SZABAD GONDOLAT yn AZ ANTROPOZOFIA, NEVELESMUVESZET ES SZOCIALIS ELET FOLYOIRATA 2001 épriseS SSSSSSSSSSSSSSsSsSsSseses BEVEZETO Emberi térekvések sokszind forgatagat léljuk. Egyre djabb tudoményok versen- genek a diadalért, hogy az ember viselkedését, tevékenységét megmagyardzzak, Kddokba szedjék, hogy tetszésik szorint befolyésolhassak, Ezek is ember érekvésok, Mindaz, aml a vtégha keri, mindaz, aminek képe, lenyomata sziltik, mindnyéjunk ‘ovdbbi sorsiba beleszévécik, Eay kimondott $26, egy kidelgozott elmélet, egy ‘megfestett kép, egy mogszerkesztett eszkée, és egy kézis megéllapods. A minek ‘nem feltétlendil célja, hogy valjon alkotdja szandékérd, tégis, a megnyilvinulis: ban olkerdihetetient! megnyilatkozik maga a széndék fs, figgetlenil att, hogy valdjéban mennyit akart megmutatni magébél. A mG mindenkl szimidra éreékelhets széndék olvaséséhoz azonban tovabb kell felesztenink meglévé képességein- ‘ket A gyaniitianul tagra nyit szem a felszint pisztézza csupén, E16 vagy mig ~ szimira egyre megy. Az esomények darabos egymasuténisagaban nem fodl fol Imagét egy t6rténet logikai dsszefiggése. Hogyan juthatunk az élet és az 616 valéd! magismeréséhez, hogyan talélhatunk ri -az esoményeket mozgaté szindékokra? Tudhatunk-e valamit a eselekvé személy ‘akaraténak eredetérél? Tavaszi szémunk irésai t6rténeti mozaikok emberi trekvésekbol. A XX. szézadi ‘amerikal viligpolitika lépésel kézétt - Antony C. Sutton kutatasalt felhaszndlva ~ ‘Andreas Bracher keresi az dsszefiggéseket. Toth Mérk tanuiménya a mal materialista szemiéieti agykutatés gondolati elzményelt dla elénk, Balogh Adém, a Szabad Folskola mésik hallgatdja pedig arra prébil meg vilaszt talélni, hogy mi lehotett az oka a reformicié gyors {térhéditésdinak Magyarorszigon. 2000 szeptemberéven nemzetkiziériokezet voll az eurépaltijkultiéval hapeso- latos megfigyelésekrél és tennival6krdl A rendezvény résztvevSi a ,Dornachl Adttviny’-ban tet kézzé gondolataikat. Kiyllvinitott szindékuk, hogy a tijra partner*ként tokintonek, 6] perspektivat nyt szdmunkra i, ‘Milton és jelenen ata jévdig ivel az emberl akarat. Ekézben lassan és fokozatosan szemiink el6tt valk Kuion Bszténdktél és éreéKoKtsl, hogy egyre bels6bb és szomélyesebb intuiciéknak is a szolgélatéba szegédhessen. Scoretettel k6szénifik olvaséinkat az Uj évezred elsé tavaszin, TARTALOM ) Bovezeté 2 A mocskolédés.anatémi Ujobb témadés 0 Waldo ellen 3 Politika, 4 A. Bracher: wKoponyak és csoniok” 9 Wall Straeten Kérnyezet 9 Az eurdpai t6jkultdra mint feladet Domachi kiélivény. Pedagégia 13 Vincze Eresébe!: Talétkozbs Elisabeth Beringerrel Christin Morgenstern 14 Mint ki isc fényben. (Kéroly Séndor forditéso) Szabad Féiskola 15 *Eléadésok ‘Az lta Wegman Alopiivany *Hallgatéi munkak 19 Toth Mark: Az ogy korszok v Balogh Adam: ‘A mogyarorszégi reformécié 22 *Interja 30 Beszélgelés Kélmén Istvannal Hirek 32 rdetéseke 33 Cimjeayzék 35 IKédes Agnes, Kalmén Isivin Borté és tipogréfio: Kédas Agnes adja oz ITA WEGMAN ALAPITVANY ISSN 1418-4443, Postacim: 1089 Budopes!, Bidthy Oliv. 47 Ara: 300.- Ft Késziit oz Acom Nyomdéban SZABAD GONDOLAT - ciniropozitia, nevelésmdvészet, szocidlis hérmes tagozédés Stericesrt6bizotsdg: Buella Ménika, Débrontsi Zoltén, Frisch Mihdly, Galdnici Agnes, Kompis Mikl6s, Felel6s kiod6: Frisch Mihdly Felelés szerkes216: Galéntoi Agnes Olvoséi levelek, hirdetések, informécié: Kédas Agnes Telefon: 3038-77-46, Elgfizethels az alopiivinyndl, Bekildot irdsokat nem kaldink vissze & nem Srzunk meg,A MOCSKOLODAS ANATOMIAJA Ujabb témadds a Waldorf ellen nlsmert szimptéma, térsadalmi kérdkben nagyon elterjedt betagségkép a rosszindulatd régalmazés, hazugségok terjesziése masokrél. llyen esetekben ténkreteszik az illeté hirnevét, és ez a korrumpéit jogélet jele. Sokan gondoljak, hogy mindent mondhatnak mésokrél. Nos, az mindenkinek szabad- sdgéban dil, hogy barkirél ozt gondoljon, amit akar, de amint ezt ki is nyilvénitja, akkor mér a jogélet terdletén vagyunk, ahol a mésiknak vi 35 mog is védheti maget.” Hin adiunk mér arrél, hogy —_idézeteként jelenik meg. A cim for formdival, nem nehéz felis- Yamadéeok érik a hazai Waldo —okazia sokkhatés elmilhot, ezért — memnia, hogy o Talmud és a Kabbala mazgalmat. Ugy gondolivk ozon- érdemes még a cikkben is folyiainio voll oz 0 sperma, amelybdl ez 0 ban, hogy a 2001. januér 11-i témaddst, Erre a legjobb médszer, _kulénds képeédmény kiolokull, Magyor Férumban megielent cikk ha a témadott felet — jelen esetben —...) 9 mindenhonnan asszelopott tonulmanyozhaié méden jeleniti 0 Woldorfiskolékot - ésszefdggéshe _sleineri evangéliumat félig megértet- meg @ mai megyor djsdgirds (TV, hozzuk egy, @ tbbség dlial nem fen, gy6rilag o korhoz clakiva o radid sib.) egy részének karokterét, _kivénotos, félelmet kelid ideolégié- _tdmeg kozé dobiék. Ez a ,gyérilag’ ‘Az aldbbickban idézzdk az emlltet! val, jelen esetben a (véleményink —nagyon fonfos, mer! Steiner tr kor- cikk Weldortro vonatkozé rés szerint is joggal elitatsecientolégiai _szerd szentként nagyon tgyes tzlet- egyhézzal embers. (...) Az ,antroporétia' 65 0 Yéltozationul hazudnak minden _—_—Ehhez nem szdkséges iényekei ké- _,hérmos fagozédés' cimszd lati hullémhosszon zB, elég egy sejtelmes mondot: ,c 616! izelmeket folyat, milidkdlnak Anéger, a cigény és.azsidé —Waoldorfok o szcientoldgioi egyhéz _rendelkezésére ahhoz, hagy népun kézelébe keverediek’, és ho azolve- ket fonaival megferiézze. Széles Vokerdy Tomés, a RédiSb6! él sme 56 nem vigyéz, mér csak o2 érasl- kor befolyasaval jelonink és j6- kézpedagégus veszprémiek kézé mei, a félelmei mOkédnek or djsig _vénk veszélyévé vit. Feldlem Stei- hiresztelte, hogy ¢ Woldorf-ovodé- —olvasésokor. A médszer ismert és ner tr fracsOgheti_ méregcseppieit koto MIEP be ckarja zdratni. Ve mélyen digondoli. Az uiéngondolés —_kilfSldn, igy okér © Basel mellet kerdy Tamés nem MIEPes, sét még _segiiésére idézink egy régebbi pél- — Domachban fs, ahal alyan lemplo- @ kézelében sincs. Alighonem ki dét, hiszen o Woldort mozgalom, cz mot emell, mellyel megszégyeniletic nem éilhatja o magyar périot, ezért —_antropoz6fia témadésa nem Gjkele- Goethénk nevét, ozét a Goathéét, érzi magét leljogositva, hogy meg- 10 dolog, aki 1781-ben a2t ‘ito Lovaternek régalmozon minke. Két leheiéség aHidd el, © mi mordlis és polikoi van: oz egyik: Vekerdy hazucik, 0 Ax egyik témadés 1922. méjus 27- _viligunk foldaloti folyosdktkal, pin- mésik: sedbeszédek olapjén téry- én jelent meg ~ a Rudolf Steiner és _cékkel és pdcagddrokkel von olé- kként kozélt régolmozé hireket. E oz aniropozétioi mozgalom elleni aknéava," Pacegédér ez kivélan esetben viszont Vekerdy Tamds fele- sorozatos témadés részeként ~ 0 lik Sleiner tr kérnyezetére, aki lsilen ember S26, ami sz6, ag — Vélkischer Beobachterben Sieiner, _reinkarndlt Kriszlusként hogyjo, hogy Waldorfak o szcientolégioi egyhdz az Uj Messiés’ cimmel. Maga oz huszonegy reinkarnélt Magdalna kézelébe keveredick. AVekerdy dital —jség a néci mozgalom szécséve _nyologassa kezeit* ferjesziett rigalombél semmi nem vol, biségiréi médszereiben egylci- igaz, oz viszont valéség, hogy 0 ta iskolat teremtett. Idézzink egy — Oszinién reméliék, hogy olvasdink szcientolégié! mielSbb szeretnénk az rSvid résaletel a cikkbél, nem min- _elvagaik eal o kis Adz feladatot", cz orszég hatérain kivil tudni. Eid! den célzotosség nélkil Ssszehosonlié cikkelemaés foggellenil Vekerdy hazudott.” A Magyar Forum mocskolédé tla mér 02 onyo, o teozélia is kétes cikkére, ill. més Kimodé cikkekre A tovébbgondolésra most csok ké! —szérmozést, 65 igencsak fisztétolon _tudomésunk szerint oz érinteliek, 0 szemponiot ragedunk ki. A fécim —dzelmeket folytat, mit mondhatunk Waldorf iskolék nem vélaszoliok &nmaga mér olkalmos -jé talojon- _gyermekérsl, cz anlropoz6fus_—Nekik és mindenkinek biziaiésul egyiojte érzelmi reakcié kivéltéséro. Rudolf Stainerrél? Az alma nem esik idézitk moltéként Harrie Salman- ‘Az olvosék jelentés része valészind- messze o f6j6t6l. Ezek szerint ismer- nck © Hare az antropozélia kéril leq mérészre sem veszi,hogya cim- jak Steiner onyjét. Az opa ter — cimd, a Lozorus 97/2 szdmabon dé ,néger, cigGny 45 zsid6' kife- mészetesen més kérdés. Alltdlag megielent cikkének részlelé jexés 0 ck mésodik felében « térgyt6l nem lehotet zsid6, de ha volaki figgetlentl valomiféle koborétrélo —foglolkozoll o sleineri gondolkodds Szorkeszi6ség4 —_. POLITIKA Corral Quigley” 5 Anthony Sution amerikai torténészek kényvei bepillantés! nysitonck o XX. szézad onglo-omerikai polikdjéba. Rudolf Steiner mér 1917-ben, ¢ Memorandumokban** leleplezte ez! o polikdl Mostani szémunkban Andreas Bracher cikkét ismertljak A. Sution ,Woll Street” kényveir6l Kédes Kotalin forditésdban, Andreas Bracher uKOPONYAK ES CSONTOK” (SKULL AND BONS) A WALL STREETEN Anthony C. Sutton a 20. szézodi amerikai vilégpolitike hdtterérél A\lérténész Sutton Kiinduléponiia: nyugati technolégia aiadésa a Szovjetuniénak Suttonnak mint térténésznck 0 Szovjelunié gozdasigi fejlédésének © kutotéso volt o kiinduléponto, 1968 és 1973 kéx6H hérom kro- nologikusan felépitelt kétetet jelen- fofett mea o .Nyugati iechnolégia 8.0 szovjet goxdasdg' fell6dés” kér- désér6l, végUl_még ugyancsok 1973-ban egy knyvel, mely 0 National Suicide (Nemzeti éngyil- kossig) drasalikus cimmel ozt tér- ayelio, hogyan iéruliak hozzé nyu goti, kilénésen omerikoi cégek 0 hadsereg technolégiai fel- Gpitéséher. Sulton czt 0 kéedés! vies él: honnan szérmazik az o tech nolégia, mely elésegitelie « Szoviet uni6 gordaségi, ill. kotonci felépi- ‘ését2 Vélaszébdl egyértelmien az deril ki, hogy o Szovjelunié-tulaj- donképpen egy kivilrSl téplclt és letben lartotl képzédmény vol, egy valéjéban sojat élelképesség nélki feremimény, 0 Nyugat technol gioi-gazdoségi (..) parazitéja”. /3/ Az lsd diéves tery dle a Szovielunio mdszaki-ipari fel6désének nyugati témogoléso o feilett technolégisjd termékek egyszerd exporiéiél és licencek dtadés6t6l kezdve szovjet egyeiemisibk képzésén és techniku- sok kikildésén kereszilielies, ame- rikoi konszemek éltal léiesiett gyé- rokig és gyérkomplexumokig levied} Ehha joltek még a szoviet kémke- és eredményei, némat gyérok 1945 uléni leszerelése és néhény ezer német technikus akkori kény- stersorozisa. A szovjet_mémdkik tendkivil tehelségesnek mutatkoz- tok abbon, hogy egyes termékeket lemdsoljonak, vegy kilénbéz6 ere- deld részekbél Gj iermékeket kom- bindljanak; érm Snélléan o szovist tudésok Sutton szerint gyakerlatilog nem voliak kreativok. Kotonoi iéren © szovjet fegyerek szinle. minden fontos komponense nyugati — kivéliképpen amerika, kisebb rész- bben méshonnan, {Sleg Németor- sz6gb6l szdrmoz6 ~ minién és tech- nolégién alopult. Sutton egyik vég. kévetkezteiése igy s2slt 11917 610 0 Szovjetunié stobad gordoséad nyugoti orszdgokbél szeri be 0 iechnolégiéié!. Durva becslés szerint a mai szovjet techno- legia 90%-a nyugati eredel6.” /4/ ‘Az a kép, melyet 1973-ban fest Sutton, szinie saUrrealisaikus: ame- rikai cégek és az omerikai kormény soho nem lanyhulé buzgalommol neveliék fel az! oz ellenséget, mely végil elnyeléssel fenyegeite dkel Sution dbrézoléséban e2t a lényél lést egy kélségbeeselt -Migrt 2” szévi 41, Emellatt 1973-ban még azt hile Sutton, hogy egy .nyitot’ térsedo- om sojaios hiseékenysége és vid Iida 0 { oka annak, hogy ez o térsadalom képlelen egy ,totclté- rivs" rendscer hosszifdvd terveit val6ban megérieni il. ennak meg: felelden cselekedni. Suiton egyre ‘olyan déniéseket idéz, melyeknél az ‘omerikoi killigyminiselérium meg- prébélia o soja! exportpoliikéidval kapesolatos kételyeket 0 szSayeg (olé s8pémis arra hivatkoznak, hogy kalénben killéldi konkurensek ug- ranénok be, hogy o lermékeknek hadi szempontbél gysincs jaleni6- ségik, vagy hogy a kereskedelem Gltalébon erésiti a bakét: Suiton szetint ezek majdnem mindig taril- motion kifogésok vagy illuziék egy olyan valéséggol_kapcsolatban, melynek nem meriek a szemébe nézri. Azoltnok a2 Gzletembaraknok 7 inditékait, kik kereskediek 0 Kommunisia orseégokkal, mig o belpolitkai seiniéren aniikommunis loként léptek fel, Sutton ekkor gy prébélta magénak megmagyarézni akzek oz Gzleiemberek részint egy stobodsdgpairii rendszer becsi- leies védelmez6i, okik egyseerden nem Iéinak: tiszién, Am soreikbon olyan opporiunisték és rejtett szim: patizénsok is taldlhatdk, okik pon- fosan tudjék, hogy mit tesznek. A ket végle! kézétt von azoknok a sokasé- 0, okik bizonyfalanok, vagy luslak gondolkodni, akik hagyisk mogukot ielszovokiél félrevezeini (pl. a ki- lénbé26 jellogG poliikei rendszerek kozeledése egy oj, vilégrendhex vezei6 feil6dés sorén® — mil jelent ex ‘ulojdenképpen?), vagy okik lényleg at histik, hogy més dolog a pal ka és megint més az ielet, és ex Uiébbi egy politikai vékvumbon zeit." /5/ Exzel 9 tematikéval é 0 szoviel iechnolégia fejlédésének vizsgd- latéval Sutton annok idején még inkébb oz akadémiai kulaiés elis mer! spekiruménak peremén, de még nem azon kiviil mozgoit. Ebben az érdeklédésben még a hideg- hébord egyik Klasszikus 1éméjét is lathoindnk: hiszen az o kérdés, hogy moguk az amerikciak mennyiben j6ruliok hors or elleniél lelépi- léséhez, volésdgos _boszorkény- ildézés alapiévé vélt az USA-ban oz So-es évek elején, 0 McCarthy-kor. ban, Eire o kérdésre keiségielendl senki més nem adott olyan ismeret 6s résaleigordag, informécidk aly le- nyGgéz6 béségét tarialmazé vélose, mint Sutton. Mindenesslre © szovjel gordosdgi feilédésrél sx6l6 kényveit «@ Son Francisco-i tekiniélyes Hoover Institute adta kézre, 6 mage Sution 1968-461 1973-ig enné! a StanfordEqyetemher tartozé intézeinél dol- gozoll. Ebbél a korbél val6 publi iés lstéidn szerepel nghény, oz US Novol Institue ~ azaz az amerika! tengerészet egyik intézménye — dial kiadott irés is. A Wall Sireot kényvek Suton. kevetkez6, még rabbané- konyabb publikécisi oztén mar elhagyidk oz okadémikusan olfo- ‘gadott normalités spekirumat, és Gj Ssvényeken indultak. Mig. tulaj- donképpen forradalmesithattak 6s megtermékenyithetiék volne a 2o. sz6zad forténetirésél, oz egyetemi historiogréfia ~ omennyire tudom - hollgotagon étsiklott feletok. Azt mondhainénk, hogy ezekben o onyvekben Sutton dllépte az dgy- everett ,Esszeeskivési elméletek" kuszobst, azax megprébélja o valés cselekvési_impulzusoko! kévetni chelyett, hogy gondolatait béchol dogmatikusan félbeszakitand. Mig a Western Technology” sorozatban még gy vélle, hogy az omerkai gytrosok és t6kések Szovjetuniénak nyCifoll témogatésdnak csok révid- létés, m soha nem tudatos, hosz- sativa terveken nyugué széndék az alopie, addig o kévetkeré munkd- iban behotébbon vizsgélta © kérak cselekvéseit o maguk belsé ossze- foggéséhen. Egy hérom kényvbél Gllé sorozat jéttIéire, mely a vilég- héborik korsrakénak poliikejével & gozdoségéval foglelkozolt: Sul- ton Wall Sireet” kényvei, melyek oz amerikoi pénzigyi rendszer kéz- pontiérél koptak o nevike!. A,Wall Street and the Bolshevik Revolution” (1974) azt kutatja, hogy hogyon témogatiék Wall Sireat kérék 1917-ben az orosz Oktéberi forradalmat. Sutton az orosz forra- dalommal kapesolotes, 1917 és 1920 kézatii események sordt vias- galja: Trockij 1917 eleji New York-i lortézkoddsét és oz oroszorszdgi dit- ishoz kapalt amerkai dtlevele 16r- nets; a2 “omerikai Voréskerese! egy delegdcidjénak 1917 nyarén és 6szén Oroszorszdgban tet! Ibtoga- tésdt, mely delegécié elsésorban o Wall Stree! igyvédjeibd! és bankér- joibél allt; oz orosz forradalmat témogat6 kifizetéseket 65 a2 orose oronnyal a bolsevikok finanstiro- 2680 érdekében folyiolott keres- kedést; 0 foradalmi propaganda témogatésdi és pro-kommunista k USA-beli foglalkoziatését; oz 1 € oz angol korményndl a bolsevikok jovére tett intervencié- kat; végol, ugyanezekbél o kérékbél kiindulva:' azoknak 02 antikommu- rista csoportoknak o megalapitését, melyek célia o forradalmi propo- ganda elleni harc és egyben oz ‘orosz polgérhébord mésik oldalén GlI6 fehéreknek” a témogatéso volt. Ezeknek © kényben ‘royal! egyes epizédoknok © siétuszo és relat jelentésége nem mindig egé- szen vilégos; de ésszességében mé- ‘is egy egyérielmé kép dll 63sze: 0 kommunista forrodolam jelentékeny "émogotésénak képe ~ olyan intéz= mények és személyek lial, okik ogy szerepet jétszotick oz omerikoi gozdasdgbon, és képesek voliak be folyésolni c korményi Ez a felismerés o2ér is fontos, mer homlokegyenes ellentmond a méig urolkodé térténetirésnak. Az ueyon is 16g leret szentel a2 Oktober forro- dalomnak nydjlolt német témogo- tésnok, mig a nyugati szovetségesek sok a kommunizmus elleni hare és beavatkozds szerepkérében jelen- nek meg. Sutton kimutatia, hogy ez kezdell6! fogva egy hamisttésokkal is tamogotott érielmezési_ modell volt. /6/ Nagyon érdekes egy fig- gelék is, melyben Sution azokkal oz elképzelésekkel foglalkozik, ame Iyek oz Okisberi forradalm maga cay viligméreti asid6 dsszeeshivést gyantiotiok. A forredalom utéa és oz els6 vildghSbord végén boniakozot Ki oz oz eréieljes propoganda, mely megprébalta Eurépaton és oz USA- bon a zsidé vildg-dsszeeskivés mitosz6! népszerdsiteni. Sutton szerint ez 9 propaganda lehel, hogy résiben egy jobb tudomés ellenére lefolytatot! tudatos akcié voll. Ae volt a célia, hogy a figyelmet o tulj- donképpani események helyelt egy rogeszmére irényitsa, Az 0 konok- sg, mellyel 0 2sid6 “Ssszeeskivés miloszat pértolték, az! sejeti, hogy itt egy tudatos fogdsrdl von s26, melynek az a funkcidje, hogy clierelie a figyelmet 0 valédi témdkrl és 0 vol6di akokedl. Az 0 bizonyitési aryog, amelyet ebben kényben bemutotiom, omellett WALL STREET ANG THE BOLSHEVIK REVOLUTION ALL STREET AND THE RISE OF HITLER Antony €. Sutton.szél, hogy azoknok a New York bankéroknak, akik zsidél volta, vi szonylag csekély szereptk volt a bolsevikok témogaléséban, mig o {észerepeket azok a New York bon- kérok jtszotték (Morgan, Rockefel- ler, Thompson}, kik nem voltok asidék. ‘Mis lehetelt volna jobb dia onnak, hogy a valédi ,vélt66:k-6I” elvon- i6k 0 figyelmat, mint egy kézépkor conliszemiizmus szellemidézésel” /7/ ‘A Wall Street and FDR (1975), 0 sorozal_masodik kényve Fronklin Delono Roosevelt, 1933 & 1945 kézotti omerikoi elndk és 0 Wall Sireet_kapcsolatoival foglolkozik, 1932-¢5 elnokvélosatésa kordlmé- nyeivel és gozdoségi programiénak, az USA-bon mind 6 moi napig le- gendés New Deol-nek © megszile- iésével. A New Deal az éllomi ird- nyités erdielies elemeit toriolmazé gozdaségpolitika volt, mely oz USA- ban még mindig 0 kapitalizmust kri- tizél6 botoldal végyét 6s oriontécié- i6t testesiti meg. Rooseveltet tekintik ‘onnak oz Gj elnéknek, ckinek volt béiorséga a Wall Sireet, « pénzigyi hatalmasségok befolyésa ellen ol- jémi. Sutton exzel szemben felhivia 6 figyelme! oz elndk és 0 Wall Street koreinek mindvégig szoros kopcso- lotoiro; déniéen onnan finonszi- rorlék 1932-e5 véloszidsi kizdel- mét; és eredetleg off dolgoztsk ki o iNew Deal"-i, Roosevelt gazdaségi progromié! is. Ex 0 ,New Deal” A dinaszioalopidk: Rotschild és Rockefeller nagyon sok hasonléségot muiot oz egyidejd Eurépo fosistta és ndci gozdaségpolitikéjdval: felszinesen & eszlaituson kielégit egy szocicliz- mus és népi kez6sséq irénti végyat, 4m ekézben o goxdasag nagy kon- glomeréiumainck eredeti hotalmi helyzetét szilérdija meg \Végil 0 Wall Sireet and the Rise of Hitler (A Woll Sireet és Hiller felemelkedése, 1976) az amerikoi gyérosok és 15kések: Hitler falemel- kedéséhen és 0 német fegyverkezés- ben @ mésodik vilighébordig i6t- soit sterepét térgyalio. A német nemeeti seocializmussal_ kapcsolot- ban megprébélia egy kéielben azt ryéjloni, emit 6 Szovjetuniéval kop- csolatban Sutton t6bb kotetben vizs- géll: kimutatni oz amerikai gazdo- s6gi k6rdk résevéielét mind o rend- szer_kérili babéskodésban, mind kés6bbi témogatésbon és tech- nolégia’ felfagyverzésében. Mivel 0 némel ciki iérség szémdra folén ex © legérdekesebb 0 hérom kényy kez, ismeriessik @ kovetkexdkben cay kicsit részlelesebben. A Wall Sireet és Hiller felemelkedése <. kényvéhen Sutton elsésorban olyan ‘onyagokro hivatkozik, amelyeket oz in, hdborts binds8k perei sorén oz amerikoi hotéségok gydiiek &s2- sze. Akkoriban, kézvellenil a hébo- 1d uléni években egyes hoiésdgok nem riadtak vissza altél, hogy vizs- ‘g4lidk oz amerikai véllalotok és néci rendszer kopesolatcit, mielétt oxtén a megszillési politike 1947/48-0s véllozéséval exekre 0 vistonyokra is réborull « hallgatés leple. /8/ Ezek 0 nogy omerikoi konszemek és 0 néci rendszer ké- 26tti szoros és fonios kopcsolatok o26io kézludotiok voltok vagy azck: lehetiek vaina: o legjeleniésebb a Standard Oil-Komplex és 0 német IG-Forben kételéke voll, egy olyan kolicis, melyet konnyen fonlosabb- nick forthainénk, mint o kor dsszes, llamok kéz6iti sxdvelségét vogy ellenségeskedését, és omelynek o mésodik viléghdbord sem écthatott sokat. Ez a jelents technolégiadt- odassal 6 szOvelség Némeiorszég széméra_o hébord. srempontisbel nagyon fonios volt. A New Jersey-i Stondord Oil elndke, aki! exek miatt © szélliésok miott“meglémadiok, 4zzal érvel, hogy ‘nem volt igazol- até’, hogy ilyen maszoki segtiséget nyditotok a Wehemachinak. A segit sé9 nyilvénvalé volt, tébb mint egy éviizedig tortoll, és olyan jelentés volt, hogy nélkile a Wehrmacht nem indithatott volna haborit.” /9/ Sziz terdletre lép kényvében Sutton ‘6 néci hotolométvétel emerikai 16- mogotésénak tézisével. Mivel itl o dBni6 forrésonyog j6 réste meg- semmisill, ez 0 kuiatés kénylelen indiciumokro. (kézvelett_ bizonyité- okra} tdmasekodni.Emlisiak itt meg néhényat: oz 1933-05 vélosz- {si kUzdelemben a néci périot ado- rményokkal témogaték kéz6tt éppen 20k a német cégek voltok o hong-7 ss ‘odék, amelyeknek kiléndsen inten- iv omerikei kapesolotaik voliak, ‘omelyeket omerikai i6kével finansei- roztak és amelyek feligyel6bizottsé- gaiban omerikai képvisel6k voliok; ide tortoziok 0 20-05 évek zon nagy konglomerétumai is, amelye- ket amerikoi Kéles6inidkével hoztok late wh 0 dénié, hogy ozok @ német gydrosok, okik Hifort pénzeligh, {6- képp omerikai kapesolottol, tulajdo- nossal, részesedéssel vagy bérmi- Iyen jolleg6 témogoléssal rendelke- 26 kartelek igazgoiéi voltak. Hitler tamogoisi lényegében nem a tsztén rnémet eredetd cégak vagy jallea- zetesen német csalédi véllalkozdsok voltak, Thyssenen és Kirdorfon kivil © legidbb esetben o német multina- ciondlis cégekr6\ —IG-Farben, AEG, DAPAG sib. - volt s26, Exekel o mulinaciondlis cégeket oz 1920-05 Gvekben omerikai kéleséndk segtt- ségével épitetiék fel, és a 30-a5 évek elején amerika’ igozgatéjuk és ieleniés omerikai pénzigyi részese- désik voll." /10/ Ugyonezek o cégek domindltok a Keppler-kérben ill, 0 birodalom- vezei6 SS bardti kérében, © legszi- ebb tanécsodéi korben, hol a Harmadik Birodalom politikai veze- ‘ése és gozdaséga szorcsan egy- mésba kapcsolédot. Feltiné a is, hogy o rendszer és 0 gozdoség mel- szésponiiainok néhény dénié olakja kulénésen szoros omerikai vogy ‘englici kapcsolaiokkal rendelkezel: icy Kurt von Schrader bonkér, oki 1993. jon. 4-dikén a hatoloméivé- fel szemponiiébél danié beszélge- A&st kieszkdzdlie Hiller és a2 ol626 birodalmi kancellér Popen k8z6H, JV/- Hiolmar Schachi, 9 30-as avek német_gazdoségpolitikéjénok épilésze, oki 1égéla szoros kapcso- latban lit londoni és New Yorkei pénzigyi kardkkel, /12/ és ez érve- nyes Fritz Thyssenre is, o nemzeli szotiolizmus elératérésénak volész- nidleg legfontosabb pénzembs ‘kit a Harriman csolid érdekelisé- ‘geihezfiziek kapesolaiok. /13/ Sét, 0 30-05 években oz NSDAP kilfsid sojt6fSnéke Puli Honfsloengel volt, ay igazi omerkci, Roosevelt amerikei elndk dikkor bordtjo o Horvardr Sullonnak ezek o felismerései dgy hetnak, mint egy irésnok @ gyenge lenyomaiai, melyek egy reitel és2- szellggésre és egy forrésra enged- nek kévetkezteini. Am Sution kutald- sol révén nem vélik egészen kézzel- foghatévé ennek oz irésnak oz ere- dete. Kuldndsen szenzdciésnak 16: rik mindenesetre Suton munksjé- ban oz utolds egy 1933-bon Hol- lendiéban megielent kényvre, ome- yet _mindéssze néhény nappol o megielenése uléin kivontok a forga- lombél, és csak néhény példénybon moradi fenn. A kényy De Geldb- ronnen van hel Nationaol-Sacia- lisme. Drie Gosprekken Mat Hitler (A nemzetiszocializmus péncforréso. Hérom beszélaetés Hillerrel) cim- rel, dlnév alctt jelent meg, Egy els6 személyben 6 elbese616 a2 ira le benne, hogy hogyan tolélkozo!t 1929 és 1933 kéz6it hérom olko- lommal egy New Yorks kbr meg- bizds6bél Hilorrel azért, hogy onyo~ gi témogotist beszélien meg vale. Letra o témogotéi ker ésszes ind tékét, Ssszotételét, 0 pénz dtuialésé. nak médozaicit 6s 0 beszélgetéseke! Hitlerrel, oki még sokkal tébb pénzt oko, Eszerint 1929 és 1933 karat Esszesen 32 millié dollérnyi befize- 15 érkezell ebbél o forrésbél, ami coz okkori viszonyok kéztt tokinié- Iyes dsszeq volt, és aminek @ ho- nyollé Weimari Kézt6rsaség vélasz- t6si kUzdelmeiben és utcal esoléro- 26soibon igen nagy jelentésége volt Részletek segiiségével Suiton vald- szinGvé tudja tenni, hogy o kényvel ey valédi beavatotinak kellet ienia. Anélkil, hogy végil is bizomytani tudné a hitelességét, voléstinGvé teszi at Poul Warburg Tuloidonképpen szenaéciés tort. mmuk ellenére ~ vagy miatt ~ © Wall Sirect kényvek megiréséi inkébb 0 visszofogotsdg jellomai: nogyon szé- les kon levétéri kuteiésok anyoget, ayes elsxért eseményekb6l odéd6 Kézveielt bizonyiékok léncolatét nytiiak, de exon indiciumok ko- velkezményeit inkSbb sok seiieik Sutton kilénds képessége exekben a kéinyekben obbon dil, hogy 0 t6ré- nefirésban egyébként megszokottndl nogyobb makacsséggol és élesebb ssimattol jdr uldna ket kérdésneke Honnan jn © péne? és Honnon sr. mazik 0 technolégio® Sutton rend- Kivi feheisége! mutal obban, hogy hagyia, hogy 0 jelenségok, tehdt pl. © dokumentumok tartolme fsetén hhassanok 18, hogy elesodélkoxk ro tuk, chelyet hogy lélxcimeggondo- lésckkal féremagyaréane dket ‘AWall Street kényvek kvinesszencid- joként toldn © kévetkezdket foglol hainénk dssze: 0 ket viléghdbort ké- 22 id6ben omerikei gozdaséci K rk nem csok rvd id6ve 2516 prok érdekbél kiindulva _cselekediek, hhanem dént6 polikoi impulzusoket is odtak, mind ox Amerikén belali sziniéren, mind Amerikén tlmenéen a vilégban. [gy megfogolmazra még mindig nem hai ex 0 tétel kilénd- sebben szeraéciéson: mind magét cz USA, mind pl. Latin-Amerikai poli ‘kat ille6en oligha kételkedett abben volok' is, AkkorinkSbb valami speci Gls szemellenask ckodalyezték, hogy ext a viselkedésminiat keressikeuré- poi eseményekben is, mint az orose forradalomban & © nécizmus elére- \résében.8 sO Sutton adotai vagy feltevései egy ilyen jellegd intervenciés politika rej- Ielt okoirél téredékesek moradnok De dlljon it nhény utalés, amelyek legolébb irényi muisthoinck: A19, széz0d végére beteljestlt oz amerikoi manifest destiny /nyilvén- volé elhivaiotiség @ nyugoti félicke politika’ j6véjének alakitéséban: bevandorlék telies szélesséaében, o nyugati partig meghéciotték és be- népesitetik 0 kontinenst. Eben o helyzeiben kezdett oz amerikai poli- tiko és gozdos6g kifelé fordulni, Az 1898-05 Spanyolorszég elleni hd- bord (melynek Spanyolorszégot kel- leit Kubabél eldznie} tekinthets oz USA-beli imperialiamus Gjobb sza- kasza kezdetének, mely mér katonai imperialiemus is Hoiaimas gazdoségi konglomerdiu- moknak mér a 19. szézodban sz0- kés6vd vlt, hogy pénst feltessenek be o politikéba azéri, hogy annck i6induloist a maguk szdméra bizto- sitsék. J. P Morgan, 0 20. szézad elején oz USA-bon 0 leghotalma- sob bank élérél arél szémol be, hogy © bonk mindks! poliikai tébort témogotio, hogy mindkeliét beto- lyésolhossa. Eat a ho2ci szinpadon begyakorolt viselkedést vitlék ét azién 20. saézodban 0 kilpoliikéra. Megkez- dédik oz omerikai pénavilég &s ipar koreinek a vilégméretekben t6j6ko- 26d6 iniervenciés és belolyésolési politikéjo, Sutton szerint gy tGnik, hogy egy fontos olkalmatosség volt hha pl. 1915-ben az AIC (Ameri- can Iniemational Corporation) megolopiiésa. Eben a villal- koxésban Wall Sireet-cégek 6s vél- lolaiok egy hosszabb sorénak <érdekei tolélkozlok, tobbek kéz6lt a Morgan- és a Rockefeller-komplex- umnok, € ezzel egyben oz okkori Amerika, s6t az egész vilig ket leg- nagyobb gazdaségi tomarulésének érdekei. Mint a ho2ai szinen, olykor kilfoldén is Gay folytaték 2 inter- venciés poliikét, hogy egyidejsleg két, egymdssal harcolé konkurenst tamogattoke Hosszikus polka recept, melyet oz aniik Réméban divide et impera-ként ik le. Sution Wall Stree! konyvei néhény olyan szerepl6 és cég k6ril mozog- nok, akik belekeverediek ezekbe 0 politika’ interenciékba. A kézponti helyet egy New Yorki cim foglolio el a Broadway 120. szém, nem messze 0 Wall Sircet bedgozés6tdl. Sutlon otf irodék, cégek és szemé- Iyek egy nagyon kilénés csapaléra lelt, okik dsszefaggésben vannak oz Gliola leit folyemotokkal. A mindig iro visszot6ré intézményes kapcso- latokhox fartozik a Morgan Bank és © Rockefeller csoléd érdekeliségei — azaz kiléndsen @ Standard Cil-bi- rodalom és a Chase Manhatton Bank — kézdtti kapcsolot; csekély mértékben 0 Warburg csolédé is. De rendszeresen _felbukkannak alyan nogy konszernek is, mint o General Elecric, o2 ITT vogy a Ford, s6t egy olyan kéziniSzmény is, mint © New Yorker Federal Reserve Bonk (bizonyos tekinieiben New York Jllam kézponti bonkjo). Fontos sze- repei jaiszik Suttonnél egy viszony- log kicsi, de 0 szézad els6 felében nylvénvolban befolyésos New York bank: 0 Guaronty Trust is. Ezekban a folyamatakban ezenkivil olyan koncepciéknak is szereptk van, melyek jpari kérékben o 19. subzod végén, o2 erésodé mono- péliumképzédés jeayében szletick meg. A klosszikus. liberalizmust gyre inkébb idejét mélinok tekinit- 4k, és olyan szocidlis formékon gondolkoztak, melyekben o gazdo- s6gol tervszerten irényilané néhény monopélium jellegd éridsalckulat Ezek o gondolotok a nogyipar és 0 szocializmys bizonyos kozeledésé- hez verellek. Egy korporaliv szocio. lizmusnak ez 0 jSvéképe az, ami Sutton szerini © Wall Sireetinterven- ciés politikdjdbon mékédik. A korporativ és a szocialista éllam- monopélium kulénbsége lénye- g6ben esak obban all, hogy maly csoporl ellendrzi 0 hotolmi szerke- zelet. A szocializmus lényege cz 6l- lomi ellenériés alkalmazott tervezdk 45 értelmiségi hoszonélvez6k segil- ségével_gyokorolt_ monopéliume. Mésfel6l Rockefeller, Morgon és eliérsaik ara térekediek, hogy megszerezzék @ moguk monopéli- umét ozért, hogy poliikai éllam- oppardiusra gyakorolt befolyésuk révén maximélisan kiépilsék nyere- ‘ségiket. Ehher nekik ugyondgy ter- vezdkre és érielmiségi haszonél- vez6kre von srikségik, csok oz egész folyamat, dsszehosonlive oz otromba szocialista éllamgazdaség- gal, diszkréteb és. rafinéltabb, Rockelellersikerének oz a magyord- zata, hogy 2 kézligyelmet olyon f6- lotigbb semmiimondé és felszines torlénelmi fércmére irényitotta, mint pl. a kopitolisiék & kommunisték kézéiti hore mitoszéra, Ezzcl egyatt {6 o poliikai erék gondos épolésa ‘Big Business” révén. A korporativ legélis monopéliumnak ext ¢ jelen- ségét - tehdi o politkai belolyés Giién_ megvalésitolt_piockontroll ~ neverzik ,korporaliv szocializmus- nok." /14/ ~ &s tovabb: wht @ monopélivmokbél éilé goz doségi rendszer, omely (..) korrup- cin és kivéliségokon olapseik, egy polifikoilog irényitott gazdoség, Uayonckkor oz sleézo!l kényszer- rmunkénok egy rendszere, amelyet Ludwig von Mises joggol nevez kényszergazdoségnak. A’ kényszer- nek ex az eleme oz, ami kzés min- wilag irényiiot gozdasag- ler ,Neue Ordnung"-jdban, Mussolini korporativ. éllamébon, Kennedy ,New Fronfier”-jéban, Johnson ,Greai_ Sociely”-jében, Nixon Creative Federalism’-eben. A kényszer oleme megielenik Herbert Hoovernek 0 depresstiéra doit reakcidjdban is, 6 még nylvénvo- lébbon Fronklin Roosevelt .New Deal’.jében és Notional Recovery ‘Administration’ jabon."/15/ Ezek 0 gondolatok csak részhen ér- vényesek a bolsevikok lial Orosz- orszagban bevezeteit kézpont igaz- goldst gardaségra. It a balsevikok tdmogatésa Oroszorszég sojé! inori feilédésének oz akaddlyoxisét is jelentette egy, © gordosiggol ellen- ségesen és idegenil szembendilld rendszer révén. A tervgazdoség stoviel rendszerén keresztUl egy eselleges versenylérsal — éppen Oroszors2igot - géioliok a fellédés- ben, Masrészr61 a bolsevikok éllam- ‘monopéliuma monopolelleas lehe- i8ségeket nyéjiot! az orosz piacon killdldi részlvevoknek, ho i vie szonyba tudtak kerdlni oz éllamho- talommal. Sutton szerint ennek elérése volt o kommunisiék omerikai tamogolésénak egyik 16 célktdzése. Es ugyanokkor ezi a céli sokkol na- ayobb mériékben sikerili elérmi, mint chogyan az 0 kézludaiban él Erek 0 férfiok elsésorban piacokatSa eee 9 =) KORNYEZET ) akartok, kivéltképpen nemzetkézi piacokat ~ é végs6 célként o vilég- pac monopélwmet. Pecoka! okar ok, omelyekei monopolistikusan ki Icheine zs6kményolni, enélkil, hogy crosz, német vagy barmilyan egyéb velélytérsokidlkellene félni— ideérive © kérén kivili omerikai Gsletembe- reketis. £20 2614 csopor apoliikus és ‘omordlis vol, 1917-ben csak egyel- len célt kévetet: hogy urala az orosz- orszégi piacot; ex! Kelle egy, 0 béke megvolésitéséért kizdé ligénak pre- zentélnia &5 inelleiudlison kibélelnie. alist « Well Sireet voldban eléste ‘Amerikoi cégek, amelyeket « szindi- katus ellenérzbt, részivetiek késdbb © Szovjelunié felépitésében és még mmo is azon vannk, hogy a szovjel katonai-ipari komplexumot eljui- fassdk o komputer korszakdbo."