SZABAD GONDOLAT - ‘Az ANTROPOZOFIA, MEVELESMOVESZET ES 2000 szeptember SZOCIALIS ELET FOLYOIRATA | 4 | A TARTALOMBOL: AZ 1, AGHABORU: A Xx, SZAZAD OSKATASZTROFAIA OS ATIANTISZ FELE TAMADASOK A WALDORF ELLENTisztelt Olvasék! A ,Szabad Gondolat” folydirat alcimei arra a feltételezésre utalnak, hogy olvasdi érdekiédnek az irdnt, ami az antropo- zéfiailag orientalt szellemtudomanybél kiindulva a kultdra, a nevelés és a szocialis élet teriiletén torténik. Eza feltételezés akkor igazolédna be, ha a valdban érdekiéd6 olvasok a szerkeszt6 bizottségnak megirndk mindazt, amirél gy gondoljak, hogy nem csupan dket és kézvetlen kérnyeze- tiket, hanem valamennyi gondolkodé embert érdekelheti. Mert fontos, hogy az emberek tudjanak arral, ami az orszég- ban spiritudlis iniciativikbo! megvaldsuldsra térekszik. Az egymasrél valé tudas segit az igazi k6z6sségi tudat létrehoza- saban. Természetesen nem személyes érdekiédésrél van sz6, hanem praktikus gondolatok (eszmék) individualis akarattal térténd megragadasérél és kézés lelkesedésrél, mely segiti ezen eszmék megvaldsulasat Ugyanilyen fontos az is, hogy dttekintéstink legyen mindarrél, ami kulturdlis, politikai és gazdasdgi teriileten kértiléttdink tar- ténik, Csak az képes valédi kezdeményezésre, aki nyitott szemmel jar a vildgban, akiben eleven érdekiédés van az élet minden jelensége irant. A_,Szabad Gondolat” ilyen kézés gondolkodas és cselekvés takérképe szeretne lenni. Tudjuk, hogy a bezérkézast csak akkor kertilhetjiik el, ha iré- sainkkal 6szténézni tudjuk azokat, akik a szellemi megisme- résrél (szabad gondolatrél) és a cselekvés szabadsagérl (ini- ciativa) még nem mondtak le. Felkérjik folydiratunk minden tisztelt olvaséjét, hogy vessék fel azokat a kérdéseket, melyek a fent megfogalmazott kézés gondolkodashoz és cselekvéshez hozzéjarulhatnak. Kész6netlel a Szerkesztéség TARTALOM ) Antropezéfia A. Bracher: Az |, viligh&bors Buella Ménika: Uj Allantis folé Nevelésmavészel 8 Kalmén Istvan: A Waldor felébred (2) és marad Kelman Istén: Ajénlas oz onigazgatésco torelvé Weldoctiskolbknok Kécoly Séndor: De te rapilsz? Woldorfiskolak Kapunytés Szombethelyen Féiskole, beszémol6k ‘A merégexdaségrél {Kédas Agnes) Iyés Zsuzs0: Részasel vogyunk a valéségléire- hoxésénok Frisch Mihaly: A feldellény Beszimol6 o konzultciskrl (Kécos Agnes) Popp Lajos: Boridk Bélo kelet és nyugat kézét Féiskolo, hallgatti irésok Inierd Ekler Dezsével Zolli Ferenc: Az Unnep Kényvekeél Hiro, hirdetésele u 12 15 18 a 24 ra 2 32 33 Szerkesriébizottsag: Tipogréfia: Kédos Agnes ISSN 1418-4443 Olvaséi levelek, hirdetések, inform Ara: 300.- Fi Készili « Csiseér Nyomdéban SZABAD GONDOLAT - antropozéfia, nevelésmOvészel, szaci Kiadjo az ITA WEGMAN ALAPITVANY Felelés kiadé: Frisch Mihdly Felel6s szerkestl6: Galéniai Agnes is hdrmas tagozédés Buella Ménike, Débréntei Zoltén, Frisch Mihély, Galéntai Agnes, Kampis Miklés, Kados Agnes, Kélmén Istvan A boriién Mokovecz Imre Velencei Biennalera késziilt rajza lathats, Kades Agnes Telefon: 303-77-46 Postacim: 1089 Budopest, Bléthy ONS u. 417 El6fizethet6 oz alaptivényndl. Bekdldt irésokot nam kildUnk vissza és nem 6rzink meg.ANTROPOZOFIA OO ————————— Andreas Bracher AXX. SZAZAD ,,OSKATASZTROFAJA™* |. At I. vilaghéboré, @ XX. szézad 1 Sskotaszirétéja” George Kennan amerikai diplomat és terténész oz |. vilighabori (1914-1918) XX, sxétad ,Sskolasziréidjénok” ne- vedte." Ex ox az esemény, mely o ké- s6bbi tériénéseket olyan végényokra ierelie, melyek otovébbickban megha- téroziél a XX. szézod képét: oz vezetet Ofoszorszéig Ssszeroppanéséhoz és oz 1917-25 kommuniste forradolomhoz, lindulépontulszolgélva a kommunista mozgolom és rezsim iériénetének, ami ‘OX¥, szézedot oly falélis mbdon éifer. mélio; az oszirék-megyer és némel ku: dare inditotio meg Kézép-Eurépébon rmindazokat o kolesaroféls eseménye- kei, melyok esGesponiiuket « néci pusz- fits hadiérat dimeneti diadalmens- t8ben ériék el; az USA bakapcsolédéso 1 héboriba o2 els jele Amarike euré- poi hegeméniajinok, annok minden bonyodalmas é bénité kiséréjelens- gével egy; kezdett jelezte a. vilég hébord © gyormoti urolom megsziné- sére irényulé mozgolomnek is, moly imessze Eurdpén tlnyl6 megrézkédés voll; mindez egyitt olyannok ténik, mint egy sit esatora, melyen a2 em- boriséget oj szinigre’ vetetiék, hol ozonban helyst méig sem toldlo. ‘Hindebbél vilégosan létszik, hogy & kérdés, hogyan jutotiunk el ennek megiériénigig és ki az, oki tlén ,bG- nds", méig sem vesatelle el elduali- 61, AXX, s2, eléreholadtével lényagé ben ksiisle érielmezés helyezkedet scembe egyméssal Az egy o verso iles-i békeszereédés exonnal t8rvény- be foglalia és jogszertete,,Jémadé- kent", [6- vogy egyedili bindskén! ki- bialiva o német és oszirék-magyer kéz- pont atolmakel; & mésil inkébb ke isikldsr6l” beseél egy nogy konf- Tiktusheljzelben,aely igy iulejdonkép- pen senkinek nem sill széndékébon, ‘Az els6 megkézelitésméd, miszerint Nemetorsrdg a béke megbonté, oki © népek esalédianok - lehel6ségében hhormonikus és békés — fjlddését dlia- lénos kolaszi6év6 vélloziata, méig is rmegleheidsen nogy ierhel 18 01 német ‘ntudotre. Ex or értelmexés még Né- is kiséré jelensége 0 éridrsasig 1945 uiéni olé- rendelt helyzetének; 0 nemzeli tériéne- lemtuda elt is igazola az alérendelt- ségel o Nyugottol szemben; bizonyos médon felledezni valle « német police sojdios, morilis képiclenségéi mar a nndcizmus olét is, megalapozva igy ext oz elgondolést, hogy Németorsz6g ve~ xeléste sxorl Németorsedgban ar interpretécidk els6 fajtdigt 1945 uien elsésorban a torié- ns Fitz Fischer és iskol6ja képyisel- te. Hogy milyen roppantséllyal nehe= edi © két viléghdbord némel f6b6- nbsségér6l kiolakult elképzelés @ NE met Stdvelségi Kézidrsaség (egyes 1 szsinek) énériékelésére, ox abbél is al- haié, hogy @ német kildgyminisates, Joseph Fischer 1999-ben a Jugoszlévia elloni hébordban vold részvételt még ewel a binnel okarta igazolni. Mivel Némeiorszég ekkoribon énmagdban vyszélyextete ox emberi civilizécidt, most nines jogo ohhoz, hogy énhotal- malag kivonja magat a Nyuget hébo- rejdbél; ezek vogy ehhex hasonlé, meglehetésen homélyos gondolaime- netek képezik a iyesfoja orgumenié- idk alopja.” Ezek o mérlegelések odnok hatterel oz calébbiakbon emlitésre kerdlé ket gebbi, az 1914-05 habort kiléréséral s26l6 rdsnak, Az egyk « hébord ki: rését kézvellenil megelézé diploméciai eseményel részleles rekonsirukcii. Jocob Ruchii svi térénész vallalko- oft erre 1916-ban, « részivev6 nagy- halolmok okkoriban megielent iral- agytileményére, kiléndsképpen Nogy- Brilonnia korményénok ,fehér kénpré re idmastkodva.