H És ZIo D o szl I srcnek s zi)letése

Munkák
és n pok
FonoÍToTre
'rnBNc sÉNYI -! ALDAPFEL I MRE

MAGYAR HEI-IKON/ r974

(J
u)
\o)
(J

N
a
,,y
C)
o
t-a

CÍ)
 =:= -: = = .= --

rf,.-:-'t - (1 1*,, i. ; :-- )

_i-"
!,^
éf -{ ': '' b .

'

,n;,b * P- Í'ur'r,. !1a{;7'' t'a{ r-].+:l li..,í:v't 1 !n,.'e']

V" "'*

Ifuzdjiik a dalt immár Helik n Mrizsái nevével!

Őt< tatiat e hegyet' Helik n magas, isteni ormát,
kék, ibolyásszínííforrás partián kicsi lábbal
iárjá{<táncukat és oltára ktjriil Kroni nnak.
Ők miután ÍIippukréné,Permésszosz avagy szent
olmeiosz vize gyiingéd tagiaikat mosogatta'
rendbeszedik szép tánckarukat Helik n magas ormán'
édes vágyat kelt ez a kar, dobbannak a lábak.
Innét indulnak sííríí kiidtit tlltve magukra,
jszaka i'árnak, szépséges hang száll ktiriilotttik'
zengik az g;glsáffi'Ó Zeuszt meg az argoszi Hétát'
t, a dics rirn t, aki lépked arany sarujában,
s aigisztart Zelsz lányát, a bagolyszemii Pallaszt,
Phoibosz Apoll nt s Artemisz istenn t a nyilakkal,
s azt,fii pkkg a fijldet, meg-megrázza: Poszeid nt,
szent Tlulfrilz rirn t4 s Aphroditét, ki kacsint a szemével,
s az ar-anykoszorris H*s és véle Diinár'
Lét t, Íappr_qs?!: meg a}iirbeeszií Kronosz álnok
lclkét, Hajnalt és a Napot meg a szép Teliloldat'
és Gaiát és -Q-k_e'anoszt' a nagyot' s a s tét Éjt,
s mind az tliou<é ér isten sient sziiletését.
Egyszer dalra tanították meg Hésziodoszt, míg
szent Helik n lejt jén nzgette a nyájat.
Ez volt els sz zatuk, ezt nrondták legel sztir
lányai aigisztart Zelsznak, oli.imposzi Mrizsák :
,,Hitvány pásztori nép, szolgáltok csak hasatoknak !

Szánkon tarka hazugság, mind a val ra hasonlít,

'rt r. ac, ! ,J.', , ^'-

) )' .:11.,1

tudiuk zengeni mégis a szimigazaÍ, ha akarjuk!''
Így sz ltak hozzárn az igazszavv isteni lányo\
30 s adták friss ágát a babérnak, hogy leszakasszam'
botnak, megbámulni val t, meg az isteni hangot
iiltették el bennern: hirdessem, rni leszen s volt,
zengiem a boldog, tirijkkéél isteneket mind,
s rajtuk kezdjem a dalt és véliik hagyjam is abba.
Ámae nekem mi ktiztim rnindehhez, szikla-e, t 'lgy-e? . " .
Hallod-e, kezdjiik a Mrizsákon, kik fenn az oltimposz
termeiben Zeusz nagy lelkét elttiltik tir mmel,
zengve a himnuszt és hirdetve, mi van, mi leszen s volt,
egy hangon, s ajkukr l cs rgedez el nem apadva
40 édes sz zat, válaszol is Zelsz nagy palotája
istenn k litiomhangjára vidám kacagással'
és ezt visszhalgozza oltimposz h boritotta
orma s az isteni termek mind; kieresztik a hangiuk
s zengik az istenn k a haláltalanok sziiletését'
a kezdeteken, Foldt l s É$l kik eredtek,
"'' r.i kezdvl
' : t':r
t l |4
,.- és kik ezekt l, minden j nak az osztogat i.
Zeusszal másodjára, az istenek és a haland k
} atyjával kezdik dalukat s vele végzik a Mrizsák,
-gálqnagyobb isten, sem er re kivál bb.
50 Embereket s a Gigászokat is kidalolva, oliimposz
termeiben Zeusz nagy lelkét elttiltik tirtimmel
lányai aigisztart Zeusznak, oliimposzi Mirzsák.
Zeusz Kronidésznak Píeriában sztilte meg ket
Mnénrosztiné, az Eleuthér lejt jén ki királyn ,
sBElioznáE-feledést a bajokra, nyugalrnat a gondban.
Mert szerelernben ttilttitt bolcs Zeasz véle kilenc éjt'
távol a t bbi haláltalanokt l szent nyoszo|yáján'
és hogy az év elmírlt és évszakok rij sora indult,
fogytak a holdak s teljes lett nagy száma napoknak,
60 Mnémosztinémegsztilte kilenc egyforma lerínyát'
kik csak az énekkel gondolva a gondot eliizik'
8 9
I N:-I=
G' {h$ {;:;"{'r i s't'n '* "l''
"i '-"
legmagasabb h ftjdte oliimposzi cstic' ilOzeleben''jt
oíti{tiákkrjrtáncukat' ott van szép palotáiuk'. f .
mettetitit van a Vágynak aháza s a szép Kharisz'oknak'
Ésiinnep ha virágzii<, szép hang tragyil el ajkuk,
mindeníégtiirvényeit éneklik, meg a j zan
isteni életm dot, szép hang hagyja el ajkuk' -
Akkor szép harrgjuklial biiszkélkedve felérnek
;;;gr" a" isteoiáalt az oliimposzi csricsra,. kiirtittíik
ui..?t'o's* za a fald, kedves }ait ver fel.a- lábut,
7o
mis atvi;khoz ntennek, Zeuszhoz, az égikfuályhoz'
feríimennya ibtg hoz, ki parázsl mennyk veket sz r'
mert atfian, tr<ionotzon, diadalt vel!? s,rengben elosztott
mindeni, rangot is egyformán a haláltalanok ktjzt'
Hát min'derr t dalt az oltimposzi Mrizsák'
".''gÍék
*iffíé''y".feiedelmek hií kísérete-társa'
Van, hogy megtisztelnek a Zeusz-táplálta királyok
t<tiziva Éits iánéznek már sziiletéskor a M zsák'
ennek nyelvét nttizi édes harnnat, amannak
szájáb lmézizusz folyik és mikor ítél,
ráf{iggesztik a népek mind szemiiket, s az igazság
bizt Jahpján tesz ttirvényt s a szavával azonnal,
srllyos bái a viszáln az,,ki megold|a megért n'
lvtert a királyok azért eszesek, hogy a téren a népet
k<lnnyen visizahelyezzék megsért ett igazétba,
megfordítva tigyét rneggy z lágy szav."i\\l'
Ho-gyha a térrékitép, mint istenséget imádják
hizálkedve, s az <jssZefutott népb l kimagaslik'
tÍát eza Mrizsák szent adomáflya az emberi nemnek'
nn*'t .'ut a Mrizsák s messzelijv nagy Phoibosz Apoll
n
I voltáb l lesznek a dalnokok és citerások,
 míg a királyok Zeusz j voltáb l; kit a Mrizsák
kedvelnek, boldog, szájáb l mlík az édes
sz, s valahányszor a gyász elfogja a leli<et, a gondban
még el nem fásultat, s szenved t le az ernber,
roo
Mrizsák hu szolgája, a dalnok, a régi nagyoknak
hírétzengi s a boldog oltimposzi isteneket mind,
rosszkedvét feledi s gond|ára se gondol az ember
vissza, borrira der{ít hoz az istenn k adománya.
Üdv rrektek,Zeasz lányai, adjatok énnekem édes
dalt, zengjétek tir kkéélk szent szíiletését,
rnindazo[ét, kik eredtek F ldt l s csillagos Égtl,
és a s tét É|tl, s akiket Tenger vize tápláÍt.
Sorra beszéljetek arr l, hogy lettek legel sztlr
istenek, és f ld és folyamok' meg a végteleniil nagy
tenger, tágas mennybolt, s fényes csillagok ott fenn'
és kik ezekt llettek, rninden j adományok
osztogat i, az istenek, és ktizttik hogyan oszlik
meg rang és vagyon és hogy lett az iivék az oliimposz.
Ezt mincl mondjátok nekern el ti, oliimposzi Mrizsák,
kezdve a kezdeteken s hogy létre mi j tt legel sz*+-
Els nek jiitt létre Khaosz, majd Gaia ktivette,
szélesrnellííF ld, rnindennek biztos alapja
- isteneké is, kik h f dte oliimposzi csticson
laknak, s kik lent mélyen a Tartarosz éii kiidében -
r20
és Erosz, azrkia legszebb mind a haláltalanok ktizt'
elbágyasztia a testet' az istenek és a haland k
kebléberr leigázza a j zanságot, a b lcs észt.
Sziilt l(haosz és Erebosz lett gyermeke és a stitét Éj,
sziilt a siitét Éi,s t le eredt Aithér meg a Nappal,
mert szerelembe vegyiilt Erebosszal s lett visel ssé.
Gaia el sztjr nrélt párját hozta vi1rágta'
csillagos Égboltot, hogy mindent ez beborítson,
IO
('s legyerr Úranosz !áldott ístenek égi lakása.
Aztán sziilte a nagy hegyeket, meghitt ligetekkel,
lrol dombos-v lgyes tájékorr laknak a Niimphák'
i's sziilte a zordon tengeÍ végtelen árját,
lbntoszt' még szerelenr nélkiil, rrrajd Úranosz ágyán
rlrély rvényií okeanoszt, Koioszt s vele Kríoszt,
lcnséges Hiiperí nt, Íapetoszt vele egyiitt,
'l'lreiát és Rheiát s Thernisz irrn t Mnémosziinével,
l nykoszorírs Phoibét s kedvességgel teli Téthtiszt.
V gtil megsziiletett a ravasz Kronosz, valamennyi
ktizt legkisebb s legcudarabb' gyííllte az apját.
Aztán Kiikl pszok g gtis népétsztili Gaia'
t}rontészt és Szteropészt és még Argészt, a kegyetlent,
Zcusznak a d rgést k k lcstinzik s miívilk a villám.
Másban az isteni fajra lrasonlítottak egészen,
Írm szeme egy n tt csak mindnek, homlok ktizepében.
lippen azétt h1vják ket Ktikl psz nevezettel'
nrert kerek egy szeme iilt mindnek homlok ktizepében,
Írm volt benntik er , izorn és a dologra tigyesség.
ll(ildnek s Égnek még sziiletett három fiusarja,
r'trjások, bátrak, neviiket nern I felidézni'
indulatos fiak k: Kottosz s Briare sz a Gtiésszel.
l(ét válláb l száztoppant kéz lendtil el re
rrrindegyikiiknek s vállb Imég titven fejiik is n tt,
rlrm tlan testrészeik awal lettek egésszé'
i's a hatalmas testekben félelmes er volt.
F ldanya: Gaia, rneg Úranosz: Égisten valamennyi
gyerrneke mindjárt kezdetben gyííllte az apját,
nrcrt sorban mihelyest kirziiliik csak megsziiletett egy'
clrcjtette a ftild mélyénmindet, hogy a fenyre
liil ne keriiljenek, és még tetszett is neki álrrok
tctte, de bánatosan s hajtott Gaiao az rjás
li ldanya és maga is rrit cselt sz tt Úranosz ellen.
Sziirke acélt hoz gyorsan létre, bel le az els
II

sarl t elkészítve, véinek ily szavakat mond,
átétezve baját, hogy báuakká tegye ket:
,rKedves gyermekeim ti, enyéim s dtilyf s apáé,
bárcsak lrallgatnátok rám, vállalva a bossztit,
mert méltatlan tettet apátok tett legel 'sz r.''
Így sz lt, ám elfogta a felelern ott valamennyit,
egy se felelt, a ravasz Kronosz egymaga bátorodott fel,
és rnindjárt ily sz kkal sz lította rneg anyját:
r'lo
,rÉd'esanyám, fogadom, hogy megteszeÍn azt' amit elvársz
t lem, s átokverte apánkra nem is hederítek
t bbé, mert tett méltatlan tettet el sz r.''
Így sz lt, s Gaia, az rjás Ftildanya szíve tir mmel
telt meg, a j lktisztirtilt sarl t odaadta kezébe,
s leshelyen elrejtette fiát, kitanítva a cselre.
Jtitt - a scjtét Éjvolt a kísérete- Úranosz is már,
Gaiát vágy d szerelemmel akarta tilelni,
rninden irányba kinyríjt zott, s fia bal keze lesb l
tiirt rá, nríg iobbjában feltartotta az rjás,
r8o j lktisztiriilt sarl t, awal j apja szemérmét
hirtelentil lenyiszálta s egész ereiét beleadva
dobta a háta mogé, de kezéb l nyomtalanul nem
tiínt el: ahány vércsepp csordult ki bel le s aláhullt,
mínd az tilébe fogadta a Fcild, s megsziilte id re
zordon Erinntiszeket, s a Gigászokat, ezt a kemény fajt.
melynek fegyvere csillog s hosszri dárda keziikben,
s sztilte az erd k Niimpháit' híres Meliákat.
Apla szemérmétrneg lenyiszálva az é|es acéllal
szfuaztoldr l mély tengerbe vetette be mindjárt,
hogy hosszir ideig ringassa-sodorja a hullám;
isteni b rr l cseppent férryes hab ktiriil tte'
abb l lép ki a lány a kiithérai paÍtra el sz r,
nrajd innét tova szva elér Ktiprosz szigetéhez.
ott, hol a szép istenn lép, a szenrérrnes' a partra,
karcsri lába alatt pázsit n ; Aphroditének,
T2
1i
,,habsziiltének'', vagy K{ithereirínak, koszor srrak
1
lrívják istenek és a haland k, rnert a habokb l
lctt, s aztán a kiithérai néphez j tt el el sztjr.
llívják Ktiprogeneiának Kiiprosz szigetér l
i's Philomédésznek, mert rrmédosz" a férfi szemérrne.
llnnek, alighogy megsztiletett, Erosz és gyiinytirií Vágy
lcttek a társai, egytitt léptek az ísteni kilrbe.
()sztályrésze pedig kezdett l fogva maradt ez,
istenek és a haland k kiizt ez jut neki tisztiil:
Iányos csacska beszédek, igézete csalfa rnosolynak,
rrl zes-mázos sz , édes szerelern gyiiny rével.
Titánoknak hívta saját atyjuk valamennyit,
Hyermekeit grinyolta nagy Úranosz ewel a néwel
l)agyrat r knek, azért, rnert nagy tettekre tiirekv k
v<lltak, balgatagon, megtorlást vonva feitikre.
N'[ix, a siitét Éj,szii{te az éjszinii I(ért, meg a Sorsot,
tis a Halált meg az Alvást, Álmok tarka rajával,
Ús gy sziilt Ntix, hogy senkit sem lelt nyoszolyáján.
Aztán sziilte a grinyos M moszt és a Siralmat,
s Heszperidríkat, kík trí Ókeanosz birodalmán
(irzik a szép aranyalmríkat, s ahol érnek, a kertet.
Niixnek a lányaí még a kegyetlen Kérek, a Moirák:
Kl th és Lakheszisz' meg a harmadik: Atroposz, ember
j és bal sorsát t liik nyeri már sztiletéskor,
l; férfi vagy isten lép tril mértékén,utolérik,
s fel nem hagynak az istenn k dtihiis indulatukkal,
míg csriful meg nem fizet étte, ki biínt k vetett el.
Még Nemesziszt is sziilte, bajfua az emberi nemnek,
Niix, a veszélyes, majd a Csal dást és a Szerelmet,
;r pusztít Aggkort, meg Eriszt, a viszály kever jét.
GyÍíliilt istenn , Erisz is sziilt, sztilte a kínos
liáradságot, az Éhséget,Feledést, meg a kiinnyes
l;áidalmat, meg az Öldoklést, meg a Harcot, a l(iizdést,
Vcrsengést, Kétértelmiíségets a t{amis Sz t,
rl

