A DRAMATIKUS NEVELÉS LEHETŐSÉGEI

A GYAKORLÓ PEDAGÓGUS SZEMÉVEL

Cso rdá s Ane t t

„Mondd el és elf elejtem, tanítsd meg és emlékezni f ogok rá,

lehessek részese és megtanulom.”
XII. évfolyam Kínai közmondás
1-2. szám,
2008. január–február „Nevezték, s nevezik dráma játéknak, dramatizáló játéknak, dramatikus játéknak,
kre a tív já té kna k, a lkotó dra maturgiának. …Mindegyik meghatározás ból kiolvas hatóak
bizonyos igazs ágok, his zen a drámapedagógia valóban a játékra alapozódik, mint az
emberi te vé ke nys é g örömte li megnyilvánulás ára, aztán a drámára, mint cs elekvés re,
amelynek folyamatában is mers zik meg a tárgyi, a küls ő és a bels ő világ. A kreatív, s
az alkotó szavak is helyénvalóak, mive l a móds ze r s e gíts égével kibomla na k a kreatív
képe s s égek is , s új fe lis merés ek megélőjévé válhat a rés ztvevő. A dramatizáló,
dramatikus kifejezés ek ugyanc s a k jól uta lna k a móds ze r me gha tá rozó je lle gé re , a
drámapedagógia ugyanis épít a a dramatizálás ra s a konfliktus okat feloldó
s zerepjátékra is .

A drámapedagógia olya n s zemélyis égre figyelő (reform) pedagógiai metodika,

amelynek célja , hogy alka lmazás ával csoportos tevékenys égben (os ztály, kör,
közös s ég) a cs elekvés (drá ma ) azaz a részvétel folyamatában fedezzék fel a
ré s ztve vők a körülöttük levő tárgyi világot (érzékelés ), önnön bels ő világukat (énkép-
kialakítás ), a s zociális világot, s abba n he lyezzé k el ma gukat, lé te s íts enek
kapcs olatot vele (kommunikáció), morá lis érzé ke nys é gre, érze lmi s tabilitásra , kreatív
gondolkodás ra tegyenek s zert, s mindezt azért, hogy önmagukat jól is merő, a vilá gra
nyitott, ha rmonikus é s a lkotó s zemélyis égek, polgári társ adalmi körülmények között
é lni tudó polgá rok vá lja na k be lőlük… A drá ma pe da gógia , a hogy a drá ma já té k
kifejezés is mutatja, tevékenys égét a játékra alapozza, pontos abban a játéknak a
p s zic hológia á lta l is iga zolt s ze mé lyis é gfe jles ztő mozzanataira. Figyelembe ves zi
mindazokat a megállapítás okat, amiket a tudomány az ember játékával kapcs olatban
fe lderített, ne ve ze te s e n, hogy mely életszakas zban miféle a játék jellegzetes s ége
(utánzójáték, fantáziajáték, szerepjá té k, s zabályjáték s tb. ). A já té k egés zé n belül a
drámapedagógia s zámára a drámajáték, azaz dramatikus játék vagy dramatizáló játék a
le gfontos a bb, mé gpedig anna k az a variációja, amely az improvizációra épül. A
drá ma pe da gógus a kkor is a s zituációs , a s zereps zerű já té kokra töre ks zik, ha konkré t
c é lja a kommuniká c iós kés zs é g fejle s zté s e . Ebben a z e s e tben is s ze re pbe bújtatja a
gyerekeket, elképzelt s zituációba helyezi. De ezt tes zi abban az es etben is , ha a
társ adalmi beilles zkedés t és problémáit tűzi os ztályfőnöki órájának programjába (pl. a
gyermek helye a cs aládb an, os ztályban, bandában, téren s tb. )…
A drámapedagógia módsze rének más ik s ajátos s ága, hogy a nevelői munka mindig
cs oportban zajlik, azaz közös s é gi je lle gű é s c é lzatú. Hogy a közös s égbe n zajló
pedagógiai munka eredményes le gyen, ki ke ll alakulnia a csoporton be lüli bará ti
légkörnek, amely aztán lehetővé tes zi, hogy ős zintén és elmélyülten
„improvizáljanak”…. A pedagógus nem egyénileg foglalkozik a tanítványaival…a
drámapedagógia az önis mereti és az érzelmi kultúrát fejles ztő játékokat épp úgy
s zituációba illes zti, mint a s zocializációs gyakorlatokat. Dramatikus móds zereivel
igye ks zik fe ls za ba díta ni a kre a tív gondolkodás t – épít az agy, as s zociációs ,
adaptációs, analógiá s készs é gére, s erkent az invencióra, bíztat a kételkedés re, az
ellentmondás ra – mindezt azért, hogy a tanulót eljuttas s a a felis merés öröméhez, az
e gy é ni döntés s za ba d s á gához, e s e tle g fe lfe de zé s é he z. ” 1

BEVEZET Ő
 Magya rors zá gon a 70-e s é ve k től kezdve bes zélnek drámapedagógiáról. Az
angols zás z drámapedagógia ekkor „tört be” hazánkba, hódította meg a magyar
pe da gógus oka t, s e kkor ke zdték alkalmazni móds zereit a mindennapi oktatás ban.
1972-től a Né pművelés i Intéze t vállalja fel olyan tanfolyamok s zervezés ét, ahol a
peda gógus ok me gis merke dhetne k a drámapedagógiai móds zereivel. Megjelenik G ABN AI
K ATALI N könyve , a Dr ámajáté kok (1987), mely dramatikus játékok leírás ával s egíti a
pedagógus okat mindennapi munkájukban. Megs zületik jó néhány kiadvány, majd a
90-es évek elején S ZAUDER E RI K fordítani kezdi az angol s zakirodalmat (Gavin Bolton,
Dorothy Heathc ote, J ona than Neelands munkáit), a 90-es évek végétől pedig K AP O S I
L ÁS ZLÓ gyűjti ös s ze főké nt a z angols zás z drámapedagógia elveit követő, hazai
drámapedagógia i „termé s e ke t” , óravázlatokat, játék-és foglalkozás-leírás okat, a
Magyar Drámapedagógiai T árs as ág képvis e le té be n.
Mára kics it elfelejtődött a z a té ny, hogy a ma gya r drá ma pe da gógia ne mc s a k
a ngols zá s z gyöke re kre é pülve jött létre, hanem óriás i s zellemi tőkét gyűjtött a ma gya r
peda gógus ok munkáiból is , egyrés zt a hazai amatőr gyermeks zínjáts zó mozgalomból,
annak dokumentumaiból, s az a kkori gyermeks zínjáts zó-rendezőktől éppúgy, mint a
más ik oldalon azon pedagógus októl, akik más képp tanítottak kezdetektől, mint az az
50-es , 60-as , 70-es években ha gyomá nyos , megs zokott, mi több, e ngedélye ze tt(!) volt.
Ilye n volt M EZEI É VA , Z S O LN AY J Ó ZS EF , T REN C S ÉN YI L ÁS ZLÓ , D EBREC ZEN I T I BO R ,
R UDO LF N É G ALAM B É VA , K O VÁC S R O ZI , G ABN AI K ATALI N .
Munkás s águk jelentős ége vitathatatlan, drámapedagógiai vonatkozás ú
tevékenys égük elemzés e azonba n köze l s e m te lje s , e zze l mé g a dós a ma gya r
drá ma pe da gógia i dokume ntumtár. J elen dolgozat ezen hiányos s ág kis s zeletének
pótlá s á ra vá lla lkozik, Rudolfné Galamb Éva móds zereinek bemutatás ával.
Éva nénit – Rudolf Ottónét – öt éve is merem. T öbb éve ves zek rés zt rends zeres en
tanfolyamain, gyűjtöm já té ka it, figyelem pedagógus i munkáját, móds zereit. Úgy érzem,
hite le s s é gé ve l, s za kma i tudá s ával egyike a ma élő legnagyobb
pedagógus egyénis égeknek, drámape da gógiá val fogla lkozó s za kembere ink közül pe dig
egyike azon magyar pedagógus oknak, akik a ke zdetektől „dra ma tikus a n” ta nította k.
Móds zerei s ajátos an magyarok, „é va né nis e k” , é s több e ze r óra i ta nítá s a nyomá n
játékait, elveit, pedagógiáját több s záz magyar pedagógus alkalmazza, tanítja
Magyarors zágon és a határainkon kívül, a ma gyarok la kta te le püléseken.
J elen dolgozat els ő rés ze riport formájában mutatja be Éva néni elveit, filozófiáját,
ta nítá s a it a dra ma tikus ne ve lé s ről, s az általában vett nevelés ről, a nevelőről, a
drámapedagógus ról (a pedagógus ról), kiegés zítve olyan játékleírás okkal, melyek a
dra ma tikus ne ve lé s s orá n a lka lmazhatók. Sokat gondolkodtam azon, hogy mi lehet a
le gme gfe le lőbb forma arra , hogy egy ember filozófiáját, tanításának lényegét
ös s ze fogla ljuk. Amikor ne m a s aját magunk gondolatait vetjük papírra, mindent
kéts zer is meg kell gondolnunk. Mi a legcélravezetőbb mód, hogy igaz módon
dokumentáljuk más ok életelveit és tapas ztalatait? A leghelyes ebb megoldás nak a
riportot tartottam. Úgy gondoltam, így majd arról bes zélgethetünk, amit én a
legfontos abbnak tartok, his z a kérdés eket én tes zem fel, én vezetem a bes zélgetés
„fonalát”, de me gmarad riporta lanyom szabadsága, his z az ő gondolatai, s zavai a
legteljes ebb formában leíródna k.

