Aispos fabuli, mellyeket mastan

jonnan magyar nyelvre fordtott Pesti Gbriel

Phrygiabeli Aisposnak fabuli kezdetnek

Aispos fabuli
thus s mond: Nyolc. Mond Aispos: Ihon azrt t lb s amott kinn az
kvr diszn hrom lbon jr, hrom s t nyolcat teszen, azrt mindenek meg
vannak, semmi el nem veszett.
Tbbet is sokakat cselekedett, mellyekkel hogy bntst ne tennnk azoknak,
kik ezt olvassk, el hattuk. Vgre kegyig dolgt annyira vitte vala, hogy Lycerus
kirl oly igen meg szerette vala tet, hogy kpt aranbl ttette vala meg, s fel
csinltatta vala az rgenieknek szoksok szerint.
Vgre mikoron egsz Greg orszgot el jrta volna, jeve Delfos nev szigetbe,
holott az fld npe semmi tisztessget nem tn neki, de minek utna azokat nagy
sok jszgos tudomnyokra tantotta volna, egy magas k szlrl vettk le, s meg
hala. Kinek halla utn nagy dg hall kvetkezk az tartomnba, s mikoron az Isteneket krdenk, mi oka volna az dg hallnak, azt mondk, hogy Aispos halla.
Mikoron ez Greg orszgba a f npeknek tudtra ltt volna, jevnek Delfos
szigetbe, s az kik Aispos hallnak oka valnak, meg llk azokon Aisposnak
hallnak bosszjt. ket is halllal illetvn.
Aispos letinek revideden vge.

14

Aispos fabuli,

mellyeket mastan jonnan magyar nyelvre fordtott Pesti Gbriel

Nec verbum verbo curabis reddere fidus Interpres.

Horatius: De arte poetica

Aesopus fabularum Philosophus.

Plinius: Naturalis historia

Aispos fabuli
s mond az kertsz: Ez rtsgnl vagyon-e valami deksg? s mond Aispos az kertsznek: Mikoron valamely asszonyllatnak urtl gyermeki maradnak,
s annak utna ismeg oly emberhez megyen, kinek felesge meg holt, s gyermeki
maradtanak, az gyermekinek anyja, de az kiket a msodik urnl tall, mustohja, azrt kilemben tartja egyiket az msiknl, mert az kiket szlt, azokat nagy
szerelemmel, amazokat gonosz kedvvel tartja, s mindenkor rjok irgykegyik,
tkeket is meg szakasztja, s az nnen fiainak adja.
Azonkppen az fld is, a kiket maga teremt s szl, azoknak anyja, az kiket
kegyig te palntlsz, mustohja, azrt az nnenit inkbb neveli, a tieidet kegyig,
mint kik nem tle szilettek, hanem te tled, el hagyja, s nem ad annyi zsrt neki.
Mond az kertsz Aisposnak: Kszenem neked, hogy meg fejtd ez krdst,
azrt valamennyiszer neked parj kelletik, jvel ide ez kertbe, mint szinte tiedbe,
s annyit vgy minden fizets nekl, a mennyit igaz akarsz.
Ennek utna Xanthos mene az frdbe, s mikoron ott tallta volna nminem
bartit, vendgg hv ket, haza kild Aispost, s mond neki: Menj el, fzz
lencst, mert nnekem vendgim lesznek. Aispos el haza mene, vete egy fazk
vzbe egy lencse szemet, s azt kezd nagy erssen forralni. Haza jeve annak utna Xanthos bartival az frdbl, s krd Aispost, hogyha meg ftt volna az
lencse, mellyet Aispos egy kalmba ki merte, s neki el hoza. Altvn azrt
Xanthos, hogy annakokrt hozta volna az egy szemet el, mivel hogy meg ltn,
ha meg ftt volna, meg nyomogat kezeikzett, s hagy neki, hogy el hozn,
mert meg ftt volna. s mikoron annak utna csak az levt tisztn hozn el egy
tlba, mond Xanthos: Hol az lencse? Felel Aispos: Nm kezedbe vala mastan,
hov td el? Mond neki Xanthos: Csak egy szem lencst fztl-e? Felele Aispos, mond: Bizon nagy dolog, ht mit fztem volna egyebet annl, a mit nekem
hattl? Azt mondd, hogy lencst fzzek, n azt fztem. Ha lencsket mondottl
volna, azokat is meg fztem volna, mert az lencse csak egy lencse, de az lencsk
sokan vannak nha.
Ezen Xanthos meg bsulvn mond neki: Minden veszlt rdemlenl, de hogy
bartim eltt gonosz kedvet ne mutassak, menj el igen hamar az vsrra, s vedd
meg egy egsz disznnak mind az ngy lbt, fzd meg gyorson, hogy legyen mit
ennik adnom bartimnak.
s mikoron az diszn lbakat Aispos fzn, akara Xanthos okot Aisposhoz
keresni, hogy mindjrst igen verhetn, el mene, s az diszn lbnak egyikt ki
lop a fazkbl, s el rejt. El jeve annak utna Aispos, s mikoron eszbe vtte
volna, hogy el klt egyik az diszn lbnak, meg smer, hogy csalatsg ltt volna
rajta, igen hamar a diszn lba futamk, s az leg kvrbik disznnak el metsz a
fl lbt, csak hamar meg mellyeszt, s az fazkba kezd a tbbi kzztt fzni.
Annak utna Xanthos kezd magba gondolni, hogyha Aispos eszbe venn,
hogy el klt a disznnak az fl lba, fogna ijedtbe el futni tle, azrt az kit el lopott vala, ismeg a fazkba vet.
Mikoron kegyig Aispos fel adta volna az diszn lbat, lt, ht t az diszn
lb. Mond neki Xanthos: Aispos, mi dolog, hogy t diszn lb vagyon itt?
Mond Aispos: Nemde inkbb kt disznnak hn lba vagyon? Felele Xan-

13

12

Aispos fabuli
trtnik, soha nem lehet egyb benne, hanem futnom s kaklnom egyszersmind
kelletik. Mond neki Xanthos: Ne csodljad ezt, mert hrom gonosztl akarom
magamat meg ni, hogy gy cselekedem. Mert ha meg llank, az nap hvsge ltal
vern fejemet, s az hev fld lbamat meg getn, az vizeletnek szaga is rtana
illatozsomnak. Mond Aispos: No, ha j okkal melted, menj el vele, n velem
knny el hitetned.
Vala kegyig Xanthos hznl igen szp felesge, mikoron azrt haza mentenek
volna, s Aispost ltta volna, harag szemmel tekinte az urra, s mond neki:
Honnt hoztad nekem ez csigabigt? Nm mondtam Xanthos neked, hogy nem
szeretsz te engemet, de ltallod meg mondani, hogy el menjek tled, ezt kegyig mastan, ez ebfejt arra hoztad, hogy engemet ki zz hzadtl vele. Add meg
nekem, az mit velem adtanak, s n el megyek.
Feddi vala kegyig Xanthos Aispost, mire nem szlna valami trffa beszdet,
kirt az asszon kedveln, nm az ton ugyan meg untatta volna magt. Mond
Aispos: Ereszd el, pokolba hadd menjen el. Mond Xanthos: Veszteg, hitvnsg,
nem tudod-e, hogy ezt n gyan szeretem, mint ennen magamat? s mond Aispos: Szereted-e ez asszonkt? Mond Xanthos: szeretem tat. Aispos lbt az fldhez it, s mond nagyfel szval. , haj, me ez blcs embert is meg brta felesge,
s azonkzbe az asszonhoz fordulvn mond neki: Asszonyom, akarnd-e ha ez
n uram iffjat, szpet vtt volna neked, j ruhkba ltztet, elevent s gyorsat, ki
meztelen nzne tgedet az frdbe, s veled jtszdnk uradnak kisebbsgre, de
n azt mondom neked, asszonyom, hogy ne kvnjad az szp iffjak szolglatjt,
ha uradnak bosszt nem akarsz tenni.
Mikoron az asszon ezek ellen semmit nem szlhatna, mond az urnak: De hol
vd, n j uram, ez szp marht? A mint n ltom, ez rakva trfval, azrt immr
n sem gylelem. Mond Xanthos: Aispos, m asszonyod is j kedvvel vagyon
hozzd, meg engeszteltem immr tet. Mond Aispos: Bizon nagy dolog, hogy
egy asszonyembert meg engesztelhettl. Mond neki Xanthos: Hallgass, mert
nem arra vttelek, hogy mindennek ellene mondj, hanem hogy szolglj.
Msod napon el hv Xanthos Aispost vele, mennek egy kertsznek kertibe, hogy valami parjt vennnek, s mikoron immr Xanthos az parj rrt meg
akarn fizetni, mond neki az kertsz: Uram, ne fizess semmit, de krlek, mondd
meg nekem, az mit tled krdek. Mond Xanthos: Micsoda az? Felel a kertsz:
Mi oka annak, hogy az mely parjt avagy fivet el palntlok s tzek, hogy az
mgis kesebben n fel az oly fiveknl, kik szabadon, minden palntls s bns
nekl nnek? Xanthos erre (jllehet philosophus volna) semmit felelni egyebet
nem tuda, hanem hogy gy volna meg szerezve az isteni szerzsbl.
Aispos ezen mosolodk, s azt mond, hogy a mi isteni szerzsbl lenne,
azt az blcseknek meg kellene fejtenik (gy mond), azrt, ha nem tudod,
hadd nnekem, s n meg fejtem neki ez krdst. Azonkzbe htra fordula
Xanthos, s mond az kertsznek: nnekem mastan dolgom vagyon, s nem
alkolmas, hogy minden aprlkra meg feleljek, mert n nem kertbe, hanem f
helyen szoktam disputlni, azrt, ha valami krdsed vagyon, imez n szolgm
elg tuds, meg tud neked felelni.

Pannniai Pesti Gbor a kedves olvasnak dvzlett kldi

Mivel ltom, hogy majdnem minden haland s a fldkereksg nemzetei
fordtsok csodlatos sokasgval bvelkednek, s szerte a vilgon ezen sernykednek; hogy hazjuk dicssgt valamicskvel gyaraptsk, azltal, hogy viknek
mind nyelvt, mind szellemt finomtjk s mind szlesebb krben terjesztik el;
mirt ne szabadna nekem is - krdem n - a mi nyelvnket s a mi szellemnket a
rgi blcsek tudomnyval gyenge erm szerint kesteni, s a hazrt, melynek
mindnyjan adsai vagyunk, fradoznom.
gy gondoltuk - legjobb olvas -, hogy nem haszontalan munka elvgzsre
vllalkozunk, ha a legkivlbb szerzk igen gazdag gyjtemnybl kivlasztott
s nagytuds frfiaktl jabban sorrendbe lltott aisposi mesket lefordtjuk.
Ezek a halandk lelkt nem csupn csods gynyrrel tltik el, hanem a tisztes
s hasznos cselekvsre is sokkal inkbb csbtanak, mint a filozfusok szigor
tanaikkal, mert megveszteget bjukkal gy frkznek az emberek lelkbe, s gy
megmutatjk, mit kell kvetni s mit kell kerlni, hogy mi valamennyien akaratlanul is azok helyeslsre knyszerlnk. Fknt mgis az a tudat vezetett, hogy
gyszlvn mindennem beszdnek a parabolk s a pldk adnak minden fnyt s
teljes mltsgot, mert az ezekkel val ls (mint ezt igen tuds frfiak megrtk)
megkettzi a nyelvbeli kifejezkszsg adomnyt. Mirt is Salamon, amaz isteni
frfi blcs mondsit pldabeszdek cmmel akarta ajnlani. S hogy ne mondjunk
mst, is, a felsges s rk atya egyszltte evangliumaiban igen srn hasznl
pldabeszdet, az gi dolgokat a fldiekhez alkalmazza, hogy hallgatsgnak felfogkpessghez alkalmazkodjk. mbr Aispos pldabeszdei a mese nevet
viselik, mert a beszlni nem tud llatokat beszlni tudk gyannt szerepelteti,
de ezekbl is lehet - brmily nven is tartsuk ket szmon - dvs tanulsgokat
merteni, melyekkel az embereket a becsletes s helyes letre vezetjk. Nem
sokat szmt ugyanis (mint Erasmus Szent Jeromos letben rja), mily svnyen
szaladsz, csak Krisztushoz siess. Nemcsak a piactereken, hanem a legkesebben szl kltk s trtnetrk, valamint ms hrneves rk mveiben egyarnt
hasznljk. Quintilianus azt lltja, hogy a mesk kivltkppen a paraszti s iskolzatlan emberek lelkt szoktk megindtani, akik a klttt dolgokat szvesebben meghallgatjk, s a gynyrsgtl rabul ejtve azokkal a dolgokkal, mellyek
nkik kellemesek, szvesen egyetrtenek.
Megvan ez Titus Liviusnl: Menenius Agrippa a gyomor ellen fellzadt emberi
vgtagokrl szl nevezetes mesjvel bktette ki a npet az atykkal. s Horatius
mennyire fontosnak tartotta a kltszetben az egyszer mesk hasznlatt, mint
nla tbbhelytt olvashatjuk, pldul a rkrl s a beteg oroszlnrl, a menytrl
s a sovny rkrl, amelyik szk lyukon mszott be az lskamrba, de jllakva,
duzzadt hassal kijnni mr nem tudott, - s mg annyi ms helyen, melyekkel az
irodalomban jratos nem egyszer tallkozik. Aulus Gellius is az Attikai jszakk
cm mvben, mellyet sokkal nagyobb igazsggal nevezhetne a nap tndkl
fnynek s mindent beragyog ldst hoz napsugrnak, mint jszaknak, - em-

Aispos fabuli
lti Aispos mesit: Nagyon is mltn tartottk blcsnek - gymond -, mert a
megszvlelsre s kvetsre hasznosakat nem szigoran s ellentmondst nem
tren parancsolta s javasolta, mint a filozfusok szoktk, hanem mulatsgos s
figyelmet lebilincsel elbeszlseket klttt, s az dvsen s blcsen megfigyelt
dolgokat az emberek eszbe s lelkbe - hogy meghallgassk - ilyen csaltekkel
lopta be. Agathias is megersti a Grg epigrammk cm knyvben, hogy a
komolyabb s ridegebb mondanival enyhbb vlik, ha esopusi sval fszerezzk. Ennyi magyarzat Aispos mesirl elg is lesz az olvasnak. Mindamellett
nem hagyhatjuk sz nlkl, hogy nhny mesben, br ritkn s nagyon kevs
helyen, nhny llatnevet (alig hrmat) megvltoztattunk, hogy a mesk llatfajtirl a tisztelt olvas b ismereteket szerezzen.
Ha valamely nemt tmogatsval ezen knny
fajsly els; s ms szlttim szves fogadtatsra tallnak, akkor tbbet fogok merszelni,
s mint ill, mg kszsgesebben fogok
hazm szolglatra llni. Lgy j egszsgben! Bcsben, 1536. v
augusztusnak 28. napjn.
6

Aispos fabuli
Mikoron ket illyen mdon ruln, oda jeve Xanthos philosofus, s mikoron
mind az hrmat llatjra meg nzte volna, csodlkozk az ros embernek lnaksgn, hogy az egy rtat az kt szppel akarn el adni, s mimdon llatta
volna az teml emberkt ollyan kt jeles iffj kzz.
Krd azrt az cantort Xanthos, honnt val volna, s az mond neki: Kapadocibl val vagyok. Azt is krd, hogy mit tudna, amaz azt mond, hogy mindeneket. Mely mondson Aispos csak nevete, s semmit nem szla.
Meg krd Xanthos az gramaticust is, honnt val volna, s az lydiabelinek
mond magt, s mikoron azt is meg krdette volna, mit tudna, az is azt mond,
hogy mindent tudna. Ezen Aispos ismeg masolodk. s mirt hogy az kt szpet felette nagy rron tartja vala az ros ember, el mene onnt Xanthos, mert nem
tetszk neki, hogy kt embert olyan nagy ron venne meg.
s mikoron Xanthos onnt el fordult volna, hogy el menne, kezdk krni az
tantvnyi, hogy meg venn Aispost, mert mikoron amaz kt iffjak azt mondank, hogy mindent tudnnak, lttk vala, hogy mosolodnk rajta Aispos, ebbl
vlik vala, hogy volna valami benne. Meg trre azrt Xanthos s jeve Aisposhoz, s
mond neki: ril, mert meg veszlek. Mond Aispos: Hiszem ltnd, ha srnk.
s mond neki Xanthos: Minden jval kszentlek tgedet. Mond Aispos: n is
tgedet. El csodlkozk Xanthos az hirtelen vlaszttelrl, s krd tet, honnt val volna. Kinek Aispos mond: n fekete vagyok. Mond neki Xanthos:
Nem azt krdem, hanem azt, honnt szilettl. Mond Aispos: Az anym hasbl.
Mond ismeg Xanthos: Nem azt mondom, nem, de minem helyen szilettl. Mond
Aispos: Soha nekem anym meg nem mondta, ha fenn avagy alacson helyen szlt
engemet. Meg krd ismeg Xanthos tet, hogy mit tudna. Mond Aispos: Semmit. Hogy lehet az? - mond Xanthos. Felel Aispos s mond: Mert imez kett
azt mondk, hogy k mindent tudnnak, s nnekem semmit nem hagynak.
Dicsrk azrt Aisposnak feleletit Xanthos tantvnyi, mirt hogy senki nem
volna emberek kztt, akr mely blcs is, ki mindeneket tudhatna, s kinek minden dolgok s tudomnyok tudtra lehetnnek. Mikoron azrt Xanthos Aispost
meg akarn venni, krd tet, mondvn: Ha meg veszlek tgedet, el szkl-e
tlem? Mond neki Aispos: Mikoron azt akarom melni, soha nem krdek tancsot tled, ha el menjek avagy ne.
Mely feleletek mikoron Xanthosnak igen kellemetesek lttenek volna, azt is
mond az beszdnek vgbe: De igen rt vagy. Mond neki Aispos: , philosofe, ne sznyemet, hanem szvemet s elmmet tekintsed, mimdon blcsnek
kell tenni. Xanthos azrt meg vev Aispost, s az tantvnyi meg fizetnek
nnen pnzekbl az ros embernek.
Mikoron kegyig egyszer az ura utn menne, s nagy hvsg volna, Xanthos
megyen vala az ton palstjt utna vonvn, s azonkzbe vizelvn, mellyet
mikoron Aispos ltott volna, meg kap neki ruhjt, s mond: Mennl hamarbb
lehet, el adj engemet ismeg, mert el szkm tled. Meg krd Xanthos: Mirt?
s mond neki Aispos: Azrt, mert m te r vagy, s senkitl nem flsz, demaga mg sem llasz meg az termszetnek, de ugyan mentedbe vizelel; ha trtnik
nnekem, szolgdnak, hogy valahova hirtelem kildesz, s valami ez fle dolgom

11

10

Aispos fabuli
azrt dolgt ell venni, mene az rhoz, kezd Aispost nagy ers vdolsokkal
vdolni, s olyakat re mondani, hogy kik soha sem voltak, sem lesznek, gy anynyira, hogy arra br az urat, hogy Aispost neki adn, akr hova tenn.
Annakokrt, mikoron immr Aispos Zenas birtoka alatt volna, s egy idbe
az ajtja eltt llana, jve Zenashoz egy ros ember, s kezd tle krdeni, ha
volna valami el ad barma. Zenas Aisposra mutata, s mond: Ezt m jl ltod,
nekem ennl egyb el ad barmom mastan nincsen.
Mellyet mikoron az ros ember ltott volna, mond: Hol vd ez fazokat? Soha
nem tudhatom, ha tke avagy ember, s ha nem szlna, nem tudnm egybnek,
hanem egy fel ftt temlnek altanm. s nagy bosszonkodssal, mint ha ugyan
meg csfoltk volna, kezde onnt dolgra menni.
Mikoron ltta volna Aispos, hogy el menne onnt, kezde utna futni, s neki
mondani: Vr meg, ember, vr meg! Amaz kegyig htra fordulvn, mikoron tet
meg ltta volna, mond neki: Menj htra, fertelmes eb! Mond neki Aispos:
Vgy meg engemet, ros ember, tudjad bizonnyal, nem leszek neked hasznlatlan
rabod. Mert ha otthon gonosz gyermekid vannak, s minden mulatsg nekl srk,
bzd n rem azokat, s leszek nekik mint egy vz. Ezen el fakada nevetve az ros
ember, s mond Zenasnak: Min hattad ezt ez rossz ednt? Amaz mond: Hrom
fillyren. Az ros ember hrom fillyrt ki vete, s mond: Semmit sem vttem,
sem kltttem.
s mikoron szllsra vitte volna Aispost az ros ember, kezdnek harmadnapnak utna tra kszilni, hogy Asiba mennnek, s mikoron az tbb szolgk el
osztank kztk, mellik mennyi terhet vinne, kezde Aispos knyergeni nekik,
hogy neki ne adnnak igen nehz terhet, mert mg j szolga volna, s nem
szokta volna az tereh viselst. Mikoron kegyig amazok krdenk, mit viselhetne el
teht, az utn ktfel tekinte, lta egy nagy kosr kenyeret, mellyet kt embernek
kell vala el vinni, s azt kvn magnak, hogy htra emelnk. Amazok nevetk,
s bolondnak tlk tet, mirt hogy annak eltte knny terhet krt volna, mastan kegyig leg nehezbiket vlasztotta volna magnak.
s mikoron htra emeltk volna, s a kosr szja erssen nyomn az vllt,
idestova rzza vala htn az kosrt. Mikoron kegyig az ros ember ltta volna,
hogy olyan nagy terhet vinne, ril vala rajta, hogy olyan rabot olcsn vehetett
volna, ki annyi terhet viselhetne, mint egy barom.
Mikoron azrt ebdnek idejn meg szllottanak volna, meg hagyk Aisposnak, hogy mindenik szolgnak meg adn abrakt az kenyrbl, s mikoron az
kenyrnek nagyobb rszt el osztotta volna, immr az kevs tereh alatt knnyebben megyen vala. Estvre kegyig hogy jutnak, mennyi kenyerek vala, mind
meg evk, s msodnapon Aispos iressen megyen vala, mellyet mikoron az tbb
szolgk ltnnak, csodlkoznak vala rajta, hogy ez fekete emberkbe ennyi eszi
volna, hogy magnak oly terhet tudott volna vlasztani, mely rnknt el fogyna.
Annak utna jutnak Efesumba, holott az ros embernek valnak sok rabjai, kiket
mind el ada, ketteitl meg vlva, kinek egyik gramaticus vala, az msik kegyig cantor, mellyeket mikor el nem adhatna, mene Samos nev szigetbe, s az kettt igen
szpen fel ltztetvn llatta ket az rt Aispos mell ktfell, s gy kezd rulni.

