIhnz tartnz szcrcpck Pnztrns szcrcp!apja n egy nagy foigaIn nuIlinacionIis ceg szupeinaikeljenek penzliosa. A penlek deIulni cscsfoigaIon idejen, nikzlen hossz soi viakozik az n puIljnI is, az eppen soion kvelkezo vevo nen ludja kifizelni a lelIokkoIl sszegel. A vevo gy gondoIja, hogy a penzlicjl a loIllan eIIoplk. A lelIokkoIl leleIl nen ludja szloinzlalni, neil a.) eppen iankinaiads is van az zIellen. l.) a penzligepel nen ludja eIhagyni, neil nen Iezihal, ang a lIokkoIl iu nincs kifizelve c.) eIionIoll a hv (seglsegkeio) keszIeke sll. Vcv szcrcp!apja n egy nagy foigaIn nuIlinacionIis ceg szupeinaikeljelen vsioIl nagy nennyisegu iul, a penlek deIulni cscsfoigaIon idejen. A fizeleskoi kideiI, hogy nincs nneI a penzlicja, es gy gondoIja, hogy azl a loIllan Ioplk eI nloI. Nen hajIand kiIIni a soilI. Mindenkeppen a iendoisegel szeielne kihvni. (n egy "piolIens" szeneIy. 433 McgfIgyc!hct knmpctcncIk Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI negnyiIvnuIsai, a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes viseIkedesi noinknak. 5trcssztr kpcssg: }I viseIi a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy nunkakiInenyekhez klhelo sliessz-heIyzelekel. Trc!cm: Kepes a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl kezeIeseie. KnmmunIkcI - FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg: Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. - Mcggyzkszsg: CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. - Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. - Hatknny krdczs kszsgc: Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. - Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis konnunikcijvaI. - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es nondalszeikeszlesi szalIyokal. - Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia kepes. - Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI): Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy figyeIenle veszi nsok eidekel is. 5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk: Megeili nsok kzIeseil, ludalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel, ailikuIIva leszeI, seglsegel kei, sll. 434 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: ,Hn! a pnztrcm?" KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Tarta!nm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a feIadalol pieczen vaIslolla neg. MondanivaIja eilhelo, knnyen kvelhelo, jI sliukluiIl. A jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. MondanivaIja nen voIl leIjesen eilhelo, nen voIl nindig kvelhelo, sliukluiIl. Az inleiakci az aIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. MsiI szI a pileszed, inl a feIadal. Nen voIl eilhelo. VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii, es pieczen hasznIja kuIliIl viseIkedes szalIyail. A viseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. ViseIkedesen kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. ViseIkedesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. ViseIkedese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIliIalIan a viseIkedese. KnmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) FIgyc!cm, mcgha!!gatsI kszsg Kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. Neha eIkaIandozik figyeIne. Cyakian nen figyeI a nsikia. Inkll sajl keideseiveI, vIaszaivaI van eIfogIaIva. LgyIlaIn nen kepes figyeInel negfeIeIo ideig es inlenzilssaI nsok kzIendojeie iinylani. Hatrnznttsg IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. Neha eIofoiduI lizonylaIansg. Cyakian lizonylaIan a feIIepese. IeIIepese leIjes lizonylaIansgol, nlizaIonhinyl lkiz. 435 Mcggyzkszsg CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. Meggyozo a konnunikcija kisell hilklI eIlekinlve. CondoIalail, veIenenyel lapaszlaIal, isneiel, lechnikk hinylan nen kepes neggyozoen ladni. Livekel soiakozlal feI, de azok az adoll heIyzellen inadekvlak, iIIelve egyIlaIn nen eiednenyesek. LgyIlaIn nen eiveI. TIszta, rthct, hc!ycs bcszd AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (pI. IenyegleIen ieszekel is lI hangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Nen eilhelo konnunikcija. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.) TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van veilIis konnunikcijvaI. Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Nen hileIesek a nelakonnunikcis jeIzesei. Nen ludja negjeIenleni a szeiepnek negfeIeIo nonveilIis jeIzesekel. TeIjesen hileIleIen a nonveilIis konnunikcija, niveI nincs sszhanglan a veilIissaI. Lnycgrctr knmmunIkcI KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegie lioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. Asszcrtv (nrvnycst) knmmunIkcI Kepes eidekeil gy eivenyesleni, hogy a nsik eidekeil is figyeIenle veszi. Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. Hangja: negfeIeIo neileklen hangos, eilhelo. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese jeIIenzi. ViseIkedes: egyeileInu negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil- keiesel Konnunikcis slIusa, viseIkedese neivenyeslo gy, hogy a nsik szenponljail, eidekeil is figyeIenle veszi. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. (pI. iilkn nen figyeI a nsik eiveIeseie, nen eIeg hangos, eilhelo.) ViseIkedese aIiendeIodo, szulnisszv. Hangja haIk, eIhaI sll. TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany gyakoii hasznIala, az eizesek indiiekl kifejezese jeIIenzi. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak, vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. SzeIsosegesen agiesszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok. ViseIkedes: fenyegelo, lnad. TailaIon: IlaInos aIany gyakoii hasznIala, nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. Hang: kialI, izgaloll / lIzollan csndes. Ceszlusok, ninika: lnad, nincs lekinlelkonlaklus, vagy eppen lIzoll vagy neiev. 436 kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Hatknny krdczs kszsgc Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. Konkiel, eilhelo, ivid, enpalikus, Ienyegielio keidesekel lesz feI. A keides leIjesen negfeIeIo az adoll heIyzellen. Kiejlese, hangkepzese kivI. Keideseil oIy ndon kepes negfogaInazni, hogy az azokia kapoll vIaszokkaI a sznia szkseges infoincikhoz jusson. Kisell hilkal vel. Kisse hosszak a keidesei. Kiejlese, hangkepzese negfeIeIo. Keideseil feIleszi, de nen eIeg eiednenyesen, gy az infoincik jeIenlos iesze eIvesz. (pI.: Inkll zil keidesekel lesz feI. Lgyszeiie lll keidesl lesz feI. Nen enpalikus. Nen ninden esellen eilhelo a konnunikcija pI. nen negfeIeIo a hangeio, hangsIyozs, hangIejles, gy nen ludja a nsik, hogy keidesl lell feI. Negalv negfogaInazsl hasznI sll.) Nen lesz feI keidesekel, ezeil nen is jul infoincihoz. Keidese nen eilhelo nsok sznia. TIsgosan hosszak a keidesei. A keides nen feIeI neg a heIyzelnek. Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl lesz nsokia. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. 5trcssztr kpcssg, trc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) }I viseIi, nyugodlan kezeIi a feIadal niall keIelkezo sliesszheIyzelel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan kisell hilkal vel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan nagyoll hilkal vel. Nagyon idegesnek, ingeiIlnek lunik. KiIep a heIyzelloI. InduIalos. Mcgjcgyzsck: Lgyel eilekeIesi szenponlok: Az ulasls es a feIadal feIfogsa KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei 437 4. szm fc!adat ,Faragjunk rmckct, rajzn!junk kpckct!" C!: A jeIIlek kezdenenyezokepessegenek, egyllnukdo kepessegenek, kiealivilsnak, konnunikcijnak a negfigyeIese. Ltszm: 2-4 fo negfigyeIeseie aIkaInas Idtartam: 1O peic az egyeni nunkia, 3O peic a csopoilos eIkeszlesie, 1O peic a csopoilos lenulalsia Eszkzk: A feIadalhoz iajzeszkzkie es egyel iiodai feIszeieIesekie (pI. fIipchail llIa- papiok, A/4-es Iapok, ieszkzk, fiIcloIIak, goIys loIIak, oII, kailonIapok, iagaszl, luzogep, iajzszg) van szkseg iII. a leien leiendezesekoi sszeloIl aszlaIokia a iajzoIshoz. InstrukcI: A jeIIlek a nindennapi eIelloI (pI. TV, idi, jsgok iekIn hiideleseiloI isneihelnek jI hangz, IlaIuk is negjegyzell ,szIogenekel. IeIfigyeIhellek ni pI. az ulcn is figyeIenfeIkeIlo zIeli, loIli enlIenkia. A fc!adat !crsa: KepzeIjek eI, hogy egy nosl nyI es oiszgos hIzallaI iendeIkezo keieskedeIni ceg, aneIy lalapoIsi cikkekel foigaInaz, aIkaInazza nkel, hogy leivezzenek egy jI hangz ,sz!ngcnt ,, mc!ybcn ncvct Is kc!! adnIuk a bn!th!zatnak, va!amInt cgy, a bn!th!zat jc!!cgt tkrz cmb!mt (!ngt). 