/16/ (A cikk @ Der Europaer 1999/6-7 szimdban jelent meg) egy “lésdo Stobed Gondele 3 zamabon A rochos ‘x ongol halle et Ube: Ore efi 9672 96/4 ae ‘molten 5 cHustodle ubradidebumenis- ‘rok'rorcrsa. TAUB Sito: Der tee Sebsimard A exis ‘gio, 17, od. HAI 3, Pe 151 wold 161 Aa’ onost laadalam egéfogsbb dish Toniiee Rad Pps, o Hamad profesor ‘elsnbmasly alt © Boros évekhen op) og 00) vals Naiora Seely Cunci-ac,enzeat ome ‘ia elnsk- alonibonReogon —lelaronsis Le poli tndeends taleénck Pipes muro {Od kote sea arr ale tre! Kon je rol egytdedmlscen Lanna 0 bel elk a née! hodvarlis Slo mop lial Nom hal ae! seman el Soro ‘ogy 0 Stn tga cxaakiggecais, 177 Suen: Babe Reltion, 189 ld FRU A alaaik nox ronérerban woot el yin vsepaaTolamon tan at 8 es © nykénesog alt calla sanyo. ne ‘mat nyelverbton 0 Nave Zorcher Zotung-ban Ison map 1970. ol, 22-dkn egy omer! ton. Henisac, Hebe Regirbopinnak eg ce, oh Iijeaten Sutonatomorakodl Tova like, tba Suton ele ly Ze 1999-1 PPhipp Gasser Handel lila}, FA2, 1999, lobe IT) TabiesJecsals fr don Fuber Spin se, 98750 Klove Wograla: Oden hr Hen P91 Satan: Ri of Pla, 75. ok O/ uo. 101 el P10 Schroder land: Suton: Rea of Hae 75-81 old 121 Eh egy 6 bogta on Wei. Hire Banos Hla Schac Munchen, 1998, A19/ Tysoel Usd: Suton: Rn ol Hil, 102-104. 61. &s Suton: War ond Reval, 50.83, 4P Sato: Rosell ASS vo. 88, od ‘BI Soon: els Revolution, 176, of E kidltvany ,,Az eurépai téjkultora mint feladat” cit Dornach Goetheanumébon 2000. szeptember 6-9 kézéit megrendezett nemzetkézi értekezlet alkalmébél és eredményeként sziletett Az eurépoi téjkultire mint feladat A taj legyen taj — legtébb ideje! Dornachi kiéltvany ~ révidit leit vllozot — PREAMBULUM. Poll ‘At eurépai tdikulkira mini feladai* cimmel megrendezeit_ kongresszus rmintegy 150, Eurépa tizenkét orszé- gabél érkezett réstlvevdje 2000. szeptember 6:i6l 9-ig intonaiv pér- beszédben munkslkodott egyit ‘zon, hogy megérisék oz eurépai 18jak sokszindségét és mindséget ért dliclénos hanyatlés oksit, é hogy kKiulat toléljanck ebbél. Meglogal- mazédott, hogy milyen lépésekse és iniézkedésekie van szikség, § mi- lyen feladotckot kell ieliestieni or gj ‘6jkultira érdekében. Fontosnakeitél- idk, hogy a téjokért felolés szemé- Iyek figyelembe veayék e kidllvéayl Nyilatkozot forméjéban régzitetke benne or dlialunk lesa lanulségoko. Kilejezett Shojunk, hogy ex 0 kial- vyény eliusson olan emberekhe2, ‘kik képesek és készek ora, hogy felelésseggel viseliessenek © téjok fejleszise irdnt. Az eurépai taj mint kulturdlis Srdkség Ac eurdpai téi* méllésdga abbél a kulturdlis rBkségbél ered, mely féld- rojzi és poliikoi régidinak sojéia. Teliesen egyedi jelleg6 terdlelek so- koségabel all éssze. A nagy folySk deltdinak isropos mocsérvidéke, © Foldkézi-ienger ver6tényes sziklapan- jo, 0 tégas, 281d sikségok és oranyl510 ee gobonomeztik, © stikes pusziék, © dombok és sévények élial opréro tagali moréndk és ar alpesi legelék, © kozéphegységek s6t6t erdei — min- den t6j sojét méliéséqdban idnik fel, rmelyet fel kell ismemi, tiszteletben kell tartani é emelni kel. A t6jat o benne él6 emberek kézés Srdksé- gének tekinthetjdk. Ezt o pazar sok- {féleséget oz ember és a teimésze! év- ‘earedes.egyuiimikadésénok kész8n- hetik cz eurdpai tdjok. Eqyediségik, szépségik és kulturdlis gordagséguk o szocio-kulturdlis ha- gyoményok sodréban keletkezett, 0 taloj, 0 vi, @ névényzet, oz éllatvi- leg &s oz ember intenziv dssridtéka révén, melyben uiébbinok gordél- kodésta irényul6 széndékai is ér- vnyre jutnak, Ezo kulurdlis sokféleség bevésédoit € jbo, do innen vissza is hatol oz emberre, Egyatiirt teat o tdjak val- tozdsa az ember tudal véllozéséval. Az eurépai tajak valsiga A iporijellegG f6ldhaszndlat térhé- ités6val, 0 népesség gyarapodésé- val és 0 térsadolom globalizélasé- val alopveié funkcidikat vesziteiték el kulléngjaink. Egyre inkébb puse- tn termelési terUletekké csdkevé- ryesednek. Emiatt elvész regenera ciés képességik, kullurdlis és biolé- giol sokléleséguk, és elvész oz ctthon 5 ot ozonosulni tudés. Az tjkori ‘udoi sxdméra oz elma seéz eszlen- 6 folyomén megszént © természet hagyoményba égyazoll, Sszi6nds, fistcletudé hasznosiiéso. A lermé- szeies otthonossdg, 0 regiondlis iden- {6s életteréb6! szokadatlonulzojlk a népesség elvéindorlésa @ vérosokba 4 orck ipori civilizécidjéba, A sxép 4 a fellesség int fogékoryeegunk figyelmessé lesz benninke! orra, hogy miként idegenitenek el benniin- ket 0 i6i6l a legkalénfalébb haszno- sitésrairényulé érdekek Elsmeridk, hogy mogunk is hozzé- iéruliunk ehhez o modem kémyezeli vilsdghor és jelenlegi életvtelink- kel fovébbra is hozz6jérulunk. Bér- mennyire is felismertik, hogy élet- feriink o 1, eddig mégsem voltunk képesek orra, hogy feltartSztassuk a mingségbelihonyallést. Ex pedig kedvez annak a jelenségnek, hogy 0 modem ember nem tud magénak se meg6lli, se irény! poroncsolni ‘Akongresszus soréin ~ 6s mér elite is sok éven 6 ~ igyekentink megérieri, hogy voliaképoen mi is @ 16 és hogy ri hizédlk mag vélséga maga, és igyekeztink olyan wlokat toni, me- Iyek kivezeinek ebbél o vélsdgbél Az Gj eurépai tajkultGra jévéje ‘Az ember és a természe! elidegene- dése a kézelmblibon réébresztette 07 embert kémnyezetére és kiolokult benne egy az 6 gyarl6 onmagdisl a {jot levélaszié folfogs. Ebbdl szdr- mazott az o7 igény, hogy meggjulion © i6jhoz valé viszonyulésunk. Kez- dink végre fogékonyak lenni 0 16) ind, oz éleire kihalé minésége, oz Gltala nydjtott estmei és egybtial tdplaln tud6 tebbletirént. Felfodez- zk, hogy 0 16) ,Jélegz6 18", chal “iiss levegér' sziv az ember, de ome- Iyet egyszersmind megilet jraébre- 6 fiscelatnk. MogpihenhetUnk ben- rne és életierinknek tudhatiuk, ém felodatnak is kell tekintendnk, Annale érdekéban, hogy megdjul- hasson az eurépai tsjkulira, mind 2 egyénnek, mind o kérésséanck tudatosan ki kell olokitania viszonyét © i6inok az djkor elején felledezelt minéségéhez, ériékshez és méltésé- ‘thor, fel kell ismemie o kulturdlis tron bekSvetkezelt véllozdsokot és © benndk észlelhetd, ogészs6ges i5- WS irényéba mutoid jelzéseket Emiat s2dkséges, hogy egyre inkébb képesek legytink oj réeszmélésokre & aro, hogy egyénileg is felel6s- sbget véllaliunk o I6j minéségéér. Furépa téjait mind oz egészében kézdsség, mind az egyes, halyi 65 regiondlis kézdssé- gek drdkségének tekintdk ‘A idinok oz az egyedisége és mélio- S69, molye6l it s26 van, magéban rejti @ tovdbbi feilédés.perspek- ‘vit Ho komolyan vesszik o téjhor f0z6 6 kapesolatunkat, akkor @7 meg is djulhat olymédon, hogy poriner vie szonyba kerilink kéenyzetdnkkel. nol ilyen moder, kéles6n6sségen alopulé kapcsolat olokul ki oz em- ber és 0 természel kéz6tt, otf a ho: szon jegyében alld gondolkodés a gondozé, kélestndsen témogolé Viszony! fogio szolgélni. A 15jat tiszteleiben foriva_megiapaszial- hatjuk, hogy omiképpen mi 16 laljuk © természetet, gy 6 is téplal minke, mind fizikei, mind szellemi érielemben. Ez 0 vadébeszéd 0 modem, sokrétd Agjkultéra képét kivénja felmutotni oki térekvéstnkben poriner kor {A tj elyan évezeat vogy trast Aclivalv, amslyornse 0: otlék vagy 02 oroldiogalsk megdlie.. Ea maghotroxés taxon wleményinkel five, hogy @ Wo tember bo természe fvslanysige folia falokslt ki ox idk sordn. Hongeiljosee {ovébbe, hogy con egésatolkot at, maly ‘yest magabon @temaszei a kulraie komporensekel,« hogy exek cht nam te Fini agyrndstl chdlostotna, kon nak.” (Eurépot i-egreamény, melet Eurépa Tandcs minsuietanéexe fogadat el 2000, ois 19-60) TTorokvisink embemak é tGjnak ox agéer silégra lta kepersltire nul, Miva ‘ronan Eurépdban dunk és dalgenunk lei asjdtun,fgyelmdnk mindenakalét Eurdpara inlN = Jenni, feledaténak fogia tekinteni a 16] irénti gondoskodést. Kihivast je- lent ez minden egyes ember sziméro — éj kulurdlis impulzust, mely feléleszii o sokrétiséget és ax eurépoi tj felé forditia fie gyelminket. MIERT OLYAN FONTOS NEKUNK ATAI? A t6j tébbletet jelont A 16) t6bb, mint térgyi részleteinek volésdga. Nem Iétjuk 0 {616i a2 er- dét, ha csupén a térgyi részletekre figyelink, hiszen o 16) olyan ,tbble- {ef" tartalmaz, mely elésx6r hongu- lotként vagy légkérkén! érint meg minkel. A iérgyilog megragadhalé tényekkel ellenistben valami meg- foghatailonként élivk meg ext o taljességet, ami mégis rendlevali ha- téssal von oz ember és a természet letére, Mihelyt felligyelink erre és volésagosnak tekinijik, éridkel is 1u- Ijdonithatunk ennek 0 ,tdbblat- nek’. Az vjkord embernek megvan oz 0 képessége, hogy folismerio a td-kindlla tobblet étéket A taj szellemi termék A tajjol tudatoson kell foglalkozni, ehhez pedig elengedhetellen, hogy 2 emberek tudatositsék © moguk sxéméra, hogy milyen bels6 indi tatésoik vonnak. A 16) oszerint Keletkezik és ltexth, hogy oz emberek mennyire takinik kémnyezetiknek a fermészetel. T5j ember nélkil nem létezhel. A idjal mindig oz embert értelem” és oz ‘ember’ ,ké2” teszi ozzd, ami. A taj mint térsadalmi esemény ‘At6i nem sziniiszia természet. Nagy- mértékben o korébbinemzedéeek munkdjdnak készénheyiak. milyen- ségét. Ha a vérosban és vidéken fel- fedezzik oc, ami térténelmileg ke- letkezett, akkor gyakort tolélkozunk coltalmat érdemié.érigkekkel, lgoz, hogy volomennyitink kilén-kilén egyéni ténykedésével valésul meg a 16), dm bérhol legyen, kéz8sségi oz 4 3, melyet életierinknek mond- hatunk. Ugy ién Iéire, hogy a keblesBnés megértés jegyében integ- rélédik o mésik ember téja 0 soj6- tunkbo, hogy az emberek csoperiiat kezisen tevékenykednak, é hogy felismeréseinket_megoszijuk egy- méssol. Mivel nop mint nop tonulhatunk dat l6iri, © torténelem folyamén étala- kulésokon megy kereszitl oz emberi tudai, é ezz0l o mindenkori voléség is. A t6j tOrlénele mindig tUkrézi oz ‘ember tudo! iériéneté! A téjbél kiolvashoté © tS:Aénelem. ‘Amiéta tudoményosan lényegie- lennek minésil or érzéki észlelés, 0 civliaécié Ogy bénik a krnyozeitel, hogy az elvesziti érzéki gazdogsé- Gat, és visszéjéro fordul gydgyitd ereje. Egyre tobben térekednek ré- vidléve gordaségi sikerekre, me- lyoknek mellékhotéisa nyilvinvalé kkérosodésokban jelentkezik. Mégis lehetséges, hogy olyan alapokra helyezzGk o 16) gondozés6!, melyek hosszdtévon értékierermé hatdsdale lesznek. tajat jellemzé tébblet értéket ‘Az eszigtio nem csupén ,szép ké- rités", honem ,éreéki felismerés- ként” ara tanit benndnkel, hogy a dick készénheiéen éreékiséguk- ben fopasziclhatjuk meg ,c dolgok természetét", Csok gjabbon keri faz ember abba a helyzeibe, hogy felismerdje legyen o I6jnak. Az em- ber a mage széndékai é okerole szerint hatol be tevékenységével © fermészet alkotéméhelydbe. E beha- tolési o kultéréj kepében lopasztal- hajjuk meg A t4j taplélja oz embert és az ember tapldlja a tajat A ta oltalmaz6 &s gyégyité hatéssol is lehet oz emberre. Széméro ez har- méniai feremt6, dszi6raé téplélékot jelent. llymédon minden 16) az ele imélkedés helyévé lehel, chol az em- ber réébredhet orra, hogy valéjé- bon mi is tOriénik a vilégbon, ellen tétben ozzal, omit a médidk virudlis képel sugallinak. Ezzel pedig rétol- hat Gnmagdra is, Ett lesz o 16} a7 azonosulnitudés helye. Az esziétiko révén lelkink képei befogadjak moguk kézé 0 tj képeil. Hogy miként olokitoituk @ téjol, oz kéz- vellendl visseahat mirénk. Az om- bernek ebbél o iermészeitel tuda- toson fenntartott kapcsolatébél a is Oj Aleterét merithet: 6 is tplélék- hoz jut, ha oz ember kellé gondot fordit erre12 A taj kozvetit Ho felismeridk i6jban jelenlévé ‘bbleet, okkor a t6j ésszhangba hor- 20 egyméssal az ember és a termé: ‘sete, 0 térsadalmi és Gkolégici szem- pontokol és kézvetiieni képes az nthropo- &8 oz Skocentrizmus k6zait MILYEN LEPESEKRE VAN SZUKSEG? A t6| méltésaga és joga ‘A t6jaknok megvan a maguk ide tsa és méliésiga. Ext @ méliésé- gukat meg kell érizni és még maga- sobbca kell emelni. Ehhez pedig jogi siéluszra von szdkség, hogy a 16] vé~ delmében a joghor lehessen folyo- modni. A 16) méliéséga megfelel6 iskoloi nevelést és pedagdgi6t igé- ryel, hogy minden nemzedék feli merhesse 0 16] méli6sdgat és o t6j- jal gondosan banjon, ‘Az eurépoi isikultiro mint feladat cimmel_megrendezeit kongresszus részivevéi otor6 letiként ddvéik oz Europe Tandes tdi-egyezményének 2000. jélius 19-8n t8rtént elfoga- dését és bievés! véridk © korszok- alkoié dokumentum mihamarébbi raiifikélésé. Uj tj- és mezégazdasag ‘Az Gj t6jkultérdbon mér nem kizd- 6lag 0 haszonra irényulnak ot rokvések, honem ember és fermé szet egymést gondor6, egymést kél- csbndsen iémogotd és fejleszi6 vi- szonyéra, melynek ki kell feriedni oz emberek’ kéz0ti kapesolotokra is, A ij ériékeinek élvezetével egyide- {leg o gazdaségi tevékenységet is ‘gy kell folyloini, hogy hosszétévon 0 id lekintetében is ériékleremt6nek bizonyulion. ‘A j6v6 mez6gardoségénak is 0 16}- tudaira kell ébrednie, Ha érigket lulajdoniiunk o iéjban jelenlévé tdbbletnek, 65 mint ilyet bevonjuk 0 Idjat alokité tevékenységbe, okkor o I6jjol vol6 gazdélkodés, értsd mez6- gozdaség, igozi mindségteremié és Elelel 16pl6l6 dstermeléssé. lesz A t6] odta tObblet értékének felisme- rése_lelki és. szellemi érielemben megoithaija gondolkodésmédunket, melynek jévoltébél o moltban meg: ‘eremiett kultiriéj eszméje tovabbfej- lédik egy iévdbeli,téjkulro” fel A t6jkultéra minden egyes ember szdméra feladat. Minden helyre ~ vé- roste és vidékre egyardnt ~ 65 min- den emberre vonatkozik. Nelkiléz- hetellen o gazdak, a természetvé- 6k, 0 hely lokosok,o foldbéribk, oz oktat6k, a onosok, © movészak és © IGi-ervez5k egydtimakédése, Eb- ben az egyiiimdkédésben fejexédik ki a 16) tdrsadalmi jelentésége, és 0 kuléntéle érdekek kélesénés flisme- rése kéz6s olkotés! eredményexhet A személyes jelenlét nyomatéka ‘A.16) minden egyes ember alkotéso, melyhez hozz6jérul 0 mésokkal egydtt vagzelt kbxbs levékenység és © kérnyezetel zai6 intenziv cserefo- Iyamat. Ho az ember czonosul az ét kerilvevé iif, sojét magéra is {olélhai...Minél inkdbb tudatéban vagyunk cnnak, hogy kéxérzettink és 0 kézdsséq kedélyélopoto mily mériékben figg aitél o idjt6l, tamelyben éldnk, onnéil inkébb meg ‘okarjuk és meg is tudiuk maid falal- ni azokat cz uiakot, amelyeken elin- dulhatunk o t6j toriés fejlestiése és hasznositéso érdekében ‘Az ember a i6jtudata, Felismeréseke ra képes voltébon az ember felel 0 16] kultoréjéét és jovebéli feiledé- 661. Ez olyan Gj kuliGrét é peda g6aict kivin meg, omely képessé tesz benndnket orra, hogy felismer- jk 0 iéjot & o 16)-odlo tebbletel, hogy szélesebb dsszofdggésekben gondolkodijunk és tudatosan és térgyszerden cselekedjink, egyéni- leg éppigy, mint kézdsen. A't6j az 0j otthonunk Minden embernek elem érdeke (6- 2édik a gjhoz. Megillei dt oz 0 jog, hogy hasznositsa a tjot és gondjét viselhesse. Hien olyan Glotiér oz, mely més_elélényakicel egyitt a mi sojétunk. Es o 14) lokéit megilei, hogy beleszélhassanck 0 t6jjol kapcsolatos kérdésekbe. Mert coz embertél von s25, 65 07 6 helydrSl © léjban. Legfébb ideje, hoay stemé- Iyesen dliunk ki o 16} érdekében, red az esok fgy vélhot a modemkor emberének otfhonéy6. Leglébh idejel Kiad6k: ‘Az eurépai iéjkulidio mint felodat kezdemeényezdinck kére: Dr Jochen Bockemihl, Dr Andreas Bosshard, Johannes Kéhl, Dr Bos Pedroli, Hermann Seibedh, Dr. Tho- mas van Elsen, Dr: Johannes Wire & Hons-Chrision Zehnter Szerkeszt6ségi munkatérsok: Dr. Ursa Kraitiger; Or Margaret Colquhoun Szabed Szellemi Féiskola Természet- tudoményi Togozata, Goetheanum, Domach, Svdic HUgelweg 59, CH - 4143 Dornoch, Tel.: 0041 61 706 4210, Fox: 0041 61 706 4215, h.c.zehnter@goetheanum.ch, scianco@goetheanum.ch ‘A domachi kidvény fenti reviditet vél- fozata Az eurépai téjkultia min feladot cimmel 2000. seoplember 6-161 9-ig a svdici_ Domach Goetheanumébon megrendezatt_kongreszszus _részive véinek kézromskédésével késil A kongressrus wégén az olabbi, © ny vanosségo! képviselé disavendégek kopték meg e révidiet véltozal pél dans: De J8cg Amsler, @ svdici seBvelségi smezégazdosigi hivatal munkavorsa, Dr. Willy Geiger, 2 sidjch szovetségi emyezel,erdé &s gjvédel hivatal ole elnake, Prof. Or Hans Dieter Knopp, © német szbvelségi természelvédelmi hivatal smunkoréesa, Dx Riccardo Priore, ax Eurépa Tandcs munkatérsa, az ,Eur6po kis é nooy rgidi”cimmal megrondezel kongresstus Viki. A kidliiny tales véllozata a Proce. ‘dings um Kongress-ben fog megiclen- 1 2001 tovaszdn Mar 2000 ckisder végén meg fog jelenni o Notur und Mensch cimé folie roinak a7 el6odésak reviitet vaonatst fortalmaré kilénszéme, A kongrasszusra idéailve jelent meg o2 labbi knyy Bos Pedroli.