Aispos fabuli

Ioannes Alexander Brassicanus jogtuds verse

Aesopus beszl
Engem, a holt grgt feltmasztott a latin nyelv,
Most magyarul szlok, mg ragyogbb leszek gy,
Jrok a balgk kzt s mondom az kes igket,
Hajdan a socratesi nyj gyakorolt ezeken.
Platon a Phaedonban s Diogenes Laertius rja:
Socrates Aesopus fabulit versbe faragta.
Aesopus, mondjk, gy szlt a corinthusiakhoz:
Erklcs dolgban mgse itljen a np.
(Szab Gza fordtsa)
7

Aispos leti kezdetik revideden

Aispos nemzetsge s eredeti tmadott phrygiabeli tartomnba, Amoriom
nev vrasbl, ki az rendi szerint nem igen jeles ember, hanem szolga s rab vala.
De az rabsg az blcs s szabad elmjt nem tehet rabb, hanem mind vgiglen
az blcsesgnek szabadsgba marada meg. Es vala nem csak rab, de mg az idejbe val emberek kztt mindennl rtabb s termeti szerint undokb. Mert neki
feje cscsos vala, orra lapos, nyaka rvid, ajakai szertetlen nagyok, fekete, trpe,
hasa nagy, maga grbe, s mely leg nagyobb fogyatkozs vala benne, akadozva
szl s rekedezve, gy annyira, hogy mindenitt mltn val rabnak mondhattk,
de, noha testi llapatja szerint rut s ktelen, azrt elmjeszerint gyors s okos, s
csodlatos mindennem okos trfa beszdnek meg tallsra.
Azrt ezt ez undok embert az ura el ki kild mezejbe, hogy kaplna s
munkldnk, holott az munkt nagy gyorsan fogja vala.
Es mikoron egyszer egy nminem kertsz ember az urnak figt hozott volna ajndkon, ad azt az r egy hzi dolgosnak, hogy haza vinn s helyre tenn,
de az dolgos tancsot tarta ms szolga trsval, hogy k az figt meg ennk, s
annak utna Aesopusra fognk, hogy lopta volna el, s meg tte volna.
Mikoron azrt az r haza jtt volna, be vdolk Aispost, marok vesszket
hoznak el, hogy tet igen vernk. Ott ez szegny nyavalys urnak lbaihoz
esk, s kezde neki knyergeni, hogy egy kevs idt adna neki, s ne sietne tet
ok nekl ollyan szertelen bintetni.
Mellyet mikoron az r neki meg engedett volna, hoza meleg vizet mindjrst
el, jl ivk benne, az tbbit kegyig az kt szolgnak ad, kik az figt meg ttk
vala. Okdni kezdnek. Aispos az tiszta vznl egyebet semmit nem okdk, de
az kt szolga az vzzel egyetembe az figt is kiokdk, mellyeket az r meztelen
vetkeztete, s erssen meg vesszztet ket. Aisposnak eszes voltn azonkzbe
igen csodlkozvn s azt dicsrvn.
Annak utna, mikoron tet az Artemis isten asszonnak papjai az mezbe meg
talltk volna, s tle utat krdennek, nem csak utat mutata nekik, de el ksr,
s az vrasba be viv, s jl tart ket. Mely j ttelrt s tartsrt az Artemis
papjai imdsgra adk magokat, krk Artemist, hogy Aisposnak ez illyen j
ttemnyeirt mlt fizetst tenne.
Ez meg levn Aispos meg tre, s mikoron el aludt volna, lt lmba, teht az
Szerencse fejefelett ll, s az akadozva s rekedezve val szavnak s nyelvnek
kteleit dozgatja, s fabulknak tudomnyt elmjbe bocstja. Ezen Aispos
igen meg rile, rembe fel serkene, s annak tulajdont az lmt, mit az Artemis
papjaival melt vala. Es ennek utna nem vala fogyatkozs nyelvbe, sem szavba,
hanem szabadon s j mdon szl vala.
Vala kegyig az urnak egy dolgosa, Zenas nev, mely minden mezejvel s mezei marhival br vala. Ez mikoron hallotta volna Aisposnak eszes voltt, s mint
jrt volna az kt szolgval, kik az figt meg ttk vala, mirt hogy sok lnaksg
vala dolgba, fli vala Aispost, hogy meg tudn, s az rnak be vdoln. Akar

rtelme

Aispos fabuli

gy jr ez vilg, noha n bvelkedem,

Azrt hogy mssal osztoznm, gy nem cselekedem,
St, hogy tbb lehessen, azon incselkedem.

42 A szarvasrl s az krekrl
A szarvast, mikoron egyszer a vadszok kergetnk, csak alg szaladhata be egy
krek istlljba. Kezd ott krni az kreket, hogy hadnk tet ott el rejtezni.
Amazok mondjk vala neki, hogy az nem btorsgos hely volna, mert majdan
mind az r, s mind az szolgja unos untalan be jnnnek. Amaz azt mondja vala,
hogy semmit nem flne, csak k el ne rulnk. Azonkzbe be jeve a szolga,
amaz el rejtezett vala a sznba, s nem vev eszbe. Akkoron a szarvas kezde
nagyon erilni, mint ha immr minden veszedelemtl meg menekedett volna. Akkoron az krek kezzil egy, ki a tbbinl idsb vala, mond neki: Nem nagy dolog,
ha ez vakondak szabs szolgtl meg menekedl, de ha az r maga be jevend,
ki oly szemes, mint egy Argos, akkoron vlik meg dolgod. Az utn be jeve az ura
is, mindeneket el nze, s az szna kzett kezbe akada a szarvas szarva. Szolgi
utn kezde ivlteni, s meg fogk tet.
32

rtelme
Sok veszedelem kzett ha valaki leszen,
Ott menedket nagy nehezen veszen,
s nmagval jt, igen vlte teszen.

43 Az oroszlnrl s rkrl
Beteg vala egyszer az oroszln, a vadak sokan mennek vala oda meg ltogatni
tet, de a rkt semmikppen oda nem vihetik vala. Kihez az oroszln kevetet
bocsta egy levllel, hogy oda hnk, mert semmikppen nem lehetne nla nekl, s
hogy semmit ne flne, mert vadak kztt neki az rka leg szerelmesb bartja volna, azrt igen kvnna egyszer immran vele beszlleni, s hogy semmit ne flne,
mert ha akarna is, semmit neki nem rthatna, oly igen beteg volna. A rka ismeg meg r neki, hogy az oroszlnnak kvnna minden j egszsget, s remest
imdn rette az isteneket, hogy meg vgasznk, de maga semmikppen oda
nem menne, mert sok vadaknak nyomt ltta volna, kik oda be hozz mentenek
volna, de ki jev nyomot egyet sem ltott volna. s annak az volna jele, hogy
sokan mentenek volna be, de egy sem jtt volna ki azokba.

Aesopus fabuli

1 Az kakasrl s drga krl

Egy kakas, mikoron a szemeten szedegetne, talla egy drga kevet, s mond:
Minek tallok n illyen fnes marht? Ha valamely drga k ros tallt volna tged,
senki nem volna nlnl vgabb, mert tudn, mit rne. Nekem kegyig semmire
nem kell, sem nagyra nem bcslem, st inkbb minden drga knl nagyobban
akarnk egy rpa avagy bza szemet.
rtelme
A kakas minden bolond ember leszen,
Ki j tudomnt mint drga k nem veszen,
No azrt a blcseknl nem keveset teszen.

2 Az farkasrl s a brnrl
Mikoron a farkas az ktfnek a feje fel innk, lt oda al tvol az brnt, hogy
all innk. Oda mene, kezd feddeni a brnt, hogy fel zavarn a vizet. A brny
reszketni kezde s knyergeni, hogy neki, rtatlannak kedvezne, mert ide al tvol
itt volna, s az vizet meg nem zavarhatta volna, st ingyen meg zavarni sem akarta
volna. A farkas viszontag kemnyen drg vala: Mire mondod, szentsg tr (gy
mond), ugyanis mindenkoron csak kromra jrl, atyd, anyd is mindenkoron
csak ellenem jrnak, de te ma meg fizetsz nekem. s tet legottan torkon ragadvn meg szaggat.
rtelme
Ha az hatalmas gonoszt akar tenni,
Knny az nyavalyshoz hamis okot lelni,
s az mint akarja, gyan meg tlni.

3 Az egerekrl s bkkrl
Hadakozik vala az egr a bkval, valami tolcsa vz vgil, az had nagy vala s
ktsges. Az egr, mirt hogy okos vala, a fbe el rejtezk, s a bkra orozva szkellk. A bka, mirt hogy ersb vala, s magt inkbb brja vala, ugyan nyilvn
az ellensgnek neki megyen vala, koppjja kegyig mind kettnek venyige vessz
vala. Mely hadat mikoron a knya tvol meg ltott volna, oda siete, s mikoron a
hadakozsra val igyekezetbe egyik sem venn eszbe, mind a kt hadakoz jmbort fel ragad s meg szaggat.

17

rtelme

Aispos fabuli

gy leszen dolga minden bolond polgrnak,

Kik a tisztrt nem engednek az krnak,
St hallokkal is rte jrni akarnak.

4 Az ebrl s rnkrl
Az eb, mikoron az vzen ltal szna, a szjba vala egy darab hs. Az nap kegyig
tiszta vala, s az hsnak rnka nagynak tetszik vala az vzen. Mellyet mikoron
ltott volna, gyorson hozz kapa, s a mi szjba vala, azt is el veszt. Azrt
mikoron mind hsa, smind remnsge el veszett volna, elszr el mlkodk, s
annak utna magt meg btortvn imgyen ugata: Nem vala mdja, fak, az te
kvnsgodnak, igaz elg vala az a mi nlad vala, ha bolond nem lssz vala, mastan
kegyig immr semmid nincsen.
rtelme

18

Az eben az telhetetlen embert rti,

Ki, mert sokat kvn, a keveset is el veszti,
s minden dolgba tt el tveszti.

5 Az oroszlnrl s egyb vadakrl

Az oroszln az juhhal s egyebekkel meg szerzdk, hogy vadszni mennnek,
s a mit foghatnnak, kz lenne. Fognak azrt egy szarvast, rszre metlk, hogy
mindenik fel venn az rszt, mint a szerzs vala. Az oroszln kegyig ordtani
foga, enyim (gy mond) egyik rsze, mert mltsgos vagyok, az msik is enyim,
mert ersb vagyok, s mirt hogy a szarvas utn tbbet futottam, a harmadikat is
magamnak tulajdontom, s ha a negyedik rszt ide nem engeditek, meg bomol
az bartsg. Ezt a trsi hogy hallk, iressen s veszteg-hallgatssal mennek el
onnt.
rtelme
Trsasgba hatalmassal ha ki jr,
A mit kapnak, rszt abbl hjba vr,
Mert az hatalmas ers, mint az k vr.

Aispos fabuli

39 Az erdrl s paraszt emberrl

Amely idbe a fk is szlnak, beszlnek vala, egy paraszt ember mene az
erdhez, krvn tet, hogy hadna belle egy szekerce nylnek val ft vgni. Az
erd meg enged. A paraszt ember, mikoron fejszjt meg ksztette volna, kezd
az erdbe a ft egyenknt mind le vgni. Az erd magt eszbe vev, s tttt igen
meg bn, de ks penitentia vala, mert semmit nem hasznla bnatjval.
rtelme
Krlek, vedd jl eszedbe, s tedd el-be tegzedbe,
s legyen mindenkoron ez emlkezetedbe,
Hogy mint az erd, krt ne vallj cselekedetedbe.

40 A hasrl s egyb tagokrl

Az lb s a kz egyszer meg haragvnak a hasra, hogy csak hivolkodnk, s a
mit k lelnnek, keresnnek, azt mind fel lakn. Azt vgezk, hogy avagy is
munkldjk, avagy tlk enni ne krjen. Amaz kezde egyszer msszor is knyergeni, de a kz nem akara enni adni neki. A has vgre hsgnek miatta meg fogyatkozk, kezdnek a tbb tagok is meg fogyatkozni. Vgre a kz rmest telt
d vala a hasnak, de immr nem veheti vala be, s ezenmdon, mikoron a hasra
irgykednnek, a has el veszvn k is el vesznek.
rtelme
Ltod-e, hogy egy tag ms nekl nem lehet,
Azonkppen ember barti nekl keveset tehet,
s szerencsje csak vkonyon mehet.

41 A majomrl s a rkrl
Kezd egyszer a majom a rkt krni, hogy a farknak felt neki adn,
hogy lenne neki is mivel be fedezni az htuls feleit. Mert ugyanis a
rknak nehzsgre volna az, s a flden vondnk utna, de neki
sziksges volna, s tisztessges. Felel a rka neki s mond, hogy inkbb
akarn , hogy a flden vondnk utna, hogy nem mint a majomnak htuls
rszeit fedezn be vele.

31

36 A szarvasrl

Aispos fabuli

A szarvas, mikoron magt egy tiszta ktfbe meg tekintette volna, s ltn,
hogy szp szarvai volnnak, kezd homloknak s szarvnak szpsgt dicsrni,
s lbainak vkony voltt olcsrlani. Mikoron gyen elmlkednk, azonkzbe oda
juta a vadsz, a szarvas el futamk, utna az ebek, s mikoron egy sr erdbe jutott volna, az gba meg akadnak az szp szarvai, s ln prda az ebeknek.
rtelme
Sokan ollyanok vagyonk, kik igen okoskodonk,
Mert mi veszedelmes, arra vakarkodonk,
Vgre meg ltjuk, ht bolondoskodonk.

37 Az kgyrl s az reszelrl
A kgy egy mhelybe mikoron egy reszelt tallt volna, kezd azt rgni. Nevete rajta az reszel, s mond neki: Mit csinlsz (gy mond), balgatag, elbb
ki trik a te fogad, hogy nem mint engemet meg rgnl, mert n mg a vasnak
kemnsgt is el rgom.
30

rtelme
Embernek mindenkoron jl r kell gondolni,
Nlnl ersbbel nem kell csfolkodni,
Mert krt vall, s fog szomorkodni.

38 Az farkasokrl s brnyokrl
Farkasoknak s a brnyoknak termszet szerint val egyenetlensgek vagyon
mindenkor. Egyszer frigyet szerznek s mindenfell egymsnak zlagot adnak. A
farkasok adk tszon az klykeit, a brnyok kegyig az ebeknek seregit. Mikoron
immran a juhok s brnyok semmit nem flnnek, a farkas fiak az anyjokhoz
kvnkoznak vala, s nagy ordtst tesznek vala. Akkoron a farkasok azt meg hallvn, mind frigyeket, mind hiteket meg szegk, s az juhokat (mirt hogy ebek nem
vala, ki ket talmazn, mert tszon a farkasoknak adtk vala) kezdk meg szaggatni.
rtelme
Valakinek ellensge nagy vagyon,
Frigyet annak oly ok alatt adjon,
Hogy az nnen ereje keznl maradjon

Aispos fabuli

6 A farkasrl s darurl

Mikoron a farkas brnt ennk, az teteme, trtnetszerint, torkba akada. Keres,

kr segtsget, nem meli senki. Mindenek azt mondjk, hogy mit torkossgval
keresett, meg lelte. Vgre sok hzelked beszddel re br az darut, hogy az
hossz nyakt torkba nytan, s a tetemet ki venn. Mikoron kegyig a daru
ki vtte volna, s jutalmat krne, meg csfol tet, mondvn: ktelen, menj el
ellem, mg sem elgedtl-e meg rajta, hogy lsz, nekem ksznjed azt, mert ha
akarom vala, az nyakadat kett haraphatom vala, mikoron az torkomba bocstd.
rtelme
Ha valamit valaki hltlannal teszen,
Mint a darunak, munkja hjba leszen,
Mert jrt jt ember mastan ritkn veszen.

7 A parasztrl s a kgyrl
Egy paraszt ember egy kgyt talla a hba, hidegnek miatta oly mint ugyan
meg merevedtet, haza viv, s tzhelyre tev. Az kgy a tznek melegsgtl
erejt s mrgt vissza nyer, s annak utna, mikoron az lng sitn tet, a hzat
be tlti vala svsval. Oda futa a paraszt ember botjt fel kappvn, mind beszddel, s mind veresggel panaszolja vala neki ez bosszsgot, hogy gyen hlln-e
meg neki a j ttelt? Avagy meg akarn-e azt lni, a ki neki letit meg adta volna?
rtelme
Trtnik gyakorta, hogy kinek ember javt akarta,
Attl gonoszt vegyen, mert ez vilg gyen megyen,
Hogy a gonoszsgnak benne helye legyen.

8 A vad kanrl s szamrrl

Mikoron az rest szamr meg nevetn az vad kant, amaz bosszonkodvn kezd
fogt csikorgatni, s mond vala neki: Jl, lehet te tunya szamr, minden veszlt
rdemlenl, de ha te mlt vagy is az bintetsre, n mltatlan, ki tged meg bintesselek, nevess btor, bzvn melheted a te szamri voltodrt.
rtelme
Ha valakin hitvnsg bosszsgot teszen,
Mikor el szenvedi, dicsretet veszen,
s amaz annyival utlatosb leszen.

19

Aispos fabuli

9 Az vrasi s mezei egrrl

Kelle a vrasi egr kedvnek, hogy a mezre menne. Lt ezt a mezei, vendgg hv.
El kszilnek, s az vacsorra mennek. Az mezei el hoz mind, valamit tlre gyhtett
vala, hogy illyen jeles vendget jl tarthatna, de maga mgis a vrasi homlokt rncba szedvn olcsrlja vala a mezt, s az vrasi bvsget dicsri vala. s mikoron haza
menne, el viv vele a mezeit, s nagy frissen kezd tartani. Mikor ott laknnak, azonkzbe hallk, hogy az kcsot az ajtba tennk, kezdnek flni s idestova futosni. Mikoron
ki ment volna a hzbl az ember, krd, a mint krdhet a mezei a vrasit, hogyha gyakorta trtnnk ez. Mond: Mindennapon. Mond az mezei: Bizonyjval ez tkekbe
tbb mreg, hogy nem mz vagyon. Azrt inkbb akarom btorsggal az n kevesemet,
hogy nem mint ennyi nyavalyval az te sokadat.
rtelme
Jllehet a kazdagsgok gyenyersget mutatnak,
De jaj, sokaknak kesersget fordtnak,
s annak utna mg ugyan ordtnak.

10 Az keselyrl s cskrl
20

Mikoron az kesely egy csigt tallt volna, sem ereivel, sem tudomnyval nem
veheti vala ki belle az halat. Oda mene az cska, tancsot ada neki, hogy nagy fel
repillene, onnt bocstn egy kre, s meg trnk. Azzonkzbe kegyig a cska
az flden marada, vrja, hogy levesse, s mikoron le vetette volna, meg trk, ki
essk belle a hal, mellyet a cska fel ragada, s meg n mindjrst.
rtelme
Mindenek tancst eszedbe ne vegyed,
Mert valik ki mondja, hogy hasznt tegyed,
Ugyan azon hozzd osztn huszonnegyed.

11 Az hollrl s rkrl
Az holl valami hs fultot fel kapvn kezde az gon vele csergeni. Hozz mene
a rka, s mond neki: Hallottam vala gyakorta, hogy hamis volna a hr, de mastan
ltom, hogy igaz, mert azt mondjk vala, hogy az szuroknl feketbb volnl, de
mastan ltom, hogy fejrb vagy az hnl. Hogyha a szd illyen szp, mint tennen
magad, bizon minden madaraknak kirln asszonynak merlek mondani. Ez hzelkedsre az holl nekelni akara. s az hs ki esk szjbl, mellyet a rka nagy
kacagssal fel kapa s meg n.

Aispos fabuli
Hol a boglros szigyel? Hol a fnes fk? gy leszen m annak dolga, ki
magt el hiszi.
rtelme
Emberrel mikor vagyon minden j szerencse,
Magt el ne higgye, mert utna fereferencse,
Osztn al val leszen, mint tkek kztt lencse.

34 Az madarakrl s vadakr
Az madarak egyszer hadakoznak vala az vadakkal. Minden fell igaz elg flelem
s remnsg vala. Akkoron a puptenevere el hagy az prtjt, s mene az ellensg
kzz. Vgre a madarak nyerk a dolgot, a sas ket vezrlvn. Annak utna az
rul puptenevert meg tlk olyan mdon, hogy soha a madarak tet kzikbe
ne fogadnk, s hogy nap vilggal soha ne jrhatna. Ez az oka, hogy csak estve jr.
rtelme
Mltn ln gy dolga puptenevernek,
Hogy felle ilyen mdon tletet tevnek,
Mert gonoszok jkkal rszesek nem levnek.

35 Az farkasrl s rkrl
A farkasnak, mikoron igaz elg lse volna, csak veszteg nyugoszik vala. Hozz
mene a rka, kezd tle krdezni, mi oka volna, hogy ki nem jrna a farkas. Meg
rt, hogy az lsnek krra jrna a beszd. Azt mond a rknak, hogy beteg,
s igen kri vala tet, hogy az istenekhez menne, s rette imdna. Amaz lt,
hogy nem csalhatn meg a farkast, mene a psztorhoz, s kezd neki mondani,
hogy mastan a farkast meg nyomorthatnk. A psztor rajta, meg l a farkast. Az
utn a barlang az lssel egyetembe a rk ln, de revid reme lehete benne, mert
ugyan azon psztor meg l hamar az utn a rkt is.
rtelme
Olyan az irgysg, nem csak magnak rt,
De az irgynek is gyakorta teszen krt,
Vgre sem hatta vinni azt, mit akart.

29

Aispos fabuli

31 Az bkrl s az krrl

Mikor a bka oly naggy akarna lenni, mint az kr, nagyon fel fja vala magt.
A fia mondton mondja vala neki, hogy ne veszdnk azon, mert a bka semmi
volna az krhez kpest. Amaz mgis falkodik vala, mond neki a fia, ha mg
ugyan meg fakadnl is fel falkodsodba, mg sem lehetsz olyan, mint az kr.
Akkoron sem fogada szt, hanem mind aggyig falkodk, mg nem meg hasada,
s lelkt ki fv.
rtelme
Kicsinnek kicsinsgn meg kell elgedni,
s ereje felett nem kell senkinek erlkedni,
Hogyha mint az bka, nem akar gy veszekedni.