® A mésik egy révid emikral, meljben a1 német vezérkar akkorivezel6je, Helmuth von Mole — egyike a meghotirozé réstivevSknek — beszémol 1914 jlius 31. & ouguszius 1. eseményeirdl’® A két irds mogéra vonle okkoriban Rudolf Steiner fiayel- él; © hébordkilérés elétériéneiének méiskads, reli, valdségnak megle- lel6 megitélésének iorioto dket. Ruchi irdsahor Sieiner recenziét fogolmazot meg, mely 1917-ben megijelent; Molike irésshoz pedig beveretdt i az 1919-re terverett_megielenietéshez, amit ozonban a német hodvezelés magokedalyozol. A hébor’ kts nek az a2 interpretécigjo, melyet mind= keds ojénl, illép mindkt feniebb ‘emit, szokdésos mogyarézeion: oz ls6 vildghdborét ugyeris nem min ~ Auszirén kereszidl vezeié ~ német 1é- rmadéstirék le, hanem a kéxponti he: talmak ellen irényitol! megsemmisiés héborikéni, melynek kirobboriésénél nogy silyt helyaziek orra, hogy « k6z- ponfi halalmakat timadéként tdnes- sk fel ‘Aubia sxémos irodolom keri nyivé- rnoss6gra az |. vilighébord és onnok kitérése kapesén, hatalmas mennyisé- 6 kiegészii6 ,forrésanyaggal", de Ruchi irés6l ez oz irodclom egyéliolin nem veszfigyelembe, Moltke vizsgalé- dését pedig annok lényegst elkertlve, eqyoldalé médon ériékeli, Azok o szemponiok, melyeket mindkét irés megviligi, s melyeket htésukra el kel fogadnunk - épp ezét tollio Skot Ru- dolf Sieiner is olyen fontosnak -, alg idtscoltck serepet ox irényadé és 0 ahilégre hoté (val aI. vilaghbort Uuténi)fSrténelemkutaiésbon. Olé i= rik, ppen exért érdemes Ske! ma is- mét eldlérbe helyezni, hogy dlialuk rés ehessen Gini oz | viléghaboré ese ményeinek redlisabb, valéséghox ké- zelabb éllészemlélete sxéméro. Rudolf Steiner mér 1921-ben léita el6re, hogy az ilyenfojia szemlélel nem kerdl el6 ‘outomatikusan, at id6 elérehsladtéva, il az egyre tornyosulé fortsok seqit- ségével. Nem ostiom ozo vélemény), mikor fontos kérdésekke! kepesolat- ban giro és dra o2t hangsilyoréh, hogy az objekiv megitéést © tériéne- leme kellene hagyni, s mojd esok az eliévendé kor embere hozhat objekiiv itletet ezekrdl az Ugyekrdl. Az id6 ha- lodtéval ugyonis, @ tovabbro is rnGkt- dB eléitéletek mitt pontosan alyan sok lchet6ség vész of abbél, hogy egésrs8-ges itélotet alkothossunk errél a keér- désr6\, mint omennyi takin egyik vogy rmésik’ szemponib6l_nyerheinénk. Ki- hhongsilyozom, ,ialén"; mert én. ma- ‘gam egyéllaléban nem hiszek abban, hogy acl a kérdésr a jSvében jobb iigletet Ieheine alkoini, mint o jel ben." De legalabb a jelenkori boot” mag kellene préblni Gira érvény- re jullotni azt az élléspontot, om cz bkor,jelenben” - 1921-16! ~ mér lé- tezet. Es ialén jobbok mosi a kilétésok, hogy « haialmas szennyéradal, melye! «1 nécizmus émobfutése hozol felsz re, assan ledlepedve ism szabad lé- ‘st enged a ,idvol” kOrvonalaira, I, Rudolf Steiner és az alsé vilag- hébord Rudolf Sieiner mtveiben fonlos helyet foglel el ox elsd viléghébord. Szém len elbadtsa foglalkozik ewel a iémé- vol, § 0 hébord ideje olait tarot el6- tdésaiban minden alkolommel ludalo- silota is hallgotéibon ennek okét. Az els6vilaghabordban és o habord révén «2 anlropozéfici mozglom sokkel in- ‘enzivebben két6dit a korhor &s 6 t8r- ‘nelmi eseményekhez, mint korabbon Steiner 0 haborit olyan tériénésként fogta fel, ami 6i kilénds méridhé kB belépésre inditotia. Olyan hétiérként érzékalie, omely elét oz dliola képvisol szellemi éromlal jelenl6ségé! élesob- ben és morkénsabbon kilejezésre lehe- {eft és Kellett juttoni, s mellyel kopeso- loiotkelletleremtonie, .£2 egy komor idésaak; nem az a helyzel, omi megen- sgedné, hogy kitrjink oz ell, ami szel- lemileg is halalmas krisiskén! vonul dt az emberség szollomi fllédésén. Oly lényegbe vagé ex a korszok, hogy megboeséthaictlon lenne, hae mélysé- gosen komoly érén nem terlanénk szem eléit mindannok jelentéséget, minek meg kell irténnie oz emberi- ség fojlédéso ardekében, ha képosek vogyunk arto, hogy eat szllemivdo- ményos_meghdzelitésbal teayak.” — mondja egy 1916-05 elGodéséban.” Steiner figyelmének Kézpontidban o hdbord Lilérése & ennek okci élliak Ezekel az okokal szérnfolan sikon és porspekiivabél_mutoto be. Ex néha magiévesziének, sét ,ellerimondésos- nok" tinhel, de elsésorben példoada jellegG mindama torténetrdsok seémd= 1a, melyek téméjukat onnak minden valésigos dimenzidjabon ki akoridk furkéseni, Steiner beszél cz emberiség sorsénok megfigyelésérél és 0 19. szd- zodban kifeil6d6it vilaggazdaség sx5- vevényérdl, az els6 vilighébord el6es- t8ién, de o Szarojevében megayilkolt oseirdk irénéréks lelkének holél uténi sorsérél is; vagy apréléos fellegeiése- let kézal a Berlinben és més halyelen 1914 jalius 31-én és cugusztus elseién lejdtszddott exeményekrél, Az els6 vi- laghdbond témajt feldolgor6 1916- T7-es el6edésoinok kézéppontiabon a sKonérténeli megligyelések” éllnok." Steiner triénelemscemlélele «pe pekiiék vélickozdsa miatt minden ‘Wl6ll sxdméra sokkolé heldsd, ugya~ nakkor rengeteg ésszefdggést ter fel, melyek felhaszndlésa igen oyimélesé- 26 65 froppéns lcheine, ha 0 t6riéneti- domény azonosulni tudna veldk. Amilyen sokréid. olismerést viviok ki Steiner eayéb kezdeményezése, olyan keservesen mosioha béndsmédban ré- szesiliek koriérténeifjlegeiései. Gon- dolotoit 1abbnyire sérédétien elzdr- kéalak és o gméregszekrénybe" helyez- 18k, ohelett, hogy gyimélesézitisk volna. Sieiner korténiénefi javaslatai- nok, lle indivéryoinak hasonlé 0180, mint Steiner megellapitisa sze- rin Goethe természetiudoményos ku- falésainak, melyeke! ugyonis csupan kuriézumként kezellek, mojd tudomé- ryos szemponibél fudomési sem véve rola fereetik, A jelenség egyik oka, hogy az els vi léghébori elkelmat adoit Sieiner sx mmére, hogy negyobb nyomaiéhkal,cif- ferenciltobb médon tegyen mepfigye- léseket oz eurépai népek életére, 5 czok komplex egymdsra haidséra vo- nalkozéleg, min! ext korébban tele. Ez ~ természelszerdleg - erés indulatot villot kia magbénoit, felsztottnacio- nolizmus részédl Seiner or os6 vilbg- hhébori sordn aban léta feladetoinak eayikét, hogy megvédje ,Kézép-Eurd- pai" és specilison ,Németorszégo!” — 65 ewel Seszefggésben agy meghot roxol spirtuéls kur! — © puszito sxéndékil, melyei az antont hatelmak haborivezetésének haiterében érx kel, Ea czulén gy érielmenték, mint he Steiner esoliskozott volna a kézpon- {i halalmek miltarista hadvezotéséher, sem voll eg) latkozoiokkel valé felstini hosonlésé- ggok olkolmal odhotiak a freésésre Rudolf Steiner nem pocifimusbolld- adi" o els6 viléghébord ellen ~ de nem mutotol hbords lelkesedést és pértosségol sem. Ha hongsiiyt helye- ell Némelorsaég és Kozép-Eurépo maguédelmezésére, oz! nam érzalni hozzéelléshél fete, honem mert (le rendel spiriudlis ckokbél sxtkségsre rnek tariotio; 65 e2én, meri cbben o hhébordban Németorszégo! és Kézép- Eurépét egy mask, silyosabb érielem- ben latia fenyegeive, mini chogyan oz coniant oldalén llé-negyhotalmaket: ‘Tiseléban kell lenni ozzal, hogy 0 Ke: zép-Eurépébon dsszezsfolédott_né- pességel egész més scemsedgbél kell magi, mert iit cz yerberi” keril szorult helyzeibe; ellenbeen oz, ami ko- rilite van, legalébbis még meglehe- t6sen hossad ideig ~ mig bizonyos éllo- potok fel nem Iéonek, fliéve, hogy 0 habord még évekig efor ~ csok éllomi 4s palitkei szemponibél itélhetS meg, Kézép-Eurépo samara szellemi javok- rl van s25, 0 lélek folddésérél és rmindorrél, amit évs2ézadok:alall meg- leremetels, Nyivinvolé étitség Fenne cat hinni, hogy « peritéién hesonls dolgokrél lehet s26; egy ilyentoja kije- leniés © gondolkodés hidnydi feligie- lezné."™ Vagils 0 nemzetizocializmus késdbbi, satya jelenségét anak bi- zonyiiékoként lekinthelidk, hogy Né= melorszigban © ,|élektejlédés” voszé. Iyerteletisdge voldbon oly mériékben fennallt, chogy ill Sleiner sbrézolta, ‘A Némelorsziggol szemberidlolénos vogy messzemend éritlenség mar ok- koriban) o habord kitérésével kopeso- loios események stellemislen é gon- dolatok nélki szemlésében is meg: ryilvénul, ami ozutén rendszerint od- ig vezetat, hogy « binassagat o kéz- pont hotclmelra héritoli. Ebben a kozegben Steiner sxéméra Jacob Puchi brosordja olyba tnt, mint egy fénysugér, mely étrogyog a mindent el borité kédlelhén, &s onndl is inkd je- lentés, mert egy semleges orszigbél suétmazil. Ruchiiirsdt Stsinar 1918. ban a. ,Keriéiiéneti_ megligyelések"- ben emiette, és 1917-ben cle it rd- lo a2 egyik lapnok. Kilénds érdeblé.déssel szemléte Ruchli zon prob 2ésdi, mellyel éles f6luszha éllicti. Nagy-Brilannio ~ kiléndsen Grey kil- dgyminiscier ~ magelartisét o jus sordn, Az irds fokrében o bri vex 1eiés~hifelé kézvelt6 vagy éppen elle- ral6 - hozzdélléso @ valéségban hébo- st kirdié hatéstinok muiaikozik, 1919-ben Steiner rendkivil fontesnok taléll, hogy német oldalrd! proiesial- isnak ¢ versailles-iszerzédés megélla- piléso ellen, miszerint 0 viléghébort coyedali bindse Némelorszég, ill megokadfilyorask ennole