T rvénysértést,és ami iár a nyomában, a Romlást,
Esktit, amely mindig nagy bajt hoz a ftildi lak kra,
hogyha az ember szántszándékkal tesz hamis esktit.
Pontosz minderr gyerrneke k zt Néreusz a legels ;
mindég igazatmond; híviák t az Oregnek,
mert rnegfontoltan sz l és j ságos, a ttirvényt
n'em feled , azigaznak, a j nak is a tud ia.
Aztán rnég egyszer Gaiát meg lelte a Tenger,
és nemzette a nagy Thaumaszt, s Phorkiiszt, az er set'
széparcri Két t s az acélszivii Euriibiét is.
Néreusz gyermekeit rnfu istenn k is irigylik,
D risz sziilte a terméketlen tengeren 'ket,
Ókeanosznak, a kiirbe-foly nak széphaju lánya,
ím ezeket: Pl t , Szpei , meg Pontoporeia'
Eukranté meg Prr5tomedeia, Pherrisza Sza val,
Eud ré, Thetisz és Glauké s vele Arnphitrité,
Paszitheé, Erat s Euniké r zsaktinyilkkel,
és kedves Melité és Eulirnené meg Agaué,
Ktimothoé s a T1roé, Itralié és véle Galéné'
Nészaiéés Aktaié és Laomedeia,
D risz meg Panopeia s a szépalakri Galateia,
Hippothoé, a Szeretnival , s rdrzsás kiinyiikével
Hipponoé, rneg Kiímodoké,aki megszelídíti
ktidbeborult tenger hullámzását meg a szélvészt
- Amphitrité s Kiímatolégéis vele vannak -',
D t, Pr t, Diínamené meg Liíszianassza,
Ktím , Élionémeg a szépkoszorris Haltirnédé,
Léagoré meg Glaukonomé, a mosoly szeret je,
Puliinoé és AutonoéJ s Nész Pronoéval,
kedves termetti Euarné, kiils re hibátlarr'
szépalakri Pszamathé, s tiindtikl , égi Menippé,
Euagoré és Eupompé és véle Themiszt ,
s Némertész, aki apja igaz lelkét ijrtjkiilte.
r4
l
Ím, a derék Néreusz ágyékáb l kik eredtek'
j
I
(itven lány, s rnesterséget tud valarnennyi.
I
l,
Thaumasz a mélytlrvényiíokeanosznak a lárryát i
Vette el, Élektrát, gycrrslábri gyermek'ilk Írisz,
I
I
s széphaju }Iarptiiák' és oktipetész meg.{'ell ,
I
ii
I
kik gyors szárnyaikon szélvésztés saskeselyiíket
érnek utol, s versengve rtipiilnek a ropke ici vel.
Phorkiisznak széparcri Gráiákat sztili I(ét
_ már sztiletésiikkor hajuk sz volt, így,,Öregeknek''
híviák ket az égi lak k meg a f<jldi hatrand k -'
szépleplií Pemphréd t, sáfnínylepiii Eníít'
s Két sztilte a Gorg kat, kik az Éjbirodalrnát
lakják, Ókeanosz tulpartján, Heszperidákkal,
Szthenn , Euriialé, s aki bajba jutott, a Med sza,
hánnuk kozt a haland , míg tirtikifju a másik
kett , ámde a Kékhaju isten nem szeretett mást'
S a tavaszban pompáz réten rnegtilelte.
Így amikor Ferszeusz a szerencsétlent lenyakazta,
vérébl h s Khriísza r rneg a Pégaszosz ugrott
rtigttin el ; ?z arany kardot forgatta azifj ,
míg nevet okeanosz forrásai adtak a l nak.
Ez meg szárnyra kapott s elhagyta a ftildet, a nyájak
táplál any1én, fent Zeusz házába fogadta,
s hordozza a mennyd rgést, villárnot az ta.
I(hriísza rt l sztilte a furneves okeanosznak
gyermeke, Kalliroé, háromfeiiÍ Gériioneuszt, kit
Héraklész,a hatalmas h s tilt meg, kaszalábri
Ókrei mellett hullámokt l vert Eri'itheián,
akkor nap, hogy az Ókeanosz huliámain átkelt
s széleshomloku marháit Tirrinszbe vezette'
Orthoszt s Euriiti nt agyontitve, ebet meg a pásztort,
Ókeanosz t ls partján, k dlepte karámban.
I(alliroé sztilt még egy másik sztirnyeteg rjást,
cmberhez se, halríltalan istenlrez se hasonl t,
r5
 barlarig mély iiregében, az isteni sziirnyet, Ekhidnát.
Félig széparc és fenyes szembogarri lány,
felig nagytestií kígy , félelnretes rjás,
nyeÍset ev , tarkrín csilláml isteni ftildben'
'
odvas szikla alatt ott van barlangja a mélyben,
emberi száltás, isteni székhely messze van onnét,
hol szárnára az istenek ezt a lakást kijel lték.
Ftild színétarimosz nép lakja, a mélyben Ekhidna,
és a halál nem fér hozzá, nem fér az iiregség.
Azt mondják, szerelemmel e tájon tilelte Tiipha n'
szépszemií lányt arna t rvénytipr Íettenetes sz rny,
s ez méhébefogadva, keményszivti gyermekeket sztilt.
Els nek sziiletett meg Gériioneusz ebe, orthosz,
ma|d kit megk zelíteni vagy sz lítani néven
nem j , Hádész érchangri ebe, Kerberosz, ádáz,
durva, szemérmetlen sztirnn tven fej|el a ttirzsén.
Harmadikul Lerné hiidráját sztilte Ekhidna,
baira tud sat, kit maga h karu Héra nevelt fel,
váltig h s Héraklészellen forrva diihében.
Mégis, Zeusz h s magzata, gyermeke Amphitrii nnak'
végzett Lerné sz rnyével, vele volt lolaosz,
Arész híve, tanácsaival segitette Athéné.
Még a Khimairát sztilte Ekhidna, a lángot okád t'
32O
rettenetes' gyorslábri sziirnyet, sztirnyen er set.
Volt három feje: egy tíízpillantással oroszlán,
másik kecskefej' és sárkánykígy az utols ,
kecske ktizépen, sárkány lrátul, el l meg oroszlán,
oruán-száján forr tiíz sztirnyií heve árad,
Pégaszosz iilte meg és a derék h s, Bellerophontész.
Phixet sziilte, a kadmoszi thébaiak veszedelmét,
orthosz igája alatt s Nemeában a gyilkos oroszlánt.
Ezt is Zeusz felséges hitvese, f{éra nevelte,
és Nemeában a viilgybe helyezte, bajára a népnek,
olte az embereket s iszonyat t lttitte be t le
r6
'l'rétoszt és Apeszaszt, a magaslatokat Nemeában,
míg eIpusztult Héraklésznak h s erejét l.
I(ét nak s Phorkiisznak utols sarja a mérges
kígy volt, aki éjszíniímélyében a f ldnek
színarany almák híi rz je a messze határon.
Íme, ezek Két és Phorktisz ut dai rendre.
Ókeanoszt Téthtisz megajándékozta foly kkal,
sziilte a Neiloszt, Alpheioszt és Éridanoszt is,
Sztriím nt, Maiandroszt és sztilte a szépvizti Isztroszt,
Phasziszt és R'hészoszt s az ez{istszínií Akhel oszt,
Nesszoszt és Rhodioszt és Heptaporoszt s Haliakrn nt,
Grénikoszt és Aiszéposzt, Szimoeisz folyamistent,
Péneioszt, Hermoszt, szépséges Kaikosz árját,
Szangarioszt meg a nagy Lád nt és Parthenioszt is,
isteni Euénoszt, Ardészkoszt és a Szkamandroszt.
Szent lánygyermekeket sziilt rnég Téth'íisz'kik a f ldtin
I'hoibosz Apoll nnal s a foly kkal a zsenge fiirkat
cmberré nevelik _ Zeusz bízta rájuk e tisztet -:
Peith , Admété,Élektré,D risz, Ianthé,
I{ipp Prtimn , Uranié, arnaz isteni arcu,
' Kltimené, Kliitié' Zeux meg ldiíia,
lQlliroé, ,
l)aszithoé, Ianeira, Rlrodeia, Thoé, Galaxauré,
l'léxauré, meg a csábít szépségtiDi né,
Méloboszisz meg a fiirge Thoé meg a szép Poliid ré,
kcdves termetií Kerkéisz s.a tehénszenr'ii Plrit ,
Perszéisz, Xanthé, kedves Petraia, Meneszth ,
Euriinomé, Métisz, safrányszín leplti Teleszt ,
liur pé, Eud ré, Khriíszéiszmeg Akaszté'
Oki.iroé, Amphír , s szépek szépe, Kaliipsz ,
Ázsia asszonya, és a Szerencse: Ttikhé, a szeszélyes,
v giil Szttix' ki tekintélyben tríltesz valamennyin.
Mindezek Ókeanosznak s Téthiisznek legid sebb
lányai, ámde sokan vannak rajtuk kiviilis még,
lráromez:'$2ép gytingebokájir Ókeanos z-Lány,
 kik mindenhol a ftildiin, szétszéledvenyiizstjgnek,
s tenger mélyén, istenn k ragyog ivadéka.
Még ugyanennyi foly is van, harsogva iraml k,
okeanosz fia mind és mindnek Téthtisz az anyja,
nincs ember, ki nevét meg tudná rnondani mindnek,
370 ismeri mindet a nép, amely ott él épp ktirtiltjtte.
Theiának fia Éetosz s a leánya Szeléné,
Nap s Hold, s fényl Ész is testvériilrk, a tr{ajnal,
ki világít emberi nemnek s égilak knak'
' Theiát rneg Hiiperí n kényszeritette magához.
- :;ziilte a kék leplet visel Lét t, a szelídet,
I(ríosszal szerelembe vegyiilve az isteni rn ,
Euriibié, Asztraioszt s Pallaszt hozta világra,
és Perszészt, aki mindenkin trilten a tudásban.
Asztraiosznak er slelkííszeleket sziil a Hajnal:
tisztít Zephiirosz, Boreasz, sebesen tovaszáll ,
és Notosz, istenn istent l sziilte e hármat.
Sziilte utánuk a Flajnalcsillagot Érigeneia,
s rendre a ttibbit' az ég fényes csillagkoszorriját.
Ókeanosznak a gyermeke, Sztiix, Pallaszt meg lelve
Féltékenységets Gy zelmet hozta világra,
és azEr szakot és az Er t, akiket maga mellett
tart mindig maga Zeusz., a hatalrnas mennyk ves isten,
széket nélkiiliik el nem foglal' aháza se teljes,
ritra se kel soha, \ogy - test reiként - ne k vetnék.
Sztiix, tiriikéletii okeanosz-lány így javasolta
ezt az oliimp oszi Zelsznak, csillagsátor urának,
akkor nap, hogy az isteneket felhívta magához,
s sz lt: ki a títánokkal szemben most vele harcol,
elnyeri majd a jutalmát, és ami tiszteletet bírt
eddig az isteni rendben' megtarthatia tovább is,
s kit Kronosz országlása alatt rang nélkiil, ajrándék
nélkiil hagytak, most elnyerheti már, ahogy illik.
Els nek Sztiix ért az oliimposzi csticsra, magával
r8
llozta a gyermekeit, mert így tervezte el atyja,
il
rrcgtisztelte ezéyt Zeusz b séges jutalommal,
r I
lrrlgy legyen legszentebb eskii az istenek ajkán' 4o0
llyermekeit meg Zeusz tartotta <jriikre magánál.
l
lgy híven megtett mindent, ahogyan megigérte
rrs má$á Zelsz a királyi hatalmat vette kezébe.
Phoibét Koiosz csábít nyoszolyája fogadta,
il
I
:; istenn miutrín istennel esett szerelembe,
rrlindig j t, akinél nincs iobb az oliirnposziak ktizt,
rrrcrt j ságos az emberhez s a haláltalanokhoz,
ll liziilte a j nevii Aszteriét, akit elvezet egykor
l'crszész ltázába, hogy ott legyen a királyné.
Aszterié rnéhébl jtitt }Iekaté a világra,
kit megtisztelt Zeusz Kronidész ragyog adománnyal,
ltdva a terméketlen tengerb l meg a f ldb l
osztályrészt neki, megbecstilést is a csillagos égben,
igy lett legtiszteltebbé a haláltalanok ktizt.
Még most is valahányszor akármely ftildi haland
lildozatot bemutat s ktinytirtig hozzá, ahogy illik,
t|s sz lítja nevén Hekatét, nagy megbecstiléshez
jrlt, mert j t akar istenn hallja imáját
gazdaggá teszia hatalmáb l telik erre.
T.:
',
Minden rangb l, mit csak Gaia meg Úranosz sszes
tlycrmeke egyenként nyert' osztályrész neki is iut,
:;Zeusz nem nyrilt az er szaktroz vele szemben, amit bírt
t'gykor a títánok kcizt, megtarthatta tovább is,
r'rgy, ahogy osztozkodva kiadták si id kben.
Allb l sem látott kárt, hogy teswére sosem volt,
r:11ben, ftildiin, tengeren is neki jár az ajándék,
:rrlnál t bb az el nye, hiszen Zeusz fogja a pártját.
íi pedig annak van hasznára, akit maga váiaszt,
,'s az válik csak ki a vásártéren a népb l'
l()
 vagy mikor emberpusztÍtr1 harc várja a férfit,
annak a páttján áll Hekaté, akit erre kiválaszt'
s t le val a csatában a gy ze|em és a dics ség'
és a királyok mellett til, hogyha itélnek.
Férfiak is versenyben er iket ssze ha mérik,
pártolja, segíti a gy zteseket diadalra.
Éski legy zte vetélytársát,haza is viszi ktinnyen
verserrydíját és tjriil és btiszkék a sziii k is;
mert llekaté, ha akarja Segíthet a j lovasokrrak.
Kik keresik kenyertik kék tengeren, rirttalan torr,
Ftildráz istenhez imádkoznak s Hekatéhoz,
és a vadászzsákmányt is az istenn szaporítja,
ám egyktinnyen foszt meg t le' ahogy neki tetszik.
Hermész mellett szaporítja karámban a nyájat,
szarvasmarhákat, kecskék sz les legel jét'
s drisgyapjri |uhokat; gyakran gyarapít a kevésb l,
vagy mikor rigy tetszik neki, csak keveset hagy a sokb l.
Így bár anyjátirl sziiletett testvértelen egynek,
tiszteletiík jeleit halmozzák rá a haland k,
450 s Zeuszt l nyert tisztsége szerint a firik nevel je'
mindé, kik csak utána sziilettek; rangja rrem egy vaxl,
ám kezdett l fogva fiírk rievel je a tiszte.
Sziilt Rhea, hogy Kronosz rá tette szerelme igáját.
Sarjai: Hisztia, Démétér,meg arany sarujával
Héra, s er s Hádész, akinek mélyben van aháza
s szíve ktinyiirtelen, és a morajl Ennoszigaiosz,
és ki az istenek és a haland k atyja, a b<jlcs Zeusz,
, aki rnennydtirtig és megrázk dtatia a f ldet.
Ám Kronosz ket, amint kijutottak a szent anyaméhb l
46o és anyjuk térdéig elértek, sorra lenyelte,
att l félve, hogy k is az Égivadékai, s egyszer
egyiktik elveszi nrég t le királyi hatalmát.
20
Mcrt megtudta a F ldt l és meg a csillagos Égtl,
lrrlgy rámérve a végzetz gyermeke, bármily er s is,
I
najdleigázza, hogy igy Zeusz kívánsága beteljen. I
Ncm volt nyugta ezért, résen volt, sorra lenyeIte
L
1lycrmekeit; rettent gyász srijtotta le Rlreiát.
Ánr amikor mát Zeusszal, az istenek és a haland k
lrryjávalvolt várand s, édes sziileit ment
lrrcgkérdezni, a csillagos Égboltot meg a Ftildet,
trrclnak-e adni tanácsot, hogy sziilhetne titokban,
:; titkon sziilt kedves fia bossziit áIlna az atyján
rrrindazokért, kiket álnokszír,'íí nagy Kronosz elnyelt.
l',,s nem kérte hiába a kedves lány a sziil ket,
l'lrrrondtak mindent, mit tartogatott a királynak,
rrltgy l(ronosz irrrrak s biiszkeszivíí sarjának a végzet.
Aztán Kréta k vér szigetén Ltiktoszba vezették,
lrtrgy legutols gyermeke késziilt jonni világra'
'/,cttsz, a nagy isten; az rjás Ftildanya vette magához
I(l tának tágas szigetén ápolni, nevelni. 48o
l((ipke stitét éi árnyain át elhozta magával,
t's Liiktoszhoz elérve, az isteni Ftildnek tilében
t'lrcitette, a mély barlangban, sziklafal ormán,
rlt 1, ahol Aigaion Ínagas' erd s csricsa mered fel.
llÚ'riének meg' az Égsariának, az sí királynak
k iidarabot nyirjtott át gyolcsp lyába takarva.
llz megfogta a nagy ktivet és gyomrába lektildte,
rrcm gondolva meg azt a szerencsétlen, hogy e k vel
rrrcgváltottan, bai rrélktil' kit senki le nem gy z,
r|lvc rnaradt fia és késziil rnár t leigázni,
r's rnegfosztva a rangt l lenni helyette királlyá.
l'cstben-lélekben gyorsan feln tt a királyfi'
tlrgiai fényl k voltak; amint gtlrdiiltek az évek,
( irria, a Ftildanya volt, aki sz tte a cselt K.ronosz ellen,
rirrlclc saját fia volt, aki mesterséggel, er vel
|rclryszeritette az elnyelt gyermekeket kiokádni.
 Els nek jott vissza ak : ez menr le ut szor,
aztám Zelsz emlékjelnek lesztigezte a f ldbe,
isteni Piíth ban, Parnasszosz alatt, hol a széles
rit visz, s majd a haland k eljtinnek csodalátni.
Zeusz oldotta le atyjának testvéreir l is
láncaikat; Kronosz indulatában rakta reájuk.
S megszabadulva a j tettért élt benniik a hála,
így neki adták azt' amit addig Gaia dugott el:
dtirgest, mennyktivet, ég villámát, ftisttisen ég t;
ebben bízva vetette hatalma alá a világot.
Íapetosz feleségtil vette el Ókeanosznak
széplábri lányát, Kli.imenét, s a kcjztjs nyoszolyán hált.
Es sztilt is Kliimené h slelkií gyermeket, Atlaszt,
5Ío sztilte Menoitiosz rjást és sztilte Frométheuszt,
tarkaeszií títánt, meg a kurtaeszií Epimétheuszt.
Embernek kezdett l fogva csak árt ez ut bbi,
mert vette el szcit Zeuszt I át az agyagb |
gyrÍrt asszonyt sziizen. G g volt a Menoitiosz átka,
messzetekinti5 Zeusz fiisttilg mennykiive érte
s balga ftilénye miatt Erebosz mélyérelek{ilclte.
Atlasz tartia a tágas eget zotdvégzete folytán
fiild peremén, széphangri Heszperiszek ktizelében
áll' és tartja fején, meg-megtámasztva kezével,
mert ezt szabta ki rá osztályrészétil a btilcs Zeusz.
.<
Es ugyan a ravaszdi Prométheuszt durva bilinccsel
oszlop ttjrzséhez szorosan láncolta-k tcitte,
s ellene szélesszárnyri saskeselyíít is uszított,
hogy máján lakrnározzék, arnely éjszaka rnindig
annyit n , mennyit napkiizben a sas harapott ki.
Széplábri Alkménéh s fia végre meg lte
ezt a gonoszt és megmentette nehéz nyavalyát l
Iapetosz sarját, gytitrelmeit l szabadítva,
és nem tett az oliimposzi Zeusz ellen, ki az égbtll
22
rtr'ra tigyelt, lrogy a thébai }tréraklésznek a lríre
l;rlk népet táplál f ld színén gyarapodjék.
lizt fontolva meg és fia híréttiibbre becsiilve,
rlrcgfékezte diihét' mit a títán ellen idáig
tÍplált' mert Kronidész tervével szernbeszegtilt ez.
Mcrt mikor osztozkodtak az istenek és a haland k
M k néban, a marhát feldarabolta vigyázva,
:' (rgy szolgáIta fel. azt' hogy Zeusz ne figyeljen a cselre:
zsíros bels részekb l s j hrisdarabokb l
lrl(ta az egyik halmot, b rbe, pacalba takarva,
rrlíg a fehér csontok kupacát fényes zsiradékkal
li:dte le nagy ravaszul s j l elrendezve kinálta.
Sz. Lthozzá a haland k s istenek atyja imígyen:
fia, nagy fejedelmek ktizt a legels ,
',Íapetosz
rlsztottál, de az egyik felnek kedvez az osztály."
'/,cusz lgy r tta meg t az tir
k terv ismeretében,
riIlrde az álnokszívií títán így felel erre,
r'lrnosolyodva szelíden, a cselt forgatva eszében:
,,Zeusz te dics , minden más istennél ki nagyobb vagy,
vÍlaszd azt a rakást, amelyik lelkednek esik j l.''
Sz lt ravaszul' rrríg Zeusz az cirok terv ismeretében, 550
lxir átlátta a cselt' a haland emberí nemnek
t'tlsszat forralt lelkében, s ez teljesedett be.
l( t kézzel felemelte tehát a fehér zsiradékot,
s gyiílt rekeszizma kiiré a harag s a szivében a méreg,
lrtlgy csontot lát csak fortéllyal rakva halomba'
Alt l kezdve haláltalanoknak a ftjldi haland k
rrltrir lángján áldozatui csak csontokat adnak.
licllcgeket gy{ijt Zeusz ekkor mondta di.ihében:
,,Íapetosz fia, nincs nálad ravaszabb a világon,
1:tj, kedves, hogy rnindig csak csel ját az eszedben.,,
l11y sz lt Zeusz d{ih sen s az rtlk terv ismeretében,
t:s |lcm tudva feledni az ta se megcsalatását,
kíírisfák koronáján át nem adott kinemalv
.'l

