ASZKLEPION SZELLEM É S KU LT Ú RA | G Y Ó G Y Í T Á S - J O G - E T I KA - G A Z D A S Á G - K U L T Ú R A - I R O D A L O M - K O M M U N I K Á C I Ó - T Ö R
talatok szerint csakis teljes szermentességgel lehet elér-
Függôség, önsegítés, felépülés
Nagy Zsolt
M agyarországon az utóbbi két évtized során kiala-
kultak a felépülô szenvedélybetegek önsegítô kö-
zösségei. Ma már több ezer olyan józan, elsôsorban al-
kohol- és drogfüggôrôl beszélhetünk, akik hosszú távú
bentlakásos terápiákat végeztek el sikeresen, és önsegí-
tô közösségekben józanodnak. Ezek a felépülô függôk
a józan kultúra apró „sejtjeit” mûködtetik egy, a spiritu-
ális tájékozódást és lelki életet egyre látványosabban
feladó, saját érzéseit és emberi kapcsola-
tait mind sivárabban megélô, a (túl)fo-
„Bába” vagyok gyasztásba és a tudatmódosító szerek és
abban a viselkedésmódok egyre intenzívebb
folyamatban, használatába menekülô fogyasztói társa-
amelynek során dalomban.
Addiktológiai konzultánsként közel
valaki alapvetôen
hét éve foglalkozom a szenvedélybeteg-
megváltoztatja ség elméletével és gyakorlatával. Saját
életét, lelkileg szerepemet úgy szoktam megfogalmaz-
újjászüli önmagát, ni, hogy „bába” vagyok abban a folya-
felébred az matban, amelynek során valaki alapvetô-
álomvilágból, amit en megváltoztatja életét, lelkileg újjászü-
li önmagát, felébred az álomvilágból,
a kényszeres
amit a kényszeres szerhasználat jelent.
szerhasználat Máskor a kísérô, néha a tükör vagy az
jelent. útjelzô tábla szerepe jut nekem egy na-
gyon nehéz, rögös, akadályokkal és
zsákutcákkal teli úton. Függô klienseim-
nek sokszor ajánlom az önsegítô közösségeket, mivel
magam is vallom a felépülôk egyik gyakran használt
szlogenjét, amely szerint „egyedül te tudod végbevinni,
de csak egyedül, egymagad nem tudod végbevinni”. Írá-
som célja a terápiás keretekben zajló, általam „józanság-
munkának” nevezett folyamat bemutatása, illetve an-
nak felvázolása, mit jelent a szenvedélybetegségbôl va-
ló felépülés a fogyasztói társadalom kontextusában.
Betegségelv
Kiindulópontom az a – Nyugat-Európában és az Egye-
sült Államokban az ötvenes-hatvanas évek óta orvosi
körökben is bevett és elfogadott – felfogás, amely sze-
rint az alkoholizmus krónikus, progresszív, primer,
gyógyíthatatlan és halálos betegség. A hatékony kezelé-
si formák nem a betegség gyógyítását célozzák (mivel
az mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan), hanem a szü-
neteltetését, a tünetmentességet, amit viszont a tapasz-
724
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ni. Az alkoholbetegségbôl nem lehet „kigyógyulni”, és
ha valaki például alkoholista, akkor számára mindörök-
re elveszett a „szociális ivás” lehetôsége, élete végéig
(szerencsés esetben józanodó) alkoholista marad. Tü-
netmentesen tarthatja betegségét, de ennek érdekében
folyamatosan dolgoznia kell a felépülésén és személyi-
ségfejlôdésén, át kell alakítania szenvedélybeteg életvi-
telét, gondolkodásmódját, szokásrendszerét, társas
kapcsolatait. A számomra igen fontos útmutatásokat
adó Hamvas Béla is úgy gondolja, hogy „az ember nor-
málállapota a betegség. A feladat nem meggyógyulni,
hanem a betegséggel együtt élni”1.
Ezt a felfogást képviseli az alkoholizmusból sikere-
sen talpra álló szenvedélybetegek millióinak új erôt, re-
ményt és józan életet kínáló Anonim Alkoholisták kö-
zössége is. A többi 12 lépéses felépülési program (pél-
dául Névtelen Anyagosok, Névtelen Szerencsejátékos-
ok, Al-Anon, CODA stb.) prototípusát jelentô AA ál-
tal vallott betegségkoncepció a hazai addiktológia gya-
korlatában azonban mindeddig kevéssé elterjedt és el-
fogadott, az alkoholterápiás intézmények nagy része
nem használja az önsegítô csoportok nyújtotta lehetô-
ségeket.
