Esperesi jelentés

a 2010. június 19. – 2011. május 10. közötti időszakról

Nagytiszteletű Egyházköri Közgyűlés!

. „… tartsuk meg a reménység vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, aki ígéretet

tett.” (Rom 10,23/b)
Ha az egyázkörünk, egyházközségeink de akár saját életünk tavalyi eseményeit
vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy visszatérő motívuma volt egyéni és közösségi
életünknek a félelem és reménytelenség. Bár mindannyiunk életében és minden
gyülekezetünk életében voltak szép megvalósítások, mégis megszaporodtak a panaszok
és hajlamosak voltunk és vagyunk borúlátóan tekinteni a mindennapokra. Úgy tűnik,
hogy a gazdasági válság, a létbizonytalanság sötét felhője ránktepeledett és mi lassan
belefáradunk a küzdelembe, reményeink éltetésébe. Mindenkinek van féltenivalója és
veszteni valója, mindenkitől vesz el valamit az élet, a hétköznapok.
Van, akitől az egészségét vagy erejét, van akitől a megélhetést, van akitől a társat
vagy éppen az idegenben boldogulását kereső gyermeket. A mindennapok gondja és
megpróbáltatása pedig végső soron azt veszi el tőlünk, ami a legdrágább kincsünk kellene
legyen - a reményt. A reményt a holnapról, a közösségeink megmaradásáról, a nyugodt és
békés öregkorról,a gyermekeink jövendőjéről. Mi pedig olyan könnyed adjuk oda,
nyugszunk bele, fogadjuk el azt, amit változhatatlannak ítélünk.
Pedig van-e életünkben valami ami változhatatlan ? Nincs, mert minden változik,
alakul körülöttünk néha olyan gyorsan, hogy képtelenek vagyunk követni és feldolgozni.
A rohanó világban mi is rohanunk, igyekszünk nem lemaradni -csak reményeinket
veszítjük el. De vajon van-e szükségünk olyan reménységre, amelyről ilyen könnyen
lemondunk ? Vajon bajainknak gyökere nem abból származik, hogy reményeinket
összetévesztjük vágyainkkal? Mert remény és vágy között különbség van.
Legtöbbször vágyainkat fogalmazzuk meg reményként és amikor nem teljesülnek,
akkor elcsüggedünk. A vágy nem remény, mint ahogy a remény nem vágy és különbséget
kell tudnunk tenni a kettő között. A vágyaink hatalmasak, véghetetlenek, de nem mindig
teljesülnek, mert hiányzik a valóság alapjuk. Vágyhatunk vagyonra, biztos megélhetésre,
de a valóság alapján a kicsi fizetésből vagy nyugdíjból kell megélnünk. Vágyhatunk
erőre, egészségre, de ha már túljutottunk életünk delén, el kell fogadnunk, hogy erőnk
apad, hogy egészségünk is fogyogat. Vágyhatunk egy erős és nagy közösségre, de azt kell
látnunk, hogy vasárnaponként mindig ugyanazok vannak a templomban, a hozzáállásban,
az áldozatvállalásban is mindig ugyanazok járnak elől. Vágyakozunk valami másra,
nyugodtságra, boldogságra, békességre, összetartásra, és ha vágyaink nem teljesülnek,
akkor megkeseredünk, közömbösekké válunk, elfordulunk egymástól, közösségtől,
Istentől.
Azt mondjuk nagyon sokszor, hogy hitetlenné lett az ember, hogy közösségeink
hite és összetartása gyengült meg, pedig nem így van. A ma embere sem hitetlenebb
elődeinél- csak reménytelen. Nem a hit, nem a tudás hiányzik életünkből, hanem a
remény. A remény hiánya miatt nem bízunk önmagunkban, képességeikben,
közösségeink megmaradásában. A remény hiánya miatt nem tudunk boldogok és
elégedettek lenni, nem merünk tervezni, nem merünk álmodni. Azoban Pál apostol
csodálatos biztatása nekünk is szól, késői tanítványoknak, akik életünket és közöségeink
életét sokszor a reménytelenség árnyékában látjuk.
És hogy mi lehet a mi reménységünk forrása ?
Reménységünk forrása egyszerre egyéni és közösségi és egyik alapja a bátorság.
Nem a mindent akaró, mindennek nekiszaladó, korlátokat áttörő ember vakmerősége,
hanem a józan megfontolásban gyökerező bátorság. Annak az embernek, annak a
közösségnek a bátorsága, aki felméri a helyzetet, és szembenéz a kihívásokkal erejének,
hitének, bölcsességének tudatában. Annak az embernek, annak a közösségnek a
bátorsága, mely életét és küzdelmeit nem szeletként, nem részként éli meg, hanem egy
közösség, egy egyház, egy nemzet önmegvalósításának folyamatában. Annak az
embernek, annak a közösségnek a bátorsága, mely gyermekeire, unokáira tekint
mindennapi küzdelmeiben erőt merítve mosolyukból, bizakodásukból, álmaikból.
Reménységünk másik forrása rajtunk túl mutat és Istenben gyökerezik. Abban a
gondviselő Atyában, aki ismeri gyermekei szükségleteit, aki megtámasztja életünket és
lelkünket, mikor ingadoznánk, aki megáldja kezünk munkáját és értelmünknek
fáradozását. Ő, aki szeretetével és gondviselésével végig kísérte elődeink küzdelmét,
most is itt van, kísér bennünket és erősít, ha elcsüggednénk.
Pál apostol azzal bíztat, hogy hű az aki ígéretet tett. Isten kitart az ő ígérete
mellett, hogy gyermekeiként segít és gyámolít bennünket, de nekünk is meg kell állnunk
tántoríthatatlanul a hitben és reménységben, hogy méltóak legyünk az ő szeretetére.
Az unitárius vallást a XIX sz.ban a jövő vallásának nevezték. Ma a XXI
században hinnünk kell és bíznunk, hogy a mi vallásunk, a jövő vallása, a reménység
vallása. Mert ahol remény van, ott élet van és ahol élet van, ott remény van. Isten
gyermekeiként ne csak a bajt, a panaszt a nyomorúságot lássuk meg, de nyiljon fel
szemünk a lehetőségekre, az összetartásra, a boldogság megélésének lehetőségére.
Lássuk meg, hogy van hitünk és tudásunk és lennie kell reménységnek is, hogy
mindennapi életünk, szolgálatunk és áldozatvállalásunk a megmaradást és a jövendőt
szolgálja.
Erősítsük hát magunkat és közösségeinket a mindennapok küzdelmeiben, merjünk
remélni és reményeinkért cselekedni. Tartsuk meg tántoríthatatlanul a reménység vallását
Isten hűségének bizonyosságában, aki megerősíti hitünket, megsokszorozza
bátorságunkat és igaz reményeinkben meg nem szégyenít.
Ezen gondolatok jegyében teszem meg jelentésemet a tavalyi esztendőről.

2
 EGYHÁZKÖRI ÉLETÜNK FONTOSABB ESEMÉNYEI
Egyházköri közgyűlés

A 2010. évi köri közgyűlést a sepsikőröspataki egyházközség fogadta június

19-én, ahol jelen voltak:

Egyetemes egyház részéről: Czire Szabolcs VEN előadótanácsos

Egyházkör részéről: Pap Mária esperes, Boros János és Bedő András
felügyelőgondnokok, Szabó Előd egyházköri jegyző, Andorkó Ferenc közügyigazgató.
Egyházközségek részéről: Szabó József Csaba, ifj. Rákosi János (Alsórákos), Székely
János, Ördög Zoltán, Márk Attila, Máthé Attila (Árkos), Kiss Alpár, Fazakas Zoltán,
Gazdag Zoltán (Barót), Kozma Albert, Bíró András, Uzoni István (Bölön), Máthé
Sándor, Balázs András, Ágoston András, Tóth János (Brassó-Óváros), Szász Ferenc,
Huszár Sándor, Soós Ferenc, Kádár András (Brassó-Újváros), Pálffy Tamás, Kallós Ince
(Datk), Kotecz József, Pető Elemér, Fitori Miklós (Felsőrákos), Deák Ferenc (Kálnok),
Nagy József, Sütő Domokos (Kőhalom), Nagy Csaba Géza, Bokor Ágnes, Györgyilyés
Márta (Kökös), Fekete Levente, Péter Géza, Fekete Judit, Gazdag Levente (Nagyajta),
Török István, Bálint Ágoston, Balázs Mózes, Fülöp Zoltán (Olthévíz), Tordai Ernő, Bedő
Zsolt, Kurta András, Molnár Ferenc (Sepsikőröspatak), Orbán Erika, Kató Sámuel,
Gazdag Géza, Gyerő Dávid, Sándor József (Sepsiszentgyörgy), Adorjáni Levente, Kanyó
Áron, Bálint György, Antal Mihály, Kósa Ferenc (Sepsiszentkirály-Botfalu), Gábor
Vilmos, Márkos Sarolta (Szentivánlaborfalva-Kézdivásárhely), Mihály Zoltán, Urák
János, László Ilona, Bódi Béla (Ürmös), Ilkei Péter, Farkas Ida, Kolumbán Erzsébet,
Székely László, Román András (Vargyas), Andorkó Rozália (UNOSZ)

A 4. számú egyházi ének eléneklése után Andorkó Ferenc közügyigazgató imája

nyitotta meg a közgyűlést. A jelenlevők számbavétele után Bedő András felügyelő
gondnok köszöntötte a megjelent közgyűlési tagokat és megnyitotta a munkálatokat.
Pap Mária esperes asszony emlékeztette az egyházközségek képviselőit, hogy
június 24-én Brassóban emlékezünk meg egyházköri szinten is a testvérgyülekezeti
kapcsolatok 20 éves évfordulója alkalmából. Ugyanakkor megköszönte a
gyülekezeteknek, hogy összesen 5135 lejt gyűjtöttek össze a magyarországi
árvízkárosultak megsegítésére.

Pap Mária esperes felolvasta esperesi jelentését.

Bedő András felügyelő gondnok felolvasta jelentését.

A közgyűlési tagok közel egyharmada a felügyelő gondnoki jelentést nem

hallgatta meg, ezért a köri vezetőség szünetet rendelt el.

Szünet után istentiszteletet tartottunk, ez alkalommal a szószéki szolgálatot

ifj.Kozma Albert bölöni lelkész végezte 1Tim 6,3-12 alapján.
Az istentisztelet után Boros János ismertette felügyelő gondnoki jelentését, melyet

3
a gondnok-presbiteri értekezlet alkalmával készített kérdőívek alapján állított össze,
kiemelve, hogy a gondnokok egyházközségi ügyekben való beavatottságát kívánta
felmérni.
A két jelentéshez való hozzászólások rendjén megfogalmazódott az igény, hogy a
jobb időbeosztás elérésére talán nem kell felolvasni a teljes jelentést, hanem azt idejében
kiküldeni az egyházközségeknek és a köri közgyűlésen csak egy rövidített változatot
ismertetni.
A két jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, és egy ellenszavazattal
eldöntötte, hogy 2011-ben a jelentéseket a tagok legkésőbb egy héttel a közgyűlés
előtt kézhez kapják, s azoknak csak rövid kivonatát fogják a szerzők ismertetni.
Ezt követően az összesítő jelentések hangzottak el a következők szerint:

o Építés-javítás – Bíró Attila jelentését Szabó Előd olvasta fel.

o Aranykönyvi adományok – Kozma Albert
o Népesedés – Szabó Előd
o Szórványgondozás – Adorjáni Levente
o Leányegyházközségek gondozása – Szabó József
o Beteglátogatás – Orbán Erika
o Családlátogatás – Szász Ferenc
o VEN és ifjúság – Fekete Levente
o Testvérgyülekezeti kapcsolatok – Máthé Sándor
o Nőszövetség – Andorkó Rozália

Az összesítő jelentések megtárgyalásánál, megfogalmazódott az aranykönyvi

adományok és az egyházközség lélekszáma közötti összefüggés vizsgálata, az állami és
egyházi pályázati lehetőségek kérdése, illetve a valláserkölcsi nevelési jelentések
hiányosságai.
A közgyűlés az összesítő jelentéseket elfogadta.
Pap Mária esperes ismertetette az egyházkör 2009. évi zárszámadását és a 2010.
évre vonatkozó költségvetését. Emlékeztetett az egyházközségi táborok, gyermek- és
ifjúsági rendezvények támogatását illető pályázati lehetőségre. A közgyűlés egyhangúan
elfogadta a zárszámadást és a költségvetést.
Ezek után esperes ismertette, hogy a 2011-es egyházköri közgyűlés helyszíne
Sepsiszentgyörgy lesz.
Boros János köri felügyelő gondnok, záró beszédében, megköszönte a jelenlétet, a
szószéki és énekvezéri szolgálatot. Felhívta a figyelmet a VEN és ifjúsági élet
fejlesztésére, erőt, egészséget és hitet kívánt, majd a gyűlést bezárta.
A 2010-es köri közgyűlés Andorkó Ferenc közügyigazgató imájával, utána pedig
közebéddel zárult.
Hálásan köszönjük a sepsikőröspataki egyházközségnek a szeretetteljes
vendéglátást.

Lelkészi értekezletek

4
 Lelkészi értekezleteinket negyedévenként tartottuk az előre megállapított program
szerint. A harmadik évnegyedi lelkészi értekezletünket október 13-án, a kálnoki
egyházközségben tartottuk, melyen jelen voltak:
Egyetemes egyház részéről: Furu Árpád építészeti tanácsadó.
Egyházkör részéről: Pap Mária, esperes, Szabó Előd, egyházköri jegyző, Szabó
József, Székely János, Kiss Alpár, Kozma Albert, Máthé Sándor, Szász Ferenc, Pálffy
Tamás, Kotecz József, Márkos Ervin, Bíró Attila, Fekete Levente, Szabó Adél Júlia,
Orbán Erika, Adorjáni Levente, Andorkó Ferenc, Tordai Ernő lelkészek. Igazoltan
hiányzott: Török István, Kovács István, Vass Károly, Márkos Hunor.
A 20. számú egyházi éneket követően Szabó József, alsórákosi lelkész tartott
bibliamagyarázatot Dán 5,25-29 alapján. Dániel és barátainak hűsége és kitartása
példaértékű a kisebbségben élők számára az identitásuk megőrzéséért folytatott
küzdelemben.
Pap Mária esperes megköszönte a bibliamagyarázatot és felkérte a jelenlevőket,
hogy osszák meg a gondolataikat.
A hozzászólások rendjén, Szabó Előd arról beszélt, hogy Dániel és barátai külső
nyomásnak kellett ellenálljanak, hogy megőrizzék vallásukat, de ma sokszor azzal
szembesülünk, hogy a közömbösség belülről bomlassza közösségeinket, s ez sokkal
keményebb küzdelemnek mutatkozik.
Ezek után Furu Árpád építészeti tanácsadó megtartotta előadását.
Előadásának első részében a pályázatírás módszertanát ismertette és válaszolt a
feltett kérdésekre. Befejezésül, az Európai Uniós pályázatok két jellemzőjére hívta fel a
figyelmet: az EU számára a partnerség prioritást jelent, előnyben részesíti a több
intézmény által elkészített terveket; EU-pályázat esetén szinte nélkülözhetetlen
pályázatíró cég alkalmazása.
Rövid szünet után Furu Árpád műemlék-karbantartásról szóló előadásának
második része hangzott el, melyben alaposan körbejárta az épületeket, az alapoktól a
tetőzetig. Az előadó minden lelkész kezébe egy-egy részletes, karbantartási feladatokat
tartalmazó útmutatót is adott.
Pap Mária esperes megköszönte Furu Árpádnak az előadásait.
Ezek után felhívta a figyelmet Gáspár Mária pénzügyi ellenőr október 18-19-én
esedékes látogatására, a november 27-én sorra kerülő köri kórustalálkozóra, valamint a
lelkészi jelentés és mellékleteinek korszerűsítésével megbízott bizottság munkájára, mely
várja írásban és szóban is az építő javaslatokat.
Székely János ismételten kifogásolta, hogy az egyházi nyugdíjrendszer az állami
nyugdíjrendszerhez igazodik.
Orbán Erika sepsiszentgyörgyi kórházlelkész elmondta, hogy jelenleg az egyház
semmilyen formában nem járul hozzá lakás- és közköltségeihez. Kérte a lelkészeket,
hogy az egyházkör egyházközségei járuljanak hozzá költségeihez. A kérdésfelvetésre Pap
Mária esperes ígéretet tett, hogy az egyetemes egyház fele képviselni fogja az ügyet, a

5
köri hozzájárulást illetően további egyeztetések szükségesek. Több tárgy nem lévén, az
értekezletet bezárta.
Az értekezlet után, a jelenlevők, a házigazdák jóvoltából és vendégszeretetéből
közebéden vettek részt.
A kör nevében megköszönjük a kálnoki unitárius egyházközségnek, hogy az
értekezlet házigazdája volt.

2010 - IV. évnegyedi lelkészi értekezlet

IV. évnegyedi lelkészi értekezletünket november 10-én az alsórákosi

egyházközségben tartottuk. Az egyházközség tanácstermében jelen voltak:
Egyetemes egyház részéről: Főtisztelendő Bálint-Benczédi Ferenc, püspök, Gyerő
Dávid közigazgatási előadó tanácsos, Dr. Czire Szabolcs, valláserkölcsi nevelési előadó
tanácsos, Újvárosi Katalin, székelymuzsnai lelkész
Egyházkör részéről: Pap Mária, esperes, Szabó Előd, egyházköri jegyző, Szabó
József, Kiss Alpár, Kozma Albert, Máthé Sándor, Szász Ferenc, Pálffy Tamás, Kotecz
József, Márkos Ervin, Bíró Attila, Fekete Levente, Kovács István, Szabó Adél Júlia,
Orbán Erika, Adorjáni Levente, Andorkó Ferenc, Török István, Vass Károly, Márkos
Hunor Elemér lelkészek.
Igazoltan hiányzott: Székely János (szolgálat miatt), Tordai Ernő és Finta Emese
(családi okok miatt).
A 43. számú egyházi ének első szakaszának eléneklését követően Szász Ferenc,
brassó-újvárosi lelkész tartott bibliamagyarázatot 1Móz 25.-33. fejezetek alapján.
Székely János író A mítosz értelme című munkájának alapján összehasonlította a
Gilgámes eposzt az ószövetségi történettel. Az ószövetségi ősatyák története több egy
családi krónikánál, alapvető emberi motívumokról szólnak ezek az írások.
Miért volt méltó Jákob Isten bizalmára? Azért, mert meglátta a létrát, mert képes
volt éveken keresztül várni szerelmére, mert megvívott Lábánnal, s mert végül képes volt
megkeresni a békesség útját testvérével, Ézsauval ?
A bibliamagyarázat második részében a szolgálattevő a Biblia gyülekezeti
használatáról beszélt: úgy kell a Bibliából prédikálni, azt magyarázni, hogy abban, annak
történeteiben a hallgatók, a hívek (gyermekek, ifjak, felnőttek) magukra ismerjenek, s
életükre vonatkozó következtetéseket, tanulságokat vonhassanak le.
A bibliamagyarázat élénk vitát alakított ki, elsősorban a gyakorlati alkalmazást
illetően. A hozza szólások rendjén megfogalmazódott, hogy a Biblia elvesztette
hagyományos helyét a családokban, ezt a térvesztést kell pótolni a megfelelő
eszközökkel. Meg kell találni az egyensúlyt a Biblia nélküli élet és a rossz értelemben
vett, eltúlzott, szakadással fenyegető „kegyesség” között.
A bibliamagyarázat befejezéseként a 43. számú ének második szakaszát énekelték

6
el a jelenlevők.
Ezután Gyerő Dávid közigazgatási előadó tanácsos ismertette a lelkészi
munkaszerződés-tervezet eddig elkészített részét. A munkaszerződés a lelkészek
kötelezettségeit és jogait hivatott megfogalmazni. A kötelezettségek részletesebben
vannak megfogalmazva, a jogok a lelkészekkel való közös munka következtében
rajzolódnak majd ki. A munkaszerződés megfogalmazásának közös munkájában a
lelkészek részéről jóhiszeműségre lesz szükség: a munkaszerződések nem a lelkészek
ellen irányulnak, hanem a lelkészi munka elvárásainak tisztázását célozzák meg. Rövid
szünet után Dr. Czire Szabolcs valláserkölcsi nevelési előadó tanácsos vezette be
Újvárosi Katalin frissen megjelent Vasárnapi iskolás kézikönyvének bemutatását.
Dr. Czire Szabolcs az adatok és tények tudatában azt a kijelentést fogalmazta meg, hogy
a valláserkölcsi nevelés terén gyenge eredményeket értünk el az utóbbi időben. Öt elvi
szempontot fogalmazott meg, melyeket fontosnak tart a valláserkölcsi neveléssel
kapcsolatban:
o A hívek elsősorban az egyetemes egyház hívei, nem az egyházközségé, annál
kevésbé a lelkészé. Az egyház meghatározott célokat kitűzve bízza rá híveinek egy
csoportját egy egyházközségre, egy lelkészre.
o Az egyházon belül meg kell erősíteni a segítségnyújtás kultúráját. Tudatában kell
legyünk annak, hogy képességeink és alkatunk nem teszi lehetővé azt, hogy a lelkészi
munka minden területén, egyenlő módon eredményesek legyünk. Minden lelkész
számára elérhetővé kell tenni olyan anyagokat, melyek jóhiszemű felhasználásával
munkáját minden területen el tudja végezni. A kis gyülekezetek kevésbé túlterhelt
lelkészei besegíthetnek a nagy gyülekezetek működésébe. Az egyházi központ is
segítséget kell nyújtania a lelkészeknek, például segédeszközök, anyagok
elkészítésével vagy szakmai továbbképzésekkel.
o A lelkészeket gyülekezetük demográfiai helyzetének tudatában kell segíteni,
vagyis arra felkészíteni, amire konkrétan a valóságban szüksége lehet.
o Kölcsönösségi hálót kell kialakítani az egyházon belül megosztva egymással
munkánk eredményeit, s a felhasznált módszereket.
o Fel kell kínálni a híveknek az önkéntesség alkalmait.

Ezek után az egyházkör lelkészi jelentései alapján statisztikai adatokat

mutatott be az egyházközségi vallásórákat és a vasárnapi iskolás tevékenységeket
illetően.
Újvárosi Katalin, székelymuzsnai lelkész ezután bemutatta Vasárnapi iskolás
kézikönyvét.
A gyermekek lesznek a jövő templomba járó (vagy nem járó) hívei. A szülők
gyakran a gyermekek miatt nem jönnek templomba, de a vasárnapi iskola lehetővé
teszi ennek a gondnak a feloldását. A vasárnapi iskolát nemcsak lelkész tarthatja,
hanem a megfelelő anyaggal lelkes világiak is meg tudják oldani ezt a feladatot,
például egykori vasárnapi iskolások vagy nőszövetségi tagok. A rendszeres

7
 tevékenységek mellett életre szóló élményt jelentenek az évi táborok. Ha úgy érezzük,
hogy a gyermekekkel való foglalkozás meghaladja képességeinket, kérjünk bátran
segítséget az ebben járatos lelkésztársainktól vagy teológiai hallgatóktól. Ezeknek az
alapelveknek megfelelően, s ehhez segítséget nyújtva ajánlotta a lelkészek figyelmébe
a kézikönyvet.
Dr. Czire Szabolcs a releváns konfirmációi adatokat figyelembe véve azt a
következtetést vonta le, hogy nemcsak a gyermeklétszám apadása okozza a fogyást,
más okok is hozzájárulnak a lemorzsolódáshoz. Fontos, hogy a vallásórás
tevékenység jó, élményszerű legyen. Más felekezetű gyermekeket is meg kell
szólítani. A nagyobb gyülekezetekben jogos elvárás a rendszeres tevékenység.
Ezek után Pap Mária esperes a kórustalálkozóval, a pénzügyi ellenőr meghagyásaival,
a pénzügyi nyilatkozatokkal, az elszámolandó pályázatokkal és a lelkészi jelentések
átalakításával kapcsolatos tudnivalókat ismertette.
Kovács István Székely Jeruzsálem című könyv bemutatásáról tájékoztatott.
Főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc püspök Dr. Kovács Sándor régi
énekeskönyvekre vonatkozó kérését tolmácsolta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a
november 19.-20. napjain tartandó Dávid Ferenc születésének 500. évfordulójára
szervezett tudományos konferenciára, melynek keretében Horn Ildikó Hit és hatalom,
valamint Újlaky Nagy Réka Korai szombatos írások című könyvei lesznek
bemutatva. December 5-én pedig Kőhalomban avatnak László Gyula emléktáblát, ezt
az eseményt is a lelkészek figyelmébe ajánlotta.
A hozzászólások után esperes afia megköszönte az előadóknak a felvezetést, a
kollegáknak a jelenlétet és az együttmunkálkodást és az értekezletet bezárta.
Az értekezlet után a jelenlevők közebéden vettek részt.
A kör nevében megköszönjük az alsórákosi unitárius egyházközségnek, hogy
az értekezlet házigazdája volt.

2011 - I. évnegyedi lelkészi értekezlet

A 2011. évi első évnegyedi értekezletünket Sepsiszentgyörgyön tartottuk, március
9-én. A sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség tanácstermében jelen voltak:
Az egyházi központ részéről: Ft. Bálint Benczédi Ferenc, püspök, Koppándi
Botond, teológiai tanár, Dácz Tibor, gazdasági tanácsadó
Egyházkör részéről: Pap Mária, esperes, Szabó Előd, egyházköri jegyző, Andorkó
Ferenc, Tordai Ernő, Adorjáni Levente, Pálffy Tamás, Szabó József, Fekete Levente,
Máthé Sándor, Szász Ferenc, Török István, Kotecz József, Székely János, Szász Ferenc,
Márkos Ervin, Vass Károly, Kovács István, Kiss Alpár, Orbán Erika, Szabó Adél Júlia.
Igazoltan hiányzott: Biró Attila, továbbképzőn vett részt; Finta Emese, családi okok
miatt, Márkos Hunor, szolgálati teendők miatt.
A 21. számú egyházi ének eléneklése után Székely János Jn 11,25 alapján tartott
bibliamagyarázatot. A feltámadás és az élet kérdéseit boncolgatta, valamint a Biblia és a
magyar nyelv, a magyar nemzet közös vonásait elemezte.
Pap Mária esperes megköszönte a bibliamagyarázatot és felkérte a lelkészeket a
hozzászólásra. A bibliamagyarázat megtárgyalása után Koppándi Botond teológiai tanár

8
megtartotta előadását A gyülekezetépítés, mint koncepció címmel.
Elöljáróban elmondta, hogy nem kioktatni akarja a lelkészeket, hanem
szembesíteni azzal, amiért egykor mindannyian lelkészek lettünk, felidézni azt a
lelkesedést, amellyel első gyülekezetünkben elkezdtük a munkát.
A gyülekezeti munkában szükséges a koncepció, mely segít abban, hogy a
mindennapi terhes munkákat is tudatosabban, jobb kedvvel végezzük el, hogy a nehéz
munkákat is fel tudjuk vállalni.
Az ApCsel 3 verséből merítette az alapelveket: a gyülekezet nem csupán egy
intézmény (ApCsel 2,37); lényeges feladatait mindig szem előtt kell tartani (ApCsel
2,42); a gyülekezetet nemcsak az emberi munka, hanem az isteni gondviselés is építi
(ApCsel 2,47).
A gyülekezetépítés összetett munka, lelkészek, gyülekezeti vezetők kötelessége.
Szükségességét igényeink igazolják, mikéntjét szakmaiságunk határozza meg. Az
elméleti felvezetés után az előadó saját gyülekezetében, Torockószentgyörgyön gyűjtött
tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, a hozza
szólások rendjén kitűnt, hogy a gyülekezetépítést minden lelkész végzi, még ha sokszor
nem is tudatosan és nem együtt a közösséggel.
Ezek után Lőrinczi Zoltán, a Kolozs megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatója
tartott rövid ismertetőt a jelenleg elérhető mezőgazdasági pályázatokról. Beszélt a
földalapú támogatásról, a félig önfenntartó gazdaságok támogatásáról, a fiatal gazdák
farm alapításának támogatásáról, a turizmus bátorítására vonatkozó pályázatról.
Dácz Tibor gazdasági tanácsadó ismertette a lelkészi fizetések kiutalásának, az adók és
járulékok kifizetésének, a nyilatkozatok leadásának tervezett átalakítását. Ugyanakkor az
egyházköri könyvelő feladatkörének kiszélesítéséről is beszélt.
Az értekezlet végén Pap Mária esperes megköszönte az egyházközségeknek a
székelyszáldobosi leányegyházközségnek nyújtott támogatást, Máthé Sándor lelkész
pedig, mint az Egyházi Alaptörvény módosítását előkészítő bizottság tagja, felkérte a
lelkészeket, hogy fogalmazzák meg e módosítással kapcsolatos meglátásaikat, esetleges
javaslataikat. Az értekezlet egyházi énekkel és közebéddel zárult.
Hálásan köszönjük a sepsiszentgyörgyi egyházközségnek a vendéglátást.