(szerk /kiads) (2000) Landscape our home — Lebensraum Landschott (Eletteink, © 1) Indigo, Zeis, ISBN 90 6038 490 3, Verlag Freies Geislesleben, Stullgort, ISBN 3.7725-1977-6,13 eT PEDAGOGIA ) 2001. janudr 19-én és 20-dn ismét @ Szabad Féiskole vendége volt Elisabeth Beringer. A két nap sorén most ,Bevezetés oz aniropozéfidbo” cimmel hall- hottunk tle eldadasoket, Rendkivili preciziéssol igyekezell megragodhalivi fenni azt o gondolkodési médot, a vilég megismerésének ozt o madjét, omit antropozéfiai megismerésnek nevezhetiink. ,Az antropozdfia us yanis tudo- méiny, melyben a modster, é nem a tartolom’o fontos.” A gondolkodétl love. kenység és o hozzd kapcsolédé élmények részletes meglic yyelése, elemzése melon tarmészoteten exo asclt a gondolhodds lSrléneteral, eiadedi coral, Ssszefiggésben oz emberi konsliticiénak a feilédés sorén végbement val- tozasaval; Krisztus helyérdl és szerepérd! ebben a fejlédésben. Az elbadésokat a hallgatdk kérdései, a kérdésekher kapcsolédé beszélactés kévatte, délutin pedig egy beszéigetés Waldort pedogégusckkal Vineze Erzsébet Talalkozds Elisabeth Beringerrel Jonuér 20-4n délutén Elisabeth Be- ben megismerkednek a gyermek fej- Finger beszélgetett o magyororszdgi —_Iédési_tidval, Kézéppontban az Waldorf iskolak néhény képvi- emberismeret all. Az oszldlytantiok sel6jével. Azokka, obik szereinének _képzése sorén ctiekintik a nyolc évet © 2001-2002-e5 tonévben egy a gy, hogy vilégossd vélion, milyen kezéptagozaira vonotkozé tovabb- _feilédési épéseket él meg o gyermek képzést létrehozni a Tanéri Mihely egy-egy odott életszakaszban. Ezt a2 keretében. Elisabeth Beringer révi- alopiémét kiegészik o kultortdrté- den bemutatia az Ukrojndiban éliala nei ismeretek, az évszakok ritmusé- szervezelt tandrképzést, melyhar val ismerkedé beszélgetések. Fog Svodapedogégusok képzése is kop- _lalkoznok a kilénbéizd éleifolyama csol6dlk tokkcl, o tizenkét érékszerwel. Es téma oz is, hogy hogyan lehet a A képzés hérom éves idészokol fog Steiner szvegekkel dolgozni 6t gy, hogy a hallgaték évente hd- rom alkolommal vannak egyitt in- Ar els6 év dttekiniést ad oz ember- fenziven, 8-9 napon kereszidl. A tonrél. A cél o2, hogy @ hallgatdk foglalkozdsok reggel 8-t6l este 7 — képesek legyenck eleven, mozgé- 6rdig tartanck. (Elisabeth Beringer —kony fogolmakkel dolgozmi. Eliusse- megjegyezte: ex nem idedlis meg- nak @ gostheanisia szemlle! kéze- olds, de Ukrainébon a kéril- —lébe, at fudjék élni a vallozékonys mények més! nem fesanek lehetSvé, got. A mésodik év homlokterében a A hollgaidk tebbnyire yokorlé —fellédés, @ metamorlézis gondolata lanérak Waldo vogy dllami isko- il, Az egyszerd véltozékonységon lakban, illeive von néhény fbiskolds til a cél felé holadds folyamata. A, is, Az ukrojnai Woldor szeminérium sors, a sailelés elétti, a holél uténi tehat alopdiploma uténi poszigra- let kérdései, o szobadsag problemé- duds képzés.) Az emberlani isme- ja, a kriseiolégio. Elékerilnek az is- retekre irényulé alopozés kézos oz —_kolézési di elemei. A cél, hogy Svodopedagégusokkal, a mivészeti _hollgat6k eben a periédusban el- foglalkozasokal ugyanazok 0 loné- —jussonok oz én-ésulelethez. A har- rok vezetik A szokismereti, didakti- madik évben a hongsély o soja t2- koi érdk kolén zojlanak. vékenységre helyezédik, Elétérbe kerblnek o beszélgetések ~ oz els6 ‘A képrés clopgondolate az, hogy @ _ével inkébb o frontélis munka jelle- hallgaisk a hérom év folyamén be- merle. A kérdés az, hogyan tud az iérionok egy fellSdési utal, mikéz- ember a sojét feremtderdivel vola- mit Iirehozni. A cdl: szabaddé tenn oz emberben lévé. teremiderdkel Eben az idészokbon minden hol gai6 @ diplomamunkéjén dolgozik A témét szobadon vélasaijo, de meg kell muiainia, hogy oz hogyan fig Sssz0 az ember megériésével. A dip- lomamunkénak tikréznie kell, hogy 2 hallgcis hogyan tudja ésszekap: csolni emberiani ismereieit o min- dennopi életel A hérom éy sorén egy olkolommal sor kerl egy négyhetes gyckorlatee is, Ha.0 hollgaié iud valomilyen ide- gen nyelvet, akkor egy kilféldi Woldorf iskoléban, he nem, ol sojét iskolsisbon nézi meg 6 tanités kézben a stemindrium egy tandro. ‘Az ostldlytaniték képzésé! mivészei foglalkozésok is kiegéstiik, Euritmio, bothmer, beszédformélés (Sprach- gesialiung), festés, formézés, zene, furvljo, formarajz. Es hangsilyt kop © szociélis terdle! éttekintése is — a tanéi kollégium munkéja, a satilbk= kel vol6 kapesolat, or iskola mint szocidlislény. Az osztlylonitoket ké- pezé szeminérium mellet Elisabeth Beringer léirehozott egy olyan kép- 26st is, ohol a féoktalésbo bekap- cxoléd6 iondrok ~ kézmives, énele, nyelvtanérok ~ képzdse folyik. It is kézépponti elem oz emberismeret, a gyermekben o a végbemend ‘eilédé kintése, volomint oz egyes szakiér- gyak bekopcsolisa ebbe a feilédés- be - természetesen ozon til, hogy pl. a kézimunka é kézmdves toné- rok szckmoi ismereiekei is kopnok (példéul rendesen meg kell tudni vvarrni egy babat vogy ruhat! A hall gatk onyagismeretiel és 0 kilén- {le technikakkol is foglalkoanok Nogyon fontos, hogy pl. © kézimun- kat ne egy dgyes kezd seilé, hanem képzett Waldort pedagégus ve. esse). Nekik — ugyaniigy, mint oz oszidlytanitéknak — kulénb8x6 mo: vészeli foglalkozésaik i vannok, llyen képzés jelenleg egyedil Ukroj- néban létezik Megszerveriék Ukrojnébon a Wal- dorl-tanérok tovdbbképrését is, ‘omire évente egyszer ker sox. Té- méjaigény szerini clakul. Olyan kérdések kerdlnek el6, omelyekre nem maradt elég idé a képzés so- rin, vagy amelyeket 9 mindennopi14 munka szikségletei veinek {él Horabkezdtek 0 fels6 négy osti6ly- ro vonatkozé keprés el6kész!- 1éséher is. Iii o munko szdkségkép- pen’ szakiérgyokra orientélédik, mig 02 osatdlyianitok képzéséndl inkdbb o fontézierék mozgésité- s0, 0 képességek fejlédése voli a cél. A leghangsélyasabb elem azonban a felsé fagozaton is oz emberion lesz, meri ez a Waldorf pedagdgia alopja Miutin 0 képaés mar makédott, o2 ukrén haiéségok jéinduloté szor- golmazéséro létrej6tt egy megéilla- odds o stutigarii szeminériummel, ‘amely szerini cz Odesszdban diplo- 1626 hallgaidk a némei képzés el- vyegrésér6l_kapnak tandsitvanyt Ez az dllam is elismeri o tanéri diploma melleti olyan oklevélként, ‘omelynek birtokéban a pedagégus Waldo iskolaban ionithat. Elisabeth Beringer besramolojt ko- vet6en o kézéplogozaira vonatkozé fovdbbképzést eldkés2ii6munko. csoport beszélt oz elképrelésoiedl. E munkacsoporiot ~ mely ¢ Mogyar Woldorf Szivetség Pedogdgiai To. gozoiénak kerelel kérsit makédik ~ egy életszikséglet hozta létre A gyakorlé tandrok munkéjuk sorén beleitkéziek abba o problémébo, hogy a kénzés folyamén vagy csok nagyon kicsi, vagy nem kelléen Gigondolt.kitekintéstkoptak kéxépiogozai feladataira vonatko- 2éan, Negyedik osztélytél sorra lép- nek be a kilénféle szaktérayak, mi- kézben hidnyzik az embertani seem- léletiel_megalopozolt felkésablség Nem 0 részletekig mené médszerto- ni Gimutatésok, honem az a tudés, hogy milyen fejlédési eseményt kisér, kémosz! old példéul negyedik ‘omzidlybon a iSriek bevezetése, he- tedikben ao mechonika, vagy az ol- sgebro szobadségot jelenté formuléi sib, Ennek a hiénynak a pétléséro szereinénk 0 2001-2002-es tonév- ben egy rendszeres tovdbbképrést Isireho2ni ioposztalt kilféldi tandrok bevondséval. 4 cél, hogy éttekintést kapiunk — embertani alopokon ~ 0 gyermek feil6désérél és arrél, hogy a negyediltél « nyolcadik oszidlyig boelép6 seoktérgyak hogyan kisérik, segilik ext © fejlédési folyoratot. ‘A munkacsoport tagioi jéridk 02 or- szég Woldor iskoldit, hogy megbi- zonyosodjonck e szikséglet reélis vollérdl, és t8jékozédjanok oz eayiitmakédési készségrél, omely- nek erejével egy ilyen iovdbbképzés szeplemberiél_méjusig megvalé- sithaté lenne. Kérdésre vélaszolvo Elisabeth Beringer félojénloita o \émogatisét e Wrekvésekher. Stive- sen ad fondcsokat @ program kia- lakitéséhoz, és keres emborokst, akik képesek 6s hojlandék a tovabb- képués s2dméra rendelkezésre élln ‘A munkacsopor véllalte, hogy el- képaeléseit — o2 iskoldkra témosz- kodva ~ mércius elejéig pontosan kowonolezza 3 dinyvitio, hogy megke2dédhessen a gyakorlati elé- besa. Christian Morgenstern MINT KI TISZTA FENYBEN ... (Wie in lauter Helligkeit...) Mint ki tiszta fényben él, Aradunk a végtelenbe .. Tainik mérhetetlen messze Fold-id6 s a fOldi tér .. Mint Id inna fényt, esak fényt, Csillog6an fonn lebegve - Fényességiink! — éltiink Benne(d), S létiink éjbe szérva szét? Atok rajtunk, szimiizetve, ‘Téled — higyjem? — elfucunk? Zengé Forras, mégis egyre Hozzad visszatér utunk! (Kéiroly Sandor forditdse, ‘81. dec. 24. "83, jan. 19.)15 SZABAD FGISKOLA 6 a nyugat szdmdra kihaszndlidk, és a nak az dpoldsdra van szikség, ELoapascka= yuan, technolégiclag felle tor- —melybdl o ayéaytd mivésret és 0 rmel6i térsadalom széméro egy fo- szocidlis. élat_szdmas_iniciotvaja A Szobad Féiskola Néllolkozésok” gyoszi6i t6rsadolmot, egy korlétlan _megsziletet. Ebbdl a forrésbdl szi- témakérében besxémolé hangzott el _Iehaléségoke! kindlé felvev6 poco! letick @ WALA kezmetikumai és cz lla Wegman Alapiivény keletke- —_teremisenek. F6gysz0r8i éppiigy, mint gozdosagi xésérél, mikédésérél, célkitizése- De azokat a nogyon jelentés ~ elsé- _eredményei. ind, sorban német — humonitarius akcié- Szereinénk ebbél a forrésbél_me- 1992-ben Kélmén Istvén, Frisch kat sem tarfjuk megoldésnak, me- rive Magyarors2égon valomit fel- Mihély, Karl Kossmonn, valamint a lyek tbbnyire szOkséghelyzetekre épiteni, és szereinénk, ha ennek o BIOKOR Kit és a WALA cég rész- —_férténd reakcidk. szollomi forrésnok o2 oreje 6s nogy- véielével Budopesten megolakull oz A 40 ill. 70 éves bolsevik uralom —_szerdsége a mi vélalkozdsunkban is lio Wegman Alapitvéry 0 szociél- _kévetkezményeit Kelet-Eurépa em- —dimutaié maradna, higiéniai impulaus magyororszdgi —bereinek el kell tudni viselnidk. Készdnjuke mindast © segitséget, megismertetése és elleresztése <él- Fotos lenne azonbon levonni a to- omit eddig kaptunk, Remeélidk, hogy i6b6l. A mogyoorszégi clopiik oz — nulségokal, mert csak ez teszi le- méli6ak leszink oz eléitink allo iltent helyzetb6l, az it felismert sak- —_het6vé ,jOvék€pes" iniciotivik meg- _sokréid felodaiokhoz. ségszeriségekbél és lcheiSségekbél —_szbletés kiindulva igyekeztek a WALA céggel A_kelet-eurépai_szocidlis-politikai (1993, Kélmén Isiven, 9 puszién gozdasdgi terbleten til. kéosz!, a kalosztrofdlis gazdasdgi Frech wniy) mutoid egyitimGkédést kiolokitoni. _helyzele, o csak Idiszdlag lekiadait Az olébbiokbon kézreadiuk erre vo- —_nacionalizmus! és ontiszemitizmust o aaa natkozé, 1993-ban megfogolma- malt természetes kévelkezményeinek zit leveldkel, és egy néhény éwel kell iekintentink. késobb megszdletatt saubjektiv visz- A redlis helyzetbél kiindulva aera van uN suolekiniést, melyek iermészeiesen szdkség, hogy @ nyugali, technold- Visszatekintés csak pillonatképeket kézveheinek —giailag fellelt gozdasdg elsdsorbon @.mo mér kilencedik éve tort6 k8268 —azokat oz individudlis inicialivékot Alopitvényunk létrehozdsa elt! munkibdl, szikségszerden egyolde- —_témogassa, melyek egy jovabali tér- _vekig-€vtizedekig_foglalkoztunk Ii képetfesive o t8rténeirdl. sodlom csirdit hordozzdk. ontropoz6fiéval, ezen belil azzol reitélyes terilettel, omit szociél- L ‘x lta Wegman Alaptivinyt (a szaci- _higiéniénok lehet nevezni, Ez te- Néhény adalék a kézés Gl-higiénioi_mozgalam gondola- _rilet az antropozéliai gyégyészotial gondolkodashoz fainak mogyororszégi elterjeszié- egybtt Or. Rudolf Steiner és Dr Ita sére) és 0 WALA céggel katoi! szer- Wegmon nevéhez, keiteidk eayiit- Megkisérelidk réviden sszefoglalni, _z6dést nem elsésorban azzal a gon- mdkbdéséhez _ dzddik, Eveken hogy it, Kelet-Kézép-Eurépo egy or- —_dolaticl hoziuk late, hogy Magyar- _kereszibl ~ érzékelvén 0 Magyoror- szégébon, Magyororszégon milyen _orsz6gon kozmetkumokol és gyogy _szgon meglévé igényt — probéltunk segilsége! szerelnénk kapni azoktél —_szerekel forgalmazd, eredményes gaz- —_‘kapcsolotba lépni a WELEDA céggel @ nyugoton éI6 emberektsl, akik dosdgi vlolkozéstvalésisunke meg. — més ilyen céget_nem is ismer- nem puszién iéilen szemlél6i okar- — Meggy6z6désink, hogy Rudolf Siei- tk =, hogy az antropozélus gyégy- nak lenni azoknak o véltozésoknak, nar, la Wegman és Rudolf Hausch-_szereket és kozmetikumokot valami- melyek révén a bolsevik ideolagiétél a iniciativéi, melyekbéla Dr Hausch- yen’ médon behozhossuk Magyar- és a szovjel_megszillésiél felszo- ka alapilviny, késébb a WALA cég —_orszdgra. Sojnos ezek a prébélkozs- bodult kelat-eurépai népek egy Gj, _magsziletek, say Gj higiénioi kulto- sok nem hoziok eredményi. 1991 smberhex mélié térsadalom felépi- ra alapieit vetették meg egy elyon dszén czonban Magyarorszégon éséért kizdenck vildgbon, mely @ moi nopig nem [6 Kossmann Gy aki egy eléttank Amie nines szdkségink, oz oz o tudoll megszabadulni a kézpontilag _addig ismeretlan ayéayszergyarié és témogatés, mellyel az amerikai és irényliatt egységellom modalljétsl. _kozmetikai cégiél — a WALA.16I — tangol vezelés bizonyos nyugal-eu- Ex vildg azonbon ma is, mint ko- 8M, torlolt egy eladdst, ect kove- répoi modell szerinti dllomi és gox- _rdbban is, képielen olyon szocidlis ten egy beszélgetésben elmondia o daségi sirukiirék megvalésiiésé! — forméko! teremieni, melyek oz em- WALA cég levékenyséaét, alopgon- igyelszik segtteni. E mégétt az a ber valésdgos szUkségleieinek meg- _dolalét, makédését ~ errél késGbb nyilwénvolé sadndék hizédik meg, felelnek. dokumentéciét és kiadvényokat is hogy Kelet-Eurépa tartolékoit és Az _gondoljuk, hogy ma Magyar- — kild&tt -, érzékelte a bennink 616 még el nem hosznéli munkaerejéio orszdgon onnak a szellemi forrds- t8rekvéseket, & két hénap mélva16 AWAIA olopiéi: Dr Rudelf Houschko, Mox Kophan, ‘Mojo Mewes, Dr Morgarethe Hauschka letrejétt oz els6 egydlimakédési szerédés a WALA és a BIOKOR ka- ott, egyelére csupn o koxmel kumok magyarors2égi forgolmazd- sdra. E21 kbvel6en Kossmann Grral kézésen, 0 WALA cég és olopit- vényoi_mikédésének ismeretében hhénapokig dolgoziunk egy clyan egybtimakddési forma kialakilésén, omi nem korlétozécik pusstén a kozmeiikumok eladéséra, ami oz Gdleli kopesolatokndl sokréiGbb és ryitottabb, Mindennek kézéppont- jdbon az okkoribon még a WALA- nl is eleven WALAIdee lll, ami rnagyon kézel élit a mi indiiékeink- hoz. Egy ilyen tevékenységnek leginkabb o2 olapitvinyi forma felt meg. A kézésen Iéirehoroit alapit- vénynak lia Wegman nevét adtuk, Szémunkra mindig nogyon fontos volt, hogy egy olan sorsioriénether kapcsolédjunk, omely Rudolf Steiner 6s lia Wegmon egytitlmikidésének folyiaiésa, (Akkoribon errél a 18rté- neirél még vol6jéban nagyon keve- sel tudiunk) Dr. Rudolf Hauschka 1924.31 egyait dolgozot lia Weg- mannal. Olyan kuiotésokat végex- tok, melyeke! kés6bb, Steiner halélo uidn_o Weledéndl nem lehetett ovébb folyiaini (Iie Wegman és a Weleda széivélésénak pontos t6rié- neiét ma sem ismerjdk). Hauschka ‘azonban lla Wegman haléléig, 6s kés6bb is, élete végéig hG moradi ohhoz 0 feladathoz, melye! Ito Wegman rébizott. Az 0 gyégyszer- el6ailiési méd, melyrél kés6bd a Houschko dltol alapitoit WALA cé- ge! is olnoveziéh, ebbél a kutotésbél szfrmazik, De Rudolf Hauschka azt cz impulzust is nogyon mélyen fél- vette, melyat oz Aniropoz6fiai Tér- ‘50569 @ moi nopig nem érett meg, hogy uayanis az emberi kapesolo- tokban, szociélisterdlaten ugyandgy mésfoita egybtimakédési formékra von szdkség, mint chogy cz anl- roporélisbél sxdrmoz6 ayégyszerck eldsliidsénél més eliérésokra, mint korébban. Rudolf Houschko Koss- ‘mann drral egyit! képes volt clyan szocidlisformékat teremteni, melyek korébban nem léleziek. Mindketten meg voliak gy626dve orr6l, hogy ‘egy ilyen tevékenység csakis clyan vallolati siruktérébanvégezheté, camilyen struktéro oz ontropozétia forrésébél, « térsadalmi organizmus hérmas fagoxédéso eszméjének is- meretébdl hozholé léire. Hauschka elvéloszihalatlannak tartatia o tevé- kenységet o szocilis formét6l Minthogy szémunkra a gyégyészofi 5 szocil-higiéniai impulzus volt fonios, fgy a WALAal megh&létt kereskedelmi szerzédés ellenére oz clopitviny mokédését nem akartuk kixdrélag oz exel a céggel vald eqyitimakédésra kerlétozni, Szeret tak volna, ha oz antroporéfiéhor kapesolédé cégek, tabbek kézati o Weleda is clopitéjo lett volna ennek or alapiivénynak. Magyarorszdgon oz a sorstériénel, melyben lla Weo- man é @ Weleda iijai elvéliok, 0 két_cég kopcsolaia és egyméshor fa26d6 viszonyo kevéssé volt ismer, e2ért mi fontosnak tariottuk volna, hogy léirej6ji6n egy olyan intéz- mény, melynek moga ¢ oyéayésza szociéihigiénioi impulaus il 0 ke pponiidban, és mindozok, okik ebb! kiindulva tevékenykednek, mos! tar- anak valahol, egyméssal esetleg nines — vagy olig van - kapesolaiuk, neién a forrdsiél eliévolodva