„Nincs jobb tanítómester, mint a példamutatás”

(I. Gandhi)

A BESZÉLGET ÉS

Éva néni tanári pályájának kezdetén Ma gyarors zágon mé g me glehetős en konzervatív

vis zonyok ura lkodta k a z okta tá s ban. A tanári s zabads ág, az alternatív pedagógiai
móds zerek még is meretlenek voltak… Mi indította arra Éva nénit, hogy más képp
ta níts on?
Fiatalon, még pályakezdőként fogalmaztam meg magamnak azt az elvet, hogy nem
lehet unalmas an tanítani! Kiállni, leadni az anyagot, mint egy előadó, majd
cs öngetés kor gyors an távozni a gyerekek közül? Nem. Nem s zerettem volna, ha a
tanítványaimmal 45 percen kere s ztül figye ljük a fa liórá t.
His zek a já té k kizá róla gos erejében, annak gyermekkori fontos s ágában, ezért
óráimon elkezdtem különböző játékokat alkalmazni, melyek izgalmas s á tették a
gye re ke k s zá má ra - d e s zá momra is - a tanítás t. És zre ve ttem, hogy így s okka l
gyors abban els ajátítják a tananya got, „röpül” az idő, s az egés z óra egy izgalmas
„kirándulás ”.
A 70-es évektől kezdődően Magyarors zágon beindult egy folyamat, melynek célja a
nyelvművelés megújítás a volt. Ebbe kapcs olódtam bele én is , több évig s zerveztem az
Ors zá gos Ka zinc zy Ve rs e nyt, valamint a Nyelvünkben élünk ors zágos vers enyét.
Mindegyiket játékos formában rendeztem meg. Ekkoriban jelent meg az els ő könyvem,
a He lyze tte re mté s a z a nya nye lvi órán, mely a s zakemberek s zerint „már akkor(!) a
drámapedagógia elemeit hordozta”. Bekapcs olódtam a Magyar Drámapedagógiai
T árs as ág munkájába, s azóta is aktív tagja vagyok.
És te rmés ze te s e n az óráimon azóta is „csak” játs zom. . .
Mi je lle mzi a mai oktatás helyzetét?
A be nnünke t körülve vő vilá gban – s zakadatlan és gyors változás ok között – nem
könnyű napjaink emberének eliga zodnia . Körülöttünk új e lle ntmondá s ok ke le tke zne k,
az új követelmények között felnőtt és gyerek egya rá nt ke re s i az érvé nyes erkölc s i
mércét, keres i a helyét és célját a világban. A s zámtalan új információ,
reformpedagógia i irá nyza t, is kola s ze rke ze ti vá ltozá s , á ta la kítá s e lbizonyta la nította a
pedagógus ok jelentős rés zé t. Míg e gyfe lől igen has znos a s okféles ég – a s zámos
különböző kiadó által megjelente te tt s za kkönyv, ta nkönyv – má s fe lől ez meg is
ne he zíti a vá la s ztá s t, a dönté s t.
Véleményem s zerint a jövő is kolája akkor jár a legjobb úton, ha a gyermeket állítja
az ott folyó tevékenys ég középpontjá ba , a gye rme ki s ze mélyis ég kibonta koztatá s át
tekinti els őre ndű feladatának.
Ma mé g is koláink többs é géből hiányzik a humor, az alkotás i láz, a közös
munka öröme! Mennyiben kív án más t a pedagógus tól a mai v ilág?
Az e lőbb e lmondotta kból következőe n a pedagógus s ze mé lyis égével s ze mben is
megfogalmazhatók a kívánalmak: miné l nyitottabb, a gyerme k iránt elköte le ze tt,
felkés zült, önis merettel bíró, ha rmonikus , de rűs alkatú pedagógus okra van s züks ég.
Megváltozott a pedagógus feladata, s zerepe. Nem ő az egyetlen információforrás,
hanem abban kell s egítenie a gyermeket, hogy eligazodjon a világ dolgaiban, hogy
fe lismerje és a ma ga módján kezelni tudja a konfliktus okat, s legfőképp megis merje
é s megta nulja has ználni s aját a dotts á ga it.
P e dagógus é s tanár – s oks zor azonos nak tekintjük e két s zó jelentés ét. . .
Úgy gondolom, vannak nagyon jó s zaktanárok, akik tudományos s zinten értenek az
á lta luk ta nított tá rgyhoz, jó e lőadók, a gyermekek is s zák s zavaikat. . , de a pedagógus
az én s zótáram s zerint más … Számára a gyermek s zemélyis ége a legfontos abb, és
rendelkezik mindazon képes s ége kke l, a me lye kke l iga zi pa rtne re le he t a gye rme ke kne k.
Egys ze rre ta nít é s ne ve l.
Milyenek a mai pedagógus ok?
Az utóbbi é ve kbe n főle g ta nfolyamokat tartok, vagy felnőtteknek s zóló
cs oportépítő, önis mereti foglalkozás okat. T öbb s záz kedves kollégámmal játs zottunk
30, 120, 240 órákat az ors zágha tá ron kívül is , a ma gya rok la kta te rüle te ke n.
És zre ve tte m, hogy – s a jnos – alapvető önis me re ti hiá nyos s á gokka l re nde lke zne k
pedagógus aink. Márpedig, ha e gy pe da gógus ne m is me ri önma gá t, korlá ta it,
e s zköztá rá t, le he tőségeit, a p edagógiai munkájában s em lehet eredményes . És s ok
es etbe n azoka t a gyerekeket s em is meri, akikkel mindennap foglalkozik. Holott a
c s oportis me re t e le ngedhe te tlen a minde nna pi ta ná ri munká ba n, s a gye re ke k s e m
működnek jól együtt, ha nem is merik egymás t.
A más ik fontos dolog, hogy a mai fels őoktatás ból, tanárképzés ből hiányzik a
gya korla ti móds ze rta ni ne ve lé s . A tanárok nincs enek tanítás i „es zközökkel”
fels zerelve, amelyekből kivá las zthatják a s zámukra optimális pedagógus i attitűdöt,
tanítás i móds zereket. Hatalmas „információs -bőröndde l” jönne k ki a főis kolákról,
egyetemekről, vizs gá zta k is e leget, de hogy hogyan fognak tanítani, arról fogalmuk
s incs .
É v a né ni pe dagógiája középpontjában a dramatikus nev elés áll. Dramatikus
nev elés – mit takar ez a s zóös s zetétel?
Számomra két ös s zetevő adja a fogalom megfejtés ét. Elős zör is nekem ez egy
ta ná ri a ttitűd, egyfajta ma ga ta rtás , ahogyan megközelítem a gyereket; más odszor
komple x móds ze rta n, minda zon eljárás ok ös s zes s ége, melyekkel megpróbálom
izgalmas s á tenni s zámára a tanulás t, az is merets zerzés t. Ennek formája a „játék”, a
játékok nagyon tudatos e gymá s ra é píté s e a z illető foglalkozás, óra nevelés i,
is meretátadás i célja alapján.
A „játék” – gyűjtőfoga lom. Minden olyan feladat-típus , gyakorlat ide tartozik, mely
az ezen módsze rt alka lmazó pedagógus „tars olyában” megtalálható. Függ a pedagógus
be á llítódá s á tól é s a ttól is , hogy kiket tanít, hogy óvodapedagógus , tanító vagy tanár,
es etleg T IE-cs oportot vezető-e az illető.
Hogyan v alós ulhat meg a dramatikus nev elés a mindennapokban a pedagógus
s zems zögéből? Mié rt é s hogyan foglalkozzék ezzel v alaki? K i, kiv el, mikor és mit
tegyen a dramatikus nev elés s orán?
Elős zör a „KI?” kérdés re keres s ük a válas zt. A dramatikus nevelés s orán a
pedagógus els ős orban játékvezető, bármilyen életkorú, ös s zetételű cs oporttal dolgozik
is .
A játékvezetői, ta ná ri a ttitűd azonban magába foglalja nemcsak a „milyen legyen?”-t,
ha ne m a „hogya n le gyen az?”-t is .
Fontos a játékvezető magata rtás a:

