MARCUS AURELIUS

ELMLKEDSEK
FORDTOTTA HUSZTI JZSEF
A fordts alapjul szolgl kiads:
I. H. Leopold: M. Antoninus imperator ad se ipsum. Oxonii !"#$
ELS KNYV
!. %erus nag&at&m a nemes jellem 's (iggadtsg p'ldja )olt.
*. At&m
!
(allomsom 's eml'keim szerint maga )olt a szer'n&s'g 's f'rfiassg.
+. An&mtl
*
tanultam az istenf'lelmet a jt'kon&sgot a tartzkodst nem,sak a rossz
elk-)et's't.l (anem m'g a gondolattl is to)// a pazarl 'letmdtl ol&ann&ira el0t.
eg&szer1 'letet.
2. 3'dat&mnak
+
k-sz-n(etem (og& nem kellett n&il)nos iskolk/a jrnom (anem ott(on
'l)ez(ettem kit1n. mesterek tantst4 's (og& megtanultam: il&en dolgok/an nem sza/ad
garasoskodni.
5. 6e)el.mt.l tanultam (og& a ,irkusz/an
2
sem a z-ldek sem a k'kek sem a kerekpajzs7ak
sem a (ossz7pajzs7ak prtj(oz ne ,satlakozzam4 (og& kitart 's ke)'ssel /e'r. leg&ek4 (og&
magam )'gezzem el a munkmat 's ne markoljak eg&szerre sokat4 (og& a /es7gssal szem/en
tartzkodan )iselkedjek.
8. 3iogn'tos
5
)ott a (i7 t-rtet'st.l a )arzslk 's szemf'n&)eszt.k 9 rol)askrl szellem9
1z'sr.l szl 9 fe,seg'seinek (itel't.l f0rjek (zlalstl
8
's minden il&en ked)tel'st.l. :
tantott az .szinte /esz'd elt1r's're . szoktatott /-l,selked'sre . (allgattatta )elem el.sz-r
;akk(eios majd <andasis 's Mar,ianus le,k'it . ratott )elem mr g&ermekkorom/an
filozfiai pr/esz'deket . keltett /ennem )g&at a t/ori g& az llat/.r takar ltal/an a
g-r-g /-l,s 'letmdj(oz tartoz trg&ak utn.
=. >usti,us
=
g&-kereztette meg /ennem a megg&.z.d'st (og& jellememet ja)tanom gondoz9
nom kell4 . )ott attl (og& elt')el&ed)e a szofisztika fel' (ajoljak4 (og& (i7 elm'letekr.l
firkljak4 (og& erk-l,si pr'dik,ikat tartsak4 (og& szemkprztatan p)skodjam mint
mindennel t-r.d. )ag& tetter.s f'rfi7. : idegentett el a sznokias k-lt.ien fel,i,omzott
finomkod rsmdtl. : fig&elmeztetett (og& ott(on ne s'tlgassak stl/an
$
ltal/an (og&
minden il&esmit ker0ljek. : intett (og& le)eleimet keresetlen0l rjam 9 mint a(og&an . rt
an&mnak ?inuess/l4
"
(og& /ntalmazimmal 's az ellenem )'t.kkel mi(el&t k-zeledni
akarnak (ozzm /'k0l'ken&en engesztel'ken&en )iselkedjem4 (og& fig&elmesen ol)assak s
ne 'rjem /e a fel0letes meg'rt'ssel4 (og& a nag&(ang7ak ne )eg&enek le eg&k-nn&en a
!
A<@AM 9 Annius %erus praetor fiatalon (alt meg. Az Annius9,sald Hispni/a elszrmazott majd
>m/a )isszatelep0lt r'gi rmai nemzets'g )olt.
*
A6@AM 9 3omitia Lu,illa B. Cal)isius <ullus ln&a. !589/an -t)en')es kora tjt (alt meg.
+
3D3A<@AM 9 )alszn1leg an&ai d'dapja Catilius ?e)erus.
2
A CI>EF?G;A6 9 ,'lzs a ko,si)ersen&ekre 's a gladitori )iadalokra. A ,irkuszi ko,si)ersen&eken
r'szt )e). n'g& fogat lo)ai n'g&f'le sznt )iseltek. A k-z-ns'g k-r'/en a legn'pszer1//ek a k'kek 's a
z-ldek )oltak. A gladitorok k0l-n/-z. 9 ltal/an k-nn&1 's ne('z 9 feg&)erzet/en lltak ki eg&ms
ellen. A k-nn&1 feg&)erzet1ek kis kerek a ne('z feg&)erzet1ek nag& o)lis pajzsot )iseltek.
5
3IOH6D<O? 9 M. eg&ik mestere festeni tantotta a ,sszrt.
8
IJ>KLE HMGLALA?A 9 >m/an szoks )olt f0rj)iadalokat rendezni4 az eredm'n&/.l jsoltak.
=
>F?<ICF? 9 Iunius >. sztoikus filozfus M. /artja 's tantja4 a ,sszr magas m'ltsgokat
adomn&ozott neki.
$
?<NLA;A6 9 0nnepi dsz-lt-zet/en.
"
?IMFL??A 9 )ros Latium 's Campania (atrn a )ia Appia ment'n.
l/amrl. : ()ta fel fig&elmemet Lpikt'tos
!#
'rtekez'seire mel&eket sajt k-n&)ei k-z0l adott
k-l,s-n.
$. Apollniostl
!!
tanultam (og& gondolkodsom sza/ad k-r0ltekint. de az'rt (atrozott
leg&en4 (og& eg& pillanatig se n'zzek ms )ez'r,sillagra mint az 'szre4 (og& lelkem
eg&ens7l&t mindig megtartsam: (e)es fjdalmak k-zepette g&ermekem el)eszt'sekor (ossz7
/etegs'g/en. >ajta mint 'l. p'ldn )ilgosan megfig&eltem (og& ug&anaz az em/er le(et
nag&on er.s akarat7 's m'gis eln'z.. <ants k-z/en sem )olt t0relmetlen. Ol&an em/ert
ismertem meg /enne aki sz'p tulajdonsgai k-z0l szemmel lt(atan a legke)ese//re 'rt'kelte
azt a tapasztalatt 's jrtassgt amell&el elm'leti tudst msoknak k-z)ettette. <.le
tanultam meg (og&an kell /artainktl az 7g&ne)ezett sz)ess'geket elfogadnunk an'lk0l
(og& akr megalzkodnnk akr semmi/e)e)'s0nkkel fig&elmetlenek )olnnk.
". ?extus
!*
jindulatot ,s-p-gtetett /el'm4 p'ldt mutatott (og&an kell a (zn'pet at&ai
jindulattal kormn&oznom fogalmat adott rla mik'nt kell a term'szetnek megfelel.en
'lnem. <.le tanultam (og&an leg&ek mesterk'letlen0l m'ltsgteljes (og&an szorgoskodjam
/artaim sz0ks'gleteinek kitalls/an.
B'ldt adott a /ogaras 's (e/e(urg&a em/erek irnti t0relmess'gre a mindenki(ez )al
n&jassgra ol&ann&ira (og& amit mondott minden (zelg'sn'l kellemese// m'gis a
legnag&o// m'rt'k/en tiszteletet paran,sol )olt. Lzenk)0l meg'rtette az 'letre sz0ks'ges
alapel)eket mdszeresen kikutatta 's rendszer/e foglalta .ket.
?o(a sem (arag sem ms szen)ed'l& fello//anst nem 'szleltem nla: eg&szerre tudott
t-k'letesen szen)ed'l&telen 's g&eng'den /artsgos lenni. A di,s'retet nem )etette meg (a
nem )olt lrms. 6ag& tudomn&t nem fitogtatta.
!#. Alexandros
!+
grammatikus maga )olt a km'letess'g. ?o(asem kifogsolta (a )alaki
el.ads/an idegenszer1 n&el)i fonk )ag& (i/s fordulatot (asznlt (anem 0g&esen sz/a
(ozta a megfelel. kifejez'st )lasz kieg'szt. mag&arzat )ag& a trg&ra de nem a kifejez'sre
)onatkoz k-z-s megfontols 0r0g&'n )ag& )alami ms alkalmas mdon k-z)et)e
sugalmazta.
!!. Ironto
!2
mag&arzatai/l 'rtettem meg (og& az -nk'n&uralomnak )elejrja az irig&s'g a
ra)aszsg a sznlel's to)// (og& a mi 7g&ne)ezett el.kel. em/ereink ltal/an menn&ire
szeretetlenek.
!*. Alexandros
!5
a platonista filozfus tantotta (og& k'n&szer1s'g n'lk0l senkinek ne
mondjam le)'l/en se rjam: O6in,s id.m.P ;okros teend.imet se (ozzam fel 0r0g&0l (og&
ezzel a mdszerrel k-)etkezetesen el(rtsam magamtl az em/eri eg&0tt'l's sz0lte k-teless'9
geket.
!+. Catulus
!8
/uzdtott (og& /artom szemre(n& panaszt m'g (a t-rt'netesen alaptalan
)olna is ne )eg&em k-z-n&-sen (anem ink// ks'reljem meg a r'gi /izalmas )iszon&
(el&relltst. Intett (og& tantimat melegen di,s'rjem 9 mint a(og& ezt 3omitiustl
!=
's
At('nodotosrl feljeg&ezt'k 9 's (og& g&ermekeimet igaz sz))el szeressem.
!#
LBIE<D<O? 9 g-r-g sztoikus filozfus Qi. sz. k/. 559!+5R (alla utn kiadott rsait M. eg&ik f.
forrsak'nt (asznlta.
!!
ABBOLLN6IO? 9 g-r-g szrmazs7 sztoikus filozfus.
!*
?LS<F? 9 k(aironeiai sztoikus filozfus Blutark(osz unoka-,,se M. sz)esen ltogatta rmai
el.adsait.
!+
ALLSA63>O? H>AMMA<IEF? 9 Irgi/l szrmaz g-r-g tuds M. tantmestere.
!2
I>O6<O 9 (res latin sznok Qk/. !##9!88R M. tantja4 le)elez's0k eg& r'sze fennmaradt.
!5
ALLSA63>O? A BLA<O6I?<A IILOGNIF? 9 M. titkra g-r-g le)elez's'/en seg'dkezett.
!8
CA<FLF? 9 )alszn1leg Cinna Catulus sztoikus filozfus.
!2. ?e)erus
!$
test)'rem p'ldt adott (og& szeressem (ozztartozimat szeressem az
igazsgot szeressem az igazsgossgot. Altala ismertem meg <(raset Hel)idiust Catt
3int 's ;rutust.
!"
: adott fogalmat arrl mi a jogeg&enl.s'gre fel'ptett llam amel&et az
eg&enl. el/ns 's a szlssza/adsg el)e alapjn kormn&oznak mit jelent az az uralom
amel& az alatt)alk sza/adsgt mindenek f-l' (el&ezi. Fg&an,sak . /uzdtott (og& tartsak ki
a filozfia mellett )ltozatlan meg/e,s0l'ssel (og& jt'kon& 's a le(et.s'g szerint /.kez1
leg&ek (og& ne adjam fel a /artok szeretet'/e )etett j rem'n&emet 's /izalmamat. : maga
nem titkolta (a /artai szemre(n&st 'rdemeltek t.le )iszont nekik sem kellett tallgatniuk
mit akar mit nem akar (iszen n&il)n)al )olt.
!5. Maximusnl
*#
megfig&eltem az -nuralmat a felt'tlen ll(atatossgot a j ked'l&t /eteg9
s'g/en 's ms ne('z )iszon&ok k-zt (og& jellem'/en szeren,s'sen ke)eredik a szelds'g 's a
nemess'g (og& a rsza/ott munkt z7golds n'lk0l el)'gzi.
Mindenki meg/zott /enne (og& amit mond azt 7g& is gondolja 's amit tesz azt nem teszi
rossz sznd'kkal. ?emmin nem ,sodlkozott semmi nem (ozta za)ar/a nem sietett de nem is
k'slekedett nem )olt tan,stalan 's le)ert de er.ltetetten n&jas sem (og& azutn ism't
(aragos 's /izalmatlankod leg&en.
Kt'kon& meg/o,st .szinte )olt s term'szet adta eg&eness'g sugrzott rla nem pedig
k'n&szeredett -nfeg&elmez's. ?enkinek nem tmadt az a gondolata (og& len'zi )iszont senki
sem merte magt dereka//nak tartani nla. A tr'flkozs/an mindig eltallta a (el&es m'rt'ket.
!8. At&mnl
*!
megfig&eltem szelds'g't 's 'rett megfontolssal formlt t'let'(ez )al
ll(atatos ragaszkodst. Az 7g&ne)ezett kit0ntet'sek irnt 'rz'ketlen )olt szerette a munkt
m'gpedig kitartssal a k-z ja)t szolglni tudk )'lem'n&'t k'szs'ggel meg(allgatta minden9
ki)el k-)etkezetesen 'rdeme szerint /nt el s nag& tapasztalata )olt annak el/rls/an (ol
)an sz0ks'g nekifesz0l'sre (ol a g&epl. laztsra.
Lemondott a fi7kkal )al szerelmesked'sr.l eg&enl.nek tartotta magt em/ertrsai)al nem
)ette rossz n')en (a /artai nem jelentek meg asztalnl )ag& (a 7tjain esetleg nem ks'rt'k
el. Akik 0g&es9/ajos dolgaik miatt elmaradtak trsasg/l k's.// ug&anazt a r'gi j /artot
lttk /enne )iszont. Meg/esz'l'sein mindent pontosan 's ll(atatosan szm/a )ett 's nem
el'gedett meg a ltszatigazsggal (anem k-)etkezetesen )'g're jrt az igazsgnak. ;artait
mag(oz k)nta /ilin,selni: nem )ltogatta .ket szesz'l&esen de nem is ,s0ng-tt rajtuk
oktalanul. Minden k-r0lm'n&ek k-z-tt der1s ked'll&el megllt a maga l/n. ?zeretett j el.re
gondoskodni s m'g a leg,sek'l&e// dolgokrl is ele)e int'zkedett fontoskods n'lk0l.
Gajos (el&esl's )ag& (zelg's eg&ltaln nem 'rt fel (ozz. Az llam fontos 'rdekein gonddal
.rk-d-tt a k-zja)akkal takar'kosan sfrkodott s e tekintet/en t0relemmel n'zett szem/e a
kifogsokkal. Az isteneket /a/ona n'lk0l tisztelte 's az em/erek keg&'t sem kereste
n'pszer1s'g (aj(szs)al tetszelg'ssel )ag& a t-meg leg&ezget's')el (anem minden/en
jzan el)(1 )olt 9 so(asem zl'stelen )ag& 7j utn kapkod.
Az 'let k'n&elm't szolgl ja)akkal amikkel a sors /.s'gesen elltta fenn('jzs n'lk0l de
n&ltan 'lt4 keresetlen0l 'l)ezte a rendelkez'sre llt de az'rt a (in&zt sem n'lk0l-zte. ?enki
sem mond(atta rla (og& ,sa)art esz1 ra/szolgal'lek sz.rszl(asogat )olna (anem ink//
!=
3OMI<IF? A<HD6O3O<O? 9 )alszn1leg a Ironto9k-r filozfusai eg&'/k'nt ke)'s/' ismertek.
!$
?L%L>F? 9 )alszn1leg Claudius ?e)erus peripatetikus filozfus4 fia M. eg&ik ln&t )ette
feles'g0l.
!"
<H>A?LA HLL%I3IF? CA<O ;>F<F? 9 a rmai t-rt'nelem zsarnokg&1l-l. (.sei. <(raset
6ero Hel)idiust %espasianus -lette meg az ifja// Cato 's ;rutus Caesar ellenfelei )oltak. 3IN6 9
)alszn1leg a sz0rak7szai 3. az i. e. 2. sz.9/an 'lt platonista filozfus.
*#
MASIMF? 9 C. Maximus sztoikus filozfus M. tantja a ,sszr k's.// magas llsok/a emelte.
*!
A<@AM 9 adoptl apja Antoninus Bius ,sszr.
/e kellett )allani (og& 'rett talpig f'rfi f-l-tte ll a (zelg'snek s a maga 's a msok
0g&einek irn&tsra termett.
Lzenk)0l meg/e,s0lte az igazi filozfusokat a t-//it sem ,srolta ug&an de t)ol tartotta
magt /efol&suktl. Eellemes trsalg )olt szerette a tr'ft de mdj)al. <est't m'rt'kkel
gondozta nem mint aki az 'let''rt remeg )ag& szemre)al akar lenni de nem is (an&agul: g&
k0l-nleges gondossga eredm'n&ek'nt a legritk// eset/en szorult r az or)ostudomn&ra a
g&g&szerekre )ag& a k0ls. kezel'sre.
E0l-n-sen di,s'ret're )lik (og& f'lt'ken&s'g n'lk0l elismerte azoknak a f-l'n&'t akik
'kesszls/an jogtudomn&/an erk-l,stan/an )ag& )alami ms trg&k-r/en tekint'l&re tettek
szert s.t segts'g0kre )olt (og& mindeg&ik0k k'pess'g'nek megfelel. elismer'st arasson.
6o(a minden tett'/en az .s-k n&omdokn jrt az'rt nem fitogtatta 7ton97tf'len az .si
p'ldk(oz )al (1s'g't.
6em )olt ll(atatlan sem n&ugtalan szellem1 ink// sz)esen id.z-tt eg&azon (el&en )ag&
eg&azon dolognl. Iejfjsi ro(amai utn t0st'nt felfriss0lt f0rges'ggel t'rt )issza megszokott
munkj(oz. 6em )olt sok titka ,sak el)'t)e eg&9eg& az is kizrlag llam0g&re )onatkozott.
Lt)n&ossgok rendez's'/en 'ptkez'sei/en a n'pnek sznt ajnd'kok osztogats/an s
ms il&en dolgok/an /elts 's m'rs'klet jellemezte mint ol&an em/ert aki tekintet't a
k-teless'gre f0ggesztette nem a tettei/.l r(raml di,s.s'gre.
A maga idej'n f0rd-tt nem )olt /olondja az 'ptkez'snek nem t-rte a fej't 7j n&en,falatokon
nem t-r.d-tt ru(inak sz-)et')el 's sznei)el sem ra/szolginak sz'ps'g')el. Lorium/an
**
mezei laksn igen eg&szer1 t-//n&ire lani)iumi sz-)'s1 stlt (ordott. <us,ulum/an )iselt
fels. ru(ja miatt /o,snatot szokott k'rni: ez )olt jellemz. gondolkodsmdjra.
6em )olt /enne 'rdess'g sem ar,tlansg sem f'ktelens'g sem ol&asmi amire azt szoktk
mondani: O)erejt'kszag7P (anem mindent r'szeire tagol)a megfontolt m'gpedig alaposan
za)artalanul sorj/an rendt(etetlen0l -ssze(angoltan. > igazn illett )olna amit ?krat'st.l
szoktak id'zgetni: eg&formn tudta mell.zni 's 'l)ezni azokat a dolgokat mel&eknek
n'lk0l-z's'/en az em/erek t-//s'ge g&eng'nek 'l)ez's'/en m'rt'ktelennek /izon&ul.
Mindk't eset/en ,sak ol&an kieg&ens7l&ozott (ajlt(atatlan jellem1 f'rfi tud er.s
rendt(etetlen jzan maradni amil&ennek /izon&ult Maximus /etegs'ge alatt.
!=. Az isteneknek k-sz-n-m (og& j nag&at&im j sz0leim j n.test)'rem j tantim j
(zn'pem rokonaim s szinte kizrlag j /artaim )oltak. T)'k a (la (og& k-z0l0k senki
ellen nem )'tkeztem /r a (ajlandsgom meg)olt r (og& alkalomadtn il&esf'l't elk-)essek.
Az istenek jindulat/l a k-r0lm'n&ek so(asem alakultak 7g& (og& za)ar/a (ozzanak. Az
isteneknek k-sz-n-m (og& nem ne)elkedtem (ossza// ideig nag&at&m
*+
g&asnak
k-rn&ezet'/en (og& ifj7i rtatlansgom 'rintetlen maradt (og& nem lettem t7l korn f'rfi)
s.t a szoksos id.n'l to)// ki(7ztam.
:k rendeltek ol&an fejedelmi at&a irn&tsa al aki a g.g ,srjt is ki akarta /el.lem irtani 's
r)ezetett arra a megg&.z.d'sre (og& ,sszri ud)ar/an is le(et lndzss test.r-k rag&og
ru(k fkl&k szo/rok 's ms (i7sg n'lk0l 'lnem (og& le(ets'ges majdnem magnem/er
'let't 'lnem an'lk0l (og& az'rt az llam0g&ek legf.// int'z's'/en a kellet'n'l ke)ese//
m'ltsgot )ag& tetter.t tan7stan'k.
Az istenek ajnd'ka )olt fi)'rem
*2
aki jellem')el eg&r'szt k'pes )olt /els. )ilgom
gondozsra serkenteni msr'szt meg-r)endeztetett /e,s0l's')el 's szeretet')el.
**
LO>IFM LA6F%IFM 9 Bius ,sszr )illi >ma k-zel'/en.
*+
6AH@A<@AIM 9 M. Annius %erus 's an&ai nag&apja B. Cal)isius <ullus a !#". ') ,onsula4 az .
(z/a k-lt-z-tt M. apja (alla utn.
*2
II%D>LM 9 L. Aurelius %erus adoptio 7tjn lett test)'re. M. megosztotta )ele az uralmat. !8"9/en
(alt meg.
Hla az isteneknek (og& g&ermekeim nem te(ets'gtelenek 's testileg sem rendellenesek (og&
a sznoki k-lt.i 's ms (asonl tanulmn&ok/an nem )ittem az tlagnl t-//re mert esetleg
fog)a tartottak )olna (a k-nn&1 el.menetelt tapasztalok /enn0k.
Az . jsguk m1)e (og& ne)el.imet k)nsgukat megel.z)e ol&an megtisztel. llsok/a
(el&eztem mel&ek utn 'szre)e(et.en )g&akoztak 's nem (alogattam a rem'n&s'get (og&
ezt mi)el m'g fiatalok )oltak ,sak k's.// fogom megtenni. 6ekik k-sz-n-m (og&
megismertem Apollniost >usti,ust 's Maximust. 6ekik azt is (og& )ilgosan 's g&akran
gondoltam r mil&en is az a term'szet szerint )al 'let 7g& (og& amenn&i/en az isteneken az
. adomn&aikon segts'g0k-n sugalmazsukon m7lt mi sem akadl&ozott a term'szet szerint
)al 'let/en s amenn&i/en m'gsem 'rtem el ezt a ,'lt annak 'n )oltam az oka mert nem
0g&eltem az istenek int's're (og& 7g& mondjam ujjmutatsaira.
T)'k a (la (og& /rja m'g testem az 'n 'letmdommal jr sok fradsgot4 (og& eg& ujjal
sem n&7ltam sem ;enedi,t(oz sem <(eodotos(oz4 (og& k's.// szerelmi fellngolsaim/l is
kig&g&ultam4 (og& >usti,usszal szem/en /r g&akran -sszeko,,antunk nem l'ptem t7l a
(atrt amit k's.// meg/ntam )olna4 (og& an&m no(a korai )'g )rta 'lete utols ')eit
legal// )elem t-lt(ette.
T)'k az 'rdem (og& )ala(n&szor szeg'n&en )ag& ms tekintet/en sz1k-lk-d.n segteni
akartam so(asem kellett (allanom: O6in,s r p'nz nin,s mi/.lP4 (og& 'n magam so(asem
jutottam (asonl sz0ks'g/e s nem kellett ms segts'g't elfogadnom.
Az istenek adomn&a feles'gem
*5
ez az ann&ira engedelmes odaad eg&szer1 asszon& az .
m1)0k (og& szinte )logat(atok a g&ermekeim szmra alkalmas ne)el.k/en.
M'g lmom/an is megajnd'koztak or)ossgokkal k0l-n-sen )'rk-p's 's sz'd0l's ellen
Caiet/an is C(r's'/en is. 6ekik k-sz-n-m (og& filozfiai (ajlamom miatt nem /otlottam
/ele )alami szofist/a (og& nem pazaroltam az id.t rk tanulmn&ozs)al szillogizmusok
ki/ogozs)al 's nem mer0ltem el az 'g ,sodi/a. Mert minde((ez az istenek segts'ge 's
szeren,se sz0ks'ges.
Mrtam a Uudok f-ldj'n
*8
a Haram ment'n.
*5
ILLL?DHLM 9 Iaustina !=5 k-r0l (alt meg.
*8
VFA3OE 9 (ar,ias germn n'pt-rzs M. leg)esz'l&ese// ellenfelei. L//en az id./en a Mor)a 's a
Haram k-zti ter0leten laktak.
MSODIK KNYV
!. >eggel el.re /esz'ld meg magaddal: ma izgga (ltlan d-l&f-s rmn&os ra)asz
-sszef'r(etetlen em/errel lesz dolgom. Az'rt esnek az em/erek ezek/e a (i/k/a mert nem
tudjk mi a j mi a rossz. Mi)el azon/an 'n tisztztam (og& a j term'szete szerint sz'p a
rossz pedig r7t (og& f'lrel'p. em/ertrsam rokon )elem nem e megeg&ez. )'rs'g 's
szrmazs alapjn (anem mint az 'rtelem 's az istens'gt.l ered. r'sz osztl&osa ez'rt nekem
senki sem rt(at mert nem mo,skol(at /e4 nem is ne(eztel(etek test)'remre s g&1l-lni sem
g&1l-l(etem. Hiszen eg&0ttm1k-d'sre sz0lett0nk mint a l/ak a kezek a szempillk )ag&
mint a fels. 's a als fogsor. Lg&mssal ellens'geskedni term'szetellenes: mrpedig
ellens'gesked'sszm/a meg& (a /osszankodunk )ag& elfordulunk eg&mstl.
*. ;rmi leg&ek is nem )ag&ok ms mint test pra 's )ez'rl. 'rtelem. 9 Hag&d a k-n&)eketW
?zedd -ssze magadW 6in,s to)//W Mint(a mr (allos g&adon fek0dn'l )edd semmi/e a
testet (isz az ,sak )'r ,sont idegek )isszerek 0t.erek esend. sz-)ed'ke. %edd szem0g&re
az 'ltet. le(eletetW Fg&an mi azX BraW m'g ,sak nem is mindig lland (anem pillanatonk'nt
kil-k-tt 7jra /esz)ott pra. Harmadik pedig a )ez'rl. 'rtelem4 gondolj arra (og& -reg )ag& s
ne (ag&d to)// szolgasg/an ne rngassa to)// drton az -nz. -szt-n ne z7goldj'k a
sors sem a jelen ellen s ne rettentse a j-)..
+. Ami az istenek (atalm/an )an azt a megfontols (atja t de m'g a )'letlen m1)e sin,s a
term'szet n'lk0l az is a megfontols/l irn&tott -ssze(ats 's ln,olat ered.je. Minden innen
fol&ik. L((ez jrul a sz0ks'gszer1 's az ami (asznos az eg'sz mindens'gnek mel&nek te is
r'sze )ag&. Ami az -sszterm'szet )elejrja ami annak fenntartsra szolgl az a term'szet
minden eg&es r'sz'nek ja)ra )an. A )ilgrendet pedig eg&r'szt az .san&ag msr'szt a /el.le
-sszellt testek )ltozsai tartjk fenn.
Lzzel el'gedj meg ez leg&en az alapel)ed. <)oztasd el a k-n&)ek szomj7sgt (og& ne
z7gold)a n'zz szem/e a (alllal (anem ink// lelki /'kess'g/en .szinte sz)/'li (l)al az
istenek irnt.
2. Hondold meg mita t'to)zol mr (n&szor kaptl az istenekt.l (alad'kot s nem
(asznlod kiW Lg&szer mr r kell eszm'lned (og& mil&en az a )ilgrend amel&nek r'sze )ag&
mil&en az a )ilgot kormn&z el) amel&nek kisugrzsa )ag& s (og& kim'rt az id.d 's (a
ked'l&ed dert's're nem (asznlod fel elszalad s nin,s t-// le(et.s'g.
5. Minden r/an szigor7an tedd fel (og& mindenkori 0g&eid/en rmai 's f'rfi mdjra
pontossgra t-rek). mesterk'letlen m'ltsggal jrsz el s (og& minden ms elfogultsgtl
megsza/adtod magad. Lzt el'red (a minden tettedet 7g& int'zed mint(a az )olna az 'let/en
az utols: minden l'(asg jzan megfontolstl el)onatkozott szen)ed'l&ess'g k'pmutats
-nz's sors elleni z7golds n'lk0l. Ltod9e mil&en ke)'s kell a((oz (og& /oldog szinte az
istenek'(ez m'lt 'letet 'l(ess0nkW Mert aki ezt /etartja attl az istenek sem k)nnak t-//et.
8. Csak piszkold magad piszkold magad lelkemW 6em sokig lesz mr mdod -nmagad
tisztelet're. Mindenkinek ,sak eg& 'lete )an. A ti'd mr9mr a )'g't jrja s m'gsem tiszteled
magad (anem a sajt /oldogsgodat a msok lelk'/en keresed.
=. Hn&nak9)etnek a k0ls. esem'n&ekX <allj mr r id.t (og& )alami jt tanulj s sz0ntesd /e
az ide9oda kapkodst. 3e )ig&zz ne(og& )alami ms t')el&g's/e /on&oldjW Mert /algk
azok kik s0r-g)e9forog)a /elefradnak az 'let/e s nin,s (atrozott ,'ljuk ami fel' minden
t-rek)'s0ket 's eg'sz eszme)ilgukat irn&tank.
$. M'g alig(a lttl )alakit az'rt /oldogtalannak mert nem t-r.d-tt )ele mi meg& )'g/e
msok lelk'/en. Akik )iszont a sajt lelk0k rezd0l'seit nem ks'rik fig&elemmel azok
sz0ks'gk'ppen szeren,s'tlenek.
". Mindig szemed el.tt le/egjen: mi a mindens'g term'szete 's mi az en&'m mil&en
)onatkozs/an ll ez azzal mil&en )onatkozs/an ll ez azzal mil&en eg'sznek mil&en r'szeX
<o)//: senki meg nem akadl&oz(atja (og& tetted 's sza)ad mindig -ssz(ang/an leg&en a
term'szettel amel&nek r'sze )ag&.
!#. Iilozfus(oz m'lt mdon llaptja meg <(eop(rastos
*=
az em/eri g&arlsgok -ssze9
(asonltsa kap,sn 9 a(og&an az il&eneket k-znapi 'szjrssal is -ssze szoktk (asonltani 9
(og& s7l&osa//an n&omnak a m'rlegen a )g& miatt elk-)etett /otlsok a (arag/l fakadknl.
Mert a (aragos em/er lt(atlag /izon&os ked)etlens'ggel titkolt szorongssal fordt (tat a
jzan 'sznek mg a )g& miatt )'tkez. a g&-n&-r ra/jnak )ala(og&an za/oltlana//nak
/1nei/en n.iese//nek t1nik szem0nk/en. Hel&esen 's filozfus(oz ill. szellem/en lltotta
te(t (og& a g&-n&-rrel jr )'tek s7l&osa//an esik a lat/a mint az aminek /ossz7sg a
ks'r.je. Lg'sz/en )')e az eg&ik ink// ol&an em/ernek ltszik aki)el el.// s'relem t-rt'nt
's a keser1s'g (atsra )alsggal /elek'n&szer0lt az indulat/a a msik )iszont ,sak 7g&
magtl (ajlik az igazsgtalansgra szinte ragadja a tettre a )g&akozs.
!!. Minden tetted sza)ad gondolatod ol&an leg&en mint az' aki akr r-gt-n t)oz(atn'k az
'let/.l. Csak nem rettenetes t)ozni az em/erek k-z0l (a )annak istenekX <.l0k semmi rossz
nem 'r(etW Ha pedig nin,senek )ag& nem t-r.dnek az em/eri dolgokkal mit 'r az 'let eg&
istenekt.l )ag& megfontolstl 0res )ilg/anX 3e )annak t-r.dnek az em/eri dolgokkal s
teljesen magnak az em/ernek a (atalm/a adtk (og& semmi )aldi /aj ne 'rje. Ha a t-//i
dolog/an )alami rossz )olna el.re gondoltak r (og& ,sak rajta m7lj'k az el(rtsa. Ami
pedig az em/ert nem te(eti szeren,s'tlene//' (og&an te(etn' szeren,s'tlene//' az em/eri
'letetX A mindens'g term'szete sem tudatlansg/l sem tud)a de el.)ig&zatossgra )ag&
kiigaztsra k'ptelen0l el nem )'t(ette 9 (iszen ann&ira sem er.tlens'g/.l sem 0g&etlens'g/.l
nem is (i/z(atott )olna 9 (og& a j 's rossz eg&formn )logats n'lk0l 'rje a j 's rossz
em/ereket. Csak(og& 'let 's (all (rn') 's n')telen sz0rkes'g fjdalom 's g&-n&-r
gazdagsg 's szeg'n&s'g eg&formn 'ri a j 's rossz em/ert mert ezek a dolgok nem sz'pek
's nem r7tak te(t nem jk 's nem is rosszak.
!*. Mil&en g&orsan elt1nik mindenW A testeket eln&eli a )ilg1r eml'k0ket az id.k m'(e 's
il&enek mind az 'rz'kel(et. jelens'gek f.leg az 'l)ezettel ke,segtet. fjdalommal rettent.
(i7sgtl felf7jt dolgok. A gondolkod elme t'l.sz'ke el.tt mi,soda ,ska meg)etend.
mo,skos esend. (olt dolgok ezekW Eik azok akiknek )'lem'n&e 's sza)a a (rne)et
osztogatjaX Mi a (allX Ha -nmag/an )')e n'zz0k s a fogalom elemz's')el lerntjuk rla
mindazt amit a k'pzel.d's rkent )'g0l is kider0l (og& semmi ms mint a term'szet m1)e.
Aki pedig a term'szet m1)'t.l f'l ol&an mint a g&ermek. A (all azon/an nem,sak (og&
m1)e a term'szetnek (anem (asznos is szmra. Hondolj )'g0l arra (og& l'n&'nek mel&ik
r'sze 7tjn mil&en kap,solat/an )an az em/er az istennel s mil&en llapot/an )an az em/ernek
'ppen ez a r'sze.
!+. 6in,s sznalmasa// annl az em/ern'l aki mindent sor/an k-r0l)izsgl a Of-ld g&om9
rnakP
*$
9 mint mondjk 9 titkait akarja feltrni em/ertrsa lelki)ilg/a pr/l tallgatssal
/e(atolni s nem )eszi 'szre (og& el'g (a a /enne lak g'niuszt fig&eli s azt tiszteli .szint'n.
Azt tisztelni pedig ann&it jelent mint tisztn meg.rizni a szen)ed'l&t.l l'(asgtl a
z7goldstl amiatt amit az istenek 's em/erek )el0nk te(etnek. Mert ami az istenekt.l j-n az
tiszteletre m'lt az . er'n&/en )al fels.//rend1s'g0k miatt s ked)es a rokoni kap,solat
miatt ami az em/erekt.l4 persze el.fordul (og& ez n'(a )alamik'ppen r'sz)'tet '/reszt
*=
<HLOBH>A?<O? 9 paripatetikus filozfus az i. e. 2. szzad/an Arisztotel'sz tant)n&a.
*$
A ITL3 H@OM>A6AE 9 Bindarosz9t-red'k
/enn0nk mert az em/erek nem tudjk mi a j mi a rossz. Bedig ez nem kise// g&arlsg
mint (a )alaki nem tudn megk0l-n/-ztetni a fe('ret a feket't.l.
!2. M'g (a (romezer )ag& (armin,ezer ')ig 'ln'l is m'gis gondold meg (og& senki nem
)eszt(et el ms 'letet ,sak amit 'l 's nem 'l(et mst ,sak amit el)eszt. Lg&re meg& (t a
leg(ossza// 's a legr-)ide// 'let. Mert a jelen mindenki szmra eg&re meg& te(t az is eg&re
meg& amit el)eszt(et0nk4 g& az elm7lt 'let ,sak r-pke pillanatnak /izon&ul. Hiszen sem a
m7ltat sem a j-).t el nem )eszt(etj0k. Hog&an is )e(etn' el )alaki t.l0nk azt ami nem is a
mienkX <e(t k't k-r0lm'n&t )eg&0nk mindig fig&elem/e: el.sz-r (og& minden -r-kt.l fog)a
azonos form/an ism'tl.dik s nem szmt (og& )alaki szz k'tszz ')ig )ag& /elt(atatlan
ideig szeml'li ug&anazokat a jelens'geket4 msodszor (og& a leg(ossza// 's legr-)ide//
'letre rendelt is ug&anann&it )eszt. Mert ,sak a jelen pillanattl foszt(at meg ,sak ez az -)'
s amije az em/ernek nin,s azt el nem )eszt(eti.
!5. OMinden ,sak )'lem'n&P: a Monimos
*"
k&nikos /-l,s(-z int'zett sza)ak 'rtelme )ilgos.
6&il)n)alan (asznos is a kijelent's (a )alaki a /enne fig&elemre m'ltt az igazsg (atrain
/el0l mag') teszi.
!8. E0l-n-sen /emo,skolja magt az em/eri l'lek (a sajt (i/j/l )alsggal kele)'n&e
)ag& fek'l&e mindens'gnek. Mert z7goldni 9 /rmi miatt is ami )el0nk t-rt'nik 9 elrugasz9
kods a term'szett.l amel&nek ,sak eg& parn&i r'sze is mag/an foglalja )alamenn&i ms
l'n& term'szet't. Fg&anez az eset (a )alaki elfordul em/ertrstl )ag& rt sznd'kkal
ellene t-r mint a(og&an a (arag)k szoktk. Harmadszor 7g& mo,skolja /e magt a l'lek (a
az 'l)ezet )ag& a fjdalom leg&1ri. 6eg&edszer (a alakoskodik (a tettei/en 's sza)ai/an
mesterk'lt 's .szintes'g n'lk0l )al. Tt-dsz-r (a tette 's )g&akozsa el' nem t1z (atrozott
,'lt (anem mindent -tletszer1en k-)etkezetlen0l ,sinl (olott m'g a leg,sek'l&e//
te)'ken&s'gnek is )alami ,'lra kell t-rnie. Az 'rtelmes l'n&ek ,'lja pedig az (og& a leg.si//
k-z-ss'g alkotmn&a el)'nek 's t-r)'n&'nek engedelmeskedjenek.
!=. Az em/eri 'let tartama pillanat4 az an&ag )ltoz az 'rz'kel's (oml&os4 eg'sz test0nk
-sszet'tele k-nn&en romland4 a l'lek ide9oda kapkods4 a szeren,se kif0rk'sz(etetlen4 a
(rn') /izon&talan. Lg&sz)al: minden testi dolog ro(an )zfol&s minden lelki jelens'g lom
's k-dk'p az 'let (ar, 's szmki)et's az utkor di,s'rete feled's. Mi (t a /iztos )ezet.X
Lg& ,sak eg&etleneg&: a filozfia. Lz pedig ann&it jelent (og& fig&elj0nk /els. g'niuszunkra
's ne /otrnkoztassuk meg ne s'rts0k meg segts0k g&.zelemre az 'l)ezet 's a fjdalom
f-l-tt ne (ag&juk -tletszer1en ,salrdul lnok mdra ,selekedni ne f0ggj-n attl megtesz9e
ms )alamit )ag& sem. <o)// ami a sorstl j-tt azt fogadja 7g& mint (onnan )ala(onnan
ered.t a(onnan . maga is j-tt. I.leg pedig )rja lelki /'kess'ggel a (allt (iszen az nem
eg&'/ mint az .selemek /omlsa mel&ek/.l minden 'l.l'n& -sszellt. Ha pedig az
.selemeknek 'ppen nem rettenetes (og& mindeg&ik0k fol&ton mss 's mss )ltozik mi'rt
n'zn'nk mi szorong sz))el mindenek )ltozst 's /omlstX Hiszen ez a term'szet szerint
)an. Mrpedig semmi sem rossz ami a term'szet szerint )al.
Mrtam Carnuntum/an.
+#
*"
MOMI6O? 9 k0nikosz filozfus 3iogen'sz k-)et.je. Az id'zet Menandrosztl szrmazik Q*2".
t-red'kR.
+#
CA><F6FM 9 )ros a 3una partjn a mai ;',s k-zel'/en M. f.(adiszllsa a germn (/or7/an.
HARMADIK KNYV
!. 6em,sak arra kell gondolnunk (og& minden nappal fog& az 'let s mindink//
-sszezsugorodik a (tral'). r'sz (anem azt is meg kell fontolnunk (og& (a )alaki magas kort
'r el akkor is /izon&talan )ajon ,sor/tatlanul elegend. lesz9e elmeereje a k-r0lm'n&ek
m'rlegel's're az isteni 's em/eri dolgok meg'rt's't ,'lz szeml'l.d'sre. Mert (a )alaki
msodszor kezd g&ermekk' lenni azt a l'legz's tpllkozs k'pzel.d's -szt-n'let s ms
il&esmik elks'rik ug&an de id. el.tt el(ag&ja mindaz ami(ez f-lt'tlen0l g&akorlott /elts
sz0ks'ges: az -nrendelkez's a k-teless'ggel )al pontos szmot )et's a jelens'gek elemz'se
az a k'pess'ge (og& meg tudja llaptani az 'lett.l )al t)ozs kell. pillanatt. ?ietn0nk kell
(t nem,sak az'rt mert mindink// k-zele// jutunk a (all(oz (anem az'rt is mert a dolgok
meg'rt'se 's (el&es megfig&el'se mr el.// elmarad t.l0nk.
*. Az ol&an dolgokat sem sza/ad szem el.l t')eszten0nk (og& a term'szet alkotsainak m'g a
radsai/an is )an )alami )onz /j. Mg& a ken&'r eg&es r'szei s0t's k-z/en megrepedeznek s
az il&en reped'sek /r /izon&os mdon a p'kmester sznd'ka n'lk0l )alk )ala(og&an jl
festenek ott s.t az 't)g&at is ingerlik. Mg& a f0ge is meg(asad (a 'rett. A fn rajta (ag&ott
'rett olaj/og&nak )alami k0l-n-s sz'ps'get ad (og& k-zel )an az erjed's(ez. A fejjel f-ldre
(7z kalsz az oroszln (aragos pillantsa a )adkan szj/l -ml. (a/ s ms eff'l'k (a
-nmaguk/an n'zz0k messze )annak a sz'pt.l de mint a term'szet alkotsainak jrul'kai
)onzak sz'pek.
Ha )alakinek )an 'rz'ke m'l&e// fog'kon&sga a mindens'g esem'n&ei irnt az m'g a
jrul'kos jelens'gek/en is alig9alig tall ol&ant ami g& )ag& 7g& ked)esen ne kelletn' magt.
Az il&en em/er a )adllatok ttong torkt a )alsg/an nem kise// 'l)ezettel szeml'li mint a
fest.k 's szo/rszok /rzols/an 's tisztult tekintet')el 'pp7g& meg tudja ltni az -reg n.
's f'rfi t-k'letess'g't kor(oz ill. sz'ps'g't mint a fiatalsg ingerl. /jt. %an m'g sok ol&an
dolog ami nem mindenki zl's'(ez )g ,sak az'(oz aki a term'szettel 's a term'szet
m1)ei)el .szint'n -ssze/artkozott.
+. Hippokrat's
+!
miutn sok /etegs'get megg&g&tott )'g0l maga is /etegs'g/e esett 's
meg(alt. A k(aldeusok sok em/er (allt megjsoltk aztn .ket is el'rte )'gzet0k. 6ag&
?ndor Bompeius Caesar akik g&akran eg'sz )rosokat els-p-rtek a f-ld szn'r.l 's ,sati9
kon sok9sok ezer lo)ast 's g&alogost elpuszttottak eg&szer ,sak maguk is t)oztak az 'let/.l.