32 Az lrl s az oroszlnrl

28

Hogy az lovat meg enn az oroszlny, hozz mene, de mikoron immr meg
aggott volna, s nem volna ereje, kezde okkal cselekedni, s mit erejvel nem br
vala, azt tudomnyval ksrteni, s a lnak azt mondani, hogy orvos daktor volna. De a l meg smer az csalrdsgt, s csalrdsgot csalrdsggal, tudomnt
tudomnyval tvoztat el tle, s mond az oroszlnnak: Minapon, mikoron teviskes helyeken jrnk, az lbamba htul egy tevisk gyakk, krlek, vedd ki belle.
Az oroszlny ez beszdnek engede, s mikoron htul ment volna, az l (tle mint
jobban lehete) gy rga hozzja, s mindjrst el futamk.
rtelme
Ellensg, ha szp szt ad, minden r gondoljon,
s ellensghez oly mdon forduljon,
Hogyha lehetsges, ottan le boruljon.

33 Az lrl s szamrrl
A l, mikoron minden szerszmval szpen fel ltztetett volna, nagy
nyertssel fut vala az ton. Vala kegyig eltte, hogy futna egy meg terhelt
szamr az ton, kinek nagy haraggal mond: Rest, tunya s ksedelmes
szamr, kelj ki ellem az tbl, mert ha nem, tged lbaimmal meg tapodlak.
Amaz nem mere ellene tenni, hanem ki tre elle. Vgre aggyig hny magt
a kevl l, hogy int meg it, s meg sntula. Annak utna nem ln j, hanem
meg fosztk minden ltzetitl, s adk egy taligsnak hitvn rron. Lt
annak utna a szamr, hogy a taligt vonigln, tvol flden meg szlt, s
mond neki: , te kevly l, mint lteztl mastan? Hol az aranyas nyereg?

rtelme

Aispos fabuli

Sokan, kik dicsretet emberektl kvnnak,

A hzelkedktl krokkal meg vlnak,
A varj szp fejr, de az rka lnak.

12 Az agg oroszlnrl
Az oroszln, mikoron magt brn, az kegyetlensgvel sok ellensget szerzett vala magnak, de vnsgnek idejn neki is ugyan ollyan mrtkkel mrnek
az vadak, mellyel mrt vala az eltt. A vadkan fogval, a bak szarvval klldezik
vala, st mg a szamr is lbbal rgja vala tet. s egy bartja sem akarja vala
segteni, a kinek jval volt is az eltt.
rtelme
Ember mikor magt brja, ha kegyetlenkedik,
Fordul a szerencse, neki minden ellenkedik,
Mg kinek j volt is, segteni nem hirtelenkedik.

13 Az ebrl s szamrrl
Az eb, mikoron mind urnak, mind a hznpnek hzelkednk, jl tartjk vala
tet, mellyet mikoron a szamr ltna, fel fohszkodk, kezd bnni az szerencsjt, hogy az eb jobban laknk jtka utn, hogy nem mint nagy munkja
utn. s gondol magba, ha (gy mond) a hzelkedsnek illyen jutalma vagyon,
teht n is kezdem magamat arra fogni. Mikoron azrt egyszer az ura haza jne,
meg ksrt az dolgot, elejbe futa urnak, kezde r szkni. s az ura ivlteni foga.
A szolgk el futnak, s az ktelen szamrt jl meg plclk.
rtelme
Valaki magt oly dologba foglalja,
Mellyet termszeti semmikppen nem vallja,
Azt a cserplca, mint a szamrt, meg huallja.

14 Az oroszlnrl s az egrrl
Mikoron az oroszln hvsgnek s futsnak miatta meg frradott volna, egy
zld fa rnkba nyugoszik vala. Az egerek hogy htn ltal futnnak, fel serkene,
a sok kezzil egyet meg kapa bennek. Ez szegn fogoly kezde knyergeni, hogy
mltatlan volna, kire az oroszlnnak meg kellene haragodni. Az oroszln is gon-

21

Aispos fabuli
dol magba, hogy semmi dicsret nem volna benne, ha illyen kis frget meg lne,
el bocst azrt. s nem sok idvel annak utna, mikor az oroszln az hegyeken
jrna, a trbe esk, ordtani foga. s midn olyan nyomoran kiltana, meg hall
az egr, meg smer szavt, oda futa, s a tr ktelt el rg, s az oroszlnt meg
szabadt.
rtelme
J az kegyelmessg, mert vele az segtsg,
Mint itt a kicsinsg ltt nagynak menetsg,
Mikor az ellensg jelen volt mint insg.

15 Az beteg knyrl
Knya meg betegilvn, mikoron hallhoz nem tvol vala, kezd az anyjt krni, hogy el menne az istenekhez, s knyergene rette nekik. Felele az anyja, s
mond neki: Btor az istenektl semmi segedelmet ne remlj, fiam, mert tudod,
mennyiszer trted meg az oltrokat ragadozsoddal.
rtelme
22

Az mennyeiket mindenek tiszteljk,

Hogy mikoron sziksg, csak bzvn remnljk,
s az terheket mellettek emeljk.

16 Az fecskkrl
Mikoron az len magot kezdettk volna vetni, a fecske kezd mondani a tbb
madaraknak, hogy el hordank a magot, mert abbl lenne az len, kibl osztn
nekik meg fogsokra val szerszmot csinlnnak. Amazok meg nevetk mint
bolondot. A fecske, mikor a len meg rt volna, el hagy a madarakat, s kezde az
emberek hzba lakni. Annak utna az lenbl a tbb madaraknak hlt s trt
csinlnak, s kezdk ket azokkal fogdosni.
rtelme
Vannak, kiknek mikor j tancsot adnak,
Mirt hogy bolondok, tle meg futamnak,
s ez utn az krba torkiglan maradnak.

Aispos fabuli

28 Az farkasrl s rott frl

Kpfaragnak mhelybe talla az farkas egy szpen meg rott ember fejet. Kezd
forgatni, meg esmer, hogy semmi rtelem a fbe nem volna, s mond neki: , te
szp f (gy mond), bezzeg sok mestersg vagyon te benned, de rtelem semmi.
rtelme
Tudsok azt mondjk, hogy semmi a szpsg,
Holott a fbe nincsen, mint kell, az psg,
Mert az esztelensg ugyan ktelensg.

29 A szajkrl
Szajk egyszer fel kest magt a pvnak tallaiba, s mikoron magnak maga
szpnek lttatnk, meg utl az feleit, s mene a pvk kzibe. Amazok mikoron
meg smertk volna az csalrdsgt, a balgatag madarat meg fosztk a nem
talljtl, s veresggel illetk, osztn el haza szgyengetk.
rtelme
Mindennek magt jl meg kell rostlni,
s nnen feleit meg nem kell utlni,
Ha szgyent fejre nem akar szirklni.

30 Az lgyrl s hangyrl
Az lgy vetekedik vala a hangyval, hogy nemes volna, de az hangya nemtelen,
mert szrnyan jrna, amaz a flden csszna-mszna, s hogy a kirlyok hzba mlatna, amaz kegyig a fldnek barlangjba rgna valami vetemnt, s vizet
innk, de ugyan jl laknk, s ezek neki csak mlatsg szerint lennnek mind
gy. Visszontag a hangya azt mondja vala, hogy volna nemes, mert meg elgednk rajta, mit neki a Szerencse parancsolt volna, s hogy tklletes volna, de
az lgy llhatatlan s bdos, s hogy a hangya mindenitt kellemetes volna, s j
munkldsnak pldja, a lgynek kegyig leti nyavalys s veszedelmes. A hangya nyrba tlre valt szerezne, de az lgy tlbe vagy el nyomorodnk teljessggel,
vagy bizon meg halna.
rtelme
A ki mind azt szlja, kit kedve akar,
Gyakorta fejre kisebbsget vakar,
s leszen vlassza ollyan, kit nem akar.

27

Aispos fabuli
hogy nem tartoznk vele, mert az farkastl val fltbe fogadta volna, s az ollyan
ervel val fogadsnak nem volna helye.
rtelme
Hamisnak hamissat ha valaki teszen,
Ez csak bocsnand bnnek vtke leszen,
Mert ollyanrt ollyant hazug ismeg veszen.

26 A parasztrl s a kgyrl
Egy paraszt ember tartott vala fel egy kgyt. Egyszer meg haragvk reja, s
kezd szekercvel relni. Amaz el szalada, de sebessen. Annak utna a paraszt
ember meg szegnile, s azt altja vala, hogy azrt volna gonosz szerencsje, mirt
hogy az kgyn az bosszsgot melte volna. Annakokrt kezde knyeregni a
kgynak, hogy ismeg haza jne. A kgy azt felel, hogy jl lehet neki tttt
remest meg bocstn, de maga nem remest maradna avval egyitt, kinek otthon szekercje volna. Mert noha a seb be gygyult volna, de maga az emlkezeti mg ugyan nla volna.
26

rtelme
Ki meg csal, annak msszor hinni nem btorsgos,
De bnt meg bocstani azrt irgalmassgos,
s osztn el tvoztatni hasznlatossgos.

27 A rkrl s az esztergrl
Rka az esztergot egyszer vacsorra hv, az tket az asztalra tt, mely mikoron
hg volna, az eszterg hjba vg vala hozz az hegyes orrval. Azonkzbe a rka
fel nyalja vala mind az nyelvvel. Onnt meg csfoltatva mene el a madr, bnvn
s igen szgyellvn az rajta ltt bosszsgot. Egy kevs id mlvn is el hv
a rkt. Valnak kegyig egy iveg ednbe be szerezve, kinek a torka szoros vala,
teljes j tek, azrt ott rka ltja s hezik vala re, de nem ehetik vala benne. Az
eszterg kegyig orrval mind ki szedi vala.
rtelme
Rgi monds, szeget szeggel kell ki itni,
s ki mst meg csfol, fldre le iltetni,
s hasonlatos bosszsggal illetni.

Aispos fabuli

17 A bkkrl s az kirlyokrl
A bka np, mikoron szabadsgba volna, knyerg vala Zeusnak, hogy kirlt
adna nekik. Zeus neveti vala a bkk remnkedst, amazok kegyig untatjk vala
az kirlyrt tet, mind aggyig, mg nem vete nekik egy nagy tkt al mennybl.
Mely nagy zgssal bele zsuppana a vzbe. Elszer megflemlnek tle, de az utn
ugyan htra szkdsnek vala, s meg csfoljk vala. Ismeg el untatk Zeust, hogy
adna oly kirlt nekik, ki ugyan vitz s maga br volna. Ad Zeus az esztergot
nekik, mely ugyan vitz mdra jr vala kztk, s a mellyet tall vala, meg eszen
vala. Ennek kegyetlensgrl panaszolnak vala Zeusnak, de hjba. Mikoron ideje
vagyon, ez napig is mind azt panaszoljk a vizekbe rekegvn, de nem hallja Zeus,
mert meg utlk elszr a kegyelmes kirlt.
rtelme
Mely npnek kirlya mikoron kegyelmes,
Lssa meg, ne utlja azt, a gonosz fertelmes,
Mert d neki Isten, leszen ki veszedelmes.

18 A galambokrl s a knykrl
Rgente az galambok hadakoznak vala az knykkal. Vlasztk magoknak kirlyul az lyvt. Mely hogy kirlly ln, kezde lenni nem kirl, hanem ellensg, mert
nem kevsb kezd ket hordani s meg szaggatni, mint a knya. Bnjk vala tteket, s mondjk vala, hogy jobb volt volna az knya hadat el szenvedni, hogy nem
mint az lyvnek kegyetlensgt.
rtelme
Isten kit mivel szeret, nem kell igen bnni,
s el trhet szerencst tvol tle hnni,
Mert taln fejre fog nagy veszlt vrni.

19 Az loprl s az ebrl
Hogy az eb veszteg hallgatna, az lop d vala neki egy darab kenyeret. Mond az
eb: Aha, kenyeret adsz nekem, hogy ne ugassalak, de smerem n az te ajndkodat mint csalrdsgodat, mert ha n ez kenyeret el vennm, te az hzbl mindent
el vinnl.

23

rtelme

Aispos fabuli

Egy kevs haszonrt sokat el ne veszess,

Akaratod gonoszra legyen ugyan feszes,
gy mondjk rlad, hogy tttl, mint eszes.

20 A farkasrl s a kis szil disznrl

Szl vala az kis szildiszn, a farkas oda mene, kezd magt ajnlani, hogy meg
rizn az fit. Felel neki az szil diszn, s mond, hogy a farkas szolglatja neki
nem volna szkes, de ha kedvt akarn tenni, teht tvol jrna, mert az szolglatja akkor volna neki hasznosb, mikoron tvolb volna.
rtelme
Mindent mindenekre vaj hogy nem kell bzni,
Mert sokan akarjk nnen hasznokat zni,
remest szolglnak, de kvnnak meg hzni.
24

21 A hegyeknek szilsrl
Egyszer egy idbe nagy hre vala, hogy a hegyek szilnnek. Az emberek oda futnak, vrvn ez csodt nagy flelemmel. Vgre szilnek az hegyek, s egy egrke
jve ki bellk.
rtelme
Sokan, kik igen nagyokkal krkednek,
Vrd vgre a dolgot, ht csak veszekednek,
s mint hegyek egrrel, gyan szgyenkednek.

22 A vadsz ebrl
A vadsz eb, mikoron meg aggott volna, inti vala az ura s kszerti vala az elbbi
dolgra, de hjba, mert lbai immr nem valnak gyorsok, s nem siethet vala. Foga
mgis egy vadat, de az hitvn fogai kezzil az is ki szalada. Az ura kezd bintetni mind
beszddel, mind veresggel. Az eb azt mondja vala, hogy meg kellene neki bocstani
a keveset, mert immr meg aggott volna, s nm idejbe is elg eb volt volna, de
amint ltom (gymond), semmi nem kellemetes haszon nekl. Mg szolglhatlak,
szeretl, immr ltod, hogy nem lehet tlem, s gylelsz. Ha hllatlan nem volnl,
kit ez eltt a haszonrt szerettl, mastan is szeretnl akkori ttemnyemrt.

rtelme

Aispos fabuli

Mindenitt kellesz, mg hasznod vehetik,

De ha az el kelend, kedved nem tehetik,
s mi az eltt volt, el sem vehetik.

23 A nyulakrl s a bkkrl
Egyszer, mikor az erd szlnek miatta igen nagyot csattant volna, az nyulak
mind ki futamnak belle, jutnak egy vz mell, ott kezdnek szomorkodni,
hogy ltal nem mehetnnek, s (ki leg nagyobban ijeszti vala ket) ltjk vala,
hogy a bkk magokat el mertenk a vzbe. s egy kezzilek, kinek jobb szve
vala, mond: Mit flnk (gy mond) hjba? Sziksg, hogy szvnk legyen, mert
nm meg volna gyorsasgonk, ez csattanst nem kell vala flnnk, hanem meg
utlnonk.
rtelme
Btor az termszet sok jval szeressen,
s az j szerencse, hol akar, ltessen,
De ha szved nincsen, mgsem vagy kessen.

24 Az kecske ollrl s a farkasrl

Mikor a kecske ki menne enni, a fit be rekeszt, meg hagy neki, hogy az ajtt
senkinek meg ne nyitn, mgnem meg jnne. A farkas, ki ezt hallja vala, hogy el
mene az anyja, oda jeve az ajtra, kezde szlni kecskl, s mondani, hogy meg
nyitn az ajtt. Az oll lt, hogy csalrdsg volna a dologba, s mond: Meg nem
nyitom, mert jl lehet az szd kecskzik, de maga a hasadkokon farkast ltok.
rtelme
Mit az szilk mondnak, abba lgy foglalatos,
gy leszen neked dolgod hasznlatos,
s te leted mindenkor llhatatos.

25 A szarvasrl s farkasrl
A szarvas az juhot a farkas eltt trvnbe r, hogy egy kbl bzval volna neki
ads. A juh, jllehet semmit nem tud vala ez adssgba, de maga a farkastl val
fltbe bness hagy magt, s fogad, hogy meg adn. Napot tnek a fizetsnek,
a szarvas kezd meg krni, mikor a nap el jtt volna. Amaz azt mondja vala neki,

25

Aispos fabuli
csoda emberek vannak mast ez vilgon, csak szval tartnk szegn legnt. m
egy dajka ma mind estig mond, hogy ki vetn a gyermeket a farkasnak, ott nagy
sokig vrm, de soha nem tev.
rtelme
Mennyi mag vagyon egy nagy hd kenderbe,
Annyi lnaksg, nha jszg is az asszonyemberbe,
De soha neki ne higgy, s nem esel a tengerbe.

87 Az teknsbkrl s keselyrl
Kvnja vala egy idbe a teknsbka, hogy is fel repilhetne az gbe, s a ki
tet fel vinn, gri vala annak a Veres tengernek gyengyt. A kesely nem messze
ll vala, s ezeket mind jl hallja vala. Fel kap tet s fel repille vele. s ott fenn
kezd szolglatjt krni, a mint meg grte volna, hogy meg adn. De mikoron
amannak nem volna honnt meg adni, meg szoggat tet krmeivel, s meg ev.
s ezenkppen a teknsbka, ki az gbe kvnta vala jrtt, az gbe vesze el.
rtelme
48

Sokan kik rendekbe nagy btran ltenek,

s ha annak utna fel nevekedtenek,
Veszedelmeket rjok nagyokat vttenek.

88 Az rkrl s firl
Mikoron a rknak a fia csak htra mszna mindenkoron, kezde az anyja re feddeni, s tet inteni, hogy ne menne htra, hanem el. Felel a fia s mond neki:
Menjl j anym ell, s m n utnad megyek.
rtelme
Olyrl feddj mst meg, ki te benned nincsen,
Hogy ugyan azonra ms tged ne intsen,
s osztn felled nevetsget ne hintsen.

89 Az naprl s az szaki szlrl

Vetekednek vala egymssal a nap s az szaki szl, mellik volna msiknl ersb.
s gy vgezk a dolgot, hogy az ton men emberen ksrtenk meg erejeket, s
az lenne a nyerettes, ki kntest vele le vetethetn. Az szaki szl, kinek Boreas

rtelme

Aispos fabuli

Ember, a ki dolgt el akarja vinni,

A mit neki mondnak, nem kell mind el hinni,
Kik el mltanak s jevendk, azokbl kell tlni.

44 A rkrl s menytrl
A rka sok hsgnek miatta mikoron igen meg vkonyodott volna, tallkozk
egy keskeny likon egy kamarba, holott sok bza vala, mellyel mikoron magt jl
meg rakta s tlttte volna, akar vala ki menni ugyan azon likon, de a meg rakott
hast nem vonhatja vala ki rajta. Mikoron tet tvol egy menyt nzn, hogy ott
veszdnk, mond neki: Ha ki akarsz menni azon likon, kin sztevren jttl be,
teht ismeg meg sztevredjl.
rtelme
Ember mg marhjval sztevril vagyon,
Nincsen mi neki jeles gondot adjon,
Meg telik, leszen oly, ki soha nyugodni ne hagyjon.

45 Az lrl s szarvasrl
Az l viadalt tart vala a szarvassal, s mikoron az szarvas tet el zte volna az
eledelrl, az embernek kezde segtsgrt kenyergeni. Meg tre az emberrel ismeg
a mezre, s az szarvason gyzedelmet vn, de maga kszerttetk az embernek
mindenkoron ktele alatt lenni, zablt fel venni, s az embert nyergestl htn
viselni.
rtelme
Micsoda, mit nem melnk a j kazdagsgrt,
Hogy mr cselekedtnk a j szabadsgrt,
Vgre meg ltjuk, ht trekedtnk fogsgrt.

46 Az kt iffjrl
Kt iffjak, mikoron meg hiltenek volna, mennek egy fzhez, s gy jelentk,
hogy valami ennik valt vennnek. Mikoron kegyig a fz egyb dolgt tartan,
egy remek hst gyorsan el lopnak tle a szatyorbl. A fz meg smer, hogy el
klt volna a remek hs, kezde mind a ketthez ktsgeskedni. A ki el lopta vala,
Jupiter istenre eskeszik vala, hogy nla nem volna. A kinl vala kegyig, az meg

33

Aispos fabuli
ugyan eskeszik vala, hogy semmit el nem lopott volna. Kiknek mond a fz:
Jl lehet nem tudom, kicsoda a lop, de az tudja, a kire eskesztek.
rtelme
Vajha meg gondolnk, hogy Isten mindent lt,
s vgre meg krdi, mi jt tttl, hol ht,
Nem mernnk olyan igen vtkezni teht.

47 Az ebrl s a mszrosrl
Mikoron az eb a mszrszkbe a mszros ell egy darab hst el vontott volna,
a mint tle leg jobban lehete, gy iramk el onnt. A mszros, hogy lt, mert
krt vallott volna, elszer veszteg hallgata. Annak utna gyen kezde tvol az eb
utn ivlteni, mondvn: , te lop eb, fuss el btran, ne flj semmit, el szaladhatsz, mert gyors vagy, de tudjad, hogy ennek utna red vigyzok n is.
rtelme

34

Azt mondjk, hogy ha el hagyod eszedet,

Fogja kr nagy meg nyitni a filedet,
Osztn okosban viseled minden letedet.

48 Az ebrl s az juhrl
Az eb a juhot trvnybe hv, s azt kezd nagy iveltssel ellene felelni, hogy
egy kenyeret adott volna klcsn neki, mellyel ads volna. Bizonsgul hoz el a
knyt, a farkast s a sast. Ott a juhot krhozatra tlk, melynek az eb kap egyik
rszt, s meg ev.
rtelme
Sokakat meg nyomort a hamistansg,
Mert nincsen ott semmi j attyafisg,
Hol az rtatlannak leszen nyomorsg.

49 Az brnyrl s farkasrl
Mikoron a brny a kecske utn jrna, a farkas ell tall tet, kezd krdeni,
mirt, hogy anyjt el hatta volna, s az bides bak utn jrna. Mert azt altja vala,
hogyha magt talln, inkbb meg szaggathatn tet. De a brny mond neki:
, j farkas, ennek hatta az n anym, hogy meg rizzen engemet. Inkbb kell

rtelme

Aispos fabuli

Nagyra val bztodba a kicsint el ne hagyjad,

s mit a sors hozott, el ne hagyigljad,
Jobb tenlad legyen, hogy ne mstl vrjad.