egy- més konkurenseivé viltok, itt o mi seaitségiinkkel ilélkozhotiak volna. Ma mér abbon is bitlos vagyok, hogy ezzel sokat nyerhetiak valna. A mi topasziolaiaink hozzésegitheiték volna dkel egy szélesebb Kéri dlia- kintéshez, ami nem korlétozédhk a ayéayészat-kozmelika és az ezathez fartozs termékek piaci sikerére, ha- nem 0 gydayészat kitégitését jelen- tetle volna. Méghozz6 a szociéls terdleire tertén6 kitagitas6t, ami ta- lin kezd kézeliteni ahhoz, amit sz0- cidl-higiéniénok lehe! nevezni ‘AWALA Dr. Rudolf Hauschko holélo és Kossmann dr nyugdiibo vonuléso ‘ta egyrészt nogyséigrendi valkoxé- son ment kereseiil, mésrészi Eurdpa fSrléneiében is jeleniés étolakulds ment végbe éppen o lllencvenes évek, oz0z egydiimbkédésink kezdete ota Egy nagységrendi véllés énmot bon is vj formékot kévetal, oz vilég térvényszerdségei értelmében metamorlézisi. Kulénésen nagy fe- ladat elé dlitotia © WALA céget, hoay ez 0 nagysdgrendi véllés egy- beeseit Europa dtrendezédésével, kordbbi ideolégiai megasziotis6g megszinésével. Ex 0 eurdpui vile ozs nem csupén a kordbbi s20- cialisia orszéigok széméra jelentette egy Oj korszck kezdeléi, honem a Nyugotnak észre kallett volna ven- nie, hogy ez szdméra ugyanolyon lehetéség és kihivés, mint a Kelet sciméro, Ext o leheléséget és az ebbdl odéd6 cifojta feladatokat ‘azonban nem sikerlt felismerni.17 ‘Moja Mewes Nehany éves vojédés utén tavaly, '98-ban Gj orculattl jeleat meg o Dr, Hauschka kozmelike 0 piacon. Szinesebb, feliénédb, mint o régi voll. Napvéd6 sorozotot flesziettel ki, ami egyedilallé vilégon: szin- totikusfiter nélkl sikerdlt fényvédel- met biciosiioni, Az idén dekordciés sorozattal Srvendezieiiék meg a vd- s6rlékat, omi — szinién egyedlélls médon ~ nem tGnkretassi, honem egyben épolio is o bér. Hihetetlen siker mindkét sorozot, Reklémanya- gok is készulnek, Tabbek kézott edn a cég_megismerletéséhez és reklémoxésdhoz felhosanélhaté fo- Ybonyog. Tabb mint széatie kép d= vényekrdl, oz épilelél, poienci- rozéscb, 0 kert6l, Rudolf Steinerrél, Rudolf Hauschkérél - 65 egy sem lta Wegmanrél. Ha ehhez hozzdveszem ‘aut a pér évvel exol6ti élményemet, ‘omikor résl vellem egy hajnali né- vényszOrelen, akkor szorongés fog el. A sztiretelés elétti délutént Frou Mewesnéltistiem. A cég négy ala- pitdja kézdl 6 voll a2 viols6, aki még éh. Ablakai @ WALA kerjére nézlek. Beszélt a kertl — orrél, hogy oz év sordn véliozik a kert, 0 szinek vallokozds6rél, Gtmeneteiré| = ortan orrél, hogy mi jatszédik le gy hajnali szUretelésnél 9 termé- szeiben. Amikor napkelte eléH egy Sréval kimegy az ember, még s6iét vyan, csénd. Axtin egyszarceak mog- sz6lal egy madér. Azién mégegy és eayre tObb. Az &g kezd eilni o foldtél, mér nines egészen ste Haves von, még nom jt fel o Nop. Acid egyre vilbgosabb lesz, chogy faljén a Nop, a péra lecsopédik, minden hormates lesz. Azién nop- kalle ulén egy érévol mér egészen Nneppal von. Ez olait a két dra ala dtélheti oz ember oz éjszakébé! nappalba fordulds misztériumat, és ho foglalkozik ezzel oz dtfordulis- sal, azokkal a erdkkel, melyek ezo- lat hatékonyak, €s uayonigy az est imonettel is, okkor egyre inkabb megérti, hagy migri pont ebben o kétszer ‘két drdban ell szdreteln vagy éppen megkeverni a kivona- tokat. Pr Vlotel egy éréke, egy ‘érékszerve, mellyel oz életet kezdi éraékelni. ES més lesz, omit igy el- készit, mintha semmit sem tudna er- rél a természeti folyamairél. Més- nap reggel mentem én is szreteln. Of voll Herr B, aki o WALA né- vényboszorzéseit int, ds Frow H., «or Gjonnan felvettermékenenedeser {Korébban ilyen pozicié nem volt a WALA-nél.) Hongosan és sznet nél- kil végigheszélgetiék o kéi rat, mi- kézben serényen !épdesiék a levele- ket. Egyszerden lehetetlenné teiték a robbiek sxéméra i, hogy bérmit is ésrrevegyenck abbél, oma terms. szelben t8fénik. Szorongés fogot el: ha ilyen médon folyiatédik o aydilésleldolgozss, ho az az! vég- 26k egyre kevesebbet vagy semmit nem tudnak és érzékelnek abbdl, ait csinélnak, ho az egész mecho- nikuss6 valik, akkor meddig morad meg a iermékek minésége? Mikor valik médszerré, technolégiai eléi- réss4, omit be kell tortani akkor hha értelmetlen ~ amit eseileg rac nolzdei is lahet maid, ho mér seni nem ért beléle semmit. Egyre no- gyobb © cég, a forgalom, egyre 1Sbb ndvényt kell feldolgozni, ezt gyre ben vigzk, de egye kove- sebben tudik, hogy mit esindlnak 'ulojdonképpen. Mikor fogiék gépe- siteni o gépesitheté fézisokat? Es ha exbekévelkez, akkor miféle temé- kek lesznek abbol? A gyogyészattal, névényfeldolgorés- sal foglolkozok kéz6it ma még sok aniropozéius von, elsésorbon 0 fei- leszidk kéx6i1 (nem tudom, lehel-o uiotShrélisbeseshi), a ivtelexék koz6i egyre kevesebb, Ahol day 1J- nik, hogy szinte eliintek, oz o cég vezelése, gordaségi irényiéso, © Kor! Kossmann marketing, o reklém terdlele. Pedig épp ozokon a terileteken lene ré- juk a legnagyobb sztkség, ahol o cég strukidrdja o kérdés, hogy biz- tositani lehessen onnak fejlédését, hogy ne fenyegessen oz o veszély, hogy gozdasdgi érdekekre hivatkoz- vo teljesen el lehessen tnieini o WALA-Idee-t, Ha mo megnézem Németorszég helyzetét és szerepéi 0 sxe habordban, ha megprébélom diel inteni (Steiner memorandumai és a 1rténelmi szimptomatolégia alop- in) azt, hogy mi lenne-lett volna a nnémetség t6rténelmi hivaléso, felo- data, és milyen helyzetet eredmé- io Wegman18 —— ryezet ennek o feladoinok o fel- nem-ismerése, & péthvzambo éili- fom o WALA tarlénetével, egyre ele génsabb, egyre ,profibb” munka- {érsaival, 0 cég egyre jelentésebb izleli sikereivel, oz ekézben egyre stigorodé német é5 EU térvények- kel, melyek egyre kevesebb tere! hogynok oz olternotiv ~ kéz6ii0k az ontropozéfici ~ gyéaydszetnck, ak- kor elég sevszorongaté jovévizié dll alétiom, Mi lenne o mi feladatunk ebben o helyzetben? Kivel kellene o WALA- él beszélgeini nemesak a mi pprobléméinkrél, hanem a WALA- Idee-rél, a németség torténelmi kaldetésérél, oz antropozétia és Eurépo jévéiérdl; van-e még valaki, ‘ki meghallgoina? (Kédas Agnes, 1999. majus 17.) Epilégus A font visszaemlékezés kézel két ave sziletett. Azdio Gj vezetésége van 0 cégnek, okikkel ismét szorosabb 0 kapesolatunk, okikkel olyon egyitt- mékédést tudunk fenntartani, hogy 0 kordbbi vizidk emldkké szelidaltek. Elindull néhény gyéayszer magyar orszdgi forgalmozdso, homoroson Gjobbak engedélyeztetését indiiuk A mogyor képzésvezet6, Horvéth Judit « WALA-nél el, © gybgysxerészek Kczdtt élénk érdeklédést lopasztolunk, egyre sia- bilabb © kozmetikoi forgalmazés, Bndillésult a kozmetikusok képzése, sajét képzésveret6nk és kozmeti- kusunk van, és elindult az orvosok ilyen irdny6 tovdbbképadsének olé- készitése is, ami ~illdxidink nincse- nek — hosszobb tfvon fog csok eredménnyel jdmni. Uay tari, tiliv- fottunk oz els6 hét év utén ~ folén saikségszertien — bekévetkezett kri- 2iséllapoton. Ho az alapitvény éle- tébon a felndité vélésrél még nem is egészen, de legalébb a fogvliésrél mér beszélhetiink, (2001. mércius 8, Kédas Agnes) Készil 02 orbénci oloj19 HALLGATOK {RASAI ) Ahormadik szomestier folyamén a hallgaték egy-egy témébal felkésziltek, és el6adésttortolick a Szabod Féiskolén. Ax alébbiokbon kei el6odés anyogst codjuk kézre Téth Mark AZ AGY KORSZAKA ‘A teneszénsszol volomi egészen Gj kezd6qoti oz emberiség t6riéne- tében, omit leginkdbb a sojét szomélyiségére témoszkod6, 0 {éldi letben helyéi keresd ember képé- vel Ichet jellemezni. A kor emberisé~ gének o2 0 tBrekvése, hogy egzisz- fencidjdt megialdlia eben o vilég- bon, « kuliiro egészét dthototio és moghatérozta. Az énéllé véros6l- amok kialakulisa, 0 mdvészetek vildgiasodéso, o tekiniélyek elleni lézadés 0 vollésbon és 0 gondol- kodésban mind-mind ugyanannok oz eseménynek, oz énéllé emberi személyiség stiletésének 0 tinetei 6s kisérd jelensdgei Es ez 0 kor oz, amelyben elindul egy t6rténet, melynek gyamblcse’ bézi- s6t képezik @ mo éi6 ember min- dennopiainak. Ez 0 t6rténet o mo- dein természetiudomény tOriénel melynek egy sajéios vonulatét ki sérelidk meg végigkvetni oz olSbbi tanulmény sorén, oz ember elme- mOkédés tudoményos vizsaélaténok f6bb éllomasait Az érielem megtisztitésa A XVM, szézadbon jelenik meg el6sz6r oz emberi gondolkodés tér- ineiében egy elbizonyiolonodés az temberi megismerésben. Az ext meg- 21626 korokban még kérdésként sem meri fel mogénak o megis- merésnek o folyamata. A tudés oz emberiséghez eleinte isteni Kinyo. koztatésok, sionitésck forméjdbon ivlot el, majd Arstiotelés2tdl, oz individuélis gondolat vilégre hoz6- i816! 0 kézépkor végéig a megisme- rs tamasza 02 @ noi reolistafelfo- 965 voll, hogy © kilvilég kézveilendl és bizonyosan megismerhoté, 0 problémd? kizérélag oz e vilég md- it Isexk [slen) kkbvetkertetése kepedte Francis Bacon {1561-1626) a esd, ki kifoii kételyoit oz omberi 6 felemmel kapesolatban. Bacon sze- rin! oz ember o vilig fol8tti uralom= 10 hivalott, Ez az uralom o tudést6l fgg, ém oz ember elméjében o tudés megszerzéséig akaddlyok vannak, melyek tudotlansagnok és évedésnek teszik ki di. Ezeket oz ‘emberi elmében lappangé akadé- Iyokat Bacon idolumoknak, kédké- peknek neveri, és Novum Orgonum img mévében részletesen lefrio mibenlétdket. A tudomény &5 0 filozéfia romléso okénak leginkdbb o szavakot fekin- ti: minden személy soja értelmezési hoxéesotolia az éltole hasanéit szavakhoz, ezéltal ox egrakt koulés nem vélik leheiségessé. Ho definidlni akarivk oz élialunk hosz nélt szavakot, csok més szovokkal tudjvk e2t megienni, Ex a gondola sor o szavakban valé ieles bizonylo- lonséghoz vere. A teljes bizonyiolon- ség 0 szavakbon oz embert az Grabkelhelé vlég dolgoihoz léncolia, é egyre jobban eliévolodik até! o vilégidl, melyet Jénos evangélisa fay fejezett ki: ,Kezdetben valo a Ige...” Exélial Bacon egy impuleust ado ményozott oz emberiségnek, melynek hatéséro olokult ki oz empirizmus mint tudoményos megismerési ct. Szellem a gépben René Descartes (1596-1650), o kor mésik meghaiérozé gondolkoddia, © megismerés bizonyosségdi a kizd- rélag énmagéro hogyatkor6 & telemben véli felledezni, Az igaz- sighoz vezei6 Gt szerinte oz emberi inluicién keresztil vezei, az intuici6- val felismer! alapigazségoka! pedig © matemotikai levezetés. pontossé- génok megieleléen kell ésszeil- leszteni a eles jelenség megisme- réséhez. Tétele bizonyitéséul oz em- beri érzékelés kozvetett és bizonyto- lon voliét hozlo fel érvként, vagyis Descories a2, aki lerombolja o naiv realizmus dogmajét. A karleziénus gendolkodés munkamédszere oz Snmegligyelés, és az ebbél szérma- 26 felismerés: o ,gondolkodom, ighét vagyok” oz egész rendszer bé- zisa. A hangsily exélial « gondol- kodé emberi szubjekiumra keril, és igy ez az emberi szubjekium szabad- dé vélik minden emberi és ember feleti tekiniély ole Erdekes Descartes intvicidja az em- bri fest 6 Iélek dsszeltiggésérdl: A fest 68 0 lélok porolel médon mikéd- nk, A lélek tulajdonképpeni funk- cidja © gondolkodés, mig o test esak egy mechonikai rvények s20- fint funkcionélé ,gép", melynek megnyilvénulésoi ouiomatikusok. A ket rondszor kéz6ti Gsszofdggés tse ‘2650 még hozzévet6leg 200 évig foglalkoziaiia a iudésckat, maid 0 problémat o iestiél fUggetien lélek gondolatiinok az ignorélésévol old- ik meg. A felvilagosodas A felildgosodéskori gondolkodast olopiendenciaként hetotio 4! o val: 16s tolojér6! val6 elszokodés és vilé- giosodés. A tudoményos éleiben, ‘melyben a newioni mechanika elve! egyre nagyobb tere! héditonok, vuralkodévé vélik az empirizmus, mint 6 megismerés egyellen jérhotd tio. Ui, ond tudoményégak sxi- leinek, mint o fizioldgia és 0 pszi- cholégio. A filoz6lioi kérdéslaliové sek silyponiia © meiafizikai Iatezdk- rél oz emberi ismereiek eredetére helyezdik at ‘Az empitisték kiindulépontja, hien kovelve 0 baconi dsvényi, az érzé kelés. Ax érékelésb6l ezéemoz6 in-20 — formaciék abszirohdlésévol jénnek letre oz emberi képzetek illeive fogalmak. [Locke (1632-1704) veti fel, hogyh @ fogalmoink o prior valunk sailetetiek, ckkor miéit nin: czenek meg mondjuk @ csecsemé- nl, vagy 0 kisgyermeknél,] Az Gssze- {etlebb meniélis folyamaiok pedig o mér megszerzelt képzelek asszoci cigjébél erednek (pl. gondolkodés). A hrangsbly 0 lelkir6l a fzikaira tevé- dik i, 0 kérdés mér nom oz, hogy @ fests 0 lek hogyon fgg dssze, ho- nem az éraelekre visszavezethet6 lelki folyomatck hogyon erednek o testbél A végkBvelkerlelés! David Hume (1717-1776) vonia le: semmi bizo- nyossag sinesen arra, hogy a képze- fcket hordozd lélek, mint o fixikaitél figgellen entités, Snélléan létezne. A azellam nem rendelkeric az 4szle- letekkel, honer ésszelevédhk bol iG ‘Ac lézis megszilelelt, mér csok bizo- nyt kell Areflex 19, s26z0d mésodik felében a fi- lozélia és o7 életiani diszciplina Osz- szekapesolédésbbél jén léire oz di kori ismereielméle. Létrehoz6i orvo- sok, fiolégusok, okik tevékeny: gik kopesén tévediek o filoxélia mozejére. MUkédéstk sorin ~ oz llotkisérleiekbél.szérmard, b6vilé ismerethalmaz bitokén felbétorodva = jelenike meg cz emberre vonal- kezlololt Kstrletexés gondolato, A tudoménylérlénet ezen Gj fejezeté- neke nyitinya oz idegrendszer szere- pének és mikédésének o tisztdzés0 volt. Az életioni vizsgélotok sorén megielené rellexeiméleteleinte csak a mozgésszervezédes kutatését szol- gélta, Mig Descaries a ,reflexio” Kilejerést még kizdrélag oz emberi gondolkodésra vonotkoztatja, itt o rellex mint outomatikus, puszién fiziolégiai folyomot jelenik mog o kémyezet és 02 organizmus kéles6n- hatésdban. Az idegi makédést bio- logiai és ox onyogi szervezddést kével5 kémioi folyamaiok mecha- rikus funkci6iénak iekintik, ezzel ki- iktafidk a tudoményos gondolkodés- bél a testben mck6dé misztikus .élelszellem’ kézépkorbon elteriedt felfoadsst. Ezi bizonyilotla Johannes Miller (1801-1858) © speciikus érzék- szervi energiék tandvl, mely szerint inden éazt volamely ingeriaitékra specializélédott idegi éreékelok sztlék, omi ha bérmely okbél inge- riletbe keril, mindig uayancet ox él- ményl produkalia. (I. a szemre gya- oral ryomés fényérzetet produké,) Miller reflexelméletétcsok a garinc- vel6i siruldiréca tortotto érvényes- nek. Az agy mOkédése tovébbra is kérdés maradt. Azogy kutatésa A.19. saézad kézepéidl szémihots 0 tudoményiériéne! czon korszaka, ami kor @ tudomanyos kutoték 28me nyil Tolanhomon gyéngyds fejdisze tan és ogyérielmden elvel minden fir- kin kivili létex6t, és megkeadédik a hore @ fudoményban_megmoradt smisziius moradvanyok" felszamolé- s6r0, ‘A megiclené Gj tudomény, a pszicho~ lagio szémos hivet vonz, de legoldbb ugyanannyi ellenfelt is kredl. Charles Darwin (1809-1882) evolicids el mélele pedig fenekesil foro fel o kor szellemi kézeaét Losson kiolokul Eurépében cay kutatéi kd akik egyre morkénsobbon képviselik a fxio\6gioiirényvonalat a slelki_mokédések” vissgélotében. GI. Fechnor (1801-1887) & W. Wundl (1832-1920) bevezelik a pszi- cholégiéba o Ksérleti médszed. A Kiséclotak kezdotben az érztkels vits- gélatéra vonatkoznak, melyek sorén Hiseldaodik az éradkelé mOkédések reflexes mechonizmuso, A tiseézatlon terdlet iovabbra is az ogy makédése morodt 1863-ban egy van Mihojlovies Srecsenov (1829-1905) nev ors ‘onos egy lonulményt it, mely Az ogy tellexei cimen jelent meg 0 Szo¥- remennyik im orosz hovilopbon. Szectenov elséként fel ki elmélei, mely szerint az agyra uayandgy vo- notkoztathat6 o reloxolmlt, mint az idegrendszer olacsonyabb szerve- r6d6s6 részére. Ho ex 0 feltevésigaz, lexérhat6vé valk o vita o Iek Gnélis volta felet, mivel az ogyi rellexck fiziol6giai ‘clapon bizonyitonék Koponyatérkép21 mogasobb lelki makédéscket, Sze- esenov Darwinta és Locke-ra, 16 moszkodik elmélete kifitésénél. Ervo- lésének kiinduléponija a hérorniézisié rellexiv (ér26-, kSzpontasszociéciés- & mozgatépélyo). Véleménye szerint minder pstichikus jelenség végol izommozgdsbon fejez6dik ki, legyen ‘2 bérmilyen tet, gesztus, mimika, vagy okar a kimondott sz6. Hogy a nybios ohosé meghbkkenését csi lopitsa, emlékeztet6il viol arra, hogy ‘ox emberiség mér oz ésid6kid! szé- mol azzal ¢ ténnyel, hogy oz ember pazichikus tevékenysége jellemezhots 1 Széval és a Tetiel, A teiten Szecse- nov © ‘kils6 mechonikus tevékeny- ségal, sz6n pedig a beszédszervben léirejévd izommozgés sorén keletke- 26 hangok kapcsolatét én A gondolkodést a reflexmdkédés géillési_mechanizmusével_mogya- réz20. Az elemi reflexfolyamatokndl is megligyelhet6, hogy egy bizonyos ingerre nom minden esetben jelent. kozik 9 reflexvélasz (békakisérletel), ez 0 mozgalé idegpélya gétlédéss- vval magyarézhoi6. , gondolaiban — mondie Szecsenoy ~ megvan o ref. lex kezdete, 0 folytaléso is megvan, sak a természetes befejezés, 0 mozgés nincs meg.” Vogyis @ folya- mat moioros szokasea géllédot, te