2011 - II. évnegyedi lelkészi értekezlet

a 2011. évi második évnegyedi lelkészi értekezletünket május 11-én tartottuk Nagyajtán,
a Küküllő-i egyházkörrel közösen.
A nagyajtai unitárius egyházközség Áldás Házában jelen voltak :
Egyetemes egyház részéről :Ft.Bálint Benczédi Ferenc püspök, Andrási Benedek oktatási
előadó tanácsos, Sándor Krisztina médiareferens, Demeter Sándor székelyderzsi lelkész,
az Unitárius Közlöny főszerkesztője.
Küküllő: Szentgyörgyi Sándor esperes, Benedek Jakab, Fülöp Alpár,Veress Ferenc,
Nagy Endre, Péterfi Sándor, Kiss Zsuzsánna, Kiss Sándor, Nagy Ferenc, Bálint Imre,
Jenei László Csaba.
Háromszék-Felsőfehér: Pap Mária, esperes, Szabó Előd, egyházköri jegyző, Andorkó

9
Ferenc, Tordai Ernő, Adorjáni Levente, Szabó József, Fekete Levente, Kotecz József,
Márkos Hunor, Máthé Sándor, Szász Ferenc, Székely János, Török István, Szász Ferenc,
Márkos Ervin, Vass Károly, Kovács István, Kiss Alpár, Szabó Adél Júlia, Biró Attila
lelkészek.
Igazoltan hiányzott: Pálffy Tamás, Finta Emese betegség miatt, ifj.Kozma Albert
hivatali teendők miatt. Igazolatlanul hiányzott Orbán Erika kórházlelkész
A 6. számú egyházi ének eléneklése után Veress Ferenc ApCsel 11,1-18 alapján
tartott bibliamagyarázatot. Az őskeresztény közösség nagy kérdéseit próbálta
párhuzamba állítani közösségünk jelen helyzetével, s felszólította a jelenlevőket, hogy az
aktualizálást közösen végezzék el, amit a jelenlevők meg is tettek.
A megbeszélés után Andrási Benedek oktatási előadó tanácsos megtartotta
előadását, melynek a következő címet adta: Mit várhatunk az új romániai közoktatási
törvénytől?
A 2003-ban elfogadott alkotmány háromféle iskolát nevez meg: állami, magán és
felekezeti. Az oktatási alapelvek között az esélyegyenlőség, az identitás ápolása és a
felekezetek sajátos szükségletei is ki vannak hangsúlyozva. A vallásoktatás a törzsanyag
része, nem opcionális; létszámtól függetlenül minden felekezetű diáknak az állam
biztosítja a megfelelő vallásórák lehetőségét.
Vallást csak szakképzett személyzet taníthat, akit a minisztérium és felekezet
közötti protokoll elismer, felhatalmaz. A jelenlegi meghatározás szerint egyházunkban 5
lelkész és 2 vallástanár minősül szakképzettnek. A vallástanár a többi tanárhoz hasonlóan
minden elvárásnak meg kell feleljen, a vallásból adott értékelés részét képezi a gyermek
ún. portfoliójának.
Az elismert felekezeteknek jogukban áll felekezeti oktatási rendszert működtetni.
A létező oktatási intézményekről a következő három hónapban születik megegyezés. A
felekezeti iskola feltételei azonosak a magánoktatással. A felekezeti oktatás tartalmának
70-80%-a kötelező módon meg kell feleljen a nemzeti alaptantervvel, 20-30% pedig helyi
jellegű lehet. Az oktatás a 8 alaphozzáértés (kompetencia) fejlesztését kell szem előtt
tartsa.
A finanszírozást illetően a felekezeti oktatás részesül az alapfinanszírozásban, de
bizonytalanok a kiegészítő összegek, melyek a működésen túl a fejlesztést is
biztosítanák.. A törvény pozitívumai: saját és sajátos intézményrendszer kiépítését teszi
lehetővé; esély van a partikulák újraindítására; biztosítja a központosított rendszerből
való kiszabadulást, az autonómiát. Ellenérvek: pénzügyi bizonytalanság; személyi
feltételek hiánya; sajátos kisebbségi létből fakadó magyar-magyar ellentétek
kialakulásának veszélye; az „úgysem sikerülhet” mentalitás.
Ezek után az előadó ismertette a törvény érvénybe lépését szolgáló menetrendet, s
megfogalmazta a lelkészekkel szembeni elvárásokat: imádság, bátorítás, segítség,
együttműködés.
Rövid szünet után Sándor Krisztina médiareferens megtartotta előadását
Egyházi sajtónk 2011-ben címmel.
Mindenekelőtt a célközönséget határozta meg: egyházfenntartó hívek,
nyilvánosság, lelkészek stb. A sajtó nemcsak a lelkészeknek szól, nemcsak a lelkészek
ízlését kell tükrözze, mert szükség van arra, hogy a nagy nyilvánosság elé tárjuk
dolgainkat.
Ezután a sajtó néhány alapfogalmát tisztázta: sajtó, média, médium, külső és belső

10
kommunikáció, nyilvánosság.
A belső kommunikáció az egyházban kell történjen, eszközei: körlevelek,
levelező listák, telefon, e-posta, nem hivatalos kommunikáció. A külső kommunikáció az
egyházról közöl információkat, eszközei: közlemények, interjúk, riportok,
sajtótájékoztatók, kiadványok, honlap. Ezek után részletesen ismertette a saját munkáját,
a belső kommunikáció erősítését a külső javítására. Bemutatta az egyház kiadványait, az
újonnan megjelent szórólapokat, az egyház honlapját és felhívta a figyelmet az
eseményekről való időbeni tájékoztatás és az eseménynaptárak fontosságára.
Demeter Sándor a Közlöny megújulási és marketingstratégiájáról beszélt, az
előfizetési és terjesztési lehetőségekről. Az UK jelmondata: „Az élő hit írott tükre.”
Meg kell teremteni az előfizetés lehetőségét. Az UK ára az erdélyi gyermeklapok
árával azonos. Előadó ismerteti a kiadási költségeket.
A terjesztéssel kapcsolatosan gondolkodni kell, hogy hogyan lehetne lerövidíteni
az utat, amelyet az UK bejár az egyházi központtól az olvasóig.
A vásárlásösztönzés első lépése a kutatás, mert csak arra tudunk hatni, amiről
kutatást végeztünk. A személyes eladáson kívül (mely igen eredményesen működik) más
lehetőségeket is keresni kell a terjesztésre: online reklám, szórólapok, direkt marketing,
akciók, médiában való jelenlét.
Az UK minőségében élen jár a testvérfelekezetek hasonló jellegű lapjai között.
Fel kell mérni a közvélemény alakulását, mert csak azon lehet változtatni, amit
mérünk.
Mindkét előadó felvezetését élnék vita követte és sok jó ötlet és elképzelés
született az egyházi kiadványok bel-és külmissziói szerepének fokozására.
Az értekezlet végén Pap Mária esperes megköszönte a jelenlevőknek az
együttmunkálkodást, az előadóknak és bibliamagyarázónak a munkáját, majd az
értekezlet bezárta.
A II.évnegyedi közös lelkészi értekezlet közebéddel zárult. Hálásan köszönjük a
nagyajtai egyházközségnek a vendéglátást.

Gondnok-keblitanácsosi értekezlet – Brassó – 2011. február 19.

A brassói unitárius egyházközség tanácstermében jelen voltak:.

Egyetemes egyház részéről: Ft. Bálint-Benczédi Ferenc, püspök, Máthé Dénes,
főgondnok, Furu Árpád, építészeti tanácsadó
Egyházkör részéről: Pap Mária, esperes, Boros János, felügyelő gondnok, Bedő
András, felügyelő gondnok, Szabó Előd, egyházköri jegyző, Andorkó Ferenc,
közügyigazgató
Egyházközségek részéről: ifj. Rákosi János, Rákosi András (Alsórákos), Pál
Albert (Kaca), ifj. Ördög Zoltán, Orbán László (Árkos), Máthé Attila (Tusnádfürdő),
Fazakas László, Gazdag Zoltán, Bogyor Anna, Krausz Elvira (Barót), Uzoni István,
Bálint Levente (Bölön), Balázs András, Szolga Domokos (Brassó-Óváros), Tóth János
(Vidombák), Huszár Sándor, Huszár Enikő, Lőrincz Ferenc (Brassó-Újváros), Kádár
András (Négyfalu), Kallos Ince, László Ferenc (Datk), Pető Elemér, Komis Ibolya, Pető
Mihály (Felsőrákos), Barbat Rodica (Nagyszeben), Czintos János, Ütő Judit (Kálnok),
Deák Ferenc (Bodok),Toró Zoltán, Nagy József, Sütő Domokos, Kálmán Mihály

11
(Kőhalom-Homoród), Nagy Csaba Géza, Bokor Ágnes, id. Bokor Sándor, ifj. Bokor
Sándor (Kökös), ifj. Barabás András, Gocsmán Béla (Nagyajta), ifj. Balázs Sándor
(Miklósvár), Bálint Ágoston, Fülöp Zoltán, Balázs Mózes, Szász Csaba (Olthévíz), Bedő
Zsolt, Molnár Ferenc (Sepsikőröspatak), Vajda Gyula (Bukarest), Kató Sámuel, id. Gyerő
Dávid, Gazdag Géza, Gazdag Ildikó, Mihály András (Sepsiszentgyörgy), Murvai-
Buzogány László (Kovászna) id. Deák Mózes, Kósa Ferenc, Bálint György
(Sepsiszentkirály-Botfalu), Gábor Vilmos, Bucs Ildikó, Márkos Sarolta
(Szentivánlaborfalva-Kézdivásárhely), Mihály Zoltán, Bódi Béla, ifj. Opra Mózes,
Gergely János, id. Fazakas András, Gyenge Ernő, id. Gyerő István (Ürmös), Ilkei Péter,
Székely Piroska, Gál Imre (Vargyas), Farkas Ida (Székelyszáldobos).
A 31. egyházi ének eléneklése után Andorkó Ferenc közügyigazgató mondott
imát.
Az áhítat után Boros János köri felügyelő gondnok köszöntötte az Egyetemes
Egyház és az egyházközségek megjelent képviselőit, majd a gyűlést megnyitotta
Kiemelte, hogy ebben az évben a gondnokok saját postacímükre kapták meg az
értekezletre szóló meghívót. Kezdeményezésére az értekezlet résztvevői egy perces néma
felállással emlékeztek meg Szabó Sándor néhai felügyelő gondnokról.
Bálint Benczédi Ferenc püspök köszöntötte az egybegyűlteket, s megköszönte a
világi vezetőknek, hogy az egyház ügyét is felvállalják. Ismertette címszavakban az
értekezlet napirendi pontjait.
Máthé Dénes főgondnok köszöntötte az egyházkör és az egyházközségek
vezetőségét. Kifejtette, hogy a világiak nemcsak hívei, hanem felelős fenntartói kell
legyenek az egyháznak. Az egyház két pillérre épül: a lelkészi és a világi elemre. Minden
esetben meg kell keresni a megegyezés lehetőségét, a legjózanabb, az egyház érdekeinek
leginkább megfelelő döntéseket kell meghozni. Felelősséggel kell őrködni az anyagi
javak épsége fölött.
A köszöntések után Furu Árpád építészeti tanácsadó előadása következett az
épületek karbantartásáról, melyet a jelenlevők figyelmesen hallgattak meg majd
kérdéseikre az előadó válaszolt.
Rövid szünet után, Ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök beszélt a lelkészi
munkaszerződés szükségességéről.
Kifejtette, hogy az egyház egy lelki közösség, de ugyanakkor egy intézmény is,
mely meg kell szervezze önmagát. Meg kell tanulnunk törvényes szempontból is
beilleszkedni a minket körülvevő társadalomba. Természetesen a lelkészi
munkaszerződés mellett az egyházközség egészét érintő szabályzatra lenne szükség. A
szerződés nemcsak a kötelezettségeket, de a jogokat is meg kell határozza. A szerződés
hiányában állandóan félreértésekbe, vitákba ütközünk. Pontosan kell körvonalazódjon a
szerződés kezdete és befejezése. A lelkész hivatali, irodai munkája látható, mérhető, de a
lelkésznek láthatatlan szolgálata is van. Szabályozni kell, nyíltan kell kezelni a lelkészek
másodállásának kérdését. A szerződések mellett azonban a világi elem is felelősséget kell
vállaljon az egyház vezetésében, hogy ezzel segítsék a lelkész munkáját.
Püspök úr felvezetése után a jelenlevők megfogalmazták meglátásaikat,
bizonyságot adva arról, hogy a kérdést több egyházközségben is tárgyalták már. A
következtetés az volt, hogy legalábbis, ami a szerződés egyházközségi részét illeti,
további munkára és az egyetemes egyház segítségére van szükség.
Ezután az egyházközségek képviselői beszámoltak a gyülekezetek életének

12
legfontosabb kérdéseiről, érintve mind az anyagi, mind a lelki élet területén elért
sikereket illetve felmerült gondokat.
Ezek után Pap Mária esperes ismertette a vizsgálószékek időpontjával
kapcsolatos tudnivalókat. Bejelentette, hogy az egyházköri közgyűlést május 28-án
tartjuk meg Sepsiszentgyörgyön. Felhívta az egyházközségek képviselőit, hogy a február
27-én tartott istentiszteleteken gyűlt perselyes adományt a székelyszáldobosi
leányegyházközség javára ajánlják fel. Átadta a gondnokoknak azokat a kérdőíveket,
melyek az egyházközség életének leírására, valamint az egyházi alaptörvény
módosítására vonatkozó meglátások megfogalmazására adnak lehetőséget és arra kérte
őket, hogy április végéig juttassák vissza az esperesi hivatalnak feldolgozás végett.
Bedő András felügyelő gondnok, záró beszédében a világi elemet nagyobb
felelősségvállalásra szólította fel. Megköszönte a főtisztelendő püspök úr, főgondnok és
előadó jelenlétét. A további munkához Istentől kért erőt és áldást.
Pap Mária esperes is köszönetet mondott az előadónak és a résztvevőknek a
kitartásért. Értékelte a világiak munkáját, kihangsúlyozva, hogy az előttünk álló
küzdelmekben kitartásra és békességre lesz szükségünk.
Andorkó Ferenc közügyigazgató imája zárta az értekezletet, melyet közebéd
követett.
Hálásan köszönjük a brassói gyülekezeteknek a vendéglátást.

Egyházköri életünk más rendezvényei

Köri nőszövetségi találkozó – 2011- Sepsiszentgyörgy

Egyházkörünk nőszövetségei 2011. április 30-án találkoztak évi rendes

közgyűlésükön, Sepsiszentgyörgyön, népes jelenléttel, bár hiányoztak Alsórákos, Barót
és Olthévíz képviselői. Az Unosz nevében Asztalos Klára elnök, a kör nevében Andorkó
Rozália elnök köszöntötte a jelenlevőket, áhítatot és istentiszteletet Orbán Erika korház
lelkész tartott. A házigazdák nevében Váncsa Csilla nőszövetségi elnök, Kovács István
lelkész, az egyházkör nevében pedig Pap Mária esperes köszöntötte az egybegyűlteket,
akik egy perces néma felállással adóztak a már csak néhai dr. Albert Éva emlékének. Az
egyházkör nőszövetségeinek beszámolóit Bokor Ágnes köri titkár ismertette, majd
Sepsiszentgyörgy unitárius nevezetességeiről és a családi mítoszokról hangzott el
előadás, melyet kiscsoportos megbeszélés követett. A közgyűlésen Márk Attila
gitárművész is fellépett.
A köri közgyűlés közebéddel zárult, hálásan köszönjük a sepsiszentgyörgyi
egyházközségnek és nőszövetségének a vendégfogadást.

Egyházkör és testvérgyülekezeti kapcsolatok

Egyházkörünk 20 egyházközsége közül jelen pillanatban Fogaras-Nagyszebennek

és Kálnoknak nincs testvérgyülekezete. A többi egyházközségek esetében a kapcsolat
alakulása széles skálán mozog, a nagyon jótól a névlegesig. Ennek okai összetettek,
sokszor mindkét fél hibája, de részünkről mindent meg kell tennünk annak érdekében,
hogy fenntartsuk, esetleg újjáélesszük, hiszen ez a lehetőség mindnyájunkat gazdagít, és

13
nem feltétlenül csak anyagiakban.
A tavalyi évben az testvérgyülekezeti kapcsolatok beindításának 20. évfordulóját
ünnepeltük egyházközségi, egyházköri és egyetemes egyházi szinten.
A köri megemlékezést és ünneplést június 24-én, csütörtökön tartottuk a brassói
templomban. A rövid alkalmi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Máthé Sándor köri
testvérgyülekezeti képviselő végezte magyar és angol nyelven. Közreműködtek még
Tordai Ernő és Szabó József lelkészek. Az alkalom ünnepélyességét emelte a brassói
egyházközségek dalárdájának és az Albany UU. gyülekezet kórusának műsora. Mind a
szervezők, mind az egyházkör vezetősége sajnálatosnak tartja, hogy az
egyházközségeknek kiküldött, a lelkészeknek elektronikus formában is eljuttatott
meghívás ellenére, csak három egyházközség és lelkésze volt jelen a megemlékezésen.
Hálásan köszönjük a köri képviselőnek és a brassói egyházközségeknek a rendezvény
szervezését.
Egyetemes egyházi szinten a megemlékezés július 23-24 között zajlott amerikai és
erdélyi részvétellel. Ebből az alkalomból egyházunk egy fényképekkel ellátott kétnyelvű
kiadványt jelentetett meg, amelyben a testvérgyeházközségi kapcsolatokról vallanak az
egyházközségek. Alább olvashatók a kör egyházközségeinek a hozzájárulásai:

Alsórákos-Seattle

Amikor 2001-ben Alsórákosra kerültem, a testvérgyülekezeti kapcsolat már

javában működött.
Elődöm, Egyed Dániel ideje alatt, pontosabban 2000-ben, a seattle-i
testvérgyülekezet segítségével sikerült a kántori lak teljes felújítását befejezni.
Ugyanabban az esztendőben meglátogatott a testvérgyülekezet lelkésze és néhány tagja.
Azóta – pár esztendő kivételével – szinte minden évben eljöttek hozzánk
testvérgyülekezetünkből. Hogy csak néhányukat említsük: Fred Cox, Alicia Grace,
Deborah Raible, Jon Luopa lelkész, valamint Philip See.
A seattle-iek segítségével az évek folyamán nagyon sok tervünket sikerült valóra
váltani. Mezőgazdasági gépet vásároltunk (Fred Cox személyes segítségével), később
szolgálati autót is. Négy éven keresztül az egyházközségünkből tizenegy fiatal
tanulmányi ösztöndíjban részesülhetett, a lelkészi lakás felújításához is jelentős
támogatást kaptunk.
2009-től kezdődően sikerült beindítanunk a vasárnapi iskolát, amelynek mindennemű
felszerelését a testvérgyülekezettől kaptuk.
Az alsórákosi gyermekek és fiatalok – testvérgyülekezetünknek és Philipp See-
nek köszönhetően – a vasárnapi iskola keretén belül angol nyelvet tanulhatnak, mivel a
laptopok angol tanítási programokkal vannak ellátva. Büszkén mondhatjuk, e
programunk igen nagy sikernek örvend, hiszen nemcsak az unitárius gyerekek használják
ki, hanem a más felekezetűek is. (Szabó József Csaba)

Árkos-Houston/Palomar

Az árkosi egyházközség és a houstoni 1. számú unitárius-univerzalista

egyházközség között nagyon jó kapcsolat alakult ki. Ez egy kislány, Erika Nagel árkosi
látogatásával kezdődött. Ő számolt be gyülekezetében először Árkosról. A houstoni kórus

14
tagjai kedvet is kaptak egy erdélyi úthoz.
A kapcsolat elevensége Laura és Harry Nagelhez, Dean Daltonhoz, Don
Smithhez, a Ken házaspárhoz és ahhoz a bizottsághoz kötődik, amelynek tagjai vállalták
a testvérkapcsolat szervezését. Folytatódott az árkosi lelkész-házaspár houstoni
látogatásával. Mi, árkosiak szeretettel fogadtuk és fogadjuk a jövőben is a
testvérgyülekezeti tagok látogatását.
Hálásan köszönjük a Cathy Cordes támogatásával Árkoson szervezett felmérési
tevékenységet, amelyet dr. Richard Ford, a Clark Egyetem professzora vezetett. A
houstoni gyülekezettől kapott adományt az egyházi épületek felújítására használtuk fel. A
templom orgonájának elektromos fújtatóval történő ellátása Dean Dalton karvezető
szervező munkájának köszönhető.
A palomari kapcsolat régebbi. Akkor kezdődött, amikor még a kökösi
egyházközség lelkésze voltam. A palomari egyházközség úgy döntött, hogy a kapcsolat
Árkossal folytatódjék. Négy évvel ezelőtt Jeanna Mielcarek látogatta meg
egyházközségünket. 2011-re csoportos látogatást terveznek. A palomari gyülekezettől is
kaptunk anyagi támogatást, amelyet szintén az épületek felújítására fordítottunk. (Székely
János)

Barót-Summit

A summitiakkal 1992 óta ápolunk szoros kapcsolatot. Abban az időben a

partnerség amerikai frontját David és Beverly Bumbaugh tartottak, de a tulajdonképpeni
kapcsolat kialakítása és megerősítése Ruth Vogler lelkes, önzetlen munkájának
köszönhető. Ő volt az első, aki 1993-ban egyházközségünkbe látogatott és hivatalosan
aláírtuk a testvéregyházközségi szerződést.
1994-ben Carol Haag és férje látogatott Barótra. Közben lendületesen megkezdtük
a templom építését. Testvéregyházközségünk nagy anyagi áldozatának is köszönhetően
1995-ben be is fejeztük. Ekkor Ruth Vogler vezetésével népes küldöttség vett részt a
templomszentelésen.
1996-ban feleségemmel három hétig voltunk vendégei a summitiaknak. Ott
született meg a harang adományozásának ötlete. Barátaink 80%-ban fedezték a
megöntetés költségeit. A felszentelesére 1997-ben került sor, amelyen Ruth vezetésével
népes küldöttség vett részt.
A summiti egyházközség igen fontos adományokat tett a folyamatos munkálatok
kivitelezése mellett a fűtés beindítására, a bútorozásra, az istentiszteletek utáni kávéórák
megtartására, egyetemisták ösztöndíjazására, a rászorulók megsegítésére, a gyerekek és
idősek karácsonyi megajándékozására.
A szépkorú Ruth Vogler 2002-ben visszavonult és a kapcsolattartó szerepét Jean
Crichton vette át. Vele is rendszeres a kapcsolattartás, hetente beszélünk, tervezünk,
számolunk be az egyházközségek tevékenységéről. (Kiss Alpár)

Brassó-Óváros – San Diego

Levélrészlet 1990 júliusából: „Mi, a San Diego-i UU Gyülekezet tagjai és barátai

üdvözletünket küldjük nektek és gyülekezeteteknek. Ezekben a nehéz, megpróbáló és
gyorsan változó időkben gondolunk rátok. Meg szeretnénk ismerni titeket, unitárius

15
hittestvéreinket és segíteni benneteket, hogy megismerjetek minket a testvérgyülekezeti
programon keresztül. Ha érdekel benneteket egy ilyen testvérgyülekezeti kapcsolat,
kérünk, írjatok nekünk erről. Írjatok magatokról, a közösség reményeiről és arról,
milyennek képzelitek el ezt a kapcsolatot. Nagyon szeretnénk hallani rólatok...”
Minket is érdekelt egy efféle kapcsolat, és már húszadik éve munkálkodunk annak
megerősítésén. Húsz esztendő hosszú idő, mi pedig meg vagyunk győződve róla, hogy
sok mindenben megváltozott – jó irányban – ez a partneri viszony. Nagyon sok lelkes
ember kapcsolódott be, hogy újabb távlatok nyíljanak gyülekezeteink kapcsolatában.
Sok-sok jó barátot nyertünk, kiszélesítve családi körünket. Áldás kísérte minden
ténykedésünket, a nem kevés kihívás mellett, de mindez mindkét gyülekezet javát
szolgálta. Bízzunk abban, hogy ez folytatódni fog.
Midőn számba vesszük e kapcsolat eredményeit – kölcsönös látogatások és
ajándékozások, az angol nyelvtanítás, a hihetetlen építési tervünk –, a jövőbe is tekintünk,
és nagy reményeket fűzünk testvérségünk elkövetkező húsz esztendejéhez. (Máthé
Sándor)

Brassó-Újváros – Vancouver

Amikor húsz éve megváltozott körülöttünk a világ, magunk se hittük, mi történt.

