SZABAD GONDOLA _— sat 1998 APRILIS * ANTROPOZOFIA » NEVELESMUVESZET % SZOCIALIS HARMAS TAGOZODASTARTALOM EDITORIAL AA Szabad Gondolatok Hazanak Tisctelt Olvas6l — Azantropoxéfia, mint a jelentor szelemi for- avat6 timepsége 5 rasa, a j6uSt magukban horns, fenivelv Meghivé 3 Atika Wegman Abplvény a *Szebad Gono. Gyermtok nevelés és Rudelf Stina tl A vondégok koszantise Tet fot ols sma ana Ook, Vaid. fafedec saudi hirmas tagozédée ooy (Fisch Mihaly annem cogs lan van 6, hanes. msi shaeahatatrok. ESrmoliat 6g A Héar6l; Kélmén tstwda: then az ality dtl koran kiadett ‘Neves men kivil hagyjuk, ax a més het tor flu jmndvdszat’fytticril* shez vezet Eat apa a haa tami fogs A TO 5 A Nevelésmivészet « Wakorfpedogiga ma figgéseiten szeremé a Kteéppontha Te ieee Kin ee jae Grete négy akalornal jelort meg: el6s+ "A mask szmpant abl a mea Sldésirk- aes ~ § 1995 szeptenberéber, toss, hetotk széme bak, hon atol az aneoroaia vaSban brated taabassst dg 1997 novertedben lta or, azt me nam az indoményestett } TERE DESEIQRTESE wemnnmms 9 en egy nek lds &s a eladot’ —cantunfoiten, haem oitdn extoan a Az alanitok 6s intézményeik ‘példsnyak (750 dhyszém) az mutstték, hogy —_kerdeményezéseben taldluk, melyek az elmitt As Karoly Epyesilés ‘Waldo isoliknovléinok és « soléknak ig zy siénmeyualdsulak,ésarelyek az ano (Kang Mis) ~ 10 rye 6s ziksige van ogy yon aya, Ter- penta, mt arn egret sales Skaraheus MGvészti Miely indsetsen egy lap, mel zal azighnyel lop gat tertkmikGdesk ondsanak. ee apurk (Dabrinte Zot. 10, howy 2 saad isi és asabad sel fl most elena sleset Koa seeinenk Pagony Taj- és Kertépftése Iroda ‘Getet Seeretné képviseini, a Watlort-wlagon be- ‘stilni. {lliyés Zsuzsama...... Leet ‘dl is témadasoknak van kitéve. Enolltt képonti gondolatnak tartk, hogy az Seabed az A 14 De nem eka timadisck vagy francis ne artrap ezizadvigon mogkol Gulia, (Mastechizy Maria pert) haségek okcrtk, hogy a hetadk szim mé& hogy poriin b a centrum ogrensiya st ia Weginan Alaptvin 16 _ramtudragolannihanem sz hogy asutlasz: —_ayrdifon, ‘ea Wegman eet. 16 ‘tibiuotisdg tapi kk ndlionorogyaégeson Nam sabad elfen, hogy Rudi Stee & Dr. ta Wegman: vil pt kien rebel «xi, sd vgn‘ Asbo’ nd AcgySayitomivészet 6s Natura ‘Seerkesciolnttsigh Obben pedi nem vale Gnyvgvel mogteremtette art a lehetéséoet, emailed 1g {& lp sokexrtserel jaro mkt eve hogy arabe a sata spits cyndolo Dr ita Wegman Sit Mindmina,aik unk rsaikal ost ade Hpessigham magektan ki NUE ce hozisulak a yp menidentsées, Kisznetet opel, 6 axel a Lépesstgge!fesmerk 2: ay HF ‘mondunk, aniropozsfia kultirét és civiizicist megiiiis fel beets rea ene 1998. januar 3-An felavattuk a Srabad Gondola —adaté. i aes 6 UN De tok Haat, Aztta Wegman Aapvdny uti. Szabad Gondola Hazinck Iezderéryeat- HEE BIDET ere 2) ma megkérdete a Szbod Gondoletok Hizéaok séyalereafeledaraszereménk fina fay. 4H. Zimerman - Th. aepitéit, elvalalndive egy folycirat scerkestté gt, Enért els sidimunkban réstletes ismerte- ‘A tantery mint pedagégiai ‘sé, mdy ut6ijalehetre @ mr igen népszerivé ——téstkialink az 1998, anuéi 34 avait Urnepséq- hutatdsi feladat fate ‘valt Nevessmdvészetnek Valamennyien igent +g}, Maroy Sandor: Fatémattt nvm 23. monty gy megakut et tag Gl saREI- Torin id rsokbar muttkak be chan 1998. mércius 15. a ‘ébiaottsag, mely feelés sxertesst6ip, gondaatia —_intizméryat, melyek a Rudolf Steiner alagitatts ‘Szabad Gondolatek Hazéban a ‘lesz az ij folysiretmak. szellemtudoményt a szellemi élet legfontesabb Hire, informécik 25 Aap djcimetkapot: Seabad Gondolat antl for dsinak kind Eaminterények alptinak hirdotisck 28 kit dayvot5witactst eortnénk megvoléstan: gg trsalaptnak kemdeményezésébdl svlotett | Gimjenyesk tmeg 2 Sead Gono Haz {Aleptok intéeményei, Ma 2 magyeorseégi WaldorFiskalic eqyik Waldo iMte2ményel) nn-mmonneen 2 +A Nevelésmiheastet necelite a “Hirewil e legakudisabb kxdése a 1-8. osrtdyos tater ler neegiga magyar taxtainak és Kcogozise. Enker nit sogtscae Heinz rmfvelne, mahnok feéedben ezionch = Zimmermam és Thomas Stick risa, waht "seabed gonlat” fj. Kaas Agnosfordésdban Kirk. Megyarerszigon elds elnok meg siete hha Wegnannek, az artropusfiah gyégysat legnagyebb rine rial, eek it ‘oui stokintésévelbogéscive. LOND roxdia, noveléersdvsezot exociste harmee | _LAPUPK arculatt fokoatosan akark tila ee | kan. Ether obesénkseotsénétis kk hx Sverkesnhizottség: Buse Nérika, Dabréntal 2okan, rich Minty, Karnpis | 2isabisak, olvasi lovelek fomijékan. Az Milos, KAdas Agnes, Kaiman Istvan, Masterhazy Wari | Gisigban ‘magislont iricadal alonstes Tipografia: Kadas Agnes nézeteknek is késtséggel helyet adurk. acne TA WEGMAN ALAPIVANY os kiadé: Frisch Mihaly Felolds szerkeszt6. Kalman Istvan Serteszbhizotség ISSN 1418-4403 vase levelek hirdetésck, informéclé: Kécas Agnes Telefon: 319-77-48 Portacim: 1089 Budanest, Blithy. ON u. 41. ra: 200.-Ft Bektldot rasokat nam tbldink vissza, 4s nen Grztnk meg,[Minden evan jiratva, A romiés vedi, eed gydmdleset ax det mminde trate sori leet. Ege letin6s6ink mega es szigyantajas mécon lomo. Be kel semi, hog az eyes sakeilstk nem tudhak els vSast és sretgit ad third seine. Tudatostenunk kot Krink egy gobdlsan szvzet szamilyolen intligencia mild & served Kilnbz hail sainttenéltnks,kapeslatzinat tute Sharcosa kosen srt anak ol 6 kberninkt, ft ds mapas halyetben lik. Akutrékrombalazdban tovén és bégyadtankeresgck a fost, atonran 66 ate merithtin,Htdk sat atogh vi lass tater statégt ged a udot Stine tal else ho- aot silemtudomanyb6l merthetink Ebben a fizike,lelki, szellemi kémyezetben hozzuk vilégra Budapeste, a Vil keriletben a SZABAD GONDOLATOK HAZAT. “Mer kell egy ely, aol talakozni és besaélcetn eet. Kell egy hel, aul e sed selmi éetnek format achatunk. Kell egy hel, abl cselelvésre hor Kézisséqgé nevehetik egymést. Kel ey hel, tho atudonny szombeila mordlatahol a mvésztteomtéore- je a realiéshoz ér el. Kel egy hel, oho hitink a fd lyse erretechet il, Hiszink eben, hogy x Gj Nap mér el6késcit 6s s- vehikte vel els6 sugara Hisank aban, Fogy ennd az 6) nisl inden snl cnr that lsz hogy els ervel ken e az 6 ltés bentnk és qyermeteirkben, s ami most van, sitll dara- tora |A meghasact Fold és a meghasack Mey vékuumétan, a szétsza- lad, szétszeKitd silegok vikwumében a meghasac Eurépa vki- uatan, a letagadatt mt és ax Abridos jv eiseheteten vakue uméban,szétszakedé ember kapesostank vékuuméban, condola- taink tetteink retenetes vakuuméban, szvinkben egy 6 Nap akar feel. Aszivinteligencitjtakaruk elhcané egy gondalats- inktetterisek egyanck, sttteink kor szolomének ingpirécoiaban oganjanak. MEGHIV ‘Tiscieleitel meghivjuk Ont / meghivunk a SZABAD GONDOLATOK HAZA anaté onnepségére, melyet 1998, januér 3-An, szombaton 17 orakor artunk a Bp. VII. Blathy Ou u. 41. sz eputet- ben, ‘A Szabad Gordolatok Hazsnak kezdeményeztse het autonom szeme'ysty talalhozasabol szleteit meg, akik a rendyzervéltésuléni Magyerorszig szabed szelemi elect reprezentalé intézményeinek (Kos Karoly Egyesilés, ha ‘Wegman Alapitviny, Skerabeus MavészeiiIskola, Pagony Kit) tasalapt. Vendégeinket 1998, januar 3-4n 16,30 és 17,00 6ra koabtt vérjuk 2 Ssabad Gondolatok Hézsban. Az tnnepség (7,00 rakor kezdédik. Technikai okokbdl a késcn ériezsk az epoletbe nem tudnak bejutn, Megeréset sank. ; ee ms ese fen EA, Caton eter Mesterhdzy MariaA SZABAD GONDOLATOK HAZANAK AVATO UNNEPSEGE 1998. januér 3-4n az alapttok és hamincnyole meghlvatt vendeg részvé- telérel megtartént a Szebod Condoiatok Hazinek felavatésa. A vendégekst ‘isch Mibdly — aki @ Szabad Gandola- to Hara hele an ene rien. {et ismertete — es Kelmén Istvan — akia ‘az gondolatérdt szor — keszontonrsk, Fisch Mindly: Kodves Bardteim! Ha visszatekntink egy dob sziletésé- re, megjetenésére, mindig tailunk egy Klis és egy bls orteneretlengszz- risive eg fk és egy szllomi kepet. Tudjuk ugyan, hogy ezek igaxdbsl szét- vslaszthatatianok, de ha meséhhi aka- runkréia, haa mésik emberhee Kizelebb ‘karjuk vinni, a sebtvélasziés Kénnyob- bs tosai a mogGrtést. liyon drtelomben cosztottuk meg 2 feladatet, melyben én a afuika tr" stlotésér6l borzélok. ‘A hossxi térténeth6l - amaly szorosen sszefiigg a BIOKOR nevi cég torténe- wal sek 2 nyeges dla aksrom Kemelni. A BIOKOR 1988-ban sailetert, egy dllami vélat eqyik osztaya alekult 4! magineéoué. Enben az atalakulésban benne van az a eghatérez6 talaltozas, amely Kéimén Istvannal dsszehozot, é5 az a munks, melyet 6 mar nagyon régéta, én pedi rovidebb ideje végeztem. Nevezetesen olyan munkekOzOsség Kialekitdsa volt a cd amehoen a ehbcrak Tolman egy Gj kozésségi formanak az értelmét, 6s helyiiket, feladatukat eben a kizis- ségbon.Falismerik, hogy egyattmdkac6 muiaideesgek sen Topco fat erafor, ama a oy eae elején még csak sajtettiink, a vége fold Saye bet apa ble Ha most visszatekintek, azt is mondhat- nim, hogy mindez nem, vagy csak kis mértékben sikerilt, Nem jott Iétre og- integracid, amelyre mar akkor is sziik- ‘séq volt, most pedig elengedhetetlanil ‘sziikséq lenne.. Masfelol azt mondom, cégsorsunk az etre iranyulé erdfeszitések soran sokat ‘valtozott. Olyan erdt, olyan tartast kap- ‘twnk, hogy amikor 1994-1995-ben egy piivaticécibs Ugy kapesén elvesztettik addigi otthonunkat, laboratériumainkat, GS tlstden Fogle ha tink, volt erGnk az 6pilet megvéséritsé- ba, szinte visszefizethetetlennek tind kal sin flvétolbbo, a tSbb hénapos étépt tie» ahisabe bots rie [Stace donauay an ‘még jobban kellett végezni. lay sailetett ez a héz, ametyet az elsé pi- lanatt6l magunkénak éreztiink. Jol érez- ‘tik magunkat bene, ezt észre is vettik, de igazén arra figyelttink fel, hogy masok is 0 ak magia, valogy othon ‘vennak, Ekozben céginknek a gazdeségi életben Sher vl eros_paaztat Tyatnk ots sok Keren meg benndnket. A haromszin- tes épilet fOkdszinti és Indodl one hedge hfirom év alett belaktuk. Az e- 35 emolot halyiségeit viszont, sie megtdell br da kiadni. A BIOKOR cégen kiviil két jo- lentés tevékenység kaposols- dott dssze a fizikai és srellami hézal. 1996-ban az tin, HAUSCHKA-csoporttal @ spiri- tualis kémia teriletén kezdtiink el dolgozn. Ugyanebben az évben az akkor megalakult SKARABEUS Mé- vészeti Mihaly kert helyet a Tagyteremben. Céljuk - megfo- galmazasuk szerint - a mut siet 6s a természettudomany Kea szakalbion ave 1 wrogele. Fee tell ribet, evony ¢ Fezslo sot amet mindjért meghallook, és en- mwke it cespotak a fake térro taldlisa, fizikai és szelle- mi térban valé talalkozdsa ad- atta nekem azt az elhataro- ee Toor wlaloion ¢ Be: nagytermét annak a kezdemé- nyezésnek, amelyet .Szabad Gondolatok Hazanak" nevez- tink el. ‘Kalman Istvan: Tisztelt Jelenlévok, Kedves Barétaink! ‘Azon az titon, mely a Scabad Gondola- tok Hézénak megalapitéschor vezetot, ht olyan szemslyiség tallkozott ko: rébban vagy k6sdbb szilototsk -, okk sorsa jelentésen mogvsltozott azéltgl, hogy az antropozéfidval taélkoziak. Ok fame a forrdsca tamaszkodva, belsé te- Tekvéseiket kévetve megorébainck a korszellom inspiréci6jsnak rényba hall ‘Gat6zni, Hét autonim személyiség, akk a rendscervéités uténi Magyarorszéaon a szebad selmi életetreprezentals in- termények tarsalapitéi (Kés_Keroly Eqyesies,Pegony Ki te Wegman Ale pitvany, Skerabeus Maveszeti Mahal) Usjuk a viligtitkok szakedéténak szélén ‘veel, ahol a Igt vagy nemiét kérdisel imertinek fel. Elttjok, melyen okot a ‘orshatalmak veceik, egybeesik a vellk keds vldg sorsével Axkévbs sorara valé riébrodécbél ket kezott a afelsmerés, hogy szikség van egy olyan helyre, aol szabad gondola. 