84 Az hangyrl s picsekrl
Mikoron az tl el kezdene kzelgetni, az hangya vonsza vala a bzt szemenknt az bolyba. Ltta vala ezt a picsek, tlbe oda mene, kezde bza magot tle
krni, kinek a hangya mond: Mire hogy n hozzm kpest nem gyihtettl tis
nyrba? Felele neki, mond: Mert nnekem akkoron minden dolgomat az neklsbe kellett el mlatnom. Mond neki a hangya nagy nevetssel: Hallod-e, ha nyrba
neklettl, mastan teht hezzl, mint jobban lehet felled.
rtelme
Hangyn az eszes embert, tlen a vnsget vegyed,
Azrt mg erd vagyon, dolgod gyan tegyed,
Hogy vnsged idejn kenyeredet nyugolmason egyed.

85 Az oroszlnrl s bikrl
Az oroszln zi vala a bikt, kinek elejbe jrula egy bak, szarva s homloka meg
hajtvn s haragos kppen nzvn, kinek mond a bika: Nem gondolnk, sem flnk a te haragos voltodtl. s ha az oroszln htamon nem volna, meg mutatnm
neked, mint kelljen a bikval vnod.
rtelme
Kinek nyavalja mikor jelen vagyon,
Meg lssa, hogy arra msikat ne adjon,
De inkbb gondolja, bkvel mint maradjon.

86 Az dajkrl s farkasrl
Fenyegeti vala gyakorta a dajka az gyermecskt. Bizon (gy mond), ha el nem
hagyod a srst, a farkasnak adlak. Ezt, gy trtnk, hogy meg hall a farkas,
remll, hogy jl lakhatnk, s ott marada az ajt eltt. Vgre az gyermekre lom
juta s el alvk. Annak utna lt a farkas, hogy semmi nem kl dolgba, ismeg az
erdbe tre, hen s iressen, tall ell farkas trst. s az kezd tle krdeni, hol
volna a prda, a honnt mastan jne. Kinek nagy fohszkodssal mond: Igen

47

Aispos fabuli

81 Zeusrl s a majomrl

Zeus isten meg akar tudni egyszer, mindennem lelkes llatok kztt kinek
lenne leg szebb fia, s el hivata mindeneket. Kezdnek be gylni mindenfell
Zeus palotjba mind vadak s mind madarak, kik kztt az majom is az rt fiait
mikoron htn hordan s oda be jutott volna velek, mindnyjon el fakadnak nevetve rajta. St mg Zeus is igen nevet tet. Ott a majom, hogy ezt lt, mond:
Ihon, btor Zeus, maga legyen br benne, hogy senkinek nincsenek illyen fiai,
s ezek meg haladtanak szpsggel mindeneket.
rtelme
A bizon dolog, hogy a szerelem azt teszi,
Hogy rtsgt mindennek el veszi,
Mert ki bkt szeret, fogoly gyannt eszi.

82 Az tlyfrl s ndrl

46

Rgente egyszer a tlyfa kevlysgbe leledzk, s a ndra mene, s mond neki:

Ha teneked emberi szved vagyon, j el, vijjonk meg, lssuk, melliknknek
vagyon nagyobb tehetsge. Az nd, mikoron ltta volna a tlyfnak hi dicssgt
s maga mutatst, semmit nem csodlkozk rajta, hanem mond neki: Mastan
vnia nem akarok, de azrt n az ennen rendemen meg elgedtem, mert n minden
vsz eltt csak hajladozok, de ha tged egyszer a szl tstl ki fuvand, soha fel
nem kelhetsz, hanem ott kell veszned.
rtelme
Nem mindenkor az az ers, a ki magt hnyja,
Leszen mg oly id, hogy tettt meg bnja,
Az nyerte meg dolgt, ki mst nem kvnja.

83 Az halszrl s halacskrl
Mikoron a halsz horogjt a vzbe be vetette volna, egy kis halacskt foga rajta.
Kezde az neki knyergeni, hogy el bocstn tet, mert igen kicsin volna, s hadd
nne meg, osztn az utn tbb haszon volna benne. Mond neki a halsz: n
remnsget rron nem veszek, mert nnekem oly szoksom vagyon, hogy inkbb
akarom venni a jelenvalnak kicsin voltt, hogy nem mint a tvolvalnak nagy
voltt.

Aispos fabuli
nnekem szilmnek engednem, hogy nem mint teneked, ki engemet meg akarnl
csalni, s annak utna szaggatni.
rtelme
Embernek (ki farkas) soha nem kell hinni,
s semmi tancst neki el venni,
Mert ha lehetne, meg akarna enni.

50 Az iffjrl s macskrl
Mikoron egy iffj egy macskt igen szeretne, kezde kenyergeni Aphrodit isten
asszonnak, hogy azt asszonyemberr vltoztatn neki. Meg keseril Aphrodit
az szerelmt, s el vltoztat egy szp s fejr asszonny. Be mennek az gyas
hzba, ott vgan kezdnek lenni s jtszani. De nem sok idvel annak utna meg
akar Aphrodit ksrteni, hogyha a macska az brzattal erklcst is el vltoztatta volna. Bocsta oda be egy egeret, mellyet mikoron a szp asszon meg ltott
volna, utna futamk, s azt kezd zni. Mellyet mikoron Aphrodit alkolmatlan
dolognak tlt volna, ismeg macskv vltoztat tet.
rtelme
A termszetet btor ugyan bottal kergessed,
Mg sem teheted, hogy t el veszessed,
s hogy mit meg szokott, abbl ki vehessed.

51 Az atyrl s a fiairl
Egy sznt embernek sok fiai valnak, mind iffjak, mellyek nnen kzettek
visszavonk valnak. Kiket mikoron az atyjok egymshoz val szeretetre akarna
vonni, tn eleikbe egy kts vesszt, mellyet ktllel ltal kttt vala, s mond
nekik, hogy azt el trnk. De amazok, mirt hogy iffjak s ertelenek valnak,
nem tehetk. Vgre az atyjok meg d, s mindeniknek egy-egy szlat ada benne, mellyet mindenik csak knnyen el tre. s annak utna mond nekik: , n
szerelmes fiaim! Hogyha ti igyenesek lesztek, akarattal senki tikteket meg nem
gyzhet, de ha egymst kezditek gylelni s ildezni, lsztek vgre prda minden ti
ellensgteknek.
rtelme
Minden dolgok nevekednek a j egyessggel,
Mindenek el romolnak igyenetlensggel,
Menyorszgot is meg leljk a szent bkessggel.

35

Aispos fabuli

52 A lrl s szamrrl

Egy paraszt ember egyszer egy lovat tereh nekl, egy szamrt kegyig jl meg
terheltet vn vele az tra. A szamr igen meg frrada a tereh alatt, kezd krni a
lovat, hogyha azt akarn, hogy meg ne halna, segtene neki el vinni az terhet. A l
semmikppen nem akara. Vgre a szamr le esk s meg hala. Az ember mind az
terhet, kit a szamr viszen vala, mg a szamrnak brt is htra rak a lnak, mely
tereh tet mikoron igen meg nyomn, mond: Bezzeg mltn szenvedem ezt, ki a
szamrnak nem akark segtsggel lenni, s m mastan az terhnek felette mg
brt is el kell viselnem.
rtelme
Nyomorultat meg kell segtennk,
s arrl gyakorta meg kell emlkeznnk,
Hogy gonosz s j szerencse mind egyitt jr velnk.

53 A szn getrl s a ruha fejrtrl

36

A ruha fejrtt hv egyszer a szn get hzba, hogy vele egytt lakoznk.
Mond neki a ruha fejrt: Az nnekem sem hasznos, sem eszembe nincsen,
mert igen flek rajta, hogy a mellyet n meg mosnk, azt te ismeg oly feketv
tennd, mint a holt szn.
rtelme
Gonosz trsasgot el kell tvoztatnonk,
s mint a dgtl, mellle el futnonk,
Soha semmit is vele egyitt nem alkotnonk.

54 Az madarszrl s rves galombrl

El mene egy madarsz madarszni, lt tvol egy magas fn, hogy az rves
galamb fszket rakna, oda siete, hogy meg fogn. Trtnk azonkzbe, hogy egy
kgyt meg nyoma, s az meg harap tet. Mely vletlen veszlen mikoron igen
meg rettent volna, mond: n szegn nyavalys, mikoron msnak akarnk rtani,
n magamnak rtok.
rtelme
Leszen az gyakorta, hogy ki msnak vesztt akarta,
s ms ember lovnak vermt meg satta,
Az nnen lovnak ltt oda, ht nyaka szakadta.

rtelme

Aispos fabuli

Nem mindenha azok bdogok, kiknek tulajdontjk,

Sem nyavalysok, kik magokat annak altjk,
Mert fejedelmek a sok pnzt sok gonddal vontjk.

78 Az oroszlnrl s kecskrl
Lt az oroszln, teht a kecske egy magas kszikln jrna. Kezd arra inteni,
hogy jobb volna neki, ha a zld mezn jrna, hogy nem mint ott fenn. Mond neki
a kecske: Talm azt is meg melnm, ha te tvol volnl, mert nem arra val tancsot
adsz nekem, ki n hasznomra volna, hanem a ki az te meg hezett hasad tltre.
rtelme
Ez plda neked, ne higgy mindeneknek,
Mert sokan tancsot adnak embereknek,
Kibl haszon jjen nnen ersznyeknek.

79 Az sasrl s egyb madarakrl

Sziletse napjt jelent egyszer, hogy szolgltatn a sas. A madarakat vocsarra
hv, el is jevnek sokan kezzilek, s azokat nagy remmel s j kedvvel fogad, s
egyenknt ket mind meg ev.
rtelme
Nem mind bartink, kik szp szt rnk raknak,
Mert a szp szk alatt sokszor mrgek laknak,
gy teszen volt sas vacsorn a tbb madaraknak.

80 Az ludakrl
Az ludak a darvakkal egyetembe a mezt puszttjk vala. Ezt meg hallk a
paraszt npek, rjok mennek. Meg ltk a darvak az npet, s mindjrst el futnak. A ludak kegyig, mirt hogy nehezek s kevrek valnak, nem repilhetnek
el, hanem meg fogk ket.
rtelme
Az kazdagsgok hadba sokszor krra vlnak,
Mert ott a szegnyek flfel bvlnak,
De az kazdagoktl nem lehet, hanem el llnak.

45

75 Az szamrrl

Aispos fabuli

Panaszol vala a szamr Zues istennek az urra, hogy mivel igen kegyetlen volna, s gyakorta vern tet, azrt adna ms urat neki. Zeus meg hallgat a szamr
kenyergst, s ada neki, kit uralna, egy tgla gyrtt. Kinl mikoron szinetlen
tglt kellene s egyb nehz terhet hordani, krni kezd ismeg Zeus. Zeus kegyig
csak neveti vala, de mirt hogy el untat tet, ada neki egy szgyrtt, hogy ura
lenne, mellyet mikoron meg smere a szamr, mond: n nyavalys szamr, egy
rral sem akarok meg elgedni, s a mint n ltom, hogy ez a brt metli, fogja
vgre az ennen brmet is fel metlni.
rtelme
Jelen val dolgokat sokszor meg utlonk,
s jobbat jobbat mindaggyig szirklonk,
Mg nem fejnkre vele gonoszbat piszklonk.

76 Egy aggnrl s szolgl lenyirl

44

Egy aggnnek valnak sok szolgl lenyi, mellyeket szokott vala naponknt j
reggel fel klteni a kakas szava koron, mellyet hznl tart vala. Vgre, mikoron
a lenyok meg untk volna a sok reggel kelst s munkt, meg lk a kakast,
azt altvn, hogy annak utna osztn mind dlig alhatnnak. De ez remnsg
nyavalysokat meg csal, mert hogy az aggn meg tud, hogy k ltk volna meg
a kakast, az utn nem vr vala tyk szt, hanem mg az eltt fel klti vala ket.
rtelme
Nha ember azt tudja, hogy jl cselekedik,
Aztn meg ltja, ht csak veszekedik,
ltal utat akar jrni, kerilbe emberkedik.

77 A szamrrl s lrl
Az szamr azt altja vala, hogy igen jl volna a lnak dolga, mirt hogy kevren
tartank tet s veszteg llana, magt kegyig bdogtalannak tli vala, hogy sztevr volna, s az kegyetlen ura mgis mindennapon terhet hordatna vele. Nem
sok idvel annak utna hadat hirdetnek, lt a szamr, ht a lnak zablt kell szjba venni, az embert htn viselni, s a hadba sebeket fel venni. s annak utna
kezde az isteneknek sok hlkat adni, mivel hogy tet nem lv, hanem szamrr
teremtettk volna.

55 Az trombitsrl

Aispos fabuli

Egy trombits, mikoron azt az ellensg meg fogta volna, kezde rettegni s
kenyergeni, hogy neki, bntelennek kegyelmesek lennnek, mert neki semmi
fegyvere tbb nem volna az egy trombitnl, embert kegyig valakit nem hogy
meg lhetett volna, de ingyen soha sem akart volna. Amazok ismeg kegyetlen
beszdekkel s veresgekkel illetik vala, mondvn: m tennen magad vallod, hogy
semmi tehet vagy, s mgis ez trombitval mst indtasz emberi veszedelemre.
rtelme
Az tev s ttet egy arnt lakoljon,
Kibl minden ember blcs leckt tanuljon,
Hogy msnak filbe gonoszt ne sugalljon.

56 Az farkasrl s az ebrl
Az farkas, mikoron mg meg nem villmodott volna, s az erdbe jrna,
trtnetszerint talla egy ebet ell, kszne neki, s mond, hogy remest ltn az
oda jevetit, annak utna meg krd tet, mi dolog volna, hogy olyan sima szri
volna. Mond amaz neki: Az n uram dolga ez, ki engemet az bvsges asztalrl
tart, s trilget. Soha nem hlok kvil, hanem benn, s mind a hz npe, mely igen
engemet szeret, meg nem mondhatom a kpt. Mond neki a farkas: Bizon bdog
eb vagy te, kinek ilyen j ura trtnt, vaj ha egyitt lakhatnm veled, minden llatoknl bdogbnak altanm magamat. Az eb mikoron ltta volna, hogy a farkas
j llapatot kvnna magnak, fogad neki, hogy meg szerzen dolgt az urnl,
hogy is valamimdon ott lehetne, csak hogy a rgi dolgt s kemnsgt el hadn s szolglni akarna. El vgezk, hogy gy lenne, s hogy a farkas be menne a
faluba. Ott az ton nagy vgan mennek s beszllenek vala. Annak utna mikoron
meg virradott volna, lt a farkas, teht az ebnek igen meg kopott a nyaka, s
mond neki: Mi dolog ez, hogy az te nyakad illyen igen meg kopott? Mond neki
az eb: Elein igen kegyetlenke valk, szoktam vala meg ugatni s meg marni mind
az smerket, s mind az smeretleneket, nha az illyen dolgomrt uram igen meg
haragszik vala rem, s gyakorta val itsekkel illet vala, meg tiltvn, hogy senkire
ne tmadnk, hanem csak az lopra s farkasra. n el hagym a kemnsget, de ez
jelet el nem hagyhatm. Ezt hallvn az farkas, mond: n az te uradnak bartsgt
illyen rron meg nem veszem. Azrt maradj bkvel ez te illyen szolglatoddal,
nnekem kellemetesb az n szabadsgom.
rtelme
Blcsek mindenek, neknk nyilvn mondjk,
Hogy az szabadsgot aranyon sem adjk,
Mert mindeneket ezrt k sokszor el hagyjk.

37

Aispos fabuli

57 A sznt emberrl s ebekrl

Egy sznt ember, mikoron a mezbe sok napig telelt volna, kezde lsbe meg
fogyatkozni. Meg l juhait csak hamar, annak utna kecskit is. Vgre meg vg
kreit is, hogy volna mivel lni. Ezt az ebek hogy meg ltk, mind el futnak
tle, altk, hogyha ott sokig maradnnak, teht meg kellene halnik, mikoron az
kreket sem hadn ugyan, kiknek segtsgvel l vala.
rtelme
Oly hznl nem kell maradni brrt,
Sem laks avagy ember kedvrt,
Hol brd le vonszk a klcsen kenyrrt.

58 A rkrl s az oroszlnrl
A rka, ki az oroszlnnak rettenetes voltt nem szokta vala, elszer mikoron
egyszer-ktszer ltta volna, meg ijed vala tle, s el fut vala eltte. Mikoron harmadszor ltta volna, nem hogy meg ijedne tle avagy flne, de mg nagy btran
hozz mene, s kszne neki.
38

rtelme
Az gyakorta val lts emberrel azt teszi,
Hogy az mitl tartott, azt szokss veszi,
s ki eltt futott, azt csak kzel nzi.

59 Az rkrl s keselyrl
Kis fiacskja a rknak kvil futos vala, a kesely meg lt, s el ragad. Kezde
amaz anyjnak remnkedni, hogy ne hadn tet. Az anyja ki futamk, knyereg
vala a keselynek, hogy fit el bocstn, de amaz a prdval el fel repille az fiaihoz.
A rka egy iszeget vn, s kezde avval menni utna, hogy mr azon volna, hogy az
lak helyt meg getn. Mikoron azrt le szllott volna a kesely a fra, mellyen
fszke vala, mond neki a rka: Immran ha teheted, rizd meg tis magadat s fiaidat. Meg ijede a kesely az getstl s mond neki: Ne veszess engemet s kicsin
gyermekimet, valami nlam vagyon, ki tied, mindent meg adok neked.
rtelme
Ha hatalmas ellen erddel nem llhatsz,
Vedd el eszedet, lssad, mit hasznlhatsz,
Talm mind azt teszi, mit tle kvnhatsz.

Aispos fabuli

72 Az orvosrl s betegrl

Az orvos dactor vgaszt vala egy beteget, mely meg hala. Annak utna a dactor
mene az rokonsgihoz, meg mond nekik, hogy a nagy zabldsba s rszegessgbe veszett volna el.
rtelme
Kibe vagyon torkossg s telhetetlensg,
Szinetlen mindenkoron csak azon rszegsg,
Tudjad bizonnyal, honn azt nem tallja a vnsg.

73 Az oroszlnrl, szamrrl s rkrl

Az oroszlny, a szamr s az rka mennek mind egytt vadszni, nagy sok
vadakat vernek s fognak, meg kezdnek vele osztozni, s mikoron a szamr
az rszt kinek mind igazn ki adn, az oroszln meg haragvk, nagyot ordta,
meg kap a szamrt, s mind foltra szaggat. Annak utna hagy az rknak, hogy
osztan meg, mellyet mikoron a rka meg osztott volna, mind az oroszlnnak
hagy s vlogat az nagyjt s jobbt, magnak csak valami keveset s hitvnt
hagyvn. Kinek az oroszln felel, s mond: Ki tanta meg tgedet, hogy illyen
mestersggel tudnd meg osztani? Amaz a holt szamrra tekinte s mond: Imennek halla tanta.
rtelme
Bdog, ki mson vehet oly j tansgot,
Hogy el tvoztathat minden gonoszsgot,
s unos untalan nem vall bosszsgot.

74 Az gedelyrl s farkasrl
Mikoron a farkas egyszer el mene, azt a gedelye egy ablakrl nzi vala s erssen szidalmazza s szidogatja vala. Kinek mond a farkas: A ha, rul, nem te
szidalmazsz mastan engemet, hanem a hely, a hol vagy.
rtelme
Hely s id sokszor adnak btorsgot,
A gedelye sem tenne kvil farkasnak bosszsgot,
Vaj, hogy hallgatna, no nem szerezne hborsgot.

43

Aispos fabuli

69 Az oroszlnrl s bkrl

Valami szzat jeve az oroszlnnak filbe, meg ijede, s meg lla, gondolvn
magba, hogy valami nagy dolog volna. s mikoron ott llana, ki jeve egy bka a
vzbl. Mellyet mikoron az oroszln meg ltott volna, el hagy flelmt, s meg
tapod tet lbaival.
rtelme
Hjba val flelmek szvedbe ha szllnak,
Sokig ha tartod, nem tudom, mit hasznlnak,
Mert ott, hol f nincsen, hjba kaszlnak.

70 Az hangyrl
Jeve a hangya, hogy meg szomjhozk, egy ktfre, hogy innk. Bele esk a
ktba. Nzi vala ezt fenn egy fn tvol a galamb, vete neki egy fa gat, al hogy
azon meg maradhatna a vzbe, s fel mszhatna. Annak utna, mikoron a madarsz
meg akarn a galombot fogni, a hangya, mint tle lehet vala, cspi vala az lbbt a
madarsznak. s mg amaz lbt vakargatn, aggyig a galamb el repille.
42

rtelme
Ldd-e, hogy egymssal minden jt kell tennnk,
Ha mi is akoronk mstl sok jt vennnk,
s mint keresztynek, gyan cselekednnk.

71 Az madarakrl
Mikoron a madaraknak serege magval szabad volna, s szabadon jrna, kvn
vala magnak kirlt. s mindeneknek eltte kvnja vala a pva az kirlsgot, mirt
hogy leg szebb volna. s mikoron immr kirly volna, mond neki a szarka: ,
kirly uram, vajjon mimdon zed el az keselyt mi tlnk, ha minket (a mint szokta) kergetni fog? Mint tartod meg magadat s el az mi seregnket?
rtelme
Mikoron a dolog fejedelem vlasztson ll,
Ott az testi szpsg csak keveset hasznl,
Nincs jobb fejedelembe ers akaratnl.

Aispos fabuli

60 A sznt emberrl s a darvakrl

Darvaknak s a ludaknak, kik a mezn jrnak, egy sznt ember trt csinla.
Foga a trbe darvakat s ludakat, s egy esztergot is. Az kezde neki knyeregni,
hogy tet ne bntan, mert sem daru, sem ld nem volna, hanem eszterg, madaraknl mindennl jobb, tudnia illik mind, ki szileinek szolglna, s vnsgnek
idejn el szokta ket tartani. Mond neki a sznt ember: Ezeket n mind jl tudom, de mirt hogy a bnesekkel fogtalak egyitt, ugyan azonokkal kell lakolnod is.
rtelme
Btor ember maga jmbor legyen,
Gonosz trsasggal de ha egyitt megyen,
Sziksg, hogy azokkal jutalmat egyitt vegyen.

61 Az kakasrl s a macskrl
Jeve az macska, hogy meg enn a kakast, de mikoron nem tudn mi okon el
veszteni, kezd avval bintetni, hogy igen cserg madr volna, s az les szava
miatt emberek nem alhatnnak jjel. Amaz azt mondja vala, hogy semmi bne
neki abban nem volna, mert embereket arra kltene fel, hogy munkldnnak.
Mond neki a macska: Ah, gonosz llat, ugyan egyb j is semmi nincsen benned,
mert mind anyddal, mind hugaiddal vtkezel. s mikoron a kakas ebbl is meg
akarn magt menteni, a macska re hertelenkedk, s mond neki: Semmit nem
hasznlsz effle beszdeddel, ma meg kell halnod n miattam.
rtelme
A gonosznak, ki jt akar tenni,
Knny az rtatlanhoz hamis okot lelni,
s gy, mint akarja, felle tlni.