De a testvéregyházi kapcsolat létrejötte a mai napig unitárius egyházunk egyik
legfontosabb eseménye.
A szabadság ajándéka és kényszere, az amerikai testvérekkel való találkozás arra
is jó alkalom volt, hogy a magunk majd’ fél évezredes történetét és jelenkori hitünket
újraértelmezzük, a múlt perspektívájából áttegyük a jövőébe. Ma már nyilvánvaló, hogy e
közös jövő mindennél erősebben köt össze bennünket, hiszen együtt találhatunk csak
válaszokat egy örök hitbeli kérdésre és egységesülő világunk kihívásaira.
A vancouveri testvéreink révén magának Kanadának köszönöm meg – a kanadai
embereknek –, hogy példát mutatnak nekünk, hogyan kell integrálni és nem felszámolni a
népi kultúrákat, hogyan kell vigyázni egy gyönyörű ország természeti kincseire, hogyan
kell mosolyogva és türelmesen viszonyulni a mássághoz. Hálásak vagyunk a barátságért,
szeretetért, soha nem lanyhuló segítségnyújtásért.
Hagyományos erdélyi papként mindig kezem ügyében van a Biblia. Segítségével
hadd foglaljam egy mondatba mindazt, amiért, úgy érzem, köszönettel tartozunk
testvéreinknek. Pál apostol írta e mondatot majdnem kétezer évvel ezelőtt az
efézusbelieknek. Köszönjük tehát, hogy „eljött, és békességet hirdetett nektek, a
távoliaknak, és békességet a közelieknek. Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek
egy lélekben az Atyához. Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem
polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek.” (Szász Ferenc)

Felsőrákos – Spokane/Westminster

Húsz esztendeje egy kedves amerikai házaspár, Julie és Jerry Jose belépett a
felsőrákosi papilak ajtaján. Szívükben hozták egy akkor még ismeretlen gyülekezet
szívélyes üdvözletét és jókívánságait.
Életem első repülőútja Amerikába feledhetetlen emlék marad. Ma is előttem áll az
a lelkes csoport, amelynek tagjai egy „Isten hozott, József!” táblát a magasba tartva ott

16
vártak a spokane-i reptéren. Az első amerikai unitárius főtanácsi ülés, az első angolul
elmondott prédikáció...
Felejthetetlen emlékek a csoportlátogatások, amikor megosztottuk testvéreinkkel
ételünket, italunkat, otthonainkat. Együtt imádkoztunk és ünnepeltünk, együtt
kirándultunk és emeltük magasba egy „Egészségedre!” kíséretében a köményest.
A vendégház projektje, az ösztöndíjak elindítása, nő- és ifjúsági szövetségünk lelki és
anyagi támogatása, a könyvborítók készítése mind olyan alkalmak, amelyek
feledhetetlenné teszik a testvérséget.
Hadd álljon itt egy pár sor a második testvérről is. Lou és David Wervolf
személyes látogatásának köszönhető, hogy a felsőrákosi unitáriusok még egy testvéri
kapcsolattal büszkélkedhetnek. A Westminster Congregational United Church of Christ
gyülekezettel hoztuk létre ezt a kapcsolatot. Két éve, hogy e gyülekezet egy csoportja járt
Felsőrákoson. Együtt ünnepeltük a hálaadás napját, amerikai módra. Egy éve annak, hogy
feleségemmel látogatást tettünk, egy-egy hetet töltve mindkét gyülekezetben. (Kotecz
József)

Kézdivásárhely-Ann Arbor

Nehéz pár mondatban megfogalmazni annak a tizenhárom éves testvérgyülekezeti

kapcsolatnak a lényegét, amely Ann Arbort és Kézdivásárhelyt köti össze. Szinte
lehetetlen, hogy egyetlen kifejezéssel visszaadjuk azt, amit ez a kapcsolat számunkra
jelent. De bármennyire lehetetlennek tűnik, úgy érzem, mégis találtam rá megfelelő szót:
ihletettség.
E testvérgyülekezeti kapcsolat éltetői olyan ihletett emberek, akik segítenek
másokat felfedezni, magunkban alvó lehetőségeket, tehetségeket a világ és önmagunk
megismerésének közös munkájában.
E tizenhárom év egymás megismerésének folyamatos lehetősége volt a
látogatások, közös munka, levelek, ösztöndíjprogramok, lelki és anyagi segítség által.
Otthonhoz segítettek bennünket Kézdivásárhelyen és otthont adtak a szívükben is.
Segítettek nekünk a gondok idején és megmutatták a szeretet és bátorság lehetőségét a
megpróbáltatások elviselésére.
Megihlettek bennünket, hogy felfedezzük magunkat és közösségünket e
kapcsolatban és segítettek vágyaink megvalósításában az összetartozás, a
felelősségvállalás, a reménység által.
A hála mindig kényelmetlen, mert megbontja a kapcsolatok egyensúlyát, de mi
ezt a hálát soha nem éreztük tehernek. Ez a hála is erő az ihlethez, amely erőt ad a
küzdelmeinkhez, céltudatot álmainkhoz és bátorságot tetteinkhez. (Pap Mária)

Kőhalom-Clearwater

A kapcsolatfelvétel dátuma 1991. Ez a dátumot az amerikai testvéregyházközség

honlapján a jeles történések között említik.
A kapcsolattartás alkalmi levelezés és az amerikai fél részéről történt látogatások
által bontakozott ki.
A clearwateriek több alkalommal anyagi támogatásban részesítették a kőhalmi
egyházközséget. (Vass Mózes)

17
Kökös-Richmond

A két egyházközség közötti kapcsolat Székely János kökösi lelkészsége idején

alakult ki, majd Józsa Lajos tovább mélyítette. A kezdeti kommunikációs nehézségeket
megoldva Veres János egyházközségi tag közreműködésével egyre intenzívebbé vált a
levélváltás, ami elvezetett ahhoz, hogy 2006-ban Pat Vaughn és Judith Mils meglátogatta
egyházközségünket.
A richmondi testvéregyházközség anyagi segítséget ajánlott fel számunkra a Buy
a tile! („Vásárolj egy cserepet!”) projekthez. Ezzel a segélyezéssel az egyházközség
kántortanítói lakásának tetőszerkezetét sikerült újjáépíteni. De működött egy másik akció
is ugyanarra a célra: Józsa Lajos tájékoztatása szerint magyar ételrecepteket fordíttattak
le angolra, azt elküldték email-en és ún. Transylvanian dinnereket (erdélyi vacsorákat)
rendeztek. A bevételt elküldték a kökösi egyházközségnek. A munkálatok 2006-ban értek
véget.
2007-től lettem a kökösi egyházközség lelkésze. Veres János, a
testvéregyházközségi bizottság tagja és a helyi angolul tudók segítségével megújítottuk a
két egyházközség kapcsolatát. 2008-ban újabb adomány érkezett Richmondból, amelyet
az imaterem felújítására fordítottunk. Háromszéki honismertető ajándékokkal köszöntük
meg támogatásunkat.
Kialakulóban van a fiatalok közötti levelezés. A helyi fiatalok közül már néhány
személy levélben elküldte rövid életrajzát, fényképét, és remélhetőleg kialakul majd a
személyes barátság is. (Bíró Attila)

Kovászna-Kalamazoo

A két egyházközség közötti kapcsolat Jill McAllisterrel kialakult ismerettségünk

révén jött létre. Mindketten érdeklődőek lévén a nemzetközi unitárius kapcsolatok
irányában úgy döntöttünk, hogy kapcsolatunkat kiterjesztjük egyházközségeink felé is, és
testvéri viszonyt hozunk létre.
Az első közös projektek ifjúsági konferenciák voltak, amelyek közül az elsőt
Ilyefalván, a másodikat Corvallisban és több más amerikai helyszínen szerveztük. Az
első erdélyi konferencia témája környezetvédelmi volt Közös otthonunk, a Föld címmel,
a második, amelyet az AEÁ-ban tartottunk, a Hogyan éljünk? nagy kérdésre kereste a
választ. A fiatalok is nagyban hozzájárultak a konferenciák anyagi megalapozásához. A
két konferencia életre szóló és szemléletalakító élményt jelentett mindkét fél húsz-húsz
fiatalja számára.
Több küldöttség is ellátogatott hozzánk, majdnem minden évben Jill vezetésével.
A kovásznai leányegyházközségnek az az álma, hogy szert tegyen egy saját istentiszteleti
helyiségre. Ennek megvalósítása érdekében testvéreink több gyűjtést és vásárt szerveztek,
és jelentős összeggel támogattak.
Azt tervezzük, hogy a kalamazooi testvéreink meghívására egy kovásznai csoport
látogasson el hozzájuk.
Egy kis leányegyházközségnek – amilyen a kovásznai – nagyon jó érzés tudni,
hogy az Atlanti-óceán túlsó partján nővéreink és testvéreink vannak, akik folyamatosan
ihletnek és táplálnak barátságukkal. (Kovács István)

18
Nagyajta-Madison

A egyházközségek közötti kapcsolat 1991-ben indult, amikor Madisonban Max D.

Gaebler, majd Ruth Gibson, Nagyajtán Gál Jenő volt a lelkész. Rendszeresen leveleztek,
több alkalommal személyesen is találkoztak.
Gaebler és Gál nyugalomba vonulása után a kapcsolatot madisoni részről Scott
Gerard Prinster és Kelly Crocker lelkészek, valamint a testvérgyülekezeti bizottság
elnöke, Marjorie Marion és férje, Peter, illetve Gill Mary Ann építették. Nagyajtai részről
én magam és feleségem, Judit ápolgattuk partnerségünket.
Gyülekezetünk kezdettől rendszeresen kap Madisonból komoly pénzbeli
segítséget: évente ösztöndíjat biztosítanak arra érdemes fiataljainknak, támogatják
ifjúsági és gyermekprogramjainkat. Értékesítik nőszövetségünk asszonyainak gyöngyből
fűzött nyakékeit, hogy a begyűjtött pénzösszeget az épülő közösségi házunk javára
fordíthassuk. A 2003-ban elkezdett Áldás Háza építkezési költségeihez évente igen
komoly összeggel járultak hozzá.
2004-ben meglátogatott minket a madisoni kórus. 2009-ben madisoni meghívásra
feleségemmel egy csodálatos kirándulással egybekötve meglátogattuk amerikai
testvéreinket. A madisoniak megszervezték a Testvérkapcsolati Magyar Estet. A Judit
készítette kürtőskalács mellett Peter Marion fényképekről bemutatta Nagyajtát,
vártemplomunkat, az épülő Áldás Házát. A Magyar Est és az istentiszteletek perselyes
adakozásait kedves amerikai testvéreink felajánlották gyülekezetünknek az Áldás Háza
teljes bebútorozása céljából. (Fekete Levente)

Olthévíz- Charlottesville

A kapcsolat 1992 májusában Máthé Sándor lelkész amerikai látogatása

alkalmával jött létre; Nathalie Gulbrandsen, akkori moderátor segített a
kapcsolatfelvételében. Később több látogató is érkezett: Valerie Brown, Corinne Le
Bovit, Wayne Arnason, Kathleen Rolenz, Sarah Arnason, Janelle Molloy, Edward és
Margaret Jones, Neil Glassberg, Steven Kirkup, dr. George Kimmich Beach, Jean és
George Sorelles Jones.
Postai és elektronikus levelek jöttek-mentek, fényképek és videofelvételek,
ajándékok utaztak a két kontinens között. A kapcsolattartásban részt vállaltak az
egyházközség lelkészei is: Wayne Arnason, George Kimmich Beach, David Takahashi
Morris, Morris Hudgins, mindkét részről a testvéregyházközségi képviselők, mint ahogy
Barbara Beach is.
Wayne Arnason olhévízi látogatása alkalmával merült fel az angol nyelv
tanításának ötlete. Először Neil Glassberg majd Steven Kirkup egy-egy hónapot töltött
egyházközségünkben felnőtt és gyermek csoportok oktatásával.
Neil Glassberg itt-tartózkodása nyomán kezdődött a kisgyermekek szemészeti
vizsgálatának programja. Amerikai testvéreink óvodások és kisiskolások oftalmológiai
vizsgálatát támogatták.
A testvéregyházközség anyagi támogatásával számítógépet vásároltunk az
egyházközség részére, de egy ideig az internet-előfizetést is támogatták. Havi
rendszerességgel küldik az egyházközségi értesítőt, a TJMC Bulletint. Évente alkalmi

19
istentiszteletet tartunk a kapcsolat méltatására. (Török István)

Sepsikilyén-Naples

A testvérkapcsolat David és Kati Griifith naplesi egyháztagokkal való

találkozásom nyomán indult. Bár nagy létszámbeli különbségek vannak a falusi és a
városi egyházközség között, úgy gondoltuk, ezek a különbségek mindét fél számára
érdekesek lehetnek.
1999-ben feleségemmel együtt meglátogathattam a naplesi egyházközséget. A
Grifith családnak köszönhetően számos egyháztagot ismerhettünk meg. Részt vettünk a
vásárnapi istentiszteleten, megismerhettük Cathlen D. Corblelkésznőt és az egyházközség
vezetőségét. A Griffith család rendszeresen szervezett magyar vacsorákat az
egyházközségben, amelyeknek bevételét a kilyéniek megsegítésére fordították. Ez
lehetővé tette számunkra a gyülekezeti terem újjáépítését és a műemlék-templom
javítását.
2005-ben két naplesi lány vett részt a Testvéregyházi Tanács által szervezett
erdélyi ifúsági körúton és konferencián, akik Kilyénbe is ellátogattak. 2006-ban Kati és
David jött el hozzánk, megismerkedve a kilyéni egyháztagokkal.
Most, hogy Kilyén központtal a második sepsiszentgyörgyi egyházközség
létrehozásán dolgozunk, remény van arra, hogy megnő ez a közösség és többen lesznek,
akik a kapcsolattartásba is bekapcsolódnak.
A gyülekezethez hasonlóan mi, a lelkészi család is nagyon hálásak vagyunk ezért
az igazi barátságért, a nekünk nyújtott anyagi és lelki támogatásért, különösen
Griffithéknek, akik ennek a kapcsolatnak a mozgatói. (Kovács István)

Sepsiszentgyörgy-Indianapolis/Memphis

A ’90-es évek derekán Horváth János és Linda meglátogatták egyházközségünket,

és Török Áron akkori lelkésszel elindították a testvéri kapcsolatot. Akkoriban javában
folyt az új templom építése, és az első testvéregyházi ténykedést az indianapolisiak
részéről épp az új templom építésére való anyagi támogatás gyűjtése jelentette.
Hamarosan létrejött a Testvéregyházi Bizottság, amely James Schrementi vezetésével és
számos lelkes ember közreműködésével sokat tett kapcsolatunk ápolásáért.
Templomunk felszentelésekor Bruce Clear lelkész és neje, Nancy velünk együtt
ünnepeltek. A templom építését befejezve újabb, ezúttal szellemi jellegű együttműködési
területekre összpontosíthattunk: testvéregyházi vasárnapokat szerveztünk, imákat és más
istentiszteleti anyagokat küldve egymásnak. Amikor 2003-ban egy ifjúsági konferenciát
terveztünk szentgyörgyi, illetve kalamazooi és corvalisi fiatalok számára, indianapolisi
testvéreink nagy segítséget nyújtottak a szervezésben. Amikor ICUU-konferenciákat
szerveztünk Ilyefalván, Indianapolis küldöttei mindig részt vettek azokon.
A Schrementi család nagylelkűségének és vendégszeretetének köszönhetően
Bartha Csengele Indianapolisban tanulhatott egy évig.
A középiskolások továbbtanulásának elősegítésére ösztöndíjalapot hoztunk létre,
amely révén – indianapolisi hozzájárulással – több mint harminc fiatalt támogathattunk.
Elmondhatjuk, hogy a testvérkapcsolat mindkét egyházközség számára meghatározó
jellegű. Jobban megérthetjük egymás életét – és a magunkét is.

20
 Kapcsolatunk a memphisi egyházközséggel Burton D. Carly lelkész
kezdeményezésére indult el, aki 1991-ben meglátogatott minket. Török Áron lelkészi
szolgálata alatt – akivel jó barátokká váltak – Burton többször jött el, szellemi és anyagi
segítséget egyaránt magával hozva. Török Áron nyugalomba vonulása után is töretlenül
folytatódott kapcsolatunk. Az új templom felszentelésére a memphisi gyülekezet részéről
küldöttség érkezett, hiszen Memphis számottevően támogatta az építkezést. Ezért is
neveztük el gyűléstermünket Memphis teremnek.
A templomszentelés óta Carley vezetésével szinte évente érkeztek látogatók,
beleértve az egyházközségi kórust, Lisa Jennings gondnokot és több egyházközségi tagot,
akik mind a zarándokok nyitottságával érkeztek.
Részünkről Kozma Csillának és nekünk, a lelkészi házaspárnak volt alakalmunk
ellátogatni Memphisbe. Az évek során számtalan alkalom adódott a közös ünneplésre és
derűre. Sokat tanultunk az ottani egyházközségben működő bizottságoktól s a világiak
elkötelezettségéből!
A memphisi gyülekezet mind anyagilag, mind erkölcsileg részt vállalt egyetemista
ösztöndíjak létrehozásában, de a régi templom épületének szociális és ifjúsági központtá
való átalakításában is. Ez utóbbi projektet közös erőfeszítéssel kívánjuk megvalósítani:
minden Szentgyörgyön gyűjtött összeg mellé a memphisiek ugyanannyit tesznek hozzá.
Egy nemrég végbement fejleménye kapcsolatunknak egy testvéregyházi
„háromszög” létrehozása az utrechti remonstráns testvéregyházközséggel. (Kovács
István)

Ürmös-New Orleans

A kapcsolat 1991-ben indult Fazakas Károly ürmösi szolgálata idején. A

lelkészváltás után Adorjáni Levente és felesége nagy lelkesedéssel tartotta fenn a
kapcsolatot. A nyelvi nehézségek ellenére lehetőséget találtak rá, hogy éltessék a
viszonyt, elsősorban Kiss Alpár baróti lelkész fordítói munkájának köszönhetően. Az
amerikai testvérek részéről a kapcsolattartók közül – a teljesség igénye nélkül –
kiemeljük Julie Nelson, Maryann McClain, Jane Mauldin lelkész és Harry Lowenburg,
Patty és Tom Watkins nevét.
A folyamatos levelezés mellett a következő kiemelkedő eseményekben nyilvánult
meg partnerségünk: kölcsönös látogatások; az amerikai testvérgyülekezetek többszöri és
jelentős anyagi támogatást nyújtottak az ürmösieknek; az itteni nőszövetség tagjai
kézimunkákat küldtek az amerikai testvéreknek; az ürmösiek faragott emléktáblát és
hímzéseket adományoztak a testvérgyülekezeteknek, valamint tiszteletük kifejezésére egy
stólát Suzanne Meyer lelkésznőnek.
Az Ürmösön 2007-ben bekövetkezett lelkészváltás után a testvérgyülekezeti
kapcsolat lendülete megtorpant. A próbálkozásokról azonban nem szeretnénk lemondani,
néhány levélváltásunk és a többszöri anyagi támogatás is reményt nyújt számunkra, hogy
kapcsolatunknak van jövője; hisszük azt, hogy a jövőben kapcsolatunk nem annyira az
anyagiak terén kellene hogy megnyilvánuljon, hanem elsősorban a barátságban, a
kölcsönös szellemi támogatásban és a hívek közötti élő kapcsolatok létesítésében. (Szabó
Előd)

Vargyas-Pittsfield

21
 A kapcsolatot levelezés révén éltettük, D. Taft Piroska gyülekezeti tag fordította
leveleinket angolra. Halála után nehezebb lett az értekezés.
1992 őszén egy hattagú küldöttség járt Vargyason. Ekkor gyülekezetünk 33, népi
hímzéssel ellátott énekeskönyv-borítót ajándékozott a pittsfieldieknek. Az amerikai
testvérgyülekezet pénzadományokkal segített. 1995-ben Nicole Desorie járt Vargyason (ő
volt az utolsó, aki itt járt). Leveleinkben rendszeresen tájékoztattuk testvéreinket az
egyházközségi eseményekről. Sajnos a gyakori lelkészcserék nyomán a kapcsolat
gyengült, annak ellenére, hogy mi mindig írtunk és az utóbbi alkalommal magyarul és
angolul is. Képeket is küldtünk, de 2008 óta nem kaptunk semmilyen jelzést.
Bár a kapcsolat meggyengült, köszönettel tartozunk amerikai testvéreinknek, és
reméljük, hogy a testvéregyházi mozgalom 20. évfordulójának ünneplése átlendít a
holtponton, és kapcsolatunk újra megerősödik. (Andorkó Ferenc)

Vadas találkozó

2010.július 3-án került sor a tizenegyedik alkalommal a hagyományos Vadas

találkozóra, melyet a tavaly az árkosi egyházközség szervezett. Székely János lelkész
szabadtéri istentisztelete után a házigazda és résztvevő egyházközségek műsorai
szórakoztatták a jelenlevőket, melyet flekkenezés követett. A nagyajtai, bölöni, kálnoki,
sepsikőröspataki és árkosi gyüelekzetek hívei, vendégek és a kör vezetősége egy
csodálatos napot tölthettek egymással, erősítve összetartozásuk szálait. Köszönjük a
szervezők munkáját és reméljük, hogy még sok éven át találkozhatunk !
http://markolaci.hu/vadas/vadas.htm

Olt-menti unitárius találkozó

2010. augusztus 28-án szervezte meg első alkalommal az Oltmenti Unitárius

Találkozót az ürmösi egyházközség. A találkozóról a következőképpen vall az
egyházközség lelkésze Szabó Előd :
Az ötletet évekkel ezelőtt Gyerő Dávid ürmösi származású Sepsiszentgyörgyön
élő unitárius testvérünk fogalmazta meg. Öt Olt-menti település – Ürmös, Felsőrákos,
Alsórákos, Datk és Olthévíz - unitárius és más felekezetű lakosai találkoztak az Olt
szorosában, a folyó bal partján elhelyezkedő mesés szépségű helyen, melyet Tepe-
patakának neveznek, s a Rákosi és az Ürmösi Tepe között fekszik. A megegyezés szerint
az öt egyházközség felváltva szervezi majd ezt a találkozót, s az ötletgazda kívánsága
szerint Ürmösnek jutott az első alkalom megszervezésének tisztessége.
A kezdet nehézségeit leküzdve sikeresen, jó hangulatban zajlott le ez az
ünnepnap. Körülbelül 300 résztvevő tisztelt meg jelenlétével: asszonyok és férfiak,
csecsemők és idősek, unitáriusok és más felekezetűek, magyarok és más nemzetiségek.
A rendezvényt megtisztelte a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkör vezetősége, Pap Mária
esperes családjával, Boros János és kedves felesége, valamint Bedő András felügyelő
gondnokok.
A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, melyen a szolgálatot Szabó Előd
ürmösi unitárius lelkész végezte. Ünnepi beszédében szentnek nevezte ezt a helyet, ahova
az Úr azért hozta el választottait, hogy üzenetét átadja. Ez az üzenet pedig abban áll, hogy

22
a legnagyobb válságokban is megtalálja az ember és a közösség a szabadulást, ha Isten
akarata és az ember hite és munkája összhangba kerül.
Az ünnepi beszéd után a lelkész Isten áldását kérte erre a szent helyre, s a
körülötte élőkre; a találkozó emlékére állított kopjafára, melyet ifj. Gyerő János ürmösi
testvérünk állíttatott és Tóth Csaba ürmösi faragó készített el; a találkozó jelképeként
megtervezett zászlóra, melyet Erdő B.Vilmos Brassóban élő ürmösi származású
testvérünk készíttetett; és végül, de nem utolsósorban az ünneplő gyülekezetre és az
általuk képviselt közösségekre.
A találkozó kezdeményezője, Gyerő Dávid néhány szóban köszöntötte az
egybegyűlteket. Elsősorban a nagy számban megjelent gyermekekhez és ifjakhoz szólt és
az ősök hitének és hagyományainak megőrzésére szólította őket.
A zászlót az Ürmösi Unitárius Egyházközség gondnok-helyettese, Bódi Béla
átadta a 2011-ben a találkozó szervezését felvállaló Datki Unitárius Egyházközség
gondnokának, Kallós Incének.
A találkozó alkalmával az Ürmösi Általános Iskola diákjai Ágoston Margit igazgatónő és
Ágoston Delinke tanárnő vezetésével, énekszóval és versekkel örvendeztette meg a
résztvevőket, a hagyományos ürmösi tánc pedig az ürmösi fúvószenekarnak is hála
jelentősen hozzájárult a jókedv és a vidám hangulat fokozódásához. A gyermekek
előadása után az Ürmösi Unitárius Egyházközség dalárdájának fellépése következett,
melyet Urák János énekvezér készített elő. Az ünnepi istentisztelet és ünnepi műsorzáró
mozzanataként a gyülekezet elénekelte a Székely Himnuszt.
A hivatalos programrészt követően a résztvevők az üstökben főtt finom falatokhoz
járulhattak, nem hallgatott el a muzsikaszó sem, s voltak, akik jókedvükben még táncra is
perdültek. S közben mindenki találkozott valakivel, valakikkel, akikkel érdemes volt
néhány percre megállni, beszélgetni, emlékeket idézni, s jövőbeni találkozásokat
tervezni.
A jelenlevők bíznak benne, hogy Isten segedelmével jövő nyáron újból találkozni
fognak, a varázslatos helyen.
http://markolaci.hu/oltmenti2010.htm

Köri Kórustalálkozó- Dicsér téged teljes szívem - november 27.

Sepsiszentgörgy

Gazdag Géza sepsiszentgyörgyi kórustag, dalárdaelnök kezdeményezéseként

született meg 2010. november 27-én az első köri kórustalálkozó, hagyományteremtő
jelleggel. Az egyházkör és a sepsiszentgyörgyi egyházközség szervezte rendezvényen
részt vett a Brassói Unitárius Dalárda, a vargyasi Dávid Ferenc Dalárda, az olthévizi
Vegyesdalárda, az árkosi Régeni Áron Dalárda, a Fogaras-kőhalmi Ökumenikus Kórus, a
Kökösi Vegyeskórus és végül a házigazda Kriza János Dalárda. A közös éneklés és
együttlét csodálatát megtapasztalva, a következő találkozót a Brassói unitárius dalárda
vállalta fel. A rendezvény költségeihez az egyházkör 1.000 lejjel járult hozzá.
Isten áldása legyen a résztvevő kórusok életén és reméjük, hogy a második
alkalomra még többen leszünk.Hálásan köszönjük a sepsiszentgyörgyi egyházközségnek
és dalárdának a vendéglátást.
http://uninaplo.unitarius-halo.net/3szek/2010/12/05/haromszek-felsofeher-

23
 egyhazkori-korustalalkozo-korusok/
http://uninaplo.unitarius-halo.net/3szek/2010/11/27/haromszek-felsofeher-
egyhazkori-korustalalkozo-sepsiszentgyorgy-2010-nov-27-kepek/

Egyházköri képviselet
A már hagyományos egyházköri képviselet mellett (E. K. T. bizottságok,
Főtanács, Zsinat), az elmúlt évben két új bizottság alakult, melyben egyházkörünk is
képviselve van.
Az Átvilágító Bizottságban a képviseletet az E. K. T. választotta titkos
szavazással, képviselőink Andorkó Ferenc lelkész és Márkó László tanár.
Az egyházi Alapszabályzat-módosító Bizottság tagságában Máthé Sándor
lelkészt az Egyházköri tanács jelölte, Boros János felügyelő gondnokot pedig az E.K.T.
választotta.
.
Egyházkör és lelkészképzés/ VEN

Egyházkörünk egyes egyházközségei a hagyományokhoz híven, a nagy sátoros

ünnepeken légátusokat fogadtak, ezzel is támogatva az unitárius lelkészképzés ügyét. A
hívek hozzájárulása a három ünnepen a következő volt:
1. Barót – 1900 lej
2. Bölön – 1.733 lej
3. Brassó – 3.660 lej
4. Felsőrákos – 3.133 lej
5. Nagyajta – 2.150 lej
6. Olthévíz - 3.780 lej
7. Sepsiszentgyörgy – 3.247 lej
8. Ürmös – 4.698 lej
9. Vargyas – 2700 lej
Hálásan köszönjük a lelkészi családoknak és az egyházközségi tagoknak a
vendéglátást és az anyagi támogatást.
A tavalyi évben az egyházkör most már második alkalommal hirdetett pályázati
lehetőséget az egyházközségek ifjúsági és gyermekprogramjainak támogatására. A
felhívásra három egyházközség jelentkezett, Kökös és Szentivánlaborfalva a vakációs
bibliahét támogatására, Ürmös az ifjúsági egylet biciklitúrájának költségeire. A megítélt
összegek: Kökös – 200 lej, Ürmös -200 lej, Szentivánlaborfalva – 100 lej.
2010-ben az árvíz okozta károk miatt az Odfie konferencia megszervezését Bölön
helyett Vargyas vállalta fel, augusztus 19-22 között. A rendezvény költségeihez az
egyházkör 1.000 lejjel járult hozzá. A gazdag és változatos program, a jó hangulat és az
egyházközség vendégszeretete egyaránt hozzájárult a rendezvény sikeréhez.
Ebben az évben az egyházkör vezetősége továbbra is várja az egyházközségek
jelentkezését rendezvényeik támogatására, illetve a VEN területén felvállalja a
nemzetiségi szórványban működő kis gyülekezetek gyermekeinek egyházi táborozási
költségeit. Ugyanakkor, arra való tekintettel, hogy az Odife ifjúsági konferenciát Bölön

24
szervezi ebben az évben, szokás szerint anyagiakkal is hozzájárul majd a költségekhez.