• Pa r tne r e l egye n a gye r e kne k, d e ú gy, ho gy a ta nul ó k v e ze tő j ü kne k fo gad j á k e l ;

• Le gye n tud a tá b a n a nna k, ho gy a gye r me k p él d a ké p ne k te ki nti , mi ntá na k ta r tj a . Ezé r t
s za v a i é s te tte i mi nd i g ö s s zha ngb an l e gye nek e gymá s s a l .
• Na gyfo kú ö ni s me r e tte l ke l l r end e l ke zni e , l e gyen ti s ztá b a n a zzal , mi t tud , mi t nem,
és i s mer j e s aj á t emb e r i hi b á i t i s .
• Ne m v a gyunk tö kél e te s e k. Mé gi s , fo ga d j a e l ö nma gá t, v á l l a l j a fe l s ze mé l yi s é gé t.
Se nki t ne m kel l utá no zni ! A j ó ta ná r : egyé ni s é g.
• Ha tá r o zo tt l e gye n, d e nem a uto kr a ti kus .
• Oko s a n s ze r e s s e a gye r eke t! Ke r ü l j e é r ze l mi me gnyi l v á nul á s a i b a n a v é gl e te ke t.
Ami a gye r e k kö te l e s s ége , a zér t ne m ke l l d i cs é r ni . Fo nto s a d i c s é r e t, d e
mi nd e nki t ö nma gá ho z mé r te n d i cs é r j ü nk.
• A kud a r c - he l yze te ktő l ne m ke l l ó v ni a gye r e ke t, hane m a kud a r c e l v i s e l é s é ne k a
ho gya nj á r a ke l l me gta ní ta ni .
• Tud j o n kü l ö nb s é ge t te nni l é nyege s és l é nye gtel e n kö zö tt.
• J á té k kö zb e n ha zud ni a ti l o s , ha l l gatni s za b a d .
• A gye r e ke ktő l ka p o tt i nfo r má c i ó k ( ér zés e i k, go nd o l a ta i k, ka p c s o l atai k, cs a l á d i
v i s zo nya i k) mi nd i g b i za l ma s a n ke ze l e ndő k, c s a k a gye r ek é r d e ké b e n ha s zná l ha tó k
fe l .
• Tü r el e m!!! La s s ú fo l ya ma t a z, me l yne k s o r á n e r ed mé nyt ér he tü nk e l , e zé r t mi nd e nt,
mi nd e nki t ö nma gá ho z ke l l mé r ni , a ki c s i v á l to zá s t i s é r té ke l ni ke l l .

Munkájában:

• Bá r me l y ko r o s ztá l yná l kezd j ü k i s a d r á maj á té k ta ní tás á t, mi nd i g a z a l a p tó l ke l l

el i nd ul ni .
• A j átéko k ne a p e d a gó gus p r o b l é má j á r ó l s zó l j a na k, „ ne m ő s ze r ep e l ” ne m r ó l a
s zó l a „ me s e ”! De ha ő t ne m ér d e kl i a z a „ tö r té ne t” , a gyer e keke t s e m fo gj a.
Ké to l d a l ú é r zel mi b e v o nó d á s ke l l : a gye r me k é s a p e d a gó gus r é s zé r ő l e gya r ánt
s zü ks é ge s e z.
• Mi nd i g l e gye n fe l ké s zü l t! Mé r l e ge l ni e ke l l , ki kke l , ho l , mi ko r , mi t, mi é r t, ho gya n
s ze r e tne j á ts za ni . Ter v e zé s ! Ez a z e gyi k nagy ta nul a nd ó .
• Fo l ya mato s a n kép e zze ma gát! Cé l j a l e gye n a s a j á t e s zkö ztá r á l l and ó ga zd a gí tás a .
Ha s zá má r a nem i zga l mas a j á té k, a gye r e k i s una tko zni fo g.
• Ta r ts a kézb e n a j átéko t. F i gyel me me go s zto tt l e gye n. Kö v e s s e kí v ü l r ő l i s a z ó r a
me ne té t, r ö gtö n fe d e zze fe l hi b ái t é s tud j a ko r r i gá l ni , ki j a v í ta ni .
• Le gye n he l yze tfe l i s mer ő kép e s s ége é s d r a ma tur gi a i te hets é ge , l e gyen ké p e s a
cs e l e kv é s t gyo r s í ta ni , l a s s í ta ni , s l egye n ké p e s a s i ke r tel e ns é ge t, a kud a r c
b ekö v e tke zés é t fe l i s me r ni é s a nna k o kai t me gke r e s ni .
• Ne ke r ü l j e el a kr i ti kus , p r o b l émá s he l yze te ket! De s zü ks é g e s e té n tud ni a ke l l
eze ke t humo r r a l o l d a ni , tr é fá v a l e l ü tni .
• A j átéko t ne m l e he t kö te l e ző v é te nnü nk, mégi s a z a c é l unk, ho gy mi nd e n gye r e k
ö r ö mme l v e gye n r é s zt b e nne! ( Mi t te gye n a taná r , ha né hánya n ne m a ka r nak
b e ka p c s o l ó d ni a kö zö s te v é ke nys é gb e ? Hí v j a ő ke t s e gí tő tá r s na k! Ad j o n ne ki k kü l ö n
fe l a d a to t! J e gyző kö nyv et v e ze the tnek a j á té kr ó l s tb .)
• Ne m mi nd en j á té kb a á l l ha t b e a j átékv e ze tő , p o nto s a n tud ni a kel l , ho gy me l yi k
me go l d á s l e s z a z i l l e tő he l yzetb en a l e ga l ka l mas a b b !
• Fo l ya mato s a n fe l a d a to t ke l l a d ni a gye r e ke kne k, „d o l go zta tni ” ke l l ő ke t.
• A gye r e ke kne k v a nna k né ha a l e gj o b b ö tl e te i k, ha gyj unk b e l es zó l á s t a j áték
me ne té b e ne ki k i s , d e a j áték fő , á l ta l unk me gha tá r o zo tt, e l ha tá r o zo tt „ ú tv o na l á tó l ”
ne m té r he tü nk el .
 • A gye r e ke k j á té kb e l i s ze r e p e kb e n j á ts za na k, a l e l ki ép s é ge t ne m v e s zé l ye ztethe ti a
j á té k! Na gy a j á té kv e ze tő fe l e l ő s s é ge ! ( Nem p s zi cho d r á má v a l fo gl al ko zunk! Mi
ne m tud unk é s ne m i s a ka r unk o r v o s i v é d e l me t nyú j ta ni , ni nc s ho zzá
j o go s í tv á nyunk. Me g ke l l é r e zni a ha tá r o ka t.)
• A p e d a gó gus nyel v has znál a ta v á l as zté ko s l e gye n, me g kel l ta nul ni a a z i r á nyí to tt
ké r d e zé s t, a p o nto s , r ö v i d , é r the tő fel a d ati s me r te té s t.
• A kö zö s b e s zé l ge té s e k ne p a r ttal a n fec s e gés t, ha ne m ta r ta l mas e s zme cs e r é t
j e l e nts ene k! Ke r ü l j e a s zter e o tí p i áka t, a l a p o s ál ta l á no s s á go kat, a kö zhel yeke t!
• 3 ké r d é s , me l yr e mi nd i g tud ni a kel l v á l a s zo l ni a munká j áv a l ka p c s o l a tb a n: „ Mi é r t?
- Va gyi s : Mi mi a tt? ” , „ Mi c é l b ó l ? ” , „ Ho gya n? ”
• 4 r ö v i d mo nd a t, me l ye t tud ni a ke l l ha s zná l ni :
– Ké r e m s zé p e n.
– Kö s zö nö m.
– Bo c s á na t.
– T é v e d te m.
• A fo gl a l ko zá s t mi nd i g é r té ke l ő , e l e mző b e s zé l ge té s s el zá r j a . ( Ne fe l e d j ü k! Ne m
ta nul s á go ka t ke l l l e v o nni ! A gye r eke kb e n é r l e l ő d j e ne k to v á b b a go nd o l a to k, ő k
ma guk d o l go zzá k fe l a j á té k s o r á n s ze r ze tt é l mé nyei ket, ta p as zta l a ta i ka t.)

K ik azok, akikkel játs zunk? Milyenek a mai gyerekek?