hat @ gondolat nem més, min! egy gétoltizommengés. Exel szemben oz érzelmekben pont ez 0 eellelézis exésédik fel. Stecsenoy elméletével magyordzctot keresett oz ésszes emberi pszichikus makédésre, malynek soréin leg/ébb \6rekvése oz voll, hogy megmulasso: aminden emberi cselekedel els6 oka az emberen kivil von", A tonulmény uidélete ketés. Egyfel6l © Srenipéiervéri Cenaira Bizotisdg boliiota « terjesctését, mésfelal pe- dig egy Ivan Petrovics Paviov (1849-1936) news fiziolégus 35 éves kutatémunksjo nyomén korszokmeg, hatéroz6 elmélatié vali. Ez 0 kor a mi korunk. Povlov éliotkiséretak ezrein keresztl igozollo Szecsenoy elméleiének he- lyességét, mely végil 0 Szovjet biro- dolom ideolégijénak tudoményos émosziékéul szolgéll, &s tolin oz a Mikroprocesszoron névelvé agysej! som meliékes, hogy Povior és mun- késs6génok hotésa megkérdéjelez- helaon a leghiterjodtabb omerkoi pszicholégiai irényzal, o behavioriz- mus kiolokuléséra. Végkdvetkeztetések A torlénetel végigiekinive folén nem nik megolopozailannok oz 0 fol- fevés, amely a tOrténet tovabbi rész- leteinek kiboniéséval egyre kent rosabban tGnne el6, hogy 0 jel lemzeti folyomot mégatttalén meg- hiizddik egy haitértoriénet, amely oz Endll6, minden tekintéhidl 65 be- folyési6l foggetlen emberi tudot megsziletésér6l sz6l, mely 0 sza~ badség IehelSségét hordoza ma- gébon, és amely olophangulatként lengi ét oz Gjkori emberiség trie neigt. Ez o folyomat tolén a legiel- lemzébben a fen vézolt tériénelben jalenike meg Hogy ez a Idtens cél menayire val6- sult meg, mennyire csiszott dt 0 srobadség leheldségébél egy mésik robség, az onyag eayedilvalésiaé- nak gondolatéhoz léncolt ember megjelenéséher, azt csok 0 Pavlov vlén kiolokuli technikai civilizdci6, vagyis a nck mérlegre télelével Ieheine meghatérozni. Persze csak cobbon az esetben, ho ez a feliétele- zett héttérlériénet valéban létezik. cs22 ee Balogh Adam A MAGYARORSZAGI REFORMACIO GYOKEREI 1 BEVEZETES 1.1 A téma bemutatésa Elgadésom téméjo a reformécié, coz0n belal is 0 mogyororszégi refor- méci6, Magét a reformacié esemé- syeit esak nagyvonalakban tekinliGk Gt, hise ez a t6rténelemkonyvekben meglaldlhet6. Ink&bb onnak o rej- 1dlynek szereinénk uténajémi, ami o reformécié hihelellenil gyors terie~ désében mutotkorik. A Mohécs utén témasz nélkil moredt rémoi egyhéz pillanatck alott bsszeomlik, és az or- szighon Tul6tGeként feried o refor- méci6. Az ors26g pér éviized lott gyakorlatilag protesiénssé valk. Ez ‘at jelenti, hogy a keresziénység, le- ‘galdbb is annck rémai médon gya- korolt véltozata, nem tudott dtszéz &y olatt gyBkeret verni oz orszég- ban, s6t elképessté ellenszenvet & ellendilst véllot ki oz emberekbs}, amit csok fegwerrel Iehetett kordé: ban tortoni 1.2 A témavélasztds indoklésa Magérél oz eléadés megsziletésé- rél annyit, hogy mélyen felkavartak Kélmén Isivén tanér dr seavai, ame- Iyekkel a t8Aénelmi kor térgyolése sorén a reforméciét illette. Neve~ zelesen, hogy tiszién szellemi szem- ponibdl @ reformacié spiritulis de- kadencidt, hanyotldst jeleniett, s ‘nem voll benne kellé eré, hogy iga- i vélozésokat idémen el6. Nem volt benne kell6 spiitudlis er6, hogy vallési meggjuldst elindtiva meggit- 30 o2 egyhézat, és nem volt benne kellé szocidlis er6, hogy megstso @ térsodalmal Mindez valébon igy van, még ho nehezemre esik is elfogadni exeket o megallapitésokat. Engem, mint hivs relormétust sem toltenek el holér- talan érdmmel a mésix oldal azn megéllapitésoi, miszerint a reformé- cid ugyan spiritudlis megijulést nem hozol, de gazdoségi megéjuldst an- niél inkébb. A protestontizmus esz- méje © kapitalisto ‘ejlédés ideolo- gidi6v6 és motoriévd val, mint ahogy ex! Max Weber szociologus 2s8- ridlizon lao. Latiuk jl, hogy 0 spr tuolités és szocidlis érzékenyséq nélkili gardosdgifeilédés hové vezet. Mindezzel egydtt oz a meggyéz5- désem, hogy mindké! oldal elma- rosztalé il. dicséré megéllapiésoi egyértelméen a németorszégi luther reformécié £8 annak nyugat-eur6- pai hozoménya nyomén fogol- mozédtok meg. [A magyororsz6gi reformécié azon- ban mds. Az ui6bbi évek fonulmé- nyai alopién legalébbis az a meg- gyé26dés alakult ki bennem, hogy 0 hazat-reformécidban olyan szellemi & szocidis impulzusok nyjlvénultok meg, omalyek lényegesen eliérmek a nyugat-eurépoi mintdtél. Exér ér zem fontosnok, hogy minél t8bben megismerjdk ezeket o magyar soid- tosségokal, amik miat! a mogyor- corszégi relorméciot nem tokinthetjok csupén 0 némelorszigi relormécié vldrezgésének. AA lutheri hang ugyan jelentés mér- tékben hozz6jérult ahhor a rezonan- ‘ighoz, ami igen gyorsan kiolakult Magyerorszégon, ¢z claphangot azcnbon dgy t6nik, més odio meg. Ma errél az alaphongrél” is szeret- niék beszéla’, ami o lutheri hangzds vivéereiét odia meg. 2 A MAGYARORSZAGI REFOR- MACIO ROVID TORTENETE 2.1 Elézmények (reneszénsz, humanizmus, huszitizmus) A.15, szézadbon pezsg6 kulturdlis let volt Magyarorszégon, kiteriedt nemaetkdzi kapcsolctokkal. Tabb ezer didk tanul kOlfdldén, elsdsor- bban Krokké, Bécs és Pédova eaye- tomein. Virégzik 6 kereskedelem, 02 corsz6g 0 Kelet-Nyugati_ kereske- delem egyik kazponija, Nem csodo, ha az eurépei szellemi éromlatok gyorsan bejvinak oz orszdgbo, le- ‘yen oz a humanizmus vagy oz eay- hézi megbjulési tarekrések, mint pl 2 husziiamus vogy éppen a luther reforméci6. A relormécié gyors elérotérésében természetesen nagy szerepe! jétszot © ,korszeller’, 0 reneszénse é3 @ humanizmus, vallisi venatkozésben pedig o hussiliamus, omely igen népszerd voll az orsedgban, Min- denekeléti azonbon a rémai egyhéz siralmos erkdlesidllapota iérult hoz~ 26 a relormécié kirobbondsshor és torjedéschez 2.2 A rémai egyhaz helyzete A relorméciél megeléz5 idékben maglehetésen szomori éllapotok uralkodiak o rémoi katolikus egyhéz- bon. Az egyhéz korményzésébon nopirenden voliok a visszaélések, s gy 0 f6-, min! oz alsé popség mély- re sillyedt oz erklesi romlois goon. ‘Az egyhézi javadalmak és hivaiolok birlokosci nem az érdemik alopian ketiltek posaljukra, hanem azok soroibél kelek ki, okik robbet tek érte. Kortésijllemaés olopién .o {épopok reneszénsz lazosiqU életet liek” s 0 ,kicdlyi és pispdki udvo- rokb6l azuién szétéradt 0 romlés oz cols6beb cszidlyokra is” Hogy kialokult helyeste! érzekel- tessik, réviden bemuiatjuk cz akkori egyhézi élat ket meghatérox6 alok- jt, Bokéce Tamés esclergomi érse- ket és Giovanni de Medicil, 0 s6bbi X. Led paps A kor leghiresebb magyar {Spapia, Bakdcr Tamés, eseiergomi érsek, aki Gyula papa haléla vidn (1513) 0 pépai cim egyik legesélyesebb véro- ményosa. Egy korabeli kéliemény igy jellormai Bokéczo!: ,bétor, gaz- dag és hatalmas”. Egyik sem igozén {6popi jelz6. De késSbbi megitslese gem volami hizalg6 1 nézve: ,kop- 2si, nagyrovégyd és kétszing” [Kord- sony Jénos, nagyvéradi kenonck}) Bokéce nemigen érdeklédik sem. miféle egyhézi probléma id, in kabb térédik o s0j6t vogyondval és saj6t korteriavel De a pépoi udvarban sem kalénb a helyzet, melyre példa Giovanni deMedici, o nagyhird firenzet lejede- lem escie, okit éppen a nagy esélyes Bakécr ellenében véloszionak meg pépévé 1513-ban, omikor is a X Leé nevet veszi fol. Az 0 kérilmény, hogy o jeldlt még csak nem is volt opp szentelve, mit sem szémitoll Majd felszeniclik poppé, ho maid pépa lest! Abiborosi rangot mar 14 ves korébon megkapio Vill, Ince pépatdl, jutolmul, omiért o pépa tonénylelen fishor n6il adtak Gio- vanni névrét, Moddoléndt. Az egész pépavélosziési folyamotot hotalmi-polikai érdekek haléroziak meg, 02 egyhézi igyek huszadrangé sterepetjélszotiak. A papsig és szer- relesség helyzele, a vilégi hivék hit- Gli probléméi és térsodalmi gondjai fel sem meriliek. Ennek o késébbiek folyamén végreles kovelkezményei letick mind Németorszdgban {Luther fellépése, paraszthéborik], mind Magyarorszégon, chol mint létni fogiuk, 0 iérsadalmi elégedetlon- séget tdbbek kézdt popok és szerzeiesek fogalmaziak ideolégidvé. 2.3 A magyarorszagi reforma- cid révid térténete Luther reformétorifellép hirek nagyon hamar eljutottok Ma- gyororszégra, Az esztergomi érsek 1521-ben szikségesnek tartotta, hogy a Luther kikoz6sit6 pépoi bul- {6t 02 orszég minden temploméban felolvastassa. Hiéba ezonban o szi- gord ellenintézkedések, 0 reformé- Gib eldrel6résé1 nem tudtdk _meg- akodélyozni. A reformécié — féleg 0 rmchdcsi csoto utéin ~ egyre eréielie- sebben halod! iovabb, A 16, sz6z0d viols6 éviizedeiben & protesiénsok mér o lakosség mint 97 80-90%! tettsk ki, ami kb 3,5-4 milli {6t jelent. A régi egy- hézbél csok ittott maradt meg egy coy szigel, (leg 0 Sxdkelfdldén, valomint o ferences rendi kolosiorok holéskorzetében. Az érsoki és pls- pki székek is fonnmaradtak. A pro- fasiénss6 val nép 0 eSmai egyhézot ‘megszGninek: tekintetie. Ezért nem kényszerfetie kia régi egyhézi vetet6 tisziségak felszdmolését A protesidns lelkészek igen népsze- ‘Usk vollok, még a térék hédollsig lerdletén is, 1551-ben a caformalt SZENT. BIBLTA aed ISTENNEC ‘SEswrl TESTAMENT VMANAG RORMETAG Ts atosyonae, |f fash eqyhézok lelkészei korwentet tariot- tok Debrecenben. Ehhez nemesak a gyilekezeick kérése futott be, de magdé a budai posdé is, aki szintén kérie, hogy a konvent kildjén lel- készeket és foniiékat 0 t8rk meg- széllio terdletekre. A konvent éxim- mel teit elegei 0 kérésnek, ,hdlac- déssol ismerve fl stan j6téleményét 6 megnyilt lehetéségben’ Magyarorszégon a 16, szézad mé- sodik felében lényegében gyézéit 0 relorméci6, jéllehet a hérom részre szakodt orszég két kereseiyén ural- kodéja k6zil egyik sem éilt 0 refor- mécié oldaléra. Gyors eléretérés- nek okait obbon kell keresnink, hogy Luther reformécidja Magyar- corszég szellemi és egyhézi életében idl el6 volt késtiive, & hogy oz orszég népe o Luther élicl megfo- galmazott evangélivmi igozségokat sojétiénok éreate. 3 FERENCES ELLENZEKI ARAM- LAT A MAGYAR PARASZTHA- BoRU ES A REFORMACIO HATTEREBEN 3.1 A ferences rend obszer- vans éganak tevékenysége Magyarerszagon A ferences renden belal o 14 szézad mésodik felében indult meg Avizsolyi biblo, 1590. gtk egy nagyszabést reformmozgalom Utdliébon, o2 un. obszervéns maz- galom, amely o regula régi stigo- rdhoz t6rtvissz0. Ez 6 mozgalom a 15. szézadban érte el Mogyar- corszdget, ahol ,cseri bardtok"-nok hiviék ket, ruh6juk jellegzetes szirke szine miatt. A reformmazga- lom a valéban betarioti seegénysé- gi fogadalom révén @ nép kérében is nogy rokonszenvet vivott ki Népszerd vandorprédikéciékro, teriésre, ,lévionok” inéséra, volo mint 0 tSbori popség szerepére a YOrdk hadjératokban csoknem kixérélag o ,cseri baréiok" voltok olkalmosok. A nép nyelén prédi- kéltok, s olyan specidlis feladotokot létiok’ el, mint pl. huszitizmus lekizdése (1436, Marchioi Szent Jakob pépoi megbizott vezetésé. val), vagy 0 keresztes hadck tobor- 2830, szerverése, lelkigondorésa (1456, Kopiszirdn Szont Jéncs) 3.2 Temesvari Pelbar és Laskai Osvat prédikéciéi A14-15. szézod forduléjénok val- lésos életére legnagyobb haiéssal kélségkivil o kor két kiemelked6 obszervéns tudésénok, Temesvéri Pelbéirnak és tonitvényénck, Loskoi Osvéinak a prédikéciéi voltok24 eee Kellejak kézil o szociélis kérdésck irént Loskai oz érzékenyebb, mig teolégidbon kétségkivil Temesvéri 2 mélyebb. Budén, o ferencesek kolostoréban mindketten léngolé szovakkal ostoroziék o szerintok hi- fellen és erkdilcstelen humenisto gondolkodékot, s mag Maiyés sz=- imeélyél sem kiméligk. Prédikécigikat nyortaiésban is megjelentatiék, s exek o térsadalom-kriikai elemek- kel éisz6it prédikécié-minta gydi- femények kézkézen forogtak Loskai Osvat egyélialin nem volt egy nyugtolon ,vakmers" szellem, 5 végkéop nem volt a ,rebelli6” hive. Renditheteilendl hisz oz isteni eredetG vildgrend horménigiéban, @ obban, hogy a rend fenntor- t8s6r6l_mogo Isten gondoskodik valamilyen médon. Beszédeiben o szegényeke! meglévé rend tirel- mes és olézaios ebviselésére szélitia fel. A szegénység_iulojdonképpen domény, ment ob ok miail is Eriékesebb, mint a goxdagséa, bér kétségk’vil ,s20mord adomény”. Mindezek ismeretsben értékelhets sok igazén annok jelentésége, ahogyen 9 fenndild. térsadalmi_ vst- sadssagokr6l beszél. Az egyhdzi és vilégi hotalom énkénye ellen kifo- kadve ,bestidlis hoiolom’-nok ne- veri oll Még hosszosan leheine sorolni az ilyen és ehhez hasonl6 kijelentéseiket E fejtegetések nem forradalmian jak, sét olapelemei igen régiek. Az Gj mindéssze oz, hogy exek a gon dolotok egy néphez 32616 prédi- kécié-minta gyGiteményben_jelen- nek meg, mégpedig olyan tdteles kifejtés forméjéban, omihez ha- sonlét @ korébbi vagy korabeli for- résokbon nem falélunk. szocidlis dimenzidja A kései koxépkor vollési krizise és Uikeresése Magyarorszdgon két karakteres forméban jelenikezett, Az egyik © pilos rend lial képviselt ndevolio moderna” kontemplativ rmisztikéjo, a mésik pedig a ferences spirtvalizmus, ami a jelek szerint rnagy szerepei jélszoti abban, hogy oz Oj kegyességi irényzat szocidlis dimensidbo fordulion 6. AA ferences spiritucliamusban mindig is benne reilet valomi mélységes ambivelencia, o vilégidl valé teljes elfordulés és 0 vilég felé fordulés. ‘Az oszkézis misaikus & spiritudis lilleszitése 0 szerzetesi ereinekség- ben elivioll« ,szobadség szelleme” és a ylélek szabadsigo” eszmé- iéhez, A rodikolizélt misalikéban (pl. Dévid Ferenc reformaciés vitairoténok egy lapja «0 huszitzmusban) a fold szegényei {lik be o kivdlosztotiok szerepét. Arenden belil egyre tobben valliak, hogy engedelmesséage! Krisclusnck foricznak, nem pedig @ rend eldl- jrénak. A rendi hierarchidval ellen- suegildk példéi mutoliék 0 vélss: gol: oz cllenzék kiraizik o kolos- forokbal, ,idkéletesebb” regulét és kegyességel keresve kisebb kéz6s ségeket alkotnak 3.4 Obszervans ferencesek sze- repe a Dézsa-féle paraszthabo- réban Mindezek ismereiében teliesen més megvilégitasbo keril a ferences rend két lyon kardindlis jelen- 18ség5 8rléneti_ vonatkozésban, mint a reformécié & oz c2t meg: 21626 Dérsa-féle paraszthabord. A. kereszlesbullo kihirdetésénél, 1514 pris 9-8n oz obszervénsok helytontdja, Dérsi Bolézs volt o tolmécs, sa kerestiprédikécié bizto- sai orszégszerie az obszervins fe- rencesek vollak, rendjik szokdsai és hagyoményai seerini. Egyes iratok- bél viszont azt is tudiuk, hogy Bakécr érseknek 0 kereszies hadot felfiggessté, mojd végleg visszo- voné porancsai (1514, méjus 15. é 24.) utén a2 orsaig kilnboxd vidékein érleléd6 lézongésokban verérsz6nokok kézbtt kiemelked’ szerepel jélszotiok bizonyos ,hamis kerestiprédikéiorok” 65. ,oposztata és kigtkozott” szeretesek, ami egy- érielmG violés o rend ,rebelis" too. jira, Moga Lérine op, Dézs0 leg- kiemeliedébb ahezére is minden valészindség szerint egyike vol o ferences cbszervancia ,aposztatdi- nok" Lossan ésszeéll « kép: 0 porostt hébord szerzeies keresztes hod- nagyai ezek kéril o nyugtolon, bj ulakat keresé, 0 rendbél kikszésiet shomis kereseiprédikétorokbél” ke- Fuliek ki, Ok horték magukkal oat © radikélis miszlcizmussal érel- mezoit gondolatoi, hogy oz isteni kegyslemmel_ megéldoiiak mér 2 fldén a kivélostioitak gyilekezetét (velectorum societas") olkotjék Innen mér csok egy lépés, hogy sisien didott née” maga a ke- rostles hadsereg.25 3.5 Obszervins ferencesek a reformécié hatterében S hidbo o paraszihéboré uténi meg- {orlés,ellenzéki dramlatot mér nem Iehet elfojtani. 