62 Az juh psztorrl s sznt emberekrl

Egy gyermek, mikoron valami magasdad helyen juhokat rizne, s trfba egy
nehnszor farkast ivltene, a sznt emberek mindenfell oda futnak vala. s
mikoron gyakorta csalta volna meg ket illyen mdon, kezde vgre ugyan bizonyba fel ivelteni s segtsget krni, de amazok nem hnek neki, s a farkasok
meg szaggatk az juhokat.

39

rtelme

Aispos fabuli

Hazugnak vgre az igaz szavt sem hiszik,

s az hazugsgok tet nha olyba viszik,
Hogy mg malost is ftt mreggel iszik.

63 Az keselyrl s hollrl
Egy magas kszikln a brnnak htra szlla a kesely, mellyet mikoron az holl
ltott volna, akara is gyan tenni, s szlla egy bak htra, de mikoron le szllana, meg botrnkozk repillsbe, meg fogk tet s a gyermekeknek adk.
rtelme
Ereje felett tenni senki ne kvnjon,
A mi nem dolga, ollyant meg utljon
hogy az rendibe bkvel meg lljon.

64 Az irgy ebrl s kerrl

40

Mikoron az eb egy jszolba sznval rakva fekennk, oda mene az kr, hogy
ennk. Az eb fel szkllk s kezd meg tiltani. s az kr mond neki: Istenek
tged el vesztennek mind irgysgeddel. m tenmagad sem eszel a sznba, s
msnak sem hagysz benne enni.
rtelme
Krded-e, mirt a jszgra irgykedhetnek?
Mert, mint az eb a sznba, gyan nem ehetnek,
s j erlcset vagy tudomnt hozzjok nem vehetnek.

65 Az varjrl s juhrl
Csereg vala a varj egy juhnak htn. s mond a juh egy ebnek: Ha te gyen
cseregnl, gonoszul jrnl. s mond a varj: Tudom, kit bosszontok, mert az
engedelmesnek jrok ellene, s a kegyetleneknek bartja vagyok.
rtelme
Az rtatlanokon gonoszok igen uralkodnak,
De kik magokat brjk, el fel fuvalkodnak,
s ha ket bntjk, nagyot rugaszkodnak.

Aispos fabuli

66 A pvrl s filemilrl

Pva mikoron panaszoln Hra isten asszonnak, Zeusnak hgnak s felesgnek, hogy a filemile nagy desden nekelne, de tet az rekedez szavval
mindenitt meg nevetnk, mond neki Hra: Az istenektl kinek mind meg vagyon
az ajndka adatva, a filemile szp szavval, te szp talladdal vattok kessek.
Azrt mindentek meg elgedjk az nnen szerencsjvel.
rtelme
Tudjk az istenek, kinek mit kell adni,
Imennek s amannak mibe kell maradni,
k azrt, mint akartk, azonba kell hadni.

67 A paraszt emberrl s urrl

Egy paraszt ember minden esztendbe j des almkat viszen vala urnak egy
almafrl, mely az kertbe vala. Az r igen meg szeret az almt, s annak fjt
el hoz a szegny ember kertbl, s el palntl az nnen kertbe. A fa, mirt
hogy ids vala, mindjrst meg asza. Mellyet mikoron az rnak meg mondottanak volna, mond: Igaz, elg vala nekem (ha meg tudtam volna zabolzni az n
kvnsgomat), hogy minden esztendbe n eszem vala meg a fnak gyimelcst.
rtelme
Minden, ki igen blcselkedik, eszt el tveszti,
s ki sokat kvn, a keveset is el veszti,
s kvnsgtl magt tvol ki rekeszti.

68 Az vn menytrl s egerekrl
Menyt, mikoron vnsgnek miatta erejtl meg fogyatkozott volna, az egereket immr, mint szoksa vala, nem kergetheti vala. Kezde ravaszsgot gondolni,
s egy csoport lisztbe enszt el magt, gondolvn azt szvbe, hogy gy minden
munka nekl vadszhatna egeret. Oda futnak az egerek, s mikoron akarnak a
lisztbe enni, a menyt mind egyiglen meg ev ket.
rtelme
Kit ereje el hagyott, eszvel kell lni,
s azrt magt nem semminek vlni,
St sziksgre valt blcsen meg tlni.

41

rtelme

Aispos fabuli

Bartinkba s rokoninkba mennyi haszon legyen,

s azokba bizodalmat ember mennyit tegyen,
Itt minden ez pldbl tansgot vegyen.
s mi magtl lehet, ahhoz hozz nyljon,
Hogy az j id hjba tle el ne mljon,
Mert tertnhetik, hogy gonosz szerencse fjjon,
s kroknak nagyja re boruljon,
Vgre osztnnan bnattal meg fljon.
Blcs mondsokat azrt gy hallgassonk,
A mi magonktl meg lehet, azrt ms utn ne fussonk,
Meg szerezzik csak azrt is, hogy osztn nyughassonk,
s nagy bkvel hzonknl lakhassonk.

127 Az rkrl s bakkecskrl

64

Mikoron a rka s a kecske meg szomjhoztak volna, egy ktba al szllnak,

holott mikoron jl ittanak volna, s a kecske nzn, honnt mehetne fel, mond
neki a rka: Hallod-e, kecske, egycsepp gondod is nincsen, mert m mastan utat
talltam rajta, hogy mind ketten ezennel ki mehetnk. Mert teneked imgyen kell
tenned, hogy emeld fel magadat az kt el lbaddal a kt falra, s nyakadat meg
hajtvn az lladat tedd a mellyedre, hogy az szarvad fel lljon, n a szarvadrl ki
szkllem, s annak utna tgedet ki viszlek. Kinek tancst mikoron a kecske
meg fogadta volna, a rka ki szkllk a ktbl, s nagy remben a kt karjn
idestova jr vala, semmit a kecskre nem gondolvn. s mikoron a kecske tet
hiti szegnek mondan, felele neki s mond: Bizonyval mondom neked, te bak
kecske, hogyha annyi eszed volna elmdbe, mennyi szr az lladon vagyon, aggyig
a ktba al nem szllottl volna, mg nem meg gondoltad volna, mint onnt fel
kellene jnned.
rtelme
Blcsnek mindennek gy kell emberkedni,
s elbb (ha valamit kezd) azon eszeskedni,
Hogy vgt meg lssa, mit fog cselekedni.

128 Az kakasokrl s fogolyrl

Kakasokat tart vala egy ember hznl. Vn egy foglyot is, s azt is ugyan azonok kzett kezd tartani s hizlalni. Azt a kakasok igen mardossk vala. Az fogoly
kegyig magba igen bsolog vala, altvn, hogy arra melnk azt neki, mivel hogy
az nnen trsasgitl el szakadott volna. De minek utna lt, hogy a kakasok

Aispos fabuli
neve, kezde kemnyen s hidegen fni az ton jr emberre, de amaz azrt tt
el nem hagy, hanem ltezetit meg kettztet. A nap is annak utna el jrula,
s lassan lassan a kds homlt mind el tisztt, s fneit teljessggel ki bocst.
Kezde az ember hevilni s vertezni. s mikoron mene, talla egy rnkos ft, ott
kntest le vet s meg nyugovk. s ezenkppen a nap nyer az plyt.
rtelme
Ne siess hirtelenkedni, s mindennel vetekedni,
Mert eszesnek leg elszer azon kell elmlkedni,
Ha meg lehet tle, min akar incselkedni.

90 A szamrrl
Jve a szamr az erdbe, holott egy oroszln brt talla. Melybe mikoron fel
ltezett volna, tre ismeg az mezre. Ott a barmoknak s juhoknak csordi meg
ijednek vala tle s el futnak vala. Azonkzbe oda juta a szamrnak ura, ki tet
el vesztette, s keresi vala. Mellyet mikor ltott volna a szamr, nagy ordtssal
eleibe futamk, hogy mr el ijeszten tet. De az ura a kt fileit, mellyeket be nem
fedhetett vala az oroszln brrel, meg kap, s mond neki: Jl lehet, te szamr
egyebeket el hitettl, de n jl smerlek tgedet.
rtelme
Ne mutasd magad, ki nem vagy, embereknek,
Kazdagnak, nemesnek avagy egyebeknek,
Mert eszekbe veszik s osztn meg nevetnek.

91 Az bkrl s rkrl
Meg un a bka a laktt a tba, hanem ki jeve onnt, orvos dactorr tev magt
s mene az erdbe. s nagy fennyen mondja vala, hogy a fle tudomnba sem
Hipocratesnek, sem Galenusnak nem engedne. Mikoron ezt egyebek el hittk
volna, a rka mosolodk rajta, s mond neki: Bizon lehet, hogy j orvos vagy,
mert az ajakad temagadnak mindenkoron, mint egy meg holtnak, gyan srgval
vereslik.
rtelme
Micsoda lehet ennl nagyobb rtsg,
s varas bkhoz hasonl undoksg,
Mert ki nlad nincs, avval krkedni bolondsg.

49

92 Az mar ebrl

Aispos fabuli

Vala egy embernek egy pokol ebe, ki mindeneket meg mar vala. Az ember kte
egy darab tkt nyakra, hogy mindenek meg smernk, hogy mar eb volna
az. Amaz mikor nyakra ktttk volna, azt alt, hogy jl jrt, s urnak nagy
szerelmbe vagyon, s az tke nagy tisztessgre. Meg utlja vala a tbb ebeket,
hogy azoknak nem volna nyakba vetjek, s kevlyen jr vala kzettek. Hozz
mene egy agg eb, s mond neki: Ha eszedbe vennd magadat, ez tke nem tisztessgedre, hanem szgyensgedre vagyon.
rtelme
Olyan az vilgi hjba val kevlsg,
Kitl soha tvol nem jr a j esztelensg,
Az tudja, hogy meg nyerte, ht ugyan szgyensg.

93 Kt bartosokrl s az medvrl

50

Ketten, kik egymshoz mindenkoron j bartsgot mutatnak vala, az ton el

indulnak, s mikoron mennnek, tal ket ell egy medve. Az egyik mindjrst
el futamk, s fel mene egy fra. Mikoron a msik ltta volna, hogy el nem szaladhat eltte, le omla az flden. A vad hozz mene, kezd szjt s filt bzelni, de
mikoron amaz semmit nem pihenne, azt alt, hogy meg holt, s nem bnt, hanem el mene onnt. Mert neki termszeti, hogy holtat nem bnt. Annak utna le
szlla a frl az trsa, s kezd tle krdeni, mit sgott volna a medve filbe. s
mond neki: Azt sg, hogy soha effle bartommal ne jrjak egy ton, mint te
vagy nnekem.
rtelme
Az igaz bartsg ritka, mint a fekete hatty,
A hamis nem tisztn fogontatik, mint a fatty,
Azrt el futamik mellled, mint egy rossz taratty.

94 Az tevrl
A teve, mikoron nzn az kreket, hogy kt szp szarvok volna azoknak,
panaszol vala Zeusnak, s kri vala tet, hogy neki is kt szarvat adna. Nevet
Zeus az bolondsgt, meg ad neki, a mit kr vala, de a kt filt meg kurtt neki.

Aispos fabuli

126 Az pacsirtrl s az fiairl

Egy pacsirta, trtnet szerint, rakta vala az fszkt s klte oly bza vetemnbe, mely immran idsded vala. s mikoron a gabona meg srgdnk, akkoron
sem repilhetnek vala el az fiai. Annakokrt mikoron egyszer az anyjok el menne
tlek, hogy ennik valt keresne, hagy a fiainak, hogyha ott valami j dolog lenne
avagy mondatnk, teht eszekbe vennk, s mikoron meg jne, neki meg mondank.
Azrt midn dolgra ment volna, oda jeve a vetemnnek ura, s el hv az
iffj fit s mond neki: Ltod-e, hogy ez vetemnyek meg rtenek, s hozz kellene nylni. Azrt holnapon, mihelyen megvirrad, menj el bartinkhoz, s krjed
ket, hogy ne hagyjanak, hanem segtsenek ezeknek meg aratsba. s mikoron
ezt meg mondotta volna, onnt el mene.
s minek utna meg jeve a pacsirta, kezdnek a fiai nagy reszketve kernyile
csirippelni, s az anyjokat krni, hogy mindjrst sietne ket onnt el vinni ms
helyre, mert az vetemnyeknek (gy mond) ura ide jtt vala, s meg hagy a
finak, hogy hozza, krn bartit, s holnapon a vetemnt meg aratnk. Akkoron
meg hagy nekik az anyjok, hogy semmit ne flnnek, mert ha (gy mond) az r
az aratst bartira halasztotta, holnapon ez vetemnt meg nem aratjk, azrt nem
sziksg, hogy titeket innt el vigyelek.
Msod napon azrt az anyjok ismeg el mene tlek, hogy valami ennik valt
hozna. Az r kegyig vrja bartit, hogy el jnnnek, mind dlig, s semmi nem
kele benne, s az bartiba csak egy sem jeve el. Teht mond ismeg a finak: Ezek
restek mindnyjan, s csak szval tartnak minket, de inkbb menjnk attynkfiaihoz s rokoninkhoz, s azokkal egyetembe krjk szomszdinkat is, hogy holnapi napon ott legyenek az aratsba s segtsenek.
Ezt is meg csirippelk s sibogk az madrfiak az anyjoknak nagy flelemmel. Akkor is meg hagy nekik az anyjok, hogy semmit ne flnnek, mert az r
rokonsgi s szomszdsgi nem volnnak oly igen felette engedelmesek, hogy
semmi ksedelmet nem tennnek. Harmadnapon a madr ismeg ls keresni
mene. Az r rokonsgai kegyig s szomszdsgi el nem jevnek.
Vgre mond az r a finak: m tartsk dolgokat bartink rokoninkkal s
szomszdsginkkal, holnapon hozz kt sarlt ide, s mimagonk minnen kezeinkkel meg arassuk ez gabont. Ezt mikoron a madarak anyja meg hallotta volna,
hogy az vetemnnek ura azt mondotta volna, mindjrst azt mond, hogy ideje
volna onnt el menni s el hordozni, mert ltaln fogva meg lenne immr, a mit
mondott volna, mirt hogy ugyan azon ember fogna az dologhoz, a ki a jszg
volna, s nem krne mst hozz. Ezenkppen a pacsirta onnt el menne, s ms
nap az r meg arat fival az vetemnt.

63

Aispos fabuli
csinlja vala, a szolgk annyiszor le sprik vala, s semmi dolgba kedve nem telik
vala. A kszvny kegyig mene egy szegny emberhez, holott nagy nyomorsgot
kell vala vallani, mert fekete kenyeret eszik vala, nyugodni semmit nem hgy
vala. Fa gyat ad vala neki, s magt minden ers dologba foglalja vala. Reggel
fel kelnek, kezdnek egymsnak a szllsfell panaszolni, mi kppen nem nyughattanak volna, s tancsot tartnak, hogy meg vltoztatnk a szllst, s hogy
a pk szegny embernl, az kszvny kegyig kazdagnl szllana. El indulnak, s
mikoron be settedett volna, az kszvny nagy lassan be mene egy kazdag ember
hzba, mellyet mikoron meg lttanak volna, rajta kapnak, nagy tisztessggel
fogadk, kezdnek krile forgdni gy annyira, hogy helyt sem lelik vala. Brson
prnt tnek alja, kezdk minden fle tkekkel, savany s des borokkal knlni, s semmi nem vala, kit neki el nem hoznnak. A pk is meg szlla a szegny
embernl, s ott nem kilemben cselekedik vala, mint ha tulajdon nnen mag
volna a hz, szabadon terti vala hljt s senki nem bntja vala. Vgre mikoron
mindenik meg tallta volna termszetszerint val helyt, el vgezk magokba,
hogy az pk mindenkoron a szegny embernl, a kszvny kegyig a kazdagnl
maradnnak.
rtelme

62

Egynek egy helyen szerencsje nagyobb vagyon,

Azrt az kszvnnek kazdag szllst adjon,
Az szabadsgnak kegyig btor bkt hagyjon.

125 Az majmokrl s prdusrl

Azt mondjk rsok, hogy Maurisiba majmoknak sokasga bvelkedik. A prdus vad kegyig nekik termszet szerint val ellensgek, s nagy magas fkra fel
futnak, mikoron tet ltjk. Egyszer kegyig, mikoron meg nem foghatna bennek
a prdus, a fa alatt, mellyen sokan jrnak vala, holtt tev magt, el nyla, mint egy
holt. Ezt mikoron a majmok lttk volna, meg rilnek rajta, hogy ellensgeket
halva ltnk. Vgre egyet al kildnek kzzilek, hogy ugyan bizonyba meg tudnk, ha meg holt volna, avagy csak csfolkodnk. Mikoron kegyig semmi l jelet
benne nem smerne, le szllnak a tbb is, s kezdnek mellette jrni s vgre
htra hgni, s tet meg csfolni. Mikoron smerte volna a prdus, hogy elgg meg fradtanak rmekbe, hirtelen meg elevenedk, s nmellyet kzzilek
fogval, nmellyeket kegyig krmvel meg szaggata.
rtelme
Mikoron az ellensg neked azt mutatja,
Hogy az ereit immr el fogyatja,
Jl meg lssad azrt, hogy mi akaratja.

rtelme

Aispos fabuli

Sokan vannak az uraim, kik ollyat kvnnak,

Kit annak utna j formn meg bnnak,
Ugyan ltt volt dolga egyszer egy kirlnak.

95 A kopasz lovagrl
Egy kopasz lovagos, mikoron az ton menne, csinlt hajat rakott vala a siveg
al, s mikor az szl sebessen fna, le fv fejbl a hajas siveget, s mindjrst
nyilvn ln az kopasz volta. El fakadnak nevetve trsai, s maga is nagy nevetssel mond: Nem csoda, ha az idegen haj el fut tlem, mert mg az ennen
hajaim sem maradhatnak nlam.
rtelme
Ha azt akarod, sokig hogy ne nevessenek,
s udvarbl az uraim ki ne veszessenek,
Nevetenek-e? Nevesd tis, m hadd igessenek.

96 Kt fazkrl
Kt fazk ll vala a vz parton, egyik fld, a msik kegyig rz. A vz meg rrada,
s mind a kttt el viv. Mikoron a fld fazk azon flne, hogy el trnk, mond
neki az rz: Semmit ne flj, n gondodat viselem, hogy el nem hadlak romlanod.
Mond neki a fld fazk: Akr n el trettessem, akr veled egytt el meriljek,
nekem mind elg veszl, azrt jobb nekem tled meg vlnom.
rtelme
Ember hozz hasonlval btrabban egyitt mehet,
De ha ersbbel jr, attl krt is vehet,
s az ersnek semmi krt nem tehet.

97 Az paraszt emberrl s a Szerencsrl

Mikoron a paraszt ember szntana, talla a barzdba kincset. Hlt kezde adni
a fldnek, hogy neki azt adta volna. Lt a Szerencse, hogy semmi tisztessget
nem tenne neki, azrt imgyen szla magba: m ez balgatag ember nnekem
hllatlan, de leszen mg oly id, hogy el veszti a kincset, s akkoron fog engemet
fogadsival s ivltsvel szorgalmaztatni.

51

rtelme

Aispos fabuli

El vtt jrl hlkat advn emlkezznk,

s lssuk, hogy arrl el se feledkzznk,
Ha akarjuk, hogy szerencsvel vgig menyekzznk.

98 Az bikrl s kecskrl
Kergeti vala a bikt az oroszln. Amaz keres vala helyet, hol eltte meg menekedhetnk. Talla egy barlangot, kibe a kecske lakik vala, s mikoron oda be
menne, a kecske kt szarvval kezde eleibe jni, kinek mond a bika: No, mastan
szarvaddal jssz elmbe, de ha az el megyen, ki engemet z, meg mutatom neked,
mennyivel nagyobb a bika az kecsknl.
rtelme
Nem kell a kemnsgbe el merilni,
De nyomorulton mindenkor kenyerilni,
gy fognak rajtad is osztn keserilni.
52

99 Az pvrl s darurl
A pva s a daru egytt vacsorlnak vala. A pva kezd magt hnni s krkedni
farkval, s a darut meg utlni. Kinek mond a daru: Jl lehet szp vagy, de alg
repilhetsz a hz tetejbe, mikoron n az gnek kdeibe jrok.
rtelme
Nyilvn vagyon, mit ember tehessen,
Azrt senki mst soha meg ne nevessen,
Magba is tall, kit tle el vessen.

100 A tlyfrl s ndrl

Mikoron nagy szl tmadott volna, egy nagy tlyft, ki a vz parton ll vala, ki
djte tevbl, s mikoron a vizen al menne, az gaival meg r a ndat, s csak el
mlk mellle. Kezde rajta csodlkozni, mirt hogy a nd olyan fergetegbe meg
maradna, s nem maradhatott volna meg. Felele neki a nd, s mond: n mindennek engedek s fejet hajtok, mind dli s szaki szlnek, mikoron fnak, csak
le hajtom magamat. De nem csoda, hogy te le dltl, mert nem akartl a szlnek
engedni, hanem ellene llani.

Aispos fabuli
fognak, mely dolog nagy nevetsget tmaszta mind azoknak, a kik ket nzik vala.
rtelme
Az szp ltezet senkinek eszt el nem vltoztatja,
s mi benne vagyon, el nem krhoztatja,
Mit az termszet meg kttt, azt meg sem dhatja.

122 Az szamrrl s az kt ton menrl

Ketten mennek vala emberek egy ton, jutnak egy erdbe, holott tallnak
egy szamrt. s mindjrst azon kezdnek vetekedni, mellyek lenne s mellyik
vinn hzhoz, mirt hogy az szerencse egy arnt adta volna nekik. s mikoron
ott rajta veszdnnek, azonkzbe szamr magt el vont ellek az erdbe, s sem
egyiknek, sem msiknak nem ln.
rtelme
Bolondsg embernek olyrl trekedni,
s ki keznl nincsen, arrl vetekedni,
s ktsges dologrl beszddel fegyverkedni.

