TERMOKÉMIA

TERMOKÉMIA
• Egy rendszer belső energiáját munkavégzéssel és hőközléssel

változtathatjuk meg
U  Q  W
• Kémiai számításoknál általában olyan folyamatokat

vizsgálunk, ahol a rendszer hasznos munkát nem végez.
Azonban a W = 0 összefüggést ilyenkor sem használhatjuk,
ugyanis a reakciók általában nyílt térben, állandó légköri
nyomáson mennek végbe.
• Ilyenkor a rendszer térfogata megváltozik. Ez szükségszerűen,
különösen gázok esetében munkavégzéssel jár együtt.
• Ezt térfogati munkának nevezzük.
• Ez természetesen csökkenti a felszabaduló hőt.
U  Q p  Wt
• Qp-t, megkülönböztetésül s belső energia teljes megváltozásától,
entalpiának nevezzük.
H
• A reakcióhő mértékegysége kJ/mol.
• A képződéshő olyan különleges reakcióhő, amely 1 mol anyag –
adott körülmények között stabilis halmazállapotú, illetve
módosulatú – elemeiből való képződését kíséri.
• Definícióból következik, hogy az egyenletben, melyhez a
képződéshő értéke tartozik, megengedett a tört értékű
sztöchiometriai számok írása is, mivel mindig 1 mol mennyiségű
végterméket kell feltüntetni.
• A képződéshő gyakran fiktív reakcióhő, mivel a feltüntetett
elemek egyszerű egyesítésével az adott anyag nem állítható elő.
• Gyakorlati jelentősége, hogy segítségével más reakcióhők
könnyen kiszámíthatók.
417/A.
n  2mol
E  O  H   463kJ / mol
U  ?
1 mol víz 2 mol O – H-kötést tartalmaz

 disszU  H 2O   2  463kJ / mol  926kJ / mol
1 mol molekulára vonatkozó érték, ezért a mértékegység
2 mol vízmolekula felbontásához 2 mol*926kJ/mol = 1852 kJ kell

417/B.
nN 2  1mol
U dissz  N 2   950kJ / mol
U  ?
950 kJ kell.
417/C.
nH 2  3mol
U dissz  H 2   436kJ / mol
U  ?
3 mol*436 kJ/mol = 1308 kJ kell.

418/A.
nH  4mol  nH 2  2mol
U  ?
2 mol*436 kJ/mol = 872 kJ energia szükséges 2 mol hidrogén

molekula felbontásához => ennyi szabadul fel, -872 kJ
418/B.
nH  6mol és nN  2mol  nNH 3  2mol
E  N  H   391kJ / mol
U  ?
1 mol ammónia 3 mol N – H-kötést tartalmaz

U dissz  NH 3   3  391kJ / mol  1173kJ / mol
2 mol*1173 kJ/mol = 2346 kJ energia szükséges 2 mol ammónia

molekula felbontásához => ennyi szabadul fel, -2346 kJ
419/A.
U dissz  N 2   950kJ / mol
E  N  H   391kJ / mol
H  ?
N 2 g   3H 2 g   2 NH 3 g 
-fel kell bontani 1 mol nitrogén molekulát => ehhez kell 950 kJ
- fel kell bontani 3 mol hidrogén molekulát => ehhez kell 3*436 kJ
- összesen kell 2258 kJ energia
- a reakcióban képződik 6 mol N – H-kötés, azaz 6*391 kJ szabadul fel
- az energiaváltozások összege: - 2346 kJ + 2258 kJ = -88 kJ
- képződéshőt 1 molra kell felírni => -44 kJ/mol
0,5 N 2 g   1,5 H 2 g   NH 3 g   k H  44kJ / mol
419/B.
U dissz  O2   500kJ / mol
E  O  H   463kJ / mol
H  ?
O2 g   2 H 2 g   2 H 2O g 
-fel kell bontani 1 mol oxigén molekulát => ehhez kell 500 kJ
- a reakcióban képződik 4 mol O – H-kötés, azaz 4*463 kJ szabadul fel
0,5O2 g   H 2 g   H 2 O  g   k H  240kJ / mol
2 O(g) + 4 H(g)
+ 872
2 O(g) + 2 H2(g)
-1852
+ 500
2 H2O(g)
O2 + 2 H 2
419/C.
U dissz  Cl2   243kJ / mol
U dissz  HCl   432kJ / mol
H  ?
Cl2 g   H 2 g   2 HCl g 
-fel kell bontani 1 mol klór molekulát => ehhez kell 243 kJ
- fel kell bontani 1 mol hidrogén molekulát => ehhez kell 436 kJ
- a reakcióban képződik 2 mol HCl, azaz 2*432 kJ szabadul fel
- képződéshőt 1 molra kell felírni => -92,5 kJ/mol
420/A.
U dissz  H 2   436kJ / mol O2 g   2 H 2 g   2 H 2O f 
E  O  H   463kJ / mol
gf H  44kJ / mol
H  ?
-fel kell bontani 1 mol oxigén molekulát => ehhez kell 500 kJ
- a reakcióban képződik 4 mol O – H-kötés, azaz 4*463 kJ szabadul fel
- 2 mol víz lecsapódik => -88 kJ szabadul még fel
420/B.
U dissz  H 2   436kJ / mol 1
S8 sz   H 2 g   H 2 S  g 
E  S  H   368kJ / mol
8
E  S  S   266kJ / mol
111,2kJ / mol a rombos kén rácsenergiája
H  ?
- fel kell bontani 1/8 mol kén molekulát => ehhez kell (8*266 + 111,2)/8 kJ
- fel kell bontani 1 mol hidrogén molekulát => ehhez kell 436 kJ
- összesen kell 715,9 kJ energia
- a reakcióban képződik 2 mol S – H-kötés, azaz 2*368 kJ szabadul fel
- az energiaváltozások összege: - 736 kJ + 715,9 kJ = -20,1 kJ
- képződéshőt 1 molra kell felírni => - 20,1 kJ/mol
• Számításainknál úgy jártunk el, hogy a régi kötések
mind felszakadtak, és az új kötések kialakultak.
• A valóságban ez nem igaz.
• Ugyanis egy-egy reakcióban szereplő összes
molekula, illetve elemi egység felbontásához
szükséges energia olyan nagy, hogy közönséges
körülmények között sem a hőmozgás energiája, sem
az égő gyufa nem adhat annyi hőt (kölcsönözhet),
ami ehhez elegendő lenne.
• Utóbbiak csak annyi energiát „kölcsönöznek”,
amennyi átmeneti komplexum létrejöttéhez elegendő.
• Ebben a reakció kötésátrendeződéssel megy végbe.
• Számításainkban elvi hibát nem vétettünk. (Hess tétel
miatt)
HESS tétel
• A reakcióhőt egyértelműen meghatározza a
kiindulási anyagok és a végtermékek
energiatartalma.
• Azaz bármilyen köztes állapotokon keresztül jutunk
el a végtermékig, az egyes részfolyamatok
folyamathőjének pontos értékét ismerve, azok
összegzése minden esetben ugyanahhoz a
reakcióhő-értékhez vezet. Feltéve, hogy ugyanabból
az anyagból jön létre a végtermék.
HESS tétel
421/A.
U dissz  Cl2   243kJ / mol
Na sz   0,5Cl2 g   NaCl sz 
 H  Na   110 kJ / mol
g
sz
gsz H  NaCl   789,5kJ / mol