Anonim Alkoholisták
Az Anonim Alkoholisták (AA) önsegítô mozgalma
1935-ben az Egyesült Államokban indult útjára, Ma-
gyarországon pedig közel két évtizede, nagyjából a
rendszerváltás óta mûködik. Önmeghatározása szerint:
„Olyan férfiak és nôk közössége, akik megosztják egy-
mással tapasztalataikat, erejüket és azon reményüket,
hogy megoldhatják közös problémájukat, valamint se-
gíthetnek másoknak az alkoholizmusból a józanság út-
jára lépni. A közösséghez való tartozás egyetlen feltéte-
le az ivással való felhagyás vágya. Az AA-tagság nem jár
illetékkel vagy díjjal, az AA önellátó a tagok hozzájáru-
lásaiból. Az AA nem szövetkezik semmiféle szektával,
felekezettel, szervezettel vagy intézménnyel, nem kíván
semmiféle vitába bonyolódni, nem támogat és nem el-
lenez semmilyen külsô állásfoglalást. A tagok elsôdle-
ges célja józannak maradni, és más alkoholistákat a jó-
zanság útjára segíteni.” Az AA nem vezet nyilvántartást
tagjairól (gyûlésein mindenki „névtelen”), nem nyújt
orvosi vagy anyagi segítséget, kizárólag a tagok önere-
jére és tapasztalatára támaszkodva segíti azokat, akik a
józan életet akarják választani. Az AA tagjai beismer-
ték, hogy tehetetlenek az alkohollal szemben, és életük
irányíthatatlanná vált. Ezért úgy döntöttek, hogy egy
12 lépésbôl álló, a spirituális értékeket szem elôtt tartó
program keretében, tapasztalataikat egymással meg-
osztva próbálnak „csak a mai nap” nem inni. Ennek
egyetlen módja az, hogy az elsô poharat nem isszák
meg. Igen fontos jellemzôje a közösségnek, hogy nem
prohibicionista, vagyis nem az alkohol ellen, hanem a
felépülés mellett van. Az Anonim Alkoholisták közös-
LAM 2009;19(11):724–727. Nagy: Függôség, önsegítés, felépülés
I Ó - T Ö R T É N E L E M - K É P Z Õ M Û V É S Z E T - T Á R S A D A L O M - F I L O Z Ó F I A - Z E N E - S Z O C I O L Ó G I A - P S Z I C H O L Ó G I A - E G É S Z S É G - P O L I T I KA . . .
Jan Steen: „Mit használ a bagolynak a gyertya és a szemüveg, ha úgysem akar látni” (Bordélyjelenet) Rijksmuseum, Amszterdam
sége – a nyolcvanas évek civil mozgalmait kutató szoci-
ológiájának terminológiája szerint – tipikus „single
issue movement”, azaz egyetlen problémára koncentrá-
ló, önszervezô, önsegítô közösség. Maga az „issue” a
józanság megszerzése és megtartása, a megvalósítás
egyik legfontosabb eszköze pedig a tapasztalatok rend-
szeres és folyamatos megosztása egymással, elsôsorban
az AA gyûlésein (meetingeken).
Stanislav Grof így ír az önsegítésrôl: „Ezzel kapcso-
latban a szakemberek elutasító magatartása érthetet-
len és indokolhatatlan. A 12 lépéses programok gya-
korlata és elmélete ugyanis figyelemre méltó módon
kiállta a különféle modern kritériumok próbáját. Az
Anonim Alkoholisták közössége és a hasonló progra-
mok, amelyek világszerte a tagok millióinak nyújtot-
tak ingyenes és roppant eredményes terápiás segítsé-
get, hatékonyság dolgában semmivel sem maradnak el
a képzett szakemberek igen bonyolult és szerfölött
drága szolgáltatásaitól2.
Másodfokú változás
A sikerrel felépülni vágyónak távolról sem csupán az a
feladata, hogy elhagyja a szerhasználatot (például az al-
koholt) vagy a kóros viselkedésformát. Ez a lépés ön-
Nagy: Függôség, önsegítés, felépülés LAM 2009;19(11):724–727.