Elős zör is tudomás ul kell ve nnünk, hogy me gvá ltozott a gye re ke k c s a lá don be lüli
s zerepe. Általános élethelyzet, hogy olyan s zülő neveli a gyermeket, aki rengeteget
dolgozik, hogy megteremts e anyagi fe ltételeit mindenna pi életükne k. Épp ezért a
gyerekek életéből s oks zor hiányzik a s zemélyes kapcs olatok melegs ége, a játék. Talán
nem is tudnak igazán játs zani a mai gyerekek, vagy inkább úgy fogalmaznám:
s zámukra más t jelent a „játék” .
Az á ltaluk is mert „já té knak” s oks zor ne m is ke llé ke a „tá rs ” , a „tá rs a s á g” . Ne m
tudják, nem is akarják betartani a já té ks za bá lyoka t, ne he ze n vis e lik a kuda rc ot,
türe lme tle ne k. Mi több, a z utóbbi időben egyre több az önző é s a gres s zív
me gnyilvánulás a já té k s orá n. Van úgy, hogy az agres s zív vis elkedés t his zik és érzik
játéknak.
Amit a pedagógus nak nem s zabad figyelmen kívül hagynia a munkája s orán:

• Az a nya gi j ó l é tb e n é l ő gye r e k s em b i zto s , ho gy b i zto ns á gb a n v a n l e l ki l e g.

• A gye r e ke k é l etéb e n a fe l nő tt tá r s a d a l o mé ho z ha s o nl ó a n me gj e l e ni k a
ko mmuni kác i ó hi ánya , a z e l ma gá nyo s o d á s .
• Me nekü l ne k a z e gye d ü l l é ttő l , a fi a ta l o k b a nd á kb a v e r ő d ne k, hi s z hi á nyzi k s zá mukr a
a kö zö s s é g.
• Szexuá l i s a n, te s ti l e g ko r á b b a n ér ne k, d e l e l ki l e g s o ká i g i nfa nti l i s a k ma r a d na k, é s a
s ze l l e mi é r é s s i ncs p á r huzamb a n a l el ki v e l .
• So kkal tö b b e t tud na k a v i l á gr ó l , d e ne m tud j á k fe l d o l go zni , é r te l me zni a T V,
s zá mí tó gé p , Inte r ne t nyú j to tta i nfo r má ci ó - á r ad a to t.
• Ne m tud j á k ke ze l ni fé l el me i ke t, p r o b l é má i ka t.
• Tud nunk ke l l v i s zo nt azt, ho gy s zü l ő né l kü l ne m me gy. Mi nd e n te ki nte tb e n
te ki nts ü k p a r tne r nek a s zü l ő ke t, é r ezzé k, ho gy s zü ks égü nk v a n v é l e mé nyü kr e , és
s e gí tő tár s na k hí v j uk ő ke t egy kö zö s c é l é s fe l ad a t me gv al ó s í tá s á ho z.

Minden életkorú gyerme knél ezek alapján kell a pedagógus nak megkeres nie,
feltárnia a problémákat, az életkorhoz illő nevelés i célokat, móds zereket.
Mikor já ts s zunk? Az okta tá s mely s zíntereiben alkalmazható a dramatikus nevelés ?
Vé le mé nyem s zerint minden tanárnak has ználnia kellene a dramatikus nevelés
móds zerét. Termé s zetes , hogy a ki nem ilye n be á llítódás ú, a z ritká bban nyúl a
já té khoz, de a ta nítá s ma ga – s zámomra – elképzelhetetlen játékok alkalmazás a
nélkül.
Úgy gondolom, s okkal több le hetős é g va n a já té k a lka lma zá s á ra , mint a me nnyit a
kerettanterv lehetővé te s z.

Mit játs s zunk, miről játs s zunk a gyerekekkel?

A „mit?” és a „miért?” elválas zthatatlan egymás tól, mert mindig a cél határozza
me g a já té kok ös s ze á llítá s á t, a foglalkozás t, óra típus át. Erről rengeteg s zakirodalom
jelent meg. Pedagógus i munkámban kiemelten foglalkozom és s oks zor tanítom
tanfolyamaimon a csoportis mereti, a közös s égfe jlesztő ön-és társ is mereti játékokat, a
s zakórákon alkalmazható dramatikus nevelé s i e s zközöke t, a s zülői értekezleteken
a lka lma zha tó já té koka t, a s za kértői drámaórát, a tanítás i drámát, a felnőtteknek s zóló
fogla lkozá s oka t é s a me s e fe ldolgozás különböző lehetős égeit a kis ebbeknél. Ezek
azok a te rüle te k, ahol én hiányos s ágokat érzek a mai oktatás ban, melyekre s aját
móds zereket, játékokat dolgoztam ki. Pers ze egy játék folyamatos an alakul, változatai
les znek, mint ahogy mi is változunk, a c s oport is vá ltozik, a kikke l dolgozunk.

„Mondd el és elf elejtem,

tanítsd meg és emlékezni f ogok rá,
lehessek részese és megtanulom.”
 Kínai közmondás

J ÁT ÉKLEÍRÁSOK

P éldák a dramatikus nev elés lehetős égeire

Ebben a fejezetben megpróbáltam ös s zegyűjteni Éva néni legjellegzetes ebb játékait,

óratípus ait. Te rmés ze te s e n ezek cs ak példák, amik épp hogy cs ak reprezentálják Éva
néni s zakmai munkás s ágát.
A játékok mindegyike különböző életkorú gyerekekkel és felnőttekkel játs zható, az
ettől e lté rő, koros ztályhoz kötött játékokat külön jelezni fogom.
A játékok alkalmazás akor fontos , hogy a pedagógus tis ztában legyen az általa vezetett
cs oport életkorával, fejletts égi s zintjével és mindig ehhez igazíts a a játékok menetét
és a gyerekek játékban való rés zvételét is .

KÖZÖSSÉGFEJ LESZT Ő J ÁT ÉKOK

Ön-é s társ is me re ti játé kok

Nem ps zichológia és nem ps zic hodrá ma , idő kell, hogy az emberek (gyerekek és
fe lnőttek) eljus s anak oda, míg mernek ilyet játs zani. Tudni kell, hogy meddig tudja a
pedagógus kézben tartani a játé kot (már cs ak önma ga vé de lmében is !).
Mielőtt bá rki ilye n je lle gű játékokat akar játs zani, nagyon fontos , hogy s aját magával
tis ztában legyen, is merje hibáit, jó tula jdons á ga it, e lfoga dja s a já t ma gá t. C s a k e zutá n
tud ma jd má s oka t is e lfoga dni.

„É n” típus ú játé kok

Alkalmazás : Küls ő és bels ő tulajdons ágok megis merés ére egyaránt alkalmas („Én
ilyennek látom magam?”, „Más ok milyennek látnak engem?”)

1. „Milye n v agyok?”
A já té k me ne te : a ré s ztve vők egy valakire gondolnak, annak küls ejét, vagy bels ő
tula jdons á ga it e gy-e gy tá rgyhoz, vagy termés zetben található növényhez, állathoz
ha s onlítjá k. Állítá s uka t me g is indokolják (bútor, virág s tb. ).

2. „T ás kajáté k”
Koros ztály: fels ős öktől
A játék menete: finom rávezetés s el, kénys zer érzete nélkül, párokban megmutatják
egymásna k a ré s ztvevők tá s ká juk tartalmát, erre 3-3 percük van, majd közös en
megos ztjá k a c s oport e lőtt be nyomás aikat („Tele van komolyzenei CD-kel a tás kája,
fonto s s zá má ra a zene ” ).
Ugya ne zt kulcscs omóval is el lehet játs zani.

3. „L egkedv es ebb emlékeim”

Koros ztá ly: 13-14 é ve s kortól
A já té k me ne te : Ha s onlóa n az előzőe khe z, pá rokba n, me gha tá rozott idő alatt
-két-három le gkedvesebb emlé k felidézése az eddigi életútból, majd közös en
megosztani a benyomásokat, te rmés ze te s e n ne m s é rtve egymás intim s zfé rá já t.
C s oportis mereti játékok
C é l: a közös s é g ta gja i jobban megis merjék egymás t, kapcs olatmélyítés

4. „K özös dolgaink”
Koros ztály: fels őtől-fe lnőttekig
J áték menete: A játékos ok körbe n ülne k, közé pe n e gy s zé k. A já té kve ze tő mond
egy s zót, akinek es zé be jut erről valami s aját emlék, élmény és s zeretné megos ztani a
társ akkal, leül a s zékre, vagy, ha már más is leült, akkor annak az ölébe, sorban
egymás után, ma jd mindenki elmondja a s zó által felidézett emlékképet (pl. vas árnap,
pa priká s krumpli. . . ).
Komplex foglalkozás leírás a, mely cs oportis mereti játékból indul:

A gomboly ag
I. Ka pc s ola tte re mté s – be mutatkozás gombolyaggal.