k H  ? Na g   Na   g   e  Ei  Na   502kJ / mol
Cl   g   Cl g   e  Eea  Cl   355kJ / mol
- 1 mol nátriumot gázhalmazállapotba kell jutatnunk => 110 kJ
- fel kell bontani 0,5 mol klór molekulát => ehhez kell 0,5* 243kJ
- ionizálni kell 1 mol gázhalmazállapotú nátriumot => 502 kJ kell
- összesen kell 733,5 kJ energia
- 1 mol kloridion keletkezésekor felszabadul 355 kJ szabadul fel
- 1 mol ionrács kialakulásakor felszabadul 789,5 kJ
- összesen 1144,5 kJ energia szabadul fel
- képződéshőt - 411 kJ/mol
421/B.
gsz H  Na   110 kJ / mol 2 Na sz   0,5O2 g   Na2O sz 
gsz H  Na2O   2530kJ / mol
k H  ? Na g   Na   g   e  Ei  Na   502kJ / mol
O 2  g   O   g   e  Eea , 2  787 kJ / mol
Eea ,1  147 kJ / mol
O   g   O g   e 
- 2 mol nátriumot gázhalmazállapotba kell jutatnunk => 2*110 kJ = 220 kJ
- fel kell bontani 0,5 mol oxigén molekulát => ehhez kell 0,5* 500 kJ = 250 kJ
- ionizálni kell 2 mol gázhalmazállapotú nátriumot => 2*502 kJ = 1004 kJ kell
- 0,5 mol oxidion keletkezésének energiaviszonyai:
0,5*147 kJ felszabadul és 0,5*787 kJ kell =>640 kJ kell
- 1 mol ionrács kialakulásakor felszabadul 2530 kJ
- összesen 1890 kJ energia szabadul fel
- képződéshőt - 416 kJ/mol
Reakcióhő
• Egy anyag energitartalmának abszolút értékét
nem tudjuk meghatározni.
• Valamihez viszonyítani kell.
• A képződéshő fogalmánál, azt a viszonyítási
rendszert alkották meg, hogy a stabilis állapotú
elemek energiatartalma a O-pontot jelentse.
• A reakcióhő értéke megegyezik a termékek és
a kiindulási anyagok képződéshője közti
különbséggel.
422/A.
P vörös   P sárga   k H  17,7 kJ / mol
422/B.
C  gyémánt   C  grafit   k H  2,1kJ / mol

423/A.
H 2O f   H 2O g  gf H  ?
 k H  H 2O f    286kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
gf H   k H végtermék   k H kiindulási
gf H   k H  H 2O g     k H  H 2O f  

gf H  242    286 
gf H  44kJ / mol
423/B.
SiO2  k var c   SiO2  tri dim it  H  ?
 k H  k var c   854kJ / mol
 k H  tri dim it   849kJ / mol
 k H  tridimit 
k H  k H  kvarc
H   k H végtermék   k H kiindulási
H   k H  tri dim it    k H  k var c 

H  849    854 
H  5kJ / mol
424/A.
r H  ? C sz   H 2O g   CO g   H 2 g 
0 kJ/mol -242 kJ/mol -111 kJ/mol 0 kJ/mol
 k H  C   0kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol

 r H   k H végtermék   k H kiindulási
 k H  CO g    111kJ / mol
 
 k H H 2  g   0kJ / mol
 r H   k H  CO g     k H  H 2O g  
 r H  111    242
 r H  131kJ / mol
424/B.
r H  ? Fe2O3 sz   2 Al sz   Al2O3 sz   2 Fe sz 
 k H  Al sz    0kJ / mol - 823 kJ/mol 0 kJ/mol - 1671 kJ/mol 0 kJ/mol
 k H  Fe2O3 sz    823kJ / mol
 k H  Al2O3 sz    1671kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási
 k H  Fe sz    0kJ / mol
 r H   k H  Al2O3 sz     k H  Fe2O3 sz  
 r H  1671    823
 r H  848kJ / mol
425/A.
r H  ? C sz   CO2  g   2CO g 
0 kJ/mol - 394 kJ/mol -111 kJ/mol
 k H  C   0kJ / mol
 
 k H CO2  g   394kJ / mol
 k H  CO g    111kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási

 r H   k H  CO g     k H CO2  g  
 r H  2  (111)    394
 r H  172kJ / mol
425/B.
r H  ? 2 Mg  sz   CO2  g   2 MgO sz   C sz 
0 kJ/mol -394 kJ/mol -602 kJ/mol 0 kJ/mol
 k H  Mg  sz    0kJ / mol
 
 k H CO2  g   394kJ / mol
 k H  MgO sz    602kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási

 k H  C sz    0kJ / mol

 r H   k H  MgO sz     k H CO2  sz  
 r H  2  (602)    394
 r H  810kJ / mol
426/A.
r H  ? CH 4 g   2O2  g   CO2 g   2 H 2O g 
 k H  CH 4  g    74,9kJ / mol -74,9 kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242 kJ/mol
 k H  O2  g    0kJ / mol
 
 k H CO2  g   394kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
  
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H CH 4  g  
 r H     394  2    242     74,9 
 r H  (878  74,9)kJ / mol
 r H  803,1kJ / mol
426/B.
r H  ? NH 4 NO3 sz   N 2O g   2 H 2O f 
 k H  NH 4 NO3 sz    365kJ / mol -365 kJ/mol 82,4 kJ/mol -286 kJ/mol
 k H  N 2O g    82,4kJ / mol
 k H  H 2O f    286kJ / mol
 
 r H   k H  N 2O g     k H  H 2O f     k H  NH 4 NO3 sz  
 r H     82,4   2    286     365
 r H  (489,6  365)kJ / mol
 r H  124,6kJ / mol
426/C.
Al2  SO4  3 12 H 2O sz   Al2  SO4  3 sz   12 H 2O g 
r H  ?
 
 k H Al2  SO4  3 sz   3222kJ / mol - 6059 kJ/mol - 3222 kJ/mol -242 kJ/mol
 H  H O    242kJ / mol
k 2 g
 k H  Al2  SO4  3 12 H 2O sz    6059kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási
   
 r H   k H Al2  SO4   sz    k H  H 2O g     k H  Al2  SO4  3 12 H 2O sz  
 r H     3222   12    242     6059
 r H  (6126  6059)kJ / mol
 r H  67 kJ / mol
426/D.
2 Al  OH  3 sz   Al2O3 sz   3H 2O g 
r H  ?
 k H  Al  OH  3 sz    1285kJ / mol - 1285 kJ/mol - 1671 kJ/mol -242 kJ/mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol

 k H  Al2O3 sz    1671kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási
 
 r H   k H  Al2O3 sz     k H  H 2O g     k H  Al  OH  3 sz  
 r H     1671  3    242   2    1285
 r H  (2397  2570)kJ / mol
 r H  173kJ / mol
427/A.
r H  ? 2 H 2 S  g   SO2  g   3S  sz   2 H 2O f 
 k H  H 2 S  g    20,1kJ / mol -20,1 kJ/mol -297 kJ/mol 0 kJ/mol -286 kJ/mol
 k H  SO2  g    297kJ / mol

 k H  S  sz    0kJ / mol
 k H  H 2O f    286kJ / mol

 r H   k H  H 2O f     k H  SO2 g     k H  H 2 S  g   
 r H  2    286   2    20,1    297  
 r H  (572  337,2)kJ / mol
 r H  234,8kJ / mol
427/B.
r H  ?
 k H  NaHCO3 sz    948kJ / mol
 k H  Na2CO3 sz    1132kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 k H  CO2 g    394kJ / mol
2 NaHCO3 sz   Na2CO3 sz   H 2O g   CO2 g 

-948 kJ/mol -1132 kJ/mol -242 kJ/mol -394 kJ/mol
 
 r H   k H  Na2CO3 sz     k H  H 2O g     k H  CO2 g     k H  NaHCO3 sz  
 r H     1132     242    394   2    948
 r H  (1768  1896)kJ / mol
 r H  128kJ / mol
428/A.
aqsz H  ? Na2CO3 sz   2 Naaq   CO32aq 
 k H  Na2CO3 sz    1132kJ / mol -1132 kJ/mol -240 kJ/mol - 677 kJ/mol
 
 k H Na   aq   240kJ / mol
 H  CO     677kJ / mol
k
2
3 aq aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási
 
aqsz H   k H  Naaq     k H  CO32aq     k H  Na2CO3 sz  
aqsz H   2    240    677      1132 
aqsz H  (1157  1132 )kJ / mol
aqsz H  25kJ / mol
428/B.
aqsz H  ? AgNO3 sz   Ag aq   NO3 aq 
 k H  AgNO3 sz    123kJ / mol -123 kJ/mol 106 kJ/mol - 207 kJ/mol
 
 k H Ag   aq   106kJ / mol
 H  NO     207kJ / mol
k

3 aq aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási
 
aqsz H   k H  Ag aq     k H  NO3 aq     k H  AgNO3 sz  
aqsz H     106     207      123
aqsz H  (101  123)kJ / mol
aqsz H  22kJ / mol
429/A.
aqsz H  ?
 k H  CuSO4  5HO sz    2280kJ / mol
 
 k H Cu 2  aq   65kJ / mol
 H  SO     898kJ / mol
k
2
4 aq
 r H  H 2O f    286kJ / mol
CuSO4  5H 2O sz   Cu2aq   SO42aq   5H 2O f 