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
ASZKLEPION
magában nem több mint amit Paul Watzlawik és mun-
katársai a változásról szóló könyvükben elsôfokú válto-
zásnak neveznek3. Ez az alkoholizmus esetében például
szárazság és józanság különbségeként fogalmazható
meg: a száraz alkoholista kétségbeesett erôfeszítéseket
tesz arra, hogy ne igyon, de ebben az állapotban semmi
örömét nem leli. Nem szabad neki inni. Megváltoztatta
a rendszer egyik elemét, de maga a rendszer változatlan
maradt. Nagyjából ugyanúgy él, gondolkodik, viselke-
dik, mint annak elôtte, de helyzete most azzal súlyos-
bodott, hogy egy önként vállalt (vagy az esetek túlnyo-
mó többségében sokkal inkább a környezete által rá-
erôszakolt) tilalmat vett a nyakába. Ez a watzlawiki ér-
telemben vett tipikus elsôfokú változás: a rendszer nega-
tív visszacsatolásai nyomán megváltozott egy elem, de
a rendszer egésze gyakorlatilag változatlan maradt. Az
elsôfokú változás ugyanis felszíni, az „ugyanabból töb-
bet” elvét követi, nem érinti az alapokat. A betegnek
most is az alkoholról szól az élete, csak most annak a
hiányáról. A józanság ugyanis a watzlawicki értelemben
vett másodfokú változást kíván és feltételez, vagyis nem
elég a rendszerbôl kivonni az alkoholt (drogot, kóros
viselkedést), mert ha minden más változatlan marad a
függô személyiségben és életvitelében, akkor a szenve-
délybeteg gondolkodásmód, beidegzôdések és megrög-
725
ASZKLEPION SZELLEM É S KU LT Ú RA | G Y Ó G Y Í T Á S - J O G - E T I KA - G A Z DA S Á G - KU LT Ú RA - I R O DA L O M - KO M M U N I K Á C I Ó -T Ö RT É N E L E M - K
zöttségek elôbb-utóbb visszaeséshez vezetnek. Ilyen
változás nem indulhat ki a rendszeren belülrôl, de ma-
gának a rendszernek belülrôl késznek kell lennie a vál-
tozásra, mivel ezt külsô hatás nélkül nem képes megva-
lósítani. Ilyen külsô hatás, a változás facilitálója lehet
például az addiktológiai konzultáns és az önsegítô nor-
matív és narratív közösség.
A „szárazsággal”, vagyis a választott szer puszta elha-
gyásával szemben a „józanság” jelentése a teljes abszti-
nencia, vagyis lehetôség szerinti a teljes szermentesség
(ami vonatkozik a választott szeren kívül minden más,
függôséget okozó kémiai szerre vagy vi-
selkedésformára), az örömteli, boldog és
Az alkoholbeteg- derûs állapot, amelyben a szenvedélybe-
ségbôl nem lehet tegnek már van jövôképe, és amelyben
megkezdôdhet a pótlólagos személyi-
„kigyógyulni”, ségfejlôdés.
és ha valaki Mindez láthatóan messze túlmutat a –
például alkoholista, nagy elhatározások nyomán olykor ide-
akkor számára ig-óráig sikeres – görcsös „nem iváson”,
mindörökre vagy az „egyelôre tartom magam” bal-
jóslatú kijelentésén. A „józanság” szó
elveszett a
nem csupán az egyén adott állapotára
„szociális ivás” utal, hanem egy tartós attitûdre, és a ta-
lehetôsége. pasztalati tanuláson alapuló személyes
életfilozófiára. Sok más esethez hasonló-
an a józanságban sem a megérkezés, a
„végeredmény” a fontos, hanem maga az „utazás”4. A
józanság életcél, a józanodás életforma. A józanodó
szenvedélybeteg az élet legnagyobb kalandjának része-
se lehet, és ez a kaland az önismeretrôl, önmaga és a vi-
lág felfedezésérôl, hitrôl és spiritualitásról, közösségrôl,
a külsô és belsô harmónia, a derû és a lelki béke megta-
lálásáról szólhat.