• Kö r b e n ü l nek v a gy á l l na k a gyer e kek, é s e gymá s na k d o b j á k a go mb o l ya go t ú gy,

ho gy a s zá l ho zzá j uk é r ke ze tt r é s zé t magukná l ta r tj á k! Aki ka p j a , „ mo nd j a a
ne v é t” . Fo gj a a fo na l a t, s a go mb o l ya go t to v á b b d o b j a . Vé gü l e gy na gy
„p ó khá l ó nk” l e s z a go mb o l ya gb ó l .
• Vi s s za go mb o l yí tá s ko r : a nna k a j á té ko s tá r s á nak d o b j a v i s s za a go mb o l ya go t, a ki tő l
el ő tte kap ta, kö zb e n mo nd j a a p ár j a ne v ét.

A pedagógus dobja a gombolya got, a gye re k vis s za dobja , de a fona la t me gta rtja .
Ettől a já té któl az vá rható, hogy a rés ztvevő gyerekek egymás ra is figyelnek,
is me re te ke t gyűjtenek egymás tól, fejlődik ös s zpontos ító képes s égük és emlé keze tük.
His ze n e z a já té k ne m c s upá n bemutatkozás , olykor önvallomás s zerű
me gnyila tkozás ok ha ngzanak el a gyerekek irányából: s zereti-e a s aját nevét,
vá la s zta na -e má s ne ve t he lye tte, milyen megs zólítás t s zeret, leendő gyermekeinek
milye n ne ve t a dna , milye t ne m s tb.

• As s zo c i ác i ó s j á té k! Mi j ut e s ze d b e , ha a zt mo nd o m: s ö té t ( a zo nna l ha ngo zzé k e l a

v ál a s z!) fé ny, na p , ho l d , v í z, tűz, fö l d , ma gá ny, hó , e s ő , zi v a ta r , v i ha r , s zi ge t,
ke nyé r , s ó .
• Vi s s za go mb o l yí tá s ko r a gye r e ke k mo nd a na k s za v a ka t – e ml é keze tbő l i d ézi k a z
el hangzo tta ka t – a ta ná r v á l a s zo l .
• Ezt kö v e the ti a b e s zé d r e ké s ztetés : a go mb o l yago t e gymá s na k d o b j á k ( a s zá l a ka t
me gta r tj á k) a gye r eke k, e gymá s tó l ké r d e zne k b á r mi t, a mi v a l ó b a n é r d e kl i ő ke t.
Mikor mindenki megs zólalt – leejtjük a gombolyags zálat a földre.
II.
1. Egy önké nt je le ntke ző já tékos – cs endben – cs ak a fonalra lépve követi a szálak
útjá t.
2. Ma jd ke tte n indulna k e l a két végpontról. A találkozás t úgy kell megoldaniuk –
ha ng né lkül -, hogy tová bb tudjanak haladni. (Pl. : átlépik, átölelik egymás t. )
3. „Faarc”! Majd a cs oporttagok egymás t követően úgy indulhatnak, hogy a társ aik
bes zólnak, bekiabálnak neki (goromba s á g, s é rté s kizá rva ). A já té kos a ddig me he t a
fonalon, míg rezzenés telen az a rca. Aki nem bírja „megállni”, megváltoztatja arcát
vagy elneveti magát; az kővé változik és leül ott, ahol eddig állt. Az új indulónak ezt
a kős zobrot kell kikerülnie.
Addig folyta tha tjuk a já té kot, amíg mozgás terünk van.
A lá ts zóla g könnyűnek tűnő gya korla t na gy konc e ntrá c iót, önura lma t kívá n.
He lyze tfe lis me ré s s e l, problé ma me goldá s s a l pá ros uló gya korla t.

III.

• Vi tas s uk me g, mi mi nd e nr e e ml é kezte t b e nnü nke t a fo na l a l a kzat ( ú tv o na l , v a s ú ti

s í ne k, p ó khá l ó , ka nya r gó s he gyi ö s v é ny, b ar l a ngb a n a z egye tl e n j á r ha tó ú t s tb .)
• Me gaj á nl o tt s ze r ep : mi nd a nnyi a n b ánya mentő k v a gyunk.

Fe la da tunk: koroms öté tbe n az egyetlen járaton, úgy kell átjutnunk a más ik tárnába,
hogy s emmi zajt ne c s a pjunk, mert omlás ve s zély fenye ge t! C s u kott s ze mmel, e gymá s
vá llá t fogva (va kve ze té s ) na gyon cs endben próbáljunk haladni. A vezetés t a
peda gógus is vá llalha tja, aki menet közben figyelmezteti a bányamentőket a
v eszélyre. (Pl. : itt hajts uk le a fejünket, mert alacs ony a járat, mos t kőhalmazt kell
á tlé pnünk s tb. ) A he lys zín, a s zituáció mos t meghatározott. C s oportos tevékenys ég, de
a gyerekek önállóan, egyedül élik át a helyzetet, úgy, hogy közben tapas ztalatot
s zereznek, de már meglévő élményeik is felelevenednek.
1 . Be s zé l j ü k me g, ki mi ko r , ho gya n é r e zte ma gá t, mi ko r é r ze tt fé l el me t, mi tő l ta r to tt.
Mi l ye n é r zé s v o l t „ b á nya me ntő ké nt” ha l a d ni a s ö té tb e n? Ki ne k, mi l ye n r é ge b b i
él mé nye i v a nna k a s ö té ts é ggel , v e s zé l l ye l ka p c s o l a tb a n?
2 . Ál l j a na k e gy- e gy c s o p o r tb a a zo k, a ki k má r v o l ta k v a l a mi l ye n v e s zé l yb e n, mo s t,
aki k ne m s ze r e tne k s ö té tb e n l e nni , s mo s t, a ki k ne m fé l ne k a s ö té tb e n!
3 . A ki s c s o p o r to k: á l l ó ké p e k, l a s s í to tt v a gy gyo r s í to tt mo zgá s o k, r ö v i d
i mp r o v i zá c i ó k a l ka l mazá s áv a l b e muta tna k e gy- e gy v es zé l yhel yze te t.
4 . Mege gye zé s s e l d ö nthe ti k e l , mi r ő l i s s ze r e tné ne k j á ts za ni a to v á b b i a kb a n.

A s ok változat közül néhány:

`a ) Té ma kö r : mi nd e nna p i he l yze te k, v es zé l ye s p i l l a na to k.
Té má k: b a l e s e t, tűzv é s z, á r v í z, b e tö r és , b a nkr a b l á s s tb .
Fe l ha s zná l ha tó k: d o kume ntumo k, ú j s á gc i kke k.
b ) Té makö r : tö r té ne l mi he l yze te k, es e ménye k.
Té má i : v á r o s tr o m, Ege r o s tr o ma , v é gv á r a k, kur uc o k – l ab a nc o k.
Fe l ha s zná l ha tó k: tö r téne l mi e l b e s zél é s e k, mo nd á k, me s é k, b a l l a d á k.
A fogoly katona
Bud a i Il o na : M a g y a r n é p b a l l a d á k
Ke r té s z Is tv á n: Ók o r i h ő s ö k , ó k o r i c s a t á k . Nemze ti Ta nkö nyv ki a d ó , 1 9 8 7
Kó s a Cs a b a: Vere s me z ő b e n z ö l d o ro s z l á n . Mó r a , 1 9 8 7
Mo nd ák Má tyá s ki r á l yr ó l . Tö r t é n e l mi o l v a s ó k ö n yv . ÉSZ- ÉRV Bt. 1996
Mo nd ák a kur uc ko r b ó l . Tö r t é n e l mi o l v a s ó k ö n y v. É SZ- ÉRV Bt. 1 9 9 6
Mo nd ák a tö r ö k ko r b ó l . Tö r t é n e l mi o l v a s ó k ö n y v . ÉS Z- É RV Bt. 1 9 9 6
Rá zs ó Gyul a : A l o v a g k o r c s a t á i , Ne mze ti Tankö nyv ki a d ó , 1 9 8 7
c ) Egyed ü l v e s zé l yb e n.
Ro b i ns o n ka p c s á n: A v i ha r b a n. E gye d ü l a s zi ge te n.
Id e gen a s zi ge te n.
Az i s me r e tl e n v i l á g.

B izalomjáté kok

A bizalomjáték a közös s égfe jlesztő já té kok s pe c iá lis típus a .

Ezeket a já té koka t akkor le het játs zani, amikor a cs oport már is meri egymás t, a
ta gokba n má r kia la kult va la mennyi „bizalomérzet”. Ezek a játékok fels zabadító
je lle gűek, s oks zor „katartikus ” élményt jelentenek a játs zónak, mert a játék s orán
le győzi félelemérzetét, támas zkodni mer „vakon” társ ára, a kis zolgáltatott helyzetben
tá ma s zkodni me r a má s ikra , a ki nem él vis s za ezzel. A játékoknak önnevelő,
önura lom-fe jle s ztő hatás a is va n, mivel önként cs ukja be a s zemét a játs zó és
meghatározott ideig nem s zabad kinyitnia. És fantáziafejles ztő is egyes játékoknál.
Ide tartoznak a cs ukott s zemű és a vakvezető játékok.