1516-ban Derssi Bolézs helytarié kérlevélben viosija © rend prédikéiorait, hogy 0 nép el6it ne Seséroliak of egyéb egyhéziak élet ‘gyelienek a vétkek 5 a2 erények idlolésénok helyes egyensblyéro. Moid kévetkerik egy olyan részlei, ‘omirél eddig még nem volt 26, nevezelesen, hogy ezentil .az opos- oli Szeniseék és ox cgyhé2 goz- dogsége ellen se prédikéljotok soha bérmit’. $§ mindez Luther fellépése lait egy évvell A kévetkers évele rendi irataiban eayre 1obb sz6 esik o ,rebellisekrél”, akiket a tobbiek ,nyokasoknok, pér- toskodéknok, nyugiolan zavarg6k- nak” neveziek, Az obszervéns fe- rences tarlomény az 1520-30-a8 4vetidl kerdve fokozatoson sorva- désnak indul. Megielenek o “luiheri ‘évelygésok” is a rend soraiban Aferences aposztalék egyre inkébb kiemelkednek a névielenségbél. A rolormécié ols generécidjdnak ogy nevei mind obszervéns feren- cesek vollok: Szkérosi Horvéth Andrés, Sziéroi Mihély, Kopdcsi Isivan, Siklési Mihaly. Es minden bizonnyal Ozorai Imre is o vol. S nem érdeltelen étekintendink ox} sem, hogy honnan jétiek, 5 hol te- vékenykediek kés6bb. Sztérai és Ko- pécsi (esetleg Sikl6si is} 0 patoki fe- rences rendhézbél indult, s valame- Iyikik Ieheteit a kolostor vlolsé gvardidnjo, miel6t Perényi magét a rendhézat is a proiestansoknak ad- fo. Székely Isivin oz Abod megyei Sziksz6n, mojd kOmnyékén volt prédi- kétor (Géncén, lisckén). Sekérosi Horvéth a véradi rendhéabol indul, i is fra els6 versét (1544), maid 4 Zemplén megyei Téllyin_ pré- dikétorkodow. Ozorai féként Békés megyében tevékenykedett, Sha meafigyelidk: uayonczokrél o helyek rl von s26, ohol 1514. méjusébon © poroszthébord. megindul. Nem valészind, hogy vélellen egybeesésré| von $26, 4 AMI AZ EDDIGI KEPBOL KIMARADT 4.1 Nem teljes a kép A t6rténelemtudomény eddig 0 poniig térto fel 0 magyarors26gi roformécié tériéneiét. Ennek, amin Netiuk, 10bb i van, Elés26r 0 felszin, o ldivinyos siker 5 gyors teriedés, mégdite pedig a ferences clien2éki dramlat o maga rodikoli2- musba hoilé spiritualizmuséval. Ez 0 rodikalizmus vezeteti, mint Iétivk, o2 1514-es parasithébordhoz. Ha sok ez o radikalizmus hatotta volna Gt 0 reforméciét, minden bizonnyol Gjobb vares eseményekre kerilt vol- 1 Sor, féleg Mohécs uién, omikor is jelentésen meggyengilt o kotolikus egyhéz hatolmi béziso, Erészok ol kalmezéséra ozonban a 16. seSzadi reformaci6 folyamén csok kivéieles eseiben fordult el6 (mindéssze két ilyen esetrél tudunk). Az 153]-ben clapitott sérospotaki kollégium 4.2 A magyar reformécié sajétossagai Ugy s5rik, hogy a magyar nép belsé okokbél foglalt dllést a refor- mécié mellett. Sez t0bb, mint egyszerd szimpétio vagy volomi spontin reakci6. Ahogy o harmin- ‘cas-negyvenes Svek széis26rt g6ca- ibél az olvenes-halvanas évekre mér jél megszervezeit, dsszefga6 egyhézok slokultok, oz volami mélyen meghiz6d6 miniét fel- ‘ételez, ami menién oz Gj egyhéz megszervez6dett Exo szervez6 er legmarkénsabbon 12 16rdk hédoliségteriletén_nyil- vénult meg, ott, ahol a régi dllami és egyhézi sirukiéro gyakoratilag megszGnt, s a teljes Ssszeomlés fe- nyegetett. 5 minder egy 9 kerese- ‘Enységgel fotdlisan ellenséges is:- lém hatolommal megletézve. S 0 reformécié it, « t6rék megszillés alti terdleieken tered! « legeayen: letesebben. Amikor © kalolikus po- pok és féldesurak honyati-homlok menekoliek é teliesen mogére hagyi6k o népel, akkor o protasiéns lelkészek egyre-masra sorskdzos- séget véllolick @ néppel, © parasz- tokkol, Letelepediek o falvakbon és Gira szervezték az életet: 0 hitéletet 65 0 gazdaségi-térsadolmi-szociélis életet egyorént, Végezték a lelkigon- doris és 0 falu életének irdnytésci Nom lézitotték a népet, hanem vi- gostiolték, és bels6. tartésukot erésitetigk. § mindext olyan ered- ménnyel, hogy még o 1érbkak elis- merését is kivalotdk.26 eee 5 REGI EMLEKEK NYOMABAN 5.1 Mélyen gyékerezé emlékek Ugy tinik, © reformacié volami na- yan jah, aneljan’ qvokatesS i. lékeket seaboditot fel a magyorség- bon, omely most nagyon tudatosan és stervezetl forméban élist formé. De vajon mi Ichetett ez o melyen ‘gydkerex6 emlék, az a mélyen meg- hhiz6d6 minta, ami oktvizélédott 0 reformécié hatésére? A hivaialos torténelemtudomény —_ mindméig adds moradi 0 vélasszol, olyannyi- ro, hogy igazdbél a kérdést magat sem taile fel, Bizonyos kuloidsok azonbon elgg megayézden kerdik feltarni exekel 0 régi emiskeket, és kapesoljsk dssze egyértelmGen a re- formécié szdlaival. S ohogy az elébb 9 ferences rendi dokumen- tumokéa bepillonivo kophatunk ké- pet o ferences obszervancio szore- pér6l, gy most a mésik koldulé szerzetesrend, o dominikéinusok ira- fi, jegye6kényvei clapjén sejlenek fel egy jabb kép kérvonalai 5.2 Manicheista emlékek nyoméban ‘A nyom, amelyen elindulunk, egy 1863-b6l_sxdemox6 tOrvényhozdsi dokumenium, amely egy megle- helésen kil6nds jelenségrél szdmol be: ,Ezokben az ulébbi években Magyarorszagon olyon kéromkodé- sok leriedtek el, amelyekben Istent| 07 6t egyedil megilleié teremts eré elvonaiik é az érdégnek, ebnek, kulyénak vagy mésféle | gonosz teremiménynek odatik,...". Megne- veri a térvény a kéromkodds eme {ojl6iénak oz eredeiét is: , 0 155k jeset6dik ...". A t8rvény szerint ,irra- dicius” vagyis meggyékeresedett szokésokr6l van sz6, amik a Mo- hécsiél 1563-ig eltel! hérom éviized alatt nem gydkerezhetiek meg. A t6rdk kitéiel tehét semmiképpen sem az iszlém-t6rbkre_vonatkozik, hanem az iszlam eléiti_ idékre. Az ,drdég-adta",_,kutya-terem- fatie”, ,ebadia” kifejezések tehét sokkal Gregebbok a tSrok hédoltsé- i id6knél. 5.3 A kézépkori magyar inkvi- ziciés perek jegyzékényvei S ho e2en @ nyomon lindulunk visz- szofelé, egy roppant ardekes és izgalmas kép térul fel eldiiink. Kiderdl, hogy a kézépkori Ma- ‘gyarorszégon lépten-nyomon tolél- kozhatunk oz Gn. ymanicheista ereinckséggel", melyrél a kézépkori magyar inleizici6s. jegyzdkényvek tondskodnok a leghitelesebben Magat oz inkviziiot @ dominikénus rend foltaiia le, persze nem csok Magyarorszégon, hanem egész Eurépoban, Az inkviziciés perek anyagat o rend irotoi kézéit tolélio meg oz 1940-25 években Kasso kezelében egy dominikénus szer- zeles, Fehér Métyés Jend. Az un Kassoi-kédex 289 por jegyzdkonyvét fortalmozza, ameljbé! 83 « magyar mégusok (ldllosok} ellen lefolyiatott viasgGlatokr6l sz6l. A jogyz6kényvek ‘or 1227-1498 kézbtti idészokbon készitek. A 83 per anyago clegen: 6 az egész mogyar ési hivlég rekonsiryéléséra ‘A magyarorseégi inkviziciés perek- ben egész sora szerepel 0 magyar Biblidknok, az ,istenielen maniche- iamus’ védjével illaiett irdsoknok, szentek legendéinak, csillagdszati és madéri6s _kényveknek, olkimisto ieoyeetaknek. AZ ftésok nogy «és28i fermészelesen azonnel_ méglyéra veietéh, de ex 0 veszély enyegetie magukat o kEnyverieszibkel” is. Az clkobzot iroiok kisebbik részét azon- bon Firenzébe vitibk, ohol kulén bizollség déni6it sorsukrd. Ezek ox inkvistorok sxéméra fureso irssol, ismerailan betikkel (,scripia. curior 40°] irolt kényvek or 6si mogyar ro- vésirés pétolhatellon emiékei. Az 286, okirtszerd emiiiés exekrél rovésirésos, r&gi magyor irotokrél 1228-bél sxdzmozik. Ar ismeretlen betel irott kinyvekel a yrégi po- génysdg lészke”-ként omtetterdély Kéld kéaségbél gydjaitsk be or ink- viatlorok, nevezelesen o német 26 mazisé’ Wolfgang kolozsvéri do- minikénus szerzetes, oki nem ismer- hetie az 631 magyar rovdsirés. Aasiai ordkségink legsrebb kultr- omlékél, rovdsirdst krénikésaink ‘udésitésoib6llermészelesen mar ko- rdbbrdl is ier, A Thurécai-kré rikéban emlitett ,Os-Gesto"-t sky- tarbetdkkel (,seythicis liters") idk, botok bevégésénak mévészeiével lve". A népi nyelven ,bilik?-nek ne- verett betGkel késsel {ybicsko" voay sesak’), 0 rovéseés.réserad-méval ‘sik o sped vogy «botokrc” Prédikétorok megkinzéso27 A hitvédelmi perek sx6ranyodatal zimmel Erdély ferdletérél stérmaz- nak. Hosoniéan ,kelei_ motivum” jelentkezik vgyancsok Erdélyben o kézépkoritemplomi festészetben, pl f@ Szent Lészlé kultusszal kapcsolat- boon, de ugyanez mondhoté elo bé- gti kézépkori relormétus templom Margit citlusér6l ‘Ax mogyororszégi inkvizicié egyie lenyeges. moxgotérugéjérél szémol be az alébbi felieyeés, omely andl sxémol be, hogy o seebenisx6se pr postok kényirielensége ox inkvicis terén camogyor igyekben, a tzedk- vaielésekben, egyenesen a lelkiok ro- véséra. megy. Segiétérsaik oz Ispo- talyosok, akzkhez magyer vagy szé- ely beleg nem nagyon ker be, viszoni KGzelvossol injdk © nép 6si magyer popia © ,mégusoka!", nem nny valldsuk miat, honem azért met orvoslé éseiki6! érdkblt tudé- sukkol ného nogyobb, de maidnem rmindenesciban egyenérishs eyégyiié tchelséggel click népik elesetie és sregényei mellet. § mindec! ozén, meri oz 6 anyagi érdekeike! séxoték, elvonva tak ¢ belegek nagy s2imét Es ex dgy tOnik, nem egyedi eset. Szémos feliegyzés tandskodik owél, hogy o fizedszedés kézpooti helye! foglol el abben o kérdésben. Mago az els6 magyar inkvzitor, a domini- kénus rendi Paulus Hungorus (Ma- yor Pel}, a bologna’ egyetem hires tandra ir orcél a2 1220-08 években, hogy ,0 mai sterzetesek nagyon siet- nik bérénykéiko, a gondjaikra bizott keresatényeket_mielébb megnyimi, ha Iehet t6bbsxr is, pedlig azckat o kirdly “quesiorai’ mar Ggyis-meg- nyidk", Név steint emiti ponnon- holm opétot, oki ,egyhéaitizedel ke- velel még 0 pogdnyokl is, okiknek meg-kereszielésér6l _elleledkezett gondoskodn 6 A MASSAG KERESZTJEVEL ‘MEGALDVA 6.1 Manicheista szellemi hagyomény Osszegezve oz eddigickel, megél- lopithatuk, hogy © mogyarségbon 9 teformacié idején még elevenen Gh egy régi_szellemi hogyomény, © monicheizmus. Ezen_szellemi Grdkség leglébb képviseléi o ma- gyerség szellemi-lelki vezetdi, mégus-papok, a téliosok voliak Szent iratuk, a mani-téle Biblia volt, ‘omit rovésiréssol jegyeztek le A fennmoradt irésos és képi emlékek meggyézden bizonylidk, hogy a magyarok mér jéval © hon- foglalés eléit_ megismerkediek o keresziyénséggel, csokhogy nem oz Glialunk ma ismert rémai vagy bizénci aghoz tartoziok, hanem egy harmadik &ghoz, a mani-féle keresziyénségher. S amiben’o é- moi és 0 bizénci kerestlyénség kezdetiél egyeiériet, oz pedig 02, hogy gyiléliék o manicheistékat, & ahol iehetiék, ifollék kel De kik is voltok ezek © méra stinte teliesen olfoledstt monicheisibk, rit és kt képvseltek valojdban? Nevike! alopitéiukrél, Moniré! kopték, oki kordnak egyik lagmiveltebb,”leg- nagyobb tudésé alakje volt: ows, pap, beavatolt egy személyben. Bobilénibon sziletet Kru. 216-ban pears sz0l6k gyermekeként és 277- ben hel meg. Koro leghiresebb onvosa, okit uralkodék keresnek fel messzi fldr6I 0 gyégyulés reményé- ben. § 6 mindenkin agit és meggyd- vie. ket. Tanitéso azonbon nam mmindenkinek ‘telszik. A hatolmasok Ssszefognok ellane, bérénbe veik, hol hossxd kinzésok kézepette hal meg 61 éves koréban, Jézus Kriselus Aposiclénak nevexi magét,,miuién megtoposzialis « Pankésdi Elmény, «a Szenilélek belogadésél ‘Mani aloptanitésa Q Az emberben egy 6rdk szellemi lény lakik, oki az ember igazi lénye. QA gonostt erével nem lehet legyézni. Aki témadja © gonoszi, maga is gonossad valk TA. bennink lévé gonosz meqvaltéso szeretettel, ez oz ember eqgyik {6 foladata GA Golgotai Miselérium dia min- den emberben off von o Krisalusi er5, amellyel dtalakihotja 0 go- noseség eréi Mani tonaival egy rohomosen névekvé mozgalmat hoz eke, kereszlyénség Gj égéi, omely oz iseldm térhéditéséig (VII-VIls2) 0 nyugoli keresciyénség mellett © leg nogyobb yollési_ mozgalom mago Jézus tanitésén nyugyé, igazi Szerelet vollésénak nevezi_moz- galmét. A monichetzmus Kézép- és Kelet-Azsiéban egyre népszenibbé vélik, kilénésen a Hun Birodalom népei kéz6tt népszerd. 7. sxézad- ban 0 nagy Ujgur (6-16r6k) sllam- ban a menicheizmus éllomvallés lesz. Egykori f6vérosuk, Turfén korelében az 1900-05 évek elején feliért léma-kolostor iratai 0 monicheisia kultiro egyik legértéke- seb dokumeniumai 6.3 A magyarség és @ manicheizmus kapesolata A mogyorok viszonylag korén, 0 mér a 3-4, sxézad f6jékdo tolélkor nak a monicheizmussal o Kaukézus vidékén. A 8, saézodban @ magyar- s6g kérében dltalénosan elfogodo! 16 valk 0 mani-féle vollés, és eyes tOrzsek feliesen dt is témek a mani- fle hitre. A rovés iréssol enn. marodi krénikak yf gi eredeti, Erdek nélkili Szeretet vallésnok” nevezik a magyarok valléséi. .Ax a s26, hogy magyar, nem térsei, népet vagy népiait jelent, hanem a békességre trekvd emberek gyblekezetét.” Egyhézoikbon nem volt tizedfizetési katelezetiség. Aut tartottdk, hogy min- denkinek munkat kell végeznie, met adologtolanul senki a més munkdjé- bol nem éhel’, s ez vonatkozo!t oz egyhéiakra is. A mani-féle egyhézak kiteried! scocidlis gondox6 halézato! fejleszieick ki o magyar wjizedes-olv” mintéjéra. A tizedes, szdzades 8 e2- redes falvak, vérosok gondox6 héza- kat, beteg-dreg otthonokat és gy6- gyilé-hézoko! tortoitok fenn, A honfoglalist megel6z6 kijevi sxél léshely régészeileleiei(8-9.s2) mog- lep6 rokonségo! mutatnak oz vigue iurfir-leleiekkel. Ezekbél egyérielmd- fen megéllopithot6, hogy 0 kezép- kori eurépoi kultérdban fellelheis keleti holésok magyor (menicheisto) kéxvatitéssel kerlick Europas (lsd Barlaonlegenda kéy, ami a Buddha- legendo csopor keresthyén valiozato).28 ——————_—SSSSsSsSsSseSes 7 TAMADASOK TUZEBEN 7.1 A régi hit és rovésirés irlésa. De hat mi volt © monicheisidk {6 bine"? Az, hogy nem ismerték el a Fémai pépét, kévetkezésképpen nem fizeltek lizedel sziméra. Ami- kor a magyarok bevonultak & Kér- pétemedencébe, 0 pépa a némel rémoi csészér kérte fel arra a felo- dotre, hogy 2 pogény magyorok ereiél megibrie, és leis igdba ha} 30, Mogyarén legye adéfzei6. hi. béresévé a magyarokat, bérmi éron és barmilyen esekdzzel. A magyarok allentéte © németeliel il. Rémévol innan dotdlédik. Es ex a dohddi ellentét nem s2Gni meg azuién som, hogy © mogyerok dgymond bemen- tek Szent Péter akldbo €s 0 papa addlzetéivé leek Mindezek ismereiében mér kerd Exhet6vé vélni cz az egyébként ér- hetellen indulot, amellyel az okkor Eurépo viseltetettiréniunk. Idegen tesiként élidnk kezdel6l fogva it @ Kerpat-medeneében A legfébb ellentéi 0 ized kérdése voll. Nyugaton a irén és ollér sx velsége jegydben a vilégi hoialom gondoskodoit a tized behoitéséré!, a Klérus pedig 0 hatalom ideol6- gici-vallési megolopozésarél. Ez Glat-halél kérdése volt szémukro, ezen alapult cz egész nyugali tér- sadalmi rendszer. Az un. keresziyén- s6g folvételéndl tehdt nem o Jézusi- hit felvétele volt a lényegi kérdés, hhanem 0 nyugati-rémai tipust tar- sodalmi rend elfogadéso ill. elfo- godialisa. $ hogy elvigidk o visz- szorendezédésnek minden lehet6- ségét, stisztematikusan és meg nem szGné dihvel irfoliék 9 mani-féle hit minden maradvényét. Mér Gézo fejedelem elrendelie oz un, pogdny rovésok és o mani-féle bibliok clégetését. A nyugati ke- resziyénség felé megeuyezésre kell julnunk, kilénben az avarok sorsé- ra jut o7 olig s262 &ve hatalomra ju- tol Magyar Teressxivelség.” - mond- to Gézo. Isivin pedig. térvénybe foglalie, hogy ,Akiket pedig rovis bénén kapnok, ozok vérogséara vetteinek, Ezontdl csok 6 latin beldt szobad hosznélni.” Annyita féliek o moni-féle hitél, hogy még az irést is, ami mér kils6 forméjdban is lékeztet r6, kirlottok, &s mesik irds- médol vezeliek bel Ere sines no- gyon példa a vilégiériénelemben! A prédikétoroko! elodiék gélyarobnak ‘A magyarsdgot « pépastig mindig bizolmotlanul néate és kezele. A pé: pasdg még logszeniebb éleit kiré- Iyoink koréban sem tekintetie o ma- gyar népet egyenioginak 0 iObbi eurépai néppel. A pépai ,ad6- kényvekben” még Malyés kordig riot ykeleli részek — terra. gent um", azaz pogényok féldje szarepel © magyar fold. Népe mindig no- ‘gyobb popi tizedetfizel, mint szor- sxbdai 7.2 Tovabbi tamadasok ‘A monicheiemus persze bérhol és bérmilyen formébon kivivia o hotol- mon lévék dihédt témadését. Kevesen tud|ék, hogy az inkvizci is ‘egy manicheisia ihleiésG mozgalor. letérésére és elfojiéséra_hozidk letre. Sponyol és frank foldon oz 1200-05 években ite fel fejéi 0 katharok mozgolma, Magukat wigazaknak” neverték, s neviket is innen kaplik: kalhorok = igazak. A katharok mozgolmét oz inkvii rtka kegyellanséggel verte le, fojtot ta vérbe — lermészetesen 0 vilégi haialom segiiségéve. ‘Az sem kézxtudott, hogy 0 husziio mozgalomban is manicheista voné- sok fedezhot6k fel, nem véletlenal, ise magét Husz Jénost is, mint amanicheisia ereinckel” Alltotisk Keonstanai zsinat elé 1414-ben 4s ita maglyahalélra. § szintén nem vélellendl voll olyan népszeri o huszitizmus Megyororszagon. A huszita tonokra val6 fogékonysig szellemi rokonségrél érulkodik. Sith emiiieném meg oz elsS mogyor nyelé bibliofordiiést, o Huszita Biblia, omelyet Tamés és Balint szerémségi vilégi popok forditotak mogyarra, 1430 kori, Bizonyos forrdsok (Bécsi Kédes, Mincheni Kédex, Apor Kédex) alopién fel- {ételezhelé, hogy monicheista Bib- liérél von sz A felszin lait tovédbélS maniche- Isla esemék egy évszézod mélvo 0 magyororseégi reformacioban kel- nek ismét életre (de a némelorszdgi sem volt ieljesen menies eit). Ezért is v6 ki oz elébbiekher hosonls indulatot és reakciét © hotolmon levékbél. Mogyarorszégon olyan mériék megiorlés kévetle 0 refor-29 méci6t, ami példanélkali egész Eurépébon. Sa fizikoi_megsem- misitésen 16l olyan -megfélemlitési eszkézdke! is alkalmoztak, mini pl. a gélyarabség. A magyar prédikatorok ethurcolésa és eladésa gdlyorabként czéti is véliot ki megiitkézést a ke: resatyén vilégban, mert ez o7 eliérés keresziyénekkel szamben eddig nem volt szokds (mérpedig i réodésul feol6giét végrelt lelkészekrél volt s26). Eza rémai inkvizicié speciélison 9 magyarok sxéméra fenntartatelié- rés0 voll. $ tudunk réla, hogy nem most eldsatir olkolmaziék ext a méd- ster velink szemben. 