Egyházköri és egyetemes egyházi szolidaritás

A tavalyi esztendőben is, sajnos alkalmunk adatott bizonyságát adni emberi és

hittestvéri szolidaritásunknak. 2010. elején a lelkész nélkül maradt Kőhalom-Homoród-i
egyházközségnek ajánlotta fel a kör minden gyülekezete egy vasárnapi perselypénzét, az
így begyűlt összeg: 1513 lej volt. Az anyaországot sújtó árvizek után, egyetemes
egyházunk felhívással fordult a gyülekezeteinkhez, e gyűjtés eredménye köri szinten
5.135 lej. A Bölönt érintő többszörös árvizek rendjén körünk egyházközségei igyekeztek
kétkezi munkával, anyag-és pénzbeli adományokkal is támogatni a közösséget. Az
összegyűlt pénzösszeg 9.193 lej, mely nemcsak az unitárius hívek adománya, hiszen sok
helyen, főleg Erdővidéken, faluszinten szervezték a gyűjtést.
2011-ben a száldobosi leányegyháközségnek ajánlottunk fel egy vasárnapi
perselypénzt, ennek összege 1.627 lej.
Külön kiemelem, hogy az anyaországi árvízkárok rendjén, a bölöni egyházközség
hívei tartós élelmiszert, ivóvizet és 110.000 Ft adományt vittek Felsőzsolcára, lelkészük
vezetésével.
Az egyházközségeknek, lelkészeknek és híveknek egy bibliai idézettel köszönöm
meg köri és egyetemes áldozatvállalásukat:
„Minden időben szeret, aki igaz barát és testvérül születik a nyomorúság
idejére.”

Egyházkör és média

Az egyházkörünknek jól működő honlapja van, melyen az egyházkör és

egyházközségeink életének fontosabb eseményeit jelenítjük meg. E munkálatot Márkó
László tanár úr végzi önkéntes alapon, amit hálásan köszönünk.
Az egyházkör honlapja elérhető az alábbi helyen:

http://uninaplo.unitarius-halo.net/3szek/

Személyi változások 2010-ben

Kőhalom-Homoród

Vass Mózes lelkész 2010. január 1.-el nyugalomba vonult. Az egyházközség

január 10-én tartotta a kibúcsúzó istentiszteletet, melyet közebéd követett. Megköszönve
sok évtizedes lelkészi munkáját, Isten áldását kérjük saját és szerettei életére!
A beszolgáló lelkészi tevékenységet Török István olthévízi lelkész végezte
2011.július 1.-ig, amikor az egyházközség Márkos Ervin Sándor fogarasi lelkészt
választotta meg lelkészének. Hálásan köszönjük a beszolgáló lelkész munkáját, az új
lelkésznek és a gyülekezetnek pedig áldásos együttműködést kívánunk !

Fogaras-Nagyszeben

25
 2011.július 1.-től a gyülekezet állandó lelkész nélkül maradt,a beszolgálást
teológiai hallgatók és a kör lelkészei ( Szász Ferenc, ifj.Kozma Albert ) végezték,
munkájukat hálásan köszönjük.
2011.október 1.-től ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök úr Márkos Hunor Elemér
gyakorló teológiai hallgatót küldte ki a gyülekezetbe, aki Máthé Sándor brassói lelkész
felügyelete mellett folytatja tevékenységét és akinek sikeres munkálkodást kívánunk !

Sepsiszentgyörgy

2010. október 1.-től ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök úr Vass Károlyt helyezte ki
segédlelkésznek, akinek sikeres munkálkodást kívánunk !

Kökös

2010.október 3.-án tartotta az egyházközség Bíró Attila lelkész beiktató

ünnepségét. Isten áldása legyen a lelkészi családon, a gyülekezeten és a közös
munkájukon !
Videók:
http://uninaplo.unitarius-halo.net/3szek/2010/10/08/biro-attila-kokosi-unitarius-
lelkesz-beiktatasa-oktober-3-videok/
Képek: http://markolaci.hu/kepek/thumbnails.php?album=99

Elhunyt előljáróink

2011. február 15-én, életének 87. özvegységének 5. évében elhunyt, SZABÓ

SÁNDOR, a baróti egyházközség volt gondnoka, volt egyházköri felügyelő gondnok és
Főtanácsi tag.
Több mint egy évtizeden keresztül, a Háromszék-Felsőfehéri Egyházkör felügyelő
gondnoki tisztségét lelkiismeretesen, nagy buzgalommal töltötte be, hiánytalanul járta az
esperesi vizsgálószékkel az egyházközségeket, és mint Főtanácsi tag, rendszeresen részt
vett annak munkálatain.
Egyházához, vallásához, népéhez, nemzetéhez élete utolsó pillanatáig hű maradt,
ama nemes harcot megharcolta, hitét megtartotta.
Temetése február 18-án volt a baróti temetőben, a szolgálatot Kiss Alpár helybéli
lelkész végezte, az Egyházkör nevében Andorkó Ferenc vargyasi lelkész, közügyigazgató
búcsúztatta.
Pihenése legyen csendes, emléke áldott!

Esperesi tevékenységem rövid összefoglalása/ köri képviselet

Július

o 2 – részt vettem a Nyugdíjintézet vezető tanácsának ülésén illetve a Püspöki

Széken

26
 o 3 – részt vettem az Egyházi Képviselő Tanács ülésén
o 9-13 – részt vettem a Rolduc-ban (Hollandia) az Unitárius és Univerzalista
Nemzetközi Tanács (ICUU) által szervezett lelkészi konferencián, ahol kiscsoportos
beszélgetéseket vezettem. Körünkből még jelen volt Máthé Sándor és Török István.
o 14-19 – részt vettem az ICUU által szervezett nemzetközi szimpóziumon, ahol
előadást tartottam a testvérgyülekezeti kapcsolatokról. Körünkből még jelen volt
Orbán Erika.
o 21 – bővített elnökségi ülésen vettem részt Kolozsváron
o 22 - Ft.Bálint Benczédi Ferenc, Cathy Cordes, Linda Lu Burciaga, Farkas Emőd,
Gyerő Dávid és jómagam részvételével megbeszélést tartottunk a testvérgyülekezeti
ünnepség lebonyolításáról Kolozsváron
o 23-24 – részt vettem a testvérgyülekezeti kapcsolatok 20. Évfordulójára szervezett
ünnepségen, ahol moderátori szerepet vállaltam.
o 29-30- részt vettem az Ulosz konferencián
o 30-31 - Főtanács, melyen temetési szolgálat okán nem tudtam részt venni

Augusztus

o 2 – az egyházkör vezetőségével részt vettünk a fogarasi illetve a kőhalomi

egyházközség átadásán. Jelen voltak még: Ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök, Gáspár
Mária pénzügyi ellenőr, Király Tünde a Nyugdíjintézet főkönyvelője és Török István
Kőhalomba beszolgáló lelkész.
o 19 – 22.- Odfie konferencia – Vargyas
o 25- az egyházkör vezetősége a bölöni egyházközség vezetőségével részt vett
Tőkés László ny. püspök, parlamenti képviselő és dr Furó Péter, a Magyarországi
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke által vezetett küldöttség
fogadásán, akiknek köszönhetően Bölön 64.666 lejes pénzbeli támogatásához jutott.

Szeptember

o 10-11 -lelkészcsaládok találkozója, Székelykeresztúr

Október

o 2 – Áldás Háza avatása Nagyajtán, melyen az egyházkör vezetősége vett részt az

esperes kivételével, aki külföldön tartózkodott
o 3 – lelkészbeiktató ünnepség Kökösön, ahol az egyházkör vezetősége vett részt az
esperes kivételével, aki külföldön tartózkodott.
o 8 – bővített elnökségi ülésen vettem részt Székelykeresztúton
o 13 – lelkészi értekezlet Kálnokon
o 14 – Nyugdíjintézet vezetőtanácsi gyűlés illetve Püspöki Szék
o 15 – Egyház Képviselő tanácsi gyűlés

November

27
 o 5 – az egyházkör vezetőségével meglátogattuk a fogarasi gyülekezetet a gyakorló
teológiai hallgató beilleszkedésének és a gyülekezeti élet folytonosságának
megbeszélésére.
o 10 – lelkészi értekezlet Alsórákoson
o 18 – bővített elnökségi ülés Kolozsváron
o 27 – köri tanácsi gyűlés Sepsiszentgyörgyön
o 27 - köri kórustalálkozó Sepsiszentgyörgyön
December

o 2 – Nyugdíjintézet vezetőtanácsi gyűlés illetve bővített elnökségi gyűlés

Kolozsváron
o 3 - Egyházi Képviselő tanácsi gyűlés
o 4 – a Magyar Összetartozás Emlékművének avatása Bölönben, a kör vezetőségét
Szabó Előd köri jegyző képviselte
o 5 – László Gyula Emlékünnepség Kőhalomban, melyen Boros János és Bedő
András felügyelő gondnokokkal vettem részt.
o 7 – a kökösi és kálnoki keblitanács részvételével tartott gyűlés Kökösön az erdő
kérdésének megoldására.

2011
Január
o 10 – Vass Mózes Kőhalom-homoródi lelkész kibúcsúzó istentisztelete
o 14 – bővített elnökségi gyűlés Kolozsváron
o 19 – a Vizsgálószék tagjainak gyűlése Sepsiszentgyörgyön a vizsgálószékek
illetve a gondnok-presbiteri értekezlet előkészítésének tárgyában.
o 24-25 – Boros János felügyelő gondnokkal és Tordai Ernő lelkésszel részt vettünk
Bukarestben egy megbeszélésen és találkozón egyrészt a leányegyházközség
tagjaival, másrészt az Archway Alapítvány vezetőségével egy ingatlan
megszerzésének tárgyában. A tárgyalás sajnos eredménytelenül zárult, az alapítvány
által támasztott feltételeket az egyház nem tudta vállalni. Egyetemes Egyház részéről
jelen voltak: Ft. Bálint Benczédi Ferenc püspök, Csáka József főgondnok, Gyerő
Dávid közigazgatási előadó tanácsos, Dácz Tibor gazdasági és Furu Xénia építészeti
tanácsadó. A leányegyházközséget Vajda Gyula gondnok úr képviselte.

Február

o 19 – gondnok-presbiteri értekezlet Brassóban

Március

o 8 – vizsgálószéki megbeszélés Szentivánlaborfalván

o 9 – lelkészi értekezlet Sepsiszentgyörgyön
o 10 - vizsgálószéki kiszállás Botfalu-Szentkirály
o 14 – vizsgálószéki kiszállás Bölön
o 16 – vizsgálószéki kiszállás Sepsiszentgyörgy, ahol betegség miatt nem vehettem
részt-

28
 o 21 – vizsgálószéki kiszállás Homoród-Kőhalom
o 23 – vizsgálószéki kiszállás Középajta, Miklósvár, Nagyajta
o 24 – Nyugdíjintézet vezető tanácsi gyűlés illetve Püspöki Szék
o 25 – Egyházi Képviselő tanácsi gyűlés
o 29 – vizsgálószéki kiszállás Vargyas
o 31 – vizsgálószéki kiszállás Alsórákos

Április

o 4 – vizsgálószéki kiszállás Datk

o 5 – vizsgálószéki kiszállás Köpec, Olasztelek, Barót
o 7 – vizsgálószéki kiszállás Nagyszeben, Fogaras
o 11 – vizsgálószéki kiszállás Felsőrákos
o 13 – megbeszélés a Kovászna megyei tanácsnál az egyházközségek pályázatának
tárgyában.

Május

o 4 – gyűlés a vizsgálószék tagjaival Szentivánlaborfalván, a köri közgyűlés

anyagának összeállításáról.
o 11 – lelkészi értekezlet Nagyajta.
A további esperesi tevékenységemről röviden annyit kívánok megjegyezni, hogy
igyekeztem minden meghívásnak eleget tenni és képviselni az egyházkör és az
egyházközségek érdekeit az Egyetemes Egyház és az állami hatóságok előtt.

AZ ESPERESI VIZSGÁLÓSZÉK MUNKÁJA

Ebben az évben az egyházi főhatóság úgy döntött, hogy az esperesi
vizsgálószékek hatékonyságának növelésére, ezen túl évente csak az egyházközségek fele
kerül meglátogatásra. A 2011-es vizsgálószékek célja elsődlegesen az egyházközségek
jellegének vizsgálata volt, figyelembe véve a gyülekezetek igényeit és az E.K.T. által
megfogalmazott javaslatokat. Ezek alapján az esperesi vizsgálószék az év elején 10
egyházközséget választott ki, melyekhez még egy csatlakozott, ahonnan módosító
javaslat érkezett az egyházközségi jelleget illetően. Összességében tehát a vizsgálószék
11 egyházközségben tett látogatást, a többi kilenc egyházközségre vonatkozó esperesi és
felügyelő gondnoki beszámolók a lelkészi jelentésekre és annak mellékleteire alapoznak.
Az esperesi vizsgálószék kiszállásainak időpontját a lelkészekkel egyeztetve,
közösen döntöttük el. A kiszállások rendjén, ha lehetőség volt rá, a Vizsgálószék teljes
számban vett részt. Ebben az évben az egyházközségi jelleg felülvizsgálása rendjén főleg
azokat a gyülekezeteket látogattuk meg, ahol szükséges volt a tisztázás a társ-, leány- és
szórványok helyzeténél.
Az EKT határozata alapján az egyházközségi jellegnek a következő feltételeket
kell teljesítenie:
o anyaegyházközség: rendelkezik a kultikus élet alapvető feltételeivel (templom,
lelkészi lakás, anyagi javak), saját lelkészt tud tartani, akár külső segítséggel is,

29
 minden vasárnap megnyilvánuló istentiszteleti élete van
o társegyházközségek: legalább egyikük rendelkezik a kultikus élet alapvető
feltételeivel (templom, lelkészi lakás, anyagi javak), minden vasárnap megnyilvánuló
istentiszteleti élete van, csak együtt tudnak egy lelkészt eltartani
o leányegyházközség: biztosítani tudja a kultikus élet feltételeit (istentiszteleti
helyszín), minden hónapban legalább egyszer megnyilvánuló istentiszteleti élete van,
a lelkészi szolgálatok igénybe vételére anya-egyházközséghez kapcsolódik
o szórvány: azon unitárius hívek szervezeti tömörülése, akik a kultikus élet
tartozékaira és a lelkész eltartására vonatkozó előbbi feltételeket nem tudják
teljesíteni, de akik igénylik a lakóhelyükön legalább negyedévi rendszerességgel
végzett istentiszteleti szolgálatokat, ezért egy anyaegyházközséghez csatlakoznak.

A vizsgálószék második területe a munkaszerződések kérdése lett volna, de a

legtöbb egyházközségben erről érdemben még nem tárgyaltak.
Esperesi jelentésemben nem a látogatások idejét és helyét, hanem a megszokott
sorrendet követem, hiszen a beszámolókból világosan kitűnik hol jártunk és hol nem.

Alsórákos

A vizsgálat ideje március 31. csütörtök. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária
esperes, Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok, Szabó Előd köri jegyző.
Az esperesi vizsgálószék délután 15 órakor kezdte meg munkáját az egyházközségi
ügyvitel megvizsgálásával, majd 17 órától találkozott a presbitériummal. Vizsgálószék
nevében Boros János felügyelő gondnok köszöntötte a keblitanács megjelent tagjait.
A keblitanácsosok borúlátóan értékelték az elmúlt esztendőt: sok a hátrálékos, a
templomba járás szempontjából sincs előrelépés, tehát anyagi és lelki vonatkozásban is
mélyponton van az egyházközség. Az egyházközségnek hatalmas adósságai vannak: a
lelkész fizetését az egyházközség csak fele részben biztosítja, a nyugdíjpénztári járulékot
2001 óta nem fizetik, továbbá az egyetemes egyházfenntartás és az iskola alap terén is
komoly elmaradások vannak.
Az egyházközség pénzügyei továbbra is zavarosak: a könyvelést komolyabban
kell venni, a pénztárnok kezelje az egyházközség egész pénzét és ismerje az
egyházközség anyagi helyzetét.
Az egyházközség és a faluközösség helyzete valóban nehéz, de nem szabad a
lemorzsolódásba, a zuhanásba beletörődni, hanem megoldásokat kell keresni a lassú, de
biztos fejlődés elindítására: a gyermekekkel való foglalkozást meg rendszeressé kell
tenni, meg kell próbálni megszervezni a nőszövetséget, fokozni kell a családlátogatás
hatékonyságát, általában tudatosabban és rendszeresebben kell működjön az
egyházközség élete. Ez a lelkész és az egyházközség elöljáróinak közös felelőssége,
feladata.
A keblitanácsi gyűlés után istentiszteletet tartottunk, mely alkalommal Pap Mária
esperes végzett szószéki szolgálatot 2Móz 16,2-3. 18-20 alapján. A közgyűlés tagjait
Boros János és Bedő András felügyelő gondnokok köszöntötték. Kihangsúlyozták a
keblitanácsi gyűlésen elhangzottakat: megoldásokat kell keresni az anyagi és lelki válság
enyhítésére.
Újra kell értékelni a gondnok-választás sajátos rendszerét: az egy évre megbízott

30
gondnok nem tud távlatokban gondolkodni, tervezni; ugyanakkor az egy évig hivatalban
levő gondnok tárgyi nyomokat akar maga után hagyni, s így az egyházközség
adósságainak törlesztése mindig másodlagossá válik. Pap Mária esperes elmondta, hogy
nem szabad megfeledkezni arról, hogy a felemlített sokféle gond és hiányosság mellett
sok megvalósítást, szép eredményt hozott az elmúlt év is. Ezeket is értékelni kell, s erőt
meríteni ezekből, hogy lelkész, keblitanács és hívek közös munkájának eredményeként
Alsórákos unitárius közössége kimozduljon a holtpontról.

.Vizsgálószék meghagyta:
1. Az egyházközségi ügyvitel rendezettsége érdekében minden pénz a pénztárnok
gondozásában legyen. Az eladott traktorból befolyt összeget vegyék be a
könyvelésbe és a traktort a leltárból írják le. A leltározást végezzék el május 1-ig
és tegyenek jelentést az Esperesi Hivatalnak.
2. Az egyházközség igyekezzen törleszteni adósságaiból.
3. Az egyházközség megválasztott tisztségviselői járjanak elől jó példával a
templomlátogatás és a közösségért való buzgólkodás terén
Az egyházközség lelkésze Szabó József Csaba, 2001-től
Gondnok: ifj.Rákosi János megválasztva 2010-ben
Énekvezér Antal P. Antal 1998 óta
Az egyházközség lélekszáma: 571
Az aranykönyvi bejegyzések végösszege: 13.739 lej és 4000 lej külföldi adomány
Személyenkénti egyházfenntartói járulék összege: 40 lej
Fenntartó személyek száma: 424 . Hátralékosok száma: 137

Árkos

A tavalyi évben a gyülekezeti élet lelki erősödésére és gazdagodására fektették a

hangsúlyt. Számos, minden korosztályt megmozgató rendezvényt szerveztek, melyeken a
vallásórás gyerekek és a Régeni Áron vegyes kórus is fellépett. Újra alakult az ifjúsági
egylet, várjuk bekapcsolódásukat az egyházköri és egyetemes egyházi rendezvényekbe.
A volt felekezeti iskola visszakerült az egyházközség tulajdonába és tervbe van annak
felújítása, egyházközségi célokra való felhasználása, valamint a vár körüli
területrendezés. A tavalyi évben az egyházközség szervezte a már hagyományos Vadas-
találkozót nagy sikerrel, melyért e helyen is köszönet mondunk.
A tusnádfürdői leányegyházközség gondozása példás, a hívek ragaszkodnak
vallásukhoz és igyekeznek részt venni az anyaegyházközség rendezvényein. A
nőszövetség alkalmilag működik, de az árkosi asszonyok lelkesen kiveszik részüket az
egyházközség minden rendezvényének szervezéséből. Az egyházközség elkezdte
tartozásai törlesztését az egyetemes egyház és a nyugdíjintézet fele.
Nagyon jó a testvérgyülekezeti kapcsolat, a Kolozsváron tartott 20. éves ünnepi
évforduló rendjén e kapcsolatról és annak kölcsönös megvalósításairól beszélt Laura
Nagel és Székely János lelkész.
Az idei év tervei között szerepel a templom fűtésének megoldása és a javítási
munkálatok folytatása, a lehetőségek függvényében.

31
Az egyházközség lelkésze Székely János 1992 óta.
Gondnok Ördög Zoltán 2007 óta.
Énekvezér Márk Attila 2007 óta.
Az egyházközség lélekszáma: 589
Az aranykönyvi bejegyzések végösszege: 13.293 lej, 4500 lej állami támogatás és 2200
USD külföldi adomány
Személyenkénti egyházfenntartói járulék összege: 60 lej
Fenntartó személyek száma: 452. Hátrálékban levő személyek száma: 126.

Barót

A vizsgált ideje április 5. kedd. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária esperes,
Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok, Szabó Előd köri jegyző.
Az esperesi vizsgálószék 15 órától meglátogatta a köpeci, illetve 16,30-tól az
olaszteleki leányegyházközséget. Köpecen a hívekkel való találkozáson 11 lélek vett
részt, akik ismertették a leányegyházközség helyzetét. Kezdetben a köpeci
öregotthonban, annak megszűnte után pedig a református templomban tartották az
istentiszteleteket. A templomlátogatás alacsony szintje miatt 3 évvel ezelőtt indult meg az
a szokás, hogy csak négy nagy ünnepünkön tartották meg az istentiszteleteket. A
vizsgálószék tagjai kihangsúlyozták, hogy elsősorban a hívek kell a döntés felelősségét
felvállalják. Közös megegyezés útján arra a döntésre jutottunk, hogy egy évig havonta
tartanak istentiszteleteket, s egy év után levonjuk a következtetéseket. Így tehát a köpeci
közösség megtartja leányegyházközségi státusát.
Az Olaszteleken összegyűlt 6 lélek a köpeci közösséghez hasonlóan úgy döntött,
hogy kísérletet tesznek arra, hogy a leányegyházközségi státus feltételeinek
megfeleljenek, s havonta egyszer tartanak istentiszteletet. A lelkész havonta tesz jelentést
a fejleményekről az esperesi hivatalnak.
Ami az egyházközséghez tartozó szórványok helyzetét illeti, a gyakorlati
tapasztalatok alapján a következőképpen alakul: Bardoc megtartja szórvány státusát,
Nagybacon, Kisbacon és Bodos megszűnnek szórványokként létezni, az egyháztagok a
baróti anyaegyházközség hívei közé lesznek besorolva.
18 órától találkoztunk az egyházközség vezetőségével, akiket Boros János
felügyelő gondnok köszöntött. Beszámolt a leányegyházközségnél tett látogatásokról. A
vallásos és nemzeti ünnepeket rendesen megtartották, de sajnálatos, hogy az
egyháztársadalmi szervezetek működését továbbra sem lehetett rendszeresíteni. A
vizsgálószék tagjai úgy látják, hogy a hátrálékosok száma jelentős, de az egyházközség
vezetői úgy gondolják, hogy a hátrálékokat előbb vagy utóbb be lehet majd gyűjteni.
A gyülekezet tagjai között vannak olyanok, akiket hátrányos szociális helyzetük
miatt a keblitanács felmentett az egyházfenntartás kötelezettsége alól. Pozitívumként
értékelhetjük, hogy a templom modernsége, előnyös akusztikája lehetőséget nyújt arra,
hogy a város és környék lakossága előtt megnyíljon: hangversenyeket, összejöveteleket
tartanak. Továbbra is kiváló eredményekkel működik a testvéregyházközségi kapcsolat,
melynek anyagi és szellemi hozadékai egyaránt jelentősek.
19 órától istentiszteletet tartottunk, mely alkalommal Pap Mária esperes végzett
szószéki szolgálatot Zsid 10,23b alapján. A közgyűlés tagjait Boros János felügyelő
gondnok köszöntötte. Felvetette egy egyházközségi értesítő megjelentetésének

32
gondolatát, mely az egyházközség híreit eljuttatná az otthon maradó hívekhez is. Pap
Mária esperes megköszönte az egyházközség vezetőinek, hogy az elmúlt évben is a
közösség mellett álltak, s további kitartásra, munkára buzdította a gyülekezet tagjait.

Vizsgálószék meghagyta:
A tervbe vett javításokat végezzék el.
A hiányzó naplókat pótolják, ne várjanak az egységes nyomtatványokra.

Az egyházközség lelkésze Kiss Alpár 1984 óta.

Gondnok Fazakas László 1997 óta.
Énekvezér Ilkei Tünde 1991 óta.
Az egyházközség lélekszáma 600.
Aranykönyvi adományok végösszege: 11.949 lej, 1000 lej állami támogatás és 300 USD
külföldi adomány
Személyenkénti egyházfenntartói járulék összege: 48 lej
Fenntartó személyek száma 448. Hátrálékban levő személyek száma: 94.

Bölön

A vizsgálat ideje március 14, hétfő. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária esperes,
Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok és Szabó Előd köri jegyző.
A vizsgálószék tagjai megérkezésük után szemrevételezték a kántori lakás és a
Bölöni Farkas Sándor-szülőház állapotát. Meghallgattuk a lelkész és a gondnok
beszámolóit a tervekről. Mindkét épület, jelentős felújításra szorul. Az egyházközségi
ügyvitel átvizsgálása után, keblitanácsi gyűlést tartottunk.
Boros János felügyelő gondnok köszöntötte a keblitanács megjelent tagjait. Az
elmúlt évben voltak szép ünnepnapok, de a nyári árvizek jelentős megpróbáltatást
jelentettek, próbára tették összegfogásunkat. Az egyházközség tulajdonában levő
ingatlanok nagy feladat elé állítják a gyülekezetet (javítás, visszaigénylés). A nőszövetség
és az ifjúsági egylet a rendszeres találkozások hiánya ellenére alkalmanként támogatták
az egyházközség rendezvényeit. Továbbra is feszült a viszony a polgármesteri hivatallal;
a református gyülekezettel, a lelkészcsere rendjén javult a viszony. Értékelendő, hogy
sokféle terve van az egyházközségnek, azonban a nagy egyházközség tagjai közül többen
kellene felelősséget vállaljanak az egyházközség ügyeiben, mert kevés tevékeny
egyháztag van.
Ezek után, istentiszteletet tartottunk, mely alkalommal a szószéki szolgálatot Pap
Mária esperes végezte Lk 12, 47-48 alapján. A közgyűlést a vizsgálószék nevében Boros
János felügyelő gondnok köszöntötte. Részletesen beszélgettünk az egyházközség anyagi
és valláserkölcsi életéről. Gondot okoz a hátrálékosok magas aránya. A jószágigazgató
munkájával meg vannak elégedve, eredményes, hatékony, lelkiismeretes munkát végez.
A vizsgálószék a munka sokrétűségének figyelembe vételével javasolja a gyülekezetnek,
hogy segédlelkész fogadásán gondolkozzanak. Az egyetemes egyháztól ígéret érkezett,
hogy igyekeznek az egyházközség függőben levő birtokügyeit közelebbről megvizsgálni.
A sok rájuk szakadt gond és baj ellenére, a bölöniek eseményekben gazdag évet
tudnak maguk mögött, melyek közül kiemelkedik a Magyar Összetartozás
Emlékművének felavatása, melyet az egyházközség vezetősége kezdeményezett és

33
egyedülálló Erdélyben. Az egyházközség kérte a vizsgálószék tagjait, hogy irányítsák az
egyetemes egyház figyelmét a Bölöni Farkas Sándor-szülőház megvásárlásának ügyére.
Az esperesi vizsgálószék nevében Pap Mária zárta a gyűlést, arra kérte a jelenlevőket,
hogy tegyenek többet a nagycsalád szolgálatában, Isten áldásával.
Esperesei Vizsgálószék meghagyta:
A hiányzó naplók és kimutatások pótlása, kiegészítése.
Kezdjék meg a templom feljavítási munkálatait.

Az egyházközség lelkésze ifj. Kozma Albert 2009 óta.

Gondnok Uzoni István 2009 óta.
Énekvezér Fábricz Emilia 2010 óta.
Az egyházközség lélekszáma 965.
Aranykönyvi adományok végösszege: 40.788 lej, 9193 lej egyházi támogatás és 64.666
lej állami és más külső támogatás (árvízkárosultaknak)
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Fenntartó személyek száma 680. Hátralékban levő személyek száma 158.

Brassó-Óváros.