-2280 kJ/mol + 65 kJ/mol -898 kJ/mol -286kJ/mol
aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási

 
aqsz H   k H  Cu2aq     k H  SO42aq     k H  H 2O f     k H  CuSO4  5H 2O sz  
aqsz H     65    898  5    286     2280
aqsz H  (2263  2280)kJ / mol
429/B.
aqsz H  ?
 k H  Na2CO3 10 H 2O sz    4082kJ / mol
 
 k H Na   aq   240kJ / mol
 H  CO     677kJ / mol
k
2
3 aq
 r H  H 2O f    286kJ / mol

 2
Na2CO3 10 H 2O sz   2 Na  aq   CO 3 aq   10 H 2O f 
- 4082 kJ/mol -240 kJ/mol - 677 kJ/mol - 286 kJ/mol
aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási

     
aqsz H   k H Naaq    k H CO32aq    k H  H 2O f     k H  Na2CO3 10 H 2O sz  
aqsz H   2    240     677   10    286      4082 
aqsz H  (4017  4082)kJ / mol
430/A.
Mg  2 HCl  MgCl2  H 2
r H  ?
termokémiai számítás szempontjából az
 k H  Mg  sz    0kJ / mol
ionegyenlet a mérvadó
 
 k H H aq   0kJ / mol
 H  Mg     462kJ / mol
2
k aq
Mg  sz   2 H aq   Mg 2aq   H 2 g 
 H  H     0kJ / mol
k 2 g
0 kJ/mol 0 kJ/mol -462 kJ/mol 0 kJ/mol
 2
 r H   k H Mg aq 
 r H  462kJ / mol
430/B.
termokémiai számítás szempontjából itt
r H  ? is az ionegyenlet a mérvadó
 k H  Mg  sz    0kJ / mol
 
 k H Ag aq   106kJ / mol Cu sz   2 Ag aq   Cu2aq   2 Ag  sz 
 H  Cu    65kJ / mol
k
2
aq
0 kJ/mol 106 kJ/mol + 65 kJ/mol 0 kJ/mol
 H  Ag     0kJ / mol
k sz
  
 r H   k H Cu2aq    k H Ag aq  
 r H  65  2 106
 r H  147kJ / mol
431/A.
r H  ?
 k H  K  sz    0kJ / mol
 k H  H 2O f    286kJ / mol
 
 k H K aq   252kJ / mol
 H  OH     230kJ / mol
k

aq
 H  H     0kJ / mol
k 2 g
2 K  sz   2 H 2O f   2 K aq   2OH   aq   H 2 g 

0 kJ/mol -286 kJ/mol -252 kJ/mol -230 kJ/mol 0 kJ/mol
    
 r H   k H K aq    k H OH aq   k H  H 2O f  
 r H   2    252   2    230    2    286 
 r H    964  572 
 r H  392kJ / mol
431/B.
r H  ?
 k H  Ca sz    0kJ / mol
 k H  H 2O f    286kJ / mol
 
 k H Ca2aq   543kJ / mol
 H  OH     230kJ / mol
k

aq
 H  H     0kJ / mol
k 2 g
Ca sz   2 H 2O f   Ca2aq   2OH   aq   H 2 g 

0 kJ/mol -286 kJ/mol - 543 kJ/mol -230 kJ/mol 0 kJ/mol
  
 r H   k H Ca2aq    k H OH aq

 
  k H  H 2O f  
 r H     543  2    230   2    286
 r H    1003  572
 r H  431kJ / mol
432/A. AgNO3  NaCl  AgCl  NaNO3
r H  ?
termokémiai számítás szempontjából

 k H Ag 
  106kJ / mol
 aq  most is az ionegyenlet a mérvadó
 H  Cl    168kJ / mol
k

aq
 H  AgCl    127kJ / mol Ag aq   Claq


k sz  AgCl sz 
+106 kJ/mol -168 kJ/mol - 127 kJ/mol
 
 r H   k H  AgCl sz     k H Ag aq

 
  k H Claq 
 r H    127   106    168 
 r H  65kJ / mol
432/B. 2 AgNO3  2 NaOH  Ag 2O  H 2O  2 NaNO3
r H  ?

 k H Ag   106kJ / mol

 H  OH     230kJ / mol
k

aq
 H  Ag O    30,6kJ / mol
k 2 sz
 H  H O    286kJ / mol
k 2 f
2 Ag aq   2OH aq

 Ag 2O sz   H 2O f 
+106 kJ/mol -230 kJ/mol -30,6 kJ/mol -286 kJ/mol

 r H   k H Ag aq    
  k H OH aq   k H Ag aq

 
  k H OH aq    
 r H     30,6    286    2  106  2    230 
 r H    316,6     248
 r H  68,6kJ / mol
433/A. NaOH  HCl  NaCl  H 2O
r H  ?
   0kJ / mol
k H H 
 H  OH     230kJ / mol

 
 OH  H 2O f 
k aq
H  aq 
 H  H O    286kJ / mol
k 2 f
aq
0 kJ/mol - 230 kJ/mol - 286 kJ/mol

 r H   k H  H 2O f     k H OH aq  
 r H    286    230
 r H  56kJ / mol
433/B. Ca OH  2  2 HCl  CaCl2  2 H 2O
r H  ?
   0kJ / mol
k H H 
 H  OH     230kJ / mol

 
 2OH  2 H 2O f 
k aq
2H  aq 
 H  H O    286kJ / mol
k 2 f
aq

 r H   k H  H 2O f     k H OH aq  
 r H  2    286  2    230
 r H  112 kJ

 r H  56kJ / mol
434/A. NaOH  sz   HCl  NaCl  H 2O
r H  ?
 k H  NaOH  sz    428kJ / mol - először feloldódik a NaOH
 
 k H Naaq   240kJ / mol - majd az ionegyenlettel számolunk
 
 k H OH aq   230kJ / mol
 
 k H H aq   0kJ / mol
 H  H O    286kJ / mol
k 2 f
H aq   OH aq  H 2O f 
NaOH  sz   Naaq   OH aq  0 kJ/mol - 230 kJ/mol - 286 kJ/mol
-428 kJ/mol - 240 kJ/mol - 230 kJ/mol

 r H   k H Na  
 aq     H OH    H  NaOH   
k

 aq  k sz

 r H   k H  H 2O f     k H OH aq  
 r H     240    230     428  r H    286    230
 r H  42kJ / mol  r H  56kJ / mol
 r H  42    56  98kJ / mol

Egy lépésben
 
NaOH  sz   H  aq   Na  aq   H 2O f 
-428 kJ/mol 0 kJ/mol - 240 kJ/mol - 286 kJ/mol
 H    H  Na     H  H O      H  NaOH   
r k

aq k 2 f k sz
 r H     240    286     428

 r H  98kJ / mol
434/B.
r H  ?
 
 k H Ca2aq   543kJ / mol
 k H  CaCO3 sz    1208kJ / mol  H  H O    286kJ / mol

k 2 f
 
 k H H aq   0kJ / mol  H  CO     394kJ / mol
k 2 g
 2
CaCO3 sz   2 H  aq   Ca  aq   H 2O f   CO2 g 
- 1208 kJ/mol 0 kJ/mol -543 kJ/mol -286 kJ/mol -394 kJ/mol
   
 r H   k H Ca2aq    k H  H 2O f     k H  CO2 g     k H  CaCO3 sz  
 r H     543    286    394     1208
 r H  15kJ / mol
435/A.
 r H  1324,6kJ / mol
 k H  O2 g    0kJ / mol  k H  C2 H 4 g    ? kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 k H  CO2 g    394kJ / mol
C2 H 4  g   3O2 g   2CO2  g   2 H 2O g 