A le- és felépülés egy-egy modellje
Az addikció hármas meghatározottságú: a szer, a sze-
mélyiség és a szociokulturális környezet együttesen
alakít(hat)ja ki. Ma Magyarországon gyakorlatilag bár-
milyen legális és illegális szer könnyedén beszerezhetô,
a fogyasztói társadalom által felkínált szociokulturális
környezet pedig egyre látványosabban és mind gátlásta-
lanabbul kínálja és reklámozza a különféle kémiai és vi-
selkedési függôségeket.
Az addikció elsôsorban tünet: diszharmonikus sze-
mélyiségfejlôdésrôl, belsô feszültségrôl, önértékelési
zavarokról, megoldatlan életfeladatokról tanúskodik.
Hajlamosító tényezôi: az érzelmi depriváció, az ego-
centrikus, infantilis személyiség, az „acting out”-ba át-
csapó szorongás, az elégtelen, tendenciájában inkább
problémaközpontú copingstratégia, illetve a bevonódás
a (proto)deviáns kortárscsoportba, ellenkulturális szo-
cializáció, pozitív ideológia társítása a szerfogyasztás-
hoz, illetve a sérült, bizonytalan identitás, az önértéke-
lés zavarai, az érzések és indulatok, az agresszió kezelé-
sének zavara, az asszertivitás hiánya, a kötôdések és a
726
Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.
tárgykapcsolatok problémái, az öngondoskodás hiá-
nyosságai.
Könnyen mûködésbe léphet tehát a Hemfelt által le-
írt „addikciós spirál”5:
1. Fájdalom, szeretetéhség, alacsony önértékelés. →
2. Addikcióba menekülés. → 3. Ismétlôdés, növekvô
fájdalom vagy feladás, érzéketlenség. → 4. A kapcsola-
tok meglazulása, más fájdalmas következmények. → 5.
Bûntudat, szégyen, lelkifurdalás. → 1.
Két finn szerzô, Vilma Hyanninen és Anja Koski-
Jyannes az alábbi modellben ábrázolja az alkoholbeteg-
ség utolsó szakaszának lefolyását, és a felépülés
kezdetét6:
Kóros ivás. → Elszigetelôdés. → Mélypont. → Kí-
sérletezés (a megoldás keresése). → Csatlakozás az
AA-hoz. → Felépülés és „józan élet”. → Hála.
Elméletük szerint a folyamat kulturális történetmo-
dellje a „tékozló fiú hazatérésével” írható le7, magyará-
zatául a betegségkoncepció szolgál, a kezelést a növek-
vô alázat és az azonosulás más alkoholistákkal, illetve a
közösségbe történô beilleszkedés jelenti, erkölcsi íté-
letként az fogalmazódik meg, hogy az alkoholista „nem
bûnös, hanem beteg”, a „Gonoszt” az egyén kevélysége
(Hübrisz), a „Jót” a közösség testesíti meg.
Tagadás
Az alkoholizmust a kétségbeesett tagadás légköre veszi
körül. Tagadja az érintett, de tagadásban van a környe-
zete, a családja, sôt, gyakran a munkahelye is. Mi több,
az utóbbi idôszakban mostoha sorsra jutott alkoholpo-
litikai koncepció példája azt látszik bizonyítani, hogy a
teljes magyar társadalom tagadásban van az immár nép-
betegség méretét öltô alkoholizmussal kapcsolatban.
A felépülés megkezdéséhez a legtöbb esetben elen-
gedhetetlen a személyes mélypont megélése, a teljes ve-
reség beismerése, mert csak a szerrel és a szerért folyta-
tott kilátástalan küzdelem feladása teremtheti meg a Jó-
zsef Attila által megfogalmazott paradox léthelyzetet:
„gyenge létemre így vagyok erôs”. Robert Lefever így ír
errôl a folyamatról: „Ha valaki felépülôben akar marad-
ni a függôségébôl, annak dolgoznia kell a 12 lépéses
programon. Csak ez a terápiás megközelítés mûködik
olyan életminôség- és kedélyjavító folyamatként, ami
»csak a mai nap« megfelelôen betölti a belsô ûrt, így az
egyén soha nem tér vissza a romboló hangulatjavító
anyagok, folyamatok vagy kapcsolatok használatához,
illetve nem ragad meg a nyomorúságos »száraz« álla-
potban, vagy marad életben csupán a gyógyszeripar
szívességébôl.8”
A 12 lépéses felépülési program a „neked nem szabad
innod” – ezerszer hallott, és teljesen hatástalan – utasí-
tást (parancsot, kérést) megfordítja, és azt mondja:
„szabad nem innod!”9 A függô választhatja a józansá-
got, a tiszta, értelmes, emberhez méltó életet, a rombo-
lás helyett az építkezést, a halál kultúrája helyett az élet-
igenlés kultúráját. Kapcsolatba kerülhet valódi önmagá-
LAM 2009;19(11):724–727. Nagy: Függôség, önsegítés, felépülés
E L E M - K É P Z Õ M Û V É S Z E T- T Á R S A D A L O M - F I L O Z Ó F I A - Z E N E - S Z O C I O L Ó G I A - P S Z I C H O L Ó G I A - E G É S Z S É G - P O L I T I K A . . .