A tavalyi év gazdasági válsága rányomta bélyegét az egyházközségek életére, a

hátrálékosok aránya továbbra is magas, bár a lelkészek és körzetfelelősök a
családlátogatáskor figyelmeztetik a hátrálékosokat. Karbantartási munkálatokat végeztek
a templomon és lelkészi lakások tetőzetén, valamint új kerítés készült. Pályázatokból és
önerőből folytatták az új épület legfelsőbb szintjén a munkálatokat és abban
reménykednek, hogy ebben az évben legalább 5 vendégszoba elkészül.
Az építkezés folyatása miatt nem sikerült maradéktalanul törleszteni az
egyházközségek adósságát az egyetemes egyház fele, reméljük ebben az évben ez is
megoldódik. Az egyházközségek valláserkölcsi életének gazdagítását szolgálja a dalárda
és az egyháztársadalmi szervezetek tevékenysége. Örömünkre szolgál, hogy a
célcsoportoknak szervezett alkalmak nagyon sikereseknek bizonyultak, reméljük, hogy
lesz folytatás. Beindult a vasárnapi iskola és bár a jelenlét alacsony, remény van arra,
hogy lassan rendszeressé válik és vonzani fogja az egyházközség gyerekeit.
Az ifjúsági egylet és nőszövetség továbbra is lelkesen működik, részt vállalnak az
egyházközségek rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. A tavalyi
esztendőben a brassói gyülekezetek szervezték meg köri szinten a testvérgyülekezetek
20. Évfordulójának megünneplését, valamint ez évben fogadták a gondnok-presbiteri
értekezletet, amit hálásan köszönünk.
Az egyházközséghez tartozó leányegyházközségek: Vidombák és Feketehalom
híveinek templomlátogatása és vallásos közösségükhöz való ragaszkodása nagyon jó.
Lelkész javaslata, hogy a sepsiszentgyörgyi kórházlelkész hetente legalább egy nap
végezzen látogatást a brassói kórházakban is, megfontolandó.
A gyülekezetek tervei között szerepel a templom világításán javítani, valamint az
anyagi lehetőségek függvényében folytatni az építkezést. Ehhez erőt, egészséget és
kitartást kívánunk.

Az egyházközség lelkésze Máthé Sándor 1993 óta.

34
Gondnok Balázs András 2006 óta.
Énekvezér Bartus Szende Enikő 2009 óta.
Az egyházközség lélekszáma: 1140.
Aranykönyvi adományok a két egyházközségnél: 34.781 lej, 20.000 lej állami támogatás
és 2450 USD külföldi adomány.
Személyenkénti egyházfenntartás összege: a jövedelem 1%-a , átlag: 76 lej
Egyházfenntartó személyek száma: 744. Hátrálékban levő személyek száma: 209.

Brassó-Újváros

A tavalyi év gazdasági válsága rányomta bélyegét az egyházközségek életére, a

hátrálékosok aránya továbbra is magas, bár a lelkészek és körzetfelelősök a
családlátogatáskor figyelmeztetik a hátrálékosokat. Karbantartási munkálatokat végeztek
a templomon és lelkészi lakások tetőzetén, valamint új kerítés készült.
Pályázatokból és önerőből folytatták az új épület legfelsőbb szintjén a
munkálatokat és abban reménykednek, hogy ebben az évben legalább 5 vendégszoba
elkészül. Az építkezés folyatása miatt nem sikerült maradéktalanul törleszteni az
egyházközségek adósságát az egyetemes egyház fele, reméljük ebben az évben ez is
megoldódik. Az egyházközségek valláserkölcsi életének gazdagítását szolgálja a dalárda
és az egyháztársadalmi szervezetek tevékenysége.
Örömünkre szolgál, hogy a célcsoportoknak szervezett alkalmak nagyon
sikereseknek bizonyultak, reméljük, hogy lesz folytatás.
Beindult a vasárnapi iskola és bár a jelenlét alacsony, remény van arra, hogy
lassan rendszeressé válik és vonzani fogja az egyházközség gyerekeit.
Az ifjúsági egylet és nőszövetség továbbra is lelkesen működik, részt vállalnak az
egyházközségek rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában.
A tavalyi esztendőben a brassói gyülekezetek szervezték meg köri szinten a
testvérgyülekezetek 20. évfordulójának megünneplését, valamint ez évben fogadták a
gondnok-presbiteri értekezletet, amit hálásan köszönünk.
Az egyházközséghez tartozó leányegyházközség, Négyfalu híveinek
templomlátogatása és vallásos közösségükhöz való ragaszkodása nagyon jó, azonban
szomorúan vettük tudomásul, hogy többszöri beszélgetés és egyeztetés ellenére sem
oldódott meg a leányegyházközség költségeinek fedezése. Az onnan begyűlt
egyházfenntartásból fedezni kell a gyülekezeti terem fenntartásából rájuk eső részt,
illetve a lelkész kiszállási költségeit.
A gyülekezetek tervei között szerepel a templom világításán javítani, valamint az
anyagi lehetőségek függvényében folytatni az építkezést. Ehhez erő, egészséget és
kitartást kívánunk.

Az egyházközség lelkésze Szász Ferenc 1988 óta.

Gondnok Huszár Sándor 2009 óta.
Énekvezér Bartus Szende Enikő 2009 óta.
Az egyházközség lélekszáma: 910.
Az aranykönyvi adományok a két egyházközségnél: 34.781 lej, 20.000 lej állami
támogatás és 2450 USD külföldi adomány.
Személyenkénti egyházfenntartói járulék összege: a jövedelem 1%-a, átlag: 76 lej

35
Egyházfenntartó személyek száma: 705. Hátrálékosok száma: 261.

Datk

A vizsgálat ideje április 4, hétfő. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária esperes,
Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok, Szabó Előd köri jegyző.
. Vizsgálószék tagjai 15 órakor érkeztek az egyházközségbe, ahol az ügyvitel
áttekintése után 17 órától keblitanácsi gyűlést tartottunk. Vizsgálószék nevében Boros
János felügyelő gondnok köszöntötte a keblitanács megjelent tagjait. Értékelte a
valláserkölcsi élet rendszeres működését, de kifogásolta, hogy az egyháztársadalmi
szervezetek csak alkalomszerűen működnek.
A tervezett javítási munkálatokat az anyagiak hiányában nem tudták elvégezni, az
egyházközség számára a mindennapi kiadások is sokszor gondot jelentenek. 2011-ben kb.
10.000 lejes jövedelemre számítanak faeladásból, melyből azonban úgy kell gazdálkodni,
hogy a lelkészi lakás javítására is jusson anyagi alap.
2011 ugyanis Pálffy Tamás lelkész számára a nyugdíjazás éve, s fel kell készülni
az új lelkész érkezésére. Az egyházközség vezetői gondolkozzanak el azon, hogy az új
lelkész kiválasztását milyen úton kívánják megvalósítani.
A lelkész nyugdíjazásáig azonban nagy feladat, kihívás az egyházközség számára
a II. Oltmenti Unitárius Találkozó megszervezése, melyhez jelentős egyházközségi
összefogásra van szükség.
Este 19 órától istentiszteletet és közgyűlést tartottunk. mely alkalommal a
szószéki szolgálatot Szabó Előd egyházköri jegyző végezte Ézs 1,3. 18-19 alapján. Pálffy
Tamás lelkész üdvözölte a vizsgálószék tagjait, s felkérte őket, hogy tegyék meg
észrevételeiket. Bedő András, Boros János felügyelő gondnokok és Pap Mária esperes
köszöntötte a közgyűlés tagjait, ismertetve a vizsgálószék meglátásait.
Az egyházközség életében ez az év változásokat hoz, hiszen Pálffy Tamás lelkész
nyugdíjba vonul és a gyülekezetnek fel kell készülnie egy új lelkész fogadására. Éppen
ezért, az előttük álló időszakban szükség lesz a közösség szolgálatára kész gyülekezeti
tagokra, de az egyházközség múltja és jelene reményt ad arra, hogy a változásokat és
kihívásokat sikerrel vegyék. Mindehhez vizsgálószék tagjai Isten áldását kérték.
Meghagyások:
Az Esperesi Vizsgálószék meghagyja:
A lelkészi és kántori lakáson tervezett javításokat végezzék el.
Az egyházközség lelkésze Pálffy Tamás 1989 óta.
Gondnok Kallós Ince 2008 óta.
Énekvezér Soós Éva 2009 óta.
Az egyházközség lélekszáma 362.
Aranykönyvi adományok összege: 8486 lej
Személyenkénti egyházfenntartói járulék 50 lej
Fenntartó személyek száma 275. Hátralékban levők száma: 30.

Felsőrákos

A vizsgálat ideje április 11. hétfő. Jelen voltak: Pap Mária esperes, Boros János és

36
köri Bedő András felügyelő gondnok, Szabó Előd köri jegyző. Az esperesi vizsgálószék
du. 15 órától megtekintette az egyházközség ingatlanait, majd átnézte az egyházközségi
ügyvitelt. 18 órától keblitanácsi gyűlést tartottunk, ahol Boros János felügyelő gondnok
köszöntötte a keblitanács megjelent tagjait. Azt javasolta, hogy ebben az esztendőben ne
az anyagiakról, hanem a lelkiekről beszélgessünk. A
2010. évi vizsgálószék meghagyása volt, hogy az egyházközség vezetősége
tegyen meg mindent a templomlátogatás arányának javításáért. Ez a célkitűzés nem
valósult meg, sajnos a keblitanács tagjai sem járnak élen jó példával ezen a téren. Pető
Elemér gondnok elmondta, hogy az egész falut megmozgató egyházközségi
rendezvényeken keresztül igyekeznek megtölteni a templomot. Ugyanakkor kiemelte a
családlátogatás fontosságát, mely a gyülekezet lelki épülésének hatékony eszköze
lehetne.
Nagy hiányt jelent a hiterősítő hét és az egyházközségi vallásórák meg nem
tartása. A hívek lelki hozzáállásának fokmérője a hátrálékosok jelentős száma is.
Pozitívumot jelent a testvéregyházközségi kapcsolat működése, a nőszövetség és az
ifjúsági egylet tevékenysége, és természetesen az anyagiak terén észlelhető folyamatos
fejlődés.
19 órától istentiszteletet tartottunk, mely alkalommal a szószéki szolgálatot Pap
Mária esperes végezte Lk 10,38-42 alapján. Kotecz József lelkész köszöntötte a
vizsgálószék tagjait, s felkérte őket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Boros János
felügyelő gondnok üdvözölte a híveket, kiemelten a konfirmáló ifjakat, akik a közösség
jövőjének letéteményesei. Megfogalmazta a vizsgálószék munkájának következtetését: az
anyagiak terén állandó és dicséretes a fejlődés, de lelkiek terén még sok munka vár az
egyházközség vezetőségére és a hívekre. Ehhez a munkához kívánt a vizsgálószék erőt,
egészséget és Istentől áldást.
Vizsgálószék meghagyta:
Szervezzék meg és rendszeresítsék az egyházközségi vallásórákat
Végezzék el a leltározást
Jövő évben tartsák meg a hiterősítő istentiszteleteket.
Az egyházközség lelkésze : Kotecz József 1981 óta.
Gondnok: Pető Elemér 2005 óta.
Énekvezér Fitori Miklós 1954 óta.
Az egyházközség lélekszáma 757.
Aranykönyvi adományok végösszege:
Hívek adománya: 19.196 lej
Külföldi adomány: 3600 USD, 5000 HUF
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Fenntartó személyek száma: 629. Hátrálékos személyek száma: 261.

Fogaras-Nagyszeben

A vizsgálat ideje április 7. csütörtök. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária

esperes, Szabó Előd köri jegyző, Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok.
Az esperesi vizsgálószék először a szebeni egyházközségben kezdte a látogatást. Itt a
református imateremben a hívekkel való találkozást a 6. számú egyházi ének
eléneklésével és imádsággal kezdtük, melyet Pap Mária esperes mondott el. Boros János

37
felügyelő gondnok köszöntötte a megjelent híveket. Felkérte a gyülekezet tagjait, hogy
értékeljék az elmúlt évet.
A hívek értékelték, hogy a lelkészváltás átmeneti időszakában is minden
istentiszteletet rendesen megtartottak. Az új lelkész munkáját nagyra tartják, lelkesen
fogadják szolgálatait és támogatásukról biztosítják őt. A hívek várják és igénylik a
családlátogatást. A református gyülekezettel és lelkésszel való kapcsolat nagyon jó, az
unitárius hívek részt vesznek a református egyházközség tevékenységeiben. Az
egyházfenntartás összege 70 lej, a hívek túlnyomó többsége teljesíti anyagi jellegű
kötelességeit. Pap Mária esperes ismertette a társegyházközségi jelleg változásának vagy
megtartásának lehetőségeit.
A hívek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Fogaras-Nagyszeben-i társegyházközség
fennmaradjon, és kérik az egyetemes egyházat, hogy támogassák ezt a szándékot, a
társegyházközség élni akarását.
16 órától, a fogarasi hívekkel való találkozás kezdeteként istentiszteletet
tartottunk, mely alkalommal Szabó Előd egyházköri jegyző végzett szószéki szolgálatot
Mk 4,30-32 alapján. Bedő András felügyelő gondnok köszöntötte az egybegyűlt híveket,
s felszólalásában megfogalmazta a viszontlátás örömét. Az elmúlt év a lelkészváltás
időszaka volt.
Az új lelkész érkezése előtt az egyházi központ anyagi támogatásával javításokat
végeztek a lelkészi lakás épületén, de további munkálatok szükségesek. Keresni kell az
anyagi forrásokat, pályázatokat kell leadni, támogatókat kell keresni, s így gyarapítani a
pénzügyi alapot. A meglévő pénzzel úgy kell gazdálkodni, hogy a legsürgősebb
teendőket el lehessen végezni, ugyanakkor azonban a tartozásokat is lehessen legalább
részben törleszteni.
A vizsgálószék tagjai ismertették a hívekkel a nagyszebeni gyülekezetben tartott
megbeszélés eredményét, ahol a megjelent hívek egyhangúan és határozottan foglaltak
állást a Fogaras-Nagyszeben-i társegyházközség megtartása mellett. Ugyanakkor
egyetértettek abban, hogy a szórványok megszűnjenek, s az ott lakó hívek a
társegyházközség tagjai közé sorolódjanak
. A fogarasi hívekkel való találkozás is hasonló eredményt hozott. A megjelent
hívek ragaszkodnak a társegyházközségi jelleg megtartásához: a lelkészi lakás és
templom épülete megőrzendő érték; a fogarasi egyházközség valláserkölcsi feladatai
mellett a magyar nemzeti öntudatot is szolgálja a szórványban; az egyházközség elmúlt
évi folyamatos és rendszeres működése, a hívek ragaszkodása és kivételes teherviselése is
a társegyházközségi jelleg megtartására bíztat.
Mindezek tudatában kiemelten fontos a társegyházközség megmaradása és a
lelkész állandó jelenléte. A fogarasi hívek ugyanakkor úgy látják, hogy a szórványokat
fel kell számolni, a szórványban élőket pedig be kell sorolni a társegyházközség tagjai
közé. Az egyházközség mindezekről a húsvétkor tartandó közgyűlések keretében fog
határozatot hozni, melyet a felsőbb egyházi hatóságok elé terjeszt majd.
A vizsgálószék nagyra tartja a gyülekezet tagjainak elkötelezettségét: a
közmunkákon lelkesen vesznek részt, az adományokban is nagylelkűeknek bizonyulnak,
s mindez arról tanúskodik, hogy minden nehézség ellenére ez a gyülekezet élni akar. E
szándék megvalósításához kívánt a vizsgálószék a Fogaras-Nagyszeben-i egyházközség
tagjainak erőt, egészséget, Istentől áldást!.
Vizsgálószék meghagyta:

38
Igyekezzenek a tartozásukból törleszteni.
A legszükségesebb javításokat a lehetőségek függvényében végezzék el.
Az egyházközség lelkésze: Márkos Ervin 2010.július 1.-ig.
Márkos Hunor Elemér gyakorló teológus 2010.október 1.-től.
Gondnokok – Fogaras: Sofletea Marosi Ágnes 2007 óta.
Nagyszeben: Molnár András 2008 óta.
Az egyházközség lélekszáma 157.
Aranykönyvi adományok végösszege: 11.897 lej, 5.000 lej egyházi és 5.000 állami
támogatás.
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 70 lej
Fenntartó személyek száma 148. Hátralékba levő személyek száma: 43.

Kálnok

A kis gyülekezet a létszám és anyagi nehézségek ellenére, a tavalyi esztendőben is

élni akarásáról tett tanúbizonyságot. Javítási munkálatokat végeztek az egyházi
ingatlanokon, lebontották a használhatatlanná vált csűrt, melynek anyagából a
gyülekezeti terem folytatásában egy harangozói lakást szeretnének építeni. Lassan
összeáll a harangláb dokumentációja, melynek költségeit pályázati forrásokból próbálják
előteremteni. Elkészült a Bedő Albert emlékház alapja, a munkafolytatásra hazai és
magyarországi támogatók segítségére számítanak.
Jól működik az ifjúsági egylet, mely megszervezte a köri ifjúsági találkozót és
nagyon tevékeny a nőszövetség is. Áldozatos munkájukat azon a lelkészi értekezleten is
érzékelhettük, melyet az egyházközség fogadott. Az elért sikerek mellett, gondot okoz,
hogy a közmunkák esetén jórészt csak a keblitanács és a nőszövetség tagjaira lehet
számítani.
A bodoki leányegyházközségben is tervezik a harangláb javítását. Az
egyházközségnek nincs testvérgyülekezete, reméljük, hogy a közeljövőben ezen sikerül
változtatni.
A lelkésznő és a mellette álló hívek hozzáállása és lelkesedése, a gondok ellenére
is, bizakodással tölt el a közösség jövőjét illetően.
Az egyházközség lelkésze Finta Emese Erzsébet 2007 óta.
Gondnok Czintos János 2007 óta.
Az egyházközség lélekszáma 172.
Aranykönyvi adományok végösszege: 12.166 lej és 16.500 állami támogatás
Személyenkénti egyházfenntartói járulék 50 lej
Fenntartó személyek száma 131. Hátralékban levő személyek száma 11.

Kőhalom-Homoród

A vizsgálat ideje március 21. hétfő. A vizsgálaton jelen voltak: Pap Mária esperes,
Szabó Előd köri jegyző, Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok.
Az Esperesi Vizsgálószék Homoródon kezdte meg munkáját. Istentiszteletet
tartottunk, mely alkalommal Pap Mária esperes végzett szószéki szolgálatot Lk 13,1-9
alapján. Vizsgálószék nevében Boros János felügyelő gondnok köszöntötte a közgyűlés
tagjait.

39
 A 2010. év első felében Török István beszolgáló lelkész végezte a szolgálatot, az
év második felében a megválasztott lelkész, Márkos Ervin állt munkába. Az
istentiszteleteket maradéktalanul megtartották az év mindkét felében. Az istentisztelet
helyének kérdése továbbra is függőben marad, a helyi önkormányzat jóindulatában nem
nagyon lehet bízni. Terveik között szerepel egy harangláb felállítása, de egyelőre
kérdéses ennek az építménynek esetleges helye.
Pap Mária esperes ismertette az egyházi elvárásokat a társegyházközségi státussal
kapcsolatosan. A megjelent hívek véleménye az volt, hogy a társegyházközségi jelleg
maradjon meg; figyelembe kell venni azonban, hogy az egyházközségben három helyen
tartanak istentiszteletet: Kőhalomban, Kőhalom-Állomáson és Homoródon. Kőhalomban,
az egyházközségi ügyvitel átnézése után, kebli tanácsi gyűlést tartottunk.
Vizsgálószék részéről Boros János köszöntötte az egybegyűlt keblitanácsi tagokat.
2010 a lelkészváltás éve volt, de kiemelkedő eseményként említhetjük a decemberben
tartott László Gyula-centenáriumot. Az egyházközségi élet az új lelkész vezetésével
beindult, egy rövid alkalmazkodási időszakot követően. Az istentiszteletek mindhárom
helyszínen rendesen megtartották. Eredményes volt az új lelkész által végzett
családlátogatás, a hívek örömmel fogadták a lelkész érkezését, jelenléte lelkesítő hatással
volt sokakra. Az új évre szóló tervek között szerepel a lelkészi lakás fürdőszobájának
javítása és a hiterősítő imahét megszervezése.
A keblitanácsi ülésen a lelkész felszólítására rövid csendes felállással
emlékeztünk meg néhai Kovács Károly egykori keblitanácsosról, aki egyházának és a
környék magyarságának értékes építője volt. A vizsgálószék tagjai értékelték a tavalyi és
munkáját és bíztatták az egyházközség vezetőit, hogy a testvéregyházközségi kapcsolatot
is igyekezzenek fenntartani.
Pap Mária esperes ismertette a homoródi és állomási hívek álláspontját a
társegyházközségi minőség megtartásáért, amelyet a kőhalmi keblitanács is támogat.
Tekintettel arra azonban, hogy a kőhalmi gyülekezetet két közösség alkotja, Kőhalom és
Kőhalom-állomás, a megoldás az lenne, ha Kőhalomban minden héten, az Állomáson és
Homoródon pedig kéthetente tartanának istentiszteleteket, így havonta nyolc alkalommal
lenne a társegyházközségben istentisztelet.
Ezzel a jelenlevő három közösség gondnoka is egyetértett és így fogják a kérdést
a felsőbb hatóságok elé terjeszteni. Ez azonban anyagilag jobban meg fogja terhelni a
közösséget, a kiszállási költségek fedezésére segítséget várnak az egyetemes egyháztól.
Meghagyások:
Az elvégzett családlátogatás alkalmával felvett adatok alapján pontosítsák a lélekszám
kérdését.
Igyekezzenek elevenebbé tenni a testvéregyházközségi kapcsolatot
Az egyházközség lelkésze Márkos Ervin 2010.júl.1.-től.
Gondnok: Kőhalom- Torró Zoltán 1984 óta.
Homoród- Nagy József 1984 óta.
Az egyházközség lélekszáma 247.
Aranykönyvi adományok összege: 7055 lej és 6326 egyházi támogatás.
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 60 lej
Egyházfenntartó személyek száma 205. Hátralékban levő személyek száma: 30.

40
 Kökös

Az egyházközségi élet a tavalyi évben is a már megszokott lelkesedéssel folyt. Ha

nagyobb munkálatoknak nem is tudtak hozzáfogni a templomon és a tornyon, egyrészt az
anyagiak, másrészt a dokumentáció hiányában, lehetőségeikhez mérten igyekeztek
karbantartani és javítani az egyházi épületeket.
Az egyháztársadalmi szervezetek nagyon jól működnek és kiveszik részüket az
egyházközség valláserkölcsi és anyagi fejlődéséből. A nőszövetség kiemelkedő szerepet
vállal az egyházközség életében, a gyerekekkel és ifjakkal való foglalkozás példaértékű.
A lelkész ifjúsági istentiszteleteket tart és nagyon sikeres a nyári gyermektábor is,
mely megmozgatja a faluközösséget. Az egyletesek mindannyiunk örömére és
büszkeségére első díjjal tértek haza az Odfie Színjátszó találkozóról.
Az egyházközség tervei között szerepel további programok beindítása különböző
célcsoportoknak, a közösségi érzés erősítésére. Külön ünnepi alkalma volt az
egyházközségnek Bíró Attila lelkész beiktatása az ősz folyamán, mely megmozgatta az
egész gyülekezetet.
A gond, a műemlék templom és torony javítása, úgy tűnik, lassan megoldást talál,
hiszen komoly állami pénzt kap az idén a közösség egyrészt dokumentációra, másrészt a
javítási munkálatok elkezdésére. Isten tartsa meg lelkesedésüket és adjon erőt az újév
kihívásaihoz.
Az egyházközség lelkésze Bíró Attila 2008 óta.
Gondnok Nagy Csaba Géza 2006 óta.
Énekvezér Bíró Annamária 2009 óta.
Az egyházközség lélekszáma 210.
Aranykönyvi adományok végösszege: 16.868 lej és 5.000 állami támogatás
Személyenkénti egyházfenntartás: 60 lej
Egyházfenntartók száma 173. Hátralékban levő személyek száma: 20.

Nagyajta

A vizsgálat ideje március 23, szerda. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária
esperes, Boros János és Bedő András köri felügyelő gondnokok.
Az Esperesi Vizsgálószék délután 15 órakor meglátogatta a középajtai
leányegyházközséget, ahol özv. Péterfi Sándorné lakásán egyetlen egy unitárius hivő volt
jelen, vele beszélgettünk a leányegyházközség mindennapjairól.
Megállapítottuk, hogy érdeklődés hiányában, csak a sátoros ünnepeken tartottak
istentiszteletet és a vizsgálószék többszöri felszólítása ellenére sem sikerült a helyzeten
változtatni. A vizsgálószék arra a megállapításra jutott, hogy Középajta esetében a
valóságot kell alapul venni, ezért elfogadható szórvánnyá való minősítése.
Ezután meglátogattuk a miklósvári leányegyházközséget is, ahol a nyilvántartott
híveknek szinte a fele ott volt. A velük való beszélgetésből kiderült, hogy van igényük a
havonkénti istentiszteletre és megtartanák leányegyházközségi jellegüket. Erre biztatta
őket Boros János felügyelő gondnok is és további kitartásra buzdította.
Délután 17 órától, az anyaegyházközségben találkoztunk a vezetőséggel és együtt

41
értékeltük az elmúlt év tevékenységét, melyek közül kiemelkedett az Áldás Házának
avatása. Az egyházközség várakozással tekint az uniós pályázat lehetőségére, mely
biztosítaná a templom és vár javítási költségeinek fedezését. A vizsgálószék tagjai
ismertették a megjelentekkel a két leányegyházközség tagjaival való találkozás
eredményét, vagyis, hogy Miklósvár maradna leányegyházközségnek, Középajta pedig
visszaminősülne szórványnak. A fentiekkel a keblitanács tagjai egyetértettek.
A keblitanácsi gyűlés után istentiszteletet tartottunk, a szószéki szolgálatot Pap
Mária esperes végezte a Mt5,41 alapján. Istentisztelet után, a megjelent közgyűlési
tagokat Boros János és Bedő András felügyelő gondnokok köszöntötték és elmondották a
vizsgálószék meglátásait. Csökkenteni kell a hátrálékosok magas számát és be kell tölteni
továbbra is élettel és újabb programokkal az Áldás Házát. A húsvét ünnepe alkalmával
tartandó közgyűlésnek határoznia kell a leányegyházközségek helyzetére vonatkozóan és
azt a köri közgyűlés elé kell terjeszteni.
Vizsgálószék tagjai értékelték a lelkész és tiszteletes asszony, a vezetőség és
egyházközség erőfeszítéseit a tavalyi esztendőben, erőt és egészséget kívántak az
újévhez.
Esperesi Vizsgálószék meghagyta:
Az Áldás Házának telekkönyvezése történjen meg.
A leltározást végezzék el.
Az egyházközség lelkésze Fekete Levente 1995 óta.
Gondnok ifj.Barabás András 2009 óta.
Énekvezér Fekete Judit 1995 óta.
Az egyházközség lélekszáma 498.
Aranykönyvi adományok összege:
Hívektől: 30.343 lej, állami támogatás: 4500 lej
Külföldi: 2550 USD és 4760 EUR
Személyenkénti fenntartói járulék: 50 lej
Fenntartó személyek száma: 339. Hátralékos személyek száma: 84.

Olthévíz
Az év első felében a lelkész beszolgálást végzett a Kőhalom-Homoród-i
egyházközségben, munkáját a szokott komolysággal és lelkesedéssel végezte, amit
hálásan köszönünk. Az így megnövekedett terhelést azonban az olthévízi közösség nem
érezte meg, hiszen a valláserkölcsi élet zavartalanul zajlott. Az anyagi nehézségek
ellenére sikerült karbantartási munkálatokat végezni a lelkészi és énekvezéri lakáson,
valamint a melléképületek tetőzetén.
Az egyháztársadalmi szervezetek jól működtek a tavalyi évben is, hozzájárulva az
egyházközségi élet gazdagításához. Külön kiemelném, hogy az ifjúsági egylet tagjai
legelőtakarítást végeztek a közbirtokosságnál a lelkész vezetésével, így teremtve anyagi
alapot maguknak. Az ökumené továbbra is nagyon jól működik, bizonysága ennek a
vegyes dalára és a különböző egyházi és közösségi alkalmakon való részvétel.
Az egyházközség tervei között szerepel különböző rendezvények szervezése
célcsoportoknak az egyházközségi életbe való jobb bekapcsolódás lehetőségeként,
valamint a javítási munkálatok folytatása a templomhajón, az anyagi lehetőségek
függvényében.