lángot a f tdilak knak már ezután soha tt'bbé.
Ámde megint megcsalta derék fia iapetosznak,
mert kinemalv tuz|ángját, mely messze világit'
reitve husáng szárába, kilopta. Szivébe belérnart
felleggyiíjt Zetssznak a diih, hogy látnia kellett
f lcti haland k ktizt atizet' mely messze világít.
Hát fizetett is bailal az emberi nernnek a tuzért.
F ldb 1 gyrirt lléphaisztosz) a híres sánta kovács, Zeusz
terve szerint valamit, mi szemérmes szttzte hasoniít,
ezt felijvezte, fel is cicomázta bagolyszemii Pallasz,
lt ztetve fehérbe, fején meg a mesteri fátylat
elrendezte az istenn keze, látni csodás volt;
s frissen nyíl réti virágb lPallasz Athéné
fuzatt szép koszorrit homlokdíszéil a szíiznek,
végiil aranyb l vont pártával megkoszorirzta.
F;zt maga mesteri kézzel készítette a híres
sánta kovács, hogy Zeusz atya kedve szerint tegyen ewel,
s ékítettea pártát sok dísszel, csoda látni,
állatokat mintázott $a, a ftild meg a tenger
állatait, sokfelét, fénylik rajtuk a szépség'
bámulatos rnind, mintha csak élne s akarna beszélni.
Így miután elkésztilt, nem csupaj , de a szép rossz'
istenek és a haland k gyiílésébevezette
Zeusza bagolyszemii istenn t l felciconrázott
asszonyt' bámulták a haláltalanok s a haland k,
látva a cselt, amit elhárítani nem tud az ember,
590 mert ez az asszony lett sanyja az asszonyi nemnek.
T le eredt a szeszélyes n i nem, asszonyi fajta,
mely csak azért vaL7 aháznál, hogy ba| sírjtsa a férfit,
ínségetha talál, rnenektil, tele kamra a vágya.
Mint amikor rendjén befedett kaptárban a méhek
táplálják a heréket, akik csak a rosszra serények,
míg amazok napszálltaig ropktidnek egész nap'
építgetvea lépet a kasban sz ke viaszb(rl,
24
I
,l
:irrr a herék a fedett kaptárban tétlentil i.ilnek'
rnások fáradnak s
k potrohukat telettiltik,
(rgy a haland férfiakat sriitotta a n i
rrcmmel a f,entr l dorg Zeusz., mert nem tesz az asszony
jtit soha, csak rosszat, s forrása további bajoknak.
Mert ki a házasságb l nem kér, megmeneki.ilhet
llsszony nyíígétl, de elér a keserves tiregség
rrapjaihoz s nincs Íámasza, még ha mit enni maradt is,
rníg él, ámde ha meghal, széthordiák vagyonát majd
távoli vérei; mégis, megn siilhet az ember,
s lrozlrat ! ravai , j zan feleséget aházhoz,
ltkkor a j egyensrilyban van még csak a tosszal,
(rIO
;irn aki természett l fogva komisz feleségre
lclt, míg é1 csak, sirlyos terhet vett a nyakába,
szívét-lelkétk r tili meg' s nincs ellene gy gyír.
'IeuszÍ megcsalni, eszén trÍliárni bizony lehetetlen,
mert lárn, Íapetosz fia is, bár tette nemes volt,
Zeusz bosszriia el l mégsem menekiilt meg' a végzet
kényszere rakta reá a bilincset, akármily okos volt.
Atyiuk megharagudva az
ás obriare szra,
s Kottoszra, Gtiészre, kemény ktitelékkel e hármat
rnegk ti, mert feltékeny volt sztirnyií erejiikre
ezétt' ket ftildmélyi homályba 620
s nagyságukta,
kiildte le; kínoknak helye volt a lakásuk a mélyben,
és a kerek ftild végs pontián' messze szegélyén,
lrol hosszri ideig szenvedtek gyászt a sziviikben.
Ám ezeket Kronidész meg a ttibbi haláltalan isten,
k, akiket sziilt széphaju Rheia foganva Kronoszt l,
Gaia tanácsa szerint felhozták ríjra a fényre.
Mert nekik ez mindent megmondott híven el 're,
lrogy nyernek gy zelmet s hírnevet is veliik egytitt.
Mert réges-régktizdtittek diih s indulatokkal
cgymás ellen er t pr bál titkozetekben 63r
25
títánok s valahány isten csak ereclt Kronosz rirt l.
othrtisz hegycsricsár l títánok hada támadt,
fenn az Oltimposzon k, minden i osztogat i,
szépftirtií Rheiának a sar|ai gyííltek a hadba.
Így álltak szemben háborg indulatukban
tíz hosszri esztend n át harcolva sziinetlen,
s nem volt megnyugvás, a viszály d lt, vége se látszott
még sehol, egyformán állt rnindkét oldal esélye.
Akkor tettek a meghívottak elé, ahogy illik'
nektárt s ambrosziát, mit máskor az istenek esznek,
s megn tt mindegyiktik dagad keblében a lélek,
mert ettek s ittak nektárt nemes ambrosziával.
Akkor az istenek és a haland k aty|a imígy sz lt:
,ld s Égsarjai, halliátok Szavamat' ti dics ek,
',F
hadd mondom ki, anrit kebelemben mondat a lélek.
Mert egymással már mi nagyon rég ta csatázunk,
lesve, melyikfél gy z s kik jutnak majd hatalomra'
títánok, vagy ahány isten csak eredt Kronosz rirt l.
Most ti mutassátok hát roppant tikliittiket fel
títánokkal szemben a borzalmas viadalban,
s el ne felejtsétek: mi barátságunkba fogadtunk
benneteket s a mi tervtink volt, hogy megszabadulva
nyirkos k db l visszakeriiljetek rijra a fényre.''
Így sz lt, s erre felelt a derék Kottosz neki rnindjárt:
te csodálatos, azt, amit elmondtál, tudom én is,
',Ó,
s tudjuk mind, hogy a versenyt senkisem állia eszeddel:
isteneket fenyegette fagyos vész, és te kivédted.
Így mi is árnyékb l, k db l bijlcs terved alapján
jottiink vissza rnegint, irgalmatlan k telékt l
megszabadulva, pedig nem volt rá semmi reményiink,
fenséges Kronidész. Mi ezért elszánt akarattal
védelmezziik uralmatokat harcolva keményerr
títánokkal er t pr bál iit'k zetekben.''
Sz lt, s meghallgatták rninden j osztogat i,
z6
.:l lrelyeseltek az istenek és vágy dtak a harcra
,'yiyre moh bban mind, s nem irigylend viadalhoz
ktlszi.iltek fel az istenn k és istenek aznap'
titlinok, s valahány isten csak eredt Kronosz irrt l,
,':; l
iket Zeasz hívott vissza scitét Ereboszb l,
67o
l
rt'ttcnt ek, er sek, nem fog rajtuk a fegyver, lli
lrt:t vállukb l száz roppant kéz lendtil el re
,';lyformán mindnek s vállb l iitven fejiik is n tt,
l
li
,'r'ln tlan testrészeik awal lettek egésszé.
Al<kor a títánokkal szemben hadba vonulva
,ir'iás szil<lákat tartottak nagy kezeikben.
Atcllenben a títánok feltciltik a hadsort,
lrrcgn bátorságuk s mindkét fel erejér l
rr'ttckkel bizonyít, hogy a tenger végtelen árja
;rrt(rl lesz visszhangos, a f ld dtib<irtig, meginogva
lr'llrycig az ég, s megrázk dik t b | az olÍimposz
l,]lcni mozdulatoknak a lendíiletére,a rengés
tr'rjcd s elhat a Tartaroszigr lábak dobogása'
,,ziirnyíí harci kiáltás s fegyverzaj kavarognak.
Srll< s hajt okoz nyilat ott egymásra kil ttek'
Irrirrdkét oldalr l, fel egészen a csillagos égig
l'l t a hadak |fumája, amint egymásra rohantak.
A4lir maga Zeusz sem ttirt ztette tovább aharagját'
lllcl't megtelt vele keble; egész erejét kimutatta,
'','tlbel-lobbal szállt Ie az égb l és az oltimposz
,' r' rrár 1 villámfényben, keze mennyktiveket sz rt,
r
rrrcrrnyd$1g$tt a magasban, villámfeny a nyomában,
,, l;ziintelentil járt isteni tíiz szent lángja cikázva,
rrrcggyulladt s diibtirtigve nytigiitt fel az életacl f ld.
, ;1t:tt ktjrben az erd és jajgatva vonított.
l;t'lÍ rrott a talaj, hullámai Ókeanosznak,
'. tt'rlnéketlen tenger' hriz dott a meleg g z
lrrltl mélyénlakoz títánokhoz, de a lángnyelv
 lrrll végz dik a fold, a dohos szagu rnessze vidéken.
felcsap az isteni légbe lobogva, s akármily er sek
Vissza se tudnak j nni, a rézkapukat be Poszeid n
voltak is k, szemtiket villám tiize elvakitotta.
'loo Izzott már a l(haosz, sztlrnyíílátvány a szemeknek, zrilta mtig tttik, fal fut ktlrben rakva magasra,
', llátorszívti Gtiész, Kottosszal s obriare sszal,
és a fi.ileknek hírt is sztirnyií hallani r la.
;ill iírt, aigisztart Zeuszhozhíj' ez a három.
Mint amikor Ftlld és a kiteriedt Éga rnagasb l ( )tt a Stitét ftildnek meg a ftildmély Tartaroszának,
egymáshoz k zelítettek, volt ekkora lárma:
tt'rrnéketlen tengernek meg a csillagos égnek,
G"ia lehoppant s fentr 1Úranosz ís lehanyatlott.
:;tlrban mindennek forrása van és ahatáta'
Most meg az istenek sszecsapása okozta a lárrnát.
l,z(!rnyíí dohszagban, mit az istenek is megutríltak,
Fiild rengett, port veÍt fel a szé|vész,és a viharban
rrr ly g diir, oly méln hogy nyílását l fenekéig
mennyd rg tt, villámlott, égve csapott le a rnennyk ,
llz Sem iut, ki egész esztend t szánna az iltta,
felséges Zeusz fegyvere, keltve zavart' riadalmat
,rr'vényl ' viharok csapkodnak erÍe meg arra'
mindkét hadsor k zt a kilzépen, a durva viszálynak
7to hangia magasra csap, és az et Í tettek bizonyítiák' rll g a haláltalan istenek is borzadnak e sztirnyií
llitványt l. A s tét Éjborzalmas palotája
Míg nem lankad a harc, elszántan ttjrnek el re
egymás ellen er t pr bál titktizetekben.
k zt elrejt zve egészen.
;ill ott, kék felh k
Ntix palotáia el tt ál1 Íapetosz fia, Atlasz,
Kiizd k sííríí|ébeaz els k k zt elegyedtek ,l tartia fején az eget' meg-megtámasztva kezével,
harcok szomjuhoz ja, G{iész S Kottosz Briare sszal,
rrcrn lankadva; a rézki.isztibtin iiln szembe naponta
hátomszáz k sziklát orm tlan kezeikb l
lijszaka és Nappal, s egymás ktizelébe hogy érnek,
dobtak a títánokra' s a nyílzápor betakarta
siírííárnyékkal rnindet, s számíízve a mélybe
cgymást iidv zlik, de az egyik |tin ki az ajt n,
rrlcgy be a másik, nincs egyiitt soha otthon a kett
raktak durva bilincset ráiuk, mert kezeikkel
rrtcrt ha az egyikbázon kíviil iárja a ftildet,
'
gy ztek, a títánok bár g gjiik nagy,lekeriiltek
72o f('ldt 1 oly távolra, amily távol yaÍL az ég fent. lrennmarad és ott vár idejére ahinban a másik,
lrríg a sor aztán rákeriil és {rtjára elindul.
[Mert a homályos Tartarosz oly távol van a foldt l.] h'l' vtsz foldilak knak fényt s mindent bevilágít'
Mert égb l lezuhanva kilenc nap tart az esése,
ez karján a Halál testvéréthozza, az Alvást'
s ér tizedik nap a réziill cé|jához, a ftildre,
lzllb [és a homályos Tartaroszig ftildt lugyanannyi,] Niix, a veszélyes, sziirke, k d s felh be takarva.
Mcrt ez a két fia is Ntixnek vele lakja aházat,
és f ldr l lezulranva kilenc nap tart az esése,
ltiipnosz meg Thanatosz, félelmetes istenek, ket
s ér tizedik nap a Tartaroszig, céljáboz az ull .
l(:rryes napsugarak sosem érik, sem, ha az égte
K rben tézfalfut, s háromszoros éj ktide timlik rlrcgy fel Héliosz, akkor sem, mikor este lenyugszik.
szííknyílása ktiré; tart gytikeriikkel idáig
Árn békésenjfuja az egyik a f ldet, a tengert'
nyrilnak a terrnéketlen tenger s f ld le frilijlr l.
s rrregkozelíti az ernbert mézédes nyugalornmal,
ott rejt znek az ta a títánok kiid s árnyban'
73o felleggyiíjt Zeusz ahogy elrendelte, kivánta' rrríg vasb l van a másik szíve, a lelke kegyetlen
:,t)
z8