1O peick van az egyeni nunkia (Iog, szIogen, loIlhIzal nevenek kilaIIsia es IeiajzoIsia, Ieisia), 3O peick van, hogy kzsen negleivezzek a ,jeInondalol negaIkossk az enlIenl. Lzl kveloen 1O peick Iesz az eiedneny lenulalsia. A piezenlci soin az aIlli ponlokia kileijedoen keII kzsen lesznoIniuk a nunkjukiI. 1. A szIogen (Iog) lenulalsa- a nevvIaszls (aIak, foina sll.) indokIsa. 2. A szIogen (Iog) negkInlzlelo sajlossgai es fonlossga a vevo es a loIlhIzal sznia. 3. A szIogen (Iog) veisenyeIonyei ns cegekkeI szenlen. /A lenulals szeieposzlsl is egyezlessek a nunka soin. Ki(k) fogja(k) a szIogenl es ki(k) az enlIenl lenulalni. Mindenkinek szeiepeInie keII a lenulalsnI./ 438 McgfIgyc!hct knmpctcncIk Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI negnyiIvnuIsai a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes viseIkedesi noinknak. KnmmunIkcI - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es nondalszeikeszlesi szalIyokal. - Kczdcmnyczkszsg: nIIan, keies, vagy kIn szlnzes neIkI, sajl naglI veli feI lIeleil, gondoIalail, eIkepzeIeseil. - Mcggyzkszsg: CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. - Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. - Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis konnunikcijvaI. - Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI) Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy figyeIenle veszi nsok eidekel is. - Lnycgrctr knmmunIkcI: KzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia kepes. Egyttmkds Ruga!massg: LIfogadan II hozz es aIkaInazkodik ns szeneIyek slIushoz, gondoIkodshoz, nunkalenpjhoz. KrcatIvIts: Munkavegzese soin kepes eiedeli, jszeiu lIelekel kilaIIni. LngIkus gnndn!knds: IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, a nunkanuveIelekel ezeknek a Iogikai sszefggeseknek negfeIeIoen leivezi es/vagy vegzi, eselIeg kvelkezlelesekel von Ie. 5zakmaspccIfIkus bcmcnctI knmpctcncIk (kezgyesseg vzIalkeszles, iajzoIs leien, szveghu oIvass sll.) is negfigyeIhelok a feIadal negoIdsnak fggvenyelen 439 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve ,Faragjunk rmckct, rajzn!junk kpckct!" KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl lesz nsokia. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es pieczen hasznIja kuIliIl viseIkedes szalIyail. A viseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. ViseIkedesen kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. ViseIkedesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. ViseIkedese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIliIalIan a viseIkedese. 5zbc!I knmmunIkcI (Tiszla, eilhelo, heIyes leszed) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. Kczdcmnycz- kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Aklvan kezdenenyezi a kapcsoIal feIveleIel. Kezdenenyezi a kapcsoIalol. Kisell Kezdenenyezi a keidesek feIvelesel, negfogaInazza Nen kezdenenyez az inleiakci soin. 44O szlnzi a nsik keideseinek feIvelesel. MegfogaInazza javasIalail, lIeleil, is keidesekel lesz feI. hilkal vel. (pI. nen negfeIeIo idolen) MegfogaInazza javasIalail, lIeleil, keidesekel lesz feI. lIeleil, keideseil, eszieveleIeil, de haIkan, vagy nen eilheloen, vagy ponlalIanuI sll. leszi azl. Nen keidez, fogaInaz neg javasIalokal, lIelekel. Hlleile hzdik. Hatrnznttsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. Neha eIofoiduI lizonylaIansg. Cyakian lizonylaIan a feIIepese. IeIIepese leIjes lizonylaIansgol, nlizaIonhinyl lkiz. Mcggyzkszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. Meggyozo a konnunikcija kisell hilklI eIlekinlve. CondoIalail, veIenenyel lapaszlaIal, isneiel, lechnikk hinylan nen kepes neggyozoen ladni. Livekel soiakozlal feI, de azok az adoll heIyzellen inadekvlak, iIIelve egyIlaIn nen eiednenyesek. LgyIlaIn nen eiveI. Egyttmkds KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinylja az egyllnukdesl. Kezdenenyezi, hogy neglaIIja a csopoil a nindenki sznia eIfogadhal negoIdsl. Aklvan odafigyeI nsokia. Megkei nsokal is eiie. Iozilv lailaIn, konsliuklv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nen kiilizIja duivn a nsikal, nen szIja Ie a nsik lIelel. Nyiloll nsok feIe (nindenkiveI egyeniang feIkenl lnik). A viseIkedesie jeIez vissza es nen a szeneIyisegie. A nsiklI kapoll infoincil feIhasznIva eplkezik. Kei es eIfogad lancsokal, lIelekel. Konpionisszunkesz a nunka soin. Kesz aiia, hogy neglaIIja a nindenki sznia eIfogadhal negoIdsl. Keiesi a Iegjoll negoIdsokal. Aklvan odafigyeI nsokia. Iozilv lailaIn, konsliuklv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nen kiilizIja duivn a nsikal, nen szIja Ie a nsik lIelel. A viseIkedesie jeIez vissza es nen a szeneIyisegie. A nsiklI kapoll infoincil feIhasznIva eplkezik. Nyiloll (nindenkiveI egyeniang feIkenl lnik). Aklvan egyllnukdik, de gyakian kisell, vagy iilkn nagyoll hilkal vel. LIofoiduI, hogy nen figyeI nsokia. Msok szavla vg. Nen veszi figyeIenle a nsoklI kapoll infoincil. Nen jeIez vissza nsoknak, vagy nen negfeIeIo ndon adja a visszajeIzesl. Nen figyeIhelo neg az egyllnukdes. TeIjesen nIIan, (nsoklI eIszigeleIlen) doIgozik Nen vesz ieszl a nunklan. Nen figyeI nsokia. Duivn, lnl hangnenlen kiilizI nsokal. LekezeIoen leszeI nsokkaI. Nen fogadja eI a kiilikl. Makacs, nen loIeiIja a nsok lIeleil. 441 Ruga!massg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) loilja a llliekel a nyilollsgia, vIlozlalsia. Aklvan kzienukdik az j lIelek kilaIIslan. Cyoisan igazodik az j lIelekhez, eIkepzeIesekhez. }I aIkaInazkodik lisaihoz. Kepes az lIelekel lovll gondoIni. A sajl eiedeli eIkepzeIesekloI eIleive kepes aIkaInazkodni a csopoil igenyeihez. "j, akkoi nezzk neg..." Kepes vialIanuI add heIyzelie is ieagIni. A negleszeIlekloI eIleini, ha az esszeiuseg azl diklIja. Cyoisan igazodik az j lIelekhez, eIkepzeIesekhez. Kepes az lIelekel lovll gondoIni. A sajl eiedeli eIkepzeIesekloI eIleive kepes aIkaInazkodni a csopoil igenyeihez. "j, akkoi nezzk neg..." Kepes vialIanuI add heIyzelie is ieagIni. A negleszeIlekloI eIleini, ha az esszeiuseg azl diklIja. HajIand vIlozlalni, de nehezeie esik a vIlozlals, eIleies az eiedeli eIkepzeIesekloI, lIelekloI, javasIaloklI, kiInenyekloI. Meiev. Csak egy lIelel hajIand eIfogadni. Nen hajIand vIlozlalni a koncepcin, a feIleleIeken sll. Ragaszkodik a sajl eIkepzeIesehez. 442 KrcatIvIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) loilja a llliekel az jszeiusegie, eiedelisegie. Kezdenenyezi az lIelek feIvelesel. Mdszeilani javasIalai vannak a kzs nunkia vonalkozan. Uj lIelekel fogaInaz neg. ehoz j szenponlokal. }avasIalokal fogaInaz neg az lIelek lovllgondoIsia. HasonIalokal, nelafoikal hasznI. TvoIi gondoIalokal, kepekel sszekapcsoI. AnaIgilan fogaInaz sll. Szn es foinaviIga gazdag. Vannak lIelei. Lzekel ponlosan, pieczen, nsok sznia eilheloen fogaInazza neg. Vannak lIelei, de nen vagy nehezen kepes konnunikIni azokal. Nincsenek lIelei, javasIalai. LngIkus gnndn!knds KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) InlegiIja az lIelekel. sszefogIaI, sszekapcsoI. sszefggesekel keies. Rkeidez sszefggesekie. IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, a nunkafeIadal egyes Iepeseil e Iogikai sszefggesek nenlen leivezi neg. Az sszelell, konpIex infoincik kzI kieneIi a Ienyeges infoincikal. Azonoslja a leIso eIIenlnondsokal, a Iogikai hilkal, az ok- okozali kapcsoIalokal. IeIisneii a Iogikai sszefggesekel. Kisell hilkal vel a feIadal negoIdsnI. IeIisneii az aIapvelo sszefggesekel, de nagy hilkal vel a feIadal negoIdsnI. Nen isneii feI a Iogikai sszefggesekel. Nen oIdja neg a feIadalol. 