42
 Ismerve a közösség áldozatkészségét, reméljük, hogy terveik való válnak, erre
kérjük Isten áldását.
Az egyházközség lelkésze Török István 1994 óta.
Gondnok Bálint Ágoston 2006 óta.
Énekvezér Balázs Mózes 1980 óta.
Az egyházközség lélekszáma 532.
Aranykönyvi adományok összege: 22.955 lej és 1150 lej állami támogatás
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Egyházfenntartó személyek száma: 401. Hátralékban levő személyek száma: 127.

Sepsikőröspatak

A gyülekezet több éve gyűjti az anyagot a templomtető javítására, melyhez az

önerő mellett pályázatok útján igyekeztek pénzt szerezni. Az egyházközség valláserkölcsi
élete a tavalyi évben is a megszokott mederben zajlott, megtartották az egyházi és
nemzeti ünnepeket, a nőszövetség, az ökumenikus ifjúsági egylet tevékenysége
áldásosnak bizonyult a közösség életében.
Külön kiemelendő, hogy a nőszövetség saját költségén szeméttárolót készítetett a
temetőben és az árvízkárosultaknak szervezett gyűjtéshez külön is hozzájárult. Sikerült
megoldani az iskolai vallásoktatás kérdését, reméljük, hogy hatása érzékelhető lesz a
gyülekezeti életre.
Továbbra is gondot jelent, hogy a lelkész bukaresti szolgálata idején elmarad az
istentisztelet. Ennek a kérdésnek a megoldása azonban nemcsak a gyülekezet ügye
kellene legyen, hanem egyrészt a köré, másrészt az egyetemes egyházé. Kisebb
karbantartási munkálatokat terveznek a lelkészi lakáson és telken és továbbra is gyűjtik
az anyagot a templomhoz.
A bukaresti leányegyházközséggel az egyeztetések az anyagiak kérdésében
folyamatban vannak, reméljük, meghozzák a kívánt eredményt. Bár nagy a távolság,
javasoltuk, hogy akár az anyaegyházközség, akár a leányegyházközség hívei látogassák
meg egymást, így teremtve lehetőséget a közösségi érzés erősítésére.
Örömmel vettük tudomásul, hogy megújult a testvérgyülekezeti kapcsolat. A
tavalyi esztendőben Sepsikőröspatak fogadta a köri közgyűlést, melynek lebonyolításáért
hálás köszönetet mondunk. A kicsiny gyülekezet áldozatkészsége nagyon jó, az
újesztendő terveihez Isten áldását kérjük életükre és munkájukra.
Az egyházközség lelkésze Tordai Ernő 1999 óta.
Gondnok Bedő Zsolt 2009 óta.
Az egyházközség lélekszáma 203.
Aranykönyvi adományok összege 9.182 lej és 2000 lej állami támogatás
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Egyházfenntartó személyek száma: 167. Hátralékban levők száma: 30.

Sepsiszentgyörgy

A vizsgálat ideje március 16. szerda. A vizsgálaton jelen voltak: Szabó Előd
esperes-helyettes, Bedő András és Boros János köri felügyelő gondnokok. Pap Mária
esperes betegség miatt hiányzott.

43
 Az esperesi vizsgálószék megérkezése után megbeszélést folytatott az
egyházközségben tevékenykedő lelkészekkel. A segédlelkész és a gyakorló teológiai
hallgató beszámolt munkájáról, a lelkész meg van elégedve lelkes hozzáállásukkal. Az
egyházközség és a kórházlelkész viszonya továbbra sem tisztázott, a megegyezést a
személyes feszültség is akadályozza. Ezt a feszültséget a kórházlelkész és egyházközség
közötti megegyezés oldhatná fel, melyben mindkét oldal pontosítja az elvárásokat és
feladatokat. E kérdés megoldása az egyházközség jóakaratán múlik, mert a kórházlelkész
független alkalmazott, az egyházközségi életben való bekapcsolódása és az ezért járó
juttatás csak az elvégzett munka arányában várható.
E megbeszélés után a kebli tanács tagjaival találkozott a vizsgálószék. A
megjelent keblitanácsosokat Boros János felügyelő gondnok köszöntötte és ismertette a
vizsgálószék meglátásait. Az egyházközség gazdag évre tekinthet vissza. A beindított
programok (nőszövetség, szociális bizottság, dalárda, ifjúsági egylet, vasárnapi iskola)
folyamatosan működnek, élettel töltik meg hétköznap is a templom épületét.
Kiemelkedő eseményként tarthatjuk számon az egyházköri kórustalálkozót, mely
Gazdag Géza jegyző ötlete volt, s a megszervezésében is oroszlánrészt vállalt. Az elért
eredmények mellett a lélekszám pontos meghatározása továbbra is várat magára; a
hátrálékosok aránya is aggasztó: fokozni kell a családlátogatás hatékonyságát. Az
egyházközség 2011-ben szeretne területileg terjeszkedni a templom közelében lévő telek
megvásárlásával.
Délután 18 órától istentiszteletet tartottunk, mely alkalommal Szabó Előd esperes-
helyettes végzett szószéki szolgálatot Mt 7,3-5 alapján. A közgyűlést a vizsgálószék
nevében Bedő András felügyelő gondnok köszöntötte. Értékelte a gyülekezet gazdag
tevékenységét, de kihangsúlyozta, hogy a lélekszám és a hátrálékosok ügyét mihamarabb
meg kell oldani. További lelkesedésre, jókedvű munkára buzdította a gyülekezet tagjait.
Meghagyás:
Tisztázzák véglegesen (személyek, kategóriák szerint) a lélekszám kérdését
Fokozzák a családlátogatások arányát, hatékonyságát
Az egyházközség lelkésze Kovács István 1998 óta.
Segédlelkész Szabó Adél Júlia.
Gyakorló teológiai hallgató Vass Károly
Gondnok Kató Sámuel 1992 óta.
Vallástanár Márkné Pál Tünde.
Kórházlelkész: Orbán Erika lelkész
Énekvezér Hurubás János 2000 óta.
Az egyházközség lélekszáma 3250.
Aranykönyvi adományok összege:
Hívektől: 37.417 lej, állami támogatás : 10.000 lej
Külföldi: 4300 USD, 10.500 EUR
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: a jövedelem 1%-a, átlag 60 lej
Egyházfenntartók: 2796. Hátrálékosok: 783.

Sepsiszentkirály-Botfalu Gyártelep

A vizsgálat ideje március 10, csütörtök. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária

44
esperes, Szabó Előd köri jegyző, Bedő András és Boros János köri felügyelő gondnokok.
Az esperesi vizsgálószék Botfaluban kezdte meg munkáját 15 órától. Istentiszteletet
tartottunk, mely alkalommal Szabó Előd egyházköri jegyző végzett szószéki szolgálatot
Mt 8,21-22 alapján.
A közgyűlést a vizsgálószék nevében Boros János felügyelő gondnok köszöntötte.
A vizsgálószék értékeli a lelkész és a tiszteletes asszony lelkes munkáját, valamint a
hívek vallásukhoz, nemzetükhöz való ragaszkodását. Mindez a vallásos és nemzeti
ünnepek megtartásában nyilvánult meg. Bálint György gondnok elmondta, hogy
Botfaluban csak az ökumenia által lehet megmaradni. A lelkész szolgálatával meg
vannak elégedve.
Nagy élmény volt az elmúlt évben a lókodi öregotthon meglátogatása. A
társegyházközségi jelleg megtartására már megtörténtek az intézkedések és a hívek
kezdik megszokni a heti rendszerességgel tartott istentiszteleteket. A helyi tanács
segítségével a testvérfelekezetekkel közösen elvégezték az imaház külső javítását. A
vizsgálószék tagjai további kitartásra buzdították a botfalusi unitáriusokat.
Az esperesi vizsgálószék tagjai ezek után átmentek Szentkirályba, ahol az
ügyviteli ellenőrzés után, megtekintették a templomot, mely javítás alatt áll. Vizsgálószék
nevében Boros János felügyelő gondnok köszöntötte a sepsiszentkirályi keblitanács 8
megjelent tagját. Az elmúlt évben megkezdődött a műemlék-templom javítása. A javítás
teljes mértékben állami alapokból folyik, éppen ezért az egyházközség vezetőinek kevés
beleszólásuk van a részletekbe. Meg kell mégis tenni mindent, hogy a munka minősége is
megfelelő legyen, s az egyházközség érdekei is érvényesüljenek.
Az egyházközség földbirtokának jogi helyzete továbbra is tisztázatlan, sajnos a
telekkönyvezés folyamata nagyon lassan halad. Mindezen anyagi gondok és nehézségek
ellenére egy eredményes évet tudhatnak maguk mögött.
A keblitanács tagjai teljes mértékben támogatták a társegyházközségi jelleg
megtartását, valamint a szórványként nyilvántartott ilyefalvi, aldobolyi és szotyori
híveknek az anyaegyházközséghez való csatolását, tekintettel arra, hogy ünnepeken így is
feljárnak Szentkirályba.
A vizsgálószék tagjai értékelték a kis közösség erőfeszítéseit és további munkára
buzdították őket, életükre Isten áldását kérve.
Vizsgálószék meghagyta:
Húsvét ünnepén tartsák meg az egyházközségi jelleg módosításáról határozó
egyházközségi közgyűlést.
Az egyházközség lelkésze Adorjáni Levente 2007 óta.
Gondnok: Sepsiszentkirályon- Kiss Ernő 2009 óta
Botfalu Gyártelepen – Bálint György
Az egyházközség lélekszáma 140.
Aranykönyvi adományok összege: 7254 lej, állami támogatás: 234.450 lej
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Egyházfenntartó személyek száma 120. Hátralékban levő személyek száma: 23.

Szentivánlaborfalva-Kézdivásárhely

A tavalyi évben anyagiak hiányában a templomjavítás szünetelt, a pénzalap

gyűjtése folyamatos. A közösség így a gyülekezeti termet igyekezett javítani, melyhez a

45
pénzalapot pályázatok útján, valamint önerőből teremtették elő. A hívek egy részének
áldozatkészsége és az egyházközségi életben való részvétele kiemelkedő, ez pótolja
azoknak a hiányát, akik félrehúzódnak vagy már kiöregedtek.
A két egyházközségnek megvannak a sajátos gondjai és prioritásai,
Szentivánlaborfalván, a templombelső berendezésének felújítási munkálatai,
Kézdivásárhelyen, az evangélikus templombelső karbantartási munkálatai volnának
időszerűek. Szentivánlaborfalván nagyon jól működik az ökumenikus nőszövetség illetve
a már hagyományossá vált nyári gyerektábor, mely a falu gyermekeinek szerveződik,
felekezettől függetlenül.
A kézdivásárhelyi közösségének nagyon jól működő testvérgyülekezeti
kapcsolata van, szinte minden évben van látogatás illetve anyagi támogatás. Ebben az
évben is látogatókat várnak július folyamán, akik részt fognak venni a konfirmációi
ünnepségen.
Az egyházközség az anyagiak függvényében egyelőre csak kisebb karbantartási
munkálatokat tervez a lelkészi lakáson.
Az egyházközség lelkésze Márkóné Pap Mária 1995 óta.
Gondnok: Szentivánlaborfalva Gábor Vilmos 2004 óta.
Kézdivásárhely Bucs Ildikó 2002 óta.
Az egyházközség lélekszáma 192.
Aranykönyvi adományok végösszege: hívektől 18.237 lej, 7.000 egyházi, 4700 lej állami
támogatás és 1500 USD külföldi adomány.
Személyenkénti egyházfenntartói járulék összege: 50 lej
Egyházfenntartó személyek száma 154. Hátralékban levő személyek száma 24.

Ürmös

Az egyházközség egy gazdag és változatos valláserkölcsi évet tudhat maga

mögött, mely megmozgatta a gyülekezet apraját-nagyját. A hagyományos egyházi és
nemzeti rendezvények mellett, számtalan alkalmat teremtettek az együttlétre,
bekapcsolódtak az Erdővidéki Közművelődési napokba, vendégül láttak más
gyülekezetekből kórust, nőszövetséget vagy ifjúsági egyletet. Sikerült felújítani az
orgonát és megalakult a dalárda is, mely szerepet vállal az egyházközség rendezvényein.
A tavalyi év kiemelkedő eseménye volt az első Olt-menti találkozó
megszervezése, nagy sikerrel és hagyományteremtő szándékkal. Javítási munkálatokat
végeztek a lelkészi és kántori lakáson, tervezik a templom tetőzetének és
csatornarendszerének felújítását.
Kiemelendő, hogy a lelkész a családlátogatások alkalmával emléklapot ad a
meglátogatott családoknak, ezzel is erősítve az összetartozás érzését. Akadozik a
testvérgyülekezeti kapcsolat, ennek egyik magyarázata, hogy a New Orleansban található
közösség még mindig küzd, hogy kiheverje a tornádó okozta pusztítást. Köszönjük a
gyülekezetnek, hogy a lelkésznek a kör érdekében kifejtett munkáját mindenben
támogatták, terveikhez erőt, egészséget és Istentől áldást kívánunk.

Az egyházközség lelkésze Szabó Előd 2007 óta.

Gondnok Mihály Zoltán 2009 óta.
Énekvezér Urák János 1992 óta.

46
Az egyházközség lélekszáma 624.
Aranykönyvi adományok összege: 31.964 lej, 3.000 egyházi támogatás.
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 60 lej
Egyházfenntartó személyek száma: 502. Hátralékban levők száma: 71.

Vargyas

A vizsgálat ideje március 29. kedd. A vizsgálaton jelen voltak Pap Mária esperes,
Bedő András és Boros János köri felügyelő gondnokok, Szabó Előd köri jegyző.
A vizsgálószék tagjai 16 órakor érkeztek az egyházközségbe, ahol az ügyvitel
áttekintése után, 18 órától találkoztak a keblitanács tagjaival. A találkozás kezdetén Pap
Mária esperes magyarázatot adott a vizsgálószéki kiszállás időpontjának változásáról és
egyben köszönetét fejezte ki, hogy az idő rövidsége ellenére is a gyülekezet fogadni tudta
a vizsgálószéket. Bedő András felügyelő gondnok köszöntötte a keblitanács megjelent
tagjait.
A vizsgálószék nevében a lelkészi jelentés ismeretében megelégedéssel nyugtázta,
hogy az egyházközségi élet komolyan és minőségi munkával folyt. A rendszeresen
működő programok mellett kiemelkedő eseményként említhetjük a Dávid Ferenc dalárda
fennállásának 100. évfordulójának megünneplését, valamint az ODFIE Ifjúsági
Konferencia megszervezését.
Az ifjúsági egylet és a nőszövetség rendszeresen működik.
Sajnos a templomjavítás munkálatai megálltak az anyagi nehézségek miatt. A
következő munkálat a cserepezés lenne, de nehéz minőségben és árban megfelelő
anyagot találni.
A hátralékosok száma jelentős: a keblitanács határozatban mondta ki, hogy a
hátralékosok számára az egyház semmilyen szolgálatot nem biztosít az adósság
megfizetése előtt.
Sajnálatos módon a lelkész, a gondnok és a keblitanács közötti kommunikáció
akadozik, s ebből bizalmatlanság, békétlenség származik. Meg kell találni a közös
hangot, s fel kell ismerni, hogy mindenki a közösség javát akarja.
Vizsgálószék meglátása, hogy a kebli tanácsnak az egyházközség tervei konkrét
megvalósításában is nagyobb szerepet kell vállalnia. Pap Mária esperes ismételten
felhívta a figyelmet a száldobosi leányegyházközség gyülekezeti házának javítási
munkálataira, melyre a kör gyülekezetei is adományoztak.
Este 19 órától istentiszteletet tartottunk, ez alkalommal Szabó Előd egyházköri
jegyző végzett szószéki szolgálatot 2Kor 5,17-20 alapján. A vizsgálószék tagjait és a
híveket Andorkó Ferenc köszöntötte. Boros János felügyelő gondnok és Pap Mária
esperes a vizsgálószék nevében szólt a közgyűlés tagjaihoz.
Elmondták, hogy az anyagi kérdések mellett oda kell figyelni a lelki életre is:
értékelni kell az elért eredményeket, s keresni kell a valláserkölcsi élet fejlesztésének
lehetőségeit. Az istentisztelet keretében a Dávid Ferenc-dalárda énekszámokkal, Tóth
Anna pedig szavalattal gyönyörködtette az egybegyűlteket.
Vizsgálószék tagjai értékelték a nagy gyülekezet munkáját, erőt, békességet és
egyetértést kívántak, hogy Isten áldása kísérje ez esztendőben is életüket.

47
 Vizsgálószék meghagyta:
A templom javítási munkálatait a lehetőségek függvényében folytassák.
Az egyházközség tisztségviselői mutassanak nagyobb buzgalmat a templomlátogatás
terén.
A temetőkert javítását folytassák.
Az egyházközség lelkésze Andorkó Ferenc 1990 óta.
Gondnok Ilkei Péter 2009 óta.
Énekvezér Varga Réka 2004 óta.
Az egyházközség lélekszáma 1505.
Aranykönyvi adományok végösszege: 57.765 lej és 1378 lej külföldi adomány
Személyenkénti egyházfenntartói járulék: 50 lej
Egyházfenntartók száma 990. Hátralékban levők száma 352.

Az esperesi vizsgálószék tagjai megköszönik a lelkészeknek, az egyházközségek

vezetőségének és híveinek, hogy megadtak minden segítséget, hogy munkánk
eredményes legyen. Köszönjük mindazoknak, akik a legkisebb szórványtól a legnagyobb
gyülekezetig az elmúlt évben is megélték hitüket, szóban és cselekedetben egyaránt,
bizonyságát adva élni akarásunknak és jövendőnk reménységének.
Életünk, gondolataink, terveink már ez év körül forognak, de jó visszatekinteni,
kissé elidőzni és számot vetni a tavalyi évvel. Hiányosságaink buzdítsanak azok
kiküszöbölésére, megvalósításaink adjanak erőt az új kihívásokhoz.
Hitünknek, reménységüknek vallásában és vállalásában igyekezzünk
megerősödni, meglátva gondviselő Istenünk szeretetét, életünk és közösségeink
megmaradásának lehetőségét mindenek ellenében. Ebben segítsen minket az Isten!
Végül szeretném megköszönni a kör vezetőségének, köri jegyzőnek, a két
felügyelő gondnoknak és azok hozzátartozóinak a türelmét, segítségét és
áldozatkészségét, valamint az egyházközségek vezetőinek és híveinek azt a munkát,
amelyet közösségeink megmaradásáért és fellendítésért vállaltak és végeznek. Tisztelettel
kérem a jelenlevőket, hogy meglátásaikkal, véleményükkel egészítsék ki a jelentést, hogy
minél teljesebb képet kaphassunk önmagunkról.
Tisztelettel kérem jelentésem megtárgyalását és elfogadását.

Szentivánlaborfalva –Sepsiszentgyörgy, 2011.május 28. Pap Mária

esperes

48
 FELÜGYELŐ-GONDNOKI JELENTÉS
a 2011-es évi köri közgyülésre

,, A sikerhez utol kell érni azokat, akik elől

járnak és nem bevárni azokat, akik lemaradtak.”
( Arisztotelész )
Nagytiszteletű Egyházköri Közgyűlés !

,,Minden év elején megállunk és visszatekintünk a megtett útra, hogy

számbavegyük az elmúlt év eredményeit, megvalósításait, esetleg szembenézzünk annak
veszteségeivel, hiányosságaival, s mindebből a jövőre vonatkozó erőforrást és tanulságot
varázsoljunk”- olvassuk körünk egyik lelkészi jelentésének bekezdésében.
Mi is ez alkalommal azért gyűltünk össze, hogy itt közösen, lelkészek és világi
vezetők, visszatekintsünk egyházközségeink életére, a tavalyi köri közgyülés óta eltelt
időszakra. Az azóta eltelt szinte egy évre szóló jelentést, a felügyelő gondnokok az
Esperesi Vizsgálószék kiszállásai alkalmával tapasztaltak vagy csak a lelkészi jelentések
és azok mellékleteinek áttanulmányozása alapján teszik meg.
Az E.K.T. javaslatát betartva, ez év tavaszán az Esperesi Vizsgálószék a kör
tizenegy egyházközségét látogatta meg. A többi egyházközséget az Esperesi
Vizsgálószék az év folyamán fogja meglátogatni. Ahova ellátogattunk, mindenütt
találkoztunk a keblivezetőség tagjaival, azt követően istentiszteleten vettünk részt.
Most vegyük sorba, előbb azokat az egyházközségeket, ahova az Esperesi
Vizsgálószék ellátogatott, meglátogatási sorrendben.

SEPSISZENTKIRÁLY – BOTFALU
A látogatást Botfalu- társegyházközségben kezdtük. Istentisztelet után
hosszasan elbeszélgettünk a jelenlevőkkel. Megállapítottuk a kis közösség élniakarását.
A lelkészi család és a gondnok minden lehetőt megtesznek a közösség összefogása és a
vallásos élet fejlesztése érdekében. A reformátusokkal közös imaházat szépítik, tisztán
tartják, a vallásos és nemzeti ünnepeket megtartják. A hívek kettős kisebbségben élnek.
A vegyes házasságok eredménye, esetenként, az egyházból való kitérés.
Ha az anyagi feltételeket elő tudják teremteni, szeretnének egy közösségi
termet kialakítani – erre kérik a kör anyagi támogatását is.
Sepsiszentkirályon megnéztük hogyan folytatódott a műemlék-templom
javítása. A belső munkálatok már a befejezéshez közelednek, viszont a templom külsején
még sok a tennivaló. Ezt még tetézi az is, hogy a késő ősszel végzett vakolás lemállott,
már több van a földön, mint a falon. A torony javítása az új pályázati pénztől függ.
Elbeszélgettünk a keblitanáccsal. Elmondták gondjaikat, bajaikat, de terveiket
is. Még mindig van visszaigényelt, de meg nem kapott földterület és a visszaszolgáltatott
területekre is csak bizonylat van.
Javasolták, hogy Szotyor, Aldoboly és Ilyefalva szórvány jellege szűnjön meg,
az ott élő hét unitárius, mint lélekszám, Szentkirályon legyen nyilvántartva. Hogy ez így
legyen, közgyűlési határozat szükséges.
Javaslat hangzott el Botfalun is és Sepsiszentkirályon is, hogy maradjanak
társegyházközségek, de ugyanakkor kérés is, hogy az egyházi központ járuljon hozzá a

49
kiszállási költségek fedezéséhez, tudnillik a legújabb határozatok értelmében, a lelkész
köteles mindkét helyen istentiszteletet tartani minden vasárnap.

BÖLÖN

Az Esperesi Vizsgálószék azzal kezdte munkálatát, hogy megnézte a kántori

lakást, amelyet az egyházközség szeretne lebontani, romos állapota miatt. Azután
megnézte Bölöni Farkas Sándor szülőházát, amelyet az egyházközség szeretne
megvásárolni. Ez a templom szomszédságában fekszik, ide szeretnék a múzeumot
átköltöztetni és vendégszobákat kialakítani.
A kebli vezetőséggel való találkozás alkalmával, felhívtuk a jelenlevők
figyelmét, hogy ha a döntés végleges, ami a kántori lakás lebontását illeti, akkor
szükséges a Főtanács jóváhagyása is. A lelkész és a keblitanács tagjai beszámoltak a
tavalyi árvíz- okozta károkról és az egyházközség által nyújtott támogatásokról. Az
árvízkárosultak megsegítése mind az egyházközségi mind a köri szinten, összefogást
eredményezett.
A tavalyi esztendőben a vártemplom, a várfal javítása szünetelt, de ahogy az idő
engedi, folytatják, már megvan rá az anyagi fedezet. Ez nem azt jelenti, hogy a tavaly
tétlenül ültek. Figyelmük a más egyházi épületek javítása, karbantartása felé irányult, úgy
mint : a lelkészi lakás,a gazdasági épületek, a harangozói lakás, az iskola, a kultúrotthon.
A bölöni egyházközségnek valamikor, az államosítás előtt, nagy földterülete és
hatalmas erdeje volt.Még mindig kérik egy részét – 230 ha szántót és legelőt, 86 ha erdőt-
ezt sajnos nem kapták vissza. A feszült hangulat, ami évek óta van, egyfelől a
polgármesteri hivatal és a polgármester, másfelől a lelkész és az egyház vezetősége
között, nem szolgálja az egyházközség javát.
Az Esperesi Vizsgálószék javasolta, hogy a gazdasági gondok megoldására
irányuló erőfeszítések mellett, fordítsanak nagyobb hangsúlyt a lelki gondok megoldására
Beszéljenek arról is, hogy miért olyan alacsony a templomba járók létszáma, a
szegénységen kivül még mi okozza a hátralékosok nagy számát, hogy lehetne
tartalmasabb munkát végezni az ifjúsággal, mit lehetne tenni, hogy a hívek minél
nagyobb számban részt vegyenek az egyházközség életében.
Az egyházközség vezetősége szeretné egy gyakorló teologus kihelyezését és
elvárja a püspöki vizitációt.
Terveiket a jövőre tizenhét pontban foglalták össze és megigérték, hogy a
nyáron helyet biztosítanak az O.D.F.I.E. – konferenciának.

SEPSISZENTGYÖRGY

Sepsiszentgyörgy a kör legnagyobb létszámú egyházközsége.

Az Esperesi Vizsgálószék tagjai a vizsgálat elején találkoztak az egyházközség
lelkészeivel, a kórházlelkésszel és a szeptember óta kihelyezett gyakorló teológussal. A
találkozás alkalmat adott, hogy tudomást szerezzünk mindannyiuk munkájáról, hangsúlyt
fektetve az iskolákban történő valláserkölcsi nevelésre és a kórházlelkész munkájára.
Városszerte több mint háromszáz gyerek vesz részt az iskolai vallásórákon.
Megtudtuk, hogy a kórházlelkész meglátogatja azokat az unitárius betegeket is
akik nem a sepsiszentgyörgyi egyházközség tagjai, ha tudomása van róluk.

50
 Fontos volna egy egységes rendszer kidolgozása, ami a nem egyházközségi
lelkészek státuszát illeti (kórházlelkész, vallástanár).
A keblitanáccsal való találkozás alkalmával szó esett a sok egyházfenntartói
hátralékos helyzetéről és az egyházközség lélekszámának nyilvántartásáról. Több javaslat
is elhangzott az előbbi problémák megoldására. A lélekszám tisztázására a
családlátogatás volna a legjobb megoldás. A kórházlelkész vállalta, hogy ő is hajlandó
családokat látogatni, ha sikerül az egyházközséggel egy megfelelő szerződést kötni.
A vizsgálószék értékelte, hogy az egyházközség megszervezte az első köri
kórustalálkozót, amely nagy sikernek örvendett.
A kebli vezetőség tagjai elégedettek a vasárnapi templomlátogatással, habár az a
lélekszámhoz arányítva csak 5%-ot tesz ki. A vizsgálószék örömmel vette tudomásul a
nőegylet, a szociális bízottság, az ifjúsági egylet és a kórus munkáját, ugyanakkor
értékelte az amerikai és holland testvéregyházközségekkel a jó kapcsolattartást.
Ez évi terveik közt szerepel a munkálatok folytatása a régi épületen, annak
minél hamarabbi átadása a tervezett rendeltetésének. Reményük egy pályázat megnyerése
a Zöld-program keretén belül, ahol az egyházközség 20%-os önrészt vállalt.