ftzb l, és embert ha ut lér, el nem ereszti
tiibbé' gyiílt'lik t a haláltalan istenek is mind.
Szemben a ftildmély istene visszhangos palotáját
lakia er s Hádész fenséges Perszephonéval,
sz rnyrí eb van el tte, kegyetlen, az ' rzi a ttázat
álnok fortéllyal: ki belép' cs válja ktirotte
hízelkedve a farkát és fiileit leereszti,
ám aki egyszer bent van már, nem hagyja kilépni'
lesben iil és felfalja, ki sztikni igyekszik aházb l'
melyben az r Hádész, fenséges Perszephonéval.
Az takik erre, kit l borzadnak az istenek is mind,
Sztíix, legid sebb lánya a ktirben visszairaml
Ókeanosznak, távol a ttibbi haláltalanokt l
átl sziklák oltalma alatt híres palotáia'
ktirbefut oszlopsor eziistb 1 tartja az égnek'
Thaumasz lányá, a gyorslábri Írisz itin a hírrel
néha a tenger széles hátán át, valahányszor
visszavonás, versengés kél a haláltalanok k zt.
Ésha hazug sz t eit ki oltimposzi isten az ajkán,
Zeusz már ktildi is Íriszt, hozza az isteni eskíit
messze vidékr l, gyií|tse arany kors ba a hiívtrs,
soknevii tiszta vizet, meredek szjrtfal magasáb l
b ven alácsorg t; ftlld mélyén okeanosznak
mellékága az éji homályban szent folyamáb l
sz kteti fel, s az egészb l egy tized az, mi el tiir.
Mert foldet s tengert ktiríiltinti kilenc tizedével,
majd az eziist hullámok a s s tengerbe timtilnek'
egy rész ttir fel a sziklán, isteneket fenyegetve.
Mert aki erre megeskiiszik, és ez az eskii hamis volt,
bár isten, ki lakik h f dte oliimposzi csticson,
egy kerek esztend t fekszik s nem iut leveg hciz,
ambrosziával, nektárral nem iidíti az ajkát'
fekszik hangtalanul s lélegzet nélkíil'aléltan,
3o
rrlrilll
krlllult álom fátyla alá rcjt zve az ágyán.
lis lra betegségének hosszri éve lejárt is,
rrri'g nehezebb pr bák várnak rá sorra: kilenc év
t ri vrll a tilbbi haláltalanokt l, számkivetésben,
r,crrr gyíílésbeveliik nem járhat, sem lakomára.
Mind a kilenc év igy telik el, hogy majd tizedikben
|tnl az oltimposzon isteni társak kiizt legyen ismét.
lil<l<ora eskiit bfutak az istenek el sose mírl
ii:li vizére a Szti.ixnek, mely ktivecses talaion fut.
()tt a stitét ftildnek meg a f ldmély Tartaroszának,
tt'rrnéketlen tengernek meg a csillagos égnek,
r'rlllran rnindennek forrása van és ahaÍáta,
r;ziirnyíí dohszagban, mit az istenek is megutáltak.
Mrirványb l kapufélfa, kiisziib tézb | nem inog meg,
rrri'Iy gytikerekbe kapaszkodik, ott is n tt ki magát<il.
l':ivol minden más istent l itt a ktisztibnél
lrrl<rrak a títánok, trlls partján lc dtis iírnek,
rrrlg a dics Zeusz híres társai, hií segit i
lll(:SSZe az Ókeanosz partián lakják pálotáiuk,
l(tlttosz s véle Giiész, Briare szt meg' a legderekabbat,
lilrrroszigaiosz, a ztlgva morajl tette veiévé'
r rÍii'il hozzáadva leányát, Kíímopoleiát.
lgy miután kivetette a títán-népetaz égb |
'/,r'tlsz, megsziiLlte
utols sarját Gaia, TÍiph euszt,
lllcrt arany Aplrrodité által maga Tartaroszé lett.
Nrrgy tettekre val kezein kidagadnak az izrtok,
lrilxri elnem f,íradnak soha, száz feje n tt ki
vrilláb l s felelmes kígy fei valamennyi,
r'll'cl<cttilt nyelvekkel nyaldos, az isteni száz f n
lrlrrgok lobbannak pillái alatt a szemekben,
t'sitk néz, és tíiz villan fel valamennyi fejében'
ri rrrinden félelmes feiben még hangok is iilnek,
r r r i rtdenfele csodálatos értelmii szinezettel.
ll
 Vanr lrogy az istenek értik csak, mit mond, de van írgy is,
hogy mint fekét l szabadult bika btimlotjl a hangia'
*í'ko' meg felb diil, akár a kegyetlen oroszlán,
máskor, haÍani is rossz, mint az ebek, ha ugatnak,
máskor csak sziszeg, ám visszhang ozzák a hegyormok'
Aznap nagy baj volt kiiszijb n, j vátehetetlen:
istenéket s a haland kat hogy majdleigázza'
Csakhogy az istenek és a haland k atyja id ben
észbekapott, dorgtitt száraz villámmal, a ftlld is
840
megreÍnegett ktirben meg az ég boltíve felette'
'fenger'
folá rnély?ben a Tartarosz, Ókeanosz Íneg a
Útnak eredt az oliimposzi irr, s megrendiil a nagy hegy
isteni lába alatt,az egész ftild ny gve felel rá'
Két tiízt l gyullad meg a kék, ibolyásszinti tenger'
villámt ls forr pfuáját | ama sztirnyek,
izz szélvihatokt l, s mennyktivek égi ttizét l'
Felforrott a talaj, meg az ég, meg a tengeÍ egészen'
s nagy hullámok csapkodják torl dva a partot
isteniléptek lendiiletére, a ftild belererrdiil-
85o
ReszkeíHádész, holt lelkeknek alant a királya'
s títánok, Kronosz is k ,ztiik, mély Tartarosz alián,
mert nincs vége, se hossza a rettenetes hadizajnak'
ÖsszeszedettZeusz minden er t s tjlttjtte magára
fegyvereit, villámot, dtirgést, s mennyktivet, izz t,
éJáz oltimposzr l lenn termett és odasírjtott,
és vatahány feje volt csak, felperzselte, a sztlrnynek'
Így fekezte meg és szíiostorral fenyitette,
ei-meggiirbedt és lezuhant, és Gaia nytigtitt fel'
Ttíz ttiit fel mennyk -srijtotta királyi tagokb l
ott ahol elnyrilt, erd s Etna alá letaszítva'
nagy darabon meggyulladt t le a fold, ez az tjás,
goit'tgott és olvadozott is, akárcsak az n,ha
é'tu" u m dját, iintik a tégelyen át a legények, -
s mint a vas, ámbár minden más fémnélridegebb ez'
32
vtilgyben, a hegy lábánál ég tíiz vele is bír,
,, trlvad a filld méiyében Héphaisztosz keze által,
tgy olvad meg a ftild lobog lángok melegében.
0t meg a Tartaroszig hajitotta le Zeusz, a haragv .
Minden fiiv , párával teli szél e Tiiph eusz
',lrria --Notosz, Boreasz meg a tisztít Zephtirosz nem:
rltcni sarj ez a három s hasznos az emberi nemnek.
Alrr vaktában nyugtalanítja a t bbi a tengert'
lrogyha lecsapnak a sziirke, k diilte habokra, haland k
,, ír lyos baj ba keri.ilnek, szélvészforgatagában'
|trllbr 1s balr lfii|naks szétsz riák ahaj kat'
1rrlsztítják a hai sokat és nem tud menekiilni
,,t:trki, ha szembetalálja magát a habokban ezekkel.
l'is ugyan i< a virágos ftild végnélktilisíkián
iinkreteszik ftild nsziiletett ernber kezemíívét,
t
li'rÍ]cteges zajjal, s mindent telesz rva homokkal.
l
befejezték'
-.]Isy miután amit istenek elkezdtek,
l, tÍtánoknak a rangja fel l dtinttittek er vel,
r rrd biztatt á|< Zeuszt, az oliimposzi rnesszetekint t,
r r i
( legyen az uruk s a királyuk'
ilria tanácsa szerint
íi lucg a ttjbbieket rnindet tisztiiikbe helyezte.
Zcusz els felesége az Értelernasszonyar'i$fcis!}
l|ilcnek és a haland k ktizt legttibb a tudása,
ilrrr amikor nregjtitt az id , hogy Fallasz Athénét
:,ziilic meg, t mégis Zeusz csellel felrevezette,
,, lrtldig hízelgett neki, míg elnyelt-e egészben.
89o
l|Zl a tanácsot Gaia s a csillagos I)ranosz adta,
l|l(:l't azt gondolták, ne legyen másé a királyi
ti:lzl.csség, csak Zeuszé, rnind a haláltaianok ktizt'
rrrt'rt ígértbillcs gyermekeket Métisznek avégzet,
,'ll r:ls nek a lálryt, a bagtrlyszemti Tritogeneiát,
lrzt, kiben ész meg ervan, az apjáéval egyenl
'
il
 _' í_
,-,'|i ' ..':''] '--'',^'1' {",'r',, * ',, ' '' '
majd ezután más gyermeke is sziiletikl ki királya
istennek s embernek lesz, s nagy er a szivében.
Csakhogy Zeusz Métiszt, mindezt megel zve, lenyelte,
így i t s Íosszat az istenn .neki,ielzi.}eltilr l:
, ásodikul feleségiil u"tt"ibircmii:.t'ki a Hoiery
j Ttirvényesség,tJog s a virágz Béke sziil jé
Aglaié és Euphrosz né s Thalié ez a három.
9ro Szempillájuk al l szerelem pereg olvatagon le,
és minden pillantásuk52épséges igézet.
Gabnában dri$Eé$ete t ágyába fogadta
Zeuszt és sziilt 6iiérka'.' Per.'ephonét, akit aztán
anviát l Hádész rabol-el _ s nem tiltakozik Zeusz.
É"árta"lettszéphaiÍ*n#niov_tuieuEy'szerelmes,
így lett ]Vlnémosztiné a kilenc Mrizsának az any1a
_Jpituk arany feidísz, csak a dal meg az tinnep a gondjuk.
I1.éfi gyermeke Phoibosz Apoll n és nyi|az szuz
}Étemisz istenn ', legszebb ivadéka az Égnek:
aigisztart Zeusszal esett szerelembe az anyjuk.
virágz szépségébenlett az utols
' dssz inya istenek
-T@' és a haland k égi urának'
':
és $ébétmeg Árészt s Eiteithiíiát neki sziiltg]L=
llil.'.'- ' ! -, ;.'.-r.' "-t, .i! '
Zeusz a feiéb l sziilte bagolyszémti Tritogeneiát,
egymaga' félelmes szuzet, seregek vezet jét'
felségest, aki kedvet lel harcban, hadizajban.
Héra pedig szintrigy szerelem nélkiil maga sziilte
Héphaisztoszt' feltékeny versengésben urával,
ez mesterségben kitiin ivadéka az Égnek.
34
' 'i-'' ' "
Amphitríté s messzemorajl Ennoszigaiosz 930
;iycrmeke nagy Trít n, az et s, félelmetes isten,
lclrger mélyén anyjával s a királyi apával
I
t1l az arany palotában. Arésznak, a paizsbever nek
l
,,ziilte a Félelmet meg a Rettenetet I(iithereia
(ík a fagyos harcban h s k sorait riogatják
t'1.1ytitt városok elpusztít jával, Arésszal _,
:; l{armoniát, kit a dtilyftis Kadmosz vett feleségiil.
Atlasz lányát' Maiát, Zeusz Szent ágya fogadta,
trgy sziiletett meg a híres Hermész, isteni hírntik.
l(ldmosz lánya, a szép Szemelé, szerelembe vegytilve
Zcusszal, sziilte Di ntiszosz istent, d s tirtimoszt t,
ritcnt, a haland,
s most mindkettejtik isten.
Alkméné Héraklésztsziilte, a h st, az er set,
Z.cusszal, a felleggyííjtvel szerelembe vegyiilve.
Aglaié' a legifjabbik valamennyi Kharisz ktizt,
l l
phaisztosznak' a nagy biceg nek lett felesége,
Sz ke Di n szosz meg aranyflirtíí Ariadnét,
Min sz lányát vette el, és Kronidész aleányt l
llivoltartja ezétt a halált s vénséget tirtikre.
Nagy Zeusznak s az aranysarujri Hérának a lányát,
ll bét' széplábri Alkménéh s fia nyerte'
ll raklész, az e{ s, nagy munkáit befeiezve,
l rÍi feleségiil h boritotta oliimposzi ormon.
Az boldo5 ki nagyot cselekedve, haláltalanok ktizt
l:rl<lrat, távol minden bajtÓl és iirtikifjan.
.
Sziilte sosem fáradt Napnak neves Ókeanosz-lány,
|'crszéisz, Kirkét és Aiétészt'a királyt is.
|;,l.,fta ft'ldilak kra sugátz(l Éeliosznak,
l iy, ahogy istenek eltervezték, Ókeanosznak
r
;
',z['parc lányát feleségiil vette, Idiíiát,
ts

és arany Aplrrodité által keltett szerelemben
széplábri Médeiát sziilte urának ldííia.
Most pedig tidv nektek, kik fenn az Oliimposzon éltek,
s nektekis, , szigetek, szátazfold, s svizii tenger !
Sz ljon hát dalotok most máÍ, éc1esszavu lrányok,
lányai aigisztart Zeusznak, oliimposzi Mrizsák,
r luk, akik bár istenn k, de szeretve haland
ferfit, sziiltek gyermeket, isteni lényre hasonl t.
Démétér,a nagy istennr , Igy hazta világra
Plrítoszt, Íaszi n héroszt szerelenrmel lelve,
Kréta ktivér ftitdién, háromszor vont ekenyomban;
Plritosz, a i tékony, ftildet S tengert bebarangol,
és aki rálel, vagy kinek szbkken tenyerére,
gazdaggá teszi azt, megaj rándék ozza v agy onna|,
Kadmosz }Iarmoniát, arany Aphroditének alányát
vette el, és szép falkoszorris Thébaiban ez In t
meg Szernelét rneg a kedves Agauét és Poltid roszt
sziilte, meg Autonoét is, .A,risztaiosz feleségét.
Khriísza rnak Kalliroé, szép Ókeano sz-lány,
eggyé válva a nagyszívti h ssel arany szerelernben,
sztilte fiát, aki lett a haland k ktizt leger sebb,
Gériioneuszt, h s Héraklészvégzett vele rnégis,
krei kedvéérta habokt l vert Eriitheián.
Títh nosznak a rézvértesh st sziilte a Hajrral,
Memn nt, éthiopok fejedelmét, s Érnathínt is,
maid sziilt még egy híres h st l(ephaloszba szeretve'
ritkaer s Phaeth nt, a lraláltalanokra hasonl t,
kit virul ifj ságának zsenge korában
mint játékos gyerrneket elragadott a rnosolyg
Aphrodité: szentséges templom lett a lakása'
meg a szentély éjszaka ber szellerne, re.
Aiétésznek,a Zeusz'tátplálta királynak a lányát
36
Aisz n gyermeke n til vette, mivel sose mirl
l:ilcnek így tervezték, pedig állta a pr bát,
lrrit rár tt, nem is egyfelét, a király, a hatalmas
,'l; g g s Peliasz, ez a féktelen, ostoba biínos.
Mindezt elvégezve, sokat szenvedve, I lkosz
1r:rrtját érte el rijra a fiirge haj val lasz
n,
rlrita a szépszemíi lánn kit vett virul feleségiil
Aisz n gyermeke, népek pásztora; gyermekiik is lett,
M(:cleiosz, kit fenrr a hegyen Fhiltiré fia, Kheir n
lclncvel és táplál, hogy a magy Zeusz terve beteljen.
S svizii tenger tiregj nek, }'{éreusznak a!ánya,
r,,lcnn k k zt is ragyog Pszamathé sziili Ph koszt'
t\ilrkosz t aranyos szerelernmel tilelte; a rnásik
rrre:g Péleuszhoz ment' az eziistlábri Thetisz rn , '
,i sziilte Akhilleuszt, pusztít kedvében oroszlánt.
Aineiaszt rneg sztilte a szépkoszorirs Kiitheireia'
A l<lriszész h ssel kedves szerelembe vegyiílve,
r l
IOrO
t;rrl< mély v lggyelszegdelt, erd s Ída-hegy ormán.
I(rké, lánya a Napnak, a rlagy Hiiperíonidésznek,
trzi'ilt szerelemben a hosszantiír h s odiiszeusznak
kt|t fiat * Agriosz és a királyi Latinosz e kett -,
It1s arany Aphrodité által rnég
Télegonoszt is.l
I'rivoli rejtekben' nagy messze' a szent szigetek k zt
íik n dics ttirrhének népe felett fejedelmek.
Nauszithoosznak s l*{auszinoosznak az apja Odiisszeusz'
irrryia Kaliipsz istenn ki szerette Odiisszeuszt.
' szeÍetve haland
lIát ezek istenn lét'tikre
IO20
lt|r'lit, sziiltek gyermeket, isteni lényre hasonl t.
ISz l|atok asszonynépr l már, édesszavu lányok,
l;irryai aigisztafi Zeusznak, olíiimposzi Mrizsák. . .]
t'/
 MLlzsák Píeriáb ljertek, szálljon az éneko
.'' rrg! tek Zeuszt, égi atyátokat illeti hinrnusz,
l('sz híresséembert, s d nt a homályba,
'l
rr.r1',y nevet ad, s névtelentil hagy Zeusz, ha akarja.
(;V(ingét tesz er ssé s foldhtiz srijthat er set,
,, lriiszkét megaláz s a kicsit naggyá teszi ktinnyen,
|,,rr'[rc utat kiegyenget, a g gtit rnegt ri ktinnyen,
/'rvsz, a magasban dtirg r lakva magas palotáját.
l llrllgass rneg' s látván-hallván t rvényt az igazság
rrtilin tégy; én meg Perszésznek mondok igaz sz t.