ASZKLEPION
val, saját valódi érzéseivel és igényeivel, reflexív viszo- területét tartsa ellenôrzése alatt. A spirituális értékek
nya lehet saját életéhez, párbeszédet kezdhet saját vállalása és gyakorlása nem könnyû feladat, mivel, az
„megfigyelô Én-jével”, felvállalhatja a korábban oly- uralkodó ideológia és kultúra szemében egyfajta „élhe-
annyira áhított „másságot”, vagyis a felépülô szenve- tetlenségrôl” és anakronizmusról
délybeteg identitást. „Amikor egyáltalán lehetséges ef- árulkodik. A talpra álláshoz vezetô út
féle kiigazítás, az eredmény gyakran nem a teljes értékû egyik feladata viszont éppen az, hogy
normális státus visszanyerése, hanem az Én-nek az át- a felépülô megszüntesse a teljes azo- Az AA nem vezet
alakulása egy olyan valakibôl, aki sajátos szégyenfolttal nosságvállalást az adott kultúra siker- nyilvántartást
bír, egy olyan valakivé, akinek számláján az szerepel, céljaival, a birtoklás világából átlépjen tagjairól (gyûlésein
hogy egy sajátos szégyenfoltot sikerrel letörölt”10 – írja a létezés egzisztenciális módjába12. mindenki
a destigmatizáció folyamatáról Erving Goffman. Erre utalnak Kelemen Gábor megfon-
tolásra ugyancsak érdemes szavai, aki
„névtelen”), nem
szerint „a spirituális létmód lehetôsé- nyújt orvosi vagy
Ellenszélben építkezni
get ad arra, hogy az ember transz- anyagi segítséget,
A felépülési folyamat kitartó, szívós építkezést igényel. cendálja önmagát az adott kultúra – kizárólag a tagok
Lassúságot, ami kulcsfontosságú egy várni nem tudó, esetleg neurotikus szükségleteket kel- önerejére és
vágyvezérelt, az instant kielégülést hirdetô kultúrában. tô – korlátain, határain túlra, s egész- tapasztalatára
Az „itt és most”-ban élést, a személyes jelenlétet a mú- ségesebb legyen, mint a világ, amely-
ló pillanatban. Az Ego leépítését, a kontrollálási vágy el- ben felnevelkedett és él”13.
támaszkodva segíti
engedését, a hamis tökéletesség maszkjának levételét. Addiktológiai konzultációs mun- azokat, akik a
Mindezt olyan függôktôl, akik egész aktív drogos vagy kám során a kliens józanság felé tett józan életet akarják
alkoholista karrierjük során nagyjából ennek éppen az elsô tétova lépéseinek segítésén túl választani.
ellenkezôjét valósították meg saját életükben. Mindezt ennek az episztemiológiai váltásnak
egy olyan, a felépülést látszólag támogató, de lényegét az elôkészítését is feladatomnak te-
tekintve azzal homlokegyenest ellenkezô értékeket hir- kintem.
detô, minden pillanatban a függôségek tömegét kínáló
fogyasztói társadalomban.