KŐHALOM – HOMORÓD

A tavalyi esztendő első felében az egyházközségnek beszolgáló lelkésze

volt .Július elseje óta a megválasztott lelkész, Márkos Ervin vette gondozásba a kőhalmi,
Kőhalom-állomási és homoródi híveket.
A vizsgálószék, munkálatait Homoródon kezdte, ahol istentiszteleten vett részt.
Ez után elbeszélgettünk a jelenlevőkkel és megtudtuk, hogy a helyi tanács, bizonytalan
időre, a község unitáriusainak és reformátusainak rendelkezésére bocsátott egy
helyiséget, ahol istentiszteleteket és összejöveteleket tarthatnak. A helyiség javítást,
felújítást igényelne, de a mostani helyzetben nem lehet tudni, hogy érdemes-e befektetni.
Szeretnék, ha a reformátusokkal közösen tudnának egy ingatlant vásárolni, amit könnyen
át tudnának alakítani gyülekezeti házzá. Ragaszkodnak unitárius hitükhöz, részt vesznek
a Kőhalomban szervezett összejöveteleken. Szeretnék megtartani társegyházközségi
jellegüket, igénylik a többszöri istentiszteletet.
Kőhalomban találkoztunk a keblivezetőség tagjaival. Elmondták, hogy a lelkész
meglátogatott minden családot.Így sikerült pontosítani a lélekszámot és az eredmény az
istentiszteleteken való részvételen is tükröződik. A lelkész tapasztalta, hogy a Kőhalom-
Állomáson élő unitárius hívek nagyobb része milyen szegénységben, emberhez méltatlan
körülmények között él.
A nőegylet alakulófélben van.
A lelkész jó viszonyt ápol a helybéli, más felekezetű magyar lelkészekkel,
minden hétfőn reggel közösen beszélik meg a heti esetleges közös munkájukat.
Terveik erre az évre: folytatni a lelkészi lakáson a javításokat, az udvaron, a
kertben a nagy hóhullás- okozta károk felszámolását. Szeretnének nagyobb létszámmal
bekapcsolódni a fogarasi-kőhalmi közös magyar dalárda tevékenységébe.

51
 NAGYAJTA

A vizsgálószék a középajtai leányegyházközségben kezdte munkálatait, ahol

szeretett volna találkozni a falu unitáriusaival, hogy közösen beszéljük meg a
leányegyházközség további jellegét. A találkozóra sajnos egy személy jött el s ez az
egyház iránti érdektelenségüket bizonyítja. Ilyen körülmények között javasoltuk a
középajtai leányegyházközség szórvánnyá minősítését, amiről véglegesen az
egyházközség közgyűlése hoz határozatot.
Innen a miklósvári leányegyházközségbe látogattunk. Itt tizenegy hívő volt
jelen. A miklósvári hívek szeretnék továbbra is a leányegyházközségi státuszt megtartani,
igénylik a mindenhónapi istentiszteletet.
Az anyaegyházközségben, Nagyajtán megnéztük a vár állapotát, értékeltük a
kőszószéken elvégzett munkálatokat, de szomorúan láttuk a templom falainak és a torony
siralmas állapotát.
Találkoztunk a keblitanács megjelent tagjaival. Beszámoltunk a két
leányegyházközségben tett látogatásról.
Az Europa – Uniós pályázattal kapcsolatban elmondták, hogy a leadott pályázat
nyertes, csak épp az idén nincs rá pénz. Remény van, hogy az egymillió eurós támogatást
a vártemplom javítására 2013-ban kapják meg.
A tavalyi év egyik kimagasló eseménye az Áldás Házának avatása volt, az
egyház főhatóságának és az amerikai testvérgyülekezet küldötteinek jelenlétében.
Az Esperesi Vizsgálószék pozitíven értékelte a gyermekekkel, az ifjúsággal való
foglalkozást és a nőegylet munkáját.
Beszéltünk az ez évi tervekről is.
A vizsgálószék észrevételeit és meghagyásait jegyzőkönyv rögzíti.

VARGYAS

2010-ben a sok esőzés miatt nem tudták folytatni a templom tetőzetének

javítását. A faanyag a tetőzet javítására biztosítva van, a helyi közbirtokosság jóvoltából.
A megfelelő minőségű cserepet még mindig keresik. A szükséges pénzösszeget a hívek
adakozásából szeretnék pótolni, hogy a munkálatok megkezdése után ne legyen
fennakadás.
Az egyházközség tavaly ünnepelte a dalárda fennállásának századik
évfordulóját. Minden vallásos és nemzeti ünnep alkalmával a gyermekek és a fiatalok
gazdag műsorral köszöntötték a jelenlevőket. Kiemelkedő esemény volt az egyházközség
életében az O.D.F.I.E.- konferencia megszervezése.
A tavalyi év folyamán a kör vezetősége és a pénzügyi ellenőr az egyházközség
pénztárát napirendre tette, szigorúan meghagyta, hogy a pénzt csak a pénztárnok kezelje,
állítson ki elismervényt minden befolyt összegről. A rendelkezéseket betartják, így most
a pénzügyvitel tiszta és átlátható. Ezek ellenére még mindig vannak esetek, amikor az
egyházközségben a bizalmatlanság kerekedik felül. Sokszor a fontos dolgok mellett
elrohannak, a lelki oldalon elért eredményeket nem értékelik, mindent pénzben mérnek.
Az Esperesi Vizsgálószéket, az istentisztelet alkalmával, a dalárda
énekszámokkal és az egyházközség egy nőtagja verssel köszöntötte.
Tervük, hogy ebben az évben folytassák a templom tetőzetének javítását és a

52
száldobosi leányegyházközség gyülekezeti házának felújítását.

ALSÓRÁKOS

Az Esperesi Vizsgálószék, az anyakönyvek láttamozása után, a keblitanács

megjelent tagjaival beszélgetett. Közösen értékeltük az elmúlt év valláserkölcsi és
gazdasági életét. Sajnos, arra a következtetésre jutottunk, hogy tavaly nem előhaladást,
hanem helyben topogást, visszaesést tapasztalhatunk a valláserkölcsi élet egyes
területein.
A tavalyi jelentés értékelte a lelkész adminisztratív munkájának fejlődését, de a
mostani jelentésben ugyanazt nem mondhatjuk el. Az elmúlt évben voltak alkalmak,
amikor a nők és a fiatalok is részt vettek a reformátusokkal közösen szervezett
rendezvényeken, ünnepségeken, ennek ellenére nem sikerült tevékenységüket folytonossá
tenni.
Évek óta a lelkész nem tudja felvenni a saját alapból, besorolása szerint járó
fizetését. A Nyugdíjintézetbe 2001 óta az egyházközség nem fizeti a hozzájárulást, az
egyetemes egyházfenntartási járulék és az egyetemes iskolaalap sincs törlesztve több
évre. Arra a kérdésre, hogy ezeket az adósságokat mikor törlesztik, a keblitanács válasza
nagyon szomorú:,, Amikor pénzünk lesz, de nem tudjuk, hogy az mikor lesz.” Az
egyházfenntartói járulékot ők még mindig ,, papbér ”-nek nevezik, a tavalyi esztendőben
ez csak 40 lej volt. Évek óta a munkanélküliségre, a szegénységre panaszkodnak.
Előrelépésnek számít, hogy sikerült jegyzőt és pénztárnokot választani, de a
gondnok még mindig egy évre van kijelölve, ami nem egyezik az Alapszabályzat
előírásaival és már bebizonyosodott, hogy nem szolgálja az egyházközség fejlődését.
A felügyelő gondnokoknak az a meglátása, hogy Alsórákoson nagyobb gondot
kell fordítani a lelki problémák megoldására, az után lehet remélni, hogy az anyagi
gondok is megoldódnak.
Az a lelkész véleménye, hogy a vizsgálószék gyakoribb kiszállása ösztönözné
az irodai munka rendszeresebb végzésében.

DATK

Az Esperesi Vizsgálószék az anyakönyvek átnézése és láttamozása után

elbeszélgetett a lelkésszel, aki tudomásunkra hozta, hogy ez év októberében eléri a
nyugdíjkorhatárt és nyugdíjba vonul.
Istentisztelet előtt találkoztunk a keblitanács tagjaival. Közösen értékeltük a
múlt évben történteket. Megállapítottuk, hogy kiegyensúlyozott egyházi élet folyt, az élet
a normális mederben zajlott. A kántori lakás általános javítását nem tudták végezni az
anyagiak hiánya miatt, így a 2010-es esztendő a pihenés és erőgyűjtés éve volt. Több szó
esett a folyóévi teendőkről, tudniillik Datk már tavaly felvállalta az Olt-menti Találkozó
megszervezését. Az ősz idején esedékes lelkész-csere is nagy felelősség elé állítja a
közösséget.
Az Esperesi Vizsgálószék felhívta a keblitanács figyelmét, hogy évközben úgy
gazdálkodjanak erejükkel és pénzükkel, hogy abból maradjon az év utolsó hónapjaira is,
amikor a lelkészi lakást kötelezően fel kell újítani.
A kebli vezetőség tagjai biztosítottak, hogy a rájuk váró feladatokat példásan

53
fogják teljesíteni.
A vizsgálószék hűségre, közös, önzetlen munkára bíztatta a keblitanács és a
gyülekezet tagjait.

BARÓT

A vizitáció elején találkoztunk, előbb Köpec, majd Olasztelek unitárius híveinek

egy részével. Erre azért volt szükség, hogy megbeszéljük a két leányegyházközség
jövőbeli státuszát. A lelkészi jelentésben az a javaslat fogalmazódott meg, hogy mindkét
helységben a leányegyházközségeket minősítsük szórvánnyá. Hosszas beszélgetés után,
mind a két helyen, a jelenlevők úgy döntöttek, hogy megtartják jelenlegi jellegüket.
Igérték, hogy minden hónapban részt vesznek az istentiszteleten. Kilátásba helyeztük,
hogy ha bebizonyosodik, hogy nem igénylik a minden hónapi egy istentiszteletet,a jövő
évtől úgy Köpec, mint Olasztelek, szórvánnyá lesz nyilvánítva.
Az anyaegyházközségben a vizsgálószék tagjai, az anyakönyvek átnézése után,
találkoztak a keblitanács tagjaival. Örömmel nyugtáztuk, hogy a templom állapota
nagyon jó, a lelkészi lakáson elvégezték a tervezett javítási, felújítási munkálatokat. A
hívek nagy többsége kivette részét a közterhek viseléséből, áldozatkészségről,
tenniakarásról tett tanubizonyságot, mind anyagi, mind erkölcsi téren.
A templomlátogatás és általában, az egyházi élet fellendítése érdekében, a
vizsgálószék javasolta egy félévenkénti értesítő szerkesztését és annak eljuttatását
minden családhoz. A városi gyülekezeteknél ez már kipróbált és jól bevált módszer. Az
értesítőből a hívek tudomást szerezhetnek a történtekről és a következő félévre tervezett
eseményekről, azoknak időpontjairól.
Terveik: a templomot és a lelkészi lakást körülvevő kerítés teljes felújítása,
majd a járdák és lépcsők megjavítása.

FOGARAS- NAGYSZEBEN

A vizsgálószék munkálatait Nagyszebenben kezdte, ahol a református

egyházközség imatermében találkoztunk a szebeni unitáriusok huszonkét tagjával.
Éneklés és áhitat után hosszasan elbeszélgettünk a társegyházközség életéről és annak
jövőbeli jellegéről. A hívek egyöntetű vágya, hogy továbbra is maradjanak
társegyházközség a fogarasi gyülekezettel.
Fogarason szemügyre vettük a lelkészi lakáson tavaly elvégzett munkálatokat,
pozítivan értékeltük annak felújítását. Pontosítottuk a templom és a lelkészi lakás külső
részén idén elvégzendő munkálatokat.
A tavaly, év közepén az addigi lelkész távozott a gyülekezetből, utóda,
októbertől Márkos Hunor, gyakorló teológus lett. A fiatal lelkészjelölt igyekszik
tapasztalatához mérten végezni teendőit. Jó viszonyt ápol a helybéli magyar felekezetek
vezetőivel.
Istentisztelet után értékeltük a tavalyi esztendőt és a fogarasi egyházközség
jövőjéről beszéltünk. A jelenlevők egyhangú véleménye, hogy ne legyenek
leányegyházközséggé minősítve, tartsák meg mostani társegyházközségi státuszukat
Nagyszebennel.

54
 A felügyelő gondnokok örömmel vették tudomásul mindkét helyen a hívek
akaratát, a gyülekezetek élni akarását. Fennmaradásuk érdekében erőfeszítéseket tesznek,
évek óta az egyházfenntartói járulék nagyobb az átlagnál. Az a véleményünk, hogy nem
szabad saját magunkat leépíteni, mert innen már csak egy lépés a megsemmisülés. Az
ilyen és a hasonló helyzetben levő egyházközségekben, fennmaradásuk érdekében, több
munkára, részünkről folytonos odafigyelésre és az egyházi központ anyagi segítségére
van szükség.
Tervük: a külső javítások elvégzése, az anyagi lehetőségek függvényében.

FELSŐRÁKOS

2010-ben elvégezték a tervbe vett munkálatokat. A lelkészi lakás tetőzetét

teljesen újrafedték, csatornával látták el. Minőségi munkát végeztek.
A kántori lakásból kialakított vendégháznál is folytatták a munkálatokat,
központi fűtést szereltek be. Így az épület, az év bármely szakában, vendégfogadásra
alkalmas.
Tervük, hogy ebben az évben a vendégház alagsorát készítsék el.
Nagyon jó kapcsolatot ápolnak az amerikai testvérgyülekezettel, ennek az
eredménye kézzel fogható.
Felsőrákoson a gond továbbra is lelki téren mutatkozik. A vasárnaponkénti
templomlátogatás aránya nagyon alacsony. Az előző évekhez hasonlítva, a hátrálékosok
száma nőtt. Az Esperesi Vizsgálószék meghagyásai ezt a területet célozzák meg.
A vizsgálószék reményét fejezte ki, hogy a lelkész, írásban tett igérete, ami a
családlátogatásokat illeti, meghozza a várt eredményt ezen a téren.

Azokról az egyházközségekről, ahova az Esperesi Vizsgálószék nem látogatott el, a

felügyelő gondnokok észrevételeiket a lelkészi jelentések alapján fogalmazzák meg.

ÁRKOS

A templom állapota jónak mondható, ha az anyagi helyzet engedi a fűtést

szeretnék megoldani. A hívek egy része áldozatkész, részt vesznek a közmunkában is.
Keblitanácsi határozat van, hogy a hátralékosok az egyházfenntartási járulékot
közmunkával is törleszthetik.
Megtörtént az iskola csere, így a templom melletti iskolát felújítás után az
egyházközség jobban tudja hasznosítani.
A 2010-es esztendőben megszervezték a Vadas-i találkozót.
A tapasztalat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy azokat az
eseményeket kell előnyben részesíteni ahol a gyermekek a szülőkkel, nagyszülőkkel
együtt lehetnek, ezért a gyermek-istentiszteletek megtartási formáján gondolkoznak.
A tavalyi év novemberétől újraalakult az ífjúsági egylet, remélik, hogy rövid
időn belül igazi egyletté fejlődik. A nőszövetség alkalmanként működik, részt vesznek a
rendezvények előkészítésében és azok sikeres lebonyolításában.
A költségvetésben előirányozták az adósságok törlesztését az egyetemes
egyház, az iskolaalap és a nyugdíjintézet felé.

55
 BRASSÓ Ó- ÉS ÚJVÁROS

A két brassói gyűlekezetet együtt tárgyaljuk. A két egyházközség közös

vagyonnal rendelkezik, egy ügyvitelt vezet, a nőszövetség, az ifjúság munkáját nem lehet
külön választani, a hívek egy templomba járnak, a lelkészek felváltva szolgálnak. Az
elmúlt esztendőben végzett javítások, a templom és a lelkészi lakások tetőzetén, sikeresek
voltak, azóta nincs beázás egyik épületrészben sem. A templom belseje jó állapotban van.
Folytatódott az építkezés az új épület felső szintjén, amelyre a kapott állami támogatás
mellett jelentős összeget költöttek.
Az elmúlt esztendőben az egyházközségek két sikeres találkozót szerveztek.
A tavasz folyamán a Homoródkarácsonyfalváról elszármazottak és családtagjaik
találkozóját, az ősz folyamán a Székelyderzsről és Székelymuzsnáról Brassóba
áttelepedettek találkozóját. Mindkét rendezvényen nagy számban vettek részt, ez arra
buzdította a két egyházközség vezetőségét, hogy ebben az évben is folytassa a Brassóban
lakó falustársak találkozójának megszervezését.
A lelkészi jelentések kiemelik a dalárda minőségi szereplését a különböző
rendezvények és kiszállások alkalmával.
Kiemelkedően jó mindkét lelkész és a város más felekezetű lelkészei közötti
kapcsolat, már ötödik éve ökuménikus istentiszteleteken vesznek részt a város
keresztényei különböző felekezetű templomokban.
Az általános közhangulat és gazdasági helyzet érezteti hatását a brassói
egyházközségek életében is. A hívek nagy többsége anyagi gondokkal küzd, ez sajnos
megmutatkozik az áldozatkészségben és a közterhek vállalásában. Mindkét
egyházközségben nagy a hátralékosok száma.
Ebben az évben szeretnék folytatni a munkálatokat az új épületen, hogy bár öt
vendégszobát használatba lehessen venni. Fontosnak tartják a templom belső
világításának javítását, tekintettel az esetleges esti istentiszteletekre.

KÁLNOK

A felújított gyülekezeti terem sok szép rendezvénynek és ünnepi alkalomnak

adott helyet. A templom jelenlegi állapota jónak mondható, sikerült kijavítani és
újrameszelni a bejárati részt. A templom falain, belül egy pár repedés látható. Ezeket idén
ki szeretnék javítani. Javítási munkálatokat végeztek a papilakon is. Sikerült megönteni a
Bedő Albert Emlékház alapját és folyamatban van a harangláb felújításához szükséges
dokumentáció elkészítése, pályázati úton nyert pénzből. Itt is, mint más helyeken is, a
közmunkákban a keblitanács és a bizottsági tagok vesznek részt.
A falu református és katolikus lakóival természetes, békés az együttélés,
közösek az örömök, a gondok, az ünnepek, a gyászos napok.
A kicsi egyházközségben az ífjúsági egylet jól működik. Összejöveteleiket
pénteken tartják, minden alkalomra van egy témakör és hozzákapcsolódó játékok.
A tavalyi év folyamán egy köri szintű találkozót is szerveztek, meghívott előadókkal.
Az egyházközség ez évi tervei közt szerepel a lelkészi lakás külső javítása,
meszelése, egy harangozói lakás építése, a kántori lakás folytatásában.
Pályázat útján szeretnének pénzt szerezni a harangláb munkálatainak
kivitelezésére és a temető bekerítésére.

56
 KÖKÖS

A középkori templom állapota évről-évre rosszabb. Tetőszerkezete javításra

szorul, a falak állandó jelleggel vizesek. A templom épületétől külön álló torony sürgős
javításra szorul, akárcsak a templomot körülvevő kőfal.
Kisebb javításokat végeztek a lelkészi lakáson és a gazdasági épületen.
A tavalyi esztendőben, a lelkészbeiktató ünnepség megmozgatta a gyülekezet tagjait.
Az ífjúsági egylet munkája nagyon jó. Részt vesznek az O.D.F.I.E.- szervezte
tevékenységeken : a színjátszó találkozókon, a versmondó és népdaléneklő versenyeken,
ahonnan minden évben díjakkal térnek haza. Kirándulásokat szerveznek, az
egyházközség keretében verses-zenés műsorokkal gazdagítják az összejöveteleket.
Az egyházközség a nyár folyamán megszervezte a hagyományos
gyermektábort.
A nőszövetség tagjai áldásos tevékenységet fejtettek ki a lelkészbeiktató
ünnepség alkalmával és a nyári tábor idején minden nap, süteménnyel ajándékozták meg
a gyermekeket.
Tervek: a műemlék-templom javítása, pályázatok útján szerzett összegekre és
a hívek anyagi hozzájárulására támaszkodva. Fontosnak tartják a fiatal generáció egyház-
és közösségszeretetének megerősítését, ennek érdekében különböző programokat,
rendezvényeket fognak szervezni.

OLTHÉVÍZ

Az utóbbi években végzett javításoknak köszönhetően, a templom általános

állapota jónak mondható. A hívek áldozatkészsége nagyon jó, a szervezett
közmunkákban is részt vesznek.
Jó testvéregyházközségi kapcsolatokat ápolnak az amerikai gyülekezetekkel.
Az elmúlt évben két csoport is ellátogatott Olthévízre. A vendégek istentiszteleteken
vettek részt, utána vetítéssel egybekötött előadásokat tartottak, amelyeket
szeretetvendégségek követtek. A vendégek számára mindkét alkalommal kirándulásokat
szerveztek több erdélyi unitárius egyházközségbe.
Tervezik a templomtest külső felújítását.

SEPSIKŐRÖSPATAK

A 2010-es esztendő nem volt a legjobb év az egyházközség életében, de

lehetett volna rosszabb is – olvassuk a lelkészi jelentés bevezetőjében.
A templom tetőzete javításra szorul. A már évek óta tervezett javítás anyagiak
hiányában, húzódik. Vásárolják a cserepet és az egyéb szükséges anyagokat, de amíg
nincs meg teljes egészében a szükséges mennyiség, értelmetlen a felújításnak neki fogni.
Az év folyamán kisebb javításokat eszközöltek a templom belsejében. A temetőben
kialakítottak egy szeméttárolót, amelynek költségét a nőszövetség vállalta és teljesítette
is.
A hívek közteherviselése példásnak mondható.

57
 Házigazdái voltak a köri közgyűlésnek, amelyet jól megszerveztek.
Örvendetes, hogy a nőszövetség tagsága évről-évre növekedik, találkozásaik
alkalmával komoly és értékes munka folyik.
Az ífjúsági csoporton belül jó az összhang, a fiatalok munkája és összetartása
elgondolkoztathatná, pozitív cselekvésre serkenthetné a falu felnőtt lakosságát is.
Sepsikőröspatak leányegyházközsége a bukaresti gyülekezet, melyet a lelkész
már tizenkét éve odaadással pásztorol. Amikor a lelkész Bukarestben végez szolgálatot,
az anyaegyházközségben az istentisztelet elmarad. E hiányosság pótlására kellene
megoldást találni.
Ez évi tervek : anyaggyűjtés a templom tetőzetének javítására, a volt
felekezeti iskola tatarozása, ha sikerül pályázati úton támogatást nyerni. A lelkészi
lakáson is javításokat kellene végezni.

SZENTIVÁNLABORFALVA – KÉZDIVÁSÁRHELY

A szentivánlaborfalvi templom belső berendezése felújításra vár, azt

szeretnék hogy a padok felújítása szakszerűen történjen. A templom falain kivül a
vízelvezetés kérdése még mindig megoldatlan. E célra a gyülekezet folyamatosan gyűjt,
ezt a pénzösszeget külön kezelik és az anyagiak függvényében kívánják folytatni a
javítási munkálatokat.
A nehéz gazdasági helyzet ellenére az aranykönyvi adományok, az előző
évekhez viszonyítva, növekvő tendenciát mutatnak. Az egyházközség tagjainak egy része
lelkesen vállalta a közösségért munkálkodást.
Az elmúlt évben megtörtént a gyülekezeti terem teljes belső javítása, a falak
salétrom elleni kezelése, a meggombásodott padló kicserélése padlócsempére.
A nőszövetség itt is áldásos munkát végez. Kiemelkedik az a rendezvény,
amelyen a környékbeli nőszövetségi tagok vettek részt ( nyolcvanöten voltak ).
A társegyházközségben az istentiszteleteket az evangélikus templomban
tartják. Az evangélikus gyülekezet tervezi ez évben, a templombelső festését, melyhez az
unitárius hívek is hozzá fognak járulni.
A nyár folyamán várják az amerikai testvéregyházközség egy csoportjának
látogatását.
Terveik : folytatni a gyülekezeti ház és a lelkészi lakás külső javítását, a
templomnál megkezdett munkálatok folytatása, az anyagiak függvényében.

ÜRMÖS

A templom állapota aránylag, jónak mondható, de a tetőzetre ráférne a

felújítás, hibáit időszerű lenne orvosolni. Az ősz folyamán elkezdték a kántori lakás
javítását-felújítását, melyet a jelentés irásakor már folytatnak. Az elmúlt esztendő
folyamán sikerült az orgona felújítása.
A tavalyi év kimagasló, az egyházközség híveit megmozgató esemény, az Olt-
menti találkozó megszervezése volt. Évek óta tervezett, hagyomány-teremtő céllal, első
alkalommal lett megtartva, ott ahol a Tepepataka az Oltba ömlik. Alsórákos, Felsőrákos,
Datk, Olthévíz és Ürmös unitáriusai – és nemcsak – több mint háromszázan vettek részt.

58
Az istentiszteletet követően a gyermekek, az ífjak és az ürmösi dalárda műsora tette
gazdaggá a találkozót. A találkozó jó ebéddel, zeneszóval, énekléssel és tánccal
folytatódott. Rokonok és ismerősök találkoztak, új ismeretségek köttettek. Minden
bizonnyal folytatása lesz idén, a datki egyházközség vállalta a szervezést.
A templomlátogatás aránya köri szinten legjobbnak mondható. Megtörtént az
a csoda is, hogy a templomba járó hívek már szépen adományoznak a perselyládába,
amiről évekkel ezelőtt szó se lehetett.
Újra alakult a dalárda is, mely több ünnepi alkalommal szerepelt.
Összegezve, elmondhatjuk, hogy az ürmösi unitáriusok eseményekben gazdag
évet zártak. A különböző rendezvények a közösség megerősödését, lelki gazdagodását
szolgálták.

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

- Körünk mindenegyes egyházközségében erőfeszítéseket tesznek a templomok,

lelkészi lakások és más tulajdonukban levő épület javítására, karbantartására.
- Istentiszteletek nem maradtak el.A templomlátogatási átlag, a lelkészi jelentések
alapján, vasárnaponként 7,5 %, ünnepnapokon 18 %. Szerettük volna külön bemutatni
a gondnokok, a jegyzők, a pénztárnokok, keblitanácsosok, bizottsági tagok
templomlátogatásának a gyakoriságát is, de a beérkezett adatok ezt nem tették
lehetővé.
- Mindenütt megtartották a vallásos és nemzeti ünnepeket.
- A közmunkában, általában a kebli vezetőség tagjai jeleskedtek.
- A lelkész, a belső emberek és a hívek között a kapcsolat jónak mondható.
- Helységenként, a más felekezetekkel a kapcsolatot a kölcsönös tisztelet, egymás
elfogadása, közös rendezvények szervezése jellemzi.
- Biblia-órák, úrvacsorára előkészítő áhitatok sok helyen nincsenek szokásban,
,,divatban”.
- A közgyűléseket minden egyházközségben megtartották, a keblitanácsi és
bizottsági gyűlések egyidőben, közösen zajlottak.
- Az irattárak, levéltárak, könyvtárak állapota, általában megfelelő.
- Egy kivétellel, az egyházközségeknek nincs peres ügye.
- Egy kivétellel, a lelkészek és más alkalmazottak, a saját alapból , megkapták
javadalmazásukat.
- A hátralékosok aránya, az egyházfenntartói járulékot fizetni kötelesek számához
viszonyítva 28 %.
- Vannak egyházközségek, ahol az adó 2 %-ából szép összeg gyűlt be, de olyanok
is , ahol ezzel nem foglalkoztak s így az efféle támogatás nulla.
- A gondnoki-presbiteri értekezleten a gondnokoknak kiosztott kérdőívekre, a
jelentés megírásáig 12 válasz érkezett az esperesi hivatalhoz.
Külön-külön a mellékletek bemutatására, elemzésére a felügyelőgondnoki
jelentés nem tér ki.
A köri felügyelő gondnokok részt vettek a kör egyházközségeinek minden
rendezvényén, amire meghívást kaptak, vagy tudomásuk volt róla.
Köszönjük a tavaly is közösen kifejtett munkát, hálát adva az elért
eredményekért, arra kérjük a jó Istent, hogy továbbra is segítsen célkitüzéseink

59
elérésében.
Kérjük a jelenlevőket, hogy az esperesi jelentés megvitatásával egyidejüleg,
térjenek ki a felügyelőgondnoki jelentésre is.