? kJ/mol 0 kJ/mol - 394 kJ/mol -242 kJ/mol
 
 r H   k H  H 2O g     k H  CO2 g     k H  C2 H 4 g  
 1324,6   2    394   2    242     k H  C2 H 4 g  
 1324,6     788    484     k H  C2 H 4 g  
 52,6kJ / mol    k H  C2 H 4 g  
 k H  C2 H 4 g    52,6kJ / mol
435/B.
 r H  1236,2kJ / mol
 k H  O2 g    0kJ / mol  k H  C2 H 5OH  f    ? kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 k H  CO2 g    394kJ / mol
C2 H 5OH  f   3O2 g   2CO2 g   3H 2O g 

? kJ/mol 0 kJ/mol - 394 kJ/mol -242 kJ/mol
 
 r H   k H  H 2O g     k H  CO2 g     k H  C2 H 5OH  f  
 1236,2   2    394  3    242    k H  C2 H 5OH  f  
 1324,6     788    726    k H  C2 H 5OH  f  
277,8kJ / mol    k H  C2 H 5OH  f  
 k H  C2 H 5OH  f    277,8kJ / mol

436/A.
2CO g   O2 g   2CO2 g 
E C  O  ?
 k H  CO g    111kJ / mol
-111 kJ/mol 0 kJ/mol - 394 kJ/mol
 k H  CO2 g    394kJ / mol
 r H   k H  CO2 g     k H  CO g  
 disszU  O2   500kJ / mol
 r H  2    394  2    111
E  C  O   725kJ / mol  r H  566kJ / mol
Hess tétel értelmében mindegy, hogy milyen úton jutunk a kezdeti
állapotból a végállapotba, ugyanakkora energiaváltozás kíséri a
folyamatot => mindegy, hogy a képződéshőkkel számolok, vagy a
kötési energiákkal.
 566  2   disszU  CO    disszU  O2   4  E  C  O 
 566  2   disszU  CO   500  4  725
1834  2   disszU  CO 
917kJ / mol   disszU  CO   E  C  O 
436/B.
EC  H   ? C6 H 6 g   7,5O2 g   6CO2 g   3H 2O g 
 k H  CO2 g    394kJ / mol 83 kJ/mol 0 kJ/mol - 394 kJ/mol -242 kJ/mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 
 k H C6 H 6  g   83kJ / mol
 disszU  H 2   436kJ / mol
E  C  O   725kJ / mol
E  C    C   500kJ / mol
 
 r H   k H  H 2O g     k H  CO2 g     k H C6 H 6  g   
 r H   6    394  3    242    83
 r H     2364    726   83
 r H  3173kJ / mol
C6 H 6 g   7,5O2 g   6CO2 g   3H 2O g 
- felszakadnak a C-H kötések, a C˙˙˙˙C kötések
- kialakulnak a C=O kötések és az O-H kötések
 3173  6  E  C  H   6  E  C    C   7,5   disszU  O2   12  E  C  O   6  E  O  H 

 3173  6  E  C  H   6  500  7,5  500  12  725  6  E  O  H 
Hogy tovább tudjunk lépni O-H kötés energiáját meg kell

határoznunk!
H 2 g   0,5O2 g   H 2O g 
 242  436  0,5  500  2  E  O  H 

 242  686  2  E  O  H 
464kJ / mol  E  O  H 
 3173  6  E  C  H   6  500  7,5  500  12  725  6  464
 3173  6  E  C  H   6750  11484
 3173  6  E  C  H   4734
260,2kJ / mol  E  C  H 
437/A.
 r H  ? kJ / mol
C2 H 6  g   3,5O2 g   2CO2 g   3H 2O g 
E  C  H   337kJ / mol
Felszakad: - 1mol C-C kötés
E  C  O   725kJ / mol
E  O  H   463kJ / mol
- 6 mol C-H kötés
E  C  C   344kJ / mol - 3,5 mol O=O kötés

Kialakul: - 2*2 mol C=O kötés
- 3*2 mol O-H kötés
 r H  E  C  C   6  E  C  H   3,5   disszU  O2   4  E  C  O   6  E  O  H 
 r H  344  6  337  3,5  500  4  725  6  463
 r H  4116  5678
 r H  1562kJ / mol
1 mol etán, azaz 30 g elégetésekor felszabadul 1562 kJ
500 g elégetésekor felszabadul x kJ
500
x 1562  26033,33kJ
30
437/B.
 r H  ? kJ / mol
 disszU  H 2   436kJ / mol
H 2  g   Cl2  g   2 HCl g 
 disszU  Cl2   243kJ / mol
Felszakad: - 1mol H-H kötés
 disszU  HCl   432kJ / mol
- 1 mol Cl-Cl kötés
Kialakul: - 2 mol H-Cl kötés
 r H   disszU  H 2    disszU  Cl2   2   disszU  HCl 
 r H  436  243  2  432
 r H  185kJ / mol
20 cm3-es kémcsőben 10 cm3 a hidrogén és 10 cm3 a klór.

1mol, azaz 24,5 dm3 hidrogén vagy klór esetén felszabadul 185 kJ
0,01 dm3 esetén x kJ
0,01
x 185  0,0755kJ
24,5
437/C.
 r H  ? kJ / mol CH 4  g   2O2 g   CO2 g   2 H 2O g 
Felszakad:- 4 mol C-H kötés
E  O  H   463kJ / mol
- 2 mol O=O kötés
E  C  O   725kJ / mol
Kialakul: - 1*2 mol C=O kötés
E  C  H   375kJ / mol
- 2*2 mol O-H kötés
 r H  4  E  C  H   2   disszU  O2   2  E  C  O   4  E  O  H 
 r H  4  375  2  500  2  725  4  463
 r H  2500  3302
 r H  802kJ / mol
1mol, azaz 24,5 dm3 metán esetén felszabadul 802 kJ
1 dm3 esetén x kJ
1
x  802  32,73kJ
24,5
438/A.
 k H  CO2 g    394kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 
 k H C6 H 6  f   49kJ / mol C6 H 6 f   7,5O2 g   6CO2 g   3H 2O g 
V  5,0cm3 49 kJ/mol 0 kJ/mol - 394 kJ/mol -242 kJ/mol
  0,866 g / cm3
Q?
 
 r H   k H  H 2O g     k H  CO2 g     k H C6 H 6  g   
 r H   6    394  3    242    83
 r H     2364    726   49
 r H  3139kJ / mol
M  C6 H 6   78 g / mol
V  5,0cm3
  0,866 g / cm 3
 m   V  0,866  5  4,33g
Q?
1mol, azaz 78 g benzol esetén felszabadul 3139 kJ

4,33 g esetén x kJ
4,33
x  3139  174,25kJ
78
438/B. AgNO3 sz   Ag aq   NO3 aq 
VAgNO3  100cm 3
NaCl sz   Naaq   Claq 
c AgNO3  0,1mol / dm 3
VNaCl  100cm 3  
Ag  aq   Cl  aq   AgCl sz 
c NaCl  0,1mol / dm 3
 
 k H Ag   aq   106kJ / mol
 H  NO     207kJ / mol
k

3 aq  r H   k H végtermék   k H kiindulási
 H  Cl    168kJ / mol

 
k aq
 H  Na    207kJ / mol

  r H   r H  AgCl sz     k H  Ag aq     k H  Claq  
k aq
 r H    127      106     168 

 H  AgCl    127kJ / mol
k sz
 r H  (127  62)kJ / mol
 r H  65kJ / mol
VAgNO3  100cm 3
c AgNO3  0,1mol / dm 3
VNaCl  100cm 3
 m  0,01 mol AgCl keletkezik
c NaCl  0,1mol / dm 3
1mol keletkezése esetén felszabadul 65 kJ

0,01 mol keletkezése esetén x kJ
0,01
x  65  0,65kJ
1
439/A. C3 H 8  g   5O2 g   3CO2 g   4 H 2O g 
 r  23,75
M  C3 H 8   44 g / mol C4 H10  g   6,5O2 g   4CO2 g   5 H 2O g 
M  C4 H10   58 g / mol
Velegy  1,000m 3 M
r   M  2  23,75  47,5 g / mol
Q? 2
M  x  44  1  x  58
75V / V %C3 H 8
47,5  44 x  58  58 x 
 10,5  14 x 25V / V %C4 H10
x  0,75