10k salilethetnek és hangozhatnak ol atol lehet beszéigetni és a gondoiatok a taélkozisokb6l sziletnek meg Erért ne- veztik el ezt a hazat, melyet most fe avatunk, a Szabad Gondolatok Hézénak. Tudjuk, hogy gondolataink vilégaban em a masik szemelyér6l hanem ax igezsdgrol van s26, 6s aztis, hogy ebben a seféraban szelemi hare, konkurrencia Urlkodic, § nines kimelet. A szellemi szabadsdig a masképp gondolkodak s badsige; és az én seabacsayom, ogy a sik gondolataival, ha 6 azokat nyivé- gra hozta, megkiziet. ‘Do aki obo ahazba bolép, « mésk mél tésdgat tisztolotbon akars tartan Hogy a kiivilag is tudjon arrdl, ami ob: bhon a hizban torténik, saikség van agy intézményes forméra, egy szocials-ma- tefidls alagre, met ‘a szellem forma nékti tehetetion’, Azokat szeretnénk measzdltani, aki a szellani saabedsdgot lekédésrek te inti Abba hisziink, hogy az emberek szabad eqymasa talalésa az et bérmely tei: letén megalapozhatja a jov6 onigazgata siintézményeit. ‘A Szabed Gondolatok Hézénak alapko: vét egy szabadsighan megsziiet® szel- lomi Slot orgenizmusa sziméra akayjuk letonn A Szabad Gondolatok Héedt | miunst szsreinénk végezni, | tute azo a szekadéton, ane Ee vilagat elvlasztja mi | dennani életiink kil Bb vabsagetar ay st | on | 1Spirtudls természettudoményra, a mo- vészet és tudomény egységére ds at ‘énolmi valbsig Gj létdsdra van sais ) stk heya modem emo yas. viligkép_KoSrtotsi és az_omberi természsttuatalat dion vldge ne || séntsenek megukkal a sceked@k malye= Megoy6c6déstink, hogy ex az ct, mely a szekedécon tvezet, az antropozéfial megismerés 6s élet dja, Ennek szellemében probattuk hézava- ‘8s szertartésat megformén, amit most Velatek kézosen szerotnénk megtortént- 18 tenn, Két kapun kell kerosztilmenniint, me- tyokon thaladva a fny 65 az srryék Adémonaivel 6 kisérteteveltalélkozunk. A sdtétség visscautasitja a fényt. ‘A vilégrl koto yondolataink tokor A- tal homélyosak. A tl ers fény tkOr- kep-gondotairkat agyrémme.valtor- tata. A fény csak akkor tiszta, ha nem vet at- nyéket. A Fold érnyéot vet a kazmoszba, ‘Akaratunk, melyat nem viligit ta sz lom fénye, pusctité émyékot vet kérnye- zetinire. Ha a tiscta feny az omberben Wialszk, az ember énmaga émyékévé, Aisérteté valk Kymena ‘Az oltéboforadslom éferdul6n Ando Blo stitunk Mosekva smbereke! tei din zen «sug okt nopon avros egy hg oro mosshez asonat. Nemcsak 4 hézak vottok vir’ anyagokkal dekordha -bér ar emberek ongyusak votak ,nemicsak jmet fesidk futurste silusbanfesett didsplakljat esodéhatuk, de maquk 8 hizak is tarkéra votak este. A tiges Véros tern hulémzotak az emberek, mintéyen vcdgvasr napkor, Dea arcokon most nem tuk aztatompa remenylenséyet, mine orébban, acs ‘i tezim cen. Azéhazés és nyomor dlenéte«nép blzlonal s ofrmnel tek 2. WO fel. Hitek ex emberek a szebadségban, es az crszig ursimakérerték mequcat. Mint gyernerek a meseképele, gy csedatk az innap tarkasdgot, Exkor megjelet a égen et exstsen cso rept. A tér fb kirdtot, a mélykék ég alt. lyen kk sak reszcseghan ud eal az seotamber ein, Minden vratozistexen nde a matesha Azég ale existdson slog gatmseogersrtdet ad Era én aehe rl moka & a Kem arama haqyakpolival Oreszerszig sta attics kp wat. lo rosy mindy vir it j6v5 rare, Wis, iso rz Spl lt, nem amanca, nm is 9 Inns vl enen fir apdopak. tz onborkuténut pds vay, bho eka leo, blk a szarakat, mly fost Ie ‘Agotk vres bosset abcess’. (lst aries die ‘A 2 ag kiny NAPFOGYATKOZAS "Pink meg vsscarikemi ogy cyan esarérye, ami egy érzizden bell csak kevészor & kon minder, am 6 tet rvi, lat, a bors magi a Feit \iaszenidizepynapogyatoés, Svéderseighan egy renckivil apse rior veloc, hogy ext gua Kiet ac Stes tas nepfogyaos eseménert Atod a naporoy a stot. oma Geis valet et, 2 fey ettmpult Eémutak a aera, 2 vigokOsserrdk Keke, huyek oa & tnktoonas tt beszn aka, Jes imtegy ban tte mart, St nem tagyta el. Mig ae sbrtedestveb oko, Knott at lg mareet egg, es emulorsmét zero. “meg mind sive - cadogvaboeséntat ket. ‘Az 1961-25 toes nafogyatkorks ett ony csilondsz, aki emrszdmra Késztt mir ete « ‘Nap, ¢ dent planattan nem voltkéges has a mszeet, Fiji meyvidgtatank nad tal, Uny éeztemagé, minha menbénl von, fésSbi besedmot6kban mindletten eavbehantes. ‘an oy miter, togy nema taploaratars vot a uldenkéoreiesemsn,tanem asi lagotuk Mindtten-egikk ras, msinia tidomény sein cscit mosk Gada visit eny tarsal pet Sb Seti dn sem relztt vol. salem amak sug taté tit: LETEZEL. Te vagy 6 cak to vay, 6 van ds csak Svan, 6s kits kl seri mis. A NAP EMBL hide les, bazonge, Uoyanaborbaborzogez— ahogy még sosan. mig ‘nytés mlogteugiratt- jogos loblbe: Te vagy ANep. Vado, maga 8 Fld Ss am’ a Fh dn 6, dae 3k rage ie Nop." ‘Bice Hugo Kileltaus: Seer és td ‘Gran und Bawusstein)c kinyiétlxt kévetdon 2 vendbgok és az alaptok kit ‘sopotraosvalevonliak az avatésraberer- azettnagyterembe. A terem k6t olan ata et cau, Kost fenyésgakca kira tvonal zea kip 696 gyeryshe. A kt, sp ‘al lid dton egyszere indult et két ember Mindketen staladtak midst kapun, maji ozépen, az 696 gyertvral alakctck. A gye ‘ya aranyszind Nssus-kp flo At 60D eaykik gydiotia meg a Kozéps6lingSt saat ‘yetylat és ata dt drsina, rae mssRul ‘gh ayer zn eo int Ke, elven zat. Magukkal vttk egy syieaten gre sent hada sree 2B virakeeorak: Uj pir kozito meg vindoté sit tldloztak kozSpon,viezatértak a pe Abogy Nap a fonyét ‘dja a névénynek, szép szerotSjenck, Ugy ad &t az ember szaretS szivéb6l elk fenyességet ‘mask embetnek, 4 vindorisalatt kulonés hangszereken zone ‘26k, oz csak a taldlozisnal, @ vers el fangzssaior meradt abba. Mivtin mndenk pte az uta, enengnotiak az ‘angya zr szava, mejd 696 gyeryajat mndenk ete a fenyGéyak mele (de, és Kvonulunk & rib Az ‘angyetzéré seaval ‘ASeabad Gondolatok Haze megnyitatta tapuit Ebbon a hézben azok a gondola tok 65 Keafeményeztsek tkdinak ott torra, melyek az antropoxéfa szllemi forésibal srmaznak Ezek a gondolatok ara vémnak, hogy az emberek megértden feWvegyék maguk- ta oket; hoay ember éreéselen és aka- raten Lorosztl a széthulé vigban aj vat form *AKia szellemi vilag akaratét flsmer tt, az oselekedni fog, 6s csolekedrie kell anélkl, hogy a sitert némé, - Jollet tet egy csfrat, 6s a csira el lett dete.” (R. Steiner)Kalman Istvan és az avaté iinnopség egyik résztvev6- jének beszélgetése Részwvov6 /R: 1998. jaruér 3-4, at zehérom karécsonyi szent gszake egyi- kének elGestéén feavattitok a Szabad Gondotaiok Hézdt. Az avaté Unnepségen 38 moghivott verdég vet részt. A résct- verbhkel fiyatott DeseéigetésekbOl ki de‘, hogy minderkit meyeritett ae 2 szertarté, amelynel. 6k nemosak nésti, hanem eselekv6t is volta, Bér a folya. met ragyon éigondalt és részleteiben pontesan Kdogozott volt, mégs azt seem, hogy csak Kevesen élék é tudato on, Logatben cxak ogy hargulaot pré ‘bétak megiogalmazn, de tddben mond: tk art is, hogy megrencté éiményben vot részik. Simona vélasznékil maredt tb Kér: 5, melyeket az dmepség utén kizvet lend talénsenki sem ttt: mit kart tok mognyilatkortatni ezel a kilénés szertrtdece? Mityenoblb hotdtok it ro ozt az intderényt, he ogyélaln intée ménysél van $26? Egy sz6t com hallt turk arel, hogy kk 68 mit fognek esingl ni eben’ a hiban, milyon programot akarok mogualéstani? Kélmén tstvén K.1/: Program veléban nines, és a j8vében som dll ezdndékunk. ban, hogy programot dolgozzunk ki. Tor. mészeteten van tartalma 6 céja is an. nak 2 kezdeményozésrok, amoly a Sza bad Gondolatak Hézénak alapitéeshoz vezetat. R.: Avra gondolez, amit a moghivéban megfogalmaztatok? RL: Ameghfudban art rétok hogy hite- tek szerint a kor kérdiseira Stfog6. vd. last é hatr strat6iteqyedil a Rudolf Steiner Sital felszinre hozott_szllem- tudoménybél merthetink. Az Gnnepség ‘efjen5 gondcata pedi 27 volt: Sta- bad Gondolatot Hézéban azok a gondola- tok és kezdeményerésok taldnatotthon- ra, mayek a entropozfia szellei for sébol szérmazrak’* Solan ‘gy gondolis, hogy az “egyedi x6 miatt magetan- sotok kiekesziS és exét szeméiyes sta- badségutban sértve érik magukat. Kl: Uay gandolom, hogy a szabadsig slkitelezettséq_ azaz a szellom irénti ol- KGtelezetségbil saletik meg "A szellem vr ara, hogy a vilégfélvegye magéba”, De semmiképpen sem a valasztés sza- badsagérél van 26, hanem a felismerés 4s cselekvés stabadségérsl. Mi megsz6- ltiuk az omberoket, és tudatjuk veldk, hogy egy tirténet sorén létrejatt egy szellemi-izical t, aho| telélcomi lehet, 4s ha ez a talalkezds a szallem neveben ronténk, akcor ott a gondolarok szabad- ségban ‘fogannak azaz csak exkor va yunk a Szabad Gondolatok Hazaban, De ennek a kéedésnok van egy mélyebb rétege is, R.: Mire gondolsz? GL: A 20K, sudmadban Klee 6 Kozép- Eurdpdban lait ét toralrss rend sue, a bolsevmus és a nenzatiszcilz- mus, aol mepittk, hogy az emberek nyivénosségra houzsh a gondoataikt. De exigosek e gondatok megnletkotats- satlebetet megtian, magsban mindenki at gondahett, amit akert, Ma azonban mér nem vagyunk messze atti), hogy magit a gondolkoddst is kontroll lehessen,vagyis el lessen yom ex indviduds gondokodés. A Orwell gondolatrendérségére dolsz? K.Lz Sokkalinkébb egy indirekt médszer- re. A: Milenne az? Kil: A206 szézad valésdgos térténotét 4s eziel sajét térténetink valdsdgat is iméiyen a tudat ald szorliottsk. Mestorsé- gosen létrenozott amnéziérél van 526. Modom tabu'-k* Kelotkoztok, Es aki ozoknek a tabuknak a megismerésére mmorésekedik, annak ezdmalnia kell azz, hogy sovinisztinck, kirokesztnok, sz6! ‘Sjbboldaina, aniezamkénak bay R.: Exigy van maa golitikéban, K.tz Nem a poltkéra gontolok. A pénz és a hatslom éte26vi a mindonrapi 60. ‘cot anélkl, hogy igazitarmészott s- moménk. Aki podig ¢ pénz és a hatalom szolgdlatéba I, a2 tBdb6 nam akarja, hogy makécésefelismorhetSlegyen. + Tank vissza a szabad gondolatok- Nos tehét, az amnéziéval boklts- 2tt a2 omberekbe.a fdelem, fdelem a tabuk mogismerésétél, vagyis a szoron- gas a szabad gondolatcktél. Ex kéczteti ket ara, hogy egyre jobban alkalmaz- odjanak a KkGzvéleményhez. A kéavélo- ményhez vai alkalmazkodis a sajét ft lotr valé lomendést jelenti. Bekerilnek 2 kéatudatba olyan témék, malyaklel sapesolatban nam lehet fltenni kérd6so- Jot, Ez ols6sorban a térténelem interpre téléséra vonatkezi. A hatalomnak min «ig is legfontosabb oszkize volt a tbrts- nelemhamisités, ‘R.: Arra gondclsz, hogy nem lesz szik- 6g arra, hogy betitsik a gondolatok nyllvanosségra hozasat- ami a domokrd- cidban mér nem is Iahetséges -, mert a szorongas visszatartia az emoerekst at- 16), hogy Onalle,saja, tahat szabad gon- dolatuk leressen? K.L: igen, pontosan (gy gondolom. Ede az irényba haladunk. Szimomrra azonban az a ‘egtagikusebb, hogy egyre toob antiopozéfusban és Weldor-ianérban is imAkécik ez a felem, és a kinos kérdé- seket - mint pl. Rudaf Steiner kutaidsait az ember fajokisl, vagy az llami6l flguetien dnigazgatést, vagy a szabad vallésoktatést a Waldor-ikolakben, vagy ahaboris bindsség kérdését stb. — szetetnék megkeriri, ogy a Kozvéle- ménnyel szemben nehegy berm is be- arnyékoja 2x antropozife, a Waldort- pedegigia népszerdségét. oy le lehet Mmondani a szabad kutetdsrOl tenis a tanulés srabadsdgérdl, az éllamidl figgetlon Snigazgatésrél, a ners, emellyel sorsom dsszekit, a Kids Eurépei Héarél és egyételén inden det Ru: De hové vezet ez az dit? Kile. A seabad, spirtudlis gondoltodss megtagadésshoz, amit Rudolf Steiner még omit szdzadban °A szabedsig flozbtisjat cmd mGvével mogalapozot, smilohet6vé tette, hogy azantroposs fia a civiiedcist és. hultirst mogt) embori mikédées6.veljon. A Szabad Gordolatek Hézdnak slapitéséra tain azért volt szikség, hogy legyen egy clyan szellem-fika tr, ahol az embersk {éloiom nélkil egyitttudnek lenni. Mert logel6ez6r a szorongést tall lokiadeni, hogy az ombernek szabed gondelatai legyon Ha potig ogydtalén lohot s26 program 1), akdor meg Kol kisérln a valésig 6j litésérak, a spirtuslis térgyilagossg- nak 6 a szollomi omlékozdsnok az iskolézisdval az amnézittfolodani, hogy a szollomtudoményos kutatdsi ered: méryok na agyrémokké vajanak, harem az dot megijtaséra szolgas értoimos 6s konzekvens csolckodotokhoz vazesso ok, Re: Késziném a boszélgetést. ‘tabu: 2 természeti népekné! valakivol valé rintkozésro, valamoly $26 Kimondisira vonatkoz6.szigord valisi tlalom10 AZ ALAPITOK ES INTEZMENYEIK KOS; BG SULES"< A Kee Kéroly Villlkoaési, Oltaxast és Kitatdsi Egyestiést hét gaudasdgi szo veretalapfotta 1989-ben. A eqyestiés cia, hogy a seabod szel- Temi Sle: kbontekordsdnak intzaményes keroteket biaostsen, Ext az egyestés ey eptésemestesiolst és egy sz Dadiskoiat novo etre. ‘Az Optészmesteriskoaba pélyazat jan nyethetnek felvétet e fatal eptesamer- tk, akik zutin héror ven koresztil vandorclnak az eayesilés eqyik éptéxz iredejatol a mésikba és iymodon én téez masterak mellettdelgcava kSpuzho- tik tovdbb magus ‘A sbadiskeldt azok szimira alaptota a2 egyeaiiée, aik a szdlomet nam pi takhor, programokho, valemely sates tudaményos, flzéfin’ vagy val ligsvemiGiethec kik, harem akk o sz bod szellei let irrtakerjék magukat ‘ekoielezn. Az alaptdk meggyCabdése, hogy karunksan a srabad szliem’ det legieentésebb forésa a Rudolt Steiner laptotta szallentudamany. A seabads- kala a szallemtudomanyt nem viligné- 2atnek tek, hanem a 6vi-kultira szl- lem forésénak,ahogyan a modern ma- terilsia civizdci.szallemi ferésa a természettudomény vol ‘Az egyasilés alii kerdtben evtzode- kan keresstd folyattak partindnfdborit ‘magyar 6ptészat 6: kala j6vbbeva- Ie sementbos6r. “lentés domorstricé volt 1986 augis- ‘usdban a "Magyar &6 épfiészet’ imma renozet kilts, amely 2 KGotlin mdr anban az id6ven is elsmery, és ctt sees Karten nylvanossagra hozoxt magyar or- ‘anus épiteszatitrekvés ols6 hazal be- ‘mutatkozésa vot. ‘Azeqyosilés egyit lefantesabb torekvé- 2, hogy nytott maradona tarsadlor mminden egéizségesen 65 efocultianul ondoeodni tua, jdekeraté woladra sd ‘nia, vagyis képes legyen kapcsolatot tartan be szllemiforrisa 6s a yitv= ross kizt. Az agyosilos exit indott {000 bon OrezigépS. elewnol negyad: ‘évenként megicloré‘olySatet,azirt ho ‘att ve aloptvinyt kényrek kindiséra, sitasok rendeztsére, egy tats munka ténogatésira, KOS KAROLY EGYESULES “amit mi csindlunk itt 6s ma, az nem felekezet és nom egyhdz, de a vellés ‘maga; amit mi pti, az nem vilagnézet, ntm pértoolitika 6s nem alet, do hit 6s kétségheesert reménység; amit mi éldnk, az nem muletsdg, nem sport, ‘de mértirium: amiben mi bizunk, ez nem a rombolés, nem a