Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Zohar A Ragyogas Konyve

    Uploaded by

    mibarahele
    11 views156 pages
    ZÓHÁR A RAGYOGÁS KÖNYVE ____________________________________________ 1 TARTALOM______________________________________________________________ 3 HASONLAT A RÓZSÁRÓL _________________________________________________ 8 A TÓRA SZAVÁNAK TEREMTŐ EREJE_____________________________________ 10 A TÓRA MINT I-TENNÉV, MINT SZABADSÁG, MINT JOBB OLDAL – KORAH VÉTKE ______________________________________________________________ 12 AZ ALANTI ÉS A FENTI TÓRA ____________________________________________ 15 A TÓRA ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A TÓRA REJTVE VAN _____________ 16 A TÓRA A SZERETETBEN MEGMUTATKOZIK ______________________________ 19 A TÓRA KÖNTÖSE ÉS A TÓRA LÉNYEGE __________________________________ 22 A KÖZÖSRŐL ÉS AZ EGYESRŐL __________________________________________ 24 A KETTŐS BÖLCSESSÉG _________________________________________________ 26 AZ ÉNRŐL, A SZABADSÁGRÓL ÉS A TÓRÁRÓL _____________________________ 29 A FÉNY, MELY AZ ŐSFORMÁBÓL ERED – A KÖZVETÍTŐ LÉNY_______________ 32ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 4 AZ ELREJTETT ŐSFÉNY A SZÖVETSÉG SÁTRA SALAMON ÉS HIRAM – A TITKOK FELFEDÉSÉNEK IDŐI__________________________________________ 38 BŰNÖS MÓDON KÜLÖNBSÉGET TÁMASZTANAK A FENTIBEN ______________ 42 AMI FÉLELMES ÉS AMI TÖKÉLETES – ATYA ÉS FIÚ _______________________ 44 A JÁMBOROK OLTALMA – A KÉTFÉLE SZIKLA______________________________ 49 A SZÖVETSÉG SÁTORÁNAK ÉRTELMÉRŐL – AZ ALAPKŐ ÉS AMI KÖRÜLVESZI 52 A VILÁG PILLÉREI – AZ ÉLET FÁJA ÉS A TUDÁS FÁJA _______________________ 57 AZ I-TENI TÍZ SZEFIRA ÉS AZ ANGYALOK TÍZ RENDJÉNEK ALAKJA ÉS ALAKTALANSÁGA____________________________________________________ 60 AZ ÍTÉLET ÚTJAI ÉS A SZERETET ÚTJAI__________________________________ 65 A VILÁG ALANYA ÉS TÁRGYA ____________________________________________ 67 A KÉT ELLENTÉTES SZFÉRA_____________________________________________ 71 AZ I-TEN-SZEM _________________________________________________________ 73 KOMMENTÁR A TIZENKILENCEDIK ZSOLTÁRHOZ ________________________ 77 HASONLAT A DIÓRÓL ___________________________________________________ 84 A NAP ÉS A HOLD _______________________________________________________ 86 KÉTFÉLE ÉGI KÜLDÖTT_________________________________________________ 88ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 5 A VILÁG PILLÉREI – AZ ANGYALOK DICSÉRŐ ÉNEKEI ÉJSZAKA S IZRÁEL DICSÉRŐ ÉNEKEI NAPPAL _____________________________________________ 89 A FÖNTI ÉS ALANTI ÉNEKEK ____________________________________________ 94 JEL A REGGELI ÉGEN – A HÁROM DICSÉRŐ ÉNEK __________________________ 98 A TRÓNLÁTOMÁS MAGYARÁZATA – AZ ŐSSZÍNEK SZIVÁRVÁNYA____________ 100 AZ ÉLET MÉRLEGE ____________________________________________________ 103 A TEREMTÉS NAPJAI ÉS AZ ŐSATYÁK ___________________________________ 104 FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG, NAPPAL ÉS ÉJSZAKA _______________________________ 106 A TEREMTÉS MŰVE: ÉGI SEREGEK, SZÓ ÉS FÉNY – MEGFELELÉSEK A FENTI ÉS AZ ALANTI VILÁG KÖZÖTT _________________________________________ 109 A KÉTFÉLE VISZÁLY ___________________________________________________ 111 KÜLÖNVÁLASZTÁS AZ ÉGBEN ÉS A FÖLDÖN_____________________________ 114 AZ EGYSÉG HELYE – A HARMADIK NAP GYÜMÖLCSFÁJA __________________ 118 A HETEDIK NAP FOKOZATAI ___________________________________________ 121 AZ ÉNRŐL – AZ ELSŐ EMBER A TÚLVILÁG KÜSZÖBÉN ______________________ 123 AZ EMBER, A TEREMTÉS KÖZÉPPONTJA ________________________________ 126 A SEKHINA RÉSZT VESZ A VILÁG MŰVÉBEN – AZ EMBER MEGTEREMTÉSE FÉNYBEN ÉS SÖTÉTSÉGBEN __________________________________________ 128ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 6 AZ ELSŐ EMBERRŐL ___________________________________________________ 132 A FÖLD ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A LÉLEK HÁROMRÉTŰ TERMÉSZETE _______________________________________________________ 135 A TESTALAK SZÜLETÉS ELŐTT – A TISZTA ÁLDÁS FOKOZATA ______________ 138 A NŐI ŐSPRINCÍPIUMRÓL ÉS A NEMEK EREDENDŐ ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL – A SZEFIRA FÁRÓL ___________________________________________________ 142 A HÁZASSÁG SZENTSÉGEI___________

    Original Title

    Zohar a ragyogas konyve

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF, TXT or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    ZÓHÁR A RAGYOGÁS KÖNYVE ____________________________________________ 1 TARTALOM______________________________________________________________ 3 HASONLAT A RÓZSÁRÓL _________________________________________________ 8 A TÓRA SZAVÁNAK TEREMTŐ EREJE_____________________________________ 10 A TÓRA MINT I-TENNÉV, MINT SZABADSÁG, MINT JOBB OLDAL – KORAH VÉTKE ______________________________________________________________ 12 AZ ALANTI ÉS A FENTI TÓRA ____________________________________________ 15 A TÓRA ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A TÓRA REJTVE VAN _____________ 16 A TÓRA A SZERETETBEN MEGMUTATKOZIK ______________________________ 19 A TÓRA KÖNTÖSE ÉS A TÓRA LÉNYEGE __________________________________ 22 A KÖZÖSRŐL ÉS AZ EGYESRŐL __________________________________________ 24 A KETTŐS BÖLCSESSÉG _________________________________________________ 26 AZ ÉNRŐL, A SZABADSÁGRÓL ÉS A TÓRÁRÓL _____________________________ 29 A FÉNY, MELY AZ ŐSFORMÁBÓL ERED – A KÖZVETÍTŐ LÉNY_______________ 32ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 4 AZ ELREJTETT ŐSFÉNY A SZÖVETSÉG SÁTRA SALAMON ÉS HIRAM – A TITKOK FELFEDÉSÉNEK IDŐI__________________________________________ 38 BŰNÖS MÓDON KÜLÖNBSÉGET TÁMASZTANAK A FENTIBEN ______________ 42 AMI FÉLELMES ÉS AMI TÖKÉLETES – ATYA ÉS FIÚ _______________________ 44 A JÁMBOROK OLTALMA – A KÉTFÉLE SZIKLA______________________________ 49 A SZÖVETSÉG SÁTORÁNAK ÉRTELMÉRŐL – AZ ALAPKŐ ÉS AMI KÖRÜLVESZI 52 A VILÁG PILLÉREI – AZ ÉLET FÁJA ÉS A TUDÁS FÁJA _______________________ 57 AZ I-TENI TÍZ SZEFIRA ÉS AZ ANGYALOK TÍZ RENDJÉNEK ALAKJA ÉS ALAKTALANSÁGA____________________________________________________ 60 AZ ÍTÉLET ÚTJAI ÉS A SZERETET ÚTJAI__________________________________ 65 A VILÁG ALANYA ÉS TÁRGYA ____________________________________________ 67 A KÉT ELLENTÉTES SZFÉRA_____________________________________________ 71 AZ I-TEN-SZEM _________________________________________________________ 73 KOMMENTÁR A TIZENKILENCEDIK ZSOLTÁRHOZ ________________________ 77 HASONLAT A DIÓRÓL ___________________________________________________ 84 A NAP ÉS A HOLD _______________________________________________________ 86 KÉTFÉLE ÉGI KÜLDÖTT_________________________________________________ 88ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 5 A VILÁG PILLÉREI – AZ ANGYALOK DICSÉRŐ ÉNEKEI ÉJSZAKA S IZRÁEL DICSÉRŐ ÉNEKEI NAPPAL _____________________________________________ 89 A FÖNTI ÉS ALANTI ÉNEKEK ____________________________________________ 94 JEL A REGGELI ÉGEN – A HÁROM DICSÉRŐ ÉNEK __________________________ 98 A TRÓNLÁTOMÁS MAGYARÁZATA – AZ ŐSSZÍNEK SZIVÁRVÁNYA____________ 100 AZ ÉLET MÉRLEGE ____________________________________________________ 103 A TEREMTÉS NAPJAI ÉS AZ ŐSATYÁK ___________________________________ 104 FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG, NAPPAL ÉS ÉJSZAKA _______________________________ 106 A TEREMTÉS MŰVE: ÉGI SEREGEK, SZÓ ÉS FÉNY – MEGFELELÉSEK A FENTI ÉS AZ ALANTI VILÁG KÖZÖTT _________________________________________ 109 A KÉTFÉLE VISZÁLY ___________________________________________________ 111 KÜLÖNVÁLASZTÁS AZ ÉGBEN ÉS A FÖLDÖN_____________________________ 114 AZ EGYSÉG HELYE – A HARMADIK NAP GYÜMÖLCSFÁJA __________________ 118 A HETEDIK NAP FOKOZATAI ___________________________________________ 121 AZ ÉNRŐL – AZ ELSŐ EMBER A TÚLVILÁG KÜSZÖBÉN ______________________ 123 AZ EMBER, A TEREMTÉS KÖZÉPPONTJA ________________________________ 126 A SEKHINA RÉSZT VESZ A VILÁG MŰVÉBEN – AZ EMBER MEGTEREMTÉSE FÉNYBEN ÉS SÖTÉTSÉGBEN __________________________________________ 128ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 6 AZ ELSŐ EMBERRŐL ___________________________________________________ 132 A FÖLD ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A LÉLEK HÁROMRÉTŰ TERMÉSZETE _______________________________________________________ 135 A TESTALAK SZÜLETÉS ELŐTT – A TISZTA ÁLDÁS FOKOZATA ______________ 138 A NŐI ŐSPRINCÍPIUMRÓL ÉS A NEMEK EREDENDŐ ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL – A SZEFIRA FÁRÓL ___________________________________________________ 142 A HÁZASSÁG SZENTSÉGEI___________

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    11 views156 pages

    Zohar A Ragyogas Konyve

    Uploaded by

    mibarahele
    ZÓHÁR A RAGYOGÁS KÖNYVE ____________________________________________ 1 TARTALOM______________________________________________________________ 3 HASONLAT A RÓZSÁRÓL _________________________________________________ 8 A TÓRA SZAVÁNAK TEREMTŐ EREJE_____________________________________ 10 A TÓRA MINT I-TENNÉV, MINT SZABADSÁG, MINT JOBB OLDAL – KORAH VÉTKE ______________________________________________________________ 12 AZ ALANTI ÉS A FENTI TÓRA ____________________________________________ 15 A TÓRA ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A TÓRA REJTVE VAN _____________ 16 A TÓRA A SZERETETBEN MEGMUTATKOZIK ______________________________ 19 A TÓRA KÖNTÖSE ÉS A TÓRA LÉNYEGE __________________________________ 22 A KÖZÖSRŐL ÉS AZ EGYESRŐL __________________________________________ 24 A KETTŐS BÖLCSESSÉG _________________________________________________ 26 AZ ÉNRŐL, A SZABADSÁGRÓL ÉS A TÓRÁRÓL _____________________________ 29 A FÉNY, MELY AZ ŐSFORMÁBÓL ERED – A KÖZVETÍTŐ LÉNY_______________ 32ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 4 AZ ELREJTETT ŐSFÉNY A SZÖVETSÉG SÁTRA SALAMON ÉS HIRAM – A TITKOK FELFEDÉSÉNEK IDŐI__________________________________________ 38 BŰNÖS MÓDON KÜLÖNBSÉGET TÁMASZTANAK A FENTIBEN ______________ 42 AMI FÉLELMES ÉS AMI TÖKÉLETES – ATYA ÉS FIÚ _______________________ 44 A JÁMBOROK OLTALMA – A KÉTFÉLE SZIKLA______________________________ 49 A SZÖVETSÉG SÁTORÁNAK ÉRTELMÉRŐL – AZ ALAPKŐ ÉS AMI KÖRÜLVESZI 52 A VILÁG PILLÉREI – AZ ÉLET FÁJA ÉS A TUDÁS FÁJA _______________________ 57 AZ I-TENI TÍZ SZEFIRA ÉS AZ ANGYALOK TÍZ RENDJÉNEK ALAKJA ÉS ALAKTALANSÁGA____________________________________________________ 60 AZ ÍTÉLET ÚTJAI ÉS A SZERETET ÚTJAI__________________________________ 65 A VILÁG ALANYA ÉS TÁRGYA ____________________________________________ 67 A KÉT ELLENTÉTES SZFÉRA_____________________________________________ 71 AZ I-TEN-SZEM _________________________________________________________ 73 KOMMENTÁR A TIZENKILENCEDIK ZSOLTÁRHOZ ________________________ 77 HASONLAT A DIÓRÓL ___________________________________________________ 84 A NAP ÉS A HOLD _______________________________________________________ 86 KÉTFÉLE ÉGI KÜLDÖTT_________________________________________________ 88ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 5 A VILÁG PILLÉREI – AZ ANGYALOK DICSÉRŐ ÉNEKEI ÉJSZAKA S IZRÁEL DICSÉRŐ ÉNEKEI NAPPAL _____________________________________________ 89 A FÖNTI ÉS ALANTI ÉNEKEK ____________________________________________ 94 JEL A REGGELI ÉGEN – A HÁROM DICSÉRŐ ÉNEK __________________________ 98 A TRÓNLÁTOMÁS MAGYARÁZATA – AZ ŐSSZÍNEK SZIVÁRVÁNYA____________ 100 AZ ÉLET MÉRLEGE ____________________________________________________ 103 A TEREMTÉS NAPJAI ÉS AZ ŐSATYÁK ___________________________________ 104 FÉNY ÉS SÖTÉTSÉG, NAPPAL ÉS ÉJSZAKA _______________________________ 106 A TEREMTÉS MŰVE: ÉGI SEREGEK, SZÓ ÉS FÉNY – MEGFELELÉSEK A FENTI ÉS AZ ALANTI VILÁG KÖZÖTT _________________________________________ 109 A KÉTFÉLE VISZÁLY ___________________________________________________ 111 KÜLÖNVÁLASZTÁS AZ ÉGBEN ÉS A FÖLDÖN_____________________________ 114 AZ EGYSÉG HELYE – A HARMADIK NAP GYÜMÖLCSFÁJA __________________ 118 A HETEDIK NAP FOKOZATAI ___________________________________________ 121 AZ ÉNRŐL – AZ ELSŐ EMBER A TÚLVILÁG KÜSZÖBÉN ______________________ 123 AZ EMBER, A TEREMTÉS KÖZÉPPONTJA ________________________________ 126 A SEKHINA RÉSZT VESZ A VILÁG MŰVÉBEN – AZ EMBER MEGTEREMTÉSE FÉNYBEN ÉS SÖTÉTSÉGBEN __________________________________________ 128ZÓHÁR, A Ragyogás Könyve 6 AZ ELSŐ EMBERRŐL ___________________________________________________ 132 A FÖLD ÉS AZ EMBER MEGTEREMTÉSE – A LÉLEK HÁROMRÉTŰ TERMÉSZETE _______________________________________________________ 135 A TESTALAK SZÜLETÉS ELŐTT – A TISZTA ÁLDÁS FOKOZATA ______________ 138 A NŐI ŐSPRINCÍPIUMRÓL ÉS A NEMEK EREDENDŐ ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL – A SZEFIRA FÁRÓL ___________________________________________________ 142 A HÁZASSÁG SZENTSÉGEI___________

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 156

    ZHR

    A RAGYOGS
    KNYVE
    * * *
    Vlogatta s fordtotta:
    BR DNIEL S RTI PTER

    * * *

    T au Bens T - ik alauz k nytr bl

    http://www. T au.hu

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    VZNT KNYVEK

    A fordts alapjul szolgl mvek:


    Der Sohar das heilige
    Buch der Kabbala, nach dem Urtext ausgewahlt, bertragen und herausgegeben
    von Ernst Mller Wien, 1932
    Szefer ha-Zohar, Vilno, 1882,
    Le Zohar, traduit par Charles Mapsik, 1: Nerdier, 1981
    The Zohar, translated by Harry Sperling and Maurice Simon 5. London, 19371934
    Szefer ha-Zohar im perus haszulam. 10 ktet vszm nlkl, Jerusalem
    Br Dniel s Rti Pter, 1990 Hungarian translation

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    TARTALOM
    ZHR A RAGYOGS KNYVE ____________________________________________ 1
    TARTALOM______________________________________________________________ 3
    HASONLAT A RZSRL _________________________________________________ 8
    A TRA SZAVNAK TEREMT EREJE_____________________________________ 10
    A TRA MINT I-TENNV, MINT SZABADSG, MINT JOBB OLDAL KORAH
    VTKE ______________________________________________________________ 12
    AZ ALANTI S A FENTI TRA ____________________________________________ 15
    A TRA S AZ EMBER MEGTEREMTSE A TRA REJTVE VAN _____________ 16
    A TRA A SZERETETBEN MEGMUTATKOZIK ______________________________ 19
    A TRA KNTSE S A TRA LNYEGE __________________________________ 22
    A KZSRL S AZ EGYESRL __________________________________________ 24
    A KETTS BLCSESSG _________________________________________________ 26
    AZ NRL, A SZABADSGRL S A TRRL _____________________________ 29
    A FNY, MELY AZ SFORMBL ERED A KZVETT LNY_______________ 32

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    AZ ELREJTETT SFNY A SZVETSG STRA SALAMON S HIRAM A


    TITKOK FELFEDSNEK IDI__________________________________________ 38
    BNS MDON KLNBSGET TMASZTANAK A FENTIBEN ______________ 42
    AMI FLELMES S AMI TKLETES ATYA S FI _______________________ 44
    A JMBOROK OLTALMA A KTFLE SZIKLA______________________________ 49
    A SZVETSG STORNAK RTELMRL AZ ALAPK S AMI KRLVESZI 52
    A VILG PILLREI AZ LET FJA S A TUDS FJA _______________________ 57
    AZ I-TENI TZ SZEFIRA S AZ ANGYALOK TZ RENDJNEK ALAKJA S
    ALAKTALANSGA____________________________________________________ 60
    AZ TLET TJAI S A SZERETET TJAI__________________________________ 65
    A VILG ALANYA S TRGYA ____________________________________________ 67
    A KT ELLENTTES SZFRA_____________________________________________ 71
    AZ I-TEN-SZEM _________________________________________________________ 73
    KOMMENTR A TIZENKILENCEDIK ZSOLTRHOZ ________________________ 77
    HASONLAT A DIRL ___________________________________________________ 84
    A NAP S A HOLD _______________________________________________________ 86
    KTFLE GI KLDTT_________________________________________________ 88

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    A VILG PILLREI AZ ANGYALOK DICSR NEKEI JSZAKA S IZREL


    DICSR NEKEI NAPPAL _____________________________________________ 89
    A FNTI S ALANTI NEKEK ____________________________________________ 94
    JEL A REGGELI GEN A HROM DICSR NEK __________________________ 98
    A TRNLTOMS MAGYARZATA AZ SSZNEK SZIVRVNYA____________ 100
    AZ LET MRLEGE ____________________________________________________ 103
    A TEREMTS NAPJAI S AZ SATYK ___________________________________ 104
    FNY S STTSG, NAPPAL S JSZAKA _______________________________ 106
    A TEREMTS MVE: GI SEREGEK, SZ S FNY MEGFELELSEK A FENTI
    S AZ ALANTI VILG KZTT _________________________________________ 109
    A KTFLE VISZLY ___________________________________________________ 111
    KLNVLASZTS AZ GBEN S A FLDN_____________________________ 114
    AZ EGYSG HELYE A HARMADIK NAP GYMLCSFJA __________________ 118
    A HETEDIK NAP FOKOZATAI ___________________________________________ 121
    AZ NRL AZ ELS EMBER A TLVILG KSZBN ______________________ 123
    AZ EMBER, A TEREMTS KZPPONTJA ________________________________ 126
    A SEKHINA RSZT VESZ A VILG MVBEN AZ EMBER MEGTEREMTSE
    FNYBEN S STTSGBEN __________________________________________ 128

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    AZ ELS EMBERRL ___________________________________________________ 132


    A FLD S AZ EMBER MEGTEREMTSE A LLEK HROMRT
    TERMSZETE _______________________________________________________ 135
    A TESTALAK SZLETS ELTT A TISZTA LDS FOKOZATA ______________ 138
    A NI SPRINCPIUMRL S A NEMEK EREDEND SSZEFGGSRL
    A SZEFIRA FRL ___________________________________________________ 142
    A HZASSG SZENTSGEI______________________________________________ 145
    UTSZ_______________________________________________________________ 148
    A FORDTK MEGJEGYZSE ___________________________________________ 156

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    A zsid hagyomny az kori Simon ben Johjt tekinti szerzjnek, a tudomnyos


    kutats viszont a kzpkori Spanyolorszgban lt Mse de Leon rabbi sszelltsnak tartja a Ragyogs knyvt. Akr gy, akr gy, az olvas szemben mig is elssorban titokzatosnak, misztikusnak ismert kabbalisztikus irodalom e gyngyszeme
    hossz vszzadok szbeli tanainak foglalata, s tvzje egyttal a klnfle zsid
    Szentrs-magyarzatoknak, valamint a titkos tudsra alapozott, s nem csak a zsidsg krbl szrmaz filozfiai irnyzatoknak. A Mse de Len hagyatkban fennmaradt tktetes, armi nyelven rdott munka eredenden a Trhoz (vagyis Mzes
    t knyvhez) kszlt kommentr, amely azonban egszen ms jelleg teolgiai, filozfiai magyarzatokat is tartalmaz. Klti nyelvnek nem knnyen rtelmezhet
    fordulatai, de ugyanakkor magval ragad szpsge mr a kzpkor s a renesznsz
    keresztny teolgusait s filozfusait is foglalkoztatta, nem beszlve arrl, hogy vszzadokon t izgatta rt s egyszeren csak rdekld olvasinak fantzijt
    egyarnt.
    Jelen ktet az els bvebb, magyar nyelv mutatvny a kabbalisztikus irodalom e
    remekmvbl, de egyttal gret is: grete annak, hogy annyi ms modern nyelvhez
    hasonlan a Zhr hamarosan teljes egszben magyarul is olvashat lesz.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    HASONLAT A RZSRL
    Szlott Hiszkijja rabbi, s az rs szavaival kezdte beszdt: Mint rzsa a tvisek
    kztt (nekek neke II,2). Kicsoda a rzsa? Izrel kzssge. s mit jelent: rzsa a tvisek kztt? Ahogyan rzsa van vrs s fehr szn hasonlkppen van
    Izrel kzssgben szigor s knyrletessg. Ahogyan a rzsnak tizenhrom
    levele van, gy sajtja Izrel kzssgnek a szeretet tizenhrom attribtuma, melyek
    mindenfell krlveszik t. Hasonlkppen az Elokim nv els megnevezsre tizenhrom sz kvetkezik, hogy krlvegyk s oltalmazzk Izrel kzssgt a
    msodik megnevezsig. Mi az rtelme a msodik megnevezsnek? Hogy amaz t
    csszelevlre utaljon, amelyek a rzst krlveszik: ezek az dv t mdjt jelentik, s
    t kaput alkotnak. Erre utal a mondat: A hlaadsnak kelyht veszem (Zsolt
    116,13). Az lds kelyhe az. S a kelyhet t ujj leli krl ahogyan a rzsa t ers
    levlen l, s ezek t ujjat formznak. A rzsa teht az lds. s hasonlkppen t
    sz a tvolsg a msodik s a harmadik Elokim kztt. Emlttetik azutn a fny, mely
    megteremtetett s rgtn el is rejtetett, s benne foglaltatik azon szvetsgben, amely
    1

    A szveg Isten tizenhrom tulajdonsgra utal (2 Mz. 34,6-7 szerint).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    a rzsba hatolt, s termkeny magot oltott bele. Ezrt mondja az rs: Fa, amely
    gymlcst terem, s abban megmarad a mag. A mag a szvetsg jele ltal tartja fnn
    magt. Ahogyan a szvetsg skpe magokat hozva termkenny lesz negyvenkt
    prosods ltal, ugyangy lesz termkeny a bevsett Istennv a teremts mvnek
    negyvenkt jele ltal.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    10

    A TRA SZAVNAK TEREMT EREJE


    I 4b-Sa

    Szlott Simon rabbi, s az rs szavaival kezdte beszdt: Aki adtam az n beszdemet a te szdba (Jes. 51,16). Mennyit kell az embernek a Trval fradoznia
    jjel s nappal , hogy a Szent, ldott legyen, meghallja azok szavt, akik a Trval
    foglalkoznak! Minden szbl pedig, amely megjul azok munkja ltal, akik a Trval fradoznak, egy-egy gi csarnokot teremt. Tanultuk: abban az rban, amikor a
    Tra valamely szava megjul egy ember szjbl, a sz eltvozik, s a Szent, ldott
    legyen, szne el ll. S a Szent, ldott legyen, veszi a szt, megcskolja s megkoronzza hetven faragott s vsett koronval, melyek jelekbl llanak. A magasabb blcsessg szava pedig, mely megjult, eltvozik s a caddik, az rk let, fejnl lakozik, kirepl onnan, hetvenezer vilgon t repl, s a Napok regje (v. Dniel 7,9)
    szne el emelkedik. A Napok regjnek minden szava pedig blcsessg szava, mely
    rejtett, magasabb titkok kztt lakozik. S a blcsessg amaz elzrt szava, mely most
    megjult, flszllvn, sszekapcsoldik a Napok regjnek, ama szavaival, flemelkedik, s elszll ltala, s belp tizennyolc rejtett vilgba, melyeket Szem nem
    ltott mst, I-ten, te kvled (Jes. 64,4). s eljnnek onnan, vndorolnak s jnek
    telve s beteljeslve; s ismt a Napok regjnek szne el llanak. s ebben a perc-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    11

    ben a Napok regje megzleli a szt, s tbb rme telik benne, mint brmi msban.
    pedig veszi a szt, s felkesti hromszzhetvenezer koronval. S a sz lebeg, flemelkedik s alszll, s j gi trr lesz. s gy a blcsessg mindeme szavai egy-egy
    szilrdan ll trr lesznek a Napok regjnek szne eltt. pedig j egeknek nevezi ket, megjult egeknek, a magasabb blcsessg titkaiban szilrdan rejtezknek.
    De a Tra sszes tbbi megjult szava is a Szent, ldott legyen, szne eltt flszll, s
    bellk lesznek az lk Fldjei (Zsolt. 116,9), s alereszkednek, s a Fldben lelnek
    otthonra, mely megjul, s teljessggel j Fldd lesz a Tra megjult szava ltal.
    Errl mondja az rs: Mert mind amaz j egek s az j Fld, melyet n teremtek,
    megllanak nelttem... (Jes. 66,22),...melyet n teremtek, nem pedig melyet n
    teremtettem mert folyton-folyvst teremti azokat a Tra ama titkaibl s megjulsaibl, s ezrt mondja az rs: Aki adtam az n beszdemet a te szdba, s az n
    kezemnek rnykval oltalmaztalak tged, hogy megplntljam az egeket nem pedig az eget s fundjam a fldet (Jes. 51,16).