750 dm 3 propán és 250 dm 3 bután
24, 5 dm3 megfelel 1 mólnak
750 dm3 megfelel x mólnak
250 dm3 megfelel y mólnak
750 250
x 1  30,6mol y 1  10,2mol
24,5 24,5
Következő lépés az égéshők meghatározása:
C3 H 8  g   5O2 g   3CO2 g   4 H 2O g  C4 H10  g   6,5O2 g   4CO2 g   5 H 2O g 
-105kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242 kJ/mol -144 kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242kJ/mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C3 H 8 g  
 r H   3    394  4    242     105
 r H  (2150  105)kJ / mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C4 H10 g  
 r H   4    394  5    242     105
 r H  2045 kJ / mol
 r H  (2786  144)kJ / mol
 r H  2642 kJ / mol
1 mol propán elégetése során felszabadul 2045 kJ
30,6 mol esetén x kJ
30,6
x  2045  62577 kJ
1
1 mol bután elégetése során felszabadul 2642 kJ

10,2
x  2642  26948,4kJ
1
Összesen: 62577 kJ +26948,4 kJ =89525,4 kJ

439/B. C3 H 8  g   5O2 g   3CO2 g   4 H 2O g 
m  11,00kg
  2,2133g / dm3 C4 H10  g   6,5O2 g   4CO2 g   5 H 2O g 
M  C3 H 8   44 g / mol
M  C4 H10   58 g / mol m m 11000
Velegy  1,000m 3  V    4970dm3
V  2,2133
Q?
11000 g normálállapotú gáz/gázelegy 4970 dm3

xg 22,41 dm3
22,41
x 11000  49,6 g
4970
Ez az átlagos moláristömeg.
M  x  44  1  x  58
49,6  44 x  58  58 x 60V / V %C3 H 8
 8,4  14 x

40V / V %C4 H10
x  0,6
4970*0,6 = 2982 dm3 propán
4970*0,4 = 1988 dm3 bután
22,41 dm3 megfelel 1 mólnak

2982 dm3 megfelel x mólnak
1988 dm3 megfelel y mólnak
2982 1988
x 1  133,066mol y 1  88,71mol
22,41 22,41
Következő lépés az égéshők meghatározása:
C3 H 8  g   5O2  g   3CO2 g   4 H 2O g  C4 H10  g   6,5O2 g   4CO2 g   5 H 2O g 
-105kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242 kJ/mol -144 kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242kJ/mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C3 H 8 g  
 r H   3    394  4    242     105
 r H  (2150  105)kJ / mol
 r H  2045 kJ / mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C4 H10 g  
 r H   4    394  5    242     105
 r H  (2786  144)kJ / mol
 r H  2642 kJ / mol
1 mol propán elégetése során felszabadul 2045 kJ
133,066
x  2045  272120kJ
1
1 mol bután elégetése során felszabadul 2642 kJ

88,71
x  2642  234371,82kJ
1
Összesen: 272120 kJ +234371,82 kJ = 506491,82 kJ

440/A. C6 H12  9O2 g   6CO2 g   6 H 2O g 
mciklohexán  1,00 g ? kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242kJ/mol
Q  43,54kJ
1,00 g esetén felszabadul 43,54 kJ
 k H  CO2 g    394kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
84 g esetén felszabadul x kJ
 k H ciklohexán  ? kJ / mol x = 84*43,54 kJ =3657,36 kJ
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C6 H12 
 3657,36   6    394  6    242    k H  C6 H12 
 3657,36  (2364  1452)   r H  C6 H12 
158,64   k H  C6 H12 
 k H  C6 H12   158,64kJ / mol
440/B. C2 H 6  3,5O2 g   2CO2 g   3H 2O g 
metán  1,00 g ? kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -286kJ/mol
Q  52,0kJ
1,00 g esetén felszabadul 52 kJ
 k H  CO2 g    394kJ / mol
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 k H etán  ? kJ / mol x = 30*52 kJ = 1560kJ
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C6 H12 
 1560   2    394  3    286    k H  C6 H12 
 1560  (788  858)   r H  C2 H 6 
86   k H  C2 H 6 
 k H  C2 H 6   86kJ / mol
441/A.
monoolefin => CnH2n
Cn H 2 n  HCl  Cn H 2 n 1Cl Cn H 2 n  Cl2  Cn H 2 nCl2
M  Cn H 2 nCl2   1,373M  Cn H 2 n 1Cl 
M  Cn H 2 n 1Cl   12n  2n  1  35,5 M  Cn H 2 nCl2   12n  2n  71

M  Cn H 2 n 1Cl   14n  36,5 M  Cn H 2 nCl2   14n  71
14n  71
1,373  n4
14n  36,5
A szénhidrogén a butén: C4H8

mbutén  1,000kg
1,00 kg esetén felszabadul 45250 kJ
Q  45250kJ
k H  ?
56
x  45250  2534kJ
1000
C4 H 8  g   6O2 g   4CO2 g   4 H 2O g 

? kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242kJ/mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C4 H 8 
 2534   4    394  4    242     k H  C4 H 8 
 2534  (1576  968)   r H  C4 H 8 
10   k H  C4 H 8 
 k H  C4 H 8   10kJ / mol
• A szacharóz vagy étkezési
Szacharóz cukor (nádcukor, répacukor,
juharcukor) egy diszacharid
• Egy glükózból és egy
fruktózból épül fel (C12H22O11).
• A növények termelik és a
heterotróf élőlények fontos
tápláléka.
• Vízben jól oldódik, tömény
oldata sűrű. (Melegítéssel az
oldódás erőteljesen növekszik.)
Savval hidrolizálva glükózt, és
a fruktózt ad.
441/B. 1,00 g esetén felszabadul 16,53 kJ
mszacharóz  1,00 g 342 g esetén felszabadul x kJ
Q  16,53kJ
342
k H  ? x 16,53  5653,26kJ
1
C12 H 22O11 sz   16,5O2 g   12CO2 g   11H 2O f 
? kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -286 kJ/mol
 
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O g     k H  C12 H 22O11 sz  
 5653,26  12    394   11    286     k H  C12 H 22O11 sz  
 5653,26  (4728  3146)   r H  C12 H 22O11 sz  
2220,74   k H  C4 H 8 
 k H  C4 H 8   2220,74kJ / mol
442/A.
mC  ?
?
mCuSO4 5 H 2O  100 g Q
 mCuSO4  mH 2O  g 
M  CuSO4  5 H 2O   (159,5  90) g / mol  249,5 g / mol
M  CuSO4   159,5 g / mol
CuSO4  5 H 2O sz   CuSO4 sz   5 H 2O g  C sz   O2  g   CO2  g 

-2280 kJ/mol - 770 kJ/mol -242kJ/mol 0 kJ/mol 0 kJ/mol -394kJ/mol
 
 r H   k H  CuSO4 sz     k H  H 2O g     k H  CuSO4  5H 2O sz  
 r H     770  5    242     2280
 r H  1980  2280
 r H   k H  394kJ / mol
 r H  300kJ / mol
249,5 g vízmentesítéséhez kell 300 kJ
100 g vízmentesítéséhez kell x kJ
100
x  300  120,24kJ
249,5
12 g szén elégetése biztosít 394 kJ

x g szén elégetése biztosít 120,24 kJ
120,24
x 12  3,66 g
394
442/B.
VO2  3,5dm 3 2 HgO sz   2 Hg  f   O2 g 
VCH 4  ?
  0,2%
 k H  HgO sz    90,4kJ / mol
24,5 dm3 megfelel 1 mólnak

3,5 dm3 megfelel x mólnak
3,5
x
24,5
1  0,1428mol  0,1428  2  0,2856mol
HgO-ot kell termikusan bontani
1 mol bontásához kell 90,4 kJ
0,2856 mol bontásához x kJ
x  90,4  0,2856  25,818kJ

CH 4 g   3O2 g   CO2 g   2 H 2O g 
-74,9 kJ/mol 0 kJ/mol -394 kJ/mol -242 kJ/mol
  
 r H     394  2    242     74,9
 r H  878  74,9
 r H  803,1kJ / mol
24,5 dm3 metán elégetése biztosít 803,1 kJ-t
x dm3 metán elégetése biztosít 25,818 kJ-t
25,818
x  24,5  0,788dm3
803,1
0,788 dm3 csak 20%
x dm3 100%
100
x  0,788  3,94dm 3
20
443/A. C sz   O2 g   CO2 g 
mC  ?
C sz   CO2 g   2CO g 
VCO  1,000m 3
hő 500%  os feleslegben alkalmazzuk .
22,41 dm3 CO 1 mol