réguités." Elleniniézkedésként amellet sz sil ro, hogy mindazon eseményeke!, me- lyek német oldetré! kéavellenal meg- el6citk a hébordi és a hadizeneiekel, faléiel nélktl hozzdk nyilvénosségra. Exzol Ssszekiggésben szorgolmoxta Seiner « ,Megfigyelések & emiskexé- sek” cimG munko megielenielései, rmelyben Helmuth von Moltke (1848- 1916) ~ a hébord kezdelén o német vexérkor fénéke ~ ler oz 1914 jalius 314 és cugustius 1-jei berlni esemé- ryeket. Moltke exenfelegyzésel erede- fleg személyesek vollok, Feleségénel: szénia éket, de az 1919-ben kialokult helyzetben, f6lérendelt okokbsél Sieiner indokolinck teria megielentelésiket. Ezzel oz iréssal okario bemuiaini, hogy @ némai politike felelsei exekben ax Grékban egyéitalin nem valamiféle régéia dédelgelet lerv megvolésitésén dolgoziok, hanem a minduniolan ij kérvonclakat adé felel6désre reagél- Jk koolihuson és zavoroson. Ré okari vildgitani, hogy @ német hodazenetak nem polika sralégidkat, hanem vég- ‘eredményében Molike katonai logiké- i6t juitotk érvényre, 5 éppen exért ‘nem lehel 526 aban az érielemben o némelek eayedili bindsséardl, ponto- sobban feniszerd agresszfjérdl, aho- yan a versoilles-i szerzédés ox! meg- ogalmozta. A Schlieffen-ieri™ kotonoi logiksist éppen ozér fogadtak el 1914 uguszius 1-én Berinben, met nem létezelt bizios Aéléképesség6, célrtirS poltika, mely 0 terve alérendelt helyre Uiolia volna, A német poliike a vilég- hbord eldesiéién — oz! mondhaindnk ~ sokkol kevésbé volt képes bérmilyen Srlelemben cdlirényosan rosszindulaé lenni, mint chegyen az! feltteleték ré- lo, Nem arrél van s28, hogy ne letiek volno Németorszégban is rosszindula- ick ~ Gn. hSboris iagoidh - de jl Usi Iris idején. nom neki voll dtd bfolydsulk © polilira."™ Hogy mo ~ a nécizmust KévelS korbon ~ megielelden itélhessik meg oz, cho: ‘gyan Rudolf Sieiner 0 kdzponii haicl- moket védle, hogy ne rgtén onalégi dkkal és gyanisiésekkel reagaljunk, melyek bér kézenfekvéek lehetnek, de {élrevezeidk is, Sieiner vilaghébord loti makadésének egy tovdbbi, exzal Sssrefigg8 aspekiuséra kell ullnunk. 1917-ben, vogyis © habord vege eli esziandében vézolia fal Seiner el6sx6r co hérmas tagozédes, mint olyan szoci- Gls gondolkozést és crelekvést, mely megfelelélehatett volna Kézxép-Eurépa (fenyegetet) spirtuélis impulzusénak Sleiner els6 sikerelen prébélkozéso 1917-18-ban arta irényul, hogy oszi- rék és német éllamérfiokst nyerjen meg chor, hogy €2! sojé! program. juke tv, hirdelve 0 vlég fle, seem- bbchelyex2ék oz amerikai elndk, Wilson ulizannégy ponijével*, Hogy © kézép- urépai éllamférfiok nem volick készek magulévé ionni ext a gondolotot, jab bizonyiték vol! orra, hogy oz & szellemi farialom, mely hébordjuknok érielmet és jogosulisago! kélesénézho- {ett volna, valéjébon nem voll meg bennvk elegendé mértékben. A har- mas fogozédés inaugurélésa ozonbon ‘2! bizonyiotia, hogy Sieinereiokeisé- ge nem annak a német - kézép-euré- poi poliikinak nyomdokoin holact, ely a esészérsigiél 0 hormodik biro- dolomig. iénylegesen egyre reokcié- sabb, destrutivabb vondisokat feles2- felt ki (.) ‘Ax angol politika létsxélag és @ volésdgban| George Bernard Shewt drdimairé axon hevesek kézé toriozoil, akik angol o!- dalon éllvo vilégos képpelrendelkezick soi! korményuk els6 vilighdbords po liikgjérdl,s ezi ki is mondidk. Show ~ nnéhény tevékeny személyiség ismeret- ségGnek segiségével, s nem hagya rmagéi © meré propogande-frézisoli6l elkabitoni ~ megleheiésen reaista mé- don véz0lia fel 0 hébori kiérésének eseményelt A szerbek merényltet kéveltk el oz ‘oszlrdk Iréndr6kés ellen, Ausiria est- {elen ulimdtumo! kild6it Szerbiénok, Oroszorszdg felhivds!inlézett o sxliv- sig védelmében é mozgésitol Ausel- fia. olan; Némelorszég, oki Avsaia sbvelségeso voll, és {él tudio, hogy Francicorszéq Oroszorszég oldalén Ail, étémodt 9 froncia kézlérsoséaro, ati roméle, hogy szétzizz0 oxi, még miol6l! Oroszorszég nehézkes hadersi hotékonyan bevetheiné. Végil libs dlorca mégil brit haboris sxéndék is, és a hatiérbdlklove szembehelyez- kedel « haldlra iit hotalmakkel, ckik megkockeztattsk oz angol tengerész- hhad provokélését és azi, hogy Aniwer- ponbe masirozzanck. Amikor exl brit oroszlin utolsé uaréstnak neveztem, észrevélelem hallaién az oroszlén shurrét” velit gyBnyBrdségében, bar tkézben dohdsen rémvicsoriiote foga- ii, med bérénybundajat", mellyel még mindig fakargaini Ghajfotia mogéi, e- réncigaliom. Sir Edword Grey ox viels6 pillenetig nem gkarta feléldozni ext a bérény- bari. © tolin még ax uicls pillonct- ban megekedélyozhaite volna a hbo- ‘i, ha Sesonow & Cambor” heves Kevelelésének engedve nyilatkozatot fall volno, olan nyiatkozotol, hogy Anglio harcolna, ho Németorszég megtimadné Franciaorsxagot; és ho ludiéra odia volne @ exés2émak, hogy bizhat aban, hogy © ryugeti demak- récia ~ egy orose témads eseién ~ 0 barbar kelai szomszédjavel folyliot habordia kézben nem fogia hétbat modni, Ha Fronciaorstég vissrauist folio volna ext o megiszielé megilla poddst - é nehéz elkénzelni, hogy 0 {roncia kézvélerény ez elie volna -, dkkor @ csész6r esak 0 francidk és Oroszorszég ellen horcolt volna ohe- Iyeit, hogy vagal szembe kerdll moid- nem az egész viliggol. De Sir Edvard Grey ei nem okaria, Buzgélkodol: i= gotatt voll, kényérgaHt még egy kis honferenciéén, de semmiért sem okori kezeskedni, még Belgium védelméért sem, Semmil sem tel, és mindenrél be sel, egy dolgol kivéve, omi Németor- szgottolén t4vol iarthaiia volna Fron- cioorsaég hotérailél. Ho ext kimondia volno, oz angol orosalén nem lendal- het volna ugrésra. De a bit orosz- lénnak nem volt inyére, hogy okedé- az ugrésban. 16! pillenaté| indoddig, amig az oroselin kermei kézt nem ioriota éjultéldoze- 1h, egyetlen sz6 voll érvénpben Anglié- ban o békérél: oz ugyonis, hogy oki er- 161 prédikél, oz hozaérulé. A béke- iovoslotokal békeoffenzivknok never- ik,Tivol dll t6lem, hogy aliliem ez o hhozzdéilés (..) Ho @ haborinak jonnie kellet, ekkor lnyeges volt, hogy elt, ‘még mielét a németfloiia egyensdlyba keri volna az angollal. Nehéx Anglié nok scemrehénydsi tern azéri, hogy horcoli és gy6z6H, chalyat, hogy hogy- io valna, hogy Németorszdg egy Orostarseég elleni horebon vesse be eit, rely horch6l kénnyen leh, hogy megerdsédve kerdlt volna ki De ho Anglia babérkoszonira végyil, le kell mondenia ez olojagrél. He mindent meglel c hébord megokoddlyozisiér, cannak az egy dolognok o kivéielével, ami nyilvénvoldan megakadélyozhetia volna o habordi, okkor o térlénelem bi- zonyéra oz! o kévelkezieiésfogia ebbal levonni, hogy ozéri nem akadélyszta ‘meg, mert olosiébon véve egyéliakén ‘nem okarla megekeddlyozn.""* Hasonlitsuk éssze Show eleméséi Ausait angol miniszterelndk 1914 au- guszius 6-6n forioit pariomanii besxé- dével, melyel a brit hébords belépést megindokola: ,Ezekben o napokbon, comikor ogy iGnik, oz erdszok flake kedik ox emberiségen, mi ozért o2 el vétkdzdink, hogy ~@ nemzetkzi isa- lesség ellenében ~ ne nyomjo el egy rds é3 urclkodé haialom énkérye & bis nomzetokst, Nem hinném, hogy egy nogy csaidbo bérmely nemzet valaha is fiseldbb lelkismeretiel lépett volna be; hise mi. nem ierileink béviliséért és nem sojét éidekeinkéit horcolunk, hhonem azoknak 7 alapelveknek a vé- dolméér, melyekidl a vilég civiiaécidja figg."