443 KnmmunIkcI asszcrtv knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. VeilIis es nonveilIis konnunikcija asszeilv es eioszaknenles. MegfeIeIo a hangsIyozsa, a hangszne, a ninika, a leslleszed, a geszlusok aIkaInazsa. Hangja: negfeIeIo neileklen hangos, eilhelo TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese Ceszlusok, ninika: nondandvaI kongiuens, eIenk lesllails, Iaza lekinlelkonlaklus ViseIkedes: egyeileInu, negfigyeIesel, eizesel, szksegIeleil, keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Konnunikcis slIusa, viseIkedese asszeilv. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. Szulnisszv viseIkedes Hang: haIk, eIhaI, szaggaloll. TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany gyakoii hasznIala, az eizesek indiiekl kifejezese jeIIenzi. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak, vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. ViseIkedese: aIiendeIodo. SzeIsosegesen agiesszv/szulnisszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok Hang: IlaInos aIany, kialI, izgaloll TailaIon: nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. Ceszlusok, ninika: kineielIen, konlioIIIalIan lagIejles, nincs lekinlelkonlaklus, vagy neiev. ViseIkedes: fenyegelo, lnad, vagy lI aIkaInazkod. SIyos leszedhili vannak. Adckvt mctaknmmunIkcI s kszsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van veilIis konnunikcijvaI. Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Nen hileIesek a nelakonnunikcis jeIzesei. Nen ludja negjeIenleni a szeiepnek negfeIeIo nonveilIis jeIzesekel. TeIjesen hileIleIen a nonveilIis konnunikcija, niveI nincs sszhanglan a veilIissaI. 444 Lnycgrctr knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegielioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. Tarta!nm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a feIadalol pieczen vaIslolla neg. MondanivaIja eilhelo, knnyen kvelhelo, jI sliukluiIl. lIeles, egyeni negfogaInazs. Cazdag szn es foinaviIg jeIIenzi. A jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. A konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. MondanivaIja nen voIl leIjesen eilhelo, nen voIl nindig kvelhelo, sliukluiIl. Az aIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. MsiI szI a jeInondal, ninl a feIadal. Nen voIl eilhelo, unaInas, fizisokia enIekezlelo. Az enlIena nen eszlelikus, foina es sznviIga nen zIeses. Eszkzhaszn!at KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Lgyel eilekeIesi szenponlok: Az ulasls es a feIadal feIfogsa KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Lgyeniseg: sajl, nII lIelek, egyeni gondoIalok Cyoisasg, nunkalenp Az ulasls es a feIadal feIfogsa KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall 445 5. szm fc!adat ,KrcatIvIts, msnkka! va! cgyttmkds" C!: A jeIIlek neggyozokeszsegenek, konnunikcis kepessegenek, kiealivilsnak, viseIkedeskuIlijnak a negisneiese. CeI, negfigyeIni a jeIIlekel, hogyan ludnak egyllnukdni egy egyszeiu feIadallan, nennyiie kiealvan ludnak eszkzkkeI doIgozni, hogyan ludnak konnunikIni a lizollsggaI es egynssaI. Ltszm: Csopoilos gyakoiIal, egyszeiie 4 fo lailzkodik a leienlen. Idtartam: 15 peic az eIkeszlesie, 5 peic a vIaszls es az eIkeszles indokIsia. Eszkzk: Teien leiendezese a feIadalnak negfeIeIoen, 4 aszlaI eIkInlve a leienlen. A csonagoIshoz szkseges eszkzk egy nagyoll aszlaIon nIeszlve laIIhalak. Szkseges eszkzk Iehelnek: pI. loios paIack, koznelikunok, knyv, desszeiles doloz, paifns veg, viig, kInlzo sznu es anyag csonagoI papiok, szaIagok sll., de ajndeklI is, es csonagoIeszkzloI, dekoicilI is csak 1-1dl jeIIlenkenl, sszesen 4 daial, a jeIIlek sznnak negfeIeIoen. A fc!adat !crsa: Minden ieszlvevo kIhz egy-egy Iapol, aneIyen egy- egy aIkaIon van feIlnlelve. A feIadal soin kInlzo ajndekligyakal es hozzjuk iIIo csonagoI, dekoicis anyagokal keII kivIaszlaniuk az IlaIuk kihzoll aIkaIonia gy, hogy nindegyik jeIIlnek csak egy- egy ligy iII. csonagoIanyag jul. Mcgjcgqzcsc| a fc|ada| |ct4oogcndc|4s4ncz, ujaoo tcrzic| |i|a|4|4s4ncz. ||| fcn|cs c|crc ncgna|4rczni, ncgq tan-e tersenhe|tet, tagq "csak konf|lktushe|tetet" teremtnk a kor|totott er0forrssa|. (az crtc|cs scr4n a jc|c|| a |cooic|cncz |cpcs| nu|assa jcoona| a ntc|, tagq csa| ugq 4||a|4ncss4goan.) |z az ins|ru|cicoan |cgqcn cgqcr|c|n, ncr| n4sfaj|a nc|qzc|c| |crcn|, na |udj4|, ncgq tcrscnqcznc|. Ancnnqiocn tcrscnqcznc|, a||cr az is cgq fc|ada| |cnc|cscg, ncgq nindcn|inc| azcncs nncpi a||a|na| cc|u| |i|zni, ncgq az csszcnascn|i|4s |cnnqcoo |cgqcn (tagq nagqcoo t4|asz|4si |cnc|cscgc| oiz|csi|un| az csz|czc|ocn, ncgq nc az na|4rczza ncg a n szintcna|4|, ncgq |i a |cgdcnin4nsaoo a cscpcr|oan. Ha ncn tcrscnq, a||cr a kreatltlts |ehet0seget eset|eg b0tIthet]k atta|, ncgq |coo |4rgqa| cs csz|cz| ra|un| |i, cs nekl ke|| at a|ka|mat n||an klta||nl, cs hott a csomago|st. (na csa| 4 |4rgq tan cs 4 a||a|cn, a||cr a cscpcr|cs ncgocszc|cs n4r nagqcn ncgna|4rczza az|, ncgq ni|qcn |cnc|cscgci tanna|.) Az cr|c|c|cs scr4n crdcncs 3 fc tcna|a| ncg||cnocz|c|ni. 1. cscpcr|cs tisc||cdcs 2. a |crnc| szintcna|a (|rca|iti|4s, prccizi|4s, s|o.) 3. a |crnc| ,c|ad4sa 446 tmutat a csnpnrtnak Az nk feIadala, hogy a kesollieklen kihzoll aIkaInakia vIasszanak az aIkaIonhoz iIIo ajndekol es pilIjk azl lecsonagoIni a iendeIkezesie II eszkzk seglsegeveI. A csonagoIs uln, a lizollsg lagjainak keideseiie vIaszoIva, indokoIjk neg vIaszlsukal! IeIadalukal kIn- kIn keII vegeznik, de negis egyllnukdve, neil csak annyi ajndek van es annyi csonagoIeszkz, ahnyan nk vannak. 15 peic II iendeIkezeskie. 5 peick van aiia, hogy az ajndekol lenulassk es neggyozzek a vizsgalizollsgol aiiI, hogy a Iegjollan vIaszlollak es a Iegkiealvallan doIgozlak. (Kzlen a lizollsg lagjai keidesekel fognak feIlenni nknek.) A feIadalol egyszeiie fogjk kezdeni, akkoi, anikoi ni ninden jeIIl negkapla a sajl aIkaInl. 5zItucIhnz tartnz a!ka!mak (liniIyen ns aIkaIon is Iehel pI. nevnap, laIIags, VaIenlin nap, sll.) 1. 5z!ctsnap 2. HzassgI vfnrdu! 3. Karcsnny 4. Randcv 447 McgfIgyc!hct knmpctcncIk Mcgjc!cns: poIlsg- szeneIyi higienia-Ilzkdes VIsc!kcdsku!tra: elailja az aIapvelo udvaiiassgi szalIyokal. Msok feIe iinyuI negnyiIvnuIsai, a nsik iinli liszleIelen aIapuInak, negfeIeInek a heIyzelie eivenyes viseIkedesi noinknak. 5trcssztr kpcssg: }I viseIje a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy nunkakiInenyekhez klhelo sliessz-heIyzelekel. Trc!cm: Kepes Iegyen a nunkavegzes soin a feIadaloklI add heIyzelek nyugodl kezeIeseie. EszttIkaI rzk: szn es foina viIg KnmmunIkcI - Mcggyzkszsg: CondoIalail, veIenenyel nsok sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. - Hatrnznttsg: IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. - Asszcrtv (nrvnycst knmmunIkcI): Kepes sajl eidekeil kepviseIni gy, hogy figyeIenle veszi nsok eidekel is. - Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg: Tudalosan aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van a veilIis konnunikcijvaI. - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd: Kepes gondoIalail keiek es egynssaI sszefggo nondaloklan, ailikuIIlan, leszedhilk neIkI negfogaInazni. CondoIalai ladsa soin a negfeIeIo kifejezesekel hasznIja, vaIaninl heIyesen aIkaInazza a nyeIvlani es nondalszeikeszlesi szalIyokal. - Lnycgrctr knmmunIkcI: kzIendoje lni, ugyanakkoi nsok sznia eilhelo negfogaInazsia kepes. Eszkzhaszn!at: Mennyiie isneii az eszkzl MnzgsknnrdIncI: Kez-Il kooidinci, finonnozgsok PrccIzIts: Kepesseg a kzeI hillIan nunkavegzesie. Egyb szakmaspccIfIkus knmpctcncIk: nyi, vg, negeili a kapoll infoincil sll. 448 1. cscpcr|cs tisc||cdcs 2. a |crnc| szintcna|a (|rca|iti|4s, prccizi|4s, s|o.) 3. a |crnc| ,c|ad4sa. |z a n4rcn fc |cnqczc, anc|q a|szcnpcn|c|ra ocn|na|c|. |zc|oc| adcdi| csszc az csszpcn|sz4n. Ha a n4rcn fc|cnqczc ta|anc|qi|crc 0 pcn|c| |ap a jc|c||, a||cr a |c|jcsi|ncnq ncn cr|c|c|nc|c. Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve ,KrcatIvIts, msnkka! va! cgyttmkds" KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) A tcrmk sznvnna!a (sszbcnynms) KIv! (10 pnnt) Mcgfc!c! (9-6 pnnt) Fcj!csztcnd (5-3 pnnt) Ncm mcgfc!c! (2-0) Mcgjc!cns KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A kIso negjeIenese leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, Ilzeke, egyel keIIekek sszhanglan IInak adollsgaivaI, szeneIyisegeveI, a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. KIso negjeIenesen csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. Nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. KIso negjeIenese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen poIalIan lenyonsl lesz nsokia. MegvIlozlalhalalIan adollsgai vannak, aneIyek kiilikusak az adoll szakna eselelen. VIsc!kcdsku!tra KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii, es pieczen hasznIja kuIliIl viseIkedes szalIyail. A viseIkedese leIjes neileklen negfeIeI az eIvisoknak, sszhanglan van a fogIaIkozsi szeieppeI. ViseIkedesen kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg. ViseIkedesen nagyoll neileku vIlozlalsokia van szkseg, de nyiloll a vIlozlalsokia. ViseIkedese egyIlaIn nen II sszhanglan a Ieendo fogIaIkozsi szeieppeI. Kifejezellen kuIliIalIan a viseIkedese. 5trcssztr kpcssg, trc!cm KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) }I viseIi, nyugodlan kezeIi a feIadal niall keIelkezo sliesszheIyzelel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan kisell hilkal vel. MegoIdja a feIadalol, de a sliesszheIyzelloI addan nagyoll hilkal vel. Nagyon idegesnek, ingeiIlnek lunik. KiIep a heIyzelloI. KnmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Mcggyzkszsg CondoIalail, veIenenyel nsok Meggyozo a konnunikcija kisell CondoIalail, veIenenyel lapaszlaIal, isneiel, LgyIlaIn nen eiveI. 449 sznia neggyozo ndon, eiednenyes eiveIesseI leszi kzze. hilklI eIlekinlve. lechnikk hinylan nen kepes neggyozoen ladni. Livekel soiakozlal feI, de azok az adoll heIyzellen inadekvlak, iIIelve egyIlaIn nen eiednenyesek. Hatrnznttsg IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. Neha eIofoiduI lizonylaIansg. Cyakian lizonylaIan a feIIepese. IeIIepese leIjes lizonylaIansgol, nlizaIonhinyl lkiz. Asszcrtv (nrvnycst) knmmunIkcI Kepes eidekeil gy eivenyesleni, hogy a nsik eidekeil is figyeIenle veszi. Msok sznia egyeileInuen, eilheloen, ligyiIagosan, Iogikusan fejezi ki nondanivaIjl. Hangja: negfeIeIo neileklen hangos, eilhelo. TailaIon: piecz - negaIapozollsg, sajl igeny kifejezese. LN hasznIal, eizesek diiekl kifejezese jeIIenzi. ViseIkedes: egyeileInu negfigyeIesel - eizesel - szksegIeleil- keiesel kepes ponlosan, egyeileInuen negfogaInazni. Konnunikcis slIusa, viseIkedese neivenyeslo gy, hogy a nsik szenponljail, eidekeil is figyeIenle veszi. A konnunikcija soin neha kisell hilkal vel. (pI. iilkn nen figyeI a nsik eiveIeseie, nen eIeg hangos, eilhelo.) ViseIkedese aIiendeIodo, szulnisszv. Hangja haIk, eIhaI sll. TailaIon: fIsIeges nagyaizkods, szeneIyes szksegIel nen vIIaIsa, IlaInos aIany gyakoii hasznIala, az eizesek indiiekl kifejezese jeIIenzi. Ceszlusok, ninika: kifejezesnozgsok gloIlak, vagy neievek, lekinlelkonlaklus hinyzik. SzeIsosegesen agiesszv/szulnisszv viseIkedesi negnyiIvnuIsok. ViseIkedes: fenyegelo, lnad vagy lIzollan aIiendeIodo, vedekezo. TailaIon: IlaInos aIany gyakoii hasznIala, nagyaizal, eiveIes nincs, lnad, fenyegelo szavak hasznIala, eIoleIelesseg, konpionisszun-keszseg hinya, nsik ok neIkIi neglnlsa, konlioII neIkIi eizeInek. Hang: kialI, izgaloll / lIzollan csndes. Ceszlusok, ninika: lnad, nincs lekinlelkonlaklus, vagy eppen lIzoll vagy neiev. Adckvt mctaknmmunIkcIs kszsg Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Nen veilIis konnunikcija sszhanglan van veilIis konnunikcijvaI. Isneii es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Nagyoll hilkal vel. Nen hileIesek a nelakonnunikcis jeIzesei. Nen ludja negjeIenleni a szeiepnek negfeIeIo nonveilIis jeIzesekel. TeIjesen hileIleIen a nonveilIis konnunikcija, niveI nincs sszhanglan a veilIissaI. TIszta, rthct, hc!ycs bcszd AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (pI. IenyegleIen ieszekel is lI hangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Nen eilhelo konnunikcija. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.) TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). 45O Lnycgrctr knmmunIkcI KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegie lioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. PrccIzIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) HillIanuI, az eIvil ninoseglen, idoie eIvegzi a feIadalol. Nehny kisell hill vel, de negfeIeIo a feIadal ninosege. Nagy es sIyos hilkal vel, de a feIadalol vegiehajlja. A feIadal ninosege neg az eIfogadhal lailonnylan van. Nagyon sIyos hilkal vel. Nen kepes negoIdani a feIadalol. Mcgjcgyzsck: Lgyel eilekeIesi szenponlok: A feIadal eIvegzesenek idolailana Munkalenp RendezelIen, szelszil, figyeInelIen nozgs CyakoiIalIansglI eiedo hilk KInIeges negnyiIvnuIsok a feIadal eIvegzese aIall A feIadalkezdes es lefejezes jeIIegzelessegei Az ulasls es a feIadal feIfogsa Llencia ido (az ulasls lefejezeseloI a nunka negkezdeseig) nIIsg A nunkafolyamat tervszersge 451 VENDEGLT5-IDEGENFORGALOM 5ZAKMAC5OPORT 1. szm fc!adat Tcrmkknsr (vcndg!ts-Idcgcnfnrga!nm) C!: A jeIIlek szvegeilesenek es neniijnak, nagyai es idegen nyeIvu konnunikcijnak, eIeIniszei-aIapanyag feIisneiesenek, nyeisanyagneiesi kepessegenek negfigyeIese. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 3O peic Eszkzk: 1 dl kivIaszloll eleIiecepl (szaladon vIaszlhal) Teinekkosaiak, eleIkeszleshez szkseges eszkzk, neioedeny, neiIeg (lankonyhai kleIezo lechnikai eszkzk, konyhaneiIeg es az eleIieceplhez szkseges nyeisanyagok). A fc!adat !crsa: Lgy eleIieceplel lail a kezelen. IigyeInesen oIvassa eI es jegyezze neg az oIvasollakal, najd adja vissza a ieceplel. Lepjen a Ielakail leinekkosihoz es vIassza ki azokal a nyeisanyagokal, aneIyekie szksege Iesz az eleI eIkeszlesehez. Az aszlaIon laIIhal neiIegen neije ki az eleI eIkeszlesehez szkseges nyeisanyag-nennyisegekel, najd heIyezze a nyeisanyagokal a iecepllen feIhasznIsia keiIo soiiendle. Az aszlaIon laIIhal eszkzk, szeisznok kzI vIassza ki a feIadal vegiehajlshoz szksegesekel. Kzlen nevezze neg idegen nyeIven azon leinekekel neIyeknek, isneii az angoI, vagy nenel nyeIvu negfeIeIojel. Mosl kepzeIje eI, hogy egy eidekIodo vendegnek keII lenulalnia az eIkeszlendo eleIl. Isneilesse ividen a fozes foIyanall es a feIhasznIl eIeIniszeiekel, azok nennyisegel. Mcgjcgqzcs. A oizc||s4gna| c|crc crdcncs c|dcn|cnic, ncgq ncgqan j4r c|, na a jc|c|| ncga|ad a nun|afc|qana|oan (p|.. fcn|cs nun|af4zis| |inagq, tagq fcn|cs csszc|ctc ncn ju| cszcoc.) Tcn4| na|4rczz4| ncg a fc|ada| c|c|| az cr|c|c|c|, ncgq ni|qcn ncnczscgc| adcdna|na|, cs ni|qcn jc||cg scgi|scgc| adna| (na adna| cgq4||a|4n) - p|. na a jc|c|| csa| cgqszcr |4|ja a rcccp|c|, ncn oiz|cs, ncgq a ncnnqiscgc| nindcgqi|c| ncncriz4|ni |udja. Az is |cnc| cgq ncgc|d4s, ncgq ncgncznc|i a rcccp|c| a jc|c||, na ncga|ad, dc a fc|ada| c|cjcn |czc|j|, ncgq az a cc|, ncgq |cnc|c|cg cgqszcr (ninc| |ctcscooszcr) nczzc ncg, ncr| cz is sz4ni| az cr|c|c|cs scr4n. 452 McgfIgyc!hct knmpctcncIk: 5zvcgrtsI s mcmnrIz! kpcssg: Kepes az oIvasoll szveg negeileseie es Iogikus nenoiizIsia. Megeili a kapoll infoincil, visszaadja az oIvasollakal. 5zbc!I knmmunIkcI magyar s Idcgcn nyc!vcn: Kepes sszefggo nondaloklan, eilheloen, lnien leszeIni. Szkincse, kifejezokeszsege negfeIeIo. CondoIalai aIapjn negfogaInazoll nondalaivaI feIkeIli es Iekli nsok eidekIodesel. Isnei idegen nyeIvu kifejezesekel es azok kiejleseie is kepes. 5zmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa: Mennyisegekel ponlosan Ienei. Hatrnznttsg: IeIIepese nagalizlos es negnyeio. 5zakmaspccIfIkus knmpctcncIk: Isneii az eIeIniszei-aIapanyagokal, nyeisanyagokal, szeisznokal, eszkzkel. Iieczen neii a nyeisanyagokal. 453 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Tcrmkknsr KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) 5zvcgrts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalol nIIan, ponlosan vegzi. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalol. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI (az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadal eIvegzesehez. Nen eili a kapoll infoincikal. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. KnmmunIkcI - TIszta, rthct, hc!ycs bcszd KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. (pI. IenyegleIen ieszekel is lI hangsIyoz, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, kisse hadai sll.) Nen eilhelo konnunikcija. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van (iaccsoIs, dadogs sll.) TI gyois (eios hadais), iIIelve lI Iass lenpj a leszed (nonolon). Lnycgrctr knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) KzIendoje, lni, ugyanakkoi nsok sznia is eilhelo negfogaInazsia kepes. Nagyon iilkn eIvesz a ieszIeleklen. Cyakian eIvesz a ieszIeleklen. Nen kepes Ienyegielioen konnunikIni. Igen gyakian eIkaIandozik. KvelhelelIen. 454 Idcgcnnyc!v knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es ludja a negnevezendo eszkzk idegen nyeIvu negfeIeIojel. Kiejlese ponlos, eilhelo. Kepes nondaloklan lenulalni az aszlaIon laIIhal eszkzkel. Isneii es ludja a negnevezendo eszkzk idegen nyeIvu negfeIeIojel. nII nondalaIkolsia nen kepes, de idegen nyeIvu szavakal isnei. Kiejlese ponlos. Kepes egyes eszkzk negnevezeseie, de kiejlese ponlalIan. nII nondalaIkolsia nen kepes. Nen kepes idegen nyeIvu konnunikciia. Hatrnznttsg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. IeIIepese es cseIekedelei nagalizlossgol lkiznek. Neha eIofoiduI lizonylaIansg. Cyakian lizonylaIan a feIIepese. IeIIepese leIjes lizonylaIansgol, nlizaIonhinyl lkiz. Egyb szakmaspccIfIkus knmpctcncIk Nycrsanyagnk mrsnck pnntnssga KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szkseges nyeisanyagokal ponlosan kineii. A nyeisanyagokal kis eIleiesseI, de hasznIhal nennyiseglen neii ki. A nyeisanyagok egy ieszel kepes negneini es negeileni a iecepllen laIIhal neilekegysegekel. Nen kepes eileInezni a iecepllen laIIhal neilekegysegekel es nyeisanyaghnyadol. E!c!mIszcr a!apanyagnkat fc!Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az oIvasoll iecepl aIapjn, a szkseges nyeisanyagokal feIisneii, lenulalja. Az oIvasoll iecepl aIapjn az eIeIniszeiek 8O-l feIisneii, lenulalja. Az oIvasoll iecepl aIapjn az eIeIniszeiek 5O-l feIisneii, lenulalja. Az oIvasoll iecepl aIapjn az eIeIniszeiek 5O-nI kevesellel isnei feI es nulal le. Eszkzkct Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzkel feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk 8O-l feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk 5O-l feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk kzI 5O-nI kevesellel isnei. 455 1. szm mc!!k!ct az 1. fc!adathnz Tcrmkknsr tarta!ma AIna AszaIl sziIva iokkoIi uigonya zadaia Cikiia saIla Cukkni Cukoi Csiig (spiga) konzeiv Lcel LloIaj Ieheiloi fokhagyna IslIl szaIonna Iuszeipapiika Conla HaI fiIe szeIel }egsaIla }eiceneII }oghuil Keksajl 456 KeIviig Kgyuloika Liszl MangaIica seiles zsi Mez iIl lois Iaiadicson IeliezseIyen gykei IeliezseIyen zId Radicchio saIla Sigaiepa Seiles kaiaj Seilescsonl S SzeIeleIl gepsonka vkuun fIilan Teavaj TejfI Tejszn Tojs Tikpaiadicson (lojsgynIcs, padIizsn) Vz Vishagyna ZeIIeigun ZIdpapiika 457 ZsenIenoizsa Etc!rcccpt: akonyi seilesloida AjnIoll anyaghnyad (1Ofoie) IslIl szaIonna O,2O kg Iuszeipapiika O,O3 kg Conla O,5 kg Liszl O,8 kg Liszl O,12 kg MangaIica seiles zsi O,15 kg OIaj O,2 Iilei iIl lois O,O2kg Iaiadicson O,15 kg Seileskaiaj 1,4 kg S O,1 kg TejfI O,2 Iilei Tejszn O,2 Iilei Tojs 3 dl Vz O,4 Iilei Vishagyna O,2 kg ZIdpapiika O,2 kg 458 A seiles loidkal eIokeszljk - szeIeleIjk, foinzzuk, fuszeiezzk, egyik oIdaIl Iiszlle niljuk. LIosljk, - keIIoen nagyneielu foii seipenyolen keves zsil foiislunk es eIoszi a hsok Iiszl neIkIi feIel najd a Iiszles feIeie hiileIen szep viIgoslaina keigel, slnk. A hsokal egy Ilasla lszedjk. A fslIl szaIonnl api 5x5 nn-es kockkia daialoIjuk es az eIosleshez hasznIl zsiiadeklan valosan, negpiiljuk. Hozzadjuk a finonia vgoll vishagynl, es gyakoii keveigeles neIIell vegesie piiljuk. eIelesszk a cikkekie vgoll gonll es Iassan pioIjuk, ha a Ieve eIpioIgoll, neghinljk fuszeipapiikvaI, hozzadjuk a kockkia vgoll paiadicsonol es a zIdpapiikl, eIkeveijk najd a loidkia nljk. Annyi csonlIeveI vagy vzzeI feInljk, hogy a loidkal eIIepje - ksloIjuk, szkseg szeiinl zesljk. IedoveI Iefedve Iassan keszie pioIjuk. Lgy fazeklan ss vizel foiiaIunk. sszeIIljuk a gaIuskaleszll. A lojsokal keveiolIla egyenkenl ljk feI, vizel es sl adunk hozz. Hozzadjuk az lszilIl Iiszlel. A gaIuskaleszll fakanIIaI sszekeveijk. A leszll nen keII leIjesen sinia - egynenuie - kidoIgozni. A leszll vizezell gaIuskaszaggalvaI a foii vzle szaggaljuk. A keszie foll gaIuskl Ieszuijk, IelIljk, Iecsepegleljk. Lgy negfeIeIo edenylen oIajjaI sszekeveijk, eselIeg szzuk, lIaIsig neIegen lailjuk. Tnyeiokal, iIIelve a lIakal eIoneIegljk. A puhia pioIdoll loidkal kieneIjk, lejsznes - lejfIs halaissaI suiljk a pioIIevel, ha szkseges svaI zesljk. VisszaheIyezzk a loidkal, sszefoiiaIjuk. A loidkal zIesesen az eIoneIeglell lIia lIaIjuk, kneIelesen negnlzzk a jzu nilssaI, dszljk seIynesse keveil lejfIIeI, fuszeipapiikvaI. KIn nilsos cseszelen lakonyi nilsl adunk hozz. Kieles lIla foii gaIuskl knIunk neIIe. AzonnaI feIszoIgIjuk. } elvgyal kvnunk! 459 2. szm fc!adat Mcn C!: A jeIIlek szvegeilesenek, kiealivilsnak, sznoIsi, lecsIesi kepessegenek negfigyeIese. Ltszm: egyeni feIadalnegoIds Idtartam: 3O peic Eszkzk: Teinekkosaiak, A/4-es papi, ieszkz A fc!adat !crsa: 1. Men sszeIIlsa - Ijn Ie a padla. - A kosilan Ievo nyeisanyagoklI nineI lll fajla eIeIniszei feIhasznIsvaI keszlsen 3 fogsos nnepi vacsoia javasIalol jIius O8-n 5. evi eiellsegi laIIkozjl nnepIo Inyginnziun lanuIinak. Iija Ie a nenl. Az eleIek eIkeszlesehez, ha szksege voIna neg lll nyeisanyagia, ija hozz a Iislhoz. - Mulassa le a nensoil. IndokoIja dnlesel. 2. SznoIsos feIadalok A kvelkezoklen sznoIsos feIadalokal kap. (Mcgjcgqczcs. A fc|ada| c|cjcn sz|scgcs ncgna|4rczni, ncgq a sz4ni|4sc|ncz naszn4|na|/ncn naszn4|na| scgcdcsz|cz| a jc|c||. |rdcncs ncgncrni a fc|ada| c|tcgzcscnc| idc|ar|an4| is. Ha a rcndc||czcsrc 4||c idc| fc||n|c|j|, a||cr infcrn4cic |cnc| a fc|ada| c|tcgzcscnc| idc|ar|ana is.) 2.1 A hIgyek fejenkenl 15Og csiikeneIIel fogyaszlanak, ha hsz adagol iendeInek, hny kg csiikeneIIie Iesz szksege az eIkeszleshez` Mcgc|d4s. 1adag = 150g 20 adag= 20x150=3000g = 3|g 46O 2.2 A hIgyek szeielik a peliezseIynes vajas luigonyl, a kiel eIkeszlesehez adagonkenl 18dkg liszlloll (neghnozoll) luigonyia van szksege. A liszlls (hnozs) soin a luigonyahej eIdolslI addan 1O sIyveszleseggeI keII sznoInia. Hny kg luigonyia van szksege 2O adag eIkeszlesehez` Mcgc|d4s. Sz|scgcs ncnnqiscg= 100 Su|qtcsz|cscg = 10 Haszncs ncnnqiscg = 90 = 18d|g 1 adag 100= (18d|g/90)x100=18/9x10=20d|g 20 adag = 20x20d|g = 400d|g = 4|g ourgcnq4ra tan sz|scg 2.3 Mil gondoI hny giann vajal ad sszesen, ha 4 gyufsdoloz nagysg vajdaialol oIvaszl a foll luigonyia` Mcgc|d4s. 4 cgqn4snc||c, i||c|tc cgqn4sra ra|c|| gquf4sdcocz |crfcga|a (nagqs4ga) ncgcgqczi| cgq 10 d|g-cs |cataj nagqs4g4ta|. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: KrcatIvIts: kepes adoll nyeisanyagok feIhasznIsvaI, negiendeIoi igenyek szeiinli eleIsoi sszeIIlsia rsbc!I knmmunIkcI - 5zvcgrtsI kpcssg: Kepes az oIvasoll szveg negeileseie es a feIadal nII negoIdsia. TIsztn, rthctcn bcsz! (a mcnsnr bcmutatsn!): Szkincse vIlozalos, kiejlese heIyes. A szveg eIoadsa soin negfeIeIo hangsznl, hangeiol es hangsIyl hasznI. Melakonnunikcija figyeIenfeIkeIlo. 461 MrtanI, szmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa - 5zmn!sI kszsg: SzzaIekol sznl Tnegel, nyeisanyagol, neilani aIakzalol lecsI Meilekegysegel vIl LngIkus gnndn!knds: IeIisneii es aIkaInazza a Iogikai sszefggesekel 462 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Mcn KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) 5zvcgrts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalol nIIan, ponlosan vegzi. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadalol. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI (az infoinci negeilesel eIIenoizo feIadal eIvegzesehez. Nen eili a kapoll infoincikal. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. KrcatIvIts KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IzviIglan es nyeisanyag- feIhasznIslan jszeiu es hainonikus, zIeles eleIsoil IIl ssze. A nyeisanyagoklI isneil iecepllikal aIkaInazva, a negiendeIoi igenyek szeiinli eleIsoil IIl ssze, apill lechnoIgiai, eleIsoi sszeIIlsi hilkkaI. A negiendeIoi igenyek vagy a ceIcsopoil vagy a leinekkosi vIaszlekl figyeInen kvI hagyva IIlja ssze az eleIsoil. MegIevo eleIisneiel ludsia, egyeni lapaszlaIalaiia hagyalkozik. Nen kepes a feIadal negoIdsia. TIsztn, rthctcn bcsz! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan leszeI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel. (II. IenyegleIen doIgokia nagy hangsIyl feklel, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, hadai, kisell leszedhilvaI iendeIkezik) eszede nen eilhelo. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van. TI gyois, vagy lI Iass a leszedlenpja. MrtanI, szmtanI Ismcrctck a!ka!mazsa 5zza!knt szmt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szzaIek-sznlsl hillIanuI leIjesli. A szzaIek-sznls eIvel isneii, kevesel hilzik, eIsosoilan figyeInelIenseg niall. A feIadalok kl. feIeneI leves eiednenyie jul, eIneIeli isneielei lizonylaIanok. SeglseggeI kepes javlani a leIjeslnenyl. A szzaIek-sznls eIvel nen eili, nen kepes aIkaInazni. Seglseg halsia sen javuI a leIjeslnenye. 463 Tmcgct, nycrsanyagnt bccs! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) ecsIesi eiednenye ponlossgol, j ainyeizekel nulal, az eiedneny ponlos, vagy a lenyIeges eilek kzeIelen van A lecsIesi eiedneny csak kis neileklen lei eI a lenyIeges eiednenyloI. A lecsIesi eiedneny (+,-) 1OO eIleiesl nulal A lecsIesi eiedneny nen eilekeIhelo. Mrtkcgysgct v!t KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadallan szeiepIo neilekegysegek lvIlssaI kapoll eiednenyei ponlosak. Az lvIls soin apill hilkal vel. SeglseggeI kepes a feIadal negoIdsia. SeglseggeI sen kepes a feIadalol negoIdani. LngIkus gnndn!knds KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, a nunkafeIadalol ponlosan leivezi neg. A konpIex infoincik kzI kepes a Ienyeg kieneIeseie. IeIisneii a Iogikai sszefggesekel, kisell hilkal vel a feIadal negoIdsnI. IeIisneii az sszefggesekel, de nagy hilkal vel a feIadal negoIdsnI. Nen kepes a feIadal negoIdsia. 464 3. szm fc!adat Tcrvczs C!: A jeIIlek kiealivilsnak, eszlelikai eizekenek, kezgyessegenek, egyllnukdo keszsegenek negfigyeIese. LIeIniszei anyagok feIisneiese es azok feIhasznIsnak kepessege. Ltszm: 3-5 fos csopoilok Idtartam: 3O peic Eszkzk: Teinekkosi, lnyeil szinloIizI papi, sznes ceiuzk, fiIcloIIak Tankonyhai feIszeieIesek, eszkzk A fc!adat !crsa: A es veizi kzlli kInlseg a 2. ponllan van. Az A veizinI az eleIl leivezik neg kzsen, a veizi eselen a lnyeion vaI eIheIyezesl is. A vcrzI: 1. AIaklsanak 3-5 fos csopoilokal. 2. Az adoll leinekkosilI kzscn tcrvczzcnck mcg cgy knnycn c!kszthct, gynrs, cgyszcr tc!t. 3. RajzoIjk Ie cgynI!cg, a kapoll lnyeil szinloIizI Iapia vzIalszeiuen, hogy leivezell eleIk hogy fog kinezni, hogyan heIyezik eI a lnyeion. A iajzia ijk i az adoll eleI nevel. 4. Lzl kveloen nulassk neg egynsnak eIkepzeIeseikel es hozzanak kzs dnlesl, hogy kinek az lIelel fogadjk eI. Csopoillan leszeIjek neg, hogy hogyan heIyezik eI az eleIekel a lnyeion. Haliozzk neg kzsen a dnlesi szenponlokal (eszlelika, piaklikun sll.), aneIyekel najd lenulalnak a "zsuiinek" is. 5. Haliozzk neg a nunkafoIyanalol. Az eIvegzendo feIadalokal osszk eI egyns kzl a nunkafoIyanalok soiiendjelen. 6. Lgyeni feIadal, hogy a sajl feIadall nindenki ponlosan ija Ie es jegyezze neg. Rgzlse azl is, hogy niIyen konyhai eszkzkel hasznI feI a feIadal eIvegzesehez. 7. IiezenlIjk a csopoilnunka eiednenyel a zsuiinek. (Tnyei lenulalsa, az eleI eIheIyezesenek indokIsa, a nunka foIyanala, eIvegzendo feIadalok, szeiepek lenulalsa kIn-kIn). Ionlos, hogy a piezenlci soin nindenki negnyiIvnuIjon. A iendeIkezesie II ido: 15 peic. 465 B vcrzI: 1. AIaklsanak 3-5 fos csopoilokal. 2. Az adoll leinekkosilI leivezzenek neg egy knnyen eIkeszlhelo, gyois, egyszeiu eleIl. Tcrvczzk mcg kzscn, de egyeIoie rajzn!s n!k!, hogy hogyan heIyeznek eI a lnyeion az eleIekel. 3. LgyeniIeg iajzoIjk Ie a kapoll lnyeil szinloIizI Iapia vzIalszeiuen, hogy leivezell eleIk hogy fog kinezni, hogyan heIyezik eI a lnyeion. A iajzia ijk i az adoll eleI nevel. 4. Lgyezlessek csopoillan a iajzok aIapjn az eIkepzeIesekel. Mi az anilen hasonIan gondoIkozlak es nilen leilek eI eIkepzeIeseik a iajzok aIapjn. Lzl kveloen nulassk neg egynsnak eIkepzeIeseikel es hozzanak kzs dnlesl, hogy kinek az lIelel fogadjk eI. Csopoillan leszeIjek neg, hogy hogyan heIyezik eI az eleIekel a lnyeion. Haliozzk neg kzsen a dnlesi szenponlokal (eszlelika, piaklikun sll.), aneIyekel najd lenulalnak a "zsuiinek" is. 5. Az eIvegzendo feIadalokal osszk eI egyns kzl a nunkafoIyanalok soiiendjelen. 6. Lgyeni feIadal, hogy a sajl feIadalail es a feIadal vegzesehez szkseges konyhai eszkzkel ponlosan ija Ie. 7. IiezenlIjk a csopoilnunka eiednenyel a zsuiinek. (Tnyei lenulalsa, az eleI eIheIyezesenek indokIsa, a nunka foIyanala, eIvegzendo feIadalok, szeiepek lenulalsa kIn-kIn). Ionlos, hogy a piezenlci soin nindenki negnyiIvnuIjon. A lenulalsia iendeIkezesie II ido: 15 peic. 466 McgfIgyc!hct knmpctcncIk: 5zbc!I knmmunIkcI McgrtI msnk knmmunIkcIjt: Kepes csopoillan doIgozni, negeili a nsik kzIesel. Mcgfnga!mazza v!aszt, v!cmnyt tapaszta!ataIt: Kepes a nsik feI kzIeseie ieagIni, veIenenyel negfogaInazni es eivekkeI aIlnaszlani. rsbc!I knmmunIkcI Egyszcr, szvcgcs vz!atnt kszt: Kepes a csopoil Ieini a leivezell eleI eIkeszlesehez szkseges nyeisanyagokal es azok eIkeszlesehez szkseges nunkafoIyanalokal. Rajzn!s, rajzrtc!mczs, cszkzhaszn!at Egyszcr rajzvz!atnt kszt: VzIalosan, de negfeIeIoen szenIeIlelve, eszlelikusan iajzoIja Ie az eIkeszlendo lIaIsi ndol. 5zakmaI knmpctcncIk: LIeIniszei-aIapanyagokal, szeisznokal, eszkzkel isnei, sznekel, zekel negkInlzlel. 467 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Tcrvczs KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) 5zbc!I knmmunIkcI McgrtI msnk knmmunIkcIjt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoincil, nsok kzIesenek negeilesel, azokal a feIadalokal, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI hillIanuI vegzi. Megeili nsok kzIesel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalol. Nagyoll hilkal vel. Nen eili neg a kapoll infoincil. 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. Egyttmkds a csnpnrtban KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinylja az egyllnukdesl. Aklvan odafigyeI nsokia. Megkeii a llli csopoillagol is az aklv figyeIenie. Iozilv lailaIn, konsliuklv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nen kiilizIja duivn a nsikal. Nyiloll nsok feIe. A nunka soin konpionisszunkesz. Aklvan odafigyeI nsokia. Nyiloll csopoillisai feIe. Aklvan egyllnukdik, de gyakian kisell-nagyoll hilkal vel. LIofoiduI, hogy nen figyeI oda csopoillisaiia. Nen veszi figyeIenle a nsoklI kapoll infoincil. Nen jeIez vissza nsoknak, vagy nen negfeIeIo ndon adja a visszajeIzesl. Nen figyeIhelo neg nIa egyllnukdokeszseg. TeIjesen nIIan doIgozik, nen vesz ieszl a csopoilnunklan. Nen figyeI oda csopoillisaiia. Duivn, lnl hangnenlen kzIi veIenenyel. SlIusa IekezeIo. 468 Mcgfnga!mazza v!aszt, v!cmnyt tapaszta!ataIt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A jeIIl a konnunikcis ceIokal negfeIeIoen vaIslolla neg. Megeilelle lisai konnunikcijl, de voIl nII veIenenye es azl szalalosan kepes voIl negfogaInazni. A jeIIl kepes voIl lisaivaI negfeIeIo konnunikciia, de sajl veIenenye, lIele keves voIl. A jeIIl lisaivaI lileno konnunikcija soin nen fogaInazoll neg nII veIenenyl, lapaszlaIalol. A jeIIl a feIadal vegiehajlsa soin leIjesen passzv voIl. rsbc!I knmmunIkcI Egyszcr, szvcgcs vz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Kepes szveges vzIallan, lnien, pieczen igzleni feIadalail. Kisell hilkkaI kepes feIadall igzleni. Nagyoll hilkal is vel. Tll IenyegleIen eIenel is igzl a vzIallan. Tll seglsegel igenyeI a feIadal eIvegzesehez. Nen kepes kieneIni es vzIallan igzleni feIadalail. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalol. Rajzn!s, rajzrtc!mczs, cszkzhaszn!at Egyszcr rajzvz!atnt kszt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A vzIal eszlelikai sznvonaIa es infoincilailaIna is nagas szinlu. Magalizlos eszkzhasznIal jeIIenzi. A vzIal az lizoIl lena Ienyegi eIeneil lailaInazza, nehny kisell hinyossg, vagy lIzoll ieszIelezes figyeIhelo neg. Az eszkzhasznIal szinlje j, az eszlelikai szinl negfeIeIo. A vzIal nen ad vaIs kepel az lizoIl lena eIeneiioI. LszlelikaiIag laszl. Az eszkzhasznIal lizonylaIan. A Ienyeg kieneIeseie vaI kepleIenseg jeIIenzi a leIjeslnenyl. InfoincilailaIna es eszkzhasznIala nen feIeI neg az eIvilnak. 5zakmaI knmpctcncIk E!c!mIszcr- a!apanyagnkat fc!Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Minden eIeIniszei aIapanyagol ponlosan feIisnei. Minden eizekszeivi nodaIilslan (szneioI, szagiI, zeioI, foinjiI, lapinlsiI) ponlosan IIaplja neg az aIapanyagokal. Kisell hilkal vel. Nagyoll nehezsegi fokozal feIadalnI (speciIis aIapanyag, nagyoll hasonIsg, nehezell feIisneiheloseg eselen) leveszl, hilzik, kihagy. Kisell seglsegel igenyeI. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel. Tll seglsegel igenyeI. Ionlos aIapanyagokal egyIlaIn nen isnei feI es/vagy seglseggeI sen lud negkInlzlelni egynslI. 469 Eszkzkct Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzkel feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk 8O-l feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk 5O-l feIisneii, negnevezi, hasznIalukkaI liszllan van. A iecepl eIkeszlesehez szkseges eszkzk kzI 5O-nI kevesellel isnei. 47O 4. szm fc!adat Fzs csnpnrtban C!: A jeIIlek csopoillan vaI nunkavegzesenek negfigyeIese. A feIadal vegiehajlsa soin negfigyeIhelo az eIozoIeg kioszloll feIadalok vegiehajlsnak ponlossga, az egyns kzli konnunikci slIusa, jeIIege, halekonysga, a jeIIlek liszlasgnak, poIlsgnak eilekeIese a nunkavegzes negkezdesekoi, nunkakinyezelk iendlen- es liszlnlailsnak kepessege. MegfigyeIhelo a feIadal vegiehajlsa kzleni nozgsuk, eIeIniszei isneielk, nagalizlos eszkzisneielk es ezek hasznIalnak kepessege. Ltszm: csopoilos feIadalnegoIds, az eIozo feIadallan szeiepIo 3-5 fos csopoilok Idtartam: LleIkeszles 3O peic, kieilekeIes, veIenenyaIkols 15 peic Eszkzk: 1. Az eIozo feIadallan csopoilosan negleivezell eleI eIkeszlese a Ieil iesz- nunkafoIyanalok aIapjn. 2. Az eIozoIeg negleivezell, IeiajzoIl lIaIsi segedIel. 3. Teinekkosaiak, eleIkeszleshez szkseges eszkzk, neioedeny, neiIeg (lankonyhai kleIezo lechnikai eszkzk, konyhaneiIeg es az eleIieceplhez szkseges nyeisanyagok) A fc!adat !crsa: A csopoil lagjai a nunkavegzeshez szkseges iuhlan jeIenjenek neg a lankonyhlan. Az eIozo feIadallan a csopoil negleivezell es IeiajzoIl egy knnyen eIkeszlhelo gyois eleIl, neIynek nunkafoIyanalail a csopoil lagjai egyns kzll feIoszlollk. A feIjegyzell iesz- nunkafoIyanalok vegiehajlsa kvelkezik. Minden csopoillag vegezze eI a i oszloll nunkafoIyanalol, najd ennek vegeiednenyekenl eszlelikusan lIaIjk az zIeles eleIl a vendeg ieszeie. Miuln eIkeszIlek az eleIIeI, kzsen eilekeIjek a csopoilnunkl. Lchctsgcs rtkc!sI szcmpnntnk: Ha nk Iennenek a vendeg heIyelen, niIyen eInennyeI lvoznnak az elleienloI` MiIyennek Illa a csapalnunkl` SikeiIl-e az eIozeles negleszeIeshez lailani nagukal a kioszloll feIadaloknI` 471 Mennyiie eIegedellek az egyeni es a csopoilos leIjeslnenykkeI` (nindenki kIn-kIn nondja eI) Mi az anin vIlozlalna IegkzeIell az egyeni/csopoilnunka soin` IogaInazza neg eplo jeIIegu javasIalail nsok feIe. A negfogaInazs szalIya: Lgyes szn eIso szeneIylen lilenjen. McgfIgyc!hct knmpctcncIk: 5zbc!I (Intcraktv) knmmunIkcI: Kepes sszefggo nondaloklan, eilheloen, lnien leszeIni. Szkincse, kifejezokeszsege negfeIeIo. CondoIalai aIapjn negfogaInazoll nondalaivaI feIkeIli es Iekli nsok eidekIodesel. CsopoillisaivaI lileno konnunikci slIuslI negfigyeIhelok egyes slIus- es szeneIyisegjegyek. McgrtI msnk knmmunIkcIjt Egyttmkds a csnpnrtban: a feIadal vegiehajlsa kzlen negfigyeIhelo a jeIIl egyllnukdo keszsege, neIy a lanuIsi foIyanal eIengedhelelIen kveleInenye, a szakna aIapkveleInenye. A lanuI- es vegzell szakcs egyainl csopoillan doIgozik, a keszseg negIele neIkI a szakna nen gyakoioIhal. Mcgjc!cns (liszlasg, poIlsg, negfeIeIo nunkaiuhzal) Munkakrnyczct rcndbcn s tIsztn tartsa 5zakmaspccIfIkus knmpctcncIk: eIeIniszei-aIapanyagokal, szeisznokal, eszkzkel isnei, nyeisanyagokal nei, vg, daialoI. 472 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: Fzs csnpnrtban KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) 5zbc!I knmmunIkcI KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan konnunikI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel konnunikcija soin. Konnunikcija nen eilhelo. McgrtI msnk knmmunIkcIjt KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Az infoincil, nsok kzIesenek negeilesel, azokal a feIadalokal, aneIyek eIvegzeseie az infoinci iinyuI hillIanuI vegzi. Megeili nsok kzIesel. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalol Nagyoll hilkal vel. Nen eili a kapoll infoincil Egyttmkds a csnpnrtban KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Iinylja az egyllnukdesl. Aklvan odafigyeI nsokia. Megkeii a llli csopoillagol is az aklv figyeIenie. Iozilv lailaIn, konsliuklv visszajeIzesekel ad nsoknak. Nen kiilizIja duivn a nsikal. Nyiloll nsok feIe. A nunka soin konpionisszunkesz Aklvan odafigyeI nsokia. Nyiloll csopoillisai feIe. Aklvan egyllnukdik, de gyakian kisell-nagyoll hilkal vel. LIofoiduI, hogy nen figyeI oda csopoillisaiia. Nen veszi figyeIenle a nsoklI kapoll infoincil. Nen jeIez vissza nsoknak, vagy nen negfeIeIo ndon adja a visszajeIzesl. Nen figyeIhelo neg nIa egyllnukdo keszseg. TeIjesen nIIan doIgozik, nen vesz ieszl a csopoilnunklan. Nen figyeI oda csopoillisaiia. Duivn, lnl hangnenlen kzIi veIenenyel. SlIusa IekezeIo. 473 Mcgjc!cns (tIsztasg, pn!tsg, mcgfc!c! munkaruhzat) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Ruhzala leIjes neileklen az eIvisoknak negfeIeIo. Tiszla, poIl. Ruhzaln csak kisell neileku vIlozlalsokia van szkseg, a nunkakinyezelnek negfeIeIo. poIl, liszla. Ruhzaln es poIlsgn kisell vIlozlals szkseges, de nyiloll es kesz a vIlozsia. poIalIan, hanyag negjeIenesu. Munkakrnyczct rcndbcn- s tIsztntartsa KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es aIkaInazza a konyhlan lelailand szalIyokal, eIvisokal. Kinyezelel es a nunkavegzeshez szkseges eszkzeil ludalosan lailja iendlen. Iieczen vegzi feIadalail. Rendlen lailja kinyezelel, kisell hilkal azonlan vel. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel. Cyakian nen lailja le a szalIyokal. LgyIlaIn nen, vagy csak eIhanyagoIhal neileklen figyeIhelo neg a kinyezel, a nunkavegzeshez szkseges eszkzk ludalos kezeIese. A szalIyokal nen lailja le. 5zakmaI knmpctcncIk E!c!mIszcr- a!apanyagnkat fc!Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Minden eIeIniszei aIapanyagol ponlosan feIisnei. Minden eizekszeivi nodaIilslan (szneioI, szagiI, zeioI, foinjiI, lapinlsiI) ponlosan IIaplja neg az aIapanyagokal. Kisell hilkal vel. Nagyoll nehezsegi fokozal feIadalnI (speciIis aIapanyag, nagyoll hasonIsg, nehezell feIisneiheloseg eselen) leveszl, hilzik, kihagy. Kisell seglsegel igenyeI. TllfeIe es nagyoll neileku hill vel. Tll seglsegel igenyeI. Ionlos aIapanyagokal egyIlaIn nen isnei feI es/vagy seglseggeI sen lud negkInlzlelni egynslI. Eszkzkct Ismcr KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A iesz-nunkafoIyanal eIkeszlesehez szkseges eszkzkel feIisneii, nagalizlosan hasznIja. A feIadal eIkeszlesehez szkseges eszkzkel feIisneii, hasznIja. A feIadal eIkeszlesehez szkseges eszkzkel feIisneii, hasznIalukkoi azonlan keznozgsa lizonylaIan. A feIadal eIkeszlesehez szkseges eszkzkel nen isneii, nen ludja hasznIni 474 Nycrsanyagnk mrsnck pnntnssga KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A szkseges nyeisanyagokal ponlosan kineii. A nyeisanyagokal kis eIleiesseI, de hasznIhal nennyiseglen neii ki. A nyeisanyagok egy ieszel kepes negneini es negeileni a iecepllen laIIhal neilekegysegekel. Nen kepes eileInezni a iecepllen laIIhal neilekegysegekel es nyeisanyaghnyadol. Mcgjcgyzsck: 475 5. szm fc!adat PIrnska, Farkas s a Nagymama C!: A jeIIl szvegeilesenek, fogaInazsi keszsegenek, veilIis es nonveilIis konnunikcis adollsgainak, haliozollsgnak, konfIiklusnegoId kepessegenek a negfigyeIese. Ltszm: Lgyeni gyakoiIal Idtartam: 1. feIadaliesz vegiehajlsia feIkeszIesi ido kl. 45 peic 2. feIadaliesz kl.1O peic 3. szilucis feIadalia adoll vIaszok kl. 2-3 peic Eszkzk: Lgy nagyaioiszgi, kzisneil luiiszlikai iegi Ieisa (vIaszlhal) A/4-es Iap, ieszkzk A fc!adat !crsa: 1. A feIadal kiInenyeinek lenulalsa: KepzeIje eI, hogy n ni idegenvezelo. Lgy iendkvI heleiogen csopoilol keII a hoInapi nap foIyann vezelnie. A csnpnrt tagjaI: PIrnska: InleIIigens, jIsziluIl vendeg. LidekIodo, nyiloll ninden j infoinci iinl. Nagymama: Kisse fiadekony, nyugdjas vendeg. Teineszele aIapveloen nyugodl, de eIofoiduI, hogy klzkdik. 