|';,s kett van a ftild n,

az igazság azrhogy Erisz
dícséri,ki ismeri, ámde a másik
rr,'tlt CSflk egy; ezt
rrrr:lt rninden gáncsra, szokásuk olyannyira eltér.
Alcr't ez a másik visszavonást és harcokat indít,
',,'iirlryií lény, ernber nem tudja szeretni, de mégis,
llrgy szolgáljuk e srilyos Eriszt, hajt isteni kényszer.
Árrr cls nek sziilte amazt azEiszt a stitét Éi'
,' r'11 rnagasában kormányz Kronidés z (ehely ezte
rttt:lycn a fold gyiiketéhez, s ez rnár hasznos a népnek.
Alert cz a resteket is gyakran serkenli dolqgpq
rrrcgl<ívánja a munkát mindr látván, hogy a másik
:,r;i rr tani-vetni igyekszik, rendben taftja a házét,
,' ('t)l)cn ezétt gazdag. Verseng szomszéddal a szomszéd,
,, l'trlclogul az, ki igyekszik: Erisz j t ilgy tesz a néppel.
|1'; l'Últékeny az ácsta az ács' fazekas fazekasra,
l'rlltlus a koldus irígye, a dalnok irígye a dalnok.

1r
 Ó, Perszész, hallgass rám, s j l vésd ezt a szivedbe,
munkádt l kár rvend Erisz el ne szakítson,
hogy veszekedni tanulj, piacon hallgawa á lármát.
Mert nem gondolhat sokat az gyíílésre,viszályta,
kit nem batat egész év b ségévela kamra,
s benne, amit csak a ftjld hoz: Démétérgaboná|a.
Ráér az, ki a gyomrát rnegtoltt'tte, p rcilni,
más vagyonára kinyrijtva kezét; nem j neked ismét
így cselekedned, iobb lesz már befeiezni pertfurket
Zeusz tiirvénye alapjan' mert legiobb az igazság.
Mert az riikséget szétosztottuk, de te ttjbbet
loptál rnég, a falánk bírákat vesztegetéssel
megnyerted s k hailand k neked ezt megitélni.
Balgák' nem tudiák' hogy a fél az ttitlb az egészné|,
j
sem, hogy a mályva s az aszphodelosz hagymáia milyen
Jbbejtették mélyen az istenek élelmtinket;
riiáskent kiinnyen meghozná neked egynapi rnunka
azÍ, ami kell az egész évben, bár tétleniil élnél;
gyorsan akaszthatnád a hai korrnányt is a fiistre,
tikrtik s szvérek rnunkája se keIlene akkor.
hm Zeusz elrejtette, szivében nreglraragudván,
hogy rnegcsalta a gtirbeeszíí Ptr'ométheusz t is;
embereket pusztít gondokat akkor eszelt ki.
Elreité atilzet, de derék fia Íapetosznak
btilcs Zeuszt l ellopva lehozta az ernberi nemnek,
dugva husáng szátába, kijátszva a rrrennyktives istent.
Ekkor felleggyííjt Zeusz ilgy sz la haraggal:
,rÍapetosz fia, minden másnál hát ravaszabb vagn
annak tiriilsz, hogy megcsaltál s elloptad a lángot,
mely bajt hoz tereád s a jtiv ben az emberi neÍnre.
Tíízkellett? Adok én majd nékik olyan veszedelrnet,
hogy szeretik s k ríilujjongják a saját veszede1mtik.''
42
Sz lt és felnevetett a haland k s istenek atyja,
', tiist nt lrívta a híres Héphaisztoszt a paranccsal, uo
irl
lrrrgy fcildet gyrirjon vizzel, maid emberi hangot
l:' lllozgékony er t adjon bele és gy nyiiríísz{íz
r',tctrn kre hasonl szépséget, azután meg
r',:lz{)[}i mesterségre : sztivésre tanítsa Athéné,
, .. ltt'áÍlY Aphrodité tjntstjn bííbájt a fejére
', lnjszerz vágyat s gondot, mi a testet emészti,
',/,('rntelen eblelket bele, tolvaj hajlarnot adjon
r'r'11tilaz isteni hírntik, Hermész Argeiphontész.
lgy sz lt, s rnind hallgattak Zeusi fejedelmi szavára.
|'iistént BYrirt, ahogyan I(ronidész kívánta, a sánta
70
lll('ster szégyenl s szép szíiz lánykát az agyagb !,
, :, lt bagolyszernii Pallasz Athénéfelcicomázta.
lll
. |''tcrrn k: Khariszok, s Peith , a királyi lgézet,
lrrrztak arany láncot testére, s a széphaju H rák
ll
rrt'iladoz tavaszon fonták meg ciris koszorirját,
vr:11iil minden díszt elrendez raita Athéné.
ilr
|,. t' lllét Argeiphontész megt lt tte csalással,
lrizt:lg sz val s tolvaj hajlammal egészen,
rr11y ahogyan rnennydtirg Zeuszk|vánta, s adott még
lrlrIrgot az isteni hírntik a lánynak, s elnevezé t 80
l';tttr.l rának, mert neki, kik takiák az oltimposZt, ,"'
" '-' ,', .,
rrrilrcl adtak valamit, kárára az emberi nemnek. ..; ,
- -. ;, '.**' .-'
Aztáir elkésztilve ravasz tervével egészen,
,,''ir Epiinétheuszhoz kiildotte le Zeítszary; Heirn;lzt, '
rrrirlt gybrs lrírntike, kézen fogva vezesse a szíizet
lwt'tá, s ezrbát sz lt neki i kor bátyja, If{métheusz,
lrrr11y, ha ajárrdékot ki.ild Zeusz atya' el né fogadja,
nr('rt a haland emberi nemre hoz az veszedelmet,
,',zilc csak akkor kap, hogy a bajt már látnia kellett.
Mcrt gond nélkíílélt mindaddig az ember a ftild n, 90
l,tr'tll a fáradság, távol minden nyomor ság,
'. tlivol volt még, mi halált hoz ráni<, a betegség.
ll
 Most a haland sok bai k zt gyorsan megtiregszik.
lrrig magukat k d leplezi, {rgy iáriák be a ftlldet'
$-p:! ez q,PQ, hogy.a hombárnak fedelet fe1emelte, 1i;rztlagság-gyarapít k, Ínert az tlvéx< ez a rang is.
rnind szétsz rta, az gmbernek sok g_ondo1o\ozva,
Másodikul sokkal satnyább rend jtitt, az eziistnép,
Esy ne-*--té*.'-q-?3!_9l' mÉly_e+ _q_esti! 9t1 9 Reménység' rr1iy rendelték ezt el, akik lakják az oliimposzt' , ,,,|'l-., l, ..',.
lrombár szája m gtitt mindvégig, s el se rep{ilhet,
t,'r;tl"ren-l lekben nem voltaz aranyra hasonl .
mert miel tt kirepiilt, a fedél ismét lecsap dott,
iit,l\z évígrrevel d tt hií anya oldala melgtt
I3o
rigy, ahogy aigisztart Zeusz kieszelte el re.
Ioo rrllltoÍl a gyermek, balgatagon iátqz dva egéq4 n1p,
Más, sokezernyí csapás k szál pusztítva k ztittiink,
llrrrr-lc amirlt felserdiilt9k, s áttgptek qqleZ9EYén,
baijal telt el a ftild, vele telt el a tenger egészen,
rrr:ir alig éltef< arasznvi id t, azt is tele bajja|
nappal ttjrnek a k rságok ránk, s éjszaka t rnek,
,liir' n, mert egyrnás g gjét neÍn tudta kivédni
mind hívás nélktiljiin s bait lnoz az emberi nemre' qem' t_i-q4g|ték a 49gy_ is1gqeke1qgg-t'
nérnán, mert elvette a hangot t liik a b lcs Zeusz. ''liy Scm' s már
,, istcnek o\tárára se hozták áldozatu& már,
Így amit elgondolt Zeusz, nem lehet azt kikertilni.
ahogy ernbert l a szokás tiirvénye kivánja.
/,r'trsz l(ronidész haragos szíwel rejtette el ket,
'r1iy,
; :, ,, Vagy ha kivánod, más magyarázatat adhatok erre,
' rrlcrtlrogy a boldog oliimposzi isteneket nem inrádták.
' i tudom ét azt is, csak i t vésnéda szivedbe.
"; 1
r\4lricl aztán, hogy a ftlld befogadta nragába e fajt is,
Egy ttirzsb I szátmaznak az istenek és a haland k.
l, rl tl-rnélyén-lakoz boldognak hivja az ernber,
prnberi nemzetsége1 el sztir fqr_ryes aranybQ!
IIo készítettekaz istenek, k, az oli'imposzon él k. ', r'sak másodsorban, de azért még tisztelik ket.
'/,cusz atya akkor harmadikulmás rendet, a rézko_r1:
1 '" Akko'áég mindenki fiiltiq Kronpsz égi király volt,
rr) cmbert fqlgíLt' az eziistkortroz se hasonl t,
s kiinnyííszíwel, akárcsak az istenek, élt a haland ,
l,iir'isfáb l, duiía, kemény fajt, melynek Arész kgjl l,"' i |'
távo-l_-_a_ bait l, távol a jait l' még az regség
;i(igic alatt iajsz támad, nem is é1gabonával,
sem járt k zti.ik, mindvégig duzzadt az e t l
|r'll<c szilárd és meg nem hajlik, rnint a rideg vas,
karjuk s lábuk, a k rság még nem t rte meg ket;
trtttitban szilrnyííhatalom van, nagy keze vállb l
mint lágy álorn i tt ahalá| ráiuk, s amig éltek,
csak j ban volt résziik; a Ítild meghozta magát l
rr(i l<i hatalmas tagiaihoz, s ktizeledni sern enged.
r50
ltr1zb l voltak a fegyvereik, rézb:ta lakásuk,
b termésétés dolgozni mer gytinytirííség t,lzszcrszátntrnal dolgoztak, nem járta a vas még.
vol!, sok I ktlzepetteo a d s legel u legelészett
I2o nyá|uk, s kedvelték az oltimposzi boldogok ket. li;iyrrrással harcoltak s egymást gyíírtele karjuk'
l11y rlrték eI a hiís Hádész tágas paiotáját,
Majd aztán, hogy a ftild befogadta magába e Í-ajtát,
rrtlvrclcniil: feketén, bár retterrt erei'[ik volt,
I tét lelkek lettek, a nagy Zeusz rendeletére, ,'rtiik jott a halál, s el kellett lragyni a napférryt.
fiild niár hu tz i az emberi nernnek, Maicl aztán, hogy a ftild befogadta magába e fajt is,
minden gaatettet meglátnak, s rzik a t rvényt,
rrrlis crnbert állított Zeusz ismét a világba,

44
't\
 |obb s ígazabb voit, mint az el bbi, ez 11iu' nggy--9_dib":pi'.d' gycrmek ad iát nem fizetik meg tireg sziileiknek,
h stik 1gndje, neyiik fé'!!sien a ftiltitin,
ig"1e_gi
;ill .rz tiktiljog, s egymás városait kirabolják.
r60
f ld végnélkiili térein k jártak miel niink. Nr,rn becsiilik meg a j t, az igazt, aki rzi az eskiit,
Enrbertil csata, irt harc pusztítja ki ket, rrrlrÍrbb azt' aki g gjében mindig gonoszat tesz)
részben a hétkapujri Thébaiban, a kadmoszi ftildiin, lr:;ztclik, és markában a jog rnindenkinek, és nem
míg a Dagadtláb dris nyáiaiért tusakodnak, tlrrrcri senki a szégyent, átt az igaznak az álnok,
másokat elcsalt messzire, tengeren át a hai kkal rrrcrt hamisan szr5l és nem fel megszegni az esktit.
szépÍiirtííHelenáért troja alitt tusakodni. ,ltlk baj srijtja a népet, s kil4ttip\ j{'r 4z J$gység'
ott a halál végzésehomálybá takarta be ket, irrrrlak tirtil, ha baj ér, csrif hangja van, arca kegyetlen.
ám egy tészétZeusz Kronidész, ki az emberi Sorsot
két mértékkel méri, a ftild perernére helyezte.
Al<kor a széles térségií f ldr l az oltimposz
rlt'ttla f lé9 lttizve
fehérbe, elindul, az enrbert
r7a
ott laknak, s lelkiikh z nem fér gond s szomor ság, ,'llragyván, fel tiriikké él isteneinkhez
mély tirvényííÓkeanosz boldog vigetében,
áldott h stlk, akiknek mézédesgabonát ád,
s esztend nként háromszor virul íljta a szánt ,
r69
távol az isteni székhelyt l s Kronosz ott a királyuk.
r6gb
Mert a bilincsekt l t Zeusz atya ?negszabadítz;a, I;iy sz lt egykor a s lyom a tarkanyak csalogányhoz,
r69c
sz míízvéntisztelte, kirdlly(í térle felettilk. rrlÍg a magasban a felh k ktizt karmába ragadta,
r6gd
Aztán létrehoz isnaét egy mds emberi fajttit, li l:7, szánlalmas hangon sírt' szenvedve a horgas
r69e
r74
",sok népet tápláI fi;ldtin most ezek élnek. lrrtrmok ktizt, de kernény sz val támadta a s lyorn:
Csak ne szi.ilettem volna e Ínost é1 titodik rend
;
,.('), nyomorult, mit nyiigsz ? Az tart, aki sokkal er sebb,
'embereként, meghalni el bb, vagy a messze jov ben ,' tlalnok vag51 bár, arra clpellek, a4qe_rÍe akarlak,
)"í
é]ni szeretnék, mert melyben mi vagyunk, ez a vaskor.
1

''"" |gnem elengedlek, va.g, y6d !\9V1'e-_bekaplak.