1000 dm3 CO x mol
1000
x  44,623mol
22,41
C sz   O2 g   CO2 g  C sz   CO2 g   2CO g 
 r H   k H  CO2 g    r H   k H  CO g     r H  CO2 g  
 r H  394 kJ / mol  r H  2    111    394

 r H  172 kJ / mol
44,62 mol CO előállításához szükség van
- ugyanennyi szénre, amiből keletkezik
- valamennyi szénre, ami az energiát biztosítja
2 mólonként 172 kJ energiára

44,62 mólhoz x kJ energiára
44,62
x 172  3837,32kJ
2
394 kJ energiát 1 mol C égése fedez

3837,32 kJ energiát x mol C égése fedezne
3837,32
x 1  9,739mol
394
A hőt 500% feleslegben alkalmazzuk => 6*9,739 =58,43 mol
kell a kívánt hőmennyiség biztosításához
Tehát kell:
- 58,43 mol a hő biztosításához
- 44,62 mol a CO előállításához. DE!!! Ennek a szénnek
a fele a szén égéséből származik, a másik fele a
2.reakcióhoz kell => 22,31 mol
Összesen: 58,43 mol + 22,31 mol =80,74 mol
m  n  m  80,74 12  968,88 g  969 g

443/B. CH 4 g   3O2 g   CO2 g   2 H 2O f 
VCH 4  ? hőt biztosító folyamat
Vvízgáz  1,000m 3
  
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O f     k H CH 4  g  
 r H     394  2    286     74,9
 r H  966  74,9
 r H  891,1 kJ / mol
Vízgázreakció:
CH 4  g   H 2Og  CO g   3H 2  g 
-74,9 kJ/mol -242 kJ/mol -111 kJ/mol 0 kJ/mol

 r H   k H  CO g     k H  CH 4 g     k H  H 2O g   
 r H    111      74,9    242 
 r H  205,9 kJ / mol
205,9 kJ energia hatására keletkezik 4 mol gázt tartalmazó
vízgáz, melynek tréfogata 4*24,5 dm3.
98 dm3 vízgáz 205,9 kJ 1 mol metán
1000 dm3 vízgáz y kJ x mol metán
100 100
x 1  10,204mol x  205,9  2101,02kJ
98 98
891,1 kJ energiát 1 mol metán fedez

2101,02 kJ energiát x mol metán fedezne
2101,02
x 1  2,36mol
891,1
Összesen: 10,204 mol + 2,36 mol = 12,564 mol


V  VM  n  24,5 12,564  307,8dm 3
443/C. 2CH 4  g   C2 H 2 g   3H 2  g 
r H  ? -74,9 kJ/mol +226,9 kJ/mol 0 kJ/mol
 r H   k H  C2 H 2 g     r H  CH 4 g  
 r H    226,9  2    74,9
 r H  376,7 kJ / mol
VCH 4  ? %  át kell elégetni

VCO  1,000m 3
hő 300%  os feleslegben alkalmazzuk . => 4-szeres hőmennyiséget jelent
 k H  H 2O g    242kJ / mol
 k H  CO2 g    394kJ / mol
 
 k H CH 4  g   74,9kJ / mol
CH 4 g   3O2 g   CO2 g   2 H 2O g 
hőt biztosító folyamat

  
 r H     394  2    242     74,9
 r H  966  74,9
 r H  803,1 kJ / mol
1 mol metán elégetése biztosít 803,1 kJ energiát

x mol metán elégetése biztosít 376,7 kJ energiát
376,7
x 1  0,47mol Ennek a négyszerese kell, azaz
803,1
4*0,47 mol = 1,88 mol
1 mol acetilénhez kell:
- 2 mol metán, amiből keletkezik
- égetéshez kell 1,88 mol

1,88
 0,4845  48,45%  át kell elégetni.
3,88
444/A. CO g   0,5O2 g   CO2 g 
VH 2 CO  1,00dm 3
 r H   k H  CO2 g     k H  COg 
Q  10,05kJ
 r H    394    111
H 2 g   0,5O2 g   H 2O g   r H  283 kJ / mol
 r H   k H  H 2O g  
24,5 dm3 gázelegy 1 mol
 r H  242 kJ / mol
1 dm3 gázelegy x mol
1
x 1  4,082 10  2 mol
24,5
4,082*10-2 mol gázelegy elégetése 10,05kJ
1 mol gázelegy elégetése x kJ
1 ez a gázelegy moláris
x 2
10,05  246,2kJ
4,082 10 égéshője
 246,2    242  x  1  x   283
 246,2  242 x  283  283x

36,8  41x
0,898  x

89,8% H 2
10,2% CO
444/B.????
 elegy  1,1122 g / cm3
Vmetán ,etán ,nitrogén  1,00m 3
Q  25982kJ
N 2 g   2O2 g   NO2 g 
CH 4 g   3O2 g   CO2 g   2 H 2O g 
C2 H 6 g   3,5O2 g   2CO2 g   3H 2O g 

444/C.
Vmetán, propán  1,225m 3
Q  52584kJ

1225 dm3 gázelegy x mol
1225
x 1  50mol
24,5
50 mol égése során felszabadul 52584 kJ

1 mol égése során felszabadul x kJ
x  52584  1051,68kJ
50 égéshője
CH 4 g   3O2 g   CO2 g   2 H 2O g  C3 H 8 g   5O2  g   3CO2 g   4 H 2O g 
  
 r H     394  2    242     74,9
 r H  966  74,9
 r H  803,1 kJ / mol
  
 r H   3    394  4    242     105
 r H  2150  105
 r H  2045 kJ / mol
 1051,68    803,1  x  1  x   2045

 1051,68  803,1x  2045  2045x
993,32  1241,9 x
0,8  x 80% CH 4

20% C3 H 8
444/D. CO g   0,5O2 g   CO2 g 
nCO  nH 2  r H   k H  CO2 g     k H  COg 
Velegy  200cm3  r H    394    111
Q  6,284kJ  r H  283 kJ / mol
CH 4 g   3O2  g   CO2 g   2 H 2O f  H 2 g   0,5O2 g   H 2O g 
  
 r H   k H  CO2 g     k H  H 2O f     k H CH 4  g  
 r H   k H  H 2O f  
 r H     394  2    286     74,9
 r H  966  74,9  r H  286 kJ / mol
 r H  891,1 kJ / mol
0,2 dm3 gázelegy x mol
0,2
x 1  8,16 10 3 mol
24,5
8,16*10-3 mol elégetésekor felszabadul 6,284 kJ
1 mol elégetésekor felszabadul x kJ
x 3
 6,284  769,79kJ
8,16 10 égéshője
 769,79    891,1  1  2 x     283  x    286  x