    A TRA MINT I-TENNV, MINT SZABADSG,


    MINT JOBB OLDAL
    KORAH VTKE
    4 Mz. 16,1

    III 176a

    Korah pedig az Jichar fija, mely Jichar, a Lvi fijnak, Kehatnak fija vala.
    Szlsra emelkedett Abba rabbi, s gy kezdte beszdt: Kvnatosabbak az aranynl, mg pedig a sok tiszta aranynl, s desebbek a mznl, mgpedig a szn mznl (Zsolt. 19,11). Mily magasztosak a Tra szavai, a vgyakozst a magassg
    fel vezetik, a vgyakozst a Mindensg fel vezetik, mivel k maguk a Szent Nv;
    aki pedig a Trval fradozik, az a Szent Nvrt fradozik. S gy mindentl megmenekl, ebben a vilgban ppgy, mint az eljvend vilgban. Jjj s lsd: aki a Trrt frad, megragadja az let Fjt s azzal a Mindensget ahogy az rs mondja a
    Trrl: letnek fja ez, azoknak, akik magokhoz kapcsoljk tet (Pld. 3,18).
    Mondta Jichk rabbi: aki a Trrt fradozik, elnyerte a szabadsgot, megszabadul mindentl, megszabadul a halltl. Ha Izrel a Trval kesti magt, mindentl
    megmenekl, s nem felejtdik a szmkivetsben. S ezt, amint az rs mondja: kimetszetett vala a tblkra (2 Mz. 32,16); kimetszetett (haruth) helyett gy olvasd:

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    13

    szabadsg (hruth), mert a szabadsg a Trban bennefoglaltatik. A Tra a jobb


    oldal hatalma ezrt mondja az rs: Az jobbkeze fell tzes trvny fnylik vala
    nkik (5 Mz. 33,2) gy vlik teljess a bal a jobb ltal. Aki azonban a jobbot ball
    teszi s a balt jobb, az olyan, mintha egy vilgot puszttana el. Jjj s lsd: ron a
    jobb, Lvi a bal. Korah azonban ssze akarta cserlni a jobbat a ballal ezrt kapta a
    bntetst. Amirt pedig mg gonosz beszd is volt, mindenben bntetst kapott.
    Jehuda rabbi mondta: a bal mindig a jobb ltal vlik tkletess. Korah pedig ssze
    akarta zavarni a fenti s az alanti vilg helyrelltsnak mvt, ezrt lett osztlyrsze
    a pusztuls fentrl s alantrl egyarnt. s vett Korah, Mit vett? Szgyenletes
    tancsot vett magnak. Mert aki az utn jr, ami nem az v, annak vgl azt is el
    kell vesztenie, ami az v, mgpedig anlkl, hogy amazt ami nem az v megszerezn. Korah belpett a viszlyba. Mifle viszlyba? A viszly: a fenti s az alanti
    viszlya. Aki pedig viszlyt visz a vilg helyrelltsnak mvbe, az elpusztul minden vilgbl. A bke elleni viszly: aki pedig viszlyt tmaszt a bke ellen, az a szent
    Nv ellen tmaszt viszlyt, mert a szent Nv: bke.
    Jjj s lsd! A vilgnak csak a bke ltal van szilrdsga s tartama. Amikor a
    Szent, ldott legyen, a vilgot megteremtette, az nem tudott megllani, mgnem jtt a
    bke, s az uralkodott rajta. Micsoda ez a bke? A szombat. Az pedig a fenti s alanti
    harmnija. gy lett a vilgnak szilrdsga s tartama, s aki pedig a sabbatot megszegi, az a vilgbl kiirtatik. gy lett Celofhaddal, aki megszegte a sabbatot, ft szede-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    14

    getett. Micsoda ft? Ms fkat (ti. mint az let Fja) ahogyan mondatik: ez a fa
    htkznapok fja volt, mely nem szabad, hogy a szent helyen uralkodjk. gy szegte
    meg a vilg bkjt.
    Josze rabbi mondta: megratott: Nagy bkessg vagyon a te Trd szeretinek
    (Zsolt. I19,165). A Tra a bke, mert megratott rla: Minden svnyei bkessgnek svnyei (Pld. 3,17). Korah pedig jtt, hogy a fenti s az alanti bkjt megsebezze, ezrt lett bntets az osztlyrsze, fentrl s alantrl.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    15

    AZ ALANTI S A FENTI TRA


    1 Mz. 27,22

    I 151a

    Amg a Tra a vilgban lakozik, a vilgnak szilrdsga s tartama van, mert a Tra az let Fja, mely ltal fennll a vilg. Mindaddig, amg a Tra tanulsa meg nem
    sznik alant, addig fnt sem pusztul el az let Fja. Ha pedig alant a Tra megszakad, akkor az let Fja eltnik a vilgbl. Ameddig teht a blcsek rmket a Trban lelik, addig Szamalnek nincsen hatalma, mert azt mondja az rs: E hang Jkob
    hangja, de a kezek zsau kezei. A fels Tra az, amely Jkob hangjnak neveztetik. Amg ez a hang meg nem szakad, addig a sz uralkodik, s hatalma van. Ezrt a
    Tra tanulmnyozsnak soha nem szabad megszakadnia.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    16

    A TRA
    S AZ EMBER MEGTEREMTSE
    A TRA REJTVE VAN
    III 35b-36a

    Jichk rabbi szlsra emelkedett, s beszdt az rs szavaival kezdte: Mikor


    egytt dicsrik Istent mind a hajnali csillagok s rvendeznek az Istenfiak (Jb
    38,7). Dicssg Izrelnek nkik adta a Szent, ldott legyen, a szent Trt, amely
    mindeneknek gynyre, gynyre a Szentnek; ldott legyen, s az kedves jtkszere. Ahogyan az rs mondja: Az kedves jtkszere vagyok, nap mint nap (Pld.
    8,30). Az egsz Tra egy szent neve a Szentnek, ldott legyen, s a Trval egytt
    teremtetett. Ahogyan az rs mondja: s mondotta Isten: Teremtsnk embert! (1
    Mz. 1,26). gy szlott a Szent, ldott legyen, a Trhoz: embert akarunk teremteni.
    A Tra pedig gy vlaszolt: az ember bnt cselekszik majd a Te szned eltt, s haragra gerjeszt Tged, ha nem leszel hosszantr irnta. Hogyan is llhat meg ht a
    vilgban? Mondotta a Szent, ldott legyen, a Trnak: n s te, mi a vilgba helyezzk t, mert nem gnybl neveznek hosszantrnek Engem.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    17

    Szlott pedig Hijja rabbi: a szbeli s rott tants tartja fnn az embert a vilgban, amiknt az rs mondja: A mi kpnkre s hasonlatossgunkra (1 Mz. 1,26).
    Jichk rabbi pedig e szavakbl kvetkeztet ugyanerre: amelyeket cselekedtek vala
    (Prd. 2,12). Ugyanez, msfell, a kp s a hasonlatossg kettssge: a kp a
    frfi-princpium szerint, a hasonlatossg ni princpium szerint, s ezrt kezddik
    a Tra a kettssg betjvel (a bth betvel).
    Jichk rabbi pedig ezt mondotta: mirt van az, hogy a bth bet nyitott s zrt?
    gy van az, hogy abban az rban, amikor az ember sszekapcsoldik a Trval, a
    bth bet nyitott, hogy befogadja t, s egytt legyen vele. Ha azonban az ember lehunyja a szemt a Tra eltt, s ms utakra tr, akkor a Tra el van zrva a msik
    oldal ell. Ezrt mondja az rs: ha te egy napra elhagysz engem, n kt napra
    hagylak el tged. Az ember nem tallja az ajtt, amg meg nem tr, hogy sszetallkozzk a Trval, szemtl szembe s ettl fogva mr nem tudja elfelejteni. Ezrt
    nylik ki a Tra az emberfiak eltt, s kilt hozzjuk: Hozztok, emberfiak, hozztok kiltok n (Pld. 8,4), mshol pedig (a blcsessg) a np kztt legmagasabb
    helyen prdikl, a kapuknak bmeneteln, minden vrosban az beszdit szlja
    (Pld. 1,21).
    Jehuda rabbi mondta: kt vons van a (bth betn), s egy, mely a kettt sszekti. Mit jelent ez? Egy az g helyett ll, egy a Fld helyett, s a Szent, ldott legyen,
    fogja ssze ket. Eleazr rabbi azt mondja: me hrom fnti, szent fnyfoly van

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    18

    egybevonva itt, ezek alkotjk a Tra egysgt, ezek nyitnak utat mindenek szmra:
    t nylik ltaluk a hsgnek, ezltal lesznek hza (bth) mindennek, s ezrt nevezik:
    hz-nak ket. Ebbl az okbl kezddik a Tra, a hz nevvel, mert benne lakozik a vilg gygyulsa. Ezrt: aki a Trrt fradozik, az olyan, mintha a szent Nvrt
    fradozna, s ezrt mondjk, hogy az egsz Tra egy szent, fnti nv. S mivel a Tra
    egy szent nv, a bth betvel kezddik, amely a szent nevet a hsg hrom csomjval ktzi.
    S gondold meg, aki a Trval fradozik, mindenkit ktelk fz egybe a Szenttel,
    ldott legyen, ragyog a Tra szpsgvel, s knyrlet fzi a fenti vilghoz s a
    lentihez is, a Szent, ldott legyen, jobbjt nyjtja neki. S mennyivel inkbb igaz ez
    azokra, akik jszaka foglalkoznak a Trval tudjuk rluk, rszk van a sekhinbl,
    s egyetlen kzssg rszv lesznek. S ha eljn a reggel, a Szent, ldott legyen, a
    knyrletessg fonalval felkesti ket, hogy ismerjk ket a Fentiek s az Alantiak. S mind, a hajnalcsillagok abban az rban, amikor j Izrel kzssge, s mindenki a Trnak szenteli magt mind eljnek, hogy megjelenjenek a kirly eltt, s
    azutn egytt dicsr neket zengenek. Mikor egytt dicsrik Istent, mind a hajnali
    csillagok s rvendeznek az Istenfiak.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    19

    A TRA A SZERETETBEN MEGMUTATKOZIK


    II 99a-b

    Mily sok ember l zavarodottsgban s balgasgban, s nem ltja a Tra igazsgtjt! S a Tra mgis nap mint nap szeretettel szltja ket, de k nem fordtjk fel
    arcukat. A Tra egy szt kld a Tra-szekrnybl; nem enged sokat ltni, s rgtn
    jra elrejtzik. S ha a Tra a Tra-szekrnybl flfed egy szt egy pillanatra, akkor is
    csak azok szmra teszi ezt, akik ismerik s kpesek megismerni a szt. Hasonlatos
    ez a szeretett lenyhoz, aki szp klsej s kedves alak elrejtzik szobcskjban. Egyetlen bartja van, az emberek nem tudnak rla titkos bartja. Az nagyon
    szereti a lenyt, a kapuja kzelben idzik, tekintete ide-oda jr, mindenre figyel. S a
    leny, aki tudja, hogy szerelme ott idzik a kapunl mit tesz a leny? Kinyitja rejtett szobcskjnak ajtajt, flfedi arct egy pillanatra szerelmese eltt, azutn jra
    elrejtezik. Senki nem ltta s nem nzte meg t, csak a szerelmese, akit minden tagja,
    a szve s a lelke felje vonzott. pedig tudja, hogy a leny azrt fedte fel magt
    eltte egy pillanatra, mert szereti.
    Ugyangy a Tra szava is csak az t szeret eltt mutatkozik meg. A Tra tudja,
    hogy a szvben blcs ember naprl napra ott idzik hznak kapujnl. Mit tesz teht? Szobcskjbl flfedi eltte az arct, int neki, majd elfordul ismt elrejtezik.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    20

    Senki sem tud a Trrl, s senki sem nzi meg, csak az, akit minden tagja, a szve s
    a lelke felje vonz. gy trulkozik fel s gy fedi el jra magt a Tra a bartja eltt, s
    teszi ezt csak azrt, hogy kimutassa szerelmt.
    Jjj s rtsd: ilyen a Tra tja. Elbb, amikor a Tra fel akar trulkozni az ember
    eltt, int neki, hogy megbizonyosodjk, rti-e t? S ha nem rti, hrnkt kld hozz,
    s ezt zeni neki: Balga ember! S megzeni a balga embernek hogy jjjn el hozz,
    hogy neki (a Trnak) rme legyen benne. Ahogyan az rs mondja: Valaki tudatlan trjen ide, s valaki rtelem nlkl vagyon, s szl hozz (ti. a blcsessg)
    (Pld. 9,4). Ha pedig azutn eljn hozz, elbb a kifesztett fggnyn keresztl beszl vele, a frfi lnynek megfele1 szavakat szl mindaddig, amg egy keveset meg
    nem rt bellk ezt nevezik dranak1. Az meg tovbb jtszdik vele, rejtlyszavakbl val vkony kpenye mgl szl hozz, ez a haggada2. Csak ha mr meghitt bartja lett, csak akkor mutatkozik meg eltte sznrl sznre, s beszl vele minden
    rejtett titkairl, minden rejtett trl, mely mr az els idkt1 fogva az szvben
    lakozik. S ha azutn az ember teljes lnyvel a Tra hzastrsa lesz, akkor az megnyitja eltte minden titkait, semmit nem tart tvol tle, s semmit nem rejt elle. gy
    1

    Az rs rtelmezsnek egyik mdja, a keresztny exegetika allegorikus morlis rtelem fogalmnak felel meg.
    2
    Az anagogikus rtelem megfelelje.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    21

    szl hozz: nzd a szt, melyet halk jelknt mutattam neked a titkot, ezt s ezt3: S
    me, ltja az ember, hogy a szavakhoz nincsen mit hozzfzni, s nincsen mit elvenni
    bellk. Hasonlkppen: a Tra igaz rtelme az, hogy egyetlen bett sem szabad
    hozztenni, s egyetlen bett sem szabad elvenni belle. Ezrt kell, hogy az emberek
    igyekezzenek a Trt kvetni, hogy a Tra kedvesei legyenek.

    3 A misztikus rtelem.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    22

    A TRA KNTSE S A TRA LNYEGE


    III 152a

    Szlott Simon rabbi: Jaj annak az embernek, aki szerint a Tra azrt van, hogy
    a vilg dolgairl beszljen neknk, hogy balga trtneteket mesljen. Ugyanis: ha gy
    volna, akkor akr egy msik Trt is alkothatnnk mindennapi dolgokrl, amely mg
    kivlbb lehetne; mint maga a Tra. Ha csak a vilgi dolgok esnnek latba, akkor
    mg a profn knyvekben is tallhatnnk szebb dolgokat, ezeknek nyomban jrhatnnk, sszellthatnnk bellk egy msik Trt. De nem gy van hanem a Tra
    minden szava mlyebb rtelm sz, mlyebb titok.
    Jjj s nzd: A fenti s az alanti vilg egyenslyban ll: Izrel lent az gi angyalok fent. Ezekrl mondja az rs: a szeleket az kveteiv tette (Zsolt. 104;4).
    Amikor pedig ezek alszllanak, evilgi ruhba ltznek, ha nem gy tennnek, nem
    tudnnak megllani ebben a vilgban, s a vilg nem tudn hordozni ket. S ha ez igaz
    az angyalokra, mennyivel inkbb igaz a Trra, amely megalkotta ket, megalkotta
    mind a vilgokat; szilrdd s llandv tette ket. gy ht a Tra; belpvn ebbe a
    vilgba, ha nem ltzne e vilg ruhiba, ez a vilg nem tudn hordozni t.
    gy teht a Tra elbeszlse a Tra ruhja. Aki pedig azt hinn, hogy a ruha az
    igazi Tra (...), s nem egyb, tok re, nincsen rsze az eljvend vilgban. Ezrt

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    23

    mondotta Dvid: Nyisd meg az n szemeimet, hogy a te trvnyednek csodlatos


    blcsessgt lthassam (Zsolt. 119,18): azt, amit a Tra ruhja fed. Jjj s lsd: vannak ltzkek, melyek mindenki szmra lthatk, s ama balgk, mikor egy embert
    valamilyen ruhban ltnak, mely kedvkre val msra nem is tekintenek. Pedig a
    ruha a testrt fontos, a test pedig a llekrt.
    Hasonlkppen a Trnak is van teste, ezek a parancsolatok, ezeket nevezik a Tra testnek. Ez, a Tra teste azokba a leplekbe burkolzik, melyeket az e vilgbl
    val trtnetek alkotnak. Balga, aki csak a ruht a Tra elbeszlseit ltja, tudsa
    nem r tovbb, s nem ltja azt, ami a lepel mgtt lakozik! Azok pedig, akik tbbet
    tudnak, nem a ruht ltjk, hanem a testet alatta. A blcsek, a magassgbeli kirly
    szolgi, azok, akik a Szinai hegyen llottak, k a lelkeket szemllik, ami mindennek a
    magja, az s s eredeti Trt. Az eljvend idben pedig a Tra lelkt szemllik
    majd.
    Jjj s lsd: a fenti vilgban is van ruha s test s llek s a lleknek lelke. Az g
    s annak seregei a ruha, Izrel kzssgecc a test, mely a lelket befogadja; a
    llek, melyet Izrel dicssgnek neveznek, az az igazi Tra. A llek lelke pedig a
    Szent reg. s mind tartja egyik a msikt. Jaj azoknak a bnsknek, akik a Trt
    csak vilgi elbeszlsnek tartjk, k csak a ruht szemllik, egyebet nem. dv ama
    jmboroknak, akik igaz mdon szemllik a Trt!

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    24

    A KZSRL S AZ EGYESRL
    2 Mz. 27,10

    II 176a-b

    Az oszlopok horgai karikival egybe ezstbl legyenek. Szlott Jichk rabbi:


    Az oszlopok horgain mindazokat rtem, akik a fenti vilg egyest oszlopaihoz4
    ktdnek, tovbb mindazokat, akik lentebb emezektl fggenek. Mit jelent a horgok (wawim) sz?5 Hat a hatban (w s w), s mindet egyesti s tpllja a Gerinc,
    mely flbk helyeztetett. A rejtett dolgok knyvben ezt tanultuk: Horgok fnn,
    horgok lenn (a. m.: hat fnn, hat lenn), mind egy jelentsbe s egy nvbe foglaltatnak,
    s mindnek rtelme egy. Simon rabbi mondja errl a knyvrl: t szakaszbl ll,
    ezeket hatalmas csarnok veszi krl, s blcsessge betlti az egsz fldet. Szlott
    Jehuda rabbi: Ha ezek a szakaszok ott vannak elzrva, ez azt jelenti-e, hogy kivlbbak az sszes tbbinl? Simon rabbi ezt vlaszolta: gy van ez annak a szmra, aki
    ki- s bejr, de nem annak, aki nem jrhat ki s be. me egy megfelel pldzat: Volt
    egy ember, a hegyek kztt lakott, s mit sem tudott a vrosbeli letrl. Bzt vetett,
    4

    Ezek az oszlopok a necah (llandsg) s a hod (fensg) szefirk, amelyek a flttk lv hrom
    szefirhoz kapcsoldnak.
    5
    A wawim a waw a. m. horog tbbes szma. A waw bet szmrtke pedig hat.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    25

    s nyersen ette a bzaszemeket. Egy napon elment a vrosba, ott finom kenyeret adtak neki. Megkrdezte, hogy ez mire val. S mondtk neki: ennival. Mikor evett a
    kenyrbl, s az zlett neki, megkrdezte: Mibl kszlt? Mondtk neki: Bzbl.
    Ekkor kirlyi mzes-olajos stemnyt hoztak. Megkrdezte: s ez meg mibl kszlt? Bzbl vlaszoltk neki. gy kiltott erre: Hiszen n akkor ura vagyok mindezeknek, mert mindezek igazi tartalmt, magt a bzt eszem. Mivel gy vlekedett,
    nem tudott semmit a vilg rmeirl, azok elvesztek az szmra. gy jr az, aki a
    kzst elfogadja, de nem ismeri az apr rmket, amelyek ebbl a kzsbl kvetkeznek.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    26

    A KETTS BLCSESSG
    1 Mz. 26,22

    I 141b

    Simon rabbi az rs e szavaival kezdte beszdt: A blcsessgek kiltanak odaknn, (a blcsessg) a treken hallatja szavt (Pld. 1,20). E mondat mlyebb blcsessget hordoz. Mirt ll itt: blcsessgek. Egy fnti nagy s egy alanti kicsiny blcsessg, az alanti a fntiben vlik teljess, s a fnti uralkodik az alantin. Ami pedig
    az odaknn szt illeti, tudjad: a fnti blcsessg a legrejtettebb; a soha nem ismert
    minden blcsessgek kztt, minden kinyilatkoztatson tl lakozik, errl mondja az
    rs: az ember nem tudja megbecslni (J6b 28,13). Amikor ragyogva kibontakozik
    a blcsessg, akkor az eljvend vilg titkba vilgt, mert az eljvend vilg belle
    teremtetett. Ahogyan tanultuk: az eljvend vilg a yod jegyben teremtetik, s elrejtezik benne ama blcsessg. s a kett egy lesz, amikor minden elkszl az eljvend vilg titkban. gy ht annak a ragyogsnak a gynyrrl beszltnk, amely teljessggel a csendben lakozik, s soha nem jut el a hangja a kls trbe. Akkor ama
    helyrl tmad a tz; a vz s a leveg hrmassga; s ahogyan mondottuk, hang tmad,
    kifel indul s hallhatv lesz. s onnantl minden kint-nek neveztetik, befel pedig most minden nem hallhat rk csnd; kifele pedig hallhat titok. Innen kezddik az a rsze a vilgnak, amelyben az ember tett s krdezs ltal rszt vehet a vilg

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    27

    teljesedsben. S mit jelent ez a kifejezs: a treken? A trek az eget jelenti, ott ragyognak mind a csillagok. Ez a forrsa ama ki nem apad vizeknek. Ahogyan az rs
    mondja: S foly indul az denbl, hogy ntzze a kertet (1 Mz. 2,10), azaz: a
    foly pp ama terekben ered. s ottan hallatja a hangjt a fnti hangjt s a lentit
    egyarnt, hiszen ott minden egy. Ebben az rtelemben szlott Salamon: Vgezd el a
    munkdat odaknn, gondoskodj a jvdrl a mezn, s akkor pthetsz hzat magadnak (Pld. 24,27). E mondat els fele megfelel a blcsessgek kiltanak odaknn
    szavaknak. Mert onnan, kintrl tmad az ember dvs munkjnak llandsga, s
    ugyanez igaz a krdez szra is: Krdezzl az els idk napjairl, melyek eltted
    voltak, arrl a naprl, amikor Isten megteremtette az embert, az g egyik szltl az
    g msik szlig (5 Mz. 4,32). Gondoskodj a jvdrl a mezn, ez az a mez,
    melyet az r megldott. S vgl: hogy az ember ismerni tanulja a blcsessg titkt, s
    benne magt tkletessgre vigye erre utalnak e szavak: s pts hzat magadnak.
    Ez az ember lelke a testben, hogy nemess emelje s tkletes emberr formlja
    magt. Ezen rtelem szerint mondja az rs, hogy Jichk Salemben (a. m. beteljeseds; helynvknt: a ksbbi Jeruzslem) kutat sott. S ezt a Salem-et Rehovotnak (trek) is nevezte, ami pontosan megfelel az elbbieknek.
    dv ama jmboroknak, akiknek mvei a Szent, ldott legyen, szne eltt elg ersek, hogy szilrdsgot s tartamot adjanak a vilgnak. Az igazak fogjk lakni a Fl-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    28

    det (Pld. 2,21) e helyett igazabb volna ezt mondanunk: Lakhatv teszik a Fldet.

    AZ NRL, A SZABADSGRL S A TRRL


    1 Mz. 20,22

    lI 85a-b

    n vagyok az r, a te Istened, aki kivezettelek Micrjim orszgbl.


    Eleazr rabbi az rs kvetkez mondatt fzte hozz: Halljad, fiam, atydnak
    blcsessgt s fegyelmezst, anydnak oktatst, el ne hagyjad (Pld. 1,8). Atyd
    b1csessge a Szent, ldott legyen; anyd oktatsa Izrel kzssge.
    Micsoda ht Izrel kzssge? A klnbsget tev sz princpiuma, az rs
    szavainak rtelme szerint: megklnbztetni a klnbsget tev sz szavaival
    (Pld. 1,2). Ugyangy vlekedett Jehuda rabbi: atyd blcsessge a blcsessg,
    anyd oktatsa a klnbsget tv sz. Jichk rabbi pedig ezt mondotta: ez s
    amaz egy s ugyanazon dolgot jelenti. Hiszen tanultuk: a Tra a fenti blcsessgbl
    ered. Josze rabbi szerint azonban: a klnbsget tev szbl ered. Ugyanis rva van:
    megklnbztetni a klnbsget tev sz szavaival, s ezutn: anyd oktatst el
    ne hagyjad. Jehuda rabbi pedig ezt mondta: a Tra mindkettt, a blcsessget is, az
    rtelmet is, magban foglalja, ahogyan ppen az elbbi szavak mutatjk. Abba rabbi
    pedig hozzfzte: mindent magban foglal, gyhogy a kettt is magban foglalja a
    szeretetet s az tl szigort, a knyrletessget s minden tkletessget. Ugyanis,
    ha a Kirly s a Matrna sszhangban van, mindenek sszhangban vannak.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    30

    Josze rabbi mondotta: Az n a sekhint jelenti, (a kiindul idzetben) a kvetkez mondat rtelme szerint: n lemegyek veled Micrjimba (1 Mz. 46,4). Jichk
    rabbi mondotta: hogy az n a sekhina, erre utal, hogy a sz utn sznet van, az r, a
    te Istened az a Szent, ldott legyen, ahogyan az rs mondja: Az gbl hallatta
    neked a hangjt (5 Mz. 4,36). Aki kivezettelek Micrjim orszgbl. Itt az aer
    (a. m. aki) sz azt a szfrt jelenti, melyet mindenek boldognak (aar) mondanak.
    A Micrjimbl val kivezets pedig a jvel vet jelenti. Ahogyan tanultuk: sszefgg
    a jvel-vvel, hogy Izrel kivonult Egyiptombl. Ezrt van az, hogy a Trban tvenszer emlttetik a Micrjimbl val kivonuls. tven nap telt el a Tra elfogadsig,
    tven v a szolgasgbl val szabadulsig. A szolgasg hzbl ahogyan az
    rs mondja: Lesjtott minden elsszlttre Micrjimban (2 Mz. 12,29). S ezt is
    tanultuk: ezen a lenti koronkat kell rteni, melyeket az egyiptomiak blvnyknt
    imdtak. Ahogyan van fenti hz, gy van lenti hz is. Szent hz fnt, melyrl rva
    van: Blcsessggel pl a hz (Pld. 24,3), s lenti, nem szent hz, melyet a szolgk hznak neveznek.
    Ezt tanultuk: minden helyen, ahol kimondatik az n sz, ott a Tra minden parancsolatai, melyek a fenti kirlyban egyeslnek az n szban bennefoglaltatnak.
    Ahogyan ezt is tanultuk: a Tra sszes parancsolatai a kirly testben egyeslnek,
    nmelyek a fejben, nmelyek a trzsben, nmelyek a kezeiben, nmelyek a lbaiban, s nincsen olyan parancsolat, mely kilpne a kirly testbl, s elszakadna tle.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    31

    Ezrt, aki a Tra valamely parancsolatt megsrti, olyan, mintha a kirly testt srten meg. Errl mondja az rs: s kimenvn: megltjk azoknak a holttesteiket, akik
    Ellenem vtkeztek (Jes. 66,24). Ellenem, a testem ellen. Jaj a bnsknek, akik
    megsrtik a Tra parancsolatait! Nem tudjk, mit cselekszenek. S gy szlt Simon
    rabbi: Az a hely, ahol bnt kvetnek el, maga leplezi le a bnt. s azt a bnt is, melyet a Szent, ldott legyen, ellen kvetnek el, azt is a Szent, ldott legyen, leplezi le,
    ahogyan az rs mondja: Az egek is megjelentik az hamissgt, s a Fld ellene
    tmad (Jb 20,27). Az egek a Szent, ldott legyen, s a Fld is . gy tanultuk:
    elbb az egek fltrjk az ember bnt, s a Fld mr tletet is tart fltte. Ahogyan
    az rs mondja: s a Fld ellene tmad, tudniillik avgett, hogy tletet tartson fltte. Josze rabbi mondotta: Simon rabbi nevben tanultuk: abban az rban, amikor
    a Tra adatott (Izrelnek), az anya s a fiak egytt voltak, tkletes sszhangban.
    Ahogyan az rs mondja: Nagy rmmel magzatoknak anyjokk leszen (Zsolt.
    113,9).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    32

    A FNY, MELY AZ SFORMBL ERED


    A KZVETT LNY
    I 31b-32b
    Szlott Isten: fny lesz s fny lesz . Ha valaki beszl, a beszde msvalakihez kell hogy szljon. Itt pedig az els lesz ehhez a vilghoz, a msodik pedig az
    eljvend vilghoz szl.
    Ez az a vilgl fny, melyet a Szent, ldott legyen, a kezdetkor teremtett: ezt nevezik a Forrs fnynek2. Ezt a fnyt a Szent, ldott legyen, megmutatta az Els Embernek, s a fnyben ltta a vilgot, az egyik vgtl a msik vgig. Ez volt az a
    fny, melyet megmutatott Dvidnak is, aki gy nekelt: Mely bsges a te jvoltod,
    melyet elrejtettl a Tged flknek (Zsolt. 41,20). Hasonlkppen megmutatta Mzesnek is, aki e fny ltal ltott mindent Giledtl Dnig.
    1

    A legyen vilgossg s ln vilgossg bibliai mondat hber eredetijben az els s a msodik


    flmondat formailag megegyezik, s ez lehetv teszi a Zhr szerzje szmra, hogy mindkettt jv idnek rtse.
    2
    Vagy, ami a hberben ugyanaz: a szem fnynek.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    33

    Isten azonban elrejtette ezt a fnyt, tudvn, hogy elkvetkezik a hrom bns
    nemzedk: nos nemzedke, a Vzzn nemzedke s a Viszly Nemzedke3 azrt
    rejtette el Isten a fnyt, hogy a nemzedkek ne rthassanak vele.
    Majd Mzesnek adta a fnyt, a szletse utni els hrom hnapban, amg az
    anyja rejtegette t, ezrt mondja az rs: Elrejt az hrom hnapig (2 Mz. 2,2).
    Hrom hnap elteltvel Mzes a fra szne el lpett ekkor a Szent, ldott legyen,
    elvette tle a fnyt; s gy volt ez, mg azutn Mzes ott llott a Szinai hegyn, hogy
    elfogadja a Trt. Ekkor a fny visszatrt hozz, s lhetett vele lete minden napjn.
    Ezrt nem kzeledhettek hozz Izrel gyermekei, mg azutn ftylat vont az arca
    el (2 Mz. 34,35), ahogyan az rs mondja: Fnybe burkoldzik, mint kes ruhba (Zsolt. 104,2).
    Ekkor gy szlott Jichk rabbi: A fny, melyet a Szent, ldott legyen, megteremtett, e fny sugarai a vilg szltl a vilg szlig hatolnak, s azutn e fny elrejtetik.
    Mirt? Avgett, hogy a bnsk ne lvezhessk. De el van rejtve, hogy megmaradjon
    a jmborok szmra, ahogyan sz szerint az rs mondja: Fny-magvets az igaznak,
    rvendezs az igaz szvnek (Zsolt. 97,11). gy lesznek szilrdak a vilgok, s mind
    eggy lesznek. De amaz eljvend vilg napjig a fny rejtve marad, s megriztetik.

    gy nevezik a rabbinikus irodalomban a bbeli torony nemzedkt.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    34

    S ezen eljvend fny a sttsgbl tmad, a sttsgbl, melynek burkba van


    bevsve ugyanis ama fnybl, mely megriztetett, rejtett ton formldott az
    alanti sttsg, melyet jszaknak (Ljl) neveznek, amiknt rva van: s a sttsget Ljl-nak nevezte (1 Mz. 1,5).
    Azt tanultuk, hogy erre vonatkoztathat az rs mondata: Mlysget tr fl a
    Sttsgbl (Jb 12,22). Szlott Josze rabbi: ez nem lehet eredend sttsg, mivel
    a benne rejtez koronk mg feltratlanok, s ezrt nevezik ket mlysgeknek.
    Ez a mondat: Mlysget tr fl a sttsgbl, sokkal inkbb arra utal, hogy e mlysgek csak ama sttsgbl trulhatnak fel, mely az jszaka titkaiban lakozik.
    Vedd szmba azt is, hogy mindazok a rejtett mlysgek, melyek a gondolat erejbl tmadnak, s azok, melyeket a hang hordoz, mindezek csak a sz ltal nyilatkoznak meg. E szt a sabbat nvvel is jellik, s ezrt nem szabad sabbatkor semmi
    htkznapit mondani, mert annak a sznak kell uralkodni, s nem msnak. Ama sz
    pedig, melynek a sttsg rgiibl kell tmadnia, az a sz kell hogy feltrja a mlysgeket.
    Szlott Jichk rabbi: ha ez gy van, mirt mondja az rs: Isten elvlaszt a Vilgossgot a Sttsgtl (1 Mz. 1,4)? me a vlasz: a vilgossgbl lett a nappal, a
    sttsgbl az jszaka. E formjukban Isten megint egysgg foghatta ssze ket: s
    lett az este, s lett a reggel egy nap (1 Mz. 1,5). gy ht nappal s jszaka egynek
    neveztetik. A vilgossg s a sttsg elvlasztsa pedig a szmzets idejt jelenti