r r r

Éjjet-náppál nincs pihenésiirrk, pusitul az ernbei l gatag az, ki er -sebb-q!-me1-9_2-eg1b elzcgÉ i;

gondban, bajban, az istenek így szabták ki a sorsunk.
Mégis, járul még tirtim is némelykor abajhoz,
rBo
s Zeusz el fogia t r lni e fajtát is, hqaz'e_mber
nar-a-haun*ekánŐ$z:}a}|alj.0 a világra.
Ellentét támad majd akkor apák s a firik ktizt,
s vendéghez vendéglát ja, barát a baráthoz,
s testvérhez nem kedves a testvér, mint ahogy addig,
és nem tiszteli tobbé gyerrnek <ireg sziileít sem.
S lyos szitkokkal sz lnak hozzájuk a durva
gyermekek, isteni bosszrittil sem felve, a hálás
46
l l rl
llliyscm gy z, csak a szégyenhe -z rnég bánata társul.''
Sz lt a sebes s lyomrszárnyát szélesre kitárva.
t rvény és ne a g gtis er szak
{), Ferszészr: te a
rlti/rrr járj,nyomorult emberhez a g g nern is illik,
kiirrnyen a j sem tiíri, s akit balsorsa ut lért'
rrri'g jobban meggtirnyed alatta, az ut nem is erre
vlll't' célhoz, ha a célod igazi g gnél az ígazság
rrrirrclig iobb, a saját kárán csak a balga tanuija.
A4crt ha a t rvényt elcsavarod, fut utána az Eskii,
47