1. „T örpék útja”
A játék menete: a játs zók kis c s oportokba n e gymá s mögé á llna k. A já té kve ze tő
utas ítás ait követik. A cs oportot ve ze tő játékos nak nyitva van a s zeme. Egy-egy
s ze re pbe bújva ke ll s é tá lniuk (kics ik törpeként s tb. ). Séta közben akadályokkal
ta lá lkozna k, me lye ke n á t ke ll jutniuk (az „akadályok” s zintén játs zók), farönk az
erdőben, árokkal, vízes és s el, kiálló ággal, s zakadékkal. . .

2. „E lv arázs olt kas télyban”

A játék menete has onló, cs ak itt a já ts zók az elva rá zs olt ka s télyba n s é tá lnak, ahol
különböző dolgokkal találkozna k: c s ikizé s , a ka dá lyok, ha ngok, lá bra lé pé s , c s ípé s ,
s imoga tá s , fülhúzá s , orrodra koppintás . .

3. „K i találja meg hamarabb?”

Ve té lke dő-játéknak is jó.
A játék menete: párban játs zható, az egyik fél az irányító, a más ik a kincs keres ő.
A földre s zanas zé t elhe lyezett tárgyakat kell megtalálni az irányító s egíts égével. Az
életkornak megfelelően lehetne k nehezítő körülmények (akadályok s tb. )
Enne k a já té kna k va n e gy vá ltozata, amikor nem megtalálni, hanem kikerülni kell a
tá rgya ka t é s így le he t a me ghatározott célba jutni.
Más ik változat: cs oportban játs zha tó. Párokba n vannak a gye re kek, a z e gyikük a z
irányító. T á s kák va nna k a földre rakva. Úgy kell társ ukat átvezetni a „varázs rét”
má s ik s zélére, hogy ne érje ne k hozzá a „kövekhez” (tás kákhoz), aki véletlenül hozzá
ér, maga is kővé válik.

IMPROVIZÁC IÓS J ÁT ÉKOK

Két dolog miatt fontos ak, egyrés zt képes s égfe jles ztők, például s zínjátékos
gyerekeknek kiválóak, más részt nagys zerű példa és alkalom az ilyen típus ú játék
arra, hogy a tanár – bár nem oldhatja meg a gyermek konfliktus át – megtaníthatja
arra, hogy a játékon keres ztül felis merje és kezelni tudja a konfliktus helyzeteket.
 1. „T árgyak be s zé lge té s e ”
A já té k me ne te : a já ts zók kezükre felhúzva egyik cipőjüket cipőkké válna k, é s a
cipők be s zé lge tne k e gymá s s a l. Ez lehet meghatározott témáról, de két s zoms zéd
vé le tle n ta lá lkozá s a is . Ta lá lkozhat cipő zoknival, tes trés zek tes trés zekkel, és a
c s oportba n ta lá lha tó tá rgya k is egymás s al.
Vá ltoza t: a tá rgya k konfliktus os helyzetbe kerülnek (érdekek, gondolatok
ütközte té s e s tb. )

2. „B labla-tolmác s ”
Szabadidő e ltölté s é re is kiváló, fels zabadító hatás a van, tes tnyelv has ználatát
elős e gíti.
A já té k me ne te : a ta ná r bla bla-nyelven mes él egy külföldi minis zter s zerepében,
ak i ellátogatott hozzánk, az egyik gyerek fordít. A s zerep más ra is cs erélhető.

3. „B es zélgetés blabla-nyelv en”

Le he t s zá mokka l is já ts za ni.
Koros ztá ly: is kolá s kortól
A já té k me ne te : me gha tá rozott idő alatt ös s ze kell ves zni, vagy ki kell békülni,
me gké rni a má s ik ke zé t s tb.

4. „K ulc s os játé k”
„Mintha ” já té k típus a , ha némajátékként játs zák, akkor mozgás os kés zs égfejles ztő
is .
Koros ztá ly: á lta lá nos is kolás ok – középis kolás ok
A já té k me ne te :
1 . v a r i á c i ó : há nyfé l e ké p p en l e he t b e me nni e gy a j tó n? Kö r b e n á l l unk, a ki ne k ö tl e te
v an, b e muta tj a , v a gy s o r b a n mi nd e nki e gy ö tl e te t muta t b e.
2 . v a r i á c i ó : a ta ná r a d he l yze te t ( ko r , hel ys zí n, s zi tuá c i ó , p l . ú j l aká s b a , p i s i l ni
ke l l , b e zá r t w c- b e aka r unk r o ha nni )
3 . v a r i á c i ó : s zi tuá c i ó s , 3 s ze r e p l ő : r a b , b ö r tö nő r , nő , aki ki a ka r j a s za b ad í ta ni
ke d v e s é t.

SZAKÓRÁKHOZ AJ ÁNLOT T J ÁT ÉKOK

Me gkönnyítik, izga lma s s á tes zik a tanórát s az óvodai foglalkozás t.

Fe le lte té s e khe z is jó, a gye rmek feloldódik játék közben, például vitatkozik egy
té ma körbe n ké t tudós . A vita tárgya megtanult anyag, a vita maga a felelés .
Pé lda ké nt – e gy óvodá s kortól játs zható komplex foglalkozás leírás a következzék.

K av ics ok – ter mé s e k
Előké s zíté s : Egy tá lc á ra különböző köve k ke rülne k, ka vic s ok, ka gylók, ge s zte nyé k,
diók, ma ndulá k, burkok (va dges ztenye s zúrós burka), gubacs ok, termés ek, s közéjük
te s zünk e gy „ka kukktojá s t’, (lehet gomb, üveggyöngy), s mindezt letakarjuk egy
kendőve l.

1. A gyerekek kört alkotnak, és cs ukott s ze mmel, c s endben állnak, míg a kör be ls ő

rés zén körbevis zi a pedagógus a tálcát, amelynek tartalmát minden gyerek kezéhez
érinti, majd letes zi a kör közepére (as ztalra vagy s zékre). Is mét körbe megy, már
tálca nélkül, és akit megérint, a ttól me gké rde zi: Mi volt a ke ze mbe n?
A vá la s zadás után a gyerek kinyitja a s zemét, és maga ellenőrzi, mennyire tudta
felis me rni a hangról, mozgá s ról a vezető kezében lévő „tárgyat”.
Önuralomra van mindenkinek s züks ége, hogy ne nyis s a ki a s zemét, erős en kell
koncentrálnia, hogy megoldja a feladatot, önmaga s zembes ül az eredménnyel.

2. Ma jd ta lá lga tá s ok köve tkeznek: Mi lehet a terítő alatt, hány darab, milyen az

anyaguk, me kkorák? Ezután rövid ideig s orban tenyérrel, kézzel megtapintják a terítő
a la tt lé vő dolgoka t – s mos t újra megpróbálnak válas zolni a kérdés ekre! Ezt követően
le ve s s zük a te rítőt.
Kit ért meglepetés ? Ki gondolt más ra? Mi jellemző a tálcán levő dolgokra? Miként
le he tne cs oportosítani őke t? Kinek milyen gondolatai támadtak a kövekről? s tb.

3. A tálcát újra letakarjuk. A gyerekek tapintás nélkül egyetlen mozdulattal

(s orba n) a te rítő alól kiemelne k egye tlen „valamit” úgy, hogy ne m né zik me g, ha ne m a
kezükben tartva, azt hátratéve ta pintás útjá n próbá lják me gá llapítani, mi is ke rült
hozzá juk!
Fe la da t: Figye lj a tá rs a idra is ! Mes éld el, de ne nevezd meg, mi van a kezedben!
Ta lá ljuk ki! Muta s d me g!
Amikor már mindenki tudja, kine k mi va n a ke zé be n, a kkor ke re s he tik a tá rs a ka t!
Így kerülnek egy cs oportba a „vadges ztenyé k” , „köve k”, „kagylók”.
Tapas ztalats zerzés . A valós érzé kelé s i be nyomás okhoz ka pcs olódó gya korlat.
A csoporta la kítá s egyik le hets éges formája.