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    35

    a szmzetsben a klnvlasztottsg uralkodik. Szlott Jichk rabbi: eddig a frfiprincpium a fnyben, a ni princpium pedig a sttsgben lakott. Azutn eggy
    kapcsoltattak ssze. Mirt ht elbb a klnbsg fny s sttsg kztt? Simon
    rabbi gy vlaszolt: Fokozati klnbsg van, s a kett egy, amennyiben nincsen
    fny, hacsak nem a sttsgben, s nincsen sttsg, hacsak nem a fnyben; s habr
    lnyk szerint klnbzek, gy mgis egysget alkotnak: egy napot.
    Szlott Simeon rabbi: a szvetsgen nyugszik a vilg teremtse s fnnllsa,
    ahogyan az rs mondja: Ha szvetsgem nem lszen a nappal s az jszakval s ha
    az gnek s Fldnek trvnyeket el nem rendelm (Jer. 33,25). Kicsoda a szvetsg? A jmbor (a caddik) a vilg fundamentuma (Pld. 10,25) s a szvetsg egyben a megemlkezs titkt is jelenti, s gy kpes a vilg a nappal s jszaka szvetsge ltal egy vilgknt fnnllani. S az g trvnyei azok a trvnyek, melyek
    alszllanak a fnti denbl.
    Simon rabbi egyszer gy kezdte tantst: A kzpen lpdelk hangjnl, a vzmertk kztt ott dicsrik az r nagy tetteit (Bir. 5,11)4. A kzpen lpdelk
    hangja Jkob hangja, amely azok kztt lakozik, akik a Magassg vizbl merte4

    Az itt kvetkezkben a Debra-nek e helyt, mely szmos, nehezen rthet, archaikus szt tartalmaz, misztikus rtelmezs szerint olvassa a Zhr szerzje: az Isten- s az embervilg kztti kzvett lnyre vonatkoztatja.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    36

    nek tfogja azonban mind a kt oldalt, s magba fogadja ket. Beszlgessenek ott
    az rnak igaz cselekedeteirl (Bir. 5,11) az ott, a szilrd hsg helyt jelli:
    ott szvjk magukba az r tisztasgt, s mertenek belle, vagyis az rnak az
    Izrelben lakozkhoz val igaz cselekedetei-bl (Bir. 5,11); Izrelben arra vonatkozik, ami a vilgban a legtisztbb, lland s szent, mindenbl mert, s amit mertett, megint kinti a tres tengerbe a magassg vizeit. Izrelben mert ez az rksge rkltektl fogva, mindaddig, amg helyes mdon rzi a szvetsg jeleit.
    Amikor pedig elhagytk az Urat, s a Szvetsg jelt nem helyesen szemlltk
    errl mondatik: A kapukra lemegyen az rnak npe (Bir. 4,5) ezek a tisztasg
    kapui, melyek eltt megllottak, de be nem lphettek. gy azutn ezt is olvassuk
    azokrl az idkrl: s elhagyvn az attyoknak Urt, Istent (Bir. 2,12), mg
    azutn eljtt Debra, s megajndkozta ket, ahogyan az rs mondja: mikor az
    Izrelen esett bosszt megllotta (Bir. 5,2), s mgis: a nap ajndkokat kapott...
    vagyis amaz lland s szent dolgokkal megajndkoztatott. Mgnem n Debra,
    flkelk, mgnem felkelk mint anya Izrelben. Mit jelent itt az anya? Mintha ezt
    mondotta volna: a fenti vilgok vizeit aleresztettem, hogy vilgokat alaptsak szilrdan Izrelben, felfel s lefel, s megnyilvntsam, hogy a vilg csak ilyen szilrdsg
    ltal marad fenn. S az egsz titka mr e szavakban is kimondatott: A jmbor a vilg
    fundamentuma (Pld. 10,25). gy azt mondja az rs: hrom tmad egybl; egy
    hromon nyugszik; egy lp kett kz kett iszik egybl, s egy fordul minden

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    37

    irnyba. gy minden eggy lesz. Ugyanerre utalnak e szavak is: s lett este s lett
    reggel egy nap (1 Mz. 1,5). Ahogyan a nap tfogja az estt s a reggelt, ugyangy
    a Szvetsg titka is az, hogy sszekapcsolja a nappalt s az jszakt, s benne minden
    egy.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    38

    AZ ELREJTETT SFNY
    A SZVETSG STRA
    SALAMON S HIRAM
    A TITKOK FELFEDSNEK IDI
    1 Mz. 1,3

    II 148b-149a

    Azt mondja az rs: Szlott Isten: legyen vilgossg, s ln vilgossg. Szlott


    Josze rabbi: Az a vilgossg azutn elrejtetett, s elkszttetett az eljvend vilg
    jmborai szmra. (V. Midras rabba 1 Mz. 1,3-hoz). Ugyanezt tanultuk e mondat
    szerint is: Fny-vets a jmborok szmra (Zsolt. 97,11). A jmbor (caddik)
    szmra, a sz eredeti rtelme szerint. gy ht az a fny csak az els napon szolglt a
    vilgnak, azutn elrejtetett. Ha nem rejtetett volna el elsknt, minden ms eltt
    gy mondotta Jehuda rabbi , akkor a vilg egy pillanatig sem llhatott volna meg.
    gy azonban elrejtetett s elvettetett, a maghoz hasonlatosan, melybl magok s hajtsok nemzedkei tmadnak, s ezltal ll fnn a vilg. Nincsen nap, mely ne abbl a
    magbl tmadna, s gy marad fnn minden, mert ltala tpllja a Szent, ldott legyen, a vilgot. S minden helyen, ahol a Tra tanulmnyozsn munklkodnak, fonl

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    39

    tmad ama rejtett fnybl, s krlfonja a Trval szorgoskodkat. Errl mondja az


    rs: Nappal parancsolja az r az irgalmassgt, s az neke van jjel velem
    (Zsolt. 42,9) gy tanultuk.
    Azon a napon, amikor a Szvetsg stra flllttatott alant mit olvasunk errl a
    naprl? s Mzes nem mehetne b a Szvetsg Storba, minekutna a felh elbortotta volna (2 Mz. 40,35). Mit jelent a felh? A knyrletessg fonala ez, az
    sfny amaz oldalbl, s e fonl rmben hozzszegdik mindenhez, ami belp az
    alanti Szvetsg-Storba. Az sfny nem mutatkozott meg a teremts els napja ta,
    de elvgzi dolgt a vilgban, amint nap mint nap megjtja a kezdet mvt.
    Trtnt egyszer, hogy Josze rabbi a Trval foglalkozott, s vele volt Jichk rabbi
    s Hiszkijja rabbi. Szlott Jichk rabbi: Lttuk, hogy a Szvetsg-Stor mvnek
    skpe az g s a Fld mve, s ezt a trsak is elfogadtk. Csakhogy van ama titkok
    kztt olyan is, ami nem lehet az ember tpllka. s szlott Josze rabbi: Menjnk
    ht fl e dolgokkal a szent fnyhez (ti. Simon ben Johaj rabbihoz), mert des
    eledeleket kszt, amilyeneket csak a Szent reg, a Rejtettek Rejtettje kszt; s nincsen sehol senki, aki kpes lenne gy fszerezni azokat. gy az ember ehet s ihat
    azokbl, s csillapthatja a vgyait a vilg minden rmvel, s mg hagyhat is bellk, ahogyan az rs mondja: Eleikbe ad azrt, s evnek, meg is marada benne az
    rnak beszde szerint (2 Kir. 4,44) Ekkor Josze rabbi az rsnak egy msik helyt
    idzte: Az r azrt blcsessget ada Salamonnak, amint megmondotta vala nki s

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    40

    bkessg ln Hiram kztt s Salamon kztt, s szvetsget tnek egymssal (1


    Kir. 5,26). E mondatot tbbfle mdon rtelmeztk. Mindenesetre ppen ez az Istennv a fenti s az alanti egyezst jelenti. E szavak: blcsessget ada gy rtendk,
    mint mikor valaki valban ajndkot ad egy neki kedves szemlynek. Amint megmondotta vala nki ezen a blcsessg beteljeslst kell rteni, gazdagsg, bke s
    hatalom ltal. De ht mennyiben volt bke Hiram s Salamon kztt? Amennyiben
    ismertk az ltaluk mondottak rejtett rtelmt, mely a tbbi ember eltt teljessggel
    rejtve maradt. Ezrt trt vissza Hiram Salamonhoz, hogy minden szavaival ksznetet mondjon neki. Salamon, a kirly, br rtette t, de azt is tapasztalta, hogy mg
    abban a nemzedkben is, mely mind kzt a legtkletesebb, tbb blcsessg trult fl
    ltala, mint ahogy ez a kirly akarata volt, hogy a kezdetben elrejtve tartott blcsessg eltt megnyissa a kapukat. gy van azutn, hogy a tants csak azon blcsek eltt
    nincsen rejtve, akik mltak r: akik csak dadognak, ha rla beszlnek, s alig nyitjk
    ki a szjukat. Azonban ebben a nemzedkben, Simon rabbi nemzedkben az a
    Szent, ldott legyen, akarata, hogy rejtett dolgok truljanak fl ltala. gy n csak
    csodlkozom e nemzedk blcsein: hogyan tehetik, hogy akr csak egy pillanatra is
    felhagyjanak azzal, hogy Simon rabbi eltt lljanak s a Tannal foglalkozzanak
    amg Simon rabbi mg ebben a vilgban idzik. Ebben a nemzedkben azonban a
    blcsessg nem fog eltvozni ebbl a vilgbl. Jaj annak a nemzedknek, amikor
    elmegy innen, megfogyatkoznak a blcsek, s a blcsessg eltvozik ebbl a vilg-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    41

    bl. S mondotta Jichk rabbi: Valban gy van. S amikor egy napon mentem vele
    az ton, s tantsra nyitotta a szjt, felhoszlopot lttam ttrni, fntrl al, s ragyog fnyt lttam flvillanni az oszlopban. Hatalmas remegs vett rajtam ert, s gy
    szlottam: Dicssg annak, akivel ily dolog trtnik ebben a vilgban. Mit mond
    pedig az rs Mzesrl? Ltta volna mind az egsz sokasg, hogy a felhoszlop a
    Stornak ajtajn llana, felkelvn az egsz np, az storoknak ajtajtl, meghajolnak volna (2 Mz. 33,10). rdemes volt Mzes, a hsg prftja, a legnagyobb a
    vilg prfti kzt, s rdemes volt az a nemzedk, amely a Trt elfogadta a Szinai
    hegyn, hogy ily sok csodt s ert lssanak Egyiptomban s a tengeren. Ebben a
    nemzedkben pedig Simon rabbi hatalmas rdeme lttat velnk csodkat ltala.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    42

    BNS MDON KLNBSGET TMASZTANAK A


    FENTIBEN
    2 Mz. 17,7

    II 64b

    Szlott Abba rabbi: azt mondja az rs: Kzttnk van-e ht az r, vagy nem?
    Izrel gyermekei oly balgk voltak taln, hogy ezt nem tudtk? Hiszen lttk a
    sekhint maguk eltt s a dicssg felhit amelyek krlvettk azt maguk fltt, s
    mgis gy szlottak: Kzttnk van-e ht az r, vagy nem? Hsk voltak, akik
    lttk kirlyuk magasztos dicssgt a tengeren, s mi azt is tanultuk, hogy akkor egy
    szolglleny a tengeren ltta azt, amit Ezkilnek sem adatott ltnia. S k oly balgk
    lettek volna, hogy ezt krdezzk: Kzttnk van-e ht az r, vagy nem? Sokkal
    inkbb az trtnt, mondta Simon rabbi, hogy tudni akartk a klnbsget az reg
    az elrejtettek kztt a Legelrejtettebb, aki Semminek neveztetik s azon Rvid Arc kztt, aki az rnak neveztetik. Ezrt azutn nem azt mondja az rs: Kzttnk
    van-e ht az r, vagy nem?, hanem ezt: Az r van-e kzttnk, vagy a Semmi?.
    Ha pedig gy van, mirt kaptak bntetst? Azrt, mert klnbsget tmasztottak s
    ksrtst. Ahogy az rs mondja: s hogy az Urat ksrtettk volna (2 Mz. 17,7).
    Mondotta Izrel: ha az egyik igaz, az egyik mdon krdeznk, ha a msik, a msik

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    43

    mdon. S ezrt kvetkezik rgtn ezutn: Eljve pedig az Amlek nemzetsge (2


    Mz. 17,8).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    44

    AMI FLELMES S AMI TKLETES


    ATYA S FI
    2 Mz. 19,3

    II 78b-79b

    Felmne Mzes az Istenhez, s az r kilta nki a hegyrl. Mzes flment arra a helyre, ahol ki vannak terjesztve a sekhina szrnyai, errl pedig azt mondja az
    rs: Felettnk bvonta az eget felhkkel s leszllott (Zsolt. 18,10). Szlott Jehuda
    rabbi: Amg a fenti kirly rovsai a maguk helyre kerlnek, addig minden vilgok
    rmmel telnek meg, s az egsz teremts sudr s szilrd. Errl mondja az rs: s
    megltja mind a sokasg az rnak cselekedeteit, mert flelmesek azok (2 Mz.
    34,10). Mit jelentenek az utbbi szavak? Eleazr rabbi szerint mindenek kzt a legtkletesebbet. S hogy az rs mondja tovbb: Nagy I-ten, hatalmas s rettenetes (5
    Mz. 10,17). Mit jelent ez a sz: s rettenetes? Jkobot, akirl gy szl az rs: tkletes mindenben5. gy a Szentnek, ldott legyen, minden mve tkletes tkletes llandsgban.
    5

    Az utals Onkelosz armi fordtsra vonatkozik, melyben e helyen ez ll: S Jkob, tkletes frfi,
    aki a tanhzat vezette.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    45

    Tanultuk, ahogy Josze rabbi mondja: egy napon ott llottam Jehuda rabbi, az reg
    eltt. Megkrdeztem t az albbi szavak rtelmrl: Megrmle annak okrt s
    monda: mely rettenetes e hely! (1 Mz. 28,17). Mit ltott ott, hogy e helyet flelmesnek, rettenetesnek nevezte? Jehuda rabbi ezt vlaszolta: Jkob azon a helyen a
    szent hit beteljesedst ltta, mely megfelelt a fnti valsgnak. S flelmesnek neveznek minden helyet, ahol a beteljeseds megmutatkozik. Erre azt krdeztem: ha ez
    gy van, mirt ll a Targum fordtsban flelem s nem beteljeseds? gy vlaszolt nekem: nincsen igazi flelem, hacsak nem az olyan helyen, ahol a beteljeseds
    megmutatkozik, ezrt nevezik e helyet flelmesnek. Ahogyan az rs mondja:
    Fljtek az Urat, kik szentjei vagytok, semmi fogyatkozsok nincsen az t flknek (Zsolt. 34,10). Azon a helyen, ahol semmi fogyatkozsok nincsen, ott a beteljeseds uralkodik.
    Ezt tanultuk: Kicsoda ment fl az gbe, hogy onnan leszllott volna (Pld.
    30,4). Mondotta Josze rabbi: Mzes az, akirl gy szl az rs: s Mzes flmene
    Istenhez Ki gyjttte a szelet a markba? ron, akirl gy szl az rs: Az
    markt is telemertvn jillatra val drga, megtrt szerszmokkal (3 Mz. 16,12).
    Ki az, aki vizet kttt a ruhjba? Elija, rla mondja az rs: Ez esztendben sem
    harmat, sem sz nem lszen, hanem csak az n beszdem szerint (1 Kir. 17,1). Ki
    az, aki szilrdan meglltotta a Fld minden szleit? brahm, akirl gy szl az rs:
    ezek a Mennynek s az Fldnek trtnetei, mikor megteremttettek (1 Mz. 2,4). S

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    46

    itt az utols szt gy kell olvasni: brahm ltal6. gy tantotta Josze rabbi, s azt is
    tantotta: Ki az, aki flszllt az gbe, s onnan jra alszllt? A Szent, ldott legyen,
    akirl ezt mondja az rs: Felmne az r trombitaszval (Zsolt. 47,6). Ki gyjttte
    a szelet a markba? A Szent, ldott legyen, akirl ezt mondja az rs: Akinek hatalmban vagyon minden lllatnak lelke (Jb 12,10). Ki ktztt vizet a kntsbe?
    A Szent, ldott legyen, akirl azt mondja az rs: Amely idben az r teremt a fldet s a mennyet (1 Mz. 2,4). Majd gy szlt Josze rabbi: Kicsoda ment fl az
    gbe, hogy onnan leszllott volna. Ezen a vilg ngy csomja rtend, melyen minden fgg: a Tz, a Leveg, a Vz, a Fld.
    Jessze rabbi gy szlott erre: nyilvnval, hogy e vers Josze rabbi ltal adott klnbz rtelmezsei egytt nem llhatnak meg. Amikor pedig e szavak Simon rabbi
    el kerltek, kezt Josze rabbi fejre tette, s megldotta t, helyesnek nyilvntott
    mindent, amit mondott, s megkrdezte, honnan kapta e szavakat. Josze rabbi gy vlaszolt: apmtl tanultam, aki pedig az reg Hamenuna rabbi nevben szlott.
    Egy napon Simon rabbi Szepporisz kapujban lt, s Jessze rabbi gy szlott hozz: Josze rabbi az rs e mondatt: Kicsoda ment fl az gbe, hogy onnan leszllott
    volna az egyik alkalommal Mzesre vonatkoztatta, a msik alkalommal pedig a
    Szentre, ldott legyen, azutn meg a ngy csomra, a Tzre, a Levegre, a Vzre s a
    6

    A hber szvegben labrahamot olvas b -hibbaram helyett.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    47

    Fldre. n pedig lttam, Mesterek, hogy ti megldotttok t. Simon rabbi gy


    vlaszolt: Helyesen beszlt. Ezek az rtelmezsek ugyanazt jelentik, mind megllanak, a Szent ltal, ldott legyen, s egyenslyban llanak Jossze rabbi felindult
    Simon rabbi szavain, s gy szlott: Valban gy van ez, s tanultam ezt egy msik
    alkalommal a Mestertl magtl. De mit jelentsen a vge annak a mondatnak, mely
    gy hangzik: Kicsoda ennek neve, avagy kicsoda ennek finak neve, ha tudod?
    (Pld. 30,4). Simon rabbi gy vlaszolt: Titok ez, melyet n magam tantottam fiamnak, Eleazr rabbinak. Amaz pedig gy folytatta: Mondjtok el nekem, mert n
    lmomban megkrdeztem azt tletek, de a vlaszotokra nem emlkeztem, amikor
    felbredtem. Simon rabbi pedig ezt krdezte: Ha n most elmondom neked, fogsze r emlkezni? Az pedig gy szlott: Bizonyosan, hiszen ma is emlkszem arra,
    amit a mestertl tanultam. Erre Simon rabbi gy folytatta: Ez ugyanaz a titok,
    amely eme szavakban rejtezik: n fiam s n elsszlttem, az Izrel (2 Mz.
    4,22), valamint ezekben a szavakban: Te, Izrel, te benned dicsekedem (Jes. 49,3).
    Itt Izrel az finak neveztetik! Jessze rabbi pedig gy szlott: Legyen a mester
    elgedett, ezt a titkot n mr tudtam. Ezutn azonban mgis elfelejtette az rtelmezst. Amikor pedig hazatrt, s fradtan lomra hajtotta a fejt, lmban aggdai
    knyvet ltott, s abban e szavakat: Blcsessg s dicssg az szentlyben. Mikor flbredt, rgtn elment Simon rabbihoz, kezet cskolt, s elmeslte neki: lmomban aggdai knyvet lttam, s benne e szavakat: Blcsessg s dicssg az

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    48

    szentlyben (v.: Zsolt: 96,6), mgpedig a blcsessg fnt, a dicssg alant,


    az szentlyben pedig amellett. gy lttam lmomban s gy talltam az ajkaimon. Simon rabbi gy szlott hozz: A mai napig nem voltl rett, hogy belpjl
    a szntfld arati kz. Most azonban minden megmutattatott neked, ahogyan az
    rs mondja: Kicsoda ennek neve, avagy kicsoda ennek finak neve, hogy tudod?
    Blcsessg az neve, s dicssg az finak a neve.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    49

    A JMBOROK OLTALMA
    A KTFLE SZIKLA
    II 64a

    s mond az r Mzesnek: Eredj el a np eltt! Hijja rabbi az rs e mondatval kezdte beszdt: Tbort jr az r angyala az tet flk krl, s megszabadtja
    ket (Zsolt. 34,8). Boldogok a jmborok, akiknek dicssge fontosabb a Szent, ldott legyen, szmra, mint sajt dicssge. Mert lsd, mily sok az olyan ember, aki
    gyalzza s kromolja a fentit, mint Szanherib, mikor gy szl: Kicsoda a fldn
    val minden istenek kzl, aki megszabadtotta volna az fldt az n kezembl,
    hogy az r is kiszabadthatn Jeruzslemet az n kezembl? (2 Kir. 18,35). A Szent,
    ldott legyen, megbocstott neki, s nem kvetelte, hogy vezekeljen. Amikor azonban
    Hiszkijja ellen nyjtotta ki a karjt, ezt olvassuk rla: Kijve az rnak angyala, s
    levga az Asszria-beli tborban szznyolcvant ezeret (2 Kir. 19,35). Jerobeam,
    Nbt fia a blvnyimdsnak hdolt, ldozatot mutatott be a blvnyoknak, s fstlszereket gyjtott elttk, s a Szent, ldott legyen, nem kvetelte, hogy vezekeljen.
    Amikor azonban a prfta jtt, hogy tansgot tegyen, s Jerobeamrl prfcit mondott, Jerobeam kinyjtotta a karjt ellene, amirl gy szl az rs: s megszrada az

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    50

    keze, melyet kinyjtott vala ellene, s nem vonhat b maghoz a kezt (1 Kir.
    13,4). A Fra kromolta az Urat, mikor gy szlt: Kicsoda az r, hogy engedjek az
    beszdnek (2 Mz. 5,2). S a Szent, ldott legyen, nem kvetelte, hogy vezekeljen, egszen addig, mg meg nem tagadta Izreltl az elvonulst, ahogyan az rs
    mondja: Te mgis ellenllsz- az n npemnek, s nem akarod- elbocstani (2
    Mz. 9,17), s tovbb: me az r keze lszen a te mezei barmaidon (2 Mz. 9,3). S
    gy van ez mindig, hogy a Szent, ldott legyen, tbb vezeklst kvn a jmborokat rt
    srtsrt, mint a srtsrt, mely t magt illeti. S itt mondja Mzes: Hacsak valami
    kevss halasztod segtsgedet, engemet megkveznek (2 Mz. 17,4). Szlott hozz
    a Szent, ldott legyen: Nincsen itt az id, hogy vezeklst kvnjak tled, hanem
    menj a np eltt, s ltni fogom, ki nyjtja ki a karjt ellened. Annak a hatalmban
    llasz-e vagy az n hatalmamban? Vedd kezedbe a botodat, mellyel megttted a
    folyt, s menj. Mirt? Mert abba van beleillesztve a ksrts, s abba van belevsve
    a Szent Nv. Ez az a bot, mely elbb kgy volt, ezrt mondja az rs: A kgynak
    tja a ksziklban (Pld. 30,19). Hol nyilvnult ez meg? Azt mondja az rs: n
    llok te eltted amott, ama... kszikln (2 Mz. 17,6). Eme sziklrl mondja az rs:
    Annak a ksziklnak, kinek cselekedete tkletes (5 Mz. 32,4), s ott Mzes tudta, hogyan ll a kgy a szikln... Jehuda rabbi pedig gy szlott: A teljes megnyugvshoz szksg van mg egy krdsre. Hiszen azt is mondja az rs: Sjtsd meg a
    ksziklt s vizek jnnek ki abbl (2 Mz. 17,6). Erre mondta Abba rabbi: gy is

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    51

    van, mert nincsen egyetlen nv a Szent, ldott legyen, sszes szent nevei kztt,
    amely ne tmasztana csodkat s hatalmas cselekedeteket, s ne hozna minden jt,
    amire csak szksg lehet, s mennyivel inkbb gy van ez, mikor [eleven] vizet kell
    fakasztani
    Szlott Abba rabbi: Ktfle szikla van, s a fentibl tmadt az alanti. Micsoda a
    fenti szikla? Minden sziklk sziklja. s melyik az, melybl Izrel tmadt, s melyrl
    ezt mondja az rs: A ksziklrl, aki szlt tged, elfelejtkeztl-e? (5. Mz. 32,18).
    Mert a fnti szikla oldalbl egy msik tmad, s (megint msik) az er anya (ti. az
    tdik szefira) oldalbl. S kin mindkt szikla, s hasonlak egymshoz. Mert gy
    szlt Eleazr rabbi: Azt mondja az rs: Kicsoda mondhatn meg az rnak nagy
    erejt? (Zsolt. 106,2). Mirt erejt? A fenti anya kiteljesedse vgett. Ugyanis:
    habr ez maga nem jelenti az tletet, az er mgis az oldalhoz tartozik, s ezrt
    nevezik fenti sziklnak. s elfelejtkeztl az ers Istenrl, aki nemzett tged? (5
    Mz. 32,18) ez az atya ragyogsa. s mi ez? A fenti szeretet.
    S szlott tovbb Abba rabbi: A vizet ismerik mindentt, de azon a helyen pedig
    flserkent a Szent, ldott legyen, hogy kintse a lthatatlan vizeket s ez a Szent,
    ldott legyen, jele s csodja. Ezrt szlott gy Dvid dicsr nekben: Ki a kszlat vizeknek forrsv vltoztatja (Zsolt. 114,8).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    52

    A SZVETSG STORNAK RTELMRL


    AZ ALAPK S AMI KRLVESZI
    2 Mz. 38,21 skk

    II 220b-221a, 222a-b

    Ezek a Bizonysgttel hajlknak megszmllt rszei, melyeket adott Mzes


    hagysbl. Simon rabbi e szavakkal kezdte beszdt: Kezdetben teremt Elokim
    az eget s a fldet (1 Mz. 1,1). Ezt a mondatot sokfle mdon rtelmeztk. A
    Szent, ldott legyen, a vilgot a fenti vilg mdja szerint alkotta, hogy eme vilg a
    fenti vilg msa legyen. s a fenti ltmdokat mind az alanti vilgban is elhelyezte,
    hogy sszekapcsoldjk s sszefzdjk az egyik vilg a msikkal. S amikor a
    Szent, ldott legyen, meg akarta teremteni a vilgot, a Trra tekintett, s megteremtette a vilgot, a Szent Nvre tekintett, mely a Tra foglalata, s szilrdan llott a
    vilg. Hrom forrsbl tmadt szilrdsga: a blcsessgbl, az rtelembl s a megismersbl. A blcsessgbl, ahogyan az rs mondja: Az r blcsessggel fundlta
    a Fldet (Pld. 3,19). Az rtelembl, ahogyan az rs mondja: Erstette az eget az
    rtelemmel A megismersbl: Az tudomnyai ltal fakadtak ki a mlysgbl a
    vizek (Pld. 3,20). Mindez a vilg szilrdsghoz tartozik. ppen e hrom ltal plt
    fl a Szvetsg Stora is, ahogyan az rs mondja: s btltttem Elokimnak lelk-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    53

    vel, blcsessggel, rtelemmel s tudomnnyal (2 Mz. 31,3). S e hromra utal ama


    mondat is: kezdetben, azaz blcsessgben, teremtette Elokim, azaz rtelemmel,
    az eget, azaz megismerssel. Ugyane hromrl mondja az rs a Szvetsg Stornak fllltsakor: Ezek a trvnyei, azaz a blcsessg titka, a Szvetsg Stornak, ez az rtelem titka, melyet fellltott a Mzes hagysbl, ez a megismers
    titka, s mindenek megfelelnek egymsnak. Ugyanis: amit a Szent, ldott legyen, ebben a vilgban megteremtett, azt a fenti (vilg) mdja szerint teremtette, s mindez be
    volt vsve a hajlk mvbe. s lsd: abban az rban, amikor a Szent, ldott legyen,
    Mzeshez szlott: Ksztsd el a hajlkot, Mzes csodlkozva llott, mert nem tudta, mit kell tennie, mg azutn a Szent, ldott legyen, megmutatta az szemeinek.
    Ahogyan az rs mondja: Meglssad pedig, hogy csinljad arra a formra, mely tenked mutattatott a hegyen (2 Mz. 25,40).
    Ez a nem fnyl tkr titka, mely minden kpet nmagban megmutat; ebben ltott Mzes minden egyes kpet tisztn s pontosan, mint egy vegharangban, mely
    minden kpet lthatv tesz. S lsd: mikor elkszlt a Szvetsg Stornak mve,
    felllott ama msik oldal, s htlensgre csbtott, de nem tallt kifogst a mvszek hsge ellen. S a Szent, ldott legyen, meghajlsra knyszertette a msik oldalt Mzes eltt, mert akarata ellenre tansgot tett a (mesteremberek) hsge
    mellett, s gy a mesteremberek hsge s tisztessge nyilvnvalv lett mindenki
    eltt...