™" E mondotokai olvosva, s kéz- ben szem eli foriva a volés esemé- ryekei, senki sem dlithaija, hogy Ang- lit illeéen igazségtolon lenne a 4kép- muiatés" gyakran emlegeiett vedio. Rudolf Steiner egy 1914, decemberi boszélgetésbon annok o véleménynck dott hangat, hogy Bismarck hébor’ lilGrésekor épp ay cselekedell, mint cz angol éllamférliak, de neki nem volt sxiksége mordlis meniségekre, ibd: vokro}"* vagyis azi fojta 4redlpeli ki fisztességel gyakorolia, omit a vi 16g ~ jogtolonul ~ brutalitésként értel- mezel. Ausgil beseéde exirémen pel A népek equitélse reménykel jelének fokintheli, hogy a esdszén Nemsterszég viselkedésd illet6en ongol és emer tir- Indszel: tab megériés! terustanak, mint Nemelorszégban. £2! mufoiék pl. G. F Kennon (Bismorcls europsischas System in der Aullésung. Belin, 1981, Schitsahatts Alona, Kéln, 1990.), Henry Kissinger (Die Vernunft der Nationen. Uber dos Wesen der Avseerpalii, Balin, 1994), {= Nall Fecguson [Der falche Krieg. Der asta Wellsieg und dos 20. Jahrhundert, Stutigart, 1999), Macrset ezenbon exek {orlénészek sohasem viléghidk 6 az ango- lok vlighdboriban mutcilt visalkedsét ‘lyon mérihben, mint chogy ot tulider- kgppen scikséges lane. © Puchi kékoletes munkat Gerchiehe der Schweiz wéhrond des Wiltkrieges1914-1916 [Sidi lrténete o vilaghdbord lott. Bern, 1928) cinmel. Ebben ~ Sydjc snerepinck pusclaleréeén til - 9 hébord ktrést,tastames és befeeztsé ileen ~ 12 nemzetkdzi polikéra vonotox® rend vil betekinléssl toltkozunk. © Malkével kopesoloiban lésd: Helmuth von Moltke 1848-1916, Dokumente zu seinem Leben und Wirken. Bose, 1993. El. sbsorbon © mésodik kélel rend érde- ‘es feilbgostsokko szolgd! ot als vil héborira vonatkexéan —kilénasen spirits Gis szempontb © Stoinar: 1991. 03. 21-7 eléadés, GA 174fb, 354, ol. R Steiner: 1914, 02, 134 eldadlés, GA 167, 29. la © AR Steiner éssctiodsbon (GA) 173. 45174, sz etek, © R Steiner: 1916. 12. i eldodés, GA 173, 44, od, © A Nersilles4 szerz6dds 231. panto ext © bindsséget lénplegezen prollomdtia, "A Schliefien tr a némete gato idol. ‘goto, Orostorsxég és Fenciaorsedg ellen iru kétironios héborira vonatkaxé ha- iene ve Ex a lew Franciaors2ég allen offen, Orostorszdg ellen defantiv hodkiseléssel, sxémolt. Ugy gondolidk, hogy @ Francaor- sadg ellen’ gyézelme bixostani kell, még mist © nehéakes orose meagéstée tlie. sen debe lépne. "V6. Rudolf Steiner megiegyzéseil Mllke Iréadnok terse vel publkélésdhos, A rmegielenésto legels6b hadvezetés inter- vvancifja meghicstotta, ami egy nagyon jel- lee, szimplomatkus epzéd. Ma minden relevéns dokumentum megtalihaté o Hel- ruth von Moltke 1848-1916. Dokumenie -zu seinem Leben und Wirken (Bosel, 1993.) ‘¢.mG clsé kotelében, 375-431. aldelok "© Oroszorsxég okt! kldgyministerédl 4s Fronciaorsaéq ongol nogykvetérél von % GB. Shaws Winke aur Friedenskon- feror, Belin 1919, 24-26. oldclok. ° ldonel Emil Ludwig: Jul, 1914. e, ive (Gerlin, 1929, 197. oldal clap. © Korl Heyer: Kaspar Hauser und dos SchiksolWiteleuropos im 19. lalvhundert Basel, 1999, 245, oll. Shaw jm. 8 oll Démonitus éalokulés Mokovecz Inve raze hz 86k legsrdbb része a mész, vogyis 6 k8. Ho o kotaszirlira vissronér Lét esszonya, hve, szoborré véllozik. Ha © bevelhatalian miltat érictlonokre erdisik, s 6k mogukat, értollancéguk ellenére bindsnek: vollék, megbénubva elveselik énbizalmuket, mésok akaratéra heilanak, hildk a jévben megfogyatkozik,idével elfogynak, 0 s26 lelki érielmében kvé vélloznok, Az eredendé bénben megkavil az ember, hszen elkveini sem tudj, mert a! sem luda, mi oz. Elevenedjsk meg minden, ami kévé véllozol!”8 — ee Buella Ménika UJ ATLANTISZ FELE Ebben az évben mint azl mér o2 6g hasdbicin irl adiuk 0 VI, Nem- aatkézi Epitészeli Bienndlét rendenté meg Velencében © Giardini Publ ciben, chol Magyarorszdgnak énéll6 Kalldsi povitonja von. ‘Ax 1895 ta megrendeztsre kerilé bionnélé terletén 1909-ben épal fl 0 magyar pavilon Meréti Géza tervei lopién, oki « sxézodfordulén © ma- gyar szacesszié egyik mivészeayénisé- vol. Az elle majdnem 100 &y ala ‘2 épilet sok viszontogségot, Siépitést & ldjidst megél, jelenlegi éllapota 2 1991-ben meghezdettrekonsirukcié kates, do igen s28p dilopoia! idkrézi. ‘Az exredfordulé kiélliésdnak 18méjo- kkénl o rendezék © VAROS"-| jeldltsk smog, s2ép jelszét is illesziatok mel TAbb elk, kevesabb esniéicét! A ma- yor rende26k ~ Gerle Jénos nemzet bitios irénylés6val ~ sojos toralom- ‘mal ttéték meg e sokféleképpen ér- telmezheté mondalol. A. tervez6, Maréti Géza 2000-ben ismét megjele- rik or épOletfolai kx -»Maréti Gézo, a velencei biennélé ma- {yar povilonjénok tervezsje hisz éven a foglalkozot! a: elsillyedt Atlanisz kuitiréjénok kutatésével, és hatolmos kullidriéneli munkéjénak részeként rekonstrudtta 0 f6vérost. A velencei ki- megben vojon vannok-e emberek, ckik megéllnak, hojlandék olvasni & gon- doliodni az i meglogelmazot feist sekent Vogy o tabi rendezének von igozo, akik jl éredkelheiden egysxe- rb & holésosobb osakézéket - és ‘A magyer Kdlilés megnyilgjevélosziotiok? Exulén még egyscer visszaséidlunk ‘magyar pavilonhoz, elbscsbzunk. He ‘gy gondelom, hogy minden nemzet komolyon vette a. biennélé felhivésct, 45 gondolotainak legiovét tele kézzé, sok egy fohésszal lehel elbucstzni: | | {eltehetSan egyszerbb mondanivalé! ~ | | |Urunk: és Aides Késronjdk, hogy 6j kexdatet ojandéko- | 2ol nekink. | Mi lenne velink, ho mindig csok @ rill kllene élaaink? Mi lenne, he mindig fogve farina benniinksto mil Készonjtk, hagy nem kaisz minket 0 mélthoz, KszdnjGh, hogy megboeséi6 szersiot- ‘el hoidozod o mit! fs szabadsSgo! ojindékozel nekiink, | Hogy egymésén é: agyméssal élhes- sink | ‘Adj szereetel, hogy ol tudjuk fogodni egymést. | Add nekink ed o2 &rémél, hogy egy | sralgélhossunk Neked! | Solszor nem tudjuk, j6-€, omit tenni akarunk. Et kere Urunk, logy vlonk” Ui: Az Uj Allantiserél mojd egy mésike ciben iol. 10 ae. Makovecr ire ize He igaz az, hogy @ ndvekedési erdke! befolyisolié, clr igarIehel exis, hogy 0 Fale reve, o sidseg eréivel szivelezve 0 krstélyossvarkezetekel, 0 koveke!ravel= 16k ora, hogy néwényekké véianck, 2 nBvényaketréveték ara, hogy megszélalianak, {gy azollonistlények o puszla k6B6! zengé, holadoz6olakzotokal formlhatlok, axek fo zangé fornyok, exak ax éllryek 6k moguk votak. Erekbe kotének késsbb oz cemberlestérek, AzengS lorony za is hegyomény.”"1 NEVELESMUVESZET ) Kélmén Istvan A WALDORF FELEBRED (?) ES MARAD Témadésok @ magyar Weldorf-mozgalom ellen ‘Az uidbi idben iébb djségban is jelen- Jek meg iésol, melyekben a szeredk = gaveive vagy kazvellendl ~ témadiék © Waldort skola, Weldor-pedogoai- Gi; nto vlbgszerie egy jobban iried nevelésmivészete, mely @ Rudoll Siiner laptota szellemivdoményos embers meret olopiin oz egészviligbon ti isko- larendszer teremiet, A témadsok ki- labia irdnyokbel jSonek. olészind, hogy @ leglébb Weldort- pedogégus és sz figyelmét elkerille él Péiemek még 1997-ben megielent kényve ®, melyben szerzé igyeksrik Iejérotni mind © Waldort-pedagégist, rmind onnok szellemi forrdsét, oz aniropozdlisi ember- és vilégismeretl ‘A kényvnéz irl ojénlésaban {kell 1994- ben} Moyer Mihély pécsi megyéspis- pak az alébbiakat iro: 1A vildgon sotfelé, ‘gy © poszikommu- risio orszégokbon is terjednek olyan nnézeiek, mozgalmak, szekiak, amelyek 1 vollésIélszatval prébélak megérin- Jeni féleg 0 nem hive és a hitdket csok felileiesen ismerd embertérsoinkat. Brak 0 mégoitesindiékoikat eleté, oF ember franszcendencio-igényére épit6 altemativak latsz6log a megvétiés ho- tékony médszereit kindljdk. Tonitésae ‘ozonbon mind a keresziény hit, mind a fudoményes gondolkodés széméra el- fogadhatoilonok. Mivel oz dligazségok csak kéles éf8ki gyimBlesoket ferem- hretnek, az ember igazi természeteleti reményeit nem reljestheik, a elkbiele- zeit keresztémynek, de minden becsble- lesen gondolkodé embernek is ketle sége rémuiainio « benntk meghizidé megtévesztésre. (...]” A plgpdk or day gondolia, hogy Gél Pier kényve a keresziénység védelmé- ban a hivék Felvilbgositst szelgdla, Ezigyis van rémai koioikus egyhéz szemponiiébél nézve. De més @ hely- 2el, ho o kérdést emberismereli és 16r- tenet szemponibal tek dt A katolikus eqyhéz méig nem eda fel ebb évszdzodos kizdelmét © fev gosodés" ellen. Si, 