4. Va riá c iók kis c s oportos munkára

• A c s o p o r to k kü l ö n- kü l ö n me gb e s zé l he ti k, ho gy mi l ye n te r me tű, ko r ú , ne mű, mi l ye n
l e l ki a d o tts á gú e mb e r e khe z ha s o nl í tha tó k a ná l uk l é vő d o l go k. Ma j d kö zö s
me ge gye zé s s e l te r emthe tne k e gye tl e n fi gur át. ( Kő s zí v ű ki r á l yt, ö r e g b o s zo r kányt
s tb . fo r má l ha tna k, r a kha tna k ki kö v ekbő l , ge s zte nyé kb ő l .)
• Ki d o l go zha tj á k e gy- e gy kő , ka gyl ó s tb . é l e ttö r té ne té t.
• Le r a j zo l ha tj ák a zt a he l ys zí nt, a ho l er e d e ti l e g v o l t.
• Me gte r e mtheti k azt a hel ys zí nt, a ho v á ke r ü l he tne a fi gur a .
• Be l e b ú j ha tna k a „ b ő r é b e” , fel v e he ti k a s ze r e p ét, és ( mi ntha ) b e muta tha t ál l ó ké p b e n
a l egs zeb b v a gy l e gs zo mo r ú b b p i l l a na tá t.

5. Teljes cs oportot mozgató já té kle hetős égek

A megbes zélés kapcs án kiderül, mi a közös , s mi a különbs ég az élets ors
he lys zíne k, örömök é s bá na tok között. Közös en – megegyezés s el – megteremthető az
a mes és helys zín, ahol a cs odás tulajdons ágokkal bíró kövek, kagylók, ges ztenyék
együtt élnek. Megegyezés után a tárgyakból is megteremthetik a helys zínt. A furcs a
ors zágnak nevet adhatnak, lera jzolhatják a címerét, térképét. Megírhatják a törvényeit,
megállapíthatják államformáját, társ adalmát és megs zerkes zthetik alkotmányát.
6. Mi történik, ha vára tlanul egy idegen kerül ebbe a furcs a országba? Palotába,
fa luba , e rdőbe? Mos t les z funkciója a kakukktojás nak. A golyó, a gomb nem tartozik
a többie khe z. Mibe n különbözik tőlük?
Köve tke zze n itt né há ny ötle t, központi kérdés , a lehets éges változatok közül:
• Mi ké s zte the t v a l a ki t a r r a , ho gy i s me r e tl e n o r s zá gb a me nj e n?
• Mi l ye n kö r ü l mé nye k ha tá s ár a ké nys ze r ü l he t v al a ki el hagyni a hazá j á t?
• Ho gya n l e hetü nk ú r r á i l ye n kö r ü l mé nyek kö zö tt a fé l e l me i nken?
• Me nnyi r e kel l a l ka l ma zko d nunk e gy ú j kö r nye ze the z?
• Me nnyi r e tud j uk el fo ga d ni a má s s á go t?
• Ho gya n győ zhe tj ü k l e e l ő í té l etei nke t?
• Me g tud unk- e b o c s átani a zo knak, a ki k á r to tta k ne kü nk?

SZAKÉRT ŐI DRÁMA

Alkalmas :
• i s me r e te k fel i d é zés é r e
• ö s s ze fo gl a l á s ho z
• c s o p o r to s í tó , r end s ze r e ző ó r á na k
• a c s o p o r tv e ze tő t fe l el te tni l e he t, v a gy a c s o p o r to t
• ú j i s mer e te k s ze r zé s é r e
• műs o r ké s zí té s he z, ü nne p é l y ö s s ze á l l í tá s á ho z
J e l l emző j e :
• a zo nna l i e r ed mé nye v a n ( a gyer e kek á l ta l l é tr e ho zo tt „ p r o d uktum” , e gy s za kér tő i
j e l e nté s , e gy fi l mter v s tb .)
• a taná r ú gy v i s e l ke d i k, mi ntha ne m tud na s e mmi t, a gye r e ke k p e d i g tud ná nak
( s za ké r tő k l enné ne k v a l a mi b e n)
• a gye r e ke k kö zö s s é gi , e gyü tte s munká r a v a nna k kés zte tv e
• a gye r e ke k egy mega d o tt ke r e tb e n ( s ze r e p b e n) d o l go znak, p o nto s hel y, tí p us ,
s ze r e p megha tá r o zá s ke l l ! ( p l . kutató k)
• mi nd i g s ze r e p b e n d o l go zna k a j á ts zó k, a ta ná r i s é s a d i á ko k i s
• kev é s b é j á té ko s , ke v é s b é za kl a to tt a z e gé s z, i tt a j áték a ko ntextus , a d r á mai
al a p he l yze t j ó fe l ép í té s é b e n r e j l i k, a v i l á gb a n, me l ye t kö zö s e n v a r á zs o l na k. Ki k,
ho l , mi t c s i ná l na k, é s mi a p r o b l é ma ?
• Na gyo n p o nto s e l ő ké s zí té s t i gé nye l , ké p ze l etb el i , ki j el ö l t te r et, el ő r e e l ké s zí tett
fe l a d a to kkal
• mi nd i g ké t ( v a gy e s e tl e g tö b b ) ta ní tá s i ó r á t i gé nye l
• a v é gé n „e l ő ad á s t” kel l ta r tani , v agy b e muta tó t, TV műs o r t, ki á l l í tá s t kel l
r e nd e zni .

A munkaformák kevés bé játé kos a k: írá s , ra jzolá s , gyűjtés , jelenet-, bes zámoló-
kés zítés
Példának íme egy ötödikes irodalom óra:
T ípus : ös s ze fogla lá s a né pköltés zet témakörében
A já té k me ne te : A ta ná r s zerepben kös zönti a pályázatra jelentkező cs apatokat. A
pá lyá zó c s a pa tok e gy te le víziós műs or tervét kés zítik el, mely a magyar
népköltés zetet mutatja be. A négy cs apat négy oldalról közelít a műs or
elkés zítés éhez: a tanár által előre elkés zített s zemponts or alapján az egyik csapat az
e s e mé ny zenéjét írja, a más ik a képi világát terve zi, a harma dik a műs or tervezett
té má it á llítja ös s ze , míg a ne gyedik egy konkrét népköltés zeti alkotás t mutat be. A
végén mindegyik cs oport bemutatja munkáját a más ik három cs oportnak.
MESEKERET BE ÁGYAZOT T DRÁMAÓRA

Óvodá s ok, kis is kolá s ok á ltal kedvelt foglalkozás .

Ké t típus a va n.
Els ő az, mikor egy valódi mes éből indul ki a pedagógus .
Mire has ználhatja?

• Er kö l c s i ké r d és fe l d o l go zá s á r a : ha ta l o m, hi ú s ág, i r i gys é g, fé l té ke nys é g, má s s á g

e l fo ga d á s a
• Ös s ze ge zni s ze r e tné p e d agó gi a i l a g é s s za kma i l a g mi nd a zt, a mi t a gye r e k tud a
me s e v i l á gá r ó l ( me s e tí p us o k, me s e s zá mo k, . . . )
• El ő ké s zí the t egy mes é t, a mi t a gye r ek ne m i s me r , v a gy az e gés z me s e v i l á go t

Hans C hris tian Anders en:

A rút kis kacs a
Milyen problémákkal foglalkozhat a mes e kapcs án a pedagógus ? Néhány példa:

1. Más s ág elfogadás a
• Me nnyi r e tud o m e l fo gad ni , ho gy más v a gyo k, mi nt a tö b b i ?
• Ho gya n v i s el ked ü nk a zza l , a ki v a l a mi b e n má s ?
• Ho gya n l e het me gé l ni , ha mi v a gyunk má s o k?
• Egy kö zö s s é g ho gya n tud j a e l fo ga d ni a má s s ágo t?
• Én ho gya n tud o k a l ka l ma zko d ni ? Med d i g me he te k e l a z a l kal ma zko d á s b a n?

2. Változás s al való s zembené zé s

• Mi mi nd e n mú l i k a z e mb e r i a ka r a to n?

3. Önis meret, e mberis me re t

• Mi n mú l i k a s zé p s é g?
• Me nnyi t ér a s zé p s é g?
• Mi a s zé p s ég?

4. Egyé n é s közös s é g
• Mi t j el e nt ma gá nyo s na k l enni e gy tö me gb e n?
• Mi b e n r e j l i k e gy kö zö s s é g e r e j e ?

A foglalkozás előtt a gyerekek má r me gis merke dtek a me s é ve l. A peda gógus a

gye re ke kke l közös e n „fe lé píti” a baromfiudvart, vagy a mes e azon rés zének
he lys zínét, ahol a fe ldolgoza ndó problémának megfelelő konfliktus okka l ta lá lkozna k a
s zereplők.
Va n, amikor a gyerekekke l közös en találnak ki egy mes ét. A pedagógus ilyenkor a
já té k koordiná tora .
Miből indulha t ki? A pe da gógus is meri a cs oportban működő problé má t, pé ldá ul
lehet ez a félelem, a magányos s ág s tb.
Példa:

Me s e a baromf iudv ar ban

 A közös mes e é píté s e :

1. játék:
A Pá l, Ka ta , Pé te r jó re gge lt című dal közös e lé ne klés ével minde nki s étál a
te re mben és kere s egy alka lmas helyet, ahol jól érzi magát. Ez les z az ő kis
s ze mé tdombja , ke dve nc pihe nőhe lye a baromfiudvarba n.