123 Az halszokrl
Halsznak vala egy nehnyan az halszok, kik fognak nem halat, hanem egy
nehn teknsbkt, kibe magok is nem ehetnek vala eleget. s mgis hvk
vendgg re Mercurius istent. Meg smer kegyig Mercurius, hogy nem valami
szerelembl s embersgbl hnk tet vendgg, hanem hogy az hitvn teknsbkrt j halakat engedne nekik foghatni. Nem mene hozzjok, hanem meg hagy nekik, hogy btor nnen magok meg ennk hitvn teknsbkjokat.
rtelme
Ki magt dolghoz esztelen foglalja,
Ha mit kvn, nem leszen, azt ne csodlja,
Ltja Mercurius a ravaszt s igen utlja.

124 Az pkrl s kszvnrl

El indulnak egy ton a pk s az kszvny, mikoron kegyig estvre jutottanak volna, mindenik azon igyekezik vala, hogy magnak alkolmas szllst tallna. Mene azrt a pk egy kazdag embernek hzba, holott mennyiszer hljt fel

61

rtelme

Aispos fabuli

Sokan dicsretet oly igen kvnnak,

Hogy nnen magokrl magok prdiklnak,
s ki soha nem volt, olyat hagyiglnak.

119 Az prdusrl s rkrl

A prdus vad, kinek az hta tarka, egyb vadaknl mindeneknl, mg az oroszlnnl is feljebb tartja vala magt. Ehhez hozz mene a rka, s mond neki, hogy
btor semmit ne kevlykednk, mert ha neked (gy mond) szp subd vagyon,
nekem szp elmm s eszem vagyon.
rtelme
Termszet ajndkit sokkppen osztogatta,
s az prdusnak htt tarkn hatta,
A rknak kegyig, hogy eszes legyen, azt adta.

60

120 Az rkrl s vadmacskrl

Mikoron egyszer az rka a vadmacskval beszllene, krkedik vala azzal eltte,
hogy az esznek ednybe s ersznybe sok kilemb kilemb fle okossgok volnnak. Az vadmacska kegyig azt mondja vala, hogy neki csak egyetlen egy tudomnya volna, kihez bznk, mikoron valami flelme volna. Azonkzbe hogy
ezt beszllenk, tallkoznak rejok az erdbe vadsz ebeknek sokasgi. A
macska mindjrst fel futamk egy nagy magas fra. Az rkt kegyig mind aggyig
kergetk, mgnem meg fogk s meg lk.
rtelme
Btorsgosb mindenkor az egy j tansg,
Nem gyakorta hasznos a sokas ravaszsg,
Azrt egy legyen, de j legyen az a tudssg.

121 Az kirlrl s majmokrl

Nminem egyiptombeli kirl tanttatott vala egy nehny majmokat gy
annyira, hogy tncolni tudnnak. s mikoron tncolnak vala, brsomba ket
fel ltztetik vala, s az tncolsok mindeneknek, a kik nzik s ltjk vala,
igen kedves vala. Azonkzbe egy ember orozva dit hagyta ki kebelbl.
A majmok kegyig a tncot el hagyvn az di utn futamnak, s azon vni

rtelme

Aispos fabuli

Nladnl hatalmasb ellen jrni veszedelmes,

Mert engedelemmel hatalmas gyzedelmes,
Azrt mint az id vagyon, ahhoz lgy figyelmes.

101 Az tigrisrl s rkrl

Gerellyvel kergeti vala egy vadsz a vadakat. Kiknek a tigris hagy, hogy mind
veszteg ilnnek, maga lenne, ki meg vna a vadsszal. Kezd tet azrt a vadsz a
gerellyel relni gy annyira, hogy igen meg sebesednk, s mikoron meg futamott
volna a hadbl, s a gerelt utna vonn, elejbe jrula a rka, s ott meg krd tet,
ki volna az, a ki olyan nemes vadat annyira meg sebhetett volna. Meg felele neki,
mond: A sebnek urt s tevjt nem smerem, de maga a sebnek nagy voltbl
vlem, hogy valami jeles ember volt.
rtelme
Embernek vakmernek lenni nagy gz,
Mert az eszessg ert mindet meggyz,
Mint az g szn, hogy sok tket meg fz.

102 Az bikkrl s oroszlnrl

Valnak a bikk negyen, kik nnen kztek olyan szerzst tnek, hogy ltek s
holtok mind egytt lenne. Meg lt az oroszln, hogy mind ngyen egyitt jrnnak
a mezbe, s nem mer meg kezdeni ket, hanem elszer hazugsggal el vlaszt
ket egymstl, s annak utna meg szaggat.
rtelme
Az igyenessggel llatok, mindenek nnek,
A bikk is, mg egymssal sszessggel lnek,
Magokba az oroszlnnak prdt k nem tnek.

103 Az jegenyefrl s szilfrl

Meg utlta volt rgenten a szilfkat az jegenyefa, mirt hogy magas volna,
s mg a hajkba is vitorlnak vlasztank tet. De a szilfa alatt nne, semmire
nem volna hasznos. Kinek feleleti ilyen volt az jegenyefhoz: Hallod-e, te jegenyefa, btor te az te jszgiddal dicsekedjl, de minket ne bosszonts a mi al val
voltonkkal, hogy nem mondod meg a te fogyatkozsidat is, s mire hallgatod el a

53

Aispos fabuli
mi j voltonknak llapatjt? Mert mikoron tgedet le vgnak, hogy ugyan cseng s
peneg a fejsze a htadon, vaj hogy akarnd akkoron, ha ollyan lehetnl, mint mi,
s bkvel maradhatnl.
rtelme
Az nagyok dolgba is vagyon nyomorsg,
Az kicsinekbe is nha egy kevs vgassg,
Isten mint szerzette, arra hagyjuk, ez a j tansg.

104 Az fsvny emberrl s irgyrl

Kt ember, kinek egyik fsvn vala, msik irgy, krik vala Jupitert, ki mind az
kvnsga szerint. Hozzjok bocst Apollt Jupiter oly tansggal, hogy mindeniknek meg adn, a mit kvnna. s hogy a mit elszer egyik kvnt volna, annak
meg adn azt, s annak utna a msiknak kt annyit adna. A fsvny sok ideig nem
foga semmit szlni, hogy amaz krne elszer, s annak utna neki kt annyi jutna.
Az irgy ezt meg irll, s azt kr, hogy neki egyik szemt ki tolynk. Alt, hogy
jl lenne vele dolga, ha a trsnak mind kettt ki tolnk.
54

rtelme
Soha meg nem elgedik a gonosz fsvnsg,
Magnak is krt teszen amaz mord irgysg,
Azokat el hagyjuk azrt, gy mond az istensg.

105 Az varjrl s egy ednrl

Meg szomjhozk a varj, talla egy ednt, kibe vz vala, de az edny mly vala,
s nem vala annyira tele vzzel, hogy belle ihatnk. s mikoron sok ideig veszdett volna rajta, s nem ihatnk, akar eldejteni az ednt, de nem lehete. Vgre meg
gondol magt, kevecset kezde lassan lassan bele hnni mind aggyig, mg nem fel
telk, s ivk.
rtelme
Ember mit nem tehet testi erejvel,
s mikoron dolgt nem foghatja kezvel,
Tansg ott az neki, hogy ljen eszvel.

Aispos fabuli

116 Az krrl s tulokrl

Az ker, mikoron immr igen ids volna, mgis mindennapon igt kell vala vonni. Az tulok kegyig, munknak tudatlana, a fiven hntatja vala magt, s az kret
bosszontja vala, hogy mivel szabados volna, s semmit nem munkldnk, de
az krnek meg kopott volna a nyaka a nagy vonsba. Az vn kr neki akkor
semmit nem szla. Hanem lt egy kevs id mlva, ht tulkonkat szarvnl fogva
vonszk a vg hdra, s mond neki: , nyavalys, hol a te kenny leted? A mint
ltom, a btran val let bntsra vltozott. Azt hiszem, hogy avagy csak mastan
is jobbnak vled az n munkval val letemet, hogy nem mint a te szabadsgodat,
ki tged a hallra vonszon.
rtelme
Hogy letedet jl viseljed, sziksg munkldni,
s az j idbe nem kell hivolkodni,
De hogy gonoszul ne jrj, azon okoskodni.

117 Az ebrl s oroszlnrl

Tall ell az eb az oroszlnt, s kezde vele trflni, s neki mondani: Te szegn
nyavalys, mit hezel, s mit bdosol idestova az erdkben? Tekints n rem, ki
kvr s fnes szr vagyok, ezt kegyig nem munkmmal tallom, hanem mulatsgommal. Meg felele neki az oroszln s mond: Jllehet meg vannak neked,
te bolond eb, a te tkeid, de meg vannak a mellett nyavalyid is. Te lgy szolga,
mert szolglhatsz. n a szabadsgot szeretem, s szolglni nem akarok.
rtelme
Szpen felelt volt az oroszln az ebnek,
Csak akkor erdbe meg tallt vendgnek,
Mert szabadsgnl nincs drgbb embernek.

118 Az halakrl
Mikoron egy idbe nagy rvz ltt volna, egy hal, ki annak eltte valami foly
vzbe lakik vala, vitetk a tengerbe. Ott magt kezd hnni, hogy minden tengeri
halnl nemesb volna, s a tengeri halakat semminek altja vala. Ezt a disznhal el
nem szenvedhet, de mond neki, hogy akkoron vlnk az meg, mikoron mind
kettt meg fognk, s a vsrra vinnk, mert engemet (gy mond) a nemesek vennnek meg, de tged a szegn kzsg.

59

rtelme

Aispos fabuli

gyan jr, ki eszt bolondul el tveszti,

Hogy mikor sokat kvn, az keveset is el veszti,
s minden javbl magt ki rekeszti.

114 Az picsekrl s hangyrl

Mikoron a picsek nyrba csak neklsbe mlatn el dolgt, a hangya igen arat vala
bzt hordvn az fekvsbe. Azon kzbe el kzelgete a hideg tl is, s meg hilvn
kezde a hangynak knyergeni, hogy enni valt adna. s a hangya ez vlaszt tev
neki, hogy mikoron az picsk nekltt volna, akkoron munkldott volna.
rtelme
Az, ki iffjsgba resten cselekedik,
Az ollyan vnsgbe osztn szkelkedik,
s msnak hjba sokszor remnkedik.

58

115 Az majomrl s az kt firl

Azt mondjk, hogy mikoron a majom kt fiat szl, egyiket szereti, s a msikkal nem gondol. Szlt vala kegyig kettt egy idbe. s mikoron valami hirtelen
val ijeds tmadott volna, az szerelmes fit lbe kap, hogy el futna vele, s
mikoron hirtelenkednk, egy ksziklba itkeztet, s meg hala. A msik kegyig a
htra ragadott vala, s meg marada egszsgbe.
rtelme
Istenek akaratjt senki nem tudhatja,
s mit k akarnak, htra nem hadhatja,
Azrt mit k adnak, egy arnt szeressk,
Hogy mit nem akarnnk, azt el ne veszessk,
Mert az anynak, trtnik gyakorta,
Hogy az finak, kinek javt inkbb akarta,
Az j hall az olyant tle el vtte,
s az ms vilgra lelkt rptette.
De nem tudom, mirt az anytl illyen mdon leszen,
Hogy ez illyen gyermekhez szerelmet nagyot teszen,
Taln ugyan csodakppen meg rzi,
s lelki smeret t arra vezrli,
Hogy az nagy szerelem egyszersmind ahhoz legyen,
s annak utna keservesen bcst tle vegyen.

Aispos fabuli

106 Az oroszlnrl s a vadszrl

A vadsz s az oroszln egymssal vetekednek vala. Az oroszln azt mondja

vala, hogy ersb volna az embernl. Vgre annyira ln a beszd, hogy a vadsz
viv tet egy k kphez, holott ki faragtk vala, hogy az oroszln fejt az ember
lba al nyomta volna. Ott az oroszln azt mond, hogy nem volna ez elg bizonsg a vadsznak, mert az emberek olyat faraghatnnak, mellyet szeretnnek,
de ha az oroszln faragni tudna, avagy ha azt oroszln faragta volna, teht az ember lba alatt llana az oroszlnnak, s nem az oroszln az ember lba alatt.
rtelme
Kinek mint mi tetszik, gy mondja,
s mindenkoron arra vagyon gondja,
Hogy az beszdt kedve utn mondja.

107 Az parasztrl s tulokrl

Vala egy paraszt embernek egy tulka, ki soha semmi igt fel nem akar vala venni.
A paraszt el vg az szarvt, mert mindent avval kleldez vala, vgre mikoron az
ekre szntani be akarn fogni, kezbe tartja vala az sztent, s azt altja vala, hogy
immr meg brhatn tet, mirt hogy szarva nem volna. Amaz kegyig mikoron
szarvval immr semmit nem tehetne, kezde rugoldozni, s lbval port az ember
szembe hnni.
rtelme
gyan teszen a ki minden jra tanthatatlan,
Kinl j tancs s tudomn foghatatlan,
Mirt? Mert elmjbe bolond s igen llhatatlan.

108 Az gyermekrl s loprl

Egy gyermek il vala az ktf mellett s igen sr vala. Oda mene a lop, krd,
mirt srna, mond neki a gyermek: A ktl el szakada s az ktba ejtk egy aran
vedret. Ott a lop meg rile, mindjrst le vetkezk, s az ktba hga, kezd
keresni a vedret. s mikoron semmikppen meg nem lelte volna, fel hga, s sem
kntest, sem a gyermeket ott nem tall, mert a gyermek el futott vala a kntessel.

55

rtelme

Aispos fabuli

Msnak kik krt tesznek, nha k is krt vallnak,

s meg csalatkoznak, kik egyebeket meg csalnak,
Mert a Szerencse lenyi ily falatot falnak.

109 Az erdei istenrl s ton jr emberrl

Az Satyrus, kit erdei istennek mondnak, tal tli idben egy embert az erdbe
az ton, mellyet a h igen meg vert vala, s igen fzik vala. Meg keseril tet s be
viv barlangjba, s kezd az tznl fteztetni. Mikoron kegyig az ember a kezre
lehne, meg krd, mi oka volna annak. Amaz felel neki, azrt (gy mond), hogy
meg melegiljen. s annak utna mikoron enn kezdettenek volna, kezd az ember
a hevi kst is fni, azt is meg krd tle a Satyrus, hogy mi oka volna. Mond az
ember, hogy meg hidegiljen. s legottan mindjrst ki z a Satyrus hzbl az
embert, s mond neki: Nem akarok illyen sok fle szj embert hzamnl tartani,
ki mind hideget s mind meleget ugyan azon egy szjbl d ki.
rtelme
56

Az ketts szj embert el kell tvoztatnonk,

s a lakst vele hamar vltoztatnonk,
Mert vgre sem fogonk vele egyitt maradhatnonk,
Az erdei isten is ez illyent meg utlta,
s hzbl gyorson el ki tasziglta,
Mg netaln tnyrt is hozz hagyiglta,
Neked azrt ez plda tansgot teszen,
Hogy kinek szjba hev s hideg leszen,
rtsed, ki szemedbe szpet szl, de htul meg eszen,
Az veled egytt soha sokig nem leszen.

110 Az vad kanrl s emberrl

Egy embernek vetemnyit szokta vala igen el puszttani egy vad kan. Egyszer
meg kap tet az ember s a fl filt el metsz, msszor ismeg a msikat. Mg
sem sznik vala meg a puszttsrl. Vgre meg fog az ember s fldes urnak ad
ajndkon. Mikoron fel koncoltk volna, soholt nem lthatja az r a szvt. Krdi
vala az szakcsokat, azok sem tudjk vala. s mond az ember, a ki fogta vala:
Uram, nem csoda, ha nincsen szve, mert azt hiszem, hogy bolond vad volt ez.
Mert ha bolond nem volt volna, nem trt volna annyiszor vissza az n vetemnyimre, az nnen knjra.

rtelme

Aispos fabuli

Ez vilgon sokan oly bolondok vannak,

Mint ha szvek nem volna, az krra futamnak,
s leteknek nagy veszlt foglalnak.

111 Az bikrl s egrrl

Az egr meg mar a lbt az biknak, s mindjrst be futamk likba. Kezd a
bika szarvval idestova klldezni, hogy ellensgt valahol meg tallhatn, de nem
lthatja vala. Az egr kezd likbl meg nevetni tet, s mondani neki: Te igen
nagy vagy s ers, de azrt ne utlj mindent meg, mert mastan csak egy kis egr is
meg srthetett tgedet.
rtelme
Noha kicsin leszen neked ellensged,
De ha hozzd veszed az te eszessged,
Nem altod tet gy, mint semmisget.

112 Az paraszt emberrl s Heraclsrl

Meg lla szekere a paraszt embernek egy mly srba. Kezde knyergeni
Heracls istennek, hogy meg segten tet. Szzat ln mennybl hozzja,
mondvn: Balgatag ember, sujtold jl meg a lovakat, s tennen magad is tolj
htul a szekr kerekin, s gy hjad Heracls segtsgt, mert kilemben meg
nem segt tgedet.
rtelme
Az istenek embert akkoron segtnek,
s nehz terhekhez olykor kzeltnek,
Mikoron magok is azon emeltnek.

113 Az ldrl
Egy ld vala, ki aran monyat tojik vala minden napon egyet. Az ki a ld vala,
akara hirtelen meg kazdagulni, s a ludat meg l, azt altvn, hogy nagy kincset
tallna benne, de mikoron meg lte volna, semmit nem talla benne, s annak utna nagy fohszkodssal sirat meg ttt.

57

Aispos fabuli

166 Az mhrl s Zeusrl

Az mh, ki az viasznak anyja, egyszer, mikoron Zeusnak ldozatot tenne,

lpes mzet vn neki. Mellyet Zeus igen kedvele, s hagy neki, hogy valamit
tle krne, minden meg lenne s meg adn neki. Kr azrt az mh s mond
neki: Istenek kztt leg nagyobb, Zeus adjad s engedjed nnekem, te szolgl
lenyodnak, hogy valaki az n mh kaptromhoz j, hogy mzemet el vigye, ezt
mihelyen fulkommal illetem, haljon meg legottan. Ezen Zeus sok ideig gondolkodk, s mikoron emberi nemzet neki igen szerelmes volna, sznja vala illyen kis fregtl meg nyomortani engedni, de mond az mhnek: Ezen elgedjl
meg, hogy valaki az te kaptridhoz megyen mzedet el venni, btor meg marjad
tet s fulkod benne hagyjad, s ugyan azon fulkoddal letedet is el hagyjad.
s teneked leted az fulkod legyen.
rtelme
Gyakorta az gonosz ellensgnek mellyet kvnonk,
Mimagonkra fordul, noha igen bnonk,
De illyen az szerencse, hjba kit sznonk.

80

167 Az lgyrl
Egy lgy, mikoron egy fazk hs kzibe esett volna, s ltn, hogy meg kell fulladni az levbe, mond magba: m annyit ttem, annyit ittam, aggyig feredtem,
hogy mltn meg halhatok immran.
rtelme
Blcshez illik, mindenen, hogy el ne eredjen,
s kirl nem tehet, bkvel szenvedjen,
s jelen val szerencsnek mindenkor engedjen.

168 Egy iffjrl s fecskrl

Mikoron egy torkos iffj atyjnak minden marhjt meg itta s fel lakta volna,
s egy kntesnl tbb nem volna, lta j idejn egy fecskt, el ad mindjrst az
egy kntest is, altvn, hogy immran nyr lenne. s mikoron annak utna nagy
hidegek lennnek, s igen fznk, lta ismeg egy fecskt s mond nagy haraggal:
Vaj tkozott madr, ki el vesztl engemet, no, nem hiszek msszor neked.

Aispos fabuli
egymssal vnnak s egymst vagdalnk, el hagy bnatjt s mond: immr ennek utna nem annyira bnom az n rajtam lttet, mert nem csoda, ha engemet
bntottanak, kik mg magoknak sem kedveznek, hanem egymst vagdaljk.
rtelme
Idegen npek kztt eszesil ki akar tenni,
Azoktl az bosszsgot knnyebben kell venni,
Kik az nnen feleknek is nem akarnak kedvezni.

129 Az krkedken emberrl

Mikoron egy ember sok fldet jrt volna, vgre haza jeve, s kezde sokakat
beszlleni, kiket ember mdra s gy mint hs cselekedett volna az kvil val
tartomnyokba. A tbbi kzztt azt is kezd prdiklni, hogy a rodbelieket
szksbe mind meg haladta volna, s ezt ugyan azonokkal meg bizonytan, kik
szemekkel lttk volna. Vala ott egy rodbeli s mond neki, ha igazat mondasz, bizonyts meg avval, hogy szkjl meg n velem is, mi sziksg erre egyb bizonsgot
hoznod.
rtelme
Kit kzel rhetni, nem kell arra bizonsg,
Dehogy utat tallhatna az ldott hazugsg,
Messze mutat bizonsgrt a gonosz hitvnsg.

130 Az emberrl, ki Apollnt ksrgeti vala

Egy hitvn ember ksrti vala az jevend mond Apolln istent, Delfos szigetbe, s tart vala markba egy eleven verebet, mikoron azrt a helyre ment volna, hol
Apolln a feleletet teszi vala, is meg krd, mi volna az kezbe, s ha l llat,
avagy meg holt volna, azt gondolvn magba, hogy ha holtnak mondan, elevenen
adn el, s ha elevennek mondotta volna, teht markba meg szortan, s halva
mutatn meg neki. De az isten a gonosz embernek ravaszsgt meg smervn
mond neki: Hallod-e, nlad vagyon mind letinek, mind hallnak hatalma, azrt
add el vagy elevenen vagy halva akarod.
rtelme
Istenek titkokat mindeneket jl tudnak,
Azrt nem jl teszik, kik velek csfoldnak,
Mert csalrdok kerilek hjba forgoldnak.

65

Aispos fabuli

131 Egy asszonrl s az tykjrl

Vala egy asszonnak egy tykja, ki mindennapon egyet tojik vala. Azon val
rembe az asszon kezd az tykot igen jl tartani, altvn magba, hogy tbbet
tojnk, ha tbbet adna enni. s mikoron a tyk meg hzott volna, nem foga egyet
is osztn tojni.
rtelme
Ki meg hzik ez vilgi nagy sok kazdagsggal,
Nem cselekedik, mint az eltt, olyan igazsggal,
s az melkedeti lesznek kevesebb jszggal.