Isten áldjon mindnyájunkat !

Tisztelettel,

Boros János és Bedő András

köri felügyelő gondnokok

Sepsiszentgyörgy,2011.május 28.

60
 Sepsiszentgyörgyi kórházlelkészi jelentés a 2010 június és 2011 április
közötti időszakról

Nagytiszteletű köri közgyűlés!

Az elmúlt egy év folyamán olyan tapasztalatokat éltem meg, melyekre ha

visszagondolok, nagyon vegyes érzelmeket ébresztenek bennem. Ezek egy része
kapcsolódik csak a mindennapi munkámhoz, míg másik részük a papi hivatás, esetemben
a kórházlelkészi munka tágabb, egyetemes egyházhoz való viszonyáról szól. Ugyanakkor
a „vegyes érzelmek” pozitívabb „összetevői”, melyek a hívekkel való érintkezésből, a
munkát jelentő szolgálatból fakadnak, szolgáltatják azt az alapot, melyek továbbra is erőt
adnak a mindennapokhoz.
Most részleteznem kellene az előbbi bekezdésben csak felületesen érintett
érzelmeimet, viszonyrendszereket. Nem teszem. Ezzel szemben, a hosszabb távú
történelmi emlékezet kedvéért, mellékelem e jelentéshez azt a tavaly decemberben az
EKT tagjai és a Háromszék-felsőfehéri egyházkör papjai számára kiküldött levelemet,
melyre egyházkörünkből egyetlen, telefonon érkezett, megerősítő visszajelzést kaptam.
Ezúton is köszönöm Szász Ferenc tiszteletes kollégámnak, hogy meghallotta és
tudomásul vette levelem. A szolidaritás dermesztő hiányából fakadó magányomon
túltettem magam. Azt gondolom, gyülekezeti kollégáim helyzete is „csak” annyival jobb
(ha egyáltalán ez minőségi különbség), hogy számukra a közösség, az aktív gyülekezeti
tagság állandó. Még akkor is, ha 4-5 vagy 8-10 személyről van szó; aki ott van, az mindig
ott van, és számítani lehet rá. Ők az egyház, a pap iránt nem közömbösek. Sajnos a
kollégákról ezt nem mondhatom el! És továbbra is nagy kihívásként élem meg, hogy az
én gyülekezetem állandóan cserélődik. Hogy nincs akikhez kapcsolódhatnék a
kórházban.
Helyzetem december óta annyit változott, hogy az egyetemes egyház fizeti
lakásfenntartási költségeim felét. Ez téli hónapokban, fűtésszezonban még számít
valamicskét, de márciustól októberig alig érezhető. Továbbra is a lakáshitel képezi
legnagyobb kiadásomat, amibe senki nem segít. Rosszindulatúnak találom azt az érvelést,
hogy „csak nem vásárol az egyház személyemnek lakást”, miközben 2,5 évig egy
idegennek „hajította ki” a pénzt, az én lakbérem címen. Nem gondolom, és nem kérem,
hogy 30 évig fizesse az én lakásrészletemet, de akkor járjon abban az egyházvezetés –
egyetemes, köri, egyházközségi –, hogy ezt a problémát rendezze, és addig is biztosítson
gyülekezeti papokéhoz hasonló körülményeket. Azt a felvetést sem tartom jogszerűnek,
hogy extra munkát végezzek (pl. a szentgyörgyi gyülekezetben) azokért a juttatásokért,
ami kollégáimnak „hivatalból” jár. Ennek ellenére, ha olyan lenne a hangulat az
egyházközségben és a helybeli kollégák között, amilyen nem, szívesen vállalnék közös
munkát. Erre továbbra is nyitott vagyok; ajánlom tudásom, képességeim. Addig, amíg ez
az együttműködés megszületik, a kórházi munkára korlátozódik és koncentrálódik
figyelmem.
A kórházi lelkigondozás gyakorlatában nem történt különösebb változás az elmúlt
évekhez képest. Továbbra is az emberekkel, hívekkel való lelki találkozást tartom

61
munkám legfontosabb céljának, ami leginkább a segítő beszélgetés által valósul meg.
Számomra ebben a folyamatban három tényező játszik kiemelkedő szerepet: a szeretet
teremtő és gondviselő Istenébe vetett hit, aki által minden értelmet nyerhet; az emberi
sorsok rejtelmeire, az élettörténetek változatosságára való rácsodálkozó hajlam; és az a
tapasztalat, hogy együtt nemcsak többek lehetünk, de kisebb-nagyobb közösségekben
teljesebb, jobb, biztonságosabb az élet.
A betegséggel járó testi-lelki- szellemi-szociális változások minden embert
próbára tesznek. Olyankor még inkább megfogalmazódnak az alábbi kérdések: Miért
történik mindez? Miért velem? Miért éppen most? Mi az értelme? Jelentése? Mit akar
üzenni Isten nekem? Van-e célja állapotomnak? Van-e (még) értelme életemnek?! A
hasonló kérdések hallatán fontosnak vélem biztosítani a keresőt: lélekben nincs egyedül.
Ha meghallom kérdéseit, ha megérzi, hogy értem őt, akkor hajlandó tovább kérdezni,
keresni. Lelkigondozóként ezen az úton olyasvalamire hagyatkozom, ami rajtam túl
mutat, aminek nem én vagyok a forrása, de ami bennem és a kliensben is tükröződhet. Ha
ezt a forrást, a hívő keresztény ember Istenét közösen megtaláljuk, és „bele tekintünk”,
akkor megértjük, hogy minden dolognak van értelme. Sőt, mi több, Tőle ered, Belőle
fakad, Ő lehet minden „dolog” értelme. Ennek az útnak a fölmutatását, az ember fölötti
értelemnek a megtalálását vélem lelkigondozói feladatomnak. És mivel a lelkigondozás
egy folyamat, ezért gondolom, hogy a visszatérő betegek számára is ez a keresés egy
állandó lehetőség, hogy újrafogalmazzák élettörténeteik értelmét. Ez annál is fontosabb,
mivel a lelkigondozás tudománya is egyre inkább e felé a paradigma felé fordul el,
amikor a megélt érzelmei helyett a jelentés- és jelentőség-tulajdonítása, és helyzetének
értelmezése visznek közelebb az egyes ember egész életének megértéséhez.
Munkamódszerem – a naplóírás, és az unitárius betegekről való egyéni
beteglátogatási kórlap készítése – nem változott. Az imádság, ünnepeken a rendhagyó
liturgikus forma, az úrvacsorai jegyek felajánlása és az Unitárius Közlöny szétosztása az,
ami rendszeres része a kórházi paposkodásnak. És – a ritka kivételeket leszámítva –
ezeket mind örömmel is fogadják, igénylik a hívek.
A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban a tavalyi év
végén vezetőségváltás történt. András-Nagy Róbert (menedzser) és András Pál (orvosi) új
igazgatók személyében a kórházlelkészség iránt nyitottabb, rugalmasabb személyek
kerültek a kórház élére. Ígéretet kaptunk saját irodahelyiség kialakítására, ami nagyon
fontos előrelépés lesz, főleg a hozzátartozókkal és a kórházi személyzettel való munka
zavartalanabb végzéséhez.
Lendületemet, lelkesedésemet nagyban befolyásolták, próbára tették azok a
történések, amelyeket megéltem. Ez kitűnik a tavalyi évhez képest kisebb számarányú
beteg megtalálásából, látogatásából. Az alábbi táblázatba összefoglaltam a gyülekezetek
szerinti eloszlást:

ÜRMÖS 1
SEPSISZENGYÖRGY 34
ÁRKOS 9
BÖLÖN 13
VARGYAS 9
SEPSIKŐRÖSPATAK 3
ALSÓRÁKOS 1

62
FELSŐRÁKOS 4
SZENTIVÁNLABORFALVA 3
NAGYAJTA 4
KÖKÖS 1
BARÓT 4
SZÉKELYSZÁLDOBOS 1
ILLYEFALVA 1
MIKLÓSVÁR 1
UZON 1
KÖPEC 1
OLASZTELEK 1
ÖSSZESEN: 92 személy

Az év és a kórházi élet esemény-naptárában újdonság, hogy április 7-én, az Egészség

Világnapja alkalmából, a kórházzal és különböző egészségi ellátást is biztosító
szervezetetekkel közösen megrendezésre került a Nyitottan az Egészségért elnevezésű
nyílt nap, mely szervezésében és lebonyolításában nagy részt vállaltunk mi,
kórházlelkészek (én előadást és közösen ökumenikus istentiszteletet tartottunk).
A meghívások rendjén nagy örömmel prédikálok ünnepeken (karácsonykor
Árkoson, húsvétkor Székelymuzsnán és Székelyderzsben), vasárnapokon
(Pestszentlőrincen két alkalommal, Sepsiszentgyörgyön egyszer), és rendkívüli
alkalmakkor (imahéten szintén Derzsben, köri nőszövetségi találkozón
Sepsiszentgyörgyön). Jó ez a fajta változatosság!
Idei jelentésemet is a tavalyi vallomással és kéréssel zárom: munkámat hivatásnak
érzem, és minden építő jellegű és tapintattal közölt kritikát szívesen veszek! Végzéséhez
jó egészséget és lelkes munkatársakat kérek Istentől.

Sepsiszentgyörgy, Tisztelettel,
2011. május 5. Orbán Erika, kórházlelkész

63
 BESZÁMOLÓ
A HÁROMSZÉK-FELSŐFEHÉRI EGYHÁZKÖRBEN MŰKŐDŐ
NŐSZÖVETSÉGEK 2010 MÁJUS -2011 MÁJUS KÖZÖTTI
TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Jelen beszámoló az előre beküldött írásos beszámolók alapján készült.

Egyházkörünk tizennégy nőszövetsége küldte el beszámolóját, amit ezúton is köszönök.
Az idén is, a tavalyi évhez hasonlóan, a nőszövetségi beszámoló összesített
formában fog történni kiemelve minden nőszövetség egyedi tevékenységét, a közös
foglalkozások viszont tematika szerint csoportosítva.
Bevezetőként megemlíteném, hogy minden nőszövetség saját belátása szerint tervezi
tevékenységeit. Falun a rendszeres találkozások periódusa ősztől - tavaszig . Vannak
olyan nőszövetségek is ahol nem találkoznak rendszeresen, de ettől eltekintve a nők
kiveszik részüket a munkából, és amikor szükség van rájuk szervezetten tevékenykednek.

1. Közmunka

Minden egyházközségben a nők aktívan rész vállalnak a közmunkából is, mint:

vendéglátás, főzés, takarítás, vacsora készítése imahét alkalmával, szeretetvendégségek
szervezése illetve egyéb munkák is .
Botfaluban az asszonyok tartják rendbe, gondozzák a kis imaházat.
A felsőrákosi asszonyok aktív résztvevői az egyházközségben szervezett
közmunkáknak akárcsak az olthévízi asszonyok.
A bölöni asszonyok részt vállaltak az árvíz okozta károk rendbetételénél s igyekeztek
anyagi és lelki támogatást is nyújtani a rászorulóknak. Egy héten át segítettek az
adományként érkezett ruha és élelmiszer kiosztásában. Vállalták a határon túlról érkezett
ifjak étkeztetését, akik egy árvízkárosult családnál segítettek az építkezésben.
Az ürmösi nők részt vállaltak az Olt-menti Unitárius Találkozó megszervezésében,
kürtös kalácsot sütöttek.

2. Közösségi élet

A karácsonyi csomag készítésében illetve anyagi támogatásában részt vállalnak a

nőszövetségek is . A sepsiszentkirályi , nagyajtai, kökösi, felsőrákosi nőszövetség tagjai
elkészítették a csomagokat, a brassói nőszövetség anyagiakkal támogatta, míg a bölöni
karácsonyfát is díszített .
A hagyományos Vadas találkozót a 2010-es évben az árkosi egyházközség
szervezte, tehát az itteni nőszövetségnek is aktív szerep jutott a rendezvény sikeres
lebonyolításában.
Az árkosi nők részt vállaltak a külön imahét megszervezésében is Árkoshoz
kötődő illetve árkosi lelkészeket hívtak meg erre a hétre, amit szeretetvendégséggel
zártak. Az itt elfogyasztott süteményeket, kürtöskalácsot illetve a tombolaként kisorsolt
tortákat az asszonyok sütötték.
Lokodi öregotthon részére gyűjtést szervezett és meglátogatta a lakókat:
Sepsiszentkirály-Botfalu (műsorral is megörvendeztették az otthon lakóit nemcsak tartós
élelmiszerrel), Sepsikőrőspatak (tésztacsomaggal is kedveskedtek ), Kökös, Bölön,

64
Ürmös.
Öregek/idősek vasárnapját szerveztek: Bölönben, Sepsiszentkirályon (itt virággal,
édességgel és emléklappal örvendeztették meg felekezeti különbségre való tekintet nélkül
a szépkorúakat),Botfaluban, Sepsikőrőspatakon (itt virággal és süteménnyel köszöntötték
az időseket) Kökösben, Ürmősön, Vargyason (ünnepi műsorral, virággal és
szeretetvendégséggel ajándékozták meg a szépkorúakat), Felsőrákoson (névre szóló
meghívóval hívtak meg minden 70 évét betöltött szép korút, szeretetvendégséggel zárták
a rendezvényt) Olthévízen a reformátusokkal közösen szervezték ezt az ünnepséget.
Nagyajtán az Idősek Vasárnapján a gyerekek verssel és zenével köszöntötték az
ünnepelteket, az Áfonyazenekar könnyeket csalt mindannyiuk szemébe.

3. Unitárius rendezvényeken való részvétel

Szinte minden nőszövetség képviselői részt vesznek a különböző egyházi

rendezvényeken de a felsorolásomban azokat nevesítem ahol a beszámoló is említést tesz
a részvételről.
UNOSZ Konferencián, köri nőszövetségi találkozón illetve az UNOSZ 100 éves
évfordulóján részt vettek: Árkos, Bölön, Sepsikőrőspatak, Felsőrákos, Kökös, Kálnok,
Nagyajta, Vargyas, Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Brassó, Bölön (elkészült a
köri vándor-abrosz bölöni téglalapja is),Ürmös.
A szejkefürdői találkozón is jelen voltak a köri nőszövetségek képviselői is.
A mini körzeti találkozó folytatódott az elmúlt évekhez hasonlóan a következő
helyszínekkel:Kökös,Sepsiszentgyörgy, Szentivánlaborfalva, Sepsiszentkirály,
Sepsikőrőspatak. A találkozók rendszeres résztvevői a sepsiszentgyörgyi,
sepsiszentkirályi, kőrőspataki, kálnoki, szentiváni és kökösi egyletek. Újabban az
asszonyok rövid műsorral is megajándékozzák egymást.
A nagyajtai asszonyok meghívására kellemes délutánt töltöttek az ürmösi
asszonyok a nagyajtai egyházközség újonnan felavatott Áldás Házában.

4. Ökumenikusság ápolása

Brassóban a hagyományos ökumenikus imahéten részt vettek az unitárius asszonyok

is, sőt két nőtestvérünk imát is olvasott fel egy ortodox templomba. Ökumenikus
nőegyleti találkozókat tartanak hét nőegylet részvételével, ezen alkalmakkor előadót is
szoktak hívni. Április 5-én tartott ökumenikus találkozón Bokor Katalin magyartanár
tartott érdekes előadást Apáthy Géza brassói költőről . A nyolcvan résztvevőt
süteménnyel és teával kínálták meg, a kórus női tagjai énekkel is köszöntötték a jelen
levőket.
Március első péntekén van a Nők Világimanapja. A következő nőszövetségek
szervezték meg illetve vettek részt ezen a rendezvényen : Kökös (a kökösi református
nőszövetség volt a 2011-es imanap házigazdája), Olthévíz, Nagyajta (ők Baróton vettek
részt A Nők Világimanapján) .
A sepsiszentkirályi, botfalusi, szentivánlaborfalvi nőszövetségek ökumenikus
jellegűek .
A sepsikőrőspataki nőszövetség közösen a református és katolikus asszonyokkal
kirándulást szervezett amelynek célja történelmi jelentőségű helyszínek és templomok

65
látogatása volt .

5. Művelődési élet

Több egyházközségben működik dalárda amelynek a nők is aktív tagjai. Árkoson a

Régeni Áron dalárdának 15 nőtagja, felléptek mindhárom (unitárius, református és
katolikus) imahéten sőt Sepsiszentgyörgyön is.
A vargyasi dalárda, amelynek számos nőtagja is van, részt vett a kolozsvári
kórustalálkozón, fellépett március 15-én, a nőnapi bálon, idősek vasárnapján és más
egyházi rendezvényeken. Méltón megünnepelte a 100, évfordulóját (kiállítás a dalárda
múltjáról,karnagyok kitüntetése, szeretetvendégség főtt kukoricával).

6. Hagyományőrzés, kézimunka, kézművesség

Nőszövetségi összejöveteleken az asszonyok kézimunkáznak is.

Kökösben adventi és karácsonyi díszeket készítettek. A karácsonyi vásárra
horgolt angyalkákat, kézimunkákat, karácsonyfadíszeket, szaloncukrot és házi laskát
készítettek. Bogozott virágtartók, természetes anyagokból ragasztott fali díszek is
készültek a téli találkozások alkalmával.
Farsangi jókedvvel és mókázással fogadták a kökösi nőszövetséget a szentkirályi
házigazdák.
Bölönben a nappali farsangosokat a nőszövetség tagjai fánkkal fogadták.
Kőrőspatakon a szentgyörgyieket vendégül látva farsangoztak. Volt héjjalt kukorica,
fánk és természetesen nem hiányzott a jókedv sem. A kis asszony kórus énekelt illetve
vers is elhangzott.
Sepsiszentgyörgyön az egylet tagjai írásos kézimunkákat készítettek, szőnyeget
szőttek .
A brassói nőegylet tagjai gyapjú zoknikat kötőttek amit eladtak és így gyarapították a
pénztárukat.
A bölöni nőszövetség anyagot vásárolt és hímezi a nőszövetségi zászlót.
Nagyajtán az előző évekhez hasonlóan próbálták gyarapítani a gyöngyalapot. Az
adventi kézműves vásáron gyöngyből készült nyakékeket, karácsonyfadíszeket állítottak
ki. A gyöngyalapból vásárolták az újonnan felavatott Áldás Háza ablakaira a függönyöket
1200 lej értékben.
A felsőrákosiak „Hagyományőrző dalcsoportjukkal” számos rendezvényen
vesznek részt mint :falutalálkozó, Őszi Hálaadás ünnepe, Dávid Ferenc emlékünnepély,
Öregek vasárnapja, Ezer székelyleány-találkozó, Anna-Napi búcsú, Közművelődési
Napok. Virágvasárnapján a konfirmáló ifjaknak hímzett zsebkendőt és egy szál virágot
ajándékoznak a nőegylet tagjai.

7. Testvérkapcsolat ápolása

66
• A felsőrákosiak ápolják a kapcsolatot az amerikai testvérgyülekezettel,
közös kézimunkanapot tartottak a Spokaine-i nőkkel.
• A nagyajtai nőszövetség három napig vendégül látta az amelandi
(hollandiai) testvérgyülekezet 26 tagját.

8. Különböző események a nőszövetségek életéből

A nőszövetségi találkozók legtöbb beszámoló szerint imával, bibliamagyarázattal

kezdödnek amit közös éneklés is szokott követni. Vannak nőszövetségek, ahol
verseket olvasnak, kézimunkáznak vagy egyházi, illetve kulturális rendezvények
tervezésével, szervezésével foglalkoznak pl. farsangi - Valentin –napi műsor
(Sepsiszentkirály)
• Árkoson az asszonyok gondja a friss virág az Úr asztalára
• Bölönben: az asszonyok részt vettek az összetartozás napján tartott
ünnepélyen és fogadáson, majd az emlékpark avatásán is
§ bővítették az edénykészletüket
§ Tőkés László úr is megkóstolta az asszonyok ízletes „pánkóját”
§ márciusban kukoricaestet szerveztek, a főtt kukorica mellé
kürtöskalács is került az asztalra, s tombolaként az asszonyok
készítette tortát sorsolták ki
§ a lelkész vezetésével beindult az irodalmi kör
§ verssel és süteménnyel is hozzájárultak az imahét sikeres
lebonyolításához
• Brassóban kéthetente tartják a nőszövetségi összejöveteleket.
§ megünneplik a név- és születésnapokat ahol az ünnepeltek
unitárius címerrel és a nőszövetség nevével hímzett fehér sálat kaptak
ajándékba.
§ betegeket látogatnak ( nőszövetségi tagokat gyakrabban) ,
ajándékot is visznek
§ kirándulást szerveztek Málnásfürdőre, a házigazda a
nőszövetségi elnök volt
§ porcelán csészéket és fehér abroszokat vásároltak, amit a
rendezvényeiken használnak.
§ a hiterősítő imahét zárónapján szeretevendégséget tartottak.
• Felsőrákos-i nőszövetségnek valóra vált egy régi vágya, otthont adhatott
a 2010-es köri nőszövetségi találkozónak
§ a gyerekekkel közösen tartják az anyák napját, a gyerekeket
kaláccsal és üdítővel az édesanyákat kávéval kinálják meg.
• Kökösben : lelkészbeiktató alkalmával a nők is kivették részüket a
munkából (ebéd, sütemények)
§ imahét alkalmával vacsorát készítettek illetve az imahetet
szeretetvendégséggel zárták
§ meghívottjuk volt Bernád Ilona aki a magyar népi
gyógymódokról és keleti utazásáról tartott érdekes előadást
• Sepsiszentkirályban és Botfaluban a vallásos ünnepeken a gyerekek

67
mellett az asszonyok is műsorral készülnek,szeretetvendégséggel zárják ezeket az
alkalmakat. A botfalusi asszonyok Anyák napi műsorral örvendeztették meg a
sepsiszentkirályiakat.
• Sepsikőrőspatakon szeretetvendégséget szerveztek Dávid Ferenc
emlékünnepén.
§ tovább bővítették a konyhai edénykészletet illetve újították a
konyhájukat
§ név- és születésnapokat illetve anyák napját és nők napját is
ünnepeltek
§ a nőszövetség tagjai betegeket látogattak
§ érkezett a Mikulás, ebből az alkalomból ott voltak a református
nőegylet tagjai is és nem hiányzott a jó hangulat sem.
§ karácsonyi édességcsomagot készítettek a 70 évet betöltötteknek.
§ állófogadással zárták a március 15-i ünnepséget
§ a konfirmáló ifjakat könyvel ajándékozták meg
§ anyagi támogatást nyújtottak a magyarországi árvízkárosultaknak
§ nőszövetségi alapból a temetőben szeméttárolót létesítettek
• Szentivánlaborfalván: a találkozásoknak meghatározott témája volt,
szinte minden alkalommal volt meghívottjuk, mint: Szekeres Ibolya orvos nő aki a
szívbetegségről beszélt, Kovács István unitárius lelkész az indiai útjáról tartott
vetítéses előadást, Péter Gábor professzor úr az egészséges életmódról,a test és lélek
kapcsolatáról tartott előadást.
§ találkozásaik alkalmával volt tombola, tea, sütemény és nem
maradt el a perselyezés sem. Az így begyűlt összegből 91
édességcsomag készült a faluban élő magányos, idős emberek
számára, amit a nőegylet tagjai adtak át.
§ részt vállalnak az egyházközség rendezvényeinek a
megszervezésében.
§ záró rendezvényük a Nők-napjának a megünneplése volt
§ az egyházközség honlapján meg lehet tekinteni a találkozókról
készült fotókat és rövid filmeket.
• Vargyason:
§ nőnapi bált szerveztek változatos műsorral és menüvel.
§ a hagyományos kortárstalálkozón társszervező voltak.
§ kirándulást szerveztek Szebenbe é a Balea tóhoz.
§ besegítettek az ifjúsági konferencia sikeres kivitelezéséhez
(szállás és konyhai szolgálat)
§ az edénykészlet bevételéből támogatták az ifjak részvételét a
szinjátszó és versmondó versenyeken.
• Sepsiszentgyörgyön: havonta szeretetvendégségeket szerveznek,
előadókat is hívnak találkozásaikra.
§ a nőszövetség tagjai betegeket látogatnak, anyagilag támogatják
a komoly műtéti beavatkozásra szorulókat
§ hagyományos laskakészítéssel is foglalkoznak
• Kálnokon : az asszonyok idejükből és javaikból adakoztak és áldoztak
minden rendezvényre mint : különböző gyűlések, ünnepélyek lebonyolítása ,

68
 bekapcsolódtak az egyházi életbe.
§ több alkalommal főztek és süteménnyel járultak hozza a
rendezvények sikeréhez
• Olthévízen öregeket, betegeket látogattak a nőszövetségi tagok és kis
szeretet-csomaggal is megajándékozták a meglátogatottakat.
§ több alkalommal is tartottak szeretetvendégséget.
• Nagyajtán sor került a 10 éve épülő közösségi ház, az Áldás Háza, avató
ünnepségére, melyre az asszonyok szívvel lélekkel készültek.
§ a tiszteletes asszony vezetésével, heti rendszerességgel angol
nyelvet tanulnak az asszonyok
§ értékes előadásokat hallgathattak:
Dr.Péterfi Zoltán: Egészségünk védelme
Gazdag Árpád : Portland-i beszámoló
Ifj. Mihály János és Bíró Imelda : Svájci tapasztalatok
Tiszt. Farkas Vilmos: A magyar nyelv csodái
§ meglátogatták az idős és beteg egyházközségi tagokat, velük
együtt énekeltek és imádkoztak
§ bejegyzik az aranykönyvbe név szerint a lelkes nőegyleti tagok
munkáját.

• Ürmösön :
§ az UNOSZ megalakulásának 100. évfordulójára utaztak
Kolozsvárra s kétnapos kirándulás kerekedett a kiszállásból,
megtekintették a tordai unitárius templomot este pedig színházi előadást
néztek meg Kolozsváron.
§ megtartották a név-és születésnapokat valamint a nők napját
§ Dávid Ferenc emlékünnepély alkalmával szeretet-vendégség volt
a Szeretetotthonba
§ decemberben Mikulás-bulit szerveztek
§ őszi hálaadáskor terméskosarat, karácsony előtt pedig adventi
koszorút készítettek és helyeztek az Úrasztalára
§ januárban kukoricadélután tartottak
§ ősztől új tagokkal bővült az eddigi csapat

Érdemesnek tartom, mintegy közös vonásként megemlíteni, hogy szinte minden

nőszövetség előfizetője a NŐK VILÁGÁ-nak.
Külön figyelmet érdemel a beküldött beszámolók nagy részében található
MOTTÓ, az alábbiakban idézem :
• „ Arra törekedjetek, hogy hitetekben mutassátok meg az erényt, az
erényben az ismeretet „ Péter 1,5
• „ Ami szívből jön, csak arra dobbannak meg más szívek” ( Gothe)
• „Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van !”
1 Jn 4,7
• „ Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássátok jó
cselekedeteiteket, dicsőítsétek a ti mennyei Atyátokat ”
• A testvérszeretetben legyetek egymás iránt fáradhatatlanok, a lélekben

69
 buzgók : az Úrnak szolgáljatok. „( Róm.12,10)

A sikerekből, megvalósításokból, örömökből igyekeztem minél többet

megemlíteni beszámolómban ezzel is igyekezvén, hogy motiváljam asszonyainkat a
további eredményes munkára. Hiszen ha egy kicsit is egymásra figyelünk, önzetlenül
próbáljuk szeretni egymást és közös örömeink kovácsolnak össze bennünket akkor
könnyebben tudunk a jövő felé tekinteni.
Mindezen jókért adjunk hálát az Egy Igaz Istennek s kérjük, adjon erőt, kitartást
és egyetértést asszonyainknak a további közös munkához.

Sepsiszentgyörgy,
2011, április 30.

Tisztelettel és szeretettel,
Bokor Ágnes-Imola

70
71