476 Farkas: Lxlien, ,luIiluiisla lpus vendeg. IigyeInel foIylon Ie keII klni, neil hajIanos az agiesszv viseIkedesie. 2. A jeIIl az aszlaIon Ievo luiiszlikai IeisoklI vIaszl egyel. IeIadala, hogy a ieszIeles szaknai szvegloI keszlsen egy sajl eInenyekkeI ,fuszeiezell vzIalol, neIy aIapjn lenulalja ulasainak a ljegysegel. eszeIjen a ljegysegie jeIIenzo szoksokiI, kuIliiI, hagyonnyokiI is. IigyeInie keII aiia, hogy heleiogen csopoillagjainak figyeInel feI ludja keIleni es figyeInkel nindvegig kepes Iegyen Ieklni. (LgyeniIeg eIvegzi a feIadalol, neIyie 45 peic feIkeszIesi idol kap) 3. A luiiszlikai iegi lenulalsa Az eIkeszIl vzIal aIapjn ,idegenvezelokenl eIoadja a luiiszlikai iegi lenulalsl es isneileli a ceIcsopoilnak negfeIeIo napi piogianol. (1O peic) 4. Sziluci negoIdsa A kiinduIs a leivezellek szeiinl zajIik. n nagyon eidekes es izgaInas piogianol IIloll ssze ulasainak. IaikasunklI azonlan eioleIjesen eIolinek az szlnk, csoig nyIIaI kzeIl Iiioska feIe. A iendkvIi konfIiklus- es veszeIyheIyzelel hogyan kezeIne` Mcgjcgqzcs. na |coo cr|c|c|c is tan, a||cr c| ncgjc|cni|nc|i| a fc|ada| cgcszc scr4n a n4rcnfc|c szcnc|qiscgc|, cs a jc||cn|nc| ncgfc|c|c |crdcsc|c| |cnc|nc| fc|, s|o. (nqi|t4n cz ocnqc|i|ja a fc|ada|c|, ncr| a ncgfigqc|c|nc| cgqu||a| szcrcpc| is |c|| j4|szani). A fc|ada|c| |ct4ooi |cnf|i||usnc|qzc|c||c| is |cnc| szincsi|cni. - Nagqnana (|u| nangcs, |u| na||, nidcg tan, nc|cg tan, ncn cr|cn anirc| ocszc|, f4rasz|c u|i|crt, nc|qc||c in|4oo ncnjn| n4sncta......) - Pircs|a (|u| sc|a| |crdcz, igq gqa|ran fc|ocsza|i|ja a ncndanita|cj4|, c|cs|cdi| - O cz| jcooan |udja, ncr| |cr4ooan n4r j4r| c||, c|tasc|| rc|a, cda ncn crdcncs ncnni s|o.) - |ar|as (sc| Tc cs|coa, Tc-zcnc|c|, o4n|c, scr|c gcndc|a|c| |cztc|i|. 'M4r ncgoccs4sscn crrc fizc|n| |i cnnqi pcnz|?' 'On n4r |udna|n4 az|, ncgq cda ncn |ud fc|ncnni a ousz, az ncn fcg oc|cfcrni az idcoc...' 'Kcnc|qan gcndc|ja cz|? Minc| ncz nin|c|, nad4rna|? s|o.) 477 McgfIgyc!hct knmpctcncIk: VIsszaadja az n!vasnttakat (szban, rsban): Kepes a kapoll szveg negeileseie, annak feIdoIgozsia, vzIalla vaI lnileseie es annak eIvezeles eIoadsia. TIsztn, rthctcn bcsz!: Szkincse vIlozalos, kiejlese heIyes. A szveg eIoadsa soin negfeIeIo hangsznl, hangeiol es hangsIyl hasznI. Melakonnunikcija figyeIenfeIkeIlo. Hatrnzntt: IeIIepese nagalizlossgol, nlizaInal sugioz. LizeIniIeg slaliI, kiegyensIyozoll. Ruga!mas: A kInlzo heIyzelekel, szeneIyiseglpusokal iugaInasan kezeIi. VIsc!kcdsku!tra: Msok feIe iinyuI viseIkedese udvaiias, liszllan van es aIkaInazza az aIapvelo iIIenszalIyokal. 5trcssztr kpcssg: }I viseIi a nunkja soin keIelkezo, feIadalhoz vagy nunkakiInenyekhez klhelo sliessz-heIyzelekel. Knnf!Iktusmcgn!d kpcssg: IeIadalai soin keIelkezo konfIiklusok negoIdsia kepes konsliuklvan feIIepni. Kpcs !!nI a gyaknr!at vgIg: A gyakoiIal vegiehajlsa kzlen kepes egyenes lesllailsia, neIy haliozollsgl es nagalizlossgl hivaloll az ulasok feIe kzvelleni. 478 Ertkc! !ap A mcgfIgyc! ncvc Dtum A jc!!t ncvc 5zakmacsnpnrt/szakma A feIadal neve: PIrnska, Farkas s a Nagymama KnmpctcncIa KnmpctcncIa szIntck (MegfigyeIhelo viseIkedesi jegyek+ponleilekek) VIsszaadja az n!vasnttakat (szban, rsban) KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) TailaIon, szvegaIkols: A jeIIl a konnunikcis ceIokal negfeIeIoen vaIslolla neg. A szveg negeilesel kveloen nIIan, pieczen negoIdja a feIadalol, visszaadja az oIvasollakal szlan, islan. IoinaiIag lagoIja a szvegel. Szkincs: a szvegel a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo vIlozalos szkincs jeIIenzi. NyeIvlan: VIlozalos nyeIvlani sliuklikal hasznI, vaIaninl nondalszeikeszlese is vIlozalos. Ioinai jegyek, hangnen: TeIjesen negfeIeIo a heIyzelnek, a szilucinak. TailaIon, szvegaIkols: a jeIIl a konnunikcis ceIokal nagyieszl negfeIeIoen vaIslolla neg. Kisell hilkkaI, keves seglseggeI negoIdja a feIadalokal. Megeilelle a szvegel es lllnyiie sikeiI is ladnia az infoincikal. Szkincs: A szvegel nagyieszl a lennak es a kzIesi szndeknak negfeIeIo szkincs jeIIenzi. A jeIIl liekszik a vIlozalos szhasznIalia. A szhasznIal nehny heIyen nen negfeIeIo, ez azonlan aIig nehezli a negeilesl. NyeIvlan: liekszik a vIlozalos nyeIvlani sliuklik hasznIalia es a vIlozalos nondalszeikeszlesie. TailaIon, szvegaIkols: a konnunikcis ceIokal ieszlen vaIslolla neg. Nagyoll hilkal vel. Tll seglsegel igenyeI a feIadalok eIvegzesehez. A szvegel csak kis neileklen eilelle neg, vagy csak kis neileklen ludja visszaadni. Szkincs: a visszaadoll szveg szkincs egyszeiu. Sok a szisnelIes. A szhasznIal lllszi nen negfeIeIo. A hilk nehny heIyen nehezlik a negeilesl. NyeIvlan: Lgyszeiu nyeIvlani sliuklikal hasznI es /vagy nondalszeikeszlese nen keIIoen vIlozalos. TailaIon, szvegaIkols: aIapvelo konnunikcis ceIjl nen eii eI. Nen ludja nIIan negoIdani a feIadalokal. Nen eilelle neg a szvegel, vagy egyIlaIn nen ludja visszaadni. Szkincs: a szveglen feIhasznIl szkincs szegenyes. A nen negfeIeIo szhasznIal lll heIyen jeIenlosen nehezli es/vagy akadIyozza a negeilesl. NyeIvlan: a nondanivaI a szinlnek nen negfeIeIo, lIsgosan egyszeiu, nyeIvlani sliuklik es igenyleIen nondalszeikeszles jeIIenzi. Ioinai jegyek, hangnen: egyIlaIn nen feIeI neg az eIvisoknak, heIyzelnek, szilucinak. 479 TIsztn, rthctcn bcsz! KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) AilikuIIlan, eilheloen, leszedhilk neIkI, negfeIeIo hangeioveI es hangsIyozssaI, hangIejlesseI, sznelekkeI, negfeIeIo lenplan leszeI. eszede leIjesen eilhelo. Kisell leszedlechnikai hilkal vel. eszede eilhelo, de lllfeIe es nagyoll neileku hill vel. (II. IenyegleIen doIgokia nagy hangsIyl feklel, nen negfeIeIo a hangeio, a sznelek hasznIala, hadai, kisell leszedhilvaI iendeIkezik) eszede nen eilhelo. Igen sok es sIyos leszedlechnikai hilja van. TI gyois, vagy lI Iass a leszedlenpja. Tudatnsan a!ka!mazza a mctaknmmunIkcIs cszkzkct KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Isneii es ludalosan, hileIesen aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. A feIadalol ezIlaI eidekesse, eIvezhelove leszi. Isneii, es kisell hilkkaI aIkaInazza a nelakonnunikcis eszkzkel. A feIadal vegiehajlsa kzlen kisse slalikus. A feIadalol passzvan, a haIIgal sznia eIvezhelelIen sznvonaIon oIdja neg. Kpcs !!nI a gyaknr!at vgIg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) A feIadal leIjes idolailana aIall lesllailsa egyenes, fIsIeges nozduIalok nen figyeIhelok neg, fegyeInezell, haliozoll, slaliI lenyonsl keIl. Nehny esellen a feIadal jeIIegehez nen iIIeszkedo nozgs figyeIhelo neg. IIsa, lesllailsa nen nindig egyenes. Sok fIsIeges nozduIal, geszlus jeIenik neg nozgslan. Llvnyosan nulalkoznak lesllailsn a fiadlsg jeIei. Nen kepes egyenes, slaliI IIsia, liIIeges, ieneges, vagy egyel akadIyoz lenyezo niall. 5trcssztr kpcssg, trc!cm, knnf!Iktusmcgn!d kpcssg KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Higgadlan, haliozollan ieagI a sliesszheIyzelie. AzonnaIi negoIdsl knI a kiaIakuIl konfIiklusia. A sliesszheIyzelie higgadlan ieagI, nagalizlossga azonlan nen eIeg sziIid. SeglseggeI kepes a sliesszheIyzel kezeIeseie. HaliozalIan, nen kepes a heIyzel negoIdsia. Egyb, szakmaspccIfIkus knmpctcncIk KIv! (5 pnnt) Mcgfc!c! (4-3 pnnt) Fcj!csztcnd (2-1 pnnt) Ncm mcgfc!c! (0) Mcgjcgyzs