Ma Magyarországon a szenvedélybetegségbôl való A szerzô addiktológiai kunzultáns, a FEGOSZ
felépülés folyamata szükségszerûen ennek a fogyasztói Szenvedélybetegségek Nappali Intézménye intézetvezetôje
társadalomnak a keretei között zajlik. Meggyôzôdésem E-mail: nagyzsolt60@gmail.com; www.adiktologus.hu
és tapasztalatom, hogy ez a társadalmi környezet jelle- JEGYZETEK
génél és alaptermészeténél fogva kedvezôtlen, olykor
kifejezetten ellenséges a józanodni kívánó szenvedély- 1. Hamvas B. Silentium. Titkos jegyzôkönyv. Budapest: Unikor-
nis;Vigilia 1987. p. 271.
betegek számra. A fogyasztói (függést követelô) társa- 2. Grof S. Spiritualitás, addikció és a nyugati tudomány. Addiktológia
dalomban élô egyének mûködésmódjának legjellem- 2003;2(3-4):462.
zôbb vonásai egyre inkább a pszichoszociális felgyorsu- 3. Watzlawick P, et al. Változás. A problémák keletkezésének és
megoldásának elvei. Budapest: Gondolat; 1990.
lás, a diszkontinuitás11, a felszínesség, a szimultaneitás, 4. Kelemen G, B. Erdôs M. Craving for Sobriety. A Unique Therapic
a „megemésztetlenség” fogalmaival írhatók le. Vagyis Community in Hungary. Pécs: The Faculty of Humanities,
Univerity of Pécs, Leo Amici Foundation; 2004. p. 97. és 102.
olyan jellemzôkkel, amelyek a felépülés lelassulást, fo- 5. Hemfelt R, et al. A szeretet választható. Budapest: Múzsák; 1997.
lyamatosságot, alaposságot, türelmet, elmélyülést, ki- p. 83.
tartást, rendszerességet, összpontosítást igénylô mun- 6. HyanninenV, Koski-Jannes A. A függô viselkedésmódokból való
felépülés narratívái. In: Rácz J. Drog és társadalom. Az addikció
kájával éppen ellentétesek. A belsô nyugtalanság szülte mintázatai Budapest: Uj Mandátum; 2002.
folyamatos élmény- és ingerkeresést gazdag kínálattal 7. Ezt a kulturális toposzt több – értelemszerûen fôként vallásos indít-
kielégíteni kész világba kellene „reintegrálódnia” a fel- tatású – felépüléssel kapcsolatos elmélet használja.
8. Lefever G. Kick the Habit. Overcoming addiction using the
épülô szenvedélybetegnek. Itt kellene képviselni és Twelve-step programme. London: Carlton Books; 2000. p. 165.
megélni az új, a kívülrôl irányítottság helyett a belülrôl 9. Mindez nagyon emlékeztet arra, amit Eric Berne, a
tranzakcióanalízis atyja állít. Szerinte az „Öld meg magad!” vesz-
vezéreltséget jelzô, Abraham Maslow által spirituális- tes sorskönyvi parancsát követô függô magatartást csak úgy lehet
nak nevezett értékeket: a szeretetet, a részvétet, az em- megváltoztatni, ha a szenvedélybeteg erre megkapja az engedélyt.
pátiát, a nagylelkûséget, a tiszteletet, a hálát, a In: Berne E. Sorskönyv. Budapest: Háttér; 1997. p. 210-211.
10. Goffman E. A stigma. In: A hétköznapi élet szociálpszichológiája.
(rá)csodálkozást, illetve a bizalmat, az elfogadást, a Budapest: Gondolat; 1981. p. 191.
megbocsátást, az ôszinteséget, az alázatot. 11. Ezt a két fogalmat – paradox módon – egy kiváló párterapeutánál
A szerfüggôk azzal kezdik felépülésüket, hogy beis- találtam, aki az interperszonális párbeszéd már-már patológiás hi-
ányát részben ezekre vezeti vissza. Moeller ML. Az igazság kettes-
merik tehetetlenségüket, feladják a kontroll hamis illú- ben kezdôdik. Párkapcsolat és pár-beszéd. Budapest: Pont; 2004.
zióját. A „normálisoknak”, vagyis a nem függôknek ta- p. 29. és 72.
lán ezt a legnehezebb megérteni, mivel az uralkodó kul- 12. Fromm E. Birtokolni vagy létezni. Egy új társadalom alapvetése.
Budapest: Akadémiai; 1994.
túra egyik legfontosabb elvárását kérdôjelezi meg: azt 13. Kelemen G. Addikciók széles spektruma. Budapest: O.A.I.; 1994.
az igényt, hogy az ember életének lehetôleg minél több p. 202.

Nagy: Függôség, önsegítés, felépülés LAM 2009;19(11):724–727. 727

Ezt a dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.