132 Az vidrrl, ki magnak testt el szakasztja

Az vidra, az tbb ngylb oktalan llatok kztt az vzbe is szokott lakni s
maradni. Az nevezetes testt igen hasznosnak mondjk orvossgba. s mikoron
ltja, hogy kergetik tet s el nem szaladhat, nnenmaga el szakasztja magnak az
olyan testt (mert tudja, hogy azrt kergetik), s azoknak veti, kik utna vannak,
s olyan mdon menekedik meg az halltl.
66

rtelme
Blcs ember halltl hogy meg szabaduljon,
s ktsges leti neki meg forduljon,
Akrmi kr vallssal is semmit ne gondoljon.

133 Az emberrl, mellyet az eb meg mart vala

Mikoron egy embert az eb meg mart volna, mindeneket el jr vala, s kri vala,
hogy tet meg gygytank. s egy ms ember, mikoron meg smerte volna, hogy
eb haraps volna rajta, mond neki: Hallod-e, ember (gy mond), ha meg akarsz
vgaszni, vgy egy folt kenyeret, s vrezd meg a sebnek vrvel, annak utna azt
adjad az ebnek, ki meg mart tgedet. Amaz nevete s mond neki: Ha n azt melnm, mlt lennk, hogy ez marsnak utna mennyi eb vagyon, mindenik hozzm
marna.
rtelme
Ez plda d mindennek itt oly tansgot,
Hogy ki gonosz, magba veszen akkor btorsgot,
Mikor emberek tesznek vele hllatossgot.

Aispos fabuli
n az te mesidet meg nem fejthetem, de azrt vacsormat el nem hagyom.
Meg kap azrt tet s meg ev.
rtelme
Igazsgnak gonosznl semmi helye nincsen,
Azrt magra minden gy tekintsen,
Hogy minden gonoszt tle j tvol legyintsen.

164 Kt kakasrl, kik egymssal vnak vala

Kt kakasok vnak vala azon, mellyik lenne az tykoknak elttek jr, s mikoron
az egyik meg gyzte volna az msikat, a ki meg gyzetett vala, szgyenletibe el
rejtezk, a msik kegyig rembe fel rpille az hz tetejbe, ott kezd szrnyait
csattogatni s nekelni, jelentvn, hogy nyerte volna az baj vvst. Azon kzbe
odajve egy kesely, meg kap tet, s meg ad enni az fiainak. Mellyet mikoron
az ms kakas ltott volna, el jeve, s kezde nnen maga az tykok eltt nagy
bkvel jrni.
rtelme
Mindennek plda ez, ki magt el hiszi,
Hogy az az dolgt szgyensgre viszi,
Olykor meg leszen kegyig, mikor nem hiszi.

165 Az szarvasrl s az borjrl

Az szarvas borj mond vala az anyjnak: m mennyivel nagyobb vagy az
ebeknl, s mennyire meg halladod futssal is ket, s ha viadalra kelne is az dolog,
szarvaddal azoknl ersb vagy. Azrt n j anym, mire flsz oly igen az ebektl?
Kinek mond az anyja mosologva: Jllehet, szeret fiam, azok mind n nlam
vannak, az kiket mondasz, de maga mgis soha az ebek ugatst el nem szenvedhetem, hanem mihelyen hallom, futamsra kell dolgomat vennem.
rtelme
Flnknl, hogy btor legyen, nem fog semmi ints,
s az fle beszd nla leszen csak sz hints,
Meg futamtatja azrt tet csak egy kis legyints.

79

Aispos fabuli

161 Az oroszlnrl, ki az paraszt ember lenyt szereti vala

Szereti vala az oroszln egy paraszt ember lenyt, s mikoron magnak kvnn, kri vala az len apjt, hogy neki adn felesgl. Az paraszt ember az vlaszt
tev, hogy semmikppen nem tenn azt, hogy az lenya oktalan llat felesge
lenne. Ezen az oroszln meg haragvk, kezde pokol szemmel re nzni s fogt
csikorgatni. Meg ijede az ember, vltoztat beszdt, s mond neki, hogy remest
adn az lenyt, csak az fogait s krmeit elszer el hadn metlni, mert az len
gyenge volna, s mikoron hozz nylna, meg ijedne tle. Meg enged ezt az oroszln az nagy szerelemnek miatta, s kezd krni az lent. Mikoron azrt ltta volna
az paraszt ember, hogy az oroszlnnak sem foga, sem krme nem volna, kap az
nagy bott, s avval kezd ksrni a menyegzbe.
rtelme
Minden ki magt ellensgre bzza,
Leszen neki dolga (mint altan) vissza,
s az tz krmrl ellensge le hzza.

162 Az nstn oroszlnrl s rkrl

78

Mikoron az rka gyakorta vetn szemre az nstn oroszlnnak, hogy csak

mindenkoron egyet szlne, mond egyszer neki az oroszln: Egyet szlk tat, de
oroszlnt (gymond).
rtelme
Az szpsg llatoknak nem sok voltn ll,
Egy kis darab arany jobb sok darab fnl,
Mint egy oroszlnfi sok rka finl.

163 Az farkasrl s brnyrl

Egy nyavalys kicsin brny bdosba esk, mellyet mikoron az farkas
meg tallt volna, nem akar mindjrst meg enni, valami ok nekl, hanem
kezde okot hozz keresni s neki mondani: Te nnekem mindenkor csak
bosszsgomra jrl, s nagy sokat tttl ellenem. Az brny mond neki
nagy fohszkodva: Hogy tehettem sokat ellened, ha csak minapon szilettem
ez vilgra. Mond ismeg neki az farkas: Az mezt, hogy ott ttl, mind el
puszttottad nekem. Mond az brny, ha akartam volna, sem tehettem volna
azt, mert mg nekem fogam nincsen. Mond ismeg az farkas: Vizemet is meg
ittad az ktfbl. Mond az brny: Hogy ihattam meg, ha anym tejnl
mg soha egyebet nem ittam. Vgre felel az farkas s mond neki: Jllehet

Aispos fabuli

134 Egy jevend mondrl

l vala az vraskzepett egy jevend mond ember, hozz gylnek vala, s mindennek mond vala valamit, kinek mind az mivolta szerint. Azonkzbe hrt
hoznak neki, hogy hzt fel trtk volna, s minden marhjt el vittk volna.
Mellyet mikoron hallott volna, fel szkk s nagy zgva s hajtva megyen vala
haza. Mellyet mikoron egy nminem ms ember ltott volna, hogy futna, mond
neki: , te btya, nm mindennek meg mondod vala, mi re jevend volna, hogy
nem mondottad magadnak is meg, hogy ma fel trik hzadat s marhdat mind el
viszik.
rtelme
Ez plda magt oly emberre forgatja,
Ki ms ember dolgt mindenkor hrogatja,
s az nnen dolgt jl soha nem igazgatja.

135 Az szamrrl s farkasrl

Mikoron a szamrnak egy tvisk gyakott volna az lbba, sntl vala vele, s
mikoron az farkast ell tallta volna, mond neki: h, n szerelmes bartom,
farkas, meg kell halnom az nagy fjdalomnak miatta, s avagy neked, avagy egyb
vadaknak s madaraknak tke leend vagyok. Azrt minek eltte ez vilgbl ki
mlom, egyet krek tetled, hogy vedd ki lbambl az tvisket, hogy ne haljak
meg illyen szertelen knnal. A farkas mikoron mondst ttte volna, a szamr
az patks lbval gy rg tet, hogy mind szeme, szja meg trk, s fogai ki
hullnak, maga kegyig azonkzbe el futamk. Mikoron azutn sok idvel eszbe
szedte volna magt a farkas, mond, a mint mondhat: , Zeus isten, bizon bnem
szerint vallm ezt, mert n hzi barmoknak s juhoknak mszrossa lvn, barblly tttem vala magamat.
rtelme
gy jr az ki nnen mestersgt el hagyja,
s mszros lvn magt barblsgra adja,
Hogy mindenek nevetsgt magra fogadja.

136 Az madarszrl s rigrl

Meg vetette vala hljt a madarsz, hogy madarakat fogna, mellyet mikoron
az rig meg ltott volna, krd, mit melne. Amaz azt felel, hogy vrast iltetne s
pptene, s tovbb mene onnt. Az rig el hiv a madarsz beszdt, s mikoron
az eledelre ment volna, mely vala az hlba be csinlva, meg fogatk, hogy kegyig

67

Aispos fabuli
az ember oda futamk, mond neki az rig: Hogyha te illyen vrast iltetsz, nem
hiszem, hogy sok iffjak szlljanak re lakul.
rtelme
Az fejedelmeknek mltatlansgok,
Nagysok vrasoknak lesznek pusztasgok,
Mert ott tvol vannak minden igazsgok.

137 Az ton men emberrl, ki egy zacskt tallt vala

Az ton jr ember mikoron hossz utat ment volna, fogadst tn, hogy ha valamit az ton lelne, annak felt Zeus istennek adn. Annak utna nem sok idvel
talla egy zacskt, melly mondolval s plma gyimelccsel tele vala. Azrt az plma gyimilcsnek a felit s az mondolnak a belit mind meg ev. Az magvt kegyig
az plmnak s az hjt az mondolnak viv az oltrra, s mond Zeusnak: N
meg, Zeus, mit neked grtem, m mind kils rsze, s mind bels itt vagyon.
rtelme
68

Az fsvn (ha lehetne) mg istent is meg csaln,

s mind fogadst, hitit jl el htra hadn,
Hogy csak az hasznt bvebben meg kapn.

138 Az gyermekrl s anyjrl

Egy gyermek, ki az oskolba jr vala, el lop egyszer az trsa tbljt, kire bct
szoktak vala rni, s ad anyjnak. Az anyja nem fedd meg rte, s mind naponknt tbbeket s nagyobbakat lop vala. Vgre mikoron naggy ltt volna, gyan nagyokat is kezde lopni, s meg fogk tet a brk, s hallra tlk. Mikoron
kegyig tet a knnak helyre vinnk, s az anyja utna menne, s jajgatna, kr a
poroszlkat, kik tet viszik vala, hogy hadnnak neki valamit az anyjnak filbe
sgni. Mellyet mikoron neki meg engedtenek volna, s az anyja is sietetessggel
hozz hajlott volna, hogy meg hallan, mit mondana neki. Amaz az anyja filt
mindjrst el harap, s mikoron ezrt tet igen bintetnk, s mondank neki,
hogy nem csak lop volna, hanem szgyentelen is az szilhez, mond: Ez oka az
n veszedelmemnek, mert ha engemet akkor meg vert volna, mikoron elszer az
tblt el lopm, annak utna tovbb lopni nem mertem volna, s mastan ez knra
nem mennk.

rtelme

Aispos fabuli

Ollyan ebet kell adni az hivolkodknak,

Ms ember vertkbl magokat tpllknak,
s mkldkkal nem mkldknak.

159 Az szvrrl
Az szvr mikoron sok rpt emsztett volna meg, s kvrr ltt volna,
szke s tombol vala, nnen magba mondvn: Az n attym l vala, s futssal hamarsgos vala, n kegyig mindenmdon hasonlatos vagyok hozzja. Egy
kevs idvel annak utna trtnk, hogy (szksg hozvn) messze kelle futni s
hamar, mint leg jobban lehetne. De mikoron nem futhatna s ersen vgnk az
sarkantyval s ustorral vernk, eszbe szed magt s mond: h, azt altom
vala, hogy az l lenya volnk, s m mastan tudom, hogy attym szamr volt.
rtelme
Bolondok j szerencse idejn magokat el felejtik,
Akkor smerik osztn vtkeket, mikor azt el ejtik,
s annak utna fohszkodssal naggyal emltik.

160 Az ebrl s farkasrl

Mikoron az eb az palotnak ajtaja eltt alunnk, oda mene az farkas, meg kap
tet, hogy mindjrst meg ln. Kinek mond az eb: Krlek, ne lj meg engemet,
nm ugyanis jl ltod, mely hitvn n vagyok, m ez napokba uramnak menyegzje leszen, ott n jl lakvn meg hzom, s annak utna n velem mint akarod, gyan lakhatol. Az farkas ez beszdeket elhvn el bocst tet. s annak utna oda
mene ismeg hozz egy nehn napnak utna, kezd arra inteni, hogy fogadsnak
eleget tenne. s mond neki az eb: Ha engemet inneg tova az palota eltt tallandasz, btor, egy szl menyegzt se vrj, hanem gy meg mindjrst engemet.
rtelme
Az eszes embernek minden bkt hagyjon,
Ki ellensg kezbl csak egyszer ki szaladjon,
R gondol az utn, mint bkvel maradjon.

77

Aispos fabuli

156 Az egerekrl s a macskrl

Laknak vala egy embernek hzba nagy sok egerek. Ezt meg lt egy macska, oda mene, s hol egyiket, hol msikat meg fogja s meg eszi vala. Mikoron
az egerek eszekbe vttk volna, hogy egyenknt mind el fogyatn ket, egybe
gylnek, s tancsot tartnak, hogy annl tovbb ott alatt ne laknnak, hanem ott
fenn a pallsba, hova az macska nem mehet vala. Ezt hogy meg smer az macska,
is hozz gondola, holtt tev magt, s lbait el nyt. s mikoron ezt az egereknek egyike meg ltta volna, onnt felil mond neki: Hallod-e, bartom, tudjad,
bizonyval ha tudnm, hogy fv vagy is, al nem mennk azrt hozzd.
rtelme
Mint az fekett ember nehezen fejrti,
gyan az blcs, kinek orrt egyszer kr tekerti,
Azt az hazudoz msszor hlra nehezen kerti.

157 Az majomrl s rkrl

76

Gyilekezetet tttenek vala egy idbe az vadak, kik kzett mikoron az majom
igen kesen tncot nyomott volna, meg csodlkoznak rajta s kirlly tevk tet.
Mellyet mikoron az rka ltott volna, igen meg bosszula, s viv tet egy verem
felire, hol trt vetettek vala, s mond neki: Itt igen nagy kincs vagyon, mely senkit nem egyebet, hanem (mg ugyan trvn szerint is) kirlt illet, azrt mg egyebek el viszik, menj al s vedd ki. Az majom meg fogad a rka szavt, s az trbe
be esk, de mikoron fedden az rkt, mond neki az rka: gy kell neked, mert
mikoron az szerencse fel emelt volna, mindennek felette azt altod vala, hogy
mlt voltl re, s nem az szerencse j volta melte volna azt veled.
rtelme
Ki magt vakmeril jeles dologba foglalja,
Az ollyan vakmeril dolgnak veszedelmt vallja,
Osztn tet az j trsasg neveti s csodlja.

158 Az kovcsrl s ebrl

Vala egy kovcsnak egy ebe, mely mikoron az vasat vern az prllyel, mindenkoron aloszik vala, s mihelyen az telhez il vala az kovcs, fel kelvn farkkal
csavar vala neki, s eszik vala az asztal alatt, a mit kaphat vala. Mellyet mikoron
az kovcs eszbe vtt volna, egyszer el vont tet, alkolmason meg iteget, s
mond neki: Mikoron n dolgot teszek, akkoron alussz, mikoron kegyig az fogamat mozgatom, teht fel kelsz, s farkkal csavarsz nekem.

rtelme

Aispos fabuli

Eleit veszi dolgnak ezen ki akar cselekedni,

Azrt gyermeknek els bnt el nem kell engedni,
Mert az bnt meg szokja, ha azt el fogod szenvedni.

139 Az psztorrl, ki hajss ltt vala

Egy psztor, ki az tenger mellett csordt riz vala, s ltn, hogy az tenger
nagy csendesz volna, kvnkozk oda az tengerre, hogy is rajta jrna, s marht hordozna. Annakokrt el ad minden barmait, s el indula egy ktlkkel.
Mikoron kegyig mennnek az tengeren, nagy vsz tmada, gy annyira, hogy az
hajbl minden terheket ki hnnnak, s az ktlkt is ki vetk. Vgre mikoron
teljessggel meg csendeszedett volna s a partra jutottanak volna, mond a psztor: A mint ltom, azt akarn a tenger, hogy ismeg ktlkkel indulnnak re.
rtelme
Bolondnak gyakorta kr filt fel nyitja,
s hogy eszn legyen, t arra tantja,
s az bolondsgt eszessgre fordtja.

140 Egy iffjrl s az oroszlnrl

Vala egy vn embernek egy iffj fia, ki elmje szerint nemes vala, s vadsz
ebeknek szeretje. Ezt az atyja lt lmba, hogy egy oroszln meg ln, igen meg
ijede rajta, s ijedtbe fel serkene. s hogy valamikoron az lom be ne teljesednk,
csinltata a finak egy igen szp kies hzat, kibe mindenfle vadakat meg rata, s
az fit abba tartja s rzi vala. s mikoron azt a fia nehezen szenvedn, egyszer
kzelben llapk az oroszlnhoz, kit a falon meg rtanak vala, s mond neki: ,
te kegyetlen vad, te vagy oka annak, hogy n itt tartatom, mint egy temlecbe, s
mikoron ezt mondan, hozz ite kezvel az oroszlnhoz, akarvn szemt neki ki
tolni. s egy szegbe, kit ott lenni nem ltott vala, meg srt az kezt, gy annyira,
hogy meg dagada neki, s meg evesedk, vgre hideg fog lelni, s meg hala.
rtelme
Nagy dolog mi legyen ez vilg llapatja,
Hogy mit a csillag hoz, el nem mlathatja,
Sem az hallt, ki neki jegyzetett, nem vltoztathatja.

69

Aispos fabuli

141 Az keselyrl s rkrl

Az kesely s az rka meg bartkoznak egymssal, s el vgezk kztek, hogy

egytt laknnak. Annakokrt az kesely egy magas fn fszkt meg rak, s ott
klte. Az rka is ugyan azon fa alatt meg fiazk. s mikoron egyszer a rka ki
ment volna likbl, az kesely oda mene, s az rka fiait el ragad, s fiainak meg
ad enni. Ezt mikoron a rka meg tudta volna, igen szomorkodk rajta, de bosszt
nem llhat vala, mirt hogy szrnyon nem kergethetn a keselyt, hanem nagy
sok gonosz tkot, szitkot monda utna, s meg bomola az a bartsg. Trtnk
kegyig, hogy ott az kzel val mezkbe kecskket ldoznnak s getnnek, mely
ldozatbl az kesely felkapa egy folt hst mind szenestl, s viv az fiainak, s
mikoron nagy szl fna, s az fszek assz volna, fel gyollada, s mirt hogy az
kesely fiainak szrnyai nem valnak, el nem repilhetnek vala, hanem le esnek a
fldre. Ott ll vala a rka, s mind meg ev ket.
rtelme
Pokol dolog, ki bartjt meg csalja,
Mert annak kesersgt az g is meg hallja,
s meg Istentl is bintetst vallja.
70

142 Az keselyrl s az ganj hajt bogrrl

A kesely kerget vala egy nyulat, s mikoron sohult semmi segtsge nem volna,
s nem tallna helyet, hol magt el rejten, tallkozk az bogrral, mely az ganjt szokta az ton hajtani. Attl kezde segtsget krni, kinek fogad az bogr,
hogy minden segtsggel akarna lenni neki, s talma al venn tet. Annak
utna, mikoron ltn a bogr, hogy az kesely az nylhoz kzeltne, kezd tet
krni, hogy az szolgjt, az nyulat ne bntan neki. Az kesely kegyig meg utl
a bogrnak alval s kicsin voltt, s ugyan eltte meg szaggat az nyulat s meg
ev. Az bogr el nem feledkezk ez bosszrl, hanem mind aggyig llkodk az
kesely utn, mg nem meg tud, hol tojott volna, oda repille, s az monyait
egyenknt mind ki hengergeti vala az fszekbl, mikor az kesely ott nem volna.
Ezen igen meg bosszonkodk a kesely, kezd Jupiternek panaszolni (mert ugyanis
az madara az), hogy lakhatatlan volna ez fldnek sznyn az bogr miatt. Jupiter
azt hagy neki, hogy semmit ne gondolna az bogrral, ennek utna tojnk az
kebelbe, s ott bkvel meg maradhatna. Mikoron azrt a kesely oda tojott volna,
az bogr titkon egy gmbel ganjt bocsta kebelbe Zeusnak, mellyet mikoron
ki akart volna onnt vetni s tasztani Zeus, a kesely monyait is ki taszt, nem
akaratjval, vele egyetembe. s mondjk, hogy ennek okrt a kesely soha nem
tojik akkor, mikor ez fle bagaraknak jrsok vagyon.

Aispos fabuli

153 Az vn emberrl, ki hallt kvnja vala

Egy ember, ki htn ft szokott vala hordani, mikoron igen meg vnhedett s
frradott volna, egy nagy kts fa alatt, kit fel nem emelhet vala, kezd hnia s
kvnni az hallt, hogy tet btor el vinn s ez vilgbl ki vgezn. Azonkzbe
mikoron ezt mondan, meg lla eltte a hall s mond neki: Mirt hvl engemet?
s mond neki: Azrt, hogy imez kts ft htamra adnd.
rtelme
Ember, hogy meg akar halni, akr hogy fogadja,
De ha az hall el j, bizon meg tagadja,
s azon fogja krni, hogy tet el hagyja.

154 Kt emberrl, kik egymssal ellenkednek vala

Valnak ketten emberek egy hajba, kik egymst igen gylelik vala, s mikoron
mennnek az tengeren, mirt hogy ellensgek valnak egybe, az egyik a hajnak
utols rszbe, msik az els rszbe ilnek vala. s mikoron az tengeren nagy
vsz tmadott volna, az ki a hajnak az els rszbe l vala, krd a hajs mestert,
mellik rsze merilne hamarbb el az hajnak. Mikor az dolog osztn arra jutna,
mond a hajs, hogy az utols rsze. s mond: Immran semmit nem gondolok
az halllal, mert elbb meg ltom az n ellensgemnek hallt.
rtelme
Ember az bosszllst oly igen kvnja,
Hogy nagy sokszor hallt rette nem sznja,
De bolondsg, ki magt illyen igen hnyja.

155 Az gyermekrl s Szerencsrl

Mikoron egy gyermek alunnk egy ktnak az karja mellett, hozz mene az
Szerencse, fel klt tet s mond neki: Kelj fel, s menj el hamar innt, mert
ha csak egyet fordulandasz, a ktba esel ottan, s annak utna nem a te tudatlan
voltodat, hanem engem kezdesz vdolni s feddeni.
rtelme
Gyakorta bnen j emberre oly fereferencse,
Kibe egy szlnyira sem bnes a szegn Szerencse,
Azrt nnenmagt ki mind meg tekintse.

75

Aispos fabuli
azonkzbe egy hal az msikat kergetvn, trtnet szerint, a hajba be szkllk.
Meg rilnek rajta az halszok, be vivk az vrasba s nagy pnzen adk el.
rtelme
Az mit ember akar, nem mindenkor lehet,
s nha az szerencse kjn nagyobb hasznot tehet,
Hogynem mint emberi okossg magnak vehet.