H'rakleitos a ki a )'gs. )ilg'g'sr.l ann&i tudomn&os t'telt lltott fel mar(atrg&/a
/urkolt testtel )zi/etegs'g/en (alt meg. 3'mokritost elpuszttottk a f'rgek. ?krat'st
msfajta f'rgek -lt'k meg.
Mit akarok mindezzelX ;eszlltl t(ajztl meg'rkezt'l: szllj kiW Ha msik 'letre k-tsz ki
ott is /izon&osan )annak istenek (a pedig teljes 'rz'ketlens'gre legal//is nem lesz sem
fjdalmad sem 'l)ezeted s nem szolglsz eg& ol&an ed'n&nek amel& annl (it)n&a// min'l
magasa// rend1 a szolglja. Mert ez az 'rtelem 's a te g'niuszod az pedig ,sak f-ld 's
rot(ads.
2. 6e fe,s'reld el 'leted (tral'). r'sz't msokrl )al k'pzelg'sek/en (a,sak )alami
k-z(aszn7 ,'lra nem )onatkoztatod gondolataidat. ;izon& mondom ms k-teless'ged ltja
krt. Mert (a azon t-r-d a fejed mit is ,sinl a msik em/er mi'rt ,sinlja mit /esz'l mit
k)n min mesterkedik 9 minden il&en megza)ar 's el)on t'ged sajt )ez'rl. 'rtelmed
fig&elmes szolglattl. Grj ki te(t gondolataid k-r'/.l minden -tletszer1t minden
(i/a)alsgot m'g ink// minden (i7sgot 's rosszindulatot.
+!
HIBBOE>A<D? 9 kszi or)os ?zkrat'sz kortrsa Q28"9+""R az utkor eml'kezet'/en a leg(re9
se// g-r-g or)os.
?zoktasd magad (ozz (og& ,sak ol&ant forgass eszed/en amire (a )alaki (irtelen k'rdezne:
OMire gondolsz mostXP t0st'nt kertel's n'lk0l r)g(atnd: erre 's erre. L//.l a )ak is
azonnal ltn (og& /enned minden eg&szer1 j sznd'k7 k-z-ss'gi 'letre sz0letett l'n&(ez
m'lt aki nem legelteti k'pzelet't 'rz'ki )ag& ltal/an 'l)ezetes gondolatokon aki/en nin,s
)erseng's irig&s'g g&anak)s )ag& ms ol&asmi amir.l ,sak pirul)a )alland /e (og&
eszed/en forgattad. Az il&en em/er aki nem (alogatja to)// (og& a legjo//ak sor/a
tartozz'k )al/an minteg& papja 's seg'dje az isteneknek 's k-)eti g'niusza sza)t aki /enne
templomot emelt magnak 's aki meg)ja ezt az em/ert minden 'l)ezet mo,sktl minden
fjdalom se/'t.l /iztostja minden t7lkaps ellen 'rz'ketlenn' teszi minden gazsggal
szem/en .t a legnag&o// a minden szen)ed'll&el szem/eni se/ez(etetlens'g'rt ))ott
k0zdelem /aj))jt .t aki titatdott az igazsgossg szellem')el aki lelk'nek lelk'/.l -r0l
mindannak ami ,sak 'ri ami az . osztl&r'sze. Az il&en em/er ,sak ritkn gondol 9 s akkor
sem nag& 's k-z'rdek1 k'n&szert. k-r0lm'n& n'lk0l 9 arra (og& mit mond mit ,sinl mit
forgat a fej'/en ms. <e)'ken&s'g'nek eg&etlen ,'lja a maga dolga gondolatnak sz0ntelen
trg&a a mindens'g rokkjn szmra font sors: amazt /e,s0lettel )'gzi emezt megg&.z.d'se
szerint jnak tartja.
Mert a kinek9kinek osztl&r'sz0l jutott sors k'n&szer1 's k'n&szert. 6em felejti el (og&
minden 'rtelmes l'n& rokona4 rajta )an (og& az em/eri term'szet t-r)'n&e szerint minden
em/ertrsa 0g&'t sz)'n )iselje (og& ne arra a (rn')re t-rekedj'k amit akrkit.l megkap(at
(anem ,sak arra amit a term'szettel -ssz(ang/an 'l.k osztogatnak. Azokrl pedig akik nem
g& 'lnek mindig szmon tartja mil&enek ott(on (zon k)0l 'jjel nappal s mil&en em/erek
k-z-tt forgoldnak. Az il&enek (el&esl'se akik -nmagukkal sin,senek ki/'k0l)e semmit nem
n&om el.tte a lat/an.
5. Cselekedeteid/en ne l'g& ked)etlen -nz. elfogult )ag& szrakozott ne -lt-ztesd
gondolatodat megt')eszt. 'kes sza)ak/a ne /esz'lj sokat ne fogj /ele szz dolog/a. A
/enned lakoz istens'g igazi 'rett k-z0g&ek irnt fog'kon& f'rfit irn&tson aki rmai aki
,sszr aki mindent elrendezett mag/an s g& n&ugodt l'lekkel minden megk-t-tts'gt.l
sza/adon )rja az 'let/.l )issza() k0rt sza)t nin,s sz0ks'ge sem esk0re sem ms em/er
/izon&kodsra. Lzenfel0l der0lt lelk1 nem szorul k0ls. segts'gre a msok k'n&e9ked)'t.l
f0gg. lelki /'kess'gre. Lg&enesnek kell lenni nem pedig kieg&engetettnekW
8. Ha az em/eri 'let/en tallsz )alami nag&szer1//et mint az igazsgossg igazsg m'rs'klet
f'rfiassg eg&sz)al mint 'rtelmed el'gs'ges )oltnak tudata ott a(ol mdod/an ll jzan
/eltsod szerint ,selekedned 's a sorssal )al el'gedetts'g ott a(ol n'lk0led rlad d-nt-ttek
(a mondom enn'l )alami jo//at lelsz eg'sz em/erk'nt erre )esd magad 's aknzd ki ezt a
megtallt legjo//at. Ha azon/an semmit sem ltsz jo//nak a /enned uralkod szellemn'l
amel& az -szt-n-ket f'ken tartja a k'pzeteket szorgosan meg)izsglja az 'rz'ki szen)ed'l&ek
(atalm/l 9 ?krat's sza))al szl)a
+*
9 magt kiragadta az isteneknek magt al)etette 's
em/ertrsa ja)t gondozza 9 (a ezzel szem/en minden mst kise//nek siln&a//nak tallsz
akkor semmi ms ja)ra ne tgts ett.lW
Mert (a eg&szer el(atrozsod m'rleg'nek n&el)e oda /illent nem leszel k'pes a te sajtos
k0l-n ja)adat s7l&os er.feszt's n'lk0l mindenek f-l' (el&ezni. 6em m'ltn&os (og& az
elm'leti 's k-z-ss'gi j)al /rmit szem/eszegezz ami idegen t.le mint a t-meg di,s'ret't
magas llst gazdagsgot 'rz'ki 'l)ezeteket. Mindezek a dolgok (a r-)id id.re ltszlag
-ssz(ang/an llnak is term'szet0nkkel (amarosan f-l'nk kerekednek 's elsodornak. %laszd
te(t azt mondom eg&szer1en sza/ad em/er(ez m'ltn a jo//at 's tarts ki mellette.
Ami (asznos az a jo//W
Ha mint eszes l'n&nek az m .rizd meg (a azon/an llati mi)oltodnak az mondj le rla s
tartsd meg tisztn de d-l&f n'lk0l t'l.k'pess'gedet. Csak azutn alapos leg&en a
)izsgldsodW
+*
?NE>A<D? ?GA%A%AL ?GNL%A 9 )-. Blatn <imaiosz 8! 3.
=. 6e gondold (og& (asznodra )an az ami eg&szer )alamikor taln arra k'sztet (og& meg9
szegd a sza)adat (og& szem'rmetlen l'g& (og& )alakit g&1l-lj g&an7sts megtkozz (og&
)alaki el.tt alakoskodj (og& ol&at k)nj ami(ez fal 's takar kell. Mert aki els. (el&re teszi
az 'rtelmet a /enne lak g'niuszt 's az e//.l fakad er'n& szent szolglatt az nem ,sinl
semmi/.l trag'dit nem s(ajtozik nem keresi sem a magn&t sem az em/ers1r1t. Dlni fog 9
s ez a legfontosa//W 9 an'lk0l (og& az 'let(ez ragaszkodn'k )ag& eltasztan magtl. A
leg,sek'l&e// aggodalmat sem okozza neki (og& lelke (ossza// )ag& r-)ide// id.re )an9e
-sszek-t)e por(0)el&')el. ? (a mr most mennie kell ol&an k-nn&1 l'lekkel t)ozik mint(a
)alami ms dolga akadna amit tisztesen s.t m'ltsggal le(et elint'zni. Csak attl az eg&t.l
)akodik eg'sz 'leten t (og& 'rtelme )alami ol&an 0g&/e /on&oldj'k ami m'ltatlan )olna
eg& eszes k-z-ss'gi 'letre sz0letett l'n&(ez.
$. A feg&elmezett tiszta lelk1 em/er gondolat/an nem tall(atsz semmi rot(adst semmi
mo,skot semmi k'tszn1s'get. A szn'szr.l m'g el le(et mondani (og& el.// t)ozik
mintsem /efejezn' 's )'gigjtszan szerep't az il&en em/er 'let't azon/an a )'gzet nem
)g(atja f'l/e /efejezetlen0l. 6in,s /enne semmi szolgai semmi ()sgos semmi -nlltlan
semmi k0l-n,k-d. semmi megro)sra m'lt semmi titkolni )al.
". <iszteld )'lem'n&alkot k'pess'gedetW <eljesen ett.l f0gg (og& )ez'rl. 'rtelmed ment
maradjon minden ol&an t'lett.l amel& nin,s -ssz(ang/an a term'szettel 's az eszes l'n&
alkat)al. Lz /iztostja (og& msok felfogsnak ne (doljunk /e eg&k-nn&en (og& az
em/ertrsainkkal szem/en jindulatot az istenekkel szem/en pedig engedelmess'get
tan7stsunk.
!#. <e(t mindent f'lret')e e((ez a n'(n& sza/l&(oz tartsd magadW Lzen fel0l el ne felejtsd
(og& mindenki ,sak a jelen/en 'l ez pedig r-pke pillanat: a t-//i id. )ag& mr elm7lt )ag&
/izon&talan. Araszn&i az em/er 'lete araszn&i az a f-ldzug a(ol 'l de araszn&i a legto)//
fennmarad (rn') is. Hiszen ezt a (rne)et g&orsan pusztul em/erf'rgek eg&mst fel)lt
nemzed'kei (ordozzk ezek pedig m'g -nmagukat sem ismerik nem(og& arrl tudnnak aki
mr r'gen meg(alt.
!!. A mr kifejtett 'letsza/l&ok(oz m'g eg&et ,satol: minden dolgot ami eszed/e jut
(atrozz meg 's rd le pontosan (og& )ilgosan lsd mil&en az l'n&eg'/en a maga meztelen
)alsg/an eg'sz'/en minden szempont/l (og& /eszmolj magadnak rla mi a ne)e (og&
()jk alkatr'szeit mel&ek/.l -sszellt mel&ekre majdan sz't(ullik. Mert semmi nem teszi
nemese//' a lelket mint (a )alaki az 'let jelens'geit mdszeresen 's trg&ilagosan tudja
)izsglni 's mindig 7g& tudja szem0g&re )enni .ket (og& )ilgosan ltja: a dolgok mel&ik
rendj'(ez tartoznak mire (asznl(atk mi az 'rt'k0k az -sszess'g mi az eg&es em/er
szempontj/l ki a polgra annak a legmagasa//rend1 llamnak amel&nek a t-//i llamok
minteg& ,sak (zai.
<o)//: mi,soda mi/.l ll menn&i ideig marad meg term'szete szerint az ami most /ennem
ezt a k'pzetet keltiX
<o)//: mil&en er'n&re )an )ele kap,solat/an sz0ks'gem szelds'gre f0ggetlens'greX Dppen
ez'rt minden eg&es jelens'ggel kap,solat/an mondd el: ez az istens'gt.l j-n4 ez a dolgok
-sszess'g'nek a )'gzet sz-)ed'k'nek az esem'n&ek sajtos tallkozsnak sajtos
)'letlennek a k-)etkezm'n&e4 ez )iszont )elem eg& t-rzs/.l sarjadt rokon trsam ,selekedete
aki sajnos nem tudja (og& a term'szet szerint mi )al szmra. Dn azon/an tudom: 'ppen
ez'rt a k-z-ss'g term'szett.l szentestett t-r)'n&e szerint jindulattal igazsgosan jrok el
)ele szem/en. Az 7g&ne)ezett k-z-m/-s dolgokat m'gis sajtos 'rt'k0k szerint ig&ekszem
szm/a )enni.
!*. Ha a jzan 'sz sza/l&ainak megfelel. mdon /uzgn (atrozottan /'k's l'lekkel azt
teszed amit a pillanat k)n (a sem jo//ra sem /alra nem n'zel (anem g'niuszodat ol&an
tisztn ig&ekszel meg.rizni mint(a mr )issza kellene adnod4 (a m'g (ozz mit sem )rsz 's
mit.l sem remegsz: (a 7g& ,selekszel (og& te)'ken&s'ged mindig -ssz(ang/an ll a
term'szettel 's minden sza)ad/an 9 megn&ilatkozsod/an /e'red a (.si id.kre eml'keztet.
igazsggal akkor /oldogan 'lsz. Mr pedig e//en senki meg nem akadl&oz(at.
!+. Mint a(og&an az or)osok eszk-zeiket k'seiket (irtelen m1t'tre felk'sz0l)e mindig kez0k
0g&'/en tartjk 7g& tartsd mindig k'szen alapel)eidet az isteni 's em/eri dolgok (el&es
megismer's're. Minden/en a leg,sek'l&e// dolgod/an is 7g& jrj el (og& ne felejtsd el: e
kett. kap,solat/an )an eg&mssal. Mert semmi em/eri dolgot nem int'z(etsz el az isteni )al
)onatkoztats n'lk0l. Fg&anez ll megfordt)a is.
!2. Hag&d a//a az ide9oda ,sapongst (iszen mr arra sem lesz id.d (og& 7jra elol)asd
feljeg&z'seidet )ag& a r'gi rmaiak 's g-r-g-k tetteit to)// azokat az ol)asmn&aid/l
,sinlt szemel)'n&eket mel&eket -regs'gedre f'lretett'l magadnak. ?iess (t a ,'l fel' (ag&d
a (i7 rem'n&eket 's addig segts magadon mg le(et (a 'rdekeidet )al/an sz)eden )iseled.
!5. Az em/erek nem is tudjk mil&en sokf'l't jelentenek e sza)ak: lopni )etni )srolni
n&ugton lenni ltni a tenni)alkat nem is testi szemekkel (anem )alami ms ltszer))el.
!8. <est l'lek 'rtelem: a testnek )annak 'rzetei a l'leknek -szt-nei az 'rtelemnek alapel)ei.
Drz'ki /en&omsokat felfogni az llatok is tudnak4 a )g&aknak -szt-n-sen engedni a
)adllatok is k'pesek a (ermafroditk is eg& B(alaris
++
is 6ero is. Az 'rtelmet a k0ls.
illend.s'g dolgai/an az is elfogadjk )ez'r0l akik az istenek/en nem (isznek akik (azjukat
elrultk 's akik zrt ajtk m-g-tt /rmire k'pesek.
Az eddig mondottak s m'g sok ms is mindenkire jellemz.k de a j em/ernek )an m'g eg&
k0l-n-s sajtossga: sz)es -r-mmel fogadja ami a sors rendeltet's'/.l t-rt'nik )ele a
ke/l'/en le). g'niuszt nem mo,skolja /e a k'pzetek za)aros t-meg')el sem n&ugtalantja
(anem der0ltnek .rzi meg 's az istens'gnek illend. mdon alrendel)e magt mindig
igazmond ,selekedet'/en mindig igazsgos. ? m'g (a az eg'sz )ilg k'ts'g/e )onn is (og&
eg&szer1en er'n&esen der1sen 'l akkor sem ne(eztel senkire 's nem t'r le arrl az
-s)'n&r.l mel& az 'let ,'lj(oz )ezet a(o) kinek9kinek tisztn n&ugodtan minden f-ldi
/'kl&tl mentesen sors)al k'n&szeredetts'g n'lk0l meg/'k'lten kell el'rkeznie.
++
BHALA>I? 9 Akragasz szi,liai )ros legends keg&etlens'g1 zsarnok uralkodja az i. e. 8. sz.9/an.
NEGYEDIK KNYV
!. Ha /els. paran,sold a term'szetet k-)eti akkor 7g& )iselkedik az esem'n&ekkel szem/en
(og& mindig k-nn&en igazodik a((oz ami le(ets'ges 's adott. 6em ked)el k0l-n-se//en
eg&etlen meg(atrozott an&agot sem (anem a fontosa// dolgok(oz )onzdik de azok(oz is
,sak /izon&os fenntartssal s (a (el&ett0k )alami mssal ker0l szem/e azt is sajt ,selek)'se
an&agak'nt tekinti mint a(og&an a lo/og t1z is g& ,sinlja mikor megem'szti a /el'do/ott
an&agot amel& a kis m',set kioltan. A lo/og lng )iszont (amar (atalm/a kerti 's
felem'szti a rdo/ott trg&akat s.t m'g magasa//ra ,sap t.l0k.
*. ?emmit se t'g& tallomra semmit se t'g& msk'nt mint az 'let igaz m1)'szet't t-k'letesen
/et-lt. el) szerint.
+. Az em/erek /7)(el&eket keresnek maguknak: falun tengerparton (eg&eken. <e magad is
szoktl eff'l're )g&ni. Mi,soda korltoltsgW Hiszen megte(eted amikor ,sak akarod (og&
-nmagad/a )issza)onulj. Mert az em/er se(o) n&ugodta//an za)artalana//ul )issza nem
)onul(at mint sajt lelk'/e k0l-n-sen (a ol&an a /els. )ilga (og& /eletekint)e azonnal teljes
/'kess'g t-lti el. A /'kess'g pedig azonos a l'lek (armnij)al. 6e )ond te(t meg
-nmagadtl eg&etlen eset/en sem ezt a )issza)onulst s 7j(odj meg l'lek/en.
Dletel)eid leg&enek alap)et.k 's a l'n&egre szortkozk: puszta f-lid'z's0k is 1zze el minden
ud)ari gondodat 's /iztostson rla (og& (a )isszat'rsz ne /osszankodj azon amire
)isszaker0lsz.
Mert min is /osszankodnlX Az em/eri gonoszsgonX %edd fontolra a t'telt (og& az eszes
l'n&ek eg&ms'rt )annak (og& t0relem az igazsgossg eg& r'sze (og& az em/erek akaratuk
ellen're (i/znak (og& (n&an mr kik f'ktelen0l g&1l-lk-dtek g&anakodtak eg&msnak
estek m kiterttettek 's el(am)adtak 9 s akkor (ag&j fel a /ossz7sggal.
%ag& taln a mindens'g )'gz'se ellen z7goldolX Id'zd ,sak eml'kezeted/e ezt a k't
le(et.s'get: )ag& )an gond)isel's )ag& ,sak atomok )annak4 to)// mindazt ami/.l
/e/izon&osodik (og& a )ilg ol&an mint eg& llam.
%ag& taln testi dolgok /ntanakX Hondolj arra (og& az 'rtelem (a eg&szer -nmagra
eszm'lt 's megismerte sajt erej't f0ggetlenti magt az llati l'lek kellemes )ag& kellemetlen
izgalmaitl4 to)// gondolj mindarra amit a fjdalomrl 's az 'l)ezetr.l (allottl s magad')
tett'l.
%ag& taln a (i7 (r)g& jt'kszere )ag&X 6'zd ,sak minden mil&en g&orsan feled's/e meg&
tekintsd a mindk't irn&/an )'gtelen id. feneketlen m'l&s'g't a (r )issz(angjnak
(i/a)alsgt a t'ged ltszlag magasztalk ll(atatlansgt kritiktlansgt s )'g0l (og&
mil&en sz1k a t'r mel&re (rne)ed korltozdik. Mert az eg'sz f-ld ,sak eg& pontja a
mindens'gnek s annak is mi,soda kis zuga a te lak(el&ed. ? itt is (n&an mi,soda em/erek
di,s.tenek t'gedX ?znd (t )'gre r magad (og& )issza)onulj a sajt kis ter0letedre.
Mindenekel.tt: ne kapkodj ide9oda ne er.lk-dj (anem sza/ad l'lekkel mint f'rfi mint em/er
mint polgr mint (aland l'n& tekintsd a )ilg dolgait.
? az igazsgok k-z0l mel&ekre szemedet f0ggeszted kett. leg&en mindig k'zn'l. Ll.sz-r
(og& a k0ls. dolgok nem f'rnek (ozz a l'lek(ez (anem k)0l )annak rajta m'gpedig
mozdulatlanul4 minden izgalom te(t a /els. felfogs/l fakad. Msodszor (og& mindaz amit
ltsz (amarosan meg)ltozik s.t megsz1nik. Allandan gondolj r (og& menn&i )ltozsnak
)oltl mr te is a tan7ja. A )ilg )ltozs az 'let felfogs dolga.
2. Ha gondolkodsi k'pess'g0nk k-z-s akkor az az 'rtelem is k-z-s mel& eszes l'n&ekk'
a)at. Ha ez g& )an akkor ltalnos 'r)'n&1 az a meggondols mel& megsza/ja (og& mit
teg&0nk. Ha ez g& )an akkor k-z-s t-r)'n& alatt llunk 's ekk'nt )alamenn&ien polgrok
)ag&unk. Ha ez igaz akkor )alami kormn&zatnak )ag&unk alatt)ali. Ha ez is ll akkor a
)ilg ol&an mint eg& llam. Mert mil&en ms k-z-s kormn&zat r'szes'nek mond(atnd az
eg'sz em/eri nemetX Innen e//.l a k-z-s llam/l ered szmunkra a gondolkodsi k'pess'g
az 'rtelem a t-r)'n&alkots k'pess'ge. %ag& (onnan ms(onnanX Mint a(og&an azt ami
/ennem f-ldszer1 )alami f-ld/.l kaptam ami ned)es azt ms .san&ag/l ami pra azt ism't
ms forrs/l ami meleg 's t1zszer1 annak is meg)an a maga eredete 9 mert semmi nem lesz
semmi/.l mint a(og&an semmi sem t'r a semmi/e )issza 9 g& a gondolkodsi k'pess'g is
/el'nk szllt )ala(onnan.
5. A (all ol&an mint a sz0let's: a term'szet titokzatos m1)e. Fg&anazoknak az .san&agoknak
az eg&es0l'se ug&anazokk. Lg&ltaln nem ol&asmi ami miatt )alakinek sz'g&enkeznie
kellene. 6in,s ellent't/en az 'rtelmes l'n& mi)olt)al sem alkatnak ter)szer1s'g')el.
8. Lz a )'gzet rendel'se: il&en em/erek il&en dolgokat ,selekszenek. Aki ezt nem akarja
mint(a azt k)nn (og& a f0gefnak ne leg&en ned)e. Altal/an gondold meg (og& r-)id
id.n /el0l te is em/ertrsad is meg(altok 's nemsokra m'g a ne)eteket is elfelejtik.
=. Ha nem gondolod azt (og& /ntalom 'rt akkor nem is 'rt /ntalom s (a nem 'rt /ntalom
akkor krt sem szen)edt'l.
$. Ami az em/ert nem teszi rossza// mint amil&en az 'let't sem teszi rossza// 's sem
k)0lr.l sem /el0lr.l nem rt neki.
". A (asznos term'szete k'n&telen ezt tenni: (asznot (ajtani.
!#. Minden ami t-rt'nik igazsgosan t-rt'nik. Ha pontosan megfig&eled rj-ssz. 6em ,sak
azt mondom (og& /izon&os rend szerint (anem (og& igazsgosan s.t mint(a )alaki 'rdem
szerint rendelkezne. <o)//ra is erre fig&elj te(t s /rmit ,sinlsz azzal a sznd'kkal ,sinld:
l'g& j4 j a sz )aldi 'rtelm'/en. Lrre )ig&zz minden ,selekedeted/en.
!!. 6e )edd 7g& a dolgokat mint a(og&an rosszakard felfogja .ket se 7g& a(og&an .
szeretn' (og& felfogdW %edd ink// .ket 7g& a(og& a )alsg/an )annak.
!*. E't alapel)et tarts mindig k'szenl't/en: el.sz-r ,sak azt tedd amit a kirl&i 's t-r)'n&9
alkot 'rtelem az em/erek ja)ra tenned sugalmaz4 msodszor )ltoztasd meg )'lem'n&edet
(a ol&an )alakire akadsz aki a (el&es 7tra terel 's eltntort /al(iedelmedt.l. Lnnek a
n'zet)ltozsnak az oka azon/an mindig az igazsgosnak a k-z(aszn7nak /izon&os
)alszn1s'ge leg&en s eg&ed0l ez )ezessen nem pedig az (og& )alami kellemesnek )ag&
di,s.s'gszerz.nek ltszott.
!+. %an9e )ilgos 'rtelmedX 9 IgenW 9 Mi'rt nem 'lsz )eleX Mert (a ez /et-lti feladatt mi
msra )an m'g sz0ks'gedX
!2. >'sz')' lett'l eg& eg'sznek. Lg&szer majd )isszaen&'szel alkotd/a4 jo//an mond)a:
)alami )ltozs k-)etkezt'/en felsz)dol annak teremt. erej'/e.
!5. Fg&anarra az oltrra sok t-mj'nszem (ull: eg&ik el.// msik k's.//W 6em szmtW
!8. <z napon /el0l istennek ltnak azok kiknek szem'/en most )adllat 's majom )ag& (a
)isszat'rsz az 'rtelem alapel)ei(ez 's szolglat(oz.
!=. 6e 7g& 'lj mint(a m'g tzezer ')ig akarnl lenni. A kiker0l(etetlen ott le/eg fejed f-l-tt.
Mg 'lsz mg mdod/an ll l'g& j em/err'.
!$. Mekkora za)artalansgot /iztost magnak aki nem n'zi mit mondott tett )ag& gondolt
em/ertrsa (anem ,sak arra 0g&el (og& sajt ,selekedete igazsgos 's fedd(etetlen leg&enW
O6e n'zd 9 mondja Agat(n
+2
9 a msok rossz erk-l,s't (anem t'to)zs n'lk0l eg&enes 7ton
t-rj a ,'l fel'.P
+2
AHA<HN6 9 (res at('ni trag'diak-lt. az i. e. 5. sz.9/an.
!". Akit az utkor adta (rn') elk/t nem )eszi 'szre (og& a rla megeml'kez.k mindeg&ike
(amarosan meg(al4 ug&anoda jut a k-)etkez. nemzed'k is mgnem minden eml'kezet
megsz1nik mel&et alig kig&7lt mris el(am)adt em/erek (ordoztak. 3e teg&0k fel (og& a rd
eml'kez.k (al(atatlanok 's eml'kezeted is -r-k. %an9e ennek a te szempontod/l 'rt'keX
?zmt9e )alamit a di,s'retX 6em mondom (og& (al porod/an nem szmt. 3e szmt9e m'g
'leted/enX Csak akkor (a )alami k-z,'l7 ,'lt szolglW Hel&telen0l (an&agolod el a term'szet
ajnd'kt (a ms/a )eted (orgon&odat mint az 'rtelem/e.
*#. Mindaz ami sz'p /rmi mdon is az -nmag/an sz'p -nmag/an teljes: a di,s'ret nem
alkot r'sze. A di,s'rett.l semmi nem lesz sem siln&a// sem jo//. Mindez )onatkozik a
mindennapi 'let/en sz'pnek mondott dolgokra is: an&agokra m1alkotsokra. Ht ami )al/an
sz'p ug&an rszorul9e m'g )alamireX Dppol& ke)'ss' mint a t-r)'n& az igazsg a jakarat
)ag& a szem'rem. %ajon mel&ik0k az'rt sz'p mert di,s'rik )ag& mel&iknek rt (a ,sroljkX
%ajon a smaragd (it)n&a// lesz9e mint )olt (a nem di,s'rikX %ag& az aran& az elefnt,sont
a //or a kard a )irg )ag& a zsenge faX
*!. Ha a lelkek to)// 'lnek (og&an k'pes /efogadni .ket a le)eg.'g id.tlen9id.t.l fog)aX 9
Ht a f-ld (og&an tudja /efogadni ug&anann&i id.t.l fog)a az eltemetettek por(0)el&eitX
Amint itt az eg& ideig m'g ellenll por(0)el&ek )ltozsa 's fel/omlsa (el&et ad ms
(olttesteknek 7g& a le)eg.'g/e tszellem0lt lelkek is eg& ideig m'g eg&0tt maradnak azutn
szint'n )ltoznak sz'tszrdnak ello/ognak felsz)dnak a mindens'g alkot szellem'/e g&
enged)e (el&et az utnuk k-)etkez.knek.
Mme ez a megolds (a felteszed (og& a lelkek fennmaradnak. 3e nem,sak azt a t-m'rdek
eltemetett testet kell fig&elem/e )enni (anem az ltalunk 's ms 'l.k ltal naprl napra
elfog&asztott l'n&ek't is. Hn& meg (n& em'szt.dik fel s (og& 7g& mondjam temet.dik el a
tpllkozk test'/enX ? m'gis /efogadja .ket a t'r mert )'rr' )lnak mert pr) 'letad
melegg' )ltoznak.
Hog&an le(et e//en a k'rd's/en felderteni az igazsgotX Ha az em/er elk0l-nti az an&agot a
forml er.t.l.
**. 6e kalandozz ide9odaW ;rmi/e kezdesz ne t'rj el az igazsgtl 's /r(o) )isz
k'pzeleted .rizd meg tisztnltsodat.
*+. %ilgrendW Minden ami neked megfelel nekem is megfelel. ?emmi nin,s nekem korn )ag&
k's.n ami neked idej'/en )an. <erm'szetW Mindaz ked)es term's szmomra amit ')szakaid
(oznak: minden t.led ered /enned 'l (ozzd t'r )issza. %an aki azt mondja: OEekrops ked)es
)rosaP
+5
's te ne mondand OGeus ked)es )rosaPX
*2. O6e fogj sokf'l'/e (a lelki n&ugalmat akarszWP
+8
%ajon nem jo//9e ,sak azt ,selekedni ami
sz0ks'ges m'gpedig ann&it amenn&it a term'szett.l k-z-ss'gi 'letre rendelt l'n& /eltsa
k)n 's 7g& a(og& k)njaX Mert ez nem,sak a jl (anem a m'rt'kkel ki)lasztott munka
lelki el'gt'tel')el is jr. Hiszen legt-// /esz'd0nk 's tett0nk nem sz0ks'gszer1 te(t aki
el)esz /el.l0k t-// n&ugalomra ke)ese// izgalomra szmt(at. Dppen ez'rt minden
dolgod/an eml'keztesd magad (og& nem a feleslegesek k-z0l )al9e. 3e nem,sak a felesleges
tetteket kell kik0sz-/-ln-d (anem az il&en gondolatokat is mert g& a /el.l0k fakad
,selekedetek sem k-)etkeznek /e.
*5. Br/ld meg siker0l9e talpig der'k em/er mdjra 'lned aki nem z7goldik a
mindens'gt.l neki osztott sors ellen s /e'ri azzal (og& . maga igazsgosan ,selekszik 's
lelke mindig jra k'sz.
+5
ELE>OB? EL3%L? %A>O?A 9 )alszn1leg Arisztop(an'sz9t-red'k. Eekropsz At('n els. mon9
dai kirl&a.
+8
6L IOHK ?OEIDLD;L 9 az id'zet 3'mokritosztl szrmazik.
*8. Meg)izsgltad9e ezeketX Most ide fig&eljW 6e izgasd magadW L'g& eg&szer1W %'tkezik
)alakiX Maga ellen )'tkezikW <-rt'nt )eled )alamiX 6em /ajW Minden ami 'r a mindens'g
t-r)'n&e szerint kezdett.l fog)a el)'geztetett el(atroztatott szmodraW Minek a sok szX
>-)id az 'let. Hasznld ki a jelent okosan igazsggal. ?zrakozsod/an is maradj jzan.
*=. A )ilgrend )ag& ter)szer1 )ag& pedig ke)er'k -ssze)isszasg amit m'gis )ilgrendnek
()nak. Hog&anX ;enned le(et rend 's a mindens'g/en ,supa ter)szer1tlens'g )olnaX
E0l-n-sen akkor mikor minden /r el)laszt)a 's sz'tszr)a m'gis eg&/e)gX
*$. %an s-t't jellem asszon&os jellem maka,s jellem )ad /estilis g&erekes lg& ,salfa
alantas (amis zsarnoki jellem.
*". Ha idegen a )ilg/an az aki nem tudja mi )an /enne nem ke)'s/' idegen az is aki nem
tudja mi t-rt'nik /enne. ?z-ke)'n& az aki a k-z-ss'gi 'let rendje el.l megfutamodik4 )ak aki
lt szemmel szemet (un&4 koldus aki msra szorul 's nem tud megteremteni a maga erej'/.l
mindent ami az 'let(ez sz0ks'ges. Eele)'n& a )ilg test'n az aki a k-z-s term'szet
szellem't.l elt)olodik szakt )ele (a az 'let esetlegess'gei miatt ked)'t )eszti. Hiszen e
/ajok onnan )alk a(onnan te is j-tt'lW Brtot 0t a )ilg alkotmn&a ellen az aki sajt lelk't az
eszes l'n&ek eg& 's oszt(atatlan k-z-ss'g'/.l kiszaktja.
+#. Az eg&ik k-pen& n'lk0l /-l,selkedik a msik k-n&) n'lk0l a (armadik szinte f'lmez9
telen0l. OEen&erem ug&an nin,s 9 mondja 9 de az'rt kitartok az 'rtelem mellett.P 6ekem nem a
tudomn& adja a ken&eret m'gis (1 maradok (ozz.
+!. ?zeresd a magad kis mesters'g't ami/e /eletanultl 's talld /enne ked)edet. Ami m'g
(tra )an 'leted/.l 7g& 'ld le (og& minden dolgodat teljes lelked/.l az istenekre /zod 's az
em/erek k-z0l eg&nek sem )ag& sem zsarnoka sem szolgja.
+*. E'pzeld magad el' p'ldul %espasianus kort s minden/en a mai llapotokat ltod: az
em/erek (zasodnak g&ermekeket ne)elnek /etegeskednek meg(alnak (ar,olnak 0nnepel9
nek kereskednek gazdlkodnak (zelegnek g.g-sk-dnek g&anakszanak a,sarkodnak
msok (allt k)njk z7goldnak a jelen miatt szeretkeznek takar'koskodnak ,onsulsg
uralkods utn s)rognak. ? eg'sz )ilguk 9 ,sak )olt.
Azutn t'rj t <raianus korra: minden/en ug&anazt tallod. ? ez a nemzed'k is 9 ,sak )olt.
Hasonl mdon elm'lkedj az elm7lt id.k korszakairl eg'sz n'peknek sorsrl s fig&eld meg
(og& r-)id k0szk-d's utn mind elestek 's felolddtak az .selemek/e. I.leg azokat )onultasd
el lelki szemeid el.tt akikr.l magad is tudtad (og& (i7 dolgok'rt t0lekedtek 's el(an&agoltk
a sajt alkatuknak megfelel. ,selek)'st a(el&ett (og& g-r,s-sen ragaszkodtak )olna (ozz 's
ked)0ket lelt'k )olna /enne. Ielt'tlen0l arra is gondolj (og& az eg&es ,selekedetekre fordtott
fig&elemnek meg)an a maga 'rt'ke 's m'rt'ke. Mert (a siln& dolgokra nem pazarolsz t-//
fig&elmet mint amenn&i illeti .ket nem lesz okod /torsgod el)eszt's're.
++. >'ge//en k-z(asznlat7 sza)ak ma mr szg&1jtem'n&ek/e szorultak. Dppg& r'gen sokat
emlegetett em/erek ne)e 9 mint pl. Camillus' Caes' %olesus' Leonnatus'
+=
9 ma mr
mag&arzatot ig'n&el. 6emsokra erre a sorsra jut ?pi,io
+$
Cato
+"
azutn Augustus majd
Hadrianus 's Antoninus. Mert minden az en&'szet zskmn&a 's (amarosan mes')' lesz4 majd
a teljes feled's/e mer0l. Bedig ezt ,sak a ,sodlatosan rag&og em/ersorsokrl mondom. A
+=
CAMILLF? CAL?O %OLL?F? LLO66A<F? 9 a rmai k-ztrsasg legends (.sei: Camillus a
gallusok leg&.z.je4 Caeso Ia/ius a %eii elleni (/or7/an elesett (romszz (.s Ia/ius )ez're4
Leonnatus )alszn1leg a B0rr(osz felett g&.zelmet aratott L. 3enatatusszal azonos4 %olesus
)alszn1leg %olesus sza/in )ez'r fia4 %alerius Bopli,ola a <arUuiniusok el1z.je az els. rmai
,onsul.
+$
?BICIO 9 a pun (/or7k k't (res (ad)ez're az id.se// ?. *#*9/en Gmnl leg&.zte Hanni/lt az
ifja// !289/an /e)ette 's lerom/olta Eart(gt.
+"
CA<O 9 az id.se// C. rmai politikus az i. e. +9*. sz.9/an a punok dz ellenfele.
t-//iX Amint kile(elte lelk't: Oelt1nt n&omtalanul (re)eszt)e.P
2#
Ll)'gre mi az -r-k (rX
Eong 0ress'gW Mi leg&en te(t er.feszt's0nk trg&aX Mme ,sak ez: igazsgos gondolkozs9
md k-z(aszn7 te)'ken&s'g lland igazmonds 's ol&an lelki alkat mel& der1sen fogad
mindent ami 'ri (iszen sz0ks'gszer1 term'szetes 's )el0nk eg&azon k7tf./.l 's forrs/l
fakad.
+2. ;zd r magad sajt el(atrozsod/l Elt(ra
2!
(add sz.je 'ltedet tetsz'se szerinte
esem'n&ek/.l.
+5. Minden ,sak eg& napig tart: a magasztals 'pp7g& mint a magasztals trg&a.
+8. ?z0ntelen0l elm'lkedj azon (og& minden )ltozs fol&tn j-tt l'tre. ?zoktasd magad a((oz
a gondolat(oz (og& a mindens'g term'szete semmit nem szeret ann&ira mint )ltoztatni azon
ami )an 's (asonl 7j dolgokat alkotni.
Mert minden ami )an )ala(og&an ,srja annak ami /el.le lesz. <e pedig 7g& k'pzeled (og&
,sak az a mag amit a f-ld/e )ag& az an&am'(/e )etnekX Mi,soda fonk felfogsW
+=. Mr9mr a sr sz'l'n llsz s m'g mindig nem )ag& sem keresetlen sem n&ugodt s a//an
sem )ag& /izon&os (og& k0ls. er. nem rt(at neked. M'g mindig nem )ag& szeld mindenki9
(ez m'g mindig nem szolglja -sszes gondolatod kizrlag az igazsgos ,selek)'stW
+$. Eutat)a )izsgld az em/erek )ez'rl. 'rtelm't 's azt (og& mit ker0lnek mit keresnek az
okosak.
+". A te /ajod k7tfeje nem msnak a )ez'rl. 'rtelm'/en )an sem a t'ged k-rn&ez. )ilg
)alami mdosuls/an )ag& )ltozs/an. Ht (olX A//an (og& a rosszrl gondolkodol. 6e
gondolkodj g& 's minden rend/e j-n. Az 'rtelem (a a )ele ann&ira -sszeforrt (it)n& testet
akr dara/okra )gjk )ag& 'getik (a rot(adsra )ag& sen&)ed'sre kr(oztatjk akkor is
maradjon n&ugodt a )'lem'n&alkots/an. Ms sz)al: t'ljen 7g& (og& ami rossz 's j
em/errel eg&formn meges(etik az sem nem rossz sem nem j. Mert ami a term'szet ellen 's
a term'szet szerint 'l. em/ert eg&arnt 'ri az nin,s a term'szet szerint de a term'szet ellen're
sin,s.
2#. Mindig gondolj r (og& a )ilg szinte eg&etlen 'l.l'n& eg&etlen an&ag eg&etlen l'lek4
(og& minden -sszef0gg ennek eg&etlen 'rz'kl's')el4 (og& ez mindent eg&etlen /els.
lend0let/.l ,sinl4 (og& mindennek ami ,sak t-rt'nik eg&0ttesen az oka4 (og& menn&ire
-sszekap,soldott 's -sszefondott mindenW
2!. 6&omorult pra )ag& 9 (ullt (ur,ol 9 mint Lpikt'tos mondta.
2*
2*. 6em jelent semmi rosszat a l'n&eknek (a 'ppen el)ltoznak mint a(og&an az sem jelent
jt (a )alami )ltozs k-)etkezm'n&ek'nt 'ppen formldnak.
2+. Az id. a t-rt'n'sek fol&ama 's sodr rja. Minden mi(el&t felt1nt mr el is sodrdott.
Majd msutt /ukkan fel de az is ,sak(amar elsodrdik.
22. Ami ,sak t-rt'nik ann&ira megszokott 's magtl 'rtet.d. mint ta)asszal a rzsa 's
n&ron a g&0m-l,s. Il&en a /etegs'g a (all a rgalom a ,sel)et's: mindaz ami az osto/kat
g&-n&-rk-dteti )ag& /7stja.
25. Ami /izon&os rend szerint t-rt'nik az mindig szer)esen -sszef0gg az el.zm'n&ekkel. 6em
ol&asmi ez mint mikor k0l-n9k0l-n szmok puszta k'n&szer1s'g/.l eg&ms utn )et.dnek
(anem ink// 'sszer1 -sszekap,soltsg. ? mik'nt mindaz ami )an -ssz(angz rend/en
2#
LL<Y6< 6@OM<ALA6FL HM>L%L?G<%L 9 Hom'rosz Od0sszeia ! *2* Q3e)e,seri H/or
fordtsaR.
2!
ELO<HN 9 az eg&ik prka aki az em/eri sors fonalt fonja.
2*
6@OMO>FL< BA>A %AH@ 9 az id'zet g& nem tall(at meg Lpikt'tosz m1)ei/en.
,soportosul 7g& a//an is ami t-rt'nik nem,sak a puszta eg&msutn (anem szem/e-tl.
mdon )alami ,sodlatos -sszef0gg's is 'szlel(et..
28. Mindig tartsd eml'kezeted/en H'rakleitos mondst: a f-ld (alla (a )zz' lesz a )z
(alla (a le)eg.)' lesz a le)eg. (alla a t1z 's )iszont. Hondolj arra az em/erre is aki
elfelejtette (o) )isz az 7tjaW Hondolj azokra akik a mindens'get tfog szellemmel 9 pedig a
le(et. leglland//an 'rintkeznek )ele 9 ellenkez's/e jutottak 's naprl napra el.fordul
dolgokon meg0tk-znek. Hondolj to)// arra is (og& nem sza/ad 7g& ,selekedn0nk 's
/esz'ln0nk mint(a lom/an )olnnk 9 mert 7g& tetszik mint(a akkor is ,selekedn'nk 's
/esz'ln'nk 9 sem 7g& a(og&an a g&ermekek engedelmeskednek sz0leiknek tisztn ,sak azzal
a megokolssal: g& kaptuk a paran,sot.
2=. Ha )alamel&ik isten azt mondan neked (og& (olnap )ag& legfelje// (olnaputn meg(alsz
ug&e nem ,sinlsz /el.le nag& esetet 9 (a,sak nem )ag& eg'szen (it)n& 9 (og& (olnaputn9e
ink// )ag& (olnap. Mert ez ,sak nem k0l-n/s'gX Dppen g& azt se )edd )alami nag&
dolognak: (ossz7 ')ek m7l)a9e )ag& (olnap.