 769,79  891,1  1782,2 x  283x  286 x
121,31  1213,2 x
0,1  x 80% CH 4
 10% H 2
10% CO
445/A.
mkeverék  39,23g
Q  104,9kJ
MgO sz   2 H aq   Mg 2aq   H 2O f 
-602 kJ/mol 0 kJ/mol -462 kJ/mol -286 kJ/mol
   
 r H   k H Mg2aq    k H  H 2O f     k H  MgO sz  
 r H     462    286     602
 r H  748  602
 r H  146 kJ / mol
Mg  OH  2 sz   2 H aq   Mg 2aq   2 H 2O f 

   
 r H   k H Mg2aq    k H  H 2O f     k H  MgO sz  
 r H     462  2    286     924
 r H  1034  924
 H  110 kJ / mol
M  MgO   40,3g / mol => legyen x g ez megfelel x/40,3 mólnak
M  Mg  OH  2   58,3g / mol

van (39,23-x) g ez megfelel (39,23-x)/58,3 mólnak
x 39,23  x
  146    110   104,9
40,3 58,3
 8511,8 x  173906,59  4433x  246461,501
 4078,8 x  72554,91
x  17,79
Összetétel:
17,79 21,44
100  45,34m / m% MgO 100  54,66m / m% Mg  OH  2
39,23 39,23
Összetétel:
1 mol MgO 40,3 g 1 mol Mg(OH)2 58,3 g
x mol 17,79 g x mol 21,44 g
17,79 21,44
x  0,441mol x  0,368mol
40,3 58,3
0,441
100  54,6n / n% MgO
0,809
0,369
100  45,4n / n% Mg  OH  2
0,809
445/B.
mkeverék  14,8 g
Q  24,3kJ Al2O3  H 2O sz   6 H aq   2 Al3aq   4 H 2O f
   
 r H   k H Al3aq    k H  H 2O f     k H  Al2O3  H 2O sz  
 r H   2    525  4    286     1972
 r H  2194  1972
 r H  222kJ / mol
   3
Al OH 3 sz   3H  aq   Al aq   3H 2O f
    
 r H   k H Al3aq    k H  H 2O f     k H Al (OH )3 sz  
 r H     525  3    286      1285
 r H  1383  1285
 r H  98kJ / mol
M  Al2O3  H 2O   120 g / mol => legyen x g ez megfelel x/120 mólnak
M  Al  OH  3   78 g / mol

van (14,8-x) g ez megfelel (14,8-x)/78 mólnak
x 14,8  x
  222    98  24,3
120 78
 17316 x  174048  11760 x  227448
 5556 x  53400
x  9,61
Összetétel:
9,61 5,19
100  64,9m / m% Al2O3  H 2O 100  35,1m / m% Al  OH  3
14,8 14,8
Összetétel:
1 mol Al2O3*H2O 120 g 1 mol Al(OH)3 78 g
x mol 9,61 g x mol 5,19 g
9,61 5,19
x  0,08mol x  0,067mol
120 78
0,08
100  54,4n / n% Al2O3  H 2O
0,147
0,067
100  45,6n / n% Al  OH  3
0,147
Körfolyamatok
A részfolyamatok reakcióhőinek összege zérus.
446/A.
H 2 g   Cl2 g   2 HCl g  H1  184,1kJ / mol
2 HI  g   Cl2 g   I 2 sz   2 HCl g  H 2  234,3kJ / mol
 k H  HI  g    ?
H 2 g   I 2 g   2 HI  g 
- Az elemi állapotból induljunk ki!
- Haladjunk a HI felé!
0  2 k H  HI  g      184,1    234,3
50,2  2 k H  HI  g  
 k H  HI g   25,1kJ / mol
Másik út:
H 2 g   Cl2 g   2 HCl g  H1  184,1kJ / mol

2 HI  g   Cl2 g   I 2 sz   2 HCl g  H 2  234,3kJ / mol
H 2  H1  2 k H  HI g 
H1  H 2   184,1    234,3
 k H  HI  g      25,1kJ / mol
2 2
446/B.
S  sz   O2 g   SO2 g  H1  297kJ / mol
2 SO2 g   O2 g   2SO3 g  H 2  198kJ / mol
 k H  SO3 g    ?
2S  sz   3O2 g   2 SO3 g 
2   k H  SO3 g   2*(-297)
2*(+297)
2SO3(g) + 198 2SO2(g)

0  2 k H  SO3 g      198  2    297 

 792  2 k H SO 3  g  
 k H  SO3 g    396kJ / mol
447/A.
3C2 H 2 g   2C6 H 6 f 
r H  ?
2C6 H 6 f   15O2 g   12CO2 g   6 H 2O f  H1  6542kJ / mol

2C2 H 2 g   5O2 g   4CO2 g   2 H 2O f  H 2  2601,8kJ / mol
0   r H  0,5    6542  1,5    2601,8
 631,7 kJ / mol   r H
447/B.
CaCO3 sz   CaO sz   CO2 g 
r H  ?
CaO sz   H 2O f   Ca  OH  2 aq  H1  78kJ / mol

Ca OH  2 aq   CO2 g   CaCO3 sz   H 2O f  H 2  100kJ / mol
r H CaO sz   CO2 g 
CaCO3(sz)
H2O(f) H2O(f)
H 2 H1
Ca(OH) 2(aq)
CO2(g)
0   r H    78    100 
178kJ / mol   r H
448/A.
H 2 g   F2 g   2 HF g   k H  HF g    ?
SiO2  k var c   2 F2 g   SiF4 g   O2  g  H1  704,5kJ / mol
SiO2  krisztobalit   SiO2  k var c  H 2  1,5kJ / mol
SiO2  krisztobalit   4 HF  SiF4  g   2 H 2O g  H 3  106,9kJ / mol
2 H 2  g   O2  g   2 H 2O g  H 4  484,0kJ / mol
0  H 4  H1  H 3  H 2  4 k H  HF g  
0  484    704,5    106,9     1,5  4 k H  HF g  
4 k H  HF g    1083,1
 k H  HF g    270,8kJ / mol
448/B.
2 Al sz   3Cl2 g   Al2Cl6 sz   k H  Al2Cl6 sz    ?
H 2 g   Cl2  g   2 HCl g  H1  184,8kJ / mol
1 1
H 2 g   Cl2  g   aq  HCl aq  H 2  167,1kJ / mol
2 2
2 Al sz   6 HCl aq   Al2Cl6 aq   3H 2  g  H 3  1007 kJ / mol
Al2Cl6 sz   aq  Al2Cl6 aq  H 4  645,5kJ / mol
H 3 Al2Cl6  aq   3H 2  g 
2 Al sz   6 HCl aq 
6  H 2 H 4
 k H  Al2Cl6 sz  
2 Al sz   3H 2 g   3Cl2 g   aq Al2Cl6 sz   aq  3H 2  g 
0  6  H 2  H 3  H 4  H 2   k H  Al2Cl6 sz  
0  6    167,1    1007    645,5   k H  Al2Cl6 sz  
 k H  Al2Cl6 sz    2009,6  645,5
 k H  Al2Cl6 sz    1364,1kJ / mol
449/A.
NH 3 g   HCl g   NH 4Cl sz  r H  ?
NH 3 g   aq  NH 3 aq  H1  34,4kJ / mol
HCl g   aq  HCl aq  H 2  72,6kJ / mol
NH 3 aq   HCl aq   NH 4 aq   Claq  H 3  51kJ / mol
NH 4Cl sz   aq  NH 4 aq   Claq  H 4  16,6kJ / mol
0   r H  H 4  H 3  H 2  H1
0   r H    16,6    51    72,6    34,4
 r H  174,6kJ / mol
449/B.
C2 H 2 g   H 2  g   C2 H 4 g  r H  ?
CH 4 g   2O2 g   CO2 g   2 H 2O f  H1  891kJ / mol
2CH 4 g   C2 H 2 g   3H 2  g  H 2  377kJ / mol
C2 H 4 g   3O2 g   2CO2  g   2 H 2O f  H 3  1412kJ / mol
2 H 2 g   O2  g   2 H 2O f  H 4  572kJ / mol
 r H   k H  C2 H 4  g     k H  C 2 H 2  g  
H1   k H  CO2 g    H 4   k H  CH 4 g  
H 2   k H  C2 H 2 g    2   k H  CH 4 g    H 2   k H  C2 H 2 g    2   k H  CH 4 g  
H 3  2 k H  CO2 g    H 4   k H  C2 H 4 g    H 3  2 k H  CO2 g    H 4   k H  C2 H 4 g  
 H 3  H 2  2 k H  CO2 g    H 4   k H  C2 H 4 g     k H  C2 H 2 g    2   k H  CH 4 g  
 H 3  H 2  2 k H  CO2 g    H 4   k H  C2 H 4 g     k H  C2 H 2 g    2   k H  CH 4 g  
 r H   k H  C 2 H 4  g     k H  C2 H 2  g  
 H 3  H 2  2 k H  CO2 g    H 4   r H  2   k H  CH 4 g  
H1   k H  CO2 g    H 4   k H  CH 4 g    2H1  2 k H  CO2 g    H 4  2 k H  CH 4 g  
 H 3  H 2  2H1  H 4  H 4   r H
 H 3  H 2  2H1  H 4   r H
 r H  175kJ / mol
449/C.
K  sz   H 2O f   K aq   OH aq   0,5 H 2 g  r H  ?
K  sz   0,5Cl2 g   KCl sz  H1  436kJ / mol
H 2 g   Cl2  g   aq  2 H aq   2Claq  H 2  336kJ / mol
H aq   OH aq   H 2O f  H 3  56kJ / mol
KCl sz   aq  K aq   Claq  H 4  16kJ / mol
r H
0,5Cl2  g   K  sz   H 2O f  K aq   OH aq   0,5 H 2 g   0,5Cl2  g 
H1  H 3 H 2