0 lagradikdlscbb zdkel igyekstik elleplezni o ke- resziénység luleidonképpeni tikét: az ember igazi lényének Krisctushoz valé viszonyat. Exér\ ieljes mériékben érihel6, hogy & keatolkus egyhéz az aniropozétiollog orient szelleriudomény ellen fordul. A szellemivdomény ugyonis olyon igarsigoket hor felszinre ~ mint pl. oz egyhiz dal togodott preegzsces vogy 0 reinkardcié ~, amelyek ho o hivSk tudetdba keilnénal,ekkor nem ‘k vesctenék elo hike, hanem a ka- folikus egyhéz o hivak lelke fot ho: tlm Noi dolog lenne Gal Pétertél megké- \etelni, hogy 0 tudomény szigord sz0- bala szerin, egy tudes lelkismereié- vel foglalhozzon kényvének 1éméiéval, ore hogy olvessit hozzésegiise @ 18 nyekre és ozok ésszefggéscre vonal- ho26 térgyilogos iéltkislokidéschoz. .Sieiner egész gondolotrendszerének Jngotagséga onnan ered, hogy az égy- ‘mond fermészetiudoményos médszer setint végrehajotleki megtigyelések- bl kivént @ vldg egészére vonatkozé Glialénos megéllopitésokat tenni. Eb- ben egészen hsonlolos « marxizmus- hoz és minden, maga fudomeéinyos filo- z6fiénak Kikidlié. elmélethez.” (im. 107-108. old) Eppoly noiv dolog lenne Gel Péterrel Vildbo széllni, mert oz egyhér azon él lésponién all, emely minden szabod Vil tljosen kina .Yal6jéban oz evangélium szerinti mon- onivaléjat a Nézéreti éaus nem szén- fa “itkos tudoménynak., 5 nem beszslt semmilyen magesabb viligok és szele- ini hierarchidk megismerési fokoil, czupin Isten orszdgérdl, a fllémads- r6l, s of ezekben vol6 résresedéshez rem ‘gyakorlatoka’ iri el, honem iay sz6ls'Akihisz és megkeresztelkecl’, az Jiveheli a megudliés ojéndéket, oz mér velem von, az mér eészese Iten ural nak.” (lim. 123. old.) Ezér flésleges kimutaini hogy ismere- Je az anlropoz6liirél menryire feszines, dsszefiggéseikbdl kirogodat idézciei milyen tendencidzusak, és nem riod vissza oz objektiv hoxugségokil sem. {Sieiner fontosnak aria. a. ‘golgotai misttériumot, érdekes ozonban, hogy sohasem beszé! o hisvéti feltémadés- 16h." (Lin. 118. fe.) Kényvének ugyanis nem a térgyilogos ismertelés o céli, honem ax emiberek clattatéso, hogy ne tudjék meghiln- béutetni oz igozsdgot o hozugségt6l Alopvetéen fonios feismerni, hogy mi «@ cilja ox ilyen irésoknak: kilteni oz egyre dbb emberben megszileté ny, hogy életelegfoniosobb kérdé seiden Enmagébl kinduive sot i lethez jsson, 6s megseabadulion a te- kinlayre olapozott dogmakisl. Ennek a individuélis tudainak « kialokitsa ellen szél Gal Péter kényve, melyben oz aniropoz6fit és o WeldorF-pedogégist iso New Age-hez tortoz6 szelemi Gromlotok kézé sorolia, és o kerese: Aénységgel ellenségesnek lla be. Sokkal tszlességesebb lenne azi mon- dani, hogy © kalolkus hivének a szelle- ‘mi vilégrdl ox! kell hinnis, omit ,csol- hota pépa ex kotedro kihirdet, i ezzel elleniélben a szilelés eléiti latrél vogy a reinkarnéciérdl beszél, 02 ereinek, és mi felodoiunknok iekinik, hogy ext o szellemiudomény! és a szel- lemiudoményos emberismereibél sx mazé pedogéaiai kitkozzuk. A kotol kus egyhdz nagyon jél tudja, hogy mi (2, amit or embereknak nem szobod tudniuk, hogy o lelkek fli hoiaimét fovabbra is megérizhesse io kétségielenil okadnak « Waldorf. iskolénak pozitiy vonésai is, dm ezekkel szemben 0 pedogégiai oggélyok egés2 sora dl. Az okkult gondbolkodsméd pe- dig, amely oz egése tonitisét éthatia, heresztényként teljasen lfogadhatat- fan, $ amikor a ‘itkos iudoményok’ fa- lojén értelmezik o kereszténységet, ox Kimerti a meghamisits fogalmst.” ‘Mogyarorszégon © Woldor-iniéemé- nyek trojan a rendsaervéiés, maid 2 Uj kézokiotésitorvény tele lehet6ve Negyven éy kommunisio uralom vién egyszerre induliak ez vodék, iskelék, 02 6vén6-4s tanérképzés ~ igen szerény conyogi iémogotésokkal. A sxlék karé= bon fellépé igen nogy érdetlédés — ami (© mai napig néivekvSlen van ~ int rményilerDlelen tél gyorsfelédeést ered- méayezet, amit Ishel, hogy visszo kol-12 See let volno fogni. A magyar Weldort- rmozgalom fiz ulén még mindig gyet- rmolcipSben jar, még gyermekbelegsé- gzin sines (él, még nem bizonyiitio, hogy képes felndté vélri, de sete, hogy a j8v6 generécié szémara 6 fogio rmegvalésloni © ,szobadségra neve les", és az dnigoagatés igen iniézmé- sy Ezé_mindan Woldort-pedagégusnok és szlbnok kélelessége, hogy ext ax xilate! évo, pola, liboniakozését sagise, hhez lortrik oi, hogy 0 18 rmadésokkl szemben a megfelel6 mo- goteriét tandsiso: 02 igozség talojén Gls, és © hazugséggal leplezelencl és biméletlenil szembeszsllr. A Wel vagy Fat, agy shat” (Wier Farum, 2000 il 8) "Nasal! = Waldo opin (ieayer tert, 2000. jo) sori bért el kerb {iiperobedg, 2000. Jin. 14) Galler: law Age koran sxeroml lt Nowssau Kiadé, Busopad, 1997. 106.128, deli, esl Sender DETERERULSZ? - 3 Sierson bt sagyena 169 pel oot hal ere lamborokbon get sebbel ‘azn ki mace Kt Tepid lttod ood Wael Keel odode rézeg sien ln vijogé dBgmadacck suriogna ated Kea pengeslekin Iokaszbals karin! foson i mere il Agthéryalelhibéchot: retake vil i bios igvrés cre oa qzennéabe kopascodhose hizo msi rohenise lj sol sodra— etal hibichats: ‘ado avy soko - jason mre Ki Nem bobarom slid Sayan ibvilbe lk sronyomot ~ ‘ydkerem kinazom mlb mélebe n fusion i mesre 01973) Kalman Isivan AJANLAS AZ ONIGAZGATASRA TOREKVO WALDORF-ISKOLAK SZAMARA Ha oz intézmény (mezoszociélis corganizmus) kézéps6 szférdjaban, fa jogi életben csusztatés vogy ‘olopvelé hamisités toriénik, akkor ennek a szociélis egészre negativ hatésa von; egyetlen funkcié sem ud egészségesen mdkédni, fel- adotat elléini. He ,valoki" oz iniézményt t8nkre akarja tenni, akkor @ ,kézepet” kell megiémadnia, A jogi élet lényegat érinti az 0 kér- dés, hogy , ki jogosult doniéseket hozni? Ki e seuverén?" Ho oz intézményi_konferencia fSbbségi elven alapuld demokrati- kus déntésekkel hozza meg az egész intézményt érinl6 hotérozo- teil, akkor nemesck 0 kisobbséget nem tudja megvédeni, hanem az Snigazgaiésd iskola elveszfi iden- fitését. Elkerilhetetlenné vélik, hogy az iskolo vezetését egy funk- cionérius ell vegye ét, okik ozutén legitimalt szellemi ombicidjuk sze- rint okarjak befolyésolni c konfe- renciét. Az ilyen demokrotizélés kontrollélailan eméciékkol - 16H vitdkot, klikkek kiolokulésat eredményeri; 0 klikkek ozutén ar- ro tOrekszenek, hogy minél tbb ago! dllisanak maguk mellé, A ,kézép” konkrét emberi talélko- zésokbél keletkezik. A megéllapo- dés0k srabad okerainyilvanitésbol szileinek meg, és eben van egy olyan er6, amely 0 két objektiv p6- lust (pedagégia ~ fenntartés) ké- pes széltorfoni illeive egyensdlyoz- ni, Szocidlis tér keletkezik a tonéri ceutonémia és 0 gazdoségi egydt- mokédés széméro. A ogi terilet alutfejleisége gozdo- s6gi kérdésekben infoniilis viselke- dési, a jogérzés nélkdli ogi szob8- Iyozés poragratusok éltali diktélést eredményer. ‘A dintéseknek 0 megéllopodasok értelmében, vagy ezok kézés mé- dositasdval kell megsziletnidk; egyébként a hatérozotokért senki nem vallol felelésséget. ‘Alik fontosnok toriiék Rudolf Steiner Waldort-pedagégijénak intézmi yes forméban t6riéné megvalé: {ését, czoknak ox egymdssal valé kopesolaiét nem a sojét fejl6désdk- ben elért eredményeik hatérozzck meg, hanem @ kéz6s felodat, mely- nek szolgélotéban éllno. ‘Az Gnigazgolést nem lehet_ sem kals6 szobalyozéssol megvalésita- ni, sem racionélis gondolkadés- sol, programszeren makédtetni. Ahhoz, hogy éleipraktikus gond lotoink legyenek, at kell lépnii oz infellekdudlis tudat koszobé. Ehhez @ haiérélményhez_intenziv belsé. munke vezet. A hotérél- ményben @ gondolat tartelma és a megvalésiiés akaraia egy és vugyenaz. ‘A munketérsok dgy teremtik meg 62 iskola o-gonizmusét, mint cz is tenek a természetet. Ezért a2 isko- la tériénete egy fejlédési folyomot, drémo. Az iskolét nem korményozni, ho: nem igozgetni kell, hogy