2$. Allandan gondolj arra (n& or)os (alt mr meg akik /etegek felett ann&iszor rn,oltk
szem-ld-k0ket (n& asztrolgus akik msok (allt 9 mint )alami nag& dolgotW 9 megjsoltk
(n& filozfus akik a (allrl 's (al(atatlansgrl )'g n'lk0l tusakodtak (n& (.s akik ann&i
em/ert letertettek (n& zsarnok akik mint(a (al(atatlanok lettek )olna 'letr.l (allrl
)alami sz-rn&1 g.ggel rendelkeztekW Hn& eg'sz )ros )olt amel& 9 (og& 7g& mondjam 9
meg(alt mint Helik'
2+
Bompeii Her,ulanum
22
's ms szmtalanX %edd sor/a akiket ismert'l
eg&iket a msik utn: az eg&ik ennek a msik annak a )'gtisztess'g'r.l gondoskodott azutn
.t is kitertett'k 9 s mindez r-)id id. alatt. Altal/an az em/eri 'letet mindig eg& napig tart
esend. dolognak tekintsd: tegnap m'g em/er,sra (olnap mr /e/alzsamozott tetem )ag&
(amu. Az id.nek ezt a kis r'sz't 'ld le te(t a term'szet sza)a szerint 's t)ozz /'k'/en mint
a(og&an az 'rett olaj/og& leesik ld)a 'letre fakasztjt (latelten term.fja irnt.
2". L'g& mint a szirtfok mel&et a (ullmok fol&ton ,sapkodnak4 az pedig rend0letlen0l ll s
k-r0l-tte el,s-ndes0l a (a/z forgatag.
OMil&en szeren,s'tlen )ag&ok (og& ez t-rt'nt )elemWP 6e g&W Hanem g&: ;oldog )ag&ok
mert /r ez t-rt'nt )elem to)//ra is der1s az 'letem: a jelen nem t-rt meg a j-).t.l nem
f'lek. Il&esmi /rki)el meges(etik de nem mindenki .rizte )olna meg k-z/en lelki /'k'j't.
Mi'rt ink// szeren,s'tlens'g az mint amenn&ire szeren,se ezX Lg&ltaln szeren,s'tlenn'
te(eti9e az em/ert az ami nem kudar,a az em/eri term'szetnekX %ag& taln az em/eri
term'szet kudar,nak tartod9e azt ami nin,s term'szet'nek sznd'ka ellen'reX Ht akkorX Lzt
a sznd'kot jl ismered. %ajon ami )eled t-rt'nt meggtol9e t'ged a//an (og& igazsgos
nag&lelk1 jzan /elt megfontolt igazmond szem'rmes sza/ad l'g& 's ms ol&an
tulajdonsgokkal 'kes mel&eknek /irtok/an az em/eri term'szet teljesnek mond(atX
Minden/en ami /natot okoz neked jusson eszed/e a k-)etkez. alapel): nem,sak (og& nem
szeren,s'tlens'g ami t-rt'nt (anem ol&asmi amit derekasan el)iselni eg&enesen szeren,se.
5#. E-zismert m'gis ,'lra)ezet. segts'g a (all meg)et's're (a eml'kezet0nk/e id'zz0k
azokat akik g-r,s-sen ragaszkodtak az 'let(ez. Mert t-//et n&ertek9e ezek mint az id. el.tt
elk-lt-z-ttekX %'gre m'gis,sak elpi(entek: Cadi,ianus Ia/ius Kulianus Lepidus
25
's a
(ozzjuk (asonlk kik sok em/ert kiks'rtek azutn .ket is kiks'rt'k ltal/an nem sok id.
m7l)a 's azt is menn&i /aj mil&en em/erek k-z-tt mil&en test/en k0szk-dt'k tW 6e tartsd
(t ol&an fontosnakW <ekints )issza az id. feneketlen szakad'k/a a m7lt/an 's msfel.l a
j-). )'gtelens'g'/eW Ha ezt n'zed k0l-n/s'g9e a (rom nap )ag& a (rom (ossz7 em/er-lt.X
2+
HLLIED 9 ak(aiai )ros i. e. +=+9/an eln&elte a tenger.
22
BOMBLII HL>CFLA6FM 9 a %ezu) i. e. ="9es kit-r'sekor elpusztult itliai )rosok.
25
CA3ICIA6F? IA;IF? KFLIA6F? LLBI3F? 9 a rmai t-rt'nelem/en g&akran el.fordul ne)ek.
Lepidus taln a trium)ir.
5!. Krj mindig a legr-)ide// 7ton. A legr-)ide// 7t pedig a term'szet 7tja. Minden sza)unk 's
tett0nk leg&en ez'rt teljesen romlatlan. Az il&en el(atrozs elt)oztatja t.l0nk a
kellemetlens'get k0szk-d'st alakoskodst 's (n&a)etis'get.
TDIK KNYV
!. >eggel (a ne(ezedre esik a felkel's gondolj t0st'nt r: OArra '/redek (og& em/er(ez
m'ltan munklkodjam. >osszul esn'k9e annak )'gz's're indulnom ami'rt sz0lettem aminek
ked)''rt a )ilgra j-ttemX %ag& arra rendeltettem9e (og& prnmon (e)er'sz)e melengessem
magamX 9 Mindenesetre ez 'l)ezetese//W 9 3e (t 'l)ezetre sz0lett'l9eX Altal/an t'tlen9
s'gre9e )ag& te)'ken&s'greX 6em ltod9e (og& a n-)'n&ek a )ere/ek a (ang&k a pkok a
m'(ek megteszik a maguk't 's a maguk r'sz')el (ozzjrulnak a )ilg (armnij(ozX ? te
nem akarsz em/eri k-teless'geidnek eleget tenniX 6em sietsz a term'szetedt.l kijel-lt ,'l fel'X
9 3e (t pi(enni ,sak kellW 9 EellW 9 'n is azt mondom. 3e a term'szet megsza/ta a pi(en's
m'rt'k't mint a(og&an megadta az e)'s't 's az i)s't is. M'gis t7ll'psz a m'rt'ken az
elegend.n. ;ezzeg a munk/an mr nem (anem megmaradsz a le(et.s'gen /el0l. Mert nem
szereted -nmagadW E0l-n/en szeretn'd term'szetedet 's sznd'ktW Msok akik szeretik
mesters'g0ket mosakods n'lk0l 'tlen0l sen&)ednek munkjuk mellett te pedig ke)ese//re
/e,s0l-d term'szetedet mint a szo/rsz a k'pfaragst a tn,os a tn,ot a kapzsi a kin,set a
(i7 a (rt. Lzek (a elfogja .ket a szen)ed'l& ink// sem enni sem aludni nem k)nnak ,sak
(og& el.//re )i(ess'k amire lelk0ket feltett'k. ? a te szemed/en a k-z(aszn7 te)'ken&s'g
siln&a// kise// er.feszt'sre m'ltX
*. Mil&en k-nn&1 dolog elkergetni eln&omni minden /nt )ag& k'n&elmetlen k'pzetet 's
t0st'nt teljes lelki n&ugalom/an lenniW
+. <ekintsd magad m'ltnak minden ol&an /esz'dre 's tettre ami a term'szet szerint )an. 6e
(asson rd (a msok kor(olnak )ag& megszlnak emiatt (anem (a )alami sz'pet te(etsz
)ag& mond(atsz ne tartsd magad m'ltatlannak (ozz. Az em/ereknek ug&anis meg)an a sajt
irn&t felfogsuk 's sajt (ajlamukat k-)etik. Mindezt azon/an te ne )edd fig&elem/e: menj
eg&enesen el.re k-)esd a magad 's a mindens'g term'szet't. Mindkett.nek 7tja eg&'/k'nt
eg& 's ug&anaz.
2. Krom a term'szett.l kisza/ott utat mg -sszeroskad)a n&ugalomra nem t'rek 's )issza
nem le(elem a lelkem oda (onnan naponk'nt l'legzem 's )issza nem esem oda a(onnan
at&m 'ltem ,srjt an&m a )'rt dajkm a tejet )ette4 a(onnan ann&i ') ta naprl napra
'telemet 's italomat kapom: arra ami engem jrs k-z/en (ordoz 's amit ann&if'lek'ppen
fel(asznlok.
5. Az eszeden nin,s mit ,sodlniuk az em/ereknek 9 le(et de )an m sok ms dolog amire
nem mond(atod: OLrre nem sz0lettem.P ?zerezd (t meg magadnak azt ami teljesen t.led
f0gg: l'g& .szinte m'ltsgteljes munka/r ne (aj(szd az 'l)ezetet ne el'gedetlenkedj
sorsoddal l'g& ke)'ssel /e'r. jindulat7 sza/ad komol& keresetlen nag&lelk1. 6em
'rzed9e (og& menn&i mindent meg tudnl szerezni amire nem (oz(atod fel kifogsnak az
alkalmatlansgot a rtermetts'g (in&tX <e pedig szntsznd'kkal alatta maradsz a
m'r,'nekX %ajon a rtermetts'g (in&a k'n&szert r (og& z7goldj az 'let(ez g-r,s-sen
ragaszkodj (zelegj testi llapotodat okold (og& tetszelegj (og& komol&talan l'g& (og&
lelkednek ann&i n&ugtalansgot okozzX 6emW az istenekre nemW Mindezeket a (i/kat mr
r'gen le)etk.z(etted )olna s legf-lje// ,sak azzal )dol(atnnak (og& )al/an lass7//
ne(eze// felfogs7 )ag&. Lzen is segtened kell azon/an g&akorlssal s nem sza/ad eln'zned
magadnak ezt a ments'gedet )ag& 'ppen tetszelegned /enne.
8. %an ol&an em/er aki (a em/ertrs)al jt tett azonnal k'sz a (lt szmlzni. %an ol&an
aki ezt ug&an nem teszi meg de az'rt /efel' m'gis,sak adsnak tekinti a msikat s nag&on is
tudat/an )an jt'tem'n&'nek. Ms )iszont eg&ltal/an nem tartja szmon amit tett (anem
(asonlatos a f0rt-t term. sz.l.t.(-z mel& (a eg&szer meg(ozta g&0m-l,s't semmi mst nem
k)n t-//'. A jt'kon& em/er akr,sak a l (a futott a kut&a (a )adra /ukkant a m'( (a
m'zet g&1jt-tt nem )eri do/ra tett't (anem to)// fol&tatja ldsos munkjt mint a(og&an a
sz.l.t. (a elj-n az ideje ism't meg(ozza a maga f0rtj't.
9 Azok(oz kell9e te(t ,satlakozni akik szinte -ntudatlanul teszik amit tesznekX 9 IgenW 9 3e
m'gis,sak tudatosan kell eljrniW <rsas 'letre sz0letett l'n&nek 9 mint mondani szoktk 9
megk0l-n/-ztet. )onsa (og& tudja: k-z(aszn7 te)'ken&s'get fejt ki s.t 9 GeusraW 9 azt is
akarnia kell (og& em/ertrsai is tudomst szerezzenek err.l.
9 Igaz amit mondasz m'gsem fogod fel (el&esen az el.//i sza)aim 'rtelm't. Dppen ez'rt
azok(oz kell szmtsalak akikr.l fente// megeml'keztem. Azokat is az igazsg )alami ltszata
)ezeti f'lre. Ha igazn /e akarsz (atolni sza)aim 'rtelm'/e ne f'lj emiatt so(asem mulasztasz
el eg&etlen k-z(aszn7 ,selekedetet sem.
=. Az at('niek g& imdkoznak: OAdj es.t adj es.t ked)es Geus az at('niek f-ldj're 's
mezej're.P %ag& g& kell imdkozni eg&szer1en sza/ad em/er(ez m'lt mdon )ag& se(og&.
$. H&akran mondjk: OAskl'pios
28
ennek a lo)aglst (ideg f0rd.t meztl/as k7rt rendelt.P
Dppg& mond(atjuk: OA k-z-s term'szet ennek /etegs'get rokkantsgot ,sonkasgot )ag&
ms il&esmit rendelt.P A OrendeltP sz az el.//i eset/en azt jelenti (og& az istens'g ezeket a
dolgokat az eg'szs'g 'rdek'/en rendelte el az ut//i/an pedig azt (og& ami az em/ert 'ri az
)'gzet'nek megfelel.en rendeltetett el szmra.
Hasonl mdon mondjuk (og& illik )alami (ozznk mint a(og&an a falakat 's piramisokat
'pt. k.m)esek mondjk a /izon&os eg&0ttes/e (armonikusan /eilleszked. k.ko,kkrl: OLz
ide illik.P Altal/an ,sak eg& (armnia )an. Amint a )ilgrend ez a nag& test minden test
-sszess'g'nek eredm'n&'r.l 7g& a )'gzet mint a )'gs. ok az -sszes (at ok/l sz-).dik
-ssze.
Azt amit mondok a legtudatlana// em/erek is meg'rtik. Mert azt mondjk: O?orsa g& (ozta
mag)al.P %ag&is ez lett az osztl&r'sze ez rendeltetett szmra. %eg&0k te(t a sors
rendel'seit 7g& mint Askl'pios'it: /izon&ra e//en is )an sok kellemetlen m'gis j sz))el
)essz0k az eg'szs'g rem'n&'/en. <ekintsd 7g& (og& a k-z-s term'szet rendel's'nek
meg)alstsa 's teljes0l'se a te eg'szs'ged. Mindent ami t-rt'nik m'g (a irgalmatlannak
tetszik is fogadj sz)esen mert (iszen ,'lja a )ilgrend eg'szs'ge Geus /oldogulsa 's sikere.
Mert akrmi t-rt'nik az em/errel az mind eg&etemes 'rdek/.l t-rt'nik. Hiszen nin,s
term'szet mel& a t-r)'n&e alatt 'l. l'n&nek ol&asmit rendelne ami nem felel meg neki.
Mme a k't 'r) mel&ek alapjn sz)esen kell fogadnod ami t'ged 'rW Ll.sz-r: )eled t-rt'nt
neked rendeltetett )alami mdon )eled )olt )onatkozs/an mert sorsoddal fel0lr.l a leg.si//
okokig )isszamen.leg -sszekap,soldott. Msodszor: mindaz ami az eg&es em/errel t-rt'nik
a mindens'get tfog er. szmra f-lt'tele a sikernek a /eteljes0l'snek s.t 9 Geusra mondom
9 a fennmaradsnak. Mert meg,sonkul az eg'sz (a )alamit akr a r'szek akr az okok
-sszek-t-tts'g'/.l 's -sszetartozs/l el)eszel. Mrpedig el'gedetlenked'seddel el)eszel 's
/izon&os mdon ,sor/tod (a rajtad m7lik.
". 6e utlkozzl ne )esztsd el /torsgodat 's /uzgalmadat (a nem siker0l mindig mindent
(el&es alapel)ek szerint elint'zned. Ha )alami nem ment rendj'n fogj (ozz m'g eg&szer 's
-r0lj (a ,selekedeteid nag&o// r'sze em/er(ez m'lt. ? szeresd azt ami(ez )isszat'rsz. A
filozfi(oz ne 7g& t'rj )issza mint a g&ermek az iskolamester(ez (anem mint a szemfjs a
szi)a,s(oz 's tojs(oz a msik /eteg a tapasz(oz )ag& a )zk7r(oz. Mert g& nem
(i)alkodsz azzal (og& engedelmeskedsz az 'rtelemnek (anem ink// megn&ug)st tallsz
/enne.
6e felejtsd el (og& a filozfia 's a term'szet eg&et akar te azon/an mst nem a term'szet
szerint )alt (ajtasz. Mel&ik0k k)natosa//X 6emde az 'l)ezet is a term'szetess'g
28
A?ELDBIO? 9 a g&g&ts istene a g-r-g mitolgi/an. Itt: or)os.
k-nt-s'/en )ezet minket f'lreX %izsgld ,sak meg nem k)natosa//9e a nag&lelk1s'g a
sza/adsg az eg&szer1s'g a lelki n&ugalom 's a gn,stalan 'letW ? )an9e )alami k)natosa//
az 'rtelemn'l (a arra gondolsz (og& a megfig&el's 's a tuds k'pess'ge minden k-r0lm'n&ek
k-z-tt s'rtetlen0l 's sikert /iztostan 'r)'n&es0lX
!#. A )ilg dolgai )alamik'ppen ol&an (oml&/a /urkoltak (og& nem ke)'s filozfus 9
m'gpedig nem is a ('tk-znapiak 9 szem'/en teljess'ggel 'rt(etetlennek t1ntek. M'g a
sztoikusok )'lem'n&e is az (og& legal//is ne(ezen felfog(atk. ? minden )el0k kap,solatos
fogalmunk )ltoz. Mert (ol az az em/er aki )'lem'n&'t so(a nem )ltoztattaX
%edd most sorj/a a megismer's trg&aitW Mil&en esend. (i/a)al dolgok 's radsul /rki
(atalm/a kert(eti .ket: akr eg& erk-l,stelen f'rfi )ag& n.szem'l& akr eg& ra/lW
%ess azutn eg& pillantst kortrsaid erk-l,s'reW E-z0l0k m'g a legelfogad(at//at is alig llja
ki az em/er nem is szl)a rla (og& )an aki -nmagt is ne(ezen tudja el)iselni. Hog& az
an&agnak id.nek mozgsnak mozg trg&aknak il&en (oml&/an piszk/an 's radat/an
mi az amit /e,s0lni le(et )ag& ami utn eg&ltaln t-rekedni le(ets'ges nem 'rtem. Mind9
ezzel szem/en az a k-teless'ged (og& magadat l'lek/en meger.st)e )rd /e a term'szetes
fel/omlst. 3e nem t0relmetlen0l (a k'sik (anem e gondolatok/an megn&ugod)a: el.sz-r
semmi sem 'r(et ami nin,s a k-z-s term'szet rendje szerint4 msodszor ,sak t.lem f0gg
(og& istenem 's szellemem ellen're semmit se k-)essek el. Mert nin,s em/er aki az . akaratuk
t(gsra k'n&szert(etne.
!!. O%ajon mire (asznlom most lelkemetXP 9 Lzt a k'rd'st kell feltennem minden alkalommal
's meg kell )izsglnom mi meg& most )'g/e a//an a r'szem/en amit )ez'rl. 'rtelemnek
ne)eznek. ? kinek a lelke az 'n lelkemX Csak nem g&ermek' )ag& si(eder' )ag& asszon&'
)ag& zsarnok' )ag& )adllat'X
!*. Hog& mil&enek azok a dolgok amiket a t-meg jnak t'l azt a k-)etkez.k/.l is lt(atod:
Ha )alaki meggondolja mi az amit )al/an jnak tart(at 9 a /elts a m'rt'kletess'g az
igazsgossg a /torsg 9 (a mondom ezt el.re megfontolta (allani sem /rja a szls9
mondst: Oa nag& /.s'gt.lP
2=
9 mert ez )ala(og& nem )g ide. Aki azon/an a t-meg szerinti
ja)akra gondol az /izon& )'gig(allgatja 's ellentmonds n'lk0l elfogadja a komikus k-lt.
mondst mint tall megjeg&z'st. Lm a t-meg is g& fogja fel a k0l-n/s'get msk'nt az els.
eset/en nem 0tk-zn'k meg a mondson s nem talln (el&telennek4 ezzel szem/en a
gazdagsgrl 's a szeren,s'nek f'n&1z'sre 's (i7 di,s.s'gre szolgl ajnd'kairl tall 's
szellemes megjeg&z'sk'nt elfogadjuk. Menj ,sak to)// tedd fel a k'rd'st: )ajon le(et9e
/e,s0lni a ja)ak k-z' szmtani az ol&an dolgokat mel&eket ez a monds jellemez tallan:
Ogazdjuk a nag& /.s'gt.l azt sem tudja (ol )'gezze el sz0ks'g't.P
!+. Iorml er./.l 's an&ag/l llok4 eg&ik sem pusztul el a semmi/e mint a(og&an eg&ik sem
lett semmi/.l. <e(t l'n&em minden r'sze el)ltozik 's ezltal a )ilg )alamil&en r'sz')'
tformldik ez ism't a )ilg eg& msik r'sz')' )ltozik s g& to)// a )'gtelens'gig. Magam
is il&en )ltozs eredm'n&e )ag&ok nemz.im is s g& )issza eg'szen a )'gtelens'gig. Mert
nin,s semmi akadl&a (og& g& /esz'lj0nk m'g (a a )ilg fol&sa megsza/ott id.szakokra
tagoldik is.
!2. Az 'sz 's a gondolkods ol&an k'pess'gek amel&ek elegend.k -nmagunknak 's a t.l0nk
f0gg. ,selekedeteknek: kiindulnak sajt alapel)0k/.l s eg&enest a kit1z-tt ,'l fel' t-rnek. Az
il&en ,selekedeteket eg&enes ,selekedeteknek szoktuk mondani 9 ezzel is jelez)e (og& az 7t
eg&enes.
!5. 6em mond(atjuk em/erinek azokat a dolgokat amel&ek az em/ert mint em/ert nem
'rintik. 6em k)njuk .ket az em/ert.l az em/eri term'szet sem ke,segtet )el0k 's nem is
t-k'letesedik ltaluk te(t sem az em/er el' kit1z-tt ,'lt nem foglaljk maguk/a sem a ,'l
el'r's'nek eszk-z't a jt. Hiszen (a k-z0l0k ,sak eg& is az em/erre )onatkozn'k mr nem
2=
A 6AH@ ;:?DH<:L 9 id'zet Menandrosz 5+#. t-red'k'/.l.
le(etne meg)etni .ket )ag& szem/e(el&ezkedni )el0k s az sem lenne di,s'retre m'lt aki
nem szorul rjuk. Ha igazi ja)ak )olnnak nem akadna der'k em/er aki )alamel&ik0k/.l
ke)ese//el is /e'ri. Mrpedig annl dereka// az em/er min'l t-// eff'le )ag& (asonl
dologrl mond le )ag& min'l n&ugodta//an t1ri a (in&ukat.
!8. Amire az em/er g&akran gondol az meg(atrozza a gondolkodsmdjt mert a k'pzetek
minteg& titatjk a lelket. <e(t itasd t lelkedet sz0ntelen il&en gondolatokkal: A(ol 'lni le(et
ott jl is le(et 'lni. Az ud)ari k-rn&ezet/en pedig le(et 'lni te(t az ud)ar/an is le(et jl 'lni. 9
<o)//: Minden eg&es 'l.l'n& arra t-r aminek a ked)''rt megalkottk. Amire pedig t-r
a//an a ,'lja. A(ol a ,'lja ott a (aszna 's a ja)a. Az 'rtelmes l'n& ja)a a k-z-ss'g. Mert (og&
mi k-z-ss'gre sz0lett0nk az r'gen /izon&tott t'tel. %ag& nem szem/esz-k.9e (og& az
ala,son&a// rend1 l'n&ek a magasa// rend1ek'rt )annak a magasa// rend1ek meg
eg&ms'rtX Mrpedig a l'lekn'lk0liekn'l magasa// rend1ek a lelkesek a lelkesek k-z0l pedig
az 'rtelmesek.
!=. :r0lts'g le(etetlens'get (ajszolni4 mrpedig le(etetlen (og& a (it)n& em/erek msk'pp
,selekedjenek.
!$. ?enki)el sem t-rt'nik ol&asmi aminek az el)isel's're nem termett. Mssal is megesik
ug&anez s )ag& tudatra sem '/red (og& mi t-rt'nt )ele )ag& lelki nag&sg)al k'rked)e
meg.rzi n&ugalmt rend0letlen0l. Mrpedig m'gis,sak rettenetes )olna (a a tudatlansg 's a
tetszelg's t-//re menne mint a /elts.
!". A k0ls. dolgok a lelket a legke)'s/' sem 'rintik: nem f'rk.z(etnek (ozz te(t t sem
(angol(atjk izgalom/a sem (oz(atjk. At(angolni izgalom/a (ozni ,sak a l'lek tudja
-nmagt. A k0ls. dolgokat pedig ol&anokk formlja a maga szmra amil&en t'letek
alkotsra m'ltatja -nmagt.
*#. ;izon&os tekintet/en az em/er ll (ozznk a legk-zele// mert . az aki)el jt kell
tenn0nk 's akit el kell t1rn0nk. Ha azon/an em/ertrsam akadl&ozn az 'n sajtos feladato9
mat az em/er is ,sak eg& lesz szemem/en a k-z-m/-s jelens'gek k-z0l akr a nap a sz'l
)ag& az erd.k )adja. Igaz (og& ,sak /izon&os ,selek)'st akadl&oz(at meg mert a t-rek)'s9
nek 's a (ajlamnak nin,s akadl&a (iszen ele)e szmoltam a felt'telekkel 's ,selek)'semnek
ms irn&t ad(atok. Mert az 'rtelem minden akadl&t tformlja t)ltoztatja k-z)etlen ,'ll.
Mg& lesz a ,selek)'st gtl akadl&/l ,selek)'s az 7t torlasz/l 7t.
*!. <iszteld a )ilg jelens'gei k-z0l a legf.//et: azt ami mindent fel(asznl 's mindent irn&t.
Hasonlk'ppen tiszteld l'n&ed legf.// r'sz't: azt ami az el.//i)el eg& t-rzs/.l fakad. Mert
/enned is ez (asznlja fel a t-//i r'szt 's ez igazgatja 'ltedet.
**. Ami a k-z-ss'gnek nem rt az a k-z-ss'g tagjnak sem rt. %ala(n&szor azt k'pzeled
(og& /ntalom 'rt ez leg&en a m'r,'d: Ha a k-z-ss'g ezltal nem szen)ed krt akkor nekem
sin,s krom (a pedig a k-z-ss'get kr 'ri nem sza/ad (aragudni a krte).re (anem ink//
r kell mutatni mi/en )'tett.
*+. H&akran elm'lkedj rla (og& a megle). 's keletkez. dolgok mil&en g&orsan sodrdnak 's
t1nnek el. Az an&ag szakadatlanul raml fol&4 a term'szet te)'ken&s'ge fol&tonos )ltozs9
/an n&il)nul meg a )'gs. ok ezer meg ezer fordulat sz-)e)'n&'/en /ujkl. ?zinte semmi
lland nin,s s l/unknl ttong a m7lt 's j-). feneketlen mindent f-lfal m'l&s'ge. Hog&ne
)olna (t esztelen aki il&en k-r0lm'n&ek k-z-tt felfu)alkodik )ag& szorong )ag& jajgat
mint(a )alami akr eg& ideig akr tartsa//an kellemetlens'get okoz(atna.
*2. Hondolj az eg'sz mindens'g an&agra mel&/.l eg& ,sepp a ti'd az -r-kk')al id.re
mel&/.l a szmodra kisza/ott r'sz r-)id pillanat. Ht a mindens'g sorsaX Hn&adik (n&ada
ennek a ti'dX
*5. Hi/t k-)et el )alaki ellenemX Az . dolgaW Mindenkinek meg)an a maga lelki adottsga 's
,selek)'si mdja. Az en&'m most az amit a k-z-s term'szet 'ppen nekem sznt 's azt
,selekszem amit term'szetem szerint 'ppen ,selekednem kell.
*8. Lelked )ez'rl. 's paran,sol r'sze maradjon t)ol a test izgalmaitl akr kellemesek akr
kellemetlenek ne )eg&0lj-n -ssze )el0k (anem sn,olja k-r0l magt az 'rz's(ullmok
korltozdjanak a test tagjaira. Ha azon/an )alami eg&0tt'rz's m'gis,sak -sszek-tn' .ket az
'rtelemmel 9 (iszen az 'rtelem is a test(ez tartozik 9 akkor a term'szetes 'rz's ellen nem kell
tusakodni de k'pzetet mint(a itt jrl )ag& rosszrl )olna sz a )ez'rl. elme -nmagtl ne
f1zz-n (ozz.
*=. Dlj eg&0tt az istenekkel. Az istenekkel pedig az 'l eg&0tt aki sors)al meg/'k0lt
g'niusznak akarata szerint ,selek). lelket tr el'j0k. A g'niuszt Geus adta az em/ernek
irn&tul 's )ez'r0l mint sajt kiszaktott r'sz't. Lz pedig az em/er esze 's 'rtelme.
*$. Csak nem (aragszol a /akszag7raX %ag& a /1z-s le(elet1reX Mit akarsz t.leX Ol&an a szja
ol&an a (naljaW 6em is le(et ms szagaW 9 3e (iszen Qez az ellen)et'sR az em/ernek )an
'rtelme 's (a eg& ki,sit fig&el rj-n mi/en (i/zik. 9 Hel&esW <e(t neked is )an 'rtelmed.
Drtelmeddel (ass az . 'rtelm're. Mutass neki utat fig&elmeztesd. Ha rd (allgat
megg&g&tod s akkor f-l-sleges a (arag.
Csak ne tragikus szn'sz )ag& ut,aln& mdjraW
*". Mr most is 'l(etsz 7g& a(og& akkor akarsz amikor majd t)oznod kell. Ha pedig a k-r0l9
m'n&ek nem engedik ezt meg akkor t)ozz az 'let/.l de ne 7g& mint(a m'ltn&talansg 'rt
)olna. Itt f0st )an t)ozom. Mi'rt (iszed ezt ol&an nag& dolognakX
3e amg nem k'n&szert il&en ok maradok sza/adon 's senki meg nem gtol(at (og& azt
teg&em amit akarok. Akarni pedig azt akarom ami az 'rtelmes 's k-z-ss'gi 'letre termett l'n&
term'szet'nek megfelel.
+#. A mindens'g 'rtelme eg&0ttm1k-d'sre t-rekszik te(t az ala,son&a// rend1 teremtm'9
n&eket a magasa// rend1ek ked)''rt alkotta a magasa// rend1eket pedig eg&mssal
-ssz(ang/a (ozta. Fg&e te is ltod (og&an rendelte eg&ms al eg&ms mell' a dolgokat
(og&an osztotta ki az eg&es dolgok osztl&r'sz't 'rt'k0k szerint (og&an (ozta eg&mssal
eg&et'rt's/e a magasa// rend1 l'n&eketX
+!. Hog&an )iselkedt'l mind a mai napig az istenekkel sz0leiddel test)'reiddel feles'geddel
g&ermekeiddel tantiddal ne)el.iddel /artaiddal (zn'peddel szem/enX Llmond(atod9e ma
is mindn&jukkal kap,solat/an: Szval, tettel nem bntottam meg soha senkit?
2$
Lml'kezz
)issza mil&en (el&zeteken )erg.dt'l t menn&i mindennel szem/en'zt'l sikerrel. %edd szm/a
(og& 'letismereted immr teljes (og& szolglatodat leszolgltad (og& menn&i sz'pet lttl
(og& menn&i 'l)ezet 's fjdalom f-l-tt maradtl 7r (og& (n& (i7 kit0ntet's f-l-tt n'zt'l el
(n& (ltlan em/errel szem/en tan7stottl jindulatot.
+*. Hog&an le(ets'ges (og& n&ers tanulatlan lelkek is megza)ar(atnak finom kim1)elt lelketX
Mil&en a finom kim1)elt l'lekX Ismeri a kezdetet 's a )'get a mindens'g an&agt t(at
'rtelmet amel& a )ilgeg&etemet az id.k )'gtelens'g'n t de el.re megsza/ott korszakok
rendj'/en kormn&ozza.
++. Ma(olnap (amu 's ,sont)z )ag& puszta n') )ag& m'g n') sem. ? a n')X Hang 's
)issz(ang. ? az 'letnek ol& sokra /e,s0lt ja)aiX Jress'g rot(ads ki,sin&ess'g kut&k
marakodsa majd ka,ag majd sr g&ermekek perpat)ara. A (1s'g a szem'rem az
igazsgossg 's igazsg: Tgas fldnkrl elszlltak a bszke Olymra.
2"
? t'ged mi tart m'g
itt )isszaX Hiszen minden 'rz'ki esend. 's 'ppen nem lland4 az 'rz'kek )akok k-nn&en
2$
?GN%AL <L<<LL 9 Hom'rosz Od0sszeia 2 8"#.
2"
<AHA? ITL3J6E>:L 9 H'sziodosz Munkk 's napok !"=.
,saldk4 maga a pra9l'lek ,sak g.ze a )'rnek. Il&en em/erek k-z-tt (resnek lenni 9 mi,soda
0res semmis'gW
Mi leg&en a teend.X ;e)rod n&ugodt l'lekkel a )'get akr pusztuls lesz akr el)ltozs. ?
mg ennek pillanata elj-n mit 'rdemes tennedX Mi mst mint tisztelni ldani az isteneket jt
tenni az em/erekkel t1rni .ket 's kit'rni el.l0k. Hondold meg to)// (og& ami tested 's
pralelked (atrain /el0l esik az sem a tied az sem t.led f0gg.
+2. Dleted fol&sa mindig eg&enletes le(et (a eg&enes 7ton jrsz (a el)szer1en gondolkodol
's ,selekszel. Mme k't alapel) mel& eg&formn 'r)'n&es isten em/er 's ltal/an minden
'rtelmes l'n& lelk're: el.sz-r (og& k0ls. akadl& nem l'tezik szmra msodszor (og& igazi
ja)a az igazsgos sznd'k 's tett s )g&a ki is mer0l e//en.
+5. Ha )alami nem az 'n (i/m 's nem is k-)etkezm'n&e az 'n (i/mnak sem a k-znek nem
rt mit n&ugtalankodom miattaX Hog&an rt(atna akkor a )ilgrendnekX
+8. Lg&ltaln ne engedd (og& k'pzeleted elragadjon.
?egts msokon te(ets'ged 's 'rdem0k szerint m'g akkor is (a az amit el)esztettek
k-z-m/-s dolog )olt. 3e ne k'pzeld az em/erek rossz szoksa szerint (og& ez igazi
)esztes'g (anem t'g& te is 7g& mint az az -reg aki t)ozt/an elk'rte tant)n&tl a
jt'k,sigjt de nem felejtette el (og& az ,sak ,siga.
6o lm most a t-meg tapsait (ajszolod a sznoki emel)'n&en. Lm/er elfelejted9e mil&en
di,s.s'g ezX 9 Hiszen az em/erek ann&i fradozst pazarolnak rW 9 Ht az'rt neked is
esztelennek kell lennedX
Dn azel.tt /rmel& pillanat/an leptek )olna is meg /oldog em/er )oltam. Az a /oldog aki
ked)ez. sorsot /iztost magnak. ? a ked)ez. sorsot a l'lek j (ajlamai j )g&ai j
,selekedetei jelentik.
HATODIK KNYV
!. A )ilgan&ag engedelmesen simul'kon&. Irn&t 'rtelm'nek semmi /els. oka nin,s r (og&
rosszat teg&en. Mi)el nin,s /enne semmi rt sznd'k nem is tesz semmi rosszat nem is rt
semminek. Minden az . sznd'ka tmad 's teljes0l.
*. Ha k-teless'gteljest'sr.l )an sz ne t-r.dj )ele fzol9e )ag& izzadsz )irrasztasz9e )ag&
el'gg' kialudtad magad gn,solnak9e )ag& di,s'rnek (all)eszedelemnek )ag& )alami msnak
teszed9e ki magad. Mert maga a (all is ,sak az 'let feladatainak eg&ike. Ll'g te(t (a )ele
kap,solat/an is derekasan megteszed amit a pillanat k)n.
+. 6'zz a dolgok m'l&'reW ?ajtos tulajdonsgaik )ag& 'rt'k0k eg&etlen eset/en se ker0lj'k el
fig&elmedet.
2. Az 'rz'ki )ilg minden jelens'ge g&orsan )ltozik s )ag& sz'tprolog (a az an&agi )ilg
eg&s'ges marad is )ag& sz'tszrdik.
5. A )ilgot kormn&z 'rtelem tudja (og& mi a l'n&ege 's (og& mil&en an&aggal mit ,sinl.
8. A legjo// mdja a )'dekez'snek az (a nem lesz0nk (ozzjuk (asonlk.
=. A//an az eg&/en talld -r-m-d 's megn&ug)sod (a 9 az istens'gre gondol)a 9 eg&ik
k-z(aszn7 ,selekedetr.l a msikra t'rsz t.
$. A )ez'rl. 'rtelem -nmagt '/reszti mdostja akarata szerint formlja s ami ,sak 'ri ol&an
szn/en t1nik fel el.tte amil&en/en jnak ltja.
". Minden az -sszterm'szet )'gz'se szerint t-rt'nik nem pedig )alami ms term'szet
paran,sra mel& k)0l -)ezn' /el' )olna zr)a )ag& k)0lr.l )olna (ozzf0ggeszt)e.
!#. A )ilg )ag& z1rza)ar -ssze)isszasg sz'tszrtsg )ag& eg&s'g rend gond)isel's. Ha az
el.//i akkor mi'rt )g&dom e//en az -nk'n&es -ssze)isszasg/an e//en a z1rza)ar/an
to)// 'lniX Mi le(etne szmomra k)natosa// mint eg&szer mr Oelvegyl!ek a fld
orval?P
5#
Mi'rt n&ugtalankodomX Mert /rmit teszek is el.//9ut// (ozzm 'r ez a
sz't/omls. Ha pedig a msik eset ll akkor tisztelem /izton tekintem a )ilg urt 's r/zom
magamat.
!!. Ha a k-r0lm'n&ek arra k'n&szertenek (og& lelked n&ugalma felka)arodj'k g&orsan
(7zdj )issza -nmagad/a s a sz0ks'ges m'rt'ken t7l ne j-jj ki sodrod/l. Ha g&akran
menek0lsz a lelki (armni(oz el.//9ut// teljesen megszerzed magadnak.
!*. Ha eg&szerre mosto(d 's 'desan&d )olna amazt ug&an7g& tiszteln'd de az'rt llandan
igazi an&d(oz t'rn'l )issza. Fg&ang& )ag& a ,sszri ud)arral 's a filozfi)al. Min'l
g&akra//an t'rj /e az ut//i(oz 's pi(enj meg nla. Mert ltal tallod t1r(et.nek az el.//it 's
ug&an,sak ltala leszel az ud)ari n'p szmra te is t1r(et..
!+. A(og&an elk'pzelj0k a s0ltekr.l 's ms 'telekr.l (og& ez (al(ulla ez madr(ulla ez
diszntetem to)// (og& a falernumi /or tulajdonk'ppen kipr'selt sz.l.l' a //orszeg'l&
ju(g&apj7 ,siga)'r/e ztat)a a szerelmi 'l)ezet /els. d-rzs-l.d's /izon&os inger ks'ret'/en
fell'p. n&lkaki)ls Qmert az il&en k'pzetek megk-zeltik a trg&akat )alsggal tjrjk
.ket 7g& (og& ltjuk tulajdonk'ppen mi,sodkR: akk'nt kell eljrnunk eg'sz 'let0nk-n t s
(a a dolgok k)natos alak/an tetszelegnek le kell .ket meztelenten0nk szem0nk el' kell
lltanunk siln&sgukat le kell rluk (ntanunk a rag&og k-nt-st mel&/en /0szk'lkednek.
Mert a g.g f'lelmetes ,sal s legt-//sz-r 'ppen akkor ,sal l'pre mikor azt (iszed (og& a
5#
LL%LH@JLJ6E A ITL3 BO>A%AL 9 Hom'rosz Iliasz = "".
legfig&elemrem'lt// dolgokkal foglalkozol. Hondolj ,sak r mit mondott Erat's
5!
magrl
Senokrat'sr.l.
5*
!2. A legt-// dolog amit a t-meg /mul /izon&os tfog ,soportok/a sorol(at. Ll.sz-r ott
)annak a term'szet -sszetart erej'nek alkotsai: k. fa f0gefa sz.l. olajfa. %alami)el felje//
llnak az 'l.l'n&ek a kise// 's nag&o// llatok. A m'g finoma// 'rz'k1ek /mulatnak
trg&ai az 'rtelmes lelk1 l'n&ek (a nem is )ilgpolgri 'rtelem/en de legal// m1)'szi
szempont/l )ag& ms 0g&ess'g tekintet'/en. Lz a ,soport esetleg eg&szer1en arra t-rekszik
(og& min'l t-// ra/szolgja leg&en. Aki azon/an az okos )ilgpolgr(oz 's llampolgr(oz
m'lt lelket 'rt'kelni tudja azt semmi ms nem 'rdekli. Az il&en em/er mindenekel.tt a maga
lelk't ig&ekszik 'rtelmes k-z'rdeket szolgl llapot/an 's te)'ken&s'g/en megtartani s
(asonl t-rek)'s'/en em/ertrst is tmogatja.
!5. Az eg&ik l'n& siet a l't/e a msik siet el a l't/.l a a//l is ami most keletkezik )alami
mris elm7lt. A )ilgot szakadatlan ramls )ltozs 7jtja meg mint a(og&an a )'gtelen
-r-kk')alsgot az id. meglls n'lk0li fol&ama frissti fel. Ei az e//en a so(a nem pi(en.
radat/an aki az elro(an dolgok )alamel&ik'(ez k0l-n-se//en ragaszkodn'kX Mint(a )alaki
a r-pk-d. )ere/ek k-z0l akarn ki)lasztani a sz)'nek ked)eset 9 de me mr el is t1nt szeme
el.lW Ol&an az eg&es em/er 'lete mint a )'rpezsd0l's )ag& a l'legz's. Mert igazn mindeg&:
eg&szer /esz)ni 's kile(elni a le)eg.t 9 amit pillanatonk'nt megtesz0nk 9 )ag& az eg'sz
l'gz.k'pess'g0nket amit tegnap tegnapel.tt sz0let'sedkor kaptl oda )isszaadni a(onnan
kezdet/en )etted.
!8. 6em az a /e,ses (og& kiprolgunk: megteszik ezt a n-)'n&ek is. 3e az sem (og&
/ele(el0nk (iszen a (zillatok 's a )adllatok is ug&anezt ,selekszik. Az sem (og& a k0l)ilg
/en&omsait felfogjuk (og& )g&aktl rngatott -szt-neink megmozdulnak (og& n&jszer1en
trsulunk. Az sem (og& tpllkozunk mert a tpllkozs sem k0l-n/ annl a fol&amatnl
amell&el a tpll'k f-l-sleg't ki)lasztjuk.
Mi (t a /e,sesX <apsokat aratniX 6emW Az sem (a a n&el)ek tapsolnak. Mert a t-meg
tetsz'sz7gsa: n&el)ek tapsa. Lemondtl te(t err.l a kis di,s.s'gr.l is.
Mi marad (t ami /e,sesX Azt (iszem ez: sajt alkatodnak megfelel.en nekilend0lni 's
pi(enni. Lrre -szt-k'lnek a tudomn&ok 's a mesters'gek is. Minden mesters'g arra t-rekszik
(og& kidolgozott mdszere pontosan megfeleljen annak a ,'lnak amel&nek 'rdek'/en k'sz0lt.
Lzt keresi a kert'sz mikor a sz.l.t gondozza ezt keresi a lidomt a kut&aidomt.
Fg&anerre t-rekszik a g&ermekne)el's 's az oktats.
Lz a /e,ses. Ha ezt meg)alstottad nem t-r-d magad ms dolgok utn. A//a(ag&od9e mr a
sok eg&'/ dolog meg/e,s0l's'tX E0l-n/en so(asem leszed sza/ad -nll szen)ed'l&telen
em/er. Mert irig&kedned f'lt'ken&kedned g&anakodnod kell mindazokra akik ezeket a
ja)akat el)on(atjk t.led fondorkodnod kell azok ellen akik a szemed/en /e,ses dolgokat
/irtokoljk. Altal/an az aki il&esminek (in&t 'rzi sz0ks'gszer1en za)aros 'letet 'l s
radsul m'g az isteneket is ,srolja. Lzzel szem/en sajt 'rtelmed tisztelete 's meg/e,s0l'se
ki/'kt -nmagaddal -ssz(ang/a (oz em/ertrsaiddal /'kess'gre (angol az istenekkel ms
sz)al -r-mmel fogadsz mindent amit .k osztanak 's rendelnek.
!=. Iel le k-r/en ramlik az .san&ag. Lg&ik sem az er'n& 7tja. Az )alami isteni// 's /r
ne(ezen felfog(at 7ton (alad m'gis ,'l(oz 'r.