8 ZARO GONDOLATOK mnézia Befejerésol ismét Kélmén Isivén {andr dr szavaitidézem fel, melyek 0 Sabod Gondolatok Hé20 felava- ‘8sokor hangzotiok el: A XK, s26- rod voléségos t8rténetét és exzel sojét fSriénalmink valéségat is mé- lyen tudo! olé szoritolték. M jerségesen éirehorolt omnézidrdl van $26. Modern ,iobuk” keletkez- tek. Es oki ezeknek a tobuknok o megismerésére merészkedik, annok s26molnia kell ozzal, hogy sovinisz- ‘nak, kirekesziének, s2éls6jobbol- dalinak, oniiszemiténak bélyegzik .Bekerilnak o kéztudotba olyon témék, melyekkel_kopcsolotban nam Iehet fltanni kérdésoket. Ez ol: sésorbon 0 térténelem — inter. pretéléséra vonoikozik. & hatalom- nok mindig is lagfontosabb eszkéze volt @ t6rténelermhamisiés.” Nos, ex o mesterségesen Iérehozot {rénelmi omnézio, ami @ moi gon- dolkodé elme s2dméra 0 vilégban 2016 események magéil lsejlik, nem feliesen Gj jelenség. Nyugat-Eu- ‘Opa exer asztendeje igyekszik ezt az ‘omnézi! « magyorséggel kopcsolot- ban ltrehozni.. Méliunkat_elfeled- letve sokkol kerelheiSbbé vélunk szé- mukro, E2t a célt szalgélta tabbek kax6it 0 régi hit és a hozzd kBISdE taj rds szistematkus kirtéso, 65 02 [hit 6 Gj is erdszokos alieriesziése 5 Létsz6lag sikerel. A folzxin olat ezonban mintegy bivépatakként fovébb dlnek a régi emiékek, s ex a poatok idénként o felszinre bukkan 8.2 A felszin alatt megbujé szellemi impulzus llyen esemény volt pl. « reformécié Hogy mivé fejlédhetett volne, he ‘nem nyomjék ol erészakoson, nem tudjuk, sak seithetidk. A szellemi impulzus ismét o felszin olé kerill, de meggyézédésem szerint tovdbb- ra is él. A napjainkbon egyre sz0- porodé jelek legalébb is ext erdsiik meg bennem, Hogy mi lesz a k&- vetke26 dillomés® Hogy mikor ker ismét l6thol6 formaban o folszinve, poniosan nem tudjuk. En dgy gon- dolom, hamarosan. Hogy mi lesz 0 feladaia? Etre vonotkezéon hadd vialjok Rudolf Sieinenek ona a gondalatéra il. elérejelzésére, hogy © ,péteri keressiénységet” idével felvélio o ,énosi keresziénység”. A shotalom ‘szeretetét” felvéliia 0 _szerelet hotalma’” 8.3 Az elkévetkez6 korszak ‘Az elkovetker6 korszak ,reformécié- jo” exi fogio megcélozni és meg- volésitoni. Az ol626 korszak o Jét, oz Isten. orstégét, a ,Civitos Dei"-1 erdvel, s6i erdszalkal igyekezeit megvalésitani. Ennek érdekében jit léire a ,trén és olide" sxovelsége. Az erdrAl vals lemondés 0 kézeliové- ben kulesfontossigh kérdéssé fog eldlépni, mert gydkeres véltozdst csak ez hozhat oz emberiség élet ben, Az Erére épdl6 emberd moge- tortés « Halél dijo, az Elet ulje pedig © Storeteté, nem pedig az er68, Az emberiség fejlédésének kovetkez6 Jllomése a2 erér6! vol6 tudstos és Onkénies lemondés lesz, omikor a ember nem @ mésik embert okario legyéeni, nem a vilégot akarja meg: véltoztatni, hanem énmagét. A sajét mogaban lévé gonostt Szeretetel A Gonosz meguéltésa Jval, 0 Sze rele! ecdivel. E2 0 manicheisio impu- aus lényege. Ex lesz © kévetker6 kor szak emberének: legfSbb felodato, {9 FELHASZNALT IRODALOM: 1. Buetay Mihaly: A protestant {rlénete Mogyorersz6gon Gondolt, Bp. 1985, 2. SudesJoné: Ferenceselleasti drome! ‘© magyar parasahébori és reforms 1a hatterdben Iradalomterténeli KSslemeénysh,1974/4 3, Fehér Maly Jond: Kozipheri magyar iniscis “Transylvania KBnyvkiads Vélllot Gede Teshéret Bh, 1999, Budapest 4. Behlig, Alexander fooveziés, fori, ‘agyorézatak) Gar Marichaimus De {Gnosis I, Anes Veriog, Zu Machen, 1980, 5, Stelfen, Albert: Moni Verlag fir Schene Wissenschatien, Dornach und Stuitger, 1930. 6. Szobad Gondolat, 1998, 1/1 A gdlyorab prédikétorokat elbocsétiék © sponyal gélyars!30 INTERJU ) BESZELGETES KALMAN ISTVANNAL ~ Hol néttél fel, milyen iskolékat végoztsl? =Kl:1997-ben sziletettem MezS- fron egy gozdag polgéri csalédbon, Noeyopémnok nogykereskedése és harem Gzeme vol. Gyerakkorombél kal meghotérozdan fonies trénetet rmesélek el. Az egyie a7, hogy eyerek- kori borsiommal hdnapokig o2t iét- souk, hogy gyéroket, viokot, vasulat, vavezetéke! épflink a homokba, moid © ,g)éraink” teemsksivel kereskecink. ‘A mésik: egy srt Bobos bankat épol- fom, é omikor elpusztul, egy rongayal kéibecsovoriam, épieiiem neki eoy fucainyi halységh6l éllésirkomrarend- ‘set, chovd oztdn eltemettem, A héboré utén © 4. elemivel kezdtem meg iskoloi tonulményoimat, A élia- lénos iskolébon egyeilen ember volt rém haiéssal, a kémio tondrom, Nyirai Jézsel. A fondr ér megengedte, hogy 0 srerérdben dolgomam, ezel lelkel- tele ax érdehlédésomet @ kémia iént Ezek uidn tormészelesen vegyész okor- tom lean. AB oszidy| eles eredmény- ryel végeriem el 1950-ben, ennek ellenére o szdtmazésom mioti nem vel- tek f6l 0 munka vér8s 26s2l6 érdem- renddel kitintlet Perk Lojos Vegyipori Snaklézépiskoléba. A Mélyépidipari Technikumba siker bekerilhém, ahol nagystec t6rsas6got toltom. & tand- ‘ok kézitt sok volt a kirdgott egyetemi tondr @ didkok t8bbsége pedig égyne- vezell egyéb sadrmadsi” gyerek volt 1951-ben_kalénbézeti vizsgaval imentem a Vegyipori Szakkézépiskola 2, osstdiybo, chol mér ax els6 fel- Eben 4 térgybél éltorn bukésra, Semmit nem tanuitam, exért wégigbuk- ddéesollom ox iskola. Az éretségi el&ti esie Tulocs Lésalé barélommal elmen- ‘nk lancelni o Maraitsigetre. Soha ‘lyon s2ép Iénnyal nem téncokam, rnin! cznap éistoke, Reggel spiccesen rmentink éreliségizni, ahol Laci meg bukott, de én velehogy télestem rata ovabbionulni nem akaram, és 0 Hungério Vegyimivehndl, kénsov- yarn helyeakediem el, chol | for &s 42 n6 kollégém vol, kéz0Hi0k sok lust asszony. Pér hénop mélin kol- legémmal a nyugalmasabb jszokci mészaket véllliuk el. A gyért6l 1957. ben bocsétottak el racionalizslés dra cgyivel. Akkor ex veszélyes helzetnek szémitof, mert @ munkonélkilieket in- feméléssal sijjotik. A bordiném szer- zeit nekem protekcidval segédmunkis dlls! a 2ugl6i Minéség Vegvinari Sz5- volkezetben — Hogyon éted at 1956 okiéber 23- dlikat 6s o megtorlésl® = Az egystemi kérben nem voltam bbenne, én esok a felvonulékhoz csat- lakoziam. A témeggel eqyiit mantem a Parlament el6, ami mér okkor Kérbe voll véve lavésllésokkol ~ e2! persze sak vidlag tudiom meg. Leithoiailan 2. hongulot, aro lelkesedés, amit oft Giéhiinke — chogy mind kiabéltuk: wrusakik hone!” ~, a2 @ fst szabod- Ségvigy Felemelé érés vot. A forra- dalom minehégig lista moradt. A Kéz- térsosdg ter incidenst lesrdmiva nem fojul el, nem voll bosszidilés, cz em- berekiben olan segiskésrség volt, ami stinte felloghotailan. rok élményem marad ex 0 forradclorn:félelemnétkili- ség, elementéris stabadségvégy, se- gitdkésaség mindeniit. November 4- 4n az akkor 15 éves hiigom kél térsé- val egy fagyverel és kézigrandtokol felsereliewe j6tt haxo, s beieleniete, hogy dizi. Ma Malkin él. Novern- berben a forrcdalat nem is ros, ha- nem 16-19 dves, Azsidbdl jdt kato- rékkol verék la. Rengeteg_barélom ‘elment nyugotta. Amikor 1957 jonuér 1.0, @ stiveseeri bul utén feléb- rediem, oz egé:2 ordi iérsaségnok halt hlyét tol6tam. A bordiném kivé- telével csoknem mindenki dissuidlt. A fegyveres harcokban én nem vetler rés2,igy © megtorlés nem érnto. A siévelkere! — chovd bordiném szerzell dllés! ~ nagyiparosok, risz- tokratsk, féldbiriokesok gytitShe- Iyaként makbdéit. lle mnektetik 0 vogyorukat oz éilamosiiés eld). Eo Yérsosdg 0 mall karikotGrdia volt, ope- relisz6vetkezeinek is hiviok, Nem érin- telle« S814 kommuniamus, itt inden ki reakciés vol és mindenkit befogod- tak, oki belépell. A lizelések viszonylag rmagasok voliak. Az én segédmunkés! fizeldsem paldéul més munkahelhez viszonyitva fol egy mérn&ki iaeléssl. SSS Fay évig dalgoxtom segédmurkisken. ‘Maka viszonylog kavés vel igy 0 nop £8 &rée munkoidébél 4-5 érét floz6fot imGvek elvarésével, engol tonuléssal tilthettem. A szdvetkeret ekkortit ‘oljan termékoke! gyértot, melyakst oz clopitsk hoztak magukkal. hotvanas vck kérepét5i nokom is egyre tebb Uits0m, soit tolékmdnyom vol, egyre 15bb tormékamet gyértotiuk. lébb résalagvezet6, crn flepvezelS, mo- szoki oszlyvazelS leliem, maid 0 nyelevonas évek végén meguilaslot- fale a szSvotkezelelndkének. A legion tosabb dolgokot egyrést o munkasok- 151 tonukam meg. Mésréset a nyo vanas évek kérepéig a szovelkezeinek ay olyan alnakndie vok, oki AVO-= bekeépadsétkitinéen felhasandlva, elké- peszlé hatalma! tudett gyokorolni oz femberak lelan. Tole is rengetege! to rullara, Neki Kisténhetem, hogy meg gyilatem 2 hatolmot, Igy b2onyos Grlelemben o mesteremnek Icke. Gyakorotilog szobod eset adott o munkémhoz, ozzal a kkétéssel, hogy feateletben foriom a2 & hatolml. Egy szer egy nyjlvénoson let megienyzésem riot ké! éve kihelyezst egy tolepre, iminden fisaiségemlélmegfoszot, laborénesé dagradét. Meg aker! fm, hhogy ne stdlak Lele 0 dolgoiba 1982-bon vieon! megvédat e rendér- séq_roklotés6iél é elinézle, hogy tileveet kapiak, Ax elnBlnd 1984-ben halt meg, exutén gyakerlatilog ket rmunkotérsemmal egyit vezetik © 20- vekezete.Jérés! ennck oz asszonynak KészBahslom, hogy egy olyon céget tudiam letrehoani, melyben az érelmes munkét &s egytimikédés! nem belo- lyasola a pénz és halolem, Ki verelett be téged oz antiopo- 26fidbo, kk voliak réd nogy hatéssal? = Fiatolon nagyon szeretiem viatkozn = tbbek kdz6tt 0 szBvatkeze! akkor émémakével i, aki egy iyen vito usr © kezembe nyomott egy gépelt széve- ‘gel, hogy elvassam el. E2 a fémémdk, Broun Tibor, anlropozétus volt, és elég- {6 initdhidk oz én floxsliai nézeteim, exéit odio ide © ,Geheimnissen- schaft.” (A szllemtudamény kévone- lai) cimd Steiner kényy elészavat. Elolvastam, és mer nogyon érdeket, mésnop megkérdeslem, hogy mil ud még iyat adi. Miutan mindent elo! voslam, ami mogyarul howéférhels volt, okker dsszehozol Berend Endre ortopéd sebésszel & Szidgyi lendné- vel, Rézsi nénivel, oki fesi6 vot. Loké- sénak kisebbik levélasciot réseében, ©31 czelédszobébon éb, amihez o fordé- stobén kerastl Ioholat juin. A loks tobbi résvét egy pproletér ossconynak viclak i, Bondiher és Rézsi nénihee jt Makovece Imre és Szabé Sipos Tamés, kés6bb Papp Lajos is. Imrével 1957 és2én taldkoztom el6szé, om or Stabs Sipos Taméssol ogy foliat- tele lakésomba. Salétaval kinéliom meg éksl, do Imre szalonnét és kol- beds ket. J6t bestélgetink, este 9-kor hhazokiséridk Invi, ezulén dk is hoza- kisétek engem, mojd megintelksértdk linvét, utdaa_megint engem. Er igy ment egészen hojnalig. Rézsi nénitél tonultunk, Magan lokésokon gyditink dssze ~ minden hé- ten mésnél — ontroporétia érékra, Kényvele nem nagyon voliak, oz ® snnirepoz6tusok pedig éllandé flelam- ban éhek. Nem egyszerre, hanem eegyenként volt szabod felmenni a lar késokba, mert megvolt @ veszslye an- nak, hogy o hézmester felielent minket vig vettsk kronolégici sercendben Rudoll Steiner munkit gy, hogy az 1626 hati onyoqbé! mindig referélnunk kellet. A Scabodsig filoxdlcist ket yen él lanultuk. Ez moradt meg ben- nem fariéson, 5 adott gondolkedési lope. A krisatol6gioi tonvimanyok & stivemhez szdliak, okkor érkerter haze. Nem kezdiem ,célirényosan’ to- rulményoani o szallemivdomény; pustién 2 it meglogolmazoil idebk lelkesfetiek. Kei6ssé9 volt a2 életink ben: a vol6 vilég és 0: ankropazsfia, MMi fitolok ext egyre kevésbé tuctuk elfogadn, merl_nem okertunk kets fete! dln, A 60-05 évek kézepe utén gy déntstink, hogy a. Dreiglisde runggal (hérmas tagozédéssol} oka- runk foglalkozni. A vezei6k, taniték és kéntinke emiott konfktusek témadt. Eqyedil Enyingi Galler Lajos (Lajos bcs) volt hojlonde veline kiln dal- garni. Ekkor kezdtnk elészér 0 Tar ténelmi stimptomatolégiaval, moid Tebbi, ithon tobukéni kevell Steiner mivel foglalkozni. Amikor Mokovecz Inne egy alkalommal elSacks tort a prac, eit az dregok mar tl veszé- Tyesnek arioték, ezét iaink elvélick eayméstal A 60-05 évek kéxepétél keadiem nyu- gatra utezgaini. Anie Jahn domachi hécaban érdekes,szines embarekel is mertem mogt Anio-nale sxévémthelye vol, hol névényebkel festett tarmé- sles onyogokblsxdlek seényegekel lgadnyoke!, faliképeket és cuhaanya- gokat is. Sokat jdrt ki Oroszorszéqbo, Bicsi linyknt élia meg a haborit. Eoy corse kolona meg okarta ét erés20- kolni, aminek hatéséra fétiokkol soha rem’ kerilh kézelebbi kapcsoloibo. Kilénés hely volt ez 0 tébbsintes héz, ‘emelyben él és o vendégeltfogadia. A legalsé szinton lévé muhelyben o s2BvSgépek nsha magukt elinduliok. Eqyszer vacsora ulén a szobémba me- ret oz egyik vendégszobdbél hege- isa hallotiom. Az af résnyire nyitea volt és benéatem. Egy seép nyt Idiom hegedil. Félmentem a szobdmbo, és elére ariilem a mésnopi takékkozés- nak. Regeln, mikor a seép lény rd érdeklédiem, Anie nem ériete, kird! bosedlek, mer! abban o szobéban & 0 hézban egydltalén nem lokott sem- rifle leny. Ezek utd ki ser merle lenni a lébom éiszakénként 0 Folyo- dia ismertem meg Herr Schuster, oki mag is és 0 tériénetei is nagy hatéssol voliok rim. Herr Schuster Hans Jeni loborsiériumébon dolgozoit, oki o Kinetikoi energidt, 0 orem s26 ho: flat” kuiotio. Hoga az Aldo Moro kormény goxdesdigiminisalerének 0 {elesége volt. Heir Schuster részleiesen elmesélle nekem az Aldo Moro tgy dig felderitellen halle. Téle olyan Rudolf Steiner kényuritkassgokat kop- fam, melyeket obkor Magyororsz6g0n senki nem ismer. A 70-es években tbbseir is rése!vel- fem a Goetheanum iiznapes konferen- cisin (Tagungiain), de nem a rendez wényok, hanem a2 of! megismert em- bere voliak rim nogy hatdssal, Az eslg tars programsk ulén « legérde- kesebb emberek gyiliek dszsre Anie~ nidl 5 kés8 gjszakdig boseélgettink Ezek 0 személyes talékozdsok é ari clhangzolt trténetek voltak igazn foniosak stémomra Elgadést olészbr raferdtumok for- rméidbon tartottom Rézsinéninél. Ain kilon csoporto is vezetiem az Akécsos ‘Andrés 65 a felesige, Lili néni lokdsén Nauk iemertem meg Papp Lojost,oki- val exviin évekig egyiit delgoziunk 1982-161 kezdlem ~ Kampis Mikléssol ‘egyitt ~ eldadésoker lertani Rudolf Seinerrél a Mokovect Imre dit elin~ dito visegrédi nyéri épitése 1Sbor résaivevéinek, Eleinl leidam, mojd sed szerin) bemagoliam a2 eléedasaim srbvegéi, késdbb mér csok védlatot kestietiem, = Eléedésaidban olyan szokatlan gor: dolaimenetek hangzanok el, omelyek nem illanek bele az okadémikus gon dolkodés séméiba. {it valészindleg imégiscsok szellemi kutatésrél van s2é, bir tandri Korferencidho2 it leveled. ben az dl, hogy te nem vogy szelier 16t6, Megis mia kutalés! modszered® — Amir6l én beszélek, oat voléban nem foldlod meg a térténelemkényekben A jistia_gondolkodés. lal feismert SsszafiggSseksd! besaélek, melyekot 0 kals6.bizonyitékok eles méricken alétémaszionak, Az ndllé munkshoz az ariropoxétia és ox imeével veld be réisag adta mog o2 alopot & az ész: t8nzést. Ondillé munkdval lehet kialaki- toni oz! a férénelomszemléletel, omely imegielenik mindobban, ami elmon: dok, ahogyan @ t8riénalmi.tényekrét gondolkodom, Ebben a munkélson so kt segitelt, hogy a lilencvenes évek ele! kexdve sok, korbban iro, clslesziot kénys, életrajei rds va hhozdléshetGvé = Igore, hogy 0 Seobadsig loxshisjé nok tonulményozéco képszerive tes, megerSsii o gandolkodasl2 = Volbon Képszarivé valk o gondol kodés. Azonban ex nem magénak 0 rcnek tuleidenithalé, hanem az clv: s6:0 kéaben tel eresztésne, a iss gondelkodés gyakorlésénak, ami magerésiti mage! 0 gondelkodést = A kézelmoliban és jelenleg is sulyos félreériések, konllktusok, hdborik for 1850 oz emberiséget megosz!6 nem. 22liségi, fo kéides. Usy vélem, hogy o rengeleg kanyy, informécié ellenére sbtélség, szellem dos, félelem ural odie @ téren. Képes-e a szellemiud :mény korekt fefviligostiést adni ezek nek problémiknak o gyokerérsl? = Igen, 0 szellemuoményos mag. kezelés kimerié, objeltiv vélost hud codni. & ezek olyan jelentés. prob sdk, hogy sem a mde, de jelent som lohol megérieni ezeknak kérds seknek 0 megvélasrolisa nélk ~ Késziném o beszélgetst = Nagyon szivesen, (Késztete: Matz Komél)32 HIREK ) Vineze Erzsébet EPULETAVATAS KISPESTEN ‘Ax 1995:ben dtiéra_indult_kispest Woldor! dveda és iskolo 2000 step- tembarére jutott el térténetének ohhox 2 forduléichoz, cmiker vécleges he- Iyére kékzhelet. Az épiletavarst, me yet silelésnopi Unnepléssel is Sssze- kat6ttUnk, 2001. januér 3-

You might also like

• Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  ozsvi

  0% (1)
• Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  

  Document3 pages

  Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  ozsvi

  100% (1)
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  ozsvi

  No ratings yet
• Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  

  Document2 pages

  Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  ozsvi

  100% (1)
• Szabad Gondolat 2000 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 2000 3

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 4

  

  Document30 pages

  Szabad Gondolat 1998 4

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1999 2

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1999 2

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1998 3

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 1

  

  Document28 pages

  Szabad Gondolat 1998 1

  ozsvi

  No ratings yet