szerveze- te ne akadélyozza, honem segitse a benne foly8 munkét. A demokrécidro valé térekvés az jelenii, hogy o munkotérsck nem térgyoi, honem felelés szubjektu- mai okomek lenni oz iniézmény irényités6nok. A vezetés megsztinése felszobodit- hafja o munkatérsok kezdemenye- 26 készségét. Az énélléség egyben @ feleldsség divélelét is jelenti. A ketié 0 munkotérsi felelésség ér. felmében ésszhongba keril. Ezt jelenti a demokraiikus-republike- ‘us rendszer13 A daniéseknél nines hivateli kom pelencia. A konszenzus a megbe- szélésokben keleikez6 avidenciék- bol adédik. A tbbségi demokré- cio az egyenlébbek egyenlésége. ‘Az egyenléség nem a Iélekre, ho- nem a szellemre vonatkozik. A de- mokréciéhor « folerancia és « bi- zolom gyakorlésén keresziOl vezet ox th Az észinte, nyilt megbeszélések, a megérlésre trekvés feremilk meg oz or urclkodésié! menies médiu- mot, ahol a konszenzus létrejahet. Bizonyos helyzetekben elkerilhe- follen a szovozés A megbeszéléseket el kell kés ini, ozoz 0 munkatérsaknak min- den olyan Kényeges.informéciét ‘meg kell kapniuk, melyek leheiévé jeszik stémukra a déntésakher sxukséges dltelintést Minden munkaiérs mage késziti ld, viszi végher és ellenérzi c munkéjét, A déntési kompetenciék © sajat munkaierileten feladoiori- cenidliok, és nem poricidlbdl adéd- nak. Aki @ feladatét nem tudjo el- I6ini, onnok més feladatot kell lolnio. A bukés erra valé, hogy oz ember topeszialaiokat szerezzen ‘Az iniézményi konferencia kézd- sen dolgozz0 ki a jévedelem el- oszlésénak modelliét, figgellendl @ hivatoloson érvényes besorolési rendszeri Az intézményi konferencia mal déséi két tendencia veszélyeztel =a személyes ombiciok érvényesi- tse, vagy ~ ,belealvas" az érziletekbe. Mindketté megsziinteli a2 iskolé- nek mint egységnek (oz iskola szellemének) életfeliielelt. WALDORF-ISKOLAK ) Sokan aggédlok, szdlethele 2000-ben Woldoriskola Megyarorszigon. A ker cdésre megérkazel a vélase: megszileel 2000. szeplember 4-8n eggyeltabb él- falénos skola nyitotia meg kopuit Stombathelyen.Eészdt, engedélt ka- pott és véria a gyermekekel Vas meaye &5 Szomboihely els6 nem éllami iskolé- jo, 0 Szombathelyi WoldorfAllolénos Is- kolo. A Perint poick porijin fogad sei, gondola, betéré vandor. ‘A Waldorf dvodai csoport héroméves munksjéra alopozve, kétéves eldkészi let uién, két hénappal az énkormény- 216! hasznéloiba vet éplel szereédé- s8nek oldirdsdt kOvelSen imméron nines ‘okadélyo o nyugodt neveléi munkénak. ‘voli baleséde nyéron bells! lliesen megijut épilole béviésselclkaknas lest a tizenké! osztdly befogodéséra, Most hérom oszidybon ot neveld és hharmine gyermek kezdle mog a kézés monk, Kardk mos! is nl Az iskolo Grigozgot8. Mikédéséi o szo- cidlis organizmus hérmas togozédésa értelmében szerveri: 0 pedagéaici, sel lemi munka a tanéri kollégivmban, oz iskololetfelieteleinek bixosiésa a gaz- dosigi szervben, mig a dantéshozoial o fizenhét togi intézményi konferencién t6ririk ‘Az indulé ionér kollégivm togiai: G. Eller Agnes, Boss Eszer, Mibéesi Gaborné Takes Emme, Bélin! Orsola, Ax iskolo fenntoridja a. Szombathelyi ‘Waldorf Térsas Kér, melyjogoinal:tény- leges gyokorlisévol mepbizla az inéz- ményi konferencid. ‘Az skola avaldsa.szeplember 2-én, szombaion vol. Zéld égas kapun oz costidlyionisk és csengelyak hivdséra lepick be a gyerckek ar iskoléba, Az Covatéson Bosics Eszier, Fenyé Ervin és Kelmén Isivin szlt az Gnneplékhée. ‘Az iskola nylvinos kez6ntésére, mojd 1 Készegi Haydn vondsnégyes koncert- ire esie « Szoléxi rend Don Bosco mo velédési hézéban kerdlt sor. Meghivést kaptok mindazok, akik: gondolataika, munkéjukkel és jdszéndélickl segiet 1k cz skola megszulelését, Tebb mint keiszdizan volta jelen 0 vérosbl, cz or szgbél. Az Gnnepi koncert uléni foga- désnok mar az iskola ede othoni, hol megtérién az iskolo rylvénos be- rmulotéso. Heéifan délutén mar sckalmondé beszé- des esend fogadia 3 loniiés vién tenni- venni, folokat simogatni,termekbe be: szagolni belé iskolacsindlékat. Uj fe- iezet idk Hozzanok erdi, merisenek eréll Jéje- nek el horzénk! Gyéilty Gibor Ciménk: Perinipat sx6-fogods Szombathelyi Weldorf Alialanos Iskola Stombathely,Sorok lea 44——— eee Egy vid6ki véros szép, iiéen renciben tartott terén, tisztességgel 4polt hazai kézétt, ahol az oltlakk még a valtozé idékben is meg-megélinak beszél- getni, apré pletykékat diszkrét médon kicseréini, avagy @ iriss hirekrél leplezett izgalommal véle- ményt forméini — egy ktilénds térsasdg telepedett Je. Erdlekes holmikat hoztak magukkal, s régtén megérkezésiik utén nekiléttak élénken tenni-venni. Lathatéan rendkivil fontosnak érezték, hogy pp azon a téren alltak meg, hogy pontosan aznapra ér- keztek; fontosnak érezték sajat magukat, s mindent, amit tesznek. A kérilall6k dvatos kivancsiséggal kémleltek felé: jak, néhényan régt6n réncolni kezdték 2 homloku- kai, avagy fejiiket csdvallak, a tébbiek érdeklédék voltak. A tarsasag kicsomagolt, alivanyokat kezdett szereini, kOteleket kifesziteni ide-ada. Lassan vilé- gossa valt; mutatvanyosok érkeztek a varosba. Hamar hire ment a dolognak. Mar estefelé arra sé- taltak péran, akik olyantéjt nem szoktak, hogy el- csipjonek egy-egy képet a téren téboroz6k életébéi, Mésnap délel6tt aztén a gyerekek sereglettek k6ré ik, akiknek a készil6dés, a furesa életszokasok k Til bamészkods, az it-ott idénként adédé segite- nivalé nagyobb izgalmat jelentett, mint maga a v haté el6adés. A kétélténcosok, ha megsz6litotték 6ket, kedvesek voltak, szivélyesen széba elegyed- tek barkivel, de a szemtk sarkéban és valahol a homlokuk kézepén mindvégig komolysag tit. Vala- mi, ami tavolra mutatott akkor is, mikor itt és most Epp hallgattak. Eltékéltek voltak, és ez titokzatossa tett kériléttak mindent. Este aztén valamivel a meghirdetett eldadis elétt egy idére mind eltdntek; behizédtak a paravénok mégé. A kézénség lassan-lassan gydit. Sokan in- kabb esak tigy esinaltak, mintha atra jamanak ép sha mér itt vannak, hat megéllnak egy kicsikét. Mé- sok ,csak a gyerek Kedvéért” jéttek el. Voltak olya- rnok is, akik fogadtak: az az id6s6d6 férfi mar biztos nem tud végigmenni a kétélen: leesik; 8 ezt akartak Jétni, JOparan pedig a mutatvany nem-mindennapi- sagat dtérezve biztaté mosollyal szurkoliak ez egész eléadis sikeréért ‘A megadbott idében megjelentek az artistak. Egysze- ri és célszert ruhajuk szokatlan vot ujfent. Tobben voltak, s nem is volt egészen vilagos a kézénség szémara: ki fog veldban végigmenni a kétélen, s kik milyen mas szerepben részel a mutatvanynak. Las- san send lett a téren. A kétélténcosok is hang nél- Kail, s komoly arccal emelkedtek a fejek 1616. Nem volt oz gondterhelt komolysag, ink&bb mély. Olyan mély, amilyen magasra a kételeiket feszitették. Az eléadéson nem tértént semmi kulénés. Azt csi- naltak, amit a k6télténcosok szoktak korébban évekkel ezeldtt, s més vérosokban is. Lassan egyenstilyoztak a kétélen, hétrafelé mentek, riiddal a kézben ugraltak, tanclépéselet tettek, a ruganyo- sabb tesiliek még tornaztak is fenn a magasban. Odalent pedig adiék-velték t6lak a kellékeket, feszi feiték-lazitottak a Kételeket, avagy esak erdsen fi- gyelték 2 térsakat. Nem volt vildgszenzécié, nem volt ktilénleges esemény, nem tortént baj sem. A té- ren allék mégis néman, Iélegzetvisszafojiva figyel- tek, senki nem ment tavabb. Mert a kétéltdncosok arca és teste mindenkit megfogott. Az egyszerd va- sri mutatség hétkéznapok felettivé vat, mert ré kel- lett ébredni a nézdknek arra: eben nincs esala: Nines illizié és nines vardzsiés. Szemfényvesztés és képrazat nélkil olyasmit létnak, ami felemeld. Olyan embereket, akik meg tudnak csinéini valami elképzelhetetlenill nehezet. Nemosak Ugyesek, azért nem esnek le. Nem tehetségesek, mert ilyen tehetségge! nem