!$. Mil&en ne)ets'ges az em/erek magatartsaW A )el0k eg&id./en 'l. kortrsaktl sajnljk a
di,s'retet de mil&en nag&ra tartjk (a az utdok di,s'rik .ket: az utdok akiket nem lttak
's so(a nem ltnakW Lz majdnem ol&an mint(a azon /7sulnl (og& az el.d-k nem zengtek
rlad di,s(imnuszt.
5!
E>A<D? 9 g-r-g k0nikosz filozfus a 29+. szzad/an.
5*
SL6OE>A<D? 9 erk-l,si szigor7sgrl (res platonista filozfus.
!". 6e gondold (og& ami neked ne(ezedre esik az em/erileg le(etetlen. Ink// 7g& fogd fel
(og& ami em/erileg le(ets'ges 's megszokott azt te is el'red.
*#. <estg&akorls k-z/en megesik (og& )alaki a k-rm')el megkarmol )ag& fejjel nek0nk
ro(an)a meg0t /enn0nket. Lzt m'g ,sak rossz n')en se )essz0k nem is /osszankodunk nem
n'zz0k rossz szemmel mint(a )alami rmn&kod )olna s /r )akodunk t.le az'rt nem
tartjuk ellens'gnek meg sem g&an7stjuk (anem ink// jindulattal kit'r0nk az 7tj/l. Mg&
jrj el az 'let eg&'/ dolgai/an: n'zz0nk el sokat azoknak akikkel minteg& eg&0tt tornzunk.
Mert mdod/an ll az el.// mondottak szerint g&anak)s g&1l-lk-d's n'lk0l kit'rned el.l0k.
*!. Ha )alaki megg&.z. mdon rm tudja /izon&tani (og& t'letem )ag& magatartsom (el&9
telen k'szs'ggel )isszakozom mert az igazsgot keresem az igazsg pedig m'g so(a
senkinek nem rtott. Tnmagnak rt )iszont az aki megtalkodik a t')ed's'/en 's
tudatlansg/an.
**. Azt teszem ami a k-teless'gemW A t-//i nem izgat mert )ag& 'lettelen )ag& t')el&g. 's
m'g a maga 7tjt sem ismeri.
*+. Az esztelen teremtm'n&eket ltal/an az 'rz'ki )ilg 'rtelmetlen trg&ait kezeld eszes l'n&
mdjra nag&lelk1en sza/adon4 em/ertrsaidat pedig mint eszes l'n&eket a k-z-ss'gi 'let
szellem'/en. Minden alkalommal fol&amodj az istenek segts'g'(ez. Azt pedig (og& az 'let
menn&i id.t enged erre a te)'ken&s'gre ne szmolgasd mert el'g (a (rom il&en rd )an.
*2. %ilg/r 6ag& ?ndor 's az -sz)'r(aj,sra (oltuk utn eg& sorsra jutottak4 mert )ag&
felszlltak a )ilg alkot szellem'/e )ag& mindketten eg&formn sz'tszrdtak az atomok
k-z-tt.
*5. Hondold meg (og& eg&azon pillanat/an mindeg&ik0nk/en menn&i testi 's lelki fol&amat
meg& )'g/e s akkor nem ,sodlkozol (og& a//an az eg&etlen mindens'g/en amit )ilgnak
()unk m'g sokkal t-// 9 s.t minden ami t-rt'nik eg&szerre t-rt'nik.
*8. Ha )alaki feltenn' neked a k'rd'st (og&an rjk Antoninus ne)'t )ajon felemelt (angon
kia/lnd el minden /et1j'tX ? (a )alaki /osszankodn'k rajta ,sak nem (aragudnl r )iszont
te isX 6em szmllnd9e ink// t0st'nt n&ugodtan sorj/an a /et1ketX
Dppen g& gondold meg azt is (og& minden k-teless'g meg(atrozott teljestm'n&ek
-sszess'ge. Lzeket a r'szletteljestm'n&eket tartsd szmon 's za)artalanul nem ne(eztel)e a
ne(eztel.kre mdszeresen )'gezd a magad dolgt.
*=. Mil&en keg&etlens'g meg nem engedni az em/ereknek (og& a 9 (it0k szerint 9 nekik
megfelel. 's (asznos utn t-rekedjenek. Mrpedig akr(og&an )essz0k is el0t-d ett.l .ket
(a (i/ikon /osszankodol. Mert mindig a nekik megfelel. 's a (asznos ltszata ,salogatja .ket.
9 3e (a nin,s igazukW 9 <antsd (t .ket mutasd meg nekik (i/jukat de (arag n'lk0l.
*$. Mi a (allX Az 'rz'sek k-z)ettette /en&omsoknak az -szt-n-k izgalmainak az 'rtelem
t')el&g'seinek 's (ozz m'g a (it)n& test kiszolglsnak megsz1nte.
*". Cs7n&a dolog (a az 'let lelkedet mr megt-rte tested pedig m'g f0rge.
+#. %ig&zz el ne ,sszrosodj fel ne )edd szoksaikat 9 mert ez k-nn&en megesik. L'g& ,sak
eg&szer1 j tiszta komol& kend.zetlen igazsgszeret. istenf'l. jindulat7 szeretetteljes
tntort(atatlanul k-teless'gtud. Arra t-rekedj (og& az maradj ami)' a filozfia ig&ekezett
tenni. <iszteld az isteneket segtsd em/ertrsaidat. >-)id az 'let. A f-ldi l't eg&etlen
g&0m-l,se a tiszta 'rz's)ilg 's a k-z'rdek1 te)'ken&s'g.
L'g& minden/en Antoninus m'lt tant)n&a: ol&an ll(atatos 's az 'rtelem paran,sainak
teljest's'/en ol&an eg&enletes minden dolog/an ol&an keg&es ol&an tiszta tekintet1 ol&an
n&jas ol&an (i7sg n'lk0l )al ol&an szorgos a dolgok megismer's'/en mint .. A )ilg'rt
sem (ag&ott a//a semmit mg jl meg nem )izsglta 's alaposan ki nem ismerteW Mil&en
/'k'/en t1rte (og& igazsgtalanul ,sroljk 's so(a nem )iszonoztaW Menn&ire nem sietett el
semmitW Menn&ire nem (ajlott /es7gsokraW Mil&en alaposan ellen.rizte az em/erek erk-l,seit
's ,selekedeteitW 6em g&alzkodott nem aggodalmaskodott nem g&anakodott nem )olt
tudl'kosW Mil&en ke)'ssel /e'rte: mil&en lakssal fek).(ell&el ru()al 'lelemmel
kiszolglssalW Menn&ire szerette a munkt menn&ire t0relmes )oltW Lg&szer1 'letmdja
le(et.)' tette (og& alkon&atig kitartson ug&ana//an a munk/an: m'g testi sz0ks'g sem
/ntotta ,sak a megszokott r/an. ;arti kap,solatai/an ll(atatos mindig eg&forma )olt.
Ha )alaki szkimondan szem/eszllt n'zet')el elt1rte s.t -r0lt (a )alami jo//ra
fig&elmeztette. Istenf'l. )olt de nem /a/ons. %aj(a ol&an tiszta lelkiismerettel n'z(etn'l
szem/e utols rddal mint .W
+!. D/redj 's t'rj magad(oz s (a az lom/l kiz-kken)e rj-tt'l (og& ,sak lomk'pek
za)artak tisztult f.)el az 'let dolgait is ,sak lomk'peknek tekintsd.
+*. <est 's l'lek )ag&ok. A testnek minden k-z-m/-s4 mert nem le(et megza)arni. Drtelmem9
nek )iszont mindaz k-z-m/-s ami nem az . m1k-d's'nek a k-)etkezm'n&e. Ami pedig az .
m1k-d's'nek a k-)etkezm'n&e az t.le f0gg. ? ez is ,sak a jelen pillanatra )onatkoz
dolgokrl ll: mert j-)end. )ag& elm7lt m1k-d's'nek k-)etkezm'n&e szmra pillanatn&ilag
k-z-m/-s.
++. ?emmi munka sem term'szetellenes a k'znek 's a l/nak mg a k'z a k'z a l/ a l/
dolgt )'gzi. Mg& az em/ernek mint em/ernek sem term'szetellenes a munka mg az em/er
feladatt )'gzi. Ha pedig nem term'szetellenes akkor nem is rossz szmra.
+2. Mil&en 'l)ezeteket (a/zsolnak a ra/lk ki,sapongk apag&ilkosok zsarnokokW
+5. 6em ltod9e (og& a k-z-ns'ges mesterem/erek (a /izon&os fokig alkalmazkodnak is
megrendel.ik zl's'(ez az'rt nem ke)'s/' ragaszkodnak mesters'g0k alapel)'(ez s nem
engedik magukat elt'rteni t.leX 6em sz'g&enletes9e (a az 'pt.mester 's az or)os jo//an
tiszteli sajt mesters'ge t-r)'n&'t mint az em/er a mag't amel& pedig k-z-s az istenek')elX
+8. Azsia Lurpa 9 ki,si zuga a )ilgnak4 a )ilg,en 9 eg& ,seppje a )ilgnak4 az At(os9
(eg&
5+
9 f-ldt7rs4 az eg'sz jelen 9 az -r-kk')alsg eg& pillanata. Minden ki,si )ltoz
esend..
Minden onnan ered )ag& k-z)etlen0l )ag& k-z)et)e a//l a k-z-s )ez'rl. 'rtelem/.l. Mg& az
oroszln torka a pusztt m'reg minden ami krt'kon& mint a t-)is a mo,sr ,sak tartoz'ka
a )ilg sz'p 's jeles dolgainak. 6e k'pzeld te(t (og& ezek ms l'n&eg1ek mit akiket
tisztelsz (anem ink// elm'lkedj k-z-s eredet0k-n.
+=. Aki a jelent ltja az mindent ltott ami ,sak )ala(a )olt )ag& )ala(a )olt )ag& )ala(a
lesz mert minden eg& eredet1 's eg& formj7.
+$. Llm'lkedj g&akran az -sszes )ilgjelens'gek -sszef0gg's'r.l 's eg&ms(oz )al szoros
)iszon&rl. Mert )ala(og& minden eg&ms/a fondik 'ppen ez'rt minden rokon eg&mssal
eg&ik dolog a msik/l k-)etkezik m'gpedig az lland mozgs az eg&0tt'rz's to)// az
an&agi )ilg eg&s'ge alapjn.
+". Alkalmazkodj a sorsod ltal osztl&r'szed0l adott k-r0lm'n&ek(ez 's az em/ereket akiket
trsul kaptl szeresd igazn .szinte szeretettel.
2#. Minden g'p szerszm ed'n& (a rendeltet's'nek eleget tesz j m'g (a k'szt.je nin,s is
jelen. A term'szet tfogta alkotsok/an azon/an /enn0k is marad az .ket l'tre(oz er.. <e(t
annl ink// tisztelned kell a term'szetet a//an a megg&.z.d's/en (og& (a k-)etkezetesen
akarata szerint 'lsz minden sznd'kod szerint igazodik. Dppen g& a mindens'g/en is minden a
)ilg'rtelem sznd'ka szerint t-rt'nik.
2!. Ha a (atalmad/an nem ll dolgok )alamel&ik'r.l is azt (iszed: szmodra j )ag& rossz az
il&en rossz /ek-)etkezte )ag& az il&en j elmaradsa miatt sz0ks'gszer1en z7goldol az
5+
A<HO? 9 magas (eg&)id'k Makedni/an E(alkidik' f'lszigeten.
istenekre 's g&1l-l-d az em/ereket akik okai )ag& taln ,sak )'lt okai az elmaradsnak )ag&
a /ek-)etkeztet'snek. Mg& term'szetesen sok igazsgtalansgot k-)et0nk el mert 'rdekeltek
)ag&unk. Ha azon/an ,sak a t.l0nk f0gg. dolgokat t'lj0nk jknak )ag& rosszaknak nem
marad okunk sem arra (og& az istens'get )doljunk sem arra (og& em/ertrsunkkal
(adil/on lljunk.
2*. Mindn&jan eg& ,'l'rt dolgozunk k-z-sen eg&ik0nk tudatosan /eltssal msikunk
-ntudatlanul mint a(og&an 9 gondoltam 9 H'rakleitos az al)kat is dolgozknak mondta: a
)ilg/an t-rt'n. esem'n&ek k-zrem1k-d.inek. 3e mindenki ms9ms mdon m1k-dik k-zre.
Az -sszem1k-d's legrag&og// p'ldja a gn,soskod aki szem/eszllni pr/l 's meglltani
akarn a )ilg fol&st: mert a )ilgnak il&enre is sz0ks'ge )an.
%'gre is d-ntsd el mel&ik ,soport(oz ,satlakozol. A mindens'g ura t'ged mindig megfelel.
mdon tud fel(asznlni 's /eilleszkedni a k-zrem1k-d. er.k 's szem'l&ek )alamel&ik
,soportj/a. Csak azutn ne ol&an r'sz l'g& mint a drm/an az a (aszontalan 's ne)ets'ges
)ers amel&ikr.l E(r&sippos
52
p'ldlzik.
2+. %ajon t)enn'9e a nap az es.,sillag szerep't )ag& Askl'pios a Earpop(osos'tX
55
Mit
mondjak az eg&es ,sillagokrlX 6emde akrmenn&ire el0tnek is eg&mstl m'gis eg&azon
k-z-s ,'l munksaiX
22. Ha az istenek d-nt-ttek rlam 's sorsomrl /izon&ra jl d-nt-ttek mert ter)szer1tlen
istens'get m'g elgondolni sem k-nn&1. Arra pedig mi okuk )olna (og& rosszat teg&enek
ellenemX Mert mi (asznom szrmazn'k e//.l rjuk )ag& a k-zre amel& legfontosa// trg&a a
gondoskodsuknakX 3e (a k0l-n rlam nem is a )ilgrendr.l mindenesetre )an d-nt's0k4
te(t azt ami )elem t-rt'nik -r-mmel 's szeretettel kell fogadnom. Ha azon/an semmir.l
sin,s (atrozatuk 9 amit m'g feltenni is istentelens'g mert mire )alk akkor az ldozat az
imdsg az esk0 's a t-//i szent ,selekedet mel&ek mindeg&ik't a//an a (it/en )'gezz0k
(og& az istenek jelen )annak 's 'let0nkt.l el)laszt(atatlanok 9 (a ism'tlem semmi minket
illet. dologrl nem )olna )'gz's0k akkor nekem (atalmam/an ll magamrl (atroznom.
Lnnek a m'r,'je ami nekem (asznos. Mindenkinek pedig az a (asznos ami alkatnak 's
term'szet'nek megfelel. Az 'n term'szetem az 'rtelmes 's k-z-ss'gi 'letre sz0letett l'n&'.
%rosom 's (azm mint Antoninusnak: >ma mint em/ernek: a )ilg. <e(t ,sak az a j
nekem ami ezeknek a k-z-ss'geknek is (asznos.
25. Ami az eg&essel t-rt'nik az az eg'sznek (asznos. Lz mr el'gW Iig&elmese// )izsglatnl
azt is 'szre)e(eted (og& ami az eg&es em/ernek (asznos az a t-//i em/ernek is az. L//en az
eset/en a O(asznosP szt k-znapi 'rtelem/en 'rtsd a k-z-m/-s dolgokra is.
28. Mint a(og& n&omaszt a mutat)n&ok eg&(ang7sga az amp(it(reatrum/an 's ms (asonl
(el&eken 's szinte 'mel&t a mindig eg&forma lt)n&: ug&an7g& )ag& az eg'sz 'lettel is.
Minden fenn lenn eg&forma 's eg&azon okra meg& )issza. Meddig m'gX
2=. Llm'lkedj rajta llandan: menn&i mindenf'le k0l-n/-z. rend1 's fajtj7 em/er meg(alt
mrW ?zllj el gondolat/an eg'szen B(ilistinig B(oi/osig Origaninig.
58
Azutn t'rj t ms
em/er,soportokra is. Oda jutunk mi is a(ol ann&i a f'lelmetes sznok ann&i a (res9ne)es
filozfus: eg& H'rakleitos eg& B&t(agoras eg& ?krat's a(ol ann&i a (.s az .sid.k/.l a(ol
ann&i a (ad)ez'r a zsarnok a k's.//i kor/l. >ajtuk k)0l ott )an Ludoxos
5=
Hippark(os
5$
52
EH>@?IBBO? 9 a sztoikus filozfia megteremt.je. Az i. e. +. sz.9/an 'lt At('n/en.
55
EAB>OBHO>O? 9 3'm't'r Eaprop(orosz a term'st (oz istenn..
58
BHILI?<IN6 BHOI;O? O>IHA6IN6 9 nem azonost(at ne)ek.
5=
LF3OSO? 9 g-r-g matematikus 's asztronmus az i. e. 2. sz.9/an.
5$
HIBBA>EHO? 9 g-r-g asztronmus az i. e. *. sz.9/an 'lt.
Ark(im'd's
5"
's t-// ms 'les esz1 emelkedett gondolkods7 frad(atatlan ezermester
maga/iztos szellem az esend. eg& napig tart em/eri l't kig7n&oli mint Menippos
8#
's
ann&ian msok. Hondold meg (og& mindezek mr r'gen elpi(entek. Mi rossz )an e//en
szmukraX Ht azok szmra akiknek ne)'t mr eg&ltaln nem emlegetikX Lg& igaz 'rt'k
)an: 7g& 'lni le 'let0nket (og& m'g a (azugokkal 's ,salkkal szem/en is jindulatot
tan7stsunk az igazsgot 's az igazsgossgot szolgljuk.
2$. Ha -r-met akarsz szerezni magadnak gondold meg kortrsaid jeles tulajdonsgait ennek
tetterej't annak szer'n&s'g't emennek /.kez1s'g't amannak ms )alami jeless'g't. Mert
semmi sem okoz tiszt// -r-m-t mint az er'n& k'pe amel& a kortrsak erk-l,sei/en g&akran
's szem/e-tl.en megn&il)nul. Az'rt le/egtesd ezeket llandan szemed el.tt.
2". Azon (og& enn&i 's enn&i nem pedig (romszz fontot n&omsz ug&e nem /osszankodolX
Dppen g& nem szmt az sem (og& enn&i meg enn&i 's nem t-// ')ig kell 'lned. Mert amint a
neked jutott an&aggal el'gedett )ag& 7g& a kisza/ott id.)el is meg kell el'gedned.
5#. Br/ld megg&.zni em/ertrsaidat esetleg akaratuk ellen're is (a az igazsgossg 7g&
k)nja. Ha pedig )alaki er.szakosan ellenll a /'k's szen)telens'g leg&en feg&)ered s
(asznld fel az ellenlls n&7jtotta alkalmat ms er'n&ek g&akorlsra. 6e felejtsd el (og& ,sak
felt'teles ,'lt t1z-l magad el' 's (og& nem t-rekszel le(etetlenre. Ht mireX Dppen arra (og&
ezt akard. A ,'lt el'red: (a eg&szer nekiindultl ez mr meg is )alsultW
5!. A /e,s)g& a//an tallja meg a maga ja)t a(og& ms em/er )ele szem/en )iselkedik a
k'j)g& szen)ed'l&'nek kiel'gt's'/en az 'rtelmes em/er a maga te)'ken&s'g'/en.
5*. Mdod/an ll (og& eg&es dolgokrl eg&ltaln ne alkoss t'letet 's g& lelked n&ugalmt
meg.riz(eted. Mert a k0ls. trg&ak -nmaguk/an nem ol&an term'szet1ek (og& t'let0nket
kik'n&szert(etn'k.
5+. ?zoktasd magad (ozz (og& ms /esz'd're a legpontosa//an fig&elj szinte (el&ezd t
magad a /esz'l. lelk'/e.
52. Ami a rajnak nem (asznos az a m'(nek sem (asznos.
55. Ha a (ajsok a kormn&ost a /etegek az or)ost ,srolnk )ajon )olna9e )alami ms
,'ljuk mint (og& /iztostsk a (ajzknak a menek0l'st 's az poltaknak a g&g&ulstX
58. Hn&an elt)oztak mr a )ilg/l akikkel eg&0tt 'rkeztemW
5=. A srgasg/an szen)ed.knek keser1 z1 a m'z. A )eszett kut&tl megmartak iszon&odnak
a )zt.l. A g&ermekeknek sz'p a la/da. Mi'rt /osszankodom (tX %ag& azt (iszed (og& a
,saldsnak kise// az ereje mint az ep'nek a srgasg/an )ag& a m'regnek a )eszetts'g/enX
5$. A//an senki nem akadl&oz(at meg (og& term'szeted t-r)'n&e szerint 'lj s a k-z-s
term'szet t-r)'n&e ellen're semmi sem 'r(et.
5". Eik azok akiknek az em/erek tetszeni akarnakX Mil&en el.n&-k'rt 's mil&en eszk-z-kkelX
Mil&en (amar eltemet az id. mindent 's mr menn&it eltemetettW
5"
A>EHIMD3D? 9 (res g-r-g term'szettuds. >mai katonk -lt'k meg ?z0rakuszai9/an *!*9/en.
8#
ML6IBBO? 9 k0nikosz filozfus az i. e. +. sz.9/an Q)-. Omenipposzi szatraPR.
HETEDIK KNYV
!. Mi a rosszindulatX 9 Az amit g&akran lttl. Ha )alami t-rt'nik )eled gondolj r t0st'nt: ez
is ol&asmi amit mr t-//sz-r lttl. Altal/an fenn 's lenn ug&anazokat a dolgokat tallod: tele
)an )el0k a r'gi id.k a k-z/ees.k 's az 7j id.k t-rt'nelme tele )annak a )rosok 's a ,saldi
t1z(el&ek. Zjat semmit sem tallsz4 minden megszokott 's r-)id ideig tart.
*. Hog&an le(etne ms mdon kiirtani alap)et. n'zeteket mint 7g& (og& a nekik megfelel.
k'pzeteket eln&omjukX Mrpedig a felkelt's0k minden eset/en t.led f0gg. <.lem f0gg (og&
7g& fogjak fel )alamit a(og&an kell. Ha ezt megte(etem mi'rt n&ugtalankodomX Ami gondo9
lat)ilgomon t7l esik az eg&ltaln nem tartozik gondolat)ilgomra. <anuld meg ezt 's semmi
meg nem ingat.
Megte(eted (og& 7j 'leted. Csak n'zd ism't azzal a szemmel a dolgokat ami)el eg&szer mr
(el&esen meglttad .ket: e//en ll az 7j 'let.
+. A (i7 pompzs a szniel.adsok a gul&k 's a n&jak a lndzsat-r'sek 9 kut&knak )etett
,sont (alast/a do/ott morzsa (ang&k te(er,ipel. er.lk-d'se riadt egerek futkossa
drton rngatott //figurk. Mindezek k-zepette llj ott n&ugodt l'lekkel d-l&f n'lk0l 's
gondold meg (og& mindenki ann&it 'r amenn&it er.feszt'sei trg&ai 'rnek.
2. ;esz'd k-z/en a kifejez'sre kell 0g&elned tettre /uzdulsnl )iszont mindig az
eredm'n&ekre. Az ut//i eset/en arra )ig&zz mil&en ,'lt akarsz el'rni az el.//i/en pedig
arra fig&elj mi a sza)ak jelent'se.
5. %ajon elegend.9e az 'n te(ets'gem erre a dologra )ag& nemX Ha el'g akkor mint term'szet
adta eszk-zt fel(asznlom r. Ha nem el'g akkor (a eg&'/k'nt sem az 'n k-teless'gemr.l
)an sz )ag& tengedem a munkt annak aki jo//an a )'g're tud jrni )ag& ,sinlom
a(og&an tudom 's ol&an em/er segts'g're tmaszkodom aki az 'n )ez'rl. 'rtelmem fel(asz9
nls)al k'pes megtenni ami az adott eset/en a k-z-ss'g ja)ra 's (asznra )an. Mert
te)'ken&s'gem amit akr ms segts'g')el )'gzek ,sak eg& ,'lra irn&ul(at: ami a
k-z-ss'gnek (asznos 's megfelel.
8. Hn& meg (n& )alamikor sokat magasztalt em/er mr a feled's zskmn&aW ? (n&an
r'gta elt1ntek mr akik .ket magasztaltkW
=. 6e sz'g&elld (a segts'gre szorulsz. A te dolgod 9 mint a katon' ostrom alkalm)al 9 az
(og& k-teless'gedet teljestsd. ? )ajon mit tenn'l (a s'r0lt l//al eg&magad/an nem tudsz
feljutni a /st&ra ms segts'g')el azon/an m'gis,sak feljut(atszX
$. 6e g&-t-rj magad a j-).)elW Ha rker0l a sor majd szem'/e n'zel ug&anazzal az 'rtelemmel
felfeg&)erzetten ami)el most irn&tod az 0g&eidet.
". Minden minteg& szent k-tel'kkel eg&ms/a fondik. ?zinte semmi sin,s elszigetelten (anem
eg&ms mell' )an rendel)e 's eg&azon )ilgrend -ssz(angjnak r'szese. Csak eg& )ilg )an
mel& mindent -sszefog eg& az isten aki mindent t(at eg& az an&ag eg& a t-r)'n& eg& az
'rtelem 9 k-z-s 'rtelme minden eszes l'n&nek 9 eg& az igazsg amint eg& az eg& t-rzs/.l
fakad ug&anazon 'rtelem/en r'szes l'n&eknek a t-k'letess'ge is.
!#. Mindaz ami an&agszer1 (amar felsz)dik a mindens'g an&ag/a. Mindaz ami ok (amar
felolddik az eg&etemes ok/an. Mindennek eml'kezete (amar srjt leli az -r-kk')al id./en.
!!. Az 'rtelmes l'n& szmra a term'szetszer1 's 'sszer1 ,selekedet eg& 's ug&anaz.
!*. Lg&enesnek kell lenni nem pedig kieg&engetettnek.
!+. Mint amil&en a )iszon& az eg&s'ges szer)ezetek/en az eg&es testr'szek k-z-tt ug&anol&an
az eg&mstl t'r/elileg el)lasztott de /izon&os eg&s'ges -sszem1k-d'sre rendelt 'rtelmes
l'n&ek k-z-tt is. Lz a gondolat azon/an akkor lesz m'l&e// (atssal lelkedre (a min'l
g&akra//an elism'tled magadnak: tagja )ag&ok az 'rtelmes l'n&ek alkotta k-z-ss'gnek. <agja
nem,sak r'szese mert (a azt lltod (og& ,sak r'szese )ag& akkor m'g nem 'rzed a jtett
tiszta -r-m't4 (iszen pusztn illend.s'g/.l teszel jt nem pedig 7g& mint(a magadnak is
tenn'd.
!2. Am t-rt'nj'k k0ls. esem'n& mindazzal ami ki le(et t')e az il&en t-rt'n'seknek. Am
panaszoljk fel msok (a 7g& tetszik a )el0k esett s'relmeket. Ami engem illet (a 'n nem
fogom fel rossznak ami )elem esett akkor semmi /aj nem 'rt. Mrpedig t.lem f0gg (og& ne
fogjam fel annak.
!5. <eg&en )ag& mondjon /rki /rmit: nekem jnak kell lennem. Mint a(og&an az aran& a
smaragd a //or is eg&re azt (ajtogatn: teg&en )ag& mondjon /rki /rmit nekem
smaragdnak kell lennem meg kell .riznem szneimet.
!8. A )ez'rl. 'rtelem -nmagtl so(a nem za)arodik meg azaz nem r'mtgeti nem (ajszolja
magt kis(it1s'g/e. Ha )alaki ms ijesztgetni /ntani tudja m teg&e -nmaga sajt megfon9
tols/l azon/an nem kergeti magt il&en t')el&g'sek/e. A test (a tud maga gondoskodj'k
rla (og& ne 'rje /ntalom s (a m'gis 'ri (t ,sak panaszkodj'k. Ami a lelket illeti 9
)alj/an ez )an kit')e f'lelemnek szen)ed'snek a k0ls. /en&omsok megt'l's'nek 9 nem
szen)ed mert (iszen nem szortod r il&en 'rt'kel'sre. A )ez'rl. 'rtelem (a,sak . maga nem
tmaszt ig'n&eket -nmag)al szem/en -nmag/an )')e ig'n&telen4 (a,sak -nmagt nem
za)arja )ag& nem akadl&ozza: za)ar(atatlan 's akadl&oz(atatlan.
!=. Mi a /oldogsgX K szellem )ag& j )ez'rl. 'rtelem. E'pzeletW Mik akad'koskodolX
<)ozz az istenekre a(onnan j-tt'l. 6in,s rd sz0ks'gemW >'gi szoksod szerint 7jra
megj-tt'l. 6em (aragszom rd: ,sak el t.lemW
!$. I'l )alaki a )ltozstlX Bedig l'trej-(et9e )alami )ltozs n'lk0l )an9e a k-z-s term'szet
szmra )alami ami ked)ese// 's megszokotta// nlaX <udsz9e f0rdeni (a a t0zel.fa el nem
)ltozik tudsz9e tpllkozni (a az 'telek el nem )ltoznak ltal/an t-rt'n(etik9e )alami
(asznos )ltozs n'lk0lX 6em ltod9e (og& a magad el)ltozsa (asonl dolog 's ug&an,sak
sz0ks'gszer1 )elejrja a k-z-s term'szet rendj'nekX
!". Minden test a )ilgan&agon mint ro(an radaton t szguld 's ann&ira -ssze )an n.)e
ann&ira eg&0ttm1k-dik az eg'sszel mint a mi tagjaink eg&mssal. A )'gtelen id. mr (n&
E(r&sippost (n& ?krat'st (n& Lpikt'tost eln&elt: erre gondolj minden em/errel 's minden
dologgal kap,solat/an.
*#. Lg& dolog n&ugtalant: ne(og& ol&asmit teg&ek amit em/eri alkatom nem akar )ag&
a(og&an nem akarja )ag& amit most nem akar.
*!. E-zel az id. mikor mindent elfeledsz4 k-zel az id. mikor t'ged minden elfeled.
**. Lm/eri tulajdonsg azokat is szeretni akik /ntanak minket. Akkor leszel k'pes erre a
szeretetre (a meggondolod (og& em/ertrsad tulajdonk'ppen rokonod (og& ,sak
tudatlansg/l 's nem szntsznd'kkal )'t ellened (og& nemsokra te is . is meg(altok 's
mindenekel.tt (og& alapj/an )')e nem is /ntott t'ged. Mert )ez'rl. 'rtelmedet nem tette
rossza// mint azel.tt )olt.
*+. A mindens'g term'szete a mindens'g an&ag/l akr )iasz/l me lo)at formlt ezt 7jra
-ssze)eg&tette 's an&agt f(oz em/er(ez majd ms(oz (asznlta. Lzek mindeg&ike r-)id
'let1 )olt. A ldnak 'ppen ol&an k-z-m/-s (a sz'tszedik mint (a sz-gezik.
*2. A (aragos ar, nag&on term'szetellenes s (a sokszor (aragszunk az ar,)onsok sz'ps'ge
/elepusztul 's )'g0l is )issza(oz(atatlanul elm7lik. Br/ld e//.l le)onni a k-)etkeztet'st
(og& a (arag 'szellenes. Mert (a a /1n tudata is megsz1nik mi 'rtelme )an m'g az 'letnekX
*5. Mindent amit ,sak ltsz a mindens'get kormn&z term'szet (amarosan meg)ltoztat
an&aguk/l mst alkot ezek an&ag/l ism't mst (og& a )ilg mindig megifjodj'k.
*8. Ha )alaki )'t ellened r-gt-n gondold meg mi a felfogsa a jrl 's rosszrl annak aki a
(i/t elk-)ette. Ha ug&anis siker0lt az okot megpillantanod nem ,sodlkozol nem (aragszol
(anem ink// sznakozol rajta. Mert )ag& te magad is ug&anol&at )ag& (asonlt )'lsz jnak
mint . s akkor meg kell /o,stanod )ag& pedig a jrl 's rosszrl ms a felfogsod s akkor
k-nn&e//en )ag& jindulat7 azzal szem/en aki (i/san lt.
*=. Ami nem a ti'd arra ne gondolj 7g& mint(a mr a ti'd )olna (anem a//l amid most )an
)laszd ki a legja)t s eg&7ttal eml'kezz meg rla mekkora fradsggal jrnl utna (a ez
sem )olna. 3e )ig&zz arra is ne(og& ann&ira -r-med leld a tulajdonod/an (og& rszok)n a
meg/e,s0l's're megza)arodj'k lelked eg&ens7l&a (a eg&szer megfosztanak t.le.
*$. Grkzz -nmagad/aW A )ez'rl. 'rtelemnek az a term'szete (og& elegend. -nmagnak (a
,selekedete igazsgos 's (a ennek k-)etkezt'/en n&ugalmat 'l)ez.
*". %ess )'get a ,salka k'pzel.d'snekW Alltsd meg a szen)ed'l&ek ro(amtW Eorltozd
te)'ken&s'gedet a jelenreW Ismerd meg ami )eled )ag& mssal t-rt'n(etik. %lassz sz't 's
taglalj minden jelens'get forml okra 's an&agraW Hondolj utols rdraW A (i/t amit
em/ertrsad elk-)etett (ag&d 7g& a(og& elk-)ett'k.
+#. %esd -ssze gondosan az eszm't a sza)akkal. M'l&edj elm'ddel az esem'n&ek/e 's okaik/a.
+!. Dkestsd magad eg&szer1s'ggel szer'n&s'ggel 's f-l'n&es n&ugalommal mindazokkal a
dolgokkal szem/en amel&ek sem az er'n& sem a /1n ,soportj/a nem tartoznak. ?zerezd az
isten ujjmutatst. %an aki azt lltja: OMinden t-r)'n& szerint meg& )'g/e igazn ,sak
atomok )annak.P 3e el'g arra gondolod (og& ez a Ot-r)'n& szerintP nem mindenre ,sak
nag&on ke)'s dologra )onatkozik.
+*. A (allrl: Ha atomok )annak akkor sz'tszrds4 (a pedig a )ilg eg&s'ges eg'szet alkot
akkor pusztuls )ag& )ltozs.
++. A fjdalomrl: Ha t1r(etetlen az 'letnek is )'get )et (a tarts akkor t1r(et.. Az 'sz (a
-nmag/a )issza(7zdik s'rtetlen0l meg.rzi a maga /'k'j't s a )ez'rl. 'rtelem sem szen)ed
krt. Ami pedig a test fjdalomnak kitett tagjait illeti m n&ilatkozzanak rla (a tudnak.
+2. A di,s.s'gr.l: 6'zd ,sak az em/erf'rgek gondolkozsmdjt mil&en mil&eneket ker0l
mil&eneket (ajszol. Hondold meg aztn: amint az eg&msra r'tegez.d. (omok/u,kk az
alskat elfedik 7g& az 'let/en is a r'gi// dolgokat a rjuk (almozdk eg&kett.re eltakarjk.
+5. Keg&zet Blatn/l: OLl tudod9e (inni (og& eg& ol&an 'rtelem szmra mel& minden
id.knek minden l'tnek nag&szer1s'g't 's szeml'let't mag/a sz)ta )alami nag& dolog lenne
az em/eri 'letX 9 Lzt le(etetlennek tartom. 9 E-)etkez.leg az il&en em/er a (allt sem tekinti
)alami rettenetesnek. 9 Dppens'ggel nem.P
8!

+8. Keg&zet Antist(en's/.l: OKl ,selekedni 's m'gis g&alzkodst n&elni 9 kirl&i dologWP
+=. ?z'g&enletes (og& ar,unk engedelmeskedik alakul formldik a(og&an az 'sz
paran,solja az 'sz pedig nem tudja sem alaktani sem formlni -nmagt.
+$. O6e inger0lj (a rosszul menne 'leted4
Az inger0lts'g (asztalan...P
8*
+". O?ok -r-met k'szts n'k0nk meg az 'gi lakknak.P
8+
8!
Blatn Allam %I. 2$8 A.
8*
Luripid'sz ;ellerop(n Q*$". t-red'kR.
8+
Ismeretlen k-lt. t-red'ke.
2#. OArasd a l'tet mint magtl s7l&os kalszt
Lz m'g )irt az (er)atag...P
82
2!. OLl(ag&tak engem s magzataim az istenek:
Ok n'lk0l .k ezt nem te)'k...P
85
2*. O%elem a k-zj s mellettem )
Az igazsg is...P
88
2+. O6e k-nn&ezz msokkal eg&0tt de ne is ujjongj.P
8=
22. Keg&zetek Blatn/l: ODn azon/an erre nag& igazsggal g& feleln'k: 6em jl /esz'lsz
/artom (a azt (iszed (og& az 'let )ag& (all esetlegess'geit kell m'rlegelnie /rkinek is
akinek ,sak eg& kis (aszna )an ezen a )ilgon s nem ,supn,sak arra kell fig&elnie ,selek)'s
k-z/en )ajon igazsgos )ag& igazsgtalan der'k )ag& gonosz em/er(ez ill. dolgot
,selekszik9e.P
8$

25. O? )alsggal 7g& ll a dolog at('ni polgrok. A(ol )alaki eg&szer llst foglalt akr mert
azt a (el&et tallja legjo//nak akr mert )ez're rendelte szmra (el&t kell ott llnia 9 7g&
)'lem 9 minden )esz'll&el szem/en 's sem a (alllal sem semmi eg&'//el nem sza/ad jo//an
t-r.dnie mint a g&alzattal.P
8"
28. OArra n'zz ink// /artom (t(a mst jelent a j 's er'n&es mint (og& magunkat 's mst
a )esz'l&t.l meg)juk. Mert az igazi f'rfi7 nem arra fog tekinteni (og& min'l to)// 'ljen4 ezt
a gondolatot nem d'delgeti (anem az istenekre /zza az asszon&okkal tart)a: (og& )'gzete
napjt el nem ker0l(eti senki. L(el&ett ink// azt kell )izsglnia (og&an 'li le legjo//an
kisza/ott idej't.P
=#
2=. Zg& tekintsd a ,sillagok jrst mint(a )el0k eg&0tt futnd /e az 'gi pl&t. Allandan
gondolj az elemek eg&ms/a )al t)ltozsaira is. Mert az il&en gondolatok megtiszttanak a
f-ldi 'let szenn&'t.l.
2$. ?z'p gondolata Blatnnak: OAki az em/erekr.l n&ilatkozik annak minteg& fel0lr.l kell
n'znie a f-ldi 'let dolgait a nszt a )lst a sz0let'st a (allt a t-r)'n&sz'ki tolongst az
em/er nem lakta pusztasgot a tarka/arka /ar/r n'peket az 0nnep'l&eket a g&szolsokat a
pia,okat 9 ezt a zag&)a 'letet mel&nek -ssz(angja az ellent'tes jelens'gek ered.je.
=!
2". Id'zd fel lelked/en a m7ltat: a f-ldi (atalmak ol& g&akori -sszeroppanst. L//.l
kiszmt(atod a j-).t. Mert a j-)./en is minden teljesen ug&ang& t-rt'nik 's le(etetlens'g
kikap,soldni a mostani fol&amatok ritmus/l. Lnn'lfog)a eg&re meg& neg&)en ')ig
szeml'led9e az em/eri l'tet )ag& tzezer ')ig. Mert lt(atsz9e t-//etX
5#. OMi a f-ld/.l lett az a f-ld/e )isszat'r
? ami fentr.l j-tt az az 'gi t'r/e jut.P
=*

82
Luripid'sz H0pszip0le Q=5=. t-red'kR.
85
Luripid'sz Antiop' Q*#=. t-red'kR.
88
Luripid'sz "!#. t-red'ke.
8=
Ismeretlen szerz.t.l4 a gondolat Lpikt'tosztl szrmazik.
8$
Blatn Apolgia *$ ; QH&omla& H&ula fordtsaR.
8"
Fo. *$ L.
=#
Blatn Horgiasz 5!* 3 QB'terf& Ken. fordtsaR.
=!
A (el& nem tall(at Blatn m1)ei/en.
=*
Luripid'sz E(r0szipposz Q$+8. t-red'kR.
Ms sz)al: ez a fol&amat eg&mssal -sszekap,solt atomok sz't/omlsa )ag& 'rz'ketlen
.selemek )alami il&esfajta sz'tszrdsa.
5!. ODtel9 s itallal s ms )arzsszerekkel is
Es'relj0k meg elker0lni a (allt...
=+
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
...Annak ki itt e f-ld-n 'l
?zen)edni kell sok /79/aj 's k-nn&9r k-z-tt.P
=2
5*. Le(et )alaki jrtasa// a /irkzs/an mint te de ne leg&en trsasl'tre termette//
szer'n&e// az 'let esem'n&ei)el szem/en felk'sz0lte// em/ertrsainak t')ed'sei)el szem/en
eln'z.//.
5+. A(ol az istenek 's az em/erek szmra k-z-s 'rtelem szerint )'gez(eted munkdat ott
nin,s okod aggodalomra4 mert a(ol jl irn&tott 's alkatodnak megfelel. ,selekedettel )alami
(asznot (ajt(atsz ott semmi (trn&tl nem kell f'lned.
52. Minden0tt 's mindig rajtad ll (og& megn&ugszol9e istenf'l. l'lekkel a (el&zeted/en
igazsgosan jrsz9e el em/ertrsaiddal szem/en alapos )izsglatnak )eted9e al fel-tl.
k'pzeteidet (og& /e ne ,s7ssz'k k-z'j0k )alami amit nem 'rtett'l meg.
55. 6e t-r.dj a msok gondolat)ilg)al (anem n'zz eg&enesen el.re oda a(o) a term'szet
)ezet eg&r'szt a k-z-s term'szet a t'ged 'r. esem'n&ekkel msr'szt sajt term'szeted
k-teless'geid ltal. Mindenkinek az a k-teless'ge ami alkatnak megfelel. Az -sszes t-//i l'n&
az 'rtelmes l'n&ek ked)''rt lett az ala,son&a//rend1ek ltal/an a magasa//rend1ek'rt
)annak az 'rtelmes l'n&ek )iszont eg&ms ked)''rt.
Az em/er alkat/an els. 's legl'n&egese// a k-z-ss'gi szellem. Ftna k-)etkezik (og& a test
,s/tsnak ne engedj0nk. Az 'sz/.l 's 'rtelem/.l kiindul te)'ken&s'get az jellemzi (og&
k-r0lsn,olja magt 's so(asem szolgl sem 'rz'ki sem -szt-n-s indt'kokat 9 (iszen
mindkett. llati dolog. Az 'rtelem 7r akar maradni 's nem (ag&ja (og& leigzzk. Mg& )an ez
rendj'n mert az 'rtelem az'rt )an (og& mindezeket a maga ,'ljaira fel(asznlja. Harmadik
tulajdonsga az 'rtelmes l'n&nek (og& ker0li az el(amarkodott t'letet 's t')ed'st. A )ezet.
'rtelem ezeknek a ki)ltsgoknak /irtok/an jrjon eg&enes 7ton s akkor mindene meg)an
ami megilleti.
58. Mint(a mr meg(altl )olna mint(a ,sak eddig a pillanatig 'lt'l )olna 'leted (trale).
radsszer1 r'sz't a term'szet ujjmutatsa szerint 'ld le.
5=. Csak azt szeresd ami )eled t-rt'nik 's szmodra rendeltetett. Mert te(etsz9e enn'l
okosa//atX
5$. Minden alkalommal (a )alami 'r id'zd szemed el' azokat akikkel ug&anez t-rt'nt s
utna /osszankodtak megd-//entek panaszkodtak. Most (ol )annakX ?e(ol. Mi'rt akarsz te
is (asonlk'ppen ,selekedniX Az il&en izgalmak idegenek term'szet0nkt.l g&-t-rj'k (t
azokat az em/ereket akik okozzk .ket 9 maguknak is msoknak is 9 te pedig ink// arra
-sszpontostsd minden er.feszt'sedet (og& (asznot (7zz /el.l0k. Mert nag&on
(asznost(atk: kit1n. an&ag szmodraW Csak arra fig&elj 's arra irn&tsd akaratodat (og&
minden ,selekedeted/en a magad szem'/en is derekasan jrj el. ? gondolj e k't alapel)re: a
,selek)'s alkalma sem k-z-m/-s 9 az pedig (og& mik'nt ,sinlsz )alamit 'ppens'ggel nem
mindeg&.