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    54

    m, n nevezet szerint hvtam Becallt, a Hur finak, Urinak a fit, Jda nemzetsgbl (2 Mz. 31,2). Szlott Jehuda rabbi: Mondja az rs, hogy Becall a
    jobb oldaltl val volt, ezrt volt kpes a Stor egsz mvnek az elksztsre. S
    tovbb: Jda kirlyi trzs volt, uralkodott az sszes tbbi trzs fltt, ezrt trtnhetett, hogy ebbl a trzsbl tmadt, aki berendezte az egsz hajlkot. A Becall nv
    pedig ezt jelenti: l rnykban. S ki az, aki I rnykban ll? A jobb oldal.
    Ettl rklte Becall a blcsessget, mellyel kpes volt mindent elkszteni, az
    egsz mvet megalkotni. S vele Oholiab, Ahisamk fia, Dn nemzetsgbl. Ez a
    bal oldaltl, a szigor tlet oldaltl val. Ahogyan tanultuk: e kt oldal ltal alkottk meg a Strat s rendeztk be annak belsejt, hogy az mindkettvel sszekttetsben legyen, a jobb s bal oldal kztt.
    Jehuda rabbi gy folytatta: A Sion hegye kies hely, s mind ez egsz Fldnek
    rme, szak fell val oldalon, a nagy kirlynak vrosa (Zsolt. 48,3). Jegyezd meg:
    Amikor a Szent, ldott legyen, megteremtette a vilgot, drga kvet helyezett a drga
    trnusa al, s almertette azt a mlysgbe. A k egyik vge a mlysgbe mlyedt, a
    msik a magasba meredt. S e magasba mered vge a knek, ez az a pont, amely a
    vilg kzepn ll, ahonnan a vilg jobbra s balra, minden irnyba kiterjeszkedik, s e
    kzppont ltal nyeri szilrdsgt; e kvet az alapvets kvnek nevezik, mert innen ltette a vilgot. S jelenti mg e sz: seti-jah: ,fundamentum, s ezt is set jah: ,Iten helyezte, hogy a vilg fundamentuma legyen s az Egsz sarjad kzepe. A Fld

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    55

    hrom mdon bontakozik ki ama pont krl. Az els kibontakozsban lakozik a Fld
    minden fnyessge s tisztasga. Ez a kibontakozs a Fld fltt van, krs-krl
    ama pont krl. A msodik kibontakozs krlveszi az elst, nem oly fnyes s tiszta, mint emez, de azrt finom s fnyes, fnyesebb anyagisgban, mint minden ms
    anyag. A harmadik kibontakozs sttebb s durvbb; ez veszi krl a tenger vizt, a
    vilgot krllel cent. gy ht ama pont ll kzpen, s a klnbz kiterjedsek
    krlveszik. Az els a Szently Hza, mindama szent termek s csarnokok, mindennel, ami bennk van, Jeruzslem, az egsz vros a falakon bell. A msodik kiterjeds: Izrel egsz orszga, mely szentsget hordoz magban. A harmadik kiterjeds: az egsz Fld, az sszes tbbi np lakhelye. S mindent az cen vesz krl. Ez
    a szemben lv krk titka, melyek a legbels pontot veszik krl, valjban ez teszi
    a szem ltst. E ponthoz hasonlatosan a kzppontban ll a Szentek Szentje, a Szvetsg Ldjval s annak fedelvel, ezekkel lesz teljes a kp. E pont adja az egsz
    vilg ltvnyt. Ezrt van rva: Szpen magasba mered, az egsz Fld rme
    (Zsolt. 48,3). Szpen: ez a Mindensg szemllse s rme; magasba mered:
    mint a leghatalmasabb fa magasba meredse. S vedd szre: A vilg szpsge s a
    vilg szimmetrija csak akkor vlik a vilgban lthatv, amikor felpl a Hajlk,
    s berendeztetik, s a Lda bevonul a Szentlybe. Ettl az rtl fogva vlik lthatv
    minden a vilgban, s csak ettl fogva van a vilg igazn berendezve. S t nylik a
    hajlkon t, s a Lda mentn haladnak, addig a pontig, mely szpen magasba mere-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    56

    dnek, a Mindensg rmnek mondatik. Ha pedig elrtek oda, akkor megszlal a


    Lda: Ez lszen az n nyugodalmam mind rkk, itt lakozom, mert ezt kvntam
    vala (Zsolt. 132,14). Jessze rabbi ezt mondotta: E szavakat mondja Izrel kzssge abban az rban, amikor flpl a Szently, s a Lda a helyre kerl. Szlott
    Hijja rabbi: E szavakat, a Szent, ldott legyen, mondja Izrel kzssgrl, ha
    Izrel az akaratt cselekszi, mert akkor a Szent, ldott legyen, l drga trnusn, s
    knyrletessggel fordul a vilghoz, s akkor lds s bke s szeretet rad mindenhez. s ekkor ezt mondja: Ez az n nyugalmam helye mindrkre.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    57

    A VILG PILLREI
    AZ LET FJA S A TUDS FJA
    I 26b

    gy meslt az reg Eleazr rabbi: Trtnt egyszer, hogy sszegyltnk a tanhzban, s krdeztk a trsak, mit jelent Akiba rabbi mondsa, melyet tantvnyainak
    eszbe vsett: Ha sznmrvny kvekhez rtek, ne mondjtok: vz! vz!, mert magatok sodorjtok magatokat veszlybe, ugyanis azt mondja az rs: Aki hazugsgot
    szl, nem lszen maradsa az n szemeim eltt (Zsolt. 101,7). Ekkor hozzjuk lpett maga a Vnek Vne, s megkrdezte, milyen krdssel foglalkoznak, azok pedig
    elmondtk neki. akkor gy szlott hozzjuk: Titok ez, melyet a Fenti Tanhzban
    tantottak, s n azrt jttem, hogy e titkot, mely a mostani nemzedk eltt rejtve van,
    elttetek flfedjem, hogy gy vdve legyetek a tvedstl. A sznmrvny kvek
    azok az alappillrek, melyekrl a legtisztbb vizek buzognak al. S ezt az alef bet
    jele brzolja, ez a bet a kezdet s a vg. A kzps vonal a waw sszekt hang
    jele, az letft jelli, s gy mindenkinek, aki arrl eszik, rk letet ad. S ehhez addik a kt yod bet. Ennek felel meg tovbb a waw s a kt yod ebben a szban wyyr
    (formlta pedig: 1 Mz. 2,7), e sz a kt (vilg-) formlst jelli: egyik fnti, a m-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    58

    sik az alanti vilg. S blcsessg van a kezdetben s a vgben, s ez a titka a blcsessgnek, mely a magassgokban rgtn a korona (azaz az els szefira) szfrja
    utn kvetkezik. s ezek megfelelnek a kt szemnek, ezekbl kt knnycsepp hull a
    vgtelen tengerbe. S mirt sllyed al? A kt trvnytbla miatt, melyeket Mzes
    lehozott Izrelnek, s melyek azutn, mert Izrel nem volt mlt, darabokra trtek. S
    ezrt pusztult el az Els Szently s a Msodik is. S mirt ejtette le Mzes a ktblkat? Mert elreplt a wjjr (formlta pedig) sz wawja mely az let szimbluma.
    gy j tblkat kellett adnia nekik, melyek nem az let Fjtl valk, hanem a j s
    rossz tudsa fjnak rgijbl arrl a helyrl, ahonnan a Tra szrmazik , benne
    tiltsok s megengedsek kettsvel: jobb oldalon let, bal oldalon hall. Ezt jelentik
    Akiba rabbi tantvnyaihoz intzett szavai: Ha tiszta mrvnykhz rtek, ne
    mondjtok: Vz! Vz!, mert nem szabad, hogy e kveket ms kvekkel azonos mrcvel mrjetek, hiszen a tbbi kvek egyszerre jelentenek letet s hallt, s megfelel
    ennek a blcs szv (Prd. 10,2) (az ember) jobbjn, s a balga szv a baljn. s gy
    magatok sodorjtok nmagatokat a veszlybe, mivel a j s rossz tudsa fjtl val
    kvek magukban hordozzk a kettssget, ezzel szemben a sznmrvny kvek:
    tiszta egysg, nincsen kettssg benne. De ha gy vlntek, hogy az let Fja eltvozott, hiszen a tblk sszetrtek, s gy kettssg lakik mindenben, arra ez a mondat
    rvnyes: Aki hazugsgot beszl, nem llhat meg a sznem eltt (Zsolt. 101,7),
    ugyanis nincsen kettssg a fenti rgikban, ahonnt ezek a tblk is szrmaznak.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    59

    Amikor a trsak e szavakat hallottk, odasereglettek, s meg akartk lelni azt a frfit, de az elszllt onnan, elragadtatott kzlk.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    60

    AZ I-TENI TZ SZEFIRA
    S AZ ANGYALOK TZ RENDJNEK ALAKJA S
    ALAKTALANSGA
    1 Mz. 23,7

    II 42a-43a

    ...Minden llny ezek a szent lnyek; a Szent Nv jegyben nevezik ket. s


    errl mondja az rs: Mindent valaki az n nevemrl neveztetik, kit az n dicssgemre teremtettem: akit formltam s akit teremtettem (Jes. 43,7). s hasonlkppen azok a teremtmnyek is, melyek ama szent lnyek ltal teremtettek. Nincsen teremtmny, mely ne ama szent nvvel lenne megjellve, hogy hrt adjon Arrl, aki
    megteremtette. s gy a jod a mindenik teremtmny fejnek skpe, a kt he a jobb s
    a bal kz skpe, a kezek t-t ujjval; a waw pedig a trzs skpe. Ezrt mondotta
    : Mihez hasonltantok azrt engemet, hogy hasonl volnk ahhoz? azt mondja a
    szent I-ten! (Jes. 40,25). Nincsen teremtmny, mely Hozzm hasonl lenne, mg
    azok sem, melyeket az n betjeleim kpre teremtettem. Mert n megtehetem, hogy
    e formt jra eltrlm, vagy amikor csak akarom, jra ltrehozom. De nincsen flttem ms Isten, aki kpes lenne az n formmat eltrlni. Ezrt: Az formjuk nem

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    61

    olyan, mint a mi formnk... (5 Mz. 32,31). gy azutn, ha valaki krdst tesz fl e


    mondat szerint: Mert semmi hasonlatossgot nem lttatok (5 Mz. 4,15), azt kell
    vlaszolni neki, hogy ezt az egy formt mgiscsak lttuk, mert azt mondja az rs:
    Hanem az rnak hasonlatossgt ltja (4 Mz. 12,8), de nem valamely ms alakot,
    egy teremtmny alakjt, melyet az ember bneiben alkotott volna. Ezrt mondja az
    rs: Kihez hasonltjtok teht az I-tent, s micsodt hasonlttok hozz? (Jes.
    40,18). Mg emez alak sem a Szent, ldott legyen, alakja, sajt rgijabeli hasonlatossga, ugyanis oda nem lehet behatolni, hanem a Kirly alakja, amikor az megmutatja hatalmt, hogy uralkodjk az egsz teremtsen, megjelenvn gy minden teremtmnyeknek, kinek-kinek az Isten megrtsre val kpessge szerint, s ezrt
    mondja az rs: n magam sok ltsokat jelentettem nkik, s a Prftk ltal pldz dolgokat mutogattam (Hos. 12,10). S ezrt szl : Habr n a ti kpeitekhez,
    mint azok skpe, hasonltok, Mihez hasonltantok azrt engem, hogy hasonl volnk ahhoz? (Jes. 40,25).
    Ugyanis: mieltt a Szent, ldott legyen, kpmst s formt alkotott a vilgban,
    egyedl volt, alak s hasonlatossg nlkl, s ha valaki megtapasztalja t a teremts
    eltti llapotban, nem szabad brzolnia semmifle vilgbeli formban vagy alakban, mg a he vagy a yod betben sem, s a Szent Nvben sem, a vilg egyetlen mssalhangz- vagy magnhangzjelben sem. Errl mondja az rs: Mert nem lttatok
    alakot, ezek a szavak azt jelentik, hogy nem lttatok semmit, ami brmi formban

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    62

    brzolhat, semmit, amit brmifle vges kpzet ltal brzolhatntok. Amikor


    azonban megteremtette a Szekr kpt, amelybe a Fenti Ember alszll, akkor ebben az alakban JHWH-nak nevezik, hogy megismerjk a tulajdonsgai ltal, s e tulajdonsgok mindegyike szerint nevezzk t: l, Elokim, Saddai, Cebaot, Ehje, hogy
    minden tulajdonsga szerint megismerjk t, melyek ltal a vilg kormnyoztatik,
    szeretetben s tl szigorban, az emberfiak tette szerint. Ugyanis: ha az fnyzne
    nem rne el minden lnyt, hogyan lehetne ismert elttk, hogyan lehetnnek rvnyesek e szavak: Teljes mind a szles fld az dicssgvel (Jes. 6,3)? Jaj annak,
    aki t akr a sajt attribtumai kzl s mginkbb az embereki kzl valamelyikkel
    azonostan, hiszen az embereknek, akik muland ednyek, a fld az fundamentumuk (Jb 4,19). A Rla val kpzet csak uralmnak felel meg valamely tulajdonsga fltt vagy akr minden teremtmny fltt. Ha azonban nem Rla val a kpzet,
    akkor nincsen sem tulajdonsga, sem Rla val kpzet, sem pedig semmifle forma.
    A tengerhez hasonlatos ez, melynek vizei nmagukban formtlanok s megfoghatatlanok, s csak akkor ltenek formt s alakot, s csak akkor tudunk kpzetet alkotni
    rla, ha sztterlnek a tartednyen, mely nem ms, mint a Fld. gy elbb mind a
    tengerbl ered, egy medencbe gylik, melynek blssge a yod (bet) blssge
    ez a forrs az egy. S a patak, mely ebbl tmad kett. Ekkor hatalmas medence keletkezik, olyan, mint egy hatalmas gdr, amely megtelik a forrs vizvel. Ezt a medenct tengernek nevezik: ez a hrom. Ez a nagy medence ht gra szakad. S a

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    63

    tengerbl val vz ht patakra: ez egytt tz. Ha pedig a mester ezeket a medencket,


    melyeket flptett, sszetrn, akkor a vz visszatrne az eredethez, s megmaradnnak az sszetrt gak, szrazon s vztelenl. Hasonlkppen az okok oka tz
    szefirt hozott ltre, s a Koront eredetnek nevezte: benne nincsen vge a vizek eltrsnek s radsnak: ezrt nevezte sajt magt Vgtelennek. gy nincsen Neki
    kpe s alakja, s nincsen edny, hogy t magba fogadja, hogy brmit is tudni lehessen Rla. Ezrt mondtk az emberek: Azt, ami tvol van tled, ne kutasd, azt, ami
    rejtve van eltted, ne keresd. Azutn teremtett egy kis ednyt, ez az a yod, mely
    megtelik vzzel, s zubog forrsnak s blcsessgnek nevezte, s magt benne
    blcs-nek. Ekkor egy nagy ednyt ksztett, s Tenger-nek nevezte s beltsnak nevezte, s magt benne belt-nak, blcs-nek a lnye szerint, belt-nak a
    lnye szerint, mert a blcsessg nem nmaga ltal neveztetik blcsessg-nek,
    hanem a blcs ltal, aki kitlti azt, s a belts nem maga ltal neveztetik beltsnak, hanem a belt ltal, aki kitlti azt. Mert ha megvonn magt, szrazsg
    maradna, ahogyan az rs mondja: A vz kimegyen a tbl, a folyvz kiapad s
    megszrad (Jb 14,11). De ez is rva van: A nagy folyvizet ht rszre szakasztja
    (Jes. 11,15) azaz ht drga ednyre. s gy nevezte ket: Nagysg, Er, Dicssg,
    Gyzelem, Szpsg, Fundamentum, Kirlysg. Magt pedig gy nevezte: nagy a
    Nagysg-ban, ers az Er-ben, dics a Dicssg-ben, gyzelmes a
    Gyzelem-ben. A Szpsg-ben a Sajt nevt alkotnk Szpsg-nek nevezte, a

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    64

    Fundamentum-ban pedig Caddik-nak (igaznak) (v. Pld. 10,25). S a fundamentumra tmaszkodnak mindenek: minden ednyek s minden vilgok. S vgl a
    Kirlysg-ban a Sajt nevt Kirly-nak nevezte, aki a nagysg, a hatalom, dicssg, rkkvalsg s mltsg, st minden, valami a mennyben s a fldn vagyon (1 Krn. 29,11) ezen a Caddik (az igaz) rtend. s v az uralom ez
    a Kirlysg, s az hatalmban van minden, az ednyeket kisebb tenni, s a vizek
    eltrst szaportani bennk az akarata szerint. Fltte azonban nincsen I-ten, aki
    kpes volna szaportani s fogyasztani a ltezket. Ekkor szolgl lnyeket teremtett azokhoz az ednyekhez: ngy oszlopon nyugv Trnust, s hat lpcsfokot hozz: ez egytt tz. s az egsz Trnus, mint az lds-kehely, melyen tz sz ll a Trval sszhangban, mely tz szban adatott. Ugyanis a vilg is, az steremts mve, az
    is tz szban teremtetett (ld. Atyk mondsai, 5. fejezet). Ezutn a Trnushoz megalkotta a szolgl angyalok csoportjait: Angyalokat, Arelokat, Szerfokat, llatokat,
    Ofanokat, Hasmalokat, leket, lohimokat, lokim-fiakat, Individuumokat. Ezek
    szolgljv pedig Szamalt tette s annak minden seregeit ezek Fellegek, azokon
    lovagol, alszllanak a fldre, olyanok, mint a paripk. S hogy a felhket szekrnek
    tartjk, tanstjk ezek a szavak: Az r knny, sr felhre lvn, bmegyen
    Micrjimba (Jes. 19,1). A micrjimbeliek uralkodjukat a paripnak lttk, e paripn j a Szent, ldott legyen; meghborodnak az orcja eltt Micrjimnak blvnyai s a micrjimbelieknek szvek elhervad bennek.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    65

    AZ TLET TJAI S A SZERETET TJAI


    1 Mz. 38,1

    I 186a

    S ln akkor az idben, hogy Jda elmenvn az atyafiaitl (1 Mz. 38,1).


    Jehuda rabbi az rsnak erre a szavra hivatkozott: s drgtt az gbl az r, s a
    felsges I-ten adta az szavt: kest s eleven szeneket (Zsolt. 18,14). Jjj s lsd:
    Amikor a Szent, ldott legyen, megteremtette a vilgot, ht oszlopra alaptotta, e hetet pedig egyetlenegyre. Megersti ezt a kvetkez mondat: A f blcsessg megptette az hzt, annak ht oszlopit kivgvn (Pld. 9,1). Ezek pedig egyetlen
    fokozaton llanak, melyrl azt mondja az rs: Az igaz a vilg fundamentuma
    lszen (Pld. 10,25). Mert a vilg, mikor megteremtetett, abbl a helybl teremtetett
    meg, mely a vilg kiteljesedse s dve, a vilg egy pontja s mindeneknek kzppontja. S melyik ez a hely? Sion, melyrl rva van: Aszaf zsoltra: l lokim az r
    szl, s hvja a fldet napkelettl fogva mind napnyugtig. A tkletes szpsg
    Sionbl jelenik meg az r (Zsolt. 50,1). Arrl a helyrl teht, a beteljeseds rgijbl, a tkletes sszefggs rgijbl. gy teht Sion az egsz vilg ert ad spontja: e helyrl jut tkletessgre az egsz vilg, ennek belsejbl tpllkozott az
    egsz vilg. S vedd szre: s drgtt az gbl az r, s a felsges I-ten adta az
    szavt. Az utols szavakban pedig a magasabb sszefggs titka rejtezik, amennyi-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    66

    ben, ahogyan mondottuk, Sion a vilg kiteljesedse s szpsge, s hogy belle tplltatik a vilg. Ugyanis van kt lpcsfok, kett, s ezek mgis egysget alkotnak:
    Sion s Jeruzslem, az egyik az tlet fokozata, a msik a szeretet fokozata, s a
    kett mgis egy. Egyik lpcsfokrl a msikra, magassgrl magassgra szalad a
    kilts, mely azutn hallhatv lesz. Mikzben pedig fut a hang, s hallhatv lesz,
    ltrejnnek az ert sugrz tlszkek: az tlet tja s a szeretet tja, s onnan kiterjednek. S drgtt az gbl az r ez az tlet, mely a szeretetben teljesl. S a Magassgbeli, br maga megtallhatatlan s tudhatatlan, amikor ama hang Tle elindul,
    akkor mindenben tlet s szeretet van, s akkor kvetkezik, mikor a Szent, ldott legyen, kldi a hangjt, akkor kvetkezik a jges s a tzzn, a vz-elem s a
    tz-elem.
    Vedd teht szre, hogy amikor Jda megszletett, arrl ezt mondja az rs: s
    megsznk a szlstl (1 Mz. 29,35). Ugyanis itt az gi szekr ngy oszlopa kzl
    az utolsrl van sz. S joggal mondja az rs: S ln akkor az idben, hogy Jda elmenvn az atyjafiaitl... mert kirly lett flttk.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    67

    A VILG ALANYA S TRGYA


    I lb-2a

    Kezdetben. Eleazr rabbi az rs szavval kezdte beszdt: Emeljtek fel a


    magassgba a ti szemeiteket, s lsstok meg, kicsoda teremtette azokat (Jes. 40,26).
    Emeljtek fl a ti szemeiteket. Hov? Arra a helyre, melyen fgg minden szem. Melyik ez a hely? Az a hely, amely megnyitja a szemeteket. S ott meg fogjtok rteni,
    hogy a rejtett reg, az, akinek a szne eltt elapadnak a krdsek, teremtette ama
    helyet. De ht kicsoda az a teremt? az a Kicsoda, akit hvnak az g vgrl, s
    mert az hatalmban van minden. ppen azrt, mert eltte kell elapadnia a krdezsnek, mert rejtettek az tjai, s nem trja fl magt, ezrt nevezik Kicsodnak.
    nla tovbb nem rhet el krds. Ez az egyik vge az gnek, melyet Kicsodnak
    neveznek, a msik vge az gnek, az als vge, azt nevezik Micsodnak.
    Mifle klnbsg van a Kicsoda s a Micsoda kztt? Ama Kicsoda elrhetetlen
    minden krdezs szmra. Ha egy ember kutat, s keresve feljut, lpcsfokrl lpcsfokra, s vgl minden lpcsfokok vgre rkezik, akkor felfogja a Micsodt. Mit
    ismertl meg?, mit rzkeltl?, mit kutattl? De mgis minden megfejtetlen marad,
    mint annak eltte. Erre utalnak az itt kvetkez szavak is: A Micsodt hvom bizonysgul eldbe, a Micsoda pldjt mutathatnm nked (Jer. sir. 2,13).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    68

    Amikor a Templom leromboltatott, egy hang tmadt, mely gy szlt: n Mah (a.
    m. Micsoda) tansgot tettem ellened naprl napra a rgi idktl fogva, ahogyan az
    rs mondja: s bizonysgul hvtam az eget s a fldet ellened (5 Mz. 30,19).
    Azutn n, Mah hasonltani fogok rd, szent koronkkal kestelek, s kirlly teszlek a fldn, ahogyan az rs mondja: Ez- a vros, mely fell azt mondottk: bezzeg szp, az egsz fldnek rme ez! (Jer. sir. 2,15), s tovbb: A Jeruzslem szpen ptett vros, mely egybeszerkesztetett egyenlkppen (Zsolt. 122,3), tovbb:
    n Mah hasonl vagyok hozzd, n szinte azonkppen vagyok fnt, amikpp te,
    Jeruzslem vagy lent. Amg a szent np nem tr meg a te utcidba megszentelt rendben, eskszm neked, hogy addig n sem trek meg a magassgba, addig a napig,
    amg a te lakid nem znlenek a te utcidra itt alant. s ez legyen a te vigasztalsod,
    mert ebben egyenl vagyok veled. Mostani llapotodban nagy, mint a tenger a te
    nyomorsgod (Jer. sir. 12,13). s ha tagadod, hogy meggygyulhatsz, a Ki meggygyt tged (uo.). Bizony a rejtett, a legmagasabb, minden ltezs foglalata meggygyt tged s flemel tged. A Kicsoda, az g fls vge, a Micsoda az g als
    vge, s ez Jkob rkrsze, a kzps rd a deszkknak kzepn, a hajlknak
    egyik vgtl a msik vgig (2 Mz. 26,28), azaz a fenti vgtl, mely a Kicsodval
    azonos, a lenti vgig, mely a Micsodval azonos, mg az rkrsz kzpen van. Ezrt
    Kicsoda teremtette azokat.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    69

    Simon rabbi a fihoz, Eleazr rabbihoz fordult, s mondta: Hallgass, hogy fltrulhassanak a legmlyebb titkok, melyek el vannak rejtve a vilg gyermekei ell.
    Eleazr rabbi hallgatott. Ekkor Simon rabbi srt, egy pillanatig hallgatott, majd ezt
    krdezte: Eleazr, mit jelent az azokat sz (a fenti mondatban)? gy vled taln,
    hogy a csillagok s az llatv jegyei enlkl is lthatk (ott). S a Micsoda ltal teremtettek, amirl azt mondja az rs: Az rnak beszde ltal lettek az egek (Zsolt.
    33,6). S az azok a rejtett dolgokra nem vonatkozhat, hiszen csak lthatra vonatkozhat.
    E titok nem trult fl elttem mindaddig, amg egy napon a tenger partjn nem
    llottam, ott pedig Elijahu (prfta) hozzm lpett, s ezeket mondotta nekem: Rabbi, tudod-e, mit jelentenek ezek a szavak? Kicsoda teremtette azokat? Ezt mondtam
    neki: Ez az g s annak a seregei, a Szent, ldott legyen, mve, szemllnie s ldania kell az embernek, ahogyan az rs mondja: Mikor ltom a te egeidet, a te kezeidnek munkit... (Zsolt. 8,4) s: Mi Urunk, I-tennk mely igen csudlatos a te neved az egsz fldn (Zsolt. 8,2). Elijahu pedig gy szlott: Rabbi, rejtett sz ez a
    Szent, ldott legyen, eltt; s kinyilvnttatott a fenti Tanhzban: Akkor, a Rejtett
    minden Rejtettek kztt meg akart mutatkozni, kezdetben teremtett pontot, s az
    gondolatt lett, bel festett minden alakot s formlt minden formt, titkos, szent
    fnybe vste egy titkos kp formjt: ez a Legszentebb, az smlysg plete, mely
    gondolatbl tmadt. (Az a pont) a Kicsoda, az pts skezdete, mely van s nin-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    70

    csen, mlyen elrejtve az nevben, s most me Kicsodnak (Mi) nevezik. Amikor


    azonban az meg akart nyilvnulni s nven kvnt neveztetni, drga ragyog ruht vett
    magra, s ezt Ez-nek (Eleh) nevezte, gy jtt az Ez az nevbe. A jelek szszekapcsoldtak egymssal (Eleh s Mi), s gy alkottk az Elokim nevet. Amg
    nem alkotta meg az Ez-t, ezen a nven nem neveztetett.
    E titok rtelmben szltak a lzadk, akik az aranyborjt imdtk. Ezek (ti. a teremtett, az rzkelhet) a te I-teneid, Izrel (2 Mz. 32,8). Ahogyan a Kicsoda
    az Ez-zel sszekapcsoldik, gy az I-ten nvnek is ezen sszekapcsoldsbl tmad llandsga. S e titok ltal ll fnn a vilg. Ekkor Elijahu elszllt, s nem lttam
    t tbb. Neki ksznhetem a titok feltrst.
    Mikor Eleazr rabbi s bartai hallottk e szavakat, Simon ben Johai rabbi el
    lptek, leborultak eltte, srtak s gy szlottak: Ha csak azrt jttnk volna a vilgra, hogy e titkot megtudjuk, mr az is elg lenne neknk.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    71

    A KT ELLENTTES SZFRA
    1 Mz. 14,1

    I 85b-86a

    Amraflnek, Siner kirlynak napjaiban trtnt... Josze rabbi az rs e mondatval kezdte beszdt: Kicsoda indtotta fel vala az igazat napkeletrl, kiszltvn
    tet, hogy az lba nyomt kvesse (Jer. 41,2). Ezt a verset magyarztk a trsak. E
    szavaknak azonban a blcsessg titka szerinti rtelmt is fl kell fognunk. gy tanultuk ugyanis: A Szent, ldott legyen, ht eget teremtett fent, s mindet azrt teremtette,
    hogy hirdessk a Szent, ldott legyen, dicssgt, s minden g azrt lland, hogy
    tantsa a fenti sszefggs titkt. Jjj s lsd: Van egy legfls g a ht g fltt, ez
    irnytja s vilgtja meg a tbbi egeket, ez az g megismerhetetlen marad, krds
    nem rhet el hozz, oly rejtett s oly mly ez az g, s ezt csak csodlkozssal szemllhetik mindenek. Ezrt neveztetik gy: a Kicsoda (Mi), s ebben az rtelemben,
    kell olvasni az rs e szavait: Kicsodnak mhbl jtt ki a jg? (Jb 38,39) (ti. az
    sanyag). S gy azt is olvassuk: Ez az g mind a ht g fl magasodik. Van azonban egy msik g, a legals mind kztt, ez nem vilgt, s mivel nem vilgt, a legmagasabb g egyesl vele, hogy beleillessze sajt nevnek kt betjt, s gy yamnak,
    tenger-nek nevezik, szemben a fels ggel, amelynek neve: mi. S az sszes tbbi
    gbl ramlsok indulnak, melyek ebbe az gbe jutnak, s gy ez a Fels Tenger,

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    72

    melybl hajtsok tmadnak s halak7 ennek a Fels Tengernek a mdja szerint. S


    ebben az rtelemben mondta Dvid: E nagy s szles tenger, melyben vannak megszmllhatatlan sz llatok s apr llatok nagyokkal egybe (Zsolt. 104,25). S e
    szavak is ugyanerre utalnak: Kicsoda indtotta fel vala az igazat napkeletrl, kiszltvn tet, hogy az lba nyomt kvesse (Jes. 41,2).

    A misztikus flfogs szerint ezek isteni kldttek.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    73

    AZ I-TEN-SZEM
    III 129b

    A Fehr F szemei klnbznek minden ms szemtl. Nincsen szemhjuk s nincsen szempilljuk. Mert azt mondja az rs: m nem szunnyad s nem aluszik az
    Izrelnek rizje (Zsolt. 121,4). S tovbb: Mert a te szemeid nyitva vagynak (Jer.
    32,19). Ezt is tanultuk: Ami a szeretet jegyben j, annak nincsen szemhja s szempillja mennyivel inkbb igaz ez a Fehr Fre. Simon rabbi gy szlott Abba rabbihoz: Hol ltjuk ennek jelt? Abba rabbi gy vlaszolt: A tenger halainl, azoknak
    nincsen se szemhjuk, se szempilljuk. Nem alszanak, s szemknek nincsen szksge
    vdelemre. Mginkbb igaz ez a Szentre, ldott legyen, aki mindenre vigyz, s minden tle kapja tpllkt. gy azutn ezt mondja rla az rs: m nem szunnyad s
    nem aluszik az Izrelnek rizje, a fenti Izrel. S ezt is mondja az rs: m az
    rnak szemei vagynak az tet flkn (Zsolt. 33,18). S mshol: Ezek az rnak
    szemei, melyek bkerlik az egsz fldet (Zak. 4,10).
    Azt a tantst kaptuk, hogy e szem el van rejtve. A kt szem itt jra eggy lett.
    Ugyanis ez teljesen a jobb oldaltl val, s nincsen benne semmi a bal oldalbl. Nem
    alszik s nem szunnyad, s nincsen szksge oltalomra. Nincs senki, aki e szemet ol-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    74

    talmazn, mg e szem mindent oltalmaz s vigyz. Vltakoz pillantsbl tpllkozik minden.