2
H 4
KCl(sz) H 
 aq   OH 
 aq  K aq   Claq   H aq   OH aq 
-
H 2
0  r H   H 4  H1  H 3
2
0   r H    168    16     436    56 
 r H  196kJ / mol
450/A.
4 Al sz   3C sz   Al4C3 sz   k H  Al4C3 sz    ?
Al4C3 sz   12 H 2O f   4 Al  OH  3 sz   3CH 4 g  H1  1691,3kJ / mol
1
H 2 g   O2  g   H 2O f  H 2  286kJ / mol
2
C sz   O2 aq   CO2  g  H 3  393,8kJ / mol
CH 4 g   2O2  g   CO2 g   2 H 2O f  H 4  890,9kJ / mol
Al sz   0,5O2 g   0,5H 2 g   Al  OH  3 sz  H 5  1273,6kJ / mol
y  3H 4  3H 3  6H 2  0
x  12H 2  H1  4H 5  y  0
x  195,8kJ / mol
Itt talán egyszerűbb a matematikai megoldás:
Al4C3 sz   12 H 2O f   4 Al  OH  3 sz   3CH 4 g  H1  1691,3kJ / mol
1
H 2 g   O2 g   H 2O f  H 2  286kJ / mol <-- képződéshő
2
C sz   O2 aq   CO2  g  H 3  393,8kJ / mol <-- képződéshő
CH 4 g   2O2 g   CO2 g   2 H 2O f  H 4  890,9kJ / mol
Al sz   0,5O2 g   0,5 H 2 g   Al  OH  3 sz  H 5  1273,6kJ / mol <-- képződéshő
H1  4  H 5  3   k H  CH 4 g     k H  Al4C3 sz    12  H 2
H 4  H 3  2  H 2   k H  CH 4 g  
3H 4  3H 3  6  H 2  3 k H  CH 4 g  
H1  3  H 4  4  H 5   k H  Al4C3 sz    12  H 2  3  H 3  6  H 2
 k H  Al4C3 sz    4    1273,6   6    286   3    393,8    1691,3  3    890,9 
 k H  Al4C3 sz    195,8kJ / mol

450/B.
CaC2 sz   2 H 2O f   Ca OH  2 sz   C2 H 2 g  H1  129,1kJ / mol
1
H 2 g   O2 g   H 2O f  H 2  286kJ / mol <-- képződéshő
2
C sz   O2 aq   CO2  g  H 3  393,8kJ / mol <-- képződéshő
CH 4 g   2O2 g   CO2 g   2 H 2O f  H 4  890,9kJ / mol
2CH 4 g   C2 H 2 g   3H 2 g  H 5  377,1kJ / mol
Ca sz   H 2 g   O2 g   Ca OH  2 sz  H 6  987kJ / mol <-- képződéshő
H1  H 6   k H  C2 H 2 g     k H  CaC2 sz    2  H 2
H 4  H 3  2  H 2   k H  CH 4 g   2H 4  2H 3  4  H 2  2 k H  CH 4  g  
H 5   k H  C2 H 2 g    2 k H  CH 4 g  
2H 4  H 5  2H 3  4  H 2   k H  C2 H 2 g  
H1  2H 4  H 5  H 6   k H  CaC2 sz    2  H 2  2H 3  4  H 2
 k H  CaC 2 sz     H1  2H 2  2H 3  2H 4  H 5  H 6

 k H  CaC2 sz    58,6kJ / mol

TERMOKÉMIA

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

TERMOKÉMIA

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

TERMOKÉMIA

• Egy rendszer belső energiáját munkavégzéssel és hőközléssel

• Kémiai számításoknál általában olyan folyamatokat

1 mol víz 2 mol O – H-kötést tartalmaz

1 mol molekulára vonatkozó érték, ezért a mértékegység

2 mol vízmolekula felbontásához 2 mol*926kJ/mol = 1852 kJ kell

3 mol*436 kJ/mol = 1308 kJ kell.

2 mol*436 kJ/mol = 872 kJ energia szükséges 2 mol hidrogén

1 mol ammónia 3 mol N – H-kötést tartalmaz

2 mol*1173 kJ/mol = 2346 kJ energia szükséges 2 mol ammónia

gsz H  NaCl   789,5kJ / mol

C  gyémánt   C  grafit   k H  2,1kJ / mol

 k H  H 2O g    242kJ / mol

gf H   k H végtermék   k H kiindulási

gf H   k H  H 2O g     k H  H 2O f  

H   k H  tri dim it    k H  k var c 

 k H  H 2O g    242kJ / mol

 k H  CO g    111kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási

 k H  MgO sz    602kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási

 k H  Al2  SO4  3 12 H 2O sz    6059kJ / mol  r H   k H végtermék   k H kiindulási

 k H  H 2O g    242kJ / mol

 k H  SO2  g    297kJ / mol

2 NaHCO3 sz   Na2CO3 sz   H 2O g   CO2 g 

 r H  H 2O f    286kJ / mol

CuSO4  5H 2O sz   Cu2aq   SO42aq   5H 2O f 

aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási

 r H  H 2O f    286kJ / mol

aqsz H   k H végtermék   k H kiindulási

2 K  sz   2 H 2O f   2 K aq   2OH   aq   H 2 g 

Ca sz   2 H 2O f   Ca2aq   2OH   aq   H 2 g 

 H  AgCl    127kJ / mol Ag aq   Claq

 r H  42    56  98kJ / mol

 r H     240    286     428

 k H  CaCO3 sz    1208kJ / mol  H  H O    286kJ / mol

C2 H 4  g   3O2 g   2CO2  g   2 H 2O g 

C2 H 5OH  f   3O2 g   2CO2 g   3H 2O g 

 k H  C2 H 5OH  f    277,8kJ / mol

 3173  6  E  C  H   6  E  C    C   7,5   disszU  O2   12  E  C  O   6  E  O  H 

Hogy tovább tudjunk lépni O-H kötés energiáját meg kell

 242  436  0,5  500  2  E  O  H 

E  C  C   344kJ / mol - 3,5 mol O=O kötés

20 cm3-es kémcsőben 10 cm3 a hidrogén és 10 cm3 a klór.

1mol, azaz 78 g benzol esetén felszabadul 3139 kJ

 H  Na    207kJ / mol

 r H    127      106     168 

1mol keletkezése esetén felszabadul 65 kJ

1 mol bután elégetése során felszabadul 2642 kJ

Összesen: 62577 kJ +26948,4 kJ =89525,4 kJ

11000 g normálállapotú gáz/gázelegy 4970 dm3

22,41 dm3 megfelel 1 mólnak

C3 H 8  g   5O2  g   3CO2 g   4 H 2O g  C4 H10  g   6,5O2 g   4CO2 g   5 H 2O g 

1 mol bután elégetése során felszabadul 2642 kJ

Összesen: 272120 kJ +234371,82 kJ = 506491,82 kJ

 k H ciklohexán  ? kJ / mol x = 84*43,54 kJ =3657,36 kJ

 k H etán  ? kJ / mol x = 30*52 kJ = 1560kJ

Cn H 2 n  HCl  Cn H 2 n 1Cl Cn H 2 n  Cl2  Cn H 2 nCl2

M  Cn H 2 nCl2   1,373M  Cn H 2 n 1Cl 

M  Cn H 2 n 1Cl   12n  2n  1  35,5 M  Cn H 2 nCl2   12n  2n  71

A szénhidrogén a butén: C4H8

C4 H 8  g   6O2 g   4CO2 g   4 H 2O g 

CuSO4  5 H 2O sz   CuSO4 sz   5 H 2O g  C sz   O2  g   CO2  g 

12 g szén elégetése biztosít 394 kJ

24,5 dm3 megfelel 1 mólnak

x  90,4  0,2856  25,818kJ