Professional Documents
Culture Documents
3 - 2002. II. 8. SzCsM-EüM Együttes Rendelet A Munkahelyek Munkavédelmi Követelményeinek Minimális Szintjéről
3 - 2002. II. 8. SzCsM-EüM Együttes Rendelet A Munkahelyek Munkavédelmi Követelményeinek Minimális Szintjéről
jogszably
mai
napon
(2016.09.14.)
A jelek a bekezdsek mltbeli s jvbeli vltozsait jellik.
rendelet
hatlyos
munkahelyek
llapota.
munkavdelmi
A munkavdelemrl szl 1993. vi XCIII. trvny (a tovbbiakban: Mvt.) 23. -nak (3)
bekezdsben kapott felhatalmazs alapjn a kvetkezket rendeljk el:
1. (1) A rendelet hatlya - a (2)-(3) bekezdsekben megllaptott kivtelekkel - kiterjed az
Mvt. 87. 5. pontja szerinti munkahelynek a szervezett munkavgzs sorn trtn
kialaktsra s hasznlatra.
(2) A rendelet hatlya nem terjed ki
a) az ideiglenes vagy vltoz (nem teleptett) ptsi munkahelyekre;
b) a kln jogszablyban meghatrozott bnyszati tevkenysgekre;
c) a halszhajkra;
d) a munkltat telephelyn kvl lev mezgazdasgi vagy az erdszeti vllalkozs rszt
kpez mezkre, erdkre s ms fldterletekre.
(3) A munkltat ltestmnyein kvl hasznlt jrmvekre, vagy ezen jrmveken lev
munkahelyekre kln szablyok vonatkoznak.
A munkltat ltalnos ktelezettsgei
2. (1) A munkltat kteles gondoskodni arrl, hogy az irnytsa al tartoz valamennyi
terleten a munkahelyek kialaktsa s zemeltetse feleljen meg az e rendeletben
meghatrozottaknak, tovbb a munkavdelemre vonatkoz egyb szablyoknak, a
tudomnyos, technikai sznvonal mellett elvrhat kvetelmnyeknek.
(2) A munkltat az Mvt. 21. (2) bekezdsben megjellt munkavdelmi szempont
elzetes vizsglatok sorn a ltestmny, a munkahely s a technolgia esetben
munkabiztonsgi s munkaegszsggyi szempontbl egyarnt kteles azonostani a vrhat
veszlyeket (veszlyforrsokat, veszlyhelyzeteket), valamint a veszlyeztetettek krt.
Kteles felbecslni a veszly jellege (baleset, egszsgkrosods) szerint a veszlyeztetettsg
mrtkt. Meg kell hatroznia a vdekezs leghatkonyabb mdjt, a mszaki s egyni
vdelem mdozatait, illetve az alkalmazand szervezsi s egszsggyi megelzsi
intzkedseket.
(3) A munkltat felels azrt, hogy
a) a munkahelynek minsl pletek, ptmnyek a hasznlatuk jellegnek megfelel
szerkezetek s szilrdsgak legyenek;
12
13
25. (1) E rendelet a Magyar Kztrsasg Eurpai Unihoz trtn csatlakozsrl szl
nemzetkzi szerzdst kihirdet trvny hatlybalpse napjn lp hatlyba.
(2)12
(3) E rendeletben meghatrozott kvetelmnyek megvalstsa sorn a kzztett vonatkoz
nemzeti szabvnyok elrsai is alkalmazandk.
(4)13 Ez a rendelet a munkahelyi biztonsgi s egszsgvdelmi minimumkvetelmnyekrl
szl 89/654/EGK tancsi irnyelvnek val megfelelst szolglja.
1. szm mellklet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EM egyttes rendelethez
A munka jellege
Legkisebb trfogat/f
m3/s
m3/h
Szellemi munka
Knny fizikai munka
Kzepesen nehz fizikai munka
Nehz fizikai munka
0,008
0,008
0,011
0,014
30
30
40
50
1.
2.
3.
4.
5.