    Ezt a tantst kaptuk: Ha e szem egy pillanatra lezrulna, nem llhatna meg semmi. Ezrt nevezik nyitott szemnek, szent szemnek, vigyz szemnek, szemnek, mely
    nem alszik s nem szunnyad, szemnek, mely minden dolgok re, minden dolgok fennllsa. Errl mondja az rs: Az irgalmas szem ember megldatik (Pld. 29,9). Ne
    gy olvasd: megldatik, hanem gy: megld. Ugyanis azt nevezik a szem irgalmassgnak, amivel mindent ld. Ezt is tanultuk: az alanti szemnek nem jut fny,
    mely ltal a vrs s a fekete zavarossgtl megtisztulhatna, mg azutn megtisztul a
    fenti szem ama fehr fnye ltal, melyet a szem irgalmassgnak neveznek. Senki
    sem tudja azonban, rajta kvl, mikor r le a fenti, szent szem fnye, s tiszttja meg
    az alanti szemet. Az eljvend idben ltni fogjk ezt a blcsessg szellemben a
    jmborok, a Fenti Vilgra mltk errl mondja az rs: Mert az tulajdon szemeikkel megltjk azt (Jes. 52,8). Mikor? Amikor az r visszatr Sionba. Azt mondja
    az rs: Mert szemtl szembe megjelentetted magadat, te, Uram (4. Mz. 114,14).
    S ha nem volna a fenti, j szem, amely az alanti szemet vigyzza s megtiszttja, a
    vilg egy pillanatra sem llhatna meg.
    A rejtett dolgok knyvbl tanultunk arrl, hogy a fenti szem vigyzza az alanti
    szemet, arrl, hogy a fenti fnye belp az alanti fnybe, az a fny, mely ltal minden
    ragyog. Ezrt mondja az rs: Mert szemtl szembe megjelentetted magadat, te,

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    75

    Uram (4 Mz. 14,14). S mshol: m az rnak szemei vagynak az tet flkn


    (Zsolt. 33,18). S megint mshol: Ezek az rnak szemei, melyek bkerlik az egsz
    fldet (Zak. 4,10). A mltknak szl e sor: m az rnak szemei vagynak az tet
    flkn. Ez a fenti szem. Azoknak pedig, akik nem mltk, ez a sor szl: Ezek az
    rnak szemei, melyek bkerlik az egsz fldet. Ez az alanti szem. Ezt tanultuk
    ugyanis: Mirt volt mlt Jzsef arra, hogy ne legyen rr rajta a rossz szem?
    Azrt, mert mlt volt a j, fenti szem rz pillantsra. Ahogyan az rs mondja:
    Jzsef olyan, mint a term g, mint a forrsszem mellett val term g (1 Mz.
    49,22). Mit jelentenek e szavak: a forrs-szem mellett? Arra a szemre utalnak,
    mely t vigyzza. s: Az irgalmas szem megldatik. Mirt? Mert adakozik az
    kenyerbl a szegnyeknek (Pld. 22,9).
    Vedd szre ezt is: Az alanti szemek kztt van egy jobb szem, s van egy bal
    szem, s egyik nem ugyanolyan, mint a msik. Itt azonban nincsen bal szem, hanem a
    kt szem egy fokozaton egyesl, s minden jobb oldaliv lesz. Ezrt van sz egy
    szemrl, s nem kettrl.
    Azt tanultuk, hogy ez a szem vigyz szem, mindig nyitott, mindig kvet, mindig vidm. Ez nem igaz ugyangy az alanti szemekre. Ezek vrs s fekete sznt tartalmaznak, hrom sznt teht, nincsenek llandan nyitva, s szemhjuk van. Ezrt
    mondja az rs: Serkenj fel, mirt aluszol, Uram? (Zsolt. 44,24). Nyisd fel Uram a
    te szemeidet! (2 Kir. 19,16). Amikor pedig kinylik a szem, van, akinek javra van

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    76

    ez, s van, akinek nincsen javra. Jaj annak, akinek a szeme, mikor kinylik, a vrssel
    keveredik; a vrs vlik lthatv eltte, s eltakarja a tekintett! Ki meneklhet meg
    ettl? A Napok regje pedig irgalmas szem. Szemben fehr van fehrrel, s egy
    fehr, mely minden fehret magba foglal. Boldog, akit e fehrnek egyike vigyz. r
    rvnyes a mondat: Az irgalmas szem ember megldatik (Pld. 22,9). Azt is
    mondja az rs: Jkobnak hza, no jrjunk az rnak vilgossgban (Jes. 2,5).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    77

    KOMMENTR A TIZENKILENCEDIK ZSOLTRHOZ


    II 136b-137b

    ...Amikor Hamenuna rabbi a sabbat elestjn [ritulis frdzs utn] kijtt a folybl, szoksa volt, hogy pihent egy kicsit, felemelte a szemeit, s rmmel eltelve
    mondta: azrt l ott, hogy szemllje a fenti angyalok boldogsgt, lssa, amint
    alszllanak s flemelkednek. Mert minden szombat kezdetn az ember a lelkek
    vilgban idzik. Boldog, aki otthon van az r titkai kztt! Amikor pedig felvirrad
    a szombati nap, rm szll fl minden vilgokban, nyugalomban s gynyrsgben.
    Errl mondja az rs: Az egek hirdetik az ers I-tennek dicssgt, s az kezeinek
    munkjt hirdeti ama kiterjesztett erssg. Mit jelent: az egek? Azt az eget, melyben lthatv lesz a fenti nv8, amelybe bele van rajzolva a szent Nv. Mit jelent ez a
    sz: hirdetik? Azt gondolod, hogy olyasvalamit, mint mikor valaki szrakozsbl
    trtneteket mesl? Nem gy van hanem fny s villmls a fenti fnyfolybl9,
    fny s villmls, mely flszll abban a nvben, mely a fnti tkletessg fnyfolyjban van. S tovbb: mi ez? Villmls s fny a fnti Knyv tkletessgbl gy
    8
    9

    Az g s nv kztt a hberben etimolgiai sszefggs van: az g samayim, a nv sem.


    Az armiban a vilgtst s az radst jelent sz egybecseng.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    78

    flemelkedik a tkletes nvben, rad a tkletes fnyfolyban, villmlik a tkletes


    villmlsban. Villml fnyzn a fnti Knyv villml fnyznbl; villmlik s
    rad minden irnyban, mert ama zafrfnytl fnylik minden gyr. Mert e napon
    fensges az g, s inkbb emelkedik a Szent Nvben, mint ms napokon. S az kezeinek munkja: ez a fnti harmat, mely rad minden rejtett rgikbl, ez az kezeinek munkja s az beteljeslse, hogy azon a napon teljess legyen, mint
    minden ms napon. Hirdeti ama kiterjesztett erssg a hirdetni sz valjban
    alznleni-t jelent: al a kirly fejrl, megtelve minden rgikbl. A Kiterjesztett erssg (rakia) sz a forrs zubogsra utal. Ez pedig a folyvz, j vala pedig ki denbl (1 Mz. 2,10), mely alfolyik, mint a fenti harmatbl val foly,
    mely fnylik s villmlik minden irnyban. A rakia teszi, hogy e foly alereszkedjk
    a szeretet s a vgy erejvel, hogy megntzze az rm mezejt a sabbat bejvetelekor. Amikor ama kristlyharmat alzuhog, minden teljes lesz, s tkletes a szent
    betkben mindama szent utakon. Mikzben minden sszekapcsoldik e folyval, t
    kszttetik lefel a megntzs s az lds szmra.
    Nap a napnak, egyik nap a msiknak, egyik gyr a msiknak. Itt az rs rszletekben szl arrl, hogy miknt sugroznak az egek zafrragyogst ama dicssg fel,
    s miknt van, hogy a fenti harmat kiterjesztett erssge okozza az ramls alznlst. Nap szt raszt a napnak, egyik nap a msiknak, egyik lpcsfok a msiknak, hogy egyik a msikon kiteljesedjk, egyik a msikon felragyogjon azon zafr-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    79

    fny s ragyogs ltal, mely a dicssg egt felragyogtatja. raszt, ezzel az is kifejezdik, hogy gyorsan kap fnyt s ragyogst egyik a msiktl, ama zafrragyogsbl
    s villmlsbl. Sz (A-M-R), sszefoglalsa azon jeleknek s utaknak, melyek az
    apbl s az anybl indulnak, valamint a fejbl, mely bellk tmad: a fibl, az
    elsszlttbl. Az alef az atyt jelli; flemelkedik s alszll, s me sszekapcsoldik vele a mem bet az anya szv; a res pedig a fejet jelenti, az elsszlttet. E hrom egyeslsbl lesz a sz. Ekkor egyik ragyogva sszemlik a msikkal egy sszekapcsoldsba, s ez az uralom a sabbat napjn. gy minden kiteljesedik egymssal a sz-ban mint fenti uralomban, hogy minden egy legyen. Amikor
    pedig minden alznltt ama rakihoz, akkor ez megtermkenyti s megvilgtja
    lefel Isten dicssgt, hogy nemzetsgeket alkosson amaz egek kpre, melyek
    Isten dicssgnek vilgtanak. s jszaka megismerst hirdet jszaknak. Ezek
    azon szekerek, melyek a trnus testt alkotjk: mind jszakknak nevezik ket.
    Ahogyan ezt is mondja az rs: Hogy mg jjel is tantanak engemet az n bels
    tagjaim (Zsolt. 16,7). A fenti szekeret gy nevezi: napok vagy nap a napnak, az
    alantit pedig gy: jszakk vagy jszaka az jszaknak. Nem megismerst hirdet, hanem megismerst ltet. S ha itt egy yod helyre wawot tesznk, akkor ez
    megfelel e mondatnak: Nevezte vala pedig dm az felesgt Havvnak, mivel
    hogy minden l anyja volna (1 Mz. 3,20). Teht Havva is Hajat, lt jelent. De az
    let, mely benne kimondatik, ppen a waw betbl jn. A megismers az g titkt

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    80

    jelli. Ahogyan az egeknek hat oldala van, gy a nemzetsgek is, melyeket az egek a
    maguk hasonlatossgra ltrehoznak, szintn hatan vannak. gy a nap a napnak a
    sz-nak nevezett szfrban foglaltatik, az jszaka az jszaknak pedig a sugrz
    frfi-princpium titkban, melynek neve megismers. Ama sz azonban nem
    olyan, mint ms szavak, ezrt tr vissza erre az rs: Nincsen beszdek nkik, sem
    igjek, mgis meghallgattatik az szavok (4. vers). A fenti fokon ll, ahol a sz s a
    beszd nem gy hallatik, mint az sszefggs ms fokain. S mgis: minden fldre
    kihat az zengse (5. vers) br vannak fnti titkok is, melyeket [igazn] soha nem
    lehet megismerni, de alereszkedsk s erejk lefele [a fldre] vezet. Mivel pedig ez
    a [lefel viv] er teljes sszefggst jelent ebben a vilgban, s minden emberfi kpes e fokokon a Szenttel, ldott legyen, val sszefggsrl szlani, mintha ez szmukra megnyilvnttatott volna, s nem volna ellk elrejtve ezrt mondja az rs:
    s a fld kereksgnek hatraira az beszdek. Azaz: a vilg kezdettl a vgig
    beszlnek a szvkben blcsek azon rejtett lpcsfokokrl, habr azokat [igazn]
    nem ismerik. S mennyiben ismerik meg mgis azokat? Mert A napnak szerzett stort az egekben (6. vers): a szent nap hajlka mindama fels lpcsfokoknak, s
    olyan, mint a fny, mely mindama rejtett fnyeket s kiterjedsk minden erit flvette magba s ezltal lesz az egsz vilgban lthatv az sszefggs. Aki felfogta
    a napot, az felfogta mindama lpcsfokokat, mivel a nap stor, mindenbl val s
    mindent magba fogad s gy a fny minden tjn lefele vilgt. Ezrt kvetkeznek

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    81

    e szavak: Mintegy vlegny kijvn az mennyegzi storbl: siet, mintegy ers


    fut frjfi az utnak elvgzsre (6. vers): minden rejtett fnyekben ragyogs s
    villmls, s e fnyek tkletes vgyakozssal ajndkozzk neki (ti. a napnak) rmket s vgyakozsukat, ahogyan a vlegnynek a bartai ajndkokat adnak. S
    ezrt e szavak: S olyan , mint a vlegny, mikor kijve az mennyegzi storbl.
    Micsoda az stora? den. A mondat rtelme pedig megfelel a kvetkezknek:
    Folyvz j vala pedig ki denbl (1 Mz. 2,10). den: az a stor, amely mindent
    beburkol. rvendezik, mint az ers fut frjfi mivel az rm az sfny oldalrl
    val, melyben az tletnek mg nem volt helye. Mint az ers fut frjfi vagyis:
    az er oldalrl; s habr ez utbbi a tkletes tletet jelenti, itt ez ll: mint az
    ers... frfi, s nem ez: az ers... frjfi, ami azt jelenti, hogy az tletet szeretet
    enyhti. gy teht a nap mindent eggy fog ssze: tkletes vgyban s rmben. S
    ugyanezrt ez is: tnak elvgzsre, ahogyan mshol ezt mondja az rs: Aki utat
    nyit a tengerben, nevezetesen, hogy a hold fnyt minden irnyban tkletess tegye,
    s utat nyisson a fnynek lefel. Az kijvetele az g egyik vgtl fogva (7. vers).
    Ama fnti g vgrl jn el. Ugyanis a msik vggel a testtel is sszefgg, ahol
    a frfi- s a ni er kztt [a fny] megismerszik. Az gnek egyik szltl fogva a
    msik szlig (5 Mz. 4,32). Az egyik szle a fnti vilgot jelenti, a msik annak
    beteljeslst. Ahogy ez utbbi minden fnyt flvesz magba, ugyangy az elbbi is.
    s az forgsa annak msik vgig vagyon, vagyis hogy befutja mindama rgi-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    82

    kat, melyek tle fnyt s termkenysget kaphatnak. s nincs semmi, ami elrejtezhetnk az melege ell, senki nem rejtzik el ama fny ell, mely mindenek fel
    fordul, mindhez egytt fordul, kinek-kinek az kpessge szerint. Amikor pedig
    minden kiteljesedik s megvilgttatik a Nap ltal, akkor a Hold megnemesedik a
    fnti tkletes anya mdja szerint, tven kapuban. Ez fejezdik ki eme szavakban.
    Az rnak trvnye tkletes, megeleventi a lelket (8. vers), ahogyan tkletes
    tantsa az tfokozat titokban, a fenti anya hasonlatossgra, akinek sajtja az tvennek titka. Ezrt van az, hogy a Tantst itt hat, t szbl ll mondat vezeti be,
    hogy kiteljestse az tvenes szm titkt. Az rnak trvnye tkletes, megeleventi a
    lelket (8. vers) t sz. Az rnak tanbizonysgttele igaz, blcsessget d a kisdedeknek (8. vers) t sz. Az rnak parancsolatai igazak, megvidmtjk a szvet (9. vers) t sz. Az r parancsolatja tiszta, megvilgostja a szemeket (9.
    vers) t sz. Az r flelme tiszta, megmarad mind rkk (10. vers) t sz.
    Az rnak tleti igazmonds, mindenestl fogva igazak (10. vers) t sz. Mindezek a mondatok t szbl llanak, a fnti anya hasonlatossgra, ahogyan az Istennv
    is hatszor fordul el, s hat ilyen mondat van, mivel a hat fnti lpcsfokra utalnak,
    melyek a fnti g titkt alkotjk. gy teljesedik ki a Hold is a fenti rendben helyes
    mdon, mgpedig szombaton, gyhogy minden beteljesl, a sabbat titkban, fent s
    alant. gy teht ezen a napon mindentt kiteljesedik a fny: Az egek elszr az let
    forrsbl kapnak ez a fenti dicssg fnyt s egszsgt adja a fenti szmol

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    83

    titkbl, azaz mindenek atyjnak titkbl. Meg a megszmolt, azaz a fenti anya
    titkbl is. S vgl pedig a szmols titkbl. Ezrt van rva, elbeszlik, nevezetesen e hrom nv titkban, melyek szombaton az sszes tbbi nap fltt uralkodnak.

    HASONLAT A DIRL
    1 Mz. 1,14

    I 19b-20a

    Azutn monda az I-ten: Legyenek vilgost llatok. [Mivel a waw bet hinyzik] vilgost (meoroth) helyett lehet csapsoknak (meroth) olvasni, mert ezen a
    napon teremtetett meg a gyermekek hallos betegsge. Ugyanis: miutn elrejtetett az
    sfny, elkszttetett a hj a magnak, s a hj kibontakozott, s ms hjakat nvesztett
    ki magbl...
    Amikor Salamon kirly alszllt a di-vlgybe errl azt mondja az rs: Lementem a difs kertbe (n. n. 6,11) , akkor kezbe vett egy dit, s megszemllte
    a hjait. S me, megrtette, hogy azok a gynyrk, melyek rossz szellemektl szrmaznak, a di hjaihoz hasonlatosak: e gynyrk csak arra valk, hogy az emberhez
    tapadjanak, s tiszttalann tegyk. Errl mondja az rs: Ami a frfiakat gynyrkdteti: a szp nket (Prd. 2,8). S mgis: a Szentnek, ldott legyen, neki kell megteremtenie mindent a vilgban, s ezltal a vilgot tkletess tenni. S minden dolognak van egy legbels magja, melyet szmos hj vesz krl. gy van az egsz vilg,
    fnt s alant, a fejtl, a fenti pont titktl minden lpcsfokok vgig; mindre igaz;
    hogy az egyik a msiknak ruhja, egyik a msiknak magja, egyik a msiknak hja.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    85

    Az spont: bels ragyogs nincsen mrtk, hogy megismerhessk tisztasgt,


    finomsgt s egy anyagbl valsgt , mg azutn kitgul, palota tmad belle,
    mellyel ama pont krlveszi magt, ttetsz, megismerhetetlen ragyogsban. Br ez a
    ragyogs is hatrtalan, mr nem olyan finom s tiszta, mint ama rejtett pont ragyogsa volt. Ez a palota: ruhja ama bels palotnak. s ezutn tovbb bontakozik, j
    burok tmad az elz belsejben, s gy az egyik hj a msik mag, minden ruha a kvetkez kibontakozsban mag. gy minden egyes rsz kifejti hatst lefel mg e
    kp szerint ott ll az ember a vilgban, mag s hj, szellem s test, s mindez a vilg
    dvre. Ugyangy a Hold egyszer ott ll a Nappal sszekapcsoldva, s teljes ragyogsban; ha pedig azutn elvlik a Naptl, s sajt seregei veszik krl, kicsi lesz,
    cskken a fnye, s a hjak sszetrnek a rejtett mag krl, s mgis mindez a mag
    javra van. S ezrt mondja az rs: Legyenek csapsok, s mindez mgis a vilg javra
    van, ezrt kvetkeznek e szavak: hogy vilgostsk a Fldet.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    86

    A NAP S A HOLD
    1 Mz. 25,11

    I 135b-36a

    Jjj s lsd: A Hold csak akkor vilgt, ha a Napra tekint. Ezek szerint kell rteni
    a kvetkezt: az engem lt lnek forrsnl. Felragyog az l vizek ltal, hogy
    megteljk ezzel az eleven-nel, s vilgtson ltala. Gondolj az rs ezen szavaira:
    Benja is Jjadnak, egy eleven ember finak fia (2 Sm. 23,20): ez a caddikra (az
    igazra) utal, aki fnyt ad az emberi nemnek. Mivel a fnti szfrkban l, fnyt ad a
    vilgnak. S az a kt mindig re tekint, hogy befogadja az fnyt. s lakozk pedig
    Izsk az engem lt lnek forrsnl (1 Mz. 25,11). Ksbb pedig ezt olvassuk:
    Izsk pedig Rebekt felesgl vette magnak (1 Mz. 25,20). Ugyanis mikor ama
    ktnl lt, egyeslt az jszaka sttsgvel, e szavak szerint: Az balkeze az n
    fejem alatt vagyon (n. n. 2,6). S gondolj arra, hogy Izsk brahm halla utn
    Kirjt Arbban idztt. Ha teht ezt olvassuk: s lakozk pedig Izsk az engem lt
    lnek forrsnl ez arra utal, hogy sszekapcsoldott a forrssal, hogy ezltal
    feltmadjon a knyrletessg hatalma.
    Jichk rabbi az rs ezen szavaival kezdte beszdt: A nap feltmadvn, minekutna elnyugodott a nap, ismt az helyre siet, hogy feltmadhasson (Prd. 1,5).
    A nap feltmadvn e szavak arra utalnak, ahogyan a Nap megvilgtja a Holdat

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    87

    magas helyrl, ahol fltte ll: onnan sugrzik r szakadatlan. Elnyugodott a nap,
    vagyis alszll, hogy a Holddal egyesljn. Siet dlre, mert ez a jobb oldalt jelenti,
    s erre az oldalra helyezi erejt, mert ebbl tmad a test ereje. s azutn tmegy
    szakra, s vilgt az egyik s a msik oldal fel. De azt is mondja az rs: Krbefordul a szl jrsa (Prd. 1,6). Elbb a Naprl volt sz, most meg a szlrl. Ez azonban mind egy, egy titok, s arra utal, hogy a Holdat a Nap vilgtja meg, s ezutn szszekapcsoldnak egymssal. Lssad meg, hogy brahm, mikor megszletett, lelseiben a Holdhoz kzeledett, s Izsk is megragadta azt, s igaz ert nyert ltala, gy,
    hogy szerelemben maghoz vonta a Holdat, e szavak szerint: Az balkeze az n
    fejem alatt vagyon. Amikor pedig eljtt Jkob, a Nap egyeslt a Holddal, s felragyogott, s gy Jkob tkletesnek tallta ket minden fell, s a Hold flragyogott, s
    dvt tallt a tizenkt trzs ltal.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    88

    KTFLE GI KLDTT
    1 Mz. 1,20

    I 34a

    Hozzanak a vizek... minden sz l llatokat... az nemek szerint (1 Mz.


    1,20). gy szlott Eleazr rabbi: Ezek a lenti vizek, melyek nyzsgnek l llatokkal
    az nemk szerint a lenti vizek kpre, s gy van a fnti rend s az alanti rend. S me
    Hijja rabbi szavai: A fnti vizekbl tmadt az l llek, azaz az els ember lelke,
    ahogyan az rs mondja: S gy lett az ember l llekk (1 Mz. 27). S a madarak
    repdessenek a fld felett (1 Mz. 1,20) ezek amaz gi kldttek, akik az
    emberfiaknak emberi alakban jelennek meg. pp ezt bizonytjk e szavak: repdessenek a fld felett. Vannak ugyanis msok, akik csak llekben kpesek megjelenni, az
    emberfiak felfogkpessge szerint. Ezrt nem ll azoknl: nemk szerint; emezeknl, ezzel szemben, ezt olvassuk: s szrnyas llatok nemek szerint, mivel ezek
    sohasem ltik fel ms nem alakjt. Erre ugyan azt mondhatod, hogy vannak kzttk
    olyanok, melyek igencsak klnbznek egymstl. Valban, gy is van, ezrt mondja
    az rs: Onnt kvetkezik a klnvls (1 Mz. 2,10).

    A VILG PILLREI
    AZ ANGYALOK DICSR NEKEI JSZAKA S IZREL
    DICSR NEKEI NAPPAL
    1 Mz. 49,24

    I 231a

    Josze rabbi az rs eme mondatval kezdte beszdt: Avagy az als fundamentumai micsodn llanak? (Jb 38,6). E szavakat mondvn a Szent, ldott legyen,
    arrl beszl, hogy ht oszlopra alaptotta a vilgot. Ahogyan az rs mondja: A
    blcsessg1 megptette az hzt, annak ht oszlopit kivgvn (Pld. 9,1). Azt
    azonban, hogy min ll ez a ht oszlop, azt nem tudjuk, mert ez mly titok, a legrejtettebb mind kztt. S a vilg csak akkor teremtetett, amikor k vtetett, ezt nevezik
    az alapvets kv-nek. Vette ezt a Szent, ldott legyen, s a mlysgbe dobta, hogy
    teljes slyval besllyedt, s belle ltette a vilgot. Ez a vilg kzppontja, s benne
    van a Szentek Szentje. Ahogyan az elbbiek utn ezt mondja az rs: Avagy ki vette
    fel annak szegletkvt? (Jb 38,6). Tovbb azt is olvashatjuk: Prbakvet, drga1

    A blcsessg a msodik szefira.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    90

    ltos szegletkvet, ers fundamentumkvet (Jes. 28,6) s tovbb: A k, melyet az


    ptk megvetettek, lett a szegletnek fejv (Zsolt. 18,22).
    Jjj s lsd: E k tzbl, levegbl s vzbl teremtetett s minden ltal megersttetett. gy k lett, mely a mlysg fltt ll. Olykor vizek trnek el belle, s megtltik a mlysgeket. Ez a k jelknt ll a vz kzepn. s ez az a k, melyet Jkob
    emelt s ltetett, ahogyan az rs mondja: s vett Jkob egy kvet, s felemel azt
    jegyl (1 Mz. 31,45), egy msik helyen pedig: Teht a k, melyet oszlop gyannt
    felemeltem, I-ten hza lszen (1 Mz. 28,22). De ht vajon Jkob emelte volna ezt a
    kvet, amely pedig mr kezdetben megteremtetett, akkor, amikor a Szent, ldott legyen, a vilgot megteremtette? Taln inkbb az trtnt, hogy Jkob ezt a kvet tette a
    fnti s az alanti alapjv, ezrt mondja az rs: melyet oszlop gyannt2 felemeltem. s mirt?: melyet... felemeltem? Mert ezt is mondja az rs: Isten hza
    lszen, Isten, aki lakhelyt fntrl idehelyezte.
    Jjj s lsd ezt is: E khz ht forrs tartozik, ahogyan az rs mondja: s egy
    kvn ht forrs lszen (Zak. 3,9). S mirt nevezik alapknek? Egyrszt azrt, mert
    2

    A fldrajzi-kultikus szimbolika szerint ez az oszlop a sziklbl flmered k a jeruzslemi Templomban (ma az Omr-mecsetben). Az Aggda szerint itt trtnt Izsk felldozsa s Jkob lma. E k
    lett ksbb az gldozat oltra, azutn, hogy mr Dvid is emelt oltrt itt. Ez a hagyomny szerint
    a Fld kldke, s egyike azon dolgoknak, melyek elsnek teremtettek. Neve: even stija az Alapts kve.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    91

    ltala ltettetett a vilg, msrszt mivel a Szent, ldott legyen, helyezte oda, hogy
    ltala legyen ldott a vilg.
    Jjj s lsd: Abban az rban, amikor lement a Nap, akkor trtnt, hogy ama Kerubok, melyek azon a helyen idznek, s a jel-ben van a lakhelyk, szrnyaikat
    suhogtatjk, s kitrtk azokat, s szrnyaik zenje hallatott a fnti rendekben, me,
    nekelni kezdtek azok az angyalok, melyek dicsrnekeket zengenek jszaka, nekelni kezdtek, hogy a Szent, ldott legyen, dicstse lentrl a magasba emelkedjk.
    s melyik az az nek, mellyel a kerubszrnyak zenjt kvetik? A grdicsok neke:
    m mostan ldjtok az Urat, rnak minden szolgi, kik minden jjel llotok az rnak hzban. Emeljtek fel a ti kezeiteket a Szent helyen, s ldjtok az Urat (Zsolt.
    134, 1-2).
    s a msodik jszakai rsg idejn e kerubok megint flfele suhintanak, hogy
    hallani szrnyuk zenjt. Ekkor az angyalok, akik a msodik jszakai rsgen llnak,
    nekelni kezdenek. s melyik az az nek, amellyel a kerubszrnyak zenjt kvetik?
    A grdicsok neke. Akik bznak az rban, hasonlatosak lsznek a Sion hegyhez,
    mely meg nem mozdul, s mindrkk megmarad (Zsolt. 125,1). gy nekelnek,
    akik a msodik jszakai rsgen llanak.
    S a harmadik jszakai rsg idejn azok a kerubok megint szrnyaikat suhogtattk, s [az angyalok] ezt nekeltk: Haleluja! Dicsrjtek rnak szolgi az rnak
    nevt! Az rnak neve legyen ldott mostantl fogva mindrkkn rkk! Napke-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    92

    lettl fogva mind napnyugatig legyen dicsretes az rnak neve (Zsolt. 113, 1-3). gy
    nekelnek mind az angyalok, akik a harmadik rsgen llanak, s nekbe kezdenek az
    g minden bolygi s csillagai. Ahogyan az rs mondja: Mikor a fnyes csillagok
    egyenlkppen dicsrnnek engem, s az I-tennek minden fiai rvendeznnek (Jb
    38,7), valamint Dicsrjtek t... minden fnyes csillagok (Zsolt. 148,3). Mert k
    nekelnek a fnynek, amikor elj a reggel, s vezetik Izrel nekeit lentrl fel, gy
    ereszkedik al s emelkedik fl a Szent, ldott legyen, dicstse. Izreltl, alantrl,
    nappal, az gi angyaloktl, fentrl, jszaka, hogy a Szent Nv minden oldal fel kiteljesedjk.
    s ama k ltala nyer ert, minden angyal fnt s Izrel alant, s nappal flszll,
    hogy az atyk vele koronzzk meg magukat. jjel pedig jn a Szent, ldott legyen,
    hogy a jmborokkal idzzn az den-kertben. Boldogsg azoknak, akik berek, s
    jszaka a Trval foglalkoznak! Mert a Szent, ldott legyen, s mindazok a jmborok
    az den-kertben halljk az emberfiak hangjt, amint a Trval fradoznak. Errl
    mondja az rs: te, ki lakozol a kertekben, s te trsaidnak, kik a te szdra figyelnek, hirdess engemet (n. n. 8,13).
    Jjj s lsd: Ama k a j k. s me e szavak rtelme: s foglalja abba drgakveket, ngy renddel (2 Mz. 28,17). Ezek a j k rendjei, ez a drgakvek kiteljesedse. Van ugyanis egy msik fajta k is, errl mondja az rs: s elvszem a
    kszvet (Ez. 36,26), s ugyanott: Az n lelkemet adom beltek (Ez. 36,37). De

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    93

    arrl a krl azt is mondja az rs: Kvet, prbakvet, drgaltos szegletkvet (Jes.
    28,r6). E titok szerint emltetnek a ktblk is, melyek e kbl faragtattak. s ugyanezen rtelemben mondja az rs: Annak okrt lett az Izrelnek psztora s kve
    (1 Mz. 49,24).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    94

    A FNTI S ALANTI NEKEK


    2 Mz. 2,1

    II 18b

    Elmne pedig egy Lvi nemzetsgbl val frfi s vn magnak felesget


    ugyanazon Lvi nemzetbl (2 Mz. 2,1). Eleazr rabbi gy kezdte beszdt: nekek neke, mely Salamon kirlytl szerzetett (n. n. 1,1). gy tanultuk: Amikor a
    Szent, ldott legyen, megteremtette az vilgt, gy akarta, hogy az eget a jobbjn
    teremtse, a fldet pedig a baljn, valamint azt akarta, hogy legyen a napnak s az jszaknak vezetje. gy megteremtette az angyalokat, akiknek az a dolguk, hogy
    dicsr nekeket zengjenek nappal, a szeretet idejben, s az angyalokat, akiknek az
    a dolguk, hogy dicsr nekeket zengjenek jszaka, az jjeli virrasztsok idejn.
    Ahogyan az rs mondja: Nappal parancsolja vala az r az irgalmassgt, s jjel
    az neke vala nvelem (Zsolt. 42,9). Balra s jobbra: ezek hallgatjk a dalt nappal,
    azok hallgatjk a dalt jszaka, Izrelnek, a szentnek dalait. Jichk rabbi ezt mondta:
    Azok az angyalok, akik jszaka dalokat nekelnek, azok hallgatjk nappal Izrel nekt. Ahogyan az rs mondja: A te trsaid, kik a te szdra figyelmeznek (n. n.
    8,13). gy szlt Simon rabbi: Az angyaloknak hrom serege nekel jszaka, ahogyan
    az rs mondja: telt ad hza npnek, s rendelkezst szolglinak (Pld. 31,15).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    95