haldl, de a feltémadés.." (Kés Karoly, 1928) ‘A Sztbai Gondolatok Ha megseietett, magryittatotunnepelyes és bard, szemelyes 6 kiztssigi,szlemilelt és fka-est valjaban megiéent, Meptestestesének oka a kr, amelyen clink. a korszk ttl ditt sxitségesség, ogy Gj sell kazpont megteremt’- _sinek génye, © 2 ara irtnyuléigykeret és akarat. Ha dtolvassukaszletését megel6s i Soka, magabitossdg helyettflvatéroet, programok halyet a hiinyok leds. format, K 198. daktorszorverot risa hlycttformtian, aku, keoieus helymtébranis tdlnk ben- 1994 199) 1999. meyisnerés foyanetok és levetsege hoi rik Mago a Wz tatlndajloyira, mGkbs mkdir nz korszetom tind sigat vere aout eames Bi verter meg, it ‘aly fogalmak képiatek Kee, seg Toe Bonn ka kivént sz Nzport MdOdéstocklegfontosabb oepje pusza teats, arly lohtSsiget yi a va. i telakocsokre igazbeseére, megsmerésre és aaron alepulé cseckedetetro. A szallomi Hozport rem eoyéd, mit egy méKUdes tir, abla lehetéségteremt5ereje edhivhatis oo tik sink kepességes, anol egymasrigyele-talaiva sat omekunk (lé enekechetink Nem ok nll trent ea suatés, Kozo eléményét maj inden résztv=- \ legelét résdlogesen dete knl-Knek ras és mas élményanyagor nya, szabad és lteter, tat és sant besthetések és tlhoziok rman. A sets wt ate apt és mage a vais bo mi egy een & eto, gaz ton tla mid 42 Act iepat sen’ 6s sétettlen malt, mind pedg a vaidéssal jr ekerheteten ‘zonvadés 6s bzontalanség jogos ’A:az of, aly képes volt mex vgheinn ogtsen most mininyjunlnak a vigor jit ject howl, 6 olgustthatatan arts vlsdnak mndan ipeséfokan Ha megvzge rast ra kiwotet laminyoket is, om halatat oa Sraba Oc- tats ona esi 6s hiron vig tart folyamaios mike. A SZOF mir a és aly Egyesilés Stal keideményeet és fenrtatot itéenény, tan a bgiforotab kisi vt gy Szabad seer ayamateldhivésra, a megszkot gondokokés sults 6s a vale ey szbad selon fishole csidjaak 4995 evetéére-lafortosab exedmiénye a tematka és atanmenet epochalsrendsvr, hermas tagazeasd flee, atandrokagynéselGadasavaléresestelnekesinee 6s az el falada erecmények, a generatvtérakorok £8 a resdetek dsschangenak megteremtse, a ‘and és halgaoi gremium megszrvenée és mGkod2se volt emigkeztem és veleméxyem sz Uayanakker meg kel enter, hogy a halgatésagrésctvevk ivalszse, min es2- ben esetlegs flat, a clit i halos volta, «halons aktv reszvtel forma inat eimaradisaFayshmerets és tanusig a késtbb elyondoldsak részte Maga a SIOF is eléményelreamasckodat. Lnyeqéten menihedat forma vot a Kos Karoly Srabacslléca, ame eaéthen jslonnén a crszég abst tog, tonyolit és ‘solszrenlés lardomény volt, Debiecant6l Zalaegerszeig az orszig hit virosdtan és @ {Evéreebanindlt bo, 6: a kext lode. kiuladésdig mikéibt is. Eek stfomlésa 1990 trtém mog a Kos KioyEgyoslésnagyedSvenksni hiromnapos koferencia, met az 1993 egyes toe elon nem voll meg mér © kel kaa! alizt do tran ands, hogy frees leeney sera middot, Cook rhiny kta agent mivoto ax toy - Papony, Kasten gy a ets ekerhetotenné vat Esibaisos tro sarveze, 2 Ks Karly Egesifs 1903-ben laut mz ht nl oe desig vasesiy aaptora,kexdonéayezésenve, Kiposvirot, Sota nem flee, hogy @ Imeghvatakolcsak Uy eat a keaterényezis: saga, ptsexéndisto, ale Kugothivnakszaven, ane e jel meghaadta a6 sen eetsenet Ramin, bra 1968 kos, enon ceveen bet fel enn, rt 198 az rszephi negli, 2 1897 197 ax Exyesisalaitrdnythomtt te, knyveket ado hi - ha me is ra, mint a kerdetben mutathoat. Ac Enyesilés dekard célja a) | szehaa szelemi letintézményes forméjinak meaterertése volt 65 maradtErnek forest ‘ranvopota al eintStselertoménybanjlte reg Said trénetsher tara, he So ere ee ine wean | See acai toy «Kae Kacy Coys inden eeeny nei irl fin dalest ay lobar Kita Ar bags Hal cantata Ks {5 lomo Korat trndd veya akin a logs, kiethon 6 vl 1 Kaytqeon tet scl bors meg vg. Makvecx Fr magA mmesteriskolja, Kémén Isvin és Kédas Agnes atal swervezett Osszejveteek, az tam Srenezet Deldunéntli Epiiszet Studi, a vsegidal éptészéoor- ezelet mind-mind a Stabad Gondolatok Hiza bstépének nevethejok. \Visszalale mentonk az iden. hogy megtauk act e mago, amelbél a ma szlottt hz fegarttat vagy zo 6se, selmi rioral kereshelSk E seéadnak ucs6 hermoddigjuto ‘970 unk, segésaen bitosek eben abban, hogy tt még nines vége. Aza frrs,amaybil& 1348 Tar duet founds tpldhortah, 0 szicad ej), a mit kasd vighSl sxc, § tank hasta scliemtudomsény impulssait mogilahajuk orszéqunkhan is, szizad ole- 451 Kenive egSsen a fentidétumig, Sersa sosunklal és trténelminalformAldt. fadésa ac 09) vagy tébb vidgot slpustté rettonetes szizad maser feiben, a sitéts6o Greibn torte, s gyiitt Vinge lake, ak ma is fékyalémt viltanek, s mutetiat a2 ugt Gesintn room, hogy « felyamat dtekntsiliséletesaoiséeetelrelosz ex (jciltt alti lontSségének éribkelésshen, a bibaskoias és svi ele6sségfelogésdban, s egy ten mbdot nyt, mitt probal adi a tténetség az idébet falyamatoktUkarkepbon vaio sonidasée, ezatal az okakorati Asszeggésok mogszokot6lenyegesen ete mivolté rakelfedexésie, SKARABEUS MOVESZETI MOGHELY A kezdés leher6sége 1996 észén néhéry érdekl6d6 emberrel sajt elhatérozésbél ltrehoztem a SKA- RABEUS Mvészeti Mihelyt. Azelhati- rozés vakmeré volt, a sorshelyzet sze- roncsés ‘Az oltatérorés abbél a féjdalmas é- rényb6l caplalkozot, hogy Korunkban & mGvésii nem képes az det velosagat megragadni. Ugy éltem é, mintha le- begne a fold felett, 6 egyre inkébb az it 2 vilairflétorokedne, egy kites obs fis kultire vigj fold. Masrészt pecig later, amint a tormészettudomény egy- te jobban belebonyol6dik ax anyagba, minden tajéko2bdasét eveszive. Eza kit tent olisathetetlen szakadé- kot hoz ite az dlotben. A Skarebeus ara véllakoztunk, hoay @ corék llonében dolgozaunk, megkeressik a két plus kB tjaré- kat ogy valdsdgos, het6 vlégkép érde- eben: hiszan tudomanyrak és_mivé- szetnek ugyanarra a val6ségra kell vo natkoanie, A szoconesés sorshalyzet elénk hozott nnemesak egy termot, ahol rendszoresen tallkazhatunk és dolgoztatunk, hanem egy alyan szemdlyt is, Fisch Minélyt, aki kémikus l6vén, fatalok egy csoport- javal rég6te spiritual kémiaval foglal- koa, s térekvésikhen a magunkéra i rmertink: a természettudomény fell ké- zelednek a mivész fel ‘ampis Mis ‘gy most egy hézban, a BIOKOR épile- ‘tdben, a Szabad Gondelatok Hézéban dolgozit kit esopor,skik megprébainak ‘egyinés fl mozdalri, kézolod A térténet messzrdl kanyerog idig. 1A Képzimdvésreti Foiskola elvégeése utén ogy miivészati palyézat ennyeré- sivel héroméves szombathelyi dszt0n- dijat kaptam, it tanitottem azéppen ak- kor alzkuit Mévészeti Gimnéziumban footéezatet, s lohet6r6g ad6dot, hogy beindujon (érarenden kivill egy dréme. ‘cSoport. Ezt & csoportot feleségem, Mestemhazy Maria vezett, s célul te- tk ki, hogy a festészeti és a drémai munkét bels6 lényegik szerint dsszo- kapesaljuk, dsszetangoliuk. Leoinkébb mégis a nyéri essngei* tébarok zlkal- rnéval sikerift valami harmnéniat olgr- rink a két mGvészetiterilet Katt, Ey- 16 évie tablkowunk azSta is ezzel a csapaital, hogy egyetlen gonéolat vagy téma féryében teremtstink har- mériat. Budapestie kdkéztink. Bokapesolédtam 2 Waldort-képzésekbe, s itt a gyakorit- bans athattam, hogan fonédnak 85522, ogyan hatjk at egymést akutiéle md- véstet, kézmiives mestersigek és tudo- mény-eriletek. Mgsem ayBcyut a seb. Til nagy tihivdst lttam a hor jelenségei- ben, tirtinésoiben, Tal szlosre tant a szakadk.Sléttam ati, ilyen kbrnyeon valhat pusztin médszené,hagyoménny a Waidor-pedagogia. Hogyan lehetie ‘még mélyebbre hejohi, hogy clyan lkcto cerdket motitsunk meg. amelyek az élet elevenségétérintik meg? Kk vagyusk iy kk Nv bbiok til, ‘ati akrunh ‘vel’, aki gy vagy 6 boi vagyunk kruninat? Kik veqyink mi, ok ‘eyyndssal vem tixdaink alk nem fequnk ss2e,atknek eléy-tudnenk egy, atk *aldoeate’vagyunk eberdeteven iinpecs- tuner leg neki any, gvereesen zbban ‘retin fen. Tagik, hogy nit mdvelek ve Tink, de mi esakseorgaskadunkvalan, mely ulsa Kiben ayer el rai, vlésagat. Kk ‘gyn ni, ak irdoolhatatianal az hszik, togy nem ett! a visti figgien és nem ‘ekérhogyan kel ln? votank mi? (Makovece Ineo, 1987, Vi.) Ahoy, ‘8 : 1995 6szén kezdeményeztink egy isko- lat felnétteknek {Jeleniét), ahol tobo miivészeti: zene, dréma, festészet - ‘agyittes erdivel dalgozhatndnk az em- ber alkot6 erSinok folébresztésén. Kiva- 16 személyisigek jéttek dsszo, akikkol ‘megordbétunk egydtt dolgozni. Orém- teli ¢s fajdalmas Utkereséstinkben egy- re vildgosabba valt szémomra, hogy nom a mivészetek Kiztti keposolat @ lényeges, hanom zz, hogy a mivésti a ‘kot6 06 a valéség megragadasara |e- ‘gyen képes. Ezon a ponton tees szilos segeben OsszeUtKizik 2 lekiséghen at ‘mosan 610 miivészet a kékeméeny ter-| mészettudomdnyos vildgképpel. Célorn- ma val mind erGsebben, hogy ebbél az” dlomba varazsolt dllapotabal feléb- resszem a miévészetet, Hosszi ideje végeett hutetésaimet arra koncentrl tam, hogy hogyan tehetd akaimassé, hogyan alakithate at ugy a festeszet, hogy ex enkiejazés helyet ‘ingyen mu- tasson bizonyosabbat, mint a kocka".e ee [gy sniletett a Skarabeus Mévészeti Mihely. Ez tirténat, ez a talélkozés, e2 az ott- onra talélés szimomra nem a puszta személyes ambicick kiteljesedése, nem fasiészeti vagy kémial szakmai Ugy, he- A PAGONY-TORTENET PAGONY Tiy-bs Kentipitive Spode ny nopares me ELLE KORNELIA U. 2. N. EAR: 208 2878 Visszaemlékezni egy sorstérténet- re: mindig ckct ed a mileit volna, ha masképp alakul kérdés feszaaetésé- Mi tértént volna velem, a tabbiek kel, ha nem alakitjuk meg az irodét ? MaglehetSean kilénedz6 karaktert ok vagyunk, életrajzunkban, esslédi indftatisunkban einceen sok hason- lésag, Kaede térténetink kezdetéig az egyéni életutak medrét, vagy he lamainkat figyelve mas folytaiasi hetésegek is Kioiveshatdk lennének. Tartenetink kozds gyokere a nyolevanas évekre nyalik vissza, Ak- kor Makovecz lire munkésséga vagy éopen a kardesonyi jaték irant ‘nem sors-esemény, Evek hosszu keresé- 2 utin a roménytolkezdés lhatsége. Egyértelmave valt szémomra, hogy @ forrés pontas megnever6se, s bele a bitor, ally nékiii mertés hozhat ogy: dill enyholést. Ezért @ Skarabeus MG- érdoki6 ogyeteristik tdbb csopata KStott ki a Kédas Agnos lakdsdn tar ott, Kalman Istvan dltal vezetett antropozdfal baszélgetéselen. A hie Jonos és gyakran inkabb hihet6, mint érthet6 Dsszefliggések tiszteletet éb- rosztettek azok atadoi rant, a tikérde- 2s médszere pedig hathatésan_sar- kallt a rendszeres fekészilesre. Evek ‘oltak el a tanuléssal 65 a kardcsony! jiték jatszSsival, dea kés6bbi Pa- tgony Iroda tagjaieltéré " éviolyambat jira még nem ismerték egymést Ketton mar csalddotalapitva gyerme. ikkel voltak ofthon, amiker a t5bbi ck olkezdték a csoportmunkst, Egymasré! éppen csek tudomést veve érkezett el a nyolevanas évek Vege, amikor kozoledett a" fatalck * ‘egyetem) tanulmanyainak befejeze: 8, a2 iddsebbek pedig ¢ ksoyerme: kek mellett éppen lakiskOrdlménye- iket prbalték megoldani Ebben a helyzetben csok Kélmén Istvan [étott annyira eldre, hogy ta- néesolhatia a fiatalabbaknak, Alljunk 4ssze,_probaliunk k6z6sen valarmit. ‘Amai kbrilméayek kozott dgy 6 20m, mar mogismételhetetien lo az a sommibél t5rién6 cégalapitic, famely ez utén kévetkezott, Mivel egyéltalén nem volt pénziink a mos- taninél még kedvezményesebb cbg- laphiasi feltételek telesitésére sem, elhatérozwk, az Ugyvédi koUsta és az alaptoke osszegyulteséért egy fvig_kéz6sen és szem@iyes pénziel vétel nélkil dolgozunk, Mikézben tartott az anyagi slapo- hely alapitoként volt jelen a Szabed Gondolatck Hava sailetésénél 1998. februér 13. Débréntei Zoltén * Csinge apré falu Vas megyében, Weeires Séndor szilbhelye 260 és az ‘egymést munks kézben mogiemerni" idészaka, a2 is kiderdlt, hogy 2 érvényosiléchez, do eajat magunk egészséges szakmai fojl5- désehez is hiteles mesterre, vezets tervezére van sclksegank. Ez nagy nohézséget okozott, szen 2 tj. és kertepiteszek kozott elétiink senki sem foglalkozott antronozéfival, pedig 22 irodét az antropoz6fa irdnti érdelkédés kov'- csolta 6ssze. A negy gyakorlatial rendelker6 tervez5k ~ amiker min- don éitalakuléban volt ~ nem kivin- ték egy osapat pélyakerdé irdnyita- sénak 6s eltartdsénak nysigét felval- lain. Mi viezont nem kivantunk a nagy tervezdirodak malmaitan ér lédni, amelyek egyébként is éppen széiesOben voltak. Tudtuk, hogy em lesz kSnnyd tapasztalat, a szok- maban mér jo! cseng6 nav és témo- gatottsag nélkbl belavagni a cegala- pitésba, de dgy gondoltuk, eay én- magunk igényei szerint formalt munkahely teremtésének lehetdsé- ge megéri a problémektal velo kiz- delmet. Mar etkor megfogalmaztuk, hoay leendé munkahelyiinket harom fol- dat hotShtécénok megfeleléen sz0- retnénk alakitani, Egy‘ol6l verseny- kepes gazdasdgi vallalkozdenak koll lennie, hiszen megélhetéstnket erre alapouzuk, Masfel6), tekintettel ké- 268 antropou6fial érdekiSdésinkre, yan tanuléson alapuld manely- ‘unkat hataroztunk el, amely maja késdbb lehet6ve tesz, hogy sem- léletiink megielenhessen szakmai munkéinkban_ is. Harmadrészt ogy ‘ondoltuk, a feladatok és a javak sl- oszidsa csak kSz0s dontéseken ala- pulhat, azért ki kell taldlni irodank méltényos makédési rendjat, Bolekezdtiink abba a munkaba is, amit onnok a helyzetnek leginkabb megfelelénok taléltunk: oléadasokat sterveztink, hogy beszélgetéseket kezdemenyechessink a t6- 6 kert épliésben fontosnak tartott hazai és kalfoldl szameiyiségekkel, igy meg- ismenidk éket, 5 Ok is megismerje- nek minket. Réjéttink, hogy mGhe- lyunk széméra_nagyon fontosak Jochen Bockemihl irésai. Kerastuk a kaposoletot vole, és azokkal a kil féldi szakmai csoportokkal, akik ku tatdsaira timaszkodnak lemét Kalman Istvan segitett, hogy mogtBrié szémire nagy jelentéséggel birt: kiviziunk Domachba, mag iginekedtank Jochen Bockemthile, ali szivesen, tanivényként fogadta Caoporturket. Mesterre talstunk, é 02 éoken korosztil nagy londiletot adot kézés munkanknake Mire megtaléltuk mesterink, &s2- szagyiit 0 cégalapitashor szikséges salapidke is, €s 1930-ben megszilet hetett « nyole tag Pegony Téj- és Kertépitész Bt, valamint felvételt nyertink a Kés Karoly Egyestlésbe js. Ez ut6bbitél azt reméltok, hogy hesonlé szemiéletti cégekkel Sssze- fogva Konnyebb les fatelsdgunkbol erad5 hatrényainkat lekGzdeni, E2 @ imi feJdnkben nem a “‘arvizen hejo- ast” jelentett. Ugy gondoltuk, a mésok tapaseta latébol vals tanulés igénye, « kBrOs érdeklédés, a2 Ssszekapesclhats ‘munkatordlotek mistt helyank van ey slyan egyesdiésben, moly ols6. Sorban épitesairadakat fon Sssz0, dolvanokat, melyekben sok nagysze 1, az antropozofist forrésnak tekinté ‘rites? dolgozik AA cégalapités utén, amikor a dol gok mer élesben zaliotak - tobbek Kozotfizetéstkellettoszteni—, a gaz- dasigi, vezetési, menedzselés meretek hidnya hamar megmutatko- zo, valamint nyilvanvelové. val hogy féleg a fiatalabbek idegenked: nek ‘mindentajta meravebb bels6 struktaratel, hierarchididl. Meglene- {sen tével lls fogelmaink voltak © munkoheiyrél, 68 igy egyméarok foeziltok 2 ogyéni strategie elkep zelésok Kiderdlt, hogy nom készil tiink fel eldggd a harmas feladatbl, elveinket nem tudtuk aprépénire valtani, Akadt viszont vale, ali fan téziat lato fiatal csapat “elkarolé saban', oy érezte, munkamegbs- zésai alapian jogot formélhat arra, hogy véleményét rank erbltesse, "endet teremtsen* kézattink. Nehéz a iroda széivélésahoz vere- 16 idoszak vot ez. Nem egesz egy ev- vel mogalakulasunkat kbvetéen har- ‘men kivaltak 65 Uj Irodat alekitottak, elvive minden, kerébban a Pagony lrodénakigert munkét. Mi, kik iga- unk tudatiban & Pagonyban mared- ‘unk, véléskor még nem is saltetik, hoay kézés ismerésairk minket hic Ddartatnek mad a térténteksrt, s ezért munka nékki maradune. Méekilén- ben is nohéz torezak kavetkezett, 1991.92-ben az irodét két ember mi. iédtette és tartottafenn, jobbara ter- ve2és pilySzatokbél. A mésik harom akkor éppen vacy tifa GYED-en volt, vagy halasitasa miatt még nem fejez- te be az egyetemet. A vilsigos idészakban is randsze- reson folytttuk a mGhelymurkst. Ké- ddas Agnes, akit szitén vonzott a ter- mészet megismerésének boc-kemih- médszere, forditésaival és tudéséval Segitett eben, Noki koszénhetjGk, hogy a EletOsszefaggések cima knyvet nagyon alaposan tudtuk fel- dolgozni. Tébbsed egyitt voltunk a Geothoanum Természotiudeményi Szokcidia ital szorvezett Jochen Bockemthl sta vezetattnyarivandor téboron, és a mester is tSbb izban ol- itt hozzénk t8bb napos természet megfioyelési foglakozasok vezetésé- re. 982-ben néayre, $3:ban tire dtre egészit ki a csapat. Ekkor smét ki kellet talini, hogyan lehet egy ot f6s inodat mdkodtetni és eltertani. Ujra megfogalmaztuk 2 gazdasdci véllal- koras, természetismereti és terver6i midhely @s az onbecsul6, de a mési- kat tisztel6 bels6 reno roda hérmas kOvetelményét. Kézben minden al- kal mat megragadtunk, hogy tevé- konyséatinket kifelé is eismertessik, néhdny sojét terviinkst magunk kivi toloztik, hogy megfelel6. szinvonsli referenciamunkink logyen, szémia- lan tervpélyazaton indultunk 6s nye tiink, eldadésokat tartottunk és cikke- ket irtunk 1993-ban Kft-vé alakultunk. mert ez a véllalkozési forma jobban megfelelt a tervezés sorén szemé- lyes, a o6g egészttillet6en viszont azonos mértéki anyagi feleldsség- vallalés igényének. 1993-94-ben eddigi buzgalmainkat siker koro- nazta: jelent6sen “felpérgott" az iroda tevekenysége, berunazasokat iudtunk es2k0z0ini,_ gondolkozhat- tunk a c69 kils6 megjelenésén is, befagyott kapcsolateink is kienged tok. ‘Az 1996-88 by iemst fordulépont- hoz vezetett. A2 iroda ekkor valéei. totta meg kerdbbi elhatérozasst: a Goetheanum Tarmészettudomanyi Szekciéja ital rendezett nyari van- dortébort Magyarorszéare_hivta, és azzal kézisen rendezte meg Dérdgdi:medencében. Ehhez kap- esolédéan a szekcié vandorkiélita- sat is bemutatta magyar nyelven a Magyar Mez6gazdaségi Muzeum- ban. Sajnos mas értelemben is for- dulat Kovetkezett be, a vélasztasok uténi gazdasagi pangas az iroda fe- le jOvO megrendoiésoket is vissza- vetette, teldi anyagilag ujra rossz évink volt, Ugyanakkor @ kdz6s rendezvény_ tapaszialatai megvél toziettak @ Goctheanumhoz f0z5es kordbbi viszonyunkat, emit, bir rongetog energist foktettink a ren dezvényok megvalésitéssba, még- sem éreztiink partnerinek. Hidny- zott a megielel6 szocidlis érzékeny- 860. {gy nem érezték eltérd lehetd- ségeinket, kiderilt, hogy szémunk- ra és szémukra més volta fontos. a eselekedetoinket meghatiraz6. ér- tekitélet nagyon eltérd volt. Ez a esalédasnak nevezhetd éimény persze nem erra vonatkozott, amit €s ahogyan tanitottak, hanem az egyOitmakodés! terdletekre. Akkor gy tnt, nem leszOnk képesek Ura részt venni nya taldlkozén. Persze az élet nemesak ez Irodébél Alt, id6kozben a flatalok is csalddot alapitottak, nokik ie mag kollattoldani lakisgondjaikat, é¢ amint ez megol: dédot, szilletek Gj gyerekek is, tab- ben pedig poszigradualis tovabbkép- résen vettek résrt 1997-re mar heten lettek a pagony averekel, & a tovabbkenzisek ered- ményeként egy komnyezetvédelmi szak- méniki, egy terblet 6s telepliledejlesz- ‘si szakmérndki diploma és ket kandi- datusi ériekezés is szilotett. Megronde- leseink mennyisege és nagysagrendie is jelentésen novekedet ‘Magunkra talatunk szellem! és cse- Jekvési_irényultsgunk reprezentala- séban é kapesoltepitestinkven is, Kortér-k6zisségi tér cimmel paly&za- tot és tiz nepes alkoté tdbort szervez- tink fatal ogyotoriotsknak. Az elké szilt_miivet Skumenikus mis6vel Taliin.dérdgd lakosségéval ké25een nnepeltik Ars Topia néven létreho2- tunk egy alapitvanyt. mert gy érez- tk, szukségunk van erre a tarsulési formara nonprofit tevékenyséatink folytatésahoz, kibontakoztatasshoz. Es végil magis elment valaki a Goethaaneum nyari tabordba, ‘Az 1998-as év ~ reméljk a fellen- dilés eldjeleként - athazodo nagy ‘munkak mellett dj munkaktal kezdd- dou, Felepitettax az Ars Topla idel programjat is. 1998 taveszan_ a ter- mészet & ex ember viszonyatfelard, # kérnyezetszonnyezéare é9 a termé- sz0t leépilésére, iletve ezek megol- désra vonathoz5 _gondolatokat elomz6 oléadic-beszélgotés sorozat linditését tervezaik. Elhatérortuk, hogy elutazunk az oroszarezagi Kalugaba, mert Jochen Bockemin! oda tervezi idei nyari vandortaborat, és kivanesisagunk mellett ezt a. m2 rész vallalkozast jelenlétinkkel is ti- ‘mogatni szeretnénk, Ennyi a Pagony Taj-és Kertépitész ltoda r6vid élettérténete, Az az érzé- sem rola, hogy nem volt megirva a “nagy Konyvben', esak azért trtént figy, mart szabadon és kellé komaly- Séggal hatérovtuk el, hogy megesi paluk és folytatjuk, aktor is, amikor a Kils6.koralmények és felkesziletien- ségiink ext megakadalyouni tszottak. Minden bizonnyel szemdiyes sorsunk mde mocrot ie taldlhatott volna, de a *Pagory* nem alakulhatott volna m képp, mert 92 pontosan az és olyan, amivé mi forméltuk: egy villalkozas a ssajat_magunk éltal magfogalmazott harmas feladat megvaldsitdcdra Budapest, 1998 februir 19-én Ilyés Zsuzsanna 22 iroda tagia14 SZABAD AZ A Pagony a Jézsefvaros kézepen a az ember sbban anemtisteran- esés halyzetton von hogy a belvéros gyi logfrgaimesabb uledaban, 207 ‘aluodie emt ikdcbon 6 ketéves gyermekdvel, okkor révid idé ala 3 tUisey btsedlcrcinek seakértsjové ve i "a ide 6sz6n a atsz6t6el wGresk6z6r- cog kozstt tutotazkent terest 8k, hogy i ork nya Horvath Nialy te ren, védet rilkertett hey, gaz fle ‘tekokkal. Mégis nem tal nagy optimiz~ ‘mussal indultunk el egy délutan megvi- Tén'a beharangozor letestményt hi- zen 9 Pakdeai tr tzomszédségaoan nom cok jor szimtotane ‘he otdee nyale délutan azonban po- tie coelodeet hosot A balvérosfor02- ‘agében valédi pagonyra latins, oy mitietdy Nicimacke-brodalomra,shol Bayoy @ megeslesrek beilé masz5ko totojén varia litogatéit, kéfolyé kigyd- zik Malacka riezdkdja ~ ahol porsze t- los ez A~ és Micimacké Kovacs Janos" feliraté hiza k8z5t, amely kiv megmészhet6; van igazi elefén dda, 8s Kanga ugrdsra keszen Gila csiz~ dd tetejen, Kis tabla Jezia helyet, “Aho! rem jart menyet ¢6 "Fules mélazohe- Iyer @s az "Eszaki sark fle, 8s ezernyi jatéklehet6séget kindl a gyep, het te- ny6fah, kis szklék 8s a nagy kovek. Révid nyomoras utén sikerilt megta- lainom Szties Gabort, a Pagony TS}- és Kertépitész Iroda munkatersst (a név- egyazie véletionl, aki a kart tervazéje volt, ¢ ali (micsoda véletlen!) munkija ‘gyi forrdsénok az antropoz6fiat taj A kivetkez5 riport vele készilt (Mesterhézy Maria) MMi: Hogyan Jott, ehetet etre ez ejatsedtér pont tt? {(Szies Gabor) SxG. Az Intercom Kft ebben az evben dobja piacra @ Micirnack6-flmet. Az egyik rekiam me- redzserben, Tamas Dorkaban folmerult 2 atlet, hogy a reklarrkeretet egy iat szétér felépitesére forditsék, erve azan: tan kevés volt 2 rendekezésre allo 98709. igy kezdtek el kancsolatot ke resni az Gnkorményzatokkel, s végil a Vill. kerilet__mutatott készséget az egyittmdkédésre, mivel a Horvath Mi hay téren tavaly mér megkazdték aj azétér stdpitSsét. Az 54 miliés Klség ‘egyharmadét ez Iteream, fennmaracd réscét ez Snkorményzat vélialta MM.: llyer, kérGlmények kézétt mennyire koptil szabad keze! a terve zesbant ‘SzG.: Nagyjébol szabed kezet kap- tam. Az Intercom egyetlen kkotese volt, hegy a videon szerepi6 figuraknak valahogy mag kell jlenni. Az onkor- manyzat eleinte racaszkodott a meglé~ v6 fémhintékhoz, de mondtam, err6l ‘528 sem lehet, Aztis szerették volna, he egyes slemek betonbal keszilnek, de 6n ragaakodtam a csupa természetes anyaghoz IMML.: Hogy fogtdl neki 9 murkéinak? Mivalta Kiindulépont? '$2G: El6vettem 9 Micimacké Kony vet, @5 elkezdtom gondokkorni, hogy lene: felfzni, kivetieni ezt a tOrténetet az adott Terre, Sokat segitett a Kis ter- kep a tonyvben. Egy-ket fontos kep ki- rmaradt, helysidike es a2 anyagi Keretak veaessége miatt ‘Az els6 eqyeztet6 targyelésra kész- tett alapraja @ munka sorén nam na- yon valtozor.,inkabb a részetek fin. rodtak. A teret Malacka hava, a hinta 6¢ a bejérat kapu fogia Ossze, ezek ha- s0n6, mahagani szindek. A esuzdshor legész més szint akartam, enn kslski- téssben pedig a vélaton jitezott hézre, Eredetleg egésr més srnyalaté kékot tervezior, de ilyet sixerlt kkeverni, s amikor lefestettok, valami dabbencies dolog tortent. A komyéken I6ddrg6 ci ‘ganygyeretek odaronantak, és ravetet- tek maguket. "Nézc mar, milyemn jo kek!” = Kiabiltak, $ 6rezhetd vol, hogy igen, 2 az 6 szindk. Sajaticknak érzk. Ott Kellett hagyni. A komyek gyerekei egyebkent végig nagy lelkesodéssel ssaghdkertek a jatszoszerek kesztésé: ‘él, 68 erikor lahatett, més munkala tokndl is ‘Az sleféntosapde esstében gy gon: dotam: esindjunk agy nogativ maezdkat MM.: Tepasztalator szevint oz a egyik legsikeresebb jstek. Pedig 92mm londs: egy Ket oldalan lépests, mé ‘sk ketton ljids, deszkdval borlttt go ddr, amelyet atlosan egy fardnk vel at Mik voltak azok a fObb slvek, melyek a jétsz6tér kialakitasaben vezettek? §2G.: Elész6r is az anyaghasznélat Csupa természetes anyag van, a jaté ok nyets fébol - tehdt nem forészéru- bol - késailtok, 6s festattok. tala) ki tlakitiséndl etra térekedtor, hogy mi- él t2bb anyagminéség jelenjon meg: 8 termésk5, a gyéngylavies, 2, fe Ikéreg — utdbbi jelképezi« kéfelyd mol lett a patakparti mocsaras részt.A oye- ek mindegylken_ masképp-mésképp {ud jai, tepasztalacotat sterez @ Kt: janfele anyagmindségelrol, 5 ennec megfelel6en atrendezi a mozgasat.A kert névényelt csupa Magyaror- s24gon honos fajbél valogattam dssze, A bokrak tovébe éveldket is szerettem 4yolna, de erre mar nem futotta a pene, ahoay egy kis forrés kialakitéséra sem. ‘A honos névényfajok kazil talan @ het fany6 l6g i, ez viszont kihagyhatatian a tortenet szempontjadel, Persze ara is Kellett figyelni, hogy a novenyek birjak 2 varesi klimai, és ne legyen koztik mergez6 teimésd ‘AéiGkOk esetében zz & széndék vo- aetett, hogy mésfél évestél tizenkét évesig mindenki mogtallja a nokivalét. ‘A picl gyorekoknek késziltek a homo- kozbk, ogyik oldalukon farBrkakkel, amely mallé a homok fel van bucizva - texzal azt szerestem voina elérri, hogy Kiesit tichen is maginduljon a fantizié- juk, Nekik szolgal Files kuckdja, hiszen 4 kinsie szerstrek eay védett zugba ba- hucorodni, 6 seémukra késziit Tigris fs Nyusa: rugés hintaje, amit a nagyok mét nem élveznek; mindez a het fe- nyék kis dombjanak toveben. ‘A nagyok pedig prodara Tehetik bé- torsagukat, Ugyessegcket a maszoks- ton. Fontos volt, hogy Készilién hinta is, mete hintézds egyleita térérzékelés, 0 lint é bent, fént és lent pélussinak meyélése, stbillenés a tér kalénbéz6 silat Nindenkeppen szerettem volna hogy lagyen egy haziks, mert ezeket sl- taldben szereti« a averekek. Micimack6 haza mégé dombot hiztunt, imadnak felmasani 2 hizra, a tetdt csizdanak hasondligk, pedig ez benne sem volt 3 tervben, A keritéssel pedig azt szerettik volna bemutatni, milyen természetes és ha- gyemanyos madjai vottak a keritkezes- nek, Sez egyben meg intimebbé tesz a fret. A figurakat is fab0l faregtattuk, &s arra torekedtink, hogy ember illeve melléiak dines, simogaiiék, Koloszol tok Skot - or mar a szoropistskokhoz ‘artozk ‘A bojérat kialatitéséval az volt a c&- lune, hogy a ter ne esak egyszertien ki- nyiljen; harom fa, néhany cserje, Files figuréja megakadélyorzAk, hogy a te- rep eayb6l atisthato legyen. Ezétal az amie kisi lelassui, széttekint— konk- rétan érzékelhetivé vélk az atépés fagy mésiktérbe. MM.: A jStszéterek nagy része toy pil fl, hogy van egy kézponti elem — az ltléban @ homokox6 -, it jatszanak a gyerekek, korben pedig padok ven- nak ¢ folnottek részére. Ez egeszon rmésfeta felalst sugall, mint a Mici eck) jatsz6ter. Ot gyerek jétszik @ satl6 pedig kivOl nel, vigy&z vi hen. kt ellenben nines mese, a szi6- net is mennie kell a gyerekkel -féleg @ kiosikkel~ igy minderképpen bevoné- dik a jstékba, Mégis, nem érzod Gay, hogy hisnyzik egy kSeponti, Srezafog6 elem? 15 —— 81G.; A torténetben sines kézponti ‘elem. A Kézpont az emberben bei van. A kirbejétszés sorén_ keril Kozéore Gyengébb lenne, ha volna kozepe. Afe- nittek szaméra egyebkent 22 is fortos, hogy sikerdlt egy Denscséges teret Ie rehiceni, mosolyognak, felfedezit, vssiahoezo a gyermekkori amiéhoket. IMM. A szilék egy része viszont ag- gbdik, mert tl veszalyesnek éraik a i ‘ékokat, Magasak, ri lesz, ha loosik.. boutheti afojéte kbvokbe.. a ketelétra rmozog alata, ‘moradek, kieshet... Mit gondolsz err6I? SG: Aitol figg, honnan nézzik. Pé- cdéul az aszfalt 9 hinta alt kicsit dur- vabb dolog. Valdban lehet veszélyes @ jetsz6ter, amemnyiben olyen vilggot te- Tal it @ vérosi gyarek, amely szaméra ismeretlen: ij anyagak, mas koordiné- és éimények. Uj viégot feder fal, s ebbsi adédhat veszély. Mondjuk, lees- beta Bagoly nazérol, Anogy egy falusi gyerek a diotarol, Ot ez beletér — vé- rosban azonben méshogy fogiak fel. Ha tWhotten vigyézunk egy gyerekre, ingerszegéryebb kérnyezatet hozurk lotre Kartléte, & kevésbé lose felké- sxtk a jSv8jivel kapesclatban. MM. Ugy tudor, ennek tapesén problémaid meriltek fel az Onkor- rdnyzatal S1G: Az 2 probléme, hogy a mai na- rig? nem fet ki 8 terverési dit, rmert a7 utolsé pillanatban, amikor mér rminden elkészilt,ktaldit, hogy hoz- zak egy igavolést arél, hogy 2 @ jé- s26tér megfalel a magyarorszégi szab- vanyolnek. Ez egySbkent a szerzédes- ben nem szerepelt. Réadasul magyer- crszagi seabveny nem léteak. Utsna- neziem @ nemeeko2i szebyanyoknak, ~melyeknek mag is fle I egyszerden a felelbsség Kérdés 15 van se6, Exért i fogunk tenni ogy UUblét, hogy © gyermekek szUl6i fe ‘gyolettaljétazhatnak o kertbon, Igy az ankormanyzatot nem terheli felalés- 6g, a2 eretlages statlai hbakért pecig kalénben is én felelek. MM: Kélet. moncj_ még nénény 26a Pagonyr6l mint irodérél. 7G: 1990-ben clakultunk, jelenleg ten vagyunk, smi hat éve egytitt is dolgozunk. Az orszéq egész teriletér6} kagunk meg- rendeléseket, tervezink csaléd haz kerteket, intézményak, iskol,6v0dal, dzemek ert, falusi és Kisvérosi Kozterelet, végaunk Komnyezstvedelmi na tastanulmanyoxat. Alapvei6 c&- lunk volt. hogy ne csak iroda legyink, hanem egy kizis ta nulési folyamat részese, Szemi- nériumotat szerveztink, ame Iyekbe mBsoket is bevontunk, 8 aztén ogyre inkbbb az oltatis ban is részivetink soit tuk surklal. MM: Mi a szsllemi forrase ennek s munkinak? S2G.: Ax antropozbtiai gondotkedas kinalt olyan hatteret, ami altel gy tapasztajuk meg a vildgot hogy egy szersmind Jelenléitinkkel részesei le- ‘gytink. Ot évigjartunk ki Backemahl pro- fesszor szerninériuneira Syéjebo, oz 6 LUjszemiéleto, moghézalitési méda adta faz ogyik alapot, amit igyokszink bespi- toni sojat munkéinkba A gezd: é lataib6l merteni, Nagyon nehéz, mert ez {gy eddig s vidgban nem letezet, hooy Steiner kigondota, ki kell tani hogyan ienet a napi eletbe beleveretni, » mea Kell vele Kizden, tudatossé tell tenn Gazdaségi mikéoésink eayk alepje, hagy prdbélunk szocalis stempontoket is figyelembe venni. Az ogtszéves ger dasagi tevienysig attelintese utén “tbeszelk,krayen elethelyzetiven vot 42 6 soran, akinl szakség2s, proDAljuk a gazdasdgl Kesést Kompenzaini. Nagyon soket kizdénk vele, met neha mindezt mérlegeini, étgondolri, sokkal egyszeitibb lene tisctén a pénzekré besesin.. Nehéz, do fontos hak tariuk, mectadott esetben ez dal egy omber vieaza tud lorilni a kaze ségte. Talin mar nem lannénk egvit, ha er nem fay lene MM. Van valamilyen kepcsolatotok Waldor-iskoldkkal? S2G. Az els6 solvméti ‘skolaterv kapcsén késfteitink ea/ 58 oldalas te- nulmanyt, amelyben dsszefogleltuk azolat a2 elveket, melyek alepjan egy Waldor iskola kent, udvarat Ki lehet alakitan\, ezen kivil tobb iskotavalin- dult el kaposoletunk. Kedves szil6k, ha el6fordulne, hogy egy nepon sernmi dolguk nem aka, jusson eszOkbe Micimackokis pagonya a viros kézepén, Szabed az A. ‘A Pagony lrada pedig exiveson nyiit sogiséget az iskolak, 6vodék udvarsnek, sgiegyaés: a riport 1997. oktékeré- bon késziit. A VI ker. Ontorményzat a tervezési dist ar6ta /1998. mércius 24a) Ifizette a2 Irodénak.16 ITA WEGMAN ALAPITVANY ‘Azta Wegman Alapitvany 1993-ban alakutt meg Budapesten, Alepvetd c&kkitizese ‘2 Rudolf Stainer és Ita Wegman atal megalepitatt antropozéfiai gyégyészati impulzus magyarorseégi megismertetése és clterjesctése. Az alapltvényt © Dr, Rudolf Hauschka ata alapiott WALA gyGayszergyér /Németorszég, Eckwialden, a BIOKOR Kft (Budapest), valamint Frisch Mihaly, Kelman Istvan és Kel Kossmann /WALAY ma- gSnszomélyek hor:dk ltre. £35 gyekorati lepssként az alaptvény a WALA cég gyégyhaté, "Dc. Hauschka’ ol: nevezési kozmetikumainak magyarorszdg! forgalmazasat kezdte meg, Enhez kapcso- IbdBan az érdekl6d6 karmetikusok résaéra évente szervez képzéseket s tovabbkép- zésolot. lta Wegman életdtja (Totbek boz5tt De. Hilma Walter, Or. Nor- bert Gias, Osker Schmiede, Dr. Ebetharat ‘Schicker visszaemlékeréseialapjn) Dz Norbert las, aks éveken kereszil Ita Wegman kézvetion munkstérea volt, igy ir visszacmiékexdeciben "Alig van még egy olvan embes aki nok a lenyét olyen nehéz lene abrézol- fi, mint az Ovét. Ahhoz ugyanis, hogy Dr, Wegmant vaiaki egy seemélyes be szamoloban leira, azzal a Kepesseggel kellene rendekeznie, hogy aorazolass- ban valében tojes Slete! teremtsen. Mert © mindig az volt - tele eradendé elevenséggel,teies ember, a tees em- ber mindantulajdonségaval... E Zeylmans, aki izentét even keresz- til foglakozot Ita Wegman életének bu. tatdsaval és megirta a "Ki volt ita Wegman? o. kézel 1500 oldalas kény. vote Ugy ryilatkozott, hogy 22 a tzen- két év sem volt elegendé ahhoz, hogy teljes valdsagaben megragadhassa~ES még kevésbé, hogy éraékeltesse ~ ita ‘Wegman individuaitasat. A KOryy cst pin inattekot adhatvalalinek, aki éedok- Néclik ta Wegman irant, hegy ekezdjen vvele foglalkazni. Os. E. Schickler: *..2 j6vé gyOgyasza- ta, mely ésszehazott fatal orvosokat és rmedikusoket, karmikus Gsszofiggések megismerésén alapul. Dr. Steiner Dr Wegmannal egyitt azt kisérelia meg, hogy rémutasson a gvgyaszatnak erre a2 Uj itjara. Ennek 2 aljevendé gyé- fvezatnak ‘eerkkvo" Dr Wegrran volt. Ment ma is buzog e a forrés, mely ogyittmdkédésikbSI foladt,(..) 65 ar- rél van s26, hogy eussunk ebhez »for- réshoz. Adthiszem, emondhatjuk: e- ‘enek az a hagyateka, hogy et forrést megnyitotta. Mindaz, amit késObb, Fu- dolf Steiner halala utan a klinikan veg- hezvitt orvesckial, fetal mecikusoklal, a névérek és az orvosokat seaité mun- katérsak kénzésevel, vaay a gyOayre- dagégiaiiniézetokkol és a "Natura" io- Iyéiratial, a sedmtalan_konferenciéval: réviden a2 orvosi lat tales bialaktded val, mindoz mindig_visszavezotott ch hez a kiinduléponthoz." “UE Zeyimans van Emnichoven: Wer war Ite Wegman? Edtion Georgenterg 1290-1992Ww Azitt koverke26 smertetés* csupin Zirichben. —Gyakran _—_létogat_ ——_Januérban és éprilisben eldadisso- @bete fontosabb eseményeinek, az él: — Dornachbe, hogy Rudo Steiner ol6- _rozatok fiatal orvosok részére, lala Ssat6nzbit, a segitségével és té- _adésait hallgessa. Méjus: lta Wegman Stoinorrol Pré mogatéssval Iétroj6tt kezdornényezé 1020 tavaczén réezt vesz Rudolf gaa utazik ‘Seknek és intézményeknek a felzoro- Steinar els6 orvosoknak tartott elé- __Jdrius 25.t6l illus 7-ig gySgypeda- lara vllalkozix adassorozatén. Ennek hataséra hat g6giai kurais Domachban. rorzael, hogy maginprexisét thelye- _idlius 17 - 24: Steiner orvosi el6- lta Wegman 1876, februdr 22-6n i Baselbe, majd aut is, hoay Dornach _adsei Arnheimben. vildg megierardseher az dniemereten Yorbestil vazet a2 i E7 ar Gnismeret 2 Windulépontja annak a beavatés ditnak, mary vogal verst az ember = lt uni ‘verze ttkainak megiemaréséhez. Err bboavetdel ted] mecé! nokink Rudolf Steiner. b-) ‘Aki taht gyégytani aay az e2ha rer {og elutni « gySsytomdvéezer tudésdhor kl, hogy ne kapesolscha Seezo ozzel ‘ beavatél tudéved, no tarulnd oz, vagy he kereené mage a zallem vidgbe voze- 8 aa Nos, « mi korurkban, amikor mindon absetokets vl, 69 a szellom vidgra vo natkors mncen tudéa elveszott,akkor 3 kutéra olyan regiiiéeira van szikeés, ely ieméto misetSrumi tudichoz vezot oak © meguitéebsl exirmaz6 imoulzus virdgoetthata fl az ember Slt mind terdletét A sella dlotnek ext » megii= tdsst telte lshetévé ez, hogy Rudolf Steiner 2 beavatis\ tudést ismét mogele venltette, cjra megnepitota és ~ 0 scale Imiviligb6l megsztive ~a mei kor szémé- ravatkalmas mcon nekink ajéndékoz Korabblidékbon magitdi é:ter6v6 rok, hogyakia ktitairak megériésthec eka ulmi, arnak az djraszletésr0, a rink ‘aci6rdts2616 wdashol Kelle binduii Ma ext az vrasablesrCl 5266, elfelejtett tudast kal ismés tudatostian| és eidterbe filter. Az elat metamortzisa rej ben- fe, @8 a2 élet metamoriéasét mindenct rmegtaljuk,fzitallag minder teism {az Ureszilesés tervenyének fiaksi zonytékai mindenit jelan vannak, he ke ressik Sket ‘A. metamertcastent, melynek keede- teft Goeinend alk meg, anekel acon ban, hogy 6 cehudetosan tovdbb tudta vona vin, RudoY Stoner vilggosan és fogoan regalapozs. EDS! a matamoo2s-tanbo| Kinds aloktotta W Rucolt Steiner az tanks, iely a maior szamara a veavetas\tudo- én mogolevenitosenek tezeset jlo. [A mal boavatas Ut a metarerteastenon eres vezat, egy azutn @ let ros, temparemenurot,er2akek,elemek sb ‘uleseben feytatecion ‘Az oj gyoaytomoveszetnek lényeges része ez az lat metamorozisarél 5215 fide €& misthogy az orvosnak vagy a avogyténak: magival az embertel van delga, KOvothozzok os nshany uals a2 femberben follelhet6 metamorfoisokra Rudolf Steiner uta az ember organiados armas tajovédasér: a fjrendsaoia 22 ideg-sréiczars rerdszorrel, 2 végtay- rendszerre «2 anyageserarencszerrel, a malas organizéciéra olégeésiésa karn- 4s) rendezerel, ara az aalaulisra, ‘meal az egyik eetb6l a misibe lends 80: Tanmegy végbe amikot a vegiag-omber rb feet abla k, Cgyhogy ai mond hij a mestani det fee a Korb Bt atalakott vegtagrendszore. [gy @ fjan- kein v5 szam a korabbi nkarnacs vess- inak metemorzsa, a f Kepeédése az epével €8 2 leppal 61 ésszotiggésben ‘mapedig Gay, hoay a bal filet a2 ee lj fle len er6 alaktik. A be- svatis tuomsny att tania, hooy a2 pe ts az epahatyay a Mars balyaSval 9 ten necig a Srtumusszal dl Ssszeages- ben gy atti tuck hogy a job fulno: a Seaturruse, a bahor pedig a Macs 65 kapesolécnak: evzel ‘eej6n egy len riakita, na a bal filet az epetdial, 9 jabb filet pecig a \6rpelcsszeksiik. Min- San araberiképzéimnyformaigbanrta- {une tyen lernazeatiia, és @ boas pslysia site lermisakitt le. Mind took olyan nem lebecsilonds bieiué- pontok a ember megértéséner.melvot a fyéayke regtermskanytésdher verot- hatnak, de amelyekr! a Yasébbielben 526 lesz Do # teria nem agysctl a timer fezietanbst_mertnet felbecstihetaten Bexbnedeoket, Se rain egyecil azz ta puthat meg binr 3 |6v8 ySoytmGv6 frotdbon, hanem Ssztanzest tophat 9 Nature ietonnd mallot a6 segidiesl, 3 fit szbod mGvésaet hora2Stal a bey (éetelomok «eog3lS26l Msi, indent SoestrekeGbo rerovt torundban a ht tobed rmvéaret io puszta abszvalcievé WaltA szabed mGvérantoh moyen 6 lenvazerGistenteflotonk; mér