szilletik az ember. Hogy valaki képes legyen erre, ahhoz sok mindent keoll tudnia. E16sz6r is egyenesen eldre nézni, s so- sem téveszteni szem el6! a pontot, ahova érkezni kell; addig nem szabad megbilienni. Tuan kell arrél, mi van mégoite, mennyi Gt, kK6zelebb van-e az indu- I6pont, s pontosan hol. Mindvégig érezni kell a ma- gassagot, ahol hangtalan lépasekkel jar az ember, tudhni, hol van alatta a fold. Tisztéban kell lenni a két oldal milyenségével, hol dlinak a tarsak, meddig ér a rdd, hol alinak az emberek a téren, mekkora he- lyet hagytak a mutatvanynak. Ha barmelyik érzéke tompa, nem képes megsrizni az egyensuilyat -nem- hogy elrehaladna. Ebben allt a k6télténcosok komolysagénak ttke, 8 a téron allok ezt érezték meg a mutatvany kézben, amit6l aztén gyékeret eresztett a laba a osellengék- nek is. Mélyen 616 érzéseket és vagyakat érintett meg némelyik néz6ben mindaz, amit Iétott. Eppoly némén ért veget a mutatvény, ahogy kez- dédétt. Nem volt taps, hanem mikor meghajoltak a kétéiténcosok, régtdn észrevétlenil el is tdntek djra paravanjaik mégott. A térr6l az emberok pedig 26 nélill hazaindultak: ki erre, ki arra. Nem maradt senki ott. Abban az évben a gyerekek sokat jétszottak I télténcost: keritésen, faagon, patak ielett, igazi ko- télen, Ha veszélyesnek tdnt is a dolog, nem sz6lt ré- Juk senki, Még az aggédésabbak sem. Ekler Agnes (Ekler Agnes irdsa az iskola avatéséra késziit ,Kapunyités” «. kiadvanyben jelent meg.)15 SZABAD FOISKOLA ) A Szabad Féiskola rovatban minden szdmunkban olvashatjaic a temavezeté tandrok és meghivott eléadeil szém megielenése ota elhangzot! eléadasokrél. Ezekel az i dsszefogloléit hallgaték dltal készitott interjok, irasok kevetik. BESZAMOLOK ) A MEZOGAZDASAGROL Osszefoglalé a Szobod Féiskola méso- ‘A Stabad Féiskole mésodik szemascla- rében oz egyes témakérok rendkivil szoroson ésszekopesolédtak. A Pogony Orczy kerf munksjét, meghivatt vn- dégik, Jochen Bockemihl professzor elécdésait és 02 dale vezelolt gyakor- lotoket Ilyés Zsuzsa irése (18, ole) merieli Bockemithl professzor olyan tenmészet- személeiatképvislilleve mével, mely fx én feremté obtvtésd! igényl. Egy bels6 fellédési ctrl van s26, 65 © pro- {esszor éllel vezetatt gyakorlatok is ex seglk, A természetszemidetnek ext a médjtelinlisjrél goetheonizmusnak nevetik, 65 ext fellesctette tovibb mo- dern szellemudoménnyé Rudalf Sii- net. A hivaiolos (fizlel) tudoményos vilég mindksttt eluiosij, s6t, igyak- szik a felédésbél kiko, (Lésd: “89- es magyar Goethe ,éss2"-kiadés, mely © magyar forditésban régéta meglévé természetiudoményos miveket nem toriolmazia!) Ex © szemléleiméd o ler~ imészetel kapcsolatban sem vl éliolé- nossé, 65 nam halaia ét « szacdls érdések seemldleiéi, Ennek a mulose- tésnak © kSvetkezmény czek a kovetkezmények léthatdk termé- szoli Kémnyezelink és trgyszerGvé tenia robot; nem o latvény, hanem a belsS kép magieremtése o fontos! Fayre kézelebb kerdll o bemutot6 id6- oni. Amire egy évink voll ozelét, hogy tudnilik ,oda sijuini, hogy meg- rsik, & ha megéredk, dt tuk ad- ni, mér nincs id6, Tizenkét olkolom — cxcz fizenkét hétvége - volt megériésre, dialeterveztsre, rendezésre, prdbér. iro kétségek, bizonytolonsdgok, Csindliunk volomi mési... részleteket codjunk esok el... inkébb lassan holed junk, éisik meg, bese meg. Emma és Evo nogyon hotérezotiok. eléadés jonivs 23-én pénteken 21,30- ker! jHa mésképe nem megy, letlink ny stékre, &s felolassuk” ~ mondjak mmindketien Kopkedés.. milyen hongok, fnyek,dsa- leek legyenek... alg vogyunk, hogy old- juk meg ennyien... hien maradiunk.. ‘Az vials6 napok o diszlet kialaktéxével telnek. Mindent végigprdbélunk ~ valé- bon jé-e, omit lan, helen. kiki ulin veil Egyre biclosobbak vegyun, hogy bér sok mindent nem fudunk megvalésitani, omit Kellene, de ha nem rontunk, j6 lesz! Jk kell lennie! Mert mi mar va lomit megérettink — ton. Alészéliunk és elindultunkfellelé.. Ue roszileliink... Exo igazi innep, WA mogoszlos béleselem s a szeret6 karat egayéolvadnak. leetekben széndoltok étvlija lobogé ili" Kat éy munkéja megéret; s hogy |e, zt oz visti mogéban tovéb, sv jo tn ylobogé ietié", okit nézoként rmegérinietta SZABAD FOISKOLA 1. Ev EVZARO 2000. JUNIUS 23-24. r! rah | <3 ik32 AZ ITA WEGMAN ALAPITVANY KIADASABAN MEGJELENT, AZ ALAPITVANYNAL KAPHATO KONYVEK ISMERTETESE 4. Bockemihi: Eletésszefagések Jochen Bockemahl.professzor hossad vckig voll o Gootheanum Szellemiu- doményi Szabed Féiskola Természetiu- doményi Szekcidjénak vezeldje. Ele sszelagdsek c. konyvében o termé- szei sremlélésének olyan médjardl i, camely lahet6vé ies a minket kerihevs vildg jelenségeinek teljességre trekvé megismerésél. Nem a dolgok mégétii szellemi vlégrél von s26, honem o je lenségek ponios megfigyelése dlicl o jelenségekben megnylatkozé szellem megismerésér6l, A kényr megfigyelési gyakorlaici elsésorbon « névényilég- hor kopesolédnok, @ médszer ezonban letOnk minden terbletén gyimblestz6- en alkolmazhaé, exért a knyvet donkinek ajénljuk, aki a vilbg voldsé- gos mepismerésére trekszik Aro: 1 500 Fi 4. Streit: Allatrténetck Amikor télen a foldeket jérom, és vrastog hétakaré boria a Fldet, giro mag tjra azon gondolkodor: hol le- helnek ezok oz éllatok, amelyek nyd- ron olan jékedwien ugréndozia: it? Mit csinélhainak oz egerek, okik lépte- im ell ciadian isekoliok ox egérlyuk- ba® Hol nyugszonak a esigék, okik s1ép kométosan esiszkéltak ezeken a folakon? Es ha o7 igencsok jeges sz ‘orcomba csopkodja a hépelyheket, kor © virégokhoz lebbend lepkékre gondolok, és @ méhekre, akik seré- yen zimmigve ropkétek o virégr6 ral folel. Hové letiek ezek 0 fényes syéri madarok?" Mindezt é még nogyon sok minden ‘mést megtudhatunk Jokeb Streit kéay- 6b. ro: 700 Fi J. Sire: Es I6n vilégosség Ebban o kényében Sirit oz Oiesia- mentum vilégéba vezeti a gyermake- kel, fctoloko. A vilég hét nopos terem- ‘séi1 0 poradicsombél volb kiGzeté sen 6i az emberiség féldi tevékenysé- ceinek Kiolokulésén kereseGl egészen «z é6nvitig, Nos bérkéisig, vogyis @ aégivilég" véotig ive Ske tlbeszélésmédénak kilénlegessége oz ceréieies, képszerd nyelvezeiben rel mely a szeretelaljasen megformali részleteket 0 biblia trlénetek komoly- s6géval és szellemi nagysigévol éssze- {i Ara: 850 Ft FH, Julius: A fenomenolégiai ké- mia alepjai «Azember nem a kozmikus felbdés vé- fatlon meliskierméke, hanem o lorem: 18s egészének kézéppontiébon ll Csok ox ember kulalésa élial leben heli fel a fyiot @ foremiés érielmé: r6l. Ho eat az éitalinos szabiiyt « ké- trig terilelre olkalazzuk, oz 0 kévet- bex6ket eredményeri: azokei a jlonsé- sgoket, malyek az anyagok kélesonho- 430 sorén jénnek ltr, lee czokat o ‘brvényeket, melyeknek engedelmes- kednek, esak okkor rogadhatuk meg volédi méységikban, he ésszefGagés- bee hozzuk 6ket oz emberben zai let- folyomatoltal. Ennek belétésa nem- crake kémia mint szakteriles, hanem a lonit6 fonér sedméra is Grids je sggel br Hiszen csok okkor ver hot el igozi érdeklédés! tanivényaite, ha térgya a legszorosabban ésszeigg cx ember lényével..” ‘Ara: 500 FI D. Brill: Waldorf-iskola és hérmas tagozédés Amin! egy iskolabon elkezdédik a te vakenység, sirultrénak is lennie kell. Tudom, sok ember van, okik dgy vél kednek, hogy a struktérénak © munké- bel kell kine, €z ezonbon nem igoz. A arislomnak @ munkébél, és nem példéul eléirésbal vagy dogmébl kell indie. A siruktréinck ezonbon legké- s6bb azon a napon, amikor az iskola megnyitjo 0 kopuié, jelen ell lan- rie.” De milyen is legyen ex o sirultira® A ‘ydlosabon segit Dieter Brill kinyve, Ara: 850 Fi Grohmann: Allattan és ndvénylan Gerberi Grohmann vizedekig ianiot Weldorf iskolakbon, kdzben mindvégig ionulményowva Rudolf Steiner névény- jonra és éllatianra vonaikoré kijelenté seit, vioksail, KEnyvében