    Eleazr rabbi ezt mondta: Tz dolgot teremtett az els napon: e tz kzl nmelyek a nappalhoz s annak tjaihoz tartoznak, nmelyek pedig az jszakhoz s annak
    tjaihoz. Ezt is tanultuk: Akik jszaka zengenek neket, azok klnbek minden
    neklnl. S ha [a fldn] lk nekelni kezdenek, a fntiek erben gyarapodnak,
    mert kpesek megrteni s flfogni azt, amit korbban kptelen voltak flfogni g
    s fld ersebbek lesznek a dalukban. Szlott Nehemia rabbi: dicssg annak, aki
    mlt ama dalra, tudss lesz a tants s a blcsessg dolgaiban; kpes hallani a
    mlysgeket, s beljk hatolni, s ert s hatalmat szerez a jelenbelire s elkvetkezre egyarnt. Ilyen tudsra bizonyult mltnak Salamon. Mert ezt tantotta Simon
    rabbi: Dvid tudja volt ama dalnak, s gy szmtalan dalt s dicsr neket szerzett,
    amelyekben jelekben szlott eljvend dolgokrl, s ert s hatalmat szerzett a szent
    szellemben; jrtass lett a tants s a blcsessg dolgaiban, s hallott, s behatolt (a
    titokba), s ert s hatalmat szerzett a szent nyelvben. Salamon pedig mg ennl is
    tbbre talltatott mltnak abban a dalban, mert a blcsessg (magvt) ismerte
    meg, kpes volt hallani a mlysgeket, s beljk hatolni, szmos blcs mondst
    klttt, s knyvet alkotott annak a dalnak az elevenjbl. Ahogyan az rs mondja:
    Szerzk magamnak nekl frfiakat s nekl asszonyokat (Prd. 2,8). Ami pedig
    ezt jelenti: [segtket] szereztem, hogy az neknek tudja legyek, a fnti s az alanti
    daloknak egyarnt ismerje. Az nekek neke ezt jelenti: a fnti nekek neke, nek,

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    96

    amely a tan s a blcsessg minden dolgt magba foglalja, az er s a hatalom minden dolgt, mltban s jvben nek, melyet a fnti fejedelmek nekeinek.
    Eleazr rabbi azt mondta: ezek az nekesek hallgattak, mg Lvi megszletett. S
    attl fogva pedig nekeltek. S amikor Mzes megszletett, ron flkenetett, a lvitk
    flszenteltettek, teljess lett az nek, s a lvitk a szolglatuknl maradtak. s,
    mondta Eleazr rabbi, abban az rban, amikor Lvi megszletett, azok ott fnn felemeltk a hangjukat, s szlottak: Vajha lennl nkem n atymfia, hogy szopnd az
    n anymnak emljt, hol tged kvl tallvn megcskolnlak, n is nem utltatnm
    meg (n. n. 8,1). Amikor azutn Lvi trzsbl eljttek az alanti nekesek, s
    megszenteltettek s szolglatban llottak, az nekesek kt serege szentsgben egyms
    fel fordult: egyesltek a trsak, s egyesltek a vilgok, s egy kirly trnolt flttk. S jtt Salamon, s knyvet alkotott azon nekesek nekbl, s e knyvben foglaltatott a blcsessg. Jehuda rabbi megkrdezte: Mirt neveztettek az alanti nekesek
    levitknak? Mert k a fntiekhez trsultak s hozzjuk ragaszkodtak, s aki (az nekket) hallja, annak lelke a fnti vilg fel fordul, s hozz ragaszkodik. Ezrt
    mondja Lea: Immr az n frjem ragaszkodik nhozzm (1 Mz. 29,34). Tanhum
    rabbi ezt mondotta: Lvi magva mindentt a sekhinhoz szegdtt: Mzesben,
    ronban s Mirjmban s minden utdaikban; a Szenthez, ldott legyen, szegdtek
    szolglatra. Lsd: a fnti nekesek mr kszen llottak, de szolglatukba csak akkor
    lphettek, amikor megszletett a hrom testvr: Mzes, ron, Mirjm. Mirt ll itt

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    97

    Mirjm neve is? Josze rabbi gy magyarzta: R vonatkozik az, amikor nekesekrl s nekesnk-rl olvasunk, ahogyan az rs mondja: s Mirjm vn dobot a
    kezbe, s kimennek utna mind az asszonyok (2 Mz. 155,22).
    Ezt tanultuk: Abban az rban, amikor Lvi megszletett, vette t a Szent, ldott
    legyen, t vlasztotta minden testvre kzl, leteleptette az orszgban, s nemzette
    Kehtot, az pedig Amrmot, az pedig ront s Mirjmot. Amrm elvlt felesgtl,
    majd ismt felesgl vette. Ebben az rban zendtettek nekre a fnti nekesek. Mikor a Szent, ldott legyen, leintette ket, elhallgattak, mg a Szent, ldott legyen, kinyjtotta a jobbjt s Amrm fel fordtotta. Mirt neveztk t Amrmnak? Mert np
    tmadt belle, minden npnl magasabb, s a neve (dnt helyen) mgsem
    emlttetetik. Mirt? Jehuda rabbi ezt mondta: Mert csendben ment el a felesgtl, s
    csendben is trt vissza hozz, s gy senki nem vette szre t. Ezt mondja az rs:
    Elmne pedig egy Lvi nemzetsgbl val frfi, nem pedig ezt: Ment Amrm.
    s vn magnak felesget ugyanazon Lvi nemzetbl; a felesge is csendben trt
    hozz, s a nevt nem nevezik.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    98

    JEL A REGGELI GEN


    A HROM DICSR NEK
    II 130a-b

    Az jszaka forduljn, amikor fltmad az szaki szl, e szl gonosz lelkek lakhelyeire tmad, letri a msik oldal egyik szikljt, ttr, fl s le vndorol. s
    mind, a szfrk ama sszezavari visszatrnek a helykre; mert me megtrt a hatalmuk, immr nem k uralkodnak. Ekkor a Szent, ldott legyen, elindulhat, hogy az
    den-kertben a jmborokkal mulasson.
    Amikor azutn elj a pirkadat, annak a Vilgtnak a fnye, amely jszaka uralkodott, elrejtzik a hajnalpr ell. Most a reggel uralkodik, a vilg kilpett a Sttsg
    uralmbl; az sfny reggele ez, a reggel, mely teljess tette a jt minden vilgokban. Belle szvja tpllkt a fenti s az alanti. ntzi a Kertet, rzi mind a vilgokat. S me a titok, melynek tudi az rtk a sokasg kztt: Aki reggel tra indulni
    kszl, lljon meg a Kertben, s tekintsen a megfelel rban Kelet fel ekkor jeleket fog ltni, melyek ttrik az g fellett, egyesek flszllnak, msok alereszkednek, mint a szikri azoknak a betknek, melyekkel g s Fld megteremtetett. S ha
    megismeri titkait e jeleknek, melyek a negyvenkt betbl ll szent nv titkt hor-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    99

    dozzk magukban, akkor j szvvel elmlkedjk flttk. Akkor az g ragyogsban


    hat yod bett fog ltni, hrmat jobbra s hrmat balra, s hrom waw bett, amint fls alszllanak s flvillannak az gen. Ezek a papi lds beti. Ekkor vgezze el az
    imjt, s induljon tjra, s a sekhina eltte s vele halad. Boldogsg az osztlyrsze!
    Ezen a reggelen oszlop emelkedik dlen az g egsz kiterjedsben, a Kert fltt,
    ama msik oszlop mellett, amely a Kert kzepn ll. s amaz oszlop hrom sznben
    vilgt, bborszn szvi t. gat hajt, azon l hrom madr, s flbrednek, hogy dicsr neket zengjenek. Az els gy kezdi: Halleluja! Dicsrjtek rnak szolgi, dicsrjtek az rnak nevt! (Zsolt. 113, 1-3). A msodik: Az rnak neve legyen ldott, mostantl fogva mind rkk! A harmadik: Napkelettl fogva mind napnyugatig, legyen dicsretes az rnak neve! S kilts hallatik: Kszljetek, ti a magassgok szentjei, akik dicsretet zengtek az uratoknak, kszljetek dicsrni a napot,
    mikor a nap elvlik az jszaktl. Dicssg annak, aki reggel a Tra dicsretvel bred, melyet az jszakn t kutatott!

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    100

    A TRNLTOMS MAGYARZATA
    AZ SSZNEK SZIVRVNYA
    1 Mz 9,12 skk s
    Ezchil I. fej.

    I 71b

    S szlott I-ten Nohez: E lszen a szvetsgnek jele, melyet n vetettem n kzttem s ti kztetek... az n vemet helyeztettem a felhkben. Mr elbb Simon
    rabbi az rs szavval kezdte beszdt: Az g felett, mely vala az fejek felett,
    szknek hasonlatossga vala, olyan, mint a zafrk (Ez. 1,26). Egy msik helyen
    pedig: s hallm az szrnyaik zgsokat, mint sok vizeknek zgsokat, s gymint a Saddai szavt, mikor jrnak vala, szlsoknak szavt, mint valami nagy tbornak szavt (Ez. 1,24). Ez a ngy hatalmas, gi, szent Eleven, ezek tartjk szilrdan a
    mennyboltozatot, s mindezen Elevenek kiterjesztik szrnyaikat, s e szrnyak sszekapcsoldnak, hogy elfedjk a testket. S ebben a pillanatban szrnyuk zgst hallani, amint dicsr neket zengenek, mely, mint Saddai szava, soha nem nyugszik,
    ahogyan rva van; Ennek okrt nekel nked az n dicssgem, s nem vesztegel
    (Zsolt. 30,13). S mit nekelnek k? Hirdettette az r az szabadtst, a pogny
    npeknek szemek eltt megjelentette az igazsgt (Zsolt. 98,2). Szlsoknak sza-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    101

    vt, mint valami nagy tbornak szavt (Ez. 1,24). Mint az gi szolga-sereg, mikor
    mind az gi seregek fnt sszegylekeznk. S mit mondanak? Szent, szent, szent a
    Seregeknek Ura, teljes mind a szles fld az dicssgvel (Jes. 6,3). Dl fel fordulnak, s ezt mondjk; Szent!; szak fel fordulnak, s ezt mondjk: Szent!; kelet
    fel fordulnak, s ezt mondjk: Szent!; nyugat fel fordulnak, s ezt mondjk: ldott!
    Az gbolt a fejkn nyugszik, s amerre fordul, k arra fordtjk az arcukat, s minden
    arc egybe van illesztve az gbolttal. gy arccal fordulnak a ngy gtj fel, de kzben
    az egsz negyedrsz, melyet egy-egy arc alkot, lefel nz. Az gbolt ngy sarkba
    egy-egy arc van faragva: egy oroszln-arc, egy sas-arc, egy bika-arc, egy ember-arc.
    De mindben benne van az ember-arc: az oroszln-arc is ember-arc, a sas-arc is ember-arc, a bika-arc is ember-arc, s mindennek foglalata az ember. Ezrt mondja az
    rs: Az orcjoknak hasonlatossga ez vala: ember-arc (Ez. 1,10).
    Az gbolt ngyzetben pedig minden szn benne foglaltatik; ngy szn jelenik
    meg benne, a ngyessgbe belevsve, s ngy a lenyomata a fnti s az alanti fnytereknek; csak amikor a sznek kiterjednek, akkor lesz bellk tizenkett. A srga
    szn, a vrs, a kk, a fehr ezek az sszes szneket magukban foglaljk. Ezrt
    mondja az rs: Mint a minm szivrvny tekintete, mely szokott lenni a felhkben
    ess idben, oly vala a fnyessg tekintete krs-krl (Ez. 1,28), ez az Istensg
    fennsgnek a megjelense; minden sznek kibomlsa. s ezrt: az n vemet helyeztettem felhkben. Mit jelent ez: vemet? Ahogyan Jzsefrl mondja az rs:

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    102

    Az kzvnek ereje ltal megmaradott (1 Mz. 49,24), s Jzsefet pedig jmbornak nevezik, gy az kzve a szivrvny szvetsgt jelenti, mely a jmborban beteljesl, a szvetsg pedig azt jelenti, hogy az egyik a msik ltal (ti. az j az jsz
    ltal) kiteljesl. S mivel No jmbor volt, ezrt az ja is szilrd. Megersdtek
    (keznek karjai) (1 Mz. 49,24). Azaz ragyognak minden dolgok szpsgvel, ahogyan az rs mondja: Kvnatosabbak az aranynl, mgpedig a sok tiszta aranynl,
    s desbek a mznl (Zsolt. 19,11). Ragyognak az gi ragyogsban, ha megriztetik a szvetsg. Ezrt nevezik Jzsefet jmbornak. Az jat pedig szvetsgnek, mert
    az egyik a msikban foglaltatik, ragyogs s gi szpsg, minden ltvnyok ltvnya,
    a rejtett sznek ltvnyhoz hasonlan, a sznekhez, melyek nem trultak fl. s nem
    szabad a szivrvnyt szemmel nzni, amikor lthatv lesz a vilgban, nehogy tiszteletlensg rje a sekhint.
    Amikor ltja a fld a szivrvnyt, a szvetsg jelt, akkor az ezltal megersttetik. S ezrt mondja az rs: E lszen a szvetsgnek jele... n kzttem... s minden
    l kztt Ez mondatik a hrom sznrl s egyrl, melyet a tbbi kzrefog [valsznleg a fehrrl] ez egyetlen titok, mely a felhben jelenik meg. Az g felett, mely
    vala az fejk felett... mint a zafrk Ez az az alapk, mely kzppontja az egsz
    vilgnak, amelyen a Szentnek Szentje ll.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    103

    AZ LET MRLEGE
    Sifra di-Ceniutha

    II 176b

    Ezt tanultuk: A rejtett dolgok knyve mrleggel mrt knyv. Amg ugyanis nem
    volt mrleg, nem lehetett sznrl sznre ltni. Az sidk kirlyai meghaltak, nem talltak tpllkot. Megsemmislt a Fld, mg vgl a fej, minden vgyak vgya drga
    ltzkeket ksztett, s az ill helykre helyezte ket. Ez a mrleg egy olyan helyen
    fgg, amely [mg] nem volt. Ezen azokat mrtk, akik [mg] nem voltak. A mrleg a
    kiterjedse ltal ltezik, senki nem tapasztalta, senki nem ltta. Rkerlnek, lekerlnek rla, akik nem voltak s mgis voltak s lesznek. Titok titok belsejben, mely
    felemelkedik s kiterjed. Koponyaforma, kristly-harmattal teli, levegbl val br
    fedi, mely vilgoss lesz s flolddik, ez a tiszta gyapj, mely egyenslyban lebeg. (V. Dn. 7,9.) A legfels akarat az alantiak imjban nyilvnul meg. Ezt tapasztalja a lt, a soha nem alv, a mindig ber. Az alanti tapasztalsa a fnti ram
    tapasztalsban; ez az den kt ablaka, mely ltal felbred az let lehelete mindenkiben...

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    104

    A TEREMTS NAPJAI S AZ SATYK


    1 Mz. 1.
    s n. n. 2,12

    I la-lb

    Kezdetben Simon rabbi az rs szavaival kezdte beszdt: Szp virgok lttatnak a fldn, az neklsnek ideje eljtt, s a gerlicnek szava hallatik a mi fldnkn. A virgok ez a teremts mve lttatnak a fldn mikor? A harmadik
    napon, melyrl azt mondja az rs: hozzon a fld gyenge fveket. Az neklsnek ideje eljtt ez a negyedik nap, amikor felzeng a Hatalmasok hangja. s a
    gerlicnek szava ez az tdik nap, melyrl azt mondja az rs: Hozzanak a vizek
    (l llatokat), nevezetesen, hogy nemzedkek tmadjanak bellk. Hallatik ez
    a hatodik nap, melyrl azt mondja az rs: Teremtsnk embert, ugyanis az embernek az a rendeltetse, hogy elbb cselekedjk, mintsem hogy hallana, ahogy itt ez ll:
    Teremtsnk embert, ott meg: Mindeneket megcselekednk, melyeket az r parancsol, s engednk. A mi fldnkn ez a sabbat, mely elkpe az let Orszgnak: a jvend vilgnak, a lelkek vilgnak, a vigasztals vilgnak.
    Msik rtelmezs: a virgok ez az satykra vonatkozik, akik behatoltak a
    [Teremt] gondolataiba, belptek az eljvend vilgba, s ott rejtve maradtak. Azutn titokban jra eljttek onnan, s az Igazsg minden prftjban lakoztak. Hogy

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    105

    Jzsef megszletett, elrejtztek benne, mikor a Szentfldre ment, s mikor azutn elvitte ket oda, akkor lthatv lehettek [lttatnak] az orszgban, megmutatkozhattak. S mikor jelennek meg? Abban az rban, amikor lthatv lesz a szivrvny. Ez
    pedig az neklsnek ideje, amikor lesjtanak a bnskre. S mirt, hogy mgis
    megmenekltek? Mert szp virgok lttatnak a fldn, ha nem gy lett volna, nem
    maradhattak volna meg a vilgban, s nem maradhatott volna meg a vilg. Kicsoda
    tartja ht meg a vilgot, s teszi, hogy az atyk megjelenhetnek? A kicsiny gyermekek
    hangja, akik a Trt tanuljk, s a gyermekek vgett maradt meg a vilg.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    106

    FNY S STTSG, NAPPAL S JSZAKA


    1 Mz. l,l skk

    I 30b

    Kezdetben teremtette Elokim... A kezdet sz jelentsre utal titokzatos mdon az rsnak ez a mondata is: A tszttoknak els zsengjbl blest vigyetek ldozatul (4 Mz. 15,20). Ez a fnti blcsessget jelenti, hiszen ez a kezdet. A B
    bet [a reith a. m. kezdet eltt] a vilg hzt jelenti, hogy az gi foly, mely
    belp ebbe [a hzba s a betbe], mindeneket rejtlyes mdon ntzzn, ahogyan az
    rs mondja: Folyvz j vala pedig ki denbl, e kertnek megnedvestsre (1
    Mz. 2,10). Ez a foly, mely mindent magval sodor a fnti mlysgbl, s melynek
    vizei soha ki nem apadnak, hogy ntzzk a Kertet. Ama fnti mlysg pedig az els
    hz, melyben rejtlyes mdon minden jelek egybekapcsoldnak. Ama mlysgbl
    pedig kt er tmad, ezekre utal e kifejezs: a [kt] eget, s nem ezt olvassuk:
    eget, hanem az eget, [melyek tmadnak] ama mlysgbl, ama legrejtettebbl;
    s a fldet, ugyanis kzben ama rejtett ezt a fldet is ltrehozta nmagbl, de mg
    gy, hogy benne foglaltatott az egek teljessgben, mgpedig gy, hogy a kett
    egymshoz kapcsoldva, egytt jtt ltre, akkor, amikor mg mindenek kezdete vilgtott.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    107

    Csak ez utn helyeztetett a kt g [kln-kln] a helyre, mint g s mind


    fld, s itt a [trgyesetet jelz] th sz az eget s a fldet jelent sz eltt az egsz
    bct jelkpezi (az: alef az els betje a hber bcnek, a th: taw pedig az utols).
    A fld pedig, amikor a helyre kerlt, s elvlasztdott az gtl, kessg nlkl val s puszta volt, mikzben az g utn s annak fnye utn, az eredend sztvlaszthatatlansg utn vgyott. s gy elsttlt a Fld, mg gi fny nem tmadt fltte, s meg nem vilgtotta, s a Fld a maga igazi helyre nem kerlt, hogy sznrl
    sznre lssa az Eget; gy tkletesedett s nemesedett. Ekkor a fny jobbra llt, a sttsg pedig balra, klnvlasztva, hogy gy egymst tkletess tegyk errl
    mondja az rs; s elvlaszt Elokim a vilgossgot a sttsgtl. Nem szabad,
    hogy azt gondold: tkletes klnvlaszts volt, hanem a nappal a vilgossg oldalrl jtt, vagyis a jobb oldalrl, az jszaka pedig a sttsg oldalrl, vagyis a bal oldalrl. Mikor pedig egyknt ltrejttek, klnvlasztotta ket. Mgpedig gy, hogy
    mgis sznrl sznre szemllhetik egymst, s egymstl el nem szakadtak mgsem,
    avgett, hogy minden eggy legyen. s most az egyik oldal nappalnak neveztetett, a
    msik pedig jszaknak. S mit jelent ez a sz: s a settsg? Ez az a sttsg,
    amely az jszakt magban hordozza, amelynek nincsen nmagtl val fnye, habr
    a tz rgijbl szrmazik, mely a sttsg lnyege. Mieltt azonban a sttsget
    fny ri a nappal oldalrl, a nap vilgt az jszaka fltt; az jszaka azonban nem

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    108

    vilgt, egszen addig az idig, amelyrl gy szl az rs: Az jszaka is, mint a nap,
    fnylik, a sttsg teeltted olyan, mint a vilgossg (Zsolt. 139,12).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    109

    A TEREMTS MVE: GI SEREGEK, SZ S FNY


    MEGFELELSEK A FENTI S AZ ALANTI VILG KZTT
    1 Mz. 30,14

    I 156a-b

    Jichk rabbi az rs szavaival kezdte beszdt: Mely nagyok a Te cselekedeteid,


    Uram, mindeneket blcsen teremtettl; btlt a Fld a Te gazdagsgiddal (Zsolt.
    104,24). Ezt a mondatot sokan s sokflekppen rtelmeztk. Ki lenne kpes szmba
    venni a Szent, ldott legyen, cselekedeteit? Hny s hny gi sereg van, s hny s
    hny gi sokasg, szmllhatatlanok, s mind egytt s egyszerre vannak, kalapcshoz
    hasonlatosan, mely egy idben szikrkat szr mindenfel. Ugyangy a Szent, ldott
    legyen, seregeket s sokasgokat teremt, mind klnbzik mindenik mstl, nincsen
    szmuk, s mind egyszerre vannak.
    S gondold meg: a vilg egyszerre a sz s a llegzet ltal keletkezett, ahogyan az
    rs mondja: Az rnak beszde ltal lettek az egek s az szjnak lelkvel minden
    seregei (Zsolt. 33,6). Az egyik nem hat a msik nlkl, s az egyik a msik ltal
    teljesedik ki. s bellk tmad sok-sok sereg s lgi, s sokasg s kisebb sokasg,
    s mind tallkozik az idben.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    110

    S gondold meg: Amikor a Szent, ldott legyen, kszlt, hogy vilgokat alkosson,
    rejtett fnyt tmasztott ebbl jnnek ltre mindazok a fnyek, melyek lthatv
    lesznek. Elbb abbl a fnybl megteremtdnek s kibontakoznak a tbbi fnyek
    ezek alkotjk a fnti vilgot. Amaz els fny pedig tovbb bontakozott, s ltrehozott
    egy fnyt, mely nem vilgt ez az alanti vilg alapja. S e nem vilgt fnynek a
    fenti vilggal val kapcsolatra van szksge, hogy vilgtson, s csak az alanti vilg
    kzvettsvel. A fenti vilggal val sszekttetsbl tmad szmos j sereg s sokasg, s ezek a magasabb seregeket szolgljk. Ezrt mondja az rs: Mily szmosak a
    Te cselekedeteid, Uram, mindeneket blcsen teremtettl; btlt a Fld a Te
    gazdagsgiddal! Ami a Fldn van, az van a Magassgban is. Nincsen a vilgban
    egyetlen, mgoly kicsiny dolog sem, mely ne fggene valamely lnytl, mely flje
    van rendelve. S mikor az alanti mozgsba lendl, akkor ama fnti is megmozdul,
    mely flbe van rendelve, ugyanis minden ltez sszekapcsoldik s egyetlen egsz.

    A KTFLE VISZLY
    1 Mz. 1,16

    I 17a

    s szlott I-ten: s legyen kiterjesztett erssg a vz kztt! S itt kvetkezik a


    fenti s az alanti vizek klnvlasztsnak titka: a bal oldal jegyben. A bal oldal
    titkban tmadt a meghasonls; ugyanis mind ez ideig csak a jobb oldal titkrl esett
    sz, most pedig a bal oldal titknak kell kvetkeznie; gy tmadt a viszly a bal oldal
    s a jobb oldal kztt. A jobb oldal a Mindensg tkletessgt jelenti, s ezrt nevezik: Minden-nek, mert tle fgg minden tkletessg. A bal oldal feltmadsa: a
    viszly feltmadsa, s a viszly ltal erre kap a harag. gy ama viszlybl ered a
    Gyehenna, mely a bal oldalrl tmadt, s sose szakadt el tle...
    Ezeket felfogta Mzes blcsessge, s gy bepillanthatott a teremts mvbe:
    ltta, ahogyan a mben magban mr ott van a bal oldal viszlya a jobb oldallal, s
    hogy e viszlybl, a bal oldal feltmadsa ltal a Gyehenna is hogyan ered.
    Ekkor azonban e kettvel sszekapcsoldik a kzps oszlop, vagyis a harmadik
    nap, a kett kz lp, elsimtja a viszlyt, s kibkti egymssal a kt oldalt. Ekkor
    almerl a Gyehenna, a bal oldal kiteljesedik a jobb oldal ltal, s bke lesz mindenekben. Ilyenflekppen ltta Mzes ron s Korah viszlyt. Mzes a Teremts
    mvt szemllte, s ennek megfelelen szndkozott elsimtani a bal s a jobb oldal

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    112

    viszlyt. A bal oldal azonban ellenszeglt, ugyanis Korah megkemnytette magt a


    dacban. Mzes pedig gy szlott magban: gy teht a Gyehenna a viszly tze, s mivel a bal oldal mskor mindig felfel trekszik, s a jobb oldal ltal jut el a beteljeslshez, itt sajt haragjnak ereje ltal al kell szllnia. Korah hevesen s szntelenl
    ellene szeglt annak, hogy Mzes elsimtsa a viszlyt, ugyanis nem a fnti dicssgn fradozott, s gy megtagadta a Teremts mvt. Amikor pedig Mzes ltta mindezt, s ltta, hogy Korah magt tasztja ki ahogyan az rs mondja: s
    megharagvk Mzes felette igen! (4 Mz. 16,16). Megharagvk, mert nem tudta
    elsimtani a viszlyt, s felette igen, mert itt megtagadtatott a Teremts mve,
    ugyanis Korah ezzel megtagadott mindent, fntit s alantit egyarnt. Ahogyan az rs
    mondja: mikor viszlyt tmasztottak az r ellen (4 Mz. 26,9), azaz: a fenti s az
    alanti ellen.
    Olyan viszly pedig, amely helyes mdon indult tjra, a fenti pldja szerint flfel, nem pedig lefel vezetett, ilyen volt Sammaj s Hilll viszlya, s me, a Szent,
    ldott legyen, kettejk kz llott. Ez az grt val viszly volt, s az g elsimtotta a
    viszlyt, s ez gy megfelelt a Teremts mvnek. A msik oldalon Korah a Teremts
    mvvel egytt mindent megtagadott, s gy e szakads magnak az gnek a szakadsa volt, amennyiben Korah a Tra szavait szndkozott megtagadni, s ezltal a Gyehennhoz szegdtt. Ez a titok dm knyvben foglaltatik. Amikor pedig fltmadt
    a Sttsg, ennek a megersdsbl tmadt a Gyehenna, amely a viszlytl elv-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    113

    laszthatatlan. Amikor pedig enyhl a harag, akkor msfajta viszly tmad viszly,
    amely a szeretet jegyben fogant. gy teht ktfle viszly ltezik. Az egyiknek kezdete van s vge, ez az igazak mdja szerinti viszly: a kezdete szigor, a vge megnyugvs. A Korah-fle viszlynak a kezdete harag, a vge pedig a Gyehennhoz
    csatlakozs; Sammaj viszlynak kezdete is szenvedly, de a vgn ell a harag, ez
    mr a szeretet viszlya, s elsimulvn, megldja az g is. Ugyanerre a titokra utal az
    rs: Legyen kiterjesztett erssg a vz kztt! ez az sviszly, melynek lland
    erejbl tmad a Gyehenna. Arrl pedig, amikor kihl a harag, ezt olvassuk: s
    szerze az I-ten kiterjesztett erssget, mely elvlasztan: ekkor tmad a szeretet viszlya, mely a vilg llandsgnak rsze.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    114

    KLNVLASZTS AZ GBEN S A FLDN


    1 Mz. 1,6

    III 9b-l0a

    Jehuda rabbi az rs szavaival kezdte beszdt: Monda I-ten; Legyen kiterjesztett erssg a vz kztt... Gondolj arra: Amikor a Szent, ldott legyen, megteremtette a vilgot, ht eget teremtett flfel, s ht fldet lefel, ht folyt, ht folyamot,
    ht napot, ht hetet, ht vet s ht vezredet, s mindent a hetes szm szerint. s ht
    gkrt s mindegyikbe csillagokat, csillagkpeket s szolgl angyalokat, s mindegyik krbe gi szekereket: lnyek lnyek fltt, hogy magukra vegyk uruk igjt. S e
    szekerek s a napplyk mind klnbznek egymstl, s rendjeikben egyms fl
    tornyosulnak. Ktszrny s ngyszrny lnyk, ktarcak s ngyarcak egyarcak
    mellett; egyesek lngol tzbl valk, msok a vz vagy a leveg mdja szerint valk
    errl szl az rs: A szeleket az kveteiv tette, s az szolgiv a lngol tzet (Zsolt. 104,4). s mindezek az egek: egyik tfogja a msikat, a hagyma hjnak
    mdjra, emezek lent, amazok fnt, s az g minden rszei emelkednek s alszllnak uruk flelmben, az szjnak lehelete mozgatja ket s juttatja ket nyugalomba. s mind fltt a Szent, ldott legyen, maga, mozgatvn mindeneket, ereje s hatalma ltal.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    115

    Hasonlkppen a ht fld, alant, mindegyik lakott, s ezek is: az egyik lentebb, a


    msik fntebb, Izrel orszga pedig legfell, s Jeruzslem feljebb, mint minden telepls. Rma vrosabeli trsaink olvastk rgi rsokban s dm knyvben, hogy
    ily mdon vannak flosztva az sszes orszgok: az orszgok alant mind az g mintja szerint, mely fnt van, egyik a msik fltt, s orszg s orszg kztt az Eget
    elvlaszt erssg ez ltal vlasztatik kln az egyik orszg a msiktl a neve szerint. S ezen orszgok kztt van az den s a Gyehenna is. A teremtmnyek szintn
    klnbznek egymstl, egyik a msiktl, a fenti vilg mintja szerint, ktarcak s
    ngyarcak, meg egyarcak, semelyik sem olyan, mint a tbbi. Mindezek ellen vetheted, hogy az emberek dmtl szrmaznak. Az pedig lehetetlen, hogy dm alszllott volna mindezekbe az orszgokba, s ily sok asszonnyal ily sok fiat nemzett
    volna. Sokkal inkbb gy lehet, hogy dm mind kztt a legfell lv vilgban lt,
    melyet Tvelnek neveznek, s melyrl gy szl az rs: Mg nem alkotta meg a fldet
    s a mezket, a pornak elejt s a Tvelt (. m. lakott fld) (Pld. 8,26). Ezt a
    Tvelt a fenti g foglalja magban s a fenti nv, s ezrt mondja az rs: Meg tli a
    vilgot, a Tvelt, igazsgban (Zsolt. 9,9). gy dm fiai is ama fnti fldn ltek,
    melyet Tvelnek neveznek, s gy minden ms ember fltt llanak, a fenti dolgok
    mintja szerint. Ahogyan a fnti vilgban minden egek fltt egy g van, s annak
    belsejben van az I-ten trnusa, melyrl azt mondja az rs: ...a trnusnak hasonlatossga vala, mint a zafrk; s a trnusnak hasonlatossga fltt hasonlatossg vala,