151 Az emberrl, ki beteg s szegn vala

Mikoron egy szegny ember meg betegilt volna, fogadst tn az isteneknek,
hogy csak meg gygytank tet, szz kret ldozna nekik. Mellyet az istenek
meg akarnak ksrteni, s meg adk neki egszsgt. s mikoron nem volna honnt fogadsnak eleget tenni, mirt hogy szegny vala, szedegete szz kr csontot, s azt az istenek oltrra tevn mond: m meg adom nektek, a mit fogadtam.
Ezrt mikoron az istenek bosszt akartanak volna llni, meg jelennek lmba
neki s mondank: Menj el a tengernek partja mell, s ott egy felfel val helyen
tallsz sok aranyat. Fel serkene lmbl, el indula, s mikoron az ton menne,
tolvajok tallkoznak re s tet meg fogk.
74

rtelme
Hazugnak hazugsga mlyebb az tengernl,
Azrt nincsen poklabb az hazug embernl,
Mert Isten s ember semmi a gonosz ledrnl.

152 Az halszokrl
Halsznak vala az halszok, s mikoron az hlt nagy nehezen vonnk, altjk
vala, hogy sok hal volna benne, s mikoron a partra vonk, ltk, hogy egy nagy k
s valami kevs halacskk vannak benne, s igen kezdnek szomorkodni. Mond
kegyig egy kzzilek: Halljtok-e, bartim, ezen semmit ne bnkdjatok, mert az
vgassgnak hga az szomorsg.
rtelme
Valaki az emberi dologrl meg emlkezik,
s arrl, mi legyen ez vilg, el nem feledkezik,
J s gonosz szerencsvel egy arnt felekezik.

rtelme

Aispos fabuli

Senkinek senkit meg nem kell utlni,

Ha attl krval nem akar meg vlni,
Mert akrmely kicsin is, bosszt kvn llni.

143 Az kurta rkrl

Mikoron az rka az trbl farka szakadva menekedett volna, meg mondhatatlan igen szgyenli vala. s gondol azt az lnaksgot, hogy a tbb rkknak is
tancsul adn, hogy azok is kurtn jrnnak, s osztn nem pironkodnk egyedil.
Annakokrt egybe gyht a sok rkknak seregit, s kezde nekik arrl szlni,
mint jobban tudja vala, s mikoron azt sokig beszllen, mond egy aggostyn
rka neki: Hallod-e, bartom (gy mond), ha igen j dolog az, a kit mondasz, lj
tenmagad vele, ne tancsozz egyebeket re.
rtelme
Vannak, kik szn alatt szerelmet mutatnak,
De mi nekik hasznos, mst arra oktatnak,
Azrt az eszestl k meg utltatnak.

144 Az rkrl s csipkrl

Kergetik vala a rkt, s mikoron fel futna egy sevnyen, kapa egy csipkhez,
mely az tenerit igen meg srt, s ltal gyak. s mond neki: Hogy engemet
meg segtenl, azrt futamm hozzd, s me nagyobban srtl meg engemet. Kinek mond az csipke: Vaj nem az az oka, rka, mert engemet is meg akarsz vala
csalni, olyan mdon, mint szoktl egyebeket?
rtelme
Attl, ki rtani szokott termszeti szerint,
Segtsget krni nem leszen okassg szerint,
Hagyjuk el azrt az gonoszt gonoszsga szerint.

145 Az rkrl s vadszokrl

Az rkt, mikoron az vadszok kergetnk, trtnet szerint tallkozk egy fa
vg emberrel, annak kezde nagy erssen knyergeni, hogy tet el rejten. Amaz
egy hajlakot mutata neki, hogy oda menne s ott meg menekedhetnk. Mikoron
az rka ott el rejtezett volna, oda jutnak az vadszok, kezdk az embert krdeni,

71

Aispos fabuli
ha az rkt ltta volna. Az ember az rkt meg nem mond, hogy ott vagyon,
hanem azt mond, hogy nem ltta, de ujjval az helyre mutat vala, hol a rka el
lappant vala. Ezt az vadszok eszekbe nem vevk, hanem el mennek. Hogy az
rka meg rt az vadszok elmenetit, is el kezde onnt lassan menni, mellyet mikoron az ember ltna, szidalmazza vala tet, hogy minden hla ads nekl
menne el, s nm volna az ember, ki meg mentette volna tet halltl. Mond
neki az rka: Hallod-e, bartom, hogyha az kezed s cselekedeted beszdedhez
hasonlatosok lesznek vala, mltn val hlkat adnk neked.
rtelme
Btor a gonosz ember jt sokat fogadjon,
De azrt nem teheti, hogy abba maradjon,
s hogy ms embernek valami jt adjon.

146 Az emberrl s fa kprl

72

Egy nminem embernek vala hzba egy fa kpe, mellyet isten gyannt imd
vala, s knyereg vala neki, hogy valami jt tenne vele. De mg inkbb imdkozik
vala neki, annl inkbb naprl napra el szegnyil vala. Vgre meg bsula, az lbt
kap neki, s kezd gy az falhoz verni fejt, mely mikoron meg trtt volna,
nagy sok aran forint hulla ki belle. Fel szed azt az ember, s mond neki: Soha
nem hiszem, hogy te igen gonosz ember ne lgy s hitetlen, mert mg tisztellek
s imdlak, semmi jt nem tl velem, mastan kegyig, hogy jl meg bintetlek,
minden jval szeretl.
rtelme
Embernek, gonosznak, mindennek szoksa,
Hogyha mikoron leszen j adakozsa,
Ervel kell hogy legyen annak meg hozsa.

147 Az keselyrl s emberrl

Fogott vala egy ember egy keselyt. Melynek mikoron tallait ki szaggatta volna,
az titok kztt tartja vala tet. Trtnk, hogy ms ember meg venn azt a keselyt tle, s meg hadn neki nni az szrnyait, mellyek mikoron meg nttek
volna neki, fel repille, foga egy nyulat s azt hoz az gazdjnak. Melly dolgot
mikoron a ravasz ltott volna, mond az embernek: Lssad, hogy ez madarat gy
tarts hzadnl, hogy tenmagadat is krme kzibe ne vegyen, mint az nyulat. Annak utna az ember ismeg ki szaggat az szrnyait.

rtelme

Aispos fabuli

Jkat mindenkor jval kell illetni,

Visszontag gonoszokat el kell tvoztatni,
s laksonkat velek gyorson vltoztatni.

148 Az sznt emberrl

Egy sznt ember hallra betegile, s mikoron kvnn, hogy az fiai
is tudsok lennnek az szl kerttel val bnsba, el hv ket s mond
nekik: n szerelmes fiaim, m n ki mlom ez vilgbl, nnekem valami
jszgom vagyon, mind ez szlbe vagyon helyheztetve, azrt ne hagyjtok
el pusztulni, hanem meljtek jl, s hasznt veszitek. Amazok azt altk,
hogy valami kincset sott volna el az szlbe, s kapkat vnek, jl meg sk
az szlt, s semmit nem tallnak, de maga annak utna az szl sokat terme
s ket kazdagg tev.
rtelme
Ez plda embernek nyilvn meg jelenti,
Hogy a szinetlen val munka hasznt el nem ejti,
De az fldbl lassan lassan az kincset ki fejti.

149 Az egy halszrl

Egy ember nem tanulta vala mg meg az halszst, mene az vz mell, kezde
ott az halaknak spolni, altvn, hogy az spszra ki jnnek. De mikoron ltn,
hogy semmi nem kelne dolgba, el hagy spjt, s ugyan hlval foga halszni,
s mikoron sok halakat fogott volna s szknnek az hlba, mond nekik: ,
szegn nyavalys lelkes llatok, mikoron spolk, akkor nem akartok tncolni,
immr n is nem spolok, hanem szenet rakok s brdolok.
rtelme
Mindenek jl lesznek, ha alkolmas idejn lesznek,
Mikor eszesil tesznek, dicsretet vesznek,
Ha bolondok nem lesznek, ollyan mdon tesznek.

150 Az halszokrl
El mennek egy nehny halszok hal fogni, s mikoron semmit nem foghattanak
volna, kezdnek bnkdva haza fel menni hajjokkal, s mikoron mennnek,

73

rtelme

Aispos fabuli

Minden dolgok, kik ideje korn nem lesznek,

Embernek krt s nyavalyt tesznek,
s sok ideig val maradst nem vesznek.

169 Az betegrl s orvosdaktorrl

Krd az orvos az beteget, mint volna. Amaz azt mond neki, hogy vertezett
volna. Az orvos azt mond, hogy az igen j jel volna. Msszor is meg krd az
beteget, s mond neki az beteg, hogy felette igen fzott volna. Azt is azt mond
az orvos, hogy j jel volna. s mikoron harmadszor is krden, mond az beteg,
hogy igen nehezen emsztett volna, ismeg azt mond az orvos, hogy immr meg
gygyulna. Mikoron kegyig krdenk az beteget az nnen emberi, mint volna,
mond azoknak: Nagy sok jeleket mond az orvos meg gygyulsomra, demaga n
az jegyekkel halok meg.
rtelme
Kik pohr utn szlnak, el kell tvoztatnonk,
Az szllst is velek gyorson vltoztatnonk,
s mint hazudozkat, gyan krhoztatnonk.

170 Az fa vg emberrl
Fejszjt egy fa vg ember mikoron a vz mellett jrna, mellyet Hermsnek
szenteltenek vala, bele ejt az vzbe. Mely dolgon igen meg szomorodk, s
hajtvn il vala az vz partjn. Meg keseril azrt tet Herms, meg jelenk neki,
s meg krd, mit srna, s mikoron meg mondotta volna, hoza el egy arany
fejszt, meg krd, ha az volna, de azt mond, hogy nem. Msodszor hoza
egy ezist fejszt el, s azon is meg krd, ha v volna, azt is azt mond, hogy
nem. Vgre el hoz az fejszjit, s mikoron csak azt mondotta volna vnek,
meg smer Herms, hogy az ember jmbor volna s mind az hrmat neki ad.
Mikoron azrt trsai kzz ment volna, meg beszll nekik, mint jrt volna.
Ugyan ezent meg akar ksrteni egy az trsai kzzil, mene ugyan azon vz
mell, s fejszjt nem ejt bele, hanem akaratjval bele vet. Kezde az parton
srnia, s mikoron Herms az srsnak is okt meg tudta volna, hozza egy
aran fejszt el neki, s krd, ha az volna az fejszje. Amaz azt mond, hogy
az vna. Mercurius azrt meg smer az lnaksgt s szgyentelen voltt,
sem az aranyat, sem az vt neki meg nem ad.

81

rtelme

Aispos fabuli

Az istenek mindenkor jmboron keserilnek,

s az, ki egy igy, igaz, azon knyerilnek,
Az hazugnak kegyig vissza hegedlnek.

171 Az nyulakrl s bkkrl

Egybe gyilekeznek az nyulak, kezdnek egymsnak panaszolkodni az nyomor voltokrl, hogy ket mind emberek, mind ebek s egyb fle llatok is
hallig kergetnk, s hogy jobb volna nekik egyszer meg halnik, hogy nem mint
ollyan nyomorsgba lnik, s el vgezk magokba, hogy mind egy nagy tba
szkdesnek. Mikoron azrt az t mell gyorson mennnek, meg rzk az bkk,
a kik az t partjn valnak, s mindjrst be szkdesnek elttek. Mellyet mikoron
egy nyl, ki elttek jr vala, meg ltott volna, mond nekik: lljatok meg, mert
algha meg nem kelletik vltoztatnonk akaratonkat, mert n ltok amaz tiszta
vzbe valami lelkes llatokat, kik flnkbek minlonknl.
rtelme
82

Knnyebb el szenvedni az nyavalyssgot,

Mikoron mson ltonk nagyobb nyomorsgot,
Hogy mr az hozna neknk oly nagy vgassgot.

172 Az kgyrl s az paraszt emberrl

Egy paraszt embernek hza eltt szokott vala egy kgy lakni, mellyet mikor a
paraszt ember fia meg bntott volna, oly igen meg mar azt az kgy, hogy meg
kelle bele halni, kin az gyermek szilei igen srnak s jajgatnak. Az paraszt ember
kegyig meg bsulvn fejszjt ragad, s mikor az kgyt meg akarn lni, hozz
vgvn nem tal az fejt, hanem az farkt el vg, s az kgy el szalada. Vgre az
paraszt ember ismeg bkessget akar vala a kgyval szerezni, de az kgy nem
akar, hanem mond neki sivltve egy kszikla megil: Az mit kvnsz, nem lehet
semmikppen, mert ha meg bklnnk is s bartosok lennnk, mint az eltt, ha
n az farkamra s te az fiad koporsjra tekintenl, ismeg jonnan meg bomolna
az bartsg.
rtelme
Kgy, ha el vgott farkt meg tekinti,
Az a bosszsgot ismeg meg emlti,
s haragjt vele el fel emelti.

Aispos fabuli

173 Az tykrl s rkrl

Mikoron az rka be ment volna egy tyk lba, s ltna ott egy tykot, hogy
az fszkn ilne s betegeskednk, meg krd tet, mint volna. Kinek az tyk azt
felel: Sokkal jobban volnk (gy mond), n j hgom, ha innt el mennl.
rtelme
Ellensgnek jelen volta rettenetessgges,
Tvol volta visszontag rvendetessges,
s mikor azt nem ltjuk, kellemetessges.

174 Egy rkrl

Lt vala az rka igen szp szl fejeket, teljeseket immran s meg rteket. s
mikoron igen kvnna azokba enni, s minden tudomnyt re vetette volna, mint
azokhoz frkezhetnk. Vgre, mikoron meg smer, hogy minden igyekezeti hjba val volna s kvnsgnak eleget nem tehetne, ermt bnatra fordt s
mond: Ez szl fejek mg nem rtenek, hanem igen savanyk s fog vslalk.
rtelme
Okosnak mindennek ezt kell tartani eszbe,
Hogyha mit kvn, s nem lehet kezbe,
Azt gy tettesse, hogy nem akarja tenni tegzbe.

175 Az gyermekrl s skorpirl

Sska fogni ment vala egy gyermek, s mikoron egy skorpit sska gyannt
akarna fel venni, meg smer az skorpi az egy igy voltt s mond neki: Hallod-e, gyermek, vedd tovak innet kezedet, ha meg nem akarsz halni, s mindenestl el veszni.
rtelme
Ttt az oly ember igen ritkn bnja,
s magnak gonoszt soha nem kvnja,
Ki dolgainak magba minden rszt meg hnyja.

83

Aispos fabuli

176 Az vadszrl s fogolyrl

Az vadsz ember, mikoron egy foglyot fogott volna, s azt meg akarn lni,
knyereg vala neki, hogy tet el bocstn, s meg ne ln, mellyet ha vele tenne,
oly helyre igaztan tet, hogy sok foglyokat foghatna. Felel neki az ember s
mond: Annl inkbb mltnak tllek tged hallra, hogy az tennen feleidet el
akarod rulni.
rtelme
Mg az istenek is azt gy hattk lenni,
Hogy valaki bartin rulst akart tenni,
Annak bintetst messze nem hagyjk vinni.

177 Az nylrl s tekns bkrl

84

Tekns bknak az lbait meg neveti vala az nyl. Mellyen az bka mosolodk
s mond neki: Ha velem meg futandasz, akkoron smered meg nyilvn, hogy
gyorsabb vagyok nladnl. Kinek a nyl mond: Bizonyval nem tudod te mg,
minemvek legyenek az n lbaim az futsba, de vlasszonk brt, ki neknk clt
tegyen s futsonkat meg tlje. Vlasztk azrt brul az rkt. s mikoron clt
ttt volna nekik, a bka semmit nem nyugovk, mg nem az clhoz mene. Az nyl
kegyig bzvn az lbainak gyorsasgba, el nyugovk, s mikoron lmbl fel
serkent volna, kezde futni az cl fel, mint jobban lehetne. s mikoron ott ltn a
bkt, nagy pironkodssal gyztt hagy magt.
rtelme
Nagy dolgok meg lesznek, ha r igyekezel,
s szorgalmatoson ha r emlkezel,
De fogsz krt vallani, ha el feledkezel.

178 Az fzfrl s fejszrl

Mikoron az fejsze a fzft vgn, keket csinla ugyan azon fzfbl s avval
kezd a fzet hasogatni. Mely dolgot mikoron a fz meg smert volna, nagy jajgatssal s hajtssal mond: Mg sem annyira bnnm az fejszt, ki engem emberek kezvel vg, mint bnom az keket, kik n bellem valk, s engemet hasogatnak.

rtelme

Aispos fabuli

Embernek az oly bosszsg leg nehezebb leszen,

Az mellyet rajta nnen fele teszen,
s mellyet oly bartjtl, kitl nem vrn, veszen.

179 Az kt alma frl

Vetekednek vala a punika almafa s ms almafa egymssal, mellyik volna msiknl szebb. s mikoron sok ideig vetekedtenek volna, vala kzel hozzjok egy
csipke bokor. Ez mikoron hallotta volna, hogy sok ideiglen nem osztozhatnnak
meg rajta, mellyik volna szebb, oda mene, s mond nekik: Eleget feddettetek immran, mindketten elg szpek vattok, azrt tegyetek vget egyszer az feddsnek.
rtelme
Gyakorta kicsinek, kiket semminek gyantnak,
s mint egy csipkt, haszontalannak altnak,
Fnpek kzett f dolgot gyorson leszllitnak.

180 Az vakondakrl s az anyjrl

Termszet szerint vak llat az vakondak, azrt mondjk tet vakondaknak is,
hogy semmit nem lt. Ez egyszer mond az anyjnak: Anya, igen nagy szagot
rzek. Egy kevs vrtatva ismeg mond neki: Egy nagy magas kemenct is ltok.
Harmadszor ismeg: Hallom, hogy az kovcsok igen zrgetik az prllyel a vasat.
Mond neki az anyja: Jszte, n j lenyom. A mint n ltom, nem csak szemed,
de sem orrod, sem filed nincsen.
rtelme
Kik nagy krkedsbe magokat foglaljk,
Eszekbe veszik emberek, ket meg utljk,
s csak egy kicsinben is eleiket talljk.

181 Az darazsokrl, foglyokrl s sznt emberrl

Egyszer az darazsok s az foglyok meg szomjhoznak. Mennek egy sznt
emberhez, annak kezdnek knyrgeni, hogy inniok adna, s meg ltn, hogy
ismeg lennnek annyi bartsggal neki. Mert az foglyok azt fogadjk vala, hogy
k azt tennk, hogy az paraszt ember szlje bven teremne, s teljes f szlket
hozna. Az darazsok kegyig, hogy kernyil dongank az szljt, s nem had-

85

Aispos fabuli
nk el lopni az orvoknak. Mond nekik az sznt ember: Kt kreim vannak, kik
soha semmit nem fogadnak, sem grnek, de azrt mindenkoron azt teszik, mit n
akarok. Azrt inkbb azoknak akarom a vizet adni, hogy nem mint nektek.
rtelme
Hazudozknak szavt soha nem kell hinni,
s ha hozzd mennek kenyered meg enni,
Az lst elttk flfel kell tenni.

182 Zeus istenrl

Zeus istennek menyegzje vala, s hozz gylnek minden lelkes llatok, s ki
mind az kitl mennyire lehete, ajndkot vnek az menyegzejre. Az tbb llatok kztt el jeve az kgy is, hozvn rzst szjba. Mellyet mikoron Zeusnak be
mutatott volna, mond neki Zeus mindeneknek hallsra: Jl lehet mindeneknek
ajndokit rmest veszem, de az kgytl azt semmikppen nem teszem, hogy
ajndokt neki el vennm.
rtelme
86

Gonoszok ajndokit mind meg kell utlnonk,

s azokat tvol tlnk hagyiglnonk,
Hanem akaronk azoktl kronkkal meg vlnonk.

183 Az balhrl
Az balha, mikoron egy embert igen cspne, s tet az ember meg kapta volna,
s krden, ki volna, ki az tagait marn, mond neki az balha: n az fle lelkes
llat vagyok, kinek termszet szerint adatott az, hogy illyen mdon ljek. Azrt
krlek, hogy ne lj meg engemet, mert n, ha akarnm is, nem rthatnk sokat az
embernek. Kinek az ember mond: Annl inkbb meg kell neked halnod az n
kezem miatt, mert sem igen, sem kevss nem kellene valakinek rtanod.
rtelme
Ez plda mindennek azt nyilvn mondja
s mint bnes bintessk, arra vagyon gondja,
Kicsint vagy nagyot ttt, de hogy az knra vongya.

Aispos fabuli

184 Az balhrl s emberrl

Balha, az szoksa szerint kezde az embernek szrn szkdsni, s tet erssen mardosni. Az ember meg kap tet, s mikoron krme kztt meg akarn
bintetni, el szalada az balha s meg ment magt halltl. Mellyet mikoron az ember ltott volna, bn igen, s fel ivlte Heracls istenhez mondvn: , Heracls,
llatoknak meg tantja s meg enyhtje, mire nem segtel meg engemet ez balha
ellen. Mond ms ember, ki ott kzel ll vala hozz, neki: Mit szlasz, balgatag.
Tudod-e, hogy az istenek csak nagy dolgokba s sziksgesekbe mutatjk meg az
jelenvoltokat.
rtelme
Tisztelvn fljk mindenek az istensgeket,
s csak nagy dologba hjk segtsgeket,
Aprlkkal ne bntsk szent felsgeket.

185 Egy frfirl s az felesgirl

Tavasz id vala, mikoron egy frfi, kit gyermeksgtl fogva nagy kedvre tartottanak vala fel, s meg kezdett vala szilni, hogy meg nszk, s kt felesget
vn magnak. Egyiket iffjat s az msikat idst. s mikoron mind egy hzba laknnak, az asszon, ki ids vala, akarvn urt csak az szerelmre vonni, minden
napon az fejbe nz vala, s az feketjt az hajainak mind ki szaggatja vala lassan
lassan. Azonkppen az iffj asszon is, hogy tle el ne idegenednk, a mi fejr
vala benne, azt is ki szaggatja vala. Vgre annyira tpk nyvk, hogy kopaszon
hagyk mindeneknek nevetsgre s szidalmra.
rtelme
Nincsen jobb tte ez flden vnsgnek,
Mint ha magt nem adja az gyenersgnek,
s bkt hagy mindenestl asszon felesgnek.

- VGE -

87