cat 2 eval taguke grammata, rete, cia Kiko, ailtetke, georatra, zone, ez Tondrria, Ac 8 fontos, hgy a hétseobod Indvészetlenyétiamet slevesen megra Gadjuk és GartSnebsGket befogeduk Fogy ec itl ex Secrets dal is megior tunttessen » gySgyhimivészet ktbgiéoo ogy mit jlent #2 Utsgta, és 0 ove Den hogyan mehet végbe, ela tovabbs iagokban lesz 52519 ww Dr. Ita Wegman: A misztérium-torténet egy darabja - tekintettel a ayégyitémivészet szellem- tudomanyos kitégitdsdra (Nature M67. szém, 1928. dee. - 1929. jan) (részlet) os Ma az elt a sctkségszerGség elit illink, hogy tilépjtink a delgok pusstén gonddlatifogalmi megragadisén, és is- ‘mét bohatolunk a2 eleven viagtitkokba, Az emberiség szdméra slérkeret a pila. nat, amikor Sit elvazettaik ehhez a tu- dashor Ha kalsoleg os némult ez a viligttkok- onsthozé tudés, porn veszett azonban oJ, A azllam kentinutés mincaddlg form fartatott, mig elérkazett a2 id8, amikor bj formdbanismétféiragyoghstot a Faldén, méapedia lyan formaban, melyne ‘Ssszedramolhatiak @ Féld6n egyezer mar jslenvolt szelemi gramlatok, és amety Wé- pes vat a logktionbozdbb embersket én- magatan egyesiten ‘gy az antiopoztfia dja szetiemi com rummé vélhatott a Féidén, Mect ee ant pozsfia nam helot tan, honem ébrasetS bélesasség azok szimére, aiktucjékrol, ogy foltimaszot misztumi bleses- sia. Ha at ember Ssszelapcsolédik ver, atkor megtermékenyiben hat az let min- en teriletére, és igy @ korebb egysig, tudomany, a mdvészet és a valés egyss- 2 dba! leveiohet ‘Ami ac artropocofa dita! misztéium! tudisként gydgyltémavészetinkbe belo sant, az set tapesolédik pl a femek it ahoz, amit az eleuzisai miszteriumokban pola ~ jélonet telesen megvaliozor. forméban. Egyhor a ferneket megismerési osatéaiént alkalmactek; ms, © szellemte doményos gyégytomivaeretben gvoey szoxkést szolgdinak, ‘Az elezosz\risziériumokban kozmi- husan atelt ember, dat, nbvény ltest- lssreismétritalilunk az emoeri mikroke2- mosz. folyamatainak megismerssében, ahogy ez gydgyiiomaveszetink gyako- ral Az dlatok létestlése - mint tudjus = 8 {BldfeiiSdésrek azal a etdciumaval Kigg pedig a féldtéregbe behaiolé kozmikus Sugirzisckkal fogg sez ot, ahel a Fld letesdlesi folyamataban a kovasverd.hi- Keistlyosodot, a folikereg atjrhetova vélts koamikus orek seamara. Amitegyker a misetriumokben vdgléte= sildakéntstétek, oz a artroposstus orvos az amber microkamnoestivan fgyeli mey fz emberi énbkszervethen 2 srak bates {olytatédésaban,az Hegek3en ismétmagts- laa azt a koxmikus-tsrhatt, ami az efe- 2080 tanivinyrak kovalért nyatkozott meg: €s az idagi-raskelés’ sarvek megbe- tegedéseind a kovasavat gyogyszerkent a- kalmacea. ‘Amit Efezossban « viggltestlés meéscfo- Iyamatacént ax dlatvldegel Sexzefaggéeben ‘iomldtok, a2 2 mi antroposéhue gybayé szatunkbanismeét fled, tig ahol ‘az emberben az asaréls til erésen foot ban, oft a mész leet @ gyégyito ellensze, lgy metamorfozaisak mikrokozmikus meg- ‘smeréss@ 2 makrokozmikus megismerés, Tovabbi at, ami éraékfelet tirvénv- szerisegként mikidik @ mivészstbon — ‘mint pl. az euritmigoan mint moxgés maveszetben ~,azi alkoviben Eferaseban az étertestben etek at a dolygosziérsk Stel Ami kordbban éreelett aeles vor, act ma bola lehet vinnie végtagek feika mozgasita, 6 fiscal formsckel mbvbad lag kifejezssre jutathat®, vagy ald aye. ‘yités célokra i fehasznanat (Masfel6l 3. misztsriumdrémaival ‘lyan mindent sthaté misztérium’tudést adott nekink Rudolf Steiner, mely ez (sszes korok miszérium tudisét sqyest ‘magéban abban a formavan, amelybsn 3 imi korunknak szdksige van ra déliehet minéen étalakul, mégs min- donbon felismerheté 3 matamorfSrs, ‘Ami keréhban tudiskint mar betdhetts hivatésit, annak most 6ss76 kell kaposce leédnva az élette, azzal a2 erdve, mely Kristussal bevonuit az emberbe. Mert exzel az egész vilagmindenség 63 lénys ‘mélységelben az ember is aialakui” ta. Wegman dsszegydjttefebegyze. Sei melyek 1926-40 rozite a Natura c falyoratban jelentek meg. 1974:ben «lin Anbruch des Wirkens fir eine Erweiterung der Heileunst nech gels: teswissenscheftichar Menschenkunde- eimmol adte Wi a Nature Verag. Arleshein. Schwelz Mindkstirist obs! 4 fotetb6l vlaszottuk ti.20 EEE G. kniebo: ‘A gyormok e mésodik hét évben Gyermekeink épp a hetedit 6x isedbén elnek isklaba, fis tegoraa lep6- sik pedig-a hermtadk net 6y Keadettre sik, Azosztyiait, aki ezalat venigkt be Bat, kézpont alae valk suk ra, Az a viezeny amit Rucolt Steiner ‘szertett tek! ok novez, minder arra ‘mls felt ict kell a yor rater $s rerdkval feates, hogy ezki ‘inésen ez eszaytants irényaban ire jphessen Mi ez a texitel/? Rudolf Steiner frachatatianul besa or 161, Axt mendhauk, hooy ez az eayik logragyebb omberismaretfelfecenése, |Ahnaz azorban, hogy ozt lrhasse, 297 slyan sat kelett hasendia, otekintly amely altalaban mast jbl mint amit Steiner tulajdonKeppen gondalt. A steiner €s a magszokot jlentés ort ‘int eqymdst, aol er vans, hogy afelndtt mond velit ayereknek, arnt azantén megis tes. §kilenbséo aker sha rkrdontik "rite “Tekinty alt taldban oyan eliemerést rin, amy a hataloma fp Ho 8x3 tekintly mOkSGK, aklor nem kel a he talat évenyesteni ~ de nagy érvénye sitet, ez alepoze meg a teint. A pdapéclal tren kivil ax ‘autortas® olyan ember, atiben magbiangh, met ‘magfoliétekntlyt vivtt ki menénak, ‘Aayerrnakmis alapon 24 bzaimat, mint pl egy fehét, monduk, ogy tudésnak. Ea abizan bézist kel megertenink ‘A mai Ankaréten egy tenplom fain rmegtaljuk Augustus estar végrend letét, melyoen az urakodas ket format everi mea: az “auctortas”t és a “potestas'-t A “potestas", uaz 2 hal tom, nam tertaxk a pedanégisnor. AZ “euctortas"t soctnénk 2 gyemekhaz imérten megragadhi. Az “euctotes” it cyan viszoniyt et, melyet oniként els- ret az, abi 2. A vezet6 nem Kenysie- rihet ki, Steiner fefecerise, nogy 82 egésasiges gyermekben elemertaris vay van iyen veretste, Else, mint ‘egy Ssrténdsen, minden tanéral Kep- choletban belorogy agy iyen viszny- be, em eleinto a minden Kérdés nil igazadésban jut_kifejeréare, omit Ké sb ko. a klenced eet fiom fo konszenyhordoe. A gyermek végyik st- ‘hogy egy feldttre fenézhessen, €5 4 fendtt olyanméitékben fog. mékorak mmutatkomi ere, anennyire maga bemne 4 a flyamatos iskdzisban. A flit: {ek tdmorthatatlan horeséso és tanh kardia aleghatésosab novels est zak artoak. Kot fognak a leinkéb rmegfeleini a-gyermek kivensdganak: hogy tanirét szetetni szeetne; meri & cyermek sokszor magdabbent6 bieton- ‘sggal 6 6s soft felt embertérsl Iinyét. Heinz Zimmermann, Thomas Stéckl A tantery, mint pedagégiai kutatési feladat Ebben az (résban szémos ada- tot, utalést, dszténzést, tapaszta- latot és emberismereti alapot te- lalhetunk az 1-8. osztélyos tan- tervher. Ezek élete azonban csak a gyermekekkel folytatott munka ‘sorén kezd kibontakozni, esak ek- kor vélik @ tandr individudlis ta- pasdtalatkincsévé. Ezeket a ta- pesztalatokat azutin a szemelyes feldolgordsban és 4 tan rencidk k6z8s pedagégiai munks- jaban lehet értékelni és beldlik a megfelei6 ismeretekhez jutni. Ez- zel a tantery minden iskolaben pedagdaiai kutatési feladatta va- lik; a kollégium tagjai_ részérét egyre étfogébb megvilagitésba keril 68 egyre vilégosabban olo- ven egészként valik atélhetove és kutathatbva. A kovetke2Okben be- mutatunk néhény lehetséges ku- tats irényt. 1, A tantery Osszefiiggésel ‘A Rudolf Steiner éltal megfogal- mazott tanterv-esame olyan utat ‘mutat az osztélytaniténak, malyen a vilagot a gyerek sziméra 6c0z0- figgé kozmoszként teheti taritési Aménnyé: "Ha a tanterv abrézo!é- siban ez oltatés egyes kategonai szikeSgszertien egymist6l elvs- lasztva lépnek io fl, mégis mincig tekintetbe kell venni, hogy az o22- tilytanitonak ezeket az egyes kaie~ goridkat a2 oltatésban erdsen dssze kell foania, dey, hogy @ ‘gyermek a vilégot ne egyes tudas- twriletekre szétszakitva éje at, ha- nem esodélatosan rendezett, egy: seges kozmosznak érezze.” Ex ke: sObb az életben — a tudomanyos iranyok és foglalkozasok szkséa- szerd specializlbdésdban - olyan belsé élethangulatot fog adni, amely a modern lelki scétszakitott: sg ellenében hat. ‘Az egyes szakceriletek - mint pl torténelem és féldraje - kozott Sosz0figgésokbé|_nagyon sok nyilvanval6, De a féldrajzhoz hoz- zétartozik egy adott terdlet_nd- veny- és allatvilaga is; vagy a 10r- ténelembe bavonhatiuk @ mate- matika egyos teriletett is (pl. pira- mmisépites); s6t, Gorogorszég és az olimpik térgyalasaba a tomaora- katis. Az yen oktatas teiletek it- fog megragadasahoz épptigy hozétartozik ¢ rajzolés, afestéo, 3 formézés, mint a megfelel6 versek vacy delok, vagy éppen a tanulok fogalmazésai. Steiner mindig megprdbélt, a2 ilyen nyilvinvalé dsezefiaggéseken {dl az egyes szalterdletek nahozon megragadhato kapesolataira is ré- mutatni, hogy a tantervben 616 tl jasség a gyermek széméra haté- onnya vilhasson, Példai kézil l- 6 hallésra sok zavarba ojtének ti nik; ezek csak a fizkai-organikus, Ielki 6s szellemi hatdsokat ossze- fiiggesikben megragadé, elmély tett emberismerettel érthetok meg, Ezzel a tandrok intenziv egyittdolgozasét is doztinzi: 'J6, ha egyszerre atlijuk, amit ax egész tanterv kindl; mert exzel mintegy r& fogjuk szoktatni ma- gunkat a tdbbi tandrral val6 egyittdolgozisra, kilbndsen, ha latsz6leg valami nines rendben* Résaletekbe menéen leia a torté- nelem- 63 az enektanar egyattmd- kédését; de az énekdrdk nagyban segitka fizke oltatését is. KUGN6- sen eredeti, chogy Stoiner hume- fosan abrézoja a torténelem és 2 Kézimunka Osszeflggését. Egy tOrténelmi szereplo fentaziadus Abrézolasa utén a ayerek Uaye- sobb lesz a kézirmunka orén: "68 digyesebben fog kéini, mint ahogy Cécér nétkil Kot6tt volna..". Az antropoz6fiai emberismerstb6) és az eleven gondolkodasbél adodo Ssszefiiggsek éital_intenziv ogyittdolgozée slakul i a tanéri kollégiumban, Az osztélytanité ta: nndesot fog kérni a szaktandroltl, kolesondsen hospitélni fognak azokon a szakorakon, melyeken maguk nem tanitanak; mindez ele- vVonné teszi a tantery tanulményo- ZBsét 6s @ pedagdgiai konferoncia munkdjét. Epp mert tantervet egészkent kel téni, az als6 oszta- Iyokban tanitékat segitenifogia, ha fels6bb osztslyokban hospitalnak, ‘vagy 2 Konforencikon mis oszti- Iyokkal foglalkoznak. Ezzel egy: reszt_ a korabbiban el6készitk @ késbbbit, masrészt ax atfogd ste- kintés eszmékben gazdacitja oket, lendiletet kep saat tantésuk Igy a taniri konferonciakon, mint ‘foly- tonos eleven {Giskolan’, a tantery eszméje egyfalta Osszmdvészeti alkotasként _ (Gesamtcunstwerk)21 lassan alakot dit, és munkdjukban a tandrokat benséleg dsszekati és impulzalja, 2. Tanterv 6s fejlédési folyamatok A gyermeki feilSdéab81 leolva- sott tantervet nem lehet intellektu- Glisan kigondolt, absztrokt és s0- matizélé epésekben megragadhi. mm van a tanuldsnak egy belsd terve, ami a gyermek specifikus feil6dési_ lépéseire épil. Az antropozéfiai szellemtudorndny 4l- tal eljurunk egyrészt a gyermeki novekedés elmelyftert megenésé- hez, és ezaltal az egyes iddszakok- nak megtelel6 fejlddesi folyama- tokhoz. Masrészt magkisérelhetjuk megragadni magat a tanulasi fo- lyematot. Munkahipotézisként vonjuk be a ‘felGdés alaptorvé- niyét!, ahoay kutatési eredményai- ben Steiner ezt sokféleképpen b- rézola. A fejl6dést mint Stfogd or- ganizmust kell megérteni, ami hét tagtiritmusban fut le. Az 6tédikt6l a hetedik fokig visszafelé és tkor- képszeriien jjbél atéljik a harma- dikemasodikelsé fokokat, de ma- gasabb szinten, azokkal a kvalité- sokkal, melyeket a negyecikig el- értiink. Ezt a feldési folyamatot a tanulési folyamattal ésszotliggés- ben is ezemiéthetiiik. ‘Az antropozéfiai_embertanbél hét tanulési folyamat adédik, me- lyek a hét életfolyamat metamor- fzisai, Ez. hét tanulési folyamat a kovetkezéképpen —_foglalhaté Ossze: 1. ésdlelés 2, magamra vonatkoztatés 3. feldolgozas 4. individualizalas 5. gyekorlés. 6. képességek névekedése 7. tj toremtés A munkahipotézis behats vizs- galataval talén egészen ij betekin- téshez juthatunk a tantery egész épitményére és a gyermekkor hoz- 24 tartoz6 tanulési lépéseire vonat- kozéan. A tanar sziméra rendkival gya- méleséz6, ha iskolézza magét az id6- és tanulési folyamatok észle- iésében. He tudatosan tudunk bénni a tagolt idGorganizmuson belli fejlédés fézisaival, és mé- lyebben behatolunk az Id6-titkok- ba, az a nevelés szaméra lenyeges erdket és gyakorlati_ segitséget hovhat napvildgra. A "kettés idé- aramias'-b6l- miltbola jSvdbe és j6v6b61 2 midltba - klindulva Steiner alapvet6 gondolatokat f loszt ki, melyeknek a tanterv Ssszkompoziciejéra vonatkoz6 k- tate ezompontjabél igon nagy jo- lentéségik van, *Es he az oktatasban nagyobb fi- gyelmet forditanénk az ilyen do! gokre, akkor ezéltal rendkival lds- sori en ereeIedN lay: példéul nagyon gytimoleséz6 len- ine, ha egy hét osztélyos iskolaban az egymést kOvet6 osztélyokat gy osztanank be, hogy berendez- nenk egy Kozeps6 osztalyt, ami igyszOlvan Onmagében lina, és a2 6todikben megismetlédne az - sak atalakulva-, amit a harmadix- ban atvettink, a hatodikban ismét- lécne, amivel a mésodikban, @ he- tedikben pedig az, amivel az els5- ben foglalkoztunk. Ez kivloan megerésitené az emlékezést, és ha ezt bevezetnék a ayakorlatba, akkorléinilehetne, hogy milyen dasosan hatndnak ezak a dalgok, egyszeriien azon a? alanon, hogy a valésgos élet torvényeibél s2ér- maznak” ‘A modem korban ez6les korben elterjedt idegosség ollonszeroként Steinor az omlékez6s megerésité- sére szolgélé gyakoriatot ojénl. Akir t6rt6nelmi események sordt, ‘akér az ésyényok keménységi ski lajét, vagy egész elbescéléseket vagy drémakat ismételjink és gondloljunk at a vagStél az ele) forditott sorrendben. Ez olyan ne- velési segttség, mely a2"id0" elms- Iytett megenéséb6l adédhat. 