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    116

    mint egy ember brzatja, ki l vala fell, a felett (Ez. 1,26) gy a Tvelben van
    mindenek kirlya, azaz dm nem pedig a lenti vilgokban. S honnan valk a lenti
    vilgok lnyei? A fld pribl s az g segtibl lnyek tmadnak, egymstl klnbzk, nmelyek burokban, msok hjban, a fld fregszer llataihoz hasonlatosak. Megint msok vrs hjban, feketben vagy fehrben s minden ms sznben.
    Ezek a lnyek nem lhetnek tz vnl tovbb.
    Hamenuna rabbi, az reg knyvben mst is olvashatunk errl. Az egsz lakott
    vilg, mint egy gmb, krben kering, gy, hogy egyesek lesllyednek, msok flemelkednek. S mindeme lnyek klnbznek egymstl kls megjelenskben a
    klnbz helyek szerint, aszerint, hogy klnbz a leveg az egyes helyeken, s
    mind felegyenesedve jrnak a tbbi emberhez hasonlatosan. Ugyanez igaz a tengerre
    is. Itt is szmtalan lny lakik, mind klnbzik az sszes tbbitl, s errl mondja az
    rs: E nagy s szles tenger, melyben vannak szmtalan sz llatok, s apr llatok nagyokkal egyben, azon jrnak a glyk s a Levitn... (Zsolt. 104,25).
    S nmely vidkeken fny van, mg ms vidkeken sttsg uralkodik. S van egy
    hely, ahol folyton nappal van, s soha nincsen jszaka, kivve egy egszen rvid idt.
    Mindezen dolgokrl rgi knyvekben olvashatunk, legtbbet az Els Emberrl
    szl knyvben. Ezrt mondja az rs: Dicsrlek Tged, hogy csodlatosan csodlatoss tettl engemet; csodlatosak a Te cselekedeteid (Zsolt. 139,14). Egy msik
    helyen pedig: Mily nagyok a Te cselekedeteid, Uram (Zsolt. 104,24). Ama titok

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    117

    pedig tadatott a blcsessg mestereinek, nem azoknak, akik a hatrokat kijellik,


    mert ez a Tra mlyebb titka. S mindez sszefgg egymssal. Mert minden a fnti
    kpmsaknt ll, s minden vilgokon t mindenben az ember uralkodik, s a Szent,
    ldott lgyen, fltte.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    118

    AZ EGYSG HELYE
    A HARMADIK NAP GYMLCSFJA
    1 Mz. 1,9 skk

    I 33a

    Jehuda rabbi az rs e szavait idzte: Gyljenek ssze a vizek az g alatt az Egy


    helyre1. E szavakat: az g alatt sz szerint kell rteni. Az Egy helyre: arra a
    helyre, melyet egy-nek neveznek, ez az alanti tenger, mely az egysg beteljeslst
    hozza, s ezrt viseli ezt a nevet. Ezt erstik meg e szavak: gyljenek ssze a vizek,
    mert oda gylnek ssze mind a vizek. S ugyanez e mondat rtelme is: Minden folyvizek sietnek a tengerbe, mindazonltal a tenger mgis meg nem telik (Prd. 1,7).
    Jessze rabbi ezt mondotta: Az Egy helye erre vonatkoznak a szavak: Az n
    blcsessgemnek szvetsge meg nem tntorodik (Jes. 54,10). Mert ez a szvetsg
    vesz magba mindent, s a tengerbe nti benne jut dvre a fld. Mert azt mondja az
    rs: Tessk ki a szraz, s ez a Fld, melyrl megmondatott: S nevezte Isten a
    szrazt fldnek. s mirt mondta szraznak? gy szlott Jichk rabbi: Azon rtelem
    szerint, ahogyan a szegnysg kenyerrl beszlnk. Ezt a szt gy rjuk, hogy
    1

    A hagyomnyos fordtsok szerint: Egy helyre.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    119

    igazbl a szegny kenyert jelenti. gy azutn szraznak nevezik, mert magba


    veszi a vilg minden vizt, mg meg nem telik vele, s gy a vizek ama forrsok igazi
    tjn jrnak. S a vizek gylekezst Tengernek nevezte, ez a fnti vizek gylekezhelye, amelyben mind sszegylnek, s innen indulnak tjukra lefel.
    gy szlott Hijja rabbi: A vizek gylekezse ez a Caddik (az Igaz), mert ahol a
    vizek sszegylnek, arrl ezt mondja az rs: s lt Isten, hogy ez j volna, mshol pedig: Mondjtok a Caddiknak, hogy jl lszen dolga (Jes. 3,10). Josz rabbi
    ezt mondotta: a gylekezs helye Izrel, mert azt mondja az rs: Izrel az r gylekezse (Jer. 17,13). Hijja rabbi pedig gy vlekedett: A Caddikra utalnak e szavak:
    Nevezte pedig ket tengernek, mert az, aki magba fogadja mind a patakokat, a
    forrsokat s folykat, s gy maga forrss lesz mindeneknek. S ezrt: Ltta Isten,
    hogy ez j volna; msfell pedig: Mondjtok a Caddikrl, hogy jl lszen dolga.
    gy ppen e megnevezs ltal lehet klnbsget tenni az els s a harmadik nap kztt, melyet szintn ez jell: mert j. Ugyanis a harmadik napon hoz gymlcsket
    a fld, ama Caddik ereje ltal, ahogyan az rs mondja: s szlott Elokim: Hozzon
    a fld gyenge fveket, maghoz fveket, gymlcsfkat, melyek az nemek szerint
    val fveket hoznak. Micsoda ez a gymlcsfa? A j s a rossz tudsnak a fja
    ez a fa hajt hajtsokat s hoz gymlcsket. s aki a gymlcst megrleli? A
    Caddik, a vilg fundamentuma. A nemk szerint ezek az emberfiak, akik rszeslnek a szent szellembl. Mert [a Caddik] ama fa gymlcse, s nemnek jelt

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    120

    viseli. s mi is ez a jel? A szent szvetsg, a bke szvetsge. S a h sszefggs


    fiai ezek az neme, k, akik nem vlnak el tle. A Caddik pedig az, aki megrdemli a gymlcst; amikor az a fa tlcsordul termkenysgben gymlcst hoz az
    neme szerint. S ez a kifejezs: az neme szerint azt is jelenti, hogy a gymlcs
    hasonl lesz a fjhoz...
    Boldogsg pedig azon ember osztlyrsze, aki apjhoz s anyjhoz hasonlatos
    s erre is utal a szvetsg jelnek szertartsa.
    S akinek magva a fldn van ezt a szt: az magva gy rtelmezik, hogy
    az a waw bet magvt jelenti, mert e jel magva kimlik a fldre. Boldogsg Izrel
    osztlyrsze, mert Izrel npe, akik mind szentek, szent lnyekhez hasonlatosak. Mert
    csak gy rtelmezhetk e szavak: A Te nped mind igaz lszen (caddikim). Mert
    igazaktl szrmaznak s igazakhoz hasonlatosak. dv nkik ebben a vilgban, amiknt az eljvend vilgban is!

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    121

    A HETEDIK NAP FOKOZATAI


    1 Mz. 2,2

    I 47b

    Mikor pedig elvgezte volna az I-ten a hetednapon ez a szbeli Tanra2 vonatkozik. A hetedik napon lett teljes a vilg, s e napon tmadt llandsga. Az alkotmnyt, melyet csinlt vala itt nem azt mondja az rs, az egsz alkotmnyt, ugyanis csak az rsbeli Tan hoz majd ltre mindent az rs ereje ltal, mely a
    blcsessgbl szrmazik.
    A hetedik naprl szlvn hrom idt jell meg kln az rs: Elvgezte volna az
    I-ten a hetednapon, megsznk I-ten minden csinlmnytl a hetedik napon, s
    megld I-ten a hetedik napot. Az els: a szbeli Tan, mert a hetedik napon lett
    teljes a vilg. ...Megsznk minden csinlmnytl ez a vilg fundamentumt
    jelenti. Jeiba rabbi, az reg, knyvben ezt jbel-vnek nevezi, s ezrt mondja az
    rs: minden csinlmnytl, mert tle indul minden. S annl inkbb gy van ez,
    mert I-ten ezen a napon inkbb nyugodott, mint minden ms [fokon]. s megld az
    2

    A szbeli Tan: az si blcsessg, az rsbeli tan: a szkebb rtelemben vett emberi blcsessg,
    amely azonban amazt kiteljesti, s ezzel a vilg fundamentumv teszi.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    122

    I-ten a hetedik napot ez a mindent megld fpapra vonatkozik, aki az ldozat


    eleje, mert gy tanultuk: A fpap az els rszt kapja, s ltala megnylik az ldsok
    zne, ezrt nevezik hetediknek-nek.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    123

    AZ NRL
    AZ ELS EMBER A TLVILG KSZBN
    1 Mz. 6,17

    I 65b

    ...s No hatszz ves volt (1 Mz. 7,6), mint mr mondottuk, nem mintegy
    hatszz ves, teht pontosan ennyi, a vilg hat irnynak megfelelen. s Simon
    rabbi gy folytatta: s im n hozok e fldre znvizet. Ez a fordulat: im n
    kln kiemeli, hogy az n az, amely a vzznt hozza.
    Lsd: minden olyan helyen, melyet egy n jell, a lleknek test adatik. Ekkor pedig a test fogadja be azt, ami fntrl rkezik. gy ht az n az llandsg jele, ahogyan az rs mondja: nfellem imhol az n szvetsgem teveled (1 Mz. 17,4).
    Az n: lland a kinyilatkoztatsban, s gy felkszt a megismersre. Az n: minden
    fnti dolog trnusa. S hasonlkppen az n az, ami bntetst oszt nemzedkeken t.
    Ez pedig: im n egybefogja a frfi- s a ni princpiumot, amott (n fellem) a
    frfi-oldal kln szerepel, hogy kszen lljon az tletre. s im n hozok e fldre
    znvizet (1 Mz. 6,17). Nem tudjuk-e taln, hogy az zn: a vzzn? Itt azonban
    a szveg kln utal a hallangyal hatalmra, az angyalra, aki br vz volt [azaz az
    let eleme], mgis, ppen mint ilyen, rombol erknt lpett a vilgba.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    124

    S ezt is tanultuk, e szavak: n vagyok az r, a te I-tened... (2 Mz. 20,2) ezt


    jelentik: Az n az a h er, mely a jmborokat igazsgosan megjutalmazza s a gonoszokat igazsgosan megbnteti az eljvend vilgban, az n jegyben. S abban a
    mondatban gret ll: a jknak jutalom, a gonoszoknak bntets grete. Hogy elpusztuljon minden test e szavak a vilg megrontjra utalnak, s ennek megfelelen
    ugyanez a sz ll ebben a mondatban: S nem engedi, hogy a pusztt bmenjen a ti
    hzatokba, ldklsre (2 Mz. 12,23). S e szavak: hogy elpusztuljon minden test
    azt az oldalt jelentik, amelyrl azt mondja az rs: Minden testnek vge elkzelgett
    nelttem (1 Mz. 6,13) amikor lejrt az a hossz haladk, melyet a Szent, ldott
    legyen, kiszabott, nevezetesen amikor No elrte letnek hatszzadik vt. gy tanultam ezt Jichk rabbi nevben.
    Azutn gy folytatta: Ezt mondtam: Nem ltom az Urat, az Urat, az lknek fldkben, nem ltom tbb az embert e vilgnak laki kztt (Jes. 38,11). Ezt
    mondtam: Nem ltom az Urat mily tompk ht az emberfiak, hogy nem tudjk a
    Tan szavait, s nem figyelnek rjuk, hanem csak a vilg dolgait nzik, s nem gondolnak a blcsessg szellemvel. Ugyanis, mikor elhagyja az ember ezt a vilgot, s
    szmadst ad urnak szne eltt minden dologrl, amit ebben a vilgban cselekedett,
    mikor mg a test s a szellem egy volt benne, s amikor azutn ltja azt, amit ltni
    kpes, mieltt belpne abba a vilgba, akkor tallkozik az els emberrel, aki ott l az
    den kapujban, hogy lssa azokat mind, akik teljestettk uruk parancst, s rven-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    125

    dezzen. t pedig rengeteg jmbor veszi krl, akik tvol tartottk magukat a Gyehenna tjtl, s az denbe vezet ton jrtak ezeket gy nevezik: a Hadel laki,
    nem pedig gy: a Heled (a vilg) laki, mert nem olyanok, mint az egerek, hogy
    sok-sok elesget hordannak ssze s takartannak be, de nem tudjk, kire hagyjk
    majd e javakat, hanem ez a nevk: A felhagys (Hadel) vidknek laki. E szavak
    rtelme szerint: Sznjetek meg az emberben val bizodalomtl, kinek lelke az
    orrban vagyon (Jes. 2,23), ugyanis elkerltk a Gyehenna tjait, s megerstettk
    magukat, hogy belpjenek az den kertbe.
    Ms rtelmezs szerint a Hadel laki a megrtk, akik megszabadultak korbbi
    bneiktl. Mivel pedig az Els Ember volt, aki elsknt trt meg urnak szne eltt,
    r vannak bzva azok, akik felhagytak bneikkel. Ezeket a felhagys fiainak nevezik, e mondat rtelme szerint: Hogy megtudjam, hogy csak ideig val vagyok
    (Zsolt. 39,5). gy ht az Els Ember az den kapujban l, s egytt rvendezik a
    jmborokkal, akik az denhez vezet ton haladnak. S mikor ezt olvassuk: Nem
    ltom az Urat Ki lthatja ht az Urat? ennek az rtelmt a mondat vge adja
    meg: az lknek fldkben, nem ltom tbb az embert e vilgnak [Heled] laki
    kztt.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    126

    AZ EMBER, A TEREMTS KZPPONTJA


    1 Mz. 2,5; 3,17

    II 97a-b

    Hijja rabbi e szavakkal kezdte beszdt: Szp virgok lttatnak a fldn, az


    neklsnek ideje eljtt s a gerlicnek szava hallatik a mi fldnkn (n. n. 2,12).
    E szavak a vilg teremtsrl beszlnek. Ugyanis akkor helyezte a Szent, ldott legyen, a fldbe a nvekvk seregt. A nvekv a fldben volt, de nem hajtott lthat
    hajtsokat mg azutn megteremtetett az ember. Csak amikor az ember megteremtetett, csak akkor lett lthatv minden a vilgban. Ekkor a fld megmutatta a hajtsait, s ezzel a rebzott lny-sereget is. Az g nem adott hatalmat a Fldnek, mg
    meg nem jelent az ember. s a mez minden hajtsa mg nem volt a fldn, s a
    mez minden fve mg nem hajtott ki mert az r, Elokim mg nem hozott est a
    fldre, s mg nem volt ember, hogy megmvelje a mezt. Rejtve voltak mg mindama lnyek, s mg az g sem mutatta meg hatst, amg meg nem jelent az ember.
    Akkor pedig megjelentek a rgyek a fldn a rejtett lnyek nyilvnvalv lettek.
    Az neklsnek ideje eljtt ugyanis ekkor hatroztatott meg a Szentet, ldott legyen, dicsr nekek rendje, s ez nem trtnhetett meg, csak az ember megteremtse
    utn. S a gerlicnek szava hallatik. Ez a Szent, ldott legyen, szava, mely csak ak-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    127

    kor jelent meg a vilgban, amikor az ember megteremtetett. S amikor lthat lnny
    lett, akkor lett minden lthatv.
    Amikor pedig az ember bnbe esett, minden [er] megint visszahzdott a vilgbl, s a fld elsttedett. Ezrt mondja az rs: Legyen tkozott a fld teretted.
    Nagy fradsgos munkval egyed annak gymlcst letednek minden napjaiban. s
    tviset s bogncskrt teremjen tenked
    Azutn jtt No, fltallta a kapt s az ekt. Majd pedig, mikor ivott a szl borbl, megrszegedk, s az stornak kzepette megmeztelent magt (1 Mz.
    9,21), s mikor azutn a tbbi ember is bnbe esett a Szent, ldott legyen, szne eltt,
    akkor a lny-seregek ismt kivontk magukat a vilgbl mg el nem jtt brahm.
    brahm eljvetelekor megjelentek a rgyek a vidken. Akkor jra visszalltak a
    fld minden eri, s megmutattk magukat. Az neklsnek ideje, msknt a szlvessz metszsnek ideje a szvetsg jelnek szertartsra utal [a
    krlmetlkedsre]. S ismt megmutatkozott a Szent, ldott legyen, szava abban a
    pillanatban, melyrl gy szl az rs: Megjelenk pedig nki az r (1 Mz. 18,1).
    Azaz a hang flfedetett s sszekapcsoldott a beszddel, amikor az r brahmmal
    szlott, minden magasabb fok blcsessge ezen alanti szintre szllt al, erre a fokra
    az elbeszlsben az utal, hogy az r a stora bejratnl beszlt vele mikor forr
    volt a nap. Ez pedig azt az rt jelenti, amikor az alanti fok a legjobban megkzelti
    a magasabbat.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    128

    A SEKHINA RSZT VESZ A VILG MVBEN


    AZ EMBER MEGTEREMTSE FNYBEN S STTSGBEN
    1 Mz. 1,26

    I 22a

    ...s szlott Elokim: Teremtsnk embert! Mikor pedig Simon rabbi e szavakat idzte: Titok az r azoknak, akik t flik (Zsolt. 25,14), maga a Vnek Vne
    emelkedett szlsra: Simon! Ki az, akirl azt mondja az rs: Szlott Elokim: Teremtsnk embert? S ezzel a Vnek Vne ellebegett, s mr nem volt lthat. S mivel
    t Simonnak s nem Simon rabbinak nevezte, gy szlott a trsaihoz:
    Bizony ez maga a Szent, ldott legyen, az, akirl gy szl az rs: A Napok
    regje l a trnuson (Dn. 7,9), s gy ez most a megfelel ra a titok flfedsre.
    Mert bizony titok ez, melyet mskor nem szabad volt flfedni, s most vilgos flhatalmazs rkezett e titok flfedsre.
    S azutn egy kirlyrl beszlt, akinek szmos pletet kellett flpttetnie, s volt e
    mvekhez egy ptmestere. Ez az ptmester pedig semmit nem vgzett a kirly
    akarata nlkl, ahogyan az rs mondja: S n ptmester voltam nla (Pld. 8,30).
    A kirly a fnti blcsessg, a kzps oszlop pedig az alanti kirly. Elokim egyszer a fenti ptmester, a fenti anya, msszor az alanti ptmester, az alanti sekhina.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    129

    Ahogyan az asszony semmit nem tehet a frje akarata nlkl, ugyangy van ez minden ptsnl, amely az emanci tjn trtnik. Az atya az anyhoz fordult, s gy
    szlott: gy s gy legyen, s rgtn gy lett. Ahogy pldul az rs mondja: s szlott Elokim: Legyen vilgossg, s lett vilgossg. Ennek rtelme pedig: Sz intztetett Elokimhoz: Legyen vilgossg! Hasonlkppen az pttet szl, s az ptmester megteszi rgtn, amit hallott. Ugyangy van minden dolog megalkotsakor
    az emanci szintjn, hasonlan, mint az gbolt s a Vilgtk megalkotsakor.
    Amikor pedig ltrejtt a Szakads vilga: a kln-kln dolgok vilga, akkor az
    ptmester gy szlott urhoz: Teremtsnk embert a magunk kpre s hasonlatossgra. S szlott az pttet: Br j dolog megteremteni t, de majd bnt fog cselekedni a Te szned eltt balgasga ltal. Ahogyan az rs mondja: A blcs fi rvendezteti az atyjt, a bolond fi pedig szomorsgra vagyon az anyjnak (Pld.
    101,). Ez pedig [az anya] gy szlott: Mivel teht az ember bne ltal ppen az
    anyhoz s nem az atyhoz kapcsoldik, ezrt az n kpemre fogom t megteremteni. S ezrt mondja az rs: Teremte azrt Elokim embert az kpre Ugyanis az
    atya nem akart rszt venni a teremtsben. S ahogyan azutn az ember bnbe esett,
    errl gy szl az rs: A ti anytok a ti gonoszsgotokrt vettetett meg (Jes. 50,1).
    Ekkor szlott a kirly az anyhoz: Nem megmondottam- nked, hogy bnt fog elkvetni? S ebben az rban eltasztotta az embert s az anyt vele egytt. Ez ht e
    szavak rtelme: A blcs fi rvendezteti az atyjt, a bolond fi pedig szomors-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    130

    gra vagyon az anyjnak. A blcs fi az ember az emanci llapotban, a bolond fi az ember a teremts llapotban.
    Mikor meghallgattk mindezt, felllottak a trsak, s gy szlottak: Rabbi!; rabbi!
    gy ht az atya s az anya klnvlik egymstl, gy, hogy az emanci az atyhoz
    tartozik a teremts pedig az anyhoz? Simon rabbi egyszerre gy vlaszolt: Bartaim! Bartaim! Nem gy van ez. Ugyanis az emanci embere egyszerre frfi s n, az
    atya oldalrl s az anya oldalrl val, s ez az rtelme az rsnak: s szlott I-ten:
    Legyen vilgossg! s lett vilgossg. Legyen vilgossg az atya oldalnak
    megfelelen, s lett vilgossg az anya oldalnak megfelelen. s gy ezen fok
    embere ktarc, de mg nem kp s hasonlatossg. Csak az gi anyt illeti meg egy
    megnevezs, mely Elokim sajtja: Vilgossg s Sttsg. Ugyanis e sttsg okbl mondotta az atya, hogy a teremts embere bnt fog cselekedni. Mert ott van egyfell a vilgossg: a Legmagasabb ruhja az a fny, melyet a Szent, ldott legyen,
    az els napon teremtett, s megrztt a jmborok szmra; msfell pedig ott van a
    sttsg, mely az els napon teremtetett a gonoszok szmra errl mondja az rs:
    az istentelenek a sttsgben megnmulnak (1 Sm. 2,9). S e sttsg miatt, amely
    arra hivatott, hogy a fnyt a bnnek kiszolgltassa, emiatt nem akart rszt venni az
    atya az ember teremtsben.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    131

    Ezrt mondja az rs: ;,Teremtsnk embert kpnkre ez a fnyt jelenti, hasonlatossgunkra ez a sttsget, mely a fny ruhja, ahogyan a test a llek ruhja, amirl gy szl az rs: Brrel s hssal krlvettl engemet (Jb 10,11).
    E szavak hallatn rm szllott mindegyikkre, s gy szlottak: Boldogsg nknk, hogy mltnak talltattunk olyan szavakat hallani; melyeket e napig nem hallott ember.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    132

    AZ ELS EMBERRL
    II 54b-SSa

    Az n erssgem s az n nekem az r (Zsolt. 118,14). Hijja rabbi az rs kvetkez szavaival kezdte beszdt: Ell s htul formltl engem, s a kezedet rem
    helyezted (Zsolt. 139,5). , ht dicsrjk az emberek a Szentet, ldott legyen! Mert
    mikor megteremtette a vilgot, szemgyre vette az embert, hogy az r legyen mindenen, mert magban hordozza minden fnti s alanti dolog hasonlatossgt. S t tjra
    indtotta az embert nagyszer alakban; lttk t a teremtmnyek, elbe jrultak, meghajoltak eltte flelemben s remegve. Ahogyan az rs mondja: Tletek val flelem s rettegs legyen minden fldi vadakon s minden gi madarakon (1 Mz. 9,2).
    Bevezette az den-kertbe, melyet ltetett, hogy az ember rizze azt, hogy sok-sok
    rmben legyen rsze, s neki jtkos rme teljk benne. s baldachint teremtett az ember szmra, drgakvekkel keset. S az gi angyalok rvendeztek az
    szne eltt. Akkor pedig parancsot adott a Szent, ldott legyen, az embernek egy fa
    dolgban, s az ember nem kvette az r parancst.
    A Hnokh-knyvben pedig azt olvassuk, hogy Hnokhot a Szent, ldott legyen,
    elragadta, s megmutatta neki a fenti s az alanti kirly kincseit. s megmutatta neki
    az let Fjt meg azt a ft, melynek tilalmt kapta dm az rtl, s megmutatta neki

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    133

    dm helyt az den-kertben, s ltta, hogy az ember, ha h maradt volna ahhoz az


    intelemhez, rkk lt volna s rkk azon a helyen maradt volna. gy azonban,
    mivel nem teljestette urnak parancst, almerlt a nemltbe s a bntetsbe.
    Jichk rabbi gy szlott: Az ember ktarcnak teremtetett. Erre utal az a hely,
    ahol arrl olvasunk, hogy I-ten vette az ember egyik bordjt, sztfrszelte, s kt
    lny keletkezett, az egyik keletrl, a msik nyugatrl ez ebben a mondatban foglaltatik: Htul s ell formltl engem (Zsolt. 139,5). Htul ez az alszlls oldala,
    ell ez a felemelkeds. Hijja rabbi pedig ezt mondta: Mit tett a Szent, ldott legyen? Kiformlta a ni princpiumot, teljess tette szpsgt mindenek felett, s az
    ember el vezette. Ahogyan az rs mondja: s azt a csontot, melyet az r I-ten
    kivett vala dmbl, pt asszonny (1 Mz. 2,22). S mikor ez eltt ezt olvassuk:
    Vette az egyik bordjt, ez ugyanabban az rtelemben rtend, mint ezek a szavak:
    Egy az n galambom, az n tisztm, az anyjnak egyetlene (n. n. 6,6). A borda
    pedig egyszeren oldal-t jelent, mint ezen a helyen: A Szvetsg Stornak oldalban (2 Mz. 26,20).
    Jehuda rabbi pedig ezt krdezte: A Szent, ldott legyen, magasabb lelket adott az
    embernek, s blcsessget s eszet helyezett bel hogy mindent tudjon. A vilg melyik rszbl vette ezt a lelket? Jichk rabbi gy vlaszolt: Abbl a rgijbl a
    vilgnak, melybl mind a szent lelkek szrmaznak. Jehuda rabbi pedig hozztette,
    hogy ugyanezt jelenti a kvetkez mondat is: Hozzon a fld... l lelkeket (1 Mz.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    134

    1,24). A fld az a hely, ahol a Szently llott. l lelkek az Els Ember lelkt
    jelenti.
    Hijja rabbi pedig gy szlott: Az ember mlyebb blcsessg tudja volt; tbb tudsa volt, mint az gi kldtteknek, minden dolgokat ltott, s tudata ltal ersebb
    ktelk fzte gi urhoz, mint a vilg sszes tbbi lnyt. Amikor pedig bnbe esett,
    akkor elzrultak eltte a blcsessg forrsai, erre mondja az rs: Kikld t az r
    az dennek kertjbl, hogy mvelje a fldet (1. Mz. 3,23).
    Abba rabbi gy szlott: Az Els Ember frfi- s ni rszbl llott, ahogyan az rs
    mondja: s szlott I-ten: Teremtsnk embert a mi kpnkre s hasonlatossgunkra. Eszerint a frfi- s a ni princpium egytt teremtetett, s csak ksbb vltak el
    egymstl.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    135

    A FLD S AZ EMBER MEGTEREMTSE


    A LLEK HROMRT TERMSZETE
    I 205b-206a

    Jichk rabbi s Jehuda rabbi egytt ltek egy jszaka, s a Trt tanulmnyoztk.
    Jichk rabbi gy szlott Jehuda rabbihoz: Azt a tantst kaptuk, hogy mikor a Szent,
    ldott legyen, megteremtette a vilgot, az alantit a fenti vilg hasonlatossgra alkotta, amazt emezzel teljes megfelelsben, s gy szp lett minden, fnt ppgy, mint
    alant. gy szlott Jehuda rabbi: Valban gy van ez, de az embert mindennl magasztosabbnak teremtette. Ahogyan az rs mondja: Megalkottam a Fldet s megteremtettem az embert a Fldn (Jes. 45,12).3 A Fldet csak azrt alkottam, hogy rajta
    megteremtsem az embert, mert a vilg llandsga, hogy minden tkletessgre
    emelkedjk. Ezutn gy folytatta: Ezt mondja a hatalmas r I-ten, a mennyeknek
    teremtje s ki azokat kiterjeszti, ki a fldet s abbl val llatokat elterjeszti, ki d
    3

    A vilg teremtsnek ngy fokozata szerint: acilut, berijja jecira aszijja; a Fldhz a legals fizikai
    fokozat tartozik, az emberhez a msodik legmagasabb szellemi fokozat.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    136

    lelket a fldn lakoz npnek s leheletet azoknak, akik a fldn jrnak (Jes. 42,5).
    Ezt a mondatot mr megmagyarztuk, de amikor ezt olvassuk: Az r I-ten, aki
    megteremti az eget s kifeszti azt, akkor ez a Szentet, ldott legyen, jelenti odafent.
    Mert teremti az eget s igazgatja minden idben. Megformlja a fldet s azokat,
    akik belle szrmaznak: ez a Szentfldet jelenti, az let gylhelyt. Szellemi lelket
    ad a npnek a Fldn maga a Fld adja a szellemi lelket. Szlott Jichk rabbi:
    Minden fnt van, mert onnan indul az let lelke a Fldre. A Fld sszegyjti a lelket, s ad belle mindeneknek. Ugyanis az a foly, mely fntrl alszll, lelkeket hoz
    erre a fldre, s a Fld sszegyjti ezeket, s tovbbadja mindeneknek.
    s lsd: Amikor a Szent, ldott legyen, megteremtette az embert, sszegyjttte,
    az ember anyagt a vilg ngy felrl, az embert magt az alanti Szently helyre
    lltotta, s az let lelkt hvta hozz a fenti Szentlybl. A llek pedig hrom fokozatbl ll, ezrt hrom arca van, a fenti titoknak megfelelen: nefes, ruah, nesama.
    Nefes: az alanti fokozat. Ruah: az llandsg, mely a lelken uralkodik, mindenben
    szilrdan megll igaz mdon. Nesama: a magasabb llandsg, mely mindenen uralkodik ez a szent, fenti fokozat. E hrom fokozat egyesl az emberben, azokban, akik
    mltnak talltatnak uruk szolglatra. Kezdetben ugyanis csak a nefes van az emberben, s ez a szent irnyt, hogy ltala helyes ton jrjon az ember. Mikor az ember ezen a fokon tisztulshoz rkezik, felemelkedve a ruah ltal megnemesedhet,
    mert ez a szent fok, amely a nefes fltt helyezkedik el, s az ember, aki mltnak

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    137

    talltatik, megnemesedhet. Ha pedig nefesben s ruahban felemelkedett, az ura szolglatban helyes ton jr, akkor a nesama tjn jr, akkor nesama uralkodik rajta, a
    fenti, a szent, a mindenen uralkod fokozat, hogy a fenti, szent fokozat ltal kiteljesedjk gy mindenben tkletess lesz, tkletes minden irnyban, hogy mltv
    legyen az eljvend vilgra, Istentl szeretett szemlyknt. Errl mondja az rs:
    hogy brjk az Engem szeretk azt, ami van (Pld. 8,21) kik azok az Engem
    szeretk? Azok, akikben szent lleklehelet (nesama) lakozik
    Szlott Jehuda rabbi: gy szl errl az rs: Mindenek, valamelyeknek orrukban
    l lleknek lehelete vala, mindenek, valamelyek szrazon laktanak vala,
    meghalnak (1 Mz. 7,22). Mind eltntek, gyhogy senki sem maradt abban az idben, aki megvdhette volna a fldet.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    138

    A TESTALAK SZLETS ELTT


    A TISZTA LDS FOKOZATA
    I 233b-234a

    Hiszkijja rabbi az rs szavval kezdte beszdt: Az n testemet, mikor mg


    forma nlkl volna, lttk a Te szemeid, s a Te knyvedbe mindezek birattak; a
    napok is melyeken azok formltatnak vala, mikor mg azokban egy sem volna
    (Zsolt. 139,16). Ezt a mondatot sok helyen rtelmeztk. Gondold meg: a vilg teremtse ta minden llek, mieltt elszllana a fldre, a Szent, ldott legyen, el jrul
    a testnek abban a formjban, amely majd a fldn a sajtja lesz, s ez a forma azutn
    v marad a fenti vilgban. S a Szent, ldott legyen, szl hozzjuk, mieltt alszllannak a vilgba, hogy teljestsk s ne szegjk meg a Tra parancsolatait. me arrl;
    hogy a Szent, ldott legyen, el llanak, gy szl az rs: Az r, Izrel I-tene letre,
    az letre, aki eltt llottam (1 Kir. 17,1). Valban: llottam. S ugyanezrt
    mondja az rs azt is: Az n testemet, mikor mg forma nlkl volna, lttk a Te
    szemeid. S a Te knyvedbe mindezek birattak. Ugyanis az els formjukban iratnak be mind a lelkek egy knyvbe. A napok is, melyeken azok formltattak volna

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    139

    valban: formltattak. Mikor azonban mg egy sem vala egy sem, aki az r
    eltt igazsgban megllt volna.
    S gondolkodjl rla: Az ember napjai, ha mltv lesz erre tettei ltal a vilgban, megldatnak ott fnn, ama helyrl, mely napjainak mrtkt szabja. S az rs
    kvetkez helyt idzte: Jelentsd meg, Uram, nkem az n vgemet; az n napjaimnak mrtke mennyi legyen, hogy megtanuljam, hogy csak ideig val vagyok (Zsolt.
    39,5). Ezt a mondatot mr megmagyarztuk. Vedd pedig szre azt, ami kvetkezik:
    az n vgemet ez a jobb oldal vge, annak az oldalnak a vge, melyhez Dvidot
    ktelk fzi. S mit jelent a napjaim mrtke? Azt, aki mrlegelknt az napjai
    flbe van helyezve. Szlott Jehuda rabbi: gy hallottam Simon rabbitl, hogy ez a
    mondat azt a hetven vet jelenti, amely elvtetett az els embertl4, mert ha nem gy
    lett volna, Dvid nem lhetett volna. Ez a titka annak, hogy a vilonnak nevezett vilg5
    nem szolgl, s hogy a Hold nem magtl vilgt, hanem a hetven v vilgt, mely
    krlveszi. Ezrt akarta Dvid megtudni a titkt annak, hogy a Holdnak mirt nincsen sajt lete. s a napjaim mrtke, mely... ez ama rejtett fels lpcsfok,
    4

    A Haggada-beli trtnet szerint dm lete 930 v volt. A neki sznt ezer vbl hetven Dvid lett,
    aki pontosan hetven vet is lt. (L. pl. Pirke rabbi Eliezer 19.)
    5
    A ngy gi szfra egyike. (L. Hagiga Talmud-trakttus. Fol. 12 B: A vilon nem szolgl, reggel bemegy, este kijn, s mindennap megjtja a teremts mvt.)

