Az informcis trsadalom hatsa a nyelvhasznlatra

Informcis trsadalom: Az utbbi 10-20 v trsadalmra mondjuk. Az informci egyszer, gyors,

szleskr terjedse nyomn kialakult trsadalom.
internet e-mail chat elterjedsk befolysolja a mindennapi nyelvhasznlatot
mobiltelefon sms
Cskken a tvolsg; felgyorsult a vilg. A nyelv egy llandan vltoz jelrendszer, ez kihat a
trsadalomra is, a nyelv tkrzi a trsadalmat.
Kvetkezmnyek a mai nyelvhasznlatban:
Ers angolosods a szmtgp nyelve tbbnyire angol sok j idegen sz jn a magyarba. Pl.
CD, pendrive, sms, chat, email, google, stb.
o Viszont gyakran hasznlunk angol szavakat gy, hogy meg van r a magyar szavunk is
magyar helyesrssal/nyelvtani szerkezettel (pl. ljkol tetszik, shoppingol vsrol, stb.)
Az internetes nyelv sokkal lazbb, pongyolbb, szlengesebb, mint a nyomtatott irodalom/sajt
nyelve
o Egyrszt, mert az internet elssorban a fiatalokra sszpontost; k mindig
hamarabb tudjk felvenni a lpst a haladssal, technikai fejldssel.
o Msrszt, mert brki feltlthet brmit az internetre mr nem alapkvetelmny a
nyelvi ignyessg (pl. blogok, internetes jsgcikkek) Nincs cenzra/kontroll, emiatt a sok
hasznos informci mellett ugyangy mlesztve kapjuk az ignytelenebb szvegeket is az
internetrl.
A felgyorsult vilgban mindenki minl gyorsabban s egyszerbben akar kzlni dolgokat ez
formlja az sms-nyelvet; minl kevesebb karakterbl kell, hogy kijjjn a mondanival.
Gyakori kifejezsmdok s nyelvhasznlati hibk a szmtgpes- s sms-nyelvben:
rvidtsek: hogy h; vagy v; vagyok vok; egyszer 1szer; mindegy mind1; sokszor sokX;
valaki vki; megtanul - +tanul; szerintem sztem; fekszem fexem; knyelmes knyLmS
helyesrs torzts sajnos kezd divatt vlni
o pl. teccik, lccik, szeressk, stb.
o kis- s nagy kezdbetk nincsenek megklnbztetve
o vannak, akik ly helyett j-t rnak sms-ben, mert gy kevesebb karaktert foglal
o keverik a rvid s a hossz magnhangzkat (van olyan telefon, amelyik nem is r pl. hossz
-t)
o minden szt egybe rnak szkz nlkl
o bethalmozs, pl. bocsii; jajjj, stb.
rsjelek:
o vessz elhagysa gyakori
o halmozott rsjelek: !!!, ???, stb.
o hangulatjelek hangulatot, rzst, vlemnyt kzvettenek pl.
divatszavak, -kifejezsek, tltelkszavak,
szleng tk, para, gz, zsr, frcsi, szupcsi,
kszcsi, stb.
Oka az egyszersds, s a programok helyesrs-ellenrzse. Viszont elnyt jelentenek a knnyen elrhet
internetes tartalmak (MEK), enciklopdik s a kulcsszavas keresk.