ezelrél o to- poszilatcirél od szdmol. Hosstb pé- Iysio sorén olyan dsszefuggésekre deri- tel fény, melyek Steiner ulolésoinak fe- ldletes ohaséeakor kénnyen olsitked- hainck - melyek nélkil azonban nem lehet igoaibél mévelni oxi o nevelés- _mOvészslel, eminem esupén médsze, hanem oz ember- és vildgillédes Ssszefiiggéseinek ismerelében o gyere- kokkel végzett munka sordn megszile 16 eleven mivészel. Aca: 1 200 Fi Szabad Gondolat szémonként 300 Fi A korabbi évfolyamok szamaiz 100 Fi/éb ‘Az ARKANUM Stellemi Iskola KBnyvié- 10 sorozoiban megielent Michaoliék, A magyar népszellom és 2 oniropozétia kapcsolota (Szerkesz- 15; Junése Jénsel) Réealet@ kiedé elészavabd A mogyar nép tonitdinok szerelelébe Gjénlom kényvemel” ~ ira a magyor aniroporstia dHeréje, az ofs6 hozei Woaldorf-iskola megolapitéio, Nogy Emilné Géllner Mério szollemiériénei Irilbgigjnak egyik kBtetében, Ax 6 és fio, Vamosi Nogy Islén eddig mogye- rul még caok kézirtban fellelhet6 id soit olvashaijuk most el6szér egybe- ovine, dj fordilsokkel Kiegéscive Anluk minden léleknek, oki o szelle- mi volésag irdnt is érdebli, sxivén viseli a mogyarség, min! nemcsak: poli tiki, fleraji, henem szellemudomé- ry stemponit is kbzponi helen lvé nép sors, szelleifelidése és kilde- Héstudetéi." Kaphoié: « kiadéndl, Gra: 1 $00 Fi33 HIREK, HIRDETESEK ) UJ MIADVANY! Jakob Streit: Hérom lovagtérténet Sieit kilénds lovegienténelei @ koral kazépkorts vezelik or olvosé. A ,Ste- ‘aény Henrik", 0 16 Gerhard" 5 0 {Szép Mogelone" "hései kalandokon, solyos prébotdteleken, kizdelmeken keresztlvividk ki boldogségukat - bi- zolmuk, kitoriésuk, héséotk, megin- gathotctlan okaratuk juialméul. A rendkivdl finom, ératkeny ~ mégis Sel Griél megszokoltszinteszigoran egyszerd ~ dbrézolés nagyszerG embe- reke dit elénk. A teriénetek fonios ol- vosményai hainek © negyedik oszié- lyos ayerekeknek ‘AzITA Wegmon Alopitvény kiadésélson megjelent Knyy dra 900 Fi Kophatés és megrendelheté oz clopitvinynl. Ebben o tonévben is folyitéik o .Cso- lédi teahéz és alkoié nopok" rend vyénysorozat « Budobrsi Waldort Aliolé- nos Iskolébon (Budaérs, Koméromi u. 16). Az érdeklodék minden mésodik péniek délulén 16-18 dra kézétt meg- hallgathotnck egy-egy eléadés, moid kermdves tevékerységekben veheinek: tésao oseidlyaniidk vagy meghivot iparmavészek vezeiésével. Részleies program, fehildgosités: Demién Isivénnéndl telefon: 06-23-414 433). ‘A Budodrsi Waldorf Altalénos Iskolo rnémel tonért 4 déluténi gyermekiel- gyelelre (nopkés) pedagégust ores azonnali belépéssel ~ Waldorf keépesi- 1s elGnyben! 2001. jonvéri munkokezdéssel ongol nyelvionét felveszink. Telefon: 06-23-414 433 Uj Woldorf-iskola 2000. szeptember elsején bemviccoré opal kerdie meg @ munkt a os6 els6 osztély fizenkst gyermekkel Nevik: Szabad Waldorf Altslinos Iskola, cimbl: Ujseoniivan (Szeged), Felszabodulés utea 23. Uj épiletbe kaliézdtt a Kispesti Waldort Ovoda és Iskola - teljes nevén Kispesti Waldorf Ovoda, Altalénos Iskolo, Alapfoki Mévészetoktatdsi Iskolo és Gimnézium. wank: 1193 Budapest, Vécsey utca 9-13. Telefon: 282-6468, 282-9816 A KOS KAROLY EGYESULES HIRE! ‘A és Kéroly Egyestlés 2000. szeplem- ber 1-jén tertotia meg az épisz vén- doriskola idei feletelist és végzdse} diplomézésat. ‘AMesterek Tandcso hérom pélyokerd6 épitésct vel fl (Berta Atilo, Gutowski Rébert, Krieger Orsolyo, 6s hérom dip- lomét odol! ki Folép Isiéin, Molnér Léstlé Ata & Révai Ail épitészeknek. Megislent ox Orszs ‘sszevon! szdma. Fb mai: ~Foldépiészel (A Folueleseiési Térso- s6g véndorgyilése) ~ Ax éden romjai (Orosz lists Velen- chen) ‘Allonisefelé (Magyar Ksliés Ve- lencében) Melillt: Bodor Ferenc: Memléksink ryoméban Kophoié é& megrendelhelé: 0 Kés Kéroly Alepivinynsl (209 11 74) [A Kés Kéroly Egyeilésjubileumi vin- dorkidliését idén tovosseo| Bukorest ben muictisk be. A megnyiét Kurd Ferene épitszterota, Et kivai6en o Pogony Kl, Heil Tibor és Miller Csabo szerverie oz erdllyi bemuloiék soroza- 161, Hozoérlexése ulén oz onyagol Kunszenimérfonban és Veresegyhézon rmuiaiék be. A slid terezet towsbbi élloméso: Koposvér, Kecskemél, november. innuérboan pedig Péstlor Péter épiésx szervexésében Kosso, Besziercebénya, Poxsony. pit5 2000/1-2Minthogy # samunkban sok 5:6 eset o merdgordaségesl, gy 0 Or, Hovschka kozmsiumok kepesan i oy olan kezde- ményetésrl seémalunk be, mel szorosan kok efor o tember Hojnelonio, mikor még kéd i meg o vale ‘gyeket, és 0 Nop els6 sugarai hiril odjék az SG) opel, dakelnek 9 Bosmokei véros keinyékén kv falok esszonyei, hogy fold- isken ré6! szretlionek: © names da- masckusti 6220 telson kinyl, csodé- lctosen ilatoxd viel. A mintegy 1600 m magességbon favs fohek rézsaiitel vényein o holvdny réuoseill dg wirésig teredS pompzoios vidgokot csésela- ‘wlalka, koesénnyl egy évotosonleesa- ‘aigk seérukél, moj a espéidkreeréiet kosorokba helyzk ax osszonyok. Munké- juko! gyorsan, honglolenal vegzk csok a aseptdkers” gyerekek vidér csivielse hots. A begyitt vrégakat évotasan ny 2sdkokba ork, exy-eny zstkba minl- ay zen Kyi A rabkoket stamérhé ton széllijsk 0 folvok émyas begyiié ‘szponiito, hol 10 dkg poriosség9ol lomérk, & a esalédok mérési jegyed- ényrébe or ive menayiséoel beiesyzi. ‘ABasmaki soveerel minfegy 2000 feld- river 60 WALA cég egyitimGkidéséba! jot lee. A csolddi gordoségok kz kb. holzxéz hagyaméryos médon vodrézs6i, mig tbh mint négyszéx biodinamius mé: don nemes comasakusai das! terest Osszessagében mintogy Kélszé2 heltron folyikréesotarmessés, eb6l bb mint siz- hormine heltént-mivelnek biodinamius imédon, ‘A méiés ulin 0 vrdgokat © desailié Uzambe slik, ohol az ster rSzsacaj lepérldes Ferri, A viégok: tov feldol- ‘902630 oprélékos, gondos munkéval folia- ‘dlc Gjromérés ulm réz deszllél Geode kernel, melyk kb 450 kg virdgottucnok bbefogadhi. A vrdgalha 500 | vite! engec- nek, moid o keverékel vngézzelfelhevik, cexulin viel hotel rézcsiveken éramoliat {6k 6t at illéoloattoralmand géz. A leo péeé kardon flyadék lejzer,oljos va", ‘mil az els6 menetban cea, 25-30 giléo- lojal tudnck kinyeri. Ez oz On. 261d ola rend nfena lot, a2 Sercusr6asool lepérlesetb, legkoncentiStabb fornéio Avissrameradé clojos vz! djrodeslalis,

You might also like

• Szabad Gondolat 2001 1

  

  Document34 pages

  Szabad Gondolat 2001 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1999 2

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1999 2

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 3

  

  Document36 pages

  Szabad Gondolat 1998 3

  ozsvi

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Szabad Gondolat 1998 4

  

  Document30 pages

  Szabad Gondolat 1998 4

  ozsvi

  No ratings yet
• Szabad Gondolat 1998 1

  

  Document28 pages

  Szabad Gondolat 1998 1

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 6

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Doktor Popov Tanácsai 7

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  

  Document3 pages

  Géczy Gábor - Tisztaság Fél Egészség 11

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Lépések A Hosszú Élet Felé 2

  ozsvi

  0% (1)
• Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - Érelmeszesedés 3

  ozsvi

  100% (1)
• Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  

  Document7 pages

  Géczy Gábor - Levél A Sírgödörből 9

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  

  Document6 pages

  Géczy Gábor - Vészjelek A Titanicró 10

  ozsvi

  No ratings yet
• Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  

  Document5 pages

  Géczy Gábor - A Halál A Belekben Lakozik 12

  ozsvi

  No ratings yet
• Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  

  Document2 pages

  Méhlepény Elixr Készítés - Somlósi Lajos

  ozsvi

  100% (1)