s bár rneghurcolták, azÍgazság sodra er s nnég,
pénzéhesbír a jogot bár csííri-csavarja.
Sírva bejárja a városokat, s hol az emberek élnek,
bajt hoz rájuk, ktidbe takarva fejét, az lgazság,
mert megcstifolták' elgtirbítvénigaz ttját.
ott, ahol egy mértékmér polgárnak s idegennek,
és az ígaz ttirvény ritjár l senki le nem téf'
drisan hajt az a város, benne virágzik az ember,
békesség lakozik f<ildjén' ífjak nevel je'
messzetekint Zeusz nem támaszt ellene harcot.
Nem pusztítja a t rvénytart népet az 7mség,
sem rontás, a nehéz munkát a siker koszorrizza.
B séges termést hoz a f ld, erd a hegyekben,
ttilgy koronáján makk, odvában méhek, a réten
sííríígyapja alatt már szinte leroskad a bárány,
sziilnek az asszonyok és a fiir az apára hasonlít.
Minden j az iivék, ily népnek azért solrasem kell
szállni haj ra: az áldott ftild meghozza a termést.
Ámde akiknek a gazság tetszik, a g g s er szak,
ttirvényt ktiztiik a messzetekint Zeusz maga hirdet.
240
Gyakran egész város szenved, mert egy gonosz élt ott'
egy bííntis,kit a bííntjára az ostoba g g vítt.
Nagy veszedelmet hoz le reájuk Zeusz a magasb l,
jfuványt és éhínséget,hogy hulljon az ember.
Medd k lesznek az asszonyok, így pusztulnak a házak,
Zeusz, az oliimposzi terve szerint; van, hogy csatarendet
visz romlásba' van gy' hogy várost rombol, a bástyát,
vagy hogy a tengeren éri ut l a haj ikat isten.
Gondoliátok meg, hogy itéltetek, tí királyok!
Mert kcizeltinkben járnat az iqtpnek, itt' a haland k
25a
k zt, s azokat látják, akik elferdítik a ttirvényt'
egymást megrtividítik, az istennel se tijr dnek.
Isteni rz t rendelt harmincezret a f ldre
48
!'rttszr lrogy az ember minden lépésérevigyázzom,
s
lrrittrlcrr gaztettet meglátnak rzik a tiirvényt,
rrrlii rnagukat k d leplezi, gy já á\< be a ftjldet.
Ir' sz atya lánya Diké, szépségesszuz az -tr'gazság,
lr,,rtclik t, kik fenn az oliimposzorr élnek tir kké,
ki gtirbe uton jár és t sérti szavával,
,',, lrlt
/ttsz atyl rnellé iilve a szíizlány rnesszire cseng
lr;tttgon hirdetí meg, hogy a biínre lecsapiori a bosszri
llsloba bírák bíínéért
:l szenvedjerr a ktjzség,
lrrr1iyha a jogtipr nagyok elferdítik a t rvényt.
llrr't: figyelve' királyok' igazság iesz szavatokban,
t :,ill( lle a vesztegetést lessétek, hogyha itéltek.
;\z, l<i a másiknak tesz rosszat' maid maga szenved,
, l'zíívcgonosz tervet' neki iit ki a leggolloszabbul.
l'r'ttsz szeme mindent lát és mindent észrevesz, azt is
l,irjll, ha éppen látni akarja, hogy ebben a ptirben
ll|il tartott a saját kebelében jognak a város.
Alrlstansá$ bárcsak ne igazság embere volnék
,'tt lic, fiam se, hiszen csak baj|al jár rna igaznak
l,'rrrri, hiszen most t bb jogot éIvez a jogtalan ember
eslrkhogy nem hiszem én, hogy Zeusz így hagyja tirtikké.
('), Perszész, hallgass rám és j l vésd a szivedbe,
lrrr1iy tiszteld a jogot, s tt'bbé ne vezessen er szak.
/','trsz l(ronidész csak az ernberi nemnek hozta e ttirvényt,
rrrl1i a halak meg az erd var1jai, saskeselyiík is
,'1iyrtrást falják, mert szava nincsen k ztiik a jognak.
Árrrtlc az embernek - s mindennélszebb ez ajándéi< -
il ;rlgot ad, s i<i akarva a i t és tudva a t rvényt
Irrr'tlct igazságot, majd botrdoggá teszí azt Zeysz. .
Az, ki hamis szándékkal vall s meg is eskÍ,iszik arra,
llt:i'lVC o tiirvényt, vég'iil is onneaga szenved tir k kárt
,',, t'rrrlékét sern fogiák éltetni ut dok,
rrrlg igaz embert l majd boldog ut dok erednek.
'ltl
 ' J szándékkal sz lok hozzád, ostoba Perszész'
Az, ki a hitványsághozhtn, célját el is éri
k nnyiíszerrel: síma aztthozzá s ktjzel is van.
Ámae r kkéétisteneink az etényhez
ízzadság árán visznek, hosszri meredélyen'
ritia gtirtingyijs kezdetben, de a csricsra felérve
aztán, mfu lionny nek tetszik' bármi nehéz volt.
Mindenben legiobb annak, ki megerti magát l,
hogy mi ktivetkezik aztán és jobb végre hogyan |ut'
tvtégis, az is j l iár, aki meghallgat|a a btilcs sz t'
Ám aki nmaga nem tud itélni, de másra se hallgat'
hogyha okos sz t sz l, az már a haszon'talan ember'
Ígíieszavam ne feledd, vésd inkább | l a szivedbe'
Piiszész, isteni sarj, do|gozz, hogy téged aztnség
gyiíltiljtin, de szeressen a szépkoszorirs Démétér
éi telerakia a szent rirn gabonával a csiírtid'
Mert ínségaz tjr ,k vqr_dég annál''1ki tÉ!L94,
i/\iia isiének iS; még az emberek is haragusznak,
"z nem látnak dolgozni, akár a hgJéke1'_
kit soha
t<ik csak a dolgos menet munkáián csemegézve
étosktidnek.{Végezd mindig kedwel a munkád,
é-v l:é é'togy élettel teljék meg a csíírtld.
Gazdaggá tesi a munka, a nyájat is az gyarapitja'
doLgoizá|, s |obban kedvelnek az istenek akkor,
3ro és a haland k is, de a lustákt l iszonyodnak.
lN.* szégyen dolgozn! de szégyen tétlgntili{ni' I
Dolgozzál, s féltékenylesz rád,látva a lusta'
hogy vagyonod n és a vagyonnal jár a dics ség'
JotL tesz az,ha dologhoz |átsz a te állapotodban'
csélcsap lelkedet elfordítod a más vagyonát l'
s munkával keresed kenyered, hallgatva szavaÍnfa'
Sziikséget lát ember nem i , ha szemérmes,
bár a szemérmesség is szolgál néha jawnkra'
árt a szemérmessé5 bátorságé a szerencse.
5o
j
l(rrlr|ott szág nem kell, csak mit az istenek adnak.
,\lt'r't ki vagyont rigy gyiíit' hogy er szak iát akezéte,
r,rr1iy nyelvével szerui a zsákmányt, mint nenr is egyszer
juk, mikor embert elcsábít nyereségvágy
l ii t l r lr t
' ltt'c/ttlanSág a szemérmességet eliízi:
rr
r',lt'ttck azt ktinnyen megalázzák, irira leronwa
llrizlit, nem kísérisoká az Llyent a szerencse.
llr ki oltalmat-keres t, idegent bánt,
vÍtr arra,
'rt
ki
t'lt,megsértette rokon, testvér nyoszolyáját'
, l, :;lil'lítva neiét titkon, gonoszat cselekedve,
rlllll, ki álnokságában megcsalja az átvát,
,', :rl<i sz xyjára a vénségbris kiisztibénél
riitlirlradni se szégyell s illeti durva szavakkal;
r'rl tnl$a Zeasz rossz szenunel nézi, kiszabva a végén
rrrt'llatlan sok tettéértmélt n a jutalmat.
llrit tc ezért mind ett l zárd eL egészen a lelked.
A1irrt csak bírja vagyonkád' áldozz isteneidnek,
ttr,zlltnr jámbor szíwei, pompás combokat égess.
lirr;icszteld máskor ttimiénnel, itallal- az istent,
,',lc lta vár nyoszolyád, s ha a nap szent fénye ragyog rád'
rr1iy lcsznek mindig kegyesek lelkiikben irántad,
', Írllvásárlod a más ftildjét' nem más a tiédet.
llívd asztalhoz ahíi paitást, hagyd futni, ki gyiíltil,
,,r rrl<i legk zelebb lakik, azthivd meg legel sztir,
rlrt'rt ha akáÍmi esik meg maid a tanyádon, a szomszéd
rrll lCf ÍIl tiv nélkiil, míg felcihel dik a s gor.
Atrlk a fossz szomszéd, a derék szomszéd pedig áldás'
Alcgbccsiilésre találtál, j szomszédra találva.
l(rrssz SZoÍlSzéd nélkiil soha el nem veszne a marha.
|ri rrr rtéket várj szomszédodt l' s ugyanawal
nreg a k lcs nt, s t még tégy hozzá, ha telik rá'
'rrltl
rr1iy számíthatsz máskor'is arra, hogy kisegítsen.
Allis kírrán ne nyerészkedj' átok az ily nyereség csak.
\l
 Azt kedveld, aki kedvel, s menj az e|é, ki eléd itin.
Adi annak, ki adott, s awal, ki fukar, fukarulbánj.
An:mk aduntr< szivesen, ki aclott, mit sern kap a kapzsi.
l az ajándék, rablás ros-s_z' a halál a kanaatja.
Az, ki adott tinként, bármily nagy volt az ajándé|<,
még riil is, hogy adott: a saját kedvére tehette;
ámde, ki szemteleniil mást l elvenne er vel
bármi kicsit, kedvetlenség dere száll a szivére.
Mindig csak kicsive| kelr\ hozzátenrri kevéshez,
csak gyakran cselekedj így, sok kicsi sokra me1y aztán.
Ahhoz gÉits, ami van, s nem fét hozzád gonosz ínség.
Nem szerez az mát gondot, arnit kamrádba helyeztél.
Jobb mindennek a llázban, kárba rnegy az, mi kiviil van.
Abb t végy, ami kéznélvan, mert !ánat a szírmek
távoli dolgok után vágy dni, ktjvesd e tanácsom.
Akkor igyál, amikor kezded, s amikor fogy a hord ,
i a ktizépen' Íossz takarékoskodni a végén.
Megrtlvidíteni nem j j ernbernek a bérét.
Hívj tanukat, ha rokonna| szeru ds4 mint aki tréfál.
Trilságos bizalom s a hitetlenség veszedelmes.
T rbe ne csaljon az asszony sem, ring derekávai
s lrízelg fecsegéssel, gazdag csíírtszimatolva,
mert tolvaiban bízik az ember, blzva a n ben.
Egyetlen gyermek legyen, az gondozza az apja
házát, benne agazdagság így egyre ntivekszik,
és ha ez is nregtiregszik s meghal, hagyion ut dot.
Ám ha nagyobb a család, Zeusz ktinnyen ttibbet is adhat:
t bb gond jár veltik, ám a vagyont tt'bb kéz gyarapítja.
Hogyha val ban gazdagságra ttjrekszik a lelked,
így cselekediél: munka után kezdd rijra a munkát.
Pléiaszok, Atlasz lányai, hogy f ltiínnek az égen,
'i
kezdi el aratni, s ami'nt eltiínnek, kezdd el a szántást. i
' Negyvenszer kél s nyugszik a náp: míg reitve marádnak,
52
l,,'lltcn az esztend lassan tovagtirdiil az ttján'
;rl<l<or kell, hogy el birjnak, vasadat ktisz riilniid.
|',' t(lrvény atnez n1' kik a tengerpart ktizelében
l,rl' rrltk' vagy mély vtilgyek tilében, messze a z g
lrrrlllinrokt l, zsíros ftild is ál1 ez:
'n, azokra
lrr,'zlclcntil kell vetned, s szántani mezteleniil kell,
rrr,'zlclentil learatni, h? azt a\aro{, hogy id ben
|,i',,l cl Démétérdolgát, s aztán be is érjen
lttttttlcn id re, nehogy te ut bb, sziikségbe keriilvén,
1,ir1 itlcgen házakhoz, hogy kolduli' de hiába'
rrrtttl tTIoSt íshozz-ám j ttél' ám nem fogok adni
, lrttltit sem. Végezd inkább magad, ostoba Perszész,
'l,'l;',tldat, irgn ahogy istenek azt emberre kimérték,
lrr'11y ne a szomszédokhoz kelljen járni kenyérért
,r'''izttÍlil}ál s g5'erekekkel, hisz veied egy se ttir dik. 40Í)
'\ l r'11szcrzel mindent kétszer-háromszor is addig,
rrrl1i lra sopánkodsz, sernmire sem qrégy' kár a beszédért,
tltt'l't a szavak nerrr visznek célhoz. Hát idehallgass,
'. ttr:7{, az ad sságt l' éhségtl hogy menektilhetsz.
Asszonyt hozzházadhoz el sz r s szántani tlkrgt,
I rrcrrr hitvest: rabn t, ki az okr t hajtani tudjaJ
', rrriIrden szerszámod készenlétben legyen otthpn'
lrrr1,'} nC kér| mást l, s ha nem ad, szenvedj a hiányt l,
,,tlll az id , s nem hozza eredményét meg a munka.
lllit rrc halaszd holnapra vagy éppen holnaputánra,
lll('fl a henyél ember meg nem ttjlti a csiírét,
,r'rrr l(i halasztja a rnunkát; nrert a sikert a gyakorlat
lwr:rt, de srilyos gondokkal birk zik a lusta.
Mírr amid n a nap izzaszt heve lassan alábbhagy'
rrrirlil< a forr nyár, s elkiildi az szi es ket
/,ruszl a hatalmas, s mint ki a b rét is kicserélte,
rrlt'1il<(innyebbtil az ember; a Szíriusz is kevesebbet
f il rr haland emberi fajta felett a magasban,
rrr:il' lcgalább is nappal, az éjb l- vesz ki nagyobb részt;
 ekkor férgek nem rágjrík, vas vágja az etd t,
hullik a lomb, nem hajt a fa rij hajtást, de tanuld meg:
gzerczámboz fá1v{gnod qz 91d 11gkkor a lpgiqlb.
Háromlábnyi mozsárt vágj háromr fnyi iit vel,
tengelyt hétlábnyit, i l így illesztheted tlssze,
nyolclábnyit ha levrígsz, rigy még kiad egy kalapácsot.
J lesz kis szekeredhez a háromarasznyi keréktalp.
Szátaz, hajlott ág van elé5 de a réten, az erd n
hogyha tirtikziild-tijlgy kamp s fájára találtál,
vidd haza: az legjobban bírja iiktirrel a szántást,
az kell csak, hogy Athénéembere még eketalpba
illesztvén, a von rridho z hozzászegecsel1'e.
} ha van otthon két eke, készenlétben, az egyik
'
sszeszegelve, a másik azonm d g rbe, ahogy n tt,
eltorsz egyet' a másikkal szánthatnak az krtjk.
Hogyha babérfáb l van' vagy szilb lvan a nidja,
sz nern esik bele, ttilgy j talpfa, ktinytrknek tirtikztild.
Flrizni kilencéves két tikriit kell beszerezned,
ebben a korban bírja er vel az állat a dolgot,
s egymásnak nem mennek szarwal mát abatázdán,
drága ekéd eltiirve, a munkát meghiusítva.
Béres hajtsa a két krtlt, i negyvenes ember,
tartsd j l négykarajos vagy nyolcharapásnyi kenyérrel,
szép egyenesre csak rigy fog majd sikeriilni barázdád,
hogyha barátok után nem s hajtozgat a béres,
munkájára figyel csak; az éretlen fiatalság
nem vet egyenletesen, s ismét kell vetned utána'
mert fiatalnak a pajtások kilzt jár csak a lelke.
Arra figyelj, ha a darvak sz lnak fenn a magasban,
évr l-évre a felh k ktizt |elt ad meg a hangjuk,
450 szántaní-vetni ha itt az id , s ha a téli es j n,
rágja a gond a szivét annak, kinek tikre hiányzik;
istáll ban hizlalják már ekkor az tikr t.
s4
l(iilrnyíí rnondani: adj tikrtit kett t a szekérrel!
S k(innyií rigy utasítani el, hogy: kellenek itthon!
Az, ki magát gazdagnak véli, kiterveli balgán,
lrtlgy készítmaga rij szekeret, s nem tudja, hogy ahhoz
l'cl! száz deszka, mir l j gondoskodni el re.
Majd mihe!1'' 9.st-'97i{ntáshgz látn4k a' 1tibbi haland k,
nkl<or kell neked is megtezdengd és veled egyiitt-
z
:, gáidnak, sifuaz ;13gy .cs4paaeloi idobén,
r l l
;írkor, ho'gy-b _ségeq !gqés! hozzon a Ítilded.
Nt'trr csal meg, ha tavasszal szántod s rijra a nyáron.
Atlclig vesd az ugart pe, .gmí_g-!aza gég-4'.&ti*rp!gyer.
l, clhárítja a bajt, s megvígasztalja családoc1.
'lcuszhoz a ftild mélyénés Démétérl.rczimádkozz,
lrrlgy teljék a kalász meg dirs magvakkal egészen,
rlr:'tr akkor, hogy a szántást kezded, ekédnek a szarvát
lrrgva kezeddel, s tiszttike jfu hátán az tikornek,
rrllg hámszíja fesziil. Kicsi szolgagyerek megy utána
iisoval betakarni a magvat, hogy madaraknak
lwz,zaÍétninehéz legyen. Az legjobb, ha haland
t'tttl'ler gondos a rnunkábarr, sokat árt a hanyagság.
Al<kor a foldre konyítja fejét, megtelve szernekkel,
t'r'l gabonád, munkád célját ha megadja az isten.
Sz.cdd ki a p khál t hombárodb l s rtimed lesz,
rrrlrjd ha sziniiltig megtelt és te bel le merítesz.
( ilxrcl nélkiil hrizod ki az
íj tavaszig, soha nem kell
rrrÍsokt l kérned, de segítséged lesi majd más.
Ilogyha a napfordulta k rtil szántod 'cqak a ÍijldpÍ'
rrlvc arathatsz majd, s keveset markolsz a kezeddel,
r, lníg kévédktlttid tissze, a por belep, elmég' á keáved,
';
lcrmésed _ nem nagy látvány - belefer kosaradba.
A4Ískor más az, amit pajzstaft Zeusz atya gondol,
|i |lcm k nnyíía halancl ernbernek, hogy eiértse"
llrlgyha a szántással kécté.]'kjsegít ez a b'{bo!:
viird be, amíg a kakukk megsz lal a t lgyfalevél k zt,
l)
 mé$ nirrcs arany Aphrodi1é dolgába.avatva'
f ld n az emberi szívet r rnmel,
lrr:;z
és elttilti a 'lrÚ1rcn"megfiirdik, s keni b rét fényes olaiial'
kiild é9 abbq s9
h3.1madngp.11 _e9pt -Zeus1 Beyil' , L'riv i"r.'"ír. b, aÁáz egy me'ghi-tt sztiglete védi'
n ís-;' k6iníom szintittig 191e lpsz cpqpadékkal;
,,' 11 odakinn téí van, s polipok.tiíznélkiili.házban
E]íuki ke.on szánt, a korán szánt t utoléri'
t
490
rágcsálják csak sz rnyíínyomortrkban'
ffii*am Ínindeiie tiá'eli: tétlen né aludd el, r
'r'lrikat
Ht,.,ri uom?tts iegel re a Nap se vezette-ki 'ket'
naofénves kikelet ha itin és ha es t hoz az évszak' jár'
'lvr".'"" kertild a kovácsmííhelyt meg a telt fogad t' hol l,rl;z rnindig a siitétb riíek népe ktlztltt
, ,, ,r g rtlgi ldtin csak nagykés re világít'
télen lebzsel a nép, rníg fagy gátolia a munkát, njn9s'
t ,]lc'n az"erd népre, akár van szarva' $1r"
mert a serény enrber házában tesz-vesz ilyento1' éi&e, pqikorgatják fo!u-ka1 min{'
530
'.'l Át." toi
Így ha t..i*i, cudar évszak, a tél se taszít a nyomorba, ,,,,u'r,r*a. o'du[-éry-g"nájut< vanl pe11g tq!álnak
hlogy puffadr lábad nyornkocld elapadt kezeiddel'
,'i',:ti re;tekeket, siét-árnyékos fedezéket, .,
reííenférfi, ki baiga remények teljesedését l,rztos sziklaodít. Mint háromláb a halancl '
vátja, ha éléstára tires, vádolia magát' csak'
a háiá letort, feje fordul a fbldnek' eképp91
s"t*seguen nem i , ha remény táplálja az.embert, '''.i'""r.
;r'""_k;" ;beret is, lrogy aholnagy a h ' kikertiliék'
iil fecsé'g k ktizt, s nincs elegend ennival ja' it,,tigurs intelmemre, s ilyenkor védeni tested
J kor] nyár derekán szolgáidat erre tanítsd !meg: ,'r'ra ia tágy ktipenyed s végy h-oss4ir i4ge_t 4lája'
o.* t.." r'níndig rryár, építséteknneg a paitát nrkás láncionatat< t<ozt siíriínsz tt vetlilékÍ<el
Lén4i n lr napjá; gono.sz 1l4p9k' kr t emészt k' i."iÁe, nyersz iilttjzetedhez, s íBY a hide_g tél
ezí t itértitrrítanlácsos, a dér-boritotta r'nez ket, ,r.'i''.á' t"fiuiao'' folnem borzo$a a sz r d'
',L
tiiiss lábadia sarrit, amihezLegjobb az ii\ti1b r'
hol Boreasz fut végig, az.fszak| 97él, a !egy91]e&
l nevel thrák fijldtin támad, eléri a tengeÍt' ki nemezzel,
1il símulion lábadhoz, s béleid
és a habokra csap, és elb diil a fold meg az erd ' irhájátvarrd ssze a marha
,'s liatal bakok
Tiilgyfák siíriílombjá t megtépázza, feny ket mire itt a fagyos tél, vesd a nyakadba'
r'i.lauur, s
5ro szél s torzstikkel lesodorja a v lgybe a hegyr l, az es t l. H{nz a feiedbe nemezb l
,,'
írgy vág végig a flold n, s felnyog a végtelen erd ' '""guéa
feireval t, az védje fiiled' ne ázl'on'
l..csziili
F-utnak az érá vadjai elborzadva, behűzzák 'b9
Boréasz ránkzirdul, híívijsa hainal'
farkukat, átfáznak,mert b riikig ér a fagyos szél, ',;.;ilí."'
,t"' r'" rordre a csillagos égr 1 hainali ktid száll'
védelmet siíriíbundáiukban se találnak' "szánt n szétteriil az, sokasítva a-bÍnát'
Szarvasrnar'hák vastag b re se fogja fel ezt rnérr,
r'l.., í" r k folyarnok medréb l támad a pára'
'',r*rug
áthat a kecskék hossiri sz rén is, csak a |uhnyáj
,'ll lt szelek sziltnyán a magasba emelkedik; egyszer
éves gyapját át nem járja az északi szél sern
rrll<onyat (tájábanes ként hullle a Íbldre,
* a-"Éoiáu.z teszi aztrhogy a vének futni tanulnak'
,,'í,rszor tn'at Boreasz viharos felh be siiríti'
Át nem járja a szszet 4 szé| bár gytinge a b re, i'i "
Á"s"ro"ve feiezd be a mun*á1r'q térihaza t1istÉn!
52o rnert ez'aházbanid zíkaz éde's i{ 'qpya mqllgtt,
56
 . hogy_ha 9
1 9'q glul, ne kertilj felh g.zakadásba,
'191a.ruhád átázik, s ! 1iidig az cisi:z.
_e_{
Jobb kikertilni; kemény viharok tronapja e h nap,
ez.t megsínylik a bárányok, megsínyli áL ember.
Fél adagot kívánnak ilyenkor a barrnok, az ember
tobbet, mint máskor, de segít, hogy az'éjszakahosszri.
Nappalok és éjek hosszáhoi tudj igazoani
T]ldig: amíg csak az év jártávai a rt'td*nya, minden
él- anyja, megadja megirrt sokfajta gyiimoicsét.
t,,. .
I'egr<ivid9_bp
1ap után ha a hatvan téli napot Zeus7 -
elvégezte, az Arkturosz csillag ragvos an
bukkan fel, szentségés habjaii otieu'ios"nat
3|]mgyván' j9nyét széthinti az esti horrrályban.
s
jtin fel b s panaszával a napla a fecske,
-Ekkg:
Pandionisz, s vele jtin meg az uj távasz is. Te'ne várd be
érkeztét,jobb, hogyha el bb metsz d rneg a szi --
t.-_
Am ha aházát-hátán-hord mászik afárí,
fé|ve a Pléjaszokt l, kés nyitni a t két.
Akkor már sarl t k sztiriilj, s szolgáidat étrreszd,
irnyékot ne keress, ne a hajnalt vírd hevq1is'z14el
l9svt'1 a11tnod kell, s ha á nap szikka sztja a b rcid.
Mert siet a dolog, gyorsan tákarítsd be a termést,
-s
gitymallatkor kelj, s élésedlesz elegend .
Mert-elvég-zi a hajnal harmadrészbén a dolgot,
mely sok utat' sok munkát is takaríi meg,
|a|na],
hainal, mely ftilkél, és mindjárt irtnak ís indít
emó-erekeq sokakat, sok marha nyakába igát rak.
Már a bogáncs ha virágzik, s tilve a fáí akab ca
cirpel, s lrarsány visszhanggal szét rnlik az ének
szárnya al l, f;íradságos nyár évszaka jtltt nreg.
L.egzsirosabbak a kecskék és legjobb á bo' ék"kor,
kéivágy ak. az asszonyok, ámdJÍegytingtil a fJrfi
,'
meft f,eiet és térdet szikkaszt ki a Nagy r,'tyá .*illag,
58
ír'r'rriságt l száraz a b r. J volna jlyenkor
rir tryékos barlangban a bibloszi bor, s a kalács, mely
tt'jjcl van bedagasztva; ha már nem szoptat a kecske,
ítrss teje, h sa az erd ben legel kis {isz nek
rrreg Íiatal baknak, s iszogatnr utána tiizes bort,
ttlvc az árnyékban, s elt ltve szivtink eledellel'
,'l; Írlrdítvaszelíd Zephiirosszal szembe az arctnk.
illyvást cstirgedez forrásnak tiszta vizéb l
l
lrliromszor ha merítesz, borral t ltsd negyedéig.
Szolgáidnak sz lj: Démétérszent gabonáját
,:,ri1lcljék ki, amint feltiínik er s Órí n,
lríis téren, sz-eríín,hol k lben futhat az ember.
fol('rjék meg s rigy rakják gondosan tibliis edénybe.
'\llir ha helyén van minden, egész termésed aházban,
vlilassz n tlen bérest és gyermektelen asszonyt,
lll('rt az olyan szolgál val nehezebb, aki szoptat.
Vi'gy harap s ebet is házadba, etetni ne sa|náld
r rlr1lpalt-átalv k így nem férnek vagyonodhoz.
l lrlrdasd tjssze a pelyvát még, hordas9*_b_9.t9!9págyt
rillataidnak b ven. A szolgák adianak aiirín
-
kc:dves térdiiknek pihen t, s fogják ki az tikrtjt.
Szíriusz, Órí n, ha felérnek áz ég k zepére,
ll r zsásujjri Hajnal az Arkturoszra tekinthet, 6ro
:rkkor kell, Perszész, t kér ! szed'ni a ftirt t,
tiz napon és tíz éjjelen át hagyd kinn a szabadban,
t)l napig álljonaz árnyékban, hatodik nap edénybe
t'sorgaSd át
lioniíszosz j kedvií adományát.
Árn ha er s Órí n s Pléjaszok Htiasiokkát
r'ltiínnek, ne feledd felszántani j kor a ftildet:
l1iy fejezed be a szánt ftildiin rendben az éxet.
'fartsd szem el tt, ha veszélyes mesteÍség,
a haj zás 'i
csírbít:Pléjaszok mikor orí n erejét l
rlrcgfutamodva a ktidszÍníítengerre lebuknak,
s9
akkor mindenféle szelek fiivása viharzik,
s akko1'nem I járnitraj val a borszinii tengert'
qííveldfiildedet inkább, rigy, ahogy én kitanítlak.
Vond szárazra haj dat, megtárnasztva ktjvekkel
k rben, hogy prárát lehel szél el ne sodorja,
s hrizd a dugaszt ki, ne korhadjon,Zetsz hogyha es t kiild,
házadban rakd el szép rendben a felszerelését,
gondosan elsímítvahaj d szárnyát, a vitorlát,
és házad kérnényef<ilé fiiggeszd ft'l a korrnányt,
s vári magad is, míg kedvez az évszak a tengeri ritnak.
Akkor kell a hajr5t tengerre kivonni, a terhet
i l elrendezgetve, meg igy tétsz nagy nyereséggel,
mint az aprím, ki apád neked is volt, ostoba Perszész,
indult 9gy\or e? tn_qk' mert haitptta a sziikség,
és ideért, miutrín átszelte a sokvizii tengert'
elhagyván az aiol Kíínrét,éjszíniihaj ján,
és nem b ségt l menektilt, gazdag vagyonát l,
ám gonosz ínségtl, mit Zeusz ad az emberi nemnek,
és kik ttitt e szegény faluban, Helik n k ,zelében,
Aszkrában, 1rol a tél gonosz, átok a nyrír, sohasem j .
Ezt ne feledd el, Perszész: tégy mindent idejében,
s f leg j l válaszd ki, mikor szríllhatsz a hajdrra.
Dícsérd bár a kicsinyke haj t, de rakodj csak a nagyra.
Mert, ha nagyobb terhet viszel ritra, nagyobb nyereséged
lesz, csak a szél is kedvezzen mindíg a hai dnak.
K nnyelmií lelked ha a kalmárság fele hajlik,
éhségtl' nyomorriságt l szabadulni akarva,
zilg tenger t rvényéretanítalak én rneg,
bár a haj k dolgát, abaj zást én se tanultam.
iMáshova én sose mentem a tengeren át a haj val,
Euboiába csupán Auliszb l, hol gyiilekeztek
egykor s megvrárták a vihar végétaz akhájok
szép asszonyban gazdag Tr ja felé t rekedve.
En versenydíiát áhítva nagy Amphiclamasznak
6o
l.lrlrllriszig elmentem, hol rerrdre kitííztek elénkbe
rrlr1iyszivti h snek ut dai versenyszárnokat; én ott
lrrrrltrusszal gy ztem s elnyertem a kétfiilii tÍípuszt.
l rr n-rindjárt Helik n Mrizsáinak én felajánlám
lrr,ahol ktanitottakzeng dalrael sz r.
l'rrrlyi utat iártam csak idáig a soksztigii deszkán,
rrrr111is az aigisztart Zelsz szándéka el ttern
1,',| istnert, hisz a M zsa tanít fÍLegaz
isteni dalra.
Napfordulta után, tven teljes napon át, m1g
l;ll t 1 Vereitékes nyár évszaka, tart a haj zás,
l''llír,crcn a}kor jár a haland , s nem ttirik ssze
1,ytirrge hai ia,legénységételnem nyeli hullám'
, ',,rk Íra a bijlcs isten, ki a ftlldet rázzarPoszeid n,
\'ll,iy lnaga Zeusz, a haláltalanok feiedelme kivánja'
,,,,"rt ou iivék ban vagy rosszban mindig a d ntés.
i
Akkor kedvez a szél járása, nyugalmas a tenger'
liytrrsjárásu hai dat bátran bilzd a szelekre,
voncl ki a v'urer s minden terhet rakj a hai ra,
'' llyorsan tedd meg utad, miel bb térj vissza hazádba'
,,1 i''orig el ne maradi s be ne váriad az szi es zést,
r, l kijzeledtét és a Notoszt, sz rnyííviharokkal'
rrrcly f lkorbácsolia a víz ttikrét, a rnagasb l
rlIrrl(í záporral, s a haj zást megnehezíti.
V:rrr még egy lehet ség szállni haj ra: tavasszal.
l(iigton, amint ftigefán levelet pillant Írreg 'az ember,
,rkl<orkát csak, mint amilyen kis lábnyomokat hagy
lr|1rcgct varjri, a haj t megtiíri a tenger.
l1iy lrát jfu ahaj , ha tavasz i , mégse dicsérem'
l,'ll<crnnek nem kedves az rit kikeletkoÍ' a tenger
v:rrl s nehezelt keriil d ki a bait; mégis nekivágnak
,liir'c reménnyel a tengeri ritnak a balga halarrd k,
rrrr'rt- szeretik rnirid lelkíiknélis iobban a kincset.
lr'trjzat meghalni a hullámokban. Azért is
(r
I
 minden sz t, amit én mondok, véss j l a szivedbe.
- Nem j megterhelni haj dat egész vagyonoddal,
6eo gti_bUel hagyj otthon s keveseb6et kelibehaj znod.
Mert irt zatos az, ha veszély ttir rád a habokban,
és irt zatos azrha nagyobb srilyt raksz a szekérré,
1engelye eltiirik és elveszted egész rakományát.
Tarts mérté'!e'!s tégY tuiudsqt legjob! !{pjé!en.
., -\ : trarminc esztend t ha megértél' nem kevesebbei
, j r..r s nem sokkal tiibbet, legjolb n siilni e korban.
, ; ÉIeFn négy éve legyJi már, és t dikbe;
7oo 3*j"l
Legjobb
férjhe,z, szíi7e4, hogi1 te tanítsd a helyesre.
azt' ki ktizelbe lakik, venned feleségÍil,
il megnézve, nehogy n siilj szomszéd t'Ii'méré.
Mert a derék asszonynál jobb zsákmányra találni
nem lehet, ámde a rossz asszonynál sem gonoszabbra,
mert mindig lakomára les ez, s férjét,az ér set,
tííznélktil megptirkiili, téve korán kopasz aggá.
Isteneink bosszriját l nzd' magadát i l! --
Ésne helyezd egy sorba a test;éfi és a barátot,
vagy ha helyezted már, ne te bántsd a barátot el sziir,
7Io
tettel s álnok nyelwel sern, de ha bántani kezd,
sz lva gonosz szavakat, s t már gonoszat cselekeáve,
kétszeresen te fizess. De ha megLékehi akarna,
adva elégtételt,a baráti kezet né taszítsd el.
Mert hiwány ember, ki barátait egyre cseréIi,
$|ad a gondolat és a tekintet szembe ne álljon.
Mindig vendégségbe ne ját1, de ne légy te rideg se1n,
seln gonoszok pajtása, se t l szigorri derekakhoz.
Ésne gyalázd a szegényt, kit léI"ekt'l nyomorriság
srijt, mert ezt is tjrtikké él istenek adiák.
Nagy kincs azrha a nyelve az embernek takarékos,
72o kedvesen akkor perdtil, a rnértéketha betartja.
6z
( iytlr'san kapsz s még durvább választ durva szavakra.
t'llcvonulnod kgg h1 az aszta-lhoz sokan i.ilnek,
I
,'l' lr(iz seLl fizetik: nagy I kedy é_s kicqi kt'!!!_ég.
Ncnr szabad áldoznod hainalban Zeyg4nak a borb l
rrr,'stlatlán k ilé-t" Jem a t bbi haláltalanoknak,
lllct't nem hallgatnak rád, s elfordulnak imádt l.
lir; tilos azrha vizelszrhogy fordulj szembe a nappal,
lurgyha lenyugszik a nap, fordulj te keletre olyankor,
,1l; llc az ritra vizelj, se menetkijzben, se ruhátlan,
''l rtc feledd, hogy az (jszak3!s -szen_t isteneinké.
ll'lr:trcs és megfontolt férfi leguggol ilyenkor,
v:r11y keres egy keritést, odaáll udvar fala nnellé.
|'iltva van azrhogy lrázadnak szent tiíZhelye rnellett
l t't tl fel tisztátlanná
l válván félfi-szernérmed.
}j llctn hazatérve kinrondani-félelmes temetésr(il
lrr'll clvetni magod, hanem istennel lakonrázván.
li,s lrz rtjk folyarnok szép tiszta vizét sose illesd
llilrlrdclal, rníg áldást nern mondtátr, a habokra
lritrigcsztvén szemedet s a íehérvizet tintve kezedre.
A4crt ki foly n b{ínéts kezeit nem mosv4 !e átnregy'
irzt utoléri a bosszriáll istenek átka.
lls lz tágrir l ne az istenek áldozatán vágd
Itlltyes vassal a szárazat, elkiiltinítve a frisst l.
lis a boroskancs t a vegyít tistre, ha isznak,
rrt:Irr j tenni: ez is sokféle bajokra vezethet.
ll,ptil a házad: rajta ne hagyj semmit gyalulatlan,
lrrcrt rászáll nrajd és lármásan károg a varjri.
li,:; rniel tt áildoztáI voIna a lábas edénylr l,
lríirr f zéshez vag,! mosdáshoz venni bel le.
lil; ncm j gyereket, ki tizenkét napja hogy él csak,
!llcÍ] netrn mozdítand k re letenni, tizenkét
lrílrrap után is nrég árt ez neki mint kicsi hírnnek.
í) ]
 Firfinak asszony fiird jében ftirdeni nern j ,
rnert biín ez, s kis id re nagyon fájdalmas az áta.
Ésha titokzatos áldozatot isz égni, ne grinyold,
bár nem is érted, mert az ilyenre haragszik az isterr.
Éstengerbe fut folyamok szent torkoiatába
s furrásába vizelui tilos, te keriild az ilyesmit,
s itt ne iirítsct ki magad, mert ez vál''a javadra.
Igy cselekedj, s rossz híredet így ''em
nern k ltheti senki.
Mert a haland k k zt ktinnyen kap szárnyra a rossz hír,
s hordani terhes lesz, s nehezen rázadle rnagadr l.
El nem veszhet egészen a hír, amit egyszeÍ a sok nép
szája kimond: r k istenséggé lett rrraga is már.
) Zeusz-rendelte napok menetét j l vedd figyelembe,
s így oktasd ki cselédeidet: harmincadikán kell
elszámolni a munkát, s egy h nap fejadagját
osztani s7ét, ha igazsággal cselekednek a népek.
Elmondom sor|ában biilcs Zeusz napjait íme:
Szent nap a h nap-kezd nap, negyedik s hetedik nap
_ Lét ekkor sztiite aranykardos nagy Apoll nt
-,
nyolcadik és a kilencedik is még; troia na qovékszik,
két napig ekkor megy legjobban az emberi munka.
Hasznos két nap ez is: tizenegy, s mi k vetkezik erre,
gy-apjat nyírni el bb, a tizenkett n nreg aratni,
és ez ut bbi az els nél is el bbre val még.
Mert ekkor sz nek hál t a nnagasban a p kok,
hosszri nyári napon, ha a termést hordja a hangya,
lásson hát a sz v széken munkához az asszony.
Arra vigyát'z, ha tizenhiárom napot ért el a h nap,
akkor nem j vetni, de j iiltetni palántát.
H napnak k<izepében számitott hatodik nap
nem hoz j t a ntivényre, de sziilni firit e napon j ,
ám nem j se sztiletni, se ferjhez rnenni leánynak.
Lány sziiletésnapiának a h napban hatodik nap
6+
j
';r llt , annál jobb bakokat kiherélni, s a gyapjat
rrylr'rri juhokr l, s alkalrnas nap rakni karámot,
, 1íl sziilni firit e napon, bár hetyke beszédíí
''
l,'',z, Iramis és hfuelg s lrajt meghitt csevegésre.
Nyrllcadikán kell diszn ' t és tjkrilt kiherélni,
lll''liy nap rnrilva az oszvétt, mely j l bírja a munkát.
l'.lylirlr nap hosszti huszadik napján sztileten{
|'V('|'lnekb l okos ember lesz majd, nagytudonrányri.
l(' lll g sziilni firit tizedik napon, ám a leánynak
1,'llll sziiletésnap a h derekára es negyedik nap.
i\l,rriket és iiszvért, juhokat s harap s ebet ekkor
l , ,ltl| szoktatni kezedhez. Az els és az utols
lrrrnuadban negyedik napon rizkedj, nehogy akkor
l, lr'l<i!l sebek érjenek: ez titkoknak a napja.
llr'rrrltpnak negyedik napián hozd'házhoz az asszonyt,
1,':,rlradarakt l kérni tanácsot el tte a legjobb.
llrrrtlcn h t'ti'dik napját l vd magadat, mert
ri'||t'll t S! mondják, az Eríntlszek ekkor az Eskiit
,lll1l<l'rlják, kit Erisz sztilt átkulaz eskiiszeg kre.
l lír tlcrekára es hetedik nap szent gabonáját
Ilr1rrr térnek kell - a szabályt tizve er sen _
,l,llriri kerek szériíre, s az erd n dtinteni szálfát
ll:|t;'t'|láz építéséhez' s ami kell a haj khoz,
, '' rrcgyedik nap kezdd építeni karcsu haj dat.
li:'tcÍ'clé hoz | t h nap rl9rekán a kilences,
, l:líi harmadb l a kilencediken se szakad ránk
t rl:;7.; il fogamzást és a sziilést kísériszerencse,
ll{'Zziik a férfit akár, vagy a n t, ez a nap sose csal meg.
I
i\rl scm tudja sok ember, hogy számolva kilencet
lr,rr ornszor, legjobb nap lesz megnyitni a hord t,
I
'' l:tltt'ti igát tiszvérre, k rre s a gyors paripákra,
, ', kivonatni a borszínií tengerre ha| dat,
,rrr'ritr rakva padokkal; ritka, ki i l igazít el.
t'Jyi:;tl negyedik nap a hord t; Iegszentebb a ktizéps
(r,i I
I
nap' s kevesen tudják: huszadik nap után j n a legjobb' tIt sz
kedvez a ha|nal ilyenkor, hiwányabbak az esték.
Embernek hasznos napok íme ezek, de a ttibbi
semmitmond nap, Íosszat sem, j t se jelent . ll,tA
ttnt:sÉNYI-I7ALDAPFEL IMRE
Más és más napokat dícsérnek, s ritJ<a, ki tudia: r t,