2. Szerepfe la já nlás: minden kis gyerek a baromfiudvar egy-egy állata les z.

Mélyítő kérdés ek: „Te milyen állat vagy?”; „Mennyi idős ?” „Mit láts z magad
körül?” s tb.

3. A ta ná r na rrá tor s ze re pben közli, hogy új állat érkezik az udvarba. Segítő

kérdés ek: „Hogyan fogadja őt a baromfiudvar többi lakója?” „Milyen félelmei
lehetnek ideérkezés előtt? ”
A közös me sét a ta ná r irányításával együtt játs zák el a gyerekek. Fontos, hogy az óra
v égén mindig közös megbes zélés re, egyeztetés re kerüljön s or, lezárva a közös játékot,
tis ztázva a gyerekekben felmerülő kérdés eket, benyomásokat.

RIT UÁLIS J ÁT ÉKOK

Ezeket a játékokat óvodás kortól lehet játs zani, a kics ik, felnőttek egyaránt nagyon
é lve zik, a s e rdülők vis zont s oks zor „cikine k” é rzik, nem s za ba d tehát e rőltetni.
Közös ünne p me gé lé s e , „a jándékátadás ”, névnapok, s zületés napok, házas s ági
é vfordulók s tb. ka pc s á n.
• Az ünnepeltet ráültetjük egy s zékre , becs ukja a s zemét, énekelünk ne ki,
felemeljük, aztán letes s zük.
• Va riáció: rá ülte tjük egy s zékre, becs ukja a szemét, énekelünk egy népdalt, majd
egyenként odamegyünk és egy-egy jókíváns ágot suttogunk a fülébe
• Variáció: becs ukja a s zemét, a többiek egy hos s zú folyos ót kés zítenek magukból,
énekelni kezdenek, a tanár, va gy a csoport egy ta gja vé gig veze ti a „folyos ón”,
közben megs imogatják a vállát, ke zé t é s a fülé be s uttogna k e gy-e gy jókívá ns á got.

SZÜLŐI ÉRT EKEZLET EKRE

A s zülőkke l va ló ka pc s ola té pítés legjobban bevált módja a s zülői értekezlet. Ennek

me gs ze rvezésekor az le be gjen a s zemünk előtt, hogy ez a találkozás a s zülőkkel ne a
régi, megs zokott s ablonok s zerint folyjék. Feladatát a pedagógus már látja világos an,
birtoká ba n va n e gy újs ze rű tudás nak, s ezt az is meretet a s zülői ház bevonás ával
akarja átadni, miközben a s zülő is megkapja a drámajátékokkal kapcs olatos
legalapvetőbb informá c ióka t.

„A” v áltozat

Az ös s ze gyűlt s zülők nem is merik egymás t, nincs enek közös tapas ztalataik.
Ültes s ük le őke t s za bá lyos kör alakban! Kezdjük velük is kapcs olatteremtő játékkal!
Szüks égünk les z ehhez egy gombolya g fona lra. A pe dagógus dobja a gombolyagot a z
e gyik s zülőnek, miközben egy s zá la t a já té kba be vont s zülő magánál tart, s közben
hangos an bemutatkozik. Ezután tová bb dobja a gombolyagot, és ez így megy vé gig,
míg vé gül minde nki be muta tkozott. A s zétbomló gombolyag pókhálós zerűen befonja a
lé te s íte tt te re t.
Ekkor a pedagógus megkérdezi: mi köti ös s ze a jelenlévőket?
(Né há ny a le he ts é ge s vá la s zok közül:

• a fo nal ;
• a s zí nhe l y;
• a z a zo no s ko r ú gye r e ke i nk he l yze te , ü gye ;
• kö zö s go nd j a i nk a gye r e knev e l és b e n s tb . )

Eze k utá n vis s za gombolyítá s ba kezdünk, miközben a s zülők elmondják, mit várnak,
mit s zeretné ne k elérni gyerekeik érdekében az új módszerektől!
Egy más ik lehets éges bevezető játék:
A pe da gógus la bdá t ve s z kezébe, s akinek dobja, az kérdés t tehet fel egyfelől a
pedagógus nak, más felől bárme lyik jelenlévőnek.
Az így kialakult kérdés -fele le t já té kba n oldódik a je le nlé vők idegens égérzés e,
kialakul egy bizonyos hangulat, ös s ze köti a tá rs a s á got e gy-e gy a zonos ké rdé s ,
gondolat!

„B” v áltozat

Ebben az esetbe n az ös s zegyűlt s zülők lényegében is merik egymás t, tudnak egymás

gyerekeiről, valamelyes t ös s zeköti őket a környezet és az azonos helyzet.
A körforma az elhelyezkedé s be n tová bbra is be vált forma . Ekkor kérjük meg a
körbeülőket, lazuljanak el, hallgas s anak meg néhány taktus nyi lágy muzs ikát
(C D-lejáts zó, magnetofon), és közben lehunyt s zemmel gondoljanak gyermekeikre,
gondolatban gyűjts ék ös s ze a gyermek legjobb tulajdons ágait.
A köve tke ző mozzanat az lehet, hogy s zóban is merteti minden rés ztvevő a gyermek
általa fontos nak tartott jó vonás ait.
Majd a pedagógus körbead egyetlenegy nagyobb méretű papírlapot, amelyre a
s zülők név nélkül (gyerek és s zülő ne ve né lkül!) fe lírjá k gye rme kük á lta luk vé lt ros s z
tula jdons á ga it, ma jd a be ha jtott, (letakart) papírlapot továbbadják. Az így ös s zegyűlt
tula jdons á gha lma zból a pe da gógus kés zít (a következő alka lomra) egy olyan
ös s ze s íté s t, a me ly má r a gye re kközös s égről ad képet. Ebből kiderül, milyen
tula jdons á gok ka pc s oljá k ös s ze vagy válas ztják el az adott gyerektárs adalmat. Ez
abban is s egít, hogy a pedagógus kiválas s za a megfelelő ön- és társ is mereti játékokat,
amelyeket majd a gyerekekkel fog eljáts zani.
Érdekes annak nyomon követés e is , hogy a s zülő felis meri-e s aját gyermekének
le gfőbb vonás ait, és egyezik-e meglátása a gyermekével!
Fentiek alapján a továbbhaladás s okféleképpen elképzelhető, pl. s zülők és
gyerekek közös játéka is megs zervezhető, vagy – kíváns ágra – a s zülők s zá má ra is
be ikta tha tó önis me re ti tré ning.

ÖSSZEGZÉS HELYET T …
 Néhány gondolatban s zeretném ös s zefoglalni az Éva néni tanítás a nyomán bennem
kialakult legfontos abb gondolatokat.
Az óra s ike re s s é gé ne k, a pedagógiai, nevelés i célok megvalós ítás ának kulcs eleme
nem a gyermek, hanem a pedagógus s zemélyis ége. Mielőtt a magyar gyermekcentrikus
oktatás i ágazat fő képvis elői kiátkoznának megállapítás omért, hadd magyarázzam meg,
mire gondolok. Úgy gondolom, hogy a pedagógus on múlik minden. Nincs ros s z
gyerek, ros s z cs oport, cs ak ötle ttele n, alka lma tlan ta nár. Ezé rt volna fontos , hogy a
peda gógus képzé s ben na gyobb s zerepe legyen a móds zertani képzés nek, a tanári
me s ters é g els a já tításának. A „Mi?” helyett a „Ki?”-re, a „Mit?” helyett a
„Hogyan?”-okra kellene figyelni.
Ne vegyenek fel olyan embe re ket a főis kolákra, akik s zemélyis égükben nem
alkalmas ak a pedagógus -s zerepre , és cs ak az kaphas son diplomát, aki re ndelke zik egy
„móds zertani-bőrönddel”, amellyel bemehet bármelyik általános is kolába, és nem az
els ő két-három év alatt s ajátítja el – kís érletezve a gyerekeken – a tanítás , a tanárs ág
tudományát.
A pe da gógus kulc s s ze re plő. Fontos , hogy tis ztában legyen önmagával, önis merete
le gyen, elfoga dja, s zeres s e önmagát. „Szeres d felebarátodat, akárcs ak tenmagadat. . ”2
Így tud majd másokat is elfoga dni, így tudja a gyermeket elfogadni, és s zeretni. Ha
s aját is kolai tapas ztalataimra gondolok, én kevés mos olygó pedagógus arcra
emléks zem.
Fontos , hogy tudjon já ts za ni, is merje a dramatikus nevelés móds zereit, élvezze a
játékot, „varázs oljon” és „elvarázs olódni” is képes legyen…
Me rt… va rá zs lók né lkül nincs mes e, mes e nélkül nincs álom, és álmok nélkül –
nincs miért…