3. A tantery fokai 6s rétegei \Vannak Steinemek olyan, az ak- ori konferenciskon adott tante Utalésai, amelyek a konkrét idghoz és helyzether kaposolédnak. Es a WaldortiskolSk évtizedes gyakor- latében olyan résiletek is megho- nosodtak, molyokot inkébb értol- mezhetink “gyakorlé Sevény"- k&nt, mint az eloven tantery rész0- kKént. Biztos, hogy Steiner egykori utasftését, hogy 2 sztenografist a gobelsbergi rendszer szerint min- den fels6 tagozatban kotelez6 tan- térgyként be kell vezemni, ma mar nem érezzak egészen korszertinek. ‘Az olvasmanyokra vagy irodalom- ra vonatkoz6 utalésok nagyon gyakran teljesen az adott helyzet- bdl. méskor egész specislisan az akkori tandr _személyiségSb5 adédtak, eért nem leet egysze. ren atvenni ket. Azért nem olég az “itmutatiso- kat! hagyomSnyozni, mert a tan- tory énéllé kutatéoa nélkil - ami 22 antropezéfiai embertannal valid intenziv foglalkozéson alapul - a tantervvel folytatott munka eg szen felszines marad. ‘Ma mindenesetre nagyon gyak- ran megfigyelhet6 az az ellentétes tendencia is, ami ugyanolyan ve- szélyes, mint az utalasok dogmati- kus hagyomanyozésa: hogy min- dent, ami a tantervbo!_azonnal nem érthet6 meg, télresépomek, vagy nem veszik az id6t és a férad- ségot, hogy a tantervet részletei- hen és egészében megismeriék, hranem inkabb sajat spontan otle- teikre hagyatkoznak. ‘Anhoz, hogy a Waldor-iskolék elére_megadott kerettantervével alkoté médon tugjunk bani, ala- pos, felalésségtaljes pedagégiai utatdsra van sziikség. Ehher az el- telt idSben csaknem minden szak- torileten olyan mivok s2ilottok, moiyck a tantery mélyebb rétegei- hhez vozet6 utat mog tudjsk mutat- it csupén néhény példét szeret- nénk kiemelni, Miért beszéitink osztélyban olyan gyakran a be- tirim-kéltészetrS!? Valoban speci- fikus feladata van ebben az élet- korban az alliteraciénak, vagy egyéb koltemények javara akar le is monchetnénk 16la? A german mitolégia ebben az életkorban tar- ‘gyalt képei talakoznak a negyedk osztalyosok fejl6desi_ allapotavel A gyerek egyrészt tel egy lelki" tenek alkonyét', Osszekapcsolva a korinak megfeleld eqyedillét-él- ményekkel, melyeket a kornyezet- 161 valé érzésbeli eloidédés vait ki Masrészt a feil6d6 "én" erBsebben miikédik az anyageseretoriletréi, ami egészen a vere: ‘gyormeki ekaratot. Thor kalapics- iitései egészen a pulzusig és a vér vastaralméig étélhetdk, és Odin az akeraira vonatkoz6 allterdciok ital a beszéd er6telles dramaban mdkodik. Ha tanulményozzuk a ‘gyermek fejlédes 6s az embariseg tudattejlsdese Kézétti dsszetiig- ‘gést, akkor felismerjik, hogy nem akarmikor lehet a tanterv sily-22 pontia az allterdcié, hanem egy maghatérozott életkorban, amit a gyakorlat igazol i. Ugyanezt mondhatiuk ki a kévet- kez6 évben sorta kerilé hexame- ter-koltészetr6l. Ennek feniykora az ‘emberiség fellédése sordn a régi ‘96rég kultiréban volt, 2 gyermek- niél podig a2 6. osztélyban egybo- esik a fizioldgicileg megéllapithatS legzés-Creuséggel. A légzés és a sziverés fitmusa eben a korban kezd harmonikusan ésszekaposo- \édri, ami a tantervben tigy csap6- dik le, hogy bevezetiik a hexame- terkéltészet lial trt6n6 intenziv beszéciskolazdst Steiner tantervhez fdz6tt, gyak- ran igen sztiksravti magyarszatai- ban béles Ssszefliggés nyilatkozik meg. Ezt most réviden szemléttet- jk 2 nyelvianoktetés peldajén.* A szorosabb értelemben vett nyelvtanoktatés a 3. osztélyban keadédik a széfajok targyaléséval, ami a gyerek széméra a dolog, a folyamat, a tulajdonsag stb. nyelvi alapmozdulatat tesziétélhet5ve. A 4. osaiélynél Steiner azt hangsii- tyozza, hogy milyen fontos a pro- poricidt (elSiardsz6) oz azt kovetd szoval- amit az eldljarész6 megha- taroz - esszefuggesben vizsgalni. Uayanekkor kerll sor az igedokre is, Embertani szemponthél tehét ez nem mas, mint sogitség a tér- bali (ol6|i6roseék) és az idéboli ori- entalédashoz. Az O1bdikes gyerek- ben mar annyira fejlett 2z Ontudet, hogy a téray, a vilég, a "nem én léspontiéra tud helyezkedni. Ere szolgéinak egyrészt a passziv for- mik, ahol az aktiv mondat térgyét a passziv_-mondat alanyava tesszdk, Masrészt_ megtanulja megkilénbéztetni_a sajét néz6- pontiat az idegent6! (kézvetien és kézvetett beszéd). A 6. osztéllyal a gyerek fokozatosan megkSzelti a {Oldi érettséget. itéléereje kezd fel- ébredni, A kot6mod formal lehet6- vé teszik, hogy jelezzak: csupan egy elképzelt vagy kivant vagy fel- tétolazott stb. kijolentéerél van-e 826. A ktSméd ugyanakkor a ben= s6ségesséq forméjais, a lelki kom- Ponensé, ami a nemi éréssel jele- nik meg a személyes szférban. A 1. osztalyban e2 tovébb orSsédik, amikor 2 ceodélkozés, kivinés, Shajtés, csoddlat kifejezéseivel kozvetlenul ezt a bensésegességet szOlijuk meg. A tobbi tentérayndl is (4. osztélyban kornyezetismeret, Stédikben fdldraje és tariéneler kexdoto, hatodikban fizica 68 ke- matszémnités stb.) meg kell told unk az ehhez hasonlo kompo- nenseket. *A péida a német nyelviant ve szialapul: a magyar nyelv foldpité- sének megfelel6 tagozds kidolyo- 2dsa fontos kutetdsi feladat. 4. A tantorv aktualitasa Yajon nem avult el méra ~ rész- ben vagy egészében - a Rudott Steiner altal hetven évvel ezeldtt Koncipisit tanterv? Ha megraga- dunk 22 ogyos. példék felszinén, akkor valdban jelen van ennak ‘yeszélye, hogy nem korunk szint- jén tanitunk. Mindenk’ lithatja az ‘olyan néldékon, mint 22 informati- ka ottatsa, hogy milyen lehetet- len voina azt mondsni: Steiner semmit nem mondott a2 informa tika tanitésérél, ezért az nem tarto- zika tantervbe, Amint azonban to- ‘yabb hatolunk a tanterv mélyebb rétegeihez, Steiner akkori példsit belo tudjuk tagozni a teljes fellé- désbe, ami 1919-ben természete- sen nem zérult le. igy @ gSzgép lodesét fontos technikai lore pésként tudjuk Abrézolni, 65 ké- s6bb a fiatalokat a szimitigép fojlSdés6nek jolentéségével is meg fogiuk ismertetni. ‘Az a feladatunk, hogy a Steiner Altal 1919-25 kézéit adott tanterv- vazlatban egyrészt felsmerjik az alapjat k6pe26, embertanilag meg. alapozett téma-stlypontokat, eze- ket a sajét okiatésunkban konkret zélluk, mésrészt hogy a példakat peldeerekukre vonatkozdan egyen- ként megvizsgdluk. Akkor csodal- korissal fedezhetjik fél, hogy ma milyon maximdlisan aktudlis ez @ tantery, sét, hogy aktualitésa tula- ‘donképpen osak ma, t6bb mint het: ven év miltan ismerhet6 feligazan. Ha az els5 iskolaévekben bevere- tott idegennyelv.ottatdsra vagy 2 koedukilt kézimunkatanitésia vagy ‘2 mdvészi tentérgyaknak az egysé- ‘ges oktatést illeté jelentéségére gondolunk, akkor ltiuk, hogy az az- éta eltelt idészakban egyes slemek az dltalénos oltatisba is bokoriltok =kivéve a korunk éital megkévetelt, a teljességre torekvé (ganz- heiticht!) oftatés irényéba mutaté tifeita gondolkodést! Ha Steiner nem is haszndlta az skolégiacktatis s26t, azt azonban mégeom hagyhatjuk figyslmen Ki: Vil, hogy rrilyen centrlis jelent6: ‘séget tulajdonit a tantery ennek 2 teriletnek. Ahelyett, hogy ilven evil érdkon ismertatnék mag 2 ayerekeket - fejiket terhelve - 2 Komyozeti probiémékkal, ami tobbnyire Ggyis inkdbb osak rezig- nndclot valt K, az antropozotial pe- dagogia a gyokerénél akarja meg- ragacni a kérdést.igy tulejdonkép- pen els6 osztilytdl kezdve az egész oktatis ékolégiailag orien tall, A materialista tenanyagt6 meg helyett az e'sé években olyan alapmindségeket dpolnak, mint a2 ember és a tormészet tisztoleto, a kozmosz sokféleségének és sokré- 10 dsszeftiggéseinek csodslata, s2- jat tevékenység 2 kOmyezetben (oldmévelés), az esztétikai erzilet 4poldsa a mivészi tevékenységek- kel, az évszakok stélése a2 Gnne- pok tormészothez kapcsoldé megformélésdban, kertmdvelés biodinamikus médon, és ‘gy to- vabb. Es a tantervben s26 szerint nem szerepl6 terilatekre vonatko- 26an is érvényes, hogy a gyéko- relt61 kell indulni, 63 nem néhdny spevidlis témaja olvasmanybol. A Steiner sital adot tanterv pél- daul szexudltan drékat sem tartal- maz, ami természetesen nem azt jelenti, hogy 2 szexualités téméja nem kaphat helyet a tantervoen Epp mert a szexualitast nem lahet ‘az ember és termeszet egeszet6l elkiléniteni - még haa profitorien- talt filetemberek a médiskan ke- resztil szorgalmazzAk is a fiatalok tUl-szexualizélését -, ezt a témat a hhozeé tartozé nagyobb ésszefiig- ‘gésekben térgyaini kell. Mert ma inkébb 2rr6l van sz6, hogy a fels nes tudésanyaggal elarasztott gye- tekeknek és fiataloknak a bole6 ori entélédést kell Ishet5vé tenniink azzal, hogy szelleri jeleniétiel be- lemegyiink latens kerdeseikbe, es mindenekelétt azzal, hogy a neve- léssel segititk, hogy szabad, erés, fololésségtudattal rendelkez5 sze- mélyiséggé fej Sdjenek. Vagy gondollunk a korszerti pe- dagigiénak arra a kévetelményé- Te, hogy a fiatalok kénesek leaye- nekmés kultirdkat és vilagképakat megérteni és magukban felépiteri, uugyanakkor kritikus tudoményos tudathoz jutni, Elég tudatos-e sz3- munkra, hogy mit jelent, arikor a gyerekek a 3t6l a 6. ositlyig fél-23 veszik a kilinféle viligteremtés- dennapioltatasban akoraldualits- _gében mint "Gosamthunstwork! — rmitoszckat, az Elohak Stestamen- sé kiindulva tanitani, aki maga gyerekekkel és az oktetéssal tumbeli hétnapos teremtéstirté. oben az aktualitésban teljes mér-_egylltt élatre ébrednel Akkor olyan ‘netét5l a german Eddén és az din. tékben benno dil, 6 akit szomélya-_taremt6-dtfogé-lelkesit6 kisugér- dici, peresa, egyiptomi mitolégian sen éthetnaka jelenkorfeladatai és sa lesz, ami az egyes embeinek kerocetil a gbrogdkig és a rémais- ezdksSgszerdségei. Akkor a tanu- _er6t kézvetit és batorsagot ad ah- kig? Ez az eldkésztés 07. osctilyra [6k azt élik &t, hogy a tanér figye- hoz, hogy - mint egy zenekarban— a fiatalokat beledleg érotté testi ar- lame veszi az 6 létens korkérdé- a kollégiumon bell egyituniiko- ra, hogy “utén-éljék" (belsdleg dj- _seiket, akkor is, ha ezt kézvetlendl —_d6vé valjont! ... bol vaghezvigyék) @ nagy felfede- nem mondjaki,hanem atananya- Ha ez az irds hozzd tud segitenia 20k és felialélok korat 3 vilégké- gon keresztOl valik szemiéIhetOvé _felfedezés oromehez és az onallo él, hogy azutén lépésrdl lépésre és tapasztalhatova, kutatéshoz, €8 kollégiumok kézés alérkezzenek a jelenkorig. A nép- _“Csak a vildg irénti érdeklédésen _ munkajuk pedagégiai kutatési fel- rajz Klegésziti tortenelmi aspek- _Keresztol nyerhetjuk el azt @ lelke- _adatava teszik a tantervet, akkor ‘ust. Igy @ tanterv mageban hor- _sedest, melyre az iskola és felada- _betoltotte hivatését. dozze a vel6di multikulturélis okta-_taink megoldésa érdekében sztik- tas alapjat, ami nem egyoldali vi ség van, Ehhez szellemi rugalmas- lagkepet kozvetit a gyereknek, ha- sg és a feladatunk iranti odaadés nem fokozatosan hozzésegtti a ki- _szUkséges. Csak abb6l tudunk te- A takintélyré! és a tantervrdszbld iré- lonbézé kultérak és vilagképek — remteni, amit azéltal nyeriink, ha sok a "Zur Unterrichtsgestal-tung im 1 megértéséhez. érdeklédéssel fordulunk eayrészt bis 8. Schuljahr an Waldort- ‘Rudolf Az persze nyitott kérdés marad, a kor dget6 satikségletei, mésrészt Steiner Schulen/ Arbeitshitfen fir den hogy @ Steiner éltal megalkotott _nagy feladatai felé, melyeket nem Hauptunterriche /Anregungen zur Kias- tanterven til az X iskola 10. oszté-tudunk eléagé nagynak elképzel- _Senfuhrung und zur Etemarbet* Vera fyaban foly6 oktatés mennyiben nil" ‘am Goetheanurn, Domach) c. kényvben korszarii. Mert viligos, hogy csak A tanér a tanuldkkal egyatt, az _/@lentek meg. egy olyan tanar-személyiség tud a —_asztAlyban folyé munkéban ébred. tanterv adta keretek kézétt a min- _Baresak a tanterv a maga teljessé- Forditotta Kédas Agnes /Feltamadote/ Puszralée kivie karl Schestyén végzet a szived! Lelkedben gomolyae, stker puseeasdg. Kezed mar nem fosiah 6:8k; tekinceredblajévs hisikloc, Remeave ills, fekecsben, lerinté c2shadéh peromén, BensSdben kihdnyt a gyertyaling. Nem 6riz Angyal, hhangia nem hiv tSbbe. Fényi6 szmyak nem repicenek. lee sllss ~ are nal -eaymasad, To-foka-pillanat,— Emeld fol szdlets arcodat, Csukore szemmel is batsan i amertla sugir2$ hangoly amerrea virggarealy shonman esenilnek Lingnyelvely linglények = Immar meg nem sllhatse Vil&s sodriban fothoz8dva. Széeronesole axtued