Meleg vszakban biztostand
A munka jellege
Hideg
lghmrsklet effektv,
maximlisan
vszakban
C
illetve
megengedhet
biztostand
korriglt
effektv, illetve
lghmrsklet
effektv
korriglt
C
hmrsklet effektv
C
hmrsklet C
Szellemi munka
20-22
21-24
20
31
Knny fizikai munka 18-20
19-21
19
31
Kzepesen nehz fizikai 14-18
17-19
15
29
munka
Nehz fizikai munka
12-14
15-17
13
27
1.1. Ha a tblzat 3. oszlopban elrt hmrsklet-intervallum nem valsthat meg, az
effektv, illetve korriglt effektv hmrskletet (4. oszlop) kell figyelembe venni.
16
1.2. Korriglt effektv hmrskletet akkor kell figyelembe venni (szraz hmr helyett
glbusz-hmrvel kell mrni), ha a munkahelyen jelents hsugrzs van (ha a
glbuszhmrsklet legalbb 5 C-kal meghaladja a szraz hmrsklet rtkt).
1.3. Ha a 4. oszlopban elrt rtkek biztostst a gyrtstechnolgia nem teszi lehetv,
akkor az 5. oszlopban elrt effektv hmrsklet, illetve korriglt effektv hmrsklet fels
hatrrtkt kell figyelembe venni. A fels hatrrtket elr vagy azt 1 C-kal megkzelt
levegkrnyezet esetben a dolgozk teljes mszakos terhelse csak egyhetes fokozatos
akklimatizci utn engedhet meg.
1.4. Az effektv hmrsklet, illetve korriglt effektv hmrsklet meghatrozsa
nomogram segtsgvel trtnik. Ha a dolgoz norml hszigetel kpessg munka-, vagy
vdruht visel (alsruha + overall vagy ezzel egyenrtk ruhzat) a norml nomogramot (1.
bra) kell hasznlni. Ha meztelen felstesttel rvid nadrgban vgzi munkjt az
alapnomogramot (2. bra) kell hasznlni.
17
1.5. Ha a dolgoz a mszak teljes ideje alatt kzel azonos klmakrnyezetben vgzi
munkjt, a mszakra vonatkoz EH, illetve KEH gy szmtand ki, hogy a mszak
folyamn egyenl idkzkkel ismtelten vgzett mrsek adatainak tlagbl kell a
klmaindexet meghatrozni.
1.6. Ha a dolgoz a mszak folyamn a munkahelyisgek trben s/vagy idben egymstl
eltr klmahelyzettel rendelkez terletein (klmazniban) tartzkodik, illetve vgzi
munkjt, a mszakra jellemz klmaindex meghatrozshoz minden egyes klmaznban
mrseket kell vgezni s az adatokat az ott eltlttt id arnyban kell figyelembe venni
(slyozott tlagrtk).
18
Legnagyobb
munkaenergia-forgalom
kJ/min
kJ/h (kcal/h)
(kcal/min)
Knny munka
11,0 (2,6) 650 (155)
Kzepesen nehz munka
14,0 (3,3) 850 (203)
Nehz munka
17,5 (4,2) 1050 (250)
Nknl a megadott rtkek 70%-t kell figyelembe venni.
A megadott rtkek hromszorost meg nem halad teljestmnyt nem kell figyelembe
venni a munka nehzsgi foknak meghatrozsakor, ha a tllps idtartama rvid s ha a
megfelel pihensi szakaszok kzbeiktatsval az egy rra elrt tlagrtk a hatrrtket
nem lpi tl.
3. szm mellklet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EM egyttes rendelethez15
4. szm mellklet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EM egyttes rendelethez
Munkahelyek s kzlekedsi utak szabadban
Nvleges
megvilgtsi erssg
Kiktk, rutraks
20 lx
Hajjavtk, dokkok
20 lx
Iparvgnyok vgnykrzete
10 lx
Rendez plyaudvarok
10 lx
Vasti peronok
50 lx
Rakod- s rutrak terek
30 lx
Raktrozsi terletek
10 lx
zemanyagtlt llomsok
100 lx
Ipari berendezsek
20 lx
zemi utak, ha a megengedett kzlekedsi 10 lx
sebessg 20 km/h
zemi utak, ha a megengedett kzlekedsi 20 lx
sebessg 40 km/h
Gyalogos kzlekedsi utak
5 lx
Szabadban
vgzett
szerelsi
munkknl Nvleges
alkalmazand megvilgtsi erssgek
megvilgtsi erssg
Szerelsi munkk
Durva munkk
200 lx
Kzepesen finom munkk
300 lx
19
Finom munkk
500 lx
20