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    140

    mely mind ama napok fltt ll, melyek az letet alkotjk: az a hely, amely mindenkinek fnyt ad. Hogy tudjam, hogy nlklz vagyok hogy mirt nem nmagamtl val az letem, s mirt tagadtatik meg tlem ez az let, szemben mindama
    fnti fnyekkel, melyeknek mind sajt letk van. pp ez volt az, amit Dvid tudni
    vgyott, de aminek tudsa megtagadtatott tle. s gondold meg: minden fnti lds
    ppen e foknak adatott, ldsknt mindeneknek. S habr e foknak nincsen sajt fnye,
    mgis minden lds s minden rm s minden j dolog ltala marad fnn s belle
    indul tjra, ezrt nevezik az lds kelyhnek, s egyszeren ldsnak is, ahogyan
    az rs mondja: Az r ldsa gazdagt meg (Pld. 10,22), egy msik helyen pedig:
    Az r ldsval teljes, napnyugtt s dlt rksgl brjad (5 Mz. 33,23). gy ama
    foknak mindenben valami mrtke van, mindennel tltekezik s ldott mindamaz gi
    ldsokkal ezek tadatnak neki, hogy ldjon velk. Mert gy szlott Jichk rabbi:
    Jkob megldotta Jzsef fiait ama helyrl, ahonnan minden lds a kezbe adatott,
    ezrt mondja az rs: Immr lgy lds! (1 Mz. 2,2). Ez pedig ezt jelenti: mostantl az ldsok a te kezedbe adatnak. s gondold meg: ezen a mdon ldhatjuk a
    szent nevet is. Ugyanez igaz a napok dicsr nekre is. s szlott Hijja rabbi: A
    dicsr nekekben hrom fokozatot kell megklnbztetni: a jmborokat, az igazakat
    s az izrelitkat. A jmborok jobbrl, az igazak balrl, az izrelitk minden oldalrl.
    Mert Izrelt mind krlveszik, s ott a Szent, ldott legyen, dicsrete minden fl

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    141

    magasodik. s gy van azutn, hogy mindentt, ahol Izrel a Szentet, ldott legyen,
    alantrl dicsri, az dicsrete mindenek fl magasodik.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    142

    A NI SPRINCPIUMRL S A NEMEK EREDEND


    SSZEFGGSRL
    A SZEFIRA FRL
    3 Mz. 19,2

    III 296a

    ...A ni er elvlaszthatatlan a frfi-er rgijtl. Ezrt nevezik gy: n gerlm,


    n tkletesem (n. n. 5,2). Ne azt olvasd: n tkletesem, hanem ezt: n ikertestvrem. A haja sok sznben jtszik, ezrt mondja az rs: A hajad fonadkja
    olyan, mint a szederjes brsony (n. n. 7,5). A ni er pedig t ms ervel fondik
    ssze. A ni princpium a sajt rgijt tlti ki, mieltt a frfi-er rgijhoz kapcsoldnk. Amikor a sajt rgijbl kilpett, akkor tallkoztak ssze a frfiprincpiummal, szemtl szembe.
    S ha gy egyeslnek, valsgosan egy testt lesznek. Ebbl kvetkezik, hogy a
    frfi-princpium nmagban csak fl test... s ugyangy a ni; ha sszekapcsoldnak,
    akkor lesznek csak egyetleneggy. S ha eggy lesznek, rvendeznek mind a vilgok,
    mert a tkletes test ltal mindenre lds szll. Ez a titok foglaltatik ebben a mondatban: Ezrt megld az r a sabbat-napot, s megszentel azt (2 Mz. 20,11)

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    143

    ugyanis e nap csak a tkletes test ltal az, ami. A Matrna egyeslt a Kirllyal, egy
    testt lettek, s az ebbl tmad ldsok uraljk ezt a napot; gy azt a testet, amely
    nem tartalmazza a frfi- s ni princpiumot, fl testnek nevezik. s nem szllhat
    lds hibs, hinyos dologra, hanem csak tkletes helyet illet az lds, nem fl
    helyet, mert fl dolgok nem maradnak meg az rkltben, s nem szllhat rjuk lds
    sohasem. A ni princpium szpsge teljessggel a frfitl szrmazik. gy tanultk a
    trsak, s ezt tudtk meg rla.
    Ama ni princpium tfogja mind az alanti dolgokat. Belle szvnak tpllkot s
    benne jutnak ldshoz, s e princpiumot nevezik minden dolgok anyj-nak. Ahogyan minden testet anya tpll, ugyangy e princpium az anyja minden alanti lnynek.
    Ebben az rtelemben mondja az rs: Mondd ezt a blcsessgnek: n nnm
    vagy te (Pld. 7,4). Ktfle blcsessg ltezik, s emezt a msikkal szemben kis
    blcsessgnek nevezik. Rla mondatik: Kicsiny hgunk van neknk, nincsen mg
    emlje (n. n. 8,8). [Kicsiny], mivel szmzetsbe ment. Kicsiny hgunk kicsinynek tnik, de nagy s hatalmas, mert a tkletessg, melyet a kirly hordoz.
    Ahogyan az rs mondja: olyan leszek, mint a kfal, az n emlim, mint a tornyok
    (n. n. 8,10) mert telt emli arra valk, hogy mindenkinek lelmet adjanak. De
    hatalmasabb folyk indulnak a fnti anytl.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    144

    Ezutn a frfi-princpium kibontakozik jobbfel s balfel, birtokba veszi az


    rkrszt, ahol pedig sszekapcsoldik minden szn [ezt a rgit] magasztossgnak
    nevezik. Itt az egsz test dvssgre jut, s fa emelkedik ott, ers s hatalmas, termetes s szp, s annak rnykban menedket tallnak a mez llatai, az gai kzt lakoznak az g madarai, s mind eledelt tallnak benne (Dn. 4,9). Karjai: jobb karja
    s bal karja. A jobbjn let van s szeretet, a balban hall s szigor. A belseje a megismersben rendezdik el. A megismers pedig betlti a termeket s csarnokokat
    ahogyan az rs szl: s megismerssel telnek meg a termek (Pld. 24,4).

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    145

    A HZASSG SZENTSGEI
    1 Mz, 13,2

    I 49b-50a

    Egy napon Simon rabbi Tibris fel haladt, s vele tartott Jsze rabbi, Jehuda
    rabbi s Hijja rabbi. Egyszer csak megpillantottk Pinhsz rabbit, ppen szembejtt
    velk: Mikor pedig sszetallkoztak, letelepedtek a hegy egyik fja al, hogy megpihenjenek. s gy szlott Pinhsz rabbi: me itt pihennk, s most szvesen hallannk
    azokrl a magasztos dolgokrl, melyekrl nap mint nap szlani szoktl nknk.
    Simon rabbi a Szentrs szavval kezdte beszdt: S vndorlsai tjn, amely ton
    elrement vala, azon az ton feljve a dl fell val tartomnybl mind Bthelig, a
    helyig, hol elszr nki stora vala Bthel s Hai kztt (1 Mz. 13,3). Mirt vndorlsai tjt mond az rs, mirt nem vndorlsa tj-t? Azrt, mert kt ilyen t
    van, az egyik brahm, a msik a sekhin. Ugyanis minden embernek arra kell
    trekednie, hogy a frfi- s a ni princpium mindig egytt legyen, hogy ezltal a
    hsg kapcsolata megersdjk, s a sekhina rkk vele maradjon. Ha pedig azt
    mondod: aki olyan ton jr, amelyen a frfi- s ni princpium nem tall egymsra,
    attl elvlik a sekhina ppen ezrt, aki tra indul, imval forduljon a Szenthez, ldott legyen, hogy maga adja mell a sekhint. Ha pedig helyesen mondotta el az
    imjt, akkor induljon el az tjn, mert a sekhina vele van gy induljon el, hogy a

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    146

    frfii s a ni princpium sszekapcsoldjk egymssal a hzban is, a mezn is. Errl mondja az rs: Az igazsg (cedek, a caddik a. m. igazsgos szval sszefgg
    alak) jr eltte, s annak elmenetele lszen (Zsolt. 85,14). S ha ton van, vigyzzon az ember cselekedeteire, hogy a fenti ktelk le ne vljon tle, s nehogy tkletlen maradjon, olyan llapotban, melyben a frfi- s a ni princpium nem kapcsoldik
    ssze. Mg inkbb gy kell hogy legyen ez otthon, ahol a felesge vele van.
    Ha ton jr, a fenti ktelk vja, s nem hagyja el t, mg vissza nem tr a hzba.
    Akkor pedig rvendjen a felesgnek, mert az, aki a fenti ktelket is adta neki. gy
    ht kt okbl is rvendjen neki. Elszr: mert a hzastrsi kapcsolat a ktelessgteljests rme, s mint ilyen a sekhina rme; msodszor pedig: mivel ezltal bkt
    raszt az alanti rgikban. Errl mondja az rs: s megltod, hogy bkessg lszen
    a te hajlkodban, s a te hzad npt bkessgben ltod, ha nem vtkezel (Jb 5,24).
    Ugyanis, ha nem gondol a felesgvel, bnt kvet el, mert ezzel csorbtja a fenti ktelk becslett, azt, melyet a felesge teremtett meg szmra. Ha pedig az asszony
    visels lesz, akkor a fenti ktelkbl egy szent llek indul tra. gy a szvetsget a
    Szent, ldott legyen, szvetsgnek nevezik. Ezrt kell, hogy htat legyen a szerelmi gynyrben, ahogyan a sabbat gynyrben is, amely a blcsek hzassgi ktelke. Ezrt mondja tovbb az rs: bkessg lszen a te hajlkodban vagyis hogy a
    sekhina hozzd jjjn, s a te hzadban vegyen szllst. A te hzad npt bkessgben ltod, ha nem vtkezel. Vagyis szerezd meg a ktelessgteljests rmt a

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    147

    sekhina jelenltben: gy amikor a Trt tanulk egy htre elvlnak a felesgktl,


    hogy a Trval foglalkozzanak, akkor a fenti ktelkbe lpnek, s az nem hagyja el
    ket, hogy a frfi- s a ni princpium egymsra talljon. Amikor azutn eljn a
    sabbat, akkor rvendenek a felesgknek, a fenti ktelk magasztossga vgett, s
    hogy az r akaratnak szenteljk a szvket.
    Ha pedig gy vlnd, hogy rtkesebb dolog az embernek ha vndortra indul,
    mintha otthon idzik, mert gy a magassggal val ktelk trsul hozz, akkor ennek
    ellenrveknt gondolj arra: amikor a frfi a hzban idzik, hznak gykere a felesge, ugyanis az asszony kedvrt nem tvozik a sekhina a hztl. Ahogyan tanultuk:
    Bviv pedig Rebekt Izsk Srnak, az anyjnak storba. (1 Mz. 24,67). Akkor fny gyulladt gyjtatlanul. Ugyanis a sekhina rkezett a hzba. S ennek titkos
    rtelme a kvetkez: ahogyan a fenti anya nem jut el az urhoz, mg a hz el nem
    rendeztetik, olyannyira, hogy a frfi- s a ni princpium egyeslhet, s a fnti anya
    ldst hullathat azokra, akiket az megillet ugyangy az alanti anya sem jut az urhoz,
    mg a hz el nem rendeztetik olyannyira, hogy a frfi- s ni princpium egyeslhet,
    s a lenti anya ldst hullathat azokra, akiket az megillet. gy ht a frfi-princpium
    felmagasztosul a hzban ktfle ni princpium ltal, a fenti vilg kpe szerint.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    148

    UTSZ
    A kabbalisztikus irodalom egyik legfontosabb mvnek a cme a hber zhar =
    ragyogni, fnyleni igbl szrmazik. A modern nyelveken megjelent fordtsok
    szinte kivtel nlkl a ragyogs formt vlasztjk. (Fordthat lenne felfnylsknt is, tekintettel arra, hogy a knyv a megvilgosodott, beavatott tuds hordozjnak szmt.) A kzpkori kabbalisztikus irodalomban viszont a midrs vagy
    mekhilta mfaji megjells mellett elssorban a szerzsg krdse kerl az eltrbe.
    gy tallkozhatunk pldul a Mekhilta de-Rabbi Simon ben Jochai cmalakkal; ez
    azonban rgtn a Zhr eredetnek krdst veti fel. Rabbi Simon az korban lt, a
    neve tbbszr is felbukkan a szvegben ez lenne a hagyomnyozott tan si voltnak bizonytka. De nemcsak zsid, hanem ltalnos szoks a kzpkorban a tanok,
    trvnyek refortificatija (megerstse), az alapt (vagy alaptk) nevvel. A
    tudomnyos kutats azonban kszsgesen elismerve, hogy a m hossz vszzadok
    hagyomnyanyagnak gyjtemnye a XIII. szzadi Rabbi Mse de Lent tekinti az
    ltalunk ismert szveg kompiltornak. Mindamellett az elbbiek filolgiai igny
    bizonytsa korntsem knny feladat. A hagyomny szerint, amikor Mse de Len
    nagy szegnysgben meghalt, s egy gazdag avilai zsid tuds msolatot krt a
    Zhrbl, Mse de Len zvegye azt lltotta, hogy frje volt a szerz, aki szndko-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    149

    san hasznlta fel Simon ben Jochai nevnek tekintlyt mvnek archaizlst
    illeten. A kzpkori felfogst azonban thatotta a nvvarzs, s a renesznszra jellemz szvegkritikai vizsglatok hjn Simon ben Jochai szerzsgt jobbra elfogadottnak tekintettk. Ezt a nzetet elsknt a XVI. szzadban lt, padovai Rabbi
    Elizah del Medigo cfolta, a Bahinat ha-Dath cm munkjval. t kvetve, s alapvet eredmnyeit kiegsztve, a XVIII. szzadi, Velencben lt tuds, Leo de Modena
    tkletestette trtneti, szvegkritikai eljrst. rdekessgkppen megemltend,
    hogy a francia Jean Morin, Exercitationes Biblicae (Paris, 1669) cm knyvben az
    emltett kt zsid exegthoz nagyon hasonl rveket alkalmaz.
    Brmily furcsa is, a szerzsg krdsnek eldntse nem perdnt fontossg, hiszen a keresztnysg forrsvidknek legnagyobb jelentsg vallstrtneti mozgalma, az gynevezett gnszisz (= tuds) ppgy jelen van ebben a hagyomnyanyagban, mint a ksei kor nem egy, grg formban rgzlt, de egyltaln nem
    grg eredet filozfiai irnyzata pldul a neoplatonizmus vagy az a specilisan
    zsid (szbeli) tantsi forma, amelyet talmudi irodalomknt ismernk, st egyesek
    llspontja szerint a Zhrban a Vdnta, a hindu filozfia hatsnak a nyomai is
    kimutathatk.
    A szveg rszben rendkvl gazdag, metaforkkal teltett, mvi mdon megalkotott armi nyelven, rszben pedig hberl rdott m a Zhr armi nyelve nem
    azonos a Jzus korban beszlt armival. S br ltezik specilisan zsid gnzis, ilyen

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    150

    a kabbalisztikus irodalom mig legnevesebb kutatjnak, Gerschom Scholem ltal is


    elfogadott elnevezssel a merkaba (= trnus; eredenden: harci szekr) gnzis
    (Ezkiel prfta ltomsa alapjn), mgis, a Zhr szemllet mdja csak tlsgosan
    is ltalnos jegyek alapjn tlhet gnosztikusnak. Sokkal fontosabb ennl a Szentrshoz, valamint a talmudi irodalomban megmutatkoz exegetikai hagyomnyhoz
    val ktdse.
    Mzes t knyvhez, a Trhoz rdott szablytalan kommentrok lehetetlenn
    teszik, hogy bellk egy kzponti, illetve idben legrgebbi szvegmagot klntsnk el. St a szmos alfejezetre tagold Tra-kommentrok, az gynevezett Szfer
    ha-Zhr al ha-Tra (a Zhr knyve a Trhoz) mellett egyrtelm ptlsok is
    kimutathatk, ilyenek a Tikkun ha-Zhr (a Zhr kiigaztsai), illetve a Zhr
    Hadas (az j Zhr). Az els, teht a szigoran az t mzesi knyvhz kszlt
    magyarzatok nhny tpusa a kvetkez. Szifra de Zeniunta, amely t fejezeten keresztl a teremts legfbb logikai krdsvel, a vgtelennek s rkkvalnak a vgesbe, illetve az idbelibe val tmenetvel foglalkozik; ehhez az okfejtshez csatlakozik egybknt az Idra Rabba s az Idra Zutta cm rszek mondandja is. A Raze
    de-Razin a test s a llek viszonyt taglalja, a Szfer Hakkelt a vilg-szfrkat rj a
    le, a Rajja Mehemna Mzes, Ills s Simon ben Jochai (1. a sznelvltozs jelenett a szinoptikus evangliumokban!) beszlgetsn keresztl a Trabli trvnyek
    allegorikus magyarzatt adja, a Midras ha-Nelam, amely jelek (remazim) segt-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    151

    sgvel kszlt Szentrs-exegzis stb. A Tikkun ha-Zhr s a Zhr Hadas, brmennyire is ptlsok, formai rtelemben egyltalban nem klnlnek el a fentiekben ismertetett szvegektl.
    Hogyan alkotnak egszet a szvegrszek, s beszlhetnk-e egyltaln a Zhrrl
    gy, mint egysges mrl? A szaktudomny vlasza erre a krdsre mint az
    elbbiekbl is kiderlt egyrtelm igen, s ez nem pusztn a klnfle szvegtpusokat sszeilleszt Mse de Len rdeme (lehet), hanem szoros kvetkezmnye
    annak a zsid exegetika mdszernek, amely vezredeken t, mindig a tanulsra plt
    (mlyen jellemz mdon a Talmud nevben is ez a mdszer rejlik 1. a lmad
    igt, a. m. tanulni, a midrs l. dras keresni, kutatni kifejezs gyszintn ezt tartalmazza), vagyis a szent iratok folytonos, szntelen tanulmnyozsa
    nemcsak a hagyomny folyamatossgt jelkpezi, hanem egy szablyokkal krlhatrolt letformt is. Bizonyos rszletekrl kimutathat, hogy az kori Palesztinban
    rdtak-e, vagy esetleg jval ksbb, immron Eurpban, de a lnyeg az, hogy egyegy szentrsi mondat vagy kifejezs magyarzathoz nemzedkek illesztettk hozz
    a maguk elkpzelst, ezrt a legtbb fejezetben a kommentrok hossz hagyomnylncolatval van dolgunk. A Zhr egysgteremt szerkezeti elve szerint az egsz m
    felttelez egy bizonyos tankrt, sz szerint trsakat (hevrajja), akik eredenden
    gy tnik tzen lehettek, br a Zhrban nmelyikk nem tbb, mint rnykfigura.
    Simon ben Jochai, fia Eleazar, Abba, Jda, Josze, Izsk, Hezekiah, Hijja, Jeisja s

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    152

    Aha. Tbbsgk ismert alak a talmudi irodalomban, ha nevk olykor elferdtve szerepel is; mindenesetre elg kzel ltek egymshoz az idben ahhoz, hogy kell
    tvolsgrl visszatekintve egyv tartozhassanak. k mint dramatis personae befolysoljk a magyarzatok menett.
    A Babilni s a Jeruzslemi Talmud, a midrsok, a Pirk de Rabbi Eliezer, a
    Targum Onkelos stb. kori forrsok mellett a Zhr sszelltja olyan kzpkori
    Biblia-kommenttorokat is felhasznlt, mint Rashi, brahm ibn Ezra, Dvid Kimhi,
    s valsznleg ismerte Maimonides Mr Nevukhimjt is (= A tvelygk tmutatja). A kzpkori kabbalisztikus irodalom legfontosabb mveibl megemltend a
    Szfer Jecirah, a Szfer ha-Bahr s klnsen Wormsi Eleazr mvei. Anlkl, hogy
    erre a szveg sszelltja klnsebben trekedett volna, a kzpkori milieu nyomai
    vilgosan megmutatkoznak: trtneti utalsok a keresztes hborkra, az arabok szerepre Palesztinban, a hispniai jogszoksokra stb. A trsadalmi rintkezsi formk
    sem az kori Palesztinra vagy Babilnra utalnak, sokkal inkbb a XIII. szzadi Hispnira.
    Jllehet a Zhr a hber s a mr emltett mvi armi keverke, s a Babilni Talmud s a Targum Onkelos armi nyelve elegyedik egy mestersgesen kialaktott kzpkori dialektussal, kimutathatk benne arab hatsok, miknt igaz, csak nhny
    sz esetben a spanyol s a portugl nyomai is. Pldul: sajtos prepozcik hasz-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    153

    nlata; a portugl enoga > sinagoga = esh nogah forma; az egoz ha-keset katonai
    szakkifejezs, a spanyol nuez de ballesta (= egyfajta nyilazgp) tkrfordtsa stb.
    Lnyegben vve a nyelvszeti vizsgldsok teszik lehetv, hogy a Zhr vagyis Mse de Len hagyatknak keletkezsi idejt meghatrozhassuk. Ehhez jrul
    mg az idzett kzpkori kabbalisztikus iratok keletkezsi idejvel val sszevets:
    miutn a Zhrban idzett legkorbbi spanyol kabbalista irat eredete 1280-1310 kz
    tehet, ez az idpont szolglhat nagyjbl kiindulpontknt. Ugyancsak nyelvszeti
    alapon vizsgltk Mse de Len armi dialektusnak korabeli prhuzamait a tudomny a fenti szempontok alapjn tli a Zhrt kompilcinak, azaz nem egy ember
    mvnek, hanem csak sszelltsnak. Ebben a kompilciban viszont a zsid
    Szentrs-magyarzat hagyomnynak gazdagsga mutatkozik meg, tovbb bonyoltva tarkasgval, soksznsgvel a rejtlyes szvegegysg krdst. A Zhr a
    Biblia-rtelmezsek ngyfle vltozatt alkalmazza: (1) a pesat (sz szerinti magyarzat), (2) remez (kb. enigma), (3) dras (allegorikus magyarzat), (4) szd
    (misztikus interpretci). (jabb rdekessg, hogy e szavak akrosztikonja hberl a
    pardesz = Paradicsom alakot adja!) Addig is, amg a mindenek mrtkt megszab
    messisi kor elj amikor is a Tra felsbbrend lelke nyilatkozik majd ki , a
    szavak, metafork, jelek titokzatos vagy nagyon is kzzel foghat kntse a llek
    ellenben eltnik a Zhr ltszlagos formtlansgval jra s jra a szveg
    gazdagsgra irnytja a figyelmet.

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    154

    A Zhr nem egszben, hanem rszleteiben terjedt a kabbalistk krben; pldul a Midrs ha-nelam (A rejtett midrs) cm rsz, amelyet a XVI. szzadban Velencben lt Salamon Abi Sahula idz egyik mvben, valamint a Guadalajurban, az
    1281-1283 kztt rdott nekelq nekekommentrbl vett rszletek ugyancsak
    Sahulnl. (1281-83 tjn Mse de Len is Guadalajurban lt.) De a Zhr bizonyos
    tredkei bizonythatan kzkzen forogtak az 1280-as vektl fogva. 1290 krl
    Bahja ben ser sajt Trakommentrjaiba sz szerint veszi t a Zhr megfelel
    szveghelyeit (termszetesen hivatkozs nlkl); a XVI. szzadtl pedig felgyorsulnak az esemnyek, egyre-msra jelenik meg a Zhr kinyomtatott szvege az egsz
    m 1970-ig 65-szr, de egyes rszei, pldul a Tikkun ha-Zhr, nyolcvanszor! De
    nemcsak a szvegkiadsok szaporodtak az idk folyamn, hanem a fordtsok is; a
    XV. szzadtl kezdden pedig a keresztny teolgusok, illetve misztikusok rdekldsnek homlokterbe kerl a m. A Mediciek firenzei udvarban kzponti szerepet jtsz Giovanni Pico della Mirandola, vagy a ksbbiek sorn Reuchlin, viterbi
    Aegidius csupa jl ismert nv lnyegben vve a Zhr kedvrt tanultak meg
    armiul.
    A XVI. szzadban Dvid ben Jda h-Hszid j nhny szvegrszletet fordt hberre sajt mvben; a XVI. szzadban lt Jeruzslemi Izsk Luria (a
    kabbalisztikus irodalom egyik legjelesebb szerzje) pedig lltlag elksztette a
    teljes m fordtst is. De a hber mellett hamarosan megjelennek a latin nyelv ver-

    ZHR, A Ragyogs Knyve

    155

    zik is a XVII. szzadban tbb ilyet ismernk. A magyar fordts rszben annak az
    Ernst Mllernek a nmet szvegre tmaszkodik, aki a XX. szzadi misztika neves
    egynisgnek, Rudolf Steinernek a hatsa alatt llott, m ez filolgiai teljestmnynek rtkt egyltalban nem kisebbti. (Der Sohar, das heilige Buch der Kabbala,
    1932.)
    Ahogy ez ltalban lenni szokott, a Zhr tudomnyos rvny kutatsnak trtnete szorosan sszefgg a fordtsok ltvel, illetve nemltvel. Sajnos a magyar
    nyelv szakirodalom szinte teljes hinya egyenesen oka annak, hogy ez a kis ktet
    igen-igen megksve ugyan, de az els szmba vehet mutatvny a magyar nyelv
    Zhr-fordtsok trtnetben. Csak remlhetjk, hogy a megksett kezdetnek
    folytatsa is lesz.
    A kiad

    A FORDTK MEGJEGYZSE
    Hirtelen tmadt ignyt kvn kielgteni ez a ktet: a kabbala fmvt, a Zhrt
    kell bemutatnia. A Zhr teljes szvege mintegy ktezer oldal terjedelm, alapos
    ttanulmnyozsa veket venne ignybe. Ezrt gy dntttnk, hogy e kezdetnek
    sznt antolgia elksztshez Ernst Mller Zhr-vlogatst vesszk alapul. Ez a
    munka ma mr klasszikusnak szmt, s szmtalan esetet ismernk, amikor valamely
    keleti m klasszikuss lett modern nyugati nyelv fordtst ltettk t egy msik
    nyugati nyelvre, az eredeti szveg figyelembevtelvel. Elbb teht ttanulmnyoztuk a Zhr szvegnek szmottev rszt (figyelembe vve az angol s a francia
    fordtst, valamint a modern hber nyelv fordtsokat s kommentrokat), egyes
    szakaszokat prbaknt le is fordtottunk eredetibl. Ezutn kivlasztottuk a Mllerfle antolgibl azokat a rszeket, melyek nem kvnnak alaposabb ismereteket a
    zsid vallsgyakorls terletn, s ezeket ltettk t magyarra, mindig figyelembe vve az eredetit is, a nmet fordtst is. A Biblia-idzetek a Krolyi-fordtst kvetik, ha
    a Zhr-szveg ltal adott rtelmezs gy kvnta, Krolyi szvegt megfelelen kiigaztottuk.
    Remljk, hogy munknknak lesz mg folytatsa: egy bvebb, kommentrokkal
    ksrt fordts.

    You might also like