falesmadoce: ‘stinekbst sxbvéive, ramolva, beluktec a Lélek-Kozmeszbal ‘5 benn a mindenség Fényb6l-Sz6tt-Lénye = Mert feltimadoce. A te szfvedben, Haclledurjahl Kiroly Sindor24 1998. MARCIUS 15. A SZABAD GONDOLATOK HAZABAN os from, hogy lehinloels heres te logy Kench, Keknek « tehentee kite? Crake tliat sedan. Korastem mindan ssombejivt sonpdrbar ext jase et amaly oir bisa — ce nore tall, hich tl byt lhl ila jsanek: mila nsclt on coh, novek & mondateh bowlokexiah hie homalyldl ts nbcwoh, bene dbatatesan. Elta milanciady fl drcolt lal Aetetln ijidaloon saat bain ocean « nope, daa hin tebhonnyebbavddian fobamestem, hogy "OL" mintha nom osx bandh & mem ax eloudlisal porebreh — vualemé mds Pili lea Kirotes ebinielbet, opel fonthint a hin kicehbn magemra tabilek. En? — dindosom ldtertadaned. De mind ye compel ug yor av trenot wil: most rajéed ose! SF hogy bely 1 mavadjen, a mbvcies scdd nagyet lidit maj- fam ON pyntind Kedves Kor- és Utitérsam! Sok sveretettel hivlak 1998. marcius 18-én este hat Ordre 2 Szabad Gondolatok Hazaba, shol -a bevezetiben leita szeint ~ iinnepi teret épitettink, formét adve a megszolitottséy alig lifejezhets érzésének.. ‘A mecépitet tér: hatalmas koronét forméz, melynek past: Jin befelé néznek a szabadsagharc honvédei A kér kOzepén a. ‘ok, Gi mind engem néznek. Most, hogy sokara dlink mog egy sabta som Sito avase tbrténate eldt, méglscsak clkerdihetetlon, hogy szembentz slink Késietlenséghnkkel, zevarodotsigunt. Crsvégszerte mepnek feltintetett taholnényok viitonsk: mila idézne, siratnak, nosztelgidznak, vagy épp ellerkez6- leg: vigadnak Onfeledten, partérdekekre finasendhva az elsat- ryuit hazatas érzetem felkorbacsotthularai. ‘Mennyimulasztés terhelhet beinunket ~ egyenként mind- egyikinket=, hailyen kétséabeesetten menekGlunk « nagyon is személyes kérdéstl: mi dolgom van nekem azzal a régvoltata- rBssal? Var-e kézim a slroknoz, amik Kortlottink dombor- nak? Van-e kepesolatom az eléttem jérokkal, viszer-e tovabb ittket, emberségiket? ‘A s2ép, nyugodt emberarcok tokinttét. hit, harméniist ‘ytircbe fogva szentélytépitttiink maguin Kr, Ezek eroje parazeat sz fol olayongiltlokinkoon: a folszaba- duld kérd6sok tain felréznak kabultssqunibel.Talan magunkra lelink végro, fligpsckedha a folks aélibébos sbrindjsibe. To lin rédébbendnk a igaei emberarcok létvanyStsl, hogy moste 1 meséibink arca eliselhetetiendl ciszharménikus, Télén ma- ‘gunkre vesszik végre sajt fleldsségink terhet, mert figyel meztet banndnket a réghrégl intel: “Ugy széljatok és Ugy eselekedjetek, mint akiket a szabed- sig térvénye fog megiteini.” A szabadség: lehet6ség, Kérdés, amelyre mindenki szemé- Ives életévelfelel.Es nem faazt el semnmi...Csbnd ven a kir- teen, a mécsesek & tekintotek kereszttizében ailsz. tant nél- jagadban, de rem kerlheted kia valast.. Ar iinnen Goreben Jénosné25 HIREK, INFORMACIOK, KRONIKA ~ 1998, dprils 17, 18, 19-6n Budapesten tart eléadisokat Jakob Sirek svi rd, ski ‘tibb évtieden keresztli mdkédstt Wal- dorftandrként. Ezalatt szimos kGnyvat it, rmelyek ké2il az elmdlt éyben magyarul is megjslont az “Allatérténetek’, az "Es 16n silagosség é 3 "Nevelés, istole, sz haz és @ Steiner pedagéxia! koh Stet ead: 1998, dp. 17. tek. 17° Wado Ovénétéprés halgatirak- Mestk, kdxmezculatatikok a lisoyermet krban. A moziulté. 2 szbig.a 2651 a képig 1968 pr 18, szombat 11a postoradulis ‘pz haloatbinal Mesék legend és szimiblkguk jlentécdge a isholds kort ayermekek széméra 1808 pr 18, 17," érakor a Szabad Gordolatok Hizaban: Meséke,albeszelésetsI, lagendlkal saéknek és érde 1Bdéknek (nyivarosel6acés és besziigetés), 1988. pr 19, vasérmap 10." 6ra, Szabad Gendoltok za 2 Antropez6tal Mezgelomrél és #2 Antropozsfai Térsesig {el6ptésér6. Rudolf Steiner 6s are Steiner fayvnos elds ‘Az elbadSsckon tomécsolstbctoshunk. 1998 dps 226n sarc 78% bakes ta sxémére Tlevor Mepham angliai tanécsads tands tat ebbacst solymi Feszek okodban “Noyyan seg a tarérok eqyms markt emmel 1990. pris 25-40 tanéri miely. lesz Solyméton, a Fészek Isholben. A réedetes progamot o szerveest minden iskolinek oghilik A Nvregyhési Waldert Pedagégil Eayeost rendiavinysorozita « Séetéordoi Szabodi patktan us Vsiorickoban: 1008. dpe 9.17: Szontt Mit ‘ enbvésaot 6 @ zene arene & \WoléorfpedogSsiaban 1008. dp 4 exam, 10-15% ‘Hoevéti bear 1008.25, exombat: Annotte Stateich (Badées a Wald. dvodérél, 1008. pr 27,1818. setexdhde lemerkodée a2 6vocbl (holy: a Sesbod Waldorf Gvoda, Kor kée 16) 1008, mij 16,9: Dr dokab Tiber ‘e8eddcao gyermakbotegségetrél be véeSokiackrs! Moen &detSa zr! wera arordes5kl ‘A Pagony Téj- 6 Kerténtész Ireda (As Topia Aaptvny) renderésébon 1908. éprils 4:én rendezvénysorozat indul a Szabad Gondoltok Hézstan. Progra: 1998. 4. 10-19 orig: Hogran lua temésete? Temavert: Bela Monika 1298. dp 18, 10-08 Kizeve a Paradsombal-a toremtat tr 65 ax eno teromtés “Temavert: Hrcog Agnes 1998 ius 8,10 Fak es az ember -a2 Soe és 8 foabe nyb6 g/lerénio| Temorazt. Sites Gabor 1908 mijus 25, 10-1: Th 6 te ‘Temavetet: Vinee Ata 1908 janis 57: yan: Pal “remtéerok-terento ember (eropgyatoniatont Temaveret: yes 2uzsa Erdle ‘A delenit Seabad Mtvészat Isola vi nt rel jeterteats i. aPapony lrodéndllehet (tol: 206-2878) al =nyiiotthétvégl chats: 1998, jus 1-16-17, Solymsy, base At. 4 ~ aye tiborée 1808 aug. 16-23%, Keszbhitegkit Toma megye = aps ves kurz 1988 okoberdl- 1999 jniusig, hat 23 ostin, Budapesten, ArésctvevSkca dma (BognsrJérosaestszet {Fegedds Mikés) &s 2 zene (Gao Anseés) egyUtes segsigtvaljuthatrak Kévlebh egy ‘gy kbs ttmihox, melyKekbdk a 6zakok hog 2 adottihez tir, a rszvevbk 6s ate Stok KGxssdgeher, €atalatan az emterher Erdeli6an es jletkann that Hegedds Milés 1113 Budapast, Hamasabégi O00 Tek: 185-0-73 A Kés Kiroy Egyestiés éptése vindormex tersholija kurt szerverett holga suére ‘Az Bsszejbvotlak péntekenként, @ Mogyer (Mivéscati Akzo termében {Bp Kacske 25) 17 él jlenak kt réscb5I nck: = Kélmén lavin eéadéssorozata Téténeini ernie rani” Minden réscvev6 fekéseal egy ismert ptéee murkéesigdbsl é3 axt a 1bbielnek lade. Ac éptésckiel oda beszémelok térdje 98, dit 98,04 03, 98 08 17, 200,08 90 05 22, 98.060. ‘Asplund ~Reimbole ‘Assen - Nakovece Gott -Devenyé Solel -Csete Had -Virig ‘A MESZ (Magyar Epitise Sabvetség) Kés Kérol termsben Bp. Vil. Otpacsita u) min den hénap els6 hetsben épiésaet Kites lathatd a Kés Kéroly Egyestiés tagszeve zeteiben doigon éptészek murkdib6l 1898, mércius 20 - pris 2p 2 TRISKELL lroda, Csereyus Line Sikisi Jéxsefé5 Ti ‘Asia leanak ‘TANULAS| NEHEZSEGEK LEKOZDESE egy napos xénzés a punkosd szunetoen ja: ismerkedés az angol Audrey E McAllen ata kidolgozottdlagnesztkal meds. ferel 6s felesatési efaréssa, meynek moi 6 fe, estesgyakoriata 6-2 eves gyere- koxnek sogtenek ‘anulsi neherségek lkt- cdéséten, A kurzust A. E, Nofen Kazvetien ‘muniatrsa, Monica Elis vere ‘Temata: a neheiségektel kazd6 gyermekfelsmerése azosaalyoan, =a akal test és arnak oskepe a gyetmekterven vo teséee = ess nat v 2 posctudis render cakes = sot munta fests, re, maagésgyakorle tolkal ~ eseuanulmanyok =e Sremély Heit olvasaa ‘A programban vals réswétalhez meghe térozct el6képeatedy nem salksbgs. A m6e- seer esaatidse csaktovdbbl akalmal sordo leheteéges, A kurcus idéponts: 1996, mijus 23 nis 1 Kezdés:reggel 9,00 6akor Helysein: Waldorf Ovoda, Selymie Panorkims u 67. Alsi Iehet6seg: ax SvodSben ajdt ha- 2aiklal 0 kerdést mogelézé dssakit, elie. toe jelertkezés alepjin ingyen mogelchaté ‘Malog Slelori6l mindenk’ east maga gondoe kodjon. Részvétell dj: 3 500 10.001 FUG, ec egyért lehetéségekhez mérton. Fats ahelysinen elortkezés hatéridé: 1988, mus 14g ‘evélben vagy telefonon: Toth Nore, 1029. Budapest, Ordogarok u. 26, Tel: 275.7052 = lndul6 zugl6 Waldort-ovoda vénét kere. olentkezn leet: Pati Csilind, Telefon: 221-552 A budes6si Ruticon kkolsbothmer imnaszia, argo! e kdeniver tandrole jelorthendott vr Telefon: 06-23-415262/187Fontes Onnek bore szépsége. tortds fiatalsAga? ® Egeszsages, ragyogs arcodr s20101n0? Alkor egyenesen Onnek tolatek ki a Természetesen - természetes \WELEDA kozmetikumokat Ezok © toxndkok konzorvbloszort sziroa5., és iltosto Conyogokot_ nem toitolnamck, enbh ng allgiésok hasarolhojok A WELEDA oamatitumat ‘alias: Gsshhongbon vannak oz enbacel! Kabrblogos nogyotossibg) forgalncats WELEDA Budopest Vi.ker. Paulay Ede u. $2. (TUY) Teleton: 32-77-20 Nogykeresked&k jolontkozésstis vijuk : ORSZAGEPITO | EPITESZET KORNYEZET TARSADALOM | |A ROS KAROLY EGYESULES NEGYEDEVES FOLYGIRATA ‘Az ORSZAGEPITO az épitészet ~ kérnyezet ~ trsada- tom dsszoliggésott vizsgilla A hagyominyt &s a jovbks- pet a szerves viégnézet segtségivel kot éssze. Megrendelheté: KOS KAROLY ALAPITVANY [14 Budapest, Viliny dt 8, II 2. Telefon: 3710-055 Postafordultival csekket Kildink 2 megjelélt Gsszeg belizetésére, A péna atutalésa utén postin kildjak el a kért_példinyokat, letve munkaidében az Alapitviny cdmén azck személyesen dtvehetGk. Ugyanitt a korébbi évfolyamok szémal is kaphatok. ‘Az ORSZAGEPITO kaphaté az [rk Kényvesboljaban (Bp. VI, Ancedssy tt) és az ta Weginan Alapitinyl (Bp. Vil, Blithy ©. u 41.) A MODERN KOR KLASSZIKUSA: OR. HAUSCHKA KOZMETIKUMOK ArusitAs, TANACSADAS, KOZMETIKUSOK A\ANLASA: KizArdlag természetes alapanyagokbdl, ritmikus eljéréssal késztilé GYOGYITO-HARMONIZALO kozmetikumok. Teljes arc- és testdpolds, napvéd6 és dekorativ készitmenyek. kADAS AGNES 1089 Budapest, Blathy Ott6 u. 41 Telefon: 303-77-46WALDORF INTEZMENYEK CiMJEGYZEKE ‘areas TaN ator oesagogi ze 228 SoyndsJouet Aw 4 7a, 0520000. PoszToraDUALIS andnudraés i Gust Cyigyposig i Tres oe Walder Page Tovibldpis Tiny 107 Bacapoct Salen Gibrt2 Talsaa9 ous hh: Bo. Dania. 6148, CVONGKE?ZES Wado Creda Said 2088 Sly Pnora 87 tuna cers: 1021 Bdsgest Binbéu aoeom2 sKoLac 1078 Budapost (Peshideokin) Kossuth 7 Te TT, sores Jose Busapest(Obuc, es ut 378 173 Buapest, Arpad feito 3. “eis 0620200368 ‘190 DuapestKispes, sce 67 “el 2338409 ‘B10 Buses, Seni w 22. “BL: 0523-415. 262187 4200DebrecenXismocs, Nopnfongé 5. 261 Fé, Veréenany tir 2 2100 60dbs, eseik. w 4 i: 11a. o-eeana0 $927 Gyér Nadichu. 10. Tl: WBSE269 3517 Mikal Fle Losoned u 64 Ta: 0846-310710 400 yegyhiza, Nalem u 21. WL 642-311-158 2083 Symi Jose A, 28. Feszek tole Tas 25-30-02 20 atabanya, Kosirnssu 58 Te: 8516-51 vonaK. 500 Beisesabs, inet Koy sor 16 Lint sor dvoda Te: B51 051 1029 Bust, Bau. 15. Ya 62067 1083 Budpest, Kar 2120Dunekes Ryu 28 Tal: 0527 36-664 2100 G56, Toss M. ue 1 GANZ Ovoda Tel: inne zistlaban) 06.26.120195 Pils. 024 Gyr, Bisa 6 "el: 0696-21513 ‘1 Miko, rsony J 2 sez Varesrer Ovosa "el: 0646-75408 7094 Negyovisi, Putin u 3 £950 Sirosnata, laser 28. | I. sz Ovods 0647-31156 2008 Soy ancrbma 5: Tel: 06:26-30-06 2300 P38 TL: 0636316251 00 Ve, Nir v.72 Tahnez7-1e413 2200 Vexpram,Szent van, 12, Yadgssaenys Oooe Ts 1688326185, nténasig u 58 [WALDORF inves TEvExENYKEDO GYODAK. Pst War Abpitvny évoda 1196 Budapest, Ese Tu. 67 100 Hédmerbssshely, Bes) 2s. u. 13 3 Miso pid u. a 2101 Pssaba, Levene v.13 Pikoument Wi Alapivy 6a 1174 Budapest, Apponi 7 Ta 05245 80 Teritos, 6 2 Ovoda Akotnéy iz Ta (648381-96 3380 Tse, 3 sx Ovods Kainz 1 4631 Debrecen, bvinu 74D, ‘4005 Debooen, Pete. 15 Kite ovode To, (rene: 692-435-491, Estero, Aranyhegyioveda ‘ALAPITVENYOK. Gi WaeorFpecagesa Alpidny 2100 God, Tessa Su. 4 Tl: oe zesztee0n9 OyEr Naldortpedaginl Tesasig 9022 Gy, Batya . 8, Ta: 0696321513 Sudllertucomény Mie Enyesilet 9028 Gyr Déesaragart a7. Kaesony Séndor Welder pedapdgalAgptveny 2120 Dunas Fv 25 Tel: 627341698 Niskle Walor-pedagégs Maptvany 3517 MiskleFlsbmor oso v6. Ta 06-6. 20-710 Negyiovies Wald Gvode Agpiviny 2098 Nagykovas, Kolesar 2, Teh 1388-720 ave Walcot Alin 9 Budapest, Hira 7X7. Tas t6.0300-252 Pest Nort petagogh! Alepvény 1198 Bp. Ee Tu 87 Tes TeBt18 FekosmentWaleort Aleindny 1171 Bucpet Lemberg u 80, Te; 651-1, 57-1201 Fubicon Waortpecagigl! Apiary 2040 Budsdrs, Stn u. 2. Te: 6074, 2165473 Soba Pedarégis Ezyestot 4001 Debrooen, lista u 74, EGENASERT Waldor-pe. Alapivany 4032 Debrecen, esse S. u.12 Tel: 052951354 ‘Suabad Wild Neves Alaivény 2083 Solymér, Beda u 22 Tel: o-eooHr-758 Stancki Vicortsholser pyesaee 5000 Szolnok, Sziget, Tel 085530075 “Taabiny! Waldo apts ono Ttabiys, Krieg 55 Te: F4510-261 ‘Toto Sndor Vildot-pedapdg laphviny 2015 Budepe, Doni u. 67. Tal: 20-2308 ei Waldo Alan 2810 Vi, Nbgebl w 28 Tas 6731648, 314903 Watt TésasKér 31C0 Sonate Ese Tas 36. To op4a20- 295 —> Szabad Gondolatok Haza ALAPITO INTEZMENVEK ciME — See Coskéoly Egyestls 1400 Kepowar, Devs Gyirgyu. 21, Starabeus Mivésrt Make 1098 Budopect By Ord u 3 agony Ts} 5 Keréptst eda ‘147 Budapest PrilleKomélau. 2. 1a Wiegnan Auplany 1069 Budapost Baty On u. 4A TARTALOMBOL % A Szabad Gondolatok Hazanak | avaté tinnepsége ¥ Az alapitok és intézményeik ~ Kés Karoly Egyesiilés - Skarabeus Miivészeti Mahely ~ Pagony TAj- 6s Kertépitész lroda ~ Ita Wegman Alapitvany * A Waldorf-iskola tanterve, mint pedagégiai kutatasi feladat