5". 6'zz a lelked m'l&'/eW ;ens.d/en )an a j k7tfeje (a fol&ton m'l&ted fol&ton /uzog(at.
8#. <esttartsod leg&en szilrd ne (ag& el magad jrs k-z/en sem akkor (a pi(ensz. Amint
ug&anis gondolat)ilgunk )isszat0kr-z.dik az ar,on 's llandan kieg&ens7l&ozott 's nemes
=+
D<LL9 ? I<ALLAL 9 Luripid'sz9t-red'k Q?uppl. !!!#R.
=2
A66AE EI I<< L ITL3T6 DL 9 ismeretlen trag'diaszerz.t.l.
kifejez'st ad neki 7g& k)njuk ezt meg eg'sz test0nkt.l. Minderre azon/an /izon&os
keresetlens'ggel 0g&elj0nk.
8!. Az 'let ink// /irkzs(oz mint tn,(oz (asonlt mert felk'sz0lten s.t rendt(etetlen0l
kell llnunk minden es(et.s'ggel a )ratlannal szem/en is.
8*. Mindig gondolj r kik azok akiknek tmogatsra szmtasz s mil&en a )ezet. 'rtelm0k.
Mert (a felfogsuk 's )g&aik m'l&'re pillantasz nem panaszolod fel akaratlan (i/ikat de
tmogatsukra sem pl&zol.
8+. OMinden l'lek 9 mondja )alaki 9 ,sak akarata ellen're n'lk0l-zi az igazsgotP
=5
4 'ppen g&
az igazsgossgot jzansgot jakaratot 's minden ms (asonlt. Iol&tonosan eszed/en kell
ezt tartanod mert g& mindenki)el szem/en eln'z.// leszel.
82. Ha fjdalom 'r mindig t0st'nt gondolj r: ez nem sz'g&en (iszen )ez'rl. elm'met nem
,sor/t(atja meg nem )laszt(atja el sem az eszme)ilgtl sem az em/eri k-z-ss'gt.l. A
legknosa// esetek/en eg&'/k'nt ()d segts'g0l Lpikuros mondst: (og& a fjdalom nem is
t1r(etetlen 's nem is tart -r-kk' (a megeml'kezel (atrairl 's nem (izlalod fel
k'pzel.d'ssel. Hondold meg azt is (og& sok l'n&eg'/en a fjdalommal azonos jelens'g fel
sem t1nik no(a el'g kellemetlen4 il&en az lmossg a (.s'g az 't)g&talansg. Ha il&en
kellemetlens'g g&-t-r mondd -nmagadnak (og& fjdalom 'rt.
85. ?o(a m'g az em/ertelen em/erekkel szem/en se 'rezz 7g& mint a(og&an ezek 'reznek
em/ertrsaikkal szem/en.
88. Honnan tudjuk (og& <eleaug's
=8
nem )olt9e jellemese// ?krat'snlX Mert az nem el'g
(og& ?krat's di,s.s'gese//en (alt meg (og& a szofistkkal 'leselm'j1//en )itatkozott (og&
az 'j (ideg't kitart//an t1rte (og& a salamisi em/er
==
elfogatsra )onatkoz paran,snak
nemes fel(/orodssal ellene szeg0lt (og& Oaz ut,kon /0szk'lked)e jrt9keltP
=$
9 ami mellett
eg&'/k'nt 'rdemes )olna megllni (a igaz )olna 9 (anem ink// azt kell )izsglni mil&en
lelk0let1 )olt ?krat's /e tudta9e 'rni azzal (og& igazsgos az em/erekkel jm/or az
istenekkel szem/en nem /osszankodott9e oktalanul msok gonoszsgn nem szolglta9e ms
esztelens'g't nem fogadta9e a mindens'gt.l rsza/ott sorsot idegenked)e s (a al)etette is
magt nem tartotta9e ezt el)isel(etetlennek nem szolgltatta9e ki lelk't a n&omorult test
indulatainak.
8=. 6em )ont /e a term'szet ol&an szorosan a t'ged is mag/an foglal )ilg/a (og& k-r0l ne
/st&z(asd magad 's -nllan ne )'gez(esd a magad dolgt. Mert le(ets'ges nag&on is
le(ets'ges isteni f'rfinak lenned an'lk0l (og& /rki is elismern' rlad. Mindig gondolj erre
meg arra is (og& az 'let /oldogsgt ke)'s eszk-zzel /iztost(atod. ? (a nem rem'led is (og&
j dialektikus )ag& term'szet/7)r leszel az'rt arrl ne t'g& le (og& sza/ad szer'n&
k-z-ss'gi 'letre alkalmas az istens'gnek engedelmesked. l'g&.
8$. Lr.szak ellen f-l)'rtez)e a legteljese// lelki n&ugalom/an 'l(eted le 'leted m'g (a
mindenki sz)e szerint ellened kia/l m'g (a por(0)el&ed se/ez(et. tagjait )adllatok mar,an9
goljk is. Mert mi akadl&a )an (og& mindezek ellen're 'rtelmed meg.rizze (/ortatlansgt
eg&r'szt a k-rn&ez. dolgokrl alkotott (el&es felfogssal msr'szt a knlkoz alkalmak
k'szs'ges fel(asznls)alX A felfogs azt mondja a sz/anforg jelens'gnek: OL'n&eged
szerint ez 's ez )ag& m'g (a a ltszat msnak t0ntet is felWP A fel(asznls pedig azt mondja a
)ratlan alkalomnak: OHiszen 'ppen t'ged kerestelekW Mert a mindenkori (el&zetem szmomra
,sak an&ag (og& )alami 'sszer1 's k-z(aszn7 er'n&t ltal/an (og& )alami em/er(ez 's
=5
MI63L6 LDLLE 9 a paltni gondolatot Lpikt'tosz id'zi.
=8
<LLLAFHD? 9 a (ag&omn& szerint B0t(agorasz fia.
==
A ?ALAMI?I LM;L> 9 )-. Blatn Apolgia *# C4 a szalamiszi Lent kellett )olna elfognia a
(armin, zsarnok paran,sra.
=$
AG F<CAEO6 ;J?GEDLEL3%L 9 Arisztop(an'sz Iel(.k +8*.
isten(ez m'lt te)'ken&s'get g&akoroljak rajta.P Minden t-rt'n's az istennel )ag& em/errel
/ens. )iszon&/an )an te(t nem is 7j nem is elint'z(etetlen (anem r'gi ismer.s 's k-nn&en
megold(at.
8". Az erk-l,si t-k'letess'g )elejrja (og& minden napot 7g& 'lsz le 9 izgalom ern&edts'g
alakoskods n'lk0l 9 mint(a az )olna az utols.
=#. Az istenek nem z7goldnak (og& (al(atatlan l't0k k-)etkezm'n&ek'nt a )'gtelen id./en
fol&tonosan ol&an 's ann&i (it)n& em/ert kell elt1rni0k radsul m'g mindenf'lek'ppen
gondoskodnak is rluk te pedig eg&ik l/addal a sr/an 9 no(a te is a (it)n&ak k-z0l )al
)ag& 9 te mr /elefradtlX
=!. 6e)ets'ges dolog sajt (i/inkat nem ker0lni 9 ami le(ets'ges 9 a msok't meg ker0lgetni
9 ami nem le(ets'ges.
=*. Amit 'rtelmi 's llampolgri k'pess'g0nk nem tall okosnak sem k-z(aszn7nak azt teljes
joggal tartja m'ltsgn alulinak.
=+. Ha jt tett'l 's em/ertrsad ezt a jt 'l)ezte mi'rt k)nsz mell'je m'g eg& (armadik
dolgot is mint a(og&an az osto/k teszik: azt (og& jt'tem'n&ednek (re menjen )ag& (og&
tetted )iszonzsra talljonX
=2. ?enki sem frad /ele a//a (og& (asznot (7zzon. A (aszon pedig azonos a term'szet
szerint )al ,selek)'ssel. 6e fradj te(t /ele (og& (asznot (ajts magadnak azzal ami)el
msnak (asznos )ag&.
=5. A mindens'g term'szete -nk'nt /uzdult fel a )ilg teremt's're. <e(t )ag& minden ami
,sak t-rt'nik k-)etkezetesen meg& )'g/e )ag& pedig m'g a legfontosa// dolgok is mel&ekre
a )ilgot kormn&z 'rtelem k0l-n-s s7l&t (el&ez n'lk0l-zik a ter)szer1s'get. Ha ezt
meggondolod sok /ajt n&ugodta//an )iselsz majd el.
NYOLCADIK KNYV
!. Mr az is szer'n&s'gre int (og& 'letedet eg'sz'/en )ag& legal// ifj7korodtl szmt)a nem
'l(etted filozfus(oz m'lt mdon (anem mind a msok szem'/en mind magad el.tt 7g&
t1nt (og& t)ol llsz a filozfitl. Lm za)ar/an )ag& s g& mr nem k-nn&1 filozfus
(rn')re szert tenned. E0l-n/en 'let/erendez'sed is ellene mondana ennek a t-rek)'snek. Ha
igaz/an /elttad mi a f.dolog akkor ne t-r.dj )ele mit gondolnak rlad s 'rd /e azzal
(og& 'leted (tral'). r'sz't /rmeddig tartson is a sajt term'szeted paran,snak
megfelel.en morzsold le. Hondold t mit k)n a term'szet s ms ne izgasson. Hiszen ol& sok
t')el&g's utn rj-tt'l (og& a /oldogsgot se(ol nem lelted: sem a szillogizmusok/an sem a
gazdagsg/an sem a (rn')/en sem az 'l)ezet/en 9 se(olW Hol )an (tX Az em/eri term'szet
megk)nta te)'ken&s'g/en. Mikor ,selekszel e szerintX Ha t-rek)'seidet 's tetteidet /izon&os
alapel)ek/.l )ezeted le. Mi,soda alapel)ek/.lX A jra 's rosszra )onatkoz alapel)ek/.l: (og&
az em/er szmra eg&ltaln nem j az ami nem teszi igazsgoss jzann f'rfiass 's
eg&ltaln nem rossz ami nem teszi a felsoroltak ellenkez.j')'.
*. ;rmit ,selekszel is tedd fel a k'rd'st: Hog&an is llok ezzelX 6em /nom majd megX
6emsokra (alott )ag&ok s mindennek )'geW E)n(atok9e t-//et (iszen az amit teszek illik
eg& 'rtelmes k-z-ss'gi 'letre alkotott 's az istenekkel azonos t-r)'n&ek szerint 'l. l'n&(ezX
+. Mit jelent 6ag& ?ndor Caesar Bompeius 9 3iogen's(ez
="
H'rakleitos(oz ?krat's(ez
k'pestX Lzek meglttk a jelens'geket )alamint a jelens'gek okait 's an&agt s )ez'rl.
el)eiket nem ,ser'lgett'k. Amazoknak menn&i )olt a gondjuk 's menn&i k0ls. k-r0lm'n&t.l
f0ggtekW
2. Ha megfesz0lsz is az em/erek nem ke)'s/' ,sinljk azt amit ,sinlnak.
5. Ll.sz-r is ne l'g& za)arodott (iszen minden a k-z-s term'szet t-r)'n&e szerint igazodik.
M'g eg& kis id. s mr nem l'tezel nem )ag& se(ol mint a(og& nin,s mr Hadrianus sem
Augustus sem. Azutn fol&)st a magad 'letfeladatra f0ggeszt)e szemed gondolj r (og& j
em/er l'g& (og& amit az em/eri term'szet t.led k)n azt t'to)zs n'lk0l tedd (og& azt
mondd amit sznigazsgosnak (iszel ,sak mindig jindulattal szer'n&en k'pmutats n'lk0l.
8. A mindens'g term'szet'nek az a feladata (og& ami itt )an azt oda teg&e )ltoztassa innen
eltakartsa ott el(el&ezze. Minden ,sak )ltozs: de ne f'lj nem lesz az'rt )alami 7j /el.leW
Minden a r'gi s az elosztds eg&enletes.
=. Minden term'szet alkotta l'n& megel'gedett (a a maga 7tjn (alad. Az 'rtelmes l'n& akkor
(alad a maga 7tjn (a k'pzetei nem ,sal'kon&ak 's za)arosak (a t-rek)'seit ,sak k-z(aszn7
,selekedetekre irn&tja (a ol&asmire )g&dik 's ol&asmit ker0l ami rajtunk ll (a mindent
ami a k-z-s term'szet neki juttat -r-mmel fogad. Hiszen az 'rtelmes l'n& ,sak eg& r'sze a
k-z-s term'szetnek mint a(og&an a le)'l term'szete r'sze a fa term'szet'nek. Csak(og& a
le)'l term'szete eg& 'rz'ketlen 'rtelmetlen akadl&oz(at term'szetnek a r'sze az em/er
)iszont r'szese a sza/ad r-pt1 'rtelmes igazsgos term'szetnek amel& minden l'n&nek 'rt'ke
szerint arn&osan osztja el az id.t an&agot okot er.t esetlegess'get. ?zmolj azzal is (og&
ezt a m'ltn&ossgot nem mindig akkor fedezed fel (a az eg&es dolgot az eg&essel )eted
-ssze (anem akkor (a -sszest)e az eg&iknek minden dolgt a msik'nak teljess'g'(ez
(asonltod.
$. Ol)asnod nem le(etW 3e d-l&f-det megf'kezned le(et4 az 'l)ezetet 's fjdalmat meg)etned
le(et4 a (rn') ,s/ts)al szem/en f-l'n&esen )iselkedned le(et4 a faragatlan 's (ltlan
em/erekre nem (aragudnod s.t m'g radsul gondjukat )iselned 9 mindezt le(etW
="
3IOHL6D? 9 i. e. 2. sz.9i (res g-r-g k0nikosz filozfus.
". ?o(a senki eg& zokszt se (alljon t.led az ud)ari 'letr.l s m'g magadnak se panaszkodj a
magad 'let'r.l.
!#. A meg/ns /izon&os fajtja az -nkor(olsnak mert )alami (asznos dolgot elmulasz9
tottunk. Az ami j sz0ks'gk'ppen (asznos 's a minden tekintet/en kifogstalan f'rfi
gondjnak m'lt trg&a. Mrpedig m'g eg&etlen il&en kifogstalan f'rfi7 sem /nta meg (og&
)alami 'l)ezetet elszalasztottW E-)etkez.leg: az 'l)ezet nem is (asznos nem is j.
!!. Mi ez mi el.ttem )an -nmag/an )')e sajtos alkatt tekint)eX Mi a l'n&ege mi az
an&agaX Mi a forml okaX Mi a feladata a )ilgrend/enX Meddig tartX
!*. Ha ne(ezedre esik lmod/l fel'/redned gondold meg (og& az al)s az 'rtelmetlen
l'n&ekkel k-z-s dolog te pedig alkatodnak 's em/eri term'szetednek megfelel.en k-z'rdek1
te)'ken&s'gre (i)attl. Mrpedig ami az em/er term'szete szerint )an az eg&7ttal meg9
felel.// alkalmasa// s.t m'g kellemese// is szmra.
!+. Allandan 's le(et.leg minden felmer0l. k'pzetn'l gondolj arra amire a term'szet9
tudomn& a l'lek szen)ed'l&einek ismerete 's a dialektika tant.
!2. Ha sorsod )alaki)el -ssze(oz tedd fel magadnak el.re a k'rd'st: mil&en alapel)eket )all ez
az em/er a jrl 's a rosszrlX Mert (a az 'l)ezetr.l 's a fjdalomrl mindkett. el.id'z.ir.l a
(rn')r.l 's a n')telen sz0rkes'gr.l il&en 's il&en alapel)ei )annak akkor nem is ,sodlatos
nem is meglep. (a adott (el&zet/en g& 's g& ,selekszik. ?.t azt sem felejtem el (og&
sz0ks'gszer1en g& ,selekszik.
!5. Hondold meg: amint nem )e(eted rossz n')en (a a f0gefa f0g't terem 7g& azt sem (a a
)ilgrend azt (ozza l'tre amit.l ter(es. Cs7n&a dolog )olna (a az or)os )ag& a kormn&os
rossz n')en )enn' (og& a /eteg lzas )ag& (og& ellensz'l tmadt.
!8. Hondold meg (og& a sza/adsggal eg&ltaln nem -sszef'r(etetlen (a n'zetedet
meg)ltoztatod 's (a arra (allgatsz aki j tan,sot ad. Hiszen te)'ken&s'gednek akkor is a te
t-rek)'sed t'leted s.t a te 'rtelmed az irn&tja mind)'gigW
!=. Ha t.led f0gg mi'rt teszedX Ha mstl kit )dolszX Az atomokat )ag& az isteneketX
Lg&formn oktalansg )olna.
6e )dolj senkitW Ha te(eted igaztsd (el&re azt aki (i/zott (a nem te(eted (ozd (el&re
legal// a (i/t. Ha ezt sem le(et mire j m'g a )daskodsX 6e t'g& semmit oktalanul.
!$. Ha )alami el(al az'rt m'g a )ilg/an marad. Itt marad itt meg)ltozik sajt .selemeire
/omlik mel&ek eg&7ttal a )ilg'i 's a tieid is. Majd ezek is meg)ltoznak 's nem z7goldnak.
!". Minden l'n& )alamire sz0letett: a l is a sz.l. is. Mit ,sodlkozolX H'lios
$#
is azt mondja:
)alamil&en munkra sz0lettem akr,sak a t-//i istenek. Ht te mire sz0lett'lX <aln 'l)ezetreX
%izsgld ,sak meg elt1r9e il&en lltst a jzan 'szW
*#. A term'szet minden l'n&t szmon tart: megsz1n's0ket 'pp7g& mint keletkez's0ket )ag&
'let0k sort 9 akr,sak a jt'kos a la/dt. K9e a la/dnak (a felrep0l 's rossz9e (a leesik
)ag& f-ldre (ullX K9e a )z/u/or'knak (a alakul 's rossz9e (a sz'tpukkanX %ag& a
m',s)ilgnakX
*!. Iordtsd ki eg&szer gondolat/an testedet s k'pzeld el mil&en 's mil&enn' teszi majd az
-regs'g a /etegs'g a to/zds.
>-)id az 'let annak is aki di,s'r annak is akit di,s'rnek annak is aki mst emleget annak is
akit emlegetnek. >adsul mindez ,sak ennek a kis f-lds)nak eg& zug/an t-rt'nik s m'g itt
sin,s mindenki eg& n'zeten s.t m'g az eg&es em/er sem mindig k-)etkezetes. ? m'g az eg'sz
f-ld is ,sak ki,si pontW...
$#
HDLIO? 9 a napisten4 a nap megszem'l&est'se a g-r-g mitolgi/an.
**. Iig&elj k-z)etlen feladatodra akr alapel)r.l akr ,selek)'sr.l akr )alaminek a
jelent's'r.l )an sz.
Ha /aj 'r m'ltn 'r: (olnap akarsz j lenni nem ma.
*+. Cselekszem )alamitX Zg& ,selekszem (og& az em/erek ja)ra )onatkoztatom. %alami /aj
'rX Zg& fogadom (og& az istenekre )onatkoztatom 's mindeneknek a forrsra amel&/.l az
-sszes t-rt'n's fol&ik eg&mssal /els. kap,solat/an.
*2. Amil&ennek a f0rd'st ltod: olaj izzadsg piszok n&7ls )z ,supa9,supa undor ol&an az
'let minden r'sze ol&an minden jelens'g.
*5. Lu,illa
$!
ltta meg(alni %erust azutn meg(alt Lu,illa. Maximus el.// meg(alt mint
?e,unda
$*
9 de ?e,unda k-)ette. Lpit&nk(anos t7l'lte 3iotimost
$+
utna Lpit&nk(anos is
elt)ozott. Iaustina
$2
Antoninus el.tt sr/a szllt majd Antoninus is megt'rt .sei(ez. Ds g&
to)// 9 ki)'tel n'lk0lW Hadrianust eltemette Celer
$5
utna ki)itt'k Celert. Hol )annak
mindezek az 'leselm'j1 el.relt -n'rzetes em/erekX Hol )annak az t(at elm'j1 f'rfiak:
E(arax a platonikus 3'm'trios Ludaimn
$8
's a (ozzjuk (asonlkX Mindeg&ik ,sak eg&
napig 'lt s mr r'gen meg(alt. 6'(n& em/err.l m'g r-)id ideig sem eml'keztek meg4 msok
mese(.s-kk' )ltoztak4 ism't msok mr a mes'/.l is kikoptak. Arra is gondolj (t (og&
tested sz-)ed'ke innen9onnan sz0ks'gszer1en sz'tfoszlik g&enge prd elf7l )ag& t)ndorol
's ms(o) rendeltetik.
*8. Lm/er -r-me (a em/eri k-teless'g't teljesti. Lm/eri k-teless'g: jindulat az em/ertrssal
szem/en az 'rz'ki izgalmak meg)et'se a meg/z(at k'pzetek ki)lasztsa a k-z-s
term'szet/e 's a rendje szerint t-rt'n. dolgok/a m'l&ed. elm'lked's.
*=. Hrom )iszon& irn&tja 'ltedet: az eg&ik a t'ged /urkol sred'n&(ez f1z a msik az
isteni ok(oz amel&/.l mindenkire minden rad a (armadik pedig kortrsaid(oz.
*$. A fjdalom )ag& a testet g&-tri 9 ez az . /ajaW 9 )ag& a lelket. Lnnek azon/an mdj/an ll
a maga der1j't 's n&ugalmt )'gig meg.riznie 's )isszautastania azt a k'pzetet (og& ami 'ri
az rossz. Mert minden t'let t-rek)'s )g& )isszautasts leg/ens.// /ens.nk 0g&e ide pedig
semmi fel nem (atol.
*". ?zortsd )issza fel/ukkan k'pzeteidet s sz0ntelen0l g& szlj magad(oz: most ,sak t.lem
f0gg (og& lelkem/en semmif'le (it)n&sg semmif'le )g& ltal/an semmif'le za)ar ne
leg&en (anem mindent a maga igaz )olt/an szem0g&re )')e minden dologgal 'rt'ke szerint
'ljek. 6e feledkezz meg err.l a term'szetadta sza/adsgodrl.
+#. Akr a tan,s(oz int'zed sza)adat akr /rki(ez tedd m'ltsggal ne t7l (angosan.
;esz'ded leg&en jzan.
+!. Augustus k-rn&ezete: feles'ge len&a utdai .sei n.)'re Agrippa
$=
rokonai (zn'pe
/artai Areus
$$
Mae,enes or)osai ldozpapjai 9 eg'sz ud)ara meg(alt. Azutn t'rj t ms
esetekre ne ,sak eg&es em/erek (allra (anem eg'sz nemzets'gek're p'ldul a
Bompeiusok'ra. Ott a felirat a sreml'keken: nemzets'g'nek utols sarja. Hondold meg
$!
LFCILLA 9 M. an&ja.
$*
?LCF63A 9 Maximus Q)-. ! !5R feles'ge
$+
LBI<@6CHA6O? 3IO<IMO? 9 Hadrianus /izalmas em/erei eg&'/k'nt ismeretlenek.
$2
IAF?<I6A 9 itt az id.se// Iaustinrl Antonius Bius feles'g'r.l )an sz.
$5
CLLL> 9 Caninius C. (res g-r-g r('tor Hadrianus titkra.
$8
CHA>AS 3DMD<>IO? LF3AIMN6 9 ismeretlen ill. azonost(atatlan tudsok.
$=
AH>IBBA 9 Augustus (res (ad)ez're.
$$
A>LF? 9 Augustus (zi filozfusa.
menn&ire sz)0k-n fek0dt az .s-knek (og& utdot (ag&janak. Azutn )alakinek m'gis
utolsnak kell lennie4 s ez ism't ,sak eg& eg'sz nemzets'g ki(alst jelenti.
+*. Az 'letet eg&es ,selekedetekre kell fel'pteni s 'rd /e )ele (a minden eg&es ,selekedet a
le(et.s'g szerint el'ri a maga ,'ljt. Mrpedig semmi meg nem akadl&oz(at t'ged a//an
(og& ezt el'rje.
9 Ht a k0ls. akadl&X 9 Azt (og& igazsgos jzan megfontolt l'g& semmi sem
akadl&oz(atja meg. Ll.fordul(at (og& )alami ms ,selekedeted akadl&/a 0tk-zik de (a az
akadl&t eg&ked)1en fogadod (a n&ugodt l'lekkel tt'rsz arra ami le(ets'ges azonnal
alkalmad n&lik ms ol&an te)'ken&s'gre amel& megfelel az el.// emltett 'let'pt'snek.
++. Iogadd a dolgokat g.g n'lk0l )lj meg t.l0k k-nn&1 sz))el.
+2. Lttl9e mr le)gott kezet l/at )ag& fejet a t-rzst.l el)laszt)a )ala(ol (e)erniX 6os (t
szntsznd'kkal il&enn' lesz 9 mr (a rajta ll 9 aki (ar,ol az .t 'r. esem'n&ek ellen 's a )ilg
eg&s'g'/.l )alsggal kik-z-sti magt )ag& arra )etemedik (og& a k-z-ss'g 'rdeke ellen
,selekedj'k. Lzzel kiszakadtl a term'szeted szerint )al eg&s'g/.l mert (iszen r'sznek
sz0lett'l te pedig le)gtad magad. 3e mi,soda nag&szer1 dolog (og& mdod/an ll az
eg&s'ggel ism't -sszeforrnodW Lzt az 7jra -sszeilleszked'st az istens'g eg&etlen ms mr
eg&szer le)lt )ag& le)gott r'sznek sem adatott meg. M'ltn&old a jsgot mell&el az em/ert
meg/e,s0lte (iszen t.le tette f0gg.)' (og& az eg'szt.l so(a el ne szakadjon )ag& (a m'gis
elszakadt le(et.)' tette szmra (og& )isszat'rjen (ozz -sszen.j-n )ele 's mint r'sz
kisza/ott (el&'t 7jra elfoglalja.
+5. Minden 'rtelmes l'n& a )ilg'rtelemt.l kapta ,saknem az -sszes eg&'/ k'pess'g't a
k-)etkez.t is: a(og&an a )ilg'rtelem minden 7tj/an ll )ag& ellene szeg0l. er.nek ms
irn&t ad /eleilleszti a sors-sszess'g/e 's minteg& kieg'szti -nmagt )ele 'ppen 7g& az
'rtelmes l'n& minden akadl&t te)'ken&s'ge an&ag) a)at(at 's fel(asznl(at /rmil&en
t-rek)'s'nek meg)alstsa 'rdek'/en.
+8. 6e ijeszd magad azzal (og& k'pzelet/en az 'let eg'sz't tfogodW 6e s1rtsd eg& gondo9
lat/a (og& el.relt(atlag mil&en 's menn&i /aj )r rd (anem minden eg&es f-lmer0l.
eset/en tedd f-l magadnak a k'rd'st: mi e//en a dolog/an a t1r(etetlen 's el)isel(etetlenX
;izon& sz'g&elln'd /e)allaniW Azutn id'zd eml'kezeted/e (og& sem a j-). sem a m7lt nem
ne(ezedik rd (anem mindig ,sak a jelen. Lnnek a s7l&a pedig kise//edik (a eg&mag/an
k-r0l(atrolod 's (a 'rtelmednek szemre(n&st teszel (og& m'g arra sem k'pes (og& a
jelent -nmag/an el)iselje.
+=. Bant(ea
$"
)ag& Bergamos
"#
taln ,sak nem 0l m'g mindig %erus srjnX Ht Hadrianus'n
E(a/rias )ag& 3iotimosX 6e)ets'ges k'rd'sW 6os (a ott 0ln'nek 'rezn'k9e a (oltakX ? (a
'rezn'k -r0ln'nek9e nekiX ? (a -r0ln'nek taln a g&szolk -r-kk' 'ln'nekX 6em az9e az .
sorsuk is (og& el.sz-r -regasszon&ok 's -regem/erek leg&enek azutn pedig meg(aljanakX ?
azok mit ,sinlnak k's.// (a ezek mr meg(altakX Minden rot(ads 's tele zskra )al
/1z(-d'sW
+$. Ha 'les szemed )an lss )ele 's (ozd a leg/-l,se// t'leteketW
+". Az eszes l'n& alkat/an az igazsgossggal ellent'tes er'n&t nem ltok4 az 'l)ezettel
ellent'test )iszont ltok 9 a m'rt'kletess'get.
2#. <edd f'lre eg&'ni )'lem'n&edet arrl ami n'zeted szerint /nt mris a legnag&o//
/iztonsg/an 'rez(eted magad. 9 Mit jelent az (og& magamX 9 DrtelmedetW 9 3e 'n nem,sak
'rtelem )ag&okW 9 K j ezt megengedemW A f.dolog azon/an (og& az 'rtelem ne okozzon
-nmagnak /natot. Ha pedig ms r'szed rosszul 'rzi magt arrl t'ljen . maga.
$"
BA6<HLA 9 Lu,ius %erus felsza/adtott ra/szolgja 's szeret.je.
"#
BL>HAMF? 9 %erus ,sszr felsza/adtott ra/szolgja.
2!. Az 'rz'kel's korltozsa kellemetlen az llati term'szetnek. Az -szt-n megf'kez'se is
rossz az llati term'szetnek. Hasonlk'ppen el.fordul (og& a n-)'n&i l'n&t )alami ms
korltozza s ezzel /ajt okoz neki. Lnnek megfelel.en az 'rtelem /ilin,s/e )er'se /ajt jelent az
'rtelmes term'szetnek. Mindezt alkalmazd most -nmagadra. Ijdalom )ag& 'l)ezet tmad rdX
Am lssa az 'rz'kl's mire meg& )el0kW %alamel&ik -szt-n-d akadl&/a 0tk-z-ttX Ha
-szt-n-det felt'tlen0l 'r)'n&re k)nnd juttatni ezzel 'rtelmes l'n& )oltodat s'rten'd meg.
Ha azon/an az eg&etemess'g szempontjt 'r)'n&ested kr sem 'r(et akadl& nem gtol(at.
Hiszen az 'rtelem /irodalm/a semmi ms nem (atol(at /e (og& akad'koskodj'k: sem a t1z
sem a )as sem a zsarnok sem a rgalom sem ms eg&'/ nem 'r el odig. OAmi eg&szer
t-k'letes g-m//' formldott meg is marad annak.P
2*. 6em 'rdemlem meg (og& -nmagamat /ntsam 'n aki szntsznd'kkal so(a senkit nem
/ntottam.
2+. Az eg&ik ennek a msik annak -r0l. Dn annak (a )ezet. 'rtelmem eg'szs'ges (a nem
fordul el sem az eg&es em/erekt.l sem az ol&an esem'n&ekt.l amil&enek az em/ereket 'rni
szoktk (anem mindent jindulat7 szemmel n'z fogad 's mindennel 'rt'ke szerint 'l.
22. Jg&elj r (og& a jelent kellemess' tedd a magad szmra. Akik ink// az utkor di,s'ret't
(ajszoljk nem )eszik 'szre (og& ez a minket fel)lt nemzed'k is ,sak ol&an lesz mint a
mostani ne(ezen t1rt em/ergomol&ag 's az is ,sak (aland lesz. Altal/an mit f. attl a fejed
(og& az utkor il&en (redet )issz(angozza9e )ag& ol&an )'lem'n&t forml9e rladX
25. >agadj fel 's )ess oda a(o) akarsz4 szellemem ott is der1s lesz mert /e'ri azzal (a sajt
alkatnak megfelel. mdon 'l 's ,selekszik.
%ajon 'r9e ann&it az a dolog (og& rosszul 'rezze magt a lelkem miatta (og& leala,son&odj'k
(og& megalzott s)rg mag/a s0ppedt megza)arodott leg&enX <allsz9e )alamit ami ezt
meg'riX
28. Lm/errel semmi nem es(etik meg ami nem em/eri dolog -k-rrel ami -k-r(-z sz.l.)el
ami sz.l.(-z k.)el ami k.(-z nem illen'k. Ha te(t mindent ,sak ol&asmi 'r ami
megszokott 's term'szetes mit z7goldolX Hiszen a k-z-s term'szet nem (ozott rd semmi
el)isel(etetlentW
2=. Ha )alami k0ls. jelens'g /nt )oltak'ppen nem maga a jelens'g n&ugtalant (anem a rla
alkotott t'leted. Mrpedig ,sak t.led f0gg (og& ezt megsz0ntesd. Ha )iszont a rossz 'rz's
oka a lelked/en rejlik ki akadl&oz(atn meg (og& felfogsodat (el&es/tsdX Fg&ang& (a az
/nt (og& nem te(eted azt amit (el&esnek t'lsz nem okosa//9e fokozott er.)el te)'ken&9
kedni mint /nkdniX 9 3e )alami nag&o// (atalom utam/an llW 9 Ht akkor se /nkdj
(iszen az eredm'n&telens'g oka nem /enned )anW 9 3e 'lnem sem 'rdemes (a ennek )'g're
nem jrokW 9 Akkor (t t)ozz az 'let/.l n&ugodtan az utad/a ker0lt akadl&okkal szem/en
meg/'k'lten mint a(og&an t)ozik az is aki dolgnak )'g're jrt.
2$. Hondold meg (og& )ezet. 'rtelmed (a -nmag/a zrkz)a /e'ri azzal (og& semmit ne
teg&en amit nem akar m'g akkor is /e)e(etetlen er.ss'g (a nin,s oka r (og& ellens'ges
leg&en. Ht m'g (a megfontolt k-r0ltekint'ssel t'lkezik )alamir.lW Lz'rt a szen)ed'l&t.l
megtisztult 'rtelem )alsgos felleg)r. Az em/ernek nin,s enn'l /iztosa// mened'ke (iszen
(a ide (7zdik to)//ra is megk-zelt(etetlen. Aki ezt nem ltja /e az tudatlan aki pedig
/eltja de nem (7zdik oda )issza az szeren,s'tlen.
2". 6e /esz'lj /e magadnak t-//et mint amenn&it k-z)etlen 'rz'ki /en&omsaid tudtodra
adnak. Meg(allod (og& )alaki rosszat mond rlad. 6os ezt ug&an (allod de nem ltom (og&
emiatt s'relem 'rt )olna. Ltom (og& g&ermekem /eteg. Lzt ltom de azt (og& )esz'l&/en
forog mr nem ltom. Allj meg te(t mindig az els. /en&omsoknl ne t'g& (ozzjuk
magad/l semmit s akkor semmi /aj nem 'r. %ag& nem /nom t'g& (ozzjukW 3e ol&an
em/er(ez m'lt mdon aki f-lk'sz0lt a )ilg -sszes es'l&'re.
5#. Eeser1 az u/orkaX Ll )eleW <0ske/ozt llja utadatX Eer0ld kiW Ll'gW 6e k'rdezd: mi'rt
)annak ezek a )ilgonX 9 mert a term'szet titkait 'rt. em/er ,sak kine)et mint a(og&an az ,s
's a )arga is kine)etne (a kifogsolnd (og& m1(el&0k/en ott tallod a feldolgozott an&agok
forg,st 's (ullad'kt. Bedig nekik m'g )an (o) do/niuk az il&esmit. A k-z-s term'szetnek
azon/an nin,s -nmagn k)0l es. (el&eW ? 'ppen ez a ,sodlatos a m1)'szet'/en (og&
-nmag/a zr)a mindent amit ,sak fel-lel 9 m'g (a az ltszlag romlik -regszik feleslegess'
)lik is 9 -nmag) alakt t s ism't ms 7j dolgokat forml /el.le. M1)'(ez 'ppol& ke)'ss'
)an sz0ks'ge k0ls. an&agra mint ol&an (el&re a(o) a romlotta// r'szeket ki)et(eti. 6eki
el'g a maga tere a maga an&aga a maga sajtos m1)'szete.
5!. 6e l'g& (an&ag tetteid/en4 ne l'g& kapkod /esz'ded/en4 ne l'g& ,sapong k'pzeleted/en4
ltal/an lelked ne leg&en sem zrkzott sem kitrul4 ne zs7fold t7l az 'letedet tenni)al)al.
Am -ljenek sza/daljanak tkozzanak t'gedW ;efol&sol(atja9e ez azt (og& 'rtelmed tiszta
t(at jzan 's igazsgos maradjonX Ol&an ez mint (a )alaki tiszta 'des )iz1 forrs mellett
ll 's ,srolja: az pedig to)//ra is ontja 0dt. italt s (a sarat )ag& szemetet szrsz /el'
(amar sz'tszrja kimossa mag/l 's teljesen mo,soktalan marad. Hog&an szerez(etsz il&en
so(a ki nem apad forrst pos(adt )iz1 k7t (el&ettX Ha minden r/an meg.rz-d lelki
sza/adsgodat jindulattal eg&szer1s'ggel szem'remmel.
5*. Aki nem tudja mi a )ilg az nem tudja (ol )an . maga. Aki nem tudja mire sz0letett az
nem tudja azt sem ki,soda . tulajdonk'ppen 's azt sem mi a )ilg. Aki ezek k-z0l eg&et is
el(an&agol az a maga rendeltet's't sem tudja megmondani. ? most mil&en szn/en t1nik fel
el.tted az az em/er aki ol&anok tapsai el.l menek0l )ag& t-ri magt utnuk akik azt sem
tudjk (ol )annak 's ki,sodkX
5+. Annak az em/ernek di,s'ret're s)rogsz aki rnk'nt (romszor eltkozza -nmagtX
Annak az em/ernek akarsz tetszeni aki -nmagnak sem tetszikX %ag& taln tetszik -nmagnak
az aki szinte minden ,selekedet't meg/njaX
52. 6e 'rd /e azzal (og& msokkal eg&0tt /el'legzed a k-r0l-tt0nk sz'trad le)eg.t (anem
gondolkodsod is leg&en -ssz(ang/an a mindent tfog 'rtelemmel. Hiszen az 'rtelem (atalma
nem ke)'s/' rad sz't minden0)' s nem ke)'s/' jrja t azt aki k'pes a /efogadsra mint a
le)eg. a l'legezni tudt.
55. Altalnossg/an )')e a gonoszsg nem rt a )ilgrendnek esetenk'nt )')e nem rt
em/ertrsamnak4 eg&ed0l ,sak annak rtalmas akinek )iszont mi(el&t 7g& akarja mdj/an
ll megsza/adulni t.le.
58. Az 'n sza/ad el(atrozsomnak em/ertrsam sza/ad el(atrozsa 'ppol&an k-z-m/-s
mint a prja )ag& a teste. Mert (a a legteljese// m'rt'k/en eg&ms'rt sz0lett0nk is az'rt
mindeg&ik0nk )ez'rl. 'rtelm'nek meg)an a maga k0l-n (atalmi k-re. Ha nem g& )olna akkor
em/ertrsam gonoszsga nekem is krt okozna. Mrpedig az istens'g nem akar(atta (og&
msnak mdj/an lljon engem szeren,s'tlenn' tenni.
5=. A nap mint(a sz't-mlene s /r minden0)' jut /el.le m'gsem apad ki. Lz onnan )an (og&
sz't-ml'se tulajdonk'ppen kisugrzs. Ltt.l a kisugrzstl kapta a OnapsugrP
"!
is a ne)'t.
Hog& mil&en a napsugr azt meglt(atod (a megfig&eled a s-t't (el&is'g/e )alami r'sen t
/e(atol napf'n&t: eg&enes sugr/an terjed minteg& nekifesz0l az 7tj/an ll szilrd trg&nak
amel& elzrja el.le a m-g-tte le). 1rt. 9 Ott megll el sem ,s7szik le sem esik. Fg&ang& kell
'rtelmednek radni 's sz't-mleni: de nem kiapadni (anem fol&ton sugrzani 9 a szem/enll
akadl&okra nem er.szakosan )ag& szen)ed'l&esen rfesz0lni nem esni le (anem ott maradni
's azt ami a f'n&e szmra (ozzf'r(et. meg)ilgtani. Ami pedig )isszautastja az maga
magt fosztja meg a f'n&t.l.
"!
6AB?FHA> 9 a sz (el&es etimolgia szerint az ag9/l Qvezet, viszR szrmazik.
5$. Aki a (alltl f'l az )ag& az 'rz'kel's megsz1n's't.l )ag& az 'rz'ki /en&omsok
)ltozstl f'l. 3e (a az 'rz'kel's megsz1nik akkor rosszat sem 'rzel4 (a pedig 'rz'ki
/en&omsaid )ltoznak akkor ms l'n& leszel ug&an 'lni azon/an to)// 'lsz.
5". Az em/erek eg&ms'rt sz0lettek. %ag& tantsd )ag& t1rd (t .ket.
8#. Ms a n&l r-pte 's ms az 'rtelem'. Az 'rtelem m'g akkor is (a )atos 's k-r0ltekint.
nem ke)'s/' (alad eg&enes irn&/an 's nem ke)'s/' t-r el.re m'gpedig ,'lja fel'.
8!. Hatolj /e msok )ezet. 'rtelm'/e 's )iszont is tedd mindenki szmra le(et.)' (og& a te
)ezet. 'rtelmed/e /e(atoljon.
KILENCEDIK KNYV
!. Aki igazsgtalan az /1nt k-)et el. Mi)el a mindens'g term'szet'nek rendel'se szerint az
'rtelmes l'n&ek eg&ms'rt )annak (og& eg&mst 'rt'k0k szerint segts'k /ntani azon/an
semmik'ppen ne /ntsk )ilgos (og& aki nem engedelmeskedik az . akaratnak az )'tkezik
a legf.// istens'g ellen.
Aki (azudik az ug&anazt az istens'get /ntja meg. A k-z-s term'szet ug&anis mindennek a
term'szete ami ,sak )an. Ami pedig )an azt minden l'tez.)el rokoni kap,solja -ssze. A k-z-s
term'szetet m'g igazsgnak is ne)ezz0k: minden igazsg leg.si// k7tfej'nek. Aki te(t
tudatosan (azudik az )'tkezik (a f'lre)ezet. sznd'kkal let'r az 7trl. 3e az is )'tkezik aki
akaratlanul (azudik (a a k-z-s term'szettel nin,s -ssz(ang/an 's a )ilg term'szet')el nin,s
-ssz(ang/an 's a )ilg term'szet')el (ar,/a ke)ered)e megza)arja a )ilgrendet. 3e (ar,/a
ke)eredik )ele az is aki 9 /r sznd'kn k)0l 9 az igazsggal ellent'tes llspontra sodrdik.
Mert a term'szet /eoltotta az em/er/e az igazsg -szt-n't 's ,sak az nem tudja
megk0l-n/-ztetni a (amisat az igaztl aki (an&ag 's fig&elmetlen.
Az is )'tkezik aki (ajszolja a g&-n&-rt mint )alami jt 's ker0li a fjdalmat mint )alami
rosszat. Mi)el a (it)n&ak g&akran to/zdnak 'l)ezetek/en 's a felt'teleik is meg)annak
(ozz a derekak pedig ki )annak szolgltat)a a fjdalomnak 's a fjdalom okozinak az
em/er sokszor k'n&telen )dolni a k-z-s term'szetet mint(a 7g& osztan ki a sorsot a
gonoszoknak 's a derekaknak (og& nin,s tekintettel az 'rdemre. Azonk)0l az aki a
fjdalomtl f'l eg&szer majd f'lni fog )alami sz0ks'gszer1en /ek-)etkez. esem'n&t.l is 9 ami
mr )'tekszm/a meg&. Aki a g&-n&-rre )adszik az nem fog tartzkodni az igazsgtalan9
sgtl 9 ami n&il)n)al )'tek.