egyszer a nap rossz mostoha, máskor j anya bozzád,

Azt kísériszerencse' ki mindezt tudva cselekszik,
istenek ellen nem vét, érti jelét madaraknak,
és nem lép soha t l ttirvények szabta határon.
llt;sziodosz legfiíbb t Íténetiielent sége az, hogy vele a
|'rlltiíi személyiségteljessége lép be az eur pai irodalomba.
t i llz cls gtirQg k
' -l1 ai<i 4 qqg4 sze-mélyes életérl vall ktil_
'
t,:llzctében. Miíkijdésének ktizelebbi idejét tekinwe ugyan
'',lrl< találgatásokra vagyunk utalva; a legtilbb val színííseg
arrrr'lllett sz l, hogy Homérosz és az els
elégiakt'lt k kt'zé
,:,(i id' ben,tehát i..e.7o9--k!ir'íil v'iregzpt!, Saiát magára s a
l', l l t iíi tevékenységétmozgat indulatra nézve azonban annyi
il, l ll tot taÍtalm.4zqak koltenrényei' kivált a Munkák és napok,
irr'gy ezek segítségévti['néfii aqegrállaphhat k életénék
lrillb eseményei, hanem ez esernények kt'ltéíZeténékalap-
vonalaival is bizton kapcsolatba hozhat k. Gondolfunk csak
l lrlrrrérosz tiszta tárgyszerííségére,hogy Hésziodosz ktilt i
irgatartásában ftjlfedezziik a korszakhatárt ielz riidonsá-
r l r

p,rrt. T le magát l tudiuk, hogy atyja a kisázsiai Kiiméb l

lrrrjrizott át az aa1aots,Fágba: a szegénységkény_979ffe_tt3'
lrrrgy g rtig gyarmatvárost; tsoi tiában' a Helik n
elhagyja a
trrvi:ben épiilt, télen-.nyáron sztikségget kiiqzkiid Aszkrá:
lrlrrl telepedett t9' Egy fivirér l, Perszészr l is beszél a ktilt :
irryiuk halála után a két téstvérosztozkodásánál a bírák
r,|lzrehajlása Pgrs4észnpk iogt4l4n el ny'iiket iuttaÍott.
l lésziq4g.seQiitp: személyes élmény,amely egyetemesebb
rhszcfiiggésekre nyitotta ki a szemét, a sérelem, amely t
{:t l(:J a parasztság kiszolgáltatott helyzetének a felismerésére

|;ttlÍtotta' ezért juthat olyan el s harrgsrilyhoz a ktiltemény-

lrr'rl, amell} l osztályához fordul a ktilt . Osztályáhozfordul'
lilllit célzattal, s tanításai két, el sztir IIésziodosznál egy-
rrrlisra utal fogalorn, a rnunka és azigaaág kiiré csoporto-
{tr )
 ,!
sulnak.,lDik é, az igazság megszemélyesítése,már az I stene k
sz letésé-benmint Zeusz és Thernisz leánya, a H rák egyi-
ke, testvéreivel, Eunomiával,a rr} t rvényességgel" és Ei=
rénével, arrBékével" egyiitt a természet és társadalom rend-
1ét tzi, az évszakok szabályos váltakozásának ttirvényszc-
rííségét és az ernberi cseiekedetek t rvényességétképviseli,
majd a Munfuik és napok-ban egyenesen k zépponti sze-
rephez jut: itt rnát Zeusz legfontosabb szerepét is az feiezi
ki, hogy Diké az leánya. Es az az igazság, amelyet plké
caeJ1Élyg képvisel, Hésziodosz számára már határozottan az
elgyglgs-tÍp& jga4lggesb:sln_o-ikkal-.s_Le_lp-b-9!.
Valamennyi él lény kiiziil egyedtil az ember képes a jog-
alkotásra, az igazság felismerésére :
Ó, Perszész, hallgass rárn és j I aésd a szivedbe,
hogy tiszteld a jogot, s t bbé ne aezessen er szak.
Zeusz Kronidész csak az emberi nemnek hozta e t ruényt,
míg a halak meg az erd aadjai, saskesefuíik is
egynást falják' rnert sz(lÜa nincsert. kijztijk a jognak.
Árnde az embernek _ s mindennél szebb ez ajdndék -
jogot ad, s ki akarva a j t és tudtsa a tdraérryt
hirdet igazságotrmajd boldoggá teszi azt Zeusz.
Ha pedig az igazság felisrnerése az ernber sajátos, t az
állatokt l megkiiltinbtiztet képessége, kirnondatlanul is
világos, hogy az igazságot elferdít hatalmasok enrberi érték
dolgában állnak mélyen az elrryornottak alatt. Ugyanerre az
eredményre vezet a munka értékelése.Tetszik vagy nem
tetsziko az aranykor képévelellentétes val ságban az i's-tenck
"'!P_térozták rygg.'ilgy.4z emte_r sors{t, hogy dolgoznía kell.
Es ezzelkapcsolatban nregjelenik a Munkdk és napok-b,ai a
társadalmi igazságért harcol irodalomban kés bb is gyak-
ran felbukkan hasonlat, a méhállam él sdijeir l, v1yanaz,
7o
:trrrt'lyct aZ Istenek sziiletésé-ben egyszer már a ferfiak mun_
l,iijlirrak a gy{irntilcsét tétlentil élvez asszonyokra alkalma-
.'ll l i
az emberek is haragusznak,
Itrrt u.z istenek is, nneg
i.tt soha nem látnak, dolgozni, akár a heréket'
I'tl; csak a dolgos rnéhek rnunkáján csernegézve
i'lri:liiidnek. . .
lh
pedig a munkát az ember saiátos, minden emberre
,'g,yÍbrmán ktitelez feladatává tették az istenek, kimondat-
l;rrrtrl is világos, hogy.p dolggz-_.gab.pl emberi éttékdolgá_
l,lrrr itll rnagasan a lrenyél arisztokrácia fe|ett, ufuln szé-
tl,ttt ilol7oztti, de szé.g1-en y'ét!%j[| éki. . .'' _ valla }Iészio-
,|,*'t a Munktik és napok'ban, s mjiy-e"p3gy r-$3!'be'n _{ $!un1
l,rir'lr nézve ad j zan tanácsokat a parasztoknak.
i felavatását az éLettajzi esetlegesség ftjlé emelve
l(ijlt
rrrrrtatja be rnásik f miívének, az istenek származásár l sz l
!rtt:nek szi}Ietésé-nek sok tekirrtetben a hornéroszi himnu-
.rrll<kal rokon el hangja, mely arr l számol be, hogy nyáia
l c 1lcltetése k zben rniként tatrálkozott a Helik non a Mrizsák_
lrltl, s a Mrizsák szava miként ragadta ki az anyagi érdekek
l' l iziil a ktiltészet magasabbrendií val ságába.
li*tljiik a dalt irnmár Helik n Mílzsái neaéael!
(rh takják e hegyet, Helik n mtl7cls' isteni ormát,
l:,\k, ibolyásszínííforrás pertjáÍl kicsi ldbbal
1,iritih táncukat és oltdra ktjriil Kronionnak . . .
liqyszer dalra tanítottá.k rneg Hésziodoszt' míg
,':tnt Helih n lejt jén rizgene a nyájat.
l,,t uoh els sz zatuk, ezt ?nondtd,k legel sziir
t
!, il.lt di aigi s z t ar
í Zeus znak o oliirnp o s zi Mít z s d'k :
,,I Iitudlty ptisztori nép, szolgáltok csak hasatoknak!
/t