Ami pedig a k-z-s term'szet szempontj/l k-z-m/-s Qmert (a nem )olna el.tte k-z-m/-s
akr az eg&ik akr a msik akkor nem alkotott )olna k'tf'l'tR azt k-z-m/-snek kell )enni0k
mindazoknak akik a term'szet szerint gondolkodnak 's a term'szetet )ez'r0kk'nt akarjk
k-)etni. <e(t akinek szem'/en a k-z-s term'szet szmra k-z-m/-s dolgok 9 mint amil&en a
fjdalom 's az 'l)ezet a (all 's az 'let a (rn') 's a n')telens'g 9 nem k-z-m/-sek az
n&il)n)alan /1n/e esik. Alltom (og& a k-z-s term'szet ezeket k-z-m/-snek )eszi ami
ann&it jelent (og& )logats n'lk0l megesnek mindazokkal a l'n&ekkel mel&ek sorj/an
keletkeznek 's keletkeznek a )ilgot irn&t 'rtelem .si ter)e szerint4 ez az a ter) amel&
szerint (ozzfogott eg&szer a )ilgot irn&t 'rtelem ennek a )ilgnak a megalkots(oz de
el.// megllaptotta a teremt'sre )r l'n&ek /izon&os t-r)'n&eit 's elk0l-ntette a jelenlegi
l't )ltozs 's k-)et's nemz. er.it.
*. Az )olna m'lt az igazi f'rfi7(oz (a 7g& t)ozn'k az em/eri k-z-ss'g/.l (og& sem a
(azugsgot sem az alakoskodst sem az elpu(ultsgot sem a g.g-t nem zleln' meg. A
msodik legjo// mdja az 'lett.l )al el(ajzsnak (a )alaki 7g& le(eli ki lelk't (og& e
)'tkeket megutlta. Azt )lasztod9e (og& megtalkodj a gonoszsg/anX 6em arra int9e a
tapasztalat (og& kimenek0lj e//.l a d-g)'sz/.lX Az 'rtelem romlsa ug&anis nag&o//
d-g)'sz mint a k-r0l-tt0nk sz'trad le)eg. fert.z-tts'ge 's el)ltozsa. Mert ez ,sak az
llatok d-g)'sze 's az 'let0ket tmadja meg az pedig az em/erek' 's az em/ers'g0ket
tmadja meg.
+. 6e ki,sin&eld le a (allt ink// fogadd der1s l'lekkel (iszen a term'szet akarata szerint
)al mint sok ms. Amil&en az ifj7sg az -regs'g a serd0l's a )irgkor a fogzs a leg'n&9
tollpel&(edz's az .sz/e ,sa)arods a nemz's a ter(ess'g a sz0l's 's a t-//i 'leted
korszakai)al eg&0tt jr term'szetes te)'ken&s'g ug&anol&an a fel/omls. Az 'rtelmes em/er
te(t 0g&eljen r (og& a (alllal szem/en se f-l'n&esnek se elutastnak se g.g-snek ne
mutatkozz'k (anem 7g& )rja mint )alami term'szetes jelens'get. A(og&an most azt )rod
mikor j-n )ilgra feles'ged m'(e magzatja ug&an7g& fogadd az rt amikor lelked e//.l a
por(0)el&/.l kisza/adul.
Ha pedig )alami sz)er.st. sza/l&t k)nsz: k0l-n-sen k-nn&1)' teszi szmodra a (allt (a
elgondolod mik azok a trg&ak mel&ekt.l meg)lsz mi,soda erk-l,s-k azok mel&ek nem
fert.zik meg t-//' lelkedet. Lzeken az erk-l,s-k-n legke)'s/' sem sza/ad meg/otrnkoznod
ink// jsgosan 's szeld l'lekkel t1rd .ket. 6e feledd azt sem (og& az em/erek akikt.l
meg)lsz nem azonos felfogs7ak )eled. Mert (a )alami ez az eg& 9 az eg&azon felfogs7
em/erekkel )al eg&0tt'l's le(et.s'ge 9 )issza(7zna az 'let/e 's itt tartana. 3e most (og&
ltod mi,soda kellemetlens'get okoz a )eled eg&0tt 'l.k )iszl&kodsa igazn elmond(atod:
K-jj (all de min'l (amara// (og& )alamik'ppen megfeledkez(essem -nmagamrlW
2. Aki )'tkezik maga ellen )'tkezik aki igazsgtalan mag)al szem/en igazsgtalan (iszen
-nmagt teszi gonossz.
5. ?okszor az jr el igazsgtalanul aki )alamit nem ,sinl nem,sak az aki )alamit ,sinl.
8. Llegend. (a jelen fogalmad )ilgos (a jelen ,selekedeted k-z'rdek1 (a jelen lelki
adottsgod sz)esen fogad mindent ami a k0ls. ok k-)etkezm'n&ek'nt 'ri.
=. ?zortsd )issza a puszta k'pzelg'st f'kezd le az -szt-nt irtsd ki a )g&at l'g& ura )ez'rl.
'rtelmednek.
$. Az esztelen l'n&ek eg&azon pra osztl&osai az 'rtelmes l'n&ek eg&azon gondolkod l'lek
r'szesei amint(og& minden f-ldszer1/en ug&anaz a f-ld )an eg& f'n&n'l ltunk 's eg& le)eg.t
sz)unk mindn&jan akik ,sak lt 's lelkes l'n&ek )ag&unk.
". Amik )alami k-z-s/en r'szesek a sajt fajtjuk(oz (7znak. Minden f-ldszer1 a f-ld fel'
(7z minden ,seppfol&s arra t-rekszik (og& eg&/efol&j'k 'ppg& a l'gszer1 is 7g&(og&
rekeszekre 's sz'tk0l-nt. er.re )an sz0ks'g ezzel a )onzalommal szem/en. A t1z felfel' t-r
az .st1z fel' mindazonltal ann&ira k'sz /rmil&en f-ldi t1zzel is -sszelo/ogni (og& minden
,sak eg& ki,sit is szraz an&ag is nag&on k-nn&en t0zet fog (a megfog&atkozott /enne a
lngra kapst akadl&oz r'sz.
Dppen g& )ag& taln m'g ink// siet mindaz ami a k-z-s 'rtelmes term'szet osztl&osa a
)ele eg&nem1 fel'. Mert min'l magasa//rend1 a t-//i(ez k'pest annl k'szs'gese//en
-ssze)eg&0l 's -sszeke)eredik azzal ami)el rokon. Mr az 'rtelmetlen l'n&ekn'l meg9
fig&el(et0nk rajzst n&j/a ,soportosulst magzatpolst 9 sz)al )alami )onzalomf'l't mert
ezeknek mr prjuk )an 's sokkal er.se//en tall(at /enn0k a trsuls -szt-ne mint a
n-)'n&ek/en k-)ek/en )ag& fk/an. Az 'rtelmes l'n&ekn'l ott az llamalkots a /artsg a
,sald a trsuls a (/or7/an a sz-)ets'gk-t's 's a feg&)ersz0net. A m'g magasa//
rend1ekn'l p'ldul a ,sillagoknl m'g akkor is )an )alami eg&s'g (a eg&mstl messze
)annak. Mg& a fels.//rend1s'gre irn&ul t-rek)'s m'g az eg&mstl t)ol llk/an is
l'tre(oz(atja az -sszetartozs 'rz's't.
6'zd mi t-rt'nik most. Csak az 'rtelmes l'n&ek feledkeztek meg err.l a k-l,s-n-s eg&ms(oz
t-rek)'sr.l 's -sszetartozsrl ,sak nluk nem 'szlel(et. ez az eg&ms/aol)ads. Bedig (i/a
futnak el.le az em/erek 7tjuk k-r-s9k-r0l el )an zr)a a term'szet m'gis er.se//. Ha
megfig&eled magad is rj-ssz arra amit mondok. Mert el.// tall(atsz )alami f-ldszer1t
aminek nin,s kap,solata semmi f-ldszer1)el mint em/ert aki ne tartozn'k az em/erek(ez.
!#. Minden meg(ozza a maga g&0m-l,s't: em/er istens'g )ilg m'gpedig mindeg&ik a maga
idej'/en. Mert az nem szmt (og& a n&el)szoks f.leg a sz.l.t.re 's ms (asonlkra
(asznlja ezt a szt. Hiszen az 'rtelemnek is meg)an az eg&etemes 's a sajt g&0m-l,se. ?
mindaz ami /el.le fakad ol&as)alami mint maga az 'rtelem.
!!. Ha te(eted tantsd jo//ra az em/ereket (a ez nem siker0l gondold meg (og& 'ppen az
il&en esetekre kaptad az eln'z'st. Lm az istenek is eln'z.k az il&en em/erekkel szem/en s.t
eg&/en9ms/an 9 mint az eg'szs'g gazdagsg k-zmeg/e,s0l's 9 segts'g0kre )annak. Lnn&ire
jsgosakW Lz neked is mdod/an ll. %ag& mondd meg ki gtol /enneX
!*. <1rd a /ajt de ne add a szeren,s'tlent 's ne akarj se sznalmat se /mulatot kelteni. Csak
eg&et akarj munkdat 's pi(en'sedet a k-z'rdek k-)etelm'n&e szerint sza/l&ozni.
!+. Ma minden z1rza)ar/l kisza/adultam jo//an mond)a minden z1rza)art kido/tam
magam/l4 mert nem k)0l )olt (anem /el0l az 'n n'zeteim/en.
!2. Mindez (asznlatt illet.leg megszokott idej't tekint)e pillanat an&agra n'z)e kor(ads.
Minden ma is ol&an mint azoknak az 'let'/en )olt akiket mr eltemett0nk.
!5. A dolgok rajtunk k)0l minteg& lelki)ilgunk k0sz-/e el.tt )annak elszigeteltek nem
tudnak -nmagukrl nem is n&ilatkoztak meg. Mi n&ilatkozik (t rlukX A )ez'rl. 'rtelem.
!8. Az 'rtelmes 's trsas 'letre sz0letett l'n& kra )ag& ja)a nem attl f0gg ami 'ri (anem
attl amit tesz. Dppen g& er'n&ess'g't )ag& /1n-ss'g't sem az d-nti el ami 'ri (anem az
amit ,selekszik.
!=. A fel(ajtott k.nek nem rossz (a leesik mint a(og& nem )olt j mikor felszllt.
!$. Hatolj /e em/ertrsaid )ez'rl. 'rtelm'/e s ltni fogod mil&en /rktl f'lsz 's mil&en
/rk .k sajt magukkal szem/en.
!". Minden )ltozs/an )an. <e magad is fol&tonosan )ltozol s.t /izon&os 'rtelem/en
felmorzsoldol. Fg&ang& az eg'sz )ilg.
*#. 6e t-r.dj a ms (i/j)alW
*!. A te)'ken&s'g f'l/eszaktsa a )g& 's a )'lem'n& sz0netel'se )ag& (a 7g& tetszik (alla
eg&ltaln nem )alami rossz. %edd most a k0l-n/-z. 'letkorokat a g&erekkort a serd0l'st a
fiatalsgot az -regs'get: ezeknek is minden )ltozsa alapj/an )')e (all. ? )ajon f'lelmetes9
e ezX <ekintsd t most a magad 'let't amit el.// nag&at&d majd an&d )'g0l -r-k/e fogad
at&d irn&tsa alatt 'lt'l s ann&i sok romlssal )ltozssal elm7lssal szem/en tedd fel a
k'rd'st: )ajon rettenetes9e ezX 6os (t 'ppen enn&ire nem rettenetes az eg'sz 'leted
megsz1n'se elpi(en'se el)ltozsa.
**. Eutasd fig&el. gonddal a magad a )ilg 's em/ertrsad )ez'rl. 'rtelm't. A magad't: (og&
igazsgos 'rtelemm' formld a )ilg't: (og& el ne felejtsd minek a r'sze )ag& 's em/er9
trsad't (og& tlsd )ajon esztelen9e )ag& /elt s (og& eg&7ttal szm/a )edd a rokoni
kap,solatot is amel& -sszef1z )ele.
*+. Amint te magad eg& k-z-ss'gi rendszer kieg'szt. r'sze )ag& 7g& minden tetted is jruljon
(ozz a k-z-ss'gi 'let teljess'g'(ez. Amel&ik tetted te(t sem k-z)etlen0l sem k-z)et)e nem
segti a k-z-s ,'lt az sz'taprzza 'letedet meg/ontja annak eg&s'g't prtot 0t akr,sak az
az em/er aki a politikai 'let/en a maga llsfoglals)al t)ol tartja magt az -ssz(angtl.
*2. H&erek,i)akods g&erekjt'k O(ullt (ur,ol praP 9 )ilgosa//an felfog(atjuk a
6ek&it.
"*
*5. Hatolj el a )'gs. ok mindens'g'ig 's az an&agtl elk0l-n0l)e )edd )izsglat al. Azutn
(atrozd meg azt a leg(ossza// id.t ameddig ez a mil&ens'g a maga sajtos alkata szerint
fennmarad(at.
"*
6LE@IA 9 (alottid'z. szertarts az Od0sszeia !!. 'nek'/en.
*8. %'gtelen0l sokat szen)edt'l mert nem 'rted /e a rendeltet'se szerint ,selek). )ez'rl.
'rtelemmel. 3e most mr el'g leg&enW
*=. Ha msok kor(olnak g&1l-lnek 's ezt ki is fejezik fordulj a lelk0k(-z n'zz a m'l&'re 's
lsd mil&enek az em/erekW Akkor rj-ssz (og& a rlad alkotott )'lem'n&0k miatt nem kell
n&ugtalankodnod. 3e az'rt l'g& jindulat7 )el0k szem/en (iszen a term'szet t-r)'n&e szerint
.k is /artaid. Lm az istenek is mindenf'lek'ppen lmokkal jslatokkal (ozzsegtik .ket a
trg&ak(oz amel&ek a sz)0k(-z n.ttek.
*$. A )ilg k-rforgsa fel le szzadrl szzadra ug&anaz. ? a mindens'g 'rtelme )ag& k0l-n
(atrozza meg minden mozdulatt 9 (a g& )an fogadd el ami kezdem'n&ez'se szerint t-rt'nik
9 )ag& ,sak eg&szer a)atkozott /e irn&mutatan s minden to)//i mozzanat e//.l
k-)etkezm'n&szer1en fol&ik mert )alami mdon ,sak atomok )annak.
"+
Tsszefoglal)a: (a )an
istens'g minden rend/en )an4 (a a )'letlen uralkodik legal// te ne szolgltasd ki magad a
)'letlennek.
6emsokra mindn&jan a f-ld al ker0l0nk azutn maga a f-ld is el)ltozik. Majd e )ltozs
eredm'n&e is el)ltozik a )'gtelens'gig 's e )ltozsok eredm'n&ei ism't a )'gtelens'gig. ?
aki elgondolja e fordulatok 's )ltozsok eg&msra tolul (ullmzst g&orsasgt az meg)et
minden (aland dolgot.
*". A mindens'g an&aga mindent elragad sodr radat. Mil&en siln&sg minden politikai
elm'let amel& azt k'pzeli (og& a /-l,selet megllaptsait t le(et )inni az em/eri 'let
g&akorlat/a. Dretlen g&ereks'g. Lm/er)akar,s mit akarsz m'gX <edd amit a term'szet k)n.
Iogj munk(oz (a te(eted de ne tekingess k-r0l (og& tudomst )esz9e )alaki rla. 6e
rem'ld e f-ld-n Blatn llamtW Drd /e azzal (a a leg,sek'l&e// (aladst 'szleled s ne
gondold (og& ez az eredm'n& )alami kis dolog. Mert ki tudn meg)ltoztatni az em/erek
alapel)'tX Az alapel)ek meg)ltoztatsa n'lk0l pedig mi ms le(et az eredm'n& mint a
s(ajtoz 's megg&.z.d'st sznlel. t-megek szolgasgaX >ajta id'zd a fejemre 6ag& ?ndort
I0l-p-t 's p(al'roni 3'm'triostW
"2
6em az 'n dolgom el/rlni (og& menn&i/en )etettek ezek
szmot a k-z-s term'szet akarat)al 's menn&i/en feg&elmezt'k magukat. Ha pedig ,sak
szn'sz9szerepet jtszottak senki sem t'lt engem arra (og& utnozzam .ket. Lg&szer1 's
szer'n& a /-l,selet el.rta feladat: ne ,s/ts engem nag&k'p1sk-d'sreW
+#. ?zeml'ld minteg& a magas/l a sokezer em/er,soportot a sokezer )allsi szertartst a
mindenf'le )i(ar/an sz'l,send/en sz'trajz (ajkat a sz0let. eg&0tt'l. elm7l l'n&ek
tarkasgt. Hondolj a msok mr r'gen le'lt 'let're s arra amit utnad fognak 'lni meg arra
amit most /ar/r n'pekn'l 'lnek: (n&an nem ismerik m'g a ne)edet sem (n&an felejtik el
mi(amar (n&an )annak akik ma taln di,s'rnek (olnap mr g&alznak... ;izon& mondom
sem az eml'kezet sem a (rn') se semmi eg&'/ szt sem 'rdemelW
+!. :rizd meg lelked rendt(etetlens'g't a k0ls. ok/l fakad esetlegess'gekkel szem/en.
L'g& igazsgos azok/an a ,selekedeteid/en mel&eknek oka /el.led )al. Lz ann&it jelent
(og& minden )g&ad 's tetted amint term'szetednek is megfelel k-z'rdek1 ,selek)'s/en
tallja meg a ,'ljt.
+*. Le(et.s'ged )an r (og& megsza/adulj sok n&omaszt gondodtl amel&ek ,sak a te
k'pzeleted/en 'lnek. Mi,soda nag& sza/ad mozgsi teret /iztostasz magadnak azzal (og&
elm'ddel tfogod az eg'sz )ilgot (og& a m'r(etetlen id.t szem0g&re )eszed (og& r'szr.l9
r'szre minden eg&es dolog g&ors )ltozsn elm'lkedel: mil&en r-)id az id. a keletkez'st.l a
fel/omlsig mi,soda m'r(etetlen 1r el.zte meg a sz0let'st 's mil&en )'gtelens'g )an m'g a
feloszls utnW
"+
ML>< %ALAMI MN3O6 C?AE A<OMOE %A66AE 9 a sz-)eg (in&osan maradt fenn. Ide'rten9
d. (og& ez a (armadik le(et.s'g.
"2
BHALD>O6I 3DMD<>IO? 9 (res llamf'rfi sznok 's filozfus At('n/an i. e. +## k-r0l.
++. Minden amit ltsz mi(amar elpusztul 's a pusztulst szeml'l.k maguk is eg&kett.re
elpusztulnak. Aki k's. -regs'g/en (al meg ug&anarra jut amire az id. el.tt el(un&t.
+2. Mme il&en az em/erek )ez'rl. 'rtelme il&en dolgok utn t-rik magukat il&en okok/l
szeretnek 's tisztelnekW <edd sza/l&odd (og& a kend.zetlen lelk0ket )izsglod. Mekkora
d.res'g (og& azt k'pzelik ,srlsukkal rtanak )ag& di,s'ret0kkel (asznlnakW
+5. A pusztuls semmi ms mint )ltozs. L//en a )ltozs/an ked)'t leli a mindens'g
term'szete amel& szerint minden megfelel. rend/en t-rt'nik -r-kt.l fog)a eg&azon el)
szerint t-rt'nt 's id.tlen id.kig ug&an7g& fog t-rt'nni. Hog&an mond(atod (og& minden
rosszul )olt 's mindig rosszul lesz (og& ann&i isten k-z0l so(a eg& sem rendelkezett azzal a
(atalommal ami)el mindezt (el&reigaztotta )olna (anem a )ilg arra )an kr(oztat)a (og&
sz0ntelen /ajok s7jtskX
+8. Az eg&es trg&ak an&agnak rot(adsa: )z por ,sont genn&. Azutn a mr)n& alapj/an
)')e f-ldkem'n&ed's4 az aran& az ez0st: 0led'k4 a ru(a: llatsz.r a //or: ,siga )'re 's g&
to)// a t-//i. Maga az 'letad pra is e//e a ,soport/a tartozik mert ug&an,sak al )an
)et)e a )ltozsnak.
+=. Leg&en mr el'g a n&omor7sgos 'let/.l zs-rt-l.d's/.l komol&talansg/l. Mi /ntX Mi
'r meglepet'sk'ntX Mi (oz ki a sodrod/lX <aln az okX 6'zz ,sak a szemem/eW %ag& taln az
an&agX %izsgld meg azt isW Lzeken k)0l mr nin,s semmi. L'g& mr )'gre eg&szer az
istenekkel szem/en eg&szer1// 's dereka//.
Igazn eg&re meg& (og& a )ilg dolgait szz ')ig )ag& (rom ')ig szeml'led9e.
+$. Ha )alaki )'tkezett /enne )an a /aj. 3e taln nem is )'tkezett.
+". %ag& eg& 'rtelmi forrs/l rad minden a )ilgra mint eg&etlen testre: ez eset/en a r'sz
nem panaszol(atja fel azt ami az eg'sszel t-rt'nik 9 )ag& ,sak atomok )annak: ,supa z1rza)ar
sz'tszrtsg. Mire )al a n&ugtalankodsX Mondd )ez'rl. 'rtelmednek: meg(altl
megromlottl llatt s0ll&edt'l pzolsz n&jszer1en 'lsz legelsz.
2#. %ag& nin,s (atalmuk az isteneknek )ag& )an. Ha nin,s mi'rt imdkozolX Ha )an mi'rt
nem ink// azt k'red t.l0k Oengedj'tek meg (og& ett.l )ag& attl ne f'ljek ne )g&djam r
ne /7suljak 'rteP mint azt (og& Oezt ajnd'kozzk nekem azt meg t)oztassk el t.lemPX
Mert el)'gre (a az em/ereken segteni tudnak akkor e//en is segts'g0kre le(etnek.
3e taln azt fogod mondani (og& e//en a tekintet/en a rendelkez'st az istenek rd /ztkW
6os (a g& )an (t nem jo//9e a t.led f0gg. dolgokat teljes sza/adsg/an 'l)ezned mint a
(atsk-r-d-n k)0l es.kkel szolgasg/an 's megalzottsg/an t-r.dn-dX Ds ki mondta neked
(og& az istenek nin,senek segts'g0nkre a t.l0nk f0gg. 0g&ek/en isX Br/ld ,sak meg
fordulj (ozzjuk imddal il&en 0g&eid/en is s az eredm'n&t majd megltod. Az eg&ik em/er
g& imdkozik: O;r,sak az en&'m le(etne ez az asszon&.P <e g& imdkozz: O%aj(a ne is
)g&akozzam erre az asszon&ra.P Az: OCsak megsza/aduln'k ett.lWP <e: O6e is k)njak
megsza/adulni ett.lWP Az: OCsak el ne )esztsem g&ermekemetWP <e: O6e f'ljek attl (og&
el)esztem .t.P Altal/an g& imdkozz 's majd megltod mi t-rt'nik.
2!. Lpikuros mondja: OMikor /eteg )oltam sz/a sem (oztam testi fjdalmaimat ltoga9
timmal sem fe,segtem il&esmir.l (anem to)// fol&tattam megkezdett term'szettudomn&i
kutatsaimat 's f.leg azzal a k'rd'ssel foglalkoztam (og& az 'rtelem 9 /r r'szes a test
'rz'sei/en 9 (og&an .riz(eti megrzkdtats n'lk0l a maga sajtos ja)t. Az or)osoknak sem
adtam r alkalmat (og& tudomn&ukkal mint )alami nag& dologgal fel)g(assanak. Altal/an
'letem /oldogan der0lten fol&t to)//.P 9 Fg&anazt tedd amit Lpikuros (a g&/a d-nt a
/etegs'g 's az 'let minden )lsg/an. Mert minden /-l,seleti iskola k-z-s t'tele a
k-)etkez.: /rmi 'rjen a /-l,selet nem (ag& ,ser/en ne fe,segj 7g& mint a tudatlan a
term'szet t-r)'n&ei/en jratlan em/er4 szemedet ,sak a jelen feladatra f0ggeszd 's arra az
eszk-zre ami)el a )'g're jr(atsz.
2*. Ha meg0tk-z-l )alakinek az ar,tlansgn t0st'nt tedd fel magadnak a k'rd'st: OLe(et9
s'ges9e (og& ne leg&enek ar,tlanok a )ilgonXP 6em le(ets'ges. 6e k)nj te(t le(etetlent.
Mert ez az em/er is azok k-z' az ar,tlanok k-z' tartozik akik sz0ks'gk'ppen )annak a
)ilgon. Fg&ang& /nj a furfangos a (1tlen 's ltal/an /rmi ms szempont/l kifogs al
es. em/ertrsaddal. Mi(el&t arra gondolsz (og& az il&en em/erfajta (in&a nem le(ets'ges
mindjrt eln'z.// leszel az effajt)al szem/en. Azt sem rt azon/an meggondolnod mil&en
er'n&t adott a term'szet az em/ernek a sz/anforg )'tek kieg&enlt's're. Mert adott minteg&
ellenm'regk'nt a (ltlansggal szem/en szelds'get ms ellen ism't ms k'pess'get.
Altal/an mdod/an ll a t')el&g.t (el&es 7tra terelned. Mert minden /1n-s tulajdonk'ppen
elt')eszti a kit1z-tt ,'lt 's t')el&eg. Azutn n'zz0k ,sak mi,soda krt szen)edt'lX Alapj/an
)')e azok k-z0l akik ellen t0zelsz senkire nem /izon&tod r (og& )alami ol&at tett amit.l
'rtelmed megromlott )olna. Mrpedig a rossz 's kr fogalma e//en mer0l ki szmodra.
Mi 7j mi meglep. )an a//an (a a ne)eletlen em/er ne)eletlen0l )iselkedikX %ig&zz ne(og&
ink// magad ellen kelljen azt a )dat emelned (og& k'sz0letlen0l 'rt t'ged ennek az
em/ernek ez a (i/ja. Az 'rtelem le(et.)' tette szmodra (og& megfontold: ez az em/er
)alszn1leg elk-)eti ezt a (i/t 9 m'gis megfeleldkezel rla s aztn /mulsz (og& elk-)ette.
E0l-n-sen akkor fordulj ink// magad ellen (a (1tlen )ag& (ltlan em/erre szrod a )dat.
Mert n&il)n)alan a te szmldat ter(eli akr (a eg& il&en (ajlam7 em/err.l f-lt'telezted
(og& meg.rzi a (1s'get akr (a nem minden mell'k,'l n'lk0l tett'l )ele jt 7g& (og&
mag/an a tett/en leszakasztottad annak g&0m-l,s't.
Mert (a em/ertrsaddal jt tett'l mit akarsz m'gX 6em 'red9e /e azzal (og& term'szeted
szerint ,sinltl )alamit (anem m'g jutalmat is k)nsz 'rteX Mint(a a szem fizet'st k'rne
az'rt mert lt 's a l/ az'rt mert jrW Mert amint ezek a testr'szek arra termettek (og&
alkatuknak megfelel. m1k-d's0kkel /et-lts'k sajtos feladatukat 7g& az em/er is aki
tulajdonk'ppen az'rt sz0letik (og& jt teg&en (a )alami 0d)-s )ag& k-z(aszn7 te)'ken&s'get
fejtett ki ,sak azt tette amire rendeltetett. ? ezzel mr meg is kapta a maga jutalmt.
TIZEDIK KNYV
!. Lelkem mikor leszel )'gre j eg&szer1 eg&s'ges kend.zetlen s tltsz// mint a test
amel& k-r0l/urkol t'gedX >j-ssz9e )ala(a a szeretet 's a g&-ng'ds'g z'reX ;etelsz9e mr
eg&szer leg&.z-d9e sz0ks'gleteidet (og& az 'let -r-meinek 'l)ez's'(ez semmit ne k)nj
semmit ne (ajts sem 'l. sem 'lettelen dolgot sem azt (og& m'g t-// id.t fordt(ass rjuk
sem ms (el&et )ag& )id'ket sem tiszt// le)eg.t sem /artsgosa// em/erek/.l ll
k-rn&ezetetX Megel'gszel9e mr azzal amit a jelen knl -r0lsz9e mindannak ami )an
megg&.z-d9e )'gre magad (og& az istenekt.l minden rendelkez'sedre ll minden (asznodra
)an 's a j-)./en is (asznodra lesz amit ,sak jnak ltnak 's amit a legt-k'letese// l'n& 9 az
'l. term'szet 9 'ps'ge 'rdek'/en juttatnak n'kedX Lz az 'l. term'szet j igazsgos sz'p
mindent l'tre(oz tartalmaz4 mag/a foglalja fel-leli azt is ami feloszlik (og& /el.le ms
(asonl dolgok szrmazzanak. Mikor jutsz el )'gre az istenekkel 's az em/erekkel )al k-z-s
eg&0tt'l's/en a t-k'letess'gnek arra a fokra (og& te sem teszel nekik szemre(n&st )iszont
arra sem adsz okot (og& .k kor(oljanak t'gedX
*. %izsgld meg mit k)n term'szeted mr (a t'n&leg a term'szet irn&t. Azutn teljestsd
azt ne emelj ellene kifogst f-lt')e (og& llati term'szeted krt nem )allja. 3e to)//men)e
azt is kutasd ki mit k)n llati term'szeted. ? ennek is adj meg mindent f-lt')e (og&
'rtelmes term'szetedre nem (rul /el.le semmi kr. Ami pedig az 'rtelemnek megfelel az
eg&7ttal a trsas k-z-ss'g 'rdekei(ez is )g. <artsd magad ezek(ez a sza/l&ok(oz 's ne
foglalkozz f-l-sleges dolgokkal.
+. Ami 'r az )ag& 7g& 'r (og& el)isel's're elegend. az er.d )ag& 7g& (og& k'ptelen )ag&
el)iselni. Ha ol&asmi 'r (og& el)isel(eted akkor ne z7goldj (anem er.d(-z k'pest t1rjW Ha
el)isel(etetlen akkor se z7goldj mert (a )eled )'gzett a /aj maga is fel.rl.dik. 3e ne
felejtsd el (og& a term'szet megadta az er.t mindannak el)isel's're aminek el)isel(et.)'
t1r(et.)' t'tele ,sak a te t'letedt.l f0gg (iszen f-lfog(atod 7g& is (og& teljest'se (asznodra
)an s.t k-teless'ged.
2. Ha )alaki t')ed t0relemmel oktasd 's mutass r mi/en t')edett. Ha ezt nem tudod
megtenni ink// magadat )dold 9 )ag& m'g magadat sem.
5. ;rmi 'r is az az -r-kk')alsgtl fog)a el )olt rendel)e szmodra s az okok sz-)ed'ke
/elt(atatlan id.t.l fog)a -sszefonta a te l'tez'sedet 's azt ami 'rt.
8. Akr ,sak atomok z1rza)ara )an akr )an term'szeti rend els. )ez'rel)em: O>'sze )ag&ok
a term'szett.l kormn&zott eg'sznekP 9 msodik )ez'rel)em: OA )elem eg&fajtj7 r'szekkel
)alamif'le rokonsgi k-tel'k f1z -ssze.P Annak tudat/an (og& r'sz )ag&ok semmin nem
0tk-z-m meg ami az eg'sz/.l nekem jut mert semmi sem kros a r'sznek ami (asznos az
eg'sznek. Az eg'sz )iszont nem tartalmaz semmit ami/.l ne )olna magnak (aszna. Minden
term'szetnek k-z-s t-r)'n&e ez a )ilg term'szet'nek pedig ezenfel0l m'g to)//i ki)ltsga
az is (og& semmi k0ls. ok nem k'n&szert(eti ol&asminek a l'tre(ozsra ami/.l kra le(etne.
<e(t (a reszm'lek (og& il&en eg'sznek )ag&ok a r'sze mindent ami ,sak 'r n&ugodt
sz))el fogadok. Mi)el pedig rokonsgi k-tel'k f1z az azonos fajtj7 r'szek(ez: term'szetesen
semmit sem ,selekszem a k-z krra ink// 9 osztl&os trsaimra )al tekintettel 9 minden
t-rek)'semet a k-zjra irn&tom az ellenkez.j'r.l pedig )isszaterelem. Ha ezek mellett az
alapel)ek mellett k-)etkezetesen kitartok 'letem mindenesetre /oldog lesz amint(og&
elk'pzel(eted azt is mil&en kellemes annak a polgrnak az 'lete aki polgrtrsai (asznt
szolgl ,selek)'sekkel (alad 'lete 7tjn 's -r-mmel )llalja amit ,sak kijel-l neki f-ladatul a
k-z-ss'g.
=. A mindens'g r'sz'nek a )ilgterm'szett.l /efogott -sszes dolognak sz0ks'gszer1en el kell
pusztulniuk )ag& 9 kifejez.// sz)al 9 el kell )ltozniuk. Ha ez a )ltozs term'szett.l fog)a
rossz 9 m'gpedig sz0ks'gszer1en rossz 9 )olna szmukra akkor az eg'sz 9 tekint)e (og&
r'szei mindig mss 's mss )ltoznak 's g& )ag& 7g& pusztulsra (ajlamosak 9 nem )olna j
)ezet's alatt. %ajon maga a term'szet arra )llalkozott9e (og& -nmaga krostsa sajt r'szeit
(og& /ajnak teg&e ki s.t sz0ks'gszer1en /ele is d-ntse .ket a /aj/aX %ag& taln tudat/an
sin,s annak (og& il&esmi megesikX Mindk't f-lte)'s elfogad(atatlan. Ha pedig )alaki 9
szmtson k)0l (ag&)a az -sszterm'szetet 9 ezeket a )ltozsokat pusztn a dolgok alkat/l
)ezetn' le mil&en ne)ets'ges )olna (a eg&r'szt megllaptan (og& az eg'sz r'szei alkatuknl
fog)a )ltozsra k'n&szer0lnek msr'szt mindjrt ,sodlkozn'k )ag& /osszankodn'k rajta
(og& ez /ek-)etkezik mint(a )alami term'szetellenes t-rt'nt )olnaW E0l-n-sen akkor mikor
minden fel/omls tulajdonk'ppen )isszat'r's azok(oz az elemek(ez mel&ek/.l minden
-sszellt: akr sz'tporlott .san&ag az ami/.l az adott jelens'g -ssze)er.d-tt akr )alami
)ltozs (ozta l'tre mondjuk (og& )alami szilrd dolog/l f-ldszer1 )alami l'gies/.l
l'gszer1 lett. A fel/omlssal mindezek 7jra felsz)dnak a )ilgmindens'g/e 's )ag&
id.szakonk'nt lngok/an pusztul el a )ilg )ag& sz0ntelen )ltozsok sorn 7j(odik meg.
3e ne(og& )alamik'ppen azt k'pzeld (og& tested szilrd 's l'gszer1 r'szei mr a sz0let'st.l
fog)a meg)annak: tegnap )ag& tegnapel.tt tpll'kok/l 's /esz)ott le)eg./.l s1r1s-dtek
-ssze. Ds ,sak az )ltozik amit )alaki il&en mdon magra szedett4 amit az an&a sz0lt az
)ltozatlan. ? (a azt (oznd fel (og& a g&arapods a te sajtos mil&ens'geddel mr a
legszorosa//an -sszekap,soldott lltsom 'r)'n&'t (item szerint az sem g&engten'.
$. Ha el'rted (og& jnak szer'n&nek igaznak 'rtelmesnek /'k'snek nag&lelk1nek ne)ezze9
nek 9 )ig&zz (og& so(a ms jelz.)el ne illet(essenek4 (a pedig e ne)eket el)esztetted
ig&ekezz (alad'ktalanul )isszaszerezni .ket. Hondold meg (og& az O'rtelmesP ann&it jelent
mint mindent gondosan meg)izsglni 's alaposan megfontolni4 O/'k'sP ann&it mint a k-z-s
term'szett.l rd m'rt sorsot k'szs'ggel fogadni4 Onag&lelk1P ann&it mind gondolkod r'szed
f-l'n&'t /iztostani a testnek en&(e 's (e)es izgalmai a (i7 (rn') a (all 's ms il&esmi f-l-tt.
Ha 'rdemes tudsz maradni ezekre a ne)ekre 's nem pl&zol r (og& msok illessenek )el0k:
ms em/er leszel 7j 'letet kezdesz. Hiszen (a to)//ra is ol&an maradsz amil&en eddig )oltl
(a az 'let g& rn,igl ide9oda 's szenn&ez /e nem leszel jo// az 'rz'ktelen 's az 'let(ez
g-r,s-sen ragaszkod em/erekn'l a )adllatokkal )) f'lig mr sz'tmar,angolt
gladitoroknl akik se//el srral /ort)a ,sak az'rt k-n&-r-gnek (og& megmarad(assanak
(olnapra /r msnap ug&anol&an llapot/an ug&anazoknak a karmoknak 's torkoknak /iztos
zskmn&ai.
%edd /e te(t magadat e n'(n& jelz. sn,/a s (a ott tartani tudod magad tarts ki mint(a a
/oldogok sziget're k-lt-zt'l )olna t4 (a pedig 'rzed (og& k)0lre ker0lsz 's nem tudsz a
(el&zet ura maradni rettent(etetlen0l )onulj )issza )alamel&ik zug/a a(ol m'g llod a (ar,ot
)ag& teljesen t)ozz az 'let/.l 9 de nem (aragosan (anem eg&szer1en sza/adon szer'n&en:
az 'letnek legal// ezt az eg& feladatt 9 a t)ozst 9 sz'pen teljest)e. Hatalmas segts'g
ezekre a jelz.kre eml'kezeted/en az is (a az istenekre gondolsz 's arra (og& .k nem
(zelg'sre szmtanak (anem (og& minden 'rtelmes l'n& (ozzjuk (asonltson. <o)//: (og&
a f0gefa rendeltet's't a f0gefa a kut&'t a kut&a a m'('t a m'( az em/er't az em/er teljesti.
". Mimus9jt'k (/or7 f'lelem ern&edts'g szolgalelk1s'g naponta kit-rlik lelked/.l mind a
szent alapel)eket a(n&at ,sak a term'szet t-r)'n&einek megfelel. ismerete n'lk0l elgondoltl
majd elejtett'l. Mindent 7g& kell megfig&elned 's mindig 7g& kell ,selekedned (og& a jelen
sz0ks'glet'nek is eleget t'g& 's elm'let/en is meg'rtsd a dolgokat.
Lzenk)0l /els. de nem rejtegetett -n/izalmat kell mertened a mindens'g ismeret'/.l. Mikor
'rzed )'gre az eg&szer1s'g -r-m'tX Mikor a m'ltsgteljes magatarts'tX Mikor azt ami az
eg&es jelens'gek ismeret'/.l fakad annak ismeret'/.l: mi az an&aguk mi a (el&0k a
)ilgrendszer/en menn&i ideig tart(atnak mi/.l lltak -ssze kiknek a /irtok/a jut(atnak kik
ad(atjk )ag& )e(etik el .ketX
!#. A pk nag& dolognak tartja (a leg&et fogott az em/erek k-z0l az eg&ik (a n&ulat a
msik (a (l)al szardellt ism't msik (a )adkant ms (a med)'t ms (a szarmatt.
"5
Ha
irn&t alapel)eiket )izsglat al )eszed nem ra/lk9e eg&t.l eg&igX
!!. Alakts ki magadnak tudomn&os mdszert annak )izsglatra (og&an )ltozik t minden
)alami mss. Lrre fig&elj fol&ton s e//en g&akorold magad sz0ntelen0l mert semmi mssal
nem te(eted ann&ira emelkedett' lelkedet. Aki ide eljutott az szinte ki)etk.z-tt mr test'/.l s
(a meggondolja (og& az em/erek k-r'/.l innen9onnan t)oz)a mindent itt kell (ag&nia
akkor a t.le f0gg. ,selekedetek/en teljesen r/zza magt az igazsgossgra eg&'/ adott
0g&ei/en pedig a mindens'g term'szet're. Hog& ms mit mond mit gondol rla mit tesz
ellene azt a k-)etkez. k't alapel) /irtok/an szm/a sem )eszi: el.sz-r neki magnak
igazsgosan kell eljrnia a jelen k-)etelte ,selekedetek/en msodszor mindazt -r-mmel kell
fogadni amit a sors 'ppen neki oszt. Az il&en em/er minden 0g&es9/ajos dolgot f'lret')e nem
akar mst mint eg&enes 7ton a t-r)'n&nek megfelel.en (aladni 's az istens'get k-)etni aki
szint'n eg&enes 7ton t-r ,'lja fel'.
!*. Mi sz0ks'g )an sejt'sekre amikor mdod/an )an lt)a ltnod mit kell tennedW ? (a mr
ltod jrj utadon /'k'/en ll(atatosan. Ha m'g nem ltod llj meg 's k'rj tan,sot az
okosa//aktl. Ha pedig eg&'/ akadl&ok mer0ln'nek f-l az adott le(et.s'geket okosan
m'rlegel)e 's attl ami igazsgosnak ltszik tapodtat sem tgt)a ,sak el.reW Lzt a ,'lt
/iztostani a legjo// t.le elt)olodni )iszont r7t dolog )olna. Aki minden/en az 'rtelmet
k-)eti az n&ugodt m'gis te)'ken& der0lt m'gis komol&.
!+. Mi(el&t felserkensz lmod/l k'rdezd meg magadtl fontos9e szmodra (og& ms
em/ert ,srolj (a igazsgos 's sz'p tetteket )itt'l )'g/e. 6em fontos. Megfeledkezel9e rla
(og& azok akik kid0llesztett mellel msokat di,s'rnek )ag& kor(olnak mil&enek g&as9
(zuk/an (og&an )iselkednek asztaluknlX Llfelejted9e mit ,sinlnak mi utn futnak mit
lopnak 's ra/olnak 9 nem kez0kkel nem is l/ukkal (anem l'n&0k leg'rt'kese// r'sz')el
mel& pedig kiapad(atatlan forrsa le(etne (a akarn a (1s'gnek a szer'n&s'gnek az
igazsgnak a t-r)'n&nek a j szellemnekX
!2. A feg&elmezett 's szer'n& em/er g& szl a mindent ad 's mindent el)e). term'szet(ez:
OAdj amit akarsz )edd el amit akarsz.P Lzt azon/an nem felfu)alkodottan mondja (anem
jindulat7an engedelmesked)e a term'szetnek.
!5. >-)id id. az ami m'g (tra )an. Dlj 7g& mint(a (eg& fokn 'ln'l. Aki minden0tt 7g& 'l a
)ilg/an mint eg&etlen (az/an annak igazn mindeg& ott9e )ag& itt. Lm/ertrsaid lssk
ismerj'k meg /enned az igaz term'szet szerint 'l. em/er p'ldjt. Ha pedig nem tudnk ezt
el)iselni ink// -ljenek meg. Lz is jo// mint az . mdjukon 'lni.
!8. Lg&ltaln ne )itatkozz t-//' arrl (og& mil&ennek kell lennie a j em/ernek (anem l'g&
ol&an.
!=. E'pzeld magad el' llandan az id. )'gtelens'g't az an&ag (atrtalansgt: az an&ag(oz
k'pest minden eg&es jelens'g f0gemag az id.(-z k'pest f7rfordulat.
!$. E'pzeld magad el' az eg&es 'rz'ki trg&akat amint felolddnak )ltoznak kor(adnak
porladnak. Hondold meg (og& minden szinte ,sak az'rt lett (og& ism't elpusztuljon.
!". Mil&enek az em/erek (a esznek alusznak szerelmeskednek sz0ks'g0ket )'gzikX Azutn
mil&enek (a adjk a (atalmasat (a /0szk'lkednek (aragusznak fel0lr.l lefel' rendre9
utastanakX 6emr'gi/en m'g (n& em/ernek szolgltak 's mil&en okok/lX ? nemsokra
mil&en llapot/an lesznekW
"5
?GA>MA<A< 9 M. t-// (/or7t )iselt a szarmatk ellen.
*#. Mindenkinek (asznra )an amit a k-z-s term'szet (oz neki 's akkor )an (asznra
amikor (ozza.
*!. O?zereti a f-ld az es.t szereti a szent le)eg.'g is.P
"8
?zereti a )ilgrend azt tenni aminek
'ppen t-rt'nnie kell. Az'rt (t azt mondom a )ilgrendnek: O?zeretem amit te szeretsz.P 6em
7g& mondjk9e a k-znapi n&el)/en is: OLz a )ilg sorja.P
**. %ag& itt 'lsz to)// ezt mr megszoktad4 )ag& ms(o) m'sz innen ezt te akartad )ag&
meg(alsz akkor pedig el)'gezted feladatodat. 6in,s to)//W Csak /tran (tW
*+. Mindig l'g& tudat/an annak (og& ez a dara/ f-ld is ,sak ol&an mint a msik 's (og& itt
ug&anazt tallod meg amit azok akik (eg& ormn tenger partjn )ag& /r(ol msutt laknak.
E'ts'gtelen0l igazat fogsz adni Blatnnak aki azt lltja (og& )rosfalak k-z' zr)a is 'l(et az
em/er 7g& mint(a (eg&en karm/an 'lne 's ju(okat fejne.
*2. Mi az 'n )ez'rl. 'rtelmemX Mit ,sinlok most /el.leX Mire (asznlom mostX Csak nem
'rtelmetlenX Csak nem )lt el nem szakadt el a k-z-ss'gt.lX Csak nin,s ann&ira -sszeforr)a
-sszeeleg&ed)e a testtel (og& minden rezd0l's't megossza )eleX
*5. Aki megsz-kik urtl az sz-ke)'n&. Frunk a t-r)'n&. Aki te(t a t-r)'n& ellen )'t az
sz-ke)'n&. Aki /nkdik (aragszik )ag& f'l az ellene szeg0l annak ami a mindens'g
kormn&zjnak )'gz'se szerint t-rt'nt t-rt'nik )ag& t-rt'nni fog. Bedig aki a megfelel.
r'szt kinek9kinek odat'li: maga a t-r)'n&. <e(t sz-ke)'n& az is aki /nkdik (aragszik
)ag& f'l.
*8. A f'rfi miutn term'ken&t. mag)t az an&am'(/e /o,stotta to)//ll a t-//it pedig
)alami ms (ater. )llalja t amel& addig m1k-dik amg ki nem fejlesztette a magzatot.
Mil&en kis ok/l mil&en k-)etkezm'n&W A ,se,sem. azutn torkn t tpll'kot )esz fel: a
t-//it t)llalja )alami ms (ater. mel& kialaktja az 'rz'kl'st az -szt-nt 's ltal/an az
'letet er.t. Mil&en sok 's mil&en ,sodlatos jelens'gW %izsgld meg ezeket az ann&ira
titokzatos fol&amatokat 's )edd szem0g&re ezt a (ater.t 7g& mint a(og&an szem0g&re
)essz0k a lefel' (7z 's felfel' )onz er.t: nem testi szem0nkkel de az'rt nem ke)'s/'
t(atan.
*=. Allandan gondolj r (og& ami most )an ol&asmi azel.tt is )olt. Hondolj arra is (og&
ezutn 'ppen g& lesz. ?ajt 'lm'n&eid 's a r'ge//i t-rt'nelem tanulmn&ozsa alapjn id'zz
szemed el' eg'sz sznjt'kokat a maiakkal azonos jeleneteket: Hadrianus Antoninus )ag&
I0l-p 6ag& ?ndor Eroisos
"=
eg'sz ud)art. A sznjt'k ug&anaz ,sak a szerepl.k msokW
*$. Hondolj arra (og& minden em/er aki az 'let )alami jelens'ge miatt /7slakodik )ag&
m'ltatlankodik (asonlt az ldozatra sznt rugdaldz 's si)t mala,(oz. Dppen il&en az is
aki magn&os fek(el&'n ,send/en s(ajtozik. Arra is gondolj (og& 'let0nk k-t-tt s (og& ,sak
az 'rtelmes l'n&nek adatott meg (og& az esem'n&eknek -nk'nt alrendelje magt mert
mindenki szmra k'n&szer1s'g minden to)//i n'lk0l /elet-r.dni a sors/a.
*". Minden ,selekedetedn'l esetr.l9esetre )izsgld)a tedd f-l magadnak a k'rd'st: az'rt
rettenetes9e a (all mert ett.l el0t t'gedX
+#. Ha ms /otlsn meg0tk-z-l t0st'nt )ltoztass irn&t 's gondold meg mil&en (asonl
(i/t k-)etsz el. 6em tartod9e jnak te is a p'nzt )ag& az 'l)ezetet )ag& a (i7 (rne)et 's ms
eff'l'tX Mi(el&t erre fig&elsz (aragod g&orsan elprolog k0l-n-sen (a az is eszed/e jut (og&
em/ertrsad k'n&szer alatt ,selekszik. Mert mit ,sinljonX %ag& (a te(eted sza/adtsd fel .t e
k'n&szer all.
"8
?GL>L<I A ITL3 AG L?:< 9 Luripid'sz $"#. t-red'ke.
"=
E>OI?O? 9 L0dia uralkodja az i. e. 8. sz.9/an. Mes's gazdagsgrl )olt (res.
+!. Ha ?at&ront ltod k'pzeld magad el' )alamel&ik skratikust Lut&k('st )ag& H&ment. Ha
Lup(rat'st
"$
ltod k'pzeld magad el' Lut&k(int )ag& ?il)anust. Ha Alkip(ront akkor
<ropaip(orost 9 (a ?e)erust akkor Eritnt )ag& Senop(nt.
""
Ha magadra irn&tod
tekinteted akkor gondolj )alamel&ik ,sszrra 9 ltal/an mindenkin'l )alami neki megfelel.
prra. Azutn jusson eszed/e a k'rd's: (ol )annak mindezekX ?e(ol )ag& ki tudja (ol. Lzzel a
mdszerrel az em/eri 'letet mindig f0stnek semmis'gnek fogod tekinteni k0l-n-sen (a arra is
gondolsz (og& ami eg&szer el)ltozott az a )'gtelen id./en so(a t-//' )issza nem j-n. Mi'rt
tusakodol (tX Mi'rt nem 'red /e azzal (og& ezt a r-)id id.t sz'pen lemorzsoldX
A ,selek)'s mi,soda ter0leteit 's alkalmait szalasztod elW Mert mi ms a )ilg minden 0g&e9
/aja az 'let dolgait pontosan 's term'szettudomn&i alapon megfig&el. 'rtelem szmra mint
g&akorlsi alkalomX <arts ki te(t mg ezeket a gondolatokat teljesen meg nem (dtod a
magad szmra 9 mint a(og&an az er.s g&omor mindent megem'szt )ag& a(og&an a rag&og
t1z minden/.l amit /el' )etsz lo/ogst 's f'n&t ,sinl.
+*. 6e mond(assa rlad igaz/an senki (og& nem )ag& eg&szer1 )ag& j. Aki m'gis g& t'lne
rlad )alami/en azt (azudtold meg. Mindez ,sak t.led f0gg. Mert ki akadl&oz(at meg a//an
(og& j 's eg&szer1 l'g&X Hatrozd ,sak el (og& (a nem leszel il&en nem is 'lsz to)//. Az
'rtelem sem k)nja (og& to)// 'lj (a nem )ag& il&en.
++. Mit le(et az adott an&aggal kap,solat/an a leg,'lra)ezet.//en tenni )ag& mondaniX
Akrmi leg&en is az mdod/an ll megtenni )ag& mondani. ? ne (ozd fel 0r0g&0l (og&
akadl&oznak.
Mindaddig nem (ag&od a//a a s(ajtozst amg /el'd nem idegz.dik (og& ug&anaz leg&en
szmodra az em/eri alkatnak megfelel. ,selek)'s /rmel& t'ged illet. 's 'r. alkalommal ami
az 'l)ezetek (ajszolja szmra a to/zds. Mert 'l)ezetnek kell tartanod (a alkatodnak
megfelel. te)'ken&s'get fejt(etsz ki. Lrre pedig minden0tt mdod )an.
A (engernek nem adatott meg (og& sajt erej'/.l minden irn&/an mozogjon. 3e nem adatott
meg a )znek t1znek 's ms eg&'/nek sem amit a term'szeti er. 's a puszta -szt-n-s 'let
irn&t. Mert sok akadl&oz gt llja 7tjukat. A /elts 's 'rtelem )iszont term'szete 's
akarata szerint minden akadl&on t(alad(at. Ha azt a k-nn&eds'get mell&el az 'rtelem
mindenen t(atol 9 mint a(og&an a t1z felfel' a k. lefel' t-r a (enger a lejt.n gurul 9 tartod
szem el.tt t-//et ne is k)njW Mert a t-//i akadl& )ag& ,sak a testet illeti ezt a te(etetlen
(ullt )ag& nem se/ez(et eg&ltaln nem rt(at (a,sak (el&telen felfogsod )ag& az 'rtelem
lankadtsga nem teszi szmodra le(et.)'. Msk0l-n/en annak aki )alamit elszen)ed r-gt-n
rossznak kellene lennie 9 mint a(og&an minden ms teremtm'n&ek amit )alami il&en /aj 'r a
szen)ed. r'sze ,sakug&an siln&a// lesz. Az em/er azon/an aki az .t 'r. /ajokkal szem/en
megllja a (el&'t ezzel (og& 7g& mondjam dereka// di,s'retre m'lt// lesz. Altal/an
gondolj arra (og& ami az llamnak nem rt nem rt(at annak sem aki az llam polgrnak
sz0letett az llamnak pedig nem rt ami a t-r)'n&t nem s'rti. Az 7g&ne)ezett ,sapsok k-z0l
azon/an a t-r)'n&t eg&ik sem s'rti. Ami pedig a t-r)'n&t nem s'rti az nem s'rti az llamot 's
az llampolgrt sem.
+2. Aki a lelk't az igazsg alapel)ei)el titatta annak el'g a legr-)ide// 's legismerte//
monds is (og& der0lt /izakod (angulat/a ker0lj-n. Mint ez:
"int levelek szlet#se, olyan $sak az emberek# is.
%ldre sodor!a a lombot a sz#l, de hely#be az erd
mst sar!aszt &!bl.
!##
"$
LFBH>A<D? 9 eg&iptomi szrmazs7 filozfus Blinius nag&ra tartotta.
""
E>I<N6 SL6OBHN6 9 ?zkrat'sz k-r'(ez tartoz filozfusok. A fejezet/en emltett t-//i n')
nem azonost(at.
!##
MI6< LL%LLLE ?GJLL<D?L 9 Hom'rosz Iliasz 8 !2=9" Q3e)e,seri H/or fordtsaR
H&ermekeid is fale)elek. Iale)elek azok is akik megg&.z.d'st sznlel)e nag& (angon
di,s'rnek )ag& 9 'ppen ellenkez.leg 9 eltkoznak4 azok is akik alattom/an szidnak )ag&
kig7n&olnak. Fg&an,sak fale)elek azok is akik (allunk utn megeml'keznek rlunk. Mert
mindezeket a Osz'p ta)aszP sarjasztja azutn a sz'l f-ldre terti majd az erd. 7jakat fakaszt
(el&0k/e. Mindeg&ik0knek k-z-s sorsa az araszn&i l't. <e pedig mint(a -r-kk')alk
)olnnak menek0lsz el.l0k )ag& futsz utnuk. 6emsokra te is /e(un&od a szemed 's azt
aki t'ged kiks'rt mr ms siratja el.
+5. Az eg'szs'ges szemnek minden lt(att ltnia kell. 6em mond(atja (og& ,sak z-ldet k)n
9 mert ezt mr /eteg szem1 em/er mondan. Az eg'szs'ges (alls 's szagls leg&en fog'kon&
mindenre ami (all(at 's szagol(at. Az eg'szs'ges g&omor minden tpll'kot eg&formn
)esz mint a(og&an a malom is mindent eg&formn meg.r-l amit meg kell .r-lnie. Dppen g&
kell k'szen llnia minden es(et.s'gre az eg'szs'ges 'szjrsnak. Amel&ik azon/an kijelenti:
ODljenek g&ermekeimWP )ag&: OHa )alamit teszek azt mindn&jan di,s'rj'kP 9 ol&an mint a
szem mel& ,sak z-ldet )ag& a fog mel& ,sak pu(t k)n.
+8. ?enki sem ann&ira sorskeg&eltje (og& (allos g&nl ott ne lljon n'(n& em/er aki -r0l
a /ek-)etkez. /ajnak. Mert m'g a /uzg /-l,s em/errel szem/en is akad(at )'g0l ol&an aki
mag/an azt mondja: OCsak(og& eg&szer mr l'legzet(ez jutunk ett.l az iskolamestert.lW ?ok
)izet ug&an nem za)art m'gis 7g& 'rezt0k (og& mag/an meg)olt rlunk a )'lem'n&e.P Lzt
mondjk a /uzg em/err.l.
Ht /enn0nk menn&i ms ok )an ami miatt sokan sza/adulni akarnak t.l0nkW Hondold el ezt
(allos g&adon s e gondolat/an k-nn&e//en t)ozol: OOl&an 'letet (ag&ok itt mel&/en
maguk a /ajtrsaim 9 akik'rt ann&it k0zd-ttem imdkoztam t-rtem a fejem 9 .k maguk
k)njk t)ozsomat mert azt rem'lik (og& e//.l )alami el.n&0k lesz.P Mi az te(t ami
miatt )alaki ragaszkodn'k a to)//i mulats(ozX M'gse fog&atkozz'k meg /enned emiatt a
jindulat em/ertrsaid irnt amikor elt)ozol (anem alapjellemed(ez ()en l'g& irn&uk/an
/artsgos jindulat7 keg&es. %iszont ne is 7g& menj el mint akit er.)el kell elszaktani
(anem ol&an leg&en k-r0k/.l )al t)ozsod a(og&an k-nn&1 (all eset'n a pra 'szre9
)'tlen0l el(ag&ja a testet. Mert )el0k is -sszekap,solt 's -ssze)eg&tett a term'szet eg&kor
most azon/an felold. 6os (t )lok t.l0k mint sorsom osztl&osaitl minden (uza)ona 's
k'n&szer1s'g n'lk0l. Mert ez a magatarts is /eletartozik a term'szet k-)etelm'n&ei/e.
+=. ?zoktasd magad (ozz (og& minden em/eri ,selekedet lttn (a le(ets'ges tedd f-l
magadnak a k'rd'st: )ajon mil&en ,'l/l teszi ez eztX 3e -nmagadon kezdd 's el.sz-r
-nmagadat )izsgld meg.
+$. Hondold meg (og& ami t'ged lt(atatlan szlakkal ide9oda rngat az /enned )an elrejt)e:
ez ott /el0l a r/esz'l.k'pess'g az 'let (og& 7g& mondjam az em/er. Lzzel m'g k'pzelet/en
se ke)erd so(a -ssze a k-r0l/urkol por(0)el&t 's az e//e /eleg&azott szer)eket a test
tagjait. Mert ezek alapj/an )')e (asonlk a fejsz'(ez ,sak ann&i/an k0l-n/-znek t.le (og&
eg&0tt sz0lettek. Lzek(ez a testr'szeknek az .ket mozgat 's pi(entet. er. n'lk0l nin,s
nag&o// (asznuk mint amekkora (asznot jelent a )et'l. a sz-).asszon&nak az rnd az
rnak az ostor a ko,sisnak.
TIZENEGYEDIK KNYV
!. Mme az 'rtelmes 'let sajtsgai: fig&eli elemzi tetsz'se szerint formlja -nmagt4 a maga
term's't maga 'l)ezi Qa n-)'n&ek g&0m-l,s't nemk0l-n/en az llatok (asznt )iszont msok
f-l-zik leR4 a maga sajtos ,'ljt el'ri /r(ol leg&en is 'lete (atra. Itt nem 7g& )an mint a
tn,nl szndara/nl 's ms (asonlnl (og& az eg'sz ,selekm'n& ,sonka marad (a )alami
(in&zik (anem /rmel&ik r'szn'l /r(ol szakad is meg az'rt teljesen (in& n'lk0l el'ri
kit1z-tt ,'ljt 7g& (og& elmondja: OAmi az en&'m az megment(etem.P >adsul m'g
k-r0ljrja az eg'sz )ilgot a k-r0l-tte ttong 1rt a )ilg formjt el(atol az id.tlen id.kig
megfontol)a tgondolja a mindens'g id.szakos meg7j(odst 's lesz1ri az eredm'n&t: (og&
utdaink semmi 7jat nem fognak ltni amint el.deink sem lttak t-//et (iszen )alamik'ppen
eg& neg&)en k-r0li em/er is (a eg& ,s-pp esze )an az eg&formasg t-r)'n&e alapjn /eltta
mr az eg'sz m7ltat 's j-)end.t. Az 'rtelmes l'lek sajtsga az em/ertrsak szeretete az
igazsg a szerelem to)// (og& -nmagnl semmit nem /e,s0l t-//re ami eg&'/k'nt a
t-r)'n&nek is sajtja. Mg& a (el&esen gondolkod 's az igazsgossg szellem'/en te)'ken&
'rtelem k-z-tt nin,s k0l-n/s'g.
*. A kellemes 'neket a tn,ot a pankr,it ke)'sre fogod 'rt'kelni (a a dallamos 'neket
eg&es (angokra tagolod 's mindeg&ikn'l rendre f-lteszed a k'rd'st: ez az ami elragadX Fg&e
sz'g&elln'l igent mondaniW A tn,ot is /ontsd eg&es mozdulatokra figurkra ,sinld ug&anezt
a pankr,i)al is. Altal/an leg&en r gondod (og& 9 ki)')e az er'n&t 's azt ami /el.le
k-)etkezik 9 mindent r'szei/en gondolj el 's a sz'ttaglalssal emelkedj fel a le/e,s0l'sig.
Fg&anezt a mdszert alkalmazd az eg'sz 'letre is.
+. Mi,soda pomps l'lek az amel& k'sz (a kell a testt.l el)lni: akr megsemmis0lni akr
sz'tporladni akr megmaradni. 3e ez a k'szs'g szem'l&es megg&.z.d's/.l fakadjon4 nem
pedig mint a kereszt'n&ekn'l puszta ellenlls/l. Leg&en magatartsunk megfontolt
m'ltsgteljes 's (og& msokra is megg&.z.en (asson tragikus pztl mentes.
2. %alami k-z'rdek1t tettemX Hiszen akkor nekem is (asznom )an /el.leW <artsd ezt az el)et
mindig k'zn'l s ne t')eszd so(a szem el.l.
5. Mi a mesters'gedX Hog& j em/er l'g&W Mik'ppen siker0l(etne ez (a nem )olna )ilgos
fogalmad a mindens'g term'szet'r.l 's az em/er sajtos alkatrl.
8. <rag'dikat el.sz-r az'rt adtak el. (og& a n'z.ket az 'let fordulataira fig&elmeztess'k: a
dolgokat g& szoktak t-rt'nni 's ami a sznpadon megkapja lelketeket azt az 'let nag&o//
sznpadn se )eg&'tek rossz n')en. A n'z.k szeme el' trul /enn0k (og& mindezeknek g& kell
lefol&niuk s m'g azok is akik O', !a!, (itharionP9t
!#!
kiltatnak al)etik magukat a sorsnak.
Lzenk)0l a trag'diark mondtak eg&pr (asznos igazsgot is. Ei)ltk'pp il&eneket:
)lhagytak engem s magzataim az istenek*
Ok n#lkl k ezt nem tev#k...
!#*
%ag&:
+e ingerl!, ha rossz,l menne az #leted...
!#+
%ag&:
!#!
N KAK EI<HAI>N6 9 ?zop(okl'sz Oidipusz kirl& !+"!. sor.
!#*
LLHAH@<AE L6HLM 9 )-. = 2!.
!#+
6L I6HL>JLK 9 )-. = +$.
-rasd a l#tet, mint magtl s&lyos kalszt...
!#2
's ms eff'l'ket. A trag'dia utn megjelent ne)el. ,'lzat7 szkimonds)al az kom'dia
amel& km'letlen .szintes'g')el )ta az em/ereket a /ek'pzelts'gt.l 's nem is eredm'n&9
telen0l. L//en a tekintet/en m'g 3iogen's is t)ett /el.le eg&et9mst. 3e azt is fontold meg
(og& mire )olt j a rjuk k-)etkez. k-z'pkom'dia )'g0l a ,sak(amar 0g&es 'let/rzolss
fajul 7jkom'diaX <agad(atatlanul ezek/en is akad eg&9eg& (asznos igazsg de az itt a k'rd's
(og& az il&esfajta k-lt'szet 's drmai m1faj eg'sz'/en tulajdonk'ppen mi,soda ,'lt tartott
szem el.ttX
=. Mil&en )ilgosan rajzoldik szemed el' (og& nin,s m'g eg& ol&an alkalmas 'letforma a
/-l,selked'sre mint az ami/en 'lszW
$. A szomsz'dos gtl elszaktott gat sz0ks'gszer1en le kell )gni az eg'sz t-rzsr.l. Dppen
g& az em/er (a ,sak eg&etlen em/ertrs)al szakt is ezzel az eg'sz k-z-ss'gt.l el)gta
magt. Csak(og& az gat idegen k'z )gja le az em/er pedig em/ertrstl g&1l-let/.l )ag&
undor/l -nmaga szaktja el -nmagt s nem )eszi 'szre (og& ezzel eg&szersmind az eg'sz
trsadalomtl el)gta magt. Geus az em/eri k-z-ss'g alkotja azon/an megajnd'kozott a
le(et.s'ggel (og& em/ertrsunkkal ism't -sszeforradjunk 's g& az eg'sznek 7jra kieg'szt.
r'sze leg&0nk. Bersze a t-//sz-r le)lt r'sz szmra eg&re ne(eze// 's ne(eze// lesz az
7jraeg&es0l's 's az -sszeforrads. Amint ltal/an /rmit mondjanak is a kert'szek a
kezdett.l fog)a eg&0tt n.tt a f)al megszakts n'lk0l eg&0tt ten&'sz. g eg'szen ms mint
az amit eg&szer le)gtak s azutn ism't -sszeforradt.
Az eg&azon t-rzs/.l fakads m'g nem jelenti (og& ug&anazokat az el)eket )alljukW
". Amint azok akik a (el&es /elts -s)'n&'n utadat ellljk a jzan ,selek)'st.l nem
tntort(atnak el 7g& ne )ond meg t.l0k jindulatodat sem. Ink// /iztostsd magad mindk't
irn&/an eg&formn: ne el'gedj meg azzal (og& t'leted/en 's tetteid/en rendt(etetlen )ag&
(anem l'g& szeld azokkal szem/en is akik akadl&ozni pr/lnak )ag& ms mdon
kellemetlenkednek. Hiszen (a ne(eztelsz rjuk az 'ppen ol&an g&enges'g )olna mint (a
elllnl sznd'kodtl 's ro(amuknak megza)arod)a /e(dolnl. Mert eg&formn el(ag&ja a
,satasort az is aki megijed de az is aki elidegenedik term'szet szerint )al rokontl 's
/artjtl.
!#. ?emmif'le term'szeti jelens'g nem al//)al a m1)'szeti alkotsnl: (iszen a m1)'szetek
a term'szeti jelens'geket utnozzk. Ha ez ll akkor a mindenek k-z-tt legt-k'letese// 's a
mindent eg&/efog term'szet nem marad(at el a m1)'szi 0g&esked's m-g-tt. Minden
m1)'szet az ala,son&a//rend1 feladatokat a magasa//rend1ek ked)''rt )llalja: ug&ang& jr
el a k-z-s term'szet is. Itt )an az eredete az igazsgossgnak is mel& az -sszes t-//i er'n&ek
forrsa. Mert addig nem g&akorol(atjuk az igazsgossgot amg k-z-m/-s dolgok irnt
'rdekl.d0nk )ag& amg k-nn&en /e,sap(atk esend.k ll(atatlanok )ag&unk.
!!. A k0l)ilg dolgai 9 mel&eknek kerget'se )ag& az el.l0k )al menek0l's ann&i izgalmad/a
ker0l 9 nem j-nnek (ozzd (anem ink// )alamik'ppen te jrulsz el'/0k. Leg&en a rluk
formlt t'leted n&ugodt akkor a dolgok is n&ugton maradnak 's so(a senki nem kap(at rajta
(og& kergeted .ket )ag& menek0lsz el.l0k.
!*. A l'lek g-m/je -nmag(oz (asonl: eg& irn&/an sem n&7lik ki /efel' sem t0remlik nem
szrdik sz't /e sin,s (orpad)a (anem ol&an f'n&/en rag&og mel&nek segts'g')el mindenek
igazsgt a /enne lakoz igazsgot is megltja.
!+. Len'z engem )alakiX Az . dolgaW Az 'n dolgom (og& ne teg&ek 's ne mondjak semmit
ami len'z'st 'rdemelne.
H&1l-l )alakiX Az . dolgaW Az en&'m az (og& t0relmes 's jlelk1 leg&ek mindenki)el szem/en
s m'g a g&1l-lk-d. t')ed's're is k'szs'gesen mutassk r 9 nem f-l'n&esked.en nem
!#2
A>A?3 A LD<L< 9 )-. = 2#.
(n&torgat)a fel (og& ez nekem t0relempr/a (anem .szint'n jsgosan mint a(og&an a
(res B(kin
!#5
tette (a ug&an nem pzolt. Az il&esminek ug&anis sz)/.l kell j-nnie (og& az
istenek is lssk: az em/er semmin ne /osszankodik semmit nem )esz rossz n')en. Mert mi
rossz )an szmodra a//an (a sajt term'szeteddel -nk'nt -ssz(ang/an ,selekszel 's
elfogadod azt ami a mindens'g term'szet'nek 'ppen most megfelel. Hiszen em/er )ag& aki
arra t-rekszik ami a k-znek g& )ag& 7g& (asznosW
!2. Akik eg&mst meg)etik ug&anazok k-l,s-n-sen /kolnak is eg&msnak akik eg&ms
f-l'/e akarnak kerekedni ug&anazok eg&msnak al is rendelik magukat.
!5. Mil&en romlott lnok em/er aki g& /esz'l: OI-ltettem magam/an (og& .szint'n fogok
)iselkedni )eled.P Lm/er mit ,sinlszX Lz a /e)ezet's elmarad(atott )olna. Az il&esmi r-gt-n
ki)ilglik. A megn&ugtats leg&en (omlokodra r)a 'rz.dj'k azonnal a (angod/l sugrozz'k
ki a szemed/.l mint a(og&an az akit szeretnek az .t szeret.k szem'/.l t0st'nt mindent
kiol)as. Altal/an az .szinte igaz em/er leg&en ol&an mint az izzadsgszag7 (og& a mellette
ll amint k-zel'/e 'r akar)a nem akar)a meg'rzi. A keresett .szintes'g )iszont ol&an mint
a t.r. 6in,s o,smn&a// dolog a farkas/artsgnl. Mindenekel.tt ezt ker0ld. A j .szinte
szeld em/er jelleme f'lreismer(etetlen0l megn&il)nul a tekintet'/en.
!8. Ha a l'lek a k-z-m/-s dolgokkal szem/en )al/an k-z-m/-s 9 (iszen mdj/an ll 9
akkor igazn sz'pen 'l(etj0k le az 'letet. E-z-m/-s pedig akkor lesz (a minden eg&es dolgot
el.// k0l-n9k0l-n azutn az eg'sszel )al -sszef0gg's'/en meg)izsgl 's nem felejti el (og&
eg&ik0k sem maga alaktja ki /enn0nk a rla alkotott k'p0nket 's eg&ik0k sem tolakszik oda
(ozznk. Maguk a dolgok ug&anis mozdulatlanok: ni )ag&unk azok aki )'lem'n&t formlunk
rluk s ezt a )'lem'n&t s ezt a )'lem'n&t )alsggal /e)'ss0k a lelk0nk/e pedig azt is
megte(etn'nk (og& ne )'ss0k /e s.t azt is (og& titkon m'gis /esurran t0st'nt elt)oltsuk
onnan. Azt se felejtsd el (og& erre az )atossgra ,sak r-)id ideig )an sz0ks'g mert innen9
onnan itt az 'let )'ge. 3e )'g0l is mi kellemetlens'g )an a//an (og& g& ll a (el&zetX Ha az
'let dolgai a term'szet szerint )alk -r0lj nekik 's )edd .ket k-nn&ed'n. Ha pedig a
term'szet ellen )alk keresd azt ami a te term'szetednek megfelel azzal foglalkozz m'g (a
nem aratsz is )ele di,s.s'get. Mert mindenki felment'st kap aki a maga ja)t keresi.
!=. Llm'lkedj rajta mi az eredete minden eg&es dolognak mil&en an&agok/l llt -ssze mi)'
)ltozik mi lesz e )ltozs eredm'n&e s azt se felejtsd el (og& e )ltozs nem jelent szmra
semmi rosszat.
!$. Ll.sz-r: mil&en kap,solat/an )ag&ok em/ertrsaimmalX Lg&ms ked)''rt sz0lett0nk. Ms
szempont/l tekint)e 'l0kre rendeltettem mint a kos a n&j a /ika a gul&a 'l're. M'g
magasa// szempont/l n'z)e: (a a )ilg nem atomok z1rza)ara akkor a mindens'get a
term'szet kormn&ozza4 (a ez g& )an akkor az ala,son&a// rend1 l'n&ek a magasa//9
rend1ek'rt )annak ezek pedig eg&ms'rt.
Msodszor: Mil&enek az em/erek az asztalnl g&as(zuk/an 's msk0l-n/enX I.leg: mil&en
k'n&szert. er.)el irn&tjk .ket alapel)eikX ? m'g azt is: mil&en -n(itts'ggel int'zik
0g&eiketX
Harmadszor: Ha em/ertrsaid eljrsa (el&es akkor nem kell z7goldnod. Ha (el&telen
)ilgos (og& akaratlanul szinte -ntudatlanul ,selekszenek g&. Mert minden l'lek akarata
ellen're mell.zi az igazat nemk0l-n/en az em/ertrsai irnti m'ltn&ossgot. Legal//is az
em/erek nag&on rossz n')en )eszik (a a//a a (r/e ke)erednek (og& igazsgtalanok
(ltlanok kapzsiak sz)al (og& em/ertrsaikkal szem/en (i/t j-)etnek el.
6eg&edszer: <e magad is t-//sz-r (i/zol s ol&an )ag& mint a t-//iek. Ha /izon&os (i/ktl
tartzkodol is az'rt m'g (ajlamos )ag& rjuk m'g (a g&)asg/l di,s.s'g)g&/l )ag&
ms il&en ala,son&a//rend1 okok/l nem k-)etsz is el (asonl /otlsokat.
!#5
BHNEIN6 9 at('ni (ad)ez'r az i. e. 2. sz.9/an igazsgtalanul (allra t'lt'k k's.// re(a/ilitltk.
Tt-dsz-r: M'g azt sem tudod /izon&osan megllaptani )ajon az em/erek igaz/an (i/znak9
e mert sok dolog kiszmtott ,'lzattal t-rt'nik. Altal/an a((oz (og& )alaki ms tett'r.l
megalapozott )'lem'n&t n&il)ntson el.// sok mindennel tiszt/a kell j-nnie.
Hatodszor: Ha nag&on (aragszol 's m'ltatlankodol ne felejtsd el (og& az em/eri 'let r-pke
pillanat 's nemsokra mindn&junkat kitertenek.
Hetedszer: 6em ann&ira az em/erek ,selekedetei ka)arjk fel n&ugalmunkat 9 (iszen azok
elk-)et.ik )ezet. 'rtelm're korltozdnak 9 mint ink// sajt felfogsunk. ?z0ntesd meg
te(t sznd'kosan t)oztasd el azt a )'lem'n&edet (og& )alami rettenetes t-rt'nt 9 s
(aragodnak is )'ge. 3e (t (og& sz0ntet(eted megX Ha meggondolod (og& a ms tette nem
)l(atik sz'g&enedre. Mert (a nem az eg&'ni /e,stelens'g )olna az eg&etlen rossz akkor
sz0ks'gszer1en te is sok mindent elk-)et(etn'l: ra/l )ag& /rmire k'pes gonoszte). le(etn'l.
6&ol,adszor: Menn&i)el s7l&osa// te(ert'tel 'let0nk/en az esem'n&ek miatt 'rzett (arag 's
/ossz7sg mint maguk az esem'n&ek amik miatt (aragszunk 's /osszankodunkW
Eilen,edszer: A jindulat leg&1r(etetlen (a .szinte 's nin,s /enne g7n& )ag& pz. Mert mit
rt(at neked m'g a leger.szakosa// em/er is (a mind)'gig jindulat7 )ag& )ele (a
alkalomadtn szelden fig&elmezteted s (a 'ppen akkor mikor )alami rosszat forral ellened
n&ugodtan g& inted jo// /eltsra: O6e tedd ezt g&ermekemW Mi msra sz0lett0nk. 6ekem
nem okoz(atsz krt g&ermekem ,sak magadnak.P Mutasd meg neki km'letesen ltalnos
'r)'n&1 sza/l&k'nt (og& ez az igazsg (og& il&esmit m'g a m'(ek )ag& ms ,soport/a
)er.d-tt llatok sem tesznek. 3e ne g7n&osan )ag& megalz mdon tedd ezt (anem
szeretetteljesen minden /els. keser1s'g n'lk0l: nem is le,k'ztet)e 's nem is 7g& (og& aki
'ppen (allja /muljon t'ged (anem ,sak r l'g& tekintettel m'g akkor is (a msok jelen
)olnnak.
Lzt a kilen, l'n&eges pontot tartsd eszed/en mint(a a m7zsktl kaptad )olna .ket ajnd'k/a.
Iogj mr (ozz eg&szer mg 'lned adatott (og& )'gre em/er l'g&W Lg&formn .rizkedj
azon/an em/ertrsaiddal szem/en a (aragtl 's a (zelked'st.l: mert mindkett. s'rti a
k-z-ss'g 'rdekeit 's krt okoz. Haragod/an se felejtsd el (og& az indulat eg&ltaln nem
f'rfias )iszont a szelds'g 's a t0relem amint em/eri// 7g& f'rfiasa// is. Itt t1nik ki )alaki/en
az er. az ideg a f'rfiassg nem pedig az inger0lts'g/en 's a zs-rt-l.d's/en. Min'l k-zele//
jutunk a szen)ed'l&telens'g(ez annl k-zele// )ag&unk az er.(-z. Amint a /7skomorsg 7g&
a (arag is a g&enges'g jele. Mindk't eset/en se/es0lt az em/er 's minteg& megadja magt.
Mme (a nin,s ellenedre a tizedik alapel) a M7zsa)ezet.
!#8
ajnd'ka: .r0lts'g mert
le(etetlens'g azt k)nni (og& a (it)n& em/erek ne k-)essenek el (i/t. Ha pedig
megengeded (og& msokkal szem/en (i/zzanak azt )iszont megk)nod (og& )eled
szem/en kifogstalanul )iselkedjenek: akkor m'ltn&talan 's zsarnokoskod )ag&.
!". %ez'rl. 'rtelmedet k0l-n-sen n'g& elt')el&ed'st.l )d llandan s (a ezeket 'szleled
sza/adulj meg t.l0k a k-)etkez. megjeg&z'sek ks'ret'/en: Lz a k'pzet sz0ks'gtelen. 9 Lz
/omlasztja a k-z-ss'get. 9 Amit most mondani akarsz az nem sz)ed/.l j-n mrpedig (idd el
(og& osto/a dolog megg&.z.d'sed ellen /esz'lni. A neg&edik eset ami miatt rpirtasz
magadra: (og& magatartsod a /enned le). isteni// r'sz )eres'g't 's leg&1ret's't jelenti a
/e,stelene// 's (aland testi r'sszel tested s7l&os )ag& k-nn&ed izgalmai)al szem/en.
*#. Bralelked 's az eg'sz testeddel -ssze)eg&0lt t1zszer1 r'sz /r term'szet'n'l fog)a
f-lfel' t-r m'gis engedelmeskedik a )ilgrendnek 's kitart a test -sszet'tel'/en. Fg&ang& a
/enned le). f-ldszer1 's ned)es r'sz /r lefel' (7z m'gis fennmarad 's llja a term'szet'nek
meg nem felel. (el&zetet.
Lm az elemek is engedelmeskednek az eg'sznek s (a )ala(o) rendeltettek er.t )esznek
magukon ott maradnak mg az -sszetart er.t.l a feloszlsra jelet nem kapnak. 6em
!#8
MZG?A%LGL<: 9 Apolln.
rettenetes9e (t (og& ,sak 'ppen 'rtelmes r'szed engedetlen 's el'gedetlenkedik kijel-lt
(el&')elX Bedig 'ppen )ele t-rt'nik minden er.szaktl mentesen ,sak az ami term'szet'nek
megfelel. ? m'gsem t1ri (anem fellzadW Mert minden mozdulat az igazsgtalansg ki,sapon9
gs (arag les7jtottsg 's f'lelem fel' prt0t's a term'szettel szem/enW ? )ala(n&szor )ez'rl.
'rtelmed z7goldik a sors es'l&ei miatt tulajdonk'ppen el(ag&ja a szmra kijel-lt (el&et. A
)ezet. 'rtelemnek ug&anis 'pp7g& l'n&eg'(ez tartozik a jm/orsg 's istenf'lelem mint akr
az igazsgossg. Mert el)laszt(atatlanok a (el&esen f-lfogott k-z-ss'gi szellemt.l s.t
r'gi//ek mint az igazsgos ,selekedetek.
*!. OAkinek 'let,'lja nem eg&s'ges 's nem mindig ug&anaz az nem tud eg'sz 'let'n t eg& 's
ug&anaz maradni.P 6em el'g azon/an enn&it kijelenteni (a (ozz f1z-d mil&en is leg&en az a
,'l. Mert amint nem mindenkinek azonos a felfogsa azokrl a ja)akrl amiket a t-meg 9
(el&esen )ag& (el&telen0l 9 jnak tart (anem ,sak eg&esekr.l m'gpedig azokrl amik )al/an
k-z-sek 7g& a kit1z-tt ,'lnak is k-z(aszn7nak kell lennie 's az llam ja)ra kell szolglnia.
Aki azutn minden eg&'ni kezdem'n&ez's't erre a ,'lra irn&tja annak -sszes tette eg&-ntet1
lesz s ennek k-)etkezt'/en . maga is mindig ug&anaz marad.
**. Hondolj a falusi 's a )rosi eg'rre
!#=
: (og& amaz mil&en ijedt )olt 's mil&en izgatottan
menek0ltW
*+. ?krat's a t-meg n'zeteit g&ermekek ijesztget's're )al ks'rteteknek ne)ezte.
*2. A sprtaiaknak lt)n&ossgaik alkalm)al az idegeneknek rn&'k/an lltottak
0l.(el&eket maguk pedig ott 0ltek le a(ol a )'letlen (ozta.
*5. Mikor Berdikkas
!#$
?krat'snak szem're )etette (og& so(asem fogadja el meg()st g&
felelt: OMert nem akarok a legrossza// /aj/an elpusztulniP azaz nem akart ol&an sz)ess'get
elfogadni amit nem )iszonoz(atott.
*8. Az epikureistk rsai/an )an ol&an sza/l& (og& mindig szem0nk el.tt le/egjen )alamel&ik
er'n&es el.d p'ldja.
*=. B&t(agoras k-)et.i azt ajnljk: (ajnal/an tekints0nk az 'gre (og& sz)0nk/e )'ss0k
menn&ire mindig ug&anott 's ug&an7g& )'gzik a ,sillagok munkjukat 's (og& megfig&elj0k
rendj0ket tiszta n&lt rag&ogsukat. Mert a ,sillag nem kend.zi magtW
*$. Mil&en )olt ?krat's ju(/.r/e /urkoldz)a mikor Sant(ipp' f'rje fels.ru(j/an elment
(azulrlX Mit mondott ?krat's /artainak akik szem'rmesen f'lrefordultak mikor il&en
-lt-z'k/en meglttk.
*". Mrni 's ol)asni nem tant(atsz addig mst mg t'ged meg nem tantottak. M'g ink//
'r)'n&es ez a sza/l& az 'let m1)'szet're.
+#. .abszolga vagy, teht besz#dre nin$s !ogod...
!#"
+!. - sz/v rm#be0 mosol&gott...
!!#
12. 3,rva szavakkal korhol!k az er#nyt nekirontva...
!!!
++. <'len ,sak .r0lt em/er keres f0g't: il&en az is aki g&ermek't akarja ltni amikor az nem
adatott meg neki.
!#=
A IALF?I D? A %A>O?I LHD> 9 Aiszposz *"=. mes'je.
!#$
BL>3IEEA? 9 Makednia kirl&a. A t-rt'netet firl Ark(elaoszrl tartottk szmon az antik)its
ms ri.
!#"
>A;?GOLHA %AH@ 9 ismeretlen k-lt. t-red'ke.
!!#
A ?GM% T>TMD;L 9 Hom'rosz Od0sszeia !# 2!+.
!!!
3F>%A ?GA%AEEAL 9 H'sziodosz Munkk 's napok !$8.
+2. Lpikt'tos azt ajnlja annak aki g&ermek't ,skolgatja (og& mondogassa mag/an:
OHolnap taln mr (alott.P
9 OLz a /esz'd szeren,s'tlens'get jelenteneWP 9 O6em jelent szeren,s'tlens'get 9 mondja 9
(anem a term'szet munkjt jelzi4 )ag& akkor a kalszt learatni is szeren,s'tlens'get
jelentene.P
+5. Dretlen sz.l. 'rett f0rt mazsola: ,supa )ltozs de nem semmi)' en&'sz's (anem mss
)ltozs.
!!*
+8. Lpikt'tos szerint a sza/ad akaratot nem le(et elra/olniW
+=. Fg&an,sak Lpikt'tostl: OMeg kell tallnod a (el&es tetsz'sn&il)nts m1)'szet't.P Majd
m1)'nek a//an a r'sz'/en mel& az -szt-n-ket trg&alja (ozzf1zi: O6em sza/ad el(an&agolni
az arra )al fig&elmeztet'st (og& a )g&akat felt'telek(ez sza/juk (og& a k-z-ss'g ja)(oz
alkalmazzuk s 'rt'krend/e soroljuk .ket. Altal/an tartzkodni kell a s)rgstl de nem kell
megfutamodni semmi ol&an el.l ami nem t.l0nk f0gg.P
+$. Fg&an,sak Lpikt'tostl: O6em )alami mindennapi k'rd's forog ko,kn (anem (og& .r0lt
)ag&9e )ag& sem.P
+". ?krat's mondta: OMit k)ntok az eszesek lelk't9e )ag& az esztelenek'tX 9 Az eszesek't.
9 A jzan )ag& a fonk esz1ek'tX 9 A jzan esz1ek't. 9 Mi'rt nem t-rekedtek (t utnaX 9 Mert
mr meg)an. 9 Ht akkor mit t0lekedtek 's tusakodtokXP
!!*
D>L<LL6 ?G:L: 9 szint'n Lpikt'tosz9id'zet.
TIZENKETTEDIK KNYV
!. Ami utn ker0l. 7ton t-rsz az mris a ti'd le(et (a nem )ag& -nmagad ellens'ge. Lz ann&it
jelent: (a mindazt ami elm7lt nem /ol&gatod ami lesz a term'szet megsza/ott rendj're /zod
's ,sak a jelent irn&tod a jm/orsgnak 's igazsgossgnak megfelel.en. A jm/orsgnak
megfelel.en: (og& sz)esen )edd amit a sors oszt mert ezt a term'szet rendelte neked t'ged
pedig neki. Az igazsgossgnak megfelel.en: (og& sza/adon ,s1r's9,sa)ars n'lk0l mondd az
igazat ,sinld amit a t-r)'n& 's a m'ltn&ossg k-)etel. 6e tntortson el ett.l msok
rosszindulata felfogsa lrmja )ag& por(0)el&ed 'rz'se. Am lssa ezt az a r'sz amel&ik
szen)edW Ha te(t mindent f'lret')e ,sak )ez'rl. 'rtelmedet 's a /enned le). isteni r'szt
polod (iszen el.//9ut// 7g&is elt)ozol (a nem attl f'lsz (og& 'lted megszakad (anem
ink// attl (og& so(a nem fogsz (ozz a term'szet szerint )al 'let(ez 9 m'lt leszel a t'ged
l'tre(oz )ilgrend(ez nem leszel idegen sajt (azd/an nem /mulod )ratlan esem'n&k'nt
ami naprl9napra t-rt'nik s nem f0ggsz semmit.l.
*. Az isten az -sszes )ez'rl. 'rtelmet minden an&agi /uroktl k'regt.l szenn&t.l
el)onatkoztat)a szeml'li: mert a maga 'rtelm')el 9 's ,sakis ezzel 9 (ozzf'rk.zik a((oz 9 's
,sakis a((oz 9 ami azok/a /el.le fakadt t.le szrmazott. ?ok gondtl sza/adtod meg magad
(a ezt a mdszert te is magad') teszed. Mert aki sajt test/urkt nem )eszi fig&elem/e az
nem )esztegeti idej't azzal (og& tekintettel )an a ru(ra a laksra a (rn')re az il&en
k0ls.s'gekre 's sznpadi kell'kekre.
+. Hrom r'sz/.l llsz: test/.l pr/l 'rtelem/.l. Lzek k-z0l kett. ,sak ann&i/an a ti'd
(og& gondozsodra )an /z)a: eg&ed0l a (armadik a ti'd a sz szoros 'rtelm'/en. Ha 'ned/.l
azaz 'rtelmed/.l elt)oltod mindazt amit msok tesznek )ag& mondanak amit magad tett'l
)ag& mondtl ami a j-)./en mr el.re n&ugtalant amit test/urkodnak 's a )ele -sszeforrt
prnak a tartoz'ka 's g& nin,s /ele szlsod mindazt amit a k0l)ilg ro(an rja
(-mp-l&get 7g& (og& gondolatod ereje a sors (atalm/l kiszakt)a magt tisztn
f0ggetlen0l -nmagra tmaszkod)a 'l azt teszi ami igazsgos mindent sz)esen )esz az
igazsgot mondja ki 9 (a mint mondom )ez'rl. 'rtelmedt.l t)ol tartod mindazt ami a testtel
)an kap,solat/an az id. fogalmtl pedig a m7ltat 'pp7g& mint a j-).t (a ol&ann formlod
magad mint az Lmpedokl's9f'le Ot-k'letes g-m/ mel& kieg&ens7l&ozott kereks'g're /0szkeP
(a ,sak azzal az 'lettel gondolsz amit 'lsz )ag&is a jelennel: akkor mdod/an lesz a (allodig
(tral'). id.t n&ugodtan nemesen szellemeddel -ssz(ang/an le'lned.
2. H&akran el,sodltam: (og& )an az (og& ug&anaz az em/er aki magt mindenekf-l-tt
szereti a sajt magrl formlt )'lem'n&'t ke)ese//re 'rt'keli mint msok't. Mindenesetre (a
)alakit a mellette ll istens'g )ag& eg& okos tan,sad arra szltana f-l (og& lelke m'l&'n
semmi ol&at ne k'pzeljen )ag& (atrozzon amit azonnal (angos sz)al n&il)nossgra nem
(oz(atna 9 az az em/er ezt eg&etlen napig sem /rn ki. Lnn&i)el ink// tekintet/e )essz0k
amit em/ertrsaink rlunk gondolnak mint -nmagunkat.
5. Hog& le(ets'ges (og& az istenek akik mindent sz'pen em/erszeret. mdon rendeztek el
'ppen arra nem gondoltak (og& az a n'(n& minden tekintet/en kifogstalan em/er aki szinte
szerz.d'ssel k-telezte el magt az istens'gnek aki jm/or ,selekedetekkel 's ldozatokkal a
leg/izalmasa// kap,solat/a ker0lt az istens'ggel (a eg&szer meg(alt so(a nem t'r )issza a
l't/e (anem -r-kre elt1nikX Lz )al/an g& )an de (idd el (a msk'ppen kellene lennie 7g&
int'zt'k )olna. Ha (el&'n)al )olna akkor meg is t-rt'n(etn'k (a term'szet szerint )olna
akkor a term'szet mag)al (ozn. Mint(og& azon/an nin,s g& l'g& megg&.z.d)e (og& nem
is kell g& lennie. Magad is /eltod (og& ennek a k'rd'snek mr a f-lte)'se is p-r/eszlls az
istennel. Mrpedig (og&an szll(atnnk az istenekkel p-r/e (a nem )olnnak a legjo//ak 's a
legigazsgosa//akX Ha ez g& )an akkor semmit sem (an&agol(attak el a )ilg rendj'nek
megllapts/an igazsgtalansg/l 's meggondolatlansg/l.
8. ?zoktasd magad a((oz is amir.l eleinte rem'n&telen0l lemondasz. Lm a /al k'z /r
g&akorlat (jn ms dolgokra sut// a g&epl.t er.se//en tartja mint a jo// k'z. Mert
(ozzszoktattukW
=. Llm'lkedj azon mil&en llapot/an kell lennie testednek 's lelkednek a (all pillanat/an
mil&en r-)id az 'let mi,soda feneketlen 1r a m7lt 's a j-). mil&en esend. minden an&ag.
$. ?zeml'ld teljes leplezetlens'g0k/en a dolgokat forml er.it a ,selekedetek ,'ljait. %izsgld
meg: mi a fjdalom mi az 'l)ezet mi a (all mi a (rn')W E'rdezd: (og&an lesz )alaki a sajt
n&ugtalansgnak okozjaX Hondold meg (og& senki nem ll(at msnak az 7tj/a 's (og&
minden ,sak )'lem'n&.
". Alapel)eidet az -k-l))(oz nem pedig a pr/ajoz(oz (asonlan (asznld. Mert ennek
)'ge (a kez'/.l ki0t-tt'k a kardjt annak azon/an mindig meg)an az -kle 's nem kell mst
tennie mint forgatnia.
!#. %izsgld meg mil&enek a )ilg dolgai: elemezd .ket az an&ag ok 's ,'l szempontj/l.
!!. Mi,soda (atalom f-l-tt rendelkezik az em/erW Mdj/an ll nem tenni mst mint amit az
isten (el&esel 's mindent sz)esen fogadni amit az isten neki rendel.
!*. 6em le(et kr(oztatni az isteneket: mert sem akar)a sem akaratlan nem (i/znak 9 de az
em/ereket sem mert azok ,sak akaratlanul (i/znak te(t senkit sem kell kr(oztatni.
!+. Mil&en ne)ets'ges )ilg idegenje az aki az 'let dolgai k-z0l /rmin is ,sodlkozik.
!2. A )ilg/an )ag& k'n&szer1 )'gzet 's t(g(atatlan rend )ag& k'r'ssel engesztel(et.
gond)isel's )ag& szesz'l&es gazdtlan -ssze)isszasg uralkodik. Ha az t(g(atatlan )'gzet:
akkor mit tusakodol elleneX Ha a k'r'ssel engesztel(et. gond)isel's: akkor tedd magad
m'lt) az istens'g segts'g're. Ha pedig a gazdtlan z1rza)ar: akkor -r0lj (og& e//en az
radat/an )an /enned irn&t 'rtelem. ? (a az radat elsodor m sodorja el testedet prdat
's a t-//it: 'rtelmedet nem fogja elsodorni.
!5. A m',s f'n&e mg ki nem alszik )ilgt s nem )eszt rag&ogs/l. A /enned l'). igazsg
igazsgossg 's m'rs'klet pedig m'g id. el.tt kialudn'kX
!8. Ha )alaki azt a k'pzetet kelti /enned (og& (i//a esett tedd f-l a k'rd'st: (onnan tudom
(og& ez ,sakug&an (i/a4 (a pedig (i/zott nem kr(oztatja9e ez'rt -nmagtX Mrpedig az
ol&an mint(a sajt ar,t mar,angoln.
Aki azt k)nja (og& a (it)n& em/er ne (i/zz'k mint(a azt akarn (og& a f0gefa g&0m-l9
,s'/en ne leg&en l' (og& a ,se,sem. ne srjon a l ne n&ertsen. Bedig mindez sz0ks'gszer1.
Mert mi mst te(et az akinek il&en a (ajlandsgaX Ha ol&an nag&on t0relmetlen )ag& segts
rajtaW
!=. Ha nem illik ne teddW Ha nem igaz ne monddW A kezdem'n&ez's leg&en mindig a tiedW
!$. Mindig minden eset/en fig&eld meg mi az ami /enned ezt a k'pzetet kelti gondosan
elemezd okt an&agt ,'ljt 's 'letidej't mel&nek lejrt)al meg kell sz1nnie.
!". %edd )'gre 'szre (og& )an /enned er.se// 's isteni// dolog is annl ami szen)ed'l&eidet
f-l'/reszti 's 'nedet 9 (og& 7g& mondjam 9 k'n&e9ked)e szerint drton rngatja. Mi uralkodik
most gondolat)ilgomonX Csak nem a f'lelemX )ag& a g&anak)sX )ag& a s)rgsX )ag& ms
il&esmiX
*#. Ll.sz-r: semmit se t'g& tallomra )ag& ,'ltudatossg n'lk0l. Msodszor: semmi ms ,'lod
ne leg&en ,sak a k-z-ss'g (aszna.
*!. 6emsokra magad sem leszel se(ol s azok a dolgok sem amiket most ltsz s.t eg&etlen
em/er sem azok k-z0l akik most 'lnek. Mert minden ms ele)e 7g& keletkezett (og&
)ltozz'k mdosuljon elpusztuljon (og& (el&'/e sorj/an ms 's ms keletkez(ess'k.
**. Minden ,sak )'lem'n& a )'lem'n& pedig t.led f0gg. ?z0ntesd meg amikor jnak ltod 's
akr,sak azt az em/ert aki a (eg&fokot megker0lte t'ged is )r a sz'l,send a teljes
n&ugalom a /iztos -/-l.
*+. ?emmil&en te)'ken&s'g nem )allja krt (a kell. id./en megsz1nik. 3e a megsz1n's
-nmag/an )ett t'n&'nek nem ltja krt az sem aki ezt a te)'ken&s'get irn&totta.
Hasonlk'ppen az -sszes te)'ken&s'g foglalata )ag&is az 'let a megsz1n'snek -nmag/an
)')e semmi krt nem )allja (a kell. id./en t-rt'nik 's az sem jrt rosszul aki jkor tette a
sor )'g're a pontot. Az id.pontot az 'let (atrt a term'szet llaptja meg n'(a az eg&'ni
term'szet mint az -regs'g/en de mindenk'ppen az eg&etemes term'szet mel&nek r'sz9
)ltozsai rn a )ilgeg&etem mindig 7j 's )irgz marad. Ami pedig az eg'sznek (asznos az
mindig sz'p 's id.szer1. <e(t az 'let megsz1nte senkinek sem rossz mi)el nem sz'g&enletes
(iszen nem t.l0nk f0gg 's a k-z 'rdek')el sem ellenkezik s.t 'ppen j (iszen az eg'sz
szmra id.szer1 (asznos 's az -sszef0gg's/e /eleill.. Mg& az istens'g ragadja mag)al azt ki
az istennel eg& 7ton jr 's aki tudatosan eg&azon ,'lra t-r )ele.
*2. Hrom dologra gondolj mindig. Minden ,selekedeted/en jrj el ter)szer1en 7g& mint(a
maga 3ik' istenasszon&
!!+
m1k-dn'k. Ami a k0ls. esetlegess'get illeti az )ag& a )'letlen
m1)e )ag& a mindens'g 'rtelm'': a )'letlent nem le(et (i/ztatni a mindens'g 'rtelm')el
nem le(et p-r/e szllni. Msodszor: gondold )'gig mil&en minden eg&es l'n& a fogantatstl
az els. l'legzet)'telig az els. le(elett.l az utolsig to)// (og& mil&en r'szek/.l llt -ssze
's mikk' fog sz'toszlani. Harmadszor: (a (irtelen a magas/a szll)a f-l0lr.l n'zn'd az
em/erek dolgait k0l-n/-z. irn&7 )erg.d's0ket (a eg&azon pillantssal ttekinten'd a le)eg.
's az aet(er lakinak )'gtelen /irodalmt menn&ire len'zn'd amazokatW ? a(n&szor ,sak
felemelkedel ug&anazt ltnd: eg&formasgot r-)idre m'rt 'letet. Lrre )ag&unk ol&an
/0szk'kW
*5. %esd ki magad/l a )'lem'n&t 's ment)e )ag&. Ei akadl&oz meg (og& elt)oltsdX
*8. Ha )alami ne(ezedre esik megfeledkezel arrl (og& minden az eg&etemes term'szet
szerint t-rt'nik4 arrl (og& a ms (i/ja nem 'rint t'ged4 de arrl is (og& minden ami
t-rt'nik -r-kt.l fog)a g& t-rt'nt mindig is g& fog t-rt'nni 's most is minden0tt g& t-rt'nik4
s arrl is (og& mil&en szoros kap,solat )an az eg&es em/er 's az em/eri nem k-z-tt: nem a
)'r 's mag rokonsga (anem az 'rtelem k-z-ss'ge. Llfeledted azt is (og& minden 'rtelme
isten 's ez t.le eredt4 azt is (og& szigor7 'rtelem/en )')e senkinek sin,s semmije (anem
mindent: g&ermek0nket test0nket magt a prt is t.le kaptuk azt is (og& minden ,sak
)'lem'n& azt is (og& mindenki ,sak a jelen pillanatot 'li s ,sak ezt )eszt(eti el.
*=. Iol&ton id'zd f-l azoknak az eml'k't akik )alami miatt nag&on f-l(/orodtak akik magas
kit0ntet'sekkel ellens'gesked'sekkel )ag& ms szeren,s't.l f0gg. k-r0lm'n&ekkel
emelkedtek s aztn gondold t: (ol )an most mindezX I0st 's (amu rege )ag& m'g rege semW
Kusson eszed/e minden il&esmi k'pzeld el Ia/ius Catullinust mezei jszgn Lusius Lupust
kertjei/en ?tertiniust ;aiae/an <i/eriust Capri sziget'n %elius >ufust
!!2
s gondolj ltal/an
arra mil&en oktalan dolog ragaszkodni /rmi(ez is. Hondold meg (og& menn&ire siln&
minden il&en t-rek)'s trg&a 's menn&ire ink// /-l,s(-z m'lt az adott eset/en
igazsgosnak jzannak az istenek 7tjn jrnak /izon&ulni 9 de k'pmutats n'lk0l. Mert a
szer'n&s'g lepl'/e /urkolt g.g mindenn'l el)isel(etetlene//.
!!+
3IED 9 az igazsg istenn.je a g-r-g mitolgi/an.
!!2
IA;IF? CA<FLLI6F? LFBIF? LFBF? %LLIF? >FIF? ?<L><I6IF? 9 ismeretlen ill.
/izon&talanul azonost(at ne)ek.
*$. Ha )alaki azt k'rdezn': %ajon (ol lttad az isteneket )ag& (onnan tudod l't0ket (og&
ann&ira tiszteled .ketX 9 )laszolj: Ll.sz-r is az istenek szemmel nem lt(atk4 azutn sajt
lelkemet sem lttam m'gis meg/e,s0l-m. Mg& )ala(n&szor (atalmuk k0l-n/-z. jeleit
tapasztalom az istenek l't're k-)etkeztetek /el.l0k s tisztelem .ket.
*". A l'lek /oldogsga attl f0gg (og& minden trg&at a maga eg'sz'/en an&aga forml oka
szempontj/l meg)izsglj (og& teljes lelked/.l igazsgosan ,selekedj 's igazat mondj. Mi
marad ms (tra mint 'l)ezni az 'letet az eg&ik j ,selekedetet a msik(oz f1z)e 7g& (og& a
leg,sek'l&e// ki(ag&st se t1rj0kX
+#. Csak eg& a napf'n& /r megosztjk a falak a (eg&ek 's ms ezer meg ezer trg&. Lg&
k-z-s an&ag )an /r ezer meg ezer k0l-n testre oszlik sz't. Lg& a pral'lek /r sok9sok
teremtett l'n& k0l-n l'te sz'ttagolja. Lg& a /elt l'lek /r sz'tdara/oltnak ltszik. A
f-lsoroltak mint a pral'lek 's a (olt an&ag 'rz'ketlenek ug&an 's nin,senek kap,solat/an
eg&mssal m'gis -sszefogja .ket az eg&est. er. 's az eg& irn&/a (7z ne('zked's. Csak a
gondolkod l'lek )onzdik sajtos mdon a )ele rokonsg/an ll(oz -sszek-ttet's/e l'p
)ele 's a trsuls -szt-n-s )g&t so(a nem )eszti el.
+!. Mit k)nsz m'gX <o)// 'lniX azaz 'rezni akarni n.ni majd megllapodni /esz'lni
gondolkodniX Mit tartasz ezek k-z0l ann&ira k)natosnakX Ha pedig mindezek ,sak meg)et'st
'rdemelnek t-rj eg&enesen a )'g,'lra: k-)esd 'rtelmedet 's az istens'get. Az istenek
tisztelet')el )iszont nem f'r -ssze (a fjlalod (og& a (all megfoszt )alakit az el.// felsorolt
dolgoktl.
+*. Mi,soda kis r'sz jut eg&9eg& em/erre a )'gtelen 's m'r(etetlen id./.lW Mil&en g&orsan
elt1nik ez is a feneketlen 1r/enW Mil&en kis r'sz az eg'sz an&ag/lW Mil&en kis (n&ad a
)ilgl'lek/.lW s az eg'sz f-ldnek mekkora kis r-g'n ,s7szol9mszolW Hondold meg mindezt 's
ne t1zz ki ms ,'lt ,sak azt (og& 7g& t'g& a(og&an term'szeted irn&t 's (og& elt1rd amit
a k-z-s term'szet mag)al (oz.
++. Hog&an (asznlja fel )ez'rl. 'rtelmed -nmagtX Mert minden ezen fordul meg. A t-//i
,sak (ulla 's f0st: akr akaratodtl f0gg akr nem.
+2. A (all meg)et's'(ez a legnag&o// segts'get az a gondolat n&7jtja (og& m'g azok is
semmi/e )eszik akik az 'l)ezetet jnak a fjdalmat pedig rossznak tartjk.
+5. Aki ,sak az idej'/en j-tt esem'n&eket tartja jnak akinek mindeg& (og& t-// )ag&
ke)ese// el)esz1en tgondolt tettet )itt9e )'g/e akinek nem szmt (og& a )ilgot (ossza//
)ag& r-)ide// ideig szeml'lte9e annak a (all sem f'lelmetes.
+8. Lm/er polgra )oltl ennek a nag& )rosnakW Mit szmt neked -t ')ig9e )ag& (romigX
Ami a t-r)'n&ek szerint )an az mindenki szmra m'ltn&osW Mi'rt rettegsz (t (a e//.l a
)ros/l elk0ld t'ged 9 nem )alami zsarnok nem )alami igazsgtalan /r (anem ami annak
idej'n ide /e)ezetett maga a term'szet mint a(og&an a szn'szt ug&anaz a jt'krendez.
praetor /o,stja el a sznpadrl aki felfogadta. 9 3e 'n nem jtszottam )'gig az -t fel)onst
,sak (rmatW
Mondasz )alamitW Csak(og& az 'let/en mr (rom fel)ons is eg'sz drma. A /efejez'st az
(atrozza meg aki )alamikor r'szeid -sszetallkozst int'zte most pedig a f-l/omls
okozja. <e magad mindkett./en rtatlan )ag&. <)ozz (t /'k'/en4 mert az is /'k's
sznd'k7 aki t'ged el/o,st.
UTSZ
M><A ?GILAH@I KA6O? H@T>H@
A 6ag& ?ndor (dtsai n&omn kialakult (ell'nisztikus korszak elej'n i. e. +## k-r0l eg&
Ciprus sziget'r.l szrmaz f-n,iai G'nn 7j filozfiai iskolt alaptott At('n/an. : 's
k-)et.i At('n f.ter'nek eg&ik ,sarnok/an tantottak amel&et a /enne lt(at falfestm'9
n&ekr.l ?znes Csarnoknak Sztoa 4oikil#9nek ne)ezt'k rla kapta ne)'t a sztoik,s iskola.
6em )olt ol&an szigor7 szer)ezete mint Blatn )ag& Arisztotel'sz iskoljnak nem is k-t.d-tt
ol&an szorosan At('n(oz mint amazok s.t tantsai sem )oltak ol&an eg&s'gesek mint a t-//i
nag& filozfiai iskol': az akad'mikusok' a peripatetikusok' az epikureusok' )ag& a
k0nikoszok'. A G'nntl 's k-z)etlen k-)et.it.l kidolgozott alaprendszer t-// forrs/l
mertett: H'rakleitosz t1z9tan/l a platonizmus/l a k0nikoszok/l to)// els.sor/an
G'nn 's legki)l// k-z)etlen tant)n&a a kilikiai E(r0szipposz r')'n a /a/ilniai
asztrolgi/l is. A korai korszak sztoikus filozfusainak m1)ei el)esztek ,sak k-z)et)e )ag&
r-)id id'zetek/.l ismerj0k .ket4 nem ms a (el&zet a k-z'ps. korszak )ez'ralakjai)al sem
akik k-z0l a r(odoszi Banaitiosz 's a szriai Boszeidniosz emelkedett ki. Banaitiosz az i. e. *.
szzad k-zep'n >m/a ment 's k-zeli kap,solat/a ker0lt a )ros legfels. k-rei)el4 azzal
(og& az iskola etikai tantsait akt) politikusok ig'n&ei(ez alkalmazta f. r'szese lett a
sztoikus filozfia n'pszer1s'g'nek a rmai nemess'g k-r'/en. Boszeidniosz aki alig(anem a
legkiemelked.// alakja )olt a sztoikus filozfinak els.sor/an a tan term'szettudomn&i
r'sz't 7jtotta meg g&-keresen 's az ltala kidolgozott )ilgmag&arzatnak rendk)0l nag&
(atsa )olt a tudomn&ok ter0let'n.
A sztoikus filozfia )ag& a(og& r-)iden emlegetni szoktk: a sztoa (armadik korszaka a rmai
,sszrkor )olt. <eljes m1)ek ,sak e//.l az id./.l maradtak rnk: a filozfus ?ene,tl 6ero
ne)el.j't.l tan,sadjtl majd ldozatainak eg&ik't.l ezenk)0l a frg ra/szolga
Lpikt'tosztl 's Mar,us Aurelius ,sszrtl.
A sztoa rendszer'nek (rom r'sze Qlogika fizika etikaR k-z0l a ,sszrkor filozfusait
kizrlag az etika k'rd'sei 'rdekelt'k s l'n&egesen 7jat ,sak a rendszer g&akorlati alkalmazsa
ter'n (oztak a Banaitiosz ltal megkezdett 7ton to)//(alad)a. A sztoa ug&anis a t-//i g-r-g
filozfiai rendszern'l alkalmasa// )olt r (og& a >ma 's a ;irodalom t-rt'neti )ltozsai
sorn kialakul 7j (el&zetek(ez alkalmazkodj'k (og& g-r-g filozfus9-ntudatot adjon a rmai
nemess'gnek politikai te)'ken&s'g'(ez 9 k0l-n-sen H-r-gorszg meg(dtsa utn )lt ez
fontoss 9 (og& uralmuk eszmei megszilrdtst ismerj'k fel /enne a ;irodalom )ezet.i 's
n&omorult (el&zet0k/en )igaszt n&7jtson a meg(dtottaknak )'gs. soron pedig az Imp'rium
eg&s'g'nek gondolatt er.stse 's g& fontos t-rt'nelmi (ater.)' is )lj'k. ?zerep're a
,sszrkor szellemi 'let'/en semmi sem jellemz.// mint (og& a ,sszr 's eg& n&omor'k kis9
zsiai ra/szolga eg&arnt mag'nak )all(atta.
Mar,us Aurelius neg&)en')es kortl ,saknem k't ')tizeden t !8! 's !$# k-zt llt a rmai
/irodalom 'l'n 's mr az kor/an a j ,sszr eszm'n&k'pe lett serege ,sodat').nek tartotta
(alla utn eg&9k't ')szzaddal k'p't (zi oltrokon tisztelt'k lom/eli jslatokat )rtak 's
kaptak t.le az 7jkor/an pedig uralkodst eg& -r-k utpia 9 a legki)l// em/er uralma 9
r-)id meg)alsulsnak tekintett'k. Mindez nag&on t)ol llt az )lm#lked#sek szerz.j'nek
sznd'ktl.
Ll.kel. ,sald/l szrmazott Hadrianus ,sszr k-rn&ezet'/en kit1n. ne)el'st kapott amel&
az akkori k'tn&el)1 g-r-g9latin m1)elts'g alappill'reire az irodalomra retorikra 's filozfi9
ra 'p0lt >m/an pedig term'szetes mdon a jogtudomn&ra s Mar,us eset'/en ezenk)0l a
term'szettudomn&okra zen're fest'szetre is kiterjedt. <anti k-z-tt )olt a kor szellemi
'let'nek k't kiemelked. alakja: latin retorikra Ironto g-r-gre H'rd'sz Attikosz tantotta
mindketten f. k'p)isel.i )oltak a *. szzad klasszi,izmusnak. Mar,us azon/an a retoriktl
korn a filozfi(oz prtolt eg'sz 'let'/en (1 maradt (ozz 's so(a nem /nta meg
)lasztst. ?zoks szerint )alamenn&i iskola tantsai)al megismerkedett de legink// a
szto(oz )onzdott. Hadrianus ,sszr (alla utn Q!+$R a k-)etkez. uralkod Antonius Bius
mellett 'lt mint kijel-lt utdja. Ami ideje az llam0g&ek int'z'se mellett maradt a filozfira
fordtotta. !8!9/en a k-z-ss'gt.l rrtt k-teless'gk'nt )ette t a ;irodalom kormn&zst:
OLg&ms ked)''rt sz0lett0nk. Ms szempont/l tekint)e 'l0kre rendeltettem mint a kos a
n&j... 'l're.P Fralmt eleinte Q!8"9igR fogadott test)'r')el Lu,ius %erusszal osztotta meg
-nk'ntesen majd !==9t.l fi)al 's kijel-lt utdj)al Commodusszal. Mint uralkodnak f.
t-rek)'se a sztoikus tantsok 'r)'n&est'se )olt az llam )ezet's'/en eszm'n&e a
Ojogeg&enl.s'gre fel'ptett llam mel&et az eg&enl. el/ns 's a szlssza/adsg el)e alapjn
kormn&oznak... mel& az alatt)alk sza/adsgt mindenek f-l' (el&eziP.
A )alsg/an uralkodsa >ma t-rt'nelm'nek fordulpontja )olt: a ;irodalom fel/omlst
okoz )'gs. )lsg kezdete a (atrokon fen&eget. irni 's germn n'pek tmadsai)al 's
At('nig illet)e AUuileiig (atol /et-r'sei)el a keleti r'szeken kit-rt felkel'sekkel pusztt
r)zzel >m/an a keleti (ar,t'rr.l (aza(ur,olt 's az eg'sz ;irodalom/an d7l pestis9
jr)nn&al amel&et (ossz7 ')eken t nem tudtak megf'kezni. A filozfus9,sszr
uralkodsnak nag&o//ik r'sz't t/or/an t-lt-tte ott is (alt meg a dunai (atrok )'delm''rt
fol& (/or7/an ;',s/en )ag& eg& )alszn1tlene// (ag&omn& szerint Mitro)i,/an az antik
?mirnium/an. !=#9!=2 majd !==9!$# k-z-tt Bannni/an a germn markomannok 's k)dok
illet)e a 3una9<isza k-z'n lak szarmata jazigok elleni (adjrat alatt rta 9 legal//is
t7ln&omr'szt 9 az )lm#lked#sek9/en -sszeg&1jt-tt feljeg&z'seket.
A m1 fennmaradt formjnak kialakulsrl semmi k-zele//it nem tudunk. Mar,us emlti (og&
fiatal kora ta k'sztett jeg&zeteket ol)asmn&ai/l4 a %II. 's SI. k-n&) id'zetsora ezek k-z0l
ker0l(etett az )lm#lked#sek9/e ug&ang& a (ozzjuk 's ms ol)asmn&ai(oz esetleg kor//an
f1z-tt gondolatai is. A II. 's III. k-n&) felirata megmondja (og& t/or/an a Haram partjn
illet)e Carnuntum/an a mai 3euts,(9Alten/urg/an a 3una mellett k'sz0lt4 k't elejtett
t-rt'neti utals is a Lu,ius %erus (alla utni id.re illet)e a szarmata (/or7k ')eire mutat.
Mindez azon/an ,sak nag&j/l (atrozza meg az )lm#lked#sek keletkez'si idej't. A ,sszr
nem m1)et akart alkotni ,sak gondolatait r-gztette alkalmank'nt a maga szmra semmi nem
/izon&tja (og& ezeket . rendezte jelenlegi sorrendj0k/e (og& az eg&es k-n&)ek an&agt .
lltotta -ssze 's sorolta eg&ms utn m'g ke)'s/' azt (og& a gondolatok 's a k-n&)ek
jelenlegi eg&msutnja keletkez's0k rendj't mutatja. Lg&es r'szeket els.sor/an az I. k-n&)et
Mar,us )alszn1leg azzal az ig'nn&el fogalmazta meg (og& msok is ol)assk de /izon&os
(og& eg&iket sem sznta n&il)nos k-zl'sre. Mrnokai )ag& ,saldja r')'n ker0l(ettek
n&il)nossgra 's eld-nt(etetlen )olt9e eg&ltaln magnak a szerz.nek szerepe 's (a igen
menn&i a k-n&) jelenlegi formjnak kialakts/an. Az I. k-n&) ki)'tel')el eg&ik sem eg&s'9
ges fol&amatos rs legf-lje// kise//9nag&o// gondolat,soportok f0ggenek -ssze szo9
rosa//an. Az I. k-n&) tartalm/an is k0l-nll a t-//it.l: mestereir.l szellem'nek formlirl
eml'kezik meg /enne Mar,us )alszn1leg Senop(n (rosz neveltet#se ,m1 munkja els.
k-n&)'nek mintjra. Lz a feljeg&z's 'lete )'g'n keletkez(etett 's az )lm#lked#sek kiadja
akrki )olt is az az kori intelem9irodalom (ag&omn&ainak megfelel.en utlag lltotta a m1
'l're. A t-//i k-n&) ol&kor 'rez(et.en se/t'/en feljeg&zett gondolatokat tartalmaz 's az
utols k-n&) )'g't ki)')e semmi nem mutat arra (og& ezeket /rki )alamil&en m1)'szi
szerkeszt'si el) alapjn rendezte )olna el. A tizenk't k-n&)re )al /eosztsrl sem /iztos (og&
Mar,ustl illet)e a m1 kori kiadjtl szrmazik. Ll.sz-r az )lm#lked#sek legr'gi// k's.//
el)eszett k'ziratnak alapjn k'sz0lt !55$9as els. n&omtatott kiads/an szerepel de sem a
fennmaradt msodik legr'gi// k'zirat sem maga a sz-)eg nem indokolja teljesen4 eg&es
k-n&)ek )'ge semmif'le gondolat9lezrst nem mutat. Mindezek miatt az a )'lem'n& is
fel)et.d-tt (og& a m1 ma ismert formj/an ki)onata az eredetinek. %alj/an azon/an ez a
forma ,sak azt t0kr-zi (og& ol&an feljeg&z'sekr.l )an sz amel&eket szerz.j0k legal//is
t7ln&omr'szt kizrlag a maga szmra rt 9 amenn&i/en jogosult a k'ziratok/an fennmaradt
,m: 5nmaghoz. Zja// fordtsok e(el&ett a 6ondolatok )ag& )lm#lked#sek ,met szoktk
)lasztani. Az eredeti ,met (a eg&ltaln )olt mr az kor/an elfelejtett'k4 a 2. szzad/an (ol
Tan/tsok (ol 7ntelmek ,men emltik.
A feljeg&z'sek stlusa is a k-zl'si sznd'k ellen szl. 6em sok n&omot (ag&tak rajta Mar,us
klasszi,ista mestereinek tantsai. A fogalmazs gondatlan ol&kor (oml&os r-gt-nz-tt a
sztoikus filozfia zsargonja g&akran /ukkan fel mondatai/an.
Mar,us 'ppol& ke)'ss' akart szakfilozfus lenni mint r. ?zmra a filozfia nem
foglalkozs (anem magatarts )olt. QO6ekem nem a tudomn& adja a ken&eremet 9 rja 9
m'gis (1 maradok (ozz.PR <)ol llt t.le )alami eg&s'ges teljes rendszer kidolgozsa )ag&
akr ,sak az ismertet'se is m'g t)ola// a sztoikus filozfia alapel)einek to)//fejleszt'se.
Megel'gedett az el.d-k els.sor/an Boszeidnosz tantsainak ismeret')el /r a r'ge//i
korszak )ezet. sztoikus filozfusait is ol)asta: E(r0szipposzt t-//sz-r id'zi. 6em ig&ekezett
arra sem (og& a sztoa k0l-n/-z. irn&zatait -sszeeg&eztesse4 alap)et. k'rd'seket
eld-ntetlen0l (ag&ott a filozfiai szakkifejez'seket sem mesters'g/eli pontossggal (asznlja.
A l'n&eges szmra az etika )olt 's ,sak elejtett megjeg&z'sei/.l le(et azt a )ilgfelfogst
rekonstrulni amel&en ez az etika alapult.
A sztoa tantsa szerint nag&j/l 7g& a(og&an Mar,us Aureliusnl megjelenik a t1z9
term'szet1 .san&ag Q.selemekR 's az e//.l lett testek )ltozsai tartjk fenn. A )ilg )'gtelen
ramls )ltozs amel&nek sorn az an&ag is a szellem is fel/omlik )ag&is )isszat'r azok/a
az elemek/e amel&ek/.l minden -sszellt s a fel/omlssal t)ltozik )alami 7j l'tez.)'.
Id.szakonk'nt ez a )ilg t1z/e /orul 8ekrszisz9 s a t1z/.l 7jjsz0letik. A t1z9term'szet1
.san&ag megn&il)nulsa Q)ag& )ele azonosR a )ilgot )ez'rl. 'rtelem ms elne)ez'sei)el
Geusz az isten az istenek a k-z-s term'szet a mindens'g t-r)'n&e )ag& az isteni el.relts.
Az em/er 's minden f-ldi l'n& k-l,s-n-s kap,solat/an eg&msra(angoltsg/an 8szmatheia9
ll a )ilgot )ez'rl. 'rtelemmel a makrokozmosz a mikrokozmosszal. Az em/er (rom
alkotr'sze k-z0l kett.: a test 's a pral'lek ,sak gondozsra )an /z)a nem lland
el(an&agol(at a (armadik: az 'rtelem )ag& )ez'rl. 'rtelem Qms n')en forml er. a /els.
paran,sol az 'szR az istent.l )ag&is a )ilgot )ez'rl. 'rtelem/.l ered4 ez az em/er/en lak
istens'g az em/er daimnja. A legf.// sztoikus 'leteszm'n&: sz/an 's tett/en -ssz(ang/an
lenni a mindens'g term'szet')el a )ilgot )ez'rl. 'rtelemmel eg&0tt 'lni az istenekkel4 ezt az
'ri el aki daimnja szerint ,selekszik. A daimn az em/ernek a k-z-s .selem/.l szrmaz
r'sze ez tesz minden em/ert rokonn 's a )ilgnak mint eg&etlen nag& llamnak polgr).
?emmi ami a k-z-s term'szet szerint )an nem le(et (el&telen mert az isteni el.reltssal
-ssz(ang/an ll. A testre 's a pral'lekre )onatkoz )ele kap,solatos dolgok 9 mint 'let 's
(all gazdagsg 's szeg'n&s'g fjdalom 's g&-n&-r 9 se jk se rosszak (anem k-z-m/-sek.
Lnnek a tudata adja az em/er szmra sza/adsgt 's sza/ad akaratt. Mint(og& azon/an
mindenki a )ilgeg&etem polgra ug&anakkor mint a sajt llam' is ennek a )ilgllamnak a
k-z-ss'gi 'rdekei k-teless'geket rnak mindenkire amiket teljestenie kell. Lz az isteni
el.reelrendel's 's a sza/ad akarat ellent't'nek t(idalsa. A ,sszrkori sztoikus filozfia
ennek alapjn 'ptette /e rendszer'/e az eg&etemes )ilg/irodalom fogalmt 's mindazt amit
ez a ;irodalom el)r polgraitl g& oszlatta el az ellent'teket uralkodk 's meg(doltak
)ag&onosok 's nin,stelenek k-z-tt.
Mar,us m1)'nek azon/an nem a m-g-tte ll filozfiai rendszer az 'rdekess'ge (anem
eg&fel.l az (og&an (angzanak ennek t'telei a ,sszr szj/l msfel.l sajt 'let'nek em/eri
eg&'nis'g'nek sorsnak (angjai amel&ek ki(allatszanak az )lm#lked#sek9/.l.
O6e l'g& zsarnoka )ag& szolgja senkinekP 9 rja. OA sza/ad akaratot nem le(et elra/olniP 9
id'zi msutt Lpikt'tosz/l de mindennek elker0l(etetlen0l ms a )issz(angja a ;irodalom
urnak a szj/l mint a frg ra/szolg'/l. Az )lm#lked#sek9/en eg& ,sszr9filozfus n'zi a
)ilgot aki sajt magnak 9 's ez'rt .szint'n 9 /esz'l rla. %'gig)onul a k-n&)-n az alig9alig
kimondott panasz: az uralkods ter(es k-teless'g amit a k-z-ss'g 'rdek'/en kell )llalni. A
,sszri ud)ar: a mosto(a az 'desan&a a filozfia maradt. Iontos a le(et.s'g meg.rz'se:
OTnmagad/a mindig )issza)onul(atsz.P Alland ))d er.feszt'seket tesz arra (og& a sztoa
alapel)ei)el megg&.zze magt a )lasztott 'letforma (el&ess'g'r.l: az eg&etlen k-teless'g az
ami a k-z-ss'gnek (asznos4 a(ol 'lni le(et jl is le(et 'lni g& az ud)ari k-rn&ezet/en is. Ds
nem ke)'s/' g&-tr. a msik er.feszt's arra (og& a ,sszr 's a filozfus ne ker0lj-n szem/e
eg&mssal: O%rosom 's (azm mint Antoniusnak >ma mint em/ernek a )ilgP4 O%ig&zz el
ne ,sszrosodjWP
L//e az -nmag/a fordult )ilg/a minduntalan /et-rt a k0ls. )ilg naponk'nt meg'lt
t-rt'n'sei)el akr a t/or/an QOaz 'let (/or7 's idegen f-ld-n tartzkodsP 9 rja a Haram
partjnR akr oda(aza eg& iszon&7 se/eket kap roppant /irodalom ,s7,sn a(ol sz0ntelen
gondolkodson ne)elt 'rtelme e//.l a magassg/l ol&kor a t-rt'nelem fol&snak ,sak
ke)esek szmra ismert t-r)'n&eit 's t)latait ltta meg: minden ami t-rt'nik nem,sak sor/an
k-)etkezik (anem -ssze is f0gg eg&mssal QI%. 25R4 Oszereti a )ilgrend azt tenni amin rajta a
t-rt'n's soraP Q%II. *!R4 OAzsia Lurpa 9 ki,si zuga a )ilgnak4 a )ilg,en 9 eg& ,seppje a
)ilgnakP Q%I. +8R. Il&en felismer's/.l sz0letett a monumentlis (alltn,9k'p a I%. k-n&)/en:
O E'pzeld magad el' p'ldul %espasianus kort s minden/en a mai llapotokat ltod: az
em/erek (zasodnak g&ermekeket ne)elnek /etegeskednek meg(alnak (ar,olnak
0nnepelnek kereskednek gazdlkodnak (zelegnek g.g-sk-dnek g&anakszanak a,sarkod9
nak msok (allt k)njk z7goldnak a jelen miatt szeretkeznek takar'koskodnak
konsulsgot uralmat (aj(sznak. ? az . eg'sz )ilguk 9 ,sak )olt. Azutn t'rj t <raianus
korra: minden/en ug&anazt tallod.P Q+*R Az -r-k )ltozs a )ltoz szerepl.kkel fol&
azonos sznjt'k QS. *=R ltomsa az 'let elr-ppen. pillanatnak 'rz'se a minden napra mint
utolsra felk'sz0l's: a korfordul )ilgt-rt'nelmi pillanatnak )et0lete eg& uralkod
gondolat)ilg/an s realitst az elk-)etkez. esem'n&ek igazoltk. 3e sokr't1 's sokf'le
'rintkez'sei sorn az em/eri jellemr.l 's )iselked'sr.l is ol&an tapasztalatokat g&1jt(etett
-ssze mint senki ms a sztoikus gondolkodk k-z0l nem ke)'ssel gazdagt)a a sztoikus etika
's az em/erismeret p'ldatrt: az 'let/en sokszorosan igazoldott a Ironttl kapott tants
arrl (og& az -nk'n&uralom )elejrja az irig&s'g a ra)aszsg 's a sznlel's QI. !!R4 -ml-tt az
7j meg 7j an&ag a /es7gk 's a (zelg.k szmtalan fajrl )iselked's0kr.l 's az ellen0k )al
fel)'rtezetts'g fontossgrl s eg&ltaln arrl Omenn&i rosszat rejt mag/an a (atalomP
a(og& antik 'letrajzrja szerint )allotta. QHistoria Augusta 5 2R
A)idius Cassius eg&ik ked)en, (ad)ez're aki !=59/en fellzadt ellene lltlag azt )etette
szem're (og& Ofilozofl az irgalmassgon a lelken a tisztess'gen 's az igazsgon gondolko9
dik s k-z/en nem t-r.dik az llammalP. QHistoria Augusta A). Cass. !2 5R A szemre(n&s
nag&on is igazsgtalan Mar,us a k-teless'gteljest's megszllottja )olt 's az )lm#lked#sek
ol)asjnak eg&ik f. g&-n&-r1s'ge 9 a(og& Eosztoln&i Mar,us Aurelius9no)elljnak
Commodus' is 9 'ppen az le(et (og& elk'pzeli az rt a rmai diadaloszlopn /rzolt
n'pirt a fogl&ok 'let't sem km'l. )'rengz'sek )ezet.jek'nt )rosokat fal)akat felg&7jt
seregek 'l'n mint a sz-k-tt ra/szolgk /0ntet's't megszigort t-r)'n& szerz.j't )ag& >ma
megtiszttjt az llamrend ellen izgat filozfusoktl aki k-z/en so(a nem feledkezik meg
eg& pillanatra sem a sztoikus filozfia adta -ntudatrl 's szer'n&s'gr.l: OA pk nag&ra )an (a
leg&et fogott ms (a n&ulat... ms (a szarmatt.P
A t-rt'nelem eg&ik fordulpontjn az . alakj/an 's gondolkods/an tallkoztak a >ma
szem')el ltott )ilgt-rt'nelem sokfel' gaz 's legellent'tese// irn&7 7tjai (og& aztn 7jra
sz't)ljanak. A ,sszr9gondolkod eg&'/ rsai/an latinul rt sajt mag(oz szl feljeg&9
z'sei/en a meg(dtott g-r-g-k n&el)'n amel&en azon/an a rmai t-r)'n&ek 's srfeliratok
t-m-r sz1ksza)7sga 0t t. A kiker0l(etetlen )ltozs 's elm7ls 'rz'se a m7lt konzer)lsra
-szt-n-zte4 alig(a 'rt'kelte a ;irodalom k't legnag&o// szellem'nek a kortrs Apuleiusnak 's
Lukianosznak m1)'szet't ink// a megdermedt klasszikus g-r-g kult7ra polst
int'zm'n&estette. 3e a g-r-g filozfit amin ne)elkedett 's amit )allott eg& rmai ,sszr
ig'n&ei(ez (ajltotta gondolat)ilg/an pedig minden szem'l&es ellenszen)e ellen're a
kereszt'n&s'g atmoszf'rja /ontakozik ki. A /eteges test/en9l'lek/en szen)ed. ,sszr
'let'/en 's m1)'/en meg'li 's megele)enti az kor /7,s7zsnak 's az 7j korszak
sz0let's'nek minden fjdalmt. O6e rem'ld a f-ld-n Blatn llamtP 9 rja. Az ol)as az
)lm#lked#sek )'g're 'r)e t-//et 'rt meg